A M AG YAR K Ö Z T ÁR S AS ÁG H I VAT AL O S L AP J A
Budapest,
Oldal
TARTALOMJEGYZÉK
2004. február 26., csütörtök
20. szám
Ára: 805,– Ft
25/2004. (II. 26.) Korm. r.
Az egészségügyi szolgáltatás általános feltételeirõl, valamint a mûködési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
1778
26/2004. (II. 26.) Korm. r.
Az egyes termékek kiegészítõ oltalmára vonatkozó európai közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges szabályokról . . . . .
1783
27/2004. (II. 26.) Korm. r.
A nem polgári célú frekvenciagazdálkodás feladatait ellátó hatóság szervezetérõl, valamint a nem polgári célú frekvenciagazdálkodás rendjérõl szóló 279/2001. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
1786
10/2004. (II. 26.) ESZCSM r.
A szülésznõképzés szakmai követelményeirõl szóló 20/1994. (XI. 15.) NM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
1787
19/2004. (II. 26.) FVM—ESZCSM— GKM e. r.
Az élelmiszerek jelölésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
1787
2/2004. (II. 26.) GYISM r.
A fejezeti kezelésû elõirányzatok pályázati eljárás keretében történõ felhasználásának rendjérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
1796
1/2004. (II. 26.) IHM r.
Az informatikai, távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási célelõirányzat felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 11/2001. (IV. 24.) MeHVM rendelet módosításáról . . .
1800
7/2004. (II. 26.) NKÖM r.
A Határon Túli Magyar Irodalmi Ösztöndíjakról . . . . . . . . . . . . .
1801
20/2004. (II. 26.) KE h.
A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa tagjainak kinevezésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
1803
21/2004. (II. 26.) KE h.
Egyetemi tanári kinevezésekrõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
1803
1009/2004. (II. 26.) Korm. h.
Társadalmi bûnmegelõzés nemzeti stratégiája rövid, közép- és hosszú távú céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
1803
1010/2004. (II. 26.) Korm. h.
A Magyar Köztársaságnak az Európa Tanács Nemzeti Kisebbségek Védelmérõl szóló Keretegyezménye végrehajtására vonatkozó második jelentésrõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
1816
1011/2004. (II. 26.) Korm. h.
A Tanácsadó Testület a Korrupciómentes Közéletért létrehozásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
1816
Az Országgyûlés elnökének pályázati felhívása az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára fõigazgató-helyettesi tisztségének betöltésére . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
1817
A Belügyminisztérium Országos Bûnmegelõzési Központ pályázati felhívása az állampolgárok bûnmegelõzési célú, önkéntes önvédelmi szervezõdései tevékenységének támogatására . . . .
1818
A BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal közleménye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
1819
A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Földmûvelésügyi Hivatalának hirdetményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
1820
A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Fõvárosi és Pest Megyei Földmûvelésügyi Hivatalának hirdetménye . . . .
1823
Helyesbítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
1824
1778
MAGYAR KÖZLÖNY
II. rész
JOGSZABÁLYOK
A Kormány rendeletei A Kormány 25/2004. (II. 26.) Korm. rendelete az egészségügyi szolgáltatás általános feltételeirõl, valamint a mûködési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet módosításáról Az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 247. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, az egészségügyi szakellátási kötelezettségrõl, továbbá egyes egészségügyet érintõ törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXIV. törvény 13. §-ának (3) bekezdésében, a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. §-a (2) bekezdésének a) pontjában, a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésérõl szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 109. §-a (1) bekezdésének k) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, továbbá a 14. §-a tekintetében az Alkotmány 35. §-ának (2) bekezdésében biztosított jogalkotó jogkörében a Kormány a következõket rendeli el: 1. § Az egészségügyi szolgáltatás általános feltételeirõl, valamint a mûködési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mer.) 2. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,2. § (1) E rendelet alkalmazásában a) egészségügyi szolgáltatás: az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 3. § e) pontjában meghatározott tevékenység; b) egészségügyi közszolgáltatás: a részben vagy egészben az államháztartás terhére finanszírozott egészségügyi szolgáltatás; c) egészségügyi közszolgáltatásért felelõs szerv: a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (4) bekezdése alapján az egészségügyi alapellátásért felelõs települési önkormányzat, továbbá az egészségügyi szakellátási kötelezettségrõl, továbbá egyes egészségügyet érintõ törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXIV. törvény alapján az egészségügyi szakellátásért felelõs helyi önkormányzat, illetõleg központi államigazgatási szerv; d) egészségügyi szakterület: amelyre nézve külön jogszabály szerint egészségügyi szakképesítés szerezhetõ;
2004/20. szám
e) egészségügyi szakma: az Eütv. 3. § q) pontjában meghatározott egészségügyi szakképesítéssel, továbbá jogszabályban meghatározott szakmai (személyi és tárgyi) minimumfeltételekkel ellátható olyan egészségügyi szolgáltatások összessége, amely az egészségügyi szakmai kódjegyzékben önálló szakmai kóddal szerepel; f) egészségügyi intézmény: az Eütv. 3. § f) pontban meghatározott egészségügyi szolgáltatók közül fa) a rendelõintézeti járóbeteg-szakellátást vagy/és fekvõbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatók (a továbbiakban együtt: gyógyintézet), továbbá fb) az Országos Mentõszolgálat, fc) a vérellátó szolgálat állami szervezetei, valamint fd) az egészségügyi hatóság intézetei, amennyiben egészségügyi szolgáltatást is nyújtanak; g) fenntartó: ga) költségvetési szerv egészségügyi szolgáltató esetén az alapító okiratban felügyeleti szervként megjelölt állami szerv, helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás, gb) egyházi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ egyházi egészségügyi szolgáltató esetén az alapító okiratban fenntartóként megjelölt egyházi jogi személy, gc) alapítványi, közalapítványi egészségügyi szolgáltató esetén az alapítvány, közalapítvány, gd) más szervezet egészségügyi szolgáltató egységeként mûködõ gyógyintézet esetén a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet; h) székhely: az egészségügyi szolgáltató központi ügyintézésének a helye, székhelynek minõsül továbbá a külföldi székhelyû egészségügyi vállalkozás magyarországi fióktelepének székhelye; i) telephely: az egészségügyi szolgáltató székhelyétõl földrajzilag elkülönült szervezeti egység, amely ia) az adott egészségügyi szakmán belül egyes elkülöníthetõ szolgáltatások folytatásához szükséges tárgyi és személyi feltételekkel, vagy ib) több egészségügyi szakmát mûvelõ szolgáltató esetén egy vagy több meghatározott szakma mûveléséhez szükséges tárgyi és személyi feltételekkel önállóan rendelkezik; j) egészségügyi hatóság: az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ ) mûködési engedély kiadására és az egészségügyi szolgáltatás nyújtásának ellenõrzésére jogosult városi (fõvárosi kerületi), illetve a megyei (fõvárosi) intézete. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl e rendelet alkalmazásában az Eütv.-ben foglalt fogalommeghatározásokat kell figyelembe venni.’’
2. § A Mer. 3. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:
2004/20. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
,,A ,,klinika’’ elnevezést kizárólag a felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvényben meghatározott orvostudományi (egészségtudományi) képzést folytató egyetem olyan szervezeti egysége használhatja, amely a progresszív ellátás (Eütv. 75. §) felsõ szintjén és a területi ellátási kötelezettség keretében nyújtott gyógyító-megelõzõ feladatain keresztül biztosítja az adott egészségügyi szakterület — elméleti és gyakorlati képzését is magába foglaló — graduális, illetve posztgraduális oktatását, továbbá részt vesz az orvostudomány adott ágának elméleti és gyakorlati fejlesztésében, illetve e szakterületen kutatómunkát végez.’’
3. § A Mer. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(1) Egészségügyi szolgáltatás nyújtására — ha törvény másként nem rendelkezik — az e rendelet szerinti mûködési engedéllyel rendelkezõ egészségügyi szolgáltató jogosult. Mûködési engedély nélkül jogosultak részt venni az egészségügyi szolgáltatás nyújtásában az egészségügyi szolgáltató alkalmazottai, a szolgáltatóval munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott személyek, az egészségügyi szolgáltatást nyújtó társas vállalkozásban személyesen közremûködõ tagok, az egészségügyi szolgáltatónál szabadfoglalkozás keretében, egyházi személyként vagy önkéntes segítõként egészségügyi tevékenységet végzõk.’’
4. § A Mer. a 6. §-t követõen a következõ alcímmel és 6/A—6/B. §-okkal egészül ki:
1779
hat. Az egyéni egészségügyi vállalkozó által alkalmazott szakirányú szakképesítéssel nem rendelkezõ személy egészségügyi szolgáltató tevékenységet csak akkor végezhet, ha szakmai tevékenységének közvetlen irányítását az egyéni egészségügyi vállalkozó vagy az általa alkalmazott megfelelõ szakképesítéssel rendelkezõ személy látja el. 6/B. § Egyéni egészségügyi vállalkozási tevékenység folytatására jogosító egyéni vállalkozói igazolványt (a továbbiakban: egyéni vállalkozói igazolvány) kérelemre az egyéni egészségügyi vállalkozó székhelye szerint illetékes körzetközponti jegyzõ adja ki az egyéni vállalkozói igazolvány kiadására vonatkozó külön jogszabályban foglalt szabályok szerint, azzal az eltéréssel, hogy az egyéni egészségügyi vállalkozás folytatásához szükséges szakképesítés meglétét a mûködési engedélyezés során az egészségügyi hatóság vizsgálja.’’
5. § A Mer. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: [(2) A mûködési engedély kiadására] ,,a) a háziorvosi, a házi gyermekorvosi és a védõnõi szolgálatok, a fogorvosi és a foglalkozás-egészségügyi alapellátás, az iskola- és ifjúság-egészségügyi, továbbá az egy egészségügyi szakma keretében végzett járóbeteg-ellátás, valamint a nem orvos által is végezhetõ természetgyógyászati és nem-konvencionális gyógyító tevékenység esetén, a városi (fõvárosi kerületi) tisztifõorvos (a továbbiakban együtt: városi tisztifõorvos), b) az a) pontban nem említett egészségügyi szolgáltatások esetén — ideértve a mentést, a betegszállítást, a vérellátást és a haemodialízist — a megyei, (fõvárosi) tisztifõorvos (a továbbiakban együtt: megyei tisztifõorvos) jogosult.’’
,,Egyéni egészségügyi vállalkozó 6/A. § (1) Egyéni egészségügyi vállalkozási tevékenység folytatására az egészségügyi dolgozók mûködési nyilvántartásában szereplõ és a külön jogszabályokban meghatározott egészségügyi szakképesítéssel rendelkezõ személy jogosult. (2) Az egyéni egészségügyi vállalkozó egyéni vállalkozói igazolvány, érvényes mûködési engedély és felelõsségbiztosítási szerzõdés birtokában, a saját nevében és kockázatára nyújtja a mûködési engedélyében meghatározott egészségügyi szakmákhoz tartozó szolgáltatásokat. (3) Az egyéni egészségügyi vállalkozó köteles személyesen közremûködni az egészségügyi szolgáltató tevékenység folytatásában. (4) Az egyéni egészségügyi vállalkozó a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint alkalmazottat foglalkoztat-
6. § (1) A Mer. 8. § (1) bekezdése a) pontjának ab) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(1) A kérelemben fel kell tüntetni a) a kérelmezõ] ,,ab) székhelyét és telephelyét,’’ (2) A Mer. 8. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(1) A kérelemben fel kell tüntetni] ,,d) az ellátni kívánt egészségügyi szakma (szakmák) megnevezését, különbözõ ellátási formában és progresszivitási szinten szolgáltatni szándékozó esetén megjelölve az ellátási formát és az ellátási szintet is, továbbá — szakmák
1780
MAGYAR KÖZLÖNY
(ehhez rendelve ellátási formák és szintek) szerint részletezve — az ellátásukhoz szükséges tárgyi és személyi feltételek meglétérõl szóló nyilatkozatot;’’ (3) A Mer. 8. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(1) A kérelemben fel kell tüntetni] ,,g) ha az egészségügyi szolgáltató az általa nyújtott szolgáltatások egy részét más egészségügyi szolgáltatóval kötött szerzõdés alapján, annak közremûködésével nyújtja a betegnek, a közremûködõ egészségügyi szolgáltató által teljesítendõ szolgáltatásokat;’’ (4) A Mer. 8. §-ának (1) bekezdése a következõ új i) ponttal egészül ki, és a jelenlegi i) pont megjelölése j) pontra változik: [(1) A kérelemben fel kell tüntetni] ,,i) ha az egészségügyi szolgáltató már rendelkezik mûködési engedéllyel, az egészségügyi szolgáltatók nyilvántartásában kapott azonosító számát, továbbá a mûködési engedélye(i) számát;’’ (5) A Mer. 8. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(2) A kérelemhez mellékelni kell] ,,a) ha az egészségügyi közszolgáltatásáért felelõs szerv az egészségügyi ellátási kötelezettségét más egészségügyi közszolgáltatásért felelõs szervvel vagy egészségügyi szolgáltatóval kötött megállapodás vagy szerzõdés útján teljesíti, az erre vonatkozó megállapodást, szerzõdést (elõszerzõdést); b) az (1) bekezdés g) pontja szerinti közremûködõ egészségügyi szolgáltató igénybevétele esetén a közremûködésrõl szóló szerzõdést (elõszerzõdést);’’
7. § A Mer. 9. §-a a következõ (2)—(4) bekezdésekkel egészül ki, és a jelenlegi rendelkezés (1) bekezdésre változik: ,,(2) Ha ez egészségügyi szolgáltató a kérelmében feltüntetett szolgáltatások nyújtásához erre vonatkozó szerzõdés alapján másik, az adott szakmára már mûködési engedéllyel rendelkezõ egészségügyi szolgáltató közremûködését kívánja igénybe venni, az egészségügyi hatóság a közremûködõnél is ellenõrizheti az (1) bekezdés a)— c) pontjában meghatározott feltételek meglétét, továbbá vizsgálja, hogy a közremûködõ bevonása nem veszélyezteti-e az egészségügyi szolgáltatás folyamatosságát, biztonságát, színvonalát. (3) Közremûködõ egészségügyi szolgáltató igénybevétele esetén az adott szolgáltatáshoz (szolgáltatásokhoz) szükséges tárgyi és/vagy személyi feltételek biztosíthatók úgy is, hogy a közremûködõ a (2) bekezdés szerinti szerzõdésben vállalja a saját eszközeinek, illetõleg megfelelõ
2004/20. szám
szakképzettséggel rendelkezõ dolgozójának a rendelkezésre bocsátását a közremûködõi szolgáltatások teljesítéséhez. (4) A közremûködõ a (2) bekezdés szerinti szerzõdésben vállalt közremûködõi szolgáltatásokra további közremûködõt nem vehet igénybe.’’
8. § (1) A Mer. 11. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(2) A mûködési engedély tartalmazza] ,,a) az egészségügyi szolgáltató 8. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatait és az egészségügyi szolgáltatók nyilvántartásában kapott azonosító számát, b) az egészségügyi szolgáltató által végezhetõ szakmákat és ezek egészségügyi szakmakódját, valamint szakmánként az ellátás progresszivitási szintjét és az ellátás formáját,’’ (2) A Mer. 11. §-ának (3)—(4) bekezdése helyébe a következõ (3)—(5) bekezdés lép: ,,(3) Az egészségügyi hatóság a mûködési engedély egy példányát megküldi a) a kérelmezõ egészségügyi szolgáltatónak, b) az egészségügyi ellátási kötelezettség 8. § (2) bekezdés a) pontja szerinti szerzõdéses teljesítése esetén az egészségügyi közszolgáltatásért felelõs szervnek, c) közszolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltató esetén a területileg illetékes megyei (fõvárosi) egészségbiztosítási pénztárnak (Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóságnak), illetõleg az egészségügyi közszolgáltatást finanszírozó más állami szervnek, d) az egészségügyi szolgáltatók és a mûködési engedélyek nyilvántartását vezetõ szervnek, e) egyéni egészségügyi vállalkozó esetén a 8. § (3) bekezdése szerinti mûködési nyilvántartás vezetõjének. (4) Az egészségügyi hatóság a) gazdasági társaság, közhasznú társaság esetén a cégbíróságot, b) egyéb — bírósági vagy más hatósági nyilvántartásban jogszabály elõírása alapján nyilvántartott — szervezet esetén a nyilvántartást vezetõ szervet, c) egyéni vállalkozó esetén a vállalkozói engedélyt kiadó jegyzõt a mûködési engedély számának és érvényességi idejének közlésével tájékoztatja az engedély kiadásáról. (5) Amennyiben a kérelmezõ nem felel meg a 9. § szerinti követelményeknek, a mûködési engedély iránti kérelmet — a 12. § (1) bekezdésében és a 13. §-ban meghatározott esetek kivételével — a városi vagy megyei tisztifõorvos határozatban elutasítja. Az elutasító határozatot — a
2004/20. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1781
(3) bekezdés d) pontjában foglalt szervet kivéve — meg kell küldeni a (3)—(4) bekezdésben foglalt szerveknek.’’
3. § (2) bekezdésben foglaltaknak, ezt az elnevezést 2005. december 31-ig használhatja.’’
9. §
13. §
A Mer. 12. §-a (4) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(4) Ha az egészségügyi szolgáltatást nyújtó költségvetési szervet a helyi önkormányzat az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 90. § (1) bekezdésének c) pontja szerint megszünteti és a feladat ellátására új szervezetet hoz létre, vagy a költségvetési szervét átszervezi, illetve a miniszter az Áht. 91/A. § szerint az egészségügyi szolgáltatást nyújtó központi költségvetési szervet megszünteti, és a feladatra új szervezetet hoz létre, akkor az új szervezetet az ideiglenes mûködési engedélyre való jogosultság szempontjából már mûködõ egészségügyi szolgáltatónak kell tekinteni.’’
(1) Az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekrõl szóló 60/2003. (X. 20.) ESZ CSM rendelet (a továbbiakban: Minr.) 12. § (3) bekezdésében meghatározott, már mûködõ egészségügyi szolgáltatók mûködési engedélyének felülvizsgálatát és a Minr.-ben foglalt új szakmai minimumfeltételekhez igazodó módosítását a (2)—(6) bekezdésben foglalt határidõk és feltételek szerint kell elvégezni.
10. § A Mer. 15. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(1) Amennyiben új vagy módosított szakmai minimumfeltételt elõíró jogszabály jelenik meg, — ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik — az egészségügyi szolgáltató a jogszabály hatálybalépésétõl számított 60 napon belül bejelenti a mûködési engedélyt kiadó egészségügyi hatóságnak szolgáltatásainak az új vagy módosított minimumfeltételnek való megfelelését. Ha a szolgáltató az új vagy módosított minimumfeltételeknek megfelel, a városi, illetve a megyei tisztifõorvos a mûködési engedélyt a bejelentéstõl számított 60 napon belül módosítja. Az egészségügyi hatóság a bejelentésben foglaltakat helyszíni szemlén ellenõrizheti.’’
11. § A Mer. 19. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(1) Az egészségügyi hatóság a mûködési engedélyt visszavonja, ha] ,,c) egyéni vállalkozó esetén a vállalkozói igazolványát visszavonták vagy azzal nem rendelkezik,’’
(2) A módosítás iránti kérelmet a) háziorvosi, házi gyermekorvosi és védõnõi szolgálatok, a fogorvosi és foglalkozás-egészségügyi alapellátást, az iskola- és ifjúság-egészségügyi ellátást, a házi szakápolást és az alapellátási ügyeleti szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatók — a c) pontban szereplõk kivételével — 2004. március 15—31., b) az egészségügyi szolgáltatók és mûködési engedélyük nyilvántartásáról szóló 32/1997. (X. 28.) NM rendelet 3. számú mellékletében meghatározott, ugyanazon egészségügyi szakmai fõcsoporthoz tartozó, vagy az egy egészségügyi szakmán belüli járóbeteg-ellátást nyújtó — az a) pontba nem tartozó — egészségügyi szolgáltatók és a mûvese-állomások mûködtetõi 2004. május 1—15., c) a többszakmás szakrendelést nyújtó szakrendelõk, szakrendelõintézetek, továbbá minden természetgyógyászati, illetõleg nem-konvencionális gyógyító tevékenységet végzõ egészségügyi szolgáltató, valamint azok az egészségügyi szolgáltatók, amelyek egyidejûleg járóbeteg alap- és szakellátást is nyújtanak 2004. május 15—31., d) a Minr. 5. § (1) bekezdése c) pontjának cc) alpontja szerinti besorolást igénylõ kórházak, szakkórházak, továbbá a krónikus kórházi vagy az ápolási intézeti besorolást igénylõ egészségügyi szolgáltatók 2004. június 15—30., e) az f) pontot kivéve minden további, a d) pontban nem említett fekvõbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató 2004. szeptember 1—15., f) az orvostudományi egyetemek, az Országos Mentõszolgálat, az Országos Vérellátó Szolgálat és az egészségügyi hatóság intézetei 2004. szeptember 15—30. között nyújthatják be.
12. § A Mer. 23. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: ,,(5) E rendelet hatálybalépése elõtt ,,klinika’’ elnevezést használó egészségügyi szolgáltató, ha nem felel meg a
(3) A kérelemben az egészségügyi szolgáltató az ellátandó egészségügyi szakma (szakmák), ehhez rendelve ellátási formák és progresszivitási szintek szerint részletezve nyilatkozik arról, hogy rendelkezik az ellátáshoz szükséges tárgyi és személyi feltételekkel.
1782
MAGYAR KÖZLÖNY
(4) Az egészségügyi hatóság — ha szükséges — helyszíni szemlén ellenõrzi a nyilatkozatban foglaltakat, és a) a (2) bekezdés a)— b) pontjában felsorolt egészségügyi szolgáltatók esetén a kérelem beérkezésétõl számított 60 napon belül, b) a (2) bekezdés c)—f) pontjában felsorolt egészségügyi szolgáltatók esetén a kérelem beérkezésétõl számított 90 napon belül dönt a mûködési engedély módosításáról. (5) A (2) bekezdésben foglalt határidõ elmulasztása esetén egészségügyi szolgáltató a (2) bekezdés szerint rá irányadó határidõ utolsó napjától számított három hónapon belül igazolási kérelemmel élhet. Ha az egészségügyi szolgáltató e három hónapon belül sem kérelmezi a módosítást, mûködési engedélye a harmadik hónap utolsó napján érvényét veszti. (6) Azok az egészségügyi szolgáltatók, amelyek e rendelet hatálybalépésekor ideiglenes mûködési engedéllyel folytatják tevékenységüket, az e §-ban foglaltak szerint kérhetik mûködési engedély kiadását. Azok az ideiglenes mûködési engedélyek, amelyeknek az érvényessége idõközben a 12. § (3) bekezdésében foglaltak alapján megszûnne, a (4) bekezdésben meghatározott hatósági határozat jogerõre emelkedéséig, módosítási kérelem hiányában a (2) bekezdés szerinti, az egészségügyi szolgáltatóra irányadó határidõ lejártáig érvényben maradnak.
14. § A Mer. 23. §-t követõen új 23/A. §-sal egészül ki: ,,23/A. § Felhatalmazást kap az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, hogy rendeletben határozza meg a) az egészségügyi szakmai kódjegyzéket és az egészségügyi szolgáltatók, valamint a mûködési engedélyek nyilvántartásának szabályait; b) az egészségügyi közszolgáltatást nyújtó szolgáltatók szervezetének és mûködésének egyes kérdéseit, továbbá e gyógyintézetekben a szakmai vezetõ testület létrehozásának és mûködésének részletes szabályait, továbbá c) az egészségügyi közszolgáltatást nyújtó gyógyintézet vezetõjének és vezetõhelyetteseinek képesítési követelményrendszerét, illetõleg állami, önkormányzati költségvetési szervként vagy állami, önkormányzati többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezõ gazdasági társaságként, közhasznú társaságként mûködõ egészségügyi szolgáltató esetén a vezetõi (vezetõhelyettesi) megbízatás betöltésére kiírandó pályázat részletes eljárási szabályait.’’
15. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg
2004/20. szám
a) az egészségügyi szakellátási kapacitásmódosítások szakmai feltételeirõl, eljárási rendjének és az új szolgáltatók befogadásának szabályairól szóló 50/2002. (III. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R .) 2. § b) pontjának ba) és bb) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [2. § E rendelet alkalmazásában b) kapacitáslekötés-módosítás:] ,,ba) a szakellátás körébe tartozó egészségügyi szolgáltatás kapacitásszerkezetének változása nélkül bekövetkezõ tulajdonosváltás, gazdálkodási-mûködési forma változás, továbbá a fenntartó, illetve a szolgáltató személyének és/vagy nevének változása, ideértve, ha az egészségügyi közszolgáltatásért felelõs szerv az egészségügyi ellátási kötelezettségének teljesítésére más egészségügyi közszolgáltatásért felelõs szervvel vagy egészségügyi szolgáltatóval megállapodást vagy szerzõdést kötött; bb) az egészségügyi szolgáltató által nyújtott egészségügyi szolgáltatások egy részére vonatkozóan bekövetkezõ tulajdonosváltás, gazdálkodási-mûködési forma változás, továbbá a fenntartó, illetve a szolgáltató személyének változása, ideértve ha az egészségügyi közszolgáltatásért felelõs szerv az egészségügyi ellátási kötelezettségének teljesítésére más egészségügyi közszolgáltatásért felelõs szervvel vagy egészségügyi szolgáltatóval megállapodást vagy szerzõdést kötött;’’; b) az R . 2. §-ának b) pontja a következõ bf) alponttal egészül ki: [2. § E rendelet alkalmazásában b) kapacitáslekötés-módosítás:] ,,bf) a dialízis kezeléseknél a három betegmûszakot meghaladó mûszakszámban végzett betegellátás kezelõhely fejlesztéssel történõ kiváltása, feltéve, hogy az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekrõl szóló 60/2003. (X. 20.) ESZCSM rendelet hatálybalépésének idõpontjában és azóta folyamatosan a szolgáltató három betegmûszakot meghaladó ellátást nyújt és a kezelõhely fejlesztés nem eredményez kapacitásmennyiség növekedést;’’; c) az R . 2. §-a a következõ új f) ponttal egészül ki: ,,f) egészségügyi közszolgáltatásért felelõs szerv: a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (4) bekezdése alapján az egészségügyi alapellátásért felelõs települési önkormányzat, továbbá az egészségügyi szakellátási kötelezettségrõl, továbbá egyes egészségügyet érintõ törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXIV. törvény alapján az egészségügyi szakellátásért felelõs helyi önkormányzat, illetõleg központi államigazgatási szerv;’’; d) az R . 4. §-a (3) bekezdésének f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(3) A pályázathoz csatolni kell] ,,f) mûködõ gyógyintézet szolgáltatásait érintõ pályázat esetén a gyógyintézet szakmai tervét.’’; e) az R . 4. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
2004/20. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
,,(5) A 2. § b) pontjának ba) és bb) alpontja szerinti megállapodás vagy szerzõdés alapján közszolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltató szolgáltatásait érintõ pályázat esetén a pályázathoz csatolni kell az egészségügyi közszolgáltatásért felelõs szervnek a pályázat benyújtásához történõ írásbeli hozzájárulását.’’; f) az R . 13. §-ának (1) bekezdésében a ,,2. § bc), bd) alpontja’’ szövegrész helyébe a ,,2. § bc), bd) és bf) alpontja’’ szövegrész lép; g) az R . 14. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(1) A 2. § b) pontjának ba) és bb) alpontja szerinti megállapodással vagy szerzõdéssel érintett kapacitás esetén a kapacitáslekötés-módosítási kérelemhez csatolni kell a megállapodást vagy a szerzõdést.’’; h) a háziorvosok, házi gyermekorvosok és fogorvosi alapellátási vállalkozások támogatásáról szóló 229/2001. (XII. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Támr.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,1. § (1) E rendelet hatálya azon háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi egészségügyi szolgáltatást nyújtóra (a továbbiakban: háziorvosi szolgáltató) terjed ki, amely területi ellátási kötelezettséggel rendelkezik és tevékenységét gazdasági társasági formában, szövetkezetként, közhasznú szervezetben, egyéni vállalkozóként végzi.’’; i) a Támr. 2. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,b) a háziorvosi szolgáltató a tevékenység végzéséhez szükséges eszközök biztosítását a területi ellátási kötelezettség átvállalásáról szóló szerzõdésben vagy erre tekintettel megkötött, az eszközök használatára vonatkozó külön szerzõdésben átvállalta. Az átvállalásról szóló megállapodás után a háziorvosi szolgáltató saját felelõsségi körében gondoskodik az eszközök mûködõképes rendelkezésre állásáról,’’; j) a Mer. 12. §-ának (8) bekezdésében ,,a területi ellátási’’ szövegrész helyébe ,,az ellátási’’ szövegrész lép. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a) a helyi önkormányzatok polgármestereinek és jegyzõinek, valamint a köztársasági megbízottak népjóléti igazgatási feladat- és hatáskörének megállapításáról szóló 22/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 8. §-ának f) és g) pontja; b) az egészségügyi szakellátási kapacitásmódosítások szakmai feltételeirõl, eljárási rendjének és az új szolgáltatók befogadásának szabályairól szóló 50/2002. (III. 26.) Korm. rendelet módosításáról szóló 185/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, 2—4. §-ai.
1783
A Kormány 26/2004. (II. 26.) Korm. rendelete az egyes termékek kiegészítõ oltalmára vonatkozó európai közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges szabályokról A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 118. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következõket rendeli el:
Általános rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában a) közösségi rendelet: a gyógyszerek kiegészítõ oltalmi tanúsítványának bevezetésérõl szóló 1768/92/EGK tanácsi rendelet; b) bejelentés: a közösségi rendelet alapján kiegészítõ oltalmi tanúsítvány megadására irányuló bejelentés; c) tanúsítvány: a bejelentés alapján szerzett kiegészítõ oltalomról kiadott tanúsítvány.
A Magyar Szabadalmi Hivatal hatásköre 2. § A Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe a tanúsítványokkal kapcsolatos következõ ügyek tartoznak: a) a tanúsítvány megadása; b) a tanúsítvány megszûnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése; c) a tanúsítvány érvénytelenségének megállapítása; d) a nemleges megállapítás; e) a tanúsítvány értelmezése; f) a bejelentések és a tanúsítványok nyilvántartása, beleértve a fenntartásukkal kapcsolatos kérdéseket; g) a bejelentésekkel és a tanúsítványokkal kapcsolatos hatósági tájékoztatás.
A tanúsítvány megadására irányuló eljárás
(3) A Mer. 5. §-a 2004. május 1-jén hatályát veszti. 3. § Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök
(1) A közösségi rendelet 8. cikke szerinti bejelentést a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz kell benyújtani.
1784
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) A bejelentés napja az a nap, amelyen a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz beérkezett bejelentés legalább a következõket tartalmazza: a) utalás a tanúsítvány iránti igényre; b) a bejelentõ azonosítására alkalmas adatok; c) az alapszabadalom lajstromszáma és a találmány címe; d) a termék — a közösségi rendelet 3. cikkének b) pontjában említett — elsõ forgalomba hozatali engedélyének száma, kelte, és ha az engedély nem a termék elsõ forgalomba hozatali engedélye a Közösségben, a Közösségben kiadott elsõ forgalomba hozatali engedély száma és kelte. (3) A Magyar Szabadalmi Hivatal a bejelentés benyújtását követõen megvizsgálja, hogy a bejelentés megfelel-e a bejelentési nap elismeréséhez elõírt feltételeknek. Ha a bejelentési nap nem ismerhetõ el, a bejelentõt fel kell hívni a hiányok harminc napon belül történõ pótlására. A hiányok határidõben történõ pótlása esetén a bejelentés napjának a hiánypótlás beérkezési napját kell elismerni. Ellenkezõ esetben a bejelentést visszavontnak kell tekinteni. (4) A bejelentésért a bejelentés napját követõ két hónapon belül külön jogszabályban meghatározott bejelentési díjat kell fizetni. (5) Ha a bejelentési díjat nem fizették meg, a Magyar Szabadalmi Hivatal figyelmezteti a bejelentõt az elõírt határidõben történõ hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a bejelentést visszavontnak kell tekinteni. (6) Ha a bejelentés megfelel a (3) bekezdés alapján vizsgált követelményeknek, a Magyar Szabadalmi Hivatal a bejelentésrõl — a közösségi rendelet 9. cikke szerint — hivatalos lapjában hatósági tájékoztatást közöl és azt az alapszabadalomra vonatkozóan feltünteti a szabadalmi lajstromban. (7) Ha a bejelentés megfelel a (3) bekezdés alapján vizsgált feltételeknek, a Magyar Szabadalmi Hivatal megvizsgálja, hogy a bejelentés megfelel-e a közösségi rendeletben, az Szt.-ben és az e rendeletben meghatározott követelményeknek. (8) A Magyar Szabadalmi Hivatal vizsgálata kiterjed arra is, hogy — a közösségi rendelet 3. cikke c) és d) pontjának értelmében — a bejelentõ által megjelölt termékre adtak-e már tanúsítványt, illetve, hogy a tanúsítvány alapjául szolgáló forgalomba hozatali engedély az elsõ forgalomba hozatali engedélynek minõsül-e. (9) A bejelentés nem változtatható meg úgy, hogy a tanúsítvány más termékre, más forgalomba hozatali engedélyre vagy más alapszabadalomra vonatkozzon, mint amelyet a bejelentés benyújtásakor megjelöltek. (10) Ha a bejelentés nem felel meg a közösségi rendeletben, az Szt.-ben és az e rendeletben elõírt követelményeknek, a bejelentõt fel kell hívni a hiányok pótlására, illetve nyilatkozattételre. A bejelentést el kell utasítani, ha
2004/20. szám
az a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a vizsgált követelményeket.
4. § (1) Ha a bejelentés megfelel a közösségi rendeletben, az Szt.-ben és az e rendeletben elõírt követelményeknek, a Magyar Szabadalmi Hivatal a bejelentés tárgyára tanúsítványt ad. (2) A Magyar Szabadalmi Hivatal a tanúsítványokról a közösségi rendelet 11. cikke szerint hatósági tájékoztatást közöl. (3) A tanúsítvány megadását az alapszabadalomra vonatkozóan fel kell tüntetni a szabadalmi lajstromban és be kell jegyezni a tanúsítványlajstromba (6. §).
5. § (1) Érdemi határozatok a tanúsítvány megadása, a tanúsítvány megszûnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése, a tanúsítvány érvénytelenségének megállapítása és a nemleges megállapítás kérdésében hozott ügydöntõ határozatok. (2) A tanúsítvány megadására irányuló eljárásra egyebekben a Magyar Szabadalmi Hivatalnak a szabadalmi ügyekben való eljárására vonatkozó általános szabályokat (Szt. VII. fejezet) kell megfelelõen alkalmazni, a következõ eltérésekkel: a) az igazolás ki van zárva a közösségi rendelet 7. cikkében, valamint 19a. cikkének f) pontjában megszabott határidõ elmulasztása esetén; b) az Szt.-nek a nyilvánosságra vonatkozó szabályait (53. §) a bejelentés benyújtásának napjától alkalmazni kell.
Bejelentési nyilvántartás, tanúsítványlajstrom 6. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a bejelentésekrõl nyilvántartást, a tanúsítványokról tanúsítványlajstromot vezet, amelyekbe be kell jegyezni a tanúsítványokra vonatkozó jogokkal kapcsolatos minden tényt és körülményt. A tanúsítványlajstromban fel kell tüntetni különösen a) a tanúsítvány lajstromszámát; b) a tanúsítvány ügyszámát; c) a tanúsítvány címét; d) a tanúsítvány jogosultjának nevét és címét; e) a képviselõ nevét és székhelyét; f) az alapszabadalom lajstromszámát, címét és bejelentési napját;
2004/20. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
g) a közösségi rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett forgalomba hozatali engedélyek számát, keltét és az azokban szereplõ terméket; h) a tanúsítvány idõtartamát; i) a tanúsítványt megadó határozat keltét; j) a fizetett fenntartási díj összegét és a fizetés idõpontját; k) a tanúsítvány megszûnését, illetve érvénytelenségének megállapítását, annak jogcímét és idõpontját; l) a hasznosítási engedélyeket. (2) A nyilvántartásra és a tanúsítványlajstromra egyebekben az Szt.-nek a szabadalmi nyilvántartásokra vonatkozó rendelkezéseit (54—55. §) kell megfelelõen alkalmazni.
A tanúsítványra vonatkozó szabályok 7. § (1) A (2) bekezdésben meghatározott kivétellel a tanúsítványokból eredõ jogokra és kötelezettségekre, a tanúsítványokkal kapcsolatos hasznosítási szerzõdésekre, kényszerengedélyekre, valamint a tanúsítvány bitorlására az Szt. II—V. fejezeteinek rendelkezéseit is megfelelõen alkalmazni kell. (2) A tanúsítvány tartamára évenként, külön jogszabályban meghatározott fenntartási díjat kell fizetni, az Szt. 23. §-a (1) bekezdésének megfelelõen. Ha a tanúsítvány idõtartamának utolsó éve tört évet alkot, az adott évi fenntartási díj arányos részét kell megfizetni, az utolsó teljes évre vonatkozó fenntartási díj megfizetésével egyidejûleg.
A tanúsítvány megszûnése és érvénytelensége 8. § (1) A tanúsítvány megszûnésére az Szt. 40. §-át, 41. §-ának (1), (2) és (4) bekezdését, valamint 43. §-át is alkalmazni kell. Az oltalom megszûnésének idõpontjára az Szt. 39. §-ának a)— c) pontjai megfelelõen irányadók. (2) A tanúsítvány érvénytelenségének megállapítása esetén a tanúsítvány a bejelentés napjára visszaható hatállyal szûnik meg. A tanúsítvány érvénytelenségének megállapítására irányuló kérelmet elutasító jogerõs határozat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon ugyanannak a tanúsítványnak az érvénytelensége iránt bárki újabb eljárást indítson.
1785
szerinti megszûnését, továbbá a tanúsítványt az Szt. 40. §-a alapján újra érvénybe helyezi. A megszûnés megállapítására és az újra érvénybe helyezésre az Szt. 79. §-ának (2) bekezdését megfelelõen alkalmazni kell. (2) Ha a tanúsítványnak a közösségi rendelet 14. cikke d) pontja alapján történõ megszûnését a Magyar Szabadalmi Hivatal kérelemre állapítja meg, a kérelemmel kapcsolatban a tanúsítvány jogosultját nyilatkozattételre kell felhívni. Az így indult eljárásban a Magyar Szabadalmi Hivatal írásbeli elõkészítés után határoz a tanúsítvány megszûnésének a közösségi rendelet 14. cikke d) pontja alapján történõ megállapításáról vagy a kérelem elutasításáról. (3) A közösségi rendelet 15. cikke (1) bekezdésének b) pontja és — ha az alapszabadalmat megsemmisítik — c) pontja alapján a tanúsítvány érvénytelenségének megállapítására a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalból is indíthat eljárást. (4) A tanúsítvány érvénytelenségének megállapítására irányuló eljárásban a Magyar Szabadalmi Hivatal háromtagú tanácsban eljárva, írásbeli elõkészítés után, szóbeli tárgyalás alapján határoz, kivéve, ha az eljárás a (3) bekezdésben megjelölt jogcímek valamelyike alapján indult. (5) A tanúsítvány érvénytelenségének megállapítására irányuló eljárásra egyebekben az Szt. 80—81. §-át kell megfelelõen alkalmazni. (6) A tanúsítvánnyal kapcsolatban indított nemleges megállapítási eljárásra az Szt. 82—83. §-át kell megfelelõen alkalmazni. (7) Ha a tanúsítvány értelmezése kérdésében vita támad, az eljáró bíróság vagy egyéb hatóság megkeresésére a Magyar Szabadalmi Hivatal a tanúsítvány, az alapszabadalom leírása és a forgalomba hozatali engedély összevetése alapján szakvéleményt ad.
Bírósági eljárások a tanúsítványokkal kapcsolatos ügyekben 10. § A tanúsítványokkal kapcsolatos bírósági eljárásokra a szabadalmakkal kapcsolatos bírósági eljárásokra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelõen alkalmazni.
A tanúsítványokkal kapcsolatos egyéb eljárások
A növényvédõ szerek kiegészítõ oltalmi tanúsítványaira vonatkozó szabályok
9. §
11. §
(1) A Magyar Szabadalmi Hivatal megállapítja a tanúsítványnak a közösségi rendelet 14. cikke b)—d) pontjai
(1) Ezt a rendeletet — a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel — a növényvédõ szerek kiegészítõ oltalmi tanú-
1786
MAGYAR KÖZLÖNY
sítványának bevezetésérõl szóló 1610/96/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján kiegészítõ oltalmi tanúsítvány megadására irányuló bejelentésekre és az ilyen bejelentés alapján megszerzett kiegészítõ oltalmi tanúsítványokra is alkalmazni kell. (2) A Magyar Szabadalmi Hivatalnak a 3. § (8) bekezdése alapján végzett vizsgálata arra terjed ki, hogy az (1) bekezdésben említett közösségi rendelet 3. cikke (1) bekezdésének c) és d) pontja értelmében a bejelentõ által megjelölt termékre adtak-e már tanúsítványt, illetve, hogy a tanúsítvány alapjául szolgáló forgalomba hozatali engedély az elsõ forgalomba hozatali engedélynek minõsül-e.
Hatálybalépés 12. § Ez a rendelet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történõ csatlakozásáról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.
2004/20. szám 2. §
(1) Az R . 4. §-a (2) bekezdésének bevezetõ rendelkezése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(2) A Hivatal közös feladata az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, illetõleg a Nemzeti Hírközlési Hatóság illetékes szerveivel:’’ (2) Az R . 4. §-a (3) bekezdésének g)—i) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(3) A Hivatal önálló feladata:] ,,g) felhasználónként, rendeltetés és mûszaki jellemzõk szerint nyilvántartja a nem polgári célú frekvenciahasználatot és a bejelentett rádióberendezés-típusokat; h) adatot szolgáltat a honvédelmi miniszter, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács, a Nemzeti Hírközlési Hatóság, a felhasználók, továbbá az illetékes központi közigazgatási szervek részére; i) rádiómérõ és rádiózavar-elhárító szolgálatot tart fenn, az elektromágneses összeférhetõség biztosítása és a rádiózavar-elhárítás érdekében együttmûködik a Nemzeti Hírközlési Hatósággal és a felhasználókkal.’’
3. § Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök
(1) Az R . 5. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(3) A Tanács elnöke a Hivatal vezetõje, tagjai: a honvédelmi miniszter, a belügyminiszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter, valamint az informatikai és hírközlési miniszter által megbízott egy-egy személy.’’
A Kormány 27/2004. (II. 26.) Korm. rendelete
(2) Az R. 5. §-a a következõ új (5) bekezdéssel egészül ki: ,,(5) A Tanács mûködési feltételeit a Kormányzati Frekvenciagazdálkodási Hivatal biztosítja.’’
a nem polgári célú frekvenciagazdálkodás feladatait ellátó hatóság szervezetérõl, valamint a nem polgári célú frekvenciagazdálkodás rendjérõl szóló 279/2001. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény 182. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendeli el: 1. § A nem polgári célú frekvenciagazdálkodás feladatait ellátó hatóság szervezetérõl, valamint a nem polgári célú frekvenciagazdálkodás rendjérõl szóló 279/2001. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R .) felhatalmazó rendelkezése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,A Kormány az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény 182. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendeli el:’’
4. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R . 4. §-a (3) bekezdésének d) pontjában az ,, , a kezelõi vizsgáztatás megtörténtét’’ szövegrész hatályát veszti; az R . 4. §-a (2) bekezdésének b) pontjában a ,,szervezettel’’ szövegrész helyébe a ,,szervezetekkel’’ szövegrész, d) pontjában a ,,Frekvenciasávok Nemzeti Felosztási Táblázatának’’ szövegrész helyébe a ,,frekvenciasávok nemzeti felosztása’’, 6. §-ának (2) bekezdésében az ,,adatok’’ szövegrész helyébe az ,,adatokat’’ szövegrész, (4) bekezdésében a ,,frekvenciakijelölési engedély’’ szövegrész helyébe a ,,frekvenciakijelölés’’ szövegrész; a 6. §-ának (5) bekezdésében a ,,Hírközlési Felügyeletnél’’ szövegrész helyébe a ,,Nemzeti Hírközlési Hatóságnál’’ szövegrész lép. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök
2004/20. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A Kormány tagjainak rendeletei
1787
személy legkésõbb a szakmai vizsgára jelentkezés idõpontjáig betölti a 40. életévét.’’
3. §
Az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter 10/2004. (II. 26.) ESZCSM rendelete a szülésznõképzés szakmai követelményeirõl szóló 20/1994. (XI. 15.) NM rendelet módosításáról A szakképzésrõl szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján — az oktatási miniszter egyetértésével — a következõket rendelem el:
E rendelet a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba azzal, hogy az a személy, aki e rendelet hatálybalépéséig a szakmai vizsgára nyelvvizsga hiánya miatt nem tudott bejelentkezni, azonban az R . mellékletének e rendelet 2. §-ával módosított IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei cím alatti 1. pontja f) alpontjában foglalt feltételnek megfelel, e rendelet hatálybalépését követõ 15 napon belül a szakmai vizsgára bejelentkezhet. Dr. Kökény Mihály s. k., egészségügyi, szociális és családügyi miniszter
1. § A szülésznõképzés szakmai követelményeirõl szóló 20/1994. (XI. 15.) NM rendelet (a továbbiakban: R .) 3. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,3. § Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, az azt kihirdetõ 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következõ jogszabályaival összeegyeztethetõ szabályozást tartalmaz: — a Tanács többször módosított 80/154/EGK irányelve a szülészeti ellátásért felelõs szülésznõk diplomáinak, bizonyítványainak és hivatalos képzésük egyéb bizonyítékainak kölcsönös elismerésérõl, valamint a honosítás jogának és a szülészeti szolgáltatások szabad gyakorlását elõsegítõ intézkedésekrõl, — a Tanács többször módosított 80/155/EGK irányelve a szülésznõi tevékenység elkezdésére és folytatására vonatkozó jogi, szabályozási és adminisztratív eljárási feltételek összehangolásáról.’’
2. § Az R. mellékletének IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei cím alatti 1. pontjának f) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [1. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei] ,,f) ,,C’’ típusú alapfokú államilag elismert, illetve azzal egyenértékû nyelvvizsga, kivéve ha a képzésben részt vevõ
A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, valamint a gazdasági és közlekedési miniszter 19/2004. (II. 26.) FVM—ESZCSM—GKM együttes rendelete az élelmiszerek jelölésérõl Az élelmiszerekrõl szóló 2003. évi LXXXII. törvény 20. §-a (3) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendeljük el: 1. § (1) E rendeletet az élelmiszerekrõl szóló 2003. évi LXXXII. törvény 2. §-ának 17. pontja szerinti végsõ fogyasztóhoz kerülõ élelmiszerekre kell alkalmazni. (2) A rendeletet azokra az élelmiszerekre is alkalmazni kell, amelyek a külön jogszabály szerinti vendéglátó és közétkeztetési helyekre (a továbbiakban: közétkeztetés) kerülnek.
2. § E rendelet alkalmazásában: 1. Jelölés: bármely, az élelmiszerre vonatkozó szó, jel, védjegy, márkanév, ábra vagy szimbólum, amelyet az élel-
1788
MAGYAR KÖZLÖNY
miszer csomagolásán, a dokumentációban, a címkén, a feliraton, a gyûrûn vagy a galléron helyeznek el. 2. Elõrecsomagolt élelmiszer: olyan egység, amely az élelmiszerbõl és az élelmiszer azon csomagolásából áll, amelybe az élelmiszert forgalomba hozatal elõtt csomagolták be, és amely további változtatás nélkül kerül a végsõ fogyasztóhoz vagy közétkeztetésre. Az élelmiszert egészben vagy részben tartalmazó csomagolásnak olyannak kell lennie, hogy annak felnyitása vagy megváltoztatása nélkül a tartalom ne legyen megváltoztatható.
3. § (1) A jelölés és az alkalmazott jelölési módszer a) nem vezetheti félre a fogyasztót az élelmiszer tulajdonságait — így az élelmiszer fajtáját, azonosságát, jellemzõit, összetételét, mennyiségét, eltarthatóságát, származását vagy eredetét és elõállítási vagy termelési módját — illetõen, b) nem tulajdoníthat az élelmiszernek olyan hatást vagy tulajdonságot, amelyekkel az valójában nem rendelkezik, c) nem állíthatja vagy sugallhatja, hogy az élelmiszer különleges tulajdonsággal rendelkezik, ha ugyanezekkel a tulajdonságokkal minden más hasonló élelmiszer is rendelkezik, d) a természetes ásványvizekrõl és a különleges táplálkozási célú élelmiszerekrõl szóló elõírásokban foglaltak figyelembevételével nem tulajdoníthat az élelmiszernek betegség megelõzésére, gyógyítására vagy kezelésére vonatkozó tulajdonságokat, illetve nem keltheti ezen tulajdonságok meglétének benyomását. (2) Az (1) bekezdés szerinti tilalom, illetve korlátozás vonatkozik továbbá a) az élelmiszerek megjelenítésére, különösen az élelmiszer formájára vagy alakjára, csomagolására, valamint elhelyezésük módjára, kiállításuk kellékeire, valamint b) az élelmiszerek reklámozására.
4. § Az 5—18. §-ban elõírtak figyelembevételével az élelmiszer jelölésén az alábbi adatokat kell feltüntetni: a) az élelmiszer megnevezése, b) az összetevõk felsorolása, c) bizonyos összetevõk vagy összetevõ csoportok mennyisége a 8. § szerint, d) elõrecsomagolt élelmiszer esetén annak nettó mennyisége, e) az élelmiszer minõségmegõrzési idõtartamának lejárati dátuma, illetve a mikrobiológiai szempontból gyorsan romló élelmiszer fogyaszthatóságának idõpontja, f) a minõség megõrzéséhez szükséges különleges tárolási vagy felhasználási feltételek,
2004/20. szám
g) az élelmiszer elõállítójának vagy az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) valamely államában székhellyel rendelkezõ forgalmazójának neve vagy cégneve és címe, h) az eredet vagy a származás helye, amennyiben megjelölésének hiánya a fogyasztót megtévesztheti az adott élelmiszer tényleges származása vagy a valódi eredete felõl, i) felhasználási útmutató, amennyiben ennek hiányában a fogyasztó nem tudná az élelmiszert megfelelõen felhasználni, j) az 1,2 térfogatszázaléknál több alkoholt tartalmazó italok esetén a tényleges alkoholtartalom térfogatszázalékban, a Magyar Élelmiszerkönyv elõírása szerint.
5. § Külön jogszabály a 4. § b) és e) pontjában foglalt elõírástól eltérhet, illetve a 4. §-ban felsoroltakon kívül további kötelezõ jelölés feltüntetését is elõírhatja.
6. § (1) Az élelmiszer megnevezése az a megnevezés, amelyet jogszabályi elõírások határoznak meg. (2) Az (1) bekezdés szerinti elõírás hiánya esetén az élelmiszer megnevezése a Magyar Élelmiszerkönyv irányelveiben meghatározott, illetve a végsõ fogyasztó vagy a közétkeztetés részére történõ forgalmazás során használt megnevezés. Az élelmiszer megnevezésének elegendõen pontosnak kell lennie ahhoz, hogy tájékoztasson az élelmiszer valódi jellegérõl és lehetõvé kell tennie a megkülönböztetését olyan termékektõl, amelyekkel összetéveszthetõ. (3) A forgalmazás során használható az a megnevezés, amellyel az élelmiszert az Európai Unió valamely másik tagállamában jogszerûen elõállítják vagy forgalmazzák, illetve az EGT megállapodásban részes valamely EFTA-államban jogszerûen elõállítják. Ha ez a megnevezés nem teszi lehetõvé a fogyasztó számára az élelmiszer tulajdonságainak megállapítását és a többi élelmiszertõl való megkülönböztetését, akkor a megnevezéshez meg kell adni más tájékoztató információt is, amelyet a megnevezés közvetlen közelében kell elhelyezni. (4) Az elõállító EGT államban használt megnevezés nem használható, ha az általa jelölt élelmiszer összetétel és elõállítás szempontjából is különbözik a többi, ilyen megnevezésen ismert élelmiszertõl, és a (3) bekezdés szerinti kiegészítõ információk nem elegendõek a fogyasztók megfelelõ tájékoztatására. (5) A védjegy, márkanév, illetve fantázianév nem helyettesítheti az élelmiszer megnevezését.
2004/20. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(6) A megnevezésnek vagy a megnevezés kiegészítésének utalnia kell az élelmiszer fizikai állapotára vagy kezelésére (például porított, fagyasztva szárított, gyorsfagyasztott, sûrített, füstölt), amennyiben az ilyen jelölés hiánya alkalmas a fogyasztók megtévesztésére. Az ionizáló energiával kezelt élelmiszer jelölésében fel kell tüntetni a ,,sugárkezelt’’ vagy az ,,ionizáló energiával kezelt’’ kifejezést. (7) Azokat az élelmiszereket, amelyeket a minõségmegõrzési idejük növelésére a levegõtõl eltérõ összetételû gáz atmoszférában csomagoltak, a ,,védõgázas csomagolásban’’ jelöléssel is el kell látni.
7. § (1) Az élelmiszer összetevõit e § és az 1— 3. számú mellékletek szerint kell feltüntetni. (2) Nem kötelezõ az összetevõk felsorolása a következõ termékek esetében: a) friss gyümölcs és zöldség, beleértve a nem hámozott, nem szeletelt vagy más hasonló kezelésnek alá nem vetett burgonyát, b) szénsavas víz, amelynek jelölésében a szénsav hozzáadását deklarálták, c) erjesztett ecet, amelyet csak egy anyagból állítottak elõ, illetve más anyagot nem adtak hozzá, d) sajt, vaj, tejszín, savanyú tejtermékek, amennyiben az alapanyagon, enzimeken, mikrobatenyészeten, a sajt elõállításához szükséges sókeveréken (ömlesztõsón) kívül más anyagot nem használtak fel, e) egyetlen alapanyagból álló élelmiszer, amelynek megnevezése a felhasznált anyaggal azonos, illetve megnevezése alapján a felhasznált anyag jellege egyértelmûen azonosítható. (3) Összetevõnek minõsül mindazon anyag, az adalékanyagokat is beleértve, amelyet az élelmiszer elõállításához használnak fel, még ha megváltoztatott formában van is jelen a végtermékben. Ha egy összetevõ eredetileg több anyagból készült, úgy ezeket az anyagokat is az élelmiszerhez felhasználtnak kell tekinteni. (4) Nem minõsülnek összetevõnek a) az élelmiszer elõállítása során kivont, majd késõbb azonos mennyiségben visszajuttatott anyagok, b) azon adalékanyagok, amelyek az adott élelmiszer egy vagy több összetevõjében voltak jelen, de az adott, a fogyasztásra kész élelmiszerben technológiai funkcióval nem rendelkeznek, illetve a technológiai segédanyagok, c) azok az anyagok, amelyeket az adalék- vagy aromaanyagok oldószereként vagy hordozójaként a feltétlenül szükséges mennyiségben használtak fel. (5) Az élelmiszer elõállításához felhasznált anyagokat elõállításkori tömegük csökkenõ mennyiségi sorrendjében
1789
az ,,Összetevõk’’ szót követõen kell feltüntetni. A felsorolásnál azonban a) az elõállításhoz felhasznált vizet és illó termékeket a késztermékben meghatározható tömegük szerint kell a felsorolásban megemlíteni; az élelmiszer elõállításhoz felhasznált vízmennyiséget az összes többi hozzáadott összetevõnek a végtermék összmennyiségébõl történõ levonásával határozzák meg; ha az elõállításhoz felhasznált víz az élelmiszer 5%-át nem haladja meg, akkor nem szükséges figyelembe venni a felsorolásnál, b) a koncentrált vagy dehidratált formában felhasznált és az elõállítás folyamán eredeti állapotukba visszaállított összetevõket a koncentrálást vagy dehidratálást megelõzõ tömegarányuknak megfelelõ sorrendben is fel lehet tüntetni, c) azon koncentrált vagy dehidratált élelmiszerek esetében, amelyek víz hozzáadásával hozhatók eredeti állapotba, a felhasznált anyagok a hidratált termékben elõforduló mennyiségük sorrendjében is felsorolhatók azzal a feltétellel, hogy az összetevõk listáját a ,,hidratált termék összetevõi:’’ vagy a ,,felhasználásra kész termék összetevõi:’’ kifejezés vezeti be, d) olyan gyümölcs- vagy zöldségkeverékek esetében, ahol egyik komponens sincs jelentõs túlsúlyban, az összetevõk tetszõleges sorrendben sorolhatók fel, amennyiben a felsorolást a ,,változó arányban’’ kifejezés kíséri, e) olyan fûszer- és fûszernövény keverékek esetében, ahol egyik komponens sincs jelentõs tömeg szerinti túlsúlyban, az összetevõk tetszõleges sorrendben sorolhatók fel, amennyiben a felsorolást a ,,változó arányban’’ kifejezés kíséri. (6) Az (5) bekezdéstõl eltérõen a víz hozzáadását nem kell feltüntetni, a) ha az elõállítás folyamán a víz csak arra szolgál, hogy koncentrált vagy dehidratált formában lévõ összetevõt az eredeti állapotába visszaállítsa, b) olyan felöntõlé esetében, amelyet szokás szerint nem fogyasztanak el az élelmiszerrel. (7) Az összetevõk megnevezését a 6. § szerint kell megadni, azonban: a) az 1. számú mellékletben felsorolt élelmiszereket összetevõként, az ott rögzített gyûjtõnevek használatával is fel lehet tüntetni; az 1. számú mellékletben szereplõ ,,keményítõ’’ megnevezést mindig ki kell egészíteni a növényi eredet megjelölésével, abban az esetben, ha a felhasznált anyag glutént tartalmazhat, b) a 2. számú mellékletben felsorolt összetevõket csoportnevük és nevük vagy csoportnevük és E számuk szerint kell szerepeltetni a felsorolásban; ha valamelyik összetevõ több csoporthoz tartozik, akkor az összetevõnek az adott élelmiszerre gyakorolt elsõdleges hatásának megfelelõ csoport nevét kell feltüntetni; a 2. számú mellékletben szereplõ ,,módosított keményítõ’’ megnevezést mindig ki kell egészíteni a növényi eredet megjelölésével, abban az esetben, ha a felhasznált anyag glutént tartalmazhat, c) az aromaanyagokat a 3. számú melléklet szerint kell feltüntetni.
1790
MAGYAR KÖZLÖNY
(8) A Magyar Élelmiszerkönyv elõírásai, valamint egyéb jogszabályok bizonyos élelmiszerek esetén elõírhatják, hogy a termék megnevezését egy vagy több meghatározott összetevõ nevével ki kell egészíteni. (9) Ha egy összetevõ eredetileg több anyagból készült, az összetett anyag neve akkor szerepelhet a felhasznált anyagok felsorolásában, ha névhasználata már megszokott és nevét összetevõinek felsorolása követi. Ez a felsorolás nem kötelezõ, ha az összetett anyag a) a késztermék kevesebb, mint 25% -át alkotja; ez azonban nem vonatkozik az adalékanyagokra a (4) bekezdésnek megfelelõen, b) olyan élelmiszer, amelynek felhasznált anyagait a vonatkozó elõírások szerint nem kell megadni.
8. § (1) Az élelmiszer elõállításához felhasznált összetevõ vagy az összetevõk egy csoportjának mennyiségét e § szerint kell feltüntetni. (2) Az összetevõ vagy az összetevõk egy csoportjának mennyiségi feltüntetése kötelezõ, ha az összetevõ vagy az összetevõk egy csoportja a) az élelmiszer megnevezésében megjelenik, vagy azt a fogyasztó általában összekapcsolja az adott megnevezéssel, b) a jelölésen szavakkal, képpel vagy grafikával hangsúlyozott, vagy c) alapvetõ jellemzõje az élelmiszernek és megkülönbözteti azt azoktól az élelmiszerektõl, amelyekkel összetéveszthetõ lenne azok neve vagy megjelenése miatt. (3) A (2) bekezdést nem kell alkalmazni a) arra az összetevõre vagy az összetevõk egy csoportjára, 1. amelynél a 9. § (6) bekezdése szerinti töltõtömeg fel van tüntetve, 2. amelynek mennyiségi jelölésére más jogszabály elõírásai vonatkoznak, 3. amelyet kis mennyiségben, ízesítés céljára használnak, vagy 4. amely, bár szerepel az élelmiszer megnevezésében, de mennyisége nem alapvetõ fontosságú az élelmiszerben és nem különbözteti meg más, hasonló élelmiszertõl; b) ahol más jogszabály pontosan meghatározza egy adott élelmiszerben az összetevõ vagy az összetevõk egy csoportjának a mennyiségét anélkül, hogy annak mennyiségét a jelölésben fel kellene tüntetni; c) a 7. § (5) bekezdésének d) és e) pontjában meghatározott esetekben. (4) A (2) bekezdés a) és b) pontjait nem kell alkalmazni, ha a) a Magyar Élelmiszerkönyv vonatkozó elõírása szerint az élelmiszer megnevezéséhez kapcsolódóan fel kell tüntetni az ,,édesítõszerrel’’ vagy a ,,cukorral és édesítõszerrel’’ kifejezést,
2004/20. szám
b) a hozzáadott vitaminok és ásványi anyagok esetében a mennyiségi adatok a tápérték jelölésben szerepelnek. (5) Amennyiben a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételek teljesítése vonatkozásában kétely merül fel, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz (a továbbiakban: Minisztérium) kell fordulni, amely kezdeményezheti az élelmiszerek jelölésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérõl szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2000/13/EK irányelve (a továbbiakban: 2000/13/EK irányelv) 20. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárást. (6) A százalékban feltüntetett mennyiségnek — ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik — az összetevõk elõállításkor felhasznált mennyiségének kell megfelelnie. (7) Olyan élelmiszerek esetén, amelyek hõkezelés vagy egyéb kezelés következtében vizet veszítettek, a termékhez felhasznált összetevõ(k) mennyiségét a végtermékben jelen lévõ mennyiséggel kell megadni. A mennyiséget százalékban kell megadni. Ha így a jelölésben felsorolt összes összetevõ mennyiségének összege meghaladja a 100%-ot, százalékok helyett az összetevõ(k)nek azt a mennyiségét kell megjelölni, amelyet 100 g végtermék elkészítéséhez használtak. (8) Az illó összetevõk mennyiségét a végtermékben jelen lévõ arányban kell megadni. A koncentrált vagy dehidratált formában felhasznált és az elõállítás folyamán eredeti állapotukba visszaállított összetevõk a koncentrálást vagy dehidratálást megelõzõ mennyiségükkel is jelölhetõk. Azon koncentrált vagy dehidratált élelmiszerek esetében, amelyek víz hozzáadásával hozhatók eredeti állapotba, az összetevõk mennyisége jelölhetõ a hidratált termékben jelen lévõ mennyiségükkel. (9) Az (1) bekezdés szerinti jelölést a megnevezésben, a megnevezés után vagy az összetevõk felsorolásánál az adott összetevõ vagy az összetevõk csoportjához kapcsolva kell feltüntetni.
9. § (1) Az elõrecsomagolt élelmiszer nettó mennyiségét a) folyadék esetén térfogategységben, literben, centiliterben, milliliterben, b) más termék esetén tömegegységben, kilogrammban vagy grammban kifejezve kell megadni. (2) Ahol jogszabály alapján a mennyiség bizonyos típusát (például névleges tömeg, minimum tömeg, átlagtömeg) kell jelölni, akkor ez a mennyiség az e rendelet szerinti nettó mennyiség. (3) Ha az elõrecsomagolt élelmiszer két vagy több azonos mennyiségû egyedi csomagolású egységet tartalmaz
2004/20. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1791
ugyanabból az élelmiszerbõl, a nettó mennyiséget az egyedi csomagok nettó mennyiségének és a csomagolásban lévõ darabok számának együttes feltüntetésével kell jelölni. Ezek feltüntetése nem kötelezõ akkor, ha az egyedi csomagok teljes mennyisége tisztán látható és könnyen megszámolható kívülrõl, és legalább egy egység nettó mennyiségének jelölése jól látható kívülrõl.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott szavakat követnie kell: a) a dátumnak, vagy b) utalásnak a dátum feltüntetési helyére. Ha szükséges, ezeket az információkat követnie kell a tárolási feltételeknek, amelyek betartása biztosítja a termék minõségének megõrzését.
(4) Ha az elõrecsomagolt élelmiszer két vagy több olyan egyedi csomagolási egységet tartalmaz, amelyek nem tekinthetõk önálló árusítási egységnek, a nettó mennyiséget a teljes nettó mennyiség megjelölésével és az egyedi csomagolási egységek darabszámával kell megadni. A darabszám feltüntetése nem kötelezõ, ha az a csomagolás megsértése nélkül könnyen és egyértelmûen megállapítható.
(4) A dátumnak az év/hónap/nap vagy a nap/hónap/év sorrendet kell követnie.
(5) Azon élelmiszer esetén, amelyet szokás szerint darabszám szerint értékesítenek, a nettó mennyiség feltüntetése nem kötelezõ, ha a termék kívülrõl jól látható és megszámolható, vagy a darabszám a jelölésen fel van tüntetve. (6) Ha a szilárd élelmiszer folyadékközegben van, a töltõtömeget (lecsöpögtetéssel meghatározott nettó tömeget) is fel kell tüntetni a jelölésen. Folyadékközeg (fagyasztott állapotban is) a víz, a sók vizes oldata, a sósvíz, az étkezési savak vizes oldata, az ecet, a cukrok és egyéb édesítõanyagok vizes oldata, vagy ezek keverékei, illetve gyümölcs- és zöldségkészítmények esetében a gyümölcs vagy zöldséglevek, ha az elõzõekben felsoroltak csak kiegészítõ, a fogyasztó szempontjából nem meghatározó részei az élelmiszernek. (7) A nettó tömeg feltüntetése nem kötelezõ azon élelmiszer esetén, amely a) jelentõs térfogat vagy tömegveszteségnek van kitéve, és amelyet darabszám szerint értékesítenek vagy a vásárló jelenlétében mérnek le, b) nettó mennyisége kevesebb 5 grammnál vagy 5 milliliternél, kivéve a fûszereket és fûszernövényeket.
10. § (1) Az élelmiszerek minõségmegõrzési idõtartama az az idõtartam, ameddig az élelmiszer a tulajdonságait helyes tárolási körülmények között megõrzi. A minõségmegõrzési idõtartamot az élelmiszeren — a (7) bekezdésben foglalt kivétellel — a (2)—(6) bekezdés szerint kell feltüntetni. (2) A dátumot a következõ szövegnek kell megelõznie: a) ha a dátum jelölése tartalmazza a napot: ,,minõségét megõrzi: …………’’, b) ha a dátum jelölése csak az évet és a hónapot tartalmazza: ,,minõségét megõrzi a jelzett hónap végéig: ……………’’, c) ha a dátum jelölése csak az évet tartalmazza: ,,minõségét megõrzi a jelzett év végéig: …………’’.
(5) Olyan élelmiszereknél, amelyek a) három hónapon túl nem tarthatók el, elegendõ a nap és a hónap jelölése, b) három hónapnál tovább, de 18 hónapnál tovább nem tarthatók el, elegendõ a hónap és az év jelölése, c) 18 hónapnál tovább tarthatók el, elegendõ az év jelölése. (6) A dátumjelölés sorrendjére a ,,minõségét megõrzi’’ szövegrész után zárójelben kell utalni. A dátumjelölés sorrendjére azonban nem kell utalni, ha a jelölés a fogyasztó számára egyértelmû, tehát ha a dátumot az év négy arab számjegyû feltüntetésével adják meg, illetve a hónappal és nappal történõ megadás esetén a hónapot betûvel teljesen vagy rövidített formában, illetve római számmal tüntetik fel. (7) Az alábbi élelmiszerek esetén — amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik — nem szükséges a minõségmegõrzési idõt megjelölni: a) friss gyümölcs és zöldség, beleértve a nem hámozott, nem szeletelt vagy hasonló eljárásnak alá nem vetett burgonyát; ez az eltérés nem alkalmazható csírázó magvakra és hasonló termékekre, mint a pl. a hüvelyes növények hajtásaira, b) borok, likõrborok, pezsgõk, aromás borok és hasonló termékek, amelyeket nem szõlõbõl, hanem más gyümölcsbõl állítottak elõ, továbbá a szõlõbõl vagy szõlõmustból készült italok, c) a 10 vagy annál több térfogat% alkoholt tartalmazó italok, d) üdítõitalok, gyümölcslevek, gyümölcsnektárok és alkoholtartalmú italok, amelyek több mint 5 literes csomagolási egységben közétkeztetés számára készültek, e) pék- és cukrászsütemények, amelyek — természetükbõl adódóan — a gyártást követõ 24 órán belül fogyasztásra kerülnek, f) ecet, g) étkezési só, h) szilárd halmazállapotú cukor, i) édesipari termékek, amelyek szinte kizárólag ízesített, illetve színezett cukorból állnak, j) rágógumi és hasonló rágnivaló termékek, k) egyedi adag fagylaltok.
11. § (1) Azon mikrobiológiai szempontból gyorsan romlandó élelmiszerek esetében, amelyeknél a minõségmegõrzési
1792
MAGYAR KÖZLÖNY
idõt követõ fogyasztás veszélyt jelenthet az egészségre, a minõségmegõrzési idõ helyett a fogyaszthatósági idõ lejárati dátumát kell jelölni. (2) A dátumot megelõzõen a ,,fogyasztható’’ szót kell feltüntetni, amelyet követnie kell a) a dátumnak, vagy b) a dátum feltüntetési helyére való utalásnak. Ezeket a tárolási feltételek feltüntetésének kell követnie. (3) A dátumjelölésnek a hónap/nap vagy a nap/hónap sorrendet kell követnie. Ahol szükséges, az évet is fel kell tüntetni. A dátumjelölés sorrendjére a ,,fogyasztható’’ szó után zárójelben kell utalni. A dátumjelölés sorrendjére azonban nem kell utalni, ha az a fogyasztó számára egyértelmû, tehát ha a hónapot betûvel teljesen vagy rövidített formában, illetve római számmal tüntetik fel. (4) Amennyiben kétely merül fel az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítése vonatkozásában, a Minisztériumhoz kell fordulni, amely kezdeményezheti a 2000/13/EK irányelv 20. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárást.
12. § (1) Az élelmiszer felhasználási útmutatóját olyan módon kell jelölni, hogy azt megfelelõ módon tudják alkalmazni. (2) A Magyar Élelmiszerkönyv elõírásai, valamint egyéb jogszabályok a felhasználási útmutató adását meghatározott élelmiszer vonatkozásában kötelezõvé tehetik.
13. § A KN 22.04 (bor friss szõlõbõl, beleértve a szeszezett bort, szõlõmust, a 20.09 vámtarifaszám alá tartozó kivételével) és 22.05 (vermut és friss szõlõbõl készült más bor növényekkel vagy aromatikus anyagokkal ízesítve) vámtarifaszámba tartozó termékeknél az alkoholtartalom jelölésére a külön jogszabályokban elõírtakat kell alkalmazni
2004/20. szám
minden jelölési információt tartalmaznak, és az adott élelmiszerhez kapcsolódva szállítás elõtt vagy azzal egy idõben elküldik azokat. Ez az eltérés azt az elõrecsomagolt élelmiszert érinti, amelyet a) a végsõ fogyasztónak szántak, de a végsõ fogyasztó számára történõ értékesítést megelõzõ szakaszban értékesítésre kerül, feltéve, hogy ez a fázis nem a közétkeztetés részére történõ árusítás, b) közétkeztetésre kerül, hogy ott elkészítsék, feldolgozzák, szétosszák, vagy feldarabolják. (3) A (2) bekezdés szerinti esetben csak a 4. § a), e) és g) pontjában, illetve ahol szükséges a 11. §-ban meghatározott jelöléseket kell feltüntetni az élelmiszernek azon a külsõ csomagolásán, amelyben forgalomba hozatalra kerül. (4) A 4. és 5. §-ban meghatározott jelöléseknek feltûnõ helyen, jól láthatónak, könnyen érthetõnek, tisztán olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lennie. A jelöléseket nem szabad elrejteni, elfedni vagy más írásos vagy képi anyaggal megszakítani. (5) A 4. § a), d), e) és j) pontjában felsorolt jelöléseknek ugyanazon látómezõben kell megjelenniük. Ebben a látómezõben kell megjeleníteni az egyéb jogszabályok vagy a Magyar Élelmiszerkönyv elõírásai alapján feltüntetendõ külön jelölések közül azokat, amelyekrõl a jogszabály vagy a Magyar Élelmiszerkönyv így rendelkezik. (6) A visszatérõ csomagolásként használt, felületkezeléssel jelölt üvegeken, amelyeken erre figyelemmel nincs címke, gyûrû vagy gallér, továbbá a 10 cm2-nél kisebb jelölésre alkalmas felülettel rendelkezõ élelmiszereken csak a 4. § a), d) és e) pontjában meghatározott jelöléseket kell alkalmazni. Ebben az esetben az (5) bekezdését nem kell alkalmazni.
15. §
(1) Elõrecsomagolt élelmiszereknél a 4. és 5. §-ban meghatározott jelöléseket — a (2), (3) és (6) bekezdésben foglalt kivétellel — az élelmiszer csomagolásán vagy az ahhoz kapcsolt címkén kell feltüntetni.
(1) Ha az élelmiszer a végsõ fogyasztó vagy a közétkeztetés részére elõrecsomagolás nélkül kerül értékesítésre, vagy a fogyasztó kérésére a vásárlás helyén, jelenlétében csomagolják, a) a 4. és 5. §-ban meghatározott jelöléseknek a terméket kísérõ kereskedelmi dokumentumokban kell szerepelnie, b) az eladás helyén, jól látható módon a fogyasztók tájékoztatására a 4. § a) pontja szerinti információt kell közölni.
(2) Az (1) bekezdéstõl eltérõen — az élelmiszerek megengedett tömeg- és térfogatértékeire, azok ellenõrzési módszereire vonatkozó jogszabályokban foglaltak betartása mellett — a 4. és 5. §-ban meghatározott jelölési követelményeknek csak a kereskedelmi dokumentumokban kell megjelenniük, ha biztosítható, hogy a dokumentumok
(2) Ha az élelmiszert a forgalmazás helyén, de a fogyasztó távollétében elõre csomagolják, valamint a nem csomagolt kenyereken csak a 4. § a), d), e) és g) pontja és ahol szükséges a j) pontja szerinti jelöléseket kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a kenyerek minõségmegõrzési idõtartama a lejárati nap nevének feltüntetésével is megadható.
14. §
2004/20. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 16. §
A 10 cm2-nél kisebb jelölésre alkalmas felülettel rendelkezõ, elsõsorban díszítési célt szolgáló élelmiszereken (szaloncukor, karácsonyfa függelék, ünnepi figurák, tortadísz stb.) nem kötelezõ jelölés feltüntetése.
17. § (1) A 4. és 5. §-ban meghatározott jelöléseket nem vagy hiányosan tartalmazó, valamint e rendelet egyéb elõírásait ki nem elégítõ élelmiszerek nem hozhatók forgalomba. (2) A Magyar Köztársaság területén forgalomba hozatalra kerülõ élelmiszer csomagolásán magyar nyelven, közérthetõ módon kell feltüntetni a 4. és 5. §-ban meghatározott, a fogyasztók tájékoztatásához és az ellenõrzéshez szükséges jelöléseket. (3) A Magyar Köztársaság területén elõállított és forgalomba hozott élelmiszerek a magyar nyelvû szöveg feltüntetésén túl azzal azonos értelmû idegen nyelvû jelöléssel is elláthatók.
18. § (1) Az élelmiszerek csomagolásán tételazonosító jelölést kell alkalmazni. A tétel azon élelmiszerek sokasága, amelyeket azonos feltételek mellett állítottak elõ vagy csomagoltak. (2) A tételazonosító jelöléssel el nem látott élelmiszerek nem hozhatók forgalomba. (3) Nem kell tételazonosító jelölést alkalmazni: a) olyan mezõgazdasági termékekre, amelyeket nem közvetlen fogyasztónak szánnak, hanem 1. ideiglenes tárolásra, elõkészítõ vagy csomagolóhelynek adnak el és szállítanak, 2. termelõi szervezeteknek szállítanak, 3. egy integrációs elõkészítõ vagy feldolgozó rendszerben gyûjtenek össze; b) a végsõ fogyasztónak történõ eladáskor nem elõrecsomagolt élelmiszereknél, továbbá azoknál az élelmiszereknél, amelyeket a fogyasztó jelenlétében, és azoknál amelyeket távollétében, de közvetlen értékesítésre csomagolnak; c) olyan csomagolásnál, amelynek jelölésre alkalmas felülete 10 cm2-nél kisebb; d) egyedi csomagolású jégkrémeknél; ebben az esetben a tételazonosító jelölést a gyûjtõcsomagoláson kell feltüntetni; e) azon az élelmiszeren, amelynek minõségmegõrzési idõpontja tartalmazza a hónapot és a napot.
1793
(4) A nyers vagy feldolgozott élelmiszer elõállítója vagy csomagolója vagy az EGT valamely államában székhellyel rendelkezõ elsõ forgalmazója határozza meg a tételt, és felelõs a tételazonosító jelölés feltüntetéséért. A tételazonosító jelölés elõtt ,,L’’ betût kell feltüntetni, kivéve, ha az adott jelölés világosan megkülönböztethetõ az élelmiszer egyéb jelöléseitõl. (5) A tételazonosító jelölést, és ha szükséges, az ,,L’’ betût az elõrecsomagolt élelmiszereknél a csomagoláson vagy az élelmiszerhez csatolt címkén, a nem elõrecsomagolt élelmiszereknél a gyûjtõcsomagoláson, ennek hiányában a kísérõ dokumentumon kell feltüntetni. A tételazonosító jelölést, és ha szükséges, az ,,L’’ betût minden esetben jól láthatóan, tisztán olvashatóan, kitörölhetetlenül kell feltüntetni.
19. § (1) Ez a rendelet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történõ csatlakozásáról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatálybalépésének napján lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az élelmiszerekrõl szóló 1995. évi XC. törvény végrehajtásáról szóló 1/1996. (I. 9.) FM—NM—IKM együttes rendelet (a továbbiakban R .) 1. §-ának 1. pontja, 2. és 2/A. §-a, 5—7. §-a, 9—11. §-a, 14—32. §-a, 33. §-ának (1) és (6)—(8) bekezdése, 34. és 35. §-a, 40. §-a (3) bekezdésének a) és e)—i) pontja, 2—4., 6. és 7., 11—16. számú melléklete, valamint az azt módosító 35/1996. (XI. 30.) FM—NM—IKIM együttes rendelet 1—9. §-a, 11. §-a, 12. §-ának (2) és (3) bekezdése, 45/1999. (IV. 30.) FVM—EüM—GM együttes rendelet 1—14. §-a, 15. §-ának (1), (3) és (4) bekezdése, 16. §-ának (2) és (3) bekezdése, 1—3. számú melléklete, 16/2000. (IV. 6.) FVM—EüM—GM együttes rendelet, 77/2000. (X. 6.) FVM—EüM—GM együttes rendelet, 43/2002. (V. 14.) FVM—EüM—GM együttes rendelet 1. §-ának az R . 1. §-ának 1. pontját megállapító rendelkezése, 3., 5. és 6. §-a, 9—15. §-a, 18. §-a, 1. számú mellékletének 2—4. pontja, és 4. számú melléklete hatályát veszti. (3) A rendelet hatálybalépése elõtt legyártott, a rendelet elõírásainak nem megfelelõ jelölésû, de az R. követelményeit teljesítõ csomagolás 2005. december 31-ig, a 7. § (5) bekezdése szerinti ,,Összetevõk’’ szó feltüntetése vonatkozásában 2006. június 30-ig használható fel. Az ilyen csomagolásban lévõ élelmiszerek a minõségmegõrzési idejük lejártáig tarthatók forgalomban. (4) Ez a rendelet szabályozási tárgykörében a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdetõ 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következõ jogszabályaival összeegyeztethetõ szabályozást tartalmaz:
1794
MAGYAR KÖZLÖNY
a) az Európai Parlament és a Tanács 2000/13/EK irányelve az élelmiszerek jelölésére, megjelenítésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérõl, és az azt módosító 2001/101/EK; 2002/86/EK; 2002/67/EK irányelvek, b) a Bizottság 94/54/EK irányelve az élelmiszerek jelölésén a 79/112/EGK tanácsi irányelvben elõírt adatokon kívüli adatok kötelezõ feltüntetésérõl, c) a Bizottság 1999/10/EK irányelve a Tanács 79/112/EGK irányelvének az élelmiszerek jelölése tekintetében történõ 7. cikkétõl való eltérésekrõl,
2004/20. szám
d) a Tanács 89/396/EGK irányelve az egyes árutételekhez tartozó élelmiszereket azonosító jelzésekrõl és jelölésekrõl, és az azt módosító 91/238/EGK 92/11/EGK irányelvek. Dr. Németh Imre s. k.,
Dr. Kökény Mihály s. k.,
földmûvelésügyi és vidékfejlesztési egészségügyi, szociális és családügyi miniszter miniszter
Gaál Gyula s. k., gazdasági és közlekedési minisztériumi politikai államtitkár
1. számú melléklet a 19/2004. (II. 26.) FVM— ESZ CSM— GKM együttes rendelethez Az élelmiszer elõállításához felhasznált anyagok felsorolásánál használható gyûjtõnevek
Felhasznált anyagok meghatározása
Használható gyûjtõnév megnevezése
Finomított olajok, kivéve az olíva olaj
Növényi olaj, vagy állati eredetû olaj, vagy meghatározott eredetük megnevezésével együtt Hidrogénezett olajoknál: hidrogénezett .... (eredetre utalás) olaj
Finomított zsírok
Növényi zsír, vagy állati eredetû zsír, vagy meghatározott eredetük megnevezésével együtt Hidrogénezett zsíroknál: hidrogénezett .... (eredetre utalás) zsír
Két vagy több gabonafélébõl nyert lisztek keverékei
Liszt, amelyet a gabonafélék mennyiségi felsorolása követ
Keményítõ, fizikai vagy enzimes úton módosított keményítõk
Keményítõ
csökkenõ
Valamennyi halfajta, kivéve, ha a megnevezésben vagy más módon Hal (pl. ábrán) meghatározott típusra utalnak. Valamennyi sajttípus, kivéve, ha a megnevezésben vagy más módon Sajt (pl. ábrán) meghatározott típusra utalnak Valamennyi fûszer, ha aránya, az összetevõk 2%-át nem haladja meg
Fûszer(ek) vagy fûszerkeverék(ek)
Valamennyi fûszernövény vagy a fûszernövény részei, ha aránya az Fûszernövények vagy fûszernövények keveösszetevõk 2%-át nem haladja meg rékei Valamennyi rágógumi nyersanyag készítménytípus, amelyet rágógumi Rágógumi alapanyag elõállítására használnak fel Sütõipari termékekbõl készült morzsák, kétszersültek
Morzsa vagy kétszersült
Valamennyi szacharóz típus
Cukor
Vízmentes dextróz és dextróz-hidrát
Szõlõcukor
Glükóz szirup és vízmentes (száraz) glükóz szirup
Glükóz szirup
Valamennyi tejfehérje (kazein, kazeinát, savó) típus és ezek keverékei
Tejfehérje
2004/20. szám
MAGYAR KÖZLÖNY Felhasznált anyagok meghatározása
1795 Használható gyûjtõnév megnevezése
Sajtolt, expellerrel készített vagy finomított kakaóvaj
Kakaóvaj
Valamennyi kandírozott vagy cukrozott gyümölcs, ha mennyisége a Kandírozott vagy cukrozott gyümölcs késztermék 10%-át nem haladja meg Zöldségfélékbõl készült keverékek, ha arányuk az összetevõk 10%-át Zöldségfélék nem haladja meg Valamennyi bor, a borpiac közös szervezésérõl szóló, a Tanács Bor 1493/1999/EK rendelete szerint Az emlõs állatok és madárfajok (szárnyasok) emberi fogyasztásra alkal- ,,Hús’’ és annak az állatfajnak a neve, amelymasnak minõsített, természetes alkotórészüket képezõ vagy hozzájuk bõl származik kötõdõ szövetbõl álló ,,vázizomzata’’1, ahol az összes zsír- vagy kötõszövet állomány nem haladja meg az alább jelzett értékeket, és ahol a hús valamely más élelmiszer összetevõjét képezi. A külön jogszabály szerint mechanikusan szeparált húsnak minõsülõ termékek nem tartoznak e meghatározás körébe. A ,,hús’’ kifejezéssel megnevezett összetevõk maximális zsír és kötõszövet tartalma a következõ: Faj
Zsír%
Kötõszövet% 2
Emlõsök (a sertés és a nyúl kivételével), valamint olyan fajok keverékei, amelyben az emlõsök húsa van nagyobb mennyiségben
25
25
Sertés
30
25
Szárnyasok és nyúl
15
10
1
A rekeszizom és a rágóizom a vázizmokhoz tartoznak, míg a szív, a nyelv, a fejen lévõ izmok (kivéve a rágóizmokat), a lábízületek izmai és a farok nem. 2 A kötõszövet tartalmat a kollagén tartalom és a húsfehérje tartalom közötti arány adja meg. A kollagén tartalmat a hidroxiprolin tartalom és egy 8-as faktor szorzata adja meg. Ha a tényleges értékek ezeket a maximális értékeket átlépik, de a ,,hús’’ definíció többi feltétele teljesül, akkor a ,,hús’’ tartalmat ennek arányában kell csökkenteni, és az összetevõk feltüntetésekor a ,,hús’’ mellett fel kell tüntetni a zsír, illetve kötõszövet tartalom jelenlétét is.
2. számú melléklet a 19/2004. (II. 26.) FVM— ESZ CSM— GKM együttes rendelethez Élelmiszer-összetevõk csoportjai, amelyeket csoportnevük és nevük vagy csoportnevük és E számuk szerint kell feltüntetni az összetevõk felsorolásában Színezékek Tartósítószerek Antioxidánsok Emulgeáló szerek Sûrítõ anyagok Zselésítõ anyagok Stabilizátorok Ízfokozók Étkezési savak Savanyúságot szabályozó anyagok Csomósodást és lesülést gátló anyagok 1 2
Neve vagy E szám jelölése nem szükséges. Csak az ömlesztett sajtok és azon alapuló termékek esetén.
Módosított keményítõk1 Édesítõszerek Térfogatnövelõ szerek Habzásgátlók Fényezõ anyagok Emulgeáló sók2 Lisztjavító szerek Szilárdító anyagok Nedvesítõ szerek Tömegnövelõ szerek Hajtógázok és csomagológázok
1796
MAGYAR KÖZLÖNY 3. számú melléklet a 19/2004. (II. 26.) FVM—ESZCSM—GKM együttes rendelethez
Az aromák megnevezése az összetevõk listájában 1. Az aromákat az ,,aroma/aromák’’ szóval, az aroma nevével vagy leírásával kell megnevezni. 2. Az élelmiszerek elõkészítésében vagy elõállításában aromaként felhasznált kinint, illetve koffeint név szerint fel kell tüntetni az összetevõk felsorálásánál közvetlenül az ,,aroma’’ szó után. 2.1. Koncentrátumból vagy italporból elõállított, illetve változtatás nélkül közvetlen fogyasztásra kerülõ italon, amely 150 mg/l-nél több, bármely forrásból származó koffeint tartalmaz, ,,Magas koffein tartalom’’ figyelmeztetést kell elhelyezni, a megnevezéssel azonos látómezõben. A koffein tartalmat mg/100 ml-ben kifejezve, a figyelmeztetés után zárójelben fel kell tüntetni. 2.2. A kávé és a tea italokra, illetve a kávé vagy a tea sûrítményt tartalmazó italokra, amelyek megnevezésében ,,kávé’’ vagy ,,tea’’ szó szerepel, a 2.1. pontban foglaltak nem vonatkoznak. 3. A ,,természetes’’ szó vagy bármely más, lényegében azonos jelentésû szó csak olyan aromák esetében használható, amelyekben minden aromakomponens a Magyar Élelmiszerkönyv 1—2—88/388 számú ,,Az élelmiszerekben használható aromaanyagok és az elõállításukra szolgáló nyersanyagok’’-ról szóló, a természetes aromákra vonatkozó elõírást kielégíti. 4. Ha az aroma megnevezése utalást tartalmaz a benne lévõ növényi vagy állati eredetû anyagra, a ,,természetes’’ szó vagy bármely más, lényegében azonos jelentésû szó csak akkor használható, ha az aromakomponenst megfelelõ fizikai eljárással, enzimes vagy mikrobiológiai kezeléssel, vagy a szokásos élelmiszertechnológiai eljárásokkal izolálták kizárólag vagy majdnem kizárólag az érintett élelmiszerbõl vagy az aroma alapanyagból.
A gyermek-, ifjúsági és sportminiszter 2/2004. (II. 26.) GYISM rendelete a fejezeti kezelésû elõirányzatok pályázati eljárás keretében történõ felhasználásának rendjérõl Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 24. §-ának (4)—(5) bekezdésében,
2004/20. szám
illetve 49. §-ának o) pontjában kapott felhatalmazás alapján, valamint az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R .) elõírásainak figyelembevételével — a pénzügyminiszterrel egyetértésben — a következõket rendelem el:
Általános rendelkezések 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a XXIV. Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium (a továbbiakban: minisztérium) fejezet fejezeti kezelésû elõirányzatainak azon részére, amelyek pályázati eljárás keretében kerülnek felhasználásra. (2) A rendelet hatálya nem terjed ki: a) a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram és a R egionális Ifjúsági Irodák mûködésérõl szóló 2/1999. (IX. 24.) ISM rendeletben, valamint az Európai Uniós elõcsatlakozási eszközök támogatásai felhasználásának pénzügyi tervezési, lebonyolítási és ellenõrzési rendjérõl szóló 80/2003. (VI. 7.) Korm. rendeletben meghatározott fejezeti kezelésû elõirányzatokra, b) azon pályázatok eljárási szabályaira vonatkozóan, amelyek finanszírozása nem kizárólag a minisztérium fejezeti kezelésû elõirányzataiból történik. (3) Az Áht. 15. §-ának [a csatlakozást követõen a R ómai Szerzõdés 87. Cikk (1) bekezdésének] hatálya alá tartozó támogatás a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjérõl szóló 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet rendelkezéseivel összhangban nyújtható.
2. § (1) Az egyes elõirányzatokból — az elõirányzat éves pályázati keret összegének legfeljebb 6%-áig, valamint az esetleges regisztrációs (pályázati) díjból befolyt összegbõl — fedezhetõk a pályázati rendszer mûködtetésével, az elõirányzatok kezelésével, felhasználásával kapcsolatos költségek is. (2) A gyermek-, ifjúsági és sportminiszter (a továbbiakban: miniszter) folyamatosan benyújtható pályázatot is kiírhat. (3) A miniszter kivételesen indokolt esetben — legalább 8 nappal a határidõ lejárta elõtt — a pályázat benyújtási határidejét meghosszabbíthatja. (4) Egy pályázó — ha az adott pályázati felhívásban foglaltaknak megfelel — több pályázatot is benyújthat. (5) Ha a pályázati felhívás lehetõvé teszi, több pályázó által közös pályázat is benyújtható. Ebben meg kell jelölni,
2004/20. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1797
hogy az egymás közötti megállapodásuk alapján melyikük jogosult a pályázati eljárásban a képviseletre.
lók tapasztalatairól a miniszter részére összefoglaló jelentést készít a tárgyévet követõ január 31-éig.
3. §
A pályázati felhívás tartalmi elemei
A pályázati rendszer keretében nyújtott támogatásokkal kapcsolatosan a miniszter: a) meghatározza a pályáztatási rendszer mûködtetésére vonatkozó további szabályokat, b) kialakítja, illetõleg jóváhagyja a pályáztatási rendszerrel összefüggõ támogatási célokat, c) dönt az egyes fejezeti kezelésû elõirányzatok terhére elkülönített pályázati keretösszegek felhasználásáról, d) jóváhagyja a pályázati felhívásokat, e) megjelenteti a pályázati felhívásokat az Ifjúsági és Sportértesítõben, legalább egy országos napilapban, valamint egy pályázati újságban, a minisztérium honlapján, f) a minisztérium honlapján közzéteszi a nyertes pályázók, valamint a kedvezményezettek neveit, a támogatás célját, támogatásuk összegét, továbbá a támogatási program megvalósítási helyére vonatkozó adatokat, g) dönt a pályázati támogatásokról, h) figyelemmel kíséri a támogatások rendeltetésszerû felhasználását, i) kivételesen indokolt esetben a 4. §-ban meghatározott feladatok ellátását magához vonhatja.
5. §
4. § A pályázati rendszer keretében nyújtott támogatásokkal kapcsolatosan a minisztérium felügyelete alá tartozó költségvetési szerv (a továbbiakban: Mobilitás): a) megjelenteti a pályázati felhívásokat a Mobilitás honlapján, b) felvilágosítást nyújt a pályázóknak a pályázatokkal összefüggõ kérdésekben, c) végzi a beérkezett pályázatok feldolgozását, d) koordinálja az érvényes pályázatok elbírálását, e) gondoskodik a pályázók értesítésérõl, illetve a nyertes pályázók, valamint a kedvezményezettek neveinek, a támogatás céljának, támogatásuk összegének, továbbá a támogatási program megvalósítási helyére vonatkozó adatoknak az Ifjúsági és Sportértesítõben, valamint a Mobilitás honlapján történõ közzétételérõl, f) elõkészíti és a miniszter nevében megköti a támogatási szerzõdést a nyertes pályázókkal, g) ellátja a pénzügyi bonyolítással kapcsolatos feladatokat, h) ellátja a kedvezményezetteknek a támogatás felhasználásának elszámoltatásával összefüggõ feladatokat, kezdeményezi a szükséges intézkedéseket, illetve a beszámo-
(1) A pályázati felhívás tartalmazza: a) a pályázat címét vagy megnevezését, a pályázat kódját, b) a pályázat kiírójának megnevezését, c) a pályázat célját és az ennek megvalósítását szolgáló jogcímeket, d) a pályázók lehetséges körét, e) a pályázat céljának megvalósítására rendelkezésre álló keretösszeget és a forrás megnevezését, f) a pályázati nyomtatványok, ûrlapok hozzáférhetõségét, g) a pályázat benyújtásának határidejét — ennek esetleges meghosszabbítására vonatkozó szabályokat — és helyét, h) a pályázathoz — a 6. § (2) bekezdésben foglaltakon kívül — szükséges okiratokat, igazolásokat, dokumentumokat, nyilatkozatokat és egyéb feltételeket, i) az érvényes pályázatok közötti sorrend megállapításának szakmai szempontjait, j) a pályázati támogatási keret nem teljes mértékû felhasználása esetére vonatkozó eljárást, k) a pályázat elbírálásának határidejét, l) a pályázat eredményérõl történõ tájékoztatás határidejét és módját. (2) A pályázati felhívás az (1) bekezdésben foglaltakon kívül szükség szerint tartalmazza: a) a regisztrációs díjat (pályázati díjat) és a pályázótól megkívánt önrész mértékét, b) a pályázó által egyedileg igényelhetõ támogatási összeg legalacsonyabb és legmagasabb mértékét, c) a pályázat érvényességének speciális feltételeit, d) a pályázat elbírálásának speciális szempontjait.
A pályázatok tartalmi elemei 6. § (1) A pályázatnak tartalmaznia kell: a) a pályázó, illetve ha a pályázatban kötelezettségvállaló szervezetet megjelöltek, a kötelezettségvállaló szervezet azonosító adatait (cégnevét, székhelyét, adószámát, adóazonosító jelét, bankszámlaszámát); b) a pályázati felhívásban megjelölt jogcímek alapján igényelhetõ támogatásból megvalósítani tervezett tevékenységeket, feladatokat és azok célját,
1798
MAGYAR KÖZLÖNY
c) a megvalósítás és finanszírozás idõbeli ütemezését (az egyes idõszakokban felhasználásra tervezett forrásoknak tagolt formában történõ megjelölésével); d) a megvalósításhoz igényelt támogatás összegét, részletes költségvetési tervet, e) a pályázati felhívásban, illetve annak mellékletét képezõ pályázati szabályzatban elõírt egyéb adatokat. (2) A pályázathoz — az (5) és (7) bekezdésben meghatározott módon — szükséges benyújtani: a) a nyilvántartását vezetõ szerv, illetve a bíróság által kiállított 30 napnál nem régebbi cégkivonatot, illetve igazolást arról, hogy a pályázó, illetve a kötelezettségvállaló szervezet a nyilvántartásában szerepel; b) a szerzõdés aláírására feljogosító okirat másolatát; c) a hivatalos képviselõ aláírásának, aláírásképének azonosítására alkalmas okirat másolatát (pl. aláírási címpéldány, banki bejelentõ); d) a számlavezetõ hitelintézet által elfogadott nyilatkozatot az azonnali beszedési megbízás alkalmazására a támogatási összeg és annak járulékai erejéig, melynek alkalmazási határideje a pályázati programnak a Mobilitás által lezártnak nyilvánító levél kézbesítése, értesítése; e) ha a támogatás összege meghaladja a 7 millió forintot, akkor az adó-, vám-, hatóságok és az illetékhivatal 60 napnál nem régebbi igazolását arról, hogy a kedvezményezettnek nincs lejárt köztartozása, vagy arra az illetékes hatóságtól fizetési könnyítést (részletfizetés, fizetési halasztás) kapott, továbbá fejlesztési támogatás esetén arról, hogy az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósággal szemben, határozatban elõírt díj-, illetve bírságfizetési kötelezettsége nincs; f) ha a támogatás összege kevesebb 7 millió forintnál, de meghaladja az 1 millió forintot, a kedvezményezett képviselõjének az e) pontban meghatározott igazolásokat helyettesítõ nyilatkozatát, az adóhatósági igazolás kivételével, g) ha a támogatás összege kevesebb 1 millió forintnál a kedvezményezett képviselõjének az e) pontban meghatározott igazolásokat helyettesítõ nyilatkozatát, h) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy nem áll fenn a 7. §-ban meghatározott kizáró feltétel, i) a pályázati felhívásban, illetve a pályázati szabályzatban meghatározott egyéb dokumentumokat. (3) A (2) bekezdés a) pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni a helyi önkormányzatra, az országos, illetve a helyi kisebbségi önkormányzatra, a települési önkormányzatok társulására, a helyi önkormányzati, az országos, a helyi kisebbségi önkormányzati, illetve a központi költségvetési szervre, a megyei, illetve a regionális fejlesztési tanácsra. (4) A határon túli szervezetnek a székhelye szerinti ország jogrendszerében meghatározott hatóságoktól kell azokat az igazolásokat beszerezni, amelyek a (2) bekezdésben meghatározott dokumentumoknak megfelelnek.
2004/20. szám
(5) A pályázatokat elektronikus úton kell benyújtani a pályázati szabályzatban meghatározottak szerint. A pályázathoz mellékelni kell a pályázó arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a pályázat elnyerése esetén a (2) bekezdésben foglalt a) —i) pontban meghatározott dokumentumokat legkésõbb a szerzõdés megkötésével egyidejûleg csatolja. (6) Ha a pályázati felhívás lehetõvé teszi a pályázat papír alapon is benyújtható, a pályázati felhívásban meghatározott helyen és idõn belül. A benyújtott pályázat nyilvántartásba vételérõl a pályázati felhívásban megjelölt határidõig írásban kell értesíteni a pályázót. (7) A papír alapon benyújtott pályázat esetén a nyertes pályázónak, illetve ha a pályázatban a pályázó kötelezettségvállaló szervezetet jelölt meg, a kötelezettségvállaló szervezetnek legkésõbb a szerzõdés megkötésével egyidejûleg kell csatolnia a (2) bekezdésben foglalt a)— i) pontban meghatározott dokumentumokat.
A támogatást kizáró feltételek 7. § Nem nyújtható támogatás olyan pályázó részére, aki a) a pályázat kiírását megelõzõ két éven belül az államháztartás valamely alrendszerébõl támogatásban részesült és a pályázati igényében valótlan vagy megtévesztõ adatokat szolgáltatott, valamint az elnyert pályázat alapján kötött támogatási szerzõdésben foglalt feltételeket megszegte; b) csõd-, felszámolási, illetve végelszámolási eljárás alatt áll; c) az államháztartás bármely alrendszerével szemben tartozása van; d) az igényelt támogatást az államháztartás valamely alrendszerének elõirányzatából már elnyerte.
A pályázat elbírálása 8. § (1) A beérkezett pályázatokat — a jogszabályban, valamint a pályázati felhívásban, illetve a pályázati szabályzatban meghatározott formai és tartalmi feltételek meglétének ellenõrzését követõen — a pályázati szakértõi bizottság (a továbbiakban: bizottság) részére döntési javaslat megtétele céljából a Mobilitás készíti elõ. (2) Az érvénytelen pályázatok kezelésével kapcsolatos szabályokat a pályázati szabályzat tartalmazza. (3) Amennyiben a pályázati felhívás lehetõvé teszi a pályázati eljárás során hiánypótlásnak van helye a pályázati szabályzatban meghatározottak szerint. A hiánypótlási határidõ elmulasztását jogvesztõnek kell tekinteni.
2004/20. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(4) A Mobilitás a beérkezett érvényes pályázatokat a pályázat benyújtási határidejétõl számított 30 napon belül köteles a bizottság elnöke részére eljuttatni. A bizottság a pályázatokkal kapcsolatos szakmai álláspontját és döntési javaslatát a pályázat benyújtási határidejétõl számított 60 napon belül a pályázati felhívásban megjelölt elbírálási szempontok alapján alakítja ki. (5) A folyamatosan beadható pályázatokat a pályázati felhívásban megjelölt határidõig kell elbírálni, a pályázati felhívásban, illetve a pályázati szabályzatban foglalt eljárási rendnek megfelelõen. (6) A bizottság tagjait a miniszter jelöli ki. A bizottság tagjai közül elnököt választ. A bizottság tagjai kötelesek írásban nyilatkozni arról, hogy velük szemben nem áll fenn a (7) bekezdés szerinti összeférhetetlenség. (7) Nem lehet tagja a bizottságnak az a személy, aki a) a pályázatot benyújtotta, valamint a pályázat benyújtására megjelölt határidõt megelõzõ három éven belül a minisztériumhoz pályázatot nyújtott be és vele szemben a 7. § a) pontban meghatározott kizáró ok állt fenn, b) a pályázó szervezetnek vezetõ tisztségviselõje, tagja, tulajdonosa, képviselõje, felügyelõ bizottsági tagja, foglalkoztatottja, illetve a szervezettel tartós megbízási jogviszonyban áll, c) az a)— b) pont szerinti személy hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pontja]. (8) A bizottságnak a döntési javaslat megtételének részeként a pályázatok értékelését és az értékelés legfontosabb szempontjait tartalmazó jegyzõkönyvet kell készíteni. (9) A pályázatokról, illetve a támogatás összegérõl a bizottság javaslata alapján — annak elõterjesztésétõl számított 15 napon belül — a miniszter dönt. A miniszter, illetve a Mobilitás a döntést követõ 15 napon belül a 3. § f) pontban, illetve a 4. § e) pontban meghatározott adatokat közzéteszi. (10) A pályázati szabályzat által meghatározott eljárásrend szerint a pályázó a bizottság által készített összefoglaló jegyzõkönyvnek a pályázatára vonatkozó bírálati részébe betekinthet.
A szerzõdéskötés 9. §
1799
lalt adatait köteles bekérni, illetve a támogatási szerzõdésben a d)—j) pontban foglaltakat köteles szerepeltetni: a) gazdasági társaság esetén: teljes — cégnyilvántartás szerinti — cégnév, székhely, cégjegyzékszám, képviselõ neve, adószám, bankszámlaszám; b) egyéni vállalkozó esetén: név, székhely, vállalkozói igazolvány száma, adószám, bankszámlaszám; c) magánszemély esetén: név, anyja neve, lakcím, adóazonosító/adószám, bankszámlaszám; d) a támogatás célja, a felhasználás részletes leírása; e) a támogatás forrása, összege, folyósításának módja és ütemezése, a kölcsönös teljesítések tárgyi és pénzügyi ütemezése; f) a kedvezményezettnek a támogatás felhasználására és elszámolására vonatkozó kötelezettségei, és a részére meghatározott szakmai teljesítménymutatók; g) a késedelmes vagy hibás teljesítés jogkövetkezményei; h) a szerzõdésszerû teljesítést biztosító mellékkötelezettségek; i) az elállás joga és feltételei; j) a kedvezményezettnek arra vonatkozó nyilatkozata, hogy 1. nincs lejárt határidejû köztartozása, 2. tudomásul veszi a minisztérium vagy az általa megbízottak, illetve a külön jogszabályban feljogosított szervek ellenõrzési jogkörét. (3) Amennyiben a támogatási döntés kedvezményezettjének mulasztásából vagy neki felróható egyéb okból a támogatási szerzõdés megkötésére a minisztérium által a szerzõdéskötésre meghatározott megfelelõ határidõ határnapjától számított 30 napon belül nem kerül sor, a miniszter támogatási döntése hatályát veszti.
A pályázat pénzügyi elszámolása és szakmai beszámolója 10. § (1) A program teljes költségvetésérõl, illetve amennyiben a támogatási szerzõdés részösszeg folyósítását engedélyezte, a részköltségekrõl a támogatási szerzõdésben meghatározott határidõn belül a ,,Beszámoló Ûrlap’’ megnevezésû nyomtatványon kell elszámolni az abban meghatározott feltételek szerint. A kedvezményezett a ,,Beszámoló Ûrlapon’’ az abban foglaltak valódiságát és hitelességét cégszerûen aláírt nyilatkozatával köteles igazolni.
(1) A Mobilitás a nyertes pályázóval a döntés kézbesítésétõl számított 30 napon belül — a miniszter nevében — támogatási szerzõdést köt. A határidõ indokolt esetben egy alkalommal 30 nappal meghosszabbítható.
(2) A szakmai beszámolóban tájékoztatást kell nyújtani a támogatónak — a támogatási szerzõdésben meghatározott szakmai teljesítménymutatók szerint — a támogatott program cél szerinti megvalósulásáról a ,,Beszámoló Ûrlap’’ teljes körû kitöltésével és az ott meghatározott mellékletek beküldésével.
(2) A minisztérium a támogatási szerzõdés megkötése érdekében a kedvezményezettnek az a)—c) pontban fog-
(3) Az elszámolás maradványösszegét elõfinanszírozás esetén a kedvezményezett köteles az elszámolás benyújtá-
1800
MAGYAR KÖZLÖNY
sával egyidejûleg visszautalni az elõirányzat javára, a Mobilitás Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára. (4) Amennyiben a támogatott program megvalósítása a kedvezményezettnek felróható okból meghiúsul, vagy tartós akadályba ütközik, a kedvezményezett a támogatás összegét köteles visszafizetni a meghiúsulás, illetve akadály bekövetkeztétõl számított öt munkanapon belül.
A támogatások figyelemmel kísérése és ellenõrzése 11. § (1) A támogatási szerzõdésbõl eredõ kötelezettségek szerzõdésszerû teljesítését, a rendeltetésszerû és a támogatási szerzõdésnek megfelelõ forrásfelhasználást a minisztérium, továbbá jogszabályban erre feljogosított egyéb szervek ellenõrzik. (2) A kedvezményezett köteles a támogatás forrásainak felhasználását elkülönítetten és naprakészen nyilvántartani, az ellenõrzésre feljogosított szervek megkeresésére az ellenõrzés lefolytatásához szükséges tájékoztatást megadni. (3) Az (1) bekezdésben foglalt ellenõrzést a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell lefolytatni. (4) Az ellenõrzésre a program megvalósításával egyidejûleg, vagy azt követõen annak helyszínén, továbbá annak megvalósítását követõ öt évig kerülhet sor. A helyszíni ellenõrzés során különösen vizsgálni kell a támogatás hasznosulását. A helyszíni ellenõrzés eredményérõl jelentést, vagy szerzõdésszegés esetén jegyzõkönyvet kell készíteni. (5) A támogatás elszámoltatásával összefüggõ feladatokat a Mobilitás végzi. Az elszámoltatásra a program megvalósításával egyidejûleg, illetve a támogatási szerzõdésben meghatározottak szerint kerül sor. (6) A kedvezményezett által a pályáztatás során, illetve a beszámoló mellékleteként megküldött dokumentum kiegészítéseként a Mobilitás nyilatkozatot, bizonylati másolatot, illetve egyéb dokumentumokat kérhet be.
Záró rendelkezések 12. § (1) A rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követõen kiírt pályázatokra kell alkalmazni. (2) Az egyes elõirányzatokból a pályázati rendszer mûködtetésével, az elõirányzatok kezelésével, felhasználásával kapcsolatos költségekre fordítható mérték 2005. január 1-jétõl az elõirányzat éves pályázati keret összegének 5%-a. Gyurcsány Ferenc s. k., gyermek-, ifjúsági és sportminiszter
2004/20. szám
Az informatikai és hírközlési miniszter 1/2004. (II. 26.) IHM rendelete az informatikai, távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási célelõirányzat felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 11/2001. (IV. 24.) MeHVM rendelet módosításáról A Magyar Köztársaság informatikai és hírközlési politikájának megvalósítása érdekében, a mindenkori éves központi költségvetésben meghatározott informatikai, távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási feladatok fejezeti kezelésû elõirányzat egységes szemléletû felhasználása és ellenõrzése céljából — figyelemmel az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 24. §-ának (8) és (9) bekezdésében, valamint az informatikai és hírközlési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 141/2002. (VI. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Stat.r.) foglaltakra is — a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetésérõl szóló 1995. évi CXXI. törvény 69. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a pénzügyminiszterrel egyetértésben, a következõket rendelem el: 1. § Az informatikai, távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási célelõirányzat felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 11/2001. (IV. 24.) MeHVM rendelet (a továbbiakban: R .) 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(1) Támogatás — a (2) bekezdésben foglaltak kivételével — természetes személyeknek, valamint szervezeteknek nyújtható.’’ 2. § Az R . 5. §-a (2) bekezdésének b), c) és d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Nem nyújtható támogatás] ,,b) azon személy vagy szervezet részére, aki vagy amely a pályázat, illetve támogatási igény benyújtását megelõzõ három naptári éven belül a Magyar Köztársaság államháztartásának alrendszereibõl, illetõleg az e rendelettel szabályozott célelõirányzatból juttatott támogatással összefüggésben a támogatási szerzõdésben vállalt kötelezettségének nem, vagy csak részben tett eleget; c) azon személy vagy szervezet részére, akinek vagy amelynek a magyar hatóságok felé 60 napot meghaladó, esedékessé vált és meg nem fizetett adó- vagy adók módjára behajtható köztartozása van, kivéve, ha annak megfizetésére fizetési könnyítést (halasztást, részletfizetést) kapott; d) azon szervezet mint foglalkoztató részére, amellyel szemben a magyar hatóságok a kérelem benyújtását megelõzõ egy éven belül jogerõsen munkaügyi vagy munkabiztonsági bírságot szabtak ki;’’
2004/20. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 3. §
Az R . 5. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg az 5. § a következõ új (6) bekezdéssel egészül ki: ,,(5) A miniszter a támogatási eljárás egyes részfeladatainak végrehajtására közremûködõ szervezetként — külön szerzõdésben foglalt feltételek szerint — a Nemzeti Hírközlési Hatóságot, az IT Információs Társadalom Informatikai és Távközlési Szolgáltató Kht.-t, a Magyar Államkincstárat, a Magyar Posta Rt.-t, a Nemzetközi Technológiai Kht.-t, a Nemzeti Kollégiumi Közalapítványt, a Magyarországi Cigányokért Közalapítványt, a TEMPUS Közalapítványt, valamint az esetenként felkért egyéb szervezeteket (a továbbiakban együtt: közremûködõ szervezet) veszi igénybe. (6) A közremûködõ szervezet nem lehet kedvezményezett abban az eljárásban, amelyben közremûködik.’’
1801
A nemzeti kulturális örökség miniszterének 7/2004. (II. 26.) NKÖM rendelete a Határon Túli Magyar Irodalmi Ösztöndíjakról A nemzeti kulturális örökség miniszterének feladat- és hatáskörérõl szóló 161/1998. (IX. 30.) Korm. rendelet 6. §-a (1) bekezdésének c) pontja és (2) bekezdésének b) pontjában, valamint a 7. §-ának b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Határon Túli Magyar Irodalmi Ösztöndíjak alapítására és odaítélésére a következõket rendelem el:
1. § 4. § Az R . 7. §-a a következõ új (6) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a (6)—(8) bekezdés számozása (7)—(9) bekezdésre változik: ,,(6) A minisztérium a 3/A. § (2) bekezdésében meghatározott szervezettel a 7. § (5) bekezdésében meghatározott támogatási keretszerzõdést köt.’’
A Határon Túli Magyar Irodalmi Ösztöndíjak (a továbbiakban: Ösztöndíj) alapításának célja a szomszédos államokban élõ magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Szátv.) hatálya alá tartozó államokban élõ alkotók magas színvonalú irodalmi alkotótevékenységének elismerése és a tehetséges pályakezdõ határon túli magyar íróknak és kritikusoknak a támogatása.
5. §
2. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, egyidejûleg az R . 6. §-ának (2) bekezdése, az R . 15. §-a (5) bekezdésének elsõ mondata, az R . 4. §-ának v) pontja, valamint az R . 4/A. §-ának (1) bekezdésében a ,,4. § v) pontja’’ szövegrész hatályát veszti.
Az Ösztöndíjak rendszere az alábbi kategóriákból áll: a) Székely János ösztöndíj, b) Gion Nándor ösztöndíj, c) Schöpflin Aladár ösztöndíj, d) Benedek Elek ösztöndíj.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R . 1. §-ának (4) bekezdésében a ,,Hírközlési Felügyelet’’ szövegrész helyébe a ,,Nemzeti Hírközlési Hatóság’’ szövegrész, az R . 3/A. §-a (1) bekezdésének a) pontjában ,,a hírközlésrõl szóló 2001. évi XL. törvény (a továbbiakban: Hkt.) 68. §-ában’’ szövegrész helyébe az ,,az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 5. §-ában’’ szövegrész, az R . 3/A. §-a (1) bekezdésének b) pontjában ,,a Hkt. 11. §-ának (6) bekezdése alapján felmerülõ kártalanítás’’ szövegrész helyébe ,,az Eht. 84. §-ának (8) bekezdése alapján felmerülõ kártérítés’’ szövegrész, valamint az R . 5. §-a (1) bekezdésének e) pontjában a ,,Hkt.-ben’’ szövegrész helyébe ,,az Eht.-ben’’ szövegrész lép. (3) A rendeletet a folyamatban lévõ ügyekben is alkalmazni kell. Kovács Kálmán s. k., informatikai és hírközlési miniszter
3. § Székely János ösztöndíjban a költészet és a drámaírás területén alkotó pályázók részesülhetnek. Az ösztöndíjat évente hat fõ részére lehet odaítélni, az ösztöndíjak felét a pályázat elbírálásakor 30. életévüket be nem töltött alkotók kaphatják.
4. § Gion Nándor ösztöndíjban a prózaírás területén alkotó pályázók részesülhetnek. Az ösztöndíjban évente négy fõ részesülhet, az ösztöndíjak felét a pályázat elbírálásakor 30. életévüket be nem töltött alkotók kaphatják.
1802
MAGYAR KÖZLÖNY
2004/20. szám
5. §
9. §
Schöpflin Aladár ösztöndíjra az 1990 után megjelent határon túli magyar irodalmi mûvek értékelésével foglalkozó kritikusok pályázhatnak. Az ösztöndíjban évente négy fõ részesülhet, az ösztöndíjak felét a pályázat elbírálásakor 30. életévüket be nem töltött alkotók kaphatják.
(1) A pályázatokat a kuratórium bírálja el, és az 1. §-ban megfogalmazott célkitûzések figyelembevételével javaslatot tesz az Ösztöndíj odaítélésére.
6. § Benedek Elek ösztöndíjban az ifjúsági regény-, mese-, bábjáték- és gyermekszíndarab-írás területén alkotó pályázók részesülhetnek. Az ösztöndíjat évente négy fõ kaphatja.
(2) A magyar irodalom jeles szakembereibõl és a minisztérium képviselõibõl álló kuratórium elnökét és tagjait a Miniszter kéri fel. (3) A kuratórium Szervezeti és Mûködési Szabályzatát a Miniszter hagyja jóvá.
10. § (1) A pályázatokat a kuratórium tagjai a pályázati anyag alapján értékelik.
7. §
(2) A formailag hibás pályázatokat az érdemi elbírálásból a kuratórium egyedi döntéssel zárja ki, és a pályázót értesíti.
(1) Az Ösztöndíjat a pályázatokat elbíráló kuratórium (a továbbiakban: kuratórium) javaslata alapján a nemzeti kulturális örökség minisztere (a továbbiakban: Miniszter) adományozza.
(3) A kuratórium az érdemi elbírálás során a pályázatokról szakmai sorrendet készít. Ha a szerzõdés nem jön létre és ez szakmailag indokolt, a minisztérium a sorban következõ pályázóval szerzõdést köthet.
(2) A pályázatokat a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (a továbbiakban: minisztérium) évente egy alkalommal hirdeti meg. A pályázatokat a Kulturális Közlönyben, egy országos napilapban, a lehetséges pályázók szerint országonként legalább egy napilapban, valamint a minisztérium honlapján kell közzétenni.
(4) A kuratórium a 3., 4., 5. §-okban foglalt életkori arányoktól eltérhet, ha ezt a beérkezett pályázatok színvonala különösen indokolja. Az eltérésrõl a kuratórium a döntéssel együtt részletes írásbeli indoklást készít.
(3) A pályázati felhívás tartalmazza a pályázat feltételeit és benyújtásának határidejét.
11. §
(4) Az Ösztöndíj folyósításának feltétele, hogy a pályázatot elnyert személy és a minisztérium között az Ösztöndíj folyósításának feltételeit rögzítõ szerzõdés (a továbbiakban: szerzõdés) jöjjön létre.
Az ösztöndíjas az Ösztöndíj leteltekor beszámolót készít az Ösztöndíj idõtartama alatt folytatott tevékenységérõl.
12. § 8. § (1) Az Ösztöndíjban az részesülhet, aki a) a pályázat meghirdetésekor a Szátv. hatálya alá tartozik, és b) a pályázati felhívásban meghatározott dokumentumokat hiánytalanul és határidõn belül benyújtotta. (2) Ugyanazon személy egy alkalommal csak egy kategóriában részesülhet ösztöndíjban. (3) Egy személy egy kategóriába tartozó ösztöndíjban legfeljebb három alkalommal részesülhet. (4) Az Ösztöndíjak idõtartama tíz hónap.
Az Ösztöndíj pénzügyi fedezetét a minisztérium biztosítja.
13. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba.
Dr. Hiller István s. k., a nemzeti kulturális örökség minisztere
2004/20. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
III. rész
HATÁROZATOK
A Köztársasági Elnök határozatai A Köztársaság Elnökének 20/2004. (II. 26.) KE határozata a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa tagjainak kinevezésérõl
1803
2004. március hó 1. napjával dr. Csepregi Zoltánt, az Evangélikus Hittudományi Egyetem egyetemi docensét, dr. Lukács Lászlót, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Fõiskola fõiskolai tanárát, dr. Orosz Lórántot, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Fõiskola fõiskolai adjunktusát, dr. Sulyok Elemért, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Fõiskola fõiskolai tanárát, dr. Tomka Ferencet, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Fõiskola fõiskolai tanárát és dr. Tuba Ivánt, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Fõiskola fõiskolai tanárát kinevezem egyetemi tanárrá. Budapest, 2004. február 25.
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 49. §-a (4) bekezdésének c) pontja alapján, a miniszterelnök javaslatára
Mádl Ferenc s. k., a Köztársaság elnöke
Ellenjegyzem:
Bihari Vilmost és dr. Hardy Ilonát
Dr. Magyar Bálint s. k.,
a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa tagjává — 2004. március 1-jei hatállyal, hatévi idõtartamra —
oktatási miniszter
KEH ügyszám: V-2/0650/2004.
kinevezem. Budapest, 2004. február 25.
A Kormány határozatai
Mádl Ferenc s. k., a Köztársaság elnöke
Ellenjegyzem: Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök
KEH ügyszám: V-3/0713-0/2004.
A Köztársaság Elnökének 21/2004. (II. 26.) KE határozata egyetemi tanári kinevezésekrõl Az oktatási miniszter — a fenntartóval egyetértésben tett — elõterjesztésére a felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvényben foglalt jogkörömben
A Kormány 1009/2004. (II. 26.) Korm. határozata társadalmi bûnmegelõzés nemzeti stratégiája rövid, közép- és hosszú távú céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról A Kormány a társadalmi bûnmegelõzés nemzeti stratégiájáról szóló 115/2003. (X. 28.) OGY határozat 2. pontjában foglalt feladatok végrehajtására a következõ határozatot hozza: I. Általános rendelkezések 1. A társadalmi bûnmegelõzés céljainak megvalósítása érdekében folyamatosan koordinálni kell a) horizontálisan: szakmai kamarákkal, civil szervezetekkel és tudományos intézetekkel,
1804
MAGYAR KÖZLÖNY
b) vertikálisan: az irányításuk alá tartozó szervezetekkel úgy, hogy azok hatáskörén belül jelenjenek meg a társadalmi bûnmegelõzés feladatai, c) egymás között, különösen az Országos Bûnmegelõzési Bizottságban. Ezt a jelzõrendszert a minisztériumok között és minden minisztériumban folyamatosan mûködtetni kell. A jelzési kötelezettség a veszélyeztetettek sértetté válásának és/vagy a sértettek ismételt áldozattá válásának megelõzése érdekében a bûnokokra és az elkövetés lehetõségét megkönnyítõ feltételekre vonatkozó minden szakmai információnak, társadalmi tapasztalatnak, valamint a statisztikai elemzések és a tudományos kutatások eredményeinek hasznosítására és továbbítására vonatkozik. Felelõs:
belügyminiszter egészségügyi, szociális és családügyi miniszter esélyegyenlõségi tárca nélküli miniszter európai integrációs ügyek koordinációjáért felelõs tárca nélküli miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter gazdasági és közlekedési miniszter gyermek-, ifjúsági és sportminiszter honvédelmi miniszter igazságügy-miniszter informatikai és hírközlési miniszter környezetvédelmi és vízügyi miniszter külügyminiszter Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter nemzeti kulturális örökség minisztere oktatási miniszter pénzügyminiszter Határidõ: folyamatos 2. Többféle statisztikai módszerrel nyert adatok összehangolt rendszere alapján minden évben el kell végezni a hazai bûnözés mérését, és az eredményt közzé kell tenni. belügyminiszter igazságügy-miniszter Központi Statisztikai Hivatal elnöke Határidõ: elsõ alkalommal 2004. június 30., ezt követõen évente június 30-áig
2004/20. szám
Felelõs:
az a) pontra: belügyminiszter igazságügy-miniszter Központi Statisztikai Hivatal elnöke Határidõ: az a) pontra: 2004. június 30. 4. a) Az egységes bûnügyi statisztikai adatgyûjtést ki kell egészíteni a bûncselekmények áldozatainak felmérésére vonatkozó kutatásokkal és azok eredményeinek hasznosításával. b) A Kormány felkéri a legfõbb ügyészt, hogy az a) pontban foglalt feladatok végrehajtásában tevékenyen mûködjön közre. Felelõs:
az a) pontra: belügyminiszter igazságügy-miniszter Központi Statisztikai Hivatal elnöke Határidõ: 2004. június 30-tól folyamatos 5. a) Elõ kell készíteni a látens bûnözés mérését szolgáló kutatásokat. b) Legalább kétévente gondoskodni kell arról, hogy közbeszerzési eljárás keretében megbízott, kormányzattól független szervezet a közvélemény-kutatás módszereivel végezze el a látens bûnözés, valamint a szubjektív biztonságérzet mérését. Gondoskodni kell az eredmény közzétételérõl. Felelõs:
az a) pontra: belügyminiszter a b) pontra: belügyminiszter igazságügy-miniszter Központi Statisztikai Hivatal elnöke Határidõ: az a) pontra: 2004. június 30. a b) pontra: elsõ alkalommal: 2005. június 30. 6. Évente gondoskodni kell a bûnügyi térképek statisztikai adatgyûjtés alapján történõ elkészítésérõl, és azok nyilvánosságra hozataláról. Felelõs: belügyminiszter Határidõ: elsõ alkalommal 2004. április 30., ezt követõen évente április 30-áig
Felelõs:
3. a) A jelenlegi egységes bûnügyi statisztika átfogó korszerûsítésével létre kell hozni a bûnözés mindenkori helyzetét szorosabban követõ, integrált statisztikai rendszert. b) A Kormány felkéri a legfõbb ügyészt és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökét, hogy az a) pontban foglalt feladatok végrehajtásában tevékenyen mûködjenek közre.
II. Intézkedések II/A. A gyermek- és fiatalkori bûnözés megelõzése, csökkentése 1. A kedvezõtlen gazdasági adottságú térségekben élõ, az iskolából kimaradt és a munkanélküli fiatalok számára pályázattal kell biztosítani az integrált a) képzési, átképzési programokat, valamint b) szabadidõ eltöltési programokat, különösen sportolási lehetõségeket.
2004/20. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Felelõs:
az a) pontra: foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter egészségügyi, szociális és családügyi miniszter esélyegyenlõségi tárca nélküli miniszter gyermek-, ifjúsági és sportminiszter oktatási miniszter a b) pontra: gyermek-, ifjúsági és sportminiszter esélyegyenlõségi tárca nélküli miniszter egészségügyi, szociális és családügyi miniszter belügyminiszter oktatási miniszter a pályázatok koordinálásáért: igazságügyminiszter Határidõ: az a) és b) pontokra: 2004. május 31-tõl folyamatos 2. Meg kell erõsíteni a városi oktatási intézményekben, különösen a városok szegregált övezeteiben az iskolai szociális munkás és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelõsi hálózatot. A cél elérése érdekében pályázatot kell kiírni. Felelõs:
esélyegyenlõségi tárca nélküli miniszter egészségügyi, szociális és családügyi miniszter gyermek-, ifjúsági és sportminiszter belügyminiszter oktatási miniszter a pályázat koordinálásáért: igazságügyminiszter Határidõ: 2004. május 15-tõl folyamatos 3. A gyermek- és fiatalkorúak bûnelkövetõvé válásának megelõzése érdekében pályázattal kell biztosítani a) az iskolai szabadidõ-szervezõk felkészítését, b) a gyermek- és ifjúságvédelmi felelõsök, az egészségnevelõ pedagógusok és a kollégiumi felügyelõk képzését. az a) pontra: oktatási miniszter gyermek-, ifjúsági és sportminiszter egészségügyi, szociális és családügyi miniszter belügyminiszter a b) pontra: oktatási miniszter egészségügyi, szociális és családügyi miniszter a pályázatok koordinálásáért: igazságügyminiszter Határidõ: az a) pontra: 2004. május 15-tõl folyamatos a b) pontra: 2005. március 31-tõl folyamatos
1805
Felelõs:
gyermek-, ifjúsági és sportminiszter belügyminiszter oktatási miniszter a pályázatok koordinálásáért: igazságügyminiszter Határidõ: 2004. április 15-tõl folyamatos 5. A tankötelezettséget megelõzõen, különösen a családon belül, szocializációs modell-kísérleti programokkal kell segíteni az egyenlõ esélyek megteremtését. Felelõs:
esélyegyenlõségi tárca nélküli miniszter egészségügyi, szociális és családügyi miniszter gyermek-, ifjúsági és sportminiszter Határidõ: 2005. augusztus 15-tõl folyamatos 6. Támogatni és ösztönözni a roma fiatalokról és fiataloknak szóló magazinmûsorok, dokumentumfilmek készítését, bemutatását és a szabadidõs sportfoglalkozásokat népszerûsítõ programokat. Felelõs:
esélyegyenlõségi tárca nélküli miniszter gyermek-, ifjúsági és sportminiszter nemzeti kulturális örökség minisztere a pályázat koordinálásáért: igazságügyminiszter Határidõ: folyamatos 7. Ki kell dolgozni a nehezen kezelhetõ, már deviáns, de még nem bûnelkövetõ gyermekek, fiatalok speciális nevelési, foglalkoztatási vagy sajátos készségfejlesztési programjait. Kísérleti programokat kell indítani a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülõk, különösen a gyermekotthonban, speciális gyermekotthonban nevelkedõk számára. Felelõs:
egészségügyi, szociális és családügyi miniszter gyermek-, ifjúsági és sportminiszter Határidõ: 2004. augusztus 15.
Felelõs:
4. Pályázatokkal is támogatni és fejleszteni kell az iskolaklubokat, valamint a biztonságos szórakozóhely mozgalmat.
8. Gondoskodni kell a családon kívül élõ, gyermekvédelmi gondoskodásban részesülõ gyermekek és fiatalok biztonságos életre történõ nevelésérõl. Felelõs:
gyermek-, ifjúsági és sportminiszter egészségügyi, szociális és családügyi miniszter belügyminiszter Határidõ: folyamatos 9. a) A pártfogó felügyelõi szolgálatok, a rendõrség, a családsegítõ és a családtámogató szolgálatok, valamint a megyei gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátorok között együttmûködést kell kialakítani, különös tekintettel a devianciák kockázati tényezõinek jelzésére és a korai pszicho-szociális beavatkozásra. A cél elérését modellkí-
1806
MAGYAR KÖZLÖNY
sérletek segítik, amelyek megvalósítására pályázatokat kell kiírni. b) A Kormány felkéri a legfõbb ügyészt, hogy az ügyészség vegyen részt az a) pontban megfogalmazott együttmûködésben. az a) pontra: igazságügy-miniszter belügyminiszter egészségügyi, szociális és családügyi miniszter esélyegyenlõségi tárca nélküli miniszter gyermek-, ifjúsági és sportminiszter a pályázatok koordinálásáért: igazságügyminiszter Határidõ: az a) pontra: 2005. március 1.
2004/20. szám
14. A fiatalkori bûnözés hatékonyabb kezelése érdekében a Kormány felkéri a legfõbb ügyészt és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökét, hogy az ügyészségi és a bírósági tapasztalataikat összegezzék, és tegyék lehetõvé az elemzõ kutatásokat.
Felelõs:
10. Gondoskodni kell arról, hogy a rendõri, a közbiztonsági és a nyomozati intézkedések foganatosításánál fokozottan vegyék figyelembe a gyermek- és fiatalkorúak életkori sajátosságait. Felelõs: belügyminiszter Határidõ: azonnal 11. Az alkoholfüggõ és a kábítószer-használó fiatalkorú és fiatal felnõtt korú elítéltek számára kezelési programokat és speciális részlegeket kell kialakítani a büntetésvégrehajtási és a javító-nevelõ intézetekben. A kezelési programokat a szabad élet körülményei között is biztosítani kell a pártfogó felügyelet alatt állók számára. A cél elérését pályázatokkal kell biztosítani. Felelõs:
igazságügy-miniszter egészségügyi, szociális és családügyi miniszter gyermek-, ifjúsági és sportminiszter belügyminiszter a pályázatok koordinálásáért: igazságügyminiszter Határidõ: 2004. szeptember 1-jétõl folyamatos 12. A fiatalkorúak ellen indult büntetõeljárásban a vádemelés elhalasztásának alkalmazása elõtt kötelezõen beszerzendõ pártfogó felügyelõi vélemény szakmai követelményeit a leghatékonyabbnak ígérkezõ magatartási szabályok körének bõvítése érdekében folyamatosan fejleszteni kell. Felelõs:
igazságügy-miniszter gyermek-, ifjúsági és sportminiszter Határidõ: 2005. július 1-jétõl folyamatos 13. A fiatalkorúak büntetés-végrehajtási intézményhálózatát tovább kell differenciálni, létre kell hozni a ,,félig nyitott intézetek’’-et. Felelõs: igazságügy-miniszter Határidõ: 2005. szeptember 15.
15. Fejleszteni kell az ifjúsági pszichiátriai gondozó intézményeket, létre kell hozni újabb ifjúsági pszichiátriai osztályokat. Fel kell készíteni az ifjúsági alkoholfüggõség hatékonyabb kezelésére az addiktológiai- és a Területi Általános Megelõzõ Addiktológiai Szakszolgálat ambulanciáit. Felelõs:
egészségügyi, szociális és családügyi miniszter gyermek-, ifjúsági és sportminiszter Határidõ: 2005. október 1. 16. Pályázatokkal támogatni kell a kortárs-segítõ programokat. Ösztönözni kell a diákönkormányzatokat arra, hogy a fiatalok vegyenek részt társaik integrációs gondjainak megoldásában. Terjeszteni kell a legeredményesebb gyakorlatot. Felelõs:
gyermek-, ifjúsági és sportminiszter oktatási miniszter a pályázatok koordinálásáért: igazságügyminiszter Határidõ: 2004. április 15-tõl folyamatos 17. Pályázatokkal támogatni kell az általános és középiskolások számára szervezett dohányzás, alkohol, kábítószer HIV/AIDS felvilágosító iskolai programokat és a korosztályoknak megfelelõ bûnmegelõzési ismeretek terjesztését. Ezeket az ismereteket a pedagógus továbbképzésben is biztosítani kell. Felelõs:
belügyminiszter egészségügyi, szociális és családügyi miniszter gyermek-, ifjúsági és sportminiszter oktatási miniszter a pályázatok koordinálásáért: igazságügyminiszter Határidõ: 2004. május 15-tõl folyamatos 18. A szülõk számára a kábítószer-fogyasztással és -függõséggel összefüggõ felvilágosító programokat kell szervezni pályázati forrásokból. Felelõs:
gyermek-, ifjúsági és sportminiszter egészségügyi, szociális és családügyi miniszter oktatási miniszter a pályázat koordinálásáért: igazságügyminiszter Határidõ: 2004. április 15-tõl folyamatos
2004/20. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
19. Pályázati forrásokat kell biztosítani olyan speciális, tanfolyam jellegû továbbképzési programokra, amelyek a veszélyeztetõ és a veszélyeztetett helyzetben lévõ gyermekek felismerésére és helyzetének javítására szervezhetõk a gyermekjóléti szolgálatok, a gyermekotthonok és a kollégiumok munkatársai, az iskolai pedagógusok, a nevelési tanácsadók, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátorok számára. Felelõs:
egészségügyi, szociális és családügyi miniszter gyermek-, ifjúsági és sportminiszter oktatási miniszter esélyegyenlõségi tárca nélküli miniszter a pályázatok koordinálásáért: igazságügyminiszter Határidõ: 2004. augusztus 15-tõl folyamatos 20. A fiatalkorúakkal és a fiatal felnõtt korúakkal foglalkozó pártfogók körében bõvíteni és érvényesíteni kell az életkor-specifikus szakmai ismereteket. Felelõs:
igazságügy-miniszter egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, gyermek-, ifjúsági és sportminiszter Határidõ: 2005. március 1-jétõl folyamatos 21. A Kormány fontosnak tartja, hogy a pártfogó felügyelõk munkáját civil szervezetek, egyházak és magánszemélyek segítsék. Ezért a büntetés céljainak elérésében támogatni kell az erre vállalkozó személyeket és szervezeteket, hogy a pártfogók munkájában részt vehessenek és ennek érdekében együttmûködési megállapodásokat köthessenek. Felelõs:
igazságügy-miniszter Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter Határidõ: 2005. május 1-jétõl folyamatos 22. Pályázattal ösztönözni kell az oktatási-, nevelési intézményeket arra, hogy erõsítsék a környezeti és természeti értékek megbecsülését és környezetük tisztaságának megõrzését saját nevelési és foglalkoztatási programjaikban. Felelõs:
környezetvédelmi és vízügyi miniszter oktatási miniszter belügyminiszter a pályázat koordinálásáért: igazságügyminiszter Határidõ: 2004. április 15-tõl folyamatos 23. Támogató programokat kell kidolgozni annak érdekében, hogy a roma származású fiatalok körébõl minél több szociális munkás, család- és gyermekvédelmi szakember, pártfogó felügyelõ, rendõr, büntetés-végrehajtási intézetben dolgozó szakember kerüljön ki.
1807
Felelõs:
oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter belügyminiszter igazságügy-miniszter esélyegyenlõségi tárca nélküli miniszter egészségügyi, szociális és családügyi miniszter Határidõ: 2005. július 1-jétõl folyamatos II/B. A városok biztonságának fokozása 1. A város és vonzáskörzete együttmûködését ösztönözni kell úgy, hogy az terjedjen ki a helyi biztonságérzet növelésére, a zavaró tényezõk jelzésének fogadására (drogfogyasztás, zajos szórakozóhelyek, egyéb antiszociális magatartások), valamint a megoldásra alkalmas módszerek kialakítására. Szorgalmazni kell a bûnmegelõzési önkormányzati társulások megalakítását, és a meglévõket támogatni kell. A célok megvalósítására pályázatokat kell kiírni. Felelõs:
belügyminiszter gyermek-, ifjúsági és sportminiszter egészségügyi, szociális és családügyi miniszter a pályázatok koordinálásáért: igazságügyminiszter Határidõ: 2004. szeptember 1-jétõl folyamatos 2. A városi, a megyei, a regionális és a kistérségi Kábítószerügyi Egyeztetõ Fórumok már meglévõ hálózatát tovább kell fejleszteni és tevékenységüket alkohol-prevenciós és más bûnmegelõzési programokkal kell kiegészíteni. Felelõs:
gyermek-, ifjúsági és sportminiszter egészségügyi, szociális és családügyi miniszter igazságügy-miniszter Határidõ: 2004. április 1-jétõl folyamatos 3. a) Pályázattal kell ösztönözni az önkormányzatok és a rendõrség együttmûködését. Szorgalmazni kell azt, hogy a városi önkormányzatok önálló közbiztonsági, illetve közbiztonsági közérzet javítását célzó feladatokat vállaljanak. b) Pályázattal kell segíteni a közbiztonsági, bûnmegelõzési és áldozatvédelmi bizottságok munkáját. Felelõs:
az a) pontra: a belügyminiszter a b) pontra: a belügyminiszter igazságügy-miniszter a pályázatok koordinálásáért: igazságügyminiszter Határidõ: 2004. május 15-tõl folyamatos 4. Együttmûködési programokat kell kidolgozni a városi hajléktalanság megelõzése és csökkentése érdekében. A hajléktalan-ellátásban a bûnmegelõzési szempontokra is figyelemmel kell lenni. Ki kell dolgozni és támogatni kell olyan programokat, amelyek csökkenthetik a hajléktala-
1808
MAGYAR KÖZLÖNY
nok által elkövetett bûncselekményeket, illetve az áldozattá válásuk esélyét. Felelõs:
egészségügyi, szociális és családügyi miniszter esélyegyenlõségi tárca nélküli miniszter belügyminiszter Határidõ: 2005. január 31-tõl folyamatos 5. Pályázattal ösztönözni kell az önkormányzatokat arra, hogy a városi tömbrehabilitációs övezetekkel kapcsolatos már meglévõ programokban érvényesítsék a közbiztonság és a bûnmegelõzés szempontjait. Felelõs:
belügyminiszter Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter egészségügyi, szociális és családügyi miniszter esélyegyenlõségi tárca nélküli miniszter földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter gyermek-, ifjúsági és sportminiszter a pályázat koordinálásáért: igazságügyminiszter Határidõ: 2004. szeptember 15-tõl folyamatos 6. A közérdekû munka büntetés-jóvátételi jellegének erõsítése érdekében a városi környezet szépítését, helyreállítását, a közösség és/vagy a sértett kiengesztelését szolgáló speciális programokat kell szervezni a közérdekû munkára ítéltek számára. Felelõs:
igazságügy-miniszter belügyminiszter környezetvédelmi és vízügyi miniszter Határidõ: 2005. március 1-jétõl folyamatos 7. A jellegzetesen a városokban elõforduló lakással, bankkártyával, hitelezéssel kapcsolatos, illetve más módon elkövetett csalási formák elemzése és a speciális megelõzési módok kidolgozása érdekében a) kutatásokat kell végeztetni, b) a kutatás eredményeit értékelni kell, és c) a kutatás eredményétõl függõen ki kell dolgozni a megfelelõ jogi és a szervezeti megoldásokat.
2004/20. szám
Ennek érdekében a) a közterületeken, a tömegközlekedési eszközökön elkövetett bûncselekményekrõl, szabálysértésekrõl (zsebtolvajlás, gépjármûlopás, rablás, garázdaság, rongálás) és egyéb rendzavarásokról elemzéseket kell készíteni, és ki kell dolgozni a speciális megelõzési módszereket, b) ösztönözni kell a civil bûnmegelõzési szervezeteket a speciális bûnmegelõzési módszerek kidolgozásában való részvételre, lehetõséget kell biztosítani arra, hogy a bûnmegelõzési programokban tevékenyen részt vegyenek, c) az összegyûjtött tapasztalatokról rendszeresen tájékoztatni kell a lakosságot, ismertetni kell a közterületeken elkövetett bûncselekmények és szabálysértések körülményeit, okait és a védelmi, valamint az önvédelmi lehetõségeket. Az a) és a b) pont megvalósítása érdekében pályázatot kell kiírni. Felelõs:
belügyminiszter gazdasági és közlekedési miniszter gyermek-, ifjúsági és sportminiszter informatikai és hírközlési miniszter környezetvédelmi és vízügyi miniszter Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter nemzeti kulturális örökség minisztere a pályázatok koordinálásáért: igazságügyminiszter Határidõ: az a) pontra: 2004. július 1-jétõl folyamatos a b) pontra: 2004. október 1-jétõl folyamatos a c) pontra: 2005. március 31-tõl folyamatos 9. El kell készíteni a terület-felügyeleti eszközök hatékonyságával kapcsolatos elemzéseket. Gondoskodni kell arról, hogy ezek eredményeit az engedélyezési és a szignalizációs gyakorlatban hasznosítsák. Felelõs:
belügyminiszter igazságügy-miniszter Határidõ: 2004. november 1-jétõl folyamatos
10. Meg kell vizsgálni a városokban a regisztrált munkanélküliek bûnmegelõzési célú egész- és részmunkaidõs foglalkoztatása (például kalauz, házi gondnok, kerületi õr, bûnmegelõzési koordinátor, utcai szociális munkás, kórFelelõs: az a) pontra: belügyminiszter házi biztonsági õr) bõvítésének lehetõségét. Gondoskodni egészségügyi, szociális és családügyi miniszter kell, arról, hogy a foglalkoztatásuk, és szükség szerint a igazságügy-miniszter szakképzésük, átképzésük pályázati úton valósuljon meg. pénzügyminiszter Felelõs: foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi a b) pontra: belügyminiszter miniszter a c) pontra: igazságügy-miniszter Határidõ: 2005. december 1-jétõl folyamatos belügyminiszter Határidõ: az a) pontra: 2004. november 15. II/C. A családon belüli erõszak megelõzése a b) pontra: 2005. március 31. a c) pontra: 2005. november 30. 1. a) A családon belüli erõszak áldozatainak védelme érdekében ki kell dolgozni a beavatkozási lehetõségeket. 8. A lakosság közbiztonsági közérzetének javítása érdeb) A távoltartással kapcsolatos szabályok hatálybalépékében fokozott figyelmet kell fordítani a közterületek biz- sét követõen azok érvényesülését feltáró jellegû elemzéstonságára. ben kell értékelni.
2004/20. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Felelõs:
igazságügy-miniszter egészségügyi, szociális és családügyi miniszter belügyminiszter esélyegyenlõségi tárca nélküli miniszter Határidõ: az a) pontra: 2005. június 30. a b) pontra: 2005. február 28. 2. A védõnõi hálózat, az egészségügyi, a szociális, a gyermekvédelmi alap- és szakellátás és a közoktatás szereplõit pályázattal támogatott kísérleti modellek tapasztalatainak felhasználásával fel kell készíteni a családon belüli erõszak észlelésére és más intézményekkel együttmûködésben történõ kezelésére. Felelõs:
egészségügyi, szociális és családügyi miniszter belügyminiszter esélyegyenlõségi tárca nélküli miniszter oktatási miniszter a pályázat koordinálásáért: igazságügyminiszter Határidõ: 2004. május 15-tõl 3. Biztosítani kell a már mûködõ lelki segélyvonal szolgáltatások folyamatos mûködését. Fejleszteni kell a krízisintervenciós szálláshelyeket. Felelõs:
gyermek-, ifjúsági és sportminiszter egészségügyi, szociális és családügyi miniszter esélyegyenlõségi tárca nélküli miniszter belügyminiszter Határidõ: folyamatos 4. Ki kell alakítani az ambuláns kríziskezelõ központok és speciális menedékházak hálózatát. Felelõs: esélyegyenlõségi tárca nélküli miniszter Határidõ: 2004. április 15-tõl folyamatos 5. Pályázati támogatásokkal fejleszteni kell az orvosi, jogi és pszichológiai áldozatsegítõ szolgáltatásokat a családon belüli erõszak áldozatainak védelme érdekében. Felelõs:
belügyminiszter igazságügy-miniszter egészségügyi, szociális és családügyi miniszter esélyegyenlõségi tárca nélküli miniszter a pályázat koordinálásáért: igazságügyminiszter Határidõ: 2004. április 15-tõl folyamatos 6. A családon belül elkövetett erõszakos cselekmények miatt jogerõsen elítéltek és más önként jelentkezõk számára pályázati támogatással rehabilitációs programokat és tréningeket kell szervezni.
1809
Felelõs:
igazságügy-miniszter esélyegyenlõségi tárca nélküli miniszter egészségügyi, szociális és családügyi miniszter a pályázat koordinálásáért: igazságügyminiszter Határidõ: 2005. február 1-jétõl folyamatos 7. Az Egészség Évtizedének Johan Béla nemzeti népegészségügyi programja keretében pályázattal kell támogatni az alkohol és a kábítószer okozta pszicho-szociális problémák mérséklését célzó módszereket. Felelõs:
egészségügyi, szociális és családügyi miniszter belügyminiszter a pályázat koordinálásáért: igazságügyminiszter Határidõ: 2005. január 1-jétõl folyamatos 8. A családon belüli erõszak gyermek- és fiatalkorú potenciális áldozatainak körében pályázati forrásokkal erõsíteni kell a proaktív programokat. Meg kell szervezni a családon belüli erõszak környezetében nevelkedõ és/vagy alkoholista, kábítószer-függõ életmód által veszélyeztetett gyermekek preventív védelmét. Felelõs:
egészségügyi, szociális és családügyi miniszter esélyegyenlõségi tárca nélküli miniszter gyermek-, ifjúsági és sportminiszter oktatási miniszter nemzeti kulturális örökség minisztere a pályázat koordinálásáért: igazságügyminiszter Határidõ: 2005. június 15-tõl folyamatos 9. Pályázati források felhasználásával is lehetõséget teremteni a családon belüli erõszak környezetében nevelkedõ vagy nevelkedett gyermekek és fiatalok számára sportés szabadidõs tevékenységekre. Fokozott figyelmet kell fordítani az erõszak kultuszának csökkentésére és a konfliktusok erõszakmentes feloldására, különös tekintettel a már gyermekvédelmi gondoskodásban lévõkre. Felelõs:
egészségügyi, szociális és családügyi miniszter esélyegyenlõségi tárca nélküli miniszter gyermek-, ifjúsági és sportminiszter nemzeti kulturális örökség minisztere a pályázat koordinálásáért: igazságügyminiszter Határidõ: 2004. április 1-jétõl folyamatos II/D. Az áldozattá válás megelõzése, áldozat segítés, az áldozat kompenzációja 1. Ki kell alakítani, és támogatni kell a helyi bûnözéssel és a helyi biztonsággal kapcsolatos információk és megelõ-
1810
MAGYAR KÖZLÖNY
zési eszközök internetes elérhetõségét minden érdeklõdõ számára. Felelõs:
belügyminiszter igazságügy-miniszter informatikai és hírközlési miniszter Határidõ: 2005. január 10. 2. Az idõskorúaknál, az egyedülállóknál, a gyermek- és fiatalkorúaknál, a hajléktalan valamint a fogyatékkal élõ személyeknél az áldozattá válás reális kockázatának ismertetését célzó, a bûncselekményekkel kapcsolatos önvédelmi képesség fokozását elõsegítõ tájékoztató programokat kell szervezni pályázati forrásból. Biztosítani kell a lelki segély- és szociális szolgálat folyamatos mûködtetését. Felelõs:
belügyminiszter egészségügyi, szociális és családügyi miniszter esélyegyenlõségi tárca nélküli miniszter a pályázat koordinálásáért: igazságügyminiszter Határidõ: 2004. május 10-tõl folyamatos 3. Pályázatokkal kell támogatni az alkohol és a drog hatása alatt állók áldozattá válásának nagyobb kockázatát tudatosító programok fejlesztését. Felelõs:
egészségügyi, szociális és családügyi miniszter gyermek-, ifjúsági és sportminiszter belügyminiszter oktatási miniszter a pályázatok koordinálásáért: igazságügyminiszter Határidõ: 2004. március 31-tõl folyamatos 4. Pályázatot kell kiírni komplex megelõzési és áldozatvédelmi programok kidolgozására, illetve a már meglévõk továbbfejlesztésére a deprivált/szegregált városi övezetekben, a zárványtelepüléseken és a tanyákon élõ veszélyeztetett emberek számára. Felelõs:
belügyminiszter egészségügyi, szociális és családügyi miniszter esélyegyenlõségi tárca nélküli miniszter gyermek-, ifjúsági és sportminiszter földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a pályázat koordinálásáért: igazságügyminiszter Határidõ: 2004. április 15-tõl folyamatos
Felelõs:
belügyminiszter gazdasági és közlekedési miniszter a pályázatok koordinálásáért: igazságügyminiszter Határidõ: 2004. március 31-tõl folyamatos 6. Támogatni kell az iskolán belüli kirekesztés megelõzésével és kezelésével kapcsolatos kutatásokat. Felelõs:
esélyegyenlõségi tárca nélküli miniszter gyermek-, ifjúsági és sportminiszter egészségügyi, szociális és családügyi miniszter belügyminiszter oktatási miniszter Határidõ: 2005. április 15-tõl folyamatos 7. Pályázatokkal is segíteni kell a közmûvelõdési intézményekben az áldozattá válás megelõzésérõl szóló kiadványok terjesztését, és ismeretterjesztõ rendezvények szervezését. Felelõs:
belügyminiszter igazságügy-miniszter informatikai és hírközlési miniszter nemzeti kulturális örökség minisztere a pályázatok koordinálásáért: igazságügyminiszter Határidõ: 2004. április 15-tõl folyamatos 8. Széles körben kell a nyilvánosságot tájékoztatni a kábítószerrel, a kulturális javakkal, illetve a CITES egyezmény (a Washingtonban, 1973. március 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon élõ állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmérõl szóló egyezmény kihirdetésérõl szóló 2003. évi XXXII. törvény) hatálya alá tartozó, valamint a hazai természetvédelmi jogszabályok által érintett állat- és növényfajokkal kapcsolatos felderített jogsértésekrõl. Felelõs:
pénzügyminiszter gyermek-, ifjúsági és sportminiszter környezetvédelmi és vízügyi miniszter nemzeti kulturális örökség minisztere Határidõ: folyamatos 9. A kulturális javak fokozott védelme érdekében, azok illegális kereskedelmének visszaszorítására egy közös alapítású, országos hatáskörû, megfelelõ informatikai háttérrel rendelkezõ információs irodát kell létrehozni. Létre kell hozni továbbá a lopott mûtárgyak, kulturális javak olyan nyilvántartását, amely ezek keresését elõsegíti. Felelõs:
5. Pályázatokkal is fejleszteni kell a hazánkba látogató külföldiek védelmét, biztonságát szolgáló bûnmegelõzési és áldozatvédelmi szolgáltatásokat. Terjeszteni kell a legeredményesebb gyakorlatot.
