A M AG YAR K Ö Z T ÁR S AS ÁG H I VAT AL O S L AP J A
Budapest,
Oldal
TARTALOMJEGYZÉK
2002. augusztus 9.,
171/2002. (VIII. 9.) Korm. r. 172/2002. (VIII. 9.) Korm. r.
péntek
173/2002. (VIII. 9.) Korm. r.
106. szám
65/2002. (VIII. 9.) FVM r. 10/2002. (VIII. 9.) MeHVM r. 1138/2002. (VIII. 9.) Korm. h.
Ára: 588,– Ft
II. rész
JOGSZABÁLYOK
A Kormány rendeletei A Kormány 171/2002. (VIII. 9.) Korm. rendelete a gazdasági és közlekedési miniszter feladatés hatáskörérõl A Kormány a gazdasági és közlekedési miniszter (a továbbiakban: miniszter) feladatait és hatáskörét a következõk szerint állapítja meg:
A gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatáskörérõl . . Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történõ finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A közalkalmazotti szakmai szorzóval kapcsolatos jogszabályok hatályon kívül helyezésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A gümõkór elleni védekezésrõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok létesítményeibe történõ belépés rendjérõl szóló 1/1996. (VI. 19.) TNM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Idõsügyi Tanács mûködésérõl és a mûködésével összefüggõ kérdésekrõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal elnökének közleménye a személyi jövedelemadó meghatározott részének felhasználásáról rendelkezõ magánszemély nyilatkozatára igényt tartó egyház részére történõ technikai szám kiadásáról . . . . . . . . . . A Belügyminisztérium közleménye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 3/2002. (MK 106.) számú irányelve a magánnyugdíjpénztári tagdíjbevallások, önellenõrzések és a tagdíj, pótlék és bírság befizetések feldolgozására és nyilvántartására, a tagdíjbefizetések bevallás alapján történõ elszámolására vonatkozó magánnyugdíjpénztári eljárások kialakításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Békés Megyei Földmûvelésügyi Hivatalának hirdetménye . . . . . . . . A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Heves Megyei Földmûvelésügyi Hivatalának hirdetményei . . . . . . . . Helyesbítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
5869 5874 5876 5876 5888 5889
5890 5891
5891 5900 5901 5913
1. § (1) A miniszter — a pénzügyminiszterrel együttmûködve, az érdekelt miniszterek bevonásával — a Kormány gazdaságstratégiájához kapcsolódóan a) kidolgozza a gazdaságfejlesztés és a közlekedéspolitika cél-, eszköz- és intézményrendszerét, a reálgazdaság fejlesztésére vonatkozó feladatokat, a gazdasági növekedés, a versenyképesség feltételeit; b) kialakítja a horizontális támogató programokat, a befektetés-ösztönzés, a piacszabályozás elveit, közremûködik a kereskedelemfejlesztés elveinek kidolgozásában; c) javaslatokat dolgoz ki a gazdaság és közlekedés fejlesztésére fordítható pénzügyi források céljaira és felhasználására; rendelkezik a külön jogszabály alapján hatáskörébe utalt pénzügyi alapokkal, célelõirányzatokkal, támogatási célelõirányzatokkal, szabályozza és ellenõrzi azok
5870
MAGYAR KÖZLÖNY
2002/106. szám
mûködtetését és felhasználását, dönt a támogatások odaítélésérõl, közremûködik a területfejlesztés és a környezetvédelem állami pénzügyi eszközeinek felhasználásában; d) közremûködik a Kohéziós Alapból és az Európai Regionális Fejlesztési Alapból eredõ magyarországi támogatások programjainak megvalósításában; e) feladatkörét illetõen összeállítja a Kohéziós Alapból társfinanszírozandó fejlesztési projektek listáját, részt vesz az Európai Unióval folytatott kapcsolódó tárgyalásokon, valamint a Kohéziós Alap vonatkozásában létrehozza és mûködteti a közlekedési projektek Lebonyolító Testületét.
támogatásának hatékonyságát, ellátja, illetve összehangolja a kisvállalkozások Európai Uniós Integrációra történõ átfogó felkészítését, továbbá a kisvállalkozásokkal összefüggõ, egyéb jogszabályokban meghatározott kormányzati feladatokat; e) a Kormány gazdaságfejlesztési, mûszaki innovációs, közlekedéspolitikai, befektetés-ösztönzési és gazdaságkutatási célkitûzéseit, a piacfelügyeleti stratégiát, valamint ezek megvalósításának feladatait, szervezi azok végrehajtását; f) a fogyasztóvédelmi politika koncepcióját, javaslatot tesz a megvalósítás szervezeti és intézményi feltételeire.
(2) A Kormány gazdaságstratégiai programjának megalapozása érdekében a miniszter figyelemmel kíséri a gazdasági folyamatok feltételeinek alakulását, elõrejelzéseket készít azok várható tendenciáiról. Ennek keretében a) elemzi a reálgazdasági folyamatokat, egybeveti azokat a gazdaságpolitikai és környezetgazdasági célokkal, elvégzi a kormányzati intézkedések hatásvizsgálatát; b) tudományosan megalapozott rövid, közép- és hosszú távú gazdasági elõrejelzéseket, elemzéseket készít, modellezi a reálgazdasági folyamatokat; c) következtetéseirõl és az azok alapján szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatairól rendszeresen tájékoztatja a Kormányt; d) az érdekelt miniszterekkel együttmûködve a feladatkörét illetõen értékeli az EU-támogatások programjainak megvalósulását.
(2) A miniszter a gazdaságstratégiai célkitûzések végrehajtása érdekében közremûködik a) a központi állami költségvetési, monetáris, árfolyam-, adó-, pénzügy- és hitelpolitika, valamint a foglalkoztatási, a társadalombiztosítási, a szociális és lakáspolitika, technológiapolitika, b) a területfejlesztési, a környezet- és természetvédelmi, valamint az agrárpolitika kidolgozásában.
2. § (1) A miniszter — az érdekelt miniszterekkel együttmûködve — a gazdaságstratégiai célok meghatározása és megvalósítása érdekében, a környezet- és természetvédelmi célkitûzésekkel, valamint a fenntartható fejlõdés elveivel összhangban kidolgozza a) az ipar-, az energia-, a közlekedés- és a belkereskedelem-politika koncepcióját, ennek részeként a fejlesztési, modernizációs, struktúrapolitikai és környezetvédelmi koncepciót, továbbá az ezekkel kapcsolatos stratégiát és döntési javaslatokat, gondoskodik azok végrehajtásáról; b) a külföldi mûködõtõke-bevonási és külföldre irányuló tõkebefektetési politikát, részt vesz a befektetésösztönzés szabályozó rendszerének kialakításában; c) a Gazdasági Versenyképesség, valamint a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Programokat, szervezi az Operatív Programok végrehajtását és azok monitoring rendszerét, koordinálja a feladatköréhez kapcsolódó uniós és költségvetési források felhasználását, valamint közremûködik a Nemzeti Fejlesztési Terv gazdaság- és infrastruktúra fejlesztési stratégiájának kidolgozásában; d) a mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztésére, támogatási és információs rendszerének kialakítására vonatkozó javaslatokat, értékeli a kisvállalkozások állami
(3) A miniszter egyetértési jogot gyakorol a Nemzeti Fejlesztési Tervhez kapcsolódó kormány-elõterjesztések benyújtása tekintetében.
3. § (1) A miniszter a közlekedéssel kapcsolatos állami feladatok keretében a) javaslatot tesz a szolgáltatás és termelés legfontosabb szerkezeti változásaira, mûködési feltételrendszerére, a mûszaki fejlesztés fõ irányaira, a központi beruházások nagyságrendjére, a polgárok élet- és munkakörülményeit, jövedelmi viszonyait érintõ kérdésekre, a nemzetközi gazdasági kapcsolatokból eredõ kötelezettségek teljesítésére, valamint az ár- és pénzügypolitikai elvekre; b) a gazdaságpolitikai programok és az állami költségvetés kidolgozása során javaslatot tesz a közlekedés szolgáltatásaival, termelésével kapcsolatos gazdasági, társadalmi és környezeti érdekek érvényre juttatására; c) közremûködik a helyi önkormányzatoknak nyújtandó cél- és címzett támogatásokra vonatkozó javaslatok kidolgozásában; d) közremûködik az ágazati érdekegyeztetés kormányzati feladatainak ellátásában, továbbá az érintett érdekképviseletek bevonásával konzultatív érdekegyeztetõ fórumokat mûködtet; e) szervezi — a kutatás-fejlesztés irányításának általános rendszeréhez igazodóan — a tudományos kutatás fejlesztését és a kutatási feladatok végrehajtását, kialakítja a közlekedésre vonatkozó kormányzati mûszaki fejlesztéspolitika érvényre juttatásának feltételrendszerét; f) figyelemmel kíséri és elemzi a szolgáltatási és termelési folyamatokat, a kereslet és kínálat alakulását és össz-
2002/106. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
hangját, a gazdasági kapcsolatok rendjét; javaslatokat tesz a piacszabályozás elveire és megvalósításának eszközrendszerére; g) ellátja a közlekedési ágazatok EU-támogatásból, nemzetközi hitelekbõl és segélyekbõl történõ részesítésével összefüggõ feladatokat; h) ellátja — külön jogszabályban meghatározottak szerint — a belföldi személyszállítás hatósági áraival kapcsolatos ármegállapítási feladatokat; i) ellátja a közlekedési hálózatok nyomvonalainak meghatározásával kapcsolatos feladatokat. (2) A miniszter elõsegíti az országos és a térségi közlekedési feladatok ellátásában az önkormányzatok részvételét.
4. § A miniszter a) irányítja a feladat- és hatáskörébe tartozó EU csatlakozási fejezeteket, szakmai munkacsoportokat, közremûködik az európai integrációs kapcsolatok tekintetében az Európai Unióhoz való csatlakozással összefüggõ munkálatokban, részt vesz az Európai Közösségekkel és azok tagállamaival kötött társulási szerzõdés végrehajtásában, valamint az Európai Unióhoz történõ csatlakozás követelményeinek teljesítésére történõ felkészülésben; b) ellátja az Európai Unióhoz való csatlakozással összefüggõ, a feladat- és hatáskörébe tartozó szabályozási, jogharmonizációs, intézményfejlesztési, jogérvényesítési és egyéb feladatokat; c) elõsegíti a határon túli magyar közösségekkel és a szomszédos országokkal fenntartott gazdasági és közlekedési kapcsolatok fejlesztését; d) a külügyminiszterrel együttesen felügyeli a befektetés-ösztönzést és a kereskedelemfejlesztést szolgáló hazai intézményeket, közremûködik az e célokat szolgáló külpiaci tevékenység irányításában, értékelésében és ellenõrzésében, valamint a külgazdaság-politika kialakításában; e) közremûködik a vámrendszer és vámpolitika alakításában és eszközrendszerének mûködtetésében; f) a külügyminiszterrel együtt megállapítja az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselõ jogok behozatalának, kivitelének rendjét, valamint a külön jogszabályokban meghatározott termékkörben gondoskodik a hatósági engedélyezési feladatok ellátásáról; g) feladatkörében képviseli a Kormányt — külön felhatalmazás alapján — nemzetközi szervezetekben, továbbá a külügyminiszterrel egyetértésben ellátja a két- és sokoldalú nemzetközi, gazdasági, közlekedési, tudományos, valamint mûszaki-fejlesztési együttmûködésbõl adódó feladatokat, koordinálja más hazai állami szervek, érdekképviseleti szervezetek együttmûködését, feladatainak ellátása érdekében kapcsolatot alakít ki a nemzetközi szervezetek tagországaival, valamint biztosítja a nemzetközi szer-
5871
vezetekben betöltött tagságból adódó feladatok végrehajtását; h) ellátja a feladatkörébe tartozó nemzetközi szerzõdések, valamint nemzetközi szerzõdésnek nem minõsülõ megállapodások elõkészítésével, megkötésével, aláírásával, megerõsítésével és kihirdetésével kapcsolatos feladatokat, gondoskodik azok hazai végrehajtásáról, ellátja a NATO tagságból adódó ágazati feladatokat; i) külön jogszabály alapján ellátja a Notifikációs Központ irányítását; j) koordinálja a minisztériumok, az országos hatáskörû szervek, valamint a megyei (fõvárosi) védelmi bizottságok gazdaságmozgósítási tevékenységét; k) ellátja a hadiipari beszerzésekhez kötõdõ ellentételezéssel összefüggõ kormányzati tevékenység irányítását, ennek keretében kidolgozza a stratégiákat és végrehajtja a lebonyolítás koordinációjának feladatait; l) együttmûködik az Informatikai és Hírközlési Minisztériummal, valamint a Miniszterelnöki Hivatallal a tudásalapú gazdaságfejlesztésben; m) együttmûködik a Miniszterelnöki Hivatallal a Regionális Fejlesztési Holding Rt. feladatainak koordinációjában; n) hatásvizsgálatokat, elemzéseket, közép- és hosszú távú elõrejelzéseket készít, egybeveti azokat a gazdaságstratégia technológiai és innovációs céljaival; o) az egyházakkal kapcsolatosan tárcája tevékenységében érvényesíti a kormányprogramban foglaltakat, és a kormányzati tevékenységet koordináló Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszterrel együttmûködve ellátja az ágazati feladatokat; p) a határon túli magyarok vonatkozásában tárcája tevékenységében érvényesíti az Alkotmány 6. §-ának (3) bekezdésében, valamint a kormányprogramban meghatározott szempontokat, együttmûködve az ezen kormányzati tevékenységet koordináló külügyminiszterrel, illetve a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszterrel.
5. § A miniszter az érdekelt miniszterek bevonásával a) figyelemmel kíséri és elemzi a piaci folyamatokat, a kereslet-kínálat, az árak alakulását és összhangját. A piaci folyamatok zavartalansága érdekében mûködteti az ehhez kapcsolódó, hatáskörébe tartozó intervenciós eszközöket, külön jogszabály szerint egyetértési jogot gyakorol a Gazdaságbiztonsági Tartalék kezelésében. Az iparpolitikai szempontok figyelembevételével a külügyminiszterrel egyetértésben mûködteti a piacvédelem nemzetközileg is elfogadott eszközeit; b) összehangolja az energiahordozó-ellátás, valamint az energiagazdálkodás hazai és nemzetközi feladatait, megállapítja a külön törvényekkel hatáskörébe utalt energiaárakat, közremûködik az energetika és az ipar környe-
5872
MAGYAR KÖZLÖNY
zeti hatásaival kapcsolatos tevékenységben, közremûködik a megújuló energiaforrások hasznosításában; c) intézkedéseket tesz, illetve kezdeményez a fogyasztói jogok védelme érdekében; d) gondoskodik a piacfelügyeleti tevékenység fejlesztésérõl, koordinálja az ezzel kapcsolatos intézményfejlesztési feladatokat a Piacfelügyeleti Tanács mûködtetésével; e) ellátja a logisztikai fejlesztésekkel összefüggõ állami feladatokat; f) közremûködik a mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai megújulásának elõsegítésében; g) részt vesz az országos és regionális fejlesztési, valamint hosszú távú szerkezetátalakítási programok kidolgozásában és megvalósításában; h) közremûködik a kutatás-fejlesztés információs rendszerének és infrastruktúrájának továbbfejlesztésében; i) elõsegíti a korszerû mûszaki megoldások elterjesztését, hasznosítását, az e célok elérését szolgáló szervezetek, intézmények fejlesztését; j) végzi a közlekedés biztonságának javításával kapcsolatos feladatokat; k) ellátja a közlekedés mûszaki emlékeinek védelmével, megõrzésével kapcsolatos feladatokat.
6. § (1) A miniszter az irányítása alá tartozó ágazatok tekintetében megállapítja az egyes tevékenységek gyakorlásának szakmai és jogi feltételeit, meghatározza az egyes tevékenységek végzéséhez szükséges szakmai követelményeket és az engedélyhez kötött tevékenységek körét. (2) A miniszter a) közremûködik a közoktatás és a felsõoktatás állami feladatainak teljesítésében, ellátja a külön jogszabályban megállapított szakképesítések tekintetében a szakképesítésért felelõs miniszter hatáskörébe utalt feladatokat; b) ellátja a hatáskörébe utalt minõségügyi, termékbiztonsági, tanúsítási, minõségbiztosítási, hatósági felügyeleti feladatokat, az áruk és szolgáltatások biztonságára vonatkozó szabályozási feladatokat, közremûködik a nemzeti szabványok kidolgozásában, továbbá a nemzetközi és az európai kötelezettségeken alapuló, a nemzeti szabványosítással és akkreditálással kapcsolatos jogalkotó munkában; c) gondoskodik a haditechnikai külkereskedelmet szabályozó jogszabályok végrehajtásáról, az azzal kapcsolatos minisztériumok közötti együttmûködés, valamint a nemzetközi együttmûködés szervezésérõl és fejlesztésérõl; d) gondoskodik az egyes nemzetközileg ellenõrzött termékek és technológiák forgalmazása nemzetközileg vállalt feltételeinek betartásáról; e) ellátja a földtani, valamint ásványi nyersanyagkutatás, ásványvagyon-kutatás és a bányászati tevékenység állami irányítási és ellenõrzési feladatait, irányítja az ásványvagyon-gazdálkodási tevékenységeket, irányítja és mûködteti az ország földtani adatainak nyilvántartási rendszerét;
2002/106. szám
f) szervezi a hulladékgazdálkodással kapcsolatos, külön jogszabállyal hatáskörébe utalt feladatokat; g) gondoskodik a vegyi fegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítésérõl szóló nemzetközi szerzõdések hazai végrehajtásáról; h) gondoskodik a kábítószerek tiltott gyártásához felhasználható egyes vegyi anyagokkal végezhetõ legális tevékenységek felügyeletére vállalt nemzetközi kötelezettségek teljesítésérõl, az ehhez szükséges hazai és nemzetközi együttmûködés szervezésérõl; i) megállapítja a közlekedési jármûvek üzembe helyezésének és üzemben tartásának feltételeit, mûszaki felülvizsgálatuk rendjét; j) kezdeményezi a jármûvezetõk képzése, tovább- és utánképzése rendjének, valamint vizsgáztatásuk módjának és feltételeinek szabályozását; meghatározza az általános pályaalkalmassági vizsgálatok rendjét; k) szabályozza — a belügyminiszterrel egyetértésben — a víziközlekedés rendjét, megállapítja a vasúti közlekedés alapvetõ forgalmi szabályait, a közúti forgalmi rend kialakításának szabályait, elõkészíti és a Kormány elé terjeszti — a belügyminiszterrel együttesen — a közúti közlekedés szabályait; l) megállapítja a közlekedési infrastruktúrához tartozó létesítmények építésének és fenntartásának szabályait; m) irányítja a közlekedési hálózatok fejlesztését, figyelembe véve a terület- és településfejlesztési, valamint a terület- és településrendezési tervekben foglaltakat is; n) részt vesz a területfejlesztési koncepciók és programok, továbbá a területrendezési tervek feladatkörét érintõ munkarészeinek kidolgozásában és érvényesítésében; o) meghatározza — külön jogszabályban foglaltak szerint — a személyszállítási, az árufuvarozási és a szállítmányozási szolgáltatások területén a szakmához és a piachoz jutás feltételeit, az engedélyezési eljárást és a tevékenység gyakorlásának szabályait, illetõleg kezdeményezi azok megállapítását; p) a vonatkozó nemzetközi szerzõdésekkel összhangban — a környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel egyeztetve — meghatározza a veszélyes áruk szállításának és a szállításra való elõkészítésének szabályait. (3) A (2) bekezdésben foglalt feladatokkal összehangoltan a miniszter kialakítja a hatósági engedélyezési, ellenõrzési és kötelezési eljárások rendszerét és szabályait; megállapítja a hatósági eljárások díjait, valamint a bírság jellegû díjakat.
7. § A miniszter hatósági feladatai tekintetében a) ellátja a hatáskörébe utalt hatósági engedélyezési, felülvizsgálati, kötelezési és ellenõrzési feladatokat; b) irányítja és ellenõrzi a minisztérium felügyelete alatt mûködõ hatósági szervek tevékenységét;
2002/106. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
c) ellátja a külön jogszabályban meghatározott feladatokat a helyi önkormányzatok közlekedési államigazgatási tevékenységével kapcsolatban; d) irányítja és ellenõrzi az ágazati hatósági képzési és vizsgáztatási feladatokat; e) megteszi a rendkívüli, az azonnali beavatkozást igénylõ esetekben a szükséges egyedi intézkedéseket.
8. § A miniszter az irányítása alá tartozó ágazatok tekintetében a) ellátja a védelmi jogszabályokból és a nemzetközi kötelezettségvállalásból adódó védelmi feladatokat; b) érvényesíti a védelmi és biztonsági követelményeket, meghatározza a minõsített helyzetek ágazati feladatait, és gondoskodik végrehajtásukról; c) irányítja az ágazati feladatkörébe, illetve a felügyeleti hatáskörébe tartozó szervek védelmi felkészülését, és meghatározza tevékenységük szakmai követelményeit; d) végzi a gazdaság és a közlekedési ágazat mûködése folyamatosságának rendkívüli helyzetben történõ biztosításával összefüggõ állami feladatokat; e) koordinálja a lakosság ellátásával összefüggõ minõsített idõszaki és rendkívüli helyzetekbõl adódó feladatokat, szervezi az ehhez kapcsolódó információs rendszert; f) ellátja az ágazati rendeltetésû védelmi tartalékok képzésének és kezelésének feladatait; g) tervezi az ágazati védelmi feladatok ellátásához szükséges költségeket; h) külön jogszabály alapján ellátja a légiközlekedés védelmével kapcsolatos feladatokat.
9. § (1) A miniszter az irányítása és felügyelete alá tartozó ágazatok tekintetében, az állam vállalkozói vagyonának mûködtetése és privatizálása érdekében a) külön törvényben meghatározottak szerint közremûködik a privatizációs szerzõdések véleményezésében, jóváhagyásában, valamint a pályázati feltételek megfogalmazásában; b) gyakorolja az állam vállalkozói vagyona vonatkozásában a számára külön jogszabályban, kormányhatározatban megállapított jogokat; c) közremûködik az állami tulajdon mûködtetésére irányuló kormányzati tevékenységben; d) kiírja a hatáskörébe tartozó koncessziós pályázatokat, gyakorolja a kizárólagos állami tevékenységek ellátásának átengedésével kapcsolatos jogokat, és megköti a koncessziós szerzõdéseket. (2) A miniszter a) gyakorolja — külön jogszabály, kormányhatározat alapján — a tulajdonosi jogokat az állam többségi részese-
5873
désével, illetve szavazatelsõbbségi részvényével mûködõ gazdasági társaságok tekintetében; b) gyakorolja a kincstári vagyon kezelésével, értékesítésével, hasznosításával, valamint a kincstári vagyonkörbe bekerülõ vagyon kezelõjének kijelölésével kapcsolatos egyetértési jogot; c) irányítja, illetve felügyeli az általa alapított, illetve a felügyelete alá rendelt költségvetési szerveket, valamint a külön jogszabályokban meghatározott egyéb szervezeteket.
10. § A miniszter a) ellátja a közlekedés mûszaki és lakossági tájékoztató tevékenységét, valamint a statisztikáról szóló törvényben meghatározottak szerint gondoskodik a tevékenységi körébe tartozó feladatokkal összefüggõ statisztikai információrendszer kialakításáról, mûködtetésérõl és fejlesztésérõl; b) segíti a szakirányába tartozó oktatási intézmények munkáját; c) együttmûködik a belügyminiszterrel a közlekedési baleset-megelõzõ, felvilágosító és propagandatevékenységben, ehhez biztosítja a mûszaki forgalmi elemzéseket és információkat.
11. § A miniszter a) az irányítása és felügyelete alá tartozó ágazatok tekintetében gyakorolja a jogszabállyal hatáskörébe utalt hatósági jogköröket és törvényességi felügyeletet, ellátja a külön törvényben meghatározott módon a közraktárak felügyeletét; b) ellátja a külön jogszabállyal feladat- és hatáskörébe utalt tevékenységeket, elõkészíti, illetve kiadja a szabályozási felelõsségi körébe tartozó jogszabályokat.
