A M AG YAR K Ö Z T ÁR S AS ÁG H I VAT AL O S L AP J A
Budapest,
Oldal
TARTALOMJEGYZÉK
2002. december 5., Személyi rész . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
8298
250/2002. (XII. 5.) Korm. r.
Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
8300
251/2002. (XII. 5.) Korm. r.
Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok lebonyolításának szabályairól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
8300
252/2002. (XII. 5.) Korm. r.
A Központi Mûszaki Fejlesztési Alapprogramról szóló 98/1996. (VII. 10.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . .
8302
253/2002. (XII. 5.) Korm. r.
A nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló 111/1995. (IX. 21.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . .
8304
15/2002. (XII. 5.) ESZCSM r.
Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat városi intézeteinek illetékességi területérõl szóló 1/1994. (I. 21.) NM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
8305
105/2002. (XII. 5.) FVM r.
A mezõgazdasági termelõk éven belüli lejáratú hiteleinek adósságrendezési programja végrehajtásáról . . . . . . . . . . . . . .
8306
106/2002. (XII. 5.) FVM r.
Az agrárgazdasági célok 2002. évi költségvetési támogatásáról szóló 102/2001. (XII. 16.) FVM rendelet módosításáról . . . . .
8306
27/2002. (XII. 5.) GKM r.
A víziközlekedés irányítására és a hajóút kitûzésére szolgáló jelekrõl, valamint e jelek létesítésérõl, üzemeltetésérõl, módosításáról és megszüntetésérõl* . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
8307
49/2002. (XII. 5.) HM r.
A honvédelmi vonatkozású szolgálati titokkörökrõl szóló 11/1995. (XI. 14.) HM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
8312
38/2002. (XII. 5.) PM r.
A befektetési szolgáltató, az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezet és a tõzsde tájékoztatási kötelezettségérõl szóló 6/2002. (II. 20.) PM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . .
8313
39/2002. (XII. 5.) PM r.
Az országkockázat tõkekövetelményérõl szóló 16/2001. (III. 9.) PM rendelet, valamint a befektetési vállalkozások országkockázatának tõkekövetelményérõl szóló 8/2002. (II. 20.) PM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
8314
A Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség közleményei . . . . . . . . . . . .
8315
A BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal közleménye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
8316
csütörtök
150. szám I. kötet Ára: 252,– Ft
* A rendelet mellékleteit a Magyar Közlöny 2002. évi 150. számának II. kötete tartalmazza, melyet az elõfizetõk kérésre megkapnak (telefon: 266-9290/237 és 238 mellék: fax: 338-4746; postacím: 1394 Budapest 62, Pf. 357).
8298
I. rész
MAGYAR KÖZLÖNY
SZEMÉLYI RÉSZ
A Magyar Köztársaság elnöke — a miniszterelnök elõterjesztésére — a MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND KÖZÉPKERESZTJE A CSILLAGGAL (polgári tagozat) kitüntetést adományozza a Magyar Köztársaság integrációs törekvéseinek õszinte és elkötelezett támogatásáért, az ország érdekeinek hathatós képviseletéért Graf Otto Friedrich Wilhelm von der Wenge Lambsdorff német politikusnak,
2002/150. szám
a magyar költészet több évtizedes gazdagításáért, a felvidéki magyarság irodalmi életének szervezésében szerzett kimagasló érdemeiért, pedagógusi munkájáért Tõzsér Árpádnak, a Komensky Egyetem Magyar Tanszéke egyetemi tanárának, KEH ügyszám: VII-2/4071/80/2002. a ,,Primavera a Nõk Egészségéért Program’’ megszervezéséért, a magyarországi egészségügyi helyzet javítása érdekében végzett tevékenysége elismeréseként Vera Blinkennek; KEH ügyszám: VII-2/4070/78/2002.
a MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND TISZTIKERESZTJE (polgári tagozat)
KEH ügyszám: VII-2/1129/19/2002.
kitüntetést adományozza
Magyarország európai integrációjának elõsegítéséhez nyújtott folyamatos és hathatós támogató együttmûködése elismeréseként Paul Lendvainak, az Europäische Rundschau fõszerkesztõjének, társkiadójának,
a magyarországi németek kulturális autonómiájának megteremtése érdekében végzett tevékenységük elismeréseként Uwe Stiemke-nek, a Hermann Niermann Közhasznú Alapítvány kuratóriumi elnökének, Heribert Wegmann-nak, a kölni Szövetségi Hivatal külföldi oktatásért felelõs helyettes vezetõjének,
KEH ügyszám: VII-2/3515/66/2002.
KEH ügyszám: VII-2/4308/86/2002. nemzetközileg is nagyra becsült gazdag mûvészi életútja és zenepedagógiai munkássága elismeréseként Takács Jenõ zeneszerzõnek, zongoramûvésznek; KEH ügyszám: VII-2/3515/66/2002.
a gyermek és ifjúsági vizuális kultura megteremtésében és fejlesztésében kifejtett kiemelkedõ tevékenysége elismeréseként Fekete Tamás szobrászmûvésznek, KEH ügyszám: VII-2/4124/84/2002.
a MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND KÖZÉPKERESZTJE (polgári tagozat) kitüntetést adományozza a Magyar Köztársaság és a Török Köztársaság közötti kapcsolatok fejlesztése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként Õexcellenciája Ender Arat-nak, a Török Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetének, KEH ügyszám: VII-2/4314/87/2002.
a magyar—brit jogi és igazságügyi együttmûködésben betöltött kiemelkedõ szerepéért Lord Slynn of Hadley-nek, a Lordok Háza tagjának; KEH ügyszám: VII-2/4069/79/2002.
a MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND LOVAGKERESZTJE (polgári tagozat) kitüntetést adományozza
a magyarság érdekében végzett tevékenysége elismeréseként Böjtös László építésznek, Cleveland tiszteletbeli konzuljának,
az osztrák—magyar kapcsolatok elmélyítése és fejlesztése érdekében végzett tevékenységükért Lantos Ferenc közgazdásznak, Tirol tiszteletbeli konzuljának, Nemes Vincenz vállalkozónak, Voralberg tiszteletbeli konzuljának,
KEH ügyszám: VII-2/3516/67/2002.
KEH ügyszám: VII-2/4108/82/2002.
2002/150. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
a grazi magyar közösség érdekében végzett több évtizedes munkássága elismeréseként Ugri Mihálynak, a grazi Forum Hungaricum tagjának; KEH ügyszám: VII-2/4072/81/2002.
8299
A Magyar Köztársaság elnöke A Köztársaság Elnökének Érdemérme kitüntetés alapításáról szóló 153/2001. (XI. 29.) KE határozat 3. pontjában foglaltak alapján a KÖZTÁRSASÁG ELNÖKÉNEK ÉRDEMÉRME
a MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ARANY ÉRDEMKERESZT (polgári tagozat) kitüntetést adományozza a Magyarországon meghonosított duális képzés és annak alkalmazásában kifejtett munkássága elismeréseként Joachim Scheffczyk-nek, a Hanns Seidel Alapítvány projektvezetõjének, KEH ügyszám: VII-2/4308/86/2002. nemzetközi elismertségû vezetõi tevékenységéért, a bajai Magyarországi Németek Általános Mûvelõdési Központja új épületszárnyának avatása alkalmából dr. Knáb Erzsébetnek, a Magyarországi Németek Általános Mûvelõdési Központja fõigazgatójának,
kitüntetést adományozza derût és szeretetet sugárzó, sokoldalú mûvészeti tevékenységéért, 75. születésnapja alkalmából Körmendi János Jászai Mari-díjas színmûvésznek, Kiváló Mûvésznek, KEH ügyszám: VII-4/3957/2002. tudományos munkásságával és hajlíthatatlan akaraterejével megalkotott életmûvéért, a Béres Csepp fennállásának 30. évfordulója alkalmából Béres József agrármérnöknek, Széchenyi-díjas kutatónak, férje, Szabó Zoltán emlékének ápolásáért, az összmagyarság európai illeszkedését elõsegítõ fáradhatatlan tevékenységéért, életútjáért Szabó Zsuzsa asszonynak,
KEH ügyszám: VII-2/4308/86/2002. a Vasas Sport Club Nõi Röplabda Szakosztály létrehozásában, mûködési feltételeinek megteremtésében kifejtett kiemelkedõ tevékenysége elismeréseként Fördõs Lászlónak, a Vasas SC elnökségi tagjának, a nõi röplabda szakosztály elnökének, KEH ügyszám: VII-2/4124/84/2002. több évtizedes eredményes munkássága elismeréseként Béke Lászlónénak, a Polgári Takarékszövetkezet elnökügyvezetõ igazgatójának. KEH ügyszám: VII-2/4160/85/2002.
A külügyminiszter elõterjesztésére az Izlandi Köztársaság elnöke által dr. Fluck Istvánnak adományozott IZLANDI SÓLYOM REND LOVAGKERESZTJE
a romániai kallódó gyermekek és fiatalok felkarolásáért, a csángó magyarok ügyének képviseletéért Gergely István katolikus papnak, hasonlíthatatlan humorral közvetített kritikus emberszeretetéért, a közösség jobbítására, s az emberek közötti távolság leküzdésére felesküdött mély humanizmusáért Sándor György alkotó mûvésznek és gondolkodónak, nemzetjobbító és erkölcsépítõ gondolataiért, a magyar nyelv szépségének és kincseinek megõrzéséért, születésnapja alkalmából Jókai Anna író mûvésznek, a magyar értelmiségi létet felelõsséggel átérzõ, alkotó életmûvéért dr. Solymosi Frigyes akadémikusnak, a Mérleg címû magyar nyelvû szemle alapításában, szerkesztésében és általa a Kárpát-medencei magyar értelmiség kényszerû elszigeteltségét oldó több évtizede betöltött meghatározó szerepéért, 70. születésnapja alkalmából Boór János fõszerkesztõnek. KEH ügyszám: VI-4/4180/2002.
kitüntetés viselését engedélyezem. KEH ügyszám: VII-6/3440/77/2002.
Mádl Ferenc s. k., a Köztársaság elnöke
8300
MAGYAR KÖZLÖNY
II. rész
JOGSZABÁLYOK
A Kormány rendeletei A Kormány 250/2002. (XII. 5.) Korm. rendelete az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 124. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjában, valamint a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Tv.) 178. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeli el: 1. § Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 13/A. §-a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki: ,,(8) Ha az államháztartás szervezetének (7) bekezdés szerinti átszervezésére kormányváltással kapcsolatosan, külön jogszabály alapján kerül sor, a 7. § (6) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni. Ez esetben a pénzügyminiszter külön tájékoztatójában foglaltak szerint kell eljárni.’’ 2. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a 2002. évben végrehajtott átszervezésekre is alkalmazni lehet. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök
A Kormány 251/2002. (XII. 5.) Korm. rendelete Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok lebonyolításának szabályairól A Kormány az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el:
2002/150. szám 1. §
(1) Az állami tudomány- és technológiapolitika megvalósításának közvetlen eszközei között kiemelt jelentõségûek a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok (a továbbiakban: Nemzeti K+ F Programok). (2) A Nemzeti K+F Programok célja átfogó K+F tevékenység támogatása az alábbi témákban, nem érintve a külön jogszabályban meghatározott célelõirányzatokból nyújtható támogatásokat: a) élettudományi kutatások, b) információs és kommunikációs technológiák, c) környezetvédelmi és anyagtudományi kutatások, d) agrárgazdasági és biotechnológiai kutatások, e) a nemzeti örökség és a jelenkori társadalmi kihívások kutatása.