2004/20. szám
nemzeti kulturális örökség minisztere belügyminiszter pénzügyminiszter informatikai és hírközlési miniszter Határidõ: 2004. szeptember 30.
2004/20. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
10. Kommunikációs tájékoztató programokat kell kezdeményezni az áldozattá válás esélyének csökkentése érdekében, hogy a szállítmányozók, speditõrök eszközeit tudtukon kívül illegálisan ne használhassák fel kábítószer vagy pszichotróp anyagok szállítására. Széles körû felvilágosító munkát kell végezni az államhatárt átlépõ utazók körében annak érdekében, hogy tudtukon kívül kábítószer-futárként ne használhassák fel õket. Felelõs:
belügyminiszter gazdasági és közlekedési miniszter gyermek-, ifjúsági és sportminiszter egészségügyi, szociális és családügyi miniszter pénzügyminiszter Határidõ: azonnal 11. A sértett-orientált rendõri szolgáltatásban — a konkrét nyomozati tapasztalatok alapján — meg kell szervezni az áldozattá válás kockázatának jelzését a veszélyeztetett intézmények (idõsek otthonai, gyermekvédelem személyes gondoskodást nyújtó intézményei, iskolák, egészségügyi szolgáltatók), a civil szervezetek, a lakosság veszélyeztetett csoportjai számára. Felelõs:
belügyminiszter esélyegyenlõségi tárca nélküli miniszter Határidõ: azonnal 12. El kell érni azt, hogy a bûnelkövetõ szembesüljön az általa okozott sérelemmel, kárral. Biztosítani kell a bûncselekmények erkölcsi és anyagi kárának enyhítését, a természetbeni jóvátételt, a közösség kiengesztelését. Bõvíteni kell a helyreállító igazságszolgáltatási eszközök (jóvátétel, mediáció, közösség kiengesztelése) bevezetésének feltételeit. Felelõs:
igazságügy-miniszter egészségügyi, szociális és családügyi miniszter gyermek-, ifjúsági és sportminiszter oktatási miniszter Határidõ: 2005. június 30-tól folyamatos 13. a) A büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény alapján értékelni kell a vádemelés elhalasztása gyakorlatát, pontosan meg kell határozni az áldozatvédelmi feladatokat. b) Ennek érdekében a Kormány felkéri a legfõbb ügyészt, hogy a vádemelés elhalasztása során szerzett gyakorlati tapasztalatokat az áldozatvédelmi feladatok pontos meghatározása érdekében bocsássa rendelkezésre. Felelõs: az a) pontra: igazságügy-miniszter Határidõ: 2005. március 1. 14. A szociális és egészségügyi ellátásban dolgozók számára a továbbképzés integrált részévé kell tenni az áldozattá válás megelõzésével kapcsolatos ismereteket.
1811
Felelõs:
egészségügyi, szociális és családügyi miniszter Határidõ: 2005. augusztus 15. II/E. A bûnismétlés megelõzése 1. A büntetés-végrehajtási intézetekben lévõk társadalmi integrációjának elõsegítése érdekében a szabadságvesztés tartama alatt meg kell szervezni az oktatás, a szakképzõ, az OKJ-s képesítést adó, köztük informatikai szakirányú képzési programokat és a kapcsolódó felnõttképzési szolgáltatásokat. A pártfogó felügyelet alatt álló elítéltek számára is meg kell szervezni az álláskeresõ tréninget, az önismereti csoportot, a konfliktuskezelõ tréninget mint szolgáltatást. A célok elérését pályázati forrásokkal is támogatni kell. Felelõs:
igazságügy-miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter oktatási miniszter egészségügyi, szociális és családügyi miniszter földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter informatikai és hírközlési miniszter esélyegyenlõségi tárca nélküli miniszter a pályázatok koordinálásáért: igazságügyminiszter Határidõ: 2004. június 15-tõl folyamatos 2. A büntetés-végrehajtási intézmények tevékenységében figyelemmel kell lenni a kisebbségi kultúrák sajátosságaira, ehhez pályázattal továbbképzési programokat kell szervezni. Felelõs:
igazságügy-miniszter esélyegyenlõségi tárca nélküli miniszter oktatási miniszter a pályázat koordinálásáért: igazságügyminiszter Határidõ: 2005. március 1-jétõl folyamatos 3. Ki kell dolgozni a börtön-egészségügy hatékonyságát fokozó intézkedéseket, biztosítani kell a folyamatos szakmai ellenõrzést. Felelõs:
igazságügy-miniszter egészségügyi, szociális és családügyi miniszter Határidõ: 2005. január 1-jétõl folyamatos 4. a) El kell érni, hogy a büntetõeljárás és a büntetés végrehajtása során a pártfogó felügyelõk gondoskodjanak arról, hogy a terhelt munkanélküli, de munkaképes korú és munkavégzésre alkalmas családtagjai a nyilvántartásba regisztráltassák magukat. Ezt a pártfogó felügyelõk az általuk készített környezettanulmányban rögzítsék.
1812
MAGYAR KÖZLÖNY
b) Elõ kell segíteni azt, hogy a fogvatartottak regisztrált munkanélküli családtagjainak munkaerõ-piaci esélyei javuljanak. c) Biztosítani kell azt, hogy a büntetés-végrehajtási intézetben lévõk gyermekei is részt vegyenek a szabadidõs progra mokban, a nyári táborozásokban. d) Segíteni kell a javítóintézetbõl szabadulók integrációját, erõsíteni kell a még meglévõ családi kapcsolataikat. A b) és a c) pont megvalósítása érdekében pályázatot kell kiírni. Felelõs:
az a) pontra: igazságügy-miniszter a b) pontra: foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a c) pontra: gyermek-, ifjúsági és sportminiszter esélyegyenlõségi tárca nélküli miniszter oktatási miniszter egészségügyi, szociális és családügyi miniszter igazságügy-miniszter a d) pontra: egészségügyi, szociális és családügyi miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter gyermek-, ifjúsági és sportminiszter igazságügy-miniszter a pályázatok koordinálásáért: igazságügyminiszter Határidõ: 2004. április 15-tõl folyamatos 5. Elemezni kell a közérdekû munka büntetés-végrehajtási gyakorlatát. Felelõs:
igazságügy-miniszter belügyminiszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter gazdasági és közlekedési miniszter környezetvédelmi és vízügyi miniszter Határidõ: 2005. november 1. 6. Vizsgálni kell a rendõri ellenõrzés lehetõségét akkor, ha a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló feltételes szabadságra bocsátott elítélt a magatartási szabályokat önhibájából súlyosan megszegi. Felelõs:
igazságügy-miniszter belügyminiszter Határidõ: 2004. július 1-jétõl folyamatos 7. A Kormány felkéri a legfõbb ügyészt, hogy széles körben segítse elõ a bûncselekményre figyelemmel, az elkövetõ személyiségéhez és életviszonyaihoz igazított magatartási szabályok alkalmazását. A Kormány felkéri az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökét, hogy gondoskodjon a bírák továbbképzésében a magatartási szabá-
2004/20. szám
lyok alkalmazása gyakorlati tapasztalatainak széles körû megismertetésérõl. E szakmai munka sikerét tudományos, empirikus ismereteket (például a kábítószer- és alkoholfüggõ életmóddal kapcsolatos ismeretek) is tartalmazó elemzésekkel kell elõsegíteni.
III. Jogalkotási feladatok III/A. Jogszabályalkotási feladatok 1. Ki kell dolgozni a bûnmegelõzésrõl, valamint az áldozatok védelmérõl szóló törvények koncepcióját. Felelõs: igazságügy-miniszter Határidõ: 2005. március 31. 2. Meg kell teremteni a helyreállító igazságszolgáltatási eszközök és a mediáció alkalmazásának törvényi feltételeit. Felelõs: igazságügy-miniszter Határidõ: a javaslat Kormány elé történõ benyújtására: 2005. augusztus 31. 3. A rádiózásról és a televíziózásról szóló új törvény koncepciójának kidolgozásakor figyelemmel kell lenni a bûnmegelõzési, áldozatvédelmi szempontok, alapelvek és célok érvényesítésére. Felelõs:
nemzeti kulturális örökség minisztere igazságügy-miniszter
4. A szabálysértésekrõl szóló új törvény felülvizsgálatakor érvényesíteni kell a bûnmegelõzési, áldozatvédelmi szempontokat, célokat és alapelveket. Felelõs:
belügyminiszter igazságügy-miniszter
5. A tulajdonosok védelme és a jogbiztonság megteremtése érdekében végre kell hajtani a lakóingatlanok nyilvántartásának törvényi és szervezeti reformját. Felelõs: igazságügy-miniszter Határidõ: a javaslat Kormány elé történõ benyújtására: 2004. július 15. 6. Minden évben gondoskodni kell arról, hogy a költségvetési törvény tervezetében az Országos Polgárõr Szövetséget és a Fehér Gyûrû Közhasznú Egyesületet — mint a kormányzat stratégiai partnereit a társadalmi bûnmegelõzésben — megilletõ támogatási összeg a Belügyminisztérium költségvetési fejezetén belül jelenjen meg. Felelõs: belügyminiszter Határidõ: a javaslat Kormány elé történõ benyújtására: elsõ alkalommal 2004. augusztus 15. ezt követõen évente a költségvetési törvény tervezése során folyamatosan
2004/20. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
7. A fegyveres biztonsági õrségrõl, a természetvédelmi és mezei õrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvényt úgy kell módosítani, hogy a természetvédelmi és a mezei õrszolgálatokról szóló szabályok a szolgálatok számára tegyék lehetõvé a civil szervezetekkel történõ együttmûködést. Felelõs:
környezetvédelmi és vízügyi miniszter földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter belügyminiszter igazságügy-miniszter Határidõ: 2004. június 15. 8. A vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól, a Személy- és Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamaráról szóló 1998. évi IV. törvényt módosítani kell azért, hogy a polgári jogi és a különbözõ foglalkoztatási jogviszonyok keretében alkalmazott személy- és vagyonõrök, magánnyomozók, fegyveres biztonsági õrök, természetvédelmi õrök, mezõõrök, hegyõrök, halõrök, hivatásos vadászok, továbbá az erdészeti szakszemélyzet tagjainak alkalmazási feltételeit egységesítsék. Elõ kell készíteni az átfogó, közös elvekre épülõ, szigorúbb erkölcsi (elõéleti), illetve képzési, képzettségi és összeférhetetlenségi követelményeket támasztó törvényi szabályozást. Egyúttal a Kamara számára biztosítani kell a hatékony jogosítványokat annak érdekében, hogy képes legyen közremûködni a biztonsági vállalkozók által nyújtott szolgáltatások szakmai színvonalának megõrzése, illetve fejlesztése érdekében. Felelõs:
belügyminiszter igazságügy-miniszter Határidõ: a koncepció Kormány elé történõ benyújtására: 2004. április 15. 9. A közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. §-a c) pontját úgy kell módosítani, hogy a közhasznú tevékenységek köre kiegészüljön a bûnmegelõzéssel és az áldozatvédelemmel. Felelõs:
igazságügy-miniszter pénzügyminiszter Határidõ: a javaslat Kormány elé történõ benyújtására: 2004. június 15. 10. Meg kell vizsgálni a büntetés-végrehajtásból szabadulókat, valamint a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személyeket foglalkoztató munkaadók támogatásának lehetõségeit. pénzügyminiszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter igazságügy-miniszter Határidõ: a javaslat Kormány elé történõ benyújtására: 2004. augusztus 15.
1813
11. A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvényt úgy kell módosítani, hogy abban a társadalmi bûnmegelõzés kedvezményezettként szerepeljen. Felelõs:
pénzügyminiszter igazságügy-miniszter Határidõ: a javaslat Kormány elé történõ benyújtására: 2004. augusztus 15. 12. Meg kell vizsgálni azt, hogy a közterület-felügyeletek hatásköre bõvíthetõ-e a közösségi bûnmegelõzési feladatokkal. Felelõs: belügyminiszter Határidõ: 2004. július 1. 13. A Határõrségrõl szóló 1997. évi XXXII. törvényt úgy kell módosítani, hogy a rendészeti feladatok között a bûnmegelõzés is szerepeljen. Felelõs:
belügyminiszter igazságügy-miniszter Határidõ: a javaslat Kormány elé történõ benyújtására: 2005. augusztus 15. 14. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény figyelembevételével meg kell vizsgálni, hogy a kötelezõ és önként vállalható közbiztonsági, bûnmegelõzési feladatok minként határozhatók meg a települési önkormányzatok számára. Felelõs: belügyminiszter Határidõ: 2005. augusztus 15. 15. Meg kell vizsgálni a lakóhelyek, illetve tartózkodási helyek bejelentésével és nyilvántartásával kapcsolatos gyakorlatot és a közbiztonság fokozása érdekében szükséges szabályozási lehetõségeket. Felelõs:
belügyminiszter igazságügy-miniszter Határidõ: a javaslat Kormány elé történõ benyújtására: 2004. augusztus 15. 16. Szabályozni kell a kríziskezelõ központok és menedékotthonok feladatait, szerepét, együttmûködési kötelezettségét. Felelõs:
esélyegyenlõségi tárca nélküli miniszter igazságügy-miniszter Határidõ: a javaslat Kormány elé történõ benyújtására: 2004. július 15.
Felelõs:
17. Az egyes erõszakos bûncselekmények következtében sérelmet szenvedettek állam általi kárenyhítésének szabályairól szóló 209/2001. (X. 31.) Korm. rendelet személyi hatályát 2004. május 1-jétõl valamennyi uniós állampolgárra ki kell terjeszteni. Ezzel összefüggésben módosí-
1814
MAGYAR KÖZLÖNY
tani kell a Biztonságos Magyarországért Közalapítvány alapító okiratát. Felelõs:
igazságügy-miniszter belügyminiszter Határidõ: a javaslat Kormány elé történõ benyújtására: 2004. április 7. 18. Az áldozattá válás megelõzése érdekében ki kell dolgozni a pénzügyi szolgáltatási, a kiegészítõ pénzügyi szolgáltatási, továbbá a befektetési szolgáltatási és az árutõzsdei szolgáltatási tevékenység, az értékpapír letéti õrzés, az értékpapír letétkezelés, valamint az elszámolóházi tevékenység végzéséhez szükséges személyi, tárgyi, technikai és biztonsági feltételekrõl szóló kormányrendeletet. Felelõs: pénzügyminiszter Határidõ: a javaslat Kormány elé történõ benyújtására: 2004. augusztus 15. 19. Az egyes közrendvédelmi bírságokból befolyó pénzösszegek felhasználásának céljáról és eljárási szabályairól szóló 138/1999. (IX. 1.) Korm. rendeletet úgy kell módosítani, hogy a bírságból befolyó pénzösszegek a közrend védelme érdekében bûnmegelõzési célra, különösen a Belügyminisztérium rendészeti szervei, elsõsorban a rendõrség bûnmegelõzési feladatainak továbbfejlesztésére, a lakosság élet- és vagyonvédelmének biztosítása érdekében létesült társadalmi önvédelmi szervezeteknek a közbiztonság javítására irányuló a rendõrséggel együttmûködési megállapodás szerint végzett tevékenységére, az illegális migráció visszaszorítása, kezelése érdekében végzett tevékenység, valamint az érintettek származási országukba való visszatérése elõsegítésének támogatására használhatók fel. Felelõs: belügyminiszter Határidõ: a javaslat Kormány elé történõ benyújtására: 2004. július 1. 20. Az érintett miniszterek — az igazságügy-miniszter szövegszerû ajánlása alapján — tegyenek javaslatot a miniszteri statútumok bûnmegelõzési feladatokkal történõ kiegészítésére. Felelõs:
belügyminiszter egészségügyi, szociális és családügyi miniszter esélyegyenlõségi tárca nélküli miniszter európai integrációs ügyek koordinációjáért felelõs tárca nélküli miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter gazdasági és közlekedési miniszter gyermek-, ifjúsági és sportminiszter igazságügy-miniszter informatikai és hírközlési miniszter környezetvédelmi és vízügyi miniszter külügyminiszter
2004/20. szám
Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter nemzeti kulturális örökség minisztere oktatási miniszter pénzügyminiszter Határidõ: a javaslat Kormány elé történõ benyújtására: 2004. április 15. 21. Az érintett miniszterek vizsgálják meg kötelezõ érvényû mûszaki tartalmú jogszabályok megalkotásának lehetõségét annak érdekében, hogy a bûnmegelõzés szempontjából jelentõs technikai eszközök szabványosíthatóak legyenek, valamint azt, hogy a bûnmegelõzés követelményeit érvényesíteni is lehessen. Felelõs:
belügyminiszter gazdasági és közlekedési miniszter Határidõ: 2004. november 1. 22. Az érintett miniszterek gondoskodjanak arról, hogy a rendészeti szervek bûnmegelõzési tevékenysége egészüljön ki a kötelezõ érvényû mûszaki tartalmú jogszabályok kezdeményezésével, azok elõkészítésével és a hatályban lévõ normák végrehajtásának hatósági ellenõrzésével, valamint a közbiztonság védelmének szempontjából kiemelkedõen fontos eszközök, létesítmények, berendezések üzembe helyezésének, használatbavételének engedélyezésére irányuló eljárásban való szakhatósági közremûködéssel. Meg kell teremteni a szabványosítás, illetve annak a jogi szabályozása érdekében a szignalizáció kötelezettségét. Felelõs:
belügyminiszter gazdasági és közlekedési miniszter pénzügyminiszter Határidõ: 2004. november 1. III/B. Egyéb teendõk 1. A hatályos jogszabályokat és kormányhatározatokat a társadalmi bûnmegelõzés szempontjából felül kell vizsgálni. Ennek érdekében a miniszterek a feladat- és hatáskörükbe tartozó területeken társadalmi bûnmegelõzési szempontból tekintsék át a jogszabályokat és kormányhatározatokat és ennek eredményérõl tájékoztassák a Kormányt. Felelõs:
belügyminiszter egészségügyi, szociális és családügyi miniszter esélyegyenlõségi tárca nélküli miniszter európai integrációs ügyek koordinációjáért felelõs tárca nélküli miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter gazdasági és közlekedési miniszter gyermek-, ifjúsági és sportminiszter honvédelmi miniszter igazságügy-miniszter informatikai és hírközlési miniszter környezetvédelmi és vízügyi miniszter
2004/20. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter nemzeti kulturális örökség minisztere oktatási miniszter pénzügyminiszter Határidõ: az elõterjesztések Kormány elé történõ benyújtására: 2005. augusztus 1. 2. Gondoskodni kell arról, hogy a társadalmi bûnmegelõzési szempontok és célok a megalkotásra kerülõ jogszabályokban és kormánydöntésekben következetesen és folyamatosan érvényesüljenek. Felelõs:
belügyminiszter egészségügyi, szociális és családügyi miniszter esélyegyenlõségi tárca nélküli miniszter európai integrációs ügyek koordinációjáért felelõs tárca nélküli miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter gazdasági és közlekedési miniszter gyermek-, ifjúsági és sportminiszter honvédelmi miniszter igazságügy-miniszter informatikai és hírközlési miniszter környezetvédelmi és vízügyi miniszter külügyminiszter Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter nemzeti kulturális örökség minisztere oktatási miniszter pénzügyminiszter Határidõ: folyamatos 3. A miniszterek gondoskodjanak arról, hogy az irányításuk alá tartozó szervek tevékenységét érintõ irányítási eszközök között, és a belsõ szabályzatokban a társadalmi bûnmegelõzési szempontok megjelenjenek és mûködésük során ezek érvényesüljenek. Felelõs:
belügyminiszter egészségügyi, szociális és családügyi miniszter esélyegyenlõségi tárca nélküli miniszter európai integrációs ügyek koordinációjáért felelõs tárca nélküli miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter gazdasági és közlekedési miniszter gyermek-, ifjúsági és sportminiszter honvédelmi miniszter igazságügy-miniszter informatikai és hírközlési miniszter környezetvédelmi és vízügyi miniszter Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter
1815
nemzeti kulturális örökség minisztere oktatási miniszter pénzügyminiszter Határidõ: folyamatos 4. Gondoskodni kell a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól, a Személy- és Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamaráról szóló 1998. évi IV. törvényben a rendõrség számára elõírt ellenõrzési feladatok következetesebb végrehajtásáról. Felelõs: belügyminiszter Határidõ: azonnal 5. Elõterjesztést kell készíteni a családon belüli erõszak megelõzésére és hatékony kezelésére irányuló nemzeti stratégia kialakításáról szóló 45/2003. (IV. 16.) OGY határozatban foglalt feladatok végrehajtásáért felelõs miniszterek kijelölésérõl. Felelõs:
Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter igazságügy-miniszter Határidõ: azonnal 6. A bûnmegelõzés hatékonyságának növelése érdekében szükséges egyes kormányzati feladatokról szóló 1002/2003. (I. 8.) Korm. határozatot módosítani kell azzal, hogy a külügyminiszter, az esélyegyenlõségi tárca nélküli miniszter, az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelõs tárca nélküli miniszter, a Belügyminisztérium bûnmegelõzésért felelõs helyettes államtitkára és egyéb nem kormányzati szervek (önkormányzati szövetségek, civil szervezetek, történelmi egyházak) az Országos Bûnmegelõzési Bizottság állandó tagjai legyenek. Az Országos Bûnmegelõzési Bizottság Titkárságát az Európai Unió Bûnmegelõzési Hálózata egyik nemzeti kapcsolattartó pontjaként kell kijelölni. Felelõs: igazságügy-miniszter Határidõ: a javaslat Kormány elé történõ benyújtására: 2004. március 31. 7. A 47/2003. (X. 27.) AB határozatban foglaltakra figyelemmel az érintett minisztereknek vizsgálni kell a pártfogó felügyelõk és a rendõrség hatékony együttmûködésének lehetõségét. Felelõs:
belügyminiszter igazságügy-miniszter Határidõ: 2004. március 31. 8. A Vám- és Pénzügyõrségrõl szóló törvény hatálybalépését követõen figyelemmel kell kísérni, hogy a gyakorlatban hogyan érvényesülnek a szervezet bûnmegelõzési feladatai.
1816
MAGYAR KÖZLÖNY
A Kormány 1010/2004. (II. 26.) Korm. határozata
Felelõs:
pénzügyminiszter igazságügy-miniszter Határidõ: a törvény hatálybalépését követõ év március 31. 9. Meg kell szigorítani a fegyveres biztonsági õrségrõl, a természetvédelmi és a mezei õrszolgálatokról szóló 1997. évi CLIX. törvényben elõírt, a fegyveres biztonsági õrség felügyeletét célzó belügyi és rendõri feladatokat. Felelõs: belügyminiszter Határidõ: 2004. december 31. 10. Pályázatot kell kiírni annak érdekében, hogy a felsõoktatási intézmények tantárgyai között a társadalmi bûnmegelõzés és az erõszakmentes konfliktuskezelõ technikák oktatása szerepeljen. Felelõs: igazságügy-miniszter Határidõ: 2005. október 15. 11. Az iskolarendszeren kívüli felnõttképzésben, a szakképzõ OKJ-s képesítést nyújtó programokban, és felnõttképzési szolgáltatásokban biztosítani kell az önismereti-, a konfliktuskezelõ és az álláskeresõ tréningeket. Felelõs:
foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter igazságügy-miniszter Határidõ: folyamatos 12. Hatásvizsgálatot kell készíteni a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 22. §-ának gyakorlati alkalmazásáról.
2004/20. szám
a Magyar Köztársaságnak az Európa Tanács Nemzeti Kisebbségek Védelmérõl szóló Keretegyezménye végrehajtására vonatkozó második jelentésrõl 1. A Kormány elfogadja az Európa Tanács Nemzeti Kisebbségek Védelmérõl szóló Keretegyezménye végrehajtására vonatkozó második idõszaki jelentést. 2. A Kormány felhatalmazza a külügyminisztert vagy az általa megbízott személyt, hogy a Magyar Köztársaságnak az Európa Tanács Nemzeti Kisebbségek Védelmérõl szóló Keretegyezménye végrehajtására vonatkozó második idõszaki jelentést — angol nyelvre történõ lefordítását követõen — az Európa Tanács Fõtitkárának adja át. Felelõs: külügyminiszter Határidõ: 2004. március 31. 3. A Kormány felhatalmazza a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökét, hogy az Európa Tanács Nemzeti Kisebbségek Védelmérõl szóló Keretegyezményével kapcsolatos további feladatokat ellássa. Felelõs:
Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke Határidõ: folyamatos Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök
Felelõs: belügyminiszter Határidõ: a Kormány tájékoztatása a vizsgálatról: 2005. december 15.
IV. Záró rendelkezések Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba; ezzel egyidejûleg — a kábítószer probléma visszaszorításáról szóló nemzeti stratégiai program rövid és középtávú céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról szóló 1036/2002. (IV.12.) Korm. határozat 17. pontja, — a bûnmegelõzés hatékonyságának növelése érdekében szükséges egyes kormányzati feladatokról szóló 1002/2003. (I. 8.) Korm. határozat 1. pontja és melléklete a hatályát veszti.
Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök
A Kormány 1011/2004. (II. 26.) Korm. határozata a Tanácsadó Testület a Korrupciómentes Közéletért létrehozásáról 1. A korrupcióval szembeni kormányzati stratégiáról szóló 1023/2001. (III.14.) Korm. határozat 20. pontja, továbbá a Miniszterelnöki Hivatalról szóló 148/2002. (VII. 1.) Korm. rendelet 5. számú mellékletének II/f. pontja alapján a Kormány létrehozza a Tanácsadó Testületet a Korrupciómentes Közéletért (a továbbiakban: Testület). 2. A Testület feladatai a következõk: a) a korrupcióhoz, mint társadalmi jelenséghez kapcsolódó körülmények feltárása,
2004/20. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
b) kutatások elvégzése, valamint a már megszületett és nyilvános korrupcióellenes eredmények értékelése, c) alternatívák nyújtása a hatékonyabb korrupcióellenes eszközök kiválasztásához a jelenség visszaszorítása érdekében, d) évenkénti jelentés készítése, korrupcióellenes cselekvési program kidolgozása a Kormány számára, a cselekvési program folyamatos aktualizálása, e) kapcsolattartás az ENSZ Kábítószer-ellenõrzési és Bûnmegelõzési Hivatalával a Testület feladatkörébe tartozó kérdésekben. 3. A Testület elnöke a közpénzek felhasználása feletti ellenõrzéssel összefüggõ feladatok ellátásával megbízott politikai államtitkár (a továbbiakban: közpénzügyi államtitkár). A Testület állandó tagjai az Igazságügyi Minisztérium, a Belügyminisztérium, a Közpénzügyi Államtitkárság, a Kormányzati Ellenõrzési Hivatal, a Vám- és Pénzügyõrség Országos Parancsnoksága, az Országos Rendõrfõkapitányság, a Nemzetbiztonsági Hivatal képviselõje, valamint az OLAF (Európai Csalásellenes Hivatal) Koordinációs Iroda vezetõje. A Kormány felkéri az Állami Számvevõszék elnökét, és a legfõbb ügyészt, hogy képviselõik útján a Testület munkájában vegyenek részt. A Kormány biztosítani kívánja, hogy a Testületben többségi arányban a civil szféra képviselõi is reprezentálva legyenek, ennek érdekében részvételre felkéri az adott területhez kapcsolódó legjelentõsebb társadalmi szervezeteket (egyetemek, Transparency International, Magyar Tudományos Akadémia, közvélemény-kutató szervezetek stb.). A Testület elnöke eseti jelleggel a Testület munkájában történõ részvételre más szervek képviselõit, illetve független szakértõket is meghívhat az igazságügy-miniszter és a belügyminiszter képviselõjének egyetértésével. A Testület az alakuló ülésen elfogadja ügyrendjét és meghatározza éves munkatervét. 4. A Testület mûködésével összefüggõ titkársági teendõket a Közpénzügyi Államtitkárság látja el. 5. a) A Kormány felkéri mindazokat a társadalmi szervezeteket, amelyek a korrupcióellenes küzdelemben hasznosítható segítséget tudnak nyújtani, hogy segítsék a Testület munkáját. b) A Kormány felhívja továbbá a minisztereket, hogy a korrupcióellenes küzdelemmel összefüggõ elõterjesztéseiket, koncepcióikat a Testületnek véleményezésre küldjék meg, illetõleg ilyen tárgyú elõterjesztéseik, koncepcióik elõkészítésébe a Testületet vonják be. A Testület tevékenysége egyébként nem érinti a minisztereknek jogszabályokban, kormányhatározatokban meghatározott feladatait és hatásköreit. 6. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök
V. rész
1817
KÖZLEMÉNYEK, HIRDETMÉNYEK
Az Országgyûlés elnökének pályázati felh ívás a az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára fõigazgató-helyettesi tisztségének betöltésére Az Országgyûlés elnöke az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény 11. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alapján pályázatot hirdet a Levéltár fõigazgató-helyettesi tisztségének betöltésére. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (a továbbiakban: Levéltár) a Történeti Hivatal jogutódja. A Levéltár önálló, teljes gazdálkodási jogkörû költségvetési szerv, az Országgyûlés költségvetési fejezetén belül önálló cím. Mûködését az Országgyûlés elnöke felügyeli. A fõigazgató-helyettest — a törvény 8. § (5) bekezdésében foglaltak alapján — a Levéltár élén álló fõigazgató véleményének kikérése után, az Országgyûlés elnöke hét évre nevezi ki. A fõigazgató-helyettesi tisztség a kiírást követõ kilencven napon belül töltendõ be. A fõigazgató-helyettes jogállására a 2003. évi III. törvényben (a továbbiakban: tv.) meghatározott eltérésekkel a helyettes államtitkárokra vonatkozó szabályok érvényesek. Illetmény és egyéb juttatás(ok) a helyettes államtitkárokéval azonos(ak). Pályázati feltételek: — a pályázónak meg kell felelnie a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényben (a továbbiakban: Ktv.) elõírt általános alkalmazási feltételeknek, — az állás betöltése ,,C’’ típusú nemzetbiztonsági ellenõrzéshez kötött és a jelöltet a kinevezés elõtt az Országgyûlés Nemzetbiztonsági bizottsága, valamint Kulturális és sajtó bizottsága elõzetesen meghallgatja, — tudományegyetem jogi vagy bölcsész karán szerzett végzettség, — köztisztviselõi gyakorlat, — legalább egy idegen nyelv tárgyalóképes szintû ismerete. A pályázat elbírálásánál elõnyt jelent: — az adatvédelem terén szerzett gyakorlat, — több éves szakmai (levéltári) gyakorlat, — vezetõi gyakorlat, — tudományos fokozat. A benyújtott pályázatnak tartalmaznia kell: — pályázati kérelmet és — maximálisan 10 gépelt oldal terjedelmû — fõigazgató-helyettesi programtervezetet, — részletes szakmai önéletrajzot,
1818
MAGYAR KÖZLÖNY
2004/20. szám
— 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt, vagy igazolást arról, hogy a pályázó erkölcsi bizonyítványhoz kötött munkakörben dolgozik, — pályázó képesítéseit tanúsító oklevelek (bizonyítványok) másolatát, — nyilatkozatot arról, hogy a pályázónál a tv. 9. § (1), (2) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenségi ok nem forog fenn.
3. A pályázaton igényelhetõ összeg A pályázaton legfeljebb 2 000 000 Ft, azaz kettõmillió forint támogatási összeg igényelhetõ. A támogatás vissza nem térítendõ pénzbeli támogatás, amelynek folyósítása az OBmK Pályázati szabályzata szerint, egy összegben elõfinanszírozás keretében történik. A pályázat benyújtásához 20% önrész vállalása szükséges.
A pályázat személyesen vagy postai úton nyújtható be a következõ címre: Magyar Országgyûlés Elnöki Kabinet (1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 1—3.).
4. Pályázatot nyújthatnak be Belföldi székhelyû jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdálkodó szervezetek, továbbá belföldi természetes személyek.
A pályázat benyújtásának határideje: 2004. március 29. (Postára adás dátuma). Az elbírálás legkésõbbi határideje: 2004. április 30. A pályázatok elbírálására a Ktv. 10. § (7)—(9) bekezdésében foglaltak az irányadók. A pályázattal kapcsolatban további információt nyújt: dr. Kisfaludy Zoltán kabinetfõnök-helyettes (1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 1—3., telefon: 441-4807) Budapest, 2004. február 23. Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke
A Belügyminisztérium Országos Bûnmegelõzési Központ pályázati felh ívás a az állampolgárok bûnmegelõzési célú, önkéntes önvédelmi szervezõdései tevékenységének támogatására A Belügyminisztérium Országos Bûnmegelõzési Központ (OBmK) a 245/2003. (XII. 18.) Korm. rendelettel módosított 138/1999. (IX. 1.) Korm. rendelet 4. § a)—b) pontja értelmében a közrend védelme érdekében bûnmegelõzési pályázatot hirdet. 1. A pályázat célja Az állampolgárok önvédelmi célú, önkéntes szervezõdései létrejöttének, mûködési feltételeinek szakmai és anyagi segítése. A bûncselekmények potenciális áldozatainak, a veszélyhelyzet megelõzésére és elhárítására történõ felkészítésére, a veszélyhelyzet esetén történõ segítségkérés jelzési és riasztási rendszerének kialakítására irányuló, valamint az ezekkel összefüggõ oktatási, képzési, továbbképzési, tájékoztatási, tanácsadási, ismeretterjesztési tevékenységek támogatása. 2. A rendelkezésre álló keretösszeg A pályázat támogatására rendelkezésre álló keretösszeg 55 000 000 Ft, azaz ötvenötmillió forint.
5. Pályázatkezelõ Belügyminisztérium Országos Bûnmegelõzési Központ Koordinációs Fõosztály (1124 Budapest, Németvölgyi út 41.) 6. A pályázat benyújtása Beadási határidõ: 2004. április 16. A pályázatokat az alábbi címre kérjük megküldeni: Belügyminisztérium Országos Bûnmegelõzési Központ Koordinációs Fõosztály 1903 Budapest, Postafiók 314. Pályázatot személyesen benyújtani kizárólag a Belügyminisztérium Országos Bûnmegelõzési Központ Koordinációs Fõosztály Titkárságán (1124 Budapest, Németvölgyi út 41.) legkésõbb a beadási határidõ napján 12.00 óráig lehet. 7. Pályázati feltételek A pályázat benyújtásának, érvényességének, elbírálásának, a pályázók kiértesítésének, valamint a nyertes pályázókkal való szerzõdéskötésnek, továbbá a pályázati projekt megvalósításának ellenõrzésének és elszámolásának kötelezõ általános feltételeit a Belügyminisztérium Országos Bûnmegelõzési Központ Pályázati Szabályzata tartalmazza. (Letölthetõ a www.b-m.hu honlapról.) A pályázat érvényességének speciális feltételei Pályázatot nem nyújthat be csõd, illetve felszámolási eljárás alatt álló szervezet, valamint olyan szervezet, amelynek az adózás rendjérõl szóló törvény szerinti köztartozása van, továbbá olyan természetes személy pályázó, aki büntetett elõéletû. 8. Pályázat elbírálásának határideje: 2004. május 26. 9. Pályázati adatlap Pályázni csak az OBmK által kiadott adatlapon, az ott megjelölt kellékek csatolásával lehet. A pályázatokat egy borítékban, de két egymástól elkülönített példányban (egy eredeti, egy másolat) a megadott határidõre az OBmK Koordinációs Fõosztály Titkárságára kell megküldeni.
2004/20. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Belügyminisztérium Országos Bûnmegelõzési Központ Koordinációs Fõosztály 1124 Budapest, Németvölgyi út 41. Levelezési cím: 1903 Budapest, Postafiók 314. Telefon: 325-1702; fax: 325-1704. Az adatlap beszerezhetõ az OBmK Titkárságán, vagy letölthetõ a Belügyminisztérium honlapjáról, a www.b-m.hu ,,Pályázatok’’ menüpont alatt. Országos Bûnmegelõzési Központ
A BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal közleménye A BM Központi Hivatal a 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet 73. § (1) bekezdése alapján — az eddig közzétetteken kívül — az alábbi elveszett, megsemmisült gépjármû törzskönyvek sorszámát teszi közzé: 251826A
556726D
733211A
139960B
240291C
785912A
769298A
131286A
041435A
525374B
185022B
097831A
437556C
631387B
668403A
186731D
288972C
047127D
181496B
496946B
441394A
242050B
782303C
274318D
628004A
399812A
789564A
985953A
617695A
199536B
463723B
075182D
636864A
802185A
780316A
088201C
876560A
604429D
476555A
344454A
571898D
441380A
796660B
859146C
251544D
297435A
713167D
192738D
088353B
695707A
550197D
685018A
165703C
997023A
675451B
871261D
1819
348908C
558749A
377272B
443249B
333520D
223061A
175240C
953228C
503183A
620414B
786247C
451478B
621933A
639643C
088854C
919732C
542726A
277594C
007004B
145962D
687204A
161457B
240169D
375548C
609012B
776089B
809448C 204857D 431483B 796114C 278726C 427486D 442534C 985171A 310418B 048426D 677439D 111582C 279563A 124464A 590334C
095804B 554061D 585584A 388253D 505506C 263921B 002851C 906306D 190268C 596617B 192107A 160284E 219186B 613187D
959877B
087183E
203925C
071870B
246596A
258234A
423780B
832155D
794368C
506038A
926767B
953604D
211622A
136482D
744199A
005915A
292721C
429507C
960891B
208815D
432551C
831569A
849963A
515008A
717873C
878399C
839727C
452890A
Közlekedési Nyilvántartó Osztály
1820
MAGYAR KÖZLÖNY
2004/20. szám
A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Földmûvelésügyi Hivatalának (3525 Miskolc, Dóczy J. u. 6.) hirdetményei Az FVM Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Földmûvelésügyi Hivatala — a földrendezõ és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 9/B., 4/B. §-ának (5) bekezdése alapján — n yi l vá n o s s o r s o l á s t tart a Béke Mezõgazdasági Termelõszövetkezet Bükkábrány (jogutód, illetve a felszámoló) használatában lévõ részarány-földtulajdonnak megfelelõ földek kiadása céljából. A sorsolás helye: Bükkaranyos A sorsolás ideje: 2004. március 29., 10 óra. A sorsolásra kerülõ földrészletek adatai: Település: Bükkábrány Helyrajzi szám
Mûvelési ág
Terület (ha, m2)
A terület hasznosítására vonatkozó korlátozások
AK
077
szántó
0,147
4,09
083
szántó
0,0295
0,82
Település: Vatta Helyrajzi szám
08/58 010/11 045/8 2031/2 2063 3051 3053 3054 3062 3065 3066 3067 3070 3076 3081 3087/1 3088 3090 3103 3104 3105 3106 3108 3111
Mûvelési ág
szántó szántó erdõ, gyep gyep gyep szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó gyep gyep gyep szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó
Terület (ha, m2)
0,3012 0,1820 0,5650 0,2949 0,1252 0,1457 0,1388 0,1223 0,1482 0,1176 0,1245 0,1414 0,0726 0,1270 0,1201 0,1115 0,2586 0,1345 0,2633 0,1370 0,1338 0,1392 0,1442 0,1435
A terület hasznosítására vonatkozó korlátozások
AK
8,96 5,06 2,68 9,73 4,13 4,05 3,86 3,40 4,12 3,27 3,46 3,93 1,89 3,31 3,13 3,10 7,19 3,74 7,32 3,81 3,72 3,87 4,01 3,99
2004/20. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Helyrajzi szám
3114 3115 3116 3117 3122 3126 3127 3128 3129 3130 3149 3276 3280 3281 3282 3283 3322 3375 3378 3379 3433 3473 3474 3475 3476
Terület (ha, m2)
Mûvelési ág
szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó gyep gyep gyep gyep gyep gyep gyep gyep gyep gyep kert kert kert kert kert
0,1191 0,1600 0,1493 0,0806 0,1698 0,1546 0,2467 0,2302 0,1561 0,1431 0,1439 0,2579 0,2622 0,2622 0,2532 0,2586 0,2482 0,2133 0,2018 0,0496 0,0432 0,0482 0,0518 0,0518 0,0532
1821 A terület hasznosítására vonatkozó korlátozások
AK
3,31 4,45 4,15 2,24 4,72 4,30 6,86 6,40 4,34 3,98 4,75 6,73 6,84 6,84 6,61 6,75 6,48 5,57 5,27 1,29 1,50 1,68 1,80 1,80 1,85
A sorsolás nyilvános, azon bárki jelen lehet. A sorsoláson a szövetkezetben még ki nem adott részarány-földtulajdonnal rendelkezõ személyek vehetnek részt. A sorsoláson bármely okból meg nem jelenõ jogosult késõbb a mulasztásra hivatkozva semmiféle jogot nem érvényesíthet, ebbõl az okból a sorsolás eredménye nem változtatható meg. A sorsolás szabálytalan lebonyolítása ellen az, akinek jogos érdekét érinti vagy sérti, törvénysértésre hivatkozással a sorsolás lebonyolítását követõ 48 órán belül kifogást nyújthat be a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Földmûvelésügyi Hivatalnál a Fõvárosi és Pest Megyei Földmûvelésügyi Hivatalhoz címezve.
Az FVM Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Földmûvelésügyi Hivatala — a földrendezõ és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 9/B., 4/B. §-ának (5) bekezdése alapján — n yi l vá n o s s o r s o l á s t tart a Gazdász Mezõgazdasági Ipari Szolgáltató és Kereskedelmi Szövetkezet Olaszliszka (jogutód, illetve a felszámoló) használatában lévõ részarány-földtulajdonnak megfelelõ földek kiadása céljából. A sorsolás helye: Olaszliszka, Mûvelõdési Ház A sorsolás ideje: 2004. március 31., 10 óra. A sorsolásra kerülõ földrészletek adatai:
1822
MAGYAR KÖZLÖNY
2004/20. szám
Település: Olaszliszka Helyrajzi szám
Mûvelési ág
Terület (ha, m2)
031/2 056/6 058/13 0100/2 0100/6 0158/2 0158/3 0164
gyep, erdõ gyep gyep gyep gyep szántó gyümölcsös gyep, erdõ
0,6405 0,5953 2,3296 0,1487 0,4678 0,2272 0,1643 5,5264
1307 1311 1312 1313 1314 1315 1316 1317 1318 1319 1320 1321 1322 2762 2768 2769 2787 2788 2790 2794 050/4
gyep szántó szántó szántó gyep gyep szántó szántó szántó szántó szántó kert szántó szõlõ szõlõ szõlõ gyümölcsös gyümölcsös gyümölcsös szántó gyep
0,5829 0,8804 0,2646 0,2502 0,1280 0,1428 0,3487 0,3127 0,2950 0,2877 0,2834 0,0808 0,1618 0,1129 0,0601 0,0440 0,0563 0,0478 0,0273 0,3821 0,1315
A terület hasznosítására vonatkozó korlátozások
AK
2,72 4,35 2,90 1,09 3,41 0,80 1,71 12,71 Vízmûtelep létesítése, kivett terület 2,04 6,16 1,85 1,75 0,45 0,50 2,44 2,19 2,07 2,01 1,98 0,84 1,13 3,93 2,09 1,53 0,59 0,50 0,28 1,34 1,37 Árterület
Település: Vámosújfalu Helyrajzi szám
271 371/1
Mûvelési ág
beépítetlen beépítetlen
Terület (ha, m2)
0,3588 0,1328
A terület hasznosítására vonatkozó korlátozások
AK
6,85 2,53
A sorsolás nyilvános, azon bárki jelen lehet. A sorsoláson a szövetkezetben még ki nem adott részarány-földtulajdonnal rendelkezõ személyek vehetnek részt. A sorsoláson bármely okból meg nem jelenõ jogosult késõbb a mulasztásra hivatkozva semmiféle jogot nem érvényesíthet, ebbõl az okból a sorsolás eredménye nem változtatható meg. A sorsolás szabálytalan lebonyolítása ellen az, akinek jogos érdekét érinti vagy sérti, törvénysértésre hivatkozással a sorsolás lebonyolítását követõ 48 órán belül kifogást nyújthat be a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Földmûvelésügyi Hivatalnál a Fõvárosi és Pest Megyei Földmûvelésügyi Hivatalhoz címezve. Orosz István s. k., hivatalvezetõ
2004/20. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1823
A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Fõvárosi és Pest Megyei Földmûvelésügyi Hivatalának (1052 Budapest V., Városház u. 7.) hirdetménye Az FVM Fõvárosi és Pest Megyei Földmûvelésügyi Hivatala — az 1992. évi II. törvény 25. §-a alapján a földrendezõ és földkiadó bizottságokról szóló, többször módosított 1993. évi II. törvény elõírásai szerint n yi l vá n o s s o r s o l á s t tart a Vasadi Kossuth Mezõgazdasági Szakszövetkezet használatában lévõ, részarány-földtulajdonnak megfelelõ földek kiadása céljából. A sorsoláson részvételre jogosultak köre: Vasadi Kossuth Mezõgazdasági Sakszövetkezet gazdálkodási területén ki nem adott részarány-földtulajdonnal (aranykoronával) rendelkezõ személyek. A sorsolás helye: Vasad, Petõfi S. u. 28., Mûvelõdési Ház A sorsolás ideje: 2004. március 29., 10 óra. A sorsolásra kerülõ földrészletek adatai: Csévharaszt Helyrajzi szám
044/2
Mûvelési ág
szõlõ
Terület (ha, m2)
0,2542
Összes AK érték
7,96
Sorsolásra kerülõ AK érték
A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás
7,96
Vasad Helyrajzi szám
011/9 017/6 021/68 021/69 051/2 054/4 054/16 087/3 093/1 0136/2 0140/9 0144/12 0165/17 0167/7 0167/8 0167/11 0170/22 0172/13 0174/4 0174/10 0186/16 0188/1 0218/21 0218/24 0218/32 0224/17 0224/27 0230/21
Mûvelési ág
erdõ, szántó szõlõ gyep, szántó erdõ, gyep, szántó erdõ szántó szántó, szõlõ erdõ szántó, erdõ, gyümölcsös gyümölcsös szántó, erdõ szántó szántó szántó szántó szántó erdõ szántó, erdõ, gyep, kivett gyep szántó szántó szántó, erdõ szántó szántó szántó szántó szántó, erdõ szántó
Terület (ha, m2)
49,8441 0,2402 0,8299 12,1628 0,3906 0,4316 1,8990 49,7060 34,5387 0,2360 22,7809 0,0729 0,1609 0,8770 0,9098 0,7241 3,0648 3,3156 0,2821 0,2107 0,3534 15,6126 2,3226 0,7739 0,4003 2,9284 3,2519 0,3963
Összes AK érték
217,63 9,61 9,37 93,55 2,03 5,27 16,03 104,38 161,02 5,33 133,46 0,51 0,56 14,16 15,83 12,60 15,94 43,59 2,54 1,47 4,31 96,46 31,31 10,89 4,18 48,60 22,43 2,77
Sorsolásra kerülõ AK érték
69,25 9,61 9,37 46,15 2,03 5,27 1,05 19,21 20,10 5,33 2,32 0,51 0,56 6,10 15,83 12,60 6,85 39,08 2,54 1,47 4,31 60,12 7,67 1,43 1,90 3,44 9,95 2,77
A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás
1824 Helyrajzi szám
0234/14 0236/6 0236/7 0236/9 0236/13 0236/14 0236/23 0238/1 0238/10 0238/12 0238/15 0240/4 0240/28 0240/29 0240/74 0243/2 0243/43 0243/44 0243/59 0243/60 0245/45 0249/11
MAGYAR KÖZLÖNY Mûvelési ág
szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó gyep szántó, gyep szántó, gyep gyep gyep szántó gyep szántó szántó szántó szántó szántó szántó gyümölcsös szántó
Terület (ha, m2)
0,8543 2,3314 1,1671 0,2544 1,1179 1,5974 0,4792 0,0917 0,7360 1,2720 1,2127 3,3027 0,5397 0,0717 0,4597 0,2721 0,2639 0,1971 0,2991 0,2717 0,2775 0,6972
Összes AK érték
5,98 81,13 40,62 8,85 38,90 55,59 16,68 2,23 23,54 43,53 29,47 80,26 12,09 1,74 8,00 5,74 7,34 5,48 5,11 4,50 6,27 6,36
2004/20. szám Sorsolásra kerülõ AK érték
A terület hasznosítására vonatkozó korlátozás
2,28 25,44 21,67 8,85 17,64 15,38 16,68 2,23 1,40 2,14 10,32 12,55 5,52 1,74 8,00 5,74 7,34 0,80 5,11 4,50 6,27 1,88
A sorsoláson bármely okból meg nem jelenõ jogosult késõbb a mulasztására hivatkozva semmiféle jogot sem érvényesíthet, ebbõl az okból a sorsolás eredménye nem változtatható meg. A sorsolás szabálytalan lebonyolítása ellen az, akinek jogos érdekét érinti vagy sérti, törvénysértésre hivatkozással a sorsolás lebonyolítását követõ 48 órán belül kifogást nyújthat be a Fõvárosi és Pest Megyei Földmûvelésügyi Hivatalhoz címezve. Vaszócsik Gyõzõ s. k., mb. hivatalvezetõ
Helyesbítés: A Magyar Közlöny 2004. évi 18. számában megjelent, bírák felmentésérõl és bírák kinevezésérõl szóló 16/2004. (II. 20.) KE határozatban szereplõ dr. Völgyesi Márton neve helyesen dr. Völgyesi Miklós. (Kézirathiba)
Szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: dr. Pulay Gyula. A szerkesztésért felelõs: dr. Müller György. Budapest V., Kossuth tér 1—3. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. Telefon: 266-9290. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a FÁMA Rt. közremûködésével. Telefon/fax: 266-6567. Információ: tel./fax: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a kiadó Budapest VIII., Somogyi B. u. 6. (tel./fax: 267-2780) szám alatti közlönyboltjában, illetve megrendelhetõ a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2004. évi éves elõfizetési díj: 73 140 Ft. Egy példány ára: 161 Ft 16 oldal terjedelemig, utána + 8 oldalanként + 161 Ft. A kiadó az elõfizetési díj évközbeni emelésének jogát fenntartja.
HU ISSN 0076—2407 04.0441 — Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert.
