A M AG YAR K Ö Z T ÁR S AS ÁG H I VAT AL O S L AP J A
Budapest,
Oldal
TARTALOMJEGYZÉK
2003. június 25., szerda
2003: XLII. tv.
A földgázellátásról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
5632
89/2003. (VI. 25.) Korm. r.
Az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet, valamint a Magyar Államkincstár Részvénytársaság és az Államháztartási Hivatal átszervezése miatt szükségessé váló kormányrendeletek módosításáról . . . . . . . . . . . .
5659
Az egészségügyi közszolgáltatások alvállalkozásba adásának szakmai feltételeirõl szóló 14/2002. (III. 28.) EüM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
5680
69/2003. (VI. 25.) FVM r.
A fertõzõ szivacsos agyvelõbántalmak megelõzésérõl, az ellenük való védekezésrõl, illetve leküzdésükrõl . . . . . . . . . . . . . . . . . .
5680
22/2003. (VI. 25.) HM r.
A Magyar Honvédség, valamint a miniszter közvetlen irányítása (felügyelete) alá tartozó szervezetek hivatásos és szerzõdéses állományának beosztási kategóriába történõ részletes besorolásáról, illetve az ezen beosztásokban elérhetõ rendfokozatokról szóló 30/2001. (XII. 27.) HM rendelet módosításáról . . . .
5707
22/2003. (VI. 25.) IM r.
A tárgyalás zártcélú távközlõ hálózat útján történõ megtartásáról
5710
101/2003. (VI. 25.) KE h.
Bírák felmentésérõl és bírák kinevezésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . .
5713
102/2003. (VI. 25.) KE h.
Szolgálati viszony megszüntetésrõl és szolgálati nyugállományba helyezésrõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
5713
103/2003. (VI. 25.) KE h.
Ipolyszög községgé nyilvánításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
5714
104/2003. (VI. 25.) KE h.
Pári községgé nyilvánításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
5714
62/2003. (VI. 25.) ME h.
Központi tiszt cím megszûnésének megállapításáról . . . . . . . . . .
5714
63/2003. (VI. 25.) ME h.
Központi tiszt cím megszûnésének megállapításáról . . . . . . . . . .
5715
Az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal elnökének közleménye a személyi jövedelemadó meghatározott részének felhasználásáról rendelkezõ magánszemély nyilatkozatára igényt tartó egyház részére történõ technikai szám kiadásáról . . . . . . . . . . . . .
5715
A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Békés Megyei Földmûvelésügyi Hivatalának hirdetménye . . . . . . . .
5716
35/2003. (VI. 25.) ESZ CSM r.
73. szám
Ára: 1400,– Ft
5632
MAGYAR KÖZLÖNY
II. rész
JOGSZABÁLYOK Törvények 2003. évi XLII. törvény a földgázellátásról*
Az Országgyûlés a fogyasztók biztonságos, megfelelõ minõségû földgázellátása, az átlátható megkülönböztetésmentes szabályozás kialakítása, a földgáz versenypiaca létrehozásának elõsegítése céljából az Európai Unió jogszabályaihoz való közelítés, a földgázigények és a számításba vehetõ földgázforrások összhangjának biztosítása és a legkisebb költség elvének alkalmazása érdekében az energiahatékonyság, az energiatakarékosság, a fogyasztóvédelem és a környezetvédelem követelményeire figyelemmel a következõ törvényt alkotja:
2003/73. szám
h) a földgázszállítás — a tranzit kivételével —, -elosztás, a közüzemi célú tárolás díjának, továbbá a közüzemi nagykereskedõ és a közüzemi szolgáltató közötti kereskedelem, valamint a közüzemi fogyasztó részére értékesített földgáz hatósági árának az árszabályozási és az áralkalmazási feltételek megállapítására.
Általános követelmények 2. § Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységeket, a gázfogyasztók ellátását megfelelõ színvonalon, az élet, az egészség, a környezet és a természet védelmének, a fogyasztóvédelemnek, valamint a vagyon- és üzembiztonság érvényesítésével az energiatakarékossági érdekeknek, továbbá a mûszaki-biztonsági, valamint a minõségbiztosítási elõírásokban meghatározott követelményeknek megfelelõen kell végezni.
Értelmezõ rendelkezések 3. § E törvény alkalmazásában:
I. Fejezet BEVEZETÕ
RENDELKEZÉSEK
A törvény hatálya 1. § E törvény hatálya kiterjed: a) az e törvény 9. §-ának (1) bekezdésében meghatározott mûködési engedéllyel rendelkezõre (a továbbiakban: engedélyes), illetõleg az e törvény 7. §-ában meghatározott tevékenységek végzõjére, a földgázfogyasztóra, valamint az engedélyesek egymás közötti és a fogyasztókkal fennálló jogviszonyára, b) a földgáz vezetéken történõ szállítására, elosztására, tárolására, kereskedelmére, közüzemi nagykereskedelmére, közüzemi szolgáltatására, a rendszerirányításra és a földgáz felhasználására, c) a szállítóvezetékhez, az elosztóvezetékhez, a földgáztárolókhoz való hozzáférésre, d) a csatlakozóvezeték, fogyasztói berendezés tervezésére, létesítésére, üzemeltetésére, megszüntetésére, e) a szállító-, az elosztóvezeték és a tároló tulajdonosaira, f) a cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyeinek vezetéken történõ szolgáltatására, tartályban vagy palackban történõ forgalmazására és hatósági felügyeletére, g) a földgáztermelõre e törvény 3. § 25. pontja, 30. §, 32—33. §, 36—38. § és 50. §-ai vonatkozásában, * A törvényt az Országgyûlés a 2003. június 16-i ülésnapján fogadta el.
1. Célvezeték: a földgáztermelõhöz, a föld alatti gáztárolóhoz, vagy a szállító-, illetve elosztóvezetékhez csatlakozó gázvezeték, amely a nem közüzemi szerzõdés alapján vételezõ feljogosított fogyasztó egy fogyasztási helyének ellátására szolgál. 2. Csatlakozóvezeték: a fogyasztási hely telekhatárától a gázmérõ fõcsapjáig vagy — gázmérõ hiányában — a fogyasztói fõcsapig terjedõ vezeték. 3. Együttmûködõ földgázrendszer: az összekapcsolt szállító- és elosztóvezeték, valamint a földgáztároló. 4. Elosztás: földgáznak elosztóvezetéken történõ továbbítása a fogyasztóhoz. 5. Elosztóvezeték: az a csõvezeték a hozzá tartozó nyomásszabályozó berendezésekkel, amelyen keresztül a földgázt a propán- és butángázt, valamint ezek elegyét a fogyasztókhoz továbbítják, amelynek kezdõpontja a gázátadó állomások vagy a propán-butángáz tárolótelep kilépõ pontja, végpontja a fogyasztási hely telekhatára, ideértve az ország határán kívül esõ fogyasztási hely esetén a csõvezeték Magyar Köztársaság területén lévõ szakaszát is. Az elosztó vezeték alkotórészének minõsülnek az elosztóvezeték üzemeltetését, irányítását, ellenõrzését szolgáló létesítmények és berendezések (távfelügyeleti, hírközlési, korrózióvédelem), a távadat átvitelt biztosító szolgáltatás hozzáférési pontjáig. Az engedélyes tulajdonában lévõ távadat átviteli eszközök az elosztó vezeték tartozékai. 6. Elszámolási mérés: az üzemi és kereskedelmi szabályzat szerint kialakított, a földgázforgalom hiteles mérésére szolgáló, a szállítói, tárolói, illetve az elosztói engedélyes felügyelete alatt mûködõ rendszer. 7. Feljogosított fogyasztó: az a fogyasztó, aki földgázigényét a saját választása szerint a közüzemi szolgáltatás ke-
2003/73. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
retei között, vagy a közüzemi szerzõdés felmondásával szabadon, kereskedelmi szerzõdés keretében elégíti ki. 8. Fogyasztási hely: a gázfogyasztó tulajdonában vagy használatában lévõ ingatlan, ahol a fogyasztói berendezés, továbbá a gázfogyasztást szolgáló nyomásszabályzó, gázmérõhely vagy fogyasztói fõcsap van. 9. Fogyasztó: aki földgázt vagy propán- és butángázt, valamint ezek elegyét vezetéken keresztül saját felhasználás céljára vásárol. 10. Fogyasztói berendezés: a fogyasztói vezeték és a gázfogyasztó készülék, illetve gázfelhasználó technológiák, valamint azok rendeltetésszerû és biztonságos használatához szükséges tartozékok összessége. 11. Fogyasztói fõcsap: a gázmérõnél lévõ, ennek hiányában a csatlakozóvezeték és a fogyasztói vezeték közé beépített elzáró szerelvény. 12. Fogyasztói fõelzáró: a telekhatáron vagy annak közelében létesített elzáró szerelvény, amely az elosztóvezeték tartozéka. 13. Fogyasztói nyomásszabályozó: az a készülék, amely az elosztóvezetéken érkezõ gáz nyomását a fogyasztóval kötött szerzõdésben vagy szabványban meghatározott mértékre csökkenti és közel állandó értéken tartja. 14. Fogyasztói vezeték: a fogyasztó tulajdonában lévõ vezetékszakasz tartozékaival együtt, amely a gázmérõtõl — ennek hiányában a fogyasztói fõcsaptól — a gázfogyasztó készülékig terjed. 15. Föld alatti gáztároló: az a besajtoló és kitermelõ technológiai létesítménnyel ellátott természetes földtani szerkezet, amely földgáz tárolására alkalmas (a továbbiakban: gáztároló). 16. Földgáz: természetes éghetõ gáz, amely a földkéregben keletkezett, bányászati tevékenység során kerül a felszínre, és bármely, a vonatkozó gázra az e törvény szerint alkalmazott berendezésben biztonságosan felhasználható. 17. Földgáz bértárolása: nem belföldi fogyasztó ellátása érdekében történõ tárolás. 18. Földgáz határon keresztüli szállítása: a földgáz behozatala és/vagy kivitele Magyarország határát átlépõ szállítóvezetéken keresztül. 19. Földgázmennyiségek elszámolása: a kereskedelmi megállapodások teljesítésének, a földgázellátás tényleges forgalmának, valamint a szállító-, az elosztóvezeték és a föld alatti gáztároló igénybevételének az üzemi és kereskedelmi szabályzatban foglaltak szerinti dokumentálása. 20. Földgázipari tevékenység: a földgáz vezetéken történõ szállítása, elosztása, tárolása, kereskedelme, közüzemi nagykereskedelme, közüzemi szolgáltatása és a rendszerirányítás. 21. Földgázipari vállalkozás: az a gazdálkodó szervezet [Polgári Törvénykönyv 685. § c) pont] aki, illetve amely az e törvény szerint engedélyköteles tevékenységet folytat. A vezetékes propán-, butángáz szolgáltató a tevékenység engedélyezésére és végzésére, a gázelosztó-vezeték és tar-
5633
tozékai létesítésére, az idegen ingatlan használatára és a mûszaki-biztonsági felügyeletre vonatkozó rendelkezések tekintetében földgázipari vállalkozásnak minõsül. 22. Földgáz-kereskedelem: földgáz rendszeres és ellenérték fejében történõ, nem saját felhasználási célra történõ vásárlása és értékesítése, kivéve a rendszerirányító engedélyes által, a rendszeregyensúly fenntartása érdekében történõ földgázvásárlást és beszerzési áron történõ értékesítést, továbbá a fogyasztó által vásárolt földgáznak a közüzemi szolgáltató hozzájárulásával a fogyasztási hely határán belülre történõ értékesítését. 23. Földgázszállítás: földgáznak szállítóvezetéken történõ továbbítása. 24. Földgáztárolás: földgáz tárolása földgáztárolóban. 25. Földgáztermelõ: az a jogi személy, aki a Magyar Köztársaság területén földgáz bányászati tevékenységet végez. 26. Gázátadó állomás: az a létesítmény, amely a szállítóvezetékrõl a gázt átadja, méri és az elosztáshoz szükséges nyomáscsökkentést végzi. A gázátadó állomás a szállítóvezeték alkotórésze. 27. Gázfogyasztó készülék: földgázzal, valamint propánvagy butángázzal, illetõleg ezek elegyeivel üzemeltetett készülék. 28. Háztartási fogyasztó: egy vagy több fogyasztási helyet képezõ lakóépület, lakás vagy üdülõ használója. 29. Határon keresztüli földgázszállító-vezeték: azon földgázszállító-vezeték, amelynek kezdõpontja a Magyar Köztársaság határán kívül, végpontja azon belül, vagy kezdõpontja a Magyar Köztársaság határán belül, végpontja azon kívül van. 30. Integrált földgázipari vállalkozás: olyan vállalkozás, amely az e törvény elõírásai szerint engedélyköteles földgázipari tevékenységek közül legalább két különbözõ tevékenységre engedéllyel rendelkezik (vertikálisan integrált), vagy legalább egy földgázipari tevékenységre rendelkezik engedéllyel és más, nem földgázipari tevékenységet is folytat (horizontálisan integrált). 31. Kommunális fogyasztás: közcélokat szolgáló (oktatási, egészségügyi, közszolgáltatási, államigazgatási, önkormányzati stb.) intézmények földgázfelhasználása. 32. Közüzemi fogyasztó: az a fogyasztó, aki közüzemi szolgáltatótól, közüzemi szerzõdés alapján vételez földgázt. 33. Közüzemi nagykereskedelem: olyan kereskedelem, amelyben a közüzemi nagykereskedõ köteles a közüzemi szolgáltatói szerzõdés szerinti földgázellátásra. 34. Közüzemi szolgáltatás: közüzemi szerzõdés alapján a fogyasztó szerzõdésben rögzített igénye szerint nyújtott gázszolgáltatás. 35. L egkisebb költség: az engedélyezett tevékenység gyakorlásához szükséges és indokoltan felmerült ráfordítás. 36. Rendszerfelügyelet: az együttmûködõ földgázrendszer hosszú távú kapacitás- és fejlesztéstervezésének, vala-
5634
MAGYAR KÖZLÖNY
mint az ellátásbiztonsági tevékenységnek versenysemleges, folyamatos és átlátható összehangolása. 37. Rendszerhasználó: aki a szállító- vagy elosztóhálózatba, illetve tárolóba földgázt betáplál, valamint abból földgázt vételez. 38. Rendszerirányítás: az együttmûködõ földgázrendszer üzemvitelének, egyensúlyának versenysemleges, folyamatos és átlátható biztosítása és a karbantartás koordinálása. 39. Szállítóvezeték: az a csõvezeték tartozékaival és szerelvényeivel együtt, amelyen keresztül a földgázt továbbítják, amelynek kezdõpontja az országhatár, a termelés betáplálási pontjai, a gáztároló be- és kitáplálási pontja, végpontja az országhatár, a gázátadó állomások kilépõ pontjai, a gáztároló be- és kitáplálási pontja. 40. Szervezett földgázpiac: a földgázkeresletet és -kínálatot nyilvánosan meghirdetett, elõre meghatározott módon, helyen és idõben koncentráló kereskedelmi forma. 41. Tranzit: a szállítóvezeték-hálózaton végzett földgázszállítás, amely az Európai Unió legalább egy tagállamának határát átlépi, és kezdõ- vagy végpontja az Európai Unió határán kívül van. 42. Üzemi és kereskedelmi szabályzat: az együttmûködõ földgázrendszert mûködtetõ engedélyesek és rendszerhasználók viszonyát szabályozó, az engedélyesek által kötelezõen elkészítendõ szabályzat. 43. Üzletszabályzat: az engedélyesek által elkészítendõ, az engedélyesek és fogyasztóik közötti jogviszonyt rendezõ szabályzat.
II. Fejezet A MAGYAR ENERGIA HIVATAL 4. § (1) A Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) földgázellátással kapcsolatos hatósági feladatai a következõk: a) kiadja, jogszabályban meghatározott esetben módosítja vagy visszavonja az engedélyköteles tevékenység gyakorlásához szükséges engedélyeket, b) jóváhagyja az engedélyköteles tevékenységek jogosultja (a továbbiakban: engedélyes) által kidolgozott üzemi és kereskedelmi szabályzatot, az üzletszabályzatokat és mindezek módosításait, továbbá ellenõrzi a szabályzatokban foglaltak betartását és megszegésük esetén a külön jogszabályban meghatározott mértékû bírságot szabhat ki, c) külön jogszabályban meghatározott adatgyûjtési, adatszolgáltatási feladatokat lát el, d) megállapítja az egyes fogyasztók gázfelhasználásának korlátozási sorrendjét és mértékét, e) elõkészíti a földgázellátásban alkalmazott hatósági árak, díjak megállapításának szabályait, a hatósági árakat, díjakat, valamint az ár- és díjalkalmazási feltételeket, és a
2003/73. szám
25. § alapján meghatározandó csatlakozási díjak számításának szabályait, továbbá ellenõrzi a hatósági ár- és díjelõírások megtartását, f) vizsgálja és ellenõrzi az engedély kiadásával és az engedély módosításával járó földgázrendszer-létesítés pénzügyi és gazdasági feltételeit, g) jóváhagyja az engedélyes átalakulását, valamint az engedélyesekben történõ befolyásszerzés, illetõleg a jegyzett tõke értékének változtatását, h) ellenõrzi a hatáskörébe utalt, jogszabályban és az engedélyben foglalt elõírások megtartását, azok megszegése esetén bírságot szabhat ki, i) jogosult feladatának ellátása érdekében, külön jogszabályban meghatározott módon az engedélyes társaság irataiba betekinteni még akkor is, ha azok üzleti titkot tartalmaznak, j) meghatározza azon gazdálkodási adatok körét, amelyet az engedélyes köteles nyilvánosságra hozni, k) jogosult az engedélyben meghatározott tevékenységekre vonatkozó iratokról másolatot, kivonatot készíteni, feladatai ellátásához az engedélyestõl — a miniszter által rendeletben meghatározott módon — eseti és rendszeres információkat kérni, amelyeket köteles zártan kezelni, kivéve, ha az információk, adatok nyilvánosságra hozatalát jogszabály írja elõ, l) három napra felfüggesztheti a földgáz szervezett piacán a szerzõdéskötést abban az esetben, ha a biztonságos és átlátható kereskedés a piaci folyamatok kedvezõtlen alakulása miatt nem biztosítható, m) érvényesíti a legkisebb költség elvét az e törvény hatálya alá tartozó hatósági áras, illetve díjas termék és szolgáltatás, valamint a célvezeték-létesítés elbírálása vonatkozásában, n) intézkedik az engedélyek és a közérdekû határozatok közzététele érdekében, o) jogszabályban meghatározott esetekben és feltételekkel határozata azonnali végrehajtását rendelheti el, p) ellenõrzi a fogyasztó által a szállító-, elosztórendszerhez való csatlakozás érdekében befizetett csatlakozási díj felhasználását, q) végrehajtja a rendszerfelügyelettel összefüggõ, a 17. § (1) bekezdésében leírt feladatokat, r) felügyeli a szállító-, elosztóvezetékekhez, valamint a földgáztárolókhoz — külön jogszabályban elõírt — hozzáférést, s) határozatban állapítja meg az engedélyes tevékenységének minimális minõségi követelményeit, elvárt színvonalát az egyes engedélyesre, t) ellenõrzi a tevékenységek jogszabályban elõírt szétválasztásának teljesítését, u) dönt az engedélyesek közötti, hatáskörébe utalt vitás kérdésekben, v) vizsgálja az 1998. január 1. elõtt termelésbe állított földgázmezõk termelésének indokolt költségét.
2003/73. szám
MAGYAR KÖZLÖNY III. Fejezet
(2) A Hivatal jogállására külön jogszabály (a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény 6—9. §) rendelkezései az irányadók. (3) A Hivatal mûködését saját bevételeibõl fedezi. A Hivatal részére felügyeleti tevékenységéért az engedélyesek felügyeleti díjat kötelesek fizetni, amelynek mértéke az engedélyes tevékenysége elõzõ évi nettó árbevételének 0,05%-a. A Hivatal eljárásáért igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni. A díjak körét, az igazgatási-szolgáltatási díj mértékét és az e bekezdésben említett díjak fizetésére vonatkozó egyéb rendelkezéseket a gazdasági és közlekedési miniszter (a továbbiakban: miniszter) a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg. (4) A Hivatal eljárására az e törvényben foglalt eltérésekkel az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) rendelkezései az irányadók. Az ügyintézés határideje 90 nap. A Hivatal határozata ellen kizárólag bírói úton van jogorvoslatnak helye. A bíróság a Hivatal határozatát jogosult megváltoztatni.
Fogyasztóvédelem 5. § A Hivatal a fogyasztók érdekeinek érvényesítése érdekében — a fogyasztóvédelemrõl szóló törvényben foglaltak figyelembevételével — a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõséggel és a területi felügyelõségekkel (a továbbiakban együtt: fogyasztóvédelmi felügyelõségek) együttmûködve a földgázellátás területén a következõ fogyasztóvédelmi feladatokat látja el: a) kivizsgálja a mennyiségi elszámolással, számlázással, díjfizetéssel, méréssel, minõséggel kapcsolatos fogyasztói panaszokat, b) együttmûködik a fogyasztók társadalmi érdekképviseleti szervezeteivel, c) szervezi és mûködteti a fogyasztók társadalmi érdekképviseleti szervezetei és az engedélyesek közötti érdekegyeztetést, dönt az érdekegyeztetés után fennmaradt vitás ügyekben, d) biztosítja a fogyasztók társadalmi érdekképviseleti szervezetei és a fogyasztóvédelmi felügyelõségek részére azokat a nyilvános adatokat és információkat, amelyek az engedélyes engedélyhez kötött tevékenységével és a fogyasztói érdek érvényesítésével egyaránt kapcsolatosak, e) a fogyasztók biztonságos ellátása érdekében ellenõrzi a szolgáltatás színvonalát és a közüzemi szolgáltatás keretében felmerülõ fogyasztói igény kielégítését, f) a fogyasztóvédelem területén a fogyasztói panaszokkal kapcsolatos vitás ügyekben dönt, g) biztosítja a fogyasztók érdekében és tájékoztatásukra a gázminõség ellenõrzését, amihez a vonatkozó eljárásrendet az engedélyesek üzletszabályzatában rögzíteni kell.
5635
ENGEDÉLYEZÉS AZ
ENGEDÉLYEZÉS
ÁLTALÁNOS
SZABÁLYAI
6. § (1) Az e törvény szerint engedélyköteles tevékenységet csak a Hivatal által kiadott mûködési engedély alapján lehet gyakorolni. A mûködési engedély — a 9. § (3) bekezdésében meghatározott kivétellel — határozatlan idõre szól. (2) A Hivatal a mûködési engedélyt köteles kiadni, ha a kérelmezõ a jogszabályokban meghatározott követelményeknek eleget tesz. (3) A Hivatal a mûködési engedély kiadását megtagadja abban az esetben, ha a) bármely jogszabályi feltétel hiányzik, b) a kérelemben szereplõ tevékenység folyamatos, hosszú távú ellátásához a kérelmezõ nem rendelkezik a jogszabályban meghatározott pénzügyi, gazdasági, mûszaki, környezetvédelmi, informatikai, valamint távközlési feltételekkel és eszközökkel, szakszemélyzettel, a földgázipari tevékenység megfelelõ végzéséhez szükséges feltételekkel vagy nem felel meg az energiahatékonysági követelményeknek, c) a kérelmezõ csõd- vagy felszámolási eljárás alatt áll, d) a kérelmezõ mûködési engedélyét a Hivatal tíz éven belül a kérelmezõnek felróható okból visszavonta. (4) Az engedély módosítása és visszavonása során az engedélyezés szabályait kell megfelelõen alkalmazni. (5) Az e törvény által szabályozott engedély nem pótolja a más jogszabályokban elõírt engedélyt és engedélyezési eljárást. (6) A Hivatal az engedély iránti kérelem elutasításának okait tájékoztatásul megküldi az Európai Bizottságnak. 7. § Engedélyköteles tevékenységek a következõk: a) földgázszállítás, b) földgáztárolás, c) földgázelosztás, d) földgáz-kereskedelem, e) közüzemi nagykereskedelem, f) közüzemi szolgáltatás, g) szervezett földgázpiac létrehozása és mûködtetése, h) rendszerirányítás, i) határon keresztüli földgázszállító-vezetékhez való hozzáférés, j) propán-, butángázok és ezek elegyeinek vezetéken történõ elosztása és szolgáltatása. 8. § (1) A szállítói engedélyes rendszerirányítási engedélyen kívül e törvényben szabályozott más mûködési engedéllyel nem rendelkezhet.
5636
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) A rendszerirányító a rendszeregyensúly biztosításához szükséges földgázmennyiség mértékéig határon keresztüli földgázszállító-vezetékhez való hozzáférési engedéllyel rendelkezhet. (3) Az elosztói engedélyes 2007. július 1-jét követõen más e törvényben szabályozott mûködési engedéllyel nem rendelkezhet. (4) A szervezett földgázpiac létrehozását és mûködtetését végzõ engedélyes más mûködési engedéllyel nem rendelkezhet.
Egyes mûködési engedélyek 9. § (1) A mûködési engedély fajtái: a) földgázszállítási, b) földgáztárolási, c) földgázelosztási, d) rendszerirányítási, e) földgáz-kereskedelmi, f) földgáz közüzemi nagykereskedelmi, g) földgáz közüzemi szolgáltatási, h) szervezett földgázpiac mûködtetési, i) határon keresztüli földgázszállító-vezetékhez való hozzáférési, valamint j) propán-, butángázok és ezek elegyeinek vezetéken történõ elosztására és szolgáltatására irányuló mûködési engedély. (2) A földgázszállítási, -tárolási, -elosztási és rendszerirányítási mûködési engedély tartalmazza az engedély alapján üzemeltetendõ rendszer alapvetõ eszközeinek — a szállító-, illetve elosztóvezetékek, gáztárolók, valamint a hozzájuk tartozó berendezések, illetve a rendszerirányításhoz szükséges eszközök — ismertetését. (3) A határozatlan idõre szóló engedély megadásának feltétele az is, hogy a földgázipari vállalkozás rendelkezzék a tevékenység végzéséhez szükséges eszközök (szállító-, elosztóvezetékek, illetve tárolók) és azok berendezéseinek többségi tulajdonával és azok mûködtetésére vonatkozó szakhatósági hozzájárulásokkal. Ha a földgázipari vállalkozás nem rendelkezik a tevékenység végzéséhez szükséges eszközök és azok berendezéseinek többségi tulajdonával, az engedély csak határozott idõre, legfeljebb 2008. december 31-ig adható. (4) Az engedély kérelmezõjének rendelkeznie kell a külön jogszabályban meghatározott pénzügyi és gazdasági feltételekkel. (5) A földgáz tárolására vonatkozó mûködési engedély alapján az engedélyes köteles és jogosult az engedélyével érintett tárolók és berendezéseik üzemeltetésére. (6) A földgázszállításra vonatkozó mûködési engedély alapján az engedélyes köteles és jogosult az engedélyével érintett szállítóvezetékek és berendezéseik üzemeltetésére.
2003/73. szám
(7) A földgázelosztásra vonatkozó mûködési engedély alapján az engedélyes köteles és jogosult az engedélyével érintett elosztóvezetékek és berendezéseik üzemeltetésére. (8) Rendszerirányítási mûködési engedély kizárólag egy szállítói engedélyesnek adható. (9) A határon keresztüli földgázszállító-vezetékhez való hozzáférési engedély alapján — a Hivatalnak történõ elõzetes bejelentést követõen — az engedélyes jogosult a vezeték szabad kapacitásának igénybevételére. 10. § A földgáz-kereskedelmi, közüzemi nagykereskedelmi, valamint közüzemi szolgáltatási mûködési engedély abban az esetben adható, ha a kérelmezõ a külön jogszabályban meghatározott pénzügyi biztosítékkal rendelkezik. 11. § (1) A Hivatal a szervezett földgázpiac mûködtetésére vonatkozó engedélyezési és felügyeleti eljárása során köteles a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének szakhatósági hozzájárulását kérni. (2) A szervezett földgázpiac mûködésére vonatkozó engedély kiadásának feltétele, hogy az engedélyes rendelkezzen a külön jogszabályban meghatározott pénzügyi biztosítékokkal és a szükséges eszközökkel. (3) A szervezett földgázpiac keretei között a földgázkereskedõ a tõzsdeszabályzatnak megfelelõ módon, szabványosított szerzõdések szerint folytathatja tevékenységét.
Az engedély módosítása 12. § (1) Az engedélyben foglaltakat — indokolt esetben — az engedélyes kérelmére módosítani lehet. (2) Jogszabályban meghatározott esetekben a Hivatal az engedélyt hivatalból módosítja. (3) Ha az engedélyes a Hivatal elõzetes jóváhagyása után a kizárólagossági jogáról részben vagy egészben lemondott, az érdekeltek közösen kötelesek a meglévõ engedély módosítását vagy új engedélyt kérni. (4) Az engedély módosítása nem befolyásolhatja hátrányosan a fogyasztó számára az ellátás biztonságát, minõségét.
Bírság kiszabása és egyéb intézkedések 13. § (1) Aki a földgázipari tevékenységet a jogszabályban, az engedélyében, a Hivatal határozatában, illetõleg az üzemi és kereskedelmi szabályzatban vagy az üzletszabályzatban elõírtaktól eltérõ módon gyakorolja, azzal szemben a Hivatal megteszi a szükséges intézkedéseket, így különösen: a) az engedélyes figyelmét felhívja az engedélyben, a szabályzatokban, illetõleg a jogszabályokban foglalt
2003/73. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
kötelezettségei teljesítésére és határidõ tûzésével kötelezi a jogsértés abbahagyására, b) a határidõ eredménytelen eltelte után az engedélyes tevékenységét felfüggesztheti, c) a tevékenység engedély nélküli végzése esetén azonnali hatállyal eltiltja a tevékenység folytatásától, d) bírságot szabhat ki. (2) Ha a földgázszállító-, illetve elosztóvezeték vagy a tároló tulajdonosa nem gondoskodik a jogszabályban elõírt kötelezettségeinek teljesítésérõl, a Hivatal megteszi a szükséges intézkedéseket, így különösen a) felhívja a tulajdonos figyelmét a jogszabályban foglalt kötelezettségei teljesítésére és határidõ tûzésével kötelezi a jogsértés abbahagyására, b) a határidõ eredménytelen eltelte után arra vállalkozó engedélyest kérhet fel a jogszabályban elõírt feladatok teljesítésére, illetve a földgázszállítási, -elosztási, -tárolási tevékenység folytatására, c) bírságot szabhat ki. (3) A Hivatal az (1)—(2) bekezdésekben felsorolt intézkedéseket egyidejûleg is alkalmazhatja. A bírság ismételten kiszabható. (4) A Hivatal az engedélyt módosíthatja vagy visszavonhatja, ha az engedélyes az ellátásbiztonságot, illetve az élet-, az egészség-, az üzem- és a vagyonbiztonságot vagy a környezetet veszélyeztetõ módon üzemelteti a földgázrendszert, továbbá ha a jogszabályban meghatározott kötelezettségeinek, illetve az engedélyben foglaltaknak nem képes eleget tenni. (5) A folyamatos és biztonságos gázellátás érdekében, az (1)—(2) bekezdés szerinti jogellenes magatartás miatt indult eljárás alatt, továbbá a felszámolás vagy a végelszámolás befejezéséig, illetve a gázrendszer kezelõi jogának megszûnése esetén a földgázrendszer mûködtetését, illetve az engedélyben meghatározott tevékenységek végzését folyamatosan fenn kell tartani. (6) A Hivatal a földgázipari tevékenység folyamatos végzésére — az (5) bekezdésben foglalt eljárások befejezéséig — más engedélyest is kijelölhet, ha az említett eljárások idõtartama alatt az együttmûködõ földgázrendszer folyamatos és biztonságos mûködése vagy a fogyasztók ellátása azt megköveteli. (7) A Hivatal más engedélyes kijelölése esetén az engedélyest, — ha a földgázrendszer tulajdonosa más, a földgázrendszer tulajdonosát is — kötelezheti arra, hogy a folyamatos és biztonságos földgázszállításhoz, -tároláshoz, -elosztáshoz, rendszerirányításhoz, közüzemi szolgáltatáshoz, kereskedelemhez, közüzemi nagykereskedelemhez szükséges eszközeit a kijelölt engedélyesnek üzemeltetésre adja át, továbbá a tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásokat, adatokat bocsássa rendelkezésre. A Hivatal határozatában meghatározza az eszközök használatának ellenértékét, továbbá az iratok és az adatok felhasználásának rendjét.
5637
(8) A Hivatal az (1)—(7) bekezdésekben foglalt rendelkezések alapján hozott határozatait azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja a gázellátás folyamatosságának és biztonságának veszélyeztetése, illetve a rendszerhez való hozzáférés alaptalan visszautasítása esetén.
IV. Fejezet A
FÖLDGÁZELLÁTÁS Általános szabályok
14. § (1) A földgázellátás történhet: a) a feljogosított fogyasztóval kötött szerzõdés, továbbá b) közüzemi szerzõdés alapján. (2) A rendszerirányító az engedélyesek bevonásával a vezetékes propán-, butángázt és ezek elegyeit elosztó és szolgáltató kivételével köteles kidolgozni az együttmûködõ földgázrendszer mûködésére vonatkozó szabályokat, eljárásokat és módszereket, a kereskedelmi, elszámolásimérési, és adatforgalmi megállapodások minimális tartalmi elemeit, valamint a rendszerirányítás részletes szabályait tartalmazó üzemi és kereskedelmi szabályzatot. Az üzemi és kereskedelmi szabályzatnak a földgáz tárolására, szállítására, elosztására, valamint a szervezett földgázpiac mûködésére vonatkozó fejezeteit az engedélyesek kötelesek elkészíteni. (3) A Kormány rendeletben határozza meg az üzemi és kereskedelmi szabályzat kidolgozásának és egyeztetésének rendjét, tartalmi elemeit, valamint a szabályzatok kidolgozásáért felelõs engedélyesek körét. Az engedélyesek által elkészítendõ üzemi és kereskedelmi szabályzat hatálybalépéséig a Hivatal által kiadott ideiglenes szabályzatot kell alkalmazni. (4) Az üzemi és kereskedelmi szabályzatot az ellátásbiztonság, a minõségi követelmények, a versenysemlegesség, a rendszerhez való szabad hozzáférés, a háztartási és kommunális fogyasztók ellátásának elsõbbsége, a legkisebb költség, valamint a tartós mûködéshez szükséges nyereségesség elve figyelembevételével kell kidolgozni. (5) Az üzemi és kereskedelmi szabályzatot és annak módosítását a Hivatal hagyja jóvá. A jóváhagyott üzemi és kereskedelmi szabályzat elõírásait az engedélyesek és a rendszerhasználók kötelesek betartani. Az engedélyesek kötelesek az üzemi és kereskedelmi szabályzatot az érdekeltek részére hozzáférhetõvé tenni. (6) Az engedélyesek kötelesek üzletszabályzatot kidolgozni. (7) Az üzletszabályzat tartalmazza az engedélyes által nyújtott szolgáltatás általános biztonsági, minõségi, mûszaki, kereskedelmi, mennyiségi elszámolási és fizetési elõírásait, szerzõdési feltételeit, a szerzõdésszegésre, a szerzõdés nélküli földgázvételezésre vonatkozó szabályo-
5638
MAGYAR KÖZLÖNY
kat és az ellátás színvonalának, a fogyasztói igény kielégítésének részletes szabályait. (8) Az üzletszabályzatot és annak módosításait a Hivatal hagyja jóvá. A jóváhagyott üzletszabályzatot az engedélyes köteles az érdekeltek részére hozzáférhetõvé tenni.
Rendszerirányítás,rendszerfelügyelet 15. § (1) A szállítóvezetékek üzemvitelének irányítását a szállítói engedélyes, a tárolók üzemvitelének irányítását a tárolói engedélyes, az elosztóvezetékek üzemvitelének irányítását az elosztói engedélyes végzi. (2) Az együttmûködõ földgázrendszer egyensúlyának biztosítása érdekében az (1) bekezdés szerinti engedélyesek és a rendszerhasználók kötelesek folyamatosan együttmûködni. 16. § (1) Az üzemviteli irányítási feladatokat ellátó engedélyesek közül rendszerirányító feladatkörrel a Hivatal által kijelölt egy szállítói engedélyes rendelkezik, amely rendszerirányítói engedélyt kap. A rendszerirányító engedélyes tevékenységének ellátásához az engedélyesek kötelesek a rendszeregyensúly fenntartásához szükséges operatív jellegû adatokat folyamatosan szolgáltatni. Az adatszolgáltatási kötelezettséget az üzemi és kereskedelmi szabályzat tartalmazza. (2) A rendszerirányító engedélyes feladata: a) a nemzetközi üzemviteli kapcsolatok irányítása és koordinálása, b) a szállítóvezetékhez való átlátható és diszkriminációmentes hozzáférés biztosítása, c) a rendszerszintû szolgáltatások tervezése, biztosítása, igénybevételének szabályozása és mennyiségi és pénzügyi elszámolása, különös tekintettel a rendszeregyensúly biztosításának eszközeire (többek között a napon belüli kereskedelem összehangolása, a megszakítható kapacitások, valamint tárolói készletek feletti rendelkezés az üzemi és kereskedelmi szabályzatban és a szerzõdésekben elõírtak szerint), d) az együttmûködõ földgázrendszer biztonságos és hatékony mûködése érdekében az idõszakos és kiegyenlítõ fogyasztók ellátási menetrendjének megtervezése, valamint a szükséges fogyasztást korlátozó intézkedések elrendelése, az üzemi és kereskedelmi szabályzatban rögzített elvek szerint, e) az e törvényben meghatározott feladatok teljesítéséhez olyan technológiai távközlési és kommunikációs rendszert kell alkalmazni, amely biztosítja az együttmûködõ rendszer biztonságos üzemeltetését. (3) A rendszerirányító engedélyes köteles biztosítani az üzleti titoknak minõsülõ információk bizalmas kezelését. 17. § (1) Az energiapolitikai irányelvek teljesítése, az együttmûködõ földgázrendszer távlati fejlesztési felada-
2003/73. szám
tainak összehangolása, az együttmûködõ földgázrendszer biztonságos és hatékony mûködése érdekében a Hivatal rendszerfelügyeleti feladatokat lát el. Ennek érdekében különösen a következõ feladatokat végzi: a) összegyûjti a szükséges információkat, a keresleti és kínálati oldalra vonatkozó elõrejelzéseket; a miniszter tájékoztatására szükség szerint, de legalább kétévenként elkészíti a középtávú, rendszerszintû keresleti-kínálati mérleget; b) az együttmûködõ földgázrendszer folyamatos, biztonságos és megfelelõ üzemeltetése érdekében a földgázszállítói, -tárolói és -elosztói engedélyesek által készített fejlesztési javaslatok figyelembevételével a legkisebb költség elvével összhangban az üzemi és kereskedelmi szabályzatban meghatározott szállító-, elosztóvezeték és föld alatti gáztároló fejlesztési irányelveinek elkészítése; c) hosszú távú fejlesztési irányelv készítése során a Hivatal köteles kikérni az engedélyesek és a fogyasztói társadalmi érdekképviseleti szervezetek véleményét; d) a szállítóvezeték, az elosztóvezeték és a gáztároló létesítésére a Hivatal pályázatot írhat ki és azt elbírálhatja, ha a fejlesztési irányelvben foglaltakat az engedélyesek nem hajtják végre. (2) A szállítóvezeték és a gáztároló létesítését az engedélyes köteles bejelenteni a Hivatalnak.
A földgázrendszer létesítése, üzemeltetése 18. § (1) A Hivatal az engedélyezési eljárás során — az érintett szakhatóságok véleményének figyelembevételével — vizsgálja új település, településrész, terület esetében a földgázrendszer létesítésének pénzügyi-gazdasági feltételeit. (2) Szállítóvezetéket szállítói engedélyes, elosztóvezetéket elosztói engedélyes, földgáztárolót tárolói engedélyes üzemeltethet. (3) A célvezeték mûszaki üzemeltetési jogáról a bányafelügyelet az engedélyezési eljárása során dönt. 19. § (1) A szállító- és az elosztóvezeték, valamint a földgáztároló tulajdonosa köteles azok mûködtetésérõl, fenntartásáról és karbantartásáról gondoskodni. (2) A szállítói, tárolói és elosztói engedélyes a földgázrendszer együttmûködése és a rendszerhez való hozzáférés biztosítása érdekében köteles az általa üzemeltetett rendszert biztonságosan, hatékonyan és a környezetvédelmi követelmények figyelembevételével üzemeltetni és a földgáz minõségének meghatározására vonatkozó mérések elvégzésérõl gondoskodni. (3) A (2) bekezdésben meghatározott engedélyesek kötelesek a rendszer üzemeltetéséhez szükséges mûszaki feltételeket biztosítani, a szükséges adatokat szolgáltatni más szállítói, tárolói és elosztói engedélyes, a rendszerirányító
2003/73. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
5639
engedélyes és a Hivatal számára, az együttmûködõ földgázrendszer biztonságos és hatékony mûködése érdekében.
díjmentesen — mûszaki-biztonsági szempontból ellenõrizni.
(4) A földgáz szagosítása a szállítói engedélyes, illetve célvezeték esetén az üzemeltetõ kötelezettsége.
(5) A csatlakozóvezeték és a fogyasztói vezeték üzembe helyezésérõl a csatlakozási díj befizetése után az elosztói engedélyes köteles gondoskodni. A csatlakozási díjat a 25. § szerinti külön jogszabály tartalmazza. A gázfogyasztó készülék és gázfelhasználó technológia üzembe helyezésére a készülék gyártója, vagy a gyártó feljogosított megbízottja is jogosult. Az elosztói engedélyes a gázkészülék üzembe helyezése nélkül is köteles a fogyasztói vezeték üzembe helyezését elvégezni, ha a berendezés a mûszakibiztonsági elõírásoknak megfelel.
20. § (1) A szállítói, az elosztói és a tárolói engedélyes köteles elvégezni a jogszabályban, az üzemi és kereskedelmi szabályzatban meghatározott méréseket az engedélyesek és a feljogosított fogyasztók közötti szerzõdések teljesítésének megfelelõ alátámasztása érdekében, és a mérési adatokat az üzemi és kereskedelmi szabályzatban meghatározott módon összesíteni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott engedélyes az ellátás biztonsága érdekében köteles más engedélyesnek, a rendszerirányító engedélyesnek, valamint a Hivatal számára az üzemi és kereskedelmi szabályzatban meghatározott adatot és információt szolgáltatni. Az engedélyes és a Hivatal a tudomására jutott, üzleti titoknak minõsülõ információkat köteles bizalmasan kezelni.
A csatlakozóvezeték és a fogyasztói berendezés létesítése és üzemben tartása 21. § A csatlakozóvezeték és fogyasztói berendezés létesítésére, biztonsági elõírást érintõ leszerelésére a külön jogszabályban meghatározott, nyilvántartott gázszerelõ jogosult. A jogosultságot az elosztói engedélyesnél a létesítés elõtt igazolni kell. 22. § (1) A csatlakozóvezeték és a fogyasztói berendezés létesítése az ingatlantulajdonos kötelessége. Az elkészült csatlakozóvezeték és fogyasztói berendezés az ingatlantulajdonos tulajdonát képezi. (2) A csatlakozóvezeték és a fogyasztói berendezés kiviteli tervét — a kivitelezés megkezdése elõtt — be kell nyújtani az elosztói engedélyeshez mûszaki-biztonsági szempontok szerinti felülvizsgálatra. Az elosztó a felülvizsgálatot 15 munkanapon belül köteles elvégezni a felülvizsgálathoz szükséges engedélyek rendelkezésre állása esetén. Az elosztói engedélyesnek kivitelezésre alkalmasságot megállapító nyilatkozata hiányában a létesítményt kivitelezni nem szabad. Az 50 m3/óra alatti teljesítményt igénylõ fogyasztók esetében a felülvizsgálat díjmentes. (3) Ha az elosztói engedélyes nyilatkozatával a tervet kivitelezésre alkalmatlannak minõsítette, az ingatlan tulajdonosa a területi mûszaki biztonsági felügyelettõl kérheti az alkalmassági nyilatkozat kiadását. A kivitelezésre való alkalmasság megállapítására indított eljárásra az Áe. rendelkezéseit kell alkalmazni. (4) Az elkészült gázszerelést az elosztói engedélyes vagy megbízottja az üzembe helyezés elõtt köteles — az 50 m 3/óra alatti teljesítményt igénylõ fogyasztó esetében
(6) Az üzembe helyezõ az üzembe helyezés alkalmával köteles a fogyasztóval a csatlakozóvezeték és a fogyasztói berendezés szakszerû használatát, a gázmérõ állagmegóvási és védelmi kötelezettségét, valamint a fogyasztó egyéb kötelezettségeit ismertetni. (7) A csatlakozóvezeték és a fogyasztói berendezés üzemképes és biztonságos állapotban tartása az ingatlan tulajdonosának, használójának a kötelessége; ennek megfelelõen köteles gondoskodni azok rendszeres karbantartásáról, javításáról és szükség szerinti cseréjérõl, és azok legalább ötévenkénti mûszaki biztonsági felülvizsgálatáról. (8) A fogyasztói fõelzáró karbantartása és javítása az elosztó kötelessége, saját költségén. (9) A feljogosított fogyasztó az ellátásához és a fogyasztásának méréséhez szükséges berendezések létesítésérõl azzal az engedélyessel köt megállapodást, amelynek hálózatáról vételez. 23. § (1) Gázfogyasztó készülékek forgalomba hozatalára külön jogszabály rendelkezései az irányadók. (2) A gázfogyasztó készülékek megfelelõségének tanúsítási rendjét külön jogszabály állapítja meg. (3) Csak megfelelõségi tanúsítvánnyal, illetve jóváhagyással ellátott gázfogyasztó készülék telepíthetõ. (4) Gázfogyasztó készülék kizárólag a mûszaki elõírásoknak megfelelõ égéstermék elvezetõrendszerhez csatlakoztatható.
Az idegen ingatlanok tulajdon- és használati jogának korlátozása 24. § Az idegen ingatlan tulajdon és használati jogának korlátozására, valamint az ezért járó kártalanításra, továbbá a szállító-, elosztó- és célvezetékek, illetve tárolók biztonsági övezetére a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni.
5640
MAGYAR KÖZLÖNY
2003/73. szám
A földgázrendszer fejlesztése
Célvezeték
25. § (1) A fogyasztók a földgázszállítás, -elosztás bõvítésére és fejlesztésére a földgázellátásba történõ bekapcsolásuk vagy földgázigényük növekedése esetén a miniszter által rendeletben meghatározott mértékû csatlakozási díjat fizetnek a szállító-, illetve az elosztóvezeték tulajdonosának. A törvény hatálybalépése elõtt hálózatfejlesztési hozzájárulással megépült, illetve 2003. évben már építés alatt álló rendszerek finanszírozásához szükséges, a Hivatal által jóváhagyott fogyasztói hozzájárulásra az elosztói engedélyes, illetve az elosztóhálózat tulajdonosa újabb fogyasztó bekapcsolása esetén az illetékes Bányakapitányság által engedélyezett használatbavételtõl számított tíz éven belül, legfeljebb 2010. december 31-ig tarthat igényt. A csatlakozási díj általános forgalmi adó-fizetési kötelezettségére külön törvény rendelkezései irányadók.
27. § (1) A feljogosított fogyasztó földgázellátás iránti igényének kielégítése érdekében a Hivatal elõzetes hozzájárulásával célvezeték létesíthetõ. A Hivatal a célvezeték létesítéséhez akkor adhat elõzetes hozzájárulást, ha a feljogosított fogyasztó igényének kielégítését a szállítói, illetve az elosztói engedélyes visszautasította, továbbá a célvezeték létesítése nem sérti az országos gázellátás rendszerszinten értékelt legkisebb költségének elvét.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott idõtartam lejártát követõ 90 napon belül az elosztói engedélyes a hálózatfejlesztési hozzájárulás felhasználásával épült elosztóvezeték költségelszámolását, a csatlakozott fogyasztók részére visszatérítendõ hozzájárulás mértékét és a visszatérítés módját a Hivatalnak jóváhagyás céljából köteles megküldeni. (3) A Hivatal jóváhagyását követõen az elosztói engedélyes köteles a beruházás megtérüléséhez szükséges mértéken felül a fogyasztóktól beszedett hálózatfejlesztési hozzájárulást a csatlakozott fogyasztók részére a fogyasztói szerzõdésben meghatározott módon visszatéríteni. (4) A csatlakozási díjat úgy kell meghatározni, hogy az fedezetet nyújtson a hatékonyan mûködõ elosztóvezeték tulajdonosnál a fogyasztó bekapcsolása miatt felmerült indokolt költségekre. 26. § (1) A szállító-, illetve az elosztóvezeték tulajdonosa köteles a földgázellátásba történõ bekapcsolás iránti igényt teljesíteni, kivéve, ha a) a fogyasztói igénnyel jelentkezõ a 25. § (1) bekezdésében meghatározott hálózatfejlesztési hozzájárulás vagy a 25. § (4) bekezdésében meghatározott csatlakozási díj megfizetését nem vállalja, b) jogszabály másként rendelkezik, vagy c) az igény kielégítését hatósági engedély vagy szakhatósági hozzájárulás hiánya akadályozza, amirõl az igénybejelentõt — az indokok ismertetésével — 30 napon belül írásban tájékoztatni kell. (2) Ha a szállító, illetve az elosztó a rendszerhez való csatlakozás iránti igényt más okból utasítja el, az igénybejelentõ a bekapcsolásra kötelezés iránt a Hivatalhoz fordulhat. A Hivatal a fogyasztó hálózatra való csatlakoztatására kötelezheti a szállító-, illetve az elosztóvezeték tulajdonosát.
(2) A feljogosított fogyasztó köteles a célvezeték létesítését a rendszerirányító engedélyesnek, a szállítónak, tárolónak és az érintett elosztóknak az üzemi és kereskedelmi szabályzatban foglaltaknak megfelelõen bejelenteni. (3) A célvezeték nem része az együttmûködõ földgázrendszernek, de üzemzavar, válsághelyzet esetén a célvezeték üzemeltetõje is köteles a 28—29. §-okban foglaltak szerint eljárni.
Üzemzavar, válsághelyzet, korlátozás, a földgázszállítás, -elosztás és -tárolás szüneteltetése 28. § (1) Az együttmûködõ földgázrendszer üzemzavara esetén az engedélyes köteles a hiba megszüntetése iránt haladéktalanul intézkedni, ennek érdekében jogosult a szükséges intézkedéseket, az üzemzavar elhárítását külön engedély nélkül megtenni. (2) Az üzemzavarról a fogyasztókat, valamint a fogyasztó ellátásában részt vevõ engedélyeseket — a helyileg szokásos módon — haladéktalanul értesíteni, illetve tájékoztatni kell. (3) Ha a csatlakozóvezetéken és a fogyasztói berendezésen az elosztói engedélyes veszélyhelyzetet észlel, vagy az egyéb módon tudomására jut, azonnal köteles annak elhárításáról gondoskodni. Ennek keretében jogosult a gázellátást mindaddig szüneteltetni, amíg a veszélyhelyzet fennáll. A gáztalanítási és gáz alá helyezési munkákat csak az elosztói engedélyes vagy megbízottja végezheti el. (4) Az elhárítást követõen az engedélyes köteles a szállítást, elosztást, illetve tárolást a lehetõ legrövidebb idõn belül helyreállítani. (5) A szállítói, elosztói, tárolói engedélyes az üzemzavar haladéktalan elhárítására alkalmas ügyeleti szolgálatról köteles gondoskodni. (6) A szállítói, elosztói és tárolói engedélyes a szükséges legkisebb fogyasztói körben és a legkisebb idõtartamban a szállítást, elosztást, illetve tárolást korlátozhatja, továbbá más ésszerû mûszaki megoldás hiányában szüneteltetheti a rendszer karbantartása, átalakítása, felújítása, fejlesztése, cseréje és új fogyasztó bekapcsolása esetén. (7) A szüneteltetés kezdõ idõpontját és elõrelátható idõtartamát, valamint a szükséges biztonsági intézkedése-
2003/73. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
ket az üzletszabályzatban rögzített módon, de legalább 15 nappal — tervszerû megelõzõ karbantartás esetén legalább három hónappal — korábban a fogyasztókkal, illetve az érintett engedélyesekkel közölni kell. Az üzletszabályzat meghatározott fogyasztói körben elõzetes egyeztetési kötelezettséget írhat elõ. (8) Tervszerû megelõzõ karbantartás esetén az elõzetes bejelentés elmulasztása vagy késése, illetve a bejelentett szüneteltetés indokolatlan túllépése a közüzemi szerzõdésben meghatározott mértékû kötbér és kártérítés fizetési kötelezettséget von maga után. A túllépés indokoltságát a Hivatal jogosult elbírálni. (9) Üzemzavar vagy forráshiány miatt szükségessé vált fogyasztáskorlátozást a rendszerirányító, a szállítói, az elosztói és a tárolói engedélyes a Hivatal által meghatározott korlátozási sorrendben és mértékben köteles végrehajtani. (10) Az elrendelõ minden korlátozásról haladéktalanul, annak okairól legkésõbb 8 napon belül köteles a Hivatalt írásban tájékoztatni. A Hivatal minden elrendelt fogyasztáskorlátozás esetében kivizsgálja, hogy a korlátozás nem az engedélyesnek felróható ok miatt vált-e szükségessé és amennyiben megállapítja a felróható magatartást, bírságot szabhat ki. Ha a korlátozás az elrendelõnek felróható okból vált szükségessé, akkor a fogyasztók abból eredõ kárát köteles megtéríteni. (11) Háztartási és kommunális fogyasztónál fizikai forráshiány miatt szükségessé vált korlátozást végsõ esetben és akkor lehet alkalmazni, ha a többi fogyasztónál elrendelt korlátozás után az még szükséges. (12) Az üzemzavar-elhárítást követõen vagy a forráshiány megszûnése után az engedélyes köteles a szállítást, elosztást, illetve tárolást haladéktalanul helyreállítani. 29. § (1) Földgázellátási válsághelyzetnek minõsül a személyeket, vagyontárgyakat, a természetet, környezetet, illetõleg a fogyasztók jelentõs részének ellátását közvetlenül veszélyeztetõ földgázellátási zavar. (2) Válsághelyzet esetén külön jogszabály rendelkezései szerint kell eljárni. (3) Ezen intézkedésekbõl származó károkért az engedélyeseket — a tõlük elvárható magatartás tanúsítása esetén — kártalanítási kötelezettség nem terheli.
Az együttmûködõ földgázrendszerhez való hozzáférés 30. § (1) A szállítói engedélyes köteles a közüzemi nagykereskedõ, a kereskedõk, saját felhasználásuk mértékéig a feljogosított fogyasztók, az általa termelt földgáz mértékéig a földgáztermelõ és a rendszeregyensúly fenntartása érdekében szükséges mértékig a rendszerirányító részére az üzemeltetésében álló rendszer szabad kapacitását díj ellenében rendelkezésre bocsátani.