12. § A miniszter a feladatait a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium hivatali szervezete, valamint a külön jogszabályban meghatározott szervek/szervezetek útján látja el.
13. § A miniszter a statisztikáról szóló törvényben meghatározottak szerint gondoskodik a feladat- és hatáskörével kapcsolatos statisztikai információs rendszer kialakításáról, mûködtetésérõl és fejlesztésérõl. Kezeli törvény vagy egyéb jogszabály felhatalmazása alapján a hatósági jogkörének gyakorlásához szükséges adatokat. Az átvett infor-
5874
MAGYAR KÖZLÖNY
2002/106. szám
mációk alapján elemzi és értékeli a gazdasági folyamatokat, irányítja és összehangolja az információfeldolgozó, -elemzõ munkát.
A Kormány 172/2002. (VIII. 9.) Korm. rendelete
14. §
az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történõ finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet módosításáról
A miniszter a hatáskörébe tartozó feladatok ellátása során együttmûködik az érintett miniszterekkel, az országos hatáskörû szervek vezetõivel, valamint a külön törvényben meghatározott módon a Magyar Nemzeti Bank elnökével, továbbá az illetékes gazdasági, szakmai kamarákkal, más köztestületekkel, társadalmi szervezetekkel, érdekképviseleti szervekkel.
A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Eb. tv.) 83. §-a (2) bekezdésének a) pontjában, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1999. évi költségvetésérõl szóló 1998. évi XCI. törvény 16. §-ának (11) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következõket rendeli el:
15. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, egyidejûleg hatályát veszti: a) a gazdasági miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 156/1998. (IX. 30.) Korm. rendelet, valamint a módosítására kiadott 2/2000. (I. 18.) Korm. rendelet és 102/2000. (VI. 28.) Korm. rendelet; b) a közlekedési és vízügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 103/2000. (VI. 28.) Korm. rendelet; c) a technikai szabályzatok, mûszaki tartalmú jogszabályok és megfelelõség-értékelési eljárást tartalmazó szabályozások tervezeteire vonatkozó információszolgáltatásról, valamint a Notifikációs Központ feladat- és hatáskörérõl szóló 46/2002. (III. 21.) Korm. rendelet 5. §-ának (2) bekezdése.
1. § Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történõ finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 5. számú melléklete helyébe e rendelet melléklete lép.
2. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 30. napon lép hatályba, azzal hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár az 5. számú melléklet szerinti elszámolást elsõ alkalommal az augusztus havi utalványozások során teljesíti. A miniszterelnök helyett:
Dr. Medgyessy Péter s. k.,
Dr. Kiss Elemér s. k.,
miniszterelnök
Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter
Melléklet a 172/2002. (VIII. 9.) Korm. rendelethez [5. számú melléklet a 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelethez] Gyógyító-megelõzõ ellátások 2002. évi kiadási elõirányzatai Adatok millió forintban
Megnevezés
Háziorvosi, háziorvosi ügyelet ellátása Fix összeg Területi pótlék Eseti ellátás díjazása Teljesítmény díjazása Ügyeleti szolgálat
2001. évi eredeti elõirányzat
2002. évi eredeti elõirányzat
Növekmény (4—2.)
2002. évi XXIII. tv. alapján módosított elõirányzat
1.
2.
3.
4.
8 252,0 446,0 345,6 27 336,8 4 577,3
8 983,8 514,5 295,3 29 147,2 4 711,3
—537,8 1 731,5 73,1 434,5 98,7
8 446,0 2 246,0 368,4 29 581,7 4 810,0
2002/106. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Megnevezés
1. Háziorvosi, háziorvosi ügyelet ellátása összesen Védõnõ, anya-, gyermek- és ifjúságvédelem Iskola-egészségügyi ellátás Védõnõi ellátás Anya-, gyermek- és csecsemõvédelem MSZSZ: gyermekgyógyászat MSZSZ: nõgyógyászat 2. Védõnõ, anya-, gyermek- és ifjúságvédelem összesen 3. Fogászati ellátás Gondozóintézeti gondozás Nemibeteg gondozás Tüdõgondozás Ideggyógyászati gondozás Onkológiai gondozás Alkohológia és drogellátás 4. Gondozóintézeti gondozás összesen Betegszállítás, és orvosi rendelvényû halottszállítás Betegszállítás Halottszállítás 5. Betegszállítás, és orvosi rendelvényû halottszállítás összesen 6. Járóbeteg-szakellátás Ebbõl: Laborkassza 7. CT, MRI 8. Mûvesekezelés 9. Otthoni szakápolás Fekvõbeteg-szakellátás Aktív fekvõbeteg-szakellátás — Extrafinanszírozás Speciális fin. fekvõbeteg Krónikus fekvõbeteg-szakellátás Egyéb 10. Fekvõbeteg-szakellátás összesen 11. Mûködési költségelõleg 12. Felmentéssel, végkielégítéssel járó kiadások Célelõirányzatok Orvosspecifikus vények kiadása Felülvizsgáló orvosok díja Méltányossági alapon történõ térítések Irányított betegellátás kiadásai Alapellátási vállalkozás támogatási átalánydíj Munkahelyi pótlék fedezete 13. Célelõirányzatok összesen ÖSSZESEN
5875
2001. évi eredeti elõirányzat
2002. évi eredeti elõirányzat
Növekmény (4—2.)
2002. évi XXIII. tv. alapján módosított elõirányzat
1.
2.
3.
4.
40 957,7
43 652,1
1 800,0
45 452,1
1 203,2 7 295,3 886,1 87,3 71,8 9 543,7 11 502,5
1 284,1 7 976,1 945,6 93,3 76,5 10 375,6 12 094,2
0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 4 100,0
1 284,1 7 976,1 945,6 93,3 76,5 10 375,6 16 194,2
1 004,3 3 849,3 1 936,8 994,3 680,6 8 465,3
1 069,7 4 100,7 2 067,5 1 062,2 725,7 9 025,8
80,3 417,0 305,8 145,2 151,7 1 100,0
1 150,0 4 517,7 2 373,3 1 207,4 877,4 10 125,8
4 013,5 60,0
4 456,5 60,0
300,0 0,0
4 756,5 60,0
4 073,5 59 580,4 8 032,0 11 206,4 1 462,8
4 516,5 66 306,7 13 733,7 8 423,2 11 959,8 1 613,7
300,0 6 400,0 2 200,0 0,0 1 100,0 0,0
4 816,5 72 706,7 15 933,7 8 423,2 13 059,8 1 613,7
209 202,0 200,0 7 800,5 24 329,7 805,4 242 337,6 355,5 591,9
224 073,7 200,0 8 466,5 25 968,7 821,8 259 530,7 350,6 583,7
25 808,8 60,0 2 323,5 2 866,9 40,8 31 100,0 0,0 0,0
249 882,5 260,0 10 790,0 28 835,6 862,6 290 630,7 350,6 583,7
200,0 353,6 135,0 500,0 0,0
207,9 387,5 140,4 512,6 0,0
35,0 0,0 0,0 0,0 4 065,0
242,9 387,5 140,4 512,6 4 065,0
1 188,6 399 297,9
1 248,4 429 681,0
4 100,0 50 000,0
5 348,4 479 681,0
5876
MAGYAR KÖZLÖNY
A Kormány 173/2002. (VIII. 9.) Korm. rendelete a közalkalmazotti szakmai szorzóval kapcsolatos jogszabályok hatályon kívül helyezésérõl
1. §
2002/106. szám
(2) bekezdése és a 156/2001. (IX. 12.) Korm. rendelet 4. §-a; b) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a mûvészeti, a közmûvelõdési és a közgyûjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggõ egyes kérdések rendezésérõl szóló 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet 18. §-a, valamint az azt módosító 26/2000. (III. 8.) Korm. rendelet 1. §-a; c) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény egészségügyi ágazatban történõ végrehajtásáról szóló 233/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 15. §-ának (1) bekezdése, valamint 1. számú melléklete; d) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény szociális, valamint gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történõ végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 13. §-a; e) a szakmai szorzó alkalmazásával meghatározott közalkalmazotti illetményre jogosító egyes munkakörökrõl szóló 29/2000. (III. 8.) Korm. rendelet, valamint a módosításáról szóló 260/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet.
A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 18. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(2) A gyermek- és ifjúságvédelmi intézmény pedagógus-munkakörben foglalkoztatott alkalmazottai közalkalmazotti jogviszonyára e rendelet 7. §-át, 10. §-ának (1) bekezdését, 11/A. §-át, 11/B. §-át, 12. §-át, 14/A. §-a (1) bekezdésének a), c), h) pontjait, 15. §-a (2) bekezdésének c)—e) pontjait, (3)—(4) bekezdését, (6) bekezdését, (8) bekezdését, (10) bekezdését, 16. §-ának (1)—(6) bekezdéseit, 20. §-ának (2) bekezdését kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a) 14/A. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a magasabb vezetõi, vezetõi megbízást kapott pedagógust a felsoroltakon kívül akkor is megilleti az illetménynövekedés, ha szociálpedagógus, szociális munkás, általános szociális munkás szakképzettséggel rendelkezik; b) a 14/A. § (1) bekezdésének c) pontja alapján a gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott dolgozót a felsoroltakon kívül akkor is megilleti az illetménynövekedés, ha a besorolás alapjául szolgáló felsõfokú iskolai végzettsége és szakképzettsége mellett pedagógiai, pedagógia szakos elõadói, szociálpedagógus, nevelõtanári, pszichopedagógus, szociális munkás szakképzettséggel rendelkezik; c) a 14/A. § (1) bekezdésének h) pontja alapján a gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben a pszichológusi feladatok ellátásához a pszichológusi szakképzettség mellett tanítói, tanári szakképzettséggel rendelkezik; d) a 15. § (6) bekezdésének b) pontjában meghatározott pótlék: gyermek- és ifjúságvédelmi intézményi pótlék annak, aki gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben nevelõ és oktató munkát végez.’’
Az állategészségügyrõl szóló 1995. évi XCI. törvény 45. §-ának 11. pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el:
2. §
1. §
Ez a rendelet 2002. szeptember 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejûleg hatályát veszti: a) a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 14/B. §-a, valamint az azt módosító 273/2000. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. §-ának
A rendelet hatálya
A miniszterelnök helyett: Dr. Kiss Elemér s. k., Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter
A Kormány tagjainak rendeletei A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 65/2002. (VIII. 9.) FVM rendelete a gümõkór elleni védekezésrõl
E rendelet elõírásait az állatok gümõkórmentességének ellenõrzésével, a gümõkórban beteg, illetõleg gümõkóros betegségre, illetve fertõzöttségre gyanús szarvasmarhákkal kapcsolatos feladatok ellátása során kell alkalmazni.
2002/106. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 2. § Értelmezõ rendelkezések
E jogszabály alkalmazásában 1. állomány: az azonos telepen, legelõn, udvarban tartott szarvasmarhák összessége, 2. gümõkórmentes szarvasmarha-állomány: a hatóság által gümõkórmentessé nyilvánított állomány, 3. gümõkórmentes egyed: az a szarvasmarha, amely gümõkórmentes állományból származik, illetõleg új állományba szállítását követõ 30 napon belül bovin tuberkulinnal végrehajtott bõrpróbája negatívnak minõsül, 4. gümõkórban beteg egyed: az a szarvasmarha, amelynél a betegséget az intradermális tuberkulin próba vagy bakterológiai vizsgálat megállapította, 5. gümõkóros betegségre gyanús egyed: az a szarvasmarha, amelynél az intradermális tuberkulin próba, vagy a klinikai — illetõleg a kórbonctani — vagy a húsvizsgálat eredménye a gümõkór jelenlétét valószínûsíti, 6. gümõkóros fertõzöttségre gyanús egyed: az a szarvasmarha, amelyet beteg vagy betegségre gyanús szarvasmarhával együtt tartanak, illetõleg tartottak, továbbá amelyrõl feltehetõ, hogy valamely módon megfertõzõdhetett, valamint az is, amelynél az intradermális próba eredménye kétes, 7. járványtani nyomozás: a fertõzés eredetének felderítése, 8. udvarszemle: a szarvasmarha tartási körülményeinek ellenõrzése, 9. állatorvos: állami feladatokkal megbízott állatorvos.
3. § Az állomás feladatai (1) A szarvasmarha-állományok gümõkórmentességének ellenõrzése állami feladat. Ezen állami feladatot az állategészségügyi hatóság az illetékes megyei (fõvárosi) állategészségügyi és élelmiszer-ellenõrzõ állomás (a továbbiakban: állomás) útján látja el. (2) Az állomás a szarvasmarha-állományok évente elõírt tuberkulin vizsgálatát a kerületi fõállatorvosokkal megszervezteti és a vizsgálatok elvégzését folyamatosan felügyeli. (3) Ha valamely állományból származó szarvasmarhában a kerületi fõállatorvos gümõkórt állapít meg és az elváltozás laboratóriumi vizsgálata pozitív eredménnyel végzõdött, az Országos Állategészségügyi Intézet (a továbbiakban: OÁI) értesítésének kézhezvétele után, az állomás haladéktalanul a) meggyõzõdik arról, hogy az elváltozást mutató állat a jelzett állományból származik-e, b) járványtani nyomozást végez,
5877
c) illetékességi területén belül a kerületi fõállatorvosokkal forgalmi korlátozást rendeltet el azokban a gazdaságokban, ahova a betegséget továbbterjeszthették, d) elrendeli a forgalmi korlátozás alá vont állományban a hathetesnél idõsebb összes szarvasmarha intradermális tuberkulin próbával való vizsgálatát a 2. számú melléklet szerint, e) ha a járványtani nyomozás alapján illetékességi területén kívüli állományok forgalmi korlátozás alá vonása, illetve vizsgálata is szükséges, errõl haladéktalanul értesíti az illetékes állomást. (4) Az állomás elrendelheti a betegségre, illetve fertõzöttségre gyanús szarvasmarha leölését is, ha a betegségre, illetve a fertõzöttségre gyanús állat a többi állat egészségét veszélyezteti, és elkülönítésére más lehetõség nincs. 4. § A kerületi fõállatorvos feladatai (1) Ha a kerületi fõállatorvos az állománnyal foglalkozó személy vagy annak valamely hozzátartozója gümõkóros megbetegedésérõl értesül, az állományt vagy a fertõzési forrásként gyanúba vett állatot klinikai és immundiagnosztikai, szükség esetén bakteriológiai vizsgálatnak veti alá. (2) A kerületi fõállatorvos a szarvasmarha gümõkóros megbetegedése, továbbá a betegség, illetve a fertõzöttség gyanújának megállapítása esetén az állat tartóját kötelezi a) a beteg, betegségre, illetve fertõzöttségre gyanús szarvasmarha elkülönítésére az arra fogékony állatoktól, b) az állatok tartási helyének és minden olyan területnek és tárgynak a megtisztítására és fertõtlenítésére, amely a fertõzést terjesztheti, c) az istállóból és egyéb tartási helyekrõl származó trágya oly módon történõ elhelyezésére, hogy az arra fogékony állatok számára ne legyen hozzáférhetõ, továbbá a trágya külön jogszabályban foglaltak szerinti fertõtlenítésére és három hétig történõ tárolására, d) az istállóból vagy egyéb tartási helyrõl származó folyékony ürülék — ha azt nem a trágyával együtt kezelik — fertõtlenítésére. (3) A kerületi fõállatorvos elrendeli a gümõkórral fertõzött szarvasmarha megjelölését melyet az intradermális tuberkulin próbát végzõ állatorvos végez el. A jelölés módja: a jobb fülkagyló külsõ szélén, a fülkagyló hegyétõl számított három centiméterre, nyolc milliméter szélességû és mélységû, ék alakú fülcsipkével. (4) A kerületi fõállatorvos a nyilvántartásba bejegyzi a fertõzöttség tényét.
5. § (1) A kerületi fõállatorvos a szarvasmarha gümõkóros megbetegedését, a betegség, illetõleg fertõzöttség gyanújának megállapítását az állomásnak haladéktalanul jelenti.
5878
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) A szarvasmarha-állományra, amelyben gümõkórban beteg, a betegségre, illetve fertõzöttségre gyanús egyed található, határozattal forgalmi korlátozást rendel el, egyben elõírja a gondozás és a termékek megsemmisítésének szabályait. E határozat másolatát megküldi az ÁNTSZ illetékes megyei szervének. (3) A kerületi fõállatorvos járványtani nyomozást végez és ennek eredményéhez képest forgalmi korlátozás alá vonja azt az állományt, ahonnan a betegséget behurcolták, vagy ahová a beteg vagy betegségre, illetve fertõzésre gyanús állatot szállították, illetõleg ha az az illetékességi területén kívül esik, haladéktalanul értesíti az állomást. (4) A kerületi fõállatorvos udvarszemlét végez és annak alapján, szükség szerint a) elrendeli az egyedi azonosítással nem rendelkezõ állatok egyedi megjelölését, b) elrendeli a pótlólagos tuberkulin vizsgálatokat, c) a vizsgálat eredménye alapján intézkedik az állomány minõsítése iránt.
6. § (1) A kerületi fõállatorvos megrendeli — ingyenes nyomtatványon — a vizsgálat végzéséhez szükséges diagnosztikumot (tuberkulin). (2) A kerületi fõállatorvos ellenõrzi az intradermális tuberkulin próba végrehajtását, a bírálat elvégzését, valamint a nyilvántartásokat, kiadja az állomány minõsítésfelfüggesztésérõl, visszavonásáról, illetve az állomány gümõkórmentességérõl szóló határozatot. (3) Ha a kerületi fõállatorvos az állatorvos mulasztását állapítja meg, kezdeményezi az állomásnál a mulasztást elkövetõ állatorvos felelõsségrevonását.
7. § (1) A kerületi fõállatorvos gümõkórban beteg szarvasmarhának a betegség vagy annak gyanúja megállapításától számított öt napon belül, állami kártalanítás mellett történõ leölését rendeli el. (2) Nyolc hétnél nem hosszabb idõre elhalaszthatja a kerületi fõállatorvos az olyan tehenek, illetve vemhes üszõk leöletését, amelyek ez alatt az idõ alatt elõreláthatólag megellenek és elhelyezésük, gondozásuk közegészségügyi és állategészségügyi szempontból aggálytalanul megoldható. (3) A kerületi fõállatorvos azon állományok környezetében, amelyben beteg, betegségre, illetve fertõzöttségre gyanús egyed található, elrendelheti a vadon élõ állatok (vaddisznó, szarvas, õz, muflon) diagnosztikai célú kilövését. (4) A kerületi fõállatorvos a betegséget megszûntté nyilvánítja és a forgalmi korlátozást feloldja, ha a szarvasmarha-állományt, amelyben beteg, betegségre, valamint a
2002/106. szám
fertõzöttségre gyanús egyed volt fölszámolták, vagy az ilyen szarvasmarhákat eltávolították, és az eltávolítást követõen a szigorított fertõtlenítést minden esetben elvégezték, továbbá az állomány visszamaradó egyedein az eltávolítást követõen legkorábban 60 nap múlva elvégzett klinikai vizsgálat és tuberkulin próba, valamint az ezt követõen legkorábban 4 hónap, de legkésõbb 12 hónap múlva elvégzett tuberkulin próba is negatív eredménnyel zárult.
8. § Az állatorvos feladatai (1) Az állatorvos az állattartó által bejelentett, illetve az általa szerzõdéssel ellátott szarvasmarha-állományokat nyilvántartásba veszi, és ezt a kerületi fõállatorvosnak havi összesítésben jelenti. (2) A tuberkulinos intradermális próbát az az állatorvos végezheti, akit az állomás igazgatója e feladattal megbíz. (3) Az állatorvos a kerületi fõállatorvossal egyezteti a vizsgálat idõpontját, átveszi a vizsgálathoz szükséges tuberkulint. Az éves ellenõrzõ tuberkulinozást és a bírálatot a kerületi fõállatorvos által jóváhagyott idõpontban elvégzi, a tuberkulin felhasználásáról elszámol a kerületi fõállatorvosnak. (4) Az állatorvos a vizsgálat eredményét írásban rögzíti, a tulajdonos nevének, címének, az állat egyedi azonosító számának feltüntetésével. Az elvégzett vizsgálatot az állatorvos bélyegzõjével igazolja. (5) Az állatorvos a vizsgálatokról készített összesített jelentést a 6. számú melléklet szerinti nyomtatványon köteles megküldeni a kerületi fõállatorvosnak. (6) A állatorvos a pozitív reakciót az illetékes kerületi fõállatorvosnak azonnal, rövid úton is jelenti. A betegségnek, a betegség, illetõleg a fertõzöttség gyanújának megállapítását az összes rendelkezésre álló adattal együtt a kerületi fõállatorvosnak haladéktalanul jelenti, és intézkedését végrehajtja. (7) A vizsgálatot csak olyan állaton lehet elvégezni, amely egyedileg a külön jogszabályban elõírtak szerint azonosítható.
9. § Az állat tulajdonosának kötelezettsége (1) Az állat tulajdonosa, tartója (a továbbiakban: állattartó) köteles — az állat tartásának megkezdésétõl számított 15 napon belül — bejelenteni a szarvasmarhatartás tényét az állattartás helye szerint illetékes jegyzõnek. Az állattartónak írásos szerzõdést kell kötnie a kezelõ állatorvossal. Az állattartónak évente egy alkalommal a szarvasmarha-állományán az intradermális tuberkulinos bõrpróbát az azzal megbízott állatorvossal el kell végeztetnie.
2002/106. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) Az állattartó köteles a szarvasmarha vizsgálat végzéséhez alkalmas helyet kialakítani, az állat rögzítésérõl gondoskodni, a segítségnyújtás és a vizsgálat egyéb feltételeit megteremteni. (3) Az állattartónak a gümõkórmentes állományt úgy kell tartania, hogy az a gümõkórban beteg, betegségre vagy fertõzöttségre gyanús állatokkal ne érintkezhessen. (4) Az állattartó a termékeit csak a hatósági állatorvos által kiállított mentességi igazolással hozhatja forgalomba. (5) Ha az állattartó az e jogszabályban elõírt kötelezettségét megszegi, állategészségügyi bírsággal sújtható.
5879 13. §
Gümõkórmentesnek nem minõsített vagy forgalmi korlátozás alatt álló szarvasmarha-állományba tartozó állatot tilos állatbemutatóra, kiállításra, vásárra hajtani, nyilvános itatóhelyeken vagy nyílt vizeken itatni, közutakon vagy közterületeken hajtani, ilyen állományból származó állat bármilyen mozgatása kizárólag az illetékes állomás engedélye és elõírása alapján végezhetõ.
14. § (1) A szarvasmarhákat gümõkór szempontjából fertõzõ vagy arra gyanús személy nem gondozhatja.
10. § A gümõkór elleni védekezés általános szabályai A szarvasmarhák gümõkór elleni védõoltása vagy gyógyítása tilos. E szabály alól a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) tudományos vizsgálatok végzése érdekében kivételt tehet.
11. § A szarvasmarha-állományok gümõkórmentességét évente egyszer, a 2. számú melléklet szerint végzett intradermális tuberkulin próbával kell ellenõrizni.
(2) A szarvasmarhatartó és egyéb élelmiszer-termelõ állatállományt tartó gazdaságban a külön egészségügyi jogszabályokban elõírtak, a foglalkoztathatósággal, alkalmassági vizsgálatokkal kapcsolatos és más, a munkavállalók egészségvédelmét szolgáló elõírások figyelembevételével és csak olyan személy dolgozhat vagy keresheti fel azt rendszeresen, aki az egészségügyi jogszabályokban elõírt TBC vizsgálatok érvényes negatív leletével rendelkezik. (3) Olyan állományban, ahol gümõkórban beteg vagy gümõkóros betegségre gyanús állat van, vagy a fertõzöttség gyanúja fölmerül — a területileg illetékes Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak (a továbbiakban: ÁNTSZ) illetékes városi (fõvárosi/kerületi) intézetének el kell rendelni az ott dolgozók gümõkórra irányuló vizsgálatát (vizelet, réteg, köpet, tampon stb. vizsgálatok).
