A Magyar Honvédség katasztrófavédelmi tevékenységének hatékonyságvizsgálata

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM

HADTUDOMÁNYI ÉS HONVÉDTISZTKÉPZŐ KAR KATONAI MŰSZAKI DOKTORI ISKOLA ALAPÍTVA: 2002 ÉVBEN

Tamási Béla mk. ezredes:

A Magyar Honvédség katasztrófavédelmi tevékenységének hatékonyságvizsgálata

Doktori (PhD) értekezés „Tervezet”

Témavezető: Dr. habil Grósz Zoltán PhD ..............................................

Budapest 2012.

2

Tartalomjegyzék BEVEZETÉS .................................................................................................................................................. 4 1. A TÉMAVÁLASZTÁS INDOKLÁSA ...................................................................................................... 4 2. A KUTATÁS CÉLKITŰZÉSE .................................................................................................................. 4 3. A KUTATÁSI TÉMA BEHATÁROLÁSA ................................................................................................ 5 4. A KUTATÓI HIPOTÉZISEK ................................................................................................................... 5 5. AZ ÉRTEKEZÉS FELÉPÍTÉSE............................................................................................................... 6 6. KUTATÁSI MÓDSZEREK....................................................................................................................... 7 7. A KUTATÓMUNKÁT NEHEZÍTETTE ................................................................................................... 8 8. A KUTATÓMUNKÁT KÖNNYÍTETTE .................................................................................................. 8 I. FEJEZET: MAGYARORSZÁG KATASZTRÓFA VESZÉLYEZTETETTSÉGE .................................. 9 1.1. MAGYARORSZÁG ABV ÉS TERMÉSZETI KATASZTRÓFÁK ÁLTALI VESZÉLYEZTETETTSÉGE......................................................................................................................... 9 1.1.1.MAGYARORSZÁG KATASZTRÓFÁK ÁLTALI VESZÉLYEZTETETTSÉGÉNEK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA ........ 13 1.2. A MEGELŐZÉS, FELSZÁMOLÁS ÉS HELYREÁLLÍTÁS FOGALOMKÖRE ............................. 24 1.2.1. MEGELŐZÉS ............................................................................................................................................. 24 1.2.2. KÖVETKEZMÉNYEK FELSZÁMOLÁSA ....................................................................................................... 25 1.2.3. HELYREÁLLÍTÁS ...................................................................................................................................... 27 1.3. AZ ABV ÉS TERMÉSZETI KATASZTRÓFÁK KÖVETKEZMÉNYEINEK FELSZÁMOLÁSÁRA HIVATOTT SZERVEK ............................................................................................................................... 28 1.3.1. SZERVEZETT KATASZTRÓFAVÉDELEM MAGYARORSZÁGON.................................................................... 28 1.3.2. A HIVATÁSOS KATASZTRÓFAVÉDELEM SZERVEI ...................................................................................... 31 1.3.3. A SZERVEZETI VÁLTOZÁSOK SZEREPE A HATÉKONYSÁG NÖVELÉSÉBEN .................................................. 35 2. FEJEZET: A KATASZTRÓFAVÉDELEM HATÉKONYSÁGA........................................................... 37 2.1. A HATÉKONYSÁG FOGALMI MEGKÖZELÍTÉSE, ISMÉRVEI .................................................. 37 2.3. A HATÉKONYSÁG MÉRÉSE.............................................................................................................. 41 2.4. HATÉKONYSÁGVIZSGÁLAT A KÖLTSÉGVETÉSI SZEKTORBAN............................................ 42 2.5. HATÉKONYSÁG ÉS HATÉKONYSÁGVIZSGÁLAT A KATASZTRÓFAVÉDELEMBEN ........... 43 2.6. A HATÉKONYSÁG DIMENZIÓI ....................................................................................................... 44 2.6.1. A GAZDASÁGI ÉS A TÁRSADALMI HATÉKONYSÁG ................................................................................... 44 2.6.2. A BELSŐ ÉS A KÜLSŐ HATÉKONYSÁG ...................................................................................................... 45 2.6.3. A RÖVID ÉS HOSSZÚ IDŐTÁV ................................................................................................................... 45 2.7. A GAZDASÁGI HATÉKONYSÁG ÉS AZ EREDMÉNYESSÉG....................................................... 45 2.8. A KATASZTRÓFAVÉDELEM HATÁSRENDSZERE ....................................................................... 46 2.9. A HATÉKONYSÁG FOGALMÁNAK EGYSZERŰSÍTÉSE .............................................................. 47 2.2. A KATASZTRÓFAVÉDELMBE BEVONT SZERVEK HATÉKONYSÁGVIZSGÁLATA ............. 48 2.2.1. A HAZAI KATASZTRÓFAVÉDELMI RENDSZER FELÜLVIZSGÁLATÁNAK SZÜKSÉGESSÉGE .......................... 48

3 2.2.2. VIZSGÁLAT A TERMÉSZETI- ÉS CIVILIZÁCIÓS KATASZTRÓFÁK MEGELŐZÉSÉRE, ELHÁRÍTÁSÁRA, KÖVETKEZMÉNYEINEK FELSZÁMOLÁSÁRA KIALAKÍTOTT RENDSZEREKRŐL ...................................................... 49 2.2.3. VIZSGÁLAT A KATASZTRÓFÁK MEGELŐZÉSÉVEL, VALAMINT AZ AZOK HATÁSAI FELSZÁMOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEKBEN............................................................................................................................ 52 2.2.3. A HKR FELÜGYELETI, SZAKMAI TÉMAVIZSGÁLATA ............................................................................... 58 III. FEJEZET: AZ ÚJ KATASZTRÓFA TÖRVÉNY HATÁSA A KATASZTRÓFAVÉDELMI SZERVEKRE ÉS A MAGYAR HONVÉDSÉGRE ..................................................................................... 62 3.1. A KATASZTRÓFAVÉDELEM JOGSZABÁLYI ÉS SZERVEZETI VÁLTOZÁSÁT MEGHATÁROZÓ KÖRNYEZET VIZSGÁLATA .................................................................................... 62 3.1.1. A RÉGI TÖRVÉNYI SZABÁLYZÓK VIZSGÁLATA......................................................................................... 62 3.1.2. A KATASZTRÓFAVÉDELEM IRÁNYÍTÁSA ÉS CENTRÁLIS SZERVEI ............................................................ 72 3.1.3. A TERÜLETI ÉS HELYI IGAZGATÁSI SZERVEK, A KARITATÍV SZERVEZETEK .............................................. 77 3.2. AZ ÚJ KATASZTRÓFA TÖRVÉNY HATÁSA A KATASZTRÓFAVÉDELEMBEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEKRE ÉS A MAGYAR HONVÉDSÉGRE ........................................................................... 81 3.2.1. A KATASZTRÓFA TÖRVÉNYBEN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK .............................................................. 82 3.2.2. AZ 2012-BEN HATÁLYBA LÉPETT TÖRVÉNYEK A MH-RA VETÍTETT HATÁSAI .......................................... 85 IV FEJEZET: A HONVÉDELMI KATASZTRÓFAVÉDELMI RENDSZER MŰKÖDÉSE AZ ÚJ KATASZTRÓFA TÖRVÉNY ALAPJÁN ................................................................................................... 89 4.1. A MAGYAR HONVÉDSÉG KÖZREMŰKÖDÉSE AZ ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELEMBEN ............................................................................................................... 90 4.1.1. A KATASZTRÓFÁK ELLENI VÉDEKEZÉS IDŐSZAKAI, AZOK FELADATAI ..................................................... 93 4.1.3. A TEVÉKENYSÉG RENDJE A FELKÉSZÜLÉS-MEGELŐZÉS IDŐSZAKÁBAN .................................................... 94 4.1.4. A KATASZTRÓFAVÉDELMI TEVÉKENYSÉG RENDJE A VÉDEKEZÉS IDŐSZAKÁBAN ..................................... 98 4.1.5. A HONVÉDELMI ÁGAZAT SPECIÁLIS FELADATAI..................................................................................... 103 4.1.6. A HONVÉDELMI SZERVEZETEK TEVÉKENYSÉGE KÖZVETLEN KATASZTRÓFAVESZÉLY ESETÉN ............... 106 4.1.7. A KATASZTRÓFAVÉDELMI FELADATOK VÉGREHAJTÁSÁNAK TÁMOGATÁSA .......................................... 109 4.1.8. LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÁS, MÉDIAKAPCSOLATOK ............................................................................... 111 4.1.9. EGYÜTTMŰKÖDÉS A KATASZTRÓFAVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSAKOR............................................. 116 4.1.10. A HKR ERŐI IGÉNYBEVÉTELE KEZDEMÉNYEZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS RENDJE ........................................ 118 4.1.11. AZ ÁLLOMÁNYILLETÉKES PARANCSNOK HATÁSKÖRÉBE TARTOZÓ KATASZTRÓFA HELYZETEK ........... 119 4.1.12. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS KÖRNYEZETBIZTONSÁGI SZEMPONTOK ........................................................ 120 4.1.13. A JELENTÉSEK RENDJE ......................................................................................................................... 122 4.2. ÖNKÉNTES TARTALÉKOSOK A KATASZTRÓFAVÉDELEM FELADATAIBAN .................. 124 4.2.1. AZ ÖNKÉNTES TARTALÉKOS KATONÁK ALKALMAZÁSA ......................................................................... 124 4.2.2. ÖNKÉNTES VÉDELMI TARTALÉKOS ........................................................................................................ 126 4.2.3. ÖNKÉNTES MŰVELETI TARTALÉKOS ...................................................................................................... 127 4.2.4. CÍMZETES ÖNKÉNTES TARTALÉKOS ....................................................................................................... 129 4.2.5 AZ ÖTR VISSZAÁLLÍTÁSÁNAK JELENTŐSÉGE A HATÉKONYSÁG SZEMPONTJÁBÓL ................................. 129 4.2.6. AZ ÖTR KATASZTRÓFAVÉDELMI FELADATAI ........................................................................................ 130 ÖSSZEGZÉSEK, KÖVETKEZTETÉSEK................................................................................................ 133 ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK....................................................................................................... 135 AJÁNLÁSOK ............................................................................................................................................. 135 AZ ÉRTEKEZÉSBEN HASZNÁLT RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE......................................................... 137

4

„Nincs olyan helyzet, amit ne lehetne rendbe tenni.” (J.R. Ward1)

BEVEZETÉS 1. A témaválasztás indoklása Az elmúlt évtized során egyre nagyobb hangsúlyt és figyelmet kaptak a nemzetközi, a nemzeti és a regionális szinteken jelentkező biztonságpolitikai kihívások, így a környezet és a biztonság kapcsolata, illetve a környezetbiztonság részeként a különböző Atom- Biológiai és Vegyi- (továbbiakban ABV), valamint a természeti veszélyforrások és az ebből eredeztethető katasztrófák kezelésének kérdésköre is. Ezek hatásait, valamint az ABV és természeti katasztrófa események megelőzésének és a bekövetkezett katasztrófák káros hatásainak felszámolása érdekében végzett műveleti tevékenységet Magyarország kiemelten kezeli. Napjainkban a lakosság élet és vagyonbiztonságát veszélyeztető káresemények megkövetelik a veszélyhelyzetek kezelésében való összefogás szükségességét. A biztonságpolitikai változásokkal összhangban a polgári védelmi és katonai együttműködés terén egyaránt felértékelődött a katasztrófavédelem szerepe. A szerepvállalás Magyarország biztonságpolitikájának szerves részét képezi. A katasztrófavédelem számos együttműködő szervezet tevékenységének összessége. A Magyar Honvédség (továbbiakban: MH) természetszerűen veszi ki részét a katasztrófakezelés, a katasztrófa elhárítás és a helyreállítás feladataiból. Az új típusú katasztrófák hatásai, a megelőzés és az ellenük való védekezés azonban új feladatokat határoz meg az MH számára. Az új feladatok értelmezése és a végrehajtásukra történő felkészülés - a honvédség vezetőitől kezdve a végrehajtókig - célirányos felkészítést, tudatos együttműködést, biztos szervezeti és technikai hátteret kíván meg napjaink kulcsszempontja, a hatékonyság érdekében.Az elmúlt hetekben, hónapokban jelentős változások voltak tapasztalhatóak a katasztrófavédelem területén. Az átalakítások az MH-t is viszonylag nagymértékben érintették.

2. A kutatás célkitűzése

1

Született: alias Jessica Rowley Pell Bird 1969

5

Szakmai felkészültségem és tapasztalataim alapján az értekezésben bizonyítani kívánom, hogy a hatékonyság értelmezése a katasztrófavédelemben másképp értelmezhető, egyben rendkívüli módon leegyszerűsíthető. A katasztrófavédelemben bekövetkezett 2012. évi törvényi változások nagymértékben érintették az MH katasztrófavédelmi tevékenységét. A

téma

fontosságát

és

időszerűségét

tekintve

megfogalmazom

a

Honvédelmi

Katasztrófavédelmi Rendszer(továbbiakban: HKR) tevékenységi rendjét. A tartalékos haderő katasztrófavédelmi feladatokba történő bevonása a hatékonyság egy új elemeként is értelmezhető. Rá kívánok mutatni a munkaerőpiacra visszatérő „nyugdíjas” fegyveres és rendvédelmi dolgozók katasztrófavédelmi feladatokba történő bevonásának lehetőségeire. Célom, hogy az itt felsorolt célkitűzések bizonyítsák a téma fontosságát, támpontot adjanak a téma döntéshozóinak és kedvet teremtsenek a téma további kutatásaihoz.

3. A kutatási téma behatárolása Az ABV és természeti katasztrófák megelőzésére és következményei felszámolására hivatott szervek hatékonyságvizsgálata Magyarország teljes katasztrófavédelmi rendszerét, a katasztrófavédelemben résztvevők teljes vertikumát magába foglalja. Az értekezéssel kapcsolatos kutatásaim, - melyeket 2012. február 29-i hatállyal lezártam2- elsősorban a katasztrófavédelem jogszabályi változásait előidéző okok vizsgálatára, a 2011. évi CXXVIII. „A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról” szóló törvény3(továbbiakban új kat. tv) és a kapcsolódó törvények elsősorban az MH-ra vetített hatásainak elemzésére épül. Az értekezés a katasztrófavédelem „civil” elemeit kizárólag annyiban érinti, amennyiben az a két tárgyalt szervezettel, a témához szorosan kapcsolódik. Ugyanígy, a következtetések megfogalmazása során is csak szükségszerűen kerülnek megemlítésre

4. A kutatói hipotézisek Az értekezésben a következő hipotéziseket kívánom igazolni: 1) A mindennapokban – főleg a gazdasági életben – értelmezett hatékonyság fogalma a katasztrófavédelem szempontjából rendkívüli módon leegyszerűsíthető. 2

A lezárást az új kat. tv-t követő alacsonyabb szintű jogszabályok folyamatos életbelépése indokolta, mivel az állandó változás nem tette volna lehetővé a pillanatnyi helyzet elemzését.

3

Megjelent a Magyar Közlöny 2011. október 3-i 113. számában

6

2) Az

új

katasztrófa

törvény

rendelkezései

lényeges

hatással

vannak

a

katasztrófavédelemben résztvevő valamennyi szervezetre, így a Magyar Honvédségre egyaránt. 3) Az új katasztrófa törvény lehetővé tette a társadalom szélesebb körű bevonását a katasztrófák elleni védekezés feladataiba. Az Önkéntes Tartalékos Rendszer keretében a „nyugdíjas” fegyveres- és rendvédelmi dolgozók - többek közt katasztrófavédelmi szerepvállalás keretében- a munkaerőpiacra visszatérnek.

5. Az értekezés felépítése Az első fejezetben áttekintem Magyarország ABV és természeti katasztrófák általi veszélyeztetettségét, tárgyalom a kormányrendeletben nevesített, hazánkat veszélyeztető és a legújabb katasztrófák jellemzőit. Ismertetem a katasztrófák megelőzésének, a bekövetkezett katasztrófák negatív hatásainak felszámolásának és a helyreállításnak feladatait. Értelmezem az értekezés szempontjából releváns fogalmakat. Elemzem az ABV és természeti katasztrófák megelőzését és következményei felszámolására létrehozott hívatásos szervezet feladatait, szervezeti felépítését és hatáskörét. Feldolgozom a MH katasztrófavédelmi feladatait, a MH alkalmazásának jelentőségét.Bemutatom a szervezett katasztrófavédelem kialakulását, a Nemzeti Katasztrófavédelmi Stratégia jelentőségét és ahazai katasztrófavédelmi rendszer felülvizsgálatának szükségességét A második fejezetben definiálom a katasztrófavédelem hatékonyságának fogalmát. Elemzem az ABV és természeti katasztrófák megelőzésére és a következményeinek felszámolására hivatott szervek hatékonyságvizsgálatának elméleti megalapozását, a vizsgálatok elméleti hátterét. Összegzem az elmúlt évek katasztrófa eseményei kapcsán elvégzett vizsgálatokat, azokból

meghatároz

a

katasztrófavédelem

szerveinek

hatékonysági

mutatóit.

Megfogalmazom a hatékonyság katasztrófavédelmi értelmezésének egyszerűsítési módját. A harmadik fejezetet időszerűsége és aktualitása kapcsán teljes egészében az új kat. tv-nek a katasztrófavédelemben résztvevő szervezetekre és az MH-ra vetített hatásaira fordítom. Ugyanitt elvégzem a katasztrófavédelem jogszabályi és szervezeti változásait előidéző okok elemzését. A negyedik fejezet a Honvédelmi Katasztrófa Rendszer részletes, minden területére rámutató működését mutatja be, már az új katasztrófa törvény figyelembe vételével, a hatékonyság

7

növelésének lehetőségeit elemezve. Ebben a fejezetben fogalmazom meg az Önkéntes Tartalékos Rendszer katasztrófavédelmi feladatokra történő bevonásának feltételrendszerét.

6. Kutatási módszerek Kutatásom fő bázisaa BM OKF adatbázisa, a MH, a Honvédelmi Minisztérium, a Honvéd Vezérkar, a MH Vezetési és Doktrinális Központ (valamint jogelődjei: a MH Műveleti Központ, a Honvédelmi Minisztérium Művelet Irányító Központ) ügyviteli részlege, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem könyvtára, valamint Magyarország, a NATO és az EU katasztrófavédelemmel kapcsolatos dokumentumai. Az értekezés elemzéseit megalapozták az BM OKF és a MH illetékes személyeivel való rendszeres konzultációim, továbbá a BM OKF és a Honvédelmi Minisztérium kölcsönös szakmai látogatásain szerzett szakmai ismereteim, a Védelmi- és Közigazgatási Csoportban (korábban: Honvédelmi Ágazati Katasztrófa Törzsben) és a MH Katasztrófa Operatív Törzs (korábban: csoport) vezetésében szerzett saját tapasztalataim. A kutatással kapcsolatos módszereim a következők voltak: A választott témám - jellegénél fogva - megkövetelte, hogy az összegyűjtött szakirodalom és más digitális jellegű információ feldolgozására analitikus módszerrel kerüljön sor, majd a rendszerezést követően szintetizáltam a rendelkezésemre álló ismereteket. A szerzett információ feldolgozása során az indukció és a dedukció módszerét is alkalmaztam. A speciális kutatási módszerek közül először a szakirodalom alapos megismerése után hipotéziseket állítottam fel. A hipotézisek igazolására az értekezésem végén kerül sor. Kutatómunkám tudományos részeredményeinek folyamatos publikálása esetemben nem kevésbé fontos volt, mivel ezen a területen rendelkeztem megfelelő gyakorlattal és szakmai múlttal. Széleskörűen használtam a konzultáció módszerét, mind a katasztrófavédelemben, mind a MH-nál dolgozó szakemberekkel. A dokumentumelemzés módszerével feldolgoztam a szakirodalmat, a konferenciák, tanácskozások és fórumok anyagait. Vizsgáltam a szervezési időszakok dokumentumait (követelmények, felterjesztett javaslatok, állománytáblák, intézkedések és gyakorlatok anyagait) abból a szempontból, hogy a katasztrófavédelembe bevont szervek szervezeti struktúrájában bekövetkezett változások milyen hatást gyakorolnak az alaprendeltetés szerinti és más feladatok végrehajtására, a teljesítőképességekre.

8

A vizsgálati anyag értékelését, elemzését nagymértékben elősegítették azok a konzultációk, amelyekre a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Vegyi- és Katasztrófavédelmi Tanszéke és az MH tudományos műhelyei adtak lehetőséget. Az értekezés formálódásában meghatározó volt számomra, hogy a különböző országos felső szintű szabályzók véleményezésében, az új szabályzó dokumentumok kidolgozásában részt vehettem, azok eredményeit munkaértekezleteken kifejthettem. Következtetéseim megalapozásában segítségemre volt, hogy napi szinten tevékenykedtem a HKR vezetésében, a Katasztrófa Operatív Törzs vezetőjeként ráláttam a BM OKF és a társszervek feladatrendszerére, a védelmi igazgatási tevékenységre, valamint vezetőimtől, közvetlen munkatársaimtól szerzett ismereteim bázisul szolgáltak kutatásaimhoz. A kutatási témához kapcsolódóan készítettem el publikációimat, amelyek elsősorban a katonai szakfolyóiratokban jelentek meg.

7. A kutatómunkát nehezítette Magyarországon a korábbi években kevesen kutatták az ABV és természeti katasztrófák megelőzésére és következményeinek felszámolására hívatott (vagy a katasztrófavédelemben résztvevő) szervek hatékonyságvizsgálatát. Kizárólag régebbi, a katasztrófavédelem egyes szervezeteinek, szerveinek pénzügyi, logisztikai és személyi háttérbiztosításának elemzéseivel foglalkozó írásműveket találtam. Az új katasztrófa törvény életbelépése számos jogszabály módosítását eredményezte, melyek hatályba lépését követően számtalan esetben naprakésszé kellett tennem értekezésem.

8. A kutatómunkát könnyítette A NKE (korábban ZMNE) Doktori Iskola lehetőséget adott tudományos műhelyekkel, a vezető oktatókkal és külsős kutatókkal, valamint a téma szakértőivel történő konzultációkra. A BM OKF és a MH közötti folyamatos, jó együttműködés elősegítette ismereteim gyarapítását, a kutatómunkám előrehaladását. A NATO és az EU 2011 évi válságkezelési gyakorlataiban (CMX-11; CME-11) történő aktív részvétel valamint az MH HKR témavizsgálatára való közvetlen rálátás szintén jó alapul szolgált kutatásaimhoz.

9

I. FEJEZET: MAGYARORSZÁG KATASZTRÓFA VESZÉLYEZTETETTSÉGE 1.1. Magyarország ABV és természeti katasztrófák általi veszélyeztetettsége Ebben a fejezetben röviden áttekintem a hazánkat fenyegető, elsősorban az MH katasztrófavédelmi tevékenységi körébe tartozó katasztrófákat, megalapozva ezzel a katasztrófavédelembe bevont szervek hatékonyságvizsgálatát. A szakirodalom számos kiadványában és nem egy doktori értekezés dolgozta fel a világ és Magyarország katasztrófa veszélyeztetettségét. Értekezésemben kerülni kívánom az olcsó, „hatásvadász” elemeket, azonban a téma szükségessé teszi bizonyos fogalmak megjelenítését, felelevenítését. A „katasztrófa”4görög eredetű szó, jelentése: rendkívüli méretű elemi csapás, tömeges baleset, szerencsétlenség; teljes összeomlás, végleges romlás, tönkrejutás, tönkremenés, hirtelen bekövetkező végzetes esemény, válságos állapot, sorsfordulat; végromlás, végveszedelem.Az új kat. tv.megfogalmazásában5: „a katasztrófa olyan állapot vagy helyzet, amely emberek életét egészségét, anyagi értékeit, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket oly módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek védekezési lehetőségeit és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli.” A releváns szakirodalomban a katasztrófák csoportosítására számos elfogadott megközelítés létezik. Közös jellemzőjük az, hogy tartalmukban tulajdonképpen nem térnek el egymástól. Én az 1. sz. ábrán mutatom be a Magyarországot veszélyeztető katasztrófa-tényezőket.

4

http://meszotar.hu/keres/katasztrófa

Letöltés: 2011. 10.05. 5

A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 2. Értelmező rendelkezések 3.§ 5.

10

Katonai Katonai Természeti Természeti Ár- és belvizek

Földrengések

Rendkívüli időjárás

Civilizációs Civilizációs Környezetkárosítás

Közlekedési

ABV Ipari

Egészségügyi

1.sz. ábra: Magyarországot veszélyeztető katasztrófatényezők

Készítette: a szerző Magyarország élet és vagyonbiztonságát veszélyeztető katasztrófák ratifikált jogszabály alapján vannak csoportosítva. A 179/1999. (XII. 10.) kormányrendeletben6nevesített, hazánkat veszélyeztető katasztrófák a következők: − ár- és belvizek; − rendkívüli időjárási helyzet; − földrengés; − veszélyhelyzeti szintet elérő közúti, vasúti, vízi közlekedési balesetek; − nukleáris baleset; − humán járványok; − veszélyhelyzeti szintet elérő környezetkárosodás: felszíni vizek szennyeződése, légszennyeződés, veszélyes hulladékok; − veszélyes ipari létesítményekben, szénhidrogén kitermelésében, veszélyes anyag tárolása és szállítása közben bekövetkező katasztrófák.

6

Magyarország katasztrófa veszélyeztetettsége

http://www.katasztrofa.hu/fogalmak.htm Letöltve: 2011. szeptember 6.

11

A Honvédelmi Katasztrófavédelmi Rendszer (továbbiakban: HKR) működésével kapcsolatos szabályzókban, tervekben és dokumentumokban a katasztrófák típusai alatt az alábbi katasztrófahelyzetek értendők: 7 − természeti (elemi) csapásokkal összefüggő (vizek áradása, rendkívüli időjárási helyzet, földrengés) katasztrófák; − nukleáris tevékenységgel összefüggő katasztrófák, ezen belül hazai nukleáris,

illetve

radioaktív

anyagokat

tartalmazó

és

tároló

létesítményeknél, a nukleáris és radioaktív anyagok szállításakor, az ország területén kívül és nukleáris energiaforrással rendelkező űrobjektumok földre való visszatérésekor bekövetkező katasztrófák; − ipari, vegyipari anyagok alkalmazásával összefüggő katasztrófák; − veszélyhelyzeti szintet elérő közlekedési balesetek (légi, közúti, vasúti, vízi); − humán járványügyi katasztrófák; − tömeges migráció által okozott humanitárius katasztrófák. A

következőkben

az

értekezés

szempontjából

releváns

fogalmak

rövid

meghatározására térek rá. Számos elfogadott csoportosítás és osztályozási megközelítés létezik a szakirodalomban, ezek általában azonosak, az eredet szerinti elkülönítést tekintve. A nemzetközi terminológiával összhangban, eredetét tekintve két fő csoportba sorolhatjuk a katasztrófákat: − természeti katasztrófák, melyek az emberi tevékenységtől függetlenül, a természet erőinek hatására, elemi csapásként fordulnak elő. A természeti katasztrófákkal szemben az ember kiszolgáltatott, kialakulását, bekövetkezését nem,

vagy

csak

ritkán

tudja

megakadályozni.

Jellemzőjük,

hogy

bekövetkezésük, kialakulásuk részben előre jelezhető, úgymint az árvíz, a belvíz, másrészt nem előre jelezhető, úgymint a földrengés, az aszály és a villámcsapás. − civilizációs katasztrófák8, melyek az emberi tevékenységgel összefüggésben, helytelen emberi beavatkozás, mulasztás, figyelmetlenség, vagy technikai

7

a HKR SZMSZ 1.1.2. pontja alapján

12

hibák hatására következnek be. Ebbe a kategóriába tartozik a társadalmi katasztrófák legnagyobbika, a háború is, még akkor is, ha vitatom a „klasszikus” katasztrófavédelemhez való kapcsolódását.

A természeti katasztrófa fogalmat az ember alkotta a természeti jelenségek egy bizonyos csoportjára. Ezek a teljesen önkényesen összeválogatott jelenségek azért vannak, mert a fizika törvényei szerint létezniük kell.9 A természeti katasztrófa valamilyen esemény, amely általában rövid ideig, vagy legalábbis a következményeinek fennállásához képest rövid ideig tart. Ez az esemény ritkán fordulhat csak elő, igen sokszor egyedi, megismétlődése ugyanott és ugyanúgy, kizárt. A katasztrófa másik fontos jellemzője, hogy fellépését gyakran nem lehet pontosan előre látni, mindig van benne valami meglepetésszerű, ami miatt az esetleges elhárítási kísérletek általában eredménytelenek. A természeti katasztrófa minden esetben alapvető változást okoz az érintett természetes rendszerben (ökoszisztémában), azaz az esemény utáni állapot legalább egy lényeges jellemzőjében különbözik az esemény előtti állapottól. A folyamat lehet rövid hatású krízis - a rendszer hamar visszatér az esemény előtti állapotba-, de okozhat végleges katasztrofális változást is. A kettő között minden fokozat elképzelhető.Magyarország területe természetföldrajzi értelemben "mérsékelt veszélyességi kategóriájú" a természeti jelenségek által keletkező veszélyek, katasztrófák tekintetében. Az

emberi

tevékenységgel

összefüggő,

mulasztásból,

helytelen

beavatkozásból,

szándékosságból, technikai meghibásodásokból eredő katasztrófákat nevezzük összefoglalva civilizációs katasztrófának. A civilizációs katasztrófák kialakulásához az emberi tényező mellett sok egyéb, egyenként talán jelentéktelennek tűnő apróság is hozzájárulhat, de végeredményben kimondható, hogy akár baleset, akár veszélyes üzemben kialakuló probléma, akár szándékosság következménye a kialakult helyzet, minden esetben a leggyengébb láncszem benne az ember. A veszélyhelyzeti szintet elérő légszennyezettség, a veszélyes hulladékok helytelen tárolása miatt kialakuló környezetszennyezés, vagy a felszíni vizek szennyezése egyaránt Az

ipari,

vegyi

okozhatnak katasztrófaként említendő környezeti károsodást.

üzemekben

előfordulhatnak

olyan

mulasztásból

vagy

technikai

8

Az értekezés során a civilizációs katasztrófa megfogalmazás helyett gyakran használom az ABV katasztrófa illetve veszély megnevezést. Ez nem pontatlanság, hanem inkább katonai – szakmai ártalom, amitől kérem, hogy tekintsenek el- szerző 9

Például, egy vulkánnak ki kell törnie, ha túl nagy benne a nyomás és bizonyos légáramlatok keveredése pedig tornádóhoz vezet. Ha nem lennének, az azt jelentené, hogy a fizika gyökeresen megváltozott. Vagy, hiába tornyosulna egy hegy tetején már irreálisan sok hó, mégsem kezdődne lavina. Akkor aztán nehezen tudnánk a mai ismereteinkkel megmagyarázni, hogy milyen erő tartja a helyén a hatalmas hótömeget.

13

meghibásodásból eredő üzemzavarok, balesetek, amelyek során mérgező, maró stb. anyagok kerülhetnek a környezetbe, potenciális veszélyt jelentve az emberi életre, a növény-és állatvilágra. Szerencsére itt Európában a civilizációs katasztrófák szempontjából a legnagyobb figyelmet „csak” a különösen veszélyes ipari üzemekre, tevékenységekre, a veszélyes anyagok szállítására, illetve a természeti környezet állapotába való emberi beavatkozások következményeire kell fordítani. Nem hagyhatók figyelmen kívül az ország határain kívül keletkező, globális vagy regionális hatásokat okozó katasztrófák sem. A katasztrófák jellegének vizsgálatakor általánosan ezt a két fő katasztrófa típust különböztethetünk meg. Ha a bekövetkezett kárköltség nagyságát vizsgáljuk, általában a természeti katasztrófát (földrengés, árvíz, tornádó stb.) tekinthetjük súlyosabbnak. Más szempontból – szerencsére katasztrofális következményeket nem okoznak–, de a megelőzési és felkészülési költségek mértéke miatt az ipari balesetek, illetve az ipari baleset-elhárítás bizonyul alapvető költségtényezőnek. Természetesen csak abban az esetben, ha a háborúval, mint a megelőzéssel legjobban kezelhető társadalmi eredetű katasztrófával nem számolunk. A világban a katasztrófák jellege és súlyossága alapján könnyen beazonosíthatunk egy-egy országot. Mégis az országokra jellemző katasztrófák bekövetkezésének kockázatát nemcsak a veszély megléte, hanem a veszélyeztetettség mértéke, vagyis a bekövetkezés valószínűsége is befolyásolja. 1.1.1. Magyarország katasztrófák általi veszélyeztetettségének általános bemutatása A természetes emberi környezet katasztrófái Árvizek és belvizek Magyarország határait 89 folyó szeli át, amelyek a környező országokból hozzánk szállítják az esőzésből, hóolvadásból származó vizet. Hazánk a Kárpát medence legmélyebben fekvő területén helyezkedik el, ezért árterületen található megművelhető területének egyharmad része, mintegy 1,8 millió hektárnyi terület. Itt helyezkedik el a vasutak 32 %-a, a közutak 15 % -a és több, mint 2000 ipari üzem. Árterületen él több mint 800 településen mintegy 2,5 millió lakos és itt termelik meg a GDP 30 %-át.10 Magyarország területének körülbelül negyede a folyók vízszintjénél alacsonyabban fekszik, ezért az ország lakosságának 40%-a gátakkal védett területeken él. Magyarországot történelme során több mint 100 alkalommal sújtotta katasztrofális árvíz. Az ország árvíz-veszélyeztetettsége Európában a legnagyobb. 10

Forrás: BM OKF

14

Az országra jellemző, hogy 2-3 évenként kis- vagy közepes, 5-6 évenként jelentős, 10-12 évenként rendkívüli árvízhelyzet kialakulásával kell számolni. A nagy árhullámok a folyók felső szakaszán 5-10 napig, a középső és alsó szakaszokon akár 50-120 napig is tartósak lehetnek. A mellékfolyók zöme gyorsfolyású és az ott kialakult nagyobb vízmennyiség a nagyobb folyókon 1-2 napon belül megjelenik, néhány órán belül több méteres áradást okozva11.Magyarország felszíni vízháztartását a 2. sz. ábrán mutatom be. Árvíz esetén a kárterületre jellemző, hogy a magasabban fekvő településeket az elöntési zóna kommunikációs és fizikai értelemben elzárhatja a külvilágtól, ugyanakkor az elöntött területen az ott rekedt emberek élete is veszélybe kerülhet. Az épületek, utak, műtárgyak és más létesítmények részben vagy teljes mértékben víz alá kerülhetnek, átázhatnak, rongálódhatnak, megsemmisülhetnek. Az áramszolgáltatást és egyéb közműveket szüneteltetni kell, mert a víz zárlatot okozhat az elektromos és távközlési rendszerekben. Az árvíz megfékezésére tett erőfeszítések

sikeresek

voltak

és

nem

alakult

ki

emberi

életet

veszélyeztető

katasztrófahelyzet. Az ország és környezetének éghajlati és földrajzi adottságai miatt bármely folyón az év bármely időszakában fordulhatnak elő heves és tartós árvizek.

Magyarország felszíni vízháztartása (tranzit medence) Árvíz, belvíz esetén túl lassan tud kifolyni az országból a víz Aszály esetén túl gyorsan

RUGALMATLAN RENDSZER: ROSSZ LEVEZETŐKÉPESSÉG (nagyvízi meder beépítése) KEVÉS TÁROZÓ

2. sz. ábra: Magyarország felszíni vízháztartása Forrás: Szarka Zsolt 11

Lásd: a Felső-Tisza és mellékfolyói, a Körösök

15

Bizonyos szabályosság azonban megállapítható és két nagy árvízveszélyes időszak alakulhat ki: − a jeges ár: a jégzajlás, a hóolvadás, a jégtorlódás miatt, illetve −

a zöldár: a tavaszi olvadás (Alpok, Kárpátok hegyeiből olvadáskor), esőzések, illetve a kora nyári esőzések miatt. Az országos csapadék május- júniusi mennyiségét a 3.sz. ábrán mutatom be.

Csapadék a május-júniusi hónapokban

3. sz. ábra: Csapadék a május- júniusi hónapokban (mm/időszak) Forrás: Szarka Zsolt

Az árvizek mellett további veszélyt jelentenek a belvízkárok, melyek a termőföldek tönkretételén túl súlyosan veszélyeztetik a belvizes területre épült lakóházakat és gazdasági létesítményeket. A 2010 évben belvízzel elöntött területeket a 4. sz. ábrán jelenítem meg. A belvízzel való elöntés maximuma az 1940-es években volt, amikor megközelítette a 100 ezer hektárt, de azóta is többször megismétlődtek a nagy belvizes időszakok. A belvízzel potenciálisan veszélyeztetett terület elérheti a 2 millió hektárt. Az utóbbi évek legnagyobb, a 2006. év során a belvízzel összefüggésben, 11 megyében lévő 234 településen keletkeztek károk. A belvíz veszélyeztetettség szinte valamennyi ártéri öblözetben fekvő települést érint, ezen kívül további számos községet, várost fenyeget. Sajátossága, hogy a veszélyeztetett területen magas a szociálisan hátrányos helyzetű népesség száma. A belvízveszély tehát egyben szociális problémákat is felvethet.

16

4. sz. ábra: 2010 május –júniusában ár- és belvízzel érintett települések Forrás: Szarka Zsolt

Az alacsonyabban fekvő települések, településrészek belvíz veszélyeztetettsége miatt, a hajléktalanná váló lakosság elhelyezéséről is kell gondoskodni. A magas talajvíz és egy, vagy sorozatos intenzív esőzés hatására elhúzódó belvízi elöntés alakul ki a települések mélyebben fekvő részein. Ilyen esetekben a falak feláznak, majd a száradás folyamán a fal szerkezete instabillá válik, felgyorsul az épület amortizációja, és könnyen lakhatatlanná válik. A helyzetet súlyosbítja az a tényező, hogy az épületek tulajdonosainak nagy része a házak minimális védelméről (vízelvezetés, árok-, áteresztisztítás) sem gondoskodik, többnyire az állam, vagy az önkormányzat által történő lakásmegoldás, illetve kárenyhítés reményében. A 40-50 éve, vagy még ennél is régebben, megfelelő alapozás, és szigetelés nélkül épült vályogházak élettartama a végéhez közeledik. Mivel az elöregedett, szigetelés nélküli házak belvíztűrő képessége drasztikusan csökken, a jövőben jelentős károk keletkezésével kell számolni, amely nagyobb kormányzati és önkormányzati kárenyhítési szerepvállalást igényel. Az árvizek és belvizek következményeit tovább súlyosbítják az ipari üzemek, olajfinomítók, ipari és vegyi raktárak által okozott ivóvíz- és talajszennyezések. Földrengések Földünkön évente körülbelül 100 000 földrengést regisztrálnak, ebből 100 olyat, amelyik már súlyos károkat és veszteséget okoz, és 10 olyat, ami katasztrófát. Földrengések

17

előfordulásával Magyarországon is számolni kell, annak ellenére, hogy földrajzi elhelyezkedés szempontjából nem tartozik a kiemelten kritikus területek közé. Magyarország a földrengések által közepesen veszélyeztetett terület. Nem fekszik földrengésveszélyes zónában, de felelőtlenség volna teljesen kizárni a bekövetkezés lehetőségét, mivel keresztülhúzódik hazánkon néhány törésvonal, amelyek mentén tektonikus eredetű rengés alakulhat ki. Fontos megjegyezni, hogy annak ellenére, hogy tömeges sérülést és kiemelkedő anyagi és természeti károkat eredményező földrengés nem következett be hazákban, valamint arra való tekintettel, hogy a földrengések előre jelzése még nem oldódott meg, a veszélyes technológiát folytató létesítmények telepítésénél az engedélyezési eljárás során figyelembe kell venni a létesítmény földrengésállóságának biztonságát. Rendkívüli időjárási viszonyok - szárazság és az aszály A szárazság és az aszály a magyar történelem során gyakran előforduló katasztrófák voltak, amelyek következtében tömeges állatelhullás alakult ki, vagy éhínség sújtott. Különösen az alföldi területeken viszonylag gyakoriak az aszályos évek. Az aszály a természeti katasztrófák különleges csoportjába tartozik, mert a károk nem hirtelen és váratlanul jönnek létre; hatásai, következményei hatalmas összegeket felemésztő hosszú távú beruházásokat igénylő mezőgazdasági technológiával, az öntözés fejlesztésével, a vízgazdálkodás korszerűsítésével részben megelőzhetők, vagy csökkenthetők. Az aszályok gyakran idéznek elő más katasztrófákat is, úgymint emberi, állati járványok, növényzet pusztulása. Az aszályok általában kivétel nélkül országos méretűek, vagy országos hatásúak.

Hirtelen lezúduló, nagymennyiségű csapadék A hirtelen lezúduló, nagymennyiségű csapadék általában a nyári zivatarok velejárója. A probléma akkor jelentkezik, amikor a víz elvezetésére szolgáló csatorna vagy árokrendszer nem képes az összegyűlt vizet befogadni és elvezetni, a víz elönti a mélyebben fekvő területeket, a talajszint alatti helyiségeket, illetve a völgyekben lévő településeket. Jellegét tekintve hasonló a következménye a közepes intenzitású, de hosszan tartó esőzésnek is. A hirtelen lezúduló eső belvizet és árvizet egyaránt okozhat, az ellene való védekezés megszervezése fontos feladatként jelentkezik.A nyári időszakon kívül bizonyos feltételek mellett télen is előfordulhat belvízhelyzet. A felmelegedés - lehűlés - havazás váltakozása, valamint a további tavaszi, nyár eleji esőzések a fenti körülmények fennállása miatt az események ismétlődését és elhúzódását vonták maga után.

18

Szélviharok A viharos, orkánszerű szél, jelentős károkat okozhat és személyi sérüléssel járhat. Hazánkban a szélvihar gyakorisága 30-40 alkalom/év is lehet. A legszelesebb a Kisalföld, mérsékeltebb a Tiszántúl és a Duna-Tisza köze, legkevésbé a dunántúli dombvidék. A szélviharok jelentős személyi és anyagi károkat okozhatnak. A széllökések sebessége helyenként elérheti a 80-120 km/h-t. Az erős szél következtében, illetve az ebből adódó fakidőlések miatt az épületek tetőszerkezeteinek károsodása, a lakossági és a vasúti elektromos hálózat sérülései, valamint gépjármű károsodások a legjellemzőbbek. Járulékos hatásként az elektromos hálózatok sérülései miatt több településen lehet teljes, vagy részleges áramszünet. Az áramellátás kimaradása miatt a helyi vízműtelepek leállhatnak, így a vezetékes vízellátásban kimaradások jelentkezhetnek. Az érintett térségben a mobil telefonszolgáltatás, valamint a vezetékes szolgáltatás digitális hálózatát szintén több órán keresztül nem lehet használni. Jelentősebb károk keletkezhetnek az érintett területek erdőségeiben is.

Hóvihar A hófúvások, hóesések katasztrofális helyzetet alakíthatnak ki azzal, hogy - viszonylag kis mennyiség esetén is - egyes vidékek, települések életét béníthatják meg. A hófúvás okozta közlekedési akadály megnehezíti- esetenként lehetetlenné teszi - a szállítást, a közlekedést. Ezzel a veszélyeztetéssel az ország egész területén számolhatunk, 3-5 éves gyakorisággal. A rendkívüli téli időjárási viszonyok között súlyosbítja a helyzetet a zsáktelepüléses településszerkezet. A három napot meghaladó intenzív havazás következtében egyes települések, településrészek elzáródhatnak a külvilágtól. Az elszórt, egymástól és a főútvonalaktól távol eső településrészeket egyenként kell felszabadítani, jelentős erő-eszköz felhasználásával. Az itt élő emberek ellátásának megoldásához adott esetben helikopter és honvédségi terepjáró eszközök igénybe vételére is szükség lehet. A hó helyzet felszámolásához szükséges az egyes településen igénybe vehető technikai eszközök, valamint melegedő és parkolóhelyek aktualizált adattára.