5641
(2) A tárolói engedélyes köteles a közüzemi nagykereskedõ és a rendszeregyensúly fenntartása érdekében szükséges mértékig a rendszerirányító részére az üzemeltetésében álló rendszer szabad kapacitását díj ellenében rendelkezésre bocsátani. (3) A tárolói engedélyes az üzemeltetésében álló rendszernek a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségei teljesítése után fennmaradó szabad kapacitását nyilvános, átlátható, hátrányos megkülönböztetéstõl mentes kereskedelmi feltételek mellett köteles a kereskedõk, valamint — saját felhasználásuk mértékéig — a feljogosított fogyasztók rendelkezésére bocsátani. (4) Az elosztói engedélyes köteles a közüzemi szolgáltatók, a kereskedõk, — saját felhasználásuk mértékéig — a feljogosított fogyasztók, az általa termelt földgáz mértékéig a földgáztermelõ és a rendszer-egyensúly fenntartása érdekében szükséges mértékig a rendszerirányító részére az üzemeltetésében álló rendszer szabad kapacitását díj ellenében rendelkezésre bocsátani. (5) A hálózathoz való hozzáférés feltételei nem tartalmazhatnak indokolatlan megkülönböztetést, nem adhatnak alapot visszaélésre, nem tartalmazhatnak indokolatlan korlátozásokat, valamint nem veszélyeztethetik az ellátás biztonságát és minõségét. (6) Szabad kapacitást csak igazolt fogyasztói igény alapján lehet lekötni. (7) A szállítói, tárolói és elosztói engedélyes köteles az üzemeltetésében álló rendszer szabad kapacitásáról a rendszerirányító engedélyes és a Hivatal részére adatot szolgáltatni. (8) A szállítói, tárolói és elosztói engedélyes dönt az üzemeltetésében álló rendszerhez való hozzáférésrõl és a szerzõdésekben foglalt földgázmennyiség szállításáról, tárolásáról, elosztásáról. (9) A szállítói, tárolói és elosztói engedélyes köteles döntésérõl a kereskedõt, a közüzemi nagykereskedõt, a közüzemi szolgáltatót és a feljogosított fogyasztót az üzemi és kereskedelmi szabályzatban meghatározott módon és idõpontig tájékoztatni. A kereskedõ, a közüzemi nagykereskedõ és a közüzemi szolgáltató a szerzõdés teljesíthetõségérõl köteles a fogyasztót az üzemi és kereskedelmi szabályzatban meghatározott módon és idõpontig tájékoztatni. (10) A hozzáférés általános szabályait, a rendelkezésre álló szabad kapacitás közzétételének rendjét, valamint kapacitáshiány esetén az igénykielégítés rendjét külön jogszabály határozza meg.
A földgázrendszerhez való hozzáférés megtagadása 31. § (1) A háztartási fogyasztók és a külön jogszabályban meghatározott kommunális fogyasztók ellátását
5642
MAGYAR KÖZLÖNY
szolgáló földgáz tárolása, szállítása, elosztása elsõbbséget élvez. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott fogyasztókat követõen a nem feljogosított közüzemi fogyasztók ellátását szolgáló földgáz tárolása, szállítása, elosztása elsõbbséget élvez. (3) A szállítói, az elosztói és a tárolói engedélyes az üzemeltetésében lévõ rendszerhez való hozzáférést visszautasíthatja, ha a) az igény kielégítéséhez szükséges szabad kapacitás hiányzik, b) a hozzáférés az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott fogyasztók földgázellátását akadályozza, c) az együttmûködõ földgázrendszer súlyos üzemzavara, válsághelyzete következik be, d) a rendszerbe betáplálni kívánt földgáz minõsége az üzemi és kereskedelmi szabályzatban foglalt követelményeknek nem felel meg. (4) A tárolói, a szállítói engedélyes az üzemeltetésében lévõ rendszer kapacitását elõször a közüzemi nagykereskedõnek, illetve az elosztói engedélyes a közüzemi szolgáltatónak köteles felajánlani az (1) bekezdésben meghatározott fogyasztók ellátása céljából, és az ehhez szükséges szerzõdést megkötni. Az (1) bekezdésben meghatározott fogyasztók tárolási, szállítási és elosztási igényének kielégítése után rendelkezésre álló szabad kapacitásokat köteles a tárolói, a szállítói és az elosztói engedélyes a többi közüzemi fogyasztó ellátása érdekében a közüzemi nagykereskedõnek, illetõleg a közüzemi szolgáltatónak, az ezt követõen még rendelkezésre álló szabad kapacitásokat a kereskedõknek és a feljogosított fogyasztóknak hozzáférhetõvé tenni. (5) Amennyiben a Hivatal a 38. § (4) bekezdés alapján a határon keresztüli szállítóvezetékhez való hozzáférést megtiltotta, a földgázszállítói, az -elosztói és a -tárolói engedélyes a rendszerhez való hozzáférést a vonatkozó mennyiség tekintetében köteles visszautasítani. (6) A hozzáférés visszautasítását indokolni kell. (7) A Hivatal a rendszerhasználó kérelmére 8 napon belül megvizsgálja és elbírálja, hogy a visszautasítás feltételei fennálltak-e. (8) Amennyiben a visszautasítás feltétele nem áll fenn, a Hivatal határozatában bírságot szabhat ki, és az engedélyest kötelezi a hozzáférés biztosítására. A Hivatal a határozatot azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja.
A földgázkereskedõ 32. § (1) A földgázkereskedõ engedélye alapján jogosult földgázt más földgázkereskedõtõl, földgáztermelõtõl, engedély birtokában határon keresztüli szállítással vásárolni, illetve a feljogosított fogyasztó, közüzemi nagykereskedõ vagy más földgázkereskedõ részére értékesíteni.
2003/73. szám
(2) A földgázkereskedõ szervezett földgázpiaci tagsága esetén jogosult a földgáz szervezett piacon történõ kereskedelmére. (3) A földgázkereskedõ köteles a rendszerirányító engedélyes részére az együttmûködõ földgázrendszer egyensúlyának biztosítása érdekében szükséges adatokat folyamatosan szolgáltatni.
A közüzemi nagykereskedõ 33. § (1) A közüzemi nagykereskedõt kizárólagos jog illeti meg és ellátási kötelezettség terheli a közüzemi szolgáltatóval szemben a közüzemi fogyasztók ellátásához szükséges gázmennyiség és teljesítmény mértékéig, amelyre a feleket szerzõdéskötési kötelezettség terheli. (2) A közüzemi nagykereskedõ ellátási kötelezettsége teljesítése érdekében a) a földgáztermelõtõl, b) a kereskedõtõl, c) a szervezett földgázpiacról, d) és engedély birtokában határon keresztüli szállítással vásárolhat földgázt. (3) A földgáztermelõ az általa termelt földgázt szabadon értékesítheti. (4) A közüzemi nagykereskedõ és a közüzemi szolgáltató között fennálló szerzõdést újra kell tárgyalni, ha a közüzemi szolgáltató engedélyében meghatározott településeken a közüzemi szolgáltatásból feljogosított fogyasztó lépett ki. Amennyiben a szerzõdés újratárgyalása 90 napon belül nem fejezõdik be sikeresen, akkor: a) a szerzõdött mennyiséget a kilépett fogyasztó által korábban szerzõdött földgázmennyiséggel csökkenteni kell, ha a fogyasztót a közüzemi nagykereskedõvel szervezeti kapcsolatban lévõ vagy azzal közös, összehangoltan fellépõ tulajdonosi csoport által irányított vállalkozás látja el, b) a szerzõdést a feleknek teljesíteniük kell, ha a fogyasztót a közüzemi szolgáltatóval szervezeti kapcsolatban lévõ vagy azzal közös, összehangoltan fellépõ tulajdonosi csoport által irányított vállalkozás látja el, c) a szerzõdött mennyiséget a kilépett fogyasztó által korábban szerzõdött földgáz mennyiségének felével csökkenteni kell, ha a feljogosított fogyasztót mind a közüzemi nagykereskedõtõl, mind a közüzemi szolgáltatótól teljes mértékben független kereskedõ látja el. (5) A (4) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott földgázmennyiséget a közüzemi nagykereskedõ, a b) és c) pontja szerinti földgázmennyiséget a közüzemi szolgáltató nyilvános, átlátható módon kereskedõnek, szervezett földgázpiacon vagy külön engedély birtokában határon keresztüli szállítással értékesítheti. (6) Amennyiben az (1)—(2) és (4)—(5) bekezdésekben foglaltak teljesítésén felül a hosszú távú szerzõdések
2003/73. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
továbbra is áthidalhatatlan pénzügyi és gazdasági nehézséget okoznak a közüzemi nagykereskedõnek vagy a közüzemi szolgáltatónak, akkor a szerzõdés teljesítésének kötelezettje köteles a más módon ésszerûen nem értékesíthetõ földgázmennyiséget árverésre felajánlani. (7) Ha az (1)—(6) bekezdésekben elõírt eljárásokat követõen a közüzemi nagykereskedõ, illetve a közüzemi szolgáltató bizonyítja, hogy a feljogosított fogyasztó szabad piacra történõ kilépése számára elháríthatatlan veszteséget okoz, akkor az e § alapján létrehozott pénzügyi alapból a keletkezõ gazdasági és pénzügyi veszteségek fedezetére jogosult. (8) A pénzügyi alap mûködési elveit és a befizetések rendjét úgy kell megállapítani, hogy a befizetési kötelezettség a földgázkereskedõket, a közüzemi nagykereskedõt és a közüzemi szolgáltatókat a földgázipari tevékenységükbõl származó éves árbevétel arányában terhelje. Az alapba történõ befizetéseket és az alapból történõ kifizetéseket a Hivatal javaslata alapján a miniszter rendeli el. A pénzügyi alap képzésének és felhasználásának részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg. (9) Az e §-ban szabályozott alapba történõ befizetés az árszabályozás szempontjából indokolt költségként nem vehetõ figyelembe. (10) A (7)—(9) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket 2008. december 31-ig lehet alkalmazni. (11) Ha az (1)—(2) és (4)—(6) bekezdésekben elõírt eljárás során a közüzemi nagykereskedõ, illetve a közüzemi gázszolgáltató — a külön jogszabályban elõírt módon — bizonyítja, hogy a feljogosított fogyasztó szabad piacra történõ kilépése számára elháríthatatlan gazdasági és pénzügyi nehézséget okoz, kezdeményezheti, hogy eseti jelleggel, meghatározott idõtartamra a Hivatal a feljogosított fogyasztónak a földgázrendszerhez való hozzáférését tiltsa meg. A közüzemi nagykereskedõ vagy a közüzemi szolgáltató azonban nem élhet ezzel a lehetõséggel, ha a (6) bekezdésben foglaltak szerint földgázmennyiségét árverésen már értékesítette. (12) Ha a Hivatal a (11) bekezdésben foglaltak alapján a földgázrendszerhez való hozzáférést megtiltotta, errõl köteles haladéktalanul tájékoztatni az Európai Bizottságot az ügy iratainak megküldésével. (13) A közüzemi nagykereskedõ az engedélyében meghatározott közüzemi fogyasztók részére közvetlenül értékesíthet földgázt. A közüzemi nagykereskedõre e fogyasztók vonatkozásában a közüzemi szolgáltatóra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (14) A közüzemi nagykereskedõ a 9. § (1) bekezdés f) pontja szerinti engedélye alapján a feljogosított fogyasztók közül csak az engedélyében meghatározott fogyasztóknak, közüzemi szerzõdés keretében értékesíthet földgázt.
5643
(15) A közüzemi nagykereskedõ ellátási kötelezettségét a legkisebb költség elvének és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának figyelembevételével köteles teljesíteni. (16) A közüzemi nagykereskedõ köteles a rendszerirányító engedélyes részére az együttmûködõ földgázrendszer egyensúlyának biztosítása érdekében szükséges adatokat folyamatosan szolgáltatni.
Az elosztó és a közüzemi szolgáltató 34. § (1) A közüzemi szolgáltatói, illetve az elosztói engedély kötelezettséget jelent és kizárólagos jogot biztosít a földgáz közüzemi szolgáltatására, illetve elosztására az engedélyben meghatározott településen, településrészen, területen, valamint az engedélyben meghatározott közüzemi fogyasztóknak. (2) A közüzemi szolgáltató köteles az engedélyében meghatározott településeken, településrészeken, területeken földgázt vételezõ közüzemi fogyasztók ellátásához szükséges földgázt a közüzemi nagykereskedõtõl megvásárolni, amelyre a feleket szerzõdéskötési kötelezettség terheli. (3) A közüzemi szolgáltató köteles a fogyasztói bejelentések intézésére, panaszok kivizsgálására és orvoslására, a fogyasztók tájékoztatására ügyfélszolgálatot mûködtetni, telefonos és Internetes eléréssel és az ügyfelek részére nyitva álló helyiségben. (4) A közüzemi szolgáltató kizárólagossági jogáról — a Hivatal elõzetes jóváhagyásával — más közüzemi szolgáltató javára részben vagy egészben lemondhat. (5) A közüzemi szolgáltató a 9. § (1) bekezdés g) pontja szerinti engedélye alapján a feljogosított fogyasztónak csak közüzemi szerzõdés keretében szolgáltathat földgázt.
A vezetékes propán, bután gázelosztó és -szolgáltató 35. § (1) A vezetékes propán, bután gázelosztó és -szolgáltató köteles az engedélyében meghatározott településeken, településrészeken, területeken a propán-, butángázok és ezek elegyeibõl álló vezetékes gázszolgáltatást nyújtani. (2) A vezetékes propán, bután gázelosztót és -szolgáltatót az engedélyben meghatározott településeken, településrészeken, területeken a propán, bután gázfogyasztók tekintetében szolgáltatási kötelezettség terheli.
A feljogosított fogyasztók 36. § (1) E törvény hatálybalépését követõen feljogosított fogyasztónak minõsül minden földgáztüzelésû villamosenergia-termelõ, valamint az egybefüggõ telephelyen legalább 500 m3/óra lekötéssel rendelkezõ fogyasztó.
5644
MAGYAR KÖZLÖNY
A továbbiakban a Kormány rendeletben határozza meg a feljogosított fogyasztók körét, a feljogosított fogyasztóvá válás feltételeit és idõpontját. (2) A feljogosított fogyasztó eldöntheti, hogy földgázigényét továbbra is a közüzemi szolgáltatás keretei között, vagy a közüzemi szerzõdés felmondásával a kereskedõtõl, földgáztermelõtõl való vásárlással, vagy földgázbehozatalból elégíti ki. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott fogyasztó közüzemi szerzõdését 2003. október 31-ig a törvény hatálybalépésének idõpontjára felmondhatja. Amennyiben nem élt ezzel a jogával, a közüzemi szerzõdését tárgyév március 31-ig mondhatja fel, a tárgyév október 1-jei hatállyal. (4) Ha a feljogosított fogyasztó a közüzemi szerzõdését nem mondja fel, akkor továbbra is a közüzemi szolgáltatás keretében vételezhet földgázt. (5) A feljogosított fogyasztó tárgyév június 30-áig kezdeményezheti korábbi közüzemi szolgáltatójánál a közüzemi fogyasztói körbe történõ visszatérését, közüzemi szerzõdés kötését. A szerzõdést az érintett közüzemi szolgáltatónak a bejelentést követõ év július 1-jei hatállyal kell megkötnie. (6) A feljogosított fogyasztó földgázvásárlási szerzõdés alapján vásárolhat földgázt.
A feljogosított fogyasztó és a kereskedõ közötti földgázvásárlási szerzõdés 37. § Földgázvásárlási szerzõdés alapján a földgázkereskedõ és a földgáztermelõ köteles a földgázt a szerzõdésben meghatározott jellemzõk szerint és minõségben a kikötött idõpontban, illetve idõszakban a feljogosított fogyasztónak a szerzõdés szerint átadni, a feljogosított fogyasztó pedig átvenni és a vételárat megfizetni.
2003/73. szám
(3) A földgáz határon keresztüli szállítását az üzemi és kereskedelmi szabályzatban meghatározott módon és idõpontban a Hivatalnak és a rendszerirányító engedélyesnek be kell jelenteni. (4) A Hivatal a határkeresztezõ szállítóvezetékhez való hozzáférést megtilthatja, ha a) az együttmûködõ földgázrendszer mûködését veszélyezteti, b) a behozni kívánt földgáz az üzemi szabályzatban foglalt minõségi követelményeknek nem felel meg, c) a behozott földgáz szállításához szükséges szabad kapacitás hiányzik, d) eseti jelleggel, meghatározott idõtartamra az e törvény kihirdetése elõtt megkötött, vagy módosított hosszú távú földgázvásárlási szerzõdés mindenkori jogosultja, illetve kötelezettje kezdeményezi, és külön jogszabályban elõírt módon bizonyítja, hogy a földgázbehozatal számára elháríthatatlan gazdasági és pénzügyi nehézséget okozna, e) a földgáz behozatala olyan országból történik, amelyben a magyar jogszabályok szerint feljogosított fogyasztó nem minõsül feljogosított fogyasztónak. Amennyiben a földgázszállító tagállam kéri, az Európai Bizottság elrendelheti a szállítás végrehajtását. (5) A (4) bekezdésben foglalt intézkedéshez szükséges adatszolgáltatásra külön jogszabály rendelkezései irányadók. (6) Ha a Hivatal a (4) bekezdésben foglaltak alapján a földgázrendszerhez való hozzáférést megtiltotta, errõl köteles haladéktalanul tájékoztatni az Európai Bizottságot az ügy iratainak megküldésével.
V. Fejezet A KÖZÜZEMI SZOLGÁLTATÓ ÉS A KÖZÜZEMI FOGYASZTÓ KÖZÖTTI JOGVISZONY
A földgáz határon keresztüli szállítása
A közüzemi szerzõdés
38. § (1) A földgáz határon keresztüli szállítását a határon keresztüli földgázszállító vezetékhez való hozzáférési engedély alapján a) a földgázkereskedõ, b) a közüzemi nagykereskedõ, c) a feljogosított fogyasztó saját felhasználásának mértékéig, d) a földgáztermelõ az általa Magyarországon termelt gáz kivitele érdekében annak mértékéig, e) a rendszerirányító a rendszeregyensúly megtartásának biztosításához szükséges földgázbehozatal mértékéig végezheti.
39. § (1) A közüzemi fogyasztó részére történõ folyamatos és biztonságos földgázszolgáltatásra a közüzemi szolgáltatót közüzemi szerzõdéskötési kötelezettség terheli.
(2) A határt keresztezõ vezetékhez való hozzáférésre az engedélyt a Hivatal adja ki.
(2) A közüzemi szerzõdés alapján a közüzemi szolgáltató köteles meghatározott idõponttól kezdõdõen a fogyasztónak folyamatosan gázt szolgáltatni, a közüzemi fogyasztó pedig ennek ellenértékét rendszeresen megfizetni. (3) Az általánostól eltérõ fogyasztói igények vagy szolgáltatási feltételek esetén a közüzemi szerzõdést az általánostól eltérõ, egyedi tartalommal is megköthetik a szerzõdõ felek. A közüzemi szolgáltató köteles a közüzemi fogyasztót egyedi megállapodás megkötése esetén is tájékoztatni az üzletszabályzatban meghatározott általános feltételekrõl.
2003/73. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(4) Ha a szerzõdés tartalmában a felek megállapodni nem tudnak, úgy a közüzemi szerzõdésük tartalmának meghatározásánál az üzletszabályzatban meghatározott általános elõírásokat kell alkalmazni.
5645
ellenértékének elõzetes megfizetéséhez köti a további gázszolgáltatást. Ilyen berendezés felszerelését a fogyasztó kérésére is el kell végezni, ha az vállalja a berendezés és a felszerelés költségeinek megfizetését. (6) A gázmérõ — eltérõ megállapodás hiányában — az elosztói engedélyes tulajdona.
A közüzemi szolgáltatás megtagadása 40. § (1) A közüzemi szolgáltató, illetve az elosztói engedélyes a gázszolgáltatás megkezdését vagy a már megkezdett gázszolgáltatás folytatását megtagadhatja, ha a) a csatlakozó vezeték, a fogyasztói berendezés az életre, a testi épségre, az egészségre vagy a vagyonbiztonságra veszélyes, b) fogyasztó a közüzemi szolgáltatási szerzõdésben megállapított kötelezettségének a közüzemi szolgáltató, illetve az elosztói engedélyes felszólítása ellenére nem tett eleget, különösen, ha a nyomásszabályozó, a gázmérõ mûködését befolyásolja, azok ellenõrzését, illetve a mérõ leolvasását a elosztói engedélyes vagy megbízottja részére nem teszi lehetõvé, a fogyasztói berendezést nem rendeltetésszerûen vagy az életet, a testi épséget, az egészséget, a vagyonbiztonságot veszélyeztetõ módon használja. (2) A szolgáltatás nyújtása csak a kizárás alapjául szolgáló helyzet fennállásáig tagadható meg.
Mérés, elszámolás, díjfizetés 41. § (1) A közüzemi fogyasztónak szolgáltatott földgáz mennyiségének és teljesítményének mérésérõl — az átalánydíjas fogyasztók kivételével — a szállítói, az elosztói engedélyes hiteles gázmérõvel vagy mérési rendszerrel, a háztartási fogyasztó esetén az engedélyes költségén, egyéb fogyasztó esetén megállapodás szerint gondoskodik. A fogyasztás díját a külön jogszabályban foglalt rendelkezések szerint kell megállapítani és elszámolni. (2) A számlázás rendjében és az elszámolási idõszakokban a közüzemi szolgáltató és a fogyasztó állapodik meg, a külön jogszabályban foglalt rendelkezések figyelembevételével. Ha a számlázás és az elszámolás rendjében megállapodni nem tudnak, akkor az üzletszabályzat erre vonatkozó rendelkezései az irányadóak. (3) A közüzemi fogyasztót a közüzemi szerzõdés szerinti fizetési kötelezettség terheli. (4) A közüzemi szolgáltató köteles a számla fogyasztóhoz történõ kiküldése elõtt a fogyasztóval egyeztetni, amennyiben a számla értéke meghaladja az elõzõ két év során a fogyasztónak kiszámlázott legmagasabb számlaösszeg kétszeresét. (5) Ha a fogyasztó esedékes díjfizetési kötelezettségének nem tett eleget, a közüzemi szolgáltató saját költségére kezdeményezheti a mérõeszközhöz kapcsolódó olyan berendezés felszerelését és alkalmazását, amely a fogyasztás
(7) A gázmérõ felszerelése, üzemeltetése, karbantartása, idõszakos hitelesítése — az (1) bekezdésben leírt megállapodás hiányában — az elosztói engedélyes kötelezettsége. 42. § (1) A közüzemi fogyasztó a közüzemi szolgáltatói engedélyestõl a mérõeszköz és az ahhoz kapcsolódó berendezés mérésügyi felülvizsgálatát kérheti. (2) A felülvizsgálat idejére — más megállapodás hiányában — a gázmérõ tulajdonosa köteles a gázfogyasztás elõírás szerinti mérésérõl gondoskodni. (3) Ha a mérõeszköz felülvizsgálata indokolatlan volt, akkor az ezzel kapcsolatos indokolt költséget a közüzemi fogyasztó köteles megtéríteni. (4) Jogos kifogás esetén a közüzemi szolgáltató köteles a fogyasztói számlát visszamenõlegesen módosítani. (5) A közüzemi fogyasztó köteles az elosztói, illetve a szállítói engedélyes részére a mérõ leolvasását és ellenõrzését lehetõvé tenni. (6) A gázmérõ állagmegóvása és védelme a fogyasztó kötelezettsége.
A közüzemi szerzõdésszegés, a szerzõdés nélküli vételezés 43. § (1) A közüzemi szolgáltató közüzemi szerzõdésszegésének minõsül különösen, ha a) a gázszolgáltatást a szerzõdésben meghatározott idõpontban nem kezdi meg, b) a szolgáltatott gáz jellemzõi nem felelnek meg a szerzõdésben, mûszaki elõírásban vagy szabványban elõírtaknak, c) nem értesíti a közüzemi fogyasztót az üzletszabályzatban, illetve a szerzõdésben meghatározott idõben és módon az elosztói, szállítói engedélyes által végzett elõre tervezhetõ karbantartási, felújítási munkák miatti szünetelés idõpontjáról és várható idõtartamáról, d) jogszerûtlen magatartása folytán a gázszolgáltatás megszakad, vagy azt a törvényben foglaltakon túlmenõen szünetelteti, illetõleg korlátozza, e) a gázszolgáltatásból kizárt fogyasztó részére az arra okot adó szabálytalanság vagy szerzõdésszegés megszûnését, és a fogyasztó errõl szóló értesítésének kézhezvételét követõ két munkanapon belül a gázszolgáltatást nem folytatja, f) a földgázt nem a közüzemi szerzõdésben meghatározott módon szolgáltatja,
5646
MAGYAR KÖZLÖNY
g) a földgázellátás minõségi és szolgáltatási színvonala az engedélyben, illetve az üzletszabályzatban elõírtaknak nem felel meg, h) olyan fogyasztásmérõ berendezésen keresztül szolgáltat és számláz, amely érvényes hitelesítéssel nem rendelkezik. (2) A közüzemi fogyasztó szerzõdésszegésének minõsül, ha a) a szerzõdésben meghatározott gázteljesítményt túllépi, b) a mûszaki-biztonsági követelményeknek nem megfelelõ csatlakozóvezetéket, fogyasztói berendezést használ, c) a szolgáltatott gázt a gázmérõ mûködésének bármilyen módon való befolyásolásával, vagy egyéb szabálytalan módon vételezi, d) a gázmérõ leolvasását, illetve a hibás gázmérõ kicserélését — az értesítésben meghatározott, illetve az egyeztetett idõpontban — nem teszi lehetõvé, e) a gázszolgáltatás díját késedelmesen, nem a szerzõdésben meghatározott idõben fizeti meg, f) a gázszolgáltatás díját nem fizeti, g) a vételezett gázt a szerzõdésben meghatározott fogyasztási helyen kívüli területre vezeti át, h) a közüzemi szolgáltató hozzájárulása nélkül a vételezett gázt más részére továbbadja, i) a gázmérõ nélküli fogyasztás feltételeit megszegi, j) a fogyasztáskorlátozási — illetve megszakítható fogyasztó esetében a megszakítási — rendelkezéseknek nem tesz eleget, k) a nyomás alatti gázellátórendszert megbontja, l) a gázmérõt szándékosan vagy gondatlanul megrongálja, a gázmérõn, a gázmérõ ki- és belépõ pontján, a kerülõvezeték elzáróján a zárópecsétet (plombát) eltávolítja, illetõleg ezek sérülését, hiányát a gázszolgáltatónak nem jelenti be.
2003/73. szám
(3) A pótdíj mértékét és számításának alapját külön jogszabály állapítja meg. (4) A kötbér a szerzõdésszegéssel érintett szolgáltatás díja után jár. A kötbér mértékét a szerzõdésben kell meghatározni. (5) A díjvisszatérítés, a pótdíj és a kötbér megfizetése nem mentesít az okozott kár megtérítése alól. (6) A szerzõdésszegés megszüntetését követõ két munkanapon belül a szolgáltatást folytatni kell. (7) A szabálytalanul vételezõ a földgázért a külön jogszabályban megállapított pótdíjat köteles fizetni. (8) Az elosztói, szállítói engedélyes a közüzemi szolgáltatóval történt egyeztetés alapján a szabálytalanul vételezõt a gázszolgáltatásból kikapcsolhatja. 45. § (1) A közüzemi szolgáltató köteles a közüzemi fogyasztó részére a) kötbért fizetni a 43. § (1) bekezdés a)— e) és g) pontjában, b) az arányos díjat visszafizetni, és késedelmi kamatot fizetni a 43. § (1) bekezdés f) és h) pontjában meghatározott szerzõdésszegés esetén. (2) A közüzemi fogyasztó köteles a közüzemi szolgáltató részére a) pótdíjat fizetni a 43. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott szerzõdésszegés esetén, illetve a 43. § (3) bekezdése és a 44. § (7) bekezdése alapján, b) kötbért fizetni a 43. § (2) bekezdés b)— f) és i)—k) pontjában meghatározott szerzõdésszegés esetén, c) kártérítést fizetni a 43. § (2) bekezdés c), g)— h) és l) pontjában meghatározott szerzõdésszegés esetén.
(3) A szerzõdés nélküli vételezés is szabálytalan vételezésnek minõsül.
46. § (1) A közüzemi szolgáltató a gázszolgáltatást felfüggesztheti a 43. § (2) bekezdésének b)— c), g)— l) pontjában meghatározott szerzõdésszegés esetén.
A közüzemi szerzõdés megszegése és a szerzõdés nélküli vételezés következményei
(2) A közüzemi fogyasztó a felfüggesztés okának megszüntetésérõl köteles a közüzemi szolgáltatót írásban értesíteni.
44. § (1) A közüzemi szerzõdés megszegése és a szerzõdés nélküli vételezés következményei: a) díjvisszatérítés, illetve pótdíjfizetés, b) kötbér, c) kártérítés, d) késedelmi kamat, e) fogyasztást szabályozó készülék felszerelése, f) a gázszolgáltatás felfüggesztése, g) kikapcsolás a gázszolgáltatásból. (2) Az (1) bekezdésben említett következmények a 45—46. §-okban meghatározott esetekben együttesen is alkalmazhatók.
(3) A közüzemi szolgáltató köteles a szolgáltatást az értesítés kézhezvételét követõ két munkanapon belül megkezdeni. 47. § (1) A 43. § (2) bekezdésének f) pontjában, illetõleg a 45. § (2) bekezdésében meghatározott esetben — amennyiben a fogyasztó a szolgáltatás díját, illetve a pótdíjat, a kötbért és a kártérítést az esedékességtõl számított hatvan napon belül írásbeli felszólítás ellenére nem fizette meg — a közüzemi szolgáltató a fogyasztót a földgázszolgáltatásból kikapcsolhatja, és a szerzõdést felmondhatja, vagy a további szolgáltatást elõre fizetõ mérõ felszereléséhez kötheti.
2003/73. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) A közüzemi szolgáltató és a közüzemi fogyasztó a szerzõdésszegéssel okozott, kötbérrel nem fedezett, igazolt kárt köteles a másik félnek megtéríteni. (3) Az elosztói engedélyes a fogyasztási helyre való bejutás érdekében az illetékes jegyzõhöz fordulhat, amenynyiben a fogyasztó megtagadja: a) a fogyasztásmérõ berendezés leolvasását, ellenõrzését, b) szerzõdésszegés, vagy szabálytalan vételezés esetén a gázszolgáltatásból történõ kikapcsolást, c) a fogyasztói berendezés ellenõrzését. (4) A jegyzõ a határozatát az Áe. 63. §-ának (2) bekezdése alapján azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja.
VI. Fejezet ÁRMEGÁLLAPÍTÁS 48. § (1) Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvényben meghatározott hatósági árszabályozás körébe tartozik: a) a földgáz szállítása — a tranzit kivételével —, elosztása és közüzemi tárolása, b) a közüzemi nagykereskedõ és a közüzemi szolgáltató közötti földgáz-kereskedelem, valamint c) a közüzemi fogyasztó részére értékesített földgáz legmagasabb hatósági árának, illetõleg díjának, valamint a díjalkalmazási feltételeknek megállapítása. (2) A hatósági árnak, díjnak tartalmaznia kell az indokoltan befektetett eszközök és a hatékonyan mûködõ engedélyesek költségeinek megtérülését, valamint a tartós mûködéshez szükséges nyereséget. (3) Az árak, díjak megállapításánál figyelembe kell venni a gazdaságpolitikai, energetikai, az ellátásbiztonsági, a környezetvédelmi és nemzetközi gazdasági követelményeket, tényezõket. (4) Az árszabályozás ösztönözzön — az együttmûködõ földgázrendszer sajátosságait figyelembe véve — a biztonságos és legkisebb költségû gázellátásra, a termelõ, tároló, szállító és elosztó kapacitások, valamint a beszerzési források hatékony igénybevételére. (5) Amennyiben a szállítói vagy elosztói engedélyes a legmagasabb hatósági árból bármely ügyfelének engedményt ad, azt nyilvánosságra kell hoznia, és minden fogyasztójának ugyanazt az engedményt meg kell adnia. 49. § (1) Az árakat, a díjakat, az árszabályozás kereteit, valamint az alkalmazási feltételeket a miniszter a Hivatal javaslata alapján rendeletben állapítja meg. Az árakat és a díjakat azok hatálybalépése elõtt legalább 8 nappal — a közüzemek részére szolgáltatott földgáz esetében legalább 30 nappal — közzé kell tenni.
5647
(2) Az árképzés és az áralkalmazás részletes szabályait, valamint az árszabályozás kereteinek rendjét a Hivatal készíti elõ. A Hivatal e tevékenysége során köteles a fogyasztóvédelmi szervezetek, fogyasztói érdekképviseletek, valamint az engedélyesek véleményét megkérni. (3) A Hivatal az árat bármely érdekelt fél kezdeményezésére köteles felülvizsgálni, és az eljárás eredményét nyilvánosságra hozni. (4) A hatósági ármegállapítás körébe tartozó tevékenységet folytatók kötelesek a Hivatalnak — a külön jogszabályban meghatározott módon — megadni minden olyan tájékoztatást, amely az árfelügyeleti és a hatósági árelõkészítõ tevékenységhez szükséges, valamint a költség- és árbevétel-struktúra átláthatóságát a nyilvántartási és elszámolási rendszerükben biztosítani. 50. § (1) Háztartási fogyasztó a tulajdonában vagy használatában lévõ ingatlan — mint fogyasztásmérõvel rendelkezõ fogyasztási hely — rendeltetésszerû használata érdekében és mértékéig közvetlen vagy közvetett földgázigényének — ideértve a vezetékes propán- és butángáz igényt is — kielégítése érdekében kedvezményes földgázellátásban részesülhet. A kedvezményes földgázellátás formája közvetlen pénzbeli juttatás nem lehet. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott cél pénzügyi forrását a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezetben létrehozott támogatási elõirányzat, az Energiagazdálkodási célelõirányzat (a továbbiakban: célelõirányzat) biztosítja. A célelõirányzat kezelésének és felhasználásának szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg. (3) A célelõirányzat bevételét képezi a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) 20. § (3) bekezdésének ba) pontjában meghatározott bányajáradéknak a 12%-ot meghaladó része. (4) A támogatási elõirányzat központosított bevételeinek az elõirányzathoz viszonyított többletbevétele, illetve bevételkiesés miatti csökkenése maga után vonja a célelõirányzat kiadásának és támogatásának azonos összegû növelését, illetve csökkenését. A célelõirányzat kiadási elõirányzatának módosítását a pénzügyminiszterrel egyetértésben kell végrehajtani. (5) A célelõirányzatból folyósított támogatás összege nem haladhatja meg a (3) bekezdés szerinti befizetések összegét.
VII. Fejezet TEVÉKENYSÉGEK
SZÉTVÁLASZTÁSA
51. § (1) Az integrált földgázipari vállalkozás köteles eszközeit és forrásait, bevételeit és ráfordításait az egyes földgázipari tevékenységenként, illetve azokat a nem földgázipari tevékenységeitõl belsõ számvitelében elkülöníte-
5648
MAGYAR KÖZLÖNY
ni, valamint azt az éves beszámoló kiegészítõ mellékletében, földgázipari tevékenységenként készített mérlegben és eredmény-kimutatásban oly módon bemutatni, mintha az egyes tevékenységeket önálló gazdálkodó szervezetek végeznék. (2) A beszámolási és könyvvezetési kötelezettségre, a beszámoló összeállítására, a könyvek vezetésére, valamint a nyilvánosságra hozatalra és közzétételre vonatkozó szabályokat a számvitelrõl szóló törvény állapítja meg. (3) Az engedélyeseknek éves jelentést kell kiadni és nyilvánosságra hozni, amelynek meg kell felelni a tõkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben elõírt rendszeres tájékoztató kötelezõ tartalmi követelményeinek. (4) A földgázszállítói, -elosztói és -tárolói engedélyesek nem élhetnek vissza azokkal az üzleti érdeket érintõ információkkal, amelyekhez a rendszerhasználóktól a rendszerhez való hozzáférés megvalósítása vagy tárgyalása során jutottak. (5) A határon keresztüli földgázszállító-vezetékhez való hozzáférési engedély birtokosa az e tevékenység során felmerült költségeit nem köteles az (1) bekezdés szerint más földgázipari tevékenységeitõl elkülöníteni.
VIII. Fejezet AZ ENGEDÉLYES FÖLDGÁZIPARI VÁLLALKOZÁSOKBAN TÖRTÉNÕ RÉSZESEDÉSSZERZÉSEK KORLÁTOZÁSA 52. § (1) Az engedélyes vállalkozás szétválásához, más társasági formába történõ átalakulásához, más gazdasági társasággal való egyesüléséhez vagy alaptõkéjének, illetve törzstõkéjének legalább egynegyed résszel történõ leszállításához a Hivatal jóváhagyó határozata szükséges; a cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet a cégbírósághoz a Hivatal határozatával együtt kell benyújtani. A Hivatal nem tagadhatja meg az alaptõke, illetve törzstõke leszállításához való hozzájárulást, ha azt az engedélyes számára külön jogszabály kötelezõvé teszi. (2) Az engedélyköteles tevékenység folytatásához szükséges eszközökkel való — külön jogszabály szerinti — rendelkezéshez a Hivatal jóváhagyó határozata szükséges. (3) Az engedélyes vállalkozásban történõ jelentõs, többségi vagy közvetlen irányítást biztosító befolyásszerzéséhez és az ehhez fûzõdõ jogok gyakorlásához a Hivatal jóváhagyó határozata szükséges. (4) A (3) bekezdésben meghatározottak vonatkoznak az e törvény és a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény hatálya alá tartozó engedélyesek közötti befolyásszerzésre is. (5) A Hivatal az (1)—(3) bekezdések szerinti ügyletek jóváhagyását megtagadhatja, illetõleg feltételhez kötheti,
2003/73. szám
ha azok végrehajtása a földgázellátás biztonságát, vagy az engedélyköteles tevékenység ellátását, valamint a szállítási, tárolási, elosztási, rendszerirányítási vagy közüzemi szolgáltatási tevékenység árának és a szolgáltatás minõségének meghatározására vonatkozó szabályozást veszélyezteti. (6) A Hivatal az (1)—(3) bekezdések szerinti ügyletek jóváhagyását megtagadhatja, ha az ügylet eredményeképpen az engedélyes nem tud megfelelni az e törvény 9. § (3)—(4) bekezdésében rögzített követelményeknek. (7) Az (1)—(3) bekezdések szerinti jóváhagyó határozat hiányában a részvényes, illetve tag a részvénykönyvbe nem jegyezhetõ be, tagjegyzékben nem tüntethetõ fel, és a társasággal szemben — az osztalékra való jogosultságot kivéve — jogot nem gyakorolhat. 53. § (1) Tilos a többségi, valamint a közvetlen irányítást biztosító befolyás szerzése a fogyasztók közvetlen földgázellátására jogosult olyan engedélyesekben, amelyek végfelhasználók számára történõ együttes éves földgáz eladásai a kérelem benyújtását megelõzõ évben meghaladják a hazai végfelhasználóknak eladott földgáz 30%-át. (2) Tilos a befolyásszerzés, ha a szállítói, tárolói illetõleg közüzemi nagykereskedelmi engedélyesben a szavazatok több, mint 30%-át szerezné meg olyan befolyással rendelkezõ, akinek már olyan elosztói, illetõleg közüzemi szolgáltatási engedélyesben van többségi, valamint közvetlen irányítást biztosító befolyása, amely engedélyes együttes éves végfelhasználók számára történõ földgáz eladása a kérelem benyújtását megelõzõ évben meghaladja a hazai végfelhasználóknak eladott földgáz 49%-át. (3) Az (1)—(2) bekezdésekben foglalt korlátozások megsértése esetén a korlátozásba ütközõ mértéket meghaladóan részvényes, illetve tag a részvénykönyvbe nem jegyezhetõ be, a tagjegyzékben nem tüntethetõ fel, és a társasággal szemben jogot nem gyakorolhat. (4) Közvetett befolyásnak minõsül a más személyen vagy szervezeten keresztül megvalósuló befolyásszerzés. A Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozók közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani. Ha a köztes gazdálkodó szervezetben fennálló szavazati jog vagy tulajdoni hányad az 50%-ot meghaladja, akkor azt egészként kell figyelembe venni. (5) Az 52. § és 53. § alkalmazása során befolyásszerzésnek minõsül a befolyással rendelkezõ és az engedélyes vállalkozásban tulajdoni hányaddal rendelkezõ vagy szavazati jogot gyakorló között létrejött olyan megállapodás, amely alapján a) a befolyással rendelkezõ jogosult a vezetõ tisztségviselõk, illetve a felügyelõ bizottság tagjai többségének megválasztására, illetõleg b) az engedélyes vállalkozás egységes szempontok szerint történõ irányítása valósul meg, vagy ennek elérése érdekében a felek közösen lépnek fel.
2003/73. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(6) A Hivatal a befolyásszerzés mértékének ellenõrzése érdekében jogosult az engedélyesek mögöttes tulajdonosi szerkezetére vonatkozó adatokat kérni. (7) Az 52. § és 53. § szerinti rendelkezések alkalmazása során mind a közvetlenül fennálló, mind a közvetett befolyást figyelembe kell venni. (8) Az 52. § és 53. §-ban meghatározott rendelkezések nem érintik az e törvény hatálybalépése elõtti befolyásszerzések érvényességét.
IX. Fejezet ZÁRÓ
RENDELKEZÉSEK
Vegyes rendelkezések 54. § (1) Ez a törvény — a (2)—(6) bekezdésekben foglalt kivételekkel — 2004. január 1-jén lép hatályba, egyidejûleg hatályát veszti a) a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 9. §-ának (4) bekezdése, 17. §-a és a 23. §-ának (4) bekezdése, b) a gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény, valamint a módosításáról szóló 1997. évi XX. törvény, c) a fogyasztóvédelemrõl szóló 1997. évi CLV. törvény 54. § (1) bekezdésének a) pontja, d) a távhõszolgáltatásról szóló 1998. évi XVIII. törvény 53. §-a (2) bekezdésének a) pontja, e) a gazdasági kamarák feladatainak átadásával összefüggõ törvénymódosításokról szóló 2000. évi LXXXIII. törvény 23. §-a, és f) az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló 1997. évi CVII. törvény 12. § (1) bekezdése. (2) E törvény 4. §-ának (3) és (4) bekezdése, 67. §-ának (1) bekezdése a kihirdetést követõ hónap elsõ napján lép hatályba. (3) E törvény 36. §-a, 50. §-ának (2) és (4) bekezdései, 55. §-ának a), c), i), j), m) és o) pontja, 56. §-a (1) bekezdésének b) és d) pontja, 57. §-a, 81. §-a, 83. §-a, 84. §-ának (1) bekezdése és a 85. § (1)—(4) és (6)—(10) bekezdései, a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) 14. §-ának — e törvény 64. §-ával megállapított — (1) bekezdése 2003. augusztus 1-jén lép hatályba. (4) E törvény 50. §-ának (3) bekezdése, valamint a Bt. — e törvény 66. §-ával megállapított — 20. §-a e törvény kihirdetését követõ 45. napon lép hatályba. (5) E törvény 50. §-ának (1) és (5) bekezdése, valamint 56. §-a (2) bekezdésének l) és m) pontja 2003. október 1-jén lép hatályba. (6) E törvény 6. §-ának (6) bekezdése, 33. §-ának (12) bekezdése, 38. §-ának (6) bekezdése, 62. §-ának (2) bekezdése, 63. §-a, 75. §-ának (4) bekezdése, továbbá a
5649
Bt. e törvény 77. §-ával megállapított 50. §-ának (14) bekezdése a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történõ csatlakozásáról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatálybalépésének napján lép hatályba, egyidejûleg hatályát veszti e törvény 53. §-a.
Felhatalmazó rendelkezések 55. § A Kormány rendeletben állapítja meg: a) az engedélyek tartalmi követelményeit, az engedélyezési eljárás, valamint az engedélymódosítás és -visszavonás részletes szabályait, az engedélyköteles tevékenységek folytatásának feltételeit, a vezetéktulajdonosok jogellenes magatartása esetén követendõ eljárás részletes szabályait, b) a földgáz határon keresztül történõ szállításának általános szabályait, c) a feljogosított fogyasztók körét, a feljogosított fogyasztóvá válás feltételeit és idõpontját, d) a földgázszállító- és elosztóvezetékekhez, valamint a föld alatti gáztárolókhoz való hozzáférés szabályait, a vezeték és tároló igénybevételére kötött szerzõdés minimális tartalmi elemeit, a tárolókhoz való hozzáférésre vonatkozó kereskedelmi feltételekkel kapcsolatos tartalmi és formai követelményeket, valamint kapacitáshiány esetén az igénykielégítés rendjét, e) az üzemeltetési szerzõdéssel mûködtetett földgázrendszerek szerzõdéses feltételeit, f) a rendszerirányító engedélyes feladatait és az engedélyesekkel való együttmûködésének általános szabályait, g) a közüzemi fogyasztók és közüzemi szolgáltatók közötti közüzemi szerzõdés kötelezõ tartalmi elemeit, h) a bírságolás részletes szabályait és mértékét, i) az üzemi és kereskedelmi szabályzat, valamint az üzletszabályzatok kidolgozási és egyeztetési rendjét, tartalmi elemeit, valamint a szabályzatok kidolgozásáért felelõs engedélyesek körét, j) az engedélyköteles tevékenység végzéséhez szükséges pénzügyi biztosítékra vonatkozó részletes szabályokat, valamint az e törvény 13. §-ának (7) bekezdésében szabályozott ellenérték meghatározásának szempontjait, k) a számvitelileg szétválasztott tevékenységet folytató földgázipari vállalkozások által alkalmazott szétválasztási módszer kötelezõ tartalmi elemeit, l) földgázellátási válsághelyzet esetén a feljogosított fogyasztók ellátására kötött szerzõdések teljesítésének felfüggesztését, a fogyasztók földgázellátásának korlátozását, az engedélyesek kötelezettségeit és jogait, a külön törvény rendelkezéseivel összhangban a földgázellátáshoz kapcsolódó, a hatósági és nem hatósági árak körébe tartozó valamennyi termék és szolgáltatás legmagasabb árát, az alkalmazandó fogyasztói korlátozás szabályait, elveit, valamint a rendszerhasználók jogait és kötelezettségeit, továbbá m) az 50. § szerinti célelõirányzat kezelésének és felhasználásának szabályait,
5650
MAGYAR KÖZLÖNY
n) a 33. § szerinti pénzügyi alap kezelésének és felhasználásának részletes szabályait, o) a szilárd ásványi nyersanyagok és geotermikus energia fajlagos értékét, illetve az érték számítására vonatkozó szabályokat. 56. § (1) A miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg: a) a hatósági árakat és díjakat, valamint az ár- és a díjalkalmazási feltételeket, illetõleg az árszabályozás kereteit, b) a Hivatal eljárásáért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjak körét, mértékét, és az igazgatási-szolgáltatási, valamint a felügyeleti díjak fizetésére vonatkozó rendelkezéseket, c) a pótdíj mértékét és számításának rendjét, valamint d) a célelõirányzatba történõ befizetésekkel kapcsolatban elismert költségek és befizetések szabályait, valamint a kiadási elõirányzat módosítását. (2) A miniszter rendeletben állapítja meg: a) az árfelülvizsgálati eljárásban kötelezõen benyújtandó adatok körét, b) a hálózatfejlesztéssel, -bõvítéssel, illetve a fogyasztó bekapcsolásával kapcsolatban a fogyasztók által fizetendõ díj mértékét és az eljárás szabályait, c) a földgázipari vállalkozások adatszolgáltatásának, valamint a Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásán alapuló adatszolgáltatás rendjét, d) a gázszerelõk és a gázkészülék javítók nyilvántartásba vételének feltételeit és eljárási rendjét, e) a mûszaki biztonsági szempontból jelentõs munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítést és gyakorlatot, f) egyes gázfogyasztó készülékek megfelelõségének tanúsítási, illetve jóváhagyási rendjét és a forgalomba hozatal szabályait, g) a csatlakozóvezetékekre és fogyasztói berendezésekre vonatkozó mûszaki-biztonsági elõírásokat, h) a földgázszállító-, elosztó- és célvezetéken, valamint a tárolókban bekövetkezett súlyos üzemzavar bejelentésének és hatósági vizsgálatának szabályait, i) a cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei tartályban vagy palackban történõ forgalmazásának szabályait és hatósági felügyeletét, j) azt a fogyasztói kört, amelynek ellátása a tárolókhoz, a szállító- és elosztóvezetékekhez való hozzáférésnél elsõbbséget élvez, k) a hosszú távú földgázvásárlási szerzõdések által okozott elháríthatatlan gazdasági és pénzügyi nehézségek meghatározásának és bizonyításának módját, valamint a feljogosított fogyasztók piacra lépése következtében a hosszú távú szerzõdésekbõl származó terhek földgázpiaci szereplõk közötti felosztásának szabályait, l) a kedvezményes földgázellátás igénybevételének részletes szabályait,
2003/73. szám
m) a kedvezményes vezetékes propán- és bután gázellátás igénybevételének részletes szabályait, amely a kedvezményes földgázellátással érintett, egy fogyasztóra esõ földgáz fûtõértékének megfelelõ fogyasztás alatt, a földgáz árát legfeljebb 20%-kal meghaladó tényleges fogyasztói árat eredményez.
