A magyar bankszektor Európában Kovács Levente Magyar Bankszövetség, főtitkár Sopron, 2016. október 17.
1
A kétszintű magyar bankszektor fejlődése, (induláskor régiós előny, ma az EU-val ǁ-an) 1987 > 1993-94 A kétszintű bankrendszer létrejöttétől a konszolidációig Gyerekbetegségek A piacgazdasági Szabályozás működés szabályrendszerének a kialakítása Pénzintézeti törvény számviteli törvény csődtörvény értékpapír-törvény BAF alaprendeletek
Súlypontok
A bankok egymás közti kapcsolatának a szabályozása Etikai kódex Bank- és adóskonszolidáció
1993-94 > 2000 A bankrendszer stabilizációja
2000 > 2004 2004 > 2008 Felkészülés az EU Az EU csatlakozásra csatlakozástól a válságig
2008 >2015 A válság után
Kamaszkor Hitelintézeti tv., Tőkepiaci tv., külön törvények a szakosított hitelintézetekről
Aranykor Az EU csatlakozás szabályozási előfeltételeinek a megteremtése
7 szűk esztendő Az új irányelvek átültetése, a mindinkább rendeleti formát öltő szabályok közvetlen alkalmazása
Az infrastruktúrák és a védelmi rendszerek kialakítása Giro, VIBER, KHR(BAR) OBA, Beva Hitelgarancia Privatizáció
Az új irányelvek átültetése A verseny erősítése
Aktív Önszabályozási bekapcsolódás az kísérletek A vállalati Európai Magatartási hitelezés felfutása Bankföderáció kódex, munkájába Alapszámla, A passzív Bankváltás lakossági üzletág A lakossági hitelezés felfutása fejlődése: folyószámla, bankkártya
A fogyasztóvédelem előtérbe kerülése
Kármentés A szektor számára jelentős anyagi hátránnyal járó szabályok finomítása
2
Magyarországon régiós viszonylatban magas a hazai tulajdon aránya a bankrendszerben Régiós viszonylatban magas a hazai irányítású bankok súlya Az elmúlt években az arány tovább növekedett, közelítve a nyugat országok szintjét A régióban a nagyobb hazai irányítás mögött magas állami tulajdon húzódik meg (pl. PL, SL). Külföldi tulajdon aránya a bankrendszerben a mérlegfőösszeg %-ában 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 HU
PL
SK 2006
RO
CZ
BG
SRB
HR
2015 3
Forrás: BSCEE, MNB, UniCredit Strategic Analysis
A tulajdonosi és a külföldi források szerepe felértékelődött a vállalatok finanszírozásában ■ Az adósságleépítés megfordult az elmúlt 2 évben, de ez nem „látszik” a banki hitelezésben ■ Nem-banki (tulajdonosi) és külföldi hitelek térnyerése a finanszírozásban ■ A forint hiteleket stabilizálta az NHP, de a deviza hiteleket egyre inkább „kiváltják” ■ Olcsó likviditásbőség külföldről valós versenyt jelent a hazai bankoknak Mrd Ft
25 000
Tulajdonosi hitel 20 000
Külföldi hitel Deviza hitel hazai banktól Forint hitel hazai banktól
15 000
10 000
5 000
0
4
1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 H1
Forrás: Patai / UniCredit Bank Hungary, MNB
A magyar bankszektor főbb szereplőinek teljesítménye 2016. I-VI.: elmozdulás a növekedés és nyereségesség irányába 20% Veszteséges, de növekvő
Mérlegfőösszeg változás év/év %
Nyereséges és növekvő mérlegfőösszeg
mérlegfőösszeg 15% 10%
Adózott eredmény mrd HUF
5% 0% -5% -10% -15%
Veszteséges és csökkenő -20% mérlegfőösszeg -25
Nyereséges, de csökkenő mérlegfőösszeg 0
25
