A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A

A M AG YAR K Ö Z T ÁR S AS ÁG H I VAT AL O S L AP J A

Budapest,

Oldal

TARTALOMJEGYZÉK

2003. február 12., szerda

2003: IV. tv.

Az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról . . . . . . . . . . .

1146

13/2003. (II. 12.) Korm. r.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról rendelkezõ 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1160

A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1168

4/2003. (II. 12.) ESZCSM r.

A közgyógyellátásra jogosultak részére térítésmentesen rendelhetõ gyógyszerekrõl szóló 10/1995. (II. 24.) NM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1193

13/2003. (II. 12.) FVM r.

A marhahús és marhahús-készítmények kötelezõ címkézésérõl .

1208

4/2003. (II. 12.) IHM r.

A közcélú távközlõ-hálózatok azonosítóinak felosztási tervérõl szóló 10/2001. (III. 27.) MeHVM rendelet módosításáról . . .

1210

A szakmai követelmények kiadásáról szóló 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1211

16/2003. (II. 12.) ME h.

Az Országos Statisztikai Tanács tagjainak megbízásáról . . . . . . .

1219

17/2003. (II. 12.) ME h.

Kormányzati fõtisztviselõ áthelyezésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1219

18/2003. (II. 12.) ME h.

Helyettes államtitkári juttatás biztosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . .

1220

2/2003. (II. 12.) MeHVM h.

Helyettes államtitkár felmentésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1220

3/2003. (II. 12.) MeHVM h.

Helyettes államtitkárok kinevezésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1220

Az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal elnökének közleménye a személyi jövedelemadó meghatározott részének felhasználásáról rendelkezõ magánszemély nyilatkozatára igényt tartó egyház részére történõ technikai szám kiadásáról . . . . . . . . . . . . .

1220

A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Heves Megyei Földmûvelésügyi Hivatalának hirdetményei . . . . . . . .

1221

A BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal közleménye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1227

Helyesbítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1228

14/2003. (II. 12.) Korm. r.

14. szám

5/2003. (II. 12.) OM r.

Ára: 1400,– Ft

Tárgymutató a 2003. január hónapban megjelent jogszabályokról, határozatokról és közleményekrõl

1146

II. rész

MAGYAR KÖZLÖNY

JOGSZABÁLYOK Törvények 2003. évi IV. törvény

az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról* A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása 1. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. §-a (1) bekezdése a) pontjának utolsó mondata a következõ szövegrésszel egészül ki: ,, ,továbbá a tizenharmadik havi nyugdíj.’’ (2) Az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének b)—d), f) és j) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában] ,,b) vagyon: ha e törvény másként nem rendelkezik az az ingatlan, jármû, gépi meghajtású termelõ- és munkaeszköz, továbbá vagyoni értékû jog, amelynek ba) külön-külön számított forgalmi értéke, illetõleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a húszszorosát, vagy bb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének az ötvenszeresét meghaladja. A szociális rászorultságtól függõ pénzbeli ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minõsül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy lakik, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármû; c) család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt élõ, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezõ közeli hozzátartozók közössége; d) közeli hozzátartozó, ha e törvény másként nem rendelkezik: a házastárs, az élettárs, a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezõ, illetve a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezõ nappali tagozaton egyetemi, fõiskolai tanulmányokat folytató, valamint korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetõleg a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd vagy más fogyatékos vérszerinti, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek;’’ ,,f) háztartás: az egy lakásban együtt élõ, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezõ személyek közössége;’’ * A törvényt az Országgyûlés a 2003. február 4-i ülésnapján fogadta el.

2003/14. szám

,,j) keresõtevékenység, ha e törvény másként nem rendelkezik: minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár, kivéve a tiszteletdíj alapján végzett tevékenységet, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelezõ legkisebb munkabér 30 százalékát nem haladja meg, valamint mezõgazdasági õstermelõi igazolvánnyal folytatott tevékenységet, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni;’’ 2. § Az Szt. 10. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,10. § (1) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmezõ kötelezhetõ arra, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja. A pénzbeli és természetbeni ellátásoknál — ha jogszabály másként nem rendelkezik — a nyilatkozat és az igazolás tartalmának, illetve benyújtásának részletes szabályait a települési önkormányzatok rendeletben szabályozzák. Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a jövedelemszámításnál irányadó idõszak a havonta rendszeresen mérhetõ jövedelmeknél a három hónapot, egyéb jövedelmeknél pedig az egy évet nem haladhatja meg. (2) Ha az önkormányzat hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmezõ életkörülményeire tekintettel az (1) bekezdés szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezõt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplõ jövedelem 50%-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhetõ. (3) A szociális hatáskört gyakorló szervek megkeresésére az állami adóhatóság illetékes igazgatósága 15 napon belül köteles közölni a szociális ellátást igénylõ, valamint — írásbeli felhatalmazás alapján — az egy fõre jutó havi jövedelem kiszámításánál figyelembe veendõ személy személyi jövedelemadójának alapját.’’ 3. § (1) Az Szt. 37/A. §-a (6) bekezdésének utolsó két mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,Az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás idõtartama legalább harminc munkanap, kivéve, ha az aktív korú nem foglalkoztatott személyt alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatják. Az alkalmi munkavállalói könyvvel közcélú munka keretében történõ foglalkoztatásra abban az esetben kerülhet sor, ha a foglalkoztatás elsõ napjától számított hat hónapon belül a foglalkoztatás együttes idõtartama eléri a harminc munkanapot. A foglalkoztatás megszervezését az önkormányzat másik önkormányzattal létrehozott társulás vagy más szerv útján is végezheti.’’ (2) Az Szt. 37/A. §-a a következõ új (8) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (8)—(10) bekezdések számozása (9)—(11) bekezdésre módosul:

2003/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

,,(8) A közcélú munkára való felkészítés érdekében az önkormányzat betanítást szervezhet, amelynek idõtartama nem haladhatja meg a foglalkoztatási napok számának 20%-át, és nem lehet több, mint 40 munkanap. A betanítás a közcélú munkavégzés idõtartamába beszámít.’’ (3) A (2) bekezdéssel átszámozott Szt. 37/A. §-a (11) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a bekezdés a következõ új c) ponttal egészül ki: [Az aktív korú nem foglalkoztatott személy akkor köteles a települési önkormányzat által a (6) bekezdés szerint felajánlott, valamint a munkaügyi központ kirendeltsége által felajánlott munkát elfogadni, ha] ,,b) a várható havi kereset eléri a mindenkori kötelezõ legkisebb munkabér összegét, c) a részmunkaidõs foglalkoztatás esetén a munkahely és a lakóhely közötti naponta történõ oda- és visszautazás ideje az Flt. 25. §-a (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott idõtartam felét nem haladja meg és várható havi keresete legalább az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét eléri.’’ 4. § Az Szt. 38. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,38. § (1) A települési önkormányzat lakásfenntartási támogatást annak a személynek nyújthat, akinek a háztartásában együtt élõ személyek a településen elismert minimális lakásnagyságot és minõséget meg nem haladó lakásban vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben élnek és lakáshasznosításból származó jövedelemmel nem rendelkeznek. (2) Az önkormányzat rendeletében határozza meg a) a településen elismert minimális lakásnagyságot és minõséget, b) a lakásfenntartási támogatásra való jogosultságnak a háztartásban az egy fõre számított havi jövedelmi határát, c) a lakásfenntartási támogatásra való jogosultság feltételeként a havi lakásfenntartás költségének a háztartás havi összjövedelméhez viszonyított legkisebb arányát. (3) Az önkormányzat rendeletében úgy kell szabályozni a) a (2) bekezdés b) pontjában említett jövedelemhatárt, hogy az az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-ánál, egyedülélõ esetén annak 200%-ánál alacsonyabb nem lehet, b) a (2) bekezdés c) pontjában említett arányt, hogy az lakásfenntartásra nyújtott támogatás esetén legfeljebb a jövedelem 35%-a, a lakás fûtésére nyújtott támogatás esetén legfeljebb a jövedelem 20%-a lehet. (4) Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülõ személy az (1) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével lakásfenntartási támogatásra jogosult. (5) Költségeken a (2) bekezdés c) pontjának alkalmazásában a) a lakásfenntartásra nyújtott támogatás vonatkozásában lakbért vagy albérleti díjat, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztõ részletét, a távhõszolgáltatási díjat, a közös költséget, a csatorna használati díjat, a szemétszállítás költségeit, valamint az önkormányzat rendeletében

1147

meghatározott mértékig a villanyáram, a víz és gázfogyasztás, valamint a tüzelõanyag költségeit, továbbá ha az önkormányzat rendelete lehetõvé teszi, a lakáskarbantartás költségeit, b) a lakás fûtésére nyújtott támogatás vonatkozásában a lakás fûtéséhez felhasznált hõenergia fûtési szezonban felmerülõ — az önkormányzat rendeletében elismert — költségének, díjának 1/6-át kell érteni.’’ 5. § Az Szt. 41. §-ának (4) bekezdése a következõ mondattal egészül ki: ,,A jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehetõ egy fõre számított havi családi jövedelemhatárt az önkormányzat rendeletében úgy kell szabályozni, hogy az az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, egyedülálló esetén annak 150%-ánál alacsonyabb nem lehet.’’ 6. § Az Szt. 42. §-ának (1) bekezdése a következõ új e) ponttal egészül ki: [Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha] ,,e) a közös háztartásban élõ gyermek után a szülõk bármelyike terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy gyermeknevelési támogatásban részesül.’’ 7. § Az Szt. 45. §-a a következõ új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (2)—(4) bekezdések számozása (3)—(5) bekezdésre módosul: ,,(2) Az átmeneti segély esetén az ellátás megállapításánál figyelembe vehetõ egy fõre számított havi családi jövedelemhatárt az önkormányzat rendeletében úgy kell szabályozni, hogy az az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, egyedülélõ esetén annak 150%-ánál alacsonyabb nem lehet.’’ 8. § Az Szt. 46. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,46. § (1) A települési önkormányzat a rendeletében meghatározott feltételek szerint temetési segélyt állapíthat meg annak, aki a meghalt személy eltemettetésérõl gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. A jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehetõ egy fõre számított havi családi jövedelemhatárt az önkormányzat rendeletében úgy kell szabályozni, hogy az az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, egyedülélõ esetén annak 150%-ánál alacsonyabb nem lehet. (2) Temetési segély nem állapítható meg annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül. (3) A temetési segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési

1148

MAGYAR KÖZLÖNY

költségek viselése a kérelmezõnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti.’’ 9. § Az Szt. 48. §-a (1) bekezdésének felvezetõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(1) A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesterének kell — a halálesetrõl való tudomásszerzést követõ 30 napon belül — gondoskodnia az elhunyt személy közköltségen történõ eltemettetésérõl, ha’’ [a) nincs vagy nem lelhetõ fel az eltemettetésre köteles személy, vagy b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésrõl nem gondoskodik.] 10. § Az Szt. 50. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(2) A települési önkormányzat képviselõ-testülete az (1) és (3) bekezdésben foglaltakon kívül annak is megállapíthatja a közgyógyellátásra való jogosultságát, aki szociálisan rászorult és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni. A szociális rászorultság megállapítása szempontjából figyelembe vehetõ egy fõre számított havi családi jövedelemhatárt az önkormányzat rendeletében úgy kell szabályozni, hogy az az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-ánál, egyedülélõ esetén annak 200%-ánál alacsonyabb nem lehet.’’ 11. § (1) Az Szt. — 2001. évi LXXIX. törvénnyel kihirdetett — 55. §-a (1) bekezdésének c)— d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A települési önkormányzat lakhatást segítõ adósságkezelési szolgáltatásban részesítheti azt a családot vagy személyt,] ,,c) akinek a háztartásában az egy fõre jutó havi jövedelem nem haladja meg az önkormányzat rendeletében meghatározott összeghatárt, valamint d) aki a településen elismert minimális lakásnagyságot és minõséget meg nem haladó lakásban lakik, feltéve, hogy vállalja az adósság és a települési önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését, továbbá az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt.’’ (2) Az Szt. — 2001. évi LXXIX. törvénnyel kihirdetett — 55. §-a a következõ új (3)—(7) bekezdésekkel egészül ki: ,,(3) Az (1) bekezdés c) pontjában említett összeghatárt az önkormányzat rendeletében úgy kell szabályozni, hogy az az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-ánál, egyedülélõ esetén annak 200%-ánál alacsonyabb nem lehet. (4) Az adósságkezelési szolgáltatásra való jogosultság feltétele, hogy az (1) bekezdés b) pontjában szabályozott adósságból a hat havi tartozás a kérelem benyújtását megelõzõ tizennyolc hónapban keletkezett.

2003/14. szám

(5) Az adósságkezelés idõtartama legfeljebb tizennyolc hónap, amely indokolt esetben egy alkalommal hat hónappal meghosszabbítható. (6) Adósságkezelési szolgáltatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élõ személyek és háztartások számától. (7) A (6) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerõs bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.’’ 12. § Az Szt. — 2001. évi LXXIX. törvénnyel kihirdetett — 55/A. §-a a következõ új (4) bekezdéssel egészül ki: ,,(4) Az adósságcsökkentés címén nyújtott támogatás vissza nem térítendõ szociális támogatásnak minõsül.’’ 13. § (1) Az Szt. — 2001. évi LXXIX. törvénnyel kihirdetett — 55/C. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(2) A települési önkormányzat a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint az adósságkezelési tanácsadást saját intézménye vagy más szerv útján biztosíthatja.’’ (2) Az Szt. — 2001. évi LXXIX. törvénnyel kihirdetett — 55/C. §-a a következõ új (3) bekezdéssel egészül ki: ,,(3) Az önkormányzat rendeletében szabályozza az adósságkezelési szolgáltatás részletes szabályait, így különösen a helyben elismerhetõ lakásnagyságot és minõséget, az adósságkezelési szolgáltatásba bevont adósság felsõ határát, az adósságcsökkentési támogatás mértékét, az adósságkezelési szolgáltatásra vonatkozó jogosultsági feltételeket, eljárási szabályokat, az adósságkezelési tanácsadáson való részvétel módját.’’ 14. § (1) Az Szt. 58. §-a a következõ új (3) bekezdéssel egészül ki: ,,(3) Az e törvényben meghatározott alapellátási feladatokat az ellátási kötelezettséggel rendelkezõ önkormányzattal kötött szerzõdés alapján, vagy anélkül a nem állami, illetve egyházi fenntartó is elláthatja.’’ 15. § Az Szt. IV. Fejezetének I. címe a következõ új 58/B. §-sal egészül ki: ,,58/B. § (1) A szociálpolitikai, gyermekvédelmi koncepciók, döntések, jogszabály-tervezetek véleményezése, a szolgáltatási típusok, formák, rendszerek értékelése, elemzése céljából Szociálpolitikai Tanács mûködik. A Szociálpolitikai Tanács szervezete ellátások szerint, illetve az ellátásokat igénybevevõ társadalmi csoportok szerint, valamint területi jelleggel differenciált. A Tanács mûködtetéséhez szükséges elõirányzatot a központi költségvetés Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet költségvetése tartalmazza. (2) A 2000 fõ feletti lakosságszámú települési önkormányzat, illetve a megyei, fõvárosi önkormányzat rendeletében helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos

2003/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

figyelemmel kísérésére. A helyi szociálpolitikai kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart, tagjai az önkormányzat mûködési területén szociális intézményeket mûködtetõ fenntartók képviselõi, továbbá a helyi rendeletben meghatározott szervezetek képviselõi.’’ 16. § Az Szt. — 2001. évi LXXIX. törvénnyel kihirdetett — 59. §-ának (3) bekezdése a következõ mondattal egészül ki: ,,Külön jogszabályban meghatározott feltételek alapján a települési önkormányzat az alapellátás feladatainak biztosítására ellátási körzetet alakít ki.’’ 17. § Az Szt. 63. §-a a következõ új (2)—(3) bekezdésekkel egészül ki és egyidejûleg a § jelenlegi rendelkezésének jelölése (1) bekezdésre módosul: ,,(2) A házi segítségnyújtás kiegészítõ szolgáltatása vagy önállóan megszervezett szolgáltatási formája a jelzõrendszeres házi segítségnyújtás. A jelzõrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élõ, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló idõskorú, valamint fogyatékos személyek részére nyújtott ellátás. Segítségével fenntarthatók a biztonságos életvitel feltételei, krízishelyzetben lehetõséget nyújt az ellátást igénybevevõ személynél történõ gyors megjelenésre és segítségnyújtásra. (3) A fogyatékos személyek részére nyújtott jelzõrendszeres házi segítségnyújtás ellátója együttmûködik a támogató szolgálattal.’’ 18. § Az Szt. IV. Fejezetének II. címe a következõ új 65/E. §-sal egészül ki: ,,65/E. § Az utcai szociális munka keretében biztosítani kell az utcán tartózkodó hajléktalan személy helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérését, szükség esetén ellátásának kezdeményezését, illetve az ellátás biztosításához kapcsolódó intézkedés megtételét. Az utcai szociális munka megszervezhetõ önállóan, vagy családsegítõ szolgálat, nappali melegedõ, illetve gondozási központ keretein belül.’’ 19. § Az Szt. 66. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(5) A szociális rászorultság tényét a) állami fenntartású intézmény esetében a szociális ellátás iránti kérelemrõl döntõ — a 94/A. §-ban megjelölt — szerv vagy személy, b) egyházi, illetõleg nem állami fenntartású intézmény esetén a szociális szolgáltatás igénybevételérõl döntõ — 94/D. §-ban megjelölt — személy külön jogszabályban meghatározott szakértõ véleménye alapján állapítja meg.’’ 20. § Az Szt. 77. §-ának — 2001. évi LXXIX. törvénnyel kihirdetett — (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

1149

,,(3) Fogyatékos személyek nappali intézményében — külön jogszabályban meghatározott feltételek biztosítása esetén — önellátásra részben képes, vagy önellátásra nem képes és felügyeletre szoruló halmozottan fogyatékos, illetve autista személy részére is biztosítható szolgáltatás. Szükség esetén a települési önkormányzat kizárólag halmozottan fogyatékos, illetve kizárólag autista személyek ellátásáról is gondoskodhat nappali intézményi szolgáltatás keretében.’’ 21. § Az Szt. 80. §-a (3) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép és a bekezdés a következõ új f) ponttal egészül ki: [Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények típusai:] ,,e) éjjeli menedékhely, f) hajléktalan személyek átmeneti szállása.’’ 22. § Az Szt. 84. §-ának (1)—(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép és egyidejûleg a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre módosul: ,,(1) Az éjjeli menedékhely az önellátásra és a közösségi együttélés szabályainak betartására képes hajléktalan személyek éjszakai pihenését, valamint krízishelyzetben éjszakai szállás biztosítását lehetõvé tevõ szolgáltatás. (2) A hajléktalan személyek átmeneti szállása azoknak a hajléktalan személyeknek az elhelyezését biztosítja, akik az életvitelszerû szálláshasználat és a szociális munka segítségével képesek az önellátásra.’’ 23. § Az Szt. — 2001. évi LXXIX. törvénnyel kihirdetett — 85/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(1) A lakóotthon olyan nyolc-tizenkettõ, a külön jogszabályban meghatározott esetben tizennégy pszichiátriai beteget vagy fogyatékos személyt — ideértve az autista személyeket is —, illetõleg szenvedélybeteget befogadó intézmény, amely az ellátást igénybevevõ részére életkorának, egészségi állapotának és önellátása mértékének megfelelõ ellátást biztosít.’’ 24. § Az Szt. 87. §-ának b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az a települési önkormányzat, amelyiknek területén] ,,b) tízezernél több állandó lakos él, az a) pontban foglalt ellátást, valamint az utcai szociális munkát, éjjeli menedékhelyet, nappali melegedõt és az idõsek átmeneti elhelyezését szolgáló intézményt;’’ [köteles biztosítani.] 25. § Az Szt. a következõ új 90/A. §-sal egészül ki: ,,90/A. § A megyei, fõvárosi közigazgatási hivatal az e törvényben meghatározott önkormányzati ellátási kötelezettségek teljesítését folyamatosan figyelemmel kíséri. Amennyiben az önkormányzat ellátási kötelezettségébõl adódó feladatainak, különösen fenntartói feladatának, illetve a szolgáltatástervezési koncepció elkészítésének

1150

MAGYAR KÖZLÖNY

2003/14. szám

nem tesz eleget, felszólítja az önkormányzatot megfelelõ határidõ kitûzésével a feladat teljesítésére.’’

munka, valamint a nappali melegedõ keretében végzett ellátásért térítési díj nem állapítható meg.’’

26. § (1) Az Szt. 92. §-a (7) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,A szolgáltatástervezési koncepciót a helyi önkormányzat az elfogadást megelõzõen véleményezteti az intézményvezetõkkel, a kisebbségi önkormányzat(ok)kal, továbbá a települési önkormányzat a Szociálpolitikai Tanács területi szervével, a megyei, fõvárosi önkormányzat a Szociálpolitikai Tanács országos szervével.’’

31. § Az Szt. 117/A. §-a (1) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(1) A bentlakásos intézményekben — kivéve a hajléktalan személyek átmeneti szállását és az éjjeli menedékhelyet — a jövedelemmel nem rendelkezõ 16 év fölötti ellátottak részére személyes szükségleteik fedezésére az intézmény költõpénzt biztosít.’’

(2) Az Szt. 92. §-ának (8) bekezdése a következõ új mondattal egészül ki: ,,A megyei, fõvárosi önkormányzat a szolgáltatástervezési koncepcióját véleményezteti a mûködési területén lévõ — szolgáltatástervezési koncepciót készítõ — települési önkormányzattal.’’

32. § Az Szt. 117/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(1) Az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter által rendeletben meghatározott, az átlagot jóval meghaladó minõségû elhelyezési körülményeket és szolgáltatásokat biztosító tartós bentlakásos intézményben a személyi térítési díj mellett az intézményi elhelyezéskor egyszeri hozzájárulás, vagy az intézményi ellátás során személyi térítési díj pótlék is kérhetõ. Az egyszeri hozzájárulás összege a bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás jogcímen egy ellátott után járó tárgyévi normatív állami támogatás hétszeresét, a személyi térítési díj pótlék a havi intézményi térítési díj kétszeresét nem haladhatja meg. Ha a gondozás öt éven belül — a haláleset kivételével — megszûnik, az egyszeri hozzájárulásnak a fennmaradó évekre jutó idõarányos részét vissza kell fizetni.’’

27. § Az Szt. 92/C. §-a (1) bekezdésének felvezetõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény egyházi, illetve nem állami fenntartója a 92/B. § (1) bekezdésének a), e), f) és h) pontjaiban meghatározott feladatokon túl’’ [a) gondoskodik az intézmény szervezeti és mûködési szabályzatának, szakmai programjának, szakosított ellátást nyújtó intézmény esetében házirendjének elkészítésérõl, b) biztosítja az intézmény gazdálkodásának és mûködésének törvényességét.] 28. § Az Szt. a következõ új 92/J. §-sal, valamint az azt megelõzõ alcímmel egészül ki: ,,Az Országos Szociálpolitikai Szakértõi Névjegyzék 92/J. § Az Országos Szociálpolitikai Szakértõi Névjegyzék tartalmazza azon személyek nevét, szakterületét, lakcímét és munkahelyét, akik részt vehetnek a szociális szakmai programok értékelésében. A névjegyzékbe történõ felvétel eljárási kérdéseit, feltételeit külön jogszabály határozza meg.’’ 29. § Az Szt. — 2001. évi LXXIX. törvénnyel kihirdetett — 94/K. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(3) Az ellátottjogi képviselõ e célra létrehozott szervezet keretében mûködik.’’ 30. § Az Szt. 116. §-a a következõ új (5)—(6) bekezdéssel egészül ki: ,,(5) A támogató szolgálat keretében biztosított ellátás térítési díja az ellátásra fordított költségek alapján megállapított óradíj és az ellátásra fordított idõnek a szorzata, valamint — a fogyatékos személy szállítása esetén — a szállítási kilométerdíj. (6) A pszichiátriai betegek közösségi ellátásáért, a szenvedélybetegek közösségi ellátásáért és az utcai szociális

33. § (1) Az Szt. 121. §-ának (2) bekezdése a következõ új k) —m) pontokkal egészül ki: [Az ellátási szerzõdésnek tartalmaznia kell] ,,k) az ellátási szerzõdés alapján végzett feladat ellátásához kapcsolódóan a szolgáltatásért járó ellenérték összegét, l) az ellenérték megfizetésével kapcsolatos eljárási kérdéseket, határidõket, m) az ellenértékkel történõ elszámolással kapcsolatos kötelezettségeket.’’ (2) Az Szt. 121. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(3) Amennyiben a települési önkormányzat az 59—65/E. §-okban megjelölt alapellátási feladatokat nem látja el, vagy nem teljes mértékben látja el, úgy ellátási szerzõdés megkötésével köteles gondoskodni az alapellátási feladatokról.’’ 34. § Az Szt. 125. §-ának — 2001. évi LXXIX. törvénynyel kihirdetett — c) és e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A települési önkormányzat által megállapított és folyósított pénzbeli és természetben nyújtott ellátások kiadásaihoz, továbbá a rendszeres szociális segélyt kérelmezõ foglalkoztatásának költségeihez, valamint a helyi önkormányzatok által fenntartott személyes gondoskodás keretébe tartozó ellátási formák mûködési és fejlesztési költségeihez az állam] ,,c) az idõskorúak járadékához, a rendszeres szociális segélyhez, a lakásfenntartási támogatáshoz [38. § (3) bek.],

2003/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

az ápolási díjhoz [41. § (1) bek.] és az adósságcsökkentési támogatáshoz kötött felhasználású támogatásokkal;’’ ,,e) a szociális továbbképzéssel és szakvizsgával kapcsolatos kiadásokhoz kötött felhasználású támogatással járul hozzá.’’ 35. § Az Szt. 126. §-ának — 2001. évi LXXIX. törvénynyel kihirdetett — (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(3) Az e törvény 59—65/E. §-aiban meghatározott alapellátási feladatok biztosítása érdekében kötött ellátási szerzõdés alapján az önkormányzat köteles a nem állami, illetve egyházi fenntartó részére az általuk biztosított szolgáltatás térítési díjjal csökkentett költségének összegét elérõ ellenértéket biztosítani. Az ellátási szerzõdésben megállapított ellenértéket az önkormányzat — részben vagy egészben — a külön jogszabályban meghatározott normatív állami támogatás összegébõl teljesíti.’’ 36. § Az Szt. 132. §-a (1) bekezdésének a), valamint c)—d) és g) pontjai helyébe a következõ rendelkezés lép: [Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa] ,,a) a pénzbeli szociális ellátások folyósításának és elszámolásának részletes szabályait;’’ ,,c) a Szociálpolitikai Tanács összetételére, megalakítására és mûködésére vonatkozó részletes szabályokat; d) az egyes pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokhoz kapcsolódó részletes eljárási szabályokat;’’ ,,g) az Országos Szociálpolitikai Szakértõi Névjegyzékkel összefüggõ részletes szabályokat;’’ 37. § Az Szt. 134. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,134. § A települési önkormányzatoknak a 2003. január 1-jétõl megszervezendõ alapellátási formák biztosításáról folyamatosan, de legkésõbb 2007. december 31-éig kell gondoskodniuk. Azok a helyi önkormányzatok, amelyek az e törvényben meghatározott egyéb ellátási formák mûködési feltételeit teljes körûen még nem teljesítették, a) a személyi feltételek biztosításáról folyamatosan, de legkésõbb 2005. december 31-éig, b) a szakképzettségi feltételek biztosításáról folyamatosan, de legkésõbb 2005. december 31-éig, c) a tárgyi feltételek biztosításáról folyamatosan, de legkésõbb 2008. december 31-éig kell gondoskodniuk, azzal, hogy a szolgáltatások szakmai színvonala a 2002. december 31-i állapothoz képest nem eshet vissza.’’

A gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása 38. § A gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) — 2002. évi IX. törvénnyel kihirdetett — 11/A. §-a (4) be-

1151

kezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,A gyermekjogi képviselõ e célra létrehozott szervezet keretében mûködik.’’ 39. § A Gyvt. 19. §-át megelõzõ cím helyébe az alábbi cím, valamint 19. §-a (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,Rendszeres gyermekvédelmi támogatás 19. § (1) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás (a továbbiakban: rendszeres támogatás) célja a szociálisan hátrányos helyzetben lévõ családok anyagi támogatása a gyermek családi környezetben történõ ellátásának elõsegítése, illetve a gyermek családból történõ kiemelésének megelõzése érdekében.’’ 40. § (1) A Gyvt. 20. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(2) A rendszeres támogatás havi összege — gyermekenként — 2003. évben 4600 forint. A 2003. évet követõen a rendszeres támogatás összege megegyezik az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22 százalékával.’’ (2) A Gyvt. 20. §-a — 2002. évi IX. törvénnyel kihirdetett — (6) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(6) A feltételek fennállása esetén a rendszeres támogatás a gyermek nagykorúvá válása után is megállapítható, illetve a már megállapított támogatás továbbfolyósítható, ha a jogosult felsõfokú iskola nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be.’’ (3) A Gyvt. 20. §-ának — 2002. évi IX. törvénnyel kihirdetett — (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(8) A 19. §-ban meghatározott feltételek fennállása esetén emelt összegû rendszeres támogatás illeti meg azt az adóköteles jövedelemmel nem rendelkezõ, tartásra köteles, nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, nyugdíjszerû rendszeres szociális pénzellátásban, vagy idõskorúak járadékában részesülõ hozzátartozót, akit a gyámhivatal a gyermek gyámjául rendelt. Az emelt összegû rendszeres támogatás havi összege — gyermekenként — 2003. évben 9200 forint. A 2003. évet követõen az emelt összegû rendszeres támogatás összegének emelésérõl az Országgyûlés a költségvetésrõl szóló törvény elfogadásával egyidejûleg dönt.’’ 41. § A Gyvt. 20/A. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,20/A. § Azon tanulói vagy hallgatói jogviszonnyal rendelkezõ gyermek után, akire tekintettel a tárgyév június hónapjában rendszeres támogatást folyósítanak — kormányrendeletben meghatározott mértékû — egyszeri támogatás jár. Az egyszeri támogatás összegét a június hónapban esedékes rendszeres támogatás folyósításával egyidejûleg kell kifizetni.’’

1152

MAGYAR KÖZLÖNY

42. § A Gyvt. 21. §-ának — 2002. évi IX. törvénnyel kihirdetett — (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(2) Elsõsorban azokat a gyermekeket, illetve családokat kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkezõ többletkiadások — különösen a szociális válsághelyzetben lévõ várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának elõkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elõsegítése, betegség vagy iskoláztatás — miatt anyagi segítségre szorulnak.’’ 43. § A Gyvt. 28. §-ának — 2002. évi IX. törvénnyel kihirdetett — (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(1) A települési önkormányzat képviselõ-testületének döntése alapján a rendszeres és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható, különösen a védelembe vett gyermek számára.’’ 44. § A Gyvt. 35. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(4) Az érdekképviseleti fórum megvizsgálja a hozzá benyújtott panaszokat és a hatáskörébe tartozó ügyekben dönt, továbbá intézkedéseket kezdeményezhet a fenntartónál, a gyermekjogi képviselõnél, illetve más hatáskörrel rendelkezõ szervnél.’’ 45. § A Gyvt. 36. §-a (1) bekezdésének felvezetõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(1) A gyermek, a gyermek szülõje vagy más törvényes képviselõje, valamint a gyermekönkormányzat és a fiatal felnõtt, továbbá a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó érdekképviseleti és szakmai szervek a házirendben foglaltak szerint panasszal élhetnek az intézmény vezetõjénél vagy érdekképviseleti fórumánál.’’ 46. § (1) A Gyvt. — 2002. évi IX. törvénnyel kihirdetett — 66. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A megyei, fõvárosi önkormányzat a gyermekvédelmi szakszolgáltatás] ,,a) 60. § a) pontjában meghatározott feladatait — az elhelyezési javaslat kivételével — a megyei, fõvárosi gyermekvédelmi szakértõi bizottság útján biztosítja.’’ (2) A Gyvt. — 2002. évi IX. törvénnyel kihirdetett — 66. §-ának (3) bekezdése a következõ új f) ponttal egészül ki: [A területi gyermekvédelmi szakszolgálat szolgáltatási, szervezési, tanácsadói és gondozási feladatokat végez. Tevékenysége körében a 60— 65. §-okban foglaltakon túl] ,,f) mûködteti a gyermekvédelmi szakértõi bizottságot.’’

2003/14. szám

47. § A Gyvt. 79. §-a — 2002. évi IX. törvénnyel kihirdetett — (1) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(1) A gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vétel fennállásának szükségességét a gyám, a hivatásos gyám, a nevelõszülõ vagy intézmény, valamint a vérszerinti családot gondozó gyermekjóléti szolgálat és a területi gyermekvédelmi szakszolgálat tájékoztatása, illetve javaslata, továbbá, ha szükséges a megyei, fõvárosi gyermekvédelmi szakértõi bizottság szakvéleménye alapján évente — a három éven aluli gyermek esetében félévente — felülvizsgálja.’’ 48. § A Gyvt. — 2002. évi IX. törvénnyel kihirdetett — 82. §-ának (6)—(8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(6) A megyei, fõvárosi gyermekvédelmi szakértõi bizottságot a megyei, fõvárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálat mûködteti. Az országos gyermekvédelmi szakértõi bizottságot a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet javaslata alapján az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter jelöli ki öt éves idõtartamra. (7) A megyei, fõvárosi, illetve az országos gyermekvédelmi szakértõi bizottság legalább három tagból, a speciális szükségletû gyermekek vizsgálata esetén legalább öt tagból áll. A szakértõi bizottság állandó tagja egy fõ gyermekorvos, egy fõ gyermek-szakpszichológus és egy fõ szociális munkás. A speciális szükségletû gyermekek esetében a három állandó tagból álló bizottság kiegészül egy fõ pszichiáterrel és egy fõ gyógypedagógussal. A gyermekvédelmi szakértõi bizottság felkérésére munkájába bevonhatók a gyermek egészségi, mentális és általános személyiségállapota szerinti eseti szakértõ is. (8) A megyei, fõvárosi, illetve országos gyermekvédelmi szakértõi bizottság tevékenységérõl évente beszámol a megyei, fõvárosi gyámhivatalnak, illetve az egészségügyi, szociális és családügyi miniszternek.’’ 49. § A Gyvt. — 2002. évi IX. törvénnyel kihirdetett — 83. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(1) A gyámhivatal a nevelésbevétel évenkénti — a három éven aluli gyermek esetében félévenkénti — felülvizsgálata során dönt az egyéni elhelyezési terv fenntartásáról vagy módosításáról, illetve a gyermek gondozási helyének esetleges megváltoztatásáról, melyhez szükség szerint kikéri a megyei, fõvárosi gyermekvédelmi szakértõi bizottság véleményét.’’ 50. § A Gyvt. 101. §-a — 2002. évi IX. törvénnyel kihirdetett — (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A szociális és családügyi miniszter gondoskodik az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett] ,,b) akut orvosi ellátást nem igénylõ — egyedi gondozásra szoruló — szerzett immunhiányos tünetegyüttesben szenvedõ gyermekek ellátásának feltételeirõl, feltéve, ha — az országos gyermekvédelmi szakértõi bizottság véleménye alapján — a gondozásuk máshol nem bizto-

2003/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

sítható vagy ha külön elhelyezésük szükséges. Ennek érdekében speciális gyermekotthonokat tart fenn.’’ 51. § A Gyvt. — 2002. évi IX. törvénnyel kihirdetett — 102. §-a a következõ új (2)—(6) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a § jelenlegi rendelkezése (1) bekezdésre módosul: ,,(2) A hivatásos gondnoki feladatokat vállaló személy képzését, illetve a hivatásos gondnok továbbképzését a fõvárosi, megyei gyámhivatal szervezi. (3) A hivatásos gondnoki képzésben, továbbképzésben eredményesen részt vett személy adatait a Nemzeti Családés Szociálpolitikai Intézet veszi nyilvántartásba. A nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza: a) a hivatásos gondnok neve, születési helye és ideje, anyja neve; b) a munkahely megnevezése és címe; c) a foglalkoztatás kezdõ idõpontja; d) a képzésrõl kiállított bizonyítványszáma, a kiállítás helye és idõpontja, továbbá a kiállító intézmény megnevezése; e) a jogszabály által elõírt továbbképzés elvégzésének adatai. (4) A megyei gyámhivatal bejelenti a nyilvántartást vezetõ szervnek a) a hivatásos gondnok foglalkoztatását a (3) bekezdésben megjelölt adatok közlésével, továbbá b) a nyilvántartásba vett adatokban bekövetkezett változást. A megyei gyámhivatal az adatbejelentést a foglalkoztatás megkezdésétõl, illetõleg az adatváltozás idõpontjától számított 30 napon belül teszi meg. (5) A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet törli a nyilvántartásából annak a hivatásos gondnoknak az adatait, a) aki elhunyt, b) akivel szemben tevékenységének ellátása során törvényben meghatározott kizáró ok keletkezik, c) akinek már nem áll fenn munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya, illetve egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonya az õt kirendelõ gyámhivatal székhelye szerinti települési önkormányzattal. (6) A nyilvántartásból adatok a nyilvántartásba vett személy, a megyei gyámhivatal, továbbá tudományos, statisztikai feldolgozást végzõk részére — az adatvédelmi jogszabályok megtartásával — továbbíthatók.’’ 52. § A Gyvt. 131. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(2) A jövedelemszámításnál irányadó idõszak — ha a törvény másképpen nem rendelkezik — a havonta rendszeresen mérhetõ jövedelmeknél a három hónapot, egyéb jövedelmeknél pedig az egy évet nem haladhatja meg.’’ 53. § A Gyvt. 136. §-a a következõ új (5)—(6) bekezdéssel egészül ki: ,,(5) Ha a szülõ ellen gyermeke vagy a gyermeket nevelõ másik szülõ sérelmére elkövetett bûncselekmény miatt büntetõeljárás van folyamatban, annak befejezéséig a gyámhatóság és a személyes gondoskodást nyújtó gyermek-

1153

jóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység alkalmazottja és vezetõje a gyermek és az õt nevelõ szülõ tartózkodási helyére vonatkozóan a) megtagadhatja a szülõ tájékoztatását, b) korlátozhatja a szülõ iratbetekintési jogát. (6) Az (5) bekezdés szerinti korlátozást a büntetõeljárás befejezésekor felül kell vizsgálni.’’ 54. § A Gyvt. — 2002. évi IX. törvénnyel kihirdetett — 147. §-a a következõ új (6) bekezdéssel egészül ki: ,,(6) Ingyenes ellátásban kell részesíteni a jogosultat, ha a térítési díj fizetésre kötelezett jövedelemmel nem rendelkezik.’’ 55. § A Gyvt. 156. §-a (3) bekezdésének — 2002. évi IX. törvénnyel kihirdetett — második mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,A személyes gondoskodás körébe tartozó gyermekvédelmi ellátások, valamint a gyermekek átmeneti gondozását biztosító ellátások átalakításáról fokozatosan, de legkésõbb 2004. december 31-ig kell gondoskodni.’’

