A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A

A M AG YAR K Ö Z T ÁR S AS ÁG H I VAT AL O S L AP J A

Budapest,

Oldal

TARTALOMJEGYZÉK

2002. május 5., vasárnap

93/2002. (V. 5.) Korm. r.

A könyvviteli szolgáltatást végzõk nyilvántartásba vételérõl . . . .

3738

94/2002. (V. 5.) Korm. r.

A csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3745

95/2002. (V. 5.) Korm. r.

A R endvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatáról szóló 49/1995. (V. 4.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3757

A zaj- és rezgésvédelemrõl szóló 12/1983. (V. 12.) MT rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3757

97/2002. (V. 5.) Korm. r.

A védett személyek és a kijelölt létesítmények védelmérõl szóló 160/1996. (XI. 5.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . .

3757

98/2002. (V. 5.) Korm. r.

Az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3758

99/2002. (V. 5.) Korm. r.

A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 170/2001. (IX. 26.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3758

Egyes szociális feladatokat ellátó nem állami fenntartók címzett támogatásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3760

A Nemzeti Földalap vagyonnyilvántartásának, vagyonkezelésének és hasznosításának részletes szabályairól szóló 17/2002. (II. 18.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3773

1044/2002. (V. 5.) Korm. h.

Az Európai Szociális Kartában vállalt kötelezettségek teljesülésérõl szóló Országjelentés jóváhagyásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3774

1045/2002. (V. 5.) Korm. h.

A Magyarországi Evangélikus Egyház és a Magyarországi Református Egyház számára 2002. évben rendezésre javasolt ingatlanokról és az e célra elkülönített költségvetési keret felosztásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3774

1046/2002. (V. 5.) Korm. h.

A magyar labdarúgás utánpótlás-nevelése szervezeti rendszerének megújítását szolgáló Bozsik Programhoz kapcsolódó állami kezességvállalásról szóló 1147/2001. (XII. 29.) Korm. határozat módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3778

1047/2002. (V. 5.) Korm. h.

A Fogyatékosok Esélye Közalapítvány Alapító Okiratának módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3779

1048/2002. (V. 5.) Korm. h.

Az oktatási miniszter kormányzati felelõsségi körébe tartozó egyes közalapítványok alapító okiratainak módosításáról . . . .

3780

96/2002. (V. 5.) Korm. r.

58. szám

100/2002. (V. 5.) Korm. r. 101/2002. (V. 5.) Korm. r.

Ára: 588,– Ft

3738

MAGYAR KÖZLÖNY

II. rész

JOGSZABÁLYOK

A Kormány rendeletei A Kormány 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelete a könyvviteli szolgáltatást végzõk nyilvántartásba vételérõl A számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény 151. §-ának (4) bekezdésében, 178. §-a (1) bekezdésének d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a könyvviteli szolgáltatást végzõk nyilvántartásba vételére, a nyilvántartásba vételt ellátó szervezetre, a szervezettel szembeni követelményekre, a jogorvoslati lehetõségekre, az igazgatási szolgáltatási díjra vonatkozóan a Kormány a következõket rendeli el:

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed: a) a könyvviteli szolgáltatást végzõk nyilvántartását vezetõ szervezetre, b) a könyvviteli szolgáltatást végzõk nyilvántartásába felvételüket kérõ és a nyilvántartásba felvett természetes személyekre, c) a könyvviteli szolgáltatást végzõk továbbképzésére jelentkezõ és továbbképzést folytató szervezetekre. (2) A rendelet hatálya nem terjed ki a könyvviteli szolgáltatást végzõ kamarai tag könyvvizsgálókra (ideértve a tagságukat szüneteltetõket is), akiknek a nyilvántartását a Magyar Könyvvizsgálói Kamara vezeti, és akiknek a szakmai továbbképzésérõl a Magyar Könyvvizsgálói Kamara gondoskodik.

2. § E rendelet szerinti nyilvántartásba vétel szempontjából könyvviteli szolgáltatást végzõk a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 150. §-ának (2) bekezdése szerinti könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányítását, vezetését végzõ, a számviteli beszámolót készítõ — e rendelet szerint — mérlegképes könyvelõi (illetve azzal egyenértékû) képesítéssel rendelkezõk, valamint a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál nyilvántartásba nem vett okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkezõk.

2002/58. szám 3. §

(1) Mérlegképes könyvelõ az, aki ilyen szakképesítéssel rendelkezik, szakképesítését oklevéllel, bizonyítvánnyal igazolja. Ennek alapján kell õt a 4. § (2) bekezdése szerint a nyilvántartásba felvenni. (2) Amennyiben az oklevél, bizonyítvány a) ipari, mezõgazdasági, kereskedelmi (áruforgalmi) szakon megszerzett mérlegképes könyvelõi képesítést igazol, akkor vállalkozási területen, b) felsõfokú államháztartási szakképesítést, illetve felsõfokú költségvetési képesítést igazol, akkor államháztartási területen, c) biztosítási, értékpapír-forgalmazási, pénzintézeti szakon megszerzett mérlegképes könyvelõi képesítést igazol, akkor pénzügyi területen biztosítja a szakképesítési feltételt a nyilvántartásba vételhez. (3) Mérlegképes könyvelõ — a nyilvántartásba vétel szempontjából — az, aki a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, illetve jogutódján vagy a Pénzügyi és Számviteli Fõiskola pénzügyi és számviteli karán/szakán 1978. január 1-je és 1995. december 31-e között oklevelet szerzett, ideértve az ezen idõtartam alatt a 8/1963. (XII. 30.) MM rendelet alapján honosított oklevelet is, továbbá az, aki ugyanezen idõtartam alatt olyan egyetemen, fõiskolán szerzett oklevelet, amely egyetemen, fõiskolán számvitel, gazdasági tevékenység elemzése, számvitel- és ügyvitelszervezés, ellenõrzés tantárgyakból szigorlatot vagy államvizsgát tett, hároméves számviteli vagy gazdasági (pénzügyi) ellenõrzési gyakorlat után, ha a Számviteli Képesítõ Bizottság Titkárságához benyújtott kérelem alapján az Elnökségtõl ,,mérlegképes könyvelõi igazolás’’-t, illetve ,,felsõfokú költségvetési igazolás’’-t kapott. (4) Mérlegképes könyvelõ — a nyilvántartásba vétel szempontjából — az, aki a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, illetve jogutódján vagy a Pénzügyi és Számviteli Fõiskola pénzügyi és számviteli karán/szakán 1978. január 1-je és 1995. december 31-e között oklevelet szerzett, ideértve az ezen idõtartam alatt a 8/1963. (XII. 30.) MM rendelet alapján honosított oklevelet is, hároméves számviteli vagy gazdasági (pénzügyi) ellenõrzési gyakorlat után, ha a (3) bekezdés szerinti igazolást ugyan nem kérte, de e rendelet szerinti nyilvántartásba történõ felvétele kérelméhez mellékelve benyújtja az elõbbi képesítést igazoló oklevele hitelesített másolatát. (5) Mérlegképes könyvelõ — a nyilvántartásba vétel szempontjából, külön kérelem és egyedi elbírálás alapján — az, aki 1978. január 1-je és 1995. december 31-e között olyan egyetemen, fõiskolán szerzett oklevelet, amely egyetemen, fõiskolán számvitel, gazdasági tevékenység elemzése, számvitel- és ügyvitelszervezés, ellenõrzés tantárgyakból szigorlatot vagy államvizsgát tett, és ezt, továbbá azt hitelt érdemlõ módon (a képesítést igazoló oklevél

2002/58. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

hitelesített másolatával, leckekönyvvel, órarenddel, tematikával vagy egyéb módon alátámasztva) igazolja, hogy ezen tantárgyakat olyan részletezéssel és követelményrendszerrel oktatták, mint ugyanezen idõtartam alatt hatályos rendelkezések szerint a mérlegképes könyvelõket, és errõl a (3) bekezdés szerinti igazolást nem kérte, és akinek legalább hároméves pénzügyi-számviteli gyakorlata van. (6) Mérlegképes könyvelõ — a nyilvántartásba vétel szempontjából — az, aki felsõoktatási intézményben 1993. május 9-e és 1997. december 31-e között jog, pénzügyek, szaknak megfelelõ gazdaságtan, számvitelszervezés és vezetés, szaknak megfelelõ számvitel és elemzés, szaknak megfelelõ ellenõrzés tantárgyakból kollokviumot, szigorlatot vagy államvizsgát tett, és akinek legalább hároméves pénzügyi-számviteli gyakorlata volt, ezek alapján az egyenértékûség elismerésérõl igazolást (oklevelet) kért és kapott, annak hitelesített másolatát a nyilvántartásba történõ felvétele kérelméhez mellékelve benyújtja. (7) Mérlegképes könyvelõ — a nyilvántartásba vétel szempontjából, külön kérelem és egyedi elbírálás alapján — az, aki 1993. május 9-e és 1997. december 31-e között jog, pénzügyek, szaknak megfelelõ gazdaságtan, számvitelszervezés és vezetés, szaknak megfelelõ számvitel és elemzés, szaknak megfelelõ ellenõrzés tantárgyakból kollokviumot, szigorlatot vagy államvizsgát tett, és ezt, továbbá azt hitelt érdemlõ módon (a képesítést igazoló oklevél hitelesített másolatával, leckekönyvvel, órarenddel, tematikával vagy egyéb módon alátámasztva) igazolja, hogy ezen tantárgyak vizsgakövetelményei a központi követelményrendszerben meghatározott tartalmat is felölelték, és a mérlegképes könyvelõi szakképesítéssel való egyenértékûség elismertetésérõl igazolást (oklevelet) nem kért, és akinek legalább hároméves pénzügyi-számviteli gyakorlata van. (8) Mérlegképes könyvelõ — a nyilvántartásba vétel szempontjából, külön kérelem és egyedi elbírálás alapján — az, aki tanulmányai során számvitel és elemzés feladatcsoportból szigorlatot, záróvizsgát vagy államvizsgát, a 35/2001. (X. 10.) PM rendelet 6. §-ával hatályon kívül helyezett 2/1995. (II. 22.) PM rendelet 6., 7. és 8. számú melléklete IV. b) pontjában felsorolt többi feladatcsoportból vizsgát tett, illetve 2004. december 31-ig vizsgát tesz, illetve aki a 2. számú melléklet szerinti szakirányú felsõoktatási intézményben (annak jogutódjában), az ott megjelölt karon, szakon és évfolyamon diplomát szerzett, illetve legkésõbb 2004. december 31-ig diplomát szerez. (9) Mérlegképes könyvelõ — a nyilvántartásba vétel szempontjából igazolás, illetve külön kérelem és egyedi elbírálás alapján — az, aki szakirányú felsõoktatási intézményben 1978. január 1-je elõtt megkezdett tanulmányai alapján 1981. június 30-ig oklevelet szerzett és amely oklevél alapján, hároméves könyvelõi (revizori) gyakorlat után a) ,,mérlegképes könyvelõi igazolás’’-t kapott,

3739

b) a ,,mérlegképes könyvelõi igazolás’’-t nem kérte, de e rendelet szerinti nyilvántartásba történõ felvétele kérelméhez mellékelve benyújtja a képesítést igazoló oklevél hiteles másolatát. (10) Az (5), a (7)—(8) bekezdés és a (9) bekezdés b) pontja szerinti külön kérelem egyedi elbírálásához szükséges dokumentumokat a nyilvántartásba történõ felvétel kérelméhez (az adatlaphoz) mellékelve kell benyújtani. (11) E rendelet szerinti nyilvántartásba vétel szempontjából okleveles könyvvizsgáló az, aki ilyen szakképesítéssel rendelkezik, szakképesítését oklevéllel igazolja.

4. § (1) A könyvviteli szolgáltatást végzõk nyilvántartását a Pénzügyminisztérium vezeti. (2) A könyvviteli szolgáltatást végzõk nyilvántartása tartalmazza a nyilvántartásba felvettek a) regisztrálási számát, b) nevét, címét (irányítószám, helység, utca, házszám), c) születési helyét és idejét, d) anyja leánykori nevét, e) szakképesítését (mérlegképes könyvelõi képesítésnél a szakot is), illetve mérlegképesnek elismert — 3. § (3)—(9) bekezdése szerinti — szakirányú egyetemi, fõiskolai végzettséget, f) a szakképesítést igazoló oklevél, bizonyítvány számát, a kiállító intézmény nevét, a kiállítás keltét, g) a regisztráláshoz elõírt számviteli, pénzügyi, ellenõrzési gyakorlat éveinek számát, valamint azt a munkakört, amelyben szakmai gyakorlatát jellemzõen megszerezte, h) a 6. § (1) bekezdése szerinti regisztrálási szakterületét, i) a regisztrálást követõen a szakmai továbbképzésben való igazolt részvételt. (3) A (2) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazhatja, a könyvviteli szolgáltatást végzõ önkéntes adatszolgáltatása alapján a nyilvántartásba felvettek a) telefonszámát, b) a könyvviteli szolgáltatás végzésénél hasznosítható egyéb szakképesítéseket, ezen képesítéseket igazoló oklevél, bizonyítvány számát, a kiállító nevét, a kiállítás keltét, c) az államilag elismert idegennyelv-tudást igazoló, eredményes nyelvvizsga (nyelvvizsgák) típusát, valamint fokozatát. (4) A könyvviteli szolgáltatást végzõkrõl vezetett nyilvántartás adatai közül a (2) bekezdés a), b) pontja szerinti, továbbá a [(2) bekezdés h) pontja, illetve a (3) bekezdés a)—c) pontja szerinti adatok közül] nyilvántartásba vett hozzájárulásának megfelelõ adatok nyilvánosak. A nyilvántartás vezetésével biztosítani kell, hogy a nyilvántartásban szereplõ nyilvános adatokat bárki megismerhesse. A tárgyévben nyilvántartásba vettek regisztrálási számát, nevét, címét, hozzájárulás esetén regisztrálási szakterü-

3740

MAGYAR KÖZLÖNY

letét, valamint a nyilvántartásba vettek adataiban bekövetkezett változást a Magyar Közlöny mellékletében és a Pénzügyi Közlönyben évente kell közzétenni.

5. § (1) A könyvviteli szolgáltatást végzõk nyilvántartásába fel kell venni minden olyan természetes személyt kérelme esetén, aki könyvviteli szolgáltatást kíván nyújtani és megfelel a számviteli törvény 151. §-ának (5) bekezdése szerinti feltételeknek. (2) A könyvviteli szolgáltatást végzõk nyilvántartásába felvételét kérõ természetes személynek a rendelet 1. számú melléklete szerinti adatlapot kell a Pénzügyminisztériumhoz — a Pénzügyminisztérium külön közleményében megjelölt címre — benyújtani. Az adatlapnak kell tartalmaznia a nyilvántartásba vétel feltételeként elõírt legalább hároméves szakmai gyakorlat ismertetését is. A nyilvántartásba vétel adatlapjához mellékelni kell a) a szakképesítést, a képesítést igazoló oklevél, bizonyítvány hitelesített másolatát, b) a 90 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt, c) a fényképet, d) az igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló csekkszelvényt. (3) A Pénzügyminisztérium jogosult a felvételét kérõ adatait — általában a nyilvántartásba vétel elõtt — ellenõrizni, a jelentkezõ pedig külön kérésre köteles az adatok hitelességét alátámasztó eredeti dokumentumokat a kérésben meghatározott idõpontig bemutatni. (4) A nyilvántartásba vett könyvviteli szolgáltatást végzõ a nyilvántartásban szereplõ adatokban bekövetkezett változást, továbbá õ, illetve törvényes képviselõje a nyilvántartásból való törlés okát, indokát, az adatváltozást, a törlést kiváltó ok bekövetkeztét követõ 30 napon belül köteles bejelenteni a Pénzügyminisztérium külön közleményében megjelölt címre. (5) A könyvviteli szolgáltatást végzõk nyilvántartásba vétele iránti eljárásért, valamint a nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítása iránti eljárásért a pénzügyminiszter rendeletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

6. § (1) A mérlegképes könyvelõt — szakképesítésének megfelelõen — a) mérlegképes könyvelõ vállalkozási területen, b) mérlegképes könyvelõ államháztartási területen, c) mérlegképes könyvelõ pénzügyi területen, d) mérlegképes könyvelõ egyéb szervezeti (nonprofit) területen megjelöléssel kell a 4. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásba felvenni.

2002/58. szám

(2) A 3. § (3)—(9) bekezdése szerinti mérlegképes könyvelõi képesítéssel rendelkezõt az ,,Igazolás’’ szerinti szakterületnek, illetve ennek hiányában szakmai gyakorlatának megfelelõen kell az (1) bekezdés szerinti szakterületek közül a vállalkozási, az államháztartási, illetve a pénzügyi szakterület megjelölésével (amelyre igazolást kaphatott volna) a nyilvántartásba felvenni. Ha az egy-egy szakterület igazolt szakmai gyakorlata nem éri el a három évet, de együttesen meghaladja azt, akkor csak egy — a leghosszabb szakmai gyakorlatot jelentõ — szakterület megjelölésével regisztrálható. (3) Amennyiben a 4. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásba felvett mérlegképes könyvelõ bejegyzett szakterületétõl eltérõ szakképesítést szerzett, az új szakképesítésének megfelelõ szakterületre való nyilvántartásba vételt akkor kérheti, ha a szakképesítés megszerzését követõen az új szakterületen hároméves szakmai gyakorlatot igazol. (4) A 3. § (11) bekezdése szerinti okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkezõt vállalkozási szakterület megjelölésével kell a 4. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásban regisztrálni. Amennyiben az (1) bekezdés szerinti más szakterület(ek)en legalább hároméves szakmai gyakorlatot igazol, úgy azon szakterület megjelölésével is regisztrálható. (5) Ha a 8. § (1) bekezdése szerint kiadott igazolvány elveszett, ellopták, megsemmisült, továbbá ha a nyilvántartásba vett nevében, címében változás következett be, valamint ha a 6. § (1) bekezdése szerinti szakterület változik, a könyvviteli szolgáltatást végzõnek az 5. § (2) bekezdése szerint kell eljárnia, a nyilvántartásba bejegyzett adatok változtatását kell kérnie. (6) A nyilvántartásból törölni kell azt a személyt, a) aki a számviteli törvény 152. §-ának (1) bekezdése szerinti továbbképzésben nem vesz részt, részvételét a 10. § (2) bekezdése szerint közzé tett szervezet nem igazolja, illetve aki nem tudja igazoltan kimenteni a továbbképzésben való részvételének hiányát, b) akit a nyilvántartásba vételt követõen a bíróság bûncselekmény elkövetése miatt jogerõsen elítélt és a büntetett elõélethez fûzõdõ hátrányok alól nem mentesült, c) akit a nyilvántartásba vételt követõen a bíróság a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó tevékenység vonatkozásában a foglalkozástól eltiltott, d) aki a nyilvántartásba vételkor, illetve a nyilvántartásba vételt követõen valótlan adatot közölt, a valótlan adatközlés utólagos megállapításakor, e) aki kéri a nyilvántartásból való törlését, f) akit jogerõs bírói ítélet a cselekvõképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezett, g) aki elhalálozott. (7) A nyilvántartásból való törlés esetén a mérlegképes könyvelõ, a 3. § (11) bekezdése szerinti okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkezõ, illetve törvényes képviselõje a 8. § (1) bekezdése szerinti kiadott igazolványt

2002/58. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

köteles a Pénzügyminisztérium külön közleményében megjelölt címre visszajuttatni.

