A magyar állampapírhozamok rugalmassági vizsgálata

Vezető közgazdász: Gém Erzsébet

A magyar állampapírhozamok rugalmassági vizsgálata A Magyar Fejlesztési Bank elemzése a magyar állampapírhozamok mozgására ható nemzetközi folyamatokról

Készítette: Szabó Zsolt ©MFB Zrt. 2010. november 17.

MFB Makrogazdasági elemzések

A magyar állampapírhozamok rugalmassági vizsgálata

Vezetői összefoglaló

A következő elemzésben alapvetően azt vizsgáljuk, hogy a globális kockázatvállalási hangulat, a feltörekvő piacokra vonatkozó, valamint a regionális (közép-kelet-európai) és magyarországi folyamatok megítélése közül melyekre volt leginkább érzékeny, rugalmas a magyar állampapírhozamok mozgása 2008. október és 2010. szeptember között. Bemutatjuk, hogy a rövid- és hosszútávú hozamokat az említett tényezők közül melyek mozgatták, továbbá áttekintjük, hogy a hozamok emelkedését és csökkenését mely folyamatok indukálták, valamint kisebb, illetve nagyobb hozammozgások a vizsgált tényezők közül melyekkel hozhatóak összefüggésbe.

A főbb megállapítások: 











A közép-kelet-európai régióban az 5 és 10 éves államkötvény hozamok mozgására a legmegbízhatóbb közelítés a lengyel és a magyar állampapírok esetében adható. Ennek oka vélhetően az, hogy a régióban ebben a két gazdaságban a leginkább likvid az állampapírpiac, így a külső tényezők változása is relatíve nagyobb hatással van a hozamok alakulására. A külső tényezőkkel azonban a hozammozgások viszonylag kis hányada (mintegy 14-30%-a) magyarázható. A magyar, ill. lengyel kockázati felár (CDS) változása az 5 és 10 éves magyar, ill. lengyel kötvényhozamok alakulására (a közgazdasági várakozásoknak megfelelően) hatást gyakorol, míg (Csehországgal ellentétben) az országkockázati prémium a diszkontkincstárjegy hozamokra nincs befolyással. A német államadósság megítélésének esetleges jövőbeli romlása, ill. javulása a későbbiekben a régiós országokat meghaladó mértékű többletkockázatot jelent a magyar gazdaság hosszú lejáratú adósságfinanszírozása szempontjából, így ez pótlólagos kockázatkezelést igényel. Németország és a sérülékeny helyzetű gazdaságok (mint pl. Görögország) adósbesorolásának romlása drágítja a magyar államadósság hosszútávú finanszírozását (azaz növeli a hozamokat), míg a görög és német adósság megítélésének javulása nem eredményez csökkenést a magyar hozamokban, azaz egyoldalú (csak felfelé mutató) a magyar hozamokra nehezedő ilyen típusú kockázat. Ráadásul a görög helyett egyéb sérülékeny költségvetéssel rendelkező ország adósbesorolásának esetleges romlása is fékezi a magyar hozamok csökkenését. A hosszútávú adósságfinanszírozás terheinek csökkentéséhez összességében a kockázati felár lefaragásán át vezethet az út, azaz hiteles, prudens és fenntartható költségvetési pálya teremtheti meg a hosszú hozamok tartós süllyedését a magyar állampapírpiacon. A magyarországi 3, 6 és 12 hónapos diszkontkincstárjegy hozamokra elsősorban az általános közép-kelet-európai gazdasági folyamatok vannak hatással – az IMF-hitel igénybevétele, az évekig túlzott deficit eljárás alatt álló magyar költségvetés és a vizsgált időszakra „halmozott mennyiségben” jutó választások miatt relatíve nehezebben átlátható költségvetési kilátások következtében ugyanis részben a regionális folyamatok alapján árazódtak be a piacon a rövid lejáratú magyar állampapírhozamok.