Módosuló jogszabályok 57. § A távhõszolgáltatásról szóló 1998. évi XVIII. törvény 8. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,8. § Az engedélyezõ eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései az irányadók, azzal az eltéréssel, hogy az ügyintézés határideje 90 nap. Az elsõ fokú határozat ellen kizárólag bírói úton van jogorvoslatnak helye. A bíróság a határozatot jogosult megváltoztatni.’’ 58. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 1. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E törvény hatálya alá tartozik:] ,,f) a szénhidrogén-termelésben, -elõkészítésben és az elsõdleges feldolgozásban használt technológiai létesítmény, csõvezeték, a szénhidrogén szállító-, a földgázelosztó- és célvezeték, valamint az egyéb gázok és ezek termékei vezetékeinek létesítése, használatba vétele, mûszaki üzemeltetése, felhagyása, elbontása,’’ 59. § A Bt. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(2) A kõolaj, a kõolajtermékek, továbbá — a földgáz kivételével — a szénhidrogén-gázok csõvezetéken történõ szállítása kizárólagos állami tevékenység.’’ 60. § (1) A Bt. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: [Hatósági engedély alapján végezhetõ tevékenységek 5. §] (1) A bányafelügyelet engedélyezi: a) nyílt területen az ásványi nyersanyagkutatást, b) a bányatelek megállapítását követõen az ásványvagyon feltárását és kitermelését, továbbá c) a meddõhányó hasznosítását, d) földgáz tárolására alkalmas földtani szerkezetek kutatását, kiképezését és tárolásra történõ hasznosítását, ha ez a környezetet nem veszélyezteti, e) az 1. § (1) bekezdés f) pontja szerinti létesítmények, továbbá a föld alatti gáztároló létesítményei létesítését, használatba vételét, elbontását, illetõleg felhagyását, f) a cseppfolyós propán-, bután gázok és ezek elegyei töltõ és tároló létesítményeinek, valamint elosztóvezetékeinek létesítését, használatba vételét és elbontását, illetõleg felhagyását, g) a geotermikus energia kutatását, kinyerését és hasznosítását, beleértve az ehhez szükséges föld alatti és felszíni létesítmények megépítését és használatba vételét,
2003/73. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
amennyiben az nem érinti felszín alatti vizek felszínre hozatalát.’’ (2) A Bt. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(2) A kõolaj- és földgázbányászatra jogosult bányavállalkozó — a Magyar Energia Hivatal elõzetes hozzájárulásával — a bányafelügyeletnél kezdeményezheti a bányatelek föld alatti gáztárolásra történõ kiterjesztésének engedélyezését, ha az a környezetet nem szennyezi, veszélyezteti vagy károsítja.’’ (3) A Bt. 5. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, és egyidejûleg a § a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: ,,(3) Az e törvény szerint engedélyköteles tevékenységeket a bányafelügyelet által kiadott engedélyek alapján lehet megkezdeni, és az abban foglalt feltételek szerint gyakorolni. (4) A bányafelügyelet az engedély kiadását nem tagadhatja meg, ha az engedély iránti kérelemben foglaltak a jogszabályokban meghatározott követelményeknek megfelelnek. Az engedélyezési eljárást a hátrányos megkülönböztetés tilalmának figyelembevételével kell lefolytatni.’’ 61. § A Bt. 8. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,8. § A miniszter belföldi vagy külföldi jogi és természetes személyekkel, valamint ezek jogi személyiség nélküli társaságaival kötött koncessziós szerzõdéssel meghatározott idõre átengedheti: a) zárt területen az ásványi nyersanyagok kutatását, feltárását, kitermelését, b) a kõolaj, a kõolajtermék, továbbá — a földgáz kivételével — az egyéb szénhidrogén-gáz szállítóvezetékek létesítését és üzemben tartását.’’ 62. § (1) A Bt. 10. §-a (2) bekezdésének b) és f) pontjai helyébe a következõ rendelkezések lépnek: [(2) A pályázati kiírásnak, a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvényben meghatározottakon túlmenõen, tartalmaznia kell:] ,,b) az e törvény hatálya alá tartozó koncesszió-köteles tevékenység meghatározását,’’ ,,f) a koncesszió elnyerése esetén az e törvény alapján teljesítendõ fizetési kötelezettségeket: bányajáradék, egyéb koncesszió-köteles tevékenység esetén fizetendõ díj.’’ (2) A Bt. 10. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: ,,(3) A nyilvános pályázati felhívást a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvényben foglaltakon túl az Európai Unió Hivatalos Lapjában is meg kell hirdetni a pályázatok benyújtására nyitva álló idõtartam lejártát megelõzõ legalább kilencven nappal.’’ 63. § A Bt. 13. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,13. § A koncesszió jogosultja a bányászati tevékenységet akkor kezdheti meg, ha a szerzõdés aláírásától számított 90 napon belül igazolja, hogy a) bányászati tevékenység végzésére belföldi gazdálkodó szervezetet hozott létre,
5651
b) a külföldi székhelyû vállalkozások magyarországi fióktelepeirõl és kereskedelmi képviseleteirõl szóló 1997. évi CXXXII. törvényben meghatározott külföldi vállalkozás bányászati tevékenység végzésére saját részvételével magyarországi fióktelepet hozott létre.’’ 64. § A Bt. 14. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(1) A koncesszió idõtartamán belül a tervezett kutatási idõszak 4 évnél hosszabb nem lehet, amely két alkalommal, legfeljebb az eredeti kutatási idõszak felével meghosszabbítható.’’ 65. § A Bt. 16. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,16. § (1) Kõolaj, kõolajtermékek és szénhidrogéngázok — a földgáz kivételével — koncessziós szerzõdés alapján történõ szállítására a 10—13. §-okban foglalt rendelkezések az irányadók. (2) Kõolaj, kõolajtermék és szénhidrogén-gáz szállítóvezeték létesítésére és üzemben tartására adott koncesszió alapján a bányavállalkozó jogosult a szállítóvezeték, valamint az üzemben tartásához szükséges létesítmények megépítése és mûködtetése iránti engedélykérelmet a bányafelügyelethez benyújtani. (3) Kõolaj, kõolajtermék és szénhidrogén-gáz szállítóvezeték létesítésére, és üzemeltetésére vonatkozó koncessziók együttesen is adhatók.’’ 66. § (1) A Bt. 20. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(3) A bányajáradék mértéke — a (4) és (5) bekezdésben meghatározott kivétellel — a hatósági engedély alapján kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után keletkezõ értéknek: a) a kõolaj, a föld alatti gáztárolás kényszerû párnagáz lecserélésébõl származó földgáz kitermelése, az 1998. január 1. után termelésbe állított mezõkön kitermelt földgáz és a szén-dioxid gáz esetében 12%-a, b) az 1998. január 1. elõtt termelésbe állított mezõkön kitermelt földgáz esetében (kivéve a föld alatti gáztárolás kényszerû párnagáz lecserélésébõl származó földgáz kitermelését) ba) J % -a, ahol J=
P—A × k × 100 P
J: a bányajáradék százalékos mértéke, P: a közüzemi nagykereskedõ által 1996. novemberben kötött hosszú távú szerzõdés alapján vásárolt földgáz számlával igazolt átlagára, 2003-ban a viszonteladói átlagár A: a hazai kitermelésû földgáz elismert értéke 2003-ban k: korrekciós tényezõ, melynek értéke 2003-ban 1, és az ezt követõ években évenként 0,24-gyel növekszik. bb) 12% -a, amennyiben a bányajáradék ba) pont szerint számított mértéke a 12%-ot nem éri el,
5652
MAGYAR KÖZLÖNY
c) az energiahordozók kivételével a külfejtéssel termelt nemfémes ásványi nyersanyagok esetében 5%-a, d) szilárd ásványi energiahordozók mélymûveléses bányászata esetén 0%-a, e) egyéb szilárd ásványi nyersanyagok esetében 2% -a. A miniszter — a pénzügyminiszterrel egyetértésben — ásványvagyon-gazdálkodási vagy egyéb közérdekbõl a bányajáradék mértékét csökkentheti.’’ (2) A Bt. 20. §-a a következõ (4)—(5) bekezdéssel egészül ki, az eredeti (4)—(11) bekezdések számozása (6)—(13) bekezdésre változik: ,,(4) A (3) bekezdés ba) pontja szerint befizetett bányajáradéknak a 12%-ot meghaladó részét az Energiagazdálkodási célelõirányzat elkülönített számlájára kell átutalni. (5) A bányajáradék mértéke a jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után keletkezõ érték 100%-a.’’ (3) A Bt. 20. §-ának jelenlegi (11) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(9) A bányajáradék pénzben kifejezett összege a kitermelt ásványi nyersanyag értékének e törvényben vagy a koncessziós szerzõdésben meghatározott százaléka. A bányajáradék számításának alapja a bányanyíláson kiszállított, kútfejen vagy ennek hiányában a kútfejre visszaszármaztatott módon mért mennyiség értéke. A szilárd ásványi nyersanyagok és geotermikus energia fajlagos értékét, illetve az érték számítására vonatkozó szabályokat a Kormány állapítja meg.’’ (4) A Bt. 20. §-ának jelenlegi (12) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(10) Az évente befizetett bányajáradék — kivéve a (3) bekezdés b) pontja alapján beszedett bányajáradék 12%-ot meghaladó részét — 10%-át a bányavállalkozóra át nem hárítható (elmaradt) tájrendezési feladatok finanszírozására kell fordítani. Ennek felhasználását a környezetvédelmi alap célfeladatok kiadásai között kell elõirányozni.’’ 67. § (1) A Bt. 24. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(1) A szénhidrogén szállítóvezeték létesítésére és üzemben tartására adott koncesszió vagy hatósági engedély alapján az engedélyes jogosult a szállítóvezetéket, valamint az üzemben tartásához szükséges létesítményeket megépíteni és mûködtetni, továbbá a szerzõdésben meghatározott létesítményeket használni. A szénhidrogén szállítóvezeték önállóan forgalom tárgya lehet.’’ (2) A Bt. 24. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(2) Földgázszállító- és elosztóvezetéket, föld alatti gáztárolót a külön törvény alapján engedéllyel rendelkezõ szállítói, elosztói és tárolói engedélyes üzemeltethet.’’ (3) A Bt. 24. §-a a következõ (3)—(5) bekezdéssel egészül ki: ,,(3) A szállító-, elosztó- és célvezetékek, valamint tároló létesítmények tervezésére, létesítésére, felújítására, üze-
2003/73. szám
meltetésére és elbontására az engedélyesnek minõségbiztosítási rendszert kell kidolgozni, amelyet a bányafelügyelet hagy jóvá és felügyel. (4) A földgázszállító-, -elosztóvezetékhez és a föld alatti gáztárolókhoz való szabad hozzáférésre külön törvény rendelkezései az irányadók. (5) A kõolaj- és földgáztermelésben, elõkészítésben és feldolgozásban használt mezõk közötti technológiai csõvezetékek, a kapcsolódó gázüzemi és tároló létesítmények valamint a kõolaj szállítóvezetékek és tárolók szabad kapacitásának belföldi kitermelésû szénhidrogének szállítása, illetve tárolása céljára történõ rendelkezésre bocsátása külön jogszabályban elõírható. A hozzáférés akkor adható meg, ha a) az igény kielégítésére alkalmas szabad kapacitás rendelkezésre áll, és b) az ásványi nyersanyag a használni tervezett rendszer mûködésében nem okoz zavart.’’ 68. § A Bt. 21. §-a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: ,,(3) A geotermikus energia felszín alatti víz kitermelését nem igénylõ kinyerésére és energetikai célú hasznosítására, illetõleg a tevékenységhez szükséges létesítmények megépítésére létesítési, üzemeltetésére használatbavételi engedélyt kell kérni a bányafelügyelettõl.’’ 69. § A Bt. 26. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,26. § (1) Ásványi nyersanyagot feltárni és kitermelni, valamint szénhidrogén föld alatti tárolására földtani szerkezetet hasznosítani a föld felszínének és mélyének e célra elhatárolt részén szabad (bányatelek).’’ 70. § A Bt. 32. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,32. § (1) A bányászati létesítmény, a kõolaj, kõolajtermék, földgáz, egyéb gáz- és gáztermék-szállítóvezeték, valamint a földgáz, egyéb gáz- és gáztermék-elosztóvezeték, továbbá környezetük védelme érdekében biztonsági övezetet kell kijelölni. A biztonsági övezet terjedelmét és a biztonsági övezetben érvényesítendõ tilalmakat és korlátozásokat jogszabály állapítja meg. A biztonsági övezettel érintett ingatlanon a jogszabályban vagy hatósági határozatban elõírt korlátozások és tilalmak érvényesítésére szolgalom, vezetékjog, használati jog alapítható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott létesítménnyel összefüggésben folytatott tevékenység hatásától a lakótelepülést, a felszíni vagy föld alatti egyéb létesítményt, a vízkészletet, a folyó-, illetõleg állóvizet, mûemléki ingatlant, régészeti, védett természeti területet szükség esetén védõpillér (határpillér, védõidom) kijelölésével kell megóvni. A védõpillért a tevékenység folytatása során veszélyeztetni nem lehet. A bányafelügyelet az érdekeltek meghallgatásával és az érintett szakhatóságok egyetértésével a védõpillér lefejtését vagy meggyengítését engedélyezheti, ha annak rendeltetése megszûnt, vagy ha a biztonsági és védelmi követelmények más módon is kielégíthetõk.
2003/73. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(3) A biztonsági övezeten belül tilos, illetve korlátozás alá esik olyan épületet vagy létesítményt elhelyezni, olyan növényzetet (fát) ültetni, illetve olyan tevékenységet folytatni, amely a vezeték biztonságát, az életet, a testi épséget vagy a vagyonbiztonságot veszélyezteti. A tilalmakat és a korlátozások részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg. (4) A vezeték nyomvonalát úgy kell kijelölni és megtervezni, hogy az lehetõleg közterületen haladjon és a lehetõ legkisebb mértékben érintsen termõföldet vagy egyéb nem köztulajdonban lévõ ingatlant. A vezetéket úgy kell tervezni, kivitelezni és üzemeltetni, hogy annak hatása az érintett terület lakosságának egészségét ne veszélyeztesse, a természeti környezetet és tájképi értékét és általában a környezet elemeit a lehetõ legkisebb mértékben változtassa meg.’’ 71. § A Bt. 34. §-ának (1)—(3) bekezdése és az azt megelõzõ cím helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,A bányászati és a gázipari tevékenység biztonsága és üzemi felügyelete 34. § (1) A bányászati és a külön törvényben meghatározott gázipari tevékenységet a biztonsági elõírások szerint kell végezni. (2) A biztonsági szabályzatokat külön jogszabály teszi közzé. (3) A bányavállalkozó, illetve a gázipari engedélyes köteles gondoskodni arról, hogy a személyek, a környezet és a vagyon védelmére kidolgozott üzemi szabályzatok a dolgozók rendelkezésére álljanak, továbbá a biztonsági elõírások megtartásának ellenõrzésérõl és a tevékenység felügyeletérõl. Az ellenõrzés és a felügyelet rendjére vonatkozó üzemi elõírásokat a bányafelügyeletnek meg kell küldeni.’’ 72. § A Bt. 38. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(3) Az ingatlan rendeltetésszerû használatát akadályozó bányászati létesítmények, szállítóvezetékek, a kutatási mûveletekhez szükséges berendezések elhelyezése céljára — megállapodás hiányában — a bányavállalkozó az ingatlan használatára az építés, kutatás végzéséhez, annak befejezéséig szolgalom alapítását igényelheti. Az okozott kárt a bányakárokra vonatkozó szabályok szerint kell megtéríteni. Az ingatlan rendeltetésszerû használatát akadályozó bányászati létesítmények és szállítóvezetékek üzemeltetése — beleértve az üzemelés megszüntetésével járó tevékenységet is — idõtartamára a bányavállalkozó kártalanítás ellenében szolgalmi jog alapítását igényelheti. A szolgalom alapján a bányavállalkozó jogosult a tevékenység végzéséhez szükséges mértékben az ingatlan igénybevételére, különösen ellenõrzés, javítás, karbantartás, kapacitás-fenntartás és -bõvítés, az üzemelés, a biztonság fenntartása, az üzemzavar megelõzése és elhárítása érdekében szükséges intézkedések végrehajtására.
5653
Az ingatlan igénybevétele során esetenként okozott kárt a bányakárokra vonatkozó szabályok szerint kell megtéríteni. A szolgalom szerinti korlátozással megegyezõen kell az ingatlanban keletkezett hátrányt kiegyenlíteni. A szolgalom alapításáról, továbbá a kártalanítás módjáról és mértékérõl a bányavállalkozónak az ingatlan tulajdonosával (kezelõjével, használójával) ajánlat megküldésével kell az egyezség létrehozását megkísérelnie. Megegyezés hiányában a szolgalom alapítását és az annak fejében járó kártalanítást a megyei, fõvárosi közigazgatási hivatal vezetõje állapítja meg. A megyei, fõvárosi közigazgatási hivatal vezetõjének határozata ellen államigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A szolgalom alapítását, annak jogalapját és mértékét elrendelõ határozat kézhezvételét követõ 30 napon belül a kártalanítást sérelmezõ fél annak megváltoztatását kérheti a bíróságtól. A megállapodáson és a hatósági határozaton alapuló jog a Ptk. 108. és 171. §-ában, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 16. §-ának f) pontjában foglalt rendelkezések alkalmazása során azonos megítélés alá esik.’’ 73. § A Bt. a következõ 38/A—38/F. §-okkal egészül ki: ,,38/A. § (1) A gázellátásról szóló külön törvény szerinti elosztói engedélyes, illetve az elosztóvezeték tulajdonosa és a vezetékes propán-, butángáz szolgáltató (a továbbiakban együtt: engedélyes) idegen ingatlan használatára a) elõmunkálati jogot, b) vezetékjogot, c) használati jogot, illetve d) kisajátítást kérhet. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogok gyakorlása során a) a jelek elhelyezésével, a mérésekkel, a vizsgálatokkal, b) a létesítmények elhelyezésével, illetõleg azok megközelítésével, az azokon való munkavégzéssel, c) az ingatlan használatának akadályozásával (korlátozásával), valamint piaci értékének csökkenésével okozott kárt az engedélyes az ingatlan tulajdonosának, használójának (a továbbiakban együtt: tulajdonos) köteles megtéríteni. (3) Természetvédelem alatt álló területen az (1) bekezdésben felsorolt jogok az illetékes természetvédelmi hatóság, illetve nemzeti park igazgatóság szakhatósági hozzájárulásával engedélyezhetõk. Helyi védettségû területen az illetékes települési önkormányzat, vízbázis védõterületén az illetékes vízügyi hatóság elõzetes hozzájárulása szükséges. Az (1) bekezdésben felsorolt jogok egyéb kivett helyen is kizárólag a kivett hely jogosítottja elõzetes hozzájárulásával gyakorolhatók. Szakhatósági hozzájárulás szükséges továbbá a termõföld jogszabályokban elõírt védelme érdekében.
5654
MAGYAR KÖZLÖNY
(4) Az (1) bekezdés szerinti jogok megszûnése esetén az engedélyes, illetõleg az elosztóvezeték tulajdonosa köteles az ingatlan eredeti állapotát helyreállítani. (5) Az elõmunkálati jogot és a vezetékjogot, továbbá — megállapodás hiányában — a használati jogot a bányafelügyelet engedélyezi, a kisajátítási eljárást a külön jogszabályban meghatározott szervezet folytatja le. (6) A felszíni ingatlan korlátozására vonatkozó jogok tartalmával, engedélyezésével, megszûnésével és a kártalanítással kapcsolatos részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg. Elõmunkálati jog 38/B. § (1) A gázelosztó-vezeték (a továbbiakban: elosztóvezeték) létesítésével kapcsolatban az engedélyes, illetõleg az elosztóvezeték tulajdonosa elõmunkálati jog engedélyezését kérheti. (2) Az elõmunkálati jog alapján az ingatlan tulajdonosa kártalanítás ellenében köteles tûrni, hogy ingatlanán a szükséges jeleket elhelyezzék, a méréseket és a talajvizsgálatot elvégezzék. A munkálatok megkezdése elõtt az ingatlan tulajdonosát értesíteni kell. Vezetékjog 38/C. § (1) Az elosztóvezeték idegen ingatlanon történõ elhelyezésére és üzemeltetésére, a biztonsági övezet mértékében, kártalanítás ellenében, az engedélyes, illetõleg az elosztóvezeték tulajdonosa javára vezetékjog engedélyezhetõ, ha az ingatlan használatát az lényegesen nem akadályozza. Nem kell vezetékjogot megállapítani a közterületen létesített elosztóvezetékre és annak idegen ingatlant érintõ biztonsági övezetére. Ebben az övezetben építmény létesítése esetén, ha az építmény használati jellege indokolja, az építési hatóság kötelezheti az elosztói engedélyest a biztonsági övezet csökkentésére. (2) Az elosztóvezeték az ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával is elhelyezhetõ és üzemeltethetõ. A tulajdonosi hozzájárulás a vezetékjoggal azonos, e törvényben megállapított jogosultságokat és kötelezettségeket keletkeztet. A tulajdonosi hozzájárulás nem vonható vissza. (3) Az engedélyes, illetõleg az elosztóvezeték tulajdonosa a vezetékjog alapján az idegen ingatlanon a) az elosztóvezetéket — a hozzá tartozó szerelvényekkel együtt — elhelyezheti és üzemeltetheti, b) az elhelyezett létesítményeket karbantarthatja, kijavíthatja, átalakíthatja és eltávolíthatja, c) a vezeték mentén lévõ, a biztonsági övezetet sértõ fákat, bokrokat, azok ágait, gyökereit eltávolíthatja, d) a miniszternek, a környezetvédelmi és vízügyi, valamint az informatikai és hírközlési miniszterrel együttesen kiadott rendeletében meghatározott módon nyomvonalas létesítményt, folyót, vízfolyást, tavat, csatornát és építményt megközelíthet, keresztezhet. (4) A vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történõ bejegyzését az engedélyes, valamint az elosztóvezeték tulajdonosa köteles kérni. A vezetékjog a gázelosztó-vezeték mindenkori engedélyesét, illetõleg tulajdonosát illeti meg,
2003/73. szám
és az ingatlan mindenkori tulajdonosát terheli. A vezetékjog a jogerõs államigazgatási határozat, illetve a tulajdonos hozzájárulása alapján a bejegyzés elõtt is gyakorolható. (5) A vezetékjog megszûnik, ha az engedélyes, illetõleg az elosztóvezeték tulajdonosa a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott létesítményeket az engedélyezéstõl számított öt éven belül nem építi meg, vagy azokat véglegesen eltávolítja. (6) A vezetékjog megszûnése esetén az ingatlan-nyilvántartásból való törlést az engedélyes, illetõleg az elosztóvezeték tulajdonosa köteles kérni, annak elmulasztása esetén az engedélyes, illetõleg az elosztóvezeték tulajdonosa költségére az ingatlan tulajdonosa is jogosult kérni. Az ingatlantulajdonos törlési kérelmének teljesítéséhez szükséges nyilatkozatot a vezetékjog volt jogosultja köteles kiadni. Használati jog 38/D. § (1) Az elosztóvezetékhez tartozó gázfogadó állomást, mérõállomást, körzeti vagy egyedi nyomásszabályozó állomást, vezetékes propán-, butángáz-szolgáltatás esetén a propán-, butángázok és ezek elegyeinek tárolására szolgáló tartályt, konténert idegen ingatlanon használati jog alapján szabad létesíteni, illetve elhelyezni, üzemeltetni, javítani és karbantartani. (2) A használati jog az ingatlantulajdonossal kötött megállapodás alapján keletkezik. (3) Az engedélyes, illetõleg az elosztóvezeték tulajdonosa az ingatlan használatára vonatkozó használati jog megállapítását a bányafelügyelettõl kérheti, ha megállapodás hiányában használati jogot létesíteni nem lehet. (4) A használati jog ingatlan-nyilvántartásba történõ bejegyzését az engedélyes, illetõleg az elosztóvezeték tulajdonosa köteles kérni. A használati jog a mindenkori engedélyest, illetõleg az elosztóvezeték tulajdonosát illeti meg és az ingatlan mindenkori tulajdonosát terheli. A bejegyzés késedelme a jog gyakorlását nem érinti. (5) Megszûnik a használati jog, ha az engedélyes, illetõleg az elosztóvezeték tulajdonosa a használati joggal terhelt ingatlanon az (1) bekezdésben meghatározott berendezést a jog keletkezésétõl számított öt éven belül nem építi meg, vagy azt véglegesen eltávolítja. Megszûnik a használati jog a felek megállapodásával is. (6) A használati jog megszûnése esetén az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett használati jog törlését az engedélyes, illetõleg az elosztóvezeték tulajdonosa köteles kérni, annak elmulasztása esetén az engedélyes, illetõleg az elosztóvezeték tulajdonosa költségére az ingatlan tulajdonosa is jogosult kérni. Az ingatlantulajdonos törlési kérelmének teljesítéséhez szükséges nyilatkozatot a használati jog volt jogosultja köteles kiadni. Kisajátítás 38/E. § (1) Gázfogadó állomás, mérõállomás és körzeti vagy egyedi gáznyomás-szabályozó állomás, propán, bután gáztartály, konténer elhelyezése és üzemeltetése céljából az engedélyes, illetõleg az elosztóvezeték tulajdonosa kisa-
2003/73. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
játítási eljárást csak abban az esetben kezdeményezhet, ha a 38/D. § szerinti használati jogra vonatkozóan a felek nem tudtak megegyezni, illetõleg azt a bányafelügyelet az ingatlan rendeltetésszerû használatának megszûnése vagy jelentõs mértékû akadályozása miatt nem engedélyezte. (2) Az (1) bekezdés alapján kisajátított ingatlant az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonába és az engedélyes, illetõleg az elosztóvezeték tulajdonosa ingyenes használatába kell adni. A földgáz célvezetékkel kapcsolatos jogok 38/F. § A célvezeték létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatos idegen ingatlant terhelõ jogok alapítása, fennállása, megszüntetése tekintetében a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.’’ 74. § A Bt. 41. §-a a következõ (5)—(7) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (5)—(7) bekezdés számozása (8)—(10) bekezdésre változik: ,,(5) A bányafelügyelet azt a természetes vagy jogi személyt, valamint ezek jogi személyiség nélküli társaságát, aki (amely) hatósági engedély nélkül, külön jogszabály hatálya alá tartozó gázipari tevékenységet végez, bírsággal sújthatja és eltilthatja a tevékenység folytatásától. (6) Ha jogszabály alapján gázipari tevékenység gyakorlására jogosult személy tevékenységét a jogszabályban, illetõleg az engedélyben foglalt mûszaki-biztonsági elõírásoktól eltérõ módon gyakorolja, és a figyelemfelhívásban meghatározott határidõ elteltével sem folytatja tevékenységét jogszerûen, a bányafelügyelet az engedélyest bírsággal sújthatja, valamint a tevékenység folytatásának felfüggesztését kezdeményezheti a Magyar Energia Hivatalnál. A bírság ismételten kiszabható. (7) Ha a gázipari tevékenység szabálytalan vagy engedélytõl eltérõ gyakorlásával közvetlen és súlyos vészhelyzet keletkezik, a bányafelügyelet annak okozóját figyelemfelhívás nélkül bírsággal sújthatja, tevékenységének végzését azonnali hatállyal felfüggesztheti, és errõl a Magyar Energia Hivatalt haladéktalanul értesíti.’’ 75. § (1) A Bt. 43. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(4) A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben — jogszabályban meghatározott esetek kivételével — elsõ fokon a területileg illetékes bányakapitányság, másodfokon a Magyar Bányászati Hivatal jár el. A Magyar Bányászati Hivatal elsõ fokú eljárásaiban másodfokon a Hivatal elnöke jár el.’’ (2) A Bt. 43. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(5) A Magyar Bányászati Hivatal önálló feladattal és hatáskörrel rendelkezõ országos hatáskörû közigazgatási szerv, amelynek irányítását a Kormány, felügyeletét a miniszter látja el. A Magyar Bányászati Hivatal jogi sze-
5655
mély, amely önállóan gazdálkodó központi költségvetési szervként mûködik.’’ (3) A Bt. 43. §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(7) A Magyar Bányászati Hivatal készíti elõ a miniszter ásványvagyon-gazdálkodással, valamint a koncessziós szerzõdésekkel kapcsolatos döntéseit, továbbá elõkészíti a 34. § (2) bekezdésében foglalt bányászati, valamint gázipari biztonsági szabályzatokat, és ellenõrzi azok végrehajtását.’’ (4) Bt. 43. §-a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki: ,,(8) A miniszter meghatározza az ásványi nyersanyagkutatásról, feltárásról és termelésrõl szóló az Európai Unió irányelveiben elõírt jelentés elkészítésének, az Európai Bizottsághoz történõ továbbításának és közzétételének rendjét.’’ 76. § A Bt. 44. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [44. § (1) A bányafelügyelet] ,,a) mûszaki-biztonsági, munkavédelmi, építésügyi hatósági, építésfelügyeleti és piacfelügyeleti hatáskörébe tartozik: — az ásványi nyersanyagok bányászata, — a bányászati és földtani kutatási célt szolgáló mélyfúrás, — a megszûnt föld alatti bányák nyitva maradó térségeinek fenntartása és felhagyása, — a geotermikus energia kutatása, energetikai célra történõ kinyerése és hasznosítása, — szénhidrogén termelésben, elõkészítésben és az elsõdleges feldolgozásban használt technológiai létesítmény, csõvezeték, a szénhidrogén szállító-, a földgáz elosztó- és célvezeték, valamint az egyéb gázok és ezek termékei szállítóvezetékeinek létesítése, használatbavétele, mûszaki üzemeltetése, elbontása és felhagyása, — szénhidrogén tárolására alkalmas földtani szerkezetek kutatása, ezek használatbavétele és üzemeltetése, — a cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei töltõ és tároló, a töltõüzemben lévõ nyomáspróbázó és javító létesítményeinek, valamint elosztóvezetékeinek, továbbá az e tevékenységekhez szükséges létesítmények és berendezések létesítése, használatbavétele, üzemeltetése és elbontása, valamint — az ipari robbantóanyag raktárak létesítése, használatbavétele és üzemeltetése.’’ 77. § A Bt. 50. §-a a következõ (13) és (14) bekezdéssel egészül ki: ,,(13) A miniszter a biztonsági szabályzatokat rendelettel lépteti hatályba és teszi közzé. (14) A miniszter meghatározza az ásványvagyon-gazdálkodással kapcsolatban az Európai Unió részére nyújtott adatszolgáltatás rendjét és az adatok közzétételének módját.’’
5656
MAGYAR KÖZLÖNY
78. § A Bt. a következõ 51. §-sal egészül ki: ,,51. § E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdetõ 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Unió következõ jogszabályaival összeegyeztethetõ szabályozást tartalmaz: a) az Európai Parlament és a Tanács 94/22/EK irányelve a szénhidrogének kutatására, feltárására és termelésére vonatkozó engedélyekrõl és azok felhasználásának feltételeirõl, b) az Európai Parlament és a Tanács 98/30/EK irányelve a földgáz belsõ piacának közös szabályairól.’’ 79. § E törvény hatálybalépésével egyidejûleg az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény mellékletében a) az I. (L egmagasabb ár) fejezet A) (Termékek) táblázat kiegészül a következõ rendelkezésekkel: [I. Legmagasabb ár A) Termékek Termékszám (BTO)
,,1110200000
1110200000
Megnevezés
a közüzemi nagykereskedõ és a közüzemi szolgáltató közötti kereskedelemben értékesített földgáz ára a közüzemi fogyasztó részére értékesített földgáz ára
A hatósági ár megállapítója]
gazdasági és közlekedési miniszter
gazdasági és közlekedési miniszter’’
b) A hatósági áras szolgáltatások, illetõleg a hatósági ár megállapítására jogosultak felsorolása kiegészül a következõkkel: [B) Szolgáltatások Szolgáltatásszám (SZJ)
,,60.30.12.
40.20.9.
11.10.99
Megnevezés
a földgázszállítás díja (a földgáztranzit kivételével) a földgázelosztás díja a közüzemi ellátás érdekében történõ földgáztárolás díja
A hatósági ár megállapítója]
gazdasági és közlekedési miniszter gazdasági és közlekedési miniszter gazdasági és közlekedési miniszter’’
2003/73. szám
80. § A csõdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 2. §-ának (3) bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki: [(3) E törvénynek] ,,d) a felszámolási eljárásra és a végelszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit az engedélyhez kötött földgázipari tevékenységek jogosultjaira a földgázellátásról szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.’’ 81. § (1) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.) 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, és a § a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: ,,(2) Az e törvényben foglalt kormányzati feladatok végrehajtásáról a Kormány az Országos Atomenergia Hivatal (a továbbiakban: OAH), valamint az érintett minisztériumok útján gondoskodik. Munkájukat a Kormány által létrehozott Atomenergia Koordinációs Tanács hangolja össze. (3) Az Atomenergia Koordinációs Tanács a) összehangolja az atomenergia alkalmazásának biztonságával, a nukleáris biztonsággal és a sugárvédelemmel összefüggõ tevékenységeket, amelyek a törvényben meghatározott minisztériumok, az OAH és más központi közigazgatási szervek hatáskörébe tartoznak; b) figyelemmel kíséri az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos jogszabályok érvényesítését és a hatósági jogkörök gyakorlását; c) megvitatja az atomenergia biztonságos alkalmazását szolgáló hatósági rendszerrel, a nukleáris biztonsággal és sugárvédelemmel kapcsolatos országos és nemzetközi jelentõségû ügyeket.’’ (2) Az Atv. 8. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,8. § (1) Az OAH az atomenergia békés célú alkalmazása területén a Kormány irányításával mûködõ, önálló feladattal és hatósági jogkörrel rendelkezõ országos hatáskörû központi közigazgatási szerv. Felügyeletét a miniszterelnök által kijelölt miniszter (a továbbiakban: kijelölt miniszter) látja el. Az OAH a jogszabályokban meghatározott feladatkörében nem utasítható, határozatait felügyeleti jogkörben megváltoztatni vagy módosítani nem lehet. (2) Az OAH költségvetési szerv, amelynek költségvetése a kijelölt miniszter által vezetett minisztérium fejezetén belül elkülönítetten jelenik meg. Az OAH bevételeit — a bírságból származó bevételek kivételével — mûködésének fedezetére használja fel, azok más célra nem vonhatók el. (3) Az OAH fõigazgatóját és helyetteseit a miniszterelnök nevezi ki és menti fel. (4) Az OAH a) figyelemmel kíséri a nemzetközi fejlõdés általános irányait az atomenergia alkalmazása területén, és ennek alapján javaslatot alakít ki a szükséges hazai intézkedésekre; b) figyelemmel kíséri a hatáskörébe tartozó jogszabályok érvényesítését; megállapításai alapján intézkedéseket
2003/73. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
kezdeményez, javaslatot tesz a jogszabályok szükség szerinti módosítására, illetve megalkotására. (5) A kijelölt miniszter a) kiadja a törvény végrehajtását célzó, az OAH tevékenységével összefüggõ miniszteri rendeleteket; b) rendelkezik a Központi Nukleáris Pénzügyi Alappal; c) tájékoztatja az OAH fõigazgatóját a munkáját érintõ kormánydöntésekrõl; d) a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg az OAH részére fizetendõ igazgatási-szolgáltatási díjak mértékét. (6) Az OAH fõigazgatója a) vezeti a Hivatalt, b) megállapítja a Hivatal szervezeti és mûködési szabályzatát, c) gyakorolja a Hivatal köztisztviselõi felett a munkáltatói jogokat, d) irányítja a Hivatal gazdálkodását, e) képviseli a Hivatalt, f) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a hatáskörébe utal, g) másodfokon eljár az OAH hatáskörébe tartozó valamennyi államigazgatási ügyben, h) tanácskozási joggal részt vesz a Kormány ülésein a Hivatal feladatkörét érintõ elõterjesztések tárgyalásakor, i) évente beszámol a Kormánynak és az Országgyûlésnek az atomenergia hazai alkalmazásának biztonságáról, ideértve a 7. § (2) bekezdésében foglalt elõkészítõ tevékenységet is. (7) Az atomenergia biztonságos alkalmazásával összefüggõ kormányzati, hatósági és nukleárisbaleset-elhárítási intézkedések tudományos megalapozásának biztosítása érdekében az OAH munkáját Tudományos Tanács segíti.’’ (3) Az Atv. 67. §-ának a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,a) az OAH feladat- és hatáskörét, valamint az atomenergia alkalmazásának szabályozását összehangoló Atomenergia Koordinációs Tanács tevékenységét,’’ 82. § A kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejû rendelet 4. §-ának (1) bekezdése a következõ t) ponttal egészül ki: [4. § (1) Ingatlant kisajátítani az alábbi célokra lehet:] ,,t) földgáz-, valamint propán-, butángázok és ezek elegyei szállítóvezetékeinek, elosztóvezetékeinek és tartozékainak létesítése, ha a létesítés másként nem biztosítható.’’ 83. § (1) A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésérõl szóló 2002. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Költségvetési törvény) 1. §-ának a)— b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Az Országgyûlés a 2003. évi központi költségvetés) ,,a) kiadási fõösszegét 5 316 575,4 millió forintban, azaz ötmillió-háromszáztizenhatezer-ötszázhetvenöt egész négytized millió forintban,
5657
b) bevételi fõösszegét 4 747 603,7 millió forintban, azaz négymillió-hétszáznegyvenhétezer-hatszázhárom egész héttized millió forintban,’’ (2) A Költségvetési törvény 1. számú melléklete XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. Fejezeti kezelésû elõirányzatok cím kiegészül a következõ rendelkezésekkel: ,,6. Energiagazdálkodási célelõirányzat alcím, 1. Energiagazdálkodási jogcím-csoport, 1. Mûködési költségvetés elõirányzat-csoport, 5. Egyéb mûködési célú támogatások kiemelt elõirányzat, melynek kiadási elõirányzata 6000 millió forint, 6. Energiagazdálkodási célelõirányzat alcím, 1. Energiagazdálkodás jogcím-csoport támogatási elõirányzata 6000 millió forint. Az 1—25. cím összesen: kiadási elõirányzata 329.234,1 millió forintra, támogatási elõirányzata 242.057,2 millió forintra változik. A 28. Központosított bevételek cím, 3. Energiagazdálkodási célelõirányzat befizetés alcím, amelynek bevételi elõirányzata 6000 millió forint. A XV. fejezet összesen: kiadási elõirányzata 331.682,5 millió forintra, bevételi elõirányzata 101.126,9 millió forintra, támogatási elõirányzata 242.057,2 millió forintra változik.’’ 84. § (1) A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény (a továbbiakban: VET) 7. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,7. § (1) A Hivatal elnökét és elnökhelyettesét — a miniszter javaslatára — a miniszterelnök nevezi ki, és menti fel. A kinevezés idõtartama hat év. Az elnök és az elnökhelyettes megbízatásának megszûnése esetén a miniszter nyilvános pályázatot ír ki a megüresedõ tisztségre. A pályázatokat a miniszter a pályázatok benyújtására rendelkezésre nyitva álló határidõ lejártát követõen harminc napon belül szakmailag értékeli. A miniszter az értékelés eredményérõl a jelöltek sorrendjérõl és javaslatának indokolásáról írásban tájékoztatja a miniszterelnököt. (2) Az elnök és az elnökhelyettes tekintetében a munkáltatói jogokat — a kinevezés és a felmentés kivételével — a miniszter gyakorolja. Az elnököt a közigazgatási államtitkár havi illetményével azonos díjazás, illetõleg azonos juttatások, az elnökhelyettest a helyettes államtitkár havi illetményével azonos díjazás, illetõleg azonos juttatások illetik meg. (3) A Hivatal elnökének és elnökhelyettesének megbízatása megszûnik, a) ha a kinevezés idõtartama lejár, b) ha a tisztségérõl lemond, c) ha tisztségébõl felmentik, d) ha meghal, e) törvényben meghatározott egyéb ok esetén. (4) Felmentéssel szûnik meg a Hivatal elnökének és elnökhelyettesének megbízatása, ha a) jogerõs bírói ítélet megállapítása szerint bûncselekményt követett el, vagy más módon a tisztségre méltatlanná vált,
5658
MAGYAR KÖZLÖNY
b) tisztségének ellátására tartósan alkalmatlanná vált, c) tisztségével való összeférhetetlenségét három hónapon belül nem szüntette meg, d) tevékenységével a Hivatal mûködését veszélyezteti. (5) A Hivatal elnöke a) vezeti a Hivatalt, b) megállapítja a Hivatal szervezeti és mûködési szabályzatát, c) gyakorolja a Hivatal köztisztviselõi felett a munkáltatói jogokat, d) irányítja a Hivatal gazdálkodását, e) képviseli a Hivatalt, f) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály vagy a Hivatal szervezeti és mûködési szabályzata a hatáskörébe utal, g) tanácskozási joggal részt vesz a Kormány ülésén a Hivatal feladatkörét érintõ elõterjesztések tárgyalásakor.’’ (2) A VET 96. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,96. § Az árképzés és az áralkalmazás részletes szabályait a legkisebb költség elvének figyelembevételével a Hivatal alakítja ki. Az árszabályozás kereteit és az árakat a miniszter állapítja meg, és rendelettel hirdeti ki. A Hivatal az árszínvonalat és az árat bármelyik érdekelt fél kezdeményezésére köteles felülvizsgálni, és az eljárás eredményét nyilvánosságra hozni.’’
Átmeneti rendelkezések 85. § (1) A gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Gszt.) alapján engedéllyel rendelkezõk, illetve jogutódjaik, vagy az általuk földgázszállítói, -tárolói, -elosztói és -kereskedelmi tevékenység folytatására létesített vagy általuk irányított és e tevékenységeknek vagy ezek valamelyikének folytatására kijelölt társaságok e törvény elõírásainak megfelelõ engedély iránti kérelmet kötelesek e rendelkezés hatálybalépésétõl számított 90 napon belül a Hivatalhoz benyújtani. E kötelezettségük kiterjed a Gszt. alapján kiadott gázértékesítõi és gázszolgáltatói engedélyekben meghatározott fogyasztók részére, illetve településen, településrészen, területen végzett engedélyköteles tevékenységre. A Hivatal a jogszabályoknak megfelelõ kérelem esetén harminc napon belül köteles a kérelemnek megfelelõ tartalommal az engedély tárgyában érdemi határozatot hozni. Amennyiben a kérelem a jogszabályoknak és az engedélyes még érvényben lévõ mûködési engedélyének — az e törvényben elõírt átalakulások figyelembevételével — megfelel, a Hivatal köteles az engedélyt kiadni. A Gszt. alapján kibocsátott engedélyek alapján 2003. december 31-ig végezhetõ tevékenység. (2) A Gszt. alapján engedéllyel rendelkezõ gazdasági társaságok, jogutódjaik vagy általuk e törvény hatálybalépéséig földgázszállítói, -tárolói, -elosztói és -kereskedelmi tevékenység folytatására létesített, vagy általuk irányított és e tevékenységeknek vagy ezek valamelyikének folytatá-
2003/73. szám
sára kijelölt társaságok részére rendelkezésre bocsátott vagyonnal összefüggésben illetékfizetési kötelezettség nem keletkezik, kivéve a cégbírósági illetéket. A vagyon nem pénzbeli hozzájárulásként történõ rendelkezésre bocsátására a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 208. §-a (2) bekezdésének második és harmadik mondatában foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni. (3) A (2) bekezdés szerint létrehozott, illetõleg kijelölt társaságok számára biztosított vagyontárgyak és vagyoni értékû jogok átadása tekintetében a létrehozott, illetõleg kijelölt társaságok általános forgalmi adó visszaigénylésénél az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 48. § (4) és (5) bekezdésében foglalt feltételeket teljesítettnek kell tekinteni. (4) A (2) bekezdés szerint létrehozott, illetõleg kijelölt társaságokat — az e törvény szerinti engedélyeik megszerzésének feltételével — a Gszt. alapján kiadott engedéllyel rendelkezõ alapítójuknak, illetõleg az õket irányító ilyen vállalkozásnak az e társaságok által az e törvényben írt engedélyek alapján folytatott földgázipari tevékenységet érintõ jogviszonyai tekintetében a Gszt. alapján kiadott engedéllyel rendelkezõ alapítójuk, illetõleg az õket irányító ilyen vállalkozás jogutódjainak kell tekinteni. (5) A Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történõ csatlakozásáról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatálybalépésének napjáig tranzitnak minõsül a Magyar Köztársaság területén keresztül történõ olyan szállítás, amelynek kezdõ- és végpontja a Magyar Köztársaság területén kívül van. (6) E törvény hatálybalépése — a (4) bekezdésben foglaltak kivételével — nem érinti az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett szolgalmi jogokat, azok gyakorlását. (7) E törvény hatálybalépését megelõzõen megépült gázelosztó-vezeték szolgalmi joggal még nem rendelkezõ idegen ingatlant érintõ biztonsági övezetére a szolgalmi jogot a jogosultnak e törvény hatálybalépésétõl számított három éven belül be kell jegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni a közterületen elhelyezett gázelosztó-vezeték idegen ingatlant érintõ biztonsági övezetére. (8) Földgázszállító- és -elosztóvezeték megszûnése esetén a szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásból való törlését a jogosult köteles kérni, annak elmulasztása esetén azt a jogosult költségére az ingatlan tulajdonosa is kérheti. Az ingatlantulajdonos törlési kérelmének teljesítéséhez szükséges nyilatkozatot a vezetékjog jogosultja köteles kiadni. (9) E törvény 4. §-ának (4) bekezdését annak hatálybalépését megelõzõen indult hatósági eljárások esetében is alkalmazni kell. (10) E rendelkezés hatálybalépését követõ tizenöt napon belül a miniszter nyilvános pályázatot ír ki a Hivatal
2003/73. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
elnöki és elnökhelyettesi tisztségének betöltésére. E rendelkezés hatálybalépését követõ kilencvenedik napon a Hivatal elnökének és elnökhelyettesének megbízatása megszûnik.
Az Európai Unió jogszabályaihoz való közelítés 86. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdetõ 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Unió következõ jogszabályaival összeegyeztethetõ szabályozást tartalmaz: a) az Európai Parlament és a Tanács 98/30/EK irányelve, a földgáz belsõ piacának közös szabályairól, b) a Tanács 90/377/EGK irányelve az ipari végfelhasználók felé felszámított gáz- és villamosenergia-díjak átláthatóságának javítását célzó közösségi eljárásokról, c) a Tanács 91/296/EGK irányelve, a földgáz hálózatokon keresztül történõ szállításáról. Mádl Ferenc s. k.,
Dr. Szili Katalin s. k.,
a Köztársaság elnöke
az Országgyûlés elnöke
A Kormány rendeletei A Kormány 89/2003. (VI. 25.) Korm. rendelete az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet, valamint a Magyar Államkincstár Részvénytársaság és az Államháztartási Hivatal átszervezése miatt szükségessé váló kormányrendeletek módosításáról A Kormány az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 124. §-a (2) bekezdésének a) —d), f)—g), i), p)—s), u) —v), w), y) és z)—zs) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõ rendeletet alkotja:
Az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosítása 1. § Az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R .1.) 1. §-a
5659
(2) bekezdésének l), m) és n) pontjai helyébe a következõ rendelkezések lépnek: (A rendelet hatálya kiterjed:) ,,l) a területfejlesztésrõl és területrendezésrõl szóló 1996. évi XXI. törvény hatálya alá tartozó jogi személyiségû területfejlesztési tanácsokra és munkaszervezeteikre a költségvetési tervezés és beszámolás, továbbá a gazdálkodás tekintetében; m) a Magyar Államkincstárra (a továbbiakban: Kincstár) n) az Államháztartási Hivatal* beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 253/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 8. számú mellékletében meghatározott analitikus nyilvántartó helyekre e rendelet 145. §-ában foglalt idõközi mérlegjelentéshez történõ adatszolgáltatás tekintetében.’’
2. § Az R .1. 2. §-ának 10., 13. és 39. pontjai helyébe a következõ rendelkezések lépnek: (E rendelet alkalmazásában) ,,10. ellenõrzõ szerv: az Állami Számvevõszék, a Kormányzati Ellenõrzési Hivatal, a fejezet felügyeletét ellátó szervek, az adóhatóságok, az ONYF, illetve az OEP és igazgatási szervei, valamint jogszabályban meghatározott feladatok tekintetében a Kincstár;’’ ,,13. kincstári kör: az Áht. 18/B. §-ának (4) bekezdése alapján a központi költségvetés, a központi költségvetési szervek, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, a társadalombiztosítás központi hivatali szervei és ezek igazgatási szervei és a rendelkezésükbe utalt elõirányzatok, a Magyar Tudományos Akadémia mint köztestület nem gazdasági társasági formában mûködtetett szervei, az elkülönített állami pénzalapok;’’ ,,39. illetmény és járulékfedezeti forgótõke (a továbbiakban: forgótõke): központosított illetményszámfejtés esetében a megbízó és a Kincstár nevében eljáró területileg illetékes Igazgatóság között létrejött megállapodás alapján olyan engedményezés, amely fedezetét képezi a jogszabályon és a munkavállaló egyéni megbízásokon alapuló munkáltatói fizetési kötelezettség teljesítésének, ideértve a társadalombiztosítási szolgáltatások kifizetõhelyi kötelezettségét is;’’
3. § Az R .1. 24. §-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A tervezésben közvetlenül részt vevõ szervek:) ,,f) a Kincstár.’’ * A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésérõl szóló 2002. évi LXII. törvény 117. § (1) bekezdése alapján az ,,Államháztartási Hivatal’’ elnevezése 2003. június 30. napjától Magyar Államkincstárra változik.
5660
MAGYAR KÖZLÖNY 4. §
Az R .1. 43. §-ának (2)—(4) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések lépnek: ,,(2) A központi költségvetési szervek, az alapok összeállított, tartalmi és formai szempontból ellenõrzött, illetve feldolgozott költségvetését a fejezet felügyeletét ellátó szerv — ha a költségvetési törvény másként nem rendelkezik — február 28-áig a Pénzügyminisztériumhoz, illetve a Kincstárhoz nyújtja be oly módon, hogy az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv elemi költségvetése együttesen foglalja magában a saját, a részjogkörû költségvetési egysége, valamint a hozzá rendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv(ek) elõirányzatait. (3) Az önkormányzati hivatal az önkormányzat, valamint költségvetési szervei összeállított, tartalmi és formai szempontból ellenõrzött költségvetését — ha a költségvetési törvény másként nem rendelkezik — az önkormányzati rendelettervezet képviselõ-testület elé terjesztésének határidejét követõ 30 napon belül a Kincstár Területi Igazgatóságához (a továbbiakban: Igazgatóság) nyújtja be. (4) Az Igazgatóságoknak 20 munkanap áll rendelkezésre a megyei (fõvárosi) költségvetések feldolgozására.’’
5. § Az R .1. 52. §-ának (1), (3), (5), (8)—(9) és (11) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések lépnek: ,,(1) A helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat feladatmutatókhoz kapcsolódó — költségvetési törvényben meghatározott — normatív hozzájárulásainak és támogatásainak elõirányzatát módosítani kell, ha az önkormányzat év közben feladatot, illetve intézményt helyi önkormányzaton kívüli szervezetnek ad át, vagy átvesz. Az önkormányzatnak e módosításra irányuló kérelmet — beleértve a helyi kisebbségi önkormányzat által közölt kérelmet is — a feladat-, illetve intézményátadást, -átvételt megelõzõ hónap 5. napjáig — a Kincstár útján — kell eljuttatni a Belügyminisztériumhoz az átadást-átvételt tanúsító okmányokkal.’’ ,,(3) Az Igazgatóság az Áht. 64. §-a (4) bekezdésének b) pontja és az Áht. 64/A. §-ának (7) bekezdése alapján felmerült körülményrõl az önkormányzatot értesíti. Amennyiben az Áht. 64. §-a (4) bekezdésének b) pontja szerinti körülményrõl az önkormányzat szerez tudomást, akkor azt — a körülmény bekövetkezésének igazolásával együtt — az önkormányzat írásban bejelenti az Igazgatóságnak. Az Igazgatóság az önkormányzat bejelentését felülvizsgálva azt tizenöt napon belül visszaigazolja. A Kincstár ezt követõen a szükségessé váló többletfinanszírozásról értesíti a Belügyminisztériumot. Az elmaradt normatív hozzájárulásoknak és támogatásoknak az idõarányos részét, valamint — igényjogosultság esetén — a kamatot egy összegben, a fennmaradó támogatási részt pedig havi egyenlõ részletekben utalja a Belügyminisztérium
2003/73. szám
utalványozása alapján a Kincstár a következõ hónaptól kezdõdõen — a nettó finanszírozás keretében.’’ ,,(5) A Kincstár az Áht. 64. §-ának (5) bekezdése, valamint az Áht. 64/B. §-ának (1) bekezdése szerint kialakult végleges elõirányzat-lemondásról, illetve pótigényrõl összegyûjtött és rendszerezett adatokat haladéktalanul továbbítja a Belügyminisztérium részére.’’ ,,(8) Az Áht. 64/B. §-ának (1) bekezdésében meghatározott lemondás esetén az önkormányzat a Kincstáron keresztül kezdeményezi a Belügyminisztériumnál az elõirányzat módosítását, és egyidejûleg megküldi az Igazgatóságnak a visszafizetés teljesítésérõl szóló pénzintézeti igazolást. A Belügyminisztérium az ezzel összefüggõ tárgyévi elõirányzat csökkentést 30 napon belül — a Kincstár tájékoztatása mellett — ügyiratban igazolja vissza. (9) A kincstári számla javára tárgyévben visszafizetett összegekrõl a Kincstár az összeg igénybevételének éve szerint, jogcímenként csoportosítva, önkormányzatonként, havonta, minden hónap 20-áig a Belügyminisztériumot értesíti. Az önkormányzat az általa tévesen átutalt összeg visszautalását igényelheti a területileg illetékes Igazgatóság útján a Kincstártól.’’ ,,(11) A helyi önkormányzatot megilletõ területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatásoknak, céljellegû decentralizált támogatásoknak, valamint címzett és céltámogatásoknak törvényben, illetve kormányközleményben megállapított tárgyévi eredeti elõirányzata év közben akkor módosítható, ha a) az önkormányzat elõzõ év(ek)ben fel nem használt elõirányzat-részt igényel a költségvetésbõl, b) az önkormányzat tárgyévi elõirányzatáról lemond, c) az önkormányzat az a) pont alapján felhasznált maradványt év közben visszafizeti, d) törvényi felhatalmazás alapján tárgyévi eredeti elõirányzat kerül elvonásra, e) az önkormányzat év közben — a tárgyévre vonatkozóan — új vagy többlettámogatásban részesül. A helyi önkormányzat elõirányzatának módosításáról a Belügyminisztérium intézkedik, melyrõl az Igazgatóságon keresztül az önkormányzatot, valamint a Kincstárt külön jogszabályban meghatározottak szerint értesíti.’’
6. § Az R .1. 52/A. §-a (7) bekezdésének c), e) pontjai helyébe a következõ rendelkezések lépnek: (A vizsgálatról, illetve helyszíni vizsgálatról készülõ jegyzõkönyvnek tartalmaznia kell:) ,,c) szükség esetén javaslatot a helyi önkormányzat számára, hogy a következõ elõirányzat-módosítási lehetõségnél a feladatmutatóit módosítsa, illetve az Igazgatóság által javasolt adatokat az év végi elszámolás során érvényesítse,’’ ,,e) a vizsgáló, illetve nem helyszíni vizsgálat esetében az Igazgatóság vezetõjének aláírását, helyszíni vizsgálat esetében az Igazgatóság vezetõjének záradékát.’’
2003/73. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 7. §
Az R .1. 52/B. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(3) Az Igazgatóság az önkormányzat számára az Áht. 64/B. §-ának (3) bekezdése alapján a hiányok pótlására és módosítására — az igénylés feltételeit tartalmazó jogszabályban, közleményben, tájékoztatóban meghatározott igénylési rendhez igazodóan — legfeljebb nyolc napos határidõt ad.’’
8. § Az R .1. 55. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(5) A kincstári költségvetéssel rendelkezõ kincstári ügyfél a saját hatáskörében végrehajtott elõirányzatmódosításokról a módosítást követõ 5 munkanapon belül — a pénzügyminiszter rendeletében és tájékoztatójában közzétett formában, adatlapon vagy adathordozón — tájékoztatja az Igazgatóságot és a felügyeleti szervet.’’
5661 11. §
Az R .1. 76. §-ának (4)—(5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: ,,(4) A Kincstár a kifizetéseket az Engedélyokiratban, illetve az Alapokmányban megnevezett rendelkezési, utalványozási joggal megbízott fizetési megbízásai alapján teljesíti. A fizetési megbízásokhoz a megvalósult szakmai, illetve mûszaki-naturális teljesítményt dokumentáló bizonylatokat (számlát, részszámlát, a kötelezettségvállalási bizonylatot, saját megvalósítás esetén számlát helyettesítõ okmányt), lakástámogatási kiemelt elõirányzat felhasználását kezdeményezõ átutalás esetén a 100. § (1)—(4) bekezdése szerinti adatokat tartalmazó kimutatást kell csatolni. (5) Amennyiben a teljesítési záradékkal ellátott számlával (számlát helyettesítõ bizonylattal) igazolt teljesítmény az Engedélyokirattal, illetve Alapokmánnyal, az elõjegyzett szerzõdésekkel összhangban van, a Kincstár az átutalási megbízást a kötelezettségvállalásként elõjegyzett támogatási elõirányzat-felhasználási keret, maradvány vagy egyéb forrás, illetve a központi költségvetési elõirányzaton kívül a beérkezett kiegészítõ forrás terhére teljesíti. Kifizetés függõ, átfutó és kiegyenlítõ kiadások jogcímen nem kezdeményezhetõ.’’
12. § 9. § Az R .1. 73. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(5)A jóváhagyott feladat megvalósítása érdekében kötött, szerzõdéssel alátámasztott, a Kincstárnak Engedélyokiraton, Alapokmányon bejelentett és a Kincstár által visszaigazolt feladat tárgyévi költségvetési elõirányzata a fejezetnél vagy intézménynél kötelezettségvállalással lekötött elõirányzatnak minõsül, amelynek terhére az igazolt teljesítményekre az esedékességkor a Kincstár teljesíti a kifizetéseket.’’
Az R .1. 83. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A pályázótól — a pályázat befogadásának feltételeként — írásbeli nyilatkozatot kell kérni) ,,c) ahhoz történõ hozzájárulásáról, hogy a köztartozások — az Áht. 13/A. § (4) bekezdésében és az e rendelet 92. § (4) bekezdésében foglaltak szerinti — figyelemmel kísérése céljából a pályázó adószámát vagy adóazonosító jelét, társadalombiztosítási azonosító jelét, társadalombiztosítási folyószámlaszámát a támogatást nyújtó szerv és a Kincstár felhasználja a lejárt köztartozások teljesítése, illetõleg az adósság bekövetkezése tényének és összegének megismeréséhez,’’
13. § 10. § Az R .1. 75. §-ának (2) és (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: ,,(2) A költségvetési támogatás FEFK, BEFK számlán történõ jóváírása a kifizetések elrendelésével egyidejûleg történik a Kincstárban.’’ ,,(4) A Kincstár a kifizetéseket az Engedélyokiratban, illetve Alapokmányban meghatározott egyéb forrásoknak a FEFK, BEFK vagy a Lebonyolítási számlán történõ rendelkezésre állása esetén teljesíti.’’
Az R .1. 87. §-ának (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(8) A Kincstár a köztartozások figyelemmel kísérése érdekében az e rendelet 8. számú melléklete szerinti, kedvezményezettjének nevére (megnevezésére), lakhelyére (székhelyére), adószámára, adóazonosító jelére, társadalombiztosítási azonosító jelére és társadalombiztosítási folyószámla számára vonatkozó adatokat elektronikus úton megyei bontásban megküldi az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH), a Vám- és Pénzügyõrség Országos Parancsnoksága részére.’’
