NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG HIVATALA
Szám:
E L Ő T E R J E S Z T É S A MÉDIATANÁCS RÉSZÉRE Tárgy: a hallási fogyatékkal élők befogadását segítő feliratozással kapcsolatos
kívánalmak ellenőrzése
Előterjesztő:
Aranyosné dr. Börcs Janka főigazgató
Egyetért:
Dömötörné dr. Ács Katalin főigazgató-helyettes
Készítette:
Műsorfigyelő és elemző főosztály
Budapest, 2012. február 7.
Bevezetés Az NMHH ellenőrzést indított szeptemberben annak érdekében, hogy feltárja a feliratozással vagy jelnyelvi tolmáccsal ellátott műsorok arányát öt országos sugárzású televízióban. A vizsgálat célja a hallási fogyatékkal élők számára készített feliratokkal és jelnyelvi tolmácsolással kapcsolatos jogszabályi feltételek teljesülésének ellenőrzése volt. A vizsgálatot a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége kezdeményezte, de az együttműködés a későbbiekben is folytatódik. A szövetség álláspontja szerint a hallási fogyatékossággal élő emberek számára lényeges, hogy az érintettek a törvényi előírások szerint egyre szélesebb műsorkínálathoz juthassanak akadálytalanul hozzá. Az egyik legfontosabb előírás, hogy a közszolgálati és az ún. jelentős befolyásoló erővel rendelkező televíziók 2011-ben napi négy órán keresztül kötelesek akadálymentes adást sugározni. A törvény 2012-ig bezárólag az említettnél szélesebb kört határoz meg, amikor kimondja (Mttv. 210. §) „Azon médiaszolgáltatások, amelyekre nézve az Rttv. 8-8/A. §-a kötelezettségeket határoz meg, e törvény hatályba lépése után kötelesek az Rttv. 8. § (3) bekezdésben és a 8/A. §-ban meghatározott kötelezettségeiknek 2012. január 1-ig eleget tenni.” Az Rttv. a fenti kötelességeket az országos, nem szakosított televíziókra terjesztette ki, amelyek értelmezésünkben a következők: MTV1, MTV2, Duna TV, TV2, RTL Klub, ATV, Hálózatos TV. A jelnyelvi törvény előírásai szerint a televízióknak évről évre fokozatosan kell bővíteniük a halláskárosultakhoz is szóló műsoraikat, 2015-től pedig minden műsort felirattal vagy jeltolmácsolással kell ellátniuk. Az előírás az esélyegyenlőséget növeli, hiszen a televíziók műsorai mindenkinek szólnak. A jelnyelvi törvény a médiaszolgáltatókat a saját költségükön kötelezi a műsorok feliratozására, jeltolmácsolására. Az alábbiakban a Műsorfigyelő és elemző főosztály által végzett vizsgálat első hónapjának eredményeit foglaljuk össze, kitekintve a jogi háttérre, valamint olyan korábbi vizsgálatokra, amelyek jó összehasonlítási alapot képeznek az esetleges eredmények, változások megállapításához. A 2001-es népszámlálás adatai szerint hazánkban 577 ezer személy él fogyatékossággal, ezen belül az ország lakosságának 10 százaléka küszködik valamilyen mértékű hallásproblémával. A hallássérültek között 60 ezer a siketek és 300 ezer a súlyos nagyothallók száma. (Ezek az adatok az épp most zajló népszámlálás eredményeiben némiképp változhatnak). A médiahatóság számára 2003-ban készített A fogyatékosok megjelenése az országos médiumok műsorkínálatában című tanulmány szerint a tíz százalékos társadalmi jelenléthez képest a fogyatékos személyek megjelenési aránya még az egy százalékot sem érte el az országos televíziókban. Kutatásunkban az országos csatornák műsoraiban két héten át vizsgáltuk a fogyatékossággal élők megjelenését, a szegregált és integrált műsorokban egyaránt. A hazai televíziós csatornákon a fogyatékosság képi reprezentációja mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt elégtelen volt. A fogyatékos emberekről szóló műsorok a csekély nézettségű időszakokban kerültek sugárzásra, és a vizsgált műsorok közül mindössze egy volt feliratos, valamint jeltolmács is csak a számukra készült érdekvédelmi magazinban fordult elő. A Műsorfigyelő és elemző főosztály 2010-ben (július és december között) nagyító alá vette a magyar társadalom sokszínűségének reprezentációját a hazai hír- és tájékoztató jellegű műsorokban. A különböző társadalmi, gazdasági és etnikai csoportok mellett az elemzés kiterjedt a fogyatékossággal élők megjelenési módjának és arányának vizsgálatára is. Az eredmények alapján azt mondhatjuk, hogy ez a csoport a magyar médiafogyasztók számára gyakorlatilag „láthatatlan” maradt, mivel a fogyatékkal élők média megjelenése minden műsortípusnál minimális volt (0,1 százalék). Az összes vizsgált médiaszolgáltatót és műsortípust tekintve, szintén alig jutottak megjelenéshez (1,7 százalék) a fogyatékkal élők érdekvédelmi szervezetei. A legfrissebb adatok szerint a fogyatékossággal élők megjelenési aránya a hír- és tájékoztató jellegű műsorokban 2011. január 1. és szeptember 30. között 0,2 százalék volt, azaz nem történt számottevő változás.
2
Jogi háttér A fogyatékossággal élő emberek jogait több nemzetközi és hazai törvény is szabályozza. A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló, 2006-ban elfogadott ENSZ Egyezmény célként határozza meg valamennyi emberi jog és alapvető szabadság teljes és egyenlő gyakorlásának előmozdítását, védelmét és biztosítását valamennyi fogyatékossággal élő személy számára. A hozzáférésről szóló 9. cikkben rögzíti, hogy a szerződő államok „minden szükséges intézkedést meghoznak a fogyatékossággal élő személyek információhoz és kommunikációhoz történő akadálymentes, egyenlő hozzáférésének biztosítására, ideértve az információs és hírközlési technikákat…” Továbbá elő kell segíteni a friss információkhoz történő hozzáférés során az akadálymentesség biztosítását. A 30. cikk kiemeli, hogy a szerződő államok „minden megfelelő intézkedést meghoznak, hogy a fogyatékossággal élő személyek akadálymentes formában jussanak hozzá a televízió műsoraihoz, a filmekhez, színházhoz és más kulturális tevékenységekhez.” Az Európai Unió 2007. március 30-án aláírta az egyezményt. Azóta a dokumentumot mind a 27 uniós tagállam ratifikálta. Az Unió az Alapjogi Charta - III. CÍM - EGYENLŐSÉG 26. cikkében elismeri és tiszteletben tartja a fogyatékkal élő személyek jogát az önállóságuk, társadalmi és foglalkozási beilleszkedésük, valamint a közösség életében való részvételük biztosítását célzó intézkedésekre. 1998-ban az Európa Parlament, majd 2003-ban az Európa Tanács is előírta, hogy a közszolgáltatást nyújtó médiumok híradóit és kulturális műsorait jelnyelvi tolmácsolással és feliratozással mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni. Magyarországon a fogyatékossággal élők jogait az Alkotmány, a fogyatékos személyek jogairól szóló törvény, az esélyegyenlőségi törvény, a jelnyelvi törvény és a médiatörvény biztosítják. A 2011 áprilisában elfogadott Alaptörvény a Szabadság és felelősség című fejezet XV. cikkében kimondja, hogy Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek, bármely megkülönböztetés nélkül biztosítja, és az esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti, valamint külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket. Az 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról kimondja, hogy a fogyatékos emberek a társadalom egyenlő méltóságú, egyenrangú tagjai, akik a mindenkit megillető jogokkal és lehetőségekkel csak jelentős nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni. A 4. § egyenlő esélyű hozzáférésről szóló bekezdése többek között leszögezi, hogy a szolgáltatás egyenlő eséllyel hozzáférhető akkor, ha igénybevétele mindenki, különösen a mozgási, látási, hallási, mentális és kommunikációs funkciókban sérült emberek számára akadálymentes, kiszámítható, értelmezhető és érzékelhető, valamint ha az ahhoz való hozzájutás az igénybe vevő számára akadálymentes. A Kommunikációról szóló 6. § arról rendelkezik, hogy a fogyatékos személy számára biztosítani kell az egyenlő esélyű hozzáférés lehetőségét a közérdekű információkhoz, továbbá azokhoz az információkhoz, amelyek a fogyatékos személyeket megillető jogokkal, valamint a részükre nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatosak. A 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról I. fejezet 1. §-a szerint az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó személyekkel, szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni. A törvény 8. §-a meghatározza a hátrányos megkülönböztetés közvetlen és közvetett formáját, mellyel kapcsolatban 19 védett tulajdonságot sorol fel, köztük a fogyatékosságot. Az ENSZ fogyatékosok jogairól szóló egyezménye egyenrangúnak mondja ki a jelnyelvet, a siket kultúrát és identitást, és biztosítja a jeleléshez való jogot az élet minden területén. A médiatörvény mellett a valódi, teljes esélyegyenlőséget a 2009-ben elfogadott a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv védelméről szóló törvény biztosítja, mely kimondja, hogy a siketek közössége nyelvi kisebbség. A törvény a magyar jelnyelv elismerésével megteremti annak a szemléletváltásnak az alapjait, aminek eredményeként a jelnyelvet használó hallássérültek önálló nyelvet használó nyelvi kisebbségnek számítanak és nem fogyatékossággal élőknek. A hallási sérültek régi vágya teljesült azzal, hogy a törvény nyelvi
3
kisebbségként nevesíti őket, a köztudat azonban továbbra is a fogyatékosok egy csoportjaként tekint rájuk. A szemléletváltás előmozdításában, az előítéletektől mentes kép és a velük szembeni tolerancia kialakításában jelentős szerepe van a médiának. A 2011-ben életbe lépett, a közszolgálati médiaszolgáltatás elveit összefoglaló Közszolgálati Kódex K pontja tartalmazza a fogyatékossággal élő személyekkel kapcsolatos műsorkészítési elveket. A dokumentum a közszolgálati médiaszolgáltatás céljai közé sorolja – egyebek mellett – a kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos tájékoztatást, a nemzeti összetartozás és a társadalmi integráció elősegítését. E szerint a médiaszolgáltatónak kötelessége a műsorai útján elősegíteni a fogyatékossággal élő emberek társadalmi integrációját és növelni a reprezentációjukat – mind a tájékoztató, mind a fikciós tartalmakban – rendszeres, a fogyatékossággal élő személyeket érintő kérdésekkel foglalkozó műsorok formájában. Ehhez kapcsolódóan a fogyatékos vagy hátrányos helyzetű személyek, csoportok társadalmi beilleszkedését bemutató műsorszámok létrejöttének támogatását is célul tűzték ki a médiaszolgáltatók elé. A hozzáférhetőség biztosításával kapcsolatban a Kódex úgy fogalmaz, hogy a médiaszolgáltatónak törekednie kell a közhasznú információk közérthetőségének megteremtésére. A Corvinus Egyetem siketek és nagyothallók körében végzett kutatásának eredményei Az NMHH vizsgálatát megelőzően a Corvinus Egyetem Marketingkutatás és Fogyasztói Magatartás Tanszéke végzett kutatást hasonló témában. 