A Q U I L A 1993. V O L . : 100 (31-41)
A M A D Á R T A N I INTÉZET TERMÉSZETVÉDELMI TEVÉKENYSÉGE* Dr. Sterbetz István
Évszázados fennállása s o r á n a madarak v o n u l á s á v a l , r e n d s z e r t a n á v a l , v é d e l m é v e l , faunisztikájával, m e z ő g a z d a s á g i s z e r e p é v e l és ökológiájával foglalkozó k u t a t á s o k , és a s z a k t e r ü l e t államigazgatási t e e n d ő i k é p e z t é k a M a d á r t a n i I n t é z e t f e l a d a t k ö r é t . E kiemelt, és e g y é b s t ú d i u m o k mellett az I n t é z e t oktatással, ismeretterjesztéssel is foglalkozott. A z élő rendszerek f e l t á r á s á b a n , k í m é l e t e s h a s z n o s í t á s á b a n , v é d e l m é b e n , m e g i s m e r t e t é s é b e n , m e g s z e r e t t e t é s é b e n a felsoroltak m i n d e g y i k é n e k gya korlatra k i h a t ó szerepe van. Ö k o s z i s z t é m á k b a n g o n d o l k o d v a e z é r t vala mennyi v o n a t k o z á s á v a l t e r m é s z e t v é d e l m i t e v é k e n y s é g k é n t is el kell fogad n u n k ezt a m u n k a p r o g r a m o t ! M i k o r pedig ilyen n é z ő p o n t b ó l k é s z í t ü n k róla rövid számvetést, arra k e r e s s ü k a választ, hogy a fauna- és élőhelyfeltárás ban, azok v é d e l m é b e n , k e z e l é s ü k t u d o m á n y o s t á m o g a t á s á b a n az I n t é z e t m ű k ö d é s e milyen s o m m á s e r e d m é n y e k e t hozott.
A fauna megismerése M a d á r f a u n á n k vizsgálata 1881—87 között v o n u l á s k u t a t ó p r o g r a m o k k a l k e z d ő d ö t t , amelyeket Tschusi Viktor von Schmiedhoffen szervezett az O s z t r á k Magyar M o n a r c h i a t e r ü l e t é r e . Ezt k ö v e t t e a m á r Herman Ottó által 1890-ben felállított, tizenhat főből álló v o n u l á s k u t a t ó munkacsoport. A h á r o m évvel k é s ő b b m e g s z ü l e t ő M a g y a r O r n i t o l ó g i a i K ö z p o n t (a későbbi M a d á r t a n i Intézet) ezekből fejlesztette tovább- az o r s z á g o t f e d ő külső m u n k a t á r s i hálózatát. I d ő n k é n t hivatalok, i n t é z m é n y e k , t á r s a d a l m i szervezetek is csatla koztak az a d a t s z o l g á l t a t á s o k h o z . í g y p l . az Állami E r d é s z e t végezte egykor az erdei szalonka (Scolopax rusticola), és a d a r u (Grus grus) k á r p á t - m e d e n c e i v o n u l á s á n a k a d a t g y ű j t é s é t , vagy i s m é t e l t e n a falujáró p o s t á s o k r a é p ü l t a f e h é r gólya á l l o m á n y (Ciconia ciconia) f ö l m é r é s é t , de a vadászati szervezet is m i n d e n k o r kivette a részét a tájékoztatásból. A z é v t i z e d e k s o r á n folyvást g y a r a p o d ó külső m u n k a t á r s i g á r d á b ó l j ö t t létre 1974-ben a M a g y a r M a d á r tani Egyesület (a mai M a g y a r M a d á r t a n i és T e r m é s z e t v é d e l m i Egyesület), amely számos, f ő k é p p gyakorlati m a d á r v é d e l m i és propaganda feladatot vállalt át az e k k o r m á r államigazgatási m u n k á v a l is terhelt I n t é z e t t ő l . A v o n u l á s - és faunavizsgálatok kezdetben p u s z t á n csak az e l ő f o r d u l á s i adatok j e l e n t é s é r e szorítkoztak. K é s ő b b alakultak ki az egyre j e l e n t ő s e b b * Elhangzott a Madártani
Intézet 1993. október 16-i centenáriumi 31
ünnepségén.
é l ő h e l y e k e t , v a g y tájegységeket vizsgáló c é l p r o g r a m o k . Ilyen volt p l . a H o r t o b á g y n a k , a S z e g e d i - F e h é r - t ó n a k , a Délkelet-Alföld v é d e t t t e r m é s z e t i t e r ü l e t e i n e k , a D u n a - T i s z a k ö z é n e k , a B a k o n y n a k , vagy a B a l a t o n - v i d é k n e k é v t i z e d e k r e t e r j e d ő f a u n a k u t a t á s a . Vönöczky-Schenk Jakabnak az 1918. évi kócsagvizsgálata nyitotta meg a s o r á t az egyes veszélyeztetett fajok á l l o m á n y a l a k u l á s á t é r t é k e l ő t a n u l m á n y o k n a k , amelyek o k n y o m o z ó s z e m l é l e t ü k k e l kifejezetten t e r m é s z e t v é d e l m i é r d e k e l t s é g ű e k . A hazai m a d á r t a n i k ö z l e m é n y e k tekintélyes h á n y a d a faunisztikával foglal kozik. 1989-ben jelent m e g először az I n t é z e t által összeállított m a d á r n é v j e g y z é k . A z eredeti e l g o n d o l á s szerint a N o m e n c i a t o r A v i u m Hungariae-t h ú s z é v e n k é n t kellett volna m e g ú j í t a n i . N y o m d a i és p é n z ü g y i n e h é z s é g e k miatt azonban ez csak i d ő e l t é r é s e k k e l t ö r t é n t meg. 1944-ben a h á b o r ú s tűzvész t ö b b szobát m e g t ö l t ő a d a t t á r a t s e m m i s í t e t t meg, amely az I n t é z e t p u s z t u l á s á i g gyűlt össze a hazai m a d á r v i l á g i s m e r e t é r ő l . 1945 u t á n a k o r á b b a n m é g csak e l ő f o r d u l á s i adatokat gyűjtő és rendszer tani p r o b l é m á k a t vizsgáló f a u n a f e l t á r á s fokozatosan a m e n n y i s é g i viszonyo kat is az ökológiai a d o t t s á g o k a t is figyelembe vevő szemléletével vált egyre korszerűbbé. A magyar f a u n á b a n a madarak a legjobban kutatottak. Rendszertani f e l d o l g o z o t t s á g u k választékos, az egyes fajok e l t e r j e d é s é r ő l és á l l o m á n y v i szonyairól a k ö r ü l m é n y e k h e z k é p e s t tájékozottak vagyunk. Napjainkban azonban a faunasztika a t u d o m á n y o s m a d á r t a n b a n világszerte kezd é r d e k t e l e n n é válni, és é r t h e t ő , hogy a m o d e r n k u t a t á s i i r á n y z a t o k s z á m á r a ez a t é m a k ö r m á r nem jelent v o n z e r ő t . A t e r m é s z e t v é d e l e m azonban t o v á b b r a sem n é l k ü l ö z h e t i a g y a k o r l a t á b ó l , mivel itt a folyamatos faunavizsgálat átvitt é r t e l e m b e n leltározást jelent. A M a d á r t a n i I n t é z e t h o s s z ú m u n k á s s á g á n a k egyik k i m o n d o t t a n gyakorlati j e l e n t ő s é g ű é r d e m e , hogy h a g y o m á n y t e r e m t ő n szervezte, fejllesztette, i r á n y í t o t t a az o r s z á g m a d á r v i l á g á n a k m e g i s m e r é sét. A belőle s z á r m a z ó e r e d m é n y e k n é l k ü l ö z h e t e t l e n e k a t e r m é s z e t i é r t é k e k t u d o m á n y o s hátteret kívánó kezeléséhez!