5662
MAGYAR KÖZLÖNY 14. §
Az R .1. 92. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(4) Az APEH, a Vám- és Pénzügyõrség Országos Parancsnoksága és szervei, valamint a Kincstár e rendelet 87. §-ának (8) bekezdésében foglalt tájékoztatása alapján számszerû adatot szolgáltatnak az utalványozónak és az OTMR részére, amikor a kedvezményezettnek 60 napot meghaladó, esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozása alakul ki, illetõleg azt megfizette, vagy arra idõközben fizetési könnyítést (halasztást, részletfizetést) kapott. Az OTMR tájékoztatása elektronikus módon és folyamatosan történik.’’
15. § Az R .1. 93/B. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(3) Az elõirányzat kezelõje a 85. § (2) és (7) bekezdésében, valamint a 87. § (7) bekezdésében meghatározott kötelezettségét a 8/b. számú mellékletnek az OTMR -be elektronikus formában történõ megküldésével teljesíti.’’
16. § Az R .1. 94. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,94. § (1) A Kincstár pénzforgalmilag teljesítendõ feladatainak ellátására a Magyar Nemzeti Bank által vezetett Kincstári Egységes Számla (a továbbiakban: KESZ ), valamint az Áht. szerinti devizaszámla szolgál. (2) A Kincstár hatósági letét kezelési tevékenységével kapcsolatos pénzeszközök elkülönített kezelésére az MNB-nél vezetett forint- és devizaszámlák szolgálnak.’’
17. § Az R .1. 95. §-ának (1) bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki: (Nem tekintendõ a KESZ elszámolási körbe tartozónak az államháztartás alrendszerei költségvetésének végrehajtása során) ,,d) a hatósági letétek kezelésére szolgáló számlákon lebonyolított pénzforgalom.’’
2003/73. szám
követelés összegét. A számla felett a kincstári ügyfelek nem rendelkezhetnek. A számla megszüntetésére a végzésben feltüntetett követelés átutalását követõen a Kincstár intézkedik.’’
19. § (1) Az R .1. 98. §-ának (1) bekezdése a következõ l) ponttal egészül ki: (A Kincstár a központi költségvetési szervek felügyeleti szerve részére a következõ számlákat vezeti:) ,,l) PHARE pénzforgalmi lebonyolítási számla.’’ (2) Az R .1. 98. §-ának (4) és (12) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek, egyidejûleg a § a következõ (15) bekezdéssel egészül ki: ,,(4) A Kincstár a költségvetési szervek részére megállapított elõirányzat-felhasználási kereteket az elosztási számlán keresztül vezeti át a költségvetési szerv elõirányzat-felhasználási keretszámlájára.’’ ,,(12) A fejezeti devizaszámla az Áht. 18/B. § (6) bekezdés szerinti külföldi pénzeszközök nyilvántartására és azok felhasználásának lebonyolítására szolgál. A devizaszámla vezetés feltételeit a Kincstár és a számlatulajdonos közötti bankszámlaszerzõdésben kell rögzíteni.’’ ,,(15) A PHARE pénzforgalmi lebonyolítási számla az EU PHARE program keretében a költségvetési szerveknek nyújtott támogatás elõlegének kezelésére szolgál.’’
20. § Az R .1. 99. §-ának (3) és (12) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: ,,(3) Az (1) bekezdés a), c)—h) és j) pontjában megjelölt számlák megnyitásának, illetve megszüntetésének kezdeményezése a felügyeleti szerv feladata. A b) pontban megjelölt számla megnyitásáról a Kincstár hivatalból intézkedik.’’ ,,(12) A devizaszámla az Áht. 18/B. §-ának (6) bekezdés szerinti külföldi pénzeszközök nyilvántartására és azok felhasználásának lebonyolítására szolgál. A devizaszámla vezetés feltételeit a Kincstár és a számlatulajdonos közötti bankszámlaszerzõdésben kell rögzíteni.’’
18. § 21. § Az R .1. 97. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(5) A Kincstár jogosult a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 80—81. §-a szerint zárolt számlát nyitni a bíróság átutalási végzése alapján és arra az adós ügyfél számlájáról, elkülöníteni a végzésben feltüntetett
Az R .1. 101. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,101. § (1) A Kincstár vezeti az önkormányzatok megbízásából a) az Igazgatóságok által végzett központi illetményszámfejtéssel összefüggõ kifizetésekre, illetve
2003/73. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
b) az Igazgatóságok számfejtési körébe tartozó önkormányzatok és intézményeik munkavállalóik után megfizetendõ magánnyugdíjpénztári tagdíj pénzforgalmának lebonyolítására szolgáló pénzforgalmi letéti számlát. (2) Az (1) bekezdésben szereplõ számlákon lebonyolított pénzforgalom számviteli nyilvántartásáról az Igazgatóságok gondoskodnak. (3) A Kincstár pénzforgalmi lebonyolítási számlát vezet Igazgatóságonként a) a családtámogatások pénzbeni ellátásának kifizetésére, b) a nem állami humán szolgáltatások normatív támogatásának folyósítására.’’
22. § Az R .1. 102. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(2) A kincstári körbe tartozók belföldi hitelintézetnél vezetett devizaszámlájukról történt felhasználásukról forintban a Kincstár által e célra rendszeresített bizonylaton kötelesek adatot szolgáltatni az Igazgatóság részére, a számla terhére történõ kifizetést követõ 3 munkanapon belül. Az adatszolgáltatásban a devizaszámláról teljesített kiadás összegével a megjelölt bevételi és kiadási jogcímek teljesítési adatait a Kincstár azonos összegben megemeli.’’
23. § Az R .1. 103. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(3) A helyi önkormányzat a választott számlavezetõ hitelintézetet a naptári év elsõ napjával változtathatja meg. A folyamatos pénzellátás érdekében az önkormányzat az errõl szóló döntésrõl az Igazgatóság útján a Kincstárat értesíti. Az önkormányzat a törzskönyvi nyilvántartást vezetõ Igazgatóságot az elõzõ év november 30-áig köteles írásban tájékoztatni, a döntés dokumentumainak csatolásával és a választott hitelintézettel kötött szerzõdésben megjelölt bankszámlaszám egyidejû közlésével. A határidõt követõen megküldött változás nyilvántartásba vételét az Igazgatóság megtagadja.’’
24. § Az R .1. 104. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(2) A helyi és helyi kisebbségi önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szerv számára bankszámla a törzskönyvi nyilvántartásba vétel után nyitható. A bankszámla megnyitása, illetve megszüntetése — a költség-
5663
vetési szerv létesítésének, illetve megszüntetésének idõpontja szerinti határnappal — a helyi önkormányzati hivatal feladata. A bankszámla megnyitásáról, illetve megszüntetésérõl az önkormányzati hivatal 5 napon belül köteles tájékoztatni az Igazgatóságot.’’
25. § Az R .1. 107. §-ának (2) és (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: ,,(2) Az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt Elosztási számláról operatív gazdálkodás nem folytatható. A Kincstár a havi elõirányzat-felhasználási kereteket az Elosztási számlán keresztül vezeti át a költségvetési szerv elõirányzat-felhasználási keret számlájára.’’ ,,(7) Az (1) bekezdés f) pontjában megjelölt devizaszámla az Áht. 18/B. §-ának (6) bekezdés szerinti külföldi pénzeszközök nyilvántartására és azok felhasználásának lebonyolítására szolgál. A devizaszámla vezetés feltételeit a Kincstár és a számlatulajdonos közötti bankszámlaszerzõdésben kell rögzíteni.’’
26. § Az R .1. 109. §-ának (1), (11) és (13) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: ,,(1) A Kincstár a központi költségvetési szerv (beleértve a társadalombiztosítási költségvetési szervet is) kiadási és bevételi elõirányzatának különbözeteként a (2)—(8) bekezdésben foglalt eltérésekkel havi idõarányos költségvetési elõirányzat-felhasználási keretet (a továbbiakban: keret) nyit. A Kincstár a keretet automatikusan állapítja meg és utalja át a fejezeti elosztási számlákon keresztül a kincstári körbe tartozó ügyfelek elõirányzat-felhasználási keret számlájára.’’ ,,(11) A támogatási célelõirányzatoknak a központosított bevételhez kapcsolt támogatási elõirányzata a tényleges teljesítés mértékéig vehetõ igénybe. A költségvetési szerv az általa beszedett támogatási célelõirányzathoz kapcsolódó központosított bevételt köteles minden hónap 27-éig a megfelelõ nemzetgazdasági számlára átutalni. A Kincstár a jelölt idõpontig beérkezett bevétel eredeti elõirányzatának mértékéig automatikusan, az azt meghaladó bevétel terhére az elõirányzat-módosítás végrehajtását követõen bocsátja rendelkezésre az elõirányzatfelhasználási keretet.’’ ,,(13) A Kincstár a zárlati mûveletek keretében a teljesítésarányos finanszírozás miatt meg nem nyitott elõirányzat-felhasználási keretet jóváírja az elõirányzat címzettjének megfelelõ számláján.’’
5664
MAGYAR KÖZLÖNY 27. §
Az R .1. 111. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(1) A Kincstár a fizetési megbízások teljesítését megelõzõen likviditási és kiemelt elõirányzatonkénti fedezetvizsgálatot végez.’’
28. § Az R .1. 112. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(1) A Kincstár az elkülönített állami pénzalapok kiadásait — a költségvetési törvényben meghatározott kivételekkel — az alapok bevételei és elõzõ évi maradványa együttes összegéig teljesítheti. Az alapok fedezeti vizsgálatára a 111. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.’’
29. § Az R .1. 114. §-ának (1) és (3)—(4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: ,,(1) Az APEH által vezetett, az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap számláira járulék címén befolyt bevételeket a Kincstár naponta az ONYF és az OEP Lebonyolítási számlájára átutalja.’’ ,,(3) Az egészségügyi hozzájárulás címén az APEH elkülönített számlájáról a Kincstár naponta átutalja az egyenleget az OEP Lebonyolítási számlájára. (4) A jogerõs fizetési meghagyások alapján teljesített munkáltatói táppénz-hozzájárulás bevételének összegét a Kincstár az APEH e célból vezetett számlájáról naponta átutalja az OEP Lebonyolítási számlájára.’’
30. § Az R .1. 116. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,116. § (1) A Kincstár a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kiadásait a naponta befolyt bevételbõl a tényleges napi hitelszükséglet jóváírásával teljesíti. (2) A Társadalombiztosítás pénzügyi alapjai napi bevételi többletét a Kincstár a hitel törlesztésére automatikusan leemeli.’’
31. § Az R .1. 117. §-ának (1), (3)—(5) és (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: ,,(1) Az Egészségbiztosítási Alap ellátási célú kifizetéseit, valamint a nem Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott ellátások kiadásait a Kincstár az Egészségbiztosítási Alap központi igazgatási szervéhez rendelt központi Ellá-
2003/73. szám
tási számláról és az ehhez kapcsolódó megyei igazgatási szervek ellátási számlájáról likviditási fedezetvizsgálat nélkül és a nem túlléphetõ elõirányzatok esetében a központi számlához kapcsolódó elõirányzati fedezetvizsgálat mellett teljesíti.’’ ,,(3) A nem túlléphetõ aktuális elõirányzatot a Kincstár a jóváhagyott finanszírozási terv alapján vezeti. (4) Az OEP és az ONYF a fedezet biztosítása céljából — az Igazgatóság adatszolgáltatása alapján — megfelelõ kiadási számláinak terhére, a Kincstár felé a megfelelõ lebonyolítási számla javára minden hónap 19-éig rendelkezik: a) az Egészségbiztosítási Alapból nettó módon finanszírozott önkormányzati egészségügyi intézmények bruttó tárgyhavi támogatás összegének, és b) az a) pont szerint meghatározott intézmények, valamint a kifizetõhelyi azonosítóval ellátott helyi önkormányzatok által folyósított (megelõlegezett) társadalombiztosítási ellátások összegének az átvezetésérõl. (5) A (4) bekezdésben meghatározott támogatások és elszámolások összegének figyelembevételével a Kincstár minden hó 22. napjáig, december hónapban 20-áig az utalást teljesíti.’’ ,,(8) A (4) bekezdés a) pontjában meghatározott OEP nettó finanszírozási kört — a gazdálkodási formaváltás esetét kivéve — az OEP az érintett önkormányzatok, illetõleg — az önkormányzat tájékoztatásával — az egészségügyi intézmény kezdeményezésére évente felülvizsgálja, és azt közleményben teszi közzé. A helyi önkormányzat, illetõleg az egészségügyi intézmény a felülvizsgálati eljárást a tárgyévet megelõzõ év október 31-éig kezdeményezheti az OEP-nél az e rendelet 2. §-ának 50. pontjában szereplõ arány dokumentálásával. A gazdálkodási formaváltás esetén az Igazgatóság a törzskönyvi nyilvántartás alapján — az OEP értesítésével egyidejûleg — törli az intézményt a nettó finanszírozási körbõl.’’
32. § Az R .1. 119. §-ának (1)—(2), (6) és (10)—(16) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: ,,(1) A helyi önkormányzatokat megilletõ átengedett személyi jövedelemadó, normatív állami hozzájárulás, a helyi önkormányzatok mûködésével kapcsolatos, egyéb központi költségvetési kapcsolatokból származó, költségvetési törvényben meghatározott és e rendelet 16. számú mellékletében részletezett támogatások utalandó (nettó) összegét a személyi juttatásokat, valamint az egyéb kifizetéseket terhelõ levonások, járulékok és hozzájárulások (a továbbiakban: közterhek), továbbá az önkormányzatok által az Igazgatóság részére a központosított illetményszámfejtés miatt engedményezett forgótõke levonásával
2003/73. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
és az önkormányzat által folyósított (megelõlegezett) társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások megtérítendõ összegének hozzáadásával kell megállapítani. A helyi önkormányzat részére a nettó összeget az e rendelet 103. §-ának (2) és (9) bekezdésében megjelölt számlára, illetve alszámlára kell folyósítani az e rendelet 10/a. számú mellékletében meghatározott arányok és idõpontok szerint 13 részletben, illetve az esedékesség szerint. A forgótõke tárgyhavi visszapótlását a Kincstár csak addig a mértékig teljesíti, ameddig arra az önkormányzatokat megilletõ nettósított források összege fedezetet nyújt. A Belügyminisztérium az e rendelet 10/a. és 16. számú mellékletei alapján a helyi önkormányzatok részére szükséges átutalásokat a tárgyhó 18-áig utalványozza. (2) A következõ évi költségvetési törvény kihirdetése idõpontjától függõen, a következõ év elsõ folyósításának összege megegyezhet az elõzõ év utolsó folyósításának összegével. A különbözetet a következõ utaláskor kell rendezni. A folyósítást a Kincstár a Belügyminisztérium utalványozása alapján végzi. Az adatszolgáltatás elmulasztása miatt felfüggesztett folyósítás a pótlást követõ hó 25-én teljesíthetõ. Amennyiben a nettósítandó összeg nem fedezi az összes levonást, azt a Kincstár megelõlegezi és az Áht. 63. § (6) bekezdésében szabályozott módon, a tárgyhó 20. napját követõen szedi be. A helyi önkormányzat a számlavezetõ hitelintézettel kötött szerzõdésben intézkedik az azonnali beszedési megbízás teljesülése érdekében, valamint az Áht. 63. § (8) bekezdésében szabályozott havi elõirányzat-felhasználási terv alapján gondoskodik a fedezet biztosításáról. A 20 000 forint összeghatár alatti tartozás esetén a Kincstár a beszedést év közben a következõ hónapokban a nettó finanszírozás során a helyi önkormányzatot megilletõ összegbõl történõ levonás útján is érvényesítheti a 16. számú melléklet szerint.’’ ,,(6) A Kincstár az önkormányzatokat és intézményeiket terhelõ állami adóhatóság felé, illetve a munkáltatói táppénz-hozzájárulás vonatkozásában az OEP felé teljesítendõ kötelezettségek átutalásáról minden hónap 20-áig intézkedik.’’ ,,(10) A Kincstár a központi költségvetésben elõirányzott családtámogatási ellátások fedezetérõl a támogatások teljesítéséhez igazodóan a megfelelõ lebonyolítási számla javára rendelkezik. (11) A Kincstár adatszolgáltatása alapján az APEH minden hónap 19-én rendelkezik a Kincstárnál az önkormányzatokat megilletõ átengedett személyi jövedelemadó biztosításáról. (12) Amennyiben az önkormányzat az Áht. 64. §-ának (5) bekezdése alapján pótlólagosan normatív hozzájárulást vagy támogatást igényel, ennek utalására a szeptember havi nettó finanszírozástól kezdõdõen kerül sor. A szeptember havi nettó finanszírozás során a Belügyminiszté-
5665
rium utalványozására a Kincstár az idõarányos normatív hozzájárulási és támogatási részt egy összegben, a fennmaradó részt a hátralévõ hónapokban havi egyenlõ részletekben utalja. (13) Amennyiben az önkormányzat az Áht. 64. §-ának (5) bekezdése alapján a számára biztosított normatív hozzájárulások, vagy támogatások elõirányzatáról lemond, és ezáltal a központi költségvetés javára visszafizetési kötelezettsége keletkezik, a Kincstár a visszafizetési kötelezettséget a nettó finanszírozás során érvényesíti a (15) bekezdésnek megfelelõen. (14) A Kincstár haladéktalanul értesíti a Belügyminisztériumot arról, hogy az elõirányzat-lemondások körében melyeknél szükséges a nettó finanszírozás során történõ érvényesítés. (15) A korábbiakban igénybe vett, (13) bekezdés szerinti lemondással érintett idõarányos támogatásrészt — az Igazgatóság értesítése alapján — a Belügyminisztérium utalványozására a Kincstár egy összegben érvényesíti az alábbiak szerint: a) az Áht. 64. §-a (5) bekezdésének aa) pontja szerinti esetben a június havi, b) az Áht. 64. §-a (5) bekezdésének ab) pontja szerinti esetben a szeptember havi, c) az Áht. 64. §-a (5) bekezdésének ac) pontja szerinti esetben a december havi nettó finanszírozás keretében. (16) Amennyiben az önkormányzatot a nettó finanszírozás keretében megilletõ összeg a visszafizetési kötelezettség egészére nem nyújt fedezetet, a Kincstár a következõ havi nettó finanszírozás során ismét megkísérli a viszszafizetési kötelezettség érvényesítését. Ennek ismételt meghiúsulása esetén a Kincstár az Áht. 64/A. §-ának (6) bekezdése szerint jár el.’’
33. § Az R .1. 119/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(1) Amennyiben az önkormányzat ellen a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény szerinti eljárás indul, a kérelem bírósághoz történõ érkezése és az adósságrendezés megindításáról szóló végzés Cégközlönyben történõ közzététele közötti idõszakban az önkormányzat kérelmet nyújthat be a belügyminiszterhez. E bben indítványozhatja, hogy — a hatósági és az alapvetõ lakossági szolgáltatások biztosítása érdekében — az önkormányzatot megilletõ központi költségvetési források folyósítása a Kincstárban Igazgatóságonként vezetendõ elkülönített letéti számlára történjen. A kérelemhez adósságrendezési eljárás megindítását igazoló dokumentumokat csatolni kell.’’
5666
MAGYAR KÖZLÖNY 34. §
Az R .1. 120. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,120. § A címzett és céltámogatásokat a Kincstár — az önkormányzat számlavezetõ hitelintézete útján — teljesítményarányosan és kapcsolódó saját forrásokkal arányosan, közvetlenül a törvényben, illetve kormányközleményben megjelölt önkormányzatnak folyósítja. A támogatás központi folyósítása nem követi az önkormányzatok szétválását vagy egyesülését.’’
35. § Az R .1. 121. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,121. § (1) A helyi önkormányzatok központosított és egyéb elõirányzatai terhére megállapított támogatások utalványozója — a Kincstár szabályszerûséget és fedezetet igazoló ellenjegyzésével — a Belügyminisztérium. Az utalványozás teljesítményarányosan és elszámolási kötelezettséggel történik. (2) Az (1) bekezdés szerinti támogatások folyósítását a Kincstár — ha jogszabály másként nem rendelkezik — minden hónap 10-éig vagy 25-éig, illetve a támogatások felhasználására vonatkozó döntésekhez igazodóan végzi.’’
36. § Az R .1. 122. §-ának (1), (3) és (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: ,,(1) Azon önkormányzati egészségügyi intézmények esetében, amelyeket az OEP nettó módon finanszíroz, a támogatásokat — a hóközi utalások kivételével — az e kört érintõ köztartozások és egyéb levonások beszámításával kell folyósítani. A Kincstár e rendelet 16. számú melléklete alapján a (4) bekezdésben rögzített források terhére az e célra elkülönített lebonyolítási számláról folyósítja: a) minden hónap 20-án a közterheket és egyéb levonásokat, és b) e rendelet 10/b. számú melléklete szerinti ütemben és idõpontban az intézménynek a pénzügyileg teljesítendõ (nettó) összeget, az általa folyósított (megelõlegezett) társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások megtérítendõ összegének hozzáadásával, valamint a forgótõkét.’’ ,,(3) Amennyiben a nettósítandó összeg nem fedezi az összes levonást, azt a Kincstár megelõlegezi és az Áht. 101. § (8) bekezdésében szabályozott módon szedi be. A 20 000 forint összeghatár alatti tartozás esetén a Kincstár a beszedést év közben a következõ hónapokban a nettó finanszírozás során az egészségügyi intézményt megilletõ támogatási összegbõl történõ levonás útján is érvényesítheti a 16. számú melléklet szerint.’’ ,,(5) A Kincstár a központi költségvetésben elõirányzott családtámogatási ellátások fedezetérõl a támogatások tel-
2003/73. szám
jesítéséhez igazodóan a megfelelõ lebonyolítási számla javára rendelkezik.’’
37. § Az R .1. 123. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(3) A Kincstár a helyi önkormányzatoknak, illetve az egészségügyi intézményeknek történõ nettó utalással egy idõpontban rendelkezik az Igazgatóságot — mint a társadalombiztosítási ellátások folyósítását végzõ kifizetõhelyet — megilletõ térítési díjak és postaköltségek átutalásáról.’’
38. § Az R .1. 126. §-ának (1)—(2) és (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: ,,(1) A normatív hozzájárulások és a támogatások év végi elszámolása alapján a) az önkormányzat a központi költségvetést megilletõ összeget az éves költségvetési beszámolójának az Igazgatósághoz történt benyújtását követõ 15 napon belül fizeti vissza; b) az önkormányzatot megilletõ pótlólagos hozzájárulás és támogatás kiutalásáról összesített éves költségvetési beszámoló elkészítését követõ 15 napon belül a Kincstár gondoskodik. (2) Amennyiben a helyi önkormányzatot megilletõ központi költségvetésbõl származó hozzájárulások és támogatások év végi felülvizsgálata az önkormányzat által az elszámolásában feltüntetett adatokhoz képest eltérést tár fel, akkor a) az önkormányzat a felülvizsgálat alapján a központi költségvetést megilletõ összeget az Igazgatóság felhívásának elfogadásától, illetve a határozat jogerõre emelkedésétõl számított 15 napon belül fizeti meg; b) az önkormányzatot a központi költségvetésbõl megilletõ összeget az Igazgatóság felhívásának elfogadásától, illetve a határozat jogerõre emelkedésétõl számított 15 napon belül a Kincstár utalja át.’’ ,,(6) Az évközi lemondás, illetve az év végi elszámolás, felülvizsgálati eljárás, Állami Számvevõszéki vizsgálat (a továbbiakban együtt: év végi elszámolás) alapján az Áht. 64/A. §-ának (3)—(4) bekezdése és 64/B. §-ának (4) bekezdése szerinti igénybevételi és kiegészítõ kamat összegét az Igazgatóság, az Áht. 64/A. §-ának (5) bekezdése és az Áht. 64/B. §-ának (2) bekezdése szerinti kamat összegét az önkormányzat állapítja meg. Az önkormányzat által megállapított kamat összegét az Igazgatóság felülvizsgálja. Az Igazgatóság által megállapított kamat összegérõl, a számítás módjáról az Igazgatóság értesíti az önkormányzatot.’’
2003/73. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 39. §
Az R .1. 127/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(3) Az Áht. 102/A. §-a alapján a Kincstár — visszafizetési kötelezettséggel — a kincstári egységes számláról az (1) bekezdésben meghatározott átmeneti forráshiány finanszírozására elõleget folyósít, amennyiben a (2) bekezdésben megjelölt forrásokból nem biztosítható a szükséges fedezet teljes összege.’’
40. § Az R .1. 140. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(5) Amennyiben — a Kincstár költségvetési jelentései alapján — a fejezetre összesített, éves halmozott kiadási, illetve bevételi teljesítési adatok 5%-át két egymást követõ hónapban meghaladják a függõ, átfutó, kiegyenlítõ kiadások, illetve a függõ, átfutó, kiegyenlítõ bevételek és a nem azonosított bevételek, a fejezet felügyeletét ellátó szerv köteles megvizsgálni költségvetési szerveinél annak okait, és megtenni a szükséges intézkedéseket ezen kiadások és bevételek rendezésére.’’
41. § Az R .1. 144. §-ának (2)—(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: ,,(2) Az (1) bekezdésben foglalt adatszolgáltatásokból az Igazgatóság — a megyei és a fõvárosi adatok feldolgozását követõen — az összesítéseket április 20., június 20., október 20. napjáig, illetve a tárgyévet követõ év január 20. napjáig készíti el. (3) A (2) bekezdésben foglalt adatszolgáltatásokból készített összesítéseket a Kincstár április 25. napjáig, június 25. napjáig, október 25. napjáig és a tárgyévet követõ év január 25. napjáig küldi meg a Pénzügyminisztériumnak.’’
42. § Az R .1. 145. §-ának (4)—(5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: ,,(4) Az adatszolgáltatók az éves elszámolásokra vonatkozóan a 12/b. számú mellékletet a tárgyévet követõ év július 15-éig, a 12/c. számú mellékletet az éves adóbevallások feldolgozását követõen, de legkésõbb a tárgyévet követõ év augusztus 15-éig, az éves konszolidált elszámolásra vonatkozóan a 12/b. számú mellékletet a tárgyévet követõ év november 15-éig juttatják el a felügyeleti szervhez. A felügyeleti szerv a mérlegjelentések ûrlapjait ezt követõen 10 napon belül továbbítja feldolgozásra a Kincstárhoz, illetve helyi önkormányzati költségvetési szervek ese-
5667
tében az Igazgatósághoz, akiknek 10 nap áll rendelkezésre az ûrlapok feldolgozására. (5) A Kincstár az évközi mérlegjelentést (12/a—12/c. számú mellékletek) — figyelemmel az (1)—(4) bekezdésekben foglalt adatszolgáltatások egyes tételeinek felhasználására és beépítésére — az elsõ negyedévre vonatkozóan június 15-éig, a második negyedévre vonatkozóan augusztus 15-éig, a harmadik negyedévre vonatkozóan november 5-éig, a negyedik negyedévre vonatkozóan a tárgyévet követõ év március 31-éig, a 12/a—12/b. számú mellékleteket az éves elszámolásra vonatkozóan a tárgyévet követõ év május 31-éig, a 12/c. számú mellékletet az éves elszámolására vonatkozóan a tárgyévet követõ év augusztus 30-áig, a 12/b. számú mellékletet az éves konszolidált elszámolásra vonatkozóan a tárgyévet követõ év november 30-áig a Pénzügyminisztériumhoz nyújtja be.’’
43. § Az R .1. 146. §-ának (1) és (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: ,,(1) A költségvetési beszámoló készítési kötelezettséget teljesítõk zárszámadási munkálataihoz a Kincstár kincstári költségvetési beszámolót készít, melyet a tárgyidõszakot követõ hónap 30. napjáig egyeztetés céljából megküld a) a kincstári költségvetéssel rendelkezõnek, b) a kincstári költségvetéssel rendelkezõ felügyeleti szervének.’’ ,,(3) Az (1)—(2) bekezdésben foglalt tájékoztatási és egyeztetési kötelezettség a kincstári költségvetéssel rendelkezõ kincstári ügyfél kincstári számláinak egyenlegére és forgalmára, valamint a kincstári költségvetés kiemelt elõirányzatainak aktuális összegére és az elõirányzatok teljesítésének összegére vonatkozik. Eltérés esetén a kincstári költségvetéssel rendelkezõ az elemi beszámolójában a saját könyvvezetésének megfelelõ adatokat szerepelteti és indokolásban tételesen rögzíti az eltérést. Az eltérés dokumentumát az elemi beszámoló benyújtásával egyidejûleg megküldi felügyeleti szerve részére. A felügyeleti szerv a beszámoló felülvizsgálatát követõen az eltérések dokumentumát az elemi beszámoló benyújtásával egyidejûleg — költségvetési szervenként és fejezeti szintre összesítve — megküldi a Kincstár részére.’’
44. § Az R .1. 162. §-ának (1), (3) és (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: ,,(1) A kincstári körbe tartozó kincstári költségvetéssel rendelkezõ és kincstári költségvetéssel nem rendelkezõ költségvetési szerv köteles a közbeszerzési törvény hatálya
5668
MAGYAR KÖZLÖNY
alá tartozó tárgyévben saját költségvetési elõirányzatai terhére megvalósuló közbeszerzései költségvetési törvényben meghatározott egyedi értékhatárt elérõ dologi és intézményi felhalmozási kiadásokat terhelõ kötelezettségvállalásait egyedileg bejelenteni az Igazgatósághoz az e rendelet 14. számú mellékletében meghatározott formában, a kötelezettségvállalást követõ 5 munkanapon belül.’’ ,,(3) Ha a bejelentett kötelezettségvállalásban változás történik, a költségvetési szerv az e rendelet 15. számú mellékletében meghatározott formában köteles azt bejelenteni az Igazgatóság részére.’’ ,,(6) A Kincstár az általa nyilvántartott kötelezettségvállalásokról és az erre történt teljesítésekrõl a kötelezettségvállaló költségvetési szerveket a számlakivonat keretében, továbbá negyedévenként értesíti, valamint a Pénzügyminisztérium részére negyedévenként összesített adatszolgáltatást készít.’’
45. § Az R .1. 163. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(3) A központosított illetményszámfejtést nem igénylõ helyi önkormányzat, illetõleg a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek adatközlésének elmulasztása esetén a helyi önkormányzat, illetõleg költségvetési szerve részére a Kincstár a támogatások folyósítását felfüggeszti.’’
46. § Az R .1. 165. §-ának (1)—(3) és (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(1) A pénzügyminiszter és a felügyeleti szerv vezetõje az e rendeletben meghatározott jogait és kötelezettségeit, továbbá a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõje — a 13. § (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével — a hatáskörébe tartozó elõirányzat-módosítási, -átcsoportosítási és -felhasználási jogköröket a belsõ szabályzatában meghatározott módon átruházhatja. A különbözõ adatszolgáltatásokkal kapcsolatosan a bejelentésre, aláírásra jogosultak jegyzékét — külön tájékoztatóban foglaltak szerint — a Kincstár, illetve a Pénzügyminisztérium rendelkezésére kell bocsátani. (2) A korábban feladatfinanszírozás körébe vont elõirányzatok maradványát a teljes felhasználásig e szabályok szerint kell felhasználni abban az esetben, ha a tárgyévi költségvetési törvényben elõirányzattal nem rendelkezik. Amennyiben a feladat tárgyévi elõirányzata a feladatfinanszírozás körébõl kikerül — nem tartozik e rendelet 4. számú mellékletébe — a maradvány felhasználása a tárgyévi elõirányzat felhasználásával azonos módon, az általános elõírások szerint történik.
2003/73. szám
(3) A korábban nem a feladatfinanszírozás keretében finanszírozott elõirányzatok maradványait — amennyiben a feladat a tárgyévben a feladatfinanszírozás körébe tartozik — a tárgyévi elõirányzattal azonos szabályok szerint kell felhasználni.’’ ,,(5) A Kincstár és a Pénzügyminisztérium között a rendszeres, illetve eseti, kölcsönös, illetve egyirányú adat- és információszolgáltatás az e rendeletben foglaltakon túl is kiterjedhet.’’
47. § Az R .1. 12/a. számú mellékletében a 01-R -A ûrlaphoz fûzött szövegének utolsó bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,Az ûrlap kitöltésére vonatkozó további útmutatást a Pénzügyminisztérium a Kincstár útján bocsátja rendelkezésre.’’
Az önkormányzatok tulajdonában lévõ ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjérõl szóló 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet módosítása 48. § Az önkormányzatok tulajdonában lévõ ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjérõl szóló 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet 5. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,5. § A helyi önkormányzatok az Országos Statisztikai Adatgyûjtési Program alapján a kataszterbõl adatokat szolgáltatnak — a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságai útján — a Központi Statisztikai Hivatal, valamint törvényben vagy kormányrendeletben felhatalmazott állami szerv részére.’’
Az egyes pénzbeli szociális ellátások folyósításának és elszámolásának szabályairól szóló 30/1993. (II. 17.) Korm. rendelet módosítása 49. § Az egyes pénzbeli szociális ellátások folyósításának és elszámolásának szabályairól szóló 30/1993. (II. 17.) Korm. rendelet 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(1) A jegyzõ a 7/A. §-ban foglaltak figyelembevételével a kifizetés, illetve a teljesítés hónapjának 10. napjáig értesíti a Magyar Államkincstár területileg illetékes igazgatóságát (a továbbiakban: Igazgatóság).’’
2003/73. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetése tervezésének, pénzellátásának, elõirányzat-felhasználásának, kincstári gazdálkodásának és nyilvántartásának egyes szabályairól szóló 19/1997. (II. 13.) Korm. rendelet módosítása 50. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetése tervezésének, pénzellátásának, elõirányzat-felhasználásának, kincstári gazdálkodásának és nyilvántartásának egyes szabályairól szóló 19/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 4. §-át megelõzõ cím helyébe a következõ cím lép: ,,A szolgálatok és a Kincstár kapcsolata’’
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet módosítása 51. § A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R .2.) 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(1) A hozzájárulás kifizetéséhez szükséges fedezetet a fenntartó biztosítja a közoktatási intézmény részére. A hozzájárulás kifizetéséhez szükséges fedezetet a helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézmény esetén az éves költségvetésrõl szóló törvény elõkészítésekor végrehajtott mutatószám-felmérés keretében nem állami, nem helyi önkormányzatok intézményfenntartó által fenntartott közoktatási intézmény esetén a Magyar Államkincstár — a fenntartó székhelye szerint illetékes — Területi Igazgatóságától (a továbbiakban: Igazgatóság) lehet igényelni, a munkavégzés évében, december 31-én közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban állók után. Az igénylés a nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartók esetén az Oktatási Minisztérium (a továbbiakban: OM) által kiadott nyomtatványon történik.’’
52. § Az R .2. 13. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(3) Az Igazgatóság az igénylési lap és a rendelkezésre álló okiratok alapján — az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Áe.) szabályozott eljárás keretében — megállapítja, hogy a fenntartó milyen feladat ellátásáért, milyen jogcímen, hány gyermek, tanuló után és milyen összegben veheti igénybe az éves költségvetésrõl szóló törvényben meghatározott normatív állami hozzájárulást. A normatív állami hozzájárulás és a kiegészítõ hozzájárulás, továbbá a 18. § (1) bekezdésében
5669
meghatározott támogatás megállapításával kapcsolatos eljárásban az oktatási miniszter a felettes szerv.’’
A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség költségvetése tervezésének, gazdálkodásának, elõirányzat-felhasználásának a sajátosságoknak megfelelõ szervezeti és eljárási rendjére vonatkozó szabályairól szóló 90/1997. (V. 30.) Korm. rendelet módosítása 53. § A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség költségvetése tervezésének, gazdálkodásának, elõirányzatfelhasználásának a sajátosságoknak megfelelõ szervezeti és eljárási rendjére vonatkozó szabályairól szóló 90/1997. (V. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R .3.) 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(1) A Honvédelmi Minisztérium fejezet kincstári költségvetéssel rendelkezõ kincstári ügyfelei részére a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) az elõirányzatfelhasználási keretet a tárgyhónapot megelõzõen 3 munkanappal elõbb nyitja meg.’’
54. § Az R .3. 12. §-ának (1) és (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: ,,(1) A katonai nemzetbiztonsági szolgálatoknak a Kincstárnál vezetett számlái a vonatkozó jogszabály szerint bizalmas számlák. A szolgálatok számláinak forgalmáról a Kincstár — az Állami Számvevõszék, a Kormányzati Ellenõrzési Hivatal és a Pénzügyminisztérium kivételével — adatot nem szolgáltathat. A számlák egyenlegérõl más szervek számára kizárólag a honvédelmi miniszter engedélyével közölhetõ adat.’’ ,,(8) A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok speciális kiadásaik teljesítéséhez Magyarországon mûködõ kereskedelmi bankoknál bankszámlát, továbbá devizaszámlát nyithatnak. A számlákról sem a szolgálatoknak, sem a számlavezetõ banknak nem kell a Kincstár részére adatot szolgáltatnia. A speciális kiadások fedezésére vezetett számlákra történõ utalások teljes összegét az átutalás idõpontjában a megfelelõ jogcímeken kell kiadásként könyvelni. Ezen számlák év végi záróegyenlegét a pénzmaradvány elszámolásakor házipénztárban tartott készpénzként kell figyelembe venni.’’
A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet módosítása 55. § A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. ren-
5670
MAGYAR KÖZLÖNY
delet 67. §-a (4) bekezdésének felvezetõ szövege helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(4) A jegyzõ értesíti a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságát (a továbbiakban: Igazgatóság)’’
A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásának, a céljellegû decentralizált támogatásának igénybejelentési, döntés-elõkészítési és elszámolási rendjérõl, valamint a Magyar Államkincstár finanszírozási, elszámolási és ellenõrzési feladatairól, továbbá a TÁH feladatairól szóló 9/1998. (I. 23.) Korm. rendelet módosítása 56. § A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásának, a céljellegû decentralizált támogatásának igénybejelentési, döntés-elõkészítési és elszámolási rendjérõl, valamint a Magyar Államkincstár finanszírozási, elszámolási és ellenõrzési feladatairól, továbbá a TÁH feladatairól szóló 9/1998. (I. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R .4.) 18. §-ának (1)—(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: ,,(1) Az önkormányzat a közbeszerzési eljárás lefolytatásáról és eredményérõl az eredmény kihirdetését követõ 15 munkanapon belül az 1995. évi XL. törvény 6. számú melléklete hitelesített másolatának megküldésével tájékoztatja az Igazgatóságot. (2) Az önkormányzat a kivitelezés megkezdésérõl az építési napló megnyitását, illetve egészségügyi gép-mûszer beszerzése esetén a szerzõdéskötést követõ 15 munkanapon belül az 5/A. mellékletet megküldik az Igazgatóságnak. Az Igazgatóság a kivitelezés megkezdésérõl a Belügyminisztériumnak évente — a Belügyminisztérium által meghatározott tartalommal és határidõ(k) szerint — kimutatást küld.’’
57. § Az R .4. 21. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(1) Az önkormányzat — a soron következõ, de legkésõbb 30 napon belül összehívott képviselõ-testületi ülés döntését követõ nyolc munkanapon belül — megküldi a fel nem használt központi támogatás egészérõl vagy egy részérõl való lemondást a 7. számú melléklet szerinti adatlapon. A lemondó nyilatkozatot a képviselõ-testületi határozat(ok) mellékelésével az Igazgatóságon keresztül kell megküldeni a Belügyminisztériumnak. A Belügyminisztérium az elõirányzat csökkentésérõl értesíti a Kincstárt és annak Igazgatóságán keresztül az önkormányzatot.’’
2003/73. szám 58. §
Az R .4. 22. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(2) A Cct. 14. § (9) bekezdése szerinti fel nem használt támogatások 1998. április 30-át követõ elvonásáról a Belügyminisztérium értesíti a Kincstárt és annak Igazgatóságán keresztül az önkormányzatot.’’
59. § Az R .4. 29. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(1) A területfejlesztési tanács a végleges döntésrõl nyolc munkanapon belül a 8. számú melléklet szerinti adatlap egy-egy példányának megküldésével értesíti a Kincstárt és annak Igazgatóságán keresztül a Belügyminisztériumot.’’
60. § Az R .4. 30. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(2) A Kincstár a 26. § (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével finanszírozási szerzõdést köt a területfejlesztési tanács döntésének megfelelõ támogatási szerzõdés szerint az önkormányzattal. Az Igazgatóság a döntési adatlap és a finanszírozási szerzõdés eltérése esetén a területfejlesztési tanácstól kéri az adatok összehangolását.’’
61. § Az R .4. 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(1) A támogatást igénybe vevõ önkormányzat a költségvetési beszámolóval egyidejûleg, illetve a támogatási szerzõdés szerint tervezett befejezési határidõt követõ 90 napon belül — a 9. számú melléklet szerint — elszámol az elõirányzat felhasználásáról a területfejlesztési tanácsnak. Az elszámolással egyidejûleg a fel nem használt elõirányzatról le kell mondani — amennyiben az tárgyévi elõirányzatot érint — a 10. számú melléklet szerint. Az elõzõ évek elõirányzat maradványa esetén az elszámolással egyidejûleg a területfejlesztési tanács módosítja a döntési adatlapot. A területfejlesztési tanács az ellenõrzött adatlapok (9. és 10. számú melléklet, valamint a módosított döntési adatlap) megküldésével az elszámolás átvételétõl számított 15 munkanapon belül az Igazgatóságon keresztül tájékoztatja a Belügyminisztériumot.’’
2003/73. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 62. §
Az R .4. 38. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(1) A területfejlesztési tanács folyamatosan tájékoztatja a vis maior támogatás odaítélésérõl szóló döntésrõl a 11. számú mellékletben szereplõ vis maior adatlap kitöltésével, egy-egy példány megküldésével az Igazgatóságon keresztül a Belügyminisztériumot. Az adatlap az utalványozás és elõirányzat engedélyezés alapdokumentuma.’’
A területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatások felhasználásának részletes szabályairól szóló 32/1998. (II. 25.) Korm. rendelet módosítása 63. § A területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatások felhasználásának részletes szabályairól szóló 32/1998. (II. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R .5.) 11. §-ának (9)—(10) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: ,,(9) A keretátadási megállapodás egy-egy eredeti vagy hitelesített példányát, valamint a tanácsok határozatait az átvevõ tanács megküldi a Kincstáron keresztül a Belügyminisztériumnak és közvetlenül a Miniszterelnöki Hivatalnak. A Kincstár ezen dokumentumok alapján jogosult a megyei keretek módosítására. (10) Meghiúsulás/lemondás esetén az átvevõ tanács határozatot hoz az átadó tanácsot megilletõ lemondott összeg visszaadásáról, melyet megküld a Kincstáron keresztül a Belügyminisztériumnak, közvetlenül a Miniszterelnöki Hivatalnak. Így az átadott támogatás arányos része visszakerül az átadó tanácshoz.’’
5671
(2) Az R .5. 14. §-ának (5)—(6) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések lépnek: ,,(5) A támogatást igénybe vevõ önkormányzat a költségvetési beszámolóval egyidejûleg, illetve a támogatási szerzõdés szerint tervezett befejezési határidõt követõ 90 napon belül — a 2. számú melléklet szerint — elszámol az elõirányzat felhasználásáról a tanácsnak. Az elszámolással egyidejûleg a fel nem használt elõirányzatról le kell mondani a 3. számú melléklet szerint. Amennyiben az önkormányzat az elszámolással egyidejûleg nem mond le a fel nem használt elõirányzatról, úgy a tanács intézkedik a fel nem használt támogatás visszavonásáról. A tanács az ellenõrzött adatlapok (2. és 3. számú melléklet) megküldésével az elszámolás átvételétõl számított 15 napon belül az Igazgatóságon keresztül tájékoztatja a Belügyminisztériumot. (6) Ha az önkormányzat a központi támogatásban részesülõ beruházás megvalósításától eláll, illetve a támogatást a beruházáshoz csak részben használta fel, vagy a beruházás tervezett befejezését követõ 3. hónap végéig a központi támogatást nem használta fel, akkor a fel nem használt elõirányzatról haladéktalanul (3. számú mellékletben szereplõ adatlap kitöltésével) le kell mondania. A lemondásról egyidejûleg értesíteni kell a tanácsot, a Belügyminisztériumot, az Igazgatóságot az alábbiak szerint: a) a fel nem használt elõirányzatról való lemondás esetén a lemondásról szóló képviselõ-testületi határozat, közös beruházásnál képviselõ-testületi határozatok megküldésével, a képviselõ-testületi döntést követõ 8 munkanapon belül, b) a korábban már felhasznált támogatásról való lemondás esetén a fenti határozat(ok)on kívül az igénybe vett támogatási összeg visszafizetését igazoló dokumentum megküldésével, a döntést, illetve visszafizetést követõ 8 munkanapon belül, c) a lemondásban foglaltaknak megfelelõen a támogatási és finanszírozási szerzõdést módosítani kell.’’
64. § (1) Az R .5. 14. §-a (3) bekezdésének a) és f) pontjai helyébe a következõ rendelkezések lépnek: (A támogatási elõirányzatok nyilvántartása, a támogatási összeg folyósítása és elszámolása forintban az alábbi rendben történik:) ,,a) a tanács tájékoztatja a támogatás odaítélésérõl szóló döntésrõl — a döntéstõl számított tíz munkanapon belül — az 1. számú mellékletben szereplõ adatlap kitöltésével az Igazgatóságon keresztül a Belügyminisztériumot, közvetlenül a Miniszterelnöki Hivatalt. A fenti adatszolgáltatási kötelezettségen felül a tanács közvetlenül megküldi a Kincstárnak az R . 8. számú mellékletében szereplõ adatlapot,’’ ,,f) az Igazgatóság a finanszírozási szerzõdés szerint ellenõrzi a pályázó által hozzá benyújtott számlát, valamint a pénzeszközök átadására létrejött megállapodás alapján igényelt támogatási összeget.’’
A járóbeteg-ellátás keretében rendelt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és gyógyfürdõellátások árához nyújtott támogatások elszámolásáról és folyósításáról szóló 134/1999. (VIII. 31.) Korm. rendelet módosítása 65. § A járóbeteg-ellátás keretében rendelt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és gyógyfürdõellátások árához nyújtott támogatások elszámolásáról és folyósításáról szóló 134/1999. (VIII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R .6.) 5. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,5. § Az elszámolt támogatás átutalására vonatkozó megbízást a MEP a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságának a 4. § (1) bekezdése 1. a), bb), ca) és cd) alpontja szerinti elszámolási idõszakra vonatkozóan az elszámolás benyújtását követõ 5. banki napon,
5672
MAGYAR KÖZLÖNY
2. ba) és cb) alpontja szerinti elszámolási idõszakra vonatkozóan a tárgyhónap utolsó banki napját megelõzõ második banki napján, 3. cc) alpontja szerinti elszámolási idõszakra vonatkozóan az elszámolás benyújtása hónapját követõ hónap 1—3. — gyógyászati segédeszköz esetén 1—6. — banki napján adja át.’’
66. § Az R .6. 6. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,6. § A Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága legkésõbb a MEP támogatás átutalására vonatkozó megbízása átvételét követõ napon teljesíti a Giro-rendszer felé.’’
2003/73. szám
továbbá a szociális vállalkozás engedélyezésérõl szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R .7.) 22. §-ának (5)—(6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: ,,(5) A Kincstár által vezetett pénzforgalmi lebonyolítási számlára visszafizetett normatív állami hozzájárulás, valamint a kamatok az ESZCSM fejezeti kezelésû elõirányzatfelhasználási keret számláját illetik meg. (6) A 15. § (7) bekezdése szerinti határozattal visszatartott normatív állami hozzájárulás a tárgyév lezárását követõen is a Kincstár által vezetett pénzforgalmi lebonyolítási számlán marad.’’
70. § Az R .7. 22/A. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
67. § Az R .6. 6/A. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(6) Az OEP a határozat jogerõre emelkedését követõen az elõleg utalását a hónap 26. napján, de legkésõbb a jogerõre emelkedést követõ hó 26-án a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságán keresztül teljesíti és errõl a területileg illetékes MEP-et értesíti.’’
68. § Az R.6. 6/C. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,6/C. § A közforgalmú gyógyszertár havonta kiegészítõ vénykezelési díjban részesül a tárgyévet megelõzõ év január 1-je és június 30-a közötti idõszakban elszámolt gyógyszerforgalmi adatokból számított árréstömeg alapján. A kiegészítõ vénykezelési díj havi összegét és a jogosultság e jogszabály szerinti feltételét a 3. számú melléklet tartalmazza. Az elõzõ hónapban teljes havi elszámolást benyújtó gyógyszertárak részére folyósítandó díj átutalására vonatkozó megbízást az OEP a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságának a tárgyhónap 20. napján adja át.’’
A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat mûködésének engedélyezésérõl, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezésérõl szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet módosítása 69. § A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat mûködésének engedélyezésérõl,
,,22/A. § Az Igazgatóságok e rendelet szerinti eljárásában felettes szervként az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter jár el.’’
A központosított illetményszámfejtésrõl szóló 172/2000. (X. 18.) Korm. rendelet módosítása 71. § A központosított illetményszámfejtésrõl szóló 172/2000. (X. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R .8.) 4. §-ának a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Központosított illetményszámfejtést lát el (a továbbiakban: illetményszámfejtõ hely):] ,,a) Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága (a továbbiakban: Igazgatóság),’’
72. § Az R .8. 9. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,9. § A központosított illetményszámfejtési körbe tartozó központi költségvetési szervek és a helyi önkormányzatok, valamint a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény, a végrehajtásáról rendelkezõ 170/1993. (XII. 3.) Korm. rendelet, valamint a beszámolási idõszakra vonatkozó Országos Statisztikai Adatgyûjtési Programot (OSAP) jóváhagyó kormányrendelet alapján a hivatalos statisztikai adatszolgáltatásba tartozó szervek által meghatározott formában, a Kincstár útján teljesítik a (havi, negyedéves, éves és az esetenkénti) statisztikai adatszolgáltatást, valamint a létszám- és bérgazdálkodási információs rendszer mûködtetéséhez szükséges adatokat.’’
2003/73. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tõkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól szóló 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosítása 73. § A kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tõkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól szóló 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 2. §-a (1) bekezdésének 8. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában) ,,8. elsõdleges forgalmazó: az Államadósságkezelõ Központ Rt.-vel elsõdleges forgalmazói szerzõdést kötött intézmény,’’
A hallgatói hitelrendszerrõl és a Diákhitel Központról szóló 119/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet módosítása 74. § A hallgatói hitelrendszerrõl és a Diákhitel Központról szóló 119/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet 14. §-ának (11) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(11) A 16. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben a törlesztési kötelezettség szüneteltetése csak a célzott kamattámogatással együtt kérelmezhetõ. Ebben az esetben a Diákhitel Központ R t. a Magyar Államkincstárnak (a továbbiakban: Kincstár) a célzott kamattámogatás tárgyában hozott határozatának jogerõre emelkedését követõen hozza meg a (12) bekezdés szerinti döntését a törlesztési kötelezettség szüneteltetésérõl. A Kincstár jogerõs, a kérelemnek helyt adó határozata alapján a Diákhitel Központ R t. köteles a törlesztési kötelezettség szüneteltetését engedélyezni, egyéb esetben pedig akkor engedélyezi, ha a kérelem a (9)—(10), illetve (13) bekezdésekben foglalt feltételeknek megfelel.’’
A vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjérõl szóló 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet módosítása 75. § A vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjérõl szóló 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R .9.) 56. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
5673
,,56. § A pénzügyminiszter az e rendelet alapján adott elõzetes véleményét és állásfoglalását, annak kiadását követõ 5 munkanapon belül, valamint a 9. számú mellékletben meghatározott és kitöltött bejelentési ûrlapot, feladataik ellátásához megküldi a) az önkormányzati támogatások esetében a területileg illetékes közigazgatási hivatal vezetõjének, b) a központi költségvetésbõl, illetve elkülönített állami pénzalapokból nyújtott támogatás esetében a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) és az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal (APEH) vezetõjének.’’
76. § Az R .9. 57. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(3) A pénzügyminiszter — hatáskörükkel összhangban — a támogatást folyósítónál — különösen Kincstár, APEH és a fejezet felügyeletét ellátó szerv — kezdeményezi az e kormányrendeletben foglaltaknak nem megfelelõ támogatások kifizetésének felfüggesztését, valamint viszszafizettetését.’’
77. § Az R .9. 58. §-ának (1)—(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: ,,(1) E kormányrendelet hatálya alá tartozó támogatásokkal kapcsolatban gyakorolt hatáskörük keretében a támogatást folyósító — különösen Kincstár, APEH és a fejezet felügyeletét ellátó szerv — ellenõrzi a támogatásról adott pénzügyminiszteri elõzetes vélemény, illetve állásfoglalás, valamint annak rendelkezõ részében foglalt mentesítés meglétét. (2) Amennyiben a Kincstár és az APEH az (1) bekezdésben foglalt eljárásuk során hiányosságokat észlel, értesíti a támogatást nyújtót és a pénzügyminisztert. A pénzügyminiszter öt munkanapon belül az 57. § (3) bekezdése szerint járhat el. Errõl egyúttal értesíti a támogatást nyújtót is.’’
A pénzügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 140/2002. (VI. 28.) Korm. rendelet módosítása 78. § A pénzügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 140/2002. (VI. 28.) Korm. rendelet 7. §-ának a)—b) pontjai helyébe a következõ rendelkezések lépnek: (A pénzügyminiszter) ,,a) szakmai, törvényességi felügyeletet gyakorol a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) felett, b) kinevezi és felmenti a Kincstár elnökét, és gyakorolja felette a munkáltatói jogok teljes körét, a Kincstár elnöké-
5674
MAGYAR KÖZLÖNY
nek javaslatára kinevezi, illetve felmenti az elnökhelyetteseket, az egyéb munkáltatói jogokat felettük a Kincstár elnöke gyakorolja,’’
Az informatikai és hírközlési miniszter feladatés hatáskörérõl szóló 141/2002. (VI. 28.) Korm. rendelet módosítása
2003/73. szám
,,(1) A települési önkormányzat a részére biztosított költségvetési támogatás összegével köteles elszámolni. Az önkormányzat támogatottanként és önkormányzati összesítésben az építési munkák befejeztét követõ 30 napon belül, de legkésõbb a tárgyévet követõ február 28-áig a Magyar Államkincstár illetékes területi igazgatóságához (a továbbiakban: Igazgatóság) kétpéldányú elszámolást teljesít, amelynek egy példányát az Igazgatóság továbbítja a BM OKF részére.’’