7. §

3741

b) pénzügyi területen a 3. § szerint mérlegképes könyvelõ minõsítéssel rendelkezik, és a módosított 2/1995. (II. 22.) PM rendelet 11. számú melléklete szerint egyéb szervezeti szakon 1. Gazdasági és pénzügyi ismeretek 2. Számvitel, elemzés, ellenõrzés

(1) A 6. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételkor vállalkozási területen mérlegképes könyvelõ lehet az is, aki a) államháztartási területen, vagy b) pénzügyi területen

tantárgyakból gyakorlati-írásbeli vizsgát és szóbeli vizsgát tesz.

a 3. § szerint mérlegképes könyvelõ minõsítéssel rendelkezik, és a módosított 2/1995. (II. 22.) PM rendelet 11. számú melléklete szerint vállalkozási szakon 1. Pénzügyi ismeretek 2. Számvitel és elemzés

8. §

tantárgyakból gyakorlati-írásbeli vizsgát és szóbeli vizsgát tesz. (2) A 6. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételkor vállalkozási területen mérlegképes könyvelõ lehet az is, aki 1978. január 1-je és 1995. december 31-e között árszakértõi képesítést igazoló oklevelet, bizonyítványt kapott, és a módosított 2/1995. (II. 22.) PM rendelet 11. számú melléklete szerint vállalkozási szakon 1. Pénzügyi ismeretek 2. Számvitel és elemzés tantárgyakból gyakorlati-írásbeli vizsgát és szóbeli vizsgát tesz. (3) A 6. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételkor államháztartási területen mérlegképes könyvelõ lehet az is, aki a pénzügyi területen a 3. § szerint mérlegképes könyvelõ minõsítéssel rendelkezik, és a módosított 2/1995. (II. 22.) PM rendelet 11. számú melléklete szerint államháztartási szakon 1. Gazdasági és pénzügyi ismeretek 2. Számvitel, elemzés, ellenõrzés tantárgyakból gyakorlati-írásbeli vizsgát és szóbeli vizsgát tesz. (4) A 6. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételkor pénzügyi területen mérlegképes könyvelõ lehet az is, aki államháztartási területen a 3. § szerint mérlegképes könyvelõ minõsítéssel rendelkezik, és a módosított 2/1995. (II. 22.) PM rendelet 11. számú melléklete szerint pénzügyi szakon 1. Gazdasági és pénzügyi ismeretek 2. Számvitel, elemzés, ellenõrzés tantárgyakból gyakorlati-írásbeli vizsgát és szóbeli vizsgát tesz. (5) A 6. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételkor egyéb szervezeti (nonprofit) területen mérlegképes könyvelõ lehet az is, aki a) államháztartási területen, vagy

(1) A könyvviteli szolgáltatást végzõk nyilvántartásába felvételét kérõ (a továbbiakban: jelentkezõ) adatait, ha a jelentkezõ a számviteli törvényben és jelen rendeletben elõírt követelményeknek megfelel, ha az adatok a szükséges dokumentumokkal alátámasztottak, a Pénzügyminisztérium erre kijelölt szervezeti egysége a 4. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásba felveszi, errõl a jelentkezõt a kérelem elõterjesztéstõl számított 60 napon belül államigazgatási határozattal és a 3. számú mellékletben meghatározott tartalmú igazolvány kiadásával értesíti. (2) Amennyiben a jelentkezõ adatai hiányosak, nem megfelelõen igazoltak, akkor errõl a jelentkezõt az (1) bekezdés szerinti szervezeti egység a kérelem elõterjesztésétõl számított 60 napon belül hiánypótlásra hívja fel, 30 napos hiánypótlási határidõ megadásával. (3) A jelentkezõ a (2) bekezdés szerinti hiánypótlást az errõl szóló értesítés kézhezvételét követõ 30 napon belül teljesítheti. Ez esetben a 60 napos eljárási határidõ a hiánypótlás beérkezésétõl kezdõdik. Amennyiben a jelentkezõ hiánypótlási kötelezettségének az elõírt határidõben nem tesz eleget, úgy a nyilvántartásba vételre irányuló kérelmét el kell utasítani. (4) Amennyiben a jelentkezõ adatai nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek, követelményeknek, akkor errõl a jelentkezõt a kérelem elõterjesztésétõl számított 60 napon belül államigazgatási határozattal, az elutasítás okainak ismertetésével értesíteni kell. (5) A jelentkezõ a (4) bekezdés szerinti határozat ellen a határozat kézhezvételét követõ 15 napon belül a pénzügyminiszterhez címzett fellebbezéssel élhet. A fellebbezés díját a pénzügyminiszter rendeletben határozza meg. A fellebbezést 30 napon belül kell elbírálni, és a döntésrõl a jelentkezõt államigazgatási határozattal kell értesíteni. (6) A pénzügyminiszter fellebbezést elutasító határozatának kézhezvételét követõ 30 napon belül a jelentkezõ az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 72. §-a szerint kérheti a bíróságtól az államigazgatási határozat felülvizsgálatát. (7) A nem szabályozott kérdésekben az Áe. elõírásai szerint kell eljárni.

3742

MAGYAR KÖZLÖNY 9. §

(1) A pénzügyminiszter szakértõkbõl bizottságot (a továbbiakban: bizottság) hoz létre, amelynek feladata a) a regisztrálás folyamatának állandó figyelemmel kísérése és a felmerült, vitatott kérdésekben szakértõi vélemény kialakítása, b) a 10. § (2) bekezdése szerint a szakmai továbbképzés folytatására pályázó szervezetek véleményezése. (2) A bizottság kilenc tagból áll. A bizottságba a szakmai szervezetek négy fõt, a pénzügyminiszter öt fõt delegál. A bizottság elnökét és tagjait a pénzügyminiszter 5 évre nevezi ki. 10. § (1) A számviteli törvény 152. §-ának (1) bekezdése szerinti következõ évi szakmai továbbképzésnek a szakmai szervezetek és az Országos Számviteli Bizottság bevonásával meghatározott tematikáját, idõtartamát, a szakmai továbbképzésben közremûködõ szervezetek pályázati feltételeit a pénzügyminiszter évente, szeptember 30-áig közleményben teszi közzé a Magyar Közlöny mellékletében és a Pénzügyi Közlönyben. (2) A szakmai továbbképzésben közremûködõ, a pályázati feltételeknek megfelelõ — a felnõttképzésrõl szóló 2001. évi CI. törvény szerinti szükséges feltételekkel és gyakorlattal rendelkezõ — szervezetek névsorát, pályázatuk minõsítése alapján, a 9. § szerinti bizottság javaslatának figyelembevételével a pénzügyminiszter minden év december 31-éig nyilvántartásba veszi és közleményben közzé teszi. A továbbképzésben közremûködõ szervezet-

2002/58. szám

nek a nyilvántartásba vétele iránti eljárásért a pénzügyminiszter rendeletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie. (3) A (2) bekezdés szerinti szervezetek által folytatott szakmai továbbképzést, a továbbképzés pályázati feltételeknek megfelelõ lebonyolítását a pénzügyminiszter ellenõrzi. (4) A (2) bekezdés szerinti szervezetek a szakmai továbbképzésben résztvevõknek, az (1) bekezdés szerinti továbbképzés tényleges témaköreirõl, idõpontjairól, idõtartamáról kötelesek igazolást adni. (5) A (2) bekezdés szerinti szervezetek legkésõbb a tárgyévet követõ év január 31-éig — a szakmai továbbképzésben való részvételi kötelezettség teljesítésének igazolása céljából — a Pénzügyminisztériumnak is kötelesek megküldeni azoknak a névsorát (regisztrálási sorszámát, nevét, címét), akik az adott szervezetnél a tárgyévben a szakmai továbbképzésben részt vettek.

Záró és átmeneti rendelkezések 11. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 30. napon lép hatályba. (2) Azoknak a felvételi kérelmét, akik azt 2002. december 31-ig nyújtják be, a kérelem elõterjesztésétõl számított 180 napon belül kell érdemben elbírálni. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

1. számú melléklet a 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelethez Adatlap a könyvviteli szolgáltatást végzõk nyilvántartásba vételéhez A 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) alapján kérem a könyvviteli szolgáltatási tevékenység folytatására jogosító nyilvántartásba történõ felvételemet. Adataim: a) Név (leánykori név): .................................................................................................................................................................... b) Lakcím vagy levelezési cím (irányítószám, helység, utca, házszám): ...................................................................................... .................................................................................................... .................................................................................................... ........ c) Születési helye: ........................................................................... ideje: .............. év .................................. hó .......... nap d) Anyja leánykori neve: .................................................................................................................................................................. e) Telefonszám:* .............................................................................................................................................................................. f) Szakmai képesítés: ........................................................................................................................................................................ mérlegképes oklevél, illetve azzal egyenértékû képesítést igazoló dokumentum száma, kiállító intézmény neve, kiállítás kelte: ................................................................................................................................................................................ .................................................................................................... .................................................................................................... ..

2002/58. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

3743

oklevél szakiránya: ....................................................................................................................................................................... (a 6. § szerint) okleveles könyvvizsgálói oklevél száma, kiállító intézmény neve, kiállítás kelte: ................................................................. .................................................................................................... .................................................................................................... .. g) Egyéb szakmai képesítés* (pl. adótanácsadó): ......................................................................................................................... oklevél, bizonyítvány száma, kiállító intézmény neve, kiállítás kelte: .................................................................................... .................................................................................................... .................................................................................................... .. h) Nyelvvizsga* (nyelv, fokozat): .................................................................................................................................................... i) Számviteli, pénzügyi, ellenõrzési szakmai gyakorlat ismertetése:** Cég neve

Beosztás (munkakör) végzett tevékenység

Mettõl meddig

1. 2. 3. 4. 5. 6. j) Szakterület [a 6. § (1) bekezdése szerint]: .................................................................................................................................. Büntetõjogi felelõsségem tudatában kijelentem, hogy a) a fenti adatok a valóságnak megfelelnek, b) nincs tudomásom olyan körülményrõl, amely a Korm. rendelet szerinti nyilvántartásba történõ felvételemet kizárná. Hozzájárulok/nem járulok hozzá a kérelemben az e), g), h) , j) pontokban szereplõ személyes adataim Korm. rendelet szerinti nyilvánosságra hozatalához.*** [Az a) és b) pontokban szereplõ adatok nyilvánosak.] Kelt: .......................................................................................... ...................................................................... kérelmezõ aláírása * Az e), g) és h) pontok szerinti adatok kitöltése nem kötelezõ. ** Fordított idõrendi sorrendben kell az adatokat megadni. *** A megfelelõ szövegrész, pontjelölés aláhúzandó.

2. számú melléklet a 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelethez Intézmény, kar

Kõrös Fõiskola (Tessedik Sámuel Fõiskola)

Szak

Közgazdász, Pénzügyi szak, vállalkozási pénzügyek szakirány Miskolci Egyetem Dunaújvárosi Fõiskolai Kar Közgazdász, Gazdálkodási szak, számviteli szakspecializáció Kossuth Lajos Tudományegyetem Okleveles közgazdász, Gazdálkodási szak, számvitel-pénzügy. szakirány Debreceni Agrártudományi Egyetem Agrármérnök, Vállalkozás szervezési szakirány Mezõgazdasági Tud. Kar Debreceni Agrártudományi Egyetem Agrármérnök, Kereskedelmi marketing szakMezõgazdasági Tud. Kar irány

Évfolyam

1997-tõl 1996-tól 1999-tõl 1998-tól 1998-tól

3744

MAGYAR KÖZLÖNY Intézmény, kar

2002/58. szám

Szak

Debreceni Agrártudományi Egyetem Mezõgazdasági Tud. Kar Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem** Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem** Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Fõiskola* Pénzügyi és Számviteli Fõiskola* Pénzügyi és Számviteli Fõiskola* Pénzügyi és Számviteli Fõiskola Pénzügyi és Számviteli Fõiskola Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar

Évfolyam

Gazdasági Agrármérnök szak

1998-tól

Közgazda Ipari szak Közgazda Agrár szak Közgazda Belkereskedelmi szak Közgazda Közlekedési szak Közgazda Pénzügyi szak Közgazda Gazdálkodási szak Tanár ,,B’’ szak Okleveles közgazdász, Gazdálkodási szak Számviteli minõsített specializáció Közgazdász Számviteli szak Közgazdász Pénzügyi szak Közgazdász Gazdasági lnformatikai szak Üzemgazdász/Közgazdász, Számviteli Vállalatgazdálkodási Kar/szak Üzemgazdász/Közgazdász, Pénzügyi Kar/szak Gazdálkodási szak, pénzügyi-számviteli szakirány Gazdasági Agrármérnök szak, Pénzügyi-számviteli szakirány

1994-ig 1994-ig 1994-ig 1994-ig 1994-ig 1993-tól folyamatosan 1994-tõl 1993-tól 1993-tól 2000-tõl 1993-ig 1993-ig 1997-tõl 2000-tõl

* Budapesti Gazdasági Fõiskola. ** Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem.

3. számú melléklet a 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelethez a) oldal PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM R egisztrálási szám: IGAZOLVÁNY könyvviteli szolgáltatást végzõk nyilvántartásba vételérõl Személyi azonosító adatok

Név: Születési hely, idõ: Anyja neve: Regisztrálási szakterület:

2002/58. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

3745 b) oldal

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM A Pénzügyminisztérium a 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet alapján könyvviteli szolgáltatás végzése céljából ........................................................ számon nyilvántartásba vette. Fénykép helye

Ezen nyilvántartásba vétel alapján az igazolvány tulajdonosa könyvviteli szolgáltatási tevékenység folytatására jogosult. Az igazolvány érvényes: ...................................................-tõl a visszavonásig Budapest, ...........................................................................

P. H.

..................................................................... aláírás

A Kormány 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelete

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a) radioaktív anyagok csomagolására és csomagolásának hulladékára, b) közúti, vasúti, hajózási és légi szállítótartályokra.

a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól

Értelmezõ rendelkezések

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 14. §-a (6) bekezdésének a) pontjában, valamint 59. §-a (1) bekezdésének h) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következõket rendeli el: A rendelet hatálya 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a) az ország területén forgalmazott termék csomagolására és a csomagolási hulladékra, b) azokra a természetes személyekre, jogi személyekre és gazdálkodó szervezetekre [Ptk. 685. § c) pont], akiknél, illetve amelyeknél a csomagolás elõállítása történik, csomagolási hulladék keletkezik, vagy akik, illetve amelyek a csomagolási hulladékkal kapcsolatos tevékenységet folytatnak.

2. § (1) E rendelet alkalmazásában a) csomagolás: csomagolóanyag, -eszköz, illetve olyan termék, amelyet termék, áru befogadása, megóvása, kezelése, szállítása, csoportosítása és kínálása érdekében felhasználnak; b) csomagolási hulladék: hulladéknak minõsülõ minden csomagolás; c) anyagában történõ hasznosítás: a Hgt. 18. § (1) bekezdés a) —b) pontjaiban és (2) bekezdésében meghatározott hulladékhasznosítás; d) hasznosítási díj (licencdíj): a koordináló szervezet részére, az általa a visszavételi, hasznosítási és az ezzel összefüggõ adatszolgáltatási kötelezettség a Hgt. szerinti kötelezettõl történõ átvállalása fejében, az átvett csomagolási hulladék fajtája és mennyisége függvényében meghatározott díj; e) gyártó: a csomagolt termék elsõ forgalomba hozója, behozatal esetén importálója.

3746

MAGYAR KÖZLÖNY

(2) A csomagolás lehet a) a fogyasztói (elsõdleges) csomagolás, amely értékesítési egységet képez a végsõ felhasználó vagy fogyasztó számára a vásárláskor, beleértve a gyorsétkeztetésnél alkalmazott egyszerhasználatos, eldobható edényeket és evõeszközöket is; b) gyûjtõ- (másodlagos) csomagolás az, amely a vásárlás helyén meghatározott értékesítési egységet foglal össze, a végsõ felhasználó vagy fogyasztó részére történõ értékesítéstõl függetlenül, vagy a fogyasztói csomagolástól elkülöníthetõ anélkül, hogy annak tulajdonságait megváltoztatná; c) szállítási (harmadlagos) csomagolás: a fogyasztói vagy gyûjtõcsomagolás kezelését és szállítását, továbbá a fizikai kezelésnél és szállításnál történõ károsodás elkerülését elõsegítõ csomagolás.

A csomagolás elõállítására és jelölésére vonatkozó követelmények 3. § (1) Nem forgalmazható olyan csomagolás, illetve nem helyezhetõ el termék olyan csomagolásban, amelyben, illetve amelynek csomagolásában, illetve annak összetevõiben — a (2) bekezdés kivételével — az ólom, kadmium, higany és króm(VI) (a továbbiakban együtt: nehézfém) összesített koncentrációja a 0,01 tömegszázalékot meghaladja. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem terjed ki: a) az ólomkristályüveg csomagolásra, b) a csomagolási célra használt üvegre, ha az anyagában hasznosított üvegcserépbõl származik, c) a mûanyag ládára, illetve raklapra, ha anyagában történõ hasznosítás eredményeként állítják elõ. (3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben az (1) bekezdésben meghatározott tilalom akkor nem terjed ki, ha a) csomagolási hulladéknak minõsülõ mûanyag alapanyagú láda, raklap kerül felhasználásra, b) az új alapanyag tömege a felhasznált hulladék tömegének 20%-át nem haladja meg, c) nehézfém a gyártás során nem kerül felhasználásra, d) az elõállított mûanyag ládák és raklapok olyan elosztó, illetve hasznosító rendszerbe kerülnek, ahol élettartamuk alatt a rendszerben maradásuk 90%-os arányban biztosított, és e) a mûanyag ládák és raklapok felhasználása egyedi nyilvántartásra kerül. (4) A (2) bekezdés c) pontja szerinti mûanyag ládákat, raklapokat a nehézfémtartalomra utaló azonosító jelzéssel kell ellátni. Az azonosító jelzéssel ellátott mûanyag ládák, raklapok visszagyûjtését és újrahasználatát, hasznosítását a gyártó, illetve a forgalmazó köteles biztosítani.

2002/58. szám 4. §

A csomagolás összetételére, valamint újrafelhasználható, újrahasznosítható (ideértve az anyagában történõ hasznosítást is) jellegére vonatkozó általános követelményeket az 1. számú melléklet tartalmazza. A részletes szakmai követelményeket — a Hgt. 14. § (6) bekezdésének b) pontja alapján — a tevékenység szabályozásáért felelõs miniszter rendeletben állapítja meg.