2. § A Nemzeti K+F Programok meghirdetésével elérni kívánt hatások: a) az ország versenyképességének növekedése, az életminõség javulása és a tudásalapú gazdaság, illetve társadalom kiépülése, b) a nemzeti kutatás-fejlesztési kapacitások hatékony kihasználása, ezek megerõsödése, nemzetközi versenyképességük, pályázati képességük javulása, a kutatás-fejlesztés infrastruktúrájának és a kutatás-fejlesztési szféra fejlõdésének elõsegítése, c) a versenyszféra és a hazai kutatás-fejlesztési mûhelyek kapcsolatainak erõsödése, a tudomány, a technológia és az innováció területén a nemzeti és a nemzetközi együttmûködés fokozódása, a nemzetközi kutatás-fejlesztési pályázatokon való részvétel bõvülése.
3. § (1) A Nemzeti K+F Programok forrása a költségvetési törvényben az Oktatási Minisztérium fejezetében jóváhagyott elõirányzat. Az elõirányzat eszközeinek felhasználása és kiadásai feletti döntési hatáskört az oktatási miniszter gyakorolja. Ezen elõirányzat bevételeit és kiadásait az Oktatási Minisztériumnak a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) által vezetett elõirányzatfelhasználási számlán kell nyilvántartani és kezelni. A Kincstárnál vezetett számla feletti rendelkezés tekintetében az Oktatási Minisztérium Alapkezelõ Igazgatósága (a továbbiakban: OM Alapkezelõ) — a 4. § (4) bekezdésének b) pontja szerinti döntésre figyelemmel — az Oktatási Minisztériumot teljes jogkörrel képviseli. (2) A Nemzeti K+F Programok forrásai, annak mûködtetésével, felhasználásával, a pályázat megismertetésével, a szerzõdések elõkészítésével, nyilvántartásának egyes tárgyi
2002/150. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
és személyi feltételeivel, az ellenõrzéssel, a kutatás-fejlesztési eredmények bemutatásával és elterjesztésével kapcsolatos költségek fedezésére is felhasználhatók. Az e célra fordított felhasznált pénzeszközök mértéke nem haladhatja meg a költségvetési törvényben a Nemzeti K+F Programok céljára meghatározott források 5%-át.
8301
(7) A PTE a PT bevonásával évenként szakmai beszámolót készít az IT számára. (8) A PT-k mûködésének technikai feltételeit az Oktatási Minisztérium biztosítja.
A támogatás feltételei A programok mûködtetése és irányítása 4. § (1) A pályázati struktúrát, a pályázatok értékelési és ellenõrzési rendszerét az oktatási miniszter alakítja ki. A Nemzeti K+F Programok mûködésének koordinálására az oktatási miniszter Programirányító Testületet (a továbbiakban: IT), az egyes programokban Program Tanácsokat (a továbbiakban: PT) mûködtet. (2) Az IT elnöke az Oktatási Minisztérium kutatás-fejlesztési helyettes államtitkára. (3) Az IT tagjai: a Magyar Tudományos Akadémia képviselõje, az Oktatási Minisztérium, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, Belügyminisztérium, Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium, valamint a Miniszterelnöki Hivatal kijelölt szakmai vezetõje. Az IT-be az egyes tárcák képviselõit az adott tárca minisztere jelöli ki. Ugyancsak tagjai az IT-nek az egyes programok irányításával az oktatási miniszter által megbízott PT elnökök (a továbbiakban: PTE-k), valamint a hazai versenyszféra 3 kiemelkedõ képviselõje. Az IT tagjait az oktatási miniszter kéri fel. (4) Az IT feladata: a) a pályázati kiírások jóváhagyása, b) a PT javaslatai alapján döntési javaslat készítése a miniszter számára a pályázatok elfogadásáról vagy elutasításáról, c) a programok idõszaki beszámolóinak elfogadása, d) javaslattétel az egyes projektek módosítására, finanszírozásának felfüggesztésére vagy megszüntetésére, e) évenkénti beszámoló készítése a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok elõirányzat-felhasználásáról az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság számára. (5) Az egyes programokban mûködõ PT tagjait — az érintett minisztériumok javaslata alapján — az oktatási miniszter kéri fel és bízza meg. (6) A PT feladata: a) a pályázati kiírások elõkészítése, b) a pályázatok elbírálása és javaslattétel az IT számára projektek támogatására vagy elutasítására, c) a projektek rendszeres szakmai ellenõrzése.
5. § (1) A Nemzeti K+F Programokból támogatás pályázati rendszerben nyerhetõ el. (2) A pályázati rendszer mûködtetésére vonatkozó részletes szabályokat, a forrásfelhasználás rendjét — a fejezetek és a költségvetési kutatóhelyek tekintetében a támogatással kapcsolatos tervezési, finanszírozási, gazdálkodási, számviteli és elszámolási rendszert az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet elõírásait is érvényesítve —, a finanszírozás mértékét és módszerét, a kutatás folyamatos értékelését és annak módját, az ellenõrzést, a jogkövetkezményeket és a támogatás folyósításának feltételeit az oktatási miniszter rendelettel szabályozza. (3) Támogatásban részesülhet bármely olyan belföldi székhelyû jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, illetve azok konzorciuma, amely a projekt kutatás-fejlesztési tevékenységét Magyarországon kívánja végezni. Konzorciumi tagok lehetnek felsõoktatási intézmények, illetve kutatóintézetek szervezeti egységei is — tanszék, kutatócsoport, intézet stb. — amennyiben ehhez az intézmény hozzájárul. A pályázaton konzorciumi tagként részt vehetnek továbbá az EU tagállamaiban, illetve az EU Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramjához társult országokban bejegyzett jogi személyiséggel bíró szervezetek azzal a feltétellel, hogy a pályázat pénzügyi forrásaiból támogatásban nem részesülnek, és nem lehetnek a konzorcium vezetõi. (4) E rendelet alkalmazásában konzorciumnak minõsül a pályázó szervezetek, illetve szervezeti egységek között létrejött, a pályázati kiíráshoz mellékelt együttmûködési megállapodás mintának megfelelõ együttmûködési társulás. A konzorcium belsõ munkamegosztását és a szellemi alkotások tulajdonjogára vonatkozó szabályozást a résztvevõk a konzorciumi szerzõdésben határozzák meg.
6. § (1) A Nemzeti K+F Programok eszközei a következõ költségekre számolhatók el: a) kizárólag az adott kutatási programban részt vevõ kutatók, technikusok, egyéb kisegítõ személyzet személyi jellegû ráfordításai a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 79. §-a szerint,
8302
MAGYAR KÖZLÖNY
b) kizárólag és folyamatosan kutatási-fejlesztési célra használt mûszerek, gépek, berendezések beszerzési, bérleti vagy elõállítási költségei, a számviteli törvény 47—48. és 51. §-a szerint, c) a projekt megvalósításához elengedhetetlenül szükséges ingatlanvásárlás, illetve építési tevékenység, ha az kísérleti terület, laboratórium vagy kísérleti üzem létesítését szolgálja a számviteli törvény 47—48. és 51. §-a szerint, d) kizárólag az adott kutatáshoz kapcsolódó anyagfelhasználás, igénybe vett szolgáltatások (konzultáció, technikai, kutatási szolgáltatások, közmûszolgáltatás) egyéb szolgáltatások (szolgáltatási eljárási díj) költségei a számviteli törvény 78. §-ának (2)—(4) bekezdése szerint [a számviteli törvény 25. § (7) bekezdése szerinti szellemi termékek bekerülési értéke — támogatási szempontból — csak akkor vehetõ figyelembe, ha azokat a vállalkozás más szervezettõl vásárolta], e) amennyiben a konzorcium-vezetõ szervezet nem vállalkozás, legfeljebb 5% koordinációs költség is elszámolható a konzorcium-vezetõ szervezet részére. (2) Amennyiben a támogatás kedvezményezettje költségvetési szerv, a támogatásból részben vagy egészben létrehozott vagy beszerzett eszköz kincstári vagyonnak minõsül. Más kedvezményezett esetében a támogatásból részben vagy egészben létrehozott vagy beszerzett eszköz a kedvezményezett tulajdonába kerül. Ez utóbbi esetben az eszköz az elõállítástól vagy a beszerzésétõl számított 3 évig kizárólag a támogatást nyújtó elõzetes írásbeli hozzájárulásával idegeníthetõ el, vagy terhelhetõ meg. Elidegenítés esetén az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 89. §-ának (2) bekezdését kell alkalmazni. (3) Költségvetési szerv és más kedvezményezett együttes támogatása esetén a (2) bekezdés szabályait annak megfelelõen kell alkalmazni, ahogyan a kedvezményezettek a támogatásból létrehozott vagy beszerzett eszközök tulajdonjogáról elõzetesen írásban megállapodtak.
7. § (1) A Nemzeti K+F Programok pályázatain vissza nem térítendõ támogatást lehet elnyerni.
2002/150. szám
A pályázati rendszer ellenõrzése, értékelése 8. § (1) A Nemzeti K+F Programok eszközeinek felhasználásáról az oktatási miniszter évente beszámol a Kormánynak. A Kormány a beszámolóról tájékoztatja az Országgyûlés Oktatási és Tudományos Bizottságát, valamint a Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégiumot. (2) A Nemzeti K+F Programok utólagos értékelése során független külsõ szakértõk vizsgálják meg a szerzõdés keretében végzett munka hatékonyságát, hasznosságát, a közvetlen és közvetett hatásokat. (3) A Nemzeti K+F Programok eredményeirõl a közvélemény számára szükség szerint, de legalább évente tájékoztatást kell adni.
9. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok lebonyolításának szabályairól szóló 201/2000. (IX. 29.) Korm. rendelet, valamint az azt módosító 71/2001. (IV. 20.) Korm. rendelet és a 196/2001. (X. 19.) Korm. rendelet. (3) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetésérõl szóló 1994. évi I. törvény 3. §-a alapján, a 62. cikkben foglaltaknak megfelelõen, az Európai Unió következõ jogszabályaival összeegyeztethetõ szabályozást tartalmaz: a) Közösségi keretszabály a kutatási-fejlesztési célú állami támogatásról (HL C sorozat 45. szám; 1996.), b) a Bizottság 69/2001. számú rendelete a R ómai Szerzõdés 87. és 88. Cikkeiben foglalt állami támogatási szabályok alkalmazásáról a csekély összegû támogatások vonatkozásában (HL L sorozat 10. szám; 2001.). Dr. Medgyessy Péter s. k.,
(2) A támogatás feltételeirõl, a támogatott és a támogató jogosultságairól, illetve kötelezettségeirõl az OM Alapkezelõ és a támogatott szerzõdésben állapodik meg.
miniszterelnök
(3) Amennyiben a támogatás kedvezményezettje vállalkozás, az egy projekthez nyújtható, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 15. §-ának hatálya alá tartozó, bármely államháztartási forrásból származó összes támogatás maximális intenzitását a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjérõl szóló 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet 12. §-a szerint, a jelen rendelet 6. § (1) bekezdésében meghatározott elszámolható költségekre tekintettel kell meghatározni.
A Kormány 252/2002. (XII. 5.) Korm. rendelete a Központi Mûszaki Fejlesztési Alapprogramról szóló 98/1996. (VII. 10.) Korm. rendelet módosításáról A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetésérõl szóló 1995. évi CXXI. törvény 69. §-ának (1) bekezdésében adott
2002/150. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
felhatalmazás alapján a Kormány a Központi Mûszaki Fejlesztési Alapprogramról szóló 98/1996. (VII. 10.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: R.) az alábbiak szerint módosítja: 1. § (1) Az R . 4. §-ának (1) bekezdése g) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Az Alapprogram eszközei a következõ jogcímeken használhatók fel:) ,,g) az Alapprogram kezelésével — így mûködtetésével, felhasználásával, a pályázat megismertetésével, a szerzõdések elõkészítésével, nyilvántartásának egyes tárgyi és személyi feltételeivel, valamint az ellenõrzéssel — kapcsolatos költségek fedezésére is felhasználhatók. Az e célra fordított felhasználás mértéke nem haladhatja meg a költségvetési törvényben a Központi Mûszaki Fejlesztési Alapprogram céljára meghatározott forrás 5%-át.’’ (2) Az R . 4. §-ának (3) bekezdése a következõ mondattal egészül ki: ,,E bekezdés szerinti támogatások esetében, amennyiben a támogatás tervezett összege meghaladja az 50 millió forintot, a döntést megelõzõen, az OMFB véleményét meg kell kérni.’’ (3) Az R . 4. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(4) Pályázatot belföldi székhelyû jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és egyéni vállalkozók, valamint magyar állampolgárságú és magyarországi állandó lakóhellyel rendelkezõ természetes személyek nyújthatnak be. A pályázaton konzorcium tagjaként részt vehetnek továbbá az EU tagállamaiban, illetve az EU Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramjához társult országokban bejegyzett jogi személyiséggel bíró szervezetek azzal a feltétellel, hogy a pályázat pénzügyi forrásaiból támogatásban nem részesülnek, és nem lehetnek a konzorcium vezetõi. Nem pályázhat, illetve nem részesíthetõ támogatásban az a gazdálkodó szervezet, amely csõdeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolás alatt áll. Nem köthetõ szerzõdés azzal a gazdálkodó szervezettel, illetve nem részesíthetõ támogatásban az a gazdálkodó szervezet, amelynek az Alapprogram eszközeivel kapcsolatos, szerzõdési kötelezettségen alapuló, 60 napot meghaladó lejárt tartozása vagy köztartozása van.’’
2. § (1) Az R . 5. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(3) A pályázati kiírásban meghatározott feltételek szerint, illetve kérelemre elõleg adható. Az elõleg összegére és folyósításának módjára a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 91. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.’’
8303
(2) Az R . 5. §-a a következõ (4)—(5) bekezdéssel egészül ki: ,,(4) Amennyiben a támogatás kedvezményezettje vállalkozás, az egy projekthez nyújtható. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 15. §-ának hatálya alá tartozó, bármely államháztartási forrásból származó összes támogatás maximális intenzitását a 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet 12. §-a szerint, a támogatás terhére elszámolható költségek körét pedig a 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet 3. számú melléklete szerint kell meghatározni. (5) Az e rendelet 4. §-ának (1) bekezdése c) és d) pontjaiban megjelölt jogcímek alapján nyújtott támogatások csekély összegû támogatásnak minõsülnek. Csekély összegû támogatásokra vonatkozóan a 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet 40. § (4) bekezdésében foglaltak az irányadók. Amennyiben a kedvezményezett vállalkozás, akkor csekély összegû támogatás jogcímen három év alatt kapott támogatásainak jelenértéke nem haladhatja meg a százezer eurónak megfelelõ forint összeget. Ezen a jogcímen nem részesülhetnek támogatásban a szállítási ágazatban tevékenykedõ vállalkozások és az exporthoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységek.’’
3. § Az R . 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(1) Az Alapprogram eszközeinek felhasználásáról készített beszámolót az oktatási miniszter megküldi: a) véleményezésre az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottságnak, b) az Országgyûlés költségvetési, gazdasági, tudományos és innovációs ügyekkel foglalkozó bizottságainak, illetve c) a Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégiumnak.’’
4. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban a folyamatban levõ ügyekben is alkalmazni kell. (2) Az e rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított elõleg kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása esetén az e rendelet hatálybalépése elõtt megkötött szerzõdésekre — azok módosítását követõen — kérelemre folyósítható akkor is, ha ezen igényét a kedvezményezett a pályázatában vagy igénylésében korábban nem jelezte, illetve nem kérte. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az R. módosításáról szóló 158/2001. (IX. 12.) Korm. rendelet 4. §-a, valamint az R . 4. § (1) bekezdésének e) és f) pontja.
8304
MAGYAR KÖZLÖNY
(4) A Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történõ csatlakozásáról szóló nemzetközi egyezményt kihirdetõ törvény hatálybalépésének napjával az R . 4. §-ának (4) bekezdése e rendelet 1. § (3) bekezdésével módosított elsõ mondatában a ,,magyar állampolgárságú és’’ szövegrész hatályát veszti. (5) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetésérõl szóló 1994. évi I. törvény 3. §-a alapján, a 62. Cikkben foglaltaknak megfelelõen, az Európai Unió következõ jogszabályaival összeegyeztethetõ szabályozást tartalmaz: a) Közösségi keretszabály a kutatási-fejlesztési célú állami támogatásról (HL C sorozat 45. szám; 1996.), b) a Bizottság 69/2001 számú rendelete a R ómai Szerzõdés 87. és 88. Cikkeiben foglalt állami támogatási szabályok alkalmazásáról a csekély összegû támogatások vonatkozásában (HL L sorozat 10. szám; 2001.). Dr. Medgyessy Péter s. k.,
2002/150. szám
,,(2) Az (1) bekezdés ab) és b) pontjában foglalt korlátozásokat a nemzetközi forgalomban közlekedõ tehergépkocsikra az adott nap 8 órától 22 óráig kell alkalmazni. Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt korlátozások nem vonatkoznak a nemzetközi forgalomban közlekedõ tehergépkocsikra a november 4. és március 1. közötti idõszakban. (3) Ha az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott idõszakon belül a munkaszüneti nap szombat vagy vasárnap elõtti, illetve vasárnap utáni napra esik, a forgalomkorlátozást a korlátozott idõszak elsõ nap 8 órától az utolsó nap 22 óráig idõben folyamatosan, megszakítás nélkül kell alkalmazni. (4) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt tilalom alól a gazdasági és közlekedési miniszter egyedi elbírálás alapján, rendkívül indokolt esetben meghatározott idõre, de legfeljebb egy naptári évre felmentést adhat, illetõleg veszélyhelyzetben e rendelkezés végrehajtását átmenetileg felfüggesztheti. A teljes naptári évre (január 1-jétõl december 31-éig) vonatkozó felmentések iránti kérelmet legkésõbb a tárgyévet megelõzõ év december 1-jéig kell a gazdasági és közlekedési miniszter részére benyújtani.’’
miniszterelnök
2. §
A Kormány 253/2002. (XII. 5.) Korm. rendelete a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló 111/1995. (IX. 21.) Korm. rendelet módosításáról A közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény 48. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján — a törvény 3. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel — a Kormány a következõket rendeli el: 1. § (1) A nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló — a 190/1996. (XII. 17.) és a 237/2000. (XII. 23.) Korm. rendelettel módosított — 111/1995. (IX. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R .) 2. §-a (1) bekezdésének ab) alpontja és b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(1) A rendelet hatálya alá tartozó tehergépkocsival, az ország közútjain] ,,ab) munkaszüneti napokon a megelõzõ nap 22 órától a munkaszüneti nap 22 óráig, b) szeptember 1-jétõl június 14-éig a megelõzõ nap 22 órától vasárnap és munkaszüneti napokon 22 óráig’’ (közlekedni nem szabad.) (2) Az R . 2. §-ának (2)—(4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
(1) Az R . 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(1) Nem vonatkozik a 2. §-ban meghatározott tilalom] ,,a) a fegyveres erõk, a rendõrség, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtás, a tûz-, polgári és katasztrófavédelem, valamint a Vám- és Pénzügyõrség szervezete által üzemben tartott,’’ (tehergépkocsikra.) (2) Az R . 3. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(1) Nem vonatkozik a 2. §-ban meghatározott tilalom] ,,c) a katasztrófaelhárítást, -megelõzést és segítségnyújtást végzõ,’’ (tehergépkocsikra.) (3) Az R . 3. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(1) Nem vonatkozik a 2. §-ban meghatározott tilalom] ,,f) az út-, vasút- vagy közmûépítéshez, illetve az út, vasút vagy közmû fenntartásához, javításához vagy tisztításához használt,’’ (tehergépkocsikra.) (4) Az R . 3. §-a (1) bekezdésének m) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(1) Nem vonatkozik a 2. §-ban meghatározott tilalom] ,,m) a lakossági költöztetéshez használt,’’ (tehergépkocsikra.) (5) Az R . 3. §-a (1) bekezdésének o) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(1) Nem vonatkozik a 2. §-ban meghatározott tilalom]
2002/150. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
,,o) betonkeverõ felépítményû (kevert betont szállító) és betonszivattyúval felszerelt,’’ (tehergépkocsikra.) (6) Az R . 3. §-ának (1) bekezdése a következõ p) ponttal egészül ki: [(1) Nem vonatkozik a 2. §-ban meghatározott tilalom] ,,p) a külön jogszabályban1 meghatározott postai szolgáltatáshoz kapcsolódó szállításokat végzõ’’ (tehergépkocsikra.)
3. § Az R . 6. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: ,,(3) A rendelet 2. §-a (2) bekezdésének elsõ mondata 2005. január 1-jén hatályát veszti.’’
4. § Az R. mellékletének helyébe e rendelet melléklete lép.
