A magyar építőipar felmérése első félév

I N G AT L A N É S É P Í TŐ I PA R I TA N ÁC SA DÁS

A magyar építőipar felmérése – 2010. első félév CENTRAL AND EASTERN EUROPEAN CONSTRUCTION (CEEC) RESEARCH

2 A magyar építőipar 2010. első félévére vonatkozó felmérés

Köszönetnyilvánítás

Tisztelt Olvasó! Köszönjük A magyar építőipar 2010. első félévére vonatkozó felmérés iránti érdeklődését. Ezt az elemzést a CEEC Research társaság a KPMG-vel együttműködve készítette el. Az elemzés az építőipari vállalkozások vezető képviselőivel folytatott több mint 100 telefonos megkérdezésből származó információk alapján készült. Az említett beszélgetésekre 2010 júniusában került sor. Munkánk a megkérdezettek által adott válaszok sztenderd elemzésén alapul. A tanulmány idén a magyar építőipar fő szegmenseire, így mind a magasépítéssel, mind a mélyépítéssel foglalkozó társaságokra vonatkozó információk elemzésével egészült ki. A megkérdezett társaságok mérete szerint, a felmérésben nagy-, közepes, és kisvállalkozások képviselői vettek részt. A magyar építőipar 2010. első féléve vonatkozó felmérésünk aktuális és részletes információkkal szolgál a magyar építőiparról, melyek elsősorban az adott területen tevékenykedő építőipari társaságok vezetői számára lehet hasznos munkájuk során. Szeretnénk köszönetünket kifejezni az építőipari vállalatok képviselőinek, akik időt szántak ránk, illetve mindazoknak, akik a tanulmány kidolgozásához szükséges információkat rendelkezésünkre bocsájtották. Köszönetet mondunk továbbá az aktív felhasználóknak, akik értékes új javaslatokkal és észrevételekkel látnak el bennünket, melyeknek köszönhetően még hatékonyabban tudjuk kielégíteni információs igényeiket.

Jiří Vacek ügyvezető igazgató CEEC Research

Andrea Sartori Partner KPMG Tanácsadó Kft.

www.CEEConstruction.Eu


A magyar építőipar 2010. első félévére vonatkozó felmérés 3

A felmérés eredménye

Az építőipari társaságok a magyar építőipar teljesítményében további csökkenést várnak. A csökkenés mértéke ugyanakkor mérsékeltebb lehet mint a megelőző időszakban. Fontos kiemelni, hogy a piacon tapasztalható jelentős mértékű bizonytalanság még az optimistább várakozásokat megfogalmazóknál is magas szinten van. Az építőipari társaságok teljesítménye várhatóan csökkenni fog, a társaságok képviselői ezt a csökkenést átlagban 4,5%-ra becsülik. Nagyobb mértékű csökkenésre a magasépítéssel foglalkozó társaságoknál számítanak. A 2011. évre vonatkozó előrejelzésekkel a társaságok igen óvatosak. Tovább csökkent az építőipari vállalatok üzleti bizalma 2010. első félévében. A vállalatuk konkurenciánál sikeresebb alkalmazkodási képességében a megkérdezetteknek csupán a 43%-a bízik. Hasonló a helyzet a Cseh Köztársaságban és Szlovákiában is, míg Lengyelországban ezen a téren már javulás tapasztalható. Az építőipari társaságok kapacitásának kihasználtsága idén tovább csökken, jelenleg 65% körül mozog, ami az építkezési főidényben nagyon alacsony aránynak tekinthető. A tizenkét hónappal ezelőttinél kevesebb megrendelésről a társaságok 59%-a számolt be. A társaságoknak megközelítőleg negyede változtatásokat tervez a beszerzési területen. Minden megkérdezett építőipari társaságban azt állítják, növekedési lehetőségeik korlátozottak. A legnagyobb problémát a bürokrácia (az állam követelményei), a munka magas költségei, és a pénzügyi eszközök hiánya jelenti. Majdnem minden megkérdezett vállalat említi a megkeresések elégtelen számát is. Az elkövetkezendő tizenkét hónap legnagyobb feladata az építőipari társaságok működési hatékonyságának növelése (ugyanúgy, ahogy ezt a cseh, a szlovák és a lengyel társaságok is elmondták). Ezzel szemben a társaságok informatikai infrastruktúrájába, és a más társaság megszerzésébe történő befektetések kevésbé fontos területnek bizonyulnak.



