A MAGYAR BÜNTETŐJOG
A Magyar Büntető Törvénykönyv – mely az 1978. évi IV. törvény megjelöléssel része a Magyar Törvénytárnak A büntetőjog magyarországi, mintegy két évszázados európai-kontinentális jogfejlődése révén Általános és Különös Részre tagozódik. Az általános részi rendelkezések a büntetőjogi felelősség feltételeire, módozataira és a büntetőjogi jogkövetkezményekre vonatkozó általános szabályokat fogalmazzák meg (pl. az elkövetők, a büntethetőség akadályai). A különös részi rendelkezések határozzák meg az egyes bűncselekmények törvényi tényállásait és azt, hogy az elkövetőkkel szemben milyen jogkövetkezmények alkalmazhatók. ÁLTALÁNOS RÉSZ A büntetőjogszabály hatálya Különbséget tehetünk a büntető jogszabály: ● Időbeli ● Személyi és ● Területi hatálya között. Időbeli hatály A főszabály, amelyben garanciális és ésszerűségi követelmények ötvöződnek, a következő: a bűncselekményt az elkövetéskor hatályban lévő törvény szerint kell elbírálni. (Az elbírálás jogerős elbírálást jelent.) Személyi hatály A Btk. a következőt rendeli: a magyar törvényt kell alkalmazni a magyar állampolgár külföldön elkövetett olyan cselekményére, amely a magyar törvény szerint bűncselekmény. A törvény eme rendelkezéséből eredően a személyi hatály „elkíséri” a magyar állampolgárt külföldre is. Ennek megfelelően a magyar állampolgár külföldön is köteles olyan magatartást tanúsítani, amely nem ütközik a magyar büntetőjogi rendelkezésekbe. Területi hatály A Btk. a következőt rendeli: a magyar törvényt kell alkalmazni a belföldön elkövetett bűncselekményre, valamint a magyar törvényt kell alkalmazni a Magyar Köztársaság határain kívül tartózkodó magyar hajón vagy magyar légi járművön elkövetett bűncselekményre is. A bűncselekmény fogalma és fogalmi elemei A jogalkotó a bűncselekményt a következő fogalmi elemekkel írja le: a) társadalomra veszélyes b) büntetendő és c) bűnös emberi cselekmény. E három fogalmi elem bármelyikének hiánya esetén nem valósul meg bűncselekmény. A bűncselekmények súly szerinti osztályozása
A bűncselekmények között súlyuk szerint differenciálva a Btk. bűntetteket és vétségeket különböztet meg. Eszerint: bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre a törvény két évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli. Minden más bűncselekmény vétség. A büntetőjogi felelősségrevonás akadályai A Btk. Általános Részében megtaláljuk a büntethetőségi akadályok felsorolását és az ezekre vonatkozó részletes jogszabályi rendelkezéseket. Tekintettel arra, hogy a büntethetőségi akadályok jogi természete eltérő, a törvény két csoportra osztja ezeket: a) a büntethetőséget kizáró (pl. a gyermekkor, a kóros elmeállapot, a kényszer és a fenyegetés, a jogos védelem, a végszükség, a tévedés, a magánindítvány hiánya, az elöljáró parancsa) és b) a büntethetőséget megszüntető okok (pl. az elkövető halála, az elévülés, a kegyelem, a cselekmény társadalomra veszélyességének csekéllyé válása vagy megszűnése)ra. A bűncselekmény megvalósulási szakaszai (stádiumok). a) a szándék kialakulása, b) az előkészület, c) a kísérlet és d) a befejezett bűncselekmény. A bűncselekmény elkövetői Gyűjtőfogalomról van szó, amely a tetteseket és a részeseket is felöleli. Valamennyi elkövetőnek rendelkeznie kell az általános alannyá válás feltételeivel, illetve speciális tettességgel megvalósítható bűncselekmény esetén az adott tényállás által megkívánt plusz tulajdonsággal. A tettesség körében három kategóriát említhetünk. - az önálló tettest - a közvetett tettest, - a társtetteseket. A részesek (felbujtó és bűnsegéd) büntetési tétele ugyanaz, mint a tetteseké. Felbujtó, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. Bűnsegéd, aki másnak bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget (fizikait vagy pszichikait) nyújt. KÜLÖNÖS RÉSZ A Magyar Büntetőjog Különös Részéből azokat a fontosabb tényállásokat (egy részüknek csak az alapeseteit) mutatjuk be leíró jelleggel, melyek a szervezett bűnözés kapcsán kitüntetett szereppel bírnak. Emberrablás A Btk. szerint: aki mást személyi szabadságától erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel, illetve védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotát kihasználva megfoszt, és szabadon bocsátását követelés teljesítésétől teszi függővé, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A tényállás a személyi szabadság, mint alkotmányos alapjog védelmén túl, óvja a vagyoni viszonyok törvényes rendjét, a közrendet és közbiztonságot is. A törvényi tényállás
