A MAGYAR KERTÉSZETI SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNYEK SZÖVETSÉGÉNEK
ALAPSZABÁLYA (módositással egységes szerkezetben )
2016 február 15.
I. BEVEZETŐ RÉSZ A magyar középfokú kertészképzést folytató intézmények (így különösen a szakközépiskolák, szakmunkásképzők és szakiskolák) önkéntes elhatározásból érdekeik védelme, a kertészeti kultúra növelése és az oktatási – nevelési munka színvonalának emelése céljából létrehozták, működtetik a közös érdekképviseleti szervüket, a Magyar Kertészeti Szakképző Intézmények Szövetségét. II. ÁLTALÁNOS RÉSZ
1. a Magyar Kertészeti Szakképző Intézmények Szövetsége (a továbbiakban: Szövetség) ellátja a magyar kertészeti középfokú intézmények (szakközépiskolák, szakmunkásképzők és szakiskolák) érdekvédelmét. 2. A Szövetség az egyesülési jogról szóló 2011 évi CLXXV törvény és a 2013 évi V. törvény alapján működő jogi személy, amely saját nevében szerez jogokat és vállal kötelezettségeket. A Szövetség nem nyereségérdekelt társadalmi szervezet. 3.
A szervezet neve: Magyar Kertészeti Szakképző Intézmények Szövetsége.
A szervezet angol nyelvű elnevezése: Union of Hungarian horticultural skilled institutes A szervezet német nyelvű elnevezése: Union der ungarischen Intstitute zur Fachausbildung Gartenbau 4.
A Szövetség székhelye: Budapest 1106 Maglódi u.8.
5.
A Szövetség működési területe: a Magyar Köztársaság.
-2-
6. A Szövetség pecsétje: körpecsét a név és a székhely feltüntetésével, Magyar Kertészeti Szakképző Intézmények Szövetsége A Szövetség emblémája:
7.
Az alapítás éve: 1995.
8. A Szövetség tagja a magyar kertészek tanácskozó, konzultációs és érdekegyeztető fórumának, a Magyar Kertészeti Tanácsnak. III. CÉL 9. A Szövetség alapvető célja a kertészeti oktatást folytató intézmények érdekeinek hatékony védelme. 10.
A célja továbbá a kertészeti szakképzést folytató intézmények oktatási és nevelési színvonalának növelése, a kertészeti kultúra magasabb szintre való emelése, a kertészeti oktatást folytató intézmények összefogásának elősegítése, a kertészeti hagyományok ápolása, illetve azok széleskörű megismertetése, az intézményvezetés aktivitásának növelése a szakoktatás fejlesztés területén, a nemzetközi partnerkapcsolatok létesítésének segítése, szaktanárok és diákok cserelátogatásának, nemzetközi tapasztalatszerzésének elősegítése, szélesebb körű kapcsolatfelvétel a kertész szakirányú munkaadókkal, a végzett tanulók első munkahelyhez való segítése, a munkaadók szakoktatási támogatásának megnyerése, jogi tanácsadás, jogi segitség,szakmai tanácsadás, információk átadása. -3-
IV. FELADAT 11. A Szövetség a cél megvalósításaként elsődlegesen az érdekvédelem (érdekfeltárás, érdekegyeztetés, érdekközvetítés, érdekképviselet) feladatait látja el. 12.
A Szövetség ezen kívül javaslatot készít a magyar kertészeti középfokú oktatás és nevelés korszerűsítésére, illetve véleményt alkot kormányzati (önkormányzati) koncepciókról, az oktatási és nevelési stratégiával kapcsolatban, ellátja kérésre tagjai jogi képviseletét, tájékoztat az új jogszabályokról, a középfokú oktatással és neveléssel összefüggően tapasztalatcserét (fórumot, konzultációt) szervez, vándordíjat alapít a szakmai tanulmányi versenyekre, figyelemmel kíséri az oktatásra vonatkozó jogszabályok gyakorlati érvényesülését, összegzi a tapasztalatokat és ezekről rendszeresen tájékoztatja az illetékes állami, társadalmi és érdekképviseleti szerveket, kapcsolatot tart a Szövetség tagjainak fenntartóival, és annak kérésére véleményt ad az intézményt érintő ügyekben, koordinálja az iskolanapok, iskolai kiállítások és tanulmányi versenyek időpontjait, javaslatot tesz a gyakorlati oktatás közös fejlesztésére, a bázisüzemek és tangazdaságok létrehozásával, rendszeres információt nyújt az iskolákról, a profilváltásról és egyéb fontos, a tagokat érintő kérdésekről, kapcsolatot tart az azonos, vagy hasonló tevékenységet végző nemzetközi és hazai szervezetekkel, igény szerint, költségtérítés ellenében, szolgáltatást végez.