2

Vezető közgazdász




A gazdasági világválság következtében – a likviditásbőség elapadása jelentette kínálati oldalt befolyásoló, és az államadósságok finanszírozhatóságának stratégiai felértékelődésének keresleti oldalt érintő változásával – új lendületet kapott a magyarországi állampapír-piaci folyamatok vizsgálatának irodalma. A magyar állampapír hozamok elemzését tekintve egyrészt a korábban elhanyagolt jelentőségű államcsőd elleni biztosítási piaci termékek (credit default swap-ok – röviden CDS-ek) bekapcsolásával új elemekkel bővült és gazdagodott a szakirodalom (pl. Varga 2008, 2009), másrészt az állampapírhozamok mozgására ható tényezők vizsgálata is kiszélesedett (pl. Czike 2010). Az alábbiakban a széles földrajzi területeket érintő hatásoktól a szűkebben vett regionális és hazai tényezők egy csoportjáig bezárólag azt vizsgáljuk meg, hogy a globális, a feltörekvő piacokra vonatkozó, a közép-kelet-európai regionális és a hazai tényezők közül melyek hatottak leginkább 2008. október és 2010. szeptember között a magyar állampapírok referenciahozamainak napi mozgására (azaz nem magára az állampapírhozamok nagyságára, hanem a hozamok napi változására!). A célunk az, hogy feltárjuk mely nemzetközi tényezők változására volt leginkább érzékeny, rugalmas a hozamok napi mozgása az elmúlt két évben, mivel ennek segítségével a hozamok alakulására leginkább kockázatot jelentő tényezőket is meg lehet különböztetni, s az egyes külső sokkok magyar állampapírpiacra gyakorolt potenciális formáját, mértékét is meg lehet különböztetni. Különösen a 10 éves államkötvények másodpiaci referenciahozamára koncentrálunk, de regionális kitekintést is végzünk. Az elemzéshez lineáris regressziót használunk, és SPSS program segítségével vizsgáljuk az egyes tényezőket.

10 éves állampapírhozamok mozgása 2008. október és 2010. szeptember között A 10 éves magyar állampapír hozam napi mozgását – a referenciahozam egynapos változását – az elmúlt két évben nagyjából négy periódusra bonthatjuk (1-2. ábra): 1. 2008. július – november: fokozatosan romló nemzetközi befektetői klíma, majd a Lehmancsőd, végül a pénzpiaci feszültség oldódása jellemezte az időszakot. A 10 éves referenciahozam egynapos változását tekintve a napi ingadozások túlnyomó hányada ±40 bázisponton belül maradt. Az időszak végén a jelentős, 300 bázispontos jegybanki kamatemelés és az IMF-hitel igénybevétele okozott némi megnyugvást a kötvénypiacon és eredményezett ismét 8% körüli hozamokat. 1. ábra: 10 éves magyar állampapírok referenciahozama (%)

2. ábra: A 10 éves referenciahozam napi mozgása (százalékpont) 1,00 0,80 0,60 0,40 0,20 0,00 -0,20 -0,40 -0,60 -0,80 -1,00

13,00 12,00 11,00 10,00 9,00 8,00 7,00

Forrás: Reuters 2008.05.21 2008.07.21 2008.09.20 2008.11.20 2009.01.20 2009.03.22 2009.05.22 2009.07.22 2009.09.21 2009.11.21 2010.01.21 2010.03.23 2010.05.23 2010.07.23 2010.09.22 2010.11.22