Civilizációs katasztrófák Veszélyhelyzeti szintet elérő környezetkárosodások: Légszennyezettség: veszélyhelyzetet válthat ki kedvezőtlen meteorológiai viszonyok következtében

fellépő,

olyan

légszennyezettség

állapot,

amelynek

során

bármely

19

légszennyező anyag koncentrációja a 30 perces levegőminőségi határértéket, a megengedett szintet meghaladja. Felszíni vizek szennyeződése: a felszíni vizek „Havária-szerű”12szennyezését a veszélyes anyagok sokféle módon okozhatják. Például üzemi baleset következményeként kiszóródás vagy elfolyás útján; a gyártó és felhasználó üzemek szennyvizével; légi alkalmazás esetén a mérgező anyag elnyelődésével. Veszélyes hulladékok: a környezet veszélyes hulladékkal való közvetlen és súlyos szennyezése veszélyhelyzetet válthat ki. Itt kell megjegyezni, hogy a legsúlyosabb eseményeket külföldről érkező szennyezések okozhatják. Veszélyhelyzeti szintet elérő közúti, vasúti, vízi, légi közlekedési balesetek Rendkívüli, tömeges méretű közlekedési balesetet sokféle tényező eredményezhet, többek között rendkívüli időjárási viszony (nagy kiterjedésű köd, hatalmas erejű szélvihar, hóvihar stb.), emberi figyelmetlenség, műszaki meghibásodás. Veszélyes anyagot szállító kamion közlekedési balesete szintén előidézhet súlyos katasztrófahelyzetet. A közúti közlekedés a benne résztvevők akcióinak sokasága, reakcióinak különbözősége még a kellően szabályozott közlekedési rend és a megfelelő közlekedési morál mellett is állandó veszélyt rejt magában.

Atomerőművek, nukleáris veszélyeztetettség A veszélyforrás összetevői13, hogy a világ 30 országának 190 nukleáris erőművében 435 reaktor működik, emellett 151 atommeghajtású úszóegység üzemel és a világ számos pontján közel 50 000 ezer elhasznált nukleáris fűtőelem van felhalmozva. Az atomreaktorokat biztonságtechnikailag úgy alakították ki, hogy robbanás ne következhessen be, mégis mint veszélyforrással számolni kell velük. Katasztrófa bekövetkezése esetén magas lehet a személyi sérülések és halálozások száma, az építmények nagy területen megrongálódhatnak, a magas sugárzás tönkreteheti a villamos berendezéseket. A nukleáris erőművekben esetlegesen bekövetkező katasztrófa elhárítására speciálisan kiképzett és felkészített szervezeteket hoztak létre, amelyek rendelkeznek a mentéshez és a környezet mentesítéséhez nélkülözhetetlen védőfelszereléssel.

12

13

Természeti csapás vagy emberi tevékenység során előállt vészhelyzet Forrás: IAEA march 18, 2011

20

5. sz. ábra: Atomerőművek Európában Forrás: Borsos József Nukleáris, illetve radiológiai veszélyt jelent a hazai létesítmények közül a Paksi Atomerőmű, a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója, a Budapesti Kutatóreaktor, a Budapesti Műszaki Egyetem Oktatóreaktora; a Bátaapáti Kis- és közepes Aktivitású Radioaktív Hulladék Tároló valamint a Püspökszilágyi Radioaktív Hulladék-feldolgozó és Tároló Telep, továbbá azok a felhasználók, ahol a környezetre kockázatot jelentő radioaktív anyagokat alkalmaznak, vagy azokat tárolják, szállítják. Az Európában található atomerőművek elhelyezkedését az 5.sz. ábrán jelenítem meg. Külön kategória az illegális eltulajdonításból, használatból származó balesetek, esetleg támadó célú alkalmazások. Szerencsére az atomfegyverek alkalmazásából származó, vagy kísérleti robbantásból származó szennyezésre már nem kell számítani. A veszélyeztetettség felmérése során, a fentieken kívül számításba kell venni a szomszédos, illetve közeli országok atomerőműveit is. Így a lakosság védelme érdekében számolni kell a szlovák, a cseh, valamint a szlovén és ukrán atomerőművek veszélyeztetésével. Magyarország területén nukleáris veszélyhelyzet kialakulásával kell számolni az alábbi esetekben: − valamelyik hazai nukleáris létesítmény üzembe helyezése, üzemeltetése, vagy az üzemeltetés megszüntetése során bekövetkező balesetből, illetve valamilyen erőszakos behatás következtében;

21

− nukleáris (friss vagy kiégett fűtőelem) és radioaktív anyagok (készítmény, hulladék) szállítása (vasúti, közúti, légi, vízi) során bekövetkező baleset következtében; − az ország határain túli nukleáris létesítmény balesete vagy nukleáris szállítási baleset következtében; − a meghibásodott, nukleáris erőforrással működő űrobjektum, vagy meteorit földre való becsapódása következtében; − nukleáris fegyver véletlen balesete vagy tudatos alkalmazása következtében. Veszélyes anyagok előállítása, tárolása, felhasználása Az elmúlt években, a vegyiparban felhasznált, gyártott, vagy más módon jelenlévő veszélyes anyagok jelenléte a termelést meghaladó mértékben nőtt. Magyarországon a veszélyes vegyi üzemek a hagyományos ipari körzetekben érik el a katasztrófaveszélyes nagyságrendet. Többnyire a veszélyes anyag kiszabadulása, robbanás, tűzeset okozza a balesetet. Az esetleges káros hatásukat fokozza, hogy a veszélyes objektumok közül több élővíz mellé van telepítve, ezért nagyobb folyóink egyes szakaszainak az átlagosnál nagyobb a veszélyeztetettsége. Különösen veszélyesek a vegyi anyagok terjedése szempontjából az Alföldön működő vegyi üzemek balesetei, melyek következtében kialakult vegyi felhők akár 100 km-es mélységi kiterjedésben is szennyezhetik a környezetet. Kisebb veszélyforrást jelenthetnek a napjainkban gyorsan kiépülő kis és közepes nagyságú hűtőházak, hűtőgépeket alkalmazó üzemek, feldolgozó üzemek, raktárak. Az ezekkel kapcsolatos veszélyforrás főleg az ammóniaömlés, amely a lakosság kitelepítésével járhat. Jelentős problémát okozhatnak a határaink közvetlen közelében fekvő veszélyes üzemek is, illetve azok, amelyek fontosabb folyóink vízgyűjtő területén helyezkednek el, mert a vízbe került szennyezéseket nehéz megfékezni. Veszélyes anyagok szállítása Az ország út- illetve vasúthálózatán, a hajózható vizeken és egyre inkább légi úton is, jelentős mennyiségű veszélyes anyagszállítás történik. A szállítások nagy mennyiségben, töménységben zajlanak, baleset vagy műszaki meghibásodás kapcsán a környezetbe kikerülve komoly veszélyt jelentenek az érintett lakosságra, az állatállományra, kárt okozhatnak az anyagi javakban, a környezetben. A veszélyes anyagok szállításával legjobban terhelt köz- és vasúti szállítási útvonalak jelentős része Budapesten és más nagyvárosokon halad keresztül. Különösen veszélyes a kerülő útvonalakkal még nem rendelkező, viszont nagy átmenő forgalmat lebonyolító nagyobb

22

városainkban. Az ipari alapanyagok, és késztermékek túlnyomó többsége vasúti szállítással jut el a célállomásra, így közöttük a veszélyes anyagok is. A legnagyobb probléma a veszélyes anyagok szállításával kapcsolatban, hogy míg a helyhez kötött veszélyforrásokra kidolgozott tervekkel rendelkezünk és a beavatkozás előre meghatározott és begyakorolt tervek alapján működik, addig a szállítás következtében kialakult veszélyhelyzet kezelése, a következmények felszámolása lényegesen bonyolultabb, ami abból adódik, hogy a mentőerők számára szükséges induló adatokból kezdetben egy vagy több nem ismert. Humán járványok Magyarországon a járványok elleni védekezés a rendszerváltás időszakáig európai viszonylatban is jól szervezett volt, és a védekezés szempontjából komoly előnyt jelentett az 1989-ig tartó szigorú határellenőrzés. Ez a helyzet az utóbbi években radikálisan, kedvezőtlen irányban megváltozott és kedvezőtlenül befolyásolhatja az ország biztonsági helyzetét. A fertőző betegségek elterjedését és szerepét jelentősen befolyásolják az alábbi tényezők: − a migráció felgyorsulása; − nyitott határok; − a szociális helyzet romlása; − a hajléktalanok tömeges megjelenése; − az éhínség; − nyomor stb. Nyilvánvaló, hogy nagy tömegű fertőzés elleni védelmet nem az általános megelőzés, hanem az aktuális védőoltás jelenti.14 Tömeges méretű migráció Térségünk konfliktusokkal terhes gazdasági, politikai és nemzetgazdasági viszonyai miatt számolni kell a tömeges és illegális migrációval. A migráció hazánkat eddig általában tranzit országként érintette, de a gazdasági fejlődés miatt a jövőben Magyarország is egyre inkább cél országgá válik.Veszélyfaktort jelent a migráció mellett és miatt az illegális kereskedelem, a fegyver-, a kábítószer- és az embercsempészet, amelyek közvetlen fenyegetést jelentenek hazánk biztonságára.

14

Forrás: Balázs Bea MRO

23

Terrorcselekményhez kapcsolódó katasztrófák A terrorizmus nemzetközi biztonsági probléma és kifejezetten antidemokratikus jelenség. A terrorizmus az egyetlen olyan potenciális veszélyhelyzet, amellyel minden demokratikus országnak számolni a kell. Elfogadom azt a megállapítást, miszerint a világ bármely táján működő terrorista csoportot a következő kategóriák valamelyikébe lehet sorolni: − Nemzeti: egy ország területére szorítkozik (például IRA, ETA, NPA, stb.); − Nemzetközi: nem szorítkoznak egyetlen ország területére, támadásaik a világ bármely pontját elérhetik. Ezeknek a csoportoknak nagy részét valamely kormány támogatja( ( például: az Al-Kaida); − Felszabadító mozgalmak: gyakran csak másodsorban vagy véletlenül tartoznak valamelyik szélesebb körű politikai stratégiához (például: a PFSZ). Az áldozatok számának növeléséhez egyik lehetséges út a tömegpusztító eszközök felhasználása, amellyel létrejött az öko-terrorizmus, azonban nem maradnak felhasználatlanul a

legújabb

technológiák

sem

(informatikai

terrorizmus,

agrárterrorizmus).

Ennek megfelelően oszthatók fel az alkalmazott eszköz jellege szerint a terrorista akciók - a hagyományos akciókon túl - nukleáris (radiológiai), vegyi és bio-terror (CBRN) cselekményekre. Az alábbi terrorcselekményekhez kapcsolódhatnak katasztrófák: − túsz-szerzés (veszélyes tevékenységet folytató üzemek irányító központjaiban, illetve tömegtartózkodásra alkalmas helyeken); − jármű (közúti, vasúti, vízi, légi veszélyes anyag szállítmányok) eltulajdonítás, − robbantás (völgyzáró gátak, víztározók, kőolaj vagy gázvezeték); − diverziós, szabotázs eszközök (közigazgatási objektumok, média központok) alkalmazása; − egyéb (műholdas informatikai irányítórendszerbe való behatolás, annak megbénítása) terrorcselekmény. A terrorcselekmény következtében kialakulható katasztrófák jellemzői megegyeznek a korábbi katasztrófajellemzőkkel, következményeinek felszámolásában a sajátos körülmények figyelembe vétele jelenti a probléma megoldását. A klímaváltozás hatásai Az elmúlt időszak időjárással kapcsolatos hazai és nemzetközi eseményei ráirányították a figyelmet az extrém időjárással összefüggő problémakörre. A klíma és az

24

ezzel összefüggő biztonság kérdései kutatási témákként szerepelnek. Mind gyakoribbak a szélsőséges események, amelyek gyakran követelnek emberi életeket és okoznak jelentős anyagi károkat. Ha a föld 100 évre eső becsült értékeit megvizsgáljuk, a növekvő tendencia jól látható. Logikusan tehetem fel tehát a kérdést: Várható-e a természeti és civilizációs biztonságot befolyásoló klímaváltozás (különös tekintettel hazánkra) a XXI. században? Mivel erre a kérdésre nincs egyértelmű válasz, megfordítható a kérdés: Van-e garancia arra, hogy nem lesz klímaváltozás? A válasz természetesen, hogy nincs, és így nincs felmentés arra, hogy a globális klímaváltozással összefüggő teljes tudományos bizonyosság hiánya miatt mulasztásra kerüljenek a szükséges intézkedések.[1]

1.2. A megelőzés, felszámolás és helyreállítás fogalomköre 1.2.1. Megelőzés A megelőzés (prevenció) a katasztrófák elleni védelem hatékonyságának egyik kulcsfeladata. A prevenció szerepe az emberek között viszonyokban realizálódó és újratermelődő természetátalakító folyamatokat jellemző természeti veszélyforrások területén meghatározó, de nem elhanyagolható jelentőségű a civilizációs, ezen belül az ABV eredetű katasztrófák körében sem.

6. sz. ábra: A katasztrófavédelmi ciklus Forrás: Szépvölgyi János

25

A megelőzés irányulhat a katasztrófa kiváltó okára éppúgy, mint a károsító hatás elleni hatékony védelemre. A katasztrófavédelmi ciklust a 6. sz. ábrán mutatom be. A megelőzés a katasztrófa előidézésére alkalmas tevékenységet végző természetes személy vagy szervezet kötelessége, biztosítéka pedig a veszélyes tevékenység hatósági engedélyhez kötése és szigorú ellenőrzése. A katasztrófavédelem sikere nagyrészt a megelőzésen áll vagy bukik. Ezért szükség van egy politikai konszenzussal elfogadott katasztrófavédelmi stratégiára, az erre felépülő védelmi rendszerre/rendszerekre, szakterületi doktrínákra és szükséges, hogy mind a vezetők, mind az állampolgárok egyformán jól ismerjék veszélyeztetettségüket, felelősségüket,

jogaikat,

kötelességeiket

és

természetesen

ennek

megfelelően

intézkedjenek, cselekedjenek.

1.2.2. Következmények felszámolása A következmények felszámolásának célja a kritikus események hatásainak csökkentése továbbterjedésének megakadályozása vagy késleltetése, valamint az azonnali élet- és vagyonmentés. A hatékony reagálás szükségessé teszi a szállítási eszközök, az erőforrások, a kommunikációs képességek, a katasztrófahelyzeti reagálási képességek és más polgári erőforrások koordinálását. A következmények felszámolása érdekében végzett tevékenység az alábbiak szerint fogalmazható meg: −

az értesítés és bejelentés;

−

az élet,- a vagyon- és a műszaki mentés;

−

az

életveszély

segítségnyújtásra

elhárítása

érdekében

az

alkalmas

speciális

erős

azonnali és

beavatkozásra

eszközök

riasztása

és és

mozgósítása; −

a kialakult helyzet értékelése és a további tennivalók érdekében a prognosztizálás;

−

a lakosság tájékoztatása és riasztása;

−

az operatív irányítás szervezeti aktivizálása és működtetése;

−

az integrált elhárító rendszer mozgósítása;

−

a nemzetközi tájékoztatás;

−

a minősített helyzet kihirdetése, rendkívüli rendszabályok foganatosítása;

−

rendkívüli lakosságvédelmi és környezetvédelmi intézkedések foganatosítása;

26 −

a káros hatások tovább terjedésének megakadályozás;

−

a rendkívüli közbiztonsági, vagyonvédelmi, államigazgatási, népegészségügyi,

−

szociális, járványvédelmi intézkedések foganatosítása;

−

rendkívüli közszolgálat, közszolgáltatás, közellátás bevezetése;

−

rendkívüli költségvetési intézkedések foganatosítása.

A következmények hatékony felszámolásának közvetlen segítséget kell nyújtania az életmentésben, egészségügyi, lelki és erkölcsi támogatásban egyaránt. Az ilyen segítségnyújtásokat jellemzi a korlátozott segélyszállítás, étel, ivóvíz, ideiglenes menedékhelyek, táborok felállítását, stb. A mentést sok esetben nehezítheti az a tény, hogy már az amúgy is sérült infrastruktúra javításával párhuzamosan folyamatosan el kell látni az áldozatokat az alapvető szükségletekkel, ám ez lehet átmeneti is, amíg állandóbb és fenntartható megoldásokat nem találnak. E fázisra jellemző, hogy ekkor jelentkezik a legtöbb humanitárius szervezet. Vitathatatlan megállapítás bármilyen eseménynél (ami áldozatok számával végződik) az, hogy az egészségügyi ellátás-szolgáltatásokat folyamatosan szinten kell tartani. A reagálás gyorsaságának fontossága A készségek közül talán az egyik legfontosabb tényező a reagálás sebessége. A katasztrófa utáni első 24-28 órában levő reagálás hatékonysága kritikusan hathat a hosszabb távú eredményekre. Ebben az éles fázisban megvannak a prioritás rendek, a parancsok, illetve az irányítási feladatok. A költségvetés folyamatos megtakarítások vezet be, vagy elvesz, pénzeket csoportosít át amellett, hogy az alapvető szükségletekkel (étel, víz, menedékhely, orvosi ellátás, stb.) támogatja a katasztrófa áldozatait. A reagálás sikere számít megfelelő tervezésre és rendszerekre, mint például a felelősség és hatásos kommunikáció világosan meghatározott területeire. Még ennél a pontnál is néhány értékelésnek állandósításból és elő-helyreállítás prioritásokból kell készülnie. A legtöbb sérült infrastrukturális szerkezetekben mielőbb helyre kell állítani a biztonságot. Figyelemmel kell kísérni különösképpen az olaj- és gázvezetékeket, ha a katasztrófa feltételezések szerint megrongálhatta ezeket, illetve a veszélyes anyagok szivárgásait azonnal meg kell szűntetni a további katasztrófa kialakulásának megelőzése végett. Jelentős problémát okozhatnak az utakra kerülő törmelékek, amelyek akadályozzák a szabad és biztonságos közlekedést és a segélyszállítmányok megérkezését. Egy sok katasztrófából álló választerv tartalmazza a katasztrófa fajtája és nagysága, az egyénekre ható potenciális

27

hatása, az infrastruktúrában keletkezett kár, a szolgáltatások, a környezeti hatások, a gazdasági

és

társadalmi

következmények

és

másodlagos

hatások

tekintetében

megfogalmazott ajánlásokat.

1.2.3. Helyreállítás A helyreállítás az a folyamat, amelyben a nemzeti összefogás eredményeként, vissza kell térni a megfelelő működési helyzetbe. A helyreállítás nagyon sokáig elhúzódhat, egyes esetekben akár 5-10 évig, vagy ennél is többre. A helyreállítás feladatai az alábbiak:15 − a keletkezett károk és következményeinek felmérése, felszámolása; − az élet feltételeit biztosító alapellátás és közszolgáltatás normalizálása; − az alkotmányos állampolgári jogok és kötelezettségek gyakorlása, annak feltételeinek újbóli megteremtése; − a felelősség megállapítása és a kártérítés meghatározás érdekében szükséges tényfeltárás.

A helyreállítás időszakában az erők és eszközök alkalmazásának fő iránya a károk helyreállítására, a mindennapi élethez szükséges feltételek, szolgáltatások megteremtésére, újraindítására

helyeződik.

A

helyreállítás

egyrészt

a

kárterület

életfeltételeinek

visszaállítását jelenti a káresemény előtti állapotot megközelítő, azt elérő vagy azt meghaladó

szinten.

Másrészt

a

védekezésben

résztvevő

szervek,

szervezetek

demobilizálását, anyagi, technikai eszközeinek újabb tevékenységéhez való felkészítését, tárolásba helyezését, illetve a személyi állomány regenerálását, pihentetését, továbbá a tapasztalatok feldolgozásával, a felkészítését foglalja magába. A helyreállítási munkálatok, illetve az azt követő időszak alatt növelni kell a megelőzést és a készenlétet, valamint a fejlesztéseket a csökkentett sebezhetőség érdekében. A helyreállítás egy olyan köztes időszak, amikor a minimálisan működő standardokba visszaállítják a létfontosságú élettámogatási módszereket, otthonokat, oktatást, egészségügyet és a gazdaságot. A helyreállításnak három időszakra tagolható: − Rövid köztes időszak; − Hosszú távú időszak; − Katasztrófa utáni tervezés és mérséklés időszaka. 15

Fogalmi meghatározások. http://katasztrofa.hu/helyreallitas.htm

Letöltve: 2011. szeptember 7.

28

1.3. Az ABV és természeti katasztrófák következményeinek felszámolására hivatott szervek A katasztrófavédelem nemzeti ügy, a védekezés egységes irányítása állami feladat. Minden állampolgárnak, illetve személynek joga és kötelessége is egyben, hogy megismerje a környezetében lévő katasztrófaveszélyt, elsajátítsa az irányadó védekezési szabályokat, továbbá joga és kötelessége, hogy közreműködjön a katasztrófavédelemben. A katasztrófák elleni védekezést és a következmények felszámolását az erre a célra létrehozott szervek és a különböző védekezési rendszerek működésének összehangolásával kell megteremteni. „A védekezésre és a következmények felszámolására , az állampolgárok, a polgári védelmi szervezetek, a gazdálkodó szervezetek, a MH, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az állami meteorológiai szolgálat, az állami mentőszolgálat, a vízügyi igazgatási szervek, az egészségügyi államigazgatási szerv, az önkéntesen részt vevő társadalmi szervezetek, valamint az egyesületek és az erre a célra létrehozott köztestületek, továbbá nem természeti katasztrófa esetén annak okozóját és előidézőjét, az állami szervek és az önkormányzatok (a továbbiakban együtt: katasztrófavédelemben részt vevők)bevonását, illetve közreműködését kell biztosítani”16. A katasztrófavédelemben részt vevők kötelessége az állampolgárok tájékoztatásához szükséges információk, az életet, testi épséget, az anyagi javakat és a környezetet veszélyeztető hatásokról történő tájékoztatás.

1.3.1. Szervezett katasztrófavédelem Magyarországon A szervezett katasztrófavédelem bemutatásához jó húsz év távlatára kell visszanyúlni. Még a régi kat. tv. - az ország és a polgárok biztonsága érdekében végrehajtott feladatok 90es éveken alapuló tapasztalatai alapján – 2000. január 1-től, működőképes katasztrófavédelmi rendszert hozott létre. Ennek a rendszernek meghatározó elemévé vált a BM OKF, mint hivatásos katasztrófavédelmi szervezet. Az új szervezet gazdálkodási rendje kialakult és költségvetési keretekkel biztosított törvényes gazdálkodás valósult meg. A hivatásos katasztrófavédelmi szervezet folytatta és kiszélesítette a korábbi jogelőd szervezetek megkezdett intenzív nemzetközi kapcsolatait, jelentős szerepet töltött be az ENSZ, Európai Unió és a NATO különböző fórumain. 16

A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény

29

A katasztrófavédelem magyarországi rendszerében jelenleg is vezető szerepet betöltő BM OKF, a Belügyminiszter irányítása alatt álló szervezet, amely a magyar polgári védelem és az állami tűzoltóság szerveiből integrálódott államigazgatási feladatot is ellátó országos hatáskörű rendvédelmi szerv. Napjainkra a szervezetek racionalizálásával egy kisebb, de a párhuzamosságoktól és áttételektől mentes, átláthatóbb, eredményesebben és olcsóbban – vagyis minden szempontból hatékony – működő szervezet alakult ki. A szervezet feladata a katasztrófák elleni védekezésre történő felkészülés, a lakosság védelme, a veszélyhelyzetek megelőzése és a károk felszámolásában való közreműködés. Vállalt feladataink szerteágazóak és sokrétűek: a katasztrófák, valamint a veszélyes anyagok által okozott súlyos balesetek elleni megelőzéstől és felkészüléstől, az anyagi javakat fenyegető hatások elleni védekezésen és beavatkozáson át egészen a helyreállítási feladatokban vállalt feladatokig terjednek. A szervezet ellátja a hazai tűzvédelmi rendszer felügyeletét is. Ennek érdekében a katasztrófavédelmi szervezet végrehajtja a jogelődöktől örökölt feladatokat, a némi módosítással hatályban maradt korábbi jogszabályok: a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről, valamint a tűzoltóságról szóló, illetve a polgári védelem rendeltetését, teendőit összegző törvény alapján, továbbá ellátja a katasztrófavédelmi törvényből adódó új feladatokat. A BM OKF felelőssége, jelentősége a katasztrófavédelem sokszínű rendszerében országos, hatósági és szakmai koordinatív szerepkörében rejlik.[2]

A Nemzeti Katasztrófavédelmi Stratégia A korábbi katasztrófavédelemről szóló törvény végrehajtását szolgáló jogszabályok körében

megjelent

BM

rendelet

feladataként

határozta

meg

a

katasztrófa

veszélyeztetettségnek elemzésén alapuló, a katasztrófák hatásai elleni védekezésre vonatkozó nemzeti stratégia kidolgozását, mint a későbbi hatékonyságvizsgálatokhoz alapot képező dokumentumot.A Nemzeti Katasztrófavédelmi Stratégia (továbbiakban: NKS) bevezető fejezeteiben körvonalazódott a katasztrófavédelem célja, feladata és helye az egységes biztonságpolitikai rendszerben, továbbá megfogalmazást nyertek a stratégia kidolgozásának fontosabbalapelvei.

A

következő

fejezet

bemutatja

a

Magyarország

katasztrófaveszélyeztetettségét a civilizációs, a természeti, valamint a humán- és az ökológiai eredetű veszélyek elemzése alapján. Az aktuális helyzet bemutatását a veszélyeztetettség jövőben várható alakulásának 6 - 8 évre szóló előrejelzése egészíti ki. Ezt egy elemzés követi a katasztrófák hatásai elleni védekezés jelenlegi állapotáról. Ismertetetésre kerülnek az úgynevezett "stratégiai elemek" is, amelyekhez egyenként is több konkrét feladat kötődik.

30

Az NKS egyes stratégiai elemei a következők17: − Az uniós elvárásoknak is megfelelő jogszabályok, normák és követelmények kidolgozása; − A

védekezés

követelményrendszerének

érvényesítéséhez

szükséges

intézményi, szervezeti és létszámfeltételek kialakítása; − A megkövetelt létszámú és megfelelő szinten felkészített humánerő biztosítása; − A leghatékonyabb megelőző és reagáló képesség kialakítása; − A már bekövetkezett veszély- és katasztrófahelyzetek károkozásainak minimumra csökkentése; − A tűzvédelem és műszaki mentés komplex feltételrendszereinek új alapokra helyezése; − A harmonikus információáramlás feltételeinek megteremtése; − Az alkotmányos állampolgári jogok minél teljesebb érvényesítése a felkészítés és védekezés során; − A megelőzésben, a károk felszámolásában és segítségnyújtásban kialakított nemzetközi együttműködés dinamikus fejlesztése; − A katasztrófák elleni védekezés gazdasági hátterének továbbfejlesztése, a gazdaság minél átfogóbb vertikumának bevonása e tevékenységbe.

A stratégiai elemeket azok a hangsúlyos feladatcsoportok kötik össze, amelyek a veszélyhelyzet-megelőzés és a katasztrófák hatásai elleni védekezés fontos csomópontjai. Ezek közül a legfontosabbak a megelőzés területén: a jogszabály- és normafejlesztés, a képzés, a lakosság felkészítése, a tervezés; a veszélyhelyzet-kezelés területén: a monitoring rendszerek, a jelzésfogadó, ügyeleti és riasztórendszerek közötti kapcsolatok fejlesztése, a helyi (egyéni és csoportos) önvédelmi képesség erősítése. A hatékonyság biztosítását meghatározó követelmény: a katasztrófavédelemben közreműködő eltérő profilú szervezetek minél jobb együttműködésének biztosítása, az egységes irányítás technikai alapjainak megteremtése, progresszív nemzetközi együttműködés, valamint a gazdasági feltételek megléte és bővítése.

17

Janik Zoltán: Nemzeti katasztrófa stratégia elemzése

www.mpvsz.hu/kpanyag/download.php?id=32 Letöltve: 2011. november 2.

31

1.3.2. A hivatásos katasztrófavédelem szervei A

hivatásos

katasztrófavédelmi

szervezetrendszer

egységes

elvek

mentén

került

megszervezésre. Az új kat. tv. szerint, a katasztrófavédelem megvalósításában résztvevő hivatásos katasztrófavédelmi szervek az alábbiak18: − az országos illetékességgel működő központi szerv, a BM OKF, amely a polgári védelem és az állami tűzoltóság országos és területi szerveiből integrálódott, összevont rendvédelmi szerv.Szervezeti felépítését a 7. sz. ábrán mutatom be;

7. sz. ábra: A hivatásos katasztrófavédelmi szervek szervezeti felépítése Forrás: BM OKF 18

Polgári védelmi tájékoztató. http://pv.battanet.hu/pv1.htm

Letöltve. 2011. október 2.

32

− a megyei (és fővárosi) illetékességű területi szervek (a fővárosi szervezeti elkülönülés megszüntetésével) a megyei igazgatóságok, amelyekbe szervezeti egységként integrálásra kerültek a polgári védelmi kirendeltségek, (Budapesten a Repülőtéri tűzoltóság is). Szervezeti felépítését a 8.sz. ábrán mutatom be;

8. sz. ábra: A katasztrófavédelem területi szerveinek szervezeti felépítése Forrás: BM OKF − a

helyi

szervek,

amelyek

magába

foglalják

a

katasztrófavédelmi

kirendeltségeket és a hivatásos tűzoltóságokat. A törvény alapján az önkormányzatoknak továbbra is lehetőségük nyílik arra, hogy – akár önkéntes tűzoltó

egyesületek

bevonásával,

vagy

társulásban

–

önkormányzati

tűzoltóságot (köztestületi tűzoltóság) hozzanak létre. A helyi szervek felépítését a 9.sz. ábrán mutatom be.

33

9. sz. ábra: A katasztrófavédelem helyi szerveinek szervezeti felépítése Forrás: BM OKF

Az BM OKF önállóan gazdálkodó teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv, melyet a főigazgató vezet. A BM OKF főigazgató felelős: − a területi és a helyi szervezetek működésének és szakmai tevékenységének irányításáért; − a jogszabályokban meghatározott feladatok végrehajtásáért; − a nemzetközi segítségnyújtásba bevont, alárendelt szerv folyamatos készenlétéért,

a

nemzetközi

segítségnyújtás

szervezéséért,

az

ezzel

összefüggő feladatok koordinálásáért. A főigazgató központi irányítási és felügyeleti jogkörében: − a megyei igazgatóságok vezetői számára közvetlenül utasítást adhat a külön jogszabályban meghatározott esetekben; − gondoskodik az OKF szervezeti és működési szabályzatának, valamint más belső

szabályzatainak

végrehajtásáról;

elkészítéséről,

összhangjáról

és

előírásaik

34

− jóváhagyja a megyei igazgatóságok szervezeti és működési szabályzatát; − munkáltatói jogkört gyakorol az OKF, a megyei igazgatóságok, illetőleg a helyi polgári védelmi szervek vezetői felett; − tanácskozási joggal vesz részt a Kormányzati Koordinációs Bizottság ülésein. A BM OKF feladat- és hatásköre A főigazgató az alárendelt katasztrófavédelmi szervezetek szakmai feladatainak végrehajtása érdekében:19 − meghatározza

a

polgári

védelmi,

a

tűzvédelmi

és

műszaki

mentési,

a

katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásának szakmai követelményeit; − a

Belügyminisztérium

irányításával

közreműködik

a

katasztrófák

várható

következményeinek megelőzésére és elhárítására vonatkozó tervezésben; − kidolgozza a katasztrófavédelemmel összefüggő tervezési, szervezési, felkészítési szakmai elveket és követelményeket, végzi a lakosság mentésével kapcsolatos tervező, szervező feladatokat, vezeti alárendelt szervezeteinek a bekövetkezett események következményeinek felszámolására irányuló tevékenységét; − részt vesz a katasztrófák megelőzésére és felszámolására irányuló nemzetközi együttműködésben; − ellátja a hatáskörébe tartozó hatósági, szakhatósági és szakértői feladatokat (például a pirotechnikai

termékek

gyártására

vonatkozó

engedélyezési

eljárásban,

szakhatóságként vesz részt); − ellátja a polgári védelmi szervezetek létrehozásával és felkészítésével, ellátásával és alkalmazásával, valamint a lakosság és az anyagi javak mentésével összefüggő tervezési és szervezési feladatokat; − együttműködik a hazai és a nemzetközi katasztrófavédelmi szervezetekkel a katasztrófák elhárításában. A védekezésre való felkészülés és megelőzés során a főigazgató egyebek mellett: − meghatározza a tanintézeti képzés és a továbbképzés, valamint a területekhez kapcsolódó tudományos kutató tevékenység tartalmát és a végrehajtás kereteit;

19

BM OKF feladat és

hatásköre:https://kozigazgatas.magyarorszag.hu/intezmenyek/450021/450094/450036/bmokf.html Letöltve: 2011.október 2.

35

− kidolgozza a Magyarország katasztrófaveszélyeztetettségére, a katasztrófák hatásai elleni védekezésre vonatkozó nemzeti stratégiát, valamint a megelőzés és felkészülés éves nemzeti tervét és annak költségvetését; − előkészíti az ország egészét érintő hazai és nemzetközi katasztrófavédelmi gyakorlatok terveit; − szakhatóságként jár el a Fővárosi Közigazgatási Hivatal által lefolytatott II. fokú hatósági eljárások során; − engedélyezi és ellenőrzi a tűzoltó készüléket gyártók, javítók, karbantartók tevékenységét, illetve javító műhelyeik működését. Katasztrófahelyzet esetén a főigazgató közvetlenül utasítást adhat a katasztrófavédelem egységeinek mentési feladat végrehajtására, a katasztrófavédelmi tevékenységre, a felkészítésre, a jelentéstételre, működési területük elhagyására, továbbá rendkívüli készenléti szolgálat elrendelésére.

1.3.3. A szervezeti változások szerepe a hatékonyság növelésében A BM OKF szervezeti felépítésében bekövetkezett változások oka elsődlegesen a felső vezetési struktúra hatékonyságának növelése volt. Emellett létrehozásra került az területi és a helyi vezetés korszerű intézményrendszere. A szakirodalomban mindezidáig sehol nem fogalmazódott meg, de általam megfogalmazottan a katasztrófavédelem átalakításának legnagyobb eredménye, hogy megteremtődött a katasztrófavédelem polgári végrehajtó erőinek

„egy

kézből”

történő

szervezett

irányítása.

Mindemellett

megszűnt

a

katasztrófavédelem azon hiányossága, miszerint a vezetésen kívül nem állt rendelkezésre, vagyis nem a katasztrófavédelem állományába tartoztak a katasztrófa következményeinek felszámolására kijelölt erők és eszközök. Ezt a jelenlegi katasztrófavédelmi vezetés jó érzékkel, időben felismerte és a szervezet valamint az ország javára fordította. A jelenlegi állapot mindenképpen fejlődést mutat az előző jó tíz éves szervezeti struktúra tekintetében. A fejlődés további lehetőségei azonban még nincsenek teljes körűen kiaknázva. A hívatásos katasztrófavédelem szervezeti átalakítása, feladatrendszerének kialakítása és a feladatok végrehajtását biztosító feltételrendszer kialakítása megfelel a kitűzött céloknak. Azonban az ország katasztrófavédelmi képességének egészét vizsgálva, azt komplexen kezelve kitűnik, hogy továbbra is fennállnak párhuzamosságok. Ilyen például a BM OKF, az MH

katasztrófavédelmi

feladatrendszere,

vagy

a

civil

önkéntes

szervezetek

katasztrófavédelmi tevékenysége, feladatai közötti párhuzamok. Megfogalmazható tehát a

36

feladat, egyrészt a feladatok elosztása, másrészt a felelősség delegálása területén. Ebből következhet beavatkozás, kárelhárítás tevékenységi megosztásának kérdése. További feladat a szervezetek rendelkezésére álló, illetve a nemzetgazdaságból lehívható anyagi- technikai eszközök

elosztásának,

felhasználásának

kérdésköre.

Nem

kellene

félni

bizonyos

tevékenységek, felelősségek önkéntes civil szervezetekre történő delegálásától. Az elmúlt évek katasztrófa eseményei alátámasztják a jól felkészült és bizonyos területeken egyedülállóan hatékony civil szervezetek és testületek a feladatokba történő bevonását. „ A kockázatok elhárításának jelentős része nem igényel hagyományos értelemben vett katonai tevékenységet…Ezen logika alapján alakulhat ki a már említett munkamegosztás és együttműködés a haderőn belül, valamint a védelmi szféra többi elemével, optimalizálva ezen keresztül a védelmi költségeket is.20”

Részkövetkeztetés: A katasztrófa szakirodalmat feldolgozva megállapítottam, hogy a Magyarország fenyegetettsége katasztrófák tekintetében közepes szintű. Ez alól kivétel az árvizek tekintetében, ahol a fenyegetettség szintje Európában a legnagyobb. A természeti- és civilizációs katasztrófák kezelésére hivatott szervezetek a bekövetkezett eseményeket össztársadalmi szinten képesek kezelni. Különösen az elmúlt évben kimutatható és vitathatatlan a különböző szervezetek, szervek hatékonyság működésre való törekvése. Önállóan vizsgálva a szervezeti felépítésük, feladatrendszerük és a feladatok végrehajtásának biztosítottsága minden eddigi eredményt felülmúló szintre javult. A katasztrófavédelem komplexitását

tekintve

azonban

fennmaradtak

a

hatékony

működést,

hatékony

együttműködést tompító párhuzamosságok. A fennálló párhuzamok megszüntetésére, ezáltal a költséghatékonyság javítására szolgáló stratégiai megoldást fogalmaztam meg.

20

Dr. Simicskó István: A tartalékos rendszer fejlesztésének kérdései. Hadtudomány 2011/4, in p.75 ISSN: 12154121

37

2. FEJEZET: A KATASZTRÓFAVÉDELEM HATÉKONYSÁGA 2.1. A hatékonyság fogalmi megközelítése, ismérvei A hatékonyság kifejezés a köznyelvben – a Magyar Értelmező Kéziszótár szerint – címszóként nem szerepel. Jelentését a hatékony, választékos, igényes, emelkedettebb stílusban használt melléknevekből tudjuk megközelíteni, amely másként „a kívánt hatást”21 jelenti. További utalás alapján a hatékony jelentése a köznyelvben: valami a természetének, rendeltetésének megfelelően működik. A szakirodalomtól sem idegen azonban a hatékonyság ilyen általános, széles körű értelmezése. „Valamely vállalat vagy bármely más szervezet működését hatékonynak vagy kevésbé hatékonynak, jól vagy rosszul szervezettnek még egyszerűbb kifejezéssel: jól vagy rosszul működőnek értékelhetjük… A vállalat vagy más szervezet egészének működési hatékonyságát, szervezettségét nevezzük itt a szervezet hatékonyságának.”22A közgazdasági elméletben a hatékonyságfogalom szűkebb tartalmú, általában valamilyen viszonyítást – többnyire viszonyszámot – is kifejez. Ugyanakkor a köznyelvi általános hatékonyságfogalom szaktudományi művelése során a konkrét mutatószám felépítése számos esetben nem meggyőző, különös tekintettel a rendszerek többcélúsága, az optimális és kielégítő döntések körében. A hatékonyság definícióját az ipari tevékenységre vonatkozóan a következőkkel egészíthető ki: „Az ipari tevékenysége akkor eredményes (a ráfordítások akkor hatékonyak) ha az ipari ágazatok és a gazdasági egységek az adott társadalmi – gazdasági körülmények között, gazdaságosan tesznek eleget a velük szemben támasztott és a gazdaság egészének céljait szolgáló követelményeknek, igényeknek.”23 Ebben a definícióban ismét megjelenik a hatékonyság kettős értelmezése, a célelérés és a hozzá tartozó eredmény és ráfordítás viszonya. A meghatározás azt is kifejezi, hogy a gazdaságosság szükséges, de nem elégséges feltétele a hatékonyságnak. Szerintem hatékony tevékenységről csak akkor beszélhetünk, ha a célelérés megtörtént és ezt adott gazdaságosság mellett valósítottuk meg. Ha a célt nem értük el, attól még tevékenységünk lehet gazdaságos,

21

Marosi Miklós: Szervezés – ösztönzés - hatékonyság. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1978,

p.445 22 23

u.o. Megyeri Endre: Jövedelemszabályozás és vállalati gazdálkodás. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest,

1972, p.234

38

de hatékonyságról nem beszélhetünk. A gazdaságosságot a hatékonysághoz hasonlóan általában eredmény és ráfordítás viszonyaként definiálják. A

hazai

hatékonysággal

foglalkozó

szakirodalmak,

mint

„hiánypótló”,

és

mint

„fogalomteremtő” műként aposztrofálják magukat még a 90-es évek második felében is. Ebben a társadalmi- gazdasági környezetben maga a hatékonyság és vizsgálati kérdései mit sem változtak. Azonban szemléletbeli különbségek adódnak, az időközben megváltozott környezet hatására. Ilyen, mint például a „helytelen dolgok végzésének hatékonyságát javítani csupán lassítja az üzleti életből való kivonulásunk ütemét.”24 Megállapításom szerint, a hatékonyság legegyszerűbben kifejezve a pénz, a munkaerő és az idő pazarlás megszüntetése. A hatékonyság ismérvei: A hatékonyság vizsgálatok során az alábbi relevanciák kerültek megfogalmazásra25. 1. A hatékonyság alá van rendelve a hatásosságnak. A hatékonyságot jelenti, hogy a dolgokat helyesen tesszük, a hatásosság viszont azt jelenti, hogy a helyes dolgokat tesszük. 2. A hatékonyság relatív és nem abszolút fogalom. A hatékonyság mércéi a valóságos teljesítmény mértékeit hasonlítják össze a legjobb lehetőséggel. Ezek klasszikusan a folyamat tényleges és elméleti hányadosa. 3. A hatékonyság sokoldalú. A sokoldalúság jegyében a hatékonyság mércéi tovább oszthatók: − A költség mércéi a felhasznált erőforrásokat próbálják a minimálisra csökkenteni; − A variáció mércéi megpróbálják kiküszöbölni a pazarlást, a bizonytalanságot mérséklő tervek előtérbe kerülésével; − Az átfutási idő (ciklusidő) mércéi a bemenetek kimenetekké alakítási idejét próbálja csökkenteni.

Világosan látható, hogy a hatékonyság fogalma, meghatározásai, tartalma együtt fejlődik a gazdaság fejlődésével. „ A kész folyamatelemzésről áttolódott a hangsúly a megelőzés felé. A

24

Arthur R. Tenner, Irving J. de Toro:Vállalati folyamatok újraformálása. Műszaki Kiadó, Budapest, 1998,

ISBN:963 3001 3 p.111 25

u.o

39

modern gazdaságokban a költséggörbék a közel ideális felé mozdulnak, amely tartalma a tökéletesség elérése korlátozott költségek mellett.”26 Dr. Birher Ilona és szerzőtársai szerint27 a hatékonyság elemzési vizsgálódásuk során a téma fontosságára hivatkozás mellett, valamilyen más mutatóval együtt tárgyalva kerül bemutatásra a fogalomkör. A fontosságot tekintve a leginkább érzékelhető: − A gazdasági növekedés néhány fontos forrása (pl. alapanyagok) korlátozottan állnak rendelkezésre; − A jól képzett munkaerő, korszerű technológia nem egyformán állnak rendelkezésre; − A versenyképes tevékenység minél kevesebb erőforrás felhasználásával történő előállítást követel meg; − A külső piaci feltételek változása miatt még az elért eredmények megtartása is nehéz feladat a hatékonyság fokozása nélkül.

