A M AG YAR K Ö Z T ÁR S AS ÁG H I VAT AL O S L AP J A
Budapest,
Oldal
TARTALOMJEGYZÉK
2002. január 23., szerda
9. szám I. kötet
2/2002. (I. 23.) BM r.
A tûzvédelem és a polgári védelem mûszaki követelményeinek megállapításáról* . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
518
9/2002. (I. 23.) FVM r.
A vadon élõ állat és a tenyésztett vad elejtésérõl, húsvizsgálatáról és forgalmáról, valamint a házinyúl húsvizsgálatáról . . . . . . . .
519
10/2002. (I. 23.) FVM r.
Az állati eredetû élelmiszerekben elõforduló, egészségre ártalmas maradékanyagok monitoring vizsgálati rendjérõl . . . . . . . . . . .
530
2/2002. (I. 23.) KöM—FVM e. r.
Az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról . . . .
541
3/2002. (I. 23.) KöViM r.
A Magyar Köztársaság légterében és repülõterein történõ repülések végrehajtásának szabályairól szóló 14/2000. (XI. 14.) KöViM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
590
4/2002. (I. 23.) KöViM r.
A légiforgalom irányításának szabályairól szóló 16/2000. (XI. 22.) KöViM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
590
1/2002. (I. 23.) KüM—IM e. r.
A konzuli tisztviselõ konzuli okirat készítési és konzuli tanúsítvány kiállítási tevékenységének részletes szabályairól . . . . . . . . . . .
590
2/2002. (MK 9.) MNB közl.
A jegybanki alapkamat mértékérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
592
Helyesbítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
592
Ára: 1036,– Ft
* A rendelet mellékleteit a Magyar Közlöny 2002. évi 9. számának II. kötete tartalmazza, melyet az elõfizetõk kérésre megkapnak (telefon: 266-9290/237 és 238 mellék; fax: 338-4746; postacím 1394 Budapest 62, Pf. 357).
518
MAGYAR KÖZLÖNY
II. rész
JOGSZABÁLYOK
A Kormány tagjainak rendeletei
2002/9. szám
(2) Az (1) bekezdésében szereplõ szabványok hiánya esetén az alapvetõ biztonsági követelmények megállapításáról a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság (a továbbiakban: BM OKF) fõigazgatója gondoskodik.
4. §
A belügyminiszter 2/2002. (I. 23.) BM rendelete a tûzvédelem és a polgári védelem mûszaki követelményeinek megállapításáról* A tûz elleni védekezésrõl, a mûszaki mentésrõl és a tûzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 24. § a) pontjában, valamint a polgári védelemrõl szóló 1996. évi XXXVII. törvény 7. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok egységes ellátása érdekében a következõket rendelem el: 1. § A tûzvédelem és a polgári védelem létesítéssel és használattal kapcsolatos mûszaki követelményeit e rendelet 1—6. számú mellékleteiben állapítom meg.
2. § (1) A rendelet hatálya a magánszemélyekre, a jogi személyekre, valamint a magán- és jogi személyek jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezeteire és az egyéni vállalkozókra terjed ki. (2) A rendelettel megállapított mûszaki követelményeket a létesítmény, építmény, berendezés tervezése során, illetve ezek átalakításakor, bõvítésekor, módosításakor annak körében és mértékében kell alkalmazni. (3) A rendelet hatálya nem terjed ki a Magyar Honvédség zárt katonai létesítményeire és a bányák föld alatti részeire.
3. §
(1) A 3. § (1) bekezdésében szereplõ nemzeti szabványok, valamint az e rendelet mellékleteiben megállapított mûszaki követelmények elõírásaitól a BM OKF fõigazgatója kérelemre eltérést engedélyezhet. (2) A kérelemnek tartalmaznia kell: a) a kérelmezõ nevét, székhelyét; b) a mûszaki követelmény alkalmazásának pontos helyszínét, az érintett építmény, szabadtér, dolog stb. megnevezését; c) az érintett mûszaki követelmény azon részét, amelyre az eltérési kérelem vonatkozik; d) a mûszaki követelménytõl való eltérés indokát; e) a kérelemhez mellékelni kell a tervezett megoldás (eltérés) olyan részletességû mûszaki dokumentációját, amely bizonyítja, hogy az eltérõ megoldás a rendelettel megállapított mûszaki követelményben foglalt elõírásokkal legalább egyenértékû biztonságot nyújt. (3) Amennyiben az eltérési kérelem tárgya más közigazgatási szerv hatáskörét is érinti, az engedélyezõnek a döntés meghozatala elõtt azok állásfoglalását is be kell szereznie. (4) A rendelet mûszaki követelményei alól eltérés, a más hatóság hatáskörébe tartozó engedélyezési eljárást megelõzõen adható. (5) Az eljárásra az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései irányadók.
5. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, a már megindult eljárást azonban a korábbi rendelkezések szerint kell befejezni.
(1) A tûzoltótechnikai eszközökre, felszerelésekre, készülékekre, valamint a tûzoltó jármûvekre és oltóanyagokra vonatkozó alapvetõ mûszaki követelményeket nemzeti szabványok tartalmazzák.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a tûzvédelem és a polgári védelem kötelezõ nemzeti szabványainak megállapításáról szóló 1/1995. (II. 10.) BM rendelet, valamint az azt módosító 26/1998. (VI. 9.) BM rendelet, az 54/1998. (XII. 31.) BM rendelet, a 18/1999. (VII. 13.) BM rendelet, a 32/1999. (IX. 8.) BM rendelet és a 3/2000. (I. 31.) BM rendelet hatályát veszti.
* A rendelet mellékleteit a Magyar Közlöny 2002. évi 9. számának II. kötete tartalmazza, melyet az elõfizetõk kérésre megkapnak (telefon: 266-9290/237 és 238 mellék; fax: 338-4746; postacím 1394 Budapest 62, Pf. 357).
Dr. Pintér Sándor s. k., belügyminiszter
2002/9. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 9/2002. (I. 23.) FVM rendelete a vadon élõ állat és a tenyésztett vad elejtésérõl, húsvizsgálatáról és forgalmáról, valamint a házinyúl húsvizsgálatáról Az állategészségügyrõl szóló 1995. évi XCI. törvény 45. §-ának 11. pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendelem el:
1. § E rendelet hatálya a közfogyasztásra kerülõ vadhús feldolgozását, forgalmazását, tenyésztett vad és házinyúl levágását, feldolgozását, forgalmazását végzõ természetes és jogi személyekre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra, továbbá a vadászatra jogosultakra terjed ki.
Fogalommeghatározások 2. § E rendelet alkalmazásában 1. vadászható állatfajok: a) nagyvadfajok: gímszarvas, dámszarvas, õz, muflon, vaddisznó, szikaszarvas, b) apróvadfajok: mezei nyúl, üregi nyúl, fácán, fogoly, vetési lúd, nagylilik, tõkés réce, böjti réce, csörgõ réce, barátréce, kerceréce, szárcsa, erdei szalonka, balkáni gerle, örvös galamb. Vadaskertben és vadasparkban tartott vadászható állatfajokra is e rendeletben foglalt elõírásokat kell alkalmazni; 2. vadhús: a vad minden olyan része, amely emberi fogyasztásra alkalmas; 3. tenyésztett vad: szárazföldi emlõsök vagy madarak, melyek nem háziállatok, de amelyeket úgy tartottak, mint a háziállatokat szokás; a zárt területen lévõ, de a szabad vadakhoz hasonló szabadságot élvezõ vad emlõsök nem tekintendõk tenyésztett vadaknak; 4. tenyésztettvad-hús: a zárt térben szaporított, nevelt és levágott vad szárazföldi emlõsök és vad madarak minden része, mely alkalmas emberi fogyasztásra; 5. vadbegyûjtõ hely: az állategészségügyi hatóság által engedélyezett létesítmény, ahol az elejtett vadat az 1. számú mellékletben foglalt elõírásoknak megfelelõen tárolják; 6. vadhúsfeldolgozó üzem: az állategészségügyi hatóság által engedélyezett létesítmény, amelyben a vad feldolgozását, a vadhús kinyerését végzik, a 2. számú mellékletben foglalt elõírásoknak megfelelõen.
519
A vad húsvizsgálatra történõ elõkészítése 3. § (1) Valamennyi közfogyasztásra kerülõ vadat állatorvosi húsvizsgálatnak kell alávetni. Közfogyasztásra kerülõ vadnak minõsül a vadászatra jogosultak által vadászrészként kiosztásra kerülõ vad is. (2) A vadászatra jogosult húsvizsgálatkor köteles az elejtett vad elkülönítése és azonosítása mellett bejelenteni a vizsgálatot végzõ állatorvosnak: a) a beteg vagy betegség gyanúja miatt kilõtt vadat, b) az életében rendellenes viselkedésû, mozgású, testtartású vadat, c) a zsigerelésnél észlelt elváltozásokat, d) ha a vadászat során a terepen tisztázatlan eredetû vadhullákat talált. (3) A vadászatra jogosult köteles — külön jogszabályban meghatározottak szerint — az állategészségügyi okból elejtett vadat vizsgálatra alkalmas módon, az elejtés helye szerint illetékes hatósági állatorvosnak bemutatni. A hatósági állatorvos az elejtés indokoltságáról a 3. számú melléklet szerinti igazolást állít ki. (4) A húsvizsgálatra a nagyvadakat a mellkasi belsõ szervekkel, valamint a vesékkel, májjal, májkapui nyirokcsomóval és a léppel csonkítatlanul, megfelelõen csomagolva úgy kell bemutatni, hogy a vad testének és a szerveknek összetartozása kétséget kizáró módon megállapítható legyen. Nem számít csonkításnak: a) a trófeák hiánya, b) a fejnek az elsõ nyakcsigolyánál, illetve a lábaknak a lábközépnél és a csánkízületnél történõ levágása. A (2) bekezdésben felsorolt esetekben azonban az utóbbiak sem távolíthatók el a vad testérõl. (5) Az elejtett vadat, az elejtéstõl számított legfeljebb tizenkét órán belül, a 2. § 5. pontjában meghatározott vadbegyûjtõ helyre vagy vadhúsfeldolgozó üzembe kell szállítani, ahol a vadhús tárolási hõmérséklete nem haladhatja meg nagyvad esetében a + 7 ˚C-ot, apróvad esetében a + 4 ˚C-ot. (6) A vad elejtésének idõpontját a vadbegyûjtõ helyen az elejtõ lõjegyzékében feltüntetett idõpontnak megfelelõen kell bejegyezni. (7) Húsvizsgálatra a vadat vagy függesztett állapotban, vagy a vizsgálat elvégzéséhez alkalmas egyéb módon kell bemutatni. A vizsgálatot végzõ állatorvos a vizsgálat érdekében elrendelheti az állat lenyúzását vagy vizsgálatra való egyéb módon történõ elõkészítését.
A tenyésztett vadhús elõállítása 4. § (1) A tenyésztett vadat az állategészségügyi hatóság által engedélyezett vágóhídon szabad levágni. Állatvédelmi
520
MAGYAR KÖZLÖNY
2002/9. szám
okok miatt a levágás a tenyésztés helyszínén lévõ, a kivéreztetésre alkalmas, az állategészségügyi hatóság által engedélyezett létesítményben is elvégezhetõ. A levágásról az állatorvost legalább huszonnégy órával annak tervezett idõpontja elõtt értesíteni kell, aki az ante-mortem vizsgálatot a helyszínen elvégzi.
A vizsgálat megállapításai az azonos helyrõl származó állomány valamennyi egyedére vonatkoznak.
(2) Lelövést az illetékes megyei (fõvárosi) állategészségügyi és élelmiszer-ellenõrzõ állomás (a továbbiakban: állomás) indokolt esetben (ha a vad sérült, megközelíthetetlen, fékezhetetlen) engedélyezhet.
(6) A vaddisznók klasszikus sertéspestisre irányuló vizsgálatához a mintavételt garatmandulákból, lépbõl, vesébõl, nyirokcsomóból kell végezni valamennyi kilõtt vaddisznóból. A vírusizolálást az állategészségügyi intézetek végzik.
(3) A kivéreztetést elkábításnak kell megelõznie. (4) Amennyiben a levágás a tenyésztés helyszínén történt, a levágás után a vadat függesztett állapotban, egy órán belül hûtés nélkül, egy órán túl, de három órán belül 0—4 ˚C-os szállító eszközzel kell engedélyezett vágóhídra szállítani.
(5) A vaddisznó húsának trichinella lárvák jelenlétére irányuló vizsgálatát külön jogszabályban elõírtak szerint kell elvégezni.
(7) A vadhúsfeldolgozó üzemben a vadbegyûjtõ helyrõl beszállított és húsvizsgálaton már átesett vadat más jogszabályban meghatározott, másodlagos húsvizsgálatnak kell alávetni (a másodlagos húsvizsgálatról a 6. számú mellékletben meghatározott nyilvántartást kell vezetni).
(5) A kizsigerelésnek a kábítást követõ három órán belül meg kell történnie. (6) A szállításhoz a vizsgálatot végzõ állatorvos hússzállítási igazolványt állít ki. A hússzállítási igazolvány mintáját a 4. számú melléklet tartalmazza.
A vad húsvizsgálata
Vadhúsvizsgálati határozat és a hús megjelölése 6. § (1) A húsvizsgálatra bemutatott nagyvad és apróvad a vizsgálatot végzõ állatorvos húsvizsgálati határozata szerint kezelhetõ.
5. § (1) A nagyvad és apróvad húsvizsgálatát engedélyezett vadbegyûjtõ helyen vagy vadfeldolgozó üzemben kell elvégezni a vad beérkezését követõ tizennyolc órán belül annak megállapítása érdekében, hogy a vadhús alkalmas-e emberi fogyasztásra. A vadbegyûjtõ helyekrõl és a vadfeldolgozó üzemekrõl az állomás nyilvántartást vezet. (2) Az elejtett vagy levágott nagyvad húsvizsgálatát a vágóállatok húsvizsgálatának szabályai szerint, az 5. számú mellékletben leírt szempontok alapján kell elvégezni. (3) Az apróvad húsvizsgálata külsõ megszemléléssel történik, azt csak betegség gyanúja esetén kell a testüreg feltárásával, a belsõ szervekre is kiterjedõen megvizsgálni. Feldolgozó helyen szõrmés apróvadat lenyúzott, tollas apróvadat kopasztott, tisztított állapotban úgy kell húsvizsgálatra elõkészíteni, hogy a megnyitott testüregben lévõ szervek természetes összefüggésükben maradjanak. Szõrmés, tollas apróvad húsvizsgálatra bontatlan állapotban akkor mutatható be, ha azt ilyen állapotban kívánják forgalomba hozni, és ennek elõzetes állategészségügyi akadálya nincs. (4) Az apróvad vizsgálat egyedi vizsgálat. Ha azonban a talált elváltozás fertõzõ vagy parazitás betegségre, mérgezésre, mikrobás szennyezettségnek, illetve egészségre ártalmas vegyianyag-maradéknak és más idegen anyagnak egészségügyi jogszabályban meghatározott mértéken felüli jelenlétére utal, kiegészítõ laboratóriumi vizsgálatot kell végeztetni, melynek költségeit a vadászatra jogosult viseli.
(2) A vad húsának fogyaszthatósági elbírálására a húsvizsgálati határozat általános elõírásai az irányadók, azzal az eltéréssel, hogy a vad húsát fogyasztásra feltételesen alkalmasnak, valamint fogyasztásra csekélyebb értékûként alkalmasnak minõsíteni nem lehet. A vadhús fogyaszthatósági elbírálásának szempontjait a 7. számú melléklet tartalmazza. (3) A vadbegyûjtõ helyrõl a vadhúsfeldolgozó üzembe a húsvizsgálat elvégzése után, 7 napon belül el kell szállítani a vadat, amennyiben a tárolás hõmérséklete —1 és + 7 ˚C között van. Ha a vadbegyûjtõ helyen —1 és + 1 ˚C között történt a tárolás, úgy a szállítás legfeljebb 15 napon belül végezhetõ. (4) A húsvizsgálati elbírálás alapján a nagyvad és az apróvad húsát a húsvizsgálati minõsítésnek megfelelõ jelzésekkel kell ellátni. A jelzéseket és alkalmazásukat a 8. számú melléklet tartalmazza. A jelzések (fémpántok, bélyegzõk) megõrzése a vizsgáló állatorvos hatásköre, azokat kizárólag a jelzés felhelyezésének tényleges ideje alatt bocsáthatja az üzem rendelkezésére. (5) A jelzéseket a vad tárolásának egész tartama alatt érintetlenül kell hagyni, és azt csak a hatósági állatorvosi ellenõrzés alatt álló feldolgozóüzemben vagy az árusítás helyén szabad eltávolítani, az eltávolított jelzést harminc napig meg kell õrizni. (6) A vizsgáló állatorvos a vadhús vizsgálatáról a 9. számú mellékletben foglaltak szerint nyilvántartást vezet.
2002/9. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(7) A vadfeldolgozó üzemben elõállított vadhúst a 10. számú mellékletben elõírt szabályok szerint burkolni és csomagolni kell.
Értesítési kötelezettség a vad húsvizsgálatával kapcsolatban 7. §
521
c) a levágott nyúl has- és mellüregének megnyitása után a gyomor-bélcsatornát megszemléléssel, a tüdõt, szívet, májat, lépet, veséket és ivarszerveket pedig tapintással, szükség szerint bemetszéssel is meg kell vizsgálni; d) a vágószalagon végzett húsvizsgálat során, a szalagról minden betegségre utaló elváltozást mutató egyedet le kell venni, és azt a húsvizsgálati határozat meghozatala céljából részletesen meg kell vizsgálni.
A vizsgáló állatorvosnak a kerületi fõállatorvost azonnal értesíteni kell, ha a vad húsvizsgálata során bejelentési kötelezettség alá vont állatbetegséget vagy annak gyanúját állapítja meg.
(3) Húsvizsgálati határozat és a hús megjelölése: a levágott nyúl húsának elbírálása alkalmával a húst fogyasztásra feltételesen alkalmasnak minõsíteni nem lehet. A fogyasztásra feltétel nélkül alkalmas, és fogyasztásra csekélyebb értékû nyúlhúst egyedi bélyegzéssel meg kell jelölni a 11. számú melléklet szerint.
A vadhús szállítása
(4) A nyúlhús elbírálása fogyaszthatóság szempontjából a 12. számú melléklet szerint történik.
8. §
(5) A nyúl vágóhíd- és feldolgozáshigiéniai követelményeit a 2. számú melléklet tartalmazza.
(1) A frissen elejtett vad húsvizsgálat elõtti szállítása egészben, szõrében, bõrében jármûvel csak fedett rakterû jármûvön szállítható.
(6) A házinyúl-hús csomagolására és szállítására az e rendeletben foglaltak az irányadók.
(2) Azt a vadat, amely a vadbegyûjtõ helyen vagy a vadfeldolgozóban húsvizsgálaton átesett, kísérnie kell a 4. § (6) bekezdésében elõírt hússzállítási igazolványnak.
Záró rendelkezések
(3) A húsvizsgálaton átesett vad szállító jármûvének hõmérséklete nem haladhatja meg nagyvad esetén a + 7 ˚C-ot, apróvad esetén a + 4 ˚C-ot, melyet regisztrálni kell. A házinyúl húsvizsgálata 9. § (1) A házinyúl vágás elõtti vizsgálata: házinyulat (a továbbiakban: nyúl) a vágóhídra csak felvásárlási vagy gyûjtõhelyen kiállított állatorvosi igazolással szabad szállítani. A nyulat a vágóhídra érkezéskor élõ állapotban az állatorvosnak ismét meg kell vizsgálnia, megállapításait a szállítmánnyal és az állatorvosi igazolás adataival egyeztetni kell. A vizsgálat az élõ állat egészségi állapotának megszemlélésébõl, a szállítás során elhullott állatok boncolásából áll. A vizsgálat alapján a hatósági állatorvos dönt a szállítmány rendes vagy elkülönített vágásra utalásáról, a különleges húsvizsgálatról. (2) A nyúl levágást követõ húsvizsgálata: a) a lenyúzott és bontott, tiszta állapotban lévõ nyulat húsvizsgálatra úgy kell elõkészíteni, hogy a test belsõ szervei (tüdõ, szív, máj, lép, gyomor-bélcsatorna) eredeti helyzetükbõl kiemelve — a testtel összefüggésükben —, a vesék pedig a helyükön maradjanak; b) a külsõ vizsgálat során vizsgálni kell a levágott nyúl elvérzettségének fokát, tápláltságát, látható nyálkahártyáit, végtagjait és ízületeit;
10. § (1) Ez a rendelet 2003. január 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 1. számú mellékletének 704—714. §-a. (3) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodás kihirdetésérõl szóló 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, az Európai Közösségek következõ jogszabályaival részben összeegyeztethetõ szabályozást tartalmaz: a) a Tanács 91/495/EGK irányelve a nyúlhús és a tenyésztett vad húsának elõállításával és forgalomba hozatalával kapcsolatos közegészségügyi és állategészségügyi kérdésekrõl; b) a Tanács 92/45/EGK irányelve a vadon élõ állatok megölésének közegészségügyi és állategészségügyi kérdéseirõl és a vadhús forgalomba hozataláról; c) a Tanács 77/96/EGK irányelve a harmadik országokból származó friss sertéshús trichinella vizsgálatáról. Dr. Vonza András s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
522
MAGYAR KÖZLÖNY
2002/9. szám
1. számú melléklet a 9/2002. (I. 23.) FVM rendelethez
2. számú melléklet a 9/2002. (I. 23.) FVM rendelethez
Vadbegyûjtõ helyek higiéniai követelményei
A vadfeldolgozó üzemek higiéniai követelményei
1. Ivóvíz minõségû víz. 2. Megfelelõ nagyságú hûtõkamra, amely a következõkkel rendelkezik: a) mosható, tisztítható, könnyen fertõtleníthetõ, hézagmentes, az éleken, sarkokon lekerekített oldalfal, mennyezet; b) csúszásmentes, vizet át nem eresztõ anyagból készült, könnyen tisztítható, fertõtleníthetõ szilárd padozat, a takarításkor keletkezõ szennyvíz kifolyását biztosító lejtéssel a kijárat felé; c) könnyen takarítható, mosható, ütésálló, nyílászáró ajtó, amelyen keresztül a nagyvadak tárolására rendszeresített akasztó állványok is mozgathatóak; d) olyan hûtõberendezés, amely a —1—+ 7 ˚C-os teremhõmérséklet biztosítására alkalmas és hõmérsékletregisztráló berendezéssel ellátott; e) megfelelõ világítás (540 lux). 3. A függesztve tárolás biztosításához megfelelõ méretû horganyzott vagy alumínium állványok, rozsdamentes akasztó horgokkal vagy magaspályás akasztó rendszer. 4. A belsõségek, apróvadak tárolására alumínium vagy mûanyag tálcák, ládák, alumínium alátétekkel. 5. Az állati testen és a belsõségeken olyan jelöléseket kell alkalmazni, amelyek az összetartozást és azonosíthatóságot egyértelmûen biztosítják. 6. Megfelelõ nagyságú (a szállító jármû beállásához, fordulásához is alkalmas méretû) takarítható, mosható, szilárd burkolattal ellátott elõtér (udvar) a hûtõkamra elõtt. 7. Hulladék elkülönített helyen való tárolására megfelelõ számú és ûrtartalmú, zárt (rovarok és rágcsálók bejutását gátló), mûanyag vagy alumínium tároló. 8. A takarításhoz, fertõtlenítéshez meleg vizet elõállító berendezés. 9. Megfelelõ berendezés a kéz mosására és fertõtlenítésére. 10. Megfelelõ tárgyi feltételek az eszközök, berendezések tisztítására, fertõtlenítésére, amelynek végrehajtásáról nyilvántartást kell vezetni. 11. Elektromos energia, vízvételi lehetõség (hûtéshez, világításhoz, fertõtlenítéshez). 12. Természetes szellõzést biztosító nyílásokra, ablakokra sûrû szövésû rovarháló.