15. § 12. § (1) A gümõkórmentességet a levágott vagy elhullott szarvasmarhák húsvizsgálata és boncolása során is ellenõrizni kell. A vizsgáló állatorvos köteles húsvizsgálat vagy az elhullott állatok boncolása alkalmával talált, gümõkórra gyanút keltõ elváltozásokból az OÁI-ba mintát küldeni, s errõl egyidejûleg értesíti az állat származási helye szerint illetékes állomást. (2) Az OÁI a beérkezett mintákból elvégzi a gümõkór megállapítása vagy kizárása céljából a laboratóriumi vizsgálatokat és az eredményrõl értesíti a beküldõ állatorvost, az állat származási helye szerinti állomást, pozitív vizsgálati eredmény esetében a minisztériumot is. Az értesítés tartalmazza a beküldés tényét, az állat faját, származási helyét, egyedi azonosítási számát, a laboratóriumi vizsgáló eljárás megnevezését és eredményét. (3) A gümõkóros kórbonctani elváltozásokról és az ezekkel kapcsolatos vizsgálatok eredményérõl az állomás köteles állategészségügyi kerületenként és állattartónként nyilvántartást vezetni.
(1) Legelõre csak gümõkórtól mentes és forgalmi korlátozás alatt nem álló állományból hajthatók állatok. Az ugyanazon legelõre hajtott állatokat egy állományként kell kezelni és minõsíteni. (2) Fedeztetni, termékenyíteni csak gümõkórmentes állományból származó tenyészbikákkal szabad. (3) Új állományok kialakítására, új telepek feltöltésére és állománykiegészítésre csak gümõkórtól mentes szarvasmarhák használhatók fel. (4) A mentes minõsítésû állományokba csak olyan más, mentes minõsítésû állományból származó állat vihetõ be, amelyrõl a területileg illetékes állomás igazolja, hogy a származási állomány gümõkórmentes, és a beállított, hat hétnél idõsebb állatok bovin tuberkulinnal végzett bõrpróbája negatív eredményt adott.
16. § Közegészségügyi szabályok (1) A beteg, a betegségre és a fertõzöttségre gyanús szarvasmarha tartóját az állatorvosnak figyelmeztetnie kell
5880
MAGYAR KÖZLÖNY
arra, hogy az ilyen állattal vagy hullájával történõ vigyázatlan érintkezés, illetve az ilyen állat nyers tejének vagy tejtermékének fogyasztása útján a gümõkór az emberre is veszélyes. (2) Az elkülönített, beteg szarvasmarha gondozására az állat leöléséig az állat tartójának külön dolgozót kell beosztania, és részére védõöltözetrõl gondoskodnia. Az állatgondozó munkahelyének elhagyása elõtt köteles védõöltözetét levetni, kezét fertõtleníteni. (3) A kerületi fõállatorvos köteles az ÁNTSZ illetékes intézetét értesíteni, ha a) a szarvasmarha, sertés vagy egyéb, az ember környezetében élõ állatok gümõkóros megbetegedését, a betegség, illetõleg fertõzöttség gyanúját állapította meg élõ állaton, vagy húsvizsgálat, illetve boncolás során, továbbá, ha ilyen állatok fertõzöttségérõl a húsvizsgálatot végzõ állatorvos értesítésébõl tudomást szerez; b) a szarvasmarhák fertõzõdése feltehetõen az ott dolgozó, illetve az ott lakó személyek gümõkóros megbetegedésére vezethetõ vissza. (4) Ha a gümõkórt háziállatok gondozásával foglalkozó, háziállatokat tartó vagy rendszeresen, közvetlenül termelõtõl tejet vagy tejterméket vásárló személyen állapították meg, errõl az ÁNTSZ értesíti a kerületi fõállatorvost. (5) A gümõkóros, a betegségre vagy a fertõzöttségre gyanús állat tejét, levágott állat húsát az állomás elõírása szerint a külön jogszabályban meghatározott élelmiszerhigiéniai elõírások szerint kell kezelni.
17. § Eljárás az ember környezetében élõ más állatfajok gümõkórjának megállapítása esetén (1) Ha a gümõkórt az ember környezetében élõ egyéb állatfajokon (eb, macska, juh, kecske, sertés stb.) megállapítja, minden állatorvos köteles azt a kerületi fõállatorvosnak haladéktalanul bejelenteni. (2) A kerületi fõállatorvos a betegség megállapítására, illetve kizárására irányuló vizsgálatokat haladéktalanul elvégezteti, elrendeli a szükséges korlátozó intézkedéseket vagy leölést, illetõleg megsemmisítést, és errõl az ÁNTSZ területileg illetékes intézetét értesíti. (3) Ha a gümõkór gyanúját bármely emlõsállat vágóhídi vizsgálatát követõen állapítják meg, a Mycobacterium fajának meghatározására vizsgálati anyagot kell küldeni az OÁI-be, és egyidejûleg az állat származási helye szerinti állomást is értesíteni kell. A vizsgálat ideje alatt annak a gazdaságnak összes állatára, ahonnan a fertõzött állat származott, a kerületi fõállatorvosnak forgalmi korlátozást kell elrendelnie, továbbá az adott fajú állatokon és az esetleg ott tartott összes — hathetesnél idõsebb — szarvasmarhán ellenõrzõ klinikai és intradermális tuberkulin vizsgálatokat kell végeztetnie.
2002/106. szám
(4) Azt a gazdaságot vagy annak meghatározható részét, amelyben bármely fajú emlõs állat egyedei között gümõkórt vagy a gümõkór gyanúját állapították meg, fertõzöttnek kell minõsíteni és forgalmi korlátozást kell elrendelni, az állománnyal az állomás elõírásai szerint kell eljárni. (5) A szarvasmarhákra vonatkozó elõírások az egyéb állatfajok esetében megfelelõen alkalmazandók. 18. § Nyilvántartások és jelentések (1) Az ötven vagy a fölötti szarvasmarha létszám esetén a szarvasmarha-állomány adatait a 4. számú melléklet szerint a tulajdonosnak vagy meghatalmazottjának ,,Állomány-nyilvántartási könyv’’-ben kell vezetni, amely folyamatos sorszámmal rendelkezik, és az újonnan beállított állatok adatait is tartalmazza. (2) Az elvégzett vizsgálatok (gümõkór, leukózis, brucellózis stb.) idejét és eredményét az állatorvos egyedi kartonon rögzíti. Az állomány nyilvántartási könyvet az illetékes kerületi fõállatorvos hitelesíti. Az állományban végzett vizsgálatokról az 5. számú melléklet szerinti jegyzõkönyvet kell felvenni, és ennek az eredeti példányát az eljárást követõen a kerületi fõállatorvoson keresztül az állomásnak meg kell küldeni. (3) Az ötven alatti szarvasmarha létszám esetén a vizsgálatok idejét és eredményét az állatorvos az ,,Udvarnyilvántartó-lap’’-on köteles vezetni. (4) A vizsgálatról készített jelentést az állatorvos az ötven feletti létszám esetében telepenkénti bontásban köteles megküldeni a kerületi fõállatorvosnak, aki azt összesítve küldi az állomásnak. Az ötvennél kisebb létszámú állományok esetében a vizsgálatról az állatorvos külön kimutatást köteles (6. számú melléklet) a kerületi fõállatorvosnak elküldeni, aki azt az állomásnak közigazgatási egységenként és összesítve küldi meg. Az adott évben készített jelentéseket a kerületi fõállatorvoshoz a következõ év január 10-éig kell megküldeni. A fõállatorvos az állomás felé minden év január 20-áig megküldi a jelentését. (5) Az állomás az ötven vagy a feletti létszám esetén az állományokról készített jelentést telepenkénti bontásban, de kerületenként összesítve, az ötvennél kisebb állományokról az adott évben készített jelentést kerületenként és megyei összesítésben küldi meg a következõ év január 31-éig a minisztériumnak, illetve az OÁI-nak. 19. § Az intradermális tuberkulin próba díjköteles, melyrõl külön jogszabály rendelkezik. 20. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
2002/106. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a 41/1997. (V. 28.) FM rendelet az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról 388—400. §-a, valamint a 24. számú függelék 16. pontja, valamint a 33., 34., 35., 36., 37. és 38. számú függelék hatályát veszti. E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdetõ 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban szabályozási körében a Tanács szarvasmarhafélék és sertések Közösségen belüli kereskedelmét érintõ állategészségügyi problémákról szóló 64/432 EGK irányelvével teljesen összeegyeztethetõ szabályozást tartalmaz. Dr. Németh Imre s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
1. számú melléklet a 65/2002. (VIII. 9.) FVM rendelethez 1. A területileg illetékes állomás gümõkórmentes minõsítést állít ki szarvasmarha-állományról, ha a) valamennyi állat mentes a gümõkór klinikai tüneteitõl, valamint b) valamennyi hathetesnél idõsebb szarvasmarha negatívan reagált két tuberkulin próba során, amelybõl az elsõ tuberkulin vizsgálatot fertõzött állat(ok) eltávolítását követõen 6 hónappal, a másodikat az elsõ vizsgálattól számított 6 hónap múlva végezték el a 2. számú mellékletben leírtaknak megfelelõen. Abban az esetben, ha az állatokat elismerten mentes minõsítésû állományokból egyenként gyûjtik össze, az elsõ vizsgálatot leghamarabb az összegyûjtést követõ 60 nap elteltével kell elvégezni. Negatív eredmény esetén nem szükséges a második vizsgálat, valamint c) a b) pontban leírtak szerint elvégzett elsõ vizsgálatot követõen hathetesnél idõsebb szarvasmarhát nem állítottak be az állományba, vagy, ha beállítottak az negatívan reagált a beállítást megelõzõen 30 napon belül, vagy a beállítást követõen leghamarabb 30 nap elteltével a 2. számú melléklet szerint elvégzett tuberkulin próba során. Az utóbbi esetben a beállított állato(ka)t fizikailag elkülönítették (karanténba helyezték) az állomány többi állatától olyan módon, hogy elkerüljék a közvetlen és közvetett érintkezést a többi állattal mindaddig, amíg a beállított állatok negatívnak nem bizonyulnak. 2. A szarvasmarha-állomány megtartja hatóságilag elismert gümõkórmentes minõsítését, ha a) az 1. a) és b) pontban részletezett feltételeket folyamatosan betartják, továbbá b) valamennyi állat, amelyet bevisznek az állományba, hatóságilag elismerten gümõkórmentes állományból származik, továbbá c) az állattartó telep valamennyi szarvasmarháját, kivéve a hat hétnél fiatalabb állatokat, amelyek a telepen születtek a 2. számú mellékletben leírtak szerint évente tuberkulin próbával megvizsgálják, és annak eredménye negatív.
5881
3. Az állomány hatóságilag elismert mentes minõsítését a területileg illetékes állomásnak fel kell függeszteni, ha a) a 2. pontban leírt feltételek nem teljesülnek; vagy b) egy vagy több állat adott pozitív reakciót a tuberkulin próbával vagy a kórbonctani/vágóhídi vizsgálat során gümõkór gyanúja merül fel. Amennyiben egy állatot pozitívan reagálónak tekintünk, azt az állományból el kell távolítani és a 15. § 2. b) pontja és 3. pontja alapján le kell vágni. A pozitívan reagáló állaton, illetve a gyanús állat hulláján el kell végezni a kórbonctani, laboratóriumi és járványtani vizsgálatokat. Az állomány minõsítése mindaddig felfüggesztésre kerül, amíg a laboratóriumi vizsgálatok be nem fejezõdnek. Amennyiben nem kerül megállapításra a gümõkór, az állomány visszakaphatja mentes minõsítését, ha a pozitívan reagáló állat eltávolítását követõen leghamarabb 42 nap múlva valamennyi hathetesnél idõsebb szarvasmarha negatívan reagál tuberkulin próbában; vagy c) az állományban nem tisztázott státuszú állatok vannak a 2. számú melléklet szerint. Ebben az esetben az állomány minõsítése mindaddig felfüggesztésre kerül, amíg az állatok státusza nem tisztázódik. Ezeket az állatokat el kell különíteni az állomány többi állatától, amíg státuszuk nem tisztázódik, akár egy további 42 nap után végzett tuberkulin próbával vagy kórbonctani és laboratóriumi vizsgálattal; d) a c) pontban leírt követelményektõl eltérõen, ahol az állományok ellenõrzõ vizsgálatát a 2. számú mellékletben leírt összehasonlító tuberkulin vizsgálatokkal végzik és az állományban legalább három éve nem találtak gümõkórral fertõzött állatot, az illetékes hatóság dönthet úgy, hogy nem korlátozza az állatok mozgását, feltéve, ha a kétesen reagáló állatok státuszát leghamarabb 42 nap múlva elvégzett további vizsgálattal tisztázza, és az állattartó teleprõl nem enged illetékességi területén kívüli szállításra, míg valamennyi kétes állat státusza tisztázásra nem kerül. Amennyiben az elvégzett vizsgálat során csak egy állat is pozitív vagy kétes reakciót ad, akkor a b) pontban leírtakat kell alkalmazni. Ha a betegség jelenlétét ezt követõen megállapítják, valamennyi állatot, amely elhagyta az állattartó telepet az utolsó negatív tuberkulin próbát követõen, meg kell keresni és vizsgálatnak kell alávetni. 4. Az állomány hatóságilag elismert gümõkórmentes minõsítését vissza kell vonni, ha a betegség jelenlétét a laboratóriumi vizsgálatok a Mycobacterium bovis kimutatásával megerõsítették. 5. A kerületi fõállatorvos az állomány mentes minõsítésének visszavonását kezdeményezheti, az állomás a mentes minõsítést visszavonhatja, ha a) a 2. pontban leírt feltételek nem teljesülnek, vagy b) gümõkórra jellemzõ klasszikus elváltozásokat találnak a kórbonctani vizsgálat során, vagy c) a járványtani nyomozás valószínûsíti a fertõzés meglétét, vagy d) bármi egyéb okból szükségesnek ítélik az állományban a szarvasmarha gümõkór ellenõrzését.
5882
MAGYAR KÖZLÖNY
6. A fertõzési forrás, a betegség kizárása vagy megállapítása érdekében az állomás irányítja a vizsgálatot, együttmûködve az OÁI-val és az ÁNTSZ illetékes intézetével. A hatóságilag elismert gümõkórmentes minõsítés mindaddig visszavonásra kerül, amíg a takarítást és fertõtlenítést nem végezték el és a valamennyi hat hétnél idõsebb állat két egymást követõ tuberkulin próbában nem adott negatív eredményt. Az elsõ próbát a pozitív állat eltávolítását követõen leghamarabb 60 nap, a másodikat leghamarabb 4 hónap, de legkésõbb 12 hónap elteltével kell végrehajtani.
2. számú melléklet a 65/2002. (VIII. 9.) FVM rendelethez A tuberkulinos bõrpróba végrehajtása Valamennyi emlõs állat esetében a vizsgálatokhoz kizárólag tisztított (PPD) bovin- vagy bovin és madár tuberkulint kell használni. I. Szarvasmarha (1) Az alábbiakat kell hivatalos intradermális tuberkulin próbának tekinteni: a) egyszerû intradermális próba — a próbában egy adag szarvasmarha tuberkulint alkalmazunk; b) intradermális összehasonlító (szimultán) próba — egy adag szarvasmarha tuberkulint és egy adag madár tuberkulint alkalmazunk egy idõben. (2) A próbában az alábbi tuberkulin dózist kell alkalmazni: a) nem kevesebb, mint 2000 CTU (Közösségi Tuberkulin Egység) bovin tuberkulin; b) nem kevesebb, mint 2000 IU (Nemzetközi Egység) W15 madár tuberkulin. Az alkalmazott tuberkulin mennyisége minden állatfajnál 0,1-0,1 ml. (3) A próbát úgy kell végrehajtani, hogy a tuberkulint a nyak bõrébe adjuk. Az oltás helyének a nyak elülsõ és középsõ harmadának határán kell elhelyezkednie. Ha madár és szarvasmarha tuberkulint is alkalmazunk ugyanazon az állaton, a madár tuberkulin oltási helyének a nyak felsõ élétõl kb. 10 cm-re, a szarvasmarha tuberkulin oltási helyének ettõl 12,5 cm-rel lejjebb a váll vonalával párhuzamos vonalon kell elhelyezkednie; fiatal állatok esetén ahol nincs elegendõ hely ugyanazon oldalon a két oltási hely megfelelõ elkülönítésére, ott az oltást a nyak két oldalán, azonos helyen a nyak középsõ harmadának közepén kell végezni. A tuberkulin próbát az alábbiak szerint kell végrehajtani és az eredményeket értékelni: a) A próba végrehajtása Az oltás helyét le kell nyírni és fertõtleníteni. A lenyírt területen belül a mutató- és hüvelykujj közé kell egy bõrredõt fogni és tolómérõvel annak vastagságát megmérni és feljegyezni. Az oltást egy tuberkulinnal töltött beosztásos
2002/106. szám
fecskendõhöz csatlakoztatott rövid steril tûvel úgy kell végezni, hogy a tû ferdén levágott vége kifelé nézzen és ferde irányban a bõr mélyebb rétegébe kell a tût bevezetni. Ekkor kell az elõírt dózist befecskendezni. Az oltás megfelelõ voltáról meg kell gyõzõdni az oltási hely megtapintásával. Az oltás megfelelõ, amennyiben az oltási helyen kisborsónyi duzzanat tapintható. Valamennyi oltási helyen a bõrredõ vastagságát 72 óra múlva ismételten meg kell mérni és feljegyezni. b) A reakciók értékelése. A reakciók értékelésének alapjául a klinikai megfigyelés és a tuberkulin oltás helyén 72 óra múlva mért bõrredõ megvastagodás szolgál ba) negatív a reakció: ha csak kismértékû duzzanat figyelhetõ meg, a bõrredõ kevesebb, mint 2 mm-rel vastagadott meg és nincs klinikai tünet diffúz és kiterjedt ödéma, beszûrõdés, elhalás, fájdalom vagy a terület nyirokereinek vagy a nyirokcsomóknak a duzzanata; bb) kétes a reakció: ha nincs a ba) pontban felsorolt klinikai tünet és ha a bõrredõ több, mint 2 mm-rel, de kevesebb mint 4 mm-rel vastagadott meg; bc) pozitív a reakció: ha a ba) pontban leírt klinikai tünetek megfigyelhetõk, vagy a bõrredõ több mint 4 mm-rel vastagodott meg az oltási helyen. (4) A hivatalos intradermális tuberkulin próba értékelése a következõ: a) Egyszerû intradermális próba: pozitív: pozitív a szarvasmarha tuberkulin reakció a 3. bc) pont szerint, kétes: kétes a szarvasmarha tuberkulin reakció a 3. bb) pont szerint, negatív: negatív a szarvasmarha tuberkulin reakció a 3. ba) pont szerint. Az állatokat, amelyek pozitívak egy egyszerû intradermális próbában, el kell különíteni és leghamarabb 42 nap múlva újabb próbával meg kell vizsgálni. Azokat az állatokat, amelyek nem negatívak a bovin tuberkulinnal végzett második próbában pozitívnak kell minõsíteni. Azokat az állatokat, amelyek pozitívak egy egyszerû intradermális próbában, összehasonlító intradermális próbával is meg kell vizsgálni. b) Összehasonlító (szimultán) intradermális próba hatóságilag elismert gümõkórmentes minõsítésû állományok kialakítására és fenntartására: pozitív: pozitív bovin tuberkulin reakció, amely 4 mm-rel nagyobb, mint a madár tuberkulinnal kapott reakció, vagy klinikai tünetek jelenléte; kétes: pozitív vagy kétes bovin tuberkulin reakció, amely 1—4 mm-rel nagyobb mint a madár reakció és nincsenek klinikai tünetek; negatív: negatív bovin tuberkulin reakció vagy pozitív vagy kétes szarvasmarha tuberkulin reakció, amely azonban azonos vagy kisebb mint a pozitív vagy kétes madár reakció és nincs klinikai tünet.
2002/106. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Azokat az állatokat, amelyek az összehasonlító próbában kétes reakciót adnak, el kell különíteni és leghamarabb 42 nap múlva ismételten meg kell vizsgálni. Azon állatokat, amelyek ebben a második próbában nem negatívak, pozitívnak kell minõsíteni. c) Egy állomány hatóságilag elismert gümõkórmentes minõsítése felfüggesztendõ, amíg az alábbi állatok gümõkóros státusza nem tisztázott: 1. az egyszerû tuberkulin próbában kétesnek minõsített állatok; 2. az egyszerû tuberkulin próbában pozitívnak minõsített állatok, amelyek várnak az összehasonlító (szimultán) intradermális próba végrahajtására; 3. az intradermális összehasonlító próbában kétes állatok. d) Amennyiben az állatokon helyváltoztatásuk elõtt intradermális tuberkulin próbát kell végezni, a próbát úgy kell értékelni, hogy azok az állatok, amelyek nagyobb, mint 2 mm bõrredõ megvastagodást vagy klinikai tüneteket mutatnak, ne kerüljenek kereskedelemi forgalomba. II. Sertéseken: a fülkagyló, a fejbõrnek a fülkagyló felsõ szélébe való áthajlása táján kell a tuberkulin befecskendezését elvégezni. A sertésen végzett próbát a befecskendezést követõ harminchat—negyvennyolc óra múlva kell elbírálni az alábbiak szerint: a) pozitív a reakció, ha a tuberkulin befecskendezési helye körül a bõr kipirosodott és megduzzadt; b) negatív a reakció, ha a befecskendezés helyén bõrduzzanat nem jött létre, és legfeljebb kis területen a bõr gyulladásmentesen, felületesen elhalt.
5883
III. A kutyán a comb belsõ felületén végzett próbát a befecskendezést követõ harminchat—negyvennyolc óra múlva kell elbírálni; a) pozitív a reakció akkor, ha a tuberkulinos oltás helyén vörös elszínezõdés észlelhetõ, esetleg a bõr egyidejû megduzzadásával; b) a tuberkulinos bõrpróbát legkorábban négy hét elteltével szabad megismételni. IV. A tenyésztett gím- és dámszarvas esetében az eljárás azonos a szarvasmarhánál leírtakkal, a faji sajátosságok (vékony bõr, ijedõsség) miatt azonban a szakszerû végrehajtás különös gondosságot igényel.
3. számú melléklet a 65/2002. (VIII. 9.) FVM rendelethez Vizsgálati anyagok (minták) vételének részletes szabályai gümõkór gyanúja esetén a) nagyobb testû állatból (szarvasmarha, sertés) az elváltozott szervek a hozzá tartozó nyirokcsomókkal, a madarak és a kisebb testû emlõsök esetén az egész hulla, b) paraallergiás reakció okának tisztázására a leölt állatok mandulái, garat körüli, bélfodri és májkapui nyirokcsomói, c) mycobaktériumok kimutatására takarmány, alom, talaj stb. mintáiból 20—50 gramm, bélsárból 20 gramm, vizeletbõl 50 cm3, itató- és ivóvízbõl 5 liter. A gümõkórra irányuló vizsgálat és a mycobaktériumok meghatározása érdekében a vizsgálati anyagot az OÁI-ba kell küldeni.
4. számú melléklet a 65/2002. (VIII. 9.) FVM rendelethez (Borítólap) Megye: ................................................. Kerület: ............................................... Község: ................................................ (város) ÁLLOMÁNY-NYILVÁNTARTÁSI KÖNYV SZARVASMARHA-ÁLLOMÁNYRÓL A szarvasmarha-állomány tartójának neve, címe: .......................................................................................................................... A telep (udvar) neve, címe: ................................................................................................................................................................ A mentessé nyilvánítás ideje: ............................................................................................................................................................ Hova szállítják a tejet: ........................................................................................................................................................................ Kezelõ állatorvos: ..............................................................................................................................................................................