8305
c) 10. sz. fõút Dorog és Budapest települések közötti szakasza; d) 11. sz. fõút Esztergom és Budapest települések közötti szakasza; e) 12. sz. fõút teljes hosszában; f) 1201. sz. út teljes hosszában; g) 71. sz. fõút teljes hosszában; h) 76. sz. fõút ha) 71. sz. és a 7. sz. fõutakkal alkotott csomópontjai közötti, hb) Z alaapátitól a 71. sz. fõútig terjedõ szakasza; i) 55. sz. fõút Alsónyék és Baja közötti szakasza; j) 82. sz. fõút 8. sz. fõúttól Veszprémvarsányig terjedõ szakasza; k) 84. sz. fõút Sümegtõl a 71. sz. fõútig terjedõ szakasza; l) 33. sz. fõút Dormándtól Debrecenig terjedõ szakasza.’’
A Kormány tagjainak rendeletei
(1) Ez a rendelet 2003. január 1-jén lép hatályba, egyidejûleg hatályát veszti az R . 3. § (1) bekezdése b) pontjának bc) alpontja.
Az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter 15/2002. (XII. 5.) ESZCSM rendelete
(2) A korábbi szabályozás alapján kiadott, a rendelet hatálybalépésekor érvényben lévõ, visszavonásig érvényes felmentések 2003. december 31-én érvényüket veszítik.
az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat városi intézeteinek illetékességi területérõl szóló 1/1994. (I. 21.) NM rendelet módosításáról
5. §
Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök
Melléklet a 253/2002. (XII. 5.) Korm. rendelethez ,,Melléklet a 111/1995. (IX. 21.) Korm. rendelethez Az R. 3. §-a (2) bekezdésének alkalmazása során nem vehetõk igénybe a következõ útvonalak: a) 2. sz. fõút Vác és Parassapuszta települések közötti szakasza, b) 7. sz. fõút ba) Velence és Dinnyés települések közötti, bb) M7 autóút és a 64. sz. fõúttal alkotott csomópontjai közötti, bc) M7 autóút és a 76. sz. úttal alkotott csomópontjai közötti szakasza; 1
A hírközlésrõl szóló 2001. évi XL. törvény.
Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló 1991. évi XI. törvény 9. §-ának f) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendelem el: 1. § Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat városi intézeteinek illetékességi területérõl szóló 1/1994. (I. 21.) NM rendelet (a továbbiakban: R .) mellékletében az ,,ÁNTSZ Gyõr Városi Intézete’’ alcím alatti felsorolás a következõ szövegrésszel egészül ki: ,,Bakonygyirót, Bakonyszentlászló, Fenyõfõ, R ománd, Sikátor, Veszprémvarsány’’ 2. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a hatálybalépést követõen indult eljárásoknál kell alkalmazni.
8306
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R. mellékletében az ,,ÁNTSZ Pápa Városi Intézete’’ alcím alatti felsorolásból a ,,Bakonygyirót’’, ,,Bakonyszentlászló’’, ,,Fenyõfõ’’, ,,Románd’’, ,,Sikátor’’ és ,,Veszprémvarsány’’ szövegrészek hatályukat vesztik. Dr. Csehák Judit s. k., egészségügyi, szociális és családügyi miniszter
A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 105/2002. (XII. 5.) FVM rendelete a mezõgazdasági termelõk éven belüli lejáratú hiteleinek adósságrendezési programja végrehajtásáról A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésérõl szóló 2000. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 109. §-ának (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a Tv. 109. §-ának (14) bekezdésére és a mezõgazdasági termelõk éven belüli lejáratú hiteleinek adósságrendezési programjáról szóló 215/2002. (X. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R .) 10. §-ának (5) bekezdésére és 12. §-ának (3) bekezdésére — a pénzügyminiszterrel egyetértésben — a következõket rendelem el: 1. § Az R. alapján az illetékes megyei földmûvelésügyi hivatalok által kiállított igazoláson szereplõ támogatási összeg 87,5%-a igényelhetõ az illetékes adóhatóságtól.
2. § A támogatást a 10032000-01850341 APEH Agrárhitelek törlesztési támogatása és elemikár-enyhítés lebonyolítási számláról kell teljesíteni. A jogosulatlanul igénybe vett támogatást ugyanezen számlára kell visszafizetni.
3. § Ez a rendelet 2002. december 5. napjával lép hatályba. Szanyi Tibor s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi politikai államtitkár
2002/150. szám
A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 106/2002. (XII. 5.) FVM rendelete az agrárgazdasági célok 2002. évi költségvetési támogatásáról szóló 102/2001. (XII. 16.) FVM rendelet módosításáról A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésérõl szóló 2000. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 109. §-ának (5) és (6) bekezdése, valamint az agrárgazdaság fejlesztésérõl szóló 1997. évi CXIV. törvény 10. §-a (2) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján — a pénzügyminiszterrel egyetértésben — a következõket rendelem el: 1. § Az agrárgazdasági célok 2002. évi költségvetési támogatásáról szóló 102/2001. (XII. 16.) FVM rendelet (a továbbiakban: FVM r.) 110. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(6) Amennyiben a 112. § (3) és (4) bekezdése szerinti elemi csapással sújtottnak minõsülõ igénylõ esetében a pénzügyi intézmény az (1) bekezdés szerinti hitel lejáratát 2002. évben, illetve a 15/2001. (III. 3.) FVM rendelet 82. §-a alapján 2001. szeptember 1-je után megkötött hiteleket meghosszabbítja, úgy a 112. § (1) bekezdése szerinti kamattámogatás a meghosszabbítás (megújítás) idõtartamára, de legfeljebb 2002. december 31-ig vehetõ igénybe. Pénzügyi intézmény az (1) bekezdés szerinti hitel lejáratát a 112. § (3) és (4) bekezdése szerint elemi csapással nem sújtott igénylõ esetén 2002. december 31-ig meghosszabbíthatja, de a meghosszabbítás (megújítás) idõtartamára a 111. § (1) bekezdése szerinti kamattámogatás nem vehetõ igénybe.’’ 2. § Az FVM r. 123. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(2) A megyei földmûvelésügyi hivatal által — a hitelkérelem egy példányára — rávezetett záradék tartalmazza, hogy a kérelmezõ, illetõleg az általa végzett tevékenység és annak finanszírozására felvenni tervezett hitel felhasználási célja és összege megfelel-e a rendeletben meghatározott feltételeknek. A záradékolást a területi Agrár- és Vidékfejlesztési Bizottság állásfoglalása alapján kell a hitelkérelemre rávezetni, és a záradékolt hitelkérelmet a beadástól számított harmincadik munkanapig a kérelmezõ részére továbbítani kell. 3. § Az FVM r. 129. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
2002/150. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
,,(6) A (2) bekezdés szerinti kamat- és kezességvállalási díjtérítés céljára összesen legfeljebb 700 millió forint használható fel, forráshiány esetén a már nem finanszírozható igényeket el kell utasítani.’’
4. § Az FVM r. 196. §-a (1) bekezdésének a) és b) helyébe a következõ rendelkezések lépnek: (A 193. § alapján támogatható mennyiségek és támogatási mértékek a kezelt, illetve ártalmatlanított) ,,a) sertéstartó telepi állati hulladék esetében 23,5 ezer tonna, a támogatás mértéke 26 Ft/kg, valamint sertésvágóhídi és sertéshús továbbfeldolgozó üzemi hulladék esetében összesen 80 ezer tonna, a támogatás mértéke 20 Ft/kg; b) marhatartó telepi állati hulladék esetében 5,4 ezer tonna, valamint marhavágóhídi és marhahús továbbfeldolgozó üzemi hulladék esetében összesen 18,5 ezer tonna, a támogatás mértéke egységesen 26 Ft/kg;’’ Támogatott termék megnevezése
8307 5. §
Az FVM r. 200. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(2) A támogatható vadhús mennyisége legfeljebb 7500 tonna lehet. A Vadgazdasági Termékek és Szolgáltatások Terméktanács az igénylõk között meghatározza a támogatásra jogosult mennyiségi keretet.’’
6. § Az FVM r. 234. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(2) Az (1) bekezdés a)— h) pontjaiban meghatározott támogatások mértékei és a támogatás igénybevételével kapcsolatos speciális feltételek a következõk:
Támogatás mértéke
mennyisége tonna
termelõ, integrátor Ft/kg
TÉSZ-tagok Ft/kg
Az igazolás kiadására jogosult terméktanács
140 000
8
8,80
MZGYT
Támogatási kérelem benyújtásának határideje
Támogatási igazolás kiadásának határideje
a) Paradicsom — konzerv
7. §
Az FVM r. 45. számú mellékletének 6. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,6. A támogatás igénybevételének a jogosságát a 2. a) pont szerinti pályázatok esetében az Agrár- és Vidékfejlesztési Bizottság javaslata alapján a hivatal vezetõje — mint döntéshozó —, a 2. b) pont szerinti pályázatok esetében a Beruházási Szakbizottság javaslata alapján a minisztérium — mint döntéshozó — (a továbbiakban mindkét esetre vonatkozóan: döntéshozó) állapítja meg.’’
2002. december 9.
2002. december 9.’’
A gazdasági és közlekedési miniszter 27/2002. (XII. 5.) GKM rendelete a víziközlekedés irányítására és a hajóút kitûzésére szolgáló jelekrõl, valamint e jelek létesítésérõl, üzemeltetésérõl, módosításáról és megszüntetésérõl* A víziközlekedésrõl szóló 2000. évi XLII. törvény 88. §-a (2) bekezdésének j) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el: I. Fejezet ÁLTALÁNOS
RENDELKEZÉSEK 1. §
8. §
A rendelet hatálya a víziúttá nyilvánított felszíni vizeken 1 a víziközlekedés irányítására és a hajóút kitûzésére Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba azzal, hogy az 1. § rendelkezését 2002. szeptember 20-tól kell alkalmazni.
* A rendelet mellékleteit a Magyar Közlöny 2002. évi 150. számának II. kötete tartalmazza, melyet az elõfizetõk kérésre megkapnak (telefon: 266-9290/237 és 238 mellék: fax: 338-4746; postacím: 1394 Budapest 62, Pf. 357). 1
Dr. Németh Imre s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet a hajózásra alkalmas, illetõleg a hajózásra alkalmassá tehetõ természetes és mesterséges felszíni vizek víziúttá nyilvánításáról.
8308
MAGYAR KÖZLÖNY
szolgáló jelekre, valamint e jelek létesítésére, üzemeltetésére, módosítására és megszüntetésére terjed ki.