2.2. A hatékonyság értékelés megjelenése a társadalomban és a gazdaságban A társadalomban a hatékonyság komplex értékelésének gondolata hazánkban a 70-es évek elején került napirendre, amikor is világossá vált, hogy a vállalati nyereség, vagy ennek a ráfordításhoz való viszonya, mint egyetlen mutatószám nem képes tükrözni a vállalati hatékonyság rendszerszemléletűen értelmezett fogalmát. Megfogalmazódott egy olyan igény a komplex értékelési módszerek kidolgozására, amelyek alapján a szervezetek a hatékonyság szempontjából egyértelműen értékelhetők. A hatékonyságot mindenekelőtt nemzetgazdasági szinten kell értelmezni, majd ebből kell levezetni a hatékonyság kisebb gazdálkodó egységekre értelmezett fogalmát. A szervezetekre értelmezett hatékonyságfogalomnak értelmeznie kell mind az eredmények, mind a ráfordítások fogalmát, máskülönben mindkét vonatkozásban az anyagi folyamatok egy szűkebb területét tükrözik vissza. A szervezetek önállóságának növekedésével együtt nő a

26

Dr. Joseph M. Juran- Gryna: Juran’s Quality Controll Handbook. 4. kiadás, New York: Mc Graw- Hill, 1988.

p.39 27

Dr. Birher Ilona, Pucsek József, Sándor Lászlóné dr, Dr. Stanó Imre: Vállalkozások tevékenységének

gazdasági elemzése 696/2001. Perfekt, Budapest,2001. p.103

40

hatékonyság teljes körű komplex megítélésének szükségessége. Azonban el kell ismerni, hogy a szervezetek komplex megítélésének nem csupán egyetlen a hatékonyságon alapuló módszere lehetséges. A hatékonyság különböző rendszerszinteken és különféle módon értelmezhető. A használható hatékonyságfogalom azonban csak úgy definiálható, ha biztosítja az egyes szintek dialektikus egységét. Ez nem jelent pontosan azonos hatékonyságfogalmat minden szinten, az elvi alapoknak azonban meg kell egyezni, hogy az értelmezett hatékonyságfogalmak szervesen egymásra tudjanak épülni. Az általános hatékonyságfogalom vonatkozásában az egyes szakértők között egyetértés van28és a hatékonyságot, mint az eredmények és a ráfordítások viszonyát definiálják. Megegyeznek a vélemények a hatékonyság egyik fő összetevője, a munkatermelékenység vonatkozásában is, amennyiben a munkatermelékenységet a hatékonyság egyik parciális mutatószámának tekintik, az eredmény és a munkaráfordítás viszonyaként. Már jóval kisebb az egyetértés abban, hogy a különböző rendszerszinteken mit tekintsenek eredménynek, illetve ráfordításnak. „A gazdasági szemléletű és a vállalati (szervezeti) szemléletű hatékonyság megkülönböztetésének az ad jelentőséget, hogy az árrendszer sajátosságai következtében a kétféle gazdaságossági érdek gyakran nem esnek egybe.” A katasztrófavédelmi ágazat megítélésében sincs ez másként. A nemzetgazdaság és a katasztrófavédelem gazdasági értékrendszere sok helyen közös az egymásra épültsége kapcsán, de kimutatható az ellenérdekeltség is29. „A hatékonyság a legszélesebb értelemben fejezi ki eredmények és ráfordítások viszonyát. Az eredmények és a ráfordítások egy része mérhető, más része nem mérhető, egy részük gazdasági, más részük társadalmi jellegű és egyéb összefüggéseket fejez ki. Ez utóbbi mozzanatok elhatárolása érdekében meg szokták különböztetni a társadalmi hatékonyságot és a gazdasági hatékonyságot.

A gazdasági

hatékonyság és a gazdaságosság fogalma oly módon határolható el, hogy míg az előbbi a nem mérhető gazdaságossági hatásokat is kifejezi, a gazdaságosság csak a számszerűsíthető tényezőket veszi tekintetbe.” Dr. Megyeri Endre30azonban a hatékonyság fogalom konkrét definiálása kapcsán és a hatékonysági

ekvivalencia-feltételek

megfogalmazásakor

szintetizálja

a

korszerű

döntéselméletet a hatékonyság elméletével. Bevezeti a hatékonyság mérésekor az inverz ráfordítások, vagy másként: elmaradó haszon fogalmát. Sajnos azonban az inverz ráfordítások

28

Drechsler László: A hatékonyságmérés és a tervezés kérdései. Közgazdasági Szemle 1977. p1122.

29

Román Zoltán: Termelékenység és gazdasági növekedés. Kossuth Könyvkiadó. Budapest, 1977. p.54

30

a Közgazdaságtudományi Egyetem volt tanszékvezető tanára

41

mérésére módszert nem tud adni, így annak virtuális, illetve normatív értékét használja fel. A gazdasági vagy ágazati szintű hatékonyság- és termelékenységvizsgálatok a 80-as évekig általában elméletileg megalapozottabbak és széleskörűebbek, mint a szervezeti szintű elemzések.31„Mi a továbbiakban a gazdaságosságot a ráfordítás és a gazdasági eredmények viszonyaként, a hatékonyságot pedig a ráfordítás és a gazdasági eredményt is magába foglaló, de az egyéb társadalmi hatásokat is tükröző eredmény viszonyaként értelmezzük.” A hatékonysági és termelékenységi elméletek kifejezése kapcsán viszonylag kevés, statisztikai adatokon alapuló empirikus vizsgálattal találkozunk32. „A jogos igény alapján várható, hogy a termelékenységről a közgazdasági elméletekben kifejtett nézeteket a jelenleginél nagyobb mértékben támasztják majd alá statisztikai adatokkal, statisztikai és ökonometriai elemzésekkel.”

2.3. A hatékonyság mérése A hatékonyság alatt az erőforrások változatlan mértékű felhasználása mellett a produktumok minőségének, színvonalának bővülését kell értenünk, vagy pedig a szűkülő erőforrás felhasználás mellett a megőrzött minőségű célproduktum fenntartását. Dr. Birher Ilona és szerzőtársai szerint33 a gazdasági hatékonyság mindig a tevékenység gazdaságosságát fejezi ki. Ezért a hatékonyság a felhasznált erőforrások egységnyi mennyiségére jutó hozammal, vagy ennek reciprokjával, az egységnyi hozamhoz szükséges erőforrások mennyiségével mérhető. A hatékonyság fogalma alatt azonban az erőforrások felhasználásának gazdaságosságát is értjük. Ennek általános képlete a következő:

Gh =H/E vagy E/H ahol: Gh = gazdasági hatékonyság, H = hozam (eredmény), E = felhasznált termelési erőforrás (ráfordítás).

31

Megyeri Endre: Jövedelemszabályozás és vállalati gazdálkodás. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest,

1972, p.233 32 33

Román Zoltán: Termelékenység és gazdasági növekedés. Kossuth Könyvkiadó. Budapest, 1977. p.33 Dr. Birher Ilona, Pucsek József, Sándor Lászlóné dr, Dr. Stanó Imre: Vállalkozások tevékenységének

gazdasági elemzése 696/2001. Perfekt, Budapest,2001. p.105

42

Mindkét hányados az egységnyi erőforrásra eső eredményt illetve az egységnyi eredményre eső felhasznált erőforrás viszonyát fejezi ki. A hatékonyság relatív fogalom, ami azt jelenti, hogy mindig több változatot kell összehasonlítanunk, s akkor megállapíthatjuk, hogy melyik változat a gazdaságosabb illetve hatékonyabb. „A hatékonyságot, a fogalom komplexitása miatt nem lehet egyetlen mutatóval mérni, annak színvonalára, fejlődésére csak a mutatók rendszere adhat jó megközelítést. A tevékenységek gazdaságosságának vizsgálatához és összehasonlító elemzéséhez olyan gazdasági mutatókra van szükség, amelyek sokoldalúan jellemzik

a

gazdálkodás

mikroszintű

hatékonyságát

és

vállalkozási

szemléletű

jövedelmezőségét.”34

2.4. Hatékonyságvizsgálat a költségvetési szektorban Az előzőekben bemutattam a hatékonyságról alkotott legfontosabb véleményeket, irányzatokat. Megállapítottam, hogy a hatékonyság területeinek bármelyikét is vizsgálva, szükséges valamely másik irányú kitekintés, egyfajta párhuzam felállítása. Az egyik fogalom magyarázata mindig hordoz a másikból állításokat. Ha a költségvetési szektor (gazdálkodás) a hatékonyság elemzés tárgya, újabb és újabb fogalmak kerülnek felszínre. Mindenképp szót kell ejteni egy viszonylag modern eljárásról: a „controllingról35”. Fontossága, a hatékonyságvizsgálatnak a költségvetési szektorban való feltárása miatt szükséges, illetve napjainkban leginkább e fogalomkör ad otthont a hatékonyságnak. Azt is gondolhatjuk a fogalomról, hogy a mai modern világ terméke, a tény pedig az, hogy mint a vezetés eszköze az államháztartás kincstárnoki funkciójából fejlődött ki Franciaországban és a 20. század vállalkozási szférájában nyert teret az USA-ban és Európában. A controlling bevezetése

magában

hordja

a

hatékonyságra

törekvés

széles

spektrumát.

Ez

a

gondolkodásmód foglalkozik olyan stratégiai és taktikai (operatív) kérdésekkel, amelyek a szervezet jelenét és jövőjét döntően befolyásolják. A fejlett gazdaságú országok a közszférában működő controlling rendszereken keresztül érvényesítik a költséghatékonyságra törekvést.

34

35

u.o. Jelentése: ellenőrzés

43

2.5. Hatékonyság és hatékonyságvizsgálat a katasztrófavédelemben A katasztrófavédelem hatékonyságának gyakorlati jelentőségét sokan eltúlozzák, mások azonban ellenkezőleg: kétségbe vonják, nem tartják a gyakorlatban életképesnek. Az ellentétes, szubjektív megítéléseknek táptalajt ad, hogy nem készült még olyan tanulmány, ami a katasztrófavédelembe bevont szervek hatékonyságát, használhatóságát vizsgálta volna. Így igazából sem ellene, sem mellette nem szól szakmailag megbízható értékelés. A

katasztrófavédelem

hatékonyságának

megállapításához

szükséges

definiálni

a

katasztrófavédelem hatékony működésének fogalmát. A hatékony működés fogalmának definiálásához azonban szükség van a hatékony működés indikátoraira36. „Az értékelés során el kell végezni a katasztrófavédelem eredményeinek szisztematikus értékelését, majd össze kell hasonlítani azokat az elvárt hatásokkal. Ehhez módszeres információgyűjtésre van szükség.Az értékelés elvégzéséhez nemcsak a hatásindikátorokat kell jól megválasztani, hanem rendelkezni kell olyan elvárás gyűjteménnyel, amelyet referenciaként felhasználva össze lehet hasonlítani a kimenet indikátoraival.” A katasztrófavédelemmel kapcsolatos elvárásokat és feladatokat törvények és rendeletek szabályozzák. A katasztrófavédelemben közreműködő szervek közül néhány szerv tevékenységének vizsgálatát legutóbb az Állami Számvevő Szék és az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa végrehajtotta, a hatásokat, megállapításait jelentésben összegezte. A MH katasztrófavédelembe kijelölt erőinek és a vezetés hatékonyságának ellenőrzése minden évben témavizsgálat keretében végrehajtásra kerül, ahogy az legutóbb 2011 decemberében megtörtént. Az ellenőrzések végrehajtásáról készült dokumentumok

tartalmazzák

a

katasztrófavédelem

egyes

területeivel

kapcsolatos

megállapításokat, illetve belső útmutatóként szolgálnak a katasztrófavédelmi szervezetek számára önmaguk minősítésére. Az ellenőrzések (controlling) célja az volt, hogy nagy, országos átfogó megállapításokat hozzanak létre, mely egyrészt képet ad a katasztrófavédelemben közreműködő szervek állapotáról, másrészt a későbbi ellenőrzésekhez adatokat biztosít. Bár az ellenőrzésekről készült jegyzőkönyvek sok adattal rendelkeznek, amelyek segíthetnek minősíteni a szervezeteket, mélyebb összefüggések vizsgálatát nem végezték el, és nem is végezhették el, mivel azok túlmutatnak az egyszerű ellenőrzés keretein. 36

Weiss H Carol: „Evaluation. Methods for Studying Programs and Policies”

New Yersey: Prentice Hall, 1998. pp. 9-10

44

Megállapítottam, hogy a katasztrófavédelem hatékonyságvizsgálata nem egyenlő a közreműködő szervezetek ellenőrzésével, azonban megalapozhatja a hatékonyságvizsgálatot, de azt nem helyettesítheti. Ezért szükség van a katasztrófavédelemben részt vevő szervek ellenőrzésére épülő, de attól különböző, más területekre is koncentráló, mélyebb összefüggéseket vizsgáló kutatásra. A katasztrófavédelemben közreműködő szervek, - ezen belül az MH is- rendelkeznek belső értékelő rendszerrel, amely minősíti az adott szervet, szervezetet. Azonban ezek az értékelő rendszerek nem mérik a hatékonyságot. A minősítés azon alapul, hogy a szerv, vagy szervezet megfelel-e bizonyos kritériumoknak, vagy nem. A hatékonyság mérése tehát nem egyenlő a belső minősítéssel. Mielőtt folytatnám az elméleti megközelítés kifejtését, szükségesnek tartom tisztázni a hatás és hatékonyság fogalmak kapcsolatát. A hatás- és hatékonyságvizsgálat egymással összefüggő, együtt vizsgálandó terület. A hatékonyságvizsgálathoz szükséges indikátorokat csak konkrét hatásokra lehet meghatározni. Hatásindikátorokat akkor lehet kidolgozni, ha ismertek a hatások, amiket mérni kell. Nem létező, vagy nem ismert hatásokat nem lehet mérni. A továbbiakban ezért a hatás és hatékonyság fogalmát együtt tárgyalom.

2.6. A hatékonyság dimenziói A hatékonyság elméleti szempontból többféle módon közelíthető meg. A megközelítés dimenziói a következők lehetnek: 1. Gazdasági – társadalmi hatékonyság 2. Belső – külső hatékonyság 3. Rövid – hosszú időtáv 2.6.1. A gazdasági és a társadalmi hatékonyság A gazdasági hatékonyság a közgazdasági értelemben vett hatékonyságot jelenti, amely jól kifejezhető olyan fogalmakkal, mint a bevétel, kiadás, önköltség, jövedelem. A társadalmi hatékonyság azt jelenti, hogy a katasztrófavédelem milyen intenzitással jelenik meg a társadalom

életében.

A

katasztrófavédelem

hatás-

és

hatékonyságvizsgálatának

nehézségeit a társadalmi hatások és a társadalmi hatékonyság meghatározása jelentik. Felmerülhet a kérdés, hogy miért nem csak a gazdasági hatékonyságot vizsgáljuk, amelynek kifinomult, kidolgozott módszertana van, és amely pontosan tud válaszolni arra a kérdésre, hogy az adott szervezet gazdaságosan működik-e?

45

A tisztán gazdasági hatékonyságot mérő vizsgálat csak az anyagilag pontosan kifejezhető hatásokat tudja mérni, a gazdaságosság szempontjából nem számolható, de a társadalom szempontjából fontos dolgokat nem. A következő idézet jól szemlélteti a gazdasági szemlélet hiányosságát: „A közgazdászok mindennek tudják az árát, de semminek sem ismerik az értékét.37” A gazdasági hatékonyság fogalma nem tud mit kezdeni, az olyan jellegű hatásokkal, mint például a társadalom önbecsülésének növekedése, melynek gazdasági haszna nincs, a társadalom szempontjából viszont értéket képvisel.[3] A gazdasági szemléletre természetesen szükség van, de csak a társadalmi szemlélettel együtt alkalmazható. A két szemléletmódnak együttesen kell érvényesülni, hogy valóban reális képet adjon a katasztrófavédelem hatékonyságáról.

2.6.2. A belső és a külső hatékonyság A katasztrófavédelem hatékonyságának vizsgálatakor megkülönböztethető külső és belső hatékonyság, ahol a belső hatékonyság a szervezetekben zajló folyamatok hatékonyságát, míg a külső hatékonyság a szervezetek által kiváltott környezeti hatást jelenti. A belső hatékonyságnál meg lehet különböztetni gazdasági hatékonyságot, mely egyszerűen azt jelenti, hogy a szervezetet gazdaságilag megéri-e létrehozni és fenntartani, valamint eredményességet, ami azt jelenti, hogy a szervezet jól működik-e, a lehetőségeihez képest a legjobban, professzionális módon végzi el azt a feladatot, amivel megbízták.

2.6.3. A rövid és hosszú időtáv A hatékonyság mérésének időtávja lehet rövid- és hosszútáv. A gazdasági hatékonyság mérhető rövidtávon, a társadalmi hatékonyság nem. A társadalmi hatások érvényesüléséhez hosszú idő, több év szükséges. Ezért egy vizsgálat, amely rövidtávon vizsgálja meg a szervezeteket, nem lesz képes mérhető társadalmi hatást kimutatni. A társadalmi hatások megjelenése időigényes folyamat. Ezért a komplex gazdasági és társadalmi vizsgálata csak hosszútávon képzelhető el. A belső és külső, gazdasági és társadalmi hatékonyság, a rövid és hosszú időtáv egymással összefüggő fogalmak, lényegében ugyanannak a dolognak – a hatékonyságnak – a különböző értelmezési és megközelítési formái.

2.7. A gazdasági hatékonyság és az eredményesség 37

Korten C. David: Tőkés társaságok világuralma, Kapu, Budapest 1996. p. 322

46

A gazdasági hatékonyságnál érdemes megemlíteni, hogy meg lehet különböztetni gazdasági hatékonyságot, mely azt jelenti, hogy a szervezetet gazdaságilag megéri–e létrehozni és fenntartani, valamint eredményességet, ami azt jelenti, hogy a szervezet jól működik-e, a lehetőségeihez képest a legjobban, professzionális módon végzi el azt a feladatot, amivel megbízták. Az eredményesség és a gazdasági hatékonyság egymással kölcsönösen összefüggő fogalmak. A függés abból következik, hogy a két fogalom ugyanannak a dolognak a hatékonyságát méri, más-más szempontok szerint. A gazdasági hatékonyság a hatékonyságot pénzben, az eredményesség pedig természetes formájában méri. A katasztrófavédelem egy eszközrendszer a társadalom szolgálatában, egy képesség, egy lehetőség, ami rendelkezésre kell, hogy álljon Magyarország minden állampolgára részére. A hatékonyság fő kérdése leegyszerűsítve nagyon egyszerű: a katasztrófavédelem betölti-e a neki szánt szerepkört?Ez a hatékonyságvizsgálat során megvizsgálandó fő terület.

2.8. A katasztrófavédelem hatásrendszere A katasztrófavédelmi tevékenység során elvárt hatásokat a katasztrófavédelem és a MH által kidolgozott szabályzók, végrehajtási dokumentumok tartalmazzák. A leírt elvárt hatások, vagyis a katasztrófavédelem feltételezett hatásrendszerét az alábbiakban fogalmazom meg: − munkalehetőségek megjelenése, foglalkoztatás; − felkészítés, az új képességek elsajátítása; − a közösség nagyobb szervezettsége; − a közösségi szolidaritás erősödése; −

a jövőbe, a fejlődésbe vetett bizalom erősödése;

− az erőforrások feltárása és jobb kihasználtsága; − idő- és költségráfordítások csökkenése; − az anyagi erőforrások bővülése; − a lehetőségek kihasználása; − fejlesztési programok beindulása, sikeressége; −

a hagyományok feltárása, megőrzése;

− jobb tájékozottság; − a demokrácia és a nyilvánosság erősödése.

47

A fenti felsorolás nem mindegyike fogalmazható bele a hatékonyságra hatással lévő elemek körébe. Mégis komplexitásában vizsgálva a hatékonyságra vetített hatása elvitathatatlan. Természetesen az általam megfogalmazott felsorolás nem teljes és állandóan változik. A katasztrófavédelem hatásrendszerét vizsgáló kutatások legfőbb feladata annak kiderítése, hogy a fentebb leírt hatásrendszer mennyire állja meg a helyét a valós életben. A felsorolt elvárt hatások mérése a gyakorlatban nagyon nehéz, sőt talán lehetetlen. Az elvárt hatások nehezen megfoghatóak, nehezen konkretizálhatóak, vagy olyan összetett területről van szó, amelyben szinte lehetetlen megfogni a katasztrófavédelem hatásait. Ha az adott területre meghatározott indikátor nem működik, akkor vagy az indikátort kell módosítani, vagy nem létezik az a hatás, amelynek mérésére az indikátort alkalmazták. Ekkor a katasztrófavédelem elvárt hatásainak gyűjteményét korrigálni kell. Az elvárt hatásokat ilyeténképpen végigvizsgálva megállapítható a katasztrófavédelem hatásrendszere. A katasztrófavédelem hatásrendszeréből kiindulva kell meghatározni a hatékony működés mutatóit. A hatás– és hatékonyságvizsgálat lényegében két egymásra épülő, egymástól kölcsönösen függő kutatási terület.

2.9. A hatékonyság fogalmának egyszerűsítése A

hatékonyság

fogalmának

értelmezése

és

mérésének

megfogalmazása

a

katasztrófavédelemben is jelentős érvényű, de egyben sajátos jellegű is. A hatékonyság gazdasági megközelítése továbbra is kiemelt fontosságú, így azokra az alábbi napjainkra levetített közgazdasági sablonok érvényesek: − A nemzeti jövedelem tapasztalt és várható növekedési üteme az ágazat erőforrás igényével nem tart lépést, így az átgondolt gazdálkodást és hatékonyság növelést kíván; − Az együttműködés néhány képesség létrehozását és a már meglévő hatékonyság fenntartását feltételezi; − Az elvárásoknak való megfelelés felhasználásai költséghatékonysága a kor követelményeit kell hogy tükrözze és a csökkenő erőforrás felhasználás mellett is, minimum a változatlan produktumot38kell eredményeznie;

38

Esetünkben: a megelőzési és a felszámolási tevékenységet

48

− A

technikai

eszközök,

felszerelések

amortizációjával

az

elért

látszólagos eredmények gyorsan csökkennek, így a szinten tartás feltétele a hatékonyság fokozásával elérhető, vagy közelíthető.

Természetesen a katasztrófavédelem, mint gazdálkodó szervezet szigorú gazdasági feltételekkel kell, hogy működjön. Ezek a szabályzók érvényesíthetők a felkészülés, vagy akár a felszámolás – helyreállítás időszakában. Azonban ez alól kivétel a beavatkozó tevékenység, amikor is a hatékonyság gazdasági összetevői figyelmen kívül hagyhatók. Ekkor a társadalmi elvárás felülír minden gazdasági folyamatot, hiszen az emberek és a vagyontárgyak mentése a feladat „bármi áron” A

katasztrófavédelembe

bevont

szervezetek

-

a

gazdaságeredmény

érdekeltségű

szervezetektől eltérően - létüket szükségességük igazolásával is fent tudják tartani, különösebb hatékonysági számítások és eredmények nélkül. A katasztrófavédelmi hatékonysággal való foglalkozás a mérhető és nem mérhető eredmények és ráfordítások rendszerében a sajátosságai miatt bonyolult, erre a társadalom igazából nem is tart igényt. A társadalom számára kizárólag az fontos, hogy a katasztrófavédelem betölti-e a számára meghatározott szerepkört, vagyis képes biztosítani az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát.

Részkövetkeztetés: A hatékonyság és annak vizsgálata a katasztrófavédelemben lényegesen eltér a gazdaság egyéb szereplőitől. A gazdasági összetevők a katasztrófa elleni tevékenység egyes szakaszaiban éppúgy érvényesek, mint a gazdaság egyéb területein, máskor pedig teljesen elhagyhatók. A katasztrófavédelem hatékonyságának társadalmi összetevőjének azonban állandónak

kell

lennie,

katasztrófavédelemnek

egyezve

bármikor,

a

közvélemény

bármely

azon

körülmények

elvárásával, között

miszerint

megfelelő

rendelkezésre kell állnia élet és vagyonmentésre.

2.2. A KATASZTRÓFAVÉDELMBE BEVONT SZERVEK HATÉKONYSÁGVIZSGÁLATA 2.2.1. A hazai katasztrófavédelmi rendszer felülvizsgálatának szükségessége

a

erőkkel

49

Katasztrófa bekövetkezése esetén az öngondoskodásnak kell, hogy legyen a legnagyobb és a legfontosabb szerepe. A 2010 évi árvíz és a belvíz elleni védekezésre felhasznált központi forrásokból az önkormányzatok viszonylag kevés ráfordítással jelentős értéket mentettek meg,39így a források felhasználása hatékonynak értékelhető. Ugyanakkor megállapítható, hogy a katasztrófavédelmi rendszer hatékony működését a rugalmatlan, utólagos finanszírozási rendszer és a forrás csökkenés is nehezítette.40 A 2010-es árvízzel kapcsolatos kiadások és a károk összes mértéke mintegy 75 milliárd forint volt, ennek harmadát a védekezési költségek tették ki. Az árvízben érintett önkormányzatok fele nem rendelkezett védekezési tervvel, de a meglévők fele is használhatatlan volt, holott egy-egy helyhatóságnak többféle védekezési tervvel (árvízi, polgári védelmi) is kell rendelkeznie. Ez azt jelentette, hogy hiányoztak a szakemberek, a katasztrófahelyzetekben a polgármesterek egyéni felkészültségük és rátermettségük alapján dolgoztak. A katasztrófa események átfogó vizsgálati eredményei alapján, ismerve a nyilvánvaló hiányosságokat, javaslatként jelent meg, hogy a katasztrófavédelmi rendszerek szabályozási, szervezeti és működési, illetve finanszírozási rendszerének átalakítása mellett adaptálják a NATO és az EU szabályrendszerét, alakítsák át és vizsgálják felül az önkormányzatokhoz telepített hatásköröket, valamint a települések veszélyeztetettségi besorolását. További javaslatként került meghatározásra továbbá a karitatív szervezetek kiszámíthatóbb, előre lefektetett elveken alapuló bevonása lehetőségének vizsgálatát, mert megállapításaik szerint a segélyszervezetek mintegy kétmilliárd forintadományt és pénzeszközt tudtak a veszélyhelyzet ideje alatt mozgósítani.41

2.2.2. Vizsgálat a természeti- és civilizációs katasztrófák megelőzésére, elhárítására, következményeinek felszámolására kialakított rendszerekről A

természeti

katasztrófák

megelőzésére,

elhárítására,

következményeinek

felszámolására kialakított rendszerek vizsgálata során értékelésre került a természeti katasztrófák kezelésének szabályozási és intézményrendszerét, valamint a feladatok, hatáskörök elosztását, felelősségi rendjét, a rendelkezése álló hazai és uniós források 39

Kb. 1 millió forint ráfordítással, mintegy 68 millió forintot (Forrás: Állami Számvevőszék)

40

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) 2008-ban 19 milliárdból gazdálkodott, míg 2011-

es előirányzata csak 11 milliárd forintot tett ki. A vízügyi szolgálat forrása 2009-ben 16,8 milliárd volt, ez erre az évre 14,7 milliárdra csökkent. Ugyanakkor sikerként értékelhető, hogy Magyarország az EU szolidaritási alapjától 6,4 milliárd forintot tudott igényelni (Forrás: Állami Számvevőszék). 41

Forrás: BM OKF

50

felhasználását, hatását az eredményes és hatékony feladatellátásra. Ennek során a katasztrófavédelembe bevont központi szerveket, illetve 80, kockázatelemzés alapján kiválasztott önkormányzatot került vizsgálatra. A vizsgálat eredményeinek elemzése során alapvető hiányosság volt, hogy a szabályozásban lényeges inkonzisztenciák42mutatkoztak. A katasztrófa-elhárítás fogalma a belvizek elleni védekezési tevékenységet egyáltalán nem tartalmazta. A katasztrófavédelemre, illetve a vízkárelhárításra vonatkozó joganyag elkülönült, nehezítve ezzel az önkormányzatok tervezési és védekezési tevékenységét. Ez is közrehatott abban, hogy a vizsgált önkormányzatok fele nem rendelkezett védekezési tervekkel, illetve a tervek fele a védekezés irányítására alkalmatlan volt. Az önkormányzatokhoz telepített feladatok és a rendelkezésre álló eszközök nem voltak összhangban. A védekezési munkálatokhoz az önkormányzatok 2011-ig nem igényelhettek előleget, anyagi feltételek hiányában egy részük nem rendelkezett a védekezéshez megfelelő készletekkel. A helyi önkormányzatoknál hiányzott a megelőzéshez és a védekezéshez a megfelelő szakemberállomány. A polgármesterek a katasztrófavédelmi irányítási, mentési feladataikat az egyéni rátermettségük és felkészültségük alapján végezték.A szokatlanul csapadékos időjárás 2010 májusábanjúniusában jelentős árvizeket, illetve árvízi veszélyhelyzetet okozott, melyek elhárításában az árvízvédelem a reálisan még tervezhető szélsőséges körülmények között működött, „élesben tesztelte” a rendszert, megmutatta annak erősségeit és gyengeségeit. A rendszer erőssége, hogy a veszélyhelyzetek, ezen belül elsősorban a vizek kártételei köre és a kockázat mértéke viszonylag jól meghatározható. A vízügyi szolgálatra továbbra is jellemzők az erős szakmai tradíciók. A katasztrófavédelem rendelkezik egységes centrális szervezettel (a BM OKF), továbbá a MH és a részt vevő állami szervezetek együttműködése begyakorlott és magas színvonalú. Jó alapként szolgált, az önkormányzatok bevonása a régóta meglévő védelmi igazgatás rendszerébe. Az egymást kiegészítő, együttműködni kész, külföldi és hazai forrásokat mobilizálni képes karitatív szervezetek működése számottevő hozzáadott értéket generált. A rendszer gyengeségei közül a legsúlyosabb hatással a különböző szervezeteknél a költségvetési források folyamatos csökkentése járt, különösen tekintettel a fenntartási költségek fedezésére:

42

Jelentése: ellentmondások, következetlenségek

http://idegen-szavak.hu/inkonzisztencia Letöltve: 2011. december 21.

51

− A BM OKF 2008-ban 19 Mrd Ft-ot használt fel, ugyanakkor a 2011. évi előirányzata 11 Mrd Ft-ot tett ki (58%); − A vízügyi szolgálat 2009-ben 16,8 Mrd Ft-ból gazdálkodott, 2011-ben már csak 14,7Mrd Ft-ból (87%);. − Magyarország ugyanakkor sikeresen pályázott az EU Szolidaritási Alapja támogatásra. Az illetékes szervezek 22,5 millió euro (6,4 Mrd Ft) összegű támogatást biztosítanak43.

A hazai katasztrófavédelmi szabályozásba még mindig nem kerültek beillesztésre a nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtás NATO és EU szinten kialakított szabályrendszerének rendelkezései. Az előírások átvételével biztosíthatók lennének az EU és a NATO gyorsriasztási, monitoring és információs központjaival való kapcsolattartás, valamint a nemzetközi katasztrófasegély nyújtásának, illetve fogadásának feltételei, körülményei. Az önkormányzati védekezést és a helyreállítást segítő központi források (továbbiakban: vis maior) emelkedése nem követte az igényeket. A 2009. évi decentralizált vis maior keretekre, valamint a vis major tartalékra 291 önkormányzattól 382 kérelem érkezett, amelyből 282 önkormányzat (az igénybejelentés 94%-a) részesült támogatásban. Az igényelt 3,2 Mrd Ft támogatásból jogos igényként a Regionális Fejlesztési Tanácsok (továbbiakban: RFT) és az önkormányzatokért felelős miniszter mindössze a pályázatokban igényelt összeg 46%-át, összesen 1,5 Mrd Ft kiadást ismert el44. A helyreállítás során, a helyszínen vizsgált önkormányzatok polgármesterei nem tettek eleget a Kormány felkérésének és nem vizsgálták meg, hogy szükséges-e a településrendezési eszközök módosítása és az építési tilalom alkalmazása. Ez a mulasztás a veszélyeztetettség, a károk keletkezése szempontjából komoly kockázatokat jelent a következő árvíz esetén. A vizek 2010 nyarán bekövetkezett kártételeivel kapcsolatos kiadások és károk mértéke, ha a kormány által elismert tételekhez a biztosításokból fedezett kifizetéseket (6,9 Mrd Ft) és a karitatív szervezetek segítségét (2 Mrd Ft) is hozzászámítjuk, mintegy 75 Mrd Ft, amely harmadát a védekezés költségei45 tették ki. Az önkormányzatok és az állampolgárok öngondoskodása a vizsgált időszakban alacsony színvonalú volt. Az állampolgárok és a gazdálkodó

43 44 45

szervezetek

kötelező

Forrás: Állami Számvevőszék és BM OKF Forrás: Állami Számvevőszék U.o.

és

önkéntes

alapon

történő

mozgósítása

nem

52

problémamentes, a polgári védelmi szolgálatra kötelezettek (és az önkéntesek) nagyobb mértékű bevonásának anyagi-technikai feltételei hiányoztak. Ezért 2010-ben, árvízi védekezésre a MH hivatásos állományának hatodát és a rendőrségi állomány negyedét igénybe kellett venni. A karitatív szervezetek bevonása, tevékenységük segítése sem volt teljes körűen központilag koordinált és nem terjedt ki valamennyi szakaszra [4].

2.2.3. Vizsgálat a katasztrófák megelőzésével, valamint az azok hatásai felszámolásával kapcsolatos kérdésekben A vizsgálat tárgya az előző évben bekövetkezett árvízi veszélyhelyzetek és a vörösiszap katasztrófa helyzet vizsgálatára irányult. E projekt keretében indult vizsgálat a MH és az egyes rendvédelmi és a mentésben, illetve kárelhárításban részt vevő állami szervek katasztrófahelyzetek kezelése során kialakított együttműködésével kapcsolatban. A vizsgálat során megállapításra került, hogy a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága

által

vezetett

szervezet

közreműködésére

nem

volt

szükség

katasztrófahelyzetek kezelése, valamint azok következményeinek felszámolása során. A szervezet együttműködése hagyományosan kiváló a társ- és együttműködő szervekkel, – felkérésük esetén, az igényelt létszámban, a büntetés-végrehajtás alapfeladata- és a biztonsági szempontok figyelembevételével – nagy kiterjedésű ár- és belvízi védekezési feladatokban, homokzsáktöltéssel, illetve rakodással segítik a tevékenységüket.A kárhelyi kommunikáció az Egységes

Digitális

Rádió-távközlő

(EDR)

rendszeren

keresztül

valósul

meg.

A

katasztrófavédelmi feladatok-végrehajtása során minden esetben a társ- ás együttműködő szervek részvételével megyei törzs működik, több megye érintettsége esetén ezek kibővülnek a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Katasztrófa-elhárítási Operatív Csoport, valamint a Kormányzati Koordinációs Bizottság Operatív Törzs működésével. Az együttműködés során a kapcsolattartás telefonon, a Marathon Terra, valamint a NEO PVIR védelmi igazgatási kommunikációs rendszereken keresztül történik. Az Országos Mentőszolgálat legutóbba 2010 évben katasztrófának minősített események kezelése során – az aktuális helyzettől függően – 15-300 fő között vett részt a feladat ellátásában. Az Országos Mentőszolgálat az Alapító okiratának megfelelő feladatait – életmentés, sérültosztályozás, elsődleges sürgősségi ellátás, a betegek gyógyintézetbe szállítása – látta el.A kárhelyi kommunikáció az EDR alkalmazásával történt, amely teljes mértékig kiszolgálta a mentők kommunikációs igényeit.Mindkét katasztrófahelyzetben – megyei, illetve települési Védelmi Bizottságokként – működött közös törzs. A közös törzsön kívül külön Egészségügyi Törzs (Egészségügyi Vezetési Pont) működött, mely az

53

egészségügyi szervezetek (Országos Mentőszolgálat, önkéntes mentőegyesületek, ÁNTSZ, háziorvosok, szakrendelők, kórházak) közötti koordinációt biztosította, illetve gondoskodott az érintett lakosság felé történő egészségügyi kommunikációról. Az együttműködés során a védelmi bizottságok ülésein, valamint a katasztrófavédelmi szervezettől közvetlenül szerzett információk alapján készültek fel mentőfeladataikra, és javaslatokat, tanácsokat is adtak az egyes tervekhez, például kitelepítési és kiürítési tervekhez. A Rendőrség tevékenysége során kiemelkedő jelentőségűek voltak mind az ár- és belvízi védekezési feladatok, mind az ajkai térségben bekövetkezett vörös-iszap katasztrófa helyszínén teljesített szolgálatellátás, melynek során szoros együttműködésben dolgozott a BM OKF-el és az érintett megyei védelmi bizottságokkal. A bekövetkezett árvíz során a rendőri tevékenység tapasztalatainak összesítése és feldolgozása érdekében munkabizottságot jelöltek ki. Ennek keretében elkészítették a Rendőrség „Katasztrófa-kezelési protokollját”. Az említett események során a rendőrség részt vett a Kormányzati Koordinációs Bizottság operatív törzsében, és az országos törzsben a rendőrségi feladatok koordinálásában. A lakosság életének és létfenntartásához szükséges anyagi javai védelme érdekében speciális Polgári Veszélyhelyzeti Információs Rendszert (a továbbiakban: PVIR) alakítottak ki, és vezettek be. A PVIR működtetésével érintett, valamennyi területi rendőri szerv kijelölt állománya felkészítését határidőre végrehajtották.A rendőrség a jogszabályokban rá háruló feladatokon túl (élet- és vagyonmentés, területzárás, biztosítási feladatok, őrzés, lakosság kitelepítése) főként árvízi védekezési tevékenységet hajtott végre a vízügyi szervek irányításával, továbbá logisztikai, élelmezési, elszállásolási, szállítási, ellátási, beszerzési és takarítási feladatokat látott el. A lakossággal folytatott kommunikáció a lakossági fórumok, tájékoztatók megtartásával, illetőleg a BM OKF és a megyei védelmi bizottságok által kibocsátott lakossági tájékoztatók, hirdetmények útján történt. A tájékoztatókat már a katasztrófahelyzet első napjától rendszeresen a lakosság részére bocsátották. A rendőrség kommunikációs tevékenységét a kárhely-parancsnok útján végezte. A rendőri szervek állománya a feladatok végrehajtása során EDR rádión kommunikált egymással, illetve a kapcsolattartást a szolgálati mobiltelefonok használata egészítette ki. A kommunikáció kezdetben mind a mobiltelefonokkal, mind az EDR rádiókkal nehézségekbe ütközött, a térerő gyenge, a hálózatok túlterheltek voltak. Ezért a Magyar Telekom Zrt. az érintett átjátszót megerősítette, a Készenléti Rendőrség pedig mozgó vezetési pontját a katasztrófa sújtotta területre telepítette, amellyel a problémák megoldódtak46. 46

Forrás: Országos Rendőr Főkapitányság

54

A bekövetkezett katasztrófák, veszélyhelyzetek kezelése során megalakultak az illetékes megyei rendőr-főkapitányságok operatív törzsei, az Országos Rendőr-főkapitányság vezetési törzse. Az egyes törzsek folyamatosan tartották a kapcsolatot az elöljáró rendőri szervvel, a társszervekkel, továbbá a védekezési munkálatokban résztvevő rendőri egységek helyszíni parancsnokaival. A BM OKF főigazgató jelentése Magyarország eddigi legnagyobb ipari katasztrófájának minősítette, egy magántulajdonban lévő vállalat, a Magyar Alumínium Zrt. (MAL Zrt.) területén található iszaptároló X. kazettájának nyugati gátja átszakadását. A gátszakadás következtében 10 személy életét vesztette, 286–an szorultak egészségügyi ellátásra, közülük 120-an kórházba kerültek, az utolsó sérült december 2-án hagyta el a kórházat.

„Vörösiszap” 2010 Vezényelt létszám 2000

1800

1600

1400

fő

1200

1000

800

600

400

200

20 11 .0 1. 17

20 11 .0 1. 10

20 11 .0 1. 03

20 10 .1 2. 27

20 10 .1 2. 20

20 10 .1 2. 13

20 10 .1 2. 06

20 10 .1 1. 29

20 10 .1 1. 22

20 10 .1 1. 15

20 10 .1 1. 08

20 10 .1 1. 01

20 10 .1 0. 25

20 10 .1 0. 18

20 10 .1 0. 11

20 10 .1 0. 04

0

10. sz. ábra: A „vörös-iszap” 2010 feladatban résztvevő létszám Forrás: Tóth Ferenc

A károsultak összlétszáma elérte a 731 főt. A mezőgazdasági területeken 1.017 ha-t árasztott el az iszap. A pontosított felmérés alapján a sérült ingatlanok száma47 Kolontáron 51darab, Devecserben 275 darab, Somlóvásárhelyen 38 darab. A kialakult helyzetben, a katasztrófavédelem és a tűzoltóság erőin kívül a rendőrség, a honvédség és mentőszolgálat állománya mentette a bajba jutott lakosságot. A feladatba bevont erők létszámát a 10. sz. 47

Forrás: BM OKF

55

ábra, a bevont technikai eszközök számát a 11. sz. ábra tartalmazza.