.......................................................................... tulajdonos (üzemeltetõ)
.......................................................................... hatósági állatorvos
Tuberkulin
A szarvasmarha
Sorszám
Brucellózis
Leukózis
IBR
VD Megjegyzés
vizsgálat száma
szül. éve
ivara
ideje
eredménye
ideje
eredménye
ideje
eredménye
ideje
5884
(Belsõ lap)
eredménye
ideje
eredménye
ideje
eredménye
MAGYAR KÖZLÖNY 2002/106. szám
2002/106. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
5885
5. számú melléklet a 65/2002. (VIII. 9.) FVM rendelethez (Elülsõ oldal) JEGYZÕKÖNYV (a szarvasmarha-állományban végzett gümõkór vizsgálatokról) A tulajdonos (állattartó) neve, székhelye: ....................................................................................................................................... .................................................................................................... .................................................................................................... ........ Telephely: ........................................................................................................................................................................................... Az eljárás napja: ................................................................................................................................................................................. A vizsgálatot végzõ állatorvos(ok) neve(i): ..................................................................................................................................... A vizsgálat vezetõje: ........................................................................................................................................................................... A tuberkulinos vizsgálat alá vont állatok száma: tehén: ................................................................................................................................................................................................... üszõ, választástól 1 évig: ..................................................................................................................................................................... tenyészbika: ........................................................................................................................................................................................ növendék bika: .................................................................................................................................................................................... szopós borjú: ..................................................................................................................................................... (6 hétnél idõsebb)
(Hátulsó oldal) Hízó marha (bika, tinó, selejttehén, selejtüszõ): ............................................................................................................................ Összesen: ............................................................................................................................................................................................ A vizsgálat során reagáló állatok száma (korcsoportonkénti bontásban): .................................................................................. A reagáló tehenek és tenyészüszõk egyedi megjelölése: ................................................................................................................ A vizsgálat idõpontjában még meglévõ, az elõzõ eljárások során reagált állatok száma (korcsoportonkénti bontásban): .................................................................................................... .................................................................................................... ........ A vizsgálat során gümõkórban beteg, illetve betegségre vagy fertõzöttségre gyanúsnak talált egyedek: ................................. .................................................................................................... .................................................................................................... ........ A kiadott utasítások (a fertõzött egyedek eltávolítására, elhelyezésére, fertõtlenítésére vonatkozóan): ............................... .................................................................................................... .................................................................................................... ........
Kelt: ..............................................., 20...... év ................................. hó ....... nap.
.......................................................................... tulajdonos
........................................................ aláírások
........................................................ aláírások
vizsgálatot végzõk
........................................................ aláírások
5886
6. számú melléklet a 65/2002. (VIII. 9.) FVM rendelethez Kimutatás a szarvasmarha-állomány 20... évben végzett gümõkór vizsgálatának eredményérõl
Sorszám
1.
TulajSzarvasdonos Eljámarha- Köz(állatrás tartó ség tartó) idõtelep (város) pontja neve, címe címe 2.
3.
4.
5.
Tuberkulinos eljárás alá vont
tehén 6.
Leölt Összes pozitívan reagált állatok gümõ közül állatok száma pozitívan reagált állatok száma kóros üszõ üszõ Össz: állaüszõ Össz: Össz: 1 év egyéb tehén 1 év egyéb 10+11+ tok tehén 1 év egyéb 15+16+ 6+7+8 száma felett felett 12 felett 17 7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
14.
15.
16.
17.
18.
Mentes állományok tehén
üszõ
Fertõzött állományok tehén
üszõ
létlét- száma létlét- száma száma száma száma száma 19.
20.
21.
22.
23.
24.
Megjegyzés
25.
MAGYAR KÖZLÖNY
Beküldendõ: Kerületi fõállatorvoshoz január 10-éig. Állomáshoz január 20-áig.
...................................................................... bélyegzõ
................................................................................................. aláírás
2002/106. szám
Minisztériumba és Országos Állategészségügyi Intézetbe január 31-éig.
2002/106. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
5887
7. számú melléklet a 65/2002. (VIII. 9.) FVM rendelethez
12. Az alábbi állami intézet felelõs országunkban a tuberkulin hatósági vizsgálatáért, ellenõrzéséért: ÁOGYTI (Kinevezi a címmel együtt).
A szarvasmarha és madár tuberkulin használatának és elõállításának szabályai
13. Hatósági vizsgálatot valamennyi gyártási tételén a használatra kész, kidozírozott tuberkulinon el kell végezni.
1. Tuberkulin próba Magyarországon csak törzskönyvezett, forgalomba hozatali engedéllyel rendelkezõ PPD vagy HCSM tuberkulinnal végezhetõ.
14. A tuberkulint biológiai és kémiai módszerrel kell ellenõrizni.
2. Az elõállítók munka standardjait, amellyel a szarvasmarha PPD és HCSM tuberkulint ellenõrzik Közösségi egységekben (CTU) kell beállítani a megfelelõ EEC standardhoz viszonyítva biológiai próbában. 3. Az elõállítók munka standardjait, amellyel a madár tuberkulint ellenõrzik nemzetközi egységekben kell beállítani a megfelelõ EEC standard PPD madár tuberkulinhoz viszonyítva biológiai próbában. 4. Az EEC standard szarvasmarha PPD tuberkulinnal az Instiuut voor Dierhouderij en Diergezondheid (ID—DLO), Lelystad, Hollandia szolgál. 5. Az EEC standard szarvasmarha HCSM tuberkulinnal az Institut Pasteur, Paris, Franciaország szolgál.
15. A tuberkulinnak sterilnek kell lennie. A sterilitási vizsgálatokat az Európai Gyógyszerkönyv elõírásai szerint kell végezni. 16. A toxikus vagy gyulladást keltõ tulajdonságok hiányára irányuló vizsgálatokat az Európai Gyógyszerkönyv elõírásai szerint kell végezni. 17. A tuberkulint kémiailag analizálni kell a glicerin és fenol koncentrációjának, illetve egyéb más tartósító anyagok koncentrációjának meghatározására, amelyeket hozzá adhattak. 18. A tuberkulin nem szenzibilizáló hatásának vizsgálatát az Európai Gyógyszerkönyv elõírásai szerint kell végezni.
6. Az EEC standard madár tuberkulinnal a Veterinary Laboratory Agency, Addlestone, Weybridge, Anglia szolgál.
19. A tuberkulin hatékonyságát biológiai módszerrel kell vizsgálni. Ezeket a módszereket kell használni a HCSM és PPD tuberkulinokra; ezek a standard tuberkulinnal való összehasonlításon alapulnak.
7. A szarvasmarha tuberkulint az alább jelzett Mycobacterium bovis törzsek egyikébõl kell készíteni: a) AN5 b) Vallee
20. A PPD tuberkulin fehérje tartalmát Kjeldahl-módszerrel kell vizsgálni. A nitrogént át kell számolni tuberculo-protein tartalomra úgy, hogy megszorozzuk 6,25-el.
8. A madár tuberkulint az alább jelzett Mycobacterium avium törzsek egyikébõl kell készíteni: a) D4ER b) TB56 9. A tuberkulin pH-jának 6,6 és 7,5 között kell lennie. 10. Anti-mikrobiális tartósító vagy más anyagok, amelyeket a tuberkulinhoz adnak nem befolyásolhatják a tuberkulin ártalmatlanságát és hatékonyságát. Ezt a tuberkulin hatósági ellenõrzésért felelõs Állatgyógyászati Oltóanyag-, Gyógyszer- és Takarmány-ellenõrzõ Intézetnek (a továbbiakban: ÁOGYTI) be kell mutatni. Phenolból és glycerinbõl az alábbi megengedett maximális koncentrációk alkalmazhatók: a) phenol: 0,5% m/v b) glycerin: 10% v/v 11. Feltéve, hogy a tuberkulint 2 és 0 ˚C között fénytõl védett helyen tárolják, azok felhasználhatók a következõ idõtartam végéig az utolsó kielégítõ hatékonysági vizsgálatot követõen: a) folyékony PPD tuberkulin: 2 év liofilizált PPD tuberkulin: 8 év b) HCSM hígított tuberkulin: 2 év
21. Az EEC standard szarvasmarha HCSM tuberkulin 65 000 Közösségi egységet (CTU) tartalmaz milliliterenként és 5 ml-es mennyiségben kerül kidozírozásra. 22. Az EEC standard szarvasmarha PPD tuberkulin 50 000 Közösségi (CTU) egységet tartalmaz milligrammonként és dozírozásra kerül liofilizálva 1,8 mg PPD ampullánként, ami azt jelenti, hogy 0,00002 mg PPD egyenlõ egy Közösségi tuberkulin egységgel. 23. Az EEC standard madár tuberkulin 50 000 nemzetközi egységet (IU) tartalmaz a PPD szárított anyagának milligrammjaként és úgy dozírozzák, hogy az ampullák 10 mg PPD-t, valamint 26,3 mg sót tartalmaznak, ami azt jelenti, hogy 0,0000726 mg egyenlõ egy nemzetközi egységgel. 24. A tuberkulinokat, amelyet a gyártók átadnak a 12. pontban felsorolt ÁOGYTI-nek meg kell vizsgálni a 2. és 3. pontban felsorolt megfelelõ standardokkal való összehasonlítással biológiai próbában. 25. a) Hatékonysági vizsgálat tengerimalacon 400 és 600 g közötti testtömegû albínó tengerimalacokat kell használni. Ezeknek a tengerimalacoknak jó egészségi állapotban kell lenniük a tuberkulinozás idõpontjában.
5888
MAGYAR KÖZLÖNY
Legalább 8 tengerimalaccal kell minden vizsgálatot lefolytatni. A próbát leghamarabb az érzékenyítés (szenzibilizálás) után egy hónappal kell végezni. aa) A bovin tuberkulin vizsgálatához a tengerimalacokat az alábbi módszerek egyikével kell szenzibilizálni: 1. oltás hõvel elölt, olajjal adjuvált Mycobacterium bovis AN5-ös törzsével, 2. oltás élõ, fiziológiás sóoldatban felvett Mycobacterium bovis AN5-ös törzsével, 3. oltás BCG vaccinával. ab) Madár tuberkulin vizsgálatához a tengerimalacokat hõvel elölt madár típusú mycobacterium 2 mg-jával, amelyet 0,5 ml steril folyékony paraffinban szuszpendálnak vagy élõ, fiziológiás sóoldatban szuszpendált madár típusú mycobacteriummal kell szenzibilizálni. Erre a célra a madár típusú D4 mycobacterium törzset kell használni. ac) Valamennyi ellenõrizni kívánt tuberkulint a megfelelõ standard tuberkulinnal összehasonlítva intradermális próbában, megfelelõen szenzibilizált tengerimalacokon kell vizsgálni. A szõrt valamennyi tengerimalac mindkét oldalán le kell vágni. A vizsgálatot úgy kell végrehajtani, hogy a standard tuberkulinból 0,0005% Tween 80-at tartalmazó izotóniás pufferolt sóoldattal készített hígítási sor intracután adott legfeljebb 0,2 ml-e által kiváltott reakciót kell összehasonlítani a vizsgálni kívánt hasonló módon hígított és alkalmazott tuberkulin által kiváltott reakciókkal. A hígítást geometriai sor szerint kell készíteni és véletlenszerûen latin négyzet elrendezésben oltani (Nyolc pontos vizsgálatot használva minden oldalon négy helyre.) A reakciók átmérõit minden oltási helyen 24—48 óra elteltével meg kell mérni és feljegyezni. Minden egyes vizsgált tuberkulin esetében meg kell becsülni a relatív hatékonyságot a megfelelõ standardhoz viszonyítva, és meg kell állapítani a megbízhatósági határértéket statisztikai próbával, amelyhez az adatokat a reakciók átmérõi és az alkalmazott dózis logaritmusa szolgáltatja. A vizsgált tuberkulin hatékonysága megfelelõ, amennyiben a becsült hatékonysága 2000 Közösségi egységet (25%-kal több vagy kevesebb) garantál szarvasmarha dózisonként. Valamennyi tuberkulin hatékonyságát Közösségi vagy Nemzetközi egységben kell kifejezni. b) Hatékonysági vizsgálat szarvasmarhán Alkalmanként hatékonysági vizsgálat végezhetõ természetesen vagy mesterségesen fertõzött szarvasmarhán. Ezt a hatékonysági vizsgálatot egy csoport fertõzött szarvasmarhán négy vagy hat pontos intradelmális tuberkulin próbával a standarddal történõ összehasonlítással kell elvégezni, a hatékonyság becslése a tengerimalacoknál leírt statisztikai módszerrel történik. 26. A következõ követelményeket kell alkalmazni a tuberkulin tartályok és csomagok jelölésére. A címkének a tartályokon és a csomagon tartalmaznia kell: — a készítmény nevét, — folyékony készítmény esetén a tartály teljes térfogatát,
2002/106. szám
— a Közösségi vagy Nemzetközi egység mennyiségét ml-ként vagy mg-ként, — az elõállító nevét, — a gyártási számot, — liofilizált készítmény esetén az oldószer milyenségét és mennyiségét. A címkének a tartályon és a csomagon tartalmaznia kell: — a lejárati idõt, — a tárolás feltételeit, — a hozzáadott anyagok nevét és amennyiben lehetséges azok arányát, — a bactérium törzset, amelybõl a tuberkulin készült. 27. Az ÁOGYTI felelõssége kiegészítõ vizsgálatokkal biztosítani, hogy a rutinszerûen elõállított és Magyarországon használt tuberkulinok hatékonysága megfeleljen a Közösségi standard tuberkulin hatékonyságának. Ezeket a vizsgálatokat gümõkóros szarvasmarhákon, megfelelõen szenzibilizált tengerimalacokon és megfelelõ kémiai módszerrel kell végrehajtani.
A Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter 10/2002. (VIII. 9.) MeHVM rendelete a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok létesítményeibe történõ belépés rendjérõl szóló 1/1996. (VI. 19.) TNM rendelet módosításáról A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 78. §-a (1) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el: 1. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok létesítményeibe történõ belépés rendjérõl szóló 1/1996. (VI. 19.) TNM rendelet (a továbbiakban: R .) 2. §-ának (1)—(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(1) A Magyar Köztársaság elnöke, a miniszterelnök, az Országgyûlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke, a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetbiztonsági ügyekben illetékes politikai államtitkára (a továbbiakban: politikai államtitkár), a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetbiztonsági Iroda (a továbbiakban: Iroda) vezetõje a Hivatal objektumaiba személyazonossága igazolása nélkül belépésre jogosult. (2) A Kormány tagjai, a miniszterelnök kabinetfõnöke személyazonosságának igazolása nélkül, a Hivatal mûködési rendjére vonatkozó szabályok megtartásával, munkaidõben jogosult belépni.’’
2002/106. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 2. §
Az R . 5. §-ának (2)—(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(2) A politikai államtitkár, az Iroda vezetõje, illetõleg a Hivatal fõigazgatója által meghatározott, piros sávos igazolvánnyal rendelkezõ alkalmazottak a Hivatal mûködési rendjére vonatkozó szabályok megtartásával, az igazolvány felmutatása után az 1. §-ban meghatározott hivatalok objektumaiba beléphetnek. (3) Az Iroda, illetve a Nemzeti Biztonsági Felügyelet (a továbbiakban: NBF) köztisztviselõi, közalkalmazottai, berendelt, vezényelt hivatásos állományú, illetve a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkatársai, szerzõdéses alkalmazottai igazolványuk felmutatása után a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat objektumaiba, a mûködési rendjére vonatkozó szabályok megtartásával beléphetnek.’’
3. § Az R. melléklete helyébe e rendelet melléklete lép.
4. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. Dr. Kiss Elemér s. k., Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter
Melléklet a 10/2002. (VIII. 9.) MeHVM rendelethez
5889
— arckép (25× 32 mm), név, — az állományviszony, alkalmazási jogviszony megnevezése (hivatásos, köztisztviselõi, közalkalmazotti állomány, munkavállaló, szerzõdéses alkalmazott), — a hivatásos állománynál rendfokozat, — az Iroda és az NBF köztisztviselõi, közalkalmazottai, munkavállalói, szerzõdéses állományban lévõ munkatársai esetében a beosztás/cím megjelölése, — érvényességi idõ, — sorszám. Hátoldal: — a Hivatal és az Iroda munkatársai esetében ,,Az 1995. évi CXXV. törvény alapján AZ IGAZ OLVÁNY TULAJDONOSA NEMZETBIZTONSÁGI FELADATOT LÁT EL’’ felirat, — ,,FEGYVER VISELÉSR E JOGOSULT’’ felirat hivatásos állományúak esetében, — a munkáltatói aláírás, bélyegzõlenyomat, — a ,,Talált igazolványt a rendõrhatóságnak át kell adni!’’ felirat, — holomagnetikus kódsáv, — az Iroda és az NBF munkatársai esetén a munkahely címe, — a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat munkatársai igazolványán a tartózkodási hely megjelölése. 3. A hivatásos, a köztisztviselõi, közalkalmazotti és a Munka Törvénykönyv hatálya alá tartozó munkatársak, illetve szerzõdéses alkalmazottak igazolványainak megkülönböztetésére a Hivatal esetén különbözõ színû alnyomat és szövegnyomat szolgál, az Iroda és az NBF esetében csak a szövegnyomatban van eltérés. 4. A rendelet 5. §-ának (2) bekezdésében szereplõ igazolványok elsõ oldalának jobb sarkában kb. 5 mm széles, piros színû körívnyomat található.
Az igazolvány leírása A Hivatal, az Iroda, továbbá az NBF köztisztviselõi, közalkalmazottai, hivatásos állományú és a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkatársai, szerzõdéses alkalmazottai igazolványának felépítése, megjelenése: 1. Az igazolvány felépítése: Az igazolvány 85× 54 mm méretû, többrétegû mûanyag kártya. Az igazolvány többszínnyomású ofszet technológiával készült, az elõoldalon holografikus biztonsági elem található. 2. Az igazolvány adattartalma: Elõoldal: — számítógépes rajzolatrendszer, — a Hivatal címere, illetve az Iroda és az NBF munkatársai igazolványa esetén a Magyar Köztársaság címere, — a munkáltató megnevezése,
III. rész
HATÁROZATOK
A Kormány határozatai A Kormány 1138/2002. (VIII. 9.) Korm. határozata az Idõsügyi Tanács mûködésérõl és a mûködésével összefüggõ kérdésekrõl 1. A Kormány az idõsek életkörülményeinek javításáért viselt felelõsségére tekintettel, továbbá annak érdekében, hogy a kormányzati tevékenységben eredményesebben ér-
5890
MAGYAR KÖZLÖNY
vényesüljenek az idõsek érdekei, Idõsügyi Tanácsot (a továbbiakban: Tanács) hoz létre. A Tanács a Kormány mellett mûködõ konzultatív, véleményezõ, javaslattevõ, a feladatok meghatározott körében koordináló testület. 2. A Tanács feladatai a következõk: a) az idõsek életkörülményeit közvetlenül érintõ jogszabályok, illetve más kormányzati döntések elõkészítésének szakaszában állásfoglalás kialakítása, javaslattétel a tervezett intézkedéssel kapcsolatban, konzultáció kezdeményezése a végrehajtás tapasztalatairól; b) az idõskorúak érdekeinek védelme, az e korosztályra jellemzõ szükségletek kielégítését végzõ nem kormányzati szervek javaslatainak, véleményének közvetítése a Kormány felé; c) közremûködés az Idõsek Világnapjával összefüggõ kormányzati felkészülésben, illetve programokban; d) az idõsügyi szervezetek munkájáról szóló éves jelentés összeállításának koordinálása. 3. A Tanács összetétele a következõ: a) elnöke a miniszterelnök, akit az általa megjelölt személy helyettesíthet; b) tagjait a miniszterelnök kéri fel az alábbiak szerint: ba) hat tagot az idõsek országos érdekképviseleti szervezeteinek javaslata alapján, bb) két tagot az idõsek országos érdekképviselettel nem rendelkezõ szervezeteinek javaslata alapján egy-egy év idõtartamra, bc) nyolc tagot az orvostudomány, a demográfia, a szociálpolitika, az egyházak, a helyi önkormányzatok, valamint a civil szervezetek szakemberei közül. 4. A Tanács ülésén állandó meghívottként tanácskozási joggal részt vesz az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság és a Központi Statisztikai Hivatal egy-egy képviselõje. 5. A Tanács titkárát a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter jelöli ki. A Tanács mûködésével, programjaival kapcsolatos költségeket az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet költségvetése tartalmazza. 6. A Tanács ügyrendjét és munkatervét maga határozza meg. 7. A Kormány felkéri azokat a társadalmi szervezeteket, alapítványokat, amelyek tevékenysége érinti az idõsek életkörülményeit, hogy támogassák a Tanács tevékenységét, programjait. 8. A Kormány felhívja a minisztereket, az országos hatáskörû szervek vezetõit, hogy az idõs korosztályok élet-
2002/106. szám
körülményeit alapvetõen és közvetlenül érintõ koncepciók elõkészítése során tegyék lehetõvé a Tanács véleményezési jogának gyakorlását. 9. A Tanács mûködése nem érinti a miniszterek és az országos hatáskörû szervek vezetõi jogszabályokban megállapított feladat- és hatáskörét. 10. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba, ezzel egyidejûleg az Idõsügyi Tanács létrehozásáról, az azzal kapcsolatos feladatokról szóló 1116/1996. (XII. 6.) Korm. határozat, valamint a Miniszterelnöki Hivatal átalakításával összefüggõ egyes kormányhatározatok felülvizsgálatáról és a további feladatokról szóló 1130/1998. (X. 6.) Korm. határozat 10. a) pontja hatályát veszti. 11. E határozat hatálybalépésétõl számított 30 napon belül biztosítani kell az új összetételû Idõsügyi Tanács alakuló ülésének összehívását. A miniszterelnök helyett: Dr. Kiss Elemér s. k., Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter
V. rész
KÖZLEMÉNYEK, HIRDETMÉNYEK
Az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal elnökének közlemé nye a személyi jövedelemadó meghatározott részének felhasználásáról rendelkezõ magánszemély nyilatkozatára igényt tartó egyház részére történõ technikai szám kiadásáról A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Tv.) módosításáról rendelkezõ 1997. évi CXXIX. törvény 11. §-ának (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal a Tv. 4/A. §-ának (1) bekezdése szerinti kedvezményezett részére a következõ technikai számot adja: Sorszám
Kedvezményezett
Technikai szám
1.
Sodalitas Mithraica Hitvalló Egyház
1115
Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal elnöke
2002/106. szám
MAGYAR KÖZLÖNY A Belügyminisztérium közl emén ye
A belügyminiszter 2002. június 25-i hatállyal Pál Tibort, a Belügyminisztérium politikai államtitkárát kinevezte az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság (OKV) elnökévé. Ugyanettõl az idõponttól megbízta a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium (KTK) elnöki teendõinek ellátásával. A két testület névjegyzékét soron lévõ újjáalakításukat követõen tesszük közzé. A Közigazgatási Továbbképzési Kollégium és az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság titkársága
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 3/2002. (MK 106.) számú irán yelve a magánnyugdíjpénztári tagdíjbevallások, önellenõrzések és a tagdíj, pótlék és bírság befizetések feldolgozására és nyilvántartására, a tagdíjbefizetések bevallás alapján történõ elszámolására vonatkozó magánnyugdíjpénztári eljárások kialakításáról A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 55. §-ában foglaltak alapján a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvényben (a továbbiakban: Tbj.) foglalt tagdíjbeszedéssel, tagdíjbevallás és befizetés feldolgozásával összefüggõ kötelezettségek teljesítéséhez szükséges magánnyugdíjpénztári eljárások kialakításához a következõ irányelvet adom ki:
Magánnyugdíjpénztári tagdíjbevallások feldolgozásával kapcsolatos eljárások 1. Az általános szabályok szerinti tagdíjbevallások (befizetések) teljesítésének esedékessége 1.1. Havi rendszerességû bevallások (és befizetések) A foglalkoztató a biztosítottnak, a tárgyhónapban kifizetett (juttatott) járulékalapot képezõ jövedelme alapján levont és megállapított tagdíját, a tárgyhónapot követõ hónap 12. napjáig köteles bevallani és befizetni. A központosított illetmény-számfejtési rendszerbe tartozó központi költségvetési és a helyi önkormányzatok nettó finanszírozásában részt vevõ szerveknek a tárgyhónapot követõ hónap 20. napjáig kell bevallásaikat a magánnyugdíjpénztárnak megküldeni, és ezzel egy idõben a befizetéseiket teljesíteni [Tbj. 51. § (1) bekezdése].