2. § Értelmezõ rendelkezések E rendelet alkalmazásában a) víziközlekedés irányítása: az a tevékenység és eszközrendszer, amely a tiltó, kötelezõ, korlátozó, tájékoztató, figyelmeztetõ és kiegészítõ jelzésekkel, eszközökkel, valamint a radarhajózás kiegészítõ jelzéseivel meghatározza a víziközlekedés rendjét, és tájékoztat a hajózás biztonságát befolyásoló körülményekrõl, valamint veszélyeztetõ akadályokról, b) kitûzési terv: a hajóút megjelölésére szolgáló jelek elhelyezésének terve, c) víziközlekedés rendjének szabályozási terve (a továbbiakban: szabályozási terv): a víziközlekedés irányítására szolgáló jelek elhelyezésének terve, d) üzemeltetõ: aki a jel kihelyezésérõl gondoskodni köteles, e) laterális kitûzési rendszer: a hajóút szélein történõ kitûzés, f) kardinális kitûzési rendszer: az égtájakhoz viszonyítottan elhelyezett kitûzõ jelek rendszere, g) általános rend alapján történõ kitûzés: a téli kitûzés feltételeinek megszûnésekor végrehajtott kitûzés, h) kisvízi kitûzés: az a kitûzés, amelyet a hajózási kisvízszintnél (HKV)2 alacsonyabb vízszinteknél, valamint akkor kell végrehajtani, ha a víziút osztályának megfelelõ vízmélység az elõírt szélességben már nem áll rendelkezésre, i) téli kitûzés: a kitûzési tervben meghatározott feltételek meglétekor vagy a vízhõfok 2 ˚C alá csökkenésekor, továbbá folyók esetén mellékági jegesedéskor is végrehajtott kitûzés, amelyet a másodlagos jégzajlást követõ legfeljebb ötödik munkanapig kell fenntartani.
3. § (1) Víziúton a víziközlekedés irányítására és a hajóút kitûzésére az e rendeletben megállapított jelek alkalmazhatók. (2) Aki a jel észlelhetõségének, mûködésének, felismerhetõségének, üzemképességének víziközlekedést befolyásoló kedvezõtlen megváltozását vagy a jel hiányát tapasztalja, köteles azt bejelenteni az illetékes hajózási hatóságnak, az illetékes vízügyi szervnek vagy a vízirendészet illetékes rendõri szervének. A bejelentés teljesíthetõ a meghirdetett nautikai információs rádióállomásoknál is.
2002/150. szám
(3) Az alkalmazható irányító jeleket, továbbá az ezeket kiegészítõ egyéb jelzéseket és azok mûszaki jellemzõit a rendelet 1., valamint 3. számú melléklete tartalmazza. (4) A jellel, illetve jelek kihelyezésével kialakított forgalomszabályozásnak biztosítania kell az áttekinthetõséget, a forgalombiztonságot és a végrehajthatóságot.
II. Fejezet A
VÍZIKÖZLEKEDÉS
IRÁNYÍTÁSÁRA JELEK
SZOLGÁLÓ
4. § Tervezési és létesítési engedélyezési eljárás (1) A víziközlekedés irányítására szolgáló jelekkel kapcsolatban hajózási hatóságként a) a hajóút kijelölésével és kitûzésével való egyetértéssel, továbbá a víziközlekedés irányítására szolgáló jelek ezzel összefüggõ elhelyezésének elrendelésével kapcsolatban a Közlekedési Fõfelügyelet, b) a víziközlekedés irányítására szolgáló jelzések — a komp- és révátkelõhely, valamint úszómûves kikötõhely és a veszteglõ nem kereskedelmi szolgáltató úszómû jelzéseinek kivételével — elhelyezésének engedélyezésével kapcsolatban a Központi Közlekedési Felügyelet, c) a komp- és révátkelõhely, valamint úszómûves kikötõhely, továbbá a veszteglõ nem kereskedelmi szolgáltató úszómû víziközlekedés irányítására szolgáló jelzései elhelyezésének engedélyezésével kapcsolatban a külön jogszabályban 3 kijelölt megyei közlekedési felügyelet jár el. (2) Amennyiben e rendelet eltérõen nem rendelkezik, a hajózási hatóság az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint jár el. (3) A hajózási hatóság a szabályozási tervet a tárgyév január 15. napjáig, az évközi tervmódosítást a módosítást követõ öt munkanapon belül küldi meg a területileg illetékes vízügyi szervnek, illetve védett természeti terület esetén az illetékes nemzeti park igazgatóságának. (4) Külön jogszabály alapján kérelemre engedélyezhetõ olyan irányító jel alkalmazása is, amely valamely nyomvonalas létesítménynél, víziközlekedést befolyásoló tárgynál, vagy vízen végzett tevékenység során a víziközlekedés biztonsága érdekében szükséges. (5) A kérelemre induló eljárásban az irányító jel tervének mellékleteként a következõket kell három példányban benyújtani az engedélyezõ hajózási hatósághoz:
2
17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet a hajózásra alkalmas, illetõleg a hajózásra alkalmassá tehetõ természetes és mesterséges felszíni vizek víziúttá nyilvánításáról, 2. § a) pont.
3 237/2002. (XI. 8.) Korm. rendelet a hajózási hatóságok feladat- és hatáskörérõl, valamint illetékességérõl.
2002/150. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
a) az irányító jel kihelyezésének céljára, illetve rendeltetésére vonatkozó leírás, b) a jel elhelyezésének és technikai kivitelezésének terve, c) a jel mûszaki leírása, vagy az azt meghatározó jogszabályhelyre történõ hivatkozás, d) a jel megvilágításának terve, ha azt jogszabály vagy az engedélyezõ hajózási hatóság elõírja, e) a jelen elhelyezendõ azonosító tábla felirata. (6) A kérelemnek a kérelmezõ nevét, címét és telefon-, illetve telefaxszámát is tartalmaznia kell.
(2) Az üzemeltetés akkor engedélyezhetõ, ha a víziközlekedés irányítására szolgáló jelzések a létesítéssel kapcsolatos engedélyezési feltételeket és a forgalombiztonsági követelményeket kielégítik. (3) Ha a határozat másként nem rendelkezik, az üzemeltetési engedély visszavonásig érvényes. (4) Ha az ellenõrzõ hatóság eljárása során, az engedély kibocsátását követõen az engedélyben foglaltaktól eltérõ állapotot észlel, kezdeményezi a megfelelõ állapot helyreállítását vagy az engedély visszavonását.
(7) A kérelemhez csatolni kell az eljárási díj befizetésének igazolását is. (8) A területileg illetékes vízügyi szerv a szabályozási tervet tárgyév január 31. napjáig beépíti a jóváhagyásra elõkészített hajóút kitûzési tervbe. (9) A (3) bekezdésben meghatározott jel kihelyezésérõl a víziközlekedés résztvevõit az engedélyes hajósoknak szóló hirdetmény vagy közlemény kezdeményezésével tájékoztatja. Az engedélyes tájékoztatási kötelezettsége teljesül akkor is, ha a tájékoztatás a kihelyezést szükségessé tevõ eljárásról szóló hirdetmény, illetve az eljárásról szóló közlemény részeként jelenik meg. (10) Az irányító jel megszüntetésére akkor kerül sor, ha szükségtelenné válik. (11) Az engedélyben foglalt körülmények megváltozása esetén az irányító jelek kihelyezését, illetve a szabályozási tervet módosítani szükséges. (12) A megszüntetett vagy áthelyezett jel felhagyott helyét rendezett állapotban kell hátrahagyni. (13) A megszüntetett jelet a szabályozási terv elfogadását követõen, illetve kérelemre megszüntetésre kerülõ jelnél a határozat jogerõre emelkedését követõen, el kell távolítania a kihelyezõnek vagy jogutódjának, kivéve, ha a hajózási hatóság más határidõt állapít meg.
8309
6. § A jel kihelyezése (1) Az irányító jelek kihelyezése a víziút fenntartójának feladata. (2) Ha olyan létesítménnyel (híd, kompkötél, távvezeték és egyebek) összefüggésben kerül irányító jel kihelyezésre, amelynek tulajdonosa nem a víziút fenntartója, akkor a jel kihelyezése a létesítmény tulajdonosának kötelezettsége. (3) A hajózási hatóság által elkészített szabályozási tervbe újként felvett jelet, illetve jeleket az adott év április 15. napjáig kell kihelyezni. Az évközi tervkiegészítésben meghatározott jelek kihelyezésére a hajózási hatóság esetenként állapítja meg a határidõt. (4) A jel kihelyezését elrendelõ vagy engedélyezõ hajózási hatóság a kihelyezést megelõzõen helyszíni szemlét tarthat. (5) A jel kihelyezését eltûrni köteles ingatlan tulajdonosát külön jogszabály4 alapján kártalanítás illeti meg. (6) Természeti területen és védett természeti területen5 irányító jel csak a növényzet károsodása nélkül helyezhetõ el.
7. § 5. § A jel üzemeltetése Üzemeltetési engedélyezési eljárás (1) A létesítési engedély alapján kihelyezett jel üzemeltetéséhez szükséges engedély (üzemeltetési engedély) iránti kérelemhez csatolni kell: a) a folyamatos üzemeltetés feltételeinek és a jelzések karbantartási módjának leírását, b) a jel fenntartási terve és a tervezett üzemeltetõ nyilatkozatát a rendeletben meghatározott üzemeltetõi kötelezettségek vállalásáról, vagy az üzemeltetõi szerzõdést be kell mutatni, c) a használatbavételi vizsgálati díj befizetésérõl szóló igazolást.
(1) A kérelemre induló eljárás keretében kihelyezett irányító jelet az engedélyes, a Közlekedési Fõfelügyelet rendelkezése alapján kihelyezett jelet a területileg illetékes vízügyi igazgatóság üzemelteti. (2) A jelen elhelyezett adattáblán feltüntetett adatok valódiságát folyamatosan fenn kell tartani. (3) A jel karbantartásra történõ bevonása csak azonos jellel történõ pótlása mellett végezhetõ. 4 5
A víziközlekedésrõl szóló 2000. évi XLII. törvény, 74. § (5) bekezdés. 1996. évi LIII. törvény a természet védelmérõl, 4. § b) és g) pont.
8310
MAGYAR KÖZLÖNY
(4) Ha a jelet sérülés éri, vagy az eltûnik a jel haladéktalan pótlásának, illetve helyreállításának kötelezettsége az üzemeltetésért felelõst terheli. (5) A jel üzemeltetõje gondoskodik arról, hogy változó vízállású víziúton az úszó irányító jel a hajóút valós helyzetét mutassa.
8. § Ellenõrzés (1) A jel meglétét, mûködõképességét, láthatóságát a hajózási hatóság, a vízügyi hatóság, illetve a vízirendészet illetékes rendõri szerve ellenõrzi. (2) Ha a hatóság a tervtõl eltérést tapasztal, akkor annak megszüntetésére az üzemeltetõt felszólítja.
