A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A

A M AG YAR K Ö Z T ÁR S AS ÁG H I VAT AL O S L AP J A

Budapest, 2000. november 29., szerda

116. szám

198/2000. (XI. 29.) Korm. r. 199/2000. (XI. 29.) Korm. r. 200/2000. (XI. 29.) Korm. r. 201/2000. (XI. 29.) Korm. r. 33/2000. (XI. 29.) BM r. 34/2000. (XI. 29.) BM r. 35/2000. (XI. 29.) EüM r.

Ára: 495,– Ft

Oldal

TARTALOMJEGYZÉK

167/2000. (XI. 29.) KE h. 168/2000. (XI. 29.) KE h. 169/2000. (XI. 29.) KE h. 170/2000. (XI. 29.) KE h. 171/2000. (XI. 29.) KE h. 1096/2000. (XI. 29.) Korm. h. 1097/2000. (XI. 29.) Korm. h. 1098/2000. (XI. 29.) Korm. h. 1099/2000. (XI. 29.) Korm. h. 1100/2000. (XI. 29.) Korm. h. 1101/2000. (XI. 29.) Korm. h. 1102/2000. (XI. 29.) Korm. h. 32/2000. (XI. 29.) ME h.

Személyi rész . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az úszólétesítmények lajstromozásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Magyar Akkreditációs Bizottság m´úködésér´´ ol . . . . . . . . . . . . . A fels´´ ooktatási tanulmányi pontrendszer (kreditrendszer) bevezetésér´´ ol és az intézményi kreditrendszerek egységes nyilvántartásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok lebonyolításának szabályairól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A megkülönböztet´´ o és figyelmeztet´´ o jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól . . . . . . . . . . . . . . . . A f´´ ovárosi és az országos kisebbségi önkormányzatok megválasztásának eljárási rendjér´´ ol szóló 46/1998. (X. 21.) BM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A gyógyszerek rendelésér´´ ol és kiadásáról szóló 3/1995. (II. 8.) NM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Miniszter felmentésér´´ ol . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Miniszter megbízatása megsz´únésének megállapításáról . . . . . . . Politikai államtitkár felmentésér´´ ol . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Miniszter kinevezésér´´ ol . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Miniszter kinevezésér´´ ol . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A gázközm´ú-vagyonnal összefügg´´ o helyi önkormányzati igények rendezésével kapcsolatos el´´ oleg fizetésér´´ ol szóló 1066/2000. (VIII. 9.) Korm. határozat módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . A 2001-ben felvehet´´ o államilag finanszírozott hallgatói összlétszámról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A IV. Magyarország 2000 tanácskozásról és a Nyugati Magyar Tanács létrehozásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A k´´ oolaj és k´´ oolajtermékek stratégiai készletezésér´´ ol és azok beszerzéséhez kapcsolódó állami kezességvállalásról . . . . . . . A minisztériumokban kinevezhet´´ o helyettes államtitkárok számáról szóló 1138/1998. (X. 30.) Korm. határozat módosításáról Az 1999. november 22-e és 2000. május 19-e közötti belvíz és árvíz miatti védekezés költségeir´´ ol és a kárenyhítésr´´ ol szóló 1058/2000. (VII. 11.) Korm. határozat módosításáról . . . . . . . Az ÁPV Rt. új Bels´´ o Ellen´´ orzési Szabályzatának jóváhagyásáról F´´ oiskolai tanárok felmentésér´´ ol . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Földm´úvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Nógrád Megyei Földm´úvelésügyi Hivatalának hirdetménye . . . . . . . .

7230 7232 7251 7260 7265 7267 7271 7271 7274 7274 7274 7275 7275 7275 7275 7276 7277 7278 7278 7278 7284 7284

7230

I. rész

MAGYAR KÖZLÖNY

SZEMÉLYI RÉSZ

A miniszterelnök el´´ oterjesztésére az 1956-os forradalom és szabadságharc, valamint Magyarország NATO-csatlakozásának következetes támogatásáért, a magyar—amerikai kapcsolatok fejlesztése érdekében végzett tevékenységéért Zbigniew Brzezinski politológusnak, külpolitikai szakért´´ onek, a John Hopkins University egyetemi tanárának a

a magyar—német, illetve a magyar—badenwürttembergi tudományos és civil kapcsolatok fejlesztése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként Norbert Steeger-nek, a Karlsruhei Egyetem Nemzetközi Hivatala vezet´´ ojének, a magyarországi UNICBANK alapítása és m´úködtetése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként dr. Herbert Stepic-nek, a Raiffeisen Zentralbank Austria AG igazgatótanácsa elnökhelyettesének a MAGYAR

MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND KÖZÉPKERESZTJE A CSILLAGGAL (polgári tagozata);

2000/116. szám

KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND TISZTIKERESZTJE (polgári tagozata);

az igazságügy-miniszter el´´ oterjesztésre a magyar bíróságokkal való kapcsolatok építésében és ápolásában, valamint a magyar bírói utánpótlás továbbképzésében kifejtett tevékenysége elismeréseként dr. Horst Brade-nak, a Graz-i Táblabíróság elnökének,

a Magyarország és Horvátország közötti kétoldalú kapcsolatok fejlesztése és er´´ osítése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként oexcellenciája ´´ dr. Zdenko Skrabalo-nak, a Horvát Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetének, a magyar kultúra franciaországi terjesztése terén végzett tevékenységéért, m´úvészi munkásságáért

a 100 tagú Cigányzenekar megalakulásának 15. évfordulója alkalmából Balogh Dezs´´ onek, Buffó Rigó Sándornak, Lendvai Csócsi Józsefnek, Ökrös Oszkárnak a MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ARANY ÉRDEMKERESZT (polgári tagozata);

Suki Andrásnak a MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI EZÜST ÉRDEMKERESZT (polgári tagozata);

Lucien Hervé fotóm´úvésznek a MAGYAR

KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND KÖZÉPKERESZTJE (polgári tagozata);

a magyar irodalom franciaországi megismertetése és népszer´úsítése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként Véronique Charaire m´úfordítónak, a magyar—francia kapcsolatok fejlesztése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként Farkas Gábor újságírónak,

Lakatos Flóriánnak a MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI BRONZ ÉRDEMKERESZT (polgári tagozata) kitüntetést adományozom.

A külügyminiszter el´´ oterjesztésére a Francia Köztársaság Elnöke által Végh Ferenc vezérezredesnek, korábbi vezérkari f´´ onöknek adományozott FRANCIA BECSÜLETREND TISZTI FOKOZATA;

2000/116. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

a japán miniszterelnök által Abrus Jen´´ o protokollf´´ onöknek adományozott a FELKELO ´´ NAP ÉRDEMREND SUGÁR A ROZETTÁVAL FOKOZATA kitüntetés viselését engedélyezem. Mádl Ferenc s. k., a Köztársaság elnöke

7231

Wernerné Szabó Andreának, a Nyéki Imre Uszoda edz´´ ojének a MAGYAR

KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND LOVAGKERESZTJE (polgári tagozata);

az ifjúsági és sportminiszter el´´ oterjesztésére a 2000. évi Paralimpiai Játékokon elért kiemelked´´ o eredményéért Becsey János úszónak,

A miniszterelnök el´´ oterjesztésére a 2000. évi Paralimpiai Játékokon elért kiemelked´´ o, bajnoki címét meg´´ orz´´ o eredményéért Vereczkei Zsolt úszónak, a 2000. évi Paralimpiai Játékokon elért kiemelked´´ o eredményéért

a 2000. évi Paralimpiai Játékokon szerepelt sportolók felkészítésében végzett munkájukért Becsey Péternek, az Orvosegyetemi Sport Club úszóedz´´ ojének, Felletár Györgynek, az Újpesti Torna Egylet Selectrade vívóedz´´ ojének a MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ARANY ÉRDEMKERESZT (polgári tagozata);

Sánta Krisztián úszónak, a 2000. évi Paralimpiai Játékokon szerepelt sportolók felkészítésében végzett munkájukért Mentes Éva edz´´ onek, Paksi Lászlónak, a Bajai Spartacus Vízügyi Sport Club edz´´ ojének a MAGYAR

KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND TISZTIKERESZTJE (polgári tagozata);

a 2000. évi Paralimpiai Játékokon elért kiemelked´´ o eredményükért Majer Gábor úszónak, Pálfi Judit párbajt´´ orvívónak, Pásztory Dóra úszónak, Rácz János úszónak, Szed´´ o Tibor úszónak, a 2000. évi Paralimpiai Játékokon szerepelt sportolók felkészítésében végzett munkájukért Alföldy Lászlónak, a Paralimpiai Bizottság elnökének, dr. Anatolij Petrovnak, az Apáczai Nevelési Központ úszóedz´´ ojének,

a 2000. évi Paralimpiai Játékokon elért kiemelked´´ o eredményükért Kovács Ervin úszónak, Krajnyák Zsuzsa párbajt´´ orvívónak, Orsós Mária atlétának, Ponyori Sándor atlétának, Vincze Gábor cselgáncsozónak, a 2000. évi Paralimpiai Játékokon szerepelt sportolók felkészítésében végzett munkájukért Beliczay Sándornak, a Törekvés Sportegyesület vívóedz´´ ojének, Fóris Erika úszóedz´´ onek, Hoffer Józsefnek, a tatabányai Bárdos László Gimnázium testnevel´´ o tanárának, Keser´´ u Józsefnek, a Budapesti Spartacus vezet´´ oedz´´ ojének, Rákhely Bélának, a Bárczi Gusztáv Általános Iskola Speciális Szakközépiskola és Diákotthon gyógypedagógusának, Tari Imrének, a Testnevelési Általános Sportiskola úszóedz´´ ojének a MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI EZÜST ÉRDEMKERESZT (polgári tagozata) kitüntetést adományozom. Mádl Ferenc s. k., a Köztársaság elnöke

7232

MAGYAR KÖZLÖNY

A Kormány rendeletei A Kormány 198/2000. (XI. 29.) Korm. rendelete az úszólétesítmények lajstromozásáról A víziközlekedésr´´ ol szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 88. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következ´´ oket rendeli el:

I. Fejezet ÁLTALÁNOS

RENDELKEZÉSEK 1. §

(1) A nyilvántartásba vételre kötelezett úszólétesítményt lajstromban kell nyilvántartani. Egy úszólétesítményt csak egy lajstromban lehet nyilvántartani. (2) A lajstrom tartalmazza az úszólétesítmény azonosító adatait, az úszólétesítményhez kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelent´´ os tényeket. A lajstrom tartalmazza továbbá az oda bejegyzett természetes és jogi személyeknek, illetve jogi személyiség nélküli gazdálkodó szervezeteknek (a továbbiakban együtt: jogosult) a nyilvántartáshoz szükséges, e rendeletben meghatározott azonosító adatait is. (3) A magyar lajstromban szerepl´´ o úszólétesítmény jogosult a magyar lobogó viselésére.

2000/116. szám

(4) A lajstromozási eljárás díjköteles. A lajstromozás díját külön jogszabály állapítja meg.

3. § (1) A tengeri és belvízi kishajókat, továbbá a motoros vízi sporteszközöket a lajstromozó hatóság a kishajók lajstromában, külön fejezetben tartja nyilván. (2) A révhajót és a révcsónakot a lajstromozó hatóság a kompok lajstromában, külön fejezetben tartja nyilván. (3) Folyam-tengeri hajó és hajón szállítható bárka a tengeri nagyhajók és a belvízi nagyhajók lajstromában egyaránt nyilvántartható, azonban csak egy lajstromba jegyezhet´´ o be. A belvízi nagyhajók lajstromában nyilvántartott folyam-tengeri hajónál külön be kell jegyezni a tengeren engedélyezett hajózási körzetet. (4) Az a kishajó, amelyet szerkezete és felszerelése tengeri és belvízi közlekedésre egyaránt alkalmassá tesz, a kishajók lajstromának a tengeri és belvízi fejezetében egyaránt nyilvántartható, azonban csak egy fejezetbe jegyezhet´´ o be. A lajstrom belvízi fejezetében nyilvántartott kishajónál külön be kell jegyezni a tengeren engedélyezett hajózási körzetet.

4. § (1) A magyar tulajdoni hányadot annál az úszólétesítménynél, amelynek üzemeltetése hajózási engedélyhez kötött, egy hónapnál nem régebbi cégmásolattal kell igazolni. A cégmásolaton kívül korlátolt felel´´ osség´ú társaságnál a tagjegyzék, részvénytársaságnál a részvénykönyv hiteles másolatát is csatolni kell a kérelemhez. (2) A tulajdoni hányad megállapításához a lajstromozó hatóság megkövetelheti a társasági szerz´´ odés, illetve az alapító okirat bemutatását is.

2. § (1) A lajstrom vezetése, valamint a lajstromozási ügyek intézése a Központi Közlekedési Felügyelet (a továbbiakban: lajstromozó hatóság) hatáskörébe tartozik. A lajstromozó hatóság határozata ellen, annak kézbesítését´´ ol számított 30 napon belül a Közlekedési F´´ ofelügyelethez lehet fellebbezni. (2) A lajstromozó hatóság az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényben foglaltak szerint jár el. (3) A lajstromozó hatóság a bejegyzés alapjául szolgáló okiratokat, illetve azok hiteles másolatait a bejegyzés iránti kérelemmel, megkeresésekkel, valamint a lajstromozási ügyben keletkezett más iratokkal együtt, egyéb irataitól elkülönítetten tartja nyilván.

II. Fejezet A LAJSTROMOZÁS ELVEI A lajstrom nyilvánossága 5. § (1) A lajstrom tulajdoni lapjának tartalma a Vkt. 10. § (2) bekezdésében foglalt korlátokkal ismerhet´´ o meg; azt bárki megtekintheti és arról a törvény szerinti korlátokkal feljegyzést készíthet, vagy hiteles másolatot kérhet. A tulajdoni lapról az alábbi hiteles másolatok adhatók ki: a) teljes másolat: amely valamennyi bejegyzést tartalmazza szó szerint,

2000/116. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

7233

b) kivonatos másolat: amely csupán a fennálló bejegyzéseket tartalmazza szó szerint, a megsz´únt bejegyzésekre pedig utal, c) részleges másolat: amely csak a kívánt bejegyzéseket tartalmazza szó szerint.

(2) A bejegyzés, feljegyzés, illet´´ oleg az arról szóló határozat a bejegyzés, feljegyzés iránti kérelemben foglaltak szerint javítható, illet´´ oleg egészíthet´´ o ki.

(2) Ha törvény másként nem rendelkezik a lajstrom szerinti jogosult, illet´´ oleg kötelezett teljes bizonyító erej´ú magánokiratba vagy közjegyz´´ oi okiratba foglalt engedélyével ismerhet´´ o meg a jogosult, illet´´ oleg kötelezett bejegyzése alapjául szolgáló magán- és közokiratok, hatósági határozatok tartalma.

Okirat elve 8. § A lajstromban jog és jogilag jelent´´ os tény bejegyzésére, feljegyzésére, adatok átvezetésére csak jogszabályban meghatározott okirat vagy hatósági határozat alapján kerülhet sor.

A lajstrom közhitelessége Rangsor

6. § (1) A lajstrom a bejegyzett jogok és a feljegyzett tények fennállását hitelesen tanúsítja. Ha valamely jogot a lajstromba bejegyeztek, illetve, ha valamely tényt oda feljegyeztek, senki sem hivatkozhat arra, hogy annak fennállásáról nem tudott. (2) Az ellenkez´´ o bizonyításáig a lajstromba bejegyzett jogról és feljegyzett tényr´´ ol vélelmezni kell, hogy az fennáll, és az a lajstrom szerinti jogosultat illeti meg. A jogok, tények törlése esetén — az ellenkez´´ o bizonyításáig — azt kell vélelmezni, hogy azok nem állnak fenn. (3) A jóhiszem´ú szerz´´ o javára a lajstromot — az ellenkez´´ o bizonyításáig — az oda bejegyzett jogok és feljegyzett tények tekintetében akkor is helyesnek és teljesnek kell tekinteni, ha az a valóságos helyzett´´ ol eltér. A lajstromozási eljárás során jóhiszem´ú jogszerz´´ onek min´´ osül az, aki a lajstromban bízva, jóhiszem´úen és ellenérték fejében szerez jogot. (4) Érvénytelen okiraton alapuló bejegyzés alapján a jóhiszem´ú harmadik személy javára bejegyzett jog, illet´´ oleg feljegyzett tény a ranghelyére irányadó id´´ oponttól számított öt év eltelte után a lajstromból nem törölhet´´ o. (5) A lajstromban feltüntetett adatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki az adatok helyességét, valósággal egyez´´ oségét vitatja.

Kérelemhez kötöttség 7. § (1) A jogok és a jogilag jelent´´ os tények bejegyzésére, illet´´ oleg feljegyzésére irányuló lajstromozási eljárás — ha e rendelet másként nem rendelkezik — az ügyfél kérelmére vagy hatósági megkeresésre indul, és a lajstromba csak az a jog, jogilag jelent´´ os tény jegyezhet´´ o be, illet´´ oleg kerülhet feljegyzésre, amelyet a kérelem vagy a hatósági megkeresés megjelöl.

9. § (1) A lajstromban egy-egy bejegyzés ranghelyét és ezzel a bejegyzések rangsorát — e rendelet vagy nemzetközi szerz´´ odés eltér´´ o rendelkezése hiányában — a bejegyzés, feljegyzés iránt benyújtott kérelem beérkezésének id´´ opontja határozza meg. Ranghelyet csak olyan kérelemmel lehet alapítani, amelyhez a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot is mellékelték. (2) A ranghely el´´ ozetes biztosításának, a ranghely fenntartásának ténye a jogosultak kérelme alapján a lajstrom tulajdoni lapjára — legfeljebb egyévi id´´ otartamra — e rendeletben meghatározott módon feljegyezhet´´ o. (3) A bejegyzések ranghelyével való rendelkezés harmadik személyeknek a ranghely módosítása id´´ opontjában bejegyzett jogai sérelmével nem járhat.

III. Fejezet A

LASTROMOZÁS

RENDSZERE

Az úszólétesítmény azonosító adatai 10. § (1) A lajstrom az úszólétesítmény következ´´ o azonosító adatait tartalmazza: a) az úszólétesítmény nevét vagy bet´ú- és számjelét; b) a hajózási körzetet; c) az úszólétesítmény korábbi nevét vagy szám- és bet´újelét, ha ilyen volt ,,ex’’ jelöléssel; d) az úszólétesítmény típusát; e) a hajótest anyagát; f) a f´´ ogép típusát és teljesítményét, kW-ban; g) vízrebocsátás helyét és évét; h) az épít´´ o nevét és székhelyét (telephelyét); i) a f´´ ogép gyártásának évét és helyét;

7234

MAGYAR KÖZLÖNY

j) az úszólétesítmény f´´ oméreteit, méterben; k) a személyzet legkisebb engedélyezett létszámát, tengeri nagyhajó esetén a parancsnok nélkül. (2) A lajstrom tengeri nagyhajónál az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a következ´´ o azonosító adatokat is tartalmazza: a) a hajó hívójelét és nemzetközi azonosító számát*; b) a hajó bruttó és nettó urtartalmát, ´´ m 3-ben; c) a hajó osztályát és a hajóosztályozó társaság megnevezését. (3) A lajstrom belvízi nagyhajónál az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a következ´´ o azonosító adatokat is tartalmazza: a) áruszállító hajónál a hordképességet, tonnában; b) vízkiszorítást teljes terhelésnél, m 3-ben; c) osztályozásra kötelezett hajónál a hajó osztályát és a hajóosztályozó társaság megnevezését. (4) A lajstrom kishajónál az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a következ´´ o azonosító adatokat is tartalmazza: a) a befogadható személyek számát; b) a vízkiszorítást; c) vitorlás kishajónál a névleges vitorlafelületet, m 2-ben; d) sorozatgyártású kishajónál és motornál a sorozatszámot. (5) Vitorlás kishajónál a kishajó hajtására használt segédmotort a f´´ ogéppel azonosan kell bejegyezni. (6) A lajstromnak személyhajónál, kompnál és révcsónaknál az (1) bekezdésben foglaltakon kívül az utas-befogadóképességet is tartalmazni kell. (7) A lajstromnak úszómunkagépnél az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a teherbírást, illetve a teljesítményt is tartalmazni kell.

2000/116. szám

(2) A jogosult az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a kérelem benyújtásakor köteles a lajstromozó hatóság részére igazolni.

A lajstromba feljegyezhet´´ o tények 12. § (1) A lajstromba csak az úszólétesítményhez kapcsolódó következ´´ o, jogilag jelent´´ os tények jegyezhet´´ ok fel: a) a jogosult kiskorúsága vagy gondnokság alá helyezése, b) a jogosulttal szemben megindított felszámolási eljárás, végelszámolás, c) a fellebbezés és a lajstromozó hatóság határozata elleni bírósági jogorvoslati kérelem, d) bejegyzés alapjául szolgáló vagy azzal kapcsolatos bírósági határozat ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelem, e) bejegyzés iránti kérelem elutasítása, f) az eljárás felfüggesztésének a ténye, g) bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás, h) a szerz´´ odésen vagy végintézkedésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalom, i) árverés kit´úzése, j) zár alá vétel, zár alá vételt megel´´ oz´´ o biztosítási intézkedés, k) a törölt zálogjog ranghelyének fenntartása, illetve a ranghellyel való rendelkezés jogáról történ´´ o lemondás, l) jelzálogjog ranghelyének el´´ ozetes biztosítása, m) ranghely megváltoztatása. (2) Az (1) bekezdés a)—f) pontjaiban említett tények bejegyzésének elmaradása az azokhoz egyébként f´úz´´ od´´ o joghatásokat nem érinti. A g)—m) pontokban meghatározott tények bejegyzésének elmaradása esetén a jogosult azokat jóhiszem´ú harmadik jogszerz´´ ovel szemben nem érvényesítheti.

A jogosultak azonosító adatai A tulajdoni lap és részei 11. § 13. § (1) Az úszólétesítmények lajstromozása során — a magánszemélyek megkülönböztetésére — a családi és utónevet (ideértve a leánykori családi és utónevet is), a jogosult anyja nevét, születési helyét és idejét (a továbbiakban együtt: természetes személyazonosító adatok) és lakcímét kell használni. A jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdálkodó szervezetek (a továbbiakban együtt: szervezet) azonosítására a szervezet megnevezését, székhelyét, statisztikai számjellel rendelkez´´ o szervezet esetében a statisztikai számjelrendszer szerinti törzsszámát kell alkalmazni. * A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet által megállapított azonosító szám.

(1) A lajstromban minden úszólétesítményt külön tulajdoni lapon (1. számú melléklet) kell nyilvántartani. A lajstromba bejegyzett úszólétesítmények jegyzékét (2. számú melléklet) a tulajdoni lapok sorszámának és a törlés id´´ opontjának feltüntetésével a lajstrom els´´ o része tartalmazza. (2) A tulajdoni lap három részb´´ ol áll: a) I. része az úszólétesítmény azonosító adatait, b) II. része az úszólétesítményhez kapcsolódó tulajdonjogot, üzembentartói jogot, valamint annak jogosultját, c) III. része az úszólétesítményhez kapcsolódó egyéb jogokat, jogilag jelent´´ os tényeket, illetve azok jogosultját tartalmazza.

2000/116. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(3) Gépi adatfeldolgozású lajstromozás esetén a lajstromozó hatóság az 1. és 2. számú mellékletben meghatározott adatokat rögzíti.

Bejegyzés, feljegyzés és az adatváltozás átvezetése a tulajdoni lapon 14. § (1) A bejegyzéseket, feljegyzéseket és az adatváltozásra vonatkozó átvezetéseket (a továbbiakban együtt: bejegyzés) a tulajdoni lap mindhárom részén sorszámozni kell. Ha a bejegyzésben több jogosult szerepel, minden jogosult neve el´´ ott külön sorszámot kell feltüntetni. (2) Minden bejegyzésben fel kell tüntetni a beadvány iktatószámát és érkezésének idejét. Meg kell nevezni a jogot vagy tényt és annak jogosultját. Meg kell jelölni azt a korábbi bejegyzést, amelyre az újabb bejegyzés vonatkozik. (3) A bejegyzésben fel kell tüntetni a jogosultnak a 11. § (1) bekezdésében meghatározott adatait. (4) A jog vagy tény bejegyzésével, feljegyzésével egyidej´úleg a jogosult kiskorúságának vagy gondnokság alatt állásának tényét is fel kell tüntetni, ha ez a bejegyzés id´´ opontjában fennáll. Ha a gondnokság alá helyezés azt követ´´ oen történt, hogy a jogosultat a tulajdoni lapra bejegyezték, ezt a tényt önálló feljegyzésként kell a tulajdoni lapon feltüntetni.

7235 Üzembentartói jog 16. §

(1) Az üzembentartói jogot akkor kell bejegyezni, ha az elválik a tulajdonjogtól. (2) Üzembentartói jogot a tulajdonos (tulajdonostársak) egyetértésével az egész úszólétesítményre lehet bejegyezni a jogosult javára. (3) A bejegyzésben fel kell tüntetni az üzembentartói jog jogcímét és id´´ otartamát is.

Bérleti jog 17. § (1) A jogosult javára a bérleti jogot az egész úszólétesítményre lehet bejegyezni. (2) Ha a bérleti jogot meghatározott id´´ ore kötötték ki, a bejegyzésben meg kell jelölni e jog gyakorlásának végs´´ o id´´ opontját.

Jelzálogjog 18. §

IV. Fejezet A LAJSTROMBA BEJEGYEZHETO ´´ JOGOK Tulajdonjog 15. § (1) Tulajdonjogot az egész úszólétesítményre, több tulajdonos esetén az úszólétesítmény eszmei hányadára lehet bejegyezni. (2) Ha a tulajdonszerzés nem az egész úszólétesítményre vonatkozik, a bejegyzésben fel kell tüntetni a megszerzett eszmei hányadot; ha a tulajdonszerzés a jogel´´ od tulajdoni illet´´ oségének csak egy részére vonatkozik, a bejegyzésben a megszerzett rész egész úszólétesítményhez viszonyított hányadát kell feltüntetni. (3) A tulajdonjogra vonatkozó bejegyzésben fel kell tüntetni a tulajdonszerzés jogcímét. (4) A Magyar Állam tulajdonjogának bejegyzésénél meg kell jelölni az állam tulajdonosi jogainak gyakorlóját.

(1) Az úszólétesítményt terhel´´ o jelzálogjogot az úszólétesítmény egészére vagy közös tulajdonban álló úszólétesítménynek a tulajdonostársat megillet´´ o eszmei hányadára lehet bejegyezni. (2) A jelzálogjog bejegyzésében fel kell tüntetni a jelzálogjog jogosultját, meg kell határozni a követelést, amelynek biztosítására a jelzálogjog szolgál. (3) A követelést összegszer´úen, a követelés pénznemében kell a bejegyzésben feltüntetni. Ha a jelzáloggal biztosított követelés kamatozó, a kamat mértékét is meg kell jelölni a bejegyzésben. (4) A kielégítési jog megnyíltának feltételeit a bejegyzésben fel kell tüntetni, vagy pedig — amennyiben az erre vonatkozó okiratot a lajstromozó hatóságnál letétbe helyezték — arra a bejegyzésben utalni kell. (5) Ha ugyanazon követelés biztosítására különböz´´ o tulajdoni lapokon nyilvántartott úszólétesítményekre kell a jelzálogjogot bejegyezni (egyetemleges jelzálogjog), a bejegyzésben az egyetemlegességre mindegyik tulajdoni lapon utalni kell.

7236

MAGYAR KÖZLÖNY Önálló zálogjog 19. §

Önálló zálogjogot az úszólétesítmény egészére vagy közös tulajdonban álló úszólétesítménynek a tulajdonostársat megillet´´ o eszmei hányadára lehet ezzel az elnevezéssel, meghatározott összeg erejéig bejegyezni. A hitelez´´ ot a bejegyzésben fel kell tüntetni.

Haszonélvezeti jog 20. §

2000/116. szám

(2) Vételi jog bejegyzése nem akadályozza további jogok és jogilag jelent´´ os tények bejegyzését. (3) A vételi jog bejegyzését követ´´ oen bejegyzett jogokat és tényeket csak az adott jog vagy tény jogosultjának hozzájárulása esetén lehet törölni. (4) A vételi jog gyakorlása esetén a vételi jog jogosultjának igazolnia kell, hogy az úszólétesítmény megvásárlására vonatkozó egyoldalú nyilatkozatát a kötelezett felé megtette. (5) Ha a vételi jogot meghatározott id´´ ore kötötték ki, a bejegyzésben meg kell jelölni e jog gyakorlásának végs´´ o id´´ opontját.

(1) Haszonélvezeti jogot az egész úszólétesítményre vagy közös tulajdonban álló úszólétesítménynek a tulajdonostársat megillet´´ o eszmei hányadára lehet bejegyezni.

Végrehajtási jog

(2) Szerz´´ odés alapján a haszonélvezet azzal keletkezik, ha a haszonélvezeti jogot a lajstromba bejegyzik.

23. §

(3) A bejegyzésben fel kell tüntetni a haszonélvezeti jog id´´ otartamát is, illet´´ oleg azt is, ha a haszonélvezeti jog a jogosultat élete végéig megilleti (holtig tartó haszonélvezeti jog). A túlél´´ o házastárs törvényes öröklésen alapuló haszonélvezeti jogát ,,özvegyi jog’’ elnevezéssel kell megjelölni.

(1) Végrehajtási jogot a bírósági végrehajtásra, valamint a köztartozás behajtására vonatkozó jogszabályok korlátai között az egész úszólétesítményre vagy közös tulajdonban álló úszólétesítménynek a tulajdonostársat megillet´´ o eszmei hányadára lehet bejegyezni. Végrehajtási jog bejegyzését követ´´ oen további jogot vagy tényt csak azzal a feltétellel lehet a lajstromba bejegyezni, hogy az a végrehajtást kér´´ o jogát nem sérti és a végrehajtás célját nem hiúsítja meg.

(4) Haszonélvezeti jogot több jogosult javára egyidej´úleg is be lehet jegyezni, fel kell azonban tüntetni, hogy a haszonélvezeti jog a jogosultakat közösen vagy egymást követ´´ o sorrendben illeti-e meg.

El´´ o- és visszavásárlási jog 21. § (1) El´´ ovásárlási jogot az egész úszólétesítményre vagy közös tulajdonban álló úszólétesítménynek a tulajdonostársat megillet´´ o eszmei hányadára lehet bejegyezni. (2) Visszavásárlási jogot a jogosult által elidegenített tulajdonra (tulajdonrészre) — a vev´´ o tulajdonjogának bejegyzésével egyidej´úleg — lehet bejegyezni. (3) Ha az el´´ ovásárlási, visszavásárlási jogot meghatározott id´´ ore kötötték ki, a bejegyzésben a jog gyakorlásának végs´´ o id´´ opontját is fel kell tüntetni.

(2) Ha ugyanarra jogot több tulajdoni re kell bejegyezni, mindegyik tulajdoni

a követelésre vonatkozó végrehajtási lapon nyilvántartott úszólétesítménya bejegyzésben erre a körülményre lapon utalni kell.

(3) A jelzálogjoggal biztosított követelésre vonatkozó végrehajtási jogot (a követelés lefoglalását) a jelzálogjog rangsorában kell bejegyezni. Ha a végrehajtás útján érvényesítend´´ o követelés összege meghaladja a jelzálogjoggal biztosított követelés összegét, a különbözet erejéig új ranghelyre kell bejegyezni a végrehajtási jogot (a követelés lefoglalását).

V. Fejezet A LAJSTROMBA FELJEGYEZHETO ´´ TÉNYEK Felszámolási eljárás, végelszámolás

Vételi jog 24. § 22. § (1) Vételi jogot az egész úszólétesítményre vagy közös tulajdonban álló úszólétesítménynek a tulajdonostársat megillet´´ o eszmei hányadára lehet bejegyezni.

Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a felszámolási eljárás, illetve végelszámolás tényének feljegyzését követ´´ oen további feljegyzések csak a felszámoló, illetve végelszámoló kérelme alapján teljesíthet´´ ok.

2000/116. szám

MAGYAR KÖZLÖNY Tulajdoni korlátozás 25. §

(1) A bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozást, ha az a tulajdonjog bejegyzésének id´´ opontjában fennáll, ezzel egyidej´úleg, ha kés´´ obb keletkezett, külön kell feljegyezni. Nem kell feljegyezni a tulajdoni korlátozást, ha ez a tény a lajstrom adataiból egyébként kit´únik. (2) Ha az úszólétesítményre bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozást jegyeztek fel, vagy ilyen korlátozás a nyilvántartás adataiból egyébként kit´únik, azt követ´´ oen csak olyan bejegyzésnek van helye, amelyet a korlátozás nem zár ki.

7237

(3) Ha elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztek be, szerz´´ odésen alapuló további jogokat csak a tilalom jogosultjának hozzájárulásával lehet bejegyezni. Nem szükséges a tilalom jogosultjának hozzájárulása a végrehajtási jog bejegyzéséhez. (4) Az öröklési szerz´´ odésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalmat az örökhagyóval szerz´´ od´´ o javára tulajdonjog bejegyzése nélkül, önállóan kell feljegyezni a szerz´´ odéssel érintett úszólétesítményre vagy annak eszmei hányadra.

Árverés 29. §

Fellebbezés 26. § A lajstromozó hatóság határozata ellen benyújtott fellebbezés tényének feljegyzésében a lajstromozó hatóságnak fel kell tüntetnie a megtámadott határozat számát és annak a bejegyzésnek a sorszámát, amellyel kapcsolatban a fellebbezést benyújtották.

(1) Az árverés kit´úzésének tényét a bírósági végrehajtó vagy a hatóság által megküldött árverési hirdetmény alapján kell feljegyezni. (2) Az árverés sikertelenségének tényét a lajstromozó hatóság a bírósági végrehajtó vagy az árverez´´ o hatóság által megküldött árverési jegyz´´ okönyv alapján jegyzi fel. (3) Eredményes árverés esetén a tulajdonjog bejegyzésével egyidej´úleg az árverés kit´úzésének tényét törölni kell.

Bírósági jogorvoslati kérelem

Zár alá vétel

27. §

30. §

Bírósági jogorvoslati kérelemr´´ ol (a bejegyzésr´´ ol, feljegyzésr´´ ol, változásvezetésr´´ ol szóló határozat megváltoztatása iránti kereset), valamint az annak alapján indult perben hozott bírósági határozat ellen rendkívüli perorvoslatként el´´ oterjesztett felülvizsgálati kérelem benyújtásáról szóló feljegyzésben a lajstromozó hatóságnak fel kell tüntetnie annak a határozatnak a számát és annak a bejegyzésnek a sorszámát, amellyel kapcsolatban a jogorvoslati kérelmet, illet´´ oleg felülvizsgálati kérelmet benyújtották.