5891
1.2. Negyedévenként történõ bevallások (és befizetések) Az egyéni vállalkozó a saját magánnyugdíjpénztári tagdíját negyedévenként állapítja meg és a tárgynegyedévet követõ hónap 12. napjáig vallja be és fizeti meg az érintett magánnyugdíjpénztárnak. Amennyiben az egyéni vállalkozó tagdíjfizetési kötelezettsége megszûnik, a tagdíj bevallását és befizetését a kötelezettség megszûnését követõ hó 12. napjáig kell teljesíteni [Tbj. 51. § (3) bekezdése]. 1.3. Éves gyakoriságú bevallások (és befizetések) Az egyéni vállalkozó, a saját magánnyugdíjpénztári tagdíját bevallhatja évi egy alkalommal is, ha erre vonatkozóan a tárgyév január 31-éig a magánnyugdíjpénztár részére írásban nyilatkozik, és a tagdíjat a minimálbér alapulvételével negyedévente, a tárgynegyedévet követõ hónap 12. napjáig megfizeti az érintett magánnyugdíjpénztárnak [Tbj. 51. § (3) bekezdése]. 2. Az általános szabályoktól eltérõ vagy speciális bevallások és megfizetések 2.1. Sorkatonák, valamint polgári szolgálatot teljesítõ hadköteles utáni tagdíjfizetés A sorkatonai, valamint polgári szolgálatot teljesítõ hadköteles pénztártag magánnyugdíjpénztári tagdíját, a tárgyhónapot megelõzõ hónap elsõ napján érvényes minimálbér alapulvételével a központi költségvetés fizeti. A sorkatonai szolgálatot teljesítõ hadköteles után a sorkatonai szolgálat idõtartamára fizetendõ tagdíjat a Honvédelmi Minisztérium fejezet, a polgári szolgálatot teljesítõ hadköteles után a polgári szolgálat idõtartamára fizetendõ tagdíjat a Gazdasági Minisztérium fejezet, az éves költségvetési elõirányzat terhére, a leszerelést (eseti kiválást), illetve a polgári szolgálat letöltését követõ 30 napon belül utalja át az érintett magánnyugdíjpénztár részére. A tagdíjfizetéssel egyidejûleg közli a tagdíjfizetéssel érintett pénztártag nevét, TAJ-számát, a járulékalap, a tagdíj, a tagdíjkiegészítés összegét, valamint a letöltött sorkatonai (polgári) szolgálat idõtartamát. [Tbj. 26. § (5) bekezdése. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtására kiadott 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R .) 5/D. §-ának (5) bekezdése.] 2.2. Egyházi személyek utáni tagdíjfizetés Az egyházi személy és szerzetesrendi tag után a magánnyugdíjpénztári tagdíjat a tárgyhónapot megelõzõ hónap elsõ napján érvényes minimálbér alapulvételével negyedévenként, a negyedévet követõ hónap 12. napjáig az egyház köteles az érintett magánnyugdíjpénztárnak bevallani és megfizetni. Az egyház a tagdíjat a pénztártagok havi létszáma alapján egy összegben utalja át az érintett magánnyugdíjpénztár részére, egyidejûleg közli a tagdíjfizetéssel érintett pénztártag nevét, TAJ-számát, a járulékalap, a tagdíj, a tagdíjkiegészítés összegét [Tbj. 26. § (3) és R . 5/D. § (4) bekezdése].
5892
MAGYAR KÖZLÖNY
2.3. Megállapodás alapján történõ tagdíjfizetés A Tbj. 34. §-a és a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 24. §-ának (4) bekezdése alapján a tagdíjfizetésre kötött megállapodás esetén a tagdíjfizetési kötelezettség elõírása a magánnyugdíjpénztárral kötött szerzõdés szerint történik. 2.4. A társadalombiztosítási ellátásban (gyermekgondozási díj), a munkanélküli ellátásban, a családtámogatási ellátásban (gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás), az ápolási díjban részesülõ biztosítottak esetében — az ellátás folyósításának idõtartamára — az ellátásból (díjból) levont tagdíjat az ellátást folyósító szerv [a Tbj. 4. § a) pont 4—6 alpontjai] vallja be és fizeti meg. Erre az idõtartamra — amennyiben a biztosított alapjogviszonya (pl. munkaviszonya, tagsági jogviszonya) fennáll — a tényleges foglalkoztató, a többi foglalkoztatottjára vonatkozó tagdíjbevallásban az általános szabályok szerint ún. nullás bevallást nyújt be a biztosítottról, a kiesõ idõ egyidejû közlésével. 3. Az általános szabályok szerint teljesítendõ tagdíjbevallások fogadása, feldolgozása A tagdíjbevallási és befizetési kötelezettség jogszabályi alapja 3.1. A magánnyugdíjpénztárak tagjai által fizetendõ tagdíj [Tbj. 18. § (2) és 33. § (1) bekezdése] összegét a foglalkoztató [Tbj. 4. § a) pont] köteles megállapítani és levonni, valamint az érintett magánnyugdíjpénztárnak bevallani és megfizetni [Tbj. 51. § (1) bekezdése]. 3.2. A tagdíjbevallást a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: PSZ ÁF) által erre a célra rendszeresített nyomtatványon (papír alapú bevallás), vagy a bevallás benyújtására kötelezett rendelkezésére bocsátott számítógépes program használatával — vagy azzal megegyezõ adatszerkezetû számítógépes állományban — elõállított mágneses adathordozón kell benyújtani — elsõsorban postai úton — a magánnyugdíjpénztárhoz [Tbj. 51. § (4) bekezdése és az R . 17/A. §]. 3.3. A magánnyugdíjpénztár számára ajánlott, hogy belsõ szabályzatában (eljárási rendben) rendelkezzen a bevallások fogadásával, feldolgozásával kapcsolatos ügyviteli eljárás szabályairól. Az eljárási rend keretén belül kell meghatározni illetõleg kialakítani azokat a tevékenységcsoportokat, folyamatokat, amelyek biztosítják a magánnyugdíjpénztárhoz beérkezett bevallásoknak a nyilvántartási rendszerbe kerülését, feldolgozását, archíválását. 3.4. Ajánlott a ,,befogadási küszöb meghatározása’’, amely szerint a bevallást a magánnyugdíjpénztár feldolgozásra alkalmasnak ítéli meg és befogadja. Minimális tartalmi és formai követelmény, hogy a bevallás rendelkezzen azonosítókkal, kitöltött adatsorokkal és hiteles aláírással. Amennyiben a bevallás e kritériumoknak nem felel meg, a
2002/106. szám
magánnyugdíjpénztár a bevallást nem fogadja be, visszaküldi a beküldõnek, és egyidejûleg felszólítja új bevallás beküldésére. 3.5. Amennyiben a beérkezett bevallás formai szempontból befogadható, de a) foglalkoztatóra nem azonosítható, ugyanakkor a tag magánnyugdíjpénztári rendszer alapján azonosítható, vagy b) foglalkoztatóra azonosítható, de tagra nem azonosítható, a magánnyugdíjpénztár számára, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének a 3/2001. számú, a magánnyugdíjpénztáraknál lévõ be nem azonosított, függõ tételek pénztári rendezésérõl, valamint ezzel összefüggésben az APEH a foglalkoztató és a pénztártag megkeresésének minimális formai és tartalmi elemeirõl szóló ajánlásában megfogalmazott általános elvek szerinti eljárás ajánlott. 4. Papír alapú tagdíj bevallás 4.1. A foglalkoztató az adott magánnyugdíjpénztárhoz a tagdíjbevallást (önellenõrzést) a PSZÁF által rendszeresített formanyomtatványon, vagy a kötelezettek rendelkezésére bocsátott számítógépes programmal, vagy a PSZÁF által kiadott adatszerkezetnek teljes egészében megfelelõ formátumban állíthatja elõ és gépi adathordozón (mágneses adathordozó, CD lemez) teljesítheti [R . 17/A. § (3) bekezdése]. 4.2. A papír alapú, formanyomtatványon történõ bevallással egyenértékû a PSZÁF által rendszeresített számítógépes program alapján ún. ,,nyomtatványkitöltõ szoftverrel’’ elõállított, kinyomtatott és hitelesített bevallások teljesítése. 4.3. A papír alapú bevallásokat érkeztetõ bélyegzõvel kell ellátni. Késedelem esetén, amennyiben a bevallás postán érkezett és a postára adás napja megállapítható, javasolt annak idõpontját is rögzíteni. A beérkezés, illetõleg a postára adás idejének rögzítése, különösen késedelem esetén, az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal (a továbbiakban: adóhatóság) ellenõrzése során, az esetleges szankciók (pl. mulasztási bírság) alkalmazásakor bír kiemelt jelentõséggel. 4.4. A magánnyugdíjpénztárhoz beérkezõ bevallást elsõ lépésben meg kell vizsgálni, és ellenõrizni kell, hogy megfelel-e azoknak a minimális formai, valamint tartalmi követelményeknek, melyek a bevallást — a magánnyugdíjpénztár eljárási szabályzata alapján — befogadhatóvá teszik: foglalkoztatói és tagi azonosítók maradéktalan feltüntetése, cégszerû aláírás, bélyegzõ megléte (ha az a cégszerû aláíráshoz kötelezõen tartozik). A bevallás összesítõ lapja és betétlapja(i) együtt kezelendõk a feldolgozás során. 4.5. A feldolgozásra alkalmas bevallásokat a magánnyugdíjpénztárnak a következõ módszerekkel ajánlott feldolgoznia:
2002/106. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
a) Kettõs adatrögzítéssel (ellenõrzött adatfelvitel). Ezzel a módszerrel fokozott módon lehetõség nyílik a rögzítési hibák ellenõrzésére, kiszûrésére, a tévesen felvitt adatok kijavítására, a bevallásban szereplõ, de rögzíteni elmulasztott adatok felvitelére. b) Egyszeres, ellenõrzött adatrögzítéssel. Amennyiben a magánnyugdíjpénztár kapacitás hiányában nem kettõs rögzítéssel dolgozza fel a bevallásokat, gondoskodnia kell a feldolgozás során, a rendszerbe épített automatikus ellenõrzésekrõl. (A rögzített adatok belsõ összefüggéseit, a magánnyugdíjpénztárnak számítógépes ellenõrzõ program segítségével, a feldolgozás során kell ellenõriznie. Hibás tétel esetén gondoskodnia kell az adatok javításáról vagy újbóli felvitelérõl.) c) ICR /OCR technológiával. A manuálisan vagy nyomtatványkitöltõ programmal kitöltött bevallást a magánnyugdíjpénztár az interaktív karakterfelismerõ (ICR) vagy az optikai karakterfelismerõ (OCR) technológiával is beolvashatja. A magánnyugdíjpénztárnak ez esetben is gondoskodnia kell a feldolgozás során a rendszerbe épített automatikus ellenõrzésekrõl. 4.6. A hibátlan adatokat be kell tölteni az analitikus nyilvántartási rendszerbe, azaz az összesítõ adatlap megfelelõ adatait a foglalkoztatói folyószámlára, a betétlap adatait (a tagdíjbevallás bruttó összegét) a tag egyéni (folyó)számlájára ,,terhelési’’ (elõírási) adatként. 4.7. A nyilvántartási rendszer adattartalmának védelmében a pénztáraknak gondoskodniuk kell az adatok hosszú távú megõrzésérõl, meg kell védeni azokat a tartalmi és fizikai sérülésektõl, az adatok utólagos módosítási lehetõségétõl. 4.8. Az adózás rendjérõl szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 36. és 95. §-ában foglalt rendelkezések megfelelõ alkalmazásával, a magánnyugdíjpénztárnak az eredeti bevallásokat úgy kell megõriznie, hogy a követelés érvényesítésének elévüléséig eredeti formában rendelkezésre álljanak, különös tekintettel arra, hogy azok az adóvégrehajtási eljárásban végrehajtható okiratnak minõsülnek. 4.9. Elévülési idõn túl, a bevallások megõrzésére a nem selejtezhetõ iratok kezelésére vonatkozó szabályok az irányadóak. A tagdíjbevallás, pótbevallás és önellenõrzés esetében az iratmegõrzésére javasolt idõtartam minimálisan 70 év. 5. Mágneses lemezen teljesített tagdíjbevallás 5.1. A foglalkoztató az adott magánnyugdíjpénztárhoz a legalább 20 fõt meghaladó tagdíjbevallást a PSZÁF által rendszeresített és a kötelezettek rendelkezésére bocsátott számítógépes programmal, vagy a PSZÁF által kiadott adatszerkezetnek teljes egészében megfelelõ formátumban állíthatja elõ, és gépi adathordozón (mágneses adathordozó, CD lemez) teljesítheti. Kérelemre a magánnyug-
5893
díjpénztár engedélyezi, hogy a foglalkoztató a bevallást az elõírt formanyomtatványon teljesítse (R . 17/A. §). A kérelmeket, engedélyeket a pénztárnál nyilvántartásba kell venni. 5.2. A gépi adathordozón benyújtott bevalláshoz a foglalkoztatónak csatolnia kell a [Tbj. 51. §-ának (1) bekezdése szerint] bevallás összesített adatainak egy kinyomtatott, cégszerû aláírással hitelesített példányát, valamint egyidejûleg írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a mágneses lemezen benyújtott bevallás az elõírt, tagonként részletezett bevallásokat tartalmazza. Célszerû, ha a magánnyugdíjpénztár az adatszolgáltatót nyilatkoztatja az adatok, adathordozók vírusmentességérõl is. 5.3. A gépi adathordozón eljuttatott bevallást a magánnyugdíjpénztárnak — nyilvántartási rendszerébe való bekerülése elõtt — minden esetben ellenõriznie kell, hogy nem tartalmaz-e valamilyen számítógépes vírust. Amennnyiben nem lehetséges a vírus hatástalanítása, akkor a foglalkoztatót ismételt adatszolgáltatásra kell felszólítani, és minden esetben tájékoztatni kell a vírussal fertõzött adatszolgáltatásról. 5.4. A gépi adathordozón lévõ adatokat össze kell hasonlítani a kinyomtatott összesítõ bevallással. A két állomány között nem lehet tartalmi, számszaki eltérés. A gépi adathordozón (floppy, CD lemez) benyújtott bevallásokat, az erre a célra rendszeresített ellenõrzõ programmal ellenõrizni kell. A feltárt hibák, hiányosságok esetében a 6.1. pontban leírt, a Tbj. 51. § (5) bekezdésében szabályozott eljárást kell alkalmazni. 5.5. Az ellenõrzött és hibátlan bevallások a magánnyugdíjpénztár analitikus nyilvántartási rendszerében rögzítésre kerülnek. A magánnyugdíjpénztárnak a gépi adathordozón megküldött adatokat eredeti állapotában archíválni kell. A magánnyugdíjpénztárnak az adatok megõrzésére olyan módszert kell választania, amely biztosítja a bevallás összes adatainak késedelem nélküli elõállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetõleg kizárja az utólagos módosítás lehetõségét, valamint biztosítja az adatok hosszú távú megõrizhetõségét. 5.6. A mágneslemezeket, CD-t a kötelezett kérésre, a vele egyeztetett rendszerességgel és idõszakonként javasolt részére visszajuttatni. A mágneslemezeket, CD-t üresen, adattartalmának teljes törlése, a lemez formattálása után lehet visszaküldeni. 5.7. A kinyomtatott, cégszerû aláírással hitelesített összesítõ bevallásokat meg kell õrizni, mivel ezek az iratok az adóvégrehajtási eljárásban végrehajtható okiratnak minõsülnek (Art. 87. §). A pénztárnak a feldolgozás és archíválás során gondoskodnia kell arról is, hogy a tagonkénti bevallás (bevallási pótlapok) az adóhatósági eljáráshoz kinyomtatott formában rendelkezésre álljanak.
5894
MAGYAR KÖZLÖNY
6. Hibás bevallásokkal kapcsolatos eljárás 6.1. Hibás vagy hiányos bevallás esetén a magánnyugdíjpénztárnak, a bevallás beérkezését követõ 30 napon belül, megfelelõ határidõ kitûzésével, fel kell szólítania a foglalkoztatót a hiány pótlására, illetve a hiba kijavítására [Tbj. 51. § (5) bekezdése]. A hiba javítására, vagy a kijavított bevallás benyújtására 15 napos határidõt javasolt biztosítani. 6.2. A hibás bevallásokkal kapcsolatos eljárásnál az Art. 24. §-ának rendelkezéseit is javasolt megfelelõen alkalmazni. Ennek során javasolt eljárás a következõ: a) A pénztár a tagdíjbevallás helyességét megvizsgálja, a számítási hibát vagy más ilyen jellegû elírást a foglalkoztatóval rövid úton (telefonon, telefaxon) történt egyeztetés alapján kijavítja, ha a javítás a tagdíjfizetési kötelezettséget (vagy a tagdíjtúlfizetés visszatérítését) is érinti, a javításról (a javított adatokról) a foglalkoztató bizonyítható módon (pl. telefaxon, levélben) értesíti a pénztárat. b) Ha a kijavítás alapján a foglalkoztatót a bevallottnál kisebb fizetési kötelezettség terheli, a pénztár a tagdíj befizetésének igazolását követõen, a foglalkoztató kérelmére a javára mutatkozó összeget 30 napon belül visszatéríti, illetve, ha azt nem fizették be, a foglalkoztatónak a kijavított összeget kell megfizetnie. c) Ha az egyeztetés alapján történõ kijavítás miatt a foglalkoztatót további befizetés terheli, a tagdíjat 8 napon belül kell megfizetnie. d) Ha a tagdíjbevallás a foglalkoztató közremûködése nélkül nem javítható ki, vagy a bevallásából, nyilatkozatából olyan adatok hiányoznak, amelyek a pénztár nyilvántartásában sem szerepelnek, a foglalkoztatót a pénztár — megfelelõ határidõ tûzésével — hiánypótlásra szólítja fel. 6.3. Ha a magánnyugdíjpénztár hiánypótlásra, a hiba kijavítására vagy új bevallás beküldésére szólítja fel a foglalkoztatót, a felszólítást bizonyítható módon — pl. tértivevénnyel — és a bevallás mielõbbi feldolgozhatósága érdekében rövid határidõ kitûzésével javasolt megküldeni. Ha a foglalkoztató a felszólításnak nem tesz eleget, a pénztár az adóhatósági eljárást (ellenõrzést) kezdeményezi.
2002/106. szám
7. A tagdíjbevallások analitikus könyvelése, nyilvántartása 7.1. A magánnyugdíjpénztár a feldolgozott bevallások adatait a bevallásra kötelezett folyószámlájára könyveli. Az összesítõ adatlap megfelelõ adatait a foglalkoztatói folyószámlára, a betétlap adatait a tag egyéni folyószámlájára ,,terhelési’’ (elõírási) adatként kell felvinni. 7.2. A bevallás feladásának, beérkezésének idõpontján túlmenõen, az analitikus nyilvántartásban rögzíteni kell a bevallott tagdíjjal kapcsolatos egyéb adatokat is, ideértve a bevallásban rögzített összesített adatokat, a biztosítási jogviszonyra, a kiesõ idõre vonatkozó adatokat is. 7.3. Abban az esetben, ha az adott magánnyugdíjpénztárnál még nem nyilvántartott foglalkoztató, foglalkoztatónak minõsülõ egyéni vállalkozó, valamint egyéni vállalkozó küld bevallást, a magánnyugdíjpénztárnak ellenõriznie kell, hogy a bevallásban szereplõ tagnak van-e belépési nyilatkozata a magánnyugdíjpénztárnál, tagsági jogviszonya létre jött-e és fenn áll-e. Amennyiben igen, a foglalkoztatót és az egyéni vállalkozót nyilvántartásba kell venni, részére foglalkoztatói (egyéni vállalkozó esetében tagi) folyószámlát kell nyitni, és azon a bevallás analitikus könyvelését elvégezni. 7.4. Az összesítõ adatok könyvelését követõen a bevallás betétlapjának adatait is rögzíteni kell. Ellenõrizni kell, hogy a bevallott tagdíjakkal kapcsolatos számszaki adatok összege egyezõséget mutat-e az összesített adatok megfelelõ számsorával (járulékalap, tagdíj stb.). Belsõ számítási, számszaki hiba, hiányosság esetén a 6.1. és 6.5. pont szerinti eljárást kell alkalmazni. 7.5. A rögzítést követõen ellenõrizni kell, hogy az adott foglalkoztatónál nyilvántartott minden (aktív) tagra érkezett-e bevallás. Javasolt az erre vonatkozó lekérdezéseket havonta egy alkalommal a bevallási határidõt követõen lefuttatni, és ennek alapján az eltéréseket (hibalistán) kimutatni. A kimutatás alapján a foglalkoztatót a bevallásban szereplõ adatok egyeztetése, a hiányosság rendezése érdekében bizonyítható módon meg kell keresni. Ha a foglalkoztató az értesítésben (megkeresésben) elõírt határidõig nem rendezi vagy tisztázza az eltérést, a pénztár a 6.5. pont szerint ellenõrzést kér az adóhatóságtól.
6.4. Amennyiben a foglalkoztató nem a jogszabályban foglalt módon tesz eleget a bevallási kötelezettségének (pl. nem a PSZ ÁF által rendszeresített formanyomtatványt, hanem a bevallóprogrammal kinyomtatott adatlapokat küldi meg mágneslemez nélkül) a magánnyugdíjpénztár a bevallást nem fogadja el, és a foglalkoztatót a bevallás ismételt beküldésére szólítja fel.
7.6. A pótbevallás feldolgozásánál a bevallások feldolgozására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelõen alkalmazni. A magánnyugdíjpénztári rendszerben az adott tagra vonatkozóan az eredeti esedékességet követõen pótlólag benyújtott bevallást, a Tbj. 24. §-ában foglalt elszámolási kötelezettség alapján a pénztártagra vonatkozóan utólag teljesített bevallást pótbevallásként kell kezelni és feldolgozni.
6.5. Amennyiben az elõírt határidõig a hiány pótlására, az eltérés rendezésére nem kerül sor, a Tbj. 51. § (5) bekezdésében foglaltak szerint a magánnyugdíjpénztár soron kívül ellenõrzést kér a foglalkoztató székhelye szerint illetékes adóhatóságtól.
7.7. Az ,,általános szabályoktól eltérõ bevallások és megfizetések’’ feldolgozásánál (2. pont) a sorkatonák, az egyházi személyek és a megállapodás alapján fizetõ személyek esetében az általános szabályokat kell megfelelõen alkalmazni, a következõ eltérésekkel:
2002/106. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
a) Sorkatonai (polgári) szolgálatot teljesítõ pénztártagok esetében: A sorkatonai szolgálatot teljesítõ hadköteles után a sorkatonai szolgálat idõtartamára fizetendõ járulékokat, illetõleg tagdíjat a Honvédelmi Minisztérium fejezet, polgári szolgálatot teljesítõ hadköteles után a polgári szolgálat idõtartamára fizetendõ tagdíjat a Gazdasági Minisztérium fejezet az éves költségvetési elõirányzat terhére, a leszerelést (eseti kiválást) illetõleg a polgári szolgálat letöltését követõ 30 napon belül utalja át az érintett magánnyugdíjpénztár részére. A tagdíjfizetéssel egyidejûleg a formanyomtatványon történõ bevallás helyett, egyszerûsített formában a tagdíjfizetéssel egyidejûleg közli a tagdíjfizetéssel érintett pénztártag nevét, TAJ-számát, a járulékalap, a tagdíj, a tagdíjkiegészítés összegét, továbbá a lekötött sorkatonai (polgári) szolgálati idõtartamát (lásd 2.1. pont). b) Egyházi személy pénztártagok esetében: Az egyház a tagdíjat a pénztártagok havi létszáma alapján egy összegben utalja át az érintett magánnyugdíjpénztár részére, a formanyomtatványon történõ bevallás helyett, egyszerûsített formában a tagdíjfizetéssel egyidejûleg közli a tagdíjfizetéssel érintett pénztártag nevét, TAJ-számát, a járulékalap, a tagdíj, a tagdíjkiegészítés összegét (lásd 2.2. pont). c) A megállapodás esetén tagdíjat fizetõk esetében a tagdíjfizetési kötelezettség elõírása — formanyomtatványon történõ bevallás helyett — a magánnyugdíjpénztárral kötött szerzõdés alapján történik. A pénztárnak figyelemmel kell kísérnie a fizetési kötelezettség teljesítését. Amennyiben a tagdíjfizetést megállapodás alapján vállaló, a fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a szerzõdés megszûnik, amelyrõl értesíteni kell az érintett tagot (2.3. pont). d) A társadalombiztosítási ellátásban, munkanélküli ellátásban, családtámogatási ellátásban részesülõ pénztártagok esetében a bevallások teljesítése és feldolgozása az általános szabályok szerint történik, a pénztárnak az ellátás folyósítása idõtartamára figyelemmel kell kísérnie, amennyiben az indokolt, hogy ,,mindkét’’ foglalkoztató eleget tett-e a tagdíjbevallási kötelezettségének (lásd 2.4. pont).