Az építőipari társaságok a magyar építőipar teljesítményében 2010-ben további csökkenést várnak. A csökkenés mértéke ugyanakkor mérsékeltebb lehet mint a megelőző időszakban. Fontos kiemelni, hogy a piacon tapasztalható jelentős mértékű bizonytalanság még az optimistább várakozásokat megfogalmazóknál is magas szinten van. A társaságok további csökkenést várnak, de ez már mérsékeltebb kellene, hogy legyen

A magyar építőipar 2010. első félévére vonatkozó felmérés eredményei, amelyet a CEEC Research társaság a KPMG-vel együttműködve készített el, azt mutatják, hogy a magyar építőipari társaságok a magyar építőipar teljesítményének további csökkenését várják 2010-ben. Ez a csökkenés már 2006-tól megszakítás nélkül tart. A társaságok erre az évre aktuálisan átlagosan 0,6%-os csökkenést jeleznek, ennek ellenére az első negyedév eredményei azt mutatják, hogy amennyiben a következő hónapokban nem következik be látható javulás, az éves csökkenés nagyobb is lehet. Az építőipar további fejlődésével kapcsolatosan, és az új kormány várható lépéseinek függvényében nagyobb mértékű bizonytalanság érzékelhető. A problémákat a magasépítés és a mélyépítés egyaránt érzékeli. A fő okok egyike a megrendelések tartósan alacsony száma, vagyis a korlátozott számú megkeresések a magánberuházóktól, és az állami költségvetésből egyaránt.

A megkeresések elégtelen száma azonban nem ad okot túl nagy optimizmusra

A megkérdezett társaságok két nagy csoportba sorolhatók. A társaságok fele reméli, hogy a magyar építőipar ebben az évben már visszatérhet legalább az enyhe növekedéshez (különösen az építőiparban a korábbi években beállt jelentős mértékű csökkenésnek, tehát az alapvetően alacsonyabb összehasonlítási alapnak köszönhetően), a cégek másik fele ezzel szemben a csökkenés elhúzódását jósolja (például minden hetedik társaság az építőiparban 20%-ot meghaladó csökkenést vár). Az elmúlt évvel összehasonlítva a megrendelések kisebb tartaléka, a kapacitások kihasználtságának további csökkenése, és az építőipari társaságok által említett növekvő problémák, mint például fejlődésük kulcsfontosságú korlátozása, azt jelzik, hogy az építőipari társaságoknak a magyar építőipar kilábalásával kapcsolatos elvárásai optimistának tűnhetnek. További információt a mellékelt grafikon nyújt.



Az építőipar teljesítményének változása (az adott évre)

A magasépítéssel foglalkozó cégek még egy kicsit pesszimistábbak, mint a mélyépítéssel foglalkozó kollégáik A 2011. évi előrejelzésben a társaságok növekedést várnak, de a piacon jelentős mértékű bizonytalanság érzékelhető

8,0%

100%

5% 4%

3% 7%

10%

14%

14%

14%

6,0% 35%

-2,0%

7% 3%

4%

0,0%

0,4% 37%

26%

80% 10% 6,4% 10% 5% 60%

11%

4% 7% 16%

2% 2%

11%

24% 4,0% 2,0%

10% 1% 5% 1%

4% 12%

-2,3%

22% 40% -0,6% 36%

20%

A megkérdezettek részaránya

Az építőipar teljesítményének várható alakulása (súlyozott átlag)

