A MAGYAR JÉGKORONG SZÖVETSÉG

A MAGYAR JÉGKORONG SZÖVETSÉG

NYILVÁNTARTÁSI ÉS ÁTIGAZOLÁSI SZABÁLYZATA

A Magyar Jégkorong Szövetség (továbbiakban: MJSZ) a jégkorong-sportágban versenyszerűen tevékenykedő sportolók nyilvántartásáról és átigazolásáról, a Sportról szóló 2004. évi I. törvény (továbbiakban: Stv.) 23. § (1) bekezdés b) pontja alapján hozott szabályzata.

A MAGYAR JÉGKORONG SZÖVETSÉG NYILVÁNTARTÁSI ÉS ÁTIGAZOLÁSI SZABÁLYZATA

TARTALOMJEGYZÉK

1.§ ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK .....................................................................................................3 2.§ A SPORTOLÓI NYILVÁNTARTÁS.....................................................................................................4 3.§ HIVATÁSOS SPORTOLÓ JÁTÉKJOGA ............................................................................................5 4.§ A SPORTOLÓK SZERZŐDÉSEINEK KÖZÖS SZABÁLYAI ............................................................ 5 5.§ A SPORTOLÓ VERSENYENGEDÉLYE .......................................................................................... 6 6.§ AZ ÁTIGAZOLÁS SZABÁLYAI ......................................................................................................... 7 7.§ KÖLCSÖNADÁS, VILLÁMIGAZOLÁS ...............................................................................................8 8.§ NEVELÉSI KÖLTSÉGTÉRÍTÉS .........................................................................................................9 9.§ A NEMZETKÖZI ÁTIGAZOLÁSOK ELŐÍRÁSAI ............................................................................. 10

Magyar Jégkorong Szövetség 1146 Budapest |Istvánmezei út 1-3. | [email protected] | www.icehockey.hu

2


BEVEZETŐ A szabályzat hatálya a jégkorong-sportágban – a sportág versenyszabályzatában, versenykiírásaiban, és egyéb szabályzataiban meghatározottak szerint – versenyszerűen résztvevőkre (továbbiakban: sportoló), valamint az őt, tagsági, vagy egyéb jogviszony alapján foglalkoztató sportegyesületekre, és egyéb sportvállalkozásokra (továbbiakban együtt: sportszervezet) terjed ki.

1.§. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK E szabály alkalmazásában: 1.1. Sportolói nyilvántartás: Olyan eljárás, ahol a sportoló azonosításra alkalmas adatainak bejelentésével fejezi ki, hogy részt kíván venni a MJSZ versenyrendszerében és a MJSZ azt hitelesen regisztrálja. 1.2. Hivatásos sportoló és szerződése: Hivatásos sportoló az a versenyszerű sportoló, aki a sportszervezettel munkaviszonyban, vagy megbízási jogviszonyban állva, jövedelemszerzési céllal, foglakozásszerűen sporttevékenységet folytat. A hivatásos sportoló tevékenységét csak munkaszerződés, vagy megbízási szerződés alapján fejtheti ki. 1.3. Hivatásos sportoló játékjoga: A hivatásos sportoló játékjoga a sportoló személyéhez kötött vagyonértékű jog, mely a hivatásos sportoló sporttevékenységéhez fűződik. 1.4. Amatőr sportoló és szerződése: Amatőr sportoló, aki sportegyesület keretében tagként, illetve sportszerződés alapján, sportvállalkozás vagy az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány keretében – amennyiben nem minősül egyúttal sportiskolának is – kizárólag sportszerződés alapján sportol, továbbá tanulói jogviszony alapján sportiskola tanulója. 1.5. Versenyengedély: A versenyzőnek az MJSZ által, a sportoló és a sportszervezet kérelmére kiállított, versenyrendszerben vagy versenyeken való részvételre jogosító sportolói igazolvány. Az amatőr sportoló a sportszövetség versenyrendszerében csak akkor vehet részt, ha versenyengedéllyel rendelkezik. 1.6. Átigazolás: A sportoló és a sportszervezet együttes kérelme arról, hogy a sportoló egy másik sportszervezetben folytassa sportolói tevékenységét. Ha a sportoló az utolsó 12 hónapban nem rendelkezett versenyengedéllyel, akkor átigazolás nélkül kaphat versenyengedélyt bármelyik sportszervezetbe. Nevelési költségtérítésre azonban 2 naptári év kihagyásáig is igényt tarthat a korábbi nevelő egyesület. Az átigazolási időszakot az érvényben lévő Versenyszabályzat rögzíti. Az átigazolás végrehajtásával a sportoló elfogadja, hogy betartja az MJSZ Alapszabályát és szabályzatait.


3


1.7. Kölcsönadás: Ideiglenes átigazolás, mellyel sportoló játékjogának használatát ideiglenesen az átvevő sportszervezet szerzi meg erre vonatkozó határozott időre szóló megállapodás alapján, azzal, hogy a kölcsönadásra irányuló megállapodás megszűnésével a játékjogosultság, illetve a játékjog használati jogosultsága az átadó sportszervezetre automatikusan, költségtérítés fizetése nélkül visszaszáll. 1.8 Kettős versenyengedély: A Versenyszabályzatban rögzített korosztályok esetén második sportszervezethez kiadott versenyengedély. 1.9. Átigazolási díj, igazolási díj: Az átigazolási díj az átadó sportszervezettel hatályos szerződéssel rendelkező hivatásos sportoló játékjoga használati jogának átruházása esetén az átadó sportszervezetet az átvevő sportszervezet részéről megillető ellenérték. Az igazolási díj a hivatásos sportoló játékjoga használati jogának átruházásáért megillető összeg. 1.10. Átigazolási eljárási díj: A MJSZ részére fizetendő adminisztrációs díj. 1.11. Rajtlista: A sportszervezet benevezett csapatainak korosztályonkénti név szerinti nevezése a Versenyszabályzatban meghatározott előírások szerint.