2007 áprilisától ugyanezen év decemberéig vizsgálták a siketek és nagyothallók tévéműsorok feliratozásával és jeltolmácsolásával kapcsolatos preferenciáit és médiafogyasztási szokásait. Az eredményeket összefoglalva megállapították, hogy a válaszadók 45 százaléka 1-3 órát tölt a tv előtt naponta. Elsősorban az esti órákban nézik a műsorokat (78 százalék), de emellett 41 százalékuk délután is tévézik. A legkedveltebb műfajok a híradók, a természetfilmek, a sorozatok és a sportműsorok. Általánosságban elmondható, hogy amennyiben idejük, munkájuk engedi, a megkérdezettek szívesen megnéznek minden feliratozott műsort attól függetlenül, hogy beletartozik-e a közvetlen érdeklődési körükbe. A csatornák közül főként a TV2 és az RTL Klub műsorait követik figyelemmel. Pozitívan vélekedtek arról, hogy az utóbbi időben nőtt a feliratozott műsorok száma ezen a két csatornán. A feliratozás minőségével a válaszadók közepesen elégedettek. A legtöbb kifogás az olvashatóságra és a sebességre vonatkozott, illetve jónak tartanák a felirat mögé fekete csík elhelyezését, hogy bármilyen háttér esetén jól látható legyen a szöveg. A jeltolmácsolás minőségével a résztvevők nem voltak elégedettek. A leggyakrabban említett problémák a kép aránytalanul kicsi mérete, a rossz láthatóság, a rossz megvilágítás voltak. Választási lehetőség esetén a jeltolmácsolással szemben a feliratozást preferálnák. Legtöbben a sorozatok, kalandfilmek, természetfilmek, a hír- és sportműsorok esetén szeretnének több feliratozást. Mindannyian egyetértettek abban, hogy egy külön a számukra készített, jelelt és feliratozott 8-10 perces híradót szeretnének. Az NMHH vizsgálati eredményeinek ismertetése A Műsorfigyelő és elemző főosztály által végzett vizsgálat célja a hallási fogyatékkal élők számára készített feliratokkal és jelnyelvi tolmácsolással kapcsolatos törvényi előírások teljesülésének ellenőrzése volt. A törvény (Mttv.39. §) a következőket írja elő: 39. § (1) Az audiovizuális médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójának törekednie kell arra, hogy műsorszámait fokozatosan hozzáférhetővé tegye a hallási fogyatékkal élők számára. (2) A közszolgálati, illetve - legnagyobb éves átlagos közönségaránnyal rendelkező médiaszolgáltatása vonatkozásában - a JBE lineáris audiovizuális médiaszolgáltató köteles biztosítani, hogy valamennyi a) közérdekű közlemény, hírműsorszám és politikai tájékoztató műsorszám, b) filmalkotás, valamint a hallási fogyatékkal élő személyek számára készített műsorszám naptári naponként ba) 2011. évben legalább négy órán keresztül, bb) 2012. évben legalább hat órán keresztül, bc) 2013. évben legalább nyolc órán keresztül,
4
bd) 2014. évben legalább tíz órán keresztül, be) 2015. évtől teljes egészében magyar nyelvű felirattal - például teletext szolgáltatáson keresztül - vagy jelnyelvi tolmácsolással is elérhető legyen. c) A feliratozással, illetve jelnyelvi tolmácsolással megkezdett műsorszámot - a műsorszám egységét nem sértve - a médiaszolgáltató köteles annak teljes időtartama alatt feliratozni, illetve jelnyelvi tolmácsolással ellátni. d) A feliratozott műsorszámok előtt a médiaszolgáltatásban jelezni kell, hogy az érintett műsorszám az említett formában