A feldolgozóüzemnek rendelkeznie kell legalább: 1. az alábbi helyiségekkel: a) a vadak befogadására alkalmas megfelelõ nagyságú hûtõteremmel, b) egy helyiséggel a húsvizsgálat elvégzéséhez és az adott esetben a kizsigereléshez, nyúzáshoz és kopasztáshoz, c) egy megfelelõ nagyságú helyiséggel a daraboláshoz és egyéb kikészítéshez, amennyiben ezt az üzem végzi; a helyiségnek rendelkeznie kell megfelelõ hûtõberendezéssel, valamint a hõmérsékletet mérõ és regisztráló mûszerrel, d) egy helyiséggel a csomagoláshoz és feladáshoz, ha e mûveleteket a feldolgozóüzem végzi, e) a megfelelõ nagyságú mélyhûtõ vagy fagyasztó teremmel a vadhús tárolásához; 2. azon helyiségekben, amelyekben a húst feldolgozzák vagy tárolják, valamint a hús szállítására szolgáló területeken és folyosókon: a) könnyen tisztítható és fertõtleníthetõ vízhatlan padlóval, amely úgy van kialakítva, hogy megkönnyítse a víz elvezetését; a vizet ráccsal ellátott levezetõ csöveken kell elvezetni és bûzelzáró aknával lezárni a szagtalanítás érdekében (a mélyhûtõ vagy fagyasztó termek esetében elegendõ egy olyan készülék, amelynek segítségével a víz könnyen eltávolítható), b) sima, kopásálló, vizet át nem eresztõ falakkal, amelyeket világos színû mosható burkolat fed a várható szennyezõdés magasságáig, de legalább két méter magasságig; a mélyhûtõ vagy fagyasztó termekben, valamint a tárolókban a falakat legalább tárolási magasságig kell mosható, fertõtleníthetõ burkolattal ellátni. A falak és a padló találkozását le kell kerekíteni vagy hasonlóan kiképezni, a göngyöleg tárolók kivételével, c) kemény, nem korrodáló anyagból készült ajtókkal, és amennyiben azok fából készültek, valamennyi felületükön sima és a vizet át nem eresztõ borítással vannak ellátva, d) korhadásmentes és szagtalan szigetelõ anyagokkal, e) megfelelõ szellõzéssel és hatékony páraelszívással, f) megfelelõ természetes vagy mesterséges világítással, amely a színeket nem torzítja, g) tiszta és könnyen tisztítható mennyezettel, h) a szellõzõ nyílásokon, ablakokon sûrû szövésû rovarhálóval; 3. a) a munkahelyekhez lehetõ legközelebb elhelyezett megfelelõ számú kéztisztító és fertõtlenítõ berendezésekkel. A csapok nem lehetnek kézzel mûködtethetõk. Az említett berendezéseket a kézmosás céljára el kell látni hidegmeleg folyóvízzel, vagy 40 ˚C hõmérsékletre elõre kevert
2002/9. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
523
vízzel, tisztító- és fertõtlenítõszerekkel, valamint higiénikus kéztörlõ eszközökkel, b) a szerszámok fertõtlenítésére szolgáló eszközökkel, amelyek legalább 82 ˚C hõmérsékletû vízzel vannak ellátva;
hõmérsékletre hûti a terméket, valamint olyan fagyasztó tárolót, amelyben —18 ˚C-on végzik a tárolást;
4. megfelelõ védõintézkedésekkel rovarok és rágcsálók ellen;
10. megfelelõen felszerelt zárható helyiséget kell létesíteni az állategészségügyi szolgálat kizárólagos használatára;
5. a vágóasztalok, tartályok, szállítószalagok, fûrészek, munkaeszközök olyan korróziótól mentes anyagból készülhetnek, amely könnyen tisztítható, fertõtleníthetõ. A fa használata tilos, kivéve azon helyiségekben, amelyekben kizárólag csomagolt húst tárolnak;
11. megfelelõ számú, kézmosókkal, zuhanyozókkal és vízöblítéses WC-kkel ellátott öltözõhelyiségeket kell mûködtetni. A WC-k nem nyílhatnak közvetlenül a munkahelyiségekbe. A kézmosókat hideg és meleg folyóvízzel vagy 40 ˚C hõmérsékletûre elõre kevert vízzel, valamint a kéz tisztítására és fertõtlenítésére szolgáló szerekkel, és higiénikus kézszárító eszközökkel kell ellátni. A kézmosók csapjai nem lehetnek kézzel mûködtethetõk. Megfelelõ számú ilyen kézmosót kell elhelyezni a WC-k elõterében is;
6. különleges vízzáró, nem korrodáló anyagból készült, fedéllel és zárószerkezettel ellátott tartályokat kell biztosítani a kobzott anyagok tárolásához, annak megakadályozása érdekében, hogy illetéktelen személyek azokból bármit eltávolítsanak;
9. ivóvíz minõségû vizet kell biztosítani;
7. a burkoló- és csomagolóanyag számára higiénikus tárolási lehetõséget kell biztosítani;
12. egy helyiséget és megfelelõ tisztító berendezést kell biztosítani a szállító, valamint a munkavégzés során szennyezõdött eszközök tisztítására, fertõtlenítésére is;
8. olyan fagyasztóberendezést (hõsokkolót) kell mûködtetni, amely —30 ˚C-on rövid idõ alatt —22 ˚C mag-
13. egy helyiséget kell rendszeresíteni a tisztító-fertõtlenítõ szerek tárolásához.
3. számú melléklet a 9/2002. (I. 23.) FVM rendelethez IGAZOLÁS vadászható állatfaj elejtésének állategészségügyi indokoltságáról, illetve trófeás vad elhullásának okáról 1. A vizsgálatot kérelmezõ vadászatra jogosult* neve: ............................................................................................................................................................................................ székhelye: ................................................................................................................................................................................... vadászterülete: .......................................................................................................................................................................... vadászkörzete: ........................................................................................................................................................................... 2. A vadgazdálkodó kódszáma*: .................................................................................................................................................. Igazolom, hogy a fenti személy által bemutatott, az 1. pontban leírt vadászterületen a) ........................... év ....................................................... hó ................ napján elejtett, ...................... egyedi azonosítási jellel ellátott, ..................................... ivarú, ............................................. fajú, .......................... kg tömegû vad kilövése vizsgálatom alapján indokolt volt/nem volt indokolt.** b) ........................... év ....................................................... hó ................ napján talált, .............................................. ivarú, ............................................. fajú, .......................... kg tömegû trófeás*** vad hulláját megvizsgáltam. Diagnózis****: .............................................................................................................................................................................. További szükséges intézkedés****: ............................................................................................................................................ Kelt: ..............................................., ................ év ...................................... hó ................. nap. P. H. .......................................................................... hatósági állatorvos * ** *** ****
A bekeretezett részt a vizsgálatot kérelmezõ tölti ki. A nem kívánt szöveg törlendõ. A külön jogszabály meghatározása szerint. A rovat mind az a), mind a b) esetre vonatkozik.
524
MAGYAR KÖZLÖNY
2002/9. szám
4. számú melléklet a 9/2002. (I. 23.) FVM rendelethez Hússzállítási igazolvány (vadhús szállításához) Szigorú számadású nyomtatvány!
Sorszám: ........
Állat elejtõjének neve, címe:* ........................................................................................................................................................... Állat levágásának helye:* .................................................................................................................................................................. Húsvizsgálat helye: ............................................................................................................................................................................. Állat faja: ............................................................................................................................................................................................. Nagyvad azonosító jel száma: ............................................................................................................................................................ Szállított mennyiség fajonként: .................................................................................................... .................................................................................................... ........ .................................................................................................... .................................................................................................... ........ .................................................................................................... .................................................................................................... ........ .................................................................................................... .................................................................................................... ........ Állat elejtésének (levágásának) idõpontja (nap, óra): ................................................................................................................... Az elõírt kiegészítõ vizsgálat (trichinella vizsgálat, laboratóriumi kiegészítõ vizsgálat) megtörtént és az kedvezõ eredményû.* A vadbegyûjtõ hely teremhõmérséklete:* ....................................................................................................................................... A szállított vad hûtõtárolásának idõtartama (nap): ....................................................................................................................... Szállítólevél száma és kelte: .............................................................................................................................................................. A szállító jármû forgalmi rendszáma: .............................................................................................................................................. * A nem kívánt rész kihúzandó!
5. számú melléklet a 9/2002. (I. 23.) FVM rendelethez Az elejtett vagy levágott nagyvad húsvizsgálatának szempontjai 1. A testüreget fel kell nyitni a vizuális ellenõrzés lehetõvé tétele érdekében. Ha a vizsgáló állatorvos szükségesnek tartja, a gerincoszlopot és a fejet hosszában ketté kell vágni. 2. A post mortem vizsgálat során a vizsgáló állatorvosnak el kell végezni: a) a vad és a hozzá tartozó szervek vizuális ellenõrzését. Ha a vizuális ellenõrzés eredménye nem teszi lehetõvé a vélemény megformálását, akkor laboratóriumban átfogóbb vizsgálatot kell elvégezni. Az említett átfogóbb vizsgálatok korlátozódhatnak egy vadászat során elejtett valamennyi vad megítéléséhez elegendõ számú mintára; b) az állag, szín és szag rendellenességeinek vizsgálatát; c) a szervek megtapintását, amennyiben azt szükségesnek tartja;
d) mintavétellel történõ szermaradvány-elemzést, különösen, ha alapos ok indokolja. Ha az ilyen alapos ok miatt átfogóbb vizsgálat folyik, az állatorvos köteles megvárni az említett vizsgálat lefolytatását, mielõtt egy meghatározott vadászat során elejtett valamennyi vadat értékelné, vagy annak egy részét, amelyrõl a körülményeket tekintve feltételezhetõ, hogy ugyanazon rendellenességeket mutatják; e) az olyan jellemzõk kiderítését, amelyek arra mutatnak, hogy a hús veszélyes az egészségre. Ennek hatálya elsõsorban az alábbi esetekre terjed ki: ea) az élõ állatnak a vadász által jelentett rendellenes viselkedése vagy általános állapotának zavarai, eb) daganatok vagy tályog jelenléte, ha az nagyobb számú vagy különbözõ belsõ szerveket vagy izmokat érint, ec) ízületi gyulladás, heregyulladás, elváltozások a májban vagy a lépben, ed) a belek vagy a köldöktáj gyulladása, ee) idegen testek jelenléte a testüregekben, különösen a gyomorban és a belekben vagy a hólyagban, ha a mellhártya vagy a hashártya elszínezõdött,
2002/9. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
ef) jelentõs mennyiségû gáz képzõdése a gyomor és bélrendszerben a belsõ szervek elszínezõdésével, eg) az izomszövetek vagy szervek színében, állagában vagy szagában mutatkozó jelentõs rendellenességek, eh) olyan nyílt törések, amelyek nincsenek közvetlen összefüggésben a vadászattal, ei) kóros soványság és/vagy általános, illetve helyi vizenyõ, ej) annak jelei, hogy egyes szervek nemrégiben hozzátapadtak a mellhártyához és hashártyához, ek) egyéb nyilvánvaló nagymérvû elváltozások, mint például az elszínezõdés és rothadás. 3. A vizsgáló állatorvos köteles elrendelni minden olyan vadhús elkobzását: a) amelyen sérülések láthatók, eltekintve a vad elejtésébõl származó friss sérülésektõl, továbbá deformálódások vagy rendellenességek, amennyiben az említett sérülések, deformálódások vagy rendellenességek a vad húsát alkal-
525
matlanná teszik emberi fogyasztásra, vagy veszélyt jelentenek az emberi egészségre, b) amely olyan állatoktól származik, amelyeket nem a vadászatra vonatkozó nemzeti elõírásoknak megfelelõen ejtettek el; c) amelyekre vonatkozóan a 2. e) pontban felsorolt megállapítások történtek a post mortem vizsgálat során; d) amelyrõl megállapították, hogy trichinellával fertõzött. 4. Kétség esetén a vizsgáló állatorvos további vágásokat és vizsgálatokat végezhet az állat megfelelõ részein, amennyiben szükséges a végsõ döntés meghozatalához. Ha a vizsgáló állatorvos megállapítja, hogy a mellékletben foglalt higiéniai elõírásokat nyilvánvalóan megszegik, vagy a megfelelõ egészségügyi vizsgálatot akadályozzák, jogosult megtenni minden szükséges intézkedést, beleértve akár a termelési folyamat megszakítását.
6. számú melléklet a 9/2002. (I. 23.) FVM rendelethez A vadhús másodlagos húsvizsgálatáról
Sorszám
Dátum
Állatfaj, nagyvad azonosító jel száma
Húsvizsgálati plombaszám
Kobzás mennyisége kg
Kobzás oka
Megjegyzés
Aláírás
526
MAGYAR KÖZLÖNY 7. számú melléklet a 9/2002. (I. 23.) FVM rendelethez
A vadhús elbírálása fogyaszthatóság szempontjából
2002/9. szám
— toxikus fémek és nyomelemek, — mikotoxinok, — radioaktív anyag(ok) mennyisége, illetve aktivitása a jogszabályban meghatározott határértéket meghaladja,
1. Fogyasztásra alkalmatlan az egész állati test a következõ esetekben: 1.1. elhullás,
1.24. ha tiltott hozamnövelõ szer(ek) jelenléte mutatható ki.
1.2. ha a vadászatra jogosult bizonyíthatóan elmulasztotta a rendelet 3. §-ában meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségét, és ez a körülmény az érdemi húsvizsgálatot lehetetlenné teszi,
2. Fogyasztásra csak az elváltozott részek alkalmatlanok a következõ esetekben:
1.3. a húsvizsgálathoz szükséges zsigerek — részleges hiányánál, ha a laboratóriumi kiegészítõ húsvizsgálat nem végezhetõ el, — teljes hiányánál, 1.4. elõrehaladott bomlás, 1.5. nagyfokú penészesedés, 1.6. betegség vagy betegség gyanúja, ha a húsvizsgálat eredménye ennek okát nem tisztázza, 1.7. lesoványodás, 1.8. a nagyvad testének késedelmes megnyitása vagy nem kielégítõ szellõztetettsége folytán létrejött állomány-, szag-, színrendellenesség, 1.9. súlyos fokú roncsoltság,
2.1. az izomzatban az ember egészségére ártalmatlan belsõ vagy külsõ élõsködõk vagy fejlõdési alakjaik kisszámú elõfordulása, ha azok eltávolíthatók, 2.2. a bõr alatti kötõszövet és az izomzat jelentékeny körülírt elváltozásai, 2.3. kisebb fokú roncsoltság nagyvadnál, 2.4. kisfokú körülírt szennyezettség, 2.5. régi sérülés, 2.6. egy helyre szorítkozó körülírt rágottság, 2.7. necrobacillosis, 2.8. mezei nyúl pasztörellózisa. 3. Fogyasztásra feltétel nélkül alkalmas az állati test, ha nem esik az 1. és 2. pontban foglaltak szerinti elbírálás alá.
1.10. súlyos fokú, mélyre terjedõ, el nem távolítható szennyezettség (bélsár, avar), 1.11. gümõkór, 1.12. streptococcosis, 1.13. pyobacillosis,
8. számú melléklet a 9/2002. (I. 23.) FVM rendelethez Az elejtett vad és vadhús megjelölése
1.14. toxoplasmosis, 1.15. az izomzatban élõsködõk vagy fejlõdési alakjaik test szerte nagyszámban és el nem távolítható módon való elõfordulása, 1.16. kórokozó és feltételesen kórokozó mikrobák jelenléte az izomzatban vagy a testtájéki nyirokcsomókban az egészségügyi jogszabályban meghatározott értéken felül, 1.17. üregi nyúl myxomatosisa, 1.18. mezei nyúl brucellósisa, 1.19. mezei nyúl tularaemiája, mezei nyúl staphylococcosisa, 1.20. több testtájékon jelentkezõ rágottság, 1.21. rágcsálók és madarak ydrsiniosisa, 1.22. madarak ornithosisa, 1.23. ha az izomzatban: — bármiféle antibakteriális hatású anyag, — egyéb állatgyógyászati készítmény, — xenobiotikumok (peszticidek és egyéb agrokemikáliák),
1. Az elejtett vadat az elejtõ nagyvad azonosító jellel jelöli meg, melynek kódszáma tájékoztat az elejtõ azonosságáról. 2. A vadbegyûjtõ helyen a vadat mûanyag pánttal jelölik meg, melyen szerepel a vad fogyasztás szerinti elbírálása, a vadbegyûjtõ hely azonosító száma és a nyilvántartásban vezetett futósorszám. 3. A húsvizsgálat elvégzése után a vadhús megjelölésére az alábbi jelzéseket kell használni: a) fogyasztásra feltétel nélkül alkalmas minõsítés esetén zöld színû pántot; b) fogyasztásra alkalmatlan minõsítés esetén piros színû pántot. A pántokon lévõ számok a vadbegyûjtõ hely vagy a vadfeldolgozó üzem kódszámát és a nyilvántartásban vezetett futósorszámot tartalmazzák; c) export vadfeldolgozó üzemben a nyúzott nagyvad megjelölésére a vadfeldolgozó üzem kódszámát és a ,,Hungaria Inspected’’ feliratot tartalmazó 65 mm× 45 mm méretû húsbélyegzõt kell használni.
2002/9. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A belföldön forgalmazott nyúzott nagyvad megjelölésére a helységnevet és dátumot tartalmazó 65× 45 mm méretû húsbélyegzõt kell használni.
527
Szárnyas apróvadnál az alábbi helyeket kell megjelölni: — csomagolatlan testnél a végbélnyílás elõtt, a hasfal közepe táján, — egyedi csomagolású test esetében a fóliára vagy egyéb csomagoló anyagra, — gyûjtõ csomagolásban lévõ testek esetében egyszer használható bélyegzõ vagy címke formájában;
Nagyvadnál húsbélyegzõvel az alábbi helyeket kell megjelölni: — a comb külsõ oldalán, — az ágyék tájékon, — a háton, — a mellkason, — a lapockán.
d) export vadfeldolgozó üzemben a darabolt, fagyasztott húsrészek kartonos gyûjtõcsomagolásán két oldalt a c) pontban jelzett húsbélyegzõ ragasztott nyomdai címkéjével kell a jelölést elvégezni. A címkék futósorszámot is tartalmaznak. A húsvizsgálati jelölések, bélyegzõk és címkék beszerzése, õrzése és nyilvántartása állategészségügyi hatóság feladata.
9. számú melléklet a 9/2002. (I. 23.) FVM rendelethez A vadhús vizsgálatáról
Sorszám
Vizsgálat dátuma
Vizsgált állat faja, nagyvad azonosító jel száma
Vizsgált db
Elejtõ neve, címe
Elejtés helye
Elejtés idõpontja (nap, óra)
Fogyasztásra felt. nélkül alkalmas (db) + azonosító szám
Fogyasztásra Trichinella alkalmatlan vizsg. ered- Megjegyzés (db) + azonoménye sító szám
528
MAGYAR KÖZLÖNY 10. számú melléklet a 9/2002. (I. 23.) FVM rendelethez A vadhús burkolása és csomagolása
1. a) A göngyölegnek (például ládák, kartondobozok) meg kell felelnie valamennyi élelmiszerhigiéniai elõírásnak, továbbá más jogszabályban elõírtaknak (környezetvédelem, hulladékgazdálkodás stb.): aa) nem változtathatja meg a hús érzékszervi jellemzõit, ab) nem viheti át az emberi egészségre ártalmas anyagokat a húsra, ac) megfelelõen erõsnek kell lennie ahhoz, hogy a húsnak hatékony védelmet biztosítson szállítás és kezelés közben. b) A göngyöleg nem használható fel ismét vadhús csomagolására, kivéve, ha korróziómentes anyagból készült, amely könnyen tisztítható, és elõzõleg tisztították és fertõtlenítették. 2. Darabolt vadhús burkolása esetén e mûveletet a darabolás után haladéktalanul és a tisztasági követelményeknek megfelelõen kell elvégezni. Az ilyen burkolóanyagnak átlátszónak és színtelennek kell lennie, továbbá meg kell felelnie az 1. aa)—ab) pontokban foglalt feltételeknek; nem használható fel ismét vadhús csomagolására.
2002/9. szám
nálni; a hús kezelésével foglalkozó személyzet nem kezelheti a csomagolóanyagot; f) a húst a csomagolás után haladéktalanul el kell helyezni az elõírt tárolóhelyiségben. 5. A mellékletben említett csomag kizárólag azonos állatfajtától származó darabolt vadhúst tartalmazhat.
11. számú melléklet a 9/2002. (I. 23.) FVM rendelethez A házinyúl húsának megjelölése, a húsbélyegzõk mintái A húsbélyegzést a húson vagy a csomagoláson a hús fogyaszthatóságának megjelölésére kell alkalmazni. A húsbélyegzõnek tisztán, jól olvashatóan kell mutatnia a helység nevét, a vizsgálat idejét (év, hó, nap), továbbá a vizsgálatot végzõ állatorvos számjelzését is. 1. A fogyasztásra feltétel nélkül alkalmas házinyúl hús megjelölése:
3. A burkolt vadhúst csomagban kell elhelyezni. Ha azonban a burkolás megfelel a csomagolás valamennyi védõ feltételének, akkor nem kell átlátszónak és színtelennek lennie, továbbá nem szükséges egy második tartályban elhelyezni, feltéve, hogy az 1. pontban foglalt egyéb feltételek teljesülnek. 4. A darabolás, csontozás, burkolás és csomagolás mûveletei végezhetõk ugyanazon helyiségben az alábbi feltételek mellett: a) a helyiségnek megfelelõ nagyságúnak kell lennie, továbbá olyan elrendezésûnek, hogy a mûveletek tisztasága biztosítva legyen; b) a burkoló- és csomagolóanyagot a gyártás után haladéktalanul lepecsételt védõborítóban lezárva kell elhelyezni; ezen borítót meg kell óvni a rongálástól az üzembe szállítás közben, és az üzemben egy elkülönített helyiségben higiénikus körülmények között kell tárolni; c) a csomagolóanyag tárolására szolgáló helyiségeknek por-, továbbá rovar- és rágcsálómentesnek kell lenniük, és a légterük nem lehet összeköttetésben olyan helyiségekkel, amelyek a hús megfertõzésére alkalmas anyagokat tartalmaznak; a göngyöleg nem tárolható a padlón; d) a napi szükségletnek megfelelõ csomagolóanyagot higiénikus körülmények között kell összeállítani, mielõtt azt a helyiségbe szállítanák; e) a csomagolóanyagot higiénikus körülmények között kell a helyiségbe szállítani, és haladéktalanul fel kell hasz-
2. Fogyasztásra csekélyebb értékûként alkalmas házinyúl hús megjelölése:
3. Fogyasztásra alkalmatlan házinyúl hús megjelölése:
ALKALMATLAN30 mm betûmagasság
2002/9. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
4. Külföldi forgalmazásra szánt házinyúl hús megjelölése:
házinyúl hús gyûjtõcsomagolásán 5. A fogyasztásra feltétel nélkül alkalmas házinyúl hús megjelölésére elfogadott anyagból készült pánt (klipsz) is alkalmazható, amely a vágóhíd állatorvosi ellenõrzési számát tartalmazza.
12. számú melléklet a 9/2002. (I. 23.) FVM rendelethez A házinyúl hús elbírálása fogyaszthatóság szempontjából 1. Fogyasztásra alkalmatlan az egész állati test a következõ esetekben: — nyulak vérzéses betegsége, — nyúlszifilisz, — veszettség vagy annak gyanúja, — myxomatosis, — gümõkór, — yersiniosis — salmonella okozta septicaemia, — pasteurellosis heveny formája, — listeriosis, — leptospirosis, — toxoplasmosis, — az izomzatban vagy zsigerekben kórokozó mikroba, — az izomzatban vagy zsigerekben feltételesen kórokozó vagy szennyezõ mikroba, az egészségügyi jogszabályban meghatározott értéken felül, — az izomzatban és a kötõszövetben nagyszámú élõsködõ jelenléte, — különbözõ testtájékra kiterjedõ nagyfokú bõralatti gennyesedés vagy testszerte elõforduló tályogok, — mérgezés esetén, ha az izomzatban az ember egészségére ártalmas méreg jelenléte állapítható meg, — tetemes lesoványodás, — hullaállapot (az elvérzettség teljes hiánya) vagy nagyfokban hiányos elvérzettség,
529
— sárgaság, — jelentékeny színbeli elváltozás, a hús kellemetlen szaga, — mélyre terjedõ fülledés, mélyre terjedõ rothadás, kiterjedt penészesedés, nagyfokú avasodás, — nagyfokú szennyezettség, súlyos roncsoltság, — az izomzat nagyfokú véres, savós, kocsonyás beszûrõdöttsége, — az izomzatra, csontokra vagy zsigerekre terjedõ daganatok, — ha az izomzatban = bármiféle antibakteriális hatású anyag (antibiotikum, szulfametazin és egyéb szulfonamid, 5-nitrofurán stb.), = egyéb állatgyógyászati készítmény, = xenobiotikumok (peszticidek és egyéb agrokemikáliák), = toxikus fémek és nyomelemek, = mikotoxinok, = radioaktív anyag(ok) mennyisége, illetve aktivitása a jogszabályban meghatározott határértéket meghaladja, — ha tiltott hozamnövelõ szer(ek) jelenléte mutatható ki, — ha a húst elbírálásra a vizsgálat szempontjából fontos szervek nélkül mutatják be. 2. Fogyasztásra csekélyebb értékûként alkalmas a nyúlhús — az elváltozott részek eltávolítása után —, ha a következõ elváltozások valamelyike állapítható meg: — kisfokú soványság, — kisfokban hiányos elvérzettség, — huszonnégy órai hûtõtárolás után is fennálló kisfokú fülledés, — kisfokú szín- vagy szagelváltozás, — kisfokú véres vagy vizenyõs beszûrõdöttség, — sérülések, zúzódások, csonttörések vagy sebek, — kisfokú, el nem távolítható szennyezettség, — egy-egy körülírt betokolt tályog. 3. Fogyasztásra a nyúlhúsnak csak az elváltozott részei alkalmatlanok, ha a következõ betegségek vagy elváltozások valamelyike állapítható meg: — coccidiosis, — borsókakór, — tüdõpenészesedés, — idült pasteurellosis. 4. Fogyasztásra feltétel nélkül alkalmas a nyúlhús, ha nem esik az 1—2. pontban foglaltak szerinti elbírálás alá, valamint a 3. pont szerinti elváltozott részek eltávolítása után megmaradó húsrész.