(1) Zár alá vételt az úszólétesítmény egészére lehet feljegyezni.

Elidegenítési és terhelési tilalom 28. § (1) A szerz´´ odésen vagy végrendeleten alapuló elidegenítési és terhelési tilalmat csak a tulajdonjog bejegyzésével egyidej´úleg lehet feljegyezni az átruházott úszólétesítményre vagy közös tulajdonban álló úszólétesítménynek a tulajdonostársat megillet´´ o eszmei hányadára. (2) A szerz´´ odésen vagy végrendeleten alapuló elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó feljegyzésben fel kell tüntetni azt a jogot, amelynek biztosítására a tilalom szolgál és a tilalom jogosultját.

(2) A zár alá vétel bejegyzése után jogokat — jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló jogok kivételével — csak a zár alá vétel feloldását követ´´ oen lehet a lajstromba bejegyezni.

Tulajdonjog fenntartással történt eladás 31. § (1) A tulajdonjog fenntartással történt eladás tényét az eladott egész úszólétesítményre vagy közös tulajdonban álló úszólétesítménynek a tulajdonostársat megillet´´ o eszmei hányadára lehet feljegyezni. A bejegyzésben a vev´´ o adatait is fel kell tüntetni. (2) A feljegyzés hatálya azonos a szerz´´ odésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó feljegyzés hatályával. (3) A tulajdonjog megszerzésekor a vev´´ o (jogutódja) tulajdonjogát az (1) bekezdés szerinti bejegyzés rangsorában kell bejegyezni.

7238

MAGYAR KÖZLÖNY Kérelem elutasítása 32. §

Valamely jog, tény vagy adat bejegyzésére irányuló kérelem részben vagy egészben történt elutasítására vonatkozó feljegyzésben fel kell tüntetni az érdekelt személyek nevét és a kérelem tárgyát.

Törölt jelzálogjog és önálló zálogjog ranghelyének fenntartása 33. § (1) Ha a jelzálogjog törlését nem az úszólétesítmény tulajdonosa kéri, err´´ ol a lajstromozó hatóság a törlés el´´ ott a tulajdonost nyilatkozattételre meghatározott határid´´ o kit´úzésével értesíti. (2) A tulajdonos a lajstromozó hatóság által meghatározott id´´ o alatt kérheti új jelzálogjog bejegyzését vagy erre vonatkozó kérelmének az el´´ oterjesztését´´ ol számított egy év tartamára a ranghely fenntartásának feljegyzését. Ha a tulajdonos a határid´´ o alatt nem terjeszt el´´ o kérelmet vagy kijelenti, hogy nem él a jogával, a lajstromozó hatóság a jelzálogjog törlése tárgyában határoz.

Jelzálogjog ranghelyének el´´ ozetes biztosítása 34. § (1) A jelzálogjog ranghelyét el´´ ozetesen biztosító feljegyzésben meg kell jelölni a terhelés és járulékai legnagyobb összegét, továbbá naptárszer´úen fel kell tüntetni az el´´ ozetes ranghelybiztosítás hatályosságának kezd´´ o és végs´´ o id´´ opontját. A hatályosság id´´ otartamát attól a naptól kell számítani, amely napon a ranghely el´´ ozetes biztosítására irányuló kérelem a lajstromozó hatósághoz érkezett.

2000/116. szám

(4) Ha a feljegyzéssel biztosított ranghelyen a feljegyzett határid´´ o alatt a bejegyzést nem kérik, a feljegyzést törölni kell. A lajstromozó hatóság a tulajdonos törlési kérelme alapján a feljegyzést a ranghely biztosításának id´´ otartama alatt is törölheti.

A jelzálogjog ranghelyével való rendelkezés közös szabályai 35. § A jelzálogjog ranghelyével való rendelkezés jogát a kés´´ obbi rangsorban bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom csak abban az esetben szünteti meg, ha a zálogkötelezett az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésével kapcsolatosan a megel´´ oz´´ o jelzálogjogi ranghely tekintetében a ranghellyel rendelkezés jogáról az elidegenítési és terhelési tilalom jogosultja javára külön lemondott.

Lemondás a jelzálogjog ranghelyével való rendelkezés jogáról 36. § (1) A tulajdoni lap III. részén fel lehet jegyezni, hogy a zálogkötelezett valamely meghatározott kés´´ obbi zálogjogosult vagy meghatározott más harmadik személy javára lemondott arról a jogáról, hogy meghatározott zálogjog törlése esetén a törölt jelzálogjogi bejegyzés ranghelyével rendelkezhessen, vagy hogy e ranghelyet új jelzálogjog bejegyzésének céljára fenntarthassa. (2) Az (1) bekezdés szerinti feljegyzésben meg kell jelölni azt a személyt, akinek javára a lemondás történt, továbbá meg kell jelölni annak a jelzálogjognak a ranghelyét, amelyre a lemondás vonatkozik.

(2) Ha a jelzálogjog bejegyzését a feljegyzésben meghatározott határid´´ o alatt kérik, a jelzálogjogot a feljegyzés ranghelyén kell bejegyezni, tekintet nélkül az id´´ oközi végrehajtási intézkedésre, végelszámolási vagy felszámolási eljárásra.

(3) A lemondás lajstromba való feljegyzését, annak a jelzálogjognak a törlése el´´ ott, amelynek ranghelyére a lemondás vonatkozik, csak annak a kés´´ obbi zálogjogosultnak vagy harmadik személynek, avagy jogutódjuknak, a lajstromozási szabályok szerint kiállított okiratba foglalt hozzájárulása alapján lehet törölni, akinek javára a zálogkötelezett a ranghellyel rendelkezés jogáról lemondott.

(3) Ha a jelzálogjog bejegyzését a feljegyzésben meghatározott összeget meghaladó követelés biztosítására kérték, az összeget meghaladó részt új, illet´´ oleg fenntartott ranghelyre kell bejegyezni. Ha a bejegyzett jelzálogjog a bejegyzésben meghatározott keretet nem meríti ki, a keret fennmaradó részér´´ ol tulajdonos kérelmére új határozatot kell részére kiadni. Ez a határozat nem érinti a ranghelybiztosítás eredeti id´´ otartamát.

(4) A (3) bekezdés szerinti hozzájárulási nyilatkozat alapján a lemondás ellenére megengedett a lemondással érintett zálogjogi ranghelyen újabb, az eredetinél nem terhesebb zálogjog létesítése. Ez a hozzájárulás csak a nyilatkozat szerinti terhelésre szólhat, és azt meghaladóan nem oldhatja fel a zálogkötelezettet a ranghellyel való rendelkezési jogról és a ranghely fenntartásának jogáról lemondó nyilatkozata alól.

2000/116. szám

MAGYAR KÖZLÖNY Ranghely megváltoztatása 37. §

A bejegyzések ranghelyének megváltoztatása tényét az összes érdekelt fél okiratba foglalt nyilatkozata alapján lehet a lajstromba feljegyezni. Jelzálogjog ranghelyének megváltoztatásához az úszólétesítmény tulajdonosának hozzájárulása szükséges.

VI. Fejezet A LAJSTROMOZÁSI ELJÁRÁS

7239

(7) Ha a bejegyzés iránti kérelemben külföldi szerepel, a bejegyzési kérelemhez mellékelni kell magyarországi kézbesítési meghatalmazottjának nevét és lakóhelyét (székhelyét), illetve a meghatalmazás elfogadását tartalmazó okiratot. (8) Amennyiben a lajstromozó hatóság — ellen´´ orzése során vagy hivatalból — tudomást szerez arról, hogy a nyilvántartásba vételi eljárást vagy a változás bejegyzésére irányuló eljárást az arra jogosult a rendelkezésre álló határid´´ o alatt nem indította meg, az eljárást hivatalból indítja meg, amelynek során felhívja a mulasztót, a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok benyújtására. A hivatalból indult eljárás külön jogszabályban meghatározott költségei a mulasztót terhelik.

Az eljárás megindítása 39. § 38. § (1) Az úszólétesítményhez kapcsolódó jog vagy tény keletkezésével, módosulásával, illetve megsz´únésével kapcsolatos eljárás kérelemre, megkeresésre vagy hivatalból indul. (2) A jog vagy tény keletkezésével, módosulásával, illetve megsz´únésével kapcsolatos kérelmet a bejegyzés alapjául szolgáló szerz´´ odés (jognyilatkozat) keltét´´ ol számított 30 napon belül kell a lajstromozó hatósághoz benyújtani. Ha a szerz´´ odés (jognyilatkozat) létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése vagy hatósági jóváhagyás szükséges, a kérelmet a beleegyezést´´ ol, illetve a jóváhagyástól számított 30 napon belül kell a lajstromozó hatósághoz benyújtani.

(1) Az úszólétesítmény adatainak, valamint a lajstromba bejegyzett jogosult nevének (cégnevének), illetve lakcímének (székhelyének, telephelyének) változását az érdekelt a változás bekövetkezését´´ ol számított 30 napon belül köteles a lajstromozó hatóságnak bejelenteni. (2) Nincs szükség külön bejelentésre, ha az (1) bekezdés szerinti változás hatósági határozaton alapul, illet´´ oleg a tulajdonjog, a vagyonkezel´´ oi jog változásával kapcsolatos, feltéve, hogy ennek bejegyzését az érdekelt harminc napon belül kéri.

Az adatváltozás átvezetése alapjául szolgáló okiratok 40. §

(3) A kérelemhez csatolni kell a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot vagy annak hiteles másolatát, amelynek tartalmaznia kell az okiratra vezetett záradékot (jóváhagyást, igazolást stb.) is, továbbá a bejegyzéshez és a lajstromozási díj megállapításához szükséges egyéb iratokat.

Az úszólétesítmény adataiban bekövetkezett változás átvezetéséhez külön jogszabályban meghatározott üzemképesség engedély is szükséges.

(4) A bejegyzést — ha jogszabály rendelkezéséb´´ ol vagy a felek megállapodásából más nem következik — annak kell kérnie, aki a bejegyzés által jogosulttá válik. A bejegyzést az is kérheti, akinek ez bejegyezett jogát érinti.

Jogok bejegyzése és tények feljegyzése alapjául szolgáló okiratok

(5) Bejegyezhet´´ o jogra vagy feljegyezhet´´ o tényre vonatkozó joger´´ os határozata alapján az abban az ügyben eljáró hatóság (bíróság, közjegyz´´ o, bírósági végrehajtó stb.) megkeresi a lajstromozó hatóságot a bejegyzés iránt. Tulajdonszerzést létrehozó vagy megállapító határozatot a lajstromozó hatóság részére két példányban kell megküldeni. (6) A szerz´´ od´´ o felek kérelmüket közös nyilatkozattal mindaddig visszavonhatják, amíg abban a lajstromozó hatóság nem hozott határozatot. Ha a bejegyzés folytán harmadik személy válna jogosulttá, a kérelem visszavonásához az o´´ hozzájárulása is szükséges.

41. § (1) Jogok és jogilag jelent´´ os tények bejegyzésének — ha törvény másként nem rendelkezik — olyan közokirat, teljes bizonyító erej´ú magánokirat vagy ezeknek a hiteles másolata (a továbbiakban együtt: okirat) alapján van helye, amely a bejegyzés tárgyát képez´´ o jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megsz´únését igazolja, továbbá tartalmazza a bejegyzést, feljegyzést megenged´´ o nyilatkozatot a lajstromba bejegyzett, vagy közbens´´ o szerz´´ oként bejegyezhet´´ o jogosult részér´´ ol (bejegyzési hozzájárulás). A bejegyzési hozzájárulást a jogosult külön, a bejegyzés alap-

7240

MAGYAR KÖZLÖNY

jául szolgáló okirattal azonos alakisággal rendelkez´´ o okiratban is megadhatja. (2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a bejegyzés alapjául szolgálhat bíróság ítélete, illet´´ oleg hatóság határozata is, ha az bejegyezhet´´ o jogra és tényre vonatkozik.

42. § (1) Tulajdonjog bejegyzésének törléséhez és az eredeti lajstromozási állapot visszaállításához hatósági határozat szükséges. (2) Az (1) bekezdés szerinti rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha a felek utóbb a bejegyzés alapjául szolgáló szerz´´ odést´´ ol elállnak, azt felbontják vagy megszüntetik, illetve érvénytelennek ismerik el és azt a változások bejegyzésére vonatkozó szabályok szerint a lajstromozó hatóságnak bejelentik. A felek ilyen megállapodása esetén a tulajdonjog törlésére a változások bejegyzésére vonatkozó szabályok az irányadók. (3) Nincs szükség okiratra és kérelemre, ha olyan jogot vagy tényt kell törölni, amelynek megsz´únése a lajstromból kétségtelenül megállapítható.

43. § (1) A lajstromozó hatóság zálogjogi bejegyzést az örökössel szemben tulajdonjogának bejegyzése el´´ ott is teljesíthet. Ez a bejegyzés azonban csak az örökös tulajdonjogának bejegyzésével válik hatályossá. A függ´´ o jogi helyzetre a bejegyzésben utalni kell. (2) Amíg a lajstrom szerint az örökös a tulajdonos, vele szemben az örökhagyó kötelezettségei alapján is lehet bejegyzést teljesíteni.

Az okiratok kellékei 44. § (1) A belföldön kiállított okiratnak — ahhoz, hogy lajstromozási bejegyzés alapjául szolgálhasson — tartalmaznia kell: a) az érdekelt magánszemély családi és utónevét, leánykori családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, állampolgárságát és lakcímét, b) a statisztikai számjellel rendelkez´´ o szervezet megnevezését, székhelyét és törzsszámát, valamint bírósági, illet´´ oleg cégbírósági bejegyzésének számát, c) az érintett úszólétesítmény pontos megjelölését (név vagy bet´ú- és számjel), d) a bejegyezni kért jog vagy tény pontos megjelölését,

2000/116. szám

e) a jogváltozás jogcímét, f) az érdekeltek megállapodását, a bejegyzett jogosult bejegyzést enged´´ o nyilatkozatát, g) a szerz´´ od´´ o felek állampolgárságra és állandó lakóhelyre (székhelyre) vonatkozó nyilatkozatát, továbbá, ha a szerz´´ od´´ o fél külföldi, e min´´ oség feltüntetését. (2) A belföldön kiállított magánokirat bejegyzés alapjául csak akkor szolgálhat, ha kit´únik bel´´ ole a keltezés helye és ideje, továbbá a) a nyilatkozattev´´ o az okiratot saját kez´úleg írta és aláírta, vagy b) két, az okiraton névvel és lakcímmel megnevezett tanú aláírásával igazolja, hogy a nyilatkozattev´´ o a nem általa írt okiratot el´´ ottük írta alá, vagy aláírását el´´ ottük saját kez´ú aláírásának ismerte el, vagy c) az okiratot ügyvéd ellenjegyzéssel látta el, vagy d) az okiratot a jogi személy nevének feltüntetésével szabályszer´úen aláírták, továbbá e) több lapból álló okirat esetén a szerz´´ od´´ o felek, a készít´´ o és ellenjegyz´´ o, illet´´ oleg a tanúsító személyek kézjegyét minden lapon tartalmazza, f) a meghatalmazottaknak és a feleknek az okirat alapján nyilvánvalóan azonosítható aláírását tartalmazza. (3) A tulajdonjog, haszonélvezeti jog, az üzembentartói jog, bérleti jog, vételi jog, jelzálogjog (önálló jelzálogjog) keletkezésére, módosulására, illetve megsz´únésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye. Ellenjegyzésként a jogtanácsos ellenjegyzését is el kell fogadni, ha a szerz´´ od´´ o felek valamelyike jogtanácsos által képviselt szervezet. Nem alkalmas bejegyzésre az olyan okirat, amelyen a készít´´ o és ellenjegyz´´ o ügyvéd, illet´´ oleg a közokiratba foglaló közjegyz´´ o szerz´´ od´´ o félként van feltüntetve. (4) Az ellenjegyzéssel ellátott magánokirat bejegyzés alapjául akkor fogadható el, ha az tartalmazza az ellenjegyz´´ o személy nevét, aláírását, irodájának székhelyét, az ellenjegyzés id´´ opontját és az ,,ellenjegyzem’’ megjelölést. Az ügyvéd által teljesített ellenjegyzés érvényességének további feltétele a szárazbélyegz´´ o lenyomata. (5) Jelzálogjog (önálló jelzálogjog) alapítására és megsz´únésére vonatkozó bejegyzés olyan magánokirat alapján is teljesíthet´´ o, amelyet a nyilatkozattev´´ o hitelintézet — nevének feltüntetésével — szabályszer´úen írt alá.

45. § Ha az okiratot a nyilatkozattev´´ o helyett meghatalmazott írta alá, csatolni kell a meghatalmazást is, amelyet a bejegyzés alapjául szolgáló okiratra el´´ oírt alakszer´úségek szerint kell kiállítani.

2000/116. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 46. §

Az okirat alakiságát a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) határozza meg.

47. § (1) A nem magyar nyelven kiállított okirathoz — ha nemzetközi szerz´´ odés eltér´´ oen nem rendelkezik — csatolni kell annak hiteles magyar nyelv´ú fordítását is. (2) Ha a magánokiratot külföldön állították ki, és nemzetközi szerz´´ odés eltér´´ oen nem rendelkezik, vagy eltér´´ o viszonossági gyakorlat nem áll fenn, a nyilatkozattev´´ o aláírását (kézjegyét) a magyar külképviseleti hatósággal kell hitelesíttetni, illet´´ oleg az aláírás (kézjegy) hitelesítésére jogosult külföldi szerv által történt hitelesítést kell a magyar külképviseleti hatósággal hitelesíttetni (diplomáciai hitelesítés, illetve felülhitelesítés). Ahol magyar külképviseleti hatóság nem m´úködik, az aláírást (kézjegyet) a magyar állam érdekeit képvisel´´ o állam külképviseleti hatóságával kell hitelesíttetni. Eltér´´ o nemzetközi szerz´´ odés fennállását a bejegyzést kér´´ o félnek kell megjelölni, illetve arra hivatkozni. Viszonossági gyakorlat fennállásáról az Igazságügyi Minisztérium állásfoglalása az irányadó. (3) Ahol magyar külképviseleti hatóság nem m´úködik, és a magyar érdekeket más állam külképviseleti hatóságai sem képviselik, a nyilatkozattev´´ o aláírását (kézjegyét) csak az okirat kiállítása helyén érvényes jogszabályok szerint erre jogosult szervnek kell hitelesíteni.

48. § (1) A külföldön kiállított magánokiratot — ha a kérelmez´´ onek a hiánypótlásra történ´´ o felhívást követ´´ oen sem állt módjában azt hitelesíttetni — a lajstromozó hatóság állásfoglalás végett a közlekedési és vízügyi miniszter útján az igazságügy-miniszterhez terjeszti fel. A felterjesztésben hivatkozni kell azokra a körülményekre, amelyeket a kérelemben el´´ oadtak. (2) A külföldön kiállított közokiratot — amennyiben kétség merül fel annak tekintetében, hogy alakilag alkalmas-e a bejegyzésre — a határozathozatal el´´ ott ennek megállapítása végett, a közlekedési és vízügyi miniszter útján az igazságügy-miniszterhez kell felterjeszteni. (3) A lajstromozó hatósági eljárásban az (1)—(2) bekezdésben meghatározott esetekben az Igazságügyi Minisztérium állásfoglalása az irányadó.

7241

Bejegyzéshez szükséges igazolások 49. § (1) Jogi személyeknek és jogi személyiség nélküli, de lajstromba bejegyezhet´´ o jogra ügyleti képességgel rendelkez´´ o szervezeteknek, a bejegyzési kérelemhez csatolniuk kell a keletkezésüket tanúsító, illet´´ oleg konstituáló bejegyzési határozat, illet´´ oleg a képviseleti jogosultságot igazoló, a bejegyz´´ o/nyilvántartó hatóságnál a bejegyzés alapjául szolgáló okirat (pl. aláírási címpéldány és cégmásolat) eredeti vagy közjegyz´´ o által hitelesített példányát. Ha ezek valamelyikét a lajstromozó hatósághoz már korábbi ügyben benyújtották, az újabb bejegyzési kérelemben elegend´´ o erre utalni. (2) A hajózási engedélyhez kötött tevékenységre használt úszólétesítmény tulajdonjogát érint´´ o és külföldi részvétellel m´úköd´´ o gazdálkodó szervezet által benyújtott bejegyzés iránti kérelemhez csatolni kell a magyar tulajdoni hányadot igazoló okiratot. (3) Az úszólétesítmény lajstromba vétele iránti kérelemhez az úszólétesítmény üzemképességi okmányait vagy azok hiteles másolatait csatolni kell. Új építés´ú úszólétesítménynél az üzemképesség megállapítását a bejegyzés iránti kérelem benyújtásával egyidej´úleg kell megkérni.

Közbens´´ o intézkedések 50. § (1) Ha a kérelemnek, illet´´ oleg mellékletének vagy a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak pótolható hiányossága van, a kérelmez´´ ot határid´´ o megjelölésével fel kell hívni a hiány pótlására. (2) Ha a lajstromozó hatóság megítélése szerint a kérelmet részben el kell utasítani, a kérelmez´´ ot nyilatkozattételre kell felhívni, hogy a kérelmet teljesíthet´´ o részében fenntartja-e. (3) Nem alkalmas hiánypótlásra az a bejegyzés alapjául szolgáló okirat, ha ahhoz, hogy a kérelem tartalma bejegyezhet´´ o legyen a) a benyújtott okirat tartalmát, illet´´ oleg az abban megjelölt jogcímet kellene módosítani, b) a szerz´´ od´´ o vagy jogosult, illet´´ oleg kötelezett felek személyét kellene megváltoztatni (a jogutódlás kivételével), c) a szerz´´ od´´ o, jogosult, illet´´ oleg kötelezett felek bármelyikének az aláírását kellene utólag pótolni, d) az okirat ellenjegyezésér´´ ol, az aláírás közjegyz´´ oi hitelesítésér´´ ol, tanúk általi aláírásáról kellene gondoskodni, e) a bejegyzési hozzájárulást kellene utólag pótolni, f) okirat keltezésének helyét vagy az id´´ opontját kellene feltüntetni.

7242

MAGYAR KÖZLÖNY

(4) A hiány pótlására való felhívás nélkül el kell utasítani a bejegyzés iránti kérelmet akkor is, ha a) a kérelem érthetetlen, ellentmondó, b) olyan jogra vagy tényre vonatkozik, amely nem tárgya a lajstromozásnak, c) a bejegyzési kérelmet arra nem jogosult nyújtotta be. (5) Hivatalból kell pótolni azokat a hiányzó adatokat, amelyek a bejegyzés alapjául szolgáló okirat érvényességét nem érintik, ha azok a lajstromozó hatóság rendelkezésére állnak.

51. § (1) El kell utasítani a kérelmet, ha a kérelmez´´ o felhívás ellenére határid´´ on belül nem pótolja azokat a hiányosságokat, amelyek miatt a változás nem jegyezhet´´ o be. Erre a jogkövetkezményre a hiánypótlásról szóló felhívásban a kérelmez´´ ot figyelmeztetni kell. (2) Ha a kérelmez´´ o a hiánypótlási felhívásra nem nyilatkozott, a lajstromozó hatóság a kérelem teljesíthet´´ o részének helyt ad, a többi részét pedig elutasítja. Erre a kérelmez´´ ot a felhívásban figyelmeztetni kell. (3) Ha a kérelmez´´ o úgy nyilatkozik, hogy a kérelmet teljesíthet´´ o részében sem tartja fenn, a kérelem visszavonásával kapcsolatos szabályokat kell alkalmazni. (4) A kérelem részben vagy egészben történ´´ o elutasításának tényét a tulajdoni lapra fel kell jegyezni, kivéve, ha az elutasításra azért kerül sor, mert a kérelem az 50. § (4) bekezdésében meghatározott hiányosságokkal bír.

2000/116. szám

hatóság felfüggeszti, ha a bejegyzés alapjául szolgáló magánokirat valódiságát az aláíró felek, illet´´ oleg a hitelesít´´ o vagy ellenjegyz´´ o személyek valamelyike vitatja. (2) A lajstromozó hatóság felfüggeszti eljárását akkor is, ha a bejegyzés alapjául szolgáló okirat jogszer´úsége, illet´´ oleg a bejegyezni kért jog, feljegyezni kért tény jogosultjának személye tekintetében a felek között jogvita alakul ki. (3) Amennyiben az (1)—(2) bekezdésben foglalt bejelentést tev´´ o személyek a lajstromozó hatósági hiánypótlási felhívásban meghatározott határid´´ o alatt a bejegyzés alapjául szolgáló okirat érvénytelensége iránti per megindítását nem igazolják, a lajstromozó hatóság érdemi határozatot hoz a bejegyzési kérelem tekintetében.

Széljegyzés 54. § (1) A beadvány iktatószámát a benyújtás napján a tulajdoni lapon fel kell jegyezni (széljegy), és ennek megtörténtét a beadványra rá kell vezetni. (2) A tulajdoni lapon feltüntetett széljegy a bejegyzés, átvezetés, feljegyzés iránti lajstromozási eljárás megindítását tanúsítja. (3) A tulajdoni lap tartalmát érint´´ o változás, illetve a változás átvezetésére irányuló kérelem elutasításának bejegyzése után a széljegyet törölni kell.

A beadványok intézése Átlajstromozás 52. § 55. § (1) A beadványokat az iktatószámok sorrendjében kell elintézni. Az egy napon érkezett beadványok bejegyzésének ranghelyét a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok keltezésének id´´ opontja határozza meg. A bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak nem tekinthet´´ o iratot a rangsor megállapításánál nem lehet figyelembe venni. (2) A bejegyzések rangsora valamennyi érdekelt hozzájárulásával megváltoztatható. A rangsor közokirat, ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat vagy olyan magánokirat alapján változtatható meg, amelyen az érdekeltek névaláírásának valódiságát közjegyz´´ o tanúsítja.

Az eljárás felfüggesztése 53. § (1) Az úszólétesítményre vonatkozó jogok és jogilag jelent´´ os tények bejegyzése iránti eljárást a lajstromozó

(1) Amennyiben az úszólétesítményt korábban külföldi lajstromban már nyilvántartásba vették, a kérelmez´´ onek igazolnia kell, hogy az úszólétesítményt abból törölték. (2) Az Európai Közösség tagállamainak hajózási hatóságai vagy a tagállamok által erre felhatalmazott hajóosztályozó társaságok által kiállított, nemzetközi egyezményekben el´´ oírt érvényes bizonyítványokkal rendelkez´´ o tengeri nagyhajók átlajstromozását — amennyiben azok jogszabályban megállapított egyéb feltételeknek megfelelnek — a lajstromozó hatóság nem tagadhatja meg, és a hajóra az új bizonyítványokat a hajózási hatóság — jogszabály kizáró rendelkezése hiányában — ugyanolyan feltételekkel állítja ki, mint amilyen feltételekkel a hajó az el´´ oz´´ o lobogója alatt közlekedett. (3) A (2) bekezdésben foglaltakat nem érintve, az átlajstromozási eljárás során a hajózási hatóság a hajót megvizsgálhatja annak tekintetében, hogy a hajó és annak be-

2000/116. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

7243 VII. Fejezet

rendezéseinek és felszereléseinek tényleges állapota megfelel-e a bizonyítványokban foglaltaknak. ZÁRÓ Ideiglenes lajstromozás

RENDELKEZÉSEK 59. §

56. § A hajózási hatóság a Vkt. 14. §-ának (1) bekezdésében foglaltakon túl, a külföldi részére épített úszólétesítményt is ideiglenesen — legfeljebb az úszólétesítmény átadásáig (lobogócseréig) — bejegyzi a lajstromba. A bejegyzéskor a hajó tulajdonosaként az épít´´ ot kell megjelölni.

Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésér´´ ol szóló, Brüsszelben, 1991. december 16. napján aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdet´´ o 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban a Tanács hajók Közösségen belüli átlajstromozásáról szóló 613/91/EK rendeletével összeegyeztethet´´ o szabályozást tartalmaz.

A lajstromozás tanúsítása 57. § (1) A lajstromozó hatóság a lajstromba történt bejegyzést a) belvízi nagyhajónál, hajóbizonyítványban, b) tengeri nagyhajónál, magyar és angol nyelven kiállított lajstromozási bizonyítványban (3. számú melléklet), c) kishajónál, hajólevélben, d) kompnál, kompbizonyítványban, e) úszómunkagépnél, úszómunkagép-bizonyítványban, f) úszóm´únél, úszóm´ú-bizonyítványban, g) motoros vízi sporteszköznél, vízi sporteszköz bizonyítványban tanúsítja. (2) Nagyhajónál a lajstromozást tanúsító okiratban utalni kell a hajó lobogóviselési jogára is.

58. § (1) Ha a lajstromozást tanúsító okirat elvész, megsemmisül vagy használhatatlanná válik, a tulajdonos kérésére új okiratot kell kiállítani. Ha az úszólétesítmény külföldön tartózkodik, számára a Magyar Köztársaság konzuli tisztvisel´´ oje az új okirat kiállításáig, de legfeljebb hatvan napig érvényes ideiglenes okiratot adhat ki. Tengeri hajóra az ideiglenes okiratot magyar és angol nyelven kell kiállítani. (2) A konzuli tisztvisel´´ o az általa kiállított ideiglenes okirat másolatát a lajstromozó hatóságnak megküldi. (3) A lajstromozást tanúsító új okirat kiadását követ´´ oen az ideiglenes okiratot a lajstromozó hatóságnak haladéktalanul át kell adni (meg kell küldeni).

60. § (1) Ez a rendelet 2001. január 1. napján lép hatályba. A rendelet hatálybalépésével egyidej´úleg hatályát veszti a hajólajstromról szóló 4/1974. (I. 9.) MT rendelet, valamint a módosítására kiadott, egyes, a közlekedési hatósági hatáskörökkel összefügg´´ o kormányrendeletek módosításáról szóló 206/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet 9. §-a. (2) E rendelet 55. §-ának (2) és (3) bekezdése a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történ´´ o csatlakozásáról szóló nemzetközi szerz´´ odést kihirdet´´ o törvény hatálybalépésének napján hatályát veszti. (3) E rendelet hatálybalépésekor folyamatban lév´´ o lajstromozási ügyeket a lajstromozó hatóság az eljárás megindításának id´´ opontjában hatályos rendelkezések alapján bírálja el. (4) E rendelet hatálybalépésekor már lajstromozott úszólétesítmény lajstromozási okmányát — a tulajdonos kérelmére — a lajstromozó hatóság legkés´´ obb 2001. június 30-ig külön díj lerovása nélkül e rendeletben meghatározott lajstromozási okmányra cseréli ki. (5) E rendelet hatálybalépésekor már lajstromozott úszólétesítmény tulajdoni lapját a lajstromozó hatóság az els´´ o változás bejegyzésekor, de legkés´´ obb 2002. június 30-ig állítja ki. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

A vízrebocsátás helye és éve Az épít´´ o neve és székhelye vagy telephelye Hajózási körzet teljes hossz

A hajótest anyaga A hajó osztálya, hajózási körzete és az osztályozó társaság megnevezése A vízrebocsátás helye és éve Az épít´´ o neve és székhelye vagy telephelye hossz szélesség

A hajó urtartalma, ´´ m3

bruttó A hajó vízkiszorítása teljes terhelésnél, m3 nettó A hajó utasbefogadó-képessége, f´´ o száma száma típusa A f´´ ogépek

típusjele teljesítmény, kW gyártásának éve és helye

A f´´ ogépek

típusa típusjele

Tulajdoni lap I. rész

oldalmagasság

A hajó hordképessége, t

MAGYAR KÖZLÖNY

oldalmagasság

A hajó hívójele, nemzetközi azonosítója

A hajó f´´ oméretei*, m

A hajó f´´ oméretei, m

legnagyobb szélesség

A hajó típusa

7244

A hajó osztálya, és az osztályozó társaság megnevezése

A hajó neve vagy bet´ú- és számjele

1. számú melléklet a 198/2000. (XI. 29.) Korm. rendelethez

A hajótest anyaga

Sorszám

a) Tengeri nagyhajóknál

A hajó típusa

* Az életbiztonság a tengeren tárgyú nemzetközi egyezmény szerint.


b) Belvízi nagyhajóknál

Sorszám

teljesítmény, kW gyártásának éve és helye

egyéb

egyéb

Legénység

gépüzemi szolgálat

2000/116. szám

fedélzeti szolgálat

A személyzet legkisebb engedélyezett létszáma (parancsnok nélkül)

géptisztek

Tisztek

A személyzet legkisebb engedélyezett létszáma és összetétele

fedélzeti

A komp osztálya, és az osztályozó társaság megnevezése A vízrebocsátás helye és éve Az épít´´ o neve és székhelye vagy telephelye Hajózási körzet teljes hossz

oldalmagasság

A komp vízkiszorítása teljes terhelésnél, m 3 A hajó utasbefogadó-képessége, f´´ o száma típusa A f´´ ogépek

típusjele teljesítmény, kW

A vízrebocsátás helye és éve Az épít´´ o neve és székhelye vagy telephelye Hajózási körzet

hajótesten mért hossz

hajótesten mért szélesség

oldalmagasság A hajó vízkiszorítása teljes terhelésnél, m3

Befogadható személyek száma

száma

típusa

teljesítmény, kW

gyártásának éve és helye

Névleges vitorlafelület*, m 2

7245


típusjele

A f´´ o-, vagy vitorlás hajókon beépített segédgépek

gyártásának éve és helye

A hajótest anyaga

A hajó f´´ oméretei, m

A komp hordképessége, t

A hajó típusa

MAGYAR KÖZLÖNY

A komp f´´ oméretei, m



2000/116. szám

A hajótest anyaga

Sorszám

c) Kishajóknál

A komp típusa

* A kedvtelési célú vízijárm´úvek tervezésér´´ ol, építésér´´ ol és megfelel´´ oségének tanúsításáról szóló 2/2000. (VII. 26.) KöViM rendelet szerint.

