A MAGYAR KATONÁK KÜLSZOLGÁLATI TEVÉKENYSÉGE (Történeti áttekintés a Magyar Honvédség külszolgálati tevékenységeiről)

Juhász Zsolt alezredes, osztályvezető MH Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ [email protected]

A MAGYAR KATONÁK KÜLSZOLGÁLATI TEVÉKENYSÉGE (Történeti áttekintés a Magyar Honvédség külszolgálati tevékenységeiről) ABSZTRAKT A fizikai erőnléti állapot következetes és rendszeres vizsgálata a különböző külföldi beosztások eltérő sajátosságai, valamint az emberi szervezetre gyakorolt eltérő jellegű és mértékű negatív hatásai miatt, egyre nagyobb jelentőséggel bír. Írásomban mindezek tükrében a külszolgálatokra jelentkező személyi állomány négy év alatt mért minősítéseinek és alkati mutatóinak, a felmérésük során alkalmazott mozgásformák és az alkati tényezők, valamint az életkor és a fizikai teljesítőképességük közötti összefüggéseket kerestem és azok segítségével, a teljesség igénye nélkül igyekeztem egy átfogó képet adni a magyar haderő 2007 és 2010 között megvizsgált külszolgálatra jelentkező állományának fizikai erőnléti állapotáról. Kulcsszavak: alkati tényezők, mozgásformák, fizikai teljesítőképesség, külszolgálat BEVEZETÉS A háromirányú szűrővizsgálati rendszeren belül a fizikai alkalmasság-vizsgálat, az egészségügyi és pszichológiai szakterületekhez hasonlóan rendkívül fontos területet képvisel. A külföldi feladatok sikeres végrehajtásához ugyanis nélkülözhetetlen számos olyan alap és speciálisnak mondható fizikai motoros képesség, melynek nem megfelelő fejlettsége veszélybe sodorhatja a katonák egészségi állapotát és azon keresztül természetesen akár a küldetés vagy küldetések sikerességét is. Ezért mind a pszichés, mind pedig a testi fizikai képességeket fejleszteni kell, és aztán azokat szinten is tartani. Valójában a cél nem más, mint a testi-lelki harmónia megteremtése és aztán annak folyamatos szinten tartása. A fizikai alkalmasság-vizsgálat, ezért egyre inkább afelé halad, hogy az alap kondicionális képességek (az erő, a gyorsaság és az állóképesség) mérésén túlmenően más speciális a missziós tevékenységre leginkább jellemző és ahhoz szorosan is köthető, kevert képességformákat is górcső alá helyezzen. Ha a fokozatosság elvét szem előtt tartjuk, és a felkészülési időszak bizonyos részeiben a szélsőséges időjárási viszonyok között is fejlesztjük a már említett motoros képességeket, akkor tovább növekedhet annak esélye, hogy katonáink teljesítménye odakint is töretlen maradjon, vagy csak minimálisan csökkenjen. Mindig a mozgásos tevékenység jellege és a környezeti feltételek együttese határozza meg, hogy milyen kondicionális képességekről beszélhetünk és hogy azok fejlettségi szintje elegendő-e vagy sem. A legoptimálisabb ezért az, ha a felkészítés utolsó részében már, a missziós viszonyokhoz leginkább közelálló körülmények között folytatjuk a kiképzést, az edzéseket, a felkészítést. Az állomány így fokozatosan és célirányosan adaptálódhat

az őket ért ingerhatásokhoz, melynek hatására aztán edzettségük lelkileg is és fizikailag is egyre magasabb szintre emelkedik, szilárdabbá válik. A lehetőségektől függően mindig az adott missziós tevékenység jellegét és az ottani klimatikus körülményeket kell figyelembe venni, és ahhoz kell aztán kiválasztani a megfelelő képességfejlesztő módszereket, gyakorlatokat, eszközöket. „Külszolgálatok a II. világháború előtt: A magyar külszolgálatok előzményei – történelmi helyzetünkből fakadóan – az Osztrák – Magyar Monarchia időszakára nyúlnak vissza. A XIX. század végén és a XX. század elején kialakult különböző fegyveres konfliktusok viszonylag gyors megoldása érdekében az Egyesült Államok, Japán és az európai nagyhatalmak arra törekedtek, hogy viszonylag gyors megoldást találjanak és ezért annak érdekében az úgynevezett tűzoltási műveletek keretein belül, együttesen hajtották végre a különböző közös feladataikat. Ezek a műveletek a következők voltak: ™ ™ ™ ™ ™

1897–1898 (Kréta), 1900–1914 (1901. boxer lázadás, Kína), 1903–1909 (Koszovó), 1902-1914 (Albánia), 1912–1913 (Szkutar).

