A ló neve, szül. ideje, színe, azonosítója. Go West sga IM

Sportló-fajta

Kisbéri-félvér és gidrán fajták A ló neve, szül. ideje, színe, azonosítója

Anyja Anyai nagyapja

Apja

A ló neve, szül. ideje, színe, azonosítója

Anyja Anyai nagyapja

Lóska János Lóska M., Budapest

Go West 1994. 04.21. sga IM 941080095

Sri Lanka San Fernando

Ozora Árvácska II.

Mimi 1994. 02.10 pej MF 941900000 Dellzia „T" 1994.04, 02. pej MF 942430000 Sophia 1994. 06. 26. pej VM 940930000

228 Toborzó I (Ides) Toborzó I

Sir Gajus 1993. 04. 24. sga IM 931070095 Ludas Matyi 1993. 05.15 sga MF 931880000 Lucky R. 1993. 05.06. sga MF 933000000

Sri Lanka San Fernando

Gajus

1082 Búzavirág xx Baldover xx

3038 Watzmann

3711 Szikrázó Gyöngyi Ozora Árvácska II. Szikrázó xx

Lóska János Budapest

921 Széplak X-31 Szirom 1920 Notórius xx Széplak X

HERAN Technika Nagykanizsa

II. Éves kancacsikók Nem adtak ki helyezéseket.

III. Kétéves méncsikók 1. Szikra 1993.05.24 sga KB 930310000 II. Fáraó 1993. 07. 07. pej 2A 931950000 III. Gidran XII-40 Csongor 1993.10.14 sga Gl 93040Q12

3707 Szikrázó l Szikra Szikrázó I. 918 Álomkép xx Seebirk xx

Ozora Árvácska (Árva) 2330 Fernando

72/128 Gidran II Csengő Gidran XXII Gidran II.

HERAN Technika Nagykanizsa Hoppár Tamás Kaposvár

3789 Filou Zizi Filou VI

491 Maxim Ledér 5168 Maxim VI-6

Ozora Árvácska II.

2494 Rególo

Lóska János Lóska Eszter Budapest Krizsák Dezső Budapest Németh apolKB 931670000

V. Hároméves méncsikók Nem adtak ki helyezéseket

CD 2,156 Tündér 86 Ramzes Junior-4

2545 Hiton

Kovács Sándor Kemenesszentmárton

SR 7,151 Csillag

1939 Kőtelek Furioso-2

Krizsó Dezső Budapest

3702 Maxim-Énekesnő 5169 Maxim VI-6

Ozora Árvácska II (Álmos)

Lóska János PállfyA., Budapest

VII. Tenyészmének és ménjelöltek 1. 2996 Széplak Szilaj 1991.07.12 sga HS 910410000 II. Formás II Álmos 1991.09.17 sga PT 910100000 III. Quattro XX 1992.02.24 spej

HR815230000 Mirza 411 Enezxx

2296 Széplak X-36

3804 Maxim Móni Maxim XI

1250 Lajoskomárom Formás-4

Repka László Budapest

Quadriga

Quarde Royale

Lovas Bt. Pápa

Krizsó Dezső Budapest

VIII. Tenyészkancák 10 év alatt SK 3,150 Lepke 1. Szikrázó III Líra 1990.04.03.sga 81-Nagyszánás-634 H. 277 Bob Herceg 1 Bori247-Széplak VII Szellő 1990.10.23. szke Széplak VII SV 90002Bh01 Ill 145 Déva Gidran-33 122 Mámor (Mónika) Abzatz 1991.03.11. sga KM900290000

2156 Nagycserkesz Szikrázó-5 Bob-Herceg-1

Katona István Ráckeresztúr Sárvári Mg. Rt. Sárvár

2394 Déva xx

PATE Állatteny. Kar Kaposvár

IX. 10 évesnél idősebb tenyészkancák 1.191 Ramzes IV Kisasszony 101 Sütvény Ragyogó Ramzes IV 1980.02.11. sga (Szélvész) S 80069RJ04 Ragyogó 29 Híres Szemafor «. Szemafor Nagysád 1983.05.09. sga Híres S83015Sr00 III. 554 Szikrázó Dáma HR 8,413 Diana 1593 Szikrázó-18 1984. 04. 04. pej GN 841520000

4 2

Lovas N e m z e t

Rédecsi László Hódmezővásárhely Franz Steiner (D)

2533 Golíath

Denver xx Tacitus xx

2632 Hestor

VM 0,62 Sharon 967 Solt-147

2533 Goliath

Enyingi Agrár Rt. Sáripuszta Takács Mária Budapest Takács Mária Bánki Róbert Balatonkenese Bánki Róbert

III. Kétéves méncsikók

FR 2,21 Uganda 406 Furfang (Filou) xx

2503 Rossini „Z"

Rédecsi Lajos Hódmezővásárhely Franz Steiner (D) Dombóvári Imre Gádoros Dombóvári Imre Farming Kft. Nagybörzsöny Farming Kft.

IV. Kétéves kancacsikók Linda 1993. 04.08 sga MF 931140000 Cherry 1993.01.21 sga HR 932660000 Amaretto 1993. 02.09. fekete HR 932610000

169Aldato(Adós) Aldato

2533 Goliath

Enyingi Agrár Rt. Sáripuszta

SR 4,110 Piri 1442 Széplak IX-33

2373 Ezermester xx

Erdélyi Gyula Cegléd Barlel Kft. Erdélyi Gyula

1502 Baba 5964 Széplak

Bartel Kft.

V. Hároméves méncsikók

VI. Hároméves kancacsikók I. 605 Hiton Hitves 1992.05.28. spej VS 920860000 II. Tündér 1992.03.15 sga SR 921010000 III. Ozora II Ékes 1992.04.03 sga KB 921570000

Gajus

II. Eves kancacsikók

Lóska János Budapest

IV. Kétéves kancacsikók L Ozora II Zafír 1993.05.30. sga KB 930330000 II. Szibill 1993.00.00. sga II. Rególo Rebeka 1993.03.04. sgpej

Tulajdonosa, tenyésztője

I. Eves méncsikók

1. Éves méncsikók 3787 Emity 3010Shannon

1. Ozora II Aramis 1994.04.17sga KB 941830000 II. Ozora II Gyarló 1994.02.24sga KB 941820000 111. Nelson 1994.09. 01 sga KB 940230000

Apja

Tulajdonosa

Szabó Lajos Balatonlele Varga József Enying

I. Imbolygó 1992. 04.27. sga HB 920170000 II. Hízelgő-Illem 1992. 02.01 sga HBB 920060000 III. Rambi 1992.04.23. sga MF 921660000 \

2513 Blusking Boy xx Sziráki Mihály Dabas Mg. Kombinát, Boly Sziráki Mihály 1092 Harsona Aranyeső 10120 Hízelgő Dabas 1552 Harsona Mg. Kombinát, Boly Somogyi Károly lbriss-12 Ramzes III-80 Mogyoród Ibrány xx (Randi) Kovácsné Lilija Éva 1139 Harsona Bűbájos 1552 Harsona

Te

VI. Hároméves kancacsikók Fáni 1992.04.29. sga KB92Í630000 Csélcsap 1992.05. 06. sga CD 922220000 Karnevál (Zuzmó) 1992.02.16. pej MF 920990000 :

CD 6,2 Fáni 5878 Szépiák 1-13

2061 Maxim XI-1 : jsári Gyula „. IPáty ^mmmmmm—~^~»-.-i*ÁOTE, Üllő 1402 Csendes 2412 Ramzes III-80 Sári Gyula Páty 5779 Kardoskút-1040 Presztóczki József Farming Kft. 176 Toborzó I Hózápor 2503 Rossini „Z" Nagybörzsöny Toborzó I Enyingi Agrár Rt. ,

VII. Tenyészmének és ménjelöltek Nem adtak ki helyezéseket

VIII. Tenyészkancák 10 év alatt Alba 1990. 01.15 pej Boda Rózsa 1986 sga. Bajnok 1990.05.18. szke PT 902610000

0190Archa-24 52 Hiram 4943 1481 Remény 5681 Tiszasüly-125 BS 6,286 Régens 1577 Ritterspom II-36

Brig XX

Kende János

419 Kemecse-671

Barter Kft.

2037 Széplak VII-57

Mészáros István Budapest Mészáros István

IX. 10 évesnél idősebb tenyészkancák Nem adtak ki helyezéseket

Kovács Sándor Kemenesszentmárton

\z áprilisi né ásaként isr on kategóri A három 1 nyolc éves lo ag a közvetle Hbbjait láthal unely már tö 'Voltak olyar íeretlenségb ága elé. Előbbiek ferminája is: on Mezőheg 'agy sikeréve zolút első he tz élvonalban ejet kellett h *iben induk Basa előtt, i !

