A M AG YAR K Ö Z T ÁR S AS ÁG H I VAT AL O S L AP J A
Budapest,
Oldal
TARTALOMJEGYZÉK
2004. január 13., kedd
4. szám
Ára: 1449,– Ft
2004: I. tv.
A sportról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
242
2004. II. tv.
A mozgóképrõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
267
4/2004. (I. 13.) FVM r.
Az egyszerûsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendõ ,,Helyes Mezõgazdasági és Környezeti Állapot’’, illetve a ,,Helyes Gazdálkodási Gyakorlat’’ feltételrendszerének meghatározásáról . . . . . . . . . . . . . . .
280
A polgári légiforgalmi szolgálat szakszemélyzetének szakszolgálati engedélyérõl és képzésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
283
A Külügyminisztérium közleménye a Magyar Köztársaság konzuli feladatokat ellátó diplomáciai és hivatásos konzuli képviseleteinek címjegyzékérõl és konzuli jogosítványairól . . . . . . . . . .
304
Összefogás a Budapesti Lakástalanokért és Hajléktalan Emberekért Közalapítvány Alapító Okirata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
310
Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány Alapító Okirata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
315
Helyesbítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
320
3/2004. (I. 13.) GKM r.
242
II. rész
MAGYAR KÖZLÖNY
JOGSZABÁLYOK Törvények 2004. évi I. törvény a sportról*
A Magyar Köztársaság állampolgárait megilleti a lehetõ legmagasabb szintû testi és lelki egészséghez való alkotmányos jog. A testkultúra az egyetemes kultúra része, az egészségvédelem (a megelõzés és a rekreáció) fontos eszköze, a szabadidõ eltöltésének társadalmilag is hasznos módja. A testnevelés és a sport jelentõs szerepet tölt be az ifjúság erkölcsi-fizikai nevelésében, a személyiség formálásában. Az állam feladata ezért, hogy közérdekbõl segítse elõ az állampolgárok testneveléshez és sportoláshoz fûzõdõ joga gyakorlati megvalósulását, és támogassa a civil szervezetek keretében kifejtett, tisztességes és az esélyegyenlõség jegyében is folytatott sporttevékenységet, ideértve a fogyatékosok sportját is. Az állam az ifjúság egészséges fejlõdése érdekében biztosítja a közoktatás és felsõoktatás testnevelését és sportját, valamint az intézményen kívüli diáksportot. Az állam a szabadidõsport és a diáksport támogatásával is elõmozdítja a mozgásgazdag életmód elterjedését, a rendszeres testedzést. Az állam támogatja a versenysportot, sportolóinknak a nemzetközi sportéletben való részvételét, kiemelkedõ jelentõséget tulajdonít az olimpiai és a paralimpiai eszmének. Az állam erõsíti a sport egyes területein a piaci viszonyok kialakulását, a sporttal összefüggõ üzleti vállalkozásokat, biztosítja a testkultúra fejlesztését szolgáló képzés feltételrendszerét. A testnevelés és a sport fejlesztését össze kell hangolni az egészségügyi célkitûzésekkel, a környezet- és természetvédelemmel, valamint a területfejlesztéssel. Az állam feladata, hogy hozzájáruljon a sporttal kapcsolatos önveszélyeztetõ káros tendenciák (pl. dopping) csökkentéséhez, gondoskodjon a sportrendezvények biztonságáról, a sportolói személyiségvédelemrõl, a sporthuliganizmussal szembeni fellépésrõl. Az Országgyûlés e célok jegyében és az Európai Sport Chartával összhangban a következõ törvényt alkotja:
* A törvényt az O rszággyûlés a 2003. december 22-i ülésnapján fogadta el.
2004/4. szám I. Fejezet A SPORTOLÓ JOGÁLLÁSA
Általános szabályok 1. § (1) Sportoló az a természetes személy, aki sporttevékenységet végez. (2) Sporttevékenységnek minõsül a meghatározott szabályok szerint, a szabadidõ eltöltéseként kötetlenül vagy szervezett formában, illetve versenyszerûen végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység, amely a fizikai erõnlét és a szellemi teljesítõképesség megtartását, fejlesztését szolgálja. (3) Versenyszerûen sportoló (a továbbiakban: versenyzõ) az a természetes személy, aki a sportszövetség által kiírt, szervezett vagy engedélyezett versenyeken, vagy versenyrendszerben vesz részt. A versenyzõ vagy amatõr, vagy hivatásos sportoló. (4) Hivatásos sportoló az a versenyzõ, aki jövedelemszerzési céllal foglalkozásszerûen folytat sporttevékenységet. Minden más versenyzõ amatõr sportolónak minõsül. 2. § (1) A sportszervezet keretében sporttevékenységet folytató versenyzõ számára a sportszervezet köteles biztosítani a sportág jellege szerinti biztonságos sporttevékenység folytatásához szükséges feltételeket. (2) A versenyzõ a sportteljesítményéhez, illetve az elért eredményeihez igazodó mértékben igényelheti a sportszervezetétõl az eredményes sporttevékenységhez szükséges felkészülési, versenyzési lehetõség biztosítását. (3) A fogyatékos versenyzõ felkészülésére és versenyeire az érintett sportszövetségeknek a versenyzõk egészségi, illetve fogyatékossági állapotának megfelelõ külön feltételeket kell megállapítaniuk. (4) A versenyzõ köteles: a) a tisztességes játék (fair play) elvei szerint felkészülni és versenyezni, b) a sportág jellegének megfelelõ — külön jogszabályban meghatározott — sportorvosi alkalmassági, illetve szûrõvizsgálatokon részt venni (sportegészségügyi ellenõrzés), c) a sportág hazai és nemzetközi versenyszabályzatában, valamint egyéb szabályzataiban foglaltakat betartani, d) a sporttevékenység során annak a sportszervezetnek, sportszövetségnek az érdekeit is figyelembe venni, amellyel tagsági, illetve szerzõdéses viszonyban áll, valamint amelyik a nemzeti válogatott keretbe meghívta. 3. § (1) A versenyzõnek a sportszövetség által kiállított, e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelõ, a versenyrendszerben, illetve versenyeken való részvételre jogosító sportolói igazolvánnyal (a továbbiakban: versenyengedély) kell rendelkeznie. Ha a sportszövetség szabály-
2004/4. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
zata másként nem rendelkezik, egy sportágban egy versenyzõnek csak egy versenyengedélye lehet. Ha a versenyengedély kiadásának nem voltak meg a jogszabályi, valamint a sportszövetség szabályzatában foglalt feltételei, a versenyengedélyt a sportszövetség visszavonja. (2) A sportszövetség a szabályzatában meghatározottak szerint lehetõvé teheti, hogy az általa, illetve a közremûködésével kiírt vagy szervezett versenyen az amatõr- és a szabadidõ-sportoló egy versenyre (mérkõzésre) szóló versenyzési engedéllyel (rajtengedély) részt vegyen. (3) A versenyengedély kiadására, nyilvántartására és visszavonására vonatkozó részletes szabályokat a sportszövetség szabályzatban köteles megállapítani. A versenyengedély tartalmazza: a) a versenyzõ nevét, születési helyét és idejét, b) a versenyrendszer megnevezését, c) a versenyengedély hatálya alá tartozó sportág megnevezését, d) a versenyengedély érvényességi idejét, e) a versenyengedély nyilvántartási számát, f) a versenyengedély kiállításának dátumát, valamint g) mindazt, amit a sportszövetség a sportág jellegére és nemzetközi szövetségének követelményeire tekintettel szabályzataiban elõír. (4) A sportág jellegéhez igazodva a sportszövetség szabályzatban határozza meg, hogy mennyiben, illetve milyen versenyrendszer vagy verseny esetén írja elõ a versenyengedély (rajtengedély) megszerzésének elõfeltételéül a sportoló sporttevékenységével összefüggõ biztosítást. A versenyengedély — ha külön jogszabály kivételt nem tesz — csak a sportegészségügyi ellenõrzés adatait tartalmazó dokumentummal (sportorvosi engedély) együtt érvényes. (5) A sportszövetség folyamatosan — a külön jogszabályban elõírt módon — köteles adatot szolgáltatni az állami sportinformációs rendszernek az általa kiadott versenyengedélyek számáról, a versenyengedéllyel rendelkezõk versenyeken, illetve versenyrendszerben való tényleges részvételérõl. Az adatszolgáltatás személyes adatra nem terjedhet ki. (6) Ha a sportszövetség erre jogosult szerve a versenyengedély kiadását megtagadja, e határozat kézhezvételétõl számított 8 napon belül a kérelmezõ panaszt nyújthat be a sportszövetség elnökségéhez. Ha a panasznak a benyújtásától számított 15 napon belül az elnökség nem ad helyt, a kérelmezõ a sportszövetség határozatával szemben, annak kézbesítésétõl számított 30 napos jogvesztõ határidõn belül keresettel a bírósághoz vagy a Sport Állandó Választottbírósághoz fordulhat. Ez a szabály irányadó a versenyengedély visszavonására, valamint az igazolással, továbbá az átigazolással kapcsolatos jogvitákra is. (7) A versenyengedély és a rajtengedély kiadását a sportszövetség a szabályzatában megállapított díj megfizetéséhez kötheti.
243
4. § (1) A versenyzõ nem használhat, illetve nem alkalmazhat vagy forgalmazhat — külön jogszabályban meghatározott — tiltott teljesítményfokozó szereket, készítményeket és módszereket. (2) A versenyzõ köteles alávetni magát a doppingtilalom betartásának ellenõrzésére irányuló vizsgálatnak (doppingvizsgálat). (3) A doppingtilalomra és a doppingvizsgálatra vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
Az amatõr sportolókra vonatkozó rendelkezések 5. § (1) Amatõr sportoló sportegyesület keretében tagként, illetve sportszerzõdés alapján, sportvállalkozás keretében pedig kizárólag sportszerzõdés alapján sportolhat. Sportiskola tanulója és az iskolai sportkör tagja a tanulói jogviszony alapján minõsül amatõr sportolónak. (2) A sportszerzõdésben a a sportszervezet és az amatõr sportoló megállapodnak a sporttevékenységgel kapcsolatos együttmûködésük feltételeirõl. A sportszerzõdésre a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) megbízási szerzõdésre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (3) A sportszerzõdést írásba kell foglalni. A sportszerzõdés csak határozott idõre, de legfeljebb öt évre köthetõ. (4) Az amatõr sportoló sporttevékenységéért attól a sportszervezettõl, amellyel az (1) bekezdés szerint tagsági vagy szerzõdéses jogviszonyban áll, valamint más természetes és jogi személytõl díjazásban nem részesülhet. Ha a sportszövetség szabályzata a sportág jellegére és a nemzetközi szövetség követelményeire tekintettel másként nem rendelkezik, nem minõsül ilyen díjazásnak, a) az amatõr sportoló felkészüléssel és versenyzéssel összefüggõ indokolt és igazolt költségeinek megtérítése, illetve az ezzel kapcsolatos természetbeni juttatás, b) a kiemelkedõ sportteljesítményért nyújtott eredményességi elismerés (pénzbeli elismerés, érem, ajándéktárgy stb.), c) a szponzorálási szerzõdés keretében nyújtott támogatás. (5) A sportszövetség versenyszabályzatában meghatározza, hogy az amatõr sportoló milyen feltételekkel vehet részt hazai, illetve nemzetközi (külföldi) pénzdíjas versenyen, továbbá hivatásos versenyrendszerben. (6) A tagsági viszony, illetve a sportszerzõdés létrejöttével az amatõr sportoló játékjogának használatát e jogviszony fennállásának idõtartamára sportszervezetének ingyenesen átengedi. 6. § (1) Az amatõr sportoló a sportszövetség versenyrendszerében csak akkor vehet részt, ha versenyengedéllyel
244
MAGYAR KÖZLÖNY
rendelkezik. A versenyengedélyt az amatõr sportoló mint sportegyesületi tag vagy mint a sportszervezettel szerzõdéses jogviszonyban álló személy kapja meg. (2) A versenyengedély iránti kérelmet az amatõr sportoló csak a sportszervezetén keresztül nyújthatja be a sportszövetséghez. (3) A versenyengedély iránti kérelmet: a) az iskolaként mûködõ sportiskola tanulója, illetve az iskolai sportkör tagja azon az oktatási intézményen keresztül nyújthatja be a sportszövetséghez, amellyel tanulói jogviszonyban áll, b) a költségvetési szervként vagy közhasznú társaságként mûködõ sportiskola sportolója a sportiskolán keresztül nyújthatja be a sportszövetséghez. 7. § (1) Ha az amatõr sportoló sportszerzõdés alapján sportol, e szerzõdés fennállásának idõtartama alatt csak a sportszervezete elõzetes írásbeli hozzájárulásával igazolhat át másik sportszervezethez. A sportszervezet a hozzájárulás megadását költségtérítés fizetéséhez kötheti. (2) A költségtérítés mértékét a sportszövetség szabályzatban meghatározhatja, ennek hiányában a költségtérítés mértékére az érintett sportszervezetek egymás közötti megállapodása az irányadó. (3) Ha az amatõr sportoló nem sportszerzõdés alapján sportol, vagy sportszerzõdésének idõtartama már lejárt, illetve a sportszerzõdés jogszerûen megszûnt, a korábbi sportszervezetének költségtérítés nem fizethetõ. Az ezzel ellentétes megállapodás semmis. (4) Amennyiben az amatõr sportoló sportszerzõdés alapján sportol, sportszerzõdése fennállása alatt csak elõzetes írásbeli hozzájárulásával igazolható át — ideiglenesen vagy véglegesen — más sportszervezethez. A sportoló a hozzájárulás megadását ellenérték fizetéséhez nem kötheti.
A hivatásos sportolókra vonatkozó rendelkezések 8. § (1) A hivatásos sportoló — amennyiben törvény kivételt nem tesz — a sportvállalkozással kötött munkaszerzõdés alapján fejti ki sporttevékenységét. Hivatásos sportoló sportegyesületben csak akkor végezhet sporttevékenységet, ha ezt a sportszövetség szabályzata lehetõvé teszi. (2) A hivatásos sportoló sporttevékenységgel összefüggõ munkaviszonyára a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvényt (a továbbiakban: Mt.) az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni: a) a munkaszerzõdés csak határozott idõtartamra köthetõ, b) próbaidõ nem köthetõ ki, c) ha a hivatásos sportoló versenyengedélyét a sportszövetség a hivatásos sportoló önhibájából visszavonja, a munkáltató a munkaviszonyt az Mt. 88. § (2) bekezdésé-
2004/4. szám
nek alkalmazásával megszüntetheti. A megszüntetés ezen esetében a hivatásos sportoló a szerzõdésébõl még hátralévõ idõszakra — az egészségügyi alkalmatlanság esetét kivéve — az átlagkereset megtérítésére nem tarthat igényt, d) a hivatásos sportoló munkaszüneti napokon is rendszeresen foglalkoztatható. Munkaidõkeret alkalmazása esetén a felek eltérõ megállapodása hiányában a pihenõnap legfeljebb hathavonta — részben vagy egészben — összevontan is kiadható. A munkaidõ legfeljebb hathavi keretben is meghatározható a munkaszerzõdésben szereplõ napi munkaidõ alapulvételével, e) a hivatásos sportoló csak a munkáltató elõzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthet sporttevékenységgel össze nem függõ további munkaviszonyt. Sporttevékenység folytatására sportágában további jogviszonyt nem létesíthet, más sportágban való sporttevékenységre vonatkozó további jogviszony létesítéséhez a munkáltató elõzetes írásbeli hozzájárulása szükséges, f) a hivatásos sportolónak a nemzeti válogatott keretben történõ szereplésére a kirendelésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a kirendeléshez a hivatásos sportoló elõzetes hozzájárulása szükséges. A kirendelés összes idõtartama egy naptári éven belül 44 munkanapnál hosszabb is lehet, g) a hivatásos sportoló csak a játékjog használati jogának ideiglenes átadása esetén rendelhetõ ki munkavégzésre más sportszervezethez. A kirendelés idõtartama ebben az esetben egy naptári éven belül 44 munkanapnál hoszszabb is lehet. (3) A hivatásos sportolóval kötött munkaszerzõdés csak akkor jön létre, ha az Mt.-ben foglalt kötelezõ tartalmi elemeken túlmenõen tartalmazza a munkavégzés módjára, a munka- és pihenõidõre, a szabadság kiadására, valamint a munka díjazására vonatkozó megállapodást. (4) Semmis az a szerzõdés, amellyel a sportszervezet a hivatásos sportoló részére a sporttevékenységére kötött munkaszerzõdésben foglaltakon túl anyagi elõnyt biztosít. (5) A hivatásos sportolónak a munkaviszony keretében kifejtett sporttevékenysége során történt balesete üzemi balesetnek minõsül. A munkáltató — amennyiben a sportszövetség szabályzata ezt elõírja — köteles a hivatásos sportoló javára élet- és sportbaleset-biztosítást kötni. (6) Ha a köztartozás fennállása miatt vagy más okból a sportszervezet nem indulhat a versenyrendszerben (bajnokságban), illetve abból utóbb kizárják, ez a munkáltató súlyos szerzõdésszegésének minõsül, és ezért a munkaviszonyt a sportoló rendkívüli felmondással megszüntetheti. A felmondás után a sportoló — függetlenül az esetleges átigazolási idõszaktól — azonnal igazolhatóvá válik. Ezt a szabályt kell megfelelõen alkalmazni a sportszerzõdéssel rendelkezõ amatõr sportolókra is. 9. § (1) A hivatásos sportolónak hivatásos sportolói versenyengedéllyel kell rendelkeznie. A versenyengedélyt a sportszövetség a hivatásos sportoló kérelmére adja ki.
2004/4. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) A sportoló hivatásos sportolói munkaszerzõdést sportszervezettel csak hivatásos versenyengedély birtokában köthet. (3) A hivatásos sportoló játékjogának használatát a sportszervezettel kötött munkaszerzõdésben, a munkaviszony fennállásának idõtartamára ruházza át a sportszervezetre. A játékjog használatának sportszervezet részére való biztosítása a hivatásos sportoló igazolásának minõsül, amelyet a sportszervezetnek a sportszövetség részére — a sportszövetség szabályzatában megállapított módon — be kell jelentenie. A sportszövetség az igazolást nyilvántartásba veszi. A játékjog használatáért a hivatásos sportoló a munkaszerzõdésben megállapított külön ellenértékre tarthat igényt. (4) A munkaszerzõdés idõtartamának lejártával, illetve a munkaszerzõdés jogszerû megszûnése esetén a játékjog használati joga ingyenesen visszaszáll a hivatásos sportolóra. Az ezzel ellentétes megállapodás semmis. (5) Semmis az a szerzõdés, amely a játékjog mint személyhez fûzõdõ vagyoni értékû jog elidegenítésére vagy megterhelésére irányul. Ez a rendelkezés az amatõr sportoló játékjogára is irányadó. 10. § (1) A munkaszerzõdés fennállása alatt a játékjog használati jogát megszerzõ sportszervezet — a hivatásos sportoló elõzetes írásbeli hozzájárulásával — ezt a használati jogot ideiglenesen vagy véglegesen másik sportszervezetre átruházhatja (átigazolás). A hozzájárulás megadásáért a hivatásos sportoló az átruházó sportszervezettõl a megállapodásuk szerinti ellenértékre tarthat igényt. (2) Az (1) bekezdés szerinti ideiglenes átigazolás a hivatásos sportoló munkaszerzõdését nem érinti, azt a 8. § (2) bekezdés g) pontja figyelembevételével az Mt. szerinti kirendelésnek kell tekinteni. Végleges átigazolás esetén új munkaszerzõdést kell kötni. (3) A játékjog használatának (1) bekezdés szerinti ideiglenes vagy végleges átruházásáért a sportszervezet a másik sportszervezettõl ellenértékre tarthat igényt, amelynek mértékét a két sportszervezet közötti megállapodás határozza meg. E megállapodást írásba kell foglalni, és be kell jelenteni a sportszövetségnek, amely az átigazolást nyilvántartásba veszi. 11. § (1) A hivatásos sportoló igazolásával, illetve átigazolásával kapcsolatos szerzõdések kereskedelmi ügynök közvetítésével akkor köthetõk meg, ha az ügynököt a sportszövetség — a 23. § (1) bekezdés b) pontja szerinti — szabályzatában foglalt feltételek fennállása esetén nyilvántartásba veszi, vagy ha az ügynök a nemzetközi sportszövetség nyilvántartásában szerepel. A közvetítésért az ügynököt jutalék illeti meg. (2) Az ügynöki jutalék, valamint a (3) bekezdésben a sportszövetségnek fizetendõ hozzájárulások kivételével semmis minden olyan megállapodás, amely a hivatásos
245
sportolón, illetve a használati jogot ideiglenesen vagy véglegesen átruházó sportszervezeten kívül másnak biztosít részesedést a játékjog használati jogának átruházásáért fizetett ellenértékbõl. (3) A játékjog használati jogának sportoló általi átruházása esetén az igazoló sportszervezet az igazolásért az általa a sportolónak fizetett ellenérték; valamint a használati jog sportszervezetek közötti ideiglenes vagy végleges átruházása esetén a sportszervezetek közötti megállapodásban megjelölt sportszervezet — ha a megállapodásban külön nem került megjelölésre, akkor az átvevõ sportszervezet — az átigazolásért fizetett ellenérték: a) egy százalékának megfelelõ összeget köteles a sportszövetségnek befizetni, valamint b) négy százaléknak megfelelõ összeget köteles az utánpótlás-nevelést támogató sportszövetségi alapba befizetni.
A sportfegyelmi felelõsség 12. § (1) A sportszövetség sportfegyelmi eljárást folytathat le a versenyzõvel, illetve a sportszakemberrel szemben, ha a sportszövetség verseny-, igazolási (nyilvántartási) és átigazolási, illetve egyéb szabályzataiban foglalt kötelezettségeit vétkesen megszegi. (2) A versenyzõre, illetve a sportszakemberre sportfegyelmi büntetésként: a) szóbeli figyelmeztetés, b) írásbeli megrovás, c) sportszövetség által adott kedvezmények legfeljebb egy év idõtartamra történõ megvonása (csökkentése), d) pénzbüntetés szabható ki. (3) A versenyzõre a (2) bekezdésben foglaltakon kívül: a) a sportszövetség versenyein történõ részvételtõl legfeljebb öt évre való eltiltás, b) az igazolási (nyilvántartási) és az átigazolási szabályok megsértése esetén az ideiglenes vagy végleges átigazolásból legfeljebb két évre történõ kizárás fegyelmi büntetés is kiszabható. (4) A sportszakemberre a (2) bekezdésben foglaltakon kívül a sportszövetség versenyrendszerében történõ sportszakmai tevékenységtõl legfeljebb öt évre való eltiltás büntetés is kiszabható. (5) A pénzbüntetés mértéke a hivatásos sportoló sporttevékenységbõl, illetve a sportszakember szakmai tevékenységbõl származó éves átlagjövedelmének hathavi összegét nem haladhatja meg. Amatõr sportolóra, vagy ingyenes megbízási szerzõdés alapján tevékenykedõ sportszakemberre pénzbüntetés nem szabható ki. A pénzbüntetés a (2) bekezdés c) pontjában, illetve a (3)—(4) bekezdésben meghatározott fegyelmi büntetésekkel együtt is kiszabható, egyébként a fegyelmi büntetések együttesen nem alkalmazhatók.
246
MAGYAR KÖZLÖNY
2004/4. szám
13. § (1) Sportfegyelmi eljárást lehet lefolytatni a sportszervezettel szemben, ha a sportszövetség alapszabályában, illetve más szabályzataiban meghatározott elõírásokat vétkesen megszegi.
szövetség versenyein történõ részvételtõl és a sportszakmai tevékenységtõl való eltiltás fegyelmi büntetést az elsõfokú fegyelmi bizottság a másodfokú határozat meghozataláig azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja.
(2) A sportszövetség a sportfegyelmi eljárást tagjaival, illetve az általa kiírt vagy szervezett versenyen (versenyrendszerben) részt vevõ sportszervezettel szemben folytathatja le.
(2) A sportszövetség által a versenyzõvel szemben a 12. § (2) bekezdés d) pontja és (3) bekezdése alapján, a sportszakemberre a 12. § (2) bekezdés d) pontja és (4) bekezdése alapján, a sportszervezetre pedig a 13. § (3) bekezdés b), e), f), i)—l) , n) és o) pontja alapján kiszabott másodfokú fegyelmi büntetéssel szemben a határozat kézbesítésétõl számított 30 napos jogvesztõ határidõvel az érintett keresettel bírósághoz vagy a Sport Állandó Választottbírósághoz fordulhat.
(3) Sportszervezetre sportfegyelmi büntetésként: a) írásbeli figyelmeztetés, b) a sportszövetség által adható juttatások csökkentése (megvonása), c) a rendezõi létszám felemelésére kötelezés, d) sportszövetségi ellenõr fogadására és eljárási költségeinek viselésére kötelezés, e) a sportrendezvény nézõk nélkül, zárt sportlétesítményben történõ megtartásának elõírása vagy szektor lezárásának elrendelése, mindkettõ legfeljebb hathónapi idõtartamra, f) a pályaválasztási jog legfeljebb hat hónapra történõ megvonása, g) a mérkõzés eredményének megsemmisítése, bajnoki pontok levonása, h) büntetõpontok megállapítása, i) nemzetközi sportrendezvényen történõ részvételtõl eltiltás, legfeljebb kétévi idõtartamra, j) sportoló igazolásához (átigazolásához) való jog megvonása, legfeljebb kétévi idõtartamra, k) a versenyrendszer alacsonyabb osztályába sorolás, abban az esetben, ha az adott versenyrendszerben (hivatásos, vegyes, amatõr) van alacsonyabb osztály, l) meghatározott számú (legfeljebb öt) versenybõl vagy versenyrendszerbõl (hivatásos, vegyes, amatõr) történõ kizárás legfeljebb egy évre, m) a sportszövetségi eljárás költségeinek viselésére kötelezés, n) a sportszövetségbõl kizárás legfeljebb egy évre, o) legfeljebb ötvenmillió forint pénzbüntetés szabható ki. (4) A pénzbüntetés a (3) bekezdés b)— m) pontjaiban meghatározott fegyelmi büntetésekkel együtt is alkalmazható. A c), d) és m) pontban meghatározott büntetések egymással és bármely más büntetéssel együtt is alkalmazhatók. A g) és h) pontban megállapított büntetések egymással és az i), illetve j) pontban meghatározott büntetésekkel együtt is alkalmazhatók. 14. § (1) A sportfegyelmi eljárást elsõ fokon a sportszövetség sportfegyelmi bizottsága, vagy a sportszövetség sportfegyelmi szabályzata alapján a sportszövetség területi szervezeti egységének vagy tagozatának sportfegyelmi bizottsága, másodfokon a sportszövetség sportfegyelmi szabályzatában meghatározott fellebbviteli szerv (elnökség vagy fellebbviteli bizottság) folytatja le. A másodfokon hozott határozat a kézbesítésével végrehajtható. A sport-
(3) A sportfegyelmi felelõsségre, a sportfegyelmi eljárásra és a sportfegyelmi büntetésekre vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg. A sportszövetségnek — e törvény és a külön jogszabály alapján — sportfegyelmi szabályzatban kell meghatároznia a sportszövetség sportfegyelmi eljárásának részletes szabályait.
II. Fejezet A
SPORTSZERVEZETEK
JOGÁLLÁSA
A sportszervezetek típusai 15. § (1) Sportszervezetek a sportegyesületek és a sportvállalkozások. (2) A sportszervezetekre vonatkozó szabályokat megfelelõen alkalmazni kell: a) a nemzeti válogatott sportolók, illetve válogatott csapatok (keretek) mûködése kapcsán a nemzeti válogatottakat mûködtetõ sportszövetségekre, b) a fogyatékosok sportja, illetve a szabadidõsport területén mûködõ azon sportszövetségekre, amelyek keretében sportolók közvetlenül — a sportszövetség alapszabályában biztosított lehetõség alapján — sporttevékenységet fejtenek ki, c) a versenyrendszerben és a pályázatokon való részvétel szempontjából a sportiskolákra, illetve az iskolai sportkörökre.
A sportegyesület 16. § (1) Sportegyesület — az e törvényben megállapított eltérésekkel — az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Et.), illetve a Ptk. szabályai szerint mûködõ olyan társadalmi szervezet, amelynek alaptevékenysége a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése.
2004/4. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) A sportegyesület a magyar sport hagyományos szervezeti alapegysége, a szabadidõsport, a versenysport, a tehetséggondozás és az utánpótlás-nevelés mûhelye. Sportegyesület közvetlenül is részesíthetõ állami (önkormányzati) támogatásban. (3) Az egyesületekrõl vezetett bírósági nyilvántartásban a sportegyesület sportegyesületi jellegét kifejezetten fel kell tüntetni. 17. § (1) Sportegyesület: a) közgyûlését (küldöttgyûlését) évente legalább egyszer össze kell hívni, amelyen meg kell tárgyalnia éves pénzügyi tervét, illetve az elõzõ éves pénzügyi terv teljesítésérõl szóló, a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) rendelkezései szerint készített beszámolót, b) sporttal össze nem függõ tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggõ kereskedelmi tevékenységet (ideértve a sportegyesület vagyoni értékû jogainak hasznosítását is) csak kiegészítõ tevékenységként folytathat. A sportlétesítmények használata, illetve mûködtetése — e rendelkezés alkalmazásában — a sportegyesület alaptevékenységének minõsül. (2) A sportegyesület a szakosztályát, illetve más szervezeti egységét alapszabályában foglalt felhatalmazás alapján közgyûlési határozattal jogi személlyé nyilváníthatja. (3) A jogi személlyé nyilvánított szakosztály, illetve más szervezeti egység: a) a jogi személyiségét a bírósági nyilvántartásba történõ bejegyzéssel szerzi meg, b) nevét, székhelyét, az ügyintézõ és képviseleti szervének nevét a bíróság külön alszámon tartja nyilván. (4) A sportegyesület jogutód nélküli megszûnése esetén a szakosztály jogi személyisége is megszûnik. A jogi személy szakosztály kötelezettségeiért a sportegyesület kezesi felelõsséggel tartozik. (5) A sportegyesületre — a végelszámolásra vonatkozó rendelkezések kivételével — megfelelõen alkalmazni kell a csõdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) szabályait. (6) A sportegyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezõk kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt közérdekû sportcélra kell fordítani.
247
tevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése egy vagy több sportágban. (2) Sportvállalkozás korlátolt felelõsségû társasági, illetve részvénytársasági formában alapítható, illetve mûködhet a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény szabályai szerint. (3) A fogyatékosok sportja, illetve a szabadidõsport területén sporttevékenység közhasznú társaság keretében is szervezhetõ.
III. Fejezet AZ ORSZÁGOS SPORTÁGI SZAKSZÖVETSÉGEK ÉS MÁS SPORTSZÖVETSÉGEK A sportszövetségek típusai 19. § (1) A sportszövetségek meghatározott sporttevékenységek körében a sportversenyek szervezésére, a tagok érdekvédelmére és a részükre való szolgáltatásokra, valamint a nemzetközi kapcsolatok lebonyolítására létrehozott, jogi személyiséggel és önkormányzattal rendelkezõ társadalmi szervezetek. (2) Az országos sportági szakszövetségre a sportszövetségekre vonatkozó rendelkezéseket az e törvényben, valamint a Ptk.-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (3) A sportszövetségek típusai a (2) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel: a) országos sportági szakszövetségek, b) sportági szövetségek, c) szabadidõsport szövetségek, d) fogyatékosok sportszövetségei, e) diák- és fõiskolai-egyetemi sport sportszövetségei. (4) A sportszövetség sportszövetségi jellegét és típusát a bírósági nyilvántartásban fel kell tüntetni.
Az országos sportági szakszövetség
A sportvállalkozás
20. § (1) Az országos sportági szakszövetség (a továbbiakban: szakszövetség) olyan sportszövetség, amely sportágában kizárólagos jelleggel az e törvényben, valamint más jogszabályokban meghatározott feladatokat lát el, és törvényben megállapított különleges jogosítványokat gyakorol.
18. § (1) Sportvállalkozásnak minõsül az a gazdasági társaság, amelynek a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény alapján a cégjegyzékbe bejegyzett fõtevékenysége sporttevékenység, továbbá a gazdasági társaság célja sport-
(2) A szakszövetségnek kizárólag olyan sportszervezetek lehetnek tagjai, amelyek az adott sportág versenyrendszerében részt vesznek. A sportágban tevékenykedõ sportszervezetek felvétele a szakszövetségbe nem tagadható meg, ha a sportszervezet magára nézve kötelezõnek elfogadja a szakszövetség alapszabályát.
248
MAGYAR KÖZLÖNY
(3) A szakszövetségre — amennyiben e törvény eltérõen nem rendelkezik — az Et. társadalmi szervezetekre és a Ptk. egyesületekre vonatkozó szabályait kell megfelelõen alkalmazni. Egy sportágban csak egy szakszövetség mûködhet. (4) Szakszövetség csak olyan sportágban hozható létre: a) amely a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert sportág, vagy b) amelyben a sportág nemzetközi szövetségét felvették a Nemzetközi Sportszövetségek Szövetségébe (AGFIS). (5) Szakszövetségnek a (4) bekezdésben foglaltakon túlmenõen csak olyan sportszövetség minõsülhet, amelynek: a) legalább tíz, az adott sportágban tevékenykedõ sportszervezet a tagja, b) legalább három éve folyamatosan országos versenyrendszert (bajnokságot) mûködtet, c) versenyrendszerében rendszeresen legalább száz fõ, sportági versenyengedéllyel rendelkezõ sportoló vesz részt. 21. § (1) A szakszövetséget a Fõvárosi Bíróság hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel külön jogi személy típusként veszi nyilvántartásba. (2) A szakszövetség jogosult elnevezésében a ,,magyar’’ megjelölés, továbbá a Magyar Köztársaság címerének és zászlajának használatára. A szakszövetség a közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Kszt.) szabályai alapján közhasznú, illetve kiemelkedõen közhasznú szervezetnek minõsíthetõ. 22. § (1) A szakszövetség alapvetõ feladata: a) szabályzatok kiadásával biztosítani a sportág rendeltetésszerû mûködését, b) a sportág nemzetközi szabályaival összhangban kialakítani a sportág versenyrendszerét, e versenyrendszer alapján szervezni a sportág versenyeit (pl. megrendezni az országos bajnokságot, a magyar kupát stb.), meghatározni a sportág hazai versenynaptárát és nemzetközi versenyeken, mérkõzéseken való részvételét, c) részt venni a sportág nemzetközi szövetségének munkájában, szervezni a sportág részvételét a nemzetközi sportkapcsolatokban, d) mûködtetni a nemzeti válogatott kereteket, elõsegíteni a sportágához tartozó sportolók részvételét a nemzetközi sporteseményeken, e) meghatározni a sportág stratégiai fejlesztési koncepcióit (ideértve az utánpótlás-nevelés fejlesztését is) és gondoskodni ezek megvalósításáról, f) képviselni a sportág érdekeit az állami szervek, a Nemzeti Sportszövetség, a Magyar Olimpiai Bizottság, a többi sportszövetség, illetve más társadalmi szervezetek elõtt, valamint a nemzetközi sportéletben, g) az alapszabályában meghatározott módon szolgáltatásokat nyújtani tagjainak, közremûködni a tagok közötti
2004/4. szám
viták rendezésében, elõsegíteni a sportágában mûködõ sportszakemberek képzését és továbbképzését, h) meghatározni a sportág utánpótlás-fejlesztési koncepcióját és gondoskodni annak végrehajtásáról. (2) A szakszövetség ellátja az alapszabályában, a sportága nemzetközi szövetségének szabályzataiban, illetve a jogszabályokban meghatározott feladatokat. Ennek keretében különösen: a) gondoskodik a sportágában a versenyzõk nyilvántartásáról, igazolásáról, átigazolásáról, valamint nyilvántartási rendszere alapján adatokat szolgáltat az állami sportinformációs rendszernek, b) megadja vagy megtagadja a sportági nemzetközi szövetsége, illetve a külföldi sportszövetség által megkívánt hozzájárulást magyar versenyzõk külföldi, valamint a külföldi versenyzõk Magyarországon történõ versenyzéséhez, c) a versenyszabályzatot, illetve a sportág egyéb szabályzatait megszegõ versenyzõkkel, sportszakemberekkel és sportszervezetekkel szemben az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározottak szerint sportfegyelmi jogkört gyakorol, d) érvényesíti a doppingtilalmat, e) meghatározza a sportlétesítmények használatával, illetve a sporteseményekkel kapcsolatos sportági követelményeket. (3) A sportág céljainak elérése érdekében a szakszövetség szponzorálási és más kereskedelmi szerzõdéseket köthet, ideértve — e törvény 36—37. §-ában meghatározott módon — a sportági sportrendezvényekkel kapcsolatos vagyoni értékû jogok hasznosítását is. 23. § (1) A sportág rendeltetésszerû mûködése érdekében — a külön jogszabályokban elõírt más szabályzatok mellett — a szakszövetség az alábbi sporttevékenységgel összefüggõ szabályzatokat köteles megalkotni: a) versenyszabályzat, b) igazolási (nyilvántartási) és átigazolási szabályzat, c) sportfegyelmi szabályzat. (2) Amennyiben a szakszövetség hivatásos vagy vegyes (nyílt) versenyrendszert (bajnokságot) mûködtet, úgy a versenyszabályzatban külön rendelkeznie kell a hivatásos vagy a vegyes bajnokságban részt vevõ sportszervezetekkel, illetve sportolókkal szemben támasztott követelményekrõl. (3) A versenyszabályzatban kell rendelkezni a sportág jellegének megfelelõen a sportolók élet-, sportbaleset- és vagyonbiztosításának rendszerérõl. (4) A szakszövetség — a 36—37. §-ban foglaltakra figyelemmel — szabályzatban rendelkezhet a sportági sportrendezvényekkel kapcsolatos vagyoni értékû jogok hasznosításáról. (5) A szakszövetség szabályzataiban köteles a környezet- és természetvédelmi, valamint a közbiztonsági követelményeket, amennyiben pedig a sporttevékenységben állatok is részt vesznek, az állatok védelmérõl és kiméletérõl
2004/4. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
szóló 1998. évi XXVIII. törvényben foglalt elõírásokat is érvényesíteni. 24. § (1) A szakszövetség szervezeti felépítésére az Et. elõírásait a következõ eltérésekkel kell alkalmazni: a) a szakszövetség legfelsõbb szerve a tagok képviselõibõl álló közgyûlés. A szakszövetség alapszabályának rendelkezése alapján a közgyûlés hatáskörét küldöttgyûlés is gyakorolhatja. A küldöttek számát és a küldöttválasztás módját az alapszabályban kell megállapítani, b) amennyiben ezt az alapszabály lehetõvé teszi — az arányosság elvének betartásával —, egy tagszervezet több képviselõt, illetve küldöttet is küldhet a közgyûlésre, illetve a küldöttgyûlésre, c) a közgyûlést (küldöttgyûlést) a szakszövetség ügyintézõ-képviselõ szervének (elnökségének) évente legalább egyszer össze kell hívnia, amelyen meg kell tárgyalni az elnökség szakmai, illetve az Sztv. szerinti pénzügyi beszámolóját, valamint a tárgyévre vonatkozó szakmai és pénzügyi tervét, és amennyiben a szakszövetség közhasznú szervezet, úgy közhasznúsági jelentését is, d) a szakszövetség közgyûlésének (küldöttgyûlésének) legalább három tagból álló ellenõrzõ testületet kell választania a szakszövetség gazdálkodásának ellenõrzésére. Ha a szakszövetség hivatásos vagy vegyes (nyílt) versenyrendszert (bajnokságot) mûködtet, az ellenõrzõ testület mellett könyvvizsgálót is kell alkalmaznia. A közgyûlés (küldöttgyûlés) a pénzügyi beszámolóról az ellenõrzõ testület, illetve a könyvvizsgáló írásos jelentése hiányában döntést nem hozhat. (2) A szakszövetség közgyûlése (küldöttgyûlése) kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az alapszabály megállapítása, illetve módosítása, b) a sportág stratégiai fejlesztési koncepcióinak elfogadása, c) az elõzõ évre vonatkozó szakmai és pénzügyi beszámoló, a közhasznúsági jelentés, valamint a tárgyévi pénzügyi és szakmai terv elfogadása, d) a szakszövetség elnökének, az elnökség többi tagjának, az ellenõrzõ testület elnökének és tagjainak megválasztása, illetve visszahívása, e) a szakszövetség más szakszövetségekkel való egyesülésének, illetve szétválásának elhatározása, f) a szakszövetség szervezeti egységei jogi személlyé nyilvánítása, g) gazdasági társaság alapításáról, illetve gazdasági társaságban való részvételrõl szóló döntés, h) a szakszövetség önkéntes feloszlásának kimondása, rendelkezés a fennmaradó vagyonról, i) a szakszövetség 28. § szerinti sportági szövetséggé való átalakulása, j) mindaz, amit e törvény, más jogszabály, illetve az alapszabály a közgyûlés (küldöttgyûlés) kizárólagos hatáskörébe utal.
249
(3) A közgyûlés (küldöttgyûlés) akkor határozatképes, ha a tagok képviselõinek (küldötteknek) több mint a fele jelen van. A közgyûlés (küldöttgyûlés) — ha az alapszabály másként nem rendelkezik — a jelenlévõ képviselõk (küldöttek) több mint felének szavazatával (egyszerû szótöbbséggel) és nyílt szavazással hoz határozatokat. (4) Az elnökség — az elnökkel együtt — legalább öt tagból áll. A közgyûlés elnökké, elnökségi taggá, illetve az ellenõrzõ testület elnökévé és tagjává olyan személyt is megválaszthat, aki nem a tag képviselõje. A szakszövetség az alapszabályában határozza meg a további tisztségviselõk megválasztásával kapcsolatos elõírásokat. (5) Az elnökség és az ellenõrzõ testület elnöke, illetve tagjai megbízatásának idõtartama legfeljebb öt év lehet. Ezek a tisztségviselõk újraválaszthatók, de a közgyûlés (küldöttgyûlés) által megbízatásuk lejárta elõtt is visszahívhatók. 25. § (1) A szakszövetség közgyûlése (küldöttgyûlése) alapszabályának felhatalmazása alapján a szakszövetség egyes szervezeti egységeit — például tagozatait, területi szervezeteit, szakágait — jogi személyiséggel ruházhatja fel. A jogi személy szervezeti egység vezetésének és mûködésének rendjét a szakszövetség állapítja meg. A jogi személy szervezeti egység kötelezettségeiért a szakszövetség kezesi felelõsséggel tartozik. (2) Ha a szakszövetség hivatásos bajnokságot rendez, köteles hivatásos tagozatot létrehozni, és azt jogi személlyé nyilvánítani. A hivatásos tagozatban a szakszövetség minden olyan tagja részt vehet, amely indul a hivatásos bajnokságban. (3) Amennyiben a szakszövetség területi (regionális, megyei, városi stb.) szervezeti egységeket hoz létre és ezeket jogi személynek nyilvánítja, a szakszövetség közgyûlése: a) engedélyezheti a területre utaló (pl. ,,megyei szövetség’’) elnevezés használatát a szervezeti egység részére, b) a területi szervezet részére olyan vezetési-szervezeti rendet állapíthat meg, mely szerint a szakszövetség adott területen székhellyel rendelkezõ tagjai gyûlésükön maguk választhatják meg a szervezeti egység vezetõit, c) a területi szervezet illetékességi területén székhellyel rendelkezõ tagjai tagdíját a területi szervezet rendelkezésére bocsáthatja, és ezáltal is biztosíthatja a szervezeti egység önálló gazdálkodásának lehetõségét, d) lehetõvé teheti, hogy a területi szervezetek saját nevükben szponzorálási szerzõdéseket, illetve a helyi (települési, területi) önkormányzatokkal támogatási szerzõdéseket kössenek, és az ebbõl származó bevételekkel maguk rendelkezzenek, e) lehetõvé teheti, hogy más szakszövetségek (sportszövetségek) területi szervezeti egységeivel területi jellegû társadalmi szervezeteket hozzanak létre. (4) A területi szervezeti egységekre megállapított szabályokat megfelelõen alkalmazni kell a szakszövetség jogi
250
MAGYAR KÖZLÖNY
személy szervezeti egységgé nyilvánított tagozataira, testületeire és szakágaira is. (5) A szakszövetség jogi személlyé nyilvánított szervezeti egysége: a) a jogi személyiségét a Fõvárosi Bíróság nyilvántartásába történõ bejegyzéssel szerzi meg, b) nevét, székhelyét, az ügyintézõ és képviseleti szervének nevét a Fõvárosi Bíróság külön alszámon tartja nyilván. 26. § (1) A szakszövetség elsõsorban a tagdíjakból, szponzori bevételekbõl, a kereskedelmi jogai értékesítésébõl származó bevételekbõl, valamint központi költségvetési, önkormányzati, köztestületi, közalapítványi és egyéb támogatásokból gazdálkodik. (2) A szakszövetség csak olyan gazdasági vagy közhasznú társaságban vehet részt, amelyben felelõssége korlátozott, és e korlátozott felelõsségének mértéke nem haladja meg a társaságba általa bevitt vagyon mértékét. (3) A nemzeti válogatott keretekkel kapcsolatos költségek, illetve a kártérítési felelõsség a szakszövetséget terhelik, ugyanakkor megilletik a nemzeti válogatott keretek mûködésébõl származó bevételek is. 27. § (1) A szakszövetség mûködése felett a törvényességi felügyeletet az ügyészség gyakorolja. (2) Az ügyész keresete alapján a bíróság akkor is felfüggesztheti a szakszövetség ügyintézõ-képviselõ szervének tevékenységét, és a tevékenység irányítására felügyelõ biztost rendelhet ki, ha a szakszövetség számviteli jogszabályok szerinti eredménye egymást követõ két évben negatív, és kötelezettségei legalább ötven százalékkal meghaladják saját vagyonának mértékét. Ha a rendeltetésszerû gazdálkodás nem állítható helyre, a felügyelõ biztos javaslatot tesz az ügyésznek a szakszövetség bírósági feloszlatásának kezdeményezésére. (3) a) A szakszövetség feloszlatása vagy jogutód nélküli megszûnése esetén a hitelezõk kielégítése után fennmaradó vagyont annak a sportköztestületnek a rendelkezésére kell bocsátani, amelynek a szakszövetség a feloszlatása vagy a jogutód nélküli megszûnése elõtt tagja volt. b) Ha a szakszövetség több sportköztestületnek is tagja volt, a feloszlatása vagy a jogutód nélküli megszûnése esetén a hitelezõk kielégítése után fennmaradó vagyont egyenlõ arányban kell felosztani a sportköztestületek között. c) Ha a feloszlatott, vagy jogutód nélkül megszûnt szakszövetség egyik sportköztestületnek sem volt a tagja, a hitelezõk kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt közérdekû sportcélra kell fordítani.