2.§. SPORTOLÓI NYILVÁNTARTÁS

2.1. A MJSZ tagjai kötelesek szervezetükben jégkorong sporttevékenységet végző természetes személyek szövetségi nyilvántartásba vételét kérni, abban az esetben, ha szerepeltetni kívánja a korosztályos versenyrendszerben. Szövetségi versenyrendszerben rendezett mérkőzéseken csak a jelen Szabályzat szerint igazolt, illetve átigazolt sportoló vehet részt. 2.2. A nyilvántartásba vételről a sportoló és az őt foglalkoztató sportszervezet együttes kérelmére a MJSZ Versenybírósága gondoskodik. 2.3. A kérelmet az e célra rendszeresített nyilvántartólap, valamint a rajtlista kitöltésével kell benyújtani. A nyilvántartólapnak tartalmaznia kell: a) b) c) d) e) f)

a sportoló nevét születési helyét, idejét anyja nevét állandó lakhelyét, telefonszámát sportegyesülete nevét, címét a sportoló státuszát


4


A kérelemhez mellékelni kell: a) 1 db igazolványképet elektronikus úton, jpg formátumban b) születési időt, helyet igazoló okmány másolatát 2.4. A nyilvántartásba vételi eljárás döntően egyszeri eljárás, mely a sportoló szövetségi rendszerben való részvétele kezdetétől sportolói pályafutásának befejezéséig tart. A nyilvántartásba vételi eljárás díjköteles, melynek összegét a MJSZ elnöksége az éves versenykiírásban határoz meg, és a kérelmező fizeti. 2.5. A nyilvántartásba vétel nem tagadható meg, ha a kérelmező az 1-4. pontokban foglaltakat teljesíti. 2.6. A nyilvántartás adatait az erre a célra rendszeresített nyilvántartási kartonokon és az elektronikus adatbázisban kell rögzíteni és folyamatosan vezetni. 2.7. A nyilvántartásnak a megjelölt adatokon kívül tartalmaznia kell: a) a sportoló nyilvántartási számát b) a nyilvántartásba vétel idejét c) a sportszervezet nevét és a bajnokság megnevezését, melyhez a versenyengedély ki lett adva 2.8. A nyilvántartás az érintettek részére nyilvános és közhiteles, melynek vezetése a Versenybíróság felelősségi körébe tartozik. 2.9. A sportoló játékjogosultságát, illetőleg versenyengedélyét az MJSZ és az illetékes szervezeti egysége korlátozhatja, illetve megvonhatja, az érvényben lévp szabályzatok alapján.

3.§. HIVATÁSOS SPORTOLÓ JÁTÉKJOGA

A játékjog személyhez fűződő vagyoni értékű jog, melynek elidegenítésére vagy megterhelésére irányuló szerződés semmis. A hivatásos sportoló játékjogának használatát a sportszervezettel kötött munkaszerződésben vagy megbízási szerződésben a jogviszony fennállásának időtartamára ruházza át a sportszervezetre. A játékjog használatáért a hivatásos sportoló a munkaszerződésben vagy a megbízási szerződésben megállapított külön ellenértékre tarthat igényt. A szerződés időtartamának lejártával, illetve jogszerű megszűnése esetén a játékjog használati joga ingyenesen visszaszáll a hivatásos sportolóra.

4.§. A SPORTOLÓK SZERZŐDÉSEINEK KÖZÖS SZABÁLYAI

4.1. Az amatőr sportoló és a sportszervezet közötti szerződés típusa sportszerződés. A sportszerződést írásba kell foglalni és tartalmaznia kell a sportoló sportszervezetben folytatandó tevékenységének feltételeit, valamint a sportoló részére nyújtandó támogatás formáját. 4.2. A hivatásos sportoló és a sportszervezet közötti szerződés típusa munka-, vagy megbízási szerződés, melynek tartalmaznia kell a sportoló sportszervezetben folytatandó tevékenységének Magyar Jégkorong Szövetség 1146 Budapest |Istvánmezei út 1-3. | [email protected] | www.icehockey.hu

5


feltételeit, valamint a sportoló részére nyújtandó munkabért. Munkaszerződés csak határozott időre köthető, melyben próbaidő nem köthető ki. 4.3. Az amatőr sportoló sportszerződésére a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit, az Stv.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 4.4. A hivatásos sportoló munkaszerződésére a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény rendelkezéseit az Stv.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 4.6. A szerződésből eredő igényeket, követeléseket (költségtérítés, károkozás, stb.) a szerződő felek bírósági úton érvényesíthetik. 4.7. Ha a szerződés hatálya alatt a sportszervezet, vagy annak jégkorong szakosztálya bármilyen okból megszűnt, vagy önállóságát elvesztette, a versenyrendszerben nem indulhat, abból utólag ki kell zárni.