VIII. tenyészkancák 10 év felett

197 Nonius Vi Céco

(Medgyesháza) Állami Ménesbirtok Rt. (Mezőhegyes)

nek ki a plusz-variánsok, ame­ lyek az egész fajtára húzó ha­ tással lehetnek, s a hímevét növelhetik. A kisbéri félvér fajtában is voltak és vannak ilyen kiemelkedő egyedek, úgymint Széplány, Szépfiú, Szertelen, Okulj. De említhet­ nénk a Moszkvai Olimpián szereplő Bíborost, vagy díjlo­ vaglásban a hosszú ideig ma­ gyar élvonalban szereplő Ro­ mulust. Közismert a tavaly el­ pusztult Szikrázó kiváló ugró­ képessége, jelenleg pedig már tenyésztésben áll az a Széplak XI. törzsmén, amelyik benne volt a legutóbbi olimpiára elő­ készített válogatott keretben. (Zárójelben ugyan, ám ide kí­ vánkozik Bodó Imre pro­ fesszor véleménye a témáról, aki az Allatorvostudományi Egyetem állatenyésztéstani tanszékét vezeti, s a lótenyész­ téshez tudományos alapokon is vonzódik. Nos, szerinte a különböző nemzeti fajták te­ nyésztőinek bizonyos korláto­ kat is fel kell vállalniuk, szem­ ben a szélsőségesen spottköz-

pontú tenyész-kiválasztást íjző, mondhatni világfajták te­ nyésztőivel. A sajátos fajták ugyanis tágabb értelemben egy-egy nemzet kultúrtörténe­ tének is részei). A magyar lótenyésztés utóbbi fél évszázados hányattatásai nyomán, számos Magyarorszá­ gon kitenyésztett fajtát (Shagya-arab, Gidrán stb.) külor­ szágokból kell visszahoznunk, a tenyészetek regenerálása ér­ dekében, így van ez a kisbéri félvérrel is, hiszen a szomszé­ dos Ausztriából voltunk kény­ telenek eredeti kisbéri fajtájú lovakat importálni, sőt legújab­ ban a tengerentúlról (USA, Ka­ nada) kell ezt megtennünk. Pa­ taki Balázs az Amerikai Ma­ gyar Lótenyésztők Egyesületé­ nek a meghívására tavaly au­ gusztusban három hétig volt a távoli egyesület vendége, s ezidő alatt elbírálta az ottani kis­ béri félvéreket. A második vi­ lágháború végén 1944-ben a Bergstettenbe menekített kis­ béri ménes fele ugyanis hadi­

zsákmányként a tengerentúlra került. Habár a létszám ott is csekély, de minden egyed ősei eredeti kisbéri kancacsaládra vezethetők vissza. A kapcso­ latfelvételen kívül három-há­ rom méntől származó kölcsö­ nös tenyészanyag-cserében ál­ lapodtak meg, vérfrissítés il­ letve új vonalak kialakítása ér­ dekében. Az egyesület életében az éven­ te rendezett tenyészszemlék kiemelkedő jelentőségűek, s most, hogy az állattenyésztési törvény végrehajtása nyomán a kisbéri félvér és a gidrán faj­ ták fenntartása törvényesen is a szervezethez került, még in­ kább azzá válnak. A tenyésztő­ ket itt a bíráló bizottság a díj­ azások által is orientálja, s fel­ mérik a fajta tenyésztésének a mindenkori helyzetét. Ezt a célt szolgálja az az új kancaér­ tékelési rendszer is, amelyet egy pályázat eredményeként a közeljövőben vezetnek be. Meglehet, hogy szőrszálhasogatásnak tűnik, ám az igencsak

megosztott (miért is ne volna az, hiszen magyarok va­ gyunk?) hazai lovasvilágban van olyan vélekedés is, hogy nem éppen szerencsés a ma­ gyar lótenyésztés állami irá­ nyítóinak és a társadalmi egye­ sületek tisztségviselőinek az azonos személyben megteste­ sülő összefonódása. Miként vélekedik erről — az egyik ilyen érintett — Pataki Balázs? — Az egyesületek tagsága minden külső ráhatás nélkül önként választja meg a vezető­ it. Ám a szakmai feladatok megkívánják, hogy elismert, profi képzettségű szakemberek kerüljenek egy-egy tisztségbe, belőlük viszont kevés van az országban. Ily módon az emlí­ tett személyi egybeesés elke­ rülhetetlen. Eddig ez nem oko­ zott gondot, de ha bárhol, bár­ milyen probléma adódna, ak­ kor a kifogásolt személyt az adott lótenyésztési egyesület közgyűlése tetszése szerint le­ válthatja. -tédögci-

o v a s N E M Z E T

C s o n g r á d v i r á g o k k a l és f á k k a l te­ l i , csendes k i s v á r o s a T i s z a j o b b p a r t ­ j á n . M i n t e g y 22 ezer k h . s z á n t ó f ö l d ­ j é t f é l é v s z á z a d o n á t 5300 k i s - és k ö ­ zépparaszt művelte szorgalmasan, hol az á r v í z z e l , h o l az a s z á l l y a l k ü s z ­ k ö d v e . S e g í t ő t á r s a i k k i z á r ó l a g me­ l e g v é r ű l o v a k v o l t a k . H ú z t á k az e k é t , ekekapát, vetőgépet, a k o m p j á r ó b a n a búzás zsákokkal rakott lőcsöskocsit. P i a c r a , v á s á r b a , k e r e s z t e l ő r e és l a k o d a l o m b a j ó l etetett, f é n y e s s z ő r ű f é l v é r e k , m a g a s a n ívelt n y a k k a l r ö p í ­ t e t t é k a V á s á r h e l y i f é d e r e s kocsit.

Az itt tenyésztett melegvérű lófajtát „mezőhegyesi félvér" jelzővel illették sokáig. Ez a szakkifejezés viszont csak a Mezőhegyesről származó Furiosó és North Stár apaságú lovakra érvényes. A jó küllemű, nemes fejű, 165—168 cm marmagasságú sárga és pejkancák az igényes parasztok istállóiban nőttek fel. Csongrádon azonban olyan állami mének is álltak, melyek származása a kisbéri félvérhez áll legközelebb. 1942. év tavaszán id. Ornyik Sándor Nagyréti tanyáján 2 kiváló állami mén fedezett. Az 1454 Zalavár —3, mely nemes, de tömeges piros pej mén volt fekete sö­ rénnyel és farokkal, élénk vérmérsék­ lettel, jó szervezeti szilárdsággal. Őseit a század elején a Zalavári apát­ ság uradalmában tenyésztették ki angol félvér fajtából. A másik kiváló fedező mén 1310 Gidrán XLIX-10, sötétsárga, 170 cm magas, tömeges, egykor Mező­ hegyes törzsménje volt. E két mén több mint 130 kancát fe­

dezett és csikóik 1 évesen átvészelték a II. világháború frontját és kiváló tenyészanyagot adtak a környéken. E mének utódaiból 7 tenyészmént vásá­ rolt fel az állam 1946-ban. A világháború embert és lovat tönk­ retevő poklából került Csongrádra és fedezett 1946—49-ig a — Skytha atv., MÉN s.m. 1934. Caissot — Sabina; Bony Bakony s.m. 1899- Bona Vista-Lelény; Craig Millar Balaur p.m. 1939Princert Orange II-Baguette; Dagor bé­ késcsabai méntelep. Bacon? Stp.m. 1928. Caissot-Balalaika, Lavendel II. Debreceni méntelep — mely sárga, rá­ más, nagy marmagasságú, sok földet takaró és ami a telivéreknél ritka: jó idegrendszerű, kiváló átörökítő képes­ ségű telivér volt. A csongrádi állami fedeztető állomá­ son mindig fedezett kisbéri típusú, ne­ ves fedező mén, melyből néhányat fel­ sorolok: 2640 Gutorfölde-2 s.g.pej, Prágmajor nevű pej, Püspökboly nevű s.g.pej javító hatású és jó átörökítő mének. Az állományt nemesítette a Bakony nevű a.tv. s.g.pej, telivér, mely 3 évig fede­ zett. Az 1960. évi politikai indíttatású kolhozositás hatására a parasztság „segítő társai" is gazdáik sorsára jutottak és a közösbe kerültek. Az év nyarán Csong­ rádhoz 12 km-re fekvő Bokrosi Pusztán 492 db-ot számláló ménes legelt. Ezen állomány további sorsa akként alakult, hogy hol szerették és becsülték a lovat, máskor utálták és irtották. A csongrádi Petőfi Mg.TSZ., mely akkor 5000 ezer holdon és 4 üzemág­

ban gazdálkodott eredményesen, fel­ karolta a lótenyésztést. Folyamatosan jöttek a gépek és csökkent a lóállomány, de mindig cél­ tudatosan. A legértékesebb kancák jó­ zan és lovat szerető parasztok fogatolá­ sában évente ellettek. A TSZ. éves fedeztetési állomást tar­ tott fönn. Első kiváló átörökítő képes­ ségű mén a világos sárga hókás, ke­ selylábú, 5150 Vasdinnye magas félvér mén volt. Majd követte a Német apától származó, mezőhegyesi nevelésű 5840

A Kisbéri félvér a 40

¿3

o v a s N E M Z E T

Hirnök — 51., mely sok kiváló kancát nemzett. Javított az állományon a sárga 5676 Maxim VI-10 állami mén is. Az állomány végleges kialakításában két kiváló származású ménnek volt meghatározó szerpe: 731 Formás 1-10 pej mén 725 Széplak 1-13 sárga mén Az I. osztályú állami mének 3 évig fedeztek a tenyészetben. E kiváló mének utódai tették alkalmassá az állományt a „Kisbéri" típus jelölésre. 1972-ben a tenyészet „Törzste-

nyészet jelölt" címet, 1975-ben törzstenyészeti minősítést nyert el. A TSZ. Főagronómusának, majd elnökének 18 éves céltudatos tenyésztői munkája csúcspontját jelentette az 1978-as év. Az Országos Lótenyésztési Felügyelő­ ség a tenyészetet az ország legjobb fél­ vér tenyészetének nyilvánította. Az 1960-tól, 1980-ig a TSZ. 143 sportlovat, kancát és mént adott el Ausztriába, NSZK-ba, Olaszországba, Svédországba és Angliába. 1976-ban az iráni sah testőrségéhez