5895
vagy bevallásában számítási hiba, illetõleg más elírás miatt a járulék alapja, a tagdíj összege hibás, bevallását önellenõrzéssel módosíthatja. Az adóhatóság ellenõrzésének megkezdésétõl a vizsgálat alá vont tagdíj — a vizsgált idõszak tekintetében — önellenõrzéssel nem helyesbíthetõ. 8.2. A tagdíj önellenõrzését pénztártagonként, vonatkozási idõszakonként ahhoz a magánnyugdíjpénztárhoz kell benyújtani, ahol a pénztártag tagsági jogviszonya az önellenõrzés benyújtásának idõpontjában fennáll. A tagdíj önellenõrzésénél az Art. kerekítési szabályai nem alkalmazhatóak [Tbj. 51. § (2) bekezdése]. 8.3. Az önellenõrzést az erre a célra a PSZ ÁF által rendszeresített önellenõrzési formanyomtatványon, vagy az ellenõrzésre kiadott adatszerkezetnek megfelelõ gépi adathordozón (mágneses lemez, CD) kell benyújtani. Az önellenõrzési nyomtatvány az Art. szerinti önellenõrzés elvégzésére alkalmas, de ezen a nyomtatványon (illetõleg adathordozón) kerül sor a tagdíjtúlfizetés elszámolására, valamint az önellenõrzésnek nem minõsülõ és a tagdíjbevallásban szereplõ egyéb adatok helyesbítése is (pl. kiesõ idõ, fizetési jogcím, jogviszony adatainak módosítása stb.).
Magánnyugdíjpénztári tagdíjbevallások önellenõrzésével kapcsolatos eljárások
8.4. Az önellenõrzés fogadására, feldolgozására javasolt a belsõ szabályzatban külsõ eljárási rendet kialakítani, melynek a bevallások befogadása és feldolgozására javasoltakon (1—7. pontok) túl ki kell terjednie az alábbiakra is: a) A formai követelményeknek való megfeleltetés vizsgálata. Az önellenõrzésben negatív szám nem szerepelhet, tekintettel arra, hogy a kötelezettség növekedése vagy csökkenése kerül az önellenõrzés során megállapításra, amely a nyomtatványon pozitív számként szerepel. b) Ellenõrizni kell, hogy érkezett-e bevallás az önellenõrzött idõszakra. Ha nem, erre fel kell hívni a foglalkoztató, egyéni vállalkozó figyelmét, és tájékoztatni kell, hogy esetleg nem önellenõrzést, hanem pótbevallást kell teljesítenie. c) Az önellenõrzés ,,bevallás’’ sorainak egyeztetése az eredeti bevallással. Eltérés esetén fel kell szólítani a foglalkoztatót, egyéni vállalkozót annak tisztázására. d) R ögzített adatok belsõ összefüggéseinek ellenõrzése, hibák kiszûrése. e) Javasolt az önellenõrzési pótlék mértékének és a számítás helyességének vizsgálata.
8. A tagdíj (tagdíjkiegészítés) önellenõrzésének és az önellenõrzési nyomtatványon benyújtott tagdíjtúlfizetés elszámolásának feldolgozásával kapcsolatos általános szabályok
8.5. Hibás vagy hiányos adatok esetén a magánnyugdíjpénztárnak, az önellenõrzés beérkezését követõ 30 napon belül, fel kell szólítania a foglalkoztatót a hiány pótlására, illetve a hiba kijavítására [Tbj. 51. § (5) bekezdése].
8.1. Az Art. 42. §-ában foglalt rendelkezések megfelelõ alkalmazásával, az adott pénztártagra vonatkozóan a bevallás útján megállapított tagdíjat a bevallásra kötelezett az adóhatóság ellenõrzésének megkezdését megelõzõen helyesbítheti. Ha a bevallásra kötelezett — az illetékes adóigazgatási szerv ellenõrzésének megkezdését megelõzõen — feltárja, hogy a járulékalapot, a tagdíjat nem a vonatkozó jogszabályoknak megfelelõen állapította meg,
8.6. Amennyiben az elõírt határidõig a hiány pótlására, az eltérés rendezésére nem kerül sor, a Tbj. 51. § (5) bekezdésében foglaltak szerint a magánnyugdíjpénztár soron kívül ellenõrzést kér a foglalkoztató székhelye szerint illetékes adóhatóságtól. 8.7. Az önellenõrzések analitikus nyilvántartási rendszerben történõ rögzítésénél a tagdíjbevallás rögzítésére
5896
MAGYAR KÖZLÖNY
vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az önellenõrzési nyomtatvány összesítõ adatlapja tagdíjbevallási és/vagy fizetési kötelezettséget érintõ megfelelõ adatait a foglalkoztatói folyószámlára, a betétlap adatait a tag egyéni folyószámlájára ,,terhelési (kötelezettség növekedés)’’ vagy ,,terhelési-törlési (kötelezettség csökkenés)’’ adatként kell felvinni. Az egyéb adatokat az analitikus pénztári nyilvántartási rendszer megfelelõ részében kell rögzíteni, nyilvántartásba venni. 8.8. A tagdíjtúlfizetés elszámolása az önellenõrzésre rendszeresített nyomtatvány (számítógép program) benyújtásával történik. Az ilyen típusú speciális önellenõrzést annak a foglalkoztatónak a folyószámláján kell a bizonylat alapján rögzíteni, aki az elszámolásra kötelezett és az önellenõrzést benyújtotta. A pénztárnak saját nyilvántartása alapján (az összes foglalkoztató folyószámlája alapján) meg kell gyõzõdnie a túlfizetés jogszerûségérõl. A magánnyugdíjpénztár a túlfizetést elszámoló foglalkoztató rendelkezése alapján a túlfizetés összegét a következõ esedékes fizetési kötelezettségbe beszámítja, vagy visszatéríti és azt nyilvántartásaiban is rögzíti.
Magánnyugdíjpénztári tagdíjbefizetések elszámolásával kapcsolatos eljárások 9. A foglalkoztató (egyéni vállalkozó) befizetéseinek bevallás alapján történõ elszámolása, jóváírása 9.1. A magánnyugdíjpénztárnak a rendelkezésére álló foglalkoztatói (ideértve az egyéni vállalkozót is) azonosítók alapján a megfizetést foglalkoztatóhoz, egyéni vállalkozóhoz kell rendelni. Figyelembe kell venni a befizetést teljesítõ esetleges rendelkezését a befizetésrõl, ennek alapján azt tagdíj vagy más célú (pl. késedelmi pótlék) fizetésként kell kezelni. Az azonosított, tagdíj célú megfizetéseket a bevallás alapján a foglalkoztatói folyószámlára, illetõleg a pénztártagot illetõ részét a tagdíjbevallás terhelési (elõírási) adata alapján, a tag egyéni folyószámlájára kell elszámolni, illetõleg jóváírni (könyvelni), míg az azonosíthatatlan befizetést függõszámlára kell helyezni. 9.2. A magánnyugdíjpénztárakhoz beérkezett be nem azonosított, függõ tételek pénztári rendezéséhez, a foglalkoztatói folyószámlák rendezéséhez Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 3/2001. számú ajánlása ad segítséget. 10. A befizetések elszámolása 10.1. Ha a foglalkoztató a bevallás szerinti fizetési kötelezettségét csak részben teljesíti, a befizetett tagdíjat a magánnyugdíjpénztár az érintett pénztártagok között a bevallásban szereplõ tagdíjnagyságuk arányában, az esedékesség sorrendjében, és az ún. kiegyenlítési sorrend alkalmazásával [Tbj. 51. § (7) bekezdésében és 53. §-ban foglaltaknak megfelelõen] számolja el.
2002/106. szám
10.2. A foglalkoztató által befizetett tagdíjat az elõzõekre is figyelemmel, az esedékesség sorrendjében, a következõ kiegyenlítési sorrend alkalmazásával kell elszámolni: 1. biztosítottat terhelõ tagdíj, 2. biztosítottól levont munkavállalói tagdíjkiegészítés, 3. munkáltatói tagdíjkiegészítés. 10.3. Ha a tagdíjbefizetés a bevallásban közölt kötelezettség teljes kiegyenlítésére nem nyújt fedezetet, a foglalkoztatónak minõsülõ egyéni és társas vállalkozót terhelõ saját tagdíj, illetõleg tagdíjkiegészítés elszámolására az elõzõekben meghatározott sorrendet követõen kerülhet sor (Tbj. 53. §). 10.4. Abban az esetben, ha a tagdíjfizetésre kötelezett foglalkoztatónak a korábbi hónapokról már hátraléka halmozódott fel, a megfizetések elszámolására az Art. 32. § (2) bekezdésében foglalt szabályt kell alkalmazni, mely szerint a tagdíj megfizetését az esedékesség sorrendjében kell elszámolni, tehát mindig a legkorábban keletkezett tartozásra, és egyidejûleg haladéktalanul intézkedni kell a tagdíjtartozás (felszámított késedelmi pótlék) behajtása, végrehajtása érdekében. 10.5. A befizetések tagokra történõ elszámolásánál figyelemmel kell lenni arra is, hogy az adott tárgyidõszakban volt-e a foglalkoztató által benyújtott és lekönyvelt önellenõrzés, és az önellenõrzés mely tagokat érintette. Ha az önellenõrzés benyújtása a tagdíj többletbevallás és/vagy többletbefizetés (túlfizetés) visszaigénylésére irányul, és ezt a foglalkoztató — a következõ havi tagdíjbevallásban jelölve — a befizetésnél betudással kívánja rendezni, az esedékes ,,kevesebb befizetés’’ miatt a többi tag érdeke nem sérülhet, ezért ebben az esetben nem az arányosítás szabályát kell alkalmazni. Ebben az esetben a kevesebb befizetést (csökkentett összeget) kizárólag az önellenõrzéssel érintett tag(ok)nál kell (és lehet) lekönyvelni. Hasonlóképpen nem lehet lekönyvelni a többletbefizetést az arányosítás szabályai szerint akkor sem, ha az önellenõrzés eredményeképpen valamely tagnak ,,plusz’’ befizetést teljesít a pénztár. (Kötelezettség növekedést eredményez az önellenõrzés.) 10.6. Az önellenõrzésbõl adódó betudással rendezett visszafizetést (kevesebb utalást) a foglalkoztatói folyószámlán és az önellenõrzésben érintett tag egyéni folyószámláján kell könyvelni. A tárgyhavi bevallásban szereplõ és az önellenõrzésben nem érintett tagok vonatkozásában a befizetést teljes összegben kell figyelembe venni és könyvelni. (A magánnyugdíjpénztár betudás esetén ezzel ,,teljesíti’’ a foglalkoztató részére a visszafizetést.) 10.7. A befizetések, illetve azok beérkezési dátumának pontos nyilvántartása a magánnyugdíjpénztár alapvetõ érdeke, mivel a határidõ kétséges megállapítása esetén a befizetést határidõben teljesítettnek kell tekinteni. 10.8. A tagdíj megfizetésével kapcsolatban az Art. 27. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni: a tagdíj megfizetésének idõpontja az a nap, amikor a tagdíjfizetésre
2002/106. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
kötelezett belföldi bankszámláját az azt vezetõ pénzintézet megterhelte, bankszámlával nem rendelkezõ tagdíjbefizetésre kötelezett esetén pedig az a nap, amikor a tagdíjat a magánnyugdíjpénztár pénztárába befizették, illetve postára adták. Az általános gyakorlat szerint amennyiben a befizetés az esedékesség napját követõ 1—3 napon belül beérkezik a (GIRO átutalási idõtartamára figyelemmel), a befizetést határidõben teljesítettnek javasolt tekinteni. 10.9. A tagdíj késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától az adózás rendjérõl szóló törvény rendelkezései szerint késedelmi pótlékot kell fizetni. Indokolt, hogy a magánnyugdíjpénztár a késedelmi pótlék megállapítására és számítására vonatkozóan készítsen szabályzatot, vagy építse be meglévõ szabályzatába.
Magánnyugdíjpénztári tagdíjbevallások és befizetések egyeztetésével és a hiányosságok kimutatásával kapcsolatos eljárások 11. Bevallások és befizetések egyeztetése, eltérések kezelése 11.1. A magánnyugdíjpénztár a bevallás és a befizetés adatait havonta, egyéni vállalkozó esetében negyedévente felülvizsgálja, a tartozást kimutatja. Amennyiben a tagdíj megfizetésére kötelezett a befizetési kötelezettségét elmulasztotta, illetõleg részben teljesítette, akkor a magánnyugdíjpénztárnak a tartozás 8 napon belüli megfizetésére kell felszólítania a foglalkoztatót (egyéni vállalkozót). Ha a foglalkoztató (egyéni vállalkozó) a tartozást nem fizeti meg, a magánnyugdíjpénztár — a pénztártag egyidejû értesítése mellett — soron kívül kezdeményezi az állami adóhatóságnál a tartozás behajtását, a végrehajtási eljárás megindítását (Tbj. 51. §). 11.2. A magánnyugdíjpénztárnak a tagdíjbevallásokat havonta, egyéni vállalkozók esetében negyedévente, azok beérkezését követõen egy hónapon belül fel kell dolgoznia. A bevallásokhoz foglalkoztatói szinten összesítve, majd a tagok szintjén hozzá kell rendelni a befizetéseket, és el kell végezni az egyéni folyószámlákra történõ könyvelést. Az önellenõrzéseket és póbevallásokat a beérkezés napját magában foglaló hónap végéig javasolt feldolgozni, annak érdekében, hogy a következõ esedékes befizetésnél történõ rendezés is valós módon megtörténjen. 11.3. Az egyéni vállalkozó tagdíjbevallási kötelezettségének — az adóbevallásra elõírt határidõben — évi egyszeri tagdíjbevallással tehet eleget, feltéve, hogy a tagdíjat a minimálbér alapulvételével negyedévente megfizeti, és a megfizetett tagdíj, valamint a Tbj. szerinti járulékalap figyelembevételével megállapított tagdíjkülönbözetet az éves bevallás benyújtásával egyidejûleg rendezi. a) Ha az egyéni vállalkozó a negyedévenkénti tagdíjbevallás helyett az évi egyszeri bevallást választja, e választásáról a tárgyév január 31-éig — ha a tagdíjfizetési kötelezettsége e határidõ után keletkezik, az azt követõ 15 napon belül — írásban (bevallást pótló nyilatkozatban) értesíti az
5897
érintett pénztárat. A pénztár a bevallást pótló nyilatkozat alapján a tárgyévben a fizetési kötelezettséget elõírja. b) A 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony melletti, vagy oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató egyéni vállalkozó nyilatkozatában arra vállal kötelezettséget, hogy a tárgyév folyamán a tagdíjat a ténylegesen elért járulékalapot képezõ jövedelem után, a jövedelem elszámolását magában foglaló negyedévet követõ hó 12. napjáig megfizeti és errõl a pénztárat értesíti. c) Az éves bevallást teljesítõ egyéni vállalkozó esetében, a bevallást pótló nyilatkozat alapján kell a befizetést negyedévente egyeztetni. Ha az egyéni vállalkozó negyedévente fennálló fizetési kötelezettségét nem teljesíti, az éves bevallásra vonatkozó feltételek nem teljesítése miatt kedvezménye megszûnik. A pénztár errõl haladéktalanul értesíteni köteles az egyéni vállalkozó pénztártagot. 11.4. Hibás vagy hiányos bevallás esetén a 6. pontban foglalt eljárást kell alkalmazni. 11.5. A befizetési kötelezettség elmulasztása, illetõleg részbeni teljesítése esetén a magánnyugdíjpénztár a bevallás és befizetés egyeztetése alapján kimutatott tagdíjtartozás 8 napon belüli megfizetésére szólítja fel a foglalkoztatót (egyéni vállalkozót). Ha az elõírt határidõig a tartozás megfizetésére nem kerül sor, a pénztár a tartozás végrehajtását kezdeményezi az illetékes adóhatóságnál. Az eljárásra a PSZÁF elnökének 2/2002. (MK 88.) számú irányelvében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. 11.6. A jogszabályok végrehajtása érdekében ajánlott, hogy a magánnyugdíjpénztárnál olyan informatikai rendszer kerüljön kialakításra, mely automatikusan figyeli a hiánypótlásra elõírt határidõket, és azok elmulasztása esetén jelez a szükséges intézkedések megtétele érdekében. 11.7. A magánnyugdíjpénztárnak a jogszabály által meghatározott határidõk betartása érdekében megkülönböztethetõvé kell tenni (csoportosítani kell), hogy melyik foglalkoztatónak (egyéni vállalkozónak) mikor kell bevallási és befizetési kötelezettségének eleget tenni. Ennek alapján az eredeti esedékességet követõen, figyelemmel kell kísérni, és kimutatást kell készíteni azokról a foglalkoztatókról, egyéni vállalkozókról, akik késedelemmel, hátralékkal teljesítették, illetve egyáltalán nem teljesítették bevallási és/vagy befizetési kötelezettségüket. 11.8. Lekérdezhetõvé kell tenni a befizetési határidõt elmulasztó, késve vagy egyáltalán nem teljesítõ foglalkoztatók esetében az érintett tagok listáját is, annak érdekében, hogy a jogszabályban elõírt tájékoztatást részükre meg lehessen küldeni. 11.9. Az Art. 49. § (1) bekezdése alapján az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal területi szerve látja el elsõ fokon a magánnyugdíjpénztári tagdíjfizetési kötelezettséggel kapcsolatban az ellenõrzési, az utólagos adómegállapítási és a végrehajtási feladatokat. A magánnyugdíjpénztár megkeresésére az adóhatóság az ellenõrzést, a végrehajtást soron kívül folytatja le.
5898
MAGYAR KÖZLÖNY
11.10. Az adóhatósági ellenõrzés lefolytatása iránti kérelem elõterjesztésénél, a megkereséshez csatolni kell az R. 20. §-a szerinti dokumentumok másolatát, továbbá a magánnyugdíjpénztári felszólítás dokumentálását igazoló tértivevény másolatát is. A tartozás behajtása, végrehajtása érdekében, a magánnyugdíjpénztár az Art.-ban és a vonatkozó APEH iránymutatásban foglaltak szerint köteles eljárni. Az eljárásra a PSZÁF elnökének 2/2002. (MK 88.) számú irányelvében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. 11.11. A magánnyugdíjpénztár a ,,Kérelem a végrehajtási eljárás megindítására’’ címû formanyomtatvány útján keresi meg a foglalkoztató székhelye szerint illetékes adóhatóságot. A kérelem a magánnyugdíjpénztárra és a foglalkoztatóra vonatkozó adatok mellett jogcím és esedékesség szerinti megbontásban tartalmazza a tartozás összegét, továbbá a magánnyugdíjpénztár által a tagdíj (továbbá önellenõrzési pótlék és bírság) után felszámított és elõírt késedelmi pótlék összegét. 11.12. A megkereséséhez a magánnyugdíjpénztár csatolja az intézkedéshez szükséges okiratok másolatát. A megkeresés formai és tartalmi követelményeit részletesen ,,A tagdíjtartozások (tagdíjhátralék) behajtásával, végrehajtásával, az adóhatóság megkeresésével kapcsolatos magánnyugdíjpénztári eljárásokra’’ vonatkozó a PSZÁF elnökének 2/2002. (MK 88.) számú irányelve tartalmazza.
Pótlékokkal, bírságokkal kapcsolatban alkalmazott eljárások 12. Késedelmi pótlék 12.1. Az Art. 67. § (1) bekezdése alapján, a magánnyugdíjpénztári tagdíj késedelmes megfizetése esetén, az esedékesség napjától a megfizetésre kötelezettnek (foglalkoztató, egyéni vállalkozó) késedelmi pótlékot kell fizetnie. A késedelmi pótlék felszámításának jogalapja és okirata maga a tagdíjbevallás (önellenõrzés). 12.2. Nem kell késedelmi pótlékot fizetni arra az idõszakra, amelyre a kötelezett (foglalkoztató, egyéni vállalkozó) a késedelmét igazolta. Igazolásnak csak akkor van helye, ha a késedelmet elháríthatatlan külsõ ok idézte elõ. 12.3. A magánnyugdíjpénztár összehasonlítja a foglalkoztató (egyéni vállalkozó) bevallását a befizetett tagdíjjal, és ennek alapján a késedelmi pótlékot megállapítja, és errõl a foglalkoztatót (egyéni vállalkozót) értesíti. A foglalkoztató a késedelmi pótlékot saját számítása szerint, a pénztár értesítésétõl függetlenül is megfizetheti. 12.4. Ha a foglalkoztató (egyéni vállalkozó) a késedelmi pótlékot saját számítása szerint, a pénztár értesítésétõl függetlenül fizeti meg, a késedelmi pótlék összegét a bevallásban meg kell jelölnie, és az elszámolásáról a PSZÁF által meghatározott formátum szerint nyilatkoznia kell. A ,,Nyilatkozat’’-ban a foglalkoztató azt köteles megjelölni, hogy mely bevallás szerinti befizetése történt késedel-
2002/106. szám
mesen. Ennek azért van kiemelt jelentõsége, mert csak ez alapján lehet a késedelmi pótlék összegét az érintett tagok egyéni folyószámlájára lekönyvelni. Abban az esetben, ha a foglalkoztató a nyilatkozatot elmulasztotta, de a késedelem ténye fennáll, akkor a magánnyugdíjpénztár a foglalkoztatót a ,,Nyilatkozat’’ egyidejû megküldésével felszólítja a késedelmi pótlék megfizetésére. 12.5. A tagdíjhátralék (tagdíjtartozás) behajtásának, végrehajtásának kezdeményezésekor a magánnyugdíjpénztárnak kell felszámítani, és a kérelemben feltüntetni a késedelmi pótlék mértékét, összegét. Az APEH, a magánnyugdíjpénztár megkeresésére történõ soron kívüli ellenõrzés lefolytatására és a tartozás végrehajtás útján történõ beszedésére vonatkozó iránymutatás alapján a végrehajtás iránti kérelemnek a teljes végrehajtandó összeget tartalmazni kell. A késedelmi pótlék kiszámításának módszerérõl részletesen a 3/2000. (AEÉ 6.) és a módosítására kiadott 7/2001. (AEÉ 10.) APEH utasítás rendelkezik. 12.6. A késedelmesen megfizetett tagdíj után az Art. 67. § (1) bekezdése alapján, a napi késedelmi pótlékszámítás szabályai szerint kell a pótlékot kiszámolni és megfizetni. A pótlék összegét az eltelt napok száma, a késedelmesen megfizetett tagdíj összege, valamint az érvényben lévõ jegybanki alapkamat határozza meg. A magánnyugdíjpénztár által elvégzett és dokumentált számítás, mely jogszabályon és a ténylegesen beérkezett bevallás és befizetés összevetésén alapul, teszi lehetõvé a pótlék foglalkoztatói, valamint (a tagdíj mértékének arányában) az egyéni számlákra való könyvelését. Ez megvalósul abban az esetben, ha magánnyugdíjpénztári felszólítás, illetve adóhatósági behajtás hatására valósul meg a megtérülés. 12.7. Abban az esetben, ha a hátralékos foglalkoztató vitatja a pótlék mértékét, összegét a magánnyugdíjpénztári felszólítást követõen, akkor a felek között egyeztetésre van szükség. Az egyeztetés eredményeképpen felvett jegyzõkönyv szintén bizonylatul szolgál a pótlék könyvelésére. 12.8. Ha a foglalkoztató nem reagál a felszólításra, akkor a pénztár által felszámított késedelmi pótlék nem tekinthetõ vitatott tartozásnak. 12.9. Ha az egyeztetés nem vezet eredményre, akkor a tartozás tisztázása, megállapítása céljából a magánnyugdíjpénztárnak adóhatósági ellenõrzést kell kezdeményezni, és az ellenõrzést lezáró jogerõs határozatban foglalt késedelmi pótlék, a határozat (jegyzõkönyv) alapján kerül könyvelésre. 13. Önellenõrzési pótlék 13.1. Az Art. 42. § (1) bekezdése alapján végzett önellenõrzés során, abban az esetben, ha a foglalkoztatónak, illetve a foglalkoztatónak minõsülõ egyéni vállalkozónak a tagdíjjal kapcsolatban fizetési kötelezettsége keletkezik, akkor a tévesen megállapított és befizetni elmulasztott tagdíj esetében a tagdíj megfizetése mellett önellenõrzési pótlék fizetési kötelezettsége is van.