10,0%

24%

-4,0%

0% 2008 növekedés 0 - 5% növekedés 16 -20% csökkenés 6 -10% csökkenés >20%

2009

2010 növekedés 6 -10% növekedés >20% csökkenés 11 -15% nem tudja

2011 növekedés 11- 15% csökkenés 0 - 5% csökkenés 16 -20% átlag

Ha az építőipar várható fejlődését a magasépítéssel vagy mélyépítéssel foglalkozó társaságok szemszögéből nézzük, az elsőként említett szegmens egy kicsit pesszimistább, ennek véleménye szerint az építőipar 1,1%-kal fog csökkeni. A mélyépítéssel foglalkozó cégek megközelítőleg a 2009. évvel azonos teljesítménnyel számolnak. A 2011. év előrejelzésével a társaságok nagyon óvatosak, és válaszaikban kihangsúlyozzák az egész ágazat fejlődésének előrejelzésével kapcsolatban saját, korlátozott lehetőségeiket, tekintettel a bizonytalan feltételekre. Becslésük 6,4%os lehetséges növekedésre utal, ennek ellenére pontosabb előrejelzést 2010. második felében tudnak majd nyújtani, amint a magyar gazdaság fejlődésének iránya, és elsősorban a 2011. évre szóló új építőipari megrendelések mértéke ismertté válik.



Az építőipari társaságok értékesítése csökkenni fog, a társaságok képviselői ezt a csökkenést átlagban 4,5%-ra becsülik. A magasépítéssel foglalkozó társaságok magyobb mértékű csökkenést várnak. A 2011-es év előrejelzésével a társaságok nagyon óvatosak. A 2010. évre szóló előrejelzéseikben az építőipari vállalatok képviselői sokkal szkeptikusabbak az értékesítés alakulását illetően, mint az egész építőipar fejlődését illetően. Aktuálisan értékesítésük 4,5%-os átlagos csökkenését várják. Az építőipari vállalatok megközelítőleg negyede ebben az évben értékesítésének több mint 20%-os csökkenését várja. Ezenfelül itt is magas fokú bizonytalanság uralkodik (az építőipari társaságok majdnem 15%-a egyáltalán nem várja az értékesítésük és a rendelésállományuk növekedését az év végéig). Az egyik fő ok az, hogy a vállalatoknak csak pár hónapra előre van megkötött szerződése. Az építőipar egyébként igen sajátságos ágazat a megrendelések hosszabb időtartama miatt.

Az építőipari társaságok 27%-a az értékesítésének több mint 20%-os csökkenését várja

Az értékesítés várható alakulása (az adott évre) 8,0%

Az értékesítés alakulása (súlyozott átlag)

6,0% 4,0% 2,0%

1% 1% 6% 2% 9% 5,8%

1% 10%

27%

34%

3%

31% 1% 5% 1% -0,3%

-2,0% 41%

20%

15%

9%

0,0%

100%

1% 14%

44%

-4,0%

5% 4% 8% 5%

2% 7% 1%

23%

6,4% 1% 2%

80%

7% 7%

60%

26%

40%

20% -4,5%

26%

-6,0%

A megkérdezettek részaránya

Az építőipari társaságok értékesítésének átlagosan 4,5%-os csökkenése várható

0% 2008 növekedés 0 - 5% növekedés 16 -20% csökkenés 6 - 10% csökkenés >20%

2009

2010 növekedés 6 - 10% növekedés >20% csökkenés 11 - 15% nem tudja

2011 növekedés 11 - 15% csökkenés 0 - 5% csökkenés 16 - 20% átlag

A magasépítés nagyobb mértékű csökkenést vár

Az elemzés alá vont szegmensekben azt látjuk, hogy a helyzetet legkritikusabban ismét a magasépítők látják, akik értékesítésük 4,6%-os csökkenését jelzik, a mélyépítés szegmensében a társaságok elvárásai 2010. évben az értékesítés 3,8%-os mérlegelt átlagos csökkenését jelzik.

A társaságok megközelítőleg 20%-a nem képes a 2011. évi értékesítésének fejlődését előre jelezni

A 2011. év növekedési kilátásainak becslésében a társaságok ismét nagyon óvatosak, 20%-uk nem tud válaszolni, a többi megkérdezett átlaga azt mutatja, hogy az értékesítés az egész építőipar várható teljesítményének függvényében fog alakulni (estlegesen 6,4%-os növekedés).