A komp neve vagy bet´ú- és számjele

d) Kompoknál

Sorszám

Az úszóm´ú típusa A hajótest anyaga A hajó osztálya és az osztályozó társaság megnevezése

Az úszómunkagép neve vagy bet´ú- és számjele Az úszómunkagép típusa A hajótest anyaga Az úszómunkagép osztálya és az osztályozó társaság megnevezése

A vízrebocsátás helye és éve

7246

Az úszóm´ú neve vagy bet´úés számjele

Sorszám

e) Úszómunkagépeknél

f) Úszóm´úveknél

Sorszám

A vízrebocsátás helye és éve

Az épít´´ o neve és székhelye vagy telephelye

Az épít´´ o neve és székhelye vagy telephelye

Hajózási körzet

Hajózási körzet


oldalmagasság oldalmagasság Az úszóm´ú hordképessége, t

Az úszómunkagép teherbírása, t Az úszóm´ú vízkiszorítása teljes terhelésnél, m3

Az úszómunkagép vízkiszorítása teljes terhelésnél, m3

Az úszóm´ú személyi befogadóképessége, f´´ o

száma száma

típusjele teljesítmény, kW gyártásának éve és helye

típusa A f´´ ogépek

A kiszolgáló er´´ ogépek

típusa

típusjele

MAGYAR KÖZLÖNY

Az úszóm´ú f´´ oméretei, m


teljes hossz

Az úszómunkagép f´´ oméretei, m

teljes hossz

teljesítmény, kW gyártásának éve és helye

2000/116. szám


A személyzet legkisebb engedélyezett létszáma

2000/116. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

7247

A tulajdonos, az üzembentartó neve, lakcíme (székhelye) és állampolgársága

Tulajdoni hányad, %

Sorszám

Tulajdoni lap II. rész

Jogcím

Változás

Széljegyzés

Sorszám

Tulajdoni lap III. rész

A jogosult neve és lakcíme (székhelye)

A jog, tény megnevezése és jogcíme

Változás

Széljegyzés

2. számú melléklet a 198/2000. (XI. 29.) Korm. rendelethez

Sorszám

A lajstromba bejegyzett úszólétesítmények jegyzéke

A hajó (komp, úszómunkagép, úszóm´ú) neve vagy bet´ú- és számjele

A tulajdoni lap száma

A törlés id´´ opontja

7248

MAGYAR KÖZLÖNY

2000/116. szám

3. számú melléklet a 198/2000. (XI. 29.) Korm. rendelethez A lajstromozási bizonyítvány mintája MAGYAR KÖZTÁRSASÁG REPUBLIC OF HUNGARY ……………………… szám number

Hívójel: …………………… Call sign:

Nemzetközi azonosító szám: ……………………………

International identification number: ……………………………………

LAJSTROMOZÁSI BIZONYÍTVÁNY CERTIFICATE OF REGISTRY A Központi Közlekedési Felügyelet Budapesten ezennel igazolja, hogy az alább megnevezett hajót ………………-án ……………… sorszám alatt a magyar tengeri kereskedelmi hajók számára el´´ oírt lobogó viselésére jogosított hajók lajstromába bejegyezték, és részére a hajózást ……………… engedélyezték.

The Central Inspection of Transport in Budapest hereby certfies that below named ship has been entered on the ……………… under the succesive number ……………… in the register of the ships authorized to fly under the flag prescribed for the Hungarian seagoing merchant ships and has obtained the permission to navigate as ………………

1. Lajstromozási kiköt´´ o: Budapest Port of Registry: 2. A hajó neve vagy bet´ú- és számjele: Name or letter and number of ship: 3. A hajó típusa: Type of ship: 4. A hajótest anyaga: Material of hull: 5. A vízrebocsátás helye és éve: Place and year of launching: 6. Az épít´´ o neve és székhelye: Name and residence of builder: 7. F´´ oméretek, m Principal dimensions, m

Hossz: Lenght: Szélesség: Breadth: Oldalmagasság: Depth:

8. Urtartalom, ´´ m3 Tonnage, m3

Bruttó: Gross: Nettó: Net:

9. F´´ ogépek Propulsion engines

Száma: Number: Típusa: Type: Típusjele: Mark: Teljesítmény, kW: Power, kW: Gyártásának helye és éve: Place of build and year of building:

10. A személyzet legkisebb engedélyezett létszáma (parancsnok nélkül) Minimum number of staff and crew accorded (master is not included)

Tisztek Staff Fedélzeti tisztek: Deck officers: Géptisztek: Engineer officers: Egyéb: Others:

Legénység Crew Fedélzeti szolgálat: Deck department: Gépüzemi szolgálat: Engine department: Egyéb: Others:

2000/116. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

LAJSTROMOZÁSI BIZONYÍTVÁNY …………………………………. szám

7249 CERTIFICATE OF REGISTRY No.……………………………….

Sorszám Number

Tulajdonos (üzembentartó) — Owner (operator)

Neve Name

Lakcíme (székhelye) Domicile (residence)

Tulajdoni hányad, % Share in property, %

7250

MAGYAR KÖZLÖNY

LAJSTROMOZÁSI BIZONYÍTVÁNY …………………………………. szám

Miután a ………………………………… nev´ú hajó a magyar lobogó viselésére jogosult, felkérjük az államok hatóságait, hogy engedjenek szabad utat a hajónak, személyzetének, utasainak és rakományainak, útjában fel ne tartóztassák és ne akadályozzák e hajót és ne engedjék meg, hogy ez mások részér´´ ol történjék, s´´ ot szükség esetén oltalmazzák és támogassák.

2000/116. szám CERTIFICATE OF REGISTRY No.……………………………….

Whereas the ship named …………………………………is authorized to fly the Hungarian flag, all authorities of the states, are requested to allow this ship, her crew, passengers and cargo and not to permit any other persons to interfere with the free passage of this ship, moreover to protect and help her in case of necessity.

Budapest, ………………………………… ………………………………… aláírás — signature

A FENT BEJEGYZETT ADATOKBAN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK Changes occurred in the above quoted data

2000/116. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

7251

A Kormány 199/2000. (XI. 29.) Korm. rendelete

A MAB feladatai

a Magyar Akkreditációs Bizottság m´´ uködésér´´ ol

(1) A MAB feladata az Ftv. 80. §-a (1) bekezdésének els´´ o mondata értelmében a fels´´ ooktatásban folyó képzés és tudományos tevékenység min´´ oség hitelesítése és a min´´ osítés elvégzése.

A Kormány a fels´´ ooktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 80. §-ának (7) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következ´´ oket rendeli el: A Magyar Akkreditációs Bizottság jogállása 1. § (1) A Magyar Akkreditációs Bizottság (a továbbiakban: MAB) a Kormány által az Ftv. 81. §-ában meghatározott feladatok ellátására létrehozott független szakmai testület. (2) A MAB m´úködése felett a törvényességi felügyeletet az Ftv. 80. §-ának (7) bekezdésében foglaltak alapján az oktatási miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja. A miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében vizsgálja, hogy a MAB összetétele, szervezete, m´úködése, megfelel-e a jogszabályoknak, illetve a MAB szervezeti és m´úködési szabályzatának, továbbá hogy a MAB az Ftv.-ben biztosított jogkörét az Ftv.-ben és e rendeletben foglaltak szerint gyakorolja-e. A törvényességi felügyeleti jogkör az Ftv. 81. §-ának (1)—(4) bekezdéseiben megállapított feladataira vonatkozó részletes eljárási rend és követelményrendszer megtartására is kiterjed. (3) A miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében — határid´´ o t´úzésével — felhívja a MAB-ot a jogszabálysértés megszüntetésére. A MAB a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni, és a megadott határid´´ on belül álláspontjáról vagy egyet nem értésér´´ ol a minisztert tájékozatni. (4) A miniszter felügyeleti jogköre csak a (2) bekezdés keretein belül terjed ki a MAB fels´´ ooktatási intézmények tevékenységének min´´ oségét értékel´´ o megállapításaira. (5) A MAB szervezeti felépítését és m´úködési rendjét a tagjainak kétharmados többségi szavazatával jóváhagyott szervezeti és m´úködési szabályzata, az akkreditációs tevékenységek eljárási rendjét annak melléklete tartalmazza. A MAB szervezeti és m´úködési szabályzatát — a törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva — a miniszter hagyja jóvá. A miniszter a szervezeti és m´úködési szabályzat jóváhagyását csak akkor tagadhatja meg, ha az jogszabályt sért. A szervezeti és m´úködési szabályzatot jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a miniszter a benyújtást követ´´ o 30 napon belül nem nyilatkozik. A MAB szervezeti és m´úködési szabályzatát a Magyar Közlönyben, az Oktatási Közlönyben, továbbá az Akkreditációs Értesít´´ o cím´ú id´´ oszaki kiadványban közzé kell tenni.

2. §

(2) A MAB az Ftv. 114. §-ának (2) bekezdésében meghatározott esetek kivételével a Magyar Köztársaság minden állami és nem állami fels´´ ooktatási intézményét vizsgálhatja és min´´ osítheti az Ftv. alapján feladatkörébe tartozó kérdésekben. (3) Az Ftv. 81. §-ában részletezett feladatainak ellátása során a MAB az Ftv. 81. §-ának (7) bekezdésében el´´ oírtaknak megfelel´´ oen — részletes folyamatleírást és eljárási id´´ otartamot is tartalmazó — eljárási rendet, elvi állásfoglalásokat, valamint akkreditációs követelményrendszert dolgoz ki. A MAB-nak figyelembe kell vennie a felhasználók képesítési követelményekkel kapcsolatos szakmai elvárásait az akkreditációs követelmények kidolgozása és továbbfejlesztése során. A MAB eljárási rendjét és követelményrendszerét rendszeresen, de legalább háromévenként felülvizsgálja. Az eljárási rend, illetve a követelményrendszer módosítását is nyilvánosságra kell hozni. A követelményeket, illetve annak módosítását — az Oktatási Minisztériummal el´´ ozetesen egyeztetve — a Magyar Közlönyben, illetve az Oktatási Közlönyben közzé kell tenni. (4) A MAB a (3) bekezdés szerinti eljárási rend és követelményrendszer alapulvételével látja el az Ftv. 81. §-ában részletezett feladatait. Az eljárási rendnek tartalmaznia kell az eljárások lefolytatásának ügytípusonkénti határidejét — mely e rendelet 3. és 4. §-a szerinti akkreditáció esetében hat hónapnál, egyetemi, f´´ oiskolai tanári pályázat véleményezésénél három hónapnál hoszszabb nem lehet —, az eljárás felfüggesztésének feltételeit, az elutasítás következményeit. Az eljárási rendet úgy kell megállapítani, hogy az az eljárások gyorsaságának, egyszer´úségének és szakszer´úségének szempontjait egyaránt szem el´´ ott tartsa. (5) A MAB az Ftv. 81. §-ában a MAB tevékenységeként meghatározott feladatokat akkreditációs tevékenység, továbbá a fels´´ ooktatás min´´ oségét érint´´ o egyéb tevékenység keretében végzi. (6) A MAB akkreditációs tevékenysége során e rendelet a) 3. §-ának (1) bekezdése szerint szakok létrehozásakor a képesítési követelmények akkreditációját, b) 3. §-ának (2) bekezdése szerint a szakképzések — egyetemi vagy f´´ oiskolai szint´ú képzésbe történ´´ o — akkreditált iskolai rendszer´ú fels´´ ofokú szakképzésként való befogadására irányuló akkreditációját,

7252

MAGYAR KÖZLÖNY

c) 4—5. §-ai szerint fels´´ ooktatási intézmények, karok vagy doktori iskolák létesítésekor, valamint az alapképzési szakok indításakor el´´ oakkreditációt, d) 6. §-a szerint m´úköd´´ o fels´´ ooktatási intézmények intézményi akkreditációja keretében intézmény-akkreditációt, ehhez kapcsolódóan programakkreditációt, valamint a doktori iskolák akkreditációját látja el. Szakok, szakképzések létrehozásának akkreditációja 3. § (1) A MAB az Ftv. 81. §-a (2) bekezdésének c) pontjában foglalt feladatkörében a szakok képesítési követelményeinek akkreditációjakor véleményt nyilvánít arról, hogy alapképzésben és szakirányú továbbképzésben a létesíteni kívánt szakra kidolgozott képesítési követelmények olyan tartalmúak és színvonalúak-e, hogy azok alapján a szak létrehozható. Az akkreditációs vizsgálatnak arra is ki kell terjednie, hogy — figyelembe véve a már m´úköd´´ o szakok képesítési követelményeit — indokolt-e új szak, vagy beilleszthet´´ o más, létez´´ o szak keretei közé szakirányként, vagy szakirányú továbbképzési szak létrehozása indokolt. A MAB a képesítési követelmények alapján állást foglal a szak tudományági, m´úvészeti területi besorolásáról. (2) A MAB az Ftv. 81. §-ának (4) bekezdésében foglalt feladatkörében az akkreditált iskolai rendszer´ú fels´´ ofokú szakképzési program létrehozásakor véleményt nyilvánít a 45/1997. (III. 12.) Korm. rendelet szerint — a kidolgozott szakmai és vizsgakövetelmények alapján — a szakképzésben elsajátított ismeretek egy részének az egyetemi vagy f´´ oiskolai szint´ú alapképzésben kreditértékként való beszámításáról, a befogadó alapképzési szak(ok)ról és a szakképzési program tudományági, m´úvészeti területi besorolásáról.

El´´ oakkreditációs tevékenység 4. § (1) A MAB intézmények el´´ oakkreditációjára vonatkozó tevékenységet végez az Ftv. 81. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, valamint (2) bekezdésének a) b) és h) pontjában foglalt feladatkörében. (2) Az Ftv. 81. §-a (2) bekezdésének a)—b) pontjában végzett feladatkörében a MAB arról nyilvánít véleményt, hogy a létesítend´´ o fels´´ ooktatási intézmény, illetve kar megalakulása esetén fennállnak-e, illetve megteremthet´´ ok-e az akkreditáció feltételei. Kar el´´ oakkreditációja keretében a MAB vizsgálja azt is, hogy az intézmény által folytatott, illetve folytatni kívánt képzési és tudományos kutatási tevékenység indokolja-e a kari szervez´´ odést.

2000/116. szám

(3) Az Ftv. 81. §-a (1) bekezdésének a) pontjában végzett feladatkörében a MAB jóváhagyja a doktori iskolák indítását, és ezzel dönt arról, hogy az egyetem melyik tudományterületen, azon belül mely tudományágban folytathat doktori képzést, ítélhet oda doktori (PhD) fokozatot, valamint arról, hogy melyik m´úvészeti területen folytathat mesterképzést és ítélhet oda mester (DLA) fokozatot. (4) A MAB az Ftv. 81. §-a (2) bekezdésének h) pontjában foglalt feladatkörében el´´ oakkreditáció keretében vizsgálja meg, hogy az intézmény, amely magyarországi m´úködésre engedélyt kér, az adott országban, ahol székhelye van, az intézményt hivatalosan fels´´ ooktatási intézménynek, az általa kiadott oklevelet fels´´ ooktatási oklevélnek ismerik-e el, illetve akkreditálták-e.

5. § A MAB programok el´´ oakkreditációjára vonatkozó tevékenységet végez az Ftv. 81. §-a (2) bekezdésének d) pontjában, továbbá a 11/A. §-ának (1) és 84. §-ának (4) bekezdésében foglalt feladatkörében. A MAB programok el´´ oakkreditációja keretében: a) véleményt nyilvánít arról, hogy alapképzési szak indítása esetén a szakindítási engedély megadásának min´´ oségi, szakmai és infrastrukturális feltételei fennállnak-e, a tanterv megfelel-e a képesítési, illetve szakmai követelményeknek. Ha az indítani kívánt szak még nem létez´´ o, újonnan létrehozandó szak, akkor a szakindítási el´´ oakkreditációt megel´´ ozi az indítani kívánt szak képesítési követelményeinek a 3. § (1) bekezdése szerinti akkreditációja; b) véleményt nyilvánít arról, hogy alapképzési szak székhelyen kívüli képzésében a szakindítási engedély megadásának min´´ oségi szakmai és infrastrukturális feltételei fennállnak-e, a tanterv megfelel-e a képesítési követelményeknek; c) véleményt nyilvánít arról, hogy alapképzési szak, szakirányú továbbképzési szak, akkreditált iskolai rendszer´ú fels´´ ofokú szakképzés távoktatási képzésében a szakindítási engedély megadásának min´´ oségi feltételei fennállnak-e, a tanterv, képzési program megfelel-e a képesítési, illetve szakmai és vizsgakövetelményeknek. Véleményt nyilvánít továbbá arról is, hogy a képzés tananyaga, az oktatásban alkalmazott ismeretátadási és tanulási módszerek alapján és a speciális taneszközök birtokában a képesítési, illetve képzési követelmények teljesíthet´´ ok-e.

Intézményi akkreditációs tevékenység 6. § (1) Az Ftv. 81. §-ának (4) bekezdése alapján lefolytatott intézményi akkreditáció keretében a MAB arról foglal állást, hogy a fels´´ ooktatási intézmény képzési és kutatási tevékenysége, valamint a képzési programok szakmai és

2000/116. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

infrastrukturális színvonala megfelel-e az Ftv. 3—4. §-aiban a fels´´ ooktatási intézménnyel szemben támasztott követelményeknek és ehhez kapcsolódóan a MAB által kidolgozott és nyilvánosságra hozott akkreditációs követelményeknek. (2) Az intézményi akkreditációs eljárás során végzett intézmény-akkreditáció keretében a MAB azt vizsgálja, hogy az intézmény, illet´´ oleg az egyes karok személyi, szervezeti és infrastrukturális feltételei alapján az intézményben, illetve az egyes karokon biztosított-e képzési és tudományos kutatási tevékenység folytatása, továbbá az egyetemen a doktori iskolák m´úködése. (3) Az intézményi akkreditációs eljárás során végzett programakkreditáció keretében a MAB azt vizsgálja, hogy biztosítottak-e az alapképzési és szakirányú továbbképzési szakok, az akkreditált iskolai rendszer´ú fels´´ ofokú szakképzések folytatásának azon min´´ oségi garanciái, amelyeket a MAB az akkreditáció feltételéül szab. (4) A MAB az intézményi akkreditációs eljárás során az egyes képzések m´úködése alapján véleményt nyilvánít arról, hogy egyetemen mely tudományterületeken, illetve m´úvészeti területeken vannak meg az alapképzés, a szakirányú továbbképzés, az akkreditált iskolai rendszer´ú fels´´ ofokú szakképzés, valamint a doktori képzés feltételei, illetve f´´ oiskolán mely tudományágakban, m´úvészeti területeken vannak meg az alapképzés, a szakirányú továbbképzés és az akkreditált iskolai rendszer´ú fels´´ ofokú szakképzés feltételei.

A fels´´ ooktatás min´´ oségét érint´´ o egyéb tevékenység 7. § (1) A MAB az Ftv. 81. §-ának (1) bekezdése a) pontjában, (2) bekezdése f) pontjában és a (4) bekezdésében meghatározott feladatok alapján — a tudományágakat, m´úvészeti területeket meghatározó külön jogszabály szerint — minden engedélyezett alapképzési, illetve szakirányú továbbképzési szak, továbbá akkreditált iskolai rendszer´ú fels´´ ofokú szakképzési program, valamint doktori iskola tekintetében állást foglal arról, hogy azok a fels´´ ooktatási képzés szempontjából mely tudományterület, mely tudományághoz, m´úvészeti területhez sorolhatók be. (2) A MAB az Ftv. 81. §-ának (2) bekezdése f) pontjában foglalt feladatkörében eljárva az intézményi akkreditációs eljárás keretében alakítja ki állásfoglalását. (3) A szakoknak, az akkreditált iskolai rendszer´ú fels´´ ofokú szakképzési programoknak és a doktori iskoláknak az Ftv. 124/E. §-a i), l) és m) pontja szerinti besorolását a MAB évente augusztus 31-éig közzéteszi az Oktatási Közlönyben.

7253 8. §

(1) A MAB az Ftv. 81. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján állást foglal: a) a min´´ osítés elvégzése és a min´´ oség hitelesítése során felmerül´´ o, az akkreditációt végz´´ o szakért´´ ok által feltárt, az oktatás min´´ oségét érint´´ o kérdésekben; b) arról, hogy a MAB az Ftv. 124/E. §-ában fel nem sorolt, de az akkreditáció szempontjából jelent´´ os fogalmakat milyen tartalommal érvényesíti eljárásaiban; c) olyan kérdésekben, amelyekben a fels´´ ooktatási intézmények a min´´ oségbiztosítási tevékenységük kialakításával kapcsolatban szakvéleményét kérik. (2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti fogalommeghatározásokra vonatkozó állásfoglalásokat — az Oktatási Minisztériummal el´´ ozetesen egyeztetve — a MAB elvi állásfoglalásaira vonatkozó szabályok szerint kell közzétenni.

9. § (1) A MAB az Ftv. 74. §-a (1) bekezdésének s) pontjában és a 81. §-a (2) bekezdésének j) pontjában foglaltak alapján — a miniszter kérésére — véleményt nyilvánít arról, hogy az egyetemi, illetve f´´ oiskolai tanári munkakörre pályázó megfelel-e az Ftv. 17. §-ának (4) bekezdésében, illetve a 18. §-ának (2) bekezdésében meghatározott szakmai követelményeknek. A miniszter az intézményi tanácsnak az Ftv. 53. §-a (2) bekezdésének f) pontja szerint megküldött el´´ oterjesztése alapján kéri a MAB véleményét. (2) A MAB az egyetemi, illetve a f´´ oiskolai tanári kinevezéshez benyújtott pályázatok véleményezését a pályázatok benyújtási határidejét legalább három hónappal megel´´ oz´´ oen nyilvánosságra hozott — az Oktatási Minisztériummal el´´ ozetesen egyeztetett — szempontrendszer, illetve véleményezési eljárás alapján végzi. (3) A MAB kinevezéssel kapcsolatos állásfoglalását — e rendelet 20. §-ában szabályozott módon — az Ftv. 17. §-ának (4) bekezdésében, illetve 18. §-ának (2) bekezdésében foglaltak vagy az eljárási szabályok be nem tartása miatt lehet megtámadni.

10. § (1) A MAB vizsgálhatja a doktori képzés színvonalát és a habilitációs tevékenységet egyetemek, doktori iskolák vagy tudományterületek szerint. Ha a MAB értékel´´ o szakvéleményében tett javaslatok alapján, az intézménnyel való egyeztetés során megállapított határid´´ oben az intézmény nem változtat kifogásolt gyakorlatán, a MAB korábban hozott akkreditációs döntését felülvizsgálhatja. A MAB az eljárás rendjét a szervezeti és m´úködési szabályzatának

7254

MAGYAR KÖZLÖNY

mellékletében szabályozza. Döntését az Oktatási Közlönyben és az Akkreditációs Értesít´´ oben nyilvánosságra hozza. (2) A MAB (1) bekezdés szerinti tevékenysége nem terjed ki az egyetemek doktori vagy habilitációs ügyekben hozott, vagy az oktatók munkavégzésének min´´ oségét érint´´ o egyéb személyi döntéseinek megsemmisítésére. Az ilyen bejelentést tev´´ oket a MAB tájékozatja arról, hogy jogorvoslatra a miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében van mód.

11. § A MAB közrem´úködik azon m´úvészeti szakok meghatározásában, amelyekre az Ftv. 120. §-ának (5) bekezdésében foglaltak szerint a hallgatók érettségi bizonyítvány megszerzése el´´ ott is felvehet´´ ok. Az ennek során kialakított állásfoglalását elvi állásfoglalásként hozza nyilvánosságra.

12. § A MAB állásfoglalást hoz azon külföldi m´úvészeti elismerésekr´´ ol, amelyek az Ftv. 123. §-ának (8) bekezdése szerint olyan magyar m´úvészeti díjjal egyenérték´úek, amelyek a teljes intézményi akkreditáció lefolytatásáig a habilitációhoz, az egyetemi vagy f´´ oiskolai tanári, illetve egyetemi docensi kinevezéshez szükséges DLA fokozat helyett elfogadhatók.

13. § A MAB — titkársága útján — az Ftv. rendelkezései alapján nyilvános, országos habilitációs és doktori nyilvántartást vezet. A pontos nyilvántartás érdekében a doktori fokozatok odaítélésér´´ ol, illet´´ oleg a habilitációs döntések meghozataláról a MAB-ot az egyetem köteles értesíteni.

14. § E rendelet 9. §-ában és 13. §-ában meghatározott feladatokat illet´´ oen a személyes adatok nyilvántartásával kapcsolatos személyiségi jogok védelmér´´ ol a MAB elnöke gondoskodik a személyes adatok védelmér´´ ol és a közérdek´ú adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezései szerint.

Az akkreditáció eljárási szabályai 15. § (1) Új fels´´ ooktatási intézmény és kar el´´ oakkreditációjára, külföldi fels´´ ooktatási intézmény magyarországi m´úkö-

2000/116. szám

désére, alapképzésben és szakirányú továbbképzésben a képesítési követelmények meghatározására, alapképzésben a szak intézményi, illetve székhelyen kívüli indítására, valamint az egyetemi, f´´ oiskolai tanári munkakörökre benyújtott pályázatokat véleményezésre a miniszternek kell benyújtani. A jogszabályi el´´ oírásoknak megfelel´´ o kérelmeket véleményezésre meg kell küldeni a MAB-nak. (2) Az alapképzési és a szakirányú továbbképzési szak, valamint az akkreditált iskolai rendszer´ú fels´´ ofokú szakképzés távoktatási képzésének engedélyezésére és a doktori iskolák m´úködésének jóváhagyására irányuló kérelmeket, közvetlenül a MAB elnökének nyújtja be a fels´´ ooktatási intézmény vezet´´ oje. (3) A szakképzés fels´´ ofokú akkreditált iskolai rendszer´ú szakképzésként való befogadására irányuló akkreditációs kérelmet az Országos Szakképzési Jegyzékbe történ´´ o felvételr´´ ol, valamint a szakmai és vizsgakövetelmények kiadhatóságáról hozott szakhatósági állásfoglalást követ´´ oen — a külön jogszabályban foglaltak szerint — a szakképesítésért felel´´ os miniszter küldi meg a MAB-nak.

16. § (1) A 15. § (1) bekezdése szerint az Oktatási Minisztériumhoz benyújtott, a jogszabályi el´´ oírásoknak meg nem felel´´ o kérelmeket az Oktatási Minisztérium még a véleményezési eljárás megkezdése el´´ ott visszaküldi a kérelmez´´ onek. A kérelmeket az Oktatási Minisztérium és a MAB által közösen közzétett formai követelmények szempontjából a MAB vizsgálja, kivéve a kar el´´ oakkreditációjára, valamint a székhelyen kívüli képzés indításának engedélyezésére irányuló kérelmeket, amelyeket formai követelmények szempontjából az Oktatási Minisztérium vizsgál. Az észlelt hiányok pótlására a MAB, illetve — a kar el´´ oakkredeitációja és a székhelyen kívüli képzés indításának engedélyezésére irányuló kérelmek esetében — az Oktatási Minisztérium, határid´´ o t´úzésével, szólítja fel a kérelmez´´ ot. A MAB véleményezési eljárása csak a MAB formai követelményeinek mindenben megfelel´´ o kérelem MAB titkárságára érkezését´´ ol számított id´´ oponttól veszi kezdetét. (2) A miniszter által kért soron kívüli eljárásokat, kivéve az akkreditációs kérelmek elbírálása megkezdésének sorrendjét, a kérelmek beérkezésének sorrendje határozza meg. (3) A MAB a miniszter felkérésére soron kívül folytatja le az Ftv. 81. §-ának (4) bekezdésében meghatározott vizsgálatot és adja meg az értékelést. Intézmény soron kívüli eljárásra vonatkozó kérelme nem teljesíthet´´ o. (4) A MAB az akkreditációs kérelmeket a kérelmeknek MAB titkárságára történ´´ o beérkezését megel´´ oz´´ o 90 napnál korábban nyilvánosságra hozott eljárási rend és akkreditációs követelményrendszer szerint bírálja el, kivéve, ha

2000/116. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

az érintett a beadással egyidej´úleg írásban nem kéri az újabb rend szerinti elbírálást. (5) Ha az akkreditálási kérelem beadását követ´´ oen az akkreditálás olyan egyéb alapvet´´ o jogszabályi feltételei változnak meg, amelyek figyelembevétele nélkül a kérelem nem bírálható el, úgy erre a kérelem e rendelet 15. §-ának (1), illetve (2) bekezdése szerinti címzettjének a kérelmez´´ o figyelmét fel kell hívnia, és megfelel´´ o, legfeljebb azonban hatvannapos határid´´ ot kell szabni az új feltételekre való felkészülésre és a hiánypótlásra. E nélkül a kérelem elutasításából származó hátrányos következmények a kérelmez´´ ovel szemben nem alkalmazhatók.

17. § (1) A szakindítási engedély megadására irányuló el´´ oakkreditáció vagy az intézményi akkreditációs eljárás során végzett programakkreditáció esetén az akkreditáció határozott id´´ ore is adható, továbbá az akkreditáció feltételhez köthet´´ o. Feltételhez kötött akkreditáció esetén az akkreditációs eljárást lezáró MAB határozatban meg kell adni az akkreditáció érvényességi idejét, valamint azokat a hiányosságokat, amelyek megadott id´´ opontig történ´´ o kiküszöbölése a további akkreditáció feltétele. (2) Határozott id´´ ore szóló akkreditáció esetében az alapképzési szakindítási engedély megadásának, illetve a szak további m´úködésének a MAB javaslata alapján el´´ ofeltétel a kérelmez´´ o intézmény azon szerz´´ odésének bemutatása a miniszternek, amely tanúsítja, hogy amennyiben az intézmény a végleges akkreditációs feltételeket nem teljesíti, az adott programra felvett hallgatók vizsgáztatását, vagy szükség esetén átvételét és azonos szakon történ´´ o képzését valamely más fels´´ ooktatási intézmény vállalta. (3) A szakindítási engedély határozott id´´ otartamra történt megadásának tényét és id´´ otartamát az engedély megadásának közzétételekor, továbbá az Ftv. 83. §-ának (4) bekezdése alapján az Oktatási Minisztérium által kiadott Fels´´ ooktatási felvételi tájékoztatóban is fel kell tüntetni. Határozott id´´ otartamra szóló indítási engedély után a képzés további id´´ otartamára szóló akkreditáció akkor adható meg, ha az intézmény az el´´ oírt feltételeket a képzés további szakaszaira is igazolja. (4) Ha a szakindítási engedély határozott id´´ otartamra szól, vagyis nem terjed ki az adott program lefolytatásának teljes id´´ oszakára, úgy a teljes programnak csak az engedély id´´ otartamával megegyez´´ o részére kaphat képzési és vizsgáztatási jogosultságot a kérelmez´´ o fels´´ ooktatási intézmény. Az oklevél-kiadási jogosultság megszerzésének feltétele az adott program folytatásának teljes id´´ oszakára kiadott indítási engedély. (5) Az (1)—(4) bekezdésben foglaltakat értelemszer´úen alkalmazni kell a doktori iskolák el´´ oakkreditációjakor és intézményi akkreditációjakor is.

7255

(6) Az intézmény székhelyén kívül alapképzési szak indítására irányuló kérelem a szakon az intézmény székhelyén folytatott képzés els´´ o évfolyamának végzését követ´´ oen kérelmezhet´´ o. (7) A fels´´ ooktatási intézmény a távoktatási képzést csak e rendelet 19. §-a szerinti határozat birtokában hirdetheti meg az Ftv. 83. § (4) bekezdése alapján az Oktatási Minisztérium által kiadott Fels´´ ooktatási felvételi tájékoztatóban, illetve a határozat alapján kérheti a minisztert´´ ol az Ftv. 74. §-a (1) bekezdésének f) pontjában foglaltak szerint a képzés közzétételét. Amennyiben a 6. § (3) bekezdése szerinti intézményi akkreditációs eljárás során végzett programakkreditáció során a MAB azt állapítja meg, hogy a távoktatási képzés nem felel meg az akkreditáció feltételéül szabott követelményeknek, a MAB a korábban hozott határozatát felülvizsgálhatja és újabb határozatát az Oktatási Közlönyben és az Akkreditációs Értesít´´ oben nyilvánosságra hozza.

18. § (1) Az Ftv. 81. §-ának a (4) bekezdésével kapcsolatos tevékenysége körében a MAB min´´ osít´´ o véleményének kialakításához bekéri az intézmény önértékelését, bekérheti az intézmény képzési és tudományos tevékenységére vonatkozó adatokat, és megvizsgálja az Ftv. 59. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerinti éves jelentéseket. A vélemény kialakítása során szakért´´ oi látogató bizottságot küld ki, amely a helyszínen tájékozódik. (2) A látogató bizottságok tagjairól — legalább 30 nappal a látogatást megel´´ oz´´ oen — értesíteni kell az intézményt. Az intézmény vezet´´ oje a tagokkal kapcsolatban 15 napon belül, indoklással ellátott összeférhetetlenségi kifogást tehet a MAB elnökénél. (3) Az intézményi akkreditáció során a látogató bizottság jelentést készít e rendelet 6. §-ában meghatározott intézményi akkreditációs tevékenységi körében. (4) A látogató bizottság — a jelentés részeként — határid´´ o megjelölésével akkreditációs intézkedési tervet (a továbbiakban: intézkedési tervet) készíthet a min´´ oségi feltételek biztosításának további feladataira. (5) A MAB a látogató bizottság jelentése alapján kialakítja intézmény-akkreditációs állásfoglalását. A MAB határozatában a (4) bekezdésre való tekintettel közbüls´´ o eljárás lefolytatását is el´´ oírhatja. Az akkreditáció megadásának feltételéül szabott követelményeket közölni kell az intézménnyel. (6) Az intézmény akkreditációjára vonatkozó végs´´ o állásfoglalás meghozatala el´´ ott a MAB testületi ülése elé kell terjeszteni az intézményvezet´´ o írásos véleményét is. (7) A MAB akkreditációs állásfoglalásáról minden esetben értesíti a minisztert és az érintett intézményt. Az intézményi akkreditációs állásfoglalásokat a MAB-nak az Ok-

7256

MAGYAR KÖZLÖNY

2000/116. szám

tatási Közlönyben és az Akkreditációs Értesít´´ oben is közzé kell tennie. Az intézménynek joga van arra, hogy az állásfoglalással kapcsolatos saját véleményét ugyanott tegyék közzé, ahol a MAB állásfoglalását.

(4) Ha a MAB új határozatában megváltoztatja a korábbi elutasító döntést, az akkreditációt az els´´ o, elutasító akkreditációs döntés meghozatalának id´´ opontjától kezd´´ od´´ oen kell megadottnak tekinteni.

(8) Ha az intézményi akkreditáció vagy a közbüls´´ o eljárás során a MAB azt állapítja meg, hogy az intézmény határid´´ ore nem teljesítette az intézkedési tervben meghatározott feltételeket, a MAB javaslatot tesz a miniszternek az Ftv. 81. § (4) bekezdésének a)—b) pontjaiban meghatározott jogkövetkezmények érvényesítésére.

(5) A MAB új, indoklással ellátott határozatát megküldi a miniszternek.