A fauna védelme A z I n t é z e t sokfelé á g a z ó t e v é k e n y s é g é t m i n d e n k o r a v é d e l e m s z e m l é l e t e hatotta át. Kezdetben m é g csak a m a d a r a k r a szorítkozva, k é s ő b b m á s gerinces csoportokra is kiterjedten, majd végül az ö k o s z i s z t é m á k b a n g o n d o l k o d ó t e r m é s z e t g o n d o z á s feladataiban. A j o g i l a g is szabályozott m a d á r v é d e l m e t az 1883. évi vadászati t ö r v é n y t ő l számítjuk, amely s z á m o s , m e z ő g a z d a s á g i l a g h a s z n o s k é n t m e g í t é l t m a d á r r ó l is rendelkezett. Ezt k ö v e t t e a 132 m a d á r f a j t és j ó n é h á n y e m l ő s t is v é d ő , 1901. III. 18-án kelt első magyar m a d á r v é d e l m i k ö r r e n d e l e t , amely m á r a M a g y a r O r n i t o l ó g i a i K ö z p o n t k ö z r e m ű k ö d é s é v e l készült. Ettől kezdve a m a d á r t a n i intézet részt vett m i n d e n olyan j o g s z a b á l y m e g a l k o t á s á b a n , amely a hazai állatvilág v é d e l m é b e n é r d e k e l t . A s z á z a d f o r d u l ó k o r két a l a p v e t ő m ű szelleme hatotta át a m a d á r v i l á g é r t é k e l é s é t . 1899-ben Chernél Istvánnak: Magyarország madarai különös tekintet32
tel gazdasági jelentőségükre c. hatalmas m u n k á j a , majd 1901-ben Herman Ottónak: A madarak hasznáról és káráról azóta számos k i a d á s b a n megjelent k ö n y v e . E nagy n é p s z e r ű s é g n e k ö r v e n d ő m u n k á k b á r j ó l érzékeltetik m á r , hogy egy vadon élő állatot nem n e v e z h e t ü n k e g y é r t e l m ű e n hasznosnak vagy k á r o s n a k , h a n g v é t e l ü k azonban mégis e l s ő s o r b a n a n ö v é n y v é d e l m i és az esztétikai - é r z e l m i j e l e n t ő s é g ű fajokkal rokonszenvez. Ez a l á t á s m ó d alakította ki a f ő k é p p é n e k e s m a d a r a k t e l e p í t é s é r e , ó v á s á r a , e t e t é s s é r e t ö r e k v ő klasszikus m a d á r v é d e l m e t . A z 1906-ban alapított KühnelMárton féle f é s z e k o d u g y á r t ó l vásárolt t ö b b ezer m a d á r o d u n a k állami e r d ő g a z d a s á g o k ban t ö r t é n t kihelyezésével bontakozott ki az a nagy n é p s z e r ű s é g n e k ö r v e n d ő m a d á r v é d e l m i m u n k a , amely két v e z é r a l a k j á n a k , Csörgey Titusznak és Vertse Albertnek é l e t m ű v e . A r o v a r e v ő é n e k e s m a d a r a k m e z ő g a z d a s á g i s z e r e p é t a korabeli é r t é k e l é s gyakran eltúlozta. M a m á r a n ö v é n y v é d e l e m biológiai alapjainak bővülésével e r r ő l ó v a t o s a b b a n fogalmazunk. Ezzel szemben a telepítő, e t e t ő m a d á r v é d e l e m t e r m é s z e t v é d e l m i j e l e n t ő s é g e változatlanul óriási, lévén az ember és a t e r m é s z e t közvetlen k a p c s o l a t á t t u d a t o s í t ó , é r z e l m e k r e h a t ó s z e m l é l e t f o r m á l ó l e h e t ő s é g e k egyike! 1901-től a F ö l d m ű v e l é s ü g y i M i n i s z t é r i u m felügyelete alá k e r ü l ő intéz m é n y n e k a m e z ő g a z d a s á g i m a d á r p r o b l é m á k vizsgálata vált fő feladatává. E p r o g r a m Csiki Ernő 1904-ben k e z d ő d ő vizsgálatsorozatával k e z d ő d ö t t , és b á r visszafogottabban, de m á i g sem s z ű n t meg. A táplálkozásvizsgálatok kezdeti szakasza m é g a h a g y o m á n y o s " b e g y e l e m z é s e k b e n " m e r ü l t k i , majd a harmincas évektől Vasvári Miklós fejlesztette azt ökológiai e l m é l y ü l t s é g ű b r o m a t o l ó g i a i t u d o m á n n y á . A z é v t i z e d e k s o r á n é n e k e s e k , r a g a d o z ó k , bag lyok, tyúkfélék, gémfajok, úszó-gázló és partimadarak változatos fajlistáját d o l g o z t á k fel ezek a j ó r é s z t nagy p é l d á n y s z á m o n végzett k u t a t á s o k , és közvetlen g a z d a s á g i r e n d e l t e t é s ü k mellett s o k r é t ű e n szolgálták a t e r m é s z e t v é d e l m e t is. Egzakt e r e d m é n y e i k k e l rávilágítottak arra, hogy a vizsgált fajok milyen t á p l á l é k i g é n n y e l és milyen szereppel illeszkednek az életközösségek be, de ugyanakkor az e m é s z t ő r e n d s z e r e i k b ő l kimutatott t á p l á l é k n e m e k n e k az elterjedési, és bizonyos m é r t é k i g a t ö m e g v i s z o n y a a i r ó l is t á j é k o z ó d h a t tunk. A z a g r á r k ö r n y e z e t b e n élő állatok táplálkozása gyakorta t á m a s z t a t e r m é s z e t v é d e l e m és a g a z d á l k o d ó k között é r d e k ü t k ö z ő vitát. Ezek elfogu latlan elbírálását csak vizsgálati t é n y e k r e lehet alapozni! 