A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A

A M AG YAR K Ö Z T ÁR S AS ÁG H I VAT AL O S L AP J A

Budapest, 2002. július 12.,

2002: XIX. tv.

péntek 46/2002. (VII. 12.) OM r. 25/2002. (VII. 12.) PM r.

98. szám

41/2002. (VII. 12.) OGY h.

42/2002. (VII. 12.) OGY h.

Ára: 252,– Ft

Oldal

TARTALOMJEGYZÉK

43/2002. (VII. 12.) OGY h. 44/2002. (VII. 12.) OGY h. 45/2002. (VII. 12.) OGY h. 46/2002. (VII. 12.) OGY h. 47/2002. (VII. 12.) OGY h.

106/2002. (VII. 12.) KE h. 107/2002. (VII. 12.) KE h.

A Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjérõl szóló 26/2002. (V. 17.) OM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Vámtarifa Magyarázatról szóló 23/1990. (XII. 3.) PM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A rendszerváltás utáni elsõ, szabadon választott Magyar Országgyûlés megalakulását követõen kormányzati politikai szerepet betöltõ személyeknek az elõzõ politikai rendszer állambiztonsági tevékenységében való részvételének tényeit és körülményeit vizsgáló bizottság felállításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A rendszerváltás utáni elsõ, szabadon választott Magyar Országgyûlés megalakulását követõen kormányzati politikai szerepet betöltõ személyeknek az elõzõ politikai rendszer állambiztonsági tevékenységében való részvételének tényeit és körülményeit vizsgáló bizottság tisztségviselõinek és tagjainak megválasztásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A miniszterelnök titkosszolgálatokkal összefüggõ tevékenységének és múltjának tényeit és következményeit vizsgáló bizottság felállításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A miniszterelnök titkosszolgálatokkal összefüggõ tevékenységének és múltjának tényeit és következményeit vizsgáló bizottság tisztségviselõinek és tagjainak megválasztásáról . . . . . . . . . . . . Az Állami Számvevõszék alelnökeit jelölõi deiglenes (eseti) bizottság felállításáról szóló 27/2002. (VI. 5.) OGY határozat módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A családok hajléktalanságának megelõzésérõl . . . . . . . . . . . . . . . A Magyar Köztársaság és az Európai Rendõrségi Hivatal között Budapesten, 2001. október 4-én aláírt Együttmûködési Megállapodás 3. Cikk 3. bekezdésének megfelelõ elfogadó nyilatkozat megerõsítésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A helyi önkormányzati általános választások kiírásáról . . . . . . . . Szolgálati viszony megszüntetésérõl és nyugállományba helyezésrõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Békés Megyei Földmûvelésügyi Hivatalának hirdetménye . . . . . . . . A BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal közleménye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Helyesbítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5398 5402 5402

5406

5407 5408 5409 5409 5410

5410 5411 5411 5411 5414 5415

5398

MAGYAR KÖZLÖNY

II. rész

JOGSZABÁLYOK Törvények 2002. évi XIX. törvény

a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról* 1. § A Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 21. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, és a következõ (3), valamint (6) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg az eredeti (3)—(4) bekezdés számozása (4)—(5) bekezdésre változik: ,,(2) A munkáltató köteles döntése elõtt a munkáltatónál képviselettel rendelkezõ szakszervezettel véleményeztetni a munkavállalók nagyobb csoportját érintõ munkáltatói intézkedések tervezetét, így különösen a munkáltató átszervezésére, átalakítására, szervezeti egység önálló szervezetté alakulására, privatizálására, korszerûsítésére vonatkozó elképzeléseket. (3) A véleményezéssel kapcsolatos eljárásra a 66. § irányadó azzal, hogy a tizenöt napos határidõt a tervezetnek a munkáltatónál képviselettel rendelkezõ szakszervezet képviselõjéhez való érkezésétõl kell számítani.’’ ,,(6) A munkáltató a szakszervezeti tagdíj levonását az erre vonatkozó külön törvény alapján végzi.’’ 2. § Az Mt. 25. §-ának (2), valamint (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(2) A munkaidõ-kedvezmény mértéke valamennyi tisztségviselõt figyelembe véve összesen — eltérõ megállapodás hiányában — minden három, a munkáltatóval munkaviszonyban álló szakszervezeti tag után havi két óra. E kedvezmény mértékébe a munkáltatóval való tárgyalás idõtartama nem számít be. A munkaidõ-kedvezmény felhasználásáról a szakszervezet dönt. A munkából való távolmaradást elõre be kell jelenteni.’’ ,,(5) A szakszervezet kérésére a (2) bekezdés alapján járó munkaidõ-kedvezménybõl fel nem használt idõtartamot, de legfeljebb a munkaidõ-kedvezmény felét a munkáltató köteles pénzben megváltani. A munkáltató a pénzbeli megváltás összegét az érintett szakszervezeti tisztségviselõk átlagos, elõzõ naptári évi átlagkeresete alapján állapítja meg, és havonta utólag — bruttó összegben — fizeti ki a szakszervezet részére. Ezt a pénzösszeget a szakszervezet csak az érdekvédelmi tevékenységével összefüggõ célra használhatja fel.’’ * A törvényt az Országgyûlés a 2002. július 2-i ülésnapján fogadta el.

2002/98. szám

3. § Az Mt. 39. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(3) Ha a kollektív szerzõdést több szakszervezet vagy több munkáltató, illetve több munkáltatói érdekképviseleti szervezet együttesen kötötte, a felmondás jogát — eltérõ megállapodás hiányában — bármelyik szerzõdéskötõ fél gyakorolhatja. Ha a kollektív szerzõdést a 33. § (3) bekezdése szerint több szakszervezet kötötte, a felmondás jogának gyakorlásában a szakszervezetek megállapodnak.’’ 4. § Az Mt. 76/C. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, és a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: ,,(4) Amennyiben a munkáltató székhelyének, telephelyének megváltozása miatt a munkavállaló munkavégzésének helye módosul, a munkaszerzõdést módosítani kell, ha a) a változás következében a munkahely és a lakóhely közötti naponta — tömegközlekedési eszközzel — történõ oda- és visszautazás ideje másfél, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelõ nõ és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelõ férfi, valamint a megváltozott munkaképességû munkavállaló esetében — a megváltozott munkaképességû munkavállaló által igénybe vett közlekedési eszközzel — egy órával növekszik, vagy b) a változás a munkavállaló számára személyi, családi vagy egyéb körülményeire, illetve költségeire tekintettel aránytalan vagy jelentõs sérelemmel jár. (5) A munkaszerzõdés módosítása során a munkáltatónak és a munkavállalónak a módosításból eredõ utazási többletköltségek viselésérõl is meg kell egyeznie.’’ 5. § Az Mt. 83/A. §-ának (4)—(7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(4) Egy naptári éven belül az átirányítás, illetve a munkáltató 105—106. §-okon, illetve a 150. § (1) bekezdésén alapuló intézkedésének idõtartamát össze kell számítani és ezek együttes idõtartama — kollektív szerzõdés eltérõ rendelkezése hiányában — a száztíz munkanapot nem haladhatja meg. (5) Ha a munkavállaló eredeti munkaköre helyett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el, a munkavállalót az átirányítás teljes idõtartamára a ténylegesen végzett munka alapján illeti meg díjazás, de az nem lehet kevesebb a munkavállaló átlagkereseténél. (6) Ha a munkavállaló a munkaköri feladatai ellátása mellett, munkaidejének meghatározható részében más munkakörbe tartozó feladatokat lát el, a munkavállalót az (5) bekezdés szerinti díjazás a ténylegesen ellátott feladatok arányában illeti meg. (7) Ha a munkavállaló a munkaköri feladatai ellátása mellett oly módon végez más munkakörbe tartozó feladatokat, hogy a két munkakörbe tartozó munkavégzés

2002/98. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

idõtartama nem különíthetõ el, a munkavállalót a munkabérén felül külön díjazás (helyettesítési díj) illeti meg. A helyettesítési díj mértékét az átirányítás alapján végzett munkára irányadó díjazás alapulvételével kell megállapítani.’’ 6. § Az Mt. 95. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(5) A végkielégítésnek a (4) bekezdésben meghatározott mértéke háromhavi átlagkereset összegével emelkedik, ha a munkavállaló munkaviszonya az (1) bekezdésben meghatározott módon a) az öregségi nyugdíjra [87/A. § (1) bekezdés a) pont], továbbá b) a korkedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelõzõ öt éven belül szûnik meg. Nem illeti meg az emelt összegû végkielégítés a munkavállalót, ha az a) vagya b) pontban foglaltak alapján korábban már emelt összegû végkielégítésben részesült.’’ 7. § Az Mt. 98. §-ának (2) bekezdése a következõ új f) ponttal egészül ki: [(2) Az igazolás tartalmazza:] ,,f) a munkavállaló 95. § (5) bekezdésében meghatározott, emelt összegû végkielégítésben való részesülését.’’ 8. § Az Mt. 105. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(6) Belföldi kiküldetés esetén, ha az utazási idõ a munkavállaló munkaidõ-beosztása szerinti munkaidõn kívülre esik, a munkavállalót — kollektív szerzõdés eltérõ rendelkezése hiányában — legalább a készenlét díjazására vonatkozó szabályokban meghatározott összeg kétszerese illeti meg.’’ 9. § Az Mt. 106. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(5) Kirendelés esetén a munkavállaló foglalkoztatása során alkalmazni kell a kirendelés helye szerinti munkáltatóra kiterjedõ hatályú kollektív szerzõdés munkaidõre és pihenõidõre, valamint — ha a munkavállalóra kedvezõbb — a munka díjazására vonatkozó rendelkezéseit.’’ 10. § Az Mt. 117. §-a (1) bekezdésének d) és f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(1) E törvény alkalmazásában] ,,d) éjszakai munka: a huszonkét és hat óra közötti idõszakban teljesített munkavégzés;’’ ,,f) délutáni mûszak: a többmûszakos munkarend alapján a tizennégy és huszonkét óra közötti idõszakban telesített munkavégzés;’’ 11. § (1) Az Mt. 117/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

5399

,,(1) A teljes munkaidõ mértéke napi nyolc, heti negyven óra.’’ (2) Az Mt. 117/B. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(3) A teljes munkaidõ mértéke — munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján — legfeljebb napi tizenkét, legfeljebb heti hatvan órára emelhetõ, ha a munkavállaló a) készenléti jellegû munkakört lát el; b) a munkáltató, illetve a tulajdonos közeli hozzátartozója [139. § (2) bekezdés].’’ 12. § Az Mt. 124—124/A. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,124. § (1) A munkavállalót hetenként két pihenõnap illeti meg, ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie. (2) Az (1) bekezdéstõl eltérõen a munkavállalónak munkaidõkeret alkalmazása esetén a munkaidõbeosztása alapján a pihenõnapok helyett hetenként legalább negyvennyolc órát kitevõ, megszakítás nélküli pihenõidõ is biztosítható, amelybe a vasárnapnak bele kell esnie. (3) Munkaidõkeret alkalmazása esetén az (1) bekezdésben meghatározott pihenõnapok helyett a munkaidõbeosztása alapján a munkavállalónak hetenként legalább negyvennyolc órát kitevõ, megszakítás nélküli pihenõidõ is biztosítható a) a rendeltetése folytán vasárnap is mûködõ munkáltatónál, illetve munkakörben, b) a készenléti jellegû munkakörben, c) a megszakítás nélküli, illetve d) a három vagy ennél több mûszakos munkarendben foglalkoztatott, valamint e) az idénymunkát végzõ munkavállaló esetében, amelybe havonta legalább egy alkalommal a vasárnapnak bele kell esnie. (4) Munkaidõkeret alkalmazása esetén az (1) bekezdésben meghatározott pihenõnapok helyett a munkavállalónak a munkaidõ-beosztása alapján hetenként legalább negyven órát kitevõ, megszakítás nélküli pihenõidõ is biztosítható, amelybe egy teljes naptári napnak és havonta legalább egy alkalommal a vasárnapnak bele kell esnie. A legalább heti negyven órát kitevõ pihenõidõ alkalmazása esetén a munkavállalónak a munkaidõkeret átlagában legalább heti negyvennyolc óra pihenõidõben kell részesülnie. (5) Munkaidõkeret alkalmazása esetén a pihenõnap a) kéthetente, illetve b) kollektív szerzõdés rendelkezése vagy a felek megállapodása alapján, legfeljebb havonta — részben vagy egészben — összevontan is kiadható. (6) Munkaidõkeret alkalmazása esetén a) a készenléti jellegû munkakörben,

5400

MAGYAR KÖZLÖNY

b) a megszakítás nélküli, illetve c) a három vagy ennél több mûszakos munkarendben foglalkoztatott, továbbá d) az idénymunkát végzõ munkavállaló esetében kollektív szerzõdés rendelkezése alapján a pihenõnap legfeljebb hathavonta — részben vagy egészben — összevontan is kiadható. (7) Az (5)—(6) bekezdésben foglaltak esetén a pihenõnap összevonásának idõtartama az alkalmazott munkaidõkeret idõtartamát nem haladhatja meg. Hat nap munkavégzést követõen egy pihenõnap kiadása kötelezõ. Ez utóbbi alól a többmûszakos, a megszakítás nélküli munkarendben, illetve munkakörben foglalkoztatott, továbbá az idénymunkát végzõ munkavállaló esetében a kollektív szerzõdés kivételt tehet. (8) A 127. § (5) bekezdés c) pontja szerinti munkavállaló esetében a heti pihenõnap nem vonható össze. (9) A 127. § (5) bekezdés a)— b) pontja szerinti munkavállaló esetében a heti pihenõnap összevonására csak hozzájárulásával kerülhet sor. 124/A. § (1) Vasárnapra rendes munkaidõben történõ munkavégzés csak a) a rendeltetése folytán e napon is mûködõ munkáltatónál, illetve munkakörben, vagy b) a készenléti jellegû munkakörben, a megszakítás nélküli, illetve a három vagy ennél több mûszakos munkarendben foglalkoztatott, valamint az idénymunkát végzõ munkavállaló esetében, továbbá c) a 124. § (5)—(6) bekezdésében meghatározott esetben rendelhetõ el. (2) Az (1) bekezdés a) pontja tekintetében a 125. § (2) bekezdését megfelelõen alkalmazni kell. (3) Az (1) bekezdés a)—c) pontjának alkalmazása esetén havonta legalább egy pihenõnapot (pihenõidõt) vasárnap kell kiadni. Hat nap munkavégzést követõen egy pihenõnap (pihenõidõ) kiadása kötelezõ. Ez utóbbi alól a többmûszakos, a megszakítás nélküli munkarendben, illetve munkakörben foglalkoztatott, továbbá az idénymunkát végzõ munkavállaló esetében a kollektív szerzõdés kivételt tehet. (4) Ha a munkavállaló az (1) bekezdés alapján — a megszakítás nélküli, illetve három vagy ennél több mûszakos munkarendben foglalkoztatott, valamint az idénymunkát végzõ munkavállaló kivételével — vasárnap végez munkát, számára az ezt közvetlenül megelõzõ szombaton rendes munkaidõben történõ munkavégzés nem rendelhetõ el.’’ 13. § Az Mt. a következõ új 149/A. §-sal egészül ki: ,,149/A. § Vasárnapi munkavégzés esetén — a megszakítás nélküli munkarendben, illetve munkakörben, vagy a rendeltetése folytán vasárnap is mûködõ munkáltatónál, illetve munkakörben foglalkoztatott, valamint az idénymunkát végzõ munkavállaló kivételével — a munkavál-

2002/98. szám

lalót rendes munkabérén felül ötven százalékos bérpótlék illeti meg, ha a munkavégzésre a) három vagy ennél több mûszakos munkarendben, vagy b) a 124. § (5)—(6) bekezdése alapján a munkaidõ-beosztása szerint, rendes munkaidõben kerül sor.’’

Záró rendelkezések 14. § (1) E törvény — a (2) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel — a kihirdetését követõ második hónap 1. napján lép hatályba. (2) E törvény 16. §-a a törvény kihirdetésének napján lép hatályba. (3) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a) az Mt. 118. § (1) bekezdésében, 123. § (2) bekezdés bevezetõ szövegében, a 123. § (3) bekezdésében a ,,vagy a felek megállapodása’’ szövegrész és a 150. § (2) bekezdésében a ,,vagy a felek eltérõ megállapodása’’ szövegrész, továbbá b) az 1991. évi XXIX. törvény 3. § c) pontja hatályát veszti. (4) E törvény kihirdetésének napján az Mt. 31. §-ának (2)—(4) bekezdése hatályát veszti. (5) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg az Mt. 117/A. § (2) bekezdése d) pontjában az ,,illetve a 124. § (4) és (6) bekezdésében foglaltaktól eltérhet.’’ szövegrész, ,,illetve a 124. § (6), valamint (8) bekezdésében foglaltaktól eltérhet.’’ szövegrészre változik.

Átmeneti rendelkezések 15. § (1) Az e törvény 2. §-ában foglalt rendelkezést az e törvény hatálybalépésének évében a hatálybalépéstõl kezdõdõen arányosítva kell alkalmazni. (2) Az e törvény 5. §-ában foglalt rendelkezést a törvény hatálybalépését követõen elrendelt átirányítás esetében kell alkalmazni. (3) Az e törvény 6—7. §-ában, 17. §-ában, 18. §-ának (1)—(2) bekezdésében foglalt rendelkezést az e törvény hatálybalépését követõen közölt munkáltatói intézkedés következtében történõ jogviszony megszüntetés (megszûnés) esetén kell alkalmazni. (4) Az e törvény 8—9. §-ában foglalt rendelkezéseket az e törvény hatálybalépése után elrendelt kiküldetés, illetve kirendelés esetén kell alkalmazni.

2002/98. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(5) Az e törvény hatálybalépését követõen elrendelt, illetve közölt munkarendre, munkaidõ-beosztásra és munkavégzésre az e törvénnyel megállapított munkarendre, munkaidõ-beosztásra és vasárnapi munkavégzésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ha a munkáltatónál az e törvény hatálybalépését megelõzõen elrendelt, illetve közölt munkarend, munkaidõ-beosztás nem felel meg az e törvény 12. §-ával megállapított rendelkezéseknek, a munkáltató legkésõbb 2003. január 1. napjától kezdõdõen köteles az e törvény 12. §-ával megállapított rendelkezéseket alkalmazni. (6) Az e törvény hatálybalépését megelõzõen az Mt. 31. §-ának (2) bekezdése alapján megkötött üzemi megállapodásra annak megszûnéséig (megszüntetéséig) az e törvény hatálybalépését megelõzõen hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

Módosuló jogszabályok 16. § A munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességérõl szóló 1991. évi XXIX. törvény 1—2. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,1. § A munkáltató a munkavállalók munkabérébõl a szakszervezeti vagy egyéb érdekképviseleti tagdíjat (a továbbiakban: tagdíjat) a munkavállaló írásbeli kérelmére köteles levonni, és a munkavállaló által megjelölt szakszervezet vagy egyéb munkavállalói érdekképviselet (a továbbiakban: érdekképviselet) javára köteles a kérelemben meghatározott összeget átutalni. 2. § (1) A munkáltató a megbízás megszûnéséig köteles a) a tagdíjat a munkavállaló munkabérébõl a bérfizetés esedékességekor levonni, és az érdekképviseletnek rendelkezése alapján kifizetni vagy a megjelölt bankszámlára átutalni; b) évenként egy alkalommal — az érdekképviselet kérésére — a kérelmezõ munkavállalók nevét és a levont tagdíj mértékét tartalmazó jegyzéket az eltelt idõszakra vonatkozóan összeállítani és az érdekképviselet rendelkezésére bocsátani. (2) Az (1) bekezdésben foglalt feladatok ellátásáért a munkáltatót nem illeti meg díjazás.’’ 17. § A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 19. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(2) A végkielégítés összege, ha a felmentett köztisztviselõ közszolgálati jogviszonyban töltött ideje legalább a) három év: egyhavi, b) öt év: kéthavi, c) nyolc év: háromhavi, d) tíz év: négyhavi, e) tizenhárom év: öthavi,

5401

f) tizenhat év: hathavi, g) húsz év: nyolchavi — a felmentési idõ kezdetekor irányadó — illetményének megfelelõ összeg. A végkielégítés mértéke négyhavi illetmény összegével emelkedik, ha a köztisztviselõ közszolgálati jogviszonya az öregségi nyugdíjra [19/A. § (1) bek. a) pont], vagy a korkedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelõzõ öt éven belül szûnik meg. Nem illeti meg az emelt összegû végkielégítés a köztisztviselõt, ha valamelyik jogcímen korábban már emelt összegû végkielégítésben részesült. A kifizetett végkielégítés összegét fel kell tüntetni a közszolgálati igazoláson.’’ 18. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 36. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(2) A közalkalmazotti igazolásnak — a Munka Törvénykönyve 98. § (2) bekezdésének a)—e) pontjában és (3) bekezdésében foglaltakon túlmenõen — tartalmaznia kell a) a közalkalmazott munkakörét, b) a 22. § (3) bekezdés a)— d) pontjában meghatározottakat és a szülési szabadság idõtartamát, c) minden olyan, a közalkalmazotti jogviszony megszûnésének évében munkában nem töltött idõt, amely alatt a közalkalmazott átlagkereset fizetésben részesült, d) a tizenharmadik havi illetménynek a közalkalmazotti jogviszony megszûnése évében történõ kifizetését, illetve ennek elmaradását, e) a jubileumi jutalom kifizetését és ennek idõpontját, f) a közalkalmazott 37. § (7) bekezdésében meghatározott, emelt összegû végkielégítésben való részesülését, továbbá g) a közalkalmazotti jogviszony megszûnésének módját, és ha e törvény indokolási kötelezettséget ír elõ, a megszüntetés okát. Ez utóbbiakat a közalkalmazott kérésére a közalkalmazotti igazolásból mellõzni kell.’’ (2) A Kjt. 37. §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(7) A végkielégítés a (6) bekezdésben meghatározott mértéke négyhavi átlagkereset összegével emelkedik, ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya az öregségi nyugdíjra [37/B. § (1) bekezdés a) pont] vagy a korkedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelõzõ öt éven belül szûnik meg. Nem illeti meg az emelt összegû végkielégítés a közalkalmazottat, ha valamelyik jogcímen korábban már emelt összegû végkielégítésben részesült.’’ (3) A Kjt. 59. §-a (4) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,d) 124. §-ának (6) és (8) bekezdésében foglaltaktól kollektív szerzõdés vagy a felek megállapodása eltérhet.’’ Mádl Ferenc s. k.,

Dr. Szili Katalin s. k.,

a Köztársaság elnöke

az Országgyûlés elnöke

5402

MAGYAR KÖZLÖNY

A Kormány tagjainak rendeletei Az oktatási miniszter 46/2002. (VII. 12.) OM rendelete a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjérõl szóló 26/2002. (V. 17.) OM rendelet módosításáról

2002/98. szám

A pénzügyminiszter 25/2002. (VII. 12.) PM rendelete a Vámtarifa Magyarázatról szóló 23/1990. (XII. 3.) PM rendelet módosításáról A vámtarifáról szóló 1995. évi CI. törvény 23. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el: 1. §

A közoktatásról szóló — többször módosított — 1993. évi LXXIX. törvény 94. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendelem el: 1. § A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjérõl szóló 26/2002. (V. 17.) OM rendelet 23. §-a (1) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(1) Ez a rendelet — a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel — 2003. január 1-jén lép hatályba.’’

2. § Az R. 3. §-ának második mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,A nevelõtestület döntése szerint az iskola legfeljebb három tanítás nélküli munkanap helyett tanítási napot tarthat, ha a helyi tantervben meghatározottak csak így teljesíthetõk.’’ 3. §

A Vámtarifa Magyarázatról szóló, többször módosított 23/1990. (XII. 3.) PM rendelet 2. számú melléklete az e rendelet 1. számú mellékletében foglaltak szerint módosul.

2. § A Vámtarifa Magyarázatról szóló, többször módosított 23/1990. (XII. 3.) PM rendelet 3. számú melléklete az e rendelet 2. számú mellékletében foglaltak szerint módosul.

3. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 10. napon lép hatályba, rendelkezéseit az ezt követõen végrehajtott vámkezeléseknél kell alkalmazni.

Ez a rendelet 2002. július 15. napján lép hatályba. Dr. Magyar Bálint s. k.,

Dr. László Csaba s. k.,

oktatási miniszter

pénzügyminiszter

1. számú melléklet a 25/2002. (VII. 12.) PM rendelethez A 23/1990. (XII. 3.) PM rendelet 2. számú melléklete e melléklet szerint módosul: ,,A vámtarifaszámok és az áruosztályozási rendelkezések számsorrendjének megfelelõ helyre vegye fel az alábbi új áruosztályozási rendelkezéseket:

3824.90

11. Granulált fehérítõ aktivátor, amelynek hatóanyaga a tetraacetil-etiléndiamin (> 90 tömegszázalék) és további összetevõi: kötõanyagként nátrium karboximetil-cellulóz (< 8%), esztétikai céllal semleges pigment (< 0,5%), valamint víz (< 2%). A terméket mosópor készítéséhez használják.

2002/98. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

5403

8702.10 vagy 8702.90

1. Furgon típusú gépjármû (héjszerkezetû karosszériával, alvázkerettel és karosszériavázzal, és közös térrel az áru és a személyek szállítására). 2380 cm3 hengertérfogatú kompressziós gyújtású vagy 1994 cm 3 hengertérfogatú szikragyújtású motorral. Csak ablakos oldalpaneljei vannak, egyik oldalán tolóajtóval szerelték fel, felfelé nyíló hátsó ajtaját ablakkal látták el. Az elsõ ülések mögött három vagy négy pad található, ezek némelyike felhajtható az utasok beszállásának megkönnyítésére. A vezetõvel együtt 12-15 személy szállítására alkalmas és az utastér mögött kialakítottak egy kis helyet áruszállításra. A jármûvet gyakran ,,minibusz’’-ként említik és a belsõ tere igényes kialakítású. (Pl. kárpitozott ülések vagy padok és díszítõ oldalpanelek.)

8702.10

2. Tíz- vagy tizenkét üléses gépjármû 2299 vagy 2874 cm3 hengertérfogatú kompressziós gyújtású belsõ égésû motorral, ablakos oldalpanelekkel, négy ajtóval, felfelé nyíló, ablakkal ellátott hátsó ajtóval, három személy szállítására alkalmas, biztonsági övvel felszerelt két elsõ üléssel, pad formájú, három személy számára biztonsági övvel ellátott, az elsõ ülés mögött található üléssorral, valamint két felhajtható, 93 cm hosszú, pad formájú, a jármû hátulsó részében az oldalpanelekre szerelt üléssel. A felhajtható ülések lehetõvé teszik, hogy a jármû hátulsó részét személyek vagy teher szállítására használják. A két háromszemélyes pad a jármû hátulsó részében ugyanabból a textilanyagból és ugyanolyan módon kárpitozott, mint az elsõ ülések, három-három biztonsági övvel szerelték fel és kampóval rögzíthetõ. A gépjármûvet — a vezetõt is beleértve — tíz vagy tizenkét személy szállítására szánták.

8703.21

1. Négykerekû (kétkerék-meghajtású) terepjáró (,,ATV’’) csõbõl készült alvázzal és motorkerékpár jellegû üléssel (nyereggel) és kormánnyal, valamint terepjáró gumiabroncsokkal. Az elsõ két kerék forgatásával kormányozható, és a motorkerékpároknál használatos (Ackerman elven mûködõ) kormányrendszerrel szerelték fel. A jármûvet ellátták hátrameneti fokozattal rendelkezõ automatikus váltómûvel, lánchajtású elsõtengellyel és elsõ-hátsó dobfékekkel. 124 cm3 hengerûrtartalmú négyütemû egyhengeres motor hajtja. Nincs teherszállításra szolgáló raktere, és utánfutó vontatására alkalmas vonóhoroggal sem szerelték fel.

8703.21

2. Négykerék-meghajtású terepjáró (,,ATV’’) csõbõl készült alvázzal és motorkerékpár jellegû üléssel (nyereggel) és kormánnyal, valamint terepjáró gumiabroncsokkal. Az elsõ két kerék forgatásával kormányozható, és a motorkerékpároknál használatos (Ackerman elven mûködõ) kormányrendszerrel látták el. A jármûvet az alábbiakkal szerelték fel: kettõs ötfokozatú váltómûvel, amelynek egy hátrameneti fokozata van, az elsõ kerekeken kettõs dobfékekkel és a hátsó kerekeken egyszeres dobfékekkel. 386 cm3 hengerûrtartalmú négyütemû egyhengeres motor hajtja, az elsõ és hátsó kerekek meghajtása féltengelyekkel történik. A vezetõt nem számítva 120 kg össztömegû teher szállítására szolgáló raktere van, és utánfutó vontatására alkalmas vonóhoroggal is felszerelték, vontatási kapacitása 410 kg. (A jármû saját tömege 273 kg.)

8703.23

2. Kétkerék-meghajtású gépjármû, 1800 cm3 hengertérfogatú, szikragyújtású belsõ égésû motorral. A jármû utasterének két ajtaja, két elsõ ülése és hátul háromszemélyes, nem összehajtható padja van (ez az úgynevezett kettõs kabin) és a belsõ kiképzése igényes (pl. kárpitozott ülések, díszítõ oldalpanelek). A hátsó, teherszállításra szolgáló rész nyitott, az utastértõl elválasztották és hátsó fala lehajtható. Teljes szállítási kapacitása (személyek a vezetõvel együtt és a teher) 495 kg, a teher tömege körülbelül 145 kg. A jármû össztömege 1566 kg.

8703.32

1. Furgon típusú gépjármû (héjszerkezetû karosszériával, alvázkerettel és karosszériavázzal, és közös térrel az áru és a személyek szállítására), 2299 cm3 hengertérfogatú kompressziós gyújtású motorral. Az utastérnek (kettõs hasznosítású tér) ablakos oldalpaneljei vannak, a raktérben viszont zártak az oldalpanelek. Egyik oldalán tolóajtóval szerelték fel, felfelé nyíló hátsó ajtaját ablakkal látták el. Az elsõ ülések mögött nem felhajtható pad található. A pad mögött van a rakodótér, amelyet kivehetõ válaszfal (alul fémlemez, felül rács) választ el az utastértõl. Rétegelt lemez lapot tettek a rakodótér és az utastér hátsó részének (a kettõs hasznosítású térnek) aljára a sima rakfelület kialakítása céljából. A rakodótérben nincs ülésrögzítési pont. A jármû teljes szállítókapacitása (személyek és teher, a vezetõ kivételével) 945 kg. Belsõ tere igényes kialakítású. (Pl. kárpitozott ülések vagy padok fejtámlával és díszítõ oldalpanelek.)

8703.32

2. Furgon típusú gépjármû (héjszerkezetû karosszériával, alvázkerettel és karosszériavázzal, és közös térrel az áru és a személyek szállítására), 2270 cm3 hengertérfogatú kompressziós gyújtású motorral. Csak ablakos oldalpaneljei vannak, egyik vagy mindkét oldalán tolóajtóval szerelték fel, felfelé nyíló hátsó ajtaját ablakkal látták el. Az elsõ ülések mögött három fõ részére felhajtható padot helyeztek el. A pad mögött rakodótér található. Az utasteret a rakománytól elválasztó rácsot közvetlenül a pad mögött rögzítették az oldalfalakhoz. A rakodótérben nincs pad vagy ülés rögzítésére alkalmas rögzítési pont. Személyek nélkül a jármû teljes áruszállító kapacitása 1000 kg, ha a pad nincs felhajtva és 1250 kg, ha igen. A jármû belsõ tere igényes kialakítású. (Pl. kárpitozott ülések vagy padok fejtámlával és díszítõ oldalpanelek.)

5404

MAGYAR KÖZLÖNY

2002/98. szám

8703.33

1. Gépjármû, terepjáróként is üzemel, 2874 cm3 hengertérfogatú kompressziós gyújtású motorral. Kétajtós, ablakos hátsó ajtóval, két felhajtható elsõ üléssel, rögzítési pontokkal hátsó pad részére, valamint biztonsági övek beszerelésére alkalmas rögzítési pontokkal, hamutartóval és kartámlákkal az elsõ ülések mögötti térben. A hátsó panelen ablak formájú PVC lap található. A jármû össztömege 2410 kg, szállítási kapacitása 500 kg és nettó tömege 1780 kg.

8704.21

1. Négykerék-meghajtású gépjármû, 2799 cm3 hengertérfogatú, kompressziós gyújtású belsõ égésû motorral, kettõs kabinnal és elválasztott, külön alvázra épített rakodófelülettel. Teljes szállítási kapacitása (személyek a vezetõvel együtt és a teher) 625 kg, a teher tömege körülbelül 350 kg. A jármûnek négy ajtaja, két elsõ ülése mögött háromszemélyes, nem összehajtható padja van és a belsõ kiképzése igényes, például kárpitozott ülések fejtámlával, díszítõ oldalpanelek. A rakodótér hátsó fala lehajtható, fémvázas ponyva borítja. A raktérbe eltávolítható mûanyag lapot szereltek, amelyre ülõpadot rögzítettek. A jármûvet és az ülõpadot külön kell osztályozni a 8704.21 vtsz. alszám, illetve a 9401.20 vtsz. alszám alá.

8704.31

1. Kétkerék-meghajtású gépjármû, 2254 cm3 hengertérfogatú, szikragyújtású belsõ égésû motorral. A jármû utasterének négy ajtaja, két elsõ ülése és hátul háromszemélyes, nem összehajtható padja van (ez az úgynevezett kettõs kabin). A jármû felépítménye két különálló részbõl áll, egyik a vezetõfülke és az utastér, a másik a rakodótér. A rakodótér nyitott, és hátsó fala lehajtható a be- és kirakodás megkönnyítésére. Teljes szállítási kapacitása (személyek a vezetõvel együtt és a teher) 1140 kg. A jármû össztömege 2450 kg.

8704.31

2. Négykerék-meghajtású gépjármû, 2254 cm3 hengertérfogatú, szikragyújtású belsõ égésû motorral. A jármû utasterének négy ajtaja, két elsõ ülése és hátul háromszemélyes nem összehajtható padja van (ez az úgynevezett kettõs kabin). A jármû felépítménye két különálló részbõl áll, egyik a vezetõfülke és az utastér, a másik a rakodótér. A rakodótér nyitott és hátsó fala lehajtható a be- és kirakodás megkönnyítésére. Teljes szállítási kapacitása (személyek a vezetõvel együtt és a teher) 950 kg. A jármû össztömege 2450 kg.

9503.90

2. Játéksátor gyermekeknek, szobai vagy szabadban történõ használatra. Kis méretû (magassága 0,95 m, alapterülete: 1,15 m × 1,25 m). Alkotórészei: nejlon sátorlap, mûanyag csõváz és kis fémrudak a sátor kicövekeléséhez, ha szabadban használják.’’

2. számú melléklet a 25/2002. (VII. 12.) PM rendelethez A 23/1990. (XII. 3.) PM rendelet 3. számú melléklete e melléklet szerint módosul: A 9., 12., 13., 28., 39., 45., 46., 47., 59., 65., 92., 93., 127., 128., 129., 130. és 131. számú áruosztályozási rendelkezések hatályukat vesztik. A megmaradó rendelkezések számozása változatlanul marad. Az alábbi áruosztályozási rendelkezések a következõképpen módosulnak: Áruosztályozási rendelkezés száma

Megszûnõ kifejezések

Helyettük felveendõ új kifejezések

11.

320890 10 00

3208 90 19 00

15.

3824 90 90 99

3824 90 99 99

18.

4811 39 00 02

4811 59 00 02

19.

4302 12 00 01

4302 19 35 01

21.

4802 53 20 99 és 4802 53 80 99

4802 58 10 99 és 4802 58 90 99

22.

4805 60 92 02, 4805 70 90 02, 4805 80 19 03, 4805 80 90 03

4805 91 10 01, 4805 92 10 01, 4805 93 10 01

22.

,,A termék négyzetméterenkénti súlya …’’ kezdetû mondat

[Törölje ezt a mondatot.]

23.

4805 22 90 01

4805 91 10 01, 4805 92 10 01

2002/98. szám Áruosztályozási rendelkezés száma

MAGYAR KÖZLÖNY Megszûnõ kifejezések

5405 Helyettük felveendõ új kifejezések

24.

4810 11 91 99, 4810 11 99 99, 4810 12 00 99, 4810 21 00 99, 4810 29 90 00, 4810 91 10 00

4810 13 19 99, 4810 13 91 99, 4810 13 99 00, 4810 14 19 99, 4810 14 91 99, 4810 14 99 00, 4810 19 90 99, 4810 22 10 99, 4810 22 91 99, 4810 22 99 99, 4810 29 20 00, 4810 29 91 00, 4810 29 99 00, 4810 92 10 00

25.

4805 80 19 02, 4805 80 90 02

4805 93 10 01

33.

5911 10 00 01, 5911 10 00 99, 5911 20 02

5911 10 00 00

34.

(Lásd még a II/32. rendelkezést is!)

(Lásd még a II/33. rendelkezést is!)

35.

6310 10 10 99

6310 10 10 00

49.

8428 90 50 10, 8428 90 99 01

8428 90 98 01

50.

8428 90 50 10, 8428 90 99 01

8428 90 98 01

60.

8430 10 00 01

8430 10 00 00

66.

8456 99 90 01

8456 99 80 01

67.

8463 90 10 03, 8463 90 90 03

8463 90 00 02

68.

8456 99 90 01

8456 99 80 01

79.

8462 21 90 01, 8462 29 99 01

8462 21 80 01, 8462 29 05 01, 8462 29 98 01

80.

8463 90 10 03, 8463 90 90 03

8463 90 00 02

82.

8463 90 10 03, 8463 90 90 03

8463 90 00 02

83.

8463 90 10 03, 8463 90 90 03

8463 90 00 02

85.

8462 21 90 01, 8462 29 99 01

8462 21 80 01, 8462 29 05 01, 8462 29 98 01

86.

8462 21 90 01, 8462 29 99 01

8462 21 80 01, 8462 29 05 01, 8462 29 98 01

90.

8462 21 90 01, 8462 29 99 01

8462 21 80 01, 8462 29 05 01, 8462 29 98 01

96.

8428 90 50 10, 8428 90 99 01

8428 90 98 01

101.

8458 19 80 01

8458 19 80 00

102.

8462 21 90 01, 8462 29 99 01

8462 21 80 01, 8462 29 05 01, 8462 29 98 01

106.

8529 90 89 00

8529 90 88 00

107.

8708 99 92 02, 8708 99 92 99, 8708 99 98 02, 8708 99 98 99

8708 99 92 00, 8708 99 98 00

113.

0106 00 90 01

0106 90 00 01

118.

2309 90 93 01

2309 90 93 00

119.

2309 90 93 02

2309 90 93 00

5406

MAGYAR KÖZLÖNY

III. rész

HATÁROZATOK

Az Országgyûlés határozatai Az Országgyûlés 41/2002. (VII. 12.) OGY határozata a rendszerváltás utáni elsõ, szabadon választott Magyar Országgyûlés megalakulását követõen kormányzati politikai szerepet betöltõ személyeknek az elõzõ politikai rendszer állambiztonsági tevékenységében való részvételének tényeit és körülményeit vizsgáló bizottság felállításáról* Az Országgyûlés a demokratikus közélet tisztaságának elõmozdítása, a személyes és közérdekû adatokkal való politikai célú visszaélések megelõzése érdekében az alábbi határozatot hozza: I. Az Országgyûlés vizsgálóbizottságot hoz létre a rendszerváltás utáni elsõ, szabadon választott Magyar Országgyûlés megalakulása, 1990. május 2-át követõen kormányzati politikai szerepet betöltõ személyeknek az elõzõ politikai rendszer állambiztonsági tevékenységében való részvétele tényeinek és körülményeinek megvizsgálására. II. A vizsgálóbizottság feladata annak megvizsgálása, hogy az 1990. május 2-át követõen megalakult kormányokban kormányzati politikai szerepet betöltõ személyek részt vettek-e az elõzõ politikai rendszer állambiztonsági tevékenységében. III. A vizsgálat személyi köre az 1990. május 2-át követõen megalakult kormányok politikai vezetõire, nevezetesen a miniszterelnökre, miniszterekre és a politikai államtitkárokra terjed ki. IV. A vizsgálóbizottság az alábbi tényeket és körülményeket vonja a vizsgálat körébe: Az állami vezetõk 1945. január 1-je 1990. február 14-e közötti idõszakban a) hivatásos — nyílt vagy ,,szigorúan titkos’’ — állományú tisztként teljesítettek-e szolgálatot a Belügyminisztérium III-as Fõcsoportfõnökségénél, ennek területi és helyi szerveinél, illetve elõdeiknél (a Honvédelmi Minisztérium Katonapolitikai Osztályán, a Magyar Államrendõrség budapesti és vidéki fõkapitányságának Politikai Rendészeti Osztályain és a Gazdasági Rendészeti Osztályok operatív * A határozatot az Országgyûlés a 2002. július 9-i ülésnapján fogadta el.

2002/98. szám

csoportjaiban, a Magyar Államrendõrség Államvédelmi Osztályánál, a Belügyminisztérium Államvédelmi Hatóságánál, az Államvédelmi Hatóságnál, 1953 és 1956 között a Belügyminisztérium államvédelmi feladatokat ellátó szervezeti egységeinél, a Belügyminisztérium Politikai Nyomozó Fõosztályánál), a Belügyminisztérium Határõrség Felderítõ Osztályánál, valamint a Magyar Hadászati Katonai Hírszerzõ Szolgálatnál (a Magyar Néphadsereg Vezérkar 2. Csoportfõnöksége), a Belügyminisztérium Külügyi Osztályánál, a Belügyminisztérium Nemzetközi Kapcsolatok Osztályánál, a Belügyminisztérium Belbiztonsági Osztályánál, a Belügyminisztérium Határõrség Felderítõ Osztályánál, a Belügyminisztérium Állambiztonsági Operatív Nyilvántartó Osztályánál; vagy b) szerepelnek-e az a) pontban felsorolt szervek hálózati nyilvántartásában; vagy c) aláírták-e a hálózati feladatok vállalására vonatkozó nyilatkozatot; vagy d) adtak-e jelentést; vagy e) kaptak-e e szervezetektõl illetményt, prémiumot vagy egyéb kedvezményt. V. A vizsgálóbizottság maga határozza meg eljárási rendjét és vizsgálati módszereit. A bizottság megbízatása kiterjed minden, az e határozat I—IV. pontjait érintõ vizsgálatra és az ennek alapján szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslattételre. A bizottság a munkája során a feladatával összefüggésben meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be. A kért adatokat mindenki köteles a bizottság rendelkezésére bocsátani, illetõleg köteles a bizottság elõtt vallomást tenni. A bizottság a feladatkörébe tartozó ügyekben jogosult megismerni az államtitokról és szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény mellékletében szereplõ államtitokköri jegyzéknek — az általános adatfajták körében a 11—13., 15—17., 21. pontokban, — a Legfõbb Ügyészség körében a 26., 27/a)—f) pontokban, — a Belügyminisztérium Megelõzési Szolgálata körében a 30/A/b)—g) pontokban, — a Határõrség körében a 33., 33/A., 34. és 36. pontokban, — a R endõrség körében a 45., 46. és 46/A. pontokban; — a Nemzetbiztonsági Szolgálatok körében a 98—125. pontokban, — a Pénzügyminisztérium körében a 137—137/B. pontokban meghatározott adatfajták alá tartozó adatokat. A fentieken túl a bizottság a feladatkörébe tartozó ügyekben jogosult megismerni — a Belügyminisztérium szolgálati titokkörének megállapításáról szóló 16/1995. (X. 20.) BM rendelet

2002/98. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

mellékletében szereplõ szolgálati titokköri jegyzék 5., 6., 17—19. pontjaiban, — a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok szolgálati titokkörének megállapításáról szóló 3/1995. (XII. 19.) TNM rendelet mellékletében szereplõ szolgálati titokköri jegyzék 5—9. és 13. pontjaiban, — a Pénzügyminisztérium szolgálati titokkörének megállapításáról szóló 4/1996. (I. 24.) PM rendelet mellékletében szereplõ szolgálati titokköri jegyzék 1—7. és 14. pontjaiban, — a Magyar Köztársaság R endõrsége szolgálati titokköri jegyzékérõl szóló 26/1996. ORFK utasítás mellékletében szereplõ szolgálati titokköri jegyzék 1. pontjában

5407

gálatával kapcsolatos valamennyi iratba. Mûködésének költségeit az Országgyûlés fedezi költségvetésébõl. X. A bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig — de legfeljebb 2002. szeptember 30-ig — tart. A bizottság a vizsgálati jelentését nyilvánosságra hozza. Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke

Dr. Juhászné Lévai Katalin s. k.,

Dr. Vidoven Árpád s. k.,

az Országgyûlés jegyzõje


meghatározott adatfajták alá tartozó adatokat. VI. A vizsgálóbizottság tevékenységérõl olyan idõben kell jelentéstervezetet elkészíteni, hogy azt a vizsgálóbizottság a mûködése befejezése elõtt még megtárgyalhassa. A jelentésnek — amelyet a vizsgálóbizottság az Országgyûlés elé terjeszt — tartalmaznia kell: a) a bizottság feladatát; b) a bizottság által meghatározott eljárási rendet és vizsgálati módszereket; c) a bizottság ténybeli és jogi megállapításait; d) annak bemutatását, hogy megállapításait milyen bizonyítékokra alapította; e) a vizsgálat által érintett szerv(ek) vagy személy(ek) észrevételeit a lefolytatott vizsgálat módszereire és megállapításaira vonatkozóan; f) javaslatot az esetlegesen szükséges intézkedésekre. VII. A vizsgálóbizottság 8 tagból áll, tagjai országgyûlési képviselõk. A vizsgálóbizottság elnökére az SZ DSZ Országgyûlési Képviselõcsoportja tesz ajánlást. A tagokra a képviselõcsoportok vezetõi tesznek ajánlást az alábbiak szerint: MSZP 3 fõ SZDSZ 1fõ Fidesz—Magyar Polgári Párt 3 fõ MDF 1 fõ VIII. A bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására a képviselõcsoportok vezetõinek javaslata alapján a Házbizottság terjeszt elõ javaslatot az Országgyûlésnek, amelyrõl az vita nélkül határoz. A bizottság tagja csak olyan országgyûlési képviselõ lehet, akinek a törvényben elõírt nemzetbiztonsági ellenõrzése megtörtént. A bizottság csak valamennyi tagjának nemzetbiztonsági ellenõrzése befejezését követõen kezdheti meg tevékenységét. IX. A bizottság feladatának ellátásához szakértõket vehet igénybe, tanúkat hallgathat meg, és betekinthet a vizs-

Az Országgyûlés 42/2002. (VII. 12.) OGY határozata a rendszerváltás utáni elsõ, szabadon választott Magyar Országgyûlés megalakulását követõen kormányzati politikai szerepet betöltõ személyeknek az elõzõ politikai rendszer állambiztonsági tevékenységében való részvételének tényeit és körülményeit vizsgáló bizottság tisztségviselõinek és tagjainak megválasztásáról* Az Országgyûlés a 41/2002. (VII. 12.) OGY határozatának VII. és VIII. pontja alapján a rendszerváltás utáni elsõ, szabadon választott Magyar Országgyûlés megalakulását követõen kormányzati politikai szerepet betöltõ személyeknek az elõzõ politikai rendszer állambiztonsági tevékenységében való részvételének tényeit és körülményeit vizsgáló bizottság tisztségviselõinek és tagjainak a következõket választja meg: Elnök:

Mécs Imre

(SZDSZ)

Alelnök: Demeter Ervin

(Fidesz)

Tagok:

(MSZP) (MSZP) (MSZP) (Fidesz) (Fidesz) (MDF)

Dr. Dávid Gyula Dr. Simon Gábor Tóth Károly Dr. Kovács Zoltán Dr. Répássy Róbert Dr. Csáky András

Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke

Béki Gabriella s. k.,

Herényi Károly s. k.,



* A határozatot az Országgyûlés a 2002. július 9-i ülésnapján fogadta el.

5408

MAGYAR KÖZLÖNY

Az Országgyûlés 43/2002. (VII. 12.) OGY határozata a miniszterelnök titkosszolgálatokkal összefüggõ tevékenységének és múltjának tényeit és következményeit vizsgáló bizottság felállításáról* Az Országgyûlés a miniszterelnök titkosszolgálati múltjának és tevékenységének kivizsgálása, valamint feltárása érdekében az alábbi határozatot hozza: I. Az Országgyûlés a Házszabály 34. §-ának (1) bekezdése, valamint 36. §-ának (2) bekezdése alapján a miniszterelnök titkosszolgálatokkal összefüggõ tevékenységére és múltjára vonatkozó tények és következmények kivizsgálása érdekében vizsgálóbizottságot hoz létre. II. A vizsgálóbizottság feladata az alábbi kérdések kivizsgálása és megválaszolása: — Léteznek-e a nyilvánosságra került dokumentumok mellett további olyan dokumentumok, melyek a miniszterelnök titkosszolgálati múltjára és tevékenységére vonatkoznak? Amennyiben léteznek, akkor azoknak mi a tartalma? — Milyen dokumentumok vannak a Belügyminisztériumban, a nemzetbiztonsági szolgálatoknál, a Történeti Hivatalban? — Hogyan vált a miniszterelnök a III/II—7 számú ügyosztály szigorúan titkos állományú tisztjévé? Mik voltak a kiválasztás és az alkalmasság kritériumai? — Mi volt a miniszterelnök pontos feladata a III/II—7 ügyosztály szigorúan titkos állományú tisztjeként? — Mettõl meddig állt a miniszterelnök bármilyen kapcsolatban a titkosszolgálatokkal? — A miniszterelnök milyen ügyekben, mely személyekre vonatkozóan, milyen tartalommal és kinek tett jelentéseket? Mi lett ezen jelentések további sorsa? — A miniszterelnöknek volt-e kapcsolata, s ha igen milyen, az akkori titkosszolgálat más fõcsoportfõnökségeivel? Kiterjedt-e a miniszterelnök tevékenysége a III/I, a III/III, valamint a III/IV fõcsoportfõnökségek munkájára, s ha igen, akkor milyen tartalommal? — A miniszterelnök korábbi közjogi tisztségeihez fûzõdõ nemzetbiztonsági átvilágítások során fény derült-e titkosszolgálati múltjára? Ha igen, úgy kiknek lehetett errõl tudomása, és történt-e valamilyen intézkedés ennek alapján? Ha nem, úgy ezért kit terhel felelõsség? — Az ügy kirobbanását követõen milyen intézkedéseket tett a Kormány a következmények elhárítása, a Magyar Köztársaság nemzetközi tekintélyének megóvása érdekében? * A határozatot az Országgyûlés a 2002. július 9-i ülésnapján fogadta el.

2002/98. szám

III. A bizottság alakítsa ki álláspontját annak szükségességérõl, hogy milyen közjogi tisztségekre kiterjedõen és milyen eljárás keretében van mód a nemzetbiztonsági ellenõrzés jelenlegi személyi és tárgyi körének kiszélesítésére, különös tekintettel a miniszterelnök és a köztársasági elnök közjogi tisztségére. A bizottság tegyen javaslatot a szükséges jogalkotási lépésekre. IV. A bizottság alakítsa ki álláspontját a tekintetben, hogy e határozat I—III. pontjaiban foglaltakon túlmenõen szükség van-e az általa tett megállapításokkal kapcsolatban további kormányzati, parlamenti, illetve más intézkedésekre. Ha igen, úgy tegyen a bizottság ezekre konkrét javaslatot. V. A vizsgálóbizottság maga határozza meg eljárási rendjét és vizsgálati módszereit. VI. A vizsgálóbizottság tevékenységérõl olyan idõben kell jelentéstervezetet elkészíteni, hogy azt a vizsgálóbizottság a mûködése befejezése elõtt még megtárgyalhassa. A jelentésnek — amelyet a vizsgálóbizottság az Országgyûlés elé terjeszt — tartalmaznia kell: a) a bizottság feladatát; b) a bizottság által meghatározott eljárási rendet és vizsgálati módszereket; c) a bizottság ténybeli és jogi megállapításait; d) annak bemutatását, hogy megállapításait milyen bizonyítékokra alapította; e) a vizsgálat által érintett szerv vagy személy észrevételeit a lefolytatott vizsgálat módszereire és megállapításaira vonatkozóan; f) amennyiben ez a bizottság feladatához tartozott javaslatot a szükséges intézkedésekre. VII. A bizottság megbízatása kiterjed minden, az e határozat I—IV. pontjait érintõ vizsgálatra és az ennek alapján szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslattételre. A bizottság a munkája során a feladatával összefüggésben meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be. A kért adatokat mindenki köteles a bizottság rendelkezésére bocsátani, illetõleg köteles a bizottság elõtt vallomást tenni. A bizottság a feladatkörébe tartozó ügyekben jogosult megismerni az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény államtitokköri jegyzékérõl rendelkezõ mellékletében — az általános adatfajták körében a 11—13., 15., 16., 17. és 21. pontokban, — a Legfõbb Ügyészség körében a 26., 27/a)—f) pontokban, — a Belügyminisztérium Megelõzési Szolgálata körében a 30/A/b)—g) pontokban, — a R endõrség körében a 45., 46., 46/A. pontokban, — a Nemzetbiztonsági Szolgálatok körében a 98—125. pontokban,

2002/98. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

— a Pénzügyminisztérium körében a 131—134. pontokban

Az Országgyûlés 44/2002. (VII. 12.) OGY határozata

meghatározott adatfajták alá tartozó adatokat. Fentieken túl a bizottság a feladatkörébe tartozó ügyekben jogosult megismerni: — a Belügyminisztérium szolgálati titokkörének megállapításáról szóló 16/1995. (X. 20.) BM rendelet mellékletében szereplõ titokköri jegyzék 5., 6., 17—19. pontokban, — a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok szolgálati titokkörének megállapításáról szóló 3/1995. (XII. 19.) TNM rendelet mellékletében szereplõ titokköri jegyzék 5—9. és 13. pontokban, — a Pénzügyminisztérium szolgálati titokkörének megállapításáról szóló 4/1996. (I. 24.) PM rendelet mellékletében szereplõ titokköri jegyzék 1—7. és 14. pontokban, — a Magyar Köztársaság R endõrsége szolgálati titokköri jegyzékérõl szóló 29/1996. ORFK utasítás mellékletében szereplõ titokköri jegyzék 1. pontjában meghatározott adatfajták alá tartozó adatokat. VIII. A vizsgálóbizottság 8 (nyolc) tagból áll. A bizottság tagjaira a képviselõcsoportok vezetõi tesznek ajánlást az alábbiak szerint: Magyar Szocialista Párt Fidesz—Magyar Polgári Párt Magyar Demokrata Fórum Szabad Demokraták Szövetsége

3 fõ 3 fõ 1 fõ 1 fõ

IX. A bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására, a képviselõcsoportok vezetõinek javaslata alapján, a Házbizottság terjeszt elõ javaslatot az Országgyûlésnek, amelyrõl az vita nélkül határoz. A bizottság elnökére az ellenzéki, alelnökére a kormánypárti képviselõcsoportok, a bizottsági tagságra jelöltek körébõl terjesztenek elõ javaslatot. A bizottság tagja csak olyan országgyûlési képviselõ lehet, akinek a törvényben elõírt nemzetbiztonsági ellenõrzése megtörtént. A bizottság csak valamennyi tagjának nemzetbiztonsági ellenõrzése befejezését követõen kezdheti meg tevékenységét. X. A bizottság feladatának ellátásához szakértõket vehet igénybe. Mûködésének költségeit az Országgyûlés fedezi költségvetésébõl. XI. A bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig — de legfeljebb 2002. augusztus 15-ig — tart. Dr. Szili Katalin s. k.,

5409

a miniszterelnök titkosszolgálatokkal összefüggõ tevékenységének és múltjának tényeit és következményeit vizsgáló bizottság tisztségviselõinek és tagjainak megválasztásáról* Az Országgyûlés a 43/2002. (VII. 12.) OGY határozatának VIII. és IX. pontja alapján a miniszterelnök titkosszolgálatokkal összefüggõ tevékenységének és múltjának tényeit és következményeit vizsgáló bizottság tisztségviselõinek és tagjainak a következõket választja meg: Elnök:

Balogh László

Alelnök: Dr. Toller László Tagok:

Dr. Csiha Judit Vadai Ágnes Wiener György Körömi Attila Nyitray András Simicskó István Bõhm András

(MDF) (MSZP) (MSZP) (2002. augusztus 1-jéig) (MSZP) (MSZP) (2002. augusztus 1-jétõl) (Fidesz) (Fidesz) (Fidesz) (SZDSZ)






Az Országgyûlés 45/2002. (VII. 12.) OGY határozata az Állami Számvevõszék alelnökeit jelölõ ideiglenes (eseti) bizottság felállításáról szóló 27/2002. (VI. 5.) OGY határozat módosításáról** Az Állami Számvevõszék alelnökeit jelölõ ideiglenes (eseti) bizottság felállításáról szóló 27/2002. (VI. 5.) OGY határozat 4. pontja a következõk szerint módosul:

az Országgyûlés elnöke





* A határozatot az Országgyûlés 2002. július 9-i ülésnapján fogadta el. ** A határozatot az Országgyûlés a 2002. július 9-i ülésnapján fogadta el.

5410

MAGYAR KÖZLÖNY

Az Országgyûlés Keller László helyett Farkas Imrét a bizottság tagjává megválasztja. Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke





Az Országgyûlés 46/2002. (VII. 12.) OGY határozata

2002/98. szám

a) az önálló lakáshoz még nem jutott, azt önerõbõl megépíteni, vagy megvásárolni nem képes családok számára, biztosítják az alacsony bérû szociális bérlakáshoz jutás lehetõségét; b) a családok hajléktalanná válásának megelõzését segítik elõ; c) a hajléktalansággal fenyegetett családok számára is garantálják szociális jogaik érvényesülését, a család és a gyermekek védelmét, ugyanakkor hatékonyan ellátják a tulajdonosi jogok védelmét is. 4. Az Országgyûlés felkéri a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 90/A. §-a alkalmazásával eljáró hatóságokat, hogy jelen határozatban foglaltak megvalósulásáig, illetve az új jogszabályok hatálybalépéséig — a családok hajléktalansága megelõzése érdekében — az egyes eljárásokban juttassák érvényre a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 7. §-ában foglalt gyermeki jogokat.

a családok hajléktalanságának megelõzésérõl* 5. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba. 1. A szociális jogok, a család és a gyermekek védelmére vonatkozó törvények érvényesülésének, valamint az önkormányzatok tulajdonosi jogai alkotmányos védelmének egyidejû és hatékony biztosítása érdekében, az Országgyûlés felkéri a Kormányt, hogy vizsgálja meg: a) a családok milyen körét fenyegeti a hajléktalanná válás veszélye; b) a hatályos jogi szabályozás és az állami önkormányzati, illetve civil intézményhálózat milyen módon és mértékben tud hozzájárulni a családok hajléktalanná válásának megelõzéséhez; c) a családok hajléktalanná válása, milyen mértékû — közvetlen és közvetett — költséget eredményez, és e költségek miként terhelik az állami, önkormányzati szerveket és egyéb szervezeteket; d) az érintett állami és önkormányzati szervek és egyéb szervezetek bevonásával a jogalkalmazási gyakorlatot, különös tekintettel arra, hogy a családok hajléktalanná válása esetén miként érvényesülnek a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény II. fejezetében foglalt gyermeki jogok; e) az Európai Unió tagállamaiban követett gyakorlatot az állami, önkormányzati tulajdonú lakások esetében, a tulajdonosi jogok védelme, a szociális jogok, a család és a gyermekek védelmét biztosító jogszabályok érvényre juttatása során.






Az Országgyûlés 47/2002. (VII. 12.) OGY határozata a Magyar Köztársaság és az Európai Rendõrségi Hivatal között Budapesten, 2001. október 4-én aláírt Együttmûködési Megállapodás 3. Cikk 3. bekezdésének megfelelõ elfogadó nyilatkozat megerõsítésérõl* Az Országgyûlés

2. Az Országgyûlés felkéri a Kormányt, hogy az elkészített vizsgálat eredményérõl 2002. szeptember 30-ig tájékoztassa az Országgyûlést.

1. az Európai R endõrségi Hivatal mandátumának — a Magyar Köztársaság és az Európai Rendõrségi Hivatal között Budapesten, 2001. október 4-én aláírt Együttmûködési Megállapodás 3. Cikk 3. bekezdésének megfelelõen — a nemzetközi szervezett bûnözés további súlyos formáira való kiterjesztésére vonatkozó, 2002. június 10-én tett elfogadó nyilatkozatot megerõsíti;

3. A tájékoztatóban tegyen javaslatot azon jogszabályok módosítására, indokolt esetben új jogszabályok alkotására, amelyek:

2. felkéri a külügyminisztert, hogy a nyilatkozat megerõsítésérõl diplomáciai úton értesítse az Európai Rendõrségi Hivatalt;



2002/98. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

3. felhívja a Kormányt, hogy a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 16. §-ának (1) bekezdése alapján az elfogadó nyilatkozat mielõbbi törvénybe iktatása érdekében, annak hatálybalépését követõen haladéktalanul terjessze az Országgyûlés elé az elfogadó nyilatkozat kihirdetésérõl szóló törvényjavaslatot.

5411

A Köztársaság Elnökének 107/2002. (VII. 12.) KE határozata szolgálati viszony megszüntetésérõl és nyugállományba helyezésrõl


A Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter javaslatára





Szász József vezérõrnagy, a Magyar Köztársaság Információs Hivatala rendelkezési állományú tagja szolgálati viszonyát — tekintettel, hogy a hivatásos szolgálat felsõ korhatárát betölti —

A Köztársasági Elnök határozatai

érdemei elismerése mellett 2002. július 15-i hatállyal

A Köztársaság Elnökének 106/2002. (VII. 12.) KE határozata

a törvény erejénél fogva megszüntetem, és szolgálati nyugállományba helyezem.

a helyi önkormányzati általános választások kiírásáról

Budapest, 2002. július 12. Mádl Ferenc s. k.,

Az Alkotmány 30/A. §-a (1) bekezdésének d) pontjában foglalt jogkörömnél fogva a helyi önkormányzati általános választásokat 2002. október 20. napjára (vasárnap) tûzöm ki.


Ellenjegyzem:

Budapest, 2002. július 12. Mádl Ferenc s. k.,

Dr. Kiss Elemér s. k.,


a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter

KEH ügyszám: I-1/2581/2002.

KEH ügyszám: V-5/2606/2002.

V. rész

KÖZLEMÉNYEK, HIRDETMÉNYEK

A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Békés Megyei Földmûvelésügyi Hivatalának (5600 Békéscsaba, Kétegyházi u. 2.) hirdetménye Az FVM Békés Megyei Földmûvelésügyi Hivatala — a földrendezõ és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 4/B. § (5) bekezdése alapján — n yi l vá n o s so r so l á st tart a Végegyháza Szabadság Mezõgazdasági Termelõszövetkezet használatában lévõ földek kiadása céljából. A sorsolás helye: Végegyháza, Széchenyi u. 2. A sorsolás ideje: 2002. augusztus 13., 9 óra.

5412

MAGYAR KÖZLÖNY

2002/98. szám

A sorsolás vezetõje: Király Józsefné A sorsolásra kerülõ földrészletek adatai: Település: Végegyháza Helyrajzi szám

Mûvelési ág

Terület (ha, m2)

AK érték

A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás

06/3

szántó, gyep

7,32 Osztatlan tulajdon 7,32/8269 tulajdoni hányad

08/10

szántó, erdõ, gyep


010

nádas, gyep

39,46 Állami tartalékból osztatlan 39,46/1211,98

022/86

szántó, nádas

36,07 Osztatlan tulajdon 36,07/61,06

022/92

szántó, nádas

18,55 Osztatlan tulajdon 18,55/22,97 tulajdoni hányad

024

szántó

027/5

szántó, gyep


033/26

szántó, gyep

85,73 Osztatlan tulajdon 8573/35055 tulajdoni hányad

046/15

gyep


046/22

szántó


046/24

szántó, gyep


046/26

szántó, gyep


046/27

gyep


046/34

szántó


059/15

szántó


066/75

erdõ, nádas


066/76

szántó, nádas, erdõ

070/9

gyep, erdõ

075/45

szántó


0111/1

szántó



85,03 Osztatlan tulajdon 8503/10775 tulajdoni hányad 1,26 Osztatlan tulajdon 126/16611 tulajdoni hányad

2002/98. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Helyrajzi szám

Mûvelési ág

Terület (ha, m2)

5413

AK érték


0133/8

szántó


0133/15

szántó


0141/1

szántó


Település: Kaszaper Helyrajzi szám

075/3

Mûvelési ág

szántó, nádas, gyep

Terület (ha, m2)

12,2207

AK érték


411,20

Település: Végegyháza belterület Helyrajzi szám

250

Mûvelési ág

szántó

Terület (ha, m2)

8621

AK érték


30,00

Település: Végegyháza külterület Helyrajzi szám

Mûvelési ág

Terület (ha, m2)

AK érték

04/14

gyep

1533

2,93

08/5

szántó

1188

4,95

022/93

szántó

1,9087

63,76

022/95

szántó

1,4614

35,51

026/2

nádas

4288

11,53

038/5

szántó

4106

14,29

038/14

szántó

3933

13,69

046/13

szántó

4480

15,59

046/31

gyep

7505

18,91

046/40

gyep

1,0370

22,50

059/11

szántó

059/21

szántó

066/80

erdõ

1,2365

8,16

070/11

erdõ, gyep, nádas

1,5060

12,97

070/12

gyep

2116

4,04

079/8

erdõ

1586

1,54

081/2

erdõ

2229

2,16

094/41

szántó

7885

32,88

0111/17

szántó

0329

1,14

5842


20,33 Bányaszolgalmi jog, gázvezetési szolgalmi jog 1,14 1,14/2493 tulajdoni hányad

5414

MAGYAR KÖZLÖNY

Helyrajzi szám

0116/50

Mûvelési ág

szántó, erdõ

Terület (ha, m2)

1,6741

2002/98. szám A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás

AK érték

52,78

Település: Mezõhegyes Helyrajzi szám

380/9

Mûvelési ág

gyep, legelõ

Terület (ha, m2)

7988


AK érték

25,64

A sorsoláson a szövetkezetben még ki nem adott részarány-földtulajdonnal rendelkezõ személyek vehetnek részt. A sorsolás nyilvános, azon bárki jelen lehet. A sorsoláson bármely okból meg nem jelenõ jogosult, késõbb a mulasztásra hivatkozva, semmiféle jogot nem érvényesíthet, ebbõl az okból a sorsolás eredménye nem változtatható meg. Akinek a nyilvános sorsolás jogos érdekét érinti vagy sérti, törvénysértésre hivatkozással a sorsolást követõ 48 órán belül a Fõvárosi és Pest Megyei Földmûvelésügyi Hivatalhoz címzett, de a Békés Megyei Földmûvelésügyi Hivatalhoz (5600 Békéscsaba, Kétegyházi u. 2.) kifogást nyújthat be. Szabó István s. k., hivatalvezetõ

A BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal közleménye A BM Központi Hivatal a 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet 73. § (1) bekezdése alapján — az eddig közzétetteken kívül — az alábbi elveszett, megsemmisült gépjármû törzskönyvek sorszámát teszi közzé: 130466C 659308B 027500A 047520C 323434C 121085C 016562C 186746C 917503A 138953B 183498B 270099B 936327A 335606B 576841B 576653B 483242B 359336A 303040C 495720C 287230C 309622C 264984C 290245C 929488A

398385B 942948A 024451C 410128B 917262A 917246A 935984A 933865A 947440A 169406B 198718C 204522C 206732C 500690C 250452C 497592C 205776C 928147B 397646B 028253C 559326A 394624A 775649B 477003B 799709B

598501B 197858A 671366A 495885C 951249B 068532C 706130B 548884B 224760B 408238B 180504A 120553B 197547B 946494B 255330B 647023A 196447B 377850A 198294A 742891A 197883C 910460A 053944C 302982C 742283B

2002/98. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 726457B 402366C 195549B 870305B 684976A 048342B 226442B 254635A 819494A 147647B 147329C 100640B 978744A 341302A 540619B 011123B 539147A 471515A 334809A 299510A 307238B

344718B 470277A 978308B 628599B 201430A 530107B 257134A 762249B 018789B 133408C 452241A 982586A 110496B 680863B 918723A 256874B 251357A 769308B 695808B 585264A 001003A

5415 494110A 045609C 253105B 243240C 704022B 404272A 406401C 554831B 538712B 797359B 739894B 628433B 149449A 173665A 181805A 144643B 969463B 711738B 275255B

Közlekedési Nyilvántartó Osztály

Helyesbítés: A Magyar Közlöny 2002. évi 93. számában kihirdetett, a belügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 150/2002. (VII. 2.) Korm. rendelet 4. §-a (3) bekezdésének szövege helyesen a következõ: ,,(3) A belügyminiszter hatósági tevékenysége keretében elbírálja a megyei (fõvárosi) vagyonátadó bizottság döntése ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet.’’ (Nyomdahiba)

5416

MAGYAR KÖZLÖNY

2002/98. szám

KÖZLEM ÉNY A Magyar Közlöny különszámaként megjelent a

18/1998. (VI. 3.) NM RENDELET A FERTÕZÕ BETEGSÉGEK ÉS A JÁRVÁNYOK MEGELÕZÉSE ÉRDEKÉBEN SZÜKSÉGES JÁRVÁNYÜGYI INTÉZKEDÉSEKRÕL címû, A/4 formátumú, 104 oldal terjedelmû kiadvány. A kézirat lezárva: 2002. május 29. Ára: 840 Ft áfával. A megrendeléseket a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címére (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.) lehet feladni. Fax: 338-4746 vagy 267-2780.

MEGRENDELÕLAP Megrendeljük a

18/1998. (VI. 3.) NM RENDELET A FERTÕZÕ BETEGSÉGEK ÉS A JÁRVÁNYOK MEGELÕZÉSE ÉRDEKÉBEN SZÜKSÉGES JÁRVÁNYÜGYI INTÉZKEDÉSEKRÕL címû kiadványt ................. példányban. A megrendelõ (cég) neve: .......................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ....................................................................................................................... Utca, házszám: ........................................................................................................................................... Az ügyintézõ neve, telefonszáma: ............................................................................................................. A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: .................................................................................................. A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk.

Keltezés: ……………………………………… …………………………………………………… cégszerû aláírás

2002/98. szám

MAGYAR KÖZ LÖNY

5417

ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS Kormányrendelet felhatalmazása alapján jelenteti meg a Miniszterelnöki Hivatal a Magyar Közlöny mellékleteként a HIVATALOS ÉRTESÍTÕT. A lap hetente, szerdánként, tematikus fõrészekben hitelesen közli a legfõbb állami, önkormányzati, társadalmi, gazdasági szervek, illetve szervezetek személyi, szervezeti, igazgatási és képzési, valamint az üzleti élet híreit. Térítési díj ellenében közzétesszük a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vagyonértékesítési pályázatait, az állami, társadalmi, gazdasági szervezetek, parlamenti pártok, tb-önkormányzatok, kamarák, helyi önkormányzatok, egyházak, különbözõ képviseletek közleményeit. Fizetett hirdetésként — akár színes oldalakon is — helyet kaphatnak az Értesítõben a gazdálkodó szervezetek, egyetemek, alapítványok, de magánszemélyek közérdeklõdésre számot tartó közlései is.

Õszintén reméljük, hogy a hírek, információk, közlemények egy lapban történõ pontos és rendszerezett formában való közreadásával sikerül hatékonyabbá és eredményesebbé tenni elõfizetõink tájékozódását a hivatali és üzleti életben. Az érdeklõdõk számára egyéb hasznos információkat is nyújt a lap. A lap elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. címén, levélcím: 1394 Budapest 62., Pf. 357; faxszám: 318-6668. 2002. évi éves elõfizetési díja: 8400 Ft áfával. Egy példány ára 224 Ft . A HIVATALOS ÉRTESÍTÕ egyes számai megvásárolhatók a Kiadó közlönyboltjában: 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. Telefon/fax: 267-2780.

M EGRENDELÕLAP Megrendelem a HIVATALOS ÉRTESÍTÕ címû lapot ......... példányban, és kérem a következõ címre kézbesíteni: Megrendelõ neve: ......................................................................................................................................... címe (város/község, irányítószám): ...................................................................................... utca, házszám: ........................................................................................................................ Ügyintézõ (telefonszám): .............................................................................................................................. 2002. évi élõfizetési díj

fél évre

4200 Ft áfával

egy évre

8400 Ft áfával

Számlát kérek a befizetéshez.

Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát. Kelt.: ...................................................................

................................................................................... cégszerû aláírás

5418

MAGYAR KÖZ LÖNY

2002/98. szám

KÖZLEM ÉNY A Magyar Hivatalos Közlönykiadó a Magyar Közlöny különszámaként megjelentette az

1959. ÉVI IV. TÖRVÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVÉRÕL ÉS AZ 1952. ÉVI III. TÖRVÉNY A POLGÁRI PERRENDTARTÁSRÓL címû, A/4 formátumú, 232 oldal terjedelmû kiadványt. A különszám az 1959. évi IV. törvény és az 1952. évi III. törvény 2002. január 1-jétõl hatályos szövegét tartalmazza. A kézirat lezárva: 2002. január 15-én. Ára: 1372 Ft áfával. A megrendeléseket a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címére (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.) lehet feladni. Fax: 338-4746 vagy 267-2780.

MEGRENDELÕLAP Megrendeljük az

1959. ÉVI IV. TÖRVÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVÉRÕL ÉS AZ 1952. ÉVI III. TÖRVÉNY A POLGÁRI PERRENDTARTÁSRÓL címû kiadványt ................. példányban. A megrendelõ (cég) neve: .......................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ....................................................................................................................... Utca, házszám: ........................................................................................................................................... Az ügyintézõ neve, telefonszáma: ............................................................................................................. A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: .................................................................................................. A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: ……………………………………… …………………………………………………… cégszerû aláírás

2002/98. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A MAGYAR HIVATALOS KÖZLÖNYKIADÓ megjelentette a

TÖRVÉNYEK ÉS RENDELETEK HIVATALOSGYÛJTEMÉNYE 2001 címû nyolckötetes jogszabálygyûjteményt. A kiadványt az Igazságügyi Minisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan név- és tárgymutatóval, kiegészítõ jegyzetekkel, valamint változásmutatóval látta el. A jogszabálygyûjtemény I., II., III., IV., V., VI., VII. és VIII. kötetének ára: 174 720 Ft áfával. A kötetekre szóló megrendelést a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címére (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.) kérjük eljuttatni. Fax: 338-4746 vagy 267-2780.

MEGRENDELÕLAP Megrendeljük a TÖRVÉNYEK ÉS RENDELETEK HIVATALOS GYÛJTEMÉNYE 2001 címû nyolckötetes kiadványt …………… példányban. A megrendelõ (cég) neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Címe (város, irányítószám): . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Utca, házszám: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az ügyintézõ neve, telefonszáma: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára. Keltezés:…………………………………… ……………………………………..……

5419

5420

MAGYAR KÖZLÖNY

2002/98. szám

KÖZLEMÉNY A Magyar Hivatalos Közlönykiadó megjelentette

A TÁRSASHÁZAKKAL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK címû, A/4 formátumú, 64 oldal terjedelmû Magyar Közlöny-különszámot. A kiadvány a társasházak vonatkozásában fontosabb elõírásokat tartalmazó jogszabályokat — például a társasházról szóló törvényt, a Polgári Törvénykönyv és az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit, a társasház számvitelének speciális szabályait — tartalmazza. A kézirat lezárva: 2002. április 19-én. Ára: 700 Ft áfával. A megrendeléseket a Magyar H ivatalos Közlönykiadó címére (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.) lehet feladni. Fax: 338-4746 vagy 267-2780.

_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

MEGRENDELÕLAP Megrendeljük

A TÁRSASHÁZAKKAL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK címû kiadványt ................. példányban A megrendelõ (cég) neve: ............................................................................................................................................................................. Címe (város, irányítószám): .......................................................................................................................................................................... Utca, házszám: .............................................................................................................................................................................................. Az ügyintézõ neve, telefonszáma: ................................................................................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ...................................................................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: ………………………………………

…………………………………………………… cégszerû aláírás

Szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a szerkesztõbizottság közremûködésével. A szerkesztésért felelõs: dr. Müller György. Budapest V., Kossuth tér 1—3. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Felelõs kiadó: a Kiadó vezérigazgatója. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. Telefon: 266-9290. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a FÁMA Rt. közremûködésével. Telefon/fax: 266-6567. Információ: tel./fax: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a kiadó Budapest VIII., Somogyi B. u. 6. (tel./fax: 267-2780) szám alatti közlönyboltjában, illetve megrendelhetõ a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2002. évi éves elõfizetési díj: 56 784 Ft. Egy példány ára: 140 Ft 16 oldal terjedelemig, utána + 8 oldalanként + 112 Ft. A kiadó az elõfizetési díj évközbeni emelésének jogát fenntartja.

HU ISSN 0076—2407 02.1290 — Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert.

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A

Recommend Documents