„Vörösiszap” 2010 Vezényelt technika 600

500

darab

400

300

200

100

20 10 .1 2. 23 20 10 .1 2. 30 20 11 .0 1. 06 20 11 .0 1. 13 20 11 .0 1. 20

20 10 .1 2. 16

20 10 .1 2. 09

20 10 .1 1. 04 20 10 .1 1. 11 20 10 .1 1. 18 20 10 .1 1. 25 20 10 .1 2. 02

20 10 .1 0. 28

20 10 .1 0. 21

20 10 .1 0. 07 20 10 .1 0. 14

0

11. sz. ábra: A „vörös-iszap” 2010 feladatra vezényelt technikai eszközök száma Forrás: Tóth Ferenc A Kormány a helyzet kezelése érdekében Győr-Moson-Sopron, Veszprém és Vas megye közigazgatási területére a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény alapján 2010. október 6-án 15.00 órai hatállyal veszélyhelyzetet hirdetett ki. A katasztrófa bekövetkezése után az Ajka Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság 15 fővel, 5 db gépjárművel vonult a helyszínre, továbbá intézkedés történt a szabadnapos állomány berendelésére. A Riasztási és Segítségnyújtási Terv (RST) alapján riasztásra került a katasztrófavédelem és a tűzoltóság állományából Összesen 106 fő, 24 db tűzoltójármű, valamint 6 db Veszélyhelyzeti Felderítő Csoport (VFCS). A riasztást követően 8 perccel a tűzoltóság erői megérkeztek a kárhelyszínre, és 14 perc után megkezdték a veszélyeztetett személyek mentését, ami Kolontáron mintegy 60 főt, Devecserben közel 720 főt jelentett48. Az érintett polgármesterek tevékenységének megsegítésére polgári védelmi kirendeltség-vezetőket vezényeltek ki 24 órás váltással. A mentés- és mentesítési tevékenység támogatására a Fővárosi Központi Rendeltetésű 48

Forrás: BM OKF

56

Mentőszervezet állományából a Mozgó Vezetési Pontot, valamint a Logisztikai Csoportot a helyszínre riasztották. A későbbiekben intézkedtek a területre 8 VFCS összevonására, az ő feladatuk a folyamatos mintavételezés, monitorozás és a lakosság tájékoztatása volt. Az eseménnyel kapcsolatos tudományos eredmények, valamint javaslatok hatékony rendszerezése céljából a BM OKF főigazgatója kezdeményezte a Kormányzati Koordinációs Bizottság Tudományos Tanács összehívását és a veszélyhelyzet kezelésébe történő bevonását. A segélyszállítmányok, a hazai és külföldi felajánlások regisztrálására a BM OKF-en egy 3 fős csoport alakult, amely folyamatosan gyűjtötte és rendszerezte a felajánlásokat. A katasztrófavédelmi szervek részéről a mentési és mentesítési munkálatokban 2.500-3.000 fő vett részt (naponta átlagosan Katasztrófavédelem: 81 fő 23 db gépjármű, Krízis Intervenciós Team: 4 fő 1 db gépjármű, Polgári védelmi szervezet: 166 fő 20 db gépjármű, Tűzoltóság: 158 fő 29db gépjármű, összesen: 409 fő 73 db gépjármű49). A mentés során problémaként jelentkezett a megfelelő védőöltözet hiánya az elsődleges beavatkozás során, amely veszélyeztette a feladat végrehajtásában résztvevők testi épségét és több tűzoltó sérüléséhez vezetett. A BM OKF részéről folyamatos volt a jelenlét, a helyszínre kirendelt Vezetési Törzs biztosította a valós helyzetértékelésen alapuló késedelem nélküli döntéshozatalt. A kárhelyi kommunikáció az EDR igénybevételével történt. A kommunikáció – jó térerő lefedettség viszonyok mellett – csoporthívásokkal, hívónevek, hívószámok alkalmazásával történt. Térerő probléma esetén a rádió készülékek közvetlen üzemmódra történő kapcsolásával, lehetőség volt kisebb (környezeti viszonyoktól függően 50-200 méteres) körzetben a készülékek hálózat nélküli egymással történő kommunikációjára. Továbbá lehetőség volt az EDR Közreműködő segítségével mobil bázisállomás telepítésére, így az esetlegesen le nem fedett helyszíneken a megfelelő térerő biztosítására is. Az érintett szervek együttműködése az alábbiak szerint valósult meg: valamennyi EDR használó szervezet (mentők, katasztrófavédelem, rendőrség, honvédség stb.) készülékeibe korábban együttműködési csoportok kerültek beprogramozásra. A készülékeken a megfelelő csoport kiválasztásával az együttműködés késedelem nélkül, gyorsan és hatékonyan megvalósult. A kárterületi irányítás, a tevékenység koordinációja a Devecserre áttelepült Helyszíni Operatív Törzsön, illetve a Törzs bázisán felállított Újjáépítési Kormány Koordinációs Központon keresztül hatékonyan működött. A veszélyhelyzet kezelése során kiemelten nagy felelősség és teher nehezedett az ágazatokra és alárendelt szerveire, akik fontos szerepet játszottak az események kezelésében, a kárelhárítás szervezésében, 49

Forrás: BM OKF

57

tervezésében és végrehajtásában. A feladatok végrehajtásához szükséges erők, eszközök biztosítása folyamatos volt. A káresemény felszámolására tett intézkedések a kialakult helyzetben eredményesnek minősíthetők, azokat nemzetközileg is elismerték. A honvédség a vizsgált időszakban a HKR működtetésével biztosította a MH gyors, szervezett, tervszerű reagálását, a kirendelt erők folyamatos vezetését, logisztikai biztosítását, a

védekezésekben

jelentkező

feladatok

eredményes

kezelését,

a

résztvevők

munkafeltételeinek, munkavédelmi-, egészség- és járványügyi-, pszichológiai szükségleteinek biztosítását. Az MH felső-, és közép szintű vezetése szintjén vonalas- és mobiltelefonon, telefaxon ás belső informatikai rendszereken, továbbá az OKF által működtetett NEO PVIRen, valamint e-mail üzenteken keresztül tartotta a kapcsolatot a végrehajtó, valamit együttműködő szervezetekkel. Az árvíz elleni védekezések során a védekezések időszakában a legfőbb információtovábbítási eszköz a mobil telefon volt a kirendelt parancsnok a kárhelyszínen a védelemirányító vízügyi szakemberrel személyesen, a Megyei Védelmi Bizottsággal – az általa delegált összekötőin keresztül – telefonon tartott fenn kapcsolatot. A vörös-iszap katasztrófával összefüggő feladatok végrehajtásában a kárhelyi kommunikáció EDR rádióval, kiegészítő eszközként mobiltelefonok alkalmazásával valósult meg. A Megyei Védelmi

Bizottság,

majd

később

a

kormánybiztos

által

kirendelt

felsőszintű

katasztrófavédelmi vezető, a helyszíni katonai parancsnokon keresztül irányította a mentési munkálatokba bevont személyi állományt. A kiemelt munkálatok sajtó felé történő kommunikációja a HM Sajtóiroda koordinálásával történt. Az EDR rádiók alkalmazása jelentősen

megkönnyítette

sz

érintett

szervek

együttműködését.

Az

árvíz

elleni

védekezésekben az MH Katasztrófavédelmi Operatív Bizottság a Megyei Védelmi Bizottság Titkáraival közvetlen EDR kapcsolatban volt, amely lehetőséget nyújtott a döntés előkészítés során a közvetlen információ cserére. A Katasztrófavédelmi Operatív Csoportok, valamint a helyszíni Operatív Csoport esetében az EDR rádiók biztosítottak voltak. A vörös-iszap katasztrófával összefüggő feladatok végrehajtásában az EDR összeköttetés biztosított volt a kárelhárítást szervezők, végrehajtók, a rendvédelmi szervek, valamint a kirendelt katonai szervezet között, ami segítene mind a szervezési, mind a helyszíni irányítási feladatok operatív koordinálását. Az árvíz elleni védekezés során az MH az országos felső szintű vezetést biztosító KKB Operatív Törzsébe egy szakértőt, a KKB Munkabizottságaként működő Országos Műszaki Irányító Törzs állományába egy szakértőt delegált. A helyszíni együttműködés során, a közös törzsek munkájában a Megyei Védelmi Bizottságokba delegált MH képviselő, az illetékes Hadkiegészítő Parancsnokság képviselője, valamint a helyszíni katonai parancsnok vett részt.

58

A vörös-iszap katasztrófával összefüggő feladatok végrehajtása során az MH a KKB Operatív Törzs állományába egy szakértőt delegált. A kárhelyszínen a tervező, szervező tevékenységekben a Megyei Védekezési Munkabizottságban, illetve a Védekezést Irányító Törzsben a helyszíni katonai parancsnok vett részt. Az MH különleges képességeinek és alkalmazhatóságának köszönhetően szorosan együttműködött a helyszíni védekezési munkálatokat irányító szervezetekkel, a rendvédelmi és katasztrófavédelmi szervezetekkel. A helyszínen felmerülő igények a Katasztrófavédelmi Operatív Csoportokon keresztül a Katasztrófavédelmi Operatív Bizottsághoz érkeztek, amelyek továbbításra kerültek a KKB Operatív Törzs felé, ahol az országos szintű lehetőségek és képességek felmérése után született döntés az igények teljesítésére. Az MH a döntés megszületése után minden esetben teljesítette a KKB által jóváhagyott igényeket, kéréseket. A HM Védelmi Hivatal, a Védelmi Igazgatás Rendszerén folyamatosan kapcsolatot tartott az érintett Megyei Védelmi Bizottságok titkáraival, akikkel együttműködve az igények megfogalmazása után szinte azonnal megkezdődött az előkészítő munka. Az MH katasztrófavédelmi feladatait az akkor még „hozzájárulási” kötelezettsége, valamint speciális képességeinek megfelelően, minden esetben az irányító-, közreműködő szervekkel, szervezetekkel

együttműködve,

közösen

hajtotta

végre.

Az

MH

állományának

elkötelezettségét mutatja, hogy a katasztrófavédelmi feladatok végrehajtása során szándékos fegyelemsértés nem történt, az állomány tevékenysége ellen panasz, feljelentés egyetlen alkalommal sem érkezett. Az MH a kialakult katasztrófahelyzetben szervezetten, a feladatokra a lehető legrövidebb időn belül reagálva és elvárható legmagasabb szinten tett eleget törvényi kötelezettségeinek. A parancsnoki és a végrehajtó állomány kiemelt morális hozzáállással, operatívan áldozatkészen teljesítette feladatait. Az együttműködés a kárelhárításban résztvevő más társszervekkel folyamatos és jó színvonalú volt.[5] Az MH szükség esetén készen áll a CIMIC (Civil-Katonai Együttműködési és Lélektani Műveleti Központ) képességeinek, vagyis a kommunikáció-tájékoztatás, a lakossággal történő együttműködés segítése, a beavatkozó szervek állományának támogatása területén a katasztrófa-helyzetekben történő bevonására.

2.2.3. A HKR felügyeleti, szakmai témavizsgálata Az ellenőrzés általános tapasztalata, hogy a katasztrófavédelmi feladatokra kijelölt katonai szervezetek rendelkeznek az elöljáró parancsaival, szakintézkedéseivel és alkalmazási tervével, a HKR működtetéséhez szükséges okmányok naprakészek, azok tartalma alapvetően összhangban van az elöljárói okmányokkal. A speciális készenlétű munkacsoportok

59

okmányrendszere az előírásoknak megfelelően kidolgozott. A riasztás-értesítés területe az esetek többségében szabályozott, a riasztási rendszer okmányai naprakészek. A témavizsgálat végrehajtása során riasztásra kerültek a Katasztrófavédelmi Operatív Csoportok (a továbbiakban: KOCS), valamint a HKR speciális készenlétű munkacsoportjai. Az ellenőrzés céljából elrendelt katasztrófavédelmi készenlétfokozás és aktivizálás az MH Központi Ügyelet által, a hadműveleti ügyeleti szolgálatok rendszerén keresztül valósult meg. Az aktivizált KOCS-ok, a készenlétbe helyezett speciális készenlétű munkacsoportok számukra elrendelt feladatokat az

előírásoknak megfelelően hajtották végre.

Az

ellenőrzőcsoport a munkacsoportok vizsgálata során – a logisztikai, híradó, egészségügyi feltételek meglétének ellenőrzése mellett- a kijelölt állomány felkészültségéről is meggyőződött, azt jó szintűre értékelte. A katasztrófavédelmi tevékenység végrehajtására az érintett állomány kijelölése megtörtént, a pontosítás rendszeresen végrehajtásra kerül. A személyi állomány katasztrófavédelmi felkészítését a katonai szervezetek végrehajtották.

A szakterületek értékelése: A katonai szervezetek katasztrófavédelmi feladataira kidolgozott okmányai a logisztikai támogatási feladatokat, azok végrehajtásának rendjét, valamint a kijelölt erők részére megalakított készleteket, továbbá a logisztikai támogatás végrehajtásába bevont technikai eszközöket tartalmazzák. A kidolgozott okmányok biztosítják a feladat időben történő megkezdését és végrehajtását. A kijelölt munkacsoportok okmányrendszere az előírásoknak megfelelően kidolgozott. A csoport munkajegyek, málházási jegyek, gépjármű menetlevelek, utalványok biztosítottak, pontosítottak. A katonai szervezetek munkacsoportjai számára előírt anyagok, technikai eszközök, étkeztetési feltételek, az előírásoknak megfelelően alapvetően rendelkezésre állnak. Megállapítást nyert, hogy a katonai szervezetek a HKR-be kijelölt erői, eszközei tekintetében kiemelt figyelmet fordítanak a hadrafoghatóság, valamint az alkalmazhatósági képességeik fenntartására. Ismereteimet alátámasztja, miszerint a katonai szervezetek rendelkeznek a híradó szakterületre vonatkozó elöljárói intézkedésekkel, az adatbázisok kidolgozása alapvetően végrehajtásra került, azok naprakészek. Az EDR és egyéb híradó eszközök használatával kapcsolatban az elméleti és gyakorlati felkészítés az állomány részére végrehajtásra került. A témavizsgálatban érintett katonai szervezetek katasztrófavédelmi feladatokra kijelölt erői a szükséges egészségügyi tervekkel és okmányokkal rendelkeznek, azok a szakfeladatok végrehajtását biztosítják. A feladatellátáshoz szükséges szakállomány alapvetően kijelölésre került, az egészségügyi biztosítási feladatok végrehajtására felkészültek. A sebesültszállító

60

eszközök alapvetően üzemképesek, azonban terepjáró képességgel nem minden esetben rendelkeznek.

Részkövetkeztetések: Az elmúlt évek katasztrófa eseményeit elemezve megállapítottam, hogy az önkormányzatok

katasztrófavédelemre

biztosított

pénzkereteket

költség-hatékonyan

használták fel, hiszen a ráfordított költségek nagyságrendekkel nagyobb értékeket mentettek meg. Ez azonban nem zárja ki a hatékonyság további növelésének lehetőségeit, főként annak tudatában, hogy a szabályozási következetlenségek, személyi felelősségek kimutathatóak, a NATO-EU szabályozási koncepciók még mindig nem kerültek adoptálásra illetve a források nem kellően átgondolt felhasználása bizonyítható. A korábbi katasztrófavédelmi tevékenységek során feltárt hiányosságokat csak részben orvosolták az érintett szervek, részben pedig olyan új megoldásokat dolgoztak ki, amelyek alkalmasak voltak a hiányosságok hatásainak megelőzésére, vagy jelentős csökkentésére. Annak ellenére, hogy katasztrófahelyzetekben általában több fegyveres és rendvédelmi szerv működik együtt, mégis az egyes vidéki helyszíneken a bázisállomások alacsony szintű kapacitása megnehezítheti, esetenként pedig ellehetetlenítheti a beavatkozók EDR-es kommunikációját. A készenléti szervek rádió-kommunikációjában az új rendszerre való áttérés ellenére lényeges változás nem történt, a szervek közötti helyszíni együttműködése továbbra is nehézkes, az egységes rendszerből fakadó előnyök is inkább elvi, mint gyakorlati lehetőséget jelentenek. Nincs olyan integrált bevetés-irányító informatikai rendszer, amely megfelelne a készenléti szervek együttműködési szükségleteinek. A beavatkozó szervek munkájának színvonalát nagymértékben javítaná az egymással összekapcsolt egységes, vagy kompatibilis bevetés irányítási módszerek bevezetése. A beavatkozó szervek együttműködése megfelelő, de ezen összbenyomást árnyalják azok a rendelkezésre álló és a sajtóból is ismert információk, amelyek a 2010. nyári árvízi védekezés során kisebb, eredményét tekintve a védekezést és mentést érdemben nem akadályozó kommunikációs és koordinációs hiányosságokra engednek következtetni. A szervezetek közti együttműködés fejlesztésének lehetőségei kiaknázatlanok. Ilyen például az egységes bevetés-irányítási informatikai rendszer kialakítása, vagy legalább a meglévő bevetés-irányító,

illetve

támogató

elektronikai

rendszereik

összekapcsolhatósága,

átjárhatósága és integrálhatósága. További fejlesztési irány lehet az egyes bevetés-irányító rendszerek térinformatikai megalapozottsága. Álláspontom szerint e körben olyan jelentős integrációs és fejlesztési potenciál tapasztalható, amely egyrészt szoros kapcsolatban áll a

61

polgárok élet- és vagyonbiztonságával, másrészt a védelmi szintek növelésére alkalmas lehetőségeket hordoz.

A katonai szervezetek a HKR-be kijelölt erői-eszközei tekintetében kiemelt figyelmet fordítottak a hadrafoghatóság valamint az alkalmazhatósági képességeik fenntartására. Sajnos a hiányosságok okai egyértelműen forráshiányra vezethetők vissza. A katasztrófavédelem szempontjából vizsgált területek vonatkozásában a feltárt problémák a közeljövőben bizonyíthatóan negatívan befolyásolhatják az MH katasztrófavédelmi feladatokra felajánlott képességeit.

62

III. FEJEZET: AZ ÚJ KATASZTRÓFA TÖRVÉNY HATÁSA A KATASZTRÓFAVÉDELMI SZERVEKRE ÉS A MAGYAR HONVÉDSÉGRE 3.1. A katasztrófavédelem jogszabályi és szervezeti változását meghatározó környezet vizsgálata

3.1.1. A régi törvényi szabályzók vizsgálata Már a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: régi kat. tv.) 1. § (1) bekezdése is alapelvként rögzítette, hogy a katasztrófavédelem „nemzeti ügy. A védekezés egységes irányítása állami feladat”. A minősített időszakra vonatkozó alapvető fogalmak tekintetében az Alkotmány 35. § (1) bekezdés i) pontja nem volt következetes. A minősített időszakok fogalmi meghatározása alapján pl. veszélyhelyzetet, csak természeti katasztrófák esetén lehet kihirdetni. A hiányosságot a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. Törvény (továbbiakban: Pvt.) értelmezte, kiterjesztette, az Alkotmányban nevesített veszélyhelyzetet. Így az értelmező rendelkezéseiben a katasztrófa és a veszélyhelyzet tartalmilag eltérő fogalmakat jelentett. A szerteágazó szabályozásban a „katasztrófa” és ebből következően a „katasztrófavédelem” tartalmi meghatározása sem volt egyértelmű Ezen kívül hiányzott a katasztrófaveszély és a veszélyhelyzet pontos megkülönböztetése is. A régi kat. tv. értelmező rendelkezései között meghatározta a „katasztrófa” fogalmát is (3. § e) pont). Ennek része például a „megelőzés”, amely „minden olyan tevékenység vagy rendszabály alkalmazása, amely a katasztrófát előidéző okokat megszünteti vagy minimálisra csökkenti, a károsító hatás valószínűségét a lehető legkisebbre korlátozza” (3. § o) pont). Ebbe a meghatározásba a tevékenységek széles köre belefért, például a vizek kártételeit, illetve hatásukat csökkentő tízmilliárdos beruházások is. A régi kat. tv. „katasztrófa” meghatározása

másrészről

bizonyos

jelentős

védekezési

költséggel,

kárral

járó

helyzeteketkizárt ebből a körből, például a belvizek elleni védekezést. A belvizek elleni védekezést az országos vízügyi szervezet, a Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok (továbbiakban: KÖVIZIG) összességében rendelkezésükre álló kapacitásokkal voltak képesek

63

ellátni, azaz nem haladta meg „az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit” és nem tette szükségessé „különleges intézkedések bevezetését”, vagyis rendkívüli készültség elrendelését. A Pvt. felsorolta, hogy a veszélyhelyzet kihirdetését milyen események válthatják ki, azaz a katasztrófák típusait[2. § (2) bekezdés]: az ár- és belvizek, a környezetkárosodás (felszíni, a felszín alatti vizek és a földtani közeg szennyeződése, légszennyezettség, veszélyes hulladékok), ipari katasztrófák és humán járványok. A régi kat. tv. végrehajtására kiadott 179/1999. (XII. 10.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kat. vhr.) 5. § (2) bekezdése bővítette a katasztrófáknak ezt a listáját. A Kat.vhr. a katasztrófákhoz sorolta a földrengést, a tömeges méretű migrációt, a veszélyhelyzeti szintű hőhullámot, az állati eredetű járványokat, az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos eseményeket, a veszélyhelyzeti szintet elérő légi, közúti, vasúti, vízi közlekedési baleseteket, valamint a kormányzati, közigazgatási informatikai rendszerek zavarai, leállása vagy összeomlása miatt bekövetkező eseményeket. Egyes ágazati törvények is meghatározták a „katasztrófa” fogalmát, amelyeknél a régi kat. tv.meghatározását vették alapul, de nem teljesen azonosak azzal. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) 228. § (2) bekezdés b) pontja szerint a régi kat. tv. körébe tartozik lakosság egészségügyi ellátásának súlyos és közvetlen akadályoztatása is. A vizek kártételei (hangsúlyozottan az árvizek) elleni védelem jelentőségét hazánkban a Kormányok felismerték ugyanakkor a polgári védelemre, a katasztrófavédelemre vonatkozó szabályozás nem kezelte kiemelten a vizek kártételeit, holott hazánk a Föld egyik legzártabb medencéjében, annak legmélyebb fekvésű részén helyezkedik el, ezért Magyarország esetében a természeti eredetű katasztrófák között a hidrológiai vagy hidrometeorológiai jellegűek, azaz a vizek kártételei a meghatározóak. Ezen kívül az időjárási körülmények változása abba az irányba mutat, hogy egyre inkább, egyre gyakrabban várhatók extrém csapadékok. A természeti katasztrófahelyzetek kezelésében az önkormányzatokra vonatkozóan a központi szervek által kialakított szabályozási rendszer bonyolult volt, a feladatok egyértelmű meghatározása elmaradt. A 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet 3. § (3) bekezdése szerint az árvíz- és belvízvédekezési terveket védelmi szakaszokhoz kapcsolódva kell elkészíteni, függetlenül a tulajdonviszonyoktól. A vízkár-elhárítási tervek készítésére vonatkozó szabályozás ellentmondásos volt, mert a jogszabály a védelmi tervek tartalmi előírásaként csak az állami tulajdonú védelmi szakaszokra jellemző sajátosságokat sorolta fel. A szabályozási hiányt, a vízügyi feladatokat ellátó minisztérium is érzékelte, ezért az önkormányzatok részére

64

útmutatókat fogalmazott meg az árvíz- és belvíz védekezési tervek tartalmára. A 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet 4. §-a szerint a védekezési tervek jóváhagyása a védekezésre kötelezett önkormányzat esetében a polgármester feladatát képezi. A vízgazdálkodást szabályozó jogszabályok a katasztrófavédelem rendszerére és a vonatkozó szabályozásra nem utalnak. A katasztrófavédelemre és a vízkárelhárításra vonatkozó joganyag elkülönülése nehezítette a jogalkalmazást. Az egyes ágazati szereplők és a katasztrófavédelem szervezetei közötti kapcsolatra vonatkozó részletes előírások hiánya más ágazati szabályozásban (pl. egészségügy) is előfordult. A Vgtv. 2. § (1) k) bekezdése alapján a helyi közfeladatot meghaladó védekezés állami feladat, azonban azon belül nem határozta meg a helyi közfeladat mértékének tartalmát. Nem egyértelmű, hogy mikortól állami feladat a vízkárelhárítási tevékenység. A Vgtv. nem tér ki arra, hogy a legfeljebb két település érdekében álló védőműveken a védekezés ellátását a gyakorlatban mi alapján szervezzék, melyik település vezetője kapjon a védekezésben meghatározó szerepet. Ez a szabályozási hiányosság az önkormányzatok számára bizonytalanságot okozott a védelmi rendszer kialakítása és működtetése során. A szabályozásban nincsenek megkülönböztetve a honvédelemhez, illetve a katasztrófavédelemhez vagy mindkettőhöz tartozó polgári védelmi feladatok. A polgári védelem rendszerében a közvetlen, jól definiálható háborús veszély csökkenése miatt

szükséges

szabályozási,

szervezeti

hangsúlyeltolódás

nem

érvényesült

következetesen. A polgári védelem, a múlt év végéig hatályos szabályozás szerint a honvédelem

rendszerének

katasztrófavédelem

során,

része annak

volt.

Így

minden

a

polgári

védelemhez

szakaszában

kapcsolódó

(megelőzés,

elhárítás,

következményeinek felszámolása) az állam rendkívül széles kapacitások és lehetőségek mozgósítására, igénybevételére támaszkodhatott. A fogalmi, szabályozási elhatárolások problémáját fokozhatja – a nemzetközi elvárások alapján ellátandó – új állami feladat megjelenése: a kritikus infrastruktúra védelme. A Hvt. szerint az állampolgárok általános honvédelmi kötelezettségként személyes szolgálat és vagyoni szolgáltatás teljesítésére kötelezhetők[5. § (1) bekezdés]. A személyes szolgálattal teljesíthető honvédelmi kötelezettségek közé tartozik a polgári védelmi kötelezettség [5. § (2) bekezdés c) pont]. Már a veszélyhelyzet kihirdetése előtt („katasztrófa esetén, illetőleg a katasztrófa megelőzése esetén”) igénybe lehet venni gazdasági és anyagi szolgáltatásokat. „Ha a honvédelem érdeke más módon nem vagy nem megfelelő időben, illetve csak aránytalanul nagy ráfordítással elégíthető ki, szolgáltatás igénybevételével kell biztosítani a polgári védelmi feladatok ellátását” [Hvt. 35. § (1) bekezdés d) pont].

65

A Pvt. 4. §-ában felsorolt polgári védelmi feladatok közül csak az elsötétítés, a fényálcázás, valamint a lakosság légi riasztásában való közreműködés nem katasztrófavédelmi feladat is egyben. Ugyanakkor a váratlan légitámadás esetén a légi riasztás rendszeréről szóló 186/2007. (VII. 18.) Kormányrendelet a légi riasztással kapcsolatos polgári védelmi feladatok végrehajtását (beleértve a települések riasztását szolgáló helyi berendezések telepítésével, működtetésével, karbantartásával, időszakos hangos próbájával kapcsolatos feladatok tervezését és szervezését), valamint megelőző védelmi helyzetben, rendkívüli állapotban a lakosság riasztását is a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszterhez rendelte (4. §). A jogalkotó érzékelte a változást, ezért a Pvt. indokolásában szerepel, hogy a „polgári védelem feladatrendszerében azonban az elmúlt időszakban jelentős súlypont áthelyeződés következett be. Figyelemmel arra a körülményre, hogy térségünkben a háborús veszély realitása jelentősen csökkent, a polgári védelemnél a háborús időszaki felkészülés mellett előtérbe

kerültek

a

polgári

védelem

békeidőszaki,

elsősorban

humanitárius

és

katasztrófavédelmi feladatai”. A 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet szerint a belügyminiszter felelősségi körébe tartozik a polgári válságkezelési, a katasztrófavédelmi és a kritikus infrastruktúra védelmi feladatok kormányzati koordinációjának ellátása [37. § b) és q) pont.] A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárokra vonatkozó személyes honvédelmi kötelezettség a megelőző védelmi helyzet és rendkívüli állapot

idején

a

hadkötelezettség

és

rendkívüli

állapot

idején

a

honvédelmi

munkakötelezettség [Hvt. 5. § (2) bekezdés a)-b) pontjai]. A Kormány által kihirdetett veszélyhelyzetben még szélesebbé válnak az állam által igénybe vehető – a Hvt-ben felsorolt – eszközök. A Kormány által kihirdetett veszélyhelyzetben az alpolgármester és a jegyző hatáskörébe tartozó államigazgatási feladatot saját hatáskörben szabályozhat, a települési önkormányzat képviselő-testületének, illetőleg a fővárosi, megyei közgyűlésnek a feladat- és hatáskörét általánosságban a polgármester gyakorolja. Ennek keretében a közúti, vasúti, vízi és légi járművek forgalma időben és térben korlátozható. Korlátozni lehet a lakosság utcán vagy más nyilvános helyen való tartózkodását (kijárási tilalom). Elrendelhetik, hogy az ország meghatározott területét a lakosságnak a szükséges időtartamra el kell hagynia (kitelepítés), a veszélyeztetett területekről fontos vagyontárgyakat el kell szállítani (kiürítés). Korlátozhatják, illetve megtilthatják a magyar állampolgárok külföldre utazását és a külföldiek beutazását. Az állam szervezetei az előírások szerint a Kormány által kihirdetett veszélyhelyzetben a saját erőforrásaikon kívül kiterjedt körben vehetnek igénybe más erőforrásokat,

66

rendkívüli intézkedések széles skálájának alkalmazásával biztosíthatják a mentés érdekében szükséges feltételek megteremtését. A polgári védelmi, a katasztrófavédelmi és az egyes katasztrófa-típusokra (kiemelten a vizek kártételei) vonatkozó tervezésre a jogszabályok részletes, de egymástól független, esetenként nem egyértelmű előírásokat tartalmaznak. A gyakorlatban jelentős kockázatokkal járó problémát a szabályozásnak az ellenőrzésre és különösen a szankcionálásra vonatkozó hiányosságai okozzák. A Pvt. felhatalmazása alapján kiadott, a polgári védelmi tervezés rendszeréről és követelményéről szóló 20/1998. (IV. 10.) BM rendelet 4. § (1), (3) bekezdései, valamint a 7. § (2) bekezdése szerint a polgári védelmi besorolás szerint differenciáltan kell a településeknek, valamint a hatósági határozattal kijelölt polgári szerveknek veszély-elhárítási alaptervet (I-III. besorolás) vagy veszély-elhárítási résztervet (a IV. csoportba sorolt, illetve a nem soroltak közül a megyei közgyűlés elnöke által kijelölt) készíteni. A települési és a polgári szervek terveiket maguk, a Helyi Védelmi Bizottságok (továbbiakban: HVB) székhelyén a katasztrófavédelmi szervezet készíti el. A veszély-elhárítási alaptervek felhasználásával az illetékes katasztrófavédelmi szervek az adott területre veszély-elhárítási összesített tervet, a megyei összesített tervek felhasználásával pedig az BM OKF központi veszély-elhárítási tervet készít. A régi kat. tv..a Kormányzati Koordinációs Bizottságra (továbbiakban: KKB) vonatkozóan rendelkezett a katasztrófa veszélye, illetve a katasztrófa esetére, a mentésre, valamint a károk enyhítésére vonatkozó rendszabályok bevezetésére és a katasztrófavédelemben részt vevők tervezési feladatairól. Ugyanakkor nem teremtett összhangot a polgári védelmi, illetve a katasztrófavédelmi tervezés között. A katasztrófa elhárítási terv használhatósága nem biztosított a tartalmi előírások hiányában. A polgári védelmi tervek készítésének kötelezettsége nem kapcsolódott szorosan a természeti katasztrófák veszélyeztető hatásaihoz. A szabályozás nem fedte le a teljes önkormányzati kört, holott természeti katasztrófa egyetlen lakóközösségnél sem zárható ki. A szabályozás hiányossága ellenére kedvező, hogy az Megyei Védelmi Bizottságok (továbbiakban:MVB) rendelkeznek intézkedési tervekkel. Ezek formája, tartalma eltérő, de alapvetően megfelelően összegzik az adott megye veszélyeztetettségi helyzetét, a veszélyeztető forrásokat, a jogi szabályozás legfontosabb elemeit, az MVB és a különböző szervezetek feladat- és hatáskörét, a legfontosabb katasztrófatípusok esetén szükséges intézkedéseket, az MVB tagjainak, az érintett szervek vezetőinek, kijelölt munkatársainak elérhetőségét (értesítés, berendelés).

67

A települések polgári védelmi besorolásának szabályairól és a védelmi követelményekről szóló 114/1995. (IX. 27.) Korm. rendelet 3-4. §-a szerint a besorolás a veszélyeztetettség mértékének (a települést érintő, tervezhető károsító hatásoknak az összessége), a veszélyeztető tényezők komplex hatáselemzésének alapján történik. A besorolás határozza meg a településen megalakítandó polgári védelmi szervezetek létszámát, az oda beosztottak polgári védelmi továbbképzésének szabályozását. A kormányrendelet alapján a települések polgári védelmi besorolásáról szóló 18/1996. (VII. 25.) BM rendeletben a települések mintegy 70%-a került besorolásra. (Az I. csoportba ezek 6,4%a, a II-be a 43,3%, a III-ba 8,5%, míg a IV-be 41,7% került). A komplex hatáselemzés bonyolult és költségigényes tevékenység, amelyet – újabb költséget okozva – időről-időre felülvizsgálni is indokolt. Ezek elmaradása miatt fordulhat elő, hogy a besorolás nem vett figyelembe minden veszélyeztető tényezőt, vagy nem megfelelően minősítette a veszélyeztetettség mértékét. A polgári védelmi besorolás mellett a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet előírásai a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolását „A”-„C” kategóriákba, amelyet a legveszélyeztetettebb településrész határoz meg. Ezzel egyúttal a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap kezelőjével a szerződés megkötésére való jogosultság egyik feltételét (a lakóingatlan a vizek által veszélyeztetett területen található) is meghatározza. Ennek ellenére a KKB Tikárság katasztrófavédelmi törvényességi ellenőrzései (évente általában 4) az okmányokra, beleértve a terveket is, az MVB titkársági feladatainak ellátásának, az ottani munkatársak felkészültségének és az illetékes katasztrófavédelmi szervezettel való együttműködés értékelésére terjedtek ki. A 232/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet előírásai a vizek kártételei elleni védekezésre való felkészülés során a védekezési tervek és nyilvántartások elkészítésére kötelezettek tekintetében nem következetesek. A Vgtv. a vízügyi igazgatási szervnek vízkárelhárítással összefüggő feladatai között felsorolja a helyi önkormányzatok, illetve a víztársulatok vízkárelhárítási tevékenység szakmai irányítását. Ugyanakkor a 232/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet 9. §-ának (3) bekezdése a KÖVIZIG szakmai irányítási feladatkörében csak az önkormányzatok védekezési tervei véleményezését sorolja, a víztársulatokét nem. A 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet részletesen szabályozza, hogy a védekezésre kötelezetteknek milyen típusú tervekkel, milyen vízfolyásokra vonatkozóan kell rendelkezni, ezen kívül előírja az egyes tervek szakmai, technikai és személyi adattartalmát is. A jogszabály figyelmen kívül hagyja a polgári védelmi/katasztrófavédelmi szervezetek létezését. A

68

terveket nem kell a szervezeteknek véleményezniük, de hivatalosan még csak tájékoztatást sem kapnak azok tartalmáról. A katasztrófák elleni védekezés egyre inkább nemzetközi dimenziókat kap, az ENSZ mellett a Magyarország szempontjából különösen fontos euróatlanti szervezetek (EU és NATO) is intézményesítik, és tovább kívánják szabályozni a tagállamok erre vonatkozó tevékenységét a katasztrófavédelem teljes folyamatában. Ezért a koncepció helyesen utal a katasztrófavédelem nemzetközi tevékenységgé váló jellegéből fakadó hazai szabályozási követelményekre. A hazai katasztrófavédelmi szabályozásba még nem illesztették be a nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtás NATO és EU szinten kialakított szabályrendszerének rendelkezéseit. Ezek a jogforrások nem kötelezik a tagállamokat az egyes szabályzók közvetlen átvételére, de az előírások átvételével biztosítható az EU és a NATO gyorsriasztási, monitoring és információs központjaival való kapcsolattartás, valamint a nemzetközi katasztrófasegély nyújtásának, illetve fogadásának feltételei, körülményei. Az EU és NATO kötelezettségeink ellenére a hazai törvényi szabályozásnak nem része a NATO veszélyhelyzeti tervezés szisztémája, valamint az nem tartalmazza a polgári védelmet, katasztrófák elleni védekezést érintő uniós feladatokat. Az EU-ban a polgári védelem nem harmonizált terület, azaz az uniós intézmények támogató, összehangoló, kiegészítő hatáskörrel bírnak, de a szabályozás kialakítása tagállami kompetencia. Ugyanakkor a Lisszaboni Szerződés értelmében meg kell teremteni anemzetközi humanitárius segítségnyújtás sürgősségi szakaszában való részvételünk lehetőségeit, kapacitásait és szabályait, az EU információs központjával való kapcsolattartást, valamint a hazai katasztrófák esetén nyújtott nemzetközi segítségnyújtás fogadásának feltételeit, körülményeit és szabályait. A helyi önkormányzatok természeti károkból adódó indokolt és szükséges védekezési kiadásainak részbeni vagy teljes megtérítését, az önkormányzati kötelező feladatok ellátását szolgáló ingatlanokban a vis maior esetek okozta károk részbeni vagy teljes támogatását a vizsgált időszakban két kormányrendelet, a 33/2009. (II. 20.) Korm. rendelet és a 8/2010. (I. 28.) Korm. rendelet szabályozta. Az önkormányzatok „vis maior” ősszegszerű felhasználását a 12. sz. ábra tartalmazza.

69

Önkormányzati „vis maior” támogatások

12. sz. ábra: Önkormányzati „vis maior” támogatások Forrás: Novotnik Imre

A 33/2009. (II. 20.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény IX. fejezet 11. Helyi önkormányzatok vis major támogatása cím, továbbá a 12. Vis major tartalék cím előirányzatainak felhasználásának szabályaira terjedt ki. A 11. címben szereplő támogatás felhasználása felosztásra került a Regionális Fejlesztési Tanácsok között. A vis major tartalék esetében a döntéshozó az önkormányzatokért felelős miniszter volt. A katasztrófák miatt bekövetkező káresemények nem a regionális forrásfelosztáshoz igazodóan jelentkeztek a különböző régiókban, ezért a megosztott előirányzat rendszere nem volt megfelelő a vis major támogatások finanszírozására. Egyes régiókban már a második negyedév végén és a második félév elején kimerült a rendelkezésre álló decentralizált vis major keret, míg másoknál ugyanabban az időpontban felhasználatlan keretek voltak. A BM-nek és az Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumnak nem volt felülvizsgálati joga a RFT-k felett, amely biztosíthatta volna az országosan egységes elbírálási gyakorlat kialakítását. A RFT-k felülvizsgálati gyakorlata, az alkalmazott elbírálási szempontok, a támogatási igények megítélése is eltért egymástól annak ellenére, hogy ezeket BM utasítás és útmutató segítette. Az egységes elbírálásra való törekvés érdekében 2010-től [8/2010. (I. 28.) Korm. rendelet] megváltozott a

70

felülvizsgálati rendszer és a korábbi két előirányzat helyett a IX. fejezet Vis maior tartaléka biztosította a katasztrófák miatt bekövetkező önkormányzati védekezési és helyreállítási feladatok finanszírozását. A 2010. évi rendkívüli időjárás következtében kialakult ár- és belvizek, továbbá egyéb természeti katasztrófák miatt jelentős összegű önkormányzati kár keletkezett, és megnőtt a benyújtott kérelmek száma. A 2010. évi költségvetésben – költségvetés általános tartaléka terhére, valamint belső átcsoportosításokkal – pótlólagos forrásokat kellett biztosítani a jogos igények kielégítésére. A 8/2010. (I.28.) Korm. rendelet októberi módosításával – a közpénzek hatékony felhasználása érdekében – megszüntetésre került a becsült helyreállítási költségekhez igazodó „előfinanszírozási” gyakorlat és teljesítésarányos finanszírozást vezettek be. Ezzel egyidejűleg a kormányrendeletben is meghatározásra került a helyreállítási kiadásokra

igényelhető

részteljesítéssel,

a

már

előleg elvégzett

mértéke

15%-os

helyreállítási

előlegkérés

munkálatok

lehetősége

költségeinek

után,

utólagos

kiegyenlítésével történik a finanszírozás. A fenti változások bevezetésével indokolatlanul nem köt le központi költségvetési forrásokat az önkormányzatok által a helyreállítással kapcsolatos feladatok finanszírozására még fel nem használt összeg. A becsült kiadások előre történő finanszírozása indokolatlanul növelte a központi költségvetés kiadásait, miközben az önkormányzati alrendszerben a helyreállítási kiadások teljesítésének elhúzódása miatt felhasználatlan maradványok képződtek. A vis major támogatásról szóló rendeletek értelmében a kapott támogatásokkal az önkormányzatoknak és a többcélú kistérségi társulásoknak legkésőbb ugyanis a támogatás költségvetési számlájukra érkezésének napját követő 12 hónap elteltével kellett elszámolniuk. A közpénzek védelme érdekében írta elő a kormányrendelet az önkormányzatoknak a képviselő-testületi, a többcélú kistérségi társulásoknak a társulási tanácsi határozat meghozatalát, amelyben vállalják, hogy a károsodott ingatlant a költséghatékonyság és a megvalósíthatóság szempontjaira tekintettel állítják helyre. Az októberi módosítás vezette be a jövőben bekövetkező vis major eseményekhez benyújtott pályázatok esetében – a miniszteri döntést megelőzően – a pályázatokban szereplő műszaki tartalomnak a káresemény szerint illetékes szaktárca általi vizsgálatát. A módosítással nagyobb mértékben biztosítható az állami támogatásból megvalósuló helyreállítások szükségszerűsége és helytállósága. A kötelező önkormányzati feladatok ellátását segíti a vis major támogatások igénybevételi szabályainak kiegészítése a káreseményt, megelőző funkciót betöltő beruházás megvalósításának lehetőségével.

71

A 2010. évi változások körében jelentős előrelépés volt, hogy bevezették az EBR42 elektronikus rendszerben történő bejelentési kötelezettséget, amelynek során az önkormányzatoknak és többcélú kistérségi társulásoknak 5 munkanapon belül jelenteni kellett a védekezési és helyreállítási feladatok során jelentkező becsült költségeiket. Az elektronikus rendszer bevezetése lehetővé tette a BM számára, hogy folyamatosan, szinte naprakész információval rendelkezzen az országban jelentkező káresemények miatt szükségessé váló költségvetési

forrásigény

nagyságrendjéről.

A

támogatások

helyszínen

történő

ellenőrzésébe 2010-től bevonták a Regionális Államigazgatási Hivatalokat (továbbiakban: RÁH), akiknek feladatkörébe tartozott a bejelentett események, valamint kárigények helyszíni ellenőrzése. A RÁH-oknak jegyzőkönyvet kellett kiállítaniuk a káreseménnyel kapcsolatos megállapításaikról,

amely

ugyancsak

az

EBR42

rendszerben

került

rögzítésre.

Megállapításaik alapját képezték a BM bírálati tevékenységének. A BM vizsgálatai alapján a különböző regionális szervezetek eltérő színvonalú munkát végeztek, így nem alapozhatott teljes körűen a RÁH-ok megállapításaira a tárca. A 2011. évi szabályozásban jelentős változás a korábbi évekhez képest, hogy a támogatás feltételrendszere nem egyetlen költségvetési évre vonatkozott, hanem általános jellegű, ezzel kiszámíthatóbbá vált a vis maior események kezelése. Meghatározták a 8/2010. (I.28.) Korm. rendeletet hatályon kívül helyező 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelet 2. § 4. pontjában a folyó működési kiadások fogalmát, mivel ezekre a kiadásokra nem lehetett az előző években és jelenleg sem támogatást igényelni. A fogalomba tartozó kiadásfajták rendeleti szintű megjelenítése a jövőben kiküszöböli az önkormányzati pályázatokban a nem támogatható költségelemek feltüntetését. A védekezési munkák eredményességét segíti, hogy a súlyos természeti katasztrófával sújtott települések mindegyike részére folyósítható lesz előleg a belügyminiszter döntése alapján, amelynek igénylését az EBR42 rendszerben külön adatlapon kell rögzíteni. A gyakorlatban ugyanis nem volt tartható az a szabály, mely szerint 2010-ben az előleg igénylésének feltétele volt, hogy a kár a település nagyobb részét érintse. A kis települések, vagy forráshiánnyal küzdő önkormányzatok gyakran sem a védekezés, sem a helyreállítási munkákra nem tudtak – még átmenetileg sem – forrásokat biztosítani. Az előlegfolyósítás indokoltságát a korábbi évekhez hasonlóan a Katasztrófavédelmi Igazgatóság képviselőjének kell minősíteni. Folyó működési kiadásnak minősülnek a 2011. évi szabályozás szerint a kötelező feladat ellátáshoz kapcsolódó működési költségek, a dologi kiadások, karbantartási, javítási költségek, eszközbeszerzések költsége, személyi költségek, amely alól kivételt képez a Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságok egyéb központi forrásból meg nem térülő

72

túlóraköltsége és a katasztrófavédelmi szervek egyetértésével alkalmazott polgári védelmi szakaszegységek egyéb központi forrásból meg nem térülő költsége. Ennek egyértelmű meghatározása azért vált szükségessé, mivel a bírálatok során jellemzően az ilyen jogcímeken feltüntetett költségeket nem fogadta el a BM jogos támogatási igényként.[6]

3.1.2. A katasztrófavédelem irányítása és centrális szervei A katasztrófavédelem szervezeti alapja egyrészt a közigazgatás részét képező védelmi igazgatás, amelynek irányításáért a Honvédelmi Miniszter felel, másrészt a BM OKF, amelynek irányításáért a Belügyminiszter felelős. A kormányzati irányítás rendjét a 13.sz. ábránmutatom be.