III. Fejezet A HAJÓÚT KITÛZÉSÉRE SZOLGÁLÓ JELEK 9. § A jelek rendszere
2002/150. szám
d) víziúton található létesítmények és hajózási akadályok jegyzéke, amely tartalmazza a létesítmények, illetve hajózási akadályok jellemzõ adatait, e) víziúton található létesítmények nézeti rajza adataik ábrázolásával, amelyen a kitûzõ és a hajózást irányító jelek is feltüntetésre kerülnek, f) a kitûzõ jelek helyszínrajza a mederfelvételt tartalmazó térképen a HKV-nek megfelelõ vízállásnál. (3) A kitûzési tervet a tárgyév január 31. napjáig — a szabályozási tervvel összevontan — a víziút fenntartója készíti el. (4) Határvizeken hajóút kitûzési tervére a (3) bekezdésben foglaltak tekintetében az illetékes határvízi bizottság döntésének megfelelõ határidõket kell alkalmazni. (5) A kitûzés módosítása esetén a kitûzési terv készítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (6) A víziút, illetve a létesítmény fenntartója köteles napra kész kitûzési tervet vezetni, amelyen fel kell tüntetni a jóváhagyott kitûzési tervhez képest végzett módosításokat. (7) A kitûzési tervben szereplõ jel bevonása a kitûzési terv módosítása mellett történik. A bevonásról az engedélyezõ hatóság hivatalból vagy kérelemre, illetve a szakhatóság kezdeményezésére dönt. (8) A terv engedélyese a kitûzési terv módosításáról köteles a hajózási hatóságot értesíteni. A hajózási hatóság a víziközlekedés résztvevõit tájékoztatja a változásról.
(1) A hajóutakat a folyókon és csatornákon laterális, a tavakon kardinális rendszerben kell kitûzni. (2) A hajóutat a 2. számú mellékletben meghatározott jelekkel kell kitûzni. (3) A kitûzést a) változó vízállású folyószakasz esetén általános, kisvízi, nagyvízi és téli, b) egyéb vízterületen általános és téli kitûzési rend szerint kell végezni.
11. § Üzemeltetési engedélyezési eljárás (1) Az üzemeltetõ köteles a víziutat a kitûzési tervnek megfelelõen kitûzni és a hajózási hatóságnak írásban nyilatkozni arról, hogy a kitûzést a kitûzési terv alapján végezte. (2) Az üzemeltetési engedélyezési eljárás az üzemeltetõ kérelmére indul.
10. § Tervezés és létesítési engedélyezési eljárás (1) Hajóút kitûzése esetén kitûzési tervet kell készíteni. (2) A kitûzési terv engedélyezéséhez a víziút fenntartója a következõ tartalmú tervet köteles benyújtani a vízügyi hatósághoz: a) a 9. § (3) bekezdésében meghatározott rendek közti átállás feltételeinek meghatározása, b) a kitûzõ jelek jegyzéke, amely tartalmazza a jelek azonosítóját, folyón folyamkilométer szerint megjelölt helyét, illetve tavon a jel koordinátáit, c) a vízterület mederfelvételének térképi rajza,
(3) Ha a határozat másként nem rendelkezik, az üzemeltetési engedély visszavonásig érvényes. (4) Ha az ellenõrzõ hatóság eljárása során, az engedély kibocsátását követõen az engedélyben foglaltaktól eltérõ állapotot észlel, kezdeményezi az engedély visszavonását.
12. § A jel kihelyezése (1) A kitûzõ jel kihelyezésérõl a) állami tulajdonú víziúton és a szükségkikötõhöz tartozó vízterületen a területileg illetékes vízügyi hatóság,
2002/150. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
b) kikötõhöz csatlakozó és a kikötõ vízterületén — a szükségkikötõ kivételével — a kikötõ üzemben tartója, több üzemeltetõ esetén az üzembentartók együttesen, c) egyéb vízterületen a kitûzési terv engedélyese köteles intézkedni. (2) A kitûzési terv — korábbi tervben nem szereplõ, illetve módosított — jeleinek ki-, illetve áthelyezésérõl a vízügyi hatóság tárgyév április 15. napjáig a kikötõ üzemeltetõje és az egyéb vízterületen a terv engedélyese az engedélyben meghatározott idõpontig köteles gondoskodni. (3) Az évközi tervkiegészítésben meghatározott jelek kihelyezésére az engedélyezõ a hajózási hatóság véleménye alapján esetenként állapít meg határidõt.
13. § A jel üzemeltetése (1) A jelet a kihelyezésre kötelezett üzemelteti.
tását a vízhõfok 2 ˚C alá csökkenésekor, illetõleg a kitûzési tervben meghatározottak szerint kell végrehajtani a következõképpen: a) az átálláskor az úszó jeleket be kell vonni, b) a parti kitûzõ jelek fényeinek üzemeltetését a kitûzési tervben megállapított idõszakban kell biztosítani, c) a téli kitûzésrõl az általánosra történõ visszaállást a másodlagos jégzajlást követõen 5 napon belül végre kell hajtani. (8) A változó vízállású víziút kitûzésének általánosról kisvízire történõ átállítása esetén: a) HKV-nél alacsonyabb vízszinteknél, valamint ha a víziút osztályának megfelelõ vízmélység az elõírt szélességben már nem áll rendelkezésre, az általános kitûzésrõl át kell állni a kitûzési tervben meghatározott kisvízi kitûzésre, b) a kisvízi kitûzés jeleit folyamatosan — külön bejelentés nélkül — a hajóút határára kell helyezni, c) ha az elõírt vízmélység a kétirányú hajózáshoz szükséges szélességben nem biztosítható, akkor találkozási tilalmat kell elrendelni, a hajóút víziútosztályában6 meghatározott minimális hajószélesség figyelembevételével.
(2) Az idõszakos kihelyezést a mederviszonyoktól, illetõleg a hajózás biztonsági elõírásaitól függõen kell alkalmazni. (3) Ha a jelet sérülés éri vagy az eltûnik, a jel kijavításának, illetve haladéktalan pótlásának kötelezettsége az üzemeltetésért felelõst terheli. (4) A változó vízállású víziúton az úszó jelet — a kitûzési tervben meghatározottak szerint — a hajóút mindenkori helyzetének megfelelõen kell áthelyezni. Az úszó jel — kizárólag vízállásváltozás és ezzel összefüggõen a hajóút határainak változása miatt — szükséges áthelyezésrõl a kitûzésért felelõs személy dönt. (5) Ha az áthelyezés a víziközlekedés biztonsága érdekében nem halasztható, akkor a jel üzemeltetéséért felelõs köteles azonnal intézkedni. A tájékoztatásról a hajózási hatóság útján hajósoknak szóló hirdetmény vagy közlemény formájában a jel üzemeltetéséért felelõs köteles gondoskodni. (6) A jel üzemképességét és megfelelõ helyzetét az üzemeltetõ köteles rendszeresen ellenõrizni, és szükség esetén helyreállításáról gondoskodni. Folyóknál a kitûzési tervben meghatározottak szerint, mellékági jegesedéskor vagy a vízhõfok 2 ˚C alá csökkenésekor a hajóút téli kitûzését a következõ szabályok szerint kell végezni: a) az átálláskor a világító bójákat radarbójára kell cserélni, valamint az idõszakos bójákat be kell vonni, b) határszakaszon az illetékes határvízi bizottság által elfogadott eljárási rend szerint kell eljárni, c) a téli kitûzésrõl az általánosra történõ visszaállást a másodlagos jégzajlást követõen 5 napon belül kell végrehajtani.
14. § Ellenõrzés (1) A kitûzésért felelõs a módosításokat is tartalmazó tervet a hajózási hatóságnak és a vízirendészet rendõri szervének kérésére köteles bemutatni, valamint a hatóság megkeresésére arról hiteles másolatot kiadni. (2) A kitûzési terv végrehajtását a vízügyi és a hajózási hatóság ellenõrzi, továbbá arról adatokat gyûjt. Ha a tervtõl eltérést tapasztal, akkor annak megszüntetésére az üzemeltetõt felszólítja. (3) Az üzemeltetõ köteles a felszólításnak haladéktalanul eleget tenni és vizsgálni az eltérés okát, amelyrõl az engedélyezõnek jelentést készít. (4) A kitûzés hatósági ellenõrzésérõl jegyzõkönyvet kell készíteni és azt a tervanyaghoz kell mellékelni.
IV. Fejezet TÁJÉKOZTATÁS,
ADATKÖZLÉS
15. § Adatközlési kötelezettség, adatformátum és felelõsség (1) A víziutak kitûzõ és irányító, valamint a tájékoztató jeleinek és a vízállásjelentésnek az adatai közérdekû adatok. 6
(7) Tavak, állóvizû csatornák és zárt medencés kikötõk vízterületén az úszó jelek általánosról téli kitûzésre átállí-
8311
17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet a hajózásra alkalmas, illetõleg a hajózásra alkalmassá tehetõ természetes és mesterséges felszíni vizek víziúttá nyilvánításáról.
8312
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) A jelekre vonatkozó közérdekû adatok kiszolgáltatásáért a kitûzõ, illetve az irányító jelek üzemeltetõje felel. (3) A kitûzési terv és a szabályozási terv engedélyezõje a II. és III. fejezetben meghatározottakon kívül köteles biztosítani a terv betekinthetõségét, és kérelemre arról 30 napon belül költségtérítés ellenében másolatot kiadni. Hatóságok részére a másolat térítésmentes.
16. § Záró és átmeneti rendelkezések (1) Ez a rendelet — a (2) bekezdésben foglaltak kivételével — 2002. december 15. napján lép hatályba. (2) E rendelet 15. §-ának (3) bekezdése 2003. augusztus 1. napján lép hatályba. Szalay Gábor s. k., gazdasági és közlekedési minisztériumi politikai államtitkár
A honvédelmi miniszter 49/2002. (XII. 5.) HM rendelete a honvédelmi vonatkozású szolgálati titokkörökrõl szóló 11/1995. (XI. 14.) HM rendelet módosításáról Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 6. §-a (1) bekezdésének o) pontjában kapott felhatalmazás alapján a honvédelmi vonatkozású szolgálati titokkörrõl szóló 11/1995. (XI. 14.) HM rendeletet (a továbbiakban: R .) a következõk szerint módosítom:
1. § (1) Az R. mellékletének 11—12. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,11. A katasztrófavédelemben részvételre kötelezett (közremûködõ) katonai szervezetek nukleárisbalesetelhárítással kapcsolatos tervei, iratai, amennyiben azok államtitkot nem tartalmaznak. A szolgálati titokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 20 év. 12. Az ország hadszíntér-elõkészítésében közremûködõ szervek államtitoknak nem minõsülõ tervei, térképei és kapcsolódó iratai, az MH-nál magasabbegység szintig bezárólag. A szolgálati titokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 20 év.’’