is elérhető a médiaszolgáltatáshoz kapcsolódó teletext szolgáltatáson. A műsorszámok szövege feliratozott változatának pontosnak kell lennie, a képernyő történéseivel szinkronban kell állnia. A vizsgálat módszere A műsorok vizsgálata meghatározott szempontrendszer szerint, egy erre a célra kifejlesztett webes alkalmazás segítségével történik. (https://monitoring.nmhh.hu). A szempontrendszer az alábbi kérdéseket tartalmazza: - a műsorszám sugárzásának dátuma, kezdési időpontja, - a médiaszolgáltató neve, - a program címe, műfaja, - volt-e figyelemfelhívás a műsorszám előtt, - a műsorszám rendelkezett-e jelnyelvi tolmáccsal vagy a teletexten keresztül elérhető felirattal, - a műsorszámban előfordultak-e részek, amelyeket nem láttak el átirattal, vagy jelnyelvi tolmácsolással, - a műsorszámban előfordultak-e részek, amelyekben a felirat pontatlanul, elcsúszva jelent meg, - a műsorszám végének időpontja. A vizsgálat 2011. szeptember elsején kezdődött, hét külsős siket, illetve nagyothalló kódoló közreműködésével. Őket az érdekvédelmi szervezet, a SINOSZ ajánlása alapján, próbamunka elvégzése után választottuk ki a jelentkezők közül. A kódolók klasszikus távmunkában dolgoznak, a felvételeket az NMHH ftp szerveréről töltik le. Szeptemberben öt televíziós (MTV1, MTV2, Duna TV, TV2, RTL Klub) csatorna 5-5 adásnapját vizsgáltuk, azaz 25 napon ellenőriztük a teljes műsorfolyamot. A Magyar ATV és a Hálózat TV szerepelt még ugyan az ellenőrzésbe vont médiaszolgáltatók között, a Hálózat TV azonban nem rendelkezik teletext szolgáltatással, a Magyar ATV képviselőinek jogértelmezése szerint pedig a fenti rendelkezések rájuk nem vonatkoznak, így nem látják el „segédlettel” a műsorszámaikat. Eredmények Az adatfelvétel eredményeként megállapítható, hogy szeptemberben mind az öt vizsgált csatorna eleget tett a híradók felirattal való ellátása követelményének. Az esti, főműsoridőben sugárzott híradókon túl a televíziók reggel és délben is közvetítettek felirattal ellátott híradót vagy rövid híreket. A közszolgálati médiumoknál regisztráltunk még feliratozott politikai, nemzetiségi és érdekvédelmi magazinműsorokat, valamint közérdekű közleményeket is. Az MTV1 és az MTV2 elsősorban a kötelezően előírt műsorszámokat feliratozza, ezeken túlmenően azonban mind mennyiségben, mind a műfaji változatosság tekintetében igen szegényes a kínálatuk, e két közszolgálati csatorna nem teljesíti a törvényben előírt napi négyórányi kötelezettséget. Az MTV1 műfaji kínálatában előfordult még egy-egy mozifilm és tévéfilm, az MTV2 a híradók mellett érdekvédelmi magazint feliratozott, valamint jeltolmáccsal sugározta a parlamenti közvetítéseket. A Duna TV-nél nagyobb a választék, a már említett műsorokon kívül feliratoznak sporthíreket, ismeretterjesztő programokat és sorozatot is, valamint a szolgáltató teljesíti a napi négy órányi feliratozott műsor sugárzási kötelezettséget is.
5
Meglepő módon a szeptemberi eredmények azt mutatják, hogy a két kereskedelmi televízió jóval több feliratozott műsort sugároz, mint a közszolgálati társaik. A profitorientált csatornák nem csak mennyiségben adnak több feliratozott műsorszámot, hanem gazdagabb a műfaji kínálatuk is. A híradókon kívül elsősorban a népszerű sorozatokat sugározzák felirattal (NCIS, Seherezádé, Második élet, Született feleségek, Doktor House, Barátok közt, A mentalista, Helyszínelők stb.), valamint mindkét csatornán nézhető feliratozott