A MAGYAR CSALÁDNEVEK KIALAKULÁSA

21

Krónika

Szűgyi Ferenc

FOGLALKOZÁST, MESTERSÉGET REJTŐ CSALÁDNEVEK ZENTÁN A RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZ KERESZTELÉSI ANYAKÖNYVEIBEN (1795–1864), KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ÁLLATTARTÁSHOZ ÉS FÖLDMŰVELÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ CSALÁDNEVEKRE A MAGYAR CSALÁDNEVEK KIALAKULÁSA

A

mai magyar személynévrendszer kialakulása hosszú történeti folyamat eredménye volt. A magyar családnevek kialakulásával Benkő Lóránd foglalkozott részletesen az 1949-ben megjelent A régi magyar személynévadás című könyvében. Megállapította, hogy a családnevek gyökerei az Árpád-kor végére vezethetők vissza, ekkor kezdik ugyanis pontosabban megjelölni és körülírni az oklevelekben a személyeket. Az ilyen körülírás lényege, hogy a közösség olyan nevet ad tagjainak, amely nemcsak találó a személyre nézve, hanem meg is különbözteti a többiektől, s ezeket a hiteleshelyek is alkalmasnak tartották arra, hogy az oklevelekben elkülönítsék egymástól az azonos nevű személyeket. A megkülönböztető nevek kialakulása mindig helyi közösségekhez kötődött, a hivatalos tényezők inkább csak ezek megszilárdításában játszottak szerepet. A körülírásnak három nagy csoportját különíthetjük el. A legegyszerűbb az apa keresztnevének föltüntetése volt a fiú neve mellett. A körülírások máskor a lakóhelyre utaltak. A harmadik lehetőség létrejöttét valamilyen jellemző tulajdonság motiválta. A körülírások a XIV. század folyamán a kételemű névrendszer kialakulásához vezettek. A század második felétől kezdve pedig ez teljesen általánossá vált a társadalom minden rétegé-

22

Szűgyi Ferenc

ben. A kételemű személynévrendszer megjelenését a kutatók általában társadalmi és gazdasági változásokhoz kötik, mely a XIII. századra vezethető vissza. A királyi birtokadományozás mértéktelensége azt eredményezte, hogy egyre több földbirtok került magánkézbe, s e birtokok örökölhetőek voltak, ezért volt fontos az adott családhoz, családtaghoz fűződő rokoni kapcsolat igazolása, és az örökös elkülönítése a hasonló nevű személyektől, így a családi összetartozás, az öröklési jog külső formában is kifejezésre jutott. A kételemű névrendszer családnévvé alakulásának fontos feltétele az örökölhetőség volt, vagyis amikor a megkülönböztető jelző átszállt az utódokra is. Ez a folyamat társadalmi rétegenként eltérést mutat. A szakirodalom abban egyetért, hogy a családnevek kialakulása a nemesség körében már a XIV. század végén megkezdődött, s a XV. században teljesedett ki. A jobbágyságnál viszont egyesek szerint csak a XVI. században indul meg a kételemű személynév második elemének öröklődése, mások pedig e folyamatot kimutathatónak tartják már a XIV. század végétől. A családnevek létrejöttével először Mikesy Sándor foglalkozott részletesen. A családnevek kialakulását nem csupán sajátos magyar fejleményként határozta meg, hanem nyugati művelődési hatás eredményét látta benne. A sajátos magyar fejlődés abban állt, hogy a külföldi hatások ellenére a családnév a magyar nyelvtani szabályokat követve (a jelző a jelzett szó előtt áll) a családnév megelőzi a keresztnevet. A családnevek kialakulása és az írásbeliség elterjedése szoros kapcsolatban volt egymással. Az írásbeliség kibontakozása jogi szükségszerűségből eredt, és amikor már nemcsak a királyi kancellária hivatalnokai és néhány tudós szerzetes tudott írni, hanem a terepen járó adóhivatalnokok is, akkor nagyon megkönnyítette a munkájukat, ha az adózóknak volt egyéni, megkülönböztető nevük. Az adószedők feljegyezték adólajstromukba a megkülönböztető neveket, és az ő érdekük volt,

Foglalkozást rejtő családnevek Zentán...

23

hogy ezek változatlanok maradjanak, hiszen így a következő alkalommal sokkal könnyebb volt a dolguk. Ennek ellenére nem egyszer előfordult a későbbi századok során, hogy egy-egy már rögzült családnév helyett másik jelent meg. A nemesség körében ez együtt járhatott a birtokváltozással, a jobbágyság esetében pedig egy jellemző ragadványnév (foglalkozás, jellemnév, származási hely) válhatott családnévvé természetes módon, esetleg szándékosan, például ha a jobbágy szökése után el akart rejtőzni, erre a legjobb módszer a névváltoztatás volt. A családnevek változására még a XVIII. századból is találunk példákat. Amíg törvény nem rögzítette a nevek hivatalossá és megváltoztathatatlanná tételét, addig ez szabadon megtörténhetett. Az első ilyen rendeletet II. József adta ki 1787-ben.1 A SZEMÉLYNÉVKUTATÁSRÓL RÖVIDEN Hajdú Mihály összefoglaló művében a következőképpen csoportosítja a családneveket:2 / / / / / / / / / / / / 1 2

a nevek etimológiai fölosztása szláv eredetű családnevek német eredetű családnevek román eredetű családnevek egyéb idegen eredetű családnevek nép- és népcsoportnevek népnevek népcsoportnevek keresztnévi eredetű családnevek ősi egyénnévi eredetű családnevek keresztyén egyénnévi eredetű családnevek női nevek a családnevekben N. Fodor 2002, 14–18. p. Hajdú 2003, 786–809. p.