530
MAGYAR KÖZLÖNY
A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 10/2002. (I. 23.) FVM rendelete az állati eredetû élelmiszerekben elõforduló, egészségre ártalmas maradékanyagok monitoring vizsgálati rendjérõl Az állategészségügyrõl szóló 1995. évi XCI. törvény 45. §-ának 11. pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendelem el:
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed az élelmiszer-termelõ állatok elõállításával, forgalmazásával és feldolgozásával foglalkozó minden természetes és jogi személyre, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra (a továbbiakban: gazdaságok). (2) Az állati eredetû élelmiszerekben elõforduló, egészségre ártalmas maradékanyagok országosan egységes megfigyelõ vizsgálatait és ellenõrzését (a továbbiakban: monitoring vizsgálat) e rendelet szerint kell végezni. Az 1. számú mellékletben felsorolt maradékanyagok jelenlétének kimutatását a 4. számú melléklet szerint, élõ állatokból, azok takarmányából és ivóvizébõl, testnedveibõl, ürülékébõl, állati szövetekbõl és állati eredetû termékekbõl kell elvégezni.
Fogalommeghatározások 2. § E rendelet alkalmazásában 1. egészségre ártalmas maradékanyag (reziduum): a környezetszennyezés, agrokemizáció és az állatgyógyászati szerek/készítmények alkalmazása következtében az élelmiszerekben jelen lévõ, az emberi egészségre ártalmas anyag(ok)nak és az átalakulási, illetve bomlástermékeinek az együttes mennyisége (a továbbiakban: maradékanyag); 2. engedélyezett szer: amelyet az illetékes hatóságok — külön jogszabályban foglaltak szerint — a mezõgazdaságban és élelmiszeriparban, valamint az ember-, illetve az állatgyógyászatban, továbbá hozamfokozás céljára engedélyeztek; 3. tiltott szer: amelynek a felhasználását az illetékes hatóságok meghatározott területen és célból — a külön jogszabályban foglaltak szerint — nem engedélyezték, vagy közegészségügyi és állategészségügyi okból tilalmi listára tették;
2002/9. szám
4. jogellenes kezelés: tiltott anyagok vagy szerek alkalmazása, vagy jogszabály által engedélyezett anyagoknak vagy szereknek a forgalombahozatali engedélyben elõírtaktól eltérõ célra vagy körülmények között történõ alkalmazása; 5. hatósági minta: az illetékes hatósági állatorvos által vett, megjelölt és kísérõirattal ellátott minta; 6. állatcsoport: azonos állatfajhoz és korcsoporthoz tartozó, azonos telepen, azonos idõben és azonos tartási körülmények között tartott állatok csoportja; 7. feladó gazdaság: az állat értékesítése során az állat ideiglenes tartási helye; 8. származási gazdaság: az állat születési vagy tartási helye; 9. maradékanyag tolerancia határérték (MRL *): az állat ehetõ testszöveteiben, a termékben, annak friss állapotában megengedhetõ, humán-egészségügyi szempontból veszélytelen maradékanyag-koncentráció (mg/kg vagy µg/kg mértékegységben kifejezve).
Nemzeti reziduum monitoring vizsgálati rendszer 3. § (1) A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) felelõs a) a nemzeti reziduum monitoring rendszer mûködéséért, az éves vizsgálati terv kiadásáért; b) a végrehajtásért felelõs intézmények tevékenységének összehangolásáért; c) a monitoring vizsgálati terv végrehajtásának értékeléséhez szükséges adatok összegyûjtéséért. (2) Az (1) bekezdés b) és c) pontokban meghatározott feladatok végrehajtásának koordináló felelõse az Országos Élelmiszervizsgáló Intézet (a továbbiakban: OÉVI).
A monitoring vizsgálati terv 4. § A monitoring vizsgálati terv a) rendelkezik a maradékanyagok vagy anyagok csoportjainak kimutatásáról állatfajok és hasznosítási irányok szerint, a 2. számú mellékletnek megfelelõen; b) elsõsorban az alábbiak jelenlétének kimutatására határoz meg intézkedéseket: ba) az a) pontban hivatkozott anyagok jelenléte állatokban, azok ivóvizében és minden olyan helyen, ahol az állatokat tenyésztik vagy tartják,
* MR L = Maximum R esidue Limit.
2002/9. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
bb) a fent említett anyagok maradványainak jelenléte élõ állatokban, ürülékükben, testnedveikben és állati szövetekben, valamint állati eredetû termékekben, mint hús, tej, tojás és méz; c) összhangban van a 3. és 4. számú mellékletben elõírt mintavételi stratégiával és mintavételi szintekkel.
5. § A monitoring vizsgálati terv tartalmazza: a) a kimutatandó anyagok jegyzékét, a beküldendõ vizsgálati minták megnevezését, számát, vizsgálati módszereket, szabványokat az eredmények értelmezéséhez, a tolerancia-határértéket (MR L) és az 1. számú mellékletben felsorolt anyagok esetében a beküldendõ minták vételi gyakoriságát, a szám megválasztásának indoklásával együtt; b) a beküldendõ hatósági minták számát az adott állatfajhoz tartozó, elõzõ években levágott állatok számától, a határérték-túllépés gyakoriságától — illetõleg egyes termékek esetében a termelési adatoktól — függõen, a 4. számú mellékletben leírt mintavételi szintekkel és gyakorisággal összhangban, valamint a hatósági minták összegyûjtésére vonatkozó részletes szabályokat és a hatósági mintákon, illetõleg azok kísérõiratán feltüntetendõ adatokat; c) a vizsgáló laboratóriumok jegyzékét; d) a jogszabályban megállapított tûrési szinteket; e) a hatósági intézkedés jellegét az olyan állatokra vagy termékekre vonatkozóan, amelyekben maradékanyagot mutattak ki.
Önellenõrzés és felelõsségvállalás az üzemeltetõk részérõl 6. § (1) Az élelmiszer-termelõ állatok forgalmazásával és feldolgozásával foglalkozó gazdaság köteles az általa forgalmazott, illetve feldolgozásra kerülõ állatok nyilvántartási dokumentumait az állatok állategészségügyi felügyeletét ellátó állatorvosnak bemutatni. (2) Az állati eredetû termékek feldolgozására szolgáló létesítmények tulajdonosai vagy felelõs vezetõi — elsõsorban saját belsõ ellenõrzésükre támaszkodva kötelesek a) minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy csak olyan állatokat fogadjanak (akár közvetlenül a termelõtõl beszállítva, akár közvetítõ útján), amelyekre az elõállító felelõsséget vállal, hogy a külön jogszabály szerinti élelmezés-egészségügyi várakozási idõket betartották; b) meggyõzõdni arról, hogy a létesítménybe beszállított gazdasági állatok vagy termékek
531
ba) nem tartalmaznak a határértéket meghaladó mértékben maradékanyagot, bb) nyomokban sem tartalmaznak tiltott anyagokat vagy szereket. (3) Az állati eredetû termékeket elõállítók vagy a (2) bekezdés szerinti felelõs vezetõk csak az olyan állatokat hozhatják forgalomba, a) amelyeket nem kezeltek tiltott anyagokkal és szerekkel, vagy nem vetettek alá jogellenes kezelésnek; b) amelyek esetében, amennyiben azokat engedélyezett szerekkel és anyagokkal kezelték, az e szerekre elõírt élelmezés-egészségügyi várakozási idõket betartották; c) az a) és b) pont szerinti állatokból készült termékeket. (4) Ha az állat nem a termelõtõl, hanem más természetes vagy jogi személytõl, illetve gazdaságtól kerül feldolgozó létesítménybe, a (3) bekezdés szerinti kötelezettségek a közvetítõ személyre is áthárulnak.
Hatósági ellenõrzés 7. § (1) A gazdaságok ellenõrzését végzõ hatósági állatorvosok feladatköre és felelõsségi köre kiterjed a tartási körülmények és kezelések formáinak ellenõrzésére is. (2) Az állatokat ellátó állatorvos (a saját nyilvántartásán felül) köteles a gazdaságban vezetett nyilvántartásba bejegyezni minden elrendelt vagy elvégzett kezelés módját és idõpontját, az alkalmazott szer/készítmény nevét, dózisát, valamint a kezelt állat vagy állatcsoport azonosító adatait és a várakozási idõt. (3) Az állattartó köteles az általa vezetett nyilvántartásba bejegyezni az elvégzett kezelés módját és idõpontját. Köteles meggyõzõdni a várakozási idõk betartásáról és gondoskodni az ezt bizonyító iratok három évig tartó megõrzésérõl. (4) Az állattartó és az ellátó állatorvos köteles a hatósági állatorvosnak minden tájékoztatást megadni arról, hogy az adott gazdaság, illetve üzem, mennyiben felel meg a (2) és (3) bekezdésben meghatározott követelményeknek.
8. § (1) A monitoring vizsgálati tervek végrehajtásával kapcsolatban elvégzett ellenõrzésektõl függetlenül az állategészségügyi hatóságok szúrópróbaszerû ellenõrzést végezhetnek a) az 1. számú melléklet ,,A’’ csoportjába sorolt termékek gyártása, kezelése, tárolása, szállítása, kereskedelme, eladása és beszerzése során;
532
MAGYAR KÖZLÖNY
b) a takarmánygyártási és takarmánykereskedelmi lánc bármely pontján; c) az állatok és állati eredetû nyersanyagok termelési folyamatának egész tartama alatt. (2) Az (1) bekezdésben elrendelt ellenõrzések célja: az állatok tartása során bárminemû maradékanyagot képezõ szennyezõdésnek vagy tiltott kezelésére szánt illegális anyagoknak vagy szereknek a kimutatása és tulajdonlásuk felderítése. (3) Tiltott szerekkel való visszaélés gyanúja esetén, vagy ha az (1) bekezdés szerinti ellenõrzések bármelyike kedvezõtlen eredményre vezetett, a 13—19. §-okban leírt intézkedéseket kell alkalmazni.
9. § (1) Az ellenõrzéseket elõzetes bejelentés nélkül kell végezni. Az ellenõrzés és a hozzá kapcsolódó mintavétel idejének váratlannak, elõre kiszámíthatatlannak kell lennie. Nem kötõdhet a hét egyetlen kiválasztott napjához vagy dátumhoz sem. Az ellenõrzést és a mintavételt egész évben, változó idõközökkel kell végezni. Az idõpont megválasztásakor figyelembe kell venni, hogy egyes anyagokat csak az év meghatározott szakaszában alkalmaznak. (2) A monitoring tervtõl függetlenül, a speciális vizsgálatok elvégzését lehetõvé tevõ mintakiválasztás érdekében minden más, rendelkezésre álló információt — így különösen még nem ismert anyagok használatát, egyes betegségek hirtelen megjelenését bizonyos területeken, csalárd eljárásokra utaló jeleket — is figyelembe kell venni. (3) A tulajdonos, az állatok fölötti rendelkezéssel megbízott személy vagy ezek képviselõje köteles megkönnyíteni a vágás elõtti vizsgálati tevékenységet, és különösen köteles a hatósági állatorvost vagy a felhatalmazott személyzetet segíteni minden olyan mûveletben, amelyet azok szükségesnek ítélnek meg.
10. § (1) Ha jogellenes kezelés gyanúja áll fenn, a megyei/fõvárosi állategészségügyi és élelmiszer-ellenõrzõ állomás (a továbbiakban: állomás) felszólítja a tulajdonost vagy az állatokért felelõs személyt vagy a gazdaságot ellátó állatorvost, hogy mutassanak be minden olyan dokumentumot, amely a kezelést indokolja. (2) Ha az (1) bekezdésben leírt kivizsgálás megerõsíti a jogellenes kezelést vagy tiltott anyagok vagy szerek alkalmazását, illetõleg azok alkalmazása gyanítható, az állomás elvégezteti az alábbi ellenõrzéseket: a) a származási vagy feladó gazdaságban az állatok helyszíni szemléjét, különösen azzal a céllal, hogy a jogellenes alkalmazást kimutassák és a kezelés nyomait felleljék;
2002/9. szám
ez az ellenõrzés hatósági minták vételét is magában foglalhatja; b) arra irányuló ellenõrzést, hogy abban a gazdaságban, ahol az állatokat tenyésztik, tartják vagy hizlalják (beleértve a gazdasághoz tartozó telepeket), vagy az állatok származási vagy feladó gazdaságában, tiltott anyagokat, illetõleg nem engedélyezett anyagokat vagy szereket leljenek fel; ilyen célra hatósági ivóvíz- és takarmányminták vétele is szükséges; c) az állatok takarmányának és ivóvizének — tenyésztett víziállatoknál annak a víznek, amelyben az állatokat tartják — helyszíni szemléjét a származási vagy kiindulási gazdaságban; d) a 8. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt ellenõrzéseket; e) minden olyan ellenõrzést, amely a tiltott anyagok vagy szerek, vagy a kezelt állatok eredetének tisztázására szolgál. (3) Ha a jogszabályokban megállapított határértéket túllépték, az állomás a kapott eredménytõl függõen tesz e rendeletben elõírt intézkedéseket, illetve folytat vizsgálatokat.
11. § (1) A monitoring vizsgálati terv végrehajtásához szükséges laboratóriumi vizsgálatokat az OÉVI országos illetékességgel végzi el. Meghatározott vizsgálatokat az állomások arra kijelölt laboratóriumai — az OÉVI szakmai irányítása mellett — végeznek. (2) Az OÉVI feladatkörébe tartozik: a) a monitoring ellenõrzõ rendszer megszervezése, a maradékanyag-vizsgálatokért felelõs laboratóriumok munkájának koordinálása, elsõsorban az egyes maradékanyagokra és maradékanyag-csoportokra vonatkozó vizsgálati módszerek és szabványok összehangolása; b) javaslattétel a validált módszerek döntõ módszerként való jóváhagyására és módszergyûjteményekbe foglalására; c) szakmai hozzájárulás a maradékanyag-vizsgálatra kijelölt vizsgáló laboratóriumok számára a helyes laboratóriumi gyakorlat és a mindenkor érvényes szabványsorozat elõírásain alapuló minõségbiztosítási rendszer kiépítéséhez; d) a vizsgáló laboratóriumok számára a szakemberképzés és a vonatkozó analitikai módszerek és a tervezett összehasonlító (kör) vizsgálatok minõsítõ mintáinak és leírásának átadása, valamint tájékoztatás az összehasonlító vizsgálatok eredményeirõl; e) összehasonlító vizsgálatok szervezése az illetékes laboratóriumok számára; f) az állomások által szolgáltatott adatokat is tartalmazó éves jelentés készítése és megküldése a minisztériumnak.
2002/9. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(3) Az OÉVI-re mint nemzeti referencia laboratóriumra vonatkozó követelményeket a 6. számú melléklet tartalmazza. (4) A vizsgálatot végzõ laboratóriumokat a minisztérium jelöli ki. A kijelölt laboratóriumoknak részt kell venniük a nemzetközileg elismert külsõ minõségbiztosítási és akkreditációs rendszerben. A reziduum vizsgálatot végzõ laboratóriumokat akkreditáltatni kell. Ezeknek a laboratóriumoknak az OÉVI által szervezett körvizsgálatokban rendszeresen és eredményesen bizonyítaniuk kell a vizsgálati jártasságukat és az alkalmasságukat.
12. § (1) A mintákat, a 3., 4. és 5. számú melléklet szerint, hatósági állatorvosnak kell vennie. Ennek keretében gondoskodnia kell a hamisítástól védett, szakszerû csomagolásról, az elõírás szerinti mintavételi jegyzõkönyvrõl, a kísérõiratról, valamint a mintáknak az illetékes vizsgáló laboratóriumba történõ haladéktalan elszállításáról. (2) Az 1. számú melléklet ,,A’’ csoportjába tartozó anyagok esetében mindig, a ,,B’’ csoportba tartozók esetében pedig ésszerû módon minden olyan pozitív eredménynél, amelyet a tájékozódó vizsgálati módszerrel kaptak, a szakma szabályai szerinti nagymûszeres módszerû, megerõsítõ vizsgálatot (kémiai konfirmáció) is el kell végezni. (3) Minden olyan vizsgálatot, amellyel kapcsolatosan fenntartás merül fel, az OÉVI-nek ismételten el kell végeznie. Ha a hitelesítés megerõsíti az elmarasztalást, az eljárás költségeit a felszólamló fizeti.
533 Hatósági intézkedések 14. §
(1) A rendelkezés szerint zárolt állatok nem hagyhatják el a származási gazdaságot, és nem adhatók át más személynek. (2) A tiltott szerrel kezelt állatokat a kerületi fõállatorvos határozata alapján, kártalanítás nélkül le kell ölni, és veszélyes hulladékot ártalmatlanító üzemben meg kell semmisíteni. (3) Ha ismételt mintavétel során vett minták fele vagy annál több pozitívnak bizonyul, a gazdálkodónak választási lehetõséget lehet adni, hogy a gazdaságában lévõ összes állatot vizsgálat alá vegyék-e, vagy öljék le ezeket az állatokat. (4) Az ugyanannak a tulajdonosnak a birtokában lévõ állatállományokat, illetve gazdaságokat legalább tizenkét hónapig az adott maradékanyagra vonatkozóan fokozottan kell ellenõrizni. (5) Jogellenes kezelés esetén az érintett telepet ellátó gazdaságokat és üzemeket a 8. § (1) bekezdésében elõírt ellenõrzéseken túl további ellenõrzés alá kell vonni, hogy felderítsék a kérdéses anyag eredetét. Ugyanez vonatkozik azokra a gazdaságokra és üzemekre is, amelyeket ugyanaz a beszállítói lánc lát el állatokkal és takarmánnyal, mint a származási vagy feladó gazdaságot.
15. §
(5) Ha a vizsgálat az engedélyezett anyagoknak vagy szennyezõ anyagoknak jogszabályban megállapított határértéket meghaladó mennyiségét mutatja ki, a 14—16. §-ok szerint kell eljárni.
Jogellenes kezelés megállapítása esetén, az állomás intézkedni köteles, hogy a 10. § (2) bekezdése szerinti kivizsgálásban érintett állatállományt, hatósági állatorvosi felügyelet alá helyezzék. A hatósági állatorvosnak ellenõrizni kell az állat azonosíthatóságát, amennyiben ilyen nincs, el kell rendelnie az állat elkülönítõ megjelölését. Ezt követõen az állományban megbízható statisztikai értékelést lehetõvé tevõ, további szigorított mintavételt kell alkalmazni.
13. §
16. §
(1) Tiltott szerrel történt kezelés esetén az állomás vizsgálatot köteles végeztetni: a) a származási vagy feladó gazdaságban, hogy felderítse a maradékanyagok jelenlétének okát; b) az anyagok vagy szerek forrására vagy forrásaira vonatkozóan, szükség szerint a gyártás, kezelés, tárolás, szállítás, alkalmazás, kereskedelem vagy eladás szakaszában; c) minden más irányban, amelyet szükségesnek ítél meg.
(1) A maradékanyag határérték (MRL) túllépése esetén az állomás köteles a 13. § (2) bekezdése szerint forgalmi korlátozást elrendelni és szigorított vizsgálatot folytatni.
(4) Ha a hatósági minta vizsgálata jogellenes kezelés tényét fedi fel, a 16. és 18. §-ban leírt intézkedéseket együttesen kell alkalmazni.
(2) A kerületi fõállatorvos forgalmi korlátozást köteles elrendelni az (1) bekezdésben foglalt vizsgálat lezárásáig azon állomány esetében, ahol a pozitív mintavétel történt.
(2) Ha egy gazdálkodó által forgalomba hozott állatok vagy egy gazdálkodó, illetve egy feldolgozó üzem által forgalomba hozott termékek esetében a maradékanyag határértékek túllépése ismételten elõfordul, a hatósági állatorvosnak legalább hat hónapig fokozottan kell ellenõriznie az adott gazdaságból és/vagy feldolgozó üzembõl származó állatokat és termékeket. A termékeket vagy levágott állatokat a hatósági állatorvos a minták vizsgálatának befejezéséig zárolja.
534
MAGYAR KÖZLÖNY 17. §
(1) A 13. § szerinti kivizsgálás és ellenõrzés költségei a tulajdonost vagy az állatokért felelõs személyt terhelik. (2) Ha a kivizsgálás a gyanú jogosságát erõsíti meg, a 14. és 15. § szerint elvégzett vizsgálat és eljárás költségei a tulajdonost vagy az állatokért felelõs személyt terhelik. (3) A pozitív eredményt adó, vagy a 18. § alapján pozitívnak minõsített állatok leölésének és ártalmatlanításának költségei az állat tulajdonosát terhelik, állami kártalanítás nélkül.
18. § Ha arra jogosulatlan személyek birtokában az 1. számú melléklet ,,A’’ csoportjába vagy a ,,B’’ csoportjának (1) és (2) bekezdésébe sorolt hatóanyagokat, illetve szereket találnak, azokat a kerületi fõállatorvos az állomás megfelelõ intézkedéséig zárolja.
2002/9. szám
írásai szerint az állatorvos által meghatározott várakozási idõ, amely nem lehet rövidebb, mint tojás és tej esetében 7 nap, hús és a baromfihús, illetve ehetõ testszöveteik esetében 28 nap, hal esetében 500 lebomlási nap. (5) Amennyiben az állatok védelme érdekében indokolt, vagy ha a vágóhíd infrastruktúrája vagy felszereltsége miatt nem lehet a vágást elhalasztani, az állatok levágását a vágóhidat felügyelõ kerületi fõállatorvos a (4) bekezdésben meghatározott idõtartam lejárata elõtt is engedélyezheti. Az így levágott állatok húsát és belsõségeit zárolni kell mindaddig, amíg a hatósági ellenõrzés eredménye hozzáférhetõvé válik. (6) Emberi fogyasztásra alkalmatlannak kell nyilvánítani azokat a levágott állatokat és termékeket, amelyekben a maradékanyag mennyisége a jogszabályokban engedélyezett szinteket meghaladja.
Záró rendelkezések 20. §
19. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 30. napon lép hatályba.
(1) Ha gyanú vagy bizonyíték van arra, hogy az érintett állatokon jogellenes kezelést végeztek, vagy azokat tiltott anyagokkal vagy szerekkel kezelték, a vágóhídon eljáró állatorvos köteles: a) intézkedni, hogy a levágandó állatokat elkülönítve kezeljék a vágóhídra érkezõ többi állatcsoporttól; b) zárolni a levágott állatot, a zsigereket és a vágási hulladékot, és elvégezni minden szükséges mintavételi eljárást, ami a kérdéses anyag kimutatásához szükséges; c) pozitív eredmény esetén a húst, a zsigereket és a vágási hulladékot állami kártalanítás nélkül, nagy fertõzési veszélyt jelentõ állati hulladékot ártalmatlanító üzembe küldeni.
(2) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdetõ 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, az Európai Közösségek következõ jogszabályaival összeegyeztethetõ szabályozást tartalmaz: a) a Tanács 96/23/EK irányelve egyes anyagok és azok maradványainak élõ állatokban és állati termékekben való megfigyelésére irányuló intézkedésekrõl, valamint a 85/358/EGK és 86/469/EGK irányelv és a 89/187/EGK és 91/664/EGK határozat hatályon kívül helyezésérõl; b) a Bizottság 97/747/EK határozata egyes anyagoknak és maradékaiknak egyes állati termékekben a 96/23/EK irányelvben elõírt megfigyelésére történõ mintavétel szintjének és gyakoriságának meghatározásáról; c) a Bizottság 98/179/EK határozata egyes anyagoknak és maradékaiknak élõ állatokban és állati termékekben való megfigyelésére történõ hatósági mintavétel részletes szabályainak megállapításáról.
(2) Az (1) bekezdésben leírt eljárás során alkalmazni kell a 17. és 18. § elõírásait is. (3) Ha gyanú vagy bizonyíték van arra, hogy az érintett állatokat engedélyezett kezelésnek vetették alá, de nem tartották be a várakozási idõ(ke)t, a levágást el kell halasztani mindaddig, amíg az elõminták vizsgálata alapján az ellenõrzõ állatorvos meggyõzõdhet arról, hogy a maradékanyag(ok) mennyisége az engedélyezett határértéket nem haladja meg. (4) A (3) bekezdésben megnevezett idõtartam semmiképpen nem lehet rövidebb, mint a) törzskönyvezett állatgyógyászati készítmények esetén az adott állatfajra és alkalmazási módra a forgalombahozatali engedélyben megjelölt várakozási idõ; b) nem törzskönyvezett szer vagy a törzskönyvi bejegyzésben említettõl eltérõ állatfajon vagy módon alkalmazott állatgyógyászati készítmény esetén az állatgyógyászati készítmények törzskönyvezésérõl szóló jogszabály elõ-
Dr. Vonza András s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
1. számú melléklet a 10/2002. (I. 23.) FVM rendelethez ,,A’’ csoport — anabolikus hatású és tiltott anyagok (szerek): (1) sztilbének, sztilbén-származékok, azok sói és észterei,
2002/9. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
535
(2) pajzsmirigy mûködését gátló hatású anyagok (tireosztatikumok),
,,B’’ csoport — Állatgyógyászati készítmények 1 és szennyezõ anyagok:
(3) szteroid hormonok és nem szteroid-szerkezetû hormonhatású anyagok (+),
(1) antibakteriális szerek, ideértve a szulfonamidokat és a kinolon származékokat,
(4) rezorcinsav-laktonok, beleértve a zeranolt, (5) béta-agonisták (+ ), (6) olyan farmakológiailag aktív anyagok, amelyekre határérték nincs, Aristolochia fajok és készítményeik, kloramfenikol, kloroform, klórpromazin, kolchicin, dapszon, dimetridazol [kizárólagosan pulyka (black-head) esetében meghatározott módon engedélyezett] 0 (+), metronidazol, nitrofuránok (a furazolidont is beleértve), ronidazol. (+) Ezen szer hozamfokozási célú alkalmazása tilos, viszont terápiás célra más jogszabályban foglaltak szerint igénybe vehetõ.
(2) egyéb állatgyógyászati készítmények: a) anthelmintikum hatású szerek és az átalakulási termékeik, b) kokcidiózis elleni szerek, beleértve a nitroimidazolokat, c) karbamátok és piretroidok, d) nyugtató hatású szerek, e) nem szteroid típusú gyulladásgátló szerek (NSAID), f) más farmakológiailag aktív anyagok, (3) egyéb anyagok és környezeti szennyezések: a) szerves klórvegyületek, beleértve a PCB származékokat, dioxinok és a dibenzofuránok, b) szerves foszforsavészter vegyületek, c) kémiai elemek, d) mikotoxinok, e) festékek, f) egyéb anyagok.
1
Ideértve az állatgyógyászati célra használható egyéb anyagokat is.
2. számú melléklet a 10/2002. (I. 23.) FVM rendelethez Kimutatandó maradékanyagok csoportosítása az állatfajok, az etetett takarmányok — beleértve az ivóvizet is — és az elsõdleges állati termékek szerint Állattípus, takarmány vagy állati eredetû termék Maradékanyagcsoportok
szarvasmarha, juh, kecske, sertés, lófélék
baromfi
tenyésztett víziállatok
,,A’’(1)
X
X
X
(2)
X
X
(3)
X
X
(4)
X
X
X
(5)
X
X
X
(6)
X
X
X
X
X
X
,,B’’(1)
X
X
X
X
X
X
a)
X
X
X
X
b)
X
X
c)
X
X
d)
X
(2)
tej
tojás
nyúlhús, lõtt vadak és tenyésztett vadak húsa
méz
X X
X
X
X
X X
X X
X
536
MAGYAR KÖZLÖNY
2002/9. szám
Állattípus, takarmány vagy állati eredetû termék Maradékanyagcsoportok
szarvasmarha, juh, kecske, sertés, lófélék
baromfi
X
X
a)
X
X
b)
X
c)
X
X
X
X
d)
X
X
X
X
e)
tenyésztett víziállatok
tej
tojás
nyúlhús, lõtt vadak és tenyésztett vadak húsa
X
méz
X
f) (3)
X
X
X
X
X
e)
X X
X
X
X
f)
3. számú melléklet a 10/2002. (I. 23.) FVM rendelethez
4. számú melléklet a 10/2002. (I. 23.) FVM rendelethez
Mintavételi stratégia
E melléklet célja annak a minimális állatszámnak a meghatározása, amelyet meg kell mintázni. Az egyes mintákat az 1. számú mellékletben meghatározott, egy vagy több anyagra lehet megvizsgálni.
1. A monitoring vizsgálati terv célja, hogy felmérje és feltárja az állati eredetû élelmiszerekben elõforduló egészségre ártalmas maradékanyag-szennyezettség keletkezésének okait a gazdaságokban, vágóhidakon, daraboló és feldolgozóüzemekben, tejüzemekben, hal- és vadfeldolgozó üzemekben, mézbegyûjtõ, tojásbegyûjtõ és -csomagoló, valamint egyéb helyeken. A hatósági mintákat a 4. és 5. számú melléklet szerint kell venni. A hatósági mintavétel minden esetben elõre nem látott, váratlan legyen. Úgy kell megvalósítani, hogy ne kötõdjék egy állandó idõponthoz vagy a hét egy bizonyos napjához. 2. Az 1. számú melléklet ,,A’’ csoportjába tartozó anyagoknál a felügyelet célja a tiltott anyagok jogellenes alkalmazásának és a ,,B’’ csoportba sorolt anyagok szakszerûtlen alkalmazásának, illetve a velük kapcsolatos visszaélésnek a felderítése. A mintavétel irányát a következõ minimális kritériumok alapján kell megválasztani: nem, kor, faj, fajta és hizlalási rendszer. Minden hozzáférhetõ információt és minden olyan bizonyítékot figyelembe kell venni, amely az e csoportba tartozó anyagok helytelen használatára vagy az azokkal való visszaélésre utal. Az 1. számú melléklet ,,B’’ csoportjába tartozó anyagoknál a felügyelet további célja annak ellenõrzése, hogy betartják-e az állatgyógyászati készítményekre és a peszticidekre a jogszabályban elõírt élelmiszer-biztonsági intézkedéseket, továbbá a környezeti szennyezõk esetében a vonatkozó tolerancia-határérték betartásának a vizsgálata.
I. SZARVASMARHÁK, SERTÉSEK, JUHOK, KECSKÉK ÉS LÓFÉLÉK 1. Szarvasmarhák A minimális állatszám, amelyet évente az összes anyagra és maradékanyagra vizsgálni kell, legalább annyi legyen, mint az elõzõ évben levágott szarvasmarhák 0,4%-a, az alábbi lebontásban: ,,A’’ csoport: 0,25% az alábbiak szerint felosztva: — a minták felét a telepen élõ állatoktól kell venni [ettõl eltérõen, az A 5 alcsoportba tartozó anyagokra vizsgálandó minták 25%-át megfelelõ anyagokból (takarmány, ivóvíz stb.) lehet venni], — a minták felét a vágóhídon kell venni. Az ,,A’’ csoport minden alcsoportjára évente legalább az ,,A’’ csoport céljára begyûjtött összes minta 5%-át meg kell vizsgálni. A fennmaradó minták vizsgálatait a rendelkezésre álló tapasztalatok és információk szerint kell elosztani. ,,B’’csoport: 0,15% az alábbiak szerint felosztva: — a minták 30% -át a ,,B’’ (1) alcsoport anyagaira kell megvizsgálni,
2002/9. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
— a minták 30% -át a ,,B’’ (2) alcsoport anyagaira kell megvizsgálni, — a minták 10% -át a ,,B’’ (3) alcsoport anyagaira kell megvizsgálni, — a fennmaradó minták vizsgálatait a helyzetnek megfelelõen kell elosztani. 2. Sertések A minimális állatszám, amelyet évente az összes anyagra és maradékanyagra nézve vizsgálni kell, legalább annyi legyen, mint az elõzõ évben levágott sertések 0,05%-a, az alábbi lebontásban: ,,A’’ csoport: 0,02% A vágóhídon végzett mintavétel mellett a gazdaság szintjén is el kell végezni az ivóvíz, a takarmány, az ürülék vagy minden más megfelelõ jellemzõ vizsgálatát. Ilyen esetben a gazdaságot évente, az elõzõ évben egy gazdaságból levágott minden 100 000 sertés után — hatósági mintavétel céljából — meg kell látogatni. Az ,,A’’ csoport minden alcsoportjára legalább az ,,A’’ csoport céljára begyûjtött összes minta 5% -át meg kell vizsgálni. A fennmaradó minták vizsgálatait a rendelkezésre álló tapasztalatok és információk szerint kell elosztani. ,,B’’csoport: 0,03% Az alcsoportok között ugyanazt a leosztást kell alkalmazni, mint a szarvasmarháknál. A fennmaradó minták vizsgálatait a helyzetnek megfelelõen kell elosztani. 3. Juhok és kecskék
II. BROJLER CSIRKE, A TOJÁSRAKÁST BEFEJEZETT TYÚK, PULYKA, EGYÉB BAROMFI — A minta az analitikai módszer követelményeitõl függõen egy vagy több állatból állhat. — Az egyes figyelembe vett baromfi kategóriáknál (brojler csirke, tojásrakást befejezett tyúk, pulyka és egyéb baromfi) az évente vett mintaszám legalább 1 legyen 200 tonna éves termelésre vetítve (vágott súlyban), és amennyiben a figyelembe vett baromfi kategória éves termelése 5000 tonna fölött van, akkor minden anyagcsoportra minimum 100 mintát kell venni. — Az alábbi lebontást kell betartani: ,,A’’ csoport: az összes minta 50%-a. = Ezeknek a mintáknak egyötöd részét a gazdaságokban kell venni. = Az ,,A’’ csoport egyes alcsoportjaira legalább az ,,A’’ csoport céljára begyûjtött összes minta 5% -át meg kell vizsgálni. = A fennmaradó minták vizsgálatait a rendelkezésre álló tapasztalatok és információk szerint kell elosztani. ,,B’’csoport: az összes minta 50%-a. = A minták 30% -át a ,,B’’ (1) alcsoport anyagaira kell megvizsgálni. = A minták 30% -át a ,,B’’ (2) alcsoport anyagaira kell megvizsgálni. = A minták 10% -át a ,,B’’ (3) alcsoport anyagaira kell megvizsgálni. = A fennmaradó minták vizsgálatait a helyzetnek megfelelõen kell elosztani.
A minimális állatszám, amelyet évente az összes anyagra és maradékanyagra vizsgálni kell, legalább annyi legyen, mint az elõzõ évben levágott, három hónaposnál idõsebb kecskék és juhok 0,05%-a, az alábbi lebontásban: ,,A’’ csoport: 0,01% Az ,,A’’ csoport minden alcsoportjára legalább az ,,A’’ csoport céljára begyûjtött összes minta 5% -át meg kell vizsgálni. A fennmaradó minták vizsgálatait a rendelkezésre álló tapasztalatok és információk szerint kell elosztani. ,,B’’csoport: 0,04% Az alcsoportok között ugyanazt a leosztást kell alkalmazni, mint a szarvasmarháknál. A fennmaradó minták vizsgálatait a helyzetnek megfelelõen kell elosztani. 4. L ófélék A minták számát a minisztérium az észlelt problémáknak megfelelõen határozza meg.
537
III. TENYÉSZTETT
VÍZIÁLLATOK
TERMÉKEI
1. Halgazdasági termékek — A minta a szóban forgó hal méretétõl és az analitikai módszer követelményeitõl függõen egy vagy több halból állhat. = Be kell tartani az alább megadott minimális mintavételi szinteket és mintavételi gyakoriságot, a tonnában kifejezett haltermeléstõl függõen. = Az évente összegyûjtött minták minimális száma legalább egy legyen 100 tonna éves termelésre vetítve. = A keresett anyagok és a vizsgálatra vett minták kiválasztása az adott anyagok felhasználásának valószínûsége alapján történjék.
538
MAGYAR KÖZLÖNY
— Az alábbi lebontást kell alkalmazni: ,,A’’ csoport: az összes minta egyharmad része. A mintákat a gazdaságban kell venni, a haltenyésztés minden fázisára kiterjedõen, beleértve a forgalmazásra kész áruhalakat. ,,B’’csoport: az összes minta kétharmad része. A mintákat: a) elsõsorban a gazdaságban kell venni a forgalmazásra kész áruhalakból, b) vagy a feldolgozóüzemben, vagy nagykereskedelmi szinten a friss halból kell venni azzal a feltétellel, hogy pozitív eredmény esetén azonosítani lehet azt a gazdaságot, ahonnan a hal származik. A halgazdaságokban vett minták esetében a mintavételnek legalább a bejegyzett termelõhelyek 10%-ára ki kell terjednie. 2. Egyéb tenyésztett víziállatok termékei Ha okkal feltételezhetõ, hogy állatgyógyszereket vagy vegyszereket alkalmaztak egyéb tenyésztett víziállatok termékeinek elõállítása során, vagy környezeti szennyezés gyanúja áll fenn, akkor ezeket a fajokat termelésük arányában, a halgazdasági termékek mintáihoz járuló, kiegészítõ mintaként fel kell venni a mintavételi tervbe.
IV. TEJ 1. Tehéntej A) Mintavételi követelmények — A hatósági mintákat a hatósági állatorvosnak kell vennie úgy, hogy a tej származási gazdaságát vissza lehessen keresni. A minta mennyisége a vizsgáló módszertõl függ. — A mintákat nyers tejbõl kell venni, vagy a) a származási gazdaságban a gyûjtõtartályból, vagy b) a tejüzemben, a tankautó kiürítésnek megkezdése elõtt. — A ,,B’’ (3) a), b) és c) alcsoportba sorolt anyagokra irányuló vizsgálat esetén a származási gazdaság visszakereshetõségére vonatkozó követelmények teljesítésétõl el lehet tekinteni. B) A mintavétel szintje és gyakorisága — Az éves tejtermelés minden 15 000 tonnája után 1, de legalább 300 mintát kell venni évente, az alábbi lebontásban: a) a minták 70%-át állatgyógyszerek maradványaira kell megvizsgálni. Minden mintát az ,,A’’ (6), ,,B’’ (1), ,,B’’ (2) a) és ,,B’’ (2) e) alcsoportokból kiválasztott legalább 3 alcsoportba tartozó, legalább 4 különbözõ anyagra kell megvizsgálni; b) a minták 15% -át a ,,B’’ (3) alcsoportba sorolt anyagokra kell megvizsgálni;
2002/9. szám
c) a fennmaradó mintákat (15% ) a helyzetnek megfelelõen kell elosztani. 2. Más állatfajok (juh, kecske, ló) teje A mintaszámot a minisztérium a termelt tej mennyiségének és az észlelt problémáknak megfelelõen állapítja meg. Ezen állatfajok tejmintáit kiegészítõ mintaként kell felvenni a tehéntej vizsgálati tervébe. V. TOJÁS 1. Tyúktojás A) Mintavételi követelmények — A hatósági mintákat a hatósági állatorvosnak kell vennie úgy, hogy a tojás származási gazdaságát vissza lehessen keresni. — A mintákat vagy a) a tojástermelõ gazdaságban, vagy b) a tojásgyûjtõ és -csomagoló helyen kell venni. — A mintának, a laboratóriumi módszertõl függõen, legalább 12 tojásból kell állnia. B) A mintavétel szintje és gyakorisága — Minden megtermelt 1000 tonna étkezési tojásból 1, de legalább összesen 200 mintát kell venni évente, figyelembe véve a tojástermelés rendszerét, különösen az integráció szintjét. — A minták legalább 30% -át a tojásgyûjtõ és -csomagoló helyeken kell venni. — A következõ lebontást kell alkalmazni: = a minták 70% -át az 1. számú melléklet következõ alcsoportjaiba tartozó legalább 1-1 anyagra kell megvizsgálni: ,,A’’ (6), ,,B’’ (1) és ,,B’’ (2) b); = a minták 30% -át a helyzetnek és az információknak megfelelõen kell elosztani, de a ,,B’’ (3) a) alcsoportba sorolt anyagokra feltétlenül el kell végezni néhány vizsgálatot. 2. Más baromfifajok tojásai A mintaszámot a minisztérium a termelt tojás mennyiségének és az észlelt problémáknak megfelelõen állapítja meg. Ezen állatfajok mintáit kiegészítõ mintaként kell felvenni a tyúktojás vizsgálati tervébe. VI. NYÚLHÚS, VADHÚS ÉS TENYÉSZETT VADAK HÚSA 1. Nyúlhús A) Mintavételi követelmények — A hatósági mintákat a hatósági állatorvosnak kell vennie úgy, hogy a nyulak származási gazdaságát mindig
2002/9. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
vissza lehessen keresni. A vizsgáló módszertõl függõen egy-egy minta ugyanattól a termelõtõl vett egy vagy több nyúlból állhat. — A mintákat a nyúltartási rendszerek figyelembevételével vagy a) a nyulak tartási helyén, vagy b) a vágóhídon kell venni. — A mintavételi tervben a minisztérium elõírhatja, hogy a gazdaságban ivóvíz- és takarmánymintákat is vegyenek kiegészítésül, a tiltott anyagok ellenõrzésére. B) A mintavétel szintje és gyakorisága Az éves nyúltermelés vágott súlyban számított minden 300 tonnája után évente 10 mintát kell venni az elsõ 3000 tonnából, és minden további 300 tonnából 1 további mintát, az alábbi lebontásban: a) Az ,,A’’ csoportra az összes minta 30% -át kell megvizsgálni. = A minták 70% -át az ,,A’’ (6) alcsoport anyagaira kell megvizsgálni. = A minták 30% -át az ,,A’’ csoport többi anyagára kell megvizsgálni. b) A ,,B’’ csoportra az összes minta 70% -át kell megvizsgálni. = A minták 30% -át a ,,B’’ (1) alcsoport anyagaira kell megvizsgálni. = A minták 30% -át a ,,B’’ (2) alcsoport anyagaira kell megvizsgálni. = A minták 10% -át a ,,B’’ (3) alcsoport anyagaira kell megvizsgálni. = A fennmaradó mintákat (30% ) a helyzetnek és az információknak megfelelõen kell elosztani. 2. Tenyészett vad A) Mintavételi követelmények — A minta mennyisége a vizsgáló módszertõl függ. — A mintákat a feldolgozóüzemben kell venni. Az állatok, illetõleg húsuk származási gazdaságának minden esetben visszakereshetõnek kell lennie. — A mintavételi tervben a minisztérium elõírhatja, hogy a gazdaságban ivóvíz- és takarmánymintákat is vegyenek kiegészítésül, a tiltott anyagok ellenõrzésére. B) A mintavétel szintje és gyakorisága Évente legalább 100 mintát kell venni, az alábbi felosztás szerint: a) Az ,,A’’ csoportra az összes minta 20%-át kell megvizsgálni. A minták többségét az ,,A’’ (5) és az ,,A’’ (6) alcsoport anyagaira kell megvizsgálni. b) A ,,B’’ csoportra az összes minta 70%-át kell megvizsgálni. = A minták 30% -át a ,,B’’ (1) alcsoport anyagaira kell megvizsgálni. = A minták 30% -át a ,,B’’ (2) a) és b) alcsoport anyagaira kell megvizsgálni.
539
= A minták 10% -át a ,,B’’ (3) csoport anyagaira kell megvizsgálni. c) A fennmaradó mintákat (10% ) a helyzetnek és az információknak megfelelõen kell elosztani. 3. VADHÚS A) Mintavételi követelmények — A minta mennyisége a vizsgáló módszertõl függ. — A mintákat a feldolgozóüzemben vagy a vadbegyûjtõ helyen (hunting place) kell venni. Az állatok kilövési helyének minden esetben visszakereshetõnek kell lennie. B) A mintavétel szintje és gyakorisága Évente legalább 100 mintát kell venni. A mintákat kémiai szennyezõkre kell megvizsgálni. (These samples must be taken to analyse residues of chemical elements.)
VII. MÉZ A) Mintavételi követelmények — A minta mennyisége a vizsgáló módszertõl függ. — A mintákat a termelési folyamat bármely pontján lehet venni, feltéve, hogy az eredeti elõállítót vissza lehet keresni. B) A mintavétel szintje és gyakorisága Az éves méztermelés minden 300 tonnája után évente 10 mintát kell venni az elsõ 3000 tonnából, és minden további 300 tonnából 1 további mintát, az alábbi lebontásban: a) A ,,B’’ (1) és ,,B’’ (2) c) alcsoportra az összes minta 50%-át kell megvizsgálni. b) A ,,B’’ (3) a), b) és c) alcsoportra az összes minta 40%-át kell megvizsgálni. c) A fennmaradó mintákat (10% ) a helyzetnek és az információknak megfelelõen kell elosztani. A mikotoxinok okozta szennyezettségre különleges figyelmet lehet fordítani.
5. számú melléklet a 10/2002. (I. 23.) FVM rendelethez A hatósági mintavétel és mintaküldés szabályai A mintavétel, a mintacsomagolás, a mintavételi jegyzõkönyv biztosítása és a szállítás alapvetõ követelménye az, hogy biztosított legyen a minta rosszindulatú kicserélésének, hamisításának és romlásának a megakadályozása, valamint az állatállományt statisztikailag reprezentáló mintának a vizsgáló laboratóriumba történõ mielõbbi, biztonságos eljuttatása.
540
MAGYAR KÖZLÖNY
Célzott mintavétel az állatok tartási helyén A gazdaság kiválasztásának alapja a helyi körülmények ismerete és minden más fontos információ (pl. hizlalási rendszer, fajta, ivar). A hatósági állatorvos ezek alapján elbírálja az állatállományt, és kiválasztja belõle a mintát szolgáltató egyedeket. Az elbírálás alapja egyebek között: — farmakológiailag aktív anyagok használatának jelei; — másodlagos nemi jelleg; — megváltozott viselkedés; — a különbözõ fajtához és kategóriához tartozó állatok azonos fejlettsége; — jó húsformát mutató, de kevéssé zsíros állatok. A célzott minta típusa: a farmakológiailag aktív anyagok kimutatására a monitoring vizsgálati tervben elõírt, megfelelõ mintát kell venni. Célzott mintavétel az elsõdleges feldolgozóüzemekben A hatósági állatorvos a levágott állatokból és/vagy az állati eredetû termékekbõl egyebek között a következõ szempontok alapján választja ki a megmintázandó részeket: — ivar, kor, faj, fajta, tartási rendszer; — a termelõrõl szerzett információk; — farmakológiailag aktív anyagok használatának jelei; — egyes farmakológiailag aktív anyagok általános használata az adott tartási rendszerben. Lehetõség szerint kerülni kell több minta vételét ugyanattól a termelõtõl. A feldolgozóüzemben vett minták típusa: a farmakológiailag aktív anyagok kimutatására a monitoring vizsgálati tervben elõírt, megfelelõ mintát kell venni. A reziduumvizsgálatra vett minták mennyisége A legkisebb mintamennyiséget a monitoring vizsgálati tervben kell meghatározni. A rutin- és a megerõsítõ vizsgálatokat is magában foglaló, teljes laboratóriumi vizsgálathoz elegendõ mintát kell beküldeni a minisztérium által kijelölt vizsgáló laboratóriumba. A minták felosztása almintákra Minden mintát legalább két, a teljes (rutin- és megerõsítõ) laboratóriumi vizsgálathoz egyenként elegendõ almintára kell osztani a laboratóriumban, kivéve, ha a megosztás technikai okokból nem lehetséges. Mintavételi edényzet A mintákat az azonosíthatóságot és a minták integritását szavatoló edényzetbe kell venni. Az edényzetnek ki kell zárnia a szubsztitúciót, a keresztszennyezõdést és a lebomlást. Minden mintavételi edényt egyenként, hatóságilag le kell zárni és megfelelõ jelzésekkel kell ellátni. Mintavételi jegyzõkönyv A hatósági állatorvosnak minden mintavételrõl legalább a következõ adatokat tartalmazó jegyzõkönyvet kell felvennie: — az illetékes hatóság megnevezése és címe; — a hatósági állatorvos neve, hivatali beosztása (ha van, kódja);
2002/9. szám
— a minta hatósági kódszáma; — a mintavétel kelte; — az állatok vagy állati termékek tulajdonosának vagy felelõs megbízottjának neve és címe; — (a tartási helyen történõ mintavételkor) az állatok származási gazdaságának neve és címe; — a vágóhíd/feldolgozóüzem neve, címe és állatorvosi ellenõrzési száma; — az állat vagy a termék megnevezése (azonosítója); — az állat faja, fajtája, neme, kora; — a minta milyensége; — (a tartási helyen történõ mintavételkor) a mintavételt megelõzõ 4 héten belül végzett gyógykezelés (beleértve a takarmányba vagy ivóvízbe kevert szerek alkalmazását is); — a vizsgálandó anyag vagy anyagcsoport; — megjegyzések. A jegyzõkönyvet legalább a hatósági állatorvosnak alá kell írnia, és arról a mintavételi eljáráshoz szükséges számú másolatot kell készítenie. Az eredeti példányt a hatósági állatorvosnak kell megõriznie, annak megakadályozására, hogy illetéktelen személyek hozzájuthassanak. Ha szükséges, az állattartót vagy az elõállító üzem tulajdonosát tájékoztatni lehet a mintavételrõl. Az állatok tartási helyén történõ mintavételkor az állattartót vagy megbízottját is meg lehet kérni a jegyzõkönyv aláírására. Kísérõirat A hatósági állatorvos legalább a következõ adatokat köteles feltüntetni a monitoring vizsgálatra szánt minták kísérõiratán: — az illetékes hatóság megnevezése és címe; — a hatósági állatorvos neve, hivatali beosztása (ha van, kódja); — a minta hatósági kódszáma; — a mintavétel kelte; — az állat faja, fajtája, neme, kora; — a minta milyensége; — a vizsgálandó anyag vagy anyagcsoport; — megjegyzések. A kísérõiratot a mintával együtt kell a vizsgáló laboratóriumba küldeni. A minták szállítása és tárolása A minták stabilitásának és integritásának megóvására a monitoring vizsgálati tervben részletesen elõ kell írni az egyes vizsgálatianyag-kombinációk szállítási és tárolási feltételeit. Kiemelt figyelmet kell fordítani a szakszerûen elõkészített szállító dobozra, az elõírás szerinti szállítási hõmérséklet (hûtés) biztosítására, továbbá a károsodás, felcserélés és a hamisítás elkerülésére, valamint a mintáknak a laboratóriumba juttatásához szükséges legrövidebb idõre. A mintavételi és mintaküldési szabályok megsértésérõl a laboratórium köteles haladéktalanul értesíteni a mintavétel helye szerint illetékes állomást.