Tovább csökkent az építőipari vállalatok üzleti bizalma 2010. első félévében. A vállalatuk konkurenciánál sikeresebb alkalmazkodási képességében a megkérdezetteknek csupán a 43%-a bízik. Hasonló a helyzet a Cseh Köztársaságban és Szlovákiában is, míg Lengyelországban ezen a téren már javulás tapasztalható. A társaságoknak csak 43%-a bízik abban, hogy 2010-ben a konkurenciánál jobb eredményeket ér el

Az építőipari társaságokat újra megkérdeztük a piaci részesedésük 2010. évben várható fejlődésével kapcsolatban, más szavakkal élve, várják-e, hogy jobb eredményeket érnek el, mint a konkurencia. Az előző évek eredményeivel szemben 50% alá csökkent azoknak a társaságoknak az aránya, amelyek bíznak abban, hogy a konkurenciánál jobb eredményeket érnek el.

A helyzet mindkét vizsgált szegmensben hasonló

Az egyes szegmensek szemszögéből nézve a helyzet nagyon hasonló mind a két vizsgált fő szegmensben, a magasépítésben vállalkozó társaságok közül a megkérdezettek 42%-a, míg a mélyépítésben vállalkozó társaságok 45%-a bízik saját üzleti vállalkozásának sikerében. A 2011-es év előrejelzésében a cégek még bizonytalanabbak, a megkérdezettek 22%-a nem tudott becslést adni piaci helyzetének alakulásával kapcsolatban.

Az építőipari társaságok önbizalma a Cseh Köztársaságban és Szlovákiában a legalacsonyabb

Az építőipari vállalkozások helyzete bizonyos mértékben Szlovákiában és Csehországban is hasonló. Az utolsó májusi felmérések eredményei azt mutatják, hogy piaci helyzetének javulását a szlovákiai építőipari társaságoknak csak 33%-a várja (2008-ban 84%). A Cseh Köztársaságban áprilisban elvégzett felmérés eredményei szerint, piaci helyzetének javulásában csak a megkérdezettek 40%-a bízik. Ezzel szemben Lengyelországban növekedett a társaságok piaci helyzetének javulásába vetett bizalom, pillanatnyilag a konkurenciánál jobb eredményekben a megkérdezettek 75%-a bízik, 2009-ben ez csak 52% volt.



Az építőipari társaságok kapacitásának kihasználtsága tovább csökken, jelenleg aktuálisan 65% körül mozog, ami az építkezési főidényben nagyon alacsony aránynak tekinthető. A tizenkét hónappal ezelőttinél kevesebb megrendelésről a társságok 59%-a számolt be, a társaságoknak megközelítőleg negyede változtatásokat tervez a beszerzési területen. Az építőipari társaságok kapacitásuk kihasználtságának további csökkenését észlelték

Az átlagos kihasználtság csak 65%-os, a legalacsonyabb a visegrádi négyek országai közül

A magasépítés a mélyépítésnél kissé magasabb kihasználtságot mutat

A kapacitás-kihasználtság alakulása (%) A legújabb felmérések eredményei azt mutatják, hogy az építőipari 95 vállalatok kapacitás-kihasználtsága, az 100 90 88 80 elmúlt évekkel összehasonlítva, 79 78 80 65 74 tovább csökken. Az adatok azt 70 60 65 60 mutatják, hogy az építőipari vállalatok 50 40 kapacitás-kihasználtsága év közben 9 százalékponttal csökkent. Ezenfelül, 20 az építőipari társaságok 0 kihasználtsága erősen eltér, mint ezt a 2007/04 2008/04 2009/04 2010/06 mellékelt grafikon is mutatja. A társaságok negyede, a fő építkezési alsó kvartilis átlag felső kvartilis idényben, jelenleg 50%-os vagy alacsonyabb mértékű kihasználtsággal dolgozik, ami hosszú távon tarthatatlan állapot. Az átlagnál kissé magasabb mértékű (67%) kapacitás-kihasználtságot a magasépítő cégek tüntettek fel, az egyes cégek kihasználtsága között ebben a szegmensben kisebb különbségeket lehet észlelni mint a mélyépítő társaságok esetében. A mélyépítő társaságok szerint a kapacitás-kihasználtságuk átlagosan 61% körül alakult. Az építőipari társaságok kapacitás-kihasználtsága Magyarországon a visegrádi négyek közül a legalacsonyabb – áprilisban a Cseh Köztársaságban 74%, májusban Szlovákiában 69%, és márciusban Lengyelországban 70% (az összehasonlíthatóság, elsősorban Lengyelországgal, bizonyos mértékig korlátozott, tekintettel arra, hogy a felmérés márciusban valósult meg, tehát az idény elején, sőt egy kemény tél után, amikor a társaságok a már leszerződött munkák beindítására vártak).



