A M AG YAR K Ö Z T ÁR S AS ÁG H I VAT AL O S L AP J A
Budapest,
Oldal
TARTALOMJEGYZÉK
2002. június 28., péntek
90. szám
Ára: 700,– Ft
2002: XIII. tv.
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény módosításáról
5022
2002: XIV. tv.
A gyógyszerészetet érintõ egyes törvények módosításáról . . . . .
5023
140/2002. (VI. 28.) Korm. r.
A pénzügyminiszter feladat- és hatáskörérõl . . . . . . . . . . . . . . . . .
5024
141/2002. (VI. 28.) Korm. r. 142/2002. (VI. 28.) Korm. r.
Az informatikai és hírközlési miniszter feladat- és hatáskörérõl Az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
5029
143/2002. (VI. 28.) Korm. r.
A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
5038
144/2002. (VI. 28.) Korm. r.
Az egyéni vállalkozói igazolványról szóló 129/2000. (VII. 11.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
5041
1/2002. (VI. 28.) ESzCsM r.
A gyógyszerek rendelésérõl és kiadásáról szóló 3/1995. (II. 8.) NM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
5042
55/2002. (VI. 28.) FVM r.
A minõségi vágóbaromfi-termelés 2002. évi támogatásáról szóló 110/2001. (XII. 27.) FVM rendelet módosításáról . . . . . . . . . .
5058
32/2002. (VI. 28.) OGY h.
A Legfelsõbb Bíróság elnökének megválasztásáról . . . . . . . . . . .
5059
33/2002. (VI. 28.) OGY h.
A Magyar Távirati Iroda Rt. Tulajdonosi Tanácsadó Testületének kiegészítésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
5059
34/2002. (VI. 28.) OGY h.
A Magyar Köztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság közötti Szabadkereskedelmi Megállapodás megerõsítésérõl .
5059
35/2002. (VI. 28.) OGY h.
A hazai népegészségügyi helyzettel összefüggõ egyes hosszú távú feladatokról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
5059
36/2002. (VI. 28.) OGY h.
Az Országgyûlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselõinek és tagjainak megválasztásáról szóló 20/2002. (V. 16.) OGY határozat módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
5060
27/2002. (VI. 28.) AB h.
Az Alkotmánybíróság határozata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
5060
28/2002. (VI. 28.) AB h.
Az Alkotmánybíróság határozata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
5065
99/2002. (VI. 28.) KE h. 100/2002. (VI. 28.) KE h.
Rendõr dandártábornok kinevezésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nyugállományú határõr vezérõrnagy kinevezésérõl . . . . . . . . . . .
5066 5067
1115/2002. (VI. 28.) Korm. h.
Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Rt. igazgatósága elnökének kinevezésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
5067
1116/2002. (VI. 28.) Korm. h.
Az új Nemzeti Színház felépítése kormánybiztosának felmentésérõl
5067
1117/2002. (VI. 28.) Korm. h.
Az új Nemzeti Színház felépítésével kapcsolatos feladatok ellátásáról szóló 1034/1999. (III. 31.) Korm. határozat módosításáról
5067
1118/2002. (VI. 28.) Korm. h.
Nagy Imre miniszterelnök és az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékének méltó megörökítésével összefüggõ feladatokról
5068
4/2002. (MK 90.) MNB hird.
A ,,Bolyai János születésének 200. évfordulója’’ ezüst emlékpénzérme kibocsátásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
5068
A gazdasági és közlekedési miniszter közleménye az ,,Ipari Park’’ cím odaítélésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
5069
A Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség közleménye . . . . . . . . . . . . .
5069
Helyesbítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
5070
5035
5022
MAGYAR KÖZLÖNY
II. rész
JOGSZABÁLYOK Törvények 2002. évi XIII. törvény
a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény módosításáról*
1. § (1) A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 36. §-a (1) bekezdésének e), i)—j), m) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: [(1) Az ásványolaj adójának mértéke — a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel —:] ,,e) a 2710 00 61, 2710 00 65, 2710 00 66, 2710 00 67 és a 2710 00 68 vámtarifaszám alatti gázolajokra, tüzelõolajokra, továbbá azokra a 2710 00 71, 2710 00 72, 2710 00 74, 2710 00 76, 2710 00 77, 2710 00 78 vámtarifaszám alá tartozó fûtõolajokra, amelyek viszkozitása 20 ˚C hõmérsékleten kisebb, mint 10 mm2/s, vagy a desztillációs vizsgálatnál a 250 ˚C hõmérsékletig átdesztilláló rész mennyisége meghaladja a 25%-ot, vagy a 350 ˚C hõmérsékletig átdesztilláló rész mennyisége meghaladja a 80%-ot, vagy 15 ˚C-on mért sûrûsége kisebb 860 kg/m3-nél, 85,00 Ft/liter,’’ ,,i) a 2710 00 81, 2710 00 83, 27 10 00 85 vámtarifaszám alatti kenõolajra 76,50 Ft/kg, j) a 3811 vámtarifaszám alatti, 5 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésû adalékanyagra 0 Ft/kg, az 5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésûre 76,50 Ft/kg,’’ ,,m) a 34. § szerinti, de e bekezdés a)—k) pontjában nem említett ásványolajra — a 2710 00 87 vámtarifaszám alá tartozó kétütemû motorolaj és a biodízel kivételével — a belsõ égésû motorokhoz motorbenzinként, a motorbenzin adalékaként vagy hígítóanyagaként való kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 111,80 Ft/liter, a belsõ égésû motorokhoz gázolajként, a gázolaj adalékaként vagy hígítóanyagaként, illetve a tüzelõolajként történõ kínálás és értékesítés vagy felhasználás esetén 85,00 Ft/liter, a közúti jármûvek üzemanyagaként kínált, értékesített vagy felhasznált cseppfolyósított gáz esetén 47,90 Ft/kg, gáz halmazállapot esetén 24,50 Ft/nm3.’’
* A törvényt az O rszággyûlés a 2002. június 25-i ülésnapján fogadta el.
2002/90. szám
(2) A Jöt. 36. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(2) Az adó mértéke az (1) bekezdés a), b), d), e) és m) pontjában meghatározott mérték 20,00 Ft/literrel, az (1) bekezdés l) pontjában meghatározott mérték 85,00 Ft/literrel, illetve a cseppfolyósított gáz esetén 20 Ft/kilogrammal, gáz halmazállapot esetén 20 Ft/nm 3-rel növelt összege, amennyiben a termék nem felel meg a hatályos magyar szabvány, illetve a Magyar Gyógyszerkönyv elõírásainak.’’
2. § A Jöt. 62. §-a (2) bekezdésének a) és c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(2) Az adó mértéke] ,,a) a cigarettára 4200 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 18 százaléka;’’ ,,c) a finomra vágott dohányra a kiskereskedelmi eladási ár 32 százaléka.’’
3. § (1) A pénzügyeket szabályozó egyes jogszabályok módosításáról szóló 2001. évi LXXIV. törvény 159. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(1) A Jöt. e törvénnyel módosított 36. §-a (1) bekezdésének a) —d), f)—h) és k) pontja — e § (3) bekezdésében foglalt eltéréssel — 2002. július 1-jén lép hatályba.’’ (2) A pénzügyeket szabályozó egyes jogszabályok módosításáról szóló 2001. évi LXXIV. törvény 159. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(3) A Jöt. e törvénnyel módosított 36. §-a (1) bekezdésének l) és m) pontjában és (2) bekezdésében foglaltak e törvény kihirdetése napján lépnek hatályba.’’ (3) A pénzügyeket szabályozó egyes jogszabályok módosításáról szóló 2001. évi LXXIV. törvény 12. számú melléklete e törvény melléklete szerint módosul.
4. § (1) E törvény — a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel — 2002. július 1-jén lép hatályba, a pénzügyeket szabályozó egyes jogszabályok módosításáról szóló 2001. évi LXXIV. törvény 73. §-ának a Jöt. 36. §-a (1) bekezdésének e), i), j) és m) pontjára vonatkozó rendelkezése 2002. július 1-jével hatályát veszti. (2) E törvény 2. §-a a kihirdetését követõ 45. napon lép hatályba.
Mádl Ferenc s. k.,
Dr. Szili Katalin s. k.,
a Köztársaság elnöke
az Országgyûlés elnöke
2002/90. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
5023
Melléklet a 2002. évi XIII. törvényhez A pénzügyeket szabályozó egyes jogszabályok módosításáról szóló 2001. évi LXXIV. törvény 12. számú mellékletének 7., 10. és 11. sorszám alatti rendelkezései helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
Sorszám
A fizetendõ adó összege
A termék megnevezése
,,7. a 2710 00 61, 2710 00 65, 2710 00 66, 2710 00 67 és a 2710 00 68 vámtarifaszám alatti gázolajokra, tüzelõolajokra, a Jöt. 36. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott fûtõolajokra ,,10. a 2710 00 81, 2710 00 83, 2710 00 85 vámtarifaszám alatti kenõolajra 11. a 3811 vámtarifaszám alatti adalékanyagokra
2002. évi XIV. törvény a gyógyszerészetet érintõ egyes törvények módosításáról*
1. § (1) A gyógyszertárak létesítésérõl és mûködésük egyes szabályairól szóló 1994. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Gyltv.) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: ,,(2) A gyógyszertár a gyógyszerellátásra irányuló egészségügyi szolgáltató — ideértve a gyógyszer-kiskereskedelmet is — tevékenységet végzõ egészségügyi intézmény. A gyógyszertár közforgalmú, fiók, intézeti és kézigyógyszertárként mûködhet.’’ (2) A Gyltv. 2. §-ának f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,f) személyes gyógyszertár mûködtetési jog: megfelelõ szakképesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkezõ gyógyszerész részére közforgalmú gyógyszertár kizárólagos mûködtetésére, a Magyar Gyógyszerész Kamara (a továbbiakban: Kamara) által adott engedély (a továbbiakban: személyi jog),’’
4,80 Ft/l’’
4,30 Ft/kg 4,30 Ft/kg’’
,,(2) Közforgalmú gyógyszertár felállításának szükségességét az (1) bekezdésben említettek kérelmére — a Kamara egyetértésével — az OTH határozattal állapítja meg.’’ (4) A Gyltv. 5. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(4) Az új közforgalmú gyógyszertár mûködési körzetét a személyi jogra, címét a létesítésére kiadott engedélyben kell meghatározni.’’ (5) A Gyltv. 9. §-a (1) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ szöveg lép: ,,Kézigyógyszertár létesítését, illetve tartását (a továbbiakban: kézigyógyszertár tartása) a háziorvos, valamint állatorvos kérelmére — a Kamara egyetértésével — az OTH engedélyezi.’’ (6) A Gyltv. 17. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(5) A Kamara gyógyszerellátási érdekbõl — ha más eredményes pályázat nincs — a szakmai gyakorlat, valamint a szakirányú gyakorlat hiányában is engedélyezheti a személyi jogot.’’
(3) A Gyltv. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
(7) A Gyltv. 31. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(4) A felelõs vezetõ alkalmazására adott engedély, valamint az (1) bekezdés szerinti jóváhagyás visszavonásáról a Kamara határozattal dönt.’’
* A törvényt az O rszággyûlés a 2002. június 25-i ülésnapján fogadta el.
2. § (1) A Magyar Gyógyszerész Kamaráról szóló 1994. évi LI. törvény (a továbbiakban: Gyktv.) 2. §-a
5024
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) bekezdésének b) pontja a következõ új bg) ponttal egészül ki: ,,bg) a külön jogszabályban meghatározott esetekben a gyógyszertárak létesítéséhez és megszüntetéséhez szükséges hatósági engedélyek kiadását.’’ (2) A Gyktv. 2. §-ának (2) bekezdése kiegészül a következõ új l) és m) pontokkal: ,,l) külön jogszabályban foglaltak szerint engedélyezi a személyes gyógyszertár mûködtetési jogot;’’ m) közzéteszi a járóbeteg-ellátás körébe tartozó társadalombiztosítási támogatásban nem részesülõ gyógyszerek — a gyógyszerek kereskedelmi árrésérõl szóló külön jogszabályban meghatározottak szerint számított — tájékoztató jellegû fogyasztói árát.’’ (3) A Gyktv. 2. §-a a következõ új (3) bekezdéssel egészül ki: ,,(3) A (2) bekezdés l) pontja szerinti ügyekben hozott határozat felülvizsgálatát a közigazgatási perekre vonatkozó szabályok szerint a bíróságtól lehet kérni.’’ (4) A Gyktv. 10. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Az Elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik) ,,b) a 2. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott véleményezési, a c) pontjában meghatározott egyetértési, az l) pontjában meghatározott engedélyezési, valamint az m) pontjában meghatározott közzétételi jogok gyakorlása;’’
Záró rendelkezések 3. § (1) Ez a törvény — a (3) bekezdés kivételével — 2002. szeptember 1-jén lép hatályba. E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a) a Gyltv. 16. § (1) bekezdésében a ,,Kamara véleményének beszerzése után’’ szövegrész, valamint a 42. § (2) bekezdésének f) pontja hatályát veszti; b) a Gyltv. 3. §-ának (2) bekezdésében az ,,OTH’’ szövegrész helyébe az ,,Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifõorvosi Hivatala (a továbbiakban: OTH)’’ szövegrész, 6. §-ának (1) bekezdése szövegében a ,,létesítési’’ szövegrész helyébe a ,,személyi jogra kiadott engedélyben’’ szövegrész, 15. §-ának (1) bekezdésében az ,,OTH’’ szövegrész helyébe a ,,Kamara’’ szövegrész, 16. §-ának (3) bekezdésében az ,,az OTH’’ szövegrész helyébe az ,,a Kamara’’ szövegrész, 16. §-ának (4) bekezdésében az ,,az OTH’’ szövegrész helyébe az ,,a Kamara’’ szövegrész, 18. §-ának (1) bekezdésében az ,,az OTH’’ szövegrész helyébe az ,,a Kamara’’ szövegrész, 18. §-ának (3) bekezdésében az ,,az OTH’’ szövegrész helyébe az ,,a Kamara’’ szövegrész, 20. §-ának (1) bekezdésé-
2002/90. szám
ben az ,,az OTH’’ szövegrész helyébe az ,,a Kamara’’ szövegrész, 20. §-ának (3) bekezdésében az ,,az OTH’’ szövegrész helyébe az ,,a Kamara’’ szövegrész, 22. §-ának (1) bekezdésében az ,,az OTH’’ szövegrész helyébe az ,,a Kamara’’ szövegrész, 22. §-ának (3) bekezdésében az ,,az OTH a Kamara véleményének kikérése után’’ szövegrész helyébe az ,,a Kamara’’ szövegrész, 23. §-ának (4) bekezdésében az ,,az OTH’’ szövegrész helyébe az ,,a Kamara’’ szövegrész, 24. §-ának (1) bekezdésében az ,,az OTH’’ és az ,,az ÁNTSZ ’’ szövegrész helyébe az ,,a Kamara’’ szövegrész, 24. §-ának (2) bekezdés c) pontja szövegében az ,,az ÁNTSZ ’’ szövegrész helyébe az ,,az O TH’’ szövegrész, 24. §-ának (4) bekezdésében az ,,az O TH ’’ szövegrész helyébe az ,,a Kamara’’ szövegrész, 26. §-ának (1) bekezdésében az ,,az O TH ’’ szövegrész helyébe az ,,a Kamara’’ szövegrész, 30. §-ának (3)—(4) bekezdéseiben, illetve 31. §-ának (1) bekezdésében az ,,az ÁNTSZ ’’ szövegrész helyébe az ,,a Kamara’’ szövegrész, 36. §-ának (4) bekezdésében az ,,az O TH ’’ szövegrész helyébe az ,,a Kamara’’ szövegrész, 44. §-ának (1)—(2) bekezdéseiben az ,,az O TH’’ szövegrész helyébe az ,,a Kamara’’ szövegrész lép. (2) Az OTH a hatálybalépés napját követõ 15 napon belül a személyes gyógyszertár mûködtetési jogra vonatkozó ügyek iratanyagát, valamint a Gyltv. 45. § (1) bekezdésének ba) és bb) pontja, továbbá a 45. § (2) bekezdés b), c) pontja szerinti nyilvántartásokat köteles a Magyar Gyógyszerész Kamarának átadni. (3) A Gyktv. 2. §-a (2) bekezdés m) pontja és a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott közzétételi jog gyakorlásáról szóló rendelkezés 2002. augusztus 1-jén lép hatályba.
Mádl Ferenc s. k.,
Dr. Szili Katalin s. k.,
a Köztársaság elnöke
az Országgyûlés elnöke
A Kormány rendeletei A Kormány 140/2002. (VI. 28.) Korm. rendelete a pénzügyminiszter feladatés hatáskörérõl A Kormány a pénzügyminiszter feladatait és hatáskörét a következõk szerint határozza meg:
2002/90. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 1. §
A pénzügyminiszter (1) a) vezeti a Gazdasági Kabinetet, amelynek feladata a gazdaságpolitikai döntések — beleértve a költségvetést érintõ jelentõsebb ügyek — elõkészítése a Kormány részére, b) a kormányzati gazdaságpolitika kialakítása során elemzi és figyelembe veszi a monetáris politikából fakadó következményeket, c) folyamatosan figyelemmel kíséri és elemzi a gazdasági folyamatokat, a gazdaságpolitikai programok végrehajtására tett intézkedéseket, azok hatását. Következtetéseirõl és az azok alapján szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatairól rendszeresen tájékoztatja a Kormányt; (2) a gazdasági és közlekedési miniszter bevonásával a) felelõs a Kormány gazdaságpolitikájára vonatkozó javaslat elõkészítéséért és kidolgozásáért, b) a hazai és nemzetközi feltételek és a Kormány programjának figyelembevételével elõrejelzéseket készít a makrogazdasági folyamatok alakulásáról, javaslatokat tesz a Kormány gazdaságpolitikájának céljaira és az ezek megvalósításához szükséges eszközökre, c) a javaslatokat többéves gazdaságpolitikai programokban — ideértve az Európai Uniós integrációból adódó gazdaságpolitikai programokat is —, valamint az éves költségvetési javaslathoz kapcsolódóan foglalja össze; (3) az érdekelt miniszterek közremûködésével elõkészíti és kidolgozza a Kormány pénzügypolitikájára (költségvetési, jövedelmi, ár-, árfolyam- és devizapolitikájára), valamint a tevékenységi körébe tartozóan vállalkozási szféra szabályozására vonatkozó javaslatokat, továbbá értékeli az állami támogatási programok hatékonyságát. 2. § (1) A pénzügyminiszter felelõs az állami költségvetésre (a továbbiakban: költségvetés) és a zárszámadásra vonatkozó törvényjavaslat elõkészítéséért, koordinálja az azok elvégzéséhez szükséges munkát, és nyomon követi, valamint felügyeli a költségvetés végrehajtását, továbbá jogszabályban meghatározott szervezetekkel együttmûködve gondoskodik az elfogadott költségvetés végrehajtásáról és ellenõrzésérõl. (2) A pénzügyminiszter felelõs az államháztartás öszszessége tekintetében a fiskális fegyelem fenntartásáért, a költségvetési törvénynek való megfelelés biztosításáért és a költségvetési kiadások kézben tarthatóságának érvényesítéséért.
5025
(3) A költségvetés elõterjesztése során gondoskodik arról, hogy a Kormány és az Országgyûlés az államháztartás helyzetének teljes körû ismeretében dönthessen a költségvetésrõl. (4) Elkészíti és jóváhagyja az államháztartás finanszírozási politikáját, valamint jóváhagyja finanszírozási stratégiáját. (5) Gondoskodik az éves gazdaságpolitikai intézkedéseknek és a költségvetési javaslatnak a monetáris és árfolyampolitikával való összehangolásáról. (6) A pénzügyminiszter szabályozza a) a költségvetés tervezésének, b) a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló elkészítésének, c) a költségvetési szervek gazdálkodásának, d) a költségvetési (elõirányzati) könyvelésnek, e) a költségvetési kiadások osztályozásának, f) a hatáskörébe, illetõleg irányítása alá tartozó intézmények költségvetési ellenõrzési eljárásainak a rendjét, és javaslatot tesz a társadalmi szervezetek gazdálkodási rendjének szabályozására. (7) A költségvetés végrehajtása során a pénzügyminiszter ellátja mindazokat a finanszírozási és ellenõrzési feladatokat, amelyeket a jogszabályok hatáskörébe utalnak. A külön jogszabályban meghatározottak szerint a költségvetés javára hitelt vesz fel, illetve értékpapírt bocsát ki. (8) A pénzügyminiszter az állami felelõsségvállalás érvényesülése érdekében ellátja a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésével, zárszámadásával, gazdálkodásával, beszámolásával kapcsolatos kormányzati feladatokat. (9) A pénzügyminiszter gondoskodik a Pénzügyminisztérium fejezete alá tartozó intézményi körben a felügyeleti jellegû költségvetési ellenõrzésrõl és egyéb ellenõrzésekrõl a külön jogszabályokban meghatározottak szerint. (10) A pénzügyminiszter — együttmûködve a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszterrel, valamint az Állami Számvevõszék elnökével — javaslatot tesz a Kormánynak az államháztartási költségvetési ellenõrzés jogi, intézményi, módszertani és szakképzési rendszerének fejlesztésére, valamint koordinálja az államháztartási pénzügyi ellenõrzés fejlesztésével kapcsolatos feladatokat.
3. § (1) A pénzügyminiszter felelõs az államháztartási reform koncepcionális kialakításáért, átfogó irányításáért, az errõl történõ beszámoltatásért és ennek keretében a közpénzek felhasználása átláthatóságának növeléséért,
5026
MAGYAR KÖZLÖNY
gondoskodik a költségvetésbõl finanszírozott szervezetek feladatellátása gazdaságossági, hatékonysági és eredményességi követelményeinek meghatározásáról. (2) A pénzügyminiszter a hatáskörébe tartozó feladatok ellátása során együttmûködik az érdekelt miniszterekkel. Folyamatosan biztosítja az érdekelt miniszter részvételét a feladatainak ellátását alátámasztó pénzügyi eszközrendszerre vonatkozó javaslatok kidolgozásában. (3) A pénzügyminiszter részt vesz — elsõsorban a pénzügyi feltételrendszerre vonatkozó javaslatok felülvizsgálatával, illetve megtételével — a más miniszterek feladatkörébe tartozó szakmai koncepciók (programok) kidolgozásában, és ezzel hozzájárul, hogy e koncepciók a Kormány gazdaságpolitikai programját, illetve az intézkedési javaslatai elõkészítését támogassák. Költségvetési kihatású elõterjesztések kizárólag a pénzügyminiszterrel történt egyeztetést követõen kerülhetnek a Kormány elé. (4) A pénzügyminiszter a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvényben meghatározottak, valamint az Európai Unióhoz történõ csatlakozás érdekében szükséges, az Európai Unió által elõírtak szerint gondoskodik a tevékenységi körébe tartozó feladatokkal összefüggõ statisztikai információrendszer kialakításáról, mûködtetésérõl és fejlesztésérõl, az Európai Unió által elõírt mélységû statisztikai adatszolgáltatásról, annak ellenõrizhetõségérõl. (5) A pénzügyminiszter — az Állami Számvevõszék elnökével együttmûködve — felelõs a hatáskörébe tartozó, az európai integrációból eredõ feladatok végrehajtásáért, továbbá gondoskodik az Európai Unióhoz történõ saját források befizetése módszertanának kialakításáról. (6) A pénzügyminiszter ágazati jogkörében részt vesz a Határfejlesztési Tárcaközi Bizottság munkájában, elõkészíti a közúti határátkelõhelyek fejlesztéséhez szükséges nemzetközi szerzõdéseket. (7) A pénzügyminiszter mûködteti az Európai Unió Strukturális Alapjai és a Kohéziós Alap támogatásainak fogadásáért felelõs Kifizetõ Hatóságot. (8) A pénzügyminiszter ellátja az Európai Unió által biztosított Elõcsatlakozási Alapokkal összefüggésben a vonatkozó nemzetközi szerzõdésekbõl rá háruló feladatokat. (9) A pénzügyminiszter — az érintett miniszterekkel együttmûködve — kidolgozza az Európai Unió Strukturális Alapjai és a Kohéziós Alap, valamint az egyéb nemzetközi támogatások tekintetében felelõs pénzügyi ellenõrzési szervezetek és intézmények kialakítására és fejlesztésére vonatkozó javaslatokat, továbbá kialakítja és mûködteti a pénzügyminiszter hatáskörébe tartozó pénzügyi ellenõrzési intézményeket.