5. § (1) A gyártó a csomagolás anyagára, hulladékára, illetve a csomagolási hulladék kezelési módjára utaló azonosító jelölést (a továbbiakban: azonosítást) alkalmazhat. Amennyiben a gyártó az azonosításról döntött, — a külön jogszabályban meghatározott egyéb jelöléseken kívül — kizárólag a 2. számú mellékletben meghatározott azonosítási rendszert, illetve módokat alkalmazhatja. Az ennek meg nem felelõ vagy megtévesztõ azonosításokat, jelöléseket — a forgalomba hozatal elõtt — el kell távolítani a csomagolásról. (2) A csomagoláson vagy a csomagoláshoz rögzített címkén — a külön jogszabályban meghatározottakon túlmenõen — az azonosításnak a) jól láthatónak, b) tartósnak, valamint c) a csomagolás felnyitása után is jól olvashatónak kell lennie. (3) Jogszabály a csomagolás anyagára, hulladékának kezelési módjára vonatkozó azonosítás vagy más jelölés kötelezõ alkalmazását elrendelheti.

A csomagolási hulladék kezelésére vonatkozó elõírások 6. § (1) A Hgt. 56. §-ának (8) bekezdésében meghatározott hasznosítási arány teljesítése érdekében a csomagolási hulladék — más hulladéktól elkülönített — visszavételét, valamint újrahasználatát, hasznosítását a gyártónak, illetve — külön jogszabály alapján — a forgalmazónak kell biztosítania. (2) A gyártó, illetve — külön jogszabály alapján — a forgalmazó az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét saját maga teljesíti, vagy hasznosításra erre engedéllyel rendelkezõ gazdálkodó szervezetnek átadással teljesítheti, illetve az arra alkalmas csomagolás újrahasználatát biztosítja. A visszavételi és hasznosítási kötelezettség önállóan, más gyártókkal együtt, vagy a Hgt. 11. §-a szerinti hasznosítást koordináló szervezet (a továbbiakban: koordináló szervezet) útján teljesíthetõ.

2002/58. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(3) A termékértékesítést a fogyasztó számára végzõ gyártó mentesül a visszavételi és hasznosítási kötelezettség teljesítése alól, ha a fogyasztó számára értékesített termék fogyasztói (elsõdleges) csomagolása az éves szinten a) mûanyag vagy fém esetén összesen 200 kg-ot, b) papír esetén 500 kg-ot, c) üveg esetén 800 kg-ot nem haladja meg. (4) A termékértékesítést a fogyasztó számára végzõ gyártó a visszavételi és hasznosítási kötelezettség átadásáról a csomagolást elõállítóval megállapodhat, ha a fogyasztó számára értékesített termék fogyasztói (elsõdleges) csomagolása az éves szinten a) mûanyag vagy fém esetén összesen 500 kg-ot, b) papír esetén 1000 kg-ot, c) üveg esetén 2000 kg-ot nem haladja meg. Amennyiben a termékértékesítést a fogyasztó számára végzõ gyártó a csomagolást nem közvetlenül az azt elõállítótól szerzi be, gyártónak a csomagolóanyag, illetve eszköz elsõ megrendelõjét kell tekinteni. Megállapodásnak minõsül a csomagolóanyagon, illetve -eszközön nyilvántartott koordináló szervezet által elõírt jelzés feltüntetése.

7. § (1) A fogyasztó kérheti a forgalmazótól, hogy részére a terméket, árut szállítási (harmadlagos), illetve gyûjtõ- (másodlagos) csomagolás nélkül adja át, illetõleg azt a forgalmazónál hagyhatja. A fogyasztó kérelme csak abban az esetben utasítható el, ha az a) veszélyeztetné a termék biztonságos üzembe helyezését, b) a használatának biztonságát, c) a termék a csomagolás nélkül biztonságosan nem szállítható, vagy d) jogszabály kizárja. (2) Az a forgalmazó, akinél az általa értékesített termék szállítási (harmadlagos), illetve gyûjtõ- (másodlagos) csomagolása az éves szinten a) mûanyag vagy fém esetén összesen 500 kg-ot, b) papír esetén 1000 kg-ot, c) üveg esetén 2000 kg-ot meghaladja, szállítási (harmadlagos), illetve gyûjtõ(másodlagos) csomagolás visszavételét — jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában — nem tagadhatja meg.

A nyilvántartásba vétel, a nyilvántartás kezelése 8. § (1) A koordináló szervezetet, illetve — amennyiben nem csatlakozott koordináló szervezethez — a gyártót, vala-

3747

mint a külön jogszabályban meghatározott forgalmazót (a továbbiakban együtt: kötelezett) a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Fõfelügyelõség (a továbbiakban: Fõfelügyelõség) nyilvántartásba veszi. (2) A koordináló szervezethez nem csatlakozott gyártó, valamint a külön jogszabályban meghatározott forgalmazó kötelezett nyilvántartásba vétel iránti kérelmet — a Hgt., valamint e rendelet szerinti kötelezettség keletkezését követõ 15 napon belül — nyújt be, amelynek tartalmazza: a) a kötelezett nevét, székhelyét, adószámát, és b) a 3. számú mellékletében meghatározott adattartalommal a 6. § (2) bekezdése szerinti kötelezettség teljesítésének módját. (3) Az a koordináló szervezethez csatlakozott gyártó, amely valamely csomagolásfajta hasznosítását önállóan vagy más gyártókkal együtt teljesíti, nyilvántartásba vétel tekintetében koordináló szervezethez nem csatlakozott gyártónak minõsül. (4) A nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez csatolni kell: a) a nem gazdasági társaságként mûködõ gazdálkodó szervezet jogerõs bírósági bejegyzésének megtörténtét igazoló közhiteles okmányokat; b) gazdasági társaság, illetve egyéni cég esetén három hónapnál nem régebbi eredeti cégkivonatot, továbbá a cégbíróságon iktatott, de még el nem bírált változásbejegyzési kérelem hiteles másolatát; c) a cég képviseletére vagy jegyzésére jogosult személy eredeti aláírási címpéldányát vagy annak közjegyzõ által hitelesített másolatát; d) a tevékenységgel összefüggõ, külön jogszabályokban elõírt engedély, hatósági igazolás hiteles másolatát. (5) Az a koordináló szervezet vehetõ nyilvántartásba, amely a külön jogszabály1 szerint közhasznú jogállásúnak minõsül, teljesíti a (2) bekezdés a) pontjában, valamint (4) bekezdésben foglaltakat, továbbá a) amelynek szolgáltatásait bárki igénybe veheti az alapszabályban vagy alapító okiratában meghatározott feltételek teljesítése esetén, b) amely alkalmas a hasznosítási kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó adatok kezelésére, c) az alaptevékenységhez szükséges mértékû alaptõkével, illetve induló vagyonnal rendelkezik, valamint d) csatolja üzletszabályzatának tervezetét, ideértve az általános szerzõdési feltételeket is. (6) A koordináló szervezet az (5) bekezdés b) pontja szerint adatok kezelésére akkor alkalmas, ha a) vállalja valamennyi csatlakozott gyártó visszavételi, újrahasználati, hasznosítási kötelezettségéhez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítését, és b) biztosítani tudja az érintett gyártók, valamint a csomagolás újrahasználatának, illetve a csomagolási hulladék hasznosításának olyan nyilvántartását, amely alapján megállapítható a Hgt.-ben meghatározott kötelezõ hasznosítási arány teljesítése. 1

A közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. törvény.

3748

MAGYAR KÖZLÖNY

(7) Az a koordináló szervezet rendelkezik az alaptevékenységhez szükséges mértékû alaptõkével, illetve induló vagyonnal, amelynek mértéke a) regionális tevékenységet folytatni kívánó koordináló szervezet esetén 25 millió Ft-ot, b) országos tevékenységet folytatni kívánó koordináló szervezet esetén 50 millió Ft-ot eléri.

9. § (1) A nyilvántartásba vételrõl a Fõfelügyelõség a kérelem benyújtását követõ 30 napon belül dönt. (2) A Fõfelügyelõség kötelezettet elsõ alkalommal két évre veszi nyilvántartásba, amely a továbbiakban öt évre — több alkalommal — meghosszabbítható. (3) A Fõfelügyelõség a kérelmet elutasítja, ha a kötelezett a hiánypótlásnak felhívás ellenére sem nem tesz eleget, vagy a jogszabályi feltételeknek nem felel meg. (4) A nyilvántartás a következõket tartalmazza: a) a kötelezett azonosító adatait, mûködési területét, b) a csomagolás újrahasználatára, illetve a csomagolási hulladék hasznosítására vonatkozó kötelezettség teljesítésének módját, c) a koordináló szervezet esetén — az a) és b) pontokban foglaltakon túlmenõen — a csatlakozottak számára elõírt jelet, amely utal a szervezethez való tartozásra. (5) A kötelezett a nyilvántartásba vételt követõen köteles a 8. § (2)—(4) bekezdésekben felsorolt adatokkal kapcsolatos minden változást a Fõfelügyelõségnél a változást bekövetkezésétõl számított 15 napon belül írásban — a változás tényét igazoló dokumentum csatolásával — bejelenteni. (6) A koordináló szervezet tevékenységét a nyilvántartásba vételt követõen kezdheti meg.

10. § (1) Ha a kötelezett az e rendeletben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság a külön jogszabályban meghatározottak szerint hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi. (2) Amennyiben az ismételten kiszabott bírság nem vezet eredményre, Fõfelügyelõség az eredménytelenség megállapítását követõ 90. napon a kötelezettet törli a nyilvántartásból. A nyilvántartásból törlést kimondó határozat kézhezvétele és jogerõre emelkedése közötti idõszakban a koordináló szervezet tevékenységével összefüggõ új szerzõdést már nem köthet. (3) A törlést kimondó határozat jogerõre emelkedésével a) a koordináló szervezet tevékenységét nem folytathatja tovább,

2002/58. szám

b) más kötelezett pedig olyan tevékenységet nem folytathat, amely az e rendelet szerinti kötelezettségével öszszefügg.

A hasznosítási díj megállapítása 11. § (1) A koordináló szervezet a csomagolási hulladék hasznosítására vonatkozó, valamint adatszolgáltatási kötelezettségének körében, rendszeres idõközönként megállapítja a különbözõ csomagolásfajtákra vonatkozó hasznosítási díj mértékét és számításának módját, valamint koordináló szervezethez való csatlakozás — különbségtétel nélkül érvényesülõ — feltételeit. (2) A hasznosítási díj mértékét, számításának módját, megállapításának idõpontját és a szervezethez való csatlakozás feltételeit a koordináló szervezet — az érintett gyártók, hulladékhasznosítók, az önkormányzati szövetségek és a környezetvédelmi célokra alakult társadalmi szervezetek részvételével létrehozott tanácsadó testület javaslatának figyelembevételével — a Fõfelügyelõségnek bejelenti. (3) A koordináló szervezet által megállapított hasznosítási díj egy, de legfeljebb két évre alkalmazható. A gazdasági körülmények lényeges változása miatt, a (2) bekezdés szerinti tanácsadó testület döntése alapján, a megállapított hasznosítási díj egy évnél rövidebb idõszakra is alkalmazható. (4) A hasznosítási díj mértékét és számításának módját a környezetvédelemért felelõs minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni. (5) A (2) bekezdés szerinti, legfeljebb 15 tagú tanácsadó testületbe az érintett gyártók, forgalmazók, hulladékhasznosítók, az önkormányzati szövetségek, valamint a környezetvédelmi célokra alakult társadalmi szervezetek egyenlõ arányban delegálnak képviselõt. A tanácsadó testület maga határozza meg ügyrendjét. Az ügyrendet és a hasznosítási díjra vonatkozó döntést a testület teljes ülésen hozza meg, az elfogadáshoz a tagok szavazatának 86%-a szükséges.

A csomagolással és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos információs rendszer 12. § (1) Nyilvántartást vezet a) a gyártó a csomagolás jellegérõl, a csomagoláshoz felhasznált anyagok megnevezésérõl (a nemzetközi ún. HS kódszámok alkalmazásával), fajtájáról, mennyiségérõl, valamint a csomagolás újrahasználatra, hasznosításra alkalmasságáról, b) a kötelezett a visszavett és újrahasznált csomagolás mennyiségérõl, továbbá a kötelezett és a hulladékhaszno-

2002/58. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

sító a visszavett csomagolási hulladék jellegérõl, hasznosításáról és mennyiségérõl, illetve e rendelet szerinti kötelezettségeinek teljesítésérõl. (2) A gyártó, valamint a kötelezett az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás alapján a Fõfelügyelõségnek a tárgyévet követõ év január 31. napjáig adatot szolgáltat. (3) Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell különösen: a) koordináló szervezet esetén a vele szerzõdéses kapcsolatban álló gazdálkodó szervezetek felsorolását; b) a felhasznált csomagolás minden anyagkategória szerinti mennyiségével, továbbá újrahasznált mennyiségével kapcsolatos adatokat; c) a háztartási és háztartáson kívül keletkezett csomagolási hulladék esetében a közremûködésével hasznosított és ártalmatlanított mennyiségeket anyagkategóriák szerint, továbbá anyagkategória szerint a hasznosított és az anyagában hasznosított mennyiségekkel kapcsolatos adatokat. Az adatszolgáltatást a kötelezett az e rendelet 4. számú melléklete szerinti tartalommal teljesíti. (4) Az adatszolgáltatásnak a kötelezett által vezetett nyilvántartással való egyezõségét, valamint a gyártó nyilvántartását Fõfelügyelõség ellenõrzi. (5) Az adatszolgáltatás, valamint a hatósági ellenõrzés alapján rendelkezésre álló adatokból a Fõfelügyelõség, csomagolással, illetve csomagolási hulladékkal kapcsolatos nyilvános információs rendszert hoz létre. (6) Az információs rendszer tartalmazza — anyagfajtánként és összesítve — a csomagoláshoz felhasznált anyagok mennyiségét, megnevezését (a nemzetközi ún. HS kódszámok alkalmazásával), hasznosíthatóságuk, anyagában történõ hasznosítás vagy újrafelhasználásra való alkalmasságuk jellemzõit, valamint a hasznosításra, ártalmatlanításra kerülõ csomagolási hulladék jellemzõit, illetve mennyiségét.

Az egyes hatóságok ellenõrzései

3749 Záró rendelkezések 14. §

(1) Ez a rendelet 2003. január 1. napján lép hatályba. A nem e rendeletnek megfelelõen elõállított termékeket és csomagolásokat 2004. január 1-jéig a forgalomból ki kell vonni. (2) A 3. § (2) bekezdésének meghatározott kivétel a) a 3. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti esetben 2006. június 30-ig, b) 3. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti esetben 2009. február 9-ig alkalmazható. (3) E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdetõ 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következõ jogszabályaival részben összeegyeztethetõ szabályozást tartalmaz: — a Tanács 94/62/EK irányelve a csomagolásokról és a csomagolási hulladékokról, — a Bizottság 97/129/EK határozata a csomagolóanyagok jelölési rendszerének létrehozásáról az Európai Parlament és a Tanács a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK irányelvének megfelelõen, — a Bizottság 97/138/EK határozata az Európai Parlament és a Tanács a csomagolásról és a csomagolási hulladékokról szóló 94/62/EK irányelvének megfelelõ adatbázis létrehozásához szükséges adatlapok bevezetésérõl, — a Bizottság 1999/177/EK határozata mûanyag ládákra és mûanyag raklapokra vonatkozó eltérés feltételeinek megállapításáról a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK irányelvben megállapított nehézfémkoncentráció-szintekkel kapcsolatban, — a Bizottság 2001/171/EK határozata a 94/62/EK irányelvben megállapított nehézfémkoncentráció-határértékektõl való eltérésrõl az üveg csomagolások esetében. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

13. § (1) Az e rendelet a) 3. § (4) bekezdése szerinti azonosító jelölés és 4. §-a szerinti azonosítás használatát a fogyasztóvédelmi hatóság, b) 3. § (1) bekezdésében meghatározott határérték betartását az egészségügyi hatóság külön jogszabály2 rendelkezései szerint ellenõrzi. (2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó, a Hgt. és e rendelet szerinti egyéb kötelezettségek teljesítését a Fõfelügyelõség ellenõrzi. 2 A fogyasztóvédelemrõl szóló 1997. évi CLV. törvény, az élelmiszerekrõl szóló 1995. évi XC. törvény.

1. számú melléklet a 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelethez Általános követelmények a csomagolás összetételére, valamint újrafelhasználható és újrahasznosítható (ideértve anyagában hasznosítható) jellegére vonatkozó lényegi követelmények 1. A csomagolás gyártására és összetételére vonatkozó követelmények — A csomagolást úgy kell elõállítani, hogy a csomagolás térfogata és tömege arra a minimálisan elégséges mennyi-

3750

MAGYAR KÖZLÖNY

ségre korlátozódjék, amely fenntartja a csomagolt termék és a fogyasztó számára a biztonságosság, higiénia és elfogadhatóság szükséges szintjét. — A csomagolást úgy kell megtervezni, elõállítani és forgalmazni, hogy lehetõvé tegyék annak újrahasználatát vagy hasznosítását [beleértve az anyagában történõ hasznosítást (újrafeldolgozást)], és minimumra csökkentsék annak a környezetre gyakorolt hatását, amikor a csomagolási hulladékok vagy a csomagolási hulladékgazdálkodási mûveletek anyagmaradékát ártalmatlanítják. — A csomagolást úgy kell elõállítani, hogy minimumra csökkentsék az ártalmas és más veszélyes anyagok jelenlétét bármilyen csomagolási összetevõ vagy csomagolóanyag alkotóelemei között, tekintettel azoknak a levegõbe kibocsátott anyagban, salakban vagy csurgalékvízben való jelenlétére, amikor a csomagolást vagy a gazdálkodási mûveletekbõl származó anyagmaradékokat vagy a csomagolási hulladékot elégetik vagy hulladék lerakóhelyen ártalmatlanítják. 2. A csomagolás újrahasználható jellegére vonatkozó követelmények Az alábbi követelményeket egyidejûleg kell kielégíteni: — a csomagolás fizikai tulajdonságainak és jellemzõinek lehetõvé kell tenniük több fordulót, vagy visszatérést (rotációt) a felhasználás rendes körülményei között elõre látható feltételek mellett;

2002/58. szám

— teljesíteniük kell a hasznosítható csomagolásra vonatkozó sajátos követelményeket, amikor a csomagolást már nem használják fel újra, és ezáltal hulladékká válik. 3. A csomagolás hasznosítható jellegére vonatkozó követelmények — Az anyagában történõ hasznosítás: a csomagolást úgy kell elõállítani, hogy a piacképes termékek gyártása során felhasznált anyagok bizonyos súlyszázalékának visszaforgatását lehetõvé tegyék. E százalékos arány megállapítása azon anyagtípustól függõen változhat, amelybõl a csomagolás összetevõdik. — Az energia-visszanyerés formájában hasznosítható csomagolás: az energia-visszanyerés céljából feldolgozott csomagolási hulladéknak minimális alsó fûtõértékkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy lehetõvé tegye az energia-visszanyerés optimalizálását. — A komposztálás formájában hasznosítható csomagolás: a komposztálás céljából feldolgozott csomagolási hulladéknak olyan biológiai úton lebontható jelleggel kell rendelkeznie, hogy az ne akadályozza az elkülönített begyûjtést és azt a komposztálási eljárást vagy tevékenységet, amelynek azt alávetik. — Biológiai úton lebontható csomagolás: a biológiai úton lebontható csomagolásnak olyan összetétellel kell rendelkeznie, hogy képes legyen fizikai, kémiai, termikus vagy biológiai bomlásra úgy, hogy a levegõ jelenlétében végsõ soron szén-dioxiddá, biomasszává, vízzé vagy levegõ kizárása mellett elsõsorban metánná bomoljon.