A csongrádi "Petőfi" Tsz kisbéri félvér jellegű népies négyes kancafogata körösi kocsiban

2 db heréltet értékesítettek. 1978-ban Kanadába 1 méncsikót és 2 kancát ex­ portáltak. A tenyészet egyedeit: élénk vérmérséklet, egyöntetű küllem, sárga és pej szín, 165—170 cm marmagasság, 190—200 cm övméret és 19—21 cm lábszárkörméret jellemezte. Az élénk vérmérséklet egyensúlyo­ zására az 5806 Híres-5, s. sárga hanno­ veri FI méntenyésztésbe vételét kísé­ reltük meg. Öröklődött ugyan a mén nyugodt idegrendszere, tovább növe­ kedett a tömeg, azonban sok utódnál megjelent a laza szervezet, gyengék és burkoltak lettek a csánkok. Dr. Ócsag Imre, dr. Fehér Dezső és más neves szakemberekkel történő tenyészszemle és tanácskozás után dön­ töttünk úgy, hogy a tenyésztésbe a kö­ vetkező mének kerüljenek: 784 Gidrán II-4 sárga törzsmén és a 816 Hadfi sárga magas félvér mén. Ez utóbbi 20 éves korában került párosí­ tásra a csongrádi sárga kancákkal és két fedeztetési idényben 53%-os csíko­ zást adott. Ezután jött a tenyészet számára a tra­ gikus fordulat. 1981-ben a „politika" likvidálta 24 éves munkája után az el­ nököt, majd néhány hónap elteltével a törzsállomány felszámolódott. Ez a tény sajnos ismert a múltból, melyet az akkori tanácselnök így jellemzett: „más nem történt, minthogy ennyivel szegé­ nyebb lett a város" No komment... A történtek ellenére is legyen mot­ tó... „él a magyar, áll Buda még..." Céltudatos és következetes hosszú tenyésztői munkával elérhető a cél, melyet dr. Pataki Balázs ügyvezető el­ nök a Lovas Nemzet I. évf. 1. számában így fogalmazott meg: „igény a jó külle­ mű, jó természetű, könnyen lovagolha­ tó és jó közepes képességeket mutató, kiegyenlített kisbéri fajta" E cél érdekében kívánok minden kisbéri tenyésztőnek eredményes te­ nyésztői munkát. Neveljenek olyan jó lovakat, melyek a lovassportban annyi örömet és sikert, élményt adnak gazdá­ iknak, mint nekem egykor itt a Tisza­ parton.

Fotó: Alapfy Attila 1.

ORNYIK SÁNDOR NWGDFJAS MEZŐGAZDA

41

n f. ' N E M Z E T

Lovasbaráti tisztelettel köszöntöm az olvasót, akitől időt és türelmet kérek. A cím elolvasása után felvetődik a kérdés, hogy 50-60 év távlatában hogyan történt a tiszazugi tájfajta arab félvér tenyésztése, mi az, ami ma is időtálló? E kérdésre a tények válaszolnak és a mai Csépán élők felelnek. Tények és adatok felsorolása a cikk, melyet szakmailag elemezni kell. A leírtak valósá­ gát korabeli fotók és oklevelek dokumen­ tálják. Először földrajzilag kell behatárolni, hogy hol történt e tájfajta tenyésztése. T i ­ szazug alatt Jász-Nagy-Szolnok vármegye déli csücskét értjük. A tiszaugi vashídon át­ kelve Kunszentmártonig haladva a 44-es 1968.,

A R A B

FÉLVÉR

TÁJFAJTA

K A N C A

HÓNAPOS

A

3

FIÁVAL

főút határolja az északi oldalt. Nyugatról a Tisza bal partja Tiszaugtól a Kőrös Tiszába torkolásáig. A keleti oldal Kunszentmár­ tontól délre a Kőrös jobb partja. Területén legjelentősebb Kunszentmár­ ton a hajdani nagyközség, később járási székhely, majd város. A területen néhány ezer lakosú kisközségek találhatók: Tiszaug, Tiszasas, Szelevény és a vásári joggal bíró Csépa nagyközség. A térségben közel egy évszázada kis te­ rületű, 5-15 katasztrális holdas paraszti gazdaságok termeltek 1960-ig. Nagyobb területű uradalmi gazdaságok nem jelle­ mezték a vidéket. A faluhoz elszórtan né­ hány, 100-150 holdas gazdaság tartozott. E területhez soroljuk m é g Csongrád vá­ rosnak a Tisza bal partján fekvő mintegy 2100 hektáros egykor 286 tanyából álló Mámmai-réti és Nagyréti területét. A beve­ zetésben leírt földrajzi és közgazdasági té­ nyezők alapján jelenik meg a ló és a lóte­ nyésztés szerepe a Tiszazugban. A földet megművelő szántó, vető és szállító energi­ át itt a ló szolgáltatta. Amíg D u n á n t ú l o n és a Nyírségben jelentős volt a tehén-, ökör­ vagy bivalyfogat, addig e térségben ez csak jelentéktelen számban volt található. A ló­ nak kellett szántani, vetni, ekekapázni, ter­ ményt szállítani. Emellett piacra és vásá­ rokra, keresztelőre, lakodalomba és a te-

1974., TA

S H A G Y A

A P A S A G U

4 EVES

SZAB AD1DOMÍTÁSB AN. EXPORTRA

TAJFAJ-

KIADVA

HOBBI

LÓ

N S Z K

CÉLJÁRA

metésre is a lófogat vitte a gazdát. A nehéz kötött talajok, a szállítandó terhek e térség­ ben erős, megbízható és szilárd szervezetű lovat igényeltek. Hogy a tisztelt olvasó könnyű áttekintést nyerjen, a tényeket három időszakra osz­ tottam.

Első időszak 1934-1944-ig A z 1930-as évek világgazdasági válsága országunkat sem kerülték el és a magyar parasztot gazdasági csődbe sodorták. 1935-től ezt a válságot a gazdasági fellen­ dülés ideje követte. Földművelésügyi mi­ niszternek Nagyatádi Szabó István j ó m ó d ú dunántúli gazdát választották. Nevéhez fű­ ződik az alföldi piroscserepes tanyák építé­ sének időszaka. A parasztság gazdasági fel­ lendülése a második világháború kitöréséig tartott.

T I S Z A Z U G I

A R A B T Á J F A J T A

F É L V É R 4 0

É V E

Sok ember s z á m á r a M a g y a r o r s z á g lótenyésztése M e z ő h e g y e s , B á b o l n a , K i s ­ b é r lovait jelenti. Kevesen t u d j á k , hogy a magyar parasztok kezén T o l n á b a n , C s o n g r á d - B é k é s m e g y é b e n , S z a b o l c s - S z a t m á r m e g y é b e n n e m z e t k ö z i hírnévvel nemzett egyedek is születtek. A magyar lótenyésztést részletesen i s m e r ő k n e k is m e g l e p e t é s lehet ez a r e n d k í v ü l i szorgalommal, utánajárással, fáradságos m u n ­ kával és személyes élményekkel g a z d a g g á tett írás. A m a k ó i n ó n i u s z tájfajta, a t o l n a t a m á s i tájfajta, a szabolcs-szatmári tájfajta mellett m e g s z ü l e t e t t tiszazugi arab tájfajta, melynek emlékeit t a l á n az u t o l s ó pillanatban k ö t ö t t e csokorba nagy gonddal és m é r h e t e t l e n szeretettel O r n y i k S á n d o r . K ö s z ö n e t é r t e .

A szerk.