2002/90. szám 4. §
(1) A pénzügyminiszter kidolgozza a) az államháztartás alrendszereit illetõ befizetési kötelezettségekre (adók, illetékek, vámok, járulékok, hozzájárulások, egyéb befizetési kötelezettségek; a továbbiakban együtt: adók), illetve b) a normatív, nem termelési típusú állami támogatásokra (fogyasztói árkiegészítés) vonatkozó törvényjavaslatokat, továbbfejlesztésük lehetséges irányait, és felelõs a központi adók beszedéséért, azok kiutalásáért, folyósításáért. A vámok tekintetében feladatait a külügyminiszterrel együttmûködve látja el. Kialakítja a helyi adók központi szabályozásának koncepcióját, c) az adózás rendjére — ideértve a vámeljárást is — vonatkozó jogszabályok tervezetét, illetve e körben — külön felhatalmazás alapján — szabályozási feladatokat is ellát. (2) A pénzügyminiszter biztosítja az önkormányzati adóhatóságok és az illetékhivatalok adózással, illetékezéssel kapcsolatos feladatainak szakmai támogatását, ellenõrzését, valamint meghatározza az említett szervezetek hatáskörébe tartozó közterhek nyilvántartásának, kezelésének és elszámolásának szabályait. (3) A pénzügyminiszter irányítást gyakorol az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal és a Vám- és Pénzügyõrség felett, valamint külön jogszabályban meghatározott feladatokat lát el a helyi önkormányzatok pénzügyi szakigazgatási tevékenységével kapcsolatban. (4) A pénzügyminiszter kidolgozza (elõkészíti) a gazdálkodók számvitelére, valamint a Magyar Könyvvizsgálói Kamarára és a könyvvizsgálói tevékenységre vonatkozó jogszabályok tervezetét, illetve e körben — külön felhatalmazás alapján — további szabályozási feladatokat lát el. A pénzügyminiszter törvényességi felügyeletet gyakorol a Magyar Könyvvizsgálói Kamara felett. (5) A pénzügyminiszter szabályozza — a Központi Statisztikai Hivatal elnökével egyetértésben — a pénzügyi folyamatokkal kapcsolatos adatszolgáltatás rendszerét. (6) A pénzügyminiszter gondoskodik — a felügyelete alatt álló szervek útján — a központi adók tekintetében az adóellenõrzésrõl.
5. § (1) A pénzügyminiszter a) a külügyminiszter egyetértésével 1. elõkészíti a vámjog és a vámeljárás szabályozását szolgáló törvényeket, végrehajtási rendeleteket, illetve e körben — külön felhatalmazás alapján — szabályozási feladatokat is ellát, biztosítja a vámjogi szabályozás hazai joggal és nemzetközi vámjoggal való harmonizálását,
2002/90. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
2. a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény (a továbbiakban: vám tv.) 173. §-ának (5) bekezdésében szabályozott feladatmegosztással összhangban felelõs az Európai Unióval kiépülõ vámuniót szakmailag megalapozó vámharmonizációs feladatok végrehajtásáért, különös tekintettel a származási szabályok, a vámértékszabályozás és a vámnómenklatúra szerkezetének az Európai Unió országaiban egységesen alkalmazott rendelkezéseivel történõ összhang megteremtésének követelményére; b) koordinálja az Európai Unióval hatályos Társulási Megállapodásban foglalt kötelezettségek végrehajtása keretében a Vámügyi Albizottság hatáskörébe utalt feladatokat; c) irányítja a nemzetközi szabadkereskedelmi és integrációs feladatokból a vámigazgatásra háruló együttmûködési kötelezettségek végrehajtását; d) biztosítja a vámigazgatás felsõfokú szakirányú képzési rendszerének a nemzetközi követelményekkel való harmonizálását. (2) A pénzügyminiszter vámigazgatási jogkörében a) a vám tv. 1. §-ának 3. a) pontjában meghatározott vámszervezet vezetõjének (a továbbiakban: országos parancsnok) a törvények és más jogszabályok által a szervezet hatáskörébe utalt feladatok ellátása feltételeinek kialakítására és szakszerû végrehajtására irányelvet, tájékoztatót és utasítást adhat. A pénzügyminiszter által kiadott utasítás, irányelv vagy tájékoztató egyedi ügyre nem vonatkozhat, kivéve a felügyeleti jogkörében kiadott, törvény által elõírt vámhatósági intézkedések megtételére szóló utasítás; b) ellenõrzi a vámszervezet vám- és adóbevételi, valamint hatósági tevékenységét, irányítja és felügyeli a vámszervezet feladatai végrehajtásának törvényességét és szakszerûségét; c) az államháztartásról szóló törvény szabályai szerint megállapítja a vámszervezet költségvetését, és ellenõrzi annak végrehajtását; d) koordinálja a közúti határátkelõhelyek fejlesztésével kapcsolatos feladatok végrehajtását; e) munkáltatói jogot gyakorol az országos parancsnok tekintetében, kinevezi és felmenti az országos parancsnokot és a helyettesítését ellátó fõigazgatókat, ezredesi rendfokozatba elõléptet, kezdeményezi a tábornoki rendfokozatba történõ elõléptetést; f) jóváhagyja a vámszervezet ügyviteli és mûködési szabályzatát.
6. § (1) A pénzügyminiszter felelõs az állami vagyonpolitika — ideértve az állami vagyonnal való gazdálkodást és a privatizációt is — céljainak, elveinek meghatározásáért.
5027
Ennek során gondoskodik a gazdaságpolitika és a költségvetés-politika összehangolásáról, figyelemmel az államadóssággal való összefüggésekre is. (2) Az állami vagyonnal való gazdálkodás körében, ha külön törvény másként nem rendelkezik, a pénzügyminiszter a) ellátja a számára jogszabályban elõírt, a kincstári vagyonnal összefüggõ feladatokat; b) ellátja a kincstári vagyonnal összefüggõ tulajdonosi jogok gyakorlását a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI) útján; c) a KVI felett törvényben meghatározott módon irányítási jogkört gyakorol; d) képviseli a Magyar Államot, ha az polgári jogviszonyban közvetlenül vesz részt. (3) A pénzügyminiszter a) ellátja — az érintett miniszterekkel együttmûködve — a gazdaságpolitika keretei között a Kormány privatizációs stratégiájának kialakításával összefüggõ feladatokat, összehangolja az állam vállalkozói vagyonát érintõ kormányzati döntéseket; b) az állam képviseletében — a Kormány kijelölt tagjaként — gyakorolja a részvényesi jogokat az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Részvénytársaságban; c) az állam vállalkozói vagyona vonatkozásában gyakorolja a számára jogszabályban vagy kormányhatározatban megállapított egyéb jogokat.
7. § A pénzügyminiszter a) szakmai, törvényességi és költségvetési felügyeletet gyakorol az Államháztartási Hivatal (a továbbiakban: ÁHH) felett; b) az ÁHH elnökének és elnökhelyetteseinek kinevezésére, illetve felmentésére javaslatot tesz a miniszterelnöknek, és gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat; c) az ÁHH útján látja el — a külön jogszabályban foglaltak szerint — a területi államháztartási hivatalok általános és szakmai irányítását, és nevezi ki vezetõiket; d) gyakorolja az Államadósság Kezelõ Központ R észvénytársaság és a Magyar Államkincstár Részvénytársaság mûködése során az alapítói jogokat azzal az eltéréssel, hogy az igazgatóságok jogkörét nem vonhatja el; e) az állam nevében gyakorolja az Magyar Nemzeti Bank feletti tulajdonosi jogokat, képviseli a Kormányt a Monetáris Tanács és a Magyar Nemzeti Bank igazgatósági ülésein; f) gyakorolja a Földhitel- és Jelzálogbank Rt. állami tulajdonban lévõ részvényei tekintetében a tulajdonosi jogokat.
5028
MAGYAR KÖZLÖNY 8. §
(1) A pénzügyminiszter felelõs a pénz- és tõkepiaci rendszer, valamint a biztosítási rendszer fejlesztésére, illetõleg szabályozására vonatkozó javaslatok elõkészítéséért és kidolgozásáért. A pénzügyminiszter ellátja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete feletti felügyeletet. (2) A pénzügyminiszter és a Magyar Nemzeti Bank elnöke együttesen alakítja a devizapolitika céljait és az azok megvalósítását szolgáló eszközrendszert. (3) A pénzügyminiszter elõkészíti a Kormány szerencsejáték szervezéssel kapcsolatos stratégiáját és annak jogi szabályozását, ellátja a szerencsejátékok szervezésének szakmai irányítását. A szerencsejáték-szervezés állami törvényességi felügyeletét a pénzügyminiszter felügyelete alatt mûködõ Szerencsejáték Felügyelet látja el. A pénzügyminiszter ellátja a jogszabályban hatáskörébe utalt, a szerencsejátékszervezéssel kapcsolatos hatósági feladatokat. (4) A pénzügyminiszter elkészíti az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak és a magánnyugdíjpénztárak mûködésének szabályozására vonatkozó javaslatokat. (5) A pénzügyminiszter — az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterrel együttmûködve — közremûködik a Kormány nyugdíjpolitikával összefüggõ feladatainak meghatározásában. (6) A pénzügyminiszter — az érintett minisztériumok bevonásával, a nemzetközi szervezetek ajánlásait figyelembe véve — javaslatot tesz a pénzmosás megelõzése és megakadályozása érdekében szükséges szabályozásra.
9. § (1) Az önkormányzatok gazdálkodásával kapcsolatban — a belügyminiszterrel együttmûködve — a pénzügyminiszter a) folyamatosan figyelemmel kíséri az önkormányzatok gazdálkodását, és szükség esetén javaslatokat tesz az arra vonatkozó szabályok módosítására; b) a költségvetési törvényjavaslat keretében kialakítja a helyi önkormányzatokat megilletõ hozzájárulások és támogatások jogcímeit és összegeit, valamint a központi adókból való részesedés mértékét; c) részt vesz a társadalmilag kiemelt önkormányzati célokra és az ezek megvalósításához nyújtandó támogatások mértékére és feltételeire, valamint az egyes helyi önkormányzatoknak nyújtandó címzett támogatásokra vonatkozó javaslatok kidolgozásában. (2) A pénzügyminiszter a területfejlesztési politika kidolgozása során javaslatot tesz az azt alátámasztó pénzügyi eszközökre, ennek keretében az ország különbözõ régiói közötti indokolatlan különbségek megszüntetésének, a regionális válsághelyzetek feloldásának pénzügyi eszközeire is.
2002/90. szám
(3) A pénzügyminiszter közremûködik a lakáspolitika, a lakáscélú állami támogatások szabályozásának kidolgozásában. Gondoskodik a Pénzügyminisztérium fejezetében lévõ lakáscélú támogatások tervezésérõl és folyósításáról. 10. § (1) A nemzetközi pénzügyi-gazdasági kapcsolatok területén a pénzügyminiszter a gazdasági és közlekedési miniszterrel és a külügyminiszterrel egyetértésben, az érdekelt miniszterekkel egyeztetve a) kidolgozza a külkereskedelemhez, valamint a külföldiek magyarországi befektetéseihez kapcsolódó pénzügyi eszközök rendszerét; b) elõkészíti és — amennyiben arról jogszabály eltérõen nem rendelkezik — a Kormány felhatalmazása alapján kezdeményezi, illetõleg megköti a feladatkörébe tartozó nemzetközi szerzõdéseket, ideértve azokat a pénzügyi vonatkozású nemzetközi szerzõdéseket, amelyek közvetlen költségvetési kötelezettségvállalással járnak, és gondoskodik ezek végrehajtásáról; c) kidolgozza a Magyar Nemzeti Bank elnökével is együttmûködve a külföldi hitelfelvételi politikát, a kormányhitelnyújtás és az exporthitel-biztosítás és hitelezés irányelveit és szabályozását; d) részt vesz a kormányszintû gazdasági tárgyalások elõkészítésében; e) elõkészíti és megköti az Európai Unióhoz való csatlakozás keretében szükségesé váló, az általános forgalmi adó visszatérítési megállapodásokat. (2) A pénzügyminiszter felelõs a központi költségvetés külföldi követelései leépítése elveinek kidolgozásáért, az ezzel kapcsolatos szerzõdések elõkészítéséért és megkötéséért, valamint azok végrehajtásáért. (3) A nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartás körében a pénzügyminiszter a) a nemzetközi pénzügyi intézményekkel való kapcsolattartás keretében közremûködik az e szervezetekkel kötendõ megállapodások elõkészítésében, és amennyiben azokból közvetlen állami kötelezettségvállalás keletkezik, részt vesz megkötésükben, e kapcsolatokban egyébként a külön jogszabályban meghatározottak szerint vesz részt; b) részt vesz az egyéb nemzetközi szervezetekkel való pénzügyi vonatkozású kapcsolattartásban. (4) A pénzügyminiszter felhatalmazás alapján képviseli a Kormányt a nemzetközi pénzügyi-vagyoni kapcsolatokban.
11. § A pénzügyminiszter — az érintett minisztériumok bevonásával — felelõs a kettõs adóztatás elkerülésérõl szóló
2002/90. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
egyezmények, valamint a beruházásvédelmi megállapodások kezdeményezéséért, létrehozásáért, megkötéséért és kihirdetéséért.
5029
sében, valamint a kormányprogramban meghatározott szempontokat, az ebbõl fakadó kormányzati tevékenységet koordináló Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszterrel, illetve a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével együttmûködve ellátja az ágazati feladatokat.
12. § A pénzügyminiszter szabályozza az állami beruházások finanszírozásának és pénzügyi lebonyolításának rendjét.
13. § A pénzügyminiszter kidolgozza a kormányzati árpolitikára vonatkozó javaslatokat, és ellátja a külön jogszabályban meghatározott árhatósági feladatokat.
16. § A pénzügyminiszter ellátja a külön jogszabályok által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat, kiadja a hatáskörébe tartozó egyéb jogszabályokat.
17. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba.
14. § A pénzügyminiszter — a Központi Statisztikai Hivatal elnökével együttmûködve — kialakítja, szabályozza és mûködteti az államháztartás minden alrendszerét magában foglaló államháztartási információs rendszert.
15. § A pénzügyminiszter külön jogszabályok és kormányhatározatok felhatalmazása alapján: a) gondoskodik a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások versenyszempontú ellenõrzésérõl, különös tekintettel az Európai Megállapodás állami támogatási rendelkezéseinek való megfelelés biztosítására, beleértve az agrártámogatásokra vonatkozó szabályokat is; b) költségvetési szerveket alapít, és ezek felett felügyeleti jogot gyakorol; c) gyakorolja az ágazatába tartozó szakképesítés tekintetében — a külön törvénnyel szabályozott okleveles könyvvizsgálói képesítés kivételével — a szakképesítésért felelõs miniszter jogkörét, továbbá gondoskodik a könyvviteli szolgáltatást végzõk nyilvántartásának vezetésérõl; d) gazdálkodik a Pénzügyminisztérium fejezet költségvetési elõirányzataival; e) az Európai Unió Csalásellenes Irodával történõ közvetlen kapcsolattartás során ellátja az együttmûködésbõl fakadó koordinációs tevékenységet; f) az egyházak vonatkozásában tárcája tevékenységében érvényesíti a kormányprogramban foglaltakat, az ebbõl fakadó kormányzati tevékenységet koordináló Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszterrel együttmûködve ellátja az ágazati feladatokat; g) a határon túli magyarok vonatkozásában tárcája tevékenységében érvényesíti az Alkotmány 6. § (3) bekezdé-
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a pénzügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 50/1990. (IX. 15.) Korm. rendelet, valamint az azt módosító 157/1991. (XII. 14.) Korm. rendelet, a 86/1994. (VI. 2.) Korm. rendelet, a 155/1994. (XI. 17.) Korm. rendelet, a 217/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet, a 163/1998. (IX. 30.) Korm. rendelet, a 71/2000. (V. 19.) Korm. rendelet 3. §-a, a 305/2001. (XII. 27.) Korm. rendelet 19. §-a, a 323/2001. (XII. 29.) Korm. rendelet, valamint a privatizációért felelõs miniszter feladatairól szóló 17/1995. (III. 1.) Korm. rendelet és az azt módosító 155/1996. (X. 16.) Korm. rendelet 1. §-a. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök
A Kormány 141/2002. (VI. 28.) Korm. rendelete az informatikai és hírközlési miniszter feladatés hatáskörérõl A Kormány a tudásalapú információs társadalom fejlõdése érdekében a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2002. évi XI. törvény 2. §-ának k) pontja, továbbá a hírközlésrõl szóló 2001. évi XL. törvény (a továbbiakban: Hkt.) alapján az informatikai és hírközlési miniszter (a továbbiakban: miniszter) feladatés hatáskörét — a miniszternek a Hkt. 68. és 69. §-ában meghatározott feladataira figyelemmel — az alábbiakban állapítja meg:
5030
MAGYAR KÖZLÖNY Általános rendelkezések 1. §
(1) A miniszter feladata a) az információs társadalommal összefüggõ egységes és átfogó kormányzati stratégia kidolgozása, b) a területéhez tartozó hazai és nemzetközi szakmai tevékenység koordinálása és felügyelete. (2) A miniszter a) gondoskodik arról, hogy Magyarországon az állampolgárok számára gyakorolhatóvá váljon az információhoz jutásnak és az információ közlésének, valamint a másokkal való kommunikációnak az alapvetõ emberi joga; gondoskodik arról, hogy a kor színvonalának megfelelõ tájékoztatással és eszközök, lehetõségek biztosításával felkészítse a társadalmat, az állampolgárokat és a gazdasági élet szereplõit az új eszközök és módszerek alkalmazására a mindennapi életben, a kommunikációban, a gazdaságban, az oktatásban, az egészségügyben, a közlekedésben, a közszolgáltatásban és a közigazgatásban, és megvalósuljon a tudásalapú információs társadalom, b) a fenti feladatok ellátására bizottságokat és testületeket mûködtet, c) feladata ellátása érdekében intézményeket hozhat létre, és szüntethet meg, irányítja a létrehozott intézményeket. (3) Az informatikai feladatok tekintetében a miniszter hatásköre kiterjed a társadalmi, a közigazgatási, a kulturális, az oktatási, a gazdasági programok tervezésére, kivitelezésére és mûködtetésére — kivéve a kormányzati informatikai rendszereket, amelyre vonatkozóan e feladatokat a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter látja el. Jelen rendelet alkalmazásában központi kormányzati informatikának minõsül az államigazgatási informatikának a minisztériumokra és az országos hatáskörû, illetve egyes államigazgatási szervekre kiterjedõ része, a rendelet függeléke szerint. (4) A miniszter ellátja a) a (3) bekezdésben említetteket, kivéve az informatikával, továbbá b) a hírközlési (postai és távközlési) tevékenységekkel kapcsolatos állami feladatokat. (5) A kormányzati informatikai feladatokkal és rendszerekkel összefüggõ — kormánydöntést igénylõ — feladatok tekintetében a miniszter — a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter mellett — társelõterjesztõ. A kormányzati informatikai feladatokat és rendszereket érintõ minden más elõterjesztés a miniszter egyetértésével nyújtható be. (6) E rendeletnek a közigazgatásra, illetve a közigazgatási szervekre vonatkozó rendelkezései nem terjednek ki a
2002/90. szám
rendészeti és a honvédelmi igazgatásra, illetve a rendészeti és a honvédelmi szervekre, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokra.
2. § A miniszter által vezetett minisztérium — a kormányzati informatikához kapcsolódó feladatoknak [1. § (3) bek.] a kivételével — jogutódja a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztosságának.
3. § (1) A miniszter a gazdasági élet szereplõinek és a felhasználók érdekképviseleti szerveinek, továbbá a közigazgatási szerveknek a véleményét kikérve dolgozza ki és terjeszti a Kormány elé az információs társadalommal összefüggõ egységes kormányzati stratégiát és az annak megvalósítására vonatkozó intézkedési tervet, valamint valamennyi, az ágazatot érintõ szabályozást, egyidejûleg gondoskodik a civil társadalom szereplõinek tájékoztatásáról, véleményük, javaslataik megismerésérõl. (2) A miniszter az érdekelt miniszterek bevonásával alakítja ki és terjeszti a Kormány elé az információs társadalom és a hírközlés fejlõdését elõsegítõ koncepciókra, struktúrafejlesztési elképzelésekre, valamint ezek megvalósítási módjára vonatkozó javaslatait, és szervezi végrehajtásukat.
A miniszter információs társadalommal összefüggõ kiemelt feladatai 4. § (1) A miniszter az informatika és a hírközlés tekintetében — a külön jogszabályok és e rendelet alapján — az érintett miniszterekkel együttmûködve, önállóan intézkedik (kidolgozza, gondoskodik a bevezetésrõl és a végrehajtás ellenõrzésérõl) a) a közigazgatási szervek tevékenységének átláthatóvá tétele érdekében az elektronikus kormányzás kiépítésével, így — az 1. § (3) bekezdésében meghatározott kivételekkel — a központi, valamint a helyi közigazgatás elektronikus fejlesztésével, megvalósításával és elterjesztésével kapcsolatos jogszabályok kiadásáról, b) az elektronikus ügyintézés szabványosításáról, a közigazgatási szervek tekintetében a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszterrel folytatott egyeztetés alapján, c) a közigazgatási szervek tevékenysége és részletes költségvetése dokumentumainak elektronikus úton történõ nyilvánosságra hozatala módjáról,
2002/90. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
d) az információs technológiákkal szemben fellépõ veszélyek elleni védekezésre alkalmas biztonsági szabványok, rendszerek kialakításáról, alkalmazásáról, elterjesztésérõl, e) állami támogatásból, közpénzbõl, illetve az elektronikus közbeszerzés útján beszerzett eszközök, szolgáltatások szakmai, minõségi, szabványosítási követelményeinek meghatározásáról, f) a bírósági ügyintézés elektronikus útjának kialakításáról és elterjesztésérõl, g) az elektronikus úton terjesztett közérdekû adatok társadalmi elérhetõségének és felhasználásának szabályozásáról. (2) A miniszter együttmûködik az elektronikus demokrácia fejlesztése érdekében a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszterrel, valamint a többi érdekelt miniszterrel, továbbá a Központi Statisztikai Hivatal elnökével a) az információs társadalommal kapcsolatos kormányzati tájékoztatási politika kialakításában, b) az állampolgárok széles körû tájékoztatásában, c) az állampolgárok döntéshozatali mechanizmusba történõ bevonásának lehetõvé tételében, d) az állampolgári jogok elektronikus úton történõ gyakorlásának lehetõvé tételében. (3) A miniszter intézkedik az európai jogharmonizáció követelményeire is figyelemmel az információs társadalommal kapcsolatos jogalkotási feladatokról, különös tekintettel az önszabályozásnak teret adó állami szabályozás követelményeire. (4) A miniszter elõsegíti az információs társadalom feltételeinek megteremtése érdekében az állampolgárok mind szélesebb rétegeinek az információs társadalomba való integrálódása biztosítását, ennek keretében gondoskodik a) az Internet-elérés, a digitális média elterjedésének biztosításáról, b) a hazai Internetes és digitális tartalom növelésének biztosításáról, c) a települések Internethez való kapcsolódásának terjesztésérõl és széles körû elérhetõségérõl, d) a digitális írástudás elterjedésérõl, e) a digitális szakadék szélesedésének megállításáról, f) a nemzeti kulturális örökség digitális megõrzésének módjáról, eszközeirõl, módszereirõl és informatikai szakmai tartalmának meghatározásáról, együttmûködve a nemzeti kulturális örökség miniszterével, g) a digitális szöveg- és képpublikálás, hang- és mozgóképsugárzás szakmai és jogi feltételeirõl, együttmûködve a nemzeti kulturális örökség miniszterével, h) a gazdaság szereplõi és a civil szféra közötti — az információs társadalomba való integrálódás érdekében szükséges — együttmûködés fejlesztésérõl, a partneri kapcsolat kialakításáról, i) az állami szolgáltatások színvonalának és széles körû elérhetõségének javításáról az információs eszközök segítségével (együttmûködve a — külön jogszabályok alapján —
5031
Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszterrel és a többi érdekelt miniszterrel), j) az államhatalmi és a kormányzati szervek közötti együttmûködés fejlesztésérõl. (5) A miniszter intézkedik (kidolgozza, gondoskodik a bevezetésrõl és a végrehajtás ellenõrzésérõl) az e-gazdaság feltételeinek megteremtésével a nemzetgazdaság különbözõ ágazataiban a magyar gazdaság versenyképességének fokozása érdekében a) az információs technológiák elterjesztésérõl, b) a szükséges információs adatbázisok szabványosításáról és kialakításáról, c) a magyar nyelvû digitális szolgáltatások fejlesztésérõl, d) az elektronikus kereskedelem elterjesztésének módozatairól, e) a fogyasztói bizalom növelésérõl, f) az informatikai, a hírközlési és a hozzájuk kapcsolódó — beleértve a postai — szolgáltatások folyamatos bõvülését és hatékony mûködését elõsegítõ kezdeményezésekrõl, g) a piaci liberalizálást elõsegítõ kormányzati tevékenységekrõl, h) a hazai kis- és középvállalkozások e-gazdaság keretei közötti helytállását lehetõvé tevõ támogatási formákról, i) a magyar gazdaság nemzetközi e-gazdasághoz való csatlakozásának elõsegítésérõl, j) az elektronikus közbeszerzés feltételrendszerének kidolgozásáról, k) felügyeli az ûrkutatási tevékenységet, és felügyeletet gyakorol a Magyar Ûrkutatási Iroda felett.