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása 56. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 13. §-a b) pontjának bb) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából egyedülállónak kell tekinteni azt a szülõt, gyámot is aki saját maga, vagy házastársa, élettársa] ,,bb) vakok személyi járadékában, vagy fogyatékossági támogatásban részesül,’’ 57. § A Cst. 22. §-ának a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A szociális és családügyi miniszter méltányossági jogkörben eljárva — a törvény 27. §-ában foglalt rendelkezések figyelembevételével — a gyermekgondozási segélyre való jogosultságot] ,,a) megállapíthatja a gyermeket nevelõ személynek, ha’’ 58. § A Cst. 27. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Nem jár gyermekgondozási támogatás annak a személynek, aki] ,,a) az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének i) pontjában megjelölt rendszeres pénzellátás valamelyikében részesül, ide nem értve aa) a gyermekgondozási támogatást, valamint a gyermekgondozási támogatás folyósítása mellett végzett keresõ tevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt; ab) a gyermekgondozási segélyre való jogosultság esetében a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján járó nyugellátást, illetve annak minõsülõ nyugellátást;’’

1154

MAGYAR KÖZLÖNY

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlõségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosítása 59. § A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlõségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) 7. §-a a következõ új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a § jelenlegi rendelkezése (1) bekezdésre módosul: ,,(2) Az információs társadalom nyújtotta lehetõségek erõsítik az esélyegyenlõséget a fogyatékos személyek számára. A fogyatékos személyt az információs esélyegyenlõség megilleti az információs társadalmi szolgáltatások igénybevételekor.’’ 60. § (1) A Fot. 23. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos Magyarországon élõ magyar állampolgár, továbbá bevándorlási engedéllyel rendelkezõ külföldi, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert azon személy jogosult, akinek] ,,b) hallásvesztesége olyan mértékû, hogy a beszédnek hallás útján történõ megértésére segédeszközzel sem képes, feltéve, hogy ba) halláskárosodása 25. életévének betöltését megelõzõen következett be, vagy bb) halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthetõ ejtése elmarad (hallási fogyatékos),’’ (2) A Fot. 23. §-ának (1) bekezdése a következõ új d) ponttal egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi d)— f) pontok jelölése e)—g) pontokra módosul: [Fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos Magyarországon élõ magyar állampolgár, továbbá bevándorlási engedéllyel rendelkezõ külföldi, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert azon személy jogosult, akinek] ,,d) állapota a személyiség egészét érintõ fejlõdés átható zavara miatt, az autonómia-tesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minõsíthetõ,’’ (3) A (2) bekezdéssel átszámozott Fot. 23. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos Magyarországon élõ magyar állampolgár, továbbá bevándorlási engedéllyel rendelkezõ külföldi, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert azon személy jogosult, akinek] ,,e) a mozgásrendszer károsodása, illetõleg funkciózavara miatt helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerû használatát igényli, vagy a külön jogszabály szerinti mozgásszervi betegsége miatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható (mozgásszervi fogyatékos),’’ 61. § A Fot. 23/A. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,23/A. § (1) A fogyatékossági támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének

2003/14. szám

a) 65% -a a 23. § (1) bekezdésének a)— e) pontja szerinti esetekben, kivéve az e § b) pontjában megjelölt eseteket, b) 80% -a, ba) a 23. § (1) bekezdésének f) és g) pontja szerinti esetben, bb) a 23. § (1) bekezdésének a), c)— e) pontjában foglalt esetekben, feltéve, hogy a súlyosan fogyatékos személynek az önkiszolgálási képessége teljesen hiányzik. (2) Ha a vakok személyi járadékában részesülõ látási fogyatékos személy fogyatékossági támogatásra tart igényt, õt a fogyatékossági támogatás a vakok személyi járadékának megszüntetését követõen a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti összegben illeti meg, ha önkiszolgálási képességének vizsgálatát nem kéri; b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti összegben illeti meg, ha önkiszolgálási képességének hiányát megállapítják.’’ 62. § A Fot. 23/B. §-ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: ,,(3) Ha a fogyatékossági támogatásra irányuló igényt azért utasították el, mert az igénylõ nem súlyosan fogyatékos, az elutasító határozat jogerõre emelkedését követõ egy éven belül elõterjesztett újabb igénybejelentésre a bizonyítási eljárást csak abban az esetben kell lefolytatni, ha az orvos igazolja, hogy az igénylõ állapota az elutasítás óta rosszabbodott; egyébként — a jogszabályváltozás esetét kivéve — az igényt el kell utasítani.’’ 63. § (1) A Fot. 25. §-ának (1)—(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,25. § (1) A Tanács tagjai: a) a Belügyminisztérium képviselõje, b) az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium két képviselõje, c) a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium képviselõje, d) a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium képviselõje, e) az Oktatási Minisztérium képviselõje, f) az Informatikai és Hírközlési Minisztérium képviselõje, g) a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának képviselõje, h) a Pénzügyminisztérium képviselõje, i) a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium képviselõje, j) a Miniszterelnöki Hivatal képviselõje, k) a mozgássérültek, a siketek, a vakok, az értelmi fogyatékosok, az autisták országos érdekképviseleti szervezetei által delegált egy-egy fõ, l) a védett munkahelyek szervezetei által delegált két fõ, m) az önkormányzatok országos érdekképviseleteit tömörítõ szövetség által delegált egy fõ, n) a fogyatékkal élõ személyek érdekében mûködõ non-profit szervezetek által delegált négy fõ.

2003/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(2) A Tanács elnöke az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter. A Tanács társelnöke a nem kormányzati oldal által választott személy.’’ (2) A Fot. 25. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(5) A Tanács mûködésének költségeit a központi költségvetés Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet költségvetésében kell biztosítani.’’

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása 64. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 6. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a Tny. 6. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: ,,(3) Az, aki egyidejûleg a) több saját jogú nyugellátásra, vagy b) több hozzátartozói nyugellátásra is jogosult — ha törvény másként nem rendelkezik — mind a saját jogú, mind a hozzátartozói nyugellátások közül a számára kedvezõbbet választhatja azzal, hogy a jogosultra kedvezõtlenebb nyugellátás folyósítása szüneteltetésre kerül. Ugyanazon üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés alapján baleseti rokkantsági nyugdíj és baleseti járadék egyidejûleg nem jár. (4) Ha jogszabály kivételt nem tesz, a bányásznyugdíjra, a korengedményes nyugdíjra, az egyes mûvészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjára, a szolgálati nyugdíjra, az elõnyugdíjra, a mezõgazdasági szövetkezeti járadékra, a mezõgazdasági szakszövetkezeti járadékra és a mezõgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegû járadékára a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó nyugellátásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.’’ 65. § A Tny. a következõ új 6/A. §-sal és az azt megelõzõ alcímmel egészül ki: ,,A tizenharmadik havi nyugdíj 6/A. § (1) Tizenharmadik havi nyugdíjra jogosult az a személy, aki a) a tárgyévet megelõzõ év legalább egy napján és b) az ideiglenes özvegyi nyugdíj kivételével a tárgyév november hónapjában társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó nyugellátásban részesül. (2) A tizenharmadik havi nyugdíj összege megegyezik a tárgyév november havi nyugellátás összegével. (3) A szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény alapján megállapított nyugellátásnál a magyar jogszabályok szerint elismert szolgálati idõ tartamának megfelelõ — a magyar szerzõdõ felet terhelõ — arányos részt kell a tizenharmadik havi nyugdíj kiszámításánál figyelembe venni. (4) A tizenharmadik havi nyugdíjat minden évben november hónapban kell folyósítani.’’

1155

66. § A Tny. a következõ új 11/A. §-sal egészül ki: ,,11/A. § (1) A 9. § (1)—(2) bekezdésben, illetõleg a 10. § (1) bekezdésében meghatározott jogosultsághoz elõírt szolgálati idõ számításánál a) gyermekenként egy évet, b) tartósan beteg, illetve fogyatékosnak minõsülõ gyermekenként másfél évet szolgálati idõként kell elismerni annál a személynél, aki gyermeket szült, vagy saját háztartásában legalább tíz éven át nevelt. (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti kedvezmény legfeljebb három gyermek után vehetõ igénybe. (3) Az elõrehozott öregségi nyugdíjra és a csökkentett összegû elõrehozott öregségi nyugdíjra jogosultság szempontjából szolgálati idõként kell figyelembe venni a rokkantsági, illetõleg a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának idõtartamát.’’ 67. § A Tny. 17. §-a a következõ új (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejûleg a jelenlegi szövegrész számozása (1) bekezdésre változik: ,,(2) 2003. január 1-jétõl kezdõdõen az elõzõ évi összeghatárok évente, a tárgyévet megelõzõ naptári év I. naptári félévi és az azt megelõzõ naptári év II. félévi országos nettó átlagkereset-növekedés, továbbá az ehhez hozzászámított évenkénti nyolcszázalékos növelés együttes mértékének megfelelõ — ezres számra kerekített — összeggel emelkednek. A járulékfizetési felsõ határ személyi jövedelemadóval csökkentett összegét meghaladó átlagkeresetrészre a járulékfizetési felsõ határ személyi jövedelemadóval csökkentett összegére vonatkozó százalékos mértéket kell alkalmazni. 2003. évben az összeghatárokat az (1) bekezdés szerint 2002. évre meghatározott összeghatárok alapján kell megállapítani.’’ 68. § A Tny. 22. §-a (2) bekezdésének második mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,Ha az igénylõre nézve kedvezõbb, a) a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, a munkanélküli járadék, a nyugdíj elõtti munkanélküli segély összegét, b) amennyiben az a) pontban meghatározott ellátás folyósításával egyidejûleg biztosítási jogviszonnyal is rendelkezik, az abból származó jövedelem (kereset) és az ellátás együttes összegét kell keresetként figyelembe venni.’’ 69. § A Tny. 35. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(1) A baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszûnik, ha a nyugellátásban részesülõ személy túlnyomóan üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés következtében kialakult munkaképesség-csökkenése a hatvanhét — szilikózis miatt az ötven — százalékot már nem éri el.’’

1156

MAGYAR KÖZLÖNY

70. § A Tny. 43. §-a a következõ új (3) bekezdéssel egészül ki: ,,(3) Ha a társadalombiztosítási szervek nyilvántartásában szereplõ adatok és a (2) bekezdés a)— c) pontjai szerinti bizonyítékok eltérnek egymástól, a számításba vehetõ szolgálati idõt az adott bizonyítékok egyenkénti és összességükben történõ értékelésével kell megállapítani.’’ 71. § A Tny. 50. §-ának (2)—(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(2) Az özvegyi nyugdíj mértéke a) a 47. § (2) bekezdés a)— b) pontja szerinti feltétellel rendelkezõ, de saját jogú nyugellátásban nem részesülõ özvegy esetében ötven százaléka, b) a 47. § (2) bekezdés a)— b) pontja szerinti feltétellel rendelkezõ és egyidejûleg saját jogú nyugellátásban részesülõ, továbbá a 47. § (2) bekezdés c) pont szerinti feltétellel rendelkezõ özvegy esetében huszonöt százaléka annak az öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjnak, amely az elhunytat halála idõpontjában megillette, vagy megillette volna. (3) A (2) bekezdés a) pontja szerint ötven százalékos mértékben megállapított özvegyi nyugdíj helyett huszonöt százalékos mértékû özvegyi nyugdíjat kell megállapítani attól az idõponttól, amelytõl az özvegy saját jogú nyugellátásban részesül. A (2) bekezdés b) pontja szerint megállapított özvegyi nyugdíj az özvegy saját jogú nyugdíjának összegére tekintet nélkül jár.’’ 72. § A Tny. 55. §-ának (4)—(5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(4) Iskolai tanulmányok címén az árvaellátás a tanulmányok befejezése hónapjának végéig, a nyári tanulmányi szünet tartamára is jár. A tanulmányok folytatását az oktatási intézmény által kiállított igazolással a) középiskolai tanulmányok esetén évente, b) felsõfokú tanulmányok esetén félévente, a tanulmányok megkezdésétõl számított három hónapon belül kell igazolni. (5) Az árvaellátásra való jogosultságot nem érinti, ha a középiskola tanulójának a tanulói jogviszonya, illetõleg a felsõoktatási intézmény hallgatójának a hallgatói jogviszonya az oktatási intézmény igazolása szerint a tanuló, illetõleg hallgató betegsége vagy szülése miatt szünetel.’’ 73. § (1) A Tny. 65. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatot hoz] ,,d) a nyugellátás szüneteltetésérõl és az ellátás újbóli folyósításáról,’’ (2) A Tny. 65. §-ának (1) bekezdése a következõ új g) ponttal egészül ki: [A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatot hoz]

2003/14. szám

,,g) a 94. § szerinti tartozás mérséklésérõl, elengedésérõl, fizetési könnyítésének engedélyezésérõl, illetõleg a kérelem elutasításáról.’’ 74. § A Tny. 66. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,66. § (1) Különös méltánylást érdemlõ körülmények fennállása esetén az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság fõigazgatója, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vezetõje, illetve a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság vezetõje a) a 7. § szerinti öregségi nyugdíjkorhatárt elérõ személy, vagy rokkant, illetõleg árva részére kivételes nyugellátást állapíthat meg, b) az a) pontban meghatározott személyek, illetõleg a legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó özvegy részére kivételes nyugellátás-emelést engedélyezhet. (2) Az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság fõigazgatója, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vezetõje, illetve a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság vezetõje a kivételes nyugellátás megállapításáról, a kivételes nyugellátás-emelés engedélyezésérõl, illetve a kérelem elutasításáról határozatot hoz.’’ 75. § A Tny. a következõ 70/A. §-sal egészül ki: ,,70/A. § Az Eb. 64. §-ának (1) bekezdésben meghatározott szerv az üzemi balesettel vagy foglalkozási betegséggel kapcsolatos ténymegállapító határozatának másolatát — megkeresésre — megküldi az eljáró társadalombiztosítási szervnek.’’ 76. § A Tny. 77. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,77. § A kivándorolt, illetõleg külföldön élõ vagy tartózkodó személy nyugellátás iránti igényét a Fõvárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság bírálja el. Ha az igényt nem személyesen terjesztik elõ, az igénybejelentés céljára rendszeresített nyomtatványon az igénylõ aláírását közjegyzõvel vagy a Magyar Köztársaság külképviseleti szervével, illetõleg külföldi hatósággal hitelesíttetni kell.’’ 77. § A Tny. 78. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,78. § (1) Ha az igény elbírálása, illetõleg a követelés érvényesítése után megállapításra kerül, hogy a bíróság által el nem bírált határozat (fizetési meghagyás) jogszabályt sért, vagy az igényt tévesen utasították el, illetve a nyugellátás vagy a követelés összegét tévesen állapították meg, illetõleg a nyugellátást nem, vagy téves összegben folyósították, akkor az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a határozatot (fizetési meghagyást) módosítja, illetõleg visszavonja. (2) A jogosult (kötelezett) terhére a határozat (fizetési meghagyás) módosításának, illetõleg visszavonásának csak

2003/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

a határozat (fizetési meghagyás) közlésétõl számított 5 éven belül van helye. (3) Az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a határozatot (fizetési meghagyást) a (2) bekezdésben meghatározott idõn túl is módosítja, illetõleg visszavonja, ha a) a határozat (fizetési meghagyás) módosítására vagy visszavonására a jogosultnak (kötelezettnek) is felróható ok, így valótlan adatközlése, adatszolgáltatási, illetõleg bejelentési kötelezettségének elmulasztása, vagy annak késedelmes teljesítése miatt kerül sor, vagy b) a határozatot (fizetési meghagyást) kibocsátó nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv alkalmazottja a kötelességét a büntetõ törvénybe ütközõ módon szegte meg, és ez a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatát befolyásolta, feltéve, hogy a bûncselekmény elkövetését jogerõs ítélet megállapította. (4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti felróhatóságot a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek kell bizonyítania.’’ 78. § A Tny. 94. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(1) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vezetõje a magánszemély kérelme alapján az õt terhelõ — a nyugellátás visszafizetése, a megtérítés és annak a 89. § (5) bekezdése szerinti késedelmi kamata címén megállapított — tartozást (követelést), valamint a mulasztási bírságtartozást méltányosságból mérsékelheti vagy elengedheti, illetõleg arra fizetési könnyítést (részletfizetést vagy fizetési halasztást) engedélyezhet, ha azok megfizetése a magánszemély és a vele együtt élõ közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.’’ 79. § A Tny. 95. §-ának (2)—(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(2) A méltányossági jogkörben — a kivételes nyugellátás megállapítása, a kivételes nyugellátás-emelés engedélyezése, valamint 94. § rendelkezései alapján a tartozás mérséklése, elengedése, illetõleg fizetési könnyítés engedélyezése tárgyában — hozott intézkedéssel, illetõleg határozattal szemben jogorvoslatnak nincs helye. (3) A másodfokú érdemi határozat ellen az, akinek jogosultságát vagy kötelezettségét a határozat érinti — a határozat kézbesítésétõl számított harminc napon belül — keresettel fordulhat az elsõfokú határozatot hozó nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv székhelye szerint illetékes bírósághoz.’’ 80. § A Tny. 101. §-ának (1) bekezdése a következõ új m) —n) pontokkal egészül ki: [A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy] ,,m) a tizenharmadik havi nyugdíj megállapítására és folyósítására vonatkozó részletes szabályokat, n) a kivételes nyugellátás megállapításának és a kivételes nyugdíjemelés engedélyezésének részletes szabályait’’ [rendeletben határozza meg.]

1157 Záró rendelkezések

81. § (1) Ez a törvény — a (2)—(3) bekezdésben foglalt kivétellel — a kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba. (2) E törvény 60—62. §-a 2003. március 1-jén lép hatályba. (3) E törvény 71. §-a 2003. november 1-jén lép hatályba. 82. § (1) A Fot. e törvény 60—62. §-ával megállapított rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévõ ügyekben is alkalmazni kell. (2) A 32. §-sal megállapított, az Szt. 117/B. §-ának (1) bekezdésében meghatározott egyszeri hozzájárulás összegének felsõ határára vonatkozó rendelkezést az e törvény hatálybalépését követõen benyújtott intézményi elhelyezés iránti kérelmek esetében kell alkalmazni. (3) Az Szt. 66. §-a (3)—(5) bekezdéseinek szociális rászorultság vizsgálatára vonatkozó rendelkezéseit a 2003. július 1-jét követõen benyújtott intézményi elhelyezés iránti kérelmek esetében kell alkalmazni. (4) Az Szt. 68. §-ának (4) bekezdésében meghatározott, idõsek otthonán belüli intenzív gondozási részlegre, gondozási csoportra vonatkozó szabályt 2004. január 1-jétõl kell alkalmazni. (5) Az Szt. 85/C. §-ának (5) bekezdésében meghatározott, megyei, fõvárosi önkormányzat által kialakítandó speciális intézményre vonatkozó szabályt 2004. január 1-jétõl kell alkalmazni. (6) Az Szt. 90. §-ának (2) bekezdésében meghatározott, megyei jogú városok ellátási kötelezettségére vonatkozó szabályt 2004. január 1-jétõl kell alkalmazni. (7) Az Szt. 94/K. §-ában meghatározott ellátottjogi képviselõ 2003. július 1-jén kezdi meg mûködését. (8) Az Szt. 112—113. §-ában meghatározott, rehabilitációs intézményekre vonatkozó külön szabályokat 2004. január 1-jétõl kell alkalmazni. (9) Az Szt. 113/D—113/G. §-ában meghatározott, felülvizsgálatra, illetve rehabilitációs alkalmassági vizsgálatra vonatkozó szabályokat 2003. július 1-jétõl kell alkalmazni. (10) A Gyvt. 11/A. §-ában meghatározott gyermekjogi képviselõ 2003. július 1-jén kezdi meg mûködését. (11) A 40. § (1) bekezdésében megállapított, a Gyvt. 20. §-ának (2) bekezdésében meghatározott összegû rendszeres gyermekvédelmi támogatást a jogosultnak 2003. január 1-jei idõpontra visszamenõlegesen kell folyósítani. (12) A 40. § (3) bekezdésében megállapított, a Gyvt. 20. §-ának (8) bekezdésében meghatározott emelt összegû rendszeres gyermekvédelmi támogatást az e törvény hatálybalépése elõtt benyújtott kérelem esetén a jogosult-

1158

MAGYAR KÖZLÖNY

nak — a jogszabályi feltételek fennállása esetén — 2003. január 1-jei idõpontra visszamenõlegesen kell megállapítani és folyósítani. (13) A Gyvt. 53. §-a (2) bekezdésének b) pontjában, valamint 58. §-ának (1)—(3) bekezdésében meghatározott, gyermekek speciális ellátására vonatkozó szabályokat 2003. július 1-jétõl kell alkalmazni. (14) A Gyvt. 53. §-a (2) bekezdésének a) pontjában, valamint 58. §-ának (4) bekezdésében meghatározott, gyermekek különleges ellátására vonatkozó szabályokat 2004. január 1-jétõl kell alkalmazni. (15) A Gyvt. 81/A—81/D. §-ában, valamint 109. §-ának l) pontjában meghatározott, nevelési felügyeletre vonatkozó szabályokat 2004. január 1-jétõl kell alkalmazni. (16) Az 58. §-ban megállapított, a Cst. 27. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott szabály alapján, a 2003. március 15-éig benyújtott kérelmek esetében a jogosult nyugellátása mellett a gyermekgondozási segélyre — amennyiben a jogszabályi feltételeknek megfelel — 2002. december 1-jétõl válik jogosulttá. (17) A helyi önkormányzat a szociális pénzellátás tekintetében alkotott rendeleteit e törvény hatálybalépésétõl számított hat hónapon belül köteles felülvizsgálni. 83. § (1) A Tny. 6/A. §-a alkalmazása során a 2006. január 1-je elõtt járó tizenharmadik havi nyugdíj összege megegyezik a tárgyév november havi nyugellátás összegének a) 25 százalékával 2003. évben, b) 50 százalékával 2004. évben, c) 75 százalékával 2005. évben. (2) E törvény a) 66. §-ával megállapított, a Tny. 11/A. §-ában, b) 67. §-ával megállapított, a Tny. 17. §-ának (2) bekezdésében, c) 68. §-ával megállapított, a Tny. 22. §-a (2) bekezdésének második mondatában, d) 84. §-a (2) bekezdésének ca) pontjával módosított, a Tny. 8. §-ában, valamint 101. §-a (1) bekezdésének d) pontjában és (2)—(3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket azokban a nyugdíjügyekben is alkalmazni kell, amelyekben a nyugdíjjogosultság (igénymegnyílás) kezdete 2002. december 31-ét követõ idõpontra esik. (3) A Tny. — e törvény 71. §-ával megállapított — 50. §-ának (2)—(3) bekezdését a 2003. október 31-e utáni idõponttól kezdõdõen megállapításra kerülõ özvegyi nyugdíjakra kell alkalmazni. (4) A 2003. november 1-je elõtti idõponttól kezdõdõen, a Tny. 50. § (2) bekezdésének b) pontja szerint megálla-

2003/14. szám

pított özvegyi nyugdíjakat 2003. november 1-jén 25 százalékkal kell emelni. (5) Annak az özvegynek, akinek a saját jogú nyugellátást az özvegyi nyugellátással — a Kormány rendeletében meghatározott összeghatárig — együtt folyósították, 2003. november 1-jétõl a Tny. 50. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott, és a (4) bekezdés szerint megemelt özvegyi nyugdíjat kell folyósítani, ha ez az özvegy számára kedvezõbb. (6) Az özvegyi nyugdíj (4) bekezdés szerinti emelésérõl nem kell határozatot hozni. 84. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a) az Szt. aa) 32/A. §-a, ab) 57/A. §-ának (4) bekezdése, ac) 58/A. §-ának (3) bekezdése, ad) 2001. évi LXXIX. törvénnyel kihirdetett 65/A. §-ának (6) bekezdése, ae) 78. §-a (1) bekezdésének második mondata, af) 92/E. §-ának (1) bekezdésében az ,,— ide nem értendõ az egyházi fenntartású intézményekben személyes gondoskodást végzõ személy —’’ szövegrész, ag) 2001. évi LXXIX. törvénnyel kihirdetett 94/K. §-ának (5)—(6) bekezdései, ah) 119. §-ának (2) bekezdése, ai) 124. §-a (6) bekezdésének a) pontjában a ,, , valamint’’ szövegrész, aj) 124. §-a (6) bekezdésének b) pontja, ak) 132. §-a (2) bekezdésének k) pontja; b) a Gyvt. ba) 55. §-a — 2002. évi IX. törvénnyel kihirdetett — (5) bekezdésének d) pontja, bb) 101. §-a (2) bekezdésének — 2002. évi IX. törvénnyel kihirdetett — i) pontja, bc) 2002. évi IX. törvénnyel kihirdetett 118. §-ának (4) bekezdése, bd) 138. §-ának — a 2002. évi IX. törvénnyel kihirdetett — (4) bekezdésében az ,,és gyermekvédelmi’’ szövegrész, be) 162. §-a (1) bekezdésének — 2002. évi IX. törvénnyel kihirdetett — m) pontja, bf) 162. §-a (2) bekezdésének — 2002. évi IX. törvénnyel kihirdetett — g) pontja, bg) 162. §-ának — 2002. évi IX. törvénnyel kihirdetett — (3) bekezdése; c) a Tny. ca) 9. §-ának (3)—(5) bekezdése, cb) 27. §-ának (2) bekezdése, cc) 89. §-a (3) bekezdésének második mondatában ,,a kérelem benyújtását, vagy’’ szövegrész, cd) 101. §-a (1) bekezdésének g) pontja;

2003/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

d) az Szt. módosításáról szóló 1999. évi LXXIII. törvény 56. §-ának (7)—(8) bekezdése; e) az Szt. módosításáról szóló 2001. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Sztm.) 58. §-ának (7) és (12) bekezdése. (2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a) az Szt. aa) 37/A. §-a (8) bekezdésének c) pontjában a ,,(3) bekezdés b) pontjában’’ szövegrész helyébe a ,,(3) bekezdés c) pontjában’’ szövegrész, ab) 39. §-a (3) bekezdésének felvezetõ mondatában a ,,38. § (3) bekezdésének’’ szövegrész helyébe a ,,38. § (4) bekezdésének’’ szövegrész, ac) 2001. évi LXXIX. törvénnyel kihirdetett 60. §-ának (4) bekezdésében a ,,hatszáz’’ szövegrész helyébe a ,,négyszáz’’ szövegrész, ad) 86. §-ának a) pontjában az ,,59—65. §-ok’’ szövegrész helyébe az ,,59—65/D. §-ok’’ szövegrész, ae) 88. §-ának (3) bekezdésében a ,,kinevezéséhez, illetve felmentéséhez’’ szövegrész, valamint 88/A. §-ának (1) bekezdésében a ,,kinevezéséhez vagy felmentéséhez’’ szövegrész helyébe a ,,megbízásához, illetve megbízásának visszavonásához’’ szövegrész, af) 113/A. §-ának (1) bekezdésében, továbbá a 113/C. §-ának (1) bekezdésében a ,,112. § (3) bekezdése’’ szövegrész helyébe a ,,113/D. § (6)—(7) bekezdése’’ szövegrész; b) a Gyvt. ba) 15. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a ,,kiegészítõ családi pótlék’’ szövegrész helyébe a ,,rendszeres gyermekvédelmi támogatás’’ szövegrész, bb) 18. §-ának (1) bekezdésében a ,,kiegészítõ családi pótlékot’’ szövegrész helyébe a ,,rendszeres gyermekvédelmi támogatást’’ szövegrész, bc) 20. §-a — 2002. évi IX. törvénnyel kihirdetett — (3) bekezdésének felvezetõ mondatában, valamint (7) bekezdésében a ,,kiegészítõ családi pótlékot’’ szövegrész helyébe a ,,rendszeres támogatást’’ szövegrész, bd) 20. §-ának — 2002. évi IX. törvénnyel kihirdetett — (4) bekezdésében a ,,kiegészítõ családi pótlékra’’ szövegrész helyébe ,,rendszeres támogatásra’’ szövegrész, be) 20. §-a — 2002. évi IX. törvénnyel kihirdetett — (5) bekezdésében a ,,kiegészítõ családi pótlék’’ szövegrész helyébe a ,,rendszeres támogatás’’ szövegrész, bf) 94. §-a — 2002. évi IX. törvénnyel kihirdetett — (2) bekezdésében a ,,kiegészítõ családi pótlékot’’ szövegrész helyébe a ,,rendszeres gyermekvédelmi támogatást’’ szövegrész, bg) 138. §-a (3) bekezdésében az ,,apa’’ szövegrész helyébe a ,,szülõ’’ szövegrész, bh) 141. §-a (1) bekezdésének c) pontjában a ,,135. § (3) bekezdésében’’ szövegrész helyébe a ,,135. § (5) bekezdésében’’ szövegrész,

1159

bi) 148. §-a — 2002. évi IX. törvénnyel kihirdetett — (5) bekezdésének a) pontjában a ,,kiegészítõ családi pótlékban’’ szövegrész helyébe ,,rendszeres támogatásban’’ szövegrész; c) a Tny. ca) 8. §-ában és a 101. §-a (1) bekezdésének d) pontjában a ,,2003. január 1-je’’ szövegrész helyébe a ,,2005. január 1-je’’ szövegrész, 101. §-a (2)—(3) bekezdéseiben a ,,2003. január 1-jéig’’ szövegrész helyébe a ,,2005. január 1-jéig’’ szövegrész, cb) 22. §-a (1) bekezdésének elsõ felvezetõ mondatában az ,,elért’’ szövegrész helyébe az ,,elért (kifizetett)’’ szövegrész, cc) 87. §-ának (2) bekezdésében a ,,kölcsönvevõt kell érteni’’ szövegrész helyébe a ,,kölcsönvevõt is érteni kell’’ szövegrész; d) a Gyvt. módosításáról szóló 2002. évi IX. törvény (a továbbiakban: Gyvtm.) 107. §-ának (8) bekezdésében az ,,1979. évi XI. törvényerejû rendelet’’ szövegrész helyébe az ,,1979. évi 11. törvényerejû rendelet’’ szövegrész; e) a Fot. 23. §-a (1) bekezdésének e törvény 60. §-ának (2) bekezdésével átszámozott ea) f) pontjában az ,,a)—d) pontban’’ szövegrész helyébe az ,,a) —e) pontban’’ szövegrész, eb) g) pontjában az ,,a), c), d) pontok’’ szövegrész helyébe az ,,a) , c)—e) pontok’’ szövegrész lép. (3) Ahol jogszabály kiegészítõ családi pótlékot említ, azon rendszeres gyermekvédelmi támogatást kell érteni. 85. § E törvény hatálybalépésével egyidejûleg az Sztm. 58. §-ának (9) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(9) A szolgáltatástervezési koncepciót a megyei, fõvárosi önkormányzat és a megyei jogú város önkormányzata 2003. december 31-éig, a települési önkormányzat 2004. december 31-éig készíti el.’’ 86. § E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a Gyvtm. 87. §-a (2) bekezdésének felvezetõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,A Gyvt. 125. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:’’ 87. § A temetõkrõl és a temetkezésrõl szóló 1999. évi XLIII. törvény 20. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(2) Ha temetésre kötelezett személy nincs, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy a kötelezettségét nem teljesíti, a temetésrõl az elhalálozás helye szerint illetékes települési önkormányzat (fõvárosban a kerületi önkormányzat) polgármestere — jogszabályban meghatározott határidõn belül — gondoskodik.’’ Mádl Ferenc s. k.,

Dr. Szili Katalin s. k.,

a Köztársaság elnöke

az Országgyûlés elnöke

1160

MAGYAR KÖZLÖNY

2003/14. szám

A Kormány rendeletei

c) a nemzeti helytállásért elnevezésû pótlék, d) az 1991. évi XII. törvény alapján megszüntetett nyugdíjkiegészítés helyébe lépõ pótlék

A Kormány 13/2003. (II. 12.) Korm. rendelete

nélküli összegét kell figyelembe venni. (2) Az özvegyi és a szülõi nyugdíj megosztása esetén a jogosultakat a folyósított nyugdíjrész alapulvételével megállapított tizenharmadik havi nyugellátás illeti meg.

a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról rendelkezõ 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosításáról

(3) A szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezmény alapján megállapított nyugellátás esetén a tizenharmadik havi nyugellátás a magyar szerzõdõ felet terhelõ nyugdíjrész, illetve nyugdíj után jár.

A Kormány a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 101. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeli el: 1. § (1) A Tny. végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TnyR .) 1. §-a elõtti alcím helyébe a következõ alcím lép: ,,Korkedvezményre jogosultság 2005. január 1-je elõtt’’ (2) A TnyR . 1. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(3) Az (1)—(2) bekezdés rendelkezéseit a 2005. január 1-je elõtt megszerzett korkedvezményes idõre kell alkalmazni.’’

2. § A TnyR . 2. §-a (2) bekezdésének második mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,A korkedvezményre jogosultság szempontjából a külföldön eltöltött idõnek csak azt a tartamát lehet figyelembe venni, amelynek során az igénylõ bányában föld alatt dolgozott a jegyzékben felsorolt munkakörben, továbbá ha a munkáltató a munkavállalóját külföldi kiküldetés keretében — az 1. számú melléklet szerinti jegyzékben felsorolt munkakörben (munkahelyen) — foglalkoztatta.’’

3. § A TnyR . a következõ új 7/A. §-sal és az azt megelõzõ alcímmel egészül ki: ,,A tizenharmadik havi nyugdíj megállapítása 7/A. § (1) A Tny. 6/A. § (2) bekezdése szerinti tizenharmadik havi nyugellátás összegének meghatározásánál a tárgyév november havi nyugellátás összegének a) a nem társadalombiztosítási ellátás, b) az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel, valamint a semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggéssel járó emelés,

(4) A tizenharmadik havi nyugdíj összegének kiszámításánál a Tny. 62. § (5) bekezdése szerinti esetleges kiegészítõ emelés november hónapra jutó összegét is figyelembe kell venni. (5) A tizenharmadik havi nyugellátás folyósításáról a folyósító szervek minden év november hónapjában külön utalással intézkednek.’’

4. § A TnyR . a következõ új 9/A. §-sal és az azt megelõzõ alcímmel egészül ki: ,,Kedvezmények az elõrehozott és a csökkentett összegû elõrehozott öregségi nyugdíjnál 9/A. § (1) A Tny. 11/A. §-ának (1) bekezdése szerinti kedvezmény azt a nõt illeti meg, aki gyermeket szült, továbbá azt a nyugdíjigénylõt, aki kiskorú gyermeket legalább tíz éven át — folyamatosan vagy megszakításokkal — saját háztartásában nevelt. A nyugdíjigénylõ háztartásában nevelt gyermekeként kell figyelembe venni azt a gyermekét is, aki — iskolai tanulmányai folytatása avagy gyógykezelése stb. miatt — átmenetileg tartózkodik háztartáson kívül. A kedvezmény az örökbefogadott és a nevelt gyermek után is jár, ide nem értve a hivatásos nevelõszülõ gondozásában lévõ gyermeket. (2) A kedvezmény külön-külön megilleti a gyermeket szülõ nõt és a gyermeket felnevelõ személyt is. A kedvezményt azonban ugyanazon gyermek után ugyanazon személy csak egy jogcímen veheti igénybe. (3) A gyermek születésének tényét anyakönyvi kivonattal, a tartós betegségét, illetõleg fogyatékosságát pedig a családi pótlék igénylésére vonatkozó rendelkezések szerinti módon, orvosi igazolással, a gyermek tíz éven át saját háztartásban történõ nevelésének tényét a nyugdíjigénylõ nyilatkozatával kell bizonyítani. (4) A Tny. 11/A. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti tartósan beteg, illetõleg fogyatékosnak minõsülõ gyermek utáni kedvezmény számításánál a gyermekenkénti másfél évet 1 év 183 napként kell számításba venni.

2003/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(5) A tartósan beteg, illetõleg fogyatékosnak minõsülõ gyermek utáni kedvezményre a Tny. 11/A. §-ának (2) bekezdésében foglalt korlátozás nem vonatkozik. (6) A Tny. 10. §-a (2) bekezdésének alkalmazásánál a Tny. 11/A. §-a szerinti kedvezmények idõtartamát is szolgálati idõként kell figyelembe venni.’’

5. § A TnyR . a következõ 11/F. §-sal egészül ki: ,,11/F. § A Tny. 17. §-a (2) bekezdésének rendelkezése szerint, ha a 2002. december 31-ét követõ és 2004. január 1-jét megelõzõ idõponttól megállapításra kerülõ saját jogú nyugellátás alapját képezõ havi átlagkereset 100 000 forintnál több a 100 001—114 000 forint közötti átlagkereset kilencven százalékát, a 114 001—129 000 forint közötti átlagkereset nyolcvan százalékát, a 129 001—143 000 forint közötti átlagkereset hetven százalékát, a 143 001—158 000 forint közötti átlagkereset hatvan százalékát, a 158 001—172 000 forint közötti átlagkereset ötven százalékát, a 172 001—201 000 forint közötti átlagkereset negyven százalékát, a 201 001 forint feletti átlagkereset harminc százalékát kell a saját jogú nyugellátás megállapításánál figyelembe venni.’’

6. § (1) A TnyR . 14. §-ának (6) bekezdése a következõ i) ponttal egészül ki: (Az 1987. december 31-ét követõ idõre esõ keresetekbõl az adó kiszámításánál naptári évenként) ,,i) a 2003. évben elért kereset alapján megállapított, képzett adó összegébõl a kereset, jövedelem 18 százalékát, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 9000 forintot, továbbá a nyugdíjjárulék és a magánnyugdíjrendszer keretében — nem kiegészítésként — fizetett tagdíj együttes összegének 25 százalékát’’ (kell levonni, de a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény szerinti, összjövedelmet csökkentõ kiadásokat és adókedvezményeket figyelmen kívül kell hagyni.) (2) A TnyR. 14. §-a a következõ (9) bekezdéssel egészül ki: ,,(9) A (6) bekezdés h) pontjának, továbbá a 16. § (2) bekezdés d) pontjának az alkalmazásánál a 2002. évben elért keresetekre képzett adó összegébõl további a) 6000 forintot kell levonni, ha a nyugellátás megállapítására 2002. szeptember 1-jét követõ, de október 2-át megelõzõ,

1161

b) 12 000 forintot kell levonni, ha a nyugellátás megállapítására 2002. október 1-jét követõ, de november 2-át megelõzõ, c) 18 000 forintot kell levonni, ha a nyugellátás megállapítására 2002. november 1-jét követõ, de december 2-át megelõzõ, d) 24 000 forintot kell levonni, ha a nyugellátás megállapítására 2002. december 1-jét követõ idõponttól kezdõdõen kerül (került) sor.’’

7. § A TnyR . 16. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Ha a biztosítottnak nem volt naptári évenként 365 (szökõévben 366) napi keresete, a naptári évre esõ keresetet a következõk szerint kell megállapítani:] ,,d) majd meg kell határozni az így kiszámított összegre esõ képzett adóösszeget (az 1991. évben elért keresetre képzett adót 3000 forinttal, az 1993. évre képzett adót 2400 forinttal, az 1995. évre képzett adót az ez évi egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék címén levont összeg 25 százalékával, az 1997. évre képzett adó összegét a kereset, jövedelem 20 százalékával, de legfeljebb jogosultsági hónaponként havi 3600 forinttal csökkenteni kell, az 1998. évre képzett adó összegébõl a kereset, jövedelem 20 százalékát, de jogosultsági hónaponként legfeljebb havi 4200 forintot, az 1999. és a 2002. közötti években elért keresetekre képzett adó összegébõl a kereset, jövedelem 10 százalékát, de legfeljebb havi 3000 forintot, továbbá a nyugdíjjárulék és a magánnyugdíjrendszer keretében — nem kiegészítésként — fizetett tagdíj együttes összegének 25 százalékát, a 2003. évben elért keresetre képzett adó összegébõl a kereset, jövedelem 18 százalékát, de legfeljebb havi 9000 forintot, továbbá a nyugdíjjárulék és a magánnyugdíjrendszer keretében — nem kiegészítésként — fizetett tagdíj együttes összegének 25 százalékát kell levonni), amelyet el kell osztani 365-tel (szökõévben 366-tal);’’

8. § A TnyR . 59/B. §-a a következõ (3)—(4) bekezdéssel egészül ki: ,,(3) A Tny. 41. §-a (5) bekezdésében, illetõleg e rendelet 53. §-ában említett külföldi képesítés honosítására a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésérõl szóló 2001. évi C. törvény rendelkezései az irányadók. (4) A külföldi felsõfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok idejébõl legfeljebb a képesítés megszerzéséhez — a tanulmányok folytatása idején — külföldön meghatározott (szükséges) idõtartamot lehet figyelembe venni.’’