Külszolgálatok a II. világháború után: Az Osztrák-Magyar Monarchia széthullása után megalakult magyar fegyveres erők első nemzetközi békefenntartó-béketeremtő missziója a vietnámi háború utáni volt. A vietnámi háború lezárása érdekében a szemben álló felek 1973. januárjában megállapodást írtak alá Párizsban, és az ennek következtében kialakult fegyverszünet elősegítésére létrehozták a Nemzetközi Ellenőrző és Felügyelőbizottságot (a továbbiakban: NEFB).

1. fotó: Amerikai UH–1D „Huey” helikopterek szállítják a bevetési helyszínre a 14. gyalogsági ezred katonáit (1966) [1]

Ebbe a bizottságba hazánk is meghívást kapott. 1973. január 26. és 1975. március 9. között, három váltásban 636 magyar szolgált Vietnamban. Köztük katonák, határőrök, polgári alkalmazottak és diplomaták. Érdekesség, hogy sok feladatra tartalékos tiszteket vontak be, hiszen akkor hazánkban a hadsereg „szövetségi nyelve” az orosz volt, viszont sok olyan feladatot is el kellett látni, amihez az együttműködés miatt szükség volt angolul beszélő emberekre is, hiszen a NEFB tagjai között a hivatalos munkanyelv az angol volt. Természetesen a kor szokásainak megfelelően elsősorban politikai és csak másodsorban a szakmai okok alapján választották ki a kiutazó embereket.” [2] „Napjainkban a világ négy kontinensén 14 országban, 28 különböző misszióban vannak jelen katonáink, mintegy ezer fős létszámmal.” [3]

1988-1994. Irán-Irak

1. fotó: „A háború képei, fentről: Gázálarcot viselő iráni katona egy lövészárokban • Iráni katonák ünnepelnek Khorramshahr felszabadítása után • Donald Rumsfeld és Szaddám Huszein találkozója Bagdadban • Lángokban álló iráni olajkút az amerikai haditengerészet "Nimble Archer" fedőnevű hadművelete után” [4] „Az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata alapján 1988. augusztus 9-én létrehozták az úgynevezett UNIIMOG-ot (United Nations Iran-Iraq Military Observer Group), ami egy megfigyelő csoport az irak-iráni határon, mely az ENSZ irányítása alatt működött. Feladata, az irak-iráni tűzszüneti megállapodás betartásának ellenőrzése. Az első kontingens 15 főből állt, mely 1988. augusztus 16-án érkezett meg Irakba és röviddel utána már el is foglalta helyét a felállított megfigyelő pontokon. Az első csoport 10, a második 12, a harmadik 7 hónapig látta el megfigyelői feladatait.” [5]

A misszió 1991. januárjáig működött, amikor is a megfigyelési adatok alapján az ENSZ felhatalmazásával Irak ellen katonai akciót kellett végrehajtani, ami az addigi határmenti megfigyelési feladatok végét jelentette. Összesen 46 magyar katona (honvéd tiszt) szolgált az UNIIMOG keretében. [6] Kuvait

2. fotó: Öbölháborús pillanatképek [7]

4. fotó: Öbölháborús pillanatkép [8] A kuvaiti háború után a tűzszüneti megállapodás betartása érdekében az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1991. április 3-i döntése alapján létrejött egy katonai megfigyelő és békefenntartó erő, mely az Irak és Kuvait közötti 15 kilométeres határ mentén a korlátozó rendszabályok betartásának ellenőrzését a tűzszüneti megállapodás betartását látta el. Ez volt az úgynevezett UNIKOM (United Nations Iraq-Kuwait Observation Mission, az ENSZ Irak-Kuvaiti Megfigyelő Missziója),[9] melynek első magyar kontingense 1991. április 13-n kezdte meg megfigyelői feladatait. [10]

Ciprus

1. kép pár: Szűcs László [11]