X tengely: Adózott eredmény (mrd HUF), Y tengely: Mérlegfőösszeg változás év/év (%pont) A körök nagysága a becsült piaci értéket mutatja Megjegyzés: Konszolidált, IFRS adatok, OTP Core – Magyarországi alaptevékenység, Takarék adatok a teljes szövetkezeti hitelintézeti szektort mutatja
Forrás: MNB, UniCredit Bank Hungary
50
75
5
A válság és a szabályozói válasz eredményeként a banki penetráció Európában jellemzően csökkent Mérlegfőösszeg / GDP 450% 400% 350% 300%
HU V-3
250%
Nyugat-Balkán EU magországok
200%
EU periféria
150% 100% 50% 0%
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
6
A trendekkel szemben, az erőteljes regionális növekedéssel is összefüggésben a V3 országokban nőtt a penetráció Mérlegfőösszeg / GDP 125% 120% 115% 110% 105%
HU Nyugat-Balkán
100%
V3
95% 90% 85% 80% 2012
2013
2014
2015 7
A hitelezés területén jellemző volt a relatív állományvesztés Banki hitel / GDP 250%
200% HU
150%
V3 Nyugat-Balkán EU magországok EU periféria
100%
50%
0% 2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015 8
A konszolidációt követő időszakban a V3 országokkal ellentétben itthon hitelleépülés volt tapasztalható (elsősorban a deviza jelzálog visszafizetése és a nagyvállalati hitelek kiváltása) Banki hitel / GDP 85% HU V3
66%
Nyugat-Balkán
47%
28% 2012
2013
2014
2015
9
Az egészségesebb vállalati hitelezéssel működő régiókban a válság évében tapasztalt átmeneti esést követően szinten maradt, vagy növekedett a finanszírozás. Vállalati hitelállomány növekedése 2006 = 100% 240% 220% 200% 180% 160% 140% 120% 100% 80% 2006 HU
2007
2008
A többi V4 ország
2009
2010
Nyugat-Balkán
2011
2012
2013
EU magországok
2014
2015
EU periféria 10
Magyarországon a jegybanki programok ellenére jelentős leépülés volt a (nagy)vállalati hitelezésben, amivel jelentősen leszakadtunk a V3-tól Vállalati hitelállomány növekedése 2012 = 100% 120% 115% 110% HU
105%
V3 100%
Nyugat-Balkán
95% 90% 85% 80% 2012
2013
2014
2015 11
A lakossági hitelezés jellemzően támaszt tudott adni az egészségesebb bankszektoroknak Lakossági hitelállomány / GDP 70% 65% 60% 55% 50% 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% 2006
2007 HU
2008 V3
2009
2010
Nyugat-Balkán
2011
2012
EU magországok
2013
2014
2015
EU periféria 12
A kormányzati intézkedések erőteljes konszolidációra kényszerítették a hazai bankszektort. A lengyel, a horvát és a román intézkedések hatásai a közeljövőben hasonló, de várhatóan kisebb mértékű visszaesést okoznak. Lakossági hitelállomány / GDP 35% 33% 31% 29%
HU
27%
V3
25%
Nyugat-Balkán
23% 21% 19% 17% 15% 2012
2013
2014
2015 13
A bankszektor jövedelmezősége azokban az országokban romlott a leginkább, amelyek a legsérülékenyebbek voltak 2008-ban a túlzott devizahitelezés, a gyorsan felépülő rossz hitelállomány, illetve a jelentős államadósság miatt A bankszektor jövedelmezősége azokban az országokban romlott a leginkább, ahol a sérülékenységet jelentősen növelte az 50% feletti devizaarány a portfolióban, magas ráutaltság a külföldi forrásokra, a hitel/betét mutatót többszörösen meghaladó devizahitel/betét ráta, a 15%-ot meghaladó 90+ nemfizető állomány és a magas, az éves GDP-t meghaladó államadósság Eközben a V3-ak jól teljesítettek