2002/9. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
6. számú melléklet a 10/2002. (I. 23.) FVM rendelethez A nemzeti referencia laboratóriummal szemben támasztott minimum követelmények a) A laboratóriumot a minisztérium jelölje ki a monitoring vizsgálatok végzésére. b) Legyenek megfelelõ végzettségû, a maradékanyagok meghatározására szolgáló analitikai módszerekben jártas munkatársai. c) R endelkezzék a felelõsségi körébe tartozó vizsgálatok elvégzéséhez szükséges felszerelésekkel és anyagokkal. d) Legyen megfelelõ adminisztrációs infrastruktúrája. e) Legyen megfelelõ adatfeldolgozó kapacitása, hogy eredményeirõl statisztikát tudjon készíteni, és ezeket a statisztikákat és az egyéb adatokat gyorsan továbbítani tudja. f) Tegyen megfelelõ intézkedéseket, hogy munkatársai tartsák tiszteletben az egyes ügyek, eredmények és közlések bizalmas jellegét. g) Kielégítõen jártas legyen a nemzetközi szabványok és eljárások terén. h) R endelkezzék a tanúsított standard anyagok érvényes jegyzékével. i) R endelkezzék megfelelõ akkreditációval.
A környezetvédelmi miniszter, valamint a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 2/2002. (I. 23.) KöM—FVM együttes rendelete az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról A természet védelmérõl szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 53. § (5) bekezdésében, valamint a 85. § c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeljük el: A szabályozás célja 1. § (1) Az érzékeny természeti területek (a továbbiakban: ÉTT) bevezetésének célja a természeti (ökológiai) szempontból érzékeny földrészleteken olyan természetkímélõ gazdálkodási módok megõrzése, fenntartása, további földrészletek kijelölése, amelyek támogatással ösztönzött, önként vállalt korlátozások révén biztosítják az élõhelyek
541
védelmét, a biológiai sokféleség, a tájképi és kultúrtörténeti értékek összehangolt megõrzését. (2) A rendelet célja: Az ÉTT a) kijelölése, létesítése és fenntartása, b) területén folytatott természetkímélõ gazdálkodás ösztönzése az általános támogatási feltételeinek meghatározása által.
A rendelet hatálya 2. § A rendelet hatálya kiterjed a) a kijelölési és a létesítési eljárásra, valamint e rendelet elõírásai alapján kijelölt ÉTT-re, illetve az ÉTT-en létesített mezõgazdasági hasznosítású földrészletekre, b) az ÉTT tulajdonosaira és használóira.
Az érzékeny természeti területek kijelölésének szempontjai 3. § (1) ÉTT az ország olyan mezõgazdasági hasznosítású térségeiben jelölhetõ ki, ahol a) azt a természeti értékek védelme, állapotuk megõrzése és a degradáció elkerülése szükségessé, továbbá a földrészletek természeti állapota és jelentõsége indokolttá teszi; b) a földrészletek az ökológiai hálózathoz kapcsolódóan az élõhelyek, életközösségek biológiai sokféleségének megõrzéséhez szükséges biológiai kapcsolatok fenntartását, helyreállítását, a sokféleség megõrzését szolgálják; c) a földrészletek túlnyomó részén hagyományos jellegû gazdálkodási módok, formák a jellemzõek, vagy ezek újbóli elterjesztése lenne indokolt; d) az a) pontban felsorolt célok megvalósítása érdekében speciális gazdálkodási módszerek, illetve földhasználati, termesztéstechnológiai korlátozásokra van szükség. (2) ÉTT-et különösen a a) rét, legelõ, nádas, halastó mûvelési ágú termõföldeken; b) hagyományos és természetkímélõ módon hasznosított, valamint a nem megfelelõ hasznosítás által veszélyeztetett, illetve jelentõs természeti érték elõfordulási helyeként ismert szántó, szõlõ, kert, gyümölcsös, fásított terület mûvelési ágú földrészleteken; c) az a)— b) pontban meghatározott területek közé ékelõdött, legfeljebb 0,15 ha kiterjedésû, természetes, természetközeli állapotú erdõterületeken és mûvelés alól kivettként nyilvántartott egybefüggõ földrészleteken kell kialakítani.
542
MAGYAR KÖZLÖNY
2002/9. szám
(3) Az (1) és (2) bekezdésben megfogalmazott szempontok alapján az ÉTT kijelölése az alábbi kategóriákban történik: a) kiemelten fontos ÉTT: azok a területek, ahol nemzetközi viszonylatban is kiemelkedõ természeti, táji és kultúrtörténeti értékek fordulnak elõ, amelyek fennmaradása középtávon (5—10 év) is kétséges a természetkímélõ gazdálkodás támogatása nélkül; b) fontos ÉTT: ahol országos viszonylatban jelentõs természeti, táji és kultúrtörténeti értékek fordulnak elõ, amelyek fennmaradása vagy állapotának javítása érdekében a természetkímélõ gazdálkodás támogatása szükséges; c) tervezett ÉTT: ahol jelentõs az extenzív mezõgazdasági hasznosítású földrészleteken található élõhelyek száma, de a természeti, táji és kultúrtörténeti értékek jelentõsége kisebb, illetve olyan területek, ahol az extenzív gazdálkodás ösztönzésével és támogatásával a terület természeti értéke növelhetõ, a környezet állapota javítható.
e) a földrészletek természeti értékeinek fennmaradását esetlegesen veszélyeztetõ tényezõk, tevékenységek rövid leírását; f) a földrészletek természeti értékeinek, illetve az extenzív gazdálkodási módok és formák fennmaradását biztosító intézkedéseket; g) a monitoring és értékelõ rendszer tartalmi elemeit.
(4) A (3) bekezdésben foglalt kategóriák szerint — a jogszabály elõkészítése során elvégzett elemzések alapján — kijelölt kiemelten fontos, fontos és tervezett ÉTT térségét a rendelet 1. számú melléklete, az e térségekben lévõ települések felsorolását pedig e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
5. §
(5) Az ÉTT kijelölése során biztosítani kell, hogy — a mûvelési ágtól függetlenül összefüggõen — legalább a 3000 hektárt elérje. (6) Egy adott ÉTT legfeljebb 25%-a kerülhet országos jelentõségû védett természeti területre. Ennél nagyobb mértéket csak akkor lehet meghatározni, ha a természeti értékek és az extenzív mezõgazdasági termelés megõrzése érdekében elkerülhetetlenül szükséges.
Az ÉTT létesítésének eljárási rendje 4. § (1) Az 1—2. számú mellékletben kijelölt területeken kívül további ÉTT létesítésére — a (2) bekezdés szerinti tartalommal — bárki tehet javaslatot az illetékes nemzeti park igazgatóságnak (a továbbiakban: igazgatóság). (2) A létesítésre vonatkozó javaslat tartalmazza: a) az adott földrészletek, élõhelyek leírását, természeti értékeinek, természetvédelmi jelentõségének rövid bemutatását; b) a földrészlet pontos lehatárolását, helyrajzi számokra lebontva; c) a földrészletekre jellemzõ hagyományos, természetkímélõ állattenyésztési és növénytermesztési rendszerek bemutatását; d) a földrészleteken folytatott extenzív gazdálkodási módok és formák részletes leírását;
(3) A javaslat alapján az igazgatóság elvégzi az ÉTT megvalósíthatósági elemzését e rendelet 3. számú melléklete szerinti tartalommal, és a létesítési eljárás megkezdésérõl — de legkésõbb a javaslat beérkezést követõ 90 napon belül — az igazgatóság tájékoztatja az érintett ingatlanok tulajdonosait (vagyonkezelõit), valamint hirdetményi úton — az érintett települési önkormányzat, az igazgatóság, valamint az illetékes megyei földmûvelésügyi hivatal (a továbbiakban: FM hivatal) a helyben szokásos módon — a nyilvánosságot.
(1) Az ÉTT létesítésének elõkészítésekor megvalósíthatósági vizsgálatot (a továbbiakban: vizsgálat) kell tartani, melynek során az igazgatóság az FM hivatal és a területileg illetékes megyei földhivatal (a továbbiakban: megyei földhivatal) bevonásával — megvizsgálja, hogy indokolt-e az adott földrészletek ÉTT-ké nyilvánítása, a javasolt földrészletek megfelelnek-e az e jogszabályban meghatározott feltételeknek, továbbá ÉTT-ké nyilvánítás esetén az e rendeletben meghatározott célok eléréséhez milyen intézkedések szükségesek, illetve azok megvalósíthatóak-e. (2) A létesítés elõkészítése során az igazgatóság: a) a természeti állapot részletes felmérésérõl dönthet; b) helyszíni bejárást tarthat; c) szakértõ bevonása iránt intézkedhet; d) gazdasági elemzéseket, hatékonysági vizsgálatot végeztethet; e) meghatározza azokat az extenzív gazdálkodási módokat, amelyek leghatékonyabban szolgálják a vizsgált ÉTT térségben az e jogszabályban meghatározott célkitûzéseket, f) meghatározza a 3. § (3) bekezdés szerinti ÉTT kategóriát. (3) A vizsgálatot követõen, annak eredménye tükrében az igazgatóság helyszíni bejárással egybekötött tárgyalást is tarthat, mindazok bevonásával, akiket az ÉTT-ké nyilvánítási eljárás érint. (4) A létesítés elõkészítésébe a természetvédelmi célra alakult társadalmi szervezetek szövetségei által delegált, legfeljebb három személyt is be kell vonni, feltéve, hogy az érintett szervezetek ez irányú igényüket — a delegált személyek nevének és címének megadásával — a 4. § (3) bekezdése szerinti hirdetmény kifüggesztésétõl számított 30 napon belül szóban vagy írásban bejelentik az igazgatóságnál.
2002/9. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
543
6. §
9. §
Az ÉTT létesítésének elõkészítését követõen az igazgatóság a létesítésre vonatkozó javaslatát — valamennyi elõkészítés során keletkezett irattal együtt — felterjeszti a Környezetvédelmi Minisztériumhoz (a továbbiakban: KöM). A környezetvédelmi miniszter a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel egyetértésben dönt az ÉTT létesítésérõl és módosítja az 1—2. számú mellékleteket.
(1) A támogatási szerzõdésrõl — a 8. § (1) bekezdés szerinti külön jogszabályban meghatározottak figyelembevételével — az FVM intézkedik.
7. § Az e rendelet szerint létrehozott ÉTT-re — ha e rendelet másként nem rendelkezik — a Tvt. természeti területekre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni.
Az ÉTT-en folytatott gazdálkodás támogatása 8. § (1) Az e rendelet szerint létrehozott ÉTT földrészletein folytatott természetkímélõ gazdálkodáshoz a 2253/1999. (X. 7.) Korm. határozattal elfogadott Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program végrehajtása érdekében az agrárgazdasági célok költségvetési támogatásáról szóló külön jogszabály szerint támogatás vehetõ igénybe. (2) A természetkímélõ gazdálkodás elõírásait, a támogatás részletes feltételeit és mértékét a 8. § (1) bekezdés szerinti külön jogszabály és a hozzá kapcsolódó pályázati felhívás alapján megkötött szerzõdés tartalmazza. (3) A támogatás biztosítása érdekében — térségi ÉTT bontásban — az Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: FVM) a KöM egyetértésével pályázati felhívást tesz közzé. (4) A pályázati felhívás tartalmazza: a) a támogatásban részesítendõ természetkímélõ gazdálkodásra vonatkozó választható elõírások ÉTT-kénti felsorolását; b) a támogatási szerzõdés megkötésének feltételeit, a fõbb gazdálkodási kötelezettségek tartalmi követelményeinek meghatározását; c) az egyes támogatások összegét, folyósításának módját, idõtartamát; d) a b) pont szerinti támogatási szerzõdés megszegéséhez kapcsolódó hátrányos jogkövetkezményeket; e) az elõírások betartásának ellenõrzésére vonatkozó szabályokat; f) egyéb, a támogatás szempontjából lényeges információkat. (5) A felhívást az FVM hivatalos lapjában és legalább egy országos és egy — az adott térséget magában foglaló — regionális lapban közzé kell tenni. A felhívást az érintett települések önkormányzati, valamint az igazgatóság és az FM hivatal hirdetõtáblájára is ki kell függeszteni.
(2) A természetvédelmi célú gazdálkodás üzemtervét az igazgatóság hagyja jóvá, amely nélkül a szerzõdés érvénytelen. (3) Az agrártámogatások folyósítására vonatkozó külön jogszabályok tartalmazzák a támogatási szerzõdés megkötésére, ellenõrzésére, megszüntetésére, továbbá a támogatás folyósításának részleteire vonatkozó — e rendeletben nem szabályozott — elõírásokat.
10. § (1) A támogatási szerzõdés teljesítésének ellenõrzésére jogosult: a) az FVM és a KöM, b) az igazgatóság, c) a támogatást folyósító szerv. (2) A támogatási szerzõdés teljesítésének ellenõrzésére az (1) bekezdésben jogosultak ellenõrzési tevékenységüket összehangoltan végzik. (3) Az 1. §-ban meghatározott cél elérése érdekében a támogatott tevékenységek megvalósítását évente ellenõrizni kell, és amennyiben azok az érvényes szerzõdés alapján, az elõírások szerint megtörténtek, kerülhet sor a kifizetésre. (4) Az egyes összefüggõ ÉTT-en elindított programokat 5 évente természetvédelmi szempontból felül kell vizsgálni (a továbbiakban: felülvizsgálat). (5) A felülvizsgálatnak ki kell terjednie arra, hogy az egyes földrészleteken végzett tevékenységek, és az egyes elõírások teljesítése során az 1. § (1) bekezdésében meghatározott célok elérésében milyen konkrét eredmények, illetve hatások mutathatók ki. (6) A felülvizsgálat eredményeit a késõbbi elõírások és tevékenységek meghatározása során figyelembe kell venni.
11. § (1) A támogatási szerzõdés elõírásainak megszegésére — amennyiben a támogatási szerzõdés attól eltérõen nem rendelkezik — a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A támogatási szerzõdésben különösen az alábbi hátrányos jogkövetkezmények köthetõk ki: a) a támogatás folyósításának felfüggesztése határozott idõtartamra vagy mindaddig, amíg a szerzõdésszerû állapot helyreállításra nem kerül; b) a támogatás mértékének csökkentése;
544
MAGYAR KÖZLÖNY
c) a támogatási szerzõdés rendkívüli, azonnali hatályú felmondása. (3) Abban az esetben, ha a szerzõdésszegõ magatartás megvalósítja a természet védelmét szolgáló jogszabály elõírásának vagy a természet védelmét szolgáló hatósági határozat elõírásának a megszegését, a szerzõdést megszegõ — külön jogszabályban meghatározottak szerint — természetvédelmi bírság fizetésére is köteles.
2002/9. szám
(4) A (3) bekezdés szerint szolgáltatott adatok, információk — külön jogszabály szerinti államtitok, szolgálati titok, személyes adat, illetve üzleti titok kivételével — nyilvánosak.
Záró rendelkezések 13. §
12. §
(1) E rendelet — a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével — kihirdetése napján lép hatályba.
(1) Az ÉTT az ökológiai hálózat bármely részén — a 3. § (1) bekezdése b) pontjában foglaltak érdekében — kijelölhetõ. (2) Az adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett adatok és információk körét e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza. Az adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett adatok és információk közül az ÉTT-en folytatott természetkímélõ gazdálkodásra vonatkozó adatokat, információkat, táblatörzskönyveket a tevékenység folytatója rendszeresen, de évente legalább egy alkalommal az igazgatóság részére megküldi. (3) A (2) bekezdés szerint, valamint a szerzõdés szerint szolgáltatott adatok, információk megõrzése, kezelése az igazgatóság feladata.
(2) Az e rendelettel létrehozott ÉTT körét és indokoltságát, valamint a célok megvalósulását ötévente az igazgatóság — az FM hivatal és a megyei földhivatal bevonásával — felülvizsgálja, és a szükséges módosításokra javaslatot tesz a KöM számára. Ennek során a 4. § (2)—(3) bekezdéseit, illetve 5. §-ának rendelkezéseit nem kell alkalmazni. (3) A rendelet 4. § (1)—(2) bekezdései szerinti javaslatot a 13. § (2) bekezdése szerinti javaslatba kell beépíteni. Dr. Turi-Kovács Béla s. k.,
Dr. Vonza András s. k.,
környezetvédelmi miniszter
földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
1. számú melléklet a 2/2002. (I. 23.) KöM—FVM együttes rendelethez Az ÉTT kijelölt térségei kategóriánként* 1.1. Kiemelten fontos ÉTT-ek térségei Nemzeti Park Igazgatóság
ANPI BFNPI
BNPI
DDNPI
ÉTT megnevezése
Észak-Cserehát Aggteleki Nemzeti Park törzsterület, Galyaság Marcal-medence Tapolcai-medence Káli-medence Hevesi-sík Borsodi-Mezõség Bodrogköz, Kopaszhegy Heves-borsodi dombság BNP puffer területei (Kisgyõr községhatár gyepei, patakvölgyei, Ásottfa-tetõ ,,õsi’’ gyümölcsösei) Ózd környéke A Balaton déli vízgyûjtõjének szárazulatai, berkek, halastavak, nádasok, gyepek és lápos talajon kialakult szántók Fás legelõk Baranya megyében
* A jegyzék a 2001. december 31-ig kijelölt ÉTT-et tartalmazza. Az ÉTT kijelölt térségeinek térképi adatállománya az illetékes nemzeti park igazgatóságon áll rendelkezésre. A térségek megnevezése eltérhet a tájegységek földrajzi nevétõl.
2002/9. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Nemzeti Park Igazgatóság
DINPI
FHNPI HNPI KNPI KMNPI
ÉTT megnevezése
Turjánvidék Gerje-perje sík Velencei-tó és Sárvíz völgye Szentendrei-sziget Õrség-Vendvidék Hanság Szatmár-Bereg régió A Hortobágyi NP pufferzónája Dunavölgyi-sík A Tisza homokhátsági vízgyûjtõje Dévaványa környéke Vásárhelyi-Csanádi puszták Kis-Sárrét
1.2. Fontos ÉTT-ek térségei Nemzeti Park Igazgatóság
ANPI BFNPI
BNPI DDNPI DINPI
FHNPI HNPI KNPI KMNPI
ÉTT megnevezése
Putnoki-dombvidék Közép-Cserehát Sümeg—Rigács—Apácatorna—Káptalanfa települések közé esõ területek Dörögdi-medence Bakonyjákó—Oroszi—Pápasalamon—Nagytevel régió erõsen tagolt, erdõvel borított része Tési-fennsík, Gyulafirátót és Várpalota közötti terület Zempléni-hegység Hernád-völgy Hajta és Tápió-mente Csákvár—Zámoly medence Által-ér mente Gerecse és Pilis közti dombvidék Mosoni-sík Rába-mente Bihari-sík — Nagykunság régiója Dél- és Kelet-Nyírség Gyula-Dobozi ártér Körösszög Kígyósi területek Vésztõ—Szeghalom környéke
1.3. Tervezett ÉTT-ek térségei Nemzeti Park Igazgatóság
ANPI BFNPI BNPI
ÉTT megnevezése
A Sajó és a Hernád köze Kesznyéteni TK Takta-köz
545
546
MAGYAR KÖZLÖNY
Nemzeti Park Igazgatóság
DDNPI DINPI
FHNPI HNPI KNPI KMNPI
2002/9. szám
ÉTT megnevezése
Zákány—Õrtilos környéke Ipoly-völgy Csepel-sziget és környéke Monor-Irsai halomvidék Sárrét és térsége Váli-patak völgye Szigetköz A Jászság régiója
Rövidítések magyarázata: ANPI BNPI BFNPI DDNPI DINPI FHNPI HNPI KNPI KMNPI
Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Duna—Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Duna—Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Fertõ—Hanság Nemzeti Park Igazgatóság Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Körös—Maros Nemzeti Park Igazgatóság
2. számú melléklet a 2/2002. (I. 23.) KöM— FVM együttes rendelethez Érzékeny természeti területekkel érintett települések felsorolása I. Kiemelten fontos ÉTT-ek térségei Megye
1.1.1. Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén
Település kódja
02820 10357 27049 27429 23977 08493 31954 29708 28307 03744 19293 25672 05005 25742 17066
Települések neve
Észak-Cserehát Abaújlak Abod Becskeháza Bódvalenke Büttös Csenyéte Debréte Felsõgagy Gagybátor Gagyvendégi Galvács Hidvégardó Irota Kány Keresztéte
2002/9. szám
MAGYAR KÖZLÖNY Megye
Település kódja
547 Települések neve
Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén
19576 28219 02024 11758 12371 32683 29717 16133 08147 09830 16902 27836 30517 03957
Krasznokvajda Litka Martonyi Meszes Pamlény Perecse Rakaca Rakacaszend Szászfa Szemere Tornabarakony Tornaszentandrás Tornaszentjakab Viszló
1.1.2. Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén
Aggteleki Nemzeti Park törzsterület, Galyaság 02820 Abaújlak 10357 Abod 09362 Aggtelek 08217 Alsótelekes 27049 Becskeháza 27429 Bódvalenke 33303 Bódvarákó 05926 Bódvaszilas 08493 Csenyéte 13356 Égerszög 02741 Fáj 29708 Felsõgagy 31671 Felsõtelekes 05494 Gadna 28307 Gagybátor 03744 Gagyvendégi 19293 Galvács 25672 Hidvégardó 16577 Imola 05005 Irota 15680 Jósvafõ 07764 Kánó 10612 Komjáti 19576 Krasznokvajda 28219 Litka 02024 Martonyi 11758 Meszes 33419 Perkupa
548
MAGYAR KÖZLÖNY Megye
Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén
Település kódja
Települések neve
06053 32258 16753 08077 20871 11493 16179 07889 03160 24606 28635 16902 18801 27836 30517 04914 10144 03063
Ragály Szakácsi Szalonna Szendrõ Szin Szinpetri Szögliget Szõlõsardó Szuhafõ Szuhogy Teresztenye Tornabarakony Tornanádaska Tornaszentandrás Tornaszentjakab Trizs Varbóc Zádorfalva
31307 27058 29203 27094 32814 33871 10445 19141 10913 19734 23700 04288 16142 26374 22220 14809 23560 04668 23551 21403 05652 03674 02839 31945
Marcal-medence Adorjánháza Békás Boba Celldömölk Csögle Egeralja Egyházaskeszõ Kamond Karakó Kemeneshõgyész Kiscsõsz Kispirit Külsõvat Magyargencs Marcaltõ Mersevát Mezõlak Mihályháza Nagyacsád Nagypirit Nemesgörzsöny Nemeskeresztúr Nemeskocs Pápa
2.1.1. Veszprém Veszprém Vas Vas Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Vas Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Vas Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Vas Vas Veszprém
2002/9. szám
2002/9. szám
MAGYAR KÖZLÖNY Megye
Vas Veszprém Veszprém Veszprém
Település kódja
Szergény Várkeszõ Vinár Zalaszegvár
03267 12238 09520 25803 07931 21962 17871 02787 28422 03948 24891 29434
Tapolcai-medence Badacsonytördemic Balatonederics Gyulakeszi Hegymagas Kisapáti Lesenceistvánd Lesencetomaj Nemesgulács Nemesvita Raposka Szigliget Tapolca
03072 03638 33844 02422 14553 05634 26037 23454 25858 04534 24040 22512 30793 07092 29434 09733
Káli-medence Balatoncsicsó Balatonhenye Balatonrendes Hegyesd Kapolcs Káptalantóti Kékkút Kõvágóörs Köveskál Mindszentkálla Monostorapáti Monoszló Salföld Szentbékkálla Tapolca Vigántpetend
2.1.3. Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém 3.1.1. Heves Heves Heves Heves Heves Heves Heves
Települések neve
27793 26204 24651 23597 2.1.2.
Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém
549
Hevesi-sík 06503 27517 30261 02981 24235 03276 14526
Átány Besenyõtelek Dormánd Egerfarmos Erdõtelek Füzesabony Heves
550
MAGYAR KÖZLÖNY Megye
Heves Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Heves Heves Heves Heves Heves Heves Heves Heves Heves Heves Heves 3.1.2. Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Hajdú-Bihar Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén 3.1.3. Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Szabolcs-Szatmár-Bereg Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Szabolcs-Szatmár-Bereg
Település kódja
2002/9. szám Települések neve
04084 24086 22798 32179 18281 14535 31662 19567 22196 07180 16160 14076 07083 27623
Hevesvezekény Jászivány Jászkisér Kál Kisköre Kömlõ Mezõtárkány Pély Poroszló Sarud Tarnaszentmiklós Tenk Tiszanána Újlõrincfalva
03823 06707 05865 04677 23719 25399 13833 11323 19433 18379 24156 22196 22169 02291 15644 03717 10977
Borsodi-Mezõség Ároktõ Borsodivánka Egerlövõ Emõd Gelej Igrici Mezõcsát Mezõkeresztes Mezõkövesd Mezõnagymihály Négyes Poroszló Szentistván Tiszabábolna Tiszacsege Tiszadorogma Tiszavalk
30784 33808 31778 14739 20516 33817 31510 21740 24475
Bodrogköz, Kopaszhegy Bodrogkeresztúr Bodrogkisfalud Olaszliszka Rakamaz Sárazsadány Szegi Szegilong Tarcal Timár
2002/9. szám
MAGYAR KÖZLÖNY Megye
Település kódja
551 Települések neve
Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén
18306 15149 05096 15617
Tokaj Vámosújfalu Viss Zalkod
3.1.4. Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Borsod-Abaúj-Zemplén
14331 11527 25159 30669 19406 22099 28459 14289 27669 08004 32090 07038 28282 28033 14492 27410 15945 11332 27757 02875 05643 18351
Heves-borsodi dombság Arló Balaton Bánhorváti Borsodbóta Bükkmogyorósd Bükkszentmárton Csernely Csokvaomány Dubicsány Hét Királd Lénárddaróc Nagyvisnyó Nekézseny Ózd Putnok Sajómercse Sajónémeti Sajóvelezd Sáta Szilvásvárad Uppony
3.1.5. Heves Heves Heves Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén
24022 04400 33260 25195 16124 27890 19406 08022 22099 32887 06974 25575 14289 04686
Bükki Nemzeti Park védõzónája Bátor Bekölce Bélapátfalva Bogács Borsodgeszt Bükkaranyos Bükkmogyorósd Bükkszentkereszt Bükkszentmárton Bükkzsérc Cserépfalu Cserépváralja Csokvaomány Dédestapolcsány
552
MAGYAR KÖZLÖNY Megye
Heves Heves Heves Heves Heves Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Heves Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Heves Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén 3.1.6. Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén
Település kódja
2002/9. szám Települések neve
20491 12821 26019 16610 16328 05847 32993 06691 22840 32498 07038 27395 14915 31282 30456 31565 28282 28033 18810 27216 26745 21193 21670 22479 16054 04729 05643 18892 08165 14784 30447 21810
Eger Egerbakta Egerbocs Egercsehi Felsõtárkány Harsány Kács Kazincbarcika Kisgyõr Kondó Lénárddaróc Mályi Mályinka Mikófalva Miskolc Mónosbél Nagyvisnyó Nekézseny Noszvaj Ostoros Parasznya Radostyán Sajókápolna Sajólászlófalva Sajószentpéter Sály Szilvásvárad Szomolya Tard Tardona Tibolddaróc Varbó
25690 25104 14492 11332 23782 25690 25104 14492 11332 23782
Ózd környéke Domaháza Hangony Ózd Sajónémeti Sajópüspöki Domaháza Hangony Ózd Sajónémeti Sajópüspöki
2002/9. szám
MAGYAR KÖZLÖNY Megye
4.1.1. Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Zala Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy
Település kódja
553 Települések neve
A Balaton déli vízgyûjtõjének szárazulatai, berkek, halastavak, nádasok, gyepek és lápos talajon kialakult szántók 06080 Ádánd 27377 Balatonberény 33853 Balatonboglár 19460 Balatonendréd 20729 Balatonfenyves 07117 Balatonföldvár 07375 Balatonkeresztúr 33862 Balatonlelle 14562 Balatonmáriafürdõ 11916 Balatonõszöd 16601 Balatonszabadi 24907 Balatonszárszó 22822 Balatonszemes 21324 Balatonszentgyörgy 16470 Balatonújlak 24457 Bálványos 17358 Buzsák 03799 Csákány 27270 Csömend 13985 Felsõmocsolád 31644 Fiad 14632 Fonyód 22707 Fõnyed 06451 Gamás 23904 Gyugy 18634 Hács 06211 Hollád 33394 Kapoly 05263 Karád 04598 Kereki 18421 Keszthely 11174 Kéthely 30827 Kisberény 15510 Kõröshegy 18148 Kötcse 14863 Látrány 26675 Lengyeltóti 32355 Libickozma 10010 Lulla 18500 Marcali 23630 Mernye 21652 Nagybajom
554
MAGYAR KÖZLÖNY Megye
Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Zala Somogy
Település kódja
20598 25520 17561 10959 16823 07056 19026 23311 14942 02051 32133 17631 23092 32470 18078 15626 27535 06600 32601 19442 04835 18607 15194 05810 11101 13693 23968 17844 10153 07205 06877 09645 11466 10348 06008 4.1.2.
Baranya Baranya Somogy Somogy Baranya Baranya Somogy
06868 09663 30474 14395 07603 20464 32799
2002/9. szám Települések neve
Nagycsepely Nagyszakácsi Nemesvid Nikla Ordacsehi Öreglak Pusztakovácsi Pusztaszemes Ságvár Sávoly Sérsekszõlõs Siófok Siójut Somogybabod Somogyfajsz Somogysámson Somogysimonyi Somogyszentpál Somogytúr Somogyvár Somogyzsitfa Szegerdõ Szólád Szõkedencs Szõlõsgyörök Táska Teleki Tikos Torvaj Újvárfalva Visz Vörs Zala Zalakomár Zamárdi Fás legelõk Baranya megyében Adorjás Babarcszõlõs Babócsa Bakháza Bánfa Baranyahídvég Barcs
2002/9. szám
MAGYAR KÖZLÖNY Megye
Baranya Somogy Baranya Baranya Baranya Somogy Baranya Baranya Baranya Baranya Somogy Baranya Somogy Baranya Somogy Baranya Baranya Baranya Baranya Baranya Somogy Baranya Baranya Baranya Baranya Somogy Baranya Baranya Baranya Baranya Somogy Baranya Baranya Somogy Somogy Baranya Somogy Somogy Baranya Baranya Somogy Somogy Baranya Somogy
Település kódja
15495 06910 30049 21892 10694 18120 13365 07533 19901 13851 05971 22576 24314 11086 31352 07773 32373 28617 28121 17419 13611 32391 09159 12380 21698 15884 28273 08819 12751 18333 14599 28404 22664 08837 16726 21023 09946 24846 03285 33932 19150 21333 04297 26453
555 Települések neve
Basal Bélavár Besence Bogádmindszent Bogdása Bolhó Botykapeterd Bürüs Csányoszró Csertõ Csokonyavisonta Csonkamindszent Csököly Cún Darány Dencsháza Diósviszló Drávacsehi Drávacsepely Drávafok Drávagárdony Drávaiványi Drávakeresztúr Drávapiski Drávasztára Drávatamási Endrõc Felsõszentmárton Gerde Gilvánfa Görgeteg Gyöngyfa Gyöngyösmellék Háromfa Hedrehely Hegyszentmárton Hencse Heresznye Hirics Hobol Homokszentgyörgy Istvándi Kacsóta Kadarkút
556
MAGYAR KÖZLÖNY Megye
Baranya Somogy Somogy Baranya Baranya Baranya Baranya Baranya Baranya Baranya Baranya Baranya Somogy Baranya Somogy Somogy Somogy Somogy Baranya Baranya Baranya Baranya Baranya Baranya Somogy Baranya Baranya Baranya Baranya Somogy Baranya Baranya Baranya Baranya Baranya Baranya Baranya Baranya Somogy Somogy Baranya Baranya Somogy Baranya
Település kódja
06415 06105 08411 06965 10542 06789 08572 20552 18908 33905 08651 12353 09858 08110 13745 28291 16258 11040 18865 05412 04385 16443 15219 07737 20905 29522 29540 18111 33899 32805 27164 14191 18236 26329 20686 18661 07010 17792 15592 29197 29762 23506 28361 11518
2002/9. szám Települések neve
Kákics Kálmáncsa Kastélyosdombó Katádfa Kémes Kemse Kétújfalu Királyegyháza Kisasszonyfa Kisdobsza Kisszentmárton Kistamási Komlósd Kórós Kõkút Lábod Lad Lakócsa Lúzsok Magyarmecske Magyartelek Markóc Marócsa Merenye Mike Molvány Mozsgó Nagycsány Nagydobsza Nagykorpád Nagypeterd Nagyváty Nemeske Nyugotszenterzsébet Okorág Ózdfalu Páprád Patapoklosi Patosfa Péterhida Pettend Piskó Potony Rádfalva
2002/9. szám
MAGYAR KÖZLÖNY Megye
Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Baranya Baranya Baranya Baranya Baranya Somogy Baranya Baranya Baranya Baranya Baranya Somogy Baranya Baranya Baranya Baranya Baranya Somogy Somogy Baranya Baranya Baranya Baranya Baranya Somogy Somogy Baranya Baranya Baranya Baranya Somogy Baranya Baranya
Település kódja
Települések neve
05078 32674 26754 20622 20321 04516 18050 28741 23205 23807 05500 25070 21281 31714 02547 34032 32841 32009 33613 15866 26578 05528 10986 16735 32072 13675 32744 20978 26994 16407 29780 28538 08138 24952 18519 19017 17747 25122
Rinyabesenyõ Rinyakovácsi Rinyaszentkirály Rinyaújlak Rinyaújnép Rózsafa Sámod Sellye Siklósbodony Somogyapáti Somogyaracs Somogyhatvan Somogyviszló Sósvertike Sumony Szaporca Szentborbás Szentdénes Szentegát Szentlõrinc Szigetvár Szörény Szulok Tarany Teklafalu Tengeri Tésenfa Téseny Tótszentgyörgy Tótújfalu V!zvár Vajszló Várad Vásárosbéc Vejti Visnye Zádor Zaláta
23199 32027 09247 09584
Turjánvidék Alsónémedi Bugyi Dabas Dunaharaszti
5.1.1. Pest Pest Pest Pest
557
558
MAGYAR KÖZLÖNY Megye
Pest Pest Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Pest Pest Pest Pest
Település kódja
32106 32230 05856 07728 31918 05786 04075 05281 08332 27386 5.1.2.
Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Jász-Nagykun-Szolnok Bács-Kiskun Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Pest
Inárcs Kakucs Kunadacs Kunbaracs Kunpeszér Ladánybene Ócsa Örkény Táborfalva Tatárszentgyörgy
27872 31653 11341 20640 05184 11004 32771 32975 24466 19716 20066 09821 29346 30623 31866 07490 22008
Abony Albertirsa Cegléd Ceglédbercel Csemõ Jászkarajenõ Kocsér Kõröstetétlen Mikebuda Nagykõrös Nyársapát Pilis Tiszajenõ Tiszakécske Tiszavárkony Tószeg Törtel
24068 33127 09779 32018 13903 25450 02699 11776 14827 11439
Velencei-tó és Sárvíz völgye Õsi Berhida Csór Iszkaszentgyörgy Nádasdladány Öskü Sárkeszi Sárszentmihály Székesfehérvár Várpalota
23463 09566
Szentendrei-sziget Budakalász Budapest
5.1.4. Pest Budapest
Települések neve
Gerje-perje sík
5.1.3. Veszprém Veszprém Fejér Fejér Fejér Veszprém Fejér Fejér Fejér Veszprém
2002/9. szám
2002/9. szám
MAGYAR KÖZLÖNY Megye
Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest
Település kódja
Települések neve
25362 18616 23649 29850 30809 04905 15440 26213 28866 31963 24934 33729 28413
Dunabogdány Dunakeszi Göd Kisoroszi Leányfalu Pócsmegyer Szentendre Szigetmonostor Szõdliget Tahitótfalu Vác Verõce Visegrád
13453 10630 08767 22549 08873 17020 03911 02583 27492 04224 15990 08013 29841 30890 23287 30906 10676 18032 21838 07977 31680 22716 26596 15112 22080 19761 19345 11147 13028
Õrség-Vendvidék Õrimagyarósd Õriszentpéter Alsószenterzsébet Alsószölnök Apátistvánfalva Bajánsenye Csákánydoroszló Csesztreg Csöde Csörötnek Daraboshegy Felsõjánosfa Felsõmarác Felsõszenterzsébet Felsõszölnök Gasztony Halogy Hegyhátszentjakab Hegyhátszentmárton Ispánk Ivánc Kemestaródfa Kercaszomor Kerkafalva Kerkakutas Kerkáskápolna Kétvölgy Kisrákos Kondorfa
6.1.1. Vas Vas Zala Vas Vas Vas Vas Zala Zala Vas Vas Vas Vas Zala Vas Vas Vas Vas Vas Vas Vas Vas Vas Zala Zala Vas Vas Vas Vas
559
560
MAGYAR KÖZLÖNY Megye
Vas Zala Vas Vas Zala Vas Vas Vas Zala Vas Vas Vas Zala Vas Vas Vas Vas Vas Vas Vas Zala Vas Vas Vas Vas Zala Zala
Település kódja
Települések neve
13532 08916 03221 25423 31981 06716 29869 31556 32665 17093 23108 26736 14298 23861 26806 16504 20932 10223 02440 31583 18652 19521 11633 18430 07940 23834 30313
Körmend Magyarföld Magyarlak Magyarszombatfa Márokföld Nádasd Nagyrákos Nemesmedves Nemesnép Orfalu Pankasz Rábagyarmat Ramocsa Rátót Rönök Szaknyér Szakonyfalu Szalafõ Szatta Szentgotthárd Szentgyörgyvölgy Szõce Vasszentmihály Velemér Viszák Zalaháshágy Zalalövõ
33385 29407 15042 06196 10560 04367 15501 27085 04039 15033 33996 06956 09885 09487 15343
Hanság Acsalag Agyagosszergény Babót Barbacs Bezi Bogyoszló Bõsárkány Cakóháza Csorna Enese Farád Fehértó Fertõd Fertõendréd Fertõszentmiklós
6.1.2. Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron
2002/9. szám
2002/9. szám
MAGYAR KÖZLÖNY Megye
Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron 7.1.1. Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg
Település kódja
561 Települések neve
31440 19309 18403 29221 06646 28334 11262 26444 06770 15121 22831 15422 03753 30021 15714 03364 04172 04589 25797
Fertõszéplak Gyõrsövényház Hegykõ Jánossomorja Jobaháza Kapuvár Kóny Maglóca Markotabödöge Osli Petõháza Rábatamási Rábcakapi Sarród Szárföld Szilsárkány Tárnokréti Veszkény Vitnyéd
09353 26480 25441 28246 20677 22239 09681 12928 29416 09715 26107 30641 24095 26851 18795 18528 18971 10791 14377 13727 04996 03629 04613
Szatmár-Bereg régió Aranyosapáti Barabás Benk Beregdaróc Beregsurány Botpalád Cégénydányád Csaholc Csaroda Császló Csegöld Csenger Csengersima Csengerújfalu Darnó Eperjeske Fehérgyarmat Fülesd Fülpösdaróc Gacsály Garbolc Géberjén Gelénes
562
MAGYAR KÖZLÖNY Megye
Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg
Település kódja
13000 29443 10126 19558 33774 12061 05616 09654 17075 07843 13143 32869 19424 08509 16036 29300 09751 12672 07445 07445 22336 16665 23612 26091 07995 29984 02088 17826 33224 18874 20668 29799 32656 31750 19211 04710 21485 06488 26976 27988 33783 27119 07904 11095
2002/9. szám Települések neve
Gemzse Gulács Gyõrtelek Gyügye Gyüre Hermánszeg Hetefejércse Ilk Jánd Jánkmajtis Jéke Kérsemjén Kisar Kishódos Kisnamény Kispalád Kisszekeres Kisvarsány Kocsord Kocsord Komlódtótfalu Kölcse Kömörõ Lónya Lövõpetri Magosliget Mánd Mándok Márokpapi Mátészalka Mátyus Méhtelek Mezõladány Milota Nábrád Nagyar Nagydobos Nagyecsed Nagyhódos Nagyszekeres Nagyvarsány Nemesborzova Nyírcsaholy Nyírlövõ
2002/9. szám
MAGYAR KÖZLÖNY Megye
Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg
Település kódja
11129 10834 27924 31769 29559 27748 23685 32692 17215 09061 17428 23889 18005 22017 16300 10436 13046 30085 31273 31237 29911 04312 09423 17817 20172 24448 04446 08794 11907 13541 27544 33747 27261 20260 16957 13213 13602 08998 31398 10117 28981 31820 27322 08934
563 Települések neve
Olcsva Olcsvaapáti Ópályi Ököritófülpös Panyola Pap Pátyod Penyige Porcsalma Rápolt Rozsály Sonkád Szamosangyalos Szamosbecs Szamoskér Szamossályi Szamosszeg Szamostatárfalva Szamosújlak Szatmárcseke Tákos Tarpa Tiszaadony Tiszabecs Tiszabezdéd Tiszacsécse Tiszakerecseny Tiszakóród Tiszamogyorós Tiszaszalka Tiszaszentmárton Tiszavid Tisztaberek Tivadar Tornyospálca Tunyogmatolcs Túristvándi Túrricse Tyukod Újkenéz Ura Uszka Vámosatya Vámosoroszi
564
MAGYAR KÖZLÖNY Megye
Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg 7.1.2. Borsod-Abaúj-Zemplén Hajdú-Bihar Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Békés Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Borsod-Abaúj-Zemplén Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Borsod-Abaúj-Zemplén Hajdú-Bihar Heves Borsod-Abaúj-Zemplén Hajdú-Bihar Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Hajdú-Bihar Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Borsod-Abaúj-Zemplén Jász-Nagykun-Szolnok Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok
Település kódja
18324 16203 06275 28750 13037
03823 02918 13471 20774 09432 15741 16568 03045 22406 05175 02282 04118 02307 04923 17145 25919 22567 23171 28103 09478 21689 02866 23117 22196 21272 10162 03708 18245 28787 02291 15644 06433 12593 03717 29726 30845 28699
2002/9. szám Települések neve
Vásárosnamény Záhony Zajta Zsarolyán Zsurk Hortobágyi Nemzeti Park védõzónája Ároktõ Balmazújváros Bucsa Csobaj Ecsegfalva Egyek Görbeháza Hajdúböszörmény Hajdúnánás Hajdúszoboszló Helyõkürt Hortobágy Kaba Karcag Kenderes Kisújszállás Kunhegyes Kunmadaras Nádudvar Nagyhegyes Nagyiván Oszlár Polgár Poroszló Prügy Püspökladány Taktabáj Taktaharkány Taktakenéz Tiszabábolna Tiszacsege Tiszadada Tiszadob Tiszadorogma Tiszafüred Tiszagyulaháza Tiszaigar
2002/9. szám
MAGYAR KÖZLÖNY Megye
Borsod-Abaúj-Zemplén Szabolcs-Szatmár-Bereg Borsod-Abaúj-Zemplén Jász-Nagykun-Szolnok Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Szabolcs-Szatmár-Bereg Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar
Település kódja
Települések neve
13888 23524 28398 15787 08633 30377 28352 07597 32568 11925
Tiszakeszi Tiszalök Tiszalúc Tiszaörs Tiszapalkonya Tiszatarján Tiszaújváros Tiszavasvári Újszentmargita Újtikos
11864 33589 17686 21944 03522 13408 10472 12344 07861 14766 07612 04109 31468 14058 18759 18458 27845 21999 19789 22530 09344 05856 07728 31918 28130 30632 32540 16939 08679 18670 29115 18218
Dunavölgyi-sík Érsekcsanád Érsekhalma Ágasegyháza Akasztó Baja Ballószög Császártöltés Csengõd Dunapataj Dunatetétlen Dunavecse Dusnok Fülöpháza Fülöpszállás Hajós Harta Homokmégy Izsák Kecel Kerekegyháza Kiskõrös Kunadacs Kunbaracs Kunpeszér Kunszentmiklós Miske Nemesnádudvar Orgovány Öregcsertõ Páhi Solt Soltszentimre
8.1.1. Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun
565
566
MAGYAR KÖZLÖNY Megye
Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Pest Bács-Kiskun Bács-Kiskun
Település kódja
21245 25061 19530 19947 25432 20525 27386 08785 33604 8.1.2.
Csongrád Csongrád Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Csongrád Bács-Kiskun Csongrád Bács-Kiskun Csongrád Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun
10339 23676 13408 25937 08305 32823 33631 32285 12025 05111 33598 33020 33622 26383 08350 04093 08095 17923 08378 30605 26684 27571 18166 22530 20297 32434 24396 28158 13806 07728 29027 31893 05786
2002/9. szám Települések neve
Sükösd Szabadszállás Szakmár Szalkszentmárton Tabdi Tass Tatárszentgyörgy Újsolt Újtelek A Tisza homokhátsági vízgyûjtõje Ásotthalom Balástya Ballószög Balotaszállás Bócsa Bugac Bugacpusztaháza Csengele Csólyospálos Csongrád Felsõlajos Forráskút Fülöpjakab Gátér Harkakötöny Helvécia Imrehegy Jakabszállás Jászszentlászló Kaskantyú Kecskemét Kelebia Kéleshalom Kerekegyháza Kiskunfélegyháza Kiskunhalas Kiskunmajsa Kisszállás Kömpöc Kunbaracs Kunfehértó Kunszállás Ladánybene
2002/9. szám
MAGYAR KÖZLÖNY Megye
Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Csongrád Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Pest Bács-Kiskun Bács-Kiskun Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Csongrád Bács-Kiskun Bács-Kiskun
Település kódja
Lajosmizse Lakitelek Móricgát Orgovány Páhi Pálmonostora Petõfiszállás Pirtó Pusztamérges Soltvadkert Szank Tabdi Táborfalva Tázlár Tiszaalpár Tiszasas Tiszaug Tömörkény Városföld Zsana
24828 13471 12450 14678 24819 09432 12256 33455 04923 12618 25919 11615 04260 10162 23940 21883 33437 28228
Dévaványa környéke Biharnagybajom Bucsa Csökmõ Darvas Dévaványa Ecsegfalva Füzesgyarmat Gyomaendrõd Karcag Kertészsziget Kisújszállás Körösladány Mezõtúr Püspökladány Sárrétudvari Szeghalom Szerep Túrkeve
16197 14252
Vásárhelyi-Csanádi puszták Ambrózfalva Apátfalva
9.1.2. Csongrád Csongrád
Települések neve
17677 06202 34096 16939 18670 02705 15431 15398 06354 19983 11794 25432 08332 24998 24545 21494 14094 25900 10667 15158
9.1.1. Hajdú-Bihar Békés Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Békés Békés Békés Békés Jász-Nagykun-Szolnok Békés Jász-Nagykun-Szolnok Békés Jász-Nagykun-Szolnok Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Békés Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok
567
568
MAGYAR KÖZLÖNY Megye
Békés Csongrád Csongrád Csongrád Békés Csongrád Csongrád Csongrád Csongrád Csongrád Csongrád Békés Csongrád Csongrád Békés
Település kódja
Települések neve
26189 02121 05379 08314 12177 13666 09955 05962 07357 20914 17233 23065 06284 12265 16434
Békéssámson Csanádalberti Csanádpalota Hódmezõvásárhely Kardoskút Királyhegyes Kövegy Magyarcsanád Makó Nagyér Nagymágocs Orosháza Pitvaros Székkutas Tótkomlós
29610 17394 05032 24350 10764 31130 08943 06804 02167 23931 03683 04206 19257 28565 25168 06257
Kis-Sárrét Biharugra Geszt Gyula Újszalonta Körösnagyharsány Körösszakál Körösszegapáti Kötegyán Komádi Méhkerék Magyarhomorog Mezõgyán Okány Sarkad Sarkadkeresztúr Zsadány
9.1.3. Békés Békés Békés Békés Békés Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Békés Hajdú-Bihar Békés Hajdú-Bihar Békés Békés Békés Békés Békés
2002/9. szám
II. Fontos ÉTT-ek térségei
Megye
1.2.1. Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén
Település kódja
28839 08217 06123 27669
Települések neve
Putnoki-dombvidék Alsószuha Alsótelekes Dövény Dubicsány
2002/9. szám
MAGYAR KÖZLÖNY Megye
Település kódja
569 Települések neve
Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén
10728 31723 32762 31671 09706 08004 16577 05591 20233 07764 12034 34069 27410 06053 23029 10171 14313 32531 08077 27456 03160 24606 03063 19105
Edelény Felsõkelecsény Felsõnyárád Felsõtelekes Gömörszõlõs Hét Imola Izsófalva Jákfalva Kánó Kelemér Ormosbánya Putnok Ragály Rudabánya Sajógalgóc Sajókaza Serényfalva Szendrõ Szendrõlád Szuhafõ Szuhogy Zádorfalva Zubogy
1.2.2. Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén
02820 26338 10357 14429 18184 22521 29674 08493 11350 10524 10728 33048 02741 12557 29708 23533 30483 22123
Közép-Cserehát Abaújlak Abaújszolnok Abod Alsógagy Baktakék Balajt Beret Csenyéte Damak Detek Edelény Encs Fáj Fancsal Felsõgagy Felsõvadász Forró Fulókércs
570
MAGYAR KÖZLÖNY Megye
Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén 2.2.1. Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém
Település kódja
05494 28732 03744 19293 10904 11226 02468 24882 24970 19840 11697 05005 18722 26231 15857 28219 25618 09016 27191 04419 15413 25380 32258 31015 09830 08077 27456 14890 29054
2002/9. szám Települések neve
Gadna Gagyapáti Gagyvendégi Galvács Garadna Hangács Hegymeg Hernádpetri Hernádszurdok Hernádvécse Hidasnémeti Irota Kupa Ládbesenyõ Lak Litka Méra Monaj Novajidrány Nyésta Pusztaradvány Selyeb Szakácsi Szalaszend Szemere Szendrõ Szendrõlád Tomor Tornyosnémeti
Sümeg—Rigács—Apácatorna—Káptalanfa települések közé esõ területek 28370 Apácatorna 30924 Csabrendek 28671 Gyepükaján 07250 Hosztót 14270 Káptalanfa 29072 Kisberzseny 25849 Rigács 25593 Sümeg 10065 Szentimrefalva 23010 Ukk 19336 Veszprémgalsa 27207 Zalagyömörõ 33039 Zalameggyes
2002/9. szám
MAGYAR KÖZLÖNY Megye
Település kódja
2.2.2. Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém
Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém 2.2.4. Veszprém Fejér Fejér Veszprém Veszprém Fejér Veszprém Veszprém Veszprém
Települések neve
Dörögdi-medence 28112 06673 06673 07898 14553 19196 11420 13772 16692 17321 09733
2.2.3.