1964. j a n u á r l-jétől a M a d á r t a n i I n t é z e t a t e r m é s z e t v é d e l m i f ő h a t ó s á g s z e r v e z e t é b e k e r ü l t , ahol m é g h a n g s ú l y o s a b b á vált a f a u n a v é d e l e m , és a veszélyeztetett fajok vizsgálata kiemelt szerepet kapott. Terjedelmes tanul m á n y o k , vagy ö n á l l ó k ö t e t e k f o r m á j á b a n számos faj monografikus feldolgo zására is sor k e r ü l t , mint p l . a kis kócsag (Egretta garzetta), a t ú z o k (Otis tarda), a székicsér (Glareola pratincola), a szajkó (Garrulus glandarius), a kövirigó (Monticola saxatilis), a k a r v a l y p o s z á t a (Sylvia nisoria), a k é k b e g y (Luscinia svecia) és a v a d á s z h a ' ó v í z i m a d a r a k . 1966-tól d a t á l h a t ó a Glutz U. v. Blatzheim és munkatársai s z e r k e s z t é s é b e n m e g j e l e n ő : "Handbuch der Vögel Mitteleuropas", majd 1977-től a Crarap,S. szervezte m u n k a k ö z ö s s é g : "Handbook oj the Birds of Europe, the Middle East and North Afrika" sorozat k ö t e t e i n e k m e g j e l e n t e t é s e . E n a g y j e l e n t ő s é g ű kézikönyvek magyar v o n a t k o z á s a i n a k kidolgozását j ó r é s z t 33
a M a d á r t a n i I n t é z e t m u n k a t á r s a i végezték el. A z 1989-ben megjelent m a g y a r o r s z á g i V ö r ö s K ö n y v b e n s z e r e p l ő gerinces állatfajok fejezeteit sok é v t i z e d e s vizsgálataira alapozva az I n t é z e t dolgozta k i . E z az összeállítás lexikális t ö m ö r s é g g e l foglalja össze mindazt, amit a veszélyeztetett fajokról tudunk, és a v é d e l m ü k b e n f e l h a s z n á l h a t u n k . 1974-ben az O r s z á g o s T e r m é s z e t v é d e l m i Hivatal e l n ö k é n e k 290. sz. h a t á r o z a t a 18 halfaj, 15 k é t é l t ű , 15 h ü l l ő és 48 e m l ő s állat v é d e t t é nyilvánítá sáról rendelkezett. U g y a n a k k o r m e g á l l a p í t o t t a valamennyi v é d e t t faj eszmei é r t é k é t is. Ezeket a v é d e l m i programokat a M a d á r t a n i I n t é z e t készítette, és a j o g s z a b á l y h a t á l y b a l é p é s é r ő l a hazai v é d e t t állatvilág e g é s z é r e k i t e r j e d ő e n látja el a s z a k h a t ó s á g i t e e n d ő k e t is. A z I n t é z e t f a u n a v é d e l m i t e v é k e n y s é g é b e n a vadászati igazgatással t ö r t é n ő e g y ü t t m ű k ö d é s n e k is fontos szerep jutott. A v a d á s z h a t ó és a v é d e t t fajok kijelölésében, a vadászati m ó d o k vagy a vadászati i d é n y e k m e g h a t á r o z á s á ban az I n t é z e t javaslatai j e l e n t e t t é k a hivatalos t e r m é s z e t v é d e l m i állásfogla lást. A M a d á r t a n i I n t é z e t és a M e z ő g a z d a s á g i és É l e l m e z é s ü g y i M i n i s z t é r i u m V a d á s z a t i Osztálya ö s s z e h a n g o l t e g y ü t t m ű k ö d é s é n e k e r e d m é n y e k é n t M a g y a r o r s z á g o n másfél é v t i z e d d e l hamarabb valósult m e g a k á r t e v ő r a g a d o z ó állatok m é r g e z é s é n e k , s é r ü l é s t o k o z ó c s a p d á z á s á n a k , m e g a k i f o g á s o l h a t ó vadászati m ó d s z e r e k n e k betiltása, mint ahogy ezt k é s ő b b a B e r n i E g y e z m é n y a h o z z á csatlakozó t a g o r s z á g o k n a k előírta! A f a u n a v é d e l e m b e n az I n t é z e t azáltal szolgálta az egyetemes t e r m é s z e t v é delmet, hogy e l s ő s o r b a n a m a d a r a k n á l , de e g y é b gerinces c s o p o r t o k n á l is feltárta a veszélyeztetett vagy v é d e l e m r e s z o r u l ó fajok helyzetét, és kutatási tapasztalatokkal megalapozta a v é d e l e m t e e n d ő i t . E n n e k e r e d m é n y e k é n t M a g y a r o r s z á g o n a 19 v a d á s z h a t ó és a két verébfaj kivételével valamennyi madarat — összesen 340 faj - , 58 e m l ő s t , 15 h ü l l ő t , 16 k é t é l t ű t és 28 halfajt nyilvánítottak v é d e t t é .
Az élőhelyek védelme A t e r ü l e t e k r ő l r e n d e l k e z ő t e r m é s z e t v é d e l m i i n t é z k e d é s e k l e g r é g i b b nyo m á t a v é d e r d ő f o g a l m á t b e v e z e t ő , 1879. évi első e r d ő t ö r v é n y b e n véljük m e g t a l á l n i , amely az így m i n ő s í t e t t e r d ő á l l o m á n y o k l e t á r o l á s á n a k tilalmáról rendelkezett. Ez a k ö t ö t t s é g egyben a t e r m ő h e l y e k v é d e l m e k é n t is é r t e l m e z h e t ő . A hazai t e r m é s z e t v é d e l e m b e n azonban m é g sokáig csak a t e r m é s z e t i értékek számbavételénk szorgalmazása történt. V é d e n d ő területek konkrét javaslataival a M a d á r t a n i I n t é z e t b e k a p c s o l ó d á s a , későbbi igazgaté)ja, Vönöczky-Schenk Jakab r é v é n hozott változást. A g o n d o l a t é b r e s z t é s t az 1908. évi t a n u l m á n y a jelenti, amelyben az O b e d s z k a - B a r á v a l foglalkozott. Ezt követte 191 l-ben az Ü r b ő é s D a b a s - k ö r n y é k i p u s z t á k v é d e l m é n e k felvetése. A z 1916 és 1922 közötti írásaiban m á r az o r s z á g j e l e n t ő s e b b m a d á r é l ő h e l y e i n e k javaslatait vázolja fel. Ezekben szerepel a H o r t o b á g y , k ü l ö n b ö z ő kiskunsági t e r ü l e t e k 80000 h o l d o n , B o d r o g - és Tisza- á r t é r s z a k a s z o k , a Kis-Balaton, a Velencei-tó és a F e r t ő - t ó keleti p a r t s z e g é l y e . H a t á r a i n k o n túlról az.újvidéki g é m t e l e p . A lukácsfalvi F e h é r - t ó , Bellye és az Obedszka B a r a v é d e l m é t 34
i n d í t v á n y o z t a a mai szerbiai V a j d a s á g b a n . Kaán Károlynak az 1931-ben kiadott, t e r m é s z e t v é d e l m i a l a p m ű n e k tekintett k ö t e t é b e n a felsorolt javasla tok a t e r v e z ő i k r e hivatkozással i s m é t l ő d n e k . Schenk a t e r m é s z e t v é d e l m i szervezet kifejlesztésének g o n d o l a t á v a l is fog lalkozott. M e g o l d á s n a k tekintette volna a F ö l d m ű v e l é s ü g y i M i n i s z t é r i u m k e r e t é b e n egy t e r m é s z e t v é d e l m i ügyosztály felállítását, ahol a M a d á r t a n i I n t é z e t látná el a t u d o m á n y o s felügyeletet. A v é d e t t t e r m é s z e t i t e r ü l e t e k h a s z n á l a t á r ó l is k o r á t messze m e g e l ő z ő szemlélettel nyilatkozott. A kor m á n y z a t h o z intézett, 1919. évi f e b r u á r 19-én kelt m e m o r a n d u m á b a n így ír a H o r t o b á g y r ó l : „A H o r t o b á g y átalakulásával nemcsak jellegzetes állat- és növényvilága, hanem jellegzetes e m b e r t í p u s a , speciálisan magyar ősfoglalkozási á g a k és j e l l e m z ő háziállatfajok - magyar pusztai marha, m o k á n y l ó , szalontai sertés, racka birka — is el fognak t ű n n i . A csikós, gulyás, j u h á s z a maga ősi m i v o l t á b a n csak az ősi á l l a p o t b a n maradt p u s z t á n tud f ö n n m a r a d ni, s így a t e r m é s z e t i e m l é k e k k e l kapcsolatban ott, ahol l e h e t s é g e s , e g y ú t t a l e t h n o g r á f i a i e m l é k e k e t is kell létesíteni. A t e r m é s z e t i és e t h n o g r á f i a i e m l é k e k létesítése azonban csak az első fontos l é p é s , amelynek főleg a nagyobbaknak f ö n n t a r t á s a - úgy vélem - csak úgy l e h e t s é g e s , ha azokat t u l a j d o n k é p p e n i céljuk é r i n t é s e n é l k ü l közszükségleti :ikkek t e r m e l é s é r e is b e r e n d e z z ü k oly m ó d o n , p l . tenyészállatok nevelése áital hasznosítjuk. H a l é t e s í t e n d ő t e r m é s z e t i e m l é k e i n k e t nemcsak hogy ú g y mondjam p a r á d é n a k tartjuk, hanem bekapcsoljuk az életbe, a k k o r azok f ö n n m a r a d á s á t biztosí tottnak t e k i n t h e t j ü k . " A t e r ü l e t e k v é d e l m é n e k intézeti v o n a t k o z á s a i b a n e m l é k e z e t e s d á t u m az 1924-es e s z t e n d ő , a m i k o r külföldi p é n z a d o m á n n y a l a M a d á r t a n i I n t é z e t á l l o m á n y á b a t a r t o z ó k ó c s a g ő r t alkalmaztak a Kis-Balatonon. T a l á n ezt a lépést t e k i n t h e t j ü k az első, i n t é z m é n y h e z k ö t ö t t t e r m é s z e t v é d e l m i kezelési t e v é k e n y s é g n e k az o r s z á g t e r ü l e t é n ! A külső m u n k a t á r s i g á r d á b ó l dr. Beretzk Péter szegedi főorvos volt az egyik l e g t e v é k e n y e b b k ö z r e m ű k ö d ő . A z ő személyes é r d e m e , hogy 1939-ben a szegedi F e h é r - t a v o n v é d e t t t e r m é s z e t i t e r ü l e t létesült. A z egykori leltár könyvi s o r s z á m és a v é d e t t é nyilvánító h a t á r o z a t ü g y i r a t s z á m a a l a p j á n ezt a t e r ü l e t e t fogadhatjuk el az o r s z á g első t e r m é s z e t v é d e l m i r e z e r v á t u m a k é n t ! A m á s o d i k v i l á g h á b o r ú u t á n a 160.700/1946. V . 