minősített eseteiben az emberi élet elleni bűncselekmény is szankcionálásra kerül. Az elkövetési magatartásnak két mozzanata van. Nevezetesen a személyi szabadságtól való megfosztás és a szabadon bocsátásnak követelés teljesítésétől való függővé tétele. A személyi szabadságtól való megfosztásnak jogellenesnek kell lennie, mindezen túl annak erőszakkal, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel, illetve védekezésre, illetve akaratnyilvánításra képtelen állapot kihasználásával kell megtörténnie. Mind az erőszak mind a fenyegetés irányulhat más személy ellen is, ily módon is sor kerülhet a sértett személyi szabadságától történő megfosztására. A követelés lehet vagyoni és nem vagyoni jellegű egyaránt, továbbá annak sincs jelentősége, hogy az elkövető azt általa is felismerten jogtalannak tartja, vagy pedig jogosnak vélelmezi.. Ha a követelést állami vagy társadalmi szervhez intézik - függetlenül a sértett fogvatartásának módjától terrorcselekmény megállapításának van helye. A bűncselekmény alanya bárki lehet. Ha az elkövető hivatalos személy, akkor e bűncselekménnyel halmazatban esetleg más hivatali bűncselekmény megállapítására is sor kerülhet. A személyi szabadságtól való megfosztás teljes időtartama alatt kapcsolódhat az elkövetői magatartáshoz társtettesség, illetve bűnsegédi részesség. Figyelemmel a célzatosságra is, ami éppen a követelésben fogalmazódik meg az emberrablás csak egyenes szándékkal követhető el. A büntetés korlátlan enyhítése akkor alkalmazható, ha az elkövető az emberrablást önként - azaz saját elhatározásából - nem a hatóság vagy más személyek tevékenységének az eredményeképpen akkor hagyja abba mielőtt abból súlyos következmény származott volna. Súlyos következményen értendő pl. a különösen nagy hátrány előidézése, nyolc napon túl gyógyuló, maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, életveszélyt okozó testi sérülés, avagy halál okozása. A prostitúcióról Büntetőjogunk az üzletszerű kéjelgés 1993-ban történt dekriminalizálásával az emberkereskedés és mások prostitúciója kihasználásának elnyomása tárgyában 1950. március 21. napján New Yorkban kelt Egyezmény szellemiségéhez közelített. E megoldás azonban „felemás” volt, hiszen az ellenérték fejében nyújtott szexuális szolgáltatás szabálysértési fenyegetettségét fenntartotta a jogalkotó. Párhuzamosan módosítások történtek a prostitúcióhoz adhéziós jelleggel kapcsolódó járulékcselekményeket (pl. az üzletszerű kéjelgés elősegítését, a kitartottságot, és a kerítést) érintően. A hazai és a nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a prostitúció eredményes kezelésére a vagy csak abolícinista (a prostituált üldözését valamiképpen enyhítő), illetve a vagy csak prohibícionista (tiltó), modell alkalmatlan. A megoldás lehetőségeit - vegyes rendszert megteremtve - a feltételekhez kötött legalizálás irányában kereste a törvény. Olyan szabályozás megteremtése vált indokolttá, amely képes megbontani a prostituált és kitartottja közötti, jórészt a jogtalanság talaján állás, s a társadalmi számkivetettség kölcsönös felismerésén nyugvó érdekszövetséget. A prostituáltnak ugyanis kizárólag ebben a konstrukcióban lehet esélye arra, hogy a kényszerhelyzetéből szabaduljon, s a létfenntartás más útját választhassa, ugyanakkor a társadalom érdekeinek oltalma is pusztán a
legalizáló modellben biztosítható. A formális legalizálás azonban olyan kontrollmechanizmusok kiépítését követelte meg, amelyek képesek garantálni a társadalmi együttélés háborítatlanságát, a közrend (közszemérem) fenntartását. Ugyanakkor a törvénynek a kiskorúak fokozott védelme megteremtésére is koncentrálnia kell, hatékonyabban fellépve az üzletszerűen szexuális szolgáltatást közvetítőkkel szemben. Tiltott pornográf felvétellel visszaélés E tényállás figyelemmel a gyermek jogairól szóló 1991. évi LXIV. törvénnyel kihirdetett New York-i egyezményben foglaltakra tekintettel került be a magyar Btk-ba. Eszerint: aki kiskorú személyről pornográf video-, film- vagy fényképfelvételt, vagy ilyen képfelvételeket, illetőleg más módon előállított pornográf képfelvételt vagy képfelvételeket