2. számú melléklet a 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelethez Azonosítási rendszer Az alkalmazott számozás 1—6-ig mûanyagra, 20—22-ig papírra és kartonra, 40—41-ig fémre, 50—51-ig fára, 60—61-ig textilre 70—72-ig üvegre és 80—98-ig kompozitokra vonatkozik. Az azonosítási rendszer az illetõ anyagra rövidítést is használhat. Az anyagokat számozási rendszerrel, illetõleg rövidítéssel lehet azonosítani. Az azonosító jelek a csomagolás újrahasználható vagy hasznosítható jellegére utaló grafikus jel alatt jelenjenek meg.

Mûanyagok számozási és azonosítási rendszere: Anyag

Rövidítés

Számozás

PET

1

HDPE

2

PVC

3

LDPE

4

Polipropilén

PP

5

Polisztirol

PS

6

Polietilén-tereftalát Nagysûrûségû polietilén Polivinilklorid Kissûrûségû polietilén

2002/58. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

3751

Papír és karton számozási és azonosítási rendszere: Anyag

Hullámlemez Nem hullámlemez jellegû karton Papír

Rövidítés

Számozás

PAP PAP PAP

20 21 22

Rövidítés

Számozás

FE ALU

40 41

Rövidítés

Számozás

FOR FOR

50 51

Rövidítés

Számozás

TEX TEX

60 61

Rövidítés

Számozás

GL GL GL

70 71 72

Rövidítés*

Számozás

Fémek számozási és azonosítási rendszere: Anyag

Acél Alumínium Faanyagok számozási és azonosítási rendszere: Anyag

Fa Parafa Textíliák számozási és rövidítési rendszere: Anyag

Gyapot Juta Üvegek számozási és rövidítési rendszere: Anyag

Színtelen üveg Zöld üveg Barna üveg Kompozitok számozási és rövidítési rendszere: Anyag

Papír és karton/különbözõ fémek Papír és karton/mûanyag Papír és karton/alumínium Papír és karton/ónozott lemez Papír és karton/mûanyag/alumínium Papír és karton/mûanyag/alumínium/ónozott lemez Mûanyag/alumínium Mûanyag/ónozott lemez Mûanyag/különbözõ fémek Üveg/mûanyag Üveg/alumínium Üveg/ónozott lemez Üveg/különbözõ fémek

80 81 82 83 84 85 90 91 92 95 96 97 98

* A rövidítés a kompozitoknál mindig C és a fõkomponens. A rövidítéseknél mindig kizárólag nagybetûket lehet használni.

Kompozitok: több különbözõ anyagból felépülõ rendszerek, ahol az egyes összetevõk kézzel vagy egyszerû eszközökkel nem választhatók szét. A rendelet értelmezésében kompozitoknak tekinthetõk azon — ilyen jellegû — rendszerek, ahol a fõkomponens 90%-nál kisebb tömegszázalékban van jelen.

3752

MAGYAR KÖZLÖNY

2002/58. szám

3. számú melléklet a 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelethez Koordináló szervezethez nem csatlakozott gyártó, illetve külön jogszabály rendelkezései szerinti forgalmazó esetén

Betétdíjas rendszer:

Anyag

Üveg

Csomagolás típus

Palack

Termék

Italok Egyéb

Tároló Mûanyag

Tartály, hordó >20L, <250L

Élelmiszer

Hordók >250L

Élelmiszer

Nem élelmiszer

Nem élelmiszer ,,Nagy zsákok’’ Palackok

Italok Egyéb

Dobozok Konténerek Rekeszek Raklapok Karton

Dobozok Szalag Alkatrész Raklapok

Fémek

Alumínium

Tartályok <50L

Élelmiszer Nem élelmiszer

Acél

Tartályok >50L, <300L

Élelmiszer

Tartályok <50L

Élelmiszer

Nem élelmiszer Nem élelmiszer

Tartályok >50L, <300L Fa

Dobozok Rekeszek Tartályok Raklapok Raklapok, dobozok


Újrahasz nálható csomagolás ban levõ termék mennyisége [Liter] vagy [kg]

Forgalom ban levõ újrahasznál ható egységek száma

Átlagos éves megtett körök száma

Átlagos élettartam

2002/58. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

3753

4. számú melléklet a 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelethez Az adatszolgáltatás tartalmi követelményei A piacra kerülõ csomagolás mennyisége [tonna]: Anyag

Üres csomagolóeszköz gyártása

Import (üres csomagolóeszköz és feltöltött csomagolás)

Export (üres csomagolóeszköz és feltöltött csomagolás)

Hazai piacra kerülõ mennyiség

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

Üveg Mûanyag

PET PE PVC PP PS Egyéb Összesen

Papír és karton Fémek

Acél Alumínium Összesen

Összetett anyagok (kompozitok) Fa Egyéb Összesen A (3) és (4) számú oszlopot fel kell osztani üres csomagolóeszközökre és töltött csomagolásra, vagy jelezni kell, hogy nincsen export vagy import. Az egyes mûanyag kategóriák megoszlására, az összetett anyagokra, valamint a fára vonatkozó adatok szolgáltatása önkéntes alapú. (A sötétített cellák kitöltése szintén önkéntes alapú.) Az összetett anyagokra (kompozitok) vonatkozó adatok szerepelhetnek a meghatározó anyaguknak megfelelõen teljes tömegük alapján, vagy külön sorban, ezt viszont külön jelezni kell.

Újrahasználható csomagolás:

Anyag

Üveg

Csomagolás típus

Palack Tároló

Termék

Italok Egyéb

A termékek teljes Újrahasz - mennyisége Forgalom nálható újra ban levõ csomagolás - használható, újrahasználban levõ valamint hatók egytermék egyezõ ségszáma mennyisége típusú egyutas csomagolásban


Becsült élettartam és a gyártó által évente a forgalomból kivont ,,újrahasz nálható’’ egységek száma és együttes tömege

Azonos típusú egyutas csomagolások a piacon

3754

MAGYAR KÖZLÖNY

Anyag

Mûanyag

Csomagolás típus

Tartály, hordó >20L, <250L


Hordók >250L


,,Nagy zsákok’’ Palackok

Karton

Fémek Alumínium

Tartályok <50L

Tartályok <50L Tartályok >50L, <300L

Fa


Becsült élettartam és a gyártó által évente a forgalomból kivont ,,újrahasz nálható’’ egységek száma és együttes tömege

Azonos típusú egyutas csomagolások a piacon

Italok Egyéb

Dobozok Konténerek Rekeszek Raklapok Dobozok Szalag Alkatrész Raklapok

Tartályok >50L, <300L Acél

Termék

A termékek teljes Újrahasz - mennyisége Forgalom nálható újra ban levõ csomagolás - használható, újrahasználban levõ valamint hatók egytermék egyezõ ségszáma mennyisége típusú egyutas csomagolásban

2002/58. szám

Élelmiszer Nem élelmiszer Élelmiszer Nem élelmiszer Élelmiszer Nem élelmiszer Élelmiszer Nem élelmiszer

Dobozok Rekeszek Tartályok Raklapok Raklapok, dobozok

Kitöltési magyarázat: A fenti táblázatot a betétdíjas, illetve a ,,vegyes’’ (betétdíjas és ,,egy-utas’’) megoldásokat alkalmazó kötelezetteknek kell kitölteni. Lehetõleg le kell bontani az ital/étel/nem étel általános kategóriákat elemeire, mint ásványvíz, üdítõ italok, tej, alkohol tartartalmú italok. Forgalomban levõ egységek: az egységek darabszámát jelenti, melyek a visszaváltási rendszerben találhatóak. Éves körök száma: az egység által éves szinten átlagosan megtett körök számát jelenti. Az italokra és folyadékokra vonatkozó mennyiségek literben, míg minden más esetben kilogrammban szerepeltetendõk.

2002/58. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

3755

A kötelezett által forgalomba hozott csomagolásokból származó, Magyarországon kezelt csomagolási hulladék mennyisége (tonnában) Ártalmatlanított mennyiség

Hasznosított mennyiség

Anyag

Anyagában történõ Biológiai Összesen hasznosí úton tásra történõ válogatva haszno sítás

Egyéb anyagában történõ haszno sítás

Összes anyagában történõ haszno sítás

Energeti kai hasznosítás

Más haszno sításiforma

Összes haszno sítás

Égetés

Lerakás

Üveg Mûanyag



Alumínium Acél Összesen

Társított anyagok (kompozitok) Fa Egyéb Összesen

A kötelezett által forgalomba hozott, az országon belül keletkezõ, de külföldön hasznosított csomagolási hulladék mennyisége (tonnában) Hasznosított mennyiség Anyag

Üveg M´úanyag


Biológiai úton történ´´ o hasznosítás

Egyéb anyagában történ´´ o hasznosítás

Összes anyagában történ´´ o hasznosítás

Energetikai hasznosítás

Más hasznosítási forma

Összes hasznosítás

3756

MAGYAR KÖZLÖNY

2002/58. szám

Hasznosított mennyiség Anyag









Társított anyagok Fa Egyéb Összesen

Az országon kívül keletkez´´ o, de azon belül hasznosított csomagolási hulladék mennyisége (tonnában) Hasznosított mennyiség Anyag






Üveg M´úanyag




Társított anyagok Fa Egyéb Összesen

Kitöltési magyarázat: 1. Az ,,összesen’’ elnevezés´ú, illetve általában a ,,fehér’’ oszlopok kitöltése mindig kötelez´´ o. 2. A fekete cellák nem minden esetben relevánsak (a gyakorlatban legtöbbször kizárhatók). 3. A szürkített cellák kitöltése önkéntes.


2002/58. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

3757



a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatáról szóló 49/1995. (V. 4.) Korm. rendelet módosításáról

a zaj- és rezgésvédelemrõl szóló 12/1983. (V. 12.) MT rendelet módosításáról

A Kormány a R endõrségrõl szóló 1994. évi XXXIV. törvény 100. §-a (1) bekezdésének k) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeli el:

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. §-a (7) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következõket rendeli el:

1. § A Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatáról szóló 49/1995. (V. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R .) 1. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,1. § (1) A Belügyminisztérium szerveként mûködõ R endvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata (a továbbiakban: Szolgálat) végzi a) az R tv. 94. §-ában meghatározott szervek bûnmegelõzési célú ellenõrzését és a bûnfelderítést, b) a R endõrség, a Határõrség, a Vám- és Pénzügyõrség, a büntetés-végrehajtás hivatásos állományú tagjának a szolgálati viszony tartama alatti kifogástalan életvitelének az ellenõrzését. (2) A Szolgálat a gazdálkodás megszervezésének módja tekintetében önállóan gazdálkodó költségvetési szerv és az elõirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkezik.’’

2. § Az R . 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(2) A Szolgálat személyi állománya a) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 248. §-a alapján munkavégzésre berendelt rendõrökbõl, b) ügyviteli, gazdasági és egyéb feladatokat ellátó közalkalmazottakból áll.’’

3. §

1. § A zaj- és rezgésvédelemrõl szóló 12/1983. (V. 12.) MT rendelet (a továbbiakban: R .) 22. §-ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: ,,(3) A bírság — a külön jogszabályban meghatározottak szerint — a települési önkormányzat, illetve a központi költségvetés központosított bevételét képezi. A központosított bevétellel azonos mértékû költségvetési támogatás illeti meg a Környezetvédelmi Alap Célfeladatok fejezeti kezelésû elõirányzatot.’’ 2. § Az R . 25. §-ának a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: (25. § Z aj- és rezgésvédelmi ügyekben az elsõ fokú környezetvédelmi hatósági jogkört:) ,,a) a szolgáltató tevékenységet ellátó új és mûködõ üzemi létesítmény esetén a 6. § (1) bekezdés, a 12. § (1) bekezdés, a 13. § (2) bekezdés, a 15. § (1) és (2) bekezdései és a 21. § alapján indult ügyekben a jegyzõ,’’ (gyakorolja.) 3. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök


Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba.

a védett személyek és a kijelölt létesítmények védelmérõl szóló 160/1996. (XI. 5.) Korm. rendelet módosításáról

Orbán Viktor s. k.,

A Kormány a Rendõrségrõl szóló 1994. évi XXXIV. törvény 100. §-a (1) bekezdésének i) pont-

miniszterelnök

3758

MAGYAR KÖZLÖNY

jában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeli el: 1. § A védett személyek és a kijelölt létesítmények védelmérõl szóló 160/1996. (XI. 5.) Korm. rendelet melléklete II. részének 12. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A rendõrség által folyamatosan õrzött létesítmények és értékek) ,,12. Az Állami Számvevõszék központi épületei’’

2002/58. szám

p) a vágóállatok levágásának és leölésének állatvédelmi szabályait nem, vagy nem megfelelõen teljesíti, q) a mezõgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályait nem, vagy nem megfelelõen teljesíti, r) állatkertben vagy állatotthonban tartott állat vonatkozásában az elõírt állatvédelmi követelményeket nem, vagy nem megfelelõen teljesíti, s) cirkuszi menazsériában, illetve vándorló cirkuszban tartott állat vonatkozásában az elõírt állatvédelmi követelményeket nem, vagy nem megfelelõen teljesíti, t) az ember környezetében tartott, valamint a veszélyes állat tulajdonjogával, tartásával felhagy, illetõleg állatot elûz, elhagy vagy kitesz, u) állatvédelmi jogszabály egyéb elõírását megszegi.’’

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

3. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

A Kormány 98/2002. (V. 5.) Korm. rendelete az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az állatok védelmérõl és kíméletérõl szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. §-a (3) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeli el: 1. § Az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R .) 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [3. § (1) A bírságot feladatkörében] ,,a) a települési, fõvárosban a fõvárosi kerületi önkormányzat jegyzõje,’’ (szabja ki.)

2. § Az R . 4. §-a a következõ o)— u) ponttal egészül ki: (4. § Állatvédelmi bírság kiszabható azzal szemben, aki) ,,o) az állatok szállításával kapcsolatban elõírt állatvédelmi követelményeket nem, vagy nem megfelelõen teljesíti,

A Kormány 99/2002. (V. 5.) Korm. rendelete a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 170/2001. (IX. 26.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Tv.) 94. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeli el:

1. § (1) A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény végrehajtásáról rendelkezõ 170/2001. (IX. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R .) 15. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(2) A Hivatal a vízumkérelemrõl kikérheti a Nemzetbiztonsági Hivatal véleményét.’’ (2) Az R. 15. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(4) A megkeresett szerv a tartózkodási vízum iránti kérelem tárgyában tizenöt napon belül, egyéb vízum iránti kérelemrõl öt napon belül nyilvánít véleményt.’’

2002/58. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 2. §

Az R. 40. §-a a következõ új (2) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik: ,,(2) A külföldi a tartózkodási engedélyben foglalt tartózkodási idõ meghosszabbítására irányuló kérelmében nyilatkozik arról, hogy külön jogszabályban meghatározott közegészséget veszélyeztetõ betegségben nem szenved. Az eljáró területi idegenrendészeti hatóság a kérelmezõt felhívhatja az (1) bekezdésben meghatározott, az Intézet által kiadott hatósági orvosi igazolás csatolására.’’

3. § Az R. 66. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,66. § (1) A Tv. 61. §-a (5) bekezdésének alkalmazása során a rendõr, illetõleg a határõr azt a külföldit, aki az ellenõrzés során magát lejárt vagy érvénytelen tartózkodásra jogosító engedéllyel igazolta, vagy az ellenõrzés során magyarországi tartózkodásának jogszerûségét, személyazonosságát nem tudta igazolni — ha külön törvény alapján a külföldivel szemben büntetõeljárás lefolytatásának nincs helye — a (2), illetõleg (3) bekezdésben meghatározott hatósághoz elõállítja, illetõleg visszatartás intézkedést alkalmazhat. (2) Azt a külföldit, aki az ellenõrzés során magyarországi tartózkodásának jogszerûségét, személyazonosságát nem tudta igazolni — a (3) bekezdésben foglalt kivétellel — a Határõrség területileg illetékes idegenrendészeti hatóságához kell elõállítani. (3) Azt a külföldit, aki az ellenõrzés során magát lejárt vagy érvénytelen tartózkodásra jogosító engedéllyel igazolta, az igazoltatás helye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatósághoz kell elõállítani. (4) Az elõállítás idõtartamát a Rendõrségrõl szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: R tv.) 33. §-ának (3) bekezdése szerint kell számítani, és az nem haladhatja meg a tizenkét órát. A visszatartás idõtartama az elõállítás idõtartamának lejártakor kezdõdik és nem haladhatja meg a tizenkét órát.’’

4. § Az R . 81. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, és a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik: ,,(2) A befogadott ellátásra, illetõleg támogatásra irányuló kérelme tárgyában hozott határozat elleni fellebbezést a Hivatal vezetõje bírálja el.’’

3759

ként elismert külföldi kivételével — halálesetének anyakönyvezésérõl anyakönyvi értesítést állít ki, és azt nyolc napon belül megküldi a központi idegenrendészeti nyilvántartást vezetõ szervnek. Az anyakönyvvezetõ a rendelkezésére álló letelepedési, illetõleg tartózkodási engedélyt eljárása során bevonja és azt az értesítéshez csatolja. (5) A központi idegenrendészeti nyilvántartást vezetõ szerv — a (4) bekezdésben meghatározott anyakönyvi értesítés alapján — haladéktalanul tájékoztatja a külföldi nyilvántartott lakóhelye, illetõleg szálláshelye szerint illetékes, ennek hiányában a tartózkodásra jogosító engedélyt kiállító területi idegenrendészeti hatóságot, ezzel egyidejûleg a tartózkodásra jogosító engedély érvénytelenségét a központi idegenrendészeti nyilvántartásba bejegyzi. A központi idegenrendészeti nyilvántartást vezetõ szerv gondoskodik az érvénytelen okmány megsemmisítésérõl.’’