Sajáttőke-arányos nyereség (RoE, %) 30,0%
HU V3 Nyugat-Balkán EU magországok EU periféria Log. (HU)
25,0% 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% 0,0% -5,0% -10,0% -15,0% -20,0% 2006
2007
2008
2009
Forrás: Patai Mihály, Unicredit 2016 MKT Vándorgyűlés Kecskemét
2010
2011
2012
2013
2014
2015
14
Az EU pénzügyi környezet hatása már érezhető a V3 bankjainak alacsony profitabilitásában, amit tovább rontottak itthon a kormányzati intézkedések. A balkáni bankszektorok alkalmazkodása lassabb, de az is romló pályán halad. RoE 2012-2015 trendvonalakkal 10,0%
Log. (HU) Log. (V3)
5,0%
Log. (NyugatBalkán)
0,0%
-5,0%
-10,0% 2012
2013
2014
2015 15
A magyar reál GDP növekedés illeszkedik, sőt meghaladja az európai trendeket Reál GDP növekedés üteme: 2010 = 100% (láncindexált volumen) 110,00 108,00 106,00 104,00 102,00 100,00 98,00 96,00 94,00 92,00 90,00 2006
2007
2008 Magországok
2009
2010
Dél-Európa
2011 V3
2012 HUN
2013
2014
2015
Nyugat-Balkán 16
Forrás: Saját készítésű ábra az Eurostat adatai alapján
KKE országok összehasonlításában – a magyar GDP növekedés a V3 és Nyugat-Balkán között, 2010-től V3 trendhez közelít! Reál GDP növekedés üteme: 2010=100 (láncindexált volumen) 110,00 108,00 106,00 104,00 102,00 100,00 98,00 96,00 94,00 92,00 90,00 2006
2007
2008
2009 V3
Forrás: Saját készítésű ábra az Eurostat adatai alapján
2010 HUN
2011 Nyugat-Balkán
2012
2013
2014
2015 17
GDP: KKE országok összehasonlításában: a Magyar a V3 és Nyugat-Balkán között van - Az egy főre jutó GDP tekintetében hazánk továbbra is kedvezőtlen pozícióban áll. - A magyar gazdaság teljesítménye folyamatosan erősödik, de lassú a felzárkózás. - A kialakulásában a magánszféra és az állam egyidejű és túlzott mértékű eladósodása is szerepet játszhat. Egy főre jutó GDP, vásárlóerő paritáson, Régiós átlagok 2015 EU-Magországok
EU-periféria
V3
HUN
Nyugat-Balkán 0
5 000
10 000 Nyugat-Balkán
Forrás: Patai Mihály, UniCredit , 2016 MKT Vándorgyűlés Kecskemét; Ábra: Saját készítésű ábra az Eurostat adatai alapján
15 000 HUN
V3
20 000 EU-periféria
25 000
30 000
35 000
40 000
EU-Magországok 18
Köszönöm a figyelmet! Összegzés: A bankszektor és a gazdaság kölcsönösen egymásra utalt módon működik! A magyar bankrendszer levált a régiós bankrendszer főáramáról; különös tekintettel: A külföldi / belföldi tulajdonosi arányra; Az állami eredetű, állandó költségekre; A hitel-oldal növekedési lehetőségére; A potenciális, hosszútávú profitabilitásra; A V3 és a Nyugat-Balkán közé kerültünk. Kemény munka és kiszámítható gazdaságpolitika lehet a gazdasági fellendülés alapja!
19
A mi foglalkozásunk Minden pálya dicső, ha belőle hazádra derül fény!* Nem lehet szégyen a munkánk! Vannak előítéletes szakmák (pl. bankár). Az egészséges társadalom minden munkára tud saját magából munkást adni! A gazdaság és a hitelintézeti szektor kölcsönösen egymásra utalt! A bankszektor fő feladata a bizalom visszaszerzése: - vezetői és tulajdonosi elkötelezettség, - pénzügyi kultúra növelése. Csak így tud a gazdaság fejlődni! *Kölcsey Ferenc + Idézet a szegedi húsvágók és sertéshizlalók zászlószalagjáról.
20