1162

MAGYAR KÖZLÖNY 9. §

A TnyR . 62. §-a a következõ új (8) bekezdéssel egészül

2003/14. szám

ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 24. §-a alapján — 2003. július 1-jétõl munkanélküli ellátásként kell figyelembe venni az álláskeresést ösztönzõ juttatást is.’’

ki: ,,(8) A 2003. november 1-je elõtti idõponttól 20 százalékos mértékben megállapított özvegyi nyugdíjakat — a november havi esetleges kiegészítõ emelés végrehajtását követõen — 2003. november 1-jétõl a Tny. 50. §-a (2) bekezdésének b) pontja és (3) bekezdése szerinti mértékben kell emelni.’’

10. § A TnyR . 64/B. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: ,,(3) A Tny. 56. §-a (1) bekezdésének alkalmazása során az árvaellátás összegét — ha azt a jogszerzõ elhalálozásának naptári évét követõ idõponttól állapítják meg — az elhunyt jogszerzõ olyan összegû saját jogú nyugdíjából kell meghatározni (megállapítani), amely a jogszerzõnek az árvaellátás megállapítása idõpontját megelõzõ naptári év december 31-én járt volna azzal, hogy az árvaellátáshoz az emelés már a megállapítás kezdõ idõpontjának naptári évére is jár. Így kell eljárni akkor is, ha az 1998. január 1-je elõtt megállapított és megszüntetett árvaellátásra való jogosultságot a Tny. 56. §-ának (2) bekezdése alapján újból meg kell állapítani.’’

11. § A TnyR . 65/D. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(2) A nyugellátás iránti igény kizárólag az igénybejelentésre rendszeresített — kitöltött és az igénylõ által aláírt — nyomtatvány benyújtásával érvényesíthetõ. Az igényérvényesítéssel kapcsolatos eljárás az említett igénybejelentési nyomtatvány benyújtásával, annak idõpontjától kezdõdik. A más módon közölt kérelem (bejelentés) nem tekinthetõ igénybejelentésnek. Abban az esetben, ha az igénylõ a részére utóbb megküldött igénybejelentõ nyomtatványt kitöltve és aláírva a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez 15 napon belül visszajuttatja, akkor a kérelem (bejelentés) benyújtásának idõpontját kell az igénybejelentés igazolt napjának tekinteni. A nyugdíjigénylõt az igénybejelentõ nyomtatvány kiküldésével egyidejûleg tájékoztatni kell az igénybejelentõ nyomtatvány késedelmes visszajuttatásának jogkövetkezményeirõl is.’’

12. § A TnyR . a következõ 66/C. §-sal egészül ki: ,,66/C. § A Tny. 69. §-ának (2) bekezdése alkalmazásánál — a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek

13. § A TnyR . 68. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,68. § Külföldi szervnek vagy személynek arra a megkeresésére, kérelmére, amely biztosításban töltött idõ igazoltatására irányul, vagy nyugellátásra jogosultsággal kapcsolatos, a választ, határozatot — a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseinek figyelembevételével — közvetlenül a Fõvárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság adja meg (küldi el). Kizárólag a nyugellátások folyósításával kapcsolatosan a választ, határozatot a nyugdíjfolyósító szervek adják meg (küldik el).’’

14. § (1) A TnyR . 72/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(2) Nem állapítható meg kivételes nyugellátás, illetõleg nem engedélyezhetõ kivételes nyugdíjemelés annak a személynek, aki elõzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti, vagy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 57. §-a (2) bekezdésének a)— c) pontja szerinti tartós bentlakásos intézményben, illetõleg javítóintézetben van elhelyezve.’’ (2) A TnyR . 72/B. §-ának (11) bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki: (A kivételes nyugdíjemelés engedélyezésénél elõnyben kell részesíteni) ,,d) azt a személyt, aki kivételes nyugellátás-emelésben korábban nem részesült.’’ (3) A TnyR . 72/B. §-a a következõ (14)—(15) bekezdéssel egészül ki: ,,(14) A méltányossági jogkör gyakorlásának részletes eljárási rendjét és a felhasználható költségvetési elõirányzat-keret megosztását az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság fõigazgatója határozza meg. (15) Az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság fõigazgatója rendkívül indokolt esetben a (7), (9) és (13) bekezdésekben meghatározott feltételek hiányában is engedélyezheti a nyugellátás méltányosságból történõ megállapítását vagy emelését. Nem engedélyezhetõ azonban emelés, ha a nyugellátás és a (9) bekezdés szerinti rendszeres pénzellátás havi összege meghaladja az öregségi teljes nyugdíj jogszabályban meghatározott — az évközi emelésekkel növelt — legkisebb összegének két és félszeresét.’’

2003/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

1163

15. §

18. §

A TnyR . a következõ 72/D. §-sal egészül ki: ,,72/D. § A Tny. 75. §-át kell megfelelõen alkalmazni akkor is, ha a rokkantságról szóló orvosi bizottság szakvéleménye nem nyugellátásra irányuló igény érvényesítéséhez volt szükséges.’’

A TnyR . 76/A. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,76/A. § (1) A Tny. 89. §-a (3) bekezdésének rendelkezéseit az egyösszegû megtérítés iránti követelésekre akkor kell alkalmazni, ha azt a csõdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) vonatkozó rendelkezései nem zárják ki. (2) A Tny. 89. §-ának (3) bekezdése alkalmazásánál a megtérítendõ összeget az ellátásban részesülõ személyre a felszámolást, illetõleg a végelszámolást elrendelõ végzés közzététele hónapjában irányadó öregségi nyugdíjkorhatár és az akkori életkora figyelembevételével kell meghatározni.’’

16. § A TnyR . 75. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,75. § (1) A külföldön élõ vagy tartózkodó személy nyugellátását, baleseti járadékát kérelmére a) a nyugdíjfolyósító szervvel szerzõdéses kapcsolatban álló belföldi hitelintézetnél vezetett átutalási betétszámlájára (bankszámlájára), vagy b) belföldi meghatalmazottja részére kell folyósítani. Ha a külföldi tartózkodás várható idõtartama a 90 napot meghaladja, a nyugellátásban részesülõ errõl, továbbá a külföldi lakcímérõl (tartózkodási helyérõl) — a külföldre történõ utazás elõtt — tájékoztatni köteles a nyugdíjfolyósító szervet. (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az ellátás külföldre történõ átutalása a belföldi számlavezetõ hitelintézettõl kérhetõ. Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a meghatalmazott nevét és címét az ellátásra jogosultnak a nyugdíjfolyósító szerv tudomására kell hoznia.’’

A TnyR . a következõ 76/B. §-sal egészül ki: ,,76/B. § A Tny. 87—88. §-a alapján megtérítésre kötelezett helyett a gépjármû üzembentartójának kötelezõ felelõsségbiztosításáról szóló 171/2000. (X. 13.) Korm. rendelet alapján a biztosító áll helyt azzal, hogy e kötelezettségének átalányösszegben is eleget tehet. Az évenkénti átalányösszeg mértékét, az elszámolás ügyviteli rendjét az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság a biztosítókkal és a Magyar Biztosítók Szövetségével minden év július 31-ig megállapodásban rendezi.’’

17. §

20. §

A TnyR . 76. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,76. § (1) A nyugdíjfolyósító szerv a külföldön élõ vagy tartózkodó személyre nézve minden naptári évben — negyedévenként — adategyeztetést végez. Az ebbõl a célból kiküldött nyomtatványt a nyugdíjfolyósító szervtõl ellátásban részesülõnek megfelelõen kitöltve, aláírva és közjegyzõ vagy külföldi hatóság, illetõleg a Magyar Köztársaság külképviseleti szerve által hitelesítve, 30 napon belül vissza kell küldenie. Az egészségi állapota vagy szociális helyzete miatt szociális vagy egészségügyi intézményben tartózkodó, illetve ellátásban részesülõ személy esetében az említett intézmények vagy azok orvosa által igazolt adatokat és tényeket — az ellenkezõ bizonyításig — hitelt érdemlõen bizonyítottnak, igazoltnak kell tekinteni. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti kitöltött nyomtatvány az elõírt határidõn belül nem érkezik vissza, vagy visszaérkezik, de abból a jogosultság fennállása nem tûnik ki, az ellátás folyósítását a határidõ lejárta vagy a visszaérkezés napját követõ második hónap elsõ napjával fel kell függeszteni. Késõbbi hiánypótlás esetében az ellátást — a Tny. 80. §-a (1) bekezdésében foglaltakat is alkalmazva — tovább kell folyósítani. Az adategyeztetés módjára a nyugdíjfolyósító szerv a közremûködõ hitelintézetekkel megállapodást köthet.’’

A TnyR . a következõ 76/C. §-sal egészül ki: ,,76/C. § A Tny. 85. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni abban az esetben is, ha a nyugellátás jogalap nélküli megállapítása, illetõleg folyósítása a foglalkoztató vagy egyéb szerv jogellenes intézkedésének a következménye.’’

19. §

21. § A TnyR . 77. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: ,,(3) A nyugdíjfolyósító szerv a jogosult halálának hónapját követõen a belföldi hitelintézetnél vezetett átutalási számlára, bankszámlára (a továbbiakban együtt: bankszámla) átutalt jogalap nélküli ellátás megtérülése érdekében — a Tny. 93. §-a (1)—(2) bekezdésének alkalmazásával — a hitelintézet terhére történõ fizetési meghagyás kibocsátásával intézkedik, feltéve, hogy a bankszámla feletti rendelkezésre más személy nem jogosult, és a visszautalás a számla terhére megtörténhet. Amennyiben a bankszámla feletti rendelkezésre jogosult személye ismert, vele szemben a nyugdíjfolyósító szerv fizetésre kötelezõ határozat kibocsátásával érvényesíti a követelését akkor is, ha az elhalt bankszámlájáról a jogalap nélkül kiutalt ellátás felvétele még nem történt meg.’’

1164

MAGYAR KÖZLÖNY 22. §

A TnyR . 78/A. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,78/A. § (1) Amennyiben valószínûsíthetõ hogy a követelés késõbbi kielégítése veszélyben van, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv biztosítási intézkedésként elrendeli a pénzkövetelés biztosítását, illetve meghatározott dolog zárlatát. (2) Biztosítási intézkedés akkor rendelhetõ el, ha a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a) fizetési kötelezettséget megállapító határozata még nem végrehajtható, vagy b) fizetési kötelezettséget megállapító határozata végrehajtható, de az abban meghatározott teljesítési határidõ még nem telt le. (3) A biztosítandó pénzkövetelés összegének meghatározásakor a Tny. 89. §-ának (3)—(4) bekezdésében foglaltak alkalmazásával kell eljárni. (4) Az 1. fokozatú baleseti járadék megtérítése tekintetében biztosítási intézkedés megtételére nem kerülhet sor. (5) A biztosítási intézkedést az a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv rendeli el, amelyik a fizetési kötelezettséget megállapító határozatot hozta. (6) A biztosítási intézkedés ellen végrehajtási kifogásnak van helye, amelynek a biztosítási intézkedésként foganatosított végrehajtási cselekményre nincs halasztó hatálya. A végrehajtási kifogásról az (5) bekezdésben említett nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vezetõje 15 napon belül határoz. (7) A pénzkövetelés biztosítására hozott határozatot a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresésére az állami adóhatóság területileg illetékes szerve hajtja végre. A pénzkövetelés biztosítására hozott határozat visszavonása esetén a biztosítási intézkedést fel kell oldani, amelyet a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresésére az állami adóhatóság területileg illetékes szerve hajt végre.’’

23. § (1) A TnyR . 79. §-ának (5) bekezdése a következõ új a) ponttal egészül ki: (A behajtási eljárást kezdeményezõ nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek a jogerõsen megállapított tartozást törölnie kell, ha) ,,a) a fizetésre kötelezett személy meghalt és a tartozásáért helytállni kötelezettek mindegyikével szemben lefolytatott behajtási eljárás nem vezetett eredményre,’’ (2) A TnyR . 79. §-a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki: ,,(8) Az (5) bekezdés a) és d) pontja szerinti behajtási eljárásra az Art. 25. §-a (2) és (4) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni.’’

24. § A TnyR . 80. §-a a következõ (9) bekezdéssel egészül ki: ,,(9) Az (1)—(7) bekezdések rendelkezéseitõl eltérõen a követelés érvényesítése iránti eljárást nem kell lefolytat-

2003/14. szám

ni, ha a követelés összege a 79. § (5) bekezdésének e) pontjában meghatározott összeget nem éri el.’’

25. § A TnyR . 84. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(1) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv elsõ fokú határozata ellen a határozat kézhezvételét követõ 15 napon belül fellebbezés nyújtható be az elsõ fokú határozatot hozó nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez. A fellebbezést az igazgatási szerv vezetõje másodfokú határozattal bírálja el.’’

26. § A TnyR . 86. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(3) A Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 106. §-ában meghatározott munkavállalóról a nyilvántartó lappal kapcsolatos adatszolgáltatást a kirendelõ foglalkoztató teljesíti. Az Mt. 193/C. §-ának a) pontjában meghatározott munkavállalóról a nyilvántartó lapot — a kölcsönvevõ által az e rendeletben meghatározott adatok közlése mellett — a kölcsönbeadó vezeti.’’

27. § (1) A TnyR . 87. §-a (1) bekezdésének a), d) és h) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A nyilvántartó lapot köteles kiállítani) ,,a) a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének a)—b), valamint f)—g) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott biztosítottakról a foglalkoztató, a területi államháztartási hivatal, illetõleg a központosított illetményszámfejtési szervek,’’ ,,d) a Tbj. 26. §-ának (1) bekezdése szerinti gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesülõ személyrõl a támogatást, illetve díjat folyósító szerv, a gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban részesülõ személyrõl az adatszolgáltatásra kötelezett foglalkoztató, annak hiányában a segélyt, illetve a díjat folyósító szerv,’’ ,,h) a biztosítás megszûnését követõen táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesülõ személyrõl az ellátást megállapító és folyósító egészségbiztosítási pénztár (kirendeltség), a társadalombiztosítási kifizetõhelyet mûködtetõ foglalkoztató, a területi államháztartási hivatal, illetve a központosított illetményszámfejtési szervek, ha az ellátást megállapították és folyósították.’’ (2) A TnyR . 87. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

2003/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

,,(2) A társadalombiztosítási (családtámogatási) kifizetõhelyet nem mûködtetõ foglalkoztató köteles a nyilvántartó lapon a megyei egészségbiztosítási pénztár, kirendeltség, illetve a területi államháztartási hivatal által közölt adatok alapján a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességigyermekágyi segély folyósításának idõtartamát, valamint a gyermekgondozási díj és a gyermekgondozási segély folyósításának idõtartamát, összegét és az abból levont nyugdíjjárulék összegét felvezetni.’’

28. § (1) A TnyR . 89. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(1) A nyilvántartó lap kiállítására és vezetésére kötelezettek a 88. § (1) bekezdésében meghatározott számítógépes programot, illetõleg a nyomtatványt az erre a célra rendszeresített ,,Adatlap’’ kitöltésével és leadásával igényelhetik a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél. Az ,,Adatlap’’ kitöltésének és leadásának tényérõl a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv visszaigazolást állít ki.’’ (2) A TnyR . 89. §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(7) Ha a 87. § (1) bekezdésének g) pontjában említett egyéni vállalkozó tevékenysége évközben megszûnik, az egyéni vállalkozó a saját és az általa foglalkoztatott biztosítottak adatairól — a (6) bekezdés második mondatában foglaltak kivételével — köteles a tevékenysége megszûnéséig terjedõ adatszolgáltatást a megszûnést követõ 30 napon belül teljesíteni.’’ (3) A TnyR . 89. §-ának (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(8) A (2) és (4) bekezdés rendelkezéseitõl eltérõen a fegyveres erõk, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a hivatásos állományú tagjaikra vonatkozó adatszolgáltatásra, illetõleg a nyilvántartó lapok megküldésére csak akkor kötelezettek, ha a hivatásos állományú személy szolgálati jogviszonya a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvényben, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvényben meghatározott nyugellátási igény nélkül szûnt meg. Az említett szervek az adatszolgáltatás és a nyilvántartás általánostól eltérõ rendjére az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatósággal megállapodást köthetnek.’’

29. § A TnyR . 2. számú melléklete helyébe e rendelet melléklete lép.

1165 30. §

(1) Ez a rendelet — a (2) bekezdésben foglaltak kivételével — a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba. (2) E rendelet 3. §-a, 9. §-a, valamint 30. §-ának (9) bekezdése 2003. november 1-jén lép hatályba. (3) A TnyR. e rendelettel megállapított rendelkezéseit — a (4)—(7) bekezdés kivételével — a hatálybalépés napjától megállapításra (megszüntetésre) kerülõ ellátásokra, illetõleg követelésekre, valamint az említett idõpontot követõen esedékes adatszolgáltatásra kell alkalmazni. (4) E rendelet a) 1. §-ának (2) bekezdésével megállapított, a Tny R . 1. §-ának (3) bekezdésében, b) 2. §-ával megállapított, a TnyR . 2. §-a (2) bekezdésének második mondatában, c) 4. §-ával megállapított, a TnyR . 9/A. §-ában, d) 5. §-ával megállapított, a TnyR . 11/F. §-ában, e) 6. §-ának (1) bekezdésével megállapított, a TnyR . 14. §-a (6) bekezdésének i) pontjában, f) 7. §-ával megállapított, a TnyR . 16. §-a (2) bekezdésének d) pontjában, g) 10. §-ának, a TnyR . 64/B. §-a (3) bekezdésében, h) 30. §-a (8) bekezdésének b) pontjával módosított, a TnyR . 15. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket azokban az ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben az igénymegnyílás kezdete 2002. december 31-ét követõ idõpontra esik. (5) E rendelet mellékletében megállapított, a TnyR . 2. számú mellékletében foglalt szorzószámokat azokban a nyugdíjügyekben is alkalmazni kell, amelyekben az igénymegnyílás kezdete 2002. december 31-ét követõ idõpontra esik. (6) A TnyR . 14. §-a (9) bekezdésének e rendelet 6. §-ának (2) bekezdésével megállapított szabályait azokban a nyugdíjügyekben is alkalmazni kell, amelyekben a igénymegnyílás kezdete 2002. augusztus 31-ét követõ idõpontra esik. Az e rendelet hatálybalépését megelõzõ idõponttól megállapított nyugellátásokat az említett rendelkezés figyelembevételével 2003. május 15-ig hivatalból módosítani kell. (7) A 21—24. §-ok rendelkezéseit e rendelet hatálybalépése napján fennálló követelésekre is alkalmazni kell. (8) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a TnyR. a) 7. §-ának (1) bekezdésében a ,,Szociális és Családügyi Minisztérium’’ szövegrész helyébe a ,,Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium’’, b) 15. §-ának (3) bekezdésében a ,,2003. január 1-je’’ szövegrész helyébe a ,,2005. január 1-je’’, c) 79. §-ának (1) bekezdésében a ,,93. § (2) bekezdésében’’ szövegrész helyébe a ,,94/I. § (2) bekezdésében’’ szövegrész, a ,,93. § (3)—(7) bekezdéseinek’’ szövegrész helyébe a ,,94/I. § (3)—(8) bekezdéseinek’’, d) 84. §-a (3) bekezdésének második mondatában az ,,érintett’’ szövegrész helyébe az ,,érdekelt’’,

1166

MAGYAR KÖZLÖNY

e) 84/A. §-a (3) bekezdésének elsõ mondatában a ,,fizetésre kötelezõ határozattal’’ szövegrész helyébe a ,,fizetési meghagyással’’, a bekezdés második mondatában a ,,fizetésre kötelezõ határozatot’’ szövegrész helyébe a ,,fizetési meghagyást’’, f) 84/A. §-ának (4) bekezdésében a ,,Tny. 94. § (3) bekezdésének’’ szövegrész helyébe a ,,Tny. 94. § (2)—(3) bekezdésének’’ szövegrész lép. (9) A TnyR . 62. §-ának (2) és (4) bekezdésében és 90. §-ának (1) és (3) bekezdésében ,,a 20 százalékos mértékû’’ szövegrész helyébe ,,a 25 százalékos mértékû’’ szövegrész lép. (10) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a TnyR. a) 8. §-a és az azt megelõzõ alcím, b) 11/A. §-ának (2) bekezdése, c) 72. §-ának (1) bekezdése hatályát veszti. (11) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a TnyR . 1. számú mellékletének a) 3. pontjában a ,,Sûrített levegõben végzett munka’’ cím alatt a ,,Búvár’’ munkakörnél a ,,Munkaköri leírás’’-

2003/14. szám

ban szereplõ szövegrész helyébe ,,Nehézbúváröltözékben, változó nyomású sûrített levegõben, víz alatti munka végzése’’ szövegrész, b) 4. pontjában szereplõ cím helyébe ,,Z árt csatorna karbantartásánál végzett munka’’ cím, c) 6. pontjában a ,,Villamosenergia-iparban végzett munka’’ cím alatti munkakörökhöz tartozó ,,Korkedvezmény hatálya’’ alatti szövegrész helyébe a ,,Nehéziparban, kohó- és gépiparban kizárólag az országos energiahálózatba bekapcsolt erõmûveknél, valamint föld alatti erõmûtelepeknél.’’ szövegrész, d) 11. pontjában a ,,Közlekedésnél végzett munka’’ cím alatt a ,,Hajógépházi dolgozók’’ munkakörnél a ,,Munkaköri leírás’’-ban szereplõ szövegrész helyébe a ,,Tengeri, folyami és tavi hajókon elkülönített, zárt hajógéptérben (gépházban) a gépüzem, valamint segédüzemek üzemeltetésének biztosítása.’’ szövegrész lép. A miniszterelnök helyett: Dr. Kiss Elemér s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter

Melléklet a 13/2003. (II. 12.) Korm. rendelethez ,,2. számú melléklet a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelethez A keresetek beszámításához alkalmazandó valorizációs szorzószámok Év

1993.

1994.

1995.

1996.

1997.

1998.

1999.

2000.

2001.

2002.

2003.

évi megállapítás 1950.

19,216

23,309

27,434

34,924

39,324

46,167

57,293

67,835

76,450

85,166

98,962

1951.

17,995

21,828

25,691

32,705

36,826

43,234

53,653

63,525

71,593

79,754

92,675

1952.

14,161

17,178

20,218

25,738

28,980

34,023

42,223

49,992

56,340

62,763

72,931

1953.

13,335

16,175

19,038

24,236

27,290

32,038

39,759

47,075

53,053

59,102

68,676

1954.

12,176

14,770

17,384

22,129

24,918

29,253

36,304

42,983

48,442

53,965

62,707

1955.

11,581

14,047

16,534

21,048

23,700

27,823

34,529

40,882

46,074

51,326

59,641

1956.

10,705

12,986

15,284

19,456

21,908

25,720

31,918

37,791

42,591

47,446

55,133

1957.

9,194

11,153

13,127

16,710

18,816

22,090

27,413

32,457

36,580

40,750

47,351

1958.

8,991

10,906

12,837

16,341

18,400

21,602

26,808

31,741

35,772

39,850

46,305

1959.

8,622

10,459

12,310

15,671

17,645

20,716

25,708

30,438

34,304

38,215

44,405

1960.

8,422

10,215

12,024

15,306

17,235

20,233

25,110

29,730

33,506

37,325

43,372

1961.

8,309

10,079

11,863

15,101

17,004

19,963

24,773

29,332

33,057

36,825

42,791

1962.

8,107

9,834

11,575

14,735

16,591

19,478

24,172

28,620

32,255

35,932

41,753

1963.

7,801

9,463

11,138

14,179

15,965

18,743

23,260

27,540

31,038

34,576

40,178

2003/14. szám Év

MAGYAR KÖZLÖNY

1993.

1994.

1995.

1996.

1997.

1998.

1167

1999.

2000.

2001.

2002.

2003.

évi megállapítás 1964.

7,553

9,161

10,783

13,727

15,456

18,146

22,519

26,662

30,048

33,474

38,897

1965.

7,526

9,130

10,746

13,679

15,403

18,083

22,441

26,570

29,944

33,358

38,762

1966.

7,170

8,698

10,237

13,032

14,674

17,227

21,379

25,312

28,527

31,779

36,927

1967.

6,948

8,428

9,920

12,629

14,220

16,694

20,717

24,529

27,644

30,796

35,785

1968.

6,803

8,252

9,713

12,365

13,923

16,345

20,284

24,017

27,067

30,153

35,037

1969.

6,521

7,910

9,310

11,851

13,344

15,666

19,442

23,019

25,943

28,900

33,582

1970.

6,119

7,423

8,737

11,122

12,523

14,702

18,246

21,603

24,346

27,122

31,515

1971.

5,850

7,096

8,353

10,633

11,973

14,056

17,443

20,653

23,276

25,929

30,130

1972.

5,551

6,733

7,925

10,088

11,359

13,336

16,549

19,595

22,083

24,601

28,586

1973.

5,173

6,275

7,385

9,402

10,586

12,428

15,424

18,262

20,581

22,927

26,641

1974.

4,803

5,826

6,857

8,730

9,829

11,540

14,321

16,956

19,109

21,288

24,736

1975.

4,506

5,465

6,433

8,189

9,221

10,825

13,434

15,906

17,926

19,970

23,205

1976.

4,299

5,215

6,138

7,814

8,799

10,329

12,819

15,178

17,105

19,055

22,142

1977.

3,999

4,851

5,710

7,269

8,185

9,609

11,925

14,119

15,912

17,726

20,597

1978.

3,703

4,492

5,287

6,730

7,578

8,897

11,041

13,073

14,733

16,413

19,072

1979.

3,520

4,270

5,026

6,398

7,204

8,457

10,495

12,427

14,005

15,601

18,129

1980.

3,330

4,040

4,755

6,053

6,815

8,001

9,930

11,757

13,250

14,760

17,151

1981.

3,127

3,793

4,464

5,683

6,399

7,513

9,323

11,039

12,441

13,859

16,104

1982.

2,936

3,562

4,192

5,336

6,009

7,054

8,754

10,365

11,682

13,013

15,122

1983.

2,810

3,408

4,011

5,107

5,750

6,751

8,377

9,919

11,179

12,453

14,470

1984.

2,506

3,040

3,578

4,555

5,129

6,022

7,473

8,848

9,972

11,109

12,908

1985.

2,293

2,782

3,274

4,168

4,693

5,510

6,837

8,095

9,124

10,164

11,810

1986.

2,127

2,580

3,037

3,866

4,353

5,111

6,343

7,510

8,463

9,428

10,956

1987.

1,959

2,376

2,797

3,560

4,009

4,706

5,840

6,915

7,793

8,682

10,088

1988.

1,800

2,185

2,547

3,242

3,651

4,286

5,319

6,298

7,098

7,907

9,188

1989.

1,540

1,869

2,179

2,774

3,123

3,666

4,550

5,387

6,072

6,764

7,859

1990.

—

1,522

1,792

2,281

2,568

3,015

3,742

4,430

4,993

5,562

6,463

1991.

—

—

1,428

1,817

2,046

2,403

2,982

3,530

3,979

4,432

5,150

1992.

—

—

—

1,498

1,687

1,981

2,458

2,910

3,280

3,654

4,246

1993.

—

—

—

—

1,433

1,683

2,088

2,473

2,787

3,104

3,607

1994.

—

—

—

—

—

1,322

1,641

1,942

2,189

2,439

2,834

1995.

—

—

—

—

—

—

1,457

1,725

1,944

2,166

2,517

1996.

—

—

—

—

—

—

—

1,469

1,656

1,845

2,144

1997.

—

—

—

—

—

—

—

—

1,334

1,486

1,727

1998.

—

—

—

—

—

—

—

—

—

1,255

1,459

1999.

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

1,294’’

1168

MAGYAR KÖZLÖNY

A Kormány 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelete a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet módosításáról A gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 162. §-a (1) bekezdésének d), f) és k) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következõket rendeli el: 1. § A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) 1. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: ,,(3) E rendelet hatálya kiterjed továbbá a határõrségre, a rendõrségre, az ügyészségre, a bíróságra, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnokságára (a továbbiakban: beutaló szerv) a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezése tekintetében.’’

2. § (1) A Gyer. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(1) A megyei gyámhivatal a Gyvt.-ben biztosított feladat- és hatáskörében legalább négy évenként ellenõrzi a gyámhatóságok gyámügyi és gyermekvédelmi hatósági tevékenységének, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók tevékenységének jogszerûségét, a Gyvt. hatályosulását.’’ (2) A Gyer. 5. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (4)—(5) bekezdés jelölése (5)—(6) bekezdésre módosul: ,,(4) A megyei gyámhivatal a Gyvt.-ben foglaltak szerint kijelöli a megyei gyermekjóléti és gyermekvédelmi módszertani intézményeket.’’

3. § A Gyer. 11. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: ,,(5) A gyámhatóság az ügyfelet, illetõleg az érintett személyt szükség esetén hivatalos helyiségén kívül is meghallgathatja.’’

2003/14. szám 4. §

(1) A Gyer. 12. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Az ismeretlen helyen való távollét megállapítását) ,,b) a települési önkormányzat jegyzõje vagy a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal (a továbbiakban: a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szervei) által kiállított lakcímkivonat,’’ (alapozza meg). (2) A Gyer. 12. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(2) A meghallgatandó személyt ismeretlen helyen tartózkodónak kell tekinteni, ha a) a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szervei által közölt adatszolgáltatás szerint bejelentett lakcímmel nem rendelkezik, vagy a nyilvántartásban nem szerepel, b) a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szervei által közölt címrõl vagy az ügyfél az általa megadott címrõl az idézés két alkalommal ,,ismeretlen helyre költözött’’ jelzéssel érkezett vissza.’’

5. § A Gyer. 19. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi rendelkezés jelölése (1) bekezdésre módosul: ,,(2) A gyámhivatal az (1) bekezdésben meghatározott okok fennállása esetén kötelezi a gyermeket gondozó személyt, hogy a gyermeket a szülõi felügyeleti joggal rendelkezõ szülõnek adja ki.’’

6. § A Gyer. 21. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (4) bekezdés jelölése (5) bekezdésre módosul: ,,(4) Ha a gyámhivatal a szülõi ház elhagyását engedélyezi, egyúttal megállapítja, hogy a szülõi ház elhagyásának engedélyezése — a gondozás, nevelés kivételével — a szülõk szülõi felügyeleti jogát és tartási kötelezettségét nem érinti.’’

7. § A Gyer. 22. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: ,,(4) A gyermek végleges külföldre távozása esetén a gyámhivatal tájékoztatja a gyermek törvényes képviselõjét a lakóhelyváltozás jogszabályban elõírt bejelentésének teljesítésérõl.’’

2003/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

1169

(2) A Gyer. 30. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül

8. § ki: A Gyer. 24. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a § a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: ,,(3) A gyermek törvényes képviselõje vagy gondozója kezéhez kiutalt gyermektartásdíj, megelõlegezett gyermektartásdíj felhasználását a gyámhivatal — a gyermekjóléti szolgálat javaslatára — indokolt esetben ellenõrizheti. (4) Ha a (3) bekezdésben meghatározott személy a kezéhez kiutalt gyermektartásdíjat, megelõlegezett gyermektartásdíjat nem a gyermek érdekében használja fel, a gyámhivatal a) szülõ esetében a Csjt. 81. §-ának (2) bekezdésében, b) gyám esetében a 158. § (6) bekezdésében, valamint a Csjt. 108. §-ában foglaltak szerint jár el.’’

9. § (1) A Gyer. 28. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(1) A gyermekkel való kapcsolattartásra mind a szülõ, mind a nagyszülõ, mind a nagykorú testvér, továbbá — ha a szülõ és a nagyszülõ nem él, illetõleg a kapcsolattartásban tartósan akadályozva van, vagy kapcsolattartási jogát önhibájából nem gyakorolja — a gyermek szülõjének testvére, valamint szülõjének házastársa is jogosult.’’ (2) A Gyer. 28. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (3)—(4) bekezdés jelölése (4)—(5) bekezdésre módosul: ,,(3) Indokolt esetben — ha az a gyermek érdekében áll és különösen, ha azt maga is kéri — a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek gyámja biztosíthatja, hogy a gyermek személyes kapcsolatait az (1) bekezdésben foglaltakon túl is ápolhassa. A gyám és a gyermek közötti vita esetén a gyámhivatal dönt.’’

10. § (1) A Gyer. 30. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(2) A kapcsolattartást akadályozó körülményekrõl a felek lehetõleg írásban kötelesek tájékoztatni egymást. A jogosultnak fel nem róható okból — így különösen a betegség, indokolt külföldi tartózkodás, vagy a rendkívüli munkavégzés miatt — elmaradt kapcsolattartást pótolni kell, feltéve, hogy a jogosult a kapcsolattartást szabályozó határozatban foglaltak szerint eleget tett elõzetes értesítési kötelezettségének, illetve az elõre nem látható akadályok felmerülését utólag igazolja.’’

,,(7) A gyámhivatal, illetve a bíróság a kapcsolattartás helyszíneként a gyermekjóléti szolgálat, illetve a gyermekjóléti központ helyiségét is megjelölheti és egyben kötelezheti a gondozó szülõt a gyermek ezen helyen történõ átadására.’’

11. § A Gyer. a következõ 30/A—30/D. §-sal és ezt megelõzõen a következõ alcímmel egészül ki: ,,A gyermekvédelmi közvetítõi eljárás 30/A. § (1) Ha a szülõk, illetve a 28. § (1) bekezdése szerinti jogosultak a kapcsolattartás módjában vagy idejében nem tudnak egyezségre jutni, a gyámhivatal felhívja a feleket a gyermekvédelmi közvetítõi (mediációs) eljárás igénybevételének a lehetõségére. Közvetítõi eljárás a végrehajtási eljárás során is igénybe vehetõ. A közvetítõi eljárásra a felek együttes kérelmére vagy a gyámhivatal kezdeményezésére a felek beleegyezésével kerülhet sor. (2) Ha a kapcsolattartás szabályozására irányuló eljárás alatt vagy a végrehajtási eljárás során a felek bejelentik a gyermekvédelmi közvetítõi eljárás igénybevételére vonatkozó szándékukat, a gyámhivatal tájékoztatást ad számukra a közvetítõi eljárás helyérõl, menetérõl, és egyidejûleg elrendeli az elõtte folyamatban lévõ eljárás négy hónapra történõ felfüggesztését. (3) Ha a közvetítõi eljárás 4 hónap alatt nem vezet eredményre, errõl a közvetítõ tájékoztatja a gyámhivatalt. Ilyen esetben a gyámhivatal az eljárást hivatalból folytatja. (4) Amennyiben a közvetítõi eljárás valamelyik fél együttmûködésének hiánya miatt nem vezet eredményre, a másik fél kérelmére a gyámhivatal az eljárást 4 hónapon belül is folytatja. 30/B. § (1) A gyermekvédelmi közvetítõi eljárás keretében a felek együttesen jelölik ki a közvetítõt a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet által vezetett Országos Gyermekvédelmi Szakértõi Névjegyzékbe felvett közvetítõk közül. A Névjegyzék a gyámhivatal, valamint a gyermekjóléti szolgálat hivatali helyiségében tekinthetõ meg. (2) Ha a felek a közvetítõ személyében megállapodtak, a gyámhivatal értesíti a közvetítõt a kijelölésrõl. A közvetítõ az értesítéstõl számított három napon belül írásban nyilatkozik a kijelölés elfogadásáról vagy visszautasításáról és a kijelölés elfogadása esetén arról is, hogy nem elfogult, illetve vele szemben az Áe. 19. §-ában meghatározott kizáró okok nem állnak fenn. 30/C. § (1) A közvetítõ a kijelölés elfogadásától számított 15 napon belül a feleket megbeszélésre hívja meg. Az elsõ megbeszélésen a közvetítõ tájékoztatja a feleket az

1170

MAGYAR KÖZLÖNY

eljárás menetérõl, annak lényeges elemeirõl és a titoktartási kötelezettségrõl. (2) A közvetítõ a feleket, valamint a 12 éven felüli gyermeket minden esetben meghallgatja, az ítélõképessége birtokában lévõ gyermeket pedig csak a felek, illetve a gyámhivatal javaslata esetén hallgatja meg. (3) Egy ügyben szükség szerint több megbeszélés is tartható. 30/D. § (1) Ha a felek között egyezség jön létre, azt a közvetítõ írásba foglalja, melyet a közvetítõ és a felek is aláírnak. (2) A közvetítõ az aláírt egyezséget 8 napon belül megküldi a kapcsolattartást szabályozó gyámhivatalnak. A gyámhivatal a felek kérelmére az egyezséget jóváhagyja.’’

12. § (1) A Gyer. 31. §-ának (2) bekezdése a következõ második mondattal egészül ki: ,,Visszaélésnek minõsül az is, ha a jogosult nem a szabályozásnak megfelelõen él kapcsolattartási jogával, illetve ha ezen kötelezettségének önhibájából 6 hónapig nem tesz eleget.’’ (2) A Gyer. 31. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(4) A gyámhivatal, illetõleg a bíróság — kérelemre — meghatározott idõre a kapcsolattartási jog szüneteltetését rendeli el, ha a jogosított a jogával a gyermek vagy a gyermeket nevelõ személy sérelmére súlyosan visszaél. A szünetelés leghosszabb idõtartama 6 hónap, különösen súlyos visszaélés esetén 1 év.’’

2003/14. szám

,,(4) A gyámhivatal által kiszabott végrehajtási bírság behajtására az Áe. 79. §-ában foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a gyámhivatal által kiszabott végrehajtási bírság adók módjára történõ behajtásáról a kötelezett lakóhelye szerinti, adóügyi hatáskörben eljáró jegyzõ gondoskodik, aki ennek megtörténtérõl értesíti az illetékes gyámhivatalt. (5) A gyámhivatal a gyermekjóléti szolgálat kapcsolatügyeletének közremûködését, a védelembe vétel elrendelését vagy a gyermekvédelmi közvetítõi (mediációs) eljárás igénybevételét kezdeményezheti, ha a kapcsolattartás gyakorlása konfliktusokkal jár, folyamatosan akadályokba ütközik, illetve a szülõk között kommunikációs zavarok állnak fenn.’’

14. § A Gyer. 34. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(2) A házasságkötéshez szükséges elõzetes engedély megadása iránti kérelemhez csatolni kell a) a háziorvos arra vonatkozó igazolását, hogy a kiskorú gyermek a házasságkötéshez szükséges testi és értelmi fejlettséggel rendelkezik, b) a házasulandó felek jövedelemigazolását, amelybõl megállapítható, hogy a 16. életévet betöltött házasuló, illetve a meglévõ vagy a 18. életévének elérése elõtt születendõ gyermekének megélhetése és lakhatása a házasságkötés után biztosítva van, c) a családvédelmi szolgálat tanácsadásán való részvételt tanúsító igazolást.’’

15. § 13. § (1) A Gyer. 33. §-ának (2)—(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(2) Ha a gyermeket nevelõ szülõ vagy más személy a kapcsolattartást szabályozó határozatnak önhibájából nem tesz eleget, a gyámhivatal határozatban figyelmezteti magatartásának következményeire. A határozat tartalmazza a gyermeket nevelõ szülõ vagy más személy felhívását a jogellenes magatartás megszüntetésére, illetve a jogellenes magatartás fenntartásának jogkövetkezményeire. (3) A (2) bekezdésben foglaltak eredménytelensége esetén, feltéve, hogy a figyelmeztetés kézhezvételétõl számítva még nem telt el 1 év, a gyámhivatal az Áe. végrehajtásra vonatkozó szabályait az e rendeletben foglalt eltéréssel alkalmazza.’’ (2) A Gyer. 33. §-a a következõ (4)—(5) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (4)—(5) bekezdés jelölése (6)—(7) bekezdésre módosul:

A Gyer. 36. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(1) A gyámhivatal a házasságkötésre vonatkozó elõzetes engedélyt akkor adja meg, ha a) a házasságkötés a kiskorú gyermek érdekét szolgálja, b) az engedély megadása iránti kérelmet a kiskorú gyermek szabad akaratából, befolyástól mentesen nyújtotta be, c) a 34. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak.’’