6. § Az R. 122. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,122. § (1) A területi idegenrendészeti hatóság az úti okmányának, tartózkodási, bevándorlási vagy letelepedési engedélyének elvesztését, illetõleg megsemmisülését bejelentõ külföldinek — az állampolgárság valószínûsítése esetén — díjmentesen igazolást állít ki a bejelentés tényérõl. (2) Ha a külföldi az úti okmányának eltûnése miatt a rendõrségnél feljelentést tesz, a rendõrség az úti okmány eltûnésének tényérõl haladéktalanul értesíti az illetékes területi idegenrendészeti hatóságot. Nemzetközi szerzõdés eltérõ rendelkezése hiányában a feljelentést tevõ külföldit — az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás kiadása céljából — az illetékes területi idegenrendészeti hatósághoz kell irányítani. (3) Ha nemzetközi szerzõdés másként nem rendelkezik a területi idegenrendészeti hatóság a külföldi részére a vízumban vagy a vízummentes egyezményben meghatározott tartózkodási jogosultság idõtartamának megfelelõ érvényességgel, illetve a tartózkodási vagy letelepedési engedély pótlásáig ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást állít ki. (4) Ha az elveszettnek, megsemmisültnek hitt okmányt tulajdonosa megtalálja és részére új úti okmányt vagy tartózkodásra jogosító engedélyt még nem adtak ki, az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást a kiállító hatóságnak le kell adnia. (5) Ha az elveszettnek, megsemmisültnek hitt okmányt tulajdonosa megtalálja, de idõközben részére új okmányt adtak ki, a megtalált okmányt a kiállító hatóságnak le kell adnia.’’

5. § 7. § Az R. 97. §-a a következõ (4) és (5) bekezdéssel egészül ki: ,,(4) Az anyakönyvvezetõ a külföldi állampolgár vagy hontalan személy — a bevándorolt, illetõleg a menekült-

Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. Ezzel egyidejûleg az R. 39. §-ának (1) bekezdésébõl a

3760

MAGYAR KÖZLÖNY

,,meghosszabbítása’’ szövegrész, az R. 40. §-ának (1) bekezdésébõl a ,,vagy a tartózkodási engedélyben foglalt tartózkodási idõ meghosszabbítása’’ szövegrész hatályát veszti.

8. §

2002/58. szám

együtt: nem állami fenntartó) a szociális beruházások címzett támogatására beruházási koncepciót készít.

2. §

(1) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény hatálya alá tartozó külföldiek ellátásáról és támogatásáról szóló 25/1998. (II. 18.) Korm. rendelet 1. §-a a következõ új (3) bekezdéssel egészül ki, az eredeti (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik: ,,(3) Ha az ellátások, illetõleg támogatások biztosítására irányuló kérelem elbírálása a Hivatal hatáskörébe tartozik, másodfokon a Hivatal vezetõje jár el.’’

A beruházási koncepció szakmai tartalmát a nem állami fenntartó által kidolgozott szakmai program tartalmazza, amely a megvalósíthatósági tanulmány alapját képezi. A szakmai program tartalmi követelményeit a szociális és családügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) határozza meg, és az errõl szóló tájékoztatót minden év február 1-jéig közzéteszi a Szociális és Munkavédelmi Közlönyben.

(2) Az egyes közrendvédelmi bírságokból befolyó pénzösszegek felhasználásának céljáról és eljárási szabályairól szóló 138/1999. (IX. 1.) Korm. rendelet 1. §-ának b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (E rendeletet) ,,b) a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény alapján a légi, a közúti és a vízi jármû üzemeltetõjével, illetõleg a külföldit foglalkoztató munkáltatóval szemben kiszabható’’ [közrendvédelmi bírság (a továbbiakban együtt: bírság) esetén kell alkalmazni.]

3. §

Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

A Kormány 100/2002. (V. 5.) Korm. rendelete egyes szociális feladatokat ellátó nem állami fenntartók címzett támogatásáról A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerérõl szóló 1992. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Cct.) 22. §-ának a) és c) pontjaiban foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következõket rendeli el:

Beruházási koncepció 1. § A Cct. 21/F. §-ában meghatározott egyházi jogi személy, egyesület, alapítvány, közalapítvány, országos kisebbségi önkormányzat és közhasznú társaság (a továbbiakban

(1) A beruházási koncepció részeként a nem állami fenntartó a beruházási támogatási döntésekhez, illetve a döntés elõkészítéséhez szükséges, a szakmai, mûszaki, pénzügyi, üzemeltetési és gazdaságossági szempontok együttes feltárását és értékelését tartalmazó átfogó, a megoldások egészére vagy részleteire vonatkozó változatok bemutatását tartalmazó megvalósíthatósági tanulmányt készíttet. A megvalósíthatósági tanulmányra vonatkozó követelményeket az 1. számú melléklet tartalmazza. (2) Ha a nem állami fenntartó jogerõs, érvényes építési engedéllyel rendelkezik, azt a beruházás egy változatának kell tekinteni, amelynek az 1. számú mellékletben foglalt tartalmi követelményeknek meg kell felelnie. Emellett a megvalósíthatósági tanulmány további változatokat vagy részváltozatokat tartalmaz. (3) A megvalósíthatósági tanulmányban szereplõ egyes változatok gazdaságossági összehasonlításának alapja a szakmai feltételek teljesítése, a beruházási költség és a létesítmény éves üzemeltetési költsége. Az éves üzemeltetési költség meghatározásakor a létesítmény rendeltetésszerû használatának és a rendeltetésszerû használhatóság és állagmegóvás biztosítása érdekében szükséges karbantartási — felújításnak nem minõsülõ — feladatoknak a költségét kell figyelembe venni. A gazdaságossági számítás a készítés éve szerinti áron, a várható költségek figyelembevételével történik. A költségekbe a le nem vonható általános forgalmi adót (a továbbiakban: ÁFA) is be kell számítani. (4) A megvalósíthatósági tanulmány elemzõ része tartalmazza az összességében legelõnyösebb változatra vonatkozó állásfoglalást. (5) A megvalósíthatósági tanulmányt a szakmai program alapján szakirányú — kamarai tagsággal rendelkezõ, illetve hatályos névjegyzékben szereplõ — tervezõ, szakértõ vagy ilyen személyt alkalmazó szervezet készítheti.

2002/58. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(6) Amennyiben a tervezett szakmai és mûszaki tartalom nem változik, a megvalósíthatósági tanulmány az elkészítésétõl számított négy évig érvényes.

4. § (1) A beruházási koncepciót a nem állami fenntartó a tárgyév április 25-éig nyújtja be egy eredeti, továbbá egy hitelesített másolati példányban a Szociális és Családügyi Minisztériumhoz (a továbbiakban: SZ CSM). (2) A beruházási koncepcióhoz csatolni kell a) — az állammal vagy a Kormánnyal megállapodást kötött egyházi fenntartók kivételével — a szociális feladatok átvállalására, a feladat ellátására kötelezett helyi önkormányzattal kötött, a beruházással érintett intézmény mûködtetésére vonatkozó érvényes ellátási szerzõdést, valamint az önkormányzat nyilatkozatát arról, hogy a szakmai programban foglaltakkal egyetért, b) a tulajdoni lap másolatát annak igazolására, hogy az ingatlan a beruházó kizárólagos tulajdonában van, illetve önkormányzati, állami tulajdonú, továbbá teher-, per- és igénymentes, c) az igénylés szabályszerûségének és a támogatás rendeltetésszerû felhasználásának az SZCSM részérõl, továbbá a külön jogszabály alapján a költségvetési támogatások felhasználásának ellenõrzésére jogosult szervek részérõl történõ ellenõrzéséhez való írásbeli hozzájárulást. (3) Hiányosság észlelése esetén az SZCSM a nem állami fenntartót hiánypótlásra szólítja fel. A nem állami fenntartó a hiány pótlásáról a felszólítás kézhezvételét követõ nyolc napon belül egy eredeti és egy hitelesített másolati példányban gondoskodik.

3761

változat kiválasztására egyszerû szótöbbséggel tesz javaslatot. Szavazategyenlõség esetén az elnök szavazata dönt. (4) A bizottság döntését jegyzõkönyvbe kell foglalni. A jegyzõkönyv — a 6. § (2) bekezdése szerinti kormányállásfoglalás közzétételét követõen — nyilvános. (5) A bizottság írásban tájékoztatja a minisztert a beruházási koncepcióval kapcsolatos véleményérõl, a megvalósíthatósági tanulmányban szereplõ változatok közül az összességében legelõnyösebb megoldásról.

A Kormány elõzetes állásfoglalása 6. § (1) A miniszter a tárgyév június 22-éig a címzett támogatásokról — beruházási koncepciónként véleménnyel ellátott — rangsorolt döntési javaslatot küld a belügyminiszternek. A belügyminiszter az elõterjesztést a miniszter javaslatának figyelembevételével terjeszti a Kormány elé. (2) A Kormány a belügyminiszter elõterjesztése alapján a tárgyév július 31-éig — országgyûlési képviselõ-választás évében október 31-éig — állást foglal a címzett támogatásra javasolt és nem javasolt beruházásokról. A Kormány az állásfoglalásáról szóló határozatot a Magyar Közlönyben közzéteszi. (3) A Kormány állásfoglalása alapján címzett támogatásra javasolt beruházásoknál az SZCSM a bizottság által legelõnyösebbnek tartott megoldás alapján — egyházi jogi személy esetén az egyházak képviseletre jogosult legfelsõbb szerveinek bevonásával — egyezteti a nem állami fenntartókkal a beruházás támogatható szakmai-mûszaki tartalmát, valamint a saját forrás mértékét.

A beruházási koncepció értékelése Az igénybejelentés 5. § 7. § (1) Az SZCSM annak érdekében, hogy a támogatás — az építés és az üzemeltetés együttes vizsgálata alapján — az összességében legelõnyösebb megoldás megvalósítását szolgálja, a beruházási koncepciót megvizsgáltatja az öt fõbõl álló szakmai értékelést végzõ bizottsággal (a továbbiakban: bizottság). (2) A bizottság tagjai az SZCSM két képviselõje, továbbá az SZCSM által felkért egy szociális és egy mûszaki szakirányú végzettséggel rendelkezõ szakértõ. A bizottság elnökét és tagjait évente a miniszter kéri fel. A bizottság helyszíni vizsgálatra kéri fel az érintett telephely szerint illetékes megyei vagy fõvárosi, illetve egyházi módszertani intézmény vezetõjét, aki szintén tagja a bizottságnak. (3) A bizottság határozatképes, ha legalább tagjainak fele jelen van. A bizottság az összességében legelõnyösebb

(1) A nem állami fenntartó kérésére az SZCSM évente egyszer köteles átadni az igénybejelentés összes formanyomtatványát és dokumentumát papíron egy példányban, illetve mágneses adathordozón. A nem állami fenntartó a mágneses adathordozón átvett tartalom alapján a formanyomtatványokat és dokumentumokat azonos formában, teljes terjedelemben — hivatkozásokkal együtt — kinyomtatott, azonos tartalmú dokumentumként állítja elõ. (2) A nem állami fenntartó a 6. § (3) bekezdése szerinti egyeztetés eredményének figyelembevételével elkészített címzett támogatási igénybejelentés egy eredeti példányát, továbbá egy hitelesített másolati példányát a tárgyév december 15-éig — az országgyûlési képviselõ-választás évében az azt követõ év február 12-éig — nyújtja be az SZCSM-hez.

3762

MAGYAR KÖZLÖNY

(3) Az igénybejelentést a 2. számú melléklet által meghatározott tartalmi és formai követelmények figyelembevételével kell elkészíteni. Az igénybejelentéshez csatolni kell a 3. számú melléklet szerinti igénybejelentõ lapot, a 4. számú melléklet szerinti Beruházási Adatlapot, továbbá az 5. számú melléklet szerinti Nyilatkozatot. A címzett támogatási igény benyújtását a beruházási koncepció benyújtása nem helyettesíti. (4) A (3) bekezdés szerinti dokumentumok egyben alapdokumentumai a beruházásnak, a finanszírozási szerzõdésnek és az elszámolásnak. (5) Az SZCSM a címzett támogatási igénybejelentéseket megvizsgálja, feldolgozza, hiányosság észlelése esetén a nem állami fenntartót hiánypótlásra szólítja fel. A nem állami fenntartó a hiány pótlásáról a felszólítás kézhezvételét követõ nyolc napon belül egy eredeti és egy hitelesített másolati példányban gondoskodik.

8. § (1) A nem állami fenntartó az igénybejelentésben az építési engedélyben foglalt teljes mûszaki tartalom költségét figyelembe veszi. A költségekbe a le nem vonható ÁFÁ-t is be kell számítani. Amennyiben a támogatás igénybejelentési szándéka az építési engedélyben foglalt mûszaki tartalom egy részére irányul, az engedélyezõ hatóságtól a nem állami fenntartó megkéri a szûkebb mûszaki tartalomra vonatkozó módosítást. A módosított engedély akkor fogadható el, ha az az igénybenyújtás határideje elõtt jogerõssé vált. (2) Az igénybejelentési dokumentumok kitöltése során a beruházás támogatott mûszaki tartalmának tervezett befejezése (üzembe helyezés) évének meg kell egyeznie a címzett támogatásban részesülõ utolsó beruházási ütem évével. (3) A nem állami fenntartó a létesítményjegyzéket a fõ-, a melléklétesítmények és a beruházás egyéb költségeinek felsorolásával tölti ki. A létesítményjegyzék kitöltése nem helyettesíthetõ részletes költségvetés vagy egyéb dokumentumok csatolásával. (4) Címzett támogatás csak olyan igénybejelentéshez adható, amely az igénybenyújtási — vagy a hiánypótlásra rendelkezésre álló — határidõig teljeskörûen és szabályosan dokumentált.

Az igénybejelentés módosítása 9. § (1) Amennyiben az Országgyûlés által elfogadott új címzett támogatásokról szóló törvény adatai eltérnek a törvényjavaslatétól, akkor a nem állami fenntartó — az

2002/58. szám

SZCSM felkérésének megfelelõen — módosítja a címzett támogatás igénybejelentésének dokumentumait. Az egyeztetett tartalmú módosítás hiányában a 13. § (2) bekezdése szerinti finanszírozási szerzõdés nem köthetõ meg. (2) Amennyiben az Országgyûlés által elfogadott új címzett támogatásokról szóló törvény alapján a nem állami fenntartó nem részesül támogatásban, a következõ évre ismételten beruházási koncepciót nyújthat be.

10. § (1) A beruházással ellátandó szociális szakfeladatra vonatkozó jelentõs jogszabályi változás esetén a nem állami fenntartó minden év január 15-éig kérelmet nyújthat be a beruházás mûszaki tartalmának megváltoztatására. Amennyiben a mûszaki tartalom megváltoztatása miatt az építési engedély módosítása szükséges, a kérelem benyújtására csak a beruházást engedélyezõ hatóság elõzetes hozzájárulása esetén van lehetõség. A nem állami fenntartó a kérelmet és a beruházást engedélyezõ hatóságnak a mûszaki tartalom módosításához történõ hozzájárulását egy eredeti és egy hitelesített másolati példányban nyújtja be az SZCSM-hez. A kérelemhez a feladatváltozásnak megfelelõen mellékelni kell a 4. számú melléklet szerinti módosított Beruházási Adatlapot. (2) Az SZCSM a nem állami fenntartó által módosított dokumentumok és helyszíni szemle alapján készíti el a döntési javaslatát, mely — szükség szerint — az új címzett támogatásról szóló törvényjavaslatba kerül beépítésre.

Ellenõrzés 11. § (1) Az igénybejelentés és a beruházás jogszabályi feltételeknek való megfeleléséért a beruházó nem állami fenntartó a felelõs. (2) A beruházási koncepció, az igénybejelentés, a kapcsolódó egyéb dokumentumok és az elszámolás szabályszerûségét, valamint a támogatás rendeltetésszerû felhasználását az SZCSM ellenõrzi. Az ellenõrzés eredményérõl tájékoztatni kell a nem állami fenntartót. Az SZCSM javaslatot tesz a hiányosságok megszüntetésére. (3) Jogszabálysértés, szerzõdésszegés, valamint a támogatás nem célnak megfelelõ felhasználása esetén — az ellenõrzés megállapításaitól függõen — az SZCSM a) írásbeli felhívást tesz a nem állami fenntartó felé a jogszabálysértés megszüntetésére, b) ellenõrzést kezdeményez az Állami Számvevõszéknél, c) intézkedik a támogatás folyósításának felfüggesztésérõl,

2002/58. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

d) felhívja a nem állami fenntartót az elõirányzatról történõ lemondásra és visszafizetésre, illetve ennek eredménytelensége esetén megteszi a szükséges intézkedéseket a visszafizetés érdekében.

A beruházás megvalósításával kapcsolatos bejelentési kötelezettségek 12. § (1) A nem állami fenntartó a közbeszerzési eljárás lefolytatásáról és eredményérõl az eredmény kihirdetését követõ tizenöt munkanapon belül — a közbeszerzésekrõl szóló 1995. évi XL. törvény 6. számú melléklete szerinti, az eljárás eredményérõl szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény egy-egy hitelesített másolatának megküldésével — tájékoztatja a Magyar Államkincstár R észvénytársaságot (a továbbiakban: Kincstár) és az SZ CSM-et. (2) A nem állami fenntartó a kivitelezési-vállalkozási szerzõdés teljes hitelesített másolati példányát a szerzõdés aláírásától számított tíz munkanapon belül megküldi az SZCSM és a Kincstár részére. (3) A nem állami fenntartó a a) kivitelezés megkezdésérõl az építési napló megnyitását követõ tizenöt munkanapon belül a 6. számú melléklet, b) beruházás befejezésérõl az üzembe helyezési eljárást követõ tizenöt munkanapon belül a 7. számú melléklet szerinti értesítés megküldésével tájékoztatja az SZ CSM-et.

A beruházás finanszírozása 13. § (1) A finanszírozásról az SZCSM és a címzett támogatásokról szóló törvény alapján támogatásban részesülõ nem állami fenntartó támogatási szerzõdést köt. (2) A Kincstár az (1) bekezdés szerinti támogatási szerzõdés alapján köti meg a finanszírozási szerzõdést a nem állami fenntartóval. (3) A Kincstár a finanszírozási szerzõdés megkötésekor ellenõrzi, hogy a finanszírozási szerzõdés mellékletét képezõ dokumentumok megfelelnek-e a címzett támogatásokról szóló törvény tartalmának.

3763

a nem állami fenntartót terheli. A számlát a nem állami fenntartó záradékolja, és a záradékban nyilatkozik az elõzetesen felszámított, de levonhatóvá vált ÁFA összegérõl is. (2) A Kincstár ellenõrzi, hogy a benyújtott számla megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, a nem megfelelõ tartalmú számlát — kiegyenlítés nélkül — javításra visszaküldi a nem állami fenntartónak. (3) A Kincstár a folyósításkor ellenõrzi, hogy a címzett támogatási igény összege a jóváhagyott éves összeghatárt nem haladja-e meg, valamint az igényelt címzett támogatás aránya megfelel-e az alapdokumentumok szerinti aránynak. (4) Ha a számla kiegyenlítéséhez a saját forrás a nem állami fenntartó számláján a támogatási arányoknak megfelelõen nem áll rendelkezésre, a Kincstár a számlát nem egyenlíti ki, és errõl tájékoztatja a nem állami fenntartót. (5) A megvalósíthatósági tanulmány, valamint a támogatás alapját képezõ jogerõs, érvényes építési engedélyhez tartozó tervdokumentáció költségeit igazoló, kifizetett számlák alapján a Kincstár a támogatási arányok betartásával átutalja a támogatást a nem állami fenntartó számlájára. A tervdokumentáció elkészíttetésének költsége pályázatonként csak egy alkalommal számolható el. (6) Az elõzõ évi maradvány felhasználása megelõzi a tárgyévi elõirányzat felhasználását.