2004/4. szám
lag sportszervezetek lehetnek. Egy sportágban egy országos sportági szövetség alapítható, de sportági szövetség nem csak országos jelleggel mûködhet. (2) A szakszövetségnek az e törvényben és a külön jogszabályokban meghatározott feladatait az országos sportági szövetség akkor láthatja el, ha nem felel meg a 20. § (4)—(5) bekezdésében meghatározott feltételeknek és: a) sportágában szakszövetség nem mûködik, továbbá b) sportágában legalább három földrészrõl, tizenöt tagországgal sportági nemzetközi szakszövetség és legalább öt éve világ- vagy Európa-bajnoki versenyrendszer mûködik, c) a b) pont szerinti sportági szakszövetség tagja, d) legalább a sportágában tevékenykedõ tíz sportszervezet taggal rendelkezik, és versenyrendszerében rendszeresen legalább száz — versenyengedéllyel rendelkezõ — versenyzõ vesz részt, e) legalább három éve folyamatosan országos jellegû versenyrendszert mûködtet, f) szerepel az illetékes bíróság társadalmi szervezeti nyilvántartásában, és alapszabályán kívül rendelkezik az e törvényben és a külön jogszabályokban megállapított, a szakszövetségek részére kötelezõvé tett szabályzatokkal. (3) Az országos sportági szövetséget megfelelõen megilletik és terhelik a szakszövetségekre e törvényben és más jogszabályokban meghatározott jogok és kötelezettségek. (4) Az országos sportági szövetség felvételét kérheti a Nemzeti Sportszövetségbe. (5) A sportági szövetség állami támogatásban részesíthetõ. (6) Ha a sportági szövetség a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelõ országos sportági szövetség, ezt a bírósági nyilvántartásban kifejezetten fel kell tüntetni.
A szabadidõsport szövetségek és a fogyatékosok sportszövetségei 29. § (1) A szabadidõsport szövetségek nem feltétlenül sportágak szerint szervezõdõ, a szabadidõs sporttevékenységre létrehozott országos sportszövetségek. (2) A fogyatékosok sportszövetségei alapvetõen a fogyatékossági ágak szerint sérülés-specifikusan szervezõdõ, a fogyatékosok verseny- és szabadidõsportját szolgáló, sporttevékenységre létrehozott országos sportszövetségek. (3) A fogyatékosok országos sportszövetségei elláthatják mindazon feladatokat, és gyakorolhatják mindazon jogköröket, amelyeket a szakszövetségek ellátnak és gyakorolnak.
A sportági szövetségek
A diák- és a fõiskolai-egyetemi sport sportszövetségei
28. § (1) A sportági szövetség az Et. alapján mûködõ társadalmi szervezetek szövetsége, amelynek tagjai kizáró-
30. § (1) A diák- és fõiskolai-egyetemi sport sportszövetségei a diák- és fõiskolai-egyetemi sport versenyeinek
2004/4. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(a továbbiakban együtt: diáksport verseny) szervezésére, illetve az abban való közremûködésre létrehozott országos sportszövetségek. (2) Az országos diák- és fõiskolai-egyetemi sport sportszövetségei által, illetve közremûködésükkel szervezett diáksport versenyeken résztvevõ sportoló a tanulói, hallgatói jogviszonya alapján diáksportolónak minõsül függetlenül attól, hogy versenyzõ vagy szabadidõs sportoló. (3) A diáksport versenyek elkülönülnek a szakszövetség vagy az országos sportági szövetség versenyrendszerében szervezett versenyektõl. (4) A diáksport versenyeket a diák- és fõiskolai-egyetemi sport sportszövetségei önállóan — az adott sportág szövetségével egyeztetve — írják ki.
IV. Fejezet A SPORT VERSENYRENDSZERE 31. § (1) A sportszövetség: a) amatõr, b) hivatásos, c) vegyes (nyílt) versenyrendszert mûködtethet (bajnokságot írhat ki). (2) Amatõr versenyrendszerben (bajnokságban) az amatõr sportolók és sportegyesületek mellett hivatásos sportolók, illetve sportvállalkozások csak a sportszövetség versenyszabályzatában megállapított feltételek mellett vehetnek részt. E feltételek keretében a sportszövetség korlátozhatja a sportvállalkozás által foglalkoztatható hivatásos sportolók számát. (3) A sportszövetség hivatásos versenyrendszert (bajnokságot) csak az amatõr bajnokság mellett írhat ki. Hivatásos versenyrendszer (bajnokság) helyett vegyes (nyílt) bajnokság is kiírható. (4) Hivatásos versenyrendszerben (bajnokságban) a hivatásos sportolók és sportvállalkozások mellett sportegyesület csak akkor vehet részt, ha a sportszövetség versenyszabályzata ezt lehetõvé teszi, és ha a sportegyesület a hivatásos versenyrendszerben (bajnokságban) részt vevõ szakosztályát jogi személlyé nyilvánította. A hivatásos versenyrendszerben (bajnokságban) induló sportegyesületnek, illetve jogi személy szakosztályának mindazon pénzügyi, adminisztratív, technikai és szakmai feltételeket teljesíteni kell, amelyeket a sportszövetség versenyszabályzata a hivatásos versenyrendszer (bajnokság) résztvevõire nézve megállapít. (5) Hivatásos versenyrendszerben (bajnokságban) részt vevõ sportvállalkozások amatõr sportolókat, sportegyesületek pedig hivatásos sportolókat egyaránt foglalkoztathatnak. A sportszövetség szabályzatában a hivatásos és
251
amatõr sportolók számára, illetve arányára kötelezõ szabályokat állapíthat meg. (6) Vegyes (nyílt) versenyrendszerben (bajnokságban) amatõr és hivatásos sportolók, sportegyesületek és sportvállalkozások egyaránt korlátozás nélkül részt vehetnek. 32. § (1) Versenyrendszerben csak az a sportszervezet vehet részt, amelynek nincs kilencven napnál régebben lejárt köztartozása. (2) Azt, hogy a sportszervezetnek nincs kilencven napnál régebben lejárt köztartozása, a sportszervezetnek a versenyrendszerbe (bajnokságba) való nevezéskor, illetve ha a versenyrendszer versenyeire versenyenként kell nevezni, az évenkénti elsõ nevezésekor kell igazolnia. (3) A kilencven napnál régebben lejárt köztartozás nélkül történõ mûködésnek a versenyrendszer (bajnokság) egész idõtartama alatt fenn kell állnia. Ha ilyen köztartozás fennállása a versenyrendszer (bajnokság) közben kerül megállapításra, a sportszervezetet a versenyrendszerbõl (bajnokságból) — fegyelmi eljáráson kívül — ki kell zárni. A kizárt sportszervezettel jogviszonyban álló sportolók egyéni sportágakban a versenyrendszer (bajnokság) kizárás elõtti versenyein elért eredményeit a kizárás nem érinti. (4) Az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) a sportszövetség írásbeli kérelmére, annak kézhezvételétõl számított tizenöt napon belül tájékoztatást köteles nyújtani a sportszövetség versenyrendszerében (bajnokságában) részt vevõ sportszervezetek köztartozásairól. A köztartozás ténye és mértéke közérdekû adatnak minõsül. 33. § (1) Nem vehet részt a versenyrendszerben (nem nevezhet a bajnokságba) a 32. § (1) bekezdésében foglalt eseten túlmenõen: a) az a sportvállalkozás, illetve az a sportegyesület, amellyel szemben a Cstv. szerint csõd- vagy felszámolási eljárás van folyamatban, b) az a sportegyesület, amely elhatározta feloszlását, illetve amellyel szemben az ügyészség a sportegyesület feloszlatására irányuló kérelmet nyújtott be a bírósághoz, c) az a sportvállalkozás, amelynél végelszámolási eljárás indult. (2) A versenyrendszerben (bajnokságban) való indulás (nevezés) joga nem ruházható át, az erre irányuló szerzõdés semmis. E rendelkezés alól kivételt képez, ha: a) a sportegyesület hivatásos versenyrendszerben (bajnokságban) való részvétel céljából gazdasági társaságot alapít (abban tagként részt vesz), és az indulási jogot erre a társaságra ruházza át, b) a sportvállalkozás az amatõr versenyrendszerbe (bajnokságba) kerül, köztartozása nincs, és az indulási jogát a tagjaként mûködõ sportegyesületre ruházza át. (3) Ha a sportszervezet általános jogutóddal szûnik meg, az indulási jog az általános jogutódra átszáll. Ha a sport-
252
MAGYAR KÖZLÖNY
2004/4. szám
szervezet általános jogutód nélkül szûnik meg, az indulási jog megszûnik.
zet adott sportágban tevékenykedõ összes hivatásos sportolója részére fizethetõ valamennyi juttatás felsõ határát.
(4) Ha a sportszervezet székhelyét, telephelyét, illetve nevét megváltoztatja és a változás a sportszervezet indulási jogát érinti, a sportszövetség szabályzatában megjelölt szerve hivatalból vagy kérelemre megvizsgálhatja, hogy a változás az indulási jog joggal való visszaélést megvalósító átruházására irányul-e. A vizsgálat eredménye alapján a sportszövetség elnöksége az eset összes körülményei mérlegelése alapján dönt arról, hogy a változást végrehajtó sportszervezet részt vehet-e a versenyrendszerben. Az elnökségnek az indulás jogát megtagadó határozatával szemben az érintett sportszervezet a határozat kézbesítésétõl számított harminc napos jogvesztõ határidõn belül keresettel bírósághoz, illetve a 47. § szerint a Sport Állandó Választottbírósághoz fordulhat.
(4) A sportszövetség hivatásos tagozata a hivatásos sportolók érdekképviseletét ellátó szakszervezettel kollektív szerzõdést köthet.
34. § (1) A sportszövetségnek a versenyszabályzatában a hivatásos, illetve a vegyes (nyílt) versenyrendszerben (bajnokságban) részt vevõ sportszervezetek számára azonos pénzügyi, adminisztratív, technikai és szakmai követelményeket kell megállapítania. (2) A sportszövetség a hivatásos, illetve vegyes versenyrendszerre (bajnokságra) vonatkozó szabályzatában: a) elõírhatja a nevezés leadásával egyidejûleg meghatározott összegû óvadék letételét. Az óvadékot a sportszövetségnek kamatozó külön számlán kell kezelnie, és azt a bajnokság befejezésekor a kamatokkal együtt a bajnokság befejezésétõl számított nyolc napon belül vissza kell fizetnie a sportszervezetnek. Ha a sportszervezet a bajnokságot nem fejezi be, az óvadék a sportszövetséget illeti, b) a sportlétesítmény technikai színvonalával, illetve a sportesemény rendezésével kapcsolatban az amatõr bajnoksághoz képest többletkövetelményeket állapíthat meg, c) meghatározhatja a sportszervezet által kötelezõen foglalkoztatandó hivatásos sportolók, továbbá a sportszervezet által az utánpótlás (tartalék) bajnokság(ok)ban indítandó csapatok, illetve versenyzõk számát, d) elõírhatja a sportszervezet elõzõ évi pénzügyi beszámolójának, illetve tárgyévi pénzügyi tervének a sportszövetséghez történõ benyújtását, e) elõírhatja, hogy a sportszervezet köteles a sportszövetség könyvvizsgálójának betekintést biztosítani a sportszervezet könyveibe, illetve köteles felhatalmazást adnia az adóhatóság és a számláját vezetõ bank számára, hogy a sportszervezet köztartozásairól, és pénzügyi forgalmáról — annak kérelmére — a sportszövetség könyvvizsgálóját tájékoztassa. (3) A sportszövetség hivatásos, illetve vegyes (nyílt) versenyrendszerére vonatkozó szabályzatában meghatározhatja a hivatásos sportoló részére a sportszervezet részérõl fizethetõ munkabér és egyéb juttatások együttes felsõ határát, továbbá a részére fizethetõ igazolási, valamint átigazolási juttatások legmagasabb mértékét, és a sportszerve-
V. Fejezet KERESKEDELMI
SZERZÕDÉSEK
35. § (1) Szponzorálási szerzõdésben a szponzor természetes vagy jogi személy, illetve jogi személységgel nem rendelkezõ szervezet arra vállal kötelezettséget, hogy pénz- vagy természetbeni szolgáltatás útján támogatja a szponzorált sportoló, sportszervezet, sportszövetség vagy sportköztestület sporttevékenységét, a szponzorált pedig lehetõvé teszi, hogy sporttevékenységét a szponzor marketingtevékenysége során felhasználja. (2) A szponzorálás során a sporttevékenységet egészségre ártalmas életmóddal vagy szolgáltatással, illetve egészségre ártalmas más tevékenységgel, valamint környezetveszélyeztetõ és -károsító magatartással összefüggésben tilos megjeleníteni. (3) Arculat-átviteli (piacépítési) szerzõdés alapján a felhasználó marketingtevékenysége keretében ellenérték fejében a sportoló nevét, képmását, továbbá a sportszervezet, sportszövetség vagy sportköztestület nevét, jelvényét, illetve a sporttevékenységgel összefüggõ más eszmei javakat használ fel hirdetõtáblákon, dísz- és ajándéktárgyakon, ruházaton, más tárgyakon, valamint elektronikus úton a fogyasztói döntések befolyásolása céljából. (4) Arculat-átviteli szerzõdést felhasználóként természetes és jogi személy, valamint jogi személységgel nem rendelkezõ szervezet köthet sportolóval, sportszövetséggel, sportvállalkozással vagy sportköztestülettel. (5) A sportoló nevét, illetve képmását arculat-átviteli szerzõdés keretében — amennyiben a szerzõdést sportszervezet, sportszövetség vagy sportköztestület köti a felhasználóval — csak a sportoló elõzetes írásbeli hozzájárulása alapján lehet felhasználni, az ezzel ellentétes megállapodás semmis. Ez a szabály irányadó a sportoló nevét vagy képmását érintõ reklám- vagy egyéb szerzõdésekre is. A sportoló, a sportszervezet, a sportszövetség, a sportköztestület jó hírnevének, illetve személyiségi jogainak védelmére a Ptk. rendelkezései az irányadók. (6) A szponzorálási és az arculat-átviteli szerzõdésre egyebekben a Ptk. szerzõdésekre vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni. 36. § (1) A sporttevékenység, illetve a sportversenyek televíziós, rádiós, valamint egyéb elektronikus-digitális technikákkal (pl. internet) történõ közvetítésének engedélyezése vagyoni értékû jogot képez.
2004/4. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
253
(2) A közvetítések engedélyezésének vagyoni értékû jogaival kapcsolatos szabályokat megfelelõen alkalmazni kell a sporttevékenységgel kapcsolatos más vagyoni értékû jogokra is.
sági nyilvántartásba vétel nélkül, kiemelkedõen közhasznú szervezetnek minõsül. A MOB jogosult a Magyar Köztársaság címerének és zászlajának használatára.
(3) A vagyoni értékû jogok gazdasági társaság törzs(alap)tõkéjébe nem pénzbeli hozzájárulásként nem vihetõk be, és mellékszolgáltatásnak sem minõsülhetnek. E vagyoni értékû jogok ügynöki vagy bizományosi szerzõdésen keresztül is hasznosíthatók.
(2) A MOB feletti törvényességi felügyeletet az ügyészség gyakorolja.
(4) A sporttevékenységével összefüggõ vagyoni értékû jogok a sportolót vagy a versenyzõvel fennálló tagsági, illetve szerzõdéses viszony alapján a sportszervezetet illetik meg. (5) A válogatott keretek mérkõzéseivel (versenyeivel) kapcsolatos vagyoni értékû jogok a sportszövetséget illetik meg. 37. § (1) A sportszövetség jogosult az általa kiírt és szervezett versenyrendszerre nézve szabályzatban úgy rendelkezni, hogy tagjai 36. § szerinti egyes vagyoni értékû jogait hasznosításra meghatározott idõre magához vonja. Ebben az esetben a felhasználóval az értékesítésre irányuló szerzõdést a sportszövetség köti meg. (2) A vagyoni értékû jogok elvonásáért a 36. § (4) bekezdésében megjelölt jogosultak részére a sportszövetségnek lehetõség szerint elõre meghatározott és a közvetítési jog piaci értékével arányos ellenértéket kell fizetnie. Az ellenérték megállapítása, illetve az értékesítési szerzõdés megkötése elõtt a sportszövetségnek ki kell kérnie az érintett sportszervezetek álláspontját. Ezt követõen az ellenértéket a szabályzatban meghatározott módon úgy kell megállapítani, hogy az a sportág sajátosságainak megfelelõen arányosan vegye figyelembe: a) a közvetítések számát, továbbá nézettségét, b) a sportszervezet által elért versenyeredményt, c) a sportszövetség többi tagjával való együttmûködés (szolidaritás) elvét, ideértve az amatõrök és az utánpótlásnevelés támogatását is. (3) A sportszövetség a sportszervezeteket illetõ vagyoni jogok hasznosításából álló ellenértékbõl csak annyit vonhat el maga számára, amely a közvetítésekkel kapcsolatos szervezési költségeit fedezi. (4) Ha a verseny (sportrendezvény) nem képezi a sportszövetség versenyrendszerének részét, a szervezõ a versenykiírásban úgy rendelkezhet, hogy a versennyel kapcsolatos vagyoni értékû jogok hasznosítását magának tartja fenn.
VI. Fejezet A SPORTKÖZTESTÜLETEK, A SPORT ÁLLANDÓ VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG ÉS A SPORTKÖZALAPÍTVÁNYOK A Magyar Olimpiai Bizottság 38. § (1) A Magyar Olimpiai Bizottság (a továbbiakban: MOB) köztestület, amely a Kszt. szerinti közhasznú társa-
(3) A MOB feladatai elsõsorban: a) a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (a továbbiakban: NOB) alapszabályában és egyéb szabályzataiban a nemzeti olimpiai bizottságok részére megállapított célkitûzések és feladatok végrehajtása, b) a szakszövetségekkel együttmûködve a versenyzõk olimpiai játékokra való felkészülésének, illetve részvételének szakmai elõsegítése, az olimpiai mozgalom fejlesztése, c) az olimpiai mozgalom érdekében az olimpiai játékok jelképeinek védelme, d) az olimpiai mozgalom eszményének jegyében az ifjúság testi, erkölcsi és kulturális nevelésének segítése, a tisztességes játék (fair play) szellemében való versenyzés támogatása, fellépés a sportmozgalomra ható káros jelenségek ellen, e) részvétel a sportösztöndíj-rendszer mûködtetésében, f) együttmûködés az állami szervekkel, a Nemzeti Sporttanáccsal, a Magyar Paralimpiai Bizottsággal és a nemzeti sportszövetségekkel a sport stratégiai fejlesztési céljainak meghatározásában, illetve megvalósításában, g) a sporttal kapcsolatos jogszabálytervezetek véleményezése, a sporttal kapcsolatos kormányzati intézkedések megtételének kezdeményezése. (4) A MOB feladatai a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium (a továbbiakban: minisztérium) fejezetébõl nyújtott sportcélú állami támogatásokkal összefüggésben — az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározottak szerint — a következõk: a) a Nemzeti Sporttanácsban az olimpiai mozgalmat képviselve közremûködik a magyar sport állami támogatása elosztási arányaira vonatkozó javaslat kialakításában, b) a Nemzeti Sportszövetséggel és a Sportegyesületek Országos Szövetségével közösen javaslatot dolgoz ki a versenysport és az utánpótlás-nevelés feladataira, valamint a versenysport és az utánpótlás-nevelés pályázati úton történõ támogatására szolgáló állami támogatás felhasználására, c) dönt a rendelkezésére bocsátott állami támogatásról. (5) A MOB kizárólagosan jogosult a NOB elõírásaival összhangban: a) a sportágak és a sportolók nevezésére a téli és nyári olimpiai játékokra, valamint a téli és nyári európai ifjúsági olimpiai bajnokságokra, b) az olimpiai zászló, jelvény, jelmondat, valamint az ,,olimpia’’ és az ,,olimpiai’’ elnevezés kereskedelmi vagy egyéb célú felhasználására, illetve ezek mások általi használatának, hasznosításának engedélyezésére, valamint az ezzel kapcsolatos vagyoni jogok gyakorlására, illetve az ezekkel való rendelkezésre.
254
MAGYAR KÖZLÖNY
(6) A MOB közremûködik az olimpiai központok fejlesztésében, illetve szakmai tevékenységének kidolgozásában. 39. § (1) A MOB tagjai azok a büntetlen elõéletû magyar állampolgárok, valamint az olimpiai sportágak azon képviselõi, akik elismerik és magukénak vallják az olimpiai eszmét, készek elõsegíteni a MOB mûködését, akiket a MOB alapszabályában felsorolt szervek és szervezetek képviselõiként taggá delegálnak, illetõleg akik a MOB alapszabályában foglaltak szerint személyes jogosultság alapján válnak tagokká. (2) A MOB legfelsõbb szerve a közgyûlés, amely a tagok összességébõl áll. A közgyûlésben az alapszabályban rögzített számú helyet kell biztosítani az olimpiai sportágak országos szakszövetségei által jelölt személyeknek azzal, hogy számuknak meg kell haladnia a MOB tagjai létszámának felét. (3) A MOB elnökségének tagjait a közgyûlés választja. Az elnökség tagja büntetlen elõéletû magyar állampolgár lehet. A MOB elnökségének tagja nem lehet állami vezetõ. (4) A MOB közgyûlésén a gyermek-, ifjúsági és sportminiszter (a továbbiakban: miniszter), a Nemzeti Sporttanács elnöke, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke, valamint a nemzeti sportszövetségek elnökei tanácskozási joggal vehetnek részt. (5) A MOB rendelkezésére bocsátott állami támogatás felhasználásáról való döntés a közgyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A MOB közgyûlése köteles könyvvizsgálót választani a MOB gazdálkodásának ellenõrzésére. (6) A MOB mûködésének részletes szabályait a NOB szabályainak, valamint e törvény és a külön jogszabályok rendelkezéseinek figyelembevételével a közgyûlés által elfogadott alapszabály határozza meg. (7) Az állam évente hozzájárul a MOB mûködési kiadásaihoz.
A Magyar Paralimpiai Bizottság 40. § (1) A Magyar Paralimpiai Bizottság (a továbbiakban: MPB) köztestület, amely a Kszt. szerinti közhasznú társasági nyilvántartásba vétel nélkül kiemelkedõen közhasznú szervezetnek minõsül. Az MPB-t a minisztérium tartja nyilván. Az MPB jogosult a Magyar Köztársaság címerének és zászlajának használatára. (2) Az MPB feletti törvényességi felügyeletet az ügyészség gyakorolja. (3) Az MPB feladatai elsõsorban: a) a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság alapszabályában és egyéb szabályzataiban a nemzeti paralimpiai bizottságok részére megállapított célkitûzések és feladatok végrehajtása,
2004/4. szám
b) a szakszövetségekkel, sportszövetségekkel együttmûködve a sportolók paralimpiai játékokra történõ felkészülésének, illetve részvételének szakmai elõsegítése, a paralimpiai mozgalom fejlesztése, c) a paralimpiai mozgalom érdekében a paralimpiai játékok jelképeinek védelme, d) a paralimpiai mozgalom eszményének jegyében az érintett ifjúság testi, erkölcsi és kulturális nevelésének segítése, a tisztességes játék (fair play) szellemében való versenyzés támogatása, fellépés a sportmozgalomra ható káros jelenségek ellen, e) együttmûködés az állami szervekkel, a Nemzeti Sporttanáccsal, a MOB-bal és a nemzeti sportszövetségekkel a sport stratégiai fejlesztési céljainak megvalósításában. (4) Az MPB feladatai a minisztérium fejezetébõl nyújtott sportcélú állami támogatásokkal összefüggésben — az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározottak szerint — a következõk: a) A Nemzeti Sporttanácsban a paralimpiai mozgalmat képviselve közremûködik a magyar sport állami támogatása elosztási arányaira vonatkozó javaslat kialakításában, b) a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetségével és a Sportegyesületek Országos Szövetségével közösen javaslatot dolgoz ki a fogyatékosok versenysportjára vonatkozó feladatokra, valamint a fogyatékosok versenysportja pályázati úton történõ támogatására szolgáló állami támogatás felhasználására, c) dönt a rendelkezésére bocsátott állami támogatásról. (5) Az MPB kizárólagosan jogosult a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság elõírásaival összhangban: a) a sportágak és a sportolók nevezésére a paralimpiai játékokra, b) a paralimpiai zászló, jelvény, jelmondat kereskedelmi vagy egyéb célú használatára, illetve ezek mások általi használatának, hasznosításának engedélyezésére. (6) Az MPB közremûködik az olimpiai központok fejlesztésében, illetve szakmai tevékenységének kidolgozásában. 41. § (1) Az MPB-be felvételüket kérhetik azok a szakszövetségek, országos sportági szövetségek és a fogyatékosok azon országos sportszövetségei, amelyek sportága szerepel a Paralimpia programjában. (2) Az MPB legfelsõbb szerve a közgyûlés, amely a tagok összességébõl áll. A közgyûlésben az alapszabályban rögzített számú helyet kell biztosítani a paralimpiai sportágak országos sportszövetségei, illetve szakszövetségei által jelölt személyeknek azzal, hogy számuknak meg kell haladnia az MPB tagjai létszámának felét. (3) Az MPB elnökségének tagjait a közgyûlés választja, az elnökség tagja büntetlen elõéletû magyar állampolgár lehet. Az MPB elnökségének tagja nem lehet állami vezetõ.
2004/4. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(4) Az MPB közgyûlésén a miniszter, a Nemzeti Sporttanács elnöke, a MOB elnöke, valamint a nemzeti sportszövetségek elnökei tanácskozási joggal részt vehetnek. (5) Az MPB rendelkezésére bocsátott állami támogatás felhasználásáról való döntés a közgyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az MPB közgyûlése köteles könyvvizsgálót választani az MPB gazdálkodásának ellenõrzésére. (6) Az MPB mûködésének részletes szabályait a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság szabályainak, valamint e törvény és a külön jogszabályok rendelkezéseinek figyelembevételével a közgyûlés által elfogadott alapszabály határozza meg. (7) Az állam évente hozzájárul a Magyar Paralimpiai Bizottság mûködési kiadásaihoz.
A Nemzeti Sportszövetség 42. § (1) A Nemzeti Sportszövetség a szakszövetségek, illetve az országos sportági szövetségek önkéntes részvételével mûködõ — a Kszt. szerinti közhasznú társasági nyilvántartásba vétel nélkül kiemelkedõen közhasznú szervezetnek minõsülõ — köztestület, amelyet a minisztérium tart nyilván. (2) A szakszövetségek — a Nemzeti Sportszövetség alapszabályának elfogadása esetén — alanyi jogon, az országos sportági szövetségek pedig a Nemzeti Sportszövetség közgyûlésének az össztaglétszám kétharmados többségével hozott határozata alapján lehetnek tagjai a Nemzeti Sportszövetségnek. (3) A Nemzeti Sportszövetség: a) képviseli tagjai közös érdekeit az állami szervek, az önkormányzatok, a Nemzeti Sporttanács, a MOB, az MPB, a további két nemzeti sportszövetség, a sportközalapítványok, illetve más társadalmi szervezetek elõtt, b) összehangolja tagjai tevékenységét, illetve versenyrendszerét, összeállítja az országos összesített versenynaptárt, valamint sportszakmai, gazdasági, jogi és egyéb szolgáltatásokat nyújt, és pályázatokat ír ki tagjai részére, c) együttmûködik aminisztériummal, a Nemzeti Sporttanáccsal, a MOB-bal, az MPB-vel és a további két nemzeti sportszövetséggel a magyar sport fejlesztése érdekében, d) véleményt nyilvánít sportpolitikai kérdésekben, kezdeményezi kormányzati intézkedések megtételét, véleményezi a sporttal kapcsolatos jogszabálytervezeteket, e) részt vesz a nem kormányzati nemzetközi sportszervezetek, különösen az Európai Nem Kormányzati Sportszervezetek Szövetségének (ENGSO) tevékenységében, f) mûködteti a Sport Állandó Választottbíróságot, g) elsõsorban a tagjai útján segíti az utánpótlás-nevelést, h) együttmûködik a minisztériummal az állami sportinformációs rendszer mûködtetésében,
255
i) szervezi az AGFIS világjátékokon való magyar részvételt, illetve az arra való felkészülést. (4) A Nemzeti Sportszövetség feladatai a minisztérium fejezetébõl nyújtott sportcélú állami támogatásokkal összefüggésben — az e törvényben, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerint — a következõk: a) a Nemzeti Sporttanácsban a tagságát képviselve közremûködik a magyar sport állami támogatása elosztási arányaira vonatkozó javaslat kialakításában, b) a MOB-bal és a Sportegyesületek Országos Szövetségével közösen javaslatot dolgoz ki a versenysport és az utánpótlás-nevelés feladataira, valamint a versenysport és az utánpótlás-nevelés pályázati úton történõ támogatására szolgáló állami támogatás felhasználására, c) dönt a rendelkezésére bocsátott állami támogatásról. (5) A Nemzeti Sportszövetség elnöksége tagjainak legalább a felét az olimpiai sportágakat képviselõ tagok javaslata alapján kell a Nemzeti Sportszövetség közgyûlésének megválasztania.
A Nemzeti Szabadidõsport Szövetség 43. § (1) A Nemzeti Szabadidõsport Szövetség az országos szabadidõsport szövetségek önkéntes részvételével mûködõ — a Kszt. szerinti közhasznú társasági nyilvántartásba vétel nélkül kiemelkedõen közhasznú szervezetnek minõsülõ — köztestület, amelyet a minisztérium tart nyilván. (2) A Nemzeti Szabadidõsport Szövetség: a) képviseli a szabadidõsport, illetve tagjai közös érdekeit az állami szervek, az önkormányzatok, a Nemzeti Sporttanács, a MOB, az MPB, a további két nemzeti sportszövetség és más társadalmi szervezetek elõtt, b) összehangolja tagjai tevékenységét, továbbá sportszakmai, gazdasági, jogi és más szolgáltatásokat nyújt, pályázatokat ír ki részükre, c) véleményt nyilvánít sportpolitikai kérdésekben, kezdeményezi kormányzati intézkedések megtételét, véleményezi a sporttal kapcsolatos jogszabálytervezeteket, d) részt vesz a szabadidõsporttal kapcsolatos nemzetközi együttmûködésben, e) együttmûködik a minisztériummal, a Nemzeti Sporttanáccsal, a MOB-bal, az MPB-vel és a további két nemzeti sportszövetséggel a magyar sport fejlesztésében, f) elsõsorban tagjai útján segíti az utánpótlás-nevelést. (3) A Nemzeti Szabadidõsport Szövetség feladatai a minisztérium fejezetébõl a szabadidõsportra, a diáksportra és a fõiskolai-egyetemi sportra nyújtott sportcélú állami támogatásokkal összefüggésben — az e törvényben, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerint — a következõk: a) a Nemzeti Sporttanácsban a tagságát képviselve közremûködik a magyar sport állami támogatása elosztási arányaira vonatkozó javaslat kialakításában,
256
MAGYAR KÖZLÖNY
b) a Wesselényi Miklós Sport Közalapítvánnyal és a Nemzeti Sporttanácsban a települési, illetve területi önkormányzatok országos szövetségei, valamint a diáksport és a fõiskolai-egyetemi sport sportszövetségei által jelölt képviselõkkel közösen javaslatot dolgoz ki a szabadidõsport, a diáksport és a fõiskolai-egyetemi sport feladataira, valamint a szabadidõsport, a diáksport és a fõiskolai-egyetemi sport pályázati úton történõ támogatására szolgáló állami támogatás felhasználására, c) dönt a rendelkezésére bocsátott állami támogatásról. (4) Az országos szabadidõsport szövetségek alanyi jogon tagjai lehetnek a Nemzeti Szabadidõsport Szövetségnek, ha annak alapszabályát elfogadják.
A Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége 44. § (1) A Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége a fogyatékosok sportja területén mûködõ országos sportszövetségek önkéntes részvételével mûködõ — a Kszt. szerinti közhasznú társasági nyilvántartásba vétel nélkül kiemelkedõen közhasznú szervezetnek minõsülõ — köztestület, amelyet a minisztérium tart nyilván. (2) A Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége: a) képviseli az állami szervek, az önkormányzatok, a Nemzeti Sporttanács, a további két nemzeti sportszövetség, a sportközalapítványok és más társadalmi szervezetek elõtt a fogyatékosok sportjának érdekeit, b) összehangolja tagjai tevékenységét, továbbá sportszakmai, gazdasági, jogi és más szolgáltatásokat nyújt, pályázatokat ír ki tagjai részére, c) részt vesz a fogyatékosok nemzetközi sportszervezeteinek tevékenységében, d) véleményt nyilvánít sportpolitikai kérdésekben, kezdeményezi kormányzati intézkedések megtételét, véleményezi a sporttal kapcsolatos jogszabálytervezeteket, e) az érintett sportszövetségekkel együttmûködve elõsegíti és koordinálja a magyar sportolóknak a speciális világjátékokon való részvételét, f) együttmûködik a minisztériummal, a Nemzeti Sporttanáccsal, a MOB-bal, az MPB-vel és a további két nemzeti sportszövetséggel a magyar sport fejlesztése érdekében. (3) A Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége feladatai a minisztérium fejezetébõl a fogyatékosok sportjára nyújtott sportcélú állami támogatásokkal összefüggésben — az e törvény és a külön jogszabályban meghatározottak szerint — a következõk: a) a Nemzeti Sporttanácsban a tagságát képviselve közremûködik a magyar sport állami támogatása elosztási arányaira vonatkozó javaslat kialakításában, b) az MPB-vel és a Nemzeti Sporttanácsban a települési, illetve területi önkormányzatok országos szövetségei által jelölt képviselõvel közösen javaslatot dolgoz ki a fogyatékosok sportja feladataira, valamint a fogyatékosok sportja pályázati úton történõ támogatására szolgáló állami támogatás felhasználására,
2004/4. szám
c) dönt a rendelkezésére bocsátott állami támogatásról. (4) A fogyatékosok országos sportszövetségei alanyi jogon lehetnek tagjai a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetségének, ha annak alapszabályát elfogadják.
A nemzeti sportszövetségekre vonatkozó közös rendelkezések 45. § (1) A Nemzeti Sportszövetség, a Nemzeti Szabadidõsport Szövetség és a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége (együtt: nemzeti sportszövetségek) legfelsõbb szerve a tagok képviselõibõl álló közgyûlés. (2) A közgyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az alapszabály megállapítása és módosítása, b) az elnök, valamint az elnökség többi tagjának, az ellenõrzõ testület elnökének és többi tagjának megválasztása, illetve visszahívása, c) a nemzeti sportszövetség rendelkezésére bocsátott állami támogatás és a megszerzett saját bevételek felhasználásáról, továbbá a nemzeti sportszövetség által kiírandó pályázatok céljáról és tartalmáról szóló döntés, d) az elõzõ évre vonatkozó szakmai és pénzügyi beszámoló, valamint a tárgyévi pénzügyi és szakmai terv, illetve a közhasznúsági jelentés elfogadása, e) minden olyan kérdés, amelyet az alapszabály a közgyûlés kizárólagos hatáskörébe utal. (3) A nemzeti sportszövetségek közgyûlésein tanácskozási joggal részt vehet a miniszter, a Nemzeti Sporttanács elnöke, a MOB, az MPB, valamint a további két nemzeti sportszövetség elnökei. (4) A nemzeti sportszövetségek törvényességi felügyeletét az ügyészség látja el. (5) A nemzeti sportszövetségek jogosultak a Magyar Köztársaság címerének és zászlójának használatára. 46. § (1) A nemzeti sportszövetségek ügyintézõ-képviselõ szerve az elnökség, amelynek tagja büntetlen elõéletû magyar állampolgár lehet. A nemzeti sportszövetségek elnökségének tagja nem lehet állami vezetõ. (2) A nemzeti sportszövetségek gazdálkodását az ellenõrzõ testület mellett a közgyûlés által választott könyvvizsgáló is ellenõrzi. Az ellenõrzõ testület, illetve a könyvvizsgáló írásbeli jelentése hiányában a közgyûlés az Sztv. szerinti beszámolóról, illetve a közhasznúsági jelentésrõl nem dönthet. (3) Az állam évente — egymástól elkülönítve — hozzájárul a három nemzeti sportszövetség mûködési kiadásaihoz. A nemzeti sportszövetségek emellett a tagdíjból és a tagok által nyújtott más hozzájárulásokból, szponzori és egyéb bevételekbõl gazdálkodnak. (4) A nemzeti sportszövetségek mûködésének részletes szabályait e törvény, valamint az egyéb jogszabályok ren-
2004/4. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
257
delkezéseinek figyelembevételével a közgyûlés által elfogadott alapszabály határozza meg.
korlattal rendelkezõ, a sport területén tapasztalatokkal rendelkezõ jogászok közül. A Sport Állandó Választottbíróság két tagját az elnökség a MOB javaslatára választja meg.
A Sport Állandó Választottbíróság
(7) A Sport Állandó Választottbíróság eljárási szabályzatát maga állapítja meg. A szabályzat hatálybalépéséhez a Nemzeti Sportszövetség elnökségének — az Igazságügyi Minisztérium véleménye alapján hozott — elõzetes jóváhagyása szükséges.
47. § (1) A Sport Állandó Választottbíróság az e törvényben megállapított eltérésekkel a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény rendelkezései szerint jár el — a felek kölcsönös alávetési nyilatkozata alapján egyezség létrehozására törekedve — az alábbi sporttal kapcsolatos ügyekben: a) a sportszövetségek és tagjaik, illetve a tagok egymás közötti — a sportszövetségekhez kötõdõ tevékenységük körében keletkezett — sporttal kapcsolatos jogvitákban, b) a sportszövetségek, illetve a sportolók és a sportszakemberek közötti sporttal kapcsolatos jogvitákban, c) a sportszervezetek, illetve a sportolók és a sportszakemberek közötti sporttal kapcsolatos jogvitákban. (2) A Sport Állandó Választottbíróság az érintett sportoló, sportszakember, sportszervezet, valamint sportszövetség kérelmére eljárhat a versenyengedély kiadására és visszavonására vonatkozó, igazolási és átigazolási, továbbá sportfegyelmi, valamint az indulási joggal kapcsolatos ügyekben is, ha ezekben a 3. § (6) bekezdése, a 14. § (2) bekezdése, illetve a 33. § (4) bekezdése alapján bírósági eljárásnak van helye. (3) A (2) bekezdésben meghatározott ügyekben a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény rendelkezéseit abban az esetben kell alkalmazni, ha e törvény — a felek kölcsönös alávetési nyilatkozata kivételével — eltérõen nem rendelkezik. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott ügyekben a Sport Állandó Választottbíróság a választottbírósági tanács (egyesbíró) megválasztásától számított 30 napon belül köteles tárgyalást tartani, és a tárgyalás befejezésétõl számít ot t 15 napon belül az ügyet dönt éshozatallal befejezni. (5) A (2) bekezdésben meghatározott ügyekben az eljáró választottbírót vagy a háromtagú tanácsot a Sport Állandó Választottbíróság elnökének a kérelem beérkezésétõl számított 8 napon belül ki kell jelölnie. A Sport Állandó Választottbíróság a választottbíró vagy a választottbírói tanács kijelölésétõl számított 15 napon belül köteles tárgyalást tartani, és a tárgyalás befejezésétõl számított 15 napon belül: a) a kérelemnek helyt adva a sportszövetség határozatát, vagy hatályon kívül helyezni (új eljárásra való utasítással vagy anélkül), vagy megváltoztatni, illetve b) a kérelmet elutasítani. (6) A Sport Állandó Választottbíróság a Nemzeti Sportszövetség keretén belül mûködik. Elnökét és legalább 15 tagját a Nemzeti Sportszövetség elnöksége négy évre választja meg a jogi szakvizsgával és legalább öt év joggya-
A sportközalapítványok 48. § (1) A Wesselényi Miklós Sportközalapítvány és a Mezõ Ferenc Sportközalapítvány (a továbbiakban együtt: sportközalapítványok) a sport állami támogatási rendszerében az e törvényben és az alapító okirataikban meghatározott feladatokat látják el. (2) A Wesselényi Miklós Sportközalapítvány folyósítja a Gerevich Aladár-sportösztöndíjat, hozzájárul a sporttehetségekkel foglalkozó speciális közoktatási intézmények mûködéséhez és fejlesztéséhez, továbbá a szabadidõsport állami támogatása keretében — pályázati rendszer útján — támogatást nyújthat sportegyesületeknek, valamint iskolai sportköröknek. Mûködési kiadásai nem haladhatják meg évente a központi költségvetésbõl folyósított támogatás öt százalékát. (3) A Mezõ Ferenc Sportközalapítvány gondoskodik a nyugdíjas olimpiai és világbajnoki érmes sportolók, azok özvegyei, valamint a kiemelkedõ sporteredmények elérésében közremûködõ nyugdíjas sportszakemberek erkölcsi és anyagi megbecsülésérõl. (4) A Wesselényi Miklós Sportközalapítvány kuratóriuma kilenc tagból áll, a tagok öt évre kapnak megbízást. A kuratórium két tagját a MOB, egy tagját a Nemzeti Sportszövetség, egy tagját a Nemzeti Szabadidõsport Szövetség, egy tagját a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége, egy tagját az MPB, egy tagját a Sportegyesületek Országos Szövetsége, két tagját a miniszter javaslatára a Kormány nevezi ki, akik közül egy fõre a diáksport és a fõiskolai-egyetemi sport sportszövetségei tesznek javaslatot. A Mezõ Ferenc Sportközalapítvány kuratóriuma kilenc tagból áll, a tagok öt évre kapnak megbízást. A kuratórium tagjait a miniszter javaslatára a Kormány nevezi ki. A sportközalapítványok kuratóriumának tagja csak büntetlen elõéletû magyar állampolgár lehet, továbbá nem lehet állami vezetõ. (5) A sportközalapítványok kuratóriumainak tevékenységét az Országgyûlés Ifjúsági és Sportbizottsága által megválasztott 3-3 személybõl álló felügyelõ bizottság ellenõrzi, akiknek megbízási ideje öt év. (6) A sportközalapítványok szervezeti és mûködési szabályzatát az alapító okirat alapján a kuratóriumok állapítják meg.