LOVAS

NEMZET

1997. TÉL

43

1934-ben Csépa és környéke községei­ nek lótenyésztő gazdái úgy döntöttek, hogy felvirágoztatják a lótenyésztést. Megalakították a tiszazugi arab félvér táj­ fajta Egyesületet. Elnökévé dr. Gonda Sándor Csépán lakó állatorvost választot­ ták. Célul tűzték k i , hogy a meglévő átlag marmagasságú, rámás, jó csontalapú, de fajtajelleg nélküli melegvérű kancáikat arab mének értékmérő tulajdonságaival ja­ vítják. A tenyészfajta tudatos kialakítása dr. Gonda Sándor állatorvos lószeretetére, ki­ váló elméleti és gyakorlati tapasztalataira volt alapozva. A tiszazugi Tájfajta Egyesület éves érté­ kelő közgyűlését rendszeresen megtartot­ ta. A kistenyésztők javaslatait figyelembe vették. Szoros együttműködés volt folyamato­ san a mindenkori Jászberényi Állami M é n ­ telep parancsnoka és dr. Gonda Sándor el­ n ö k között. M e g kell említeni az 1940-es években Vitéz Csiszár D e z s ő ezredes munkáját, majd a későbbi időben az Er­ délyből áttelepült kiváló lótenyésztő Sz. Szász Iván szakirányítását. Együtt végezték évente a választott csi­ kók bélyegzését. Kollektíven bírálták el a tájfajta kanca állományát. Ezzel egyidőben selejtezték a rossz csikónevelő kancákat. A tenyészszemlék alkalmával vették számba az új fiatal kancákat. Évente elké­ szítették a tájfajta párosítási tervét. Ezek betartása a fedeztető állomások vezetői ré­ szére kötelező volt. Méncserét eszközölni csak a parancsnok jóváhagyásával lehetett. Kollektíven jelölték ki az állattenyésztési kiállításokra alkalmas tenyészkancákat. Röviden összefoglalva megállapítható, hogy nagyon alapos szakértői munka volt az alapja a tiszazugi tájfajta arab félvér 40 éves tenyésztésének. Alapvető kiindulás volt, hogy a térség kistenyésztői a lovat munkatársuknak te1942.,

ORSZÁGOS

MEZŐGAZDASÁGI

KIÁLLÍTÁS I. D Í J A T

NYERT

NÉPIES

KORNÓ

44

LOVAS

ÉS A FOGAT JÁNOS,

K E T T E S

NEMZET

A legkiválóbb átörökítő képességű mé­ nek közül néhányat megemlítek: 1716 S H A G Y A X X - 1 5 . , 1201. S H A G Y A X X I 4., 1217 S H A G Y A X X I - 5 . A Tiszazug tanyavilágában Ornyik Sán­ dor Csongrád nagyréti tanyáján a húsz éves 1201 S H A G Y A X X I - 4 . arab m é n évente 60 kancát fedezett. A fedeztetés januártól június végéig tar­ tott. Főleg S H A G Y A és G A Z A L szárma­ zású tömegesebb mének fedeztek. A z arab vér folyamatos jelenléte tette lehetővé, hogy viszonylag rövid idő alatt egységes állomány alakuljon k i . Kornó János az egyik legkiválóbb csépai kistenyésztő 1938-ban már saját tenyész­ tésű engedélyezett, magán ménnel fedez­ tetett. A Jászberényi Állami Méntelep 3 5 / 1 9 3 8 . SZÁRMAZÁSI L E V E L E a kö­ vetkező adatokat tartalmazza: A tulajdo­ nos K O R N Ó J Á N O S Csépa. A 3 2 / 3 5 B O G L Y A S nevű sötétvasderes m é n 1935ben született. Méretei: 164-187-20. Any­ ja: 30 C S A L F A . Apja: 1716 S H A G Y A X X I I - 1 5 . Besütése: nyereghelyen jobbról JSZ 14, balról 3235. A Tiszazugi Arab Félvér Tájfajta Egye­ sület úgy d ö n t ö t t , hogy 1941-ben az Or­ szágos Mezőgazdasági Kiállításon a tenyé­ szet legkiválóbb hat arab félvér kancáját mutatja be. Most könnyű helyzetbe kerültem, mert szerencsére az akkori fényképek hitelt ér­ demlően helyettem beszélnek. Másrészt dr. H E C K E R W A L T E R az arab ló legki­ válóbb hazai szakértője fénymásolatot ké­ szített az 1941. évi Szent György szaklap­ ból. 1942.,

ORSZÁGOS

KISGAZDA

1997.

TÉL.

MEZŐGAZDASÁGI

KIÁLLÍTÁS I. D Í J A T

NYERT

K E T T E S K A N C A

HAJTÓ:

Kivonat: "Sokszor szóltunk már nagy elismeréssel a Magyar Királyi Jászberényi Állami M é n t e l e p körzeti kistenyésztők csoportos kiállításáról. M i n d e n méntelep parancsnok egyéniségének bélyegét ruház­ za körzetének lovaira és tenyésztőinek munkásságára. Itt is ezt látjuk évről-évre. Csak aki ismeri a viszonyokat, egyedül az tudja méltányolni és értékelni a kifejtett munkát, melynek gyümölcsét azután a ki­ állításokon sokszor megbocsájthatatlan kézlegyintéssel intézik el. így volt ez, amikor a méntelep körzetén belül kialakult tiszazugi arab félvér tájfajta szárnybontogatásának szemtanúi lehet­ tünk. A tájfajta szerény keretei között az­ óta m e g e r ő s ö d ö t t és jelentőségét a kiváló díjazással a bírálóbizottság elismerte. A tájfajta vezetőjének lelkes munkája mitsem érne a parancsnok támogatása nélkül. Da­ cára, hogy a tájfajta kiállított négy kancáját az arabok csoportjában bírálták, itt említ­ jük meg őket. Lotti, Kocsi András Shagya X X I I - 1 5 . után nevelt kis kancája rendkívül szimpatikus megjelenésű, ügyes, lendüle­ tes, jó mozgású. Méltó párja akadt apai féltestvérében, Ornyik István Makrancában. K o r n ó János hajlott hátú kancái ko­ csiban jól mutattak és a fogatversenyeken is sikerrel szerepeltek." Majd a Szent György így folytatja: "Dí­ jat nyertek: I. Arabsok közül: B . / Kancák. I. díj: Kocsi András / L o t t i / . II. díj: Or­ nyik István Makranc." Bemutatjuk az első számú képet, mely az 1941 évi Budapesti Országos Mezőgazdasági Kiállításon készült. "Lot­ ti" nevű tiszazugi tájfajta arab félvér I. Dí­ jat nyert kanca, a fogat rudas lova. Te­ nyésztője: Kocsi András csépai kisgazda. Ugyanezen kiállításon készült 2. számú kép, tiszazugi tájfajta, arab félvér, népes kettes kanca fogatot mutat be. A fogat nyergeslova: "Makranc" a tenyészkanca bírálat II. helyezettje. Fogathajtó: Ornyik 1941.,

ORSZÁGOS

B U D A P E S T

MAKRANC-LOTTI

K A N C A

TULAJDONOSA

CSÉPA,

A térségben 40 éven át kizárólag arab mének fedeztek. N é g y arab m é n fedezett Csépán és négy Kunszentmártonban, a fedeztetési állomáson.

B U D A P E S T

FOGAT HAJTÓ

kintették, szerették és értettek a tenyész­ téshez.

DR. GONDA

FOGAT

SÁNDOR

MEZŐGAZDASÁGI

KIÁLLÍTÁS TISZAZUGI NÉPIES

B U D A P E S T

TÁJFAJTA A R A B KETTES K A N C A

FOGATHAJTÓ:

ORNYIK

FÉLVÉR FOGAT. SÁNDOR

István Csongrád nagyréti kisgazda. A kiállításon eredményesen szerepeltek a csépai fogatok is, melyet korabeli fényké­ pek bizonyítanak. A 3. számú kép a csépai tiszazugi arab félvér szürke népes négyes kancafogatot ábrázolja. A kisgazda fogat a szépségverseny I. díját nyerte. Hajtó: dr. Gonda Sándor állatorvos, segédhajtói: Kornó János és Lantos Mózes a kancák te­ nyésztői. A 4. számú kép ugyanezen kiállításon készült, tiszazugi arab félvér kettes népes kanca fogatokat ábrázol a Bíráló Bizottság előtt. A csépai kistenyésztők az 1942. évi Or­ szágos Mezőgazdasági Kiállításon 5 szür­ ke kancával vettek részt. Idézet a Szent György lapból: " A z első helyen kellett volna megemlékezni arról a kellemes és benyomásteli csoportról, me­ lyet a Jászberényi Állami Méntelep körze­ ti kistenyésztők állítottak k i . Itt is a legtel­ jesebb elismerés illeti az alig nyolcesz­ tendős múltra visszatekintő tiszazugi táj­ fajtát. A csépai központtal alakult egyesü­ let csak 1934-ben kezdte meg a törzs­ könyvelést és a szervezést. Már két évvel ezelőtt felfigyeltünk néhány, egészen első­ rangú kancára, s már akkor jóslásba mer­ tünk bocsájtkozni, hogy rövidesen ered­ mény és díjazásban fog az illetékesek elis­ merése megnyilatkozni. H o g y igazunk volt, bizonyítja az öt kiállított kanca részé­ re kiadott hat díj. De meg is érdemelték. Egyik reálisabb és korrektebb mint a má­ sik. Jó csontozat, rendkívül széles és mély törzs, nemes vonalak, szabályos lábállások és járás jellemezte őket. A S H A G Y A X X I I 15. után neveltek különösen tetszettek egyöntetűségükkel. A legjobb kétségtele­ nül Ornyik István Makranca volt. Kocsi András nagyon reális kancájának, Lottinak méretei imponálók. Ilyen, vagy m é g ezeknél is jobb arab kancák kellenek a 1941.,