2010.07.23

2010.05.23

2010.03.23

2010.01.23

2009.11.23

2009.09.23

2009.05.23

2009.03.23

2009.01.23

2008.11.23

2008.09.23

2008.07.23

6,00

2009.07.23

Forrás: Reuters

3




2. 2008. december – 2009. június: újra felerősödtek a globális kockázati félelmek, amit idehaza tovább fokozott a növekvő politikai bizonytalanság, a kormányzati átalakulás. A 10 éves kötvényhozam 13% közelébe ugrott, de még 2009 nyár elejére sem csökkent 10% alá. A hozamok napi mozgása volatilisabbá vált, ±60 bázispontos tartományon belül szóródott a napi hozammozgás. 3. 2009. június – 2010. április: az időszak első felében viszonylag nyugodt volt a külső környezet, majd a görög adósságválság okozott kisebb pénzpiaci feszültséget. Az átalakuló magyar kormány fiskális törekvéseit a piacok viszonylag kedvezően fogadták (a referenciahozam 10%-ról 7% alá süllyedt), a hozamok napi szintű mozgása alapvetően egy ±20 bázispontos sávra korlátozódott. 4. 2010. május – szeptember: a parlamenti választásokat követően az új kabinet megalakulásának időszaka Magyarországon. Felerősödtek az amerikai gazdaság további növekedése körüli aggodalmak, s felfokozódtak a kormányváltást követően a magyar költségvetési pálya várható alakulására vonatkozó piaci várakozások is. A hozammozgás nagy része egy ±40 bázispontos tartományba koncentrálódott, s végül a költségvetési deficit jövő évi tartásának kormányzati megerősítése eredményezett jelentősebb hozamcsökkenést. Elemzési módszer Az állampapírhozamok alakulására hatással bíró tényezők vizsgálata során napi gyakoriságú adatok segítségével regressziós becslőfüggvényeket használunk a közép-kelet-európai régió négy gazdaságára, Magyarországra, Lengyelországra, a Cseh Köztársaságra és Romániára. Az elemzés időtávja a 2008. október 9. és 2010. szeptember 14. közötti periódus. A függvényekben a magyarázóváltozók között az adott ország kockázati megítélése mellett szerepet kapnak globális, regionális (közép-kelet-európai), de a feltörekvő piacokra jellemző indikátorok is. A cél ezzel az, hogy meg tudjuk különböztetni, hogy az állampapírhozamok mely külső és belső tényező változására reagálnak érzékenyebben. A német és a görög szuverén adósság kockázati megítélését is beépítjük a becslőfüggvénybe, ezzel is azt teszteljük, hogy a közép-kelet-európai gazdaságok számára gazdasági erejénél és befolyásánál fogva meghatározó jelentőségű, a krízist viszonylag sikerrel átvészelő német gazdaság megítélésének változása, valamint a válság kapcsán többször (így a görög adósságkrízis előtt, alatt és után többször is) felmerülő fertőzés, „pénzügyi ragály” (contagion) milyen súllyal bírt a hozamok alakulásában. A 10 éves hozamra felírt regressziós becslőfüggvény a következő formájú Magyarország esetében: Δr10,HUN = ΔVIX + ΔEMBI + ΔThomson + ΔCDS10,HUN + ΔCDS10,GER+ ΔCDS10,GRE ahol   

Δr10,HUN a 10 éves forintban kibocsátott magyar állampapírok referenciahozamának változása két kereskedési nap között, ΔVIX a globális kockázati hangulat mérésére használt VIX-index1 záróértékének változása egymást követő két nap között, ΔEMBI a J.P. Morgan Emerging Bond Index (EMBI) értékének változása két egymást követő nap között,2

1

A VIX-index a Standard&Poor’s 500 tőzsdeindex volatilitásából képzett index, amely általánosan alkalmazott eszköz a globális kockázati étvágy becslésére.

4


MFB Makrogazdasági elemzések 


ΔThomson a feltörekvő kelet-európai piacok ipari vállalatainak részvényáraiból a ThomsonReuters által képzett aggregált index változása két kereskedési nap között, ΔCDS10,HUN 10 éves euróban kibocsátott magyar államkötvényekre számított kockázati felár, ΔCDS10,GER 10 éves euróban kibocsátott német állampapírokra számított kockázati prémium, ΔCDS10,GRE 10 éves euróban kibocsátott görög állampapírokra számolt kockázati felár.

  

A magyar gazdaság országkockázati felára, a globális üzleti hangulat, a feltörekvő piacok állampapírpiaci felára és a kelet-európai ipari vállalatok részvényindexe között erős kapcsolat, szoros összefüggés van (3-5. ábra), a közöttük lévő korreláció 0,68-0,82 közötti a vizsgált időszakot tekintve. 3. ábra: 10 éves magyar CDS-felár és a VIX-index 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0

90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

hangulat romlása

180

500

150

450

120

400

90

350

60

300

30

Forrás: Reuters

250

0

21.07.2008 21.09.2008 21.11.2008 21.01.2009 21.03.2009 21.05.2009 21.07.2009 21.09.2009 21.11.2009 21.01.2010 21.03.2010 21.05.2010 21.07.2010

21.07.2010

21.05.2010

21.01.2010 21.03.2010

21.11.2009

21.09.2009

21.07.2009

21.05.2009

21.01.2009 21.03.2009

21.09.2008 21.11.2008

21.07.2008

Forrás: Reuters, http://finance.yahoo.com

550

4. ábra: J.P.Morgan EMBI felár és Thomson -Reuters részvényindex

10 éves CDS-felár (bal t.) VIX-index (jobb tengely)

EMBI (bal tengely)

Thomson (jobb tengely)

A regressziós függvényben azonban a napi értékek helyett azok előző naphoz viszonyított eltérést vesszük alapul, mivel a rugalmasságra fókuszálunk elsősorban. Az előző négy tényező napi értékéhez képest a napi változások között jóval lazább a kapcsolat (lsd.: pl. a VIX-index és a J.P. Morgan EMBI felár között az 5-6. ábrát), a páronként vizsgált korrelációk sokkal gyengébbek (0,13-0,38 közöttiek), így szerencsésebb azok becslőfüggvénybe való építése a multikollinearitás elkerülése céljából. (A napi értékek alkalmazásával a magyarázóváltozók közötti nagyfokú korreláció könnyen hamis összefüggések megfogalmazásához vezethet.) 5. ábra: VIX-index (vízszintes tengely) és J.P. Morgan EMBI felár (függőleges tengely) 2008.07.23. - 2010.09.14. között

6. ábra: VIX-index napi változása (függőleges tengely) és J.P. Morgan EMBI felár napi változása (vízszintes tengely) 2008.07.23. - 2010.09.14. között.

600 500

20

y = -3,422x + 539,5 R² = 0,663

400

15 10

300

5

200

0 -100

100 Forrás: Reuters

-50

-5 0 -15

10

20

30

40

50

60

70

80

50

100

150

-10

0 0

y = 0,060x - 0,125 R² = 0,144

90

-20

Forrás: Reuters

2

Az EMBI felár a J.P. Morgan befektetési bank által számolt, a feltörekvő piaci devizakötvények hozamának az amerikai államkötvényekhez viszonyított hozamfelára.

5




Valamennyi esetben két kereskedési nap közötti, nominálisan bekövetkezett változást vizsgálunk a Reuters adatbázisa, ill. a http://finance.yahoo.com alapján (az egyes magyarázóváltozók és a 10 éves referenciahozam változása közti kapcsolatot lsd.: a Mellékletben). Az 5 éves és a rövidebb futamidejű állampapírhozamok esetében 5 éves CDS-felárakat használunk. A magyar mellett a cseh, lengyel és a román állampapírhozamokat is megvizsgáljuk, ott természetesen a magyar helyett a vonatkozó középkelet-európai CDS-szpredet alkalmazzuk.

Empirikus eredmények 1. A régióban a 10 és 5 éves hozamok mozgására a legmegbízhatóbb regressziós közelítés a leginkább likvidnek mondható lengyel és a magyar állampapírok esetében adható, ugyanakkor a magyarázóerő nem túl nagy (14-30%-os). Az öt különböző futamidejű (3 hónapos és 10 éves közötti) állampapírt csak a magyar és a cseh gazdaságban tudtuk a vizsgált tényezőkkel becsülni, Lengyelországban az 1 éves, Romániában az 1 és 5 éves kötvények hozamát sem sikerült regressziós függvénnyel megközelíteni (továbbá adathiány is nehezítette a munkát). A 10 éves papírok esetében a korrigált determinációs együttható, azaz a modell magyarázóereje a lengyel állampapíroknál 21,1%, a magyarországinál 17,3%, míg a cseh és román esetben 5,2 ill. 3,1%, azaz ekkora hányadot sikerül a modellekkel a 10 éves hozamok mozgásából magyarázni (1. táblázat). A rövidebb futamidejű állampapírokat némileg kisebb pontossággal lehet közelíteni a négy országban. 1. táblázat: Becslőfüggvények magyarázóereje Magyarországon, Csehországban, Lengyelországban és Romániában* Magyarország Csehország Lengyelország Románia 17,3% 5,2% 21,1% 3,1% 10 éves 13,6% 5,3% 29,7% 0,0% 5 éves 7,4% 2,8% 0,0% 0,0% 1 éves 4,5% 3,9% 1,7% 2,1% 6 hónapos 4,0% 2,8% nincs adat nincs adat 3 hónapos * a backward módszerrel kapott, szignifikáns magyarázóváltozók esetén kapott korrigált determinációs együttható.3 Forrás: Reuters és http://finance.yahoo.com alapján saját regressziós számítás A vizsgált tényezőkkel az 5 és 10 éves hozamokat leginkább Magyarországon és Lengyelországon lehet becsülni, aminek vélhetően az az oka, hogy a régióban ebben a két gazdaságban a leginkább likvid az állampapírpiac, jelentős a külföldi jelenlét, így a külső tényezők változása is jobban hatással van a hozamok alakulására. 2. A magyar kockázati felár (CDS) alakulása az 5 és 10 éves kötvényhozamok mozgására hatást gyakorol, míg a diszkontkincstárjegy hozamokra nincs befolyással, ugyanakkor a németországi adósságkockázat megítélésétől az 1, 5 és 10 éves magyar állampapírok hozama sem független.