24

/ / / / / / / / / / /

Szűgyi Ferenc

helynévi eredetű családnevek puszta helységnevek helységnevek -i képzővel település- és határrészekre utaló családnevek társadalmi megközelítésű családnevek konkrét foglalkozásnevek méltóságra, tisztségre, társadalmi helyzetre, valaminek a birtoklására utaló családnevek egyéni megközelítésű családnevek külső tulajdonság konkrét megnevezése belső tulajdonság konkrét megnevezése a családnevekben valakihez való tartozásra utaló nevek

Valamint az alábbi szempontokat határozza meg, melyek szerint a családneveket osztályozni lehet: / / / / / / / / / /

az időbeliség szempontja földrajzi szempontok etnikai szempontok dialektológiai szempontok társadalmi szempontok Természetes az, hogy eleinte a különböző társadalmi osztályok eltérő neveket, vagy inkább névtípusokat viseltek. vallási szempontok elsősorban keresztnévi jellegű vizsgálatok esetén etimológiai vagy inkább néveredeti szempontok, egészen pontosan a nyelvi hovatartozás szempontjai névélettani szempont

A nevek változékonyságával, kihalásával, lefordításával kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó vizsgálatok tartoznak ide. Ezt a szempontot csak az egyes nevekkel kapcsolatban lehet


25

érvényesíteni, illetőleg azokat a névtípusokat lehet megjelölni, amelyek körében a változások megfigyelhetők. Ilyen például a foglalkozásnevek lefordítása latinra, a név végi -i képző elhagyása a származási helyre utaló nevek esetében stb. / / / / / /

névgyakorisági szempont nagy megterheltségű átlagos megterheltségű ritkán előforduló csupán egy család által viselt családnevek a névadás indítékának szempontja

Családnevek vonatkozásában a legnehezebben vehető figyelembe, s a legtöbb bizonytalansággal jár, sokszor csak föltételezéseken alapul, ha a mai viszonyokból indul ki, tévedéseket eredményezhet. A családnevek vonatkozásában nem tudhatjuk a névadás indítékát, s vagy több kategóriába is beosztunk egy-egy nevet, vagy önkényesen döntünk. / ős, rokon vagy nemzetség nevéről / egykor volt lakóhelyről vagy származási helyről / valakik közé tartozásból, velük való kapcsolatról, hozzájuk való hasonlóság miatt / az előd méltóságáról, tisztségéről, vagyoni állapotáról / családi állapotuk, életkoruk alapján / foglalkozásról / külső-belső tulajdonságról / szavajárásából eredeztethetők / esemény alapján válhattak családnévvé / ismeretlen indítékú vagy több lehetőséget is magukban rejtő nevek / jelentéstani szempont

26

Szűgyi Ferenc

Az alábbi fölosztás nagyon sok tekintetben megegyezik az előzővel. A lényeges különbség, hogy nem veszi figyelembe az olyan névalakulásokat, amelyek áttételesek (metaforikusak és szimbolikusak), csak a konkrét jelentésekkel foglalkozik. / / / / / / / / / / / / / / / / / /

keresztnév helynév népnév, etnikum vagy embercsoport neve méltóság, tisztségnév társadalmi állapot, vagyoni helyzet valamivel való ellátottság foglalkozás, tevékenység belső tulajdonság külső tulajdonság természeti jelenség az embert körülvevő dolgok, tárgyak állatok nevei növények anyagnevek fogalomnevek besorolhatatlanok szófaji szempont morfológiai szempont

A nyelvészeti megközelítés nagyon fontos szempont, de kizárólag ennek alapján osztályozni a családneveket nem lehet. Kétségtelenül segítségünkre van azonban bizonyos névtípusok (keresztnevek becézett alakjai) további kisebb egységekre bontásában, a képzőtípusok fölkutatásában, egyes vidékek jellemző képzőhasználatainak megállapításában. A családnevek egy csoportjának legtüzetesebb morfológiai vizsgálatát Kniezsa István (1934/1965/2003) végezte el.