KORMÁ KORMÁNY Kormá Kormányzati Koordiná Koordináció ciós Bizottsá Bizottság belügyminiszter KKB Titkársága

KKB

Operatív Törzs

KKB Védekezési Munkabizottságok

KKB Veszélyhelyzeti Központ

KKB Tudományos Tanács

/a tárcák bázisán/

Árvíz és belvízvédelmi VM

Járványügyi VM

NEFMI

VM

Migrációelleni VM

OAH

NGM

BM

Iparibaleset-elhárítási VM

VM

Hőhullám elleni VM

További tárcák

Nukleáris baleset-elhárítási VM

Földrengéselleni VM

VM

VM VM

OKF

13. sz. ábra: A katasztrófavédelem kormányzati irányítása Forrás: www.bfkh.hu/doku/jegyzok/jegyz_20101119_5_veszelyhelyzetek.ppt

A polgári védelem és a katasztrófavédelem kormányzati felelőse a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, (a belügyminiszter). A miniszter feladatát a régi kat. tv..csak a saját szervezetével, a hozzátartozó költségvetési előirányzatok felhasználásával kapcsolatos jogosítványok, valamint – a Pvt-ben is említett jogkör – a polgári szervezetek részleges alkalmazása terén nevesíti (13. §). A törvény végrehajtási rendelete a feladatokat (továbbiakban: Kat. vhr.) részletezi és egyben ki is bővíti. A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter legfontosabb jogkörei a BM OKF irányítása, katasztrófavédelmi tervező,

73

szervező tevékenység irányelveinek, a védekezés során megvalósítandó együttműködés és a katasztrófavédelmi feladatok személyi, anyagi-technikai biztosítása elvi követelményeinek meghatározása (a Kat. vhr 12. § (1) bekezdés). Ennek az előírásnak a következetes érvényesítése azt jelenti, hogy a miniszter az összes, az egyéb szervezetek első helyi felelősségébe tartozó katasztrófatípus esetében a katasztrófavédelem teljes időszakára (megelőzés, elhárítás, következményeinek felszámolása) vonatkozóan is meghatároz(hat) szakmai és technikai előírásokat. A természeti katasztrófák kezelésében a kormányzati teendőket a KKB tárcaközi bizottság és szervezetei látják el. A KKB feladata egyrészt, hogy a Kormány katasztrófavédelemmel összefüggő döntéseinek előkészítése során érvényesítse a felkészülés, valamint a védekezés egységes követelményeit, másrészt a védekezés irányítása területén összehangolja a miniszterek és az államigazgatási szervek, a megyei, a fővárosi védelmi bizottság elnöke, valamint a védekezésben részt vevő szervek, továbbá a Honvédség és a rendvédelmi szervek védekezési tevékenységét, de a katasztrófavédelem irányítása a szakirányítást végző miniszterek közreműködésével valósul meg (Kat. 9-10. §-ok). A KKB elnöke a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter. A Bizottság tagjai a miniszterek. Állandó jelleggel, tanácskozási joggal az OKF főigazgatója, a KKB Titkársága vezetője és a KKB Tudományos Tanács elnöke, meghívás alapján, tanácskozási joggal 16 a katasztrófavédelemben érintett állami szerv vezetője részt vesz ülésein. Megállapítható volt, hogy a KKB-ra és szervezeteire vonatkozó szabályozás nem pontos. A gyakorlatban (a 2010. május-júniusi árvizek elleni védekezés során) az előírásoktól eltérő működés is tapasztalható volt. A Kat. vhr. nem határolja el következetesen a KKB és a munkabizottságok feladat- és hatáskörét, nem tartalmazza a munkabizottságokra vonatkozó részletes előírásokat. Ez különösen érvényes a vizek kártételei elleni védekezés esetére. A feladatot külön szabályozó 232/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet szerint az egyes tárcák a védekezéssel összefüggő saját szakmai és államigazgatási feladataikat az illetékes vízgazdálkodásért felelős miniszter munkabizottsága, az Országos Műszaki Irányító Törzs (továbbiakban:

OMIT)

mellett

az

illetékes

miniszterek

által

kinevezett

állandó

tárcamegbízottak koordinációjával és közreműködésével végzik [3. § (3)-(4) bekezdések]. A kormányrendelet szerint a KKB-nak nincs feladata, az elnökének is csak annyi, hogy nála lehet kezdeményezni a veszélyhelyzet kihirdetését és a rendkívüli védekezés elrendelését. A KKB döntés-előkészítő szerveként a szakmai feladatok ellátását az adott katasztrófatípus kezelésénél az első helyen felelős miniszter alá tartozó minisztériumban az érintett egyéb szervek tagjait is magába foglaló védekezési munkabizottság koordinálja (Kat. vhr. 5. §).

74

A védekezési munkabizottság a katasztrófaveszély elhárítására, illetve a katasztrófa elleni védekezés

során

–

a

következmények

felszámolása

érdekében

–

működik.

A

munkabizottságok annak a miniszternek szakmai szervei, akinek az adott katasztrófatípus „kezelése” az első helyi felelősségébe tartozik; a katasztrófavédelem irányítása és a szakirányítást végző miniszterek közreműködésével valósul meg (Kat. 12. §). A szabályozás szerint a KKB a védekezésre való felkészülésben és a megelőzésben kialakítja és érvényesíti a Kormány katasztrófavédelemmel összefüggő döntéseinek előkészítése során a felkészülés, valamint a védekezés egységes követelményeit (Kat. 9. §), mely feladatoknak a KKB csak részben tett eleget. Megtörtént a (jelentősebb és/vagy nemzetközi) gyakorlatokkal kapcsolatos általános feladatok számbavétele, felelősök, határidő kijelölése. Végrehajtásra került a jogszabályi módosítások és a korábbi tapasztalatok áttekintése. Alapvetően hiányzott azonban a katasztrófavédelem működési rendjére, a feladatok, a követelmények meghatározására, a tervezésre vonatkozó előírások megvalósítása. A védekezés során a 2010-es katasztrófák esetében – a KKB szerepe elsősorban nem a védekezés operatív irányítása vagy koordinációja, hanem a veszélyhelyzet kihirdetésének, illetve feloldása szükségességének/lehetőségének értékékelése, az erre vonatkozó javaslat meghozatala volt. A Kormány az árvizekkel kapcsolatban 2010. május 17-én hirdette ki a veszélyhelyzetet, majd 25-én feloldotta. Ezt követően június 2-án ismét kihirdette, ami június 17-ig tartott. Ebben az időszakban a KKB 2010. május 17-én, 20-án és 25- én, illetve június 1-jén és 2-án (kétszer) és 4-én ülésezett. Hasonlóan, az október 4-i Vörös-iszap katasztrófa után a KKB másnap ülésezett. A Kormány ezt követően kihirdette a veszélyhelyzetet [245/2010. (X. 6.) Korm. rendelet]. A KKB a vörös-iszap katasztrófával kapcsolatban a helyszíni ellenőrzés befejezéséig már nem tartott több ülést, jóllehet a Kormány a veszélyhelyzetet 2011. március 31-ig meghosszabbította. A KKB állandó jelleggel Titkárságot, Veszélyhelyzeti Központot (továbbiakban: VK) és Nukleárisbaleset-elhárítási Védekezési Munkabizottságot, valamint katasztrófahelyzetben az OKF állományából és az érintett minisztériumok állományából kijelölt szakemberekből álló Operatív Törzset (továbbiakban: OpT) és a nukleáris veszélyhelyzeten kívüli kockázat kezelésére védekezési munkabizottságot működtet. A Titkárság és az OpT a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által vezetett minisztérium, a Veszélyhelyzeti Központ (továbbiakban: VK) az OKF bázisán működik. A VK, a BM OKF szervezeti elemeként, mint a Katasztrófavédelmi Információs Rendszer országos szintű központja állandó ügyeleti szolgálattal biztosítja a katasztrófákkal összefüggő hazai és külföldi információk gyűjtését,

75

elemzését és 3 óránként, szükség esetén haladéktalanul, a BM OKF, valamint a Titkárság és az OpT vezetőjének tájékoztatását. [Kat. vhr. 3. § (5) bekezdés és a 48/1999. (XII. 15.) BM rendelet 8. §]. A 2010. évi árvizeknél feladatát – kisebb problémák mellett – megfelelően ellátta. A KKB munkaszervei között a napi munkakapcsolat és feladategyeztetés mindvégig folyamatos volt a 2010. évi árvízi védekezés során. A VK vezetője az OpT és a BM OKF állandó képviselőjeként mindennap részt vett az Országos Műszaki Irányító Törzs munkájában, az Árvíz-védekezési Munkabizottság vezetője részére naponta tájékoztatást adott az OpT, a katasztrófavédelmi szervek által végzett lakosságvédelmi tevékenységekről. Folyamatosan egyeztette a vízügyi szervekkel a homokzsákok felhasználását, a kitelepítettek elhelyezését és tájékoztatást kapott a vízügyi védekezés irányításának helyzetéről. Az OpT megnevezése nem pontosan tükrözi feladatkörét: nem a védekezés egészének operatív irányításában vagy összehangolásában, hanem annak bizonyos tevékenységeiben játszik szerepet. Az OpT a nukleáris veszélyhelyzeten kívüli kockázat kezelésére létrehozott védekezési

munkabizottság

működésének

megkezdéséig

végzi

a

katasztrófa

következményeinek elhárítására vonatkozó operatív döntések előkészítését, és javaslatot tesz a végrehajtásra az érintett miniszterek részére, ezt követően a KKB elnöke által meghatározott, a katasztrófákkal összefüggő lakosságvédelmi feladatok koordinálásával kapcsolatos feladatokat látja el (Kat. vhr. 3. §). Az egyértelmű szabályozás ellenére, a HM és a Vidékfejlesztési Minisztérium (továbbiakban: VM) tapasztalatai szerint, az OpT úgy működött 2010 májusában-júniusában, mint a KKB operatív irányítást biztosító szerve. Nem segítették a védekezés hatékonyságát az indokolatlanul beiktatott döntési mechanizmusok. A HM álláspontja szerint a honvédségi erők, eszközök kirendelésére vonatkozó MVB igények teljesítése, illetve a kérelmekre történő reagálás az OpT bonyolult adminisztrációs tevékenysége, továbbá alkalomszerű és gyakran változó jóváhagyási eljárási rendje miatt sok esetben indokolatlanul hosszú időt vett igénybe. A Rendőrség tapasztalatai szerint az első időszakban – főként június 4-én és 5-én – a vízügyi és a katasztrófavédelmi szervek tevékenységének összehangolatlansága komoly problémákat okozott. A helyszínen az árvízvédelmi feladatok koordinálását végző szakemberek kezdetben nem voltak felkészülve a viszonylag rövid időn belül nagy létszámban megjelent rendőri erők mozgatására, elosztására, illetve részükre megfelelő feladat meghatározására. Több esetben a helyi önkormányzatok vezetői sem tudtak az oda vezényelt rendőri állomány érkezéséről, létszámáról és a védekezéssel kapcsolatos információkat esetenként késve adták meg az egységparancsnokoknak. A Rendőrség védekezésben résztvevő állománya számos negatív

76

tapasztalatot szerzett, a szállások túlzsúfoltak voltak, a katasztrófavédelem téves felmérése miatt. Nem volt megfelelő kapacitása a kijelölt pihenőhelyeknek, sok esetben a megjelölt épületek az állomány odaérkezésekor már foglaltak voltak a védekezésben résztvevő más szervezetek által. Az állomány nagy része kényszerűségből szállító eszközökben vagy a szabad ég alatt töltötte pihenőjét, de az is előfordult, hogy a kijelölt helyiségben nem voltak fekvőhelyek.

A

területre

vezényelt

rendőrök

speciális

technikai

eszközökkel

és

védőfelszerelésekkel nem, vagy csak részben rendelkeztek. Az élelmezési szállítmányok rendszertelenül érkeztek meg a rendőri állományhoz (gyakran az ebéd és a vacsora szinte egy időben került kiosztásra). A katasztrófavédelem központi szerve – konkrét katasztrófa típustól függetlenül – a BM OKF, amely egyben a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter feladatellátását biztosító szervezet is. A BM OKF a katasztrófavédelmen kívül ellát egyéb feladatokat is, miközben a katasztrófavédelem nemcsak az ő feladatkörébe tartozik. A BM OKF/főigazgató legfontosabb feladatai közé tartozik például a tűzvédelmi ügyek kezelése, a tűzvédelmi technika tervezésének, fejlesztésének meghatározása, illetve piac-felügyeleti hatósági jogkör gyakorlása a tűzoltó-technikai termék, tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés, továbbá építési termék tűzvédelmi megfelelősége tekintetében. A katasztrófaelhárítás irányítása és koordinálása terén pedig a tervezési, szervezési, felkészítési szakmai elvek és követelmények kidolgozása, a lakosságvédelmi feladatokkal kapcsolatos tervező, szervező feladatok ellátása. A nukleáris és radiológiai veszélyhelyzethez, illetve a veszélyes anyagokhoz kapcsolódó első helyi felelősségbe tartozó feladatok ellátása, beleértve a veszélyes ipari üzem, veszélyes létesítmény-építési, használatbavételi, továbbá veszélyes tevékenység megkezdésének katasztrófavédelmi engedélyezése, a biztonsági elemzés, illetve biztonsági jelentés valóságtartalmának ellenőrzése (akár helyszíni ellenőrzéssel), illetve az elrendelt kiegészítő intézkedések megvalósításának elégtelensége esetén a veszélyes tevékenység korlátozása/ megszüntetése. A BM OKF létszáma a 2000-es megalakulását követően 2010-ig folyamatosan csökkent (2001-2009 között több mint 8%-kal). Az engedélyezett létszám 2011-re 5,4%-kal, 1908 főre nőtt 2010-hez képest, miközben rendvédelmi szerv jellege erősödött: 2009-ben az állomány 55%-a volt hivatásos állományú, 2011-ben már 60%-a. A szervezet kiadási előirányzatának teljesítése 2009-ben 17,95 Mrd Ft volt, 2011-re a költségvetési törvény szerinti előirányzata 11,29 Mrd Ft volt.50 50

Forrás: BM OKF

77

A BM OKF, illetve a főigazgató rendkívül szerteágazó feladatkörét három törvény (a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény, a Pvt. és a Kat.) és az azok felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok határozzák meg. Ezek szakmai és (szak)hatósági feladatokat egyaránt tartalmaznak. Az OKF területi katasztrófavédelmi/polgári védelmi struktúráját a 21 igazgatóság (a budapesti és a 19 megyei mellett a Repülőtéri Katasztrófavédelmi Igazgatóság) 98 polgári védelmi kirendeltsége, 68 polgári védelmi irodája, továbbá a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ alkotja. Ez alkalmassá teszi, hogy – a tűzoltósági feladatokat ellátó szervezeteivel együtt – az ország bármely részén előforduló katasztrófaveszélyt közvetlenül is felfedje, megkezdje akár önállóan, akár más szervezetekkel együtt a védekezést. A katasztrófavédelemben érintett egyéb szervezetek feladatairól ágazati külön jogszabályok is rendelkeznek. A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter felügyelete alá tartozó szervek katasztrófák elleni védekezésének irányításáról és feladatairól szóló 42/2001. (VI. 15.) FVM rendeletben a fejezethez tartozó, a katasztrófavédelemben érintett szervezetek kijelölése jelenti a szabályozás érdemi részét. Az egészségügyi ágazat polgári védelmi feladatairól szóló 21/1998. (XII. 27.) EüM rendelet viszont részletesen tartalmazza az ÁNTSZ és más közegészségügyi intézmények, az Országos Mentőszolgálat, egészségügyi intézmények vezetőinek, illetve a háziorvosok/ kezelőorvosok feladatait. A katasztrófavédelemben kiemelt szerepet játszó honvédelmi és rendvédelmi szervezetekre vonatkozóan – a megfelelő törvények felhatalmazása alapján – az ágazati miniszterek külön rendeleteket adtak ki: a honvédelmi ágazat katasztrófák elleni védekezésének irányításáról és feladatairól szóló 23/2005. (VI. 16.) HM rendelet és a 48/1999. (XII. 15.) BM rendelet, amely BM szervezeti egységeire, a BM OKF-re, területi és helyi szerveire, a Rendőrségre, valamint a szakirányítás keretében a hivatásos önkormányzati, a létesítményi és az önkéntes tűzoltóságokra terjed ki. A rendeletek részletesen és megfelelően szabályozzák a feladat- és jogköröket, az eljárási szabályokat.[7]

3.1.3. A területi és helyi igazgatási szervek, a karitatív szervezetek A honvédelem területi és helyi igazgatási feladatait centrális alárendeltségben működő közigazgatási szervek, a megyei (fővárosi) védelmi bizottságok (MVB) és helyi védelmi bizottságok (HVB), valamint a polgármesterek végzik. A megyei közgyűlés elnöke, a főpolgármester és a polgármester – a Pvt. és a Hvt. által kivételes jogintézményként megállapított – államigazgatási hatósági jogkörében jár el, azaz a képviselő-testület nem utasíthatja, döntését nem bírálhatja felül (a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.

78

törvény 7. § (3) bek. A HVB-ok alapvetően a kistérségi rendszerre épülnek, akárcsak a honvédelmi körzetek. A HVB-k működési helye megegyezik a kistérségi, illetve honvédelmi körzetközpont település székhelyével. A Hvt. szerint a Kormány közvetlenül, illetőleg az illetékes miniszter útján irányítja az MVB-k honvédelmi feladatainak végrehajtását [55. § (2) bekezdés]. A MVB pedig a honvédelmi igazgatási jogkörében irányítja a HVB-ok és a polgármesterek honvédelmi tevékenységét [56. § (1) bekezdés]. A Kat. vhr-ben a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter „irányítja és ellenőrzi a védekezéssel és a felkészüléssel kapcsolatban” a MVB-ok, illetve a megyei védelmi bizottságok elnökei feladatainak végrehajtását [12. § (1) a) pont]. A 232/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet előírásai szerint a vízgazdálkodásért felelős miniszter ellátja MVB-ok árvíz- és belvízvédekezéssel (a károk megelőzését, elhárítását, illetőleg mérséklését szolgáló műszaki és államigazgatási feladatok végrehajtása) kapcsolatos tevékenységének szakmai irányítását. Az MVB tagjai közé tartoznak a polgári védelmet irányító állami szervek vezetői/ képviselői, összetételénél fogva egyesíti a komplex védelem terén feladat- és hatáskörrel rendelkező szervek szakmai, igazgatási képességeit. Minősített időszakokban az MVB teljes jogkörét a megyei közgyűlés elnöke gyakorolja, ezáltal államigazgatási, hatósági jogkörben rendeli el a gazdasági, anyagi szolgáltatások igénybevételét [Hvt. 55. § (3) bekezdés.] A megyei közgyűlés elnöke, a főpolgármester, a polgármester polgári védelmi feladatait a megyei közgyűlés hivatala, a főpolgármesteri hivatal, a polgármesteri hivatal és az illetékes hivatásos polgári védelmi parancsnokság közreműködésével látja el [Pvt. 12. § (1) bekezdés]. Ezzel szemben a Hvt. szerint a megyei közgyűlés elnöke, a főpolgármester a védelmi igazgatási feladatait – beleértve a polgári védelmi feladatokat – a főjegyző, valamint a főpolgármesteri hivatal, illetőleg a megyei önkormányzati hivatal közreműködésével látja el [56. § (3) bekezdés]. A Kat. alapján az MVB és HVB elnökei katasztrófavédelmi szakmai feladataikat – nyilván ide számítanak árvíz- és belvízvédekezés műszaki feladatai is – viszont a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet közreműködésével látják el [20. § (2) bekezdés]. A bizottságok és elnökeik közötti hatásköri elhatárolás pontatlansága a vízgazdálkodási szabályozásban is megtalálható. A Vgtv. szerint „az árvíz- és belvízvédekezés, valamint a helyi vízkárelhárítás államigazgatási feladat- és hatáskörét – a külön jogszabályban meghatározottak szerint – a megyei közgyűlés elnöke, illetőleg a polgármester, fővárosban a főpolgármester látja el” [17. § (4) bekezdés]. A „külön jogszabály”, a 232/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet viszont árvíz- és belvíz-védekezési területi bizottság feladat- és hatáskörét az illetékességi területén a honvédelemről szóló törvény szerinti fővárosi, megyei védelmi bizottság [7. § (1) bekezdés].

79

A KKB a Kat. szerint a védekezés irányítása területén összehangolja a megyei, a fővárosi védelmi bizottság elnöke, valamint a védekezésben részt vevő szervek katasztrófák elleni védelmi tevékenységét (10. § a) pont). Másfelől az MVB és a HVB „az illetékességi területén összehangolja

a

Hvt.

66.

§-ának

(1)

bekezdésében

meghatározott

szervek

katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatainak ellátását és az arra való felkészülést” [15. § (1) bekezdés]. A többszöri összehangolás a katasztrófavédelemben (védekezésben) alapkövetelményként megjelenő gyorsaság, operativitás ellen hat. A honvédelmi igazgatás helyi szintjét a polgármesterek jelentik. A polgármesterek ennek keretében irányítják a polgári védelmi, illetve a rendkívüli intézkedésekből eredő feladatok ellátását [Hvt. 59. § (2) bekezdés]. Hasonlóan a katasztrófavédelemre vonatkozó jogszabályok is központi szerepet jelölnek ki számukra. A polgármester felel a katasztrófavédelem teljes folyamatában (felkészülés/megelőzés, védekezés, helyreállítás) és minden ezzel összefüggő tervezési, szervezési, összehangolási, végrehajtási, irányítási, létesítési, működtetési, tájékoztatási,

riasztási,

adatközlési

és

ellenőrzési

tevékenység

végrehajtásáért.

A

polgármesterek feladatait, felelősségét meghatározó jogszabályok szerint: elkészíti a terveket, irányítja védekezésre való felkészítést és a helyi katasztrófavédelmi tevékenységet. Szervezi és irányítja a lakosság védelmét, kitelepítését, kimenekítését, illetőleg befogadását és visszatelepítését, valamint az anyagi javak védelmét, a lakosság létfenntartásához szükséges anyagi javakkal történő ellátását, kötelezi. A polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárt a katasztrófavédelem érdekében határozattal polgári védelmi szolgálatra, gondoskodik a lakosság tájékoztatásáról, elrendeli az élet és az anyagi javak védelméhez szükséges intézkedéseket, illetve a polgári védelmi szervezetek alkalmazását, továbbá együttműködik más települések polgármestereivel, a védekezésbe bevont más szervezetekkel (Kat. 19-20. §-ok). Ezen kívül vagy ezek végrehajtása során ellenőrzi és értékeli a települési és munkahelyi polgári védelmi szervezetek felkészültségét, gondoskodik a védekezésben részt vevő erők váltásáról, pihentetéséről és ellátásáról. Folyamatosan adatokat szolgáltat a HVB részére, szervezi és irányítja a katasztrófa által okozott károk felmérését és a helyi erők által végzett helyreállítási tevékenységet, irányítja a helyreállítási feladatok végrehajtását, a helyreállításhoz szükséges rendelkezésre álló anyagok, eszközök és munkaerő igénybevételét, felhasználását, illetve a humanitárius segélyek elosztását, valamint ellenőrzi a helyreállítási feladatok végrehajtását (Kat. vhr. 14. §). Ugyanakkor a Kat. egy kitétele általánosságban csökkenti a polgármesterek felelősségét. A törvény szerint a polgármester a helyi lehetőségek figyelembevételével felelős a védekezés feltételeinek a biztosításáért [Kat. 19. § (1) bekezdés a) pont.]

80

A jogszabályok nem célszerűen határozták meg az önkormányzatok számára a feladat és hatásköröket, azok telepítésénél nem vették figyelembe a helyi önkormányzatok rendelkezésére álló erőforrásokat (logisztikai felkészültség, szakmai, műszaki és pénzügyi felkészültség). Az anyagi források hiányában az önkormányzatok egy része nem rendelkezett a védekezéshez szükséges készletekkel. Ennek hiányában viszont a védekezés és a mentés munkálatai

a

védekezésben

részt

vevők

testi

épségére

is

veszéllyel

járt.

A

katasztrófahelyzetek megelőzéséhez szükséges műszaki eszközökkel, illetve a védekezés megkezdéséhez

szükséges

eszközökkel,

saját

készletekkel

nem

rendelkeztek

az

önkormányzatok. Védekezésbe bevonható eszközök a helyi gazdasági társaságok, vízi társulatok,

a

lakosság

tulajdonában

voltak.

A

tulajdonosok

elérhetőségéről

az

önkormányzatok a helyi védekezési tervekből rendelkeztek információval, azonban a más tulajdonát képező védekezésbe bevonható eszközök műszaki állapotáról nem volt információjuk. Az

önkormányzatok

személyi

és

anyagi

lehetőségei

nincsenek

arányban

a

katasztrófavédelem helyi feladataival. Az önkormányzatokhoz az előírások olyan feladatokat (megelőzés, védekezési tervek, védekezés, helyreállítás) telepítettek, amelyekre szakmailag csak részben készültek fel. A polgármesterek számára nem állt rendelkezésre olyan szakember állomány, akikkel rendszeresen ellenőrizni tudta volna a területén lévő vízfolyások, vízelvezető árkok állapotát, illetve

szükség

esetén

intézkedéseket

kezdeményezhetett

volna.

Az

ellenőrzött

önkormányzatoknál tapasztalható volt, hogy a korábban külön helyrajzi számon jegyzett árkok az új térképeken már nem kerültek feltüntetésre sem, amit szintén nem tártak fel időben, így a karbantartásra vonatkozó szükséges intézkedések is elmaradtak. A szabályozás nem határozta meg célirányosan és egyértelműen a feladat- és hatásköröket a megelőzésben különös tekintettel a helyi önkormányzatok közötti, illetve fölötti

koordinációkra.

Az

eltérő

tulajdonosi

szerkezet

a

katasztrófa-helyzetek

megelőzésénél akadályozta a mederkarbantartást, mederrendezést, mert csak a saját tulajdonú részekre volt benyújtható a pályázat. Ez egy adott vízfolyás esetében megvalósíthatatlanná tette a megelőzési munkához a külső források bevonását. Az állami szervek és az önkormányzatok tevékenységében nem alakult ki kellő együttműködés. Minden érintett szervezet csak a számára előírt feladatok ellátására, a saját tulajdonú eszközök kezelésére figyelt. Egymás irányába még a tájékoztatási kötelezettséget sem tartalmazták a jogszabályok. A védőművek tulajdonviszonyaiból eredő feladat- és felelősségi viszonyok megosztottsága, az együttműködés hiánya akadályozta a hatékony és eredményes kármegelőzést.

81

Az önkormányzatoknak nem volt tudomása arról, hogy a területükön lévő vízfolyások tulajdonosai mely feladatok ellátását ütemezték, illetve milyen munkákat végeztek el. A Kat. alapján az „önként jelentkező társadalmi és karitatív szervezetek segítséget nyújtanak, együttműködnek, ha erre vonatkozó hajlandóságukat kinyilvánítják”. Az önként jelentkező szervezetek és személyek alkalmasságának feltételeit a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, illetőleg a tevékenysége szerint illetékes miniszter határozza meg. A Kat. vhr. ezt azzal egészíti ki, hogy a KKB tagjai „javaslatot tesznek az ágazat katasztrófavédelemben részt vevő szerveinek és a katasztrófavédelembe bevonható gazdálkodó, valamint az önkéntesen jelentkező civil szervezetek közül a tevékenységénél és szervezeténél fogva állandó együttműködésre alkalmas és a helyi részvételnél átfogóbb tevékenységre is képes szervezeteknek a kijelölésére, a katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladataik meghatározására” [6/A. § (5) bekezdés d) pont]. A BM és külön-külön 4 karitatív szervezet (a Máltai Szeretetszolgálat kivételével) 2010 júniusában, illetve augusztusában az „állampolgárok magántulajdonában keletkezett károk csökkentése, a normális életfeltételek biztosítása, és az eredményes segítségnyújtás céljából” együttműködési megállapodást kötött. Eszerint a karitatív szervezet – az illetékes önkormányzattal egyeztetve, a saját igazolási és ellenőrzési rendszere szerint – közreműködik a kitelepítettek ellátásában, a helyreállítás-újjáépítés feladataira rendelkezésére álló forrásait az árvízkárosult lakosság lakhatási feltételeinek biztosítására, házaik felújítására, valamint ingóságaik pótlására fordítja. Ennek érdekében a BM a veszélyhelyzettel érintett terület(ek)ről – települések szerinti bontásban – a sérült vagy teljesen megsemmisült lakóházakról kimutatást biztosít a karitatív szervezet részére. A kormányzat és a karitatív szervezetek által közösen meghatározott cél, hogy a károsultak lehetőség szerint azonos támogatásban részesüljenek az állami, a biztosítók és a karitatív szervezetek közreműködése eredményeként.[8]

3.2. AZ ÚJ KATASZTRÓFA TÖRVÉNY HATÁSAA KATASZTRÓFAVÉDELEMBEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEKRE ÉS A MAGYAR HONVÉDSÉGRE „Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője rendszerváltási értékű pillanatnak nevezte az általa vezetett, 2012. január 1-e óta, immár egységes állami szervezet megalakítását. A miniszterelnök szerint a katasztrófavédelmi rendszer átalakítását, egységessé tételét azzal indokolta, hogy a korábbi években az állam erői szétforgácsolódtak,

82

és a magánérdekek a közösség érdekei fölé kerekedtek.” [9]A korszakos változásokat elindító törvény rendelkezései változásokat hoztak a katasztrófavédelmi szervek-, tűzoltóságok, a MH továbbá a polgári védelmi szervezetek tekintetében, valamint a katasztrófák elleni védekezés irányításában. A törvény hatálya kiterjed a Magyarország területén katasztrófa megelőzése érdekében,

Magyarország

területén

végzett

katasztrófaveszélyes

tevékenységre,

veszélyhelyzetben, katasztrófaveszély esetén, továbbá akkor, ha a katasztrófák károsító hatása ellen Magyarország területén védekezés szükséges, beleértve a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezést is. A törvény – összhangban Magyarország Alaptörvényével51–

a

minősített

időszakok

rendszerének

megújításával,

illetve

a

bekövetkezett katasztrófa esetén irányadó rendkívüli intézkedések megteremtésével, garantálja az ország területén élő lakosság életének, vagyonának biztonságát.Orbán Viktor miniszterelnök szerint: „Valódi sikerágazat a magyarországi katasztrófavédelem, amelynek új rendszerével elkerülhetőek lesznek a 2010-es iszapömléshez hasonló katasztrófák. Az állam mostantól nem moshatja kezét, ha a katasztrófavédelemben valami nem működik rendesen.”52

3.2.1. A katasztrófa törvényben bekövetkezett változások A törvény a védekezés és következmények felszámolása során lehetővé teszi az állampolgárok és a katasztrófavédelemben résztvevő szervek – köztük a MH - bevonását, illetve a közreműködését. A katasztrófavédelemben résztvevő szervek feladataikat a különböző védekezési rendszerek működésének összehangolásával biztosítják, egyben rendelkezésre bocsátják az állampolgárok tájékoztatásához szükséges információkat, az életet, testi épséget, az anyagi javakat és a környezetet veszélyeztető hatásokról. Az új törvénnyel a hivatásos önkormányzati tűzoltóság megszűnt, helyébe az egységes katasztrófavédelmi szervezetrendszeren belül működő állami tűzoltóság lépett. A hivatásos önkormányzati tűzoltóságok a hivatásos katasztrófavédelmi rendszerbe tagozódnak be, ezáltal közvetlen állami irányítás alá kerültek. Mindezek mellett továbbra is működnek az önkormányzati és önkéntes tűzoltó egyesületek is. A törvény a tűzvédelem állami kézbe helyezésével számos problémát old meg, elősegíti a helyi érdekektől mentes, egységes rendvédelmi és megfelelő szintű irányítással bíró rendszer létrejöttét. Az állami tűzoltóság a meglévő kapacitások jobb hatásfokú kihasználásával, az erő- és eszközállomány optimális 51 52

Megjelent a Magyar Közlöny 2011. április 25-i 43. számában hvg.hu/mti: Sikerágazat a magyarországi katasztrófavédelem

http://hvg.hu/itthon/20120102_katasztrofavedelem_orban Letöltve: 2012. január 2.

83

tervezésével és rendszerben tartásával hatékonyabb tűzvédelmet eredményez, és az anyagi források ésszerű felhasználását teszi lehetővé. Az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai bizonyították, hogy nélkülözhetetlen a védelmi igazgatás területi és helyi szintjén az irányítási jogosítványok megújítása annak érdekében, hogy a szükséges megelőző intézkedések meghozatala szervezettebben, gördülékenyebben történjen. Fontos, hogy közvetlenül az adott eseményt megelőzően sor kerüljön olyan intézkedésekre és döntésekre, amelyek segítségével könnyebben és gyorsabban kezelhetők a veszélyhelyzetek. Ez a megelőző időszak lehetőséget biztosít arra, hogy egy előre kidolgozott terv alapján azonnal intézkedés szülessen az emberi élet, a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak, a kritikus infrastruktúrák védelme, a lakosság alapvető ellátásának biztosítása érdekében. Az új katasztrófavédelmi törvény meghatározza az Alaptörvényben nevesített polgári védelmi kötelezettséget is, kiegészíti a „katasztrófavédelmi feladatok” ellátásával, lefekteti – a többi között a személyesen teljesítendő, illetve vagyoni szolgáltatás területén is – e kötelezettség részletszabályait. A polgári védelem, amelyet fél évszázaddal ezelőtt a háborús és a mindennapi veszélyhelyzetek esetére, a lakosság megsegítésére hoztak létre, az újkor kihívásait figyelembe véve más típusú felkészültséget és eszközellátást igényel, így ezek az erők újabban elsősorban a természeti és ipari katasztrófák, különleges, súlyos balesetek kezelésénél lesznek bevethetők. Az elmúlt évek kialakult katasztrófahelyzetei rávilágítottak arra, hogy a katasztrófavédelmi szervek állományain túl jelentős számú, olykor több ezer önkéntes bevonására is szükség van. A koncepció szerint egységesítenék a honvédelemről és a polgári védelemről szóló törvényben foglalt kötelezettség életkori határait - amely jelenleg a honvédelmi törvény alapján a nőknél 18-50, férfiaknál 18-55 éves kor; a polgári védelem esetén a nőknél 18-55, férfiaknál 16-60 éves kor - úgy, hogy az utóbbit folyamatosan kitolnák a mindenkori öregségi nyugdíjkorhatárig. Az új rendszer két pilléren nyugszik: egyrészt a már létező, speciális szaktudással, technikai eszközökkel rendelkező szervezeteken, amelyek komoly helyzetekben eddig önkéntes alapon végezték tevékenységüket, másrészt a speciális tevékenységet végzők és cégek bevonásán, a "köteles polgári védelmi szolgálat" létrehozásán. Utóbbi azt jelenti, hogy a speciális szaktudással rendelkezőket, valamint a fizikai állapotuk és életkoruk alapján egy adatbázisban összesített embereket, akik összesen akár sok tízezren is lehetnek, "mozgósítási határozattal" bevonnák a védekezési munkálatokba, költségeiket pedig az állam, illetőleg az erre a célra létrehozandó katasztrófavédelmi célelőirányzat fedezné. Konkrét veszélyhelyzetekben a szakmai feladatok hatékonyabb koordinálása érdekében kialakítanák a helyszíni operatív

84

csoportok rendszerét, melyek több települést fognának össze, és kapcsolatot tartanának a települési vezetők mellé rendelt katasztrófavédelmi összekötőkkel, de felülvizsgáltatnák az önkormányzati vezetők veszélyhelyzeti képzésének rendszerét is. A 2010. május-júniusi árvizek során bebizonyosodott: a hatékony védekezéshez elengedhetetlen, hogy a védekezésért helyi szinten felelős személyek rendelkezzenek alapvető katasztrófavédelmi ismeretekkel. A helyi önkormányzatok védelmi igazgatási feladatainak támogatása valósul meg a képzett közbiztonsági referens intézményének bevezetésével. A közbiztonsági referensek közvetlenül segítenék az önkormányzatok katasztrófák elleni felkészülési, mentési, védekezési tevékenységét, valamint rendelkeznének honvédelmi ismeretekkel is. A katasztrófavédelmi törvény hatálya alá tartozó veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek feletti hatósági felügyelet hatékonyabbá tétele érdekében a törvény bevezeti a kisebb súlyú jogsértéseket szankcionáló katasztrófavédelmi bírság jogintézményét. A bírság a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek esetében javítja az üzemeltetői kötelezettségek teljesítését. A katasztrófavédelem 2007 óta rendelkezik hatósági jogosítványokkal a közúti veszélyesáruszállítás ellenőrzésére vonatkozóan, január elsejétől ez a jogkör a vízi, légi és vasúti szállításra is kiterjed majd. A törvény szerint az új típusú veszélyhelyzeti irányítási rendszerben megalakuló egységes iparbiztonsági hatósága megelőzési munka keretében szigorú hatósági felügyeletet lát majd el, amelyben jelentős szerepet kap a szankciók körének bővítése a veszélyes áruk szállítása terén. A törvény megteremti annak lehetőségét is, hogy a katasztrófavédelmi hatóság a veszélyesáru-szállítás szabályainak megszegése esetén bírságot szabhasson ki. A törvény alapján a veszélyes anyaggal foglalkozó üzemek és a küszöbérték alatti üzemek üzemeltetői, valamint a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó külön jogszabály szerinti veszélyes áruk tárolását, gyártását és feldolgozását végző gazdálkodó szervezetek kötelesek katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetni a hivatásos katasztrófavédelemi szerv központi szervének. A hozzájárulásból származó bevétel műszaki-technikai eszközök, felszerelések beszerzése, fejlesztése, felújítása és objektumok létesítése céljára, védekezési kiadásokra, közbiztonsági referensek képzésére, valamint polgári védelmi szervezetek képzésére, felszerelésére, illetve önkéntes mentőszervezetek támogatására használható fel. A védelmi igazgatási rendszer átalakulása a Megyei Védelmi Bizottságok működését is jelentős mértékben érinti. A polgármesterek katasztrófavédelmi feladatai is változtak, a polgármester a településen, ahogy eddig is tette, irányítja és szervezi a felkészülés és védekezés feladatait, a veszélyhelyzet kihirdetésével azonban már nem a település

85

polgármestere a helyi katasztrófavédelmi tevékenység irányítója, hanem a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének vezetője által kijelölt személy. A januártól hatályba lépett az új kat. tv. alapján állami kézbe került a védelmi igazgatás, így a megyei védelmi bizottság elnöke a mindenkori kormánymegbízott. A katasztrófák megelőzése, valamint a bekövetkezett események során a helyreállítás és az újjáépítés időszakában a hatékonyság fokozása az együttműködési megállapodás célja. Az idén januárban felállt kormányhivatal

16

szakigazgatási

szervet

foglal

magába.

Mostantól

nem

csak

adatszolgáltatással segítik az esetleges katasztrófahelyzetek elhárítását, hanem közös továbbképzéseken vesznek részt, és összehangolják a hatósági ellenőrzési feladatokat is. A kormányhivataloknak általános kötelessége, hogy mindent megtegyen annak érdekében, hogy a helyi állami hatóságokkal, államigazgatási szervekkel minden területen, de különösen az állampolgárok biztonságát érintő területen együttműködjön. Az önkéntes szerveződések, civil mentőszervezetek meghatározott feltételek teljesítése mellett alakulhatnak meg, illetve működhetnek. Az új szabályozási rendszer létrejöttének oka, hogy csak a megfelelő szaktudással rendelkezők vegyenek részt a hazai és nemzetközi mentéseknél és a külföldön is igénybe vehető mentőszervezetnek nemzetközi minősítési rendszerben, előírt képességekkel kell rendelkezniük. Minden megyében, valamint munkahelyeken

is

lesznek

önkéntes

katasztrófavédelmi

mentőszervezetek.

Az

új

katasztrófavédelmi törvény szabályozza az önkéntes mentőszervezetek védekezésbe való bevonását, illetve támogatását. A jogszabály e tevékenységet önkéntes polgári védelmi szolgálatként határozza meg. Tagjaik az állam által meghatározott módon vizsgát tesznek, míg a szervezetek pénzügyi támogatásokra pályázhatnak eszközparkjuk bővítésére. Jelenleg az új típusú szervezetben kereken kétezer tagot tartanak nyilván, és a katasztrófavédelem számításai alapján létszámuk elérheti a 100 ezer főt.

3.2.2. Az 2012-ben hatályba lépett törvények a MH-ra vetített hatásai A MH olyan állami szervezet, melynek legfőbb rendeltetése, egyben létrehozásának indoka is a normálidőszaktól eltérő tevékenységek végzése. A honvédség működtetését az a jól

felfogott

össztársadalmi

érdek

teszi

elengedhetetlenül

szükségessé,

hogy

válsághelyzetekben is működőképes, megfelelő képességekkel rendelkező, feladatorientált szervezettel lehessen felvenni a káros folyamatok hatásai elleni küzdelmet. Természetesen a MH erőforrásainak alaprendeltetése szerinti feladat-végrehajtás során történő felhasználása

elsősorban

háborús

konfliktusokban

tervezett,

mégis

érdemes

a

katasztrófahelyzetekben történő szerepvállalás lehetőségeit is vizsgálni, különös tekintettel az

86

erőforrások szűkös voltára, mely a hatékonyság növelését és az erőforrás-felhasználás racionalizálását követeli meg ezen a téren. Ebből adódóan a honvédelmi ágazat is meg kell, hogy kezdje a katasztrófavédelmi feladatrendjére vonatkozó jogszabályok és egyéb alacsonyabb szintű szabályzó dokumentumok felülvizsgálatát, melytől a kormányzat elsősorban a rendelkezésre bocsátott erőforrások hatékonyabb felhasználását várja. A MH katasztrófavédelmi tevékenységét szabályzó jogi normák jelentős része nem kizárólag a honvédségre vonatkozik, hanem a katasztrófavédelemben érintett szervezetekre általában. A katasztrófavédelmi tevékenység végzése során a MH erői kizárólag más minisztériumok, szervezetek erőivel közösen hajtanak végre feladatokat, ezért különösen fontos a katasztrófavédelmi feladatokat meghatározó jogszabályok pontos ismerete a zökkenőmentes együttműködés

kialakítása

érdekében.

Fontos

továbbá

a

tevékenység

szabályos

dokumentálása a költségek megfelelő elszámolása céljából. Magyarország Alaptörvényének elfogadása a vizsgált terület vonatkozásában lényegi változást is hozott. A MH feladatait rögzítő 45. cikk továbbra is az Országgyűlést, a köztársasági elnököt, a Honvédelmi Tanácsot, a Kormányt, valamint a feladat- és hatáskörrel rendelkező (honvédelmi) minisztert jogosítja fel a MH irányítására, a működés irányítását pedig a Kormány hatáskörébe adja. A MH alkotmányos alapfeladata lett azonban a katasztrófák megelőzésében, következményeik elhárításában és felszámolásában történő részvétel.53 A 2012. január 1-től hatályos új honvédelmi törvény54számos változást jelenít meg a katasztrófavédelem szervezeti alrendszerében, mely elsősorban a polgármestereket, a Védelmi Bizottságokat,

azok

hatáskörét

és

feladatait

érinti.