3

A backward módszer során első körben minden magyarázóváltozót beépítünk a modellbe, majd azokat hagyjuk el egyenként, melyek kivételével nem csökken szignifikánsan a modell magyarázóereje. Végül csak a szignifikáns hatásúak maradnak a modellben.

6




A magyar gazdaság CDS-szpreden keresztüli megítélése – a gazdasági logikának megfelelően (lsd.: Varga 2008) – az empirikus eredmények alapján a hosszú lejáratú papírokra fejt ki hatást, míg a rövidekre nem. Ettől gyökeresen eltérnek a csehországi eredmények, ahol a CDS-feláron keresztüli ország megítélés elsősorban a 3, 6 és 12 hónapos állampapírhozamokra hat. Ennek az lehet az oka, hogy a válság során több ízben megugró és a valós kockázatokat (sok más országhoz hasonlóan) túlreagáló cseh CDS-felárakat és a hosszú lejáratú csehországi adósságfinanszírozást a befektetők szét tudták választani. Az ilyenfajta befektetői döntések egyik magyarázata abban keresendő, hogy a cseh költségvetés hagyományosan stabilan alakult a régióban, alacsony az államadósság, folyamatosan erősítve a cseh papírok iránti nemzetközi bizalmat, másrészt az eurót épp a vizsgált időszakban, 2009. január 1-én bevezető Szlovákia révén az ún. „dicsfény hatás” (Dion et al. 1972) is erősítette a cseh papírok iránti bizalmat, azaz a kedvező szlovák makromutatók, a közös valuta bevezetése által erősödő pénzügyi stabilitás révén Csehszlovákia másik utódállama is viszonylag pozitív befektetői megítélés alá esett, s kedvezőbb feltételekkel tudta finanszírozni hosszú lejáratú adósságát. Az eredményekből leszűrhető egyik következtetés az, miszerint a következő évek magyarországi költségvetési pályájának megítélése a CDS-feláron keresztül jelentősen megszabja majd a hosszútávú államadósság finanszírozás költségeit is a magyar gazdaságban. A másik empirikus tanulság az, hogy a német államadósság megítélésének változása a későbbiekben a régiós országokat tekintve várhatóan a magyar gazdaság hosszú lejáratú adósságfinanszírozására fejt ki leginkább hatást. Ugyan ez a kockázat nem nagy a német papírok iránti nagyfokú bizalom és erős kereslet révén, de mégis többlet rizikót jelent és kockázatkezelést igényel a magyarországi államadósság finanszírozás számára a régiós gazdaságokkal való összevetésben. A német CDSszpreddel való kapcsolat magyarázata abban kereshető, hogy a magyar vállalatok viszonylag nagy hányada közvetlenül, ill. közvetve, valamint a magyar gazdaság a kereskedelmi, technológiai és tőkekapcsolatokon keresztül kimondottan szoros németországi kapcsolatokkal bír (ami ugyanakkor több régiós gazdaságról ugyancsak elmondható), ráadásul ez az összefüggés a leegyszerűsítések ellenére széles körben ismert, így olykor a reálisnál is nagyobb hangsúlyt kap a befektetői döntésekben, így a német gazdaság megítélése a kapott eredmények alapján a hazai hozamokra is kimutatható hatással van.