16. § A Gyer. 37. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,37. § (1) Az örökbefogadhatónak nyilvánítás iránti eljárás a gyermekvédelmi szakszolgálat, a gyermekotthon, a nevelõszülõi hálózatot mûködtetõ képviselõje javaslatára, vagy az átmeneti nevelésbe vett gyermek gyámjának kérel-

2003/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

mére, a gyermekjogi képviselõ kezdeményezésére, továbbá hivatalból indul. (2) Az örökbefogadhatónak nyilvánítás kérdésében a gyámhivatal — ha a szülõi felügyeleti jog megszüntetése érdekében pert nem kezdeményez — soron kívül jár el. (3) Ha az örökbefogadhatónak nyilvánítás indoka az, hogy a) a szülõ gyermekével önhibájából nem tart kapcsolatot és életvitelén, körülményein az átmenti nevelés megszüntetése érdekében nem változtat, vagy a szülõ fél éven át gyermekével semmilyen formában nem tart kapcsolatot, a gyámhivatal meghallgatja a szülõt, a gyermek gyámját, valamint a gyermek gondozását ellátó nevelõszülõt és környezettanulmányt készít; b) a szülõ lakó- vagy tartózkodási helyét az új lakó- vagy tartózkodási helye megjelölése nélkül megváltoztatta, a gyámhivatal a 12. § (1)—(3) bekezdésében foglaltak szerint intézkedik a lakó- vagy tartózkodási hely felkutatása iránt, illetve meghallgatja a gyermek gyámját, valamint a gyermek gondozását ellátó nevelõszülõt.’’ (4) A gyámhivatal az örökbefogadhatónak nyilvánítás elõtt köteles beszerezni, ha az eljárás a) hivatalból vagy a gyermekjogi képviselõ kezdeményezésére indul: aa) a szülõ lakó- vagy tartózkodási helye (utolsó ismert lakó- vagy tartózkodási helye) szerinti gyermekjóléti szolgálat véleményét a gyermek szüleinek életkörülményeirõl, a családgondozás tapasztalatairól, a szülõ-gyermek kapcsolat alakulásáról, ab) a gyermekvédelmi szakszolgálat véleményét a gyermek elhelyezési tervében foglaltak teljesítésérõl, ac) a gyermek gyámjának, a gyermeket gondozó intézménynek, — amennyiben a gyermek nevelõszülõnél nevelkedik — a nevelõszülõi hálózat mûködtetõjének véleményét a szülõ-gyermek kapcsolat alakulásáról; b) a gyermekvédelmi szakszolgálat javaslatára indul, az aa) és ac) alpontban felsorolt véleményeket, c) a gyermekotthon vagy — nevelõszülõnél nevelkedõ átmeneti nevelésbe vett gyermek esetén — a nevelõszülõi hálózatot mûködtetõ képviselõjének javaslatára indul, az aa) és ab) alpontban felsorolt, továbbá a gyermek gyámjának — a szülõ-gyermek kapcsolat alakulását tartalmazó — véleményét; d) a gyermek gyámjának kérelmére indul, az aa) és ab) alpontban felsorolt, továbbá a gyermeket gondozó intézmény vagy ha a gyermek nevelõszülõnél nevelkedik, a nevelõszülõi hálózatot mûködtetõ képviselõjének véleményét a szülõ-gyermek kapcsolat alakulásáról. (5) A gyámhivatal az örökbefogadhatóvá nyilvánítással egyidejûleg a gyermek érdekében a szülõ kapcsolattartási jogát korlátozhatja, illetve szüneteltetheti. A kapcsolattartás szünetelését a 31. § (4) bekezdésében foglalt idõtartamra lehet elrendelni, mely idõtartamot a (3) bekezdés

1171

a) pontja szerinti örökbefogadhatónak nyilvánítás során figyelmen kívül kell hagyni. (6) Amennyiben az örökbefogadhatónak nyilvánított átmeneti nevelt gyermek örökbefogadásának engedélyezésére irányuló eljárás során telik le a szülõ kapcsolattartási jogának szünetelésére megállapított idõtartam, a gyámhivatal jogosult a szülõ kapcsolattartási jogát az örökbefogadási eljárás jogerõs befejezéséig tovább szüneteltetni.’’

17. § (1) A Gyer. 38. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(2) Az örökbefogadás elõtti eljárást az örökbefogadni szándékozó személy kérelmére a lakóhelye szerint illetékes gyermekvédelmi szakszolgálat készíti elõ. Ha az örökbefogadni szándékozó házaspár különbözõ gyermekvédelmi szakszolgálatok illetékességi területén rendelkezik lakóhellyel, az örökbefogadás elõtti eljárás — egymás kölcsönös tájékoztatása mellett — bármelyik házasfél lakóhelye szerint illetékes gyermekvédelmi szakszolgálatnál lefolytatható.’’ (2) A Gyer. 38. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a bekezdés a következõ d) ponttal egészül ki: [A gyermekvédelmi szakszolgálatnál elõterjesztett kérelemben — a Csjt. 47. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kivétellel — az örökbefogadni szándékozó személy nyilatkozik] ,,a) az örökbefogadási szándéka indokairól, valamint az örökbe fogadandó gyermekre vonatkozó elképzeléseirõl, az általa örökbefogadni szándékozott gyermekek számáról,’’ ,,d) annak tudomásulvételérõl, hogy az örökbefogadásra való alkalmasság feltétele az örökbefogadás elõtti tanácsadáson és felkészítõ tanfolyamon történõ eredményes részvétel.’’ (3) A Gyer. 38. §-ának (4)—(5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(4) A gyermekvédelmi szakszolgálat a kérelem elõterjesztésével egyidejûleg, de legkésõbb 15 napon belül, írásban tájékozatja az örökbefogadni szándékozót az örökbefogadás feltételeirõl és arról, hogy alkalmasságának megállapítása érdekében az általa meghatározott helyen és idõpontban vizsgálaton, illetve tanácsadáson és felkészítõ tanfolyamon kell megjelennie, valamint arról, hogy családi és lakáskörülményeirõl a helyszínen gyõzõdik meg. (5) Ha az örökbefogadni szándékozó személy alkalmassági vizsgálaton, illetve tanácsadáson és felkészítõ tanfolyamon nem jelent meg és távolmaradását nem mentette ki, illetõleg a környezettanulmány elvégzését nem teszi lehetõvé, kérelmét visszavontnak kell tekinteni és az eljárást meg kell szüntetni.’’

1172

MAGYAR KÖZLÖNY 18. §

(1) A Gyer. 39. §-ának (1)—(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(1) A gyermekvédelmi szakszolgálat az elvégzett pszichológiai vizsgálat eredményét, az örökbefogadás elõtti tanácsadás és felkészítõ tanfolyam eredményes elvégzését igazoló iratot és a javaslatát, az ügyfél kérelmével együtt megküldi az örökbefogadni szándékozó személy lakóhelye szerint — ha az örökbefogadni szándékozó házaspár lakóhelye különbözõ gyámhivatal illetékességi területén van, a választásuk szerint — illetékes gyámhivatalnak, és errõl az örökbefogadni szándékozó személyt egyidejûleg értesíti. (2) A gyámhivatal az örökbefogadni szándékozó személy alkalmassága kérdésében a háziorvosi igazolás, a gyermekvédelmi szakszolgálat által megküldött szakvélemény, javaslat, az örökbefogadás elõtti tanácsadás és felkészítõ tanfolyam eredményes elvégzését igazoló irat, környezettanulmány, az örökbefogadni szándékozó személy meghallgatása, valamint szükség szerint egyéb bizonyítékok alapján dönt.’’ (2) A Gyer. 39. §-ának (5)—(7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a § a következõ (8)—(9) bekezdéssel egészül ki: ,,(5) A gyámhivatal határozata annak jogerõre emelkedésétõl számított 2 évig érvényes, kivéve, ha az érvényességi idõn belül örökbefogadási eljárás jogerõs befejezésére került sor. Ez utóbbi esetben a határozat érvényességi ideje az örökbefogadás tárgyában hozott határozat jogerõre emelkedésének napjával megszûnik. (6) Amennyiben 2 éven belül nem kerül sor örökbefogadásra, a határozat érvényességi ideje az érvényességi idõ lejártát megelõzõen benyújtott kérelemre, illetve a gyermekvédelmi szakszolgálat javaslatára legfeljebb 1 évvel meghosszabbítható, feltéve, hogy azok a körülmények, amelyekre tekintettel az alkalmasságot megállapították nem változtak. Ha a 2 éves érvényességi idõ lejártakor folyamatban van az örökbefogadási eljárás, a határozat érvényességi ideje meghosszabbodik az örökbefogadási eljárás jogerõs befejezéséig. (7) Amennyiben a meghosszabbított érvényességi idõ lejártáig sem kerül sor örökbefogadásra, az örökbefogadás elõtti eljárást — az örökbefogadás elõtti tanácsadás és felkészítõ tanfolyamon való részvétel kivételével — az örökbefogadni szándékozó személy kérelmére meg kell ismételni. (8) Az örökbefogadni szándékozó személy alkalmasságának megállapítása után tájékoztatja a nyilvántartást vezetõ gyermekvédelmi szakszolgálatot, ha lakóhelyében, családi állapotában, továbbá személyi és életkörülményeiben változás következett be. A gyámhivatal határozatában köteles erre felhívni az érintett figyelmét. A nyilvántartást vezetõ gyermekvédelmi szakszolgálat a lakóhelyváltozásról értesíti az alkalmasságot megállapító gyámhivatalt.

2003/14. szám

(9) A gyámhivatali határozat érvényességi idejének leteltével, ha az örökbefogadni szándékozó személy az alkalmasság megállapítása iránt ismételt kérelmet nem terjeszt elõ, adatait a gyermekvédelmi szakszolgálat törli a nyilvántartásából, és errõl értesíti az örökbefogadni szándékozó személyek országos nyilvántartását. A törlés tényérõl az örökbefogadni szándékozó személyt is tájékoztatni kell.’’

19. § A Gyer. a következõ 39/A. §-sal és ezt megelõzõen a következõ alcímmel egészül ki: ,,Az alkalmasság felülvizsgálata 39/A. § (1) Amennyiben az örökbefogadni szándékozó személy családi állapotában, személyi és életkörülményeiben az alkalmassági határozat érvényességi idõtartama alatt változás következik be, a gyámhivatal az örökbefogadó alkalmasságát a bejelentést követõen haladéktalanul felülvizsgálja. Lakóhelyváltozás esetén a felülvizsgálatot az örökbefogadni szándékozó személy új lakóhelye szerint illetékes gyámhivatal végzi. (2) A gyermekvédelmi szakszolgálat véleményének kialakítása érdekében a) ha a családi állapotban, személyi és életkörülményekben következik be változás, az örökbefogadni szándékozó személyt ismételt alkalmassági vizsgálaton való megjelenésre hívja fel, b) lakóhelyváltozás esetén beszerzi a korábbi lakóhely szerinti gyermekvédelmi szakszolgálatnál kezelt iratokat és környezettanulmányt készít. (3) A gyámhivatal a felülvizsgálat eredményeként az alkalmasság fenntartásáról vagy az örökbefogadásra való alkalmatlanságról a 39. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével határoz. (4) Ha a gyámhivatal az alkalmasságot fenntartja, az alkalmasságról szóló eredeti határozat érvényességi ideje nem változik. (5) Az alkalmasságot fenntartó határozat alapján az örökbefogadni szándékozó személyt a) a korábbi lakóhely szerinti gyermekvédelmi szakszolgálat törli nyilvántartásából, b) a lakóhely szerinti gyermekvédelmi szakszolgálat — az eredeti nyilvántartásba vétel idõpontjával — nyilvántartásába bejegyzi, c) az országos nyilvántartás az adatokban bekövetkezett változásnak megfelelõen veszi nyilvántartásba. (6) Ha a felülvizsgálat során a gyámhivatal alkalmatlanságot állapít meg, az errõl szóló határozat alapján a gyermekvédelmi szakszolgálat és az országos nyilvántartás törli a nyilvántartásából az örökbefogadni szándékozó személyt.’’

2003/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 20. §

A Gyer. 40. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,40. § (1) Az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás az örökbefogadni szándékozó személy és a gyermek, illetve törvényes képviselõje egyetértõ, kölcsönös kérelmére indul. (2) A gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermeket — a Gyvt. 87. §-ának (2) bekezdésére tekintettel — az örökbefogadási eljárás alatt eseti gondnok képviseli, aki jogosult a gyermek nevében az örökbefogadás engedélyezése iránti kérelem benyújtására. Az eseti gondnok kirendelésérõl az örökbefogadási eljárást lefolytató gyámhivatal hivatalból rendelkezik, az örökbefogadni szándékozó személynek az örökbefogadás engedélyezése iránti kérelme elõterjesztését követõen. (3) A gyámhivatal az örökbefogadás engedélyezésérõl az erre irányuló kérelem elõterjesztésétõl számított 60 napon belül dönt, kivéve, ha az elrendelt kötelezõ gondozási idõ az 1 hónapot meghaladja. Ez utóbbi esetben a gondozási idõ lejártát követõ 30 napon belül kell a döntést meghozni. (4) A gyámhivatal eljárása során vizsgálja — a Csjt. 47. §-ának (1) bekezdése alapján — az örökbefogadás engedélyezése iránti kérelem benyújtásakor az örökbefogadó és az örökbefogadandó gyermek életkora között fennálló különbséget. (5) Házasságban élõ örökbefogadó személyek esetében a fiatalabb házastárs életkorát kell alapul venni. (6) Amennyiben testvérek örökbefogadására kerül sor, úgy az életkorkülönbség megállapításánál az idõsebb gyermek életkorát kell alapul venni.’’

21. § A Gyer. 41. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,41. § (1) A gyermek gondozásba történõ kihelyezése érdekében az örökbefogadni szándékozó személy köteles az örökbefogadás engedélyezése iránti kérelem benyújtásakor becsatolni: a) az alkalmasságát tanúsító jogerõs gyámhivatali határozatot, b) a szülõ házastársa, illetve rokon általi örökbefogadás esetén ba) az örökbefogadni szándékozó személynek a rokoni kapcsolat fennállására vonatkozó nyilatkozatát, bb) az örökbefogadás elõtti tanácsadáson való részvételt igazoló iratot, bc) az alkalmasságot alátámasztó pszichológiai véleményt, bd) a háziorvosi igazolást az egészségi állapotról. (2) A gyermek gondozásba történõ kihelyezése elõtt a gyámhivatal: a) az örökbefogadni szándékozó személynél környezettanulmányt végez,

1173

b) beszerzi a háziorvosi, szakorvosi igazolást a gyermek egészségi állapotáról, fejlõdését befolyásoló betegségekrõl, valamint a 3 évesnél idõsebb gyermek esetén a személyiségére vonatkozó szakvéleményt, c) beszerzi az örökbefogadást közvetítõ nem állami szerv közvetítõi tevékenységre való jogosultságát igazoló iratot (mûködési engedélyt). (3) Az örökbefogadni szándékozó személy az örökbefogadás engedélyezése elõtt köteles becsatolni: a) a születési és a házassági anyakönyvi kivonatát, b) a jövedelmi viszonyairól szóló igazolást. (4) A (3) bekezdésben foglaltakon túl az örökbefogadni szándékozó személynek be kell még csatolnia: a) a szülõ házastársa általi örökbefogadás esetén az örökbefogadni szándékozó személy alkalmasságát alátámasztó pszichológiai szakvéleményt, valamint a háziorvosi igazolást az egészségi állapotáról, b) rokon általi örökbefogadás esetén az (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat, amennyiben az örökbefogadandó gyermek kötelezõ gondozásba történõ kihelyezésérõl — a 45. § (5) bekezdésének b) pontja alapján — nem kellett rendelkezni, c) a gyermeket a szülõ hozzájárulásával legalább 1 éve saját háztartásában nevelõ örökbefogadni szándékozó személy esetében az örökbefogadás elõtti tanácsadás és felkészítõ tanfolyam eredményes elvégzését igazoló iratot, az alkalmasságát alátámasztó pszichológiai szakvéleményt, valamint háziorvosi igazolást az egészségi állapotáról. (5) A gyermek örökbefogadásának engedélyezése elõtt a gyámhivatal beszerzi: a) a gyermek 3 hónapnál nem régebben kiállított születési anyakönyvi másolatát, b) a szülõk halotti anyakönyvi másolatát, ha a gyermek szülei nem élnek, és ezen irat a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek ügyiratában nem található meg, c) a szülõi felügyeletet megszüntetõ, illetve a szülõ cselekvõképességét kizáró gondnokság alá helyezésérõl szóló jogerõs bírói ítéletet, d) a gyámot kirendelõ jogerõs gyámhivatali határozatot, ha nem a vér szerinti szülõ az örökbefogadandó gyermek törvényes képviselõje, e) a gondnokot kirendelõ jogerõs határozatot, ha a vér szerinti szülõ cselekvõképességet kizáró gondnokság alatt áll, vagy cselekvõképességet korlátozó gondnokság alá helyezték és cselekvõképessége általánosan vagy a szülõi felügyelet tekintetében korlátozott, f) a háziorvosi vagy szakorvosi igazolást az örökbefogadni szándékozó személy egészségi állapotáról, amennyiben ezt az örökbefogadási eljárás során indokoltnak tartja.’’

22. § (1) A Gyer. 42. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A gyámhivatal az eljárás során köteles meghallgatni:) ,,d) a törvényes képviselõt, illetve az örökbefogadási eljárásban a gyermeket képviselõ eseti gondnokot,’’

1174

MAGYAR KÖZLÖNY

(2) A Gyer. 42. §-ának (2)—(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(2) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti törvényes képviselõ, a hivatásos gyám, a gyermekotthon vezetõje, a nevelõszülõ vagy a gyermekvédelmi szakszolgálat eseti gondnoka nyilatkozatukat írásban is elõterjeszthetik. (3) Nyílt örökbefogadás esetén az örökbefogadót, az örökbefogadandó korlátozottan cselekvõképes gyermeket és a vérszerinti szülõt együttesen — tárgyalás keretében — az örökbefogadási eljárást lefolytató gyámhivatal köteles meghallgatni.’’

23. § A Gyer. 43. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(4) Ha a szülõ a Csjt. 48. §-ának (2)—(3) bekezdésében szabályozott nyilatkozatot tesz, tájékoztatni kell annak jogkövetkezményeirõl, valamint a 44. § (1)—(2) bekezdésében foglaltakról. A tájékoztatást, valamint annak tudomásulvételét a gyámhatóság jegyzõkönyvben rögzíti, amelyet soron kívül meg kell küldeni az illetékes gyámhivatalnak.’’

24. § A Gyer. 45. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,45. § (1) A gyámhivatal a 41. § (1)—(2) bekezdésében felsorolt iratok, illetve az örökbefogadni szándékozó személy és a gyermek szülõjének — gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek esetén a gyermekvédelmi szakszolgálat javaslata és az eseti gondnok — kérelme alapján 15 napon belül dönt a kötelezõ gondozásba történõ kihelyezésrõl. (2) Nyílt örökbefogadás esetén — kivéve a Csjt. 47. §-ának (2) bekezdésében foglalt személyek általi örökbefogadást — a szülõ hozzájáruló nyilatkozatának megtételével szünetel a szülõ felügyeleti joga. Ennek megállapítását a gyámhivatal legkésõbb a gondozásba történõ kihelyezésrõl szóló határozatban állapítja meg, ezzel egyidejûleg a 127. § (4) bekezdése alapján a gyermek részére gyámot rendel. (3) A gyámhivatal az örökbefogadás engedélyezése elõtt az örökbefogadni szándékozó személy lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálat, illetve gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek esetén a gyermekvédelmi szakszolgálat javaslata alapján meggyõzõdik a gyermeknek — a Csjt. 48. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kötelezõ gondozási idõ alatti — családba történõ beilleszkedésérõl. (4) Amennyiben az örökbefogadási eljárás során olyan új körülmény, tény merül fel, amely kétségessé teszi a korábbi alkalmasságot megalapozó szakvéleményben fog-

2003/14. szám

laltakat, a gyámhivatal a 39/A. § (1)—(2) és (4) bekezdése alapján intézkedik az alkalmasság felülvizsgálata iránt. (5) Nem kell a kötelezõ gondozásba történõ kihelyezésrõl határozatban rendelkezni, ha a) az örökbefogadó és a vér szerinti szülõ házastársak, vagy b) az örökbefogadó és a vér szerinti szülõ meghallgatása során arról nyilatkozik, hogy a gyermeket a vér szerinti szülõ hozzájárulásával már legalább egy éve saját háztartásában gondozza, vagy c) a nevelésbe vett gyermeket a nevelõszülõje (és házastársa) fogadja örökbe, és a gyermek megfelelõ nevelésérõl, gondozásáról legalább egy éve saját háztartásában gondoskodik, és ennek tényét a nevelõszülõi hálózat mûködtetõje igazolta. (6) Az örökbefogadni szándékozó személy a hozzá örökbefogadási szándékkal kihelyezett gyermek gondozásáról, tartásáról saját költségén köteles gondoskodni. (7) Az örökbefogadási szándékkal kihelyezett gyermek a gyámhivatal kötelezõ gondozási idõre történõ kihelyezõ határozatában megállapított idõtartam eredményes eltelte után is az örökbefogadni szándékozó személynél maradhat az örökbefogadási eljárás befejezéséig. (8) A gyámhivatal a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek esetén a gyermekre vonatkozó igazolásokat és szakvéleményeket a gyermekvédelmi szakszolgálat útján szerzi be. (9) A gyámhivatal a kötelezõ gondozási idõ letelte után nyilatkoztatja az örökbefogadni szándékozó személyt az örökbefogadási szándéka fenntartásáról, illetve ismerteti a (4) bekezdés, valamint a 41. § (5) bekezdése szerinti iratok tartalmát.’’

25. § A Gyer. 50. §-a (5) bekezdésének második mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,A kapcsolatfelvételt követõ 8 napon belül az (1) bekezdésben meghatározott iratokat, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet igazolását arról, hogy a gyermek Magyarországon történõ örökbefogadására tett intézkedések nem vezettek eredményre, valamint a gyermekre vonatkozó igazolásokat, szakvéleményeket — az örökbefogadni szándékozó kérelmére — a Csjt. 48. §-ának (2) bekezdésében meghatározott gondozásra vonatkozó javaslatával együtt megküldi döntéshozatal céljából a gyámhivatalnak.’’

26. § A Gyer. 53. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: ,,(5) Titkos örökbefogadás esetén a vér szerinti szülõ az örökbefogadó szülõ személyes adatáról tájékoztatást nem kaphat.’’

2003/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 27. §

A Gyer. 54. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,54. § (1) Ha az anyakönyvvezetõ apa adatai nélkül anyakönyvezett gyermek születésérõl küld értesítést, a jegyzõ tájékoztatja az anyát arról, hogy apai elismerõ nyilatkozat felvételére a Gyvt. 125. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján bármely települési önkormányzat jegyzõje, illetve bármely városi gyámhivatal illetékes. (2) Amennyiben a teljes hatályú apai elismerõ nyilatkozat felvételére az anyakönyvezetõ által küldött értesítés kézhezvételét követõ 30 napon belül nem kerül sor, úgy a gyermek családi jogállásának rendezése érdekében az eljárást az illetékes gyámhivatal hivatalból folytatja le. (3) Az apai elismerõ nyilatkozat felvétele elõtt — ha erre nem a gyámhatóság, illetve az anyakönyvvezetõ megkeresése alapján kerül sor — a gyermek születési anyakönyvi kivonata alapján tisztázni kell a gyermek családi jogállásának kérdését. (4) A családi jogállás rendezésére irányuló eljárás megindítását a szülõ vagy más törvényes képviselõ, a gyermeket magáénak elismerni szándékozó férfi, valamint a 14. életévét betöltött gyermek is kérheti. (5) A gyermek családi jogállása rendezésének módjáról a gyámhivatal köteles értesíteni a gyermek lakóhelye szerinti települési önkormányzat jegyzõjét.’’

28. § (1) A Gyer. 65. §-a (1) bekezdésének felvezetõ mondata, valamint d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a bekezdés a következõ e) ponttal egészül ki: ,,(1) A települési önkormányzat által megállapítandó rendszeres gyermekvédelmi támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell’’ ,,d) a Gyvt. 20. §-ának (5)—(6) bekezdésében szabályozott esetben az oktatási intézmény igazolását a nappali oktatás munkarendje szerint fennálló tanulói vagy hallgatói jogviszonyról, e) a Gyvt. 20. §-ának (6) bekezdésében szabályozott esetben a házassági anyakönyvi másolatot.’’ (2) A Gyer. 65. §-a a következõ (2)—(3) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejûleg a jelenlegi (2)—(4) bekezdés jelölése (4)—(6) bekezdésre módosul: ,,(2) Az emelt összegû rendszeres gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében a kérelmezõnek — az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenõen — igazolnia kell, hogy a Gyvt. 20. §-ának (8) bekezdésében szabályozott ellátások valamelyikében részesül, illetve nyilatkoznia kell arról, hogy adóköteles jövedelemmel nem rendelkezik. (3) A Gyvt. 20. §-ának (8) bekezdésében szabályozott emelt összegû rendszeres gyermekvédelmi támogatás meg-

1175

állapítása során vizsgálni kell a kérelmezõ tartási kötelezettségét a Csjt. 61. §-ában foglaltak alapján.’’

29. § A Gyer. 66/A. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,66/A. § (1) Ha a gyermek tanulói vagy hallgatói jogviszonya a tanítási év, illetõleg a vizsgaidõszak utolsó napján megszûnik, azonban az új oktatási év kezdetén a gyermek ismét tanulói vagy hallgatói jogviszonyt létesít, akkor utána arra az idõszakra, amely alatt nem állt tanulói vagy hallgatói jogviszonyban, utólag kell a rendszeres gyermekvédelmi támogatást megállapítani. (2) Ha a felsõfokú iskola nappali tagozatán tanuló nagykorúvá vált gyermek a rendszeres gyermekvédelmi támogatás folyósításának idõtartama alatt házasságot kötött, a rendszeres gyermekvédelmi támogatás folyósítása feltételeit soron kívül felül kell vizsgálni. (3) A felülvizsgálat során a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülõ nagykorú gyermek felhívásra köteles benyújtani a házasságkötése szerinti új családjára vonatkozó, a 65. § (1) bekezdésében, továbbá az 1. számú mellékletben szabályozott nyilatkozatokat, igazolásokat, valamint — ha a települési önkormányzat rendelete a vagyoni helyzet vizsgálatát rendelte el — a 6. számú melléklet szerinti vagyonnyilatkozatot. (4) A felülvizsgálat alapján — a rendszeres gyermekvédelmi támogatás megállapítására vonatkozó feltételek fennállása esetén — a korábban megállapított rendszeres gyermekvédelmi támogatást tovább kell folyósítani. Amennyiben a házasságkötés után a nagykorúvá vált gyermek új családjában a rendszeres gyermekvédelmi támogatás megállapításának feltételei nem állnak fenn, azt meg kell szüntetni.’’

30. § (1) A Gyer. 66/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(1) A települési önkormányzat — a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel — a tárgyév május 10-éig a Gyvt. 20/A. §-ában szabályozott egyszeri támogatást határozattal állapítja meg azon gyermek után, a) aki oktatási intézményben, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulói vagy hallgatói jogviszonyban áll, és b) akire tekintettel rendszeres gyermekvédelmi támogatást, illetve az emelt összegû rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak.’’ (2) A Gyer. 66/B. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(4) Az egyszeri támogatás összege — gyermekenként — a rendszeres gyermekvédelmi támogatás, illetve az

1176

MAGYAR KÖZLÖNY

emelt összegû rendszeres gyermekvédelmi támogatás havi összegével azonos.’’

31. § (1) A Gyer. 67. §-ának (1)—(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(1) A tárgyhónapra esedékes rendszeres gyermekvédelmi támogatás, illetve emelt összegû rendszeres gyermekvédelmi támogatás teljes összegét a tárgyhónapot követõ hónap 5. napjáig kell — utólag — folyósítani. Az egyszeri támogatás összegét a június hónapban esedékes rendszeres gyermekvédelmi támogatás, illetve emelt összegû, rendszeres gyermekvédelmi támogatás folyósításával egyidejûleg kell kifizetni. (2) Az (1) bekezdés szerint esedékes egyszeri támogatás a települési önkormányzat döntése alapján természetbeni ellátás formájában is nyújtható, különösen az általános iskolás gyermekek tankönyv- és tanszerellátásának támogatásaként.’’ (2) A Gyer. 67. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(4) A jegyzõ értesíti a Területi Államháztartási Hivatal (a továbbiakban: TÁH) illetékes szervét a) a rendszeres gyermekvédelmi támogatás, illetve az emelt összegû, rendszeres gyermekvédelmi támogatás összegérõl a 3. számú melléklet szerinti adatlapon minden hónap 10. napjáig, b) a 7. számú melléklet szerinti adatlapon minden év ba) május hónap 10. napjáig a 66/B. § (1) bekezdése, bb) október hónap 10. napjáig pedig a 66/B. § (2) bekezdése alapján megállapított egyszeri támogatás összegérõl.’’

2003/14. szám 33. §

A Gyer. 69. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,69. § (1) A gyermektartásdíj megelõlegezése iránti eljárás a gyermektartásdíjra jogosult gyermek szülõjének vagy más törvényes képviselõjének kérelmére indul. (2) A Gyvt. 22. §-ának (7) bekezdése alapján történõ gyermektartásdíj megelõlegezése iránti eljárás a nagykorúvá vált gyermek kérelmére is indulhat. (3) A kérelemben a) nyilatkozni kell, hogy nem áll fenn a Gyvt. 22. §-ának (5)—(6) bekezdése szerinti kizáró ok, b) meg kell jelölni azokat az okokat, tényeket, amelyek a kérelmet megalapozzák. (4) A kérelemhez csatolni kell: a) a 2. számú melléklet szerinti nyilatkozatot a megfelelõ igazolásokkal, b) a gyermektartásdíjat megállapító jogerõs bírósági határozatot, c) a Gyvt. 22. §-ának (7) bekezdésében foglaltak szerinti megelõlegezés iránti kérelem esetén a középfokú nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányok folytatását igazoló iratot, d) a gyermektartásdíj eredménytelen végrehajtását igazoló, illetve a végrehajtás szünetelését kimondó 3 hónapnál nem régebbi foglalási jegyzõkönyvet, vagy a gyermektartásdíj behajtása iránti eljárás megindítását igazoló okiratot. (5) A Gyvt. 22. §-ának (7) bekezdésében foglalt továbbfolyósítás esetén az erre vonatkozó kérelmet a gyermektartásdíj megelõlegezésének lejártát megelõzõen kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a (4) bekezdés c) pontja szerinti igazolást.’’

32. §

34. §

A Gyer. 68. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,68. § (1) A támogatás megállapításáról, összegének, formájának, jogosultjának megváltoztatásáról, valamint a támogatás éves felülvizsgálatának eredményérõl, megszüntetésérõl — a (3) bekezdésben foglalt kivétellel — határozatban kell rendelkezni. (2) Ha az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, a változás idõpontjától a támogatást az új összegnek megfelelõen kell folyósítani. (3) A támogatás összegének (2) bekezdés szerinti változásáról külön határozatot nem kell hozni. (4) A támogatás jogosultsági feltételeinek felülvizsgálata során, az ugyanezen a jogcímen korábban folyósított támogatás összegét jövedelemként nem lehet figyelembe venni.’’

A Gyer. 70. §-ának (1)—(4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(1) A gyámhivatalnak meg kell gyõzõdnie a gyermektartásdíj átmeneti — a kérelem benyújtását közvetlenül megelõzõ legalább 3 havi — behajthatatlanságáról. (2) A gyermektartásdíj megelõlegezésére — az (5) bekezdésben foglalt kivétellel — akkor kerülhet sor, ha a jogosult kérte a bírósági határozatban megállapított gyermektartásdíj bírósági végrehajtását, és a) a kötelezett munkabérére, más rendszeres jövedelmére, illetve egyéb vagyonára vezetett végrehajtás eredménytelen volt; b) a részösszegû megfizetés vagy behajtás mértéke a bíróság által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének 50%-át nem haladta meg.

2003/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(3) Részösszegû megfizetés, illetve részösszegû behajtás esetén a gyámhivatal a bíróság által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének 50%-át elõlegezi meg. (4) Amennyiben a már megelõlegezett gyermektartásdíj folyósításának további legfeljebb 3 évre történõ ismételt elrendelését kéri a jogosult, az eredménytelen végrehajtást a három hónapnál nem régebbi foglalási jegyzõkönyvön kívül, a kötelezett lakóhelye szerinti jegyzõ által végzett — a megelõlegezett gyermektartásdíj adók módjára történõ — behajtás eredménytelenségét tanúsító irattal kell igazolni, melyet a gyámhivatal köteles beszerezni.’’

35. § A Gyer. 71. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(1) A gyámhivatal szükség esetén megkeresi a bíróságot, illetve az önálló bírósági végrehajtót a kérelmezõ által megindított végrehajtási eljárás eredményének, illetve a Gyvt. 22. §-a (5) bekezdésének e) pontjában foglalt adatok közlése végett.’’

36. § A Gyer. 73. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,73. § (1) A gyermektartásdíj megelõlegezését elrendelõ határozat rendelkezõ részének a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmaznia kell: a) a megelõlegezett gyermektartásdíj összegét, b) a gyermektartásdíj megelõlegezésének idõtartamát, c) a folyósítás kezdõ napját, d) tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy kérelemre a megelõlegezés ismételten elrendelhetõ, illetve a Gyvt. 22. §-ának (7) bekezdése alapján tovább folyósítható, e) tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy az érintettek kötelesek haladéktalanul jelezni a gyámhivatalnak, ha ea) tudomást szereznek a kötelezett jövedelmérõl, vagyonáról, valamint a gyermektartásdíj-fizetés feltételeinek megszûnésérõl, eb) a kérelmezõnek a Gyvt. 22. §-ának (1) bekezdésében meghatározott körülményeiben változás állt be, ec) a kötelezett rendszeres jövedelmére, valamint egyéb vagyonára a végrehajtás eredménnyel járt, ed) a kötelezett a kérelmezõ részére közvetlenül fizet tartásdíjat, ef) a gyermek nagykorúvá vált és a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat nem folytat, illetve, ha ezen tanulmányok folytatása miatt került sor a gyermektartásdíj továbbfolyósítására vagy megállapítására, és a fiatal felnõtt a tanulmányait abbahagyta, eg) a Gyvt. 22. §-ának (6) bekezdése alapján történt a megelõlegezés, és a részösszegû megfizetés vagy részösz-

1177

szegû behajtás összege meghaladja a bíróság által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének 50%-át, f) a határozat azonnali végrehajthatóságát. (2) A gyámhivatal határozatát megküldi a jogosultnak, a kötelezettnek, a kötelezett utolsó ismert munkáltatójának, a végrehajtást foganatosító bíróságnak, illetve az önálló bírósági végrehajtónak, a kötelezett lakóhelye — lakóhely hiányában tartózkodási helye — szerinti ügyészségnek, jegyzõnek, valamint a gyámhivatal székhelye szerinti jegyzõnek és a külföldön lakó kötelezett esetében a Kereskedelmi és Hitelbanknak. (3) A Gyvt. 24. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján történõ felfüggesztés esetén a gyámhivatal 30 napon belül megindítja a felülvizsgálatot annak érdekében, hogy a gyermektartásdíj megelõlegezésének feltételei fennállnak-e. Amennyiben a megelõlegezés feltételei nem állnak fenn, úgy a megelõlegezést meg kell szüntetni. (4) Amennyiben a (3) bekezdésben foglalt felülvizsgálat eredményeként a megelõlegezett gyermektartásdíjat tovább kell folyósítani, úgy a továbbfolyósítást annak a hónapnak az elsõ napjától kell elrendelni, amely hónaptól a jogosult nem részesült gyermektartásdíjban. (5) Amennyiben a bíróság a megelõlegezés idõtartama alatt a tartásdíj összegét felemeli vagy leszállítja, a gyámhivatal a kötelezett, a gyermek törvényes képviselõje bejelentésére, illetve hivatalból is jogosult a megelõlegezett gyermektartásdíj összegét, a bíróság jogerõs ítéletének megfelelõen, az ítélet jogerõre emelkedésének napjától — a jogosultsági feltételek újbóli vizsgálata nélkül — felemelni, illetve csökkenteni. (6) A gyámhivatal székhelye szerinti jegyzõ a megelõlegezett gyermektartásdíjról, annak késedelmi kamatáról és a folyósítással felmerült költségekrõl negyedévente tájékoztatja a kötelezett lakóhelye — lakóhely hiányában a tartózkodási helye — szerinti jegyzõt a hátralékos összeg adók módjára történõ behajtása végett.’’

37. § A Gyer. 74. §-ának (2)—(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(2) A gyámhivatal a megelõlegezett gyermektartásdíjjal kapcsolatban hozott valamennyi határozatáról értesíti a 73. § (2) bekezdésében felsoroltakat. (3) Amennyiben a gyermektartásdíj megelõlegezésének idõtartama alatt a gyámhivatal illetékessége megváltozik, a megelõlegezett gyermektartásdíjat a jogosult új lakóhelye szerint illetékes városi gyámhivatal székhelye szerinti jegyzõ folyósítja tovább az illetékességváltozásról szóló határozat alapján. Ezen határozatnak tartalmaznia kell azon idõpontot, amelytõl az illetékessé vált jegyzõnek kell folyósítani a megelõlegezett gyermektartásdíjat.’’

1178

MAGYAR KÖZLÖNY 38. §

A Gyer. 75. §-ának (3) bekezdés helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(3) A gyámhivatal székhelye szerinti jegyzõ az (1) bekezdés szerinti jogosulatlanul felvett és visszafizetett összeget, valamint a Gyvt. 24. §-ának (7) bekezdése szerint megtérített összeget köteles visszafizetni a központi költségvetésnek.’’

39. § A Gyer. 76. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(1) A gyámhivatal székhelye szerinti jegyzõ a megelõlegezett gyermektartásdíj összegérõl a 4. számú melléklet szerinti adatlapon a kifizetés hónapjának 10. napjáig értesíti a területileg illetékes TÁH-t.’’

(2) A gyámhivatal szükség esetén környezettanulmányt szerez be, és a fiatal felnõtt utógondozójától javaslatot kér az otthonteremtési támogatás céljának és a pénzfelhasználási tervnek a megvalósíthatóságáról, az együttmûködés feltételeirõl, a támogatás összegének felhasználási, valamint elszámolási módjáról és várható idõpontjáról. (3) A gyámhivatal az otthonteremtési támogatás iránti kérelem benyújtásakor — amennyiben a kérelmezõ nem áll utógondozás alatt — a (2) bekezdésben foglaltak érdekében a fiatal felnõtt részére a lakóhelye szerinti területi gyermekvédelmi szakszolgált utógondozóját rendeli ki a Gyvt. 25. §-ának (7) bekezdése szerinti idõtartamra. (4) A Gyvt. 25. §-ának (5) bekezdése tekintetében lakás, családi ház, tanya lakhatóvá tételének minõsül minden olyan külsõ és belsõ építészeti munka, melynek elvégzése nyomán a lakhatatlan ingatlan beköltözhetõ, lakható állapotba kerül. Lakhatóvá tételnek minõsül továbbá a fûtés korszerûsítése (fûtõtest, vízmelegítõ, kazán vásárlása).’’

42. §

40. § A Gyer. 77. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(1) A fiatal felnõttnek az otthonteremtési támogatás iránti kérelmében nyilatkoznia kell: a) a Gyvt. 25. §-ának (6) bekezdésében foglaltakról, b) az otthonteremtési támogatással elérni kívánt célról, a kapcsolódó pénzfelhasználási tervrõl, az igénybe vehetõ egyéb forrásokról (különösen: pályázat, önkormányzati, munkaadói támogatás, elõtakarékosság), c) ingatlanszerzés esetén a Gyvt. 26. §-ának (4)—(5) bekezdésben foglaltak tudomásulvételérõl.’’