258
MAGYAR KÖZLÖNY VII. Fejezet
AZ ÁLLAM ÉS A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK SPORTTAL KAPCSOLATOS FELADATAI Állami feladatok és ellátásuk szervezetrendszere 49. § A sport társadalmilag hasznos céljainak megvalósítása érdekében az állam: a) meghatározza a szervezett formában történõ sporttevékenység gyakorlásának jogszabályi feltételeit, b) gondoskodik — a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben (a továbbiakban: Kt.) meghatározottak szerint — a mindennapos testedzés feltételeinek megteremtésérõl a közoktatásban, továbbá közremûködik ezek biztosításában a felsõoktatási intézményekben és a felsõoktatási kollégiumokban, c) elõsegíti az egészséges életmód és a szabadidõsport gyakorlása feltételeinek megteremtését, d) részt vesz a versenysport, az utánpótlás-nevelés, az iskolai és diáksport, a fõiskolai-egyetemi sport, a szabadidõsport és a fogyatékosok sportja finanszírozásában, e) az esélyegyenlõség jegyében támogatja a gyermek- és ifjúsági sportot, a nõk és a családok sportját, a hátrányos helyzetû társadalmi csoportok, valamint a fogyatékosok sportját, f) korlátozza a sport önveszélyeztetõ, káros megnyilvánulását és ellenõrzi a doppingtilalom betartását, g) ösztönzi a sportpiac kialakulását és mûködését, h) a környezet- és természetvédelmi, egészségügyi és az esélyegyenlõséget biztosító egyéb követelmények figyelembevételével sportrendezvények lebonyolítására alkalmas létesítményeket hoz létre, i) gondoskodik a kincstári vagyon részét képezõ, valamint az állam vállalkozói vagyonába tartozó sportlétesítmények fenntartásától és rendeltetésszerû hasznosításától, j) támogatja a nem állami tulajdonban lévõ sportlétesítmények építését, karbantartását, korszerûsítését, akadálymentesítését, illetve fejlesztését, k) gondoskodik a sportrendezvényeken a közbiztonságról, hozzájárul a sportrendezvények biztonságos lebonyolításához, l) részt vesz a sporttal kapcsolatos nemzetközi együttmûködésben, m) támogatja az olimpiai mozgalmat, a Magyar Köztársaság sportolóinak, sportszervezeteinek részvételét az olimpiákon és más, kiemelkedõ jelentõségû nemzetközi sportversenyeken, ideértve a speciális világjátékokat, valamint a fogyatékosok más kiemelkedõ jelentõségû nemzetközi sportversenyeit is, n) támogatja a sportszakember-képzést és a sporttal kapcsolatos tudományos tevékenységet, elõsegíti a testkulturális felsõoktatás feltételeinek biztosítását, o) fenntartja a sportegészségügy állami intézményeit és országos hálózatát, támogatja a sportorvosi tevékenységet, p) mûködteti az állami sportinformációs rendszert,
2004/4. szám
q) támogatja a testkultúra fejlesztését szolgáló és sporttudományi képzést. 50. § (1) Az Országgyûlés megalkotja a sporttevékenység gyakorlásának feltételeit meghatározó törvényeket, illetve határozatokat, és folyamatosan ellenõrzi azok végrehajtását. (2) A Kormány kialakítja a hosszú távú sportstratégiát, fejlesztési tervet, és ennek alapján javaslatot tesz az Országgyûlésnek a sporttal kapcsolatos törvények, határozatok megalkotására, egyéb döntések meghozatalára. (3) A Kormány az Országgyûlés döntései alapján: a) a költ ségvet ésrõl szóló t örvénnyel összhangban — figyelemmel a környezet- és természetvédelem érdekeire — meghatározza a sport állami támogatásának alapvetõ célkitûzéseit, rendszerét, módszereit, b) részt vesz a sporttal kapcsolatos nemzetközi együttmûködésben, ideértve a sporttal kapcsolatos feladatokat ellátó nemzetközi szervezetek munkájában való részvételt. Elõkészíti és megköti a sporttal kapcsolatos, a hatáskörébe tartozó nemzetközi szerzõdéseket, valamint a miniszter javaslata alapján a nemzetközi sportszervezetek által megkívánt garanciát vállal a kiemelt nemzetközi sportrendezvények (olimpia, speciális világjátékok, világbajnokság, Európa-bajnokság) magyarországi megrendezéséhez, c) koordinálja a minisztériumok és az országos hatáskörû szervek sporttal kapcsolatos tevékenységét. 51. § (1) A sport irányításával, szabályozásával és ellenõrzésével kapcsolatos — e törvényben és külön jogszabályokban meghatározott — feladatok ellátásáról a miniszter gondoskodik. (2) A miniszter: a) elõkészíti a sporttal kapcsolatos kormányzati döntéseket, b) ellátja a sportcélú központi állami pénzeszközök elosztásával kapcsolatos, e törvényben meghatározott feladatokat, meghatározza e pénzeszközök elosztásának részletes elõírásait, ellenõrzi a pénzeszközök felhasználását, gondoskodik a jogosulatlanul igénybe vett állami támogatás visszafizettetésérõl, c) gondoskodik a sporttal kapcsolatos kormányzati döntések végrehajtásáról, d) szakmai támogatást nyújt a helyi önkormányzatok sporttal összefüggõ feladatainak ellátásához, e) együttmûködik az Országos Területfejlesztési Tanáccsal, a regionális fejlesztési tanácsokkal, a megyei területfejlesztési tanácsokkal, illetve a térségi fejlesztési tanácsokkal, f) együttmûködik a Nemzeti Sporttanáccsal, a MOBbal, az MPB-vel és a nemzeti sportszövetségekkel, valamint kapcsolatot tart a sportközalapítványokkal és a sport területén mûködõ érdekképviseleti szervekkel, g) irányítja a minisztériumhoz tartozó költségvetési intézményeket,
2004/4. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
h) gyakorolja az e törvényben, valamint külön jogszabályokban meghatározott hatósági jogköröket, i) programokat dolgoz ki a szabadidõ-, a gyermek- és ifjúsági sportnak, a nõk és a családok sportjának, a fogyatékosok sportjának, a hátrányos helyzetû társadalmi csoportok sportjának, a köz- és felsõoktatás sportjának, valamint a sportpiac fejlõdésének a támogatására, e programokban biztosítja az esélyegyenlõséget, a programok kidolgozását a népegészségügyi érdekek hatékony érvényesítése céljából az illetékes miniszterrel együttmûködésben végzi, j) kialakítja és mûködteti az állami sportinformációs rendszert, k) gondoskodik a sportszakember-képzésben és -továbbképzésben a hatáskörébe tartozó feladatok teljesítésérõl, valamint a sport szakmai (oktatási, továbbképzési, kutatási, sporttudományos, sportegészségügyi) hátterének biztosítása érdekében együttmûködik az e feladatokat ellátó intézmények felügyeletét ellátó minisztériumokkal, l) ellátja a részére jogszabályban, valamint a Kormány által meghatározott egyéb feladatokat.
A Nemzeti Sporttanács 52. § (1) A Nemzeti Sporttanács (a továbbiakban: Tanács) a Kormány mellett mûködõ javaslattevõ, illetve véleményt nyilvánító testület, amelynek — a hosszú távú sportpolitika alapvetõ kérdéseiben kialakítandó nemzeti egység érdekében — alapfeladata, hogy állást foglaljon, illetve ajánlásokat tegyen a magyar sport fejlesztésének stratégiai kérdéseiben, továbbá, hogy összeegyeztesse a sporttal kapcsolatos központi állami, önkormányzati és az üzleti érdekeket, a sportmozgalom társadalmi, népegészségügyi érdekeit. (2) A Tanács kialakítja álláspontját, és tájékoztatja a Kormányt a sportot érintõ alapvetõ jogszabályok és stratégiai jelentõségû fejlesztési elképzelések tervezeteirõl. A Tanács javaslatot dolgoz ki a sport állami támogatásának mértékére, az állami támogatás elosztásának elveire, arányaira és alapvetõ irányaira. 53. § (1) A Tanács alapszabályát — e törvény keretei között — a testület maga állapítja meg. (2) A Tanács elnökét a Kormány javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki a jelölt illetékes országgyûlési bizottság által történt meghallgatását követõen. A Tanács társelnöke a miniszter, titkára a minisztérium közigazgatási államtitkára. (3) A Tanács — elnökkel és társelnökkel együtt — tizenhét tagból áll. Tagjai: a) az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, az oktatási miniszter,
259
b) a MOB elnöke, az MPB elnöke, a nemzeti sportszövetségek elnökei, a Wesselényi Miklós Sportközalapítvány kuratóriumának elnöke, a Sportegyesületek Országos Szövetségének elnöke, valamint az Országgyûlés Ifjúsági és Sportbizottságának elnöke, c) a települési, illetve területi önkormányzatok országos szövetségei, valamint a diáksport és a fõiskolai-egyetemi sport sportszövetségei, valamint a testnevelõtanárok egyesületei által — megegyezésük szerint — jelölt, továbbá a sportot támogató üzleti vállalkozások (Szponzorok Tanácsa) által jelölt, végül a Nemzet Sportolói által saját soraikból választott személy. (4) A (3) bekezdés c) pontjában megjelöltek és a Tanács elnöke csak személyesen vehetnek részt a Tanács munkájában, a (3) bekezdés a) pontjában megjelölteket a politikai államtitkár, a b) pontban megjelölteket az alelnök, a Tanács társelnökét a minisztérium politikai államtitkára helyettesítheti. (5) A Tanács elnökének megbízatása az országgyûlési választásokat követõen a Kormány megalakulásától számított hatvanadik napon jár le. A (3) bekezdés c) pontjában megjelöltek megbízatása négy évre szól, de jelölõ szervük által visszahívhatók, illetve tisztségükrõl bármikor lemondhatnak. 54. § (1) A Tanács szükség szerint, de évente legalább négy ülést tart, amelyeken kialakítja állásfoglalásait. A Tanács tevékenységében való részvételért díjazás nem jár. (2) A Tanács adminisztratív és gazdálkodási feladatait a minisztériumban mûködõ Titkárság látja el. A Tanács mûködési költségeit a minisztérium költségvetésén belül elkülönítve kell megállapítani.
A helyi önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatai 55. § (1) A települési önkormányzat — figyelemmel a sport hosszú távú fejlesztési koncepciójára —: a) meghatározza a helyi sportfejlesztési koncepciót, és gondoskodik annak megvalósításáról, b) az a) pontban foglalt célkitûzéseivel összhangban együttmûködik a helyi sportszervezetekkel, sportszövetségekkel, c) fenntartja és mûködteti a tulajdonát képezõ sportlétesítményeket, d) megteremti az önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlásának feltételeit. (2) A helyi önkormányzat az (1) bekezdésben foglaltakon kívül — a Kt.-ben meghatározottak szerint — biztosítja az önkormányzati iskolai sportkörök mûködéséhez szükséges feltételeket. (3) A megyei (fõvárosi) önkormányzat az (1)—(2) bekezdésben foglaltakon túl sportszervezési feladatai körében:
260
MAGYAR KÖZLÖNY
a) segíti a területén tevékenykedõ sportszövetségek mûködésének alapvetõ feltételeit, b) közremûködik a sportszakemberek képzésében és továbbképzésében, c) segíti a sportági és iskolai területi versenyrendszerek kialakítását, illetve az e körbe tartozó sportrendezvények lebonyolítását, különös tekintettel a családok sportjára, a hátrányos helyzetû társadalmi csoportok, valamint a fogyatékosok sportjára, d) adottságainak megfelelõen részt vesz a nemzetközi sportkapcsolatokban, e) ellátja az állami sportinformációs adatszolgáltatással összefüggõ területi feladatokat, f) közremûködik a sport népszerûsítésében, a mozgásgazdag életmóddal kapcsolatos sporttudományos felvilágosító tevékenység szervezésében, g) közremûködik a sportorvosi tevékenység feltételeinek biztosításában. (4) A megyei jogú városi önkormányzat illetékességi területén — adottságainak megfelelõen — ellátja a (3) bekezdésben meghatározott feladatokat. (5) A helyi önkormányzatok a sporttal kapcsolatos feladataik ellátásához a költségvetési törvény szerint normatív hozzájárulásban részesülnek. (6) Az e törvényben meghatározott feladatai alapján a tízezernél több lakosú helyi önkormányzatok rendeletben állapítják meg a helyi adottságoknak megfelelõen a sporttal kapcsolatos részletes feladatokat és kötelezettségeket, valamint a költségvetésükbõl a sportra fordítandó összeget.
VIII. Fejezet A SPORT ÁLLAMI TÁMOGATÁSÁNAK PÉNZÜGYI RENDSZERE A támogatás forrásai és igénybevételének feltételei 56. § (1) Az állam a sporttevékenység folytatásához a költségvetési törvényben meghatározottak szerint pénzügyi támogatást nyújt. Az állami támogatás normatív hozzájárulás és szerzõdés alapján vehetõ igénybe. A szerzõdés megkötésére, teljesítésére, az abban foglaltak ellenõrzésére az e törvényben foglaltakon túl az államháztartás mûködési rendjérõl szóló jogszabályokat kell alkalmazni. (2) A sorsolásos szerencsejátékok játékadójának tizenkét százalékát, a bukmékeri rendszerû fogadások játékadójának ötven százalékát, valamint a sportfogadás (TOTÓ) játékadóját — külön jogszabályban foglaltak szerint — a sport támogatására kell fordítani, és a minisztérium költségvetési fejezetében kell megtervezni. (3) A miniszter a Nemzeti Sporttanács javaslata alapján rendeletben határozza meg a minisztérium költségvetési
2004/4. szám
fejezetéhez tartozó állami sportcélú támogatások felhasználásának részletes szabályait. 57. § (1) Állami támogatás csak annak részére nyújtható, akinek: a) nincs lejárt köztartozása, b) a jogszabályi elõírásoknak megfelelõen gazdálkodik, és c) a korábban kapott támogatással megfelelõ módon elszámolt. (2) Nem kaphat támogatást: a) az a sportvállalkozás, amellyel szemben a Cstv. szerint végelszámolási, csõd- vagy felszámolási eljárás van folyamatban, b) az a sportszövetség, illetve sportegyesület, amelynek mûködését a bíróság felfüggesztette, valamint amelynek megszüntetésére az Et. szerint eljárás van folyamatban, c) az a sportegyesület, amellyel szemben a Cstv. szerint csõdeljárás van folyamatban, vagy amely ellen a Cstv. szerinti felszámolási eljárás megindítása céljából kérelmet nyújtottak be, és felszámolását ennek alapján a bíróság jogerõsen elrendelte. (3) A támogatást nyújtó a támogatási szerzõdéstõl köteles elállni, ha a támogatott szervezet: a) a támogatás igénylésekor valótlan vagy hamis adatot szolgáltatott, b) az (1) bekezdés szerinti feltételeket nem teljesítette, illetve a (2) bekezdés szerinti helyzetbe került, c) köztartozása a szerzõdés megkötése óta lejárt és arra fizetési halasztást sem kapott, d) a támogatást nem a szerzõdésben megjelölt célra használta fel. (4) A minisztérium írásbeli megkeresésére, annak kézhezvételétõl számított harminc napon belül az APEH tájékoztatást köteles nyújtani a sportszervezetek, illetve a sportszövetségek köztartozásairól. A Gerevich Aladár-sportösztöndíj 58. § (1) Az olimpián és a speciális világjátékokon kiemelkedõ sporteredmény elérése érdekében az olimpiai és a speciális világjáték-válogatott kerettag sportolók, továbbá az azok felkészítésében közremûködõ sportszakemberek részére — legfeljebb négy évre — Gerevich Aladársportösztöndíj adható. A sportösztöndíj a nemzeti válogatott kerettag sportoló tanulmányainak elõsegítésére is biztosítható. (2) A Gerevich Aladár-sportösztöndíj mértékét és adományozásának részletes feltételeit a Wesselényi Miklós Sportközalapítvány kuratóriuma állapítja meg, és az ösztöndíjakat a közalapítvány folyósítja. Az ösztöndíjra az olimpiai sportágakban a MOB, a paralimpiai sportágak esetében az MPB, a többi speciális világjátékon szereplõ sportágak esetében a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége tesz javaslatot.
2004/4. szám
MAGYAR KÖZLÖNY Az olimpiai járadék
59. § (1) Harmincötödik életévének betöltését követõ év január 1. napjától kezdõdõen élete végéig olimpiai járadékra (a továbbiakban: járadék) jogosult az a magyar állampolgár, aki a magyar nemzeti válogatott tagjaként akár egyéni számban, akár csapattagként: a) a NOB által szervezett nyári vagy téli olimpiai játékokon vagy a FIDE által szervezett Sakkolimpián, illetve b) 1984-tõl kezdõdõen Paralimpián vagy a Siketlimpián elsõ, második vagy harmadik helyezést ért el (a továbbiakban: érmes). (2) Élete végéig járadékra jogosult az érmes halálának idõpontjától kezdõdõen annak özvegye, ha magyar állampolgár, és Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkezik. (3) Élete végéig járadékra jogosult az érmes járadékra jogosultságának idõpontjától annak edzõje — az érmes járadékra jogosultságának idõpontjára tekintet nélkül —, a negyvenötödik életéve betöltését követõ év január 1. napjától. Az edzõ járadékra csak akkor jogosult, ha magyar állampolgár, és a Magyar Köztársaság területén állandó lakóhellyel rendelkezik. Olimpiai járadék szövetségi kapitányi feladatot ellátó vezetõ edzõ részére is megállapítható. 60. § (1) Az elsõ helyezést elért érmes járadékának mértéke a bérbõl és fizetésbõl élõk elõzõ évi — a Központi Statisztikai Hivatal által számított — országos szintû bruttó nominál átlagkeresetének megfelelõ összeg. A második helyezést elért érmes járadékának mértéke az elsõ helyezett részére meghatározott járadék hatvan százalékának, a harmadik helyezést elért érmes járadékának mértéke az elsõ helyezett részére meghatározott járadék negyven százalékénak megfelelõ összeg. (2) Az az érmes, aki kettõ, három vagy négy elsõ helyezést szerzett, érmenként további 20 százalékkal emelt összegû, az öt vagy ennél több elsõ helyezést szerzett érmes kétszeres járadékra jogosult. (3) Az érmes özvegye az érmes járadéka fele részének megfelelõ özvegyi járadékra jogosult. (4) Az edzõ járadékát az edzõi járadék alapját képezõ érmesi helyezés alapján kell megállapítani. Az edzõi járadék az edzõ kérelmében megjelölt egy érmesi helyezés után járó járadék 50 százaléka. (5) Olimpiánként, Paralimpiánként és Siketlimpiánként az érmes által elért helyezés után — ha jogszabály kivételt nem tesz — csak egy, az olimpiára felkészítõ edzõ részesülhet járadékban, kivéve a szövetségi kapitányt, aki az edzõ mellett is részesíthetõ járadékban. (6) Az érmes — legjobb helyezése után —, valamint az özvegy és az edzõ csak egy járadékra jogosult, de azt, aki érmesként, özvegyként, illetve edzõként is járadékra jogosult, a járadék halmozottan is megilleti.
261
61. § (1) A járadékra jogosultságot és a járadékot a minisztérium a jogosult kérelmére államigazgatási eljárás keretében állapítja meg, és gondoskodik annak havonta történõ folyósításáról. A járadék fedezetét és a végrehajtás költségeit a minisztérium éves költségvetésében kell biztosítani. (2) Az olimpiai járadékra vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg. (3) E törvény alkalmazásában: a) olimpiai játékoknak minõsülnek a szocialista országok versenyzõi számára 1984-ben megrendezett ,,A’’ kategóriás nemzetközi versenyek is, b) Sakkolimpiának minõsülnek a FIDE tagszervezetei által a siketek és nagyothallók, valamint a vakok és gyengénlátók számára 1984-tõl kezdõdõen megrendezett sakkolimpiák is.
A Nemzet Sportolója 62. § (1) A Kormány a miniszter javaslatára a ,,Nemzet Sportolója’’ címet és az ezzel járó életjáradékot biztosíthat a magyar sport tizenkét, hatvanadik életévét betöltött, kimagasló eredményt elért sportolónak, aki aktív sportpályafutását követõen is fontos szerepet töltött be a magyar sportéletben. (2) A ,,Nemzet Sportolója’’ cím elnyerésének részletes feltételeit és az életjáradék mértékét a Kormány rendeletben állapítja meg. Annak, aki a ,,Nemzet Sportolója’’ címmel járó életjáradékban részesül, olimpiai járadék nem folyósítható.
IX. Fejezet SPORTLÉTESÍTMÉNYEK 63. § (1) Új sportlétesítmény építése vagy meglévõ korszerûsítése csak akkor engedélyezhetõ, ha az: a) minden biztonsági feltételnek, így különösen a nézõk biztonságos elhelyezésének megfelel, b) a fogyatékos sportolók és nézõk számára biztosítja az akadálymentes használatot, c) megfelel a környezet- és természetvédelmi követelményeknek. (2) Iskola, kollégium és óvoda nem építhetõ a tanulók számához viszonyított, külön jogszabályban meghatározott méretû tornaterem, tornaszoba vagy sportlétesítmény nélkül. Az építés során lehetõség szerint figyelembe kell venni a lakossági igényeket is.
262
MAGYAR KÖZLÖNY
(3) A versenyrendszerben szervezett versenyek lebonyolítására alkalmas sportlétesítményeket biztonságtechnikai szempontból a rendõrség, a tûzoltóság, a katasztrófavédelem, a mentõszolgálat és a tulajdonos (üzemeltetõ) évente legalább egy alkalommal közösen ellenõrzi. Az ellenõrzés idõpontjáról — azt legalább tizenöt nappal megelõzõen — a sportlétesítmény üzemeltetõje értesíteni köteles az érintett szervezeteket. (4) Sportlétesítményben sportszövetségi versenyt rendezni csak a sportszövetség által évente az elsõ verseny megkezdése elõtt kiadott engedély alapján lehet. Az engedély megtagadásával szemben az üzemeltetõ a sportszövetség elnökségénél 15 napon belül panasszal élhet. 64. § (1) A Kormány által külön jogszabályban olimpiai központnak minõsített, állami tulajdonban és kincstári vagyonkörben lévõ ingatlanok — a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal kötött vagyonkezelési szerzõdés alapján — a minisztérium vagyonkezelésébe tartoznak. A minisztérium köteles az ingatlant elsõdlegesen sportcélokra használni, ezt a célt az ingatlan másodlagos használata során sem veszélyeztetheti. (2) Az olimpiai központok sportszakmai felügyeletét a MOB és az MPB közremûködésével a miniszter látja el. (3) A kincstári vagyonkörbe tartozó, a minisztérium vagyonkezelésében lévõ ingatlanok vagyonkezelõi jogát a minisztérium — az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) szabályainak megfelelõen — térítésmentesen és versenyeztetés nélkül az erre a célra létrehozott közhasznú társaság javára átruházhatja. (4) A kincstári vagyonkörbe tartozó, az ingatlan-nyilvántartásban sporttelepként nyilvántartott ingatlanok az Áht. vonatkozó szabályainak megfelelõen és a miniszter elõzetes egyetértésével adhatók ingyenesen vagy kedvezményesen önkormányzati tulajdonba. (5) Az önkormányzat az ingyenesen vagy kedvezményesen tulajdonba kapott, a tulajdonátruházás idõpontjában az ingatlan-nyilvántartásban sporttelepként nyilvántartott ingatlant a tulajdonszerzést követõ 15 évig köteles elsõdlegesen sportcélokra használni, és ezt az ingatlan másodlagos jellegû hasznosítása sem veszélyeztetheti. Az ingyenesen vagy kedvezményesen történt tulajdonszerzést követõ 15 évig az önkormányzat az ingatlant csak a miniszter egyetértésével idegenítheti el, illetve terhelheti meg. (6) A kincstári vagyon körébe tartozó sportcélú ingatlan értékesítésére csak a miniszter egyetértésével kerülhet sor. A privatizációért felelõs miniszter a tulajdonosi jogok gyakorlása során az állam vállalkozói vagyonába tartozó sportcélú ingatlan értékesítését megelõzõen köteles a miniszter véleményét kikérni.
2004/4. szám X. Fejezet
A
SPORTRENDEZVÉNYEK
SZERVEZÉSE
A szervezés feltételei 65. § (1) Sportrendezvényt — a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel — jogi személy vagy büntetlen elõéletû természetes személy (a továbbiakban együtt: szervezõ) szervezhet. (2) Külön jogszabályban meghatározott sportrendezvény szervezõje csak sportszervezet, szakszövetség vagy sportági szövetség lehet.
A szervezõ felelõssége 66. § (1) A sportrendezvény e törvényben, más jogszabályokban és a szakszövetség, illetve a sportági szövetség szabályzatában meghatározott elõírásoknak megfelelõ lebonyolításáért a szervezõ — illetve rendezõ szerv (rendezõ) alkalmazása esetén a szervezõ és a rendezõ egyetemlegesen — felelõs. (2) A szervezõ köteles megtenni vagy az illetékes hatóságnál kezdeményezni minden olyan intézkedést, amely a sportrendezvényen résztvevõk személyi és vagyonbiztonságának megóvása, valamint a bûnmegelõzés érdekében szükséges. (3) A szervezõ felelõssége a résztvevõknek a sportesemény helyszínén történõ megjelenésétõl addig tart, amíg a résztvevõk a sportesemény helyszínét elhagyják. (4) A szakszövetség, illetve a sportági sportszövetség az (1) bekezdésben meghatározott elõírások be nem tartása esetén a szervezõvel szemben a külön jogszabályban meghatározott joghátrányt alkalmazza. 67. § (1) Sportrendezvény a szakszövetség, illetve a sportági szövetség által meghatározott elõírások, valamint a külön jogszabályban foglaltak szerint szervezhetõ. (2) Sportrendezvény csak olyan sportlétesítményben szervezhetõ, amely a sportrendezvény jellegére is tekintettel a sportrendezvényen résztvevõk személyét és vagyonát nem veszélyezteti. (3) Ha a sportrendezvényt nem sportlétesítményben tartják, a sportrendezvény jellegének megfelelõen a szervezõ köteles a sportrendezvényen résztvevõk személyi és vagyoni biztonságára, valamint a környezet és a természet védelmére vonatkozó elõírásokat teljesíteni. (4) A szervezõ a sportrendezvény jellegének megfelelõen köteles a fogyatékos résztvevõknek a helyszínre való akadálymentes bejutását és távozását, ott az akadálymentes közlekedést biztosítani, és a helyszín kommunikációs akadálymentesítését elvégezni.
2004/4. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(5) A fogyatékos sportolók részvételével tartandó sportrendezvények szervezésénél figyelembe kell venni a fogyatékos személyek különleges szükségleteit, amelyeket a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége állapít meg.
263
sportrendezvény félbeszakad, a megismételt sportrendezvényre a belépõjegy érvényes.
A rendezõ 68. § (1) A szervezõ köteles a külön jogszabályban meghatározott sportrendezvény esetében a belépõjegy-eladást, a sportrendezvény helyszínére a beléptetést, a szurkolótáborok elhelyezését és folyamatos figyelemmel kísérését, valamint a sportrendezvény helyszínének elhagyását a szükséges mûszaki és biztonsági intézkedéseket megtéve úgy megszervezni, hogy a szurkolótáborok elkülönítése biztosított legyen. (2) A sportrendezvény biztonsága érdekében a szurkolótáborok sportrendezvényen való részvételének megszervezésekor, valamint a sportrendezvény idõtartama alatt és a rendõrség igényei szerint a sportrendezvényt megelõzõen, illetve követõen a szervezõ köteles az illetékes rendõri vezetõvel együttmûködni és részére az igényelt segítséget megadni. (3) A rendõrség, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara és a szakszövetség (országos sportági szövetség) által — külön jogszabályban meghatározott eljárás szerint — kiemelt biztonsági kockázatúnak minõsített sportrendezvény biztosítását a szervezõ által megbízott rendezõ mellett a rendõrség közfeladatként látja el. A nem kiemelt biztonsági kockázatúnak minõsített sportrendezvény biztosítására a szervezõ — a külön jogszabályban meghatározottak szerint —, amennyiben a körülmények alapján indokolt, köteles kezdeményezni a sportrendezvény térítés ellenében történõ rendõri biztosítását. (4) Ha a sportrendezvény biztonságos megrendezésének — e törvényben, valamint a külön jogszabályban meghatározott — feltételei hiányoznak, a rendõrség a sportrendezvény nézõk részvételével való megtartását határozattal megtilthatja. (5) Ha a sportrendezvény résztvevõinek magatartása annak biztonságos megtartását veszélyezteti és a megbomlott rend másként nem állítható helyre, a szervezõ köteles a sportrendezvényt megszakítani, illetve felfüggeszteni. A rendõrség kezdeményezésére a sportrendezvényt meg kell szakítani. (6) Ha a rend az (5) bekezdésben meghatározott módon nem állítható helyre, a sporttevékenységet irányító személy (mérkõzésvezetõ) a versenyt (mérkõzést) befejezetté nyilvánítja. 69. § (1) A szervezõ a sportlétesítményen kívül és annak területén jól látható hirdetményekben köteles meghatározni a sportrendezvény megtekintésének feltételeit, amelyet — általános szerzõdési feltételekként összefoglalva — a belépõjegyen, bérleten is fel kell tüntetni. (2) Ha a sportrendezvény elmarad, a belépõjegy ellenértékét három munkanapon belül vissza kell téríteni. Ha a
70. § (1) A szervezõ a sportrendezvény biztonságos lebonyolítása érdekében, valamint a helyszínen a rend fenntartására és a szervezési feltételek biztosítására (a továbbiakban: rendezés) szerzõdésben rendezõ szervet vagy rendezõt bízhat meg. (2) Rendezõ szervnek csak a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamaráról szóló 1998. évi IV. törvény hatálya alá tartozó — külön jogszabályban meghatározott képesítési követelményeknek megfelelõ — egyéni vagy társas vállalkozás vezetõje vagy alkalmazottja, rendezõnek csak büntetlen elõéletû személy bízható meg. (3) A rendezõnek e minõségében külsõleg azonosíthatónak kell lennie. (4) A sportrendezvényen való rendfenntartásra és a rendõrséggel való együttmûködésre a szervezõ köteles a rendezõt rendszeresen felkészíteni. A felkészítéshez a szervezõ a rendõrség közremûködését a külön jogszabályban meghatározott szolgáltatásként igénybe veheti. (5) Külön jogszabály meghatározhatja azokat a sportrendezvényeket: a) amelyeken a rendezésre rendezõ szervet, rendezõt kell megbízni, b) amelyek esetében a szervezõ köteles a sportrendezvény résztvevõi számára felelõsségbiztosítást kötni. (6) Az (5) bekezdés b) pontja alapján meghatározott sportrendezvények felelõsségbiztosítás nélkül nem tarthatók meg. A felelõsségbiztosítás meglétét a belépõjegyen fel kell tüntetni.
A beléptetés 71. § (1) A nézõ a sportrendezvény helyszínére akkor léptethetõ be, ha: a) érvényes belépõjeggyel, bérlettel vagy más, a sportrendezvény helyszínére való belépésre jogosító igazolással rendelkezik, b) nem áll nyilvánvalóan alkohol, kábítószer vagy más bódító hatású szer befolyása alatt, c) nem tart magánál szeszes italt, kábítószert, valamint olyan tárgyat, amely a sportrendezvény megtartását, továbbá mások személyi és vagyonbiztonságát veszélyezteti, vagy amelynek a sportrendezvényre való bevitelét a szervezõ a belépõjegy vásárlását megelõzõen megtiltotta, és errõl a belépõjegy vásárlóját megfelelõ módon tájékoztatta,
264
MAGYAR KÖZLÖNY
d) nem tart magánál mások iránti gyûlöletre uszító feliratot, zászlót vagy egyébként jogszabály által tiltott önkényuralmi jelképet, e) nem áll a 73. § (1) bekezdése szerinti eltiltás, valamint a szabálysértésekrõl szóló 1999. évi LXIX. törvény szerinti kitiltás hatálya alatt. (2) A szervezõ köteles azt a résztvevõt, aki a sportrendezvény megtartását, illetve mások személyi és vagyonbiztonságát veszélyezteti, vagy rasszista, gyûlöletre uszító magatartást tanúsít, e magatartások abbahagyására felszólítani. (3) Ha a nézõ a sportrendezvény idõtartama alatt az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, a szervezõ a sportrendezvényrõl köteles eltávolíttatni. (4) A sportrendezvényen résztvevõvel szemben a külön jogszabályban foglaltak szerinti kényszerítõ eszköz alkalmazására, továbbá személy, illetve csomag átvizsgálására az eljáró rendõri szerv és a rendezõ szerv alkalmazottja jogosult. 72. § (1) A szervezõ a nézõk egyedi azonosítására alkalmas biztonsági beléptetési és ellenõrzõ rendszert (a továbbiakban: beléptetõ rendszer) alkalmazhat. (2) Beléptetõ rendszer alkalmazása esetén a szervezõ: a) a belépõjegy, bérlet eladásakor csak a nézõ nevére szóló belépõjegyet, illetve bérletet értékesíthet, b) a beléptetés során a rendezõ szerv alkalmazottja útján a belépõjegy, bérlet birtokosának kilétét ellenõrzi, és egybeveti a belépõjegyen, bérleten szereplõ személyi adatokkal. Ha az adatok nem egyeznek, a belépést meg kell tagadni. (3) A szervezõ a belépõjegy, bérlet eladásakor, illetõleg a rendezõ szerv alkalmazottja a beléptetés során jogosult a nézõ személyazonosságát a személyazonosság igazolására alkalmas igazolvány alapján megállapítani, illetõleg ellenõrizni.
Az eltiltás 73. § (1) A szervezõ az általa szervezett sportrendezvény esetén jogosult a sportrendezvényrõl eltávolított személlyel szemben a belépõjegy-eladást megtagadni, illetve megakadályozni, hogy a sportrendezvényen részt vehessen (a továbbiakban együtt: sportrendezvény látogatásától eltiltás). A sportrendezvény látogatásától eltiltás lehetõségérõl a szervezõ a sportlétesítményen kívül és annak területén jól látható hirdetményekben köteles tájékoztatni, amelyet — általános szerzõdési feltételekként összefoglalva — a belépõjegyen, bérleten is fel kell tüntetni. (2) A sportrendezvény látogatásától eltiltás idõtartama, ha az a szervezõ által szervezett minden sportrendezvényre vonatkozik, a két évet, ha csak meghatározott sportlétesítményre érvényes, a négy évet nem haladhatja meg.
2004/4. szám
(3) A szervezõnek a sportrendezvény látogatásától eltiltásra vonatkozó döntése ellen a nézõ bírósághoz fordulhat. (4) A sportrendezvény látogatásától eltiltható az a személy is, akit a 71. § (3) bekezdése alapján el kellett volna távolítani, de erre azért nem került sor, mert a sportrendezvény helyszínén való szervezõi (rendezõi) beavatkozás következtében olyan nézõi cselekmény volt várható, amely a sportrendezvény biztonságát aránytalanul veszélyeztette volna. (5) A szervezõ az eltiltott személy természetes személyazonosító adatait, valamint lakcímét az eltiltás végrehajtása és az eltávolításra okot adó újabb cselekmények elkövetésének megakadályozása érdekében nyilvántarthatja. A nyilvántartás idõtartama megegyezik az eltiltás idõtartamával, de — a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelõen — a kettõ, illetve négy évet nem haladhatja meg. A szervezõ az eltiltás idõtartamának lejártát követõen 24 órán belül köteles gondoskodni a nyilvántartott személyes adatok megsemmisítésérõl. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott nyilvántartásból adatot — a külön jogszabályban meghatározott bûnüldözési, szabálysértési, illetõleg igazságszolgáltatási feladatai ellátása céljából a rendõrség, a szabálysértési hatóság, az ügyészség és a bíróság, valamint az érintett személy igényelhet.
A kamerával történõ megfigyelés 74. § (1) A szervezõ a külön jogszabályban meghatározott sportrendezvény ideje alatt a résztvevõk személyi és vagyonbiztonsága érdekében annak helyszínén a résztvevõ személyeket jogosult kamerával vagy más képi adathordozóval (a továbbiakban együtt: kamerával) megfigyelni és a felvételt rögzíteni. (2) A kamerával való megfigyelésrõl, a kamerák elhelyezkedésérõl és a rögzített adatok kezelésérõl a nézõt a sportlétesítményen kívül és annak területén jól látható hirdetményben és a belépõjegyen, bérleten is feltüntetve tájékoztatni kell. (3) A rendõrség a sportrendezvénnyel összefüggõ szabálysértési, illetve büntetõeljárás megindításához és lefolytatásához szükséges adatok és információk biztosítása céljából a sportrendezvény befejezését követõ 48 órán belül felszólíthatja a szervezõt, hogy az (1) bekezdés szerint rögzített adatokat a felszólítást követõ 30 napig tárolja. Amennyiben a felszólításra nem kerül sor, a szervezõ köteles a rögzített adatokat 24 órán belül megsemmisíteni. (4) Amennyiben a rendõrség a kamerák által rögzített valamely adatot igényli, ennek a szervezõ haladéktalanul köteles eleget tenni. (5) Az (1) bekezdés szerint rögzített felvételekbõl — a külön jogszabályban meghatározott bûnüldözési, szabálysértési, illetõleg igazságszolgáltatási feladatai ellátása cél-
2004/4. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
jából a rendõrség, a szabálysértési hatóság, az ügyészség és a bíróság, valamint az érintett személy igényelhet adatot. (6) A kamerás megfigyelési rendszerrel felvett információkat a sportrendezvény területén erre a célra létesített helyiségben a szervezõ és szükség esetén a rendõrség e feladattal megbízott képviselõje jogosult egyidejûleg, folyamatosan, összesítve figyelemmel kísérni. 75. § (1) A külön jogszabályban meghatározott sportrendezvények esetében a szervezõ köteles évente helyzetjelentésben összegezni az általa szervezett sportrendezvények rendezésének tapasztalatait, értékelni a tett és elmulasztott intézkedéseket, valamint azok hatásait. (2) A helyzetjelentést a szervezõ január 31-éig köteles megküldeni a sportszövetségnek és a rendõrségnek. (3) A sportszövetség a helyzetjelentéseket évente rendszeresen értékeli a rendõrség és a szervezõk részvételével.
A nézõ részvétele a sportrendezvényen 76. § (1) A nézõ köteles betartani a szervezõ által meghatározott biztonsági elõírásokat, és nem folytathat olyan tevékenységet, amely a sportrendezvényt megzavarja vagy meghiúsítja, illetve a sportrendezvényen résztvevõk testi épségét, továbbá vagyoni javait károsítja vagy veszélyezteti. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség megszegésébõl eredõ kárért a nézõ, több károkozó esetén a károkozásban részt vevõ nézõk egyetemlegesen, a Ptk.nak a kártérítésre vonatkozó általános szabályai szerinti felelõsséggel tartoznak. A kártérítési felelõsség nem érinti a nézõ szabálysértési vagy büntetõjogi felelõsségét. (3) A nézõ a sportrendezvény befejezésének idõpontjában, illetve a szervezõnek, rendezõnek vagy a rendõrségnek a személyi és vagyonbiztonságot veszélyeztetõ helyzet kialakulása miatt tett felhívására köteles a sportrendezvény helyszínét elhagyni. (4) A sportrendezvény és a nézõk biztonságára vonatkozó részletes elõírásokat külön jogszabály állapítja meg.
XI. Fejezet ÉRTELMEZÕ ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Értelmezõ rendelkezések 77. § E törvény alkalmazásában: a) állami sportinformációs rendszer: a sportolókra, a sportszervezetekre, a sportköztestületekre, a sportközalapítványokra, ezek tevékenységére, valamint a sportlétesítményekre vonatkozó adatoknak az állam által rendszerezett és nyilvánosan hozzáférhetõvé tett összessége,
265
b) edzõ: a külön jogszabályban meghatározott szakképesítéssel rendelkezõ természetes személy, aki a sportolónak a sporttevékenységre való felkészítését végzi, c) csapatsportág: azoknak a sportágaknak az összessége, amelyekben sporttevékenységet folytatni a játék jellegébõl és a versenyrendszer szabályaiból adódóan kizárólag úgy lehet, hogy legalább három természetes személy alkot egy résztvevõt, és a sportágnak nincs egyéni változata, d) építészeti akadálymentesítés: annak biztosítása, hogy az épített környezet kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított legyen, ideértve azokat a fogyatékos személyeket is, akiknek ehhez speciális létesítményekre, eszközökre, illetve mûszaki megoldásokra van szükségük, e) fogyatékos személy: a mozgáskorlátozott, az értelmi fogyatékos, a siket, illetve nagyothalló, a szervátültetett, valamint a vak vagy gyengénlátó természetes személy, f) játékjog: a sportoló sporttevékenységéhez fûzõdõ fizikai és szellemi képességei sporttevékenység keretében történõ felhasználásának joga, g) kincstári vagyon: az Áht. szerinti vagyoni kör, h) kommunikációs akadálymentesítés: annak biztosítása, hogy a fogyatékos személy a sportrendezvény helyszínén az információhoz hozzáférhessen, azt érzékelhesse és megfelelõen értelmezhesse, i) közterület: a mindenki számára korlátozás nélkül igénybe vehetõ terület, út, utca, tér, j) nyilvános hely: az olyan épület, építmény vagy a közterületnek sportrendezvény megtartása céljából lezárt része, ahová a sportrendezvény szervezõje által meghatározott feltételek mellett bárki bemehet vagy ott tartózkodhat, k) országos jellegû szervezet a szabadidõsport és a fogyatékosok sportja területén: a szervezet közhasznúnak minõsül, és legalább 8 megyére kiterjedõen, országosan legalább 20 jogi személy taggal mûködik, l) speciális világjátékok: a Paralimpia, a Speciális Olimpia, a Siketlimpia és a Szervátültetettek Világjátékai, m) sportiskola: az a költségvetési szerv vagy közhasznú társaság, amely utánpótlás-nevelést végez, valamint az az iskola, amely a Kt. alapján közremûködik az utánpótlás nevelésében, n) sportrendezvény helyszíne: az a nyilvános hely vagy a közterület meghatározott része, ahol a sportrendezvényt megtartják, és ahol nézõ tartózkodhat, o) sportrendezvény résztvevõje: az a természetes személy, aki a sportrendezvény helyszínén annak idõtartama alatt, valamint a sportrendezvényt megelõzõen vagy követõen másfél órával tartózkodik. A nézõ (szurkoló) résztvevõnek minõsül, p) sportszakember: az a természetes személy, aki a KSH elnökének a foglalkozások egységes osztályozási rendszerérõl (FEOR) szóló 9029/1993. (SK 1994. 1.) KSH közlemény szerinti szakképesítéssel rendelkezik, illetve a sportszervezettel munkaviszonyban, vagy polgári jogi jogviszonyban sporttevékenységgel kapcsolatban közvetlenül vagy közvetetten feladatot lát el. Sportszakember különö-
266
MAGYAR KÖZLÖNY
sen az edzõ, a csapatvezetõ, a mérkõzésvezetõ, a versenybíró, a sportorvos, a gyúró. A sportszövetség szabályzatában határozza meg, hogy az adott sportágban kik minõsülnek sportszakembernek, q) versenyrendszer: a sportág nemzetközi szövetsége és a hazai szakszövetség, illetve országos sportági szövetség — kivéve a szabadidõsport szövetség — által meghatározott szabályok szerint szervezett fizikai vagy szellemi sportteljesítményt mérõ erõpróba. A bajnokság versenyrendszernek minõsül. A versenyrendszer hivatásos, amatõr és vegyes (nyílt) rendszerû lehet, r) versenyszabályzat: a versenyrendszer keretében folytatott sporttevékenységre és az ahhoz közvetlenül kapcsolódó szakmai tevékenységekre vonatkozó elõírások rendszerbe foglalt összessége, amely a versenyrendszerben részt vevõ sportolók, sportszervezetek, sportszakemberek általános és sportági kötelezettségein túlmenõen tartalmazza a versenyrendszert mûködtetõ sportszövetség eljárásának szabályait is.
Hatályba léptetõ és átmeneti rendelkezések 78. § (1) Ez a törvény a kihirdetésétõl számított hatvanadik napon lép hatályba. (2) A Nemzeti Sporttanács alakuló ülését a miniszter — a törvény hatálybalépését követõ 120 napon belül — hívja össze. (3) Hivatásos sportoló sportszervezettel e törvény hatálybalépése után egyéni vállalkozóként hivatásos sportolói tevékenysége körében polgári jogi szerzõdést nem köthet. A már megkötött polgári jogi szerzõdések a szerzõdésben meghatározott idõtartam végéig, de legfeljebb 2006. december 31-ig hatályosak. (4) Sportszövetséggel szemben csõd-, illetve felszámolási eljárás e törvény hatálybalépése után nem indítható. A folyamatban lévõ eljárásokat meg kell szüntetni, az eddig felmerült költségeket az állam viseli. (5) A 18. § (3) bekezdésében meghatározott közhasznú társaságokon kívül, az ebben a formában mûködõ sportvállalkozások, a törvény hatálybalépésétõl számított egy éven belül kötelesek korlátolt felelõsségû társasággá, illetve részvénytársasággá átalakulni. (6) A Kormány a törvény hatálybalépésétõl számított kilencven napon belül módosítani köteles a Wesselényi Sportközalapítvány alapító okiratát. (7) Ahol jogszabály ,,sportági országos szakszövetséget’’ említ, e törvény hatálybalépését követõen azon ,,országos sportági szakszövetséget’’ kell érteni. (8) Az MPB-t a Magyar Mozgáskorlátozottak Sportszövetsége, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Sportszövetsége és a Magyar Értelmi Fogyatékosok Sportszövetsége hozzák létre, illetve az MPB-be az alapítást követõen a 41. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek meg-
2004/4. szám
felelõ sportszövetségek kérhetik felvételüket. Az MPB a törvény hatálybalépését követõ 60. napon belül köteles az alapító közgyûlését összehívni, amelyen meg kell állapítani az alapszabályt, valamint ügyintézõ-képviselõ szervet (elnökséget) az ellenõrzõ szervet kell választani.
Felhatalmazó rendelkezések 79. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg: a) a doppingtilalomra és a doppingvizsgálatra, b) a sportfegyelmi felelõsségre és a sportfegyelmi eljárásra, c) a sportrendezvények biztonságára, d) az olimpiai központokra, e) az olimpiai járadékra és a Nemzet Sportolója címre, f) a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlására, g) a sportorvoslás szabályaira és a sportegészségügyi hálózatra, h) az állami sportinformációs rendszerre, i) a szabálysértési eljárásban intézkedésként alkalmazható kitiltás esetére vonatkozó nyilvántartás és ellenõrzés szabályaira vonatkozó részletes rendelkezéseket. (2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a) az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésérõl szóló 1996. évi LXV. törvény 5. §-ának (5) bekezdésében meghatározott méltányossági hozzájárulás iránti kérelemhez csatolandó okiratok, tervek és adatok körét, valamint a méltányossági eljárás szabályait, b) a nemzeti sportszabványt. (3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a) az állami sportcélú támogatás felhasználásának és elosztásának a részletes szabályait, b) a hazai rendezésû sport világesemények állami támogatására és rendezési feltételeire vonatkozó részletes szabályokat. (4) Felhatalmazást kap az oktatási miniszter és a miniszter, hogy együttes rendeletben határozza meg az iskolai sportkörök tevékenységének szervezésével, a sportiskolák létrehozásával és mûködésével kapcsolatos részletes szabályokat, és a tornateremmel nem rendelkezõ iskolák fenntartója által kötelezõen biztosítandó sportolási lehetõségeket.