2. táblázat: Különböző futamidejű állampapírok hozamára hatással lévő tényezők Magyarországon, Csehországban, Lengyelországban és Romániában* Magyarország Csehország Lengyelország Románia EMBI, CDS, VIX, EMBI, VIX, EMBI, Thomson 10 éves CDSGER Thomson, CDS Thomson CDS, CDSGER Thomson EMBI, CDS 5 éves Thomson, CDSGER VIX, CDS 1 éves VIX, Thomson VIX, CDS VIX Thomson 6 hónapos EMBI, EMBI, Thomson Thomson, nincs adat nincs adat 3 hónapos CDS * a táblázatban a backward módszerrel kapott, szignifikáns magyarázóváltozók szerepelnek. Forrás: Reuters alapján saját regressziós számítás

7




3. A rövidebb, 3, 6 és 12 hónapos hozamokra elsősorban az általános közép-kelet-európai gazdasági folyamatok vannak hatással. A közép-kelet-európai ipari vállalatokra számított Thomson-Reuters-féle tőzsdeindex nemcsak a magyar diszkontkincstárjegy hozamokra, hanem a 3 hónapos cseh és a 6 hónapos román állampapír hozamokra is hat, az index magyar hozamok mozgására gyakorolt hatása azonban több tekintetben speciális. Egyrészt három eltérő futamidejű magyar diszkontkincstárjegy hozamának mozgása is rugalmas a közép-kelet-európai tőzsdeindexre – ami a közép-kelet-európai folyamatok rövid lejáratú magyar hozamokra gyakorolt általános hatását jelzi –, ilyenre nincs példa a régióban. Ez vélhetően azt mutatja, hogy a magyar hozamok árazásában az IMF-hitel igénybevétele, az évekig túlzott deficit eljárás alatt álló magyar költségvetés és a vizsgált időszakra „halmozott mennyiségben” jutó választások és kampányok miatt nehezebben átlátható költségvetési kilátások miatt részben a regionális folyamatok alapján árazták be a piacon a rövid lejáratú magyar állampapírok hozamát. Ezt magyarázhatja az is, hogy a Thomson-Reuters index a román IMF-hitel miatt a 6 hónapos román állampapírpiacokban is kimutatható (3 hónapos állampapíradatok nincsenek). Másrészt a ThomsonReuters index Romániában, Cseh- és Lengyelországban elsősorban a hosszú, 10 éves hozamokra van hatással, míg Magyarországon az egy évnél rövidebb hozamokra. Közvetve ez is azt igazolja vissza, hogy a befektetők a magyar gazdaságot a régiós tendenciáktól némileg leválasztva kezelték a hozamok tekintetében. 4. A 10 éves hozamok emelkedésében a magyar mellett kimutathatóak egyéb európai gazdaságok (pl. Németország és Görögország) adósságkockázati megítélésének romlása is, míg a hozamok csökkenésében csak a magyar CDS-felár játszik szerepet. Az időszakot vizsgáltuk olyan szempontból is, hogy a hozamok csökkenésére, ill. emelkedésére eltérő tényezők hatnak-e. Ezek alapján a görög (mint sokáig potenciális, majd valós fertőzési forrás) és német adósbesorolás romlása drágítja a magyar államadósság hosszútávú finanszírozását (azaz növeli a hozamokat), míg a görög és német adósság megítélésében bekövetkező javulás hatása nem mutatható ki a hazai kötvényhozamok csökkenésében, azaz egyoldalú (csak felfelé mutató) a hozamokra nehezedő ilyen típusú kockázat. Ebből adódik, hogy a hosszú hozamok csökkenését a német és görög CDS-felárak csökkenése helyett alapvetően a hazai adósság megítélésének javításával lehet elérni, ami felértékeli a magyar gazdaságpolitika számára a fiskális politika hitelességének fontosságát. 5. A nagyobb hozammozgásokban nem, de a kisebb (10 bázispont alatti) hozammozgásokban kimutatható a görög adóskockázati felár változásának hatása. Az empirikus eredmények azt mutatják, hogy a nagyobb hozamkilengések inkább a magyar kockázati prémiumban bekövetkező változásokra vezethetőek vissza, mintsem a görög válságeseményekre, ugyanakkor viszonylag nyugodt belső körülmények között (alacsony magyar CDS-mozgás mellett) is kitapintható a hosszútávú hozamokra gyakorolt görög hatás. Ebből az szűrhető le, hogy vélhetően továbbra is számítani lehet konszolidált hazai feltételek mellett is külső eredetű sokkokra, melyek forrása a görög után akár más gazdaság is lehet a görögországihoz többé-kevésbé hasonló többi ún. PIIGS4 országok közül.