időjárásjelentés, tévé- és mozifilmek, magazinműsorok, sőt hétvégén gyerekeknek készült animációs filmeket is közzétettek felirattal (pl. Garfield). A vizsgálatok szerint a két kereskedelmi tévé, valamint a Duna TV majdnem kétszer annyi ideig tettek közzé ilyen műsorokat, mint a Magyar Televízió csatornái. Az öt médiaszolgáltató 25 teljes adásnapjának elemzéséből kiderült, hogy a műsoridejük mintegy ötödét látták el valamilyen segédlettel - több mint 90 százalékban teletextes felirattal. Az MTV1, az MTV2, a TV2 és az RTL Klub számos műsorszám előtt elmulasztotta kitenni a felhívást és a teletext oldalszámot. A Duna Televíziónál ilyen hiányosság szinte alig volt tapasztalható. Ebből a szempontból az RTL Klub követte el a legtöbb mulasztást. A szeptemberi vizsgálatunkban a leggyakrabban regisztrált hibák a következők voltak: - a műsorszám közben a felirat hosszabb-rövidebb időre eltűnt, - a felirat elcsúszott, késett, nem volt szinkronban a képpel (ez különböző mértékű lehet, a nagyobb csúszás már a megértést akadályozza), - a felirat nehezen, rosszul volt olvasható a háttér, vagy a betűk színe miatt, - a több soros feliratnak valamelyik sora nem látszott jól és - a magánhangzók, vagy az ékezetes magánhangzók kimaradtak. Ha az eredményeinket összevetjük a Corvinus Egyetem vizsgálatában megfogalmazott igényekkel és kifogásokkal, megállapíthatjuk, hogy a feliratozott műsorok száma ugyan nőtt, a műfaji kínálat azonban csak kis mértékben bővült. Jelenleg is főként hírműsorokat és sorozatokat sugároznak feliratozva a csatornák, az igényelt kaland- és természetfilmekből, sportműsorokból továbbra is kevés a segédlettel ellátott. Az általános igényként megfogalmazott, külön a számukra készített jelelt és feliratozott, 8-10 perces híradót nem sugároz egyetlen vizsgált televízió sem. A médiaszolgáltatók közül továbbra is a két kereskedelmi csatorna, a TV2 és az RTL Klub rendelkezik a legtöbb és leggazdagabb műfaji kínálattal a segédlettel ellátott műsorok tekintetében. A feliratozott műsorok számának növekedésével nőtt a hibák száma is, és alapvetően ugyanazok a problémák jelentek meg most is, mint négy évvel korábban (nehezen olvasható, hiányzó, késő, túl gyors felirat). A vizsgálat részletes, szolgáltatókra bontott eredményei A 25 műsornap elemzése során több mint 560 műsoróra, valamint 3160 szegmens vizsgálatát végeztük el. Az analízis során nagyító alá vett műsornapok és műsorszegmensek vizsgált műsornapok vizsgált műsorszegmensek száma száma Duna Televízió 5 443 MTV2 5 491 MTV1 5 552 RTL Klub 5 773 TV2 5 901 ∑ 25 3160 A vizsgált műsorórák mindössze egyötödét látták el valamilyen „segédlettel”. A segítség több mint 90 százalékban teletext feliratot jelentett – a Duna Televízió a Család-barát magazint,
6
az MTV2 a Parlamenti közvetítést látta el jeltolmáccsal. Hallási fogyatékkal élők számára is befogadható műsorszámot leghosszabb időtartamban a TV2, a Duna Televízió, valamint az RTL Klub adott közre - közel kétszer hosszabb időtartamban szerkesztették műsorba őket, mint az MTV1 és az MTV2. A „segédlettel” ellátott műsorszámok időtartama televíziónként az egy napra jutó az egy napra jutó jeltolmáccsal a „segédlettel” ellátott jeltolmáccsal vagy vagy teletexttel ellátott műsoridő, műsorszámok teletexttel ellátott leszámítva a közérdekű időtartama műsoridő közlemények, hírműsorok, politikai tájékoztató műsorok idejét (a kvóta 2011-re 4 óra) Duna Televízió 24:42:26 6:10:36 4:21:25 MTV2 