Hatályukat vesztõ és módosuló jogszabályok 80. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti: a) a sportról szóló 2000. évi CXLV. törvény, valamint az annak módosításáról szóló 2001. évi XCII. törvény, a
2004/4. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
2001. évi LVII. törvény és a 2001. évi V. törvény, továbbá a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésérõl szóló 2002. évi LXII. törvény 105. §-ának l) pontja, a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2002. évi XX. törvény 23. § (1) bekezdésébõl a ,,valamint a sportról szóló 2000. évi CXLV. törvény 77. §-ának alcímébõl és (1) bekezdésébõl az ,,és rádiós’’, a (2) bekezdés a) pontjából a ,,rádiós és kifejezés, valamint a 77. § (6) bekezdése’’ szövegrész, valamint a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2001. évi LXXV. törvény 32. §-a, b) az amatõr és a hivatásos sportolói versenyengedély kiadásának feltételeirõl szóló 3/2001. (IV. 5.) ISM rendelet, valamint az annak módosításáról szóló 3/2003. (VI. 19.) GYISM rendelet, az 5/2002. (V. 8.) ISM rendelet és a 9/2001. (XII. 23.) ISM rendelet. (2) E törvény hatálybalépésével a csõdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény az alábbiak szerint módosul: a) a 2. § (5) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(5) E törvénynek a csõdeljárásra, valamint a felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a sportegyesületekre is megfelelõen alkalmazni kell.’’, b) a 3. § (1) bekezdésének a) és d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(1) E törvény alkalmazásában:] ,,a) gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a gazdasági társaság, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat (a víziközmû-társulat kivételével), az erdõbirtokossági társulat, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, valamint a magánnyugdíjpénztár. Gazdálkodó szervezetnek minõsül az egyesülés és a sportegyesület is;’’, ,,d) gazdálkodó szervezet vezetõje: állami vállalatnál, trösztnél, tröszti vállalatnál, egyéb állami gazdálkodó szervnél, egyes jogi személyek vállalatánál, leányvállalatnál, illetve vízgazdálkodási társulatnál az igazgató (vállalati biztos), szövetkezetnél az igazgatóság (ügyvezetõ igazgató) vagy az ügyvezetõ elnök, közkereseti és betéti társaságnál az üzletvezetésre és képviseletre jogosult tag(ok), egyesülésnél, közös vállalatnál az igazgató, korlátolt felelõsségû társaságnál az ügyvezetõ(k), részvénytársaságnál az igazgatóság vagy az alapszabályban az ügyvezetésre feljogosított személy(ek), önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál az ügyvezetõ (ha a pénztár ügyvezetõt nem alkalmaz, az igazgatótanács), a magánnyugdíjpénztárnál az ügyvezetõ, sportegyesületnél az ügyintézõ képviseleti szerv;’’.
Mádl Ferenc s. k.,
Dr. Szili Katalin s. k.,
a Köztársaság elnöke
az Országgyûlés elnöke
267
2004. évi II. törvény a mozgóképrõl* A Magyar Köztársaság Országgyûlése a magyar mozgóképkultúra értékeinek gyarapítása és megõrzése, a magyarországi filmipar fejlesztése, nemzetközi viszonylatban való versenyképessé tétele, a mozgóképkultúra fejlõdését szolgáló források hatékony felhasználását elõsegítõ támogatási rendszer, valamint az ezt szolgáló és az európai uniós szabályozással összhangban álló jogszabályi háttér megteremtése érdekében a következõ törvényt alkotja: I. Fejezet ÁLTALÁNOS
RENDELKEZÉSEK 1. Cím
A törvény hatálya 1. § (1) A törvény hatálya a magyar, illetve a magyar részvétellel készülõ filmalkotások elõállítására, terjesztésére és archiválására, valamint a magyarországi filmterjesztésre terjed ki. (2) E törvény hatálya nem terjed ki a gazdálkodó és egyéb szervezetek, továbbá az állami szervek által feladataik ellátása céljából, kizárólag belsõ használatára készített audiovizuális alkotásaira, továbbá a külön törvényben meghatározott televíziós mûsorszolgáltatási tevékenységre, valamint a játék céljára forgalomba hozott multimédia alkotásokra. (3) E törvény I. fejezetét, II. fejezetének 1. és 4. címét kell alkalmazni a mozgóképszakmai célok megvalósulását szolgáló támogatásokra, ha azok forrása a központi költségvetésben, helyi vagy kisebbségi önkormányzat költségvetésében meghatározott elõirányzat, illetve ha a támogatást a Kormány, központi költségvetési szerv, helyi vagy kisebbségi önkormányzat többségi tulajdonában álló közhasznú társaság vagy közalapítvány nyújtja, valamint a Nemzeti Kulturális Alapprogram által nyújtott mozgóképszakmai támogatásokra. 2. Cím Értelmezõ rendelkezések 2. § E törvény alkalmazásában 1. mozgóképszakma: a mozgóképkultúra, illetve a mozgóképipar körébe tartozó tevékenységek, valamint az ilyen tevékenységeket végzõ személyek összessége; * A törvényt az Országgyûlés a 2003. december 22-i ülésnapján fogadta el.
268
MAGYAR KÖZLÖNY
2. filmalkotás: bármely technikai eljárás útján létrehozott olyan mû, amely meghatározott sorrendbe állított mozgóképek hang nélküli vagy hanggal összekapcsolt sorozatából áll, és a szerzõi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény alapján szerzõi mûnek minõsül; 3. film alkotói: a filmalkotás céljára készült irodalmi és zenemûvek szerzõi, a filmalkotás rendezõje és mindazok, akik a filmalkotás egészének kialakításához alkotó módon járultak hozzá, továbbá a filmalkotásban felhasznált egyéb mûvek szerzõi; 4. filmelõállító: az a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság, aki vagy amely saját nevében kezdeményezi és megszervezi a filmalkotás megvalósítását, gondoskodva ennek anyagi és egyéb feltételeirõl; 5. magyar filmelõállító: olyan filmelõállító, amely magyarországi székhellyel rendelkezõ jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság és vezetõ tisztségviselõinek többsége az Európai Unió valamely tagállamának, vagy a Határokon átlépõ televíziózásról szóló Európa Tanácsi Egyezményt aláíró valamely ország állampolgára, és benne ezen országok állampolgárai vagy jogi személyei rendelkeznek többségi irányítást biztosító befolyással; 6. koprodukciós filmalkotás: különbözõ államok joghatósága alá tartozó filmelõállítók által készített filmalkotás, amelyet két- vagy többoldalú nemzetközi egyezmény vagy az érintett államok jogszabályai ilyennek minõsítenek; 7. a) magyar filmalkotás: olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel a 3. § szerinti táblázat alapján legalább 75 pontot ér el; b) magyar részvételû koprodukciós filmalkotás: olyan koprodukciós filmalkotás, amelyben a magyar részvétel a 3. § szerinti táblázat alapján legalább 30 pontot ér el, és a filmalkotás költségvetésébõl a magyar filmelõállítót terhelõ hányad kétoldalú koprodukció esetén eléri a húsz, többoldalú koprodukció esetén a tíz százalékot, kivéve, ha kétvagy többoldalú nemzetközi egyezmény eltérõen rendelkezik; c) egyéb magyar részvételû filmalkotás: olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel a 3. § szerinti táblázat alapján legalább 15 pontot ér el, és nem minõsül magyar részvételû koprodukciós filmalkotásnak; 8. eredetileg magyar nyelven gyártott filmalkotás: az olyan filmalkotás, amely az alábbi kategóriák valamelyikébe tartozik: a) eredeti változata magyar nyelven került bemutatásra, b) eredetileg két vagy több nyelven került bemutatásra, de idõtartamát tekintve eredeti magyar nyelvû része hosszabb, mint bármelyik másik nyelvû része, c) eredetileg valamely magyarországi kisebbség nyelvén készült, ha tárgya az adott magyarországi kisebbség életével, kultúrájával van összefüggésben;
2004/4. szám
9. közvetlen támogatás: e törvény 1. § (3) bekezdésében meghatározott szervek által mozgóképszakmai célokra nyújtott pénzügyi juttatás, ideértve a Magyar Mozgókép Közalapítvány által nyújtott támogatást is; 10. közvetett támogatás: e törvényben meghatározott mozgóképszakmai, így különösen mozgóképipari célok megvalósítását szolgáló, külön jogszabályokban megállapított adó- és befektetési kedvezmények; 11. normatív támogatás: olyan támogatás, amely az e törvényben meghatározott, illetve a támogató szervezet által meghirdetett feltételek teljesítése esetén illeti meg az azt igénylõ filmelõállítót, illetve filmterjesztõt, mely támogatást a filmterjesztõ a filmalkotás terjesztéséhez, a filmelõállító filmalkotása elkészítéséhez használhat fel; 12. szelektív támogatás: olyan támogatás, amely a filmalkotás jellemzõitõl (így különösen forgatókönyv, költségvetés, mûvészi érték, a filmalkotás szerzõinek, alkotóinak és szereplõinek személye), vagy az egyéb támogatandó cél jellegétõl függõen, a támogató szervezet pályázat útján vagy egyedi kérelem elbírálását követõen hozott döntése alapján illeti meg a filmelõállítót, filmterjesztõt, illetve az e törvény szerinti egyéb igénylõt; 13. strukturális támogatás: olyan támogatás, amelyet a támogató szervezet több költségvetési évre vonatkozó kötelezettségvállalással folyamatosan nyújt az igénylõnek, e törvény szerinti több éven keresztül megvalósuló, vagy évente azonos módon megvalósuló mozgóképszakmai célokra, feltéve, hogy az igénylõ a támogatás teljes idõszaka alatt megfelel a törvény, illetve a támogató által meghatározott feltételeknek; 14. támogató szervezet: az 1. § (3) bekezdésében meghatározott, mozgóképszakmai célok támogatását végzõ szervezet vagy intézmény; 15. filmterjesztés: a filmalkotás eredeti példányának vagy többszörözött példányainak a nyilvánosság számára történõ hozzáférhetõvé tétele a) forgalmazással, illetve az arra történõ felkínálással, b) moziüzemeltetéssel, c) filmalkotás bármely adathordozón, így különösen videón és DVD-n történõ kiadásával, értékesítésével, bérbeadásával, haszonkölcsönbe adásával, d) filmalkotások Magyarországra történõ kereskedelmi célú behozatalával, e) kereskedelmi célú birtoklással; 16. mozi: filmalkotások belépti díj ellenében történõ nyilvános bemutatására rendszeresített, bármely képmegjelenítõ eszközzel felszerelt helyiség; 17. moziüzemeltetés: filmalkotások közönség elõtti, moziban történõ bemutatására irányuló üzletszerû tevékenység; 18. filmterjesztõ: filmterjesztéssel üzletszerûen foglalkozó gazdasági társaság vagy egyéb szervezet; 19. filmterv fejlesztés: filmterv és forgatókönyv létrejöttét, eladhatóságát és eladását, illetve megvalósíthatóságát
2004/4. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
és késõbbi megvalósítását célzó kutatói, alkotói, tervezési és szervezési munkák összessége; 20. filmgyártás: a filmalkotás felvételének megkezdésétõl a filmalkotás elsõ eredeti példányának elõállításáig vezetõ alkotói, szervezési, gazdasági és mûszaki tevékenységek összessége; 21. filmgyártás-elõkészítés: a filmgyártás megkezdését megelõzõ, közvetlenül annak anyagi, mûszaki, szervezési feltételeinek biztosítását célzó alkotó és szervezõ tevékenység; 22. mûhely: filmtervek, illetve forgatókönyvek fejlesztésére alakult alkotói közösség, amelynek tagjai az általuk választott gazdasági forma kereti között szorosan együttmûködnek, kifejezetten filmtervek és filmterv-csomagok fejlesztése és filmalkotások elõállítása céljából; 23. megrendelésre készülõ filmalkotás: az, az egyéb magyar részvételû filmalkotás, vagy egyéb filmalkotás, amely e törvény szerint nem részesíthetõ közvetlen támogatásban, és a gyártásában részt vevõ magyar vállalkozás a 27. § szerinti nyilvántartásba vett, filmgyártási tevékenységet folytató, magyarországi székhellyel rendelkezõ jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság, amely, ezen tevékenysége révén az adott film tekintetében nem minõsül filmelõállítónak; 24. nem megrendelésre készülõ filmalkotás: minden olyan filmalkotás, amelynek gyártásában az adott film tekintetében magyar filmelõállítónak minõsülõ vállalkozás vesz részt, illetve gyártásához magyar vállalkozás vagy természetes személy támogatást nyújt, és e támogatása fejében a filmalkotással kapcsolatban vagyoni jellegû joga keletkezik; 25. közvetlen filmgyártási költség: az adott filmalkotás költségvetésében szereplõ, a filmalkotás elõállítója által pénzügyileg teljesített, bizonylattal igazolt kifizetés. Nem minõsül közvetlen filmgyártási költségnek a filmelõállító által felszámított árrés; 26. nemzeti filmvagyon: az államot a szerzõi jogról szóló, hatályon kívül helyezett 1969. évi III. törvény 41. § (3) bekezdése alapján megilletõ szerzõi vagyoni jogok, a szerzõi jogról szóló, 1999. évi LXXVI. törvény 64. §-a alapján megilletõ felhasználási jogok, továbbá a szerzõi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 82. §-a alapján, mint szomszédos jogi jogosultat megilletõ jogok összessége, mely a kincstári vagyoni körbe tartozik.
3. Cím A filmalkotások besorolása 3. § (1) A játékfilmalkotásokat az alábbi táblázat alapján elért pontszámoknak megfelelõen kell besorolni a magyar filmalkotás, a magyar részvételû koprodukciós filmalkotás, és az egyéb magyar részvételû filmalkotás elnevezésû kategóriák valamelyikébe:
269 Magyar elemek
Elérhetõ pont
1. Szerzõk R endezõ
10
Forgatókönyvíró
7
Z eneszerzõ
3
Összesen
20
2. Elõállító
15
3. Eredetileg magyar nyelven történõ gyártás
15
4. Szereplõk (képben vagy hangban m egjelenõ) Fõszereplõk (a jelenetek legalább felében) Mellékszereplõk Összesen
10 5 15
5. Mûvészeti és technikai munkatársak Operatõr és stábja
4
Hangmérnök
2
Vágó
2
Díszlet
1
Jelmez
1
Maszk
1
Szakalkalmazottak
2
Munkások
2
Összesen
15
6. Forgatási és utómunka a) A filmalkotás elkészítésének helye Forgatási helyszínek (legalább a jelenetek felében)
3
Muszter-laboratórium
2
b) A forgatás céljára igénybe vett technika Kép
2
Világítás
2
Technikai szerkezetek
1
c) Hangi utómunka (keverés)
5
d) Laboratóriumi munkák (trükk, fényelés) és elektronikus képi utómunka
5
Összesen
20
(2) Az animációs filmalkotásokat az alábbi táblázat alapján elért pontszámoknak megfelelõen kell besorolni a magyar filmalkotás, a magyar részvételû koprodukciós filmalkotás, és az egyéb magyar részvételû filmalkotás elnevezésû kategóriák valamelyikébe:
270
MAGYAR KÖZLÖNY Magyar elemek
Elérhetõ pont
1. Szerzõk Irodalmi könyv szerzõje
6
Figuratervezõ
4
Képes-forgatókönyv író
7
R endezõ
10
Z eneszerzõ
3
Összesen
30
2. Elõállító
15
3. Eredetileg magyar nyelven történõ gyártás
10
4. Szereplõk (figurák hangjai)
Háttértervezõ Animátorok Kifestõk
10 4 10 7
Kompozitáló Összesen
tudjon állni a nemzetközi, különösen az európai audiovizuális piacon; d) olyan szakmai struktúra megalkotása, amely a rendelkezésre álló költségvetési és egyéb erõforrások hatékony felhasználásával képes biztosítani színvonalas hazai audiovizuális alkotások létrejöttét és terjesztését, valamint a hazai mozgóképipari infrastruktúra fejlesztését; e) a hazai mozgóképszakma mûködéséhez szükséges hatósági és egyéb állami feladatok megállapítása; f) meghatározni a nemzeti filmvagyon megõrzésének és hasznosításának intézményi kereteit, ezzel összefüggésben az államot illetõ vagyoni jogok egységes rendezését; g) a nemzetközi, különösen az európai mozgóképszakmai kapcsolatok kiépítésének elõsegítése és fejlesztése.
3
5. Mûvészeti és technikai munkatársak Képtervezõk és vezetõ képtervezõ
2004/4. szám
3 34
6. Utómunkák Vágó
4
Hangmérnök
4
Összesen
8
(3) A dokumentumfilm-alkotások, az ismeretterjesztõ filmalkotások, a kísérleti filmek és e törvényben nem szabályozott egyéb mûfajok esetében az (1) bekezdés szerinti táblázat az alábbi eltéréssel alkalmazandó: amennyiben a besorolandó filmalkotás által — a táblázat alapján értékelhetõ tényleges alkotói részvétel, illetve feltételek alapján — elérhetõ legmagasabb pontszám 100 pontnál kevesebb, akkor az elérhetõ pontszámot 100% -nak tekintve, a 2. § 7. pontja szerinti kategóriák valamelyikébe való besorolás feltétele, hogy az adott filmalkotás elérje a 15, 30, illetve 75%-ot.
A törvény célja és alapelvei 4. § E törvény célja a) a magyar mozgóképkultúra értékeinek széles körben való hozzáférésének, a nézõszám emelkedésének biztosítása; b) a magyar mozgóképkultúra értékeinek megõrzése és gyarapítása, a filmalkotások létrehozásának, valamint a mozgóképpel kapcsolatos mûvészeti, tudományos és oktatási tevékenységek támogatásán keresztül; c) a megfelelõ jogi háttér és pénzügyi erõforrások biztosítása ahhoz, hogy a magyar filmgyártás sikeresen helyt
5. § (1) Az e törvényben meghatározott célok elérése érdekében a törvény meghatározza a magyar mozgóképkultúra és mozgóképipar hazai és nemzetközi szerepének betöltéséhez szükséges mértékû költségvetési és költségvetésen kívüli forrás biztosításának módját. (2) E törvény alkalmazása során úgy kell eljárni, hogy a magyar mozgóképszakma törvényben meghatározott forráselosztó- és intézményrendszerének szakmai és mûvészeti függetlensége ne sérüljön. (3) Az e törvényben meghatározott állami támogatási rendszer mûködtetése során törekedni kell a közpénzek hatékony és eredményes felhasználására, továbbá úgy kell eljárni, hogy az állami támogatások felhasználása átlátható és ellenõrizhetõ legyen. (4) E törvény alkalmazása, illetve a törvényben meghatározott állami támogatási rendszer mûködtetése során úgy kell eljárni, hogy az segítse a különbözõ társadalmi kisebbségekhez tartozó, valamint a fogyatékkal élõ emberek társadalmon belüli esélyegyenlõségének megteremtését.
II. Fejezet A MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MOZGÓKÉPIPAR TÁMOGATÁSA 1. Cím A támogatási rendszer alapelvei 6. § A fejezet célja olyan átfogó támogatási rendszer kereteinek meghatározása, amely kiszámíthatóságával elõsegíti a magyar mozgóképipar stabilitását, hatékonyabbá és jobban ellenõrizhetõvé teszi a közpénzek felhasználását, továbbá az állami támogatásban részesülõ filmalkotásokra és mozgóképszakmai szervezetekre egységes alapfeltételeket állapít meg. Ennek megfelelõen a támogatási rendszer mûködtetése során különösen az alábbi céloknak és alapelveknek kell érvényesülniük:
2004/4. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
271
a) a magyar és a magyar részvétellel készülõ filmalkotások számának növelése, b) a filmelõállításnak, a filmalkotások finanszírozásának tervezhetõbbé tétele, c) a filmalkotások elkészülésének, valamint azok közönséghez való eljutásának biztosítása, d) a normatív és szelektív támogatási elemek megfelelõ arányának megteremtése, e) az iparágban fellelhetõ saját források mozgósítása, illetve a mozgóképipari befektetések ösztönzése, f) a határontúli magyar filmkultúra eddigi értékeinek megõrzése és az új értékek létrehozásának támogatása.
— a magyar és egyetemes filmkultúra magyarországi terjesztésének elõsegítése, — a mozgóképalkotások megõrzésének és védelmének támogatása, — a mozgóképszakmán belüli képzések és tudományos tevékenységek támogatása, c) a támogatás odaítélésétõl kezdõdõen a filmalkotások elkészültének, valamint az egyéb támogatott célok megvalósulásának folyamatos felügyelete és ellenõrzése, d) a mozgóképszakma nemzetközi képviselete, a nemzetközi kapcsolatok ápolása, e) a határon túli magyar filmmûvészet támogatása, folyamatos jelenlétének elõsegítése a hazai, az európai, valamint az Európán kívüli filmpiacon.
7. § A támogatási rendszer forrásait az e törvény szerinti közvetlen és közvetett állami támogatások alkotják.
(5) A Közalapítvány az e törvényben meghatározott pályázati és támogatási elvek, illetve feltételek érvényesülését biztosító szabályokat az alapító okiratában, illetve a támogatási szabályzatában állapítja meg. A Közalapítvány általános pályázati és támogatási feltételeit, valamint a támogatások elosztásának mechanizmusát meghatározó támogatási szabályzatot a nemzeti kulturális örökség minisztere (a továbbiakban: miniszter) hagyja jóvá, és azt a Kulturális Közlönyben közzéteszi.
2. Cím Magyar Mozgókép Közalapítvány 8. § (1) A Magyar Mozgókép Közalapítvány (a továbbiakban: Közalapítvány), mint a Kormány és a mozgóképszakmai szervezetek által alapított szervezet, az e törvényben meghatározott alapelvek szerint végzi az állami költségvetésben meghatározott forrás elosztását. (2) A Közalapítvány mûködése során keletkezett egyéb bevételeinek elosztására is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) A Közalapítványnak feladatai ellátása során figyelemmel kell lennie a különbözõ társadalmi igények kiszolgálására, a magyar filmipar sokszínûségének biztosítására. Így különösen lehetõséget kell adnia a különbözõ filmalkotói nemzedékek, mûhelyek, irányzatok esélyegyenlõségen alapuló, minél teljesebb körû bemutatkozására, alkotói céljaik megvalósítására. Ezért az elosztási rendszer kialakítása során meghatározza az egyes részterületek közötti arányokat, egyensúlyt teremt az alkotói, filmelõállítói, terjesztési és nézõi szempontok, valamint a mûvészeti és gazdasági érdekek között. (4) A Közalapítvány feladatai különösen: a) a Közalapítványnak juttatott állami költségvetési forrás, valamint ez egyéb forrásokból származó bevételek elosztási rendszerének mûködtetése, b) pályázati elvek kidolgozása, különös tekintettel a pályázók esélyegyenlõségére, a pályázatok egyértelmûségére, átláthatóságára és összehasonlíthatóságára, illetve a következõkben felsoroltakra: — a magyar filmmûvészet és filmipar folyamatos jelenlétének biztosítása a hazai, az európai, valamint az Európán kívüli filmpiacon,
(6) A Közalapítvány minden év február 28-áig a Kulturális Közlönyben közzéteszi, illetve egyéb szükséges módon nyilvánosságra hozza a) a tárgyévre vonatkozó pályázati tervezetét, meghatározva, hogy az adott évben milyen mozgóképszakmai célokat, milyen keretösszegben kíván támogatni, b) a 16—17. §-okban foglalt normatív támogatások feltételrendszerét, a 16. § (5) bekezdésének megfelelõen. A Közalapítvány a pályázatok meghirdetése során köteles az abban foglaltak szerint eljárni, illetve a szükségszerûen felmerült változásokról és annak okairól a nyilvánosságot megfelelõ idõben tájékoztatni. (7) A Közalapítvány köteles minden év március 31-éig a miniszter számára értékelést készíteni az elõzõ évben nyújtott támogatások hasznosulásáról. (8) A szervezeti és mûködési szabályzat, a támogatási szabályzat, illetve a vagyonkezelési szabályzat által szabályozott kérdések körét a Közalapítvány alapító okiratában kell meghatározni. A Közalapítvány alapító okiratának, szervezeti és mûködési szabályzatának, támogatási szabályzatának, vagyonkezelési szabályzatának, valamint a mûködését meghatározó egyéb dokumentumoknak meg kell felelniük e törvény rendelkezéseinek. 9. § (1) A Közalapítvány kezelõ szerve a Kuratórium, amely kizárólagos hatáskörrel kezeli a Közalapítvány vagyonát, dönt annak felhasználásáról a Közalapítvány céljainak megfelelõen és érdekében. (2) A Kuratórium elnökét és tagjait az Alapítók jelölik és a Kormány jóváhagyásával a miniszter nevezi ki. A
272
MAGYAR KÖZLÖNY
Kuratórium megbízatása 3 évre szól. A Kuratórium elnöke és tagjai újra jelölhetõk.
2004/4. szám
Tanács maga állapítja meg ügyrendjét és azt a Kulturális Közlönyben közzéteszi. A Tanács mûködéséhez szükséges forrást a Nemzeti Filmiroda költségvetésében kell biztosítani.
3. Cím 4. Cím Mozgókép Koordinációs Tanács A támogatások elosztásának szabályai 10. § (1) A miniszter a mozgóképszakma támogatását szolgáló állami és az audiovizuális iparból igénybe vehetõ források hasznosulásának összehangolása érdekében létrehozza a Mozgókép Koordinációs Tanácsot (a továbbiakban: Tanács). (2) A Tanács a miniszter által összehívott konzultatív testület, melybe az alábbi intézmények és szervezetek jogosultak egy-egy képviselõt delegálni: a) Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, b) Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium, c) Oktatási Minisztérium, d) Informatikai és Hírközlési Minisztérium, e) Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, f) Magyar Mozgókép Közalapítvány, g) Magyar Történelmi Film Közalapítvány, h) Országos R ádió és Televízió Testület, i) Nemzeti Kulturális Alapprogram, j) Nemzeti Filmiroda, k) Media Desk, l) közszolgálati televíziós mûsorszolgáltatók, m) országos, földi sugárzású kereskedelmi televíziós mûsorszolgáltatók, n) mozgóképszakma szakmai szervezetei. (3) A (2) bekezdés l)— m) pontjaiban meghatározott mûsorszolgáltatók egyenként egy, az n) pont szerinti szakmai szervezetek együttesen három tagot delegálhatnak a Tanácsba oly módon, hogy az alkotókat, a filmelõállítókat és a filmterjesztõket egy-egy delegált képviselje. 11. § (1) A Tanács hatáskörébe tartozik: a) a mozgóképszakmai támogatásokat nyújtó pályázatok összehangolása, b) a mozgóképszakmai pályázatok naptárának elkészítése, c) a Tanácsban részt vevõ szervezetek közös pályázatainak megszervezése, d) a nemzetközi mozgóképszakmai pályázati rendszerbe való bekapcsolódás elõsegítése, e) a mozgóképszakmai állami támogatási rendszer továbbfejlesztésére vonatkozó koncepciók elkészítése. (2) A Tanács a tagok közötti megállapodások, illetve ajánlások formájában hozza meg döntéseit. (3) A Tanács mûködtetésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat a Nemzeti Filmiroda látja el, egyebekben a
12. § (1) A mozgóképszakma közvetlen támogatásának típusai: a) szelektív támogatás, b) normatív támogatás, c) strukturális támogatás. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatási típusokon belül a támogatást nyújtó szervezetek visszatérítendõ, illetve vissza nem térítendõ támogatásokat nyújthatnak. A visszatérítendõ támogatások esetében a visszatérítés módját és mértékét a támogató szervezetek határozzák meg. (3) E törvény alapján az alábbi mozgóképszakmai tevékenységek céljára nyújtható támogatás: a) filmterv fejlesztés, b) filmgyártás elõkészítés, c) filmgyártás, d) filmterjesztés, e) filmkópia felújítás és archiválás, f) mozgóképszakmai kutatás és képzés, g) mozgóképszakmai rendezvényszervezés, illetve rendezvényen való részvétel, h) mozgóképszakmai kiadványok készítése, kiadása, i) infrastrukturális fejlesztések. (4) A Magyar Mozgókép Közalapítvány a (3) bekezdésben meghatározott tevékenységek mindegyikére nyújt támogatást. Az egyéb támogató szervezetek mozgóképszakmai tevékenységeket döntésük szerint támogathatnak. (5) A Közalapítvány az általa nyújtott közvetlen támogatások többségét az egész estét betöltõ játék-, dokumentum-, népszerû tudományos, illetve animációs filmek gyártásának támogatására köteles fordítani. (6) A magyar mozgóképkultúra értékeihez történõ széles körû hozzáférés, valamint a nézõszám emelkedésének biztosítása érdekében a Közalapítvány különös figyelmet fordít a filmterjesztés támogatására. (7) Nem részesülhet az e törvény szerinti támogatásban olyan tevékenység, amely a gazdasági reklámtevékenységrõl szóló 1997. évi LVIII. törvény hatálya alá tartozó reklám, illetve a 21. § szerinti V. kategóriába sorolandó film elõállítására, terjesztésére, archiválására irányul. 13. § (1) A közvetlen támogatás mértéke magyar filmalkotás esetében a filmalkotás gyártási költségvetésének, magyar részvételû koprodukciós filmalkotás esetében a
2004/4. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
filmalkotás költségvetésébõl a magyar filmelõállítót terhelõ hányadnak a 80%-áig terjedhet. (2) A támogató szervezet jogosult a filmalkotás gyártási költségének, illetve a magyar filmelõállítót terhelõ költségvetési hányadnak a 100%-át is támogatásként megítélni, amennyiben az igénylõ kielégítõen igazolja, hogy a támogatott filmalkotás elkészítéséhez szükséges forrás más módon nem biztosítható, a támogatás a magyar kultúra és nyelv szempontjából különösen indokolt, és a filmalkotás gyártási költsége, illetve annak a magyar filmelõállítót terhelõ hányada nem haladja meg a támogató szervezet által az egy filmalkotás gyártására nyújtható támogatási összeg felsõ határát. (3) E törvény alapján közvetlen támogatás nyújtható a magyar, valamint a magyar részvételû koprodukciós filmalkotásnak, valamint az olyan egyéb magyar részvételû filmalkotásnak, amely magyar filmelõállító kisebbségi pénzügyi hozzájárulását tartalmazza, és nemzetközi egyezmény alapján európai koprodukciónak minõsíthetõ. A támogató szervezet a jelen szakasz szerinti támogatási mérték megállapításakor figyelembe veszi a támogatott filmalkotásban a 3. § szerinti táblázatok alapján számítandó magyar részvétel arányát. A magyar filmelõállító kisebbségi pénzügyi hozzájárulását tartalmazó, és nemzetközi egyezmény alapján európai koprodukciónak minõsíthetõ filmalkotás részére nyújtott közvetlen támogatás mértéke nem haladhatja meg a támogató szervezet által nyújtható maximális támogatási összegnek a 3. § szerint számítandó magyar részvételi aránynak megfelelõ hányadát. (4) A támogató szervezet elõírhatja, hogy a nyújtott támogatás legfeljebb 80%-át a támogatott Magyarországon köteles elkölteni. (5) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a magyar részvételû koprodukciós filmalkotás magyar filmelõállítóját a magyar filmalkotás elõállítójával megegyezõ jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik.
273
c) aki a vonatkozó jogszabályok szerinti köteles példány szolgáltatási kötelezettségének nem tett eleget, d) aki a támogató szervezet által nyújtott támogatás felhasználásával nem számolt el, elszámolását a támogató szervezet nem fogadta el, vagy a támogató szervezettel szemben lejárt, teljesítetlen fizetési kötelezettséggel rendelkezik, e) az a szervezet, amelynek vezetõ tisztségviselõi vagy tulajdonosai között olyan személy van, aki a támogatási igény benyújtását megelõzõ három évben olyan szervezet vezetõ tisztségviselõje volt, amely a vezetõ tisztségviselésének idõtartama alatt felhasznált közvetlen támogatással a támogatóval szemben nem számolt el, vagy elszámolását a támogató szervezet nem fogadta el, f) az a szervezet, amelynek tulajdonosai között olyan szervezet van, amely a támogatási igény benyújtását megelõzõ három évben felhasznált közvetlen támogatással a támogatóval szemben nem számolt el, vagy elszámolását a támogató szervezet nem fogadta el, g) aki ellen csõd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás van folyamatban. (4) A támogató szervezet a (3) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró feltétel alól legkorábban a beszámolási határidõ lejártát követõ három év elteltével adhat felmentést. Lejárt, teljesítetlen fizetési kötelezettség esetén ilyen felmentés a kötelezettség teljesítéséig nem adható. (5) Nem nyújtható közvetlen vagy közvetett támogatás a támogató szervezet támogatásokról döntõ tisztségviselõinek, valamint ezek a Ptk. 685. § b) pontjában felsorolt hozzátartozóinak, továbbá nem nyújtható támogatás olyan szervezetnek, amellyel a fenti személyek tagsági jogviszonyban, munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állnak, illetve abban részesedéssel rendelkeznek, kivéve, ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján egyéb jogszabály az adott támogató szervezetre más összeférhetetlenségi szabályt állapít meg.
14. § (1) Az e törvényben meghatározott közvetlen és közvetett támogatásban a 27. §-ban meghatározott és a Nemzeti Filmiroda által nyilvántartásba vett személyek és szervezetek részesülhetnek, amennyiben megfelelnek e törvény rendelkezéseinek, valamint a támogató szervezet által meghatározott feltételeknek.
(6) Közvetlen támogatás kizárólag a támogatott és a támogató szervezet közötti szerzõdéskötést követõen nyújtható. Ha a támogatott szerzõdésszegése folytán a támogatott cél nem valósul meg, a támogatás összegét a támogatott köteles a támogató szervezetnek visszafizetni.
(2) A 12. § (3) bekezdésének b)— c) pontja szerinti tevékenység esetében kizárólag a filmelõállító, a d) pont szerinti tevékenység esetében pedig kizárólag a filmterjesztõ részesíthetõ közvetlen támogatásban.
15. § (1) Szelektív támogatás a 12. § (3) bekezdésének a)—e) pontjaiban meghatározott tevékenységek esetében pályázat útján nyújtható. Ha törvény másként nem rendelkezik, a támogató szervezet a támogatási szabályzatában meghatározott mértékig és feltételek mellett egyedi támogatást is nyújthat, ha a pályázati úton elõzõleg kiválasztott célok megvalósítása másként nem biztosítható.
(3) Nem részesülhet közvetlen és közvetett támogatásban: a) akit a Nemzeti Filmiroda nem vett a 27. § szerinti nyilvántartásba, vagy onnan törölt, b) akinek az állammal szemben fennálló adó-, járulékvagy egyéb köztehertartozása van,
(2) Szelektív támogatás filmgyártás céljára kizárólag akkor folyósítható, ha a támogató szervezet megállapította, hogy a támogatást igénylõ filmelõállító rendelkezik
274
MAGYAR KÖZLÖNY
2004/4. szám
a) a gyártás megkezdéséhez szükséges, megfelelõ elõkészítettségi állapotban lévõ gyártási és költségvetési tervvel, b) a filmalkotás — a támogatási igény összege nélkül számított — gyártási költségvetésének fedezetével, c) a szerzõi és szomszédos jogi jogosultaknak a megfilmesítéshez, valamint a filmalkotás terjesztéséhez való hozzájárulásaival, illetve az errõl szóló szerzõdésekkel.
ban megvalósuló, a 3. § szerinti táblázatok alapján számítandó magyar részvétel arányához kötni.
(3) Szelektív támogatás magyar részvételû koprodukciós filmalkotás gyártására, a (2) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott feltételeken túl kizárólag akkor folyósítható, ha a magyar filmelõállító rendelkezik a filmalkotás elsõ eredeti negatívjának vagy sokszorosításra alkalmas eredeti példányának tulajdonjogával, illetve jogosult arról bemutatásra alkalmas mûpéldányt készíteni. A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételnek magyar részvételû koprodukciós filmalkotás esetében a filmalkotás valamelyik elõállítója tekintetében kell teljesülnie.
(5) A támogató szervezet évente nyilvánosságra hozza az adott évben a filmelõállítók által igényelhetõ normatív támogatások mértékét, illetve keretösszegét, azok egymáshoz viszonyított arányát, az ezek alapjául szolgáló gyártási feltételrendszert, mozi-nézõszámokat és filmfesztiválokat, fesztiválonként meghatározva a jogosultság feltételeit.
(4) A támogató szervezet döntéseit a támogatott alkotásokra, illetve a pályázatokra vonatkozó pontos információk birtokában, valamennyi körülmény gondos mérlegelésével hozza meg. A támogató szervezet köteles a támogatott cél megvalósulását folyamatosan figyelemmel kísérni és ellenõrizni, valamint a jelen törvénnyel összhangban álló mindazon intézkedéseket megtenni, amelyek biztosítják a támogatott filmalkotások elõállításának befejezését. 16. § (1) Normatív támogatás illeti meg a filmelõállítót, amennyiben a filmelõállító által elõállított, vagy a filmelõállító által alkalmazott rendezõ által rendezett filmalkotás a támogató szervezet által meghatározott mozi-nézõszámot eléri, vagy a támogató szervezet által meghatározott filmfesztiválokra meghívást, illetve jelölést kap, vagy azokon díjban részesül. (2) A filmelõállító a normatív támogatásra az új filmalkotása gyártásakor válik jogosulttá. Amennyiben a normatív támogatás alapjául szolgáló filmalkotás (referencia film) filmelõállítója a következõ filmalkotása gyártásához is a referencia film rendezõjét alkalmazza, a normatív támogatás egészére a filmelõállító jogosult, melyet az új filmalkotás gyártására kell fordítania. Amennyiben a referencia film elõállítója új filmje gyártásához nem a referencia film rendezõjét alkalmazza, a normatív támogatásra a referencia film elõállítója és a rendezõ által rendezett új film elõállítója fele-fele arányban jogosultak, melyet mindketten új filmjeik gyártására kell hogy fordítsanak. (3) A normatív támogatást a filmelõállító minden egyes referencia film után csak egy alkalommal, egy filmalkotás gyártására veheti igénybe, kivéve, ha a támogatás összegének egészét az új filmalkotás gyártásához nem használta fel, mely esetben a fennmaradó összegre a következõ filmalkotása vagy filmalkotásai gyártásakor válik jogosulttá, feltéve, hogy a jogosultság (2) bekezdés szerinti feltételei fennállnak. A támogató szervezet jogosult a normatív támogatás mértékét a támogatás tárgyát képezõ filmalkotás-
(4) Meghatározott gyártási feltételek teljesülése alapján járó normatív támogatás illeti meg a filmelõállítót, amennyiben a filmelõállító teljesíti a támogató szervezet által meghatározott, a filmalkotás gyártási költségvetésére vonatkozó feltételeket.
17. § (1) Normatív támogatás illeti meg a filmterjesztõt a magyar és magyar részvételû koprodukciós filmalkotások, valamint az ,,art’’ besorolású filmalkotások terjesztése, illetve ,,art’’ besorolású mozi üzemeltetése után. (2) A támogató szervezet évente nyilvánosságra hozza az adott évben a filmterjesztõk által igényelhetõ normatív támogatások mértékét, meghatározva a jogosultság feltételeit. (3) A 16—17. §-okban foglaltakon kívül a támogató szervezet egyéb, a 12. § (3) bekezdésében meghatározott tevékenységekre is nyújthat normatív támogatást, az általa elõzõleg nyilvánosságra hozott feltételek szerint, tekintettel valamennyi mozgóképes mûfajra. A Magyar Mozgókép Közalapítvány a 16—17. §-okban meghatározott valamennyi normatív támogatási formában nyújt támogatást, az egyéb támogató szervezetek e támogatási formákat döntésük szerint alkalmazhatják.
III. Fejezet NEMZETI
FILMIRODA
1. Cím A Nemzeti Filmiroda jogállása és feladatai 18. § (1) A Nemzeti Filmiroda (a továbbiakban: Iroda) ellátja a mozgóképszakma mûködésével összefüggõ államigazgatási feladatokat, melynek során e törvényben meghatározott hatósági, ellenõrzési és szolgáltató tevékenységet végez. (2) Az Iroda a miniszter által alapított központi közigazgatási szerv, melynek költségvetése a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (a továbbiakban: minisztérium) költségvetési fejezetén belül kerül megállapításra. (3) Az Iroda élén az igazgató áll, akit a miniszter pályázat útján nevez ki és ment fel. A kinevezés idõtartama öt év. Az Iroda igazgatójának és alkalmazottainak jogállására a
2004/4. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Iroda szervezetére, mûködésére és eljárási rendjére vonatkozó szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg. 19. § (1) Az Iroda az alábbi feladatokat látja el: a) a filmalkotásokat a kiskorúak védelme érdekében e törvény szerint besorolja, b) a mûvészi értékû vagy kulturális jelentõségük miatt támogatásra érdemes filmalkotásokat, valamint az ilyen filmalkotásokat terjesztõ mozikat e törvény szerint besorolja, c) az e törvény szerinti támogatást igénylõ mozgóképszakmai szervezetekrõl és filmalkotásokról, valamint a terjesztésre kerülõ filmalkotásokról közhitelû nyilvántartást vezet, d) azokat a filmalkotásokat, amelyek elõállításához e törvény szerinti támogatást igényelnek, a magyar filmalkotás, a magyar részvételû koprodukciós filmalkotás, vagy egyéb magyar részvételû filmalkotás elnevezésû kategóriák szerint besorolja, e) igazolja a támogatások igénybevételére vonatkozó jogosultságot, f) mozgóképszakmai statisztikai és adatszolgáltatási tevékenységet végez, g) ellátja a Mozgókép Koordinációs Tanács mûködtetésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat, h) ellátja az e törvényben vagy e törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott egyéb mozgóképszakmai feladatokat. (2) Az (1) bekezdés a)— e) pontjaiban foglalt eljárásokra az államigazgatás eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az eljárásban az Iroda által hozott határozat ellen a nemzeti kulturális örökség miniszteréhez lehet fellebbezni. (3) Az Iroda által e törvény alapján végzett nyilvántartási, besorolási tevékenységért külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
2. Cím Filmbesorolás a kiskorúak védelme érdekében 20. § (1) A Magyarországon forgalomba kerülõ filmalkotásokat a kiskorúak egészséges szellemi és lelki fejlõdése érdekében a 21. §-ban meghatározott kategóriákba be kell sorolni, és a besorolást e törvény rendelkezéseinek megfelelõen közzétenni. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni az olyan terjesztõi hálózatba nem kerülõ filmalkotásokra, amelyek államközi egyezmények vagy szakmai szervezetek által szervezett filmnapok (filmhetek), filmfesztiválok al-
275
kalmával országosan és egy évben legfeljebb tíz alkalommal kerülnek bemutatásra. 21. § A filmalkotások besorolási kategóriái a következõk: a) Azt a filmalkotást, amely korhatárra tekintet nélkül megtekinthetõ, az I. kategóriába kell sorolni. b) Azt a filmalkotást, amely tizenkét éven aluli nézõben félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg, vagy félreérthet, a II. kategóriába kell sorolni. Az ilyen filmalkotás minõsítése: tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott. c) Azt a filmalkotást, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlõdésének kedvezõtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy közvetett módon utal erõszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának meghatározó eleme az erõszakos módon megoldott konfliktus, a III. kategóriába kell sorolni. Az ilyen filmalkotás minõsítése: tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott. d) Azt a filmalkotást, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlõdésének kedvezõtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme az erõszak, illetve a szexualitás közvetlen, naturális ábrázolása, a IV. kategóriába kell sorolni. Az ilyen filmalkotás minõsítése: tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott. e) Azt a filmalkotást, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlõdésének súlyosan kedvezõtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy pornográfiát vagy szélsõséges, illetve indokolatlan erõszakot tartalmaz, az V. kategóriába kell sorolni. Az ilyen filmalkotás minõsítése: csak felnõttek számára ajánlott.
A Korhatár Bizottság 22. § Az Iroda létrehozza és mûködteti a Korhatár Bizottságot, amely az Irodának javaslatot tesz a filmalkotások kategóriákba sorolására, valamint a megállapított korhatár megfelelõ feltüntetésének ellenõrzésére. 23. § (1) Az öt tagból álló Korhatár Bizottság összetétele a következõ: a) kettõ, a filmterjesztés vagy a mozgóképoktatás területén szakmai tapasztalattal rendelkezõ pedagógus végzettségû személy, b) kettõ, a média gyermekek fejlõdésére gyakorolt hatására vonatkozóan szakmai tapasztalattal rendelkezõ pszichológus végzettségû személy, c) a filmterjesztõk egy képviselõje. (2) A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium, az Oktatási Minisztérium, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és az Országos Rádió és Televízió Testület egyegy, a gyermek- és ifjúságvédelem területén tapasztalattal
276
MAGYAR KÖZLÖNY
rendelkezõ delegáltja a Korhatár Bizottság ülésein szakértõként részt vehet. (3) Az Iroda nyílt pályázati eljárás során választja ki a (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt tagokat, a c) pontban megjelölt tagokat a filmterjesztõk delegálják a Korhatár Bizottságba. A tagok megbízatása három évre szól.