Átlagosan azoknak a hónapoknak a száma, amelyekre a társaságoknak a jövőre nézve megkötött szerződése van, csak 3,2

Átlagosan azoknak a hónapoknak a Leszerződött megrendelések száma, amelyekre a társaságoknak a (hónapok száma) jövőre nézve megkötött szerződése 12 van, a visegrádi négyek közül 12 Magyarországon a legalacsonyabb. 10 9 Átlagban csak 3,2 hónapról van szó, 8 8 tehát csak az idény fő részéről, ami 6 6 6 közvetlenül befolyásolja a fentebb 5,7 4 4 3,2 említett nagymértékű 4 3 2 bizonytalanságot. Az egyes 2 2 társaságok közötti különbségek is 0 HU SzK CsK PL alapvetően kisebbek a többi országgal 06/2010 05/2010 04/2010 03/2010 összehasonlítva, ami azt mutatja, hogy a társaságok túlnyomó többsége felső kvartilis átlag alsó kvartilis küzd a megrendelésekért (erről többet a felmérés következő részeiben). Ha a helyzetet ismét a magasépítő vagy mélyépítő társaságok optikáján keresztül nézzük meg, az eredmények nagymértékben összehasonlítható következtetéseket mutatnak; csak a magasépítő vállalatok esetében, ebben a szegmensben az egyes cégek helyzete nagyon eltérő a leszerződött megrendelésekhez kapcsolódó munkák időtartamát tekintve.

A négy ország közül megint a legalacsonyabb átlag

Ugyanúgy mint az előző területen, az építkezési társaságok a többi országgal összehasonlítva itt is a legalacsonyabb átlagértékeket mutatják ki, ami arra a nem könnyű helyzetre utal, amelyben a magyar építőipari társaságoknak jelenleg tevékenykedniük kell.

A megkérdezettek 59%-a azt mondta, hogy kevesebb a megrendelése, mint egy évvel ezelőtt volt

Ezzel a témával kapcsolatban megkértük a társaságokat, hogy hasonlítsák össze aktuális megrendelés-állományukat a tizenkét hónappal ezelőtti állapottal. Aktuálisan az építőipari vállalatok kevéssel több mint fele (59%) azt mondta, hogy kevesebb a megrendelése, mint tizenkét hónappal ezelőtt volt. Nagyobb számú megrendelés-állományról csak a megkérdezettek 8%-a számolt be (33% ugyanannyi megrendelésről beszélt, mint egy évvel ezelőtt).

A helyzet mindkét vizsgált szegmensben hasonló

A magas- vagy mélyépítéssel foglalkozó megkérdezettek szempontjából a helyzet a két szegmens között hasonló eredményeked ad. (Kevesebb megrendelésről a magasépítő vállalatok 59%-a, és a mélyépítő vállalatok 60%-a számolt be).



Az egy évvel korábbihoz képest kevesebb megrendelésről számoltak be a többi visegrádi négyek országaiból származó vállalatok is: a Cseh Köztársaságban 48%, Szlovákiában 61%, és Lengyelországban csak a társaságok 34%-a.