11:37:05 2:19:25 0:08:02 MTV1 11:04:53 2:12:59 1:27:51 RTL Klub 23:36:47 4:43:21 4:02:10 TV2 29:56:23 5:59:17 4:48:25 ∑ 100:57:34 A médiaszolgáltatók a legtöbb esetben sorozatokat láttak el feliratokkal, majd a kötelező kívánalomként megnevezett hírműsorok következtek, rajtuk kívül a mozi-, illetve tévéfilmek rendelkeztek nagyobb arányban teletextes átirattal. Feltűnő, hogy gyermekprogramok csupán elenyésző arányban jelentek meg a kínálatban. A „segédlettel” ellátott műsorszámok műfaji megoszlása esetszám sorozat 94 hírek, híradó 93 mozifilm 29 tévéfilm 26 időjárás-jelentés 19 egyéb 11 animáció gyerekeknek 8 szappanopera közérdekű közlemény hirdetés, televíziós vásárlás, műsorismertetés, egyéb ismeretterjesztő program politikai magazinműsor életmód magazin nemzetiségi magazinműsor parlamenti közvetítés ∑
% 30,7 30,4 9,5 8,5 6,2 3,6 2,6
8 7 4
2,6 2,3 1,3
2 2 1 1 1 306
,7 ,7 ,3 ,3 ,3 100,0
A legtöbb felirattal rendelkező műsorszám hazai gyártásúnak számított, a magyarországi produkciókat az USA-ból és Európából importált alkotások követték. A jeltolmáccsal vagy teletexttel ellátott műsorszámok gyártási hely szerinti megoszlása esetszám % Magyarország 155 50,8 USA 57 18,7
7
Európa Egyéb Besorolhatatlan ∑
49 42 2 306
16,1 13,8 ,7 100,0
Az MTV1 alig feliratozott a törvényben kötelezőként említett műsorszámokon túl egyéb programokat. A hírműsorok dominanciája láttán nem meglepő, hogy a programok majd’ fele hazai gyártásúnak számított. Az esetek negyedében elmaradt a törvény által előírt figyelemfelhívás, főként a közérdekű közleményeknél hiányzott a figyelmeztetés. További aggodalomra ad okot, hogy az esetek 90 százalékában a felirat nem bizonyult pontosnak, vagy nem volt szinkronban a felvétellel - a problémákért egyértelműen a hírműsorokat terheli a felelősség. Az MTV1 által műsorba szerkesztett teletexttel vagy jeltolmáccsal ellátott programok műfaji orientációja esetszám % hírek, híradó 17 54,8 közérdekű közlemény 7 22,6 tévéfilm 4 12,9 hirdetés, televíziós vásárlás, 2 6,5 műsorismertetés, egyéb mozifilm 1 3,2 ∑ 31 100,0 Az MTV2 és az MTV1 nem különbözött szignifikáns módon egymástól, itt is a hírműsorok vezették a sort, az esetek közel 90 százalékában az említett programokat látták el felirattal. A figyelemfelhívást a műsorok mintegy ötödénél nem alkalmazták. Szintén aggályosnak tekinthető, hogy az esetek több mint háromnegyedében itt sem bizonyult kielégítőnek a feliratozás. Az MTV2 által műsorba szerkesztett „segédlettel” ellátott programok műfaji orientációja esetszám % hírek, híradó 23 88,5 nemzetiségi magazinműsor 1 3,8 parlamenti közvetítés 1 3,8 politikai magazinműsor 1 3,8 ∑ 26 100,0 A Duna Televízió már jóval heterogénebb zsáner-palettán mozgott a jeltolmáccsal és teletexttel ellátott műsorok tekintetében. A műsorszámok 40 százaléka fikciós programokból toborzódott – a gyerekeket ugyan ez a csatorna sem kényeztette el. Figyelemfelhívással kapcsolatos hiányosság szinte egyáltalán nem jelentkezett. Az esetek több mint felében azonban itt is találtunk példát a nem megfelelő minőségű feliratozásra. Érdekesség, hogy az erős fikciós kínálat főként európai gyártású krimisorozatokból (Sherlock Holmes, Derrick, Az eltűnt fáraó nyomában stb.) állt össze. A Duna Televízió által műsorba szerkesztett jeltolmáccsal vagy felirattal ellátott programok műfaji orientációja esetszám % hírek, híradó 12 35,3 sorozat 8 23,5
8
tévéfilm egyéb életmód magazin ismeretterjesztő program mozifilm ∑