ORSZÁGOS

MEZŐGAZDASÁGI

KIÁLLÍTÁS CSÉPAI

NÉGYES

KISGAZDA

Majd a cikk így folytatja: "Díjat nyertek az arabok közül: B . / Kancák: I / a . díj: Or­ nyik István / M a k r a n c / . I / b . díj: Kocsi András / L o t t i / . I / c . díj: Bakos Benjámin dr. / M a k r i / . II. díj: Sárik Mihály / V i ­ har/. III. díj: Szombathelyi Pál / B o l y ­ gó/. Elismerő oklevél: Szabó Lajos / B ü s z k e / . Csoport-díj: Csépa község." A z 5. számú kép "Makranc" nevű tisza­ zugi tájfajta arab félvér I / a . díjat nyert kancát mutatja be. Tenyésztője: Ornyik István Csongrád nagyréti kisgazda. A kiállítás fogatversenyén indult 6. szá­ m ú képen látható csépai kettes szürke kan­ cafogat I. díjat nyert. Lovai: Makranc és Lotti. A 7. számú képen lőcsöskocsiban foga­ tolva a tiszazugi tájfajta ötös kancafogatát látjuk. A z ötösfogat a népies kategória el­ ső díját nyerte. A 8. számú képen ugyanitt láthatjuk a népies kategória I. díjasát a csépai szürke kettes kancafogatot. Hajtója és a fogat tu­ lajdonosa Kornó János csépai kisgazda. A készült fényképek hátterében a Buda­ pesti Kerepesi-úti Ügetőpálya lelátója lát­ ható. A két budapesti kiállításról elhozott tenyészkanca díjak és kiváló fogathelyezések ö n m a g u k a t minősítik. A kistenyésztők szorgalmukkal és szakmai hozzáértésükkel országosan az elsők közé sorolták a tisza­ zugi tájfajtát. Eredményeikkel megelőzve az akkori uradalmakat és méneseket. A két kiállítás eredménye alapján dr. Gonda Sándor 1944 év tavaszán id. Or­ nyik Sándor Mámmai-réti kistenyésztő táj1941.,

ORSZÁGOS

B U D A P E S T

TISZAZUGI A R A B FÉLVÉR NÉPIES

köztenyésztésbe. Sok szeretettel kívánunk minél t ö b b és nagyobb sikert az agilis ve­ zetőnek és alapos munkával megszervezett egyesületnek. Bár választanának sok he­ lyen követendő például, akkor kevésbé volna b o r o n g ó s lótenyésztésünk tavaszt nélkülöző égboltja."

SZÜRKE

K A N C A

FOGAT

FOGATSZÉPSÉG

FOGATVERSENY

MEZŐGAZDASÁGI

KIÁLLÍTÁS TISZAZUGI

A R A B FÉLVÉR

K A N C A F O G A T O K

A front gyors előretörése folytán a szov­ jet csapatok e térségben 1944. október 8án érték el a Tisza vonalát. A legelső nap reggelén elrabolták a két szürke kancát, melyek a S H A G Y A X X I - 3 . után héthóna­ pos vehemmel bírtak. Szó szerint idézem a szovjet tisztet: "Papa ezek olyan lovak, hogy Berlinig visznek b e n n ü n k e t . " A ti­ szai komp átkelésre várakozó szovjet csa­ patokat délután h á r o m német stuka bom­ bázta. A S H A G Y A kanca ott azonnal el­ pusztult, a SÁRKÁNY öt nap múlva sebe­ sülten visszajött a tanyába, ahol sérülései­ be elhullott. A leírtakkal véget ér a tiszazugi arab fél­ vér tenyésztésnek első időszaka. A térség lóállományának 80%-a esett ál­ dozatul a hadieseményeknek.

Második időszak 1945-1960-ig Ahogy a történelemben már sokszor, a parasztság sorsa az életért való küzdést je­ lentette 1945-ben. Ady Endre egyik versének sorai jutnak eszembe: "...boldog ki mindig újrakezd, boldog kit az élet maraszt, boldog aki ví­ gan kaszál, boldog aki paraszt." A költő sorai igazak. Kivételes ez a bol­ dogság, mely a sorsával, a földdel, az időjárással k ü s z k ö d ő parasztnak ritkán adatott meg. A m i a tájfajta tenyésztését i l ­ leti, szakmailag semmi sem változott. A méntelepek 1944 őszén nyugatra történő telepítése után az állomány kisebb része került vissza hazánkba. 1942., ORSZÁGOS

B U D A P E S T

KETTES

A BÍRÁLÓ

fajtái kancáit jelölte ki a háború utáni első kiállításra. A S H A G Y A és SÁRKÁNY nevű kancák apáról - anyáról testvérek voltak, két év korkülönbséggel. Anyjuk: 10-1202-24 M A K Ó nevű sötétgesztenye pej mezőhegyesi származású koronás kan­ ca. Apjuk: S H A G Y A X X I - 5 . Adva volt egy sárga falőcsös, kasos, körösi kocsi és az új lószerszám.

NÉPIES

BIZOTTSÁG ELŐTT.

MEZŐGAZDASÁGI

KIÁLLÍTÁS „ M A K R A N C " A R A B

NEVŰ

FÉLVÉR

TISZASÁGI

B U D A P E S T TÁJFAJTA

L/A DÍJAT N Y E R T

TENYÉSZTŐJE:

ORNYIK

K A N C A ISTVÁN

I. D Í J

LOVAS NEMZET

1997.

TÉL

45

NEMZET A kistenyésztők tulajdonában visszama­ radt a front elvonulása után az 1944-ben született szopóscsikók, valamint az 1 és 2 éves évjárat. E z képezte a kancaállomány további tenyésztését. A tájfajta ismét bizonyította létjogosult­ ságát és tenyésztése minőség tekintetében ismét javult. A tulajdonosok minden tenyésztésre al­ kalmas kancát befedeztettek. Ennek az lett az eredménye, hogy a háború után vissza­ maradt 328.744 darabot számláló lóállomány 1950. évre elérte a 712.183 dara­ bot. A gazdasági életben ez rendkívül fon­ tos volt, mert a háború utáni időszak vo­ nóerejét 85%-ban az igavonó állomány je­ lentette. A minőségi lóállomány bemutatására ki­ válóan alkalmas volt az 1948. évi 100 éves centenáriumi kiállítás-sorozat. Itt már ismét remekel a tiszazugi tájfaj­ ta. 1948-ban Szentesen rendezett mezőgazdasági kiállításon i d . Ornyik Sán­ dor Mámmai-réti kisgazda kettes fias kancafogattal szerepelt. A fogat K A T A nevű arab félvér kancája bronzérmet nyert. 1948. október 10-én Csépán megren­ dezett kiállításon Cseh Antal, Gonda Sán­ dor dr., Kornó János, Oberna József és Ornyik István kistenyésztők tulajdonát ké­ pező ötös arab félvér kancafogat a földmű­ velésügyi miniszter I. díját nyerte el. Ugyanezen évben Kunszentmártonban rendezett kiállításon Cseh Antal, dr. G o n ­ da Sándor, Kornó János és Oberna József négyes kancafogata a földművelésügyi M i ­ niszter első díját nyerte. • Itt kerül bemutatásra Kornó János kiste­ nyésztő rendkívül szép kettes kancafogata, mely dr. Gonda Sándor hajtásában az F M . Elismerő Oklevelét nyerte el. A fogat a 9. számú képen látható. A kiállításon Kornó János kistenyésztő Csalfa nevű deres kancája / a bemutatott 1941.,

ORSZÁGOS

MEZŐGAZDASÁGI

KIÁLLÍTÁS „LOTTI" FÉLVÉR

NEVŰ

TISZASÁGI

TENYÉSZTŐJE: KOCSI ANDRÁS

LOVAS NEMZET

1949. évben Gyöngyösön megtartott arab félvér tenyészkanca szemlén Ornyik István nagyréti kistenyésztő Elza nevű szürke kancája III. helyezést ért el. A kan­ ca a 10. számú képen látható. 1950-től szomorú sors várt a kisparaszti gazdaságokra. A politika kötelező ter­ mény-beszolgáltatást írt elő, dupla adóter­ het vetettek k i , a m ó d o s parasztok legjavát internálták. Elmaradtak az állattenyésztési kiállítások. A parasztság napi létéért küz­ dött. E túlélési küzdelemben a paraszt és a ló sorsa összefonódott. Gazdasági helyze­ tén csak az javított, hogy az országosan ekkor alakult állami gazdaságok a kiste­ nyésztők tenyészállatát magas áron felvá­ sárolták. Ezen időszakról már nincsenek fényké­ pek, csak a szomorú valóság tényei.

Harmadik időszak 1960-1974-ig A magyar parasztság történetében ismét nehéz időszak következett 1960 évtől. A parasztot megfosztották földjétől, " ö n ­ kéntesen" szövetkezetbe léptették. Ugyan­ ezen sors várt a tulajdonát képező lóállományra is. Olaszországba, Franciaország­ ba tízezer számra exportáltak vágólovakat ezen időtájban. A meglévő állományt né­ hány tsz-ben 1960-1970 között rendsze­ resen ellették. A csikókat hároméves korig karámokban nevelték szabadon. A tájfajta minőségét m é g mindig tartot­ ta, amit bizonyít, hogy Csépáról, Szele­ vényről, Kunszentmártonból és Csongrád térségéből a P E G A Z U S és a T E R I M P E X külkereskedelmi vállalatok a vágólovakon kívül sok jó küllemű arab félvért exportál­ tak haszonlóként. E fajta vásárlói főleg Ausztriába, N S Z K - b a , Olaszországba ex­ portáltak. 1974-ben Svédországba export1972.,

KISGAZDA,

1997. T É L

K I S T E L E K DÍJKIOSZTÁS

HELYEZÉS

A R A B

(RUDAS LÓ)

CSÉPA

46

A komoly szakmai elismerések a tiszazu­ gi tájfajta minőségét jelentették.

B U D A P E S T

TÁJFAJTA

I. D Í J A T N Y E R T K A N C A

fogat rudas l o v a / az F M . I / a . díját kapta.