2002/106. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
13.2. Az önellenõrzést tagonként, vonatkozási idõszakonként ahhoz a magánnyugdíjpénztárhoz kell benyújtani, ahol az érintett pénztártag magánnyugdíjpénztári tagsági jogviszonya az önellenõrzés idõpontjában fennáll. Az önellenõrzést az erre a célra rendszeresített nyomtatványon vagy gépi adathordozón kell benyújtani (Tbj. 51. §). 14. Pótlékok megfizetése, elszámolása 14.1. A késedelmi pótlék és önellenõrzési pótlék mértéke a mindenkori jegybanki alapkamat mértékéhez kötõdik, és felszámítására az Art. szabályait kell alkalmazni. a) A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás idõpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. (A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet.) b) Az önellenõrzési pótlékot a késedelmi pótlék 50%-ának, ugyanazon bevallásnak ismételt önellenõrzése esetén 75%-ának megfelelõ mértékben kell felszámítani a bevallás benyújtására elõírt határidõ leteltét követõ elsõ naptól a helyesbítés nyilvántartásba történõ feljegyzésének, illetve a foglalkoztatónak nem minõsülõ egyéni vállalkozó esetében az önellenõrzési lap benyújtásának napjáig. c) Ha az önellenõrzés pótlólagos tagdíj-kötelezettséget nem eredményezett, mert az adózó adóját az eredeti esedékességkor vagy korábbi önellenõrzése során hiánytalanul megfizette, a fizetendõ pótlék összegét az általános szabályok szerinti mértékkel kell meghatározni, de az 5000 forintot, magánszemély esetében az 1000 forintot meghaladó összeget nem kell bevallani és megfizetni (Art. 67—71. §-ai). 14.2. A pótlékok kiszámításához — mivel a jogszabály napi pótlékszámítást ír elõ, és a mindenkori jegybanki alapkamat mértéke gyakorta változhat — ajánlatos a magánnyugdíjpénztárnak számítógépes programot használni. Ez nemcsak a pótlékok összegének kiszámításánál, hanem a pótlék fizetésére kötelezett által megállapított pótlék ellenõrzésénél is használható. 14.3. Abban az esetben, ha a tagdíj fizetésére kötelezett tévesen állapította meg és fizette meg a tagdíjat, és ezzel túlfizetése keletkezett, akkor ezt az önellenõrzési nyomtatvány (számítógépes program) benyújtásával rendezheti. A túlfizetés összegét a foglalkoztató ,,betudással’’ vagy visszafizetéssel igényelheti. A visszaigénylés végrehajtására az önellenõrzést követõ esedékes bevallás megfelelõ (betudás vagy visszautalás) rovatsorának kitöltésével van lehetõség (Art. 32. § megfelelõ alkalmazásával). 14.4. Amennyiben az önellenõrzés pótlólagos tagdíjfizetési kötelezettséget nem eredményez, mivel a kötelezett (foglalkoztató, egyéni vállalkozó) azt az eredeti esedékességkor vagy az elõzõ önellenõrzés során hiánytalanul megfizette, az önellenõrzési pótlék összegét az általános szabályok szerinti mértékkel kell megállapítani, de az 5000 forintot, magánszemély esetében az 1000 forintot meghaladó összeget nem kell bevallani és megfizetni.
5899
14.5. A tagdíjfizetésre kötelezettnek a késedelmi pótlékot és az önellenõrzési pótlékot a magánnyugdíjpénztár elkülönített számlájára kell befizetni. A tagdíjjal összefüggõ késedelmi pótlék és önellenõrzési pótlék — a tagdíjfelosztás fedezeti tartalékra jutó arányában — az érintett tagot (tagokat) illeti meg [Tbj. 56. § (3) bekezdése]. 14.6. A magánnyugdíjpénztárnak nyomon kell követnie, hogy a tagdíjfizetésre kötelezett a megállapított késedelmi pótlékot maradéktalanul és az elõírt határidõben megfizette-e. Ennek elmulasztása esetén adóigazgatási eljárást (végrehajtást) kell kezdeményeznie a pótlék megfizetésének kikényszerítésére. 14.7. Abban az esetben, ha az adóhatóság határozatban kötelezi a foglalkoztatót, egyéni vállalkozót a késedelmi pótlék megfizetésére, a megfizetés határidejét a magánnyugdíjpénztárnak nyilvántartásba kell vennie, és a teljesülést regisztrálnia kell. Megfizetés hiányában a tartozás végrehajtása iránt az illetékes adóhatóságnál kell intézkednie. 15. Bírságok megfizetése, elszámolása 15.1. A tagdíj bevallásával és befizetésével kapcsolatos mulasztás esetében, az adóigazgatási eljárást követõen, az adóhatóság határozatában a mulasztás eseteinek, valamint egyéb körülmények figyelembevételével adó-(tagdíj-)bírságot, késedelmi pótlékot és mulasztási bírságot állapíthat meg. Az adóhatóság fizetésre kötelezõ határozata végrehajtható okirat és a könyvelés alapjául szolgáló számviteli bizonylat. 15.2. A megfizetésre kötelezettnek a bírságot, a késedelmi pótlékot és az önellenõrzési pótlékot általában közös (késedelmi pótlék és bírságok vezetésére elkülönített számla), illetve, ha a magánnyugdíjpénztár rendelkezik vele, akkor jogcímenként elkülönített magánnyugdíjpénztári számlára kell befizetni [Tbj. 56. § (3) bekezdése]. 15.3. A bírságok a magánnyugdíjpénztár bevételét képezik. 15.4. A bírságot a jogerõs adóigazgatási határozat alapján kell a kötelezettnek megfizetnie, mely határozat a magánnyugdíjpénztár részére is megküldésre kerül. A határozatban foglalt kötelezettségek, határidõk betartásának ellenõrzése a magánnyugdíjpénztár feladatát képezik. 15.5. A magánnyugdíjpénztárnak nyomon kell követnie, hogy a kötelezett a határozatban megállapított bírságot maradéktalanul és az elõírt határidõben megfizette-e. Ennek hiányában ismételt adóhatósági eljárást (végrehajtást) kell kezdeményezni a bírság behajtására. 15.6. A magánnyugdíjpénztárnak nyilvántartást kell vezetnie az elõírt, bevallott pótlék- és bírságfizetési kötelezettségekrõl, azok teljesülésérõl, a teljesítés idõpontjáról. Dr. Szász Károly s. k. a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnöke
5900
MAGYAR KÖZLÖNY
2002/106. szám
A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Békés Megyei Földmûvelésügyi Hivatalának (5600 Békéscsaba, Kétegyházi u. 2.) hirdetménye Az FVM Békés Megyei Földmûvelésügyi Hivatala — a földrendezõ és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 4/B. § (5) bekezdése alapján — n yi l vá n o s so r so l á st tart a Magyarbánhegyes, Egyetértés Szövetkezet használatában lévõ földek kiadása céljából. A sorsolás helye: Magyarbánhegyes, Árpád u. 49., Tanácskozó terem A sorsolás ideje: 2002. szeptember 20., 17 óra. A sorsolás vezetõje: Kittlingerné Lengyel Erika A sorsolásra kerülõ földrészletek adatai: Település: Magyarbánhegyes Helyrajzi szám
081/5 033/4 1197 1198 052/4 064/17 0135 0136/4 0149/2 071/1 075/2 077/2 087/1 0106/5 067/13 0106/6 076/6 057/86 0132/2 018/1 047/3 040/10 026/33 011/9 0137/2 090/3 061/30 0124/11 0128/3
Mûvelési ág
szántó szántó szántó szántó szántó szántó gyep (legelõ) szántó erdõ erdõ erdõ erdõ erdõ erdõ szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó
Terület (ha, m2)
0,0719 0,1320 0,3482 0,3879 0,0848 0,0709 0,0557 0,3328 1,3833 7,2440 0,4705 0,5076 1,0325 1,1534 74,3226 51,7300 60,6234 0,3613 59,5413 105,7841 50,2214 49,2433 31,0441 66,4244 76,5948 80,1208 0,9489 78,3436 54,8194
AK érték
3,00 2,30 12,12 13,50 2,06 2,47 1,79 8,09 13,42 70,27 4,56 4,92 10,02 11,19 9,70 1,78 2,12 2,18 0,15 1,53 4,03 0,36 4,42 1,71 3,96 1,59 0,43 0,77 5,93
A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás
970/185383 tulajdoni hányad 178/178190 212/146039 218/878 15/173035 153/140495 403/128677 36/129840 442/71926 171/198118 396/235664 159/245090 43/2306 77/250215 593/172922
2002/106. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Helyrajzi szám
081/7 081/9 07/8 051/20 0151/21 0112/5 0108/42 0109/4 052/18 033/45 052/7 052/10 052/12 057/52 096/9 256 044/13
Mûvelési ág
szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó
Terület (ha, m2)
5901 A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás
AK érték
32,4965 0,6800 75,4896 0,7647 1,0649 0,8735 78,7221 0,3258 14,1865 3,9982 4,0832 2,2198 1,5995 0,8971 64,2629 0,1796 8,7934
13,56 0,46 36,36 1,40 2,99 8,85 0,09 0,78 211,88 2,13 0,36 0,49 0,59 4,21 0,12 0,02 3,92
1356/91272 46/2836 3636/261661 140/2661 299/4648 885/3642 9/272243 78/1359 21188/31672 213/10422 36/13154 49/7834 59/5153 421/2180 12/211957 2/625 392/21368
A sorsoláson a szövetkezetben még ki nem adott részarány-földtulajdonnal rendelkezõ személyek vehetnek részt. A sorsolás nyilvános, azon bárki jelen lehet. A sorsoláson bármely okból meg nem jelenõ jogosult, késõbb a mulasztásra hivatkozva, semmiféle jogot nem érvényesíthet, ebbõl az okból a sorsolás eredménye nem változtatható meg. Akinek a nyilvános sorsolás jogos érdekét érinti vagy sérti, törvénysértésre hivatkozással a sorsolást követõ 48 órán belül a Fõvárosi és Pest Megyei FM Hivatalhoz címzett, de a Békés Megyei Földmûvelésügyi Hivatalhoz (5600 Békéscsaba, Kétegyházi út 2.) kifogást nyújthat be. Szabó István s. k., hivatalvezetõ
A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Heves Megyei Földmûvelésügyi Hivatalának (3301 Eger, Barkóczy út 7.) hirdetményei Az FVM Heves Megyei Földmûvelésügyi Hivatala — a földrendezõ és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 4/B. § (5) bekezdése alapján — n yi l vá n o s so r so l á st tart a Ho Si Min Mezõgazdasági Szövetkezet (jogutódja) használatában levõ, részarány-földtulajdonnak földek kiadása céljából.
megfelelõ
A sorsolás helye: Egerszólát, Polgármesteri Hivatal Tanácskozó terem A sorsolási idõpontok: 1. 2002. szeptember 10., 9 óra 30 perc. A sorsoláson részvételre jogosultak köre: a Ho Si Min Mezõgazdasági Szövetkezet (jogutódja) gazdálkodási területén részarány-földtulajdonnal (aranykoronával) rendelkezõ személyek, akik az 2001. évi CXVIII. tv. 5/B. § (1) bekezdése alapján határidõben kérelmet nyújtottak be.
5902
MAGYAR KÖZLÖNY
2002/106. szám
2. 2002. szeptember 10., 10 óra. A sorsoláson részvételre jogosultak köre: a Ho Si Min Mezõgazdasági Szövetkezet (jogutódja) gazdálkodási területén még ki nem adott részarány-földtulajdonnal (aranykoronával) rendelkezõ személyek. Sorsolásra kerülõ földrészletek adatai: Település: Egerbakta Helyrajzi szám
Mûvelési ág
Terület (ha, m2)
Összes AK érték
Sorsolandó AK érték
015/2
gyep (rét)
1,4369
13,94
13,94
022/1
gyep (legelõ)
0,1392
0,72
0,72
022/19
szõlõ
0,0688
2,39
2,39
022/36
szõlõ
0,2100
7,31
7,31
022/65
szántó
0,0859
0,95
0,95
022/66
szõlõ
0,0986
2,74
2,74
022/67
szõlõ
0,0814
2,26
2,26
022/68
gyep (legelõ)
0,0475
0,41
0,41
022/72
gyep (legelõ), szõlõ
1,4142
14,28
14,28
022/73
gyep (legelõ)
0,2664
2,32
2,32
048/3
szántó
0,3249
1,14
1,14
048/4
szántó
0,7871
2,75
2,75
076/47
gyep (legelõ)
0,1630
0,28
0,28
084/3
gyep (rét)
1,2205
44,55
20,96
089/71
gyep (rét)
0,3849
12,05
12,05
097
gyep (legelõ)
0,2280
1,19
1,19
099/3
gyep (rét)
0,4351
4,22
4,22
099/65
gyep (legelõ)
0,1550
0,81
0,81
099/75
gyep (rét)
0,3497
3,39
3,39
099/76
gyep (rét)
0,0946
0,92
0,92
099/77
gyep (rét)
0,1099
1,07
1,07
099/90
gyep (rét)
0,0022
0,02
0,02
0142
gyep (rét)
0,0749
0,73
0,73
0143
gyep (rét)
0,0116
0,11
0,11
0147/5
gyep (legelõ)
3,1281
16,27
16,27
0155/5
gyep (rét)
1,8557
18,00
18,00
0155/6
gyep (rét)
1,9965
19,37
19,37
908
kert
0,0829
0,61
0,61
914
szõlõ
0,1179
4,10
4,10
917
szõlõ
0,1113
3,87
3,87
936
szõlõ
0,1002
3,49
3,49
983
szõlõ
0,1244
4,33
4,33
1704
szántó
0,1520
0,79
0,79
1717
szántó
0,1520
0,53
0,53
1723
gyep (legelõ)
0,1545
0,80
0,80
1724
gyep (legelõ)
0,1520
0,79
0,79
A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás
2002/106. szám Helyrajzi szám
MAGYAR KÖZLÖNY Mûvelési ág
Terület (ha, m2)
Összes AK érték
5903 Sorsolandó AK érték
1725
gyep (legelõ)
0,1510
0,79
0,79
1726
gyep (legelõ)
0,1514
0,79
0,79
1727
gyep (legelõ)
0,1472
0,77
0,77
1728
gyep (legelõ)
0,1505
0,78
0,78
1729
gyep (legelõ)
0,1483
0,77
0,77
1730
gyep (legelõ)
0,1404
0,73
0,73
1731
gyep (legelõ)
0,1375
0,72
0,72
1732
gyep (legelõ)
0,1486
0,77
0,77
1734
gyep (legelõ)
0,1368
0,71
0,71
1738
gyep (legelõ)
0,1322
0,69
0,69
1739
gyep (legelõ)
0,1538
0,80
0,80
1740
gyep (legelõ)
0,1433
0,75
0,75
1745
gyep (legelõ)
0,1636
0,85
0,85
1746
gyep (legelõ)
0,1672
0,87
0,87
1747
gyep (legelõ)
0,2532
1,32
1,32
1749
gyep (legelõ)
0,1504
0,78
0,78
1756
gyep (legelõ)
0,1532
0,80
0,80
1757
gyep (legelõ)
0,1694
0,88
0,88
1760
gyep (legelõ)
0,1483
0,77
0,77
1761
gyep (legelõ)
0,1517
0,79
0,79
1764
gyep (legelõ)
0,1544
0,80
0,80
1765
gyep (legelõ)
0,1566
0,81
0,81
1768
gyep (legelõ)
0,1582
0,82
0,82
1769
gyep (legelõ)
0,1591
0,83
0,83
1772
gyep (legelõ)
0,1655
0,86
0,86
1773
gyep (legelõ)
0,1567
0,81
0,81
1778
gyep (legelõ)
0,1507
0,78
0,78
1779
gyep (legelõ)
0,1472
0,77
0,77
1781
gyep (legelõ)
0,1495
0,78
0,78
1787
gyep (legelõ)
0,1593
0,83
0,83
1801
gyep (legelõ)
0,1521
0,79
0,79
1805
gyep (legelõ)
0,1466
0,76
0,76
1807
gyep (legelõ)
0,2074
1,08
1,08
1810
gyep (legelõ)
0,2050
1,07
1,07
1811
gyep (legelõ)
0,1860
0,97
0,97
1814
gyep (legelõ)
0,1531
0,80
0,80
1815
gyep (legelõ)
0,1295
0,67
0,67
1848
gyep (legelõ)
0,1168
0,61
0,61
1823
gyep (legelõ)
0,1436
0,75
0,75
1826
gyep (legelõ)
0,1541
0,80
0,80
1828
gyep (legelõ)
0,2642
0,82
0,82
1901
gyep (legelõ)
0,2124
0,30
0,30
1904
gyep (legelõ)
0,1664
0,23
0,23
A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás
5904
MAGYAR KÖZLÖNY
Helyrajzi szám
Mûvelési ág
Terület (ha, m2)
Összes AK érték
2002/106. szám Sorsolandó AK érték
1905
szántó
0,1538
0,22
0,22
1906
szántó
0,1555
0,22
0,22
1907
szántó
0,2136
0,30
0,30
1917
szántó
0,1803
0,25
0,25
1920
szántó
0,1697
0,24
0,24
1922
szántó
0,1520
0,21
0,21
1930
kert
0,1490
1,09
1,09
1931
szántó
0,1533
0,21
0,21
1934
szántó
0,1557
0,81
0,81
1935
szántó
0,1583
0,82
0,82
1936
szántó
0,1598
0,83
0,83
1937
szántó
0,1643
0,85
0,85
1939
kert
0,1473
1,08
1,08
1944
kert
0,1431
1,04
1,04
1946
szántó
0,1619
0,57
0,57
1947
kert
0,1480
1,08
1,08
1948
szántó
0,1542
0,54
0,54
1949
szántó
0,1765
0,62
0,62
1950
kert
0,1384
1,01
1,01
1952
szántó
0,1745
0,91
0,91
1955
kert
0,1242
0,91
0,91
1958
szántó
0,1500
0,78
0,78
1959
kert
0,1199
0,88
0,88
1960
szántó
0,2346
2,60
2,60
1961
szántó
0,1733
1,92
1,92
1962
szántó
0,1580
0,22
0,22
1963
szántó
0,1512
0,21
0,21
1965
szántó
0,1528
0,21
0,21
1966
szántó
0,1603
0,22
0,22
1969
szántó
0,1634
0,23
0,23
1975
szántó
0,1672
1,86
1,86
1976
szántó
0,1598
1,77
1,77
1977
szántó
0,1627
0,23
0,23
A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás
Település: Egerszólát Helyrajzi szám
Mûvelési ág
Terület (ha, m2)
Összes AK érték
Sorsolandó AK érték
08/2
gyep (legelõ)
0,1713
0,29
0,29
08/3
gyep (legelõ)
0,0446
0,08
0,08
033/2
szõlõ
0,2184
7,60
7,60
0104/12
gyep (legelõ)
0,3874
1,36
1,36
0104/31
szõlõ
1,0064
27,98
13,88
0104/33
gyep (legelõ)
0,5770
2,02
2,02
A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás
2002/106. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Helyrajzi szám
Mûvelési ág
Terület (ha, m2)
Összes AK érték
5905 Sorsolandó AK érték
0104/34
szõlõ
2,1668
70,81
63,34
0104/36
szõlõ
2,2410
71,13
71,13
0104/37
szõlõ
0,7980
27,77
27,77
0104/38
szõlõ
1,5576
44,71
32,17
0104/40
szõlõ
0,9173
31,92
31,92
0104/60
szántó
2,8536
19,10
19,10
0116/9
gyep (rét)
6,1763
150,08
120,96
0118/3
gyep (rét)
4,1182
100,07
100,07
0120/3
szõlõ
0,9654
31,01
5,27
0120/12
szõlõ
2,8510
99,21
55,42
0120/37
szõlõ
2,8896
93,15
60,16
0120/38
szõlõ
1,8446
57,34
38,35
0120/44
szõlõ
0,7230
25,16
17,65
0129/2
szõlõ
3,8320
125,06
71,65
0129/3
szõlõ
0,0439
1,22
1,22
0129/8
szõlõ
0,7981
22,19
22,19
0244/3
szántó
0,5800
3,02
3,02
0248/7
gyep (legelõ)
0,1705
0,60
0,60
0252
gyep (rét)
4,3723
106,25
42,59
0254/19
gyep (rét)
1,0000
24,30
24,30
0258/3
gyep (rét)
0,344
8,36
8,36
0258/5
szántó
1,2461
13,83
1,00
0258/7
gyep (rét)
0,3858
9,37
6,22
0278/23
szõlõ
0,2924
8,47
8,47
A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás
Település: Sirok Helyrajzi szám
Mûvelési ág
Terület (ha, m2)
Összes AK érték
Sorsolandó AK érték
0248/3
szántó
0,3863
1,64
1,64
0248/5
gyep
0,2184
0,61
0,61
0249/5
szántó
0,0099
0,05
0,05
A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás
A sorsolás nyilvános, azon bárki jelen lehet. Több részarány-tulajdonos egyezségen alapuló írásbeli igényét, valamint a kisorsolt földrészletekre vonatkozó cseremegállapodásokat a Földmûvelésügyi Hivatal figyelembe veszi. A közös igényt a sorsolás kezdetéig a helyszínen, a cserét pedig a sorsolást követõ 15 napig lehet a Földmûvelésügyi Hivatalhoz benyújtani. A sorsolás a helyben szokásos módon is meghirdetésre kerül. A sorsoláson bármely okból meg nem jelenõ jogosult késõbb a mulasztásra hivatkozva semmiféle jogot nem érvényesíthet, ebbõl az okból a sorsolás eredménye nem változtatható meg. Akinek a nyilvános sorsolás jogos érdekét érinti vagy sérti, törvénysértésre hivatkozással a sorsolást követõ 48 órán belül a Fõvárosi és Pest Megyei Földmûvelésügyi Hivatalhoz címzett, de a Heves Megyei Földmûvelésügyi Hivatalhoz (3300 Eger, Barkóczy út 7.) kifogást nyújthat be.