13. A Szövetség az oktatási és nevelési intézményekben és testületekben kialakult többségi véleményt köteles képviselni, de az ellentétes véleményeket előtte egyeztetni és összehangolni szükséges, kisebbségi véleményt is köteles jelezni az illetékes szervek irányában. -4-
V. A TAGSÁG
14. A Szövetség tagja lehet minden – a mindenkori hatályos jogi szabályozás szerinti, elnevezésétől függetlenül középfoku - kertészképzést folytató szakközépiskola, szakmunkásképző és szakiskola, amennyiben az alapszabály és más belső szabályzat rendelkezéseit magára nézve kötelezően elismeri, a csatlakozási szándékát írásban bejelenti, továbbá vállalja a közgyűlés által megállapított tagdíj befizetését. 15. A csatlakozásról szándékot a feltételek megléte esetén az elnökség dönt köteles visszaigazolni. A tagsági viszony, a tagként való nyilvántartásba vétel napjától csatlakozási szándék bejelentését követően kezdődik és a tagsági viszony megszűnése napjáig tart. A tag a visszaigazolás napjától kezdődően gyakorolhatja a tagsági jogait. A tagfelvételi kérelmet elutasító döntés ellen nincs helye jogorvoslatnak. 16. A Szövetségnél fennálló tagsági viszony megszűnhet kilépéssel és kizárással törléssel, és a tag jogutód nélküli megszűnésével. 16.1.A Szövetségből a naptári év utolsó napjával lehet kilépni, de a kilépési szándékot írásban, legalább három hónappal korábban kell bejelenteni a Szövetség elnökének. 16.2.Törléssel Kizárással akkor szűnik meg a tagsági viszony, ha az alapszabályban, vagy más belső szabályzatban foglalt kötelezettségét írásbeli felszólítás ellenére sem teljesíti, vagy magatartásával méltatlanná válik a tagságra. 16.3. A kizárásról szóló határozat meghozatala előtt a tagot – képviselője útján - meg kell hallgatni, a tag a felhívásra írásban is előadhatja álláspontját. A meghallgatást az elnökség folytatja le. Az Elnökség a véleményét írásban terjeszti a közgyűlés elé, és azt az érintett tagnak is megküldi. 16.4. A tagot a kizárásról szóló döntés tárgyában is tartandó közgyűlésre meg kell hívni. Távolmaradása, - vagy álláspontja előterjesztésének elmaradása - a meghallgatásról vagy a közgyűlésről nem akadálya a döntésnek. Az érintett tag érdekében jogi képviselő vagy általa megbízott másik tag eljárhat. Ez a tag a kizárásnál nem szavazhat.
16.5. A közgyűlés az ügyben egyszerű szótöbbséggel hoz határozatot. A határozatot írásba kell foglalni és a taggal közölni kell a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatással. 16.6. Jogorvoslat: A kizárt tag a közölt határozattal szemben keresettel fordulhat a bírósághoz, a közléstől számított 30 napon belül. 17.
A tagokról nyilvántartást kell vezetni.
18.
A tag jogai a következők:
jogosultság az érdekképviseletre, részvétel a Szövetség rendezvényein, részesül a Szövetség által végzett szolgáltatásból, jogosult a Szövetség által biztosított kedvezményekre, szavazati joggal rendelkezik a Szövetség testületi szerveiben, az egy tag egy szavazat elve alapján, javaslatokat, indítványokat tehet a Szövetség tisztségviselőihez és testületi szerveihez, választható és választójoggal rendelkezik a Szövetség testületi szerveiben 19.
A tag kötelezettségei a következők: elfogadni és betartani a Szövetség alapszabályát, belső szabályzatait, kezdeményezően közreműködni a Szövetség érdekképviseleti tevékenységében, megfizetni a tandíjat, az Igazgatók Tanácsa által megjelölt időpontban és mértékben, rendszeresen részt venni az Igazgatók Tanácsában, illetve tisztségének megfelelően a testületi szerv munkájában, elősegíteni a közösen hozott döntések végrehajtását, továbbá előmozdítani a tagok közötti együttműködést.