2002/150. szám
(2) Az R. mellékletének 14. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,14. Összesített kimutatás a HM Honvéd Vezérkar fõnök által meghatározott feladatok (tervek) fedõneveirõl, fedõszámairól. A szolgálati titokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje 20 év.’’ (3) Az R. mellékletének 18. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,18. A térképészeti anyagkészletek és a térképészeti biztosítás összesített adatai a magasabbegységnél és az annál magasabb szintû katonai szervezetnél. A szolgálati titokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 15 év.’’ (4) Az R. mellékletének 21. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,21. A magasabbegység és az annál magasabb szintû katonai szervezet komplex titokvédelmi terve, összefoglaló jelentése a titokvédelemrõl. Az összefoglaló jelentések alapján készült értékelés az iratok titokvédelmérõl, az ügyvitel helyzetérõl. A titoksértések kivizsgálásáról készült jegyzõkönyv, jelentés, amennyiben az államtitkot nem tartalmaz. A szolgálati titokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 5 év.’’ (5) Az R. mellékletének 24—25. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,24. Hadászati, hadmûveleti-harcászati szinten valós adatokkal végrehajtott gyakorlások és gyakorlatok dokumentációja, amennyiben az államtitkot nem tartalmaz. A szolgálati titokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 10 év. 25. Magasabbegység és az annál magasabb szintû katonai szervezet — a parlamenti prezentációt meghaladó mélységû — részletezett költségvetése, annak teljesítésérõl készített beszámoló, jelentés, a gazdálkodás tervei, az ezekrõl készült összesített jelentés. A szolgálati titokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 10 év.’’ (6) Az R. mellékletének 27—28. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,27. A magasabbegység és az annál magasabb szintû katonai szervezet híradó terve, az azzal kapcsolatos összesített adatok, valamint a hírrendszer telepítésével és mûködésével kapcsolatos összesített terv és irat. A szolgálati titokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 10 év. 28. A magasabbegység és az annál magasabb szintû katonai szervezet teljes vezetési felépítését magába foglaló fedõnév és géptávíró hívójelkönyv (táblázat). A szolgálati titokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 10 év.’’
2002/150. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(7) Az R. mellékletének 49. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,49. Az MH építésberuházási tevékenységére vonatkozó összesített adatok, amelyek a jelszám mellett a helyõrséget és az objektum megnevezését is tartalmazzák. Az MH harckészültségének, védelmi képességének erõsítésével közvetlenül összefüggõ építésberuházások, felújítások olyan elõkészítési és megvalósítási okmányai, amelyek a létesítmények valóságos rendeltetésére utalnak, valamint a magasabbegységnél és az annál magasabb szintû katonai szervezetnél a tábori elhelyezési anyagokra vonatkozó összesített adatok. A szolgálati titokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 15 év.’’ (8) Az R. mellékletének 54. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,54. A személyügyi munka helyzetének értékelése, az éves és távlati személyi változások tervei magasabbegység vagy annál magasabb szintû szervezeteknél. A szolgálati titokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 10 év.’’ (9) Az R. mellékletének 61. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,61. A Katonai Biztonsági Hivatalnál és a Katonai Felderítõ Hivatalnál az 1—60. pontokig felsoroltakon túl — amennyiben az államtitkot nem tartalmaz — szolgálati titoknak minõsül: a) a nemzetbiztonsági tevékenység érdekében folytatott munka konkrét szervezésével, a gyakorlati megvalósításhoz szükséges feltételek biztosításával kapcsolatos adat, nyilvántartás; b) a hivatalok alaprendeltetésébõl adódó feladatok végrehajtásával, a szükséges feltételek biztosításával kapcsolatos összefoglaló adat; c) a hivataloknál végrehajtott szakmai ellenõrzések adatai; d) a hivatalok vagyonmérlege; e) a hivatalok nemzetbiztonsági feladatokat ellátó állományának nyújtott költségtérítésekkel és gépjármû átalánnyal kapcsolatos adat és menetlevél-nyilvántartás; f) a hivatalok és azok szervezeti egységeinek éves munkatervei; g) a hivatal teljes hivatásos és közalkalmazotti állományát tartalmazó telefonkönyv. A szolgálati titokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 20 év.’’
8313
A pénzügyminiszter 38/2002. (XII. 5.) PM rendelete a befektetési szolgáltató, az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezet és a tõzsde tájékoztatási kötelezettségérõl szóló 6/2002. (II. 20.) PM rendelet módosításáról A tõkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 451. §-a (2) bekezdésének c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendelem el:
1. § A befektetési szolgáltató, az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezet és a tõzsde tájékoztatási kötelezettségérõl szóló 6/2002. (II. 20.) PM rendelet (a továbbiakban: R .) 2. §-a (1) és (2) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a következõ új (3) bekezdéssel egészül ki: ,,(1) Az 1. §-ban meghatározott szervezet legkésõbb az üzleti év végét követõ százötven napon belül köteles az éves beszámolót megküldeni a Felügyeletnek, és a Tpt. 37. § (5) bekezdésében meghatározott helyen az éves beszámoló megtekintésének helyét nyilvánosságra hozni. Az éves beszámolót a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény, illetve a vonatkozó Korm. rendelet szerinti tartalommal és formában kell elkészíteni. (2) A Felügyelet az 1. §-ban meghatározott szervezeteket a Tpt. 363. § (3) bekezdésében foglaltak szerint az éves beszámoló módosítására kötelezheti. A módosított éves beszámoló nyilvánosságra hozatalára az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) Az éves beszámoló Felügyeletnek való megküldésének (1) bekezdésében foglalt kötelezettsége alól mentesül az az 1. §-ban meghatározott szervezet, amely kibocsátóként eleget tett a Tpt. 52. § (1)—(2) és (6) bekezdésében foglalt kötelezettségének.’’
2. § 2. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. Ezzel egyidejûleg az R. mellékletének 51. és 59. pontja hatályát veszti.
Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, egyidejûleg az R . 5. §-a hatályát veszti.
Juhász Ferenc s. k.,
Dr. László Csaba s. k.,
honvédelmi miniszter
pénzügyminiszter
8314
MAGYAR KÖZLÖNY
A pénzügyminiszter 39/2002. (XII. 5.) PM rendelete az országkockázat tõkekövetelményérõl szóló 16/2001. (III. 9.) PM rendelet, valamint a befektetési vállalkozások országkockázatának tõkekövetelményérõl szóló 8/2002. (II. 20.) PM rendelet módosításáról A hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló, többször módosított 1996. évi CXII. törvény 235. §-a (2) bekezdésének o) pontjában, valamint a tõkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 451. §-a (2) bekezdésének h) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem el:
1. § Az országkockázat tõkekövetelményérõl szóló 16/2001. (III. 9.) PM rendelet, valamint a befektetési vállalkozások országkockázatának tõkekövetelményérõl szóló 8/2002. (II. 20.) PM rendelet melléklete helyébe e rendelet mellék lete lép.
2. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 30. napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az országkockázat tõkekövetelményérõl szóló 26/2002. (VII. 17.) PM rendelet. Dr. László Csaba s. k., pénzügyminiszter
Melléklet a 39/2002. (XII. 5.) PM rendelethez Országbesorolási lista 1. kategóriába tartozó országok Amerikai Egyesült Államok Andorra Aruba Ausztrália Ausztria Bahama-szigetek Bahrein Barbados
2002/150. szám
Belgium Bermuda Botswana Chile Ciprus Csatorna-szigetek (Alderney, Jersey, Guernsey, Sark) Csehország Dánia Dél-afrikai Köztársaság Dél-Korea Egyesült Arab Emírségek Egyesült Királyság Észtország Finnország Franciaország Gibraltár Görögország Hollandia Hongkong Horvátország Írország Izland Izrael Japán Kajmán-szigetek Kanada Katar Kína Kuvait Lengyelország Lettország Liechtenstein Litvánia Luxemburg Macau Malajzia Málta Man-sziget Mauritius Mexikó Monaco Németország Norvégia Olaszország Omán Portugália San Marino Spanyolország Svájc Svédország Szaúd-Arábia
2002/150. szám Szingapúr Szlovákia Szlovénia Tajvan Thaiföld Trinidad és Tobago Tunézia Új-Zéland 2. kategóriába tartozó országok Azerbajdzsán Belize Costa Rica Dominikai Köztársaság Egyiptom El Salvador Fidzsi-szigetek Fülöp-szigetek Granada Guatemala India Jordánia Kazahsztán Kolumbia Marokkó Oroszország Panama Peru
MAGYAR KÖZLÖNY
V. rész
8315
KÖZLEMÉNYEK, HIRDETMÉNYEK
A Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség közl emén yei A Zala Megyei Közigazgatási Hivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelõsége mintavétellel egybekötött ellenõrzést végzett a Lámpa Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. (8360 Keszthely, Rákóczi u. 3.) üzletében. A Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség laboratóriumában elvégzett vizsgálatok szerint az LFG LF-8957 típusú asztali ventilátor nem felel meg az élet- és vagyonbiztonsági követelményeknek. A termék rendeltetésszerû használatra alkalmatlan, balesetveszélyes. A Fogyasztóvédelmi Felügyelõség a fenti termék forgalmazását az áruk és szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárásról szóló 79/1998. (IV. 29.) Korm. rendelet 6. § d) pontja alapján megtiltotta. Tájékoztatjuk a kereskedõket, hogy a termék további forgalmazása a fenti jogszabályba ütközik. A fogyasztók a már megvásárolt terméket a vásárlás helyére vihetik vissza, kártalanítást kérve.
3. kategóriába tartozó országok Brazília Bulgária Cook-szigetek Irán Jamaica Lesotho Libanon Mongólia Pakisztán Pápua Új-Guinea Paraguay Románia Suriname Törökország Ukrajna Uruguay Venezuela Vietnam 4. kategóriába tartozó országok A fel nem sorolt országok.
A Zala Megyei Közigazgatási Hivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelõsége mintavétellel egybekötött ellenõrzést végzett a Vöröskõ Kft. Euronics Szakáruházában (8800 Nagykanizsa, Zrínyi u. 15.). A Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség laboratóriumában elvégzett vizsgálatok szerint az LFG LF-8958 típusú asztali ventilátor nem felel meg az élet- és vagyonbiztonsági követelményeknek. A termék rendeltetésszerû használatra alkalmatlan, balesetveszélyes. A Fogyasztóvédelmi Felügyelõség a fenti termék forgalmazását az áruk és szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárásról szóló 79/1998. (IV. 29.) Korm. rendelet 6. § d) pontja alapján megtiltotta. Tájékoztatjuk a kereskedõket, hogy a termék további forgalmazása a fenti jogszabályba ütközik. A fogyasztók a
8316
MAGYAR KÖZLÖNY
már megvásárolt terméket a vásárlás helyére vihetik vissza, kártalanítást kérve.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közigazgatási Hivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelõsége mintavétellel egybekötött ellenõrzést végzett a PRAKTIKER Kft. miskolci áruházában (3216 Miskolc, Pesti út 7.). A Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség laboratóriumában elvégzett vizsgálatok szerint a PROCLIPPER HT-991 típusú hajvágó szett nem felel meg az élet- és vagyonbiztonsági követelményeknek. A termék rendeltetésszerû használatra alkalmatlan, áramütés-veszélyes. A Fogyasztóvédelmi Felügyelõség a fenti termék forgalmazását az áruk és szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárásról szóló 79/1998. (IV. 29.) Korm. rendelet 6. § d) pontja alapján megtiltotta. Tájékoztatjuk a kereskedõket, hogy a termék további forgalmazása a fenti jogszabályba ütközik. A fogyasztók a már megvásárolt terméket a vásárlás helyére vihetik vissza, kártalanítást kérve.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közigazgatási Hivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelõsége mintavétellel egybekötött ellenõrzést végzett a VARDANEX Bt. (4511 Nyírbogdány, Kéki út 14.) által üzemeltetett árusítóhelyen (Nyíregyháza, Tokaji úti piac). A Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség laboratóriumában elvégzett vizsgálatok szerint a BIP PV-0,2—40-Y5 (az adattáblán a BIP és a PV cirill betûvel szerepel) típusú szivattyú nem felel meg az élet- és vagyonbiztonsági követelményeknek. A termék rendeltetésszerû használatra alkalmatlan, áramütés-veszélyes. A Fogyasztóvédelmi Felügyelõség a fenti termék forgalmazását az áruk és szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárásról szóló 79/1998. (IV. 29.) Korm. rendelet 6. § d) pontja alapján megtiltotta.