5. fotó: „Parancsnoki látogatás a magyar kontingensnél” [12] Cipruson – a Biztonsági tanács mandátumának végrehajtásában – kezdetben „Magyarország 12 különböző nemzet 1230 katonájával, 35 civil rendőrrel és 245 helyi, valamint nemzetközi civil alkalmazottal karöltve vett részt.” [13] Az ENSZ UNFICYP-misszióban (UNFICYP, United Nations Peacekeeping Force in Cyprus, az ENSZ Ciprusi Békefenntartó Hadereje) a magyar szerepvállalás 1993. augusztusában 4 fő katonai megfigyelővel kezdődött és az eredményes szolgálat után 1995-ben már 29 fős szakasszal bővült. Minőségi változást 1997. szeptembere hozott, amikor is a magyar kontingens már századerőre bővült. 2007-ben már „84 magyar békefenntartó katona teljesített szolgálatot.” [14] Több és más, felelősségteljesebb feladatokat kaptunk, mely azt igazolta, hogy katonáink munkájukkal kivívták nemzetközi szinten is az elismerést. Az UNFICYP és így a magyar kontingens általános feladatai közé tartozik többek között a: járőrözés, megfigyelés, tömegdemonstráció kezelés, kisebbség védelem krízishelyzetekben, humanitárius, jogi, egészségügyi segítségnyújtás stb.. [15] A ciprusi misszió volt többek között az egyik olyan nemzetközi bizonyítási lehetősége hazánknak, melynek segítségével a NATO (North Atlantic Treaty Organization) tagság előtt tanúbizonyságot tehettünk katonai szakmai felkészültségünk, kiképzettségünk magas színvonaláról.

Angola Az angolai misszió, az UNAVEM II. (Unated Nations Angola Verification Mission II., az ENSZ Második Angolai Ellenőrzési Missziója), mely egy nemzetközi katonai kontingens „1991. július 15-e óta 15 fős magyar” [16] állománnyal bővült. Feladatuk: a tűzszünet ellenőrzése, a fegyveres csoportok lefegyverzése, a választások megszervezésében és egy demokratikus hadsereg megszervezésében való aktív részvétel. Sajnálatos módon az 1992-es választások után a fegyveres harcok ismételten kiújultak és az ENSZ-nek csökkentenie kellett a megfigyelői számát. A magyar kontingens, így 5 főre redukálódott. Feladatuk: megfigyelés Angola tengerparti sávjában, mely elsősorban az illegális fegyverkereskedelem megakadályozására irányul. [17] Mozambik Mozambikban 1993. január óta voltak katonáink (23 fő), ahol gyakorlatilag a feladatuk ugyan az volt, mint Angolában. A missziót ENSZ UNOMOZ-nak, angolul United Nations Operation in Mozambique, az ENSZ Mozambiki Műveletének nevezték, melynek az UNAVEM II.-höz képest a feladata szélesebb volt, hiszen a katonai megfigyelők mellett négy teljes zászlóalj is rendelkezésre állt. Ez a szembenálló felek eredményesebb megfékezése szempontjából, az erődemonstráció miatt nagyobb hatásfokkal bírt és az ENSZ-megfigyelők is biztosabb védelmet élvezhettek. Uganda, Grúzia, Namíbia, Kambodzsa

6. fotó hármas: „Két magyar katona Ugandából” [18] Magyar katonák megfigyelőként még Ugandában (UNOMUR, United Nations Observer Mission Uganda-Rwanda, az ENSZ Ugandai-Ruandai Megfigyelő Missziója, mely 1993. június – 1994. szeptember működött 4 fővel) és Grúziában (UNOMIG, United Nations

Observer Mission in Georgia, az ENSZ Megfigyelő Missziója Grúziában, 5 fő és a grúziai tényfeltáró csoport 1 fő) is szolgálnak, de nemcsak katonák hanem magyar rendőrök is részvettek és részt vesznek a mai napig is békefenntartó missziókban. [19]

1995-1998. Sínai-félsziget

„Váltás a Magyar Honvédség sínai missziójában” [20] 6. fotó pár: dr. Németh András okleveles mérnök százados, shift-leader 1995. szeptember 1-je óta egy 41 fős közös katonai-rendőri kontingenssel Magyarország részt vesz a Sínai-félszigeten állomásozó Többnemzetiségű Erők és Megfigyelők békefenntartó misszió kötelékében is, amit MFO-nak hívnak (Multinational Forces and Observers). „Ez volt az első olyan missziónk, ahol egységeink fegyveres békefenntartó misszió keretében kiemelt katonai rendészeti feladatokat teljesítettek.” [21] Alapvető feladataik közé tartozik többek között a bűnügyi nyomozati munka, a baleseti helyszínelés, a járőrözés stb.. [22]