megszerez, tart, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Továbbá aki kiskorú személyről pornográf video-, film- vagy fényképfelvételt, vagy ilyen képfelvételeket, illetőleg más módon előállított pornográf képfelvételt vagy képfelvételeket kínál, átad vagy hozzáférhetővé tesz bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Valamint aki kiskorú személyről pornográf video-, film-, fényképfelvételt vagy ilyen képfelvételeket, illetőleg más módon előállított pornográf képfelvételt vagy képfelvételeket készít, forgalomba hoz, azzal kereskedik, illetőleg ilyen képfelvételt a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesz, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ugyanígy büntetendő, aki pornográf jellegű műsorban kiskorú személyt szerepeltet. Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat. A bűncselekményt olyan személy sérelmére lehet elkövetni, aki az elkövetéskor a 18. életévét még nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött. Embercsempészés Az embercsempészés tulajdonképpen nem más, mint a tiltott határátlépés bűntettéhez (ami 2002. áprilisa óta önálló bűncselekményként nem létezik) nyújtott bűnsegélyi magatartások egyike, amelyet fokozott társadalomra-veszélyességére tekintettel a törvényalkotó kiemel és önálló bűncselekményként szabályoz. Embercsempész az, aki államhatárnak más által a) engedély nélkül, b) meg nem engedett módon történő átlépéséhez segítséget nyújt, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Súlyosabban büntetendő embercsempészés bűntette az is, ha az embercsempészést a) vagyoni haszon végett, b) államhatár átlépéséhez több személynek segítséget nyújtva követik el. Még súlyosabban büntetendő az embercsempészés, ha azt a) a csempészett személy sanyargatásával, b) fegyveresen, c) üzletszerűen követik el. A törvény bünteti az embercsempészésre irányuló előkészületet is. Továbbá az embercsempészés elkövetőjével szemben mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van. Az elkövetési magatartásként megjelölt segítségnyújtás lehet fizikai, vagy pedig pszichikai tevékenység. A fizikai segítségnyújtás általában a határvonalig való kalauzolásban, a határon való átkísérésben, a határőrség félrevezetésében, az átlépést megkönnyítő eszközök rendelkezésre bocsátásában realizálódik. A pszichikai segítségnyújtás leggyakoribb módja, hogy a tiltott határátlépés elkövetésére készülő személyt tanáccsal, útbaigazítással,
az átkelés helyének, illetve az ellenőrzési rendszer megfigyelésének alapján tények közlésével segíti Terrorcselekmény A Btk. szerint: Aki abból a célból, hogy a) állami szervet, más államot, nemzetközi szervezetet arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, b) a lakosságot megfélemlítse, c) más állam alkotmányos, társadalmi vagy gazdasági rendjét megváltoztassa vagy megzavarja, illetőleg nemzetközi szervezet működését megzavarja, személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekményt követ el, bűntett miatt tíz évtől húsz évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő. Ugyanígy büntetendő, aki az a) pontban meghatározott célból jelentős anyagi javakat kerít hatalmába, és azok sértetlenül hagyását vagy visszaadását állami szervhez vagy nemzetközi szervezethez intézett követelés teljesítésétől teszi függővé. Terrorcselekményt hajt végre az a személy is, aki az említett bűncselekmények elkövetésére felhív, ajánlkozik, vállalkozik, a közös elkövetésben megállapodik, vagy az elkövetés elősegítése céljából az ehhez szükséges, vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, ahhoz anyagi eszközöket szolgáltat vagy gyűjt. Visszaélés robbanóanyaggal vagy robbanószerrel Visszaélés lőfegyverrel vagy fegyverrel Az elkövetési magatartás értelmezése nem különbözik a köznapi értelmezéstől. A tényállás szövege szerint az követ el robbanóanyaggal vagy robbanószerrel való visszaélést, aki robbanóanyagot, vagy robbanószert, vagy ezek felhasználására szolgáló készüléket engedély nélkül állít elő, tart, vagy illetéktelen személynek tovább ad. Ez a bűntett kettő évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. Továbbá aki robbanóanyagot, robbanószert illetve ezek felhasználására szolgáló készüléket engedély nélkül, illetőleg az engedély kereteit túllépve az országba behoz, az országból kivisz, vagy az országon keresztül szállít, bűntettet