27

/ tőszavak / képzett szavak – a képzők alapján nagyon sok kisebb csoportba osztályozhatók / rövidülések / képzős rövidülések / ragos alakok / szóösszetételek / mondatösszerántások / a kifejező nyelvi eszköz szempontja Erre a szempontra először Ördög Ferenc (1973 – gyöcseji és hetési anyag) irányította rá a figyelmet ragadványnévgyűjtésének a névadás indítékain belül történő további osztályozásakor. Ő ott a konkrét megnevezés mellett a metaforikus neveket vette föl, s amikor szükségesnek látta, beszélt még a hangulatfestésről is. Ezt tovább bővítettem az úgynevezett szimbolikus nevekkel, amikor a szó nem nevezi meg konkrétan a foglalkozást (legtöbbször itt találkozunk ezzel a nyelvi eszközzel), hanem a munka eredményét vagy tárgyát adja csak meg, mint a foglalkozás szimbólumát. Foglalkozott ezzel a megnevezési formával Pais Dezső is (1921–1922/1966), amikor a Sügér, Kárász, Süllő nevűeket halászoknak, Pányvád nevűt lovásznak minősítette: / konkrét megnevezések (Lakatos, Ötvös, Sánta, Okos, Zsoldos) / szimbolikus megnevezések (Lakat, Pais, Krajcár) / metaforikus megnevezések (Ravasz, Nyúl, Ördög) / hangulatfestő megnevezések (Ballagó, Mesüge)3

3

Hajdú 2003. 767–773. p.

28

Szűgyi Ferenc

AZ ADATGYŰJTÉS MÓDSZERTANA A fenti csoportosítást, illetve szempontrendszert figyelembe véve elsősorban a zentai római katolikus keresztelési anyakönyvek névmutatójából gyűjtöttem ki azokat az V. csoportba sorolt társadalmi megközelítésű családneveket, melyek mesterséget, foglalkozást jelentenek, illetve azokra utalnak. Ezen köteteket 1796-tól 1895-ig vezették folyamatosan. Zentán és a hozzá tartozó tanyavilágban a római katolikus vallást szinte teljes egészében magyarok gyakorolták. Ezért a névanyagban csak elvétve akadt idegen eredetű (német, szerb), mely foglakozást jelölne. Eleinte csak ki szerettem volna gyűjteni a tanulmány témájához kapcsolódó névanyagot, de később annyiban bővítettem e tervemet, hogy minden egyes évből számszerűen feljegyeztem a született gyermekek számát. A módszer előnye, hogy ily módon kimutatható egyes családnevek megjelenése, eltűnése, illetve gyakorisága. A név gyakoriságát, megterheltségét leíró arányszám természetesen nem a valós képet mutatja, ugyanis nem követtem nyomon, hogy az adott nevet hány család viseli, illetve az is árnyalja az eredményt, hogy családonként mekkora mértékű volt a gyermekvállalás. Ennek megállapításához már családfa-, családtörténet-kutatásra lenne szükség. Másodlagos forrásaim a térségre – azon belül is Zentára – vonatkozó, már megjelent tanulmányok, kötetek adatai. Ezekből az adatsorokból emeltem ki azokat a családneveket, melyek a tanulmány témáját tovább árnyalják. AZ ELSŐ LEJEGYZETT ZENTAI LAKOSOK Mint már a történeti bevezetőben említettem, Zenta 1506-ban mezővárosi (oppidum) rangról városi (civitas) rangra emelkedett. Az újdonsült városba iparosok jöttek, majd néhány év múltán a kor szokásaihoz híven a legszámosabb mesterek, a


29

vargák, a csizmadiák és a szabók céhekbe szerveződtek. A budai káptalan gondos elnöke, Pakosz Balázs a szegedi varga-, illetve szabócéh kiváltságait véve példának 1513. május 15-én átíratta a zentaiakra. A céhmesterek nevei – Szabó János és Máté szabók, valamint Márton varga, akinek családi nevét fel sem jegyezték – az első lejegyzett polgárnevek Zentán.4 A tanulmány szempontjából még egy korabeli irat érdekes, mely Szűcs Albert zentai főbíró végrendeletét tartalmazza. A végrendeletet arról szól, hogy az elhunyt, gyermektelen lévén, rokonaira hagyja vagyonát, mely vagyonnak a földesurára kellene, hogy szálljon, de erről – szolgálatait tekintetbe véve – a budai káptalan lemond.5 CSALÁDNEVEK A TÖRÖK IDŐBŐL A szegedi szandzsák első részletes adójegyzékét 1548-ban készítették el. A 63 összeírt férfi közül családneve alapján feltételezhetően 40 magyar, míg a többiek délszlávok és makedorománok. A magyar családnevek közül a következők utalnak mesterségre, foglalkozásra: Csuka, Dobos, Huszár, Katona, Szántó és Varga. A kapuk száma mindössze 10, ami azt jelenti, hogy a szántók és a telkek száma csekély, vagyis kevés földet műveltek a zentaiak, mert feltehetőleg öregek és szegények voltak, nem volt családjuk és igásállatuk. Igaz viszont, hogy néhány családnak olyan sok juha volt, hogy a földművelésre még csak nem is gondolhattak, sőt feltehetőleg nem csak családjuk tagjait vették igénybe a juhok őrzésére és tenyésztésére.6 Látható, hogy éppen Szántó Mártont, akinek nevéből feltételezhetnénk, hogy földműveléssel foglalkozott, talán bérbe szántott, a legnagyobb juhtartók között tartották számon. 4

Dobos 2007, 217. p. Dobos 2007, 218–219. p. 6 Dobos 2007, 228. p. 5

30

Szűgyi Ferenc

Név Dimitri György Szántó Márton Galsa Radul Isztiján Kraguj Jaksa Dimitri

Juh (darab) 300 200 150 50 50

A TISZAI KORONA-KERÜLET NÉVANYAGA Első adatsorom a teljességre törekedő, rendkívül alapos levéltári és irattári (világi és egyházi) kutatáson alapuló, Gyetvai Péter által írt Tiszai korona-kerület telepítéstörtténete című könyvéből való. A szerző is foglalkozik a családnevekkel, de mivel a telepítéstörténettel foglalkozik, csak két elemzési szempontot emel ki. Elsőként a származási helyre utaló családneveket gyűjtötte ki és vizsgálta meg, majd pedig a nemzetiséget jelentőket vette sorba.7 Jómagam az általa összeállított, Zentára vonatkozó teljes névanyagból szedtem ki a mesterségre, foglalkozásra, társadalmi rangra utaló neveket, melyeket az alábbi táblázatban közlök ábécérendben.

7

Gyetvai 1992, 1154–1340. p.

1

1

5

5

6 1 1 2 2

Búza

Czimbalmos

Czirok

9

1

2

1

2

13

4

Bors

Boros

2

2

3

1

2

3

1

1

1

1 1

Borbély

Bognár

Bischof

Bíró

1 2

Birkás

1

Betyár 1

1

3

Béres

1

Baráth

1

Bárány

1 1

1

Bakos

1

Asztalos

1

1

7

1

1

1

1

2

9

1

1

1

2

1

1

1

1

7

1

2

2

1

1

8

1

1

2

1

1

2

7

1

1

1

1

1

9

1

1

2

1

1

2

1

10

1

1

1

3

2

1

2

3

4

9

4

99

8

5

3

3

22

2

3

16

6

14

2

2

1

Almás

1

1760 1761 1763 1764 1766 1767 1768 1769 1771 1774 1775 1776 1786 Össz.

Név


31

1

1

3

4

1

1

1

1

1

1

Faragó 2

4

1

1

Fogas

1

2

3

1

1

Fizser

Fischer

Fazekas

1

Dudás

Dragonyos

Dobos

1

1

2

6

4

1

1

2

1

1

1

1

1

2

1

3

1

3

2

1

1

1

1

1

1

1

2

1

1

2

1

1

1

1

2 1

1

1

Deák

Dinnyés

1

1

1

1

Csuka

1

1

Csősz

1

1

1

2

1

Csizmadia

Csikós

1

1

1

1

1

Cserepes

1

2

2

2

4

25

12

2

14

12

2

3

2

3

1

18

2

1

1760 1761 1763 1764 1766 1767 1768 1769 1771 1774 1775 1776 1786 Össz.

Császár

Csapó

Név

32 Szűgyi Ferenc

1

1 1

3

Kardos

Káposztás

Kapitány

1 1

1 3

1

1

1

2

1

1

Kamarás

11

Kalmár

2

10

1

1 1

1

4

2

Juhász

4

2

1

1

5

2

2

1

1

Jager

4

3

1

1

Huszár

1

1

Hegedűs

1

1 2

1

4

2

Halász

1

1

1

Hajdú

1

1

1

Gulyás

Hagymás

1

Göbölös

1

1

1

1 1

2

Gombos

1

2

Gombkötő

Galambos

Furulyás

Forgács

1

1

4

2

1

4

1

1

1

3

1

5

1

3

1

4

1

2

3

1

1

4

1

3

1

4

1

2

2

1

1

6

3

1

5

1

3

2

1

3

2

3

1

3

1

1

1

5

2

4

1

3

1

1

1

6

1

1

4

1

5

1

2

3

13

1

1

5

5

59

4

31

8

8

3

7

42

13

22

1

1

2

25


33

1

1

5

Kővágó

1

1

1 17

8

Kovács

6

Korsós

6

2

1

Kormos

Kormányos

1

1

11

3

1

1

2

Kontár

3 1

2

4

1

1

1

1

Kolompár

Kollár

3

2

1 2

Kocsis

Kerekes

Kertész

1 1

Képíró 1

1

1

Kenyeres

Kender

1

8

1

1

1

4

1

1

10

1

1

1

1

5

1

4

1

5

2

1 2

Kecskés

2

Kaszás

2

1

1

15

1

1

1

5

1

1

10

1

1

1

1

6

1

1

5

1

1

4

1

6

1

1

1

4

1

2

15

1

1

3

6

1

2

9

122

1

11

2

10

2

10

19

2

3

2

2

1

51

8

5

1760 1761 1763 1764 1766 1767 1768 1769 1771 1774 1775 1776 1786 Össz.

Kása

Név

34 Szűgyi Ferenc

1

2

6

5

7

9

4

6

1

4

1

Olajos

1

1

1

1

9

1

15

1

1

1

Obsitos

1

8

1

Nyilas

3

1

1

8

2

1

8

2

1

3

Nemes

4

Muzsika

2

1

6

1

9

1

1

1

15

1

2

3

1 4

1

5

1

5

Molnár

7

1

4

Mezei

4

2

6

5

3

2

5

1 3

2

1

4

1

2

1

2

1

3

1

Mészáros

1

2

1

1

1

7

1

Mangurás

Málé

Mák

3

Majoros

2

2

Major 1

1 1

1

Madarász

1 1

2

1

Lovász 1

2

Lantos

1

Lakatos

2

Kulcsár

Kravár

1

1

8

3

2

92

10

63

1

2

1

24

8

2

2

1

52

2

4


35

1

1 1 1

2

1

2

1

Seres

3

4

3

1

1

Pusztai

3

1

Répás

1

Puskás

1

Posztos

1

3

3

1

5

2

1

1

2

1

1

3

1

1

3

1

3

1

1

1

1

1

Piszár

1

1

1

Pintér

1

2

1

1 1

1

2

1

1

4

1

Pásztor

Parlagi

1

2

1

Papp

1 2

Panczer

Pap

1

3

1

Pálinkás

Pánczél

1 1

Ostoros

1

2

1

3

1

2

1

3

1

4

1

1

2

1

3

1

2

1

3

1

2

1

1

2

2

3

1

1

5

1

2

8

8

39

4

2

13

30

2

1

15

4

14

2

9

1

2

1

1760 1761 1763 1764 1766 1767 1768 1769 1771 1774 1775 1776 1786 Össz.

Orvos

Orsós

Név

36 Szűgyi Ferenc

8

9

6

1

3

2

3

1 3

2

2

1

1

7

1

2

1

1

6

1

1

1

4

1

1

1

1

3

1

2

3

1

6

1

1

1

1

1

5

1

1

19

2

Tóth Boros

2

2

1

4

2

11

2

1

1

2

1

1

5

1

9

1

Tóth Bojnik

Tormás

1

1 1

2

1

Torma

6

Tollas

3 2

3

Téglás

3

2

6

2

1

7

1

21

1

4

2

2

2

13

2

Takács

1

3

1

14

1

3

Szűcs

1

1

14

1

1

1

2

1

1

25

1

1

1

1

5

Szitás

Szíjártó

1

1

Szakács

Szekeres

1 26

1

Süveges

6

1

Sörfőző

Szabó

2

Sós

Szabados

5

Sípos

Servus

1

3

1

14

17

2

9

56

30

3

1

21

3

181

5

2

2

18

10


37

1

3

5

3

2

3

1

78

81

258

254

58

Összesen

65

1

1

4

10

Zsoldos

1

1

3

12

1

1

1

1

Zsíros

Ződ-Szabó

1

1 1

1 1

1

Vass

Zabos

4

Varga

Vojnich

1

Vámos

Üveges

1

1

2

7

111 148

1

1

5

1

1

1

1

1

153

1

1

2

11

180

1

1

2

8

90

1

1

3

118

1

1

5

194

1

1

2

8

1

1

Ugar

1

Tóth Molnár

1

1

1788

6

1

3

10

1

22

84

2

11

1

1

1

1

1

1760 1761 1763 1764 1766 1767 1768 1769 1771 1774 1775 1776 1786 Össz.

Tóth Katona

Tóth Gombos Tóth Gulyás

Név

38 Szűgyi Ferenc

2

2

1

3

1

1

2

Kecskés

Gulyás

Pusztai

Huszár

Pintér

Szűcs

2

Mészáros

Lakatos

4

Varga

1

2

Molnár

1

4

Boros

Takács

6

Kovács

Juhász

6

1

1

1

1

1

2

2

3

1

3

3

2

5

5

8

1

1

1

3

1

2

2

3

1

3

5

4

5

6

9

2

1

4

3

1

2

2

3

2

4

3

3

6

8

6

7

2

4

4

4

5

6

6

11

7

12

8

9

17

26

6

3

4

5

5

4

7

5

10

5

10

8

13

11

25

1

2

2

3

4

4

3

4

4

3

5

3

7

8

14

3

3

3

3

4

5

4

5

5

5

7

8

9

10

14

2

3

3

2

4

5

5

7

4

7

11

9

7

15

13

2

4

3

3

5

6

6

6

6

9

8

15

8

10

21

1

2

2

3

3

4

4

4

3

4

3

6

7

5

9

1

2

2

3

4

4

5

3

5

6

5

9

9

6

11

1

5

1

3

5

6

4

6

6

5

8

15

10

15

19

30

30

31

39

42

51

52

56

59

63

84

92

99

122

181

1760 1761 1763 1764 1766 1767 1768 1769 1771 1774 1775 1776 1786 Össz.