20. A Szövetségbe pártoló tagként természetes és jogi személy egyaránt beléphet. A pártoló tagok tagdíjat vagyoni hozzájárulásukat anyagi erejükhöz mérten fizetnek. A pártoló tagok felvételéről és a tagsági viszony megszűnéséről az elnökség dönt. A pártoló tagok az Igazgató Tanács munkájában, a testületi
szervek tevékenységében meghívottként tanácskozási joggal vesznek részt. A pártoló tagokról külön kell nyilvántartást vezetni. 21.
A tagdíj mértékét az Igazgatók Tanácsa – Közgyűlés - határozza meg.
22. A Szövetségnek tiszteletbeli tagjai lehetnek különböző szaktekintélyek, tudósok a közigazgatásban dolgozók és érdekképviseleti szervek tisztségviselői. A felkérés és felvétel ügyében az elnökség a Igazgatók Tanácsa - a Közgyülés - dönt.
VI. A SZERVEZET
23.
A Szövetség testületi szervei:
az Igazgatók Tanácsa – a Közgyűlés az elnökség a felügyelő bizottság állandó bizottságok ideiglenes bizottságok
24. A Szövetség legfőbb szerve az Igazgatók Tanácsa, - más néven Közgyűlés, a két elnevezés a Szövetségben azonos tartalommal használatos Az Igazgatók Tanácsában résztvevő iskolát az igazgató képviseli. Távolléte, vagy akadályoztatása esetén az igazgató által kijelölt igazgatóhelyettes (tanár) képviseli az iskolát. Kizárólagos hatáskörébe tartozik: a./ az alapszabály elfogadása és módosítása, b./ az elnökség, az elnök, a felügyelő bizottság és az állandó bizottságok elnökeinek megválasztása és felmentése, c./ a Szövetség zárómérlegének, költségvetésének és munkaprogramjának jóváhagyása, d./ a tagdíj mértékének megállapítása, e./ a Szövetség éves tevékenységéről benyújtott jelentés megvitatása, f./ a Szövetség tisztségviselői díjazásának meghatározása, g./ különféle társadalmi, érdekképviseleti szervezetekbe való belépés eldöntése,
h./ a Szövetség egyesüléséről, megszűnéséről, illetve a meglévő vagyonról döntés. i./ a felügyelő bizottság jelentése a Szövetség alapszabály szerinti működéséről és a pénzügyi gazdálkodásról. a., az alapszabály elfogadása és módosítása, b., az egyesület megszűnésének egyesülésének és szétválásának elhatározása c., a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és diázásának megállapítása d., az éves költségvetés elfogadása e., az éves beszámoló elfogadása f., az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület a saját tagjával, vezető tisztségviselőjével a felügyelő bizottság tagjával, vagy ezek hozzátartozójával köti g., jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítésről való döntés h., amennyiben működik , a felügyelő bizottsági tagok ,megválasztása visszahívása díjazása i., végelszámoló kijelölése j., tiszteletbeli tagok felvétele
25.
Az Igazgatók Tanácsa ülései rendje:
25.1.Az Igazgatók Tanácsa évente legalább egyszer ülést tart. szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni. (rendes ülés) 25.2.Ezen kívül Ülést tart akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, vagy a tagok egyharmada,- illetve a felügyelő bizottság -az ok és a cél megjelölésével írásban kéri. (rendkívüli ülés ) 25.3.Az Igazgatók Tanácsát – legalább 15 nappal megelőzően – a napirend közlésével írásban kell összehívni. Az Igazgatók Tanácsa akkor határozatképes, ha azon a tagoknak legalább a fele jelen van. Az előzetesen, hivatalosan meghirdetett ülés, amennyiben annak határozatképessége a meghirdetés időpontjában nem áll fenn, későbbi időpontban is összehívható, amely esetben az előző mondatban meghatározott aránytól függetlenül – a kiküldött napirendi pontok tekintetében – az ülés határozatképes.