571
Ács Ajka Ajka Halimba Kapolcs Nagyvázsony Pula Sáska Szõc Taliándörögd Vigántpetend
Bakonyjákó—Oroszi—Pápasalamon—Nagytevel régió erõsen tagolt, erdõvel borított része 06673 Ajka 29513 Bakonyjákó 06327 Bakonypölöske 32276 Devecser 10870 Doba 29470 Döbrönte 10250 Farkasgyepü 12742 Ganna 27818 Homokbödöge 26541 Kup 20437 Magyarpolány 25201 Nagytevel 10409 Németbánya 14757 Noszlop 31945 Pápa 11855 Pápakovácsi 21607 Pápasalamon 24767 Ugod Tési-fennsík, Gyulafirátót és Várpalota közötti terület 25450 Öskü 08730 Bakonycsernye 23153 Bakonykúti 25991 Bakonynána 31699 Csetény 09779 Csór 02936 Dudar 33941 Eplény 15361 Hajmáskér
572
MAGYAR KÖZLÖNY Megye
Település kódja
2002/9. szám Települések neve
Fejér Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém
02200 17437 23180 26514 16489 20570 11439 11767 26499
Isztimér Jásd Nagyesztergár Olaszfalu Szápár Tés Várpalota Veszprém Zirc
3.2.1. Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén
15662 26718 03595 02273 23223 26198 08846 06929 30784 33808 14401 18944 14474 31006 25326 22503 17109 06460 11378 10366 07588 25238 17932 13134 15936 18643 12706 22187 30137 31167 15264 28875 16559
Zempléni-hegység Abaújalpár Abaújkér Abaújszántó Abaújvár Alsóregmec Arka Baskó Bekecs Bodrogkeresztúr Bodrogkisfalud Bodrogolaszi Boldogkõújfalu Boldogkõváralja Bózsva Erdõbénye Erdõhorváti Füzér Füzérkajata Füzérkomlós Füzérradvány Felsõregmec Filkeháza Fony Golop Gönc Göncruszka Háromhuta Hejce Hercegkút Hollóháza Kéked Kishuta Komlóska
2002/9. szám
MAGYAR KÖZLÖNY Megye
Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén 3.2.2. Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén
573
Település kódja
22956 28547 11660 03902 19600 21768 03443 24253 10968 07825 15468 26435 31778 12362 24730 17048 12469 08402 20516 27474 05120 23418 33817 31510 30739 12210 13763 28051 29151 15149 11581 12982 21087 11022
Települések neve
Korlát Kovácsvágás Legyesbénye Mád Makkoshotyka Megyaszó Mezõzombor Mikóháza Mogyoróska Monok Nagyhuta Nyíri Olaszliszka Pálháza Pányok Pusztafalu Rátka Regéc Sárazsadány Sárospatak Sátoraljaújhely Sima Szegi Szegilong Szerencs Tállya Telkibánya Tolcsva Vágáshuta Vámosújfalu Vilmány Vilyvitány Vizsoly Zsujta Hernád-völgy
22628 26718 03595 02273 19664 21032 26198 03771
Ónod Abaújkér Abaújszántó Abaújvár Alsódobsza Alsózsolca Arka Arnót
574
MAGYAR KÖZLÖNY Megye
Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén
Település kódja
04233 26356 14474 05306 05333 33048 09742 02848 30483 15608 15936 15936 18643 27942 15839 09399 24165 21829 31200 17136 24970 19840 11697 08086 12487 15264 03762 26602 21768 25618 02158 26505 22558 24420 03081 27173 16638 13268 08484 21351 29054 11581 21087 11022
2002/9. szám Települések neve
Aszaló Berzék Boldogkõváralja Bõcs Csobád Encs Felsõdobsza Felsõzsolca Forró Gesztely Gönc Gönc Göncruszka Halmaj Hernádbüd Hernádcéce Hernádkak Hernádkércs Hernádnémeti Hernádszentandrás Hernádszurdok Hernádvécse Hidasnémeti Ináncs Újcsanálos Kéked Kiskinizs Köröm Megyaszó Méra Muhi Nagykinizs Onga Pere Sajóhídvég Sajólád Sajópetri Sóstófalva Szentistvánbaksa Szikszó Tornyosnémeti Vilmány Vizsoly Zsujta
2002/9. szám
MAGYAR KÖZLÖNY Megye
Település kódja
5.2.1. Heves Pest Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest
03452 09122 18209 15811 23579 23339 15291 17808 31361 13435 07542 28653 17303 14146 14571 02769 21467 09593 22035
05360 20002 15750 28848 14827 30243
Csákvár-Zámoly medence Csákberény Csákvár Gánt Pátka Székesfehérvár Zámoly
32346 29212 33835 30553 20163 22619 20127 18157 31264
Által-ér mente Almásfüzitõ Baj Dunaalmás Környe Naszály Szomód Tata Tatabánya Vértesszõlõs
5.2.3. Komárom-Esztergom Komárom-Esztergom Komárom-Esztergom Komárom-Esztergom Komárom-Esztergom Komárom-Esztergom Komárom-Esztergom Komárom-Esztergom Komárom-Esztergom 5.2.4. Komárom-Esztergom Komárom-Esztergom Komárom-Esztergom Komárom-Esztergom
Települések neve
Hajta és Tápió-mente Boldog Farmos Jászberény Jászboldogháza Jászfelsõszentgyörgy Jászfényszaru Újszász Újszilvás Kóka Nagykáta Szentlõrinckáta Szentmártonkáta Tápiógyörgye Tápiószele Tápiószentmárton Tápiószõlõs Tóalmás Tura Zsámbok
5.2.2. Fejér Fejér Fejér Fejér Fejér Fejér
575
16744 18926 22910 29638
Gerecse és Pilis közti dombvidék Bajna Csolnok Dág Epöl
576
MAGYAR KÖZLÖNY Megye
Komárom-Esztergom Komárom-Esztergom Fejér Komárom-Esztergom Komárom-Esztergom Komárom-Esztergom Pest Komárom-Esztergom Komárom-Esztergom Komárom-Esztergom Pest Komárom-Esztergom Komárom-Esztergom Pest Pest
Település kódja
Gyermely Leányvár Mány Máriahalom Nagysáp Úny Piliscsaba Piliscsév Sárisáp Szomor Tinnye Tokod Tokodaltáró Tök Zsámbék
29805 17905 29221 31839 19239 04783 28149 26587 18412
Mosoni-sík Bezenye Hegyeshalom Jánossomorja Újrónafõ Levél Mosonmagyaróvár Mosonszolnok Rajka Várbalog
6.2.2. Gyõr-Moson-Sopron Veszprém Vas Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Vas Veszprém Gyõr-Moson-Sopron Vas Gyõr-Moson-Sopron Vas Vas Vas Gyõr-Moson-Sopron Veszprém Vas
Települések neve
06521 25487 23490 22637 27076 27632 07144 21874 26903 21421 07108 14155 34023 24527 25034 6.2.1.
Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron
2002/9. szám
Rába-mente 32249 31307 22725 28769 06196 10384 27058 10588 29203 06220 03090 27094 03911 04039 32814 22390
Árpás Adorjánháza Alsóújlak Bágyogszovát Barbacs Bejcgyertyános Békás Beled Boba Bodonhely Borgáta Celldömölk Csákánydoroszló Csorna Csögle Csönge
2002/9. szám
MAGYAR KÖZLÖNY Megye
Veszprém Vas Gyõr-Moson-Sopron Vas Vas Gyõr-Moson-Sopron Veszprém Gyõr-Moson-Sopron Vas Vas Veszprém Vas Veszprém Gyõr-Moson-Sopron Vas Veszprém Veszprém Vas Gyõr-Moson-Sopron Vas Vas Veszprém Vas Vas Veszprém Vas Vas Veszprém Vas Vas Vas Vas Vas Vas Veszprém Vas Gyõr-Moson-Sopron Vas Gyõr-Moson-Sopron Vas Vas Veszprém Vas Veszprém
Település kódja
17172 20695 21917 03036 02927 22442 33871 20288 10232 30429 10445 26152 18193 25584 10676 15088 07250 11387 20604 06406 11679 16142 29957 04640 19141 10913 26620 19734 16911 12247 13426 20996 24484 20084 12478 09937 02413 05953 24633 04190 13532 26374 17288 03610
577 Települések neve
Dabronc Döbörhegy Dör Döröske Duka Edve Egeralja Egyed Egyházashetye Egyházashollós Egyházaskeszõ Gérce Gógánfa Gyõr Halogy Hetyefõ Hosztót Ikervár Ikrény Jákfa Jánosháza Külsõvat Káld Kám Kamond Karakó Katafa Kemeneshõgyész Kemeneskápolna Kemenesmagasi Kemenesmihályfa Kemenespálfa Kemenessömjén Kemenesszentmárton Kemenesszentpéter Kenyeri Kisbabot Kissomlyó Koroncó Köcsk Körmend Magyargencs Magyarszecsõd Malomsok
578
MAGYAR KÖZLÖNY Megye
Veszprém Veszprém Vas Veszprém Gyõr-Moson-Sopron Vas Vas Veszprém Zala Veszprém Vas Gyõr-Moson-Sopron Vas Vas Veszprém Vas Veszprém Vas Vas Vas Vas Vas Vas Gyõr-Moson-Sopron Vas Gyõr-Moson-Sopron Vas Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Vas Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Vas Veszprém Vas Vas Vas Gyõr-Moson-Sopron Vas Zala Gyõr-Moson-Sopron
Település kódja
29294 22220 25760 04987 20385 14809 15723 23560 02130 04668 03294 02556 06716 15060 21403 26143 05652 03674 02839 10843 22318 32629 07278 19637 14067 33701 03197 14793 25335 26073 24721 20136 15273 33710 17297 30881 25849 10597 21306 30748 24208 22983 20543 08536
2002/9. szám Települések neve
Marcalgergelyi Marcaltõ Meggyeskovácsi Megyer Mérges Mersevát Mesteri Mezõlak Mihályfa Mihályháza Molnaszecsõd Mórichida Nádasd Nagymizdó Nagypirit Nagysimonyi Nemesgörzsöny Nemeskeresztúr Nemeskocs Nick Nyõgér Ostffyasszonyfa Püspökmolnári Páli Pápóc Rábacsécsény Rábahidvég Rábakecöl Rábapatona Rábapaty Rábapordány Rábasebes Rábaszentandrás Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Répcelak Rigács Rum Sárvár Sitke Sobor Sótony Szalapa Szany
2002/9. szám
MAGYAR KÖZLÖNY Megye
Vas Vas Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Vas Veszprém Vas Gyõr-Moson-Sopron Veszprém Gyõr-Moson-Sopron Vas Vas Veszprém Vas Veszprém Veszprém Vas
Település kódja
17729 27793 19266 19035 09229 23010 21537 02237 26204 17880 09195 04695 24651 03142 33039 23597 12292 7.2.1.
Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Békés Hajdú-Bihar Békés Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Békés Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar
579 Települések neve
Szarvaskend Szergény Szil Tét Tokorcs Ukk Uraiújfalu Vág Várkeszõ Vásárosfalu Vásárosmiske Vasvár Vinár Vönöck Zalameggyes Zalaszegvár Zsennye Bihari-sík
03319 15167 26693 33446 18467 12788 25256 19956 24828 29887 29610 14137 13471 12450 14678 05573 25469 12256 03258 16993 18175 26170 17473 29391 06266
Ártánd Bakonszeg Báránd Bedõ Berekböszörmény Berettyóújfalu Bihardancsháza Biharkeresztes Biharnagybajom Bihartorda Biharugra Bojt Bucsa Csökmõ Darvas Derecske Esztár Füzesgyarmat Földes Furta Gáborján Hajdúbagos Hajdúszovát Hencida Hosszúpályi
580
MAGYAR KÖZLÖNY Megye
Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Békés Békés Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Békés Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Békés Hajdú-Bihar
Település kódja
Települések neve
23393 02307 04923 15477 17455 02167 25964 30164 10764 31130 08943 05768 03683 31033 18847 24217 25894 08907 06309 10162 11837 26116 25007 23940 21883 19099 33437 31042 19691 25876 16762 11138 06257 04817
Újiráz Kaba Karcag Kismarja Kokad Komádi Konyár Körösújfalu Körösnagyharsány Körösszakál Körösszegapáti Létavértes Magyarhomorog Mezõpeterd Mezõsas Mikepércs Monostorpályi Nagykereki Nagyrábé Püspökladány Pocsaj Sáp Sáránd Sárrétudvari Szeghalom Szentpéterszeg Szerep Tépe Tetétlen Told Váncsod Vekerd Zsadány Zsáka
27641 26550 20011 02990 15130 32328 22150 23250
Dél- és Kelet-Nyírség Álmosd Ömböly Bagamér Bátorliget Debrecen Encsencs Fülöp Fábiánháza
7.2.3. Hajdú-Bihar Szabolcs-Szatmár-Bereg Hajdú-Bihar Szabolcs-Szatmár-Bereg Hajdú-Bihar Szabolcs-Szatmár-Bereg Hajdú-Bihar Szabolcs-Szatmár-Bereg
2002/9. szám
2002/9. szám
MAGYAR KÖZLÖNY Megye
Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Szabolcs-Szatmár-Bereg Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Szabolcs-Szatmár-Bereg Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Hajdú-Bihar Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Hajdú-Bihar Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Hajdú-Bihar
Település kódja
Települések neve
26170 31097 13019 06266 20419 17455 05768 18874 07463 24217 25894 06488 32294 14003 06187 14845 15802 31158 07904 25973 05041 28440 32452 11271 32382 23269 26365 03878 16522 17084 03391 25007 33358 08952 06938 08989
Hajdúbagos Hajdúsámson Hodász Hosszúpályi Újléta Kokad Létavértes Mátészalka Mérk Mikepércs Monostorpályi Nagyecsed Nyírábrány Nyíracsád Nyíradony Nyírbátor Nyírbéltek Nyírbogát Nyírcsaholy Nyírcsászári Nyírderzs Nyírgelse Nyírkáta Nyírlugos Nyírmártonfalva Nyírmeggyes Nyírmihálydi Nyírpilis Nyírvasvári Penészlek Piricse Sáránd Terem Tiborszállás Vállaj Vámospércs
09760 15200 33190 05032 05032 28565 33075
Gyula-Dobozi ártér Békés Békéscsaba Doboz Gyula Gyula Sarkad Tarhos
9.2.1. Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés
581
582
MAGYAR KÖZLÖNY Megye
9.2.2. Jász-Nagykun-Szolnok Békés Békés Csongrád Csongrád Békés Jász-Nagykun-Szolnok Békés Csongrád Békés Jász-Nagykun-Szolnok Csongrád
Település kódja
28006 02680 31334 22992 19974 09511 32504 08244 29179 23870 20428 14456
Öcsöd Békésszentandrás Csabacsüd Eperjes Fábiánsebestyén Gádoros Kunszentmárton Nagyszénás Nagytõke Szarvas Szelevény Szentes
15200 32957 05032 02352 03461 31325
Kígyósi területek Békéscsaba Elek Gyula Újkígyós Kétegyháza Szabadkígyós
09760 19390 11615 12900 19628 19257 28565 21883 33075 29531
Vésztõ—Szeghalom környéke Békés Bélmegyer Körösladány Köröstarcsa Mezõberény Okány Sarkad Szeghalom Tarhos Vésztõ
9.2.4. Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés
Települések neve
Körösszög
9.2.3. Békés Békés Békés Békés Békés Békés
2002/9. szám
III. Tervezett ÉTT-ek térségei
Megye
1.3. Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén
Település kódja
26718 19664 29814 21032 03771
Települések neve
A Sajó és a Hernád köze Abaújkér Alsódobsza Alsóvadász Alsózsolca Arnót
2002/9. szám
MAGYAR KÖZLÖNY Megye
Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén
Település kódja
04233 18184 21953 29674 26356 08396 16799 05306 05333 11350 10524 27669 10728 33048 12557 09742 32762 02848 30483 15608 27942 11226 15839 24165 21829 31200 17136 08004 21236 08086 05591 06691 13374 12034 03762 11819 03531 21768 25618 30456 09016 21546 26505 04215
583 Települések neve
Aszaló Baktakék Bánréve Beret Berzék Boldva Borsodszirák Bõcs Csobád Damak Detek Dubicsány Edelény Encs Fancsal Felsõdobsza Felsõnyárád Felsõzsolca Forró Gesztely Halmaj Hangács Hernádbüd Hernádkak Hernádkércs Hernádnémeti Hernádszentandrás Hét Homrogd Ináncs Izsófalva Kazincbarcika Kázsmárk Kelemér Kiskinizs Kurityán Léh Megyaszó Méra Miskolc Monaj Múcsony Nagykinizs Nyomár
584
MAGYAR KÖZLÖNY Megye
Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén 3.3.1. Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Szabolcs-Szatmár-Bereg Hajdú-Bihar Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén
Település kódja
2002/9. szám Települések neve
22558 22628 34069 24420 27410 31909 27331 10171 03081 03212 14313 26949 27173 11332 18537 16638 23782 08970 16054 20738 27757 25380 32531 13268 08077 08484 21351 09496 11110 24606 14890 12487 07223 19275
Onga Ónod Ormosbánya Pere Putnok Rásonysápberencs Sajóecseg Sajógalgóc Sajóhídvég Sajóivánka Sajókaza Sajókeresztúr Sajólád Sajónémeti Sajópálfala Sajópetri Sajópüspöki Sajósenye Sajószentpéter Sajóvámos Sajóvelezd Selyeb Serényfalva Sóstófalva Szendrõ Szentistvánbaksa Szikszó Szirmabesenyõ Szuhakálló Szuhogy Tomor Újcsanálos Vadna Ziliz
29249 08129 18245 28787 12593 30845 28398 28352
Kesznyéteni TK körzete Kesznyéten Sajóörös Taktaharkány Taktakenéz Tiszadob Tiszagyulaháza Tiszalúc Tiszaújváros
2002/9. szám
MAGYAR KÖZLÖNY Megye
3.3.2. Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén
Település kódja
Települések neve
03443 21272 21740
Takta-köz Mezõzombor Prügy Tarcal
14012 17127 09168 30119 13994 26532 24314 21315 10603 09177 30960 19619 26301 15927 09098 24387 13781 28857 20905 25210 17941 21652 32805 32115 11828 13930 28510 32674 27368 25043 11484 28723 18546 04853 28574 11509 16735 08183 14623
Zákány—Õrtilos környéke Õrtilos Beleg Belezna Berzence Bolhás Böhönye Csököly Csurgó Csurgónagymarton Gige Gyékényes Iharos Inke Jákó Kaposfõ Kisbajom Kiskorpád Kutas Mike Murakeresztúr Nagyatád Nagybajom Nagykorpád Ötvöskónyi Porrog Porrogszentkirály Porrogszentpál Rinyakovácsi Segesd Somogybükkösd Somogycsicsó Somogysárd Somogyszob Somogyudvarhely Szabás Szenta Tarany Vése Zákány
4.3.1. Somogy Somogy Zala Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Zala Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy
585
586
MAGYAR KÖZLÖNY Megye
Település kódja
5.3.1. Pest Nógrád Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest
18777 13204 04978 22345 22682 14775 04181 19248 10737
08925 10108 09566 29647 09584 20534 23603 30988 09690 13462 10816 09140 10755 04394 09900 17260 17312 26259 07870 13277 15185 28954 22114 30720 20525 29823
Csepel-sziget és környéke Adony Áporka Budapest Dömsöd Dunaharaszti Dunavarsány Ercsi Érd Halásztelek Iváncsa Kiskunlacháza Lórév Majosháza Makád Rácalmás Ráckeve Százhalombatta Szigetbecse Szigetcsép Szigethalom Szigetszentmárton Szigetszentmiklós Szigetújfalu Taksony Tass Tököl
31653 25098 09441 27827
Monor-Irsai halomvidék Albertirsa Bénye Gomba Káva
5.3.3. Pest Pest Pest Pest
Települések neve
Ipoly-völgy Bernecebaráti Hont Ipolytölgyes Kemence Letkés Nagybörzsöny Perõcsény Tésa Vámosmikola
5.3.2. Fejér Pest Budapest Pest Pest Pest Fejér Pest Pest Fejér Pest Pest Pest Pest Fejér Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Bács-Kiskun Pest
2002/9. szám
2002/9. szám
MAGYAR KÖZLÖNY Megye
Pest Pest Pest Pest Pest Pest
Település kódja
Mende Pánd Pilis Sülysáp Tápióbicske Úri
17376 26824 25283 11970 13152 06734 16683 15006 23694 02723 25344 31538 20206 33321 14827 29267 02459
Sárrét és térsége Aba Alap Alsószentiván Bikács Cece Csõsz Káloz Németkér Sárbogárd Sáregres Sárkeresztúr Sárszentágota Seregélyes Soponya Székesfehérvár Tác Vajta
15176 08581 08466 16346 10481 11624 23603 29939 13462 21342 02015 14465 05829
Váli-patak völgye Alcsútdoboz Baracska Beloiannisz Besnyõ Bicske Bodmér Ercsi Felcsút Iváncsa Kajászó Ráckeresztúr Tabajd Vál
5.3.5. Fejér Fejér Fejér Fejér Fejér Fejér Fejér Fejér Fejér Fejér Fejér Fejér Fejér 6.3.1. Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron
Települések neve
03692 22248 09821 21713 15015 28644 5.3.4.