Magyar szerepvállalás a Balkánon

8. fotó négyes: „Okucanihoz kötődő emlékek” [23] A ’94-98-as időszak a már említett missziókon kívül elsősorban a Jugoszláviát alkotó függetlenedésre törekvő államok ’90-es évek elején történő háborús konfliktusok utáni békefenntartás jellemezte. A harcokat 1995. végén a daytoni béke megállapodás zárta le. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa létrehozta az 1033. számú határozatot, melyben jóváhagyta a boszniai béketeremtő műveleteket. A siker érdekében intézkedés született egy a NATO által vezetett többnemzetiségű erő létrehozására, melynek feladata a béke megőrzése és a megállapodásban lévő feladatok végrehajtása volt. A művelet a „Joint Endeavour” „Közös Törekvés” nevet kapta. A békeműveletben történő aktív részvételre hazánkat is felkérték [24] Az IFOR (Implementation Forces) szerepvállalás 1995. december 5 - 1996. december 20. tartott. [25] A különböző katonai feladatok megvalósításában három területen működtünk közre: átvonulás biztosítása; befogadó nemzeti támogatás nyújtása a résztvevő erőknek és a műszaki csapatkontingens rendelkezésre bocsájtása az IFOR részére.

„A Magyar Köztársaságnak az ENSZ alapokmányából adódó kötelezettségeire tekintettel, az Alkotmány 40/B. szakaszának (1) bekezdése alapján az Országgyűlés hozzájárulását adta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatával létrehozandó, a délszláv válság békés rendezésének végrehajtását biztosító erők (IFOR) keretében – a NATO felkérésére – korlátozott létszámú (nem több mint 500 fő) magyar önálló műszaki alegység legfeljebb 1996. december 31-ig tartó időtartamra kerüljön kiküldetésre a szükséges technikai eszközökkel, egyéni (önvédelmi) fegyverzettel, felszereléssel és vegyen részt a nemzetközi békefenntartó folyamat feladatainak ellátásában.” [26] A műszaki alegység állománya csak hivatásos és szerződéses katona lehetett, akik a honvédelemről szóló 1993. évi CX. Törvény 53. szakaszának (2) bekezdése, valamint 94. szakasza szerint önkéntes alapon kerültek kiválasztásra. Az IFOR után következett az SFOR (Stabilization Forces) szerepvállalásunk, mely 1996. december 21 - 1998. szeptember 1-ig tartott. [27] „A korábbi időszakban kötött keret- és kétoldalú megállapodások jogfolytonossága megmaradt az IFOR-feladat befejezésével az SFOR idejére is. Magyarország kezdettől fogva aktív támogatást nyújtott a délszláv konfliktus rendezését célzó daytoni békemegállapodás katonai feltételeit biztosítani hivatott IFOR/SFOR-műveletekhez és ez a támogatás felfogható volt úgy is, mint a NATO-val történő együttműködési (interoperabilitási) képességünk éles helyzetben történő erőpróbája.” [28] 1998-2002. Koszovó

9. fotó: „Közös műveleti tevékenységben” [29] 1999-ben az ENSZ Biztonsági tanácsának 1244. számú határozata alapján megalakult az úgynevezett UNMIK (United Nations Mission in Kosovo) az ENSZ ideiglenes közigazgatási missziója Koszovóban. [30]

„A koszovói válság rendezéséhez – amelyet nem békeszerződés, hanem csak katonaitechnikai megállapodás (Military Technical Aggreement) alapozott meg – a Magyar Köztársaság az Országgyűlés 54/1999., valamint az 55/1999. számú határozatai alapján befogadó nemzeti támogatással, valamint csapatok biztosításával járult, illetve járul hozzá. A csapat-hozzájárulás keretében – az 55/1999. (VI. 16.) számú OGY-határozatban foglaltak szerint – a Magyar Honvédség ideiglenes katonai szervezeteként megalakították a Magyar Honvédség Őr- és Biztosító Zászlóalját (a továbbikaban: MH ŐBZ), melynek tagjait megfelelő felkészítés után Koszovóba vezényelték.” [31] „Magyar katonák a kezdetek, 1999 óta szolgálnak a KFOR-ban. A Magyar Honvédség Őr- és Biztosító Zászlóalj tizennyolc váltással, vagyis kilenc éven keresztül volt jelen a térségben,” [32] Pristinában. A zászlóalj feladatait a koszovói béketámogató műveletre kiküldött NATO-erők kötelékében, annak irányítási, vezetési rendszerében, Koszovó területén teljesítette.