követ el, és öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. Minősített esetnek számít az üzletszerű vagy a csoportos elkövetés. A lőfegyverrel vagy lőszerrel való visszaélés bűntettét követi el, aki lőfegyvert vagy lőszert engedély nélkül állít elő, szerez, tart, vagy forgalmaz, az előállításra, beszerzésre vagy kereskedelemre kiadott engedély kereteit túllépi, az engedéllyel tartott fegyverét vagy lőszerét egy arra nem jogosult személynek továbbadja. A büntetőtétel kettő évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés. Továbbá aki lőfegyvert vagy lőszert engedély nélkül, illetőleg az engedély keretein túl az országba behoz, az országból kivisz, vagy az országon keresztül szállít, bűntettet követ el, és öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. Minősített esetnek számít az üzletszerű vagy a csoportos elkövetés. A törvényhozó a sport-, vadász- és egyéb fegyverekkel, valamint a lőszerekkel összefüggő cselekmények büntetőjogi szabályozását is figyelembe veszi. Eszerint aki a) az engedéllyel tartott kézi, vadász- vagy sportlőfegyveréhez való csekély mennyiségű lőszert arra nem jogosult személynek továbbad, b) vadászvagy sportlőfegyverhez való csekély mennyiségű lőszert engedély nélkül megszerez vagy birtokol, c) az engedéllyel tartott kézi, vadász- vagy sportlőfegyverét, illetőleg az ahhoz való lőszert bejelentés nélkül hozza be az
országba, viszi ki az országból, vagy szállítja keresztül az országon, bűncselekmény elkövetése miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. Bűnszervezetben részvétel Aki bűntettnek bűnszervezetben történő elkövetésére felhív, ajánlkozik, vállalkozik, a közös elkövetésben megállapodik, vagy az elkövetés elősegítése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, illetőleg a bűnszervezet tevékenységét egyéb módon támogatja, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntethetőséget megszünteti , ha az elkövető a cselekményt a hatóságnál bejelenti és a cselekmény körülményeit vázolja, mielőtt a hatóság tudomást szerezne róluk. E tényállással a Btk. azt a cselekményt bünteti, amikor a bűnszervezetben való bűnelkövetői tevékenység még csak az előkészületig jutott el. Amennyiben a szándékolt, öt évi vagy ezt meghaladó büntetési tétellel fenyegetett bűncselekmény már kísérlet, vagy befejezett stádiumba lépett, úgy ez utóbbi cselekmény róható az elkövető terhére, melynek tettese éppúgy lehet, mint részese. E bűntett és a bűnszervezetben részvétel bűntettének halmazata kizárt. Visszaélés kábítószerrel A szabályozás alapját a következő legfontosabb jogszabályok képezték: - a New Yorkban, 1961. március 30-án kelt Egységes Kábítószer Egyezmény, - az Egységes Kábítószer Egyezmény módosításáról és kiegészítéséről szóló, Genfben, 1972. március 25-én kelt Jegyzőkönyv - a pszichotrop anyagokról szóló, Bécsben az 1971. évi február hó 21. napján aláírt egyezmény - az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében a kábítószerek és pszichotrop anyagok tiltott forgalmazása elleni, 1988. december 20-án, Bécsben kelt Egyezmény, továbbá az ezek végrehajtásra kiadott jogszabályok. - Az Egységes Kábítószer Egyezmény 36. Cikk 1. a) pontja szerinti szabályozás. Itt csak a visszaélés kábítószerrel bűncselekményének alapesetét vázoljuk. A Btk. szerint: aki a hatósági engedély nélkül kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, továbbá aki a hatósági előírások megszegésével kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Az elkövetési magatartások: a kábítószer termesztés: olyan növények hatósági előírások megszegésével történő termesztésével valósul meg, amelyek növényi eredetű kábítószer alapanyagául szolgálnak; előállítás: a termesztésen kívül minden olyan magatartást, műveletet (tisztítás, kivonás stb.) ide sorolunk, amelynek elvégzése során kábítószer keletkezik; megszerzés: egyoldalú, vagy konszenzussal történő, ingyenes vagy visszterhes birtokba vételt vagy a kábítószer fölötti rendelkezési jog megszerzését jelenti;