A filmalkotások közzététele 24. § (1) A filmterjesztõ köteles az Iroda által megállapított kategória szerinti jelzést valamennyi általa forgalomba hozott adathordozón, illetve annak csomagolásán, továbbá a filmalkotással kapcsolatos minden közleményben és hirdetésben, külön jogszabályban meghatározottak szerint, jól észlelhetõ módon feltüntetni. (2) Amennyiben az Iroda döntése ellenére a korhatár szerinti jelölés nem, vagy hamis módon kerül feltüntetésre, az Iroda a filmterjesztõt, illetve a jogellenes helyzet kialakulásáért felelõs személyt vagy szervezetet bírság megfizetésére kötelezi, amelyet mozgóképszakmai célokra kell fordítani. A bírság összege a jogsértõ terjesztéssel a filmterjesztõ által elért bevétel kétszeresének megfelelõ öszszegig, vagy ha ez nem állapítható meg, vagy a jogsértésért nem a filmterjesztõ felelõs, tízezer forinttól hárommillió forintig terjedhet. A meg nem fizetett bírság adók módjára behajtható köztartozásnak minõsül.
3. Cím Filmbesorolás a filmterjesztés támogatása érdekében 25. § (1) Az Iroda a mûvészi értékû vagy kulturális jelentõségük miatt támogatásra érdemes filmalkotásoknak, terjesztésük elõsegítése céljából a filmalkotás elõállítójának vagy terjesztõjének kérelmére ,,art’’ minõsítést adhat. (2) Az Iroda bármely mozinak, amelynek üzemeltetõje a külön jogszabályban meghatározott feltételek betartását vállalja, az üzemeltetõ kérelmére ,,art’’ minõsítést ad. ,,Art’’ minõsítés, több termes mozi esetén, a mozi valamely termének is adható, amennyiben a moziüzemeltetõ az ,,art’’ mozikra vonatkozó feltételek betartását az adott terem tekintetében vállalja. 26. § (1) A filmalkotások ,,art’’ minõsítésére az Iroda által felállított öttagú Filmszakmai Bizottság tesz javaslatot. A Filmszakmai Bizottság tagjait az Iroda igazgatója nyílt pályázati eljárást követõen nevezi ki. A Bizottság tagjainak filmmûvészeti, filmtudományi vagy mozgóképtanári végzettséggel, illetve gyakorlattal kell rendelkezniük. A tagok megbízatása három évre szól. (2) Az Iroda ,,art’’ minõsítést ad valamennyi terjesztésre kerülõ filmalkotásnak,
2004/4. szám
a) amely mûvészeti értékével hozzájárul a magyar, az európai, illetve az egyetemes audiovizuális kultúra fejlõdéséhez, valamint sokszínûségéhez, vagy b) amely nemzetközileg elismert filmfesztiválon díjat nyert, vagy c) amelyet a Filmszakmai Bizottság mûvészeti, oktatási vagy egyéb kulturális szempontból jelentõsnek ítél. (3) Az Iroda folyamatosan ellenõrzi az ,,art’’ minõsítéssel ellátott mozikat a tekintetben, hogy megfelelnek-e az ,,art’’ mozi minõsítés jogszabályban elõírt feltételeinek. A feltételek be nem tartása esetén a minõsítést az Iroda visszavonja.
4. Cím Mozgóképszakmai szervezetek és mûvek nyilvántartása, besorolása 27. § (1) A közvetlen, illetve közvetett állami támogatásra való jogosultság megállapíthatósága érdekében az Iroda nyilvántartást vezet a) a támogatást igénylõ filmelõállítókról, filmterjesztõkrõl, mûhelyekrõl és egyéb mozgóképszakmai szervezetekrõl, valamint a támogatást igénylõ természetes személyekrõl, b) az elõkészítés, illetve gyártás alatt álló, támogatásban részesült filmalkotásokról, valamint a terjesztésre kerülõ filmalkotásokról. (2) A nyilvántartásba vétel nem feltétele a támogatás nyújtásának azon szervezetek, illetve intézmények esetében, amelyek kizárólag oktatási, könyvtári, illetve közgyûjteményi feladataik ellátása érdekében végeznek filmterjesztési tevékenységet, kivéve a kifejezetten mozgóképszakmai tárgyú közgyûjteményeket. Ezen szervezeteknek a támogatás igénylésekor nyilatkozniuk kell arról, hogy a 28. § (7) bekezdése szerinti kizáró feltételek velük szemben nem állnak fenn. 28. § (1) Nyilvántartásba vételét bármely magyar állampolgár természetes személy, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerint belföldi illetõségû egyéni vállalkozó, magyarországi székhellyel rendelkezõ jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság kérheti, amennyiben közvetlen vagy közvetett állami támogatást kíván igénybe venni. (2) A nyilvántartásban, ha a támogatást szervezet igényli, szerepelnie kell a támogatást igénylõ nevének, székhelyének, cégjegyzékszámának vagy bírósági nyilvántartási számának, adószámának, képviselõje nevének és lakóhelyének. (3) A nyilvántartásban, ha a támogatást természetes személy igényli, szerepelnie kell a támogatást igénylõ ne-
2004/4. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
vének, lakóhelyének, születési helyének és idejének, adószámának vagy azonosító jelének. (4) A (2) és (3) bekezdésben felsorolt adatokat a nyilvántartásba vételi kérelemmel együtt a támogatást igénylõ jelenti be az Irodának, amely a törvényben meghatározott adatok közlése esetén a kérelmezõt nyilvántartásba veszi. (5) A nyilvántartásban valamennyi támogatást igénylõ esetében szerepelnie kell: a) annak a tevékenységnek, amelyre az igénylõ a támogatást kéri, b) az igénylõ által igénybe vett közvetlen állami támogatás összegének, megjelölve a támogatott tevékenységet, illetve filmalkotást, c) annak a ténynek, hogy az igénylõ az általa igénybe vett közvetlen állami támogatás rendeltetésszerû felhasználásáról a támogató által meghatározott határidõben és feltételek szerint elszámolt-e, ennek hiányában a támogatóval fennálló fizetési kötelezettsége mértékének. (6) Az (5) bekezdésben felsorolt adatokat, valamint az azokban bekövetkezõ változásokat az állami támogatást nyújtó szervezet jelenti be az Irodának. (7) Nem vehetõ nyilvántartásba, illetve törölni kell a nyilvántartásból azt az igénylõt, aki az általa igénybe vett közvetlen állami támogatás rendeltetésszerû felhasználásáról a támogató szervezet által meghatározott határidõben és feltételek szerint nem számolt el, elszámolását a támogató szervezet nem fogadta el, vagy a támogató szervezettel szemben lejárt, teljesítetlen fizetési kötelezettséggel rendelkezik, mindaddig, amíg a támogatóval szembeni fizetési kötelezettségét nem teljesíti. Ilyen esetben az újbóli nyilvántartásba vételre legkorábban az elszámolási vagy a teljesítési határidõ lejártát követõ három év elteltével kerülhet sor, kivéve, ha az igénylõ a támogató szervezettel szembeni fizetési kötelezettségét idõközben teljesítette. (8) Külön jogszabály a jelen szakasz alkalmazása során a törvényben meghatározott célok teljesüléséhez szükséges egyéb adatok nyilvántartásba vételét is elõírhatja. 29. § (1) Az Iroda nyilvántartásba vesz minden olyan filmalkotást, amelynek elõkészítéséhez vagy gyártásához állami támogatást vettek igénybe. (2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szerepelnie kell az elõkészítés vagy gyártás alatt álló filmalkotás tervezett címének, a filmalkotás elõállítója nevének, a 31. § szerinti eljárásban megállapított minõsítés eredményének, valamint a külön jogszabályban meghatározott, a törvényben meghatározott célok teljesüléséhez szükséges egyéb adatoknak. (3) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az Iroda — a 20. § (2) bekezdése szerinti filmalkotások kivételével — minden terjesztésre kerülõ filmalkotást nyilvántartásba vesz.
277
(4) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartásban szerepelnie kell a terjesztésre kerülõ filmalkotás címének, a filmalkotás elõállítója és terjesztõje nevének, a 20. § és a 25. § szerinti besorolási eljárások alapján adott minõsítésnek, valamint a külön jogszabályban meghatározott, a törvényben meghatározott célok teljesüléséhez szükséges egyéb adatoknak. 30. § (1) Az Iroda nyilvántartásának adatai közérdekû adatoknak minõsülnek és nyilvánosak, kivéve a nyilvántartott természetes személyek, illetve szervezetek képviselõinek születési adatai, lakóhelye, és adóazonosító jele, amelyek személyes adatok, és csak abban az esetben nyilvánosak, ha az érintett személy vagy szervezet a nyilvánosságra hozatalhoz elõzõleg írásban hozzájárult. Ebben az esetben ezeket az adatokat kizárólag az állami támogatásokról döntõ szervezetek és csak a feladatuk ellátásához szükséges célra használhatják fel, az érintett hozzájárulásától számított három évig. (2) Az adatszolgáltatással egyidejûleg az Iroda köteles felhívni az érintett személy vagy szervezet figyelmét az (1) bekezdésben foglaltakra, és hozzájárulását kérni személyes adatainak kezeléséhez. 31. § (1) Az Iroda minden olyan filmalkotást, amelynek elõállításához közvetlen vagy közvetett állami támogatást igényelnek, a filmelõállító kérelmére, a törvény alapján besorol az alábbi kategóriák valamelyikébe: a) magyar filmalkotás, b) magyar részvételû koprodukciós filmalkotás, c) egyéb magyar részvételû filmalkotás. (2) Az (1) bekezdés szerinti besorolást az Iroda a filmelõállító által az Irodához benyújtott, a külön jogszabályban felsorolt okiratok alapján végzi el. (3) Az Iroda a filmelõállítók megkeresésére megvizsgálja és igazolja a filmalkotás gyártási költségvetésében a közvetlen filmipari gyártási költségek összegét, amely igazolás a közvetett támogatás igénybevételének alapbizonylata. (4) Az Iroda az érintett kérelmére, vagy más közigazgatási szerv megkeresésére, a nyilvántartásában szereplõ filmelõállítók, filmterjesztõk és mozgóképszakmai szervezetek tekintetében igazolást ad a nyilvántartásában szereplõ adatokról. 32. § (1) Az Iroda ellátja az Országos Statisztikai Adatgyûjtési Program mozgóképszakmai információs rendszerének mûködtetéséhez szükséges adatgyûjtési és adatkezelési feladatokat. (2) Az Iroda az e törvény szerinti nyilvántartásait elektronikus úton kezelhetõ adatbázisba rendezi, melynek kezelésének szabályzatát kidolgozza, és a Kulturális Közlönyben közzéteszi.
278
MAGYAR KÖZLÖNY
(3) Az Iroda a mozgóképszakmai támogatást nyújtó szervezetek megkeresésére, a nyilvántartásában szereplõ filmelõállítók, filmterjesztõk és mozgóképszakmai szervezetek tekintetében igazolja a közvetlen állami támogatásokkal való elszámolás tényét a támogató szervezetek által a 28. § (5)—(6) bekezdése szerint szolgáltatott adatok alapján. 33. § (1) Az Iroda a filmelõállítással kapcsolatos kérdésekben jogi segítséget, illetve tanácsot ad a hozzá forduló természetes személyeknek és szervezeteknek, valamint a hozzá benyújtott megfilmesítési és egyéb, a filmgyártással összefüggõ szerzõdéseket véleményezi. (2) Az Iroda segíti a filmelõállítókat, filmterjesztõket és mozgóképszakmai szervezeteket a nemzetközi koprodukciós kapcsolatok létrehozásában, a miniszternek javaslatot tesz nemzetközi koprodukciós egyezmények megkötésére, illetve azok tartalmára. (3) Az Iroda szakmai javaslatokat nyújt a miniszternek a mozgóképszakma hazai és nemzetközi stratégiai kérdéseivel, és az Európai Unió audiovizuális programjaiban való magyar részvétellel kapcsolatos kormányzati politika kialakításához.
IV. Fejezet A NEMZETI FILMVAGYON VÉDELME Magyar Nemzeti Filmarchívum 34. § (1) A Magyar Nemzeti Filmarchívum (a továbbiakban: Filmarchívum) a minisztérium irányítása alatt álló, közgyûjteményként mûködõ önálló költségvetési szerv. (2) A Filmarchívum alapfeladata, hogy ellássa a magyar és egyetemes filmkultúra tárgyi, írásos és egyéb dokumentumainak gyûjtésével, feldolgozásával, megõrzésével kapcsolatos feladatokat, szakmai szolgáltatásokkal, kutatási tevékenységgel hozzájáruljon a magyar kultúra fejlõdéséhez és segítse a mozgóképkultúrával összefüggõ oktatást. (3) A Filmarchívum gondozza a sajtótermékek kötelespéldányainak szolgáltatásáról és hasznosításáról szóló 60/1998. (III. 27.) Korm. rendelet alapján részére átadott filmalkotásokat és videó-dokumentumokat. (4) A Filmarchívum igazgatóját a miniszter nevezi ki és menti fel, szervezeti és mûködési szabályzatát a miniszter hagyja jóvá. 35. § (1) A nemzeti filmvagyonra vonatkozó vagyonkezelõi jog a Filmarchívumhoz kerül. (2) A Filmarchívum a nemzeti filmvagyont sem részben, sem egészben nem idegenítheti el, nem ruházhatja át, és nem terhelheti meg.
2004/4. szám
(3) A nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások eredeti negatív példányai, illetve ennek hiányában a filmalkotások legalább egy mûpéldánya — ha a kötelespéldány szolgáltatásról szóló jogszabály másként nem rendelkezik — a Filmarchívum tulajdonát képezik. (4) A nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások többcsatornás és hatékony terjesztésének részletes szabályait, valamint a terjesztésbõl befolyt bevétel felosztásának módját a miniszter rendeletben állapítja meg. Ez nem érinti a szerzõi jogi törvény alapján a jogosultakat megilletõ jogok érvényesítését. (5) A Filmarchívum a megõrzésre átvett, illetve a kötelespéldány szolgáltatás keretében vagy egyéb módon a gyûjteményébe került filmeket kizárólag a szerzõi jogi törvényben foglaltak szerint használhatja fel.
V. Fejezet ZÁRÓ
RENDELKEZÉSEK
36. § (1) Ez a törvény 2004. április 1-jén lép hatályba. A 2. § 15. e) pont az Európai Unióhoz történõ csatlakozásról szóló nemzetközi szerzõdés kihirdetésének napján lép hatályba. (2) A 2. § 15. d) pontja helyébe az Európai Unióhoz történõ csatlakozásról szóló nemzetközi szerzõdés kihirdetésének napján az alábbi rendelkezés lép: ,,d) filmalkotások az Európai Unió területére történõ kereskedelmi célú behozatalával,’’ (3) A törvény hatálybalépésének idõpontjában már terjesztés alatt álló filmalkotásokat a korhatárok, illetve az ,,art’’-minõsítés tekintetében nem kell ismételten, e törvény rendelkezései szerint besorolni, azokra továbbra is a korábbi korhatár-megjelölések, illetve a Magyar Mozgókép Közalapítvány által elismert ,,art’’-minõsítések alkalmazhatók. 37. § (1) Felhatalmazást kap a nemzeti kulturális örökség minisztere és a pénzügyminiszter, hogy közös rendeletben állapítsa meg a Nemzeti Filmiroda szervezetének, mûködésének és eljárásának részletes szabályait és a 19. § (3) bekezdésben meghatározott igazgatási szolgáltatási díj mértékét. (2) Felhatalmazást kap a nemzeti kulturális örökség minisztere, hogy rendeletben állapítsa meg a) a 25. § (2) bekezdése szerinti ,,art’’ mozivá minõsítés, valamint a moziknak a fogyatékkal élõ emberek számára való hozzáférhetõségének feltételeit, b) a nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások többcsatornás és hatékony terjesztésének részletes szabályait, valamint a terjesztésbõl befolyt bevétel felosztásának módját.
2004/4. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(3) Felhatalmazás kap a nemzeti kulturális örökség minisztere, hogy a törvény hatálybalépéséig az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény rendelkezéseinek megfelelõen megalapítsa a Nemzeti Filmirodát, és annak alapító okiratát a pénzügyminiszter egyetértésével megállapítsa. 38. § (1) E törvény hatálybalépését követõ 90 napon belül a Magyar Mozgókép Közalapítvány alapítói a közalapítvány alapító okiratát a törvény rendelkezéseivel kötelesek összhangba hozni. (2) A 8. § (6) bekezdésében foglaltakról eltérõen a Magyar Mozgókép Közalapítvány a 2004. évre vonatkozó pályázati tervezetét 2004. április 10-ig köteles nyilvánosságra hozni.
VI. Fejezet MÓDOSULÓ
JOGSZABÁLYOK
39. § E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a muzeális intézményekrõl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelõdésrõl szóló 1997. évi CXL. törvény 59. § (5) bekezdése a következõképp módosul: ,,(5) A miniszter mûködteti a Neumann János Multimédia Központ és Digitális Könyvtárt, amely a multimédia és elektronikus dokumentumok nemzeti szolgáltató központja. Az informatikai és hírközlési miniszter külön jogszabályban meghatározottak szerint mûködteti a Nemzeti Audiovizuális Archívumot (a továbbiakban: NAVA). A NAVA szakmai felügyeletét az informatikai és hírközlési miniszter, valamint a nemzeti kulturális örökség minisztere közösen látja el.’’ 40. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 4. §-a az alábbi 36. és 37. pontokkal egészül ki: [4. § E törvény alkalmazásában] ,,36. Filmiroda által kiadott támogatási igazolás: olyan okirat, amelyet a Nemzeti Filmiroda (a továbbiakban: Filmiroda) a mozgóképrõl szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) 2. § 23. pontja szerinti megrendelésre készült filmalkotás támogatója részére állít ki, és amely tartalmazza a támogatást nyújtó adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, illetve a kedvezményre jogosító támogatás összegét. A Filmiroda által a megrendelésre készülõ filmalkotások esetében kiadott, kedvezményre jogosító támogatási igazolások összértéke az adott filmalkotás vonatkozásában nem haladhatja meg az Mktv. 2. § 25. pontja szerinti, a Filmiroda által jóváhagyott közvetlen, Magyarországon felmerülõ filmgyártási költségek 20 százalékát, azzal, hogy nem állítható ki igazolás, ha a filmalkotást az Mktv. 21. § szerinti V. kategóriába kell sorolni.
279
37. Filmiroda által kiadott befektetési igazolás: olyan okirat, amelyet a Filmiroda az Mktv. 2. § 24. pontja szerinti nem megrendelésre készült filmalkotás esetében a jogtulajdonossá váló befektetõ részére állít ki, és amely tartalmazza a jogtulajdonossá váló adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, illetve a jogszerzést eredményezõ kedvezményre jogosító befektetés összegét. A Filmiroda által a nem megrendelésre készülõ filmalkotások esetében kiadott, kedvezményre jogosító befektetési igazolások összértéke az adott filmalkotás vonatkozásában nem haladhatja meg az Mktv. 2. § 25. pontja szerinti, a Filmiroda által jóváhagyott közvetlen, Magyarországon felmerülõ filmgyártási költségek 20 százalékát, azzal, hogy nem állítható ki igazolás, ha a filmalkotást az Mktv. 21. § szerinti V. kategóriába kell sorolni.’’ (2) A Tao. tv. 7. § (1) bekezdése a következõ q) ponttal egészül ki: [7. § (1) Az adózás elõtti eredményt csökkenti:] ,,q) a Filmiroda által az adózó részére kiadott befektetési igazolásban szereplõ jogszerzést eredményezõ befektetés összegének 50%-a, feltéve, hogy a filmalkotást nem kell a Mktv. 21. § szerinti V. kategóriába sorolni.’’ (3) A Tao. tv. 8. § (1) bekezdésének n) pontja a következõ nf) alponttal egészül ki: [8. § (1) Az adózás elõtti eredményt növeli: n) az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz és térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az átvevõ által meg nem térített általános forgalmi adó, valamint az adózó által átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás elõtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, figyelemmel a (4) bekezdésben foglaltakra, kivéve, ha] ,,nf) az adózó a támogatást a filmalkotás megrendelõje részére juttatta a Filmiroda által a részére kiadott támogatási igazolásban szereplõ összegig, feltéve, hogy a filmalkotást nem kell a Mktv. 21. § szerinti V. kategóriába sorolni.’’ (4) A Tao. tv. 22. §-a a következõ (1)—(3) bekezdéssel egészül ki: ,,(1) Az adózó a 4. § 36. pontja szerinti, részére kiadott támogatási igazolásban szereplõ összegig — döntése szerint — a támogatás juttatásának adóéve és az azt követõ három adóév adójából adókedvezményt vehet igénybe. (2) Az adózó a 4. § 37. pontja szerinti, részére kiadott befektetési igazolásban szereplõ összegig — döntése szerint — a befektetés juttatásának adóéve és az azt követõ három adóév adójából adókedvezményt vehet igénybe. (3) Nem érvényesíthetõ az (1)—(2) bekezdés szerinti adókedvezmény, ha a filmalkotást a Mktv. 21. § szerinti V. kategóriába kell sorolni.’’
Mádl Ferenc s. k.,
Dr. Szili Katalin s. k.,
a Köztársaság elnöke
az Országgyûlés elnöke
280
MAGYAR KÖZLÖNY
A Kormány tagjainak rendeletei A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 4/2004. (I. 13.) FVM rendelete az egyszerûsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendõ ,,Helyes Mezõgazdasági és Környezeti Állapot’’, illetve a ,,Helyes Gazdálkodási Gyakorlat’’ feltételrendszerének meghatározásáról
A mezõgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl és az ezzel összefüggõ törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény 45. §-a (2) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el:
1. § (1) E rendelet célja az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garancia Alapból finanszírozott a) egyszerûsített területalapú támogatások, valamint
2004/4. szám 2. §
(1) A rendelet hatálya kiterjed a külön jogszabályban meghatározott mezõgazdasági termelõkre, akik a) meghatározott növények termesztése alapján egyszerûsített területalapú támogatást, vagy b) meghatározott vidékfejlesztési célú támogatást kívánnak igénybe venni. (2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az 1. és 2. számú mellékletekben foglalt követelményeket a gazdálkodók gazdaságuk teljes területén kötelesek alkalmazni a vonatkozó támogatás igénylése esetén.
3. § (1) E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdetõ 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következõ jogszabályával összeegyeztethetõ szabályozást tartalmaz: ,,A Tanács 2003. szeptember 29-i, 1782/2003/EK rendelete a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezõgazdasági termelõk részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és a 2529/2001/EK rendeletek módosításáról’’ (2) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
b) az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programban, valamint a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben foglalt vidékfejlesztési támogatások
földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
igénybevételének elõfeltételeként szükséges, egyes nemzeti és európai uniós jogszabályokban elõírt minimális gazdálkodási és környezetvédelmi követelmények feltételrendszereinek meghatározása.
1. számú melléklet a 4/2004. (I. 13.) FVM rendelethez
(2) Az egyszerûsített területalapú támogatások igénybevételéhez szükséges ,,Helyes Mezõgazdasági és Környezeti Állapot’’ feltételrendszerét az 1. számú melléklet tartalmazza. (3) A vidékfejlesztési támogatások igénybevételéhez szükséges ,,Helyes Gazdálkodási Gyakorlat’’ feltételrendszerét a 2. számú melléklet tartalmazza. A ,,Helyes Gazdálkodási Gyakorlat’’ elõírásait az 1. számú mellékletben meghatározott feltételekkel együtt kell alkalmazni. (4) A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az 1. és 2. számú mellékletekben meghatározott elõírásokon kívül további feltételeket is megállapíthat az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott támogatások igénybevételéhez.
Dr. Németh Imre s. k.,
A ,,Helyes Mezõgazdasági és Környezeti Állapot’’ biztosításának elõírásai (Good Agricultural and Environmental Condition) Szempont
Feltétel
Talajerózió (a talaj védelme megfelelõ intézkedések révén)
— Eróziónak kitett területeken, tavaszi vetésû növények elõtt talajvédelmet szolgáló talajfedettség biztosítása. — Erózióval veszélyeztetett területen rétegvonalas talajmûvelés alkalmazása. — Erózió ellen kialakított teraszok megõrzése.
2004/4. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Szempont
Feltétel
— 12% -nál nagyobb lejtésû területen kapás kultúrák termesztése tilos. — Természetes talajvédelmet szolgáló meglévõ zöld sávok (sövények, táblaszegélyek stb.) megõrzése. Talaj szerves anyag tartalma (a talaj szervesanyag-tartalom szintjének fenntartása megfelelõ módszerekkel)
— Vetésváltás alkalmazása a térség agro-ökológiai adottságainak figyelembevételével. — Betakarítást követõ tarlóhántás, illetve tarlóápolás alkalmazása. — A tarló égetése tilos, kivéve növény-egészségügyi hatósági elrendelés esetén.
Talajszerkezet (a talajszerkezet fenntartása megfelelõ gépek használatával)
— Termõföld hasznosítási irányának megfelelõ gépek, eszközök alkalmazása. — Periodikus mélymûvelés alkalmazása.
Mûvelés minimális szintje (a mûvelés minimális szintjének biztosítása és az élõhelyek és a biológiai sokféleségének megõrzése, fenntartása)
— Szántóterületek mûvelésben tartása, gyommentes állapot biztosítása. — A tájképet alkotó természetes elemek megõrzése. — A természetes gyepterületek megõrzését biztosítani kell. — Nem kívánatos lágy- és fásszárú növények mezõgazdasági területeken történõ megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni. — A gyeptípusnak megfelelõ kaszálással vagy legeltetéssel történõ hasznosítás, illetve legalább évente egyszeri tisztító kaszálás végzése. — A gyepterületek természetes termõképességéhez igazodó legeltetést kell folytatni.
2. számú melléklet a 4/2004. (I. 13.) FVM rendelethez A ,,Helyes Gazdálkodási Gyakorlat’’ elõírásai (Good Farming Practice) Téma
1. Szántóföldi növénytermesztés
Alapfeltétel
— Monokultúrás termesztést kerülni kell. — Legalább 5 évente egyszer pillangós növényt kell termeszteni a vetésváltásban.
Téma
281 Alapfeltétel
2. Gyepgazdálkodás
— Az állatsûrûség mértéke nem haladhatja meg: = szarvasmarha, juh, kecske és vad esetében az 1,8 állategység/ha, = szabad tartású baromfi esetében az 1,4 állategység/ha, = szabad tartású sertés esetében az 1 állategység/ha. — A bálázást és a széna lehordását legfeljebb 30 napon belül el kell végezni. — Gyepek égetése tilos.
3. Tápanyag-gazdálkodás
— Tápanyag-gazdálkodást legalább 5 évente elvégzett talajmintavétel alapján kell végezni. — A gazdálkodó a nitrogén trágyázás során a természetileg érzékeny, továbbá a nitrát érzékeny és nem nitrát érzékeny területeken a megadott határértékeket (lásd e melléklethez tartozó Kiegészítõ táblázatban foglaltakat) nem haladhatja meg. — 5% -nál meredekebb lejtésû területeken a trágyát csak növénnyel fedett területen, azonnali bedolgozás mellett lehet használni. — Trágya nem juttatható ki felszíni víztõl, forrástól, emberi fogyasztásra, illetve állatok itatására szolgáló kúttól 10 m-es sávban, valamint hullámtereken, parti sávokban és vízjárta területeken. — Gyors hatású, könnyen oldódó nitrogéntrágya, trágyalé, hígtrágya betakarítás után csak akkor juttatható ki a szántóterületre, ha a trágyázás és a vetés közötti idõszak nem több, mint 14 nap és még az adott évben megfelelõ talajfedettséget biztosító növény kerül a területre. — Tilos a trágya kijuttatása december 1. és február 15. között. Nem juttatható ki trágya fagyott (a talaj 5 cm vagy annál nagyobb mélységig tartósan fagyott), vízzel telített, összefüggõ hótakaróval borított talajra. — A gazdálkodó istállótrágyát csak szigetelt alapú, a csurgalék víz összegyûjtésére szolgáló gyûjtõcsatornával és akná-
282
MAGYAR KÖZLÖNY Téma
Alapfeltétel
val ellátott olyan trágyatelepen tárolhat, ahol biztosítható az állattartó telepen keletkezett 8 havi trágyamennyiség tárolása. — Ideiglenes trágyakazal, trágyaszarvas mezõgazdasági tábla szélén legfeljebb 2 hónap idõtartamra alakítható ki a vonatkozó jogszabályban meghatározott feltételek betartása mellett. — A gazdálkodó hígtrágyát, trágyalevet, csurgalék vizet és silólevet kizárólag csak olyan szivárgásmentes, szigetelt tartályban vagy medencében tárolhat, amely legalább 20 évig ellenáll a korróziónak és befogadási kapacitása legalább 4 havi mennyiség tárolását biztosítja. 4. Növényvédelem
A mezõgazdasági tevékenység során kizárólag hatóságilag engedélyezett növényvédõ szert és termésnövelõ anyagot lehet felhasználni a technológiai és a felhasználásra való jogosultsági elõírások maradéktalan betartása mellett. — Tilos a növényvédelmi tevékenység során a vadon élõ szervezetek veszélyeztetése. — Növényvédõ szert emberi és állati tartózkodásra, valamint élelmiszer és takarmány tárolására szolgáló helyiségtõl elkülönített és biztonságosan zárható raktárban vagy szekrényben, tûz- és robbanásveszélyt kizáró, egészséget és környezetet nem veszélyeztetõ módon szabad tárolni. — Tilos növényvédõ szert tárolni a Balaton, a Velencei-tó és a Tisza-tó, valamint a fürdõzésre kijelölt vizek partvonalának teljes hosszában mért egy kilométer széles távolságon, természeti területeken, valamint a védett természeti területeken és azok határától mért egy kilométeres távolságon belül, valamint vízmûvek, víznyerõ helyek védõterületén belül, továbbá ár- és belvízveszélyes területeken. — Gondoskodni kell a növényvédelmi tevékenység során
Téma
2004/4. szám Alapfeltétel
kiürült csomagoló burkolatok, göngyölegek szakszerû összegyûjtésérõl, kezelésérõl, megsemmisítésérõl. — A csak megfelelõ mûszaki állapotú növényvédelmi gépek és növényvédõ szer kijuttatására szolgáló berendezések használhatók fel a növényvédelmi tevékenység során. 5. Természet- és tájvédelem
— Tilos a természetes vagy természet közeli élõhelyek, valamint a gazdaság területén elhelyezkedõ történelmi és építészeti szempontból értékes mûemlékek és területek károsítása, tájelemek elmozdítása a mezõgazdasági tevékenység (kiszántás, trágyázás vagy vegyszerezés, tájelemek elmozdítása stb.) során. — Tilos a védett természeti értékek károsítása.
6. Állattartás
— A gazdálkodónak az állattartás során gondoskodnia kell az állat számára olyan életkörülmények biztosításáról, amelyek megfelelnek az állat fajának, fajtájának, nemének, korának jellemzõ fizikai, élettani, tenyésztési, viselkedési és szociális sajátosságainak, valamint egészségi állapotának. — Az állat etetése és itatása során csak olyan takarmányt és ivóvizet, illetve egyéb itatásra alkalmas folyadékot szabad felhasználni, amely az állat, illetve közvetve az ember egészségét nem veszélyezteti. — Az állattartó köteles állatának állatorvosi ellátásáról rendszeresen gondoskodni. — Az állattartónak az állatok tartása, szállítása és forgalmazása során gondoskodnia kell az állategészségügyi, állatvédelmi és környezetvédelmi elõírások betartásáról.
7. A gazdaság területének rendben tartása
— A gazdálkodónak a használatában lévõ utak, szegélyek, csatornák, árkok, gazdasági épületek, telepek, szérûk, tárolók stb. környezetének, szegélyének tisztán tartásáról, ápolásáról is gondoskodni kell.
8. Kötelezõ sok
— A gazdálkodónak a mezõgazdasági mûvelés alá vont táblákon
nyilvántartá-
2004/4. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Téma
Alapfeltétel
történõ tevékenységekrõl táblatörzskönyvet kell vezetni. — A gazdálkodás során felhasznált növényvédõ szerekrõl és termésnövelõ anyagokról, valamint az azokkal való tevékenységekrõl a gazdálkodónak nyilvántartást, permetezési naplót kell vezetnie. — A gazdálkodónak a tevékenységével összefüggõ, elõírt nyilvántartásokat és azok dokumentációit legalább 5 évig meg kell õrizni.
Kiegészítõ táblázat a 2. számú melléklet ,,Helyes Gazdálkodási Gyakorlat’’ elõírásaihoz Kedvezõtlen Adottságú Térségekben nitrát érzékeny területen
Nem kedvezõtlen Adottságú Térségekben
nem nitrát érzékeny területen
nitrát érzékeny területen
nem nitrát érzékeny területen
ebbõl: ebbõl: ebbõl: ebbõl: kiadható kiadható kiadható kiadható kiadható kiadható kiadható kiadható maximális maximális maximális maximális maximális maximális maximális maximális szerves szerves szerves szerves N N N N eredetû eredetû eredetû eredetû (kg/ha) (kg/ha) (kg/ha) (kg/ha) N N N N (kg/ha) (kg/ha) (kg/ha) (kg/ha)
170
170
200
200
220
170
300
283
(2) Szakszolgálatot az láthat el, akinek a szakszolgálat ellátására jogosító érvényes szakszolgálati engedélye van (a továbbiakban: engedélyes), és akit szakszolgálat ellátására a légiforgalmi szolgáltató kijelölt.
Szakszolgálati engedély 2. § (1) A szakszolgálati engedély a benne foglalt bejegyzéseknek megfelelõ (a továbbiakban együtt: szakszolgálati engedély) szakszolgálat ellátására jogosít, a szakszolgálati engedély érvényességi idején belül. (2) A légiközlekedési hatóság a szakszolgálati engedélyt az e rendeletben meghatározott feltételek igazolása alapján megadja, meghosszabbítja és kiterjeszti (a továbbiakban együtt: szakszolgálati engedély kiadása). (3) A szakszolgálati engedély fajtáit, valamint a megszerezhetõ jogosításokat és kapcsolódó kiterjesztéseket az 1. számú melléklet, a szakszolgálati engedély mintáját a 2. számú melléklet tartalmazza. (4) A légiközlekedési hatóság a kiadott szakszolgálati engedélyeket nyilvántartja.
3. §
300
A gazdasági és közlekedési miniszter 3/2004. (I. 13.) GKM rendelete a polgári légiforgalmi szolgálat szakszemélyzetének szakszolgálati engedélyérõl és képzésérõl A légiközlekedésrõl szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 30. §-ának (3) bekezdésében, 53. §-ának (6) bekezdésében és a 74. §-ának l) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el:
Általános rendelkezések 1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a polgári légiforgalmi szakszolgálati tevékenységet (a továbbiakban: szakszolgálat) végzõ személyekre, a polgári légiforgalmi szolgáltatást nyújtó szervezetekre (a továbbiakban: légiforgalmi szolgáltató), a légiforgalmi szakszemélyzet képzését végzõ szervezetekre, valamint a légiközlekedési hatóságra.
(1) Szakszolgálati engedély annak adható, aki megfelel az e rendeletben meghatározott követelményeknek, és rendelkezik érvényes, külön jogszabályban1 meghatározott orvosi minõsítéssel (a továbbiakban: orvosi minõsítés). (2) A szakszolgálati engedély kiadásának az életkorra, iskolai végzettségre, nyelvismeretre, szakismeretre és gyakorlati tapasztalatra vonatkozó követelményeit a 3. számú melléklet tartalmazza. (3) Külföldi állampolgár részére szakszolgálati engedély abban az esetben adható, ha rendelkezik magyar, mint idegen nyelvbõl tett államilag elismert vagy azzal egyenértékû felsõfokú nyelvvizsgával. (4) A szakszolgálati engedélyt a légiközlekedési hatóság nem adja ki annak a személynek, aki szakszolgálatra közbiztonsági szempontból alkalmatlan, akinek a szakszolgálatra való jogosultsága szünetel, valamint annak az engedélyesnek, aki nem teljesítette a 11. § (4)—(6) bekezdésében meghatározott feltételeket. (5) Jelen rendelet alkalmazásában közbiztonsági szempontból szakszolgálatra alkalmatlannak kell tekinteni azt a személyt, a) akivel szemben az Lt. 67. §-ának (5) bekezdésében foglaltak fennállnak, 1 A polgári légiközlekedési szakszolgálati engedélyek egészségügyi feltételeirõl és kiadásuk rendjérõl szóló 14/2002. (II. 26.) KöViM—EüM együttes rendelet.
284
MAGYAR KÖZLÖNY
b) akit a bíróság vagy a szabálysértési hatóság a szakszolgálat ellátásától jogerõsen eltiltott a határozatban meghatározott ideig, c) akinek kényszergyógyítását, kényszergyógykezelését a bíróság elrendelte, annak idõtartama alatt, d) akinek a szakszolgálati engedélyét a légiközlekedési hatóság jogerõs határozatával visszavonta vagy felfüggesztette, a visszavonás vagy felfüggesztés idõtartama alatt, e) akit a bíróság cselekvõképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezett.
2004/4. szám
bb) a kérelmezõ nyilatkozatát arról, hogy vele szemben a 3. § (5) bekezdése alapján közbiztonsági alkalmatlanság nem áll fenn. (4) Ha a kérelmezõ magyar állampolgár, akkor az állandó személyazonosító igazolványát vagy a személyazonosságát igazoló más okmányát kell bemutatnia, illetõleg annak hiteles másolatát elküldenie. (5) Külföldi állampolgárságú kérelmezõnek rendelkeznie kell érvényes úti okmánnyal és beutazásra, tartózkodásra jogosító engedéllyel3.
4. § (1) Az engedélyes a szakszolgálati engedélyét a szakszolgálat ellátása során köteles magánál tartani, és azt az ellenõrzést végzõ légiközlekedési hatósági személynek felszólításra bemutatni.
A szakszemélyzet képzése
(2) Az engedélyes köteles a légiközlekedési hatóságnak haladéktalanul bejelenteni, ha a szakszolgálati engedélye elveszett vagy megsemmisült. Az elveszett vagy megsemmisült szakszolgálati engedélyt a légiközlekedési hatóság érvényteleníti, és kérelemre pótolja.
(1) A szakszemélyzet képzését — a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel — az Lt. 31. §-a alapján a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat (a továbbiakban: HungaroControl) végzi a légiközlekedési hatóság által jóváhagyott — a magyar légtérben nyújtott polgári légiforgalmi szolgáltatások ellátásához szükséges — képzési program alapján. A légiforgalmi irányító képzésnek meg kell felelnie az ECAC (Európai Polgári Repülési Konferencia) Közös Képzési Terv irányelveinek.
A szakszolgálati engedély kiadása iránti kérelem 5. § (1) A szakszolgálati engedély kiadása iránti kérelmet (a továbbiakban: kérelem) a légiközlekedési hatósághoz kell személyesen vagy postai úton benyújtani. (2) A kérelem mintáját a 4. számú melléklet tartalmazza. (3) A kérelemhez csatolni kell a) szakszolgálati engedély megszerzése esetén aa) 2 darab igazolványképet az elsõ szakszolgálati engedély, illetve a szakszolgálati engedély pótlása vagy cseréje esetén, ab) az e rendeletben meghatározott képzés sikeres elvégzésérõl kiállított bizonyítványt, ac) a 3. számú mellékletben meghatározott nyelvismeret meglétérõl kiállított bizonyítvány másolatát, ad) a 3. § (3) bekezdésben meghatározott nyelvvizsgabizonyítvány másolatát, ae) a kérelmezõ nyilatkozatát arról, hogy vele szemben a 3. § (5) bekezdése alapján közbiztonsági alkalmatlanság nem áll fenn, af) külön jogszabályban 2 meghatározott eljárási díj befizetését igazoló csekkszelvényt; b) szakszolgálati engedély meghosszabbítása esetén ba) a 3. számú mellékletben meghatározott nyelvismeret meglétérõl kiállított bizonyítványt, 2 A légiközlekedéssel kapcsolatos hatósági eljárások díjairól szóló 3/2002. (VI. 20.) GKM rendelet.
6. §
(2) Repülõtéri repüléstájékoztató tiszt esetében a) a szakismereti képzést, tanfolyami keretek között a légiközlekedési hatóság engedélyével és képzési programmal rendelkezõ szervezet, b) a munkahelyi gyakorlati képzést a repülõtér légiforgalmi szolgáltatója végezhet. (3) A légiközlekedési hatóság a kiadott képzési engedélyekrõl nyilvántartást vezet, amely nyilvános. (4) A légiközlekedési hatóság a szakismereti képzés elvégzése alól felmentést adhat, ha a kérelmezõ rendelkezett vagy rendelkezik a külön jogszabályban4 meghatározott szakszolgálati engedéllyel, és csak abból a vizsgatárgyból, amelybõl hatósági vizsgát tett. (5) A képzési program, az elvégzett képzésnek megfelelõen tartalmazza a gyakornok légiforgalmi irányító és a képzés alatt álló légiforgalmi irányítók, repüléstájékoztatók és ATM repülésüzemi tisztek szakismereti és munkahelyi gyakorlati képzésére vonatkozó programot.
3
A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény. 4 Az Lt. 52. §-ának (1) bekezdése és az Lt. végrehajtásáról szóló 141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet 23. §-a (2) bekezdése.
2004/4. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(6) Az 5. számú mellékletben meghatározott angol nyelvismeret felmérésére és bizonyítvány kiállítására a HungaroControl és a légiközlekedési hatóság engedélyével rendelkezõ képzést végzõ szerv jogosult. A felmérés során az EUROCONTROL (Európai Szervezet a Légiközlekedés Biztonságáért) által meghatározott módszert (EPT — English Language Placement Test) kell alkalmazni. Az engedélyezés során be kell szerezni az EUROCONTROL véleményét az alkalmazott nyelvi teszt megfelelõségérõl.
A szakszemélyzet hatósági vizsgáztatása 7. § (1) A szakszolgálati engedély megszerzéséhez hatósági szakismereti és — a gyakornok irányító szakszolgálati engedély kivételével — hatósági munkahelyi gyakorlati vizsgát kell tenni. (2) A szakszemélyzet vizsgáztatását a légiközlekedési hatóság által kijelölt, legalább két fõbõl álló vizsgáztató bizottság végzi, a légiközlekedési hatóság által készített Vizsgáztatási Szabályzat szerint. A Vizsgáztatási Szabályzat hozzáférhetõségét a légiközlekedési hatóság biztosítja. (3) A kérelmezõnek hatósági szakismereti vizsgát a 3. számú mellékletben meghatározott szakismereti tárgyakból kell tennie. A hatósági munkahelyi gyakorlati vizsga során a kérelmezõnek bizonyítania kell, hogy alkalmas a kérelmezett szakszolgálati engedélyben biztosított jogkör önálló ellátására. (4) Vizsgáztató — az (5) bekezdésben foglaltaknak megfelelõen — a légiközlekedési hatóság erre kijelölt tagja vagy a légiközlekedési hatóság által vizsgáztatásra kijelölt más személy lehet. (5) A vizsgáztató bizottság legalább egy tagjának rendelkeznie kell a) hatósági szakismereti vizsgáztatás esetén a vizsgatárgyból kellõ ismeretekkel és gyakorlattal; b) hatósági munkahelyi gyakorlati vizsgáztatás esetén érvényes gyakorlati oktatói kiterjesztéssel azon a munkaterületen, amelyen a vizsgáztatást végzi. (6) A hatósági vizsgáztatáshoz szükséges tárgyi feltételeket a képzést végzõ intézmény biztosítja.
8. § (1) Hatósági szakismereti vizsgára — a 11. § (5) bekezdését és 11. § (6) bekezdés b) pontját kivéve — az a kérelmezõ bocsátható, aki a) a képzés szakismereti részét sikeresen (a képzést végzõ intézmény által igazoltan) elvégezte, vagy a 6. § (2) bekezdésben foglaltak szerint felmentést kapott, és
285
b) a megszerezni kívánt szakszolgálati engedély kiadásának feltételéül e rendeletben elõírt életkornál legfeljebb három hónappal fiatalabb. (2) Az a kérelmezõ, aki a hatósági vizsgán valamely vizsgatárgyból nem felelt meg, legkorábban hét nap eltelte után tehet újabb hatósági vizsgát. (3) Aki a kérelmezett szakszolgálati engedély kiadásához elõírt valamely szakismereti vizsgatárgyból három alkalommal sikertelenül vizsgázott, vagy a hatósági vizsgát az elõírt szakismereti tárgyból a képzési egység befejezését követõ három hónapon belül sikeresen nem tette le, további hatósági vizsgát csak a tárgyra vonatkozó újabb képzés elvégzése után tehet. (4) Hatósági munkahelyi gyakorlati vizsgára — a 11. § (5) bekezdését és 11. § (6) bekezdés b) pontját kivéve — az a kérelmezõ bocsátható, aki a) valamennyi vizsgatárgyból sikeres hatósági szakismereti vizsgát tett, b) a képzés munkahelyi gyakorlati részét igazoltan elvégezte, c) a megszerezni kívánt szakszolgálati engedély kiadásának feltételéül e rendeletben elõírt életkorra vonatkozó rendelkezéseknek megfelel, és d) érvényes orvosi minõsítéssel rendelkezik. (5) A kérelmezett szakszolgálati engedélyhez tartozó hatósági munkahelyi gyakorlati vizsgákat a kérelmezõnek a sikeres hatósági szakismereti vizsga idõpontjától számított 18 hónapon belül kell letennie. Ha a kérelmezõ nem tette le sikeresen a kérelmezett szakszolgálati engedélyhez tartozó hatósági munkahelyi gyakorlati vizsgát 18 hónapon belül, a szakszolgálati engedélyhez tartozó hatósági szakismereti vizsga érvényét veszti.