79. § Az informatikai és hírközlési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 141/2002. (VI. 28.) Korm. rendelet Függelékében a Pénzügyminisztériumhoz tartozó intézmények helyébe a következõ rendelkezések lépnek: ,,Pénzügyminisztérium — Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal — Magyar Államkincstár — Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete — Szerencsejáték Felügyelet — Vám- és Pénzügyõrség Országos Parancsnoksága — Kincstári Vagyoni Igazgatóság’’
A gyermek születése esetén az apát megilletõ munkaidõ-kedvezménnyel összefüggõ költségek megtérítésérõl szóló 305/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet módosítása
Záró rendelkezések 82. § Ez a rendelet 2003. június 30-án lép hatályba.
83. § Az R .1. rendelet 46. §-a (6) bekezdésének a) pontjában foglalt elõirányzat-módosítási kötelezettséget az éves elõirányzatot meghaladó felhasználásra nem kell alkalmazni a XXVI. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium fejezet 8. cím, 2. alcím Polgári szolgálat tekintetében.
84. § 80. § A gyermek születése esetén az apát megilletõ munkaidõkedvezménnyel összefüggõ költségek megtérítésérõl szóló 305/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(1) Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott munkáltatóknak az apákat megilletõ munkaidõ-kedvezménnyel összefüggõ költségek megtérítését a Magyar Államkincstárnak az igénylõ székhelye vagy telephelye szerint illetékes területi igazgatóságához (a továbbiakban: Igazgatóság) — Budapest területén a Pest Megyei Területi Igazgatósághoz — kell benyújtaniuk. A folyósítás feladatát az Igazgatóság látja el. Az Igazgatóság a benyújtott igényeket felülvizsgálja.’’
Az ózdi martinsalak felhasználásával készült lakóépületek tulajdonosainak kárenyhítésérõl szóló 40/2003. (III. 27.) Korm. rendelet módosításáról 81. § Az ózdi martinsalak felhasználásával készült lakóépületek tulajdonosainak kárenyhítésérõl szóló 40/2003. (III. 27.) Korm. rendelet 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát vesztik a következõ rendelkezések: a) az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 61. §-a (2) bekezdésének felvezetõ szövegében ,,a pénzügyminiszter elõzetes egyetértése iránti’’ szövegrész, 97. §-ának (6) bekezdése, a 145. §-ának (3) bekezdése, valamint 20. számú melléklete II. 1. pontjának ab) pontja, b) a belügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 150/2002. (VII. 2.) Korm. rendelet 3. §-a (2) bekezdésének g) pontja, c) a pénzügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 140/2002. (VI. 28.) Korm. rendelet 7. §-ának c) pontja, 7. §-ának d) pontjából az ,,és a Magyar Államkincstár Részvénytársaság’’ szövegrész, d) az Államháztartási Hivatal beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 253/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 8. számú mellékletének 1. pontja, e) a központosított illetményszámfejtésrõl szóló 172/2000. (X. 18.) Korm. rendelet 11. §-ának (5) bekezdése, f) a központi, a társadalombiztosítási és a köztestületi költségvetési szervek kormányzati, felügyeleti, valamint belsõ költségvetési ellenõrzésérõl szóló 15/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 1. §-a (2) bekezdésének f) pontja, a 6. §-a
2003/73. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(1) bekezdése b) pontjának 12. alpontjából az ,,és az ÁHH-nak’’ szövegrész, valamint a 10. §-a (1) bekezdésének a) pontjából az ,,és az ÁHH’’ szövegrész, g) a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 4—7. számú mellékleteibõl a ,,(Területi Államháztartási Közigazgatási és Információs Szolgálat)’’ szövegrész, h) a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatások felhasználásának részletes szabályairól szóló 32/1998. (II. 25.) Korm. rendelet 14. §-a (3) bekezdése j) pontjának utolsó mondata, i) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetése tervezésének, pénzellátásának, elõirányzat-felhasználásának, kincstári gazdálkodásának és nyilvántartásának egyes szabályairól szóló 19/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 4. §-ának (4) bekezdésébõl az ,,és az Államháztartási Hivatal’’, a 9. §-ának (4) bekezdésébõl az ,,ÁHH-nak’’ szövegrész, j) a szociálisan hátrányos helyzetben lévõk adósságterhének enyhítésérõl és lakhatási körülményeinek javításáról szóló 96/1998. (V. 13.) Korm. rendelet, k) az Európai Uniós elõcsatlakozási eszközök támogatásai felhasználásának pénzügyi tervezési, lebonyolítási és ellenõrzési rendjérõl szóló 255/2000. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. §-ának 8. pontjából ,,az Államháztartási Hivatal,’’ szövegrész.
5675
a 140. §-ának (1) és (3) bekezdésében, a 141. §-ában, a 142. §-ának (1)—(2) bekezdésében, a 145. §-ának (2) bekezdésében, a 146. §-ának (2) bekezdésében, a 150. §-ának (2)—(3) bekezdésében, a 151. §-ának (5)—(6) bekezdésében, a 155. §-ának (2) és (6) bekezdésében, a 159. §-a (1) bekezdésének a) pontjában és (5) bekezdésében, a 161. §-ának (2) bekezdésében, a 162. §-ának (7) bekezdésében, a 165. §-ának (4) bekezdésében, valamint az 1/a., 3., 5., 7., 12/a. és 12/c. számú mellékleteiben, b) az Államháztartási Hivatal beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 253/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 4. §-ában, 12. §-ának (1) és (4) bekezdésében, a 13. §-ának (1) és (6) bekezdésében, a 14. §-ának (3) bekezdésében, a 15. §-ának (2) és (4)—(6) bekezdésében, c) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetése tervezésének, pénzellátásának, elõirányzat-felhasználásának, kincstári gazdálkodásának és nyilvántartásának egyes szabályairól szóló 19/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 8. §-ának (6) bekezdésében, d) a lakáselõtakarékosság állami támogatásáról szóló 215/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. §-ának (5), 3. §-ának (1) és 4. §-ának (1) bekezdésében, e) a területfejlesztési célok megvalósítását szolgáló fejezeti kezelésû elõirányzatok pályázati rendszerben történõ felhasználása összehangolásának rendjérõl szóló 24/2003. (III. 4.) Korm. rendelet 8. §-ának (4) bekezdésében.
85. § 86. § E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az ,,ÁHH’’ szövegrész helyébe a ,,Kincstár’’ szövegrész lép az alábbi jogszabályhelyeken: a) az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. §-ának 16. pontjában, a 34. §-ának (1) bekezdésében, a 46. §-ának (9) bekezdésében, a 48. §-a (1) bekezdésének f) pontjában, az 51. §-ának (1) bekezdésében, az 52. §-ának (10) bekezdésében, az 54. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, az 55. §-ának (1)—(4) bekezdésében, a 66. §-ának (3)—(4) és (11) bekezdésében, a 71. §-ának (2) bekezdésében, a 72. §-ának (1) és (5) bekezdésében, a 73. §-ának (1)—(7) bekezdésében, a 74. §-ának (3)—(6) és (8) bekezdésében, a 75. §-ának (1) és (5) bekezdésében, a 76. §-ának (2)—(3) és (7)—(8) bekezdésében, a 77. §-ának (2)—(4) bekezdésében, a 79. §-ának (2) bekezdésében, a 83. §-a (2) bekezdésének j) pontjában, a 85. §-ának (2) és (7) bekezdésében, a 86. §-ának (3) bekezdésében, a 90. §-ának (2)—(3) bekezdésében, a 92. §-ának (3) bekezdésében, a 96. §-ában, a 98. §-ának (10)—(11) bekezdésében, a 99. §-ának (14) bekezdésében, a 109. §-ának (2)—(7) és (10) bekezdésében, a 113. §-ának (1), (3) és (5) bekezdésében, a 114. §-ának (5) bekezdésében, a 115. §-ának (1), (3)—(7) és (10) bekezdésében, a 118. §-ában, a 124. §-ának (3) bekezdésében,
E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a ,,TÁH’’ szövegrész helyébe az ,,Igazgatóság’’ szövegrész lép az alábbi jogszabályhelyeken: a) az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 52/A. §-ának (1)—(2), (4)—(6) és (8) bekezdésében, az 52/A. §-ában, az 52/B. §-ának (4)—(6) bekezdésében, az 52/C. §-ának (2) és (5)—(6) bekezdésében, a 119. §-ának (7) és (18) bekezdésében, a 119/A. §-ának (3) bekezdésében, a 122. §-ának (4) bekezdésében, a 123. §-ának (1)—(2) bekezdésében, a 144. §-ának (1) bekezdésében, a 145. §-ának (2) bekezdésében, a 159. §-a (1) bekezdésének b) pontjában és (4)—(5) bekezdésében, a 163. §-ának (2) és (4) bekezdésében, valamint a 10/a., 16., 16/A. és 16/B. számú mellékleteiben, b) a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program végrehajtásával összefüggõ nyilvántartásról és jelentési kötelezettségrõl szóló 27/2002. (II. 27.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében, c) a súlyos fogyatékosság minõsítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 5. §-ának (3) bekezdésében, 6. §-ának (1), (2) bekezdésében, 8. §-ának (1), (4) bekezdésében, 9/B. §-ának (1) be-
5676
MAGYAR KÖZLÖNY
kezdésében, 9/C. §-ának (1), (2) bekezdésében, 9/D. §-ának (1), (3) bekezdésében, 9/E. §-ának (2) bekezdésében, 10. §-ának (1), (2) bekezdésében, 11. §-ának (1) bekezdésében, 12. §-ának (1), (2) bekezdésében, 13. §-ának (2) bekezdésében, 14. §-ának (2) bekezdésében, 15. §-ában, 16. §-ának (1), (2) bekezdésében, 17. §-ának (1) bekezdésében, 18. §-ában, 19. §-ában, valamint 19/A. §-ában, d) a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat mûködésének engedélyezésérõl, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezésérõl szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet 9/G. §-ának (1) bekezdésében, 15. §-ának (8) bekezdésében, 15/D. §-ának (2) bekezdésében, 16. §-ának (2) bekezdésében, 21. §-ának (1), (3), (5)—(7), (9), (11), (13)—(14), (16) bekezdésében, 22. §-ának (2), (4) bekezdésében, valamint 7. számú mellékletében, e) a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 4/A. §-ának (1)—(3) bekezdésében, 10/A. §-ának (2)—(3) bekezdésében, 23. §-ának (1), (3)—(5) bekezdésében, 26. §-ának (3) bekezdésében, 27. §-ában, 27/A. §-ának (1)—(2), (5) bekezdésében, 27/B. §-ában és 27/C. §-ában, f) a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatások felhasználásának részletes szabályairól szóló 32/1998. (II. 25.) Korm. rendelet 11. §-ának (3)—(4), (8) bekezdésében, 14. §-ának (1) bekezdésében, valamint 1. számú mellékletében, g) a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásának, a céljellegû decentralizált támogatásának igénybejelentési, döntés-elõkészítési és elszámolási rendjérõl, valamint a Magyar Államkincstár finanszírozási, elszámolási és ellenõrzési feladatairól, továbbá a TÁH feladatairól szóló 9/1998. (I. 23.) Korm. rendelet 1. §-ának (3), (5) bekezdésében, 3. §-ának (1), (2) bekezdésében, 5. §-ában, 6. §-ában, 10. §-ának (1), (3) bekezdésében, 11. §-ának (1) bekezdésében, 13. §-ának (2) bekezdésében, 14. §-ának (1) bekezdésében, 15. §-ának (10) bekezdésében, 18. §-ának (3), (4) bekezdésében, 21. §-ának (2) bekezdésében, 22. §-ának (1) bekezdésében, 23. §-ának (4) bekezdésében, 25. §-ának (1)—(3) bekezdésében, 27. §-ának (2) bekezdésében, 29. §-ának (2) bekezdésében, 32. §-ában, 33. §-ának (1), (2) bekezdésében, 37. §-ának (1) bekezdésében, 38. §-ának (2), (3) bekezdésében, a 40. §-ában, valamint a 8., 9. és 11. számú mellékletekben, h) a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 40. §-ának (1) bekezdésében, i) a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 76. §-ának (1)—(2) bekezdésében, 81. §-ának (2) bekezdésében, j) a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeirõl szóló 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 19. §-ának (2) bekezdésében,
2003/73. szám
k) egyes pénzbeli szociális ellátások folyósításának és elszámolásának szabályairól szóló 30/1993. (II. 17.) Korm. rendelet 7. §-ának (10), (12) bekezdésében, l) az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás 2003. évi elõirányzatának módosítási rendjérõl szóló 60/2003. (IV. 24.) Korm. rendelet 3. §-ában, 4. §-ának (4)—(5) és (7) bekezdésében, m) a gyermek születése esetén az apát megilletõ munkaidõ-kedvezménnyel összefüggõ költségek megtérítésérõl szóló 305/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet 2. §-ának (2) bekezdésében, 4. §-ának (2) bekezdésében.
87. § E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a ,,Területileg illetékes Területi Államháztartási Hivatal (a továbbiakban: TÁH)’’ szövegrész helyébe a ,,Magyar Államkincstár területileg illetékes Igazgatósága (a továbbiakban: Igazgatóság)’’ szövegrész lép az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás 2003. évi elõirányzatának módosítási rendjérõl szóló 60/2003. (IV. 24.) Korm. rendelet 1. §-ának (3) bekezdésében.
88. § E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a ,,Magyar Államkincstár Részvénytársaság’’ vagy ,,Magyar Államkincstár Rt.’’ szövegrészek helyébe ,,Magyar Államkincstár’’ szövegrész lép az alábbi jogszabályhelyeken: a) a területfejlesztési célelõirányzat felhasználásának részletes szabályairól szóló 26/2003. (III. 4.) Korm. rendelet 12. §-ának (12) bekezdésében, b) az egyes szociális feladatokat ellátó nem állami fenntartók címzett támogatásáról szóló 100/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 8. számú mellékletében, c) a térség- és település-felzárkóztatási célelõirányzat felhasználásának részletes szabályairól szóló 27/2003. (III. 4.) Korm. rendelet 13. §-ának (1) bekezdésében, d) az Egyetemes Távközlési Támogatási Alap mûködésére, felügyeletére és felhasználására vonatkozó részletes szabályokról szóló 10/2003. (I. 25.) Korm. rendelet 4. §-ának (1) bekezdésében, e) az egyes szociális feladatokat ellátó nem állami fenntartók címzett támogatásáról szóló 100/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 12. §-ának (1) bekezdésében, valamint 8. számú mellékletében.
89. § E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg ,,Magyar Államkincstár R észvénytársaság (a továbbiakban: MÁK R t.)’’ szövegrész helyébe a ,,Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár)’’ szövegrész lép az élet elvesz-
2003/73. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
téséért járó egyösszegû kárpótlás végrehajtásáról szóló 31/2003. (III. 27.) Korm. rendelet 2. §-ának (1) bekezdésében.
90. § E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a ,,MÁK Rt.’’ szövegrész helyébe a ,,Kincstár’’ szövegrész lép az élet elvesztéséért járó egyösszegû kárpótlás végrehajtásáról szóló 31/2003. (III. 27.) Korm. rendelet 2. §-ának (4) bekezdésében és 3. §-ának (1) bekezdésében.
5677
biakban: Igazgatóság)’’ szövegrész lép az alábbi jogszabályhelyeken: a) a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program végrehajtásával összefüggõ nyilvántartásról és jelentési kötelezettségrõl szóló 27/2002. (II. 27.) Korm. rendelet 1. §-ának (4) bekezdésében, b) a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat mûködésének engedélyezésérõl, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezésérõl szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet 9/A. §-ában.
94. § 91. § E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a ,,Kincstár Rt.’’ szövegrész helyébe a ,,Kincstár’’ szövegrész lép a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatások felhasználásának részletes szabályairól szóló 32/1998. (II. 25.) Korm. rendelet 14. §-a (3) bekezdésének d) pontjában.
92. § E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a ,,területi államháztartási hivatal’’ szövegrész helyébe ,,Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága (a továbbiakban: Igazgatóság)’’ szövegrész lép az alábbi jogszabályhelyeken: a) a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezésérõl, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyrõl szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet 17. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, b) az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 10. §-ának (5) bekezdésében, c) a súlyos fogyatékosság minõsítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 4. §-ának (2) bekezdésében, d) a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat mûködésének engedélyezésérõl, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezésérõl szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet 7. számú mellékletében, e) a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatások felhasználásának részletes szabályairól szóló 32/1998. (II. 25.) Korm. rendelet 11. §-ának (3) bekezdésében.
E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a ,,területi államháztartási hivatal (a továbbiakban: TÁH)’’ szövegrész helyébe a ,,Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága (a továbbiakban: Igazgatóság)’’ szövegrész lép az alábbi jogszabályhelyeken: a) a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 4. §-ában, b) a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásának, a céljellegû decentralizált támogatásának igénybejelentési, döntés-elõkészítési és elszámolási rendjérõl, valamint a Magyar Államkincstár finanszírozási, elszámolási és ellenõrzési feladatairól, továbbá a TÁH feladatairól szóló 9/1998. (I. 23.) Korm. rendelet 1. §-ának (2) bekezdésében, c) a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeirõl szóló 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 19. §-ának (1) bekezdésében.
95. § E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a ,,területi államháztartási hivatal’’ szövegrész helyébe a ,,Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága’’ szövegrész lép az alábbi jogszabályhelyeken: a) a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 1—7. számú mellékleteiben, b) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 22. §-ának (8) bekezdésében, c) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 87. §-ának (1)—(2) bekezdésében, a 88. §-ának (5) bekezdésében.
93. §
96. §
E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a ,,területi államháztartási hivatal (TÁH)’’ szövegrész helyébe a ,,Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága (a továb-
E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a ,,területi államháztartási hivatal’’ szövegrész helyébe az ,,Igazgatóság’’ szövegrész lép az alábbi jogszabályhelyeken:
5678
MAGYAR KÖZLÖNY
a) a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezésérõl, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyrõl szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet 17. §-a (2) bekezdésének c) pontjában, valamint 3. számú mellékletében, b) az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 10. §-ának (10) bekezdésében, c) súlyos fogyatékosság minõsítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 2. és 4. számú mellékleteiben, d) a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat mûködésének engedélyezésérõl, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezésérõl szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet 3. számú mellékletében, e) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 12/A. §-ában, 13. §-ának (1), (2) bekezdésében, 14. §-ának (3) bekezdésében, 15. §-ának (2), (3) bekezdésében, 16. §-ában, 17. §-ának (1)—(7) bekezdésében, 17/A. §-ában, 18. §-ának (1) bekezdésében, f) a gyermeknevelési támogatás megállapításának szabályairól, valamint a szociális ellátások igényléséhez felhasználható bizonyítékokról szóló 32/1993. (II. 17.) Korm. rendelet 8/A. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, g) a menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény hatálya alá tartozó külföldiek ellátásáról és támogatásáról szóló 25/1998. (II. 18.) Korm. rendelet 2. számú melléklete C) részének 6. pontjában.
2003/73. szám
b) a magánszemélyek közmûfejlesztési támogatásáról szóló 73/1999. (V. 21.) Korm. rendelet 4. §-ának (1) bekezdésében.
99. § E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a ,,területi államháztartási és közigazgatási információs szolgálat’’ szövegrész helyébe az ,,Igazgatóság’’szövegrész lép a magánszemélyek közmûfejlesztési támogatásáról szóló 73/1999. (V. 21.) Korm. rendelet 4. §-ának (2) bekezdésében.
100. § E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a ,,TÁKISZ’’ szövegrész helyébe az ,,Igazgatóság’’ szövegrész lép az alábbi jogszabályhelyeken: a) a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérõl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrõl szóló 1999. évi LXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet 13. §-ának (5) bekezdésében, b) a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatások felhasználásának részletes szabályairól szóló 32/1998. (II. 25.) Korm. rendelet 14. §-a (3) bekezdésének b), c), e) pontjaiban, (4) bekezdésében, valamint 2. számú mellékletében, c) a közszolgálatban állók önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tagságának támogatásáról szóló 103/1996. (VII. 16.) Korm. rendelet 3. §-ában.
101. § 97. § E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a ,,TÁHI’’ szövegrész helyébe az ,,Igazgatóság’’ szövegrész lép a központosított illetményszámfejtésrõl szóló 172/2000. (X. 18.) Korm. rendelet 5—8. §-ában.
E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a ,,TÁH forgótõke’’ szövegrész helyébe ,,forgótõke’’ szövegrész lép az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 10/a., 10/b., 16/A. és 16/B. számú mellékleteiben.
102. § 98. § E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a ,,területi államháztartási és közigazgatási információs szolgálatok’’ szövegrész helyébe Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságai (a továbbiakban: Igazgatóság)’’ szövegrész lép az alábbi jogszabályhelyeken: a) a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérõl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrõl szóló 1999. évi LXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet 8. §-ának (4) bekezdésében,
E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a ,,kincstári fiók’’ szövegrész helyébe az ,,Igazgatóság’’ szövegrész lép az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 13., 14. és 15. számú mellékleteiben.
103. § E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az ,,Államháztartási Hivatal’’ szövegrész helyébe a ,,Magyar Államkincstár’’ szövegrész lép az alábbi jogszabályhelyeken:
2003/73. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
a) az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. és 16. számú mellékleteiben, b) a nemzetközi segélyek, támogatások felhasználásával megvalósuló programok megfigyelõ és értékelõ rendszerének kialakításáról szóló 166/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet 9. §-ának (2) bekezdésében, c) a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 27. §-ában és 27/A. §-ának (4) bekezdésében, d) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 22. §-ának (8) bekezdésében, e) a közszolgálati jogviszonnyal összefüggõ adatkezelésre és a közszolgálati nyilvántartásra vonatkozó szabályokról szóló 233/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet 22. §-ának (1) bekezdésében, f) az Európai Uniós elõcsatlakozási eszközök támogatásai felhasználásának pénzügyi tervezési, lebonyolítási és ellenõrzési rendjérõl szóló 255/2000. (XII. 25.) Korm. rendelet 33. §-ának (4) bekezdésében és 56. §-ában.
104. § E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az ,,Államháztartási Hivatal’’ szövegrész helyébe a ,,Kincstár’’ szövegrész lép az alábbi jogszabályhelyeken: a) az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 16/A. és 16/B. számú mellékleteiben, b) a közszolgálati jogviszonnyal összefüggõ adatkezelésre és a közszolgálati nyilvántartásra vonatkozó szabályokról szóló 233/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet 22. §-ának (2) bekezdésében, c) a hallgatói hitelrendszerrõl és a Diákhitel Központról szóló 119/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet 16. §-ának (1), (4), (5) és (9) bekezdésében, d) az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 9. számú mellékletében.
105. § E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az ,,Államháztartási Hivatal (a továbbiakban: ÁHH)’’ szövegrész helyébe a ,,Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár)’’ szövegrész lép az alábbi jogszabályhelyeken: a) az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. és 12/a. számú mellékleteiben,
5679
b) az Államháztartási Hivatal* beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 253/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében, c) a lakáselõtakarékosság állami támogatásáról szóló 215/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. §-ának (4) bekezdésében, d) a területfejlesztési célok megvalósítását szolgáló fejezeti kezelésû elõirányzatok pályázati rendszerben történõ felhasználása összehangolásának rendjérõl szóló 24/2003. (III. 4.) Korm. rendelet 4. §-ának (6) bekezdésében.
106. § E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg ,,A TÁH-t, mint kifizetõhelyi feladatokat ellátó költségvetési szervet megilletõ összeg, a lakossági folyószámlára vagy a postai úton történõ utalást a TÁH teljesíti.’’ szövegrész helyébe ,,Az Igazgatóság, mint kifizetõhelyi feladatokat ellátó részére átutalt összegnek a lakossági folyószámlára vagy a postai úton történõ továbbutalását az Igazgatóság teljesíti.’’ szövegrész lép az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 16/A. számú mellékletének 2.4., 3.1., 3.2. és 4.5. számú adatlapjaiban, valamint a 16/B. számú mellékletének 3.1., 3.2. és 4.5. számú adatlapjaiban.
107. § E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a ,,Hivatal’’ szövegrész helyébe a ,,Kincstár’’ szövegrész lép az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. számú mellékletében szereplõ Szerzõdésbejelentés lábjegyzetében.
108. § Ahol más jogszabály Államháztartási Hivatalról, Magyar Államkincstár R t.-rõl rendelkezik, az alatt 2003. június 30-tól Magyar Államkincstárat (Kincstár) kell érteni. Ahol más jogszabály TÁH-ról, TÁKISZ-ról, FÁKISZ-ról, Területi Államháztartási Hivatalról, fõvárosi, illetve megyei területi államháztartási hivatalról rendelkezik, az alatt a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságait (Igazgatóság) kell érteni. A miniszterelnök helyett: Kiss Péter s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter * A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésérõl szóló 2002. évi LXII. törvény 117. § (1) bekezdése alapján az ,,Államháztartási Hivatal’’ elnevezése 2003. június 30. napjától Magyar Államkincstárra változik.
5680
MAGYAR KÖZLÖNY
A Kormány tagjainak rendeletei Az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter 35/2003. (VI. 25.) ESZCSM rendelete az egészségügyi közszolgáltatások alvállalkozásba adásának szakmai feltételeirõl szóló 14/2002. (III. 28.) EüM rendelet módosításáról Az egészségügyi közszolgáltatások nyújtásáról, valamint az orvosi tevékenység végzésének formáiról szóló 2001. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Ekszt.) 28. §-ának b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el: 1. § Az egészségügyi közszolgáltatások alvállalkozásba adásának szakmai feltételeirõl szóló 14/2002. (III. 28.) EüM rendelet (a továbbiakban: R .) 7. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(3) Egészségügyi szakellátásban az ügyeleti ellátás alvállalkozásba adható.’’
2. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R . 8. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti.
2003/73. szám 1. §
(1) Ez a rendelet meghatározza az állatokban elõforduló fertõzõ szivacsos agyvelõbántalmak (transmisszibilis spongiform encephalopathia) megelõzésére, az ellenük való védekezésre, illetve leküzdésükre vonatkozó szabályokat. Ennek megfelelõen e betegségekre fogékony bármely állatfaj egyedeinek tartása, takarmányozása és tenyésztése, valamint az ilyen állatokból származó termékek elõállítása és forgalmazása során e rendeletben foglaltakat kell alkalmazni az egyes állatfajokra meghatározott eltérésekkel. (2) E rendelet nem alkalmazható a) a kozmetikai és gyógyszeripari termékek, valamint ezek alapanyagai és félkész termékei esetében; b) a nem emberi fogyasztásra, továbbá nem az állatok takarmányozására, vagy nem talajerõ visszapótlására szánt termékek esetében, beleértve ezek alapanyagait és félkész termékeit; c) olyan állati eredetû termékek esetében, amelyeket bemutatásra, oktatásra, tudományos célra, speciális kutatásra vagy vizsgálatra szánnak, ha azok nem kerülnek emberi fogyasztásra, illetve a kísérleti állatok körében való felhasználás kivételével állati táplálékláncba; d) olyan élõ állatok esetében, amelyek tudományos kutatás céljára szolgálnak és ezt követõen sem kerülnek emberi fogyasztásra.
2. § E rendelet hatálya alá tartozó élõ állatokat és állati eredetû termékeket az 1. § (2) bekezdésének a)— d) pontjaiban meghatározott termékektõl elkülönített helyen, illetve egymástól eltérõ idõszakban kell tartani vagy tárolni az élõ állatok esetleges keveredésének, valamint az állati eredetû termékek keresztszennyezõdésének megelõzése érdekében.
Dr. Csehák Judit s. k., egészségügyi, szociális és családügyi miniszter
A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 69/2003. (VI. 25.) FVM rendelete a fertõzõ szivacsos agyvelõbántalmak megelõzésérõl, az ellenük való védekezésrõl, illetve leküzdésükrõl Az állategészségügyrõl szóló 1995. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Áeü.) 45. §-a 11. pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el:
3. § E rendelet alkalmazásában: 1. TSE: minden, állatokban elõforduló fertõzõ (transzmisszibilis) spongiform encephalopathia; így különösen a szarvasmarhák szivacsos agyvelõbántalma (bovine spongiform encephalopathia, BSE), a súrlókór (scrapie). 2. Forgalomba hozatal: minden olyan mûvelet, amelynek célja élõ állat vagy állati eredetû termékek belföldön történõ adásvétele, cseréje vagy más módon történõ értékesítése. 3. Alapanyagok: azok az állati eredetû termékek, amelyekbõl, vagy amelyek felhasználásával az 1. § (2) bekezdésének a)—b) pontjaiban meghatározott termékeket elõállítják. 4. Kategóriák: az ország vagy régió BSE státuszának megkülönböztetésére szolgáló besorolás.
2003/73. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
5. Meghatározott veszélyes anyagok (specified risk material, SRM): a szarvasmarha, juh és kecske 4. számú mellékletben meghatározott szervei, illetve testrészei (a továbbiakban: SRM). 6. TSE-re gyanús állatok: azok az élõ, levágott vagy elhullott állatok, amelyek idegrendszeri tüneteket vagy viselkedészavart, illetve az idegrendszer bántalmazottságával összefüggésbe hozható fokozatosan súlyosbodó kondícióromlást mutatnak, illetve mutattak, és amelyek esetében az összegyûjtött adatok, a klinikai vizsgálatok, a kezelés hatására történõ változás, valamint a kórbonctani vagy laboratóriumi vizsgálatok alapján alternatív diagnózis nem állapítható meg. A szarvasmarhák fertõzõ szivacsos agyvelõbántalmára gyanús az a tünetmentes szarvasmarha is, amelynél a BSE-re specifikus gyorsteszt pozitív eredményt ad. A súrlókórra gyanús az a tünetmentes juh vagy kecske is, amelynél a gyorsteszt pozitív eredményt ad. 7. TSE-ben beteg állat: az olyan állat, amely esetében a 10. számú melléklet C) fejezet 1.4. pontjában meghatározott laboratóriumi vizsgálat, illetve vizsgálatok eredménye pozitív. 8. Állattartó telep: minden olyan hely, ahol állatokat tartanak, tenyésztenek, kezelnek, vagy kiállítás céljára bemutatnak. 9. Mintavétel: az állatokból, környezetükbõl vagy az állati termékekbõl minták gyûjtésére szolgáló olyan eljárás, amely statisztikailag megfelelõ módon reprezentált és célja a betegség, illetve fertõzöttség megállapítása, örökletes viszonyok meghatározása vagy monitoring vizsgálatok végrehajtása. Ilyen vizsgálatnak minõsülnek az olyan eljárások is, amelyek igazolják az állati termék kórokozóktól vagy bizonyos anyagoktól való mentességét. 10. Gyorstesztek (priontesztek): e rendeletben meghatározott olyan vizsgálati eljárások, amelyek eredménye 24 órán belül megismerhetõ. 11. Alternatív teszt: az Európai Unió által elfogadott olyan teszt, amely az SRM eltávolítása helyett alkalmazható. 12. Feldolgozott állati eredetû fehérje: a csont- és húsliszt, húsliszt, csontliszt, vérliszt, szárított vérplazma és más vérkészítmény, hidrolizált fehérje, szaruliszt, baromfi eredetû hulladékból készült liszt (beleértve a toll-lisztet), szárított töpörtyû, halliszt, csont eredetû dikalcium-foszfát és állati eredetû zselatin. 13. Állati eredetû fehérjét tartalmazó takarmány: minden olyan takarmány alapanyag, adalékanyag, elõkeverék, takarmánykeverék és tejpótló takarmány, amelyik a 12. pontban felsorolt termékek legalább egyikét akár nyomokban tartalmazza vagy tartalmazhatja. 14. Élelmiszer-termelõ állat: amelynek húsa vagy egyéb terméke emberi fogyasztásra alkalmas, illetve az európai táplálkozási szokások figyelembevételével emberi fogyasztásra kerülhet. 15. Hazai BSE eset: a szarvasmarha fertõzõ szivacsos agyvelõbántalmának olyan esetét jelenti, amelyrõl nem
5681
mutatható ki egyértelmûen, hogy az országba való behozatala elõtt élõ állatként, embrióként vagy petesejtként már megfertõzõdött. 16. Testtáji zsírszövetek: a vágás és a darabolás során a test belsõ és külsõ részeirõl (a szarvasmarha szívérõl, csepleszérõl, veséjérõl, bélfodráról stb.) eltávolított friss zsír, továbbá a darabolóhelyiségbõl származó zsír. 17. Rizikócsoport: a) az olyan szarvasmarhák csoportja, amelyek abban az állományban születtek, mint a BSE-ben beteg állat, annak születését megelõzõ vagy azt követõ egy éven belül; vagy amelyeket életük elsõ évében bármilyen ideig együtt tartottak a beteg állattal, feltéve, hogy ebben az idõszakban ugyanazon helyrõl származó és hasonló összetételû takarmánnyal etették, mint a beteg állatot élete elsõ évében; b) az olyan juhok vagy kecskék csoportja, amelyek abban az állományban születtek, mint a TSE-ben beteg állat, annak születését megelõzõ vagy azt követõ egy éven belül, vagy amelyeket életük elsõ évében bármilyen ideig együtt tartottak a beteg állattal, feltéve, hogy ebben az idõszakban ugyanazon helyrõl származó és hasonló összetételû takarmánnyal etették, mint a beteg állatot élete elsõ évében; c) olyan juhok és kecskék, amelyeket a beteg állattal a közvetlen érintkezést lehetõvé tevõ módon együtt tartottak a tünetek megjelenését megelõzõ legalább egy éven belül vagy a tünetek megjelenését követõen.
Az ország (régió) BSE státuszának meghatározása 4. § (1) Ha a Magyar Köztársaság területére valamely országból (régióból) szarvasmarhát, juhot, kecskét vagy ezekbõl származó terméket kívánnak behozni, akkor az exportáló ország (régió) állategészségügyi fõhatóságának kérnie kell a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól (a továbbiakban: minisztérium), hogy állapítsa meg az ország BSE státuszát az 1. számú mellékletben elõírt követelmények és kategóriák alapján. (2) A kérelmet az 1. számú melléklet A)—B) fejezetében foglalt követelmények szerint kell benyújtani. (3) A minisztérium a besorolásról a szükséges dokumentációk benyújtásától számított hat hónapon belül dönt. Ha a kérelem elbírálásához a benyújtott dokumentáció nem elégséges azok kiegészítését kéri, ebben az esetben a szükséges dokumentációk rendelkezésére bocsátásától számított hat hónapon belül dönt.
5. § (1) Ha a benyújtott dokumentáció a 4. § (3) bekezdésének megfelelõen történt kiegészítéssel együtt sem alkalmas
5682
MAGYAR KÖZLÖNY
az ország (régió) BSE státuszának meghatározásához, akkor teljes kockázatelemzés szükséges, ami magában foglalja a TSE-re vonatkozó járványtani helyzet statisztikai felmérését is. (2) A felmérést a gyorstesztek használatán alapuló vizsgálati eljárás segítségével kell elvégezni, ezen kívül figyelembe kell venni a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) járványtani helyzetre vonatkozó ajánlásait. A minisztérium csak azokat a gyorsteszteket fogadja el, amelyeket az Európai Unió már elfogadott.
6. § (1) Ha a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) az adott ország (régió) BSE státusza meghatározása céljából már eljárást folytatott le és az országot besorolta, akkor a minisztérium azonos kategóriába helyezheti a kérelmezõt. (2) A minisztérium az (1) bekezdésben foglaltak szerint jár el abban az esetben is, ha az Európai Unió az 1. számú mellékl etben foglaltakkal összeegyeztethetõ módon már besorolta az országot (régiót).
7. § Ha az adott ország (régió) BSE státuszát e rendeletben foglaltak alapján már meghatározták, az állategészségügyi fõhatósága az ország státuszát érintõ minden változásról köteles értesíteni a minisztériumot (beleértve a 8. §-ban elõírt monitoring vizsgálatok eredményét).
A TSE fertõzések megelõzése A monitoring rendszer 8. § (1) Az állami állategészségügyi szolgálat a 2. számú melléklet szerint monitoring rendszert mûködtet, elsõsorban a BSE és a súrlókór felderítésére. Az állami költségre végzett program végrehajtása kiterjed az Európai Unió által elfogadott és e rendelet szerinti gyorstesztek rendszeres alkalmazására. (2) A minisztérium szervezi és irányítja a monitoring program országos végrehajtását és a megyei (fõvárosi) állategészségügyi és élelmiszer-ellenõrzõ állomások (a továbbiakban: állomás) számára megadja a szükséges iránymutatást. A minisztérium e feladatkörében évenként meghatározza országosan és megyénként a juhok és kecskék vizsgálatára vonatkozó legkisebb mintaszámokat. (3) Az állomás e rendeletben foglaltak, illetve a minisztérium útmutatása alapján gondoskodik a monitoring program végrehajtásáról illetékességi területén. Ennek
2003/73. szám
megfelelõen intézkedik, hogy minden rendes vágás során levágott 30 hónaposnál idõsebb, illetve 24 hónaposnál idõsebb korú kényszervágott, elkülönítetten levágott vagy elhullott szarvasmarha vizsgálatra kerüljön. Az állomás a megyénként megállapított, juhokra és kecskékre vonatkozó legkisebb mintaszámot lebontja az állategészségügyi kerületek szintjére, továbbá legalább havonta ellenõrzi, hogy idõarányosan a megfelelõ számú vizsgálatot elvégezték-e. (4) A kerületi fõállatorvos illetékességi területén szervezi, irányítja és ellenõrzi az állatorvosok monitoring program végrehajtására vonatkozó munkáját. (5) Az élelmiszer-higiéniai kirendeltség gondoskodik a kényszervágás, elkülönített vagy rendes vágás során levágott szarvasmarhák, juhok és kecskék, illetve a vágóhídra szállított 24 hónaposnál idõsebb korú, útközben elhullott szarvasmarhák monitoring program keretében történõ vizsgálata során a szükséges mintavételrõl, illetve a minta egyértelmû azonosíthatóságát és a származási állományra való visszavezethetõségét biztosító mintaküldésrõl. A kirendeltség köteles a 2. számú melléklet szerint a vizsgált állatok testének felhasználására vonatkozó korlátozásokat betartani, illetve betartatni. A kirendeltség feladata a vágóhíd által vezetett, 15. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti nyilvántartást rendszeresen ellenõrizni, az adatokat a vizsgálatra küldött állatok számával összevetni, eltérés esetén a szükséges intézkedéseket megtenni, valamint a tapasztaltakról az állomásnak rendszeresen jelentést tenni. (6) A hatósági állatorvos ellenõrzi, illetve a kerületi fõállatorvos által meghatározottak szerint részt vesz a TSE elõfordulásának felderítésére irányuló monitoring program keretében a mintavételben és a mintának az illetékes állategészségügyi intézetbe való küldésében. Az olyan vágóhidak esetében, ahol nincs élelmiszer-higiéniai kirendeltség a hatósági állatorvos köteles a 2. számú melléklet szerint a vizsgált állatok testének felhasználására vonatkozó korlátozásokat betartani, illetve betartatni. A hatósági állatorvos feladata a vágóhíd által vezetett, 15. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti nyilvántartást rendszeresen ellenõrizni, az adatokat a vizsgálatra küldött állatok számával összevetni, eltérés esetén a szükséges intézkedéseket megtenni, valamint a tapasztaltakról a kerületi fõállatorvosnak rendszeresen jelentést tenni. (7) Az állomás vezetõje által e feladattal megbízott magánállatorvos, a kerületi fõállatorvos egyidejû értesítése mellett — díjazás ellenében — köteles az idegrendszeri tüneteket vagy viselkedészavart az elhullása elõtt nem mutató szarvasmarhából, juhból és kecskébõl monitoring vizsgálat céljából mintát venni, és azt az illetékes állategészségügyi intézetbe beküldeni. Az állomás biztosítja a mintavételhez szükséges eszközöket és felszerelést, továbbá kifizeti — az állategészségügyi intézet által vizsgálatra alkalmasnak visszaigazolt minták után — a mintavételi díjat.
2003/73. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 9. §
(1) Ha az állomás azt állapítja meg, hogy a monitoring program végrehajtása nem felel meg maradéktalanul az e rendeletben foglaltaknak vagy a minisztérium útmutatásának, akkor a kerületi fõállatorvos útján haladéktalanul intézkedik a hiányosságok megszüntetése iránt. (2) A járványügyi intézkedésekkel, a monitoring vizsgálatokkal, illetve a laboratóriumi eredményekkel kapcsolatos adatokat a 2. számú mellékletben foglaltaknak megfelelõen kell rögzíteni.
10. § (1) A minisztérium a BSE esetek, illetve a BSE-étõl eltérõ TSE esetek elõfordulásakor tájékoztatja a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatalt (OIE) és az Európai Bizottságot. (2) A minisztérium a tárgyévet követõ március 31-éig jelentést ad az Európai Bizottságnak a 2. számú melléklet B) fejezetének alapján.
Az állatok takarmányozására vonatkozó, a TSE megelõzését szolgáló szabályok 11. § (1) Tilos a kérõdzõk bármilyen feldolgozott állati eredetû fehérjével vagy állati eredetû fehérje tartalmú takarmánnyal való etetése a tej, a tejtermékek, a tojás és tojásból készült termékek kivételével. (2) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom végrehajtásának részletes követelményeit, illetve a nem kérõdzõ, élelmiszer-termelõ állatok takarmányozására vonatkozó elõírásokat a 3. számú melléklet határozza meg. (3) A takarmány-elõállító üzemnek nyilvántartást kell vezetnie a takarmányba kevert állati eredetû fehérjékrõl, azok eredetérõl és a felhasznált mennyiségérõl, amelyet hatósági ellenõrzéskor az ellenõrzést végzõ kérésére köteles bemutatni. (4) Az állomás a TSE megelõzésével kapcsolatos takarmányozási szabályok érvényesülésének érdekében biztosítja, hogy a takarmányok gyártásának, forgalmazásának és az állattartó telepen történõ felhasználásának ellenõrzése minden esetben kiterjedjen a feldolgozott állati eredetû fehérjék felhasználására, az esetleges keresztszennyezõdésre és annak megelõzésére, beleértve a laboratóriumi vizsgálat céljára történõ mintavételt is. (5) A takarmány-felügyelõ, valamint a hatósági állatorvos feladata, hogy rendszeresen ellenõrizze a 3. számú mellékletben meghatározott szabályok betartását a takar-
5683
mányok gyártása, forgalmazása és az állattartó telepen történõ felhasználása során, illetve e rendeletben meghatározottak szerint hatósági mintát vegyen laboratóriumi vizsgálat céljára. (6) Az Állatgyógyászati Oltóanyag, Gyógyszer és Takarmány-ellenõrzõ Intézet az alábbiak szerint vesz részt a keresztszennyezõdés megelõzését szolgáló laboratóriumi vizsgálatok végrehajtásában: a) fõ feladata a takarmány-felügyelõ, illetve a hatósági állatorvos által vett mintákból a tiltott állati eredetû fehérjék jelenlétét kimutatni vagy kizárni ELISA, illetve más alkalmas módszerek segítségével; b) a tiltott állati eredetû fehérje kimutatása esetén köteles azonnal értesíteni a beküldõt. (7) Az Országos Mezõgazdasági Minõsítõ Intézet az alábbiak szerint vesz részt a keresztszennyezõdések megelõzését szolgáló laboratóriumi vizsgálatok végrehajtásában: a) fõ feladata a takarmány-felügyelõ, illetve a hatósági állatorvos által vett mintákból tiltott alkotórészek (csontdarabkák, izomrostok stb.) jelenlétét kimutatni vagy kizárni fénymikroszkópos módszer segítségével; b) a tiltott alkotórészek kimutatása esetén köteles azonnal értesíteni a beküldõt.
Az SRM meghatározása, exportjának, importjának és az országon való átszállításának feltételei 12. § (1) Az SRM-nek minõsülõ anyagokat és azok eltávolítására, illetve ártalmatlanítására alkalmazandó eljárásokat a 4. számú melléklet tartalmazza. (2) Az SRM-et vagy a hulladékfeldolgozás során ezekbõl keletkezett termékeket (például csont- és húslisztet, faggyút stb.) csak ártalmatlanítás céljából lehet az országból kiszállítani. A kiszállításra ebben az esetben is csak a célország állategészségügyi fõhatóságának befogadó nyilatkozata alapján és a minisztérium által meghatározott részletes szabályok betartása mellett kerülhet sor. (3) Az ország területére tilos e rendelet szerinti SRM-et behozni. (4) A minisztérium kérelemre engedélyezheti az SRM ország területén való átszállítását (tranzit), ha a célország elõzetes befogadó nyilatkozatát a kérelemhez csatolják. (5) Az SRM közvetlen égetése, illetve feldolgozás utáni égetése, együttégetése, illetve az SRM-bõl gyártott termék égetésig történõ raktározása — az Áeü. 9. § (3) bekezdése és 12. § (2) bekezdése alapján — mint a BSE és a súrlókór megelõzését szolgáló járványügyi intézkedés állami feladat, költsége a központi költségvetést terheli.
5684
MAGYAR KÖZLÖNY 13. §
A 12. § elõírásait nem kell olyan anyagok esetében alkalmazni, amelyeknél az Európai Unió által elfogadott alternatív teszttel végzett vizsgálat negatív eredményt adott.
Az állami állategészségügyi szolgálat SRM ártalmatlanításával, illetve a kérõdzõk vágásával kapcsolatos feladatai 14. § (1) A minisztérium figyelemmel kíséri az állomásoknak az SR M-mel kapcsolatos tevékenységét. Az SR M ártalmatlanításával kapcsolatos feladatok ellátására állati hulladék-feldolgozó üzemet jelöl ki, illetve az SRM égetésére, együttégetésre alkalmas üzemeket nyilvántartásba veszi. (2) Az állomás az élelmiszer-higiéniai kirendeltségek, illetve a kerületi fõállatorvos útján felügyeli és ellenõrzi a szarvasmarhák, juhok és kecskék vágása során a TSE megelõzését szolgáló szabályok betartását a vágóhidakon, különös figyelemmel az SRM eltávolítását, elkülönített gyûjtését és elszállítását. (3) Az élelmiszer-higiéniai kirendeltség az élõ állatok vágás elõtti vizsgálata során ellenõrzi a szarvasmarhák, juhok és kecskék külön jogszabályban elõírt azonosítását, és az egyértelmûen nem azonosítható állatok levágását megtiltja, amelyekkel ezt követõen külön jogszabályban foglaltak szerint kell eljárni. A kirendeltség a vágás elõtti vizsgálat során különös gondossággal jár el a TSE-re gyanút keltõ tünetek megállapítása vagy kizárása tekintetében. (4) Az élelmiszer-higiéniai kirendeltség ellenõrzi a szarvasmarhák, juhok és kecskék vágóhídon történõ vágása során a TSE megelõzését szolgáló szabályok betartását. (5) A hatósági állatorvos ellenõrzi a szarvasmarhák, juhok és kecskék vágása során a TSE megelõzését szolgáló szabályok betartását, figyelemmel az SRM eltávolítására, elkülönített gyûjtésére és elszállítására.
2003/73. szám
b) a vágásra kerülõ szarvasmarhák, juhok és kecskék monitoring program keretében történõ vizsgálatát elõsegíteni, valamint a már vizsgálatra került állat testének felhasználására elõírt korlátozásokat betartani; c) a 30 hónaposnál idõsebb korú, rendes vágás során levágott és a 24 hónaposnál idõsebb korú, kényszervágott vagy bármilyen egyéb okból elkülönítetten levágott szarvasmarhák, továbbá a 18 hónaposnál idõsebb korú és vágásra került juhok és kecskék számáról, a származási megye szerinti bontásban a 2. számú melléklet C) fejezetében elõírtak szerint nyilvántartást vezetni, és azt az állategészségügyi hatóság kérésére bemutatni. (2) A szarvasmarha, juh és kecske vágásakor tilos a kábítást követõen olyan eszköz vagy módszer alkalmazása, amely a koponyaüregbe vezetve a nyúltvelõ roncsolását okozhatja (pálcázás), illetve amely a koponyaüregbe gázt juttat.
Az SRM ártalmatlanítására kijelölt állati hulladék-feldolgozó üzemek, illetve nyilvántartásba vett égetõmûvek és együttégetésre alkalmas üzemek feladatai 16. § (1) A minisztérium által kijelölt állati hulladék-feldolgozó üzem feladata az SR M begyûjtése és kezelése a 4. számú mellékletben foglaltak szerint. (2) A minisztérium által nyilvántartásba vett égetõmû, illetve együttégetésre alkalmas üzem feladata az SRM, illetve az ilyen anyagokból készült termékek elégetése. Az égetésre szánt, kezelt állati hulladék szállításánál és égetésénél a külön jogszabályban foglaltak szerint kell eljárni. (3) Az üzemek kötelesek az állomás által e rendelet alapján elõírt intézkedéseket végrehajtani.
A kérõdzõ állatoktól származó anyagokat tartalmazó, vagy azokból elõállított állati eredetû termékek felhasználása 17. §
A vágóhíd feladatai a szarvasmarha, juh és a kecske vágása során 15. § (1) A vágóhíd köteles: a) a szarvasmarhák, juhok és kecskék vágása során a TSE megelõzését szolgáló szabályokat betartani, figyelemmel az SRM eltávolítására, elkülönített gyûjtésére és elszállítására;
(1) Tilos a szarvasmarha, juh és kecske csontjairól mechanikus eljárással (szeparáló berendezéssel) húst nyerni. A kérõdzõ állatoktól származó anyagokat tartalmazó, vagy azokból elõállított állati eredetû termékek felhasználására vonatkozó korlátozásokat az 5. számú melléklet tartalmazza. (2) Az (1) bekezdésben elõírtakat nem kell alkalmazni olyan kérõdzõ állatok esetében, amelyeknél az alternatív teszttel végzett vizsgálat negatív eredményt adott.
2003/73. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A TSE megelõzésében és leküzdésében részt vevõ személyek oktatása 18. § (1) A minisztérium az állomások bevonásával gondoskodik arról, hogy az állategészségügyi szolgálatban tevékenykedõ állatorvosok (hatósági és magánállatorvosok, diagnosztikai intézetekben dolgozók), továbbá mezõgazdasági szakemberek, állattenyésztéssel és tartással foglalkozó személyek, állatgondozók, valamint a kérõdzõket is vágó vágóhídon dolgozók a TSE-vel kapcsolatban rendszeres oktatásban részesüljenek. (2) Az oktatási program tartalmazza a klinikai tünetekkel, a betegség járványtanával és a laboratóriumi vizsgálatokkal, valamint az SRM eltávolításával és ártalmatlanításával kapcsolatos alapvetõ ismereteket, továbbá a TSE-vel kapcsolatos igazgatási feladatokat.
A TSE hatósági ellenõrzése és leküzdése A bejelentési kötelezettség 19. § Az állattartó, illetve az állatok felvásárlásával foglalkozó személy az Áeü. 5. § (1) bekezdésének c) és e) pontjaiban foglaltak végrehajtása során köteles: a) a TSE gyanúját az állatorvosnak haladéktalanul bejelenteni, ha a tulajdonát képezõ, vagy az általa gondozott, illetve szállított állat idegrendszeri tüneteket, viselkedészavart, illetve az idegrendszer bántalmazottságával összefüggésbe hozható fokozatosan súlyosbodó kondícióromlást mutat; b) a szarvasmarha, juh vagy kecske elhullását — tekintet nélkül az elhullás elõtt tapasztalt tünetekre — haladéktalanul jelenteni az állatorvosnak; c) az állatorvos rendelkezéseinek megfelelõen eljárni, és munkáját mindenben elõsegíteni, valamint az elrendelt intézkedéseket és beavatkozásokat tûrni.
Hatósági intézkedések a TSE-re gyanús állatok esetében 20. § (1) Ha a hatósági állatorvos TSE gyanús állatról értesül, köteles a helyszínre haladéktalanul kiszállni és az érintett állatot, valamint indokolt esetben a vele együtt tartottakat is klinikailag megvizsgálni. (2) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálatról olyan jegyzõkönyvet kell felvenni, amely a tünetek részletes leírása mellett tartalmazza az állat azonosítására vonatkozó adatokat, valamint a hónapokban meghatározott életkorát,
5685
illetve behozatal esetén annak idejét és a származási ország megnevezését. (3) Ha az (1) bekezdés szerinti klinikai vizsgálat a TSE fertõzés gyanúját megerõsíti, akkor a hatósági állatorvos elrendeli a TSE gyanús állat elkülönítését, értesíti a kerületi fõállatorvost és kérõdzõ állat esetén elrendeli az állomány forgalmi korlátozását. (4) Ha az (1) bekezdés szerinti klinikai vizsgálat a kérõdzõ állatok esetében nem erõsíti meg a TSE gyanúját, de az idegrendszeri tünetek, illetve viselkedészavar tényét igen, a hatósági állatorvos a következõk szerint jár el: a) ha a klinikai vizsgálat alapján valószínûsíthetõ, hogy az idegrendszeri tünet, illetve a viselkedészavar hátterében olyan ok áll, amelynek esetében az állat gyógykezelésének van helye (például ketózis, magnéziumhiány stb.), akkor az állományt ellátó magánállatorvoshoz utasítja az állattartót, ellenkezõ esetben elrendeli a tüneteket mutató állat elkülönítését és az állomány forgalmi korlátozását; b) ha a magánállatorvos által alkalmazott gyógykezelés hatására a tünetek a jelentkezésüktõl számított 15 napon belül nem szûnnek meg, akkor elrendeli az állomány forgalmi korlátozását. (5) A hatósági állatorvos a kerületi fõállatorvos rendelkezése szerint gondoskodik a TSE-re gyanús állat leölésérõl és a minta illetékes állategészségügyi intézetbe való küldésérõl. (6) Ha a kerületi fõállatorvos által a 21. § (1) bekezdésének megfelelõen végzett klinikai vizsgálat alapján a TSE gyanúja alaptalannak bizonyult, de korábban a hatósági állatorvos már forgalmi korlátozást rendelt el, illetve ha a laboratóriumi vizsgálatok kizárták a TSE jelenlétét, a hatósági állatorvos megszünteti a forgalmi korlátozást.
21. § (1) Ha a kerületi fõállatorvos a hatósági állatorvos jelentésébõl vagy egyéb módon TSE gyanús állatról értesül, köteles a helyszínre haladéktalanul kiszállni és az állatot klinikailag megvizsgálni, indokolt esetben a vele együtt tartottakat is. A vizsgálat eredményérõl a 20. § (2) bekezdése szerint jegyzõkönyvet kell felvenni. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti klinikai vizsgálat a TSE gyanúját megerõsíti, a kerületi fõállatorvos elrendeli a TSE gyanús állat leölését és az illetékes állategészségügyi intézetbe minta küldését, illetve a hatósági állatorvos intézkedésének hiányában kérõdzõ állatok esetén az állomány forgalmi korlátozását. (3) Ha az (1) bekezdés szerinti klinikai vizsgálat a kérõdzõ állatok esetében nem erõsíti meg a TSE gyanúját, de az idegrendszeri tünetek, illetve viselkedészavar tényét
5686
MAGYAR KÖZLÖNY
2003/73. szám
igen, akkor a kerületi fõállatorvos a következõk szerint jár el: a) ha klinikai vizsgálat alapján valószínûsíthetõ, hogy az idegrendszeri tünet, illetve a viselkedészavar hátterében olyan ok áll, amelynek esetében gyógykezelésnek van helye (például ketózis, magnéziumhiány stb.), akkor — ha ezt a hatósági állatorvos még nem tette meg — az állományt ellátó magánállatorvoshoz utasítja az állattartót. Ha gyógykezelésnek nincs helye a tüneteket mutató állatot leöleti és a TSE-re irányuló vizsgálat céljából mintát küldet a kijelölt intézetbe, illetve a hatósági állatorvos intézkedése hiányában az állomány forgalmi korlátozását elrendeli; b) ha a magánállatorvos által alkalmazott gyógykezelés hatására a tünetek a jelentkezésüktõl számított 15 napon belül nem szûnnek meg, akkor 5 napon belül az állatot leöleti és TSE vizsgálat céljából mintát küldet a kijelölt intézetbe.