4

Portugália, Írország, Olaszország, Görögország és Spanyolország angol elnevezéseinek kezdőbetűiből alkotott mozaikszó, amelyet a költségvetési, államadóssági problémákkal küzdő, zömében periférikus országok közös elnevezésére használnak.

8




Irodalom

Czike, A. O. (2010): Az állampapír-piaci referenciahozamok a makrogazdaság tükrében. In: Hitelintézeti Szemle, Vol. 9, No. 1, pp. 85-105. Dion, K. – Berscheid, E. – Walster, E. (1972): What is beautiful is good. In: Journal of Personality and Social Psychology, Vol. 24, No. 3, pp. 285-290. http://www.privatbankar.hu: Mit akarnak a külföldiek a magyar állampapírokkal? 2010. május 3. http://www.privatbankar.hu/cikk/befektetes/mit_akarnak_a_kulfoldiek_a_magyar_allampapirokkal_36 208 Varga, L. (2008): A magyar szuverén CDS-szpredek információtartalma. MNB-tanulmányok No. 78. http://english.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Kiadvanyok/mnbhu_mnbtanulmanyok/mnbhu_mt_ 78/mt_78.pdf Varga, L. (2009): A magyar szuverén hitelkockázati felár alakulása a pénzügyi válság kitörése előtt és után nemzetközi összehasonlításban. MNB Szemle, 2009. július, pp. 43-51. http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Kiadvanyok/mnbhu_mnbszemle/mnbhu_szemle_cik kek/varga.pdf

9




Melléklet

VIX-index napi változása (vízszintes tengely) és a 10 éves magyar állampapírok másodpiaci referenciahozamának napi változása (százalékpont, függőleges tengely)

-20

Thomson-Reuters index egynapos változása (vízszintes tengely) és a 10 éves magyar állampapírok másodpiaci referenciahozamának napi változása (százalékpont, függőleges tengely)

1,00

1,00

0,50

0,50

0,00

0,00

-10

0

10

-0,50

20 -4

-2

0 -0,50

y = 0,012x - 0,005 R² = 0,038

-1,00

y = -0,035x - 0,002 R² = 0,023

-1,00

EMBI egynapos változása (vízszintes tengely) és a 10 éves magyar állampapírok másodpiaci referenciahozamának napi változása (százalékpont, függőleges tengely) 1,00

10 éves magyar CDS-szpred napi változása (vízszintes tengely) és a 10 éves magyar állampapírok másodpiaci referenciahozamának napi változása (százalékpont, függőleges tengely) 1,00

0,50

0,50

0,00

0,00 0

5

-0,50

10

15

20

25

-150

-50 -0,50

y = -0,015x + 0,000 R² = 0,049

-1,00

0,50

0,50

0,00

0,00

-0,50

5

y = 0,004x - 0,007 R² = 0,202

10 éves görög CDS-szpred napi változása (vízszintes tengely) és a 10 éves magyar állampapírok másodpiaci referenciahozamának napi változása (százalékpont, függőleges tengely) 1,00

1,00

0

150

Forrás: Reuters adatok alapján saját ábra

10 éves német CDS-szpred napi változása (vízszintes tengely) és a 10 éves magyar állampapírok másodpiaci referenciahozamának napi változása (százalékpont, függőleges tengely)

-5

50

-1,00


-10

4



-25 -20 -15 -10 -5

2

-150

10

y = 0,027x - 0,003 R² = 0,097

-50 -0,50

50

150

y = 0,001x - 0,006 R² = 0,026

-1,00

-1,00



10


A magyar állampapírhozamok rugalmassági vizsgálata

Recommend Documents