9. § (1) A hatósági vizsgát a vizsgáztató köteles felfüggeszteni, ha a vizsgázó a) személyazonossága tekintetében a vizsgáztatót megtévesztette vagy azt megkísérelte, b) a hatósági vizsgán szeszes ital vagy más hasonlóan ható szer hatása alatt vagy egyébként a hatósági vizsga letételére alkalmatlan állapotban jelent meg, c) a vizsgáztatót döntésének meghozatalában elõny adásával vagy ígéretével, illetõleg fenyegetéssel befolyásolni törekedett. (2) A légiközlekedési hatóság az érintett vizsgázót az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a hatósági vizsgától hat hónapi idõtartamra eltilthatja. (3) A vizsgáztató a hatósági vizsgát felfüggesztheti, a légiközlekedési hatóság pedig a vizsgázót a vizsgától legfeljebb két hónapi idõtartamra eltilthatja, ha a vizsgázó a hatósági vizsga rendjét megzavarja.
286
MAGYAR KÖZLÖNY
(4) A légiközlekedési hatóság érvénytelennek minõsíti azt a hatósági vizsgát, amelyet a légiközlekedési hatóság félrevezetésével, hamis adatok közlésével, az e rendeletben vagy más jogszabályban meghatározott feltételek hiányában, vagy a hatósági vizsga szabályainak megsértésével tettek le.
A szakszolgálat ellátására való jogosultság 10. § (1) A gyakornok légiforgalmi irányító szakszolgálati engedély érvényességi ideje 1 év, amely egyszeri alkalommal legfeljebb 6 hónappal meghosszabbítható; a légiforgalmi irányító és repüléstájékoztató szakszolgálati engedély érvényességi ideje 2 év, az ATM repülésüzemi tiszti szakszolgálati engedély érvényességi ideje 3 év. (2) Az érvényesség kezdete a kiadás dátuma. A szakszolgálati engedély meghosszabbítása esetén az újabb érvényességi idõtartam kezdõnapja a meghosszabbítandó szakszolgálati engedély lejárati napja. (3) Képzés alatt álló személy szakszolgálatot szakszolgálati engedéllyel és munkahelyi oktató jogosítással — repülõtéri repüléstájékoztató és ATM repülésüzemi tiszt esetében munkahelyi jogosítással és 3 éves szakmai gyakorlattal — rendelkezõ, a légiforgalmi szolgáltató által kijelölt személy felügyelete és felelõssége mellett láthat el.
11. § (1) A szakszolgálat ellátására való jogosultság szünetel a) az alkalmatlanság idõtartama alatt, ha az engedélyes a szakszolgálatra közbiztonsági szempontból alkalmatlan [3. § (5) bekezdés], b) ha az engedélyes orvosi minõsítésének érvényességi ideje lejárt, vagy az alkalmatlanság idõtartamára, ha az engedélyes szakszolgálat ellátására egészségi szempontból alkalmatlanná vált, c) ha az engedélyes olyan, a szakszolgálat ellátására hátrányosan ható szer (szeszes ital, kábítószer vagy pszichotróp anyag) befolyása alatt áll, amely képtelenné teheti arra, hogy feladatát biztonságosan és megfelelõen lássa el, d) a képzési feltételeknek való megfelelésig, ha az engedélyes a légiközlekedési hatóság által jóváhagyott képzési szabályzatban szereplõ feltételeket nem teljesítette, e) ha az engedélyes — a repülõtéri repüléstájékoztató és ATM repülésüzemi tiszt kivételével — a szakszolgálat ellátása során bármely egybefüggõ 180 napon belül 50 óránál kevesebbet töltött operatív munkahelyen, vagy bármely egybefüggõ 60 napnál hosszabb megszakítása volt. Operatív munkahelyen töltött idõnek számít a munkahelyi gyakorlati oktatással töltött idõ is,
2004/4. szám
f) ha a repülõtéri repüléstájékoztatónak és ATM repülésüzemi tisztnek a szakszolgálat folyamatos ellátásában 180 napnál hosszabb idõtartamú megszakítása volt. (2) A szünetelés idõtartama alatt az engedélyes szakszolgálatot nem láthat el. (3) Az engedélyes az (1) bekezdés a)— c) pontjában foglalt tényt haladéktalanul köteles a légiforgalmi szolgáltatónak bejelenteni. (4) A szakszolgálat — a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel — ellátásának folyamatos 60 napnál hosszabb szünetelése vagy 180 napon belül 50 óránál kevesebb operatív szakszolgálat ellátása esetén a képzési szabályzatban elõírt szakismereti és munkahelyi gyakorlati követelmények teljesítését követõen látható el újból. (5) A szakszolgálat — a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel — ellátásának folyamatos 180 napnál hosszabb, de 12 hónapnál rövidebb idõtartamú szünetelése esetén a képzési szabályzatban elõírt szakismereti és munkahelyi gyakorlati követelmények teljesítését követõen, folyamatos 12 hónapnál hosszabb idõtartamú szünetelése esetén pedig hatósági szakismereti és hatósági munkahelyi gyakorlati vizsga sikeres letétele után látható el újból. (6) A repülõtéri repüléstájékoztatónál és ATM repülésüzemi tisztnél a szakszolgálat a) annak folyamatos 180 napnál hosszabb, de 12 hónapnál rövidebb idõtartamú szünetelése esetén a képzési szabályzatban elõírt szakismeret és munkahelyi gyakorlat megszerzését követõen látható el újból, b) annak folyamatos 12 hónapnál hosszabb idõtartamú szünetelése esetén hatósági szakismereti és hatósági munkahelyi gyakorlati vizsga sikeres letétele után látható el újból.
A szakszolgálati engedély felfüggesztése és visszavonása 12. § (1) A légiközlekedési hatóság a szakszolgálati engedélyt meghatározott idõtartamra, de legfeljebb egy évre, azonnali hatállyal felfüggeszti, ha a) a légiközlekedési baleset vagy repülõesemény vizsgálata során megállapítja, hogy az engedélyes a légiforgalmi szakszolgálat ellátásának szabályait megsértette vagy magatartásával a légiközlekedést veszélyeztette, b) az engedélyes akadályozza a légiközlekedési hatóságnak a szakszolgálat ellenõrzésével kapcsolatos eljárását, az ellenõrzés lehetõvé tételéig, c) az engedélyes a 11. § (2) bekezdésében foglaltakat megszegi vagy a 11. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettségének nem tesz eleget. (2) A légiközlekedési hatóság a szakszolgálati engedélyt azonnali hatállyal visszavonja, ha az engedélyes a) a kérelemben valótlan adatokat jelölt meg, b) szakszolgálatra közbiztonsági szempontból alkalmatlan.
2004/4. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A légiforgalmi szolgáltatóra vonatkozó rendelkezések 13. § A légiforgalmi szolgáltató az általa szakszolgálat ellátására kijelölt engedélyesekrõl naprakész nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza az engedélyes személyi adatait, a szakszolgálati engedély számát, a benne foglalt jogosításokat és kiterjesztéseket, a szakszolgálati engedély és orvosi minõsítés érvényességi idejét, felfüggesztését, visszavonását, a szakszolgálat ellátására való jogosultság szünetelését, az engedélyes feladatkörét, valamint azokat az elméleti, munkahelyi gyakorlati képzéseket, amelyeken részt vett, és az azokon elért eredményeket.
14. § (1) A légiforgalmi szolgáltatónak rendelkeznie kell olyan eljárással, amelynek segítségével a szakszemélyzet tekintetében figyelemmel kísérheti, illetve megelõzheti a szakszolgálat ellátására hátrányosan ható szer (szeszes ital, kábítószer vagy pszichotróp anyag) használatát. (2) A légiforgalmi szolgáltató az engedélyest a szakszolgálat ellátásától eltiltja, ha az egészségileg alkalmatlanná vált, vagy ha olyan, a szakszolgálat ellátására hátrányosan ható szer (szeszes ital, kábítószer vagy pszichotróp anyag) befolyása alatt áll, amely képtelenné teheti arra, hogy feladatát biztonságosan és megfelelõen lássa el.
15. § (1) A légiforgalmi szolgáltatónak rendelkeznie kell a légiközlekedési hatóság által jóváhagyott képzési szabályzattal, amely biztosítja a szakszemélyzet szaktudásának folyamatos fenntartását. (2) A képzési szabályzatnak tartalmaznia kell: a) a szakszemélyzet szakképzettségének és gyakorlati felkészültségének folyamatos szinten tartását és ellenõrzését biztosító — külön meghatározva az oktatói jogosítással rendelkezõkre vonatkozó — módszert, különösen a vonatkozó jogszabályok, szakmai szabályok és elõírások, az angol nyelvtudás, kényszerhelyzeti intézkedések és az operatív gyakorlati ismeretek területén, valamint az e rendelet által bevezetett angol nyelvismereti követelményeknek való megfeleléshez szükséges módszert, b) a szakszemélyzet rendszeres (minimum évenkénti) tudásszintjének felmérésére alkalmazott módszert és a felmérés eredményeinek archiválási rendjét, c) azt az eljárást, amelynek útján a légiforgalmi szolgáltató értesíti az engedélyest a szaktudás felmérésének eredményérõl, d) a tartós — 60 napnál hosszabb, de 180 napot el nem érõ — távollétet követõ, illetve 180 napon belül 50 óránál kevesebb operatív szakszolgálat ellátása esetén a szakisme-
287
reti és munkahelyi gyakorlati követelmények teljesítésének módszerét, e) a szakszemélyzet hosszabb — 180 naptól 1 évig, valamint 1 éven túli — távollétet követõ szakismereti és munkahelyi gyakorlati ismeretek felfrissítésének módszerét, f) a képzési szabályzat végrehajtásával kapcsolatban a légiközlekedési hatóság tájékoztatásának rendjét, g) a képzési szabályzat végrehajtásáért felelõs személy nevét és felelõsségi körét. (3) Az engedélyes köteles a képzési szabályzatban a rá irányadó feltételeket teljesíteni. (4) A légiforgalmi szolgáltató az engedélyest azonnali hatállyal eltiltja a szakszolgálati tevékenység végzésétõl, ha a képzési szabályzatban szereplõ követelményeknek nem felel meg, vagy nem tesz eleget. Errõl az intézkedésrõl a légiközlekedési hatóságot haladéktalanul tájékoztatni kell. A légiforgalmi szolgáltató tájékoztatja a légiközlekedési hatóságot arról, ha az engedélyes utóbb eleget tett a képzési szabályzatban foglaltaknak. (5) A légiközlekedési hatóság a képzési szabályzatban foglaltak végrehajtását ellenõrzi.
Záró rendelkezések 16. § E rendelet alkalmazásában a) ATM repülésüzemi tiszt: a légiforgalmi szolgáltatás területén repülésüzemi szakszolgálati engedélyhez kötött tevékenységet ellátó személy, b) bevezetõ irányítás eljárás jogosítás (Approach control procedural rating — APP): az engedélyes az APP birtokában jogosult a közelkörzetben (TMA), a repülõtéri irányító körzetben (CTR) légtérellenõrzõ berendezések alkalmazása nélkül az érkezõ, induló és átrepülõ légijármûvek részére légiforgalmi irányító szolgálatot nyújtani, c) bevezetõ irányítás légtérellenõrzõ berendezéssel jogosítás (Approach control surveillance rating — APS): az engedélyes az APS birtokában jogosult a közelkörzetben (TMA), a repülõtéri irányító körzetben (CTR) légtérellenõrzõ berendezések felhasználásával az érkezõ, induló és átrepülõ légijármûvek részére légiforgalmi irányító szolgálatot nyújtani, d) egység (szektor, munkahely) kiterjesztés (Unit endorsement): a jogosításokra vagy a jogosítás kiterjesztésre vonatkozó olyan felhatalmazás, amely azt a légiforgalmi szolgálati egységet, egyedi szektorokat vagy szektor csoportokat és operatív munkahelyeket jelöli, ahol az engedélyes jogosult az illetékes légiforgalmi szolgálat nyújtására. A kiterjesztés jelzi a meghatározott szektorokban, szektor csoportokban vagy operatív munkahelyeken az egység által a légiforgalmi szolgáltatás nyújtásakor használt légtérellenõrzõ berendezések típusait is,
288
MAGYAR KÖZLÖNY
e) jogosítás (Rating): a szakszolgálati engedélybe bevezetett és annak részét képezõ, a szakszolgálati engedéllyel kapcsolatos felhatalmazás, amely a szakszolgálati engedélyre vonatkozó különleges feltételeket, elõjogokat vagy korlátozásokat állapítja meg, f) jogosítás kiterjesztés (Rating endorsement): a szakszolgálati engedélybe bevezetett és annak részét képezõ, a jogosítással kapcsolatos felhatalmazás, amely az ilyen jogosításra vonatkozó különleges feltételeket, elõjogokat vagy korlátozásokat jelöli, g) körzeti irányítás eljárás jogosítás (Area control procedural rating — ACP): az engedélyes az ACP birtokában jogosult az egyéb irányítói körzetben (CTA) a légijármûvek részére légtérellenõrzõ berendezések alkalmazása nélkül légiforgalmi irányító szolgálatot nyújtani, h) körzeti irányítás légtérellenõrzõ berendezéssel jogosítás (Area control surveillance rating — ACS): az engedélyes az ACS birtokában jogosult az egyéb irányítói körzetben (CTA) a légijármûvek részére légtérellenõrzõ berendezések felhasználásával légiforgalmi irányító szolgálatot nyújtani, i) légiforgalmi szolgáltatás (Air Traffic Management — ATM): a fedélzeti és földi (a légiforgalmi szolgálatok, a légiforgalmi áramlásszervezés és a légtérgazdálkodás) tevékenységek összessége, amelyek a mûködés valamennyi fázisában a légijármûvek biztonságos és hatékony üzemelésének biztosítása érdekében szükségesek, j) légiforgalmi szolgáltató (ATM Service Provider): a légiforgalmi szolgáltatás ellátására feljogosított, annak végrehajtásáért felelõs szervezet, k) munkahelyi gyakorlati oktatás (On-the-Job-Training — OJT): a már elõzetesen elsajátított szakismeret gyakorlatba való átültetése egy munkahelyi gyakorlati oktató légiforgalmi irányító/körzeti repüléstájékoztató felügyelete mellett, valós forgalmi körülmények között, l) munkahelyi gyakorlati oktató (On-the-Job-Training Instructor — OJTI): egy adott munkahelyen, valós forgalmi körülmények között, gyakorlati munkát végzõ gyakornok légiforgalmi irányító/körzeti repüléstájékoztató felügyeletét ellátó munkahelyi gyakorlati oktató légiforgalmi irányító/körzeti repüléstájékoztató, m) repülõtéri irányítás látással jogosítás (Aerodrome control visual rating — ADV): az engedélyes az ADV birtokában jogosult légiforgalmi irányító szolgálat nyújtására olyan repülõtéren, ahol mûszer szerinti megközelítési vagy indulási eljárások nincsenek közzétéve, n) repülõtéri irányítás mûszeres jogosítás (Aerodrome control instrument rating — ADI): az engedélyes az ADI birtokában jogosult légiforgalmi irányító szolgálat nyújtására olyan repülõtéren, ahol mûszer szerinti megközelítési vagy indulási eljárások vannak közzétéve, o) szakszolgálati engedély kiterjesztés (L icence endorsement): a szakszolgálati engedélybe bevezetett és annak részét képezõ felhatalmazás, mely a szakszolgálati enge-
2004/4. szám
délyben szereplõ érvényes jogosításoknak megfelelõ különleges képzettséget tanúsítja.
17. § (1) Ez a rendelet 2004. január 15-én lép hatályba. (2) Az e rendelet hatálybalépéséig kiadott légiforgalmi irányító, repüléstájékoztató és ATM repülésüzemi tiszt szakszolgálati engedélyek a benne foglalt szakmai érvényességi idõ lejártáig érvényesek. Azt követõen a szakszolgálati engedély meghosszabbítására a jelen rendeletben meghatározott, a szakszolgálati engedély meghosszabbítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (3) A légiközlekedési hatóság e rendelet hatálybalépését követõ 4 hónapon belül köteles a 2. számú mellékletben meghatározott szakszolgálati engedélyek kiadására. (4) A légiforgalmi szolgáltató a rendelet 14. §-ában meghatározott eljárást e rendelet hatálybalépését követõ 4 hónapon belül dolgozza ki. (5) Ez a rendelet az EUROCONTROL Ideiglenes Bizottsága által 2002. április 11-én a 91-es Határozattal elfogadott és kihirdetett ESARR 5 dokumentumával összeegyeztethetõ szabályozást tartalmaz. (6) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a légiközlekedési szakszemélyzet szakszolgálati engedélyeirõl szóló 5/2001. (II. 6.) KöViM rendelet a) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,A rendelet hatálya — a légiforgalmi irányító, repüléstájékoztató és ATM repülésüzemi tiszt kivételével — a szakszolgálati engedélyhez kötött szakszolgálatok ellátására és az ahhoz szükséges képesítések, valamint jogosítások megszerzésére terjed ki.’’ b) 4. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(1) A szakszolgálati engedély alapján:] ,,d) földi szakszolgálat (légijármûvek földi ellenõrzése, vizsgálata, karbantartása) belföldön és a magyar légijármûvek tekintetében külföldön látható el.’’ c) 10. számú mellékletének 4. pont 4.1.1.6. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,A repülés üzemi tiszt tevékenység ellátásához a pályázónak meg kell szereznie az alábbi képesítések valamelyikét: — repülõtér felügyelõ, — forgalmi felügyelõ, — elõtérügyeletes tiszt, — terhelés-, súlypontszámító tiszt, — navigációs tiszt.’’ d) 10. számú mellékletének 2—3. pontja hatályát veszti.
Dr. Csillag István s. k., gazdasági és közlekedési miniszter
2004/4. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
289
1. számú melléklet a 3/2004. (I. 13.) GKM rendelethez A légiforgalmi szakszemélyzet szakszolgálati engedélyei, a megszerezhetõ jogosítások, jogosítás kiterjesztések, valamint a szakszolgálati engedély kiterjesztés Szakszolgálati engedély Licence
Jogosítás Rating
Szakszolgálati engedély kiterjesztés Licence endorsement
Jogosítás kiterjesztés Rating endorsement
Gyakornok Légiforgalmi Irányító Student Air Traffic Controller Repülõtéri irányítás látással ADV — Aerodrome Control Visual
Repülõtéri irányítás mûszeres ADI — Aerodrome Control Instrument
Légiforgalmi irányító Air Traffic Controller
Gurítóirányítás GMC — Ground Movement Control
Földi mozgások irányítása felderítõ berendezéssel GMS — Ground Movement Surveillance
Repülõtéri repülés irányítás AIR — Air Control
Radarirányítás RAD — Radar
Toronyirányítás TWR — Tower Control (GMC és AIR együtt)
Földi mozgások irányítása felderítõ berendezéssel GMS — Ground Movement Surveillance és/vagy Radarirányítás RAD — Radar)
Munkahelyi gyakorlati oktató OJTI — On the Job Training Instructor
Bevezetõ irányítás eljárás APP — Approach Control Procedural Bevezetõ irányítás légtérellenõrzõ berendezéssel APS — Approach Control Surveillance
Radarirányítás RAD — Radar
Körzeti irányítás eljárás ACP — Area Control Procedural Körzeti irányítás légtérellenõrzõ berendezéssel ACS — Area Control Surveillance
Repüléstájékoztató tiszt Flight Information Officer
ATM Repülésüzemi tiszt Flight Operation Officer
Radarirányítás RAD — Radar
Repülõtéri repüléstájékoztatás AFIS — Aerodrome Flight Information Service
Körzeti repüléstájékoztatás FIS — Flight Information Service
Radar Tanácsadás RADA — Radar Advisory
Légiforgalmi tájékoztatás AIS — Aeronautical information Service
NOTAM kezelés NOTAM Management Repülés bejelentés ARO — Air Traffic Services Reporting Office AFTN kezelés AFTN Management
Repülési adatfeldolgozás és adatközlés FDA — Flight Data Assistant Áramlásszervezés FMP — Flow Management Légtérgazdálkodás ASM — Airspace Management
Munkahelyi gyakorlati oktató FIS OJTI — On the Job Training Instructor
290
MAGYAR KÖZLÖNY
2004/4. szám
2. számú melléklet a 3/2004. (I. 13.) GKM rendelethez
Szakszolgálati engedélyek mintája
A GYAKORNOK LÉGIFORGALMI IRÁNYÍTÓ SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLY FORMÁTUMA 1. Az oldalak mérete: A/4 papírlap nyolcad része (kb. 7 cm× 9,5 cm) 2. Az engedélyeket egy fél A/4 oldal terjedelemben kell kinyomtatni, olyan minõségû papírra, amirõl látható, hogy eredeti példányról van szó. (Nem fénymásolat.) 3. Az elõlapon fel kell tüntetni a kibocsátó állam és hatóság megnevezését. 4. A 2. oldalon az engedélyes teljes nevét kell feltüntetni. 5. A dátumok formátuma: év-hó-nap
Elõlap
Polgári Légiközlekedési Hatóság Civil Aviation Authority of Hungary
Magyar Köztársaság Republic of Hungary
GYAKORNOKLÉGIFORGALMIIRÁNYÍTÓ SZAKSZOLGÁLATIENGEDÉLY STUDENT AIR TRAFFIC CONTROLLER LICENCE
2. oldal Szakszolgálati engedély szám / Licencenumber: Az engedélyes neve / Last (middle) and first name of holder:
Születési dátuma és helye / Date and place of birth:
Állampolgársága / Nationality:
Engedélyes aláírása / Signature of holder:
Az engedélyt kibocsátó személy aláírása és a kibocsátás dátuma / Sugnature of issuing officer and date: (ICAO és ECAC irányelveknek megfelelõen kibocsátva / Issued in accordance with ICAO and ECAC guidelines)
A hatóság pecsétje / Seal or stamp of issuing authority:
P. H .
2004/4. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 3. oldal
4. oldal
Jogosítások / Ratings:
Rövidítések / Decode
Az engedélyes jogosult gyakornok légiforgalmi irányító tevékenység végzésére, annak érdekében, hogy az alábbi légiforgalmi irányító képesítéseket megszerezze, valamint jogosult az ITU Nemzetközi Rádiószabályzatban foglaltak alapján minden hatáskörébe tartozó korlátozott rádiótelefon berendezés kezelésére. / The holder is entitled to exercise the functions of a student air traffic controller for the purpose of becoming qualified for the grant of an air traffic controller licence in the following rating(s) as dated, and entitled to operate any restricted radiotelephony equipment according to his/her competence, in accordance with ITU Radio Regulations.
Jogosítás / Rating:
291
Alapképzés teljesítés dátuma / Initial Training Completion Date:
Szakszolgálati engedély érvényességének dátuma / This licence is valid up to and including:
Repülõtéri irányítás látással (ADV) Aerodrome Control Visula Repülõtéri irányítás mûszeres (ADI) Aerodrome Control Instrument Bevezetõ eljárás irányítás (APP) Approach Control Procedural Bevezetõ irányítás légtérellenõrzõ berendezéssel (APS) Approach Control Surveillance Körzeti eljárás irányítás (ACP) Area Control Procedural Körzeti irányítás légtérellenõrzõ berendezéssel (ACS) Area Control Surveillance Érvényesség / Validity: Az engedély csak megfelelõ jogosítással és kiterjesztéssel rendelkezõ munkahelyi gyakorlati oktató felügyelete mellett jogosít fel légiforgalmi irányító szakszolgálati tevékenység végzésére. / This licence is valid only for the purpose of authorising the holder to provide an air traffic control service under the supervision of an On-the-job Training Instructor who is present at the time and is the holder of a valid air traffic controller licence which includes a rating specifying the type of air traffic control service being provided by the student air traffic controller and which is valid at the air traffic service unit in question.
LÉGIFORGALMI IRÁNYÍTÓ SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLY FORMÁTUMA 1. Az oldalak mérete: A/4 papírlap nyolcad része (kb. 7 cm× 9,5 cm) 2. Az engedélyeket egy oldalra kell kinyomtatni, olyan minõségû papírra, amirõl látható, hogy eredeti példányról van szó. (Nem fénymásolat.) 3. Az elõlapon fel kell tüntetni a kibocsátó állam és hatóság megnevezését. 4. A 2. oldalon az engedélyes teljes nevét kell feltüntetni. 5. A dátumok formátuma: év-hó-nap. 6. A 3. oldalt rövidített formában kell kitölteni, az összes érvényes jogosítás és kiterjesztés nyilvántartására az 5. oldal szolgál. 7. Az 5. oldal kitöltése során a létesítmények négyjegyû ICAO azonosítóját, a 4. oldalon található rövidítéseket és a fent említett dátum formátumot kell alkalmazni.
292
MAGYAR KÖZLÖNY
2004/4. szám
Elõlap
2. oldal
Polgári Légiközlekedési Hatóság Civil Aviation Authority of Hungary
Szakszolgálati engedély szám / Licencenumber: Az engedélyes neve / Last (middle) and first name of holder:
Magyar Köztársaság Republic of Hungary
LÉGIFORGALMIIRÁNYÍTÓ SZAKSZOLGÁLATIENGEDÉLY AIR TRAFFIC CONTROLLER LICENCE
Születési dátuma és helye / Date and place of birth:
Állampolgársága / Nationality:
Engedélyes aláírása / Signature of holder:
Az engedélyt kibocsátó személy aláírása és a kibocsátás dátuma / Sugnature of issuing officer and date: (ICAO és ECAC irányelveknek megfelelõen kibocsátva / Issued in accordance with ICAO and ECAC guidelines)
3. oldal
A hatóság pecsétje / Seal or stamp of issuing authority:
P. H .
4. oldal
Rövidítések / Decode
Jogosítások / Ratings: Repülõtéri irányítás látással (ADV) Aerodroma Control Visual Az engedélyes jogosult az alábbi jogosítások és kiterjesztések szerinti szakszolgálati tevékenység végzésére, valamint jogosult az ITU Nemzetközi Rádiószabályzatban foglaltak alapján minden hatáskörébe tartozó korlátozott rádiótelefon berendezés kezelésére. / The holder is entitled to exercise the functions of the following rating(s) at the air traffic service unit(s) for which current endorsement(s) is/are held as detailed below, and entitled to operate any restricted radiotelephony equipment according to his/her competence, in accordance with ITU Radio Regulations.
Repülõtéri irányítás mûszeres (ADI) Aerodrome Control Instrument Bevezetõ eljárás irányítás (APP) Approach Control Procedural Bevezetõ irányítás légtérellenõrzõ berendezéssel (APS) Approach Control Surveillance Körzeti irányítás légtérellenõrzõ berendezéssel (ACS) Area Control surveillance Gurítóirányatás (GMC) Ground Movement Control
Jogosítás / Rating:
Elsõ kibocsátás dátuma / Date of First Issue:
Repülõtéri repülés irányítás (AIR) Air Control Torony irányítás (TWR) Tower Control Földi mozgások irányítása felderítõ berendezéssel — (GMS) Ground Movement Surveillance
Szakszolgálati engedély kiterjesztése / Licence Endorsement:
Radarirányítás (RAD) Radar Munkahelyi gyakorlati oktató (OJTI) On the Job Training Instructor
2004/4. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
293
5. oldal Érvényes jogosítások / kiterjesztések Current ratings / endorsements Egység / Unit Szektor / Pozíció ICAO indicator Sector / Position
REPÜLÉSTÁJÉKOZTATÓ
Jogosítások / kiterjesztések Rating / Endorsements
TISZT
Érvényesség Valid until
SZAKSZOLGÁLATI
ENGEDÉLY
FORMÁTUMA
1. Az oldalak mérete: A/4 papírlap nyolcad része (kb. 7 cm× 9,5 cm). 2. Az engedélyeket egy oldalra kell kinyomtatni, olyan minõségû papírra, amirõl látható, hogy eredeti példányról van szó. (Nem fénymásolat.) 3. Az elõlapon fel kell tüntetni a kibocsátó állam és hatóság megnevezését. 4. A 2. oldalon az engedélyes teljes nevét kell feltüntetni. 5. A dátumok formátuma: év-hó-nap. 6. A 3. oldalt rövidített formában kell kitölteni, az összes érvényes jogosítással és kiterjesztéssel.
294
MAGYAR KÖZLÖNY
2004/4. szám
Elõlap
Polgári Légiközlekedési Hatóság Civil Aviation Authority of Hungary
2. oldal Szakszolgálati engedély szám / Licencenumber: Az engedélyes neve / Last (middle) and first name of holder:
Magyar Köztársaság Republic of Hungary
REPÜLÉSTÁJÉKOZTATÓTISZT SZAKSZOLGÁLATIENGEDÉLY FLIGHTINFORMATIONOFFICERLICENCE
Születési dátuma és helye / Date and place of birth:
Állampolgársága / Nationality:
Engedélyes aláírása / Signature of holder:
Az engedélyt kibocsátó személy aláírása és a kibocsátás dátuma / Sugnature of issuing officer and date: (ICAO és ECAC irányelveknek megfelelõen kibocsátva / Issued in accordance with ICAO and ECAC guidelines)
3. oldal
A hatóság pecsétje / Seal or stamp of issuing authority:
P. H .
4. oldal
Rövidítések / Decode Jogosítások / Ratings: Az engedélyes jogosult az alábbi jogosítások és kiterjesztések szerinti szakszolgálati tevékenység végzésére, valamint jogosult az ITU Nemzetközi Rádiószabályzatban foglaltak alapján minden hatáskörébe tartozó korlátozott rádiótelefon berendezés kezelésére. / The holder is entitled to exercise the functions of the following rating(s) at the air traffic service unit(s) for which current endorsement(s) is/are held as detailed below, and entitled to operate any restricted radiotelephony equipment according to his/her competence, in accordance with ITU Radio Regulations.
Repülõtéri repüléstájékoztatás Information Service
(AFIS) Aerodrome Fright
Körzeti repüléstájékoztatás (FIS) Flight Information Service
Radar Tanácsadás (RADA) Radar Advisory
Repüléstájékoztató Körzet (FIR) Flight Information Region Jogosítás / Rating:
Elsõ kibocsátás dátuma / Date of First Issue:
Repülõtér (A/D) Aerodrome
Munkahelyi gyakorlati oktató (OJTI) On the the Job-Training Instructor Szakszolgálati engedély kiterjesztése / Licence Endorsement:
2004/4. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
295
5. oldal Érvényes jogosítások / kiterjesztések Current ratings / endorsements Egység / Unit Szektor / Pozíció ICAO indicator Sector / Position
Jogosítások / kiterjesztések Rating / Endorsements
Érvényesség Valid until
ATMREPÜLÉSÜZEMITISZTSZAKSZOLGÁLATIENGEDÉLYFORMÁTUMA
1. Az oldalak mérete: A/4 papírlap nyolcad része (kb. 7 cm× 9,5 cm) 2. Az engedélyeket egy oldalra kell kinyomtatni, olyan minõségû papírra, amirõl látható, hogy eredeti példányról van szó. (Nem fénymásolat.) 3. Az elõlapon fel kell tüntetni a kibocsátó állam és hatóság megnevezését. 4. A 2. oldalon az engedélyes teljes nevét kell feltüntetni. 5. A dátumok formátuma: év-hó-nap. 6. A 3. oldalt rövidített formában kell kitölteni, az összes érvényes jogosítással és kiterjesztéssel.
296
MAGYAR KÖZLÖNY
2004/4. szám
Elõlap
Polgári Légiközlekedési Hatóság Civil Aviation Authority of Hungary
2. oldal Szakszolgálati engedély szám / Licencenumber: Az engedélyes neve / Last (middle) and first name of holder:
Magyar Köztársaság Republic of Hungary
ATM REPÜLÉSÜZEMI TISZT SZAKSZOLGÁLATIENGEDÉLY FLIGHT OPERATION OFFICER LICENCE
Születési dátuma és helye / Date and place of birth:
Állampolgársága / Nationality:
Engedélyes aláírása / Signature of holder:
(ICAO és ECAC irányelveknek megfelelõen kibocsátva / Issued in accordance with ICAO and ECAC guidelines)
Az engedélyt kibocsátó személy aláírása és a kibocsátás dátuma / Sugnature of issuing officer and date: A hatóság pecsétje / Seal or stamp of issuing authority:
3. oldal
P. H .
4. oldal
Rövidítések / Decode Jogosítások / Ratings: Az engedélyes jogosult az alábbi jogosítások és kiterjesztések szerinti szakszolgálati tevékenység végzésére. / The holder is entitled to exercise the functions of the following rating(s) at the air traffic service unit(s) for which current endorsement(s) is/are held as detailed below.
Légiforgalmi tájékoztatás (AIS) Aeronautical information Service
Repülési adatfeldolgozás és adatközlés (FDA) Flight data Assistant
Áramlásszervezés (FMP) Flow Management Légtérgazdálkodás (ASM) Airspace Mangement Jogosítás kiterjesztése / Ratingendorsement:
NOTAM kezelés (NOTAM) NOTAM Management
Repülés bejelentés (ARO) Air Traffic Services Reporting Office
Szakszolgálati engedély érvényességének dátuma / This licence is valid up to and including:
AFTN kezelés (AFTN) AFTN Management
2004/4. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
3. számú melléklet a 3/2004. (I. 13.) GKM rendelethez Légiforgalmi szakszemélyzet szakszolgálati engedély jogosítás és kiterjesztés kiadásának részletes feltételei 1. Gyakornok légiforgalmi irányító szakszolgálati engedély 1.1. Gyakornok légiforgalmi irányító szakszolgálati engedély megszerzésének általános feltételei: Életkor: alsó korhatár betöltött 21. életév. Felsõ korhatár az engedély megadásának idõpontjában betöltött 31. életév, kivéve, ha a kérelmezõ érvényes légiforgalmi szakszolgálati engedéllyel rendelkezik. Iskolai végzettség: felsõfokú. Nyelvismeret: ,,C’’ típusú középfokú vagy ezzel egyenértékû, államilag elismert angol nyelvvizsga és angol nyelvismereti teszt, az EPT 65%-a. Szakismeret: — légiközlekedési jog, — légiforgalmi szolgáltatás, — légiforgalmi irányítás berendezései, — léginavigáció, — repülésmeteorológia, — légijármû típusok és repüléselmélet, — emberi tényezõk, — munkahelyi környezet, — a megszerezni kívánt jogosításnak megfelelõ szimulált forgalom irányítása. [A légiforgalmi szolgáltatás és a légiforgalmi irányítás berendezései szakismereti tárgyak tartalmazzák a 191/1997. (XI. 4.) Korm. rendelettel kihirdetett Nemzetközi Távközlési Egyesület Alapokmányán és Egyezményén alapuló, Nemzetközi Rádiószabályzatban foglalt követelményeket, a korlátozott rádiótelefon-kezelõi jogosítás megszerzéséhez.] 2. L égiforgalmi irányító szakszolgálati engedély 2.1. Légiforgalmi irányító szakszolgálati engedély megszerzésének általános feltétele: Gyakornok légiforgalmi irányító szakszolgálati engedély. 2.2. Légiforgalmi irányító szakszolgálati engedély megszerzésének további feltételei: 2.2.1. R epülõtéri irányítás látással jogosítás (ADV) Szakismeret: — helyi repülõtérrend, — helyi légiforgalom jellegzetességei, — látvarepülési szabályok szerint mûködõ légijármûvek indulási, megközelítési és várakozási eljárásai, — a repülõtéri irányító egység és a szomszédos légiforgalmi egységek, illetve egyéb szolgálatok közötti együttmûködési eljárások, — a repülõtéri irányító körzet (CTR ) földrajzi viszonyai és kiemelkedõ tereptárgyai, — a riasztás helyi eljárásai, a rendelkezésre álló eszközök,
297
— a repülõtér 50 km-es körzetének idõjárási jellegzetességei, — repülésmeteorológiai információk, azok értékelése, — a rendelkezésre álló léginavigációs és egyéb mûszaki eszközök, azok felhasználásának szabályai, kezelése. Gyakorlati tapasztalat: Gyakorlati oktató légiforgalmi irányító felügyelete mellett legalább 300 órás szakszolgálat ellátása a gyakornok légiforgalmi irányító szakszolgálati engedély érvényességi idején belül, amelybõl legfeljebb 150 óra a hatóság által jóváhagyott szimulátoron is végrehajtható. 2.2.2. Repülõtéri irányítás mûszeres jogosítás (ADI) Gyakorlati tapasztalat: Gyakorlati oktató légiforgalmi irányító felügyelete mellett legalább 300 órás szakszolgálat ellátása a gyakornok légiforgalmi irányító szakszolgálati engedély érvényességi idején belül, amelybõl legfeljebb 150 óra a hatóság által jóváhagyott szimulátoron is végrehajtható. 2.2.2.1. Toronyirányítás jogosítás kiterjesztés (TWR ) Szakismeret: — helyi repülõtérrend, — helyi légiforgalom jellegzetességei, mûszeres indulási, megközelítési és megszakított megközelítési eljárások, — látvarepülési szabályok szerint mûködõ légijármûvek indulási, megközelítési és várakozási eljárásai, — a repülõtéri irányító egység és a szomszédos légiforgalmi egységek, illetve egyéb szolgálatok közötti együttmûködési eljárások, — a repülõtéri irányító körzet (CTR ) földrajzi viszonyai és kiemelkedõ tereptárgyai, — a riasztás helyi eljárásai, a rendelkezésre álló eszközök, — a repülõtér 50 km-es körzetének idõjárási jellegzetességei, — repülésmeteorológiai információk, azok értékelése, — a rendelkezésre álló léginavigációs és egyéb mûszaki eszközök, azok felhasználásának szabályai, kezelése. 2.2.2.2. Földi mozgások irányítása felderítõ berendezés jogosítás kiterjesztés (GMS) Szakismeret: — helyi repülõtérrend, — helyi légiforgalom jellegzetességei, mûszeres indulási, megközelítési és megszakított megközelítési eljárások, — látvarepülési szabályok szerint mûködõ légijármûvek indulási, megközelítési és várakozási eljárásai, — a repülõtéri irányító egység és a szomszédos légiforgalmi egységek, illetve egyéb szolgálatok közötti együttmûködési eljárások, — a repülõtéri irányító körzet (CTR ) földrajzi viszonyai és kiemelkedõ tereptárgyai, — a riasztás helyi eljárásai, a rendelkezésre álló eszközök, — a repülõtér 50 km-es körzetének idõjárási jellegzetességei, — repülésmeteorológiai információk, azok értékelése, — a rendelkezésre álló léginavigációs és egyéb mûszaki eszközök, azok felhasználásának szabályai, kezelése,
298
MAGYAR KÖZLÖNY
— gurító radar használata a helyi eljárásoknak megfelelõen. 2.2.2.3. R adarirányítás jogosítás kiterjesztés (R AD) Szakismeret: — helyi repülõtérrend, — helyi légiforgalom jellegzetességei, mûszeres indulási, megközelítési és megszakított megközelítési eljárások, — látvarepülési szabályok szerint mûködõ légijármûvek indulási, megközelítési és várakozási eljárásai, — a repülõtéri irányító egység és a szomszédos légiforgalmi egységek, illetve egyéb szolgálatok közötti együttmûködési eljárások, — a repülõtéri irányító körzet (CTR ) földrajzi viszonyai és kiemelkedõ tereptárgyai, — a riasztás helyi eljárásai, a rendelkezésre álló eszközök, — a repülõtér 50 km-es körzetének idõjárási jellegzetességei, — repülésmeteorológiai információk, azok értékelése, — a rendelkezésre álló léginavigációs és egyéb mûszaki eszközök, azok felhasználásának szabályai, kezelése, — radar eljárások alkalmazás helyi körülmények szerint. 2.2.2.4. Földi mozgások irányítása felderítõ berendezéssel és/vagy radarirányítás kiterjesztés (GMS—RAD) Szakismeret: — helyi repülõtérrend, — helyi légiforgalom jellegzetességei, mûszeres indulási, megközelítési és megszakított megközelítési eljárások, — látvarepülési szabályok szerint mûködõ légijármûvek indulási, megközelítési és várakozási eljárásai, — a repülõtéri irányító egység és a szomszédos légiforgalmi egységek, illetve egyéb szolgálatok közötti együttmûködési eljárások, — a repülõtéri irányító körzet (CTR ) földrajzi viszonyai és kiemelkedõ tereptárgyai, — a riasztás helyi eljárásai, a rendelkezésre álló eszközök, — a repülõtér 50 km-es körzetének idõjárási jellegzetességei, — repülésmeteorológiai információk, azok értékelése, — a rendelkezésre álló léginavigációs és egyéb mûszaki eszközök, azok felhasználásának szabályai, kezelése, — gurító radar használata a helyi eljárásoknak megfelelõen és/vagy radar eljárások alkalmazása. 2.2.3. Bevezetõ irányítás eljárás jogosítás (APP) Szakismeret: — a közelkörzeti irányítói szektorok feladata és az alkalmazandó irányítói eljárások, — a helyi légiforgalom jellegzetességei, mûszeres indulási, megközelítési és megszakított megközelítési, valamint várakozási eljárások, — a közelkörzetben található repülõterek és azok légiforgalmának jellege, valamint az ott alkalmazott eljárások, — a bevezetõ irányító egység és a szomszédos légiforgalmi egységek, illetve egyéb szolgálatok közötti együttmûködési eljárások, — a közelkörzet földrajzi viszonyai és kiemelkedõ tereptárgyai, — a riasztás helyi eljárásai, a rendelkezésre álló eszközök,
2004/4. szám
— a közelkörzet középpontjától mért 200 km sugarú terület idõjárási jellegzetességei, a rendelkezésre álló meteorológiai információk és azok értékelése, — a rendelkezésre álló mûszaki eszközök és azok felhasználásának szabályai, kezelésük, — a közelkörzetben telepített és a légiforgalmi irányítás célját szolgáló rádiónavigációs és hírközlõ berendezések és felhasználásuk. Gyakorlati tapasztalat: Gyakorlati oktató légiforgalmi irányító felügyelete mellett legalább 400 órás bevezetõ/körzeti irányító szakszolgálat ellátása a gyakornok légiforgalmi irányító szakszolgálati engedély érvényességi idején belül. 2.2.4. Bevezetõ irányítás légtérellenõrzõ berendezés jogosítás és radarirányítás kiterjesztés (APS-RAD) Szakismeret: — a közelkörzeti irányítói szektorok feladata és az alkalmazandó irányítói eljárások, — a helyi légiforgalom jellegzetességei, mûszeres indulási, megközelítési és megszakított megközelítési, valamint várakozási eljárások, — a közelkörzetben található repülõterek és azok légiforgalmának jellege, valamint az ott alkalmazott eljárások, — a bevezetõ irányító egység és a szomszédos légiforgalmi egységek, illetve egyéb szolgálatok közötti együttmûködési eljárások, — a közelkörzet földrajzi viszonyai és kiemelkedõ tereptárgyai, — a riasztás helyi eljárásai, a rendelkezésre álló eszközök, — a közelkörzet középpontjától mért 200 km sugarú terület idõjárási jellegzetességei, a rendelkezésre álló meteorológiai információk és azok értékelése, — a rendelkezésre álló mûszaki eszközök és azok felhasználásának szabályai, kezelésük, — a közelkörzetben telepített és a légiforgalmi irányítás célját szolgáló rádiónavigációs és hírközlõ berendezések és felhasználásuk, — radareljárások alkalmazása a helyi körülmények szerint, — radarirányítás esetén a közelkörzeten belül kiadható legalacsonyabb biztonságos magasságok. Gyakorlati tapasztalat: Gyakorlati oktató légiforgalmi irányító felügyelete mellett legalább 400 órás bevezetõ/körzeti irányító szakszolgálat ellátása a gyakornok légiforgalmi irányító szakszolgálati engedély érvényességi idején belül. ACS-RAD jogosítás kiterjesztéssel rendelkezõ légiforgalmi irányító esetén gyakorlati oktató légiforgalmi irányító felügyelete mellett legalább 200 órás bevezetõ/körzeti irányító szakszolgálat ellátása. 2.2.5. Körzeti irányítás eljárás jogosítás (ACP) Szakismeret: — a körzeti irányítói szektorok feladata és az alkalmazandó irányítói eljárások, ellenõrzött légterek, várakozási eljárások, — a körzet légiforgalmának jellegzetességei, a körzet repülõterei és azok légiforgalmának jellege,
2004/4. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
— az irányító központ és a szomszédos légiforgalmi irányítói egységek és egyéb szolgálatok közötti együttmûködési eljárások, — a riasztás helyi eljárásai, a rendelkezésre álló eszközök, — az irányítói körzet általános idõjárási jellemzõi és a rendelkezésre álló meteorológiai információk értékelése, felhasználása, — a rendelkezésre álló mûszaki eszközök és azok felhasználásának szabályai, kezelésük, — a körzetben telepített és a légiforgalmi irányítás céljára szolgáló rádiónavigációs és hírközlõ berendezések és felhasználásuk. Gyakorlati tapasztalat: Gyakorlati oktató légiforgalmi irányító felügyelete mellett legalább 400 órás körzeti/útvonal irányító szakszolgálat ellátása a gyakornok légiforgalmi irányító szakszolgálati engedély érvényességi idején belül. 2.2.6. Körzeti irányítás légtérellenõrzõ berendezés jogosítás és radarirányítás kiterjesztés (ACS-RAD) Szakismeret: — a körzeti irányítói szektorok feladata és az alkalmazandó irányítói eljárások, ellenõrzött légterek, várakozási eljárások, — a körzet légiforgalmának jellegzetességei, a körzet repülõterei és azok légiforgalmának jellege, — az irányító központ és a szomszédos légiforgalmi irányítói egységek, valamint egyéb szolgálatok közötti együttmûködési eljárások, — a riasztás helyi eljárásai, a rendelkezésre álló eszközök, — az irányítói körzet általános idõjárási jellemzõi és a rendelkezésre álló meteorológiai információk értékelése, felhasználása, — a rendelkezésre álló mûszaki eszközök és azok felhasználásának szabályai, kezelésük, a körzetben telepített és a légiforgalmi irányítás céljára szolgáló rádiónavigációs és hírközlõ berendezések és felhasználásuk, — radareljárások alkalmazása. Gyakorlati tapasztalat: Gyakorlati oktató légiforgalmi irányító felügyelete mellett legalább 400 órás körzeti/útvonal irányító szakszolgálat ellátása a gyakornok légiforgalmi irányító szakszolgálati engedély érvényességi idején belül. APS-RAD jogosítás kiterjesztéssel rendelkezõ légiforgalmi irányító esetén gyakorlati oktató légiforgalmi irányító felügyelete mellett legalább 200 órás körzeti/útvonal irányító szakszolgálat ellátása. 2.2.7. Munkahelyi gyakorlati oktatói kiterjesztés (OJTI) Légiforgalmi irányító szakszolgálati engedély és legalább ötéves jogosítás arra a tevékenységre, amelyre a szakszolgálati engedély kiterjesztését kérelmezi. Szakismeret: — oktatási és vizsgáztatási módszertan. 2.3. Légiforgalmi irányító szakszolgálati engedély meghosszabbításának feltételei: Nyelvismeret: a) a 2004. január 15. elõtt megadott szakszolgálati engedélyek meghosszabbítása esetén — angol nyelvismereti teszt, az EPT 40% -a,
299
— 2006. január 1-jétõl angol nyelvismereti teszt, az EPT 55%-a. Ha a 2004. január 15. elõtt megadott szakszolgálati engedélynek az e rendelet hatálybalépésének évében történõ meghosszabbítása során a kérelmezõ az angol nyelvismereti teszt, az EPT 40%-át nem teljesíti, külön kérelemre a szakszolgálati engedélye egy alkalommal, 3 hónappal meghosszabbítható; b) a 2004. január 15. után megadott szakszolgálati engedélyek meghosszabbítása esetén angol nyelvismereti teszt, az EPT 65%-a; c) 2008. január 1-jétõl a szakszolgálati engedély megadásának idõpontjától függetlenül az angol nyelvismereti teszt, az EPT 65%-a. 2004. január 15-tõl a légiforgalmi irányítók angol nyelvismereti tesztjét hatévenként kell ismét felmérni, ha az engedélyes a szakszolgálati engedély megszerzésekor, meghosszabbításakor az angol nyelvismereti teszt, az EPT 80% szintet elérte. Gyakorlati tapasztalat: A képzési szabályzatban foglaltak sikeres teljesítése, amelynek igazolására a légiforgalmi szolgáltató jogosult. 3. Repüléstájékoztató tiszt szakszolgálati engedély 3.1. A repüléstájékoztató tiszt szakszolgálati engedély megszerzésének általános feltételei: Életkor: betöltött 19. életév. Iskolai végzettség: középfokú. Szakismeret: — légiközlekedési jog, — légiforgalmi szolgáltatás — ATM (a repüléstájékoztató tevékenység ellátásához szükséges mértékben), — léginavigációs ismeretek, — repülésmeteorológiai ismeretek, — légijármû típusok és mûködési jellemzõik, — topográfiai ismeretek. [A légiforgalmi szolgáltatás szakismereti tárgy tartalmazza a 191/1997. (XI. 4.) Korm. rendelettel kihirdetett Nemzetközi Távközlési Egyesület Alapokmányán és Egyezményén alapuló, Nemzetközi Rádiószabályzatban foglalt követelményeket, a korlátozott rádiótelefon-kezelõi jogosítás megszerzéséhez.] 3.2. A repüléstájékoztató tiszt szakszolgálati engedély megszerzésének további feltételei: 3.2.1. Repülõtéri repüléstájékoztatás jogosítás (AFIS) Nyelvismeret: angol nyelvismereti teszt, az EPT 50%-a. Szakismeret: — helyi repülõtérrend, — helyi légiforgalom jellegzetességei, — a repülõtér 50 km-es körzete földrajzi viszonyainak és kiemelkedõ tereptárgyainak, idõjárási jellegzetességeinek, tiltott, korlátozott, veszélyes és ellenõrzött légterének ismérvei, — rendelkezésre álló repülésmeteorológiai információk és azok értékelése, — a riasztás helyi eljárásai és a rendelkezésre álló eszközök,
300
MAGYAR KÖZLÖNY
2004/4. szám
— repülésbejelentõ irodát mûködtetõ AFIS szolgálattal rendelkezõ repülõtereken a repülésbejelentõ szolgálat feladatainak ismerete (AFTN kezelés, FPL kitöltés és szétosztás szabályai stb.), — a repülõtéri repüléstájékoztató egység és a szomszédos légiforgalmi egységek, valamint egyéb szolgálatok közötti együttmûködési eljárások. Gyakorlati tapasztalat: Legalább 150 órás szakszolgálat ellátása a kérelem benyújtását megelõzõ 9 hónapon belül, megfelelõ jogosítással és legalább 3 éves gyakorlattal rendelkezõ repülõtéri repüléstájékoztató tiszt felügyelete mellett. A felügyelet mellett végzett munkahelyi gyakorlati tevékenység ideje 50 órára csökkenthetõ a körzeti repüléstájékoztató tiszti, vagy másik repülõtéren AFIS jogosítással és legalább 2 éves gyakorlattal rendelkezõ kérelmezõ esetén.
— 2006. január 1-jétõl angol nyelvismereti teszt, az EPT 40%-a; b) a 2004. január 15. után megadott szakszolgálati engedélyek meghosszabbítása esetén 2006. január 1-jétõl angol nyelvismereti teszt, az EPT 50%-a; c) 2008. január 1-jétõl a szakszolgálati engedély megadásának idõpontjától függetlenül a angol nyelvismereti teszt, az EPT 50%-a. 2004. január 15-tõl a repülõtéri repüléstájékoztatók angol nyelvismeretét hatévenként kell ismét felmérni, ha az engedélyes a szakszolgálati engedély megszerzésekor, meghosszabbításakor az angol nyelvismereti teszt, az EPT 80% szintet elérte. Gyakorlati tapasztalat: A képzési szabályzatban foglaltak sikeres teljesítése, amelynek igazolására a légiforgalmi szolgáltató jogosult.
3.2.2. Körzeti repüléstájékoztatás jogosítás és radar tanácsadás kiterjesztés (FIS-RADA) Nyelvismeret: ,,A’’ vagy ,,C’’ típusú középfokú vagy ezzel egyenértékû, államilag elismert angol nyelvvizsga és angol nyelvismereti teszt, az EPT 55%-a. Szakismeret: — a repüléstájékoztató körzet légiforgalmának jellegzetességei, repülõterei és az ott folyó légiforgalom jellege, — a körzeti repüléstájékoztató egység és a szomszédos légiforgalmi egységek és egyéb szolgálatok közötti együttmûködési eljárások, — a riasztás helyi eljárásai és a rendelkezésre álló eszközök, — a repüléstájékoztató körzet általános földrajzi, idõjárási jellemzõi és a rendelkezésre álló meteorológiai információk értékelése, felhasználása, — a rendelkezésre álló mûszaki eszközök és azok felhasználásának szabályai, kezelésük, — a körzetben telepített, a léginavigáció és repüléstájékoztatás céljára szolgáló rádiónavigációs és hírközlõ berendezések, valamint felhasználásuk, — a repüléstájékoztató körzetben alkalmazott radartanácsadói eljárások. Gyakorlati tapasztalat: Legalább 200 órás szakszolgálat ellátása a kérelmet megelõzõ 9 hónapon belül, gyakorlati oktató körzeti repüléstájékoztató tiszt felügyelete mellett. 3.2.2.1. Munkahelyi gyakorlati oktatói kiterjesztés (FIS OJTI) Legalább ötéves körzeti repüléstájékoztató tiszt szakszolgálati engedély. Szakismeret: — oktatási és vizsgáztatási módszertan.
3.3.2. Körzeti jogosítás Nyelvismeret: a) a 2004. január 15. elõtt megadott szakszolgálati engedélyek meghosszabbítása esetén: — az angol nyelvû rádió-távbeszélõ kifejezések ismerete, — 2006. január 1-jétõl angol nyelvismereti teszt, az EPT 50%-a; b) a 2004. január 15. után megadott szakszolgálati engedélyek meghosszabbítása esetén 2006. január 1-jétõl angol nyelvismereti teszt, az EPT 55%-a; c) 2008. január 1-jétõl a szakszolgálati engedély megadásának idõpontjától függetlenül a angol nyelvismereti teszt, az EPT 55%-a. 2004. január 15-tõl a körzeti repüléstájékoztatók angol nyelvismeretét hatévenként kell ismét felmérni, ha az engedélyes a szakszolgálati engedély megszerzésekor, meghosszabbításakor az angol nyelvismereti teszt, az EPT 80% szintet elérte. Gyakorlati tapasztalat: A képzési szabályzatban foglaltak sikeres teljesítése, amelynek igazolására a légiforgalmi szolgáltató jogosult.
3.3. A repüléstájékoztató szakszolgálati engedély meghosszabbításának feltételei: 3.3.1. R epülõtéri jogosítás Nyelvismeret: a) a 2004. január 15. elõtt megadott szakszolgálati engedélyek meghosszabbítása esetén: — az angol nyelvû rádió-távbeszélõ kifejezések ismerete,
4. ATM repülésüzemi tiszt szakszolgálati engedély 4.1. ATM repülésüzemi tiszt szakszolgálati engedély megszerzésének feltételei: Életkor: betöltött 19. életév. Iskolai végzettség: középfokú (légtérgazdálkodó számára: felsõfokú vagy legalább 10 éves légijármû-vezetõ, légiforgalmi irányító, körzeti repüléstájékoztató vagy legalább 1 éves légtérgazdálkodó gyakorlat). Nyelvismeret: ,,A’’ vagy ,,C’’ típusú középfokú vagy azzal egyenértékû, államilag elismert angol nyelvvizsga és angol nyelvismereti teszt, az EPT 50%-a. Szakismeret: — légiközlekedési jog, — légiforgalmi szolgáltatás — ATM (a repülésüzemi tiszti tevékenység ellátásához szükséges mértékben), — légiforgalmi távközlési ismeretek, — léginavigációs ismeretek, — repülésmeteorológiai ismeretek, — légijármû típusok és mûködési jellemzõik.
2004/4. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Gyakorlati tapasztalat: Legalább három hónapos munkahelyi gyakorlati képzésben kell részt vennie, legalább három éves gyakorlattal rendelkezõ, jogosított ATM repülésüzemi tiszt felügyelete mellett.
301
2004. január 15-tõl ATM repülésüzemi tiszt angol nyelvismeretét hatévenként kell ismét felmérni, ha az engedélyes a szakszolgálati engedély megszerzésekor, meghoszszabbításakor az angol nyelvismereti teszt, az EPT 80% szintet elérte.
4.2. ATM repülésüzemi tiszt szakszolgálati engedély meghosszabbításának feltételei: 2008. január 1-jétõl angol nyelvismereti teszt, az EPT 50%-a.
Gyakorlati tapasztalat: A képzési szabályzatban foglaltak sikeres teljesítése, amelynek igazolására a légiforgalmi szolgáltató jogosult.
4. számú melléklet a 3/2004. (I. 13.) GKM rendelethez Légiforgalmi szakszemélyzet szakszolgálati engedély kérõ lap
Ha van, a gyakornok légiforgalmi irányító, légiforgalmi irányító, repüléstájékoztató tiszt, repülésüzemi tiszt szakszolgálati engedély száma: [ ]
Polgári Légiközlekedési Hatóság (A szervezet hivatalos emblémájával ellátva) Kitöltési útmutató:
Szakszolgálati engedély kérõ lap:
Kérjük, nyomtatott NAGY BETÛKKEL töltse ki!
Kérjük, a felsoroltak szerint a megfelelõ rovatokat kitölteni!
A vonatkozó rovatokat szöveggel vagy jellel töltse ki.
Gyakornok légiforgalmi irányító — 1a, 2, 3, 7, 8 rovatok Légiforgalmi irányító — 1a, 1b, 2, 3, 5, 7, 8 rovatok Repüléstájékoztató tiszt — 1a, 2, 3, 5, 7, 8 rovatok Repülésüzemi tiszt — 1a, 2, 3, 5, 7, 8 rovatok Kiegészítõ jogosítás(ok) és/vagy kiterjesztés(ek) — 1a, 1b, 5, 7, 8 rovatok Jogosítás(ok) törlése — 1a, 1b, 5, 7 rovatok Személyes adatok változása — 1a, 7 rovatok
1a. Személyi adatok
Vezetéknév [
]
Keresztnév [
]
Születési dátum (év / hó / nap) [ / / ]
Születési hely
Állampolgárság
[
]
[
]
Állandó lakcím [
]
Irányítószám [ ]
Helység
E-mail
[
]
Lakás / mobil telefonszám [ 1b. Légiforgalmi egység / szektor / munkahely
[ ]
Egység neve
]
ICAO négybetûs kód
Postacím:
telefonszám:
2. A kért szakszolgálati engedély
3. Alapképzés
]
Faxszám [
Képzés száma [
Gyakornok légiforgalmi irányító Új [ ] Repüléstájékoztató tiszt Új [ ] vagy Meghosszabbító [ ] A képzés dátuma [
/
Új [ ] /
Új [ -tól
A képzés eredménye [
/
Légiforgalmi irányító ] vagy Meghosszabbító [ Repülésüzemi tiszt ] vagy Meghosszabbító [ /
] ]
-ig] ]
Az 5. pontban jelölje meg azt a jogosítást / kiterjesztést, amelyben a munkahelyi gyakorlati képzést sikeresen elvégezte. 4. Jogosítások törlése Az 5. pontban jelölje meg azt a jogosítást / jogosítás kiterjesztést, amelynek törlését kéri.
302
MAGYAR KÖZLÖNY
2004/4. szám
5. Jogosítás / jogosítás kiterjesztés / szakszolgálati engedély kiterjesztés R epülõtéri irányítás látással [
]
R epülõtéri irányítás mûszeres [ Gurítóirányítás [
]
]
R epülõtéri repülés irányítás [
Földi mozgások irányítása felderítõ berendezéssel [ Bevezetõ eljárás irányítás [
]
]
Légiforgalmi tájékoztatás [
]
]
] R epülés bejelentés [
R epülési adatfeldolgozás és adatközlés [ Légtérgazdálkodás [
]
]
R epülõtéri repüléstájékoztatás [
Áramlásszervezés [
]
]
Körzeti repüléstájékoztatás [
NOTAM kezelés [
] ]
]
Körzeti irányítás légtérellenõrzõ berendezéssel [
R adar tanácsadás [
R adarirányítás [
]
Körzeti eljárás irányítás [ R adar irányítás [
Toronyirányítás [
]
Bevezetõ irányítás légtérellenõrzõ berendezéssel [ R adar irányítás [
]
] AFTN kezelés [
]
]
] ]
Munkahelyi gyakorlati oktató [
]
6. Képzést végzõ szerv igazolása / Légiforgalmi szolgáltató igazolása A kérelmezõ az elõírt munkahelyi gyakorlatot teljesítette / A kérelmezõ — hosszabbítás esetén — a képzési szabályzatban foglaltakat teljesítette. .................................................................................................... .................................................................................................... ........................... .................................................................................................... .................................................................................................... ........................... Név Aláírás Dátum 7. A kérelmezõ nyilatkozata Kijelentem, hogy a fenti nyilatkozatokat figyelmesen áttekintettem és abban foglaltak a valóságnak megfelelnek. .................................................................................................... .................................................................................................... ........................... .................................................................................................... .................................................................................................... ........................... Név Aláírás Dátum 8. Költségek Kitöltés után a következõ címre küldje: Telefon: Megjegyzések:
Beérkezés idõpontja:
Feldolgozó aláírása:
2004/4. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
303
5. számú melléklet a 3/2004. (I. 13.) GKM rendelethez
Szint
Kiejtés Elfogadott egy olyan nyelvjárás és/vagy kiejtés, ami még érthetõ a légiközlekedési szakma számára
Szerkezet A feladatvégzéshez alkalmas nyelvhasználat szerint meghatározott, megfelelõ nyelvtani szerkezetek és mondatszerkesztés
Szókészlet
Folyékonyság
Megértés
Társalgás
Bár a kiejtést, hangsúlyt, ritmust és hanglejtést az anya6. nyelvi vagy a tájjellegû eltérések befoSzakértõi szint lyásolhatják, ez szinte soha nem zavarja a megértést. Legalább EPT 90%
Mind az alapvetõ, mind az összetett nyelvtani szerkezetek alkalmazása és a mondatszerkesztés következetesen szabályos.
A szókészlet terjedelme és helyes alkalmazása megfelelõ a széles körû ismerõs és ismeretlen témákról való hatékony beszélgetéshez. A szóhasználat köznyelvi, árnyalt és érzékeny a hangterjedelemre.
Képes természetes, megerõltetés nélküli folyékony beszédre. Stilisztikai hatással változtatja a beszéd sebességét, pl. hogy kihangsúlyozzon egy-egy részletet. Magától értetõdõen használ helyes társalgási jelzõket és összekötõ szavakat.
Egyenletesen, pontosan, szinte mindent megért a szövegkörnyezetben, beleértve a kulturális és nyelvi finomságok megértését is.
Szinte minden helyzetben könnyen teremt kapcsolatot. Fogékony a szóbeli és nem kifejezett célzásokra, és helyesen válaszol rájuk.
Bár a kiejtést, hangsúlyt, ritmust és hanglejtést az anyanyelvi vagy a tájjellegû eltérések befolyásolják, ez ritkán zavarja a megértést.
Az alapvetõ nyelvtani szerkezetek alkalmazása és a mondatszerkesztés következetesen szabályos. Megkísérli az összetett szerkezetek használatát, de hibákkal, amelyek néha befolyásolják a jelentéstartalmat.
A szókészlet terjedelme és helyes alkalmazása megfelelõ a mindennapi, konkrét és a munkához kapcsolódó témákról való hatékony beszélgetéshez. A körülírás következetes és sikeres. A szóhasználat néha köznyelvi.
Viszonylag könnyen képes ismerõs témákról beszélni, de lehet, hogy nem változtatja a beszédsebességet stilisztikai eszközként. Képes helyes társalgási jelzõk és összekötõ szavak használatára.
A szövegértés pontos a mindennapi, konkrét és a munkához kapcsolódó témákban és jobbára pontos, amikor a beszélõ egy nyelvi vagy a helyzetbõl adódó problémával vagy egy váratlan fordulattal szembesül. Képes megérteni a különbözõ nyelvjárásokat és/vagy kiejtéseket, hanghordozást.
Azonnali, helyes megfelelõ és informatív a válaszok alkalmazása. Hatékonyan kezeli a beszélõ/hallgató kapcsolatot.
A kiejtést, hangsúlyt, ritmust és hanglejtést az anyanyelv és a tájjellegû eltérések befolyásolják, de ez csak néha zavarja a megértést.
Ötletesen és rendszerint jól alkalmazza az alapvetõ nyelvtani szerkezeteket és mondatszerkesztést. Hibák elõfordulhatnak, fõként szokatlan és váratlan körülmények között, de ez ritkán befolyásolja a jelentéstartalmat.
A szókészlet terjedelme és helyes alkalmazása rendszerint elegendõ a mindennapi, konkrét és a munkához kapcsolódó témákról való hatékony beszélgetéshez. Gyakran sikeres a körülírás, amikor szóhiány lép fel szokatlan és váratlan helyzetekben.
Képes a megfelelõ ütemû, rugalmas nyelvhasználatra. Alkalmanként lehetséges a beszéd fonalának elvesztése az elbeszélõ vagy formai nyelvrõl a közvetlen párbeszédes társalgásra való áttérésnél, de ez nem gátolja a hatékony közleményváltást. Képes helyes társalgási jelzõk és összekötõ szavak korlátozott használatára. A toldalékszavak használata nem zavaró.
A szövegértés pontos a mindennapi, a konkrét és a munkához kapcsolódó témákban, és jobbára pontos, amikor a használt kiejtés vagy változatai kielégítõen érthetõek a nemzetközi légiközlekedési szakma számára. Amikor a beszélõ egy nyelvi vagy a helyzetbõl adódó problémával szembesül, vagy egy váratlan fordulat miatt, a megértés lassabb lehet, vagy magyarázatot igényel.
A válasz rendszerint azonnali, helyes és informatív. Közleményváltást kezdeményez és tart fenn még akkor is, amikor egy váratlan fordulattal találkozik. Megfelelõen kezeli a nyilvánvaló félreértéseket ellenõrzés, megerõsítés vagy tisztázás útján.
A kiejtést, hangsúlyt, ritmust és hanglejtést az anyanyelvi vagy a helyi eltérések befolyásolják, és ez gyakran zavarja a megértést.
Nem alkalmazza mindig jól az elõre látható szituációkkal kapcsolatos alapvetõ nyelvtani szerkezeteket és a mondatszerkesztést. A hibák gyakran zavarossá teszik a jelentéstartalmat.
A korlátozott terjedelmû és helyességû szókészlet gyakran elegendõ a mindennapi, konkrét és a munkához kapcsolódó kommunikációhoz, de a nyelvtani szerkezetek és szókincs készlete szûkös, a szavak kiválasztása gyakorta helytelen. Gyakran képes a sikeres körülírásra, amikor szóhiány lép fel.
Képes a rugalmas nyelvhasználatra, de a beszédmód és a szünetek alkalmazása is gyakran helytelen. A nyelvhasználat során az akadozások és a lassúság akadályozhatják a kommunikációt. A toldalékszavak használata néha zavaró.
A szövegértés gyakran pontos a mindennapi, a konkrét és a munkához kapcsolódó témákban, és amikor a használt kiejtés vagy változatai kielégítõen érthetõek a nemzetközi légiközlekedési szakma számára. Elmulaszthatja egy nyelvi vagy egy helyzetbõl adódó probléma, vagy váratlan fordulat megértését.
A válasz néha azonnali, helyes és informatív. Közleményváltást kezdeményez és tart fenn meglehetõs könynyedséggel ismerõs témákban és elõrelátható helyzetekben. Általában pontatlan, amikor egy váratlan fordulattal áll szemben.
5. Kibõvített szint Legalább EPT 80%
4. Operatív szint Legalább EPT 65%
3. Pre-operatív szint Legalább EPT 50%
304
MAGYAR KÖZLÖNY
V. rész
2004/4. szám
KÖZLEMÉNYEK, HIRDETMÉNYEK
A Külügyminisztérium közleménye a Magyar Köztársaság konzuli feladatokat ellátó diplomáciai és hivatásos konzuli képviseleteinek címjegyzékérõl és konzuli jogosítványairól A Külügyminisztérium a konzuli védelem részletes szabályairól szóló 17/2001. (XI. 15.) KüM rendelet 2. § (2) bekezdése alapján a konzuli feladatokat ellátó diplomáciai és hivatásos konzuli képviseletek címjegyzékét és konzuli jogosítványait az alábbiaknak megfelelõen közzéteszi: Ország
Képviselet
Cím
Konzuli jogosítvány
Albán Köztársaság
Tirana nagykövetség
Tirana Rruga Skenderbeu 16.
Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság
Algír nagykövetség
Alger konzuli tanúsítvány kiállítására 18., Avenue des Fréres Oughis felhatalmazott El-Mouradia
Amerikai mok
Washington nagykövetség
3910 Shoemaker Str. N.W. Washington D.C. 20008
konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott
New York fõkonzulátus
223 East 52nd Street N.Y. 10022—6308
konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott
Los Angeles fõkonzulátus
11766 Wilshire Boulevard Suite 410. Los Angeles California 90025
konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott
Argentin Köztársaság
Buenos Aires nagykövetség
Coronel Diaz 1874/78. 1425 Buenos Aires
konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott
Ausztrál Államszövetség
Canberra nagykövetség
17 Beale Crescent Deakin ACT 2600
konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott
Sydney fõkonzulátus
Suite 405, Edgecliff Centre 203—233, New South Head Road, Edgecliff, NSW 2027 SY POB 130
konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott
Belga Királyság
Brüsszel nagykövetség
Rue Edmond Picard 41—45. 1050 Bruxelles
konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott
Bolgár Köztársaság
Szófia nagykövetség
ul. 6-ti. Septemvri 57. Sofia 1000
konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott
Bosznia-Hercegovina
Szarajevó nagykövetség
Hasana Bibera 53. 71000 Sarajevo
konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott
Szarajevó konzuli részleg
Safvetbega Basagica 58/A
Egyesült
Álla-
konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott
2004/4. szám Ország
Brazil Szövetségi Köztársaság
MAGYAR KÖZLÖNY Képviselet
Cím
305 Konzuli jogosítvány
Brazíliaváros nagykövetség
S.E.S. Av.das Nacoes, Quadra konzuli tanúsítvány kiállítására 805. Lote 19. felhatalmazott 70413—900 Brasilia-DF
Sao Paulo fõkonzulátus
Rua André Ampere 153. Conjunto 42. 04562—080 Sao Paulo/SP
konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott
Chilei Köztársaság
Santiago de Chile nagykövetség
Los Leones 2279 Providencia Santiago de Chile
konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott
Ciprus
Nicosia nagykövetség
Magnesisas str.3. Strovolos Nicosia
konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott
Cseh Köztársaság
Prága nagykövetség konzuli hivatal
Ceskomalínská 20. 60 00 Praha 6
konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott
Dán Királyság
Koppenhága nagykövetség
Strandvejen 170 2920 Charlottenlund
konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott
Pretoria nagykövetség
959. Arcadia Street, Hatfield konzuli tanúsítvány kiállítására 0083, Pretoria felhatalmazott P.O.B. 27077, Sunnyside 0132 Pretoria
Egyesült Arab Emirátusok
Abu Dhabi nagykövetség
Monasir Area, 26th (Al Nahyan) Street 471. Abu Dhabi POB 44450
Egyiptomi Arab Köztársaság
Kairó nagykövetség
29. Mohamed Mazhar Str. Zama- konzuli tanúsítvány kiállítására lek, Cairo felhatalmazott
Észtország
Tallinn nagykövetség
EE. 10127, Tallinn, Narva mnt. konzuli tanúsítvány kiállítására 122. felhatalmazott
Finn Köztársaság
Helsinki nagykövetség
Kuusisaarenkuja 6. 00340 Helsinki
konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott
Francia Köztársaság
Párizs nagykövetség konzuli hivatal
7/9 Square Vergennes 75015 Paris 92, Rue Bonaparte 75006 Paris
konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott
Görög Köztársaság
Athén
16. Kalvou Str. Paleo Psychico konzuli tanúsítvány kiállítására 154 52, Athens és konzuli okirat készítésére felhatalmazott
Holland Királyság
Hága nagykövetség
Hogeweg 14., 2585. JD Den Haag
konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott
Horvát Köztársaság
Zágráb nagykövetség
Pantovcak 255—257 10000 Zagreb
konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott
Eszék fõkonzulátus
31000 Osijek, ul. Stjepana Radica 15.
konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott
Indiai Köztársaság
Új-Delhi nagykövetség
2/50-M, Niti Marg. Chanakya- konzuli tanúsítvány kiállítására puri felhatalmazott New Delhi — 110021
Indonéz Köztársaság
Jakarta nagykövetség
Jl. Rasuna Said KAV X/3, Kuningan Jakarta 12950
Dél-afrikai Köztársaság
konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott
konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott
306
MAGYAR KÖZLÖNY Ország
Képviselet
Cím
2004/4. szám Konzuli jogosítvány
Iraki Köztársaság
Bagdad nagykövetség
Mansour, Hay Al-Mutanabbi, konzuli tanúsítvány kiállítására district 609, Street, Bagdad, POB felhatalmazott 2065
Iráni Iszlám Köztársaság
Teherán nagykövetség
Darrous, Hedayat Square, konzuli tanúsítvány kiállítására Shadloo Str. 16., Teheran, POB felhatalmazott 6363/19395
Írország
Dublin nagykövetség
2. Fitzwilliam Place Dublin 2
konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott
Izrael Állam
Tel-Aviv nagykövetség
18 Pinkas Street Tel Aviv 62661, POB 21095
konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott
Japán
Tokio nagykövetség
2—17—14 Mita Minato-ku Tokyo 108—0073
konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott
Jemeni Köztársaság
Szána nagykövetség
Al-Safia Str.5. Sanaa, POB 11558
konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott
Jordán Királyság
Ammán nagykövetség
Abdoun, Suez str. 94, POB 3441 Amman 11181
konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott
Kanada
Ottawa nagykövetség
299 Waverley Street Ottawa, Ontario K2P OV9
konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott
Torontó fõkonzulátus
121 Bloor St., East, Suite 1115 konzuli tanúsítvány kiállítására Toronto, Ontario felhatalmazott M4W 3M5
Montreal fõkonzulátus
1200 McGill College avesuite konzuli tanúsítvány kiállítására 2040 — Montreal felhatalmazott Québec, H3B 4G7
Katar
Doha nagykövetség
POB 23525, Doha, Qatar
konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott
Kazahsztán
Almati nagykövetség
Ulica Muszabajeva 4. Almati 4800000
konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott
Kenya
Nairobi nagykövetség
Kabarsiran Ave. (off James Gichuru) Lavington, Nairobi POB. 61146, Kenya
konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott
Kínai Népköztársaság
Peking nagykövetség
Dong Zhi Men Wai Str. 10., San Li Tun Beijing 100 600, PRC
konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott
Hong Kong fõkonzulátus
Suite 3202, City Bank Tower, 3 Garden Road Central Hong-Kong
konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott
Kolumbiai Köztársaság
Bogota nagykövetség
Carrera 6a. No. 77—46. Bogota, P.O.B. Apartado Aereo 091989
konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott
Koreai Köztársaság
Szöul nagykövetség
1—103 Dongbinggo-Dong Yongsan-gu, Seoul 140—230
konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott
2004/4. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Ország
Képviselet
Cím
307 Konzuli jogosítvány
Kubai Köztársaság
Havanna nagykövetség
Calle G. No. 458. entre 19.y 21., Vedado, Havanna
konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott
Kuvait Állam
Kuwait nagykövetség
Qortuba, Area 2, Al-Baha’a, Bin Zuhair str. 776. Kuwait, POB 23955SAFAT—13100
konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott
Lengyel Köztársaság
Varsó nagykövetség
ul. Fryderika Chopina 2 00—559 Warsawa
konzuli tanúsítvány kiállítására és konzuli okirat készítésére felhatalmazott
Krakkó fõkonzulátus
ul. Sw. Marka 7/9. 31—012 Krakko
konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott
Libanon
Bejrút nagykövetség
Massoud Building, 2nd Floor, Main road, Fanar Beirut, POB 90618, Lebanon
konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott
Líbiai Arab Szocialista Népi Nagy Dzsamahirija
Tripoli nagykövetség
Talha Ben Abdallah Str. Tripoli POB.4010
konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott
Litván Köztársaság
Vilnius nagykövetség
Jogailos gatve 4, LT—2001, Vilnius
Luxemburgi ség
Luxemburg nagykövetség
36, rue Marie-Adelaide, L2128 Luxemburg
Szkopje nagykövetség
Ul. Mirka Ginova br. 27. Skopje
Szkopje konzulátus
Ul. Mile Popjordanov 12. Skopje
Malajzia
Kuala Lumpur nagykövetség
Suite 30C, Empire Tower 30th Floor, Jalan Tun Razak, 50400 Kuala Lumpur
Marokkói Királyság
Rabat nagykövetség
Zankat Ait Melloul konzuli tanúsítvány kiállítására Route des Zairs-Soussi, Rabat, felhatalmazott B.P. 5026
Mexikói Egyesült Államok
Mexikóváros nagykövetség
Paseo de las Palmas 2005. Lomas de ChapultepecDel. Miguel Hidalgo, México, D.F. 11000
konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott
Moldovai Köztársaság
Chishinau nagykövetség
Bd. Stefan cel Mare, 131 277012 Chishinau
konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott
Mongólia
Ulánbátor nagykövetség
ul. Enhtajvan 1. Ulan Bator, POB 668
konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott
Nagy-Britannia és ÉszakÍrország Egyesült Királyság
London nagykövetség fõkonzulátus
35 Eaton Place, London SW1X8BY
konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott
Nagyherceg-
Macedón Köztársaság
konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott
konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott
308
MAGYAR KÖZLÖNY Ország
Németországi Köztársaság
Szövetségi
Képviselet
Cím
2004/4. szám Konzuli jogosítvány
Berlin nagykövetség
Unter den Linden 76. 10117 Berlin
konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott
Bonn nagykövetség hivatala
Turmstrasse 30. 53175 Bonn 2
konzuli tanúsítvány kiállítására és konzuli okirat készítésére felhatalmazott
München fõkonzulátus
Vollmannstr. 2. 81927. München 81.
konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott
Stuttgart fõkonzulátus
Hausmann Str. 22. 70188 Stuttgart
konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott
Nigériai Szövetségi Köztársaság
Abuja nagykövetség
Jose Martin Crescent, Plot 1685, Asokoro
konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott
Norvég Királyság
Oslo nagykövetség
Sophus Lies gt. 3. 0244 Oslo 2.
konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott
Olasz Köztársaság
Róma nagykövetség
Via dei Villini 12—16. 00161 Roma
konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott
konzuli hivatal
Via Messina 15., II. 17., 00198 Roma
Milánó fõkonzulátus
Via Gasparotto 1. 20124 Milano
konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott
Moszkva nagykövetség
Ul. Moszfilmovszkaja 62. Moskva, 119285
Szentpétervár fõkonzulátus
Ul. Marata 15., St. Petersburg, 191025
konzuli tanúsítvány kiállítására és konzuli okirat készítésére felhatalmazott konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott
Osztrák Köztársaság
Bécs nagykövetség
1010. Wien, Bankgasse 4—6.
konzuli tanúsítvány kiállítására és konzuli okirat készítésére felhatalmazott
Pakisztáni Iszlám Köztársaság
Iszlamabad nagykövetség
House 12 F—6/3 Margalla Road, Islamabad, POB 1103 Pakistan
konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott
Perui Köztársaság
Lima nagykövetség
Avenida Pardo y Aliaga 640., piso 17. San Isidro, Lima 27., Peru
konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott
Portugál Köztársaság
Lisszabon nagykövetség
Calcada de Santo Amara 85. 1349—042 Lisboa
konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott
Románia
Bukarest nagykövetség
70202, Bucurest Str. Jean-Louis Calderon 63—65.
konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott
Bukarest konzuli hivatal
Str. Henri Coanda 5. Bucuresti
Kolozsvár fõkonzulátus
Piata Unirii 23. I. Kolozsvár
Oroszországi Föderáció
konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott
2004/4. szám Ország
Spanyolország
MAGYAR KÖZLÖNY Képviselet
Cím
309 Konzuli jogosítvány
Madrid nagykövetség
C/Angel de Diego Roldan 21., konzuli tanúsítvány kiállítására 28016 Madrid felhatalmazott
Barcelona fõkonzulátus
Avda Diagonal 477 Planta 19. B. 08036 Barcelona
konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott
Svájci Államszövetség
Bern nagykövetség konzuli osztály
Muristrasse 31. 3006 Bern Eigerplatz 5. 11. Stock 3007 Bern
konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott
Svéd Királyság
Stockholm nagykövetség
Dag Hammarskjölds Vag 10., 115 27 Stockholm
konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott
Szaúd-Arábia Királyság
Rijád nagykövetség
Al Waha District, Ahmed Al Tounci Str. 11693 Riyadh POB 94014
konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott
Szerbia és Montenegró
Belgrád nagykövetség
Krunska 72. 11000, Beograd
konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott
Szabadka fõkonzulátus
Dure Dakovica u. 3. 24000 Subotica
konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott
Szingapúr
Szingapúr nagykövetség
250 North Bridge Road #29—01. Raffles City Tower Singapore 179101
Szíriai Arab Köztársaság
Damaszkusz nagykövetség
Mezzeh, East Villas, As-Salam konzuli tanúsítvány kiállítására str.12., Mosque Al-Akram, felhatalmazott Damaskus, POB 2607
Szlovák Köztársaság
Pozsony nagykövetség
Sedlárska u. 3. 814 25 Bratislava
konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott
Kassa fõkonzulátus
Hlavná 67. 040 01 Kosice
konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott
Szlovén Köztársaság
Ljubljana nagykövetség
Ulica Konrada Babnika 5. 1210 Ljubljana-Sentvid
konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott
Thaiföldi Királyság
Bangkok nagykövetség
Oak Tower 20th Floor, President konzuli tanúsítvány kiállítására Park Condominium 95, Sukhum- és konzuli okirat készítésére vit Soi 24., Prakhanong, Bang- felhatalmazott kok, 10110
Török Köztársaság
Ankara nagykövetség
Sancak Mahallesi 1. Kossuth Lajos (Kahire) Caddesi 2. Yildiz, Cankaya, Ankara
konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott
Isztambul fõkonzulátus
Poyracik Sokak 35. Tesvikiye-Istanbul
konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott
Tunisz nagykövetség
12. Rue Achtart, 1082, Nord-Hilton, Tunis Cité Mahrajen B.P. 572 TUNISIE CEDEX
konzuli tanúsítvány kiállítására és konzuli okirat készítésére felhatalmazott
Tunéziai Köztársaság
310
MAGYAR KÖZLÖNY Ország
Képviselet
Ukrajna
Vietnami Szocialista Köztársaság
2004/4. szám
Cím
Konzuli jogosítvány
Kijev nagykövetség
Ul. Rejtarszkaja 33. Kijev 01034
konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott
Ungvár fõkonzulátus
Viszoka u. 60. Uzsgorod 88000
konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott
Ungvár Ügyfélszol. Iroda, vízumügyek Beregszász konzuli iroda
Premoha u. 92.
90200 Beregszász Bogdán Hmelynyickij ul. 53.
konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott
Hanoi nagykövetség
360 Kim Ma Str., Ba Dinh District 12th Floor, Daeha Business Center, Hanoi, POB 18, Vietnam 22. Phung Khac Khoan District 1. Ho Chi Minh City, Vietnam
konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott
Ho Chi Minh város fõkonzulátus
Összefogás a Budapesti Lakástalanokért és Hajléktalan Emberekért Közalapítvány Alapító Okirata* A Magyar Köztársaság Kormánya és Budapest Fõváros Önkormányzata a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 74/G. §-ának (1) bekezdése alapján, közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából határozatlan idõtartamra Közalapítványt hoz létre. I. A Közalapítvány neve Összefogás a Budapesti Lakástalanokért és Hajléktalan Emberekért Közalapítvány (a továbbiakban: Közalapítvány). II. A Közalapítvány székhelye 1134 Budapest XIII., Dózsa György út 152.
konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott
IV. A Közalapítvány jellege A Közalapítvány jogi személy, amely jogi személyiségét a nyilvántartásba vétellel nyeri el. A Közalapítvány a közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Khtv.) 5. §-ában megjelölt kiemelkedõen közhasznú tevékenységet folytató szervezet, mivel a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. §-ának (1) és (4) bekezdésében, továbbá a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 56. §-ának (1) bekezdésében, 57. §-ának (1)—(2) bekezdésében, 65/E. §-ában, 67. §-ában, 74/A. §-ában, 78. §-ában, 84. §-ában, valamint 88. §-ának (1)—(2) bekezdésében meghatározott közfeladatot látja el. A Közalapítvány a Khtv. 26. §-a c) pontjában meghatározott közhasznú tevékenységek közül az alábbiakat folytatja: — szociális tevékenység (2. alpont), — hátrányos helyzetû csoportok társadalmi esélyegyenlõségének elõsegítése (11. alpont). A Közalapítvány nyílt, ahhoz bárki csatlakozhat. A csatlakozás elfogadásáról a Kuratórium dönt.
III. A Közalapítvány alapítója A Magyar Köztársaság Kormánya (1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 1—3.) és Budapest Fõváros Önkormányzata (1052 Budapest, Városház u. 9—11.) közösen (a továbbiakban együtt: Alapítók). Az Alapítók képviseletét az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, valamint Budapest Fõváros fõpolgármestere közösen látja el, és gyakorolja — az Alapító Okirat módosításának kivételével — az Alapítókat megilletõ jogokat és kötelezettségeket, ideértve az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés értékelését is. * A Fõvárosi Bíróság a Közalapítványt 9075. sorszám alatt nyilvántartásba vette.
V. A Közalapítvány célja, tevékenysége A Közalapítvány célja a fõvárosban élõ lakástalan és hajléktalan emberek szociális helyzetének javítása. A Közalapítvány a fenti cél elérése érdekében az alábbi feladatokat látja el: a) a hajléktalan emberek téli speciális ellátásának összehangolt mûködtetése, továbbfejlesztése, kiegészítõ finanszírozása, b) a hajléktalan emberek által igénybe vett szociális intézményhálózat fejlesztése, támogatása, c) a hajléktalan emberek ellátását támogató önsegítõ és professzionális közösségi kezdeményezések támogatása,
2004/4. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
d) lakhatás megtartása, hajléktalanságból kijutási rendszerek, lakhatási modell-kísérletek támogatása, e) a hajléktalanok részére szociális szolgáltatásokat szervezõk, az e területen dolgozó szakemberek és laikusok szervezõdéseinek és továbbképzésének a támogatása, f) kutatás, helyzetértékelés, felmérések készíttetése, g) a magán, a társadalmi és egyházi, valamint az önkormányzati és állami, minisztériumi kezdeményezések, erõforrások összekapcsolása, h) pályázatok kiírása, lebonyolítása, a pályázattal megvalósított programok, szolgáltatások hatásának és eredményeinek ellenõrzése, értékelése. VI. A Közalapítvány kezelõ szerve, illetve képviselete 1. A Közalapítvány kezelõje, ügyintézõ, ügydöntõ és képviselõ szerve a 9 tagból álló Kuratórium. A Kuratórium tagjait az Alapítók kérik fel 5 évre az alábbiak szerint: a) A Kuratórium 4 tagjára a fõvárosi hajléktalan embereket ellátó szervezetek tesznek javaslatot az Alapítóknak a következõ módon: Minden budapesti bejegyzett székhellyel rendelkezõ, az alapító okirata szerint hajléktalan emberek ellátásával foglalkozó szervezet egy-egy személyt jelölhet a Kuratórium elnökének és tagjának. Ezt követõen a jelölõ szervezetek vezetõi a jelöltek közül — szavazás útján — javaslatot tesznek a Kuratórium elnökére és 3 tagjára. A javasolt személyek szükséges adatait eljuttatják az Alapítók képviselõihez. b) A Kuratórium 2-2 tagját az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, valamint a Fõvárosi Önkormányzat fõpolgármestere jelöli. c) A Kuratórium 1 tagját a Pest megyei bejegyzett székhellyel rendelkezõ, az alapító okirata szerint hajléktalan emberek ellátásával foglalkozó szervezetek vezetõi közül a Pest Megyei Közgyûlés elnöke jelöli. 2. A Kuratórium elnökét az Alapítók kérik fel a Kuratórium tagjai közül az 1. pontban foglaltakra figyelemmel. 3. A Kuratórium egyhangú döntése alapján tiszteletbeli kuratóriumi tagság létesíthetõ. A Kuratórium tiszteletbeli tagja lehet az, aki anyagi vagy szellemi hozzájárulásával, munkásságával elõsegíti a közalapítványi célok megvalósítását. A Kuratórium évente egyszer ülésére meghívja a Kuratórium minden tiszteletbeli tagját. A Kuratórium éves beszámolója kapcsán javaslatot tesz a fõvárosi közgyûlésnek a tiszteletbeli tagok nevének határozattal történõ megörökítésére. A Kuratórium 2 tiszteletbeli elnöke Budapest Fõváros fõpolgármestere és az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter. A tiszteletbeli tagok és a tiszteletbeli elnökök meghívás alapján vesznek részt a Kuratórium ülésein, ahol szavazati joggal nem rendelkeznek.
311
4. A kuratóriumi tagság megszûnik a) a tag halálával, b) a tag lemondásával, c) a Ptk. 74/C. §-ának (6) bekezdése szerinti visszahívással, d) a Közalapítvány megszûnésével, e) az 1. pontban meghatározott idõtartam lejártával. 5. A Kuratórium személyi összetétele A Kuratórium elnöke: Ikvai-Szabó Imre A Kuratórium tagjai: Skultéti József dr. Bajzáthné Komár Mária Fehér Boróka Kártyás Irén Cserbik János Tölgyesi Attiláné Vecsei Miklós Ghyczy Gellért 6. A Közalapítvány képviseletére jogosult Kártyás Irén kuratóriumi tag, illetõleg akadályoztatása esetén bármelyik, az Alapítókkal foglalkoztatásra irányuló vagy érdekeltségi jogviszonyban nem álló kuratóriumi tag. A Közalapítvány bankszámlája felett Kártyás Irén kuratóriumi tag bármelyik, az Alapítókkal foglalkoztatásra irányuló vagy érdekeltségi jogviszonyban nem álló kurátorral együttesen jogosult rendelkezni. 7. A Kuratórium tagjai díjazásban nem részesülnek, azonban a tevékenységük során felmerült, számlával igazolt és indokolt költségeik megtérítésére jogosultak. VII. A Kuratórium mûködése és jogköre 1. A Kuratórium évente legalább egy alkalommal, illetve szükség szerint tart ülést. A Kuratórium ülését az elnök írásban, a napirendi pontok megjelölésével hívja össze. Az írásbeli meghívót oly módon kell megküldeni, hogy azt a tagok legalább 8 nappal az ülés elõtt átvehessék. 2. A Kuratórium ülései általában nyilvánosak, de a Kuratórium egyes napirendi pontok tekintetében zárt ülést rendelhet el, amennyiben annak nyilvánossága személyiségi jogokat sérthet. A Kuratórium ülését az elnök vezeti. Az elnök helyettesítésére — annak akadályoztatása esetén — az általa felkért kuratóriumi tag jogosult. A Kuratórium üléseirõl részletes jegyzõkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a Kuratórium határozatait. A jegyzõkönyvet az ülést levezetõ elnök és egy felkért tag hitelesíti. 3. A Kuratórium akkor határozatképes, ha ülésén legalább 5 tag jelen van, és a jelenlévõ tagok többsége nem áll az Alapítók bármelyikével foglalkoztatásra irányuló vagy érdekeltségi jogviszonyban. Határozatképtelenség esetén a Kuratórium ülését változatlan napirenddel 5 napon belül ismét össze kell hívni.
312
MAGYAR KÖZLÖNY
Össze kell hívni a Kuratóriumot 30 napon belül akkor is, ha: — a Kuratórium legalább 4 tagja a napirend megjelölésével kéri, — az Alapítók vagy a Felügyelõ Bizottság kéri, illetõleg, ha az ügyészség vagy a bíróság elrendeli. 4. A Kuratórium döntési hatáskörébe tartozik: a) pályázatok kiírásáról, a pályázati források felhasználásáról, valamint pályázatok benyújtásáról való döntés, b) meghatározott célú adományok elfogadása, c) a gazdálkodás irányának meghatározása, a Közalapítvány vagyonával való gazdálkodás, d) a Közalapítvány éves pénzügyi tervének elfogadása, e) döntés a Közalapítvány vállalkozási tevékenységérõl, f) a Közalapítványhoz való csatlakozási kérelemrõl szóló döntés, g) a tiszteletbeli tagságról való döntés, h) a Szervezeti és Mûködési Szabályzat és a Vagyonkezelési Szabályzat elfogadása, i) az éves szakmai beszámoló és pénzügyi elszámolás, valamint a közhasznúsági jelentés elfogadása, j) a könyvvizsgáló személyérõl való döntés. 5. A Kuratórium a határozatait nyílt szavazással, egyszerû szótöbbséggel hozza, szavazategyenlõség esetén az ülést levezetõ elnök szavazata dönt, kivéve ha a levezetõ elnök az Alapítókkal foglalkoztatásra irányuló vagy érdekeltségi jogviszonyban áll. Ebben az esetben ismételt szavazást követõen a javaslatot elvetettnek kell tekinteni. A Kuratórium minõsített többséggel — 6 tag egyhangú szavazatával — dönt: a) a Közalapítvány Szervezeti és Mûködési Szabályzatának elfogadásáról, b) a Közalapítvány vállalkozási tevékenységét érintõ kérdésekben, c) az éves szakmai beszámoló és pénzügyi elszámolás, valamint a közhasznúsági jelentés elfogadásáról, d) a Közalapítvány éves pénzügyi tervének elfogadásáról. 6. A Kuratórium határozatainak meghozatalában nem vehet részt az, aki vagy akinek a közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] vagy élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján: a) kötelezettség vagy felelõsség alól mentesül, vagy b) bármely más elõnyben részesül, illetve a megkötendõ jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minõsül elõnynek a Közalapítvány cél szerinti juttatása keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatás. 7. Határozatok és nyilvánosság a) A Kuratórium olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelybõl megállapítható a döntéseinek tartalma, idõpontja, hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzõk számaránya (ha lehetséges személye).
2004/4. szám
b) A Kuratórium döntéseit írásban köteles az érintettekkel közölni, a döntések nyilvánosságra hozatalát a Közalapítvány székhelyén történõ kifüggesztéssel kell biztosítania. c) A Közalapítvány mûködésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintésre a Kuratórium elnökével történt elõzetes egyeztetés után a Közalapítvány székhelyén bárki jogosult, kivéve, ha a betekintés személyiségi vagy adatvédelmi jogokat sértene. d) A Közalapítvány mûködésének, szolgáltatásai igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságra hozatala érdekében a Kuratórium az erre vonatkozó információkat, illetve a Közalapítvány Alapító Okirata szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a Népszabadság vagy a Magyar Nemzet címû újságokban közzéteszi. e) A pályázati felhívásokat, a nyertesek listáját, a nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó információkat, a közhasznúsági jelentés rövidített változatát, az éves mérleget és eredménykimutatást — a fentieken túlmenõen — az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) hivatalos lapjában és Budapest Fõváros Önkormányzata hivatalos lapjában is közzé kell tenni. 8. A Közalapítvány Szervezeti és Mûködési Szabályzatában rendelkezni kell a Közalapítvány mûködésével kapcsolatos egyéb szabályokról. 9. A Kuratórium köteles minden év február 28-áig a Közalapítvány elõzõ évi mûködésérõl, június 30-áig pedig vagyoni helyzetérõl és gazdálkodásának legfontosabb adatairól (a közhasznúsági jelentést mellékelve) írásban beszámolni az Alapítónak. VIII. A Közalapítvány vagyona 1. A Közalapítvány induló vagyona 26 millió, azaz huszonhat millió forint, melyet az Alapítók az alábbiak szerint biztosítanak: Magyar Köztársaság Kormánya 13 millió forint, Fõvárosi Önkormányzat 13 millió forint. Az Alapítók az induló vagyont a bírósági nyilvántartásba vételre irányuló kérelem benyújtásával egyidejûleg letéti számlán helyezik el. A Közalapítvány bírósági nyilvántartásba vételét követõen az induló vagyont az Alapítók a Közalapítvány számára nyitott bankszámlán helyezik el. 2. A Közalapítvány a mûködés biztonsága érdekében az induló vagyonból 5 millió, azaz ötmillió forintot törzsvagyonként elkülönítetten kezel, amely a Közalapítvány mûködéséhez nem használható fel. 3. A Közalapítvány folyamatos mûködéséhez szükséges pénzbeli, személyi és dologi forrásokat az Alapítók biztosítják az alábbiak szerint:
2004/4. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
— az éves költségvetési törvényben a Minisztérium fejezeti költségvetésében, valamint a Fõvárosi Önkormányzat költségvetésében a Közalapítvány céljára fordítható összeg felhasználásának részletes feltételeit a Minisztérium, a Fõvárosi Önkormányzat, valamint a Közalapítvány között megkötendõ — a közhasznúsági tevékenység feltételeirõl szóló — szerzõdés tartalmazza. 4. A Közalapítvány bevételei: a) a mindenkori éves költségvetési törvény, valamint a Fõvárosi Önkormányzat költségvetésének elfogadását követõen — külön megállapodás alapján — biztosított pénzösszeg, b) természetes vagy jogi személyek önkéntes befizetései, c) a személyi jövedelemadóból a Közalapítvány részére törvényben meghatározottak szerint felajánlott rész, d) a Közalapítvány vállalkozási tevékenységébõl befolyt összeg, e) az alapítványi vagyon hozadéka, f) egyéb bevételek. 5. A feltételhez kötött pénzbeli vagy dologi adomány, felajánlás akkor gyarapítja a Közalapítvány vagyonát, ha azt a Kuratórium elfogadja. 6. A vagyonfelhasználás módja A Közalapítvány a céljával és közhasznú tevékenységével összefüggésben vagyonát — a törzsvagyon kivételével — pályázati támogatás nyújtása útján, valamint az Alapító Okiratban foglalt feltételek szerint a Közalapítvány mûködésére használja fel. IX. A Közalapítvány gazdálkodása 1. A közalapítványi célokra az induló vagyon — a törzsvagyon kivételével — továbbá a VIII. 4. pontban meghatározott közalapítványi bevételek használhatók fel. 2. A Közalapítvány az államháztartás alrendszereitõl csak írásbeli szerzõdés alapján részesülhet támogatásban. A szerzõdésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. 3. A Közalapítvány céljai elérése érdekében nyilvánosan meghirdetett pályázat keretében támogatást nyújthat. A Közalapítvány a pályázati támogatásban részesülõvel szerzõdést köt, mely tartalmazza: — a támogatás célját, — az elszámolás tartalmi kellékeit, határidejét és az elszámoláshoz szükséges bizonylatok felsorolását, — a pályázati támogatás felhasználásával kapcsolatos ellenõrzés módját, a szerzõdés megszegésének jogkövetkezményeit. 4. A Közalapítvány vállalkozási tevékenységet közhasznú céljai megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve folytathat. A Közalapítvány a vállalkozási tevékeny-
313
ségét csak másodlagos jelleggel végezheti. A Közalapítvány gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az Alapító Okiratban meghatározott tevékenységre fordítja. A Közalapítvány befektetési tevékenységet nem végezhet. 5. Mûködési költségként — beleértve a Kuratórium, a Felügyelõ Bizottság és a Közalapítvány Titkárságának (a továbbiakban: Titkárság) költségeit is — a Kuratórium által évente meghatározott összeg használható fel, amely azonban nem haladhatja meg az éves tervezett összkiadás 10%-át. 6. A vagyonfelhasználás részletes szabályait a Kuratórium által elfogadott Vagyonkezelési Szabályzat tartalmazza. 7. A Közalapítvány a hatályos számviteli szabályok alapján beszámolót készít, amelyet okleveles könyvvizsgáló hitelesít és a Felügyelõ Bizottság véleményez a Kuratórium számára. 8. A Közalapítvány éves gazdálkodásának és tevékenységének legfontosabb adatait a VII. 7. d) pontban meghatározottak szerint nyilvánosságra hozza. A Közalapítvány éves közhasznúsági jelentéseibe bárki betekinthet, arról saját költségére másolatot készíthet. A közhasznúsági jelentés tartalmazza: a) a számviteli beszámolót, b) a költségvetési támogatás felhasználását, c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, d) a célszerinti juttatások kimutatását, e) központi költségvetési szervtõl, elkülönített pénzalaptól, helyi önkormányzattól, kisebbségi települési önkormányzattól, települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitõl kapott támogatás mértékét, f) a közhasznú szervezet vezetõ tisztségviselõinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét, g) a közhasznú tevékenységrõl szóló rövid tartalmi beszámolót. 9. A Közalapítvány pénzügyeinek és számvitelének folyamatos ellenõrzésére — pályázat útján kiválasztott — könyvvizsgálót bíz meg. A könyvvizsgálóra a Felügyelõ Bizottság tagjainak összeférhetetlenségére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók (lásd a XI. 9. pontot). X. A Közalapítvány Titkársága 1. A Kuratórium mûködésével, gazdálkodásával kapcsolatos döntés-elõkészítési és végrehajtási feladatokat a Titkárság látja el. A Titkárság mûködési költségeit a Közalapítvány fedezi. 2. A Titkárság további feladatait, valamint az alkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket a Szervezeti és Mûködési Szabályzat tartalmazza.
314
MAGYAR KÖZLÖNY
XI. A Közalapítvány Felügyelõ Bizottsága 1. A Közalapítvány mûködésének és gazdálkodásának ellenõrzésére 3 tagú Felügyelõ Bizottság mûködik. 2. A Felügyelõ Bizottság tagjait az Alapítók kérik fel határozatlan idõre az alábbiak szerint: — az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter által jelölt 1 tag, — a Fõvárosi Önkormányzat fõpolgármestere által jelölt 2 tag. 3. A Felügyelõ Bizottság tagjai: Friss László Geiger Rezsõné Dr. Pánczél Áron 4. A Felügyelõ Bizottság ellenõrzi a Közalapítvány mûködését és gazdálkodását. Szükség szerint ellenõrzést tarthat, amelynek során a Közalapítvány könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja, a Kuratórium bármely tisztségviselõjétõl jelentést, tagjától és a Közalapítvány bármely alkalmazottjától felvilágosítást és tájékoztatást kérhet. A Felügyelõ Bizottság tagjai a Kuratórium ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek. A Felügyelõ Bizottság köteles az intézkedésre jogosult Kuratóriumot tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a) a Közalapítvány mûködése során olyan jogszabálysértés, vagy a Közalapítvány érdekeit egyébként súlyosan sértõ esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése, vagy következményének elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult Kuratórium döntését teszi szükségessé; b) a vezetõ tisztségviselõk felelõsségét megalapozó tény merült fel. Az intézkedésre jogosult Kuratóriumot a Felügyelõ Bizottság indítványára — annak megtételétõl számított 30 napon belül — össze kell hívni. E határidõ eredménytelen eltelte esetén a Kuratórium összehívására a Felügyelõ Bizottság is jogosult. Ha a Kuratórium a törvényes mûködés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelõ Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni az Alapítókat és a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. 5. A Felügyelõ Bizottság az Alapítóknak évente beszámol és bármelyik Alapító felkérésére soron kívül vizsgálatot tarthat. A Felügyelõ Bizottság a jelentéseirõl a Kuratóriumot is tájékoztatja. 6. A Felügyelõ Bizottság feladatai ellátásához — a szakértelmet meghaladó speciális kérdésekben — a Közalapítvány költségén szakértõt vehet igénybe. A Felügyelõ Bizottság maga határozza meg ügyrendjét és tagjai közül elnököt választ.
2004/4. szám
7. A Felügyelõ Bizottság a Kuratórium éves beszámolóját megelõzõen megvizsgálja a Közalapítvány vagyonkezelõ tevékenységét, és megállapításairól tájékoztatja a Kuratóriumot és az Alapítókat. 8. A felügyelõ bizottsági tagság megszûnik: — a tag halálával, — felkérésének visszavonásával, — lemondással, — a Közalapítvány megszûnésével. 9. Nem lehet a Felügyelõ Bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki a) a Kuratórium elnöke vagy tagja, b) a Közalapítvánnyal a megbízatásán kívül más tevékenységre irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképpen nem rendelkezik, c) a Közalapítvány cél szerinti juttatásából részesül — kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatásokat —, d) az a)— c) pontokban meghatározott személyek hozzátartozója. 10. A Felügyelõ Bizottság tagjai indokolt és számlával igazolt költségeik megtérítésére jogosultak. XII. Egyéb rendelkezések 1. A Közalapítvány vezetõ tisztségviselõje nem lehet olyan személy, aki korábban olyan más közhasznú szervezet vezetõ tisztségviselõje volt — annak megszûntét megelõzõ 2 évben legalább 1 évig —, amelyik az adózás rendjérõl szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A vezetõ tisztségviselõ, illetõleg annak jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet elõzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejûleg más közhasznú szervezetnél betölt. 2. A Közalapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak támogatást nem nyújt, pártoktól támogatást nem kap, országgyûlési vagy önkormányzati képviselõjelöltet nem állít, és nem támogat. 3. A Közalapítvány Alapító Okiratát a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. 4. A Közalapítvány megszûnése esetén a Közalapítvány vagyona a hitelezõk kielégítése után az Alapítókat illeti meg, az Alapítók kötelesek azt a megszûnt Közalapítvány céljához hasonló célra fordítani, és errõl a nyilvánosságot megfelelõen tájékoztatni. Az Alapító Okiratban nem szabályozott kérdésekben a Ptk., valamint a Khtv. rendelkezései, továbbá az egyéb közalapítványi tárgyú jogszabályok és a kapcsolódó polgári jogi rendelkezések az irányadóak.
2004/4. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány Alapító Okirata* A Magyar Köztársaság Kormánya a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 74/G. §-ában, valamint a 38/2002. (VII. 4.) OGY határozatban foglaltak alapján, közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából határozatlan idõtartamra Közalapítványt hoz létre. I. A Közalapítvány neve Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány (a továbbiakban: Közalapítvány) II. A Közalapítvány székhelye 1051 Budapest, Akadémia u. 3. III. Alapító A Magyar Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: Alapító) 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 1—3. Az Alapító képviseletét az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el, és gyakorolja — az Alapító Okirat módosításának kivételével — az Alapítót megilletõ jogokat és kötelezettségeket, ideértve az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés értékelését is. A Kuratórium és a Felügyelõ Bizottság tagjait a miniszter felkérése és elõterjesztése alapján a Kormány bízza meg. IV. A Közalapítvány jellege A Közalapítvány jogi személy, amely jogi személyiségét a nyilvántartásba vétellel nyeri el. A Közalapítvány a közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. törvény (Khtv.) 5. §-ában megjelölt kiemelkedõen közhasznú tevékenységet folytató szervezet, mivel a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 94/K. §-ában, a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 11/A. §-ában, valamint az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény 30—33. §-aiban megfogalmazott közfeladatokat látja el. A Közalapítvány a Khtv. 26. §-a c) pontjában meghatározott közhasznú tevékenységek közül az alábbiakat folytatja: — gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet, — hátrányos helyzetû csoportok társadalmi esélyegyenlõségének elõsegítése, — emberi és állampolgári jogok védelme. A Közalapítvány e közcélok megvalósítása érdekében fejti ki tevékenységét. A Közalapítvány nyílt, ahhoz bárki csatlakozhat. A csatlakozás elfogadásáról a Kuratórium dönt. * A Fõvárosi Bíróság a Közalapítványt 9076. sorszám alatt nyilvántartásba vette.
315
V. A Közalapítvány célja, tevékenysége 1. Ellátja a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselõk (a továbbiakban: képviselõk) foglalkoztatásával összefüggõ feladatokat a jogszabályokban meghatározott feltételek mellett. E cél megvalósítása érdekében: a) irányítja, szervezi és ellenõrzi a képviselõk szakmai munkáját, b) a képviselõk részére megszervezi a jogszabályban elõírt képzéseket és továbbképzéseket, c) biztosítja a képviselõk mûködéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket. 2. Elõsegíti — a képviselõk mûködésén keresztül — az egészségügyi intézményekben ellátottak, a gyermekvédelmi gondoskodásban, illetve a szociális szolgáltatásban részesülõk jogainak érvényesülését, védelmét. 3. Hozzájárul a társadalmi esélyegyenlõség megteremtéséhez az alábbiak szerint: — biztosítja — a képviselõk mûködésén keresztül — az ellátásokat igénybevevõk részére a megkülönböztetés nélküli szolgáltatásnyújtás folyamatos figyelemmel kísérését, — elõsegíti az egyes hátrányos helyzetû csoportok — különösen a fogyatékos személyek, roma kisebbséghez tartozók, pszichiátriai és szenvedélybetegek — ellátással összefüggõ jogainak érvényre jutását. 4. Összegzi a képviselõk mûködésének gyakorlati tapasztalatait, továbbá a betegek, ellátottak, gyermekek jogainak érvényesülésével kapcsolatban szerzett információk alapján segíti a jogok és kötelezettségek egységes értelmezését, valamint azok gyakorlati megvalósulását. 5. Elõsegíti, hogy az egészségügyi intézményekben ellátottak, továbbá a gyermekvédelmi gondoskodásban, illetve a szociális szolgáltatásban részesülõk megismerhessék a képviselõk munkáját, hozzáférhetõségét. Támogatja a szolgáltatásokat igénybevevõk, valamint a képviselõk együttmûködését a szolgáltatást nyújtókkal keletkezett konfliktusaik megoldásában. VI. A Közalapítvány kezelõ szerve és képviselete 1. A Közalapítvány kezelõje, ügyintézõ, ügydöntõ és képviselõ szerve a 13 tagból álló Kuratórium. A Kuratórium tagjait az Alapító kéri fel írásban. A Kuratórium tagjainak megbízatása 2007. október 31-ig szól. Nem lehet a Kuratórium tagja egészségügyi, szociális vagy gyermekvédelmi intézmény vezetõje. 2. A Kuratórium elnökét és a szakterületeket képviselõ 3 alelnököt az Alapító kéri fel e tisztség ellátására a Kuratórium tagjai közül. 3. a) b) c)
A kuratóriumi tagság megszûnik: a tag halálával, a tag lemondásával, a tag visszahívásával [Ptk. 74/C. § (6) bekezdés],
316
MAGYAR KÖZLÖNY
d) a Közalapítvány megszûnésével, e) a VI. rész 1. pontjában foglalt idõpontban. 4. A kuratóriumi tagok visszahívására az Alapító jogosult. 5. A Közalapítvány általános és önálló képviselõje a Kuratórium elnöke, akadályoztatása esetén az általános helyettesítési jogkörrel megbízott alelnök. A Kuratórium a képviselet módjának és terjedelmének egyidejû írásban történõ meghatározásával jogosult a Közalapítvány alkalmazottját felhatalmazni a Közalapítvány képviseletére. A Közalapítvány bankszámlája feletti rendelkezési jogot az elnök — akadályoztatása esetén az általános helyettesítési jogkörrel megbízott alelnök — és a Kuratórium által erre felhatalmazott alkalmazott együttesen gyakorolja. 6. A Kuratórium elnöke: dr. Csehák Judit A Kuratórium alelnökei: Ellátottjogi terület képviseletében: Ráczné dr. Lehoczky Zsuzsanna Gyermekjogi terület képviseletében: dr. Németh László Betegjogi terület képviseletében: dr. Felmérai István Az alelnökök közül az általános helyettesítési jogkörrel megbízott alelnök: dr. Németh László A Kuratórium tagjai: Betegjogi terület képviseletében: dr. Kõszegfalvi Edit dr. Jakab Tibor Ádám Aurél Ellátottjogi terület képviseletében: dr. Dávid Sándor Cserbán Józsefné Rózsavölgyi Anna Gyermekjogi terület képviseletében: dr. Lévai Miklós dr. Bíró Endre dr. Somfai Balázs 7. A Kuratórium tagjai tevékenységükért tiszteletdíjban részesülnek, melynek mértéke a tagok esetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 1. számú mellékletében foglalt, az ,,A’’ fizetési osztály 1. fizetési fokozatában megjelölt garantált illetmény havi összegének 2-szerese, a Kuratórium alelnökei esetében annak 3-szorosa, a Kuratórium elnöke esetében annak 9,5 szerese. A tiszteletdíj kifizetésére nem kerülhet sor, ha az a Közalapítvány céljainak megvalósulását veszélyezteti. A Kuratórium tagjai a tiszteletdíjon túlmenõen számlával igazolt és a Közalapítvány Szervezeti és Mûködési Szabályzatában meghatározott költségeik megtérítésére jogosultak.
2004/4. szám
VII. A Kuratórium mûködése és jogköre 1. A Kuratórium szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik. Üléseit az elnök — akadályoztatása esetén az általános helyettesítési jogkörrel megbízott alelnök — írásban hívja össze oly módon, hogy a napirendi pontokat és az írásos elõterjesztést tartalmazó meghívó az ülést megelõzõ 8 nappal a meghívottakhoz megérkezzék. 2. A Kuratórium akkor határozatképes, ha ülésén legalább 7 tag jelen van. Határozatképtelenség esetén a Kuratórium ülését változatlan napirenddel 15 napon belül ismét össze kell hívni. Az összehívást a 15 napos határidõ figyelembevételével mindaddig meg kell ismételni, amíg a határozatképesség nem biztosított. Össze kell hívni a Kuratóriumot 15 napon belül akkor is, ha legalább 4 tagja vagy a Felügyelõ Bizottság az ülés összehívását írásban, az összehívás céljának megjelölésével kezdeményezi. 3. A Kuratórium a határozatait nyílt szavazással, egyszerû szótöbbséggel hozza, szavazategyenlõség esetén a levezetõ elnök szavazata dönt. Minõsített többségi szavazáshoz legalább 9 kuratóriumi tag egyhangú döntése szükséges. 4. A Kuratórium hatáskörébe tartozik: a) a Közalapítványhoz való csatlakozás elfogadása, b) a gazdálkodás irányának meghatározása, a Közalapítvány vagyonával való gazdálkodás, c) a Közalapítvány éves pénzügyi tervének, ezen belül a Közalapítványi Iroda (a továbbiakban: Iroda) költségvetésének, valamint a Kuratórium és az Iroda éves munkatervének elfogadása, d) az éves szakmai beszámoló és pénzügyi elszámolás, valamint a közhasznúsági jelentés elfogadása, e) a Szervezeti és Mûködési Szabályzat, a Vagyonkezelési Szabályzat és a Befektetési Szabályzat elfogadása, f) az Iroda igazgatója munkaviszonyának létesítésével, megszüntetésével és módosításával kapcsolatos jogkörök gyakorlása, a könyvvizsgáló megbízási jogviszony keretében történõ alkalmazása, g) a Közalapítvány alkalmazottjának felhatalmazása a Közalapítvány képviseletére, a képviselet módjának és terjedelmének meghatározása, h) a Kuratóriumon belüli szakmai területek szerinti munkamegosztás kérdéseirõl szóló döntések meghozatala, ideértve a három alelnök tevékenységének meghatározását is, i) a képviselõk alkalmazásához kapcsolódó pályázatok kiírása, j) a képviselõk szakmai irányításával kapcsolatos feladatok ellátása, ezen belül különösen: — a képviselõk képzésével, továbbképzésével kapcsolatos feladatok, — szakmai segítségnyújtás a képviselõk munkájának ellátásához, — a képviselõk tevékenységével kapcsolatban felmerült panaszok kivizsgálása,
2004/4. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
k) az Iroda mûködésérõl az igazgató által elkészített éves beszámoló elfogadása, l) a Közalapítvány vállalkozási és befektetési tevékenységérõl szóló döntés. 5. A Kuratórium minõsített többséggel dönt az alábbi kérdésekben: a) a Közalapítvány éves pénzügyi tervének, Szervezeti és Mûködési Szabályzatának, Vagyonkezelési Szabályzatának, valamint Befektetési Szabályzatának elfogadása, b) a Kuratórium feladat- és munkatervének elfogadása, c) az éves beszámoló, valamint a közhasznúsági jelentés elfogadása, d) az Iroda mûködésérõl szóló, az igazgató által elkészített éves beszámoló elfogadása, e) a 4. f) pontban megjelölt személyi döntések, f) a Közalapítvány vállalkozási és befektetési tevékenységérõl szóló döntés. A Szervezeti és Mûködési Szabályzat egyéb kérdések eldöntéséhez is elõírhatja a minõsített többséget. 6. A Kuratórium határozatainak meghozatalában nem vehet részt az, aki vagy akinek a közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] vagy élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján: a) kötelezettség vagy felelõsség alól mentesül, vagy b) bármely más elõnyben részesül, illetve a megkötendõ jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minõsül elõnynek a Közalapítvány cél szerinti juttatása keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatás. 7. A Kuratórium ülései általában nyilvánosak, de a Kuratórium egyes napirendi pontok tekintetében zárt ülést rendelhet el, amennyiben annak nyilvánossága személyiségi jogokat sértene. A Kuratórium üléseit az elnök — akadályoztatása esetén az általános helyettesítési jogkörrel megbízott alelnök — vezeti. A Kuratórium üléseirõl részletes jegyzõkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a Kuratórium határozatait. A jegyzõkönyvet a levezetõ elnök és egy felkért tag hitelesíti. 8. A mûködés nyilvánossága érdekében: a) A Kuratórium olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelybõl megállapítható a döntéseinek tartalma, idõpontja, hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzõk számaránya és személye. b) A Kuratórium döntéseit írásban köteles az érintettekkel közölni, a döntések nyilvánosságra hozatalát a Közalapítvány székhelyén történõ kifüggesztéssel kell biztosítania. c) A Közalapítvány mûködésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintésre a Kuratórium elnökével történt elõzetes egyeztetés után a Közalapítvány székhelyén bárki jogosult, kivéve, ha a betekintés személyiségi vagy adatvédelmi jogokat sértene. d) A Közalapítvány mûködésének, a szolgáltatások igénybevétele módjának, a beszámolók közlésének nyilvá-
317
nossága érdekében a Kuratórium az erre vonatkozó információkat, illetve a Közalapítvány Alapító Okirat szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait két országos napilapban — a Népszabadság és a Magyar Nemzet címû újságokban — közzéteszi. A pályázati felhívásokat, a közhasznúsági jelentés rövidített változatát, az éves mérleget és eredménykimutatást — fentieken túlmenõen — az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) hivatalos lapjában is közzé kell tenni. A közhasznúsági jelentés, az éves mérleg és eredménykimutatás nyilvánosságra hozatalának határideje minden év június 30-a. 9. A Kuratórium minden év február 28-áig köteles az Alapítónak írásban beszámolni a Közalapítvány elõzõ évi mûködésérõl, június 30-áig pedig vagyoni helyzetérõl és gazdálkodásának legfontosabb adatairól, mellékelve a közhasznúsági jelentést is. 10. A Kuratórium elnökének feladat- és hatásköre: a) gondoskodik a Kuratórium határozatainak végrehajtásáról, irányítja és vezeti a Közalapítvány tevékenységét a Kuratórium ülései között, b) elõkészíti, összehívja és vezeti a Kuratórium üléseit, c) egy személyben képviseli a Kuratóriumot harmadik személyek elõtt, d) a Közalapítvány bankszámlája feletti rendelkezési jogot, valamint az utalványozási jogokat a Kuratórium által felhatalmazott alkalmazottal együttesen gyakorolja, e) az igazgató vonatkozásában gyakorolja a nem a Kuratóriumhoz telepített egyéb munkáltatói jogköröket, f) a szakterület szerinti alelnökkel együtt, elõzetesen ellenjegyzi az igazgatónak azokat a döntéseit, amelyek a képviselõk munkaviszonyának, illetõleg megbízási jogviszonyának létesítésével, módosításával, megszüntetésével kapcsolatosak, g) az egyes szakkérdésekben történõ döntéshez szükség esetén szakértõ segítségét veheti igénybe. A Kuratórium elnökének akadályoztatása esetén feladat- és hatáskörét az általános helyettesítési jogkörrel megbízott alelnök gyakorolja. VIII. A betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselõk rendszere 1. A Közalapítvány szakterületenként legalább az alábbi létszámban foglalkoztat képviselõket: — betegjogi képviselõ: 52 fõ, — ellátottjogi képviselõ: 26 fõ, — gyermekjogi képviselõ: 26 fõ. A képviselõk létszámát a Kuratórium a késõbbiekben a jelentkezõ igényeknek megfelelõen bõvíti. 2. A képviselõk foglalkoztatása munkajogviszony, megbízási jogviszony vagy vállalkozási jogviszony keretében történik. A Közalapítvány bírósági nyilvántartásba vételérõl szóló végzés jogerõre emelkedésének napján az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattal megbízási
318
MAGYAR KÖZLÖNY
2004/4. szám
jogviszonyban álló betegjogi képviselõi feladatokat ellátó személyt a Közalapítvány — amennyiben az érintett ehhez hozzájárul — továbbfoglalkoztatja.
A Közalapítvány gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapító Okiratban meghatározott tevékenységére fordítja.
3. A munkáltatói jogokat, valamint a megbízással kapcsolatos jogköröket az Iroda igazgatója gyakorolja, melynek során figyelemmel kell lennie a XI. 2. pontban foglaltakra.
3. A Közalapítvány befektetési tevékenységet csak az állami garanciavállalással kibocsátott értékpapírok vonatkozásában folytathat. A befektetési tevékenység részletes szabályait a Kuratórium által elfogadott Befektetési Szabályzat tartalmazza.
IX. A Közalapítvány vagyona 1. A Közalapítvány induló vagyona 250 millió, azaz kettõszázötven millió forint, melyet az Alapító bocsát a Közalapítvány rendelkezésére a bírósági nyilvántartásba vételre irányuló kérelem benyújtásával egyidejûleg, letéti számlán elhelyezve. A Közalapítvány bírósági nyilvántartásba vételét követõen az Alapító az induló vagyont a Közalapítvány számára nyitott bankszámlán helyezi el. 2. A Közalapítvány a mûködés biztonsága érdekében az induló vagyonból 5 millió, azaz ötmillió forintot törzsvagyonként elkülönítetten kezel, amely a Közalapítvány mûködéséhez nem használható fel. 3. A Közalapítvány bevételei: a) a mindenkori éves költségvetésrõl szóló törvényben meghatározott mértékû támogatás, b) a Közalapítvány részére teljesített önkéntes befizetések, c) a személyi jövedelemadóból a Közalapítvány részére a törvényben meghatározottak szerint felajánlott rész, d) az alapítványi vagyon hozadéka, e) a Közalapítvány vállalkozási és befektetési tevékenységébõl származó bevétel, f) egyéb bevételek. X. A Közalapítvány gazdálkodása, a vagyonfelhasználás szabályai 1. Az alapítványi célokra az induló vagyon — a törzsvagyon kivételével —, továbbá a IX. 3. pontban meghatározott közalapítványi bevételek használhatók fel. Az éves költségvetési törvényben a Minisztérium fejezeti költségvetésében a Közalapítvány céljára fordítható összeg felhasználásának részletes feltételeit a Minisztérium és a Közalapítvány között megkötendõ — a közhasznúsági tevékenység feltételeirõl szóló — szerzõdés tartalmazza. A Közalapítvány az államháztartás alrendszereitõl — a normatív támogatás kivételével — csak írásbeli szerzõdés alapján részesülhet támogatásban. A szerzõdésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. 2. A Közalapítvány vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljai elérése érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. A Közalapítvány vállalkozási tevékenységre éves bevételének legfeljebb 10%-át fordíthatja.
4. A Közalapítvány köteles pályázatot kiírni, ha az általa nyújtott cél szerinti juttatás az évi 1 millió forintot meghaladja, kivéve, ha törvény vagy kormányrendelet a Közalapítvány közfeladatára tekintettel más eljárási rendet állapít meg. 5. Vagyonfelhasználás módja A Közalapítvány céljával és közhasznú tevékenységével összefüggésben vagyonát — a törzsvagyon kivételével — az alábbiak szerint használja fel: — a Közalapítvány által foglalkoztatott képviselõk, valamint az Iroda alkalmazottainak bér- és közterheire, vállalkozói díjára, a Kuratórium és a Felügyelõ Bizottság tagjainak tiszteletdíjára és indokolt dologi kiadásaira, — a képviselõk képzésével és továbbképzésével kapcsolatos kiadásokra, — a jogvédelem és jogbiztonság érdekében szükséges elemzések, tanulmányok, kiadványok készíttetésére, szakértõi feladatok ellátására, — a Közalapítvány mûködtetésével kapcsolatos költségek fedezésére. A vagyonfelhasználás részletes szabályait a Kuratórium által elfogadott Vagyonkezelési Szabályzat tartalmazza. 6. A Közalapítvány a hatályos számviteli szabályok alapján beszámolót készít, amelyet okleveles könyvvizsgáló hitelesít, és a Felügyelõ Bizottság véleményez a Kuratórium számára. 7. A Közalapítvány éves gazdálkodásának és tevékenységének legfontosabb adatait a VII. 8. d) pontban meghatározottak szerint nyilvánosságra hozza. A Közalapítvány éves közhasznúsági jelentéseibe bárki betekinthet, arról saját költségére másolatot készíthet. A közhasznúsági jelentés tartalmazza: a) a számviteli beszámolót, b) a költségvetési támogatás felhasználását, c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, d) a célszerinti juttatások kimutatását, e) központi költségvetési szervtõl, elkülönített pénzalaptól, helyi önkormányzattól, kisebbségi települési önkormányzattól, települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitõl kapott támogatás mértékét, f) a közhasznú szervezet vezetõ tisztségviselõinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét, g) a közhasznú tevékenységrõl szóló rövid tartalmi beszámolót.
2004/4. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
8. A Közalapítvány pénzügyeinek és számvitelének folyamatos ellenõrzésére — pályázat útján kiválasztott — könyvvizsgálót bíz meg. A könyvvizsgálóra a felügyelõ bizottsági tag összeférhetetlenségére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók (lásd XII. 8. pont). XI. Közalapítványi Iroda 1. Az Iroda feladatai a következõk: a) a Közalapítvány mûködésével, gazdálkodásával kapcsolatos döntés-elõkészítési és végrehajtási feladatok ellátása, b) a Kuratórium mûködésével kapcsolatos szervezési és egyéb feladatok ellátása, c) a képviselõk munkájának a hatályos jogszabályi keretek közötti koordinációja, a képviselõk munkájának ellátásához szükséges feltételek megszervezése, valamint foglalkoztatásukkal összefüggõ feladatok ellátása. 2. Az Iroda vezetését igazgató látja el. Az igazgatót a Kuratórium munkajogviszony keretében foglalkoztatja. Az igazgató feladat- és hatásköre: a) a Kuratórium döntéseinek megfelelõen szervezi és irányítja az Iroda tevékenységét, b) a képviselõk, illetõleg az Iroda alkalmazottai tekintetében gyakorolja a munkáltatói jogokat, valamint a megbízási jogviszonnyal kapcsolatos jogköröket azzal, hogy a képviselõk munkaviszonyának, illetõleg megbízási jogviszonyának létesítésével, megszüntetésével és módosításával kapcsolatos jogköröket a Kuratórium elnökének és a szakterület szerinti alelnökének ellenjegyzése mellett gyakorolja. 3. Az Iroda a fõvárosban, illetõleg a megyékben területi irodákat mûködtethet. 4. Az igazgató és az Iroda Alapító Okiratban nem részletezett feladatait a Szervezeti és Mûködési Szabályzat tartalmazza. XII. A Közalapítvány Felügyelõ Bizottsága 1. A Közalapítvány mûködésének és gazdálkodásának ellenõrzésére 3 tagú Felügyelõ Bizottság mûködik. 2. A Felügyelõ Bizottság tagjait az Alapító kéri fel olyan összetételben, hogy abban egy jogász és két közgazdász szerepeljen. A Felügyelõ Bizottság tagjainak megbízatása 2007. október 31-éig szól. A Felügyelõ Bizottság tagjai ismételten is felkérhetõk e tisztségre. 3. A Felügyelõ Bizottság tagjai: dr. Lakatos Hedvig dr. Kakuszi István Nyenyestánné Endrész Katalin 4. A bizottsági tagság megszûnik a tag halálával, felkérésének visszavonásával, lemondással, a határozott idõtartam lejártával, valamint a Közalapítvány megszûnésével.
319
5. A Felügyelõ Bizottság ellenõrzi a Közalapítvány mûködését és gazdálkodását. Szükség szerint ellenõrzést tarthat, amelynek során a Közalapítvány könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja, a Kuratórium bármely tisztségviselõjétõl jelentést, tagjától és a Közalapítvány bármely alkalmazottjától felvilágosítást és tájékoztatást kérhet. A Felügyelõ Bizottság tagjai a Kuratórium ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek. A Felügyelõ Bizottság köteles a Kuratóriumot tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a) a Közalapítvány mûködése során olyan jogszabálysértés, vagy a Közalapítvány érdekeit egyébként súlyosan sértõ esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményének elhárítása, illetve enyhítése a Kuratórium döntését teszi szükségessé, b) a vezetõ tisztségviselõk felelõsségét megalapozó tény merült fel. A Kuratóriumot a Felügyelõ Bizottság indítványára — annak megtételétõl számított 15 napon belül — össze kell hívni. E határidõ eredménytelen eltelte esetén a Kuratórium összehívására a felügyelõ szerv is jogosult. Ha a Kuratórium a törvényes mûködés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelõ Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni az Alapítót és a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. 6. A Felügyelõ Bizottság tevékenységérõl évente beszámol az Alapítónak, és az Alapító felkérésére soron kívül vizsgálatot tarthat. A Felügyelõ Bizottság jelentéseirõl a Kuratóriumot is tájékoztatja. 7. A Felügyelõ Bizottság feladatai ellátásához — a tagjainak szakértelmét meghaladó speciális kérdésekben — a Közalapítvány költségén szakértõt vehet igénybe. A Felügyelõ Bizottság maga határozza meg ügyrendjét és tagjai közül elnököt választ. A Felügyelõ Bizottság mûködésére a Kuratórium mûködési szabályait — értelemszerûen — kell azzal az eltéréssel alkalmazni, hogy szükség szerint ülésezik, két tag jelenléte esetén határozatképes és szavazategyenlõség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni. 8. Nem lehet a Felügyelõ Bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a) a Kuratórium elnöke vagy tagja, b) a Közalapítvánnyal a megbízatásán kívül más tevékenységre irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképpen nem rendelkezik, c) a Közalapítvány cél szerinti juttatásából részesül — kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatásokat —, illetve
320
MAGYAR KÖZLÖNY
d) az a)— c) pontokban meghatározott személyek hozzátartozója. 9. A Felügyelõ Bizottság tagjai tiszteletdíjra jogosultak, melynek mértéke a Kjt. 1. számú mellékletében foglalt, az ,,A’’ fizetési osztály 1. fizetési fokozatában megjelölt garantált illetmény havi összegének 1,5-szerese, a Felügyelõ Bizottság elnöke esetében annak 3-szorosa. A tiszteletdíj kifizetésére nem kerülhet sor, ha az a Közalapítvány céljainak megvalósulását veszélyezteti. 10. A Felügyelõ Bizottság tagjai a tiszteletdíjon túlmenõen számlával igazolt és a Közalapítvány Szervezeti és Mûködési Szabályzatában meghatározott költségeik megtérítésére jogosultak. XIII. Egyéb rendelkezések 1. A Közalapítvány vezetõ tisztségviselõje nem lehet olyan személy, aki korábban olyan más közhasznú szervezet vezetõ tisztségviselõje volt — annak megszûntét megelõzõ 2 évben legalább 1 évig —, amelyik az adózás rendjérõl szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
2004/4. szám
A vezetõ tisztségviselõ, illetõleg az annak jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet elõzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejûleg más közhasznú szervezetnél is betölt. 2. A Közalapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak támogatást nem nyújt, pártoktól támogatást nem kap, országgyûlési vagy önkormányzati választáson képviselõjelöltet nem állít és nem támogat. 3. A Közalapítvány Alapító Okiratát hivatalos lapban közzé kell tenni. 4. A Közalapítvány megszûnése esetén a Közalapítvány vagyona a hitelezõk kielégítése után az Alapítót illeti meg, és az Alapító köteles azt a megszûnt Közalapítvány céljához hasonló célra fordítani, valamint errõl a nyilvánosságot megfelelõen tájékoztatni. Az Alapító Okiratban nem szabályozott kérdésekben a Ptk., valamint a közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezései, továbbá az egyéb közalapítványi tárgyú jogszabályok és a kapcsolódó polgári jogi rendelkezések az irányadóak.
Helyesbítés: A Magyar Közlöny 2003. évi 158. számának 1. kötetében kihirdetett, az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 280/2003. (XII. 29.) Korm. rendelet — 67. §-ának utolsó két sora helyesen: ,,… 14. számú melléklete lép. Az Ámr. 22. számú melléklete e rendelet 15. számú melléklete szerint módosul .’’ — 15. számú mellékletének felvezetõ szövege helyesen: ,,15. számú melléklet a 280/2003. (XII. 29.) Korm. rendelethez Az Ámr. 22. számú mellékletének ,,2. Gazdálkodási és vagyonadatok’’ címû táblázata az alábbi sorokkal egészül ki:’’ (A táblázat sorai nem módosulnak.) (Kézirathiba) A Magyar Közlöny 2003. évi 159. számában, a 13617. oldalon a környezetvédelmi és vízügyi miniszter rendeletének száma helyesen: 26/2003. (XII. 30.) KvVM rendelet. (Nyomdatechnikai hiba)
Szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: dr. Pulay Gyula. A szerkesztésért felelõs: dr. Müller György. Budapest V., Kossuth tér 1—3. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. Telefon: 266-9290. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a FÁMA Rt. közremûködésével. Telefon/fax: 266-6567. Információ: tel./fax: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a kiadó Budapest VIII., Somogyi B. u. 6. (tel./fax: 267-2780) szám alatti közlönyboltjában, illetve megrendelhetõ a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2004. évi éves elõfizetési díj: 73 140 Ft. Egy példány ára: 161 Ft 16 oldal terjedelemig, utána + 8 oldalanként + 161 Ft. A kiadó az elõfizetési díj évközbeni emelésének jogát fenntartja.
HU ISSN 0076—2407 04.0065 — Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert.