3. sz. f ö l d m ű v e l é s ü g y i miniszteri rendelet állami v a d r e z e r v á t u m o k létesítéséről h a t á r o z o t t . Közöt t ü k a Kis-Balatonnak, a V e l e n c e i - t ó n a k és a szegedi F e h é r - t ó n a k - dr. Beretzk Péter személyével —, ez u t ó b b i n a k t u d o m á n y o s felügyeletével és szakirányítá sával a M a d á r t a n i I n t é z e t e t bízta meg. Ettől kezdve az I n t é z e t m i n d gyakrabban foglalkozik t e r ü l e t e k v é d e t t é nyilvánító javaslatok kidolgozásával, és a v é d e l e m szervezésével is. 1964-től, a t e r m é s z t v é d e l m i f ő h a t ó s á g s z e r v e z e t é b e n ez m á r az egyik l e g h a n g s ú l y o sabb m u n k a f e l a d a t á t képezi. E n n e k az e r e d m é n y e i t s z á m s z e r ű e n n e h é z k ö r v o n a l a z n i , hiszen ettől kezdve valamennyi v é d e t t é nyilvánító eljárásban része volt a h a t á r o z a t h o z a t a l és a kezelési szabályzatok zoológiai v o n a t k o z á sainak k i m u n k á l á s á v a l . A z 1992. évi t e r m é s z e t v é d e l m i törzskönyvi adatok á t t e k i n t é s é b e n mintegy 185 000 h e k t á r r a t e h e t ő az olyan v é d e t t t e r m é s z e t i 35
t e r ü l e t e k ö s s z t e r j e d e l m e , amely a M a d á r t a n i I n t é z e t k e z d e m é n y e z é s é b ő l létesült! N a g y o n s o k o l d a l ú a n és nagyon sok m u n k á v a l a H o r t o b á g y i és Kiskunsági Nemzeti Parkok l é t r e h o z á s á n á l m ű k ö d ö t t k ö z r e . A biharugrai, a c s e r e b ö k é n y i , a d é v a v á n y a i , a kis-balatoni, a m á r t é l v i , a pitvarosi, a puszta szeri, a szabadkigyósi tájvédelmi k ö r z e t e k , valamint a d i n n y é s i - f e r t ő i , a velencei-tavi, a k a r d o s k ú t i , a m á g o r p u s z t a i , a t a t á r s á n c i , a szaporcai o r s z á g o s j e l e n t ő s é g ű t e r m é s z e t v é d e l m i t e r ü l e t e k is a M a d á r t a n i I n t é z e t m u n k á j á n a k e r e d m é n y e i . Közülük j ó n é h á n y n á l m é g a hatósági formaságok kimunkálá sát is az I n t é z e t végezte el. T o v á b b i bővítéseikről m á r a kezelőik gondos kodtak. A v é d e t t t e r m é s z e t i t e r ü l e t e k kezelését r é s z b e n a t e r m é s z e t v é d e l e m hivatalos szervezete, r é s z b e n p e d i g ezzel m e g b í z o t t e g y é b i n t é z m é n y e k (pl. állami e r d ő g a z d a s á g o k , e r d ő r e n d e z ő s é g e k , vízügyi i g a z g a t ó s á g o k , egyete mek stb.) látták, illetve látják el. A M a d á r t a n i I n t é z e t k ö z v e t l e n ü l ilyen feladatokat sohasem kapott, de a n n á l kiterjedtebben gondoskodott a keze lők m u n k á j á t segítő felügyeletről. Ez a t e v é k e n y s é g e a hetvenes é v e k b e n volt a l e g e r ő t e l j e s e b b , a m i k o r a belső m u n k a t á r s a k az o r s z á g t e r ü l e t é t e g y m á s között felosztva egy-egy tájegységen a zoológiai kezelési t e e n d ő k szakirányí tói voltak. A m i k o r az O r s z á g o s T e r m é s z e t v é d e l m i Hivatal t e r m é s z e t v é d e l m i főfelügyelők hálózatával intézte az o r s z á g t e r m é s z e t v é d e l m é n e k irányítását, ezeket a t e e n d ő k e t a dél-alföldi k ö r z e t b e n 1973-1977 között a M a d á r t a n i I n t é z e t látta el. A z I n t é z e t k ü l ö n l e g e s t e r m é s z e t v é d e l m i l é t e s í t m é n y e k n e k is alkotója vagy l é t r e h o z á s u k n a k részese. így kifejlesztette a D é v a v á n y a i T ú z o k m e n t ő Állo m á s t és a m á g o r p u s z t a i s z a b a d t é r i régészeti m ú z e u m o t , k o r h ű k ö r n y e z e t ben. K ö z r e m ű k ö d ö t t az ó p u s z t a s z e r i N e m z e t i E m l é k p a r k s z e r v e z é s é b e n is. A j e l e n t ő s e b b m a d á r é l ő h e l y e k k e l foglalkozó t a n u l m á n y o k a t Schenk Jakab nak az A q u i l á b a n 1922-1934 között s o r o z a t k é n t megjelentetett: Kócsagvédelem — természetvédelem c. b e s z á m o l ó i i n d í t o t t á k . A M a d á r t a n i I n t é z e t b e n készült t u d o m á n y o s és i s m e r e t t e r j e s z t ő írások e z u t á n t ó l m i n d m á i g foglal koznak az é l ő h e l y e k m e g ő r z é s é n e k p r o b l é m á i v a l .