Szabó

Név


39

A következő táblázat a fenti névanyag leggyakrabban előforduló 15 családnevét tartalmazza:

40

Szűgyi Ferenc

A fenti tíz darab táblázat tartalmazza a zentai római katolikus egyház keresztelési anyakönyveiben szereplő olyan családneveket, melyek régi mesterségnevekre, foglalkozásokra utalnak, illetve utalhatnak. A névsort ábécérendben közlöm. A táblázatban a vizsgált időszakra vonatkozóan (1795 és 1864 között) minden egyes évre közlöm az egyes családnevek előfordulásának a számát is. Így talán folyamatában jobban követhetők a változások az egyes családnevek eltűnése, vagy éppen megjelenése. N. Fodor János A Tiszakönyök családnevei 1560-ból című művében a foglalkozásneveket a következőképpen tagolja tovább: / / / / / / / / / /

az alapnév mesterséget, foglalkozást jelölő köznév iparos, kézműves mesterségre utaló nevek pásztorkodásra, állattartásra utalók erdőmunkára, vadászatra és halászatra utalók mezőgazdasági foglalkozásra, földművelésre utalók fuvarozásra, közlekedésre utalók katonaságra utalók tisztségviselésre utalók zenéhez, énekléshez kapcsolódó egyéb foglalkozásra utalók

/ az alapnév méltóságot, vagy társadalmi helyzetet jelölő köznév / valóságos társadalmi helyzetre utaló nevek / pl. Lakó, Pór, Sehonnai / a valóságosnál magasabb társadalmi helyzetre és tisztségre utaló nevek E névtípust képviselő családnevek az egykor elnevezettek valóságos társadalmi helyzetével nem mindig egyeznek meg. A Király, Császár, Érsek, Nemes stb. nevek viselői valójában


41

mindnyájan jobbágyok vagy polgárok voltak, akik egyrészt metaforikus-gúnyos értelemben juthattak a méltóságnévhez, másrészt úgy, hogy a nevükben szereplő méltóságviselők szolgálatában álltak, vagy azok birtokain éltek mint jobbágyok.8 Jómagam jelen írásomban azonban a / pásztorkodásra, állattartásra; / mezőgazdasági foglalkozásra, földművelésre; / erdőmunkára, vadászatra és halászatra utaló családnevekkel foglalkozom. Szómagyarázatot csak az idegen eredetű vagy a már kevésbé ismert jelentésnél tartottam fontosnak beilleszteni. Az alábbi táblázatban párhuzamosan láthatóak a három csoport nevei megterheltség szerinti sorrendben. Pásztorkodásra, állattartásra utaló nevek

Mezőgazdasági foglalkozásra, földművelésre utaló nevek

Erdőmunkára, halászatra, vadászatra utaló nevek

Név

Név

Név

Összesen

355

Gulyás

251

Hagymás

Juhász

243

Répás

Pusztai

149

Torma

Majoros

87

Árpás(i)

Bárány

82

Kaszás

55

Vízi

21

Göbölös

79

Mák

47

Mangurás

20

Birkás

76

Tormás

42

Kárász

19

Major

59

Pelyva

30

Fischer

11

N. Fodor 2002, 63–64. p.

137

Összesen

Kecskés

8

Zabos

Összesen

Molnár

675

99

Halász

127

85

Tumbász

41

72

Fa

32

56

Ribár

28

42

Szűgyi Szerző Ferenc

Pásztorkodásra, állattartásra utaló nevek

Mezőgazdasági foglalkozásra, földművelésre utaló nevek

Erdőmunkára, halászatra, vadászatra utaló nevek

Név

Összesen

Név

Összesen

Név

Eke

22

Pásztor

50

Csikós

33

Szántó

Bakos

23

Mag

Gácser

17

Szalma

Mezei

16

Béres Csordás

Összesen

Fejszés

5

14

Vadász

5

12

Jager

4

6

Harcsa

3

Dinnyés

5

Kormányos

3

15

Búza

4

Csík

2

9

Kasza

4

Csíkmérő

2

Kanász

9

Babos

3

Rákos

2

Kozel

9

Rozs

3

Bőgős

1

Réti

8

Búzás

2

Czompó

1

Bornyú

3

Sejmes

2

Révész

1

Fejős

3

Czirok

1

Brinza

2

Cséplés

1

Galambos

1

Csősz

1

Kis Béres

1

Csuvala

1

Kocza

1

Fogas

1

Lovas

1

Kalász

1

Tojás

1

Korpás

1

Mákos

1

Ricza

1

Szalmás

1

Összesen

710

Összesen

1583

Összesen

1003


43

Állattartás, pásztorkodás / Bakos / Bárány / Béres: egész évre elszegődött mezőgazdasági bérmunkás. Az uradalom vagy a gazda pusztáján, tanyáján lakott, egész munkaerejével, idejével, részben még vasárnapjaival is munkaadói rendelkeztek. (Néprajzi Lexikon) / Birkás: a nyugat-európai eredetű juhfajták pásztora a XVIII–XIX. században, ellentétben a régi magyar fajták őrzőjével, a juhásszal. A többnyire idegen (német, cseh, morva) származású birkások főként a dunántúli uradalmak szolgálatában álltak, amelyek az értékesebb gyapjút adó nyugati juhfajtákat (pl. merinó) az 1760-as évektől kezdődően Magyarországon meghonosították. A birka szó egy morva juhfajta neveként már a XV. század közepén ismert volt nyelvünkben. A birkások több munkaeszközt (juhászkampó) és eljárást meghonosítottak a mszatban. Helyenként juhászcéhbe tömörültek. A XIX. században az Alföldre és a Felföldre is kerültek át birkások, s a század végére beolvadtak a magyar juhászságba. (Néprajzi Lexikon) / Bornyú / Brinza: bryndza (szlovák) ’juhtúró’. Az ún. vlach fejősjuhászat szakszókincséből származik. (Néprajzi Lexikon) / Csikós: a pusztai legelőkön tavasztól őszig kint háló ménes pásztora. (Néprajzi Lexikon) / Csordás: a falu melletti csordanyomáson vagy az ugaron járó fejőstehén- és igásökörcsorda pásztora. (Néprajzi Lexikon) / Fejős / Gácser

44

Szűgyi Ferenc

/ Galambos / Göbölös: a hízóba fogott szarvasmarha pásztora. (Néprajzi Lexikon) / Gulyás: a gulya (szarvasmarha) pásztora. A paraszti szóhasználatban mindig jól megkülönböztetik a naponta hazajáró csorda pásztorától. (Néprajzi Lexikon) / Juhász: a juhokat őrző pásztor általános elnevezése. (Néprajzi Lexikon) / Kanász: a konda, egy falunak, ill. falurésznek tavasztól őszig egy csapatban a legelőn kinn élő sertésállományának, pásztora. (Néprajzi Lexikon) / Kecskés / Kis Béres: 14 éves fiú már elszegődött kisbéresnek, 16–17 éves koráig beletanult a munkába, ettől kezdve a katonaságig már béres. Kisbérest 10–20 holdas gazda tartott. (Néprajzi Lexikon). Fennáll annak a lehetősége is, hogy a névösszevonás történt. / Kocza / Kozel: koza (cseh, horvát, szerb, szlovák) ‘kecske’. / Lovas / Major / Majoros / Mezei / Pásztor / Pusztai / Réti / Tojás Nagy megterheltségű: Kecskés, Gulyás, Juhász, Pusztai. Átlagos megterheltségű: Majoros, Bárány, Göbölös, Birkás, Major, Pásztor, Csikós, Bakos. Ritkán előforduló: Gácser, Mezei, Béres, Csordás, Kanász, Kozel, Réti, Bornyú, Fejős, Brinza.


45

Csupán egy család által viselt családnevek: Galambos, Kis Béres, Kocza, Lovas, Tojás. A négy nagy megterheltségű családnév mellet még másik négy névvel találkozhatunk szinte évről évre: Bárány, Birkás, Göbölös, Majoros. Mezőgazdasági foglalkozás, földművelés / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / /

Árpás(i) Babos Búza Búzás Czirok Cséplés Csősz Csuvala: čuvati (szerb) ’vigyázni, őrizni’. Dinnyés Eke Fogas Hagymás Kalász Kasza Kaszás Korpás Mag Mák Mákos Pelyva Répás Ricza Rozs Sejmes Szalma Szalmás

46

/ / / /

Szűgyi Ferenc

Szántó Torma Tormás Zabos

Nagy megterheltségű: Zabos, Hagymás, Répás, Torma. Átlagos megterheltségű: Árpás(i), Kaszás, Mák, Tormás, Pelyva, Eke. Ritkán előforduló: Szántó, Mag, Szalma, Dinnyés, Búza, Kasza, Babos, Rozs, Búzás, Sejmes. Csupán egy család által viselt családnevek: Czirok, Cséplés, Csősz, Csuvala, Fogas, Kalász, Korpás, Mákos, Ricza, Szalmás. Észrevehető, hogy a fentebb már taglalt korabeli mezőgazdasági élet visszatükröződik a számokban. Az állattartásra utaló nevek több mint kétannyiszor fordulnak elő, mint a földművelésre utalók. Erdőmunka, vadászat és halászat / Bőgős: a bőgős hajó a fahajóknak az a változata, amelyet tetővel építettek. A nagybőgő nyakára emlékeztető csiga alakú díszről bőgős hajónak is nevezték. (Néprajzi Lexikon) / Czompó: halfajta. / Csík: halfajta. / Csíkmérő / Fa / Fejszés / Fischer : der Fischer (német) ’halász’. / Halász / Harcsa: halfajta. / Jager : der Jäger (német) ’vadász’. / Kárász: halfajta. / Kormányos