A támogatási elõirányzatról történõ lemondás és a visszafizetés 15. § (1) A nem állami fenntartó — az elküldés idején fennálló tényeknek megfelelõen kitöltött — 8. számú melléklet szerinti adatlapon legkésõbb a lemondás okának bekövetkezésétõl számított harminc napon belül megküldi az SZCSM-nek a fel nem használt központi támogatás egészérõl vagy egy részérõl való lemondást. (2) Azt a címzett támogatást, amelyrõl lemondtak, az SZCSM költségvetési fejezet ,,Nem állami fenntartók címzett támogatása’’ elõirányzatának lebonyolítási számlájára kell visszafizetni. Errõl a nem állami fenntartó a 8. számú melléklet szerinti adatlapon a Kincstárt tájékoztatja, mellékelve a visszafizetett összeg terhelési értesítõje másolati példányát is. (3) A támogatás visszafizetésérõl a lemondással egyidejûleg kell gondoskodni.

14. §

A pénzügyi elszámolás

(1) A beruházás során keletkezett számlának — a külön jogszabályban meghatározottakon túlmenõen — tartalmaznia kell a támogatást jóváhagyó címzett támogatásokról szóló törvény megjelölését, továbbá azt, hogy kifizetése

16. § (1) A beruházás során a nem állami fenntartó minden évben a június 30-i és december 31-i állapotról a pénzügyi

3764

MAGYAR KÖZLÖNY

elszámolást harminc napon belül eljuttatja az SZCSM-hez az általa megküldött adatlapokon. (2) A nem állami fenntartó a beruházás — mûszakipénzügyi szempontból — teljes befejezését követõ hat hónapon belül a beruházásról az SZCSM felé számol el az általa megküldött adatlapokon. Az adatlapokon az igénybe vett támogatás összegét a Kincstár záradékkal igazolja. A nem állami fenntartó a fel nem használt elõirányzatról az elszámolással egyidejûleg lemond.

17. § Az SZCSM a fel nem használt elõirányzat elvonásáról értesíti a Kincstárt és a nem állami fenntartót. Az elvonással felszabaduló elõirányzat a 15. § (2) bekezdés szerinti elõirányzatot növeli.

Záró rendelkezés 18. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 5. napon lép hatályba. (2) 2002. évben a) a miniszter a szakmai program tartalmi követelményeit május 15-ig teszi közzé a Szociális és Munkavédelmi Közlönyben, b) a nem állami fenntartó a beruházási koncepciót július 31-ig nyújtja be az SZCSM-hez, c) az SZ CSM a támogatásokra vonatkozó — beruházási koncepciónként véleménnyel ellátott — rangsorolt döntési javaslatát szeptember 15-ig küldi meg a Belügyminisztériumnak. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

1. számú melléklet a 100/2002. (V. 5.) Korm. rendelethez A megvalósíthatósági tanulmány tartalmi követelményei I. A megvalósíthatósági tanulmány általános tartalmi követelményei 1. A megvalósíthatósági tanulmány tartalmazza, hogy a támogatási igénnyel összefüggésben tervezett beruházás, az arra irányuló megoldás a) szakmai, mûszaki és pénzügyi szempontból megvalósítható, b) gazdaságossági szempontból elõnyös,

2002/58. szám

c) az adott fejlesztéssel összefüggõ megoldási lehetõségekre figyelemmel a beruházási cél megvalósulásának, az igények kielégítésének legelõnyösebb módja, d) megvalósítja a mûködés racionalizálását, e) az érintett nem állami fenntartó és az ellátottak elviselhetõ anyagi teherviselését nem haladja meg, és ezzel összefüggésben az üzemeltetés feltételei is folyamatosan és hosszú távon biztosíthatóak. 2. A megvalósíthatósági tanulmány elemzi a beruházás szakmai indokoltságát az ellátandó feladat, a vonzáskörzet ellátottainak száma, a meglévõ állapot, az igények várható alakulása, területi eloszlása, illetve a beruházással elérni kívánt ellátottsági szint alapján. A megvalósíthatósági tanulmány — szükség esetén — javaslatot tartalmaz a beruházás megvalósításának idõtartama alatt az ellátottak elhelyezésére és az elhelyezés körülményeire vonatkozóan. 3. A mûszaki szempontok vizsgálata kitér a meglévõ, illetve a megszüntetendõ építmények állagának, az alkalmazott technológiák, berendezések mûszaki színvonalának bemutatására, a bõvítési lehetõségekre, valamint az új építmény építésére, a tulajdoni viszonyok, a tervezett anyagok, technológiák, a környezeti hatások elemzésére, a területfejlesztési koncepcióba, a területrendezési (szabályozási) tervbe, valamint az egyéb fejlesztési koncepciókhoz történõ illeszkedésre. 4. A beruházás gazdaságosságának vizsgálatakor a megvalósíthatósági tanulmány bemutatja és elemzi a becsült beruházási költségeket — a járulékos költségekkel együtt —, továbbá a beszerzési lehetõségek vizsgálatát. 5. A beruházás forrásösszetételének vizsgálatakor a megvalósíthatósági tanulmány tartalmazza a) a nem állami fenntartó saját forrását, és b) az elkülönített állami pénzalapok és az egyéb állami támogatások, illetve egyéb források (hitel, alapítványi támogatás stb.) tervezett igénybevételének mértékét és a források felhasználásának sorrendjét. 6. A megvalósíthatósági tanulmány elemzést ad az egyes források elmaradásának kezelésérõl, valamint a hitelfelvétel megalapozottságának bemutatásáról. 7. A mûködtetés feltételeinek vizsgálata kiterjed a beruházás jogi, intézményi kereteire, a jelenlegi és a beruházás üzembe helyezése után várható mûködési költségekre. 8. A jelentkezõ költségek értékelhetõsége céljából a szociális ágazatra jellemzõ fajlagos beruházási, üzemeltetési, szakképzettségi mutatókat ismertetni szükséges. Be kell mutatni a különbözõ férõhely-kihasználtságokhoz tartozó fajlagos mûködési költségeket, a fõbb költségösszetevõk arányát, valamint — szolgáltatás esetén — a díjszint, a díjszerkezet és az ellátottakat érintõ terhek változásának várható alakulását.

2002/58. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

II. A megvalósíthatósági tanulmány részletes tartalmi követelményei A beruházási feladatok megvalósíthatósági tanulmányának tartalmaznia kell a szociális ellátást biztosító beruházással érintett épület mûszaki állapotának rövid — helyszínrajzzal mellékelt — bemutatását, valamint azt, hogy a beruházási feladatok között a szociális feladatokat ellátó nem állami fenntartó és az intézmény milyen szakmai prioritási sorrendet tart helyesnek. A szociális beruházások ágazati szakmai prioritásait az alábbi szempontok határozzák meg: a) a gazdaságosan nem felújítható és nem mûködtethetõ intézmény(ek) kiváltása szempontjából új beruházás megvalósítását célozza meg, b) olyan jelentõs beruházási elképzelések, amelyek komplex módon illeszkednek a nem állami fenntartó által mûködtetett szociális intézményi hálózathoz, illetve a településen vagy az ország területén mûködõ szociális ellátási formákhoz, c) az elhelyezés komfortosságának növelése mellett a rehabilitációs szolgáltatásokra és a korszerû (lakóotthonos, kiscsoportos) ellátás feltételeinek megteremtésére is hangsúlyt helyeznek, d) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.) rendelkezéseinek megfelelõen az új szakosított ellátási formák, részlegek létesítésére, megvalósítására irányulnak, e) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlõségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvényben foglaltak szerint a fogyatékos személyek számára tartós bentlakást nyújtó intézményeket humanizált, modernizált feltételeknek megfelelõen alakítják át a kis közösséget befogadó lakóotthonnal együtt. A fenntartó és az intézmény szerinti prioritási sorrendben az elsõként megvalósítandó, legszükségesebb beruházási program esetében rövid helyzetleírást kell adni az alábbiakról: A) Ellátási mutatók: a) az adott területen már mûködõ szociális ellátások ismertetése, kiemelten a tervezett beruházás által érintett lakossági csoportra vonatkozó ellátottsági mutatók szerint (gyermek, idõskorúak, pszichiátriai betegek, értelmi, érzékszervi, mozgásfogyatékosok stb.), b) az ellátási körzetben mûködõ szociális ellátórendszer részeinek, helyzetének rövid bemutatása. B) Szakmai program: a) a szociális ellátás iránti igények alakulása a településen és vonzáskörzetében, illetve országos ellátási kötelezettség esetén az országos ellátás alakulása, a beruházás szükségességének és idõszerûségének szakmai indokoltsága és az ellátási igényekre gyakorolt várható hatása, jellemzõi, b) a beruházás eredményeként megvalósuló intézményben tervezett személyes szolgáltatást nyújtó ellátási formák bemutatása, a biztosított szolgáltatások és gondozási módszerek leírása,

3765

c) a jelenleg mûködõ szociális ellátási rendszerben a beruházás megvalósításával várható strukturális változások, az ellátások korszerûsítése, d) a tervezett beruházás megvalósításának pénzügyimûszaki ütemezése, szakaszolása éves bontásban, e) a tervezett beruházás költsége, beleértve a felszerelés költségeit (elõzetes költségszámítás, árajánlat stb. alapján), f) a beruházás megvalósításához szükséges pénzügyi források megoszlásának bemutatása, a források tervezett felhasználásának üteme, g) az üzemeltetés feltételei (az intézmény üzemeltetõjének megnevezése, dolgozói összes létszámszükséglet, ezen belül a szakképzett munkaerõigény meghatározása, hogyan kívánják ennek a feltételeit megteremteni stb.), h) a megvalósuló intézmény kapcsolatrendszere (egyéb szociális intézmények, egészségügyi ellátás, rehabilitációs, sportlétesítmények, gyermekvédelmi stb. hálózathoz). C) A beruházások gazdasági-mûszaki megalapozottságához a következõket kell bemutatni: A programnak tartalmaznia kell a beruházás jellegét (új létesítmény építése, illetve meglévõ létesítmény rekonstrukciója), indokolva a különbözõ megvalósítási lehetõségek elõnyeit és hátrányait. A beruházással érintett feladatok megvalósításánál — az összes megvalósításra javasolt lehetõség esetén — ellátási egységenként szövegesen fel kell sorolni a kialakítani kívánt helyiségeket, azok tervezett alapterületét. A helyiségek tervezett kiépítésérõl méretarányos elrendezési alaprajzot szükséges készíteni az egy ellátottra jutó négyzetméterek meghatározásának bemutatásával. Tájékoztatást kell adni a beruházással érintett építményekhez kapcsolódó infrastruktúra kiépítettségérõl, mûszaki állapotáról, kapacitásadatairól és kihasználtságáról. Új létesítmény esetén be kell mutatni a közmûhálózatra történõ csatlakozás lehetõségét, meglévõ épület rekonstrukciója esetén pedig jelezni kell, hogy milyen mértékben van szükség a közmûvek rekonstrukciójára. A beruházás valamennyi megvalósíthatósági lehetõsége esetében be kell mutatni: A bruttó és a hasznos alapterületre vonatkozó adatokat, továbbá az adatok 1 m2-re esõ fajlagos költségmutatóit (ahol fajlagos költségmutató nem számítható pl. kazánház, konyha, mosoda stb. esetében, ott az adott feladat beruházási összköltségét kell rögzíteni) ÁFÁ-val növelt áron. Az elsõ készletbeszerzés költségét külön tételként szükséges megadni a tervezési és bonyolítási költségekhez hasonlóan. A mûködési költségeket illetõen az egyes megvalósíthatósági lehetõségek esetében a programnak tartalmaznia kell, hogy a beruházás elõtt és a fejlesztést, illetve rekonstrukciót követõen a) hogyan alakul az intézmény várható mûködési költsége, annak bevételi és kiadási oldala, b) hogyan alakul a beruházással érintett terület munkaerõ-szükséglete és annak bérköltsége, c) milyen mértékû és arányú (a költségvetés egészéhez képest) az intézményi térítési díj és egyéb bevétel, d) milyen mértékben tervezettek az állami normatív támogatáson felül az üzemeltetési támogatás és az egyéb bevételek.

3766

MAGYAR KÖZLÖNY

2002/58. szám

III. A megvalósíthatósági tanulmányban bemutatott változatok összehasonlító táblázata Változatok

,,A’’ változat

,,B’’ változat

,,C’’ változat

Rövid mûszaki tartalom, feladatok meghatározása Beruházási költségek összesen (ezer Ft) ebbõl: építés gép, berendezés, felszerelés egyéb, járulékos költségek ÁFA Mûködési költségek összesen (ezer Ft/év) ebbõl: személyi jellegû ráfordítások anyagjellegû költségek A változatok elemzése alapján az összességében legelõnyösebb megoldásra vonatkozó fenntartói állásfoglalás: ................ .................................................................................................... .................................................................................................... .......

2. számú melléklet a 100/2002. (V. 5.) Korm. rendelethez Címzett támogatás igénybejelentésének tartalmi, formai követelményei a) Megvalósíthatósági tanulmány (1. számú melléklet szerint) b) Igénybejelentõ lap (3. számú melléklet szerint) c) Beruházási Adatlap (4. számú melléklet szerint) d) Egyéb állami támogatások rendelkezésre bocsátásáról szóló nyilatkozat(ok) e) Hitelfelvételi szándék esetén a hitelintézet hitelfedezeti igazolása f) Nyilatkozat (5. számú melléklet szerint) g) Érvényes, jogerõs építési engedély (eredeti, illetve engedélyezõ hatóság hitelesítésével). Módosított engedélynél a megelõzõ engedélyek csatolása is szükséges. (Kivétel: az építéshez nem kapcsolódó épületvásárlás és eszközbeszerzés.) h) Tulajdoni lap (1 hónapnál nem régebbi) i) Telephelyi helyszínrajz, jelölve a beruházással vagy rekonstrukcióval érintett építményeket, az engedélyezõ hatóság eredeti hitelesítésével j) A tervezett beruházás elõzményeinek ismertetése k) Létesítményjegyzék l) Mûszaki leírás m) Mûszaki tervek az építmény, illetõleg az építési munkával érintett részek alaprajzi elrendezésérõl, épületátalakításnál a jelenlegi és a tervezett állapot együttes bemutatásával, az engedélyezõ hatóság hitelesítésével

3. számú melléklet a 100/2002. (V. 5.) Korm. rendelethez Igénybejelentõ lap szociális beruházás címzett támogatási igényléséhez A beruházó nem állami fenntartó (a támogatás címzettje) neve: ................................................................................................. A nem állami fenntartó címe: ........................................................................................... (megye) ........................... (ir. szám) .............................................................................. (település) ........................................................ (út) ............................ (hsz.) Telefonszám körzetszáma: ........................................... hívószáma: ............................................................................................

2002/58. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

3767

A nem állami fenntartó adószáma: .................................................................................................................................................. törzsszám vagy bírósági bejegyzési, illetve bírósági bejegyzési szám: .................................................................................... társadalombiztosítási törzsszám: .............................................................................................................................................. statisztikai szám: ......................................................................................................................................................................... Támogatandó feladat: ........................................................................................................................................................................ Kelt: ............................................., ................ év ....................................... hó ............. nap P. H. ............................................................................ fenntartó, tulajdonos

4. számú melléklet a 100/2002. (V. 5.) Korm. rendelethez Beruházási Adatlap a nem állami fenntartó címzett támogatással megvalósuló beruházáshoz I. A beruházó nem állami fenntartó (a támogatás címzettjének) neve és címe: .................................................................................................... .................................................................................................... ........ .................................................................................................... .................................................................................................... ........ .................................................................................................... .................................................................................................... ........ II. A beruházás helye: .................................................................................................... .................................................................................................... ........ .................................................................................................... .................................................................................................... ........ .................................................................................................... .................................................................................................... ........ III. A beruházás támogatásban részesíthetõ mûszaki tartalma/módosított mûszaki tartalma (A megfelelõ részt kérjük aláhúzni!): .................................................................................................... .................................................................................................... ........ .................................................................................................... .................................................................................................... ........ .................................................................................................... .................................................................................................... ........ IV. A beruházás támogatásban nem részesíthetõ mûszaki tartalma: .................................................................................................... .................................................................................................... ........ .................................................................................................... .................................................................................................... ........ A címzett támogatással megvalósuló beruházás fõbb naturális mutatói: Megnevezés

Mennyiség, mértékegység

.................................................................

.................................................................

.................................................................

.................................................................

.................................................................

.................................................................

3768

MAGYAR KÖZLÖNY

2002/58. szám

V. A beruházás támogatott mûszaki tartalmának tervezett kezdési idõpontja (év, hó): .......................................................................................................................................................... befejezési idõpontja (év, hó): ..................................................................................................................................................... VI. A beruházás költség-elõirányzata (ezer forintra kerekítve): Az összeg felhasználásának évek szerinti ütemezése

Sorsz.

A megvalósításra tervezett feladat meghatározása

Összesen

Sorsz.

A megvalósításra nem tervezett feladat meghatározása

Összesen

............ év

............ év

............ év

Az összeg felhasználásának évek szerinti ütemezése ............ év

............ év

............ év

A) A támogatott mûszaki tartalom beruházási költségei 1. Beruházási költség (ÁFA nélkül) 2. Elsõ készlet beszerzés 3. Az elõzetesen felszámított, de le nem vonható ÁFA 4. Egyéb költségek (tervezés, bonyolítás, mûvezetés stb.) 5. Beruházási összköltség (1.+ 2.+ 3.+ 4.)

B) A nem támogatott mûszaki tartalom beruházási költségei 6. Beruházási költség (elõzetesen felszámított, de le nem vonható ÁFÁ-val) 7. Összesen (5.+ 6.): Fajlagos költségek alapján számított költség: ........................................................ ezer Ft. VII. A beruházás pénzügyi forrásai (ezer forintra kerekítve): Sorsz.

A megvalósítás forrásainak meghatározása a támogatott mûszaki tartalomra

Összesen

............ év

............ év

............ év

2002/58. szám Sorsz.