25.4. Amennyiben a közgyűlés összehívására az Elnökség a törvényi kötelezettsége miatt tett indítványt a közgyűlés köteles az összehívásra okot adó körülmény megszüntetésére intézkedni, vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni. Ezen körülményt a meghívóban külön is fel kell tüntetni. 25.5. Rendes vagy rendkívüli közgyűlést a székhelytől eltérő helyre is össze lehet hívni. A közgyűlés székhelytől eltérő helyen való megtartásának helyét az elnökség határozza meg a jelen alapszabály felhatalmazása alapján. 25.6. A székhelytől eltérő helyen való összehívás nem eredményezheti azt, hogy a tagok bármelyike a tagi jogait ne tudja gyakorolni, így a közgyűlés helye kizárólag Magyarországon lehetséges, olyan helységben hogy annak megközelítése ne okozzon aránytalan nehézséget vagy költséget a tagoknak. 25.7. Ha a meghívó kézbesítése után a tagok 10 %-a írásban tiltakozik az Elnökségnél a székhelytől eltérő helyen való megtartás miatt , úgy a meghirdetett közgyűlést a székhelyre kell összehívni. 25.8. A közgyűlést az elnökség hívja össze, meghívó közlésével, igazolható módon. 25.9. A meghívót – az elnök kézjegyével ellátva – 30 nappal a közgyűlést megelőzően kell megküldeni az egyesület tagjai részére. A meghívó tartalmazza :
- a Szövetség Egyesület nevét, és székhelyét - az ülés helyének és idejének megjelölését - az ülés napirendjét
25.10. A napirendet olyan részletességgel kell megjelölni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörben az álláspontjukat ki tudják alakítani. 25.11. A közgyűlési meghívó kézhezvételét követő nyolc napon belülrendkívüli közgyűlésre szóló meghívó esetén három napon belül - a tagok és az egyesület szervei – írásban kérhetik az Elnökségtől a napirend kiegészítését a kívánt napirend pontos megjelölésével, és annak indokolásával.
25.12. A kiegészítésről az Elnökség dönt. Amennyiben azt elutasítja, akkor a közgyűlés a napirend elfogadásánál e kérdésről, a napirend elfogadása előtt dönt, az általános szabályok szerint. 25.13. A közgyűlésen a szabályszerűen közölt napirendben szereplő kérdésekben hozható határozat, kivéve, ha minden szavazásra jogosult jelen van és egyhangúlag hozzájárulnak a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához. 25.14. A határozatképtelenség miatt ismételt taggyűlésen uj napirendi pont nem vehető fel. 25.15. A közgyűlés határozatképes, ha azon a rendes tagok egyszerű többsége jelen van. 25.16. Határozatlanképtelenség esetén ismételten összehívott közgyűlés a megjelent tagok számától függetlenül, - az eredeti napirenddel határozatképes. Ezt a körülményt a meghívóban közölni kell. 26. A határozatokat az Igazgatók Tanácsa, a jelenlévő tagok több mint felének szavazatával, nyílt szavazással hozza. A szavazategyenlőség esetén az ülés elnökének szavazata dönt. Az alapszabály megállapításához, elfogadásához, módosításához a Szövetség egyesülésének, megszűnésének elhatározásához, valamint a megmaradt vagyonról szóló döntéshez a jelenlévő tagok kétharmadának egyetértése szükséges. Az Igazgatók Tanácsa elrendelheti pl. választásnál a titkos szavazást. 26.1. A közgyűlés határozatait általában egyszerű szótöbbséggel, hozza, szavazni az egyesület rendes tagjai jogosultak. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja; aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
26.2. A jelenlévő tagok kétharmados szótöbbség szükséges: az évi költségvetés meghatározásához, a tisztségviselők megválasztásához és visszahívásához. 26.3. A jelenlévő tagok háromnegyedes szótöbbség szükséges: -
az egyesület alapszabálya módosításához
26.4. A szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozat szükséges : -
az egyesület céljának módosításához az egyesület megszűnéséről szóló közgyülési döntéshez
26.5. A szavazati jogot minden tag igazolt képviselője utján gyakorolja. 26.6. A közgyűlést a levezető elnök vezeti, a jegyzőkönyvet két hitelesítő tag hitelesíti, és a jegyzőkönyvezető vezeti. A határozatokra írásban leadott szavazatokat háromtagú szavazatszámláló bizottság számolja meg. A mondott közgyűlési tisztségviselőket az Elnök előterjesztése alapján a közgyűlés megkezdésekor a közgyűlésen jelenlévők egyszerű szótöbbséggel nyílt szavazással választja meg. Megbízatásuk a közgyűlés végéig tart. A közgyűlés határozatképességét a levezető elnök állapítja meg. 26.7. A közgyűlés a határozatait nyílt szavazással hozza meg. A jelenlévő tagok 10 % -a Indítványára, illetve az állandó tisztségviselők – Elnökség – megválasztására, visszahívására vonatkozó szavazás írásban történik. Ez utóbbitól a Közgyűlés, ülésén eltérhet. 