10. fotó: „A felszín alatt még izzik a parázs” [33] Feladata a KFOR-erők főparancsnokságának közvetlen biztosítása, valamint őrzés-védelmi feladatok ellátása, járőrözés, személyek, szállítmányok kísérése, rendezvények biztosítása, ellenőrző-áteresztő pontok (EÁP) felállítása és működtetése.”[34] volt. „Az alakulat táborában hivatalosan 2008. július 16-án vonták le a zászlót” [35], de 2008. szeptember 1-től MH KFOR Zászlóalj néven tovább folytatja tevékenységét, csak már a koszovói Pec városában. [36]

Afrika (Nyugat-Szahara)

11. fotó pár: „Egy év a sivatagban” [37] 2000-től újabb küldetési feladatot (katonai megfigyelés) vállalt hazánk Afrika északnyugati partvidékén fekvő Nyugat-Szaharában, ahol 1991. óta az úgynevezett MINURSO (United Nations Mission for the Referendum in Western Sahara, az ENSZ missziója a népszavazásért Nyugat-Szaharában) működik. Hazánk 7 fővel képviselteti magát. Feladatuk: elsősorban a megfigyelés és a tapasztalatokról történő jelentésadás. Fontos megemlítenem, hogy a rendkívül ingerszegény környezet és a szélsőséges éghajlati viszonyok nagy pszichikai és természetesen fizikai nyomást gyakorolnak a misszióban dolgozók szervezetére és ezért az emelt szintű fizikai erőnléti állapot ott különösen alap követelménynek számít. Szkopje, Szarajevó, Bosznia-Hercegovina

12. fotó: „Életképek a nyolcadik váltás mindennapjaiból” [38] 2005-ben az ŐBZ állománya egy őr- és biztosító szakasszal (ŐBSZ) egészült ki, mely Szkopjéban teljesít szolgálatot. Feladata őrzés-védelem, a gyorsreagálású erők biztosítása, kísérési feladatok stb.

„Az Európai Tanács 2004. decemberére határozta meg az ALTHEA fedőnevű, EU által vezetett katonai műveletek megkezdését.” [39] Az EUFOR egyik fő feladata a szervezett bűnözés elleni harc volt, melyben a magyar kontingens az IPU (Integrated Police Unit)ezreden belül vette ki a részét. „Az MH Katonai Rendfenntartó Kontingens (MH KRK) 2002. óta, kezdetben az SFOR Többnemzeti Speciális Egységének (MSU) alárendeltségében, az EU ALTHEA művelet indulásától fogva pedig az olasz vezetésű EUFOR Integrated Police Unit (IPU) DELTA századaként hajtotta végre az alaprendeltetésében meghatározott feladatait (jelenlétfenntartás, tömegkezelő műveletek stb.).” [40] Afganisztán

13. fotó:„A katonai küldöttség élén Afganisztánba utazott Szekeres Imre honvédelmi minisztert fogadják Puli-Humriban a Camp Pannonian” [41]

14. fotó: Újabb támadás ért magyar katonákat Afganisztánban [41]

Az ISAF (International Security Assistance Force – Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő) misszió létrehozását az ENSZ Biztonsági Tanácsa a 2001. szeptember 11-i terrortámadás hatására és az USA afganisztáni hadművelete után 2001. december 20-án döntötte el. Hivatalosan 2002. február 10-én kezdte meg működését Afganisztánban. Magyarország 2003. februárjában csatlakozott a különböző afganisztáni műveletekhez, mely kezdetben legfeljebb 50 főt jelentett és azok elsősorban egyéni beosztásokat és nem kontingens jellegűeket jelentett. A 2191/2004 kormányhatározat értelmében aztán később bővült a létszámunk. [42] Ma már több mint 8 éves tapasztalattal rendelkezünk és a nemzetközi megítélésünk továbbra is pozitív, oly annyira, hogy egyre több új és más jellegű feladatokra kérnek fel bennünket.

