A MAGYAR HONVÉDSÉG TŰZKÉPESSÉGE MA ÉS AZ ÁTSZERVEZÉS UTÁN

A KONFERENCIA VITAANYAGA

DR. ERDÉLYI SÁNDOR alezredes1

A MAGYAR HONVÉDSÉG TŰZKÉPESSÉGE MA ÉS AZ ÁTSZERVEZÉS UTÁN A jelenleg érvényben lévő Lőszabályzat2 a következőket írtja: 14. A tűzképesség egy — meghatározott szervezetű — tüzérkötelék azon tűzlehetősége, amely várhatóan biztosítja a megkövetelt (előírt) veszteségokozás, vagy a tüzelés célkitűzése lehető leggazdaságosabb és leghatékonyabb elérését (teljesítését). A tűzképesség leginkább a pusztítandó célok jellegétől, a tűzfeladatok végrehajtására meghatározott időtől, a bevont lövegek típusától, számától és tűzgyorsaságától, a tüzelés célkitűzésétől és a lőszerfelhasználás engedélyezett mennyiségétől függ. A tűzképesség kifejezhető: 1. az egy időben (vagy meghatározott idő alatt) pusztítható célok mennyiségével; 2. az egy időben (vagy meghatározott idő alatt)pusztítható csoportos cél(ok) területével (hektárban); 3. a tűz alatt tartott terepszakasz(ok) számával és szélességével (méterben); 4. a cél(ok) pusztításához rendelkezésre álló lőszer mennyiségével (darabban vagy javadalmazásban); 5. az adott tűzfeladat végrehajtásához szükséges idővel (percben). A Lőszabályzat — jellegénél fogva — a tűzképességet harcászati szintű megközelítésből tárgyalja. Ugyanakkor természetesen a tűzképesség vizsgálatának megvan a hadműveleti aspektusa is, bár ez az utóbbi időben — méltánytalanul — háttérbe szorult. Egy átszervezés kapcsán azonban elengedhetetlenül fontos a hadműveleti szint vizsgálata is, hisz ez ad választ a teljes tüzérség várható kapacitására. Írásomban mindkét szintet vizsgálni kívánom. Mindezek alapján kívánom vizsgálni a Magyar Honvédség tűzképessége változását a haderőreform hatására. Elsősorban — mint általam legfontosabbnak tartottakat — az 1-3 számok alatt felsoroltakat vizsgálom. Természetesen ehhez a vizsgálathoz először a jelenlegi és a várható szervezeteket kell meghatározni. 1 2

ZMNE HTK Műveleti Támogató tanszék, egyetemi adjunktus. Tü–1. A tüzérség lő- és tűzvezetési szabályzata (osztály, üteg, szakasz, löveg). A Magyar Honvédség kiadványa, 1995.

41

NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK

A TÜZÉRSÉG SZERVEZETE MA ÉS HOLNAP JELENLEGI SZERVEZET Jelenleg a rendszerben a következő alegységek találhatók. ♦ 4 ágyútarackos tüzérosztály, osztályonként 3-3 üteggel, ütegenként 8-8 db 152 mm-es D–20 típusú ágyútarackkal; ♦ 2 sorozatvető osztály, osztályonként 2-2 üteggel, ütegenként 8-8 db BM–21 típusú harcigéppel; ♦ 3 önjáró tüzérosztály, osztályonként 3-3 üteggel, ütegenként 8-8 db 2SZ1 típusú önjáró tarackkal; ♦ 6 önjáró tüzérüteg, ütegenként 8 db 2SZ1 típusú önjáró tarackkal; ♦ 3 81 mm-es aknavető szakasz, szakaszonként 6-6 db aknavetővel. Összesen tehát: 1. sz. táblázat A tüzérség jelenlegi állománya Típus

Osztály

Üteg

4 2 3

12 4 15

D–20 BM–21 2SZ1 81 mm-es aknavető ÖSSZESEN

9

31

Szakasz

Eszköz

3

96 32 120 18

3

266

Megjegyzés: A táblázat az ütegek tűzszakaszai számát nem tartalmazza.

Lényeges szempont a vizsgálódáshoz, hogy ez a tüzérszervezet összesen kb. 13 zászlóalj harcát hivatott támogatni.

VÁRHATÓ SZERVEZET A haderőreform eredménye — ami a tüzérséget illeti — még bizonytalan. Jelenlegi ismereteink szerint a következő szervezetek lehetségesek: ♦ „A” változat: ¾ 1 tüzérosztály, 4 üteggel, ütegenként 8, 155 mm-es vontatott löveggel; ¾ 7 zászlóalj aknavető üteg, ütegenként 8-8 120 mm-es aknavetővel; ¾ 21 aknavető részleg, részlegenként 4-4 db 81 mm-es aknavetővel. Összesen tehát: 42


2. sz. táblázat A tüzérség várható szervezete3, „A” változat Típus

Osztály

Üteg

155 mm-es lg. 120 mm-es aknavető 81 mm-es aknavető

1

4 7

ÖSSZESEN

1

11

Szakasz

Eszköz

21

32 56 84

21

172

♦ „B” változat: ¾ 1 tüzérosztály, 4 üteggel, ütegenként 6, 105 mm-es vontatott löveggel; ¾ 7 zászlóalj aknavető üteg, ütegenként 8-8 120 mm-es aknavetővel; ¾ 21 aknavető részleg, részlegenként 4-4 db 60 mm-es aknavetővel. 3. sz. táblázat A tüzérség várható szervezete, „B” változat Típus

Osztály

Üteg


1

4 7

ÖSSZESEN

1

11

Szakasz

Eszköz

21

24 56 84

21

164

♦ „C” változat: ¾ 1 tüzérosztály, 4 üteggel, ütegenként 6, 105 mm-es vontatott löveggel; ¾ 7 zászlóalj aknavető üteg, ütegenként 8-8 81 mm-es aknavetővel; ¾ 21 aknavető részleg, részlegenként 4-4 db 60 mm-es aknavetővel. 4. sz. táblázat A tüzérség várható szervezete4, „C” változat Típus

3 4

Osztály

Üteg


1

4 7

ÖSSZESEN

1

11

Szakasz

Eszköz

21

24 56 84

21

164

Az ismereteim szerint lehetséges legerősebb változat. Az ismereteim szerint lehetséges leggyengébb változat.

43


Mind az „A”, mind a „B” mind a „C” változat rendeltetése 8 zászlóalj harcának támogatása. Megállapítható, hogy míg a támogatandó zászlóaljak száma 38%-al, addig az ütegek száma 65%-al csökken. Ez önmagában mennyiségi tűzképesség-csökkenést jelent. Leegyszerűsítve ez azt jelenti, eddig egy zászlóalj harcát 2,4 üteg támogatta, ezután ugyanezt a feladatot 1,4 üteg látja el. Ez — pusztán a szervezetek alapján — 42%-os tűzképesség-csökkenést jelent. Az aknavető szakaszok ugyan sokasodtak, de ezekkel a hagyományos tüzérségi feladatokat nem lehet megoldani.

A TŰZKÉPESSÉG MEGHATÁROZÁSA HADMŰVELETI SZINT Ezen a szinten a tűzképesség meghatározására alapvetően az egység tűzeszköz5 és az egység lőszer fogalmát használjuk. Ezek segítségével meghatározható, hogy egy adott csoportosítás hány egységdandár pusztítására képes, valamint megadja a lehetséges pusztítási fokot és az adott körülmények között a veszteségokozás várható értékét6. Egy adott szervezet tűzképességét jelentősen befolyásolja az ellenség alapvető objektumainak védettségi helyzete is. Alapvetően három változattal számolunk: 5. sz. táblázat Az alapvető objektumok standard fedettségi változatai A

B

C

fedett

25

50

75

nyílt

75

50

25

Ennek megfelelően a jelenlegi szervezet megfelelő egyenértékei a következők (6. sz. táblázat): 5

Egységtűzeszköz (ETE): egységtűzeszközként azt a 152 mm-es (D–20) típusú ágyútarackot fogadjuk el, amely a meghatározott közepes tűzgyorsasági értékkel, az RRO–540 jelzésű és kontaktgyújtóval ellátott szerelt repesz-rombológránáttal, teljes leterheltséggel tüzel. 6 Írásomban a Tü/1 szabályzat által előírt számszaki követelményeket tartom a tüzérségre nézve irányadónak. Ezek az értékeke a NATO előírásokban is megfogalmazódnak, azonban ugyan ahhoz a számszaki értékhez más fogalmi megjelölések tartoznak.

44


6. sz. táblázat A jelenlegi szervezet hadműveleti tűzképessége7

Jelenlegi helyzet

ETE 1 ja ELŐ

25/75

50/50

75/25

198

182

166

16 548

14 904

12 696

Az új szervezetekben új eszközök találhatóak. Ezt az állományt csak közelítéssel tudjuk egységtűzeszközben és egységlőszerben kifejezni. Ennek oka, hogy a rendszeresítésre kerülő eszközöknek sem a típusa, sem egyéb, az átszámításhoz szükséges adata nem közismert. Az átszámíthatóság érdekében a következő közelítéseket alkalmaztam: ♦ a 155 mm-es löveg adatai a 152 mm-es D–20 ágyútarackéval megegyeznek; ♦ a 81 mm-es aknavetők adatai a 43M típusú 82 mm-es aknavető adataiéval megegyeznek; ♦ a 60 mm-es aknavető adatait 82 mm-es aknavető adataiból vezettem le az űrméretek arányai alapján; ♦ a 105 mm-es löveg szükséges adatait a 122 mm-es M–30-as vontatott tarack adataiból vezettem le, szintén az űrméretek arányai alapján. Az alkalmazott közelítések révén az átszámítás után a valóságostól valamelyest eltérő képet kapunk, de a pontatlanság semmiképp sem félrevezető. Látható, hogy a változás nem csak mennyiségi, hanem minőségi változást is takar. Hogy egy ekkora volumenű változás tűzképesség terén mit takar, csak alapos elemzés útján állapítható meg. 7. sz. táblázat A lehetséges szervezetek hadműveleti tűzképessége

„A” változat „B” változat „C” változat 7 8

ETE 1 ja ELŐ8 ETE 1 ja ELŐ ETE 1 ja ELŐ

25/75 84 7 016 68 5 930 41 3 354

50/50 75 5 840 57 4 724 37 2 484

75/25 67 4 944 44 3 580 30 2 236

Ebben és minden további számvetésben csak normál lőszert vettem számításba. A 60 és 82 mm-es aknavetők 1 ja. lőszere 120 db, a 120 mm-es av., 105 mm-es lg., a 2SZ1 öj. lg. 1 ja. lőszere 80 db.; a 155 mm-es lg. és a D–20-as 1 ja. lőszere 60 db.

45


8. sz. táblázat A változás arányai

„A” változat „B” változat „C” változat

25/75

50/50

75/25

ETE

-57,6%

-58,8%

-59,6%

ELŐ

-57,6%

-60,8%

-61,1%

ETE

-65,7%

-68,7%

-73,5%

ELŐ

-64,2%

-68,3%

-71,8%

ETE

-79,3%

-79,7%

-81,9%

ELŐ

-79,7%

-83,3%

-82,4%

Ez a táblázat azt mutatja, hogy összességében az mind az ETE, mind az ELŐ egyenértéke — a viszonyok függvényében — 58-82%-al csökken. 9. táblázat

Feltételek

A tüzérség pusztítóképessége, egységdandárban, 6 ja lőszerrel 25/75

50/50

75/25

M

40

0

40

L

40

90

50

Pf

80

90

90

W%

29,9

29,8

30,0

Változás

EDD

ELŐ

50 132

59 144

71 078

Jelenlegi

1,98

1,51

1,07

„A”

0,84

0,59

0,42

„B”

0,71

0,48

0,30

„C”

0,40

0,25

0,19

„A”

-0,58

-0,61

-0,61

„B”

-0,64

-0,68

-0,72

„C”

-0,80

-0,83

-0,82

Megállapíthatjuk, hogy a magyar tüzérség pusztító képessége a körülményektől függően 60-80%-al csökken, míg a támogatandó zászlóaljak száma csak 46


38%-al csökken. Ez azt jelenti, hogy a megmaradt zászlóaljak ezentúl a korábbi tűztámogatásuk felét SEM kaphatják. Összehasonlításképp: a tervezett hadrend összességében 1,2 EDD-t jelent. 10. sz. táblázat A tábori tüzérség veszteségokozó képessége egyenlő nagyságú összfegyvernemi ellenséggel szemben 25/75

50/50

75/25

Jelenlegi szervezet

99 288

89 424

76 176

„A” változat

42 096

35 040

29 664

„B” változat

35 580

28 344

21 480

„C” változat

20 124

14 904

13 416

Jelenlegi szervezet

46 614

42 583

36 448

„A” változat

35 080

29 200

24 720

„B” változat

29 650

23 620

17 900

„C” változat

16 770

12 420

11 180

Jelenlegi szervezet

28%

21%

15%

„A” változat

21%

14%

10%

„B” változat

18%

11%

8%

„C” változat

10%

5%

4%

6 ja ELŐ

1 EDD/ELŐ

W%

Szemléletesebb képet kapunk, ha a tüzérség pusztító képességét a támogatandó zászlóaljak arányában fejezzük ki. Ehhez azzal a feltételezéssel éltem, hogy a fenti változatok mindegyike egy harci napon 2 ja kiutalt lőszerrel rendelkezik: 11. sz. táblázat A különböző szervezetek 2 ja lőszere ELŐ-ben 25/75

50/50

75/25

Jelenlegi szervezet

33 096

29 808

25 392

„A” változat

14 032

11 680

9 888

„B” változat

11 860

9 448

7 160

„C” változat

6 708

4 968

4 472 47


12. sz. táblázat Az egy harci napra, egy zászlóalj támogatására felhasználható ELŐ mennyisége Jelenleg „A” változat „B” változat „C” változat

25/75

50/50

75/25

2 546 1 754 1 483 839

2 293 1 460 1 181 621

1 953 1 236 895 559 13. sz. táblázat

Az egy harci napra, egy zászlóaljra jutó tűzképesség változása „A” változat „B” változat „C” változat

25/75

50/50

75/25

-31,1% -41,8% -67,1%

-36,3% -48,5% -72,9%

-36,7% -54,2% -71,4%

A számok önmagukért beszélnek, és nem csak a tüzérség csökkenéséről. Amit itt látunk, az a tény, hogy legjobb esetben is több, mint 30, legrosszabb esetben pedig több, mint 70%-al csökken a tüzérség egy zászlóaljra jutó tűzképessége. Ez a tény a zászlóaljak harci alkalmazhatóságát kérdőjelezi meg. Hogy a dolog érthetőbb legyen, ez a lőszermennyiség a „C” változat, 25/75-ös arány esetében egy 8 hektáros szakasz lefogására elegendő.

A tűzképesség meghatározása össztűz-súly alapján Történelmileg elfogadott különböző kapacitású lövegek csoportjait egy össztüzük súlya alapján összehasonlítani. Ezt a módszert elsősorban hadihajók esetében alkalmazták. Ma már ritkán használatos módszer, azonban rendkívüli szemléletessége miatt célszerűnek látom bemutatni. 14. sz. táblázat A jelenlegi szervezet egy össztüze, kp-ban Típus D–20 BM–21 2SZ1 81 mm. av. ÖSSZESEN 48

Eszköz 96 32 120 18 266

1 löv. súlya 43,6 18,4 21,8 3,1

1 össztűz súlya 4 186 23 552 2 616 55,8 30 357


15. sz. táblázat Az „A” változat egy össztüze, kp-ban Típus 155 mm-es lg. 120 mm-es aknavető 81 mm-es aknavető ÖSSZESEN

Eszköz

1 löv. súlya

1 össztűz súlya

32 56 84

43,6 16,7 3,1

1 395 935 260

172

2 590 16. sz. táblázat

A „B” változat egy össztüze, kp-ban Típus 105 mm-es lg. 120 mm-es aknavető 60 mm-es aknavető ÖSSZESEN

Eszköz

1 löv. súlya

1 össztűz súlya

24 56 84

16,1 16,7 2,3

386 935 193

164

1 514 17. sz. táblázat

A „C” változat egy össztüze, kp-ban Típus 105 mm-es lg. 81 mm-es aknavető 60 mm-es aknavető ÖSSZESEN

Eszköz

1 löv. súlya

1 össztűz súlya

16,1 3,1 2,3

386 174 193

24 56 84 164

753

Célszerű ismét megvizsgálni, hogy mennyi jut ebből egy zászlóalj támogatására: 18. sz. táblázat A tüzérség egy össztüze egy zászlóaljra számvetve, kp-ban Változat Jelenlegi „A” változat „B” változat „C” változat

1 össztűz súlya

Változás

2 335 324 189 94

-86% -92% -96% 49


A táblázat adataihoz fölösleges bármit hozzáfűzni. A táblázat érzékletesen bizonyítja, hogy a magyar tüzérség egy zászlóaljra számvetett tűzképessége a jelenlegihez képest 85-90%-al csökken, a „C” változat esetében pedig teljesen elhanyagolhatóvá válik.

HARCÁSZATI TŰZKÉPESSÉG A megosztott irányzású tüzérség tűzképessége alapvetően az adott célok megkövetelt mértékű pusztításához szükséges lőszerfelhasználástól függ, tehát: ♦ a cél jellegétől (nyílt élőerő, harckocsik stb.); ♦ a cél méretétől (csoportos célok esetében a lőszerfelhasználás egyenesen arányos a cél területével, de a konkrét lőszer-felhasználású célok esetében is befolyásoló tényező lehet, pl.: ha az ÜTEG arcvonalszélessége több, mint 200 m, a lőszerfelhasználás másfélszeresére emelkedik); ♦ a cél védettségétől (ha a NYÍLT cél FEDETT-é válik, a lőszer-felhasználási norma a cél jellegétől függően többszörösére növekszik); ♦ a hatástűz feladatától (a megsemmisítéshez a lefogási norma többszöröse szükséges); ♦ az adott tűznem lövésére előírt tűz alatt tartási módtól (tűzlegyező térköz); ♦ a bevonható lövegek számától, tűzgyorsaságától, űrméretétől; ♦ az alkalmazható lőszer fajtájától, mennyiségétől; ♦ a lőelem-előkészítés módjától (a rövidített előkészítés 1,5-szörösére emeli a lőszer-felhasználási normákat); ♦ a lőtávolságtól; ♦ a cél megfigyelhetőségétől; ♦ az alkalmazott lefogási sűrűségtől; ♦ és a tűzcsapás időtartamától. A tűzképesség statisztikai jellegű fogalom, meghatározása a várható harctevékenység alapján készül. Elkészítésének alapja a HARCÁSZATI LŐSZERFELHASZNÁLÁSI NORMA (1. sz. melléklet), a tüzérség állománya és a kiutalt lőszer mennyisége, valamint a különböző tűznemek lövésére előírt szabályok. Változatai az egyidejű tűzképesség, valamint a rendelkezésre álló összlőszer alapján megállapított tűzképesség, Az egyidejű tűzképesség azt fejezi ki, hogy az adott tüzérségi csoportosítás egyszerre, egyidőben, vagylagosan: ♦ hány hektár (mekkora területű és milyen méretű) csoportos célt képes pusztítani (egy tüzérosztály fedéssel legfeljebb 16 hektárt, illetve elosztással (felosztással) annyiszor 8 hektárt, amennyi üteg9 állományában található); 9

8 löveges ütegek esetén. Ha az ütegek állományában 6 löveg van, a tűzkörlet maximális mérete 300x200 m, azaz 6 ha.

50


♦ milyen széles terepszakaszt tud tűz alatt tartani (a zárótűz tűz alatt tartásának módja szerint); ♦ hány azonos típusú célt tud pusztítani a lőszabályzat előírásai szerint (álló és mozgó, megfigyelhető és nem megfigyelhető célok pusztítására meghatározott bevonandó tüzérség). A harci napra kiutalt összlőszer alapján megállapított tűzképesség az adott harctevékenységre jellemző típuscélok, valamint azok várható mennyisége és azok pusztítására szükséges lőszerfelhasználás alapján határozható meg egyfajta modellezés alapján a tűzképesség. Pl. védelmi harcra jellemző célok (tűzfeladatok): ♦ menetoszlopok (0,1 ja/tü.o.); ♦ zárótüzek (0,1 ja/tü.o./terepszakaszonkénti 2 perc tüzelési idővel); ♦ nyílt av., sv., tü., lé. ütegek (megsemmisítési norma); ♦ páncélozott ütegek (lefogási norma); ♦ nyílt élőerő, tűzeszközök, vezetési pontok; ♦ rohamozó PSZH-k és harckocsik. Az egyidőben pusztítható cél területét az egyes osztályok által egyidőben pusztítható célterületek összege adja. Az egy osztállyal (egy lövegtípussal) egyidőben pusztítható célterület (Sc) nagyságát az alábbi képlettel határozzuk meg:

Sc =

N t ∗ nlg N ha ∗ LS

(1)

ahol: Nt — a tűzcsapás „t” ideje alatt egy löveg által kilőhető lőszer, darabban; Nha — a lőszer-felhasználási norma a cél egy hektárára; Ls — lefogási sűrűség, a célra kilövendő lőszermennyiség és a lefogási norma hányadosa. A tüzérség fedéssel lőtt tűzcsapásakor nyílt, nem páncélozott cél esetén legfeljebb 2,5 (megsemmisítés), fedett vagy páncélozott célok esetén pedig legalább 0,25 (akadályozás) lehet. Természetesen a képlet bármely eleme a képlet átrendezése útján meghatározható. Az Nt és az Nha meghatározásához a közepes tűzgyorsasági táblázatot, valamint a harcászati lőszerfelhasználási normatáblázatot használjuk. Mindkét táblázat akkor használatos, amikor a célok konkrét lőtávolsága — és így az alkalmazandó töltet is — még ismeretlen (vagy ismerete nem szükséges), azonban ismert a tűzfeladatot végrehajtó alegység (azaz a célelosztás megtörtént). Alkalmazásuk előnye, hogy felhasználásukhoz nem szükséges a lövészet konkrét körülményeinek ismerete (lőtávolság, távolságjavítás, töltet), ugyanakkor elegendő pontosságot nyújtanak mind a tervezéshez, mind a végrehajtáshoz. 51


A közepes tűzgyorsaságot a valós tűzgyorsasági táblázat (lásd a Tü/1 2. sz. mellékletét) adatai alapján határozták meg, úgy, hogy az adott lövegtípus adott idő alatt, minden egyes töltetére megadott (vagy onnan interpolált) tűzgyorsasági adatait átlagolták. A táblázat 1. és 2. oszlopa a tüzelési időtartamokat a leterheltségi együttható (El) függvényében, 3–8. oszlopai pedig az adott tüzelési idő alatt az egyes tűzeszközökkel közepesen kilőhető lövedék mennyiségét tartalmazza. A harcászati lőszer-felhasználási normatáblázatot a típuscélok harcrendben elfoglalt valószínű helyzete és a különböző lövegtípusaink tüzelőállásainak peremvonaltól való átlagos távolsága — a valószínű lőtávolság — alapján állapították meg. Mielőtt rátérnék a tűzképesség konkrét vizsgálatára, célszerű megvizsgálni eszközeink átlagos lőtávolságának változását: 19. sz. táblázat Az átlagos lőtávolság változása db (a)

lőtáv, km (b)

a*b

D–20

96

17,4

1 670

BM–21

32

20,5

656

120

15,7

1 884

18

3

Változat

Típus

Jelenleg 2SZ1 81 mm av. ÖSSZESEN 155 mm-es lg. „A” 120 mm aknavető változat 81 mm aknavető ÖSSZESEN 105 mm-es lg. „B” 120 mm aknavető változat 60 mm aknavető ÖSSZESEN 105 mm-es lg. „C” 81 mm aknavető változat 60 mm aknavető ÖSSZESEN 52

266 32

5,7

319,2

84

3

252

24

1 211 17 5,7

319

84

3

252 979

24

17

408

56

3

168

84

3

252

164

7,04

-56%

5,97

-63%

5,05

-69%

408

56 164

16,03

640

56 172

változás

54 4 264

20

átlag (km)

828


Ezek az adatok mindenképpen elgondolkodtatóak, bármire is tervezzék a tüzérség alkalmazását a jövőben. A továbbiakban — terjedelmi korlátok miatt — csak néhány, a tüzérségre alapvetően jellemző céltípust vizsgálok, melyek mind békefenntartó és – kikényszerítő, mind háborús körülmények között meghatározó szerepre tartanak igényt. Ezek a következők: ♦ nyílt és fedett élőerő, hektárban; ♦ nyílt és fedett tüzérüteg, db; ♦ nyílt páncélozott önjáró tüzérüteg A számvetés alapjául az egyidejű tűzképesség meghatározása szabályai szerint egy 15 perc idejű tűzcsapást vettem figyelembe: 20. sz. táblázat A különböző tűzeszközökkel 15 perc alatt kilőhető lőszermennyiség (db) db

15' alatt kilőhető (1 lg.)

összesen (db)

D–20

96

40

3840

BM–21

32

40

1280

120

38

4560

81 mm av.

18

85

1530

155 mm-es lg.

32

40

1280

120 mm aknavető

56

40

2240

81 mm. aknavető

84

85

7140

105 mm-es lg.10

24

55

1320

120 mm aknavető

56

40

2240

60 mm11 aknavető

84

117

9828

105 mm-es lg.12

24

55

1320

81 mm aknavető

56

85

4760

60 mm aknavető

84

117

9828

Változat

Jelenlegi

„A” változat „B” változat „C” változat

Típus

2SZ1

13

10

Az M–30-as löveg adatai. A 82/60 aránnyal számolva. 12 Az M–30-as löveg adatai. 13 A 82/60 aránnyal számolva 11

53


21. sz. táblázat A 15’ tűzcsapással vagylagosan tűzcsapással pusztítható célok száma (jelenleg) FSZ.

CÉLTÍPUS

FED.

3 840

kilőhető 3. 4. 7. 8.

páncélozott önjáró ü., sz. vontatott üteg,szakasz

152 mm 122 mm BM–21 81 mm av. 4 560

1 280

1 530

Összesen

F

5

5

10

NY

8

7

16

F

20

20

3

43

NY

67

58

9

134

vontatott av. 14. üteg, szakasz

F

12

10

3

25

NY

31

77

16

124

31.

FÉE

4

3

1

0

8

NYÉE

44

41

13

5

103

192

222

26

25

464

13.

elsölépcső szakasz (8ha) 32. ÖSSZESEN

22. sz. táblázat A 15’ tűzcsapással vagylagosan tűzcsapással pusztítható célok száma („A” változat) FSZ. CÉLTÍPUS

FED. 155 mm 120 mm av. 81 mm av. 1 280

kilőhető 3.

páncélozott önjáró ü.,sz. 4. 7.

vontatott üteg, szakasz 8. 13. vontatott av. 14. üteg, szakasz

2 240

7 140

Összesen Változás

F

2

2

-82,7%

NY

3

3

-82,6%

F

7

7

-84,2%

NY

22

22

-83,3%

F

4

4

14

23

-10,4%

NY

10

61

74

145

17,1%

FÉE elsölépcső szakasz (8ha) NYÉE 32.

1

2

1

4

-48,2%

15

40

24

79

-23,2%

ÖSSZESEN

64

107

114

285

-38,6%

31.

54


23. sz. táblázat A 15’ tűzcsapással vagylagosan tűzcsapással pusztítható célok száma („B” változat) FSZ. CÉLTÍPUS kilőhető 3. 4. 7. 8. 13. 14. 31. 32.

páncélozott önjáró ü., sz. vontatott üteg, szakasz vontatott av. üteg, szakasz elsölépcső szakasz (8ha)

FED. 105 mm 120 mm av. 60 mm av. Összesen Változás 1 320 2 240 9 828 F NY F NY F NY FÉE NYÉE

ÖSSZESEN

1 2 4 9 2 19 0 7

4 61 2 40

24

107

14 75 1 25

1 2 4 9 21 155 3 72

-90,2% -85,7% -90,3% -93,1% -16,4% 24,8% -59,0% -30,2%

115

268

-42,3%

24. sz. táblázat A 15’ tűzcsapással vagylagosan tűzcsapással pusztítható célok száma („C” változat) FSZ. CÉLTÍPUS kilőhető

FED. 105 mm 81 mm av. 60 mm av. Összesen Változás 1 320 4 760 9 828

F 3. páncélozott önjáró ü.,sz. NY 4. F 7. vo. ü., szakasz NY 8. F 13. vo. av. ü., szakasz NY 14. FÉE 31. elsölépcső szakasz (8ha) NYÉE 32.

1 2 4 9 2 19 0 7

10 50 1 16

ÖSSZESEN

24

107

14 75 1 25

1 2 4 9 26 144 3 48

-90,2% -85,7% -90,3% -93,1% 3,7% 16,0% -67,2% -53,3%

115

238

-48,8%

A táblázat azt mutatja, hogy drasztikusan csökken a lehetséges célok darabszáma, mintegy 40-50%-al. Ennél is kellemetlenebb, hogy a pusztítható —és napjainkban mindenhol egyre általánosabbá váló — önjáró páncélozott ütegek száma 25-ről 5-re, sőt, háromra csökken. 55


Egyáltalán, ha megnézzük az önjáró és vontatott tüzérütegek számát, azt tapasztaljuk, hogy a jelenleg vagylagosan lefogható 203-ról: ♦ „A” változatban: 34-re (-83%); ♦ „B” és: „C” 16-16-ra illetve 81-re (-92%) csökken. Ugyanez egy zászlóaljra számvetve a jelenlegi 16-ról: ♦ „A” változatban: 5-re (-69%); ♦ „B” és : „C” 2-2-ra illetve 81-re (-88%) csökken. Ne felejtsük el, hogy a vagylagos szó azt jelenti, hogy bemutatott táblázatok egyetlen „kockájának” végrehajtása után az összes többire nem marad lőszer. Tehát, ha a támadó fél egy szokványos, átlagosan megerősített és támogatott zászlóalj, mondjuk egy zászlóalj aknavető üteggel, egy megerősítő és egy támogató tüzérosztállyal (ebből csak az egyik legyen önjáró), akkor mondjuk 8 km-es lőtávolságon másfélszeres túlerővel szétveri a vontatott tüzérosztályunkat, majd egy tűzhenger fedezetével úgy fog keresztülgázolni a saját lövészzászlóaljainkon mint kés a vajon. Fedett célok esetében még rosszabb a helyzet: a lehetséges 83-ról 17-re (-80%), illetve 12-re (-87%) csökken a vagylagosan pusztítható célok száma. Magyarul: ha az előbb említett zászlóalj betörése után számára kedvező terepszakaszon beásta magát, akkor „A” változatban 9 szakaszából négyet, „B” változatban hármat leszünk képesek lefogni, feltéve, hogy eddigre nincs veszteségünk és a teljes lövegmennyiséget bevonjuk a feladat végrehajtásába. Természetesen ez utóbbi végrehajtása szinte lehetetlen. A háborús tapasztalatok azt mutatják, hogy a nem „rohaméretté” lőtt rohamobjektumok megrohamozása az öngyilkossággal egyenlő. Megvizsgálhatjuk még a zárótüzek helyzetét is, mint az egyik legfontosabb, támadásban és védelemben is rendkívül fontos tűznemet. A merev zárótűz szélessége jelenleg 953 m/zászlóalj. Az „A” változat esetében ez 628 m/zászlóalj (-34%), a „B” változat esetében pedig 571 m/zászlóalj (-40%). Hogy ez a szélesség mire elegendő, azt ítéljék meg a zászlóaljparancsnokok.

TŰZVEZETÉSI ÉS EGYÉB PROBLÉMÁK Az új szervezet jelentős problémákat vet fel. Ezek a következők. 1. Megszűnik — kb. a peremvonal előtti 6-7 km-től a lőtávolság felső határáig — a célok különböző eszközökkel való pusztíthatósága. Ha a leendő tüzérosztály egy célt a bármely ok miatt nem képes pusztítani, akkor azt semmi nem fogja pusztítani. 2. Gyakorlatilag lehetetlenné válik a tüzérség centralizált tűzvezetése, mert csak az alegységek jelentős manővere után lehet több alegység tüzét viszonylag kis területre koncentrálni. 56


3. Amennyiben a világítás megmarad a tüzérség feladatának, akkor az éjszakai tűztámogatás lehetősége a korábban bemutatottnak felére-harmadára csökken. 4. A 105 mm-es löveg rendszeresítése esetén a tüzérség városi harcra és rombolási feladatok végrehajtására alkalmatlanná válik. 5. A felvonuló ellenség menetoszlopainak pusztítását más fegyvernemnek kell átvállalnia, mivel a várható állomány egyidőben mindössze egy, nem páncélozott, azaz gépkocsizó század menetoszlopát tudja pusztítani.

MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet. Harcászati lőszernorma fsz.

CÉLTÍPUS

1. Indítóállvány 2. Páncélozott 3. önjáró ü., sz. 4. Nem pc. 5. önjáró ü., sz. 6. 7. Vontatott üteg, szakasz 8. 9. Sorozatvető üteg, szakasz 10. 11. TMÖP, KLEP 12. 13. Vontatott av. üteg, szakasz 14. 15. Páncélozott önjáró av. ü. 16. Vo. pct. ü. 17. (300x100) 18. 19. IPTR. ü. PSZH-n (300x100) 20. DD. PET. 21. ÖPK-ban 22. 23. önjáró lérak. ü. 24. vontatott 25. lérak. ü. 26. 27. vontatott légá. üteg 28. 29. autonóm. lévéd. 30. öj. légá., rak. iá.

ha

18

3 3 12

FED. F NY F NY F NY F NY F NY F NY F NY F NY F NY F NY F NY F NY F NY F NY F NY

152 mm

122 mm

Rro–540 Rro–25 Rro–462 Ro–24

1286 450 721 470 660 220 190 57 770 110 1836 612 310 125 452 310 266 128 1643 1095 3768 1537 906 305 510 170 313 75 531 170

1143 400 379 250 390 130 180 50 660 75 1301 432 270 38 307 210 440 102 1314 876 2400 854 609 205 390 130 250 60 344 110

924 610 1050 350 230 78 125 2664 909 455 59 868 595 938 285 2693 1795 4056 1836 1336 450 720 240 455 109 1000 320

545 360 690 230 210 57 800 78 1656 522 380 41 402 275 985 224 2115 1410 3348 1238 623 210 540 180 357 86 594 190

BM–21 120 mm 82 mm sv. av. av. 2572 900

1365 455 500 143 1766 230 1583 540 507 37 926 635

500 96

802 363

990 330

57

NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK fsz.

CÉLTÍPUS

31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74.

az elsőlépcső zászlóalj páncélgránátos, gépesített, gyalogos szakasza

58

az elsőlépcsö z.hk.szakasza a második lépcső zászlóalj páncélgránátos, gépesített, gyalogos szakasza a másodiklépcső z. hk. szakasza dandár, zászlóalj figyelőpont dandár, ezred harcálláspont, hadosztály előretolt harcálláspont hadtest előretolt vezetési pont, hadosztály harcálláspont hadtest harcálláspont REH. zászlóalj harcálláspont REH. század harcálláspont légvédelmi rádiólokátor

ha

FED.

152 mm

122 mm

Rro–540 Rro–25 Rro–462 Ro–24

FÉE 920 NYÉE 88 GK-F 536 8 GK-NY 176 PSZH-F 1384 PSZH-NY 920 F 1209 6 NY 810 FÉE 1120 NYÉE 96 GK-F 640 8 GK-NY 216 PSZH-F 2520 PSZH-NY 1680 F 2058 6 NY 1380 FÉE 360 NY 33 GK-F 210 3 GK-NY 69 PSZH-F 585 PSZH-NY 390 FÉE 780 NY 66 GK-F 450 6 GK-NY 150 PSZH-F 1440 PSZH-NY 960 FÉE 810 NY 69 6 GK-F 465 GK-NY 156 PSZH-F 1665 PSZH-NY 1110 FÉE NY 6 GK-F GK-NY F 903 3 NY 300 F 813 3 NY 270 F 700 NY 240

760 56 364 120 1380 920 1029 690 1040 72 472 160 2400 1600 1878 1260 300 21 144 48 585 390 660 54 324 108 1440 960 720 54 339 114 1620 1080

1640 112 792 264 1320 880 1521 1020 2080 128 944 312 3120 2080 2862 1920 630 42 306 102 630 420 1410 96 642 216 1800 1200 1485 96 705 225 2070 1380

1240 96 492 164 1320 880 1386 930 1520 112 600 200 3120 2080 2592 1740 480 36 192 63 630 420 1020 72 420 138 1800 1200 1080 78 435 144 2070 1380

633 210 543 180 523 180

993 330 858 285 817 280

678 225 633 210 613 210

BM–21 120 mm 82 mm sv. av. av. 1280 1440 5400 96 56 292 480 504 948 160 168 316 1680 1120 1760 1342 900 1920 1320 104 520 172 1740 1160 1386 930 465 555 2160 35 18 134 171 150 432 57 50 144 608 405 705 930 1175 69 46 339 431 114 144 1215 810 1606 960 72 376 120 1260 840 1980 168 785 264 641 213 578 192

A KONFERENCIA VITAANYAGA fsz.

CÉLTÍPUS

75. 76. 77. 78. 79. 80.

tü. feld. rádiólokátor npc. egyes cél pc. egyes cél

ha

FED. F NY F NY F NY

152 mm

122 mm

Rro–540 Rro–25 Rro–462 Ro–24

203 135 336 112 848 530

162 108 225 75 496 310

408 140 518 173 1248 780

BM–21 120 mm 82 mm sv. av. av.

310 104 800 500

569 190

1288 430

2. sz. melléklet. Közepes tűzgyorsasági táblázat perc 2 4 6 8 10 12 14 16 18 20 22 24 26 28 30 32 34 36 38 40 42 44 45 48 50 52 54 56 58 60 64 68 70

82 mm av. 33 53 63 69 76 79 83 86 88 90 92 94 96 98 100 103 105 108 111 113 116 119 121 124 127 129 132 135 137 140 143 147 148

Lőszerfelhasználás lövegenként (db) 120 mm. av. 2SZ1 D—20 17 6 8 28 12 16 31 18 22 33 24 26 36 30 30 37 33 34 39 36 38 41 39 42 42 42 46 43 44 50 45 46 54 46 49 58 48 51 62 48 54 65 50 56 68 53 59 70 56 61 73 58 64 75 60 66 77 63 69 79 65 71 82 68 74 84 70 76 86 73 78 88 75 81 90 78 83 92 80 86 95 83 87 98 85 88 100 88 90 103 91 94 108 94 98 113 96 100 115

BM—21 40 40 40 40 40 40 40 40 40 40 40 40 40 40 40 40 40 40 40 80 80 80 80 80 80 80 80 80 80 80 80 80 80

59

NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK perc 74 78 80 84 88 90

60

82 mm av. 152 155 157 160 163 165

Lőszerfelhasználás lövegenként (db) 120 mm. av. 2SZ1 D—20 100 103 120 103 107 125 104 109 127 108 111 132 111 114 137 112 115 140

BM—21 80 80 120 120 120 120

A MAGYAR HONVÉDSÉG TŰZKÉPESSÉGE MA ÉS AZ ÁTSZERVEZÉS UTÁN

Recommend Documents