26.8. A közgyűlésről jegyzőkönyv készül, a jegyzőkönyv nem szószerinti jegyzőkönyv, annak tartalmát a levezető elnök határozza meg az elhangzottak alapján. Bármely tag kérésére szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat. A határozatokat növekvő számozással,a jegyzőkönyv tartalmazza, a szavazás eredményével és a szavazatok számának rögzítésével. 26.9. Az egyidejűleg készült jegyzőkönyvet a közgyűlés levezető elnöke, két hitelesítő tagja és a jegyzőkönyvvezető irja alá. 26.10. A határozatokat a jelenlévők számára nyomban kihirdeti a levezető elnök, a távollévő tagokkal írásban a határozat kivonat megküldésével közli az Elnökség akkor, ha tagi jogokat, alapszabály módosítást,
az egyesület megszűnését egyesülését vagy szétválást, vagy a tagdíj változását tartalmazza. A határozat távollévők részére való megküldését az Elnökség maga is elhatározhatja egyéb esetben is. A határozat kivonatot az Elnök és a titkár írja alá, a határozat számának és meghozatalának kelte feltüntetésével. 26.11.Az egyéb határozatokat a közgyűlésről távollévő tagok az Elnökségnél megtekinthetik. 26.12.A jegyzőkönyvet az Elnökség őrzi, amelybe a társaság rendes tagjai betekintést nyerhetnek.
27.
Az Elnökség
27.1. A Szövetség általános ügyintéző hatáskörű szervezete az elnökség, amelyet az Igazgatók Tanácsa nyílt szavazással három öt évre választ. Az elnökségnek legfeljebb 5 tagja lehet, melyből maga 2 alelnököt választ. Az elnökség munkaterv szerint, de legalább kéthavonta tart ülést. Az elnökségi ülések között a Szövetség munkáját az elnök irányítja. 27.2.Az alelnökök, az elnök helyettesítése mellett az elnökség által megállapított munkamegosztás alapján egy-egy önálló területet (pl. szolgáltatás, a bizottságok felügyelete) is irányíthatnak. 27.3.Az elnökség az egyesület ügyintéző szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. 27.4. Az elnökség hatásköre: döntéseket hoz minden, nem a közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésben, az egyesület napi ügyeinek vitele kezeli és gazdálkodik az egyesület vagyonával, ezen belül határoz a vagyon felhasználásáról és befektetéséről mindazon kérdésekben amelyek nem tartoznak a közgyűlés hatáskörébe, intézkedik a határozatai végrehajtásáról, illetve a közgyűlés ilyen irányú döntéseink végrehajtásáról,vállalkozást kezdeményez előterjesztést terjeszt a közgyűlés elé, többek között az előző év pénzügyi mérlegét, valamint a tárgy évi költségvetést,az éves beszámolót összehívja a közgyűlést, értesíti a tagságot és az egyesület szerveit
meghatározza a közgyűlés napirendi pontjait részt vesz a közgyűlésen választ ad az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre vezeti a tagság nyilvántartását őrzi az egyesület működésével kapcsolatos iratokat feladata az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek a vezetése mindenkor vizsgálja az egyesületet érintő megszűnési okot, és annak bekövetkezte esetén a törvényben irt intézkedést megteszi dönt a tagfelvételről tag kizárása esetén meghallgatást tart és véleményét a közgyűlés elé terjeszti dönt olyan kérdésben, amely a szervezet céljainak megvalósítása érdekében szükségesnek tartanak. az Elnökség köteles a közgyűlést összehívni , ha az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi, az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességükkor teljesíteni,ha az egyesület célja elérése veszélybe került
27.5. Az Elnökség öt főből álló testület. Döntéseit testületként hozza meg. 27.6. Az elnökség tagjai NÉV szerint: ……………………………… ……………………………… ……………………………… ………………………………… ………………………………….. 27.7. Az egyesületet harmadik személlyel szemben az Elnök képviseli. 27.8. A tisztségviselők választhatók, újraválaszthatók és visszahívhatok. 27.9. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás: a./ a megbízás időtartamának lejártával; b./ visszahívással; c./ lemondással; d./ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával; f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. 27.10. A vezető tisztségviselő megbízatásáról a Szövetséghez címzett, vagy a Szövetség másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Amennyiben a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá. 27.11. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. 27.12.Az összeférhetetlenségi szabályok a Szövetségben a Felügyelő Bizottság tagjaira is vonatkoznak. 27.13. Az elnökség tagjai közül választ elnököt, alelnököket és titkárt 27.14. Az Elnökség saját ügyrendjét önmaga határozza meg.