A

MH-t,

különösen

annak

katasztrófavédelmi feladatait illetően azonban fenntartja a jelenleg hatályos szabályozást. Az Alaptörvény szóhasználatától eltérően a honvédségi erők számára a katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásában történő „közreműködést” határoz meg „hozzájárulás” helyett, de a jogalkotó szándéka nem változott: a MH a továbbiakban sem elsődlegesen felelős szervezet a katasztrófahelyzetek kezeléséért. Várhatóan a jogalkotói szándék tartósan fent fog maradni, és a MH a közeli jövőben nem lesz elsődleges beavatkozó szerv. Lényegi változást jelent azonban a Honvéd Vezérkar főnöke saját hatáskörében kirendelhető erők meghatározása. Az új törvény alapján ugyanis a vezérkarfőnök 200 főt saját hatáskörében rendelhet ki 53 54

Magyarország Alaptörvénye, 45. cikk (3) bekezdés. A honvédelemről és a MH-ról, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi

CXIII. törvény

87

katasztrófavédelmi feladatok ellátására legfeljebb 21 napra, míg a korábbi szabályozás alapján csak ennek felére volt jogosult. A katasztrófavédelmi szakterületen együttműködő szervezetek számára fontos tervezési alapinformáció, hogy a Honvédség katasztrófavédelmi célú feladatokba történő bevonása esetén meg kell határozni a kirendelés célját, időtartamát, a kirendelt erők feladatait, létszámát és eszközeit, fegyverzetét, továbbá földrajzilag körülírt területét. Kiemelt fontosságú, hogy a kirendelt erők a Honvédség állományába tartozó kijelölt parancsnok vezetésével hajtják végre a feladatot. Fentiek alapján a katasztrófahelyzetek kezeléséért elsődlegesen felelős szervezetek, amennyiben honvédségi erők kirendelését kérik, az előzőekben ismertetett adatokat az alkalmazásra vonatkozó felkéréssel egyidejűleg meg kell, hogy adják a honvédelmi ágazat részére. A MH egyetlen, folyamatosan üzemelő kapcsolati ponttal rendelkezik ezen felkérések vételére, ez pedig a MH Központi Ügyelet. Fontos feladat tehát, hogy a többi ágazat hasonló központi kapcsolati pontja (elsősorban a BM OKF főügyelete) ezt az információigényt ismerje. Hasonlóan fontos valamennyi minisztérium tárcaközi együttműködésért felelős szervezetének megfelelő tájékoztatása a honvédségi erők igénylésének törvényi hátteréről és megváltozott rendjéről. Fontos megjegyezni, hogy a honvédségi erők katasztrófavédelmi célú igénybevételére nincsen általánosan alkalmazott nemzetközi gyakorlat. Ezért szükséges ismerni a környező országok szabályozását, tekintettel elsősorban a regionális katasztrófák nemzetközi együttműködés keretében történő kezelésére. Az új kat. tv-ben fontos változást jelent, hogy a jogalkotó egyértelművé teszi a MH vezetésiirányítási rendjének függetlenségét a katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásában érintett további szervezetekétől.55 Továbbra is a megyei, fővárosi védelmi bizottságok hatáskörében marad a területi szintű együttműködés szervezése a közigazgatási szervek, a MH, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a társadalmi szervezetek között a felkészülés és megelőzés időszakában. A honvédelmi törvénnyel összhangban az új kat. tv. is meghatározza a honvédségi erők igénybevételének engedélyezésére jogosult vezetők körét (a Honvéd Vezérkar főnöke, a honvédelemért felelős miniszter, illetve a Kormány). Fontos azt is kiemelni, hogy a törvény 76. § (1) bekezdés alapján a MH katasztrófák elleni védekezésre történő felkészülésének és védekezésének költségeit az állam viseli. Mindemellett a törvény fontos alapvetéseket 55

4. § (4) bekezdés: „Ez a törvény nem érinti a MH vezetési-irányítási rendszerére, valamint a katonai függelmi viszonyokra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket.”

88

tartalmaz a katasztrófahelyzetek kategorizálásával, valamint a polgári védelemmel kapcsolatosan is. A 23/2005. HM rendelet módosítása a15/2011. HM rendelettel: A HKR felsőszintű vezetési és irányítási rendszerét is szabályozó rendelet módosításának elsődleges célja a Honvédelmi Katasztrófavédelmi Rendszer vezetése hatékonyabb működtetésének biztosítása.

A Honvédelmi Minisztérium máig lezárult átalakítása

szükségessé tette a HKR felső szintű vezetési és irányítási rendszerének felülvizsgálatát és a rendszer hatékony működtetése megkívánja

a Honvéd

Vezérkar főnök

aktívabb

közreműködését a katasztrófavédelmi feladatok ellátásában, mind a védekezésre történő felkészülés, mind a közvetlen katasztrófavédelmi feladatok végrehajtása során. Világossá vált a Honvéd Vezérkar főnökének azon igénye, hogy személyes közreműködése jogszabályi szinten is nagyobb hangsúlyt kapjon, a HKR rendszerében aktívabb szerepet kíván ellátni a szolgálati alárendeltségébe tartozó szervezetek irányítása vonatkozásában.

Részkövetkeztetés: Az új katasztrófavédelmi törvény számos területen jelentős változást jelent. Ahivatásos önkormányzati tűzoltóságok átalakulnak állami tűzoltósággá, melyek az egységes katasztrófavédelmi szervezetrendszeren belül, mint „kéznél lévő” erők működnek majd. Az új törvény alapján nagyobb hangsúlyt fektet a katasztrófavédelem a megelőzésre, mert fontos, hogy közvetlenül az adott eseményt megelőzően sor kerüljön olyan intézkedésekre és döntésekre, amelyek segítségével könnyebben és gyorsabban kezelhetők a veszélyhelyzetek. Képzett közbiztonsági referensek segítik majd az önkormányzatok katasztrófák elleni felkészülési, mentési, védekezési tevékenységét, valamint rendelkeznének honvédelmi ismeretekkel is. Az önkéntes mentőszervezetek tevékenységét érintően is jelentősaz új törvény. Az új típusú veszélyhelyzeti irányítási rendszerben megalakuló egységes iparbiztonsági hatóság a megelőzési munka keretében szigorú hatósági felügyeletet lát majd el, és bevezetik az iparbiztonsági és katasztrófavédelmi bírságot, valamint a veszélyes anyagokat előállító, tároló, felhasználó és szállító szervezeteknek katasztrófavédelmi hozzájárulást kell fizetni. A hozzájárulásból származó bevétel műszaki-technikai eszközök, felszerelések beszerzése, fejlesztése, felújítása és objektumok létesítése céljára, védekezési kiadásokra, közbiztonsági referensek képzésére, valamint polgári védelmi szervezetek képzésére, felszerelésére, illetve önkéntes mentőszervezetek támogatására használható fel.

89

Az új kat. tv. kitér a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni hatékonyabb védekezés kialakítására, a lakosság és a polgári védelem szerepének erősítésére, valamint szabályozza a katasztrófák elleni védekezés hatékonyabbá tételét és finanszírozását is.A törvény Magyar Honvédségre vetített hatása szintén nagy jelentőségű, de a rendszer szervezeti felépítését, a feladatrendszert jelentősen nem befolyásolja, legalábbis hatásai ebben a fázisban még nem érték el a szervezeti módosítások szintjét.

IV FEJEZET: A HONVÉDELMI KATASZTRÓFAVÉDELMI RENDSZER MŰKÖDÉSE AZ ÚJ KATASZTRÓFA TÖRVÉNY ALAPJÁN

90

4.1.

AMagyar

Honvédség

közreműködése

az

országos

katasztrófavédelemben A fejezet az MH katasztrófavédelmi feladatait mutatja be. Az MH tevékenysége során közreműködik az országos katasztrófavédelem feladataiban. A tevékenység bemutatása már tartalmazza az új kat. tv. alapján lekövetett vonatkozó, illetve kapcsolódó jogszabályi változásokat. A HKR tevékenységének részletes, minden egyes résztevékenységét bemutató elemzés célja, hogy a hatékony működést megalapozó egymásra épülő feladatokat bemutassa, annak fontosságát érthetővé tegye. A feladatok egymásra épülése a vezetési szinttől a végrehajtásig, valamint a belső és a kifelé irányuló tevékenység a katasztrófa típusától függetlenül, az MH-ra tekintettel valamennyi tevékenységre érvényesíthető. Talán érdekesnek tűnhet, hogy a törvényben meghatározott helyreállítási tevékenység értekezésemben nincs kifejtve. Ennek oka, hogy az MH szempontjából végrehajtandó feladatok során nincs lényegi különbség a két alaptevékenység között. Ami a honvédség szempontjából kárelhárítás (pl. egy híd romjainak folyóból történő kiemelése) az a katasztrófavédelmi megközelítésben egyelő lehet a helyreállítással. Az MH, a Honvédelmi Minisztérium és a honvédelmi miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó, valamint a MH hadrendje szerinti szervezetek összessége. Magyarország Alaptörvénye 45. cikk 3. pontja, a Hvt 36. § (2) bekezdés a) pontja, továbbá az új kat. tv. 2. § (1) bekezdése alapján közreműködik a katasztrófavédelemmel összefüggő feladatok végrehajtásában,

a

különböző

típusú

katasztrófák

hatásai

elleni

védekezésben,

következményeik elhárításában és felszámolásában. A honvédelmi ágazat katasztrófák elleni védekezésének irányításáról és feladatairól szóló HM rendelet, a Katasztrófavédelmi Operatív Bizottság működésének egyes szabályiról szóló 37/2011. (HK. 9.) KÁT-HVKF együttes intézkedés, illetve a HM Honvéd Vezérkar és a Magyar Honvédség hadrendje szerinti szervezetek katasztrófavédelmi feladatairól szóló HM HVKF intézkedés alapján az ágazat a katasztrófavédelmi feladatait alapvetően az országos katasztrófavédelmi rendszer részét képező HKR működtetése útján látja el.

91

14.sz. ábra: A HKR működési rendje a végrehajtás időszakában Forrás: MH VDK

A HKR működésének rendjét a HKR Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban: HKR SZMSZ) határozza meg. Az MH, ezen belül a HKR katasztrófavédelmi tevékenységét az Ágazati

Katasztrófavédelmi

Terv

(a

továbbiakban:

ÁKT)

alapján

folytatja.

A

katasztrófavédelmi tevékenységet végző katonai erők sem polgári, sem más szerv alárendeltségébe nem kerülnek, irányításuk a HKR vezetési rendje szerint történik. A HKR működési rendjét a 14. ábra mutatja be. A katasztrófavédelmi munkák helyszínén szakmai feladataikat a helyi védelemvezető határozza meg, a kirendelt erők parancsnokai útján. A feladatok végrehajtásában csak a kijelölt és felkészített, munkavédelmi vizsgával rendelkező, a

szükséges

egyéni

védőeszközökkel,

egészségvédelmi

felszereléssel,

valamint

védőoltásokkal ellátott erők vehetnek részt. A honvédelmi ágazaton belül kialakuló, súlyos veszély- illetve katasztrófahelyzet kezelése alapvetően a belső védelmi tervek alapján végzett katasztrófavédelmi tevékenység végrehajtásával, valamint a polgári katasztrófavédelmi rendszer igénybevételével valósul meg. A HKR, ezen túlmenően a teljes MH feladata a hivatásos katasztrófavédelmi szervekkel való fokozott együttműködés a katasztrófák elleni védekezés valamennyi időszakában.

92

Az Ágazati Katasztrófavédelmi Terv(továbbiakban: AKT) az MH katasztrófavédelmi terve.A Magyarországon lehetséges katasztrófaforrások és típusok, valamint azok várható hatása értékelési adatainak és a már bekövetkezett katasztrófák tapasztalatainak ismeretében az MH érintett szervezetei részére biztosított olyan terv, amely alkalmazásával az MH hatékonyan

közreműködhet

a

különböző

katasztrófák

elleni

védekezésben,

azok

következményeinek felszámolásában, valamint képes saját veszélyeztetett csapatainak megóvására. Katasztrófahelyzetben e szerint működik a katasztrófák elleni védekezésben, valamint az azok következményeinek felszámolásában való részvételre létrehozott feladatorientált szervezet, a HKR, továbbá ez alapján történik a veszélyeztetett csapatok mentése. A terv az MH katasztrófavédelemben való részvételét katasztrófaveszély, illetve a különleges jogrendben kihirdetett „veszélyhelyzet” időszaki tevékenységként kezeli. A terv a honvédelmi miniszter, a HM közigazgatási államtitkár (a továbbiakban: HM KÁT), a Honvéd Vezérkar főnöke (a továbbiakban: HVKF), a Védelmi- és Közigazgatási Csoport (a továbbiakban: VKCS) és a Katasztrófavédelmi Operatív Törzs (a továbbiakban: KOT) döntéseinek megalapozását hivatott segíteni és egyben a katasztrófavédelmi tevékenységre kijelölt és veszélyeztetett csapatok alkalmazási terveinek alapját képezi. A terv biztosítja az MH hatékony alkalmazását az alábbiak szerint: − A terv alkalmas a katasztrófavédelmi tevékenységre kijelölt, valamint a veszélyeztetett

csapatok

részére

történő

konkrét

intézkedések

kidolgozására, a feladatok megszabására, valamint az operatív vezetés megszervezésére; − A terv meghatározza olyan konkrét honvédségi intézkedési szinteket és feladatköröket, amelyek lehetővé teszik a HKR-be kijelölt szervezetek hatékony működését; − A terv

segítséget

nyújt

a katasztrófavédelemben

résztvevő

más

szervezetekkel való összhang megteremtésére és zavartalan együttműködés biztosítására.

Az ÁKT hatálya kiterjed a Honvédelmi Minisztériumra, a honvédelmi miniszter alárendeltségébe, közvetlen irányítása és fenntartói irányítása, valamint az MH hadrendje szerinti katonai szervezeteire (továbbiakban együttesen: honvédelmi szervezetek).

93

4.1.1. A katasztrófák elleni védekezés időszakai, azok feladatai A katasztrófák jellegüknél fogva váratlanul, vagy rövid idejű előrejelzéssel következnek be, ezért a védekezésre kijelölt szervezetek készenléti foka, az intézkedési, irányítási és együttműködési rend előkészítettsége, a végrehajtás gördülékenysége meghatározó szerepet játszik a védekezés sikerességében. A katasztrófa okozta károk mielőbbi felszámolása és az életfeltételek gyors helyreállítása olyan természetes társadalmi követelmény, amely komoly szervezési és anyagi kihívás. Mindezek alapján a katasztrófavédelem három fő, jellegében és feladatrendszerében jól elhatárolható időszakra bontható: − Felkészülés-megelőzés időszaka; − Védekezés időszaka; − Helyreállítás időszaka. A katasztrófákra történő felkészülés és azok megelőzésének időszaka ágazati feladatai: Az MH a katonai kiképzés keretében hajtja végre a katasztrófavédelmi felkészítést, a HKR-be kijelölt erők, illetve az MH teljes személyi állománya részére. Ennek során kiemelten kezeli a végrehajtó erők munkacsoportjai gyakoroltatását, valamint az ágazati, az országos és a nemzetközi katasztrófavédelmi gyakorlatokonrészvétel biztosítását. A felkészítés célja a HKR-be kijelölt erők és eszközök folyamatos alkalmazhatóságának biztosítása. A felkészülés elengedhetetlenül fontos része a katasztrófák (elsősorban civilizációs katasztrófák, veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek, tűzesetek és a természeti katasztrófák) megelőzését biztosító eshetőségi tervek, rendszabályok kidolgozása, azok betartásának folyamatos ellenőrzése.

A katasztrófák hatásai elleni védekezés időszakának ágazati feladatai: Ekkor kerül sor a HKR vezető szerveinek aktivizálására és a végrehajtó erők riasztására. A feladatra kijelölt katonai szervek ezt követően végrehajtják a HKR-be kijelölt erők és eszközök alkalmazásának biztosítását ezen belül részfeladat a HKR-be kijelölt erők logisztikai támogatásának megtervezése és megszervezése. Ennek az időszaknak feladata a katasztrófák elhárítását végrehajtó állomány élet, és munkakörülményeinek biztosítása, különös tekintettel a munkavégzés során betartandó munkavédelmi-, környezetvédelmi és általános biztonsági rendszabályok betartásának folyamatos ellenőrzésére. Ekkor kezdődik meg az MH részvétele a katasztrófák káros hatásai elleni védekezésben.

94

A helyreállítás időszakának ágazati feladatai: Az előző feladat során megkezdett és immáron áthúzódó feladat a HKR helyreállítási munkákat szervező-, vezető szerveinek további működtetése, valamint a résztvevő végrehajtó erők további feladatorientált működésének megszervezése. Ekkor kell végrehajtani a HKR-be kijelölt további erők bevonásával a fáradt csapatok kivonásának, pihentetésének és az eszközök

karbantartásának

megszervezését.

Fel

kell

készülni

az

eredeti

helyzet

visszaállítására. Továbbra is feladat a helyreállítás, valamint az eredeti helyzet visszaállítás során alkalmazott végrehajtó állomány élet és munkakörülményeinek biztosítása, különös tekintettel a munkavégzés során betartandó munkavédelmi-, környezetvédelmi és általános biztonsági rendszabályok betartásának további folyamatos ellenőrzésére.

4.1.3. A tevékenység rendje a felkészülés-megelőzés időszakában A vezetők és vezető szervek tevékenysége: A honvédelmi miniszterjóváhagyja a HKR SZMSZ-t, az ÁKT-t és a katasztrófavédelmi elemi költségvetési tervet. Miniszteri utasításban szabályozza a HM katasztrófavédelmi készenléti szolgálatai vezénylésének rendjét. Felügyeli a katonai felső- és szakoktatási intézményekben a katasztrófavédelem oktatását. A HM közigazgatási államtitkára Kormányzati Koordinációs Szerv (a továbbiakban: KKSZ) tagjaként képviseli a honvédelmi tárcát a KKB ülésein. Gondoskodik a HKR felkészítéséről. Irányítja a honvédelmi ágazat katasztrófavédelmi tevékenységével kapcsolatos nemzetközi együttműködést. A Honvéd Vezérkar főnökével együttműködve meghatározza a KOT szakmai összetételét, kijelöli a KKSZ szerveibe a honvédelmi tárcát képviselő szakembereket. A katasztrófavédelmi ágazati költségvetés felhasználása irányelveinek jóváhagyásával gondoskodik a katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásához szükséges eszközök beszerzéséről, a feladatok végrehajtására kijelölt állomány védelméhez szükséges technikai- és védőeszközök biztosításáról. Jóváhagyásra felterjeszti a honvédelmi miniszternek a katasztrófavédelmi elemi költségvetési tervet. A Honvéd Vezérkar főnöketanácskozási joggal részt vesz a KKSZ munkájában. Szabályozza a középszintű vezető szervek, végrehajtásban résztvevő katonai szervezetek KAT-jainak kidolgozását, jóváhagyja az MH Összhaderőnemi Parancsnokság (a továbbiakban: MH ÖHP), az MH Támogató Dandár (a továbbiakban: MH TD), az MH Honvédkórház (a továbbiakban: MH HK) és az Ágazati Információs Központ (a továbbiakban: ÁIK) KAT-jai. Kijelöli a középszintű vezető szerveket, Katasztrófavédelmi Operatív Csoportokat (a továbbiakban: KOCS), az ÁIK-ot és a tervezett végrehajtó erőket. Jóváhagyásra felterjeszti a HM KÁT útján a honvédelmi miniszter részére a kidolgozott

95

ÁKT-t. Biztosítja a katasztrófavédelmi feladatok végrehajtására kijelölt erők igénybevételi feltételeinek folyamatos meglétét. Szabályozza az alárendeltségébe tartozó készenléti szolgálatok vezénylésének, ellátásának rendjét, a HKR riasztási feltételeit. Gondoskodik a katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásához szükséges technikai eszközök technikai hadrafoghatóságáról, és a meghatározott készletek megalakításáról. Kijelöli az MH nukleáris, vegyi és biológiai veszély előrejelzésére, felmérésére létrehozott MH atom-, biológiai-, vegyi riasztási és értesítési rendszer (továbbiakban: MH ABV RIÉR) HKR részeként működő elemeit, szabályozza a működés rendjét. A KÁT-tal egyetértésben kijelöli a KOT tagjait. A HM Tervezési és Koordinációs Főosztályfelelős a Kat. 82. § (3) bekezdése szerinti jogszabály szakmai előkészítéséért, a HM veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság bevonásával. Elkészíti a HKR SZMSZ-ét, a HKR költségvetésének felhasználására vonatkozó irányelveket, valamint a katasztrófavédelmi elemi költségvetést. Koordinálja a HM KÁT KKSZ tagságából adódó katasztrófavédelmi feladatokat, koordinálja a KKSZ szerveivel való kapcsolattartást, képviseli a tárcát a katasztrófavédelemmel kapcsolatos országos és nemzetközi rendezvényeken. Javaslatot tesz a HM KÁT részére a más központi államigazgatási szervekkel való szakmai kapcsolattartás rendjére, végzi a katasztrófavédelmi gyakorlatok minisztériumi szintű koordinációs feladatait és ellenőrzi a katasztrófavédelmi előirányzatok felhasználását. A HVK Hadműveleti Csoportfőnökségbedolgozza az ügyeleti szolgálatok riasztási tervébe a katasztrófavédelmi készenléti rendszer követelményeit. Kidolgozza a HKR katonai szervezeteit érintő riasztási, valamint aktivizálási követelményeit és a HKR-be kijelölt erők alkalmazási elveit. Előkészíti, illetve kidolgozza a katasztrófavédelmi készenléti rendszer és tevékenység HM HVKF hatáskörébe tartozó szabályzóit. Részt vesz az illetékességébe tartozó szakterületek ellenőrzésében. A HVK Híradó, Informatikai és Információvédelmi Csoportfőnökségkidolgozza a katasztrófavédelmi feladatok híradására, informatikai és információvédelmi támogatására vonatkozó tervet. A HVK Kiképzési Csoportfőnökségmeghatározza a HKR-be kijelölt erők kiképzési és felkészítési követelményeit. K idolgozza és felügyeli a katasztrófavédelmi feladatokhoz kapcsolódó általános- és szakkiképzés tervezését és végrehajtását. Részt vesz az illetékességébe tartozó szakterületek ellenőrzésében. A HVK Logisztikai Csoportfőnökségkidolgozza a HKR-be kijelölt erők logisztikai támogatására vonatkozó felsőszintű szabályzók és tervek logisztikai fejezeteit. Meghatározza a HKR-be kijelölt erők logisztikai támogatás elveit, a védekezés költségei nyilvántartásának rendjét és a feladat végrehajtását követően összesíti a logisztikai jellegű költségeket. A szakterület vonatkozásában részt vesz a védekezésben érintett tárcán kívüli szervezetekkel történő együttműködés megszervezésében. Részt vesz az illetékességébe tartozó szakterületek ellenőrzésében. A HM Védelmi Hivatalkoordinálja a HM KÁT KKSZ tagságából adódó védelmi igazgatási feladatokat. Szakmai segítséget nyújt a honvédelmi igazgatás területi szervei részére

96

intézkedési tervek kidolgozásához. A BM OKF, valamint a KKSZ titkársággal együttműködve részt vesz a megyei (fővárosi) védelmi bizottságok elnökei továbbképzésének megszervezésében. Javaslatot tesz a HM KÁT részére a más központi államigazgatási szervekkel való szakmai kapcsolattartás rendjére. Biztosítja a K-600 KTIR védelmi igazgatás távközlési és informatikai rendszere (a továbbiakban: K-600 KTIR) és az EDR működését a központi, területi és helyi védelmi igazgatási szerveknél a katasztrófavédelem érdekében.

A HM Hatósági Hivatalelérhetővé teszi az általa létrehozott „veszélyes anyag és veszélyes objektum” nyilvántartó adatbázist az érintett katonai szervezetek, valamint a HKR elemei számára. A végrehajtó szervek tevékenysége: Az MH Vezetési és Doktrinális Központkidolgozza ÁKT-t és az eshetőségi terveket, gondoskodik annak folyamatos naprakészen tartásáról és azt jóváhagyásra előkészíti. Koordinálja a HVKF alárendeltségébe tartozó katonai szervezetek katasztrófavédelmi tevékenységének adott, illetve várható feladatokra vonatkozó rövid távú tervezését, valamint összeállítja a műveleti elgondolást. Összehangolja a középszintű vezető szervek, a HVKF közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetek és a végrehajtó erők katasztrófavédelemmel kapcsolatos operatív tervező és kidolgozó munkáját, irányítja azok katasztrófavédelmi felkészítését. Az MH Honvédkórháza HVK Logisztikai Csoportfőnökség Egészségügyi Osztályával együttműködve kidolgozza a katasztrófavédelmi feladatok egészségügyi biztosítását szabályozó intézkedést. Kidolgozza a Honvédkórház– a 29/2000. (X. 30) EüM rendeletben foglaltak szerinti - katasztrófatervét, a Honvédkórház-, valamint a HKR-be kijelölt munkacsoportjai KAT-jait és biztosítja azok naprakészségét. Kijelöli a Honvédkórház által felállítandó Operatív Csoport, valamint a kijelölt munkacsoportok állományát és biztosítja a csoportosítások működési feltételeit. Biztosítja az Influenza Pandémia Bizottság (a továbbiakban: IPB) riasztási, aktivizálási és működési feltételeit, influenza- pandémia vonatkozásában az IPBKOCS-ként funkcionál. Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 1. számú mellékletében meghatározott feladata keretében, katasztrófahelyzetben három órán belül 115 ágyat, hat órán belül 231 ágyat tesz szabaddá a különböző típusú sérültek fogadására, ezen belül Orvosi Ellátó Csoporttal (ORVECS) és 100 ággyal biztosítja a HKR feladatok során keletkező szakorvosi ellátást igénylő sérültek ellátását. A szükséges képességek kialakításával felkészül a sugársérültek vagy arra gyanús személyek egészségügyi ellátására. Megtervezi és végrehajtja a különféle katasztrófavédelmi feladatokban részvételre kijelölt állomány felkészítését, biztosítja a működéshez szükséges anyagi készleteket, a kijelölt állomány riaszthatóságát és az alkalmazás feltételeit. Részt vesz a katasztrófavédelmi gyakorlatok előkészítésében és levezetésében. Végrehajtja a HM Információkapcsolati Rendszerében(továbbiakban: HM IKR) és a kapcsolódó szabályozásban rögzített adatszolgáltatási feladatait. A jelentős személyi változásokat követően, de legalább évente a kijelölt munkacsoportok részére katasztrófavédelmi gyakorlatot folytat. Javaslatot

97

tesz a nemzetközi katasztrófavédelmi segítségnyújtásban közreműködő erői és eszközei kijelölésére, felkészítésére, alkalmazására az egészségügyi szakterület vonatkozásában. . Az MH Összhaderőnemi Parancsnokság és az MH Támogató Dandárkidolgozzák és naprakészen tartják KAT-jukat és a kapcsolódó szakintézkedéseket. Hatáskörükben kijelölik, szükség esetén átcsoportosítják a katasztrófavédelmi munkacsoportok megalakításáért felelős katonai szervezeteket, kidolgoztatják és jóváhagyják katasztrófavédelmi terveiket. Végrehajtják a KOCS (alárendelt OCS) állományának kijelölését, felkészítését. Intézkednek a munkacsoportok okmányai át- és kidolgozására, valamint naprakészen tartására.Megszervezik a saját, és az alárendeltjeik katasztrófavédelmi riasztását és értesítését. Irányítják az alárendelt katonai szervezetek katasztrófavédelemmel kapcsolatos munkáját. Hatáskörükben kijelölik a Katasztrófavédelmi Operatív Részlegek (a továbbiakban: KOR) állományát, megtervezik tevékenységük rendjét. Felügyelik és irányítják az alárendeltségükbe tartozó katonai szervezetek katasztrófavédelmi kiképzését. Részt vesznek a katasztrófavédelmi gyakorlatok előkészítésében és levezetésében, elkészítik a gyakorlatok parancsnokságszintű levezetési tervét. Ellenőrzik a végrehajtó erők kijelölését, felkészítését, okmányrendszerük, anyagaik, riasztásuk és alkalmazásuk feltételeinek meglétét. Biztosítják az alárendeltek részére a HM Hatósági Hivatal (a továbbiakban: HM HH) által rendelkezésre bocsátott ágazati „veszélyes anyag és veszélyes objektum” nyilvántartó adatbázisból a belső védelmi tervek elkészítéséhez szükséges adatokat. végrehajtják a HM IKR és a kapcsolódó szabályozásban rögzített adatszolgáltatási feladataikat. Megtervezik a bázislaktanya kialakítását nukleáris veszélyhelyzetek kezeléséhez, illetve a bázislaktanya elfoglalását (csak MH ÖHP). A végrehajtásba kijelölt szervezetekvégrehajtják a katasztrófavédelmi felkészítést az alapés szakkiképzés rendszerében. Kidolgozzák az Operatív Csoport (a továbbiakban: OCS) katasztrófavédelmi feladatait, biztosítják a katasztrófavédelmi feladatokra kijelölt erők, technikai eszközök folyamatos meglétét és alkalmazhatóságát és az elrendelt készletek megalakítását. A kijelölt erők részt vesznek a tervezett katasztrófavédelmi gyakorlásokon és gyakorlatokon. Kidolgozzák, és naprakészen tartják a kijelölt munkacsoportok okmányait, valamint a katasztrófavédelemmel kapcsolatos adattárakat, nyilvántartásokat és terveket. Biztosítják saját állományuk riasztási, aktivizálási és működési feltételeit. Kidolgozzák a HM HH szakvéleménye figyelembevételével a belső védelmi tervüket, és arról tájékoztatják a segítségnyújtásra felkért külső helyi katasztrófavédelmi szerveket. Meghatározott időszakonként begyakorolják a belső védelmi tervben szereplő feladataikat. Biztosítják a logisztikai támogatást végrehajtó szervezetszerű, valamint ideiglenes munkacsoportok megalakítása és működési feltételeit.

Az MH Görgei Artúr Vegyivédelmi Információs Központkidolgozza és az MH ÖHP útján a HVKF-nek jóváhagyásra felterjeszti az ÁIK KAT-ját. Biztosítja az ÁIK riasztási, aktivizálási és működési feltételeit. Elkészíti és naprakészen tartja okmányait, adatbázisait. Részt vesz a szervezet rendeltetésével összhangban levő hazai és nemzetközi katasztrófavédelmi gyakorlatok előkészítésében és levezetésében. Feldolgozza az OKF által

98

rendelkezésére bocsátott országos, és a HM HH által készített ágazati „veszélyes anyag és veszélyes objektum” nyilvántartó adatbázist, és biztosítja a szükséges információk felhasználhatóságát az ágazati döntéshozatali rendszer részére. Folyamatosan biztosítja a Magyarország területére vonatkozó vegyi-, sugár- és biológiai helyzetre vonatkozó adatokat. Végrehajtja a HM IKR-ben és a kapcsolódó szabályozásban rögzített adatszolgáltatási feladatait.

4.1.4. A katasztrófavédelmi tevékenység rendje a védekezés időszakában A vezetők és vezető szervek tevékenysége: A honvédelmi miniszterdönt a Hvt. 37. § (3) bekezdés alapján a hatáskörébe tartozó erők kirendeléséről. A 3000 főt meghaladó kirendelés esetén tájékoztatja az Országgyűlés honvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottságát. A HM közigazgatási államtitkárirányítja a VKCS munkáját és szakirányítja a Honvéd Vezérkar főnökének katasztrófavédelmi tevékenységét. Jóváhagyásra előterjeszti a honvédelmi miniszternek a kihirdetett katasztrófa-veszély, illetve veszélyhelyzet esetén alkalmazandó, rendeleti úton bevezetett intézkedések ágazaton belüli érvényesülésének szabályait, valamint a különleges jogrend kihirdetését el nem érő mértékű katasztrófák esetén bevezetendő rendszabályokat. Felterjeszti a honvédelmi miniszternek a HVKF jogkörét meghaladó kirendelésekre vonatkozó javaslatokat, előkészíti a tájékoztatót az Országgyűlés honvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága részére. A Honvéd Vezérkar főnöketanácskozási joggal részt vesz a KKSZ munkájában. Dönt a Hvt. 37 § (3) alapján a hatáskörébe tartozó erők kirendeléséről. Irányítja a KOT-ot, felügyeli az alárendeltségébe tartozó, katasztrófavédelmi feladatokat végrehajtó állomány tevékenységét. A Védelmi- és Közigazgatási Csoport kidolgozza a HM KÁT részére a KKSZ tagságából a honvédelmi ágazatra háruló feladatok végrehajtásához szükséges előterjesztéseket. Előkészíti a honvédelmi miniszter és a HM KÁT döntéseit és a HM KÁT által meghatározottak szerint koordinálja a feladatok végrehajtását. A HM Védelmi Hivatal (a továbbiakban: HM VH) főigazgatója útján folyamatos kapcsolatot tart fenn a védekezésben érintett minisztériumokkal, kormány- és központi hivatalokkal, a védelmi igazgatás területi és helyi szerveinek, valamint a honvédelemben közreműködő szervek vezetőivel, elemzi az információkat és végzi a szükséges koordinációt, közreműködik a fővárosi és megyei védelmi bizottságok hatáskörébe utalt döntések előkészítésében és végrehajtásában. A Katasztrófavédelmi Operatív Törzs riasztja a katasztrófavédelemre kijelölt honvédségi erőket és kezdeményezi a végrehajtó erők igénybevételét. A honvédelmi miniszter illetve a HVKF döntése alapján kirendeli a riasztott erőket. Irányítja a katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásába bevont honvédségi erőket és koordinálja a veszélyeztetett katonai szervezetek biztonságos helyre történő kivonását. Irányítja a várható és a bekövetkezett katasztrófák felméréséhez, értékeléséhez szükséges információk gyűjtését és feldolgozását, az adatközlést (adatcserét).Javaslatot tesz a katasztrófavédelembe bevonandó további MH erők kijelölésére, felkészítésére. A KOT irányítási feladatait a kialakult helyzet függvényében a KOCS-ok,

99

összekötők, az MH Központi Ügyeleti Szolgálat (a továbbiakban: MH KÜ) illetve a hadműveleti ügyeleti szolgálatok útján valósítja meg. A Katasztrófavédelmi Operatív Csoportok a KOT irányítása alapján, a saját KAT-ban foglaltaknak megfelelően vezetik az alárendelt végrehajtó erők tevékenységét. Ennek során adatokat gyűjtenek, elemeznek és továbbítanak a KOT-nak. A védekezési feladatok befejezése után irányítják az erők visszatelepítését.Értékelik a végrehajtást, elkészítik az összefoglaló jelentéseket, összegyűjtik és elemzik a tapasztalatokat, javaslatokat terjesztenek fel a szükségesnek ítélt változtatásokról a döntésre jogosult szerveknek. Amennyiben a védekezésben részt vevő honvédségi erők nagysága megkívánja, a KOCS-ok – a KOT vezető utasítására, illetve engedélyével – a végrehajtó erőket a helyszínen irányító KOR-t küldhetnek ki a védekezés helyszínére. Egyes katonai szervezeteknél, a szervezet katasztrófavédelmi tevékenységének vezetésére, koordinálására Operatív Csoport működtetésére intézkedhetnek. Az Operatív Csoportokegyes katonai szervezeteknél a szervezet katasztrófavédelmi tevékenységének vezetésére, koordinálására létrehozható, az illetékes KOCS, illetve a katonai szervezet állományilletékes parancsnoka (ügyeletes parancsnoka) alárendeltségében működő vezető szervek. Feladatuk az érintett katonai szervezet katasztrófavédelmi tevékenységének vezetése. Felépítésüket, részletes feladataikat, tevékenységük rendjét a megalakító katonai szervezet elöljáró parancsnoksága KAT-ja rögzíti. Az OCS-k az elöljáró KOCS vezetőjének intézkedésére, illetve jóváhagyásával alakulhatnak meg.

A végrehajtó erők tevékenysége: A katasztrófavédelmi munkacsoportok tevékenysége A végrehajtó erők a HKR aktivizálását követően a várható következmények előrejelzésére, megelőzésére, a védekezésben történő közreműködésre, feladat végrehajtásra kijelölt és felkészített erők, munkacsoportok. Tevékenységük jellemzően: − árvízi és belvízi védekezése; − szárazföldi (alapvetően közúti) személy- és teherszállítás; − légi szállítás; − vízi szállítás; − vízből mentés; − vízi átkelőhelyek létesítése és üzemeltetése; − földi vegyi-, sugárfelderítés; − légi sugárfelderítés; − személyi

állomány,

sugármentesítése;

technikai

eszközök,

szilárd

burkolatú

utak

100

− jég, talaj, műtárgyrobbantás; − akadálymentesítés, vontatás; − romok alól mentés, romeltakarítás gépi és kézi erővel; − talajmozgatás, útépítés; − utak, területek zárása; − vegyi, nukleáris anyag mennyiségi és minőségi analízis; − víznyerés, víztisztítás; − átvizsgálási, kutató, mentő feladatok; − áramellátás és világítás; − logisztikai biztosítás tábori körülmények között; − elsősegélynyújtás, és első szaksegélynyújtás; − első szakorvosi, valamint szakosított szakorvosi ellátás kórházi ágy kapacitással; − egészségügyi felderítés, közegészségügyi-járványügyi biztosítás; − sugár-egészségügyi ellenőrzés; − egyéb váratlan katasztrófavédelmi feladatok végrehajtása ( pl.:tüzek oltásában való közreműködés); − nemzetközi katasztrófavédelmi segítségnyújtásban való közreműködés. Az MH Honvédkórháza megalakított Operatív Csoportja útján irányítja az állományából kijelölt erők tevékenységét. Intézkedik a konkrét védekezési helyzet speciális egészségügyi feladataira az azzal kapcsolatban felmerült személyi- és, egészségügyi technikai igények kielégítésére. Folyamatosan együttműködik és kapcsolatot tart a KOT-al, illetve a KOT-ba delegált egészségügyi képviselővel, valamint az MH ÖHP, illetve az MH TD KOCS-al. Végzi a Honvédkórház állományából kijelölt és aktivizált erők riasztását, alkalmazási készenléte elérésének irányítását, és folyamatos kárhelyszíni működés biztosítását. Igény alapján biztosítja a védekezésben résztvevő erők egészségügyi biztosításának végrehajtása során felhasznált, illetve időközben szükségessé váló egészségügyi szakanyagok pótlását, kiegészítését. Növeli az kórházi aktív ágyszámát a feltétlen kórházi ellátást már nem igénylő állapotú betegek hazabocsátásával, illetve pótágyak beállításával. A katasztrófa típusának megfelelő szakmai osztályok kapacitását kibővíti, végrehajtja a szükséges átprofilírozást. Kiemelten kezeli a védett személyek, valamint a sugársérültek vagy arra gyanús személyek egészségügyi ellátását. Szervezi és irányítja a katasztrófa által okozott károk felmérését, javaslatot tesz a helyreállítás ütemére és a fontossági sorrendre, irányítja a részére meghatározott helyreállítási feladatok végrehajtását. Értékeli a végrehajtást, elkészíti az összefoglaló jelentéseket, összegyűjti és elemzi a tapasztalatokat, javaslatokat fogalmaz meg és terjeszt fel a szükségesnek ítélt változtatásokról a döntésre jogosult szerveknek.

101

Az Ágazati Információs Központaz MH Görgei Artúr Vegyivédelmi Információs Központ (a továbbiakban: MH GAVIK) bázisán működő, az MH HK az MH Geoinformációs Szolgálat (a továbbiakban: MH GEOSZ) és az MH GAVIK szakértőiből álló szervezet, mely szakmai információkkal közvetlenül támogatja az ágazati döntéshozatali rendszert. Felépítését, feladatait és a tevékenységének rendjét az MH GAVIK által kidolgozott KAT rögzíti. Az MH ABV RIÉR HKR-be kijelölt elemei Az MH nukleáris, vegyi és biológiai veszély előrejelzésére, felmérésére létrehozott MH ABV RIÉR rendeltetésének megfelelően adatokat szolgáltat az ágazati katasztrófavédelmi rendszer működtetéséhez. A rendszer HKR-be kijelölt elemei: − Automata

Mérő

és

Adatgyűjtő

Rendszer

(a

továbbiakban:

AMAR)

mérőállomások, a katonai szervezetek ABV felderítő erői, stacioner és mobil laboratóriumok; − Az MH GAVIK és az MH ÖHP ABV Központja; − A rendszer vezetési szintenkénti tagozódásának megfelelően a feladatok végrehajtásában résztvevő logisztikai, híradó és informatikai szervezetek; − Az MH Vegyi-, Sugárfigyelő és helyzetértékelő Ügyeleti Szolgálat (a továbbiakban: MH VSFHÉÜSZ).

A nukleárisbaleset-elhárítás egyes speciális feladatai A

Magyar

Honvédség

a

nukleárisbaleset-elhárítás

országos

rendszerében

(továbbiakban: ONER), - működését a 15. ábra mutatja- előírt kötelezettségei az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Intézkedési Tervben (a továbbiakban: OBEIT) kerültek rögzítésre, melyek a következők: − A Paksi Atomerőmű Részvénytársaság (a továbbiakban: PA Rt.), 30 km sugarú körzetének földi- és légi sugárfelderítése, a sugárzási viszonyok változásának folyamatos ellenőrzése; − Részvétel a nukleáris veszélyhelyzet felszámolásába bevont polgári erők sugár-mentesítésében; − Részvétel a sérültek első orvosi, illetve kórházi ellátásában; − Szükség esetén kompátkelőhelyek berendezése, utak helyreállítása; − Az AMAR egyes állomásainak üzemeltetése, szükség szerint mobil AMAR állomások telepítése, működtetése és áttelepítése a sugárhelyzet folyamatos monitoring érdekében.

102 Kormány

KKB

NBE MTT

KKB Titkárság

OMSZ

KüM ügyelet

Egyezményes országok

OAH CERTA

EU

VK

NHK OPT

NVM SZR

ONER RIÉÜ NVM

OAH BESZ

NATO

OKF

Egyezményes országok

NBIÉK

Helyi VB

NAÜ

MVB Ágazati információs központok

PA E

BKR, IKI.

KKÁT BME OR RHFT

PIROS: MARATHON, KTIR, fax, távbeszélő

Egyéb hazai létesítmények

Ágazati NBSZ-k

OSJER TMH

OMSZ

OKF

KÉK: számítógépes adatkapcsolat

HM

Paks

SÁRGA: fax, távbeszélő, egyéb kapcsolat

15. sz. ábra: Az ONER szervek kapcsolatrendszere Forrás: MH VDK

A nukleáris balesetek kezelésére kijelölt erők és eszközök a kialakult helyzet függvényében különböző települési helyekről tevékenykedhetnek: Tevékenység saját elhelyezési körletből A tevékenységbe bevont munkacsoportok (alapvetően légi és földi sugárfelderítő, sugármentesítő, műszaki-földmunkagép illetve sugárbiológiai, és területzáró) a megalakító katonai szervezet ellátási rendjében, annak elhelyezési körletéből tevékenykednek.

Tevékenység bázislaktanyából Az MH ÖHP kijelölt bázislaktanyájából tevékenykednek a feladat-végrehajtásra kijelölt erők. A bázislaktanya: − biztosítja a feladat-végrehajtásra kijelölt erők elhelyezést és ellátását (maximum 200 főig); − képes 2 repülőeszköz fogadására előkészített helikopter-leszállóhely üzemeltetésére; − rendelkezik a kijelölt erők vezetéséhez, irányításához szükséges vezetési helységgel.

103

Tevékenység tábori elhelyezési körletből A feladat-végrehajtásba bevont erők a HKR kijelölt Tábori Ellátó Csoportja által létesített

tábori

elhelyezési

körletből

tevékenykednek.