6 5 1 1 1 34
17,6 14,7 2,9 2,9 2,9 100,0
A piacvezető kereskedelmi televízió a versenytársainál jóval szélesebb kínálattal rendelkezett ezen a téren is. A kötelező műsorelemnek számító hírműsorokat itt a sorozatok mögött, a második helyen találjuk. A műsorszámok gyártási helyét vizsgálva erős hazai és európai hatás érhető tetten, a programok 60 százaléka e területekről származik. Aggodalomra ad okot azonban, hogy az esetek egyharmadában nem tettek közzé felhívást, továbbá meghatározó arányban merültek fel problémák a feliratokkal összefüggésben. A fikciós műsorszámokon belül a feliratozott programok mind a zsánert, mind a gyártási hely tekintetében széles skálán mozogtak (CSI, Barátok közt, Star Wars stb). Meg kell említenünk, hogy az RTL Klub műsorán gyermekprogramot is találtunk, a Garfield és barátai c. rajzfilmet feliratozták. Az RTL Klub által műsorba szerkesztett jeltolmáccsal vagy teletexttel ellátott programok műfaji orientációja esetszám % sorozat 40 36,7 hírek, híradó 19 17,4 időjárás-jelentés 15 13,8 tévéfilm 9 8,3 szappanopera 8 7,3 egyéb 6 5,5 mozifilm animáció gyerekeknek hirdetés, televíziós vásárlás, műsorismertetés, egyéb ismeretterjesztő program politikai magazinműsor ∑
6 2 2 1 1 109
5,5 1,8 1,8 ,9 ,9 100,0
A fő versenytárs, a TV2 jóval szerényebb kínálattal jelentkezett, ugyanakkor ez a médium rendelkezett a legmagasabb sorozat-, mozifilm- és gyermekműsor aránnyal – ez utóbbi az Asterix az Olimpián c. egészestés rajzfilmnek volt köszönhető. A műsorszámok több mint fele hazai vagy európai gyártású volt. Gondot jelent, hogy az esetek közel egyharmadában nem jelent meg figyelemfelhívás a „segédlettel” ellátott műsorszám előtt. Örvendetes azonban, hogy a teletextes feliratok csak az esetek egyharmadában bizonyultak pontatlannak. A TV2 által műsorba szerkesztett jeltolmáccsal vagy teletexttel ellátott programok műfaji orientációja esetszám % sorozat 46 43,4 hírek, híradó 22 20,8 mozifilm 21 19,8 tévéfilm 7 6,6
9
animáció gyerekeknek időjárás-jelentés ∑
6 4 106
5,7 3,8 100,0
Összefoglalás A vizsgált médiaszolgáltatók többsége eleget tett a törvény által szabott kötelezettségének, és igyekezett a „célcsoportot” a tőle telhető módon minél változatosabb kínálattal kiszolgálni. A figyelemfelhívással kapcsolatos anomáliák korrekcióra szorulnak, ugyanakkor a hiányosságok nagy valószínűséggel könnyedén orvosolhatóak. A feliratokban jelentkező pontatlanságok sajnálatosak, de többségük betudható a teletext „veleszületett problémáinak”. Az elavult technológiát - reményeink szerint - a digitális műsorterjesztés fejlődésével egy használhatóbb megoldás váltja fel.
10
NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG HIVATALA
Határozati javaslat Tárgy: a hallási fogyatékkal élők befogadását segítő feliratozással kapcsolatos kívánalmak ellenőrzése
A Médiatanács elfogadja A hallási fogyatékkal élők befogadását segítő feliratozással kapcsolatos kívánalmak ellenőrzése c. anyagot, és elrendeli annak közzétételét a Médiatanács honlapján. Egyúttal elrendeli, hogy 2012. január 1-től hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja a Műsorfigyelő és elemző főosztály az Mttv. 39. §-ának érvényesülését, és amennyiben törvénysértést észlel, azt továbbítsa a Médiafelügyeleti főosztály számára.
Határidő:
a tárgyidőszakot követő 25. munkanap
Felelős:
Mádl András főosztályvezető
Budapest, 2012. február 7.
Aranyosné dr. Börcs Janka főigazgató
11