28.
A Felügyelő Bizottság
Az Igazgatók Tanácsa által négy évre választott felügyelő bizottság, mely elnökből és két tagból áll, feladata a Szövetség alapszabály szerinti működésének, költségvetés szerinti gazdálkodásának és a testületi szervek által hozott határozatok végrehajtásának ellenőrzése. A felügyelő bizottság kizárólag az Igazgatók Tanácsának van alárendelve és annak tartozik felelősséggel. A felügyelő bizottság tagjait a Szövetség valamennyi iratába betekintési jog illeti meg.
29.
A Szövetség bizottságai : A Szövetség közgyűlése :
a döntések előkészítésére, a kormányzat elé kerülő javaslatok kidolgozására, a témák szakszerű értékelésére és elemzésére, a tagok véleményének összeállítására, az oktatási- nevelési koncepció kialakítására, illetve véleményezésére, a nemzetközi kapcsolatok segítésére, a munkaadókkal való szorosabb kapcsolat kiépítésére állandó és ideiglenes bizottságokat hoz létre, Az állandó bizottságok a következők: Oktatási és érdekvédelmi bizottság
A bizottságok tagjait a Közgyűlés – Igazgatók Tanácsa - választja meg a tagok megbízatása az ideiglenes bizottság működésének végéig, ileltve az állandó bizottságok esetében öt évig tart. VII. AZ ÜGYINTÉZÉS
30.
A szövetség ügyintézését – a tagok közös teherviselése mellett az elnök szervezi meg. Az iratkezelést, pénzügyi elszámolást stb. az iskolai adminisztrációtól el kell különíteni.
31.
Az ügyintézés megszervezése, irányítása az elnök feladata. E körben az ügyintéző szervezet: előkészíti a testületi ülések előterjesztéseit, írásos anyagait, meghívóit és gondoskodik azok kiküldéséről, elkészíti a testületi ülések jegyzőkönyveit, határozatait, végzi az adatgyűjtést, biztosítja az információ áramlást, szervezi a nemzetközi kapcsolatokat, összehangolja a tagok véleményét, javaslatait és azokat az illetékes szervekhez továbbítja.
Az ügyintéző szervezet személyi és tárgyi feltételeit – az elnök javaslata alapján – az elnökség köteles biztosítani.
VIII. A KÉPVISELET 32. A Szövetség képviseletét az elnök látja el. Távollétében, vagy akadályoztatása esetén az általa kijelölt alelnök, illetve az állandó bizottság elnöke jogosult a képviseletre. IX. VAGYON ÉS GAZDÁLKODÁS
33.
A Szövetség a jóváhagyott éves költségvetés szerint a hatályos pénzügyi és számviteli szabályok megtartásával – gazdálkodik.
A Szövetség bevételei:
a tagok, pártoló tagok által fizetett tagdíjak, a tagok, pártoló tagok felajánlásai, hozzájárulások, adományok, a lekötött pénzeszközök hozadéka, valamint egyéb források. bevételek
A Szövetség kiadásai:
működési költségek, rendezvények költségei, tiszteletdíjak és egyéb kiadások.