5906
MAGYAR KÖZLÖNY
2002/106. szám
Az FVM Heves Megyei Földmûvelésügyi Hivatala — a földrendezõ és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 4/B. § (5) bekezdése alapján — n yi l vá n o s so r so l á st tart az Egyetértés Mezõgazdasági Termelõszövetkezet, Ostoros (jogutódja) használatában levõ, részarány-földtulajdonnak megfelelõ földek kiadása céljából. A sorsolás helye: Ostoros, Mûvelõdési Ház A sorsolási idõpontok: 1. 2002. szeptember 17—18., 10 óra. A sorsoláson részvételre jogosultak köre: az Ostorosi Egyetértés Mezõgazdasági Szövetkezet gazdálkodási területén részarány-földtulajdonnal (aranykoronával) rendelkezõ személyek, akik a 2001. évi CXVIII. tv. 5/B. § (1) bekezdése alapján határidõben kérelmet nyújtottak be. 2. 2002. szeptember 19., 10 óra. A sorsoláson részvételre jogosultak köre: az Ostorosi Egyetértés Mezõgazdasági Szövetkezet gazdálkodási területén még ki nem adott részarány-földtulajdonnal (aranykoronával) rendelkezõ személyek. A sorsolásra kerülõ földrészletek adatai: Település: Novaj Helyrajzi szám
Mûvelési ág
023/5 033
szántó szántó
035/27 035/42 043 048/1 048/2 048/3 053/1
gyep (legelõ) szántó szántó szántó szántó erdõ gyep (legelõ)
053/3
Terület (ha, m2)
Összes AK érték
26,9286 20,9122
533,63 319,28
0,9174 10,8650 138,8254 93,6013 11,5673 0,3755 9,7510
7,98 272,92 3034,59 2200,65 276,22 1,16 169,67
szántó
17,0660
318,84
053/5
szántó
5,3345
93,41
053/8
szántó
12,8746
267,04
053/10
gyep (legelõ)
1,9568
34,05
070/1 070/2
gyep (rét) szántó
0,5808 35,3712
12,14 831,18
Sorsolandó AK érték
A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás
533,63 311,34 Földmérési jelek elhelyezése, földhivatal 1,98 34,39 1059,51 1266,86 276,22 1,16 169,67 Természetvédelmi terület, önkormányzat 318,84 Természetvédelmi terület, önkormányzat 93,41 Természetvédelmi terület, önkormányzat 267,04 Természetvédelmi terület, önkormányzat 34,05 Természetvédelmi terület, önkormányzat 12,14 95,68
2002/106. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Helyrajzi szám
Mûvelési ág
Terület (ha, m2)
Összes AK érték
083/1
szántó
32,7589
728,41
083/2 083/3 0101/1 0101/2 0101/4 0101/5 0108 0110/1 0110/2 0110/3 0110/4 0110/6 0112/11 0112/12 0112/13 0112/14 0112/15 0114/25 0114/31 0114/32 0115/3 0115/6 0115/8 0117 0122/57
erdõ szántó gyep (legelõ) szántó szántó erdõ szántó szántó szántó szántó gyep (legelõ) gyep (legelõ) szõlõ szõlõ szõlõ szõlõ szõlõ szõlõ szõlõ szõlõ szántó szántó, gyep (legelõ) gyep (legelõ) gyep (legelõ) gyep (legelõ) szántó
0,4503 27,7590 0,5840 42,2040 30,5051 0,2696 27,9911 6,4808 1,0778 0,9446 0,1731 1,9316 0,1950 0,1885 0,1771 0,1955 0,1815 0,3204 0,6488 3,0347 45,5726 19,0882 2,8125 4,2499 3,3707
1,40 575,28 5,08 823,71 624,06 0,84 646,12 82,15 13,15 19,74 3,01 33,61 9,50 9,18 8,62 9,52 8,84 10,03 20,31 140,11 549,53 222,38 43,76 36,97 32,01
0125/1
gyep (legelõ)
7,7220
67,18
0125/3
szántó
6,9169
135,81
0131/9 0131/14 0131/29 0135/1 0135/2 0135/7 0135/12 0135/27 0135/42
szõlõ szõlõ szõlõ szõlõ szõlõ szõlõ szõlõ szõlõ szõlõ
0,1672 0,3737 0,1417 0,1415 0,1515 0,2713 0,4766 0,1040 0,1459
5,23 11,70 3,91 4,43 4,74 8,49 14,92 2,33 3,87
5907 Sorsolandó AK érték
A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás
248,86 Vízvezetési jog, ÉM-i Vízmû 1,40 139,91 5,08 55,34 28,85 0,84 118,26 57,96 13,15 19,74 3,01 33,61 9,50 9,18 8,62 9,52 8,84 10,03 12,34 40,77 135,02 222,38 43,76 36,97 32,01 Természetvédelmi terület, önkormányzat 11,50 Földmérési jelek elhelyezése, földhivatal Természetvédelmi terület, önkormányzat 35,18 Földmérési jelek elhelyezése, földhivatal 5,23 11,70 3,91 4,43 4,74 8,49 14,92 2,33 3,87
5908
MAGYAR KÖZLÖNY
Helyrajzi szám
Mûvelési ág
0135/44 0136/10
szántó gyep (legelõ)
0136/13
Terület (ha, m2)
Összes AK érték
0,5863 56,4695
7,15 279,13
erdõ
4,6655
14,46
0200/1
szántó
2,1126
44,15
0200/2
gyep (rét)
6,3963
133,68
0204 0209/1 0209/2 0212 0214
erdõ erdõ gyep (legelõ) erdõ, gyep (legelõ) gyep (rét)
7,8061 1,6539 11,5563 4,2573 1,9399
24,20 5,13 100,54 33,80 16,88
0227/29 0227/43 0227/46 0227/73 0229/9 0229/11 0229/12 0234/10
szántó szántó szántó szántó gyep (legelõ) szõlõ szõlõ, gyep (legelõ) szántó
0,0477 0,4978 1,8562 0,1981 1,6421 0,7755 1,4382 4,3772
0,58 6,07 22,65 2,42 28,57 10,78 13,85 53,77
2002/106. szám Sorsolandó AK érték
A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás
7,15 275,65 Önkormányzati gázközmû Gázvezeték szolgalmi jog Természetvédelmi terület, önkormányzat 6,25 Önkormányzati gázközmû Gázvezeték szolgalmi jog 40,82 Önkormányzati gázközmû Gázvezeték szolgalmi jog 133,68 Önkormányzati gázközmû Gázvezeték szolgalmi jog Természetvédelmi terület, önkormányzat 24,20 5,13 96,50 33,80 16,88 Önkormányzati gázközmû Gázvezeték szolgalmi jog Természetvédelmi terület, önkormányzat 0,58 6,07 22,65 2,42 25,70 10,78 13,85 53,77
Település: Ostoros Helyrajzi szám
05/3 05/12
Mûvelési ág
szántó gyep (legelõ), erdõ, szántó
Terület (ha, m2)
0,3558 3,3922
Összes AK érték
9,29 42,23
Sorsolandó AK érték
9,29 42,23
A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás
2002/106. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Helyrajzi szám
Mûvelési ág
05/15 05/71 05/92 05/131 05/302 05/304 05/309 05/310 05/311 05/312 05/313 05/314 07/61 07/99 09/52 042 066/1 066/6 067/1
gyep (legelõ) szántó szántó szántó szántó szántó gyep (legelõ) erdõ gyep (legelõ) erdõ erdõ szántó szántó szántó gyümölcsös erdõ erdõ erdõ erdõ
071 073 080
gyep gyep gyep tó gyep gyep
083 085
Terület (ha, m2)
Összes AK érték
0,3130 0,0800 0,0799 0,0799 4,6798 0,7662 0,1326 1,9269 2,9724 0,3187 5,4785 4,6002 0,0800 1,0826 16,3426 16,0820 44,3260 0,7345 2,8598
2,72 1,67 1,39 1,39 97,81 16,01 1,15 5,97 25,86 0,99 16,98 80,33 1,67 22,63 454,32 49,85 146,75 2,43 16,01
(legelõ), erdõ (legelõ), erdõ (legelõ), szán-
1,6906 9,3170 4,9060
12,80 74,72 45,04
(legelõ), erdõ (rét)
5,7616 5,1833
16,59 91,36
090
gyep (legelõ), erdõ, gyep (rét)
44,4507
154,61
092/1
gyep (legelõ)
18,5620
161,49
093/1
gyep (rét)
10,1860
158,90
095/1
gyep (rét)
3,3965
52,99
095/3
gyep (rét), erdõ
7,7147
98,38
097/1 097/2 097/4 097/7
gyep gyep gyep gyep
1,5444 3,7845 9,1258 3,1267
11,39 20,99 40,67 14,91
(legelõ), (legelõ), (legelõ), (legelõ),
erdõ erdõ erdõ erdõ
5909 Sorsolandó AK érték
A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás
2,72 1,67 1,39 1,39 12,18 16,01 1,15 5,97 25,86 0,99 16,98 1,31 1,67 22,63 19,08 49,85 131,32 2,43 16,01 Földmérési jelek elhelyezése, földhivatal 12,80 74,72 45,04 16,59 91,36 Védelemre tervezett önkormányzati terület 154,61 Védelemre tervezett önkormányzati terület 161,49 Védelemre tervezett önkormányzati terület 158,90 Védelemre tervezett önkormányzati terület 52,99 Védelemre tervezett önkormányzati terület 98,38 Védelemre tervezett önkormányzati terület 11,39 20,99 40,67 14,91
5910
MAGYAR KÖZLÖNY
Helyrajzi szám
Mûvelési ág
Terület (ha, m2)
Összes AK érték
097/9 098/1 098/2 099/1
gyep (legelõ) erdõ erdõ gyep (legelõ), erdõ
4,8832 9,7889 0,1961 36,5513
17,79 30,35 1,10 267,78
0104/1 0104/4 0104/5 0104/6 0104/7 0104/9 0108 0114/1 0114/2 0116/7 0116/8 0116/9 0116/11 0116/12 0120 0123/1 0124/3 0124/6 0126
gyep (legelõ) gyep (legelõ) erdõ erdõ gyep (legelõ) gyep (legelõ) gyep (legelõ) szántó, erdõ szántó szántó erdõ gyep (legelõ) gyep (legelõ) erdõ szántó erdõ gyep (legelõ) szántó erdõ
0,7340 10,6989 0,8342 15,6844 9,4933 4,9560 4,1488 8,9377 0,4732 5,3977 1,0001 1,4135 0,3594 5,6110 7,1045 15,8456 0,3676 0,2179 12,0837
6,39 72,71 2,59 48,62 74,03 23,69 36,09 42,76 5,77 65,85 3,10 12,30 1,01 17,39 86,67 49,12 3,20 2,66 37,46
0128 0130/1 0130/2
erdõ erdõ erdõ
2,4913 32,3288 3,1414
13,95 100,22 17,59
0133 0145 0147 0149 0151 0152/19 0152/31 0152/32 0153 0157/1 0162 0164 0167/12 0167/26
erdõ erdõ erdõ erdõ erdõ gyep (legelõ) erdõ gyep (legelõ) erdõ gyep (legelõ), erdõ erdõ erdõ szõlõ szõlõ
3,2020 2,0613 1,8626 1,7716 1,1889 1,8435 1,8462 0,4095 30,1115 4,8031 1,6418 1,4797 0,0049 0,0121
9,93 11,54 10,43 9,92 6,66 5,16 5,72 1,15 93,35 36,31 5,09 4,59 0,15 0,38
2002/106. szám Sorsolandó AK érték
A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás
17,79 30,35 1,10 267,78 Védelemre tervezett önkormányzati terület 6,39 72,71 2,59 48,62 74,03 23,69 36,09 42,76 5,77 65,85 3,10 12,30 1,01 17,39 86,67 43,26 3,20 2,66 37,46 Földmérési jelek elhelyezése, földhivatal 13,95 100,22 17,59 Földmérési jelek elhelyezése, földhivatal 9,93 11,54 10,43 9,92 6,66 5,16 5,72 1,15 89,66 36,31 5,09 4,59 0,15 0,38
2002/106. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Helyrajzi szám
Mûvelési ág
Terület (ha, m2)
Összes AK érték
0167/28 0173/14 0174/1 0174/29 0174/37 0174/38 0175/1 0175/2 0175/3 0175/4 0183 0185/27 0187 0189 0196/62 0196/63 0196/67 0200 0203/3
szõlõ szántó erdõ szõlõ szõlõ szõlõ erdõ gyep (legelõ) erdõ erdõ erdõ, gyep (legelõ), szántó gyep (legelõ) szántó szántó szántó szántó gyep (legelõ) gyep (legelõ)
0,0083 0,1592 1,8463 0,2129 0,2762 0,1047 10,7300 46,1876 16,1247 1,0859 4,0010 23,7018 19,1106 22,8080 1,1230 2,1739 3,0478 14,3039 1,6335
0,26 1,94 5,72 6,66 8,65 3,28 33,26 330,75 49,99 3,37 21,42 439,22 166,26 396,86 19,54 37,83 48,60 124,44 14,21
0210/1
szántó
56,5632
1348,83
0210/2
erdõ
2,8290
8,77
0210/3
gyep (legelõ)
14,4074
125,34
0210/4
erdõ
0,4274
1,32
0226/1 0228/1 0228/2 0230/1 0235/16 0245 0251/3 0251/4 0251/5 0261/1
szántó erdõ szántó szántó szántó gyep (legelõ) gyep (legelõ) gyep (legelõ) gyep (legelõ) gyep (legelõ)
49,8059 0,4246 43,0528 100,3484 73,8819 1,2399 0,0957 0,2440 0,5347 1,0489
958,29 1,32 871,40 2109,64 1800,98 10,79 0,83 2,12 4,65 2,94
5911 Sorsolandó AK érték
A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás
0,26 1,94 5,72 6,66 8,65 3,28 33,26 323,27 49,99 3,37 21,42 1,95 164,57 98,06 19,54 37,83 48,60 124,44 14,21 Védelemre tervezett önkormányzati terület 254,64 Védelemre tervezett önkormányzati terület 8,77 Védelemre tervezett önkormányzati terület 125,34 Védelemre tervezett önkormányzati terület 1,32 Védelemre tervezett önkormányzati terület 103,39 1,32 121,25 488,94 222,04 10,79 0,83 2,12 4,65 2,94 Bányaszolgalmi jog, Kõolajkutató, Vízvezeték szolgalmi jog, HM-i Vízmû
5912
MAGYAR KÖZLÖNY
Helyrajzi szám
Mûvelési ág
Terület (ha, m2)
Összes AK érték
0261/3
erdõ
7,8282
24,27
0264/1 0264/2 0278/46 0280/59
erdõ gyep (legelõ) gyep (legelõ) szántó
1,0510 0,3450 0,0106 0,1700
3,26 0,97 0,09 3,55
2002/106. szám Sorsolandó AK érték
A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás
11,46 Bányaszolgalmi jog, Kõolajkutató, Vízvezeték szolgalmi jog, HM-i Vízmû 3,26 0,97 Pincék 0,09 3,55
Település: Andornaktálya Helyrajzi szám
043/39 081/1 081/2 081/3
Mûvelési ág
szántó erdõ erdõ szántó
Terület (ha, m2)
0,5236 0,4716 0,6193 19,3978
Összes AK érték
Sorsolandó AK érték
3,94 1,46 0,99 184,46
A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás
3,94 1,46 0,99 69,80
Település: Maklár Helyrajzi szám
023/2
Mûvelési ág
erdõ
Terület (ha, m2)
0,2783
Összes AK érték
Sorsolandó AK érték
A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás
0,28 0,28
Település: Szihalom Helyrajzi szám
057/8 057/9 068/2
Mûvelési ág
erdõ szántó szántó
Terület (ha, m2)
1,2630 16,6820 5,0493
Összes AK érték
3,92 335,45 105,53
Sorsolandó AK érték
A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás
3,92 94,92 105,53
Település: Bükkzsérc Helyrajzi szám
0119/2
Mûvelési ág
erdõ
Terület (ha, m2)
100,4021
Összes AK érték
240,97
Sorsolandó AK érték
A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás
39,28 Természetvédelmi terület, Bükki Nemzeti Park
Település: Mezõkövesd Helyrajzi szám
033/134 033/135 033/136 033/137 033/138
Mûvelési ág
gyep gyep gyep gyep gyep
(rét) (rét) (rét) (rét) (rét)
Terület (ha, m2)
0,0313 0,0276 0,0505 0,1723 0,0970
Összes AK érték
0,82 0,72 1,32 4,50 2,53
Sorsolandó AK érték
0,82 0,72 1,32 4,50 2,53
A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás
2002/106. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
5913
Település: Szomolya Helyrajzi szám
0173/62 0173/110 0173/143 0183/39 0183/44
Mûvelési ág
gyep gyep gyep gyep gyep
(legelõ) (legelõ), szõlõ (legelõ) (legelõ) (legelõ)
Terület (ha, m2)
1,0348 10,9517 11,1534 2,9327 0,5478
Összes AK érték
2,90 34,29 30,72 8,21 1,53
Sorsolandó AK érték
A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás
2,90 34,29 30,72 8,21 1,53
A sorsolás nyilvános, azon bárki jelen lehet. Több részarány-tulajdonos egyezségen alapuló írásbeli igényét, valamint a kisorsolt földrészletekre vonatkozó cseremegállapodásokat a Földmûvelésügyi Hivatal figyelembe veszi. A közös igényt a sorsolás kezdetéig a helyszínen, a cserét pedig a sorsolást követõ 15 napig lehet a Földmûvelésügyi Hivatalhoz benyújtani. A sorsolás a helyben szokásos módon is meghirdetésre kerül. A sorsoláson bármely okból meg nem jelenõ jogosult késõbb a mulasztására hivatkozva semmiféle jogot nem érvényesíthet, ebbõl az okból a sorsolás eredménye nem változtatható meg. Akinek a nyilvános sorsolás jogos érdekét érinti vagy sérti, törvénysértésre hivatkozással a sorolást követõ 48 órán belül a Fõvárosi és Pest Megyei Földmûvelésügyi Hivatalhoz címzett, de a Heves Megyei Földmûvelésügyi Hivatalhoz (3300 Eger, Barkóczy út 7.) kifogást nyújthat be. Nagy Sándorné s. k., mb. hivatalvezetõ
Helyesbítés: A Magyar Közlöny 2002. évi 93. számában kihirdetett, a belügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 150/2002. (VII. 2.) Korm. rendelet 9. §-a (2) bekezdésének szövege helyesen: ,,(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a belügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 147/1994. (IX. 17.) Korm. rendelet, az azt módosító 182/1998. (XI. 11.) Korm. rendelet, a 213/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet 2. §-a, a 18/2001. (II. 12.) Korm. rendelet, a 70/2001. (IV. 20.) Korm. rendelet 19. §-a, a 305/2001. (XII. 27.) Korm. rendelet 18. §-a és a 323/2001. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. §-ának (4) bekezdése.’’ (Nyomdahiba) A Magyar Közlöny 2002. évi 105. száma I. kötetében a tartalomjegyzék hibásan tünteti fel a két Korm. határozat sorszámát. A Balaton Fejlesztési Tanácsra vonatkozó határozat sorszáma helyesen 1137, a martinsalakos határozaté 1136. (Nyomdahiba)
5914
MAGYAR KÖZ LÖNY
2002/106. szám
ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS Kormányrendelet felhatalmazása alapján jelenteti meg a Miniszterelnöki Hivatal a Magyar Közlöny mellékleteként a HIVATALOS ÉRTESÍTÕT. A lap hetente, szerdánként, tematikus fõrészekben hitelesen közli a legfõbb állami, önkormányzati, társadalmi, gazdasági szervek, illetve szervezetek személyi, szervezeti, igazgatási és képzési, valamint a hírközlési tevékenység (frekvenciagazdálkodás, távközlés, postaügy, informatika) közleményeit, továbbá az üzleti élet híreit. Térítési díj ellenében közzétesszük a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vagyonértékesítési pályázatait, az állami, társadalmi, gazdasági szervezetek, parlamenti pártok, tb-önkormányzatok, kamarák, helyi önkormányzatok, egyházak, különbözõ képviseletek közleményeit. Fizetett hirdetésként — akár színes oldalakon is — helyet kaphatnak az Értesítõben a gazdálkodó szervezetek, egyetemek, alapítványok, de magánszemélyek közérdeklõdésre számot tartó közlései is.
Õszintén reméljük, hogy a hírek, információk, közlemények egy lapban történõ pontos és rendszerezett formában való közreadásával sikerül hatékonyabbá és eredményesebbé tenni elõfizetõink tájékozódását a hivatali és üzleti életben. Az érdeklõdõk számára egyéb hasznos információkat is nyújt a lap. A lap elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. címén, levélcím: 1394 Budapest 62., Pf. 357; faxszám: 318-6668. 2002. évi éves elõfizetési díja: 8400 Ft áfával. Egy példány ára 224 Ft . A HIVATALOS ÉRTESÍTÕ egyes számai megvásárolhatók a Kiadó közlönyboltjában: 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. Telefon/fax: 267-2780.
M EGRENDELÕLAP Megrendelem a HIVATALOS ÉRTESÍTÕ címû lapot ......... példányban, és kérem a következõ címre kézbesíteni: Megrendelõ neve: ......................................................................................................................................... címe (város/község, irányítószám): ...................................................................................... utca, házszám: ........................................................................................................................ Ügyintézõ (telefonszám): .............................................................................................................................. 2002. évi élõfizetési díj
fél évre
4200 Ft áfával
egy évre
8400 Ft áfával
Számlát kérek a befizetéshez.
Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát. Kelt.: ...................................................................
................................................................................... cégszerû aláírás
2002/106. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS Tisztelt Olvasó! A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2002. évi XI. tv. alapján megalakult az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, amely — a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. tv. 59. §-ában megjelölt keretek között — megalapította az Informatikai és Hírközlési Közlöny elnevezésû hivatalos lapját. E lap célja, hogy a minisztérium ügykörébe tartozó vagy azt érintõ kihirdetett minden jogszabályt, közzétett országgyûlési határozatot, kormányhatározatot, iránymutató alkotmánybírósági határozatot, továbbá végzést, miniszteri utasítást, közleményt, tájékoztatót, pályázatot és annak eredményét, valamint a szakterületek vállalkozásainak és magánszemélyeknek a lap profiljába illõ hirdetéseit folyamatosan, összefogottan, jól áttekinthetõen ismertesse az érdekelt szakmai körökkel. A lap kéthetenként, a hónap közepén és végén jelenik meg. Reméljük, hogy a lap rövidesen hasznos és nélkülözhetetlen tájékoztatási eszköze lesz az informatika, továbbá a hírközlés területén tevékenykedõ valamennyi szervezetnek és állampolgárnak. Az Informatikai és Hírközlési Közlöny elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.) címén (postacím: 1394 Budapest 62. Pf. 357) vagy a 318-6668 faxszámán. 2002. II. félévre megállapított elõfizetés díja: 6048 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a kiadó közlönyboltjában (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. Tel./fax: 267-2780).
MEGRENDELÕLAP Megrendeljük az Informatikai és Hírközlési Közlöny címû lapot ................. példányban. A megrendelõ (cég) neve: .......................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ....................................................................................................................... Utca, házszám: ........................................................................................................................................... Az ügyintézõ neve, telefonszáma: ............................................................................................................. A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: .................................................................................................. A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. 2002. II. félévre megállapított elõfizetés díja: 6048 Ft áfával. Keltezés: ……………………………………… …………………………………………………… cégszerû aláírás
5915
5916
MAGYAR KÖZLÖNY
2002/106. szám
KÖZLEMÉNY A Magyar Hivatalos Közlönykiadó megjelentette
A TÁRSASHÁZAKKAL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK címû, A/4 formátumú, 64 oldal terjedelmû Magyar Közlöny-különszámot. A kiadvány a társasházak vonatkozásában fontosabb elõírásokat tartalmazó jogszabályokat — például a társasházról szóló törvényt, a Polgári Törvénykönyv és az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit, a társasház számvitelének speciális szabályait — tartalmazza. A kézirat lezárva: 2002. április 19-én. Ára: 700 Ft áfával. A megrendeléseket a Magyar H ivatalos Közlönykiadó címére (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.) lehet feladni. Fax: 338-4746 vagy 267-2780.
_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
MEGRENDELÕLAP Megrendeljük
A TÁRSASHÁZAKKAL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK címû kiadványt ................. példányban A megrendelõ (cég) neve: ............................................................................................................................................................................. Címe (város, irányítószám): .......................................................................................................................................................................... Utca, házszám: .............................................................................................................................................................................................. Az ügyintézõ neve, telefonszáma: ................................................................................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ...................................................................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: ………………………………………
…………………………………………………… cégszerû aláírás
Szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A szerkesztésért felelõs: dr. Müller György. Budapest V., Kossuth tér 1—3. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Felelõs kiadó: a Kiadó vezérigazgatója. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. Telefon: 266-9290. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a FÁMA Rt. közremûködésével. Telefon/fax: 266-6567. Információ: tel./fax: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a kiadó Budapest VIII., Somogyi B. u. 6. (tel./fax: 267-2780) szám alatti közlönyboltjában, illetve megrendelhetõ a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2002. évi éves elõfizetési díj: 56 784 Ft. Egy példány ára: 140 Ft 16 oldal terjedelemig, utána + 8 oldalanként + 112 Ft. A kiadó az elõfizetési díj évközbeni emelésének jogát fenntartja.
HU ISSN 0076—2407 02.1441 — Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert.