41. § A Gyer. 78. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,78. § (1) A gyámhivatal az otthonteremtési támogatás összegének megállapítása érdekében beszerzi a) a kérelmezõ önjogúvá válását megállapító gyámhivataltól a döntéshez szükséges iratokat, adatokat, így különösen aa) a nagykorúvá vált vagyonáról szóló értesítést, ab) a volt vagyonkezelõ végszámadását, ac) a nevelésbe vett gyermek tulajdonában álló ingatlanra vonatkozó adó- és értékbizonyítványt, b) a területi gyermekvédelmi szakszolgálattól a Gyvt. 25. §-a (2) bekezdésének a) pontjában foglalt feltétel meglétére vonatkozó igazolást, c) az otthonteremtési támogatással megszerezni kívánt ingatlan adó- és értékbizonyítványát, amennyiben a kérelem benyújtásakor ismertek a megvásárolni szándékozott ingatlan adatai.

2003/14. szám

(1) A Gyer. 80. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(1) A gyámhivatal az utógondozó írásban benyújtott tájékoztatójának figyelembevételével elbírálja a fiatal felnõttnek az otthonteremtési támogatás felhasználásáról készített elszámolását és felmenti az utógondozót, amennyiben õt az otthonteremtési támogatás felhasználása érdekében rendelte ki, vagy a korábban elrendelt utógondozás idõtartama lejárt.’’ (2) A Gyer. 80. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: ,,(3) A korábbi, elidegenítési tilalommal terhelt ingatlan vételárának felhasználásával megszerzett új ingatlan esetén a gyámhivatal — legfeljebb az elõzõleg elõírt idõtartam lejártáig — jogosult bejegyeztetni az elidegenítési tilalmat az új ingatlanra.’’

43. § A Gyer. 81. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,81. § (1) A gyámhivatal székhelye szerinti jegyzõ a határozat jogerõre emelkedését követõ hónap utolsó napjáig intézkedik az otthonteremtési támogatás összegének kifizetése iránt. (2) A gyámhivatal székhelye szerinti jegyzõ a jogerõsen megállapított otthonteremtési támogatás összegét — kifizetés céljából — az 5. számú melléklet szerinti adatlapon minden hónap 10. napjáig jelenti a TÁH-nak. Az otthonteremtési támogatással való elszámolás során egyebekben a 76. § (2)—(4) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.’’

2003/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 44. §

A Gyer. 82. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (2)—(6) bekezdés jelölése (3)—(7) bekezdésre módosul: ,,(2) A Gyvt. 17. §-ában meghatározott szerv vagy személy köteles hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más súlyos veszélyeztetõ ok fennállása esetén. Az eljárást akkor is kezdeményezni kell, ha a gyermek önmaga által elõidézett súlyos veszélyeztetõ magatartást tanúsít.’’

45. § A Gyer. 83. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(3) A jegyzõ, illetve a gyámhivatal, mint megkeresett hatóság határozattal dönt a gyermekvédelmi intézkedés alkalmazásáról vagy az eljárás megszüntetésérõl.’’

46. §

1179

(2) Ha a gyermek veszélyeztetettsége fennáll, de a gyermek és szülõje nyilatkozatban vállalják a gyermekjóléti szolgálattal való együttmûködést és ennek alapján valószínûsíthetõ a gondozás eredményessége, a jegyzõ az (1) bekezdésben foglalt döntésével egyidejûleg felhívja a gyermekjóléti szolgálatot az alapellátás keretében történõ segítségnyújtásra. (3) Ha a gyermek veszélyeztetettsége fennáll és az az alapellátás önkéntes igénybevételével sem szüntethetõ meg — de a gyermeket nem kell a családból kiemelni —, a jegyzõ a gyermeket védelembe veszi.’’

48. § A Gyer. 87. §-ának b) és e) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép, egyidejûleg a § a következõ g) ponttal egészül ki: (A védelembe vételrõl szóló határozat rendelkezõ része a 14. §-ban meghatározottakon kívül tartalmazza) ,,b) a kirendelt családgondozó felhívását a gondozásinevelési tervnek a határozat jogerõre emelkedését követõ 15 napon belül történõ elkészítésére és a jegyzõnek történõ megküldésére,’’ ,,e) a Gyvt. 68. §-a (3) bekezdésének a)—g) pontja alapján elrendelt intézkedéseket,’’ ,,g) az illetékes önkormányzat képviselõ-testületének megkeresését a Gyvt. 28. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak teljesítése érdekében.’’

A Gyer. 84. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,84. § (1) A jegyzõ a Gyvt. 17. §-ának (2) bekezdésében foglalt szervek, személyek jelzése, kezdeményezése, javaslata alapján köteles a védelembe vétel iránti eljárást hivatalból lefolytatni. (2) A gyermekjóléti szolgálat a javaslatára indult védelembe vétel iránti eljárás során a) nyilatkozik az alapellátás eredménytelenségének okáról, a gyermek és a szülõ együttmûködési készségérõl, b) megküldi a gyermekjóléti alapellátás során felvett adatlapot, környezettanulmányt és gondozási tervet, c) véleményt nyilvánít a gyermek veszélyeztetettségének okáról, d) javaslatot tesz a kirendelhetõ családgondozó személyére, e) javaslatot tesz a Gyvt. 68. §-a (3) bekezdésének a)—g) pontjai alapján szükséges intézkedésekre. (3) Ha a védelembe vétel iránti eljárás nem a gyermekjóléti szolgálat javaslatára indult, a jegyzõ megkeresi a gyermekjóléti szolgálatot a (2) bekezdés szerinti javaslat 15 napon belül történõ megtételére. (4) A tartózkodási hely szerint illetékes jegyzõ a védelembe vétel iránti eljárás során köteles beszerezni a lakóhely szerint illetékes jegyzõtõl a gyermekre vonatkozó, korábban keletkezett iratokat.’’

A Gyer. 88. §-ának (2)—(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(2) A családgondozó tisztsége megszûnik a) a védelembe vétel megszûnésével vagy megszüntetésével, b) ha a jegyzõ a családgondozót felmenti vagy elmozdítja. (3) A jegyzõ a családgondozót felmenti, ha a) alkalmatlan feladatára, b) a családgondozó fontos okból felmentését maga kéri, c) utólag keletkezik olyan akadály, amely miatt feladatát megfelelõen ellátni nem tudja, d) a jegyzõ illetékessége megszûnik.’’

47. §

50. §

A Gyer. 85. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: ,,85. § (1) A jegyzõ a védelembe vétel iránti kérelmet elutasítja, illetve a hivatalból indított eljárást megszünteti, ha a gyermek veszélyeztetettsége nem áll fenn.

(1) A Gyer. 89. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(1) A családgondozónak az egyéni gondozási-nevelési tervet a határozat jogerõre emelkedését követõ 15 napon

49. §

1180

MAGYAR KÖZLÖNY

belül kell — a szülõvel és a gyermekkel együttmûködve — elkészítenie.’’ (2) A Gyer. 89. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: ,,(3) A tervet a családgondozó ismerteti a szülõvel és a gyermekkel, majd annak elfogadása és aláírása után tájékoztatás céljából haladéktalanul megküldi a jegyzõnek.’’

2003/14. szám 54. §

A Gyer. 93. §-ának e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A családba fogadásról szóló határozat rendelkezõ része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza) ,,e) a vagyonleltár alapján az ingó és ingatlan vagyon gyám kezelésébe adását, feltéve, hogy a gyám vagyonkezelésre jogosult,’’

51. § (1) A Gyer. 90. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(1) A védelembe vétel felülvizsgálata iránti eljárás hivatalból — vagy a kirendelt családgondozó kezdeményezésére — továbbá a korlátozottan cselekvõképes gyermek, a szülõ vagy más törvényes képviselõ kérelmére indul. A felülvizsgálat iránti eljárás során a 86. § (1)—(3) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.’’ (2) A Gyer. 90. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A felülvizsgálat eredményérõl szóló határozatban rendelkezni kell:) ,,d) a Gyvt. 68. §-a (3) bekezdésének a)—g) pontja alapján elrendelt újabb intézkedésekrõl.’’

55. § A Gyer. 95. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,95. § (1) Az ideiglenes hatályú elhelyezést megalapozó súlyos veszélyeztetettségnek minõsül a Gyvt. 72. §-ának (2) bekezdésén túl a gyermek által tanúsított olyan magatartás is, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi, szellemi, értelmi, érzelmi fejlõdésében jelentõs és helyrehozhatatlan károsodást okozhat. (2) Ha a más beutaló szerv által elrendelt ideiglenes elhelyezést biztosító intézmény ellátási területe és az ideiglenes hatályú elhelyezést felülvizsgáló gyámhivatal illetékességi területe nem azonos, a gyermek gondozási helyét a gyámhivatal illetékessége szerinti ideiglenes elhelyezést biztosító nevelõszülõnél, gyermekotthonban kell meghatározni.’’

52. § (1) A Gyer. 91. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(1) A gyámhatóság határozattal szünteti meg a védelembe vételt a Gyvt. 69. §-a (1) bekezdésének a)— d) pontjában, valamint a (2) bekezdésben meghatározott esetekben.’’ (2) A Gyer. 91. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: ,,(4) Ha a védelembe vétel fennállása alatt a jegyzõ illetékessége megszûnik, az illetékessé vált jegyzõ a védelembe vétel szükségességét soron kívül felülvizsgálja és ennek eredményérõl a 90. § (2) bekezdésében foglaltak szerint dönt. A védelembe vétel fenntartása esetén családgondozót rendel.’’

53. § A Gyer. 92. §-ának a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A családba fogadás iránti eljárás során a gyámhivatal) ,,a) meghallgatja a Gyvt. 128. §-ában meghatározott személyeken kívül a családba fogadó személyt, illetve személyeket,’’

56. § A Gyer. 96. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(3) Ha az ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálatára jogosult gyámhivatal gyermekelhelyezés, gyermekelhelyezés megváltoztatása vagy szülõi felügyelet megszüntetése iránti per indokoltságát állapítja meg, errõl — meghallgatása után — értesíti a gyermek szülõjét vagy más törvényes képviselõjét.’’

57. § (1) A Gyer. 97. §-ának (1) bekezdése a következõ d) és e) ponttal egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi d) pont jelölése f) pontra módosul: (Az ideiglenes hatályú elhelyezésre vonatkozó határozat rendelkezõ része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza) ,,d) az illetékes gyámhivatal megkeresését az ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálata céljából, e) külföldi állampolgárságú gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését követõen a Budapest Fõváros V. kerületi Gyámhivatalának megkeresését,’’

2003/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(2) A Gyer. 97. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a bekezdés a következõ f) ponttal egészül ki: (Ha a gyámhivatal dönt a különélõ másik szülõnél vagy harmadik személynél történõ ideiglenes hatályú elhelyezésrõl, a határozat rendelkezõ része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza) ,,c) kérelem esetén a kapcsolattartás kérdésében való döntést,’’ ,,f) a gyermeknek a gondozási helyre való vitelérõl szóló döntést.’’

58. § A Gyer. 98. §-a (1) bekezdésének felvezetõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(1) Az ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálata során az illetékes gyámhivatal’’

59. §

1181

,,a) a gyermek gondozási helyének meghatározását és ha szükséges, tartózkodási helyének kijelölését [Gyvt. 83. § (6) bek.], b) a gyám kirendelését, a gyermek gyámságával kapcsolatos jogairól és kötelezettségeirõl való tájékoztatást, valamint az igazgatási jogkörben eljáró, illetékes jegyzõ által készített leltár alapján a kiskorú vagyonának a gyám kezelésébe adását, vagy, ha a gyámot nem hatalmazza fel a vagyonkezeléssel, a vagyonkezelõ eseti gondnok kirendelését [Gyvt. 89. § (1) bek.], c) az egyéni elhelyezési terv elfogadását és a gyermekvédelmi szakszolgálat felhívását a gyermekjóléti szolgálatnak és a kijelölt gondozónak történõ továbbítására [Gyvt. 82. § (4) bek.],’’ ,,e) a gyermek és a szülõ, valamint az arra jogosult más hozzátartozó kapcsolattartására vonatkozó rendelkezést és a szülõ figyelmeztetését a Gyvt. 78. §-ának (2) és (3) bekezdése, továbbá a Csjt. 48/A. §-a szerinti jogkövetkezményekre, f) a felülvizsgálat határidejét és a tájékoztatásra kötelezettek felhívását [Gyvt. 79. § (1) bek.],’’ ,,h) a gyermeknek a gondozási helyére történõ vitele idõpontjára és módjára vonatkozó rendelkezést [Gyvt. 77. § (5) bek.] és a szülõ kötelezését arra, hogy a gyermek átadásával egyidejûleg a gyermek TAJ kártyáját, iskolai bizonyítványát, diákigazolványát és egyéb fontos dokumentációját adja át a gondozónak, i) az illetékes jegyzõ megkeresését a gyermek közgyógyellátásra jogosító igazolványának kiállítására és a gyámnak történõ megküldésére, j) a gyermek lakóhelyének és ha szükséges tartózkodási helyének megállapítását [Gyvt. 83. § (6) bek.],’’

A Gyer. 100. §-a (2) bekezdésének c)— d) és h) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A gyámhivatal a gyermek átmeneti nevelésbe vételére irányuló eljárása során) ,,c) beszerzi a gyermekjóléti szolgálatnál, illetve a gyámügyi hatáskörben eljáró jegyzõnél keletkezett iratokat, valamint felkéri az illetékes jegyzõt a gyermek ingó- és ingatlanvagyonának leltározására, d) meghallgatja a szülõt a gyermek iskolájának, életpályájának, illetve tartózkodási helyének kijelölésével kapcsolatban és nyilatkoztatja azokról az adatokról, amelyek a gyermek után járó ellátások igénybevételéhez szükségesek,’’ ,,h) beszerzi a gyermek születési anyakönyvi másolatát, és ha szükséges eljár az 54. § (1) bekezdése alapján,’’

(2) A Gyer. 102. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(4) Az átmeneti nevelésbe vétellel egyidejûleg a gyámhivatal értesíti a családi pótlékot, valamint az árvaellátást folyósító szervet, továbbá a gyermeket ellátó védõnõt a gyermek gondozási helyérõl és a gyám kirendelésérõl.’’

60. §

62. §

A Gyer. 101. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(1) Az átmeneti nevelésbe vétel iránti eljárás során a gyámhivatal indokolt esetben tárgyalást tart.’’

A Gyer. 103. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,103. § (1) A gyámhivatal a gyermek átmeneti nevelésbe vételének elrendelése elõtt a megyei (fõvárosi) gyermekvédelmi szakértõi bizottság szakvéleményére alapozott elhelyezési javaslatot szerez be a gyermekvédelmi szakszolgálattól [Gyvt. 82. § (9) bek.]. (2) A gyermekvédelmi szakszolgálat elhelyezési javaslatát megküldi a gyámhivatalnak. Ha a gyermekvédelmi szakszolgálat a nevelésbe vételt nem javasolja, a gyámhivatal a 99. § figyelembevételével jár el. (3) A gyámhivatal a gyermek alapellátásban keletkezett iratainak megküldésével felhívja a gyermekvédelmi szak-

61. § (1) A Gyer. 102. §-a (1) bekezdésének a)—c), e)—f), h) —j) pontjai helyébe a következõ rendelkezés lép: (Az átmeneti nevelésbe vételt elrendelõ határozat rendelkezõ része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza)

1182

MAGYAR KÖZLÖNY

2003/14. szám

szolgálatot az egyéni elhelyezési terv elkészítésére, és a Gyvt. 141. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján vezetett nyilvántartásra figyelemmel javaslatot szerez be a gyermek gondozási helyére vonatkozóan. (4) A gyermekvédelmi szakszolgálat a javaslatát az egyéni elhelyezési terv elkészítésével egyidejûleg az általa összehívott elhelyezési értekezleten, a megyei (fõvárosi), illetve országos gyermekvédelmi szakértõi bizottság véleményére alapozva alakítja ki.’’

szakértõi bizottság, valamint a gyermekvédelmi szakszolgálat által javasolt gondozási helyrõl. A gyámhivatal a döntése során mérlegeli a gyermek és a szülõ véleményét. (3) Amennyiben a szülõ hozzájárult gyermeke ismeretlen személy által történõ örökbefogadásához és a gyámhivatal a 6 hetesnél fiatalabb gyermeket ideiglenes hatállyal az örökbefogadni szándékozó szülõnél helyezi el, a vér szerinti szülõ a gyámhivatal határozatában csak a kihelyezés tényérõl értesül.’’

63. §

65. §

A Gyer. 104. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,104. § (1) A gyámhivatalnak a gyermek gondozási helyének meghatározásához be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat javaslatát, feltéve, hogy nem vett részt a gyermekvédelmi szakszolgálat által összehívott elhelyezési értekezleten. (2) A gyermek gondozási helyének meghatározásánál figyelemmel kell lenni a Gyvt. 82. §-ának (2)—(3) bekezdésében meghatározott szempontokra. (3) A megyei (fõvárosi), illetve országos gyermekvédelmi szakértõi bizottság véleménye alapján a speciális ellátást igénylõ gyermek számára az állapotának megfelelõ gondozási helyet kell kijelölni. (4) A tartósan beteg vagy fogyatékos, valamint a kora miatt sajátos szükségletekkel bíró gyermek számára különleges ellátást biztosító gondozási helyet kell kijelölni. Ennek érdekében a gyámhivatal beszerzi a Gyvt. 132. §-ának (3) és (5) bekezdésében meghatározott szerv vagy személy szakvéleményét. (5) A gyermek nemzetiségi, vallási és kulturális hovatartozásának az a gondozási hely felel meg, amely biztosítja a) a nemzetiségi és kulturális hovatartozásának megfelelõ nyelvi és egyéb ismeretek megszerzését és gyakorlását, továbbá a megfelelõ társadalmi kapcsolatok fenntartását, b) a vallási hovatartozásnak megfelelõ vallási oktatás igénybevételét és a vallás gyakorlását.’’

A Gyer. a következõ 105/A. §-sal és az azt megelõzõ alcímmel egészül ki:

64. § A Gyer. 105. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,105. § (1) A gondozási hely meghatározása során a gyermek átmeneti nevelésbe vétele esetén a szülõ is kérheti, hogy a gyermeket nevelõszülõnél, hivatásos nevelõszülõnél, gyermekotthonban vagy fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonában helyezzék el. A kért elhelyezési módtól különösen akkor lehet eltérni, ha az ellentétes a gyermek érdekével, vagy az elhelyezés feltételei nem állnak fenn. (2) A gyermek és a szülõ jogosultak véleményt nyilvánítani a megyei (fõvárosi), illetve országos gyermekvédelmi

,,A gondozási hely megváltoztatása 105/A. § (1) A gyámhivatal a gyermek gondozási helyét kérelemre, valamint a nevelésbe vétel évenkénti — a 3 éven aluli gyermek esetében félévenkénti — felülvizsgálata során hivatalból megváltoztathatja. A gyámhivatal a kérelemre indult eljárást felülvizsgálatnak minõsítheti. (2) A gondozási hely megváltoztatását kérheti a gyermek, a szülõ, a gyermek gyámja, gondozója, a nevelõszülõi hálózat mûködtetõje, valamint kezdeményezheti a gyermekjogi képviselõ és a területi gyermekvédelmi szakszolgálat. (3) A gyámhivatal a gondozási hely megváltoztatásához javaslatot kér a gyermekvédelmi szakszolgálattól azzal, hogy vizsgálata során véleményezze — a Gyvt. 83. §-ának (3)—(4) bekezdése figyelembevételével — a gyermek gondozási helyét is. (4) Ha a megyei gyermekvédelmi szakértõi bizottság az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) fenntartásában mûködõ speciális gyermekotthonba történõ elhelyezésre tesz javaslatot, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat értesíti errõl az országos gyermekvédelmi szakértõi bizottságot, egyben felkéri a Gyvt. 101. §-ának (3) bekezdésében megjelölt szakvélemény elkészítésére. (5) Az új gondozási hely meghatározása során a gyámhivatal a 103—105. §-ban foglaltak szerint jár el. (6) A határozat az átmeneti nevelésbe vett gyermek esetében a 102. §-ban, a tartós nevelésbe vett gyermek esetében a 112. §-ban foglaltakat tartalmazza. (7) A gondozási hely megváltoztatása során hozott határozat gyámváltozás esetén a (6) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza a felmentett vagyonkezelõ gyám végszámadásán alapuló vagyonátadást is. (8) Ha a gyermek nevelését, ellátását gondozási helye súlyosan veszélyezteti és az eljárás lefolytatásából adódó késedelem sérti a gyermek érdekeit, a gyámhivatal soron kívül dönt a gyermeknek a legközelebbi ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek ellátását biztosító nevelõszü-

2003/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

lõnél, ha ez nem lehetséges, az erre kijelölt gyermekotthonban való elhelyezésérõl és hivatásos gyámot rendel [Gyvt. 83. § (4) bek.]. (9) Ha a nevelõszülõ lakóhely változtatása miatt a mûködtetõ mûködési területérõl elköltözik, de a gyermeknek érdekében áll, hogy továbbra is az õt nevelõ családban nevelkedjen, a mûködtetõ kérheti a nevelõszülõ új lakóhelye szerinti nevelõszülõi hálózat mûködtetõjétõl a foglalkoztatás átvállalást. A mûködési engedélyen alapuló átvállaló nyilatkozat alapján a gyámhivatal megállapítja a gyermek új gondozási helyét, figyelemmel a Gyvt. 82. §-ának (3) bekezdésére. (10) A gyermek tartózkodási helye kijelölésére, illetve megváltoztatására irányuló gyámi kérelem elbírálásához a gyámhivatal elõzetes véleményt kér a területi gyermekvédelmi szakszolgálattól [Gyvt. 83. § (8) bek.].’’

66. § A Gyer. 106. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,106. § (1) Az egyéni elhelyezési tervet a gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vétel elrendelése elõtt a gondozási helyre vonatkozó javaslattal együtt szerzi be. (2) A gyámhivatal a terv elfogadásáról az átmeneti nevelésbe vétel elrendelésével egyidejûleg dönt. (3) A gyámhivatal az elhelyezési tervet akkor fogadja el, ha az megfelel a megyei (fõvárosi) gyermekvédelmi szakértõi bizottság egyéni elhelyezési tervre vonatkozó javaslatának, valamint a 107. §-ban és a 113. §-ban foglaltaknak. (4) Amennyiben a gyámhivatal az egyéni elhelyezési tervet nem fogadja el, azt nem módosíthatja, hanem — megjelölve a mérlegelés szempontjait — újabb terv elkészítését rendeli el. Ha az újabb elhelyezési tervet sem tartja elfogadhatónak, a gyámhivatal tárgyalást tart és az országos gyermekvédelmi szakértõi bizottság véleményének kikérését követõen az elhelyezési tervet módosítja. (5) A gyámhivatal megkeresésére a gyermekvédelmi szakszolgálat a gyermek egyéni elhelyezési tervének módosítására az általa összehívott elhelyezési értekezleten készíti el javaslatát.’’

67. § A Gyer. 107. §-a (2) bekezdésének c) és f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A gyámhivatal által elfogadott egyéni elhelyezési terv tartalmazza) ,,c) a gyermek és a szülõ, vagy az erre feljogosított más hozzátartozó kapcsolattartására vonatkozó javaslatot,’’ ,,f) a felülvizsgálat idõpontját, ha az az évenkénti — 3 éven aluli gyermek esetében a félévenkénti — határidõ elõtt indokolt.’’

1183 68. §

A Gyer. 109. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,109. § (1) A gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vétel éves — a 3 éven aluli gyermek esetében féléves — felülvizsgálata során tájékoztatást kér a gyámtól, a gyermekjóléti szolgálattól, a gyermekvédelmi szakszolgálattól, a nevelõszülõi hálózat mûködtetõjétõl, illetve a gyermekotthontól, továbbá szükség esetén a megyei (fõvárosi), illetve országos gyermekvédelmi szakértõi bizottságtól. (2) A gyámhivatal a felülvizsgálat során indokolt esetben tárgyalást tart, amelyre meghívhatja a szülõt, az ítélõképessége birtokában lévõ gyermeket, valamint a gyermek gyámját, gondozóját, nevelõszülõjét, a gyermekjóléti szolgálat, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat és a megyei (fõvárosi), illetve országos gyermekvédelmi szakértõi bizottság képviselõjét. (3) A gyámhivatal a gyermekvédelmi szakszolgálat, a gyám és a gyermekjóléti szolgálat javaslata, esetleg a megyei (fõvárosi), illetve országos gyermekvédelmi szakértõi bizottság szakvéleménye alapján a) fenntartja vagy megszünteti a gyermek átmeneti nevelését [Gyvt. 79. § (1) bek.], b) fenntartja az eredeti, vagy elfogadja a módosított egyéni elhelyezési tervet [Gyvt. 83. § (1) bek.], c) megváltoztatja a gyermek gondozási helyét [Gyvt. 83. § (3) bek.], d) felmenti, vagy elmozdítja a gyámot és új gyámot rendel [Gyvt. 83. § (5) és 85. § (6) bek.], e) a feltételek fennállása esetén a szülõi felügyelet megszüntetése iránt pert indít, vagy, ha ez nem szükséges, a gyermek örökbefogadhatónak nyilvánításáról dönt [Gyvt. 79. § (1) bek.]. (4) Az átmeneti nevelésbe vétel fenntartása esetén a határozatban rendelkezik a következõ felülvizsgálat határidejérõl. (5) Ha a gyámhivatal illetékessége a gyermeknek a szülõvel azonos lakóhely változása miatt változik meg, az újonnan illetékes gyámhivatal az (1) bekezdésben felsorolt szerveket és személyeket értesíti és az értesítéssel egyidejûleg felhívja azokat a gyámhivatal tájékoztatására a soron kívüli felülvizsgálat elvégzéséhez.’’

69. § (1) A Gyer. 110. §-a (1) bekezdésének b) és f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a bekezdés a következõ i) ponttal egészül ki: (Az átmeneti nevelésbe vételt megszüntetõ, illetve a megszûnést megállapító határozat rendelkezõ része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza)

1184

MAGYAR KÖZLÖNY

,,b) annak megállapítását, hogy a szülõ felügyeleti joga feléledt, vagy a gyámrendelés tényét, ha a gyermek harmadik személynél került elhelyezésre,’’ ,,f) az utógondozás elrendelését és ennek érdekében a gyermekjóléti szolgálat, a nevelõszülõi hálózatot mûködtetõ, a gyermekotthon vagy a területi gyermekvédelmi szakszolgálat felhívását a feladat ellátására [Gyvt. 92. § (1)—(3) bek.],’’ ,,i) az illetékes jegyzõ felhívását a közgyógyellátási igazolvány visszavonására.’’ (2) A Gyer. 110. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a § a következõ (3)—(4) bekezdéssel egészül ki: ,,(2) Ha az átmeneti nevelésbe vétel nagykorúvá válás miatt szûnik meg, a gyámhivatal a 143. § szerint jár el. (3) Ha a gyámhivatal a nagykorúvá válással egyidejûleg a cselekvõképességet érintõ gondnokság alá helyezendõ személy vagyonára zárlatot rendel el, a vagyonkezelõ gyámot végszámadásának a gyámhivatalhoz történõ benyújtására kötelezi. (4) Ha az átmeneti nevelésbe vétel a gyermek tartós nevelésbe vétele miatt szûnik meg, a gyámhivatal eljárását felülvizsgálatnak minõsítheti.’’

2003/14. szám

családba, illetve ennek hiányában mely gyermekotthonba kerüljön [Gyvt. 80. § (2) bek.],’’ ,,d) a felülvizsgálat idõpontját, ha az az évenkénti — 3 éven aluli gyermek esetében a félévenkénti — határidõ elõtt indokolt, e) ha a gyermek örökbefogadására nincs remény, a gyermek és a szülõ vagy az erre feljogosított más hozzátartozó kapcsolattartására vonatkozó javaslatot.’’ (2) A Gyer. 113. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(2) A gyámhivatal a tartós nevelésbe vétel éves — 3 éven aluli gyermek esetében féléves — felülvizsgálata során a Gyvt. 80. §-ának (7) bekezdése alapján a) fenntartja, vagy megszünteti a gyermek tartós nevelését [Gyvt. 81. § (2) bek.], b) fenntartja az eredeti, vagy elfogadja a módosított egyéni elhelyezési tervet, c) megváltoztatja a gyermek gondozási helyét [Gyvt. 83. § (3) bek.], d) felmenti, vagy elmozdítja a gyámot, és új gyámot rendel [Gyvt. 83. § (5) és 85. § (6) bek.].’’

73. § 70. § A Gyer. 111. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,111. § A gyámhivatal a Gyvt. 80. §-ának (1) bekezdése alapján a gyermeket tartós nevelésbe veszi és gondozási helyét a 103—105. §-ban foglaltak szerint határozza meg.’’

71. § A Gyer. 112. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(1) A tartós nevelésbe vételt elrendelõ határozat rendelkezõ része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza a 102. § (1) bekezdésében foglaltakat a d)— e) pontok kivételével.’’

72. § (1) A Gyer. 113. §-a (1) bekezdésének a) és d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a bekezdés a következõ e) ponttal egészül ki: (A gyámhivatal által elfogadott egyéni elhelyezési terv tartalmazza) ,,a) annak a célnak a megjelölését, hogy a gyermek a tartós nevelés megszüntetésével örökbefogadó szülõkhöz, a tartós nevelésbe vétel fenntartása mellett nevelõszülõi

A Gyer. a következõ 114/A—114/B. §-sal és ezt megelõzõen a következõ alcímmel egészül ki: ,,Nevelési felügyelet ,,114/A. § (1) A nevelési felügyelet elrendelésével kapcsolatos gyámhivatali eljárás hivatalból vagy a speciális gyermekotthon vezetõjének kezdeményezésére (kérelmére) indul. (2) Az eljárás során a városi gyámhivatal beszerzi a megyei (fõvárosi) gyermekvédelmi szakértõi bizottság véleményét. A bizottság a gyermekotthon vezetõjének kezdeményezése kézhezvételétõl számított 3 napon belül küldi meg véleményét a gyámhivatalnak. (3) A gyámhivatal az eljárás megindítását követõen haladéktalanul kijelöli a gyermekjogi képviselõt a gyermeknek a nevelési felügyelettel kapcsolatos ügyében való képviselet ellátására, ideértve a bírósági eljárásban való képviseletet is. 114/B. § (1) A városi gyámhivatal a gyermek nevelési felügyeletét rendeli el, ha a gyermek — egészségi vagy pszichés állapota következtében — saját vagy másnak életét, egészségét közvetlenül veszélyeztetõ magatartást tanúsít, és ez csak teljes körû ellátásának azonnali, zárt körülmények közötti felügyeletével hárítható el. (2) A nevelési felügyeletet elrendelõ határozat rendelkezõ része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza a) a nevelési felügyelet kezdõ idõpontját és idõtartamát,

2003/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

b) a szükséges gyógykezelés vagy gyógyító eljárás megjelölését, c) a gyermek nevelési felügyelet idõtartama alatti tartózkodási helyét, a gyermekotthon helyiségeinek meghatározásával, d) a gyermek hozzátartozóival való kapcsolattartása szabályozását, e) a felülvizsgálat idõpontját, f) az azonnali végrehajthatóság kimondását és a Gyvt. 81/C. §-ában biztosított jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatást. (3) A nevelési felügyelet felülvizsgálata során a városi gyámhivatal a 114/A. §-ban és e §-ban foglalt rendelkezések szerint jár el. (4) A gyámhivatal a nevelési felügyeletet megszünteti, ha annak feltételei nem állnak fenn. A nevelési felügyelet megszüntetésérõl a gyámhivatal a gyermek, a gyermek törvényes képviselõje, a gyermekjogi képviselõ, a speciális gyermekotthon vezetõje kérelmére, valamint hivatalból 8 napon belül határozattal dönt.’’

1185

idõtartamra elrendeli a gyermek, illetve — kérelme alapján — a fiatal felnõtt utógondozását. (2) Az utógondozás a gyámhivatali határozatban megállapított idõpontig, de legfeljebb a fiatal felnõtt 24. életévének betöltéséig tart. Amennyiben a fiatal felnõtt utógondozói ellátásban részesül, részére a gyámhivatal az ellátás idõtartamára utógondozót rendel. (3) Amennyiben az otthonteremtési támogatás iránti kérelem elõterjesztésekor a fiatal felnõtt utógondozásban részesül, a gyámhivatal az utógondozás idõtartamát meghosszabbítja az otthonteremtési támogatás elszámolásának idõpontjáig. Ellenkezõ esetben a gyámhivatal az utógondozást az otthonteremtési támogatás iránti kérelem elõterjesztésekor rendeli el. (4) Az utógondozás elrendelésérõl szóló határozatban a gyámhivatal felhívja az utógondozás biztosítására köteles intézmény vezetõjét az utógondozó személyének, illetve az utógondozó személyében beállott változás haladéktalan közlésére.’’

77. § 74. § A Gyer. 115. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(2) A gondozási díj fizetésének kötelezettsége a gyermek 18. életévének betöltése után is fennmarad, ha tanulmányait nappali oktatás munkarendje szerint folytatja, és további gondozása az utógondozói ellátás útján biztosított.’’

A Gyer. 123. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A gyám a gyermek nagykorúságának elérése elõtt legalább két hónappal felterjeszti a gyámhivatalnak) ,,b) az utógondozói ellátást biztosító nevelõszülõ, gyermekotthon, utógondozó otthon vagy a gyermekvédelmi szakszolgálat külsõ férõhelyre vonatkozó befogadó nyilatkozatát.’’

78. § 75. § A Gyer. 124. §-a a következõ d)—g) pontokkal egészül A Gyer. 117. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(2) A gondozási díj befizetéseket és a keletkezett hátralékot a jegyzõ köteles nyilvántartani. A befizetett összeg 60% -át negyedévente át kell utalni a gyámhivatal által megjelölt gyermekvédelmi szakszolgálat számlájára, fogyatékos vagy pszichiátriai betegek otthonában történt elhelyezés esetén pedig a szociális intézmény részére a negyedévet követõ második hónap 15. napjáig.’’

ki: (A gyámhivatal a fiatal felnõtt kérelmének benyújtását követõen az utógondozói ellátás elrendeléséhez beszerzi) ,,d) a területileg illetékes hadkiegészítõ parancsnokság igazolását a sorkatonai szolgálat idõtartamáról, e) a fiatal felnõtt nagykorúvá válásának idõpontjában a rendelkezésére bocsátott készpénz vagyon összegérõl szóló igazolást, f) a fiatal felnõtt és a közeli hozzátartozó nyilatkozatát arról, hogy lakhatása saját vagy közeli hozzátartozójának lakókörnyezetében nem megoldható, g) a környezettanulmányt.’’

76. § 79. § A Gyer. 121. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,121. § (1) Az átmeneti vagy tartós nevelés megszûnése vagy megszüntetése esetén a gyámhivatal legalább 1 évi

A Gyer. 125. §-ának a) és c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

1186

MAGYAR KÖZLÖNY

(Az utógondozói ellátásról szóló határozat rendelkezõ része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza) ,,a) az utógondozói ellátást biztosító nevelõszülõ, gyermekotthon, utógondozói otthon vagy lakhatást nyújtó külsõ férõhely megnevezését,’’ ,,c) a fiatal felnõtt számára meghatározott magatartási szabályokat, így különösen: ca) a munkaügyi központtal való együttmûködést, ha nappali tagozaton tanulmányokat nem folytat és munkaképes, cb) a nevelõszülõjével szembeni megfelelõ magatartásra való felhívást, cc) a gyermekotthon, utógondozói otthon házirendjének betartására való felhívást, cd) a lakhatást nyújtó külsõ férõhelyen a férõhely mûködtetõjével kötött megállapodásban foglaltak betartására való felhívást.’’

80. § (1) A Gyer. 127. §-a (2) bekezdésének h) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a bekezdés a következõ i)—j) ponttal egészül ki: (A gyámhivatal gyámot a szülõi felügyelet alatt nem álló gyermek részére rendel. Nem áll szülõi felügyelet alatt a gyermek, ha) ,,h) a gyámhivatal a gyermeket ideiglenes hatállyal hozzátartozónál vagy más személynél, illetõleg nevelõszülõnél, gyermekotthonban vagy fogyatékosok és pszichiátriai betegek intézményében helyezte el és szülõje ellen szülõi felügyelet megszüntetése, illetõleg gyermek elhelyezése iránt per van folyamatban, i) a szülõ hathetes életkornál fiatalabb gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához hozzájárult, j) a szülõ a gyermeke ismert személy általi örökbefogadásához hozzájárult, kivéve, ha a szülõ a házastárs által történõ örökbefogadáshoz járult hozzá.’’ (2) A Gyer. 127. §-a a következõ (3)—(4) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (3) bekezdés jelölése (5) bekezdésre módosul: ,,(3) A gyámhivatal hivatásos gyámot rendel a gyermek részére, ha a szülõ hozzájárult gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához, és a gyermeket ideiglenesen a leendõ örökbefogadó szülõnél helyezték el [Csjt. 98. § (4) bek. d) pont]. (4) Ha a szülõ gyermekének általa ismert személy részérõl történõ örökbefogadásához járult hozzá, és az örökbefogadás engedélyezését a megnevezett leendõ örökbefogadó szülõ egyidejûleg maga is kéri — alkalmassága esetén — az örökbefogadni szándékozó személyt a gyámhivatal a gyermek gyámjául rendeli ki.’’

2003/14. szám 81. §

(1) A Gyer. 128. §-ának (2) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki: (A gyámrendelés elõtt a gyámhivatal beszerzi:) ,,c) a gyermek ingó, ingatlan vagyonáról készült leltárt, értékhatártól függetlenül.’’ (2) A Gyer. 128. §-ának (3) bekezdése a következõ második mondattal egészül ki: ,,E rendelkezés a hivatásos gyámra és a gyermekotthon vezetõjére nem vonatkozik.’’

82. § A Gyer. 130. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A gyámrendelõ határozat rendelkezõ része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza) ,,c) a vagyonleltár alapján az ingó és ingatlan vagyon gyám kezelésébe adását, feltéve, hogy a gyám vagyonkezelésre jogosult.’’

83. § A Gyer. 132. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A gyámhivatal annak a személynek,) ,,b) akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tartósan, teljes mértékben hiányzik (Ptk. 18/A. §) kivételesen, azonnali intézkedést igénylõ esetben ideiglenes gondnokot,’’ (rendel.)

84. § A Gyer. 133. §-ának (1) bekezdése a következõ f) ponttal egészül ki: (A gondnok kirendelése elõtt a gyámhivatal beszerzi a gondnokrendelés okául szolgáló bizonyítékokat, így különösen) ,,f) a vagyonleltárt.’’

85. § A Gyer. 134/A. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A gondnokrendelõ határozat rendelkezõ része a 14. §-ban foglaltakon túl tartalmazza) ,,g) az ingó és ingatlan vagyon gondnok kezelésébe adását a vagyonleltár alapján.’’

2003/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

1187

86. §

90. §

A Gyer. 143. §-a a következõ b) ponttal egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi b)—d) pontok jelölése c)— e) pontokra módosul: (A nagykorúság elérése után, illetve a gondnokság megszüntetésérõl rendelkezõ jogerõs bírósági határozat alapján a gyámhivatal értesíti) ,,b) a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült, nagykorúvá vált jogosultat — a beszerzett adó- és értékbizonyítvány alapján — ingatlanának értékérõl,’’

A Gyer. 154. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(2) A gyámhivatal — a vételár megfizetés (3) bekezdésben meghatározott módjára vonatkozó rendelkezés hiányában — az okiratokat csak akkor láthatja el záradékkal, ha a szerzõdésben meghatározott vételárat betétben elhelyezték.’’

91. § 87. § A Gyer. 146. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: ,,(5) A gyám és a gondnok személyében bekövetkezõ változás esetén az új gyám, illetve gondnok a gyermek vagy a gondnokság alatt álló személy vagyonát, a gyámhivatal végszámadást elfogadó határozata alapján veszi át.’’