Irak

15. fotó: „Órajárással megegyező irányban a bal felső sarokból kezdve: őrjárat Szamarra városánál, Szaddám Huszein szobrának ledöntése a Bagdadban, az iraki hadsereg fegyveres katonája, összecsapás Dél-Bagdadban” [43] Az USA és Nagy-Britannia koalíciója által 2003-ban kirobbant az iraki háború, mely az akkori rezsim bukásához vezetett. Az ENSZ BT az 1476. és 1483. határozatában nagy hangsúlyt fektetett az iraki nép megsegítésére, támogatására. Figyelembe véve a nem kis feladatot a koalíciós erők kérésére számos partner ország felajánlotta a segítségét és így többek között hazánk is. Magyarország egy szállító zászlóaljat és törzstiszteket küldött.

16. fotó: „A tankok nemcsak Huszeint, hanem a gazdasági növekedést is veszélyeztetik” [44] A magyarok a 3. központi-déli koordinációs zónát felügyelő lengyel vezetésű több nemzeti hadosztályhoz kerültek, melynek alapvetően a feladata a kisebbségek fegyveres összeütközéseinek megakadályozása és a közigazgatás helyreállítása volt. A kontingensünk 2004. decemberében tért haza. [45] Az iraki kiképzési missziónk egy maximum 150 fős állománnyal vett részt a NATO kiképzési műveletében, mely az iraki biztonsági erők kiképzésében játszott kulcsfontosságú szerepet, egészen 2006. szeptember 30-ig. Feladata a kiképzésen kívül, az őrzés-védelem, járőrözés és számos összekötői feladat volt. Jelenleg 18 fő törzsbeosztású katonánk teljesít még odakint szolgálatot az Iraki Haderő Műveleti Központban, valamint az új iraki haderő parancsnokságon. [46] ÖSSZEGZÉS Összességében tehát elmondható, hogy az elmúlt több, mint húsz év és természetesen kiegészítve visszamenőleg az azt megelőző időszak misszióit is komoly terhet, felelősséget, feladatokat rótt katonáinkra. Figyelembe véve a számtalan új elvárásokat és a különböző új végrehajtandó feladatokat valamint azok nehézségéből fakadó fokozottabb fizikai megterheléseket az évek múlásával, a felhalmozott tapasztalatok segítségével egy másabb szemléletű, korszerű, a kor elvárásainak megfelelő fizikai felkészítési rendszer alakult ki, melynek formálása és tökéletesítése egy véget nem érő, de annál fontosabb feladat. A felsorolt különböző külszolgálati tevékenységek sajátosságaitól függően eltérő mértékben terhelődtek és terhelődnek napjainkban is katonáink. Mind mentálisan mind fizikálisan jóval nagyobb a terhelés mértéke, a hazaihoz képest, - mely a maradandó egészségügyi elváltozások és a fizikai sérülések elkerülése érdekében – még inkább megköveteli a fokozottabb fizikai erőnléti állapotot. A családtól, a szeretektől való távollét és a más klimatikus viszonyok mind-mind, plussz terhelést rónak katonáink szervezetére, melynek