II.

DURCZÁS-DERES

HAJTÓ: A T S Z . ELNÖK A R A B

FÉLVÉR

SZÁRMAZÁSÚ

FOGAT

ra 20 arab félvér kanca került a térségből. A 11. és 12. számú képek a vasútállomá­ son készültek az export berakása előtt. A 13. számú képen Csépán nevelt tájfaj­ ta kancát láthatunk, melyet az osztrák hölgy tulajdonosa a hegyek között lova­ gol. A 14. számú kép egy hatéves tájfájta kancát mutat be, melyet J A N S E N német lókereskedő vásárolt meg Csongrádon. Személyes sikerélményem fűződik a 15. számú képen látható Szegvár környékéről származó arab félvér kancafogathoz. A z 1972. évi Csongrád Megyei Lovasbajnok­ ság Kisteleken tartott harmadik fordulóján II. helyezést értem el e fogattal. A 16. számú képen látható S H A G Y A apaságú négyéves arab félvér tájfajta 1974ben N S Z K - b a került exportálásra. Kocsi és hátaslóként kiválóan dolgozott, de szabadidomításban is jónak bizonyult. 1974 évben Bécs belvárosában láttam fiákerba fogva két szürke SK. / S z o l n o k me­ g y e i / besütésű igen szép kancát. A tulaj­ donosuk sokra becsülte teljesítményüket és elragadtatva beszélt a kancákról. A képeket annak bizonyítására mutatom be, hogy az export követelménynek is megfelelt a tiszazugi tájfajta.

Szakmai következtetések: A jelen lótenyésztői és az utókor számá­ ra összefoglalom a tájfajta tenyésztési ta­ pasztalatait: - A kialakult tájfajta átlagos méretei: marmagasság 158-165 cm, ö v m é r e t 170-190 cm, szárkörméter 18-20 cm. Többsége szürke színű, elvétve fekete és sárga is előfordult. - A fajta a szervezeti szilárdságát, szép küllemét, megbízhatóságát az arab ősök­ től örökölte. - A z anyai vonal adta a tömeget, rámát és jó csontozatot. - A tájfajta megfelelt a kistenyésztők ak1948., KISTENYÉSZTŐ

KORNÓ

JÁNOS

KETTES K A N C A ELISMERŐ

HAJTÓ:

OKLEVÉL

DR.G O N D A

SEGÉDHAJTÓ:

CSÉPAI FOGATA

KORNÓ

JÁNOS JÁNOS

kori igényének, a paraszti munkavégzés­ nek, ezért szívesen tenyésztették.

vos munkásságát is, az arab félvér tenyész­ tésben.

- A tájfajta megbízható, jó szándékú, sokoldalú hasznosítású lovat adott. Kevés volt a rossz szándékú, kötözködős fajta. E kis létszámú "könnyű, kocsis" lovak vásá­ rokon fiákeros ló céljára mindig vevőre ta­ láltak.

Kortársak voltak. Közös jellemvonásuk, hogy mindkettő "imádta" a lovat. Egész életüket az arab fajta és arab félvér fajtára tették fel. Mindketten kiváló tenyésztők, emellett elsőosztályú fogathajtók voltak.

- A tájfajta egyesület szakvezetése az őszi csikóbélyegzéskor a hibás küllemű egyedeket már selejtezte. - A tájfajta az arab ősöktől jó szervezeti szilárdságú, hosszú életű egyedeket adott. N e m volt ritka a 15 éves fias kanca sem, és 1950-ben m é g Csépán fedezett egy 25 éves SELAGYA arab mén. - A tájfajta őseitől örökölte a szelídsé­ get, emberhez való ragaszkodást. Oszhajú, nagybajszú öreg parasztok m é g ma is könnyes szemmel beszélnek az ö r e g szeplőszürke kancákról. A l i g volt köztük rugós vagy harapós egyed. - A tájfajta "emberbarát" volt, sok he­ lyen előfordult, hogy a szopócsikó a kony­ hába ment a kockacukorért, majd annak elfogyasztása után rohant vissza az anyjá­ hoz szopni. - A tájfajta egyöntetű küllemét bizo­ nyítja, hogy a Tiszazug községein áthalad­ va az 1970-es években az ú t o n terhet vo­ n ó lovakról látszott, hogy itt komoly te­ nyésztés folyik.

Amikor dr. Gonda Sándor 1941. és 1942-ben Budapesten az arab félvér tájfaj­ tát bemutatta, a bíráló bizottságban talál­ juk Pettko-Szandtner Tibort is. Feltételez­ h e t ő e n barátok is voltak. dr. Gonda Sándor, mint állatorvos kivá­ lóan értett a parasztság által tenyésztett valamennyi háziállat gyógyításához. Sze­ mélyi tekintélye a körzetéhez tartozó kö­ zségben m é g ma is rendkívül nagy. Értett a parasztember nyelvén, ismerte a kisgaz­ dák valamennyi gondját. M i n d e n szabadidejét a lónak szentelte. A kiállítások előtti hetekben délután 5 órá­ ra kellett a lovakat előállítani a csépai vá­ sártérre. O volt a négyes- és ötösfogatok trénere. Kiválóan értette, hogyan kell a né­ pies fogatokat bemutatni. A kocsi, a szer­ szám, a hajtó öltözéke példamutató volt a megjelenésben. Ezen kívül azt is tudta, hogy a versenyfogatok előkészítése milyen szakmai feladatot jelent. A 9. számú képen jól látható a hajtó keménykalapja, fehér ing és csokornyakkendő, sötét ruha, fehér kesztyű, mely az "úrhajtóknak" előírás i 6 IH £ R T é A K I W C f l Személye akkor vált m á r országos kiállításokon megjelentek a tiszazugi tájfajta kiváló kancái és ezekből előállított 4-es és 5ös fogatok. v o l t

A tiszazugi tájfajta ismertetésénél feltét­ lenül meg kell m é g említeni, hogy ezen tájfajta Tiszaföldvár és környékén, vala­ mint Csongrád megyében, Szegvár térsé­ gében 1980-ig kiváló állományt adott. Szakmailag sok szó esett eddig a lóról, most viszont feltétlenül indokolt részle­ tezni a tenyésztés személyi feltételét. A z arab lótenyésztésben 1932^t4-ig P E T T K O - S Z A N D T N E R T I B O R Bábolna pa­ rancsnoka alkotott nagyot. Azonos voná­ sok jellemezték dr. Gonda Sándor állator1974., DERES

4 ÉVES

KANCÁK

S H A G Y A VAGONBA

APASÁGÚ RAKÁS

SVÉDORSZÁGI

VAS­ ELŐTT.

EXPORT.

Tisztelettel hajtok most is fejet emléke előtt. Gyerekkoromban többször találkoz­ tam vele, legtöbbször a lóról esett szó a beszélgetés során. Akkor nem gondoltam, hogy most ősz fejjel írom e sorokat.

számára mit jelenthet az arab félvér. 1990. évi társadalmi rendszerváltás után jelent meg új igényként a "hobbi l ó " . A r o h a n ó technikai fejlődés, az információ­ áramlás lüktető ü t e m e embert és ideg­ rendszert tesz próbára. A felzaklatott egyén nyugalomra, csendre és a termé­ szetbe vágyik, aktív pihenést akar. Vannak, akik már anyagilag megenged­ hetik maguknak egy-két ló tartását. A gyermek számára a póniló jelent egész életre való élményt. A lovat szerető felnőtt szép, okos és megbízható lovat keres. E célra nem ismerek az arab félvérnél alkal­ masabb fajtát. Végül megemlítem, hogy fél évszázad u t á n cikket írni tényszerűen nem kis munka. A z általam leírtak szakmai minősítését az olvasóra bízom. Engedje meg a mai lovat szerető és te­ nyésztő lovas, hogy befejezésül rendhagyó m ó d o n fejezem be a leírtakat. Őszinte és mély tisztelettel a d ó z o m azon személyeknek, akik már nincsenek k ö z ö t t ü n k és e cikkben név szerint szere­ pelnek. Lótenyésztési vonalon 40 éven át maradandót alkottak, szakmailag teljes el­ ismerés illeti őket. Köszönet jár azon élő utódoknak, akik Tiszazug községeiben e cikk megírásához hozzásegítettek. Rendelkezésemre bocsá­ tották a korabeli fényképeket, okleveleket, melyek a cikk szavahihetőségét és szakmai értékét segítettek növelni. A ma lótenyésztői szakmailag annyit merítsenek a múltból, mely tapasztalatok a mostam munkájukat segíthetik. Végül 30 éves lovasbarátság után örü­ lök, hogy barátomnak, dr. Hecker Walter ú r felkérésének eleget tettem. A leírtakat szakmai sikernek tekintem, így befejezésül m e g k ö s z ö n ö m az olvasó türelmét.

Ornyik Sándor nyugdíjas mezőgazda

A múlt tanulságainak levonása után né­ hány gondolat arról, hogy a ma embere 1974.,

S H A G Y A K A N C A

APASÁGÚ V A G O N B A

ALMÁS RAKÁS

SVÉDORSZÁGI

SZÜRKE ELŐTT.

1949.,

GYÖNGYÖSI

H E L Y E Z E T T J E

„ELZA", TA

EPORT.