5. § (1) A miniszter az információs társadalommal kapcsolatos feladatok területén a) kidolgozza a Kormány átfogó információs társadalom politikájának alapelveit, b) kidolgozza az információs társadalommal kapcsolatos jogszabályokat, a gazdaság és a civil szféra szereplõinek önszabályozását elõsegítõ állami keretszabályozást, a bíróságon kívüli alternatív vitarendezési eljárások szabályait és fórumrendszerét, c) közremûködik és felügyeli az információs társadalom megvalósulásához szükséges kormányzati feladatok stratégiájának megvalósulását, d) közremûködik az információs társadalom fejlesztésével összefüggõ pénzeszközök felhasználása szabályainak kialakításában, e) képviseli az államot — az információs társadalommal összefüggõ kérdésekben — a nemzetközi és hazai szervezetekkel való kapcsolattartásban.
5032
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) Az információs társadalmat érintõ, illetve a hírközlési vagy informatikai tárgyú rendeletek kiadásához a miniszter egyetértését meg kell szerezni. (3) A miniszter együttmûködik a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszterrel a központi közigazgatási szervek stratégiai jelentõségû informatikai beruházásának Kormányhoz történõ elõterjesztésében, továbbá elõterjesztést készít a szükséges kormányzati intézkedésekre.
A miniszter informatikával és hírközléssel kapcsolatos kiemelt feladatai 6. § (1) A miniszter az informatika és a hírközlés területén a) ellátja aa) az Európai Unióhoz való csatlakozással összefüggõ feladatokat, valamint az informatikai és hírközlési tárgyú két- és sokoldalú nemzetközi szerzõdésekkel kapcsolatos, továbbá az európai integrációból adódó program-elõkészítési és harmonizációs feladatokat, ab) az érdekelt miniszter közremûködésével a két- és sokoldalú nemzetközi gazdasági, tudományos és környezetvédelmi, valamint mûszaki-fejlesztési együttmûködésbõl adódó feladatokat, ac) a hatáskörébe tartozó minõségvédelmi, minõségszabályozási, szabványosítási és hatósági minõség-ellenõrzési feladatokat, ad) a hírközlési szolgáltatás hatósági áraival kapcsolatos ármegállapítási feladatokat, külön jogszabály szerint, a pénzügyminiszterrel egyetértésben; b) feladatkörében dönt az informatikai és hírközlési célú támogatások odaítélésérõl, és ellenõrzi azok felhasználását; c) feladatkörében dönt az informatikai és hírközlési célelõirányzat felhasználásáról; d) irányítja az — informatikai és hírközlési tárgyú, minisztériumok közötti — nemzetközi szerzõdésnek nem minõsülõ tárcaközi egyezmények kidolgozását; e) ellátja az informatikai és hírközlési ágazatok nemzetközi hitelekbõl és segélyekbõl történõ részesítésével összefüggõ feladatokat; f) irányítja fa) az ágazatával összefüggõ nemzetközi gazdasági kapcsolatok kialakítását, fejlesztését, fb) az informatikai és hírközlési tárgyú nemzeti szabvány kidolgozását, fc) a nemzetközi és az európai kötelezettségeken alapuló, a nemzeti szabványosítással és az akkreditálással összefüggõ jogalkotói és megvalósítási munkákat; g) képviseli — külön felhatalmazás alapján — a Kormányt a nemzetközi szervezetekben; h) közremûködik — a tulajdonosi irányítása alatt nem lévõ, de az ágazathoz tartozó — állami tulajdonú vállalatok irányításában;
2002/90. szám
i) ellátja az informatikai és a hírközlés szabályozásából adódó feladatokat; j) dönt a hatáskörébe tartozó feladatok ellátásához szükséges pályázatok kiírásáról és elbírálásáról; k) gondoskodik az ország területének egyetemes szolgáltatással történõ lefedettségérõl; l) kezdeményezi a Hírközlési Felügyelet irányítása érdekében szükséges kormánydöntéseket. (2) A miniszter a) felügyeli a Hírközlési Felügyelet tevékenységét és errõl a Kormányt tájékoztatja, b) javaslatot tesz a Hírközlési Felügyelet vezetõjének személyére, gyakorolja felette a munkáltatói jogokat, ide nem értve a kinevezés és felmentés jogát, c) javaslatot tesz a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnökének és a Kormány által delegált tagjainak a személyére, kinevezésük a miniszter javaslata alapján történik. (3) A miniszter a technológiai fejlesztések elõsegítése érdekében a) meghatározza aa) az informatikai biztonság jogszabályi, technológiai követelményeit, együttmûködve az érintett miniszterekkel, ab) az információs társadalommal összefüggõ szolgáltatásokkal kapcsolatos elektronikus iratkezelés és — a nemzeti kulturális örökség miniszterével együttmûködve — a digitális archiválás szabályait, ac) az információs társadalommal összefüggõ szolgáltatás alapját képezõ tevékenység elektronikus úton való végzése miatt szükséges egyéb elõírásokat; b) kezdeményezi új technológiai eljárásoknak és megoldásoknak a kormányzati munkában és a gazdaságban történõ meghonosítását; c) gondoskodik a hatáskörébe tartozó informatikai célfeladatok költségvetésének tervezésével, végrehajtásával és a beszámolással kapcsolatos feladatok ellátásáról; d) koordinálja da) és felügyeli a hatásköréhez kapcsolódó nemzetközi vonatkozású hazai szakmai tevékenységeket, db) a tervezett döntések információs társadalomra gyakorolt hatásának felmérésére szolgáló elõzetes hatásvizsgálatokat; e) monitoring rendszert mûködtet az információs társadalom fejlõdésének nyomon követése érdekében, s ennek eredményeirõl rendszeresen tájékoztatja a Kormányt, továbbá információs központot alakít ki és mûködtet a tájékoztatás hatékony biztosítására és az információs társadalom kiépítésének segítése céljából.
7. § A miniszter a) megállapítja az informatikai és a hírközlési tevékenységek (ideértve a polgári frekvenciagazdálkodással
2002/90. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
kapcsolatos szabályozási, egyedi döntési feladatokat is), szolgáltatások jogi, szakmai, személyi és mûszaki feltételeit, illetõleg kezdeményezi azok meghatározását; b) kialakítja a hatósági engedélyezési, ellenõrzési és kötelezési eljárások rendszerét és szabályait; megállapítja — a pénzügyminiszterrel egyetértésben — a hatósági eljárások díjait, valamint a bírság jellegû díjakat; c) hatósági feladatai tekintetében ca) ellátja a hatáskörébe utalt hatósági engedélyezési, felülvizsgálati és ellenõrzési feladatokat, cb) ellátja — az érintett miniszterekkel együttmûködve — az informatikai szolgáltatás és a hírközlés folyamatosságának rendkívüli helyzetben történõ biztosításával kapcsolatos állami feladatokat, cc) irányítja és ellenõrzi a minisztérium felügyelete alatt mûködõ informatikai és hírközlési hatósági és egyéb szervezetek tevékenységét, cd) irányítja és ellenõrzi az ágazati hatósági árképzési feladatokat, ce) megteszi a rendkívüli, az azonnali beavatkozást igénylõ esetekben a szükséges egyedi intézkedéseket; d) gyakorolja külön jogszabály alapján da) a korlátos erõforrásokkal kapcsolatos tulajdonosi jogokat, megköti a külön törvényben meghatározott szerzõdéseket, db) az állam részesedésével mûködõ egyes gazdasági társaságok tekintetében a tulajdonosi jogokat; e) irányítja az alárendelt központi költségvetési szerveket és a központi alárendeltségében mûködõ területi államigazgatási és egyéb költségvetési szerveket; f) intézményeket hozhat létre és szüntethet meg, irányítja a létrehozott intézményeket; g) biztosítja a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács mûködésének feltételeit; h) támogatja a Távközlési Érdekegyeztetõ Fórum, az Informatikai Érdekegyeztetõ Fórum, a Magyar Nemzeti Host és más ágazati érdekegyeztetõ és civil szervezetek mûködését.
5033
c) gyakorolja a szakképzésrõl szóló törvényben meghatározott — a szakképesítésért felelõs — miniszter jogkörét, segíti a szakirányába tartozó felsõoktatási intézmények oktató munkáját; d) ellátja a külön jogszabályok által feladat- és hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.
9. § A miniszter a hatáskörébe tartozó feladatok ellátása során a) együttmûködik az érintett miniszterekkel, az országos hatáskörû szervek vezetõivel, valamint a külön törvényben meghatározott módon a Magyar Nemzeti Bank elnökével, továbbá az illetékes gazdasági, szakmai kamarákkal, más köztestületekkel, társadalmi szervezetekkel, érdekképviseleti szervekkel; b) az egyházak vonatkozásában tárcája tevékenységében érvényesíti a kormányprogramban foglaltakat, a Miniszterelnöki Hivatal illetékes politikai államtitkárával együttmûködve; c) a határon túli magyarok vonatkozásában tárcája tevékenységében érvényesíti az Alkotmány 6. § (3) bekezdésében, valamint a kormányprogramban foglaltakat a külügyminiszterrel, illetve a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökével együttmûködve.
Hatálybalépés 10. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba, egyidejûleg az információs társadalom megvalósításával összefüggõ feladatokról, az informatikai kormánybiztos feladat- és hatáskörérõl szóló, módosított 100/2000. (VI. 23.) Korm. rendelet a hatályát veszti. Dr. Medgyessy Péter s. k.,
8. § A miniszter a) meghatározza a minõsített helyzetek ágazati feladatait, és gondoskodik végrehajtásukról. Ennek keretében aa) irányítja az ágazati feladatkörébe, illetve a felügyeleti hatáskörébe tartozó szervek védelmi felkészülését, és meghatározza tevékenységük szakmai követelményeit, ab) ellátja az ágazati rendeltetésû védelmi tartalékok képzését és kezelését, ac) tervezi az ágazati védelmi feladatok ellátásához szükséges költségeket; b) gondoskodik — a statisztikáról szóló törvényben meghatározottak szerint — a tevékenységi körébe tartozó feladatokkal összefüggõ statisztikai információrendszer kialakításáról, mûködtetésérõl és fejlesztésérõl;
miniszterelnök
Függelék a 141/2002. (VI. 28.) Korm. rendelethez Miniszterelnöki Hivatal és szervei, valamint a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter közvetlen irányítása, továbbá felügyelete alá tartozó szervezetek — Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok — Kormányzati Ellenõrzési Hivatal — Magyar Közigazgatási Intézet — Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal — Határon Túli Magyarok Hivatala
5034
MAGYAR KÖZLÖNY
Belügyminisztérium — Országos R endõr-fõkapitányság — Határõrség Országos Parancsnoksága — Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság — R endõrtiszti Fõiskola — Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal — Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal — Közszolgálati Ellenõrzési Hivatal — Fõvárosi és megyei közigazgatási hivatalok Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium — Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat — Országos Mentõszolgálat (Fõigazgatóság) — Országos Vérellátó Szolgálat — Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet — Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság — Országos Egészségbiztosítási Pénztár Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium — Földhivatalok — Földmérési és Távérzékelési Intézet — Földmûvelésügyi Költségvetési Iroda — FVM Kiemelt Sportlétesítmények Intézménye — Gazdasági Hivatal — Megyei földmûvelésügyi hivatalok — Állategészségügyi és élelmiszer-ellenõrzõ állomások — Országos Állategészségügyi Intézet — Állategészségügyi Intézet (Debrecen, Békéscsaba, Kaposvár, Szombathely, Miskolc székhellyel) — Állatgyógyászati Oltóanyag-, Gyógyszer- és Takarmány-ellenõrzõ Intézet — Országos Élelmiszervizsgáló Intézet — Országos Borminõsítõ Intézet — Országos Mezõgazdasági Minõsítõ Intézet — Országos Mezõgazdasági Minõsítõ Intézet területi központok (12 vidéki székhellyel) — Országos Mezõgazdasági Minõsítõ Intézet Teljesítményvizsgáló Állomás (budapesti és 7 vidéki székhellyel) — Országos Mezõgazdasági Minõsítõ Intézet Fajtakísérleti Állomás (17 vidéki székhellyel) — Állami Erdészeti Szolgálat (1 budapesti és 9 vidéki igazgatósággal) Gazdasági és Közlekedési Minisztérium — Magyar Energia Hivatal — Országos Atomenergia Hivatal — Magyar Bányászati Hivatal — Magyar Szabadalmi Hivatal — Országos Mérésügyi Hivatal — GKM Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal — Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség — GKM Gazdasági Igazgatóság — Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központ
— — — —
2002/90. szám
Mûszaki Biztonsági Fõfelügyelet Nemesfémvizsgáló és Hitelesítõ Intézet Közlekedési Fõfelügyelet Polgári Légiközlekedési Hatóság
Honvédelmi Minisztérium és szervei, valamint a honvédelmi miniszter közvetlen irányítása, továbbá felügyelete alá tartozó szervezetek — MK Katonai Felderítõ Hivatal — MK Katonai Biztonsági Hivatal — Kormányzati Frekvenciagazdálkodási Hivatal — Z rínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium Igazságügyi Minisztérium — Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága — Központi Kárrendezési Iroda Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium — Környezetgazdálkodási Intézet — Országos Meteorológiai Szolgálat — Környezet- és Természetvédelmi Fõfelügyelõség — Környezetvédelmi felügyelõségek — Nemzeti park igazgatóságok Külügyminisztérium — Külképviseletek Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma — Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Oktatási Minisztérium Pénzügyminisztérium — Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal — Magyar Államkincstár — Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete — Szerencsejáték Felügyelet — Területi államháztartási hivatalok — Vám- és Pénzügyõrség Országos Parancsnoksága — Államháztartási Hivatal Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium — Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelõség — Országos Foglalkoztatási Hivatal — Fõvárosi Munkaügyi Központ — Megyei munkaügyi központok Informatikai és Hírközlési Minisztérium Egyéb minisztériumokhoz nem sorolható szervek — Központi Statisztikai Hivatal
2002/90. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A Kormány 142/2002. (VI. 28.) Korm. rendelete az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl A Kormány az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) feladatáról és hatáskörérõl a következõket rendeli el: 1. § A miniszter a Kormány egészségpolitikai feladatainak teljesítése érdekében a) kidolgozza a lakosság egészségi állapotával, egészségi állapotának megõrzésével kapcsolatos kormányzati teendõket, vizsgálja a kormánydöntések egészségügyre gyakorolt hatását; b) közremûködik ba) a gazdaságpolitika, a területfejlesztés, a településfejlesztés, a környezetvédelem és az oktatás egészségpolitikával való összehangolásában, bb) az államháztartási törvénybõl fakadóan a központi költségvetéssel és a társadalombiztosítási alapok költségvetésével összefüggõ és egyéb pénzügyi feladatok ellátásában, bc) a gazdaság- és társadalompolitikai programok, az államháztartás, valamint a nemzetgazdaság szabályozó rendszerének a miniszter feladatkörét érintõ kidolgozásában, bd) az egészségügyi ellátórendszer finanszírozási szabályainak kidolgozásában; c) együttmûködik az egészségügyi érdek-képviseleti szervekkel, szakmai szervezetekkel, különösen a szakmai kamarákkal, valamint a Magyar Tudományos Akadémia egészségüggyel foglalkozó tudományos testületével.
2. § A miniszter a Kormány szociál- és családpolitikai feladatainak teljesítése érdekében a) meghatározza aa) a népesség szociális ellátásával, ab) a családok jólétének növelésével, ac) a gyermekek védelmével, ad) az idõskorúak társadalmi kirekesztõdésének meggátolásával, ae) a fogyatékos személyek esélyei növelésével, af) a pénzügyminiszterrel együttmûködve a társadalombiztosítási nyugdíjpolitikával kapcsolatos kormányzati koncepcióból eredõ feladatokat, cselekvési programokat; b) koordinálja a Kormány népesedéspolitikai koncepciójának, valamint — a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterrel együttmûködve — a szociálisan hátrá-
5035
nyos helyzetû rétegek esélyegyenlõségét biztosító kormányzati intézkedések kidolgozását és végrehajtását; c) közremûködik a Kormány életszínvonal-politikájának, foglalkoztatási politikájának, lakáspolitikájának és területfejlesztési politikájának kidolgozásában és megvalósításában; d) képviseli a Kormányt az országos érdekegyeztetésben a feladatkörét érintõ témakörökben, és rendszeres kapcsolatot tart az önkormányzati érdek-képviseleti szervezetekkel és az ágazat területén mûködõ civil szervezetekkel.
3. § (1) A miniszter általános feladatai körében a) irányítja, összehangolja és szervezi aa) az egészségügyi és a szociális ellátás rendszerét, ab) az ágazat feladatát érintõ tudományos kutató tevékenységet, ac) a társadalombiztosítással kapcsolatos egészség- és nyugdíjpolitikai feladatokat, ad) a betegségek megelõzését célzó hatékony népegészségügyi program megvalósítását, ae) az egészségmegõrzéssel kapcsolatos kormányzati feladatokat; b) ellátja az ágazatába tartozó szakképesítés, felsõfokú szakirányú szakképzés, továbbá az Országos Képzési Jegyzék alapján hatáskörébe tartozó szakképesítések tekintetében a szakképesítésért felelõs miniszter jogkörét; c) meghatározza ca) az ágazat szakmai felügyeleti rendszerét, cb) az egészségügyi és a szociális tevékenység gyakorlásához szükséges képesítési rendszert és követelményeket, cc) az állami egészségügyi ellátás országos rendszerét, cd) a szociális ellátás család-, gyermek- és ifjúságvédelem állami feladatait, rendszerét, ezen belül az egyes intézmények feladatait, az intézményrendszer mûködésének személyi és tárgyi feltételeit, ce) az ágazati irányítása vagy felügyelete alá tartozó szerveknek veszélyhelyzet, szükségállapot, rendkívüli állapot (a továbbiakban: minõsített idõszak) esetén végzendõ, honvédelemmel kapcsolatos feladatait, valamint a honvédelemben részt vevõ szerveket, a végrehajtás szakmai követelményeit, az irányítása alá tartozó szervek és a helyi igazgatási szervek együttmûködésének rendjét, cf) az ágazatban foglalkoztatottak tekintetében, a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggõ egyes speciális kérdéseket, az egyes közalkalmazotti osztályba tartozó munkaköröket, az azokhoz kapcsolódó elnevezéseket, a munkakörök betöltéséhez szükséges iskolai végzettség (képesítés) megszerzése alóli végleges mentesítés szabályait, cg) a rendkívüli munkavégzés és a készenlét elrendelésének feltételeit, a készenlét és a készenlét alatt végzett munka díjazását, ch) az ágazati továbbképzés és a szociális szakvizsga szabályait, valamint a szakmai képesítés követelményeit;
5036
MAGYAR KÖZLÖNY
d) mûködteti da) a Szociális Tanácsot, db) a Karitatív Tanácsot, dc) az Egyházi Fenntartók Tanácsát, dd) a Nemzeti Egészségügyi Tanácsot, de) az Országos Fogyatékosügyi Tanácsot; e) törvényességi felügyeletet gyakorol az ágazathoz tartozó szakmai kamarák felett; f) támogatja és segíti az ágazat feladatait érintõ kezdeményezéseket, a feladatokat segítõ közhasznú és társadalmi szervezeteket; g) ellátja a hatáskörébe tartozó minõségvédelmi, minõségszabályozási és hatósági minõség-ellenõrzési feladatokat; h) gyakorolja a jogszabály alapján hatáskörébe utalt munkáltatói jogokat; i) javaslatot tesz az ágazati illetménypótlékokra; j) gondoskodik a feladat- és hatáskörével kapcsolatos statisztikai és egységes tájékoztatási információrendszer kialakításáról, mûködtetésérõl és fejlesztésérõl; k) ellátja a külön jogszabály szerint hatáskörébe tartozó egyházakkal kapcsolatos ágazati feladatokat; l) ellátja a külön jogszabály szerint hatáskörébe tartozó határon túli magyarokkal kapcsolatos ágazati feladatokat. (2) A miniszter ágazati irányító jogköre kiterjed minden egészségügyi, szociális és családügyi tevékenységre, illetõleg ellátásra, függetlenül a tevékenységet folytató szerv jogállásától és alárendeltségétõl.
4. § A miniszter a nemzetközi feladatai körében a) részt vesz a feladatkörét érintõ nemzetközi szervezetek munkájában, ennek keretében koordinálja más hazai állami szervek, érdek-képviseleti szervezetek együttmûködését, feladatainak ellátása érdekében kapcsolatot alakít ki a nemzetközi szervezetek tagországaival, valamint biztosítja a nemzetközi szervezetekben betöltött tagságából adódó feladatok végrehajtását, b) elõkészíti a feladatkörébe tartozó nemzetközi egyezményeket, koordinálja az egyezményekkel, ajánlásokkal kapcsolatos jelentések, vélemények elõkészítését, gondoskodik a nemzetközi egyezmények hazai végrehajtásáról és közremûködik a nemzetközi kötelezettségeken alapuló, a nemzeti szabványosítással és az akkreditálással összefüggõ jogalkotói munkában, c) feladatkörében ellátja az Európai Unióhoz való csatlakozással összefüggõ munkálatokat, koordinálja az európai uniós csatlakozási folyamat nyomán felmerülõ egészségpolitikai és szociálpolitikai tervezési feladatokat, d) irányítja a NATO-tagsággal összefüggõ ágazati feladatokat, e) képviseli a Kormányt — annak eltérõ döntése hiányában — az egészségügyi, a szociális és a családügyi tárgyú hivatalos nemzetközi rendezvényeken.