Fejér Fejér Fejér Tolna Fejér Fejér Fejér Tolna Fejér Fejér Fejér Fejér Fejér Fejér Fejér Fejér Fejér
587
Szigetköz 11882 26921 29805
Abda Ásványráró Bezenye
588
MAGYAR KÖZLÖNY Megye
Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron Gyõr-Moson-Sopron 7.3.1. Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok
Település kódja
2002/9. szám Települések neve
06619 21865 27739 02079 21078 15875 10454 32717 02060 25584 13198 31787 15228 26790 12308 14748 22886 07816 31626 33668 16221 12283 27359 04783 33677 02361 02635 12964 26587 12405 05014
Börcs Darnózseli Dunakiliti Dunaremete Dunaszeg Dunaszentpál Dunasziget Feketeerdõ Gönyû Gyõr Gyõrladamér Gyõrújfalu Gyõrzámoly Halászi Hédervár Kimle Kisbajcs Kisbodak Kunsziget Lébény Lipót Máriakálnok Mecsér Mosonmagyaróvár Mosonszentmiklós Nagybajcs Öttevény Püski Rajka Vámosszabadi Vének
25265 11305 22859 22929 30711 22202 22105 18209 15811 17978 25186
A Jászság régiója Alattyán Besenyszög Jánoshida Jászágó Jászalsószentgyörgy Jászapáti Jászárokszállás Jászberény Jászboldogháza Jászdózsa Jászjákóhalma
2002/9. szám
MAGYAR KÖZLÖNY Megye
Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Pest Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok
Település kódja
22798 21111 23135 05777 27854 17303 15291 14836
3. számú melléklet a 2/2002. (I. 23.) KöM—FVM együttes rendelethez
589 Települések neve
Jászkisér Jászladány Jásztelek Szászberek Szolnok Tápiógyörgye Újszász Zagyvarékas
zése révén lehetséges. Ennek eredményeként lehet meghatározni azt, hogy hol és milyen tevékenységek támogathatók, hol szükséges különleges elõírásokat érvényesíteni.
Az ÉTT tervezésének lépései és tartalma a) A terület lehatárolása Az ÉTT határait és az érintett földrészletek helyrajzi számait egyértelmûen meg kell határozni. A program sikere szempontjából ez az egyik legfontosabb kérdés, ugyanis alapvetõen befolyásolja annak hatékonyságát, illetve költségeit, ezért a földrészletek lehatárolása során a lehetõ legnagyobb körültekintéssel kell eljárni. b) A terület környezeti, jellemzõinek leírása A terület környezeti, gazdasági-társadalmi jellemzésének, általános leírásának az alábbiakra kell kitérnie: ba) az élettelen környezet (geológia, geomorfológia, hidrológiai, talajok, klíma) általános leírása; bb) nemzeti és nemzetközi természetvédelmi és egyéb kijelölések; bc) a környezeti állapot; bd) a táji adottságok jellemzése a keletkezés, a földhasználati mintázat, az ökoszisztémák és a tájképi, illetve történelmi értékek figyelembevételével. c) A terület (földrészlet) gazdasági-társadalmi jellemzõinek leírása: ca) a földhasználati rendszer; cb) a földhasználattal összefüggõ gazdasági-társadalmi viszonyok; cc) fõbb települések és infrastruktúra; cd) közgazdasági modellek. d) Az elérendõ célok megfogalmazása A célok kapcsolódnak az Európai Közösségek által támogatott célokhoz, melyek a területek környezeti és természeti értékeinek megóvására, a jó környezeti állapotának fenntartására, javítására irányulnak. e) A támogatandó tevékenységek meghatározása A támogatandó tevékenységek meghatározása a terület természeti értékeinek, ökológiai igényeinek, illetve az azok és a gazdálkodási rendszer közötti kölcsönhatások elem-
4. számú melléklet a 2/2002. (I. 23.) KöM—FVM együttes rendelethez Az ÉTT szerzõdésekre vonatkozó nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségek és információk köre Az ÉTT neve, azonosítója A gazdaság azonosítói: — a gazdaság/gazdálkodó neve, azonosítója, — a gazdálkodó KÜJ (Környezeti Ügyfél Jel) azonosítója — a gazdálkodó KTJ (Környezeti Területi Jel) azonosítója, — a gazdaság/gazdálkodó címe, — a gazdaság képviselõje, — a gazdaság telefonszáma, — a gazdaság saját területe (ha), — a gazdaság bérelt területe (ha). A földrészlet(ek)re vonatkozó adatok: — helyrajzi szám, — a terület nagysága (ha), — mûvelési ág, — tulajdonviszony (saját/bérelt), — a földrészletre vonatkozó elõírások, — a szerzõdéskötés dátuma, — a szerzõdés idõtartama, — a kifizetési összeg mértéke (1 ha-ra, összesen). A szerzõdéskötés teljesítésére vonatkozó adatok (elõírásonként): — az elõírás megnevezése, — a teljesítés idõpontja, — a felhasznált anyagok megnevezése és mennyisége — az elvégzett mûveletek megnevezése (táblatörzskönyv), — a támogatással történõ tételes elszámolás módja, — beszámoló a támogatási cél megvalósulásáról.
590
MAGYAR KÖZLÖNY
A közlekedési és vízügyi miniszter 3/2002. (I. 23.) KöViM rendelete a Magyar Köztársaság légterében és repülõterein történõ repülések végrehajtásának szabályairól szóló 14/2000. (XI. 14.) KöViM rendelet módosításáról A légiközlekedésrõl szóló 1995. évi XCVII. törvény 52. §-ának (4) bekezdésében és 63. §-ában kapott felhatalmazás alapján — a honvédelmi miniszterrel egyetértésben — a következõket rendelem el:
1. § (1) A Magyar Köztársaság légterében és repülõterein történõ repülések végrehajtásának szabályairól szóló 14/2000. (XI. 14.) KöViM rendelet melléklete e rendelet mellékletének megfelelõen módosul. (2) E rendelet melléklete a Közlekedési és Vízügyi Értesítõben jelenik meg.
2. § Ez a rendelet 2002. január 24-én lép hatályba. Dr. Fónagy János s. k., közlekedési és vízügyi miniszter
A közlekedési és vízügyi miniszter 4/2002. (I. 23.) KöViM rendelete a légiforgalom irányításának szabályairól szóló 16/2000. (XI. 22.) KöViM rendelet módosításáról A légiközlekedésrõl szóló 1995. évi XCVII. törvény 63. §-ában kapott felhatalmazás alapján — a honvédelmi miniszterrel egyetértésben — a következõket rendelem el:
2002/9. szám 2. §
Ez a rendelet 2002. január 24-én lép hatályba. Dr. Fónagy János s. k., közlekedési és vízügyi miniszter
A külügyminiszter és az igazságügy-miniszter 1/2002. (I. 23.) KüM—IM együttes rendelete a konzuli tisztviselõ konzuli okirat készítési és konzuli tanúsítvány kiállítási tevékenységének részletes szabályairól A konzuli védelemrõl szóló 2001. évi XLVI. törvény 21. §-ának c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendelem el:
1. § Konzuli okirat készítésére az a Külügyminisztériummal közszolgálati jogviszonyban álló magyar állampolgár hatalmazható fel, aki jogi egyetemi végzettséggel és jogi szakvizsgával, valamint a) legalább hároméves bírói, ügyészi, ügyvédi, jogtanácsosi, közjegyzõi vagy közjegyzõ-helyettesi gyakorlattal, vagy b) a Külügyminisztériumban jogi elõadói vagy más jogi munkakörben legalább három ves gyakorlattal rendelkezik és eredményes konzuli szakmai vizsgát tett.
2. § (1) Konzuli tanúsítvány kiállítására az a Külügyminisztériummal közszolgálati jogviszonyban álló magyar állampolgár hatalmazható fel, aki közigazgatási alapvizsgával és legalább kétévi közigazgatási gyakorlattal, valamint konzuli szakmai vizsgával rendelkezik.
(1) A légiforgalom irányításának szabályairól szóló 16/2000. (XI. 22.) KöViM rendelet mellékletei e rendelet melléklete szerint módosulnak.
(2) Konzuli szakmai vizsgára a Külügyminisztérium diplomáciai ranggal rendelkezõ munkatársa bocsátható. A szakmai vizsga során a jelöltnek a Külügyminisztérium és az Igazságügyi Minisztérium képviselõjébõl álló vizsgabizottság elõtt számot kell adnia a konzuli tanúsítvány kiállításával kapcsolatos jogszabályokra és nemzetközi szerzõdésekre vonatkozó ismereteirõl.
(2) E rendelet melléklete a Közlekedési és Vízügyi Értesítõben jelenik meg.
(3) Az 1. §-ban foglalt felhatalmazás magában foglalja a konzuli tanúsítvány kiállítására vonatkozó felhatalmazást is.
1. §
2002/9. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
591
3. §
7. §
A külügyminiszter a 2. §-ban foglalt feltételek meglététõl függetlenül felhatalmazást adhat a diplomáciai vagy konzuli képviselet vezetõjének vagy az ideiglenes ügyvivõnek, hogy a 2. §-ban foglaltak szerint felhatalmazott konzuli tisztviselõ távollétében konzuli tanúsítványt készítsen.
A konzuli tisztviselõ vagy hozzátartozója jogait érintõ ügyben való eljárásra a konzuli tisztviselõ távollétére vonatkozó szabályokat (3. §) kell alkalmazni.
8. § 4. § A külügyminiszter a 2. §-ban foglalt feltételek meglététõl függetlenül felhatalmazást adhat a tiszteletbeli konzuli tisztviselõnek az alábbi konzuli tanúsítványok kiállítására: a) a magyar állampolgár és jogi személy jognyilatkozatairól vagy jogügyleteirõl külföldön készült, továbbá a Magyarországon felhasználásra kerülõ magánokiraton lévõ névaláírás vagy kézjegy valódiságáról, amennyiben azt a tiszteletbeli konzul elõtt személyesen megjelent fél vagy a jogi személy felhatalmazott képviselõje a tiszteletbeli konzuli tisztviselõ jelenlétében írja alá, vagy az okiraton szereplõ aláírását a sajátjának ismeri el, b) arról, hogy a másolat az elõtte felmutatott okirattal megegyezõ, c) magyar állampolgár életben létérõl.
A konzuli tisztviselõ a konzuli okirat készítését és tanúsítvány kiállítását jogszabályban meghatározott konzuli díj ellenében végzi, ezért õt külön díjazás nem illeti meg.
9. § (1) Amennyiben a diplomáciai vagy hivatásos konzuli képviseleten dolgozó, konzuli tanúsítvány készítésére felhatalmazott személy elõreláthatóan 30 napot meghaladó idõtartamra távol van, a külügyminiszter rendelkezik a helyettesítésérõl, vagy pedig kijelöli azt a diplomáciai vagy konzuli képviseletet, amely a tanúsítvány készítésével kapcsolatos feladatokat ideiglenesen ellátja. (2) A helyettesítésre felhatalmazott konzuli tisztviselõnek is meg kell felelnie a 2. §-ban meghatározott feltételeknek, kivéve, ha a külügyminiszter a 3. § szerint jár el.
5. §
10. §
(1) Hiteles fordítás készítésére vagy fordítás helyességének tanúsítására a konzuli tisztviselõ a fogadó állam hivatalos nyelvére vagy arra a nyelvre hatalmazható fel, amelybõl legalább középfokú államilag elismert nyelvvizsgával rendelkezik.
A konzuli tisztviselõ okirat készítési és tanúsítvány kiállítási tevékenységének törvényességét, az ügyviteli és a magatartási szabályok megtartását a külügyminiszter rendszeresen ellenõrzi, valamint elbírálja az e tevékenységre vonatkozó panaszokat.
(2) A konzuli tevékenységhez nem kapcsolódó, speciális szaknyelvi ismereteket feltételezõ okiratok fordításának hitelesítését a konzuli tisztviselõ megtagadhatja.
11. §
6. § (1) A konzuli tisztviselõ konzuli okirat készítésével vagy konzuli tanúsítvány kiállításával kapcsolatos eljárása során csak a törvénynek és az eljárásra vonatkozó nemzetközi jogi szabályoknak van alávetve, és nem utasítható. (2) A konzuli tisztviselõ köteles megtagadni a közremûködést a közjegyzõkrõl szóló törvényben foglalt esetekben, továbbá, ha az eljárás nemzetközi jogi szabályba vagy a fogadó állam jogszabályába ütközne, vagy az eljárás nem kapcsolódik magyar állampolgár érdekeihez. (3) Okirat, pénz és érték megõrzésre történõ átvételét a konzuli tisztviselõ akkor is megtagadhatja, ha a biztonságos õrzés feltételei a diplomáciai vagy konzuli képviseleten nem biztosíthatók.
(1) A konzuli okirat eredeti példányát, az arra vonatkozó nyilvántartással együtt, az a diplomáciai vagy konzuli képviselet õrzi, ahol azt készítették. (2) Sem az okirat, sem a nyilvántartás nem selejtezhetõ. (3) A képviselet megszûnése esetén az okiratot és a nyilvántartást a fogadó államban mûködõ másik diplomáciai vagy hivatásos konzuli képviseletnek, ennek hiányában a fogadó államba akkreditált magyar diplomáciai képviseletnek kell átadni.
12. § A konzuli tisztviselõ az általa készített vagy nála letétbe helyezett végrendelet adatairól nyilvántartásba vétel céljából értesíti a Végintézkedések Országos Nyilvántartását.
592
MAGYAR KÖZLÖNY 13. §
(1) A konzuli tisztviselõ nyilvántartást vezet az általa készített konzuli okiratokról és az általa kiállított konzuli tanúsítványokról. A nyilvántartás tartalmazza az ügy számát, az érkezés idõpontját, a fél (felek) nevét, állampolgárságát, a személyazonosság megállapításának módját, az ügy tárgyát, a konzuli díjat, a konzuli tisztviselõ megjegyzéseit. (2) A megjegyzés rovatban kell feltüntetni különösen, ha a konzuli tisztviselõ a közremûködést megtagadja, ha aggályos körülményt észlel és ezt az iraton feltünteti, valamint, ha a konzuli tisztviselõ díjkedvezményt alkalmaz. (3) A tanúsítvánnyal ellátott okiratról, valamint a fél által bemutatott, személyazonosításra szolgáló okirat adatoldaláról másolatot kell készíteni, s azt a diplomáciai vagy konzuli képviseleten külön gyûjtõben kell õrizni. Olyan, tanúsítvánnyal ellátott okirat esetében, amely 5 oldalnál nagyobb terjedelmû, elegendõ az elsõ és a tanúsítványt tartalmazó oldalról másolatot készíteni. A konzuli tisztviselõnek az okiratra rávezetett esetleges megjegyzésérõl minden esetben másolatot kell készíteni. A képviselet megszûnése esetén e rendelet 11. §-ában foglaltak irányadóak. (4) Okirat, pénz és érték megõrzésre történõ átvétele esetén az átvételrõl kiállított jegyzõkönyvet a konzuli okirattal azonos módon kell kezelni, az eljárás nyilvántartására egyebekben az (1) bekezdés rendelkezései irányadóak.
2002/9. szám
államháztartás szervezetei beszámoltatási és könyvvezetési sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet szabályai vonatkoznak.
15. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. A hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a tiszteletbeli konzulok küldésérõl és fogadásáról szóló 2/1995. (III. 24.) KüM rendelet 9. §-ának (2) bekezdése. Dr. Martonyi János s. k.,
Dr. Dávid Ibolya s. k.,
külügyminiszter
igazságügy-miniszter
V. rész
KÖZLEMÉNYEK, HIRDETMÉNYEK
A Magyar Nemzeti Bank 2/2002. (MK 9.) MNB közlemé nye a jegybanki alapkamat mértékérõl
14. §
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 12. §-a értelmében közöljük, hogy a jegybanki alapkamat mértéke — 2002. január 22. napjától — 9,00%.
A konzuli tisztviselõ okirat készítési és tanúsítvány kiállítási tevékenységével kapcsolatos pénzkezelésre az
Magyar Nemzeti Bank
Helyesbítés: A Magyar Közlöny 2001. évi 148. számának II. kötetében kihirdetett, a Kereskedelmi Vámtarifa kihirdetésérõl szóló 64/1995. (XI. 24.) IKM—PM együttes rendelet módosításáról szóló 18/2001. (XII. 19.) KüM—PM együttes rendelet hibajegyzéke a következõ: 64. oldalon: a 4811 49 90 00 vámtarifaszám után a helyes vámtarifaszámok a következõk: 4811 51 00 00 4811 59 00 4811 59 00 01 4811 59 00 02 4811 59 00 99. 118. oldalon: a 4811 49 59 01 vámtarifaszám helyesen: 4811 59 00 01. 180. oldalon a 4811 49 90 00 vámtarifaszám után a helyes vámtarifaszámok a következõk: 4811 51 00 00 4811 59 00 01 4811 59 00 02 4811 59 00 99. (Kézirathiba) A Magyar Közlöny 2001. évi 151. számában kihirdetett, a közcélú villamosmû és hõtermelõ létesítménye (fûtõmûve) által értékesített gõz és melegített víz árának megállapításáról szóló 34/1995. (VIII. 25.) IKM rendelet módosításáról rendelkezõ 35/2001. (XII. 22.) GM rendelet mellékletében az ,,A) Gõz’’ címû táblázat ,,7. DUNAMENTI ERÕMÛ RT.’’ sorában a ,,Csapadékvíz díja’’ oszlopba írt érték (,,253’’) helyesen: ,,235’’ (Kézirathiba)
2002/9. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
593
A Magyar Közlöny 2001. évi 151. számában kihirdetett, a lakossági fogyasztókon kívüli egyéb fogyasztók részére szolgáltatott villamos energia árának megállapításáról szóló 9/1999. (III. 19.) GM rendelet módosításáról rendelkezõ 38/2001. (XII. 22.) GM rendelet mellékletében a 2. pont alatti ,,b) Kisfeszültség’’ táblázat fejlécében az ,,Alapdíj Ft/kVA/év’’ szövegrész helyesen: ,,Alapdíj Ft/Amper/év’’ (Nyomdahiba) A Magyar Közlöny 2001. évi 155. számában kihirdetett, a mérésügyrõl szóló 1991. évi XLV. törvény végrehajtásáról rendelkezõ 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet módosításáról szóló 294/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet mellékletével meghatározott 1. számú melléklet I. fejezet 7. pontjában szereplõ 540× 10—12 képlet helyesen: ,,540× 1012’’ (Nyomdahiba)
594
MAGYAR KÖZLÖNY
2002/9. szám
KÖZLEMÉNY A Magyar Hivatalos Közlönykiadó megjelentette a
HAJÓZÁSI SZABÁLYZAT címû, A/4 formátumú, 96 oldal terjedelmû kiadványt. A kiadvány a víziközlekedés rendjérõl szóló 27/1993. (IX. 23.) KHVM rendeletet tartalmazza, amelynek mellékletét képezi a Hajózási Szabályzat. A kézirat lezárva: 2001. szeptember 1-jén. Ára: 1512 Ft áfával. A megrendeléseket a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címére (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.) lehet feladni. Fax: 338-4746 vagy 267-2780.
MEGRENDELÕLAP Megrendeljük a
HAJÓZÁSI SZABÁLYZAT címû kiadványt ..................... példányban. A megrendelõ (cég) neve: .............................................................................................. Címe (város, irányítószám): ............................................................................................ Utca, házszám: ................................................................................................................. Az ügyintézõ neve, telefonszáma: .................................................................................. A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ....................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: ........................................................ ..........................................................................
cégszerû aláírás
2002/9. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
595
A Miniszterelnöki Hivatal felügyelete alatt mûködõ Magyar Hivatalos Közlönykiadó megjelentette a
MAGYAR KÖZIGAZGATÁSI LEXIKON 2000 címû kiadványt. A lexikon tartalmazza az állami és az önkormányzati közigazgatási szerveknél foglalkoztatott tisztviselõknek, a közigazgatás oktatását és a közigazgatás-tudomány mûvelését végzõ intézmények munkatársainak, továbbá a közigazgatási szakmai és érdekképviseleti szervek tisztségviselõinek önként szolgáltatott fõbb adatait. A lexikon a személyi, képzési és foglalkoztatási adatok mellett tartalmazza a közigazgatási szervek címét és a munkahelyi elérhetõségre vonatkozó adatokat is. A megrendelést postán vagy telefaxon a Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. címére kell eljuttatni. (Fax: 338-4746.)
MEGRENDELÉS Megrendelem a
Magyar Közigazgatási Lexikon 2000 címû kiadványt (ára: 9000 Ft áfával) ........... példányban, és kérem, juttassák el az alábbi címre. Amegrendelõ(cég)neve:.................................................................................. Címe(város,irányítószám):............................................................................... Utca, házszám: .................................................................................................... Ügyintézõneve,telefonszáma:......................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára, vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ……………………………………… ……………………………………………………
cégszerû aláírás
596
MAGYAR KÖZLÖNY
2002/9. szám
TiszteltElõfizetõk! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a kiadónk terjesztésében levõ lapokra szóló elõfizetésüket folyamatosnak tekintjük. Csak akkor kell változást bejelenteniük a 2002. évre vonatkozó elõfizetésre, ha a példányszámot, esetleg a címlistát módosítják, vagy új lapra szeretnének elõfizetni (pontos szállítási, név- és utcacím-megjelöléssel). Az esetleges módosítást szíveskedjenek levélben vagy faxon megküldeni. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a lapszállításról kizárólag az elõfizetési díj beérkezését követõen intézkedünk. Fontos, hogy az elõfizetési díjakat a megadott 10300002-20377199-70213285 sz. számlára utalják, illetve a kiadó által kiküldött készpénz-átutalási megbízáson fizessék be. Készpénzes befizetés kizárólag a Közlönyboltban (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6.) lehetséges. (Levélcím: Magyar Hivatalos Közlönykiadó,1394 Budapest 62. Pf. 357. Fax: 318-6668.)
A 2002. évi lapárak Magyar Közlöny Az Alkotmánybíróság Határozatai Bányászati Közlöny Belügyi Közlöny Cégközlöny Egészségügyi Közlöny Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítõ Határozatok Tára Házi Jogtanácsadó Hírközlési Értesítõ Hivatalos Értesítõ Ifjúsági és Sport Értesítõ Igazságügyi Közlöny Gazdasági és Foglalkoztatási Közlöny Környezetvédelmi Értesítõ Közlekedési és Vízügyi Értesítõ Kulturális Közlöny Külgazdasági Értesítõ
56 784 Ft/év 10 752 Ft/év 2 688 Ft/év 14 448 Ft/év 59 136 Ft/év 14 784 Ft/év 10 416 Ft/év 13 104 Ft/év 2 688 Ft/év 3 696 Ft/év 8 400 Ft/év 2 688 Ft/év 9 072 Ft/év 13 776 Ft/év 8 064 Ft/év 13 776 Ft/év 11 088 Ft/év 11 424 Ft/év
Magyar Közigazgatás Nemzeti Kulturális Alapprogram Hírlevele Oktatási Közlöny Önkormányzatok Közlönye Pénzügyi Közlöny Pénzügyi Szemle Statisztikai Közlöny Szociális és Munkavédelmi Közlöny Turisztikai Értesítõ Ügyészségi Közlöny Vízügyi Értesítõ Élet és Tudomány Ludové Noviny Neue Z eitung Természet Világa Valóság
5 376 Ft/év 2 688 Ft/év 13 776 Ft/év 3 360 Ft/év 18 144 Ft/év 13 104 Ft/év 7 728 Ft/év 10 416 Ft/év 6 720 Ft/év 4 032 Ft/év 7 392 Ft/év 6 384 Ft/év 1 680 Ft/év 2 688 Ft/év 3 696 Ft/év 4 032 Ft/év
Az árak a 12%-os áfát is tartalmazzák.
A Házi Jogtanácsadó címû lap elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címén: Budapest VIII., Somogyi B. u. 6. 1394 Bp. 62. Pf. 357 vagy faxon: 318-6668, vagy a www.mhk.hu/hj internetcímen található megrendelõlapon. Telefon: 266-9290/234, 235 mellék. Éves elõfizetési díja 2688 Ft áfával.
A CD-JOGÁSZ hatályos jogszabályok hivatalos számítógépes gyûjteménye 2002. évi éves elõfizetési díjai: Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat
48 000 Ft 64 000 Ft 80 000 Ft
25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat
96 000 Ft 112 000 Ft 128 000 Ft
Egyszeri belépési díj: 6000 Ft. (Áraink az áfát nem tartalmazzák.) Facsimile Magyar Közlöny. A hivatalos lap 2001. évfolyama jelenik meg CD-n az eredeti külalak megõrzésével, de könnyen kezelhetõen. Hatályos jogszabályok online elérése: a 3 naponta frissített adatbázis az interneten keresztül érhetõ el a www.mhk.hu címen. További információ kérhetõ a 06 (80) 200-723-as zöldszámon.
Szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a szerkesztõbizottság közremûködésével. A szerkesztõbizottság elnöke: dr. Bártfai Béla. A szerkesztésért felelõs: dr. Müller György. Budapest V., Kossuth tér 1—3. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Felelõs kiadó: dr. Korda Judit vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. Telefon: 266-9290. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a FÁMA Rt. közremûködésével. Telefon/fax: 266-6567. Információ: tel./fax: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a kiadó Budapest VIII., Somogyi B. u. 6. (tel./fax: 267-2780) szám alatti közlönyboltjában, illetve megrendelhetõ a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2002. évi éves elõfizetési díj: 56 784 Ft. Egy példány ára: 140 Ft 16 oldal terjedelemig, utána + 8 oldalanként + 112 Ft. A kiadó az elõfizetési díj évközbeni emelésének jogát fenntartja.
HU ISSN 0076—2407 02.0105 — Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert.