tartás: olyan birtoklást jelent, mely feltételezi a kábítószer (hatósági előírások megszegésével) termesztését, előállítását, megszerzését; felkínálás: minden olyan magatartás, amellyel mások figyelmét a drogfogyasztásra irányítják, illetőleg rábeszélik őket; átadás: ez a magatartás a kábítószer az ingyenes vagy az ellenszolgáltatásért, árusítás vagy fogyasztás céljával, harmadik személynek történő átadása; árusítás: a tényálláson belül az a cselekmény, amelyben a népegészség elleni támadás a legnyilvánvalóbb móson testesül meg; az országba való behozatala, kivitele, az ország területén való átvitele. Valamennyi elkövetési magatartást a hatósági engedély nélkül kell tanúsítani. A Btk. 2005 óta értelmező rendelkezésében megjelöli a forrásokat, amik meghatározzák azokat az anyagokat, melyeket a vonatkozó törvényhelyek alkalmazásában a kábítószeren érteni kell. Pénzmosás A magyar Országgyűlés 2000. őszén elfogadta az Európa Tanács 1990-ben Strasbourgban elfogadott 141/1990. számú Egyezményét és ennek nyomán kihirdette a pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló törvényt. Az egyezmény vonatkozó cikkelyei szerint a felek megteszik a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket aziránt, hogy a belső joguk szerint - szándékos elkövetés esetén bűncselekménynek minősül: a) a dolgok átalakítása vagy átruházása annak ismeretében, hogy e dolgok jövedelemnek minősülnek; azzal a céllal, hogy a dolgok jogellenes eredetét eltitkolják vagy leplezzék; vagy az alapbűncselekmény elkövetésében résztvevő személyt segítsék a tettéhez fűződő jogkövetkezmények elkerülésében; b) a dolgok valódi természetének, forrásának, helyének, azzal rendelkezésnek, mozgásának, az azon fennálló jogoknak vagy tulajdonának eltitkolása, vagy leplezése annak ismeretében, hogy a dolgok jövedelemnek minősülnek. Alkotmányos alapelveiknek, illetve jogrendszerük alapjaitól függően; c) a dolgok megszerzése, birtoklása és használata, tudva a dolgokhoz jutás időpontjában, hogy az jövedelemnek minősül, d) az e cikk értelmében megállapított bűncselekmények elkövetésében való részvétel, az elkövetésre való társulás, szövetkezés, kísérlet, segítségnyújtás, az elkövetésre való felbujtás, az elkövetés megkönnyítése, illetve az ahhoz való tanácsadás. Pénzhamisítás A pénzhamisítás törvényi tényállása a Btk. hatályba lépése óta – kis módosítással - gyakorlatilag változatlan formában hatályban van. A relatív állandóság magyarázata, hogy a pénzkibocsátás állami monopólium, ezért a belső gazdaság és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok zavartalansága fokozott büntetőjogi védelmet élvez. A Btk. szerint: aki a) pénzt forgalomba hozatal céljából utánoz vagy meghamisít, b) hamis vagy meghamisított pénzt forgalomba hozatal céljából megszerez, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz, c) hamis vagy meghamisított pénzt forgalomba hoz,
bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzhamisítást a) különösen nagy, vagy azt meghaladó értékű pénzre, b) bűnszövetségben követik el. A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzhamisítást váltópénzre, illetve kisebb, vagy azt el nem érő értékű pénzre követik el. Aki pénzhamisításra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A pénzhamisítás tárgya csak forgalomban lévő pénz lehet, vagyis a forgalomból már kivont pénz utánzása, vagy gyűjtők számára történő forgalomba hozatala legfeljebb a csalás megállapítására alkalmas. Nem tárgyai a pénzhamisításnak olyan fémkorongok sem, amelyek nyerőautomaták működtetésére szolgálnak. Jármű önkényes elvétele A Btk. szerint: aki idegen gépi meghajtású járművet mástól azért vesz el, hogy jogtalanul használja, vagy az így elvett, illetve a rábízott ilyen járművet használja jogtalanul, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel, b) bűnszövetségben követik el. A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az alapeseti cselekményt fegyveresen vagy bűnszövetségben követik el. A jármű önkéntes elvétele abban különbözik a lopástól, hogy a tettes szándéka nem irányul a jármű eltulajdonítására, csupán időlegesen korlátozza a birtoklás (és ezzel a használat) lehetőségét. A jogtalan használat, mint második elkövetési magatartás feltételezi, hogy az idegen gépi meghajtású jármű már az elkövető birtokában van. A jármű önkényes elvételének társtettese az az elkövető, aki társával akarategységben vesz részt a jármű elvételében, bár annak felnyitásában és vezetésében tevőlegesen nem működik közre. Nem állapítható meg a jármű önkényes elvételében a bűnössége annak, aki az elvételt követően utóbb, mint utas száll be a járműbe és annak vezetésében nem vesz részt.