A Gyer. 157. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: ,,(4) A gyámhivatal a gyermek öröklése esetén az öröklésrõl a vagyonkezelõt is értesíti. Ha a gyámhivatal tudomására jut, hogy a gyermek szülõje (szülei) elhunyt(ak) errõl a vagyonkezelõt — a gyermeket megilletõ társadalombiztosítási ellátások haladéktalan igénylése érdekében — értesíti.’’

88. § 92. § A Gyer. 147. §-a (1) bekezdésének felvezetõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép, egyben a bekezdés a következõ b) ponttal egészül ki: ,,(1) Ha a törvényes képviselõ a Csjt. 82. §-ának (2) bekezdése alapján a gyermek, illetve a Ptk. 20/B. §-a alapján a gondnokság alá helyezett pénzét és értéktárgyait a gyámhivatalnak beszolgáltatni köteles’’ ,,b) a személyes tulajdon szokásos tárgykörébe nem tartozó ékszereket, ezüst-, arany-, platina tárgyakat, drágaköveket az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Részvénytársaságnál letétként’’ (kell elhelyezni.)

89. § (1) A Gyer. 149. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(3) A szociális vagy gyermekvédelmi intézményben elhelyezett gyermek esetében a gyámhivatal nem engedélyezheti a pénz felhasználását — zsebpénz kivételével — az intézményi költségek fedezésére.’’ (2) A Gyer. 149. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (4) bekezdés jelölése (5) bekezdésre módosul: ,,(4) A szociális intézményben elhelyezett gondnokolt esetében a gyámhivatal nem engedélyezheti a pénz felhasználását — a személyi térítési díj és a költõpénz kivételével — az intézményi költségek fedezésére.’’

A Gyer. 158. §-a és az azt megelõzõ alcím helyébe a következõ rendelkezés, illetve alcím lép: ,,XXII. Fejezet A gyám és a gondnok számadására vonatkozó általános szabályok 158. § (1) A gyám és a gondnok amennyiben vagyont kezel, az elõzõ naptári évre vonatkozó számadását minden év február 15-éig köteles a gyámhivatalhoz benyújtani (rendszeres számadás). (2) A számadás alapját a leltár, tartalmát a bevételek és kiadások képezik. (3) A számadáshoz csatolni kell a gyámolt vagy a gondnokolt személyes ügyeire (oktatására, nevelésére, tartására, egészségi állapotára) vonatkozó jelentést is. (4) A számadásban a bevételeket és a kiadásokat külön, tételesen fel kell sorolni, csatolva — a számadásban feltüntetett tételek sorrendje szerint — a bevételeket és a kiadásokat igazoló iratokat. Ha a bevételt, illetve a kiadást igazoló irat benyújtása akadályba ütközik a tételek helyességét a gyámhivatal egyéb módon is megállapíthatja. (5) Amennyiben a kiskorú gyermek vagy a gondokolt gazdálkodó szervezet tagja (részvényese) és a gazdálkodó szervezet a számviteli törvény szerinti beszámoló készítésére köteles, a beszámolót a vagyonkezelõnek a beszámoló elkészítését követõ 30 napon belül a gyámhivatalhoz be kell nyújtani. Elfogadásáról — eseti számadásként — a gyámhivatal határozattal dönt.

1188

MAGYAR KÖZLÖNY

(6) A gyámhivatal eseti számadás benyújtására kötelezheti azt, akinek engedélyezte, hogy a gyermek vagy a gondnokolt vagyonát igénybe vegye, illetõleg azt, aki rendszeres számadásra köteles. Eseti számadás benyújtására kötelezhetõ továbbá a gazdálkodó szervezet kiskorú vagy gondnokság alatt álló tagja, részvényese vagyonkezelését ellátó személy, ha osztalékelõleg kifizetésére kerül sor. (7) Eseti számadás elõírásának a gondnokolt, a korlátozottan cselekvõképes kiskorú, valamint a gondnokolt és a gyermek közeli hozzátartozójának kérésére is helye lehet. (8) Az eseti számadás elkészítésekor, illetve elbírálása során a rendszeres számadás szabályai szerint kell eljárni. (9) A vagyonkezelõ a számadás alapjául szolgáló bizonylatokat egyszerûsített számadás esetén, illetve az éves számadási kötelezettség alóli mentesség esetén is köteles a Ptk. követelések elévülésére vonatkozó szabályai szerint megõrizni. A bizonylat nélkül elszámolható költségekre a bizonylatmegõrzési kötelezettség nem vonatkozik.’’

93. § A Gyer. a 159. §-t megelõzõen a következõ alcímmel egészül ki, egyben a 159. § helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,A gyám számadására vonatkozó külön szabályok 159. § (1) A gyám — a hivatásos gyám, a gyermekotthon vezetõje és a gyámságot viselõ nevelõszülõ (a továbbiakban együtt: gyermekvédelmi gyám) kivételével — nem köteles éves számadásra, ha a gyámoltnak nincsen vagyona és bevételeinek havi összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. (2) Ha a gyám a gyámolt közeli hozzátartozója, a rendszeres számadásban a bevételeket és a kiadásokat nem kell tételesen felsorolni és az igazoló iratokat sem kell csatolni (egyszerûsített számadás), ha a rendszeres jövedelem éves összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 12-szeresét. (3) Bizonylat nélkül fogadhatók el az élelmezéssel és háztartással kapcsolatos költségek, feltéve, hogy azok havonkénti összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. (4) Az (1)—(3) bekezdés alkalmazása során a számadási idõszak (naptári év, üzleti év) alatt irányadó nyugdíjminimumot kell figyelembe venni.’’

2003/14. szám

,,A gondnoki számadásra vonatkozó külön szabályok 159/A. § (1) Amennyiben a gondnok a gondnokolt közeli hozzátartozója, a rendszeres számadásban a bevételeket és a kiadásokat nem kell tételesen feltüntetni és az igazoló iratokat sem kell csatolni (egyszerûsített számadás), ha a) a rendszeres jövedelem éves összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 24-szeresét, vagy b) a gyámhivatal engedélyezte, hogy a vagyont a leszármazó, illetve a gondnokolt eltartási költségeinek fedezésére igénybe vegyék, feltéve, hogy az évente nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10-szeresét. (2) A hivatásos gondnok kivételével a gondnok nem köteles éves számadásra, ha a gondnokoltnak nincsen vagyona és munkaviszonyból származó jövedelmének, nyugdíjának és egyéb járadékának (bevételeinek) együttes havi összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát. Nem tekinthetõ vagyonnak a gondnokolt személyes szükségletét kielégítõ mindennapos használati tárgyak, ha ezek összértéke nem haladja meg a kétszázezer forintot. (3) Bizonylat nélkül fogadhatók el az élelmezéssel és a háztartással kapcsolatos költségek, feltéve, ha ezen költségek havonta nem haladják meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát. (4) Az (1)—(3) bekezdés alkalmazása során a számadási idõszak alatt irányadó nyugdíjminimumot kell figyelembe venni.’’

95. § (1) A Gyer. 160. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(1) A gyámhivatal által kirendelt, vagyonkezelésre jogosult gyámnak, gondnoknak a vagyonkezelõi joga megszûnésekor, illetve a hagyatéki eljárás jogerõs befejezését követõen a vagyon állagára vonatkozó számadást (végszámadást) kell haladéktalanul elõterjeszteni. A végszámadás a korábban felvett leltáron, illetve benyújtott számadásokon alapul.’’ (2) A Gyer. 160. §-ának (5) bekezdése a következõ harmadik mondattal egészül ki: ,,A végszámadás egy — a fiatal felnõtt aláírásával átvett — példányát a gyám az illetékes gyámhivatalnak megküldi.’’ (3) A Gyer. 160. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül

94. § A Gyer. a következõ 159/A. §-sal és ezt megelõzõen a következõ alcímmel egészül ki:

ki: ,,(6) Ha a vagyonos kiskorú önjogúvá válik, vagy a gondnokolt gondnokságát, illetve vagyoni ügyek tekintetében a cselekvõképesség korlátozását a bíróság megszünteti, a

2003/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

gyámhivatal haladéktalanul értesíti az önjogúvá váltat és a volt gondnokoltat, illetve gondnokoltat arról, hogy milyen ingó és ingatlan vagyonnal rendelkezik és a vagyonára vonatkozó számadást kitõl kérheti. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni a szülõi felügyelet alatt álló, vagyonos kiskorú önjogúvá válásakor is.’’

96. § A Gyer. 3. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete, 4. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete, 5. számú melléklete helyébe e rendelet 3. számú melléklete lép.

Átmeneti és záró rendelkezések 97. § (1) Ez a rendelet — a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel — a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba. (2) E rendelet 11. §-a, valamint a Gyer. e rendelet 57. §-ának (1) bekezdésével megállapított 97. §-a (1) bekezdésének e) pontja, valamint 73. §-ával megállapított 114/A—114/B. §-ai 2004. január 1-jén lépnek hatályba.

1189

Hatályukat vesztõ rendelkezések 99. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a Gyer. a) 74. §-ának (4) bekezdése, b) 100. §-a (2) bekezdésének i) pontja, c) 145. §-ának (1) bekezdésében a ,,tulajdoni lapszámát és’’ szövegrész, d) 157. §-a (2) bekezdésének a) pontja. (2) A Gyer. a) 12. §-ának (3) bekezdésében a ,,Hivatalt’’ szövegrész helyébe a ,,személyi adat- és lakcímnyilvántartás szerveit’’ szövegrész, b) 31. §-ának (1) bekezdésében ,,a gyermek testi, értelmi vagy erkölcsi fejlõdését’’ szövegrész helyébe ,,a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlõdését’’ szövegrész, c) 33. §-ának (1) bekezdésében ,,a külön élõ másik szülõ’’ szövegrész helyébe ,,a gyermeket gondozó más személy’’ szövegrész, d) 72. §-ában a ,,Gyvt. 24. §-ának (4) bekezdésében’’ szövegrész helyébe ,,a Gyvt. 24. §-ának (7) bekezdésében’’ szövegrész, e) 99. §-ának (1) bekezdésében a ,,más bentlakásos szociális vagy gyermekintézmény’’ szövegrész helyébe a ,,fogyatékos és pszichiátriai betegek otthonában’’ szövegrész, f) 122. §-ának (1) bekezdésében a ,,negyedévente’’ szó helyébe a ,,félévente’’ szó, g) 141. §-ának (3) bekezdésében ,,a gyámhivatal határozatban’’ szövegrész helyébe ,,a kirendelõ gyámhatóság határozatban’’ szövegrész lép.

98. § Módosuló jogszabály (1) Ezt a rendeletet a hatálybalépése után indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévõ elsõ és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak. (2) Az e rendelet hatálybalépése elõtt elrendelt utógondozást a fiatal felnõtt kérelmére meg lehet szüntetni, kivéve, ha részére a gyámhivatal otthonteremtési támogatást állapított meg, és ennek felhasználásáról az elszámolás még nem történt meg. (3) A Gyvt. 1997. november 1-jei hatálybalépését megelõzõen intézeti elhelyezésben részesülõ gyermekek ellátását a Gyvt.-t módosító 2002. évi IX. törvény 106. §-ának (2) bekezdése szerint a városi gyámhivatalnak 2003. december 31-éig kell felülvizsgálnia. (4) A megyei, fõvárosi gyámhivatal az e rendelet hatálybalépése elõtt már határozatlan idõre kijelölt megyei módszertani gyermekjóléti szolgálatok kijelölését e rendelet hatálybalépését követõ 3 hónapon belül felülvizsgálja a Gyvt. rendelkezései szerint.

100. § (1) Az örökbefogadást elõsegítõ magánszervezetek tevékenységérõl és mûködésük engedélyezésérõl szóló 127/2002. (V. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R .) 11. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, egyben a § kiegészül a következõ (6) bekezdéssel: ,,(5) Az örökbefogadni szándékozó személy a költséget a közhasznú szervezet bankszámlájára köteles befizetni, a befizetésrõl szóló írásbeli értesítést követõ 8 napon belül. (6) Amennyiben az örökbefogadni szándékozó személy a költségeket nem téríti meg, a közhasznú szervezet igényét bírói úton érvényesítheti.’’ (2) Az R. e rendelet 4. számú mellékletével egészül ki. A miniszterelnök helyett: Dr. Kiss Elemér s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter

1190

MAGYAR KÖZLÖNY

2003/14. szám

1. számú melléklet a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelethez [3. számú melléklet a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelethez] ADATLAP a rendszeres gyermekvédelmi támogatás címén igénybe vehetõ elõleg igényléséhez …………… év ………………………… tárgyhónap 1. Megye megnevezése: ..................................................................................................................................................................... 2. Önkormányzat neve: ..................................................................................................................................................................... 3. KSH azonosító kódja: ................................................................................................................................................................... 4. A tárgyhónapban a) rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülõk száma: ebbõl: — kiskorú gyermekek száma: — nagykorúak száma: b) emelt összegû rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülõk száma: ebbõl: — kiskorú gyermekek száma: — nagykorúak száma: 5. A tárgyhónapban kifizetett rendszeres gyermekvédelmi támogatásnak a Gyvt. szerinti feltételekkel megállapított alapösszege: (A pénzben és természetben nyújtott támogatás együttes összegét kell feltüntetni.) 6. A tárgyhavi kifizetés után járó térítés: (a tárgyhavi kifizetések — 5. pont összegének — 90%-a)

…………………… fõ …………………… fõ …………………… fõ …………………… fõ …………………… fõ …………………… fõ …………………… Ft …………………… Ft

7. Az igényelt elõleg összege a) a tárgyhavi térítés összege: b) a tárgyhavi térítés és az elõzõ havi elõleg különbözete (elõjel nélkül): [a január havi igénylés kivételével a 7. a) pont és az elõzõ havi 7. c) pontban szereplõ összegek különbözete abszolút értékben, januárban ezen pontba a 7. a) pontban szereplõ összeget kell beírni] c) az elõleg összege: [a 7. a) és 7. b) pontok összege az alábbi módon: — ha a tárgyhavi térítés nagyobb, mint az elõzõ havi elõleg összege, akkor a 7. a) pont összegéhez hozzá kell adni a 7. b) pont összegét, — ha a tárgyhavi térítés kisebb, mint az elõzõ havi elõleg, akkor a 7. a) pont összegébõl ki kell vonni a 7. b) pont összegét. Január hónapban történõ igényléskor a 7. a) pont összegének kétszeresét kell ebben a pontban szerepeltetni.]

…………………… Ft …………………… Ft

…………………… Ft

8. A tárgyhónapban történõ visszafizetés: (a Gyvt. 133. §-a alapján visszafizetett összeg 90% -a)

…………………… Ft

9. Az igényelt elõleg nettó összege: [az elõleg — 7. c) pont — összegét csökkenteni kell a 8. pont összegével]

…………………… Ft

Dátum: …………… év ……………………………… hó …………… nap P. H. ………………………………… a jegyzõ aláírása

………………………………… a polgármester aláírása

2003/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

1191

2. számú melléklet a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelethez [4. számú melléklet a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelethez] ADATLAP a gyermektartásdíj megelõlegezése címén igénybe vehetõ elõleg igényléséhez …………………… év …………………………… tárgyhónap

1. Megye megnevezése: ..................................................................................................................................................................... 2. Önkormányzat neve: ..................................................................................................................................................................... 3. KSH azonosító kódja: ................................................................................................................................................................... (2 számjegyû megyekód + 5 számjegyû településazonosító) 4. A tárgyhónapban gyermektartásdíj megelõlegezésében részesülõk száma:

…………………… fõ

5. A tárgyhónapban kifizetett gyermektartásdíj megelõlegezésének összege:

…………………… Ft

6. Az igényelt elõleg összege: a) a tárgyhavi kifizetés összege: (az 5. rovat összegével egyezik meg) b) a tárgyhavi kifizetés és az elõzõ havi elõleg különbözete (elõjel nélkül): [a január havi igénylés kivételével a 6. a) pont és az elõzõ havi 6. c) pontban szereplõ összegek különbözete abszolút értékben, januárban ezen pontba a 6. a) pontban szereplõ összeget kell beírni] c) az elõleg összege: [a 6. a) és 6. b) pontok összege az alábbi módon: — ha a tárgyhavi kifizetés nagyobb, mint az elõzõ havi elõleg összege, akkor a 6. a) pont összegéhez hozzá kell adni a 6. b) pont összegét, — ha a tárgyhavi kifizetés kisebb, mint az elõzõ havi elõleg, akkor a 6. a) pont összegébõl ki kell vonni a 6. b) pont összegét. Január hónapban történõ igényléskor a 6. a) pont összegének kétszeresét kell ebben a pontban szerepeltetni.]

…………………… Ft …………………… Ft

7. A tárgyhónapban történõ visszafizetés: a) a Gyvt. 24. §-ának (4) bekezdése alapján: b) a Gyvt. 133. §-a alapján:

…………………… Ft

…………………… Ft

…………………… Ft …………………… Ft

Összesen:

…………………… Ft

8. Az igényelt elõleg nettó összege: [az elõleg — 6. c) pont — összegét csökkenteni kell a 7. rovat összegével]

…………………… Ft

Dátum: …………… év ……………………………… hó …………… nap

P. H. ………………………………………………… városi gyámhivatal székhelye szerinti jegyzõ aláírása

………………………………… a polgármester aláírása

1192

MAGYAR KÖZLÖNY

2003/14. szám

3. számú melléklet a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelethez [5. számú melléklet a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelethez] ADATLAP az otthonteremtési támogatás összegének kifizetéséhez …………… év ………………………… tárgyhónap 1. Megye megnevezése: ................................................................................................................................................................... 2. Önkormányzat neve: ................................................................................................................................................................... 3. KSH azonosító kódja: ................................................................................................................................................................. 4. A tárgyhónapban otthonteremtési támogatásban részesülõk száma: ................................................................................. 5. A tárgyhónapban kifizetendõ otthonteremtési támogatás összege: .................................................................................... 6. A tárgyhónapban történõ visszafizetés: ................................................................................................................................... (a Gyvt. 133. §-a alapján visszafizetett összeg) 7. A kifizetés igényelt összege: ....................................................................................................................................................... (az 5. rovat összegét csökkenteni kell a 6. rovat összegével) Dátum: …………… év ……………………………… hó …………… nap P. H. ………………………………………………… városi gyámhivatal székhelye szerinti jegyzõ aláírása

………………………………… a polgármester aláírása

4. számú melléklet a 14/2003. (II. 12.) Korm. rendelethez [Melléklet a 127/2002. (V. 21.) Korm. rendelethez] Képesítési elõírások a szolgáltatásért felelõs szakmai vezetõ és a szolgáltatást végzõ személy vonatkozásában I. A szolgáltatásért felelõs szakmai vezetõ képesítése

— — — — — — —

felsõfokú szociális vagy pedagógiai végzettség, jogász, szociológus, pszichológus, orvos, védõnõ, teológus

II. Szolgáltatás

Képesítés

Családgondozás keretében végzett — felsõfokú szociális szakképzettség, tanácsadást és segítségnyújtást végzõ — felsõfokú pedagógiai szakképzettség, személy képesítése — jogász, — pszichológus, — védõnõ, — szakirányú továbbképzésben mentálhigiéniai szakon szerzett felsõfokú szakképzettség Az örökbefogadásra felkészítést vég— felsõfokú szociális szakképzettség, zõ személy képesítése — felsõfokú pedagógiai szakképzettség, — jogász, — pszichológus, — védõnõ, — szakirányú továbbképzésben mentálhigiéniai szakon szerzett felsõfokú szakképzettség, — pszichiáter

2003/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A Kormány tagjainak rendeletei Az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter 4/2003. (II. 12.) ESZCSM rendelete a közgyógyellátásra jogosultak részére térítésmentesen rendelhetõ gyógyszerekrõl szóló 10/1995. (II. 24.) NM rendelet módosításáról A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el:

1193 1. §

A közgyógyellátásra jogosultak részére térítésmentesen rendelhetõ gyógyszerekrõl szóló 10/1995. (II. 24.) NM rendelet melléklete helyébe e rendelet melléklete lép.

2. §

Ez a rendelet 2003. február 15. napján lép hatályba.

Dr. Csehák Judit s. k., egészségügyi, szociális és családügyi miniszter

Melléklet a 4/2003. (II. 12.) ESZCSM rendelethez 1. Törzskönyvezett gyógyszerkészítmények Név

A.T. 10 oldat Aceomel 12,5 mg tabl. Aceomel 25 mg tabl. Aceomel 50 mg tabl. Aceomel 50 mg tabl. Acepramin granulátum Acepril 10 mg tabletta Acepril 2,5 mg tabletta Acepril 20 mg tabletta Acepril 5 mg tabletta Aciclovir AL 200 tabletta Aciclovir AL 200 tabletta Aciclovir AL 400 tabletta Aciclovir AL 400 tabletta Aciclovir AL 800 tabletta Aciphen kenõcs Adebit tabl. Adimet 850 mg filmtabletta Aknemycin oldat Aktiferrin cseppek Aktiferrin szirup Aktil 375 mg filmtabl. Aktil 625 mg filmtabl. Aktil forte szuszpenzió Aktil szuszpenzió Aldecin aeroszol

Kiszerelés

15 ml 100× 100× 100× 30× 240 g 28× 28× 28× 28× 50× 25× 50× 25× 40× 20 g 40× 120× 50 ml 30 ml 100 ml 21× 21× 100 ml 100 ml 1× 200 adag

1194

MAGYAR KÖZLÖNY Név

Algopyrin 1 g/2 ml injekció Algopyrin 500 mg tabletta Algopyrin inj. Algopyrin tabl. Alkcema kenõcs Almagel szuszpenzió Alpicort oldat Alprox 0,25 mg tabl. Alprox 0,5 mg tabl. Alusulin tabletta Ambrobene 30 mg tabl. Ambrobene 7,5 mg/ml oldat Ambrobene 75 mg retard kapszula Ambroxol-Q 15 mg/5 ml szirup Ambroxol-Q 30 mg tabletta Amilorid comp. Pharmavit tabl. Amilozid-B tabl. Amilozid-B tabl. Aminophyllinum-retard tabl. Amiokordin 200 mg tabletta Amoclan Hexal forte por szuszpenzióhoz Amoxicillin-B 1000 mg tabletta Amoxicillin-B 250 mg kapszula Amoxicillin-B 250 mg kapszula Amoxicillin-B 4 g/80 ml por sziruphoz Amoxicillin-B 750 mg tabletta Andaxin tabl. Angiopurin 400 mg filmtabl. Angiopurin 400 mg filmtabl. Antaethyl 500 mg tabl. Apo-Famotidin 20 mg filmtabl. Apo-Famotidin 20 mg filmtabl. Apo-Famotidin 40 mg filmtabl. Apo-Famotidin 40 mg filmtabl. Apo-Fluoxetin 20 mg kapszula Apo-Fluoxetin 20 mg kapszula Apranax 550 mg filmtabl. Aqua destillata pro inj. Aqua destillata pro inj. Arthrofluor kenõcs Arutimol 0,25% szemcsepp Arutimol 0,5% szemcsepp Atenobene 100 mg filmtabl. Atenobene 50 mg filmtabl. Atenolol AL 100 mg tabletta Atenolol AL 100 mg tabletta Atenolol AL 100 mg tabletta Atenolol AL 50 mg tabletta Atenolol AL 50 mg tabletta

2003/14. szám Kiszerelés

5× 2 ml 10× 5× 2 ml 10× 25 g 200 ml 1× 100 ml 100× (1) 100× (1) 60× 20× 100 ml 20× 100 ml 20× 30× 20× 30× 20× 60× 100 ml 10× 10× 20× 40 g 10× 20× 50× 100× 20× 100× (mûa. tartályban) 30× (bliszterben) 30× (bliszterben) 100× (mûa. tartályban) 20× (1) 30× (1) 30× 10× 5 ml 10× 10 ml 50 g 1× 5 ml 1× 5 ml 50× 50× 50× 100× 30× 50× 100×

2003/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY Név

Atenolol comp. mite Pharmavit filmtabl. Atenolol comp. Pharmavit filmtabl. Atenolol-AL 100 filmtabl. Atenolol-AL 100 filmtabl. Atenolol-AL 100 filmtabl. Atenolol-AL 50 filmtabl. Atenolol-AL 50 filmtabl. Atenolol-B 100 mg tabl. Atenolol-B 50 mg tabl. Augmentin 156 mg/5 ml por sziruphoz Augmentin 312 mg/5 ml por sziruphoz Augmentin 375 mg filmtabletta Augmentin 625 mg filmtabletta Azepal tabl. BEN-U-RON 500 mg tabl. BEN-U-RON szirup Benfogamma drazsé Benfogamma drazsé Béres B1-vitamin 10 mg tabletta Béres B6-vitamin tabletta Béres C-vitamin 500 mg filmtabletta Berodual aeroszol Betadine hüvelykúp Betadine kenõcs Betaloc 50 mg tabl. Betaserc 16 mg tabl. Betaserc 8 mg tabl. Betoptic szemcsepp Bilagit drg. Blocalcin 60 tabletta Blocalcin 90 retard tabletta Blokium diu tabletta Bricanyl Turbuhaler 0,5 mg/adag belégzõpor Brulamycin szemcsepp Budesonid-GW forte inhalációs aerosol Budesonid-GW mite inhalációs aerosol C-vitamin 500 mg rágótabletta Calciphedrin tabl. Calcium Pharmavit 500 mg pezsgõtabl. Candibene 100 mg hüvelytabl. Candibene 200 mg hüvelytabl. Canesten hüvelytabletta Captogamma 12,5 mg tabletta Captogamma 25 mg tabletta Captogamma 50 mg tabletta Captogamma 50 mg tabletta Captogamma 50 mg tabletta Captopril Chinoin 12,5 mg tabletta Captopril Chinoin 25 mg tabletta Captopril Pharmavit 50 mg tabl.

1195 Kiszerelés

30× 20× 30× 50× 100× 100× 50× 100× 100× 1× 100 ml 1× 100 ml 21× 21× 50× 20× 100 ml 100× 50× 20× 20× 60× 21 g 14× 20 g 100× 60× 100× 5 ml 30× 50× 30× 20× 1× (200 adag) 5 ml 200 adag 200 adag 60× 20× 20× 6× 3× 6× 100× 50× 50× 100× 30× 30× 30× 30×

1196

MAGYAR KÖZLÖNY Név

Carbidopa-Levodopa-B 25 mg/250 mg tabl. Carbo activatus 125 mg tabl. Carbo medicinalis ,,Chepharin’’ kapszula Cardilopin 10 mg tabletta Cardilopin 5 mg tabletta Cavinton tabl. Celestone 0,5 mg tabletta Cerucal tabletta Cetirizin-ratiopharm 10 mg filmtabletta Cetirizin-ratiopharm 10 mg filmtabletta Chinidin retard 0,3 g tabl. Chinidinum sulfuricum 0,2 g tabl. Chinofungin spray Chinopamil R 120 kapszula Chinopamil R 180 kapszula Chinopamil R 240 kapszula Chinotal drazsé Chlordiazepoxid L.F.M. 5 mg tabl. Cholagol oldat Choriogonin 1500 NE inj. Ciklovir 200 mg tabl. Ciklovir 400 mg tabl. Claritine 1 mg/1 ml szirup Claritine tabl. Clavumox 375 mg filmtabletta Clostilbegyt tabl. Clotrimazol AL 100 hüvelytabletta Clotrimazol AL 200 hüvelytabletta Co-Renitec tabl. Colchicum dispert drg. Colpo-Cleaner Jód pezsgõtabl. hüvelyöblítõ oldat készítéséhez Conpres 10 mg tabletta Conpres 20 mg tabletta Cordaflex 20 mg retard filmtabletta Cordaflex filmtabletta Cordarone 200 mg tabl. Corinfar 10 retard filmtabletta Corinfar drg. Cotrimel forte tabl. Coverex 4 mg tabletta Cromolyn 20 mg kapszula Crupodex sebhintõpor Crupodex sebtampon Crupodex sebtampon Curam 156,25 mg/5 ml por szuszpenzióhoz Curam 312,5 mg/5 ml por szuszpenzióhoz Curam 375 mg filmtabletta Curam 625 mg filmtabletta Cusimolol 0,25% szemcsepp

2003/14. szám Kiszerelés

100× 40× 50× 30× 30× 50× 30× 50× 50× 20× 25× 30× 100 g 30× 30× 30× 100× 20× 10 ml 5 poramp. + 5× 2 ml 20× 30× 120 ml 20× 21× 10× 6× 3× 28× 20× 10× 28× 28× 60× 100× 60× 100× (üveg) 100× 100× 30× 2× 50 60 g 10× 1 g 100× 1 g 1× 1× 21× 21× 5 ml

2003/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY Név

Cusimolol 0,5% szemcsepp Dalacin C 300 mg kapszula Delagil tabl. Demalgon tabl. Dentocar forte tabl. Dentocar tabl. Depo-Medrol 40 mg/ml inj. Depressan tabl. Diaphyllin végbélkúp Diaphyllin venosum 4,8% inj. Diazepam Desitin 10 mg rektális oldat Diazepam Desitin 5 mg rektális oldat Diclac 5% gél Diclac 75 ID retard tabletta Diclofenac 100 Stada retard filmtabl. Diclofenac 100 Stada retard filmtabl. Diclofenac 100 Stada retard filmtabl. Diclofenac 100 Stada végbélkúp Diclofenac 50 Stada filmtabl. Diclofenac AL 25 filmtabletta Diclofenac AL 25 filmtabletta Diclofenac Pharmavit 1% gél Diclofenac Pharmavit 100 mg retard filmtabl. Diclofenac-B 100 mg végbélkúp Diclofenac-B 25 mg bélben oldódó filmtabl. Diclofenac-B 50 mg bélben oldódó filmtabl. Diclofenac-Chinoin SR 75 mg retard filmtabl. Diclofenac-PP szemcsepp 5 mg/5 ml Diclofenac-ratiopharm 1% gél Diclofenac-ratiopharm 1% gél Diclofenac-ratiopharm 100 mg retard kapszula Diclofenac-ratiopharm 25 mg filmtabl. Diclofenac-ratiopharm 25 mg filmtabl. Diclofenac-ratiopharm 50 mg filmtabl. Diclomel SR 100 retard tabl. Dicynone tabl. Digifungin hintõpor Digimerck minor 0,07 tabl. Digoxin 0,25 mg tabl. Dilrene 300 mg retard kapszula Dipankrin drazsé Diprophos inj. Diprosalic kenõcs Diprosalic oldat Ditropan tabl. Donalgin kapszula Doxilek 500 mg kapszula Doxium 500 mg kapszula Doxium 500 mg kapszula

1197 Kiszerelés

5 ml 16× 30× 10× 50× 100× 1× 1 ml 50× 10× 5× 5 ml 5 tubus 5 tubus 100 g 50× 50× 20× 100× 10× 20× 50× 100× 40 g 30× 10× 30× 30× 28× 1× 5 ml 100 g 40 g 20× 100× 50× 50× 30× 20× 50 g 50× 50× 28× 100× 5× 1 ml 30 g 30 ml 30× 30× 30× 30× 60×

1198

MAGYAR KÖZLÖNY Név

Doxium tabl. Doxium tabl. Doxycyclin 100 Stada filmtabl. Doxycyclin AL 100 kapszula Doxypharm—100 filmtabl. Doxypharm—100 filmtabl. Duellin 10 mg/100 mg tabl. Duellin 25 mg/100 mg tabl. Duellin 25 mg/250 mg tabl. Duphalac szirup Duphalac szirup Duphalac szirup 200 ml Duphalac szirup 500 ml Ebrimycin gél Ednyt 10 mg tabl. Ednyt 2,5 mg tabl. Ednyt 20 mg tabl. Ednyt 5 mg tabl. Egifilin 300 mg retard kapszula Egifilin 50 mg retard kapszula Enalapril-ratiopharm 10 mg tabletta Enalapril-ratiopharm 20 mg tabletta Enalapril-ratiopharm 5 mg tabletta Enap 10 tabl. Enap 2,5 tabl. Enap 20 tabl. Enap 5 tabl. Enapril 10 mg tabletta Enapril 20 mg tabletta Enapril 5 mg tabletta Enhancin 156 mg szuszpenzió Enhancin 312 mg szuszpenzió Enhancin 375 mg filmtabletta Enhancin 625 mg filmtabletta Ergam cseppek Erigon szirup Erolin szirup Erolin tabletta Erolin tabletta Eryc 250 mg kapszula Estrimax filmtabletta Estrimax filmtabletta Estrofem 2 mg filmtabletta Estrofem 4 mg filmtabletta Estulic 1 mg tabl. Euthyrox 150 tabl. Fefluzin kapszula Fefluzin kapszula Fenistil 24 kapszula

2003/14. szám Kiszerelés

100× 60× 20× 20× 16× 200× 50× 50× 50× 500 ml 200 ml 1× 200 ml 1× 500 ml 10 g 30× 30× 30× 30× 20× 20× 30× 30× 30× 20× 20× 20× 20× 30× 30× 30× 100 ml 100 ml 21× 21× 10 ml 200 g 1× 120 ml 30× 10× 24× 3× 28 28× 28× 28× 20× 50× 14× (1) 28× (1) 20×

2003/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY Név

Fenistil 24 kapszula Fenistil cseppek Ferro-Gradumet filmtabl. Ferrograd folic filmtabl. Finlepsin tabl. Flector EP 100 g gél Flector EP 60 g gél Flonidan 10 mg tabletta Flonidan 5 mg/5 ml szuszpenzió Floxet 20 mg kapszula Flucinar kenõcs Flucinar N kenõcs Frontin 0,25 mg tabl. Frontin 0,5 mg tabl. Ftorocort kenõcs Furon 20 mg inj. Furon 40 mg tabl. Furon 40 mg tabl. Garasone szem- és fülcsepp Garasone szemkenõcs Germicid-C végbélkúp gyermekeknek Gerovit kapszula Gilemal micro 3,5 mg tabl. Gilemal tabl. Glicerines 2 g végbélkúp Glicerines 3 g végbélkúp Glucobene 1,75 mg tabl. Glucobene 3,5 mg tabl. Glycosept oldat Gyneiod hüvelytabl. Hemorid kenõcs Herpesin 200 mg tabletta Herpesin 400 mg tabletta Hevizos kenõcs Histac 150 mg filmtabl. Histac 300 mg filmtabl. Hotemin 10 mg kapszula Hotemin 10 mg végbélkúp Hotemin 20 mg kapszula Hotemin 20 mg végbélkúp Huma-Alprazol 0,25 mg tabl. Huma-Alprazol 0,5 mg tabl. Huma-ASA 650 mg bélben oldódó filmtabl. Huma-ASA 650 mg filmtabl. Huma-Captoril 100 mg tabl. Huma-Captoril 12,5 mg tabl. Huma-Captoril 12,5 mg tabl. Huma-Captoril 25 mg tabl. Huma-Captoril 25 mg tabl.

1199 Kiszerelés

10× 20 ml 30× 30× 50× 100 g 60 g 20× 1× 120 ml 28× (1) 15 g 15 g 100× (1) 100× (1) 15 g 5× 2 ml 20× 50× 1× 5 ml 1× 5 g 6× 20× 60× 30× 10× 10× 120× 120× 30 ml 14× 20 g 25× 25× 3g 60× 30× 20× 10× 20× 10× 100× (1) 100× (1) 20× 20× 20× 100× 30× 100× 30×

1200

MAGYAR KÖZLÖNY Név

Huma-Captoril 50 mg tabl. Huma-Difenac SR 75 mg retard filmtabl. Huma-Doxylin 100 mg kapszula Huma-Fluoxetin 20 mg kapszula Huma-Levobunolol 0,5% szemcsepp Huma-Naprox 250 mg tabl. Huma-Oxybutynin 5 mg tabletta Huma-Oxybutynin 5 mg tabletta Huma-Pindol 10 mg tabl. Huma-Pindol 5 mg tabl. Huma-Pirocam 10 mg kapszula Huma-Pirocam 20 mg kapszula Huma-Prazin 1 mg tabl. Huma-Prazin 2 mg tabl. Huma-Prazin 5 mg tabl. Huma-Pronol 40 mg tabl. Huma-Purol 100 mg tabl. Huma-Salmol tabl. Huma-Semide 40 mg tabl. Huma-Semide 80 mg tabl. Huma-Spiroton 100 mg tabletta Huma-Thalidone 100 mg tabl. Huma-Thalidone 50 mg tabl. Huma-Timolol 0,25% szemcsepp Huma-Timolol 0,5% szemcsepp Huma-Trimel 400 mg/80 mg tabl. Huma-Trimel 800 mg/160 mg tabl. Huma-Trimel szuszpenzió Huma-Zolamide 250 mg tabl. Humacarpin 1% szemcsepp Humacarpin 2% szemcsepp Humalac A mûkönny Humalac B mûkönny Humalac C mûkönny Humamoxin 125 mg/5 ml por szuszpenzióhoz Hydrocortison 2,5% kenõcs Hygroton 25 mg tabletta Hygroton 50 mg tabletta Hypothiazid 25 mg tabletta Hypothiazid 100 mg tabletta Indometacinum 25 mg kapszula Indometacinum 50 mg végbélkúp Indometacinum 100 mg végbélkúp Innogem 600 mg filmtabletta Invoril 10 mg tabletta Invoril 2,5 mg tabletta Invoril 20 mg tabletta Invoril 5 mg tabletta ISDN-AL 20 retard kapszula

2003/14. szám Kiszerelés

100× 20× 100× 28× (1) 1× 5 ml 30× 90× 30× 30× 30× 20× 20× 100× 100× 100× 50× 50× 30× 20× 20× 20× 30× 30× 1× 5 ml 1× 5 ml 20× 20× 1× 100 ml 20× 10 ml 10 ml 10 ml 10 ml 10 ml 100 ml-hez 20 g 30× 30× 20× 20× 30× 10× 5× 60× 28× 28× 28× 28× 50×

2003/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY Név

ISMN-AL 20 tabl. ISMN-AL 20 tabl. ISMN-AL 40 tabl. ISMN-AL 40 tabl. Isopto-Cetapred szuszpenziós szemcsepp Isospan SR 40 mg kapszula Isospan SR 60 mg kapszula Istopirin tabl. Jumex 10 mg tabl. Jumex 5 mg tabl. Kalium durules 1 g tabl. Kalium-R tabletta Kefalgin drg. Kemadrin 5 mg tabletta Kenalog 40 mg inj. Ketotifen L.F.M. 1 mg tabl. Klimicin 300 mg kapszula Klion tabl. Klion-D 100 hüvelytabl. Klismacort 100 mg rektális kapszula Konakion 10 mg rágódrazsé Konakion MM inj. Konakion MM paediatric 2 mg inj. L-Thyroxin 100 Henning tabletta L-Thyroxin 50 Henning tabletta Laevolac-laktulóz 134 g szirup Laevolac-laktulóz 1340 g szirup Laevolac-laktulóz 670 g szirup Laevovit D3 cseppek Lamisil 250 mg tabletta Lecrolyn 20 mg/ml szemcsepp Legalon 140 kapszula Letrox 100 tabl. Letrox 50 tabletta Lipanor kapszula Lipanthyl kapszula Lisinopril-ratiopharm 10 mg tabletta Lisinopril-ratiopharm 20 mg tabletta Lisopress 10 mg tabl. Lisopress 20 mg tabl. Lorinden A kenõcs Madopar 125 mg oldható tabl. Madopar 250 mg tabl. Madopar HBS kapszula Magnesium Pharmavit 250 mg pezsgõtabl. Makrofer pezsgõtabl. Maltofer cseppek Maltofer Fol rágótabl. Maripen extra tabl.