A

nukleárisbaleset-elhárítási

feladatokban való részvétel haderőnemi szintű megtervezésére az MH ÖHP külön tervet készít.

4.1.5. A honvédelmi ágazat speciális feladatai A honvédelmi ágazat influenza pandémia elleni védekezéssel kapcsolatos speciális feladatai A Honvédkórház szakmai- szervezeti bázisán működő MH Közegészségügyi Járványügyi Szolgálat, (a továbbiakban: MH KJSZ) mint az ÁNTSZ társhatósága látja el a felkészüléssel és a védekezéssel kapcsolatos feladatok irányítását és felügyeletét, a jelen terv 2. számú függelékét képező „Az MH Influenza Pandémia tervében” foglaltak szerint. A felkészülés időszakában a járványveszélyről, a védekezés módjáról és az oltóanyagellátás rendjéről az MH KJSZ az egészségügyi szolgálatok útján, tájékoztatót ad az MH teljes személyi állománya részére. Az MH KJSZ az influenza szezonális időszakában figyelőszolgálatot működtet, melynek alapján nyomon követi az influenzavírusok régiónkénti elterjedését és felügyeli az influenzaszerű megbetegedésekért felelős kórokozók gyors azonosítását. Az influenza pandémia elleni védekezés során a honvédelmi ágazat elsődleges feladata az MH működőképességének megőrzése és alapvető feladatainak ellátása, továbbá a hivatásos és önkormányzati katasztrófavédelmi szervekkel való fokozott együttműködés a védekezés valamennyi időszakában.Az influenza pandémia riasztást követően, az MH KJSZ honvédtisztifőorvosa létrehozza az MH IPB-t, amely irányítja a felkészülés szakmai feladatait. A védekezés időszakában az MH IPB KOCS-ként funkcionálva irányítja, ellenőrzi a járvány felszámolását, és az abban részt vevő erők tevékenységét. A Honvédkórház gondoskodik az MH IPB által meghatározott egészségügyi szakanyag szükséglet biztosításáról, valamint az egészségügyi szakállomány felkészítéséről.

Hőségriadó faladatai A Magyar Honvédség szervezetei részére a hőségriadó, az országos tiszti főorvos figyelmeztetése alapján a Honvédkórház parancsnok (MH egészségügyi főnök) ajánlására, a kialakult helyzet függvényében szolgálati rendben, szükség szerint a hadműveleti ügyeleti szolgálat vagy a HKR riasztási rendszere útján kerül elrendelésre.

104

Hőségriasztás

A fokozat elrendelésének

Riasztási

fokozatai

kritériuma

fokozat

Teendők

Az előrejelzések szerint a 1. fokozat

napi középhőmérséklet

Tájékoztatási

legalább 1 napig meghaladja

fokozat

Az állomány tájékoztatása.

a 25 oC-ot. Az előrejelzések szerint a 2. fokozat

napi középhőmérséklet legalább 3 napig meghaladja

Figyelmeztetés az egészséget 1. fokú riasztás

érintő megelőző intézkedések megtételére

a 25 oC-ot.

A 2. fokozatnál megtett

Az előrejelzések szerint a 3. fokozat

napi középhőmérséklet legalább 3 napig meghaladja

intézkedések szigorú ellenőrzése, 2. fokú riasztás

a 27 oC-ot.

és a Kormányzati Koordinációs Bizottság által meghatározott rendszabályok bevezetése

16. sz. ábra: A hőségriasztás fokozatai és teendői Forrás: MH VDK

A riasztás elrendelését követően a katonai szervezetek egészségügyi szolgálata tájékoztassa az állományt a magas hőmérséklet szervezetre gyakorolt hatásairól és bevezetendő rendszabályokról. A hőségriasztás elrendelését követően mindenkinek ügyelnie kell a fokozott folyadékbevitelre (akár a szokásos mennyiség többszörösére is szükség lehet). Ne fogyasszanak alkoholos, magas cukortartalmú, illetve koffein tartalmú italokat, mivel az alkoholos és cukros italok vizet vonnak el a szervezetből, fokozzák a szomjúságot, míg a koffein vízhajtó hatású! Pótolni kell az izzadással elvesztett sót is! A rendszeresen gyógyszert szedők kérdezzék meg kezelő orvosukat arról, hogy hogyan befolyásolják a gyógyszerek a folyadék szükségletet. A napszúrás veszélye miatt kerülni kell a tűző napon való tartózkodást 11 és 15 óra között és a szabadban végzett komolyabb fizikai terheléssel járó tevékenységeket, lehetőség szerint korlátozni kell a reggeli vagy kora esti órákra.

UV riadó A Magyar Honvédség szervezetei részére az UV riadó, az Országos Meteorológiai Szolgálat figyelmeztetése alapján a Honvédkórház parancsnok (MH egészségügyi főnök) ajánlására, a kialakult helyzet függvényében szolgálati rendben, szükség szerint a hadműveleti ügyeleti szolgálat vagy a HKR riasztási rendszere útján kerül elrendelésre.

105

UV sugárzási

UV

szint

szintek

Riasztási fokozat

Teendők Szükséges védekezni! 11 és 15 óra között

Erős

5 – 6,9

árnyékban/fedett helyen kell tartózkodni! Fedjük

-

bőrünket, viseljünk inget, szemellenzős sapkát, használjunk napvédő krémet! Különleges védekezés szükséges. Kerüljük a szabadban tartózkodást 11 és 15 óra között! Ha

Nagyon erős

7 – 7,9

Tájékoztatási fokozat

mégis a szabadban kell tartózkodnunk, keressünk árnyékot! Ing, szemellenzős sapka és napvédő krém használata KÖTELEZŐ! Különleges védekezés szükséges. Kerülni kell a szabadban tartózkodást 11 és 15 óra között! Ha

Extrém

8+

Riasztási küszöbérték

mégis a szabadban kell tartózkodni, lehetőség

(1. fokú riasztás)

szerint árnyékban kell lenni! Hosszú ujjú zubbony/ing, szemellenzős sapka és napvédő krém használata KÖTELEZŐ!

17. sz. ábra: Az UV riasztás fokozatai és teendői Forrás: MH VDK

A téli rendkívüli időjárási helyzettel kapcsolatos speciális feladatai A HKR 12 db téli veszélyhelyzetet felszámoló és mentő csoporttal (a továbbiakban: TVFMCS) rendelkezik, melyek biztosítják az ország lehető legnagyobb arányú területi lefedettségét, az alakulatok diszlokációjának figyelembevételével. A KOCS-ok megalakítására kötelezett szervezetek minden év november 15-ig pontosítják és ellenőrzik a TVFMCS-k vezénylését és képességeit, valamint felmérik a lehetséges további TVFMCS-k megalakításának lehetőségét. A téli rendkívüli időjárási helyzettel kapcsolatos képességek ilyen szintű fenntartása november 15. és március 15. közötti időszakban szükséges. Ebben az időszakban az MH Geoinformációs Szolgálat az időjáráselőrejelzéseiben kiemelt figyelmet fordít az 3-5 napos időintervallumban várható extrém időjárási körülmények (nagy mennyiségű havazás, esetleg erős széllel, stb.) megjelenítésére. A munkacsoportok magasabb katasztrófavédelmi készenlétbe helyezése, illetve újabb TVFMCS-k felállítása és bevonása a HKR-be a KOT intézkedése alapján történik.

106

4.1.6. A honvédelmi szervezetek tevékenysége közvetlen katasztrófaveszély esetén A honvédelmi ágazatot érintő súlyos szerencsétlenség és katasztrófa, illetve katasztrófa veszélye esetén a veszélyeztetett honvédelmi szervezet vezetője, állományilletékes parancsnoka (ügyeleti szolgálata): − azonnal intézkedik a személyek mentésére, az életveszély elhárítására, a technikai és anyagi eszközök mentésére; − értesíti a mentésben közreműködésre tervezett szervezeteket; − értesíti a szolgálati elöljárót (elöljáró ügyeleti szolgálatot); − vegyi-, illetve nukleáris esemény esetén értesíti az MH VSFHÉÜ szolgálatot; − a katasztrófa elhárítása után végrehajtja a következmények felszámolását. A HKR katasztrófavédelmi készenléti rendszere A HKR egésze, illetve elemei katasztrófavédelmi riasztás (a beosztottak, a feladatvégrehajtásra kijelöltek tartózkodási helyükön történő értesítése, szolgálati, szolgálatteljesítési helyre történő visszarendelése56) végrehajtásával, készenléti szolgálati rendre történő áttéréssel éri el működőképességét. A HKR, illetve vezető szervei a katasztrófavédelmi riasztással aktivizálhatók, míg a végrehajtó erők különböző típusú katasztrófavédelmi készenléti fokozatokba (a továbbiakban: katasztrófavédelmi készenlétbe) helyezhetők. A HKR aktivizált, ha legalább egy vezető szerve aktív, vagy legalább egy végrehajtó munkacsoportja katasztrófavédelmi készenlétben van. A HKR egyes elemei (vezető szervei, illetve speciális végrehajtó erői) a rendszer aktivizálása, katasztrófavédelmi készenlétbe helyezése, az azonnali reagálás és az információk továbbításának biztosítása érdekében készenléti szolgálatot látnak el, míg más elemei csak szolgálatteljesítési időben (illetve szolgálati, szolgálatteljesítési helyre történő visszarendelés után) vehetők igénybe katasztrófavédelmi feladatok ellátására. Katasztrófavédelmi készenlétbe helyezhetők a HKR végrehajtó erői tevékenysége biztosítását, támogatását végző erők is. A HKR-be ki nem jelölt erők is katasztrófavédelmi készenlétbe helyezhetők, de csak az erők felkészítése, kiképzése után. Az ilyen erők katasztrófavédelmi készenlétbe helyezésére, tevékenységük rendjére minden esetben külön intézkedés készül.

56

Az állomány szolgálatteljesítési időn kívüli elérhetőségének, valamint tartózkodási helyéről szolgálati, illetve szolgálatteljesítési helyére történő visszarendelésének általános szabályait a 2001. évi XCV. törvény a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról 19. és 20. §-a szabályozza

107

A HKR riasztásának, aktivizálásának rendje A HKR riasztása történhet: − az országos katasztrófavédelmi rendszer a riasztásra jogosult szervei értesítése; − a honvédelmi ágazaton belüli súlyos szerencsétlenség, katasztrófahelyzet, valamint az ágazaton kívüli katasztrófahelyzet esetén az állományilletékes parancsnok/vezető (a továbbiakban: együtt: állományilletékes parancsnok), illetve az ügyeleti szolgálatok jelentése; − az MH VSFHÉÜ szolgálat értesítése alapján, az MH KÜ-n keresztül. A KKSZ-tól vagy annak szerveitől érkező katasztrófavédelmi feladatokhoz való hozzájárulásra történő felkérés esetén a HKR egésze, vagy elemei katasztrófavédelmi riasztására (aktivizálására, katasztrófavédelmi készenlétbe helyezésére) a HM VH főigazgató, a HM Tervezési és Koordinációs Főosztály (a továbbiakban: HM TKF) főosztályvezető, valamint az MH VDK parancsnok közös javaslata alapján a HM KÁT jogosult. A felső- és középszintű katasztrófavédelmi vezető szervek katasztrófavédelmi riasztását, aktivizálását – halasztást nem tűrő esetben, a HM KÁT és a HVKF egyidejű tájékoztatása mellett – a KOT vezetője is jogosult elrendelni. A HKR vezető szervei katasztrófavédelmi riasztását, aktivizálását az MH KÜ végzi az MH hadműveleti ügyeleti szolgálati rendszerén keresztül. A HKR végrehajtó erői katasztrófavédelmi riasztását, katasztrófavédelmi készenlétbe helyezését, a készenlét megszüntetését az arra jogosult elöljáró felhatalmazása alapján a KOT végzi a KOCS-okon keresztül. Amennyiben a KOT, illetve a KOCS-ok még nem kerültek aktivizálásra, ezeket a feladatokat az MH KÜ végzi az MH hadműveleti ügyeleti szolgálati rendszerén keresztül. A veszélyeztetett szervek, szervezetek riasztását, értesítését az MH KÜ a KOT vezető jóváhagyásával végzi. A KOT vezetője – az MH ÖHP KOCS riasztása nélkül is – elrendelheti az MH KÜ-n keresztül az Ágazati Információs Központ készenlétbe helyezését. Ebben az esetben az MH ÖHP HDM.Ü. értesítése az ÁIK vezető felelőssége. Katasztrófavédelmi készenléti fokozat váltását,

illetve

az

bevezetését/elhagyását

egyes a

HKR

készenléti vezetési

fokozatokhoz rendszerének

tartozó

megfelelő

rendszabályok szolgálati

úton,

fokozatonként, rendkívüli esetben fokozatok kihagyásával a KOT vezető rendeli el. A HKR egésze katasztrófavédelmi készenléte megszüntetésére a HM KÁT jogosult.

108

A HKR vezető szervei aktivizálásának szabályai A HKR vezető szervei a rendszer aktivizálása biztosítása érdekében folyamatos, munkaidőn kívül lakáson eltöltött57készenléti szolgálatot látnak el58. A készenléti szolgálatok létszámát, valamint szervezésük, vezénylésük, ellátásuk szabályait a VKCS és a KOT esetében miniszteri rendelet és KÁT-HVKF együttes intézkedés, a KOCS-ok esetében HVKF intézkedés szabályozza. A kijelölt katonai szervezetek OCS-ai nem látnak el állandó készenléti szolgálatot. Aktivizálásuk, készenléti szolgálatba vezénylésük szabályai az elöljáró középszintű vezető szerv (MH ÖHP, MH TD, MH HK) KAT-jában kerülnek meghatározásra. Megalakításuk az elöljáró KOCS parancsnoka, illetve az elöljáró középszintű vezetőszerv (MH) állományilletékes parancsnok intézkedésére történhet meg. A VKCS és a KOT tagjainak riasztását az MH KÜ, a KOCS-ok tagjai riasztását a megalakításra kötelezett katonai szervezetek hadműveleti ügyeleti szolgálatai végzik. A HKR vezető szervei a katasztrófavédelmi riasztás vételét követő legkésőbb 3. órában, szolgálati helyükön elérik a működési készenlétet és áttérnek 24 órás készenléti szolgálati59 rendszerre. A készenlét elérését a VKCS és a KOT a HM KÁT-nak, a KOCS-ok a megalakításra kötelezett katonai szervezet ügyeletes parancsnokának és a KOT vezetőjének jelentik. A KOT a HM KÁT és a HVKF, a KOCS-ok a KOT vezetője döntése alapján a feladat végrehajtásához szükséges létszámmal tevékenykednek.

A HKR végrehajtó állománya készenlétbe helyezésének szabályai A HKR végrehajtó erői számára katasztrófavédelmi készenléti fokozatok elrendelésére az egyes katasztrófatípusok várható bekövetkezése, vagy bekövetkezett katasztrófa esetén akkor kerül sor, amikor igénybevételük várható a katasztrófák károsító hatásai elleni védekezés során. A katasztrófa típusának megjelölése alapján a katasztrófavédelmi készenlétbe helyezett erők felkészülnek a konkrét tevékenységre. Adott időintervallumban a HKR különböző munkacsoportjai a kialakult helyzetnek megfelelően különböző típusú és különböző fokozatú katasztrófavédelmi készenléti fokozatban lehetnek. Az állomány katasztrófavédelmi készenlétbe helyezett tagját, tekintet nélkül arra, hogy a HKR végrehajtó 57

A 2001. évi XCV. törvény a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról 2. § (33) bekezdés szerint 58

A szolgálatot ellátókat a katonák illetményéről és illetményjellegű juttatásairól, valamint a közalkalmazottak jutalmazásáról szóló 3/2002. (I. 25.) HM rendelet 27. § (1) e) pontja szerint készenléti díj illeti meg 59

A 2001. évi XCV. törvény a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról 2. § (34) bekezdés szerint

109

erői készenléte keretében, vagy ezen erők tevékenysége biztosítása érdekében teljesít készenléti szolgálatot, a hatályos jogszabályok szerinti készenléti díj (a miniszter, illetve a HVKF által állandó jelleggel elrendelt szolgálatok esetében), vagy készenléti pótlék (a HM KÁT, illetve a HVKF által elrendelt katasztrófavédelmi feladat végrehajtása érdekében időlegesen szervezett szolgálatok esetében) illeti meg.60

4.1.7. A katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásának támogatása Meteorológiai támogatás A katasztrófavédelmi intézkedések előkészítéséhez, valamint a megalapozott döntések végrehajtásához szükséges meteorológiai információkat a CBRN tekintetében az ÁIK, egyéb esetekben az MH GEOSZ, Időjárás előrejelző és szakkiképzési osztálya (IESZO) (24 órás Meteorológiai Központ) biztosítja.

Térképészeti támogatás A katasztrófavédelemhez szükséges térképszelvényeket alapvetően a HKR elemei saját készletükből biztosítják. A speciális igények kielégítését térképek, távérzékelési anyagok tekintetében az MH GEOSZ végzi.

Híradás, informatikai és információvédelmi támogatás A híradásra, informatikai és információvédelmi támogatásra vonatkozó szabályzókat a Híradó, Informatikai és Információvédelmi Csoportfőnökség által elkészített intézkedés szabályozza. A HM szervek, az MH vezetési (KOT, KOCS-ok, OCS-ok) és végrehajtó csoportjainak, illetve a veszélyeztetett szervezetek állományának riasztása, irányítása, vezetése, valamint az együttműködés

megvalósításához

szükséges

információcsere

a

katasztrófavédelmi

tevékenységben részt vevő szervezetek között alapvetően a rendszeresített és telepített béke vezetési eszközök alkalmazásával valósul meg. Más minisztériumok szerveivel és szervezeteivel történő együttműködés a zártláncú hálózatok átjárhatóságának biztosításával (HM-BM), valamint a Magyar Köztársaság közcélú távközlési hálózatának igénybevételével történik. 60

a katonák illetményéről és illetményjellegű juttatásairól, valamint a közalkalmazottak jutalmazásáról szóló 3/2002. (I. 25.) HM rendelet 25. §, 26. § és 27. § alapján

110

Az együttműködés folyamatos biztosítása érdekében a KOCS megalakítására kötelezett szervek parancsnokai a területileg illetékes katasztrófavédelmi szervekkel saját összekötői hálózat útján is kapcsolatot tartanak. A felkészülés időszakában kialakításra kerülő szolgálati helyek eszközeinek aktiválása és alkalmankénti ellenőrzése havi rendszerességgel, illetve (ismert feladatok esetén) igény szerint kerül végrehajtásra. A védekezés időszakában a meglévő híradó és informatikai eszközök igény szerinti kiegészítésével, átcsoportosításával kerül megvalósításra a kikülönített szervezeti elemek eszközellátása. A HKR működése érdekében folyamatos távbeszélő, telefax, mobil telefon és EDR kapcsolat biztosított: − a HKR vezető szervei és a beavatkozásra kijelölt, valamint a veszélyeztetett szervezetek; − a KOT és a KKSZ Operatív Törzse; − a KOT és a védekezési munkabizottságok vezetési termei; − a KOT és a BM OKF bázisán működő KKSZ Veszélyhelyzeti Központ között; − számítógépes adatátviteli rendszer biztosított a HKR vezető szervei, a KOT és az ÁIK között; − a KOT, valamint az ÁIK és a MARATHON rendszer aktív felhasználói között, valamint a KOT és a KTIR használói között az adott rendszeren keresztül.

Logisztikai támogatás A logisztikai támogatás rendjét a HVK Logisztikai Csoportfőnökség által kiadott szakintézkedés szabályozza.

Egészségügyi biztosítás A HKR-be kijelölt erők egészségügyi biztosítási feladatait a meglévő és felkészített egészségügyi szakállománnyal, a béke anyagi készletekkel és technikai eszközökkel kell végrehajtani. Az egészségügyi biztosítás részletes követelményeit, elveit, a Honvédkórház parancsnok (MH egészségügyi főnök) által – az MH egészségügyi szolgálatára vonatkozó – kiadott külön intézkedés szabályozza.61

61

Jelenleg a 2/2010. HVK EÜCSF intézkedés a hatályos

111

Az egészségügyi biztosítás elveit és feladatait a Honvédkórház székhelye és telephelyei részére a Magyar Honvédség katasztrófavédelmi

feladataira vonatkozó

fontosabb

jogszabályokkal összhangban, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. Törvény (a továbbiakban: Eütv.) 247. §-a (1) bekezdésének e) pontjában, a katasztrófavédelemről és hozzá kapcsolódó jogszabályok módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény alapján, a katasztrófa-egészségügyi ellátásról szóló 158/1999. (XI. 19.) Kormányrendelet, valamint az egészségügyi intézmények katasztrófaterveinek tartalmi követelményeiről szóló 29/2000. (X. 30.) EüM rendelet alapján a Honvédkórház részére elkészített Katasztrófa Terv részletesen tartalmazza.

4.1.8. Lakossági tájékoztatás, médiakapcsolatok Egy esetleges katasztrófa bekövetkezésekor a honvédelmi tárca – a Magyar Honvédség kijelölt eszközeivel, személyi állományával – a katasztrófa jellegétől függően részt vesz az esemény kezelésében, a következmények felszámolásában. A tájékoztatói feladat megszervezésének, végrehajtásának alapja a tárca által folytatott egyéb kríziskommunikációs eljárás, azonban a kommunikáció egészét nagyban befolyásolja a katasztrófa jellege

által

megkövetelt

minisztériumokkal, kommunikációs

széleskörű

intézményekkel,

tevékenységének

együttműködés

egyéb

a

Kormánnyal,

szervezetekkel.

összehangolása

alapvető

kommunikációjában.A kommunikációs helyzetértékelés

Az a

egyes

az

szervezetek

katasztrófa

célja gyors,

érintett

egészének

pontos, hiteles

tájékoztatást adni a kialakult helyzetről, arról, hogy a tárca milyen lépéseket tett, kiket és milyen eszközöket tervez biztosítani a kialakult veszélyhelyzet elhárítása érdekében. A kommunikációnak segítenie kell a központi szervek (Kormány, minisztériumok, központi hivatalok

stb.)

munkáját,

hozzá

kell

járulnia

a

pánikhelyzet

kialakulásának

megakadályozásához, lépéseivel elő kell segítenie a veszélyhelyzet felszámolásában közreműködő szerveket.

A kríziskommunikáció technikája A válságkommunikációs stratégia üzenetei a kialakult helyzet függvényei, azonban általános alapüzenetként a következő fogalmazható meg: − A hatóságok, a kijelölt szervezetek, személyek tudják a dolgukat, a lakosság – saját érdekében – tartsa be a meghozott intézkedéseket, működjön

együtt

a

katasztrófa

eszkalálódásának megelőzésében;

elhárításában,

a

helyzet

112

− A kommunikációs szereplői szintek megállapításával, a személyek megfelelő

felkészítésével

a

válság

okozta

hatások

szintén

csökkenthetők; − Krízishelyzet kialakulása esetén – megfelelő krízis-intervenciós tevékenység mellett – a tájékoztatásra kijelölt személyek segíthetik annak elhárítását, megelőzhetik a katasztrófa-helyzet eszkalálódását.

Célcsoportok Belső célcsoport: A honvédelmi ágazat teljes (hazai) személyi állománya: − vezetői állomány (a HM és a vezető szervek személyi állománya, a háttérintézmények, katonai szervezetek vezetői); − hivatásos és szerződéses tisztek, hivatásos és szerződéses zászlósok, tiszthelyettesek; − legénységi szerződéses állomány; − közalkalmazottak, köztisztviselők; − a honvédelmi ágazatban működő érdekvédelmi szervezetek; − nem aktív katonák, nyugdíjasok (a nyugállományú katonákat tömörítő társadalmi szervezeteken keresztül). Külső célcsoport: Hazai közvélemény: − katasztrófavédelmi szervek; − hazai politikai, társadalmi közélet kiemelt szereplői, véleményvezérek (Honvédelmi és Rendészeti Bizottság, Nemzetbiztonsági Kabinet, a parlamenti pártok, önkormányzatok); − média; − társadalmi szervezetek (kiemelten a honvédelmi ágazathoz kötődő társadalmi szervezetek).

Nemzetközi közvélemény: − hazánkba akkreditált külföldi attasék; − hazánkba akkreditált külföldi média.

113

A katasztrófa krízis-kommunikáció háttere Válsághelyzetben a hírterjedés sebessége sokszorosa az átlag napokban mértekhez viszonyítva, így rendkívül fontos a tájékoztatás gyorsasága. A hírek pontossága erősen csökken, ezért fontos a tájékoztatás pontossága, egyértelműsége, illetve nagy hangsúlyt kell fektetni az ágazati kommunikációk összehangolására. Válsághelyzetben, a meg növekedett híréhség következtében a média meg növekedett érdeklődésével kell számolni, ezért a kommunikációs leterheltség csökkentése érdekében központi tájékoztatókra kell a hangsúlyt fektetni. Az események üteme radikálisan felgyorsul.

Kommunikációs célok: − reális tényszerű tájékoztatás a krízisről, a tárca gondoskodásáról, valamint a válság kezeléséről, illetve eszkalálódásának elkerülése érdekében tett intézkedésekről (alap szintű, közérthető üzenetek beépítésével); − megértetés, elfogadtatás; − bizalommegőrzés, bizalomerősítés; − újabb krízisek elkerülése érdekében tett intézkedések, rendszabályok ismételt alkalmazása; − előre megfogalmazott üzenetek használata; − elemzések, visszacsatolások készítése. Kommunikációs eszközök: − hivatalos közlemények; − vezetői, szóvivői sajtótájékoztatók; − a média és a politikai véleményformálók kiemelt tájékoztatása; − internet; − cikkek, interjúk, sajtónyilatkozatok, újságírói kérések teljesítése; − stúdióbeszélgetések; − sajtó-háttérbeszélgetések; − tréningek, gyakorlások megtartása.

114

Vezetők, nyilatkozók felkészítése Fontos, hogy a HM és MH integrált minisztérium vezetői elsajátítsanak legalább alapfokú kríziskommunikációs alapismereteket. Azonban a válság kialakulásakor, a nyilatkozókat közvetlenül is fel kell készíteni az aktuális helyzetre, a kiadható információk körét le kell velük tisztázni. A vezetők, a nyilatkozók felkészítésének gyakorlati lépései: − kérdések és feleletek (Q &A), háttéranyagok készítése; − tréning, interjú-helyzetek gyakorlása (ha van rá idő). A kríziskommunikáció alapvető szabályai, elvei, a működés rendje

Válság idején a médiával történő kommunikáció szabályai: − ha nincs a birtokunkban minden információ, ne titkoljuk el, − csak szükséges és elégséges tájékoztatás; − jól megfogalmazott, pontos, rövid üzenetek; − nem beszél a sebesültekről, halottakról, amíg a hozzátartozókat nem értesítették; − a szakmai szint bevonása, nyilatkozó személy kijelölése a kialakult krízis gyors analizálása után lehetséges; − a nyilatkozó személy csak a szakterületéhez kapcsolódó kérdésekre adhat választ; − más nemzeteket is érintő krízis esetén egyeztetett üzenetek, egyeztetett időzítéssel; − a tények ismertetése mellett mondanivalójába mindig építse be a témakörhöz kapcsolódó üzeneteket; − csak feltárt, ellenőrzött tények közlése; − lehetőség szerint nem beszél költségekről, − személyi sérülés esetén a gondoskodás, a törődés szándéka váljon nyilvánvalóvá.

A nyilatkozó magatartása: − provokatív kérdésre is nyugodt válasz; − ne tegyen ideges, bizonytalan mozdulatot;

115

− minden körülmények között őrizze meg nyugalmát, legyen magabiztos; − sugározza a válság kezelésének képességét. Katasztrófahelyzetben nyilatkozók szintje Minisztériumi vezetői szint − Honvédelmi miniszter; − Katonai vezetői szint; − HVKF; − MH ÖHP parancsnok. Szóvivői szint − HM szóvivő. A kommunikációs feladat szakaszai Kezdeti, proaktív szakasz (a válság jellegétől függően): − a szakmai felkészültség, alkalmasság bemutatása; − eddig tett intézkedések, döntések; − előre megfogalmazott üzenetek alkalmazása; − az érintettek betanítása/tesztelése; − gyakorlatok, gyakorlások sajtón keresztüli bemutatása; − folyamatos információk az Interneten, a HM-sajtóban. Aktív, kríziskommunikációs szakasz: (a krízishelyzet bekövetkeztekor) − tényszerű közérthető tájékoztatás; − újabb krízisek elkerülése érdekében tett intézkedések, rendszabályok; − szervezeti gondoskodás bemutatása; − előre megfogalmazott üzenetek alkalmazása.

Nyilatkozók feladatai − rövid, tényszerű, tárgyilagos nyilatkozat; − haláleset bekövetkezése esetén azonnali részvétnyilvánítás.

116

Levezető, inaktív szakasz: − újabb krízisek elkerülése érdekében tett intézkedések, rendszabályok ismételt alkalmazása; − előre megfogalmazott üzenetek használata, elemzések, visszacsatolások készítése.

4.1.9. Együttműködés a katasztrófavédelmi feladatok ellátásakor A honvédelmi tárca katasztrófavédelmi feladatai ellátása során együttműködik, elsősorban: − a KKSZ-szel és szerveivel; − a minisztériumokkal, kormány-, és központi hivatalokkal; − a megyei (fővárosi) védelmi bizottságokkal; − a helyi védekezést irányító szervekkel. Az együttműködés megvalósulhat többek között: − Az információcsere, tájékoztatás; − A megelőzés, tervezés, szervezés; − A felkészítés, kiképzés; − A lakosságvédelem, és felkészítés; − A híradás, informatika; − A logisztikai támogatás; − Az egészségügyi biztosítás; − A tudományos kapcsolattartás területén.

Együttműködés a KKSZ-szel és szerveivel: − Az együttműködés a felkészülés, megelőzés és a védekezés időszakában a KKSZ-val a HM KÁT-on és a HVKF-en keresztül valósul meg; − A katasztrófavédelmi feladatok végrehajtására történő felkészülés időszakában a HM KÁT a KKSZ Tudományos Tanácsba, illetve a Műszaki Tudományos Tanácsba ágazati szakértőt jelöl ki.

117

Együttműködés a honvédelmi szervezetekkel: − A rájuk eső mértékben együttműködnek a katasztrófavédelmi tervek pontosításában; − A KKSZ éves munkaterve alapján részt vesznek a KKSZ és szervei által vezetett gyakorlatokon; − A védekezés időszakában a KKSZ és védekezési munkabizottságai honvédelmi ágazatot érintő feladatai koordinálása érdekében a HM TKF a KKSZ Védekezési Munkabizottságához, a HM TKF és a HM VH a KKSZ Operatív törzsébe biztosít szakértőt; − A honvédelmi szervezetek szükség esetén információkat szolgáltatnak a katasztrófahelyzet értékeléséről és felkérés esetén, javaslatot tesznek a saját erők további alkalmazására, esetleges kivonására.

Együttműködés a megyei (fővárosi) védelmi bizottságokkal − A védelmi igazgatás területi szerveivel a HM részéről a HM VH főigazgató,

az

MH

katonai

szervezetek

parancsnokai

vagy

akadályoztatásuk esetén az általuk kijelölt képviselők, valamint a megyei (fővárosi) védelmi bizottságok katasztrófa-elhárító operatív törzsébe delegált személyek útján tartanak kapcsolatot; − Az MH szervezetek, az illetékes megyei védelmi bizottság éves munkaterve alapján vesznek részt a területi szinten szervezett katasztrófavédelmi gyakorlatokon.

Együttműködés a központi államigazgatási szervekkel A KOT a feladatai végrehajtása során szorosan együttműködik a védekezést irányító KKSZ Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központtal, illetve az adott katasztrófatípus elhárításában

leginkább

érintett

minisztérium

bázisán

megalakuló

védekezési

munkabizottsággal. Szükség szerint együttműködést szervez további központi államigazgatási szervekkel (pl. szakminisztériumok, Országos Atomenergia Hivatal, stb.). A KOT vezető a védekezésre kijelölt erőket rendszerint a katasztrófaveszély elhárítására megalakított, illetve a katasztrófa elleni védekezés során működő védekezési munkabizottságoktól érkezett kérések, illetve igények alapján rendeli ki, csoportosítja át, vagy rendeli vissza.

118

Az ÁIK működése során szorosan együttműködik a katasztrófavédelmi feladatokban érintett tárcák Ágazati Információs Központjaival, nukleárisbaleset-elhárítási feladatok kapcsán az Országos Atomenergia Hivatal Baleseti Értékelő és Elemző Központtal (OAH CERTA), valamint a BM OKF Nukleáris Baleseti Információs és Értékelő Központtal. Az együttműködés megvalósulhat többek között: − Az információcsere, tájékoztatás területén; − összekötők útján a felkészülés, beavatkozás összehangolása területén; − válságkezelő szervek információinak folyamatos cseréjével; − beavatkozások során szerzett tapasztalatok cseréje; − az ABV RIÉR szervezetek adatainak kölcsönös cseréjével; − a nemzetközi együttműködésből adódó tapasztalatok cseréjével; − állandó, közvetlen kapcsolattartással az ügyeleti szolgálatok útján. Együttműködés a helyi védelemvezetéssel − a KOCS-ok/KOR-ok a védekezés időszakában – a KOT felügyelete mellett – szorosan együttműködnek a megyei (fővárosi) védelmi bizottságokkal, a védekezést irányító helyi szervekkel (helyi védelmi bizottságok, Vízügyi Igazgatóságok, stb.), és polgármesterekkel; − A KOT és/vagy a KOCS-ok a végrehajtó szervezetek állományából összekötő tisztet (tiszteket) küldhetnek ki a védekezést irányító helyi szervekhez; − Az összekötő tisztek a helyszínen pontosítják és egyeztetik a honvédségi erők feladatait, azokat továbbítják a helyi parancsnokok részére, valamint biztosítják a folyamatos együttműködést és képviselik az MH érdekeit.

4.1.10. A HKR erői igénybevétele kezdeményezésének általános rendje Honvédségi erők katasztrófavédelmi célból történő kirendelésének általános rendje szerint az igényre vonatkozó kérést a KKSZ-hoz (vagy a KKSZ NVK-hoz) kell felterjeszteni. A KKSZ (vagy a KKSZ Operatív Törzse) az igényeket továbbítja az MH Központi Ügyeletnek. Amennyiben a KKSZ ülése nem kerül összehívásra, a katasztrófa típusa szerint feladat és hatáskörrel minisztérium által vezetett munkabizottság, illetve várható árvízi védekezés esetén az Országos Műszaki Irányító Törzs az igénybevételre vonatkozó kérést

119

közvetlenül az MH Központi Ügyelet részére küldi meg. A kirendelésről a honvédelmi miniszter, illetve a HVKF dönt. A kirendelésre vonatkozó igényt a kezdeményezőnek – a felkészülés érdekében – a KKSZ-hoz történő felterjesztéssel egyidejűleg az MH KÜ-nek is meg kell küldeni. Az MH KÜ az igénylést továbbítja a KOT ügyeletes vezetőjének, illetve az általa meghatározott személyeknek, szervezeteknek (HM KÁT, HM VH stb.). Rendkívüli esetben, amennyiben a HKR nincs aktivizálva, illetve az élet- és vagyonmentés indokolja az azonnali intézkedést, az érintett katonai szervezet parancsnoka saját hatáskörében dönt a segítségnyújtásról, és a hadműveleti ügyeleti szolgálatok útján kezdeményezi annak jóváhagyását a HVKF-től. A rendkívüli kirendelésről a KKSZ illetékes szerveit a KOT vezetője, illetve az MH VDK parancsnoka tájékoztatja.

A HKR nemzetközi katasztrófavédelmi feladatokban történő részvétele − A HKR a Kormány döntése alapján részt vesz a nemzetközi katasztrófavédelmi segítségnyújtásban; − A nemzetközi katasztrófavédelmi segítségnyújtásban történő ágazati részvétel koordinációját, a kormánydöntés előkészítési feladatait a KKSZ-szel történő egyeztetés alapján a HM KÁT végzi; − A

HKR

nemzetközi

katasztrófavédelmi

segítségnyújtásban

közreműködő erői és eszközei kijelölésével, felkészítésével és igénybevételével kapcsolatos, a Kormány döntéséből adódó feladatokat a HVKF végzi.

További erők bevonása a HKR-be Amennyiben a HKR végrehajtó erői elégtelennek mutatkoznak a katasztrófavédelmi feladatok ellátásához, megfelelő felkészítés, illetve kiképzés után, további erőket is be lehet vonni a tevékenységbe. A HKR elemeinek támogatását végző erők nem kerülnek a HKR-be, bár a HKR készenlétére vonatkozó fejezet szerint ideiglenes katasztrófavédelmi készenlétbe helyezhetők.

4.1.11. Az állományilletékes parancsnok hatáskörébe tartozó katasztrófa helyzetek A katonai szervezetet közvetlenül érintő, a személyi állományt, vagy az anyagi javakat veszélyeztető katasztrófa, vagy annak veszélye esetén az állományilletékes parancsnok (ügyeleti szolgálat) azonnal intézkedik a belső védelmi tervben foglaltak alapján a személyi állomány és az anyagi javak mentésére, értesíti a mentésben közreműködésre tervezett külső

120

szerveket, ezek után haladéktalanul értesíti a szolgálati elöljárót (elöljáró ügyeleti szolgálatot). Ennek során jelenti: − a bekövetkezett esemény típusát, a bekövetkezett, illetve várható kár előzetesen becsült nagyságát; − az esemény felszámolására tett intézkedéseit; − illetve ha a szükséges védekezési feladatok meghaladják a katonai szervezet erejét, segítséget kér elöljárójától.

A veszélyes létesítmény állományilletékes parancsnoka, valamint a külső veszélyes létesítmény környezetében lévő ágazati létesítmény állományilletékes parancsnoka: − a felkészülés és megelőzés időszakában, külön ágazati szabályzók alapján, a HM HH szakvéleménye figyelembevételével kidolgozza a belső védelmi tervet, és arról tájékoztatja a segítségnyújtásra felkért külső helyi katasztrófavédelmi szerveket. − biztosítja a belső védelmi terv végrehajtásának személyi és tárgyi feltételeit. Minden jelentős személyi változást követően, de legalább évente a belső védelmi tervben meghatározott szervezetek részére gyakorlatot folytat le.

Közvetlen megkeresés esetén, amennyiben rendelkezik a megfelelő erőkkel, segítséget nyújthat a polgári lakosság részére, de az alkalmazás tényét azonnal köteles jelenteni a szolgálati rendnek megfelelően az MH KÜ-nek, a HVKF, vagy a miniszter jóváhagyásának, engedélyének megszerzése céljából. Amennyiben az engedélyezés megtörtént, folytathatja katasztrófavédelmi tevékenységét.

4.1.12. Környezetvédelmi és környezetbiztonsági szempontok A katasztrófavédelmi beavatkozások alkalmával a szennyezés-megelőzés elve érvényesül. Katasztrófavédelmi tevékenység végzése során a környezetvédelmi elemek védelme kizárólag a helyreállítási tevékenységek végzése során bír prioritással. A katasztrófavédelmi tevékenység során szükséges: A környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának szempontjából az alábbiak védelmére kell különös figyelmet fordítani: − a felszíni vizekre;

121

− a felszín alatti vizekre és földtani közegre; − a vadon élő madarak védelméről szóló a Tanács 79/409/EGK irányelvének 4. cikke (2) bekezdésében, valamint az I. mellékletében meghatározott fajokra, élőhelyeikre, költő és pihenőhelyeikre; − a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló a Tanács 92/43/EGK irányelvének a II. és IV. mellékletében meghatározott fajokra és élőhelyeikre, költő és pihenőhelyeikre,

valamint

az

I.

mellékletében

meghatározott

természetes élőhelyekre; − a védett és fokozottan védett fajokra; − a Natura 2000 területekre; − az országos jelentőségű védett természeti területekre. A

környezetveszélyeztetés

megszüntetése

érdekében

környezet-károsodást

megelőző

intézkedéseket, a környezetkárosodás megszüntetése érdekében helyreállítási intézkedéseket kell tenni. A helyreállítási intézkedés keretében kárelhárítást, illetve kármentesítést kell végezni. A környezethasználó környezetveszélyeztetés esetén köteles minden környezetkárosodást megelőző intézkedést megtenni a környezetkárosodás enyhítése, illetve a további környezetkárosodás megakadályozása érdekében, így különösen haladéktalanul ellenőrzése alá vonni, feltartóztatni, eltávolítani vagy más megfelelő módon kezelni a környezetkárosodást okozó anyagokat, illetve más károsító tényezőket. A környezethasználó azonnali beavatkozást igénylő környezetkárosodás bekövetkezése esetén kárelhárítást (a továbbiakban: kárelhárítás), minden más esetben kármentesítést köteles végezni. A kármentesítés szabályait külön

jogszabály

tartalmazza.

Azonnali

beavatkozás

szükséges,

amennyiben

a

környezetkárosodás a közegészségügyet, a közbiztonságot veszélyezteti, illetve amennyiben a környezetkárosodás felszámolása azonnali beavatkozással eredményesebben, hatékonyabban, gazdaságosabban végrehajtható, illetve a jövőbeni környezetkárosodás megelőzhető. A kárelhárítás során biztosítani kell, hogy: − a környezetkárosodás ne tevődjön át más környezeti elemre; − a lehető legkisebb környezeti terheléssel járjon; − ne okozzon környezetveszélyeztetést, illetve környezetkárosodást.

122

A környezethasználó a környezetveszélyeztetés, illetve a környezetkárosodás helyéről, jellegéről és mértékéről haladéktalanul köteles tájékoztatni a Környezetvédelmi- és Vízügyi Igazgatóságot. A kárelhárítást – amennyiben rendelkezésre áll – az Üzemi és Területi Tervek alapján kell végrehajtani. A Kárelhárítási Területi Tervek készítését HM tárca szinten a HM Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatal (a továbbiakban: HM FHH) végzi, a környezetvédelmi feladatok körébe soroltan. Az Üzemi és Területi Terveket a területileg illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi- és Vízügyi Felügyelőség hagyja jóvá. Honvédelmi szervezetek környezetvédelmi feladatai a védekezés időszakában Az Üzemi Kárelhárítási Tervek tartalmazzák a katasztrófa elleni védekezés időszakában a környezetvédelmi feladatokat, ezek időszakos felülvizsgálatát, aktualizálását, melyet a HM FHH végez. Az Üzemi Kárelhárítási Tervek tartalmi követelményeit a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. Rendelet tartalmazza.

4.1.13. A jelentések rendje A HKR-rel kapcsolatos tevékenységről a KOT a HM KÁT-nak és a HVKF-nek, a KOCS-ok megalakítására kötelezett szervezetek az MH VDK részére, illetve a KOCS-ok a KOT részére a HM IKR-ben, valamint napi és rendkívüli jelentés formájában jelentenek. A katonai szervezetek Operatív Csoportjai, illetve a végrehajtó erők jelentéseinek rendjét, azok tartalmát az illetékes középszintű vezetőszerv (MH ÖHP, MH TD, MH HK) KAT-ja szabályozza.

Összefoglaló jelentés a HKR-be kijelölt erőkről és eszközökről A KOCS-k megalakítására kötelezett szervezetek a HM IKR alapján általános jellegű összefoglaló jelentést terjesztenek fel a HKR szervezetüket érintő helyzetéről. Napi jelentés a katasztrófavédelmi tevékenységről A HKR aktivizálása esetén a KOT reggeli jelentést készít naponta 07.00-ra a KÁT-nak és a HVKF-nek. A KOCS-ok naponta 20.00 órára a 18.00 órás helyzetnek megfelelő napi jelentést terjesztenek fel a KOT-nak. Az ÁIK napi jelentése az MH ÖHP KOCS-on keresztül kerül továbbításra a KOT-nak.