5.§. A SPORTOLÓ VERSENYENGEDÉLYE

5.1. A sportoló részére – a rajtlista alapján – egy versenyévadra szóló versenyengedélyt kell kiadni. 5.2. A sportszervezetnek a nevezést követően rajtlista benyújtásával évente, a versenyszabályzatban megállapított korosztályonként kell kérni a sportolók versenyengedélyét a versenybíróságtól. 5.3. A MJSZ által rendezett vagy jóváhagyott versenyen csak versenyengedéllyel rendelkező sportolók vehetnek részt.

az adott évadra szóló

5.4. Versenyengedélyt az a sportoló kaphat, aki: a) az MJSZ nyilvántartásában szerepel b) amatőr sportolóként a versenyengedélyt kérő sportszervezet tagja, vagy sportvállalkozással fennálló amatőr sportolói szerződéssel rendelkezik c) hivatásos sportolóként munkaszerződéssel, vagy megbízási szerződéssel rendelkezik, melyben játékjogának rendelkezési jogáról minimum egy szezonra az igénylő sportszervezet javára lemond d) nyilatkozik a rajtlistán közte és sportszervezete közötti szerződés létéről, illetve nemlétéről 5.5. Versenyengedélyt ugyanarra az időszakra csak egy sportszervezethez kaphat a sportoló (kivétel kettős játékengedély). 5.6. A versenyengedély érvényességi ideje 1 szezon. 5.7. 18 év alatti sportoló versenyengedélyt csak szülői, gondviselői hozzájárulással kérhet. 5.8. A versenyengedély kiadása díjköteles, melynek összegét az MJSZ elnöksége évente a versenykiírásban határoz meg. 5.9. A versenyengedély tartalmazza: a) b) c) d) e)

a sportoló nevét, születési helyét és idejét, képmását a versenyrendszer megnevezését, a versenyengedély hatálya alá tartozó sportág megnevezését, a versenyengedély érvényességi idejét,


6


f) a versenyengedély nyilvántartási számát, g) a versenyengedély kiállításának dátumát, valamint h) mindazt, amit a MJSZ a sportág jellegére és nemzetközi szövetségének követelményeire tekintettel szabályzataiban előír. 5.10. A versenyengedély – ha külön jogszabály kivételt nem tesz – csak érvényes sportorvosi engedéllyel együtt érvényes. 5. 11. Ha az MJSZ erre jogosult szerve a versenyengedély kiadását megtagadja, e határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül a kérelmező panaszt nyújthat be a MJSZ Fellebviteli Bizottságához. Ha a panasznak a benyújtásától számított 15 napon belül a Fellebviteli Bizottság nem ad helyt, a kérelmező az MJSZ határozatával szemben, annak kézbesítésétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül keresettel a bírósághoz vagy a Sport Állandó Választott Bírósághoz fordulhat. Ez a szabály irányadó a versenyengedély visszavonásával kapcsolatos jogvitákra is.

6.§. AZ ÁTIGAZOLÁS SZABÁLYAI 6.1. A sportoló más belföldi sportszervezetbe történő átigazolásáról 6.1.1. A sportoló más sportszervezetbe történő átigazolásáról – a sportoló és az átvevő sportszervezet e célra rendszeresített átigazolási lapon benyújtott együttes kérelmére – a Versenybíróság gondoskodik, tizenöt napos határidővel. 6.1.2. Az átigazolási kérelemnek tartalmaznia kell: a) b) c)

az átigazolást kérő sportoló személyi adatait, nyilvántartási számát a kérelem időpontját a játékos és az átvevő egyesület aláírását

6.1.3. Amatőr sportolók átigazolása: a)

tagsági viszony alapján sportoló sportolók „nem szerződéses” sportolónak tekintendők.

Nem szerződéses sportoló, az átigazolási időszakon belül, azonnal átigazolható. Ebben az esetben nem szükséges a korábbi sportszervezet hozzájárulása, az átadó szervezet azonban a 8. § szerint költségtérítésre tarthat igényt. A költségtérítés megfizetése az új versenyengedély kiadásának feltétele. Átigazolási díj a sportoló új sportszervezetétől nem kérhető. b)

a sportszerződéses sportolónak az átigazolási kérelemhez csatolnia kell a mindkét fél által aláírt teljesülési nyilatkozatot.

Nyilatkozat hiányában az Átigazolási Bizottságnak a bekért szerződés alapján kell meghozni döntését, miszerint a sportoló átigazolható-e vagy sem. 18. életévét be nem töltött amatőr sportoló sporttevékenységével, igazolásával, illetve átigazolásával kapcsolatos szerződések kereskedelmi ügynök közvetítésével nem köthetők, az ezzel ellentétes megállapodás semmis. 6.1.4. Hivatásos sportoló átigazolása: a)

a munkaszerződés megszűnését követően a sportoló „nem szerződéses sportolónak” tekintendő.


7


b)

munkaszerződés érvényességi időtartama alatt a sportoló átigazolható ahhoz a sportszervezethez, ahová – a sportoló előzetes írásbeli hozzájárulásával – a játékjog rendelkezési jogát érvényesen átruházták.

6.1.5. Átigazolási díj, nevelési költségtérítés, igazolási díj: a)

b)

Hivatásos szerződéses sportoló esetén a szerződése érvényességi időtartama alatt: •

Az átadó sportszervezet az átvevő sportszervezettől átigazolási díjra tarthat igényt, melyből a sportoló részére külön megállapodás alapján részesedést fizethet.

•

Átigazolási díj fizetése esetén a MJSZ részére az átvevő sportszervezetnek az átigazolási díj 1 %-át átigazolási jutalékként, 4 %-át a külön kezelt utánpótlás nevelése c. alapba be kell befizetni.

Amatőr sportoló esetén a szerződése érvényességi időtartama alatt az átadó sportszervezet az átigazolásért a 8. §-ban meghatározott mértékű nevelési költségtérítésre tarthat igényt.

6.1.6. Az átigazolást – a nyilvántartási adatok feltüntetésével – a Versenybíróság tartja nyilván. 6.1.7. A sportszervezet a játékjog használati jogának átruházásáért egymásnak átigazolási díjat, valamint a hivatásos sportolónak igazolási díjat, illetve részesedést kizárólag szerződés alapján és sportolónként külön fizethetnek.

7.§. KÖLCSÖNADÁS, VILLÁMIGAZOLÁS

7.1. Kölcsönadás 7.1.1.

Új jégkorong szakosztály létrehozására, kevés játékossal rendelkező szakosztály megerősítésére, az átmenetileg feleslegessé vált játékosok foglalkoztatására kölcsönös megállapodás alapján az amatőr sportolót maximum egy szezonra másik sportszervezetnek kölcsön lehet adni. A sportolót anyaegyesülete egymás után maximum kétszer adhatja kölcsön. Az amatőr sportoló játékjogának használatát az átvevő sportszervezet szerzi meg. E játékosok átmeneti átigazolásra kerülnek.

7.1.2. Kölcsön átigazolásra csak az átadó és az átvevő sportegyesület, valamint a játékos háromoldalú megállapodása alapján kerülhet sor. A megállapodást a MJSZ Versenybírósága nyilvántartásba veszi, és a kölcsön átigazolást nyilvántartja. A kölcsönadásra irányuló szerződés megszűnésével a játékjog használati jogosultsága az átadó sportszervezetre automatikusan, költségtérítés fizetése nélkül visszaszáll. 7.1.3. Hivatásos sportoló esetében a sportszervezet az érvényes munkaszerződés alatt a hivatásos sportoló beleegyezésével a játékjog rendelkezési jogát ideiglenesen más sportszervezetnek kölcsönadhatja, amely a sportoló munkaszerződését, vagy megbízási szerződését nem érinti. A kölcsönadásra irányuló szerződés megszűnésével a játékjog használati jogosultsága az átadó sportszervezetre automatikusan, költségtérítés fizetése nélkül visszaszáll. 7.1.4. A kölcsönadás eljárási díj köteles. A kölcsönadási díj az átigazolási eljárási díj 50 %-a, melyet a MJSZ-nek kell befizetni a kérelem benyújtásával egyidejűleg. Mindaddig, ameddig a díjat nem fizetik be, az átigazolási eljárás szünetel.


8


7.2. Villámigazolás Kölcsönadott játékosoknál, az anyaegyesülethez idő előtti visszaigazoláskor alkalmazható. Szezon közben bármikor a kölcsönadott sportoló és anyaegyesülete közös megegyezésével, „villámigazolással” – versenyengedélyt kaphat anyaegyesületéhez, a kölcsönadási díj egyidejű befizetésével. Erről a Versenybíróság gondoskodik, három napos határidővel (amely indokolt esetben meghosszabbítható).

8.§. NEVELÉSI KÖLTSÉGTÉRÍTÉS

A Sporttörvény 7. §-ának (1)-(2) bekezdése szerint utánpótláskorú, amatőr, szerződéssel nem rendelkező sportoló átigazolásánál az átadó sportszervezet hozzájárulás megadását nevelési költség fizetéséhez kötheti. A költségtérítésre csak akkor tarthat igényt a sportszervezet, ha a sportoló igazolhatóan, ugyanazon egyesületnél, megszakítás nélkül legalább 3 bajnoki szezont eltöltött. A kölcsönadás, kettős igazolás, külföldön töltött idő nem számítható bele sem az átadó sem a fogadó egyesületek részéről. Az átadó sportszervezet a nevelési költségtérítésre szóló igényét az „Amatőr átigazolási lap nem szerződéses játékos részére” c. nyomtatványon jelzi. Mértékét az Átigazolási Bizottság határozza meg, az alábbiak alapján. 8.1. A nevelési költségtérítés mértéke: •

14 éves korig 30.000 Ft szorozva jégkorongban, ugyanazon egyesületnél, megszakítás nélkül legalább 3 bajnoki szezont eltöltött évek számával

•

23 éves korig 60.000 Ft szorozva jégkorongban, ugyanazon egyesületnél, megszakítás nélkül legalább 3 bajnoki szezont eltöltött évek számával

U18, U20 VB szereplés esetén duplázódik a végösszeg. Amennyiben az átadó sportszervezet igényt tart a nevelési költségtérítésre és az Átigazolási Bizottság engedélyezte azt, a sportoló csak a nevelési költség megtérítése után kaphat új versenyengedélyt. Nem kérhető nevelési költségtérítés kölcsön/kettős igazoláskor valamint külföldre történő igazolás esetén. Amennyiben egy sportoló külföldre szerződött, majd utána visszatér Magyarországra, a nevelő egyesülete igényt tarthat a nevelési költségre, a már ismertetettek szerint (jégkorongban, ugyanazon egyesületnél, megszakítás nélkül legalább 3 bajnoki szezont eltöltött év). Göngyölített nevelési költségtérítés csak abban az esetben kérhető, amennyiben az új egyesületnél is eltöltött legalább egy szezont a sportoló, ilyenkor a korábbi egyesületnek kifizetett összeghez hozzáadhatja a saját munkája után kérhető nevelési költséget is. Vitás esetekben a Magyar Jégkorong Szövetség Átigazolási Bizottsághoz lehet fordulni.


9


9.§ A NEMZETKÖZI ÁTIGAZOLÁSOK ELŐÍRÁSAI A nemzetközi átigazolásokat a Nemzetközi Jégkorong Szövetség (továbbiakban: ByLaws 407-413 szakaszában és a tárgy évi Nemzetközi Átigazolási Szabályzata tárgyalja.

IIHF)

9.1. Egy adott ország szövetsége által szervezett bajnokságban, azon játékosok vehetnek részt, akiknek játékjogával az adott ország szakági sportszövetsége rendelkezik. Eredendően a sportoló játékjoga annak az országnak a szövetségéhez tartozik, ahol született, függetlenül az állampolgárságtól, ill. attól hogy hol kezdett jégkorongozni. Tehát amennyiben a sportoló más országban kíván jégkorongozni, mint ahol született, nemzetközi átigazolásra van szükség. 9.2. Nem szükséges az elengedő szövetség jóváhagyását kérni annak a játékosnak, aki legalább 18 hónapja a másik országban él (ezt hitelt érdemlően igazolni tudja pl. lakcímkártyával) és ez alatt az idő alatt egyik szövetségnél sem volt regisztrált játékos. Ilyen esetben a fogadó szövetség közvetlenül az IIHF-hez küldi az átigazolási kérelmet és a kapcsolódó nyomtatványokat. A régi szövetséget az IIHF tájékoztatja az átigazolásról. 9.3. Abban az esetben, ha egy játékos érvényes ITC nélkül lép pályára, az IIHF fegyelmi vizsgálat alá vonhatja a fogadó szövetséget, a fogadó klubot és a játékost is egyaránt. A nemzetközi átigazolás menete A nemzetközi átigazolás az új és a régi klub közötti megegyezéssel indul, figyelembe véve a játékos szerződésében foglaltakat. A fogadó szövetség a játékos által aláírt International Transfer Card-ot (továbbiakban: ITC) az elengedő szövetséghez juttatja el, engedélyezés céljából. A kártya ezután az IIHF-hez kerül végső engedélyezésre. Az átigazolás dátuma az IIHF jóváhagyásának dátuma lesz. Az elengedő szövetségnek 7 napon belül kell nyilatkoznia a sportoló elengedéséről. Amennyiben ez nem történik meg az átigazolás jóváhagyottnak tekinthető és azonnal továbbítható az IIHF-hez végső engedélyezésre. A döntés ellen fellebbezni 7 napon belül az IIHF Executive Comittee-nél lehet, 1000 CHF befizetésével, valamint a szükséges dokumentumok benyújtásával. Másodfokon a Nemzetközi Sportdöntőbírósághoz (CAS) lehet fordulni. A nemzetközi átigazolás időtartama Az átigazolás szólhat határozott (limited) vagy határozatlan (unlimited) időre. Az időtartamot az új klub és a játékos közötti megállapodás határozza meg. Határozott idejű ITC kérhető egy vagy több versenyévadra is. Amennyiben a kártyán nincs egyértelmű megjelölés az időtartamra vonatkozóan, annak érvényessége automatikusan egy versenyévad, lejárta június 30. Amennyiben a játékos vissza szeretne térni az előző szövetséghez határozott időtartamú átigazolásának lejárta előtt, új ITC-t kell kitölteni. Határozatlan idejű átigazolás esetén mellékelni kell az Unlimited Transfer Card Request (UTCR) nyomtatványt is. A határozatlan idejű átigazolással a sportoló játékjoga átkerül a fogadó szövetségéhez ezért a továbbiakban minden átigazolást az új szövetség hagy jóvá. A nemzetközi átigazolás díja (az aktuális díjszabásról az IIHF szezon elején tájékoztatja a tagszervezeteket): • • •

kártya díja: 300 CHF elengedő szövetséget megillető átigazolási díj: 500 CHF gyorsított (faxos) ügyintézés díja: 100 CHF


10


18 éven aluli sportolók nemzetközi átigazolása Amennyiben a sportoló más országban kíván jégkorongozni, mint ahol született, nemzetközi átigazolásra van szükség. Az átigazolás 18 éven aluli sportolóknál Letter of Approval (LOA) nyomtatvánnyal történik. Az U18 nemzetközi átigazolás menete A fogadó szövetség a játékos törvényes képviselője által aláírt LOA-t az elengedő szövetséghez juttatja el, engedélyezés céljából. A dokumentumot jóváhagyás után az elengedő szövetség visszaküldi a fogadó szövetséghez, ezután az IIHF-hez kerül végső jóváhagyásra. Az átigazolás dátuma az IIHF jóváhagyásának dátuma lesz. Az elengedő szövetségnek 7 napon belül kell nyilatkoznia a sportoló elengedéséről. Amennyiben ez nem történik meg az átigazolás jóváhagyottnak tekinthető és azonnal továbbítható az IIHF-hez végső engedélyezésre. A döntés ellen fellebbezni 7 napon belül az IIHF Executive Comittee-nél lehet, 1000 CHF befizetésével, valamint a szükséges dokumentumok benyújtásával. Másodfokon a Nemzetközi Sportdöntőbírósághoz (CAS) lehet fordulni. Az U18 nemzetközi átigazolás időtartama Az átigazolás szólhat határozott (limited) vagy határozatlan (unlimited) időre. Annak a sportolónak, aki 18. születésnapja előtt határozatlan idejű LOA-val igazolt át fogadó szövetségéhez, játékjoga átkerül a fogadó szövetségéhez, ezért a továbbiakban minden átigazolást az új szövetség hagy jóvá. A nemzetközi átigazolás 18 év alatt díjmentes, azonban a magyar sportolók védelmében az MJSZ Elnöksége Utánpótlási járulék bevezetését tartotta indokoltnak. Utánpótlási járulék MJSZ versenyengedélyt kérő, 18 éven aluli, LOA-val rendelkező, külföldi állampolgárságú játékos után – U18 és U16 korosztályokban – egyszeri utánpótlási járulékot kell fizetni. Az utánpótlási járulékot az első versenyengedély kiállításkor kell megfizetni. A járulék mértéke: • •

U16 korosztályban 500 Euro, U18 korosztályban 1000 Euro.

Próbajáték Amennyiben egy sportolót próbajátékra hív meg egy egyesület, a klub köteles erről értesíteni a saját szövetségét, ugyanis az elengedő szövetségtől próbajátékra ki kell kérni a versenyzőt. A próbajáték időtartama nem lehet hosszabb, mint 15 nap (az első mérkőzéstől számítva.) Próbajáték bajnoki mérkőzésekre nem vonatkozhat, kizárólag bemutató, barátságos mérkőzésekre. A kérelem ingyenes. 10.§ ELJÁRÁSREND IGAZOLÁSI ÉS ÁTIGAZOLÁSI ÜGYEKBEN 10.1. Igazolási ügy Az MJSZ versenyrendszerében résztvevő sportszervezet, illetve a sportszervezetekhez igazolt, vagy igazolni, átigazolni akaró sportoló nyilvántartásával, igazolásával, átigazolásával, a 2004. évi I. Tv. (Sporttörvény) 11.§ (3) bekezdésben foglaltakkal kapcsolatban felmerülő vitás ügyeket együttesen nyilvántartási-, igazolási és átigazolási (továbbiakban: igazolási) ügynek nevezzük. Az igazolási ügyekben a jelen Szabályzatban nem szabályozott kérdések tekintetében az MJSZ Fegyelmi Szabályzatában meghatározott fegyelmi eljárás előírásai érvényesek. Magyar Jégkorong Szövetség 1146 Budapest |Istvánmezei út 1-3. | [email protected] | www.icehockey.hu

11


Minden, az MJSZ által igazolási ügyben hozott jogerős határozat végrehajtásának elmulasztása, valamint a jelen Szabályzat előírásainak megszegése esetén az MJSZ hivatalból fegyelmi eljárást kezdeményez. 10.2. Az Átigazolási Bizottság Az Átigazolási Bizottság hatásköre a Nyilvántartási- és Átigazolási Szabályzatban meghatározottak betartására, betartatására terjed ki. Az MJSZ Átigazolási Bizottsága jár el első fokon a hatáskörébe tartozó versenyrendszer (bajnokság, mérkőzés, stb.) előkészítése, megrendezése, lebonyolítása során, a Nyilvántartási- és Átigazolási Szabályzatban, meghatározott előírásokkal (sportoló, sportszervezet) kapcsolatos eseményekkel összefüggésben. Az igazolás ügyi jogkört első fokon az Átigazolási Bizottság három tagból álló igazolási tanácsa, illetve egyszerűbb ügyekben az Átigazolási Bizottság egy tagja, mint igazolási előadó gyakorolja. 10.3.

Összeférhetetlenségi Szabályok Az igazolás ügyi eljárásban az Átigazolási jegyzőkönyvvezetőjeként nem vehet részt az:

Bizottság

elnökeként, tagjaként,

a) aki ellen az igazolás ügyi eljárás indult, valamint a sértett; b) aki az eljárás alá vont személynek vagy a sértettnek hozzátartozója, házastársa, egyenes ági rokona és annak házastársa, örökbefogadó és nevelő szülője, vér szerinti, örökbefogadott és nevelt gyermeke, valamint testvére, annak házastársa vagy jegyese, házastársának egyenes ágbeli rokona és testvére; c) aki az igazolás ügyi eljárásban, mint tanú vagy szakértő vesz részt; d) aki az igazolás ügy alá vont személlyel, sportszervezettel perben vagy haragban van; e) akitől az igazolási ügy elfogulatlan, tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható; f) aki az igazolás ügyi eljárás alá vont sportszervezetének a tagja; g) aki az óvással megtámadott mérkőzés eredményében érdekelt sportszervezet tagja vagy vezetője; h) akinek az igazolás ügyi döntés megállapításához vagy annak elmaradásához érdeke fűződik. Az Átigazolási Bizottság elnöke, tagja, jegyzőkönyvvezetője köteles az Átigazolási Bizottság elnökének haladéktalanul, - legkésőbb az igazolás ügyi tárgyalás megkezdésekor bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok van. A bejelentés elmulasztásáért vagy a késedelmes bejelentésért fegyelmi felelősséggel tartozik. Összeférhetetlenség megállapítása esetén az Átigazolási Bizottság az elnököt, a tagot, illetve a jegyzőkönyvvezetőt az eljárásból kizárja, és az eljárást az elnök, a tag, illetve a jegyzőkönyvvezető tevékenységével érintett részében megismétli. A kizárási okot az igazolás ügyi eljárás alá vont személy, a sértett és az óvás eredményében közvetlenül érdekelt sportszervezet képviselője is bejelentheti, az eljárás bármelyik szakaszában. Az Átigazolási Bizottság elnöke hivatalból vagy bejelentés alapján köteles gondoskodni arról, hogy akivel szemben a kizárási ok fennáll a fegyelmi eljárásban ne vegyen részt, egyidejűleg intézkedni más Igazolási és átigazolási Bizottsági tag kijelöléséről. Amennyiben az eljáráshoz kapcsolódó személy nyilvánvalóan alaptalanul jelent be kizárási okot, vagy ugyanabban a igazolási ügyben a Igazolási és átigazolási Bizottság tagja ellen ismételten tesz alaptalan bejelentést, ezért fegyelmi felelősséggel tartozik. Magyar Jégkorong Szövetség 1146 Budapest |Istvánmezei út 1-3. | [email protected] | www.icehockey.hu

12


A hatályon kívül helyezés folytán megismételt első fokú eljárásban nem vehet részt az, aki a Fellebbviteli Bizottság hatályon kívül helyező határozatának meghozatalában is részt vett. Az Átigazolási Bizottság elnökének az eljárásból történő kizárása ügyében - ha az összeférhetetlenség oka fennáll - a Fellebbviteli Bizottság elnöke dönt. A kizárás iránti kérelem megtagadása ellen nem lehet fellebbezni. 10.4.

Az Átigazolási Bizottság eljárása Az Átigazolási Bizottság az eljárás indítványozására jogosult személytől származó, és az eljárás elrendelésére irányuló írásos kérelemnek (indítvány), az Átigazolási Bizottsághoz érkezésétől számított nyolc napon belül köteles megvizsgálni és dönteni az eljárás elrendeléséről vagy annak megtagadásáról. Az eljárást a Szövetség versenyrendszerében résztvevő sportszervezet, illetve a sportszervezetekhez igazolt, vagy igazolni, átigazolni akaró sportoló nyilvántartásával, igazolásával, átigazolásával, nevelési költségtérítéssel kapcsolatos események esetében lehet és kell elrendelni. Az igazolás ügyi eljárást kezdeményezheti (indítványozhatja) : a) az a sportszervezet, sportoló, akinek jogát vagy jogos érdekét valamely igazolási ügy sérti b) az MJSZ Elnöke; főtitkára Az Átigazolási Bizottság tárgyalás tartása mellett, valamint tárgyalás mellőzésével is hozhat határozatot. Az Átigazolási Bizottság Elnöke a mérlegelése alapján jogosult eldönteni, hogy mely ügyben lehet tárgyalás mellőzésével dönteni (határozatot hozni), és mely ügyben kell igazolás ügyi tárgyalást tartani. A tárgyalás mellőzésének lehetőségével lebonyolított első fokú eljárást a megindításától számított legfeljebb 15 napon belül határozathozatallal be kell fejezni. A tárgyalás megtartásával lebonyolított első fokú eljárást a megindításától számított legfeljebb harminc napon belül határozathozatallal kell fejezni. Iratok rendelkezésre bocsátása: Az igazolás ügyi eljárás alá vont személy vagy sportszervezet köteles (felszólítás nélkül) a birtokában lévő összes, az igazolási üggyel kapcsolatos illetve azzal összefüggő okiratokat bemutatni és az Átigazolási Bizottság rendelkezésére bocsátani. Idézés: Az átigazolási Bizottság azt idézi, akinek jelenléte a igazolás ügyi tárgyaláson kötelező, vagy a tényállás tisztázásához elengedhetetlenül szükséges, illetve egyéb érdekeltet a tárgyalásra meghív. Amennyiben a megidézett a szabályszerű idézés ellenére nem jelenik meg, magát alapos indokkal előzetesen nem menti ki, vagy a igazolás ügyi tárgyalásról engedély nélkül eltávozik, valamint, ha a megidézett önhibájából olyan állapotban jelenik meg, hogy a igazolás ügyi eljárás alatt nem hallgatható meg, kezdeményezni kell a sportoló játékjogának, a sportszakember tevékenységének vagy működésének a felfüggesztését a Fegyelmi Bizottságnál. Az igazolatlan távolmaradás miatt történő felfüggesztés ellen nincs helye jogorvoslatnak. A felfüggesztés megszűnik, ha a megidézett utóbb megjelenik a igazolás ügyi tárgyaláson és távolmaradását hitelt érdemlően kellően indokolja, vagy az Igazolási és átigazolási Bizottság az ügyben eljárást megszüntető határozatot hoz. Jegyzőkönyv: Az igazolás ügyi tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-vezető vagy a Igazolási és Átigazolási Bizottság tagja készíti.


13


Bizonyítás: Az eljáró Tanács - ha szükséges - a tényállás tisztázására lefolytatja a bizonyítási eljárást. Határozathozatal: Az Átigazolási Bizottság határozatát zárt tanácsülésen, tanácskozás után, szavazással hozza meg. A tanácskozás és a szavazás befejezése után a hozott határozatot közölni kell a igazolás ügyi eljárásban résztvevőkkel. 10.5.

Az Átigazolási Bizottság határozata

10.5.1. Az Átigazolási Bizottság az igazolási ügyről határozatban dönt. Az igazolás ügyi határozat lehet elfogadó (engedélyező), döntő, vagy eljárást megszüntető. 10.5.2. A határozat kihirdetése: Az igazolás ügyi határozatot a jelenlévőkkel kihirdetés, a távollévőkkel pedig posta útján történő kézbesítéssel kell közölni. A közléssel azonos hatálya van a Szövetség (szervezeti egységei) Hivatalos Értesítőjében történő közzétételnek. A tárgyalás mellőzésének lehetőségével hozott határozat esetében a meghozatalt követően azonnal, míg a tárgyalás tartásával hozott határozat esetében 3 napon belül, meg kell küldeni az érintetteknek. 10.5.3. A határozat jogerőre emelkedése: Az igazolás ügyi határozat jogerőre emelkedik, és végrehajthatóvá válik: a) az eljárás alá vont a fellebbezésről lemond, akkor azonnal; b) fellebbezés hiányában a fellebbezési határidő lejártát követő napon. 10.6.

JOGORVOSLATI ELJÁRÁS

10.6.1. Fellebbezéssel megtámadható határozatok Az Átigazolási Bizottság határozata ellen jogorvoslatnak van helye. Az MJSZ Átigazolási Bizottságának Bizottságához lehet fellebbezni.

I. fokú határozata

ellen az MJSZ Fellebbviteli

10.6.2. A Fellebbezés tartalma és hatálya A fellebbezésben ismertetni kell a fellebbezés okát és célját. Az első fokú igazolás ügyi határozat ellen benyújtott fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. Amennyiben a fellebbezés végrehajtásának felfüggesztését kérik, úgy ebben a tárgyban a Fellebbviteli Bizottság dönt az erre irányuló kéréstől számított 5 napon belül. 10.6.3. A Fellebbezésre jogosultak Az első fokú igazolás ügyi határozat ellen fellebbezésre jogosult: a) aki ellen az igazolás ügyi határozatot hozták; b) akivel szemben a határozat rendelkezést tartalmaz rendelkezés ellen.

- a reá vonatkozó

10.6.4. A Fellebbezés határideje A fellebbezés határideje 8 (nyolc) nap A fellebbezés határidejét a határozat kézhezvételétől kell számítani. 10.6.5. A Fellebbezés bejelentése Az, akivel szemben az igazolás ügyi határozat rendelkezést tartalmaz, fellebbezését a határozat kihirdetését követően helyben, szóban vagy írásban is bejelentheti vagy jegyzőkönyvbe mondhatja. A szóban bejelentett fellebbezés indokolását azonban 8 (nyolc) napon belül írásban is meg kell ismételni, és azt az Igazolási és Átigazolási Bizottsághoz eljuttatni. A fellebbezés tényét az igazolás ügyi határozaton fel kell jegyezni, és a fellebbezővel alá kell íratni. Magyar Jégkorong Szövetség 1146 Budapest |Istvánmezei út 1-3. | [email protected] | www.icehockey.hu

14


A fellebbezést az Átigazolási Bizottságnál kell három példányban írásban benyújtani. 10.6.6. A Fellebbezés visszavonása A fellebbező a Fellebbviteli Bizottság határozathozatal céljából tartott ülésének megkezdéséig a fellebbezését visszavonhatja. A visszavont fellebbezést nem lehet újból előterjeszteni. 10.6.7. FELLEBBVITELI BIZOTTSÁG 10.6.8. A Fellebbviteli Bizottság eljárása Fellebbviteli Bizottság a fellebbezésről mindig tárgyalás mellőzésével, tanácsülésen határoz. A Fellebbviteli Bizottság elnöke a fellebbezést elutasítja, ha az: a) a Nyilvántartási-. Igazolási és Átigazolási Szabályzatban kizárt; b) nem a jogosulttól származik; c) elkésetten érkezik. 10.6.9. A Fellebbviteli Bizottság határozatai és azok közlése A Fellebbviteli Bizottság az első fokú Átigazolási Bizottság határozatát: a) helybenhagyja; b) megváltoztatja; c) hatályon kívül helyezi, és új eljárást rendel el; d) a fellebbezést elutasítja formai okok miatt. A Fellebbviteli Bizottság írásba foglalt határozatát a fellebbező tudomására hozza, valamint közli mindazokkal, akik a határozata végrehajtásában kötelesek közreműködni. A Fellebbviteli Bizottság határozata egy példányának a megküldésével értesíti döntéséről az Igazolási és Átigazolási Bizottság elnökét, egyidejűleg az igazolási ügy valamennyi iratát – a szükséges intézkedés megtétele céljából – visszaküldi. 10.6.10. A Fellebbviteli Bizottság határozatának jogerőre emelkedése A Fellebbviteli Bizottság határozata jogerőre emelkedik, és végrehajthatóvá válik a kihirdetését, vagy a kézbesítését követő napon. 10.7.

AZ MJSZ ELNÖKSÉGÉNEK FELÜLVIZSGÁLATI JOGKÖRE Az MJSZ Elnöksége hivatalból vagy kérelemre az MJSZ bizottságainak (testületeinek), szervezeti egységeinek és azok bizottságainak - jogerős döntését hatályon kívül helyezi, és új eljárást rendel el, vagy a határozatot megváltoztathatja a jogszabály, alapszabály, más szabályzat megsértése vagy a határozat megalapozatlansága esetén. A törvényességi felülvizsgálat lefolytatása előterjesztésére az adott határozat jogerőre emelkedésétől 60 napon belül jogvesztő határidővel van lehetőség. A felülvizsgálati kérelem benyújtásának a jogerős határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya kivéve, ha annak végrehajtását az MJSZ Elnöksége felfüggesztette.

10.8.

SPORT ÁLLANDÓ VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG A jogerős határozattal szemben a határozat kézhezvételétől számított 30 napos jogvesztő határidővel az érintett a 2004. évi I. tv. alapján keresettel fordulhat a Sport Állandó Választott Bírósághoz.


15


11.§ Záró rendelkezések A jelen Szabályzatot az MJSZ Elnöksége a 2014. szeptember 4. napján meghozott 54./2014 (09.04). számú határozatával fogadta el, és a Szabályzat 2014. szeptember 4-én lép hatályba. A folyamatban lévő igazolásokat és az átigazolásokat a beadás napján érvényes szabályzat szerint kell elbírálni.

Magyar Jégkorong Szövetség Elnöksége


16

A MAGYAR JÉGKORONG SZÖVETSÉG

Recommend Documents