2002/90. szám 5. §
A miniszter egészségpolitikai feladatai körében a) meghatározza aa) a közegészségügyi, népegészségügyi feladatokat, továbbá a feladatkörébe tartozó szakterületek tekintetében — a környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel együttesen — az egészségre ható tényezõk határértékeit, ab) az egészséget károsító környezeti hatások megelõzéséhez és csökkentéséhez szükséges egészségvédelmi feladatokat, ac) a várandós anyák és a gyermekek egészségmegõrzésével kapcsolatos feladatokat, a védõnõi hálózat folyamatos mûködésének feltételeit, ad) az élelmiszerek és az egyéb, emberi szervezettel érintkezésbe kerülõ anyagok elõállításának és forgalomba hozatalának egészségügyi feltételeit, ae) a külön jogszabályban meghatározott veszélyes anyagok és készítmények elõállításának, szállításának, raktározásának és forgalomba hozatalának, továbbá az ezekkel végzett tevékenység egészségügyi feltételeit, af) a szervezett közösségekben való részvétel egészségügyi és higiénés feltételeit, ag) a fertõzõ betegségek és járványok megelõzéséhez és leküzdéséhez szükséges feladatokat és intézkedéseket, az indokolt kötelezõ szûrõvizsgálatok rendszerét, ah) a nem fertõzõ betegségek megelõzéséhez és leküzdéséhez szükséges feladatokat és intézkedéseket, az indokolt, a kötelezõ és az ajánlott szûrõvizsgálatok rendszerét, ai) a gyógyhelyekkel, gyógyfürdõintézményekkel, gyógyvizekkel és egyéb természetes gyógytényezõkkel kapcsolatos egészségügyi követelményeket és feladatokat, aj) az emberi felhasználásra kerülõ gyógyszerek (a továbbiakban: gyógyszerek) elõállításának, minõségének, minõség-ellenõrzésének, törzskönyvezésének, forgalomba hozatalának, rendelésének, kiszolgáltatásának, ismertetésének szabályait, ak) a nemzetközi kábítószer és pszichotróp egyezmény hatálya alá tartozó gyógyszerek forgalomba hozatalának, rendelésének és felhasználásának szabályait, al) a kórház és orvostechnikai termékek elõállításának, forgalomba hozatalának és alkalmazásának feltételeit, am) az egészségügyi ellátás szakmai szabályait, an) az egészségügyi ellátás személyi, tárgyi és mûködési feltételeit, ao) a szakirányítás, a szakfelügyelet és a szakmai ellenõrzés rendszerét, ap) a minõsített idõszak esetén végrehajtandó honvédelmi célú intézkedéseket, elrendeli a feladatok végrehajtását szolgáló intézkedési tervek elkészítését, aq) az ágazat struktúrájának és mûködésének tervezéséhez, ellenõrzéséhez szükséges információs rendszer mûködési alapelveit, eszközrendszerét, cselekvési programjait, elõírásait, ar) a pénzügyminiszterrel egyetértésben a gyógyszerek kereskedelmi árrését,
2002/90. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
as) a kábítószer-prevencióval kapcsolatos ágazati feladatokat, at) az egészségügyi felsõfokú szakirányú szakképzés követelményeit; b) közzéteszi a gyógyszernek minõsített termékekre vonatkozó külön jogszabályban meghatározott adatokat; c) kidolgozza ca) az egészségügyi ellátás rendszerének koncepcióját, cb) az egészségügyi ellátás feladatait, cc) a nonprofit szervek és a profitorientált vállalkozások ellátási szerepvállalásának elveit, szabályait, cd) az érdekelt szervekkel együttmûködve az egészséget nem veszélyeztetõ munkavégzést biztosító szabályokat, a munkahelyek (munkakörülmények) egészségügyi feltételeit, a munkaalkalmasság egészségügyi követelményeit, ce) a foglalkozás-egészségügyi szolgálat létrehozásának és mûködtetésének személyi és tárgyi feltételeit, cf) a létesítmények tervezésének, létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi és egészségügyi feltételeit, cg) a foglalkozási megbetegedések bejelentésére, kivizsgálására és nyilvántartására vonatkozó szabályokat, ch) az iskolai tananyag részét képezõ egészségvédelmi, kábítószerek, dohányzás és alkohol elleni küzdelem szakmai javaslatát, ci) az egészségügy területén fizetendõ térítési díjakat; d) irányítja da) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot, db) az egészségügyi ellátás országos hatáskörû szerveit és országos intézeteit, dc) a felsõoktatási intézményekben folyó egészségügyi betegellátó tevékenységet, dd) az egészségfejlesztési kutató tevékenységet; e) külön jogszabály szerint szakmai irányítást gyakorol az egészségügyi szakoktatás felett, kidolgozza a szakemberek utánpótlásának programját, kezdeményezi új graduális képzések bevezetését, irányítja, összehangolja és mûködteti a felsõfokú szakirányú szakképzés keretében létrehozott központi gyakornoki rendszert, valamint az egészségügyi dolgozók folyamatos továbbképzésének rendszerét; f) külön jogszabály alapján koordinációs feladatokat lát el a felsõoktatási intézmények egészségügyet érintõ tevékenységét illetõen; g) közremûködik a sportegészségügyi rendszer mûködtetésében, a tiltott teljesítményfokozó szerek használata elleni küzdelemben, a sport területén jelentkezõ egészségügyi feladatok — megelõzés, gyógyítás, rehabilitáció — megoldásában, részt vesz olyan programok kidolgozásában, amelyekben a sport mint az egészségmegõrzés eszköze szerepel.
6. § A miniszter szociál- és családpolitikai feladatai körében a) meghatározza aa) a társadalmi beilleszkedési zavarok megelõzéséhez szükséges intézkedéseket,
5037
ab) a hátrányos helyzetûek támogatásának, gondozásának, illetve felzárkóztatásának programjait, ac) az érdekelt miniszterek bevonásával az egészségkárosodott személyek társadalmi életben való részvételét elõsegítõ támogatásokat, szolgáltatásokat, ad) a szociális intézményi ellátások és szolgáltatások rendszerét, illetve az azokra vonatkozó fejlesztési irányokat, feladatokat, ae) a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerrel, a pénzügyminiszterrel együttmûködve a nyugdíjpolitikával kapcsolatos programokat; b) kidolgozza a családi támogatások és a gyermeknevelés támogatásának rendszerét; c) részt vesz ca) a gyámügyi és szociális igazgatás rendszerének kialakításában, mûködési feltételeinek megteremtésében, cb) a lakáshoz jutás feltételeinek meghatározásában; d) közremûködik a hajléktalanok társadalmi beilleszkedésének elõsegítésében, valamint a Kormány kábítószer-ellenes és szenvedélybetegekre vonatkozó politikájának megvalósításában; e) együttmûködik az egyházi és más, nem állami szférába tartozó szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi intézményekkel, továbbá ösztönzi a lakosság karitatív csoportjainak mûködését; f) irányítja a szociális, gyermek- és ifjúságvédelem országos intézeteit, országos, regionális és megyei kollégiumait; g) a szociálisan hátrányos helyzetûek tekintetében közremûködik a Kormány foglalkoztatáspolitikai irányelveinek és cselekvési programjának kidolgozásában, ezen belül összehangolja a szociális ellátás rendszerét; h) a fogyatékos személyek tekintetében ha) közremûködik a Kormány foglalkoztatáspolitikai irányelveinek és cselekvési programjának kidolgozásában, hb) elõkészíti, illetve kidolgozza a fogyatékos személyek helyzetére vonatkozó jogszabályokat, hc) közremûködik a foglalkozási rehabilitáció szabályainak kidolgozásában, hd) az érintett miniszterek bevonásával kidolgozza és rendszeresen korszerûsíti az Országos Fogyatékosügyi Programot, és nyomon követi megvalósulását, he) közremûködik a fogyatékos személyek munkaerõpiaci integrációját segítõ speciális képzési és foglalkoztatási programok kidolgozásában, továbbá programokat dolgoz ki az esélyegyenlõség megteremtésére; i) elõkészíti, illetve megalkotja ia) a családok védelmére, a szociális biztonságra, illetve a gyermeknevelésre és a gyermekvédelemre, továbbá a gyámügyekre, ib) a szociális ellátásra és szolgáltatásra, ic) a társadalombiztosítási nyugellátásokra vonatkozó jogszabályokat; j) a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterrel együttesen koordinálja az Európai Szociális Karta végrehajtását, illetve teljes körû ratifikációjának elõkészítését;
5038
MAGYAR KÖZLÖNY
k) ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb jogalkotási feladatokat; l) egyetértési jogot gyakorol a szociális felsõfokú képzést érintõ jogszabályok megalkotásánál; m) közremûködik a foglalkoztatáspolitika eszközrendszerére és annak mûködtetésére vonatkozó jogszabályok elõkészítésében.
2002/90. szám
d) a társadalombiztosítás igazgatási szerveinek irányításával kapcsolatos egyes jogszabályok módosításáról szóló 227/2000. (XII. 19.) Korm rendelet 6. §-a. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök
7. § Az egészségbiztosítással kapcsolatban a miniszter irányítja az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat és ellátja a számára jogszabályban meghatározott feladatokat.
A Kormány 143/2002. (VI. 28.) Korm. rendelete
8. §
a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl
A nyugdíjbiztosítással kapcsolatban a miniszter irányítja az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóságot és ellátja a számára jogszabályban meghatározott feladatokat.
9. § A miniszter hatósági jogkörében a) dönt azokban az esetekben, amelyekben valamely jogszabály egészségügyi szerv létesítését, átszervezését, megszüntetését, szakmai ellátási szintjének meghatározását, a hálózat fejlesztését vagy rekonstrukcióját a miniszter engedélyétõl, elõzetes hozzájárulásától vagy egyetértésétõl teszi függõvé, b) jogszabályban meghatározott esetekben megteszi a szükséges intézkedéseket az ország közegészségügyi és járványügyi érdekei és a lakosság egészségének védelme érdekében, függetlenül attól, hogy az intézkedésekhez szükséges anyagi és egyéb feltételek biztosítása kit terhel, c) ellátja mindazokat a hatósági jogköröket, amelyeket jogszabály a hatáskörébe utal.
10. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a) az egészségügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 154/1998. (IX. 30.) Korm. rendelet, b) a szociális és családügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 171/1998. (X. 15.) Korm. rendelet, valamint az azt módosító 105/2000. (VI. 28.) Korm. rendelet, c) a társadalombiztosítás igazgatási szerveinek irányításával kapcsolatos egyes jogszabályok módosításáról szóló 90/1999. (VI. 21.) Korm. rendelet 3. §-a,
1. § A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) alapvetõ feladata, hogy elõsegítse az emberi erõforrásokkal való hatékony és humánus gazdálkodás feltételeinek megteremtését, a foglalkoztatási feszültségek csökkentését, az esélyegyenlõséget, a társadalmi párbeszédet, valamint a Kormány, a munkaadók és a munkavállalók közötti érdekegyeztetést.
2. § Az érdekegyeztetéssel, a társadalmi párbeszéddel kapcsolatos feladatai körében a miniszter a) összehangolja a kormányzati szervek érdekegyeztetéssel, társadalmi párbeszéddel kapcsolatos tevékenységét; b) részt vesz a gazdasági, szociális, munkaügyi, foglalkoztatási, szakképzési, munkavédelmi, valamint fogyasztóvédelmi érdekegyeztetésben, ellátja, illetve biztosítja a Kormány képviseletét, a feladatköréhez tartozó érdekegyeztetõ testületekben; c) rendszeres kapcsolatot tart a munkaadói és a munkavállalói érdek-képviseleti szervezetekkel és más társadalmi szervezetekkel; d) gondoskodik az érdekegyeztetésben létrejött megállapodások végrehajtásáról; e) figyelemmel kíséri a munkaügyi kapcsolatok, az érdekegyeztetés folyamatait, javaslatot dolgoz ki az érdekegyeztetés és a társadalmi párbeszéd intézmény- és fórumrendszerének továbbfejlesztésére; f) meghatározza a kollektív szerzõdés regisztrálásának szabályait, nyilvántartja és elemzi a kollektív szerzõdéseket, dönt a kollektív szerzõdés hatályának az egész ágazatra (alágazatra) történõ kiterjesztésérõl; g) figyelemmel kíséri a munkaügyi konfliktusok feloldásának rendjét, biztosítja a közvetítõ- és döntõbírói szolgálat mûködésének feltételeit.
2002/90. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 3. §
(1) A jogalkotási feladatok körében a miniszter elõkészíti, illetve megalkotja a munkaviszonyra, a közalkalmazotti jogviszonyra, a munkaügyi kapcsolatokra, az érdekegyeztetésre, a társadalmi párbeszédre, a foglalkoztatáspolitika eszközrendszerére és annak mûködtetésére, a munkavédelemre (munkabiztonságra), a munkaügyi ellenõrzésre, az iskolarendszeren kívüli felnõttképzésre, a polgári szolgálat teljesítésére, továbbá a közmunkaprogramok támogatására, a külföldiek magyarországi munkavállalására vonatkozó szabályokat. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenõen a miniszter ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb szabályozási feladatokat.
4. § A foglalkoztatáspolitika keretében a miniszter a) kidolgozza a Kormány foglalkoztatási koncepcióját, és érvényesíti azt egyéb kormányzati koncepciók és programok kialakításánál; b) meghatározza a foglalkoztatáspolitika és a munkanélküliek ellátásának eszközrendszerét, elemzi és ellenõrzi annak mûködését; c) programokat dolgoz ki a munkaerõpiacon hátrányos helyzetben lévõ rétegek foglalkoztatására, valamint a foglalkoztatási válsághelyzetekbõl adódó kedvezõtlen munkaerõpiaci hatások csökkentésére; d) kezdeményezi, elõkészíti, illetõleg kidolgozza a foglalkozási rehabilitáció szabályait, ellátja a foglalkozási rehabilitáció irányításával, a minisztériumok ezzel kapcsolatos tevékenységének koordinálásával kapcsolatos feladatokat; e) javaslatokat dolgoz ki az atipikus foglalkoztatás (távmunka, részidõs foglalkoztatás, alkalmi munkavállalás) bõvítésére; f) ellátja a munkaügyi központok, valamint a Foglalkoztatási Hivatal irányítását, meghatározza azok szakmai felügyeleti rendszerét és a jogszabályok keretei között — így különösen a Munkaerõpiaci Alap irányító Testülete (MAT) jogkörének figyelembevételével — rendelkezik a Munkaerõpiaci Alap felett; g) biztosítja a MAT mûködésének feltételeit; h) rendelkezik a munkahelyteremtést, illetve a közmunka támogatását szolgáló költségvetési elõirányzatok felett; i) meghatározza a munkaerõpiaci szolgáltatások szabályait, és irányítja a munka-, pálya-, álláskeresési, foglalkoztatási tanácsadással kapcsolatos feladatokat; j) figyelemmel kíséri a foglalkoztatási folyamatokat, a Központi Statisztikai Hivatal elnökével együttmûködve gondoskodik a foglalkoztatásra, valamint a munkanélküliségre vonatkozó információk összegyûjtésérõl, elemzésérõl és rendszeres nyilvánosságra hozataláról;
5039
k) elkészíti a munkaerõ-keresletre és -kínálatra vonatkozó prognózisokat.
5. § A bérpolitika keretében a miniszter a) részt vesz a Kormány elosztás- és jövedelempolitikai koncepciójának kialakításában; b) kidolgozza a kormányzati bérpolitikára vonatkozó javaslatokat; c) koordinálja a versenyszféra keresetalakulásának befolyásolását célzó, érdekegyeztetéssel kapcsolatos kormányzati teendõket és a költségvetési intézményi szféra bérpolitikáját; d) kidolgozza az érdekegyeztetõ tárgyalásokon a versenyszféra keresetalakulására és a minimálbér emelésére vonatkozó kormányzati tárgyalási pozíciókat; e) elõterjeszti a Kormánynak — az érdekelt miniszterekkel együttmûködve — a költségvetési intézményi szféra illetményrendszereinek összehangolt alakítására vonatkozó javaslatokat; f) értékeli a szektorok, ágazatok, szakmák kereseti viszonyait, Központi Statisztikai Hivatal elnökével együttmûködve szervezi a kereseti viszonyok elemzéséhez szükséges információk gyûjtését, feldolgozását, rendszeres nyilvánosságra hozását.
6. § (1) Az emberi erõforrás fejlesztéssel kapcsolatos feladatai keretében a miniszter irányítja a felnõttképzést. Ennek keretében a) az életen át tartó tanulás elõsegítése érdekében — a külön jogszabályokban foglaltak szerint — közremûködik a közoktatási, felsõoktatási, a szakképzési és a szakképzés fejlesztési rendszer mûködtetésével és továbbfejlesztésével kapcsolatos állami feladatok végrehajtásában; b) közremûködik az Országos Képzési Jegyzék kidolgozásában, egyetértési jogot gyakorol a rendelet kiadásakor; c) felnõttképzési és munkaerõpiaci képzési programokat dolgoz ki, ösztönzi ezek korszerû, informatikai eszközökkel támogatott formáinak elterjesztését; d) felügyeli a Nemzeti Felnõttképzési Intézet és a munkaerõ-fejlesztõ és -képzõ központok tevékenységét, gondoskodik fenntartásukról; e) külön jogszabályban meghatározott felnõttképzési intézményeket létesít és tart fenn; f) a Munkaerõpiaci Alap fejlesztési és képzési alaprészével kapcsolatban egyetértési jogot gyakorol az alaprész belsõ felosztása során, és dönt a felnõttképzésre biztosított elõirányzatok felett; g) mûködteti az Országos Felnõttképzési Tanácsot és a Felnõttképzési Akkreditációs Testületet.
5040
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) A miniszter ellátja az Országos Képzési Jegyzék alapján hatáskörébe tartozó szakképesítések tekintetében a szakképesítésért felelõs miniszter feladatait.
7. § (1) A munkavédelemmel kapcsolatos feladatok keretében a miniszter a) irányítja — az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterrel együttmûködve — a munkavédelem országos programjának végrehajtását; b) elõkészíti, illetve megalkotja a biztonságos munkavégzés szabályait, egyetértést gyakorol a más állami szervek ügykörébe tartozó munkabiztonságot érintõ jogszabályok, illetve szabványok megalkotásában; c) évente — az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterrel együttesen — beszámol a munkavédelmi helyzet alakulásáról; d) összehangolja — az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterrel együttesen — az egészséget nem veszélyeztetõ és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtésében közremûködõ szervek tevékenységét. (2) A miniszter a munkabiztonsággal összefüggõ feladatait az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fõfelügyelõség útján látja el.
8. § A nemzetközi feladatok terén a miniszter a) részt vesz a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet munkájában, ennek keretében koordinálja más hazai állami szervek, a szakszervezetek, illetve a munkáltatói érdekképviseleti szervezetek együttmûködését, feladatainak ellátása érdekében kapcsolatokat alakít ki a Szervezet tagországaival; b) közremûködik a nemzetközi munkaügyi egyezmények elõkészítésében, koordinálja az egyezményekkel, ajánlásokkal kapcsolatos jelentések, vélemények elkészítését; c) gondoskodik a nemzetközi munkaügyi egyezmények hazai végrehajtásáról, közremûködik a nemzetközi kötelezettségeken alapuló, a nemzeti szabványosítással és az akkreditálással összefüggõ jogalkotói munkában; d) biztosítja a nemzetközi szervezetekben betöltött tagságából adódó tárcafeladatok végrehajtását; e) elõkészíti, megvalósítja, illetve koordinálja a feladatkörével összefüggõ — így különösen a magyarok külföldi, illetve a külföldiek magyarországi foglalkoztatásával kapcsolatos — két- és többoldalú nemzetközi egyezmények és programok végrehajtását; f) feladatkörében ellátja az európai integrációhoz való kapcsolódással összefüggõ hazai munkálatokat, elõsegíti az Európai Közösségekkel és azok tagállamaival kötött társulási szerzõdés végrehajtását, valamint az Európai Unióhoz történõ csatlakozásra történõ felkészülést;
2002/90. szám
g) kidolgozza — az érintett miniszterekkel együttmûködve — a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrásfejlesztési Operatív Programját, létrehozza és irányítja az ezzel foglalkozó hatóságot, koordinálja az emberi erõforrás fejlesztéssel kapcsolatos elõkészítõ tevékenységet és az Európai Szociális Alap fogadására történõ szakmapolitikai felkészülést; h) az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterrel együttesen koordinálja az Európai Szociális Karta végrehajtását, illetve teljes körû ratifikációjának elõkészítését.
9. § A miniszter ellátja a polgári szolgálat teljesítésével kapcsolatos kormányzati feladatokat, amelynek keretében a) irányítja a munkaügyi központok polgári szolgálattal kapcsolatos tevékenységét; b) ellenõrzi a polgári szolgálatra vonatkozó jogszabályok betartását.
10. § A miniszter koordinálja a munka világával is összefüggõ hátrányos helyzetek kiegyenlítését, az esélyegyenlõséget elõsegítõ kormányzati szintû feladatokat. Ennek keretében a) javaslatokat dolgoz ki a diszkrimináció megszüntetését, a hátrányos helyzetben lévõk pozitív diszkriminációját szolgáló intézkedésekre; b) közremûködik az országos fogyatékosügyi program megvalósításában; c) programokat dolgoz ki az esélyegyenlõség megteremtésére, így különösen a családi és munkavállalói szerepek összehangolásának elõsegítésére, a roma népesség munkaerõpiaci esélyeinek növelésére, a fogyatékos fiatalok munkaerõpiaci integrációját segítõ speciális képzésre és védett foglalkoztatásra; d) mûködteti az esélyegyenlõséggel kapcsolatos párbeszéd — hatásköréhez kapcsolódó — országos fórumait.
11. § A miniszter gyakorolja a jogszabály alapján hatáskörébe utalt kinevezési és felmentési jogot, valamint az egyes testületekben való közremûködésre vonatkozó felkérés, illetõleg megbízás és visszahívás jogát.
12. § A miniszter ellátja a) a külön jogszabályban meghatározott munkaügyi, munkavédelmi,
2002/90. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
b) a Munkaerõpiaci Alapból teljesített kifizetések felhasználásával, valamint c) az általa irányított szervezetek által kiadott hatósági engedélyek betartásával kapcsolatos ellenõrzési feladatokat. 13. § A miniszter ellátja az emberi erõforrás-gazdálkodással és fejlesztéssel foglalkozó szakemberek képzésével, továbbképzésével kapcsolatos — jogszabály által feladatkörébe utalt — feladatokat.
5041
e) a hatáskörébe tartozó feladatok ellátása során együttmûködik az érintett miniszterekkel, az országos hatáskörû szervek vezetõivel, valamint a külön törvényben meghatározott módon a Magyar Nemzeti Bank elnökével, továbbá az illetékes gazdasági, szakmai kamarákkal, más köztestületekkel, társadalmi és érdek-képviseleti szervezetekkel. 17. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök
14. § A miniszter kezdeményezi és támogatja a munkaügyi, munkavédelmi, az érdekegyeztetéssel és a társadalmi párbeszéddel kapcsolatos, valamint a felnõttképzési kutatásokat.
15. § A miniszter ellátja mindazon feladatokat, amelyeket jogszabály hatáskörébe utal.
16. § A miniszter általános feladatai körében a) az egyházak vonatkozásában tárcája tevékenységében érvényesíti a kormányprogramban foglaltakat, az ebbõl fakadó kormányzati tevékenységet koordináló, a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszterrel együttmûködve ellátja az ágazati feladatokat; b) a határon túli magyarok vonatkozásában tárcája tevékenységében érvényesíti az Alkotmány 6. § (3) bekezdésében, valamint a kormányprogramban meghatározott szempontokat, az ebbõl fakadó kormányzati tevékenységet koordináló, a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszterrel, illetve a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével együttmûködve ellátja az ágazati feladatokat; c) a roma népesség helyzetének javítása érdekében érvényesíti a kormányprogramban foglaltakat az ebbõl fakadó kormányzati tevékenységet koordináló, a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszterrel együttmûködve ellátja az ágazati feladatokat; d) a statisztikáról szóló törvényben meghatározottak szerint gondoskodik a feladat- és hatáskörével kapcsolatos statisztikai információs rendszer kialakításáról, mûködtetésérõl és fejlesztésérõl. Kezeli törvény vagy egyéb jogszabály felhatalmazása alapján a hatósági jogkörének gyakorlásához szükséges adatokat. Az összegyûjtött és feldolgozott információk alapján elemzi és értékeli a munkaerõpiaci, keresetalakulási folyamatokat, irányítja és összehangolja az információfeldolgozó, -elemzõ munkát;
A Kormány 144/2002. (VI. 28.) Korm. rendelete az egyéni vállalkozói igazolványról szóló 129/2000. (VII. 11.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a gazdasági kamarák feladatainak átadásával összefüggõ törvénymódosításokról szóló 2000. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 25. §-ának (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeli el: 1. § Az egyéni vállalkozói igazolványról szóló 129/2000. (VII. 11.) Korm. rendelet 17. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,17. § (1) Ha az igazolvány érvényessége a Tv. 25. §-ának (4) bekezdése alapján szûnik meg, és az igazolvány cseréjét 2003. február 15-ét megelõzõen erre tekintettel kérik — feltéve, hogy az igazolványba bejegyzett adatokban nem következett be változás —, a cserére a pótlásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (2) Ha a vállalkozó az (1) bekezdésben meghatározott határidõ lejártát követõen az igazolvány cseréjére irányuló kérelmet nyújt be, a kérelem tárgyában az igazolvány kiadására irányadó szabályok szerint kell eljárni.’’
2. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök
5042
MAGYAR KÖZLÖNY
2002/90. szám
A Kormány tagjainak rendeletei Az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter 1/2002. (VI. 28.) ESzCsM rendelete a gyógyszerek rendelésérõl és kiadásáról szóló 3/1995. (II. 8.) NM rendelet módosításáról Az emberi felhasználásra kerülõ gyógyszerekrõl szóló 1998. évi XXV. törvény 24. §-a (2) bekezdésének g) pontjában, valamint a gyógyszertárak létesítésérõl és mûködésük egyes szabályairól szóló 1994. évi LIV. törvény 42. §-a (2) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el: 1. § A gyógyszerek rendelésérõl és kiadásáról szóló 3/1995. (II. 8.) NM rendelet (a továbbiakban: R .) a) 1. számú melléklete e rendelet 1. számú melléklete, b) 2. számú melléklete e rendelet 2. számú melléklete, c) 3. számú melléklete e rendelet 3. számú melléklete szerint módosul. 2. § Ez a rendelet 2002. július 1. napján lép hatályba. Dr. Csehák Judit s. k., egészségügyi, szociális és családügyi miniszter
1. számú melléklet az 1/2002. (VI. 28.) ESzCsM rendelethez 1. Az R . 1. számú melléklete I. csoport: vény nélkül is kiadható készítmények fõcím, I. Törzskönyvezett gyógyszerek, A. Allopátiás készítmények alcím alatt a következõ szövegrészekkel egészül ki: Megnevezés
Kiszerelés
… [+
Afrin nasal spray ,,Agnucaston cseppek Agnucaston cseppek Agnucaston filmtabletta Agnucaston filmtabletta Agnucaston filmtabletta
20 ml] 100 ml 50 ml 100× 30× 60× ’’
[+ ,,+ +
Aleve filmtabletta Aleve filmtabletta Aleve filmtabletta
10× ] 20× 7× ’’
[+ ,,+ + + +
Algesal krém Algoflex 200 Algoflex 200 Algoflex 400 Algoflex 400
50 g] 12× 24× 12× 24×
…
… mg mg mg mg
filmtabletta filmtabletta filmtabletta filmtabletta
2002/90. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Megnevezés
+ +
5043 Kiszerelés
Algoflex 600 mg filmtabletta Algoflex 600 mg filmtabletta
12× 24× ’’
[APC-ac pezsgõtabletta ,,APC-ac pezsgõtabletta
10× ] 20× ’’
Benfogamma drazsé ,,Bepanthen ,,Roche’’ kenõcs
50× ] 3,5 g’’
[Béres B1 vitamin 10 mg tabletta ,,Béres B6 vitamin tabletta Béres C-vitamin 100 mg filmtabletta Béres C-vitamin 200 mg filmtabletta Béres C-vitamin 200 mg filmtabletta Béres C-vitamin 500 mg filmtabletta Béres C-vitamin 500 mg filmtabletta
20× ] 20× 20× 20× 30× 30× 60× ’’
[Carbo medicinalis ,,Chepharin’’ kapszula ,,Cardiplant cseppek Cardiplant cseppek Cardiplant filmtabletta Cardiplant filmtabletta
50× ] 100 ml 50 ml 100× 50× ’’
…
… [+
…
…
… [Centrum Junior A—Z-ig gyermekeknek szopogató tabl. ,,Centrum Junior A—Z-ig gyermekeknek szopogató tabl.
15× ] 2× 30’’
… [Centrum Junior A—Z-ig gyermekeknek szopogató tabletta tasakban ,,Centrum Silver A-tól Z-ig filmtabletta
5× ] 100× (2× 50)’’
[+
Coldastop orrcsepp ,,Coldrex Broncho szirup Coldrex Broncho szirup
20 ml] 1× 100 ml 1× 160 ml’’
[+
Crupodex sebtampon ,,Crystacide 1% krém
200× 1 g] 1× 25 g’’
[Duphalac szirup ,,Duphalac szirup 200 ml Duphalac szirup 500 ml
500 ml] 1× 200 ml 1× 500 ml’’
…
…
…
5044
MAGYAR KÖZLÖNY Megnevezés
2002/90. szám Kiszerelés
… [+Erigon szirup ,,Esbericum kapszula Esbericum kapszula
200 g] 100× 60× ’’
Hegrimarin uno kapszula ,,Helarium Hypericum drazsé Helarium Hypericum drazsé
60× ] 100× 60× ’’
[Kalmopyrin tabletta ,,Kamistad gél
10× ] 1× 10 g’’
[+ ,,+
Lamisil 1% oldat Lamisil 1% spray
1× 30 ml] 1× 15 ml’’
[+ ,,+
Lopedium kapszula Loperacap 2 mg tabletta
50× ] 8× ’’
[Magnesiocard 7,5 mmol pezsgõtabletta ,,Magnesium Diasporal 100 ORANGE szopogató tabletta Magnesium Diasporal 100 OR ANGE szopogató tabletta
50× ] 100× 50× ’’
[Mycosid hintõpor 100 g ,,NAC AL 200 granulátum NAC AL 200 granulátum
100 g] 20× 50× ’’
[+
NiQuitin CQ 7 mg transzdermális tapasz ,,Nisita orrkenõcs
7× ] 10 g’’
[+
Orofar szopogató tabletta ,,Osteocare tabletta
24× ] 30× ’’
[Polyvitaplex Premium filmtabl. ,,Pregmag pezsgõtabletta
50× 10× ’’
[Vitascor 500 mg pezsgõtabletta ,,Vitawund kenõcs Vitawund kenõcs Vitawund kenõcs
20× ] 1× 100 g 1× 20 g 1× 40 g’’
… [+
…
…
…
…
…
…
…
…
…
TT]
2002/90. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
5045
2. Az R . 1. számú melléklete I. csoport: vény nélkül is kiadható készítmények fõcím, II. Tápszerek alcím alatt a következõ szövegrészekkel egészül ki: Megnevezés
Kiszerelés
… ,,Avemar
270 g’’
[Promil ,,ProNatal
450 g] 140 g (20× 7 g)’’
…
3. Az R . 1. számú melléklete II. csoport: csak vényre kiadható készítmények fõcím, I. Törzskönyvezett gyógyszerek, A. Allopátiás készítmények alcím alatt a következõ szövegrészekkel egészül ki: Megnevezés
Kiszerelés
… Activelle filmtabletta Actonel 30 mg filmtabletta Actonel 5 mg filmtabletta
28× ] 28× 28× ’’
Alemoxan tabl. Alergoftal szemcsepp
50× 1× 10 ml’’
[Amaryl 4 mg tabl. Ambien 10 mg filmtabletta Ambien 10 mg filmtabletta
30× ] 10× 20× ’’
[SZ ++ ,,+ + +
Botox inj. Brexin tabletta Brexin tabletta Brexin tabletta
1× 20× 30× 6× ’’
[SZ ,,SZ
Calco 50 NE/adag orrspray Calidiol orrspray
1× ] 1× ’’
Cardura 4 mg tabletta Cardura Uro 4 mg retard filmtabletta Cardura Uro 8 mg retard filmtabletta
30× ] 30× 30× ’’
Cephalexin-Merck 500 mg kapszula Cerazette filmtabletta
30× ] 28× ’’
Clonamox 500 mg kapszula Clonazepam TC 0,5 mg tabletta Clonazepam TC 2 mg tabletta
30× ] 30× 30× ’’
,,SZ SZ
[+ + +
… [SZ ++ ,,+
TT]
… ,,# # …
… + +
… [+ ,,+ + … [++ ,,+ … [+ ,,# #
TT]
5046
MAGYAR KÖZLÖNY Megnevezés
2002/90. szám Kiszerelés
… [+ ,,+ + + + + + + + + + + +
Concor Concor Concor Concor Concor Concor Concor Concor Concor Concor Concor Concor Concor
5 plus filmtabletta COR 1,25 mg filmtabletta COR 1,25 mg filmtabletta COR 10 mg filmtabletta COR 10 mg filmtabletta COR 2,5 mg filmtabletta COR 2,5 mg filmtabletta COR 3,75 mg filmtabletta COR 3,75 mg filmtabletta COR 5 mg filmtabletta COR 5 mg filmtabletta COR 7,5 mg filmtabletta COR 7,5 mg filmtabletta
30× ] 20× 60× 30× 60× 30× 60× 30× 60× 30× 60× 30× 60× ’’
… [++ ,,+ + + + + + + + +
Condyline 0,5% oldat Conpres 10 mg tabletta Conpres 10 mg tabletta Conpres 10 mg tabletta Conpres 20 mg tabletta Conpres 20 mg tabletta Conpres 20 mg tabletta Conpres 5 mg tabletta Conpres 5 mg tabletta Conpres 5 mg tabletta
1× 3,5 ml] 14× 28× 7× 14× 28× 7× 14× 28× 7× ’’
[+ ,,+ +
Coverex 4 mg tabletta Coverex Komb. tabletta Coverex Komb. tabletta
30× ] 30× 90× ’’
[+ ,,+ + + +
Daivonex Daivonex Daivonex Daivonex Daivonex
1× 1× 1× 1× 1×
[+ ,,+ +
Ecolicin szemkenõcs Ecosal Easi-Breathe inhalációs aeroszol Ecosal inhalációs aeroszol
1× 3,5 g] 1× 200 adag 1× 200 adag’’
,,+ + +
[H-B-VAX H-B-VAX H-B-VAX H-B-VAX
5 mikrog/0,5 ml 10× 10× 10× ’’
[+ ,,+ +
Hotemin 20 mg végbélkúp HSA oldószer parenterális célra 4,5 ml HSA oldószer parenterális célra 4,5 ml
…
… kenõcs krém krém oldat oldat
30 g] 100 g 30 g 30 ml 60 ml’’
…
… II II 10 mcg/1,0 ml vakcina II 40 mcg/1,0 ml vakcina II 5 mcg/0,5 ml vakcina
… 10× ] 10× 1× ’’
TT]
2002/90. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Megnevezés
5047 Kiszerelés
…
SZ
[+ ,,+ +
Insuman Comb 50 40 NE/ml szuszpenzió injekcióhoz Insuman Infusat 100 NE/ml injekció 10 ml Insuman Infusat 100 NE/ml injekció patronban 3,15 ml
5× 10 ml] 3× 10 ml 5× 3,15 ml’’
[+ ,,+
IRS 19 (baktérium antigén-lizátum) orrspray IRS 19 vakcina orrspray
20 ml 1× ’’
[+ ,,+ +
Kestine 20 mg filmtabletta Ketek 400 mg filmtabletta Ketek 400 mg filmtabletta
30× ] 10× 14× ’’
[+ ,,+ +
M-M-R II M-M-R II injekció M-M-R II injekció
1× 1 adag + oldószer 10× 1× ’’
Miacalcic 200 orrspray Miacalcic 200 orrspray
1× 2 ml] 2× 2 ml’’
Milurit 300 mg tabl. Minesse filmtabletta Minesse filmtabletta
30× ] 1× 28 3× 28’’
Mirapexin 1 mg tabletta Mirelle filmtabletta Mirelle filmtabletta
30× ] 1× 28 3× 28’’
Monural 3 g por Moretal 100 mg retard filmtabletta Moretal 30 mg retard filmtabletta Moretal 60 mg retard filmtabletta
1× ] 20× 20× 20× ’’
[+ ,,+
Mycosyst 150 mg kapszula Mycosyst 200 mg kapszula
4× ] 7× ’’
[+ ,,+ +
Nebilet tabletta Neis Vac-C vakcina Neis Vac-C vakcina
7× ] 10× 1× ’’
+ ,,+ + +
Premella 5 mg drg. Presid 10 mg retard filmtabletta Presid 10 mg retard filmtabletta Presid 2,5 mg retard filmtabletta
3× 28] 100× 30× 100×
… TT]
…
…
… [SZ ,,SZ
+ +
… [++ ,,+ + … [SZ
+ ,,+ +
… [+ ,,## ## ## …
…
… [SZ
TT]
5048
MAGYAR KÖZLÖNY Megnevezés
+ + +
2002/90. szám Kiszerelés
Presid 2,5 mg retard filmtabletta Presid 5 mg retard filmtabletta Presid 5 mg retard filmtabletta
30× 100× 30× ’’
[++ ,,++ ++
Roxit retard kapszula Roxithromycin-ratiopharm 150 mg filmtabletta Roxithromycin-ratiopharm 300 mg filmtabletta
30× ] 10× 10× ’’
[# ,,++
Seduxen injekció Selegiline Merck 10 mg tabletta
5× 2 ml] 100× ’’
Telviran 200 mg tabletta Telviran 3% szemkenõcs
25× ] 1× 4,5 g’’
Thiogamma 600 inj. Thiogamma 600 inj.
10× 20 ml] 20× 20 ml’’
…
…
… [++ ,,SZ + … [+ ,,+ … [SZ ,,SZ
+ +
Topamax 25 mg filmtabletta Topamax 300 mg filmtabletta
60× ] 28× ’’
[SZ ,,SZ
+ +
Topamax 300 mg filmtabletta Topamax 400 mg filmtabletta
60× ] 28× ’’
Tritace 5 mg tabl. Trizivir filmtabletta Trizivir filmtabletta Trizivir filmtabletta
28× ] 40× (bliszterben) 60× (bliszterben) 60× (mûa. flakonban)’’
TYPHIM Vi-polisacharid tifusz vakcina Tyrosur gél
1× 0,5 ml] 25 g’’
Umaren 300 mg filmtabletta Umaren injekció
30× ] 5× 2 ml’’
Venofer injekció Venomenhal Darázs fenntartó injekció
5× 5 ml] 6× liof.por üv. + fecsk.-ben 1× liof.por + 1× 6× liof.por üv. + fecsk.-ben 1× liof.por + 1×
…
… [+ ,,SZ ++ SZ ++ SZ ++ … [+ ,,+ … [++ ,,++ … ,,SZ
[+ +
SZ SZ
+ +
Venomenhal Darázs kezdõ injekció Venomenhal Méh fenntartó injekció
SZ
+
Venomenhal Méh kezdõ injekció
6× 1,2 ml oldószer 10 ml oldószer 6× 1,2 ml oldószer 10 ml oldószer’’
2002/90. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Megnevezés
5049 Kiszerelés
… [SZ ++ ,,SZ ++
Zyprexa 10 mg filmtabletta Zyprexa 15 mg filmtabletta
56× ] 28× ’’
[SZ ++ ,,SZ ++
Zyprexa 2,5 mg filmtabletta Zyprexa 20 mg filmtabletta
28× ] 28× ’’
…
4. Az R . 1. számú melléklete II. csoport: csak vényre kiadható készítmények fõcím, II. Tápszerek alcím alatt a következõ szövegrészekkel egészül ki: Megnevezés
Kiszerelés
… [SZ ,,SZ
BEBA Koraszülötteknek BEBA Szenzitív
400 g] 500 g (2× 250 g)’’
[SZ ,,SZ SZ SZ
Nestlé Szója-rizs pép Novasource Diabetes csokoládé Novasource Diabetes gyümölcs Novasource Diabetes vanília/karamell
400 g] 500 ml 500 ml 250 ml’’
[SZ
Nutrodrip standard Spargel ,,Omneo 1 Omneo 2
500 ml] 900 g 900 g’’
…
…
5. Az R . 1. számú melléklete IV. Kizárólag fekvõbeteg-gyógyintézeti háttérrel szakambulancián alkalmazható készítmények fõcím, I. Törzskönyvezett gyógyszerek, A. Allopátiás készítmények alcím alatt a következõ szövegrészekkel egészül ki: Megnevezés
[++
Kiszerelés
,,++
Dysport (Clostridium botulinum A toxin-haemagglutinin komplex) Dysport injekció
2× 2× ’’
[++ ,,++
Mitomycin C Kyowa 2 mg por injekcióhoz Mitomycin C Kyowa 20 mg por injekcióhoz
10× ] 1× ’’
Navoban 5 mg/5 ml inj. Neodolpasse infúzió Neodolpasse infúzió Neodolpasse infúzió
1× 5 ml 10× 250 ml 1× 250 ml 5× 250 ml’’
Oradexon 5 mg inj. Pamitor 15 mg/1 ml koncentrátum infúzióhoz
100× 1 ml] 1× 1 ml
TT]
…
… [+ ,,+ + + … [++ ,,SZ ++
TT] TT
5050
MAGYAR KÖZLÖNY Megnevezés
SZ ++ SZ ++ SZ ++
Pamitor 30 mg/2 ml koncentrátum infúzióhoz Pamitor 60 mg/4 ml koncentrátum infúzióhoz Pamitor 90 mg/6 ml koncentrátum infúzióhoz
2002/90. szám Kiszerelés
1× 2 ml 1× 4 ml 1× 6 ml’’
6. Az R . 1. számú melléklete I. csoport: vény nélkül is kiadható készítmények fõcím, I. Törzskönyvezett gyógyszerek, A. Allopátiás készítmények alcím alatt Megnevezés
Kiszerelés
a ,,+ Canesten 10 mg/g krém szövegrész helyébe a ,,+ Canesten krém szövegrész,
1× 20 g’’ 1× 20 g’’
a ,,+ Canesten 10 mg/ml oldat szövegrész helyébe a ,,+ Canesten oldat szövegrész,
1× 20 ml’’ 1× 20 ml’’
a ,,Cetebe retard kapszula szövegrész helyébe a ,,Cetebe retard kapszula szövegrész,
30× ’’ 30× (bliszterben)’’
a ,,Corpyrin tabletta szövegrész helyébe a ,,Corpyrin tabletta szövegrész,
28× ’’ 28×
TT’’
a ,,Magnesium-Diasporal 300 granulátum szövegrész helyébe a ,,Magnesium-Diasporal 300 granulátum szövegrész,
100× ’’ 100×
TT’’
a ,,+ Pharmatex krém szövegrész helyébe a ,,+ Pharmatex krém szövegrész,
1× 72 g’’ 1× 72 g
TT’’
a ,,Regla ph Forte rágótabletta szövegrész helyébe a ,,Regla ph Forte rágótabletta szövegrész,
40× ’’ 40×
TT’’
2002/90. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Megnevezés
5051 Kiszerelés
a ,,+ Strogen forte kapszula szövegrész helyébe a ,,+ Strogen forte kapszula szövegrész lép.
60× ’’ 60×
TT’’
7. Az R . 1. számú melléklete II. csoport: csak vényre kiadható készítmények fõcím, I. Törzskönyvezett gyógyszerek, A. Allopátiás készítmények alcím alatt Megnevezés
Kiszerelés
az ,,+ Accolate + Accolate szövegrész helyébe az ,,+ Accolate + Accolate szövegrész,
40 mg tabl. 40 mg tabl.
28× 56× ’’
40 mg tabl. 40 mg tabl.
28× 56×
Memantine cseppek Memantine filmtabletta Memantine filmtabletta Memantine injekció
1× 20 ml 90× 30× 10× 2 ml’’
Memantine Memantine Memantine Memantine
1× 20 ml 90× 30× 10× 2 ml
TT TT’’
az ,,+ Akatinol + Akatinol + Akatinol + Akatinol szövegrész helyébe az ,,+ Akatinol + Akatinol + Akatinol + Akatinol szövegrész,
cseppek filmtabletta filmtabletta injekció
TT TT TT TT’’
az ,,+ Aventyl + Aventyl szövegrész helyébe az ,,+ Aventyl + Aventyl szövegrész,
10 mg tabletta 25 mg tabletta
50× 50× ’’
10 mg tabletta 25 mg tabletta
50× 50×
TT TT’’
a ,,SZ + Calciumfolinat-Ebewe 100 mg kapszula szövegrész helyébe a ,,SZ + Calciumfolinat-Ebewe 100 mg kapszula szövegrész,
20× ’’ 20×
TT’’
6×
TT’’
a ,,+ Canesten hüvelytabletta szövegrész helyébe a ,,+ Canesten hüvelytabletta szövegrész,
6× ’’
5052
MAGYAR KÖZLÖNY Megnevezés
2002/90. szám Kiszerelés
a ,,SZ CAPD SZ CAPD szövegrész helyébe a ,,SZ CAPD SZ CAPD szövegrész,
2 A.N.D.Y. Plus peritonealis dializáló oldat 2 A.N.D.Y. Plus peritonealis dializáló oldat
1× 1000 ml 1× 1500 ml’’
2 A.N.D.Y. Plus peritonealis dializáló oldat 2 A.N.D.Y. Plus peritonealis dializáló oldat
1× 1000 ml 1× 1500 ml
TT TT’’
a ,,SZ CAPD 3 A.N.D.Y. Plus peritonealis dializáló oldat szövegrész helyébe a ,,SZ CAPD 3 A.N.D.Y. Plus peritonealis dializáló oldat szövegrész,
1× 1500 ml’’ 1× 1500 ml
TT’’
a ,,SZ CAPD SZ CAPD szövegrész helyébe a ,,SZ CAPD SZ CAPD szövegrész,
4 A.N.D.Y. Plus peritonealis dializáló oldat 4 A.N.D.Y. Plus peritonealis dializáló oldat
1× 1000 ml 1× 1500 ml’’
4 A.N.D.Y. Plus peritonealis dializáló oldat 4 A.N.D.Y. Plus peritonealis dializáló oldat
1× 1000 ml 1× 1500 ml
TT TT’’
az ,,+ Elenium 5 mg drg. szövegrész helyébe az ,,# Elenium 5 mg drg. szövegrész,
20× ’’ 20× ’’
a ,,+ Feldene Flash szubligvális tabletta szövegrész helyébe a ,,+ Feldene Flash szubligvális tabletta szövegrész,
5× ’’ 5×
TT’’
a ,,SZ
+
Fluxum 12800 NE aXa/1,2 ml inj. elõretöltött fecskendõben szövegrész helyébe a ,,SZ + Fluxum 12800 NE aXa/1,2 ml inj. elõretöltött fecskendõben szövegrész,
6× 1,2 ml’’
6× 1,2 ml
TT’’
a ,,H-B-VAX II H-B-VAX II H-B-VAX II szövegrész helyébe a ,,H-B-VAX II H-B-VAX II H-B-VAX II szövegrész,
10× 10 mcg/1 ml 10× 40 mcg/1 ml 10× 5 mcg/0,5 ml’’ 10× 10 mcg/1 ml 10× 40 mcg/1 ml 10× 5 mcg/0,5 ml
TT TT TT’’
2002/90. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Megnevezés
5053 Kiszerelés
a ,,+ +
Heparin Calcium Heparin Calcium fecskendõben + Heparin Calcium fecskendõben + Heparin Calcium fecskendõben + Heparin Calcium fecskendõben szövegrész helyébe a ,,+ Heparin Calcium + Heparin Calcium fecskendõben + Heparin Calcium fecskendõben + Heparin Calcium fecskendõben + Heparin Calcium fecskendõben szövegrész,
25 000 NE/1 ml injekció 5000 NE/0,2 ml inj. elõretöltött
10× 1 ml 10× 0,2 ml
5000 NE/0,2 ml inj. elõretöltött 2× 0,2 ml 7500 NE/0,3 ml inj. elõretöltött 10× 0,3 ml 7500 NE/0,3 ml inj. elõretöltött 2× 0,3 ml’’ 25 000 NE/1 ml injekció 5000 NE/0,2 ml inj. elõretöltött
10× 1 ml
TT
10× 0,2 ml
TT
2× 0,2 ml
TT
10× 0,3 ml
TT
2× 0,3 ml
TT’’
5000 NE/0,2 ml inj. elõretöltött 7500 NE/0,3 ml inj. elõretöltött 7500 NE/0,3 ml inj. elõretöltött
az ,,+ IRS 19 (baktérium antigén-lizátum) orrspray szövegrész helyébe az ,,+ IRS 19 (baktérium antigén-lizátum) orrspray szövegrész,
20 ml’’ 20 ml
TT’’
az ,,++ Isolanid tabl. szövegrész helyébe az ,,++ Isolanid tabl. szövegrész,
40× ’’ 40×
TT’’
a ,,SZ + Linoladiol N krém szövegrész helyébe a ,,SZ + Linoladiol N krém szövegrész,
1× 35 g’’ 1× 35 g
TT’’
az ,,+ M-M-R + M-M-R szövegrész helyébe az ,,+ M-M-R + M-M-R szövegrész,
II II
10× 1 adag + oldószer 1× 1 adag + oldószer’’
II II
10× 1 adag + oldószer 1× 1 adag + oldószer
a ,,+ + + +
NovoNorm NovoNorm NovoNorm NovoNorm
0,5 mg tabletta 0,5 mg tabletta 0,5 mg tabletta 1 mg tabletta
120× 30× 90× 120×
TT TT’’
5054
MAGYAR KÖZLÖNY Megnevezés
2002/90. szám Kiszerelés
+ NovoNorm + NovoNorm szövegrész helyébe a ,,+ NovoNorm + NovoNorm + NovoNorm + NovoNorm + NovoNorm + NovoNorm szövegrész,
1 mg tabletta 1 mg tabletta
30× 90× ’’
0,5 mg tabletta 0,5 mg tabletta 0,5 mg tabletta 1 mg tabletta 1 mg tabletta 1 mg tabletta
120× 30× 90× 120× 30× 90×
TT TT TT TT TT TT’’
a ,,SZ + NovoRapid NovoLet 100 NE/ml inj. elõretöltött tollban szövegrész helyébe a ,,SZ + NovoRapid NovoLet 100 NE/ml inj. elõretöltött tollban szövegrész,
5× 3 ml’’ 5× 3 ml
TT’’
a ,,+ Teveten + Teveten + Teveten szövegrész helyébe a ,,+ Teveten + Teveten + Teveten szövegrész,
400 mg filmtabletta 400 mg filmtabletta 400 mg filmtabletta
14× 28× 56× ’’
400 mg filmtabletta 400 mg filmtabletta 400 mg filmtabletta
14× 28× 56×
TT TT TT’’
a ,,SZ # Truxal 15 mg filmtabletta SZ + Truxal 50 mg/ml inj. szövegrész helyébe a ,,SZ + Truxal 15 mg filmtabletta SZ + Truxal 5% (50 mg/ml) inj. szövegrész,
50× 5× 1 ml’’ 50× 5× 1 ml’’
a ,,SZ szövegrész ,,SZ szövegrész
# Truxal 50 mg filmtabletta helyébe a + Truxal 50 mg filmtabletta lép.
50× ’’ 50× ’’
8. Az R . 1. számú melléklete IV. csoport: Kizárólag fekvõbeteg-gyógyintézeti háttérrel szakambulancián alkalmazható készítmények fõcím, I. Törzskönyvezett gyógyszerek, A. Allopátiás készítmények alcím alatt: Megnevezés
Kiszerelés
a ,,++
Dysport (Clostridium botulinum A toxin-haemagglutinin komplex) 2× ’’ szövegrész helyébe a ,,++ Dysport (Clostridium botulinum A toxin-haemagglutinin komplex) 2× szövegrész,
TT’’
2002/90. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Megnevezés
5055 Kiszerelés
a ,,++ Fluoro-uracil ,,Roche’’ 250 mg/5 ml inj. szövegrész helyébe a ,,++ Fluoro-uracil ,,Roche’’ 250 mg/5 ml inj. szövegrész lép.
5× 5 ml’’ 5× 5 ml
TT’’
9. Az R . 1. számú melléklete I. csoport: vény nélkül is kiadható készítmények fõcím, II. Tápszerek alcím alól a következõ szövegrészek hatályukat vesztik: Megnevezés
Kiszerelés
… ,,Omneo 1 Omneo 2
900 g 900 g’’
10. Az R . 1. számú melléklete II. csoport: csak vényre kiadható készítmények fõcím, I. Törzskönyvezett gyógyszerek, A. Allopátiás készítmények alcím alól a következõ szövegrészek hatályukat vesztik: Megnevezés
Kiszerelés
… ,,+
Canesten 100 mg hüvelytabletta
6× ’’
,,+
Elenium 5 mg drg.
500× ’’
…
2. számú melléklet az 1/2002. (VI. 28.) ESzCsM rendelethez 1. Az R . 2. számú melléklete ,,Kizárólag fekvõbeteg-gyógyintézeti — esetenként külön rendelkezés alapján gondozóintézeti, illetve egészségügyi intézményen kívüli — felhasználásra engedélyezett gyógyszerek’’ fõcím, I. Törzskönyvezett gyógyszerek, A. Allopátiás készítmények alcím alatt a következõ szövegrészekkel egészül ki: Megnevezés
Kiszerelés
… ,,++ ++
[Biseko plazmafehérje oldat Bleomycin-Teva 15 mg por injekcióhoz Bleomycin-Teva 15 mg por injekcióhoz
500 ml] 10× 1× ’’
[+ ,,++ ++
Cefotax T3A 500 mg injekció Cefotrix 0,5 g por injekcióhoz Cefotrix 1 g por injekcióhoz
1 poramp.+ 1 oldószeramp.] 1 poramp. 1 poramp.’’
[+ ,,++ ++ ++
Cerebryl 12 g infúzió Cetazime 0,5 g por injekcióhoz Cetazime 1 g por injekcióhoz Cetazime 2 g por injekcióhoz
1× 250 ml] 1× 1× 1× ’’
Chinotal injekció Chirocaine 2,5 mg/ml injekció
25× 5 ml] 10×
…
…
… [+ ,,+
5056
MAGYAR KÖZLÖNY Megnevezés
+ + + + + + + +
Chirocaine Chirocaine Chirocaine Chirocaine Chirocaine Chirocaine Chirocaine Chirocaine
2002/90. szám Kiszerelés
2,5 mg/ml injekció 2,5 mg/ml injekció 5 mg/ml injekció 5 mg/ml injekció 5 mg/ml injekció 7,5 mg/ml injekció 7,5 mg/ml injekció 7,5 mg/ml injekció
20× 5× 10× 20× 5× 10× 20× 5× ’’
… [+ ,,+
Dopamin Giulini 50 infúziósoldat-koncentrátum Dopamin Solvay 50 koncentrátum infúzióhoz
5× 5 ml] 5× 5 ml’’
[+ ,,#
Egilok 50 mg tabletta Elenium 5 mg drg.
200× ] 500× ’’
[+ ,,+
Fanhdi 500 NE inj. Fasturtec injekció infúzióhoz
1 poramp. + 1× 10 ml] 3 poramp.+ 3 oldószeramp.’’
[+ ,,+ +
Furon 250 mg koncentrátum infúzióhoz Gadovist 1,0 mmol/ml inj. fecskendõben 15 ml Gadovist 1,0 mmol/ml inj. fecskendõben 15 ml
5× ] 1× 15 ml 5× 15 ml’’
[Glukóz 25% infúzió üvegpalackban ,,Glükóz 5% ,,Bieffe’’ infúzió
1× 500 ml] 12× 1000 ml’’
[Glükóz 5% ,,Bieffe’’ Sinfúzió ,,Glükóz 5% ,,Bieffe’’ infúzió
1× 500 ml] 20× 500 ml’’
[+
Hemofil M 500 NE inj. ,,Hemohes 10% infúzió mûanyag palackban 500 ml Hemohes 6% infúzió mûanyag palackban 500 ml
1 poramp. + 1× 10 ml] 1× 500 ml 1× 500 ml’’
[+
Kabikinase 250 000 NE inj. iv. infúzióhoz ,,Kabiven emulzió infúzióhoz 1026 ml Kabiven emulzió infúzióhoz 1540 ml Kabiven emulzió infúzióhoz 2053 ml Kabiven emulzió infúzióhoz 2566 ml Kabiven Peripheral emulzió infúzióhoz 1440 ml Kabiven Peripheral emulzió infúzióhoz 1920 ml Kabiven Peripheral emulzió infúzióhoz 2400 ml
1 poramp. 4× 1026 ml 4× 1540 ml 2× 2053 ml 2× 2566 ml 4× 1440 ml 2× 1920 ml 2× 2400 ml’’
[+ ,,+
Klion 0,5% infúzió Klion 0,5% infúzió
100 ml] 10× 100 ml’’
…
…
…
…
…
…
…
…
TT]
2002/90. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Megnevezés
5057 Kiszerelés
… [+ ,,+ +
Kogenate 500 NE inj. Kogenate Bayer 1000 NE injekció Kogenate Bayer 250 NE injekció
1× ] 1× 1× ’’
[Natrium hydrogencarbonate 8,4% koncentrátum infúzióhoz ,,Natrium-klorid 0,9% ,,Bieffe’’ infúzió
10× 20 ml] 12× 1000 ml’’
[Natrium-klorid 0,9% ,,Bieffe’’ infúzió ,,Natrium-klorid 0,9% ,,Bieffe’’ infúzió
1× 500 ml] 20× 500 ml’’
[+ ,,+
Omnipaque 300 mg I/ml inj. 50 ml üvegpalackban Omnipaque 300 mg I/ml inj. 500 ml üvegpalackban
10× 50 ml] 6× 500 ml’’
[+ ,,+
Omnipaque 350 mg I/ml inj. 50 ml üvegpalackban Omnipaque 350 mg I/ml inj. 500 ml üvegpalackban
10× 50 ml] 6× 500 ml’’
[+ ,,+ +
Omniscan 0,5 mmol/ml inj. Omniscan 0,5 mmol/ml injekció 5 ml Omniscan 0,5 mmol/ml injekció 5 ml
10× 20 ml] 10× 5 ml 1× 5 ml’’
[Rindex 5 infúzió ,,Ringer ,,Bieffe’’ infúzió
500 ml] 12× 1000 ml’’
[Ringer ,,Bieffe’’ infúzió ,,Ringer ,,Bieffe’’ infúzió
1× 500 ml] 20× 500 ml’’
[Ringer-lactat Hartmann szerinti ,,Braun’’ infúzió ,,Ringer-laktát Hartmann ,,Bieffe’’ infúzió
500 ml] 12× 1000 ml’’
[Ringer-laktát Hartmann ,,Bieffe’’ infúzió ,,Ringer-laktát Hartmann ,,Bieffe’’ infúzió
1× 500 ml] 20× 500 ml’’
…
…
…
…
…
…
…
…
…
2. Az R . 2. számú melléklete ,,Kizárólag fekvõbeteg-gyógyintézeti — esetenként külön rendelkezés alapján gondozóintézeti, illetve egészségügyi intézményen kívüli — felhasználásra engedélyezett gyógyszerek’’ fõcím, I. Törzskönyvezett gyógyszerek, A. Allopátiás készítmények alcím alól a következõ szövegrész hatályát veszti: Megnevezés
Kiszerelés
… ,,+
Thiogamma 600 inj.
20× 20 ml’’
5058
MAGYAR KÖZLÖNY
2002/90. szám
3. számú melléklet az 1/2002. (VI. 28.) ESzCsM rendelethez 1. Az R . 3. számú melléklete ,,Járóbeteg-ellátás keretében vényen nem rendelhetõ és vényre ki nem adható orvosi rendelõk, gondozóintézetek és fekvõbeteg-gyógyintézetek számára beszerezhetõ készítmények’’ fõcím, I. Törzskönyvezett gyógyszerek, A. Allopátiás készítmények alcím alatt a következõ szövegrésszel egészül ki: Megnevezés
Kiszerelés
… [Visipaque 320 mg/ml röntgen kontrasztanyag ,,Voluven 6% infúzió Freeflex zsákban 250 ml Voluven 6% infúzió Freeflex zsákban 500 ml Voluven 6% infúzió mûanyag zsákban 250 ml Voluven 6% infúzió mûanyag zsákban 500 ml Voluven 6% infúzió üvegben 250 ml Voluven 6% infúzió üvegben 500 ml
6× 200 ml] 10× 250 ml 10× 500 ml 25× 250 ml 15× 500 ml 10× 250 ml 10× 500 ml’’
2. Az R . 3. számú melléklete ,,Járóbeteg-ellátás keretében vényen nem rendelhetõ és vényre ki nem adható orvosi rendelõk, gondozóintézetek és fekvõbeteg-gyógyintézetek számára beszerezhetõ készítmények’’ fõcím, I. Törzskönyvezett gyógyszerek, A. Allopátiás készítmények alcím alól a következõ szövegrészek hatályukat vesztik: Megnevezés
Kiszerelés
… ,,+ + +
Neodolpasse infúzió Neodolpasse infúzió Neodolpasse infúzió
A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 55/2002. (VI. 28.) FVM rendelete a minõségi vágóbaromfi-termelés 2002. évi támogatásáról szóló 110/2001. (XII. 27.) FVM rendelet módosításáról A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésérõl szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 109. §-ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján — figyelemmel az agrártámogatások igénybevételének általános feltételeirõl szóló 215/2001. (XI. 17.) Korm. rendeletre — a pénzügyminiszterrel egyetértésben a következõket rendelem el: 1. § A minõségi vágóbaromfi-termelés 2002. évi támogatásáról szóló 110/2001. (XII. 27.) FVM rendelet (a továbbiakban: R .) 2. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
10× 250 ml 1× 250 ml 5× 250 ml’’
TT
,,(1) A minõségi támogatás mértéke: 8,20 Ft/kg, amelyet összesen legfeljebb négyszázkettõezer-ötszáz tonna vágóbaromfi után lehet igénybe venni. A támogatásban részesíthetõ vágóbaromfinak meg kell felelnie az MSZ 6918:1997 elõírásaiban meghatározott I. minõségi osztály feltételeinek, valamint e rendelet mellékletében vámtarifaszám és MSZ elnevezés szerinti felsorolásnak. A négyszázkettõezer-ötszáz tonna vágóbaromfi mennyiségen belül: a) legfeljebb egyszázkilencvenkettõezer tonna lehet a ,,0105 92 00 99, valamint a 0105 93 00 99 vámtarifaszám alá tartozó Gallus domesticus fajba tartozó 8 hétnél nem idõsebb szárnyasok’’ (a továbbiakban: vágócsirke), és b) legfeljebb száztizenötezer-egyszáz tonna lehet a 0105 99 30 99 vámtarifaszám alá tartozó Pulyka egyéb (a továbbiakban: pecsenye, illetve gigant vágópulyka), illetve c) egyszáz tonna a 0124 10 50 22 vámtarifaszám alá tartozó, legfeljebb 5 hónapos pecsenyegyöngyös mennyisége.’’
2. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Dr. Németh Imre s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
2002/90. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
III. rész
HATÁROZATOK
Az Országgyûlés határozatai Az Országgyûlés 32/2002. (VI. 28.) OGY határozata a Legfelsõbb Bíróság elnökének megválasztásáról* Az Országgyûlés az Alkotmány 48. §-ának (1) bekezdése, valamint az 1997. évi LXVI. törvény 69. §-ának (1) bekezdése alapján
5059
Az Országgyûlés 34/2002. (VI. 28.) OGY határozata a Magyar Köztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság közötti Szabadkereskedelmi Megállapodás megerõsítésérõl* Az Országgyûlés 1. megerõsíti a Magyar Köztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság közötti Szabadkereskedelmi Megállapodást; 2. felkéri a külügyminisztert, hogy a megerõsítésrõl diplomáciai úton tájékoztassa a jugoszláv felet. Dr. Szili Katalin s. k.,
dr. Lomnici Zoltánt
az Országgyûlés elnöke
— 2002. június 26. napjától, hat évre — a Legfelsõbb Bíróság elnökévé megválasztja.
Dr. Füle István s. k.,
Herényi Károly s. k.,
az Országgyûlés jegyzõje
az Országgyûlés jegyzõje
Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke
Dr. Vidoven Árpád s. k.,
Dr. Világosi Gábor s. k.,
az Országgyûlés jegyzõje
az Országgyûlés jegyzõje
Az Országgyûlés 33/2002. (VI. 28.) OGY határozata a Magyar Távirati Iroda Rt. Tulajdonosi Tanácsadó Testületének kiegészítésérõl** Az Országgyûlés a nemzeti hírügynökségrõl szóló 1996. évi CXXVII. törvény 17. §-a alapján Antal Zsoltot, Ilosvai Gábort, Oltványi Ottót és Sipos Balázst a Tulajdonosi Tanácsadó Testület tagjává megválasztja. Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke
Dr. Füle István s. k.,
Herényi Károly s. k.,
az Országgyûlés jegyzõje
az Országgyûlés jegyzõje
* A határozatot az Országgyûlés a 2002. június 25-i ülésnapján fogadta el. ** A határozatot az Országgyûlés a 2002. június 25-i ülésnapján fogadta el.
Az Országgyûlés 35/2002. (VI. 28.) OGY határozata a hazai népegészségügyi helyzettel összefüggõ egyes hosszú távú feladatokról** Az Országgyûlés az elmúlt évtizedek kedvezõtlen népegészségügyi folyamataira tekintettel a hazai lakosság számára kiemelt jelentõséget tulajdonít a népegészségügyi helyzet gyökeres javításának, és megalapozottnak tartja azokat a lakossági elvárásokat, hogy a magyar népesség születéskor várható élettartama fokozatosan közelítsen az Európai Unió országainak átlagához. Az Országgyûlés tudatában van annak, hogy az emberek egészségi állapotában érzékelhetõ javulást és az ellátórendszerben érdemi változásokat csak hosszabb, több parlamenti ciklusokon átívelõ idõszak alatt érhetõ el. Ezért az Országgyûlés felkéri a Kormányt, hogy — az Egészséges Nemzetért népegészségügyi program korszerûsítésével és kiterjesztésével — a lakosság egészségi állapotának javítása érdekében 2002. december hó 15. napjáig terjessze az Országgyûlés elé az ,,Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programját’’, amely kiemelt figyelmet fordít * A határozatot az Országgyûlés a 2002. június 25-i ülésnapján fogadta el. ** A határozatot az Országgyûlés a 2002. június 25-i ülésnapján fogadta el.
5060
MAGYAR KÖZLÖNY
a) az egészséges ifjúság érdekében indított megelõzõ programokra, az ,,egészség-érettségi’’ szûrõvizsgálati rendszer kialakítására, a gyermek- és ifjúságvédelem kiterjesztésére, illetve megerõsítésére; b) az idõsek egészségi állapotának javítását szolgáló intézkedésekre; c) a szív- és érrendszeri megbetegedések, halálozások visszaszorítására; d) a daganatos megbetegedések megelõzésének és szûrésének megszervezésére; e) a lelki egészségvédelemre és a környezetegészségügyre; és f) a mozgásszervi megbetegedések megelõzésére és gyógyítására. Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke
Dr. Füle István s. k.,
Herényi Károly s. k.,
az Országgyûlés jegyzõje
az Országgyûlés jegyzõje
Az Országgyûlés 36/2002. (VI. 28.) OGY határozata az Országgyûlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselõinek és tagjainak megválasztásáról szóló 20/2002. (V. 16.) OGY határozat módosításáról*
Az Országgyûlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselõinek és tagjainak megválasztásáról szóló 20/2002. (V. 16.) OGY határozat a következõk szerint módosul: Az Országgyûlés az Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságba Teleki László helyett Rózsa Endrét, a Kulturális és sajtó bizottságba Teleki László helyett Újhelyi Istvánt a bizottság tagjává megválasztja. Dr. Szili Katalin s. k.,
2002/90. szám
AzAlkotmánybíróság határozatai Az Alkotmánybíróság 27/2002. (VI. 28.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában — dr. Németh János és dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva alkotmánybírák különvéleményével — meghozta a következõ határozatot: Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a szerzett immunhiányos tünetcsoport terjedésének meggátlása érdekében szükséges intézkedésekrõl és a szûrõvizsgálat elrendelésérõl szóló 5/1988. (V. 31.) SZEM rendelet alkotmányellenes, ezért azt 2002. december 31-i hatállyal megsemmisíti. Ezt a határozatát az Alkotmánybíróság a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS I. 1. Az indítványozó álláspontja szerint a szerzett immunhiányos tünetcsoport terjedésének meggátlása érdekében szükséges intézkedésekrõl és a szûrõvizsgálat elrendelésérõl szóló 5/1988. (V. 31.) SZ EM rendelet (a továbbiakban: R endelet) 1. § a) és b) pontjai indokolatlanul szélesen és bizonytalanul határozzák meg az AIDS szûrõvizsgálatnak magukat alávetni kötelesek körét: a ,,gyanús állapotban’’, valamint a ,,környezetének’’ kifejezések véleménye szerint ,,visszaélésre adnak lehetõséget a jogszabályt alkalmazó egészségügyi dolgozó részérõl’’. Hasonló okok miatt látta alkotmányellenesnek az indítványozó a R endelet 9. § (2) bekezdésében szereplõ ,,környezetének’’ kifejezést. Az indítványozó szerint a kifogásolt rendelkezések által az Alkotmány 59. § (1) bekezdésében foglalt információs önrendelkezési jog sérelme valósult meg.
az Országgyûlés elnöke
Dr. Füle István s. k.,
Herényi Károly s. k.,
az Országgyûlés jegyzõje
az Országgyûlés jegyzõje
* A határozatot az Országgyûlés a 2002. június 25-i ülésnapján fogadta el.
2. Az indítványozó a hátrányos megkülönböztetésnek az Alkotmány 70/A. §-ában foglalt tilalmába ütközõnek tartotta a R endelet 3. § (3) bekezdését, mivel az ,,indokolatlan, és diszkriminatív megkülönböztetést alkalmaz aszerint, hogy a fertõzés haematológiai vagy szexuális módon
2002/90. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
történt.’’ Az indítványozó szerint a Rendelet ezen rendelkezése sérti az Alkotmány 54. §-ban foglalt emberi méltósághoz való jogot, különösen az 54. § (2) bekezdését, amennyiben — feltevése szerint — az elkülönülõ adatgyûjtés engedély nélküli orvosi kísérletek elvégzése céljából történik. A R endelet 3. § (3) bekezdése helyébe a szerzett immunhiányos tünetcsoport terjedésének meggátlása érdekében szükséges intézkedésekrõl és a szûrõvizsgálat elrendelésérõl szóló 5/1988. (V. 31.) SZEM rendelet módosításáról szóló 10/2002. (III. 12.) EüM rendelet 1. §-a 2002. április 1-jétõl egy új rendelkezést iktatott be, amely azonban érdemét tekintve a korábbi szabályozáshoz hasonló. Az Alkotmánybíróság az alkotmányossági vizsgálatánál a R endelet 3. § (3) bekezdésének hatályos szövegét vette figyelembe. 3. Az indítványozó szerint az Alkotmány 57. § (5) bekezdését is ,,megkerüli a Rendelet, mert gyakorlatilag elzárást és egyéb súlyos szankciókat alkalmaz a jogorvoslat lehetõsége nélkül’’. 4. Az indítványozó fentieken túlmenõen a R endelet teljes megsemmisítését tartotta indokoltnak, mivel megítélése szerint ,,részleges megsemmisítéssel jogszabály nehezen orvosolható’’. Az egész Rendelet szabályozási szintjét is kifogásolta, mert az abban foglaltakat — álláspontja szerint — ,,magasabb szintû jogszabálynak’’ kellene szabályoznia. Meglátása szerint a R endelet sérti az Alkotmány 8. § (1) bekezdését, amely az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvetõ jogainak tiszteletben tartását és védelmét az állam elsõrendû kötelességévé nyilvánítja. 5. Az eljárás során az Alkotmánybíróság beszerezte az egészségügyi miniszter véleményét, valamint kikérte az adatvédelmi biztos állásfoglalását is.
II. 1. Az Alkotmánynak az indítvánnyal érintett rendelkezései: ,,2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.’’ ,,8. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvetõ jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsõrendû kötelessége. (2) A Magyar Köztársaságban az alapvetõ jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvetõ jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.’’ ,,37. § (3) A Kormány tagjai feladatuk ellátása körében rendeleteket adhatnak ki. Ezek azonban törvénnyel vagy a Kormány rendeletével és határozatával nem lehetnek ellentétesek. A rendeleteket a hivatalos lapban ki kell hirdetni.’’
5061
,,54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektõl senkit nem lehet önkényesen megfosztani. (2) Senkit nem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni, és különösen tilos emberen a hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni.’’ ,,57. § (5) A Magyar Köztársaságban a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. A jogorvoslati jogot — a jogviták ésszerû idõn belüli elbírálásának érdekében, azzal arányosan — a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazatával elfogadott törvény korlátozhatja.’’ ,,59. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog.’’ ,,70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.’’ 2. A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvénynek (a továbbiakban: Jat.) a vizsgálatba bevont rendelkezése: ,,15. § (1) A végrehajtási jogszabály alkotására adott felhatalmazásban meg kell határozni a felhatalmazás jogosultját, tárgyát és kereteit. A felhatalmazás jogosultja a jogi szabályozásra másnak további felhatalmazást nem adhat. (2) A szabályozás tárgykörébe tartozó alapvetõ jogok és kötelességek szabályozására nem lehet felhatalmazást adni.’’ 3. A R endeletnek az indítvánnyal érintett konkrét rendelkezései: ,,1. § A szerzett immunhiányos tünetcsoport (a továbbiakban: AIDS) vírusával való fertõzöttség megállapítása céljából szûrõvizsgálatnak a következõ személyek kötelesek magukat alávetni: a) a nemi betegek, illetõleg a nemi betegségre gyanús állapotban levõk; b) az AIDS vírusával fertõzött személyek szexuális partnerei; a fertõzöttek környezetének azok a tagjai, akiknél a fertõzõdés gyanúja felmerül; (...)’’ ,,3. § (3) A megerõsítetten pozitív személy gondozását a) abban az esetben, amikor a fertõzõdés nagy valószínûséggel vérkészítmény útján történt, az Országos Vérellátó Szolgálat Központja, valamint az Országos Vérellátó Szolgálatról szóló 44/1999. (IX. 30.) EüM rendelet mellékletében meghatározott területileg illetékes regionális vérellátó központ transzfuziológiai szakrendelése mint gondozó; b) abban az esetben, amikor a fertõzõdés nagy valószínûséggel szexuális úton történt, az Országos Bõr-, Nemi-
5062
MAGYAR KÖZLÖNY
kórtani Intézet, illetõleg a lakóhely szerint illetékes bõr- és nemibeteg-gondozó végzi.’’ ,,9. § (2) A gondozó orvosa köteles az AIDS vírusával fertõzött személy veszélyeztetett környezetének felkutatására, azok klinikai kivizsgálására vagy kivizsgáltatására és az AIDS vírusával való fertõzöttség kiderítésére irányuló vizsgálatok elvégeztetésére. A szexuális partnerek felkutatása a bõr- és nemibeteg-gondozó orvosának feladata akkor is, ha a gondozásba vétel nem ott történt.’’
III. Az indítvány megalapozott. 1. Az Alkotmánybíróság elsõsorban azt az indítványi elemet vizsgálta, amely a Rendelet egészének megsemmisítését arra hivatkozással kérte, hogy a Rendeletben foglaltakat magasabb szintû jogszabályban kellett volna szabályozni, s a szabályozásnak ezen módja sérti az Alkotmány 8. § (1) bekezdését. Az Alkotmánybíróság már a 64/1991. (XII. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy az Alkotmány 8. § (1) bekezdése szerint az alapvetõ jogok tiszteletben tartására és védelmére vonatkozó állami kötelezettség nem merül ki abban, hogy az államnak tartózkodnia kell a jogok megsértésétõl, hanem magában foglalja azt is, hogy gondoskodnia kell az érvényesülésükhöz szükséges feltételekrõl. (ABH 1991. 297., 302.) Az államnak az alapjogok biztosítására vonatkozó kötelezettségébõl magától értetõdõen következik, hogy az alapvetõ jogokat csak az Alkotmányban megengedett módon korlátozhatja. Erre vonatkozóan az Alkotmány 8. § (2) bekezdése az irányadó, amely szerint az alapvetõ jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Az Alkotmánybíróság 4/1993. (II. 12.) AB határozata — hivatkozva a 64/1991. (XII. 17.) AB határozatra — az alapvetõ jogok korlátozásával kapcsolatban ugyanakkor utalt arra, hogy ,,az alapjog nem minden vonatkozásában törvényhozási tárgy. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy »nem mindenfajta összefüggés az alapjogokkal követeli meg a törvényi szintû szabályozást. Valamely alapjog tartalmának meghatározása és lényeges garanciáinak megállapítása csakis törvényben történhet, törvény kell továbbá az alapjog közvetlen és jelentõs korlátozásához is. Közvetett és távoli összefüggés esetében azonban elegendõ a rendeleti szint is. Ha nem így lenne, mindent törvényben kellene szabályozni.« Ebbõl az Alkotmánybíróság azt a következtetést is levonta, hogy »mindig csak a konkrét szabályozásról állapítható meg, hogy — az alapjoggal való kapcsolata intenzitásától függõen — törvénybe kell-e foglalni vagy sem.«’’ (ABH 1993. 48., 60.) Az Alkotmánybíróság 2012/B/1991. AB határozata a fertõzõ betegségek és a járványok megelõzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekrõl szóló 18/1998. (VI. 3.) NM (a továbbiakban: NM rendelet) rendelet
2002/90. szám
19. §-a kapcsán már foglalkozott a szûrõvizsgálati kötelezettség megállapításának alkotmányosságával. Az Alkotmánybíróság ezen korábbi határozata a gümõkórfertõzés veszélyének elhárítása céljából végzett kötelezõ szûrõvizsgálatok alkotmányosságát formai és tartalmi szempontból is megítélte. A gümõkóros megbetegedések esetén elrendelhetõ kötelezõ szûrõvizsgálat szabályozási szintjének alkotmányossági vizsgálatát az Alkotmánybíróság 2012/B/1991. AB határozata az Indokolás III. 1. pontjában végezte el. A 2012/B/1991. AB határozat Indokolásának III. 1. pontjában az Alkotmánybíróság az NM rendelet kifogásolt rendelkezése szabályozási szintjének alkotmányosságát az Alkotmány 70/D. §-ával való összefüggésében állapította meg. Ehhez fûzõdõen az Alkotmánybíróság hivatkozott a 64/1991. (XII. 17.) AB határozatnak arra a megállapítására, amely szerint az alapjogokkal való közvetett és távoli összefüggés szabályozásához elegendõ a rendeleti szint is. Ennek eredményeként pedig az NM rendelet vizsgált rendelkezésének formai alkotmányellenességét állító indítványt elutasította. (ABH 2001. 1169., 1171—1172.) Az Alkotmánybíróság ugyanakkor az Alkotmány 8. § (2) bekezdésének értelmezése során rámutatott arra, hogy mindig csak a konkrét szabályozásnak az érintett alapjoggal való kapcsolata intenzitásától függõen állapítható meg az alapjog-korlátozás megfelelõ szabályozási szintje. [64/1991. (XII. 17.) AB határozat, ABH 1991. 297., 300.] Az Alkotmánybíróságnak tehát — a 2012/B/1991. AB határozatában kifejtettekhez képest — a jelen Rendelet, azaz a konkrét szabályozás alapján kell megállapítania, hogy az megfelel-e az alapjogok korlátozására vonatkozó alkotmányos követelménynek. A jelen Rendelet a szerzett immunhiányos tünetcsoport terjedésének meggátlása érdekében több olyan rendelkezést [pl. a szerzett immunhiányos tünetcsoport vírusával való fertõzöttség megállapítása céljából kötelezõ szûrõvizsgálat elrendelése, a szûrõvizsgálati kötelezettséggel érintett személyi kör bizonytalan meghatározása (1. §), a kötelezõ szûrõvizsgálat foganatosítása, egyéb vizsgálatok elvégzésének a tûrése, továbbá a fertõzött személy veszélyeztetett környezetének felkutatása és klinikai kivizsgálása (4. §, 6. §, 9. §), valamint kötelezõ adatszolgáltatás (11. §)] tartalmaz, amelyek alapvetõ jogokat érintenek: az emberi méltósághoz való jogból levezethetõ általános személyiségi jogot, s annak különféle aspektusait mint a személyiség szabad kibontakoztatásához való jogot, az önrendelkezés szabadságához való jogot, általános cselekvési szabadságot, avagy a magánszférához való jogot [8/1990. (IV. 23.) AB határozat, ABH 1990. 42., 44—45.], valamint az információs önrendelkezési jogot. Az Alkotmánybíróság 21/1994. (IV. 16.) AB határozata rámutatott arra, hogy az alapjog-korlátozás alkotmányossága a korlátozás mértékének függvénye (ABH 1994. 117., 121). Ezt a gondolatmenetet követte az Alkotmánybíróság 58/2001. (XII. 7.) AB határozata is, amely az alapjogi korlátozástól függõen differenciált alkotmányossági vizsgálat alkalmazását tartotta követendõnek. Ezzel kapcsolatban hivatkozott az Alkotmánybíróság arra a korábbi megálla-
2002/90. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
pítására, mely szerint az alkotmányosság értékelésének kritériumait attól függõen lehet lazítani vagy szigorítani, hogy milyen fajta korlátozásról van szó. (ABH 2001. 527., 543.) A jelen Rendelettel kapcsolatban az Alkotmánybíróság megállapította, hogy annak számos rendelkezése több alapvetõ jogot korlátoz. Ennélfogva megállapítható, hogy a Rendelet az alapvetõ jogok jelentõs és közvetlen korlátozását valósította meg. A több alapvetõ jog jelentõs és közvetlen korlátozását megvalósító szabályozással kapcsolatban fel sem merülhet ugyanis a rendeleti szabályozási szint elégséges volta. Az alapvetõ jogok közvetlen és jelentõs korlátozásához minden esetben követelmény a törvényi szintû szabályozás. 2. A R endelet a kiadására vonatkozó felhatalmazásként a jelenleg már nem hatályos egészségügyrõl szóló 1972. évi II. törvény (a továbbiakban: R Eütv.) 15. § (2) bekezdését, valamint a REütv. végrehajtásáról és az egészségügyi miniszter jogkörérõl rendelkezõ 16/1972. (IV. 29.) MT rendeletet jelölte meg. Ezek a rendelkezések alapvetõ jogokat és kötelességeket érintõ tárgykörben adtak felhatalmazást miniszteri rendelet alkotására. A Jat.-nak a Rendelet kiadásakor és még jelenleg is hatályos 15. § (2) bekezdése szerint alapvetõ jogok és kötelességek szabályozására nem lehet felhatalmazást adni, hiszen azt csak törvényben lehet szabályozni. A Rendelet kiadására vonatkozó törvényi felhatalmazás azonban a Jat. 15. § (2) bekezdésével ellentétesen törvényi szintû tárgykör végrehajtási szabályként való megalkotását tette lehetõvé. Ezért a törvénysértõ felhatalmazás alapján kiadott R endelet is sértette a Jat. 15. § (2) bekezdését. A Jat. 15. § (2) bekezdésével ellentétes miniszteri rendelet pedig az Alkotmány 37. § (3) bekezdésének sérelmét valósította meg. Az Alkotmánybíróságnak a fentiekben már idézett 64/1991. (XII. 17.) AB határozata a törvényhozási tárgykörbe tartozó szabályozás megalkotására vonatkozó törvényi felhatalmazás alkotmányellenességével együtt alkotmányellenesnek minõsítette a felhatalmazás alapján megalkotott végrehajtási szabályt is, s a formai okból alkotmányellenesnek bizonyult jogszabályokat megsemmisítette (ABH 1991. 297., 306—307.). A jelen esetben is miniszteri rendeletben került sor törvényi szintû szabályozást igénylõ kötelezettségek megállapítására. A csak törvényi szinten szabályozható alapvetõ jogoknak miniszteri rendeletben történõ korlátozása ellentétes az Alkotmány 8. § (2) bekezdésével, amely kimondja, hogy alapjogok korlátozására kizárólag törvényben kerülhet sor. 3. A kifejtettek alapján az Alkotmánybíróság az alkotmányellenes Rendeletet megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság a Rendelet megsemmisítésének határnapját az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 43. § (4) bekezdésének megfelelõen úgy állapította meg, hogy a megsemmisített rendelke-
5063
zések alkotmányos keretek között történõ megalkotására kellõ idõ álljon rendelkezésre. Az Alkotmánybíróság — állandó gyakorlatának megfelelõen [64/1991. (XII. 17.) AB határozat, ABH 1991. 297., 307.; 30/2000. (X. 11.) AB határozat, ABH 2000. 202., 209.] — a Rendelet egészének formai okból történõ megsemmisítése miatt a Rendelet tartalmi alkotmányellenességét állító indítványi elemeket nem vizsgálta. A határozat közzététele az Abtv. 41. §-án alapul. Dr. Németh János s. k., az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k.,
Dr. Bihari Mihály s. k.,
alkotmánybíró
elõadó alkotmánybíró
Dr. Czúcz Ottó s. k.,
Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k.,
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Németh János s. k.,
Dr. Kukorelli István s. k.,
az aláírásban akadályozott dr. Kiss László alkotmánybíró helyett
alkotmánybíró
Dr. Strausz János s. k.,
Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Németh János alkotmánybíró különvéleménye A szerzett immunhiányos tünetcsoport terjedésének meggátlása érdekében szükséges intézkedésekrõl és a szûrõvizsgálat elrendelésérõl szóló 5/1988. (V. 31.) SZEM rendelet (a továbbiakban: R endelet) alkotmányellenessé nyilvánításával és megsemmisítésével nem értek egyet. A határozat az alkotmányellenesség megállapítását arra alapítja, hogy a Rendelet ,,számos rendelkezése több alapvetõ jogot korlátoz. Ennélfogva megállapítható, hogy a Rendelet az alapvetõ jogok jelentõs és közvetlen korlátozását valósította meg. A több alapvetõ jog jelentõs és közvetlen korlátozását megvalósító szabályozással kapcsolatban fel sem merülhet ugyanis a rendeleti szabályozási szint elégséges volta’’. A határozat indokolásával — a fent idézett megállapítást és az abból levont következtetést kivéve — többségében egyetértek. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata, hogy az alkotmányos alapjogok az Alkotmány 8. § (2) bekezdésében foglaltak szerint — lényeges tartalmukat kivéve — csak törvényben korlátozhatók. A korlátozás vizsgálatánál az Alkotmánybíróság a szükségesség és arányosság tesztjét alkalmazza, vagyis az alapjog korlátozását kizárólag akkor tartja alkotmányosnak, ha az kényszerítõ
5064
MAGYAR KÖZLÖNY
okból történik és az elérni kívánt cél fontossága összhangban van az ennek érdekében okozott alapjogsérelem súlyával [20/1990. (X. 4.) AB határozat, ABH 1990. 69., 71.]. Jelen esetben a határozat az alapjogok korlátozásának tartalmát, szükséges és arányos voltát nem vizsgálta, csupán annak szabályozási szintjét. A 64/1991. (XII. 17.) AB határozatában az Alkotmánybíróság megállapította, hogy ,,nem mindenfajta összefüggés az alapjogokkal követeli meg a törvényi szintû szabályozást. Valamely alapjog tartalmának meghatározása és lényeges garanciáinak megállapítása csakis törvényben történhet, törvény kell továbbá az alapjog közvetlen és jelentõs korlátozásához is. Közvetett és távoli összefüggés esetében azonban elegendõ a rendeleti szint is. Ha nem így lenne, mindent törvényben kellene szabályozni. Ebbõl az következik, hogy mindig csak a konkrét szabályozásról állapítható meg, hogy — az alapjoggal való kapcsolata intenzitásától függõen — törvénybe kell-e foglalni vagy sem’’ (ABH 1991. 297., 300.). A Rendelet megalkotására felhatalmazást az akkor hatályos, az egészségügyrõl szóló 1972. évi II. törvény (a továbbiakban: Tv.) és az egészségügyrõl szóló 1972. évi II. törvény végrehajtásáról és az egészségügyi miniszter jogkörérõl szóló 16/1972. (IV. 29.) MT rendelet (a továbbiakban: Vhr.) adott. Mint ahogyan a határozat is utal rá, a Tv. mondta ki, hogy ,,fertõzõ betegség esetében a fertõzés veszélyének elhárítása céljából kötelezõ szûrõvizsgálat rendelhetõ el’’ [15. § (2) bekezdés]. A Vhr. pedig felhatalmazta az egészségügyi minisztert a törvény végrehajtására vonatkozó szabályok, ezek között a közegészségügyi és a járványügyi szabályok és elõírások megállapítására [37. § (1) bekezdés]; továbbá arra, hogy egyes betegségekre bejelentési kötelezettséget állapítson meg, ezzel kapcsolatban meghatározza a bejelentésre kötelezettek körét, a bejelentés idejét és módját, valamint a bejelentendõ adatokat [37. § (2) bekezdés]. A Tv. és a Vhr. szövegezésébõl is egyértelmû, hogy a szociális és egészségügyi miniszter a Tv. végrehajtására vonatkozó szabályok, elõírások megállapítására kapott felhatalmazást, és — álláspontom szerint — a Rendelet megalkotásával kizárólag ennek a kötelezettségének tett eleget. A határozatban említett alapjogokat, nevezetesen ,,az emberi méltósághoz való jogból levezethetõ általános személyiségi jogot, s annak különféle aspektusait mint a személyiség szabad kibontakoztatásához való jogot, az önrendelkezés szabadságához való jogot, általános cselekvési szabadságot, avagy a magánszférához való jogot (...), valamint az információs önrendelkezési jogot’’ maga a Tv. korlátozta. A Tv. a már hivatkozott 15. § (2) bekezdésén túl, a járványügyi elõírások keretében elrendelte a fertõzõ betegek, illetõleg fertõzõ betegség gyanúja miatt az érintettek kötelezõ orvosi vizsgálatát és kötelezõ gyógykezelését [16. § (1)—(2) bekezdés], szükség esetén a fertõzõképesség tartamára a fertõzõ beteg és a fertõzõ betegségre gyanús személy elkülönítését [17. § (1) bekezdés], továbbá a fertõzõ beteg környezetében élõ személyek számára a fertõzés terjedésének megakadályozását szolgáló rendsza-
2002/90. szám
bályok betartását [16. § (3) bekezdés]. Járványügyi zárlatot írt elõ a Tv. a betegség lappangási szakában azok számára, akik fertõzõ beteggel vagy fertõzõ betegségre gyanús személlyel érintkeztek, valamint akik egészségi állapotuk miatt fertõzést okozhattak. Ennek érdekében mindenki kötelezhetõ volt vizsgálatnak alávetni magát annak megállapítása végett, hogy jogszabályban meghatározott fertõzõ betegség kórokozójával mást — anélkül, hogy saját maga ilyen fertõzõ betegségben szenvedne — megfertõzhetett-e [19. § (1)—(3) bekezdés]. A nemi betegek gyógykezelése és gondozása keretében pedig a Tv. kifejezetten elõírta, hogy fertõzõ nemi beteg vagy fertõzõ nemi betegségre gyanús személy kezelése során a fertõzés továbbterjedésének megelõzése céljából az orvosnak meg kell állapítania azokat a személyeket, akiktõl a fertõzés származhatott, illetõleg akiket a beteg megfertõzhetett. A beteg köteles volt erre vonatkozóan felvilágosítást adni [32. § (3) bekezdés]. A Rendelet a tartalma szerint csupán a Tv. gyakorlati végrehajtása szabályainak megállapítására irányul, további korlátozást nem tartalmaz. Az Alkotmánybíróság 64/1991. (XII. 17.) AB határozatában foglaltakat alapul véve, miszerint az alapjog közvetlen és jelentõs korlátozásához törvény kell, de ,,[k]özvetett és távoli összefüggés esetében azonban elegendõ a rendeleti szint’’ (ABH 1991. 297., 300.), valamint az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlatára is figyelemmel [56/1993. (X. 28.) AB határozat, ABH 1993. 345., 347.; 60/1993. (XI. 29.) AB határozat, ABH 1993. 507., 511—512.; 990/B/1995. AB határozat, ABH 1997. 824., 827.; 3/1998. (II. 11.) AB határozat, ABH 1998. 61., 65—66.; 173/B/1996. AB határozat, ABH 1999. 728., 730—731.; 54/2000. (XII. 18.) AB határozat, ABH 2000. 516., 519—520.], az indítvány elutasítása lett volna indokolt. Külön figyelmet érdemel ebbõl a szempontból a határozatban is hivatkozott 2012/B/1991. AB határozat, amely a fertõzõ betegségek és a járványok megelõzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekrõl szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt — többek között — arra hivatkozással utasította el, hogy ,,alkotmányossága nem vitatható azon az alapon, hogy annak rendelkezései az Alkotmány 70/D. §-ában meghatározott, a lehetõ legmagasabb szintû testi és lelki egészséghez fûzõdõ alapjogra vonatkozó szabályokat állapítanak meg, és ezért ellentétben állnának az Alkotmány 8. § (2) bekezdésével, amely szerint az alapvetõ jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat csak törvény állapíthatja meg. (...) Nem megalapozott az indítványozónak az az érvelése sem, amely szerint az R. felhatalmazás nélkül szabályoz alapvetõ jogot érintõ kérdéseket. Az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény (...) 56. § (1) bekezdése a járványügyi tevékenység céljaként jelöli meg a fertõzõ megbetegedések, a járványok megelõzését és leküzdését, valamint az emberi szervezet fertõzõ betegségekkel szembeni ellenállóképességének a fokozását. E cél érdekében a (2) bekezdés felhatalmazza az egészségügyi hatóságot, hogy a törvényben meghatározott intézkedések tûrésére, illetve meg-
2002/90. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
tételére kötelezzen természetes és jogi személyeket, valamint jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezeteket. Az Eütv. 59. § (1) bekezdése szerint a járványügyi érdekbõl végzett szûrõvizsgálat célja a fertõzõ megbetegedések korai felismerése, azok forrásainak felkutatása, valamint a fertõzés veszélyének elhárítása. A (2) bekezdés szerint pedig az egészségügyi miniszter rendeletben határozza meg azokat a fertõzõ betegségeket, amelyek megelõzése érdekében az egészségügyi hatóság a lakosság egészének, a lakosság egyes csoportjainak, egy meghatározott terület lakosságának, munkahelyi, család vagy más közösség tagjainak, külföldrõl érkezõ személyeknek, illetve fertõzõ beteggel vagy fertõzöttekkel érintkezett személyeknek a kötelezõ szûrõvizsgálatát rendelheti el. E felhatalmazás alapján adta ki a népjóléti miniszter az R.-t, amelynek 19. §-a határozza meg azt, hogy milyen feltételek bekövetkezése esetén rendelhetõ el kötelezõ szûrõvizsgálat a gümõkóros megbetegedések minél korábbi felismerése érdekében’’ (ABH 2001. 1169., 1171—1172.). Megjegyzem, hogy a jelenleg hatályos, az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) a fertõzõ betegségek terjedésének megelõzése érdekében az 56. és 59—70/A. §-aiban a Tv.-ben foglalt korlátozásoknál szigorúbb alapjogi korlátozásokat ír elõ. A Rendelet az Eütv. végrehajtására szolgál, így a formai alkotmányellenességgel kapcsolatos megállapítások a hatályos Eütv.-re tekintettel is megalapozatlanok. Dr. Németh János s. k., alkotmánybíró
A különvéleményhez csatlakozom: Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,
5065
önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeirõl szóló 28/2000. (XII. 23.) rendelete 16. § (4) bekezdése törvényellenes, ezért ezt a rendelkezést megsemmisíti. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS I. A Fõvárosi Közigazgatási Hivatal vezetõje — mivel a törvényességi ellenõrzés körében kiadott felhívásával az erzsébetvárosi képviselõ-testület nem értett egyet — Budapest Fõváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzatának az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeirõl szóló 28/2000. (XII. 23.) rendelete (a továbbiakban: Ör.) 16. § (4) bekezdése törvényellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Álláspontja szerint a támadott elõírás ellentétes a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 41. § (2) bekezdésében foglalt szabályozással s ezáltal az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésével. Az indítványozó úgy vélekedett, hogy az Ör. sérelmezett rendelkezése ,,az Lt. szabályozását kiterjesztve, a bérlõként való elismerés további feltételeit írja elõ’’, amikor a bérlõ által alapított gazdasági társaság jogutódlása esetén a bérleti jog átruházására vonatkozó szabályokat rendeli alkalmazni.