123

Rendkívüli jelentések a katasztrófavédelmi tevékenységről A feladat végrehajtása során a KOT a HM KÁT-nak és a HVKF-nek, illetve a KOCSok a KOT-nak soron kívüli jelentést terjesztenek fel az azonnali tényközlésre kötelezett események bekövetkezése esetén, valamint a hatáskörüket meghaladó sürgős intézkedést igénylő esetekben. Azonnali Tényközlő Jelentésre kötelezett esetben a HM HVKF 1/2008. számú intézkedésének megfelelően kell eljárni, különös figyelemmel az 58.b) pontjában meghatározottra.

Összefoglaló jelentés a katasztrófavédelmi tevékenységről A KOT, illetve az MH VDK a HM KÁT-nak és a HVKF-nek, valamint a KOCS-ok, illetve a megalakításukért felelős szervezetek (a HM IKR szerint) a HKR aktivizálásának megszűnte után a tevékenységről összefoglaló jelentést terjesztenek fel az MH VDK-nak.

Részkövetkeztetés: Az új kat. tv. változásait feldolgozva megállapítottam,

hogy törvény

a

katasztrófavédelem központi szervezetében bekövetkezett szervezeti változásokhoz hasonló változtatást az MH HKR esetében nem okozott. Az új . kat. tv generálta a Hjt. változtatását, amely a hatékonyabb működést segítette elő azáltal, hogy rendezte a felső vezetés jog- és hatásköreit. A HKR feladatrendszere lekövette a változásokat, illesztette azt az országos katasztrófavédelmi rendszerhez. A HKR teljes egészében önálló tevékenység végzésére alkalmas feladatrendszer, amit a minden részletre kiterjedő tevékenységek részletes feldolgozásával bizonyítottam. Fenntartom azt a javaslatom, miszerint az országos katasztrófavédelem és a HKR között fennálló párhuzamosságok csökkenthetők a gazdasági hatékonyság szempontjából.

124

4.2.Önkéntes tartalékosok a katasztrófavédelem feladataiban Az elmúlt években megfigyelhető az állam által kötelezően elrendelt feladatok egyre szélesebb körben történő kiváltása az önkéntesen vállalt tevékenységgel a különböző védelmi ágazatokban és tevékenységekben. Erre egyik legjobb példa a kötelező sorkatonai szolgálat kiváltása az önkéntes alapon határozott idejű szolgálatot vállaló szerződéses állománnyal. A hadkötelezettség békeidejű megszüntetésével hazánkban megváltozott a haderőszervezés alapfilozófiája, miszerint a cél egy kis létszámú, magasan kvalifikált, önkéntesekből álló, professzionális haderő fenntartása és fejlesztése, szakítva a hadkötelezettségen alapuló tömeghadsereg-szervezési elvekkel és célkitűzésekkel. Az önkéntes tartalékos rendszer egyik kidolgozója és tevékeny támogatója Dr. Simicskó István szerint62: „A tapasztalatok azt mutatják, a világon még a leggazdagabb országok nagy többsége sem engedheti meg magának, hogy biztonságukat kizárólagosan hivatásos haderejükkel garantálják. Nemzetközi kitekintésben vizsgálva az egyes országok haderőinek összetételét megállapítható, hogy valamennyi országban –legyen az katonai szövetséghez tartozó, vagy szövetségen kívüliszámolnak az állandó állomány tartalékosokkal történő kiegészítésével. Sőt, a legtöbb fejlett országban a tartalékosok alkalmazása (különösen békeidőszaki feladatokra) jelentősen kibővült, az egyes tartalékos katona és a kötelékek szintjén egyaránt.” A honvédelmi vezetés a nemzeti haderő kialakítása érdekében - abból kiindulva, hogy nem tartható az a helyzet, hogy civil biztonsági cégek őrizzék a katonai objektumokat igen költségesen, illetve szembesülve azzal a ténnyel, hogy az ajkai iszapkatasztrófa, valamint az árvizek idején mindösszesen 18 fő önkéntes tartalékost tudott volna a MH mozgósítani - felgyorsította az új önkéntes tartalékos rendszer kialakítását. Társadalmi oka pedig az volt, hogy a „civil társadalom” nehezen viselte a tömegével jelenlévő idő előtti nyugdíjasokat, akik jelentősen megterhelték a nyugdíjkasszát. Főleg mindezt akkor, amikor az emelkedő nyugdíjkorhatár kérdése napirenden van. Végül a honvédelmi tárca célkitűzése szerint632014 közepéig összesen mintegy 6-8000 fő kiképzett tartalékossal kell rendelkeznie a haderőnek.

4.2.1. Az önkéntes tartalékos katonák alkalmazása A haderőn belül, költségmegfontolás alapján már kialakult egyfajta feladatmegosztás a tartalékos szervezetek valamint a hivatásos- szerződéses jogviszonyban lévők között.

62

Dr. Simicskó István: A tartalékos rendszer fejlesztésének kérdései. Hadtudomány 2011/4, in p.69 ISSN: 1215-

4121 63

Forrás: Honvédelmi Minisztérium

125

„Vannak olyan időszakos feladatok, amelyek nem igénylik a drágán kiképzett hivatásos katonák szakértelmét. Azokat adott esetben sokkal olcsóbban és – motivációs szempontokat is figyelembe véve – hatékonyabban képesek tartalékosok végrehajtani. De a tartalékosok alkalmazása mellet szól ennek a fordítottja is: amikor ritkán és rövid ideig használt speciális képességeket nem célszerű létrehozni, valamint fenntartani a haderőn belül”64Az önkéntes tartalékos katona korlátozás nélkül az MH valamennyi feladatában részt vehet, amennyiben a szükséges

kiképzettség

szintet

elérte.

Általában

a tartalékosok

alkalmazására

és

igénybevételére elsődlegesen az alábbi feladatokban kerülhet sor: − a minősített időszakra történő áttérés során a hadkötelezettség bevezetésével összefüggő többletfeladatok ellátásában, illetve a minősített időszakban az MH kiegészítésében; − minősített időszakon kívül, hazai területen, amikor bármely okból (pl.: kiemelt gyakorlat, rendkívüli katasztrófavédelmi feladatok, az állomány pihentetése, stb.) indokolt a MH állandó állományának kiegészítése, vagy ideiglenes helyettesítése; − béke időszakban, továbbá, klasszikus terület- és objektum őrzésvédelmi

feladatok,

egyes

képzési,

valamint

a

szövetségesi

kötelezettségből adódó időszakos jellegű befogadó nemzeti támogatási feladatok biztosításában; − külföldi

missziókban,

amennyiben

a

kitűzött

feladatot

nem

célszerű/nem lehetséges kizárólag az állandó állománnyal elvégezni, vagy a feladat jellege olyan speciális felkészültségű katonák (pl. tolmács) közreműködését igényli, akiket nem szükséges állandó jelleggel az MH állományában tartani. A Tartalékos rendszer tárgyalásánál kizárólag a az Önkéntes tartalékos rendszer (továbbiakban: ÖTR)elemeivel foglalkozom, azon egyszerű oknál fogva, mivel a dolgozat szempontjából a Törvényi tartalékosok65 katasztrófavédelmi alkalmazása nem jöhet szóba. A Tartalékos rendszer felépítését a 16. ábrán mutatom be.

64

Dr. Simicskó István: A tartalékos rendszer fejlesztésének kérdései. Hadtudomány 2011/4, in p.69 ISSN: 1215-

4121 65

Megjegyzés: Törvényi tartalékos kizárólag az ország védelmi feladatra hívható be - szerző

126

16. ábra: A honvéd tartalékos rendszer összetevői Készítette: a szerző

4.2.2. Önkéntes védelmi tartalékos Az Önkéntes védelmi tartalékos (továbbiakban: ÖVT) állomány a katonai szervezetek hadi állománytábláiban rendszeresített őr beosztásokba kerül felvételre és béke idején a HM Ei Zrt. alkalmazottjaként fegyveres biztonsági őr (a továbbiakban: FBŐ) munkakörben az MH kijelölt objektumainak őrzés-védelmi feladatait látja el.Toborzásuk és felvételük jelenleg nem a toborzó rendszeren keresztül történik, hanem az állományilletékes katonai szervezet és a HM Ei Zrt. együttműködésében. A jelentkezés feltétele a HM Ei Zrt-vel megkötött FBŐ munkaszerződés, illetve az HM EI Zrt. által kiadott, az érintett foglalkoztatására irányuló szándéknyilatkozat megléte Az ÖVT szerződése határozatlan időre kerül megkötésre 6 hónap próbaidővel. A szerződést a személyre vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjával – a törvény erejénél fogva – az állományilletékes parancsnok megszünteti, és erről írásban tájékoztatja a HM Ei Zrt-t.

Az ÖVT feladatai: Tényleges katonai szolgálatra történő behívásuk normál (béke) időszakban a kiképzésre és a felkészítésre, valamint tényleges szolgálatra, a beosztásukból adódó alap feladatra, természeti és ipari katasztrófa helyzetek elhárításában való részvételre, illetve személyes vállalásuk alapján külszolgálat teljesítése esetében történik. Különleges

127

jogrendben, veszélyhelyzet, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, rendkívüli állapot és váratlan külső fegyveres támadás esetén behívásukra, az MH Hadkiegészítő és Nyilvántartó Parancsnokság, (továbbiakban: MH HKNYP) által kiadott behívóparanccsal kerülhet sor. Az ÖVT igénybevétele: Tényleges szolgálatra – az őrzött objektumoknál katonai őrzés-védelemre történő áttérés esetén – behívható a szerződésben foglalt őr beosztás és feladatok végrehajtására. Amennyiben azt szerződéskötéskor nem zárta ki, az önkéntes védelmi tartalékos – az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság megállapítását, valamint a speciális felkészítés végrehajtását követően – részt vehet külföldi műveletekben, missziós feladatokban. A védelmi tartalékosok igénybe vehetők természeti és ipari katasztrófa helyzetek elhárításában való részvételre, azok megelőzésére, illetve következményeik felszámolására. Ekkor a - rövid készenléti idejű- Védelmi dandár alárendeltségébe kerülnek. Azon védelmi tartalékosok esetében, akik korábban nem szereztek katonai szakképzettséget, tapasztalatot, a tényleges szolgálatra történő behívást meg kell, hogy előzze a felkészítés és kiképzés végrehajtása. 4.2.3. Önkéntes műveleti tartalékos Az Önkéntes műveleti tartalékos (továbbiakban: ÖMT) állomány az MH hadrendjébe tartozó, békében meglévő katonai szervezetek, vagy a MH ÖHP közvetlen alárendeltségébe tartozó MH Honvédelmi dandár hadi állománytáblájában rendszeresített hadi beosztásokban látja el feladatát. Az önkéntes műveleti tartalékos beosztások a haza fegyveres védelme feltételeinek biztosítása érdekében kiemelt jelentőséggel bírnak. Elsősorban olyan beosztásokról van szó, amelynek békeidőszaki folyamatos, vagy tényleges állománnyal történő feltöltése nem elsődleges fontosságú, illetve nem biztosított, azonban a betöltésükhöz szükséges felkészülésre már a békeidőszakban szükség van.

Az ÖMT feladatai: Az ÖMT a békeidőszaki tényleges szolgálatuk során pótolhatják a humán erőforráshiányokat.

Így többek között beoszthatóak huzamosabb ideje feltöltetlen

beosztásokba, vagy misszióban résztvevők hazai pótlására, elláthatnak időszakosan jelentkező speciális feladatokat, vagy katonai szaktudásuk és civil képzettségük, illetve alkalmasságuk figyelembevételével külszolgálati feladatokban vehetnek részt. Az önkéntes műveleti tartalékos beosztások feltöltése kizárólag a toborzó rendszeren keresztül történhet. Szerződésük határozott időre kerül megkötésre 6 hónap próbaidővel. A szerződést az állományilletékes

parancsnok

köti

meg.

ÖMT-nak

jelentkezhet

minden

nagykorú

128

magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár a mindenkori (jelentkezőre vonatkozó) szolgálati nyugdíjkorhatár betöltéséig. A szerződést a személyre vonatkozó szolgálati

nyugdíjkorhatár

betöltésének

napjával

az

állományilletékes

parancsnok

megszünteti. Tényleges szolgálatra történő behívásukra normál (béke) időszakban kiképzésre és felkészítésre, valamint tényleges szolgálatra (beosztásukból adódó alap feladatra, természeti és ipari katasztrófa helyzetek elhárításában való részvételre) illetve személyes vállalásuk alapján külszolgálat teljesítésére, továbbá különleges jogrendben (veszélyhelyzet, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, rendkívüli állapot és váratlan külső fegyveres támadás esetén) az MH HKNYP által kiadott behívóparanccsal kerülhet sor. A korszerű és elmélyült katonai szaktudás biztosítása érdekében lehetőség nyílik a jelentős katonai előképzettséggel és tapasztalattal rendelkező szolgálati járandóságra jogosultak önkéntes tartalékos

állományba

vételére

is.

Az

önkéntes

műveleti

tartalékosok

között

megkülönböztetünk foglalkoztatott, vagy munkavállalóként szerződött önkéntes tartalékost, és szolgálati járandóságban részesülő önkéntes tartalékost. Az ÖMT igénybevétele: A Hjt. 47/A. § (4) bekezdése az önkéntes tartalékosok esetében háromévente hat hónap igénybevételt tesz lehetővé a kiképzésen túl (mely időtartam az érintett beleegyezésével meghosszabbítható). A behívások ütemezése során figyelembevételre kerülnek a Hjt. 47/B. § rendelkezései, mely szerint a tervezett feladatok esetében a behívás időpontját a tényleges szolgálatot megelőzően az érintettel közölni kell. A tényleges szolgálat időtartama a fenti kereteken belül az MH igényeinek megfelelően, a tényleges feladat alapján kerül meghatározásra. A tényleges szolgálatot töltő önkéntes tartalékos a hivatásos és szerződéses állományra vonatkozó szabályok szerint vezényelhető. Az önkéntes műveleti tartalékos tényleges szolgálatra, az igénybevétel általános szabályai alapján, béke időszakban behívható a szerződésben foglalt beosztás és feladatok végrehajtására. Amennyiben azt szerződéskötéskor nem zárta ki, az önkéntes műveleti tartalékos – az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság megállapítását, valamint a speciális felkészítés végrehajtását követően – részt vehet külföldi műveletekben, missziós feladatokban. A műveleti tartalékosok igénybe vehetők természeti és ipari katasztrófa helyzetek elhárításában való részvételre, azok megelőzésére, illetve következményeik felszámolására. Azon műveleti tartalékosok esetében, akik korábban nem szereztek katonai szakképzettséget, tapasztalatot, a tényleges szolgálatra történő behívást meg kell, hogy előzze a felkészítés és kiképzés végrehajtása.

129

4.2.4. Címzetes önkéntes tartalékos A Címzetes önkéntes tartalékos(továbbiakban: CÖT) beosztások 2012. január 01-től az MH HKNYP állománytáblájához csatolt állományjegyzéken kerültek rendszeresítésre. A címzetes önkéntes tartalékos az önkéntes műveleti tartalékos létszámkerete terhére kerül alkalmazásra. A szerződést minden személyre vonatkoztatva a honvédelemért felelős miniszter köti meg, amely a szerződés függvényében határozott, vagy határozatlan időtartamra érvényes. Elsődleges feladata a személyre szabott szerződésben rögzített formában a honvédség és a társadalom kapcsolatának erősítése.A címzetes önkéntes tartalékos szolgálati jogviszony létesítésére irányuló javaslatot, kérelmet az MH társadalmi kapcsolatokért felelős szervén keresztül a honvédelemért felelős miniszternek címezve kell benyújtani. A beérkezett javaslatokat, kérelmeket 15 napon belül a megkötendő szerződés tartalmi

elemeire

vonatkozó

javaslatával

felterjeszti

a

honvédelmi

miniszternek.

Felkészítésük, továbbképzésük a szerződésben rögzített, egyedi megállapodás alapján történik.

A CÖT igénybevétele: A címzetes önkéntes tartalékosok felkészítése, továbbképzése a szerződésben rögzített, egyedi megállapodás alapján történik. A címzetes önkéntes tartalékos tevékenységéért illetményre és díjazásra nem jogosult.[10]

4.2.5 Az ÖTR visszaállításának jelentősége a hatékonyság szempontjából A honvédelmi vezetés azt a célt tűzte maga elé, hogy az elmúlt években a haderőreformoknak nevezett „leszervezésekkel” szétvert honvédséget ismét minden tekintetben alkalmassá tegye az alkotmányban rögzített feladatának ellátására: a haza fegyveres védelmére. Ez az MH alakulatainak tartalékos haderővel történő személyi kiegészítésével valósul meg. Hatékonysága elsősorban gazdasági téren nyilvánul meg, miszerint a hivatásos haderő fenntartása nyolcszorosa az önkéntes haderőnek.66 Az ÖVT mintegy 2000 fős felállításával – amit elsősorban klasszikus területvédelmi feladatokra, katasztrófavédelemre, az úgynevezett honvédségi „kritikus infrastruktúra” védelmére készítetek fel – a benne résztvevők kiképzése és eskütétele után az MH újra képessé vált saját objektumainak őrzésére. Gazdasági hatékonysága abban nyilvánul meg,

66

Forrás: Dr. Simicskó István HM PÁT

130

hogy a tárca - az MH vagyonát képező - Rt részére fizeti meg az objektumok őrzését, amely mindenkor nyomon követhető és elszámoltatható. Az ÖMT toborzás során elsődlegesen az eddig szolgált 13000 szerződéses honvédet kívánják megszólítani. Ők 5-8-10 év intenzív felkészítés és szolgálati tapasztalat után kerültek ki és az MH kötelékéből. Visszaalkalmazásuk hatékonyságát a kiképzés költségmegtakarításában kell keresni. Az új tartalékos rendszer nem állhat fel anélkül, hogy a munkáltatókat meg ne győznénk arról, hogy számukra is hasznos a tartalékosok foglalkoztatása. A közszolgálatban állók a kinevezéseknél, előléptetéseknél, továbbtanulásnál és más hasonló élethelyzetekben, törvényben rögzített, átlátható módon előnyt élvezhetnek, ha önkéntes tartalékos katonai szolgálatot vállalnak. Ennek a feladatnak a kidolgozása azonban még nem fejeződött be, így hatékonyságát elemezni nem lehet. Az MH HKNYP állománytáblájához 2012. január 01-től, csatolt állományjegyzékbe kerül ideiglenesen felvételre – a CÖT és az őrzésvédelmi feladatokat ellátó ÖVT kivételével – valamennyi jelentkező. Az ideiglenes állományjegyzékbe történő szerződéskötés célja, a katonai szervezeteknél rendszeresítésre került önkéntes műveleti tartalékos beosztások feltöltésének pontos megtervezése, a beosztások betöltéséhez szükséges vizsgálatok elvégzésének biztosítása úgy, hogy ezen időszak alatt az önkéntes tartalékos már rendelkezésre álljon, és tényleges szolgálatra behívható legyen.

4.2.6. Az ÖTR katasztrófavédelmi feladatai Az ÖTR ismertetett feladataiból és igénybevételi rendjéből következik, hogy - az értekezés szempontjából is releváns - katasztrófavédelmi feladatokba történő bevonás lehetősége az ÖVT és az ÖMT esetében áll fenn. Az ÖVT gyakorlatilag azonnal bevethető, mivel állománya az őrzés- védelmi feladatok ellátása miatt szolgálatképes, ruházattal és felszereléssel el van látva. Katasztrófavédelmi alkalmazása esetén alaprendeltetésből adódó feladatait a szolgálati váltások közötti idő lerövidítésével – a 24/72 helyett akár 24/24-re csökkentésével- a visszamaradó állomány hajtja végre. Alkalmazása esetén saját meglévő, illetve a BM OKF által biztosított védőeszközeire és a kárelhárítást, mentést segítő anyagi eszközeire támaszkodhat. Az ÖMT katasztrófavédelmi alkalmazására a törvényben előírt esetekben a behívását követően kerülhet sor. Ez mind folyamatában, mind időben lényegesen „hosszabb”, mint az ÖVT esetében. A tartalékos erők elsősorban a természeti katasztrófák következményeinek felszámolásában vesznek részt, vagy az MH alakulatainak személyi kiegészítéseként, vagy pedig önállóan a nemzetgazdaságból bevont technikai eszközök

131

alkalmazásával.

Az

MH

alaprendeltetésből

adódó

és

a

HKR-ben

meghatározott

katasztrófavédelmi közreműködés feladatainak ismeretében az ÖVT és az ÖMT feladatait az alábbi két csoportban határozom meg: Katonai alapképzettséghez kötött feladatok: − katasztrófa sújtott terület zárása, őr- és járőr típusú feladatok; − belépő pontok, ellenőrző- áteresztő pontok üzemeltetése, az ehhez kapcsolódó nyilvántartások vezetése; − alapvető, elsődleges veszélyhelyzeti tájékoztatás megtartása a beléptető pontokon a veszélyhelyzeti minősítésről (a veszély jellege, kötelező védőeszközök viselése, biztonsági rendszabályok stb.); − védőeszközök kiosztása; − kritikus infrastruktúra valamint vezetési- irányítási pontok, vezetésbiztosító eszközök őrzés- védelme; − futár és szállítmány kisérési feladatok; − forgalomszabályzó feladatok; − fizikai erőt igénylő hosszabb időtartamú igénybevételek (homokzsáktöltés, kézi romeltakarítás, védmű építés kéziszerszámmal stb.) − a veszélyhelyzet elhárításban résztvevő erők szálláshelyeinek, gépjármű- és technikai eszközeinek tárolására létrehozott telephelyeinek működtetése;

Az MH alaprendeltetéséhez nem tartozó, időlegesen biztosított, speciális képzettséget igénylő feladatok, önálló alkalmazás esetén:67 − a katasztrófa sújtotta terület felderítése minden típusú katasztrófa esetére; − pilóta nélküli felderítő eszköz alkalmazásának biztosítása; − nemzetközi segítségnyújtás érkezésekor a befogadó nemzeti támogatás feladatainak (szállás, étkeztetés, ellátás, közelbiztosítás stb.) végrehajtása; − különböző anyagraktárak működtetése, üzemanyag ellátó pont, mobil üzemanyag töltés biztosítása a mentésben résztvevők számára; − „tábori” helikopter leszállóhely telepítése, működtetése.

67

Az MH alakulatainak személyi kiegészítéseként történő alkalmazás feladatait a HKR magába foglalja- szerző

132

Az önkéntesek tartalékosok alkalmazásának feltételei megteremtéséhez az alábbi feladatok kapcsolhatók68: − A műveleti követelmények megfogalmazását követni kell az alkalmazási elveknek; − Ki kell alakítani a megfelelő kapcsolati és információs rendszert; − Meg kell teremteni az önkéntes tartalékos munkajogi feltételeit; − Oktatás, felkészítés lehetőségének megteremtése; − Pénzügyi, logisztikai feltételek megteremtése.

Részkövetkeztetések Az ÖTR visszaállításának társadalmi hatékonysága arra irányult, hogy mind több munkaképes egyént visszatérítsen a munkaerőpiacra. Ennek gazdasági hatékonysága a nyugdíjkassza költségmegtakarításában lesz mérhető. Kapóra jött, hogy a „nyugdíjas” fegyveres és rendvédelmi dolgozók felhasználhatók az ÖTR-ben, egyben munkába állításuk költségtakarékos, mivel alapismereteiket hivatásszerűen gyakorolták, rendhez, fegyelemhez szoktak, kiképzésük nem jár jelentős költséggel. Mostanra az ÖTR bármely összetevőjének törvényi feltételei megteremtődtek, azonban az alkalmazásig még bőven vannak feladatok. Az ÖTR általam elsőként megfogalmazott lehetséges katasztrófavédelmi feladatokra történő bevonás ezért inkább javaslat, amit a rendszer teljes működőképességének elérése tájékán kell műveleti szinten véglegesíteni. A feladat végrehajtás folyamatban van, ennek első lépcsője a tervezett önkéntes létszám biztosítása. További feladat lesz a megfelelő kiképzettség biztosítása, valamint a szervezeti, technikai és infrastrukturális háttér biztosítása.

68

Dr.Lakatos László okl.mk. vörgy: Kihívások az önkéntes tartalékos rendszer fejlesztésének összefüggésében Sereg Szemle 2010/különszám p 39. ISSN 2060-3924

133

ÖSSZEGZÉSEK, KÖVETKEZTETÉSEK

a) Magyarország fenyegetettsége katasztrófák tekintetében közepes szintű. Ez alól kivétel az árvizek tekintetében, ahol a fenyegetettség szintje Európában a legnagyobb. A természeti- és civilizációs katasztrófák kezelésére hivatott szervezetek a bekövetkezett eseményeket össztársadalmi szinten képesek kezelni. Különösen az elmúlt évben kimutatható és vitathatatlan a különböző szervezetek, szervek hatékonyság működésre való törekvése. A katasztrófavédelem komplexitását tekintve azonban fennmaradtak a hatékony működést, hatékony együttműködést tompító párhuzamosságok.

A

fennálló

párhuzamok

megszüntetésére,

ezáltal

a

költséghatékonyság javítására szolgáló stratégiai megoldást fogalmaztam meg. b) A hatékonyság és annak vizsgálata a katasztrófavédelemben lényegesen eltér a gazdaság egyéb szereplőitől. A gazdasági összetevők a katasztrófa elleni tevékenység egyes szakaszaiban éppúgy érvényesek, mint a gazdaság egyéb területein, máskor pedig teljesen elhagyhatók. A katasztrófavédelem hatékonyságának társadalmi összetevőjének azonban állandónak kell lennie, egyezve a közvélemény azon elvárásával, miszerint a katasztrófavédelemnek bármikor, bármely körülmények között megfelelő erőkkel rendelkezésre kell állnia élet és vagyonmentésre. c) Az elmúlt évek katasztrófa eseményeit elemezve megállapítottam, hogy az önkormányzatok katasztrófavédelemre biztosított pénzkereteket költség-hatékonyan használták fel, hiszen a ráfordított költségek nagyságrendekkel nagyobb értékeket mentettek meg. Ez azonban nem zárja ki a hatékonyság további növelésének lehetőségeit, főként annak tudatában, hogy a szabályozási következetlenségek, személyi felelősségek kimutathatóak, a NATO-EU szabályozási koncepciók még mindig nem kerültek adoptálásra illetve a források nem kellően átgondolt felhasználása bizonyítható. d) A korábbi katasztrófavédelmi tevékenységek során feltárt hiányosságokat csak részben orvosolták az érintett szervek, részben pedig olyan új megoldásokat dolgoztak ki, amelyek alkalmasak voltak a hiányosságok hatásainak megelőzésére, vagy jelentős csökkentésére. e) A szervezetek közti együttműködés fejlesztésének lehetőségei kiaknázatlanok. Ilyen például az egységes bevetés-irányítási informatikai rendszer kialakítása, vagy legalább a

meglévő

bevetés-irányító,

illetve

támogató

elektronikai

rendszereik

134

összekapcsolhatósága, átjárhatósága és integrálhatósága. További fejlesztési irány lehet az egyes bevetés-irányító rendszerek térinformatikai megalapozottsága. f) A

HKR

hiányosságai

egyértelműen

forráshiányra

vezethetők

vissza.

A

katasztrófavédelem szempontjából vizsgált területek vonatkozásában a feltárt problémák a közeljövőben bizonyíthatóan negatívan befolyásolhatják az MH katasztrófavédelmi feladatokra felajánlott képességeit. g) Az új kat. tv. kitér a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni hatékonyabb védekezés kialakítására, a lakosság és a polgári védelem szerepének erősítésére, valamint szabályozza a katasztrófák elleni védekezés hatékonyabbá tételét és finanszírozását is. Az új kat. tv. változásait feldolgozva megállapítottam, hogy a törvény a katasztrófavédelem központi szervezetében bekövetkezett szervezeti változásokhoz hasonló változtatást az MH HKR esetében nem okozott. Az új . kat. tv generálta a Hjt. változtatását, amely a hatékonyabb működést segítette elő azáltal, hogy rendezte a felső vezetés jog- és hatásköreit. A HKR feladatrendszere lekövette a változásokat, illesztette azt az országos katasztrófavédelmi rendszerhez. A HKR teljes egészében önálló tevékenység végzésére alkalmas feladatrendszer, amit a minden részletre kiterjedő tevékenységek részletes feldolgozásával bizonyítottam. Fenntartom azt a javaslatom, miszerint az országos katasztrófavédelem és a HKR között fennálló párhuzamosságok csökkenthetők a gazdasági hatékonyság szempontjából. h) Az ÖTR visszaállításának társadalmi hatékonysága arra irányult, hogy mind több munkaképes egyént visszatérítsen a munkaerőpiacra. Ennek gazdasági hatékonysága a nyugdíjkassza költségmegtakarításában lesz mérhető. Mostanra az ÖTR bármely összetevőjének törvényi feltételei megteremtődtek, azonban az alkalmazásig még bőven vannak feladatok. Az ÖTR általam elsőként megfogalmazott lehetséges katasztrófavédelmi feladatokra történő bevonás ezért inkább javaslat, amit a rendszer teljes működőképességének elérése tájékán kell műveleti szinten véglegesíteni.

135

ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK 1) A hatékonyság vizsgálat gazdasági és társadalmi hatásainak elemző értékelésével

minden

katasztrófavédelemben leegyszerűsíthető, szükségességük

mert

kétséget a

kizáróan

hatékonyság a

igazolásával

igazoltam,

fogalma

katasztrófavédelmi is

fenn

tudják

hogy

a

rendkívüli

módon

szervezetek

létüket

tartani.

Mindemellett

a

katasztrófavédelembe bevont szervezetek a hatékonyság vizsgálatot önmagukat vizsgálvamaguk hajtották végre. 2) Elemezve az új katasztrófa törvényben bekövetkezett változásokat és azok elsősorban a hivatásos katasztrófavédelmi szervezetekre és a Magyar Honvédségre vetített hatásait, arra a következtetésre jutottam, hogy a Honvédelmi Katasztrófavédelmi Rendszer és a katasztrófavédelemben részt vevő más szervek közötti hatékonyság növelésének számtalan lehetősége van, ezekre fogalmaztam meg javaslatokat. 3) Bizonyítottam, hogy az Önkéntes tartalékos szolgálatot vállaló és a munkaerőpiacra visszatérő „nyugdíjas” fegyveres és rendvédelmi dolgozók alkalmazása a honvédelem, az új katasztrófa törvény követelményei szerinti feladatokban a hatékonyság szempontjából is elengedhetetlen. Elsőként dolgoztam ki az önkéntes tartalékosok teljes feladatrendet és azok eredményes végrehajtásának a feladatrendszerét.

AJÁNLÁSOK Az értekezésben megfogalmazottak felhasználhatók: − a katasztrófavédelem fejlesztési stratégiájának továbbfejlesztéséhez, távlati programok kidolgozásához; − a cél- és feladatrendszeren belül a hatékony együttműködés irányainak meghatározásához; − a katasztrófavédelmi ismeretek oktatásához; − a kapcsolódó jogszabályok és belső szabályzók módosításának kidolgozásához.

136

Az értekezésem eredményei alapot adhatnak a további kutatások számára. Javaslataim segíthetik a katasztrófavédelmi szakemberek szakmai munkáját, útmutatóul szolgálhatnak egy korszerű, a társadalmi követelményeknek eleget tévő katasztrófavédelmi rendszer kialakításához. A technikai eszközpark modernizációs törekvéseit. Elősegíthetik a katasztrófavédelem elméletének általános fejlődését. Kijelenthetem, hogy eddigi szakmai ismereteimet, tapasztalataimat és kutatási eredményeimet sikerült beépíteni a dolgozatomba. Természetesen a kutatási folyamat nem lehet lezárt, továbbra is szükséges a közös törvényszerűségek keresése a hatékonyabb feladatellátáshoz és azokhoz a megoldásokhoz, melyek integráltan képezik az eredményes katasztrófavédelem alapját. Végül itt kívánok köszönetet mondani mindenekelőtt Dr. Grósz Zoltán nyá. ezredes témavezetőmnek,

továbbá

a

Nemzeti

Közszolgálati

Egyetem

Hadtudományi

és

Honvédtisztképző Kar Katonai Műszaki Doktori Iskola jelenlegi és volt vezetői, oktatói, tanári és adminisztratív állományának a tanulmányaimhoz nyújtott segítségért. Köszönetemet fejezem ki jelenlegi és volt elöljáróimnak, hogy lehetővé tették és támogatták az értekezés elkészítését, munkatársaimnak és a téma avatott művelőinek, akik önzetlenül, időt és fáradságot nem sajnálva segítséget nyújtottak az irodalmak felkutatásában, szakmai véleményükkel, személyes élményeik, tapasztalataik átadásával jelentősen hozzájárultak a téma kifejtéséhez.

137

AZ ÉRTEKEZÉSBEN HASZNÁLT RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE ABV

Atom-, Biológiai- és Vegyi

ABV RIÉR

ABV Riasztási és Értesítési Rendszer

AIDS

Szerzett Immunhiányos Betegség

ÁIK

Ágazati Információs Központ

AMAR

Automata Mérő és Adatrögzítő Rendszer

ÁNTSZ

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat

ÁSZ

Állami Számvevőszék

BM

Belügyminisztérium

BM OKF

Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Föigazgatóság

CBRN

Kémiai- Biológiai- Radiológiai és Nukleáris

CIMIC

Civil-Katonai Együttműködési Lélektani Központ

CME-11

Válságkezelési gyakorlat 2011 EU

CMX-11

Válságkezelési gyakorlat 2011 NATO

DMO

Direkt mód (EDR)

EDR

Egységes Digitális Rádió rendszer

ENSZ

Egyesült Nemzetek Szervezete

EU

Európai Unió

EüM

Egészségügyi Minisztérium

Eütv.

Egészségügyi törvény

GDP

Bruttó Hazai Össztermék

H5-N1

Madárinfluenza

HKR

Honvédelmi Katasztrófa Rendszer

HM Ei Zrt

HM Elektronikai Zártkörű Részvénytársaság

HM FHH

HM Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatal

HM VH

HM Védelmi Hivatal

HVB

Helyi Védelmi Bizottság

HVKF

Honvéd vezérkar főnök

hvt

A Honvédelemről szóló 2004.évi CV (2011. évi CXIII.) törvény

IKR

Információ Kapcsolati Rendszer

IPB

Influenza és Pandémia Bizottság

KÁT

Közigazgatási államtitkár

Kat. vhr.

Kat. végrehajtására kiadott 179/1999. (XII. 10.) Korm. Rendelet

KHVM

Közlekedési Vízügyi és Hírközlési Minisztérium

KKB

Kormányzati Koordinációs Bizottság

KKB OT

Kormányzati Koordinációs Bizottság Operatív Törzs

KKB TT

Kormányzati Koordinációs Bizottság Tudományos Tanács

KOT

Katasztrófa Operatív Bizottság

KOCS

Katasztrófa Operatív Csoport

138 KOR

Katasztrófa operatív részleg

KÖVIZIG

Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

KvVM

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

MH

Magyar Honvédség

MH GAVIK

MH Görgei Artúr Vegyivédelmi Információs Központ

MH GEOSZ

MH Geoinformációs Szolgálat

MH HKNYP

MH Hadkiegészítési és Nyilvántartó Parancsnokság

MH KÜ

MH Központi Ügyelet

MH TD

MH Támogató Dandár

NATO

Észak Atlanti Katonai Szövetség

NEO PVIR

Polgári Veszélyhelyzeti Információs Rendszer

NKE

Nemzeti Közszolgálati Egyetem

NVK

Nemzeti Veszélyhelyzeti Központ

NPA

Fülöp Szigetek Kommunista Pártja fegyveres szárnya

OBEIT

Országos Nukleáris-baleset Elhárítási Intézkedési Terv

OMIT

Országos Műszaki Irányító Törzs

OpT

Operatív Törzs

ÖMT

Önkéntes Műveleti Tartalékos

ÖTR

Önkéntes Tartalékos Rendszer

ÖVT

Önkéntes Védelmi Tartalékos

Pvt.

A polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. Törvény

RÁH

Regionális Államigazgatási Hivatal

régi kat.tv.

A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV.törvény

RFT

Regionális Fejlesztési Tanács

RST

Riasztási és Segítségnyújtási Terv

SZMSZ

Szervezet Működési Szabályzat

új kat.tv.

A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény

ÚKKK

Újjáépítési Kormányzati Koordinációs Központ

VFCS

Veszélyhelyzeti Felderítő Csoport

Vgtv.

Vízgazdálkodási törvény

VK

Veszélyhelyzeti Központ

VM

Vidékfejlesztési Minisztérium

VSFHÉÜ

Vegyi- és Sugár Helyzet Értékelő Ügyelet

ZMNE

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem

Budapest, 2012. március

- n Tamási Béla mk.ezredes

139

Jogszabályok: Az egészségügyi intézmények katasztrófaterveinek tartalmi követelményeiről szóló 29/2000. (X.30.) EüM rendelet A katasztrófa-egészségügyi ellátásról szóló 158/1999. (X.19.) kormányrendelet A Tanács 79/409/EGK irányelve EU A Tanács 79/43/EGK irányelve EU A környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV.26.) Korm. rendelet Azonnali Tényközlő esetekről szóló HM HVKF 1/2008. sz. intézkedése A katasztrófa elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. tv. A polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. tv. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tv. Az ár- és belvízvédekezésről szóló 10/1997. (VII.17.) KHVM rendelet A 2011. évi CXIII. törvénnyel módosított 2004. évi CV. honvédelmi törvény A légi riasztással kapcsolatos polgári védelmi feladatok végrehajtásáról szóló 186/2007. (VII.18.) Korm. rendelet A polgári válságkezelési, a katasztrófavédelmi és a kritikus infrastrukturális védelmi feladatok környezeti koordinációjának ellátásáról szóló 212/2010. (VII.1.) Korm. rendelet Polgári védelmi tervezés rendszeréről és követelményekről szóló 20/1998. (IV.10.) BM rendelet Települések polgári védelmi besorolásának szabályairól és a védelmi követelményekről szóló 114/1995. (IX.27.) Korm. rendelet A települések polgári védelmi besorolásáról szóló 18/1996. (VII.25.) BM rendelet Települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi besorolásáról szóló 18/2003. (XII.9.) KvVMBM együttes rendelet A vizek kártételei elleni védekezésről és a hozzá tartozó, az egyes tárcák védekezési és államigazgatási feladatairól szóló 232/1996. (XII.26.) Korm. rendelet A MK 2009. évi költségvetéséről szóló 33/2009. (II.20.) Korm. rendelet A helyi Önkormányzatok vis major támogatásáról és felhasználásáról szóló 2008. évi CII. törvény A közpénzek hatályos felhasználásáról szóló 8/2010. (I.28.) Korm. rendelet A kat. elleni védekezési irányításról és feladatáról szóló 42/2001. (VI.15.) FVM rendelet

140

A honv. ágazat katasztrófák elleni védekezésének irányításáról és feladatáról szóló 23/2005. (VI.16.) HM rendelet A honvédelmi miniszter 2/2012. (III.6.) HM rendelete a honvédelmi ágazat katasztrófák elleni védekezésének irányításáról szóló 23/2005. (VI.16.) HM rendelet módosításáról

141

Hivatkozások: [1] Veszélyeztetettségi specifikumok és katasztrófatípusokhttp://lakossag.katasztrofavedelem.hu/index.php?pageid=111&content=1 Letöltve: 2011. szeptember 6. [2]A katasztrófavédelem története http://somogy.katasztrofavedelem.hu/index.php?subpage2=15&subpage1=12&subpage=1 letöltve: 2011. december 6. [3] Hohl Ferenc: A teleházak hatás- és hatékonyságvizsgálatának elméleti megalapozásamiau.gau.hu/miau/68/hohl2.doc Letöltve: 2011. november 5.

[4] Az ÁSZ 1107 sz. jelentése a katasztrófavédelembe bevont szervek vizsgálatáról http://www.asz.hu/jelentes-kiserolevel/1107/figyelemfelhivo-kiserolevel-a-1107-szjelenteshez/l-1107j000.pdf Letöltve: 2011. november 1. [5] Az AJOB jelentése az AJB-1973-2011 sz. ügyben www.obh.hu/allam/jelentes/201101973.rtf Letöltve: 2011. december 1. [6] ASZ jelentés a természeti katasztrófák elhárítására és a következmények felszámolására kialakított rendszerek ellenőrzéséről .http://www.asz.hu/jelentes/1107/jelentes-a-termeszeti-katasztrofak-megelozesereelharitasara-kovetkezmenyeinek-felszamolasara-kialakitott-rendszerekellenorzeserol/1107j000.pdf Letöltve: 2011. december 6. [7] Muhoray Árpád pv. ezredes: A katasztrófavédelem területi irányítási modelljének vizsgálata. Doktori (PhD) értekezés

142

[8][9]Bognár Balázs pv. százados: A Magyar Köztársaság védelmi igazgatásának lehetséges korszerűsítése. Doktori (PhD) értekezés [10] Az MH HKNYP tájékoztatója az önkéntes tartalékos állományba jelentkezők regisztrációjával, jelentkezési feltételeivel kapcsolatos tevékenységről http://www.hadkiegeszites.hu/menu0.html Letöltve: 2012. január 10.

143

SAJÁT PUBLIKÁCIÓK JEGYZÉKE Magyar nyelven: 1) Tamási Béla – Földi László: A TOKIÓI METRÓBAN VÉGREHAJTOTT SZARIN TÁMADÁS KATASZTRÓFAVÉDELMI ASPEKTUSAI Hadmérnök/2011-3 pp 68-78 2) Tamási Béla: MEGOLDÓDÓ ENERGIAGONDJAINK? Sereg Szemle /2009-2 pp117-122 3) Tamási Béla – Földi László: A KÖZÚTI VESZÉLYES ANYAGSZÁLLÍTÁS 2009. ÉVI TAPASZTALATAI SOMOGY MEGYÉBEN Hadmérnök/2010-3 pp38-46 4) Tamási

Béla:

A

KATASZTRÓFAVÉDELMI

SZERVEK

HATÓSÁGI

ÉS

SZAKHATÓSÁGI TEVÉKENYSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ VÁLTOZÁSOK, A JOGSZABÁLYOK DEREGULÁCIÓJA TÜKRÉBEN Sereg Szemle/ 2011-2 pp126-132 5) Tamási Béla: A SZERVEZETI HATÉKONYSÁG NÖVELÉSÉNEK KÉRDÉSEI AZ ÚJ TÍPUSÚ KATASZTRÓFA KIHÍVÁSOK TÜKRÉBEN Honvédségi Szemle 2011/6 pp 2-4 6) Tamási Béla mk. ezredes: A HONVÉDELMI KATASZTRÓFA RENDSZER FELSŐSZINTŰ VEZETÉSI RENDSZERÉNEK VÁLTOZÁSA Sereg Szemle/2012-1 pp104-108 7) Tamási

Béla:

A

HONVÉDELMI

KATASZTRÓFAVÉDELMI

RENDSZER

MŰKÖDÉSÉNEK ELEMZÉSE NUKLEÁRIS BALESET ESETÉN HADMÉRNÖK-ONLINE 2012/4

Angol nyelven: 8) Béla Tamási, Zoltán Grósz: PREVENTION OF NATURAL DISASTERS IN BOSNIA AND HERZEGOVINA AARMS/ 2010/2 pp 175-182 9) Béla Tamási, Zoltán Grósz: NUCLEAR SECURITY - THE ROLE OF THE ENGINEER AT NUCLEAR POWER PLANTS HADMÉRNÖK- ONLINE 2012/4

144