19. § (1) A MAB az Ftv. 81. §-ában, továbbá a 11/A. §-ában és a 84. §-ának (4) bekezdésében meghatározott feladatainak ellátása során állásfoglalását határozatba foglalja, amelyben indokolni köteles e rendelet 3—12. §-aiban, valamint a 17. §-ban meghatározott követelmények szerint. Az indoklásnak minden esetben meg kell jelölnie: a) az adott akkreditációs tevékenységet vagy a fels´´ ooktatás min´´ oségét érint´´ o egyéb tevékenységet, b) az e rendeletben, továbbá a MAB nyilvánosságra hozott akkreditációs követelményében meghatározottakat illet´´ oen azt az okot (okokat), amely a MAB állásfoglalását megalapozza, c) szükség szerint a MAB javaslatát, d) e rendelet 15. §-ának (1) bekezdése szerint benyújtott kérelmek esetében az Oktatási Minisztériumnak a véleményezési eljárásra vonatkozó megkeresésében megfogalmazott kérdésekre adott választ. (2) A MAB elnöke az (1) bekezdés szerint hozott MAB állásfoglalást megküldi e rendelet 15. §-ának (1)—(2) bekezdése alapján az oktatási miniszternek, a fels´´ ooktatási intézmény vezet´´ ojének, valamint illetékesség esetén a belügyminiszternek, illetve a honvédelmi miniszternek, a 15. § (3) bekezdése szerinti az oktatási miniszternek és a szakképesítésért felel´´ os miniszternek.

20. § (1) A MAB-nak az Ftv. 81. §-a (1)—(4) bekezdése alapján hozott állásfoglalásait akkor lehet megtámadni, ha a MAB eljárási szabályt sértett vagy a nyilvánosságra hozott követelményrendszer el´´ oírásait nem érvényesítette. A MAB állásfoglalását csak fels´´ ooktatási intézmény támadhatja meg. (2) A beadványt a miniszternek kell címezni és a MAB elnökéhez kell benyújtani, aki azt — az el´´ ozményekre vonatkozó dokumentumokkal együtt, a benyújtástól számított 15 napon belül — köteles a miniszternek továbbítani. (3) A miniszter a MAB-ot az eljárás megismétlésére kötelezheti. A miniszteri felhívás esetén a MAB köteles az ügyet érdemben megvizsgálni és új határozatot hozni.

(6) Ha a miniszter a MAB határozatától eltér´´ o döntést hoz, e döntését annak indoklásával együtt hozza nyilvánosságra. Az indoklás minden esetben megjelöli azt az okot, mely a MAB határozatától való eltérést megalapozza.

A MAB testületi m´´ uködésére és tagjaira vonatkozó rendelkezések 21. § (1) A MAB harminc tagból álló testület, amelynek tagjai legalább doktori (mester) fokozattal rendelkeznek. A MAB testületi ülésein a MAB minden tagja szavazati joggal rendelkezik. Sem a szavazati jog, sem a MAB-tagsággal összefügg´´ o egyéb jogok nem ruházhatók át. (2) A MAB testülete megfelel´´ o szakmai összetételének biztosítása érdekében a MAB tanácskozási jogú tagokat kérhet fel.

22. § (1) A MAB tagjainak megbízása legfeljebb 3 évre szól, mely egy ízben meghosszabbítható. (2) A MAB 15 tagja a fels´´ ooktatási intézmények vezet´´ oinek testületei, 8 tagja a tudományos kutatóintézetek, 7 tagja a felhasználói szféra jelöltje. (3) A fels´´ ooktatási intézmények vezet´´ oinek javaslata alapján a fels´´ ooktatási intézmények oktatói közül a Magyar Rektori Konferencia 9 tagot választ, akik közül egy tag az egyházi fels´´ ooktatási intézmények, egy tag az egyetemeken m´úköd´´ o f´´ oiskolai karok jelöltje. A F´´ oiskolai F´´ oigazgatói Konferencia 5 tagot választ, ezek közül egy tag a magán fels´´ ooktatási intézmények jelöltje. A M´úvészeti Egyetemek Rektori Széke egy tagot választ. A fels´´ ooktatási intézmények 15 jelöltjének összetételében az Ftv. 124/E. §-ának m) pontjában meghatározott tudományterületek, továbbá az egyetemek és f´´ oiskolák, illetve a 35/1998. (III. 20.) OGY határozat szerinti tervezési-statisztikai régiók arányos képviseletét biztosítani kell. (4) A tudományos kutatóintézetek jelöltjeit az Ftv.-ben meghatározott tudományterületeket figyelembe véve az Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsa választja meg. (5) A felhasználói szféra jelöltjei közül a külön jogszabállyal létesített kamarák két tagot, az Országos Munkaügyi Tanács munkaadói oldala, a Magyar Innovációs Szövetség, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövet-

2000/116. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

sége, valamint a M´úszaki és Természettudományos Egyesületek Szövetsége egy-egy tagot jelöl. A közoktatás képviseletére a Közoktatáspolitikai Tanács jelöl egy tagot. (6) A jelöl´´ o testületeknek, szervezeteknek a MAB elnökének felhívására 60 napon belül jelöltet kell állítaniuk. A jelöltállítás további részleteit a MAB szervezeti és m´úködési szabályzata tartalmazza. (7) A jelöltek listáit a MAB elnöke felterjeszti a miniszterhez. A jelölteknek nyilatkozniuk kell arról, hogy a jelölést elfogadják és összeférhetetlenségi szabály alá nem esnek. A miniszter a MAB tagjaira vonatkozó összeférhetetlenség és a választásról készült jegyz´´ okönyvek megvizsgálása után javaslatot tesz a miniszterelnöknek a tagok megbízására.

23. § (1) A MAB-nak, illetve szakbizottságainak tagja nem lehet olyan személy, aki tagja a Fels´´ ooktatási és Tudományos Tanácsnak, az Országos Kredittanácsnak, továbbá aki köztisztvisel´´ o. A tudományos kutatóintézetek és a felhasználói szféra képvisel´´ oi nem lehetnek a fels´´ ooktatási intézmények közalkalmazottai. A közoktatás képvisel´´ ojének csak pedagógus munkakörben alkalmazott pedagógus jelölhet´´ o. E bekezdésnek a MAB tagságra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályait a megbízási eljárás során kell érvényesíteni. (2) Az Ftv. 80. §-a (9) bekezdésének megfelel´´ oen a MAB-tagság összeférhetetlen a rektori, a f´´ oiskolai rektori és a f´´ oiskolai f´´ oigazgatói megbízással. Az összeférhetetlenség létrejöttével a MAB tagjának megbízatása megsz´únik.

7257 25. §

(1) A MAB elnökét a MAB titkos szavazással, saját tagjai közül választja. A MAB elnökét választó testületi ülés akkor határozatképes, ha megválasztott tagjainak legalább kétharmada jelen van. A MAB elnökének megbízása a hároméves megbízási id´´ oszakkal azonos id´´ otartamra szól. Az elnököt a miniszter el´´ oterjesztése alapján, a miniszterelnök bízza meg. (2) A MAB elnökét választó els´´ o ülésen valamennyi MAB tag több mint felének szavazata szükséges. A elnök megválasztásához többes jelölés esetén amennyiben egyik jelölt sem kapja meg a tagok több mint felének szavazatát, úgy a szavazást oly módon kell folytatni, hogy az el´´ oz´´ o fordulókban a legkevesebb szavazatot kapott jelölt az újabb fordulókban már nem vehet részt. Az ily módon legtöbb szavazatot kapott MAB tag elnöknek akkor választható meg, ha a személyét meger´´ osít´´ o újabb szavazáson a MAB tagok szavazatának több mint felét megszerezte. Az elnökválasztási eljárásban tartózkodni nem lehet. Eredménytelen választás, illetve meger´´ osítés esetén 8 napot követ´´ oen, de 15 napon belül újabb választást kell elrendelni. Ezen ülésen elnöknek az választható meg, aki a jelen lév´´ o tagok szavazatainak több mint felét megszerezte. Többes jelölés esetén amennyiben egyik jelölt sem kapta meg a jelen lév´´ o tagok szavazatának több mint felét, úgy a szavazást oly módon kell folytatni, hogy az el´´ oz´´ o fordulókban a legkevesebb szavazatot kapott jelölt az újabb fordulókban már nem vehet részt. (3) A MAB elnöke a testület munkájának felel´´ os vezet´´ oje és irányítója. Képviseli a testületet más testületeknél, intézményeknél és szerveknél.

(3) A MAB állásfoglalásainak kialakítására vonatkozó döntés meghozatalában, továbbá a szakbizottságok javaslatának meghozatalában szavazati joggal nem vehet részt a MAB azon tagja, aki az adott ügyben érintett intézménnyel munkaviszonyban vagy más anyagi ellenszolgáltatással járó szerz´´ odéses viszonyban áll, továbbá, akit´´ ol bármely más oknál fogva az ügy tárgyilagos megítélése nem várható el.

(4) A MAB el´´ ott folyamatban lév´´ o ügyekr´´ ol hivatalos felvilágosítást csak a MAB elnöke adhat, és engedélyezheti az iratokba való betekintést, amelyet meg kell tagadnia, ha az sértené az akkreditációs eljárást kezdeményez´´ o intézmény jogos érdekeit.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenségi kifogásokat a MAB elnökénél kell bejelenteni, aki a MAB döntését kéri.

(6) A MAB elnöke gondoskodik az akkreditáció min´´ oségi követelményrendszerének kidolgoztatásáról, és az Ftv. 122. §-ának (3) bekezdése alapján az e rendelet szerint történ´´ o, valamint az akkreditáció e rendeletben nem szabályozott eljárási rendjének és menetének nyilvánosságra hozataláról.

24. § Az újonnan megválasztott és megbízott MAB els´´ o ülését az MAB korábbi elnöke hívja össze a tagok megbízásának kézhezvételét´´ ol számított 15 napon belül. A MAB az els´´ o, de legkés´´ obb a második ülésén a 25. § (2) bekezdése szerint elnököt választ, aki megbízatásának kézhezvételéig ügyvezet´´ o elnökként látja el feladatát. Az új MAB elnökét megválasztó ülésen az elnöki feladatokat a MAB korelnöke látja el.

(5) A MAB elnöke szakért´´ oi feladatok elvégzésére a szakbizottságok tagjait vagy küls´´ o szakért´´ oket kérhet fel.

(7) A MAB elnökének helyettesítési rendjér´´ ol a MAB szervezeti és m´úködési szabályzata rendelkezik. (8) Az elnök megbízatása megsz´únik, ha e rendelet 26. §-ának (1)—(2) bekezdése szerinti ok folytán a MAB tagsága megsz´únik. A MAB elnökének felmentése — a megválasztással azonos rendben — akkor kezdeményezhet´´ o, ha írásos indoklás alapján a felmentést a megválasztott tagok több mint fele támogatja.

7258


(1) A MAB-tagság megsz´únik: a) a megbízás id´´ otartamának elteltével, b) lemondással, c) a tag halálával, d) felmentéssel, e) összeférhetetlenségi ok keletkezésével. (2) Felmentésre tesz javaslatot a MAB, ha valamely tagja fél éven keresztül személyesen nem vesz részt a MAB munkájában. A felmentés a megbízással azonos rendben akkor kezdeményezhet´´ o, ha a MAB jelenlév´´ o tagjai azt egyszer´ú szótöbbséggel megszavazták. (3) Amennyiben a hároméves megbízás alatt az (1) bekezdés b), c) vagy e) pontja alapján a MAB tagság megsz´únik, err´´ ol a MAB elnöke tájékoztatja a minisztert. Új tag megbízására az érintett jelöl´´ o szervezettel való egyetértésben a MAB elnökének felterjesztésére a miniszter tesz javaslatot. (4) A hároméves megbízási id´´ oszakon belül adott megbízás érvényessége a megbízási id´´ oszak végéig tart.

2000/116. szám

továbbképzésér´´ ol. A képzésbe a MAB külföldi szakért´´ oket is bevonhat. (4) A küls´´ o szakért´´ ok, a látogatóbizottság tagjai munkájukért a költségvetési keretek között tiszteletdíjban részesülhetnek. A tiszteletdíjat és a kifizetés feltételeit a szervezeti és m´úködési szabályzat rögzíti.

29. § (1) A MAB mellett egy (legfeljebb tizenegy tagú) Nemzetközi Tanácsadó Testület (a továbbiakban: NTT) m´úködik. Tagjait, a MAB állásfoglalását kikérve, a MAB elnöke kéri fel a (2) bekezdésben foglalt feladatokra való alkalmasságot szem el´´ ott tartva. (2) Az NTT feladata els´´ osorban a MAB m´úködési elveinek, eljárási rendjének, akkreditációs követelményeinek és gyakorlatának véleményezése és értékelése, különösen a nemzetközi követelményekkel való összhang szempontjából. (3) Az NTT tagjai rendszeres tájékoztatást kapnak a MAB munkájáról. Az NTT szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal tart ülést.

27. § A MAB titkársága A MAB elnökének, alelnökeinek és tagjainak tiszteletdíja a költségvetésr´´ ol szóló törvényben meghatározott köztisztvisel´´ oi illetményalap nyolcszorosa, négyszerese, illetve kétszerese.

28. § (1) A MAB küls´´ o tagok bevonásával szakbizottságokat hoz létre. A szakbizottsági rendszer létrehozásánál követni kell az Ftv. 124/E. §-ának m) pontjában meghatározott tudományterületi rendszert. Ett´´ ol a MAB csak a tudományterületi szakbizottságok összevonása esetén térhet el. A MAB szakbizottságainak tagjaira a MAB tagjainak javaslata alapján az elnök tesz javaslatot. A szakbizottságokban a felhasználói szféra képvisel´´ oi és esetenként külföldi személyek is részt vesznek.

30. § (1) A MAB ügyintézésének feladatait titkárság látja el. A titkárság felügyeletét a miniszter látja el. A titkárság teljes jogkörrel rendelkez´´ o központi költségvetési szerv. (2) A MAB titkárságának vezet´´ ojét, a f´´ otitkárt nyilvános pályázat alapján — a MAB elnökének egyetértésével — a miniszter nevezi ki és menti fel, és adja ki részére a magasabb vezet´´ oi megbízást. (3) A MAB f´´ otitkára az akkreditációs eljárások alapján lefolytatott államigazgatási eljárások el´´ okészítése során együttm´úködik az Oktatási Minisztériummal. Az együttm´úködés a kölcsönös adatszolgáltatásra is kiterjed. (4) A titkárság gazdasági igazgatóját a f´´ otitkár véleményének figyelembevételével a miniszter bízza meg és menti fel.

(2) A szakbizottságok összetételét, m´úködését jelölési rendjét a költségvetési keretek között a MAB a szervezeti és m´úködési szabályzatában határozza meg. A szakbizottságok összetételét úgy kell kialakítani, hogy megfeleljen a külön kormányrendeletben szabályozott, az egyes tudományterületekhez tartozó tudományágak (m´úvészeti területek) fels´´ ooktatási képzést és kutatást tükröz´´ o rendszerének, és biztosított legyen az egyetemi és a f´´ oiskolai szint´ú képzés képviselete.

(5) A titkárság alkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói jogokat — a gazdasági igazgató esetében a kinevezés és a felmentés kivételével — a MAB f´´ otitkára; a f´´ otitkár esetében — a kinevezés és felmentés kivételével — a MAB elnöke gyakorolja.

(3) A MAB köteles gondoskodni az akkreditációban részt vev´´ o szakemberek megfelel´´ o felkészítésér´´ ol, illetve

(1) Az éves költségvetési keret figyelembevételével MAB költségvetésének tervezetét és költségvetési beszá-

31. §

2000/116. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

molóját a f´´ otitkár el´´ oterjesztésére a MAB testülete hagyja jóvá. A MAB költségvetésében a MAB titkárságának m´úködésére a MAB tagjainak, illetve szakbizottságok tagjainak juttatásaira vonatkozó kereteket elkülönítetten kell kezelni. (2) A MAB költségvetésének terhére kötelezettségvállalási joggal a f´´ otitkár, ellenjegyzési joggal gazdasági helyettese rendelkezik.

Értelmez´´ o rendelkezések 32. § E rendelet alkalmazásában a) akkreditációs eljárás (min´´ oséghitelesítés): a MAB azon eljárása, amelynek során — intézményi és programakkreditáció keretében — vizsgálja, hogy a fels´´ ooktatási intézmény képzési és kutatási tevékenysége, illetve a képzési programok szakmai és infrastrukturális színvonala, valamint az intézmény személyi és szervezeti feltételei megfelelnek-e a MAB által kidolgozott és nyilvánosságra hozott akkreditációs követelményeknek; b) akkreditációs követelmények: a MAB által meghatározott és nyilvánosságra hozott min´´ oségi el´´ oírások rendszere; c) akkreditációs min´´ osítés (akkreditáció): az akkreditációs eljárás (min´´ oséghitelesítés) eredményeként megfogalmazott MAB határozat, amelynek értékelése lehet: akkreditálható (feltétel nélkül, illetve határozott id´´ ore szólóan), vagy nem akkreditálható; d) doktori iskola (mester iskola): egyetemen a MAB jóváhagyásával m´úköd´´ o, az egyetem különböz´´ o szervezeti egységeit átfogó olyan oktatási szervezet, amelyben a tudományos fokozat elnyerésére felkészít´´ o képzés folyik. A doktori iskolában közrem´úködhet más fels´´ ooktatási intézmény vagy az intézményen kívüli kutatóintézet is. Az egyetemeken tudományáganként (m´úvészeti területenként) legfeljebb egy doktori iskola m´úködhet. Ez alól kivételt csak a külön jogszabályban meghatározott multidiszciplináris területeken m´úköd´´ o doktori iskolák jelenthetnek; e) el´´ oakkreditációs eljárás: a MAB akkreditációs eljárása a m´úködési jogosultság megszerzésére irányuló kérelmek (létesíteni kívánt intézmény, kar, továbbá az indítani kívánt alapképzési szakok) véleményezése valamint a doktori iskolák jóváhagyása során; f) feltétel nélküli akkreditáció: az akkreditációs min´´ osítés érvényessége az Ftv.-ben meghatározottak szerint rendszeresen, de legalább nyolcévenként lefolytatott, soron következ´´ o intézményi akkreditációs eljárás lezárásáig szól; g) határozott id´´ ore szóló akkreditáció: az akkreditációs min´´ osítés érvényessége az akkreditációs min´´ osítést tartalmazó MAB határozatban megadott id´´ opontig és feltétellel szól;

7259

h) intézmény-akkreditációs eljárás: fels´´ ooktatási intézmény további m´úködésének jogosultságát vizsgáló akkreditációs eljárás; i) intézményi akkreditációs eljárás: rendszeresen, de legalább nyolcévenként lefolytatott akkreditációs eljárás, melynek keretében intézmény-akkreditáció és programakkreditáció folyik. Az intézményi akkreditációs eljárás eredménye az intézmény, az intézmény karainak és az intézményben folyó képzések, továbbá egyetemen a doktori iskolák akkreditációs min´´ osítése; j) közbüls´´ o eljárás: az intézmény nyolcévenként esedékes akkreditációs eljárásai közé beiktatható akkreditációs részeljárás. Közbüls´´ o eljárás lefolytatására kerül sor, ha a szakindítási el´´ oakkreditáció vagy programakkreditáció, illetve a doktori iskolák el´´ oakkreditációja, illetve akkreditációja határozott id´´ ore szólt; k) programakkreditációs eljárás: az egyetem, f´´ oiskola korábban megszerzett engedélye alapján m´úköd´´ o képzések (alapképzés, szakirányú továbbképzés, akkreditált iskolai rendszer´ú fels´´ ofokú szakképzés), illetve azok különböz´´ o képzési formáinak (nappali, esti, levelez´´ o tagozat, távoktatás, székhelyen kívüli képzés) akkreditációs eljárása. Programakkreditációs eljárás az intézmény akkreditációs eljárása keretében történik; l) szakok el´´ oakkreditációs eljárása: szakok indítási jogosultságának megszerzésére irányuló kérelmek véleményezését szolgáló akkreditációs eljárás, amelynek keretében a MAB vizsgálja: — alapképzésben szakindítás engedélyezésére irányuló kérelmeket, — alapképzésben a szak székhelyen kívüli képzésének feltételeit, — alapképzésben, szakirányú továbbképzésben és akkreditált iskolai rendszer´ú fels´´ ofokú szakképzésben a szak, illetve a szakképzés távoktatási formában való indításának feltételeit; m) szakok, szakképzések létrehozásának akkreditációs eljárása: amelynek keretében a MAB vizsgálja — alapképzésben és szakirányú továbbképzésben a képesítési követelmények meghatározására irányuló kérelmeket, — akkreditált iskolai rendszer´ú fels´´ ofokú szakképzés szakmai követelményeinek az egyetemi vagy f´´ oiskolai szint´ú alapképzésbe történ´´ o befogadását.

Átmeneti és záró rendelkezések 33. § (1) E rendelet a kihirdetését követ´´ o 8. napon lép hatályba. (2) Az Ftv. 81. §-ának (7) bekezdésében, illetve e rendelet 2. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint a MAB feladatai ellátásának rendjét, valamint az akkreditációs követelményeket els´´ o ízben 2001. június 30-ig kell közzétenni a Magyar Közlönyben és az Oktatási Közlönyben.

7260

MAGYAR KÖZLÖNY

(3) A MAB szervezeti és m´úködési szabályzatának e rendelet szerint módosítását 2001. június 30-ig kell elkészíteni. (4) A MAB tagjainak névsorát a megbízási okmányok aláírását követ´´ oen a Magyar Közlönyben és az Oktatási Közlönyben közzé kell tenni. (5) Az Ftv. 124/E. §-ának v) pontja szerinti, 2000. január 1-jén már folyó székhelyen kívüli képzések, illetve az Ftv. 124/E. §-ának z) pontja szerinti, 2000. július 2-án már folyó távoktatási képzések akkreditációját legkés´´ obb 2002. június 30-ig el kell végezni. (6) 2002. június 30-át követ´´ oen doktori, illetve mesterképzésre, valamint fokozatadásra kizárólag akkreditált doktori iskola keretében kerülhet sor. (7) A doktori iskolák 2000. évi ideiglenes akkreditációja során: a) minimális követelményként, a doktori iskolák létesítésére és m´úködésére vonatkozó hatályos elvi állásfoglalást kell alkalmazni, eltekintve azoktól a feladatoktól, amelyek a 2000. évi XCVII. törvény tudományterületekre és tudományágakra vonatkozó rendelkezései nyomán hatályukat vesztették; b) a tudományterületek és tudományágak, valamint a m´úvészeti ágak vonatkozásában, a 2000. évi XCVII. törvény és külön korányrendelet rendelkezései szerint kell eljárni. (8) E rendelet hatálybalépését követ´´ oen els´´ o alkalommal — a 22. § (6) bekezdését figyelembe véve jelöltállítást úgy kell el´´ okészíteni, hogy az új MAB tagjai 2001. január 1-jét´´ ol átvehessék megbízásukat. (9) E rendelet hatálybalépésével egyidej´úleg hatályát veszti a Magyar Akkreditációs Bizottság szervezetér´´ ol, m´úködésér´´ ol és az akkreditációs eljárás alapvet´´ o szabályairól szóló 66/1997. (IV. 18.) Korm. rendelet.

34. § E rendelet hatálybalépésével egyidej´úleg a fels´´ ooktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történ´´ o finanszírozásáról szóló 120/2000. (VII. 7.) Korm. rendelet 13. §-a helyébe a következ´´ o rendelkezés lép: ,,13. § Ez a rendelet a kihirdetését követ´´ o 8. napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit 2000. január 1-jét´´ ol kell alkalmazni. A rendelet hatálybalépésével egyidej´úleg hatályát veszti a fels´´ ooktatás képzési és fenntartási normatívák alapján történ´´ o finanszírozásáról szóló 72/1998. (IV. 10.) Korm. rendelet, valamint a fels´´ ooktatás képzési és fenntartási normatívák alapján történ´´ o finanszírozásról szóló 72/1998. (IV. 10.) Korm. rendelet módosításáról szóló 112/1999. (VII. 16.) Korm. rendelet.’’ Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

2000/116. szám

A Kormány 200/2000. (XI. 29.) Korm. rendelete a fels´´ ooktatási tanulmányi pontrendszer (kreditrendszer) bevezetésér´´ ol és az intézményi kreditrendszerek egységes nyilvántartásáról A Kormány a fels´´ ooktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 124/D. §-ának b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a képzési szintek közötti, az intézményen belüli és az intézmények közötti átjárhatóságnak, azaz a hallgatói mobilitás biztosításának érdekében a fels´´ ooktatási tanulmányi pontrendszerr´´ ol (a továbbiakban: kreditrendszer) a következ´´ oket rendeli el:

Az intézményi tanulmányi kreditrendszerekre és azok nyilvántartására vonatkozó általános szabályok 1. § (1) E rendelet értelmében az állami és az államilag elismert nem állami (egyházi, magán, illetve alapítványi) fels´´ ooktatási intézmények által folytatott akkreditált iskolai rendszer´ú fels´´ ofokú szakképzésben, alapképzésben és kiegészít´´ o alapképzésben, szakirányú továbbképzésben, doktori, illetve mesterképzésben, valamennyi képzési formában, illetve tagozaton a végzettséget, szakképzettséget igazoló oklevél megszerzésének feltételéül el´´ oírt minden, tanulmányi munkaid´´ o-ráfordítással járó tanulmányi követelmény teljesítését fels´´ ooktatási tanulmányi pontokban (a továbbiakban: kredit) mérik. (2) A Kormány az ország fels´´ ooktatási intézményeiben folytatott tanulmányok azonos szempontok alapján történ´´ o nyilvántartása, az intézményen belüli és intézmények közötti nagyobb hallgatói mozgásszabadság és a különböz´´ o szint´ú szakok egymáshoz illeszkedésének el´´ osegítése, az elsajátított ismeretek kreditekkel való elismerése érdekében intézményi és országos kreditnyilvántartás létrehozását rendeli el, melyet az e rendelet 10. §-ának rendelkezései szerint az Országos Kredittanács Irodája (a továbbiakban: OKTI) vezet. (3) A kreditek azon — a hazai és nemzetközi tapasztalatok figyelembevételével kialakított becslés alapján megállapított — (összes) hallgatói tanulmányi munkaid´´ on alapulnak, amely egy átlagos képesség´ú hallgatótól a tanulmányok teljesítése érdekében elvárható. A kreditekkel elismert összes hallgatói tanulmányi munkaid´´ o a tanórákat (kontaktórákat) és az egyéni hallgatói tanulmányi munkaórákat is tartalmazza.

2000/116. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(4) Az országos kreditátviteli (kredittranszfer) rendszerben — az Európai Kreditátviteli Rendszer (European Credit Transfer System, a továbbiakban: ECTS) elveire tekintettel — egy kredit 30 hallgatói tanulmányi munkaóra elvégzésével egyenérték´ú. Egy tanév teljesítése átlagosan 60 kredittel egyenérték´ú, a tanterv egy félévére jutó, egy szemeszternyi munkamennyiség 30 kreditnek felel meg (egy trimeszterhez 20 kredit rendelhet´´ o).

7261

számítási módja szerint — határozzák meg, hogy egy adott szakon a végzettség, illetve szakképzettség megszerzéséhez hány kredit szükséges. A magyar fels´´ ooktatásban végzettséget igazoló oklevél megszerzéséhez e rendelet 1. és 2. §-a keretei között a) f´´ oiskolai szint´ú végzettség esetén legalább 180, b) egyetemi szint´ú végzettség esetén pedig legalább 240 kreditet kell teljesíteni.

(5) A hallgatói tanulmányi munkaórák abban az esetben eredményeznek kreditet, ha a követelmények teljesítésér´´ ol a hallgató sikeresen számot adott, azaz az intézményi szabályzatban meghatározott követelményeknek megfelelt. A kredit értéke nem függhet a megfelelés fokozatától.

(2) A képesítési követelményekben kell meghatározni az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek számát, a szakdolgozathoz, illetve a diplomamunkához rendelt kreditek számát.

2. §

(3) Az akkreditált iskolai rendszer´ú fels´´ ofokú szakképzésben végzett tanulmányokból f´´ oiskolai, illetve egyetemi szint´ú képzésbe legfeljebb 60 kredit számítható be, függetlenül attól, hogy azok megszerzésére hallgatói vagy tanulói jogviszonyban került sor.

(1) A fels´´ ooktatási intézmény a vele hallgatói jogviszonyban állók más hazai vagy külföldi fels´´ ooktatási intézményben szerzett kreditjeit intézményközi kredit-egyenérték´úségi egyezmény, a hallgatóval kötött egyéni tanulmányi megállapodás vagy a beszámítást el´´ oíró jogszabály alapján ismerheti el. Két ismeretanyagot egyenérték´únek kell tekinteni, ha az ismeretanyagok közötti egyezés legalább 75%-os. Az ismeretanyag egyezésének mértékét az intézmény (kar) erre a célra létrehozott kreditátviteli bizottsága vizsgálja meg. Ez az egyenérték´úség az intézmény számára egy adott intézményen belül és az intézmények között is kreditelismerési kötelezettséggel jár. A más intézményben (karon) teljesített helyettesít´´ o tantárgy annyi kredittel ismerhet´´ o el a hallgató számára, ahány kreditet a szak tantervében a helyettesített tantárgy(ak)hoz rendeltek, a megszerzett érdemjegy azonban a tantárgyak elismerésekor nem módosítható. A kreditátviteli bizottság döntése ellen az intézmény rektoránál lehet fellebbezni. (2) Egy meghatározott tanulmányi követelmény teljesítéséért egy bizonyos szakon vagy programon belül csak egy alkalommal adható kredit, de az ily módon elismert tanulmányi teljesítmények más szak(ok)on, illetve program(ok)ban elismerhet´´ ok. (3) Az Ftv. 84. §-ának (2) bekezdésében nevesített képzési szinteken az alacsonyabb képzési szinten megszerzett azon krediteket, amelyek a magasabb képzési szint követelményeit is kielégítik, el kell ismerni. Doktori képzésben az intézmény doktori szabályzata által elismert tevékenységekre fordított munkaid´´ o számítható be kreditként.

A képesítési követelmények és a kreditrendszer 3. § (1) Az Ftv. 86. §-ának rendelkezései alapján a képesítési követelmények — e rendelet 1. §-ának keretei között és

(4) A 111/1997. (VI. 27.) Korm. rendeletben megfogalmazott tanári képesítési követelmények teljesítéséhez a szakterületi ismereteken túlmen´´ oen legkevesebb 40 (kétszakos képzésnél 50) kredit megszerzése szükséges. (5) Az egyetemi szint´ú kétszakos képzésben a 3. § (1) bekezdésben foglaltakat meghaladó mérték´ú megszerzend´´ o kreditek számáról a képesítési követelményekben kell rendelkezni. (6) A kiegészít´´ o alapképzésben a f´´ oiskolai szint´ú tanulmányok alapján elismert krediteket az egyetemi szint´ú végzettség megszerzéséhez szükséges kreditekre kiegészít´´ o számú kredit megszerzése szükséges. (7) A szakirányú továbbképzésben legalább 60 kredit megszerzése szükséges. (8) A doktori képzésben szemeszterenként 30 kredit teljesítését kell el´´ oírni. (9) A nem nappali képzési formákban egy adott szakhoz rendelt teljesítend´´ o kreditek száma megegyezik a megfelel´´ o nappali szakhoz rendelt kreditek számával.

4. § (1) Az intézmény köteles biztosítani, hogy a hallgató tanulmányai során az adott szakra el´´ oírt összes kredit mennyiségét legalább 20%-kal meghaladó kreditérték´ú tantárgyak közül választhasson. (2) Az intézménynek lehet´´ oséget kell biztosítani arra, hogy a hallgató tanulmányai során az adott szakra el´´ oírt összes kredit mennyiségét 10%-kal meghaladó kreditérték´ú tárgyakat vehessen fel. A hallgató e tárgyakat egy másik intézményben, illetve egy másik szakon is felveheti. Ezen további ismeretek megszerzését — kreditet eredményez´´ o teljesítésük esetén — az intézménynek igazolnia kell.

7262

MAGYAR KÖZLÖNY

(3) A kreditrendszer´ú képzésben a hallgató minden félévre — a tantervben és az intézményi szabályzatban rögzített feltételekkel — egyéni tanrendet dolgozhat ki. Az egyéni tanrendben a hallgató eltérhet az átlagos ütem´ú el´´ orehaladás esetére az intézmény által a mintatantervben ajánlott tárgyfelvételi rendt´´ ol. (4) Ha a hallgató a képesítési követelményekben el´´ oírt, az oklevél megszerzéséhez szükséges krediteket a képesítési követelményekben meghatározott képzési id´´ onél hamarabb megszerzi, részére az Ftv. 85. §-ában az adott képzési szintre el´´ oírt minimális képzési id´´ o után kiadható az oklevél. (5) Újabb szakon a szakképzettség megszerzése érdekében, a szak képesítési követelményei alapján meghatározott, teljesített és beszámított kreditek után a képzési id´´ o lerövidíthet´´ o. F´´ oiskolai szint´ú képzés tanulmányi ideje legfeljebb egy évvel rövidíthet´´ o le, ha a beszámított kreditek száma legalább 60. Egyetemi szint´ú képzés tanulmányi ideje legalább 60 kredit beszámítása esetén legfeljebb egy évvel, 120 kredit beszámítása esetén pedig legfeljebb további egy évvel rövidíthet´´ o le. (6) Párhuzamosan két szakon végzett tanulmányok esetén egy adott tanulmányi kötelezettség sikeres teljesítése hozzájárulhat mindkét szakon a kreditgy´újtéshez.

5. § (1) Ha az egyes szakok képesítési követelményei tantervi egységekb´´ ol (a továbbiakban: modul) épülnek fel, meg kell határozni, hogy az egyes modulok a szakképzettség megszerzésén belül hány kreditet képviselnek. (2) Ha az szakmailag indokolt és lehetséges, egyes szakokon belül, valamint egy szakcsoporthoz tartozó szakok között a képzés olyan, a végzettség, illetve szakképzettség megszerzése szempontjából lényeges alapozó modulra vagy modulokra épülhet rá, amelyekb´´ ol több szakképzettséget, illetve végzettséget nyújtó szak irányába történ´´ o elágazás lehetséges.

Az intézményi kreditrendszer létrehozásának szabályai 6. § (1) Az e rendeletben foglalt, valamint a képesítési követelményekben meghatározott keretek között az intézmények határozzák meg, hogy az általuk folytatott, végzettséget, illetve szakképzettséget eredményez´´ o képzések tantervi követelményeinek eredményes teljesítéséhez tantárgyanként (tantárgycsoportonként, modulonként) hány tanórát és kreditet rendelnek. Ez a kreditallokáció a tanterv részét képezi.

2000/116. szám

(2) Az intézményeknek el kell készíteni az intézményt, a képzéseket, a tanterveket, a kreditgy´újtésre, a képzési szintek közötti kreditátvitelre vonatkozó szabályokat ismertet´´ o Intézményi Tájékoztatót. (3) Az Intézményi Tájékoztatóban rögzíteni kell az el´´ otanulmányi rendet, azaz, hogy az egyes tantárgyak felvételéhez milyen más tantárgyak el´´ ozetes teljesítése szükséges. Egy adott tantárgyhoz legfeljebb 3 másik tantárgy (vagy egy modul) rendelhet´´ o el´´ otanulmányi kötelezettségként. Bizonyos tantárgyakhoz más tantárgyaknak nem feltétlenül korábbi, hanem legalább egyidej´ú felvétele is meghatározható. (4) A kreditrendszer´ú képzésben a hallgató teljesítményének nyomon követésére szolgál a képzés egy félévére, a képzési id´´ oszak hosszabb részére vagy a tanulmányok egészére számított (halmozott) súlyozott tanulmányi átlag. Az Intézményi Szabályzatban rögzíteni kell, hogy egyéni tanrend szerint tárgyakat felvev´´ o hallgatók esetében hogyan értékelik egy félév lezárása után a hallgatók tanulmányi teljesítményét. (5) Az Intézményi Szabályzat meghatározhatja a tanulmányok folytatásához, illetve az oklevél megszerzéséhez szükséges halmozott tanulmányi átlagot. (6) A teljes tanulmányi id´´ ore meghatározott átlagos egyéni hallgatói tanulmányi munkaóra nem haladhatja meg a tanórák számának nappali tagozaton a háromszorosát, esti tagozaton az ötszörösét, levelez´´ o tagozaton a tízszeresét, távoktatásban a húszszorosát.

7. § (1) Az intézményi tanács elkészíti a kreditgy´újtés intézményi szabályait is magába foglaló kreditrendszer´ú tanulmányi és vizsgaszabályzatot, az Intézményi Tájékoztatót, és megküldi az Oktatási Minisztériumnak (a továbbiakban: OM). Az OM ezeket a dokumentumokat véleményezés céljából megküldi az Országos Kredittanácsnak (a továbbiakban: OKT). Ha az OKT megállapítja a dokumentumok e rendelettel vagy a képesítési követelményekkel való összhangjának hiányát, illetve, ha az intézmény az e rendeletben foglalt határid´´ oket nem tartja be, kezdeményezi, hogy az oktatási miniszter (a továbbiakban: miniszter) az Ftv. 74. §-a (1) bekezdésének c) pontjában és a 74/A. §-ban biztosított törvényességi felügyeleti jogkörében járjon el. (2) A kreditrendszer´ú tanulmányi és vizsgaszabályzatot és az Intézményi Tájékoztatót nyilvántartásba vétel céljából az OM megküldi az OKTI-nak. (3) A Magyar Akkreditációs Bizottság (a továbbiakban: MAB) az intézményi akkreditáció során az intézményi kreditrendszer alapján megszervezett oktatás min´´ oségi feltételeit is értékeli.

2000/116. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(4) Az intézmény minden tanév megkezdése el´´ ott, július 15-éig köteles tájékoztatni az OKTI-t a kreditrendszerrel kapcsolatos dokumentumaiban bekövetkezett módosításokról. 8. § (1) Az intézmény kreditrendszer´ú tanulmányi és vizsgaszabályzatának részeként megalkotott kreditszabályzatnak rendelkeznie kell: a) a tanulmányok során bizonyos id´´ oszak (pl. egy év) alatt megszerzend´´ o minimális kreditek számáról; b) az intézményi kreditek megszerzésének részletes feltételeir´´ ol; c) a végzettség, illetve szakképzettség megszerzéséhez szükséges krediteken felül e rendelet keretei között az intézményben megszerezhet´´ o kreditek legmagasabb számáról; d) a más képzési szinteken, szakokon, intézményekben megszerzett és összegy´újtött krediteknek az intézményben egy adott képzési szinten és szakon történ´´ o beszámítása feltételeir´´ ol és mértékér´´ ol; e) a tanulmányi id´´ oszakra (félévre) történ´´ o beiratkozás intézményi feltételeir´´ ol; f) a kreditek gy´újtésének intézményi szabályairól; g) arról, hogy a hallgató hány alkalommal vehet fel ismételten egy adott tantárgyat, hány alkalommal ismételheti meg elvégzett tanulmányi munkájának értékeltetését egy tanulmányi id´´ oszakban, tanulmányait milyen feltételekkel folytathatja, illetve legfeljebb hány félévre iratkozhat be tanulmányai során. (2) Az intézményi kreditrendszer bevezetésével párhuzamosan az intézményben meg kell szervezni: a) a tanóraszámok, valamint a megszerzett kreditek nyilvántartását; b) az egyéni tanulmánytervezéshez szükséges tanulmányi tanácsadást; c) a hallgatók tájékoztatásának módját, a tájékoztatás szervezeti rendszerét. (3) Az intézményi kreditrendszer m´úködtetésével párhuzamosan az intézményben minden tanulmányi id´´ oszak megkezdése el´´ ott a hallgatók számára hagyományos vagy elektronikus információhordozón hozzáférhet´´ ové kell tenni a következ´´ o információkat: a) a tanév id´´ obeosztása; b) az intézményi hallgatói tanácsadók adatai; c) az egyéni tanrend benyújtására vonatkozó szabályozás; d) tanulmányi szolgáltatások és eszközök leírása (könyvtárak, stúdiók, laborok, egyéb speciális szolgáltatások és eszközök); e) tanszékek és tantárgyak bemutatása; f) megszerezhet´´ o végzettségek és szakképzettségek listája; g) tanterv;

7263

h) tantárgylista (azonosító, tanulmányi szint, el´´ ofeltételek, oktató, id´´ otartam, oktatási/tanulási módszer, értékelés módja, tanóraszám és kredit); i) más szinten, szakon meghirdetett tantárgyak beszámításával kapcsolatos tájékoztatók; j) a kreditek egyenérték´úségére vonatkozó intézmények közötti egyezmények. Az intézményi kreditrendszerrel kapcsolatos szabályzatot és dokumentumokat minden év július 15-éig ki kell egészíteni az id´´ oközben bekövetkezett változásokkal, és azokat a hallgatók számára beiratkozáskor hagyományos vagy elektronikus információhordozón hozzáférhet´´ ové kell tenni.

Az országos kredittanácsadás és a kreditnyilvántartás intézményei 9. § (1) A miniszter az intézményi kreditrendszerek bevezetésének el´´ osegítésére, az intézményeknek a kreditrendszer általános elveivel kapcsolatos információátadásra, a szervezett, intézmények felé irányuló tanácsadásra fels´´ ooktatási szakemberekb´´ ol és kutatókból álló, legfeljebb 15 tagú szakért´´ oi tanácsot (OKT) hoz létre. A hallgatók képviseletében a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának egy delegáltja tanácskozási joggal vesz részt az OKT munkájában. (2) Az OKT közrem´úködik a képesítési követelmények és az országos kreditrendszer összhangba hozatalának el´´ okészítésében, véleményezi az intézményi tájékoztatókat, valamint a tanulmányi és vizsgaszabályzatok kreditrendszer´ú képzéssel kapcsolatos rendelkezéseit, továbbá — a Magyar Ekvivalencia és Információs Központtal való együttm´úködésben — áttekinti és elemzi a hazai és külföldi kreditrendszereket, és ajánlásokat fogalmaz meg a fels´´ ooktatási intézmények és a döntéshozók számára. (3) Az OKT elnökét és tagjait 3 évre — a fels´´ ooktatási testületekkel való konzultáció alapján — az egyes szakterületek és képzési szintek képviseletének szem el´´ ott tartásával a miniszter kéri fel, és adja ki részükre a megbízólevelet. Az OKT elnökének és tagjainak megbízatása egy alkalommal újabb 3 évre meghosszabbítható. (4) Az OKT tagság megsz´únik: a) a megbízatás lejártával; b) a tag lemondásával; c) a megbízás visszavonásával; d) a tag halálával. (5) A miniszter — az OKT elnökének javaslatára — visszavonja annak a tagnak a megbízását, aki a tagságából ered´´ o kötelezettségeinek három hónapnál hosszabb id´´ on keresztül — neki felróható okból — nem tesz eleget.

7264

MAGYAR KÖZLÖNY

(6) Az OKT m´úködésének rendjét ügyrendjében maga határozza meg. (7) Az OKT tagjainak szakért´´ oi tevékenységükért munkavégzésükkel arányban álló tiszteletdíj jár, melyet az OKTI költségvetésében el kell különíteni. A tiszteletdíjat évente a miniszter állapítja meg.

10. § (1) A miniszter az OKT m´úködésének segítésére, az intézményi kreditrendszerek dokumentumainak nyilvántartására, az intézményi kreditrendszerek fejlesztésével kapcsolatos feladatok ellátására létrehozza az OKTI-t. (2) Az OKTI az OKT feladatainak ellátásához szükséges minden rendelkezésére álló információt köteles az OKT rendelkezésére bocsátani. (3) Az OKTI vezet´´ ojét — a Fels´´ ooktatási és Tudományos Tanács (a továbbiakban: FTT), a MAB és a fels´´ ooktatási konferenciák elnökei állásfoglalásának meghallgatása után — a miniszter nevezi ki, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. Az OKTI vezet´´ oje és munkatársai közalkalmazottak. Az OKTI munkatársaival kapcsolatos munkáltatói jogokat az OKTI vezet´´ oje gyakorolja. (4) Az OKTI feladatai körében: a) kredit-adatbankot m´úködtet, amelyben nyilvántartja a hazai és külföldi intézmények kreditrendszereinek lényeges dokumentumait; b) folyamatosan kapcsolatot tart — az OKT elnökével együttm´úködve — az intézményekkel, az OM-mel, az FTTvel és a MAB-bal az intézményi kreditrendszerek m´úködtetése, összehangolása érdekében; c) az országos kreditrendszer m´úködésével kapcsolatos információkat szolgáltat a fels´´ ooktatást irányító, illetve felügyel´´ o kormányzati szervek, az OM, valamint a fels´´ ooktatási intézmények számára; d) az intézményi kreditrendszerekkel kapcsolatos szakmai, tájékoztató és segítségnyújtó kiadványokat tesz közzé, felkérésre szakért´´ oi véleményeket ad. (5) Az OKTI rendelkezésére álló és rendszerezett információk a kormányzati szervek, fels´´ ooktatási testületek, hazai fels´´ ooktatási intézmények és hallgatóik számára ingyenesen hozzáférhet´´ ok. (6) Az OKTI szervezeti és m´úködési szabályzatát a miniszter hagyja jóvá.

Meghatározások 11. § E rendelet alkalmazásában: a) alapozó modul: azon tantárgyak és ismeretek rendezett összessége, melyek elsajátítása nélkülözhetetlen más,

2000/116. szám

az adott szak sajátosságait meghatározó ismeretkörök, illetve modulok szempontjából, illetve amelyekre más (szak)modulok (els´´ osorban a szakcsoporton belüli szakok moduljai) is ráépíthet´´ ok; b) ECTS (European Credit Transfer System): európai kreditátviteli rendszer, mely megkönnyíti az ECTS alapelveit vállaló intézmények hallgatói számára az európai fels´´ ooktatási intézmények közötti nagyobb hallgatói mozgásszabadságot; c) egyéni hallgatói tanulmányi munkaid´´ o: a hallgatói tanulmányi munka azon része munkaórákban kifejezve, melyet a hallgató átlagosan a tanórán (kontaktórán) kívül önállóan végez a tananyag elsajátítása és a követelmények teljesítése érdekében (beleértve a vizsgaid´´ oszakban a tanulásra fordított id´´ ot); d) egyéni tanrend: az intézményi tanulmányi és vizsgaszabályzat, valamint a tantervi el´´ oírások lehet´´ oséget adhatnak a hallgatónak arra, hogy minden tanulmányi id´´ oszakra — a szabályzatokban és tantervekben meghatározott feltételek mellett — egyénileg válasszon a felajánlott tanulmányi kötelezettségek közül; e) (összes) hallgatói tanulmányi munkaid´´ o: átlagos (tehetség´ú, felkészültség´ú, átlagosan elvárható teljesítménnyel tanuló) hallgató számára a tanulmányi munka sikeres elvégzéséhez (átlagos körülmények között) szükséges id´´ o munkaórákban kifejezve, vagyis a tanóra (kontaktóra) és az egyéni hallgatói tanulmányi munkaóra együtt; f) intézmény: az egyetem, illetve a f´´ oiskola, a fels´´ ooktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 1. számú mellékletében felsoroltak szerint; g) kredit: a tanulmányi kötelezettségek teljesítésére irányuló hallgatói tanulmányi munka mértékegysége, az összes hallgatói tanulmányi munkaid´´ ovel arányos relatív mér´´ oszám; nemzetközi konvenciónak megfelel´´ oen 1 kredithez 30 munkaórát rendelnek; h) kreditgy´´ ujtés (kreditakkumuláció): kreditek gy´újtése a tanulmányok végzése során, minden egyes tanulmányi id´´ oszakban a megszerzett kreditek hozzáadódnak a korábban megszerzett kreditekhez mindaddig, amíg a hallgató az összes, az oklevél megszerzéséhez (a kötelez´´ oen elsajátítandó ismeretanyaghoz rendelt krediteket is magába foglaló) el´´ oírt számú kreditet el nem éri; i) kreditallokáció: a tantervben szerepl´´ o tanulmányi kötelezettségek teljesítéséhez átlagosan szükséges összes hallgatói tanulmányi munkához kreditek hozzárendelése; j) modul: a szak tantervének megfelel´´ o tantervi egység, amely olyan tantárgyakat foglal magában, amelyek tematikailag, a szak képzési célját illet´´ oen vagy valamilyen specializáció céljából rokon ismereteket, vagy több szak közös ismeretanyagát foglalják össze; a modulok lehetnek egymásra épül´´ ok, egymást helyettesít´´ ok; k) tanóra (kontaktóra): a tantervben szerepl´´ o tanulmányi kötelezettségek oktató közrem´úködését igényl´´ o foglalkozásain való részvétel ideje;

2000/116. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

l) tantárgy (tárgy, tanegység, kompetencia-modul): a szak tantervi felépítésének szakmai alapegysége, amelyhez felvételi és teljesítési feltételek köthet´´ ok; m) mintatanterv: a tantervben szerepl´´ o tárgyak olyan elosztása félévekre, amelyet átlagos ütemben haladni akaró hallgató úgy követhet, hogy eleget tesz minden tantárgy felvételénél az el´´ otanulmányi követelményeknek, minden félévben 30 (± 3) kreditet teljesít, és tanulmányi követelményeit a képesítési követelményekben meghatározott képzési id´´ o alatt fejezi be; n) tanulmányi id´´ oszak (félév, harmadév stb.): amelyre a hallgató beiratkozik, tantárgyakat vesz fel (a mintatanterv alapján, vagy attól eltér´´ oen, de az el´´ otanulmányi rendet betartva), és a tanulmányi id´´ oszak befejezéséig eleget tesz egyes tantárgyak tanulmányi követelményeinek.

Átmeneti és záró rendelkezések 12. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követ´´ o 8. napon lép hatályba. (2) Az e rendelet 3. §-ának el´´ oírása alapján ki-, illetve átdolgozott, a kreditrendszer´ú képzéssel összhangban álló képesítési követelményeket 2001. december 31-ig kell közzétenni. (3) Legkés´´ obb 2001. november 1-jéig valamennyi fels´´ ooktatási intézménynek el kell készítenie az e rendelet 8—9. §-aiban el´´ oírt szabályzatok, dokumentumok és mellékletek, valamint a kreditrendszer´ú tantervek tervezetét, melyeket az OKT véleményez. Ha az OKT észrevételei és a miniszternek az Ftv. 74/A. §-a alapján hozott intézkedése, illetve határozata alapján a tervezeteket módosítani kell, az átdolgozott tervezeteket 2002. március 31-ig kell véglegesíteni és közzétenni. (4) 2002. szeptember 1-jével az alapképzési szakokon (a hitélettel összefügg´´ o képzések kivételével), a szakirányú továbbképzési szakokon folyó képzést és az akkreditált iskolai rendszer´ú fels´´ ofokú szakképzést valamennyi fels´´ ooktatási intézményben kreditrendszerben kell meghirdetni. A doktori és mesterképzés esetében a kreditrendszer kötelez´´ o bevezetésének határideje 2004. szeptember 1. (5) E rendelet hatálybalépésével egyidej´úleg hatályát veszti a fels´´ ooktatási tanulmányi pontrendszer (kreditrendszer) bevezetésér´´ ol és az intézményi tanulmányi pontrendszerek egységes nyilvántartásáról szóló 90/1998. (V. 8.) Korm. rendelet. Orbán Viktor s. k. miniszterelnök

7265

A Kormány 201/2000. (XI. 29.) Korm. rendelete a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok lebonyolításának szabályairól A Kormány a Széchenyi Tervhez kapcsolódóan Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok indítását határozta el, amelynek m´úködtetésér´´ ol az alábbiak szerint rendelkezik: Általános rendelkezések 1. § (1) Az állami tudomány- és technológiapolitika megvalósításának közvetlen eszközei a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok (a továbbiakban: Nemzeti K+ F Programok). (2) A Nemzeti K+F Programok a kutatás, fejlesztés témája szerint a következ´´ ok: a) az életmin´´ oség javítása, b) információs és kommunikációs technológiák, c) környezetvédelmi és anyagtudományi kutatások, d) agrárgazdasági és biotechnológiai kutatások, e) a nemzeti örökség és a jelenkori társadalmi kihívások kutatása.

2. § A Nemzeti K+F Programok célja: a) olyan átfogó kutatás-fejlesztési tevékenységek támogatása, amelyek eredményei hozzájárulnak az ország versenyképességének növeléséhez, az életmin´´ oség javításához, min´´ oségi munkahelyek teremtéséhez és a tudásalapú gazdaság, illetve társadalom kiépüléséhez, b) a nemzeti kutatás-fejlesztési kapacitások hatékony kihasználása, ezek meger´´ osítése, nemzetközi versenyképességük, pályázati képességük fokozása, a kutatás-fejlesztés infrastruktúrájának fejlesztése és a kutatás-fejlesztési szféra fejl´´ odésének el´´ osegítése, c) a versenyszféra és a hazai kutatás-fejlesztési m´úhelyek kapcsolatainak er´´ osítése, d) a tudomány, a technológia és az innováció területén a nemzeti és a nemzetközi együttm´úködés ösztönzése, a nemzetközi kutatás-fejlesztési pályázatokon való részvétel el´´ osegítése.

3. § A Nemzeti K+F Programok forrása a mindenkori költségvetési törvényben az Oktatási Minisztérium fejezetében

7266

MAGYAR KÖZLÖNY

jóváhagyott el´´ oirányzat. Az el´´ oirányzat bevételeit és kiadásait az Oktatási Minisztériumnak a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) által vezetett el´´ oirányzat felhasználási számlán kell nyilvántartani és kezelni.

A programok m´´ uködtetése és irányítása 4. § (1) A pályázati struktúrát, a pályázatok értékelési és ellen´´ orzési rendszerét az oktatási miniszter alakítja ki. (2) A Nemzeti K+F Programok m´úködésének koordinálására az oktatási miniszter Programirányító Testületet bíz meg. A Programirányító Testület elnöke az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára, alelnökei az Oktatási Minisztérium Kutatás-fejlesztési helyettes államtitkára és a Gazdasági Minisztérium Regionális Gazdaságfejlesztési helyettes államtitkára. (3) A Programirányító Testület tagjai: a Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégium elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia f´´ otitkára, a Gazdasági Minisztérium, a Földm´úvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Környezetvédelmi Minisztérium, a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium, a Szociális és Családügyi Minisztérium és az Egészségügyi Minisztérium kijelölt helyettes államtitkára, az Informatikai Kormánybiztos, valamint a hazai versenyszféra 3 kiemelked´´ o képvisel´´ oje. Ugyancsak tagjai a Programirányító Testületnek az egyes programok irányításával, az oktatási miniszter által megbízott Program Tanács Elnökök. (4) A Programirányító Testület feladata a) a pályázati kiírások jóváhagyása, b) a Program Tanácsok javaslatai alapján döntési javaslatot készít a miniszter számára a pályázatok elfogadásáról vagy elutasításáról, c) a programok id´´ oszaki beszámolóinak elfogadása, d) javaslattétel az egyes projektek finanszírozásának felfüggesztésére vagy megszüntetésére. (5) A Programirányító Testület stratégiai kérdésekben kikéri a Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégium Tudományos Tanácsadó Testületének véleményét. (6) Az egyes programokban, a Program Tanács Elnök (a továbbiakban: PTE) javaslata alapján Program Tanácso(ka)t kell létrehozni, amelynek tagjait az oktatási miniszter kéri fel. (7) A Program Tanács feladata a) a pályázati kiírások el´´ okészítése, b) a pályázatok elbírálása, és javaslattétel a Programirányító Testület számára projektek támogatására vagy elutasítására, c) a projektek rendszeres szakmai ellen´´ orzése.

2000/116. szám

(8) A PTE a Program Tanács bevonásával évenként szakmai beszámolót készít. (9) A Program Tanácsok m´úködésének technikai feltételeit az Oktatási Minisztérium biztosítja.

A támogatás feltételei 5. § (1) A Nemzeti K+F Programokból támogatás pályázati rendszerben nyerhet´´ o el. (2) A pályázati rendszer m´úködtetésére vonatkozó részletes szabályozást, a forrásfelhasználás rendjét — a fejezetek és a költségvetési kutatóhelyek tekintetében a támogatással kapcsolatos tervezési, finanszírozási, gazdálkodási, számviteli és elszámolási rendszert az államháztartás m´úködési rendjér´´ ol szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet el´´ oírásait is érvényesítve —, valamint a finanszírozás mértékét és módszereit, a kutatás folyamatos értékelését és módját, a jogkövetkezményeket és a támogatás folytatásának feltételeit az oktatási miniszter rendelettel szabályozza. (3) Támogatásban részesülhet minden olyan belföldi székhely´ú jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, illetve azok konzorciuma, amely a projekt kutatás-fejlesztési tevékenységét Magyarországon kívánja végezni. Konzorciumi tagok lehetnek fels´´ ooktatási intézmények, illetve kutatóintézetek szervezeti egységei is — tanszék, kutatócsoport, intézet stb. — amennyiben ehhez az intézmény hozzájárul. A pályázaton részt vehetnek továbbá az EU tagállamaiban, illetve az EU 5. Keretprogramjához teljes körben társult országokban bejegyzett szervezetek, azzal a feltétellel, hogy a pályázat pénzügyi forrásaiból támogatásban nem részesülnek. (4) E rendelet alkalmazásában konzorciumnak min´´ osül a pályázó szervezetek, illetve szervezeti egységek között létrejött, a pályázati kiíráshoz mellékelt együttm´úködési megállapodás mintának megfelel´´ o együttm´úködési társulás. A konzorcium bels´´ o munkamegosztását és a szellemi alkotások tulajdonjogára vonatkozó szabályozást a résztvev´´ ok a konzorciumi szerz´´ odésben határozzák meg.

6. § (1) A Nemzeti K+F Programok eszközei a következ´´ o jogcímeken használhatók fel: a) a projekt megvalósításában közvetlenül résztvev´´ ok (kutatók, technikusok, egyéb kisegít´´ o személyzet) bére és a munkáltatót terhel´´ o járulékai, b) a projekt megvalósításához elengedhetetlenül szükséges, kizárólag kutatási-fejlesztési célra szolgáló m´úszerek, gépek, berendezések beszerzési, bérleti vagy el´´ oállítási költségei,

2000/116. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

c) a projekt megvalósításához szükséges szellemi termékek (iparjogvédelem alá es´´ o találmányok, szabadalmak, szerz´´ oi jogi védelem alá tartozó m´úszaki tervek, dokumentumok és számítógépes programok) vételára, vagy hasznosítási jogának költségei, d) a projekt megvalósításának közvetlen anyagjelleg´ú költségei, így különösen a megvalósításhoz közvetlenül felhasznált vásárolt vagy el´´ oállított anyagok, félkész és késztermékek költségei és az igénybe vett közm´ú-szolgáltatások díjai, valamint az intézményi szabályzatok szerint a projektre felosztott általános költségek ( fenntartás, m´úködtetés, lebonyolítás), e) a projekt megvalósításához kapcsolódó kutatás-fejlesztési megbízások, konzultációk, szakért´´ oi szolgáltatások igénybevételének költségei, f) megvalósíthatósági tanulmányok, üzleti tervek, piaci tanulmányok díjai, g) egyéb, a felel´´ os vezet´´ o által a kutatás-fejlesztés témaszámra utalványozott költség, nem kutatásnak min´´ osül´´ o szolgáltatások (pl. mérések, min´´ osítések) költsége, h) a kutatás-fejlesztési munkához elengedhetetlen egyéb közvetett költségek (pl. konzorcium esetén a kutatás-fejlesztési, illetve a demonstrációs projekt-költségeken kívül koordinációs költség is elszámolható a konzorcium vezet´´ oje számára), i) a pályázati kiírásban meghatározott egyéb jogcímek. (2) Az állami finanszírozású projektek körében az általános költségeknek a projektre elszámolható mértékét és arányát — ágazati hatáskörben — az oktatási miniszter szabályozza. (3) A támogatásból beszerzett eszközök a kincstári vagyon részei, a kezel´´ oi jogokat a támogatott gyakorolja.

7. § (1) A Nemzeti K+F Programok pályázatain vissza nem térítend´´ o támogatást lehet elnyerni. (2) A támogatás feltételeir´´ ol, a támogatott és a támogató jogosultságairól, illetve kötelezettségeir´´ ol az Oktatási Minisztérium és a felhasználó szerz´´ odésben állapodik meg.

A pályázati rendszer ellen´´ orzése, értékelése

7267

javaslatot tehet az oktatási miniszter számára a projekt támogatásának felfüggesztésére, illetve megszüntetésére. (3) A Nemzeti K+F Programok utólagos értékelése során független küls´´ o szakért´´ ok vizsgálják meg a szerz´´ odés keretében végzett munka hatékonyságát, hasznosságát, a közvetlen és közvetett hatásokat. (4) A Nemzeti K+F Programok eredményeir´´ ol a közvélemény számára szükség szerint, de legalább évente tájékoztatást kell adni. A Nemzeti K+F Programok eredményeir´´ ol az Oktatási Minisztérium információs rendszert m´úködtet.

Átmeneti és záró rendelkezések 9. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követ´´ o 8. napon lép hatályba. (2) A Nemzeti K+F Programok els´´ o kiírására a 2001—2002. évi költségvetési törvény hatálybalépését követ´´ oen kerül sor. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

A Kormány tagjainak rendeletei A belügyminiszter 33/2000. (XI. 29.) BM rendelete a megkülönböztet´´ o és figyelmeztet´´ o jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól A közúti közlekedésr´´ ol szóló 1988. évi I. törvény 48. §-a (3) bekezdésének d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következ´´ oket rendelem el:

8. § Alapvet´´ o rendelkezések (1) A Nemzeti K+F Programok eszközeinek felhasználásáról az oktatási miniszter évente beszámol a Kormánynak. A Kormány a beszámolóról tájékoztatja az Országgy´úlés Oktatási és Tudományos Bizottságát, valamint a Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégiumot. (2) A PTE a Program Tanácsok bevonásával évenként beszámolót készít a programok el´´ orehaladásáról a Programirányító Testület számára. A Programirányító Testület

1. § E rendelet alkalmazásában a) megkülönböztet´´ o fényjelzést és a hangjelzést adó készülék (a továbbiakban: megkülönböztet´´ o jelzést adó készülék): a gépjárm´úre szerelt rögzített vagy mozgatható üzemmódú (mobil), villogó kék vagy kék-vörös fényjelzést adó

7268

MAGYAR KÖZLÖNY

berendezés, illetve a sziréna, vagy a váltakozó hangmagasságú hangjelzést adó berendezés, b) figyelmeztet´´ o jelzést adó készülék: a járm´úre felszerelt villogó sárga fényjelzést adó berendezés, c) közérdek´´ u feladat: az emberi életet, a testi épséget, az egészséget, a vagyoni javakat, az emberi környezetet közvetlenül fenyeget´´ o veszély elhárítása, nemzetközi szerz´´ odésben vállalt kötelezettség teljesítése, kármentés, a honvédelem, a nemzetbiztonság és a közbiztonság védelme.

2. § (1) A gépjárm´úre megkülönböztet´´ o jelzést adó készüléket, valamint a járm´úre figyelmeztet´´ o jelzést adó készüléket — a 3. § és a 9. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével — csak az erre feljogosító, érvényes hatósági engedély birtokában lehet felszerelni, felhelyezni (a továbbiakban: felszerelni). (2) A megkülönböztet´´ o jelzést adó készülék felszerelésére engedélyt csak a 4. §-ban felsorolt szervezetek igényelhetnek, azokra a gépjárm´úveikre, amelyekkel az 1. § c) pontjában foglalt közérdek´ú feladatokat ellátják.

2000/116. szám 4. §

Megkülönböztet´´ o jelzést adó készülék felszereléséhez szükséges hatósági engedély a) a 3. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározottakon kívül sürg´´ osségi vér és szervtranszplantációs szállítást, a sürg´´ osségi betegellátást végz´´ o szervek, illetve a bányament´´ o szolgálatok, b) a közm´úvek által okozott súlyos veszélyhelyzet azonnali elhárítását végz´´ o szervek, c) a Határ´´ orség, vám- és pénzügy´´ orség, az Adó- és Pénzügyi Ellen´´ orzési Hivatal (APEH) B´únügyi Igazgatósága és az ügyészségi nyomozó hivatal, d) a rend´´ orségnek a 3. § (1) bekezdés b)— c) pontja alá nem tartozó, e) a nemzetbiztonsági szolgálatok, f) a büntetés-végrehajtás, g) a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, a létesítményi t´úzoltóság, h) a Magyar Honvédség gépjárm´úveire adható.

5. § A megkülönböztet´´ o jelzést adó készülék felszerelésének engedélyezése 3. § (1) Nem kell hatósági engedély a megkülönböztet´´ o jelzést adó készülék felszereléséhez a) az Országos Ment´´ oszolgálat, a fegyveres er´´ ok és a rendvédelmi szervek sürg´´ osségi betegellátást végz´´ o gépjárm´úveire, b) a hivatásos önkormányzati, az önkéntes t´úzoltóság, a rend´´ orség közrendvédelmi, közlekedésrendészeti szolgálatának közvetlen helyszíni beavatkozásra rendszeresített (vonuló) gépjárm´úveire, c) a rend´´ orség védett személyek szállítására rendszeresített gépjárm´úveire, d) a katasztrófavédelmi Kormányzati Koordinációs Bizottság (a továbbiakban: KKB) elnöke hivatali gépjárm´úvére, e) a katasztrófaveszély esetén, illetve katasztrófahelyzetben a KKB elnöke által kijelölt szervezetek azon gépjárm´úveire, amelyeket a meghatározott feladat ellátására közvetlenül használnak. (2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül nem kell hatósági engedély a megkülönböztet´´ o fényjelzést adó készülék felszereléséhez, a védett személyeket szállító és azt kísér´´ o, zárt csoportban közleked´´ o (közrefogott) gépjárm´úvekre. Az e feladatra is rendszeresen használt gépjárm´úvekben a megkülönböztet´´ o fényjelzést adó készülék külön engedély nélkül tárolható.

(1) A megkülönböztet´´ o jelzést adó készülék felszereléséhez szükséges hatósági engedély iránti kérelmet els´´ o fokon a 4. §-nak a) az a)— c) pontjaiban felsorolt szervek gépjárm´úveire a megyei (budapesti) rend´´ or-f´´ okapitányság, b) a d) pontjában meghatározott esetben a rend´´ orkapitányságok használatában lév´´ o járm´úvekre a megyei (budapesti) rend´´ or-f´´ okapitányság, a megyei (budapesti) rend´´ orf´´ okapitányság és az Országos R end´´ or-f´´ okapitányság (a továbbiakban: OR FK) járm´úveire az OR FK Közbiztonsági F´´ oigazgatóság, c) az e)—h) pontjaiban meghatározott szervek gépjárm´úveire az ORFK Közbiztonsági F´´ oigazgatóság bírálja el. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti engedélyezési eljárásban els´´ o fokon a) a megyei (budapesti) rend´´ or-f´´ okapitányság jár el, akkor másodfok az ORFK Közbiztonsági F´´ oigazgatóság, b) az OR FK Közbiztonsági F´´ oigazgatóság jár el, akkor másodfok az országos rend´´ orf´´ okapitány. (3) A 4. § a) és g) pontjaiban meghatározott szervezetek részére a megkülönböztet´´ o jelzést adó készülék felszerelésének engedélyezéséhez — szakterületüknek megfelel´´ oen — az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, a Magyar Bányászati Hivatal, a BM Országos Katasztrófavédelmi F´´ oigazgatóság el´´ ozetes hozzájárulása szükséges, melynek során vizsgálniuk kell, hogy az üzemeltetés célja megfelel-e a közérdek´ú feladatnak.

2000/116. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A megkülönböztet´´ o jelzést adó készülék felszerelésének egyéb feltételei 6. § (1) A megkülönböztet´´ o jelzést adó készülék — a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével — csak olyan gépjárm´úre szerelhet´´ o fel, amelynek üzemeltet´´ ojét, üzemeltetési célját a gépjárm´úvön felirattal, jelzéssel jól látható módon megjelölik. (2) Az üzemeltetés céljára, a feliratra, a jelzésre vonatkozó adatokat a kérelemben fel kell tüntetni, és az engedélyezést´´ ol számított három napon belül a megkülönböztet´´ o jelzést adó készülék felszerelésével egyidej´úleg a feliratot, jelzést a gépjárm´úvön el kell helyezni. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket nem kell teljesíteni a rend´´ orség védett személyeket szállító, kísér´´ o, biztosító gépjárm´úveinél, a 3. § (1) bekezdés d)—e) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott szervek gépjárm´úveinél, a 4. § c) és d) pontjában meghatározott szervek b´únüldözési célból üzemeltetett gépjárm´úveinél, valamint a 4. § e)— f) pontjaiban meghatározott szervek használatában lév´´ o hivatali gépjárm´úveinél.

7269

(5) A megkülönböztet´´ o jelzést adó készüléket használó gépjárm´ú vezet´´ oje a jelzés használatának kezdetét, az útvonalat a menetlevélben vagy annak megfelel´´ o más okmányban, a m´úködtetését megel´´ oz´´ oen — ha a késedelem veszéllyel jár, akkor utólag —, illetve befejezését követ´´ oen köteles rögzíteni. A szerv vezet´´ oje gondoskodik arról, hogy az okmányok ellen´´ orzése legalább negyedévente megtörténjen. 8. § (1) A gépjárm´úvet a megkülönböztet´´ o jelzést adó készülék m´úködtetésének id´´ otartama alatt — a 3. § (1) bekezdés d)—e) pontjában és a 3. § (2) bekezdésében meghatározott gépjárm´úvek kivételével — csak az vezetheti, aki a külön jogszabályban el´´ oírt egészségügyi2 és pályaalkalmassági3 követelményeknek megfelel. (2) A mozgó üzemmódú (mobil), megkülönböztet´´ o fényjelzést adó készüléket csak a feladat végrehajtásához szükséges id´´ otartamra lehet a gépjárm´úre felszerelni.

A figyelmeztet´´ o jelzést adó készülék felszerelésének engedélyezése és használata

A megkülönböztet´´ o jelzést adó készülék használata

9. §

7. §

(1) Figyelmeztet´´ o jelzést adó készülék felszerelésére hatósági engedély adható a) a jogszabályban 4 megengedett hosszúsági vagy szélességi méretet meghaladó járm´úvet rendszeresen kísér´´ o, b) az elromlott járm´ú vontatását vagy a közúton elromlott járm´ú hibaelhárítását rendszeresen végz´´ o járm´úre, ha a járm´ú üzemeltetési célja azt indokolja.

(1) A gépjárm´úre felszerelt megkülönböztet´´ o jelzést adó készüléket e rendeletben, az engedélyben foglalt feltételek és a külön jogszabályban1 meghatározott rendelkezések megtartásával lehet m´úködtetni. (2) A védett személyt szállító gépjárm´ú megkülönböztet´´ o jelzést adó készüléket akkor használhat, ha a a) védett személy biztonsága érdekében annak m´úködtetése szükséges, és azt a biztonságáért felel´´ o személy elrendeli, vagy b) felvezet´´ o rend´´ orségi gépjárm´úvet követve közlekedik. (3) A megkülönböztet´´ o jelzést a KKB elnöke és az általa kijelölt szervezetek gépjárm´úvein a katasztrófaveszély elhárítása, illetve a katasztrófahelyzet megszüntetése érdekében végzett feladataik ellátása során — a jogszabályi feltételek betartása mellett — lehet m´úködtetni. (4) A megkülönböztet´´ o jelzést adó készülék használatának kezdetét és végét, a sürg´´ os betegszállítást végz´´ o szervek az Országos Ment´´ oszolgálat megyei ment´´ oszervezeteinek központjában, egyéb szervek a saját ügyeletükre, annak hiányában, illetve a bejelentés egyéb akadálya esetén a kiindulás helye szerint illetékes rend´´ orkapitányság ügyeletére kötelesek haladéktalanul bejelenteni. 1 A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM—BM együttes rendelet.

(2) A figyelmeztet´´ o jelzést adó készülék felszerelését els´´ o fokon a területileg illetékes városi (kerületi) rend´´ orkapitányság, másodfokon a megyei (budapesti) rend´´ or-f´´ okapitányság engedélyezi. (3) Nem kell hatósági engedély a figyelmeztet´´ o jelzést adó készülék felszereléséhez a) az út, úttartozék vagy közm´ú építésére, ellen´´ orzésére, fenntartására (javítására), illet´´ oleg tisztítására szolgáló, b) a kommunális szemétszállítást végz´´ o, c) a jogszabályban 5 el´´ oírt hosszúsági vagy szélességi méretet meghaladó méret´ú járm´úre. 2 A közúti járm´úvezet´´ ok egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet. 3 A közúti járm´úvezet´´ ok pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 11/1988. (XII. 20.) KM—BM együttes rendelet. 4 A közúti járm´úvek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának m´úszaki feltételeir´´ ol szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet. 5 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet.

7270

MAGYAR KÖZLÖNY

(4) A járm´úre felszerelt figyelmeztet´´ o jelzést adó készüléket az engedélyben foglalt feltételek és a külön jogszabályban 6 meghatározott rendelkezések megtartásával lehet m´úködtetni.

A megkülönböztet´´ o jelzést adó és a figyelmeztet´´ o jelzést adó készülékek engedélyezésének közös szabályai 10. § (1) A megkülönböztet´´ o és a figyelmeztet´´ o jelzést adó készülékek felszerelésére jogosító engedély a járm´ú id´´ oszakos vizsgájának érvényességéig; els´´ o alkalommal, ha az id´´ oszakos vizsga érvényességéb´´ ol egy évnél kevesebb van hátra, akkor az érvényesség lejáratkor esedékes újabb id´´ oszakos vizsgálat során megállapított érvényességi id´´ opontig adható.

Az engedély visszavonása 12. § A hatóság a megkülönböztet´´ o jelzést adó készülék, vagy a figyelmeztet´´ o jelzést adó készülék felszerelésére vonatkozó engedélyt visszavonja, ha a) a járm´ú nem felel meg az engedélyezés jogszabályban meghatározott feltételeinek, vagy ha a visszavonást az engedély birtokosa kéri, b) az engedély birtokosa a külön jogszabályban 7 meghatározott, a megkülönböztet´´ o jelzést adó készülék vagy a figyelmeztet´´ o jelzést adó készülék elhelyezésére, felszerelésére vonatkozó üzemeltetési, m´úszaki el´´ oírásokat megszegi, c) az engedély érvényessége a 11. § b)— e) pontja szerint megsz´únt.

(2) A 3. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt szervezetek gépjárm´úvezet´´ oje a megkülönböztet´´ o jelzést adó készüléknek a 7. § (3) bekezdése alapján történ´´ o használata során köteles a KKB elnöke által kiállított, a kijelölést tanúsító okmányt magánál tartani. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott engedélyezés tényét és id´´ otartamát a járm´ú forgalmi engedélyébe és a járm´únyilvántartásba is be kell jegyezni. (4) A 3. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában, továbbá a 9. § (3) bekezdésében megjelölt járm´ú üzemeltet´´ oje a készülékek felszerelését és leszerelését nyolc napon belül köteles a forgalmi engedélybe bejegyzett tulajdonos (üzembentartó) lakcíme (székhelye, telephelye) szerint illetékes közlekedésigazgatási hatóságon a (3) bekezdésben meghatározott nyilvántartásba, illet´´ oleg engedélybe bejegyeztetni.

A megkülönböztet´´ o vagy figyelmeztet´´ o jelzést adó készülékek leszerelésére kötelezés 13. § (1) Ha a megkülönböztet´´ o jelzést adó készülék vagy a figyelmeztet´´ o jelzést adó készülék felszerelése nincs engedélyhez kötve, a 12. §-ban meghatározott feltételek esetén az illetékes rend´´ orkapitányság kötelezi az üzemeltet´´ ot a készülékek leszerelésére. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott járm´úvek tekintetében az a rend´´ orkapitányság illetékes, ahol a járm´ú forgalmi engedélyébe bejegyzett tulajdonos (üzembentartó) lakcíme (székhelye, telephelye) van.

(5) A 3. § (1) bekezdés a)—b) pontjában felsorolt szervek közül a rend´´ orség által üzemeltetett gépjárm´úvek és a c) pontjában megjelölt gépjárm´úvek esetében a bejegyzés az üzembentartó hatáskörébe tartozik.

11. § A hatósági engedély érvényessége megsz´únik, ha a) az engedélyt a hatóság visszavonta, vagy az üzemeltet´´ ot a megkülönböztet´´ o jelzést adó készülék, illetve a figyelmeztet´´ o jelzést adó készülék leszerelésére kötelezte, b) a járm´ú üzembentartási célja megváltozott, vagy a járm´úvet elidegenítették, c) az engedély id´´ obeni hatálya lejárt, d) a járm´úvet a forgalomból kivonták, e) a megkülönböztet´´ o jelzést adó készülék használatára jogosult járm´úvet az el´´ oírt évenkénti id´´ oszakos m´úszaki vizsgán nem mutatták be, illetve azon nem felelt meg. 6

1/1975. (II. 5.) KPM—BM együttes rendelet.

2000/116. szám

Vegyes és záró rendelkezések 14. § (1) Ez a rendelet 2000. december 1-jén lép hatályba. Ezzel egyidej´úleg a megkülönböztet´´ o és figyelmeztet´´ o jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló 11/1996. (V. 10.) BM rendelet hatályát veszti. (2) Aki a rendelet hatálybalépésekor megkülönböztet´´ o jelzést adó készülék felszerelésére érvényes engedéllyel rendelkezik, köteles az engedélyt 2000. december 31-ig az e rendelet szerint hatáskörrel rendelkez´´ o engedélyez´´ o szervnek bemutatni. (3) Az engedélyez´´ o szerv a bemutatástól számított tizenöt napon belül az engedélyt megújítja, illet´´ oleg visszavonja, ha a gépjárm´ú az e rendeletben meghatározott feltételeknek nem felel meg. 7

6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet.

2000/116. szám


Aki a 14. § (2) bekezdésében meghatározott bemutatási kötelezettségének az el´´ oírt határid´´ ore nem tesz eleget, annak az engedélye 2001. január 1-jén érvényét veszíti.

16. § (1) Akinek a rendelet hatálybalépése el´´ ott a megkülönböztet´´ o jelzést adó készülék felszereléséhez nem volt szüksége hatósági engedélyre és a rendelet hatálybalépését követ´´ oen a) felszereléséhez hatósági engedély szükséges, jogosult az illetékes hatósághoz 2000. december 31-ig engedélyért folyamodni, b) továbbra sincs szüksége hatósági engedélyre, az eddig felszerelt megkülönböztet´´ o jelzést adó készülékre vonatkozó adatokat köteles az illetékes hatósághoz 2000. december 31-ig bejelenteni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelem benyújtása, illetve a bejelentés elmulasztása esetén 2001. január 1-jét´´ ol a megkülönböztet´´ o jelzést adó készülék nem használható. A megkülönböztet´´ o jelzést adó készüléket ez esetben legkés´´ obb 2001. január 1-jéig le kell szerelni. Dr. Pintér Sándor s. k., belügyminiszter

A belügyminiszter 34/2000. (XI. 29.) BM rendelete a f´´ ovárosi és az országos kisebbségi önkormányzatok megválasztásának eljárási rendjér´´ ol szóló 46/1998. (X. 21.) BM rendelet módosításáról A f´´ ovárosi és az országos kisebbségi önkormányzatok megválasztásának eljárási rendjér´´ ol szóló 46/1998. (X. 21.) BM rendeletet (a továbbiakban: R.) az alábbiak szerint módosítom:

7271

(2) Az R . 27. §-ának (1) bekezdése helyébe a következ´´ o rendelkezés lép: ,,(1) Az elektorok gy´úlése határozatképes, ha azon legalább a megválasztott elektorok fele, de amennyiben ez a szám kevesebb 14-nél, úgy legalább 14 elektor részt vesz. Az elektorok gy´úlését a korelnök nyitja meg.’’

2. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Dr. Pintér Sándor s. k., belügyminiszter

Az egészségügyi miniszter 35/2000. (XI. 29.) EüM rendelete a gyógyszerek rendelésér´´ ol és kiadásáról szóló 3/1995. (II. 8.) NM rendelet módosításáról Az emberi felhasználásra kerül´´ o gyógyszerekr´´ ol szóló 1998. évi XXV. törvény 24. §-a (2) bekezdésének g) pontjában, valamint a gyógyszertárak létesítésér´´ ol és m´úködésük egyes szabályairól szóló 1994. évi LIV. törvény 42. §-a (2) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következ´´ oket rendelem el: 1. § A gyógyszerek rendelésér´´ ol és kiadásáról szóló 3/1995. (II. 8.) NM rendelet ( a továbbiakban: R .) 2. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: ,,2. § Az orvos — a 12. §-ban foglaltak kivételével — csak a Szabványos Vényminták Gy´újteményébe [Formulae Normales (a továbbiakban: FoNo)] és a Magyar Gyógyszerkönyvbe felvett, illetve az Egészségügyi Minisztérium hivatalos lapjában közzétett gyógyszereket és tápszereket (a továbbiakban együtt: gyógyszer) rendelhet.’’

2. § 1. § (1) Az R . 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következ´´ o rendelkezés lép: ,,(1) Az elektorok gy´úlése határozatképes, ha azon a megválasztott elektorok fele, de ha ez a szám kevesebb 10-nél, úgy legalább 10 elektor részt vesz.’’

Az R . az alábbi 2/A—2/B. §-okkal egészül ki: ,,2/A. § (1) A 2. §-ban meghatározott a) már forgalomban lév´´ o gyógyszerek aa) teljes körét legalább évente egy alkalommal, ab) termel´´ oi (import beszerz´´ oi) árcsökkentéssel érintett körét naptári negyedévente,

7272

MAGYAR KÖZLÖNY

2000/116. szám

b) újonnan törzskönyvezett és forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszereket naptári negyedévente

3. §

az egészségügyi miniszter az Egészségügyi Közlönyben közzéteszi.

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követ´´ o 5. napon lép hatályba.

(2) Az (1) bekezdés szerinti gyógyszerekr´´ ol szóló közlemény — a közzétételt megel´´ oz´´ o naptári negyedév els´´ o hónapjának utolsó munkanapjáig megküldött nyilatkozatok alapján — tartalmazza a gyógyszer törzskönyvi számát, megnevezését, kiszerelését, rendelhet´´ oségét, a forgalomba hozatali engedély jogosultja által bejelentett termel´´ oi (import beszerz´´ oi) árát, valamint — a gyógyszerek kereskedelmi árrésér´´ ol szóló külön jogszabályban meghatározottak szerint számított — tájékoztató jelleg´ú fogyasztói árát. 2/B. § A forgalomba hozatali engedély jogosultja az e rendelet 6. számú melléklete szerinti ,,adatlapon’’ nyilatkozik az Egészségügyi Minisztériumnak a forgalomba hozatali engedély egyidej´ú megküldésével.’’

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidej´úleg az R. a) 3. §-a (1) bekezdésének ab) és bb) pontjában a ,,gyógytápszerek’’ szövegrész helyébe a ,,tápszerek’’ szövegrész lép, valamint b) 1. és 2. számú melléklete e rendelet 1. számú melléklete szerint módosul, és c) kiegészül az e rendelet 2. számú mellékletével megállapított 6. számú melléklettel. (3) Az e rendelet hatálybalépését megel´´ oz´´ oen joger´´ ore emelkedett forgalomba hozatali engedély jogosultjának legkés´´ obb az e rendelet hatálybalépését követ´´ o 6. hónap els´´ o napjáig kell az R. 2/B. §-a szerint nyilatkoznia. Dr. Gógl Árpád s. k., egészségügyi miniszter

1. számú melléklet a 35/2000. (XI. 29.) EüM rendelethez

1. Az R. 1. számú melléklete II. Csoport, Csak vényre kiadható gyógyszerek f´´ ocím, 3. Immunbiológiai készítmények alcím alatt a következ´´ o szövegrészekkel egészül ki: [Megnevezés

Kiszerelés]

.... [+

Meningococcal polysaccharide vaccine A+C

,,+

Meningitec ® Konjugált Meningococcus C vakcina

+

Menjugate

1 adag liofilizált vakcina + 0,5 ml oldószer egyszerhasználatos steril fecskend´´ oben]

1× 0,5 ml

TM

Konjugált Meningococcus C-CRM 197 vakcina

1× 0,5 ml’’

2. Az R. 2. számú melléklete Kizárólag fekv´´ obeteg-gyógyintézeti — esetenként külön rendelkezés alapján gondozóintézeti, illetve egészségügyi intézményen kívüli — felhasználásra engedélyezett gyógyszerek f´´ ocím, az 1. Törzskönyvezett gyógyszerkészítmények alatt az alábbi szövegrésszel egészül ki: [Megnevezés

Kiszerelés]

.... [+

Meronem 1000 mg i. v. inj.

10 poramp]

,,##

Metadon-EP 5 mg tabl.

200×

##

Metadon-EP 20 mg tabl.

200× ’’

2000/116. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

7273

2. számú melléklet a 35/2000. (XI. 29.) EüM rendelethez ,,6. számú melléklet a 3/1995. (II. 8.) NM rendelethez Adatlap a gyógyszerek rendelésér´´ ol és kiadásáról szóló 3/1995. (II. 8.) NM rendelet 2/A. § szerinti közzétételhez 1.

Típus: I. törzskönyvezett gyógyszer: a) allopátiás gyógyszer b) hasonszenvi (homeopátiás) gyógyszer ba) monokomponens´ú bb) komplex

c) d) e) f)

immunológiai gyógyszer orvosi gáz radiofarmakon stabil vérkészítmény

II. tápszer 2. a) Megnevezés: ...................................................................................................................................................................... b) Kiszerelés: ......................................................................................................................................................................... 3.

Hatóanyag neve: ............................................................................................................................................................... Kiszerelési egységre es´´ o hatóanyag mennyisége: ..........................................................................................................

4.

WHO által meghatározott DDD: ................................................................................................................................... Egy kiszerelési egységben foglalt DDD mennyiség: .....................................................................................................

5.

Gyártó: ................................................................... Hazai Import Forgalomba hozatali engedély jogosultja: ..................................................................................................................... Forgalmazó: ......................................................................................................................................................................

6.

Potencia — Monokomponens´ú homeopátiás készítmények esetében Típus: D C LM -tól értékhatár -ig értékhatár

7.

Hatáser´´ osség: Nincs

8.

ATC csoport:

9.

Törzskönyvi szám: ..........................................................

10.

+

++

#

##

Kiadhatóság: a) Vény nélkül kiadható b) Csak vényre kiadható c) Csak fekv´´ obeteg-intézetben d) Orvosi rendel´´ o számára e) Szakambulancián R endelhet´´ oség: Csak szakorvos

11.

Ár: Termel´´ oi ár: ............................... Ft

12.

Lejárati id´´ o: ............... (hó)

13.

Termékazonosító EAN kód:

Dátum: ..................................................

Fogyasztói ár: ................................... Ft

—

—

P. H.

................................................... cégszer´ú aláírás’’

7274

MAGYAR KÖZLÖNY

III. rész

HATÁROZATOK

A Köztársasági Elnök határozatai A Köztársaság Elnökének 167/2000. (XI. 29.) KE határozata

2000/116. szám

Nógrádi László közlekedési és vízügyi miniszter megbízatása — a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 33/B. § b) pontja szerinti lemondással — 2000. november 30-i hatállyal megsz´únik. Budapest, 2000. november 27. Mádl Ferenc s. k., a Köztársaság elnöke

miniszter felmentésér´´ ol Ellenjegyzem: A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 33. §-ának (4) bekezdése, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felel´´ osségér´´ ol szóló 1997. évi LXXIX. törvény 14. §-a alapján, a miniszterelnök javaslatára

Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

dr. Ligetvári Ferenc környezetvédelmi minisztert e tisztségéb´´ ol

A Köztársaság Elnökének 169/2000. (XI. 29.) KE határozata

2000. november 30-i hatállyal felmentem. Budapest, 2000. november 27.

politikai államtitkár felmentésér´´ ol A Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felel´´ osségér´´ ol szóló 1997. évi LXXIX. törvény 23. §-a alapján, a miniszterelnök javaslatára

Mádl Ferenc s. k., a Köztársaság elnöke

dr. Fónagy Jánost, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárát

Ellenjegyzem: Orbán Viktor s. k.,

e tisztségéb´´ ol

miniszterelnök

— más fontos megbízatása miatt — 2000. november 30-i hatállyal


felmentem. Budapest, 2000. november 27. Mádl Ferenc s. k.,

miniszter megbízatása megsz´´ unésének megállapításáról A Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felel´´ osségér´´ ol szóló 1997. évi LXXIX. törvény 16. §-ának (3) bekezdésében foglalt jogkörömben megállapítom, hogy

a Köztársaság elnöke

Ellenjegyzem: Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

2000/116. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A Köztársaság Elnökének 170/2000. (XI. 29.) KE határozata miniszter kinevezésér´´ ol A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 33. §-ának (4) bekezdése alapján, a miniszterelnök javaslatára

7275

A Kormány határozatai A Kormány 1096/2000. (XI. 29.) Korm. határozata a gázközm´´ u-vagyonnal összefügg´´ o helyi önkormányzati igények rendezésével kapcsolatos el´´ oleg fizetésér´´ ol szóló 1066/2000. (VIII. 9.) Korm. határozat módosításáról

dr. Turi-Kovács Bélát környezetvédelmi miniszterré 2000. december 1-jei hatállyal kinevezem. Budapest, 2000. november 27. Mádl Ferenc s. k., a Köztársaság elnöke



A Kormány a gázközm´ú-vagyonnal összefügg´´ o helyi önkormányzati igények rendezésével kapcsolatos el´´ oleg fizetésér´´ ol szóló 1066/2000. (VIII. 9.) Korm. határozatát (a továbbiakban: Korm. hat.) a következ´´ ok szerint módosítja: 1. A Korm. hat. 2/a) pontja helyébe a következ´´ o rendelkezés lép: ,,a) a törvényjavaslat és a Kormány által támogatott módosító indítványok szerint járandóságra jogosult önkormányzatok részére — els´´ osorban a 100 M Ft-ot meg nem haladó összeg´ú juttatásokra — még a törvényjavaslat elfogadását megel´´ oz´´ oen készpénzben el´´ oleget folyósít, ha az önkormányzat megállapodásban magára nézve kötelez´´ oen elfogadja, hogy’’ 2. A Korm. hat. 2/c) pontja helyébe a következ´´ o rendelkezés lép: ,,c) felkéri a Miniszterelnöki Hivatalt vezet´´ o minisztert, utasítsa az ÁPV Rt.-t, hogy — el´´ ozetesen — egy összegben 6 Mrd Ft-ot a Belügyminisztériumnak utaljon át;’’ 3. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba.

miniszter kinevezésér´´ ol Orbán Viktor s. k., A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 33. §-ának (4) bekezdése alapján, a miniszterelnök javaslatára dr. Fónagy Jánost közlekedési és vízügyi miniszterré 2000. december 1-jei hatállyal

miniszterelnök

A Kormány 1097/2000. (XI. 29.) Korm. határozata a 2001-ben felvehet´´ o államilag finanszírozott hallgatói összlétszámról

kinevezem. Budapest, 2000. november 27. Mádl Ferenc s. k., a Köztársaság elnöke


1. A fels´´ ooktatásról szóló — többször módosított — 1993. évi LXXX. törvény 72. §-a j) pontjának felhatalmazása alapján a Kormány a 2001-ben felvehet´´ o államilag finanszírozott hallgatói összlétszámot az állami és nem állami fels´´ ooktatási intézményekben — a katonai és rendészeti fels´´ ooktatást kivéve — nappali tagozaton legfeljebb 48 000 f´´ oben, esti-levelez´´ o tagozaton legfeljebb 7000 f´´ oben határozza meg, beleértve az egyházi és magán

7276

MAGYAR KÖZLÖNY

fels´´ ooktatási intézmények államilag finanszírozott létszámát is. Az összesen 55 000 f´´ os felvételi létszámon belül a Kormány az akkreditált iskolai rendszer´ú fels´´ ofokú szakképzésre felvehet´´ ok létszámát 4000 f´´ oben, a f´´ oiskolai szint´ú képzésre felvehet´´ ok létszámát 31 000 f´´ oben, az egyetemi szint´ú képzésre felvehet´´ ok létszámát 20 000 f´´ oben határozza meg. 2. A 2001. évben fels´´ ooktatási intézményekben tanulók államilag finanszírozott összlétszáma legfeljebb 198 000 f´´ o lehet. 3. A Kormány megbízza az oktatási minisztert, hogy a 2002-ben felvehet´´ o államilag finanszírozott hallgatói összlétszám meghatározását készítse el´´ o. Felel´´ os: oktatási miniszter Határid´´ o: folyamatos Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

2000/116. szám

sáról a tanácskozások résztvev´´ oihez, a határon túli magyar szervezetekhez, a külképviseletekhez, az illetékes hazai szervekhez és a médiához; Felel´´ os: Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke Határid´´ o: 2000. december 31. e) felkéri a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökét, hogy a IV. Magyarország 2000 tanácskozás utómunkálatainak során a dokumentumok és a híranyag rendszeres közlésével folyamatosan gondoskodjék a külföldi magyarok tájékoztatásáról, és használja fel erre az Internet nyújtotta lehet´´ oségeket; Felel´´ os: Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke Határid´´ o: folyamatos f) felkéri a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökét, hogy a IV. Magyarország 2000 tanácskozás utómunkálatainak keretében, a jöv´´ obeni kapcsolattartás szorosabbá tétele érdekében gondoskodjék a nyugati magyar diaszpóra közösségei helyzetének és a hazai lakosságnak a nyugati magyarokról alkotott véleményének felmérésér´´ ol. Felel´´ os: Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke Határid´´ o: 2000. december 31.

A Kormány 1098/2000. (XI. 29.) Korm. határozata a IV. Magyarország 2000 tanácskozásról és a Nyugati Magyar Tanács létrehozásáról 1. A Kormány a) megállapítja, hogy a szabadon választott parlament megalakulásának 10. évfordulójához kapcsolódóan 2000. május 19—20-án megrendezett IV. Magyarország 2000 tanácskozás sikeresen zárult, és lehet´´ ové tette az összmagyarságot érint´´ o számos kérdés alapos megvitatását; b) úgy értékeli, hogy a Magyarország 2000 tanácskozáshoz kapcsolódó szakmai megbeszélések ugyancsak eredményesnek bizonyultak, s a IV. Magyarország 2000 tanácskozás ajánlásaival együtt hozzájárulhatnak a határon túli magyarságot érint´´ o döntések jobb megalapozásához; c) felkéri a minisztereket és az országos hatáskör´ú szervek vezet´´ oit, hogy szakmai információk és konzultációk kérésével a jöv´´ oben is vegyék igénybe a külföldön él´´ o magyar szakért´´ ok tapasztalatait és szakmai tanácskozásaikra hívják meg oket; ´´ Felel´´ os:

miniszterek és országos hatáskör´ú szervek vezet´´ oi Határid´´ o: folyamatos d) felkéri a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökét, hogy gondoskodjék a IV. Magyarország 2000 tanácskozáson és a kapcsolódó rendezvényeken elhangzott el´´ oadások és felszólalások dokumentumköteteinek eljuttatá-

2. A Kormány a szórvány-magyarsággal kapcsolatos kormányzati feladatok hatékonyabb ellátása céljából, a rendszeres kapcsolattartás érdekében konzultatív fórumként — a Magyarország 2000 konferencia-sorozat jogutódjaként — létrehozza a Nyugati Magyar Tanácsot (a továbbiakban: Tanács). A Tanács 20 tagból áll. A Tanács társelnökei, illetve ügyvezet´´ o alelnökei: a Kormány, valamint a nyugati magyarság egy-egy képvisel´´ oje. F´´ otitkára a Határon Túli Magyarok Hivatalának általános elnökhelyettese. A Tanács tagjait a miniszterelnök jelöli ki, illetve kéri fel a szórvány-magyarság köréb´´ ol. A Tanács m´úködési rendjét — az e határozat mellékletét képez´´ o el´´ oírásokon túl — maga állapítja meg. Felel´´ os:

a tagokra történ´´ o javaslattétel tekintetében: a Külügyminisztérium politikai államtitkára Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke Határid´´ o: 2000. december 31. 3. A Kormány felkéri a külügyminisztert, a pénzügyminisztert és a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökét, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatalában 4 f´´ o köztisztvisel´´ oi státusz létesítésével teremtse meg a Tanács létrehozásának és folyamatos m´úködésének, valamint a nyugati magyarsággal való kormányzati kapcsolattartás szervezeti hátterét; ezen felül biztosítsa a kétévente sorra kerül´´ o — Nyugati Magyar Kongresszus elnevezés´ú — tanácskozás megrendezésének feltételeit. Felel´´ os:

külügyminiszter pénzügyminiszter Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke Határid´´ o: 2000. december 31., illetve folyamatos

2000/116. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

4. A határon túli magyarokkal kapcsolatos feladatok végrehajtását szolgáló szakért´´ oi bizottságok létrehozásáról szóló 1079/1999. (VII. 7.) Korm. határozat 3. pontjában a ,,Magyarok Világszövetségét’’ szövegrész helyébe a ,,Nyugati Magyar Tanácsot’’ szövegrész kerül. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

Melléklet az 1098/2000. (XI. 29.) Korm. határozathoz A Nyugati Magyar Tanács m´´ uködési szabályzata 1. A Nyugati Magyar Tanács (a továbbiakban: Tanács) elnökei — a napirend megjelölésével — hívják össze és vezetik a Tanács üléseit. Az elnökök teljes jogkörben helyettesíthetik egymást. 2. A Tanács ülését évente legalább egy alkalommal, egyebekben szükség szerint össze kell hívni. Kötelez´´ o összehívni az ülést a tagok többségének írásbeli javaslatára. A javaslatoknak tartalmaznia kell a megtárgyalandó napirendet. 3. Az ülés napirendjére a Tanács bármelyik tagja javaslatot tehet. Kötelez´´ o megtárgyalni azt a napirendi javaslatot, amelyet a Tanács tagjainak többsége javasol. 4. A Tanács ülésén a tagokon kívül az elnökök által meghívott személyek vehetnek részt. 5. Az ülésen elhangzottakról jegyz´´ okönyvet kell készíteni, amely összefoglalóan tartalmazza az ott megfogalmazott lényeges megállapításokat, javaslatokat és véleményeket. A jegyz´´ okönyvet a Tanács ügyvezet´´ o elnökei és a f´´ otitkár írják alá. 6. A Tanács képvisel´´ oi tárgyalási joggal részt vesznek a Magyar Állandó Értekezlet ülésein.

A Kormány 1099/2000. (XI. 29.) Korm. határozata a k´´ oolaj és k´´ oolajtermékek stratégiai készletezésér´´ ol és azok beszerzéséhez kapcsolódó állami kezességvállalásról 1. a) A Kormány — az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 33. §-ának (1) bekezdésében és 42. §-ában, illetve a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésér´´ ol szóló 1999. évi CXXV. törvény 34. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján — a behozott k´´ oolaj és k´´ oolajtermékek biztonsági készletezésér´´ ol szóló 1993. évi IL. törvényben el´´ oírt 90 napos készletszinthez szükséges

7277

mintegy 1600 kt k´´ oolaj-egyenértéknek megfelel´´ o k´´ oolaj és k´´ oolajtermék (benzin, gázolaj, f´út´´ oolaj) beszerzését lehet´´ ové tev´´ o, a KKKSZ által a korábbi években már felvett hitelek megújításához, illetve új hitelek felvételéhez 2001. június 30-ig készfizet´´ o kezességet vállal. A hitelállomány 2000. december 1-jei nettó értéke 48 260 M Ft. b) A kezesség a hitel bruttó összegének (nettó öszszeg+árfolyamváltozás+kamat) visszafizetésére vonatkozik. c) A kezesség a biztonsági k´´ oolaj- és k´´ oolajtermékkészletezés stratégiai fontosságára tekintettel készfizet´´ o kezesség. d) A Kormány — a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésér´´ ol szóló 1999. évi CXXV. törvény 42. §-ának (2) bekezdése alapján — az inflációs hatások kivédése érdekében a kezességvállalási díjat elengedi. e) Az újonnan felvételre, illetve meghosszabbításra kerül´´ o hiteleknél a kezességvállalás feltétele az, hogy a K´´ oolaj és K´´ oolajtermék Készletez´´ o Szövetség legalább 10 hitelintézet hitelajánlatait megversenyeztesse, továbbá annak tudomásulvétele, hogy a tárolási szerz´´ odéseket és — a hitelintézetekkel történ´´ o szerz´´ odés megkötése el´´ ott — a kezességvállalás összegének indokoltságát a kezességbeváltás esetén pedig annak jogosságát a Kormány az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 121. §-ának (6) bekezdése alapján a Kormányzati Ellen´´ orzési Hivatal útján ellen´´ orzi. Felel´´ os: pénzügyminiszter Határid´´ o: azonnal 2. A K´´ oolaj és K´´ oolajtermék Készletez´´ o Szövetség készleteit az 1993. évi IL. törvényben el´´ oírt, 90 napnyi k´´ oolaj és k´´ oolajtermék importnak megfelel´´ o szintre kell csökkenteni. Felel´´ os: gazdasági miniszter Határid´´ o: 2001. május 31. 3. A behozott k´´ oolaj és k´´ oolajtermékek biztonsági készletezésér´´ ol szóló törvény módosítására vonatkozóan olyan hatásvizsgálattal alátámasztott javaslatot kell tenni, amely értelmében a K´´ oolaj és K´´ oolajtermék Készletez´´ o Szövetség készletei 30 napos szintre csökkenthet´´ ok, ugyanakkor a magyar készletezési gyakorlat továbbra is feleljen meg a Nemzetközi Energia Ügynökség és az Európai Unió készletezési követelményeinek. Felel´´ os: gazdasági miniszter Határid´´ o: 2001. február 28. 4. A Kormány felkéri az Állami Számvev´´ oszék elnökét, hogy tekintse át a készletezés jelenlegi gyakorlatát, különös tekintettel a biztonsági készletezési költségek indokoltságára vonatkozóan. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

7278

MAGYAR KÖZLÖNY

A Kormány 1100/2000. (XI. 29.) Korm. határozata a minisztériumokban kinevezhet´´ o helyettes államtitkárok számáról szóló 1138/1998. (X. 30.) Korm. határozat módosításáról A Kormány — a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felel´´ osségér´´ ol szóló 1997. évi LXXIX. törvény 33. §-ának (2) bekezdése alapján — a minisztériumokban kinevezhet´´ o helyettes államtitkárok számáról szóló, az 1011/1999. (II. 1.) és az 1146/1999. (XII. 30.) Korm. határozattal módosított 1138/1998. (X. 30.) Korm. határozatot (a továbbiakban: H.) a következ´´ ok szerint módosítja: 1. A H. 1. pontjában foglalt felsorolásban a ,,Belügyminisztérium 4’’ szövegrész helyébe a ,,Belügyminisztérium 5’’ szövegrész lép. 2. Ez a határozat 2001. január 1-jén lép hatályba. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

A Kormány 1101/2000. (XI. 29.) Korm. határozata az 1999. november 22-e és 2000. május 19-e közötti belvíz és árvíz miatti védekezés költségeir´´ ol és a kárenyhítésr´´ ol szóló 1058/2000. (VII. 11.) Korm. határozat módosításáról 1. A Kormány az 1999. november 22-e és 2000. május 19-e közötti belvíz és árvíz miatti védekezés költségeir´´ ol és a kárenyhítésr´´ ol szóló 1058/2000. (VII. 11.) Korm. határozat a következ´´ o 8/A. ponttal egészül ki: ,,8/A. elrendeli, hogy az érintett tárcák számoljanak el a Kormányzati Koordinációs Bizottságnak a 4. pontban biztosított helyreállítás és kárenyhítési feladatokra fordított forrásokkal; a fel nem használt pénzeszközöket a Belügyminisztérium Fejezeti kezelés´ú el´´ oirányzat felhasználási keretszámlára 2000. november 30-ig utalják vissza. A tárcák által visszautalt maradvány, illetve az önkormányzati elszámolások során visszautaltatott támogatásból 42,45 millió forint az egyházi ingatlanokban keletkezett károk enyhítését szolgálja, az ezt követ´´ oen rendelkezésre álló maradványt a személyi tulajdonban lév´´ o lakás céljára

2000/116. szám

szolgáló épületekben keletkezett károk helyreállítására kell fordítani. Felel´´ os:

szociális és családügyi miniszter gazdasági miniszter földm´úvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter belügyminiszter Határid´´ o: visszafizetést követ´´ oen azonnal’’ 2. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

A Kormány 1102/2000. (XI. 29.) Korm. határozata az ÁPV Rt. új Bels´´ o Ellen´´ orzési Szabályzatának jóváhagyásáról 1. A Kormány az állam tulajdonában lév´´ o vállalkozói vagyon értékesítésér´´ ol szóló 1995. évi XXXIX. törvény 1. §-ának (7) bekezdése alapján az Állami Privatizációs és Vagyonkezel´´ o Részvénytársaság bels´´ o ellen´´ orzési szabályzatát jóváhagyja, és e határozat mellékleteként közzéteszi. 2. A Szabályzat e határozat közzétételével lép hatályba, egyidej´úleg hatályát veszti az ÁPV Rt. Bels´´ o Ellen´´ orzési Szabályzatának jóváhagyásáról szóló 1084/1995. (IX. 8.) Korm. határozat, valamint az azt módosító 1057/1997. (V. 28.) Korm. határozat azzal, hogy azok rendelkezéseit a folyamatban lev´´ o vizsgálatok esetében alkalmazni kell. 3. Ez a határozat közzétételének napján lép hatályba. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

Melléklet az 1102/2000. (XI. 29.) Korm. határozathoz Az Állami Privatizációs és Vagyonkezel´´ o Részvénytársaság Bels´´ o Ellen´´ orzési Szabályzata I. Fejezet ÁLTALÁNOS

RENDELKEZÉSEK 1. Cím

A szabályzat hatálya 1. Ez a Szabályzat az Állami Privatizációs és Vagyonkezel´´ o Részvénytársaság (ÁPV Rt.) szervezeti keretein

2000/116. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

7279

belüli ellen´´ orzés rendszerének szabályait tartalmazza, különös figyelemmel a privatizációs ügyletek lebonyolításának folyamatos ellen´´ orzésére, a vagyonkezelés ellen´´ orzésére és az ÁPV Rt. Felügyel´´ o Bizottsága (FB) irányítása alatt m´úköd´´ o bels´´ o ellen´´ orzés végzésére, valamint az ÁPV Rt. tranzakciós ellen´´ orzési rendszerére.

— a vezet´´ oi ellen´´ orzési feladatok ellátását segít´´ o, vezérigazgatói irányítás alatt álló Kontrolling és Ellen´´ orzési Igazgatóság. A két szervezet tevékenységének koordinációja szempontjából a Felügyel´´ o Bizottság és a vezérigazgató egyeztetett álláspontja az irányadó.

2. A Szabályzat személyi hatálya az ÁPV Rt. valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára kiterjed.

II. Fejezet

3. A Szabályzat tárgyi hatálya egyaránt kiterjed az ÁPV Rt. saját vagyonával, valamint a hozzá rendelt állami vagyonnal kapcsolatos minden tevékenység ellen´´ orzésére. A hozzá rendelt állami vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi ellen´´ orzési hatáskör — a Szervezeti és M´úködési Szabályzatban foglalt feladatmegosztás szerint — az ÁPV Rt. minden illetékes szervezeti egységét megilleti. A tulajdonosi ellen´´ orzés tartalmát a privatizációs törvény, a társasági törvény, vállalati törvény stb. határozzák meg. 4. Az ÁPV Rt. küls´´ o ellen´´ orzését ellátó szervek és hatóságok ellen´´ orzési tevékenységét az ÁPV Rt. valamennyi szervezeti egysége és dolgozója feladatkörében eljárva segíteni köteles.

2. Cím Az ellen´´ orzés általános céljai és intézményrendszere 5. Az ellen´´ orzés általános célja az ÁPV Rt. tevékenysége szakszer´úségének és szabályszer´úségének folyamatos vizsgálata és értékelése a törvényes és hatékony m´úködés segítése érdekében. Az ellen´´ orzés kiterjed általában a) a vizsgált tevékenységre vonatkozó jogszabályok és a bels´´ o el´´ oírások megtartására, b) a m´úködés bizonylatolási fegyelmére, c) a m´úködés szabályozottságára és szervezettségére, d) a tevékenység célszer´úségének és gazdaságosságának elemzésére. 6. Az ÁPV Rt. komplex bels´´ o ellen´´ orzési rendszere magába foglalja: — a vezet´´ ok ellen´´ orzési tevékenységét, — a tevékenységek folyamatába épített ellen´´ orzést, és — a függetlenített bels´´ o ellen´´ orzést végz´´ o szervezeti egységek által végzett ellen´´ orzéseket. 7. Az ÁPV Rt. szervezetében a Szervezeti és M´úködési Szabályzatnak megfelel´´ oen két ellen´´ orzési munkaszervezet m´úködik: — az ÁPV R t. átfogó bels´´ o ellen´´ orzési feladatait ellátó, az ÁPV Rt. Felügyel´´ o Bizottságának szakmai irányítása alatt m´úköd´´ o Bels´´ o Ellen´´ orzési Igazgatóság;

AZ ELLENORZÉSRE ´´ JOGOSULT VEZETOK, ´´ ELLENORZÉSI ´´ SZERVEK JOGKÖREI, FELADATAI 1. Cím A vezet´´ oi ellen´´ orzés 8. A vezet´´ oi ellen´´ orzés a vezet´´ ok irányító tevékenységének szerves része. Az ÁPV Rt. vezet´´ oi és vezet´´ o testületeinek tagjai a döntéseik (döntési javaslataik) során kötelesek a) az el´´ oterjesztések megalapozottságát és a javasolt intézkedés helyénvalóságát felülvizsgálni; b) az irányításuk alá tartozó szervezeti egységet (dolgozót) a feladatuk teljesítésér´´ ol rendszeresen, illetve szükség szerint beszámoltatni; c) a döntést el´´ okészít´´ o érdemi munkatársat a folyamatban lév´´ o ügyekr´´ ol rendszeresen beszámoltatni és ellenorizni; ´´ d) a vezet´´ oi ellen´´ orzés részeként külön munkaszervezet útján ellen´´ orzéseket végeztetni.

A tevékenység folyamatába épített ellen´´ orzés 9. Az ÁPV Rt. vezet´´ oi felel´´ osek a munkafolyamatba épített ellen´´ orzés rendszerének hatékony m´úködtetéséért. A munkafolyamatba épített ellen´´ orzés követelményeit a munkaköri leírásokban kell szerepeltetni, és az ellen´´ orzés megvalósításának módszereit a dolgozókkal írásban kell közölni. 10. A munkafolyamatba épített ellen´´ orzés rendszerébe tartozik az ÁPV Rt. Szervezeti és M´úködési Szabályzatában döntési joggal felruházott fórumok határozatai el´´ okészítésének, illetve azok végrehajtásának ellen´´ orzése.

2. Cím Az ÁPV Rt. függetlenített bels´´ o ellen´´ orzése 11. Az ÁPV Rt. függetlenített bels´´ o ellen´´ orzési tevékenységét a Bels´´ o Ellen´´ orzési Igazgatóság végzi, el´´ osegítve a Felügyel´´ o Bizottság — a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 32. §-ának (2), (3) és

7280

MAGYAR KÖZLÖNY

(4) bekezdéseiben, a Priv. tv. 14. §-ának (1) bekezdésében írt — feladatainak eredményes ellátását, valamint a Priv. tv. 1. §-ának (7) bekezdésében meghatározott bels´´ o ellen´´ orzési rendszer hatékony m´úködését. Szakmai irányítása az SZMSZ szerint az ÁPV Rt. Felügyel´´ o Bizottságának hatáskörébe tartozik.

3. Cím Az ÁPV Rt. függetlenített bels´´ o ellen´´ orzésének célja, feladatai 12. A függetlenített bels´´ o ellen´´ orzés célja, hogy folyamatosan figyelemmel kísérje az alábbiakat: — az ÁPV R t. az 1995. évi XXXIX. törvény, valamint a hatályos jogszabályok betartásával m´úködik-e, — a társaság kialakította-e a m´úködéshez szükséges jogszabályoknak megfelel´´ o bels´´ o szabályzatokat, eljárási rendeket, — a társaság m´úködése során eleget tesz-e a bels´´ o szabályzatok el´´ oírásainak, — a társaság bels´´ o számviteli és információs rendszere alkalmas-e a valós gazdasági események rögzítésére, illetve tükrözésére, — a társaság vezetése (Igazgatósága, Ügyvezetése) megfelel´´ o, korrekt és naprakész információkkal rendelkezik-e döntései alátámasztására, — a társaság bels´´ o ellen´´ orzési rendszere (vezet´´ oi és munkafolyamatba épített) és annak m´úködése biztosítja-e a Priv. tv.-ben és e Szabályzatban el´´ oírt rendelkezések érvényesülését. 13. A fenti célok elérése érdekében a függetlenített bels´´ o ellen´´ orzés feladatai: — a bels´´ o ellen´´ orzésr´´ ol rendelkez´´ o jogszabályok, alapítói, igazgatósági és felügyel´´ o bizottsági határozatok alapján ellen´´ orzi az ÁPV Rt. tevékenységét, a jogszabályok és a határozatok végrehajtását, — éves, illetve féléves munkaterv készítése, a Felügyel´´ o Bizottság által jóváhagyott munkaterv végrehajtása, — a Felügyel´´ o Bizottság munkatervéhez kapcsolódó ellen´´ orzési feladatok végrehajtása, — a Felügyel´´ o Bizottság folyamatos információval történ´´ o ellátása. Ennek keretében szervezi az ÁPV Rt. tevékenységére vonatkozó bels´´ o és küls´´ o információkat tartalmazó jelentések, tájékoztatók rendelkezésre bocsátását, — a bels´´ o ellen´´ orzéssel összefügg´´ o koordinációs és adminisztratív feladatok ellátása, — kapcsolat tartása a küls´´ o ellen´´ orz´´ o szervekkel, továbbá az ÁPV Rt. könyvvizsgálójával.

2000/116. szám 4. Cím

A Bels´´ o Ellen´´ orzési Igazgatóság jogköre és kötelezettsége 14. Jogköre A munkatervek összeállításához, valamint a folyamatos tájékoztatási kötelezettség teljesítéséhez jogosult az Igazgatóság, az Ügyvezetés, illetve egyéb döntési fórumok elé vitt el´´ oterjesztéseket, döntéseket folyamatosan megismerni. A jóváhagyott munkaterv, továbbá felügyel´´ o bizottsági határozat alapján a saját vagyonnal kapcsolatos tevékenységgel, valamint a hozzárendelt vagyon privatizációjával, kezelésével vagy hasznosításával kapcsolatban vizsgálatokat végez. Ennek keretében helyszíni ellen´´ orzést folytathat, az ÁPV Rt. munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a társaság könyveibe, dokumentumaiba, irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja, illetve szakért´´ ovel megvizsgáltathatja. Jogkörébe tartozik továbbá: — vizsgálatai elvégzéséhez szükséges megbeszéléseket, egyeztetéseket stb. megszervezni és lefolytatni, — a vizsgálat alá vont kérdésekkel kapcsolatos — de nem a vizsgálathoz szorosan köt´´ od´´ o — megbeszéléseken el´´ ozetes vezérigazgatói engedély alapján részt venni, — az ellen´´ orzött egységek vezet´´ oit´´ ol az átadott dokumentumokra vonatkozóan teljességi nyilatkozatokat kérni, — a vizsgálatok során feltárt hiányosságok megszüntetésére tett intézkedéseket utóvizsgálat során megvizsgálni, — áttekinteni és véleményezni a társaság bels´´ o szabályzatait, utasítási és eljárási rendjét. 15. Kötelezettsége A vizsgálatok során tudomására jutott államtitkok, szolgálati titkok, üzleti titok, valamint személyiségi jogot érint´´ o információk meg´´ orzése. A vizsgálatok megkezdésér´´ ol a vizsgált szervezeti egység vezet´´ ojét kell´´ o id´´ oben értesíteni, hogy az illet´´ o egység felkészülési kötelezettségének eleget tehessen. A jóváhagyott munkatervben szerepl´´ o, valamint felügyel´´ o bizottsági határozat alapján, ellen´´ orzések elvégzése, a megállapítás alapjául szolgáló adatok és iratok tartalmának, valódiságának ellen´´ orzése, a feltárt tények valóságnak megfelel´´ o rögzítése.

5. Cím A Kontrolling és Ellen´´ orzési Igazgatóság jogköre, feladatai 16. A Kontrolling és Ellen´´ orzési Igazgatóság (KEI) az ügyvezetés vezet´´ oi ellen´´ orzésének munkaszervezete.

2000/116. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

17. A KEI feladatkörét az ÁPV Rt. más szervezeti egységeit´´ ol függetlenül, a vezérigazgató közvetlen irányításával látja el. A vezérigazgató a KEI ügyvezet´´ o igazgatóját, illetve ellen´´ orzésért felel´´ os ügyvezet´´ o igazgató-helyettesét vizsgálat elvégzésére utasítja. Az ÁPV Rt. szervezeti egységei a feladatkörükbe tartozó ügyekben a vezérigazgatónál kezdeményezhetik a KEI általi vizsgálat lefolytatását. Feladatait az ÁPV Rt. Igazgatósága és a vezérigazgató döntései alapján végzi az alábbiak szerint: a) vizsgálja a jogszabályok és más általános érvény´ú rendelkezések, a bels´´ o szabályzatok és utasítások megtartását, a bizonylati és okmányfegyelem meglétét, a gazdálkodás szabályszer´úségét; b) e Szabályzatban foglaltak szerint ellen´´ orzi és értékeli a vizsgált tevékenység ellátásának szervezettségét és célszer´úségét; c) komplex, eseti, téma-, cél- és utóellen´´ orzést folytat; d) ellen´´ orzi az Igazgatóság és az Ügyvezetés határozatainak végrehajtását; f) az ÁPV R t. portfóliójába tartozó gazdálkodó szervezeteknél rendszeresen ellen´´ orzést végez a vezérigazgató felhatalmazása alapján; továbbá: g) vizsgálja a beérkez´´ o panaszokat és közérdek´ú bejelentéseket; h) végzi az ellen´´ orzés el´´ okészítésével, lefolytatásával, a jelentés elkészítésével a szükséges intézkedési javaslatok kidolgozásával, a felel´´ osség megállapításával, az ellen´´ orzés lezárásával, az ellen´´ orzések nyilvántartásával kapcsolatos teend´´ oket; i) ellátja az Igazgatóság tevékenységéhez kapcsolódó koordinációs és adminisztratív feladatokat; k) ellátja mindazokat az ellen´´ orzési feladatokat, amelyekkel az ÁPV Rt. vezérigazgatója megbízza.

6. Cím Egységes eljárási szabályok 18. Az ellen´´ orzési munkaszervezetek ügyvezet´´ o igazgatója, illetve ellen´´ orzésért felel´´ os ügyvezet´´ o igazgatóhelyettese gondoskodik minden ellen´´ orzés esetében az ellen´´ orzés szakszer´ú és e Szabályzat szerinti lebonyolításáról. Ha az ellen´´ orzés során küls´´ o szakért´´ ok bevonására kerül sor, el´´ okészíti a megbízási szerz´´ odést. 19. A vizsgálatok el´´ okészítése A konkrét ellen´´ orzés célja, programja a vizsgálat el´´ okészítésének szakaszában kerül kialakításra. Az el´´ okészítés során a tájékozódás és elemzés eszközeivel kell kijelölni a f´´ obb vizsgálandó területeket, be kell kérni a meglév´´ o dokumentumokat, iratokat, nyilatkozatokat. Küls´´ o szakért´´ o igénybevétele esetén — az érvényben lév´´ o bels´´ o szabályzatok figyelembevételével — el kell ké-

7281

szíteni a megbízási szerz´´ odést, melyben részletezni kell a szakért´´ o feladatait. 20. A vizsgálatok lefolytatása A vizsgálatokat alapvet´´ oen okmányok, bizonylatok alapján kell lefolytatni, melyek tartalmának valódiságát ellen´´ orizni szükséges. 21. Az ellen´´ orzés feltételeinek biztosításáról az ellen´´ orzött szerv vezet´´ oje (beosztottja) köteles gondoskodni, igény esetén teljességi nyilatkozatot adni. 22. Az ellen´´ orzést végz´´ o munkaszervezet ügyvezet´´ o igazgatója, ügyvezet´´ o igazgató-helyettese, illetve az arra felhatalmazott munkatársa jogosult — az ellen´´ orzött személyekt´´ ol, szervezeti egységekt´´ ol — ideértve a közrem´úköd´´ o megbízottakat, illetve a privatizációban érintett szervezeteket — a vizsgálattal összefüggésben felvilágosítást, tájékoztatást, nyilatkozatot kérni, szükség esetén az érintett személyt meghallgatni, a vizsgált szervezet irataiba (a titokra vonatkozó szabályok betartásával) betekinteni; — dokumentációs anyagokról másolatot, illetve kivonatot készíteni; — ha a vizsgálathoz szükséges — különösen ha az irat meghamisításától vagy megsemmisítését´´ ol lehet tartani — másolat hátrahagyása mellett az iratokat elvinni. A megállapításokat minden esetben a hatályos jogszabályok és az azoknak megfelel´´ o bels´´ o szabályzatok, utasítások figyelembevételével kell megtenni. A megállapításokat, a vizsgálat tapasztalatait, a hiányosságok megszüntetésére tett javaslatokat jelentés formájában, írásba kell foglalni. A vizsgálati jelentés az ellen´´ orzés alapvet´´ o okmánya. Ezért a vizsgálati jelentésben kizárólag olyan megállapítások közölhet´´ ok, amelyeket a vizsgálatot végz´´ o bizonyító okmányokkal, illetve egyéb iratokkal, nyilatkozatokkal megfelel´´ oen alá tud támasztani. 23. A vizsgálati jelentés tartalmazza: — a vizsgált kérdések elbírálása szempontjából fontos tényeket. A megállapításokat fontossági sorrendben úgy kell csoportosítani, hogy a tények egymást követ´´ o kifejtése a vizsgált szerv tevékenységér´´ ol átfogó értékelést adjon. Ezért a lényeges hibákon és fogyatékosságokon kívül rögzíteni kell a fejl´´ odés irányába ható fontosabb elemeket, a helyes kezdeményezést és mindazokat a jelent´´ os küls´´ o körülményeket is, amelyek a vizsgált kérdésekre hatottak, — a hibák elkövetésének minden fontosabb okát, annak következményeit és a levonható általános következtetéseket, — ha a szabálytalanság anyagi kárt is okozott, a bekövetkezett kár összegszer´ú megállapítása mellett meg kell állapítani a felel´´ osséget is, — az ellen´´ orzési szervezet javaslatait a hibák megszüntetésére.

7282

MAGYAR KÖZLÖNY

24. Az ellen´´ orzés tapasztalatait — kizárólag a lényeges megállapítások rögzítésével — úgy kell összefoglalni, hogy — a jelentésb´´ ol — a rögzített hibák, hiányosságok mellett — a mulasztások jellege, azok rendszerbeli okai és az el´´ oidéz´´ o körülmények is kit´únjenek; — a pozitív tények, a követend´´ o megoldások is kerüljenek megfelel´´ oen kiemelésre, — a jelentésben rögzítettek a vizsgált szervezeti egységnek a megvizsgált területen vagy témakörben végzett munkájáról teljes kör´ú és korrekt — az el´´ oz´´ o vizsgálati id´´ oszakhoz képest bekövetkezett változásokra is kiterjed´´ o — képet adjanak (a vizsgálat jellegét´´ ol függ´´ oen). 25. A vizsgálati jelentés ténymegállapításainak igazolása történhet: — a jelentéshez szükség esetén csatolt bizonylati okmányokkal (azokat az okmányokat, amelyek elvesztését´´ ol tartani lehet az ellen´´ ornek csatolni kell a vizsgálati iratokhoz, a másolat visszahagyása mellett), — személyes felel´´ osség megállapítása esetén a felel´´ osként megjelölt személyek részére a jelentés rájuk vonatkozó megállapításait meg kell küldeni a felel´´ osségi záradékkal együtt. (Melléklet) A záradék címzettje az átvételt´´ ol számított nyolc munkanapon belül köteles a záradékot az ellen´´ orzést végz´´ o munkaszervezet részére aláírva visszaküldeni. A felel´´ ossé tett személy a záradék aláírásával tanúsítja, hogy a jelentésben foglaltakat megismerte, és nyilatkozik arról, hogy felel´´ osségét elismeri-e vagy sem. Egyidej´úleg megteheti észrevételeit, és csatolhatja bizonyítékait. Az aláírt felel´´ osségi záradékot és az ellen´´ orzési szervezet arra tett esetleges észrevételeit a jelentéshez csatolni kell. Ha a felel´´ ossé tett személy az iratot nem veszi át, vagy a záradékot nem írja alá, ezt a tényt az iraton rögzíteni kell. 26. Meg kell állapítani az ellen´´ orzött szervezeti egység azon vezet´´ ojének, dolgozójának felel´´ osségét, aki — munkaköri kötelezettségét megszegte, s ezzel kárt, gazdasági vagy egyéb hátrányt okozott; — jogszabályi el´´ oírást vagy bels´´ o utasítást sértett, és ezzel veszélyeztette az állam vagy az ÁPV Rt. vagyoni érdekeit; — magatartásával a korábban feltárt hibák, hiányosságok fennmaradását, ismétl´´ odését tette lehet´´ ové. 27. A felel´´ ossé tett személlyel szemben a polgári jogi, munkajogi, büntet´´ ojogi felel´´ osségre vonási eljárást a vonatkozó jogszabályok el´´ oírásai szerint a Részvényesi Jogok Gyakorlója, az ÁPV Rt. Igazgatósága vagy a vezérigazgató kezdeményezi. 28. Az ellen´´ orzési munkaszervezetek ügyvezet´´ o igazgatója, illetve ellen´´ orzésért felel´´ os ügyvezet´´ o igazgató-helyettese az ellen´´ orzés megállapításait megküldik az ellen´´ orzött szerv vezet´´ ojének, aki arra 8 napon belül írásban észrevételeket tehet. Az ellen´´ orzést végz´´ o munkaszervezet kapcsolódó álláspontjával együtt 8 napon belül továbbítja azt a vizsgálatot elrendel´´ o szerv vagy személy részére.

2000/116. szám

29. Az ellen´´ orzött szervnél a megállapítások és javaslatok alapján — szükség esetén — intézkedéseket kell kezdeményezni, illetve tenni, az alábbiak szerint: a) az ellen´´ orz´´ o szerv ügyvezet´´ o igazgatója, illetve ellenorzésért ´´ felel´´ os ügyvezet´´ o igazgató-helyettese írásban felhívást intéz a vizsgált szerv vezet´´ ojéhez, hogy a jelentésben foglalt megállapítások és javaslatok alapján tegye meg a szükséges intézkedéseket, amelyekr´´ ol — felel´´ os és határid´´ o megjelölésével — adjon írásbeli tájékoztatást; b) a levél kézhezvételét´´ ol számított 30 napon belül a megtett intézkedésekr´´ ol az ellen´´ orzött szerv vezet´´ ojének írásbeli tájékoztatót kell küldenie az ellen´´ orz´´ o szerv vezet´´ ojének, illetve az ellen´´ orzésért felel´´ os ügyvezet´´ o igazgatóhelyettesének. Indokolt esetben az ellen´´ orz´´ o szerv vezet´´ oje 30 napnál hosszabb határid´´ ot is megállapíthat. 30. a) Amennyiben a vizsgálati jelentésben foglaltak indokolják, — így különösen súlyosabb, személyes felel´´ osség felvetését is igényl´´ o hiányosságok megállapítása esetén, továbbá, ha az ellen´´ orzött szerv részér´´ ol a megállapításokat vitatják, — úgy az ellen´´ orz´´ o szerv vezet´´ oje, illetve ellen´´ orzésért felel´´ os ügyvezet´´ o igazgató-helyettese, avagy megbízottjuk egyeztet´´ o tárgyalást tart, amelyen részt vesz az ellen´´ orzési szervezet vezet´´ oje, illetve ellen´´ orzésért felel´´ os ügyvezet´´ o igazgató-helyettese, a vizsgálatvezet´´ o, valamint az ellen´´ orzött szerv vezet´´ oje. Az egyeztetésbe más személyek is bevonhatók. b) Az egyeztet´´ o tárgyalásról emlékeztet´´ ot kell felvenni, amely tartalmazza az ellen´´ orzött szerv által megteend´´ o intézkedéseket, különös tekintettel a személyi felel´´ osség érvényesítésére, az intézkedések felel´´ oseit és határidejét, továbbá a megtett intézkedésekr´´ ol szóló tájékoztatás megadásának határidejét. 31. Célellen´´ orzés keretében vizsgálatot kell indítani, és fel kell vetni az ellen´´ orzött szervezeti egység vezet´´ ojének személyes felel´´ osségét, ha a) az ellen´´ orzött szervezeti egység vezet´´ oje a 29. b) pontban, valamint a 30. b) pontban el´´ oírt, az intézkedésekr´´ ol szóló tájékoztatót külön felszólítás ellenére sem küldi meg az ellen´´ orz´´ o szervnek, b) a beérkezett válaszlevél tartalma és az egyéb információk szerint megállapítható, hogy a vizsgálat alapján szükséges intézkedések elmaradtak, illetve nem kielégít´´ ok, c) az intézkedéseket meghatározni hivatott egyeztet´´ o tárgyaláson rögzítetteket nem hajtották végre. 32. a) Az ellen´´ orzési megállapításokat követ´´ oen tett intézkedéseket az ellen´´ orzési szervezetnek vizsgálnia kell. b) Az (1) bekezdésben foglaltak vizsgálata történhet — az ellen´´ orzött szerv által megtett intézkedésekr´´ ol szóló tájékoztató elemzésével, értékelésével, — utóvizsgálat megtartásával, — a következ´´ o átfogó vizsgálat keretében.

2000/116. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Ha az ellen´´ orzés súlyos hiányosságokat tárt fel, külön utóellen´´ orzést kell végezni, egyébként azt a következ´´ o vizsgálat keretei között kell lefolytatni.

7. Cím Eltér´´ o eljárási szabályok A Bels´´ o Ellen´´ orzési Igazgatóság eljárása 33. A Bels´´ o Ellen´´ orzési Igazgatóság ellen´´ orzéseit a Felügyel´´ o Bizottság által jóváhagyott munkaterv, valamint a Felügyel´´ o Bizottság határozata alapján végzi. 34. A munkatervben szerepl´´ o vizsgálatok lehetnek átfogó, téma-, cél- és utóvizsgálatok. 35. A féléves vagy éves munkatervben szerepl´´ o ellen´´ orzési feladatok id´´ orendi átcsoportosítását a Bels´´ o Ellen´´ orzési Igazgatóság javaslata alapján a Felügyel´´ o Bizottság hagyja jóvá. 36. A Bels´´ o Ellen´´ orzési Igazgatóság által lefolytatott vizsgálatról készített jelentést a Felügyel´´ o Bizottság hagyja jóvá. 37. A magasabb vezet´´ o állású munkatársak, illetve tisztségvisel´´ ok feladatellátását érint´´ o vizsgálatok esetében a vizsgálatot végz´´ oket a Felügyel´´ o Bizottság jelöli ki. 38. A Felügyel´´ o Bizottság által jóváhagyott vizsgálati jelentést a Felügyel´´ o Bizottság küldi meg az Igazgatóság elnökének és a vezérigazgatónak.

A Kontrolling és Ellen´´ orzési Igazgatóság eljárása 39. Az ügyvezet´´ o igazgató, illetve az ellen´´ orzésért felel´´ os ügyvezet´´ o igazgató-helyettes köteles a vezérigazgatónál vizsgálati utasítást kezdeményezni, ha bejelentés vagy más információ olyan jogszabálysértésre vagy egyéb szabálytalanságra utal, amelynek alapján szükséges a vizsgálat elrendelése. 40. A KEI vezet´´ oje, illetve az ellen´´ orzésért felel´´ os ügyvezet´´ o igazgató-helyettes — az ellen´´ orzést a vezérigazgató rendelkezése alapján megkezdi, melyet bejelent a vizsgált szervezet vezet´´ ojének. Ez utóbbi alól a vezérigazgató felmentést adhat; — az ellen´´ orzés megállapításairól, az azok alapján levont következtetésekr´´ ol és a javaslatokról jelentést (jegyz´´ okönyvet vagy emlékeztet´´ ot) készít. Az ellen´´ orzésr´´ ol készített jelentéshez mellékelni kell az érintett egység vezet´´ ojének és az érintett személynek az esetleges észrevételeit. Ez alól a vezérigazgató felmentést adhat; — minden vizsgálat megkezdésér´´ ol, illetve annak eredményér´´ ol értesíti a vezérigazgatót.

7283 III. Fejezet

AZ ELLENORZÖTT ´´ SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖTELEZETTSÉGEI ÉS JOGAI 41. Az ellen´´ orzött szervezeti egységek kötelezettségei Az ellen´´ orzött területek vezet´´ oi és dolgozói — a hatáskörükbe tartozó területeken — kötelesek el´´ osegíteni, hogy az eljáró bels´´ o ellen´´ or feladatát akadálytalanul végrehajtsa. A Bels´´ o Ellen´´ orzési Igazgatóság, valamint a Kontrolling és Ellen´´ orzési Igazgatóság által bejelentett ellen´´ orzésekre a szervezeti egységek vezet´´ oi kötelesek megfelel´´ oen, el´´ ozetesen felkészülni. Így — a vizsgált területet érint´´ oen mind a bels´´ o ellen´´ orzés, mind a küls´´ o ellen´´ orz´´ o szervek által megel´´ oz´´ oen végrehajtott ellen´´ orzések dokumentációs anyagaiban foglaltakra megtett intézkedéseiket számba venni, és err´´ ol az eljáró bels´´ o ellen´´ ort a vizsgálat megkezdésekor írásban tájékoztatni, a kapcsolódó dokumentációkat átadni, — a bejelentett ellen´´ orzéshez az egyéb dokumentációs anyagot el´´ okészíteni. A vizsgált egység dolgozói kötelesek — a bels´´ o ellen´´ or felhívására szóban vagy írásban a valóságnak megfelel´´ oen nyilatkozni, illetve adatokat szolgáltatni, — a kért iratokat bemutatni. A vizsgált egység vezet´´ oje köteles a megismert vizsgálati megállapítások kapcsán a vezérigazgató által elrendelt intézkedéseket a hibák kiküszöbölésére megtenni, és a megtett intézkedések eredményeir´´ ol a Bels´´ o Ellen´´ orzési Igazgatóságot, illetve a Kontrolling és Ellen´´ orzési Igazgatóságot 30 napon belül tájékoztatni. 42. Az ellen´´ orzött szervezeti egységek jogai Az ellen´´ orzési jelentésekben foglalt megállapításokat az ellen´´ orzött szervezeti egység vezet´´ oje, illetve azon személy(ek), aki(k)nek a személyes felel´´ ossége felmerült, jogosultak megismerni, és azokra észrevételt tenni.

Melléklet Felel´´ osségi záradék: (név, beosztás) ............ Igazgatóság állományába tartozó munkatárs kijelentem, hogy a ................ ellen´´ orzésér´´ ol szóló jelentésnek a személyes felel´´ osségemet érint´´ o megállapításait megismertem. Az ezzel kapcsolatos megjegyzéseim: Felel´´ osségemet elismerem/nem ismerem el. Tudomásul veszem, hogy a mai naptól számított 8 munkanap alatt — bizonyítékaim csatolása mellett — írásban észrevételt tehetek. Budapest, 2000. ................................ hó ........... nap. ....................................... aláírás

7284

MAGYAR KÖZLÖNY

2000/116. szám

a Nyíregyházi F´´ oiskolán

A Miniszterelnök határozatai

dr. Fónai Mihály f´´ oiskolai tanárt és dr. Gáspári László f´´ oiskolai tanárt

A Miniszterelnök 32/2000. (XI. 29.) ME határozata

— közalkalmazotti jogviszonyuk közös megegyezéssel történ´´ o megszüntetésére tekintettel —

f´´ oiskolai tanárok felmentésér´´ ol

e tisztségükb´´ ol felmentem.

2000. november 15-i hatállyal

Budapest, 2000. november 15. A fels´´ ooktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 73. §-ának a) pontja alapján, az oktatási miniszter el´´ oterjesztésére

V. rész

Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

KÖZLEMÉNYEK, HIRDETMÉNYEK

A Földm´´ uvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Nógrád Megyei Földm´´ uvelésügyi Hivatalának (3100 Salgótarján, Rákóczi út 36.) hirdetménye Az FVM Nógrád Megyei Földm´úvelésügyi Hivatala — a földrendez´´ o és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 4/B. § (5) bekezdése alapján — n yi l vá n o s so r so l á st hirdet meg a karancslapujt´´ oi ,,Karancs’’ Mez´´ ogazdasági Szövetkezet használatában nyilvántartott, donnak megfelel´´ o földek kiadása céljából.

részarány-földtulaj-

A sorsolás helye: Karancslapujt´´ o, M´úvel´´ odési Ház A sorsolás ideje: 2001. január 9., 10 óra. A sorsolásra kerül´´ o földrészletek adatai: Település: Etes Belterület Helyrajzi szám

431/4-b´´ ol

M´úvelési ág

szántó

Terület (ha, m2)

2,6603

AK érték

A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás

39,37

Külterület Helyrajzi szám

010/2 012/10 014/7 a, b 020-ból 021/18 a, b-b´´ ol

M´úvelési ág

szántó gyep (legel´´ o) szántó, gyep (legel´´ o) szántó szántó, sz´´ ol´´ o

Terület (ha, m2)

0,7240 0,0897 2,9877 0,0912 0,1978

AK érték


18,90 0,47 27,46 Bányaszolgalmi jog 1,35 2,58

2000/116. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Helyrajzi szám

025/5 a, b-b´´ ol 025/6-ból 032/2 039/7 a, b-b´´ ol 039/9 a, b 041/8 041/11 041/23 043 a, b 059/2 062 a, b-b´´ ol 065/4 071/1 a, b 085/5 085/7 0159/3 0159/5 0165/3 0169/1 0183

M´úvelési ág

erd´´ o, szántó szántó erd´´ o gyep (rét), szántó gyep (rét), szántó szántó szántó szántó gyep (legel´´ o, rét) erd´´ o szántó, erd´´ o szántó szántó, erd´´ o szántó erd´´ o gyep (legel´´ o) szántó erd´´ o gyep (rét) gyep (rét)

Terület (ha, m2)

0,2255 0,6152 1,2650 0,6554 0,2241 0,1655 0,1340 0,0308 18,2086 1,2753 13,9312 2,2828 0,9264 0,0887 7,0180 1,3822 0,0614 0,9288 0,9286 3,8058

7285 A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás

AK érték

3,53 7,39 2,40 5,60 2,83 2,45 1,98 0,46 97,26 5,36 150,99 30,00 5,07 0,90 24,56 1,38 0,91 0,65 7,43 30,45

Bányaszolgalmi jog Bányaszolgalmi jog


Zártkert Helyrajzi szám

2056 2064 2070 2071 2088/1 2203/2 2204/2 2208 2215 2225 2227 2237 2244 2254 2258 2265 2269 2280 2301 2302

M´úvelési ág

gyep gyep gyep gyep gyep gyep gyep gyep gyep gyep gyep gyep gyep gyep gyep gyep gyep gyep gyep gyep

(legel´´ o) (legel´´ o) (legel´´ o) (legel´´ o) (legel´´ o) (rét) (legel´´ o) (rét) (rét) (rét) (rét) (rét) (rét) (rét) (rét) (rét) (rét) (legel´´ o) (legel´´ o) (legel´´ o)

Terület (ha, m2)

0,1243 0,2121 0,0615 0,1293 0,3316 0,1199 0,1973 0,0649 0,0350 0,3435 0,1508 0,1014 0,0842 0,1573 0,0204 0,0611 0,2926 0,1205 0,1076 0,1108


AK érték

0,24 0,40 0,12 0,25 0,63 1,67 0,37 0,90 0,49 4,77 2,10 1,41 1,17 2,19 0,28 0,85 4,07 0,37 0,33 0,34

7286

MAGYAR KÖZLÖNY

2000/116. szám

Település: Karancsalja Külterület Helyrajzi szám

04 06 010 015/19 a, b-b´´ ol 019/5 024/2 029/3 029/5 029/7 029/9 031/4 031/11 a, b-b´´ ol 036 045/3 045/4 045/8 056/12-b´´ ol 058/19-b´´ ol 058/20-ból 058/23-ból 060 a, b 066/1 066/49 067/6

M´úvelési ág

erd´´ o erd´´ o gyep (legel´´ o) szántó, gyep (legel´´ o) gyep (legel´´ o) erd´´ o szántó erd´´ o erd´´ o erd´´ o gyep (legel´´ o) gyep (legel´´ o), erd´´ o szántó gyep (legel´´ o) gyep (legel´´ o) gyep (legel´´ o) erd´´ o gyep (rét) szántó gyümölcsös szántó, erd´´ o erd´´ o gyep (legel´´ o) erd´´ o

Terület (ha, m2)

0,7208 0,4369 0,0761 4,0483 0,1519 0,3468 0,1755 16,8615 7,8611 0,8037 0,2670 4,6869 1,0219 0,2677 0,2252 0,3258 1,4739 0,0712 0,0021 0,0021 1,4290 0,2334 0,1008 0,3657


AK érték

2,52 1,53 0,24 43,64 0,47 0,42 1,23 52,62 27,51 2,81 0,83 12,68 10,32 0,51 0,43 1,01 2,80 0,74 0,03 0,04 6,86 0,82 0,31 1,28

Természetvédelmi terület Természetvédelmi terület


Zártkert Helyrajzi szám

1221 1523/3

M´úvelési ág

kert szántó

Terület (ha, m2)


AK érték

0,1117 0,2624

0,58 3,88

Település: Karancsberény Külterület Helyrajzi szám

03/31 03/33 03/51-b´´ ol 03/58 03/63 03/65 05/5 05/6

M´úvelési ág

gyep (legel´´ o) gyep (legel´´ o) szántó szántó gyep (legel´´ o) gyümölcsös gyümölcsös szántó

Terület (ha, m2)

1,1035 1,3475 0,2655 4,2989 0,4456 1,2293 2,6026 8,9801

AK érték

3,42 2,56 3,93 35,39 0,85 23,48 23,42 90,70


2000/116. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Helyrajzi szám

M´úvelési ág

Terület (ha, m2)

05/7 05/8 05/27 05/31 05/32 05/34 08/8 08/23 011/20

gyümölcsös gyümölcsös gyep (legel´´ o) szántó gyümölcsös erd´´ o erd´´ o szántó szántó

4,0105 2,5189 0,0703 2,1808 1,2742 0,3020 0,0550 0,2262 10,9765

013/2-b´´ ol 013/18 018/15 a, b-b´´ ol 018/28 a, b 018/37 018/39 019/7 020/2 a, b, c 034/46 044/13-ból 044/19 044/28-ból 044/30-ból

szántó gyep (legel´´ o) gyep (legel´´ o), szántó szántó, gyep (legel´´ o) gyep (legel´´ o) erd´´ o szántó szántó, gyep (legel´´ o) gyep (legel´´ o) szántó szántó szántó gyep (legel´´ o)

1,4860 1,9636 5,1414 1,2633 0,1025 0,1821 0,2270 2,6031 0,9326 1,3144 0,2949 0,7875 0,3581

044/31 044/34 048/10

gyep (rét) gyep (legel´´ o) szántó

1,2612 9,2360 0,1532

7287

AK érték


69,66 39,29 0,22 19,97 19,88 0,57 0,19 5,90 101,92 Földmérési jelek elhelyezését biztosító használati jog 11,41 4,45 18,21 8,19 0,72 0,35 0,79 28,50 Vízvezeték szolgalmi jog 1,77 15,44 5,90 15,75 Vízvezeték szolgalmi jog 1,11 Földmérési jelek elhelyezését biztosító használati jog 13,12 28,63 4,00

Település: Karancskeszi Külterület Helyrajzi szám

04/43 06 011-b´´ ol 023/1 023/2 026/2 027/3 027/20 027/21-b´´ ol 034 a, b-b´´ ol 049 053 057/1

M´úvelési ág

szántó gyep (legel´´ o) gyep (rét) gyep (rét) gyep (rét) szántó szántó szántó szántó gyep (rét), szántó gyep (rét) erd´´ o gyep (legel´´ o)

Terület (ha, m2)

0,4473 0,0633 1,2949 0,3812 0,5599 0,0428 0,6115 39,6698 0,3540 2,8552 3,9736 0,6052 0,5541

AK érték


6,62 Vízvezeték szolgalmi jog 0,33 Bányaszolgalmi jog 18,00 Bányaszolgalmi jog 5,30 7,78 0,63 9,05 573,41 5,24 39,80 49,59 3,39 2,88

7288

MAGYAR KÖZLÖNY Terület (ha, m2)

2000/116. szám

AK érték


Helyrajzi szám

M´úvelési ág

057/5 061/4 061/7 061/13 062 083/1-b´´ ol 087 a, b 089 a, b, c-b´´ ol 0102 0103/2 a, b, c, d, f, g, 0105 0108 0111 0117 0123/1 0123/6 0123/12 0123/14 0123/16 0123/24

gyep (legel´´ o) szántó gyep (legel´´ o) szántó gyep (rét) gyep (legel´´ o) gyep (legel´´ o), erd´´ o szántó, gyep (legel´´ o) gyep (legel´´ o) gyep (legel´´ o, rét), sz´´ ol´´ o, szántó, erd´´ o gyep (legel´´ o) gyep (rét) gyep (legel´´ o) szántó szántó gyep (legel´´ o) gyep (legel´´ o) gyep (legel´´ o) gyep (legel´´ o) gyep (legel´´ o)

0,1462 12,1338 2,6657 17,1681 0,3644 24,5460 7,4416 10,6094 4,3513 41,9637

0,76 51,66 5,06 212,00 3,79 102,13 38,28 55,15 22,63 271,17

2,1521 1,1136 1,9614 0,4338 11,5554 11,9889 1,1821 0,4911 0,6108 2,0988

0123/28 0126/19 0126/20 0126/21 0135/1 0135/2 0135/3 a, b, c 0143/5 0143/6 0143/8 0143/9 0143/10 0143/11 0144/1 0144/2 0146 0147 0148 0149 0150/1 0150/3 0150/5

gyep (legel´´ o) szántó erd´´ o gyep (legel´´ o) gyep (legel´´ o) erd´´ o gyep (legel´´ o), erd´´ o gyep (legel´´ o) gyep (legel´´ o) erd´´ o gyep (legel´´ o) gyep (legel´´ o) gyep (legel´´ o) szántó szántó gyep (legel´´ o) gyep (legel´´ o) gyep (legel´´ o) gyep (legel´´ o) gyep (legel´´ o) gyep (legel´´ o) gyep (legel´´ o)

4,5562 52,1774 0,2422 19,2928 1,9826 0,4253 1,1246 0,2104 0,3575 0,0395 0,0424 0,0950 0,0345 0,8592 0,4298 0,0454 0,1784 0,0791 0,0237 0,0539 0,5016 0,1531

11,19 15,48 10,20 4,38 95,83 44,93 4,55 1,52 1,89 9,75 Földmérési jelek elhelyezését biztosító használati jog 14,12 838,77 0,85 66,74 3,77 1,49 2,62 1,09 1,86 0,08 0,13 0,29 0,11 8,68 4,34 0,14 0,55 0,25 0,07 0,17 1,55 0,47

2000/116. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Helyrajzi szám

0157/1 a, b 0157/2 0163/1 0163/3 0166/5-b´´ ol 0187-b´´ ol 0188 a, b 0190/2 0191/4 0191/7 0192 0197/1 0200 0206 0208 0209 0212/2-b´´ ol 0217/3 0225/9 0227/4 0227/9 0237/4-b´´ ol 0241/15-b´´ ol 0241/16-ból 0242 a, b-b´´ ol 0249/1 0249/4 0249/5 0256/3 0256/8 0256/13 0268 0276 0277 0282/7 a, b, c-b´´ ol 0282/8 0282/10 0289/23-ból 0291/3 0294/3 0295/30 0300/6 0300/10

M´úvelési ág

gyep (legel´´ o), szántó gyep (legel´´ o) erd´´ o erd´´ o szántó szántó erd´´ o, gyep (legel´´ o) gyep (legel´´ o) gyep (legel´´ o) gyep (legel´´ o) erd´´ o szántó gyep (legel´´ o) szántó erd´´ o erd´´ o szántó szántó gyep (legel´´ o) gyep (rét) gyep (rét) szántó erd´´ o erd´´ o szántó, gyep (legel´´ o) erd´´ o erd´´ o szántó erd´´ o gyep (legel´´ o) gyep (legel´´ o) erd´´ o gyep (legel´´ o) erd´´ o erd´´ o, szántó, gyep (legel´´ o) erd´´ o erd´´ o szántó szántó erd´´ o erd´´ o szántó szántó

Terület (ha, m2)

7289

AK érték

0,2902 0,0439 0,7476 2,0829 6,7739 6,7586 0,5839 3,3627 0,0682 0,4660 1,0257 0,0683 0,6877 0,4510 0,7010 0,7197 0,4270 0,1020 0,2172 0,1645 0,3329 0,3343 0,0143 11,8743 12,5532 0,3553 0,1084 0,0739 0,3790 0,1104 0,0948 1,0319 0,5287 0,9550 0,4978

1,95 0,14 2,62 7,29 60,88 78,50 2,46 17,49 0,21 1,44 3,59 0,48 3,58 9,02 2,45 2,52 8,54 1,51 0,67 2,99 6,06 5,19 0,05 41,56 100,34 1,24 0,38 0,52 0,72 0,34 0,29 3,61 1,64 3,34 3,07

0,1089 0,1362 0,0771 1,8579 0,6689 0,0475 0,1180 0,1535

0,38 0,48 1,14 27,50 2,34 0,17 1,19 1,55


Vízvezeték és bányaszolgalmi jog Vízvezeték szolgalmi jog Vízvezeték és bányaszolgalmi jog

Vezetékjog

7290 Helyrajzi szám

0300/14 0302/1 0304/3 0307/9 0307/11 0309/2 0309/3 0309/6 0309/7 0309/8 0309/10 0309/58 0309/59 0312/1 0312/2 0317/49 0320/3 0328 0340/2 0341 0342 0358/1 a, b 0358/3 0358/4 0358/5 0358/7 0361/3 0362/2 0363 0372/2 0372/3 0372/4 0372/5 0372/6 0376 0377 0379/1 a, b 0383 0391 a, b 0393/2 0393/3 0393/4 0397 a, b

MAGYAR KÖZLÖNY M´úvelési ág

szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó erd´´ o erd´´ o gyep (legel´´ o) erd´´ o szántó, gyep (legel´´ o) erd´´ o erd´´ o erd´´ o szántó gyep (legel´´ o) erd´´ o szántó erd´´ o erd´´ o erd´´ o erd´´ o erd´´ o gyep (legel´´ o) erd´´ o szántó, gyep (legel´´ o) gyep (legel´´ o) szántó, gyep (legel´´ o) erd´´ o erd´´ o erd´´ o szántó, gyep (legel´´ o)

Terület (ha, m2)

0,0622 0,0117 0,0140 0,0253 0,0005 0,1261 0,1418 0,0837 0,1089 0,1338 0,0659 0,1764 0,6175 0,0121 0,0723 0,0150 0,0096 1,2276 1,5065 0,1487 0,4766 1,0861 0,0766 0,9783 0,0108 1,3248 0,6659 2,3794 17,1240 2,0522 0,3377 0,2830 0,4035 0,2956 6,3452 1,4613 7,5397 1,4498 12,3521 0,0604 0,0150 0,1669 4,0574

2000/116. szám

AK érték

0,63 0,08 0,21 0,37 0,01 1,27 1,43 0,85 1,10 1,35 0,67 1,78 6,24 0,08 0,51 0,11 0,10 4,30 5,27 0,46 1,67 6,04 0,27 3,42 0,04 13,38 2,06 8,33 119,87 7,18 1,18 0,99 1,41 1,03 6,35 5,11 51,70 1,45 69,24 0,21 0,05 0,58 21,57


2000/116. szám Helyrajzi szám

MAGYAR KÖZLÖNY M´úvelési ág

Terület (ha, m2)

0398/4 0403 a, b, c 0404 0405 a, b

erd´´ o szántó, gyep (legel´´ o) erd´´ o gyep (legel´´ o), erd´´ o

0,1021 10,0842 1,9001 4,1193

0406 0408 0409 0410 0411 0412 0413

gyep (legel´´ o) gyep (legel´´ o) gyep (legel´´ o) szántó gyep (legel´´ o) szántó erd´´ o

3,3359 0,4079 0,1032 0,7776 5,5874 1,1545 17,4306

0414 a, b, c, d 0418 0420 0422 0423 0424/1 0424/3 0424/4 0426/5 0426/6 0426/9 0437 0440/6 0440/7 0442/1 a, b-b´´ ol 0442/2 0443/6 0443/8-ból 0443/9 0446 0448 0449/1 0449/2 0463/2 0463/33 0463/39 0466/1 0466/4 0477/14 0477/15 0477/16

gyep (legel´´ o), erd´´ o gyep (legel´´ o) erd´´ o erd´´ o erd´´ o szántó szántó erd´´ o erd´´ o gyep (rét) erd´´ o erd´´ o erd´´ o erd´´ o gyep (legel´´ o), erd´´ o erd´´ o erd´´ o erd´´ o erd´´ o gyep (legel´´ o) gyep (legel´´ o) erd´´ o erd´´ o szántó szántó szántó szántó erd´´ o szántó szántó szántó

4,0394 0,2291 0,6288 1,0743 1,7624 2,6683 0,9749 0,1702 0,3927 0,2538 0,9476 0,8290 5,5101 13,7464 12,9808 0,1258 6,4877 23,1763 0,4398 0,9442 1,8489 0,6636 0,5972 0,3921 0,1407 0,3493 0,7502 0,7591 0,4693 0,4241 0,4341

7291

AK érték


0,36 70,16 6,65 5,03 Földmérési jelek biztosító használati 10,34 2,12 0,32 7,85 17,32 4,04 61,01 Földmérési jelek biztosító használati 11,82 0,71 2,20 3,76 6,17 25,77 8,16 0,60 1,37 3,53 3,32 2,90 19,29 48,11 33,57 0,44 22,71 81,12 1,54 4,91 9,61 2,32 2,09 3,96 0,98 3,53 11,10 2,66 4,74 4,28 4,38

elhelyezését jog

elhelyezését jog

7292

MAGYAR KÖZLÖNY Terület (ha, m2)

Helyrajzi szám

M´úvelési ág

0477/17 0477/18 0477/19 0477/20 0477/22 0477/47 0477/51 0477/55 0477/56 0477/75 0477/90 0477/93 0482/4 0483/1 0486/3 0487/4 0489/1 0489/2 0489/4 0489/5 0493 a, b-b´´ ol

szántó szántó szántó szántó szántó erd´´ o gyep (legel´´ o) szántó szántó erd´´ o gyep (legel´´ o) gyep (legel´´ o) gyep (rét) gyep (rét) szántó gyep (rét) erd´´ o gyep (rét) gyep (rét) erd´´ o szántó, gyep (legel´´ o)

0,4592 0,4654 0,3876 0,4977 0,3805 0,1331 0,0375 0,2938 0,1252 0,1152 0,0516 1,1546 0,1393 1,1518 0,3189 2,3666 0,3631 2,1664 0,2741 0,3317 10,9014

0495 0496 0497 0498/2 a, b, c, d 0502/4 a, b, c, d, f, g, h, j, k 0505 a, b 0511 a, b-b´´ ol 0513 0517/1 0517/3 0519/3 0528/3 0534/4 0535/3 0535/12 0535/14 0536/2 0543-ból

szántó szántó gyep (legel´´ o) szántó, gyep (legel´´ o, rét) szántó, gyümölcsös, erd´´ o, gyep (rét, legel´´ o) gyümölcsös, erd´´ o szántó, erd´´ o gyep (legel´´ o) gyep (legel´´ o) gyep (legel´´ o) erd´´ o szántó szántó szántó gyep (legel´´ o) szántó erd´´ o erd´´ o

2,2925 5,6623 2,3356 16,3734 25,4986

0544/2 0550/2

erd´´ o szántó

1,4581 2,9866 0,6532 2,2724 3,1111 0,8484 1,0963 0,2608 0,3268 1,0720 0,6412 0,1472 5,0065 0,3692 0,1528

2000/116. szám

AK érték


4,64 4,70 3,91 5,03 3,84 0,47 0,04 2,97 1,26 0,40 0,05 3,58 1,45 16,01 3,22 32,90 1,27 30,11 3,81 1,16 72,76 Földmérési jelek elhelyezését biztosító használati jog 26,13 47,44 7,24 134,17 238,84 11,75 18,40 2,02 7,04 9,64 2,97 11,07 2,63 6,54 3,32 10,33 0,52 9,51 Földmérési jelek elhelyezését biztosító jog 1,29 1,54

2000/116. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Helyrajzi szám

0550/4 0558/37 0558/38 0558/39

M´úvelési ág

gyümölcsös erd´´ o gyep (legel´´ o) gyep (legel´´ o)

Terület (ha, m2)


AK érték

0,0811 0,4073 0,0072 0,0207

1,01 1,43 0,02 0,06

Település: Karancslapujt´´ o Belterület Helyrajzi szám

1115/16-ból

M´úvelési ág

gyep (rét)

Terület (ha, m2)


AK érték

0,1013

1,54

Külterület Helyrajzi szám

M´úvelési ág

Terület (ha, m2)

05 012/3 034/22-b´´ ol 038/3 038/20-ból 038/24 051/4 055 a, b, c-b´´ ol 059/2 067-b´´ ol 069 070/3 073 a, b-b´´ ol 076/1 079/4 079/14 079/23-ból 079/24 093/12 0100/2 0100/4 0100/5 0100/6 0102/4 0104

erd´´ o gyep (legel´´ o) erd´´ o gyep (rét) gyep (rét) gyep (rét) erd´´ o gyep (rét), szántó szántó szántó szántó szántó szántó, erd´´ o erd´´ o gyep (legel´´ o) szántó szántó gyep (legel´´ o) szántó gyep (legel´´ o) szántó szántó szántó szántó erd´´ o

0,5315 0,1679 0,0158 0,6403 0,0213 0,1110 0,6745 0,3220 4,2107 1,7747 0,5902 2,5418 3,0891 0,5833 0,0621 0,1430 0,8709 6,1209 0,2207 0,0412 0,0004 0,0038 0,0004 0,0733 0,2533

0106/2 0106/3 0106/4 0107/17 0108/1

erd´´ o erd´´ o erd´´ o gyep (legel´´ o) gyep (legel´´ o)

0,2138 0,3124 0,0604 0,2443 0,8793

AK érték


0,64 0,52 0,03 6,48 0,17 1,15 1,28 4,17 Vízvezeték szolgalmi jog 36,33 17,92 5,96 8,90 44,76 1,11 0,32 Vízvezeték szolgalmi jog 2,12 12,71 31,83 1,54 0,08 0,01 0,04 0,01 1,08 0,48 Földmérési jelek elhelyezését biztosító használati jog 0,26 0,37 0,07 0,76 2,73

7294

MAGYAR KÖZLÖNY

Helyrajzi szám

M´úvelési ág

0110/17 0113 0114 0118-ból 0124 a, b-b´´ ol 0137/5 0137/7 0138/1 0138/4 0164 0166/5 0167 0168 0173/3 0173/9 0173/13 0173/14 0173/17 0173/18 0173/19 0173/21 0173/22 0173/23 0173/44 0174 0180 0195-b´´ ol 0207/2 a, b-b´´ ol 0211-b´´ ol 0216 a, b, c-b´´ ol 0220-ból 0223/5 a, b, c, d-b´´ ol 0226/4-b´´ ol 0230/1-b´´ ol 0233/12 0233/16 0233/22 a, b-b´´ ol 0240 0241/2 0246/2 0252/5 0252/16 0252/21

gyep (legel´´ o) szántó erd´´ o szántó szántó, gyep (legel´´ o) gyep (legel´´ o) gyep (legel´´ o) gyep (legel´´ o) gyep (legel´´ o) gyep (legel´´ o) gyep (legel´´ o) erd´´ o erd´´ o erd´´ o erd´´ o gyep (legel´´ o) gyep (legel´´ o) szántó szántó szántó gyep (legel´´ o) gyep (legel´´ o) gyep (legel´´ o) gyep (legel´´ o) gyep (legel´´ o) erd´´ o szántó szántó, erd´´ o szántó szántó, gyep (legel´´ o, rét) szántó gyep (legel´´ o), szántó, gyümölcsös szántó szántó szántó szántó szántó, gyümölcsös gyep (legel´´ o) gyep (legel´´ o) gyep (legel´´ o) szántó szántó szántó

Terület (ha, m2)

2000/116. szám

AK érték

0,3011 1,2772 0,1921 0,8038 3,3631 1,7717 2,5953 0,6066 0,4449 0,6113 0,5004 0,2985 1,4304 0,5758 0,6238 0,1703 0,1241 0,4204 0,1392 0,1413 0,0969 0,3845 0,1848 0,6840 1,7696 0,2532 0,7169 1,4183 3,2769 0,2770 2,4541 5,0620

1,57 12,90 0,36 7,91 31,11 5,49 8,05 1,88 1,38 3,18 0,50 0,36 1,72 0,69 0,75 0,17 0,24 4,25 1,41 1,43 0,18 0,73 0,35 1,30 5,49 0,30 14,34 35,37 79,46 2,91 49,08 54,43

0,0145 0,8748 0,1295 0,2793 13,7922 0,2569 0,1876 0,0768 2,2398 0,6926 1,4865

0,29 22,80 1,92 4,13 224,16 1,80 1,50 0,24 22,62 11,38 10,63


2000/116. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Helyrajzi szám

0252/23 0252/25 0252/27 0270/2 0285/19-b´´ ol 0285/20-ból 0285/23 0285/27 0285/45 0285/49 0285/55

M´úvelési ág

gyep (rét) gyep (rét) gyep (rét) szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó

Terület (ha, m2)


AK érték

0,1000 0,1858 0,0812 0,1246 0,0379 0,0277 0,1140 0,1254 0,0163 0,0745 0,0244

0,80 1,49 0,65 0,44 0,56 0,34 1,69 1,14 0,16 0,75 0,36

Vezeték jog Bányaszolgalmi Bányaszolgalmi Bányaszolgalmi Bányaszolgalmi

jog jog jog jog

Bányaszolgalmi jog

Település: Salgótarján Külterület Helyrajzi szám

0423/2 0423/4 0423/5 0431 0472/9

M´úvelési ág

erd´´ o szántó gyep (legel´´ o) szántó erd´´ o

Terület (ha, m2)

0,5806 4,0678 0,0195 1,9752 0,4113


AK érték

0,70 14,24 0,04 6,91 1,07

A sorsolás nyilvános, azon bárki jelen lehet. A sorsoláson a szövetkezetben még ki nem adott részarány-földtulajdonnal rendelkez´´ o részarány-tulajdonosok földtulajdona helyét fogjuk meghatározni. A sorsoláson bármely okból meg nem jelen´´ o jogosult kés´´ obb a mulasztásra hivatkozva semmiféle jogot nem érvényesíthet, ebb´´ ol az okból a sorsolás eredménye nem változtatható meg. Urbán Imre s. k., hivatalvezet´´ o

7296

MAGYAR KÖZLÖNY

2000/116. szám

KÖZLEMÉNY A Magyar Közlöny különszámaként megjelent a

I. PRAXIS TÖRVÉNY, MAGYAR ORVOSI KAMARA, EGÉSZSÉGÜGYI TÖRVÉNY cím´´ u, A/4 formátumú, 72 oldal terjedelm´´ u kiadvány. A kézirat lezárva: 2000. február 11. Ára: 599 Ft áfával. [A következ´´ o kötet az önálló orvosi tevékenységr´´ ol szóló 2000. évi II. törvényt (praxis törvény) és végrehajtási rendeleteit tartalmazza.] A megrendeléseket a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címére (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.) lehet feladni. Fax: 266-5099 vagy 267-2780.

MEGRENDELOLAP ´´ Megrendeljük a

I. PRAXIS TÖRVÉNY, MAGYAR ORVOSI KAMARA, EGÉSZSÉGÜGYI TÖRVÉNY cím´´ u kiadványt ................. példányban. A megrendel´´ o (cég) neve: ................................................................................................ Címe (város, irányítószám): ............................................................................................. Utca, házszám: .................................................................................................................. Az ügyintéz´´ o neve, telefonszáma: ................................................................................... A megrendel´´ o (cég) bankszámlaszáma: ........................................................................ A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt a szállítást követ´´ o számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelz´´ oszámára átutaljuk. Keltezés: ……………………………………… ……………………………………………………

cégszer´´ u aláírás

2000/116. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

7297

KÖZLEMÉNY A Magyar Közlöny különszámaként megjelent a I. PRAXIS TÖRVÉNY, MAGYAR ORVOSI KAMARA, EGÉSZSÉGÜGYI TÖRVÉNY folytatásaként

II. A HÁZIORVOSI M UKÖDTETÉSI ´´ JOG MEGSZERZÉSÉR OL ´´ ÉS VISSZAVONÁSÁRÓL, VALAMINT A HÁZIORVOSI TEVÉKENYSÉGHEZ SZÜKSÉGES INGÓ, INGATLAN VAGYON ÉS M UKÖDTETÉSI ´´ JOG MEGSZERZÉSÉNEK HITELFELTÉTELEIR OL ´´ SZÓLÓ 18/2000. (II. 25.) KORM. RENDELET ÉS A KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK cím´´ u, A/4 formátumú, 224 oldal terjedelm´´ u kiadvány. A kézirat lezárva: 2000. április 15. Ára: 924 Ft áfával. A megrendeléseket a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címére (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.) lehet feladni. Fax: 266-5099 vagy 267-2780.

MEGRENDELOLAP ´´ Megrendeljük a

II. A HÁZIORVOSI M UKÖDTETÉSI ´´ JOG MEGSZERZÉSÉR OL ´´ ÉS VISSZAVONÁSÁRÓL, VALAMINT A HÁZIORVOSI TEVÉKENYSÉGHEZ SZÜKSÉGES INGÓ, INGATLAN VAGYON ÉS M UKÖDTETÉSI ´´ JOG MEGSZERZÉSÉNEK HITELFELTÉTELEIR OL ´´ SZÓLÓ 18/2000. (II. 25.) KORM. RENDELET ÉS A KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK cím´´ u kiadványt ................. példányban. A megrendel´´ o (cég) neve: ................................................................................................ Címe (város, irányítószám): ............................................................................................. Utca, házszám: .................................................................................................................. Az ügyintéz´´ o neve, telefonszáma: ................................................................................... A megrendel´´ o (cég) bankszámlaszáma: ........................................................................ A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt a szállítást követ´´ o számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelz´´ oszámára átutaljuk. Keltezés: ……………………………………… ……………………………………………………

cégszer´´ u aláírás

7298

MAGYAR KÖZLÖNY

2000/116. szám

KÖZLEM ÉNY A Magyar Közlöny különszámaként megjelent az

1992. ÉVI XXII. TÖRVÉNY A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉR OL ´´ cím´´ u, A/4 formátumú, 48 oldal terjedelm´´ u kiadvány. A kézirat lezárva: 2000. május 15. Ára: 457 Ft áfával. A megrendeléseket a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címére (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.) lehet feladni. Fax: 338-4746 vagy 267-2780.

MEGRENDELOLAP ´´ Megrendeljük az

1992. ÉVI XXII. TÖRVÉNY A M UNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉR OL ´´ cím´´ u kiadványt ................. példányban. A megrendel´´ o (cég) neve: .............................................................................................. Címe (város, irányítószám): ............................................................................................ Utca, házszám: ................................................................................................................. Az ügyintéz´´ o neve, telefonszáma: .................................................................................. A megrendel´´ o (cég) bankszámlaszáma: ....................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követ´´ o számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelz´´ oszámára átutaljuk. Keltezés: ……………………………………… …………………………………………………… cégszer´´ u aláírás

2000/116. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

7299

7300

MAGYAR KÖZLÖNY

2000/116. szám

TiszteltEl´´ ofizet´´ ok! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a kiadónk terjesztésében lev´´ o lapokra szóló el´´ ofizetésüket folyamatosnak tekintjük. Csak akkor kell változást bejelenteniük a 2001. évre vonatkozó el´´ ofizetésre, ha a példányszámot, esetleg a címlistát módosítják, vagy új lapra szeretnének el´´ ofizetni (pontos szállítási, név- és utcacím-megjelöléssel). Az esetleges módosítást szíveskedjenek levélben vagy faxon megküldeni. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a lapszállításról kizárólag az el´´ ofizetési díj beérkezését követ´´ oen intézkedünk. Fontos, hogy az el´´ ofizetési díjakat a megadott 10300002-20377199-70213285 sz. számlára utalják, illetve a kiadó által kiküldött készpénz-átutalási megbízáson fizessék be. Készpénzes befizetés kizárólag a Közlönyboltban (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6.) lehetséges. (Levélcím: Magyar Hivatalos Közlönykiadó,1085 Budapest, Somogyi B. u. 6. Fax: 318-6668).

A 2001. évi lapárak Magyar Közlöny Az Alkotmánybíróság Határozatai Bányászati Közlöny Belügyi Közlöny Cégközlöny Egészségügyi Közlöny Földm´úvelésügyi és Vidékfejlesztési Értesít´´ o Határozatok Tára Hivatalos Értesít´´ o Ifjúsági és Sport Értesít´´ o Igazságügyi Közlöny Ipari és Kereskedelmi Közlöny Környezetvédelmi Értesít´´ o Közlekedési és Vízügyi Értesít´´ o Kulturális Közlöny Külgazdasági Értesít´´ o Magyar Közigazgatás

48 720 Ft/év 9 408 Ft/év 2 352 Ft/év 12 768 Ft/év 51 408 Ft/év 12 432 Ft/év 9 072 Ft/év 11 424 Ft/év 7 392 Ft/év 2 352 Ft/év 8 064 Ft/év 12 096 Ft/év 7 056 Ft/év 12 096 Ft/év 9 744 Ft/év 10 080 Ft/év 4 704 Ft/év

Nemzeti Kulturális Alapprogram Hírlevele Oktatási Közlöny Önkormányzatok Közlönye Pénzügyi Közlöny Pénzügyi Szemle Statisztikai Közlöny Szociális és Munkaügyi Közlöny Turisztikai Értesít´´ o Ügyészségi Közlöny Vízügyi Értesít´´ o Élet és Tudomány Ludové Noviny Neue Z eitung Természet Világa Valóság

2 352 Ft/év 12 096 Ft/év 3 024 Ft/év 15 792 Ft/év 11 424 Ft/év 6 720 Ft/év 9 072 Ft/év 6 048 Ft/év 3 696 Ft/év 6 384 Ft/év 5 712 Ft/év 1 344 Ft/év 2 352 Ft/év 3 024 Ft/év 3 360 Ft/év

Az árak a 12%-os áfát is tartalmazzák.

A Házi Jogtanácsadó cím´ú lap el´´ ofizetésben megrendelhet´´ o a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címén: Budapest VIII., Somogyi B. u. 6. 1394 Bp. 62. Pf. 357. Telefon: 266-9290/234, 235 mellék, fax: 318-6668. Éves el´´ ofizetési díja 2352 Ft áfával. A kiadó az el´´ ofizetési díj évközbeni emelésének jogát fenntartja.

A CD-JOGÁSZ hatályos jogszabályok hivatalos számítógépes gy´´ ujteménye 2001. évi éves el´´ ofizetési díjai a 2000. december 31-ig beérkez´´ o megrendelések esetén: Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat

36 000 Ft 48 000 Ft 60 000 Ft

25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat

72 000 Ft 84 000 Ft 96 000 Ft

Egyszeri belépési díj: 12 000 Ft. (Áraink az áfát nem tartalmazzák.) Facsimile Magyar Közlöny. A hivatalos lap 1998—2000. évfolyamai jelennek meg CD-n az eredeti külalak meg´´ orzésével, de könnyen kezelhet´´ oen. A halmozott évfolyamok ára 14 000 Ft. Hatályos jogszabályok online elérése: a 3 naponta frissített adatbázis az interneten keresztül érhet´´ o el a www.mhk.hu címen. További információ kérhet´´ o a 06 (80) 200-723-as zöldszámon.

Szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a szerkeszt´´ obizottság közrem´úködésével. A szerkeszt´´ obizottság elnöke: dr. Bártfai Béla, társelnöke: Nyéki József. A szerkesztésért felel´´ os: dr. Müller György. Budapest V., Kossuth tér 1—3. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Felel´´ os kiadó: dr. Korda Judit vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. Telefon: 266-9290. El´´ ofizetésben megrendelhet´´ o a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. El´´ ofizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a FÁMA Rt. közrem´úködésével. Telefon/fax: 266-6567. Információ: Tel./fax: 317-9999, 266-9290/245, 246 mellék. Példányonként megvásárolható a kiadó Budapest VIII., Somogyi B. u. 6. (tel./fax: 267-2780) szám alatti közlönyboltjában. Éves el´´ ofizetési díj: 42 336 Ft. Egy példány ára: 110 Ft 16 oldal terjedelemig, utána + 8 oldalanként + 55 Ft. A kiadó az el´´ ofizetési díj évközbeni emelésének jogát fenntartja.

HU ISSN 0076—2407 00.2108 — Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felel´´ os vezet´´ o: Burján Norbert.

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A

Recommend Documents