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: 663/B/1996.
Az Alkotmánybíróság 28/2002. (VI. 28.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti elõírás felülvizsgálatára irányuló kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Budapest Fõváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzatának az
II. Az Alkotmánybíróság a rendelkezõ részben foglalt döntését a következõ jogszabályi elõírásokra alapozta. Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerint a helyi képviselõ-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintû jogszabállyal. Az Ötv. 16. § (1) bekezdése értelmében a képviselõ-testület törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására alkot rendeletet. Az Lt. több tárgykörben is rendeletalkotási felhatalmazást állapít meg az önkormányzat képviselõ-testülete számára. Az Lt. 42. § (1) bekezdés elsõ mondata lehetõvé teszi, hogy ,,a bérlõ a helyiség bérleti jogát a bérbeadó hozzájárulásával másra átruházhatja vagy elcserélheti’’. E § (2) bekezdésének megfelelõen az ,,önkormányzati helyiség esetén a hozzájárulás feltételeit önkormányzati rendeletben kell meghatározni’’.
5066
MAGYAR KÖZLÖNY
E rendelkezés tartalmát szûkíti az Lt. 41. § (2) bekezdése, amikor a következõket írja elõ: ,,Ha a bérlõ a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény alapján társaságot, illetõleg az 1992. évi I. törvény alapján szövetkezetet alapít, vagy a társaság átalakul, a társaság, illetõleg a szövetkezet a jogutód.’’ Az Ör. ,,Hozzájárulás a bérleti jogviszony átruházásához és cseréjéhez’’ címû 16. § (4) bekezdése így rendelkezik: ,,Ha a bérlõ gazdasági társaságot alapít, és úgy nyilatkozik, hogy a társaságot tekinti a jogutód bérlõnek [Tv. 41. § (2) bekezdése], a bérleti jog átruházására vonatkozó jogszabályok alkalmazásával kell eljárni.’’
2002/90. szám
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az Ör. 16. § (4) bekezdését törvényellenesnek és az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését sértõ szabályozásnak tekintette, s ezért a rendelkezõ részben foglaltaknak megfelelõen megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság e határozatának közzététele az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 41. §-ában foglalt rendelkezésen alapul. Dr. Kiss László s. k.,
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k., elõadó alkotmánybíró
III. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az indítvány a következõk miatt megalapozott. Az Alkotmánybíróság már több határozatában, elvi jelleggel a 3/1999. (III. 24.) AB határozatban értelmezte a helyi önkormányzatnak a bérleti jogviszonyok szabályozására irányuló rendeletalkotási hatásköre tartalmát, e hatáskör gyakorlásának alkotmányos kereteit. Az Alkotmánybíróság — álláspontja kialakításakor — abból indult ki, hogy a helyi önkormányzat szabályozási jogkörét kizárólag az Lt. keretei között gyakorolhatja. Az Lt. szabályozási módszerére ugyanis az a jellemzõ, hogy nem általános felhatalmazást ad a helyi önkormányzatnak a tulajdonában álló ingatlanokkal kapcsolatos bérleti jogviszonyok tartalmának szabályozására, hanem konkrétan meghatározza azokat a szabályozási tárgyakat, amelyekre nézve az önkormányzat rendeletében rendelkezhet. (ABH 1999. 375., 377—378.) Az Lt. 42. § (1) bekezdés idézett elsõ mondatából kitûnik, hogy a bérlõ — a bérbeadó hozzájárulásával — átruházhatja vagy elcserélheti a helyiséget, a 42. § (2) bekezdése pedig e feltételek szabályozását illetõen a képviselõtestület számára rendeletalkotási felhatalmazást állapít meg. A 8/1995. (II. 22.) AB határozat azonban már rámutatott a következõkre: az Lt. nem tette lehetõvé, hogy ,,a képviselõ-testület a bérleti jogviszony folytatásának más, a törvényben nem említett jogcímeit meghatározza, illetve a bérleti jogviszony folytatását a rendeletben meghatározott feltételekhez kösse’’. (ABH 1995. 453., 454.) Az Lt. és az Ör. bemutatott rendelkezései alapján az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg: az Ör. 16. § (4) bekezdése azáltal, hogy a bérlõ által alapított gazdasági társaságot az Lt. 41. § (2) bekezdésében foglaltak mellõzésével nem tekintette külön feltételek nélkül jogutódnak, hanem a bérleti jogviszony átruházására és cseréjére vonatkozó (a bérlõ számára elõnytelenebb) elõírásokat rendelte alkalmazni, túlterjeszkedett az Lt.-ben meghatározott jogalkotási felhatalmazáson.
Alkotmánybírósági ügyszám: 242/H/2002.
A Köztársasági Elnök határozatai A Köztársaság Elnökének 99/2002. (VI. 28.) KE határozata rendõr dandártábornok kinevezésérõl A belügyminiszter elõterjesztésére dr. Janza Frigyes r. ezredest, a Belügyminisztérium Oktatási Fõosztályának vezetõjét, a Határõrség Napja alkalmából, a szakmai és vezetõi munka terén kifejtett eredményes tevékenysége elismeréseként 2002. június 27-i hatállyal rendõr
dandártábornokká
kinevezem. Budapest, 2002. május 2.
Mádl Ferenc s. k., a Köztársaság elnöke
Ellenjegyzem:
Dr. Pintér Sándor s. k., belügyminiszter
KEH ügyszám: V-5/1629/2002.
2002/90. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
5067
A Köztársaság Elnökének 100/2002. (VI. 28.) KE határozata
A Kormány 1116/2002. (VI. 28.) Korm. határozata
nyugállományú határõr vezérõrnagy kinevezésérõl
az új Nemzeti Színház felépítése kormánybiztosának felmentésérõl
A belügyminiszter elõterjesztésére Lajtár József nyugállományú határõr dandártábornokot, a Belügyminisztérium közgazdasági helyettes államtitkárát a rendvédelmi szervek munkájának segítésében kifejtett kimagasló tevékenysége elismeréseként 2002. június 27-i hatállyal nyugállományú határõr vezérõrnaggyá
A Kormány Schwajda Györgyöt, az új Nemzeti Színház felépítése kormánybiztosát e tisztségébõl 2002. június 30-i hatállyal
kinevezem. Budapest, 2002. június 3.
felmenti, ezzel egyidejûleg az új Nemzeti Színház felépítésének kormánybiztosa kinevezésérõl szóló 1051/1999. (V. 14.) Korm. határozatot hatályon kívül helyezi.
Mádl Ferenc s. k., a Köztársaság elnöke
Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök
Ellenjegyzem: Budapest, 2002. április 26. Dr. Pintér Sándor s. k., belügyminiszter
KEH ügyszám: V-5/1638/2002.
A Kormány határozatai A Kormány 1115/2002. (VI. 28.) Korm. határozata
A Kormány 1117/2002. (VI. 28.) Korm. határozata az új Nemzeti Színház felépítésével kapcsolatos feladatok ellátásáról szóló 1034/1999. (III. 31.) Korm. határozat módosításáról
Mészáros Tamást e határozat közzétételének napjával az ÁPV Rt. igazgatóságának elnökévé kinevezi.
1. Az új Nemzeti Színház felépítésével kapcsolatos feladatok ellátásáról szóló 1034/1999. (III. 31.) Korm. határozat 2. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: ,,2. A kormánybiztos tekintetében a munkáltatói jogokat — a kinevezés és felmentés kivételével — a nemzeti kulturális örökség minisztere gyakorolja. A nemzeti kulturális örökség minisztere határozza meg a kormánybiztos részletes feladatait, és látja el tevékenységének felügyeletét. A kormánybiztos a nemzeti kulturális örökség minisztere útján tesz a Kormányhoz elõterjesztést.’’
A megbízatás az ÁPV Rt. megszûnéséig, de legfeljebb 2005. május 29-ig szól.
2. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba.
Dr. Medgyessy Péter s. k.,
Dr. Medgyessy Péter s. k.,
miniszterelnök
miniszterelnök
az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Rt. igazgatósága elnökének kinevezésérõl A Kormány az állam tulajdonában lévõ vállalkozói vagyon értékesítésérõl szóló 1995. évi XXXIX. törvény 12. §-ának (3) bekezdése, valamint az Alapító Okirat 3.3. B) pontja alapján a pénzügyminiszter javaslatára
5068
MAGYAR KÖZLÖNY
A Kormány 1118/2002. (VI. 28.) Korm. határozata Nagy Imre miniszterelnök és az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékének méltó megörökítésével összefüggõ feladatokról A Kormány elrendeli, hogy 1. készüljön törvényjavaslat a Nagy Imre Érdemrend megalapításáról;
2002/90. szám
2. A Bank az emlékpénzérme forgalomba hozatalát 2002. július 5-én kezdi meg. 3. Az érme leírása a következõ: a) Az érme 925 ezrelék finomságú ezüstbõl készült, súlya 31,46 gramm, átmérõje 38,61 mm, széle recézett. b) Az érme elõlapjának szélén köriratban fent a ,,MAGYAR KÖZTÁRSASÁG’’ felirat, lent a ,,BP.’’ verdejel, a ,,3000’’ értékjelzés, a ,,FORINT’’ felirat és a ,,2002’’ verési évszám olvasható. A középmezõben a Tabula Appendicis 10. számú geometriai ábrája látható. Az érme elõlapjának képe:
Felelõs:
Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter igazságügy-miniszter Határidõ: 2002. június 28.
2. készüljön elõterjesztés és törvényjavaslat a Magyar Függetlenség Napjának nemzeti ünneppé nyilvánításáról; Felelõs:
igazságügy-miniszter a munkaszüneti nappá nyilvánítás tekintetében az egyeztetésért: foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Határidõ: 2002. június 28.
3. készüljön országgyûlési határozattervezet az Országgyûlés júniusi és októberi megemlékezése, továbbá annak érdekében, hogy az 1956-os lobogó a történelmi lobogók közé tartozzon. Felelõs: igazságügy-miniszter Határidõ: 2002. június 28.
c) Az érme hátlapján fent Bolyai János matematikus kézjegye, alul az érme szélén félköriratban a ,,BOLYAI JÁNOS 1802—2002’’ felirat olvasható. A középmezõben Bolyai János abszolút geometriai elméletét tartalmazó Appendix nyomtatásban megjelent címlapjának részlete látható. Az alul lévõ félkörirat és a középmezõben látható ábrázolás között középen Kiss György tervezõmûvész mesterjegye található. Az érme hátlapjának képe:
Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök
V. rész
KÖZLEMÉNYEK, HIRDETMÉNYEK
A Magyar Nemzeti Bank 4/2002. (MK 90.) MNB hirdetménye a ,,Bolyai János születésének 200. évfordulója’’ ezüst emlékpénzérme kibocsátásáról 1. A Magyar Nemzeti Bank a 2001. évi LVIII. törvény 4. §-ának (2) bekezdésén alapuló jogkörében 3000 forintos címletû ezüst emlékpénzérmét bocsát ki ,,Bolyai János születésének 200. évfordulója’’ megnevezéssel.
4. Az emlékpénzérmébõl 6000 darab készíthetõ, amelybõl 3000 darab különleges — ún. proof — technológiával verhetõ. 5. A 2001. évi LVIII. törvény 31. §-ának (2) bekezdése értelmében a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott érméket magyar törvényes pénznemben teljesítendõ fizetéseknél mindenki köteles névértékben elfogadni. Járai Zsigmond s. k., a Magyar Nemzeti Bank elnöke
2002/90. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A gazdasági és közlekedési miniszter közl emén ye az ,,Ipari Park’’ cím odaítélésérõl
5069
9. Tatai Ipari és Logisztikai Park (Tata) Tatai Ipari és Logisztikai Park Kft. Dr. Csillag István s. k., gazdasági és közlekedési miniszter
Az ,,Ipari Park’’ cím elnyerését szolgáló pályázati rendszer mûködtetésérõl szóló, a 23/2000. (VII. 21.) GM rendelettel módosított 19/1997. (V. 14.) IKIM rendelet szerint 2002-ben meghirdetett pályázat I. fordulójára, március 30-áig beérkezett pályázatok értékelése alapján ,,Ipari Park’’ cím viselésére jogosult parkok, illetve pályázók: 1. Bajai Ipari Park (Baja) Baja Város Önkormányzata 2. DÉLÉP Ipari Park (Szeged) DÉLÉP Ipari Park Kft. 3. Jászapáti Ipari Logisztikai Park (Jászapáti) Jászapáti Városi Önkormányzat 4. Jászárokszállási Ipari Park (Jászárokszállás) Jászárokszállás Város Önkormányzata
A Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség közlemé nye A Budapest Fõváros Közigazgatási Hivatala Fogyasztóvédelmi Felügyelõsége bejelentés alapján mintavételt végzett a BAJMAX-X Rt. Áruházában (1095 Budapest, Soroksári út 86.) és a KAITO-HUNGARY Kereskedelmi Kft.-nél (1106 Budapest, Pesti G. u. 27.) A MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI ELLENÕRZÕ INTÉZET Kft. laboratóriumában elvégzett vizsgálatok szerint az Illumina ELM-11W E27 2700K és Illumina ELM-9W E27 2700K típusú kompakt fénycsõ nem felel meg az élet- és vagyonbiztonság követelményeknek. A termék rendeltetésszerû használatra alkalmatlan,
5. M5-Gyál Ipari Park (Gyál) Autóker Logisztikai Kft. 6. MB Ipari Park (Szolnok) MB Kõolajkutató Rt. 7. Szada Ipari Park (Szada) Szada Ipari Park Településfejlesztési Kht. 8. SZ EKO Ipari Park (Szeged) SZEKO 2001 Rt.
áramütés-veszélyes. A Fogyasztóvédelmi Felügyelõség a fenti termékek forgalmazását az áruk és szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárásról szóló 79/1998. (IV. 29.) Korm. rendelet 6. § d) pontja alapján megtiltotta. Tájékoztatjuk a kereskedõket, hogy a termék további forgalmazása a fenti jogszabályba ütközik. A fogyasztók a már megvásárolt terméket a vásárlás helyére vihetik vissza, kártalanítást kérve. Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség
5070
MAGYAR KÖZLÖNY
2002/90. szám
Helyesbítés: A Magyar Közlöny 2002. évi 63. számában megjelent, a Kereskedelmi Vámtarifa kihirdetésérõl szóló 64/1995. (XI. 24.) IKM—PM együttes rendelet módosításáról rendelkezõ 7/2002. (V. 11.) KüM—PM együttes rendeletben a — 4111. oldalon: a 2009 90 49 00 vámtarifaszámhoz tartozó vámtétel helyesen: 27%; a — 4126. oldalon: a 4101 11 90 00 vámtarifaszám helyesen: 4104 11 90 00. — 4143. oldalon: a 7006 00 90 00 és a 7101 21 00 99 vámtarifaszámhoz tartozó vámtétel helyesen: 0% (Kézirathiba)
2002/90. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
5071
KÖZLEMÉNY A Magyar Hivatalos Közlönykiadó megjelentette a
HAJÓZÁSI SZABÁLYZAT címû, A/4 formátumú, 96 oldal terjedelmû kiadványt. A kiadvány a víziközlekedés rendjérõl szóló 27/1993. (IX. 23.) KHVM rendeletet tartalmazza, amelynek mellékletét képezi a Hajózási Szabályzat. A kézirat lezárva: 2002. június 1-jén. Ára: 1512 Ft áfával. A megrendeléseket a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címére (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.) lehet feladni. Fax: 338-4746 vagy 267-2780.
MEGRENDELÕLAP Megrendeljük a
HAJÓZÁSI SZABÁLYZAT címû kiadványt ..................... példányban. A megrendelõ (cég) neve: .............................................................................................. Címe (város, irányítószám): ............................................................................................ Utca, házszám: ................................................................................................................. Az ügyintézõ neve, telefonszáma: .................................................................................. A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ....................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: ........................................................ ..........................................................................
cégszerû aláírás
5072
MAGYAR KÖZ LÖNY
2002/90. szám
ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS Kormányrendelet felhatalmazása alapján jelenteti meg a Miniszterelnöki Hivatal a Magyar Közlöny mellékleteként a HIVATALOS ÉRTESÍTÕT. A lap hetente, szerdánként, tematikus fõrészekben hitelesen közli a legfõbb állami, önkormányzati, társadalmi, gazdasági szervek, illetve szervezetek személyi, szervezeti, igazgatási és képzési, valamint az üzleti élet híreit. Térítési díj ellenében közzétesszük a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vagyonértékesítési pályázatait, az állami, társadalmi, gazdasági szervezetek, parlamenti pártok, tb-önkormányzatok, kamarák, helyi önkormányzatok, egyházak, különbözõ képviseletek közleményeit. Fizetett hirdetésként — akár színes oldalakon is — helyet kaphatnak az Értesítõben a gazdálkodó szervezetek, egyetemek, alapítványok, de magánszemélyek közérdeklõdésre számot tartó közlései is.
Õszintén reméljük, hogy a hírek, információk, közlemények egy lapban történõ pontos és rendszerezett formában való közreadásával sikerül hatékonyabbá és eredményesebbé tenni elõfizetõink tájékozódását a hivatali és üzleti életben. Az érdeklõdõk számára egyéb hasznos információkat is nyújt a lap. A lap elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. címén, levélcím: 1394 Budapest 62., Pf. 357; faxszám: 318-6668. 2002. évi éves elõfizetési díja: 8400 Ft áfával. Egy példány ára 224 Ft . A HIVATALOS ÉRTESÍTÕ egyes számai megvásárolhatók a Kiadó közlönyboltjában: 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. Telefon/fax: 267-2780.
M EGRENDELÕLAP Megrendelem a HIVATALOS ÉRTESÍTÕ címû lapot ......... példányban, és kérem a következõ címre kézbesíteni: Megrendelõ neve: ......................................................................................................................................... címe (város/község, irányítószám): ...................................................................................... utca, házszám: ........................................................................................................................ Ügyintézõ (telefonszám): .............................................................................................................................. 2002. évi élõfizetési díj
fél évre
4200 Ft áfával
egy évre
8400 Ft áfával
Számlát kérek a befizetéshez.
Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát. Kelt.: ...................................................................
................................................................................... cégszerû aláírás
2002/90. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
KÜLÖNSZÁM
A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE (1992. évi XXII. törvény) A módosítások kihirdetését követõen megjelent Magyar Közlöny-különszám a Munka Törvénykönyvét már az aktuális, európai jogharmonizációs célú (2001. július 1-jén hatályba lépett) változásokkal egységes szerkezetben tartalmazza. Ára: 728 Ft áfával.
MEGRENDELÕLAP Megrendelem a Magyar Közlöny-különszámot (A Munka Törvénykönyve) ............ példányban. Ára: 728 Ft + postaköltség. A befizetéshez számlát kérek/csekket kérek. (A megfelelõt kérjük aláhúzni.) Megrendelõ neve: Megrendelõ címe: Dátum:
Aláírás:
Megrendelését küldje el a Magyar Hivatalos Közlönykiadó postacímére: 1394 Budapest, Pf. 361. Fax: 267-2780 vagy 338-4746. A kiadvány megvásárolható a kiadó közlönyboltjában (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.) és az elektronikus közlönyboltban (www.mhk.hu/kozlonybolt) is.
5073
5074
MAGYAR KÖZ LÖNY
2002/90. szám
KÖZLEM ÉNY A Magyar Hivatalos Közlönykiadó a Magyar Közlöny különszámaként megjelentette az
1959. ÉVI IV. TÖRVÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVÉRÕL ÉS AZ 1952. ÉVI III. TÖRVÉNY A POLGÁRI PERRENDTARTÁSRÓL címû, A/4 formátumú, 232 oldal terjedelmû kiadványt. A különszám az 1959. évi IV. törvény és az 1952. évi III. törvény 2002. január 1-jétõl hatályos szövegét tartalmazza. A kézirat lezárva: 2002. január 15-én. Ára: 1372 Ft áfával. A megrendeléseket a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címére (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.) lehet feladni. Fax: 338-4746 vagy 267-2780.
MEGRENDELÕLAP Megrendeljük az
1959. ÉVI IV. TÖRVÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVÉRÕL ÉS AZ 1952. ÉVI III. TÖRVÉNY A POLGÁRI PERRENDTARTÁSRÓL címû kiadványt ................. példányban. A megrendelõ (cég) neve: .......................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ....................................................................................................................... Utca, házszám: ........................................................................................................................................... Az ügyintézõ neve, telefonszáma: ............................................................................................................. A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: .................................................................................................. A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: ……………………………………… …………………………………………………… cégszerû aláírás
2002/90. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
KÖZLEM ÉNY A Magyar Közlöny különszámaként megjelent a
II. SZÁMVITELLEL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK címû, A/4 formátumú, 416 oldal terjedelmû kiadvány. A kötet a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény végrehajtására kiadott kormányrendeleteket tartalmazza, így a különbözõ gazdálkodók (a biztosítók; a betétbiztosítási és az intézményvédelmi alapok, valamint a befektetõvédelmi alap; a befektetési alapok; a kockázatitõke-társaságok és a kockázatitõke-alapok; a Pénztárak Garancia Alapja; az egyházi jogi személyek; az ÁPV Rt.; az árutõzsde, az értékpapírtõzsde és az elszámolóházak; az MNB; a magánnyugdíjpénztárak; az önkéntes nyugdíjpénztárak; az államháztartás szervezetei; a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások; a befektetési vállalkozások; az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyezõ pénztárak; a Magyar Államkincstár; illetve egyes egyéb szervezetek) beszámolókészítési, könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól, továbbá a felszámolás és a végelszámolás számviteli feladatairól rendelkezõ jogszabályokat. A kézirat lezárva: 2002. február 20-án. Ára: 2576 Ft áfával. A megrendeléseket a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címére (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.) lehet feladni. Fax: 338-4746 vagy 267-2780.
MEGRENDELÕLAP Megrendeljük a
II. SZÁMVITELLEL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK címû kiadványt ................. példányban. A megrendelõ (cég) neve: .......................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ....................................................................................................................... Utca, házszám: ........................................................................................................................................... Az ügyintézõ neve, telefonszáma: ............................................................................................................. A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: .................................................................................................. A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: ……………………………………… …………………………………………………… cégszerû aláírás
5075
5076
MAGYAR KÖZLÖNY
2002/90. szám
KÖZLEMÉNY A Magyar Hivatalos Közlönykiadó megjelentette
A TÁRSASHÁZAKKAL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK címû, A/4 formátumú, 64 oldal terjedelmû Magyar Közlöny-különszámot. A kiadvány a társasházak vonatkozásában fontosabb elõírásokat tartalmazó jogszabályokat — például a társasházról szóló törvényt, a Polgári Törvénykönyv és az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit, a társasház számvitelének speciális szabályait — tartalmazza. A kézirat lezárva: 2002. április 19-én. Ára: 700 Ft áfával. A megrendeléseket a Magyar H ivatalos Közlönykiadó címére (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.) lehet feladni. Fax: 338-4746 vagy 267-2780.
_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
MEGRENDELÕLAP Megrendeljük
A TÁRSASHÁZAKKAL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK címû kiadványt ................. példányban A megrendelõ (cég) neve: ............................................................................................................................................................................. Címe (város, irányítószám): .......................................................................................................................................................................... Utca, házszám: .............................................................................................................................................................................................. Az ügyintézõ neve, telefonszáma: ................................................................................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ...................................................................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: ………………………………………
…………………………………………………… cégszerû aláírás
Szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a szerkesztõbizottság közremûködésével. A szerkesztésért felelõs: dr. Müller György. Budapest V., Kossuth tér 1—3. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Felelõs kiadó: a Kiadó vezérigazgatója. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. Telefon: 266-9290. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a FÁMA Rt. közremûködésével. Telefon/fax: 266-6567. Információ: tel./fax: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a kiadó Budapest VIII., Somogyi B. u. 6. (tel./fax: 267-2780) szám alatti közlönyboltjában, illetve megrendelhetõ a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2002. évi éves elõfizetési díj: 56 784 Ft. Egy példány ára: 140 Ft 16 oldal terjedelemig, utána + 8 oldalanként + 112 Ft. A kiadó az elõfizetési díj évközbeni emelésének jogát fenntartja.
HU ISSN 0076—2407 02.1181 — Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert.