K A N C A S Z E M L E TISZAZUGI

A R A B

TENYÉSZTŐJE: CSONGRÁD

L O V A S

N E M Z E T

III.

TÁJFAJ­

FÉLVÉR

K A N C A

ORNYIK

ISTVÁN

NAGYRÉTI

KISGAZDA

1 9 9 7 .T É L

4 7

/

I

NEMZET

A &ró{ „U&pké\e" és a paraszt ,ffillé\e A z é l e t a l a p v e t ő igaza, hogy ami a m ú l t b ó l í r á s b a n r ö g z í t v e nincs, az e l v é s z a j ö v ő s z á m á r a . Vonatkozik ez a t ö r t é n e l e m viharait átélt magyar l ó t e n y é s z t é s r e is. Mintegy s z á z é v r e v i s s z a m e n ő l e g t a n u l m á n y o z v a a ma­ gyar l ó t e n y é s z t é s i d ő s z a k a i t m e g á l ­ l a p í t h a t ó , hogy a h a d á s z a t h a t á r o z ­ ta meg a l ó t e n y é s z t é s mindenkori feladatait. A z á l l a m i m é n e s e k é s az uradalmi birtokok a d t á k a l ó l é t s z á m z ö m é t . A m i n ő s é g i l ó t e n y é s z t é s is ezek b i r t o k á b a n volt a k i v á l ó tenyészméneken keresztül. Igen k e v é s írás t a n ú s k o d i k arról, hogy a j o b b á g y vagy k é s ő b b a kispa­ raszt milyen lovat t e n y é s z t e t t ? T é n y , hogy a paraszt sorsa a lova t e l j e s í t ­ m é n y é t ő l f ü g g ö t t . Igyekezett t e h á t nemes é s j ó lovat t e n y é s z t e n i . Egyet­ len k a n c á j á t messzire is elhajtotta, hogy é r t é k e s m é n n e l fedeztessen. M i n d e z t b i z o n y í t j a , hogy m á r a m ú l t s z á z a d b a n is v á s á r o l t a k parasz­ t o k t ó l „ r e m o n d á k a t " a katonai fel­ vásárló bizottságok. A k ö z e l m ú l t t é n y e , hogy 1 9 5 0 - t ő l alakult hazai á l l a m i g a z d a s á g o k te-

n y é s z k a n c á i t is k i s p a r a s z t o k t ó l v á ­ s á r o l t á k fel. Ezen b e v e z e t ő u t á n s z e m é l y e s em­ l é k e z e t é s m e g t ö r t é n t e s e m é n y alap­ j á n b i z o n y í t o m a leírtakat. 1934-ben egy c s o n g r á d i paraszt k ö r ö s i kocsiba befogott k é t s z ü r k e k a n c á j á v a l haladt C s o n g r á d r ó l kife­ le menet. A z akkori T é l i g a z d a s á g i Iskola f e l ő l e l ő t t e kanyarodott k i az u t c á b ó l g r ó f K á r o l y i L á s z l ó fogata. A m é l t ó s á g o s urat F ó t r ó l é r k e z v é n , a v a s ú t á l l o m á s o n várta az uradalmi h i n t ó , mely F e l g y ő r e tartott. K é t pej félvér ügető húzta a hintót. Gróf K á r o l y i uradalma C s o n g r á d t ó l d é l ­ re 8 km-re fekszik F e l g y ő n . T e r ü l e ­ t é n ma is m e g t a l á l h a t ó a C s i k ó j á r á ­ si l e g e l ő , mely szikes ő s g y e p é n k ö ­ zel s z á z é v i g nevelte fel a K á r o l y i grófok csikóállományát. A g r ó f i m é n e s b e n a magyar f é l v é r k a n c a á l l o m á n y t amerikai ü g e t ő k k e l keresztezték a teljesítmény növelé­ se c é l j á b ó l . A f ő l e g p e j s z í n ű l ó á l l o m á n y t 165 - 170 cm m a r m a g a s s á g é s k i v á l ó m u n k a k é s z s é g jellemezte. A paraszt s z ü r k e k a n c á i v a l

egy

ideig k ö v e t t e az e l ő t t e ü g e t é s b e n ha­ ladó grófi hintót. A l ő c s ö s k o c s i e l é fogott Pille n e v ű s z ü r k e kanca soha nem viselte el idegi alapon, hogy m á s i k kocsi u t á n menjen. H a nem e n g e d t é k e l ő z n i , k é t l á b r a á l l v a ug­ rott é s ilyenkor vagy szakadt az ist­ r á n g , vagy tört a kocsi rúdja. Ismer­ v é n a l ó s z o k á s á t , a paraszt s z á r a t adott é s ü g e t é s b e n e l k e r ü l t e a g r ó f f o g a t á t . Illik tudni, hogy g r ó f o t , b á ­ rót é s e g y h á z i m é l t ó s á g o t parasztnak nem illett fogattal m e g e l ő z n i . A m i k o r az e l ő z é s m e g t ö r t é n t , a h á t u l ü l ő g r ó f felindultan í g y s z ó l t a p ö r g e b a j u s z ú k o c s i s á h o z : „ k i volt ez a vad paraszt, aki engem K á r o l y i g r ó f o t el mert k e r ü l n i ? " A kocsis v á l a s z a : „ n e m ismerem a parasztot, de hogy j ó k é t lova van az biztos." M a j d a gróf: „ a d j o n s z á ­ rat é s e l ő z z ü k vissza." Kocsis: „ m é l ­ t ó s á g o s Úr, ne haragudjon, de é n m á r m e g e l ő z n i ü g e t é s b e n nem tudom, j ó r a v a l ó kocsis meg v á g t á b a n nem hajt." G r ó f K á r o l y i felindult á l l a p o ­ t á b a n e z u t á n semmit nem s z ó l t a ko­ csishoz, csak n é z t e a f ö l d e k e n dol­ g o z ó parasztokat. K i é r v e F e l g y ő r e , a gaz­ datiszti iroda e l ő t t v á r a ­ k o z ó j ó s z á g i g a z g a t ó é s az i n t é z ő fogadta a g r ó f o t , jelentve neki az uradalom gazdasági helyzetét. A g r ó f kezet fogott ve­ l ü k , majd e l s ő szava ez volt: „ h o l n a p e s t i g jelen­ t é s t k é r e k , hogy k i az a paraszt C s o n g r á d o n , aki engem, K á r o l y i g r ó f o t e l k e r ü l t k é t s z ü r k e kan­ cájával."

A fogat e l ő t t Deres, Derby, D ó r a é s D e r ű , a bakon meg O r n y i k S á n d o r . C s o n g r á d r ó l A n g l i á b a e x p o r t á l t 4 é v e s lipicai f é l v é r k a n c á k n é g y e s fogatban. (1975.)

LOVAS

N E M Z E T

A z uradalom c s ő s z e m á s n a p C s o n g r á d o n fel­ d e r í t e t t e é s jelentette a paraszt n e v é t é s l a k c í m é t az i n t é z ő Ú r n a k . Egy hónap elteltével a „ t e t t e s paraszt" N a g y r é t i

1998.

TAVASZ

4 3

t a n y á j á b a bekanyarodott a f e l g y ő i uradalom i n t é ­ z ő j é n e k fogata, aki a méltóságos gróf Úr üze­ netét tolmácsolta. Az üzenet lényege: A g r ó f ú r f ő l o v á s z a kéri az i l l e t é k e s parasztot, hogy a két szürke kancáját ál­ lítsa e l ő a csongrádi lóvá­ sártérre, a megadott i d ő ­ re. M e g v á s á r o l n i s z á n d é ­ koznak az egyik s z ü r k e k a n c á t , ha a f o g a t p r ó b á n a l ó megfelel. A c s o n g r á d i paraszt lőcsöskocsiba fogott szürkéivel a közölt idő­ be e l ő á l l í t o t t a f o g a t á t . Előzményekről csupán annyit, hogy a g r ó f fóti uradalmának legjobb vérű szürke kancáját már vagonba s z á l l í t v a Csong­ rádra k ü l d t é k .

J á s z a i Imre lipicai kettes fogata I. díj Aachen és B é c s (1929.)

A vásártéren a gróf megbízásából F ó t r ó l a f ő l o v á s z , F e l g y ő r ő l pedig a j ó s z á g i g a z g a t ó , az i n t é z ő é s a f ő k o csis volt jelen. A z uradalmi kocsiba fogott Lepke n e v ű s z ü r k e kanca párját k i f o g t á k é s

m e l l é j e a paraszt Pille n e v ű k a n c á j a k e r ü l t b e f o g á s r a . A megjelent urak f e l v á l t v a h a j t o t t á k a fogatot. A t ö b ­ biek f i g y e l t é k , hogy k ü l l e m r e , moz­ gásra, vérmérsékletre páros-e a két l ó ? K ö z e l egy órai h a j t á s u t á n a g r ó f L e p k é j e m á r habos volt, a m í g a P i l -

le csak a h á m alatt volt izzadt. V a ­ l ó s z í n ű , a f ő l o v á s z t ü r e l m e is fo­ gyott, mert o s t o r á v a l r á v á g o t t a pa­ raszt l ó r a . A l ó elkapta a kocsit, a g y a r á r a vet­ te a z a b l á t é s az istráng helyett a hajt ó s z á r o n vitte a kocsit. A m e g l e p ő ­ dött f ő l o v á s z n é h á n y kör után megállt é s reklamálta a ló élénk vérmérsékletét. A paraszt v é g i g h a l l g a t v a a f ő l o v á s z t , s z ó t kért: „ T e ­ kintetes uram, ezt a lovat é n ellettem, 7 é v e hajtom, m é g ostort nem h a s z n á l t a m sem az eke, sem a l ő c s ö s kocsi e l ő t t , mert azt a lo­ vat a v é r e hajtja.