(3) Ha a kérõdzõ állatok esetén az elvégzett klinikai vizsgálat a TSE gyanúját nem, de az idegrendszeri tünetek, illetve viselkedészavar meglétét megerõsíti, akkor a magánállatorvos késedelem nélkül köteles értesíteni a hatósági állatorvost vagy a kerületi fõállatorvost a (4) bekezdésben foglalt eset kivételével.
(4) A TSE gyanújának megerõsítése esetén, illetve ha a TSE jelenlétét a laboratóriumi vizsgálatok alátámasztják, a kerületi fõállatorvos köteles az illetékes állomásnak haladéktalanul jelentést tenni. Az állomás a jelentést késedelem nélkül továbbítja a minisztériumnak.
A TSE megállapítása és az azt követõ intézkedések
(5) Ha a kerületi fõállatorvos által végzett klinikai vizsgálat a TSE gyanúját nem erõsíti meg, akkor intézkedik a hatósági állatorvos által korábban elrendeltek hatályon kívül helyezésérõl.
22. § (1) Ha a BSE vagy súrlókor gyanújának észlelésekor a rendelkezésre álló járványügyi információk alapján valószínûsíthetõ, hogy az állat fertõzõdése nem a jelenlegi tartási helyen történt, akkor intézkedni kell azon állomány forgalmi korlátozás alá helyezésérõl, ahol a TSE-re gyanús állat feltételezett fertõzõdése történt. (2) A TSE-re gyanús állat egész teste SRM-nek minõsül, amit a 4. számú mellékletben elõírtaknak megfelelõen ártalmatlanítani kell, kivéve a vizsgálati anyagból készített paraffin tömböket, amelyeket a vizsgálatokat végzõ állategészségügyi intézet köteles hét évig megõrizni.
23. § (1) Ha a magánállatorvos TSE-re gyanús állatról értesül, köteles a helyszínre haladéktalanul kiszállni és az állatot, valamint indokolt esetben a vele együtt tartottakat is klinikailag megvizsgálni. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti vizsgálat alapján a TSE gyanúja nem zárható ki, akkor haladéktalanul értesíti a hatósági állatorvost vagy a kerületi fõállatorvost, továbbá utasítja az állattartót, hogy azok ellenkezõ intézkedéséig az állományból egyetlen állatot sem vihet ki és nem is hozhat be.
(4) Ha az (1) bekezdés szerinti klinikai vizsgálat alapján valószínûsíthetõ, hogy az idegrendszeri tünet, illetve a viselkedészavar hátterében olyan ok áll, amelynek esetében gyógykezelés szükséges, akkor a magánállatorvos megkezdi azt. Ha a tünetek a gyógykezelés hatására sem múlnak el azok jelentkezésétõl számított 15 napon belül, illetve ha az állat idõközben elhullik, akkor az esetet haladéktalanul jelenteni kell a hatósági állatorvosnak vagy a kerületi fõállatorvosnak.
24. § (1) Ha az elvégzett laboratóriumi vizsgálatok a TSE jelenlétét igazolják, akkor az állomás felülvizsgálatát követõen a hatósági állatorvos megállapítja a betegséget. (2) Az állomás a TSE hatósági megállapítását követõen a kerületi fõállatorvos útján intézkedik a 6. számú melléklet 1. pontja szerint a járványügyi nyomozás lefolytatására. (3) Az állomás értesíti a minisztériumot, ha a járványügyi nyomozás több megyét vagy más országot is érint. Ebben az esetben a minisztérium megteszi a szükséges intézkedéseket. (4) A hatósági állatorvos a kerületi fõállatorvos részletes utasítása szerint részt vesz a járványügyi nyomozás lefolytatásában. (5) Ha a járványügyi nyomozás alapján megállapítható, hogy a TSE-ben beteg állat fertõzõdése nem a jelenlegi tartási helyén következett be, akkor az állomás az illetékes hatósági állatorvos útján intézkedik a tartási helyen lévõ állományra elrendelt forgalmi korlátozás feloldása iránt, kivéve, ha a jelenlegi tartási helyen a beteg állat utódait, továbbá a 3. § 17. pontjában meghatározott rizikó csoportba tartozó állatokat, illetve juhok és kecskék esetén a beteg állat szüleit tartják. Ezzel egyidejûleg intézkedni kell a fertõzés bekövetkezésének helye szerinti állomány forgalmi korlátozás alá helyezésérõl, és ott, ahol a fertõzõdés bekövetkezett a 25. § (1)—(4) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni. (6) Forgalmi korlátozás alá kell vonni azokat az állományokat, ahova a járványtani nyomozás alapján a betegséget elhurcolhatták, illetve olyan állatokat tartanak, amelyeket a 6. számú melléklet 2. pontja alapján le kell ölni. Ezekben az állományokban klinikai vizsgálatot kell végezni az esetleges újabb TSE-re gyanús esetek felderítése céljából.
2003/73. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 25. §
(1) A kerületi fõállatorvos az állomással történt elõzetes egyeztetés alapján elrendeli a 6. számú melléklet 2. pontjában meghatározott és a járványügyi nyomozás során azonosított állatok leölését, valamint azok ártalmatlanítását az SR M-re vonatkozó elõírások szerint. A kerületi fõállatorvos elrendeli a járványügyi nyomozás során azonosított embriók, petesejtek, valamint takarmányok, egyéb anyagok és eszközök ártalmatlanítását az SRM-re vonatkozó elõírások szerint. (2) A kerületi fõállatorvos által az (1) bekezdés alapján elrendelt intézkedéseket a hatósági állatorvos hajtja végre, illetve gondoskodik végrehajtásukról. (3) Ha az (1) bekezdésnek megfelelõen az állatot leölték, és ártalmatlanításra elszállították, továbbá a fertõtlenítést elvégezték, a forgalmi korlátozást meg kell szüntetni.
5687
(3) A szarvasmarhák, juhok és kecskék, továbbá embrióik és petesejtjeik, illetve egyéb termékeik kivitelekor e rendeletben foglaltakon kívül, figyelembe kell venni a fogadó ország elõírásait is. A feldolgozott állati eredetû fehérjék exportjánál be kell tartani a 3. számú mellékletben foglaltakat.
28. § (1) A következõ, egészséges kérõdzõkbõl származó állati eredetû termékek belföldi forgalmát, illetve exportját vagy importját nem kell korlátozni, vagy különleges elõírásokhoz kötni a TSE megelõzése érdekében: a) sperma és szarvasmarha embrió, illetve petesejt; b) nyerstej, tejtermékek elõállítására szánt tej, hõ kezelt fogyasztói tej, kálciumfoszfát (amely nem tartalmaz fehérjét és zsírt még nyomokban sem), bõr irhával vagy nélküle, bõrbõl nyert zselatin, bõrbõl nyert kollagén.
(4) Az állatok leölésének, továbbá a forgalmi korlátozás és a fertõtlenítés részletes szabályait a 7. számú melléklet tartalmazza.
(2) A ,,2—5. kategóriájú’’ BSE státusszal rendelkezõ országokból behozott állati eredetû termékeket olyan egészséges szarvasmarhákból, juhokból és kecskékbõl kell elõállítani, amelyek vágása nem a 15. § (2) bekezdése szerint tiltott eszközzel vagy módon történt.
A készenléti terv
(3) Az olyan állati eredetû termékek, amelyek szarvasmarhától származó alapanyagot is tartalmaznak, ,,5. kategóriájú’’ BSE státuszba sorolt országból nem hozhatók be, kivéve, ha a termék megfelel a 9. számú melléklet C) 4. pontjában meghatározott feltételeknek.
26. § (1) A készenléti terv célja, hogy e rendelet elõírásai alapján meghatározza azokat az útmutatásokat, amelyek alapján az állami állategészségügyi szolgálat hatékony intézkedéseket tehet a TSE megelõzésére és leküzdésére. A készenléti tervet a minisztérium adja ki. (2) A minisztérium gondoskodik a készenléti terv öszszeállításáról, illetve szükség szerinti módosításáról, valamint arról, hogy az állomás a TSE fertõzés megállapítását követõen, a betegség leküzdésére hozott intézkedések, illetve a TSE felderítésére irányuló monitoring vizsgálatok során a rendeletben foglalt elõírásokon kívül a készenléti tervben foglaltak figyelembevételével járjon el.
Az élõ állatok, szaporítóanyagaik, valamint egyéb termékeik belföldi forgalmazása, behozatala és kivitele 27. § (1) A szarvasmarhák, juhok és kecskék, továbbá embrióik és petesejtjeik, illetve egyéb termékeik belföldi forgalmazására vonatkozó szabályokat a 8. számú melléklet tartalmazza. (2) A minisztérium a szarvasmarhák, juhok és kecskék, továbbá embrióik és petesejtjeik, illetve egyéb termékeik behozatalát a 9. számú mellékletben meghatározott feltételek szerint engedélyezheti, ha a származási ország BSE státusza már meghatározásra került, ellenkezõ esetben a 36—40. §-okban foglaltak szerint jár el.
29. § (1) Ha a szarvasmarha más országból való behozatala, illetve szállítása során 24 óránál hosszabb ideig tartózkodik a származási országnál magasabb BSE kategóriájú, illetve nagyobb kockázatot jelentõ országban, akkor úgy kell tekinteni, mintha az utóbbi országból származna, kivéve, ha igazolják, hogy a tartózkodás ideje alatt csak a származási országban elõállított takarmánnyal etették. (2) A szarvasmarhák, juhok és kecskék, valamint állati eredetû termékeik kivitele vagy behozatala esetén a szállítmányt kísérõ állategészségügyi bizonyítványnak meg kell felelni e rendeletben foglalt elõírásoknak. Szarvasmarhák és termékeik esetében a bizonyítványon az exportáló országon kívül a származási országot is fel kell tüntetni, ha a kettõ nem azonos. Abban az esetben, ha az exportáló és a származási ország BSE státusza eltérõ, akkor az élõ állatot, illetve az állati eredetû terméket kísérõ állategészségügyi bizonyítványnak a kedvezõtlenebb BSE kategóriának megfelelõ követelményeket kell tartalmaznia, kivéve, ha az állatot az exportáló országban legalább öt évig tartották.
30. § Ha az Európai Unió Magyarország BSE státuszát meghatározta, akkor a minisztérium a 8. számú mellékletben
5688
MAGYAR KÖZLÖNY
2003/73. szám
meghatározott termékek kivitelének jóváhagyása esetén a hazai BSE kategóriára utalással kiegészíti az állategészségügyi bizonyítványt, ha a célország szabályai ezt elõírják.
(2) A rendes, illetve a kényszervágás során vett minta esetében az eredményt lehetõleg a minta beérkezésétõl számított 24 órán belül, de legkésõbb 72 órán belül írásban kell megküldeni a beküldõ állatorvosnak és a vágóhíd helye szerint illetékes állomásnak.
31. §
(3) Ha a TSE-re irányuló vizsgálatok során az elõírt megerõsítõ vizsgálat pozitív eredményt ad, akkor az intézet az eredmény ismertté válásától számított 12 órán belül írásban köteles tájékoztatni a minisztériumot és a vágóhíd, illetve az állat származási állománya szerint területileg illetékes állomást.
Ha a minisztérium már meghatározta a származási ország BSE státuszát, akkor az élõ állatok és állati eredetû termékek behozatala esetén a szállítmányt kísérõ állategészségügyi bizonyítványnak tartalmaznia kell a kategóriára való utalást és a 9. számú mellékletben elõírt különleges feltételek igazolását.
A nemzeti referencia-intézet és a területi intézetek 32. § (1) A 10. számú melléklet A) fejezete szerinti nemzeti referencia-intézet feladatkörét az Országos Állategészségügyi Intézet látja el, ezen kívül meghatározott megyék esetében területileg illetékes állategészségügyi intézetként is mûködik. (2) A TSE-re irányuló vizsgálatok során a 10. számú melléklet C) fejezetében meghatározott megerõsítõ vizsgálatokat csak az Országos Állategészségügyi Intézet jogosult elvégezni.
(4) Az intézet az általa végzett TSE-re irányuló vizsgálatokról negyedévenként, de legkésõbb az azt követõ hónap 15. napjáig köteles a minisztériumnak és az állat származási állománya szerint illetékes állomásnak összesített jelentést küldeni a minisztérium által elõírt szempontok szerint.
A mintavétel és a diagnosztikai vizsgálat 34. § (1) A mintavételt és diagnosztikai vizsgálatokat a 10. számú melléklet C) fejezetében foglaltaknak megfelelõen kell végrehajtani.
(3) A kizárólag területi illetékességgel mûködõ állategészségügyi intézetek megnevezését a 10. számú melléklet B) fejezete sorolja fel.
(2) A minisztérium szükség szerint dönt az Európai Unió referencia-laboratóriumába történõ minta küldésérõl, melynek végrehajtásáról az Országos Állategészségügyi Intézet gondoskodik.
(4) A területi intézet a TSE-re gyanús állatok vizsgálata során jogosult a kórszövettani vizsgálatot elvégezni, továbbá a 10. számú melléklet C) fejezetében elõírt megerõsítõ vizsgálat szükségessége esetén köteles az Országos Állategészségügyi Intézetbe mintát küldeni.
Hatósági ellenõrzések
(5) Az Országos Állategészségügyi Intézet és a területi intézetek a minisztérium által meghatározott munkamegosztás szerint vesznek részt az állami költségre történõ monitoring vizsgálatok végrehajtásában. (6) Az Országos Állategészségügyi Intézet és a területi intézetek a TSE-re irányuló vizsgálatokat a 10. számú melléklet C) fejezetében foglaltaknak megfelelõen végzik el.
35. § (1) A minisztérium ellenõrzi az állomások és a vizsgálatokat végzõ intézetek e rendeletben meghatározott feladatai végrehajtását. (2) Az állomások az illetékességi területükön ellenõrzik a kerületi fõállatorvosok és az élelmiszer-higiéniai kirendeltségek e rendeletben meghatározott feladatai végrehajtását.
A TSE-re irányuló vizsgálatokat végzõ intézetek vizsgálati eredmények közlésével kapcsolatos feladatai Átmeneti és záró rendelkezések 33. § 36. § (1) Az intézet a TSE-re irányuló vizsgálat elvégzését követõen az eredményt, annak ismertté válásától számított 48 órán belül írásban közli a beküldõ állatorvossal a (2)—(3) bekezdésben foglalt esetek kivételével.
Az olyan országból származó szarvasmarha, juh, kecske, illetve termékeik behozatala esetén, amely e rendelet hatálybalépésétõl számított hat hónapon belül nem kérte
2003/73. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
a BSE státusza meghatározását, a minisztérium a behozatal engedélyezése során a következõk szerint jár el: a) ha az érintett országban a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) által közzétett statisztika alapján a behozatalt megelõzõ öt év egyikében is a BSE elõfordulási ráta száz vagy annál több volt, akkor addig, amíg az illetékes hatóságának kérelemére a besorolása meg nem történik, a minisztérium az országot ,,5. kategóriájú’’ BSE státuszúnak, illetve a 9. számú melléklet E) fejezetében meghatározott különleges kockázatú országnak tekinti; b) ha a BSE elõfordulási ráta száz alatt van, vagy a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal adatai szerint BSE még nem fordult elõ, akkor az ország besorolásához szükséges kérelem benyújtásáig, illetve annak elbírálásáig a 37—40. §-okban foglalt eljárás szerint engedélyezi a behozatalt.
37. § (1) Ha a származási ország illetékes hatósága e rendelet hatálybalépését követõ hat hónapon belül kérte az ország (régió) BSE státuszának a 4. § szerinti meghatározását, de a besorolás még nem történt meg, illetve ha a származási ország megfelel a 36. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározottaknak, akkor a levágott szarvasmarhából, juhból vagy kecskébõl származó anyagokat tartalmazó állati termékek behozatalát a minisztérium engedélyezheti, ha az állategészségügyi bizonyítványon kívül az illetékes hatósági állatorvos által aláírt, de a származási ország állategészségügyi fõhatósága által korábban már hitelesített alábbi nyilatkozat kíséri a szállítmányt: a) a termék nem tartalmaz SR M-et; b) az állatok vágásakor a kábítást követõen nem alkalmaztak olyan eszközt vagy módszert, amely a nyúltvelõ roncsolását okozhatja, illetve a koponyaüregbe gázt juttat; c) az ország jogszabályai tiltják a kérõdzõk állati eredetû fehérjével való takarmányozását, kivéve a tejet, tejtermékeket, a tojást és termékeit. (2) A levágott szarvasmarhától származó termék behozatala esetén az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot az alábbiak szerint kell kiegészíteni: a) a termék nem olyan szarvasmarhától származik, amely BSE-ben megbetegedett tehén utóda, illetve nem tartozik a 3. § 17. a) alpontja szerinti rizikócsoportba, b) a származási ország hatályos jogszabályai elõírják a rendes vágás során levágott 30 hónaposnál idõsebb korú szarvasmarha kötelezõ gyorsteszt vizsgálatát. (3) A 28. § (1) bekezdésében felsorolt, egészséges állatoktól származó termékek esetében nem szükséges az (1)—(2) bekezdés szerinti nyilatkozat.
38. § Ha a származási ország illetékes hatósága e rendelet hatálybalépését követõ hat hónapon belül kérte az ország
5689
(régió) BSE státuszának a 4. § szerinti meghatározását, de a besorolása még nem történt meg, illetve ha a származási ország megfelel a 36. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározottaknak, akkor élõ szarvasmarha behozatalát a minisztérium csak akkor engedélyezheti, ha az állategészségügyi bizonyítványon kívül a származási ország állategészségügyi fõhatósága által hitelesített alábbi nyilatkozat is kíséri a szállítmányt: a) az országban olyan nyilvántartási és azonosítási rendszer létezik a szarvasmarhák esetében, amelynek alapján megállapítható, hogy állat nem BSE-ben megbetegedett nõivarú szarvasmarha utóda, illetve élete során nem tartották olyan állományban, ahol idõközben BSE került megállapításra; b) az állat nem tartozik 3. § 17. a) alpontja szerinti rizikócsoportba; c) a hatályos jogszabályok tiltják a kérõdzõk feldolgozott állati eredetû fehérjével való takarmányozását, kivéve a tejet, tejterméket, tojást és termékeit; d) a hatályos jogszabályok elõírják minden a rendes vágás során levágott, 30 hónaposnál idõsebb, illetve minden 24 hónaposnál idõsebb korú kényszervágott, illetve elhullott szarvasmarha kötelezõ gyorsteszt vizsgálatát.
39. § (1) Ha a származási ország illetékes hatósága e rendelet hatálybalépését követõ hat hónapon belül kérte az ország (régió) BSE státuszának a 4. § szerinti meghatározását, de a besorolása még nem történt meg, illetve ha a származási ország megfelel a 36. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározottaknak, akkor élõ juh és kecske behozatalát a minisztérium csak akkor engedélyezheti, ha a szállítmányt az állategészségügyi bizonyítványon kívül a származási ország állategészségügyi fõhatósága által hitelesített alábbi nyilatkozat is kíséri: a) az állat nem TSE-ben megbetegedett nõivarú egyed utóda, illetve élete során nem tartották olyan állományban, ahol TSE már megállapításra került; b) a hatályos jogszabályok tiltják a kérõdzõk feldolgozott állati eredetû fehérjével való takarmányozását, kivéve a tejet, tejterméket, tojást és termékeit; c) a hatályos jogszabályok elõírják a rendes vágás során levágott, illetve az elhullott, 18 hónaposnál idõsebb korú juhok és kecskék szúrópróbaszerû gyorsteszt vizsgálatát. (2) Ha a származási ország illetékes hatósága e rendelet hatálybalépését követõ hat hónapon belül kérte az ország (régió) BSE státuszának a 4. § szerinti meghatározását, de a besorolása még nem történt meg, illetve ha a származási ország megfelel a 36. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározottaknak, akkor juh és kecske embrió vagy petesejt behozatalát a minisztérium csak akkor engedélyezheti, ha a szállítmányt az állategészségügyi bizonyítvá-
5690
MAGYAR KÖZLÖNY
nyon kívül a származási ország állategészségügyi fõhatósága által hitelesített alábbi nyilatkozat is kíséri: a) az embriót, petesejtet nem TSE-ben megbetegedett vagy TSE-re gyanús juhból, illetve kecskébõl gyûjtötték; b) a hatályos jogszabályok tiltják a kérõdzõk feldolgozott állati eredetû fehérjével való takarmányozását, kivéve a tejet, tejterméket, tojást és termékeit; c) a hatályos jogszabályok elõírják a rendes vágás során levágott, illetve az elhullott, 18 hónaposnál idõsebb korú juhok és kecskék szúrópróbaszerû gyorsteszt vizsgálatát.
40. § (1) Ha az élõ szarvasmarha, valamint a szarvasmarha, juh és kecske termékei behozatala esetén a származási ország állategészségügyi fõhatósága a 37—39. §-ok szerint nem tudja igazolni, hogy az ország jogszabályai tiltják a kérõdzõk feldolgozott állati eredetû fehérjével való takarmányozását, akkor legalább azt kell igazolni, hogy a kérõdzõk emlõsöktõl származó állati eredetû fehérjékkel történõ etetését tiltják, feltéve, hogy eddig BSE még nem fordult elõ az országban. (2) Ha a szarvasmarha, illetve termékei behozatala esetén a származási ország állategészségügyi fõhatósága nem tudja igazolni, hogy a rendes vágás során levágott, 30 hónaposnál idõsebb, illetve 24 hónaposnál idõsebb korú kényszervágott és elhullott szarvasmarha esetén gyorsteszt vizsgálatot hajtanak végre, akkor elegendõ annak igazolása, hogy az országban rendszeres vizsgálatokat végeznek a TSE felderítésére, és azok megfelelnek a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) elõírásainak, ha eddig a BSE még nem fordult elõ. (3) Ha juh és kecske, illetve ezek embriójának vagy petesejtjének behozatalakor a származási ország állategészségügyi fõhatósága nem tudja igazolni, hogy a hatályos jogszabályok elõírják a rendes vágás során levágott, illetve az elhullott, 18 hónaposnál idõsebb korú juhok és kecskék szúrópróbaszerû gyorsteszt vizsgálatát, akkor elegendõ annak igazolása, hogy az országban rendszeres vizsgálatokat végeznek a TSE felderítésére, és azok megfelelnek a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) elõírásainak, ha eddig a BSE még egyaltán nem, a súrlókor nem, vagy több mint hét éve nem fordult elõ.
41. § (1) Ez a rendelet a kihirdetésétõl számított 30. napon lép hatályba. (2) A rendelet hatálybalépésének napját megelõzõen forgalomba került és élelmiszer-termelõ állatok takarmányozására szánt feldogozott állati eredetû fehérjéket, továbbá az állati eredetû fehérje tartalmú takarmányokat — a 3. számú melléklet 2.1., 2.2. és 2.4. pontjában meg-
2003/73. szám
határozottak kivételével — e rendelet hatálybalépésétõl számított 8 napon belül ki kell vonni. Az állattartó telepekrõl e termékeket, ha ott élelmiszer-elõállításra szolgáló állatot tartanak a rendelet hatálybalépését követõ 15 napon belül kell eltávolítani. A 3. számú melléklet 2.4. pontjában meghatározott termékek forgalomból való kivonása és felhasználása tekintetében a 2.4. pontban foglalt határidõk szerint kell eljárni. (3) A (2) bekezdés alapján forgalomból kivont termékek nem élelmiszer-termelõ állatok számára gyártott takarmányok elõállítására — az illetékes állomás engedélyével — felhasználhatók, ha ez nem ellentétes külön jogszabály elõírásaival. (4) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 1. számú mellékletének 43. § (1) bekezdése, 492—498. §-a és megelõzõ alcíme, valamint 795. § (6) bekezdése.
42. § Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdetõ 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, szabályozási körében az Európai Közösségek alábbi jogszabályaival összeegyeztethetõ szabályozást tartalmaz: a) az Európai Parlament és a Tanács 999/2001/EK rendelete egyes fertõzõ szivacsos agyvelõbántalmak megelõzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról; b) a Bizottság 1248/2001/EK rendelete az egyes fertõzõ szivacsos agyvelõbántalmak járványügyi ellenõrzését és vizsgálatát illetõen az Európai Parlament és a Tanács 999/2001/EK rendelet III., X. és XI. mellékletének módosításáról; c) a Bizottság 1326/2001/EK rendelete az egyes fertõzõ szivacsos agyvelõbántalmak megelõzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre való áttérést elõsegítõ átmeneti intézkedések meghatározásáról és e rendelet VII. és XI. mellékletének módosításáról; d) a Bizottság 270/2002/EK rendelete a 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a meghatározott veszélyes anyagok tekintetében és a fertõzõs szivacsos agyvelõbántalmak járványügyi megfigyelése tekintetében történõ módosításáról, valamint az 1326/2001/EK rendeletnek az állatok takarmányozására, továbbá a juhok és kecskék és termékeik forgalomba hozatala tekintetében történõ módosításáról; e) a Bizottság 1494/2002/EK rendelete az Európai Parlament és a Tanács bizonyos fertõzõ szivacsos agyvelõ-
2003/73. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
bántalmak megelõzésére, ellenük való védekezésre és felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 999/2001/EK rendeletének III., VII. és XI. mellékletének módosításáról, a szarvasmarhák szivacsos agyvelõbántalmának felderítésére irányuló monitoring programmal, a fertõzõ szivacsos agyvelõbántalmak leküzdésével és a különleges fertõzési veszélyt jelenõ anyagok eltávolításával, valamint az élõ állatok és termékeik importjával összefüggésben; f) a Bizottság 260/2003/EK rendelete az Európai Parlament és a Tanács 999/2001/EK rendeletének módosításáról, a juhokban és kecskékben elõforduló szivacsos agyvelõbántalmak leküzdésével, valamint az élõ juhok és kecskék, továbbá a szarvasmarha embriók kereskedelmével kapcsolatosan; g) a Tanács 2000/766/EK határozata a fertõzõ spongiform encephalopathiákkal és az állati eredetû fehérjék takarmányozási célú felhasználásával kapcsolatos egyes intézkedésekrõl; h) a Bizottság 2001/9/EK határozata a Tanács 2000/766/EK határozata a fertõzõ spongiform encephalopathiákkal és az állati eredetû fehérjék takarmányozási célú felhasználásával kapcsolatos egyes intézkedésekrõl szóló döntésének ellenõrzését szolgáló intézkedésekrõl; i) a Bizottság 2001/25/EK határozata egyes állati hulladékok állatok takarmányozására való felhasználásáról. Dr. Németh Imre s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
1. számú melléklet a 69/2003. (VI. 25.) FVM rendelethez Az ország (régió) BSE státuszának meghatározása A) Fejezet Az adott ország (régió) BSE státuszát a következõk szerint kell meghatározni: a) a B) fejezetben meghatározott kockázatelemzés alapján, amely megállapítja a lehetséges kockázati tényezõket és ezek idõbeli változását; b) rendelkezik-e olyan oktatási programmal, amely ösztönzi az állatorvosokat, állattenyésztõket, az állatok vágásában, a szállításában és a kereskedelemben részt vevõ személyeket a felnõtt szarvasmarhákban jelentkezõ TSE tünetekkel járó esetek bejelentésére; c) eleget tesz-e a BSE klinikai tüneteit mutató szarvasmarhák vizsgálatának és kötelezõ bejelentésének; d) rendelkezik-e BSE fertõzésre irányuló folyamatos megfigyelõ és ellenõrzési rendszerrel, tekintettel a B) fejezet szerinti kockázatok vizsgálatára, továbbá a megfigyelési és ellenõrzési rendszer keretében végzett vizsgálatoknál figyelembe veszi az e rendeletben elõírt irányszámokat vagy a megfelelõ nemzetközi (OIE, WHO) ajánlásokat;
5691
e) gondoskodik arról, hogy az elvégzett vizsgálatok számáról és ezek eredményeirõl készült jelentéseket legalább hét évig megõrizzék; f) biztosítja a monitoring rendszer keretein belül gyûjtött agyvelõ- és más szövetminták engedélyezett laboratóriumokban történõ vizsgálatát. B) Fejezet Az A) fejezet a) pontja szerinti kockázatelemzést a következõ tényezõk alapján kell végezni: a) a kérõdzõkbõl származó hús- és csontliszt vagy tepertõ szarvasmarhák által történõ fogyasztása; b) a TSE-vel potenciálisan fertõzött hús- és csontliszt vagy tepertõ, illetve hús- és csontlisztet vagy tepertõt tartalmazó takarmány behozatala; c) a TSE-vel potenciálisan fertõzött állatok vagy petesejtek, embriók behozatala; d) a járványügyi helyzet az állatok TSE fertõzése szempontjából; e) a szarvasmarha-, juh- és kecskeállomány összetételérõl meglévõ ismeretek foka; f) az állati hulladékok forrása, az ilyen hulladékok kezelésére szolgáló eljárások jellemzõi és az állati takarmányok elõállításának módszerei. C) Fejezet Az adott országot (régiót) az alábbi ,,1—5. kategória’’ alapján be kell sorolni: ,,1. kategória’’: BSE-mentes ország (régió). Olyan ország (régió), ahol a B) fejezetben meghatározott információk alapján végzett kockázatelemzés kimutatta, hogy a felismert kockázat kezelésére az aktuális idõszak alatt megfelelõ intézkedéseket hoztak, és az a) , b) vagy c) pontok közül valamelyik teljesül: a) nem regisztráltak egyetlen BSE fertõzöttséget sem, és — az A) fejezet b)— e) pontjaiban foglalt követelményeknek legalább hét éven keresztül eleget tettek, vagy — az A) fejezet c) pontjában foglalt követelménynek legalább hét éven keresztül eleget tettek, és kimutatták, hogy legalább nyolc évig nem etettek kérõdzõkkel olyan hús- és csontlisztet vagy tepertõt, amelyet kérõdzõkbõl állítottak elõ; b) a BSE valamennyi elõfordulása során egyértelmûen kimutatták, hogy a megbetegedések minden esetben közvetlenül az élõ szarvasmarhák vagy azok embriója, petesejtje behozatalából származnak, és az országban vagy régióban az összes érintett állatot leölték, és testüket teljes egészében ártalmatlanították (nõivarú állatok esetén, azoknak a betegség elsõ klinikai tüneteinek megjelenése elõtti vagy utáni két éven belül született utolsó utódát), és — legalább hét éven keresztül eleget tettek az A) fejezet b)—e) pontjaiban foglalt követelményeknek, vagy — legalább hét éven keresztül eleget tettek az A) fejezet c) pontjában foglalt követelményeknek, és kimutatták,
5692
MAGYAR KÖZLÖNY
hogy legalább nyolc évig nem etettek kérõdzõkbõl elõállított hús- és csontlisztet vagy tepertõt kérõdzõkkel; c) ahol a BSE utolsó hazai elõfordulását legalább hét évvel ezelõtt jegyezték fel, az A) fejezet b)—e) pontjaiban foglalt követelményeknek legalább hét éven keresztül eleget tettek, és kérõdzõkbõl elõállított hús- és csontlisztnek vagy tepertõnek kérõdzõkkel történõ etetését tiltják, és a tilalomnak legalább nyolc éven át hatékonyan érvényt szereztek. ,,2. kategória’’: átmenetileg BSE-mentes ország (régió), amelybõl hazai elõfordulást nem jelentettek, továbbá a B) fejezetben meghatározott információk alapján végzett kockázatelemzés kimutatta, hogy a felismert kockázat kezelésére az aktuális idõszak alatt megfelelõ intézkedéseket hoztak, és az a) vagy b) pontok közül valamelyik teljesül: a) egyszer sem fordult elõ BSE, és — az A) fejezet b)— e) pontjában foglalt követelményeinek eleget tesznek, de nem tettek eleget hét éven keresztül, vagy — kimutatták, hogy legalább nyolc évig nem etettek kérõdzõkbõl elõállított hús- és csontlisztet vagy tepertõt kérõdzõkkel, de az A) fejezet c) pontjában foglalt követelménynek hét éven keresztül nem tettek eleget; b) a BSE esetek valamennyi elõfordulása során egyértelmûen kimutatták, hogy az közvetlenül élõ szarvasmarhák vagy embriója, petesejtje behozatalából ered, és az országban (régióban) az összes állatot leölték, és teljesen megsemmisítették (nõivarú állatok esetén, azoknak a betegség elsõ klinikai tüneteinek megjelenése elõtti vagy utáni két éven belül született utolsó utódait), továbbá — az A) fejezet b)— e) pontjaiban foglalt követelmények kritériumainak eleget tesznek, de nem tettek eleget hét éven keresztül, vagy — kimutatták, hogy legalább nyolc évig nem etettek kérõdzõkbõl vagy emlõsökbõl elõállított hús- és csontlisztet vagy tepertõt kérõdzõkkel, de az A) fejezet c) pontjában foglalt követelménynek hét éven keresztül nem tettek eleget. ,,3. kategória’’: átmenetileg BSE-mentes ország (régió), amelybõl legalább egy hazai elõfordulást jelentettek, továbbá a B) fejezetben meghatározott információk alapján végzett kockázatelemzés kimutatta, hogy a felismert kockázat kezelésére az aktuális idõszak alatt megfelelõ intézkedéseket hoztak, és a) a BSE utolsó hazai elõfordulását több mint hét éve jelentették, eleget tesznek az A) fejezet b)—e) pontjaiban foglalt követelményeknek, és eleget tesznek a kérõdzõkbõl elõállított hús- és csontliszt, valamint tepertõ kérõdzõkkel etetése tilalmának, de — az A) fejezet b)— e) pontjaiban foglalt követelményeknek hét éven keresztül nem tettek eleget, vagy — a kérõdzõkbõl elõállított hús- és csontliszt, valamint tepertõ kérõdzõkkel történõ etetése tilalmának nyolc éven át nem tettek eleget; vagy
2003/73. szám
b) a BSE utolsó hazai elõfordulását kevesebb, mint hét éve jelentették, a BSE elõfordulási gyakorisága a hazai esetek alapján számítva országosan kevesebb, mint egy a millióhoz az utolsó négy egymást követõ tizenkét hónapos idõszakon belül a 24 hónaposnál idõsebb korú szarvasmarhák körében, vagy ha a 24 hónaposnál idõsebb korú szarvasmarhák száma kevesebb, mint egymillió, akkor összesen egy BSE eset fordult elõ az országban (régióban), feltéve, hogy — a kérõdzõkbõl elõállított hús- és csontliszt vagy tepertõ kérõdzõkkel történõ etetése tilalmának legalább nyolc éven át eleget tettek, — legalább hét éven keresztül eleget tettek az A) fejezet b)—e) pontjaiban foglalt követelményeknek, — az érintett szarvasmarhákat az országban vagy régióban leölték, és testüket teljes egészében ártalmatlanították (a beteg és betegségre gyanús állatokat, illetve nõivarú állatok esetén, azoknak a betegség elsõ klinikai tüneteinek megjelenése elõtti vagy utáni két éven belül született utolsó utódait és valamennyi szarvasmarhát a rizikócsoportból). E besorolásnál eltérésként számításba lehet venni a veszélyeztetett állatok leölésével egyenértékû védelmet biztosító egyéb intézkedéseket is. ,,4. kategória’’: olyan ország vagy régió, ahol a BSE ritkán fordul elõ: a) eleget tesznek az A) fejezetben felsorolt követelményeknek, a BSE hazai elõfordulási gyakorisága pedig az utolsó tizenkét hónapot számítva több vagy egyenlõ, mint egy a millióhoz, de kevesebb vagy egyenlõ, mint száz a millióhoz a 24 hónaposnál idõsebb korú szarvasmarhák körében; vagy b) eleget tesznek az A) fejezetben felsorolt követelményeknek, a BSE elõfordulási gyakorisága pedig az a) pontban meghatározott módon, a hazai esetek alapján számítva kevesebb, mint egy a millióhoz négy egymást követõ, tizenkét hónapnál rövidebb idõszakon belül, továbbá a BSE-vel érintett szarvasmarhákat leölték és testüket ártalmatlanították (a beteg és betegségre gyanús állatokat, illetve nõivarú állatok esetén azoknak a betegség elsõ klinikai tüneteinek megjelenése elõtti vagy utáni két éven belül született utódait, illetve a rizikócsoportba tartozó valamennyi szarvasmarhát). E besorolásnál eltérésként számításba lehet venni a veszélyeztetett állatok leölésével egyenértékû védelmet biztosító egyéb intézkedéseket is; vagy c) ahol a BSE elõfordulási gyakorisága az utolsó tizenkét hónapot számítva kevesebb, mint egy a millióhoz a hazai elõfordulást tekintve a 24 hónaposnál idõsebb korú szarvasmarhák körében, de az A) fejezetben foglaltak szerint kockázatelemzést végeztek, és az kimutatta, hogy nem tettek eleget azoknak a követelményeknek, amelyek a ,,2.’’ vagy ,,3.’’ kategóriába’’ soroláshoz szükségesek. ,,5. kategória’’: olyan ország vagy régió, ahol a BSE gyakran fordul elõ: a) a BSE hazai elõfordulási gyakorisága az utolsó tizenkét hónapot számítva több mint száz a millióhoz a 24 hónaposnál idõsebb korú szarvasmarhák körében; vagy
2003/73. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
5693
b) a BSE hazai elõfordulási gyakorisága az utolsó tizenkét hónapot számítva több vagy egyenlõ, mint egy a millióhoz és kevesebb vagy egyenlõ, mint száz a millióhoz a 24 hónaposnál idõsebb korú szarvasmarhák körében, és ahol nem tesznek eleget azoknak a követelményeknek, amelyek a ,,4.’’ kategóriába soroláshoz szükségesek.
állat klinikai tüneteinek megjelenését megelõzõ két évnél korábban születtek.
2. számú melléklet a 69/2003. (VI. 25.) FVM rendelethez
5.2. Annak az állatnak az emberi fogyasztásra szánt testét (az SRM-nek minõsülõ testrészek kivételével), beleértve a bõrt is, amelybõl BSE vizsgálatra mintát küldtek az élelmiszer-higiéniai kirendeltség, illetve a hatósági állatorvos ellenõrzése alatt kell tartani mindaddig, amíg a gyorsteszt negatív eredménye meg nem érkezik, ellenkezõ esetben az egész testet, beleértve a bõrt is a 4. számú mellékletben elõírtaknak megfelelõen ártalmatlanítani kell.
Monitoring rendszer alkalmazása a BSE és a súrlókór felderítésére A) Fejezet I. Monitoring vizsgálat szarvasmarhák esetén 1. Alapszabály A szarvasmarhák monitoring vizsgálata során a 10. számú melléklet C) fejezetének 1.3.2. alpontjának megfelelõen kell végrehajtani a laboratóriumi vizsgálatokat. 2. Monitoring vizsgálat az emberi fogyasztás céljából levágott szarvasmarhák esetében 2.1. A BSE-re minden 24 hónaposnál idõsebb korú kényszervágott, illetve bármilyen egyéb okból (például: valamely betegségtõl való mentesítési program keretében levágott, klinikai tüneteket is mutató) elkülönítetten levágott szarvasmarhát meg kell vizsgálni. 2.2. A BSE-re minden 30 hónaposnál idõsebb korú rendes vágással levágott és emberi fogyasztásra szánt szarvasmarhát (beleértve valamely mentesítés program keretében levágott, klinikailag egészséges egyedeket is) meg kell vizsgálni. 3. Monitoring vizsgálat emberi fogyasztásra nem kerülõ szarvasmarhák esetében 3.1. Gyorsteszttel BSE-re meg kell vizsgálni minden olyan 24 hónaposnál idõsebb korú szarvasmarhát, amely elhullott (beleértve a vágóhídra szállítás közben vagy a vágást megelõzõsen elhullott egyedeket), vagy amelyet leöltek, de a leölés nem járványelfojtás keretében történt (például ragadós száj és körömfájás miatt). 4. Monitoring vizsgálat egyéb szarvasmarhák esetében 4.1. Az illetékes állomás — a minisztériummal történt egyeztetést követõen — állami kártalanítás mellett diagnosztikai célú leölést rendelhet el az alábbi esetekben a) olyan importból származó, 60 hónaposnál idõsebb korú szarvasmarhák esetében, amelynek származási országában már hazai BSE eset elõfordult. Az ilyen állatok közül is elsõsorban azokat célszerû megvizsgálni, amelyek a származási országban elõfordult elsõ BSE esetet megelõzõ két éven belül, illetve azt követõen születtek; b) BSE-ben beteg nõivarú szarvasmarhák olyan, 60 hónaposnál idõsebb korú utódai esetében, amelyek a beteg
5. Intézkedések a mintavételt követõen 5.1. Az emberi fogyasztás céljából levágott és BSE-re megvizsgált szarvasmarhák esetén a fogyasztásra való alkalmasság minõsítése nem történhet meg addig, amíg a gyorsteszt negatív eredménye meg nem érkezett.
5.3. A gyorsteszttel végzett vizsgálat során pozitívnak bizonyuló szarvasmarha testét, beleértve a bõrt is a 4. számú mellékletben elõírtaknak megfelelõen ártalmatlanítani kell. 5.4. Ha az emberi fogyasztás céljából levágott szarvasmarha a gyorsteszt vizsgálat során pozitívnak minõsül, akkor vele együtt ártalmatlanítani kell az ugyanazon a vágóvonalon közvetlenül elõtte levágott állati testet, valamint a közvetlenül utána levágott két állat testét is. 5.5. Ha az emberi fogyasztás céljából levágott szarvasmarha a gyorsteszt vizsgálat során kétes eredményt ad, akkor a fogyaszthatósági döntéssel meg kell várni a megerõsítõ vizsgálat eredményét. Az ilyen szarvasmarha teste csak akkor kerülhet emberi fogyasztásra, vagy hasznosítható más módon, ha a megerõsítõ vizsgálat eredménye negatív, ellenkezõ esetben testet, beleértve a bõrt is a 4. számú mellékletben elõírtaknak megfelelõen ártalmatlanítani kell. A megerõsítõ vizsgálat eredményének megérkezéséig az állat testével az 5.2. pontban foglaltaknak megfelelõen kell eljárni. 5.6. Ha az emberi fogyasztás céljából levágott szarvasmarhából vett minta az illetékes állategészségügyi intézet írásbeli értesítése alapján vizsgálatra alkalmatlan, akkor újból mintát kell venni, feltéve, hogy a fej és a test összetartozása kétséget kizáróan megállapítható, illetve a mintavétel megismétlését egyéb okok sem zárják ki. Az állat testével megismételt eredmény megérkezéséig az 5.2. pontban foglaltaknak megfelelõen kell eljárni, azt követõen az eredménytõl függõen. Abban az esetben, ha a mintavétel nem ismételhetõ meg, akkor a testet, beleértve a bõrt is a 4. számú mellékletben elõírtaknak megfelelõen ártalmatlanítani kell. II. Monitoring vizsgálat juhok és kecskék esetében 1. Alapszabály A juhok és kecskék monitoring vizsgálata során a 10. számú melléklet C) fejezetének 1.3.2. alpontjának megfelelõen kell végrehajtani a laboratóriumi vizsgálatokat.
5694
MAGYAR KÖZLÖNY
2. Monitoring vizsgálat emberi fogyasztás céljából levágott juhok és kecskék esetében 2.1. Az emberi fogyasztás céljából levágott, 18 hónaposnál idõsebb korú vagy olyan egyedek esetén, amelyeknek több mint két állandó metszõfoga áttört, a minisztérium határozza meg az országos, illetve a megyei mintaszámokat. A minisztérium a mintaszámok évenkénti megállapításánál a legutolsó rendelkezésre álló éves vágólajstromot veszi alapul. A juhokra és kecskékre országosan és megyénként külön mintaszámokat kell meghatározni. Mindkét állatfaj esetén a minimális mintaszámot úgy kell megállapítani, hogy az legalább elérje a vágásra került anyaállatok — a vágólajstrom alapján kiszámított, illetve becsült — számának huszonöt százalékát. 2.2. Minden megyében a juh-, illetve a kecskelétszámot reprezentáló számú mintát kell gyûjteni, e mintavételnek folyamatosnak kell lennie. A mintavételt úgy kell megtervezni, hogy a származás, a faj, illetve fajta, az életkor, a tenyésztési, illetve hasznosítási irány, vagy egyéb jellemzõk szerint kialakítható csoportok egyike se kerüljön túlsúlyba, továbbá, hogy minél több kényszervágott egyed kerüljön vizsgálatra. Az állatok életkorát a fogváltás, az ivarérettségre utaló jelek, vagy a születésre vonatkozó dokumentáció alapján kell meghatározni. Egy állományon belül, ha ez lehetséges kerülni kell az ismételt mintavételt. 3. Monitoring vizsgálat emberi fogyasztásra nem kerülõ juhok és kecskék esetében 3.1. A 18 hónaposnál idõsebb korú elhullott, illetve nem járványelfojtás keretében leölt juhokat és kecskéket a minisztérium által évente meghatározott számban kell vizsgálni. A minisztérium mindkét állatfajra külön országos és a megyei mintaszámokat határoz meg. Ennek során úgy jár el, hogy az adott területre vonatkozó minimális mintaszám elérje az e korcsoportba tartozó elhullott juhok, illetve kecskék becsült számának ötven százalékát. 3.2. Minden megyében a juh-, illetve kecskelétszámot reprezentáló számú mintát kell gyûjteni, e mintavételnek folyamatosnak kell lenni. A mintavételt úgy kell megtervezni, hogy a származás, a faj, illetve fajta, az életkor, a tenyésztési, illetve hasznosítási irány, vagy egyéb jellemzõk szerint kialakítható csoportok egyike se kerüljön túlsúlyba. Az állatok életkorát a fogváltás, az ivarérettségre utaló jelek, vagy a születésre vonatkozó dokumentáció alapján kell meghatározni. Egy állományon belül, ha ez lehetséges kerülni kell az ismételt mintavételt. 4. Monitoring vizsgálat egyéb juhok és kecskék esetében 4.1. Az illetékes állomás — a minisztériummal történt egyeztetést követõen — állami kártalanítás mellett diagnosztikai célú leölést rendelhet el, ha a TSE-ben beteg nõivarú juh vagy kecske 48 hónaposnál idõsebb utódai esetében, ha a beteg állat elsõ klinikai tüneteinek megjelenését megelõzõ egy évnél korábban születtek.
2003/73. szám
5. A mintavételt követõ intézkedések 5.1. Annak az állatnak az egész testét, beleértve a bõrt is, amelybõl TSE vizsgálatra mintát küldtek, az élelmiszerhigiéniai kirendeltség, illetve a hatósági állatorvos ellenõrzése alatt kell tartani mindaddig, amíg a gyorsteszt negatív eredménye meg nem érkezik, ellenkezõ esetben ártalmatlanítani kell az állat egész testét az SRM-re vonatkozó elõírások szerint. 5.2. Ha a gyorsteszt eredménye pozitív, akkor az állat egész testét az SRM-re vonatkozó elõírások szerint ártalmatlanítani kell. 5.3. Ha a gyorsteszt eredménye kétes, akkor az I. rész 5.5. pontjában foglaltak szerint, ha a minta az illetékes állategészségügyi intézet írásbeli értesítése alapján vizsgálatra alkalmatlan, akkor pedig a I. rész 5.6. pontjában foglaltak szerint kell eljárni. 6. A genotípus meghatározása 6.1. Minden juhokban elõforduló pozitív TSE eset elõfordulásakor a prion fehérje genotípusát meg kell határozni. Az olyan pozitív TSE eset elõfordulását, amelynél rezisztens genotípusban (olyan juh, amelyiknek a 136-os codonján mindkét allél alanin és a 154., illetve 171. codonján mindkét allél arginin) fordul elõ, azonnal jelenteni kell a minisztériumnak. A minisztérium a jelentést továbbítja az Európai Bizottságnak. Ha a laboratórium felszereltsége megengedi, minden ilyen esetet törzstipizálásnak kell alávetni. Ahol nem lehetséges a törzstipizálás, a származási állományt és minden egyéb olyan nyájat, ahol az állat megfordult, fokozott ellenõrzésnek kell alávetni annak érdekében, hogy azokban a TSE esetleges elõfordulását megállapítsák vagy kizárják. 6.2. A 6.1. alpont rendelkezései szerint meghatározott genotípusú állatok mellett meg kell határozni az A) fejezet II/2. pontjának rendelkezései szerint tesztelt juhfélék véletlenszerûen kiválasztott almintájának prion-protein genotípusát is. Ennek az almintának az ország összes mintájának legalább egy százalékát kell kitennie, és nem lehet kevesebb országosan száz egyednél. A minisztérium eltérést engedélyezhet úgy, hogy a fentiek szerint meghatározott számú és hasonló korú élõ állat genotípusa kerüljön meghatározásra. 6.3. A 6.2. pont rendelkezéseit 2004. január 1-jétõl kezdõdõen kell alkalmazni. III. Monitoring vizsgálat egyéb állatfajok esetén A TSE-re fogékony egyéb állatfajok esetén a minisztérium által elõírtak szerint kell monitoring vizsgálatot végezni. A vizsgálatokat elsõsorban a TSE-re gyanúsnak nem minõsülõ, de veszettség gyanúja miatt a területi laboratóriumba beküldött állatok közül azok vizsgálatára kell alapozni, amelyek veszettség szempontjából negatívak. A vizsgálatokra használt eljárás lehet kórszövettan, gyorsteszt, vagy akár mindkettõ.
2003/73. szám
MAGYAR KÖZLÖNY B) Fejezet
I. Az állomások adatszolgáltatása a minisztériumnak 1. Az állomások a minisztérium által meghatározott gyakorisággal, de évente legalább egyszer, a tárgyévet követõ január 15-éig kötelesek az alábbi adatokat közölni: 1.1. A TSE-re gyanús esetek számát állatfajonként. 1.2. A TSE-re gyanús esetek laboratóriumi vizsgálatának eredményeit, a megerõsített TSE esetek számát.
5695
4. Az A) fejezet I. részének 3. és 4. pontja szerinti alpopulációk becsült mérete. 5. Az A) fejezet I. részének 2—4. pontjai szerint egyes alpopulációkon belül tesztelt szarvasmarhák száma, a minták kiválasztásának módszere és a tesztek eredménye. 6. Az A) fejezet II. részének 2. és 3. pontja szerinti alpopulációkra vonatkozó létszámadatok.
1.3. Az olyan állományok számát, ahol TSE-re gyanús eset elõfordult szarvasmarhában, juhban vagy kecskében.
7. Az A) fejezet II. részének 2—4. pontjai szerint egyes alpopulációkban tesztelt állományok és egyedek (juhok, kecskék), a mintaválasztás módszere és a tesztek eredménye.
1.4. A monitoring vizsgálat céljából az illetékes állategészségügyi intézetbe küldött, 24 hónaposnál idõsebb korú kényszervágott, egyéb okból elkülönítetten levágott, elhullott (vagy leölt), a 30 hónaposnál idõsebb korú rendes vágás során levágott szarvasmarhák számát, ezen belül lehetõleg elkülönítve a mentesítési program keretében levágott klinikailag egészséges szarvasmarhák számát.
8. A BSE és a súrlókór pozitív eseteinek száma, valamint kor szerinti és földrajzi megoszlása. A BSE-re és a súrlókórra pozitív állatok származási országa, amennyiben nem egyezik meg a bejelentõ országgal. A súrlókór-pozitív nyájak száma és földrajzi megoszlása. Minden egyes BSE esetnél meg kell jelölni a beteg állat születési évét, és ahol lehetséges annak hónapját is.
1.5. A kényszervágott, illetve a rendes vágás során levágott, valamint a vágóhídra szállítást közben vagy a vágást megelõzõen elhullott szarvasmarhák számát származási megyénkénti bontásban.
9. A szarvasmarhán, juhon és kecskén kívül egyéb állatokban megállapított pozitív TSE-esetek.
1.6. A monitoring vizsgálat céljából a kijelölt diagnosztikai intézetbe küldött, 18 hónaposnál idõsebb korú emberi fogyasztás céljából levágott, illetve elhullott (vagy leölt) juhok és kecskék számát. 1.7. A levágott juhok és kecskék számát származási megyénkénti bontásban, ezen belül elkülönítve a kényszervágott és a rendes vágás során levágott egyedek számát. 1.8. A megye területén az összes olyan szarvasmarha-, juh- és kecskeállomány számát, ahol monitoring vizsgálat történt, továbbá állományonként a vizsgálatok számát és ezen belül alpopulációnként is csoportosítva a vizsgálatra került rendes vágás során levágott, kényszervágott, elhullott egyedeket. Abban az esetben, ha a megye területérõl származó állatokat más megye területén vágták le, akkor a szükséges adatokat a vágóhíd helye szerint illetékes megyétõl be kell szerezni. II. A minisztérium adatszolgáltatása az Európai Bizottságnak 1. A TSE-re gyanús esetek száma a forgalmi korlátozás alá helyezett állatfajonként (kérõdzõk). 2. A TSE-re gyanús esetek száma a laboratóriumi vizsgálatnak alávetendõ állatfajonként, valamint a vizsgálat eredménye (minden TSE-re fogékony állatfaj esetében). 3. Azon állományok száma, amelyek esetében juhokban és kecskékben gyanús esetekrõl számoltak be és azokat kivizsgálták.
10. Az A) fejezet II. részének 6.1. és 6.2. pontjában foglalt egyes alpopulációkban tesztelt egyedek genotípusa, és ahol lehetséges fajtája. 11. Az éves jelentésben az 1—10. pontban foglalt adatokat táblázatos formában is összegezni kell. III. Az állomások és vizsgálatot végzõ laboratóriumok által megõrzendõ adatok 1. Az állomások legalább hét évig kötelesek megõrizni az alábbi adatokat: — a TSE-re gyanús esetek számát állatfajonként; — a forgalmi korlátozás alá vont kérõdzõ állományok számát fajonként, az állatok létszámát állományonként; — a klinikai és járványtani vizsgálatok számát és eredményét; — a TSE gyanúja miatt végzett laboratóriumi vizsgálatok számát és eredményét; — az A) fejezetben elõírt monitoring keretében megvizsgált állatok számát, valamint azok azonosíthatóságra és származására vonatkozó adatokat, továbbá lehetõség szerint a korra, tenyésztési irányra és korelõzményre vonatkozó információkat is; — a prion fehérje genotípusát juhokban elõfordult pozitív TSE esetekben. 2. A vizsgálatokat végzõ laboratóriumok legalább hét évig kötelesek megõrizni az alábbi dokumentumokat: — a vizsgálatokkal kapcsolatos valamennyi feljegyzést, különösen a laboratóriumi munkanaplót, továbbá az elkészített parafinblokkokat és az immunoblot vizsgálatról készült felvételeket.