2002/150. szám
Tájékoztatjuk a kereskedõket, hogy a termék további forgalmazása a fenti jogszabályba ütközik. A fogyasztók a már megvásárolt terméket a vásárlás helyére vihetik vissza, kártalanítást kérve.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közigazgatási Hivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelõsége mintavétellel egybekötött ellenõrzést végzett a VARDANEX Bt. (4511 Nyírbogdány, Kéki út 14.) által üzemeltetett árusítóhelyen (Nyíregyháza, Tokaji úti piac). A Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség laboratóriumában elvégzett vizsgálatok szerint a RODNIK BV-0,12—50-Y5 (az adattáblán a RODNIK és a BV cirill betûvel szerepel) típusú szivattyú nem felel meg az élet- és vagyonbiztonsági követelményeknek. A termék rendeltetésszerû használatra alkalmatlan, áramütés-veszélyes. A Fogyasztóvédelmi Felügyelõség a fenti termék forgalmazását az áruk és szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárásról szóló 79/1998. (IV. 29.) Korm. rendelet 6. § d) pontja alapján megtiltotta. Tájékoztatjuk a kereskedõket, hogy a termék további forgalmazása a fenti jogszabályba ütközik. A fogyasztók a már megvásárolt terméket a vásárlás helyére vihetik vissza, kártalanítást kérve. Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség
A BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal közleménye A BM Központi Hivatal a 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet 73. § (1) bekezdése alapján — az eddig közzétetteken kívül — az alábbi elveszett, megsemmisült gépjármû törzskönyvek sorszámát teszi közzé: 033049C 600928B 047989B 157241B 172657B 429527A 255809C 516675B
2002/150. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 062431C 091359B 512780C 919146B 827471A 927471A 752460C 090177A 086405A 421349A 862747A 025341A 053008C 352724A 645223A 887030A 687678A 744392A 245011A 359848A 534287B 511253B
8317 044154A 363652C 379750A 659637C 243718B 265170C 014688A 883675B 099922B 051435A 046967A 083819C 765757A 848997B 058163B 223045B 415646A 063170B 445172A 273847C
Közlekedési Nyilvántartó Osztály
8318
MAGYAR KÖZ LÖNY
2002/150. szám
ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS Kormányrendelet felhatalmazása alapján jelenteti meg a Miniszterelnöki Hivatal a Magyar Közlöny mellékleteként a HIVATALOS ÉRTESÍTÕT. A lap hetente, szerdánként, tematikus fõrészekben hitelesen közli a legfõbb állami, önkormányzati, társadalmi, gazdasági szervek, illetve szervezetek személyi, szervezeti, igazgatási és képzési, valamint a hírközlési tevékenység (frekvenciagazdálkodás, távközlés, postaügy, informatika) közleményeit, továbbá az üzleti élet híreit. Térítési díj ellenében közzétesszük a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vagyonértékesítési pályázatait, az állami, társadalmi, gazdasági szervezetek, parlamenti pártok, tb-önkormányzatok, kamarák, helyi önkormányzatok, egyházak, különbözõ képviseletek közleményeit. Fizetett hirdetésként — akár színes oldalakon is — helyet kaphatnak az Értesítõben a gazdálkodó szervezetek, egyetemek, alapítványok, de magánszemélyek közérdeklõdésre számot tartó közlései is.
Õszintén reméljük, hogy a hírek, információk, közlemények egy lapban történõ pontos és rendszerezett formában való közreadásával sikerül hatékonyabbá és eredményesebbé tenni elõfizetõink tájékozódását a hivatali és üzleti életben. Az érdeklõdõk számára egyéb hasznos információkat is nyújt a lap. A lap elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. címén, levélcím: 1394 Budapest 62., Pf. 357; faxszám: 318-6668. 2003. évi éves elõfizetési díja: 9408 Ft áfával. A HIVATALOS ÉRTESÍTÕ egyes számai megvásárolhatók a kiadó közlönyboltjában: 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. Telefon/fax: 267-2780.
M EGRENDELÕLAP Megrendelem a HIVATALOS ÉRTESÍTÕ címû lapot ......... példányban, és kérem a következõ címre kézbesíteni: Megrendelõ neve: ......................................................................................................................................... címe (város/község, irányítószám): ...................................................................................... utca, házszám: ........................................................................................................................ Ügyintézõ (telefonszám): .............................................................................................................................. 2003. évi élõfizetési díj
fél évre
4704 Ft áfával
egy évre
9408 Ft áfával
Számlát kérek a befizetéshez.
Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát. Kelt.: ...................................................................
................................................................................... cégszerû aláírás
2002/150. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
8319
8320
MAGYAR KÖZLÖNY
2002/150. szám
Tisztelt Elõfizetõk! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a kiadónk terjesztésében levõ lapokra és elektronikus kiadványokra szóló elõfizetésüket folyamatosnak tekintjük. Csak akkor kell változást bejelenteniük a 2003. évre vonatkozó elõfizetésre, ha a példányszámot, esetleg a címlistát módosítják, vagy új lapra szeretnének elõfizetni (pontos szállítási, név- és utcacím-megjelöléssel). Az esetleges módosítást szíveskedjenek levélben vagy faxon megküldeni. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a lapszállításról kizárólag az elõfizetési díj beérkezését követõen intézkedünk. Fontos, hogy az elõfizetési díjakat a megadott 10300002-20377199-70213285 sz. számlára utalják, illetve a kiadó által kiküldött készpénz-átutalási megbízáson fizessék be. Készpénzes befizetés kizárólag a Közlönyboltban (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6.) lehetséges. (Levélcím: Magyar Hivatalos Közlönykiadó,1394 Budapest, 62. Pf. 357. Fax: 318-6668).
A 2003. évi elõfizetési díjak Magyar Közlöny Az Alkotmánybíróság Határozatai Bányászati Közlöny Belügyi Közlöny Cégközlöny Cégközlöny (CD-n) Egészségügyi Közlöny Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítõ Gazdasági Közlöny Határozatok Tára Házi Jogtanácsadó Hírközlési Értesítõ Hivatalos Értesítõ Ifjúsági és Sport Értesítõ Igazságügyi Közlöny Informatikai és Hírközlési Közlöny Környezetvédelmi Értesítõ Közlekedési Értesítõ Kulturális Közlöny Külgazdasági Értesítõ
62 496 Ft/év 12 096 Ft/év 3 024 Ft/év 16 128 Ft/év 76 944 Ft/év 54 768 Ft/év 16 128 Ft/év 11 424 Ft/év 15 120 Ft/év 14 448 Ft/év 3 024 Ft/év 4 032 Ft/év 9 408 Ft/év 3 024 Ft/év 10 080 Ft/év 13 440 Ft/év 9 072 Ft/év 15 456 Ft/év 12 096 Ft/év 12 432 Ft/év
Magyar Közigazgatás Munkaügyi Közlöny Nemzeti Kulturális Alapprogram Hírlevele Oktatási Közlöny Önkormányzatok Közlönye Pénzügyi Közlöny Pénzügyi Szemle Statisztikai Közlöny Szociális Közlöny Turisztikai Értesítõ Ügyészségi Közlöny Vízügyi Értesítõ Élet és Tudomány Ludové Noviny Neue Zeitung Természet Világa Valóság
6 048 Ft/év 9 744 Ft/év 3 024 Ft/év 15 120 Ft/év 3 696 Ft/év 19 824 Ft/év 14 448 Ft/év 8 400 Ft/év 9 744 Ft/év 7 392 Ft/év 4 368 Ft/év 8 064 Ft/év 7 392 Ft/év 1 680 Ft/év 3 024 Ft/év 4 032 Ft/év 4 704 Ft/év
Az árak a 12%-os áfát is tartalmazzák.
A Házi Jogtanácsadó címû lap elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címén: Budapest VIII., Somogyi B. u. 6. 1394 Bp. 62. Pf. 357 vagy faxon: 318-6668, vagy a www.mhk.hu/hj internetcímen található megrendelõlapon. Telefon: 266-9290/234, 235 mellék. Éves elõfizetési díja 3024 Ft áfával.
A CD-JOGÁSZ hatályos jogszabályok hivatalos számítógépes gyûjteménye 2003. évi éves elõfizetési díjai: Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat
48 000 Ft 64 000 Ft 80 000 Ft
25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat
96 000 Ft 112 000 Ft 128 000 Ft
Egyszeri belépési díj: 6000 Ft. (Áraink az áfát nem tartalmazzák.) Facsimile Magyar Közlöny. A hivatalos lap 2002-es évfolyama jelenik meg CD-n az eredeti külalak megõrzésével, de könnyen kezelhetõen. Hatályos jogszabályok online elérése: a 3 naponta frissített adatbázis az interneten keresztül érhetõ el a www.mhk.hu címen. További információ kérhetõ a 06 (80) 200-723-as zöldszámon.
Szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A szerkesztésért felelõs: dr. Müller György. Budapest V., Kossuth tér 1—3. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Felelõs kiadó: a Kiadó vezérigazgatója. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. Telefon: 266-9290. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a FÁMA Rt. közremûködésével. Telefon/fax: 266-6567. Információ: tel./fax: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a kiadó Budapest VIII., Somogyi B. u. 6. (tel./fax: 267-2780) szám alatti közlönyboltjában, illetve megrendelhetõ a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2002. évi éves elõfizetési díj: 56 784 Ft. Egy példány ára: 140 Ft 16 oldal terjedelemig, utána + 8 oldalanként + 112 Ft. A kiadó az elõfizetési díj évközbeni emelésének jogát fenntartja.
HU ISSN 0076—2407 02.2200 — Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert.
