A magyar honfoglalás
A „magyar” név A magyar név legkorábbi előfordulásai a 9. századi arab krónikákban találhatóak („madzsar”). A finnugristák elmélete szerint a magyar szó embert jelentett, és ennek egy másik alakja található a nyelvrokon manysi nép (vogulok) nevében is. A magyar szó végződése pedig szerintük a férfi jelentésű er szó lehetett, tehát a magyar nép neve a magy-er szóösszetételből alakult ki. Középkori krónikáink szerint a hét honfoglaló törzs (a „hetumoger”) közül a vezető törzs, amelyhez Árpád fejedelem is tartozott, a Megyer törzs volt. Ez a törzsnév valószínűleg szintén a magyar népnév egyik alakja volt.
A magyar nép megtelepedése Európában
3.Levédia, 4.Etelköz, 5.Kárpát-medence
A hét magyar vezér szövetségét vérszerződés alkalmával erősítették meg. (Székely Bertalan festménye 1896-97-ből).
A vérszerződés még Etelközben történt.
A magyarokról Bizánci források. VII. (Bíborban született) Konstantin (ur.: 912-959) De Administrando Imperio című műve. - a 38, 39, 40 és 41. számú fejezetei kifejezetten a magyarokról szólnak. Idézet a 38. fejezetből:
„ … a türkök pedig jobbnak tartották, hogy Árpád legyen a fejedelem, mintsem apja Álmos, minthogy tekintélyesebb volt, s egyaránt nagyra becsülték bölcsességéért, megfontoltságáért és vitézségéért, és rátermett volt erre a tisztségre, és így a kazárok szokása és törvénye szerint pajzsra emelvén, fejedelemmé tették. Ez előtt az Árpád előtt a türköknek más fejedelmük sohasem volt, s etttől fogva mindmáig ennek a nemzettségéből lesz Turkia fejedelme.”
A honfoglaló vezérek (A Feszty-körkép részlete)
A honfoglalás A magyarok 895–900 között foglalták el mai hazájukat. Magyar seregek egy katonai szövetség keretében hatoltak be a Kárpát-medencébe; 894-ben Bölcs Leó bizánci császár szövetségeseként a bolgárok ellen szálltak harcba. Ekkor, kihasználva a főhadak távollétét, az Etelközben hátramaradt utóvédet és a népet a besenyők megtámadták. Ez a pusztítás arra kényszerítette a törzseket, hogy Etelközt elhagyja és egyetlen nagy hullámban a biztonságosabbnak ítélt Kárpát-medencébe vonuljon. Más vélemények szerint a honfoglalás csak egy hosszabb ideig tartó és jól megtervezett áttelepülés lehetett. (Az ökrös szekerek és a nyájak sebességét alapul véve ez napjainkban is komoly logisztikai próbatétel lenne.) 895-ben tehát az etelközi magyarság jó része (a becslések szerint 200-500 ezer ember) a Kárpát-medencébe költözött. A magyarság másik része a déli irányba vándorlást választotta, a Kuma folyótól délre, a nyári legelők kaukázusi vidékét.
A Körkép egy részlete-
A honfoglaló magyarság hét törzsének neve:
Tarján, Jenő, Kér, Keszi, Nyék, Megyer, Kürt-Gyarmat A hét törzs vezéreinek neve:
Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm További szövetséges népcsoportok akik részt vettek a honfoglalásban: Székelyek: eredetük bizonytalan, lehet hun, avar vagy magyar is. A három nép rokonságát állítja a magyar hagyomány. Kabarok: a kazárok közül Etelközben kiszakadt népcsoport.
Budapest, Hősök tere – Millenniumi emlékmű (Zala György) A hét vezér szobra a magyar történelmi hősök emlékoszlopa körül.
Képek a hősök teréről
Árpád vezér és a honfoglaló magyarok (részlet)
(Munkácsi Mihály magyar festőművész “Honfoglalás” című képe, 1893-ban készült.)
A teljes kép
Kalandozó magyarok
A kalandozások kora, körülbelül 900-970 között
A 900-as évek elején született modenai latin nyelvű himnusz részlete: „ab Ungerorum nos defendas iaculis” – vagyis: „védj meg (Uram) minket a magyarok nyilaitól.”
Visszafelé nyilazó magyar lovas egy észak-olaszországi templom (Aquileia-ban) falfestményén, a 900-as évekből.
Magyarország a 11. században (1000 és 1100 között).
Az ősmagyarok hitvilága Az ősmagyarok vallása, a kereszténység előtti hitvilága nagyrészt ismeretlen, csak egységet nem alkotó mozaikokban maradt fenn. Az ősi belső-ázsiai vallási világkép a magyar nép mentalitásában még ma is ott él, töredékei megtalálhatók a néphit, a népmese és a népszokások körében. Felvetődik a kérdés, hogy miért nem maradtak fenn ősi magyar istennevek? Azért, mert ilyenek soha nem voltak. A magyarok ősei egyistenhívők voltak, egy Istent imádtak, a világegyetem teremtőjét, vagy ahogyan azt Anonymus nevezi: "a mindenek Urát". Egyedül hozzá fohászkodtak és csak neki mutattak be áldozatokat.
Feszty-körkép (részlet )
Őseinknek a természettudományokban járatos, tudós, gyógyító papjaik - táltosaik - voltak
Temetkezés,kopjafák
Az ősmagyarok ruházata
Fegyverzet
Ilyen összetett íjakkal tartották rettegésbe n Európát a magyarok
Ősi háziállatok
pulikutya