MAGYAR KÖZLÖNY

A megvalósítás forrásainak meghatározása a nem támogatott mûszaki tartalomra

Összesen

............ év

3769 ............ év

............ év

A) A támogatott mûszaki tartalom beruházási költségei 1. Címzett támogatás 2. Összes saját forrás 3. 3.1. Hitel 3.2. Egyéb állami támogatások

3.3. EU támogatás 3.4. Egyéb támogatás (rövid megnevezéssel) … … Beruházási összköltség 4. (1.+ 2.+ 3.) B) A nem támogatott mûszaki tartalom szerint 5. Saját forrás 6. Összesen (4.+ 5.) Kelt: ............................................., ................ év ....................................... hó ............. nap P. H. ............................................................................ fenntartó, tulajdonos

5. számú melléklet a 100/2002. (V. 5.) Korm. rendelethez Nyilatkozat A nem állami fenntartó tulajdonosi döntése alapján igazolom, hogy a) az igénybejelentésben foglalt adatok, információk és dokumentumok teljes körûek, valódiak és hitelesek; b) a nem állami fenntartónak az államháztartás alrendszereibõl folyósított támogatásból eredõ lejárt és ki nem egyenlített tartozása nincs; c) a támogatással létrejött létesítmény mûködtetésének fedezetét 1. a nem állami fenntartó saját forrása, illetve 2. a normatív állami hozzájárulás biztosítja. Tudomásul veszem, hogy a) amennyiben a nem állami fenntartó a támogatható mûszaki tartalom, valamint a bevonható nem állami fenntartói saját forrás vonatkozásában az igénybejelentésben eltér a beruházási koncepciónak a Kormány által jóváhagyott és a

3770

MAGYAR KÖZLÖNY

2002/58. szám

Szociális és Családügyi Minisztériummal egyeztetett változatától, úgy a Szociális és Családügyi Minisztérium errõl szóló — elõzetesen a nem állami fenntartó tudomására hozott — nyilatkozatában kezdeményezi a támogatási javaslat felülvizsgálatát; b) ha az Országgyûlés által elfogadott új címzett támogatásokról szóló törvény adatai eltérnek a benyújtott törvényjavaslatétól, úgy a nem állami fenntartó a törvénynek megfelelõen — a Szociális és Családügyi Minisztériummal történõ egyeztetést követõen — módosítja a címzett támogatás igénybejelentésének dokumentumait. Az egyeztetett tartalmú módosítás hiányában finanszírozási szerzõdés nem köthetõ; c) 60 napon túli köztartozás esetén a nem állami fenntartót a köztartozás megfizetéséig a támogatás nem illeti meg, az esedékes támogatások folyósítása az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 92. §-ának (5) bekezdése szerint felfüggesztésre kerül, illetve az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) 13/A. §-ának (6) bekezdése alapján az esedékes támogatás a köztartozások megfizetése érdekében — a támogatás ellenében vállalt kötelezettségeket nem érintõ módon — visszatartásra kerülhet; d) a támogatás kedvezményezettjének megnevezése, a támogatás tárgya, a támogatás összege, a támogatott program megvalósítási helye az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben szabályozott módon nyilvánosságra hozható. Hozzájárulok, hogy a) a köztartozások figyelemmel kísérése céljából a nem állami fenntartó adószámát vagy adóazonosító jelét, társadalombiztosítási azonosító jelét, társadalombiztosítási folyószámlaszámát a Kincstár, illetve a támogatást nyújtó szerv felhasználja a lejárt köztartozások teljesítése, illetõleg az adósság bekövetkezése tényének és összegének megismeréséhez; b) az igénybejelentés szabályszerûségét és a támogatás rendeltetésszerû felhasználását a Szociális és Családügyi Minisztérium ellenõrizze. Büntetõjogi felelõsségem tudatában kijelentem, hogy a) a nem állami fenntartónak (név: ............................................................................................................................................ cím: ...........................................................................................) 60 napon túli tartozásállománya (köztartozása) nincs, b) a Szociális és Családügyi Minisztériumtól korábban ugyanezen célra támogatást nem kaptunk, c) a Szociális és Családügyi Minisztériumtól korábban támogatást kaptunk, a támogatás céljáról, összegérõl és egyéb jellemzõirõl az alábbi táblázatban számolunk be, és kijelentjük, hogy a táblázatban közölt adatok a valóságnak megfelelnek: Év

Támogatási szerzõdés száma

Program megnevezése

Támogatás összege

Megvalósítás éve

Elszámolás idõpontja (év, hó)

d) a Szociális és Családügyi Minisztériumtól kapott támogatási összeg után az ÁFA levonására a nem állami fenntartó jogosult/nem jogosult. (A megfelelõ rész aláhúzandó, illetve kitöltendõ!) Kelt: ............................................., ................ év ....................................... hó ............. nap

P. H. ............................................................................ fenntartó, tulajdonos

2002/58. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

3771

6. számú melléklet a 100/2002. (V. 5.) Korm. rendelethez Értesítés a kivitelezés kezdésérõl A beruházó nem állami fenntartó (a támogatás címzettjének) neve és címe: .............................................................................. .................................................................................................... .................................................................................................... ........ .................................................................................................... .................................................................................................... ........ Támogatást jóváhagyó törvény, közlemény száma: ........................................................................................................................ a törvény mellékletének száma: .................................................................................................................................................. tárgyi támogatás sorszáma: ......................................................................................................................................................... Beruházás megnevezése: ................................................................................................................................................................... Beruházási összköltség: ..................................................................................................................................................................... A kivitelezés kezdését az építési napló vonatkozó oldalai másolatának megküldésével kell igazolni. Melléklet: Építési napló .............. számú oldalainak másolata. Kelt: ............................................., ................ év ....................................... hó ............. nap P. H. ............................................................................ tulajdonos, fenntartó

7. számú melléklet a 100/2002. (V. 5.) Korm. rendelethez Értesítés a kivitelezés befejezésérõl A beruházó nem állami fenntartó (a támogatás címzettjének) neve és címe: .............................................................................. .................................................................................................... .................................................................................................... ........ .................................................................................................... .................................................................................................... ........ Támogatást jóváhagyó törvény, közlemény száma: ........................................................................................................................ a törvény mellékletének száma: .................................................................................................................................................. tárgyi támogatás sorszáma: ......................................................................................................................................................... Beruházás megnevezése: ................................................................................................................................................................... Beruházási összköltség: ..................................................................................................................................................................... A kivitelezés befejezését az építési napló vonatkozó oldalai másolatának, továbbá az üzembe helyezési eljárást igazoló dokumentum hitelesített másolatának megküldésével kell igazolni. Melléklet: Építési napló ................. számú oldalainak másolata. Az üzembe helyezési eljárást igazoló dokumentum hitelesített másolata. Kelt: ............................................., ................ év ....................................... hó ............. nap P. H. ............................................................................ tulajdonos, fenntartó

3772

MAGYAR KÖZLÖNY

2002/58. szám

8. számú melléklet a 100/2002. (V. 5.) Korm. rendelethez Lemondó nyilatkozat címzett támogatásról A nem állami fenntartó neve: .......................................................................................................................................................... és címe: ..................................................................................................................................................... A támogatott cél megnevezése: ........................................................................................................................................................ A nem állami fenntartó a ................. évi .......................... törvény .............. számú mellékletének ................... sorszámán jóváhagyott címzett támogatásról az alábbiak szerint lemond: Sorsz.

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Összes címzett támogatás évenként (Ft)

Megnevezés

összege (Ft)

oka (kódszám)

Jóváhagyott címzett támogatás összege (2.+4.+5.) Elõzõ évek lemondásai összesen Elõzõ évek lemondásai alapján módosított támogatás (1.—2.) Ténylegesen felhasznált összeg Maradvány összesen [1.—(2.+4.) = 6.+7.+8.+9.+10.] ebbõl: lemondás maradványról

7.

lemondás elõirányzatról

8.

végleges visszafizetés maradványból

9.

végleges visszafizetés elõirányzatból

10.

Ebbõl: lemondás vagy visszafizetés

további felhasználás várható

A 8—9. sor szerint végleges visszafizetést a ,,Nem állami fenntartók címzett támogatása’’ megnevezésû ................. számú lebonyolítási számlájára kell visszafizetni. A lemondás okának kódja:

1. Saját forrás hiánya 3. ÁFA-visszatérítés 5. ÁSZ vizsgálata

2. Alacsonyabb költség 4. Jogosultság elvesztése 6. Egyéb ok

Kelt: ............................................., ................ év ....................................... hó ............. nap P. H. ............................................................................ tulajdonos, fenntartó A Magyar Államkincstár Részvénytársaság záradéka: A címzett támogatás pénzügyi lezárása a kezelési költségek rendezése után megtörtént, nem történt meg. (A megfelelõ rész aláhúzandó.) Kelt: ............................................., ................ év ....................................... hó ............. nap P. H. ............................................................................ aláírás

2002/58. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A Kormány 101/2002. (V. 5.) Korm. rendelete a Nemzeti Földalap vagyonnyilvántartásának, vagyonkezelésének és hasznosításának részletes szabályairól szóló 17/2002. (II. 18.) Korm. rendelet módosításáról

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 5. napon lép hatályba. Egyidejûleg az R . 7. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata a hatályát veszti. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

1. § A Nemzeti Földalap vagyonnyilvántartásának, vagyonkezelésének és hasznosításának részletes szabályairól szóló 17/2002. (II. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R .) a 7. §-a után a következõ 7/A—7/C. §-okkal egészül ki: ,,7/A. § Az MNFA Kht. a vagyonkezelésébe került föld eladására irányuló versenytárgyalást a föld forgalmi értékén hirdeti meg. A földet forgalmi értékén kell nyilvános árverésen történõ eladásra kitûzni. 7/B. § (1) A Nemzeti Földalapba tartozó föld forgalmi értékét e rendelet melléklete szerinti számítással vagy indokolt esetben igazságügyi ingatlanforgalmi szakvélemény alapján kell meghatározni. A számítást az ingatlan-nyilvántartás szerinti aranykorona (AK) érték, a föld megyénként meghatározott normatív jellegû jövedelme (étkezési búza kg/AK), az étkezési búzának az értékbecslést megelõzõ három évben kialakult határidõs tõzsdei átlagára (Ft/kg) és a tõkésítési kamatláb alapján kell elvégezni. (2) A rendelet mellékletében megállapított normatív jövedelmet a továbbiakban a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter szükség szerint állapítja meg. A Földhitel és Jelzálogbank Rt. által alkalmazott tõkésítési kamatlábról a Bank megkeresésre tájékoztatást ad. (3) A haszonbérbe adással hasznosított föld forgalmi értékének megállapításakor a számításnak a haszonbérlet piaci értékét e rendelet melléklete szerint kell figyelembe vennie. Az alkalmazásra kerülõ diszkont kamatlábat a Kincstárjegyek hozamára figyelemmel kell megállapítani. 7/C. § (1) Szõlõ, valamint gyümölcsös mûvelési ágban nyilvántartott termõföld forgalmi értékét az ültetvény telepítését megelõzõ mûvelési ághoz tartozó AK érték alapján kell meghatározni. Ha a földön elõzõleg is szõlõ vagy gyümölcsös ültetvény volt, a forgalmi érték meghatározásánál a szomszédos szántó mûvelési ágú földek AK értékének átlagát kell figyelembe venni. (2) Halastó vagy az ingatlan-nyilvántartás szerint önálló földrészletet vagy alrészletet képezõ más mûvelés alól kivett terület értékét számított AK értékkel kell meghatározni. A számított AK érték a közvetlenül szomszédos termõföldek AK értékének számtani átlaga. (3) A földön levõ szõlõ, gyümölcsös és erdõtelepítés, a földön található épületek és más építmények értékeként lehetõleg a könyv szerinti értéket, ennek hiányában a nagyvonalú becsléssel megállapított forgalmi értéket kell figyelembe venni.’’

3773

Melléklet a 101/2002. (V. 5.) Korm. rendelethez ,,Melléklet a 17/2002. (II. 18.) Korm. rendelet 7/B. §-ához 1. A forgalmi érték (Fé) meghatározására az alábbi képlet szolgál: Fé =

Á× P× tbá — bé i

ahol Fé = Á =

1 hektár nagyságú föld forgalmi értéke a föld 1 hektárra jutó AK értéke (szántó mûvelési ágú föld értéke országos átlagban 2002. évben 19,8 AK) P = a föld 1 AK-ra jutó normatív jövedelme étkezési búza kg-ban (lásd 2. pontot) tbá = 100 kg étkezési búzának az értékbecslést megelõzõ három évben kialakult határidõs hazai átlagára (2002. évben megállapítva: 2500 Ft) i = tõkésítési kamatláb, amelyet a Földhitel és Jelzálogbank Rt. a forgalmi érték meghatározásának idõpontjában alkalmaz (2002. évben 8,0%) bé = haszonbérbe adott föld esetén a bérlet piaci értéke (lásd a 3. pontot)

2. A föld normatív jövedelme (P) étkezési búza kg/AK egységben az ingatlan fekvése szerint megyénként: Baranya megye 28,7 Bács-Kiskun megye 30,4 Békés megye 28,3 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 26,7 Csongrád megye 22,0 Gyõr-Moson-Sopron megye 37,4 Fejér megye 34,7 Hajdú-Bihar megye 30,9 Heves megye 30,9 Komárom-Esztergom megye 38,3 Nógrád megye 25,5 Pest megye 23,3 Somogy megye 37,0 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 13,8

3774

MAGYAR KÖZLÖNY

Szolnok megye

30,7

Tolna megye

40,1

Vas megye

31,8

Veszprém megye

31,7

Zala megye

21,9

(A ,,P’’ értéke 30,2 kg/AK.)

országos átlagban

2002. évben

2002/58. szám

3. A Kormány felhatalmazza a szociális és családügyi minisztert, hogy az Európai Szociális Kartával kapcsolatos további feladatokat ellássa. Felelõs: szociális és családügyi miniszter Határidõ: az Európai Szociális Karta kihirdetésérõl szóló 1999. évi C. törvényben foglaltaknak megfelelõen Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

3. Haszonbérbe adott föld esetén a bérlet piaci értékének (bé) meghatározására az alábbi képlet szolgál: bé = Á× P× tbá ⁄ 2×

(1—d)n—i 100

A Kormány 1045/2002. (V. 5.) Korm. határozata

ahol d =

a diszkont kamatláb

n =

a szerzõdés lejártának évszáma

i =

a forgalmi érték meghatározásának évszáma’’

a Magyarországi Evangélikus Egyház és a Magyarországi Református Egyház számára 2002. évben rendezésre javasolt ingatlanokról és az e célra elkülönített költségvetési keret felosztásáról A Kormány

III. rész

HATÁROZATOK

A Kormány határozatai

1. az 1991. évi XXXII. törvény értelmében alakított egyeztetõ bizottság által rendezésre javasolt ingatlanok jegyzékét jóváhagyja, és elrendeli, hogy a határozat mellék letét képezõ jegyzékben felsorolt ingatlanok tulajdonba adásáról és a kártalanítás kifizetésérõl a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma gondoskodjék; Felelõs:

A Kormány 1044/2002. (V. 5.) Korm. határozata az Európai Szociális Kartában vállalt kötelezettségek teljesülésérõl szóló Országjelentés jóváhagyásáról 1. A Kormány az Európai Szociális Kartában vállalt kötelezettségek teljesülésérõl szóló Országjelentést jóváhagyja. 2. A Kormány felhatalmazza a szociális és családügyi minisztert, hogy az Országjelentést az Európa Tanács fõtitkárához jutassa el. Felelõs: szociális és családügyi miniszter Határidõ: azonnal

nemzeti kulturális örökség minisztere pénzügyminiszter Határidõ: a határozat közzétételét követõ 30 napon belül 2. az 1078/2000. (IX. 22.) Korm. határozat és a 2227/2000. (IX. 22.) Korm. határozat mellékletét képezõ jegyzéken 6. sorszámmal szereplõ Csákvár, Kálvin u. 11. számú ingatlan helyrajzi számát 1897-rõl 1897/2 -re, a területét 2232 m2-rõl 1626 m2-re módosítja; 3. az 1095/2001. (VIII. 13.) Korm. határozat és a 2214/2001. (VIII. 13.) Korm. határozat mellékletében 11. sorszámon szereplõ Gárdony, Posta u. 20. számú ingatlan helyrajzi számát 1872-rõl 1871-re, az ingatlan területét 1253 m2-rõl 1253/2494 m2 tulajdoni hányadra módosítja. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

2002/58. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

3775

Melléklet az 1045/2002. (V. 5.) Korm. határozathoz Magyarországi Evangélikus Egyház Sorszám

Tulajdonba átadott ingatlan

Kártalanítással rendezett ingatlan

Ingatlan tervezett funkciója

1.

Békéscsaba, Madách u. 2. hrsz.: 9332/2

hitéleti célú épület, szolgálati lakás, levéltár

2.

Bonyhád, Dózsa Gy. u. 65. hrsz.: 403 Celldömölk, Rákóczi u. 10. hrsz.: 743 Celldömölk, Széchenyi u. 17. hrsz.: 734

szociális célú épület

3.

4.

5.

Celldömölk, Somogyi B. u. 31. hrsz.: 2792

6.

7.

Kéty, Rákóczi u. 83. hrsz.: 179/1—2 Kötcse, Kossuth L. u. 3. hrsz.: 192, 340 Malomsok, Kossuth L. u. 2. hrsz.: 293, 294, 295 Malomsok, Kossuth L. u. 21. hrsz.: 68

10.

11.

12.

Mihályháza, Kossuth L. u. 32. hrsz.: 345

13.

15.

Patvarc, Gyarmati u. 32. hrsz.: 27

ifjúsági központ

hitéleti célú épület



gyülekezeti terem, szolgálati lakás Miskolc, Hunyadi u. 10. hrsz.: 14/1 Nemeskolta, Szabadság u. 65. hrsz.: 110

14.

lelkészlakás bõvítése


Jákfalva, Kossuth u. 4. hrsz.: 183 (terület megosztása folyamatban)

9.

óvoda

oktatási célú épület

Felpéc, Belterület hrsz.: 386

8.

óvoda

oktatás és szociális célú épület

ifjúsági központ

gyülekezeti terem

3776

MAGYAR KÖZLÖNY

Sorszám


16.

17.

Péteri, Petõfi S. u. 58. hrsz.: 240 Sopron, Templom u. 12. hrsz.: 182/1

18.

19.



találkozó- és konferenciaház

szolgálati lakás

Tékes, Petõfi S. u. 55. hrsz.: 29 Tényõ, Domb u. 1. hrsz.: 116/2

20.

2002/58. szám

szeretetotthon

gyülekezeti terem

Zsebeháza, Kossuth L. u. 57. hrsz.: 62


Magyarországi Református Egyház Sorszám


1.

Balajt, Fõ u. 26. hrsz.: 7090 Békéssámson, Fõ tér 4. hrsz.: 7

2.

3.

Bódvaszilas, Táncsics u. 27. hrsz.: 258

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.



parókia bõvítése

gyülekezeti terem bõvítése

szolgálati lakás, imaház

Bükkábrány, Béke u. 38. hrsz.: 308/1 Dég, Kossuth u. 22. hrsz.: 674

parókia bõvítése

gyülekezeti ház

Encsencs, Sport u. 1. hrsz.: 323 Jászkarajenõ, Zrínyi u. 10—12. hrsz.: 22 Karcsa, Alkotmány u. 5. hrsz.: 131/1 Kisléta, Debreceni u. 4. hrsz.: 404 Kisléta, Debreceni u. 6. hrsz.: 403

gyülekezeti terem

gyülekezeti ház

gyülekezeti ház bõvítése parókia létesítése

parókia létesítése

2002/58. szám Sorszám

MAGYAR KÖZLÖNY Tulajdonba átadott ingatlan

11.

13.

14.

15.

16.

Nagydobsza, Fõ u. 71. hrsz.: 92/1

17.