C s o n g r á d i lipicai félvér k a n c á k „ K O P P A N T Ó " f o g a t o l á s b a n . (1975.)

4 4

LOVAS

N E M Z E T

1998.

TAVASZ

M a j d odament az á l l ó fo­ gat e l é , m e g s i m o g a t t a a lova s z e m é t , megveregette a n y a k á t , majd f e l l é p v e a kocsira, s z á r a t fogott: „ N a g y e r ü n k Pille". A l ó é s z r e v e t t e , hogy g a z d á j a hajtja é s elindult l é p é s b e n . A paraszt vissza­ s z ó l t a b a k r ó l : „ í g y k ö l l ezt hajtani tekintetes uram." N é h á n y kör m e g t é t e l e után m e g á l l í t o t t a a fogatot és a je-

l e n l é v ő k t ő l k é r d e z t e : „ A k k o r amit maguk akartak, azt látták, v é g e z t ü n k uraim?" A főlovász kérdése: „Mennyit kér a kancájáért b á t y á m ? " V á l a s z : „ S e m e n n y i t uraim, mert az én lovam nem e l a d ó m é g Károlyi gróf­ nak sem." A z u t á n befogta a maga l o v á t a ko­ csi e l é . V á s á r ugyan nem köttetett, de az urak e l f o g a d t á k a paraszt m e g h í v á ­ sát é s a két fogat a Nagytemplom m ö ­ götti p a r a s z t h á z h o z hajtott. A paraszt é s az urak a p i n c é b ő l fel­ hozott Holt Tisza partján termett riz­ linggel koc­ cintva, megit­ ták a b é k e p o ­ harat.

t e n y é s z e t e volt. E m é n e s b e n 30 darab eredeti lipiciai kanca b i z t o s í t o t t a a ménutánpótlást. M á s forrás a T u l i p á n törzs s z á r m a ­

t ű r t e , hogy e l ő t t e m á s i k l ó men­ jen. Mögötte a nagybátyám G i d r á n n e v ű sárga k a n c á j á n lova­ golt. Sajnos, hogy a k o r a b e l i f o t ó

zási helyéről a következőket említi a X I X . s z á z a d b a n a lipicai fajta a T u ­ l i p á n t ö r z z s e l gazdagodott. B á r ó Jankovicz g a z d a s á g á t ó l k é t n a p i j á r ó ­ f ö l d r e volt H o r v á t - S z l a v ó n i á b a n T e r e z o v á c z n e v ű h e l y s é g , mely a T u ­ lipán törzs szülőhelye.

ni l e h e s s e n . C s a l á d o m birtokában van egy 40 cm magas k r i s t á l y ü v e g v á z a , melynek e z ü s t t e l bevont p e r e m é n a k ö v e t k e z ő s z ö v e g o l v a s h a t ó : „Jász Nagykun Szolnok V á r m e g y e t i s z t e l e t d í j a . "

E n n y i r e fontos a s z á r m a z á s , mely a k i v á l ó á t ö r ö k í t ő - k é p e s s é g

nem e l é g é l e s ahhoz, hogy m á s o l -

A z 1930-ban Szolnokon rendezett M e z ő g a z d a s á g i Kiállítás bíráló bizott­ s á g a a rangos díjat az I. he­ lyezett Pille nevű szürke k a n c á n a k í, telte. #

1938-ban nyári iskolai szünetben m é g magam is szán­ tottam e lóval, de mint baráz­ dás lónak a fej é t le kellett kötni a tarlós ló szügykarikájához. Vér­ mérséklete mi­ att m é g a talajon is é l é n k munkát tanúsí­ tott.

Eddig a tör­ t é n e t , melyet é d e s a p á m - akit eddig pa­ raszt k i f e j e ­ z é s s e l illettem - 80 é v e s korá­ ban mondott el u t o l j á r a a s z ő l ő l u g a s alatt.

A Lovas Nemzet olva­ sója számára Befejezésül Fekete Tulipán m é n és kanca n é p i e s f o g a t o l á s b a n H o r v á t o r s z á g b a n fontos a szak­ szakmai ta­ mai t a n u l s á g l e v o n á s a . Ezért nagyon b i r t o k á b a n adta a 8. l i p i c a i t ö r ­ n u l s á g l e v o n á s á t a j á n l o m a mai fia­ határozottan akarom kiemelni a ma l ó ­ zset. A P i l l e n e v ű s z ü r k e k a n c a tal l ó t e n y é s z t ő k n e k . t e n y é s z t ő j e számára a származás fon­ ő s e i t ő l ö r ö k ö l t e s z i l á r d szerveze­ N e m kell ö r ü l n i az 5000 Ft-os fe­ tosságát. t é t , a k c i ó k é p e s m o z g á s á t , szerve­ d e z t e t é s i d í j n a k . M é g k e v é s b é az 1 A Pille n e v ű lipicai félvér 1924. é v ­ ben született. Anyja Szikra n e v ű arab félvér kanca. Apja Terezovácz n e v ű li­ picai m é n , mely 1923-ban a Kunszent­ mártoni Fedeztetési Á l l o m á s o n fedezett. A tulajdonomat k é p e z ő 1903-ban kiadott 372 oldalas „ M a g y a r o r s z á g ál­ lami é s m a g á n m é n e s e i l ó t e n y é s z t é s ­ ének kézikönyve" című könyv szá­ momra f o r r á s a n y a g . G r ó f Jankovich Tivadarnak S z ő l ő s G y ő r ö k (Somogy megye) h a t á r á b a n f e k v ő birtokán már a m ú l t s z á z a d v é ­ g é n mintegy s z á z darabból álló lipicai

zeti s z i l á r d s á g á t . A tulajdonomban l é v ő 1928ban k i a d o t t E L I S M E R Ő O K L E ­ V É L arról t a n ú s k o d i k , hogy a csongrádi lovasleventék Mis­ kolcra t á v l o v a g o l t a k . A mintegy 260 km-es t á v o l s á g o t az eke e l ő l k i f o g o t t p a r a s z t i l o v a k h é t nap alatt t e t t é k meg. H á r o m nap p i ­ h e n ő k ö v e t k e z e t t , majd u t á n a azonos ú t v o n a l o n v i s s z a . A P i l l e n e v ű k a n c á t a p á m lovagolta. A levente lovas s z á z a d 3-as a l a k z a ­ t á n a k e l s ő l o v a v o l t , mert itt sem

LOVAS

liter p á l i n k á é r t is f e d e z ő , t e l j e s í t ­ m é n y v i z s g á t nem tett zug m é n n e k . Soknak t ű n i k a 30-50.000 Ft-os fe­ d e z t e t é s i d í j , de j ó é s é r t é k e s csi­ k ó t csak k i v á l ó t e n y é s z m é n t ő l v á r ­ hatunk. V e g y ü n k p é l d á t a sivatagi sátorban é l ő n o m á d b e d u i n t ó l , aki több napi j á ­ r ó t á v o l s á g r a is ellovagol, hogy sárló kancáját nemesvérű és nagy t e n y é s z é r t é k ű m é n n e l megfedeztet­ hesse.

N E M Z E T

Ornyik Sándor nyugdíjas mezőgazda

1998.

TAVASZ

4 5

Móra László 816 Hadfival

gazdaTehetséges fogathajtóinkk vitrinjeit gazda­ gítják már a Kecskeméten k e m é n y mun­ kával megszerzett világbajnoki érmek. Végétért az ez é v i versenyévad is. Ver­ senyző é s edző számára az értékelés idő­ szaka következik. Engedjék meg, hogy te­ nyésztőként én is csatlakozzam az elem­ zéshez. A z idősebb lovasszakembereknek már kevés újat írhatok, de a fiatal hajtók és lótenyésztők számára szakmailag van mondandóm.

bajszos, szikár bajszos, szikái tsz-nyugdíjas parasztember ösztönére hall­ gatott csupán. Amikor kancája egy gesztenyepej, 4 láb csüdben kesely csődör csi­ kót ellett, örült a formás, élénk vérmér­ sékletű é s szelíd kiscsikónak. F e l e s é g e Magda asszony a tanya udvarán szalad­ gáló kiscsikónak kockacukorral kedves­ kedett. A csikó anyja és testvére mellett jól fejlődött, de látszott, hogy nagy ló nem lesz belőle. Másféléves korában a gazda

Szorosan a c í m h e z ragaszkodva sor­ rendben első a tenyésztés, második a j ó tréning, mely párosulva a tehetséges, fia­ tal hajtóval jelentheti a világsikert. Amikor 1991-ben Csongrád Nagyréti tanyáján Fekete J ó z s e f l ó t e n y é s z t ő az 1545 Orosháza H A D F I 365 nevű sötétpej állami ménnel megfedeztette az ismert származású pej kanca lovát, m é g nem gondolhatott világsikerre. Ezen ő s z hajú,

már harmadikként szántott vele, amit a korabeli fénