„Halászati-horgászati szabályozás a Kárpát-medencében” c. konferencia 2013. november 22. Szeged, Szent-Györgyi Albert Agóra
A magyar halászati ágazat stratégiáját megalapozó problémaelemzés Dr. Szűcs István egyetemi docens Debreceni Egyetem (DE GVK)
ELŐADÁSVÁZLAT 1. Kihívások (EU) 2. Ágazati helyzetkép 3. Ágazati problémák a) b) c) d)
4. 5. 6. 7.
SWOT: Erősségek/Gyengeségek SWOT: Lehetőségek/Veszélyek Ágazati szintű versenyképesség Problémafa
Problémák és megoldások Problémák és kihívások Következtetések Ágazati küldetésnyilatkozat
1. KIHÍVÁSOK (EU szinten) • • • •
Tengeri fogások csökkennek, míg a kereslet növekszik Halliszt / halolaj csapdája Az EU27 importfüggősége (kb. 10 millió tonna/év) Igazodni kell a közösségi célkitűzésekhez: – Ösztönözni kell a fenntartható fejlődést; – A környezeti hatások fokozottabb figyelembe vétele – Biztosítani kell a versenyképesség növelését, a foglalkoztatottság megőrzését és annak növelését; – Segíteni kell a versenyképes és piacorientált termelést és az ehhez szükséges szerkezet átalakítást; – Az élelmiszerbiztonságnak, az állatok egészségének és jólétének garantálása; – A szektor gazdaságosságának elősegítése, kiemelt fontosságot kell tulajdonítani a legnagyobb hozzáadott értéket adó fejlesztési területeknek;
• EU támogatások (CFP) várható csökkenése
2. ÁGAZATI HELYZETKÉP • Bruttó haltermelés (27-29 ezer tonna/év és 13-14 mrd Ft/év): – – – –
Tógazdasági: Intenzív üzemi: Természetesvízi: Horgászfogás:
18,0-20,0 ezer tonna 2,2-2,3 ezer tonna 2,0-3,5 ezer tonna 5,0-6,0 ezer tonna
• Import: – 19-20 ezer tonna/év (14-15 mrd Ft)
• Export: – 2,0-2,2 ezer tonna/év (1,6-1,7 mrd Ft)
• Halfogyasztás: – Élő friss és hűtött: – Fagyasztott: – Tartósított, konzerv:
1,83 kg/fő/év 0,93 kg/fő/év 1,02 kg/fő/év
Becslések szerint 5-6 ezer tonna hal nem jelenik meg a statisztikákban!!! • 35,4 ezer ha halastó művelési ágból csak mintegy 25 ezer ha-on folyik termelés
2.1. Az akvakultúrás haltermelés alakulása (2002-2012) tonna
étkezési hal (tonna)
tenyész hal (tonna)
24 000 22 000 20 000
7 616 8 110
18 000 16 000
7 783 7 551
6 845
6 238 7 168
5 942
6 430
7 364
7 139
14 000 12 000 10 000 8 000 6 000
11 573
11 924
12 744
13 660
2002
2003
2004
2005
14 687
15 865
16 348
15 687
14 825
14 244
2008
2009
2010
14 852
4 000 2 000 0
Forrás: AKI, 2012.év előzetes adatok
2006
2007
2011
2012
2.2. Az étkezési haltermelés faji megoszlása (2012) Afrikai harcsa 12%
Egyéb 2%
Ponty 67%
Vadhal 4%
Harcsa 1% Busa 11% Amur 3%
Összesen: 14 852 tonna Forrás: AKI előzetes adatok
2.3 Az étkezési haltermelés változása (2002-2012) tonna 11 000 10 807
10 000
10 485 9 739
9 000
9 931
9 927
9 768
9 570
8 688
8 000 7 000
9 663
7 735
7 962
6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0 2002
Ponty
2003
Amur
2004
2005
Busa
Forrás: AKI, 2012.év előzetes adatok
2006
Harcsa
2007
2008
Vadhal
2009
2010
2011
Afrikai harcsa
2012
Egyéb
12 000
600
10 000
500
8 000
400
6 000
300
4 000
200
2 000
100
0
0 2004
2005
2006
2007
Étkezési ponty Forrás: AKI PAIR adatok alapján
2008
2009
2010
2011
2012
Termelői ár (IV. né.)
Ft/kg
tonna
2.4. A tógazdasági ponty (étkezési) termelésének és árszínvonalának alakulása (2004-2012)
2.5. Hány kg búzát (termelői átlagár) lehet megvenni egy kg ponty termelői árából (IV. negyedév) 24 22
P
22,5 21,4 19,6
20 18
16,1
16 kg/kg
P
15,0
14,5
14 11,7
12
9,3
9,1
10 8 6 4 2 0 2004
2005
Forrás: AKI PAIR adatok alapján
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
3.a. AKVAKULTÚRA (SW) (TÓGAZDASÁGI ÉS INTENZÍV ÜZEMI TERMELÉS) STRENGTHS
WEAKNESSES
- Kedvező klimatikus viszonyok - Kiváló minőségű ponty genetikai háttér - A halastó vizes élőhelyként funkcionál (magas szintű biodiverzitás) - Alacsony környezeti terhelés - Kiforrott polikultúrás termelési lehetőség - Magasabb szintű élelmiszerbiztonság a termelt, mint a fogott halaink esetében - A víztakarékos és környezetbarát haltermelés technológiai alapjai ismertek - Nyomonkövethető termelés az intenzív rendszerekben - Korszerű technológiai elemek (pl. integrált extenzív-intenzív rendszerek) -A biohal termelés technológiai alapjai adottak a tógazdaságokban - Új halfajok megjelenése (barramundi, hibrid csíkossügér) - Futó HOP, magas szintű EU-ós támogatási intenzitás
- Degradálódott halastavak, alacsony műszaki színvonal a termelésben - Nem kellően képzett és kiöregedő munkaerő - Jelentős regionális különbségek a termelés feltételrendszerében (Dunántúl / Alföld) - Jelentős különbségek az étkezési ponty minőségében - „Konzervatív termelői szemlélet” - Innováció iránti nem kellő nyitottság - Magas kallódás és egyéb veszteségek - Integrációs kapcsolatok hiánya, alacsony színvonalú termelői szerveződések - Energetikailag egy lábon álló intenzív üzemi haltermelés - Hazai haltápok alacsony felhasználási szintje - A haltermelés túlzottan ponty-centrikus - Kedvezőtlen külkereskedelmi struktúra
3.b. AKVAKULTÚRA (OT) (TÓGAZDASÁGI ÉS INTENZÍV ÜZEMI TERMELÉS)
OPPORTUNITIES - A magyar lakosság körében az egészséges életmódra való törekvés erősödik - Horgász halpiac folyamatos bővülése - A gabona-alapú a halliszt és halolaj felhasználást mellőző akvakultúra kiemelt fejlesztése - A húsliszt/vérliszt/csontliszt engedélyezése haltápokban - Növekvő igény az akvakultúrákban termelt halak természetes-vízi kihelyezésére - Öko- és horgászturizmus népszerűsége - Technológiatranszfer igény a fejlődő országok irányából - Új ETHA források - Ökológiai szolgáltatások iránti igény erősödése
THREATS - Fokozódó madárkártétel (pl. kormorán) - Termelési költségek további növekedése, melyet különösen a magas gabonaárak indukálnak - Koi herpesz vírus megjelenése - Vízszennyezések (pl. cianid) - Konfliktusok a természetvédelem, a vízgazdálkodás és a halászat között - Szigorodó állat- és természetvédelmi előírások betartásának többlet költsége - Import halfajok előretörése (pl. pangasius) - Csökkenő uniós és hazai támogatási források - Idegenhonos halfajok termelési tilalma - Csökkenő vásárlőerő (fogyasztók és horgászszervezetek)
3.C. VERSENYKÉPES-E A HAZAI AKVAKULTÚRA ÁGAZAT? • IGEN, mert… – GMO mentes – „természetbarát” módon termelnek a tógazdaságok – mert képes igazodni a KHP prioritásaihoz – a tógazdasági haltermelés „halliszt független” – a tógazdasági haltermelés hazai takarmánybázisa stabil (gabonafélék) – többé/kevésbé stabilan tartja a hazai pontypiacot – mert méretéhez képest jó a támogatottsága (HOP) – nem csökkent a hazai termelőinfrastruktúra – az ágazati szereplők száma számottevően nem csökken
• Nem, mert… – nem megfelelő az export/import struktúrája – a ponty „tóparti ára” nem tudja követni az inputok árszínvonalának emelkedését – nem tud „labdába rúgni” a nyugat-európai piacokon – nincs elég nagy hozzáadott értékű terméke – túlzottan a hazai piacra van utalva – nem terjedtek el a modern technológiák ezért jelentős a lemaradás a műszaki fejlesztés területén – alacsony az együtt-működési készség az ágazati szereplők között
VERESENYHÁTRÁNYUNK OKOZÓI: • • • • • • • • • • • •
27%-os ÁFA Relatíve magas „vízdíjak” Exportpiacoktól való távolság Élve szállítás kényszere Csak részlegesen térített ökológiai szolgáltatások Szervezetlen értékesítés Relatíve alacsony színvonalú feldolgozás Alacsony hazai fogyasztás Importnyomás Degradálódott termelői infrastruktúra Alacsony színvonalú gépesítettség Innovatív szemlélet hiánya/elutasítása
ÁGAZATI VERSENYKÉPESSÉG ROMLIK ÉS A FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTOK HÁTTÉRBE SZORULNAK HATÁS
HATÁS
HATÁS
HATÁS
HATÁS
A GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI JELLEGŰ FEJLESZTÉSEKET NEM BIZTOSÍTÓ ÖSSZÁGAZATI JÖVEDELEMTERMELŐ KÉPESSÉG
Akvakultúra termelés nem kielégítő jövedelemtermelő-képessége A potenciális szinthez képest alacsony színvonalú hozamok és halászati szolgáltatások Degradálódott halastavak
Elöregedett, nem kellően képzett munkaerő
Tórekonstrukció jövedelmekhez Túlzottan képest alacsony túl magas munkabérek költsége
Alacsony műszaki színvonal Alacsony innovatív készség
Konzervatív technológiai szemlélet
Kutatás és gyakorlat kapcsolatának nem megfelelő
K+F alul finanszírozottsága
Értékesítési és piaci problémák
Magas kallódás Kormorán populáció növekedése Természetvédelmi korlátozások
Informatikai, logisztikai rendszerek fejletlensége
Jelentős mértékű hallopás
Enyhe szankcionálás
Relatíve alacsony pontyár
Vertikális és horizontális integráció alacsony szintje Alacsony fokú termelői szerveződés
Nem megfelelő együttműködési készség
A növekvő rekreációs igények kiszolgálásának alacsony színvonala
Relatíve magas termelési költségek Jelentős kompenzálatlan madárés vadkártétel
Normatív HKP támogatás Növekvő gabonaárak Szegényes halfaj szortiment
A konkurenciához képest magas vízgazdálkodási költségek
Export piacok túlzott távolsága miatt magas szállítási költségek
Monopolizált vízszolgáltatók
Nincs közös platformon szervezett input beszerzés
Primer feldolgozók regionális hiánya Nem kellően diverzifikált gazdaságok
4. PROBLÉMÁK - MEGOLDÁSOK • Hozamok: – Nagy madárkártétel (pl. kormorán) – Hallopás – Relatíve alacsony ragadozó arány – Szakmai felkészültség – Koi herpesz veszély
• Magas szintű csak részben kompenzált ökológiai szolgáltatások • Degradálódott termelői infrastruktúra, általános technológiai színvonal • Tárolókapacitás
• Kompenzáció és/vagy szolgáltatás alapú támogatások (EU- Nemzeti) • Vidra és védett vízimadár élőhely-fenntartási program • Szankciók (törvényi szabályozás) • Védelmi célú fejlesztések támogatása • Kombinált (extenzív/intenzív) rendszerek • Szakmai továbbképzések • Fejlesztési célú támogatások (2014-2020)
4. PROBLÉMÁK - MEGOLDÁSOK • Értékesítési árak: – Nagy területi és időszakos ingadozások – Nagy termelői ingadozások (ármeghatározó/árelfogadó gazdaságok)
– – – –
„Fekete hal” Gyenge alkupozíció Kényszerértékesítés Magas ÁFA
• „Árkartell” – Közös platformon történő értékesítés (pl. Magyar Hal Kereskedőház Zrt. és/vagy internetes aukciós ház)
• Tároló kapacitások bővítése • Közraktározás+ kedvezményes hitelek • 5%-os ÁFA • Fordított ÁFA
4. PROBLÉMÁK - MEGOLDÁSOK • Importnyomás • Alacsony hazai fogyasztás • Alacsony hazai kereslet • Feldolgozás alacsony szintje (relatív termékhiány)
• EU-ón kívülről jövő import szigorú ellenőrzése • Közétkeztetés • Ágazati szintű marketing tevékenység ösztönzése • Minőségi rendszerek bevezetése • Feldolgozás és termékfejlesztés ösztönzése
4. PROBLÉMÁK - MEGOLDÁSOK • Magas input árak: – – – – –
Takarmány Munkabér Gázolaj Villamos áram Víz
• Magas logisztikai költségek
• Közös platformon történő beszerzés (pl. BÉSZ) • Takarékoskodás: – Racionalizálás – Ráfordítások pontos nyomonkövetése – Okszerű tervezés
4. PROBLÉMÁK - MEGOLDÁSOK • Víz: – Árszínvonala (monopolhelyzetű vízszolgáltatók) – Minősége – Mérése – Elérhetősége (pl. aszály, évszakok)
• Politikai lobby tevékenység (MASZMAHAL) önköltség alapú „vízdíj” • Minőség alapú „vízdíj” • Határérték feletti paraméterek térítésmentes (puffer hatás) • Vízpótlás legyen térítésmentes (pozitív externális hatás) • Víztakarékos technológiák (intenzitás)
5. PROBLÉMÁK - KIHÍVÁSOK • A magyar tógazdasági haltermelés alapja a ponty és ez középtávon nem fog megváltozni. – Az évszázados tenyésztői munka eredményeként rendelkezésre állnak a különböző adottságokhoz és termelési célokhoz adaptált, államilag elismert pontyfajták. – E pontyfajták a magyar akvakultúra legértékesebb genetikai erőforrását alkotják , amelynek megóvásáról a jövőben is gondoskodni kell.
• Lényeges, hogy a különböző halfajok részarányát mennyire tudjuk olyan halfajok javára eltolni (pl. harcsa, süllő, csuka és compó,) amelyek rövidtávon szinte korlátok nélküli értékesítési lehetőségekkel bírnak. – A termelésbiológiai-ökológiai és ökonómiai szempontoknak egyaránt megfelelő polikultúrás termelési szerkezet kialakítása szakmai kihívás a halastavi gazdálkodók számára.
5. PROBLÉMÁK - KIHÍVÁSOK • Az gazdag madárfauna és a vonuló fajok egyedülálló természeti érték hazánknak és Európának. Ennek a változatos élővilágnak a fenntartása össznemzeti érdek. – Tudatosítani kell azt a szemléletet, hogy a halastavaknál élő/előforduló, természetvédelmi oltalom alatt álló állatfajok egyedei nem károkozók, hanem a vizes élőhelyekhez kötődő élővilág szerves, elválaszthatatlan, megőrzendő természeti értékei. – A jövőben a kölcsönös egymásra utaltság elve kell, hogy legyen az a vezérelv, ami meghatározza a tógazdák és a természetvédelem kapcsolatát.
• A tógazdaságokban a legnagyobb halfogyasztó madárfajok a kormorán, a szürke gém és a nagy kócsag. Az ország egyes területein a védett és nem védett vízimadarak okozta együttes hozamkiesés, elérheti a 20-30%-ot. A madarak mellett a halfogyasztó vidra az egyik leggyakrabban jelenlévő védett és kiemelten védendő emlősfaj. – A hazai vizes élőhelyekhez kapcsolódó fajok védelmének komplex kezelését a jelenleg még nem létező, a túzok, haris vagy a fogoly mintájára szervezett vidra és védett vízimadár/vidra élőhelyfenntartási program jelenthetné az vízi-környezetgazdálkodás keretei között.
Miért nehéz a megoldás „Kishazánkban”? Mindent tudunk a haltermelésről, különben is a világ tőlünk tanulta halszaporítást. Nehogy már az EU mondja meg, hogy „merre hány lépés”. Ami másutt jól működik, az nálunk úgysem vezethető be, mert itt teljesen mások a körülmények. Nincs szükségünk az örökös „kavarásra”: a nagy elődök által kifejlesztett és jól letisztult dolgokat kell használni. „A normatív támogatás (HKP) nekem jár”, azért ne kelljen már erőfeszítéseket tenni. A Minisztériumnak az a dolga, hogy ezt elintézze.
Pató Pál Úr az „öreg tapasztalt” magyar halász
Nem a termeléssel van a baj, ahhoz értünk, csak azzal a fránya hal/pontyárral, azzal nem tudunk mit kezdeni. Az minden bajunk okozója, azt tessék már végre MEGINNOVÁLNI! Egyébként meg senkinek semmi köze ahhoz, hogy kinek és hogyan adom el a halam (itt számla, hol a számla?).
6. KÖVETKEZTETÉSEK: 1.
2. 3.
4.
5.
Szükség van specifikus beruházási (fejlesztési) támogatásokra, hogy azok segítsék a fenntartható és versenyképes ágazat fejlesztését azáltal, hogy előnyben részesítik az innovációt, a nagyobb hozzáadott értéket biztosító fejlesztéseket, az energia és költségtakarékosságot, a megújuló energia felhasználását, a minőségi termelést és a természeti környezet megóvását. A piaci lehetőségek jobb kihasználása érdekében szükséges a termékpálya szereplői közötti együttműködés erősítése. Ösztönözni kell a haltermelőket az élelmiszerminőségi rendszerekben való részvételre, a termelést és értékesítést segítő információs rendszerek bevezetésére, valamint a piacon való együttes fellépésre az EU-ós szabályozásnak megfelelő halászati termelői szervezetek alakításán keresztül. A halászatban dolgozók korösszetételének javítása érdekében ösztönözni szükséges a fiatal halászok vállalkozásainak indítását, illetve a már működők termelési alapjainak a fejlesztését. Az akvakultúra versenyképességének és fenntarthatóságának fokozása érdekében szükséges a halászok szaktudásának, innovatív gyakorlati ismereteinek bővítése. Ehhez a szaktanácsadási szolgáltatások fejlesztése szükséges.
6. KÖVETKEZTETÉSEK: 6.
7.
8.
9.
A tógazdasági és intenzív üzemi haltermelésben a választékbővítés érdekében ösztönözni szükséges a jó piaci lehetőségekkel rendelkező és hazánkban újnak minősülő halfajok termelésbe vonását és piaci bevezetését. A járványt okozó halbetegségekkel szembeni megelőző intézkedéseknek és akcióknak kiemelt jelentőséget kell tulajdonítani, mely különösen vonatkozik a Koi-herpesz vírus esetleges megjelenésére. Összegezve az akvakultúra fejlődési lehetőségét, az elsősorban a humántőke javításában, a termeléshez szükséges erőforrások minőségi (rekonstrukció) és mennyiségi megújulásában, a szerkezetátalakításában, az innovációban, valamint a minőségi termék-előállításban rejlik. Olyan, több lábon álló, diverzifikált és egyben multifunkciós halgazdaságok kialakítására kell törekedni, mely nem terheli a környezetet, és amely az alacsonyabb képzettségűeknek is munkalehetőséget kínál.
7. KÜLDETÉSNYILATKOZAT •
A változó társadalmi és gazdasági környezetben a természeti értékek - különös tekintettel a vizes élőhelyekre - fenntartása, fejlesztése és a halászati hagyományok megőrzése, valamint az ágazat hármas rendeltetésének való megfelelés, melyek: 1. gazdasági, azaz termelési funkció (termelés), 2. természeti- és környezeti állapot megóvása és javítása (természetvédelem), 3. jóléti funkció, azaz pihenés kikapcsolódás szolgálata (turizmus, horgászat, rekreáció).
A halgazdálkodás, kiemelten a Magyarországon meghatározó tógazdasági haltermelés, a mezőgazdaság, a környezet- és természetvédelem, valamint a vidékfejlesztés szorosan egymásra utalt területek, mindamellett, hogy a vidéki térség és benne a halastó a termelés színhelye és egyben biológiai és társadalmi élettér is.