Öcsöd, Váncsodi temetõ hrsz.: 1906

20.

22.

23.

24.

25.

Sárospatak, Kossuth u. 10. hrsz.: 465/1—7 Sárospatak, Lorántffy Zs. u. 6. hrsz.: 447 Sátoraljaújhely, Kossuth u. 44. hrsz.: 2374

26.

27.

ifjúsági tábor bõvítése

gyülekezeti ház bõvítése

hitéleti célú ingatlan

imaház építése

gyülekezeti ház létesítése


közösségi ház létesítése

parókia építése


szolgálati lakások

református ifjúsági ház

ifjúsági otthon

Szeghalom, Baross u. 2. hrsz.: 1092/2 Szeghalom, Epreskerti temetõ hrsz.: 01040/1


temetõ

Rohod, Petõfi u. 5. hrsz.: 4 Sajóhídvég, Rákóczi u. 18. hrsz.: 66/1 Sály, Toldi u. 6. hrsz.: 1292

21.


hitéleti és szociális cél

Naszály, Rákóczi u. 130. hrsz.: 220 Naszály, Rákóczi u. 117—119. hrsz.: 74

18.

19.


Kisvarsány, Fõ u. 27. hrsz.: 149 Kölcse, Dózsa Gy. u. 4—6. hrsz.: 17/3, 17/4 Kömlõd, Pálóczi Horváth Á. u. 1. hrsz.: 2/2 Maroslele, Rózsa u. 17/A hrsz.: 220/3 Monostorpályi, Kossuth u. 47. hrsz.: 2

12.

3777

parókia

temetõ

3778 Sorszám

MAGYAR KÖZLÖNY Tulajdonba átadott ingatlan

28.

29.

30.

31.

32.

33.


Szekszárd, Bálint köz 18. hrsz.: 1248, 1249 Szokolya, Mányoki Á. u. 14. hrsz.: 173 Tiszabecs, Rákóczi u. 57. hrsz.: 352/2 Tiszacsege, Fõ u. 29. hrsz.: 3/2 Tiszaroff, Rákóczi u. 21. hrsz.: 389 Uny, Kossuth u. 4. hrsz.: 373

A Kormány 1046/2002. (V. 5.) Korm. határozata a magyar labdarúgás utánpótlás-nevelése szervezeti rendszerének megújítását szolgáló Bozsik Programhoz kapcsolódó állami kezességvállalásról szóló 1147/2001. (XII. 29.) Korm. határozat módosításáról A Kormány a magyar labdarúgás utánpótlás-nevelése szervezeti rendszerének megújítását szolgáló Bozsik Programhoz kapcsolódó állami kezességvállalásról szóló — az 1012/2002. (II. 20.) Korm. határozattal módosított — 1147/2001. (XII. 29.) Korm. határozatot (a továbbiakban: H.) a következõk szerint módosítja: 1. A H. 3. pontjának helyébe az alábbi szöveg lép: ,,3. A Kormány tudomásul veszi, hogy a Hivatásos Labdarúgás Fejlesztési Kötvény névértékére szóló állami kezességvállalásról készített 1021/2001. (III. 14.) Korm. határozat 1. pontjában foglalt, a Magyar Hivatásos Labdarúgó Liga által alapított és annak 100%-os tulajdonában álló Profi Liga Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. által kibocsátott 8,3 milliárd forint értékû kötvényre egyszerû kezességvállalással biztosított kötvénybõl 3,1 milliárd forint került kibocsátásra, 5,2 milliárd forint nem került felhasználásra.’’

2002/58. szám Ingatlan tervezett funkciója


könyvtár, diakónia

gyülekezeti ház

cserkészotthon

missziós feladatok

gyülekezeti ház

2. A H. a következõ 4—6. pontokkal egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi 4—7. pontok számozása 7—10. pontra módosul: ,,4. A Kormány hozzájárul ahhoz, hogy a fel nem használt összegbõl 4,2 milliárd forint a 2. b) pontban foglalt feltételek szerint, az egyesületi minõségi labdarúgás utánpótlása színvonalának emelését szolgáló Program keretében az MLSZ által meghatározott helyen és ütemben megépítésre kerülõ mûfüves pálya és világítás céljára kerüljön felhasználásra. A 4,2 milliárd forint összegû kezességvállalás nem jelent újabb terhelést a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésérõl szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 36. § (1) bekezdésében megállapított 3% -os kezességvállalási keret terhére. 5. A Kormány az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 33. §-ának (1) bekezdésében és a 42. §-ában, illetve a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésérõl szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 36. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján egyszerû kezességet vállal az MLSZ által a Magyar Fejlesztési Banktól felveendõ 4,2 milliárd forint értékû hitel és a hozzá kapcsolódó kamat, valamint egyéb járulékos költségek megfizetésére. 6. A Kormány a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésérõl szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 43. §-ának (2) bekezdésében, valamint a 151/1996. (X. 1.) Korm. rendelet 3. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a kezességvállalási díj megfizetésétõl eltekint.’’ Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

2002/58. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A Kormány 1047/2002. (V. 5.) Korm. határozata a Fogyatékosok Esélye Közalapítvány Alapító Okiratának módosításáról A Kormány 1. megtárgyalta és elfogadta a Fogyatékosok Esélye Közalapítvány Alapító Okiratának módosításáról szóló elõterjesztést; 2. felhatalmazza a szociális és családügyi minisztert, hogy a Közalapítvány Alapító Okiratának módosítása ügyében az Alapító képviseletében az illetékes bíróságnál eljárjon; Felelõs: szociális és családügyi miniszter Határidõ: azonnal 3. felhívja a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ minisztert, hogy az Alapító Okirat módosításáról szóló okiratot a bíróság határozatának jogerõre emelkedését követõen a Magyar Közlönyben tegye közzé. Felelõs:

Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter szociális és családügyi miniszter Határidõ: a bíróság határozatának jogerõre emelkedését követõen azonnal Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

Melléklet az 1047/2002. (V. 5.) Korm. határozathoz A Fogyatékosok Esélye Közalapítvány Alapító Okiratának 2. számú módosítása A Magyar Köztársaság Kormánya mint Alapító az 1039/1999. (IV. 21.) Korm. határozatában foglaltak szerint létrehozott Fogyatékosok Esélye Közalapítvány Alapító Okiratát az alábbiak szerint módosítja: 1. Az Alapító Okirat II. része helyébe a következõ szövegrész lép: ,,II. A Közalapítvány székhelye: 1134 Budapest, Dózsa György út 144., IV. emelet.’’ 2. Az Alapító Okirat III. része az alábbi szövegrésszel egészül ki: ,,Az Alapító képviseletét a szociális és családügyi miniszter látja el, és gyakorolja — az Alapító Okirat módosításának kivételével — az Alapítót megilletõ jogokat és kötelezettségeket.’’

3779

3. Az Alapító Okirat V. részének 2. b) pontjában az elsõ francia bekezdés helyébe a következõ szövegrész lép: [A Közalapítvány az 1. pontban meghatározott célok elérése érdekében az alábbi feladatokat látja el:] ,,— a fogyatékos személyekkel foglalkozó szervezetek regionális, illetve területi koordinációjának biztosítása;’’ 4. Az Alapító Okirat V. részének 2. f) pontjában a ,,tájékozatása’’ szó helyébe a ,,tájékoztatása’’ szó lép. 5. Az Alapító Okirat VI. részének 6. pontjában. ,,A Kuratórium tagjai Elnök: Helesfai Katalin Alelnök: Dr. Stollár János Bankszámláról való rendelkezésre feljogosított tagok: Dr. Kullman Lajos, Dr. Kálmán Zsófia. További tagok: Magyar Márta, Szilasy Katalin, Kajtárné Botár Borbála, Dudák Lajos, Schiller-Kertész Tamás.’’ szövegrész helyébe ,,A Kuratórium tagjai: Dr. Csizmadia László elnök Dr. Stollár János alelnök Bankszámláról való rendelkezésre feljogosított tagok az elnök és az alelnök mellett: Helesfai Katalin Szilasy Katalin további tagok: Magyar Márta Orbán Péter Kajtárné Botár Borbála Dudák Lajos Schiller-Kertész Tamás’’ szövegrész lép. 6. Az Alapító Okirat XI. része 6. pontjában [A Felügyelõ Bizottság tagjai:] ,,— az Ifjúsági és Sportminisztérium javaslatára: dr. Tapolczai Gergely’’ szövegrész helyébe ,,— az Ifjúsági és Sportminisztérium javaslatára: Dóra Krisztina’’ szövegrész lép.

3780

MAGYAR KÖZLÖNY

A Kormány 1048/2002. (V. 5.) Korm. határozata az oktatási miniszter kormányzati felelõsségi körébe tartozó egyes közalapítványok alapító okiratainak módosításáról A Kormány 1. egyetért az Apertus Közalapítvány a nyitott szakképzésért és távoktatásért, a Bursa Hungarica Közalapítvány, az Esélyt a Tanulásra Közalapítvány, a Határon Túli Magyar Oktatásért Apáczai Közalapítvány, a Közoktatási Modernizációs Közalapítvány, a Közalapítvány a Budapesti Német Nyelvû Egyetemért, a Nemzeti Kollégiumi Közalapítvány, az Országos Kiemelésû Társadalomtudományi Kutatások Közalapítvány és a Tempus Közalapítvány alapító okiratainak — az elõterjesztés mellékletei szerinti — módosításaival; 2. felhatalmazza az oktatási minisztert, hogy az 1. pontban meghatározott közalapítványok alapító okiratainak

2002/58. szám

módosításával összefüggésben a bírósági nyilvántartásba vétel során az alapító nevében eljárjon; Felelõs: oktatási miniszter Határidõ: azonnal 3. megbízza az oktatási minisztert, hogy az 1. pontban meghatározott közalapítványok módosított alapító okiratainak — bírósági nyilvántartásba vételét követõen — a Magyar Közlönyben történõ közzétételérõl gondoskodjon. Felelõs:

oktatási miniszter Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter Határidõ: a jogerõs bírósági nyilvántartásba vételt követõen 4. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba, ezzel egyidejûleg az oktatási miniszter kormányzati felelõsségi körébe tartozó egyes közalapítványok alapító okiratának módosításáról szóló 1023/2002. (III. 21.) Korm. határozat a hatályát veszti. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

2002/58. szám

MAGYAR KÖZ LÖNY

KÖZLEM ÉNY A Magyar Hivatalos Közlönykiadó a Magyar Közlöny különszámaként megjelentette az

1959. ÉVI IV. TÖRVÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVÉRÕL ÉS AZ 1952. ÉVI III. TÖRVÉNY A POLGÁRI PERRENDTARTÁSRÓL címû, A/4 formátumú, 232 oldal terjedelmû kiadványt. A különszám az 1959. évi IV. törvény és az 1952. évi III. törvény 2002. január 1-jétõl hatályos szövegét tartalmazza. A kézirat lezárva: 2002. január 15-én. Ára: 1372 Ft áfával. A megrendeléseket a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címére (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.) lehet feladni. Fax: 338-4746 vagy 267-2780.

MEGRENDELÕLAP Megrendeljük az

1959. ÉVI IV. TÖRVÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVÉRÕL ÉS AZ 1952. ÉVI III. TÖRVÉNY A POLGÁRI PERRENDTARTÁSRÓL címû kiadványt ................. példányban. A megrendelõ (cég) neve: .......................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ....................................................................................................................... Utca, házszám: ........................................................................................................................................... Az ügyintézõ neve, telefonszáma: ............................................................................................................. A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: .................................................................................................. A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: ……………………………………… …………………………………………………… cégszerû aláírás

3781

3782

MAGYAR KÖZLÖNY

2002/58. szám

KÖZLEM ÉNY A Magyar Közlöny különszámaként megjelent az

I. SZÁMVITELLEL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK (2000. évi C. törvény a számvitelrõl)

címû, A/4 formátumú, 88 oldal terjedelmû kiadvány. A kézirat lezárva: 2001. október 1. Ára: 588 Ft áfával. A megrendeléseket a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címére (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.) lehet feladni. Fax: 338-4746 vagy 267-2780.

MEGRENDELÕLAP Megrendeljük az

I. SZÁMVITELLEL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK (2000. évi C. törvény a számvitelrõl)

címû kiadványt ................. példányban. A megrendelõ (cég) neve: ................................................................................................ Címe (város, irányítószám): ............................................................................................. Utca, házszám: ................................................................................................................. Az ügyintézõ neve, telefonszáma: ................................................................................... A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ........................................................................ A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: ……………………………………… ……………………………………………………

cégszerû aláírás

2002/58. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

KÖZLEM ÉNY A Magyar Közlöny különszámaként megjelent a

II. SZÁMVITELLEL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK címû, A/4 formátumú, 416 oldal terjedelmû kiadvány. A kötet a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény végrehajtására kiadott kormányrendeleteket tartalmazza, így a különbözõ gazdálkodók (a biztosítók; a betétbiztosítási és az intézményvédelmi alapok, valamint a befektetõvédelmi alap; a befektetési alapok; a kockázatitõke-társaságok és a kockázatitõke-alapok; a Pénztárak Garancia Alapja; az egyházi jogi személyek; az ÁPV Rt.; az árutõzsde, az értékpapírtõzsde és az elszámolóházak; az MNB; a magánnyugdíjpénztárak; az önkéntes nyugdíjpénztárak; az államháztartás szervezetei; a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások; a befektetési vállalkozások; az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyezõ pénztárak; a Magyar Államkincstár; illetve egyes egyéb szervezetek) beszámolókészítési, könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól, továbbá a felszámolás és a végelszámolás számviteli feladatairól rendelkezõ jogszabályokat. A kézirat lezárva: 2002. február 20-án. Ára: 2576 Ft áfával. A megrendeléseket a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címére (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.) lehet feladni. Fax: 338-4746 vagy 267-2780.

MEGRENDELÕLAP Megrendeljük a

II. SZÁMVITELLEL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK címû kiadványt ................. példányban. A megrendelõ (cég) neve: .......................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ....................................................................................................................... Utca, házszám: ........................................................................................................................................... Az ügyintézõ neve, telefonszáma: ............................................................................................................. A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: .................................................................................................. A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: ……………………………………… …………………………………………………… cégszerû aláírás

3783

3784

MAGYAR KÖZLÖNY

2002/58. szám

TiszteltElõfizetõk! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a kiadónk terjesztésében levõ lapokra szóló elõfizetésüket folyamatosnak tekintjük. Csak akkor kell változást bejelenteniük a 2002. évre vonatkozó elõfizetésre, ha a példányszámot, esetleg a címlistát módosítják, vagy új lapra szeretnének elõfizetni (pontos szállítási, név- és utcacím-megjelöléssel). Az esetleges módosítást szíveskedjenek levélben vagy faxon megküldeni. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a lapszállításról kizárólag az elõfizetési díj beérkezését követõen intézkedünk. Fontos, hogy az elõfizetési díjakat a megadott 10300002-20377199-70213285 sz. számlára utalják, illetve a kiadó által kiküldött készpénz-átutalási megbízáson fizessék be. Készpénzes befizetés kizárólag a Közlönyboltban (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6.) lehetséges. (Levélcím: Magyar Hivatalos Közlönykiadó,1394 Budapest 62. Pf. 357. Fax: 318-6668.)

A 2002. évi lapárak Magyar Közlöny Az Alkotmánybíróság Határozatai Bányászati Közlöny Belügyi Közlöny Cégközlöny Egészségügyi Közlöny Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítõ Határozatok Tára Házi Jogtanácsadó Hírközlési Értesítõ Hivatalos Értesítõ Ifjúsági és Sport Értesítõ Igazságügyi Közlöny Gazdasági és Foglalkoztatási Közlöny Környezetvédelmi Értesítõ Közlekedési és Vízügyi Értesítõ Kulturális Közlöny Külgazdasági Értesítõ

56 784 Ft/év 10 752 Ft/év 2 688 Ft/év 14 448 Ft/év 59 136 Ft/év 14 784 Ft/év 10 416 Ft/év 13 104 Ft/év 2 688 Ft/év 3 696 Ft/év 8 400 Ft/év 2 688 Ft/év 9 072 Ft/év 13 776 Ft/év 8 064 Ft/év 13 776 Ft/év 11 088 Ft/év 11 424 Ft/év

Magyar Közigazgatás Nemzeti Kulturális Alapprogram Hírlevele Oktatási Közlöny Önkormányzatok Közlönye Pénzügyi Közlöny Pénzügyi Szemle Statisztikai Közlöny Szociális és Munkavédelmi Közlöny Turisztikai Értesítõ Ügyészségi Közlöny Vízügyi Értesítõ Élet és Tudomány Ludové Noviny Neue Z eitung Természet Világa Valóság

5 376 Ft/év 2 688 Ft/év 13 776 Ft/év 3 360 Ft/év 18 144 Ft/év 13 104 Ft/év 7 728 Ft/év 10 416 Ft/év 6 720 Ft/év 4 032 Ft/év 7 392 Ft/év 6 384 Ft/év 1 680 Ft/év 2 688 Ft/év 3 696 Ft/év 4 032 Ft/év

Az árak a 12%-os áfát is tartalmazzák.

A Házi Jogtanácsadó címû lap elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címén: Budapest VIII., Somogyi B. u. 6. 1394 Bp. 62. Pf. 357 vagy faxon: 318-6668, vagy a www.mhk.hu/hj internetcímen található megrendelõlapon. Telefon: 266-9290/234, 235 mellék. Éves elõfizetési díja 2688 Ft áfával.

A CD-JOGÁSZ hatályos jogszabályok hivatalos számítógépes gyûjteménye 2002. évi éves elõfizetési díjai: Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat

48 000 Ft 64 000 Ft 80 000 Ft

25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat

96 000 Ft 112 000 Ft 128 000 Ft

Egyszeri belépési díj: 6000 Ft. (Áraink az áfát nem tartalmazzák.) Facsimile Magyar Közlöny. A hivatalos lap 2001. évfolyama jelenik meg CD-n az eredeti külalak megõrzésével, de könnyen kezelhetõen. Hatályos jogszabályok online elérése: a 3 naponta frissített adatbázis az interneten keresztül érhetõ el a www.mhk.hu címen. További információ kérhetõ a 06 (80) 200-723-as zöldszámon.

Szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a szerkesztõbizottság közremûködésével. A szerkesztõbizottság elnöke: dr. Bártfai Béla. A szerkesztésért felelõs: dr. Müller György. Budapest V., Kossuth tér 1—3. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Felelõs kiadó: dr. Korda Judit vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. Telefon: 266-9290. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a FÁMA Rt. közremûködésével. Telefon/fax: 266-6567. Információ: tel./fax: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a kiadó Budapest VIII., Somogyi B. u. 6. (tel./fax: 267-2780) szám alatti közlönyboltjában, illetve megrendelhetõ a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2002. évi éves elõfizetési díj: 56 784 Ft. Egy példány ára: 140 Ft 16 oldal terjedelemig, utána + 8 oldalanként + 112 Ft. A kiadó az elõfizetési díj évközbeni emelésének jogát fenntartja.

HU ISSN 0076—2407 02.0862 — Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert.

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A

Recommend Documents