Magyarországon az építőipari társaságok 27%-a változtatni fog a megrendelések megszerzésének módján

A megrendelések alakulásával kapcsolatban a vállalatokat megkérdeztük, hogy terveznek-e a megrendelések megszerzésének eddigi gyakorlatán módosítani (az előző évvel összehasonlítva). Az építőipari vállalatok válaszát ezen a területen két csoportra osztottuk fel. Összesen az építőipari vállalatok 27%-a tervez a megrendelések megszerzésének gyakorlatán módosítani (a Cseh Köztársaságban 41%, Szlovákiában 37%, Lengyelországban 30%). A megkérdezetteknek több mint a fele (73%) ezen a területen egyelőre nem tervez változásokat.

Legkevesebb változást a mélyépítő társaságok terveznek

A megrendelések megszerzésének eddigi gyakorlatán változtatni kívánó legkevesebb vállalat a mélyépítéssel foglalkozó vállalkozások között van (14%). Ezzel szemben a megrendelések megszerzésének módját változtatni kívánó legtöbb vállalat a magasépítéssel foglalkozó vállalkozások között van (30%). A megrendelések megszerzésének konkrét módjával kapcsolatban több információt A magyar építőipar minőségi tanulmánya 2010 hoz majd, amelyet a CEE Research és a KPMG 2010. negyedik negyedévében fog kiadni.

Minden megkérdezett építőipari társaságban azt állítják, hogy növekedésük korlátozott. A legnagyobb probléma a bürokrácia (az állam követelményei), a magas munkaráfordítások, és a pénzeszközök hiánya. Majdnem minden megkérdezett vállalat említi a megkeresések (üzleti lehetőségek) elégtelen számát is. Az építőipari társaságok továbbra is állítják, hogy növekedésük korlátozott

A gazdasági eredményt leginkább befolyásoló problémák További aktuális problémák

Minden megkérdezett elmondta, hogy növekedése korlátozott (2009-ben a megkérdezettek 100%-a, 2008-ban 96%). Az építőipari vállalatok a gazdálkodásukat legnagyobb mértékben befolyásoló korlátozásként elsősorban a bürokráciát tüntették fel (a tavalyi évhez viszonyítva növekedés, aktuálisan 7,3 pont a maximum 10-ből). További korlátozó tényezők: magas munkaráfordítások (a tavalyi évhez képest enyhe csökkenés, 6,4 pont), a saját aktivitások finanszírozásához szükséges pénzeszközök hiánya (a tavalyi évhez képest jelentős növekedés, 6,4 pont), magas anyagi ráfordítások (a tavalyi évhez képest csökkenés, 6,2 pont), és a kevés, akár magánforrásokból, akár közforrásokból finanszírozott megrendelések mennyisége (a tavalyi évhez képest enyhe növekedés, 6,2 pont). További említett probléma, amelynek hatása az építőipari vállalatok gazdálkodására a legnegatívabb, a kemény konkurencia, és a társaságok által felvetett „Egyéb korlátozások” magukba foglalják a partnereik fizetésképtelenségét (amit ezenfelül néhány esetben a hitelezők elleni védelemről szóló törvény is véd), némely pályázatok rossz szervezése (például a dokumentációval, részvételi kritériumokkal kapcsolatos problémák, az eljárások megszüntetése) és a komplikált jogi környezet.


A legkisebb befolyással bíró korlátozások: az időjárás hatása és a tapaszalt munkaerő hiánya


Az építőipari vállalatok gazdálkodására legkevésbé negatív hatású korlátozásként felsorolt tényezők: az időjárás hatása és a tapasztalt munkaerő hiánya. A vizsgált szegmensek szempontjából a mélyépítéssel foglalkozó vállalkozásoknak leginkább a bürokrácia jelent gondot (7,1 pont), és gondot okoz az állami pénzekből finanszírozott megrendelések alacsony száma (7,1 pont). Ezzel szemben az átlagosnál alacsonyabb súlyosságú probléma a tapasztalt munkaerő hiánya (4,3 pont). A magasépítéssel foglalkozó társaságokat elsősorban szintén a bürokrácia sanyargatja (7,3 pont), nem sokkal követi ezt a saját aktivitásaik finanszírozásához szükséges pénzeszközök hiánya. A mélyépítéssel ellentétben, a magasépítéssel foglalkozó vállalatok elsősorban a magánforrásokból finanszírozott megrendelések hiányára panaszkodnak.

A szlovák építőipari vállalkozások korlátozásai és problémái

A szlovákiai társaságok a gazdálkodásukat legnagyobb mértékben befolyásoló korlátozásként leginkább a bürokráciát tüntették fel – az állam és a hivatalok követelményei, a saját tevékenységük finanszírozásához szükséges pénzeszközök hiánya, és a megkeresések elégtelen száma (akár magánforrásokból, akár közforrásokból finanszírozott megrendelések).

A cseh építőipari vállalkozások korlátozásai és problémái

A cseh építőipari vállalkozások leginkább közforrásokból finanszírozott megrendelések elégtelen mennyiségére panaszkodnak, ezt az állami hivatalok bürokráciája, majd a kemény konkurencia és a saját aktivitásaik finanszírozásához szükséges pénzeszközök hiánya követi (legyen ez saját forrásból, vagy a külső források megszerzésének korlátozott lehetőségei, például bankoktól).

A lengyel építőipari vállalkozások korlátozásai és problémái

A lengyel építőipari társaságok számára a legnagyobb problémát a bürokrácia és a magas munkaráfordítás jelenti. A megkérdezettek közül majdnem mindenki azt jelezte, hogy a megkeresések elégtelen mennyisége (96%) probléma, és ebben az évben nagyobb nehézséget okozott a kiéleződött verseny is.

Az építőipari vállalkozások kulcsfontosságú prioritásai: működésük hatékonyságának (eredményességének) növelése

Az elkövetkezendő tizenkét hónap legfontosabb teendője az építőipari társaságok működése hatékonyságának növelése (ugyanúgy, ahogy ezt a cseh, a szlovák és a lengyel társaságok is elmondták). Ezzel szemben a társaságok informatikai infrastruktúrájába és más társaság megszerzésébe történő befektetések a legkevésbé fontos témák. Melyik fő terültekre fognak az építőipari vállalkozások az elkövetkező tizenkét hónapban összpontosítani? Majdnem minden megkérdezett társaság (97%) számára kulcsfontosságú terület működésük hatékonyságának növelése.



Ez a prioritás kapta a legtöbb pontot (a maximális 10-ből 7,3). Ezt követi az adózás kérdése és a terület optimalizációja (elsősorban a területet érintő változások következében) 7,1 pont / a megkérdezettek 90%-a a saját finanszírozásoptimalizációját (saját tőke versus idegen források) 6,8 pont / az építőipari vállalatok 98%-a (a legnagyobb rész).

Legkevésbé fontos prioritások: befektetések a társaság informatikai infrastruktúrájába és más társaság megszerzése

A társaságok nagy többségét (87%) foglalkoztatja a stratégiai partnerekkel való együttműködés lehetősége (6,7 pont). Ezzel ellentétben az építőipari társaságok kevésbé tekintették fontosnak az informatikai infrastruktúrájuk fejlesztésével és más társaság felvásárlásával kapcsolatos törekvéseket.

A mélyépítés kulcsfontosságú prioritása: finanszírozásának optimalizációja

Az egyes szegmensek fejlődésének szempontjából kulcsfontosságú szempont a magasépítő vállalatok számára a működésük hatékonyságának növelése, továbbá az adózás kérdése és stratégiai partner bevonása (a mélyépítő vállalatokkal szemben 18 százalékponttal több megkérdezett válaszolt így). A mélyépítő vállatok számára kulcsfontosságú az előnyös finanszírozás (6,7 pont, a legmagasabb szám), működésük hatékonyágának növelése, és az adózás kérdése is.

A cseh építőipari vállalkozások prioritásai

Az összes cseh építőipari vállalat számára kulcsfontosságú terület működésük optimalizációja (6,9 pont). További fontos területek, amelyeknek az építőipari vállalatok a legmagasabb értékelést adták: a beszállítók kiválasztásának minőségi javítása, a tervezés és a projektek menedzselése, valamint az előnyös finanszírozás biztosítása.

A szlovák építőipari vállalkozások prioritásai

A leggyakrabban feltüntetett prioritás, majdnem mindegyik szlovák építőipari társaság számára, saját működése hatékonyságának növelése (a megkérdezettek 96%-a állítja), a pontértékelés átlagban eléri a 7,0 pontot. A második legmagasabb prioritású terület az előnyös finanszírozás biztosítása. A vállalkozás stratégiai partnerének megválasztása területén jelentős mértékben megnőtt a társaságok száma, ezt a megkérdezettek 82%-a tüntette fel.

A lengyel építőipari vállalkozások prioritásai

A lengyel építőipari vállalkozások túlnyomó többsége (95%) számára kulcsfontosságú terület a működésük hatékonyságának növelése (6,4 pont) és a beszállítók kiválasztásának minőségi javítása (5,8 pont).



Az építőipari társaságok tevékenysége szempontjából legfontosabb területek az elkövetkező tizenkét hónap folyamán: A cégek részaránya 0%

100%

6,7

A vállalkozás stratégiai partnerének kiválasztása

87

6,1

82

72

5,3

Más társaság megszerzése

4,3

59

98

6,8

A ﬁnanszírozás optimalizálása (saját tőke vs. idegen források)

6,8

92

88

6,1

A beszerzési folyamatok optimalizálása

6,0

89

88

6,1

A beszállítók kiválasztásának javítása

6,3

87

7,3

A társaság működése hatásfokának növelése

97

7,0

96

4,8 IT-infrastruktúra

82 4,9

84

6,2

Tervezés és projektmenedzsment

85

6,0

87

90

7,1 Adózási kérdések 5,2

0

77

10

Nulla prioritás

Átlag prioritás

Maximális prioritás

a cégek százaléka HU 06/2010

a cégek százaléka SzK 05/2010

prioritás HU 06/2010

SzK prioritások 05/2010



Kontaktok

The Central and Eastern European Construction (CEEC) Research

CEEC Research Közép-Kelet-Európa országaiban az építőiparra vonatkozó egyik legátfogóbb kutatást végző társaság. 2005-ben alapították, azóta ingyenesen publikál tanulmányokat Közép-Kelet-Európa tíz országa építőiparának aktuális állapotáról és várható fejlődéséről. Minden tanulmányunk és elemzésünk kizárólag a kiválasztott legnagyobb, közepes és kis építőipari vállalatok kulcsfontosságú képviselőivel folytatott strukturált beszélgetések adatai alapján készül. A rendszeres és ingyenes felméréseken túl az építőiparban tevékenykedő társaságok igényei szerint a CEEC Research speciális elemzéseket és az ezzel kapcsolatos tanácsadást is nyújt.

Jiří Vacek ügyvezető igazgató Tel.: +420 776 049 290 E-mail: [email protected] Url: www.CEEConstruction.Eu Url: www.studieStavebnictvi.cz

KPMG Tanácsadó Kft. Andrea Sartori Partner 1139 Budapest Váci út 99 Tel.: +36 1 887 7100 E-mail: [email protected] www.kpmg.hu

Az itt leírt információk általános jellegűek, és nem céljuk konkrét személy vagy alany helyzetének megoldása. Bár igyekszünk bebiztosítani, hogy az információk pontosak és aktuálisak legyenek, nem garantálható, hogy ez valóban így lesz a kézbesítés időpontjában, vagy hogy a jövőben is érvényesek lesznek. A felhasználók a jelen tanulmányban foglalt információk alapján való cselekvés vagy a cselekvéstől való tartózkodás előtt mérlegeljék az illetékes szakszolgáltatások kihasználását. Nem felelünk a jelen tanulmányban foglalt információk alapján megtett lépésekért. © CEEC Research A KPMG név és a KPMG logo a KPMG International Cooperative (“KPMG International”), a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett jogi személy lajstromozott védjegye.

A magyar építőipar felmérése első félév

Recommend Documents