A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – a Szövetség tartozásáért nem felelnek. A Szövetség tartozásaiért és kötelezettségeiért saját vagyonával felel. A Szövetség
nyereséget nem képez, az éves bevételek költségfelhasználásán felüli részét a következő évi feladatok megvalósítására fordítja. A Szövetség megszűnése esetén a vagyont a tagok között kell felosztani. Az egyesület a vagyonát a 2011 évi CLXXV.tv. 20.§.(1) bekezdésében írtak szerint tartja nyilván. X. AZ EGYESÜLET MEGSZÜNÉSE 34..Az Egyesület megszűnik ha a Közgyűlés így dönt 35.Az egyesület megszűnik, ha a célját megvalósította, és uj célt nem határoznak meg. 36. Az egyesület megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után megmaradó vagyont a ………….egyesület kapja. ,
XI. A KAPCSOLATRENDSZER 37. A Szövetség rendszeres véleménycserét folytat a kertészeti oktatás időszerű kérdéseiről a különböző állami és érdekképviseleti szervekkel. Mindent elkövet, hogy a szervek döntéseit a kertészeti szakképző intézmények érdekeinek megfelelően befolyásolja. Jelzéseket, átfogó elemzéseket, véleményeket és javaslatokat ad a kertészeti oktatás, nevelés elméleti és gyakorlati kérdéseiről az illetékes minisztériumok és érdekképviseletek, kamarák részére. A Szövetség részt vesz az oktatást érintő elgondolások kialakításában, illetve megtárgyalja és véleményezi az e körben kialakított javaslatok (intézkedések) tervezeteit. A szövetség alkalmas időben megszervezi az oktatási szabályozásokkal kapcsolatos előkészítő, illetve tapasztalatszerző tanácskozásokat. 38. A Szövetség segíti, szervezi és koordinálja tagjai nemzetközi kapcsolatait, de önálló kapcsolatokat is kialakíthat. Részt vesz a Magyar Kertészeti Tanács nemzetközi rendezvényein és kiállításain.
XII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
39. A Szövetség működésére vonatkozóan az alapszabályban és más belső szabályzatban nem rendezett kérdésekben az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, valamint a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységéről szóló 114/1992. (VIII.23.) Kormányrendelet szabályai az irányadók. szóló 2011 évi CLXXV. törvény és a 2013 évi V. törvény valamint a mindenkor hatályos más jogszabályok az irányadóak. 40. A jogszabályokban kötelezően nem rendezett, vagy a Szövetségi belső szabályozás számára nyitva hagyott kérdésekben a Szövetség elnöksége által elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmaz előírásokat. XIII. AZ ALAPSZABÁLY MEGÁLLAPÍTÁSA 41. Ezt az alapszabályt a Szövetség legfőbb szerve az Igazgatók Tanácsa az alakuló ülésen, 1995. március 24-én 1/95. számú határozatával fogadta el. 42. Az alapszabály módosítása A VI/27. pontban az előkséget az Igazgatók Tanácsa a következők szerint határozta meg: Az elnökségnek legfeljebb 5 tagja lehet, melyből 2 alelnököt választ. A VI/29. pontban az állandó bizottságokat az Igazgatók Tanácsa oktatási és érdekvédelmi bizottságban határozta meg. Az alapszabály módosításra a VI/ 27. és VI/ 29. pontjaiban 2011. december 8.- án, Villányban az Igazgatók Tanácsa ülésén (Közgyűlés) hozott 3/2011 és 4/2011 sz. határozata alapján került sor. Az Alapszabályt az Igazgatók tanácsa a 2016 február 15. napján Kecskeméten megtartott közgyűlésén a ………………..számú határozattal módosította.
Az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt megállapítása megfelel a létesítőokirat - Igazgatók Tanácsa (Közgyűlés) 2011. december 8.- án, Villányban készült jegyzőkönyve 3/2011 és 4/2011 sz. határozata, és a 2016 február 15. ………………sz. határozattal elfogadott alapító okirat módosítás hatályos tartalmának. Kecskemét 2016 február ………..
Az aláírók igazolják, hogy az alapító okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapító okirat módosítások alapján hatályos tartalmának. Aláírások ……………………….. Elnök
…………………………. hitelesítő tag
……………………… hitelesítő tag
Ellenjegyzem , és egyben igazolom, hogy az alapító okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapító okirat módosítások alapján hatályos tartalmának, figyelemmel a 2013 évi V. törvény rendelkezéseire is. Dr. Brunner Tamás Budapest 2016 február