1201 Kiszerelés

60× 100× 60× 100× 5 ml 30× 30× 10× 30× 50× 30× 30× 12× 100× 5× 1 ml 30× 16× 20× 10× 5× 100× 5× 1 ml 5× 0,2 ml 100× 100× 100 ml 1000 ml 500 ml 15 ml 14× 1× 10 ml 60× 100× 100× 30× 50× 30× 30× 28× 28× 15 g 100× 100× 100× 20× 20× 30 ml 30× 10×

1202

MAGYAR KÖZLÖNY Név

Maripen tabl. Medazepam L.F.M. 10 mg tabl. Medazepam-Q 10 mg tabl. Medrol 32 mg tabletta Medrol 4 mg tabletta Medrol 4 mg tabletta Melleril 100 mg filmtabletta Melleril 200 mg retard tabletta Melleril 25 mg filmtabletta Merckformin 850 mg filmtabletta Meristin végbélkúp Meromycin 25 ml oldat Meromycin 500 mg filmtabl. Metfogamma 850 filmtabletta Metfogamma 850 filmtabletta Metoprolol-B 50 mg tabl. Metoprolol-ratiopharm 50 mg tabl. Metoprolol-ratiopharm 50 mg tabl. Metothyrin tabl. Metrivin 850 mg filmtabletta Metypred 16 mg tabl. Metypred 4 mg tabl. Mexalen 500 mg tabl. Microser tabletta Milurit 100 mg tabl. Milurit 300 mg tabl. Minilip 600 mg filmtabl. Minipress 1 mg retard kapszula Minipress 1 mg tabletta Minipress 2 mg retard kapszula Minipress 2 mg tabletta Minipress 4 mg retard kapszula Minipress 6 mg retard kapszula Mono Mack Depot 100 mg retard tabl. Monopril 20 mg tabl. Motidin 20 mg filmtabletta Motidin 40 mg filmtabletta Motilium filmtabl. Multivitamin 50 éven felülieknek filmtabl. Multivitamin 6 Bioextra kapszula Multivitamin 6 Bioextra kapszula Mydeton 150 mg filmtabl. Myoflexin tabl. Napmel 250 mg tabl. Naprosyn 500 mg végbélkúp Naproxen Natrium-B 550 mg filmtabl. Naproxen-B 250 mg tabl. Naproxen-B 500 mg tabl. Natrium chloratum 0,9% inj.

2003/14. szám Kiszerelés

100× 50× 50× 20× 100× 30× 100× 10× 20× 100× 5× 1× 20× 120× 30× 56× 100× 50× 25× 120× 100× 100× 20× 50× 50× 30× 60× 30× 100× 30× 100× 30× 30× 28× 28× 28× 14× 30× 60× 50× 20× 30× 20× 100× 10× 30× 30× 30× 100× 10 ml

2003/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY Név

Natrium chloratum 0,9% inj. Nifedipin Pharmavit 20 mg retard filmtabl. Nilacid tabl. Nitrolingual aeroszol Nitrolingual retard kapszula Nitromint 0,5 mg tabl. Nitromint 2,6 mg retard tabl. Nitromint 6,5 mg retard tabletta Nitromint aeroszol Nizoral 2% krém Nizoral tabl. No-Spa 40 mg inj. No-Spa 40 mg tabl. Noditran végbélkúp Nolicin tabl. Norcolut tabl. Norfloxacin-ratiopharm 400 mg filmtabletta Norfloxacin-ratiopharm 400 mg filmtabletta Normodipine 10 mg tabletta Normodipine 5 mg tabletta Novascabin emulzió Novorin 0,05% orrcsepp Novorin 0,1% orrcsepp Oftan Timolol 2,5 mg/ml szemcsepp Oftan Timolol 5 mg/ml szemcsepp Olicard 40 mg retard kapszula Olicard 40 mg retard kapszula Olicard 60 mg retard kapszula Olicard 60 mg retard kapszula Orungal 100 mg kapszula Ospamox 1000 mg filmtabletta Ospamox 125 mg/5 ml granulátum szuszpenzióhoz Ospamox 250 mg/5 ml granulátum szuszpenzióhoz Ospamox 750 mg filmtabletta Ospen 1000 filmtabl. Ospen 1500 filmtabl. Ospen 500 filmtabl. Otosporin fülcsepp Ovestin 1 mg tabl. Panalgorin tabletta Panalgorin tabletta Panangin filmtabletta Pankreoflat drg. Pankreoflat drg. Papaverinum hydrochloricum 0,04 g tabletta Papaverinum hydrochloricum injekció Parlazin 10 mg/ml cseppek Parlazin 10 mg filmtabletta Parlazin 10 mg filmtabletta

1203 Kiszerelés

10× 10 ml 50× 50× 1 tartály (250 adag) 14,2 g 60× 50× 60× 60× 10 g 15 g 10× 5× 2 ml 20× 10× 20× 20× 20× 50× 30× 30× 70 g 10 ml 10 ml 1× 5 ml 1× 5 ml 50× 30× 30× 50× 28× 16× 60 ml-hez 60 ml-hez 16× 12× 12× 12× 10 ml 30× 20× 10× 50× 20× 50× 20× 10× 1 ml 1× 20 ml 10× 30×

1204

MAGYAR KÖZLÖNY Név

Paxirasol oldat Paxirasol tabletta Pentoxifyllin Pharmavit 600 mg retard tabl. Pentoxifyllin-B 400 mg retard tabl. Peptigal 20 mg filmtabletta Peptigal 40 mg filmtabletta Petnidan kapszula Pimafucin krém Pimafucort kenõcs Pimafucort krém Pirorheum 20 mg tabletta Piroxicam AL 10 tabletta Piroxicam AL 10 tabletta Piroxicam AL 20 tabletta Piroxicam AL 20 tabletta Piroxicam-B 10 mg kapszula Piroxicam-B 20 mg kapszula Polcortolone tabl. Polybe injekció Polyvitaplex 8 filmtabletta Portal 20 mg kapszula Prednisolon 5 mg tabl. Prednisolon 5 mg tabl. Primulex 5 mg tabletta Propafenon Pharmavit 150 mg filmtabl. Propafenon Pharmavit 300 mg filmtabl. Propra 40 filmtabl. Propycil 50 tabl. Provera 10 mg tabl. Provera 5 mg tabl. Pulmicort 200 mikrog/adag adapteres inhalációs aeroszol Pulmicort 50 mikrog/adag adapteres inhalációs aeroszol Pyassan kapszula Quamatel 20 mg filmtabletta Quamatel 40 mg filmtabletta Ranitic 150 filmtabletta Ranitic 300 filmtabletta Ranitidin-B 150 mg tabl. Ranitidin-B 300 mg tabl. Ranitidin-Chinoin 300 mg filmtabl. Rectodelt 30 mg végbélkúp Resonium A por Retafyllin 300 mg retard tabl. Ritalmex 200 kapszula Rivotril 2 mg tabletta Rivotril 2 mg tabletta Salazopyrin 0,5 g végbélkúp Salazopyrin EN 0,5 g tabl. Salbutamol szirup

2003/14. szám Kiszerelés

60 ml 20× 30× 100× 28× 14× 100× 30 g 15 g 15 g 20× 50× 20× 50× 20× 20× 20× 30× 5× 2 ml 20× 28× (1) 100× 20× 60× 30× 30× 50× 100× 30× 30× 100 adag 200 adag 24× 28× 14× 60× 30× 60× 30× 30× 6× 1× 454 g 100× 100× 30× 100× 10× 100× 100 ml

2003/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY Név

Sandomigran drg. Scutamil-C tabl. Sedotussin 8 mg végbélkúp csecsemõknek Selegiline Merck 10 mg tabletta Selegiline Merck 5 mg tabletta Selegiline Merck 5 mg tabletta Selegiline Merck 5 mg tabletta Septosyl szemkenõcs Servipep 20 mg filmtabletta Servipep 40 mg filmtabletta Servispor 1000 mg filmtabletta Servispor 500 mg filmtabletta Servispor 500 mg kapszula Sevenal 0,1 g tabl. Silegon 70 mg drazsé Sinecod 50 mg depot tabl. Sinecod cseppek Sinecod szirup Sorbifer durules filmtabl. Sorbimon 20 mg tabl. Sorbimon 20 mg tabl. Sorbimon 40 mg tabl. Sorbimon 40 mg tabl. Spiron 100 mg tabl. Spiron 100 mg tabl. Spiron 50 mg tabl. Spiron 50 mg tabl. Spiron 50 mg tabl. Spiropent 0,005 mg/5 ml oldat Spiropent 0,02 mg tabl. Spitomin 10 mg tabl. Spitomin 5 mg tabl. Stadaglicin szemcsepp Stazepine tabletta Stesolid 10 mg rektális oldat Stesolid 5 mg rektális oldat Sulfaguanidin tabl. Sumetrolim szirup Sumetrolim tabl. Supplin 250 mg filmtabletta Suxinutin szirup Sympathomim cseppek Synalar kenõcs Synalar krém Synalar N kenõcs Synalar N krém Syncumar 2 mg tabletta Syncumar mite tabl. Tachystin olajos oldat

1205 Kiszerelés

30× 20× 12× 30× 100× 60× 30× 5g 30× 30× 12× 12× 12× 10× 100× 10× 20 ml 200 ml 50× 50× 100× 50× 100× 50× 100× 20× 100× 50× 100 ml 100× 60× (1) 60× (1) 10 ml 50× 4 tubus 4 tubus 30× 100 ml 20× 20× 200 ml 10 ml 30 g 30 g 30 g 30 g 50× 30× 20 ml

1206

MAGYAR KÖZLÖNY Név

Taleum 1 mg inhalációs aeroszol Taleum 5 mg inhalációs aeroszol Taleum szemcsepp Tardyferon Fol retard drg. Telviran 200 mg tabletta Telviran 3% szemkenõcs Telviran 400 mg tabletta Telviran 5% krém Telviran 800 mg tabletta Tensiomin 100 mg tabletta Tensiomin 12,5 mg tabletta Tensiomin 25 mg tabletta Tensiomin 50 mg tabletta Terbisil 250 mg tabletta Terbutalin AL retard kapszula Terbutalin AL retard kapszula Tetran kenõcs Tetran szemkenõcs Theophtard 150 mg retard tabl. Theophtard 300 mg retard tabl. Tiapridal 100 mg tabl. Tiapridal 100 mg tabl. Timoptic 0,25% szemcsepp Timoptic 0,5% szemcsepp Tinidazole tabletta Tisercin 25 mg filmtabletta Tobrex szemcsepp Tremaril 5 mg tabl. Triaklim filmtabletta Triaklim filmtabletta Triamteren Pharmavit 50 mg tabl. Triherpine szemcsepp Triherpine szemkenõcs Trisequens N filmtabletta Trisequens N forte filmtabletta Troparinum combinatum tabl. Ulcosin 150 mg filmtabletta Ultracortenol 0,5% szemcsepp Ultracortenol 0,5% szemkenõcs Umaren 150 mg filmtabletta Umaren 300 mg filmtabletta Uregyt tabl. Uroxal tabl. Valeriana composita drg. Vegacillin extra tabl. Venoruton forte 500 mg tabletta Venter tabletta Ventolin Evohaler inhalációs aeroszol Ventolin inhalációs aeroszol

2003/14. szám Kiszerelés

17,3 g 19 g 10 ml 100× 25× 1× 4,5 g 35× 2g 35× 90× 90× 90× 90× 28× 100× 50× 10 g 5g 50× 40× 50× 20× 5 ml 5 ml 4× 50× 1× 5 ml 100× 3× 28 28× 30× 5 ml 2,5 g 28× 28× 20× 30× 5 ml 5g 60× 30× 20× 60× 50× 10× 30× 50× 200 adag 200 adag/palack

2003/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY Név

Veral gél Verapamil 40 mg drg. Verapamil 80 mg drg. Verapamil AL 240 retard tabletta Verapamil AL 240 retard tabletta Verapamil AL 40 filmtabletta Verapamil AL 80 filmtabletta Verogalid ER 240 mg retard tabletta Verospiron 50 mg kapszula Vigantol olaj Vinpocetin-Covex 5 mg tabl. Viregyt-K kapszula Virolex 3% szemkenõcs Visken tabl. Vistagan liquifilm 0,5% szemcsepp Vistagan liquifilm 0,5% szemcsepp Vitamin A Bioextra 25 000 NE kapszula Vitamin A Bioextra 25 000 NE kapszula Vitamin A Bioextra 50 000 NE kapszula Vitamin A Bioextra 50 000 NE kapszula Vitamin B komplex Bioextra kapszula Vitamin B komplex Bioextra kapszula Vitamin B1 10 mg tabl. Vitamin B1 50 mg inj. Vitamin B6 20 mg tabl. Vitamin D3 3000 NE (Bioextra) kapszula Vitamin D3 3000 NE (Bioextra) kapszula Vitamin D3 Fresenius tabl. Vitamin D3 Fresenius tabl. Vitamin E Bioextra 200 mg kapszula Vitamin E Bioextra 400 mg kapszula Voltaren Ophta szemcsepp Xanomel 300 mg filmtabl. Zaditen 1 mg tabl. Zaditen szirup Zyrtec cseppek Zyrtec filmtabl. Zyrtec filmtabl.

1207 Kiszerelés

55 g 50× 50× 50× 100× 100× 100× 30× 30× 10 ml 50× 30× 4,5 g 30× 3× 5 ml 1× 5 ml 20× 100× 20× 100× 20× 100× 20× 5× 1 ml 20× 20× 100× 30× 90× 100× 60× 1× 5 ml 100× 30× 100 ml 20 ml 30× 20×

2. Tápszerek Név

Kiszerelés

Mildibé 1

1050 g

Mildibé 1

350 g

Mildibé 2

350 g

Morinaga BF

400 g

1208

MAGYAR KÖZLÖNY

2003/14. szám

3. Immunológiai készítmények Név

Kiszerelés

Broncho-Vaxom gyermek kapszula

30×

4. A Szabványos Vényminták VI. kiadásában (FoNo VI.) hivatalos készítmények. 5. A VII. Magyar Gyógyszerkönyv alapján engedélyezett anyagok felhasználásával rendelt magisztrális gyógyszerek. (1) Pszichiáter vagy neurológus szakorvos javaslatára a készítmény alkalmazási elõiratában szereplõ indikációban.

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 13/2003. (II. 12.) FVM rendelete a marhahús és marhahús-készítmények kötelezõ címkézésérõl Az állategészségügyrõl szóló 1995. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Áeü.) 45. §-a 11. pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el: 1. § E rendelet szabályozza a marhahús és marhahús-készítmények egyedi, címkézéssel történõ jelölését és nyilvántartásba vételét. 2. § 1. Vágómarha: a vágásra vagy egyéb felhasználásra (tenyésztésre, tejtermelésre) tartott, de kizárólag vágás céljából értékesített szarvasmarha (fajtától és nemtõl függetlenül). 2. Marhahús: a vágás során kitermelt zsigerek nélküli olyan csontos fél test, amely tartalmazza a benne lévõ inakkal és hártyákkal, valamint zsiradékkal együtt a teljes izomzatot, friss állapotban, fagyasztott vagy hûtött formában. 3. Vágás: a vágómarha leölése, a bõr és belsõségek eltávolítása, valamint bontása során nyert fél testek elsõdleges darabolása (negyed test). 4. Darabolás: a levágott marhatestek elsõdleges darabolását (negyed test) követõ további bontási és darabolási tevékenység, beleértve az ipari és kereskedelmi célú testtáji bontást is. 5. Darált hús: olyan marhahús, amelyet apró darabokra vagdaltak vagy spirálcsavaros húsdarálón ledaráltak. 6. Marhahús-készítmény: olyan marhahúsból készült termék, amelyet marhahúsból vagy marhahús felhasználá-

sával állítottak elõ, és amelyet olyan kezelés alá vontak, amely után a termék a vágási felületen már nem rendelkezik a nyers hús jellemzõivel. 7. Elõkészített hús: a bontott, darabolt húsrészek további feldolgozásából származó olyan termék, amelynek elõállítása során (szeletelés, kockázás, darálás fûszerekkel és egyéb adalékokkal) a friss hús jellege megmarad. 8. Egyedi darab: egy azonos vágómarhából nyert húsrész. 9. Tétel: több, azonos helyen és napon levágott vagy feldolgozott, darabolt szarvasmarha egyedi darabjaiból összeállított kereskedelmi értékesítésre szánt egybecsomagolt vagy összekevert húsrészek összessége, beleértve a darált húst is. 10. Címkézés: a fogyasztó tájékoztatását szolgáló, az egyedi darab marhahúshoz vagy húsrészekhez (tételhez), illetve azok csomagolásához csatolt jelzés. Az elõre nem csomagolt terméken e jelzést írásban vagy egyéb látható formában kell elhelyezni.

3. § (1) A marhahús-termelés és kereskedelem minden szakaszában biztosítani kell a marhahús és marhahús-készítmények származásával, eredetével és nyomon követhetõségével kapcsolatos adatok feltüntetését, valamint ezek nyilvántartásba vételét. (2) A marhahúst elõállító és a vágást elõkészítõ, valamint kis- és nagykereskedelmi tevékenységet végzõ személyek kötelesek a terméken a marhahús- és marhahúskészítmények származására, vágására, darabolására, darálására vonatkozó adatokat címkézéssel feltüntetni, és ennek költségeit viselni. (3) A címkézésnél alkalmazni kell a szarvasmarha-fajok egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszere (ENAR) nyilvántartási számát.

2003/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(4) A marhahús és marhahús-készítmények címkézése részletes elõírásait az 1. számú melléklet tartalmazza.

4. § (1) A 3. § (2) bekezdése szerinti tevékenységet végzõ személyek kötelesek nyilvántartani a címkézés adatait. (2) A nyilvántartás adatait két évig meg kell õrizni, és az illetékes hatósági állatorvos felhívására be kell mutatni.

5. § (1) Marhahús és marhahús-készítmény — a (2) bekezdésben foglalt országok kivételével — csak a 2. számú mellékletben elõírt címkézéssel hozható be az ország területére. (2) Az Európai Unióhoz nem tartozó országokból importált olyan marhahús és marhahús-készítmény esetében, amelyrõl a 2. számú mellékletben felsorolt összes adat nem szerezhetõ be, a terméket a következõ feliratú címkével kell jelölni: ,,Eredet: nem EK’’, ,,Vágás helye: ......’’ (az ország megnevezése).

6. § (1) Az illetékes hatósági állatorvos jóváhagyja a tervezett címkézés tartalmi és formai leírását, valamint adatainak nyilvántartási módját, ha meggyõzõdik arról, hogy az megfelel a rendeletben foglaltaknak. (2) Azokat az (1) bekezdés szerint tervezett címkézéseket és nyilvántartásokat, amelyek félrevezetõ vagy nem megfelelõ adatok szolgáltatásához vezethetnek, az illetékes hatósági állatorvos nem engedélyezi.

7. § (1) Az illetékes hatósági állatorvos a nem megfelelõen címkézett marhahús és marhahús-készítmény forgalmazását és feldolgozását megtilthatja. (2) Ha a nem, vagy nem az elõírások szerint címkézett marhahús és marhahús-készítmény az állategészségügyi és élelmiszer-higiéniai jogszabályi elõírásoknak egyébként megfelel, az illetékes hatósági állatorvos elrendelheti a termék címkézését, illetve újracímkézését, vagy engedélyezheti a húskészítménybe történõ bedolgozását.

8. § Ha az illetékes hatósági állatorvos az ellenõrzése során megállapítja, hogy a címkén feltüntetett adatok megtévesztõk, vagy az adatokat tévesen tüntették fel, elrendeli a

1209

marhahús vagy marhahús-készítmény forgalomból való kivonását és megsemmisítését, egyidejûleg az illetékes megyei (fõvárosi) állategészségügyi és élelmiszer-ellenõrzési állomásnál (a továbbiakban: állomás) eljárás lefolytatását kezdeményezi. 9. § (1) Ha a 3. § (2) bekezdés szerinti tevékenységet végzõ személy az e rendeletben foglalt címkézési és nyilvántartási kötelezettségét bármely okból nem tartja be, az illetékes állomás felfüggeszti a tevékenysége folytatását mindaddig, amíg nem igazolja a követelmények teljesítését. (2) Az állomás kezdeményezi a kötelezett mûködési engedélyének bevonását, ha az (1) bekezdésben foglalt követelmények teljesíthetõségére nem lát esélyt.

10. § (1) Az e rendeletben elõírt címkézési kötelezettség alól felmentés nem adható. (2) Az állomások az ellenõrzések tapasztalatairól, az élelmiszerekrõl szóló külön jogszabályokban foglaltak alapján tájékoztatják az élelmiszer-ellenõrzõ hatóságokat.

11. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban a kihirdetése napjától számított 60. naptól kötelezõ alkalmazni. A rendelet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történõ csatlakozásáról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatálybalépésének napján hatályát veszti. (2) E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdetõ 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban szabályozási körében az Európai Közösségek következõ jogszabályaival összeegyeztethetõ szabályozást tartalmaz: a) a szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, valamint a marhahús és marhahústermékek címkézésérõl, továbbá a 820/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezésérõl szóló 1760/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletének II. címe; b) a Bizottság 1825/2000/EK rendelete az 1760/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a marhahús és marhahústermékek címkézése tekintetében történõ végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról. Dr. Németh Imre s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

1210

MAGYAR KÖZLÖNY 1. számú melléklet a 13/2003. (II. 12.) FVM rendelethez A marhahús és marhahús-készítmények címkézésére vonatkozó részletes elõírások

1. A címke anyaga Olyan élelmiszer-egészségügyi szempontból engedélyezett vízálló anyag, amely a zsírt sem szívja be. A felsõ része elõnyomott papír, amelyen megfelelõ festékkel a jelölés tartós. 2. A címkén elõnyomott jelek: — a nemzeti színû szegély, — jobb felsõ részén a címke sorszáma, — bal felsõ részén a Magyar Köztársaság azonosító betûkódja ,,HU’’. 3. A címkén feltüntetendõ adatok: a) az állat születési helye, valamint hízlalási helye szerinti ország megnevezése; b) az állat ENAR száma; c) az állattartó (beszállító) üzem állategészségügyi kódja, továbbá 1. vágás esetén — az eljáró vágóhíd engedélye száma vagy állategészségügyi kódja, valamint a vágóhíd helye szerinti ország megnevezése, — a vágás idõpontja év, hó, nap megjelölésével, 2. darabolás, feldolgozás esetén — a darabolóüzem engedélye száma vagy állategészségügyi kódja, valamint a daraboló-, feldolgozóüzem helye szerinti ország megnevezése, — a darabolás idõpontja év, hó, nap megjelölésével, — az egyedi darab kereskedelmi adatai: súly, katalógus kód, 3. darált hús esetén — a darálás idõpontja év, hó, nap megjelölésével.

2003/14. szám

c) az állattartó (beszállító) üzem állategészségügyi kódja, továbbá 1. vágás esetén — az eljáró vágóhíd engedélye száma vagy állategészségügyi kódja, valamint a vágóhíd helye szerinti ország megnevezése, — a vágás idõpontja év, hó, nap megjelölésével, 2. darabolás, feldolgozás esetén — a darabolóüzem engedélye száma vagy állategészségügyi kódja, valamint a daraboló-, feldolgozóüzem helye szerinti ország megnevezése, — a darabolás idõpontja év, hó, nap megjelölésével, — az egyedi darab kereskedelmi adatai: súly, katalógus kód, 3. darált hús esetén — a darálás idõpontja év, hó, nap megjelölésével.

Az informatikai és hírközlési miniszter 4/2003. (II. 12.) IHM rendelete a közcélú távközlõ-hálózatok azonosítóinak felosztási tervérõl szóló 10/2001. (III. 27.) MeHVM rendelet módosításáról A hírközlésrõl szóló 2001. évi XL. törvény 107. §-a (4) bekezdésének h) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el:

1. §

2. számú melléklet a 13/2003. (II. 12.) FVM rendelethez

A közcélú távközlõ-hálózatok azonosítóinak felosztási tervérõl szóló 10/2001. (III. 27.) MeHVM rendelet 1. számú mellékletének 2.3.1. ,,Speciális számok felosztása’’ címû táblázata ,,Közérdekû szolgáltatások’’ megnevezésû rovatának ,,Pontos idõ’’ sorát követõen a következõ rendelkezéssel egészül ki: ,,EU-vonal 181’’

Marhahús és marhahús-készítmények címkézésére vonatkozó elõírások behozatal esetén

2. §

A címkén feltüntetendõ adatok: a) az állat azonosító száma; b) az állat születési helye, valamint hizlalási helye szerinti ország megnevezése;

Ez a rendelet 2003. február 15-én lép hatályba. Kovács Kálmán s. k., informatikai és hírközlési miniszter

2003/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Az oktatási miniszter 5/2003. (II. 12.) OM rendelete

,,V. Egyéb tudnivalók Szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni.’’

4. §

a szakmai követelmények kiadásáról szóló 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet módosításáról A szakképzésrõl szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendelem el:

1. § A szakmai követelmények kiadásáról szóló 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban: R endelet) melléklete I. részének 1—5., 7., 10—12., 14., 18., 20., 22., 40., 79., 91., 96., 97., 100. és 107. sora az e rendelet mellékletében foglaltak szerint módosul.

2. § (1) A Rendelet mellékletének II. részében 107. sorszám alatt kiadott ,,beszédíró gyorsíró’’ szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei II. 1. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,1. A szakképesítéssel legjellemzõbben betölthetõ munkakör, foglalkozás A munkakör, foglalkozás FEOR száma

4192

megnevezése

Gyors- és gépíró’’

(2) A Rendelet mellékletének II. részében 107. sorszám alatt kiadott ,,beszédíró gyorsíró’’ szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei IV. 5. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,5. Egyéb feltételek, információk Mivel a képzés a Gyorsíró és idegen nyelvi gépíró és az Ügyintézõtitkár I. szakképesítésre épül, ezért felvételt csak az említett szakképesítõ bizonyítvánnyal rendelkezõk nyerhetnek.’’

3. § (1) A Rendelet mellékletének II. részében 7. sorszám alatt kiadott ,,dajka’’ szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei I. pontjának elsõ sora helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,A szakképesítés azonosító száma: 31 8999 01’’ (2) A Rendelet mellékletének II. részében 7. sorszám alatt kiadott ,,dajka’’ szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei a következõ V. ponttal egészül ki:

1211

(1) A Rendelet mellékletének II. részében 10. sorszám alatt kiadott ,,felsõfokú gyógypedagógiai asszisztens’’ szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeinek fõcímében a ,,felsõfokú gyógypedagógiai asszisztens’’ szövegrész helyébe ,,gyógypedagógiai asszisztens’’ szövegrész lép. (2) A Rendelet mellékletének II. részében 10. sorszám alatt kiadott ,,felsõfokú gyógypedagógiai asszisztens’’ szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei I. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplõ adatai 1. A szakképesítés azonosító száma: 54 1499 01 2. A szakképesítés megnevezése: Gyógypedagógiai asszisztens’’ (3) A Rendelet mellékletének II. részében 10. sorszám alatt kiadott ,,felsõfokú gyógypedagógiai asszisztens szakképesítés’’ szakmai és vizsgakövetelményei II. 1. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,1. A szakképesítéssel legjellemzõbben betölthetõ munkakör, foglalkozás A munkakör, foglalkozás FEOR száma

3415

megnevezése

Gyógypedagógiai asszisztens’’

(4) A Rendelet mellékletének II. részében 10. sorszám alatt kiadott ,,felsõfokú gyógypedagógiai asszisztens’’ szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei II. 3. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,3. A munkaterület leírása A gyógypedagógiai asszisztens a képzés, oktatás, nevelés során, a tanítási órán, illetve a tanórán kívül a gyógypedagógussal együttmûködve, annak irányításával vesz részt a pedagógiai feladatok megoldásában, begyakorlásában.’’

5. § (1) A Rendelet mellékletének II. részében 79. sorszám alatt kiadott ,,gyorsíró és idegennyelvi gépíró’’ szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeinek fõcímében a ,,gyorsíró és idegennyelvi gépíró’’ szövegrész helyébe ,,gyorsíró és idegen nyelvi gépíró’’ szövegrész lép. (2) A Rendelet mellékletének II. részében 79. sorszám alatt kiadott ,,gyorsíró és idegennyelvi gépíró’’ szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei I. 2. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,2. Szakképesítés megnevezése: Gyorsíró és idegen nyelvi gépíró’’

1212

MAGYAR KÖZLÖNY

(3) A Rendelet mellékletének II. részében 79. sorszám alatt kiadott ,,gyorsíró és idegennyelvi gépíró’’ szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei II. 1. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,1. A szakképesítéssel legjellemzõbben betölthetõ munkakör, foglalkozás

2003/14. szám

(2) A Rendelet mellékletének II. részében 100. sorszám alatt kiadott akkreditált felsõfokú iskolarendszerû ,,informatikai statisztikus és gazdasági tervezõ’’ szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei II. 2. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,2. A képesítéssel betölthetõ további és rokon munkakörök, foglalkozások (továbblépési lehetõségek)

A munkakör, foglalkozás FEOR száma

4192

Gyors- és gépíró’’

6. § A Rendelet mellékletének II. részében 20. sorszám alatt kiadott ,,házvezetõ(nõ)’’ szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei I. pontja elsõ sora helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,A szakképesítés azonosító száma: 33 6601 01’’

(1) A Rendelet mellékletének II. részében 5. sorszám alatt kiadott ,,információrendszer szervezõ’’ szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeinek fõcímében az ,,információrendszer szervezõ’’ szövegrész helyébe ,,információrendszer-szervezõ’’ szövegrész lép. (2) A Rendelet mellékletének II. részében 5. sorszám alatt kiadott ,,információrendszer szervezõ’’ szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei I. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplõ adatai 1. A szakképesítés azonosító száma: 54 4641 02 2. A szakképesítés megnevezése: Információrendszerszervezõ’’

8. § (1) A Rendelet mellékletének II. részében 100. sorszám alatt kiadott akkreditált felsõfokú iskolarendszerû ,,informatikai statisztikus és gazdasági tervezõ’’ szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei II. 1. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,1. A szakképesítéssel legjellemzõbben betölthetõ munkakör, foglalkozás A munkakör, foglalkozás

3607

FEOR száma

megnevezése

2131

Számítástechnikai tudományos foglalkozások Számítástechnikai szervezõ Szoftverfejlesztõ informatikus Egyéb magasabb képzettséget igénylõ számítástechnikai foglalkozások Üzemgazdász, ügyvitelszervezõ Statisztikus, elemzõ statisztikus Piackutató, marketing tevékenységet végzõ Egyéb gazdasági foglalkozások Munkaerõ-szolgáltatási foglalkozások Pénzügyi ügyintézõ Számviteli ügyintézõ Számítógép-hálózat üzemeltetõ Adatbázis-felelõs Egyéb számítástechnikai foglalkozások Titkári ügyintézõi foglalkozások Humánerõ-gazdálkodási ügyintézõ Bér és TB ügyintézõ Számviteli ügyintézõ Tervkészítõ Egyéb gazdasági ügyintézõk Kiállítási és kereskedelmi propaganda ügyintézõ Anyaggazdálkodó Analitikus könyvelõ Bérelszámoló Egyéb analitikus jellegû számviteli foglalkozások Anyagnyilvántartó Pénzügyi, munkaügyi nyilvántartó Egyéb irodai nyilvántartási foglalkozások Titkárnõ Irodai adminisztrátor, írnok Egyéb irodai jellegû foglalkozások

2132 2133 2139 2515 2516 2521 2529 3320

7. §

FEOR száma

A munkakör, foglalkozás

megnevezése

megnevezése

Statisztikai ügyintézõ’’

3605 3606 3131 3133 3139 3601 3603 3604 3606 3608 3619 3622 3623 4111 4112 4119 4121 4122 4129 4191 4193 4199

2003/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 10. §

A munkakör, foglalkozás FEOR száma

megnevezése

4220

Számítástechnikai adminisztratív jellegû foglalkozások Ügyféltájékoztató Egyéb ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegû foglalkozások

4291 4299

(3) A Rendelet mellékletének II. részében 100. sorszám alatt kiadott akkreditált felsõfokú iskolarendszerû ,,informatikai statisztikus és gazdasági tervezõ’’ szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei IV. 5. pontja második mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,A gyakorlati vizsgára és a vizsgázó teljesítményének értékelésére a 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet az irányadó.’’

9. § (1) A Rendelet mellékletének II. részében 91. sorszám alatt kiadott ,,informatikus’’ szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeinek fõcímében a ,,informatikus’’ szövegrész helyébe ,,informatikus (a tevékenység megjelölésével)’’ szövegrész lép. (2) A Rendelet mellékletének II. részében 91. sorszám alatt kiadott ,,informatikus’’ szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei I. 2. pontjában a ,,2. Szakképesítés megnevezése: Informatikus’’ szövegrész helyébe a ,,2. Szakképesítés megnevezése: Informatikus (a tevékenység megjelölésével)’’ szövegrész lép. (3) A Rendelet mellékletének II. részében 91. sorszám alatt kiadott informatikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei II. 1. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: ,,1. A szakképesítéssel legjellemzõbben betölthetõ munkakör, foglalkozás A munkakör, foglalkozás FEOR száma

2133

megnevezése

Szoftverfejlesztõ, informatikus’’

(4) A Rendelet mellékletének II. rész 91. sorszáma alatt kiadott informatikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei IV. 1. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

1213

(1) A Rendelet mellékletének II. részében 11. sorszám alatt kiadott ,,iskolatitkár’’ szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeinek fõcímében az ,,iskolatitkár’’ szövegrész helyébe ,,iskolatitkár (óvodatitkár)’’ szövegrész lép. (2) A Rendelet mellékletének II. részében 11. sorszám alatt kiadott ,,iskolatitkár’’ szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei I. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplõ adatai 1. A szakképesítés azonosító száma: 52 3462 01 2. A szakképesítés megnevezése: Iskolatitkár (óvodatitkár)’’ (3) A Rendelet mellékletének II. részében 11. sorszám alatt kiadott ,,iskolatitkár’’ szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei II. 1. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,1. A szakképesítéssel legjellemzõbben betölthetõ munkakör, foglalkozás A munkakör, foglalkozás FEOR száma

3601

megnevezése

Általános titkár’’

11. § (1) A Rendelet mellékletének a II. részében 22. sorszám alatt kiadott ,,könyvesbolti eladó’’ szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei I. pontja elsõ sora helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,A szakképesítés azonosító száma: 52 7882 03’’ (2) A Rendelet mellékletének a II. részében 22. sorszám alatt kiadott ,,könyvesbolti eladó’’ szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei II. 1. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,1. A szakképesítéssel legjellemzõbben betölthetõ munkakör, foglalkozás A munkakör, foglalkozás FEOR száma

5112

megnevezése

Eladó’’

,,IV/1. A szakképzésben való részvétel feltétele: Érettségi vizsga: A) Térinformatikus, B) Mûszaki informatikus, D) R endszerinformatikus, Felsõfokú iskolai végzettség: C) Oktatásinformatikus’’

12. § (1) A Rendelet mellékletének II. részében 40. sorszám alatt kiadott ,,multimédia-fejlesztõ’’ szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei II. 1. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

1214

MAGYAR KÖZLÖNY

,,1. A szakképesítéssel legjellemzõbben betölthetõ munkakör, foglalkozás A munkakör, foglalkozás FEOR száma

3719

2003/14. szám

mai és vizsgakövetelményei II. 1. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,1. A szakképesítéssel legjellemzõbben betölthetõ munkakör, foglalkozás

megnevezése

Egyéb kulturális foglalkozások’’

(2) A Rendelet mellékletének II. részében 40. sorszám alatt kiadott ,,multimédia-fejlesztõ’’ szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei IV/3. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,IV/3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei A felmentési és vizsgáztatási feltételeket a 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet 7. §-a tartalmazza.’’

13. § (1) A Rendelet mellékletének II. részében 12. sorszám alatt kiadott ,,felsõfokú oktatásszervezõ’’ szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeinek fõcímében a ,,felsõfokú oktatásszervezõ’’ szövegrész helyébe ,,oktatásszervezõ’’ szövegrész lép. (2) A Rendelet mellékletének II. részében 12. sorszám alatt kiadott ,,felsõfokú oktatásszervezõ’’ szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei I. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplõ adatai 1. Szakképesítés azonosító száma: 54 3472 01 2. Szakképesítés megnevezése: Oktatásszervezõ’’ (3) A Rendelet mellékletének II. részében 12. sorszám alatt kiadott ,,felsõfokú oktatásszervezõ’’ szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei II. 1. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,1. A szakképesítéssel legjellemzõbben betölthetõ munkakör, foglalkozás

A munkakör, foglalkozás FEOR száma

3413

megnevezése

pedagógusasszisztens’’

15. § (1) A Rendelet mellékletének II. részében 97. sorszám alatt kiadott ,,PR munkatárs és PR szakreferens’’ szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeinek fõcímében a ,,PR munkatárs és PR szakreferens’’ szövegrész helyébe ,,PR-munkatárs és PR-szakreferens’’ szövegrész lép. (2) A Rendelet mellékletének II. részében 97. sorszám alatt kiadott ,,PR munkatárs és PR szakreferens’’ szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei I. 2. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,2. A szakképesítés megnevezése: A) PR-munkatárs B) PR-szakreferens’’ (3) A Rendelet mellékletének II. rész 97. sorszáma alatt kiadott ,,PR munkatárs és PR szakreferens’’ szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei II. 1. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,1. A szakképesítéssel legjellemzõbben betölthetõ munkakör, foglalkozás A) PR-munkatárs A munkakör, foglalkozás FEOR száma

megnevezése

2521

Piackutató, reklám- és marketingtevékenységet végzõ

B) PR-szakreferens A munkakör, foglalkozás

A munkakör, foglalkozás FEOR száma

3419

megnevezése

Egyéb pedagógusok’’

FEOR száma

megnevezése

2521

Piackutató, reklám- és marketingtevékenységet végzõ’’

14. §

16. §

(1) A Rendelet mellékletének II. részében 14. sorszám alatt kiadott ,,pedagógiai asszisztens’’ szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei I. pontja elsõ sora helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,A szakképesítés azonosító száma: 52 1499 03’’

(1) A Rendelet mellékletének II. részében 96. sorszám alatt kiadott ,,protokoll ügyintézõ’’ szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeinek fõcímében a ,,protokoll ügyintézõ’’ szövegrész helyébe ,,protokoll-ügyintézõ’’ szövegrész lép.

(2) A Rendelet mellékletének II. részében 14. sorszám alatt kiadott ,,pedagógiai asszisztens’’ szakképesítés szak-

(2) A Rendelet mellékletének II. részében 96. sorszám alatt kiadott ,,protokoll ügyintézõ’’ szakképesítések szak-

2003/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

mai és vizsgakövetelményei I. 2. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,2. A szakképesítés megnevezése: Protokoll-ügyintézõ’’ (3) A Rendelet mellékletének II. részében 96. sorszám alatt kiadott ,,protokoll ügyintézõ’’ szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei II. 1. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,1. A szakképesítéssel legjellemzõbben betölthetõ munkakör, foglalkozás

1215

(2) A Rendelet mellékletének II. részében 4. sorszám alatt kiadott ,,számítógép rendszerprogramozó’’ szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei I. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplõ adatai 1. A szakképesítés azonosító száma: 54 4641 05 2. A szakképesítés megnevezése: Számítógéprendszerprogramozó’’

A munkakör, foglalkozás FEOR száma

3644

megnevezése

20. §

Hostess’’

(4) A Rendelet mellékletének II. rész 96. sorszám alatt kiadott ,,protokoll ügyintézõ’’ szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei IV. pontja második sora helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,A választott idegen nyelvbõl általános A típusú középfokú nyelvvizsga-bizonyítvány bemutatása.’’