5696
MAGYAR KÖZLÖNY C) Fejezet
I. A vágóhíd által vezetendõ nyilvántartás A 15. § (1) bekezdésének c) pontjában elõírt folyamatos nyilvántartásnak olyannak kell lennie, amelyben az adott idõszakra legalább az alábbi adatok szerepelnek: — az összes 30 hónaposnál idõsebb korú, rendes vágás során levágott szarvasmarha száma, ezen belül, ha a vágóhídnál rendelkezésre álló információk azt lehetõvé teszik elkülönítve a mentesítési programok keretében levágott, klinikailag egészséges állatok száma; — a 30 hónaposnál idõsebb korú rendes vágás során levágott szarvasmarhák száma, a származási megyénkénti bontásban; — a 24 hónaposnál idõsebb korú kényszervágott szarvasmarhák száma összesen; — a 24 hónaposnál idõsebb korú kényszervágott szarvasmarhák száma származási megyénkénti bontásban; — az egyéb okból elkülönítetten levágott, 24 hónaposnál idõsebb korú szarvasmarhák száma összesen; — az egyéb okból elkülönítetten levágott, 24 hónaposnál idõsebb korú szarvasmarhák száma, származási megyénkénti bontásban; — a 18 hónaposnál idõsebb korú, rendes vágás során levágott juhok száma összesen; — a 18 hónaposnál idõsebb korú, rendes vágás során levágott juhok száma, származási megyénkénti bontásban; — a 18 hónaposnál idõsebb korú, kényszervágott juhok száma összesen; — a 18 hónaposnál idõsebb korú, kényszervágott juhok száma származási megyénkénti bontásban; — a 18 hónaposnál idõsebb korú, rendes vágás során levágott kecskék száma összesen; — a 18 hónaposnál idõsebb korú, rendes vágás során levágott kecskék száma származási megyénkénti bontásban; — a 18 hónaposnál idõsebb korú, kényszervágott kecskék száma összesen; — a 18 hónaposnál idõsebb korú, kényszervágott kecskék száma származási megyénkénti bontásban. II. Az állattartó által vezetendõ nyilvántartás 1. A 19. § (2) bekezdésében elõírt folyamatos nyilvántartásnak olyannak kell lennie, amelyben az adott idõszakra legalább az alábbi adatok szerepelnek: — a 24 hónaposnál idõsebb korú elhullott szarvasmarhák száma; — a 24 hónaposnál idõsebb korú nem járványelfojtás keretében leölt szarvasmarhák száma; — a 24 hónaposnál idõsebb korú kényszervágásra küldött szarvasmarhák száma; — a 24 hónaposnál idõsebb korú szarvasmarhák száma, amelyeket valamely mentesítési program keretében küldtek vágóhídra, de nem voltak klinikailag egészségesek; — a 30 hónaposnál idõsebb korú, rendes vágásra küldött szarvasmarhák száma, ezen belül a mentesítési program keretében levágatott és klinikailag egészséges egyedek száma;
2003/73. szám
— az importált szarvasmarhák száma, az ilyen egyedek születési ideje (év, hó), az importálás ideje (év, hó), az elhullásuk, vágóhídra küldésük, illetve belföldön történõ értékesítésük vagy exportálásuk ideje (év, hó). 2. A 19. § (3) bekezdésében elõírt folyamatos nyilvántartásnak olyannak kell lennie, amelyben az adott idõszakra legalább az alábbi adatok szerepelnek: — a 18 hónaposnál idõsebb korú, elhullott juhok száma; — a 18 hónaposnál idõsebb korú, kényszervágásra küldött juhok száma; — a 18 hónaposnál idõsebb korú, rendes vágásra küldött juhok száma; — a 18 hónaposnál idõsebb korú, elhullott kecskék száma; — a 18 hónaposnál idõsebb korú, kényszervágásra küldött kecskék száma; — a 18 hónaposnál idõsebb korú, rendes vágásra küldött kecskék száma.
3. számú melléklet a 69/2003. (VI. 25.) FVM rendelethez A feldolgozott állati eredetû fehérjék takarmányozási célú felhasználásának korlátozása E melléklet szerint: 1. Kedvtelésbõl tartott állatok: olyan állatok, amelyeket nem gazdálkodás céljából tartanak, továbbá amelyek húsa vagy egyéb terméke az európai táplálkozási szokásokat figyelembe véve nem kerülhet emberi fogyasztásra. 2. Hidrolizált fehérje: az a fehérje, amelyet halból, tollból, bõrbõl, illetve irhából állítanak elõ kizárólag erre a célra engedélyezett üzemben, továbbá amelynek molekulatömege a gyártást követõ vizsgálat tanúsága szerint 10 000 Dalton alatt van. 3. Elhullott állatok: mindazon állatok a fajra vagy a hasznosítási módra való tekintet nélkül, amelyek állattartó telepen, szállítás közben vagy egyéb helyen hullottak el, beleértve a vadon élõ, a kedvtelésbõl vagy kísérlet céljára tartott, az állatkerti és cirkuszi állatokat, továbbá a halva született állatokat, a vetélt magzatot és a magzatburkot is. 4. Állateledel: kutyák, macskák vagy egyéb kedvtelésbõl tartott állatok etetésére szolgáló takarmány, amelyet az állati hulladékok kezelésére vonatkozó külön jogszabály szerint állítottak elõ. 1. Elhullott állatok takarmányozási célú felhasználásának tilalma: 1.1. Az elhullott állatok tetemét vagy annak bármely részét tilos élelmiszer-termelõ állatok számára szánt takarmány gyártása során felhasználni.
2003/73. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1.2. Az 1.1. pontban megfogalmazott felhasználási tilalom vonatkozik azokra az állatokra is, amelyeket valamely állatbetegség megelõzése vagy leküzdése céljából öltek le. 2. Az állati eredetû fehérjék felhasználása, illetve ennek tilalma az állatok takarmányozása során: 2.1. Tilos a kérõdzõk bármilyen feldolgozott állati eredetû fehérjével, illetve állati eredetû fehérje tartalmú takarmánnyal való takarmányozása, kivéve a tejet, tejtermékeket, a tojást és tojásból készült termékeket. 2.2. A nem kérõdzõ élelmiszer-termelõ állatokkal is tilos feldolgozott állati eredetû fehérjét, illetve állati eredetû fehérje tartalmú takarmányt feletetni, kivéve a hallisztet, a bevonó anyagként használt nem kérõdzõ eredetû alapanyagból készült zselatint, a csont eredetû dikalciumfoszfátot, a hidrolizált fehérjét, valamint a kérõdzõk esetében is engedélyezett tejet, tejtermékeket, a tojást és tojásból készült termékeket. 2.3. A 2.1—2.2. pontokban meghatározott kivételekkel a feldogozott állati eredetû fehérjék, illetve az állati fehérje tartalmú takarmányok nem hozhatók forgalomba, nem importálhatók és exportálhatók, ha azokat élelmiszer-termelõ állatok takarmányozására szánják. 2.4. Az olyan állati eredetû fehérjéket, amelyeket kizárólag emberi fogyasztás céljából levágott sertés vagy baromfi vágása során keletkezõ hulladékokból állítottak elõ, — e rendelet hatálybalépésének napjától számított 30 napig — sertések és baromfifajok számára gyártott takarmányok alapanyagként felhasználhatók, illetve forgalomba hozhatók. Az ilyen állati eredetû fehérjét tartalmazó takarmányok azonban csak olyan állattartó telepen tarthatók, illetve használhatók fel, ahol kérõdzõ állatokat nem tartanak. A 30 napos átmeneti idõ lejártát követõen az azt megelõzõen megvásárolt takarmány még 30 napig sertés és baromfi takarmányozására felhasználható. Ezt követõen 8 napon belül maradéktalanul el kell távolítani a teleprõl a megmaradt készleteket. 2.5. Az állati hulladékok összegyûjtése, szállítása, kezelése, tárolása és ártalmatlanítása során a külön jogszabályban foglaltak alapján kell eljárni. 2.6. A nem élelmiszer-termelõ állatoknak szánt állati eredetû fehérje tartalmú takarmány, beleértve az állateledelt is, csak olyan üzemben állítható elõ, ahol élelmiszertermelõ állatok számára takarmányt nem gyártanak. Ez a tiltás nem vonatkozik az olyan takarmányok elõállítására, amelyek nem tartalmaznak más feldolgozott állati eredetû fehérjét, mint hallisztet, csonteredetû dikalciumfoszfátot, hidrolizált fehérjét, bevonóként használt nem kérõdzõ eredetû alapanyagból készült zselatint, valamint tejet, tejterméket, tojást és tojásból készült terméket. 2.7. Hallisztet, csont eredetû dikalcium-foszfátot vagy hidrolizált fehérjét tartalmazó, továbbá — e rendelet
5697
hatálybalépésének napjától számított 30 napos türelmi idõ alatt — kizárólag sertés vagy baromfi vágása során keletkezõ hulladékokból elõállított állati eredetû fehérjét tartalmazó takarmány csak olyan üzemben állítható elõ, amely rendelkezik az állomás engedélyével. Az állomás az üzem kérelmére az engedélyt, akkor adja meg, ha kérõdzõknek szánt takarmányt nem gyárt. Nem kell engedélyt kérni annak az üzemnek, amely élelmiszer-termelõ állatok részére nem gyárt takarmányt. 2.8. A 2.7. pontban foglaltaktól eltérõen, az állomás az engedélyt akkor is megadhatja, ha az üzemben kérõdzõknek is gyártanak takarmányt, de a 2.8.1—2.8.3. alpontokban foglalt követelmények maradéktalanul teljesülnek. 2.8.1. A kérõdzõknek szánt takarmányok elõállításának teljes folyamata (beleértve alapanyagok beszállítását és tárolását, illetve a kész takarmányok tárolását, kiszerelését és elszállítását) a kérõdzõkkel fel nem etethetõ takarmányok elõállításától teljesen elkülönül. E rendelet hatálybalépésétõl számított 6 hónapon belül — külön vonalak hiányában — el kell fogadni a kérõdzõknek szánt takarmány gyártása elõtt a gyártó berendezések legalább kétszeri átmosatását, feltéve, hogy az állati eredetû fehérjék esetleges jelenlétének kizárására irányuló laboratóriumi vizsgálatokat, figyelembe véve a 2.8.3. alpontban foglaltakat elvégzik. 2.8.2. Az üzemnek a halliszt, a dikalcium-foszfát, illetve a hidrolizált fehérje beszerzésérõl, felhasználásáról, illetve az ezekbõl gyártott takarmány értékesítésérõl naprakész, folyamatos nyilvántartást kell vezetnie, amelyet a hatósági ellenõrzéskor az ellenõrzést végzõnek be kell bemutatni. 2.8.3. Az elõállító köteles a kérõdzõknek szánt takarmányt rendszeresen, de legalább kéthetenkénti gyakorisággal laboratóriumi vizsgálatnak alávetni, annak megállapítására, hogy az nem tartalmaz feldolgozott állati eredetû fehérjét. E vizsgálatok során a 2.10. pontban meghatározott módszerek egyikét kell alkalmazni. 2.9. Az állomás köteles felügyelete alatt tartani a takarmányok gyártásának és forgalmazásának teljes folyamatát, ennek során rendszeresen ellenõrizni a takarmánygyártókat, forgalmazókat és az állattartó telepeket. Elõállítóknál az ellenõrzésnek ki kell terjedni a gyártmánylapok, valamint az alapanyagok és adalékanyagok beszerzésével, felhasználásával, illetve a kész termékek értékesítésével kapcsolatos dokumentációkra. A forgalmazóknál a takarmányok beszerzését, míg állattartó telepeken a takarmány származásával összefüggõ dokumentációt kell ellenõrizni. 2.10. Az állomásnak szúrópróbaszerû laboratóriumi vizsgálatokkal kell ellenõriznie az élelmiszer-termelõ állatoknak szánt takarmány alapanyagokat és kész takarmányokat a feldolgozott állati eredetû fehérjék esetleges jelenlétének kimutatása, illetve kizárása céljából, kivéve az importált hallisztet, amelyre a 2.20. pontban foglaltak az irányadók. Az állomás az illetékességi területén talál-
5698
MAGYAR KÖZLÖNY
ható takarmánygyártó üzemekben, takarmányforgalmazóknál az éves mintavételi terve alapján mintát vetet, különösen az olyan üzemek esetében, ahol az engedélyével kérõdzõknek szánt és hallisztet, csonteredetû dikalciumfoszfátot vagy hidrolizált fehérjét tartalmazó takarmányt egyaránt gyártanak. A mintavételt úgy kell ütemezni, hogy az véletlenszerûen és ne elõre kiszámítható módon történjen. Az állattartó telepeken mintát kell venni, ha felmerül annak gyanúja, hogy a feldolgozott állati eredetû fehérjék takarmányozási célú felhasználására vonatkozó tilalmat megszegik, vagy a takarmány keresztszennyezõdése következik be. A vizsgálatokat ELISA, mikroszkópos vagy szükség esetén egyéb alkalmas — a minisztérium által jóváhagyott — vizsgálati módszerrel kell végrehajtani. Az ELISA és a mikroszkópos módszert közel azonos gyakorisággal kell alkalmazni. Mindkét módszer egyidejû alkalmazásának ugyanazon tétel esetében csak kérõdzõknek szánt takarmány vizsgálata során van helye. Halliszt esetleges jelenlétének kizárására a mikroszkópos módszert, vagy egyéb alkalmas eljárást kell alkalmazni. 2.11. Azt a tételt, amely esetében a vizsgálat tiltott állati eredetû fehérje jelenlétét mutatja ki, zárolni kell, és a kimutatott fehérje fajtájától függõen kérõdzõk, illetve élelmiszer-termelõ állatok takarmányozására nem használható fel. Ha kérõzõknek szánt takarmányok esetében mind mikroszkópos eljárással, mind ELISA módszerrel elvégezték a vizsgálatot, és azok ellentétes eredményre vezettek, akkor újból mintát kell venni és mindkét vizsgálatot újra el kell végezni. Ha az ismételt vizsgálatok bármelyike pozitív eredményre vezet, akkor további vizsgálatnak nincs helye, az érintett tételt zárolni kell, és az a kimutatott fehérje fajtájától függõen kérõdzõk, illetve élelmiszer-termelõ állatok takarmányozására nem használható fel. A kedvezõtlen eredményû vizsgálat miatt zárolt tételeket — az esetleges keresztszennyezõdés elkerülése érdekében és a kimutatott tiltott állati eredetû fehérje fajtájától függõen — olyan helyre kell szállítani, ahol kérõdzõk, illetve élelmiszer-termelõ állatok számára gyártott takarmányokkal, illetve ezek alapanyagával nem keveredhetnek. Az ilyen tételek azonban az illetékes állomás engedélyével nem kérõdzõ élelmiszer-termelõ állatok, illetve nem élelmiszer-termelõ állatok takarmányozására, a kimutatott tiltott állati eredetû fehérje fajtájától és az adott takarmány egyéb jellemzõitõl függõen felhasználhatók, ha ez nem ellentétes külön jogszabály elõírásaival. 2.12. Halliszt, csonteredetû dikalcium-foszfát, hidrolizált fehérje, vagy nem élelmiszer-termelõ állatoknak szánt állati eredetû fehérje szállítására használt jármûvön más takarmány egyidejûleg nem szállítható. A szállítás elõtt és után a jármûvet ki kell takarítani. A jármû üzemeltetõje a használat elõtt ennek megtörténtét köteles ellenõrizni. A takarítás megtörténtét és annak ellenõrzését a jármû üzemeltetõjének igazolnia kell, és a doku-
2003/73. szám
mentációt a takarmányellenõrnek vagy a hatósági állatorvosnak kérésére be kell mutatni. 2.13. A 2.12. pontban foglaltakat értelemszerûen alkalmazni kell a hallisztet, csonteredetû dikalcium-foszfátot és hidrolizált fehérjét tartalmazó ömlesztett takarmányok szállítása esetén is. 2.14. A hallisztet, csonteredetû dikalcium-foszfátot és hidrolizált fehérjét tartalmazó takarmányokat a következõ jelöléssel kell ellátni: ,,hallisztet/csonteredetû dikalciumfoszfátot/hidrolizált fehérjét tartalmaz, kérõdzõ állatokkal nem etethetõ fel’’. 2.15. Hallisztet, csonteredetû dikalcium-foszfátot és hidrolizált fehérjét tartalmazó takarmányok nem tárolhatók olyan állattartó telepen, ahol kérõdzõ állatot tartanak, és ebben az esetben az ilyen takarmányok nem használhatók a telepen tartott egyéb fajú élelmiszer-termelõ állatok takarmányozására sem. 2.16. Feldolgozott állati eredetû állati fehérje exportálható, ha azt nem élelmiszer-termelõ állatoknak szánják. Ebben az esetben a fogadó ország illetékes hatóságától olyan írásos nyilatkozat szükséges, amelyben egyértelmûen rögzíti a végsõ felhasználás módját, illetve azt, hogy az állati eredetû fehérje nem kerül reexportra (kivéve, ha az olyan termék alkotórészeként történik, amely nem élelmiszer-termelõ állatok takarmányozására szolgál). A szállítmányt a minisztérium által jóváhagyott állategészségügyi bizonyítványnak kell kísérni. 2.17. Abban az esetben, ha a feldolgozott állati eredetû fehérjét kizárólag emberi fogyasztás céljából levágott sertés vagy baromfi vágása során keletkezõ állati hulladékból gyártották, akkor az Európai Unión kívüli országba, a 2.16. pontban foglaltaktól eltérõ nyilatkozat alapján is kiszállítható. A nyilatkozatban azt kell rögzíteni, hogy az állati eredetû fehérje nem kerül kérõdzõk takarmányozására, sem reexportra (kivéve, ha az olyan termék alkotórészeként történik, amely nem élelmiszer-termelõ állatok takarmányozására szolgál). 2.18. Összhangban a 2.3. pontban foglaltakkal a feldolgozott állati eredetû fehérje — külön jogszabályban foglaltak betartásával — akkor importálható, ha azt nem élelmiszer-termelõ állatok takarmányozására szánják (kivéve a 2.19. és 2.22. pontokban felsoroltakat) és a termék olyan zárt rendszerben kerül felhasználásra, amely kizárja az élelmiszer-termelõ állatokkal való etetését vagy az élelmiszer-termelõ állatoknak szánt takarmányokkal való keresztszennyezõdése lehetõségét. Abban az esetben, ha a felhasználás során a tiltott etetés vagy a keresztszennyezõdés veszélye nem zárható ki, akkor behozatali engedély nem adható ki. A szállítmányt a minisztérium által jóváhagyott állategészségügyi bizonyítványnak kell kísérni. 2.19. Halliszt, csonteredetû dikalcium-foszfát, hidrolizált fehérje, nem kérõdzõ eredetû zselatin, tej, tejtermék, tojás, tojásból készült termék esetén nem kell alkalmazni a 2.16. és 2.18. pontokban foglaltakat. Hallisztnek, csont-
2003/73. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
eredetû dicalcium-foszfátnak, hidrolizált fehérjének és nem kérõdzõ eredetû zselatinnak az országba való behozatala csak olyan üzembõl származhat, amelyet az exportáló ország illetékes hatósága a hazai szabályozással összeegyeztethetõ módon jóváhagyott, továbbá halliszt esetében az üzemben kizárólag hal eredetû termékeket állítanak elõ. A szállítmányt a minisztérium által jóváhagyott állategészségügyi bizonyítványnak kell kísérni. 2.20. Minden egyes tétel importált hallisztet laboratóriumi vizsgálatnak kell alávetni az egyéb feldolgozott állati eredetû fehérjék jelenlétének kizárása céljából. A vizsgálatokat ELISA vagy mikroszkópos módszerrel kell végrehajtani, figyelemmel e módszerek közel azonos gyakoriságú alkalmazására. A vizsgálati eredmények statisztikai elemzése alapján a minisztérium dönthet úgy is, hogy az egyik módszert elõnyben részesíti a másikkal szemben. Élelmiszer-termelõ állatok takarmányozására a tétel addig nem használható fel, amíg az egyéb feldolgozott állati eredetû fehérjék jelenléte a vizsgálat alapján ki nem zárható. Kérõdzõknek szánt takarmány esetében, ha a két eljárás ellentétes eredményre vezet, akkor újból mintát kell venni, és mindkét vizsgálatot újra el kell végezni. Ha az ismételt vizsgálatok bármelyike pozitív eredményre vezet, akkor további vizsgálatnak nincs helye, az érintett tételt zárolni kell, mely az élelmiszer-termelõ állatok takarmányozására nem használható fel. A mintavételrõl az elsõ tárolás helye szerint illetékes állomás intézkedik, a vizsgálatok költségét a halliszt tulajdonosa viseli. A kedvezõtlen vizsgálati eredmény miatt zárolt tétel nem élelmiszer-termelõ állatok takarmányozására való felhasználására az állomás engedélyt adhat. 2.21. A nem élelmiszer-termelõ állatoknak szánt feldolgozott állati eredetû fehérjét az országhatártól közvetlenül a felhasználás helyére kell szállítani, ahonnan változatlan formában továbbszállítani tilos, kivéve a termék ártalmatlanítás céljából való elszállítását. A nem kérõdzõ élelmiszer-termelõ állatok takarmányozására engedélyezett állati eredetû fehérjét az elsõ tárolási helyére kell szállítani, amely egyben lehet a felhasználás helye is. A halliszt, esetében a felhasználás vagy a továbbszállítás csak a 2.20. pontban meghatározott ellenõrzõ vizsgálat kedvezõ eredménye alapján lehetséges. A feldolgozott állati eredetû fehérje felhasználását, illetve feldolgozását részletesen dokumentálni kell, és azt a hatósági ellenõrzéskor kérésre be kell mutatni. Az e pontban foglalt szabályokat a kérõdzõkkel is feletethetõ tejre, tejtermékekre, tojásra és tojásból készült termékekre nem kell alkalmazni. 2.22. Gyári kiszerelésû állateledel behozatala, illetve kivitele esetén nem kell alkalmazni a 2.16., 2.18. és 2.21. pontokban foglaltakat. Import esetén a terméknek olyan üzembõl kell származnia, amelyik rendelkezik az exportáló ország állategészségügyi hatósága állateledel gyártására vonatkozó jóváhagyásával.
5699
4. számú melléklet a 69/2003. (VI. 25.) FVM rendelethez Az SRM-ek és azok eltávolítására, illetve ártalmatlanítására alkalmazandó eljárások 1. A következõ állati szervek SR M-nek minõsülnek: a) szarvasmarha esetében — a 12 hónaposnál idõsebb korú egyed koponyája, beleértve az agyat, szemeket, mandulákat; — a 12 hónaposnál idõsebb korú egyed gerincoszlopa (kivéve a farkcsigolyákat, az ágyékcsigolyák és a hátcsigolyák harántnyúlványait, valamint a keresztcsont szárnyát), beleértve azonban a dorsalis gyökér idegdúcot és gerincvelõt; — a belek és a bélfodor, tekintet nélkül az állat korára. b) juh és kecske esetében — a koponya, beleértve az agyat, szemeket és a mandulákat is a 12 hónaposnál idõsebb korú, illetve olyan egyedek esetén, amelyek állandó metszõfoga áttört az ínyen; — a gerincvelõ a 12 hónaposnál idõsebb korú, illetve olyan egyedek esetén, amelyek állandó metszõfoga áttört az ínyen; — a lép, tekintet nélkül az állat korára. 2. Az elhullott szarvasmarha, juh és kecske teste SR M-nek minõsül, kivéve, ha az 1. pontban felsorolt testrészeket, illetve szerveket az adott területre teljes körû ártalmatlanítási kötelezettséget vállalt állati hulladékfeldolgozó üzemben az állati testbõl eltávolítják az illetékes állomás elõzetes engedélye szerint, továbbá azokat a minisztérium által kijelölt SRM feldolgozására alkalmas üzembe szállítják. Az állomás akkor adhat elõzetes engedélyt az SRM állati testbõl való eltávolítására, ha a kérõdzõktõl származó állati hulladékot el lehet különíteni az egyéb állati hulladéktól. 3. A vágásra kerülõ szarvasmarha, juh és kecske esetén az SRM-nek minõsülõ testrészeket, illetve szerveket vágóhídon kell eltávolítani a 4. és 5. pontban foglalt esetek kivételével. Az export esetén a féltestek, illetve negyedek gerincoszloppal együtt is kiszállíthatók. 4. Belföldön gerincoszloppal együtt akkor szállítható ki a 12 hónapnál idõsebb korú szarvasmarha teste, ha olyan vágóhídra vagy olyan daraboló üzembe szállítják, ahol állandó élelmiszer-higiéniai kirendeltség mûködik. A vágóhíd helye szerint illetékes állomás — a vágóhíd írásbeli kérelmére — kivételesen engedélyezheti a termék gerincoszloppal történõ kiszállítását olyan vágóhídra, illetve daraboló üzembe, ahol nincs élelmiszer-higiéniai kirendeltség, vagy áruházlánc központi daraboló-csontozó helyiségébe. Az állomás akkor adhat engedélyt, ha a kérelmezõ igazolja, hogy a fogadás helye szerint illetékes állomás már engedélyezte a gerincoszlop átvételét az 5. pont szerint, és a vágóhídon a kiszállítást megelõzõen gondoskodnak az
5700
MAGYAR KÖZLÖNY
SRM-nek minõsülõ gerincoszlop kékszínû festékkel történõ megjelölésérõl. 5. Az állandó élelmiszer-higiéniai kirendeltséggel nem rendelkezõ vágóhíd, vagy daraboló üzem, valamint az áruházlánc engedélyt kérhet a gerincoszlop eltávolításának helye szerint illetékes állomástól, ha a 12 hónaposnál idõsebb korú szarvasmarhától származó terméket a gerincoszloppal együtt kívánja átvenni. Az állomás az engedélyt akkor adja meg, ha az SRM-nek minõsülõ gerincoszlop elkülönített gyûjtésének és tárolásának feltételei megvannak és az állati hulladék feldolgozó üzembe való elszállítása is biztosított. Az elszállítás akkor tekinthetõ biztosítottnak, ha a kérelmezõ írásban megállapodott azzal a hulladék feldolgozóval, aki az adott területen a teljes körû ártalmatlanításra kötelezettséget vállalt. A kérelmezõ az állomás által engedélyezett jármûvel maga is elszállíthatja a feldolgozás helyére az összegyûlt SRM-et. 6. Annak érdekében, hogy a gerincoszlop eltávolítása ellenõrizhetõ és nyomon követhetõ legyen a marhahús külön jogszabály szerinti címkézésekor a 12 hónaposnál fiatalabb szarvasmarha esetében a címkét kék csíkkal kell ellátni a rendelet hatálybalépésének napjától számított 60. naptól. Azokon a helyeken, ahova az állomás engedélye alapján SRM-nek minõsülõ gerincoszloppal együtt is beszállítanak féltesteket, illetve testrészeket ott azok számáról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásban elkülönítve kell szerepeltetni az SRM-nek minõsülõ gerincoszlopot, illetve az SRM-nek nem minõsülõ gerincoszlopot tartalmazó féltestek, illetve testrészek számát. A nyilvántartást legalább egy évig meg kell õrizni és ellenõrzéskor az ellenõrzést végzõ kérésére be kell mutatni. A 12 hónaposnál fiatalabb és idõsebb korú levágott szarvasmarhák gerincoszlopának megkülönböztetésére szolgál az a rendelkezés is, hogy a vágóhídon a 12 hónaposnál idõsebb egyedek gerincoszlopát kék festékkel meg kell jelölni. 7. Az SR M-et külön, ,,SR M’’ felirattal jelölt elõgyûjtõtartályban kell gyûjteni és hõálló kék festékkel le kell permetezni. Abban az esetben, ha az elõgyûjtõ tartályba nem csak SR M kerül, akkor a továbbiakban ezt a hulladékot is ezen anyagokra vonatkozó elõírások szerint kell kezelni. Az elõgyûjtõ-tartályokat legalább naponta a 9. pont szerinti állati hulladékkezelõ üzem által biztosított gyûjtõtartályba kell üríteni. Az elõgyûjtõ-tartályokat csak tisztítás és fertõtlenítés után lehet újra használni. 8. Az SR M-et az alábbi módszerek alkalmazásával kell ártalmatlanítani: a) közvetlen elégetéssel elõzetes feldolgozás nélkül, b) elõzetes feldolgozást követõen égetéssel vagy együttégetéssel. 9. Az SR M-nek minõsülõ szarvasmarha, juh és kecske hullák, valamint ezen állatok vágása során keletkezõ SRM-ek külön ,,SRM’’ felirattal jelölt tartályban való összegyûjté-
2003/73. szám
sérõl — beleértve a megjelölt gyûjtõ tartály biztosítását — elszállításáról és ártalmatlanításáról az állati hulladékfeldolgozó üzem köteles gondoskodni, amelyik az adott területen teljes körû ártalmatlanítást vállalt. 10. Az SR M csak a minisztérium által kijelölt, illetve elfogadott állati hulladék-feldolgozó üzemben ártalmatlanítható. A minisztérium olyan üzemet fogad el az állomás javaslatára, amelynek technológiája alkalmas az SRM, illetve minden fajú állat hullájának csont- és húslisztté történõ feldolgozására. További feltétel az, hogy ebben az üzemben egyéb állati hulladékból csak akkor állítható elõ állati eredetû fehérje vagy egyéb termék, ha az az SRM-tõl — a nyersanyag betárolásától a végtermék elszállításáig — teljesen elkülönülten (külön gyártósoron) történik és ezt az illetékes állomás igazolja, illetve rendszeresen ellenõrzi. Ha a teljes körû ártalmatlanításra kötelezettséget vállalt feldolgozó nem képes teljesíteni ezeket a feltételeket, akkor köteles ártalmatlanítás céljából az e feladat elvégzésére elfogadott állati hulladékkezelõ üzembe szállítani az SR M-nek minõsülõ állati hulladékokat. Az adott területre teljes körû ártalmatlanítási kötelezettséget vállalt állati hulladékkezelõ üzem olyan megállapodást is köthet az SRM feldolgozásra kijelölt üzemmel, hogy ezen anyagot közvetlenül a feldolgozásra kijelölt üzem gyûjti össze. 11. Az SR M feldolgozására kijelölt állati hulladékfeldolgozó üzem, ha rendelkezik erre a célra alkalmas égetõmûvel, közvetlenül is elégetheti az SR M-et a 8. a) pontban foglaltak szerint, ellenkezõ esetben a 8. b) pont szerint kell eljárni. 12. Az SR M égetésére vagy együttégetésére olyan üzemben kerülhet sor, amelyik rendelkezik az illetékes állomás által kiadott engedéllyel, az engedélyezéshez az illetékes környezetvédelmi felügyelõség szakhatósági hozzájárulása szükséges. 13. Az állomás rendszeresen írásban tájékoztatja a minisztériumot az illetékességi területen található az égetésre vagy az együttégetésre vonatkozó engedéllyel rendelkezõ üzemekrõl. A minisztérium ennek alapján az üzemeket nyilvántartásba veszi. 14. Eltérõen a 10—11. pontokban foglaltaktól az adott területre teljes körû ártalmatlanítási kötelezettséget vállalt állati hulladék-feldolgozó az SRM-et olyan üzembe is szállíthatja, amely rendelkezik a közvetlen égetésre vonatkozó engedéllyel. 15. Az SR M közvetlen égetését, illetve feldolgozás utáni égetését, együttégetését az SRM, illetve ezen anyagból elõállított termék helye szerint illetékes állomás határozatban rendeli el. 16. A minisztérium a készenléti tervben meghatározza az SRM eltávolításával, elkülönített gyûjtésével és ártalmatlanításával kapcsolatos részletes követelményeket e mellékletben foglaltak alapján.
2003/73. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
5. számú melléklet a 69/2003. (VI. 25.) FVM rendelethez A kérõdzõ állatoktól származó anyagokat tartalmazó vagy azokból elõállított állati eredetû termékek felhasználására vonatkozó korlátozások Tilos kérõdzõkbõl származó anyagokat felhasználni a következõ állati eredetû termékek gyártásánál: a) mechanikai eljárással (szeparáló berendezéssel) kinyert hús; b) élelmiszer-termelõ állatok takarmányozására szánt dikalcium-foszfát, kivéve, ha azt emberi fogyasztásra alkalmas kérõdzõk csontjaiból állatják elõ; c) élelmiszer-termelõ állatok takarmányozására szánt zselatin.
6. számú melléklet a 69/2003. (VI. 25.) FVM rendelethez A TSE elleni védekezés és leküzdése 1. A TSE megállapítása esetén elõírt járványügyi nyomozást a következõk szerint kell elvégezni: 1.1. Szarvasmarhák esetében azonosítani kell: — minden kérõdzõt azon a telepen, ahol TSE-ben megbetegedett állatot tartják; — a TSE-ben beteg nõivarú állat utódait, amelyek a betegség klinikai tüneteinek jelentkezését megelõzõ két év során, vagy a klinikai tünetek jelentkezését követõen születtek; — a 3. § 17. a) alpontjában meghatározott rizikócsoportba tartozó egyedeket; — a betegség lehetséges eredetét; — az olyan állatokat, amelyek ugyanazon a telepen találhatók, mint a TSE-ben beteg szarvasmarha vagy más telepen találhatók, de a TSE kórokozójával fertõzõdhettek azonos takarmánnyal való etetésük vagy keresztszennyezõdés útján; — az esetlegesen fertõzött takarmány és egyéb anyagok forgalmát vagy a terjesztés bármely más eszközét, amely átvihette a TSE kórokozóját más telepre, vagy onnan továbbvihette. 1.2. Juhok és kecskék esetében azonosítani kell: — a TSE-ben megbetegedett állat szüleit, továbbá a TSE-ben beteg nõivarú állat embrióját, petesejtjét és utódait, amelyeket a betegség klinikai tüneteinek jelentkezését megelõzõ egy év során, vagy a klinikai tünetek jelentkezését követõen gyûjtöttek, illetve születtek; — a 3. § 17. b) és c) alpontjában meghatározott rizikócsoportba tartozó egyedeket; — ahol TSE-ben beteg állatot találtak a fenti egyedeken kívül a telepen tartott valamennyi juhot és kecskét; — a betegség lehetséges eredetét;
5701
— azokat az állattartó telepeket, ahol az állatok a TSE kórokozójával fertõzõdhettek, takarmány vagy más fertõzési forrás útján (például élõállat, közös legelõ); — a juhokon és kecskéken kívül minden egyéb kérõdzõ állatot azon a telepen, ahol a betegséget megállapították; — az esetlegesen fertõzött takarmány és egyéb anyagok forgalmát vagy a terjesztés bármely más eszközét, amely átvihette a TSE kórokozóját a kérdéses gazdaságba, vagy onnan továbbvihette. 2. A járványügyi nyomozás során történt azonosítás alapján az alábbi intézkedéseket kell tenni: 2.1. A BSE szarvasmarhában történt fertõzöttsége megállapítása esetén a következõk szerint kell eljárni: — minden szarvasmarhát azon a telepen, ahol a beteg állatot tartják, — a beteg állat utódait, amelyek a betegség klinikai tüneteinek jelentkezését megelõzõ két év során, vagy a klinikai tünetek jelentkezése után születtek, — a 3. § 17. a) alpontjában meghatározott rizikócsoportba tartozó egyedeket le kell ölni, és ezt követõen gondoskodni kell az ártalmatlanításukról. 2.2. A kerületi fõállatorvos az állomással folytatott elõzetes konzultációt követõen, a rendelkezésre álló járványügyi adatok és az állatok nyomon követhetõsége alapján dönthet úgy, hogy a beteg állat tartása helyén lévõ szarvasmarhák közül nem mindegyik állatot öleti le. (Ez az intézkedés azonban nem alkalmazható a beteg szarvasmarha 2.1. pontban meghatározott utódai, illetve a rizikócsoportba tartozó egyedek esetén). A felmentés alkalmazása esetén az állományt továbbra is forgalmi korlátozás alatt kell tartani. Ebbõl az állományból továbbtartásra tilos állatot értékesíteni, emberi fogyasztás céljából levágni pedig csak a 6 hónapnál fiatalabb vagy a 24 hónaposnál idõsebb egyedeket lehet, ez utóbbiak teste emberi fogyasztásra csak negatív gyorsteszt esetén kerülhet. 2.3. A BSE juhban vagy kecskében történt fertõzöttsége megállapítása esetén a következõk szerint kell eljárni: — azon a telepen, ahol BSE-ben beteg állatot találtak valamennyi juhot és kecskét; — a BSE-ben megbetegedett állat szüleit, továbbá a BSE-ben beteg nõivarú állat embrióját, petesejtjét és utódait, amelyeket a betegség klinikai tüneteinek jelentkezését megelõzõ egy év során, vagy a klinikai tünetek jelentkezését követõen gyûjtöttek, illetve születtek; — a 3. § 17. b) és c) alpontjában meghatározott rizikócsoportba tartozó egyedeket; le kell ölni, és ezt követõen gondoskodni kell ártalmatlanításukról. 2.4. A súrlókór juhban vagy kecskében történt fertõzöttsége megállapítása esetén a következõk szerint kell eljárni: — azon a telepen, ahol súrlókórban beteg állatot találtak valamennyi juhot és kecskét;
5702
MAGYAR KÖZLÖNY
— a súrlókórban megbetegedett állat szüleit, továbbá a beteg nõivarú állat embrióját, petesejtjét és utódait, amelyeket a betegség klinikai tüneteinek jelentkezését megelõzõ egy év során, vagy a klinikai tünetek jelentkezését követõen gyûjtöttek, illetve születtek; le kell ölni, és ezt követõen gondoskodni kell ártalmatlanításukról. 2.5. Ha rendelkezésre áll olyan vizsgáló intézet, amely a juhok genotípusát megbízható módon meg tudja határozni, és az állattartó vállalja a vizsgálatok költségét, akkor a minisztérium az állomás javaslatára értékes törzstenyészetek vagy õshonos juh és kecske fajták tenyészetei esetében dönthet úgy is, hogy csak azokat az állatokat kell leölni, amelyek nem rezisztens genotípusúak. Az ilyen telepekre nem rezisztens genotípusú egyedek leölését követõen azonban csak rezisztens genotípusú egyedek vihetõek be, illetve csak ilyen állatoktól származó szaporítóanyag használható fel. 2004. május 1-jétõl az olyan telepek újratelepítése is csak rezisztens genotípusú állatokkal történhet, amelyeken a teljes juh és kecske állományt leölték. Az utóbbi telepeken is csak rezisztens állatoktól származó szaporítóanyag használható fel e határidõ után. 2.6. Ha a BSE vagy súrlókór importált állaton kerül megállapításra és a járványügyi vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a behozatala elõtt fertõzõdött meg, akkor 2.1—2.4. pontokban elõírt intézkedéseken túl le kell ölni a beteg állattal együtt importált összes többi állatot is. 2.7. Ha szarvasmarhától, juhtól vagy kecskétõl eltérõ más kérõdzõ faj zárt körülmények között élõ egyedénél került TSE megállapításra, akkor az állomány összes egyedének klinikai vizsgálatát követõen talált TSE-re gyanús állatokat kell csak leölni. A vadon élõ kérõdzõk esetén figyelemmel kell lenni a TSE-re gyanút keltõ tüneteket mutató egyedek esetleges elõfordulására. 2.8. Az esetlegesen fertõzött takarmányt és egyéb anyagot, vagy a terjesztés bármely más eszközét, amely a TSE kórokozóját a fertõzött gazdaságba átvihette, vagy továbbterjesztette, meg kell semmisíteni.
7. számú melléklet a 69/2003. (VI. 25.) FVM rendelethez Az állatok leölésének, továbbá a forgalmi korlátozás és a fertõtlenítés részletes szabályai 1. Az állatok leölésének részletes szabályai 1.1. A TSE-re gyanús, illetve a TSE-re gyanúsnak nem minõsülõ, de idegrendszeri tüneteket, illetve viselkedészavart mutató kérõdzõ állatokat vértelen úton, a helyszínen kell leölni. Az állatok testét és az ezektõl származó minden terméket SRM-ként kell kezelni és ártalmatlanítani. 1.2. A járványügyi nyomozás során meghatározott egyedet vértelen úton a helyszínen, illetve a klinikai tüne-
2003/73. szám
teket nem mutató állatokat az illetékes állomás döntésének megfelelõ módon, más arra alkalmas helyen kell leölni. Az állatok testét és az állatoktól származó termékeket (a tej kivételével), valamint a fertõzés terjedését okozható takarmányt és egyéb anyagot szintén SRM-ként kell kezelni és ártalmatlanítani. 1.3. Az állatok leölése során az állatok védelmérõl és kíméletérõl szóló külön jogszabályok elõírásait be kell tartani. 2. A forgalmi korlátozás szabályai 2.1. Az állatokat a forgalmi korlátozás alá vont telepen (udvaron) belül eredeti helyükön kell tartani, vagy zárt helyen úgy elhelyezni, hogy más állatokkal ne érintkezhessenek. 2.2. Tilos az állatokat a forgalmi korlátozás alatt álló teleprõl (udvarról) kivinni, vagy más állatot oda bevinni. 2.3. A forgalmi korlátozás ideje alatt a teleprõl (udvarról) hús, illetve egyéb állati eredetû termék (a tej kivételével), az elhullott állatok teteme, illetve más állati hulladékok, beleértve a trágyát is, továbbá a takarmány, valamint az eddig fel nem sorolt olyan anyagok, amelyek a TSE terjesztésében szerepet játszhatnak csak ártalmatlanítás céljából, a kerületi fõállatorvos engedélyével szállíthatók ki. 2.4. Szerszámok és egyéb eszközök a kerületi fõállatorvos engedélyével továbbá a takarítást, valamint a külön jogszabályban foglaltak szerint végzett fertõtlenítést követõen szállíthatók ki a teleprõl. 2.5. Az állományhoz tartozó állatok teje a TSE-ben beteg, a TSE-re gyanús, illetve az idegrendszeri tüneteket vagy viselkedészavart mutató egyedek teje kivételével korlátozás nélkül felhasználható. 2.6. A forgalmi korlátozást fel kell oldani, ha a TSE gyanúját a kerületi fõállatorvos a klinikai vizsgálat alapján kizárta, illetve ha az elvégzett laboratóriumi vizsgálatok negatív eredményre vezettek. 2.7. A forgalmi korlátozást fel kell oldani és a betegséget megszûntté kell nyilvánítani, ha a 6. számú mellékletben meghatározott állatokat leölték, és testüket ártalmatlanították. A telepen tárolt olyan takarmány, amely esetében a TSE terjedésének minden lehetõsége kizárható, a teleprõl elszállítható, vagy az újonnan betelepített állatok takarmányozására felhasználható. 3. A fertõtlenítés szabályai 3.1. Azokat az istállókat és egyéb helyiségeket, amelyekben a leölt állatokat tartották, illetve, ahol ezek megfordultak, alapos takarítást követõen fertõtleníteni kell, továbbá így kell eljárni azokkal az eszközökkel is, amelyeket az állatok tartása során használtak. 3.2. A fertõtlenítésre négy százalékos nátronlúg, vagy nátrium hipoklorit oldat használható, úgy hogy ez utóbbi legalább két százalék szabad klórt tartalmazzon.
2003/73. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
3.3. Az épületek felületei esetén a fertõtlenítõszert legalább egy órán keresztül, de lehetõleg négy óráig, míg eszközöknél tíz-tizenkét óráig kell alkalmazni. 3.4. A trágya a TSE megelõzése szempontjából különleges kezelést, illetve fertõtlenítést nem igényel.
8. számú melléklet a 69/2003. (VI. 25.) FVM rendelethez Az élõ állatok, embriók, petesejtek és állati eredetû termékek belföldi forgalmazása I. A TSE esetleges elõfordulásától függetlenül betartandó szabályok 1. Élõ szarvasmarha, juh és kecske, valamint ezek embriója, petesejtje belföldi forgalmára vonatkozó külön jogszabályban foglaltak betartását az állomásnak fokozottan kell ellenõrizni. Szarvasmarha esetén az importból származó állatok forgalmát az állomás köteles figyelemmel kísérni a 2. számú melléklet C) fejezetében foglalt, az állattartó számára elõírt nyilvántartás alapján. Ennek során az állomás az illetékességi területére vonatkozó alábbi adatokat köteles nyilvántartani: — az állat származási országa és az importálás ideje (év, hó); — az állat születési ideje (év, hó); — az állat jelenlegi tartási helye, és ha korábban más hazai állományban tartották, akkor a korábbi tartási hely adatai; — az állat elhullásának, vágásra vagy továbbtartásra való értékesítésének vagy exportálásának ideje (év, hó); — export esetén a célország megnevezése; — továbbtartásra történõ belföldi értékesítés esetén, az új tartási hely megjelölése; — vágásra történõ belföldi értékesítés esetén, a vágóhíd megjelölése, kényszervágásra küldött állat esetén az ok megjelölése, a gyorsteszt eredménye (kényszervágás esetén 24 hónap felett, rendes vágás esetén 30 hónap felett); — az elhullás esetén az oka megjelölése, az elhullás elõtt tapasztalt tünetek, 24 hónaposnál idõsebb egyed esetén a gyorsteszt eredménye, illetve TSE gyanú vagy egyéb idegrendszeri tünetek esetén a kórszövettan és az elõírt megerõsítõ vizsgálat eredménye. 2. Az állomások együttmûködnek az importált szarvasmarhákkal kapcsolatos tevékenységben. A minisztériumnak az elõírt gyakorisággal, de legalább évente egy alkalommal jelentést adnak az 1. pontban meghatározott adatokról. II. A TSE elõfordulása esetén betartandó szabályok 1. A 6. számú melléklet 2.1., 2.3., 2.4. és 2.6. pontjaiban meghatározott egyedek marhalevelét be kell vonni és
5703
az ott elõírtaknak megfelelõen azokat a lehetõ legrövidebb idõn belül le kell ölni. 2. Az 1. pontban foglaltak értelemszerûen nem vonatkoznak azokra az egyedekre, amelyek leölésére a 6. számú melléklet 2.2. vagy 2.5. pontjában foglalt enyhítésnek megfelelõen nem kerül sor.
9. számú melléklet a 69/2003. (VI. 25.) FVM rendelethez Az élõ állatok, embriók, petesejtek és állati eredetû termékek behozatala esetén követendõ eljárás A) Fejezet A szarvasmarha és szarvasmarhából elõállított áru az 1. számú melléklet C) fejezet szerinti ,,1. kategóriájú’’ BSE státuszba sorolt országból (régióból) történõ behozatala esetén a szállítmányt kísérõ nemzetközi állategészségügyi bizonyítványnak tanúsítania kell, hogy a származási ország besorolása megfelel az ,,1. kategóriájú’’ BSE státuszra e rendeletben elõírt követelményeinek. B) Fejezet A szarvasmarha behozatala 1. A szarvasmarha ,,2. kategóriájú’’ BSE státuszba sorolt országból (régióból) történõ behozatala olyan nemzetközi állategészségügyi bizonyítvány bemutatásához kötött, amely tanúsítja, hogy — a kérõdzõk emlõsökbõl származó fehérjékkel való takarmányozását — a tej és tejtermékek kivételével — betiltották és a tilalomnak érvényt szereznek; — az exportra szánt szarvasmarha azonosítására olyan rendszert használnak, amely lehetõvé teszi, hogy eredete nyomon követhetõ legyen anyja és a származási állománya alapján, továbbá igazolható, hogy az nem BSE gyanús nõivarú állat utóda. 2. A szarvasmarha ,,3. kategóriájú’’ BSE státuszba sorolt országból (régióból) történõ behozatala olyan nemzetközi állategészségügyi bizonyítvány bemutatásához kötött, amely tanúsítja, hogy — a kérõdzõk emlõsökbõl származó fehérjékkel való takarmányozását — a tej és tejtermékek kivételével — betiltották és a tilalomnak érvényt szereznek; — az exportra szánt szarvasmarha azonosítására olyan rendszert használnak, amely lehetõvé teszi, hogy annak eredete nyomon követhetõ legyen anyja és a származási állománya alapján és igazolható, hogy az nem BSE-re gyanús vagy fertõzött nõivarú állat utóda, és a) olyan állományban született, nevelkedett és tartózkodott, amelyben legalább hét éve nem állapítottak meg BSE-t, vagy
5704
MAGYAR KÖZLÖNY
b) olyan idõben született, amelynek idején már érvényt szereznek az emlõsökbõl elõállított fehérjetakarmányokkal való etetés tilalmának. 3. A szarvasmarha ,,4. kategóriájú’’ BSE státuszba sorolt országból (régióból) történõ behozatala olyan nemzetközi állategészségügyi bizonyítvány bemutatásához kötött, amely tanúsítja, hogy — a kérõdzõk feldolgozott állati eredetû fehérjékkel való takarmányozását — a tej, tejtermékek, tojás és tojásból készül termékek kivételével — betiltották és a tilalomnak érvényt szereznek, — az exportra szánt szarvasmarha azonosítására olyan rendszert használnak, amely lehetõvé teszi, hogy annak eredete nyomon követhetõ legyen anyja és a származási állománya alapján és igazolható, hogy az nem BSE-re gyanús vagy fertõzött nõivarú állat utóda, és a) olyan állományban született, nevelkedett és tartózkodott, amelyben legalább hét éve nem állapítottak meg BSE-t, vagy b) olyan idõben született, amikor már az emlõsökbõl elõállított fehérjetakarmányokkal való etetés tilalma érvényesült. 4. A szarvasmarha ,,5. kategóriájú’’ BSE státuszba sorolt országból (régióból) történõ behozatala olyan nemzetközi állategészségügyi bizonyítvány bemutatásához kötött, amely tanúsítja, hogy — az élelmiszer-termelõ állatok feldolgozott állati eredetû fehérjével való takarmányozását — a 3. számú melléklet 2.1. és 2.2. pontjaiban meghatározott kivételekkel — betiltották és a tilalomnak érvényt szereznek; — az elõfordult BSE esetek kapcsán a betegségre gyanús és beteg egyedeken túl a beteg nõivarú állatoknak a betegség elsõ klinikai tüneteinek megjelenése elõtti két éven belül, illetve a tünetek megjelenése után született utódait és valamennyi rizikócsoportba tartozó, továbbá az intézkedés idején az országban (régióban) tartott szarvasmarhát leölték, és testüket ártalmatlanították, — az exportra szánt szarvasmarha azután született, hogy az élelmiszertermelõ állatok állati eredetû fehérjékkel történõ etetésére vonatkozó tilalomnak érvényt szereztek, és a) azonosítására olyan rendszert használnak, amely lehetõvé teszi, hogy az eredete nyomon követhetõ legyen anyja és a származási állománya alapján, és igazolható, hogy az nem BSE gyanús vagy fertõzött nõivarú állat utóda, b) olyan állományban született, nevelkedett és tartózkodott, amelyben még nem állapítottak meg BSE-t és amelyben csak olyan állatokat tartanak, amelyek a gazdaságban születtek, vagy azonos állategészségügyi státusú állományból származnak, vagy c) olyan állományban született, nevelkedett és tartózkodott, amelyben legalább hét éve nem állapították meg a BSE-t, és amelyben csak olyan állatokat tartanak, amelyek a gazdaságban születtek, vagy azonos állategészségügyi státuszú állományból származnak.
2003/73. szám C) Fejezet
A szarvasmarha friss húsa és szarvasmarhából elõállított más termék behozatala 1. Szarvasmarha (csontos vagy kicsontozott) friss húsa és a szarvasmarhából származó anyagot tartalmazó termékek ,,2. kategóriájú’’ BSE státuszba sorolt országból (régióból) történõ behozatala olyan nemzetközi állategészségügyi bizonyítvány bemutatásához kötött, amely tanúsítja, hogy a kérõdzõk emlõsökbõl származó fehérjékkel való takarmányozását — a tej és tejtermékek kivételével — betiltották és a tilalomnak érvényt szereznek. 2. Szarvasmarha (csontos vagy kicsontozott) friss húsa és a szarvasmarhából származó anyagot tartalmazó termékek ,,3. kategóriájú’’ BSE státuszba sorolt országból (régióból) történõ behozatala olyan nemzetközi állategészségügyi bizonyítvány bemutatásához kötött, amely tanúsítja, hogy — a kérõdzõk emlõsöktõl származó fehérjékkel való takarmányozását — a tej és tejtermékek kivételével — betiltották és a tilalomnak érvényt szereznek, — a behozott friss marhahús és szarvasmarhából elõállított más termék nem tartalmaz SRM-et (a gerincoszlop kivételével), továbbá a csontokról mechanikai úton kinyert húst, illetve a termék nem ezekbõl származik. 3. Szarvasmarha (csontos vagy kicsontozott) friss húsa és szarvasmarhából származó anyagot tartalmazó termékek ,,4. kategóriájú’’ BSE státuszba sorolt országból (régióból) történõ behozatala olyan nemzetközi állategészségügyi bizonyítvány bemutatásához kötött, amely tanúsítja, hogy — a kérõdzõk feldolgozott állati eredetû fehérjékkel való takarmányozását — a tej, tejtermékek, tojás és tojásból készült termékek kivételével — betiltották és a tilalomnak érvényt szereznek, — a friss marhahús és a szarvasmarhából elõállított más termék nem tartalmaz SRM-et (a gerincoszlop kivételével), továbbá a csontokról mechanikai eljárással kinyert húst, illetve a termék nem ezekbõl származik. 4. Szarvasmarha (csontos vagy kicsontozott) friss húsa és szarvasmarhából származó anyagot tartalmazó termékek ,,5. kategóriájú’’ BSE státuszba sorolt országból (régióból) történõ behozatala olyan nemzetközi állategészségügyi bizonyítvány bemutatásához kötött, amely tanúsítja, hogy — a termék az alábbiakban meghatározottak közé tartozik = friss hús, = darált hús, = elõkészített húsok, = húskészítmények, = házi húsevõknek szánt állateledel, és megfelel a dátum alapú rendszer, illetve az ellenõrzött állományok rendszerére vonatkozó követelményeknek
2003/73. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(az Európai Parlament és a Tanács 999/2001/EK rendelete VIII. mellékletének C) fejezete); — a behozott friss marhahús és szarvasmarhából elõállított más termék nem tartalmaz SRM-et (a gerincoszlop kivételével), továbbá a csontokról mechanikai eljárással kinyert húst, illetve a termék nem ezekbõl származik; — az országban olyan rendszer mûködik, amely lehetõvé teszi az exportálandó friss marhahús vagy marhahúsból elõállított termék nyomon követését származási helyéig; — az országban mûködõ azonosítási rendszer alapján azok az állatok, amelybõl a hús vagy egyéb termék származik nyomon követhetõk az anyaállatig; — nem BSE-re gyanús vagy igazoltan BSE-ben beteg nõivarú állatok utódaitól származnak; és — azok az állatok, amelyekbõl a termék származik, azután születtek, amióta az élelmiszertermelõ állatok állati eredetû fehérjével való takarmányozására vonatkozó tilalomnak hatékonyan érvényt szereznek; vagy — azok az állatok, amelyekbõl a termék származik olyan állományban születtek, nevelkedtek és tartózkodtak, amelyben legalább hét éve nem állapítottak meg BSE-t; — az élelmiszertermelõ állatok feldolgozott állati eredetû fehérjével való takarmányozását a 3. számú melléklet 2.1—2.2. pontjaiban meghatározott kivételekkel betiltották és a tilalomnak érvényt szereznek; — a BSE elõfordulása esetén a betegségre gyanús és beteg egyedeken túl: a beteg nõivarú állatoknak a betegség elsõ klinikai tüneteinek megjelenése elõtti két éven belül született, illetve a tünetek megjelenése után született utódait és valamennyi a rizikócsoportba tartozó és az intézkedés idején az országban (régióban) tartott szarvasmarhát leölték, és testüket ártalmatlanították. D) Fejezet Juh és kecske behozatala 1. A BSE státusz meghatározásához szükséges dokumentáció a súrlókórra vonatkozózó járványügyi adatokat is tartalmazza, illetve a BSE megelõzésre tett intézkedések a surlókór megelõzését is szolgálják, ezért az élõ juh és kecske, illetve az ezektõl származó termékek behozatalával kapcsolatos különleges kockázat a BSE státusz meghatározásakor megállapítható. Különleges kockázatnak kell tekinteni, ha az adott országban az elmúlt öt év átlagában évente több mint száz súrlókóros eset fordult elõ egymillió 18 hónaposnál idõsebb juhra számítva. 2. Különleges kockázat esetén a B) fejezetben az ,,5. kategóriájú’’ BSE státuszba sorolt országra (vagy régióra) vonatkozó szabályok szerint kell eljárni, a következõ eltérésekkel: a) ahol a B) fejezet szarvasmarhát említ, azon juhot vagy kecskét kell érteni, illetve a BSE megnevezés helyett TSE-t kell használni; b) juh vagy kecske embrió behozatala esetén a 3. pontban foglaltaknak megfelelõen kell eljárni.
5705
3. A juh vagy kecske embriók, illetve petesejtek különleges kockázatot jelentõ országokból (régiókból) való behozatala olyan nemzetközi állategészségügyi bizonyítvány bemutatásához kötött, amely tanúsítja, hogy — a kérõdzõk állati eredetû fehérjével (kivéve a tejet, tejterméket, a tojást és termékeit) való takarmányozását betiltották és a tilalomnak érvényt szereznek; — az állat, amelytõl az embriót, illetve petesejtet nyerték nem volt TSE-re gyanús, illetve TSE-ben beteg és olyan állományból származik, ahol súrlókór nem fordult elõ; — az országban a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) ajánlásának megfelelõ ellenõrzõ és felmérõ rendszer mûködik a súrlókór tekintetében is. 4. Ha a különleges kockázat súrlókór szempontjából nem áll fenn, akkor a nemzetközi állategészségügyi bizonyítványnak az alábbiakat kell tartalmazni: — az országban a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) ajánlásának megfelelõ ellenõrzõ és felmérõ rendszer mûködik a súrlókór tekintetében is, és az állat olyan állományból származik, ahol súrlókór még nem fordult elõ — az exportra szánt állat vagy az, amelytõl az embriót vagy a petesejtet nyerték olyan állományból származik, ahol súrlókór még nem fordult elõ, és — a kérõdzõk emlõsöktõl származó állati eredetû fehérjékkel való takarmányozására vonatkozó tilalomnak hatékonyan érvényt szereznek. E) Fejezet Állati eredetû termékek ,,5. kategóriájú’’ BSE státuszba sorolt országból vagy régióból történõ behozatalát meg kell tiltani, ha az alábbi kérõdzõkbõl származó terméket vagy anyagot tartalmazzák, vagy abból származnak: — mechanikai eljárással (szeparáló berendezéssel) kinyert hús; — élõállatok takarmányozására szánt dikalciumfoszfát; — zselatin, hacsak nem emberi fogyasztásra alkalmas kérõdzõ nyersbõrébõl állították elõ; — kérõdzõk kiolvasztott zsírja és az abból készült származékok, hacsak nem emberi fogyasztásra alkalmasnak nyilvánított elválasztott zsírszövetbõl vagy nyersanyagokból állították elõ. F) Fejezet Ha olyan országból (régióból) importálnak levágott szavasmarhából, juhból vagy kecskébõl származó terméket, amelyik nem minõsül ,,1. kategóriájú’’ BSE státuszú országnak, akkor a nemzetközi állategészségügyi bizonyítványt az alábbi nyilatkozattal kell kiegészíteni: ,,a termék nem tartalmaz szarvasmarhák csontjairól nyert szeparált húst, továbbá SRM-et, kivéve a gerincoszlopot, amelyet a levágott állatok egész vagy fél, illetve negyedelt teste tartalmazhat. Az állatok vágása során nem használtak sem a koponyaüregbe fecskendezett gázt, sem a központi ideg-
5706
MAGYAR KÖZLÖNY
rendszer szöveteit roncsoló, a koponyaüregbe bevezetett hosszú rúd alakú eszközt a kábítás, illetve a leölés végrehajtásakor.’’ G) Fejezet E melléklet elõírásait nem kell alkalmazni a 28. § (1) bekezdésében meghatározott termékek esetében.
10. számú melléklet a 69/2003. (VI. 25.) FVM rendelethez Referencia-laboratóriumok Mintavételezési és laboratóriumi vizsgálati módszerek A) Fejezet I. A nemzeti referencia-intézet 1. A nemzeti referencia-intézet jellemzõi és feladatai: a) a rendelkezésére álló eszközök felhasználásával a személyi állomány képes minden esetben, de különösen a betegség elsõ megjelenésekor meghatározni a TSE kórokozójának típusát és törzsét, továbbá megerõsíteni a területi diagnosztikai laboratóriumokban kapott eredményeket. Ha a kórokozó törzs-típusának azonosítása nem lehetséges, akkor a szükséges vizsgálat céljából — a minisztérium utasítása alapján — mintát küld az Európai Unió referencia-laboratóriumába; b) jóváhagyja a területi állategészségügyi intézetekben használt módszereket; c) felelõs a diagnosztikai munka során használt mûveleti elõírások és módszerek koordinációjáért, ennek érdekében a következõ intézkedéseket teszi: — diagnosztikai reagensekkel látja el a tagállam által engedélyezett laboratóriumokat; — ellenõrzi a területi intézetek által használt összes diagnosztikai reagens minõségét; — idõszakosan összehasonlító vizsgálatokat végez; — a kérdéses betegség kórokozójának olyan izolátumát vagy kórokozókat tartalmazó szöveteket tart, amelyek az országban elõfordult megerõsített esetekbõl származnak; — megerõsíti a területi állategészségügyi intézetekben kapott eredményeket az e rendeletben elõírtak szerint; d) együttmûködik az Európai Unió referencia-laboratóriumával. 2. A nemzeti referencia-intézet a következõ: Országos Állategészségügyi Intézet 1149 Budapest, Tábornok utca 2.
II. Területi állategészségügyi intézetek 1. A területi állategészségügyi intézetek közremûködnek a TSE-re gyanús esetek kivizsgálásában, illetve a mo-
2003/73. szám
nitoring vizsgálatokban a minisztérium által meghatározott szempontoknak megfelelõen. 2. A területi intézetek a következõk: Debreceni Állategészségügyi Intézet 4002 Debrecen, Bornemissza út 3—7. Kaposvári Állategészségügyi Intézet 7401 Kaposvár, Cseri út 18.
B) Fejezet Az Európai Unió TSE referencia-laboratóriuma a következõ: The Veterinary Laboratories Agency Woodham Lane New Haw Addlestone C) Fejezet Mintavétel és laboratóriumi vizsgálatok 1. Mintavétel és laboratóriumi vizsgálatok a TSE kérõdzõkben történõ elõfordulásának kimutatására 1.1. A minták begyûjtése A minták begyûjtését a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal által kiadott ,,A diagnosztikai tesztek és vakcinák szabványainak kézikönyve’’ (a továbbiakban: OIE kézikönyv) alapján kell elvégezni. 1.2. A TSE-re gyanús és egyéb idegrendszeri tüneteket mutató állatok esetében a vizsgálati anyag tárgya a fej, amit futár útján kell az illetékes intézetbe eljuttatni. A kényszervágott, elhullott és normál vágással levágott állatok monitoring rendszerû vizsgálata során a mintát speciális mintavevõ kanállal kell venni. A minta magába foglalja az agytörzs nyúltvelõtõl kraniálisan helyezõdõ 8—10 cm-es szakaszát. A mintát a mintavételi edényzetbe helyezve, hûtve kell az illetékes intézetbe kell szállítani. A juhok és kecskék esetén megfelelõ mintavevõ kanál hiányában monitoring vizsgálat céljából is a fejet kell beküldeni. 1.3. Laboratóriumi vizsgálatok 1.3.1. A TSE-re gyanús állatok vizsgálata A laboratóriumi vizsgálatra küldött kérõdzõk agytörzsébõl származó szöveteket az OIE kézikönyvben foglaltaknak megfelelõen kórszövettani vizsgálat alá kell vetni, kivéve ha az anyag bomláson ment keresztül. Ha a minta bomláson ment keresztül, vagy a kórszövettani vizsgálat eredménye negatív vagy kétes, akkor megerõsítõ vizsgálatot kell végezni. A megerõsítõ vizsgálat lehet az immuncitokémiai (immunhisztokémiai), illetve az immunoblot eljárás vagy a jellegzetes fonalak elektronmikroszkópos kimutatása.
2003/73. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Ha a laboratóriumi vizsgálatok során az idegrendszeri tüneteket vagy a viselkedészavart magyarázó alternatív diagnózis megállapítható és így a TSE gyanúja kizárható, továbbá a kórszövettani vizsgálat eredménye is negatív, akkor megerõsítõ vizsgálatokat nem kell végezni. Szarvasmarhák esetében megerõsítõ vizsgálatot csak akkor nem kell végezni, ha az állat veszettségre pozitív és ugyanakkor a TSE-re irányuló kórszövettani vizsgálat negatív. A gyorstesztek megerõsítõ vizsgálat céljára nem alkalmazhatók. 1.3.2. Az éves monitoring program keretében megvizsgált állatok A rendeletben meghatározott monitoring program keretében megvizsgált szarvasmarhákat, juhokat vagy kecskéket a 3. pontban felsorolt gyorstesztek valamelyikével kell megvizsgálni. Ha a gyorsteszt eredménye kétes vagy pozitív, akkor megerõsítõ vizsgálatokat kell végezni az alábbiak szerint: a mintát az OIE kézikönyvben foglaltak szerint kórszövettani vizsgálat alá kell vetni, kivéve, ha az anyag bomláson ment keresztül, vagy más okból nem alkalmas e vizsgálatra. Ha a kórszövettani vizsgálat eredménye kétes vagy negatív, illetve ha a minta bomláson ment keresztül, akkor az 1.3.1. alpontban felsorolt diagnosztikai eljárások valamelyikével további vizsgálatot kell végezni. A gyorstesztek megerõsítõ vizsgálat céljára nem alkalmazhatók. 1.4. Az eredmények értékelése Az 1.3.1. alpontban foglaltak szerint megvizsgált állat TSE-ben beteg, ha a kórszövettan vagy a megerõsítõ vizsgálat eredménye pozitív. Ha ez a BSE vagy a súrlókór elsõ megállapítását jelenti az országban (még egyáltalán nem, vagy több mint hét évvel ezelõtt fordult elõ), akkor szükséges az Európai Unió referencia laboratóriumába mintát küldeni. Az 1.3.2. alpontban foglaltak szerint megvizsgált állat TSE-ben beteg, ha a gyorsteszt eredménye pozitív vagy kétes, és — az azt követõen elvégzett kórszövettani vizsgálat eredménye pozitív, vagy — az 1.3.1. alpontban elõírt három további diagnosztikai módszer valamelyikével elvégzett vizsgálat eredménye pozitív. 2. Mintavételezés és laboratóriumi vizsgálatok TSE nem kérõdzõ állatokban való elõfordulásának kimutatására 2.1. Ha a TSE gyanúja nem kérõdzõ állatban fordul elõ, akkor el kell végezni az agytörzs kórszövettani vizsgálatát, kivéve, ha az állat veszettségre pozitívnak bizonyult, mert ekkor a TSE gyanúja kizárható. 2.2. Ha a kórszövettani vizsgálat pozitív az állat TSE-ben beteg. 2.3. Ha kórszövettani vizsgálat negatív eredményre vezet, akkor nem kell további vizsgálatot végezni, a TSE jelenlétét ki kell zárni.
5707
2.4. Ha a kórszövettani vizsgálat kétes eredményt ad, akkor megerõsítõ vizsgálatot kell végezni. A megerõsítõ vizsgálat lehet az immuncitokémiai, illetve az immunoblot eljárás vagy a jellegzetes fonalak elektronmikroszkópos kimutatása. Ha ezek bármelyike pozitív eredményre vezet, akkor az állat TSE-ben beteg. 3. Gyorstesztek A monitoring vizsgálatok során az alábbi gyorstesztek valamelyikét kell alkalmazni: a) immunoblot módszeren alapuló Westernblot eljárás a proteáz-rezisztens PrP Res fragmentum kimutatására (Prionics Check teszt); b) kemilumineszcens ELISA teszt, amely magában foglal egy extrakciós módszert és egy ELISA eljárást, megnövelt kemilumineszcens képességû reagens felhasználásával (Enfer test); c) monoklonális ellenanyagokra alapozott, szendvics ELISA módszer PrP Res fragmentum kimutatására denaturálási és koncentrációs lépéseket követõen (Bio-Rad Plateliateszt).
A honvédelmi miniszter 22/2003. (VI. 25.) HM rendelete a Magyar Honvédség, valamint a miniszter közvetlen irányítása (felügyelete) alá tartozó szervezetek hivatásos és szerzõdéses állományának beosztási kategóriába történõ részletes besorolásáról, illetve az ezen beosztásokban elérhetõ rendfokozatokról szóló 30/2001. (XII. 27.) HM rendelet módosításáról A Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 287. §-ának b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Magyar Honvédség, valamint a miniszter közvetlen irányítása (felügyelete) alá tartozó szervezetek hivatásos és szerzõdéses állományának beosztási kategóriába történõ részletes besorolásáról, illetve az ezen beosztásokban elérhetõ rendfokozatokról szóló 30/2001. (XII. 27.) HM rendeletet (a továbbiakban: R endelet) a következõk szerint módosítom: 1. § (1) A R endelet 1. számú mellékletének A) pontjában a ,,HM’’ megjelölésû oszlop a következõk szerint módosul: a) a ,,VIII.’’ besorolási kategória, ,,vezérõrnagy’’ rendfokozat sor a következõ megnevezésekkel egészül ki: ,,hadmûveleti csoportfõnök’’, ,,egészségügyi csoportfõnök’’;
5708
MAGYAR KÖZLÖNY
b) a ,,VII.’’ besorolási kategória, ,,dandártábornok’’ rendfokozat sor a következõ megnevezésekkel egészül ki: ,,KÁT fõtanácsadó, HÁT fõtanácsadó, integrációs fõnök, VK irodavezetõ, hadmûveleti csoportfõnök 1. számú helyettese’’; c) a ,,VI.’’ besorolási kategória, ,,ezredes’’ rendfokozat sor a következõ megnevezésekkel egészül ki: ,,HÁT tanácsadó, VGKI irodavezetõ, HÁT titkárságvezetõ, VK irodavezetõ-helyettes, hadmûveleti csoportfõnök 2. számú helyettese, integrációs fõnök-helyettes’’; d) az ,,V.’’ besorolási kategória, ,,alezredes’’ rendfokozat sor a következõ megnevezésekkel egészül ki: ,,koordinációs irodavezetõ, koordinációs irodavezetõhelyettes, HM Gazdasági Kabinet titkár, kiemelt fõtiszt (irodavezetõ-helyettes)’’; (2) A R endelet 1. számú mellékletének A) pontjában a ,,HM szervezetek’’ megjelölésû oszlop a következõk szerint módosul: az ,,V.’’ besorolási kategória, ,,alezredes’’ rendfokozat sor a következõ megnevezéssel egészül ki: ,,PNRI igazgató gazdálkodási helyettes’’.
2. § (1) A R endelet 1. számú mellékletének B) pontjában az 1. Vezérkari fõnök közvetlen alárendeltjei, helyõrségtámogatók a következõk szerint módosul: a) a ,,Hdt. szintû szervezetek’’ megjelölésû oszlopban a ,,VI.’’ besorolási kategória, ,,ezredes’’ rendfokozat sor a következõ megnevezéssel egészül ki: ,,törzsfõnök integrációs helyettese’’; b) a ,,Hdt. szintû szervezetek’’ megjelölésû oszlopban az ,,V.’’ besorolási kategória, ,,alezredes’’ rendfokozat sor a következõ megnevezésekkel egészül ki: ,,MH ÖLTP: Logisztikai gazdasági és informatikai, a Kodifikációs és az ellenõrzési alosztályok: alosztályvezetõhelyettes, Központi logisztikai bázis programiroda: irodavezetõ, irodavezetõ-helyettes’’. (2) A R endelet 1. számú mellékletének B) pontjában a 2. Fegyvernemek, szolgálati ágak I. a következõk szerint módosul: a) a ,,gépesített lövész, harckocsi’’ megjelölésû oszlopban az ,,V.’’ besorolási kategória, ,,alezredes’’ rendfokozat sor a következõ megnevezéssel egészül ki: ,,dandár integrációs fõnök’’; b) a ,,gépesített lövész, harckocsi’’ megjelölésû oszlopban a ,,IV.’’ besorolási kategória, ,,õrnagy’’ rendfokozat sor a következõ megnevezésekkel egészül ki: ,,ezred és ÖÁZ integrációs fõnök’’; c) a ,,mûszaki’’ megjelölésû oszlopban az ,,V.’’ besorolási kategória, ,,alezredes’’ rendfokozat sor a következõ megnevezéssel egészül ki: ,,dandár integrációs fõnök’’;
2003/73. szám
d) a ,,felderítõ, elektronikai harc’’ megjelölésû oszlopban a ,,IV.’’ besorolási kategória, ,,õrnagy’’ rendfokozat sor a következõ megnevezéssel egészül ki: ,,ÖÁZ integrációs fõnök’’; e) a ,,vegyivédelmi’’ megjelölésû oszlopban a ,,IV.’’ besorolási kategória, ,,õrnagy’’ rendfokozat sor a következõ megnevezéssel egészül ki: ,,ÖÁZ integrációs fõnök’’. (3) A R endelet 1. számú mellékletének B) pontjában a 3. Fegyvernemek, szolgálati ágak II. a következõk szerint módosul: a) a ,,R epülõ, helikopter’’ megjelölésû oszlopban az ,,V.’’ besorolási kategória, ,,alezredes’’ rendfokozat sor a következõ megnevezéssel egészül ki: ,,repülõbázis integrációs fõnök’’; b) a ,,R epülõ, helikopter’’ megjelölésû oszlopban a ,,IV.’’ besorolási kategória, ,,õrnagy’’ rendfokozat sor a következõ megnevezéssel egészül ki: ,,ezred integrációs fõnök’’; c) a ,,Légvédelmi rakéta’’ megjelölésû oszlopban az ,,V.’’ besorolási kategória, ,,alezredes’’ rendfokozat sor a következõ megnevezéssel egészül ki: ,,dandár integrációs fõnök’’; d) a ,,Légvédelmi rakéta’’ megjelölésû oszlopban a ,,IV.’’ besorolási kategória, ,,õrnagy’’ rendfokozat sor a következõ megnevezéssel egészül ki: ,,ezred integrációs fõnök’’; e) a ,,Légivezetési radar’’ megjelölésû oszlopban a ,,IV.’’ besorolási kategória, ,,õrnagy’’ rendfokozat sor a következõ megnevezéssel egészül ki: ,,ezred integrációs fõnök’’. (4) A R endelet 1. számú mellékletének B) pontjában a 4. Logisztika és egészségügy a következõk szerint módosul: a) a ,,Logisztika-Egészségügy — egészségügyi intézetek’’ megjelölésû oszlopban a ,,VI.’’ besorolási kategória, ,,ezredes’’ rendfokozat sorban: ,,Egészségvédelmi Intézet (EVI) és rehabilitációs intézet fõigazgató és helyettese’’ szövegrész helyébe az ,,Egészségvédelmi Intézet (EVI) és rehabilitációs intézet fõigazgató és EVI fõigazgató helyettes’’ szövegrész lép; b) a ,,Logisztika-Egészségügy — egészségügyi intézetek’’ megjelölésû oszlopban az ,,V.’’ besorolási kategória, ,,alezredes’’ rendfokozat sorban: ,,kórház, rehabilitációs intézet, egészségügyi kiképzõ központ parancsnok-helyettes, törzsfõnök (pk.h.)’’ szövegrész helyébe a ,,rehabilitációs intézet, egészségügyi kiképzõ központ parancsnok-helyettes, törzsfõnök (pk.h.)’’ szövegrész lép; c) a ,,Logisztika-Egészségügy — egészségügyi intézetek’’ megjelölésû oszlopban az ,,V.’’ besorolási kategória, ,,alezredes’’ rendfokozat sor a következõ megnevezésekkel egészül ki: ,,KHK vezetõ szervek osztályvezetõ, osztályvezetõ fõorvos, Kecskeméti Repülõkórház alosztályvezetõ’’;
2003/73. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
d) a ,,Logisztika-Egészségügy — egészségügyi intézetek’’ megjelölésû oszlopban a ,,IV.’’ besorolási kategória, ,,õrnagy’’ rendfokozat sor a következõ megnevezéssel egészül ki: ,,kórházak vezetõ szervek: részlegvezetõ’’; e) a ,,Logisztika-Egészségügy — egyéb logisztikai alárendeltek’’ megjelölésû oszlopban az ,,V.’’ besorolási kategória, ,,alezredes’’ rendfokozat sor a következõ megnevezéssel egészül ki: ,,Civil Katonai Együttmûködési Központ központparancsnok’’; f) a ,,Logisztika-Egészségügy — egyéb logisztikai alárendeltek’’ megjelölésû oszlopban a ,,IV.’’ besorolási kategória, ,,õrnagy’’ rendfokozat sor a következõ megnevezésekkel egészül ki: ,,Civil Katonai Együttmûködési Központ központparancsnok helyettes, csoportparancsnok’’; g) a ,,Logisztika-Egészségügy — egyéb logisztikai alárendeltek’’ megjelölésû oszlopban a ,,III.’’ besorolási kategória, ,,százados’’ rendfokozat sor a következõ megnevezésekkel egészül ki: ,,Civil Katonai Együttmûködési Központ részlegvezetõ, beosztott tiszt’’. (5) A R endelet 1. számú mellékletének B) pontjában az 5. Híradó-informatika-elektronika-távközlés címsorhoz tartozó ,,Híradó’’ megjelölésû oszlopban a ,,IV.’’ besorolási kategória, ,,õrnagy’’ rendfokozat sor a következõ megnevezéssel egészül ki: ,,ÖÁZ integrációs fõnök’’. (6) A R endelet 1. számú mellékletének B) pontjában a ,,6. Hadkiegészítõ és kiképzõ parancsnokság, budapesti helyõrségparancsnokság és alárendeltjei, zenészek’’ címsor helyébe a ,,6. Egyéb szervek, zenészek’’ címsor lép.
3. § A R endelet 2. számú mellékletének A) pontjában ,,HM’’ megnevezésû oszlopában a ,,X.’’ besorolási kategória, ,,fõtörzszászlós’’ sorban a ,,vezetõ zászlós’’ megnevezés helyébe az ,,MH vezénylõ zászlós’’ megnevezés lép.
4. § A R endelet 2. számú mellékletének B) pontjában a ,,6. Hadkiegészítõ és kiképzõ parancsnokság, budapesti helyõrségparancsnokság és alárendeltjei, zenészek’’ címsor helyébe ,,6. Egyéb szervek, zenészek’’ címsor lép. 5. § A R endelet 3. számú mellékletének I. pontja ,,Szervezetek — ZMNE’’ megjelölésû oszlopában a ,,VI.’’ besorolási
5709
kategória, ,,ezredes’’ rendfokozat sor a következõ megnevezéssel egészül ki: ,,kollégium igazgató’’.
6. § A rendelet 4. számú mellékletének I. pontja a következõk szerint módosul: a) a ,,Szervezetek — HM, HM szervezetek, KFGH’’ megjelölésû oszlopban az ,,õrnagy’’ rendfokozat sor a következõ megnevezéssel egészül ki: ,,felügyeleti fõellenõr fõtiszt (MÉHH)’’; b) a ,,Szervezetek — Z MNE’’ megjelölésû oszlopban az ,,alezredes’’ rendfokozat sor a következõ megnevezéssel egészül ki: ,,tudományos fõmunkatárs (Kutató Központ vezetõ)’’; c) a ,,Szervezetek — Z MNE’’ megjelölésû oszlopban az ,,õrnagy’’ rendfokozat sor a következõ megnevezéssel egészül ki: ,,egyetemi tanársegéd’’; d) a ,,Szervezetek — Katonai szervezetek’’ megjelölésû oszlopban a ,,fõhadnagy’’ rendfokozat sor a következõ megnevezéssel egészül ki: ,,vegyivédelmi szakaszparancsnok (vegyivédelmi zászlóalj kivételével)’’.
7. § A R endelet 4. számú mellékletének II. pontja a következõ szerint módosul: a) a ,,Szervezetek — HM, HM szervezetek’’ megjelölésû oszlopban a ,,törzszászlós’’ rendfokozat sor a következõ megnevezéssel egészül ki: ,,szaktechnikus (MÉHH)’’; b) a ,,Szervezetek — Katonai szervezetek’’ megjelölésû oszlopan a ,,zászlós’’ rendfokozat sor a következõ megnevezéssel egészül ki: ,,kutató-mentõ (felcser)’’; c) a ,,Szervezetek — Katonai szervezetek’’ megjelölésû oszlopban a ,,fõtörzsõrmesteri’’ rendfokozat sor a következõ megnevezéssel egészül ki: ,,gépkocsivezetõ (I/VII. és magasabb beosztásúak gépkocsivezetõje)’’.
8. § A R endelet 6. számú mellékletének I. pontjában a ,,Beosztás — MK Katonai Felderítõ Hivatal’’ megjelölésû oszlop a következõk szerint módosul: a) a ,,VII.’’ besorolási kategória, ,,ezredes’’ rendfokozat sor a következõ megnevezéssel egészül ki: ,,fõigazgatói irodavezetõ’’;
5710
MAGYAR KÖZLÖNY
b) a ,,VI.’’ besorolási kategória, ,,ezredes’’ rendfokozat sor a következõ megnevezéssel egészül ki: ,,véderõ-, katonai és légügyi attasé’’; c) a ,,VI.’’ besorolási kategória, ,,alezredes’’ rendfokozat sorban a ,,véderõ attasé’’ megnevezés helyébe ,,véderõ-, katonai és légügyi attasé’’ megnevezés lép; d) az ,,V.’’ besorolási kategória, ,,alezredes’’ rendfokozat sor a következõ megnevezéssel egészül ki: ,,véderõ-, katonai és légügyi attasé helyettes’’; e) az ,,V.’’ besorolási kategória, ,,õrnagy’’ rendfokozat sor a következõ megnevezéssel egészül ki: ,,véderõ-, katonai és légügyi attasé helyettes’’.
9. § A R endelet 6. számú mellékletének II. pontjában a ,,Beosztás — MK Katonai Felderítõ Hivatal’’ megjelölésû oszlop a következõk szerint módosul: a) a ,,IX.’’ besorolási kategória, ,,törzszászlós’’ rendfokozat sor a következõ megnevezésekkel egészül ki: ,,vezetõ szakasszisztens, forrásgépkezelõ’’; b) a ,,VIII.’’ besorolási kategória, ,,zászlós’’ rendfokozat sor a következõ megnevezésekkel egészül ki: ,,szakasszisztens, forrásgépkezelõ’’; c) a ,,VII.’’ besorolási kategória, ,,fõtörzsõrmester’’ rendfokozat sor a következõ megnevezéssel egészül ki: ,,forrásgépkezelõ’’.
10. § A R endelet 1. és 4. számú mellékleteiben elõforduló KMEH megnevezés helyébe a KVEH megnevezés lép.
2003/73. szám
— az ,,V.’’ besorolási kategória, ,,alezredes’’ rendfokozat sorból a ,,VK irodavezetõ-helyettes, KÖCS csoportvezetõhelyettes’’; — a ,,IV.’’ besorolási kategória, ,,õrnagy’’ rendfokozat sorból az ,,ügyviteli alosztályvezetõ’’; b) a R endelet 1. számú mellékletének B) pontjában az 1. Vezérkari fõnök közvetlen alárendeltjei, helyõrségtámogatók megjelölés alatt — a ,,VKF közvetlen alárendeltségében lévõ dd. szintû szervezetek’’ megjelölésû oszlopban az ,,V.’’ besorolási kategória, ,,alezredes’’ rendfokozat sorból a ,,Hadkiegészítõ és Kiképzõ Parancsnokság (HKP) toborzó irodavezetõ’’; — a ,,VKF közvetlen alárendeltségében lévõ dd. szintû szervezetek’’ megjelölésû oszlopban a ,,IV.’’ besorolási kategória, ,,õrnagy’’ rendfokozat sorból a ,,HKP ügyviteli irodavezetõ, HKP hadmûveleti ügyelet váltásparancsnok’’; c) a R endelet 2. számú mellékletének A) pontjában a ,,HM’’ mengevezésû oszlop, ,,IX.’’ besorolási kategória, ,,törzszászlós’’ sorból a ,,csoportfõnökségek vezetõ ügykezelõi’’; d) a R endelet 2. számú mellékletének B) pontjában az 1. Vezérkari fõnök közvetlen alárendeltjei, helyõrség-támogatók címsorhoz tartozó ,,VKF közvetlen alárendeltségében lévõ dd. szintû szervezetek’’ megjelölésû oszlopban a ,,IX.’’ besorolási kategória, ,,törzszászlós’’ rendfokozat sorból a ,,HKP vezetõ ügykezelõ’’; e) a R endelet 3. számú mellékletének I. pontja ,,Szervezetek — ZMNE’’ megjelölésû oszlopban a ,,VI.’’ besorolási kategória, ,,ezredes’’ rendfokozat sorból a ,,Katonai Alapozó és Továbbképzõ Intézet igazgató’’; f) a R endelet 4. számú mellékletének I. pontja ,,Szervezetek — ZMNE’’ megjelölésû oszlopban a ,,százados’’ rendfokozat sorból az ,,egyetemi tanársegéd’’; g) a R endelet 7. számú melléklet R övidítések jegyzékében a ,,KMEH Költségvetési és Munkabiztonsági Ellenõrzési Hivatal’’.
11. § Juhász Ferenc s. k., A R endelet 7. számú melléklet R övidítések jegyzéke a következõ szövegrésszel egészül ki: ,,KVEH Költségvetési Ellenõrzési Hivatal, MÉHH Munkabiztonsági és Építésügyi Hatósági Hivatal’’.
12. § (1) Ez a rendelet 2003. június 30-án lép hatályba. (2) A hatálybalépéssel egyidejûleg a következõ szövegrészek hatályukat vesztik: a) a R endelet 1. számú mellékletének A) pontjában a ,,HM’’ megjelölésû oszlopban: — a ,,VI.’’ besorolási kategória, ,,ezredes’’ rendfokozat sorból a ,,VK irodavezetõ, KÖCS csoportvezetõ’’;
honvédelmi miniszter
Az igazságügy-miniszter 22/2003. (VI. 25.) IM rendelete a tárgyalás zártcélú távközlõ hálózat útján történõ megtartásáról A büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 604. §-a (2) bekezdésének k) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendelem el:
2003/73. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
5711
1. §
további külön mikrofont a helyiségben tartózkodó személyek számára.
E rendelet hatálya a Be. alapján a tárgyalás, valamint a nyomozási bíró által tartott ülés (a továbbiakban együtt: tárgyalás) zártcélú távközlõ hálózat útján történõ megtartására terjed ki.
(6) A kihallgatáshoz elkülönített helyiségben egy önálló közvetítõ készülék biztosítja, hogy a tanú és a terhelt követhesse a tárgyalás menetét. Tizennegyedik életévét be nem töltött tanú kihallgatása során biztosítani kell — szükség esetén önálló közvetítõ készülék alkalmazásával —, hogy a kiskorú tanú kizárólag a tanács elnökét láthassa és hallhassa.
2. § (1) A bíróság az ügyész, a terhelt, a védõ, a tanú, a tanú érdekében eljáró ügyvéd, a kiskorú tanú gondozója vagy törvényes képviselõje indítványára, valamint hivatalból a tanúnak, vagy kivételes esetben a terheltnek zártcélú távközlõ hálózat útján történõ kihallgatását rendelheti el. (2) A bíróság a zártcélú távközlõ hálózat útján történõ kihallgatást elrendelõ határozatban rendelkezhet a tanú vagy a terhelt személyazonosságának megállapítására alkalmas egyedi tulajdonságainak a közvetítés során technikai úton történõ torzításáról.
3. § (1) A kihallgatást elrendelõ vagy a közvetítéshez szükséges eszközökkel és berendezésekkel rendelkezõ bíróság, illetõleg a tanú vagy a terhelt fogva tartását végrehajtó szerv külön helyiséget biztosít a zártcélú távközlõ hálózat útján történõ kihallgatáshoz. A fogva tartást végrehajtó szerv által biztosított elkülönített helyiségbõl csak az ott fogva lévõ tanú vagy terhelt kihallgatása közvetíthetõ. (2) Az elkülönített helyiségben kizárólag a Be. 244/B. §-ának (1) bekezdésében meghatározott személyek tartózkodhatnak. (3) A kihallgatáshoz elkülönített helyiségben a képet és hangot egyidejûleg felvevõ berendezést (a továbbiakban: kamera) úgy kell elhelyezni, hogy a felvételen egyidejûleg látható legyen az elkülönített helyiségben tartózkodó valamennyi személy. A kamerát mozgatni és a látószögét változtatni a kihallgatás során nem szabad. A kép és a hang egyidejû felvétele során folyamatosan fel kell tüntetni a közvetítés pontos idejét. (4) A kihallgatáshoz elkülönített helyiségben egy további kamera helyezhetõ el, amelyet a tárgyalóterembõl a tanács elnöke, az egyesbíró, illetõleg a nyomozási bíró (a továbbiakban együtt: a tanács elnöke) közvetlenül vagy közvetve irányíthat. A második kamera biztosítja a kihallgatott terhelt vagy tanú, illetõleg a tárgyaláson felszólalók közvetlen figyelemmel kísérését. (5) A kihallgatáshoz elkülönített helyiségben önálló hangfelvevõ berendezést (a továbbiakban: mikrofon) kell biztosítani a kihallgatott terhelt, védõje, illetõleg a tanú, és a tanú érdekében eljáró ügyvéd részére, valamint egy
(7) Ha a védõ a tárgyalás helyszínén tartózkodik, a terhelttel történõ érintkezés biztosítása érdekében az elkülönített helyiség és a tárgyalás helyszíne között ellenõrzés nélküli vezetékes telefonkapcsolatot kell biztosítani.
4. § (1) A tárgyalás helyszínén a kamerát úgy kell elhelyezni, hogy a felvételen egyidejûleg látható legyen az eljárásnak a tárgyalás színhelyén tartózkodó valamennyi résztvevõje. A kamerát mozgatni és a látószögét változtatni a kihallgatás során nem szabad. A kép és a hang egyidejû felvétele során folyamatosan fel kell tüntetni a közvetítés pontos idejét. Tizennegyedik életévét be nem töltött tanú kihallgatása során a tárgyalás helyszínén egy további kamera alkalmazásával biztosítani kell, hogy a kiskorú tanú részére kizárólag a tanács elnökérõl készült felvétel kerüljön továbbításra. (2) A tárgyalás helyszínén önálló mikrofont kell biztosítani a tanács elnöke, az ügyész, a terhelt és védõje részére, valamint egy további külön mikrofont a tárgyalás helyszínén tartózkodó eljárási résztvevõk számára. (3) A tárgyalás helyszínén egy önálló közvetítõ készülék biztosítja, hogy a tanács elnöke, valamint az eljárás résztvevõi követhessék a kihallgatáshoz elkülönített helyiségben történteket. (4) A kihallgatáshoz elkülönített helyiségben elhelyezett további, a tárgyalás helyszínérõl a tanács elnöke által irányítható kamera esetén egy második közvetítõ készüléket is igénybe lehet venni a tárgyalás helyszínén. (5) Ha a tárgyaláson lefolytatott bírói szemle során okirat felmutatása szükséges, a tárgyalás helyszínén a dokumentum képét továbbító önálló kamera is alkalmazható.
5. § (1) A zártcélú távközlõ hálózat útján tartott tárgyaláson a bíróság igazságügyi alkalmazottak, illetõleg a kihallgatáshoz elkülönített helyiséget biztosító, a tanú vagy a terhelt fogva tartását végrehajtó szerv személyzetének segítségével gondoskodhat a közvetítésrõl. Ha a zártcélú távközlõ hálózat mûködtetéséhez megfelelõen képzett igazságügyi alkalmazottak nem állnak rendelkezésre, akkor szak-
5712
MAGYAR KÖZLÖNY
képzett külsõ személyzet segítsége igénybe vehetõ, akikre az igazságügyi alkalmazottakra irányadó titoktartási szabályok vonatkoznak. (2) A zártcélú távközlõ hálózat útján tartott tárgyalás technikai és személyi feltételeit, az ahhoz szükséges eszközöket és berendezéseket a zártcélú távközlõ hálózat útján történõ kihallgatást elrendelõ bíróság, vagy a kihallgatáshoz elkülönített helyiséget biztosító bíróság, illetõleg a tanú vagy a terhelt fogva tartását végrehajtó szerv biztosítja. (3) A külön jogszabály alapján tanúvédelmi programban részt vevõ tanú vagy terhelt kihallgatása esetén a zártcélú távközlõ hálózat mûködését biztosító személyzetet a Tanúvédelmi Szolgálat útján kell biztosítani.
6. § (1) Az elkülönített helyiségben jelen lévõ bíró vagy bírósági titkár külön jegyzõkönyvet készít a zártcélú távközlõ hálózat útján történt kihallgatás lefolytatásának körülményeirõl. (2) A jegyzõkönyvben a Be. 250. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak mellett fel kell tüntetni különösen a zártcélú távközlõ hálózat útján történõ kihallgatás helyszínét, az elkülönített helyiségben jelen lévõ személyeket, a zártcélú távközlõ hálózat mûködését biztosító személyeket, a közvetítés technikai körülményeit, valamint a közvetítés megkezdésének és befejezésének idõpontját. A jegyzõkönyvben külön fel kell tüntetni az elkülönített helyiségben jelen lévõ bíró vagy bírósági titkár arra vonatkozó megállapítását, hogy a tanú, illetõleg a terhelt nem volt korlátozva eljárási jogai gyakorlásában. A jegyzõkönyvet a tárgyalásról készült jegyzõkönyvhöz kell csatolni.
7. § (1) A zártcélú távközlõ hálózat útján történt kihallgatással egyidejûleg a tárgyalás helyszínén és a kihallgatott személy tartózkodási helyén történteket rögzítõ kép- és hangfelvételt (a továbbiakban: felvétel) kell készíteni. A felvételen folyamatosan fel kell tüntetni a készítés pontos idejét. (2) Ha a bíróság a tanú vagy a terhelt személyazonosságának megállapítására alkalmas egyedi tulajdonságainak a közvetítés során technikai úton történõ torzításáról rendelkezett, a felvétel rögzítése során is alkalmazni kell a torzítást.
2003/73. szám
nösen védett tanú zártcélú távközlõ hálózat útján történt kihallgatásáról készült felvételt zártan kell kezelni. (2) A felvételt az iratkezelési szabályzatban meghatározott módon, az irattári tervben az adott ügyre megállapított ideig kell megõrizni.
9. § (1) A bíróság a büntetõeljárás résztvevõinek indítványára elrendelheti a zártcélú távközlõ hálózat útján történt kihallgatásról készített felvételnek tárgyaláson kívül, az erre rendelt helyiségben és az ügyfélfogadási idõben történõ lejátszását. (2) A felvétel lejátszásakor biztosítani kell, hogy a felvételt illetéktelen személy ne ismerhesse meg, a tartalmát ne változtathassa vagy semmisíthesse meg, illetõleg ne másolhassa le. Az államtitkot, illetõleg a szolgálati titkot tartalmazó felvétel lejátszására a Be.-nek az államtitok és a szolgálati titok megismerésére vonatkozó szabályait megfelelõen alkalmazni kell. (3) A nyomozási bíró eljárásában a különösen védett tanú zártcélú távközlõ hálózat útján történt kihallgatásáról készített felvételt meghallgatni, illetõleg megtekinteni nem lehet.
10. § (1) A zártcélú távközlõ hálózat útján történt kihallgatásról készített felvételrõl — átjátszás útján — az iratmegismerési joggal rendelkezõ eljárási résztvevõk indítványára, az általuk biztosított adathordozóra a bíróság másolatot készít. Az államtitkot, illetõleg a szolgálati titkot tartalmazó felvétel másolására és a másolat kezelésére a Be.-nek az államtitok és a szolgálati titok megismerésére vonatkozó szabályait megfelelõen alkalmazni kell. (2) A külön jogszabály alapján tanúvédelmi programban részt vevõ tanú vagy terhelt zártcélú távközlõ hálózat útján történt kihallgatásáról készült felvételrõl másolat csak annak adható, akinek részére a Be. 98/A. §-ának c) pontja alapján a védelmet ellátó szerv ezt engedélyezte. (3) A nyomozási bíró eljárásában a különösen védett tanú zártcélú távközlõ hálózat útján történt kihallgatásáról készített felvételrõl másolatot készíteni nem lehet.
11. § 8. § (1) A zártcélú távközlõ hálózat útján történt kihallgatásról készített felvételt az iratokhoz kell csatolni. A külö-
E rendelet szabályait kell alkalmazni a bíróságok egymás közötti, illetõleg a bíróság és a tanú vagy a terhelt fogva tartását végrehajtó szerv között a zártcélú távközlõ hálózatoktól eltérõ, a képet és hangot egyidejûleg továbbító más
2003/73. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
rendszer, illetõleg technikai berendezés útján történõ távmeghallgatásra is.
12. § Ez a rendelet 2003. július 1-jén lép hatályba. Dr. Bárándy Péter s. k., igazságügy-miniszter
III. rész
HATÁROZATOK
A Köztársasági Elnök határozatai A Köztársaság Elnökének 101/2003. (VI. 25.) KE határozata
5713
dr. Arday-Janka Adrienn Ágnest, dr. Bakó Józsefet, dr. Barna Györgyöt, dr. Csiki János Edgárt, dr. Horváth Péter Tamást, dr. Lányi Csaba Zsoltot, Mártonné dr. Simon Évát, Mérészné dr. Rák Viktória Évát, dr. Molnárné dr. Mészáros Noémi Enikõt, dr. Nagy Antalt, dr. Papp Zsuzsannát, dr. Pál Krisztina Andreát, dr. Stummer Attilát, dr. Szabó Erikát, dr. Szakács Hajnalkát, dr. Szokol Attilát, dr. Várszegi Andreát, dr. Zsáky Mária Zsuzsannát és dr. Zsurkán Bélát a 2003. július 1. napjától 2006. június 30. napjáig terjedõ idõtartamra bíróvá kinevezem. Budapest, 2003. június 26.
bírák felmentésérõl és bírák kinevezésérõl Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elõterjesztésére lemondásra
tekintettel
dr. Horváth Viktóriát,
Mádl Ferenc s. k., a Köztársaság elnöke
KEH ügyszám: IV-1/2313/2003.
2003. június 30-i hatállyal, a felsõ korhatár elérése miatt dr. Pál Imrét 2004. január 26-i hatállyal, nyugállományba helyezés iránti kérelmére Dudás Györgyné dr.-t 2004. január 31-i hatállyal bírói tisztségébõl felmentem. dr. Demeter Andreát, dr. Kánics Évát, dr. Morvai Ildikót, Müllerné dr. Hradszky Erzsébetet, dr. Nagy Izabellát, dr. Nagy Patrícia Katalint, dr. Pusztai Ágnest, dr. Szántay Beátát és Tóthné dr. Végh Andreát 2003. július 1. napjától határozatlan idõtartamra,
A Köztársaság Elnökének 102/2003. (VI. 25.) KE határozata szolgálati viszony megszüntetésrõl és szolgálati nyugállományba helyezésrõl A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 30/A. § (1) bekezdés i) pontja, a honvédelemrõl szóló 1993. évi XC. törvény 7. § (2) bekezdés a) pontja, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 56. § c) pontja és az 59. § (1) bekezdés a) pontja alapján, a honvédelmi miniszter elõterjesztésére, vele egyetértésben 2003. december 30-i hatállyal hivatásos szolgálati viszonyát — 2003. június 30. napjával kezdõdõ 6 havi felmentési idõvel, a szolgálati kötelezettségek telje-
5714
MAGYAR KÖZLÖNY
sítése alól a felmentés teljes idõtartamára mentesítve — megszüntetem és 2003. december 31-i hatállyal szolgálati nyugállományba helyezem Urbán Lajos altábornagyot,
2003/73. szám
A Köztársaság Elnökének 104/2003. (VI. 25.) KE határozata Pári községgé nyilvánításáról
a Honvédelmi Minisztérium miniszteri katonai szakreferensét. Budapest, 2003. június 23. Mádl Ferenc s. k., a Köztársaság elnöke
Tamási város Pári elnevezésû településrészét a korábbi egyesítés megszüntetésével Pári néven községgé nyilvánítom. Pári községgé nyilvánítása nem érinti Tamási városi címét. Ez a határozat a kihirdetését követõ önkormányzati általános választás napján lép hatályba. Budapest, 2003. június 24.
Ellenjegyzem:
Mádl Ferenc s. k.,
Juhász Ferenc s. k.,
a Köztársaság elnöke
honvédelmi miniszter
KEH ügyszám: V-5/2407/2003.
Ellenjegyzem: Dr. Lamperth Mónika s. k., belügyminiszter
KEH ügyszám: VI-1/2438/2003.
A Köztársaság Elnökének 103/2003. (VI. 25.) KE határozata Ipolyszög községgé nyilvánításáról A belügyminiszter elõterjesztésére Balassagyarmat város Ipolyszög elnevezésû településrészét — a korábbi egyesítés megszüntetésével — Ipolyszög néven községgé nyilvánítom. Ipolyszög községgé nyilvánítása nem érinti Balassagyarmat városi címét. Ez a határozat a kihirdetését követõ önkormányzati általános választás napján lép hatályba. Budapest, 2003. június 24.
A Miniszterelnök határozatai A Miniszterelnök 62/2003. (VI. 25.) ME határozata központi tiszt cím megszûnésének megállapításáról A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 245/J. § (4) bekezdése alapján — a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 31/D. § (1) bekezdés a) pontjára tekintettel — megállapítom, hogy
Mádl Ferenc s. k., a Köztársaság elnöke
Ellenjegyzem:
dr. Balogh Zoltán központi tiszt címe — hivatásos szolgálati viszonyának megszüntetésére tekintettel — 2003. július 15-i hatállyal
Dr. Lamperth Mónika s. k.,
megszûnik.
belügyminiszter
Dr. Medgyessy Péter s. k., KEH ügyszám: VI-1/2437/2003.
miniszterelnök
2003/73. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A Miniszterelnök 63/2003. (VI. 25.) ME határozata
V. rész
5715
KÖZLEMÉNYEK, HIRDETMÉNYEK
központi tiszt cím megszûnésének megállapításáról Az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal elnökének közlemé nye a személyi jövedelemadó meghatározott részének felhasználásáról rendelkezõ magánszemély nyilatkozatára igényt tartó egyház részére történõ technikai szám kiadásáról
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 245/J. § (4) bekezdése alapján — a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 31/D. § (1) bekezdés a) pontjára tekintettel — megállapítom, hogy
Arnold Mihály központi tiszt címe — hivatásos szolgálati viszonyának megszüntetésére tekintettel —
2003. március 31-i hatállyal
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Tv.) módosításáról rendelkezõ 1997. évi CXXIX. törvény 11. §-ának (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal a Tv. 4/A. §-ának (1) bekezdése szerinti kedvezményezett részére a következõ technikai számot adja: Sorszám
megszûnt.
1. 2.
Technikai szám
Kedvezményezett
Issihia Misztikus Központ Sekina Gyülekezet
1225 1232
Dr. Medgyessy Péter s. k., Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal elnöke
miniszterelnök
A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Békés Megyei Földmûvelésügyi Hivatalának (5600 Békéscsaba, Kétegyházi u. 2.) hirdetménye Az FVM Békés Megyei Földmûvelésügyi Hivatala — a földrendezõ és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 4/B. §-ának (5) bekezdése alapján — n yi l vá n o s so r so l á st tart a Gyomaendrõd, Viharsarok H Tsz használatában lévõ földek kiadása céljából. A sorsolás helye: Gyomaendrõd, Önkormányzat Tanácsterem. A sorsolás ideje: 2003. július 31., 9 óra. A sorsolás vezetõje: dr. Hankó Mihály A sorsolásra kerülõ földrészletek adatai: Település: Mezõberény Helyrajzi szám
0161
Mûvelési ág
erdõ, gyep, csatorna, út
Terület (ha, m2)
26,5572
AK érték
A földrészletbõl kiadható
66,20 66,20/30686
A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás
5716
MAGYAR KÖZLÖNY
2003/73. szám
Település: Köröstarcsa Helyrajzi szám
0591/1
Mûvelési ág
gyep (legelõ)
Terület (ha, m2)
39,8357
AK érték
A földrészletbõl kiadható
A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás
349,27 349,27/53350
A sorsoláson a szövetkezetben még ki nem adott részarány-földtulajdonnal rendelkezõ személyek vehetnek részt. A sorsolás nyilvános, azon bárki jelen lehet. A sorsoláson bármely okból meg nem jelenõ jogosult késõbb a mulasztásra hivatkozva semmiféle jogot nem érvényesíthet, ebbõl az okból a sorsolás eredménye nem változtatható meg. Azok a részarány-tulajdonosok, akik a sorsolást követõen is kiadatlan részarány-tulajdonnal rendelkeznek az 1993. évi II. törvény 7/A. §-ának (3) bekezdése alapján kártalanításra jogosultak. Akinek a nyilvános sorsolás jogos érdekét érinti vagy sérti, törvénysértésre hivatkozással a sorsolást követõ 48 órán belül a Fõvárosi és Pest Megyei Földmûvelésügyi Hivatalhoz címzett, de a Békés Megyei Földmûvelésügyi Hivatalhoz (5600 Békéscsaba, Kétegyházi út 2.) kifogást nyújthat be. Szabó István s. k., hivatalvezetõ
2003/73. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
KÖZLEMÉNY A Magyar Hivatalos Közlönykiadó a Magyar Közlöny különszámaként megjelentette
AZ ALAPÍTVÁNYOKKAL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK címû, A/4 formátumú, 64 oldal terjedelmû kiadványt. A különszám a Polgári Törvénykönyv alapítványokra vonatkozó rendelkezéseit, a Legfelsõbb Bíróság alapítványi tárgyú kollégiumi állásfoglalásait és eseti döntéseit, valamint az alapítványokra vonatkozó nyilvántartási, gazdálkodási, számviteli, vám-, adó- (ideértve az szja 1%-a felhasználásának szabályait) és illetékszabályok hatályos szövegét tartalmazza. Közlésre kerül továbbá a Kormány által alapított közalapítványok és alapítványok jegyzéke. A kézirat lezárva: 2003. április 10-én. Ára: 1176 Ft áfával. A megrendeléseket a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címére (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.) lehet feladni. Fax: 338-4746 vagy 267-2780.
MEGRENDELÕLAP Megrendeljük
AZ ALAPÍTVÁNYOKKAL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK címû kiadványt ................. példányban. A megrendelõ (cég) neve: ......................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ....................................................................................................................... Utca, házszám: ............................................................................................................................................ Az ügyintézõ neve, telefonszáma: ............................................................................................................. A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: .................................................................................................. A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: ……………………………………… …………………………………………………… cégszerû aláírás
5717
5718
MAGYAR KÖZLÖNY
2003/73. szám
KÖZLEMÉNY A Magyar Hivatalos Közlönykiadó a Magyar Közlöny különszámaként megjelentette
AZ ÚJ POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV KONCEPCIÓJA ÉS TEMATIKÁJA címû, A/4 formátumú, 144 oldal terjedelmû kiadványt. A kiadvány a Kormány 1003/2003. (I. 25.) Korm. határozatával elfogadott új Polgári Törvénykönyv Koncepcióját és a Kodifikációs Fõbizottság által jóváhagyott szabályozási Tematikát egybefoglalva tartalmazza. Ára: 980 Ft áfával. A megrendeléseket a Magyar H ivatalos Közlönykiadó címére (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.) lehet feladni. Fax: 338-4746 vagy 267-2780. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
MEGRENDELÕLAP Megrendeljük
AZ ÚJ POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV KONCEPCIÓJA ÉS TEMATIKÁJA címû kiadványt ................. példányban. A megrendelõ (cég) neve: .................................................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ................................................................................................................................................ Utca, házszám: ....................................................................................................................................................................... Az ügyintézõ neve, telefonszáma: A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ............................................................................................................................ A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: ……………………………………… …………………………………………………… cégszerû aláírás
Szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: dr. Pulay Gyula. A szerkesztésért felelõs: dr. Müller György. Budapest V., Kossuth tér 1—3. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. Telefon: 266-9290. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a FÁMA Rt. közremûködésével. Telefon/fax: 266-6567. Információ: tel./fax: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a kiadó Budapest VIII., Somogyi B. u. 6. (tel./fax: 267-2780) szám alatti közlönyboltjában, illetve megrendelhetõ a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2003. évi éves elõfizetési díj: 62 496 Ft. Egy példány ára: 140 Ft 16 oldal terjedelemig, utána + 8 oldalanként + 140 Ft. A kiadó az elõfizetési díj évközbeni emelésének jogát fenntartja.
HU ISSN 0076—2407 03.1214 — Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert.