47

/ Mangurás: a mangura tiszai hajóskifejezés, annyi mint futózátony. Olyan homokzátony, mely a mederben hirtelen képződött és hamar el is tűnt. (Czuczor– Fogarasi). / Molnár : nagy valószínűséggel tiszai hajómalmokról van szó. / Rákos / Révész / Ribár : ribar (szerb) ’halász’. / Tumbász: a hazai hajómalmokat két hajótest összekapcsolásából állították össze. A nagyobbik volt a házhajó, nagybontó, a kisebbik a kishajó, kisbontó vagy tombác, de használták a tárhajó megjelölést is. Használják a tombácos malom kifejezést is a hajómalom megjelölésére. (Néprajzi Lexikon) / Vadász / Vízi Nagy megterheltségű: Molnár, Halász. Átlagos megterheltségű: Tumbász, Fa, Ribár, Vízi, Mangurás, Kárász. Ritkán előforduló: Fischer, Fejszés, Vadász, Jager, Harcsa, Kormányos, Csík, Csíkmérő, Rákos. Csupán egy család által viselt családnevek: Bőgős, Czompó, Révész. A három általam vizsgált kategória újabb szempontokat figyelembe véve tovább is bontható. Állattartás, pásztorkodás Bizonyos állatra vagy annak birtoklására utal: Kecskés, Bárány, Bakos, Gácser, Kozel, Bornyú, Galambos, Kocza, Lovas. Bizonyos állatok őrzésére és gondozására utal: Gulyás, Birkás, Juhász, Göbölös, Pásztor, Csikós, Csordás, Kanász, Fejős.

48

Szűgyi Ferenc

Az állattartás helyére utaló: Pusztai, Majoros, Major, Mezei, Béres, Réti, Kis Béres Végtermékre utal: Brinza, Tojás. Mezőgazdasági foglalkozás, földművelés Bizonyos termesztett növényre vagy annak birtoklására utal: Zabos, Hagymás, Répás, Torma, Árpás(i), Mák, Tormás, Dinnyés, Búza, Sejmes, Czirok, Korpás, Mákos, Ricza. Munkafolyamatra, mezőgazdasági tevékenységre utal: Kaszás, Szántó, Cséplés, Csősz, Csuvala. Végtermékre utal: Pelyva, Mag, Szalma, Kalász, Szalmás. Eszközre utal: Eke, Fogas. Erdőmunka, vadászat és halászat Bizonyos növényre, állatra vagy annak birtoklására utal: Fa, Kárász, Harcsa, Csík, Rákos, Czompó. Gazdasági termelőtevékenységre utal: Molnár, Halász, Tumbász, Ribár, Fischer, Vadász, Jager, Csíkmérő. Közlekedésre utal: Kormányos, Bőgős, Révész. Az tevékenység helyére utaló: Vízi. Eszközre utal: Fejszés. *** Összegzésként elmondható, hogy a zentai névanyag, melyet a keresztelési anyakönyvek tártak elém – még ha csak utalás szintjén is, de – meglehetősen jól érzékelteti a város XVIII– XIX. században működött gazdaságát. Úgy hiszem, hogy a tanulmány további elemzésekkel kiegészítve mindenképpen szép adalékot fog szolgáltatni a város történelméhez.


49

IRODALOM Czuczor Gergely – Fogarasi János 1867 A magyar nyelv szótára I–IV. Pest. B. Gergely Piroska 1981 A kalotaszegi magyar családnevek rendszertani és funkcionális vizsgálata. Nyelvtudományi Értekezések 108. Budapest. Dobos János 2007 A középkor (1216–1526). In Szloboda János főszerk.: Zenta monográfiája I. Zenta, 197–222. p. Dobos János 2007 Zenta a török időkben (1526–1699). In Szloboda János főszerk.: Zenta monográfiája I. Zenta, 223–254. p. Fényes Elek 1837 Magyar Országnak, ’s a’ hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben. II. kötet. Pest, 27–71. p. Gyetvai Péter 1992 A Tiszai korona-kerület telepítéstörténete I. Kalocsa. Hajdú Mihály 2003 Általános és magyar névtan. Személynevek. Budapest. N. Fodor János 2002 A Tiszakönyök családnevei 1560-ból. Magyar Névtani Dolgozatok 170, Budapest.

50

Szűgyi Ferenc

Ortutay Gyula főszerk. 1977–1982 Magyar Néprajzi Lexikon. Budapest. Rácz Vince 1979 Földosztások Zentán. Zenta. Szloboda János főszerk. 2007 Zenta monográfiája I. Zenta. Tripolsky Géza 1992 „Nem bánom, hogy juhásznak születtem”. Újvidék. Valkay Zoltán 2002 Zenta építészete. Újvidék–Zenta.

FORRÁSOK Történelmi Levéltár, Zenta F. 005. Római Katolikus Plébániahivatal, Zenta (1795–1895) 14. kötet Névmutató a kereszteltek anyakönyvéhez A – G 1795–1864 15. kötet Névmutató a kereszteltek anyakönyvéhez Gy – N 1795–1864 16. kötet Névmutató a kereszteltek anyakönyvéhez O – Z 1795–1864

A MAGYAR CSALÁDNEVEK KIALAKULÁSA

Recommend Documents