elviselése nem kis feladatot jelent számukra, melynek komoly tétje van. Veszélybe kerülhet az egyén egészségi állapota és azon keresztül akár a küldetés vagy küldetések sikeressége is. FELHASZNÁLT IRODALOM – irodalmi hivatkozások [1] http://hu.wikipedia.org/wiki/Vietnami_h%C3%A1bor%C3%BA, letöltési idő: 2011.04.04. [2] Molnár László: Alkalmasság vagy alkalmatlanság hiánya? A külszolgálatot teljesítő katonák pszichológiai alkalmasság-vizsgálatának validitása, 2008, 5. o. [3] A honvédelem négy éve 2002-2006, 2006, 123. o [4] http://hu.wikipedia.org/wiki/Irak%E2%80%93ir%C3%A1ni_h%C3%A1bor%C3%BA, letöltési idő: 2001.04.04. [5-6] A honvédelem négy éve 1990-1994, 1994, 29. o. [7] http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%96b%C3%B6lh%C3%A1bor%C3%BA, letöltési idő: 2001.04.04. [8] Tálas Péter: Az első öbölháborúról (1. rész), http://www.honvedelem.hu/cikk/23817/huszeve-tort-ki-a-sivatagi-vihar, Fotó: Szűcs László, letöltési idő: 2001.04.04. [9-10] A honvédelem négy éve 1998-2002, 2002, 63. o. [11]Szűcs László: Kéksapkások lesznek Cipruson, http://www.honvedelem.hu/cikk/21107/keksapkasok-lesznek-cipruson, letöltési idő:2001.04.04. [12] Kovács Imre alezredes: Parancsnoki látogatás a magyar kontingensnél, http://www.honvedelem.hu/cikk/24870/parancsnoki-latogatas-a-magyar-kontingensnel, letöltési idő:2001.04.04. [13] A honvédelem négy éve 1998-2002., 2002, 62. o. [14] A Magyar Honvédség Évkönyve 2007, 2007, 26. o. [15] A honvédelem négy éve 1998-2002, 2002, 62. o. [16-17] A honvédelem négy éve 1990-1994, 1994., 29. o. [18] Dr. Schubert Katalin százados: Két magyar katona Ugandából, http://www.honvedelem.hu/cikk/23207/ket-magyar-katona-ugandabol, Fotó: Horváth Csaba mérnök főhadnagy, letöltési idő:2011.04.04. [19] A honvédelem négy éve 1990-1994, 1994, 29. o. [20] dr. Németh András okleveles mérnök százados: Váltás a Magyar Honvédség sínai missziójában http://www.honvedelem.hu/cikk/24847/valtas-a-magyar-honvedseg-sinaimissziojaban, letöltési idő:2011.04.04. [21-22] A Magyar Honvédség Évkönyve 2007, 2007, 26. o. [23] Fekete Imre nyugállományú főtörzszászlós: Okucanihoz kötődő emlékek, http://www.honvedelem.hu/cikk/24017/okucanihoz-kotodo-emlekek, Fotó: Nyers József mérnök ezredes letöltési idő:2011.04.04. [24-25] A honvédelem négy éve 1994-1998, 1998, 43. o. [26] A honvédelem négy éve 1994-1998, 1998, 44. o. [27] A honvédelem négy éve 1994-1998, 1998, 45-46. o. [28] A honvédelem négy éve 1994-1998, 1998, 45-46. o. [29] KFOR-szóvivő: Közös műveleti tevékenységben, http://www.honvedelem.hu/cikk/24851/kozos-muveleti-tevekenysegben, Fotó: KFORszóvivő, letöltési idő: 2011.04.04. [30] A honvédelem négy éve 1998-2002, 2002, 64. o. [31] A honvédelem négy éve 1998-2002, 2002, 70. o. [32] KFOR-MISSZIÓ PRISTINA-PEC, MAGYAR KATONAI MISSZIÓK, 2008, 7-8. o.

[33] Szűcs László: A felszín alatt még izzik a parázs, http://www.honvedelem.hu/cikk/22958/a-felszin-alatt-meg-izzik-a-parazs, Fotó: Szűcs László, letöltési idő:2011.04.04. [34] A honvédelem négy éve 1998-2002, 2002, 70. o. [35-36] KFOR-MISSZIÓ PRISTINA-PEC, MAGYAR KATONAI MISSZIÓK, 2008, 7-8. o. [37] Szűcs László: Egy év a sivatagban, http://www.honvedelem.hu/cikk/21224/egy-ev-asivatagban, Fotó: Szűcs László, letöltési idő:2011.04.04. [38] Oláh Emil: Életképek a nyolcadik váltás mindennapjaiból, http://www.honvedelem.hu/cikk/24476/eletkepek-a-nyolcadik-valtas-mindennapjaibol, Fotó: Oláh Emil, letöltési idő: 2011.04.04. [39-40] A honvédelem négy éve 2002-2006, 2006, 125. o. [41] INDEX: Újabb támadás ért magyar katonákat Afganisztánban, http://index.hu/kulfold/2010/10/25/ujabb_tamadas_ert_magyar_katonakat_afganisztanban/ [42] A honvédelem négy éve 2002-2006, 2006, 128-129. o. [43] http://hu.wikipedia.org/wiki/Iraki_h%C3%A1bor%C3%BA, letöltési idő:2011.04.04. [44] IT/Tech: Iraki háború: a technológiai szektor lassulása fenyeget, http://www.sg.hu/cikkek/27063/iraki_haboru_a_technologiai_szektor_lassulasa_fenyeget, letöltési idő: 2011.04.04. [45] A honvédelem négy éve 2002-2006, 2006, 129-130. o. [46] A honvédelem négy éve 2002-2006, 2006, 129-130. o.