Nemzetközi együttműködések A magyar t e r m é s z e t v é d e l e m b e n az O s z t r á k - M a g y a r M o n a r c h i a és Olasz o r s z á g között 1873-ban létrejött é n e k e s m a d á r - v é d e l m i m e g á l l a p o d á s t ó l számítjuk a n e m z e t k ö z i kapcsolatok k e z d e t é t . Ezt a j o b b á r a m é g csak d i p l o m á c i a i f o r m a s á g o t j e l e n t ő k e z d e m é n y e z é s t k ö v e t t e az 1902. évi Párizsi N e m z e t k ö z i M a d á r v é d e l m i E g y e z m é n y , amelynek a m e g s z ö v e g e z é s e j ó r é s z t az 1901. évi, első magyar m a d á r v é d e l m i k ö r r e n d e l e t r e é p ü l t . Ezt a rendele tet viszont a M a g y a r O r n i t h o l ó g i a i K ö z p o n t dolgozta k i . A z I n t é z e t a jelenben n é g y n e m z e t k ö z i e g y e z m é n y hazai felelőse. Ezek: - 1978-tól Ramsari E g y e z m é n y ( E g y e z m é n y a n e m z e t k ö z i j e l e n t ő s é g ű v a d v i z e k r ő l , k ü l ö n ö s e n , mint a v í z i m a d a r a k t a r t ó z k o d á s i h e l y é r ő l - C o n v e n tion on Wetlands o f International Importance Especially as Waterfowl Habitat) 36
- 1983-tól a B o n n i E g y e z m é n y ( V a d o n é l ő v o n u l ó állatok v é d e l m é n e k e g y e z m é n y e = C o n v e n t i o n on the Conservation o f Migratory Species o f W i l d Animals) - 1985-től a Washingtoni E g y e z m é n y (Veszélyeztetett vadon élő állatok és n ö v é n y e k k e r e s k e d e l m é r ő l szóló e g y e z m é n y = C o n v e n t i o n International T r a d e E n d a n g e r e d Species o f W i l d Fauna and Flora) - 1990-től a B e r n i E g v e z m é n y ( E g y e z m é n y az e u r ó p a i v a d o n é l ő állatok, n ö v é n v e k és t e r m é s z e t e s élőhelyeik v é d e l m é r ő l = C o n v e n t i o n on the Conservation o f E u r o p a e a n Wildlife and N a t u r a l Habitats) E felsoroltakhoz a csatlakozás az I n t é z e t javaslatai és előkészítő m u n k á j a alapján t ö r t é n t . A Ramsari E g y e z m é n y k e r e t é b e n ez 14 egységből álló, 110 382 ha ö s s z t e r j e d e l m ű t e r ü l e t e g y ü t t e s kialakítását is jelentette, amely megfelelve a feltételeknek, a n e m z e t k ö z i j e l e n t ő s é g ű vadvizek j e g y z é k é b e k e r ü l t . A z I n t é z e t folyamatosan gondoskodik a r r ó l , hogy a felsorolt egyez m é n y e k elvárásai é r v é n y e s ü l j e n e k a hazai t e r m é s z e t v é d e l e m b e n . A n e m z e t k ö z i m u n k a p r o g r a m o k klasszikusa a m a d á r j e l ö l é s . D á n i a és N é m e t o r s z á g u t á n h a z á n k az U S A - v a l egy i d ő b e n , 1908-ban a világon h a r m a d i k k é n t k a p c s o l ó d o t t a g y ű r ű z ö m un kába. M á r kezdeti szakaszában is e r ő t e l j e s n e k bizonyult ez a t e v é k e n y s é g e . A z 1944. évi h á b o r ú s t ű z v é s z b e n m e g s e m m i s ü l t 170 000 g y ű r ű z é s i a d a t b ó l is ez t ü k r ö z ő d i k . 1945-től az ú j r a k e z d é s l e n d ü l e t e s e n indult, majd a nyolcvanas évektől fokozatosan a Magyar M a d á r t a n i és T e r m é s z e t v é d e l m i E g y e s ü l e t n é l kialakított G y ű r ű z ő K ö z p o n t vette át ezt a m u n k a k ö r t . A m a d á r g y ű r ű z é s e l s ő s o r b a n azáltal vált n e m z e t k ö z i é r d e k e l t s é g ű t e r m é s z e t v é d e l m i t e v é k e n y s é g g é , hogy elősegí tette a vonulási ú t v o n a l a k , a telelő- és g y ü l e k e z ő h e l v e k m e g i s m e r é s é t , azok v é d e l m é n e k szervezéséhez t ö m e g e s e n szolgáltatott k o n k r é t adatot. A M a d á r t a n i Intézet kiterjedt kapcsolatokat tart a t e r m é s z e t v é d e l e m egyes n e m z e t k ö z i szervezeteivel is. K ö z ü l ü k a l a p í t ó t a g k é n t szerepel az 1922-ben létesített N e m z e t k ö z i M a d á r v é d e l m i T a n á c s b a n , amely ma M a d á r v é d e l m i Világszervezet n é v e n m ű k ö d i k (= International C o u n c i l for B i r d Preservation = I C B P , B i r d L i f e International = B L I ) . 1947-ben az I C B P k e r e t é b e n létesült, majd 1950-től ö n á l l ó s u l t a N e m z e t k ö z i V í z i m a d á r és E l ő h e l y k u t a t ó K ö z p o n t (= International Waterfowl and W e t l a n d Research B u r e a u = I W R B ) . I n t é z e t ü n k szintén a l a p í t ó t a g k é n t , m i n d m á i g részese a szervezet s o k o l d a l ú t e r m é s z e t v é d e l m i p r o g r a m j á n a k . 1973-ban j ö t t létre a Nemzet közi Darualap (= International C r a n e Foundation = I C F ) . Állatföldrajzi h e l y z e t ü n k miatt a M a d á r t a n i I n t é z e t ebben is kiemelten é r d e k e l t . Á m á s o d i k n e m z e t k ö z i m a d á r t a n i kongresszus az I n t é z e t bölcsőjét ringat ta. A z u t á n a k ö v e t k e z ő k n e k majd m i n d e g y i k é n változatos t e r m é s z e t v é d e l m i t é m á k k a l szerepeltek az I n t é z e t belső és külső m u n k a t á r s a i . S z á m o s e g y é b n e m z e t k ö z i r e n d e z v é n y s o r o z a t az I n t é z e t részéről á l l a n d ó nemzeti d e l e g á t u sokat fogad, és a M a d á r t a n i I n t é z e t is t ö b b s z ö r vállalt részt ilyenek megren d e z é s é b e n . L e g e m l é k e z e t e s e b b j e i az I C B P 1968. évi Balatonszemesen ren dezett k o n f e r e n c i á j a , vagy e szervezet t ú z o k v é d e l m i m u n k a c s o p o r t j á n a k 1976-ban S a r k a d r e m e t é n , majd 1986-ban Szarvason szervezett t a n á c s k o z á sai. 1981-ben a debreceni I W R B konferencia, és 1985-ben a k a r d o s k ú t i d a r u - g y ü l e k e z ő h e l y k ö z e l é b e n , O r o s h á z á n tartott ICF-találkozó.
A M a d á r t a n i I n t é z e t r e h á r u l ó n e m z e t k ö z i t e e n d ő k gyakorlati j e l e n t ő s é g e a hazai t e r m é s z e t v é d e l e m s z á m á r a a v o n u l ó és a k i p u s z t u l á s veszélyébe k e r ü l t gerinces állatok v é d e l m é n e k ö s s z e h a n g o l á s á b a n csúcsosodik k i . N e m kevésbé fontos azonban az a s z e m l é l e t f o r m á l ó szerepe sem, amely a t e r m é s z e t v é d e l e m n e k o r s z á g h a t á r o k t ó l f ü g g e t l e n í t e t t szervezését szorgal mazza!
A társadalom szemléletformálása A t á r s a d a l o m s z e m l é l e t f o r m á l á s a a t e r m é s z e t v é d e l e m egyik a l a p k ö v e , és ennek t u d a t á b a n az I n t é z e t n e v e l ő - i s m e r e t t e r j e s z t ő t e v é k e n y s é g e hagyo m á n y t e r e m t ő n e k bizonyult. É l e t k o r r a , felkészültségre tekintet n é l k ü l ajtaja m i n d e n k i s z á m á r a nyitva állt, t a n á c s a d á s s a l , g y ű j t e m é n y e i v e l , k ö n y v t á r á v a l szolgálva az i g é n y e k e t . M i n d e z k ö t e t l e n , meghitt személyi kapcsolatokkal t ö r t é n t , é v t i z e d e k e n á t t ö m e g m é r e t ű b a r á t i k ö r t fejlesztve k i . A M a d á r t a n i I n t é z e t részt k é r t a s z a k o k t a t á s b ó l is. A k ü l ö n b ö z ő egyeteme ken szervezett k ö r n y e z e t v é d e l m i , t e r m é s z e t v é d e l m i és v a d á s z a t i - v a d g a z d á l kodási s z a k m é r n ö k k é p z é s e k n e k az I n t é z e t m u n k a t á r s a i á l l a n d ó e l ő a d ó i voltak, de az a l s ó b b szintű m e z ő - és e r d ő g a z d a s á g i és vadászati o k t a t á s b a n is gyakorta részt vettek. A z o r s z á g o t j á r v a t e m é r d e k előadással, r e n d e z v é n y e ken való szerepléssel, de m i n d e n e k fölött írói m u n k á s s á g g a l szolgálták a t e r m é s z e t m e g i s m e r t e t é s é t és m e g s z e r e t t e t é s é t .
A természetvédelmi munkásság összegző értékelése A M a d á r t a n i I n t é z e t leírt e r e d m é n y e i t a Papp József-Réthy Zsigmond s z e r k e s z t é s é b e n kiadott Magyar madártani bibliográfiában 1980-ig tekinthet j ü k át. A z u t ó b b i t i z e n h á r o m év szellemi t e r m é s e k ö n y v é s z e t i l e g m é g feldolgozatlan. A t u d o m á n y o s i g é n y ű írások z ö m e a Herman Ottó által e l i n d í t o t t , és c e n t e n á r i u m i é v f o l y a m á h o z é r k e z e t t Aquila c í m ű é v k ö n y v é b e n jelent meg, de az e g y é b bel- és külföldi f ó r u m o k o n közöltek m e n n y i s é g e is tekintélyes. A z Aquila világszerte e l i s m e r t s é g é t a m é l t a t ó k r i t i k á k b ó l és a k ö n y v t á r i c s e r é k s z á m á b ó l m é r h e t j ü k le. A z I n t é z e t fennállása ó t a m i n d e n m u n k a p r o g r a m j á v a l k ö z v e t l e n ü l vagy közvetve szolgálta a t e r m é s z e t v é d e l m e t . K o r á b b i i d ő s z a k á b a n ez a fauna és az é l ő h e l y e k f e l t á r á s á b a n , a h a g y o m á n y o s m a d á r v é d e l e m b e n , és az ö k o l ó giai-állatföldrajzi k u t a t á s o k b a n m e r ü l t k i . A t e r m é s z e t v é d e l m i f ő h a t ó s á g t e s t ü l e t é b e k e r ü l v e a teljes hazai gerincesfauna v é d e l m é n e k szervezése, t e r ü l e t e k v é d e t t é n y i l v á n í t á s á n a k előkészítése és a t e r m é s z e t v é d e l m i jogalko tás t e e n d ő i is b ő v í t e t t é k f e l a d a t k ö r é t a maga s z a k t e r ü l e t é n . T e v é k e n y részt vállalt a n e m z e t k ö z i t e r m é s z e t v é d e l e m b e n , t u d o m á n y o s m u n k á s s á g a mellett az o k t a t á s b ó l és az i s m e r e t t e r j e s z t é s b ő l is m i n d e n k o r részt k é r t . M i n d e z b i z o n y s á g a annak, hogy az á l l a m i g a z g a t á s b a n s z ü k s é g van egy olyan felkészültségű munkacsoportra, amely a h a t ó s á g i t e e n d ő k h ö z nagyon s o k o l d a l ú t u d o m á n y o s h á t t e r e t tud biztosítani. 38
A z évszázada t e r m é s z e t v é d e l m e t szolgáló M a d á r t a n i I n t é z e t jövőjét e z é r t változatlanul a jelenlegi szervezeti f o r m á b a n és f e l a d a t k ö r b e n t e k i n t h e t j ü k a l e g i n k á b b megalapozottnak!
Irodalom-References Bankovks, A. (1985): 90 éves a Magyar Madártani Intézet. - Állattani Közlemények, 72:21-26. Chernél, I. (1899): Magyarország madarai, különös tekintettel gazdasági jelentősé gükre. I—II. — Budapest; 1-187 + 1-830. pp. Fodor, T.-Nagy, L.-Sterbetz, I (1971): A túzok. - Mezőgazdasági Kiadó, Budapest; 1-156. pp. Győry,J. (1985): A madárvédelem időszerű kérdései hazánkban. - Állattani Közlemé nyek, 72: 77-80. Herman, O. (1901): A madarak hasznáról és káráról. - Budapest, 1-280. Herman, O. (1906): Az 1902-ik évi Nemzetközi Madárvédelmi Egyezmény és Magyarország. - Budapest, 1-241. Kaán, K. (1931): Természetvédelem és természeti emlékek. - Révai Kiadó, Budapest, 1-312. Keve, A. (1969): Die Eichelhäher. - Die Neue Brehm Bücherei, A . Ziemsen Verlag Wittenberg-Lutherstadt, 1-128. Keve, A. (1984): Magyarország madarainak névjegyzéke. - Biológiai Tanulmányok, nr. 11. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1-99. Keve, A. (-): A magyar madártan története. - Kézirat. Márta, V.szerk. (1992): Természetvédelmi adatok. - K T M - T v H kiadv. Kézirat, 1-94. Papp, J.-Réthy, Zs. szerk. (1980): Magyar madártani bibliográfia. - Békéscsaba, 1-657.) Pátkai, I. (1974): Nyolcvan év. - Aquila. 80-81:13-22. Rakonczay, Z. szerk. (1989): Vörös Könyv. - Akadémiai Kiadó, Budapest, 1-170. Schenk,]. (1908): Az Obedszka-Bara gémtelepe a jelenben. - Aquila, 15:245-258. Schenk, J. (1911): Tervezet a dabasi-ürbői homoki erdő, szikes mocsár területek tanulmányozására. - Aquila, 18:417-421. Schenk, J. (1916): Ürbőpuszta madárvilága az 1915-16. években. - Aquila, 23:357. Schenk, J. (1917): Kócsagok alkonya. - Természettudományi Közlöny, 49:2944 + 116-134. Schenk, J. (1918): A kócsag hajdani és jelenlegi fészkelőhelvei Magyarországon. Aquila, 25: 31-88. Schenk, J. (1919): Az őstermészet kincseinek védelme magyar földön. - Vörös Közlöny, 722. füzet. Schenk, J. (1919): Az őstermészet védelme magyar földön. - Természettudományi Közlöny, 51:241-251. Schenk, J. (1922): A gyakorlati természetvédelem megindítása Magyarországon. Aquila, 29:29-42. Schenk,]. (1922): Kócsagvédelem. - Nimród Vadászújság, 43:63-64 Schenk, J. (1924): Kócsagvédelem-természetvédelem. - Aquila, 30-31:303-304. Schenk, J. (1926): A kisbalatoni gémtelep. - Archívum Balatonicum, 1:55-70. Schenk, J. (1928): A kis-balatoni kócsagtelep jövőjéről. - Aquila, 34-35:11-15. Schenk, J. (1928): Kócsagvédelem-természetvédelem. - Aquila, 34—35:459-461. Schenk, J. (1934): Kócsagvédelem-természetvédelem. - Aquila, 36-37:357-360. 39
Schenk, J. (1931): Kócsagvédelem-természetvédelem. - Aquila, 38-41:329-334. Schenk, J. (1935): A magyar természetvédelmi törvény. — Búvár, 1:27-33. Schenk (Vönöczky), J. (1943): Ötven év. Visszaemlékezés a M . Kir. Madártani Intézet 50 éves múltjára. - Aquila, 50:9—47. Schmidt, E. (1970): Das Blaukelchen. - Die Neue Brehm Bücherei. A. Ziemsen Verlag Wittenberg-Lutherstadt, 1-72. Schmidt, E. (1981): Die Sperbergrasmücke. - Die Neue Brehm Bücherei, A. Ziemsen Verlag Wittenberg-Lutherstadt, 1-98. Schmidt, E.-Farkas, T.(1974): Der Steinrötel. - Die Neue Brehm Bücherei, A . Ziemsen Verlag, Wittenberg-Lutherstadt, 1-94. Sterbetz, 1.(1961): Der Seidenreiher. - Die Neue Brehm Bücherei, A. Ziemsen Verlag, Wittenberg-Lutherstadt, 1-131. Sterbetz, 1. (1972): Vízivad. - Mezőgazdasági Kiadó, Budapest: 1-204. Sterbetz, I. (1974): Die Brachschwalbe. - Die Neue Brehm Bücherei, A . Ziemsen Verlag, Wittenberg-Lutherstadt, 1-111. Sterbetz, I. (1976): A Hortobágy természetvédelme - in: Hortobágy. A n o m á d pusztától a nemzeti parkig. (Szerk. Kovács, G-né, Salamon, F.:) 315—342. Varga, I. (1975): A temészetvédelem - in: A környezetvédelem biológiai alapjai. (Szerk. Kovács, M.) Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 245—286. Vertse, A. (1947): Beköszöntő. - Aquila, 51-54:9-42.
Nature Conservancy Performed by the H u n g á r i á n Institute of Ornithology* Dr. István Sterbetz The Hungárián Institute o f Ornithology celebrating its centenary worked under the supervision of the Ministry of Religion and Public Education from 1893 to 1900 then under the Ministry of Agriculture tili 1963. Since 1964 the Institute has been operating in the Organization of the Nature Conservancy as a department of the Authority Conservation of the Ministry of the Environment. Working programmes of the Institute have followed the requirements of the actual authority. The initial work was targeted on bird migration, avian faunistic and bird protection topics. Later on agricultural damages by birds and avian foods were mainly studied. Since 1964 the Institute has also been performing the duties of the authority as well as the relevant affairs of the administration. Ali the working programmes of the Institute sérve at the same time a kind of nature conservancy via survey, Cognition, protection, sustainable use and love of the ecosystems. The migration and fauna studies offer knowledge on the composition and dynamics of the Hungárián avifauna. Theory and practice of bird protection has played a considerable role even by attitűdé transforming. Evaluation of the agricultural impact of birds and other ecological studies have enabled to manage the conflicts between nature conservancy and agriculture. The Institute of Ornithology, as an authorized unit of nature conservancy has provided useful information for legal protection of vertebrate species and their habitats, as well. As a consequence, all avian species, except 19 huntable birds, and 58 mammalian, 15 reptile, 16 aphibian and 28 Fish species as well as habitats covering ca. 185 000 hectares have been declared protected. Since 1901 the Institute has been contributing to the Constitution of provisions of laws dealing with nature conservancy. The Institute has attached 40
importance to the establishment and upholding of a network of external experts since its existence. From this populous sphere of friends came to existence the Hungárián Ornithological Society (presently the Hungárián Ornithological and Nature Conservancy Society) in 1974. The Hungárián Institute of Ornitology has initiated and prepared joining of Hungary to the Ramsar, Bonn, the Washington and Bern Conventions. It is foundary member of the ICBP (presently BLI) and IWRB international nature conservancy organizations. The Institute has been represented Hungary at bringing about these convents and in these organizations, too. The Hungárián Institute of Ornithology has been a pioneer in nature conservancy. It has been participated in the Organization and management of protection since its existence. The results of these activies have been evidenced by the bulk of its publications, as well. Author's address: Dr. István Sterbetz Budapest Fivér u. 4/a H-1131 *Remark: The paper was presented at the Centenary Festival of the Hungárián Institute of Ornitology held in Budapest on 16th of October, 1993.
41