(1) A Rendelet mellékletének II. részében 2. sorszám alatt kiadott ,,számítógép-kezelõ (-használó)’’ szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye II. 1. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,1. A szakképesítéssel legjellemzõbben betölthetõ munkakör, foglalkozás A munkakör, foglalkozás FEOR száma

17. § A Rendelet mellékletének II. részében 3. sorszáma alatt kiadott ,,számítástechnikai programozó’’ szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei I. pontja elsõ sora helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,A szakképesítés azonosító száma: 54 4641 04’’

3139

megnevezése

Egyéb számítástechnikai zások’’

foglalko-

(2) A Rendelet mellékletének II. részében 2. sorszám alatt kiadott ,,számítógép-kezelõ (-használó)’’ szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye a következõ V. ponttal egészül ki: ,,V. Egyéb tudnivalók

18. § (1) A Rendelet mellékletének II. részében 1. sorszám alatt kiadott ,,számítástechnikai szoftver üzemeltetõ’’ szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeinek fõcímében a ,,számítástechnikai szoftver üzemeltetõ’’ szövegrész helyébe ,,számítástechnikai szoftver-üzemeltetõ’’ szövegrész lép. (2) A Rendelet mellékletének II. rész 1. sorszáma alatt kiadott ,,számítástechnikai szoftver üzemeltetõ’’ szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei I. 2. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,2. A szakképesítés megnevezése: Számítástechnikai szoftver-üzemeltetõ’’

A szakképzésben való részvétel feltétele a tizedik évfolyam elvégzése [a 41/2001. (XI. 9.) OM rendelet szerint].’’

21. § (1) A Rendelet mellékletének II. részében 18. sorszám alatt kiadott ,,szerkesztõségi ügyintézõtitkár’’ szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeinek fõcímében a ,,szerkesztõségi ügyintézõtitkár’’ szövegrész helyébe ,,szerkesztõségi ügyintézõ titkár’’ szövegrész lép. (2) A Rendelet mellékletének II. részében 18. sorszám alatt kiadott ,,szerkesztõségi ügyintézõtitkár’’ szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei I. 2. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,2. Szakképesítés megnevezése: Szerkesztõségi ügyintézõ titkár’’

19. § (1) A Rendelet mellékletének II. részében 4. sorszám alatt kiadott ,,számítógép rendszerprogramozó’’ szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeinek fõcímében a ,,számítógép rendszerprogramozó’’ szövegrész helyébe ,,számítógéprendszer-programozó’’ szövegrész lép.

22. § Ahol a Rendelet — ,,felsõfokú gyógypedagógiai asszisztens’’ megnevezést használ, ott a továbbiakban ,,gyógypedagógiai asszisztens’’,

1216

MAGYAR KÖZLÖNY

— ,,gyorsíró és idegennyelvi gépíró’’ megnevezést használ, ott a továbbiakban ,,gyorsíró és idegen nyelvi gépíró’’, — ,,információrendszer szervezõ’’ megnevezést használ, ott a továbbiakban ,,információrendszer-szervezõ’’, — ,,iskolatitkár’’ megnevezést használ, ott a továbbiakban ,,iskolatitkár (óvodatitkár)’’, — ,,oktatásszervezõ (felsõfokú)’’ megnevezést használ, ott a továbbiakban ,,oktatásszervezõ’’, — ,,PR munkatárs’’ megnevezést használ, ott a továbbiakban ,,PR-munkatárs’’, — ,,PR szakreferens’’ megnevezést használ, ott a továbbiakban ,,PR-szakreferens’’, — ,,protokoll ügyintézõ’’ megnevezést használ, ott a továbbiakban ,,protokoll-ügyintézõ’’, — ,,számítástechnikai szoftver üzemeltetõ’’ megnevezést használ, ott a továbbiakban ,,számítástechnikai szoftver-üzemeltetõ’’,

2003/14. szám

— ,,számítógép rendszerprogramozó’’ megnevezést használ, ott a továbbiakban ,,számítógéprendszer-programozó’’, — ,,szerkesztõségi ügyintézõtitkár’’ megnevezést használ, ott a továbbiakban ,,szerkesztõségi ügyintézõ titkár’’ megnevezést kell érteni.

23. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba.

Dr. Magyar Bálint s. k., oktatási miniszter

Melléklet az 5/2003. (II. 12.) OM rendelethez [Jegyzék az állam által elismert — az oktatási miniszter ágazatához tartozó — szakképesítésekhez kiadott szakmai követelményekrõl]

Szakképesítés megnevezése

Bevezetésének kezdõ napja

Alkalmazásá nak utolsó napja

Vizsga szervezõje az iskolarendszeren kívüli oktatásban

A központi tantárgyi program engedélyszáma

Sorszám

OKJ azonosító szám

1.

52 4641 03

Számítástechnikai szoftver-üzemeltetõ

1994. május 25.

vissza- Nemzeti Szakképzési Intézet, vonásig gimnáziumok, fõvárosi, megyei pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmények, Pedagógus Továbbképzési Módszertani és Információs Központ KHT

2733/1/95*

2.

33 4641 01

Számítógép-kezelõ (-használó)

1994. május 25.

vissza- Nemzeti Szakképzési Intézet, vonásig gimnáziumok, fõvárosi, megyei pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmények, Pedagógus Továbbképzési Módszertani és Információs Központ KHT

2733/2/95*

3.

54 4641 04

Számítástechnikai programozó

1994. szeptember 1. vissza- Nemzeti Szakképzési Intézet, fõvonásig városi, megyei pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmények, Pedagógus Továbbképzési Módszertani és Információs Központ KHT

2733/3/95*

Megjegyzés

2003/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Bevezetésének kezdõ napja

Alkalmazásá nak utolsó napja

Vizsga szervezõje az iskolarendszeren kívüli oktatásban

1217 A központi tantárgyi program engedélyszáma

Sorszám

OKJ azonosító szám

Szakképesítés megnevezése

4.

54 4641 05

Számítógéprendszerprogramozó

1994. szeptember 1. vissza- Nemzeti Szakképzési Intézet, fõvonásig városi, megyei pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmények, Pedagógus Továbbképzési Módszertani és Információs Központ KHT

2733/4/95*

5.

54 4641 02

Információrendszerszervezõ

1994. szeptember 1. vissza- Nemzeti Szakképzési Intézet, fõvonásig városi, megyei pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmények, Pedagógus Továbbképzési Módszertani és Információs Központ KHT

2733/5/97*

7.

31 8999 01

Dajka

1994. szeptember 1. vissza- Nemzeti Szakképzési Intézet, fõvonásig városi, megyei pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmények, gimnáziumok, Pedagógus Továbbképzési Módszertani és Információs Központ KHT

2733/7/95*

10.

54 1499 01

Gyógypedagógiai asszisztens

1994. szeptember 1. vissza- Nemzeti Szakképzési Intézet, fõvonásig városi, megyei pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmények, gimnáziumok, Pedagógus Továbbképzési Módszertani és Információs Központ KHT

2733/10/95*

11.

52 3462 01

Iskolatitkár (óvodatitkár)

1994. szeptember 1. vissza- Nemzeti Szakképzési Intézet, fõvonásig városi, megyei pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmények, gimnáziumok, Pedagógus Továbbképzési Módszertani és Információs Központ KHT

12.

54 3472 01

Oktatásszervezõ

1994. szeptember 1. vissza- Nemzeti Szakképzési Intézet, fõvonásig városi, megyei pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmények, gimnáziumok, Pedagógus Továbbképzési Módszertani és Információs Központ KHT

14.

52 1499 03

Pedagógiai asszisztens

1994. szeptember 1. vissza- Nemzeti Szakképzési Intézet, fõvonásig városi, megyei pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmények, gimnáziumok, Pedagógus Továbbképzési Módszertani és Információs Központ KHT

2733/14/95*

Megjegyzés

1218

MAGYAR KÖZLÖNY Alkalmazásá nak utolsó napja

A központi tantárgyi program engedélyszáma

Sorszám

OKJ azonosító szám

Szakképesítés megnevezése

Bevezetésének kezdõ napja

18.

52 3404 03

Szerkesztõségi ügyintézõ titkár

1995. március 1.

vissza- Nemzeti Szakképzési Intézet, vonásig gimnáziumok, Pedagógus Továbbképzési Módszertani és Információs Központ KHT

2733/18/96*

20.

33 6601 01

Házvezetõ(nõ)

1995. március 1.

vissza- Nemzeti Szakképzési Intézet, vonásig Pedagógus Továbbképzési Módszertani és Információs Központ KHT

2733/20/95*

22.

52 7882 03

Könyvesbolti eladó

1995. március 1.

vissza- Nemzeti Szakképzési Intézet, vonásig Pedagógus Továbbképzési Módszertani és Információs Központ KHT

2733/22/97*

40.

54 8409 01

Multimédia-fejlesztõ

1995. június 1.

vissza- Nemzeti Szakképzési Intézet, fõvonásig városi, megyei pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmények, Pedagógus Továbbképzési Módszertani és Információs Központ KHT

2733/40/97*

79.

52 3404 01

Gyorsíró és idegen nyelvi gépíró

1996. január 1.

vissza- Nemzeti Szakképzési Intézet, vonásig Pedagógus Továbbképzési Módszertani és Információs Központ KHT

2733/79/97*

91.

54 4641 03

Informatikus (a tevékenység megjelölésével)

1996. július 1.

vissza- Nemzeti Szakképzési Intézet, fõvonásig városi, megyei pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmények, Pedagógus Továbbképzési Módszertani és Információs Központ KHT

2733/91/97*

96.

52 3404 02

Protokoll-ügyintézõ

1997. január 1.

vissza- Nemzeti Szakképzési Intézet, vonásig Pedagógus Továbbképzési Módszertani és Információs Központ KHT

S301.768/99

97.

54 8402 01 52 8409 01

PR-szakreferens PR-munkatárs

1997. január 1.

25050/14/2002. vissza- Nemzeti Szakképzési Intézet, vonásig Pedagógus Továbbképzési Módszertani és Információs Központ KHT

100.

55 4641 01

Informatikai statisztikus és gazdasági tervezõ

107.

54 3404 03

Beszédíró gyorsíró

1998. szeptember

visszavonásig

2000. február 1.

visszavonásig

Vizsga szervezõje az iskolarendszeren kívüli oktatásban

2003/14. szám

25050/2/2002.

Megjegyzés

2003/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

III. rész

HATÁROZATOK

A Miniszterelnök határozatai A Miniszterelnök 16/2003. (II. 12.) ME határozata az Országos Statisztikai Tanács tagjainak megbízásáról A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 7. §-ának (4) bekezdése alapján — a Központi Statisztikai Hivatal elnöke elõterjesztésére — dr. Belényi Andreát, a Gazdasági Versenyhivatal Elnöki Titkársága vezetõjét, dr. Besenyei Lajost, a Miskolci Egyetem rektorát, dr. Bordás Istvánt, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium GYÓGYINFOK igazgatóját, Bozó Pált, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fõosztályvezetõjét, Budavári Pétert, a Pénzügyminisztérium fõosztályvezetõjét, Geiger Ferencet, Budapest XXIII. kerületének polgármesterét, Gódorné Kaló Editet, a Magyar Nemzeti Bank fõosztályvezetõjét, dr. Hajdú Ottót, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem docensét, Jambrik Mihályt, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium helyettes államtitkárát, Jávorszky Imrénét, Berzék polgármesterét, Kompaktor Emíliát, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közgazdasági és képzési igazgatóját, Kozma Lukács Juditot, az Oktatási Minisztérium osztályvezetõjét, Köpf Károlyt, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium helyettes államtitkárát, Makai Juditot, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fõosztályvezetõjét, Marosi Györgyöt, az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság fõosztályvezetõjét, Mocsáry Pétert, a Külügyminisztérium tanácsosát, Nagy Sándort, Újfehértó polgármesterét, Paszternák Józsefnét, a Magyar Agrárkamara fõtitkárhelyettesét, dr. Pásztor Miklóst, a Munkástanácsok Országos Szövetsége Szakértõi Irodája vezetõjét, dr. Pukli Pétert, a Központi Statisztikai Hivatal statisztikai fõtanácsadóját, Sárosi Gyulát, a Honvédelmi Minisztérium Központi Pénzügyi és Számviteli Hivatalának pénzügyi igazgatóját,

1219

dr. Sípos Bélát, a Pécsi Tudományegyetem rektorhelyettesét, dr. Stauber Józsefet, a Legfõbb Ügyészség fõosztályvezetõ ügyészét, Szarvas Sándort, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium fõosztályvezetõ helyettesét, dr. Szigeti Ágnest, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala hivatalvezetõ-helyettesét, Szolnoki Zsoltot, a Belügyminisztérium Informatikai Fõosztálya megbízott vezetõjét, dr. Szöllõsi Endrét, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fõosztályvezetõjét, dr. Tóth István Györgyöt, a Társadalomkutató Intézet vezérigazgatóját, Tóth Lászlót, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetsége tanácsosát, Török Attilát, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fõosztályvezetõjét, dr. Vavró Istvánt, az Igazságügyi Minisztérium miniszteri fõtanácsadóját, dr. Vértes Andrást, a GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazgatóját, Zilahi-Sebess Gézát, a Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége tagját, 2003. január 1-jétõl 2005. december 31-ig terjedõ idõre az Országos Statisztikai Tanács tagsági teendõinek ellátásával megbízom. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök

A Miniszterelnök 17/2003. (II. 12.) ME határozata kormányzati fõtisztviselõ áthelyezésérõl A köztisztviselõk jogállásáról szóló — többször módosított — 1992. évi XXIII. törvény 31/C. §-ának (4) bekezdésében foglalt jogkörömben dr. Csepregi István kormányzati fõtisztviselõt a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Jogi Fõcsoportfõnökségére, fõosztályvezetõi teendõk ellátására 2002. november 19-i hatállyal — határozatlan idõre — áthelyezem. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök

1220

MAGYAR KÖZLÖNY

A Miniszterelnök 18/2003. (II. 12.) ME határozata

2003/14. szám

A Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter 3/2003. (II. 12.) MeHVM határozata

helyettes államtitkári juttatás biztosításáról

helyettes államtitkárok kinevezésérõl A Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelõsségérõl szóló 1997. évi LXXIX. törvény 52. § (2) bekezdése alapján dr. Bene László r. dandártábornok, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata vezetõje részére — 2003. január 1-jei hatállyal, e tisztsége ellátásának idõtartamára —

A Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelõsségérõl szóló 1997. évi LXXIX. törvény 33. §-a alapján, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára javaslatára Braun Róbertet és dr. Katona Tamást a Miniszterelnöki Hivatal helyettes államtitkárává

a helyettesi államtitkári juttatások teljes körét biztosítom.

— 2003. február 1-jei hatállyal — kinevezem.

Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök

Dr. Kiss Elemér s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter

A Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter határozatai A Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter 2/2003. (II. 12.) MeHVM határozata helyettes államtitkár felmentésérõl

A Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelõsségérõl szóló 1997. évi LXXIX. törvény 36. §-a alapján, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára javaslatára dr. Szerdahelyi Pétert, a Miniszterelnöki Hivatal helyettes államtitkárát e tisztségébõl — 2003. február 1-jei hatállyal —

V. rész

Az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal elnökének közleménye a személyi jövedelemadó meghatározott részének felhasználásáról rendelkezõ magánszemély nyilatkozatára igényt tartó egyház részére történõ technikai szám kiadásáról A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Tv.) módosításáról rendelkezõ 1997. évi CXXIX. törvény 11. §-ának (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal a Tv. 4/A. §-ának (1) bekezdése szerinti kedvezményezett részére a következõ technikai számot adja: Sorszám

1.

felmentem. Dr. Kiss Elemér s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter

KÖZLEMÉNYEK, HIRDETMÉNYEK

Kedvezményezett

Technikai szám

Ceglédi Gyülekezet Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal elnöke

1160

2003/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

1221

A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Heves Megyei Földmûvelésügyi Hivatalának (3301 Eger, Barkóczy út 7. Pf. 145) hirdetményei Az FVM Heves Megyei Földmûvelésügyi Hivatala — a földrendezõ és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 9. §-a és 13. §-a alapján — n yi l vá n o s so r so l á st tart a Búzakalász Mezõgazdasági Szövetkezet Szajla ,,FA’’ használatában levõ, részarány-földtulajdonnak földek kiadása céljából.

megfelelõ

I. A sorsolás helye: Bükkszék, Egri út 6., Faluház II. A sorsolás ideje: 1. 2003. március 11., 9 óra 30 perc A sorsolásra kerülõ földrészletek adatai: Település: Recsk Helyrajzi szám

0350/3

Mûvelési ág

szántó

Terület (ha, m2)

Összes AK érték

5,5552

61,66

Sorsolandó AK érték

A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás

61,66

A sorsoláson részvételre jogosultak köre: az FVM Heves Megyei Földmûvelésügyi Hivatal 9—141/2000. számú határozatában szereplõ részarány-tulajdonosok. 2. 2003. március 11., 10 óra A sorsolásra kerülõ földrészletek adatai: Település: Recsk Helyrajzi szám

0285/220 0285/222

Mûvelési ág

szántó gyep (legelõ)

Terület (ha, m2)

Összes AK érték

1,1635 1,6710

11,52 4,68

Sorsolandó AK érték

A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás

9,58 4,68

A sorsoláson részvételre jogosultak köre: az FVM Heves Megyei Földmûvelésügyi Hivatal 9—166/2001. számú határozatában szereplõ részarány-tulajdonosok. A sorsolás nyilvános, azon bárki jelen lehet. Több részarány-tulajdonos egyezségen alapuló írásbeli igényét, valamint a kisorsolt földrészletekre vonatkozó cseremegállapodásokat a Földmûvelésügyi Hivatal figyelembe veszi. A közös igényt a sorsolás kezdetéig a helyszínen, a cserét pedig a sorsolást követõ 15 napig lehet a Földmûvelésügyi Hivatalhoz írásban benyújtani. A sorsolás a helyben szokásos módon is meghirdetésre kerül. A sorsoláson bármely okból meg nem jelenõ jogosult késõbb a mulasztásra hivatkozva semmiféle jogot nem érvényesíthet, ebbõl az okból a sorsolás eredménye nem változtatható meg.

1222

MAGYAR KÖZLÖNY

2003/14. szám

Akinek a nyilvános sorsolás jogos érdekét érinti, vagy sérti, törvénysértésre hivatkozással a sorsolást követõ 48 órán belül a Fõvárosi és Pest Megyei Földmûvelésügyi Hivatalhoz címzett, de a Heves Megyei Földmûvelésügyi Hivatalhoz (3301 Eger, Barkóczy út 7.) kifogást nyújthat be.

Az FVM Heves Megyei Földmûvelésügyi Hivatala — a földrendezõ és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 4/B. §-ának (5) bekezdése alapján — n yi l vá n o s so r so l á st tart a Béke Mezõgazdasági Szövetkezet ,,FA’’ használatában levõ, részarány-földtulajdonnak megfelelõ földek kiadása céljából. I. A sorsolás helye: Istenmezeje, Nefelejcs út 18., Polgármesteri Hivatal Tanácsterme II. A sorsolás ideje: 2003. március 11., 13 óra A sorsoláson részvételre jogosultak köre: a Béke Mezõgazdasági Szövetkezet ,,FA’’ gazdálkodási területén még ki nem adott részarány-földtulajdonnal (aranykoronával) rendelkezõ személyek. III. A sorsolásra kerülõ földrészletek adatai: Település: Erdõkövesd Helyrajzi szám

079/8

Mûvelési ág

szántó

Terület (ha, m2)

0,0783

Összes AK érték

1,22

Sorsolandó AK érték

A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás

1,22

Település: Istenmezeje Helyrajzi szám

Mûvelési ág

Terület (ha, m2)

Összes AK érték

Sorsolandó AK érték

A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás

02/9

erdõ

0,0786

0,15

0,15 Tarnavidéki Tájvédelmi körzet

04/8

gyep (legelõ)

0,1619

0,05

0,05 Tarnavidéki Tájvédelmi körzet

04/20

gyep (legelõ)

0,4098

0,12

0,12

04/21

gyep (legelõ)

0,5284

0,16

0,16

06/2

szántó

0,2181

0,31

0,31 Tarnavidéki Tájvédelmi körzet

019/4

szántó

0,0453

0,06

0,06 Tarnavidéki Tájvédelmi körzet

021/1

szántó

0,2369

0,33

0,33 Tarnavidéki Tájvédelmi körzet

2003/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Helyrajzi szám

Mûvelési ág

Terület (ha, m2)

Összes AK érték

1223

Sorsolandó AK érték

A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás

021/2

szántó

0,0364

0,05

0,05 Tarnavidéki Tájvédelmi körzet

043/13

szántó

0,4518

1,27

1,27 Tarnavidéki Tájvédelmi körzet

043/14

szántó

0,1611

0,45

0,45 Tarnavidéki Tájvédelmi körzet

043/18

szántó

0,0490

0,14

0,14 Tarnavidéki Tájvédelmi körzet

044/7

szántó

0,1576

0,22

0,22 Tarnavidéki Tájvédelmi körzet

085/5

gyep (legelõ)

0,2411

0,68

0,68 Tarnavidéki Tájvédelmi körzet

087/2

erdõ

0,2356

0,21

0,21 Tarnavidéki Tájvédelmi körzet

0108/2

erdõ

0,3180

0,29

0,29 Tarnavidéki Tájvédelmi körzet

0116/2

szántó

0,1547

0,43

0,43

0167/12

erdõ

1,0176

0,51

0,51

0179/40

szántó

0,4664

4,06

4,06

0179/41

szántó

0,1473

1,28

1,28

0181/5

szántó

0,0420

0,37

0,37

0181/16

szántó

0,0955

0,83

0,83

0181/31

szántó

0,0781

0,68

0,68

0181/43

szántó

0,0368

0,32

0,32

0181/66

szántó

0,0218

0,19

0,19

0183/6

szántó

0,2281

0,32

0,32

0183/11

szántó

0,2048

0,57

0,57

0183/13

szántó

0,6355

0,89

0,89

0183/23

szántó

0,1164

0,33

0,33

0183/24

szántó

0,1562

0,81

0,81

0183/28

szántó

0,0968

0,50

0,50

0183/35

szántó

0,1004

0,52

0,52

0183/39

szántó

0,1385

0,72

0,72

1224

Helyrajzi szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Mûvelési ág

Terület (ha, m2)

Összes AK érték

2003/14. szám

Sorsolandó AK érték

0183/60

szántó

0,1103

0,15

0,15

0183/61

szántó

0,0563

0,16

0,16

0183/65

szántó

0,0481

0,07

0,07

0183/66

szántó

0,0486

0,07

0,07

0183/74

szántó

0,0227

0,20

0,20

0183/83

szántó

0,0922

0,48

0,48

0183/92

szántó

0,0792

0,69

0,69

0183/96

szántó

0,3842

1,08

1,08

0183/99

szántó

0,0602

0,17

0,17

0183/101

szántó

0,2720

0,76

0,76

0183/104

szántó

0,2982

0,42

0,42

0183/110

szántó

0,0202

0,06

0,06

0183/113

szántó

0,0513

0,27

0,27

0183/116

szántó

0,0189

0,16

0,16

0183/131

szántó

0,0565

0,49

0,49

0183/132

szántó

0,0540

0,47

0,47

0183/138

szántó

0,0170

0,15

0,15

0183/153

szántó

0,0401

0,11

0,11

0185/1

szántó

0,3592

1,87

1,87

0185/14

szántó

0,0803

0,42

0,42

0185/17

szántó

0,0843

0,44

0,44

0185/18

szántó

0,0602

0,31

0,31

0185/28

szántó

0,0061

0,05

0,05

0185/30

szántó

0,1655

0,86

0,86

0185/31

szántó

0,1804

0,94

0,94

0185/53

szántó

0,1325

0,69

0,69

0185/54

szántó

0,0656

0,34

0,34

0185/84

szántó

0,0255

0,13

0,13

0186

gyep (rét)

0,2232

1,56

1,56

A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás

2003/14. szám

Helyrajzi szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Mûvelési ág

Terület (ha, m2)

Összes AK érték

1225

Sorsolandó AK érték

0189/3

szántó

0,1008

0,52

0,52

0192/18

szántó

0,2028

0,57

0,57

0192/20

szántó

0,1023

0,53

0,53

0192/38

szántó

0,0677

0,35

0,35

0192/39

szántó

0,1117

0,58

0,58

0192/40

szántó

0,1119

0,58

0,58

0198/4

szántó

0,0242

0,13

0,13

0235/2

szántó

0,2288

1,19

1,19

0238/25

szántó

0,8100

4,21

4,21

0240/19

szántó

0,6002

3,12

3,12

0243/26

szántó

0,0777

0,22

0,22

0243/40

szántó

0,0366

0,10

0,10

0247/10

szántó

0,0556

0,16

0,16

0247/13

szántó

0,7633

2,14

2,14

0248/4

szántó

0,0587

0,31

0,31

0250/11

gyep (legelõ)

0,0315

0,09

0,09

0250/65

szántó

0,0230

0,20

0,20

0250/117

szántó

0,0224

0,19

0,19

0251/52

szántó

0,0583

0,30

0,30

0253/57

szántó

0,0220

0,19

0,19

0253/60

szántó

0,0380

0,33

0,33

0253/73

szántó

0,0143

0,12

0,12

0253/75

szántó

0,0981

0,85

0,85

0253/88

szántó

0,0224

0,19

0,19

0254/1

szántó

0,2086

2,32

2,32

0257/1

szántó

0,0488

0,54

0,54

0257/2

szántó

0,0975

1,08

1,08

0264/24

szántó

0,1687

1,47

1,47

0267/5

szántó

0,0100

0,09

0,09

A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás

1226

MAGYAR KÖZLÖNY

Helyrajzi szám

Mûvelési ág

Terület (ha, m2)

Összes AK érték

2003/14. szám

Sorsolandó AK érték

0267/6

szántó

0,0100

0,09

0,09

0267/10

szántó

0,0096

0,08

0,08

0267/11

szántó

0,0208

0,18

0,18

0267/12

szántó

0,0248

0,22

0,22

0267/14

szántó

0,0110

0,10

0,10

A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás

Település: Szilaspogony Helyrajzi szám

Mûvelési ág

Terület (ha, m2)

Összes AK érték

Sorsolandó AK érték

017/10

szántó

0,1185

2,06

0,71

017/26

szántó

0,1511

2,63

2,63

018/9

szántó

0,0529

0,92

0,92

A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás

Település: Zabar Helyrajzi szám

Mûvelési ág

Terület (ha, m2)

Összes AK érték

Sorsolandó AK érték

058/38

szántó

9,3431

78,69

9,69

064/29

erdõ

0,0740

0,09

0,09

074/16

szántó

0,3771

6,56

0,44

A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás

A sorsolás nyilvános, azon bárki jelen lehet. Több részarány-tulajdonos egyezségen alapuló írásbeli igényét, valamint a kisorsolt földrészletekre vonatkozó cseremegállapodásokat a Földmûvelésügyi Hivatal figyelembe veszi. A közös igényt a sorsolás kezdetéig a helyszínen, a cserét pedig a sorsolást követõ 15 napig lehet a Földmûvelésügyi Hivatalhoz írásban benyújtani. A sorsolás a helyben szokásos módon is meghirdetésre kerül. A sorsoláson bármely okból meg nem jelenõ jogosult késõbb a mulasztásra hivatkozva semmiféle jogot nem érvényesíthet, ebbõl az okból a sorsolás eredménye nem változtatható meg. Akinek a nyilvános sorsolás jogos érdekét érinti, vagy sérti, törvénysértésre hivatkozással a sorsolást követõ 48 órán belül a Fõvárosi és Pest Megyei Földmûvelésügyi Hivatalhoz címzett, de a Heves Megyei Földmûvelésügyi Hivatalhoz (3301 Eger, Barkóczy út 7.) kifogást nyújthat be.

Szabó József s. k., hivatalvezetõ

2003/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

1227

A BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal közleménye A BM Központi Hivatal a 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet 73. § (1) bekezdése alapján — az eddig közzétetteken kívül — az alábbi elveszett, megsemmisült gépjármû törzskönyvek sorszámát teszi közzé: 812367A 423707A 485903B 760859C 451570A 272511B 933630B 294493A 261547A 245984A 144200A 278565C 700007A 586647A 530094C 617029A 487080C 017900C 887851A 116962C 418218B 747212C 336705C 744307B 393526A 690342B 172941C 272289C 660039C 121714A 939423C 217099C 433493B 328610A 321705C 783783B 925749B 082808C 516207C 978550A 857768A 745886B 084860D 106560B

041809C 654278C 029516C 029768A 966077B 779416B 467991A 823454C 421283C 350111A 700308C 632385B 928205B 359230C 676370A 954794B 466044B 600151B 924842B 904375A 039256A 696902B 375745C 438532C 048744C 254395A 748507C 551454C 490610C 545188C 376758A 407082B 355657A 414186A 713890B 464108B 736840A 038488B 598179A 408009B 092025A 678287C 532325C 432675B

492380C 396309B 797333A 447981B 981439B 639465A 284201A 927654A 508202A 671189C 412860B 038283A 127795A 768767A 255259B 549176A 906843B 642965B 653895C 749564A 950054A 535082B 117995B 579377B 015559B 739388C 786547C 119431B 410727B 764528B 758444A 200460B 509108B 778355B 473551A 971515A 539378B 833768B 386433C 717504B 404237A 140056A Közlekedési Nyilvántartó Osztály

1228

MAGYAR KÖZLÖNY

2003/14. szám

Helyesbítés: A Magyar Közlöny 2002. évi 148. számának I. kötetében, a 24/2002. (XI. 30.) KüM—PM együttes rendelet 1. számú mellékletében a 2208 20 vámtarifaszámhoz (8191. oldal utolsó sor) tartozó vámtétel helyesen: 24%. (Kézirathiba)

MEGJELENT a

MAGYARKÖZLÖNYTÁRGYMUTATÓJA a 2003. január hónapban megjelent jogszabályokról, határozatokról és közleményekrõl. A tárgymutatót a Magyar Közlöny mai számához mellékeljük. A tárgymutató árát az elõfizetési díj magában foglalja.

2003/14. szám

MAGYAR KÖZ LÖNY

1229

ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS Kormányrendelet felhatalmazása alapján jelenteti meg a Miniszterelnöki Hivatal a Magyar Közlöny mellékleteként a HIVATALOS ÉRTESÍTÕT. A lap hetente, szerdánként, tematikus fõrészekben hitelesen közli a legfõbb állami, önkormányzati, társadalmi, gazdasági szervek, illetve szervezetek személyi, szervezeti, igazgatási és képzési, valamint a hírközlési tevékenység (frekvenciagazdálkodás, távközlés, postaügy, informatika) közleményeit, továbbá az üzleti élet híreit. Térítési díj ellenében közzétesszük a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vagyonértékesítési pályázatait, az állami, társadalmi, gazdasági szervezetek, parlamenti pártok, tb-önkormányzatok, kamarák, helyi önkormányzatok, egyházak, különbözõ képviseletek közleményeit. Fizetett hirdetésként — akár színes oldalakon is — helyet kaphatnak az Értesítõben a gazdálkodó szervezetek, egyetemek, alapítványok, de magánszemélyek közérdeklõdésre számot tartó közlései is.

Õszintén reméljük, hogy a hírek, információk, közlemények egy lapban történõ pontos és rendszerezett formában való közreadásával sikerül hatékonyabbá és eredményesebbé tenni elõfizetõink tájékozódását a hivatali és üzleti életben. Az érdeklõdõk számára egyéb hasznos információkat is nyújt a lap. A lap elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. címén, levélcím: 1394 Budapest 62., Pf. 357; faxszám: 318-6668. 2003. évi éves elõfizetési díja: 9408 Ft áfával. A HIVATALOS ÉRTESÍTÕ egyes számai megvásárolhatók a kiadó közlönyboltjában: 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. Telefon/fax: 267-2780.

M EGRENDELÕLAP Megrendelem a HIVATALOS ÉRTESÍTÕ címû lapot ......... példányban, és kérem a következõ címre kézbesíteni: Megrendelõ neve: ......................................................................................................................................... címe (város/község, irányítószám): ...................................................................................... utca, házszám: ........................................................................................................................ Ügyintézõ (telefonszám): .............................................................................................................................. 2003. évi élõfizetési díj

fél évre

4704 Ft áfával

egy évre

9408 Ft áfával

Számlát kérek a befizetéshez.

Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát. Kelt.: ...................................................................

................................................................................... cégszerû aláírás

1230

MAGYAR KÖZ LÖNY

2003/14. szám

ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény rendelkezik — többek között — a Magyar Köztársaság Kormánya hivatalos lapjának, a Határozatok Tárának megjelentetésérõl. A Határozatok Tárát szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal a Szerkesztõbizottság közremûködésével, évente mintegy 60 alkalommal jelenik meg. A Határozatok Tára a Kormánynak azokat a határozatait (kétezres) közli, amelyeknek közzétételét a Kormány elrendelte, továbbá tartalmazza a miniszterelnök határozatait, a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter határozatait, valamint a minisztériumok, az országos hatáskörû szervek, az önkormányzatok közleményeit, hirdetményeit, különféle tájékoztatóit, továbbá azokat a közleményeket stb., amelyeket a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter engedélyez. A Határozatok Tára megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címén (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; postacím: 1394 Budapest 62, Pf. 357.) vagy a 318-6668 faxszámán. Éves elõfizetési díja 2003. évre: 14 448 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a kiadó közlönyboltjában (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. Tel/fax: 267-2780).

MEGRENDELÕLAP Megrendelem a

HATÁROZATOK TÁRA címû lapot ................. példányban. A megrendelõ (cég) neve: .......................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ....................................................................................................................... Utca, házszám: ........................................................................................................................................... Az ügyintézõ neve, telefonszáma: ............................................................................................................. A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: .................................................................................................. Elõfizetési díj egy évre: 14 448 Ft áfával fél évre:

7 224 Ft áfával

Csekket kérek a befizetéshez Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát! A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: ……………………………………… …………………………………………………… cégszerû aláírás

2003/14. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS A Miniszterelnöki Hivatal és a Belügyminisztérium közös szerkesztésében havonta megjelenõ

ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE az önkormányzatok számára mûködésük során hasznos és nélkülözhetetlen tájékozódási forrás. A kiadvány elsõ három része az önkormányzatokat érintõ, újonnan kihirdetett jogszabályokat (törvények, rendeletek — ideértve az önkormányzati rendeleteket is —, alkotmánybírósági és egyéb határozatok) közli. Negyedik fõrésze közleményeket, pályázati felhívásokat és tájékoztatásokat (szaktárcák közleményei, az Állami Számvevõszék ajánlásai, az önkormányzatok által elnyerhetõ támogatások pályázati feltételei, az önkormányzatok éves pénzügyi beszámolói, alapító okiratok stb.) tartalmaz. Az Önkormányzatok Közlönye elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.) címén (postacím: 1394 Budapest 62. Pf. 357) vagy a 318-6668 faxszámán. 2003. évi éves elõfizetés díja: 3696 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a kiadó közlönyboltjában (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. Tel./fax: 267-2780).

MEGRENDELÕLAP Megrendeljük az Önkormányzatok Közlönye címû lapot ................. példányban. A megrendelõ (cég) neve: .......................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ....................................................................................................................... Utca, házszám: ........................................................................................................................................... Az ügyintézõ neve, telefonszáma: ............................................................................................................. A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: .................................................................................................. A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk.

Keltezés: ……………………………………… …………………………………………………… cégszerû aláírás

1231

1232

MAGYAR KÖZLÖNY

2003/14. szám

Tisztelt Elõfizetõk! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a kiadónk terjesztésében levõ lapokra és elektronikus kiadványokra szóló elõfizetésüket folyamatosnak tekintjük. Csak akkor kell változást bejelenteniük a 2003. évre vonatkozó elõfizetésre, ha a példányszámot, esetleg a címlistát módosítják, vagy új lapra szeretnének elõfizetni (pontos szállítási, név- és utcacím-megjelöléssel). Az esetleges módosítást szíveskedjenek levélben vagy faxon megküldeni. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a lapszállításról kizárólag az elõfizetési díj beérkezését követõen intézkedünk. Fontos, hogy az elõfizetési díjakat a megadott 10300002-20377199-70213285 sz. számlára utalják, illetve a kiadó által kiküldött készpénz-átutalási megbízáson fizessék be. Készpénzes befizetés kizárólag a Közlönyboltban (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6.) lehetséges. (Levélcím: Magyar Hivatalos Közlönykiadó,1394 Budapest, 62. Pf. 357. Fax: 318-6668).

A 2003. évi elõfizetési díjak Magyar Közlöny Hivatalos Értesítõ Határozatok Tára Önkormányzatok Közlönye Az Alkotmánybíróság Határozatai Bányászati Közlöny Belügyi Közlöny Cégközlöny Cégközlöny (CD-n) Egészségügyi Közlöny Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítõ Gazdasági Közlöny Hírközlési Értesítõ Ifjúsági és Sport Értesítõ Igazságügyi Közlöny Informatikai és Hírközlési Közlöny Környezetvédelmi Értesítõ Közlekedési Értesítõ Kulturális Közlöny Külgazdasági Értesítõ

62 496 Ft/év 9 408 Ft/év 14 448 Ft/év 3 696 Ft/év 12 096 Ft/év 3 024 Ft/év 16 128 Ft/év 76 944 Ft/év 54 768 Ft/év 16 128 Ft/év 11 424 Ft/év 15 120 Ft/év 4 032 Ft/év 3 024 Ft/év 10 080 Ft/év 13 440 Ft/év 9 072 Ft/év 15 456 Ft/év 12 096 Ft/év 12 432 Ft/év

Munkaügyi Közlöny Oktatási Közlöny Pénzügyi Közlöny Statisztikai Közlöny Szociális Közlöny Turisztikai Értesítõ Ügyészségi Közlöny Vízügyi Értesítõ

9 744 Ft/év 15 120 Ft/év 19 824 Ft/év 8 400 Ft/év 9 744 Ft/év 7 392 Ft/év 4 368 Ft/év 8 064 Ft/év

Házi Jogtanácsadó Magyar Közigazgatás Pénzügyi Szemle Nemzeti Kulturális Alapprogram Hírlevele

3 024 Ft/év 6 048 Ft/év 14 448 Ft/év 3 024 Ft/év

Élet és Tudomány Ludové Noviny Neue Z eitung Természet Világa Valóság

7 392 Ft/év 1 680 Ft/év 3 024 Ft/év 4 032 Ft/év 4 704 Ft/év

Az árak a 12%-os áfát is tartalmazzák.

A CD-JOGÁSZ hatályos jogszabályok hivatalos számítógépes gyûjteménye 2003. évi éves elõfizetési díjai: Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat

48 000 Ft 64 000 Ft 80 000 Ft

25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat

96 000 Ft 112 000 Ft 128 000 Ft

Egyszeri belépési díj: 6000 Ft. (Áraink az áfát nem tartalmazzák.) Facsimile Magyar Közlöny. A hivatalos lap 2002-es évfolyama jelenik meg CD-n az eredeti külalak megõrzésével, de könnyen kezelhetõen. Hatályos jogszabályok online elérése: a naponta frissített adatbázis az interneten keresztül érhetõ el a www.mhk.hu címen. További információ kérhetõ a 06 (80) 200-723-as zöldszámon. A Házi Jogtanácsadó címû lap elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címén: Budapest VIII., Somogyi B. u. 6. 1394 Bp. 62. Pf. 357 vagy faxon: 318-6668, vagy a www.mhk.hu/hj internetcímen található megrendelõlapon. Telefon: 266-9290/234, 235 mellék. Éves elõfizetési díja 3024 Ft áfával.

Szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A szerkesztésért felelõs: dr. Müller György. Budapest V., Kossuth tér 1—3. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Felelõs kiadó: a Kiadó vezérigazgatója. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. Telefon: 266-9290. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a FÁMA Rt. közremûködésével. Telefon/fax: 266-6567. Információ: tel./fax: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a kiadó Budapest VIII., Somogyi B. u. 6. (tel./fax: 267-2780) szám alatti közlönyboltjában, illetve megrendelhetõ a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2003. évi éves elõfizetési díj: 62 496 Ft. Egy példány ára: 140 Ft 16 oldal terjedelemig, utána + 8 oldalanként + 140 Ft. A kiadó az elõfizetési díj évközbeni emelésének jogát fenntartja.

HU ISSN 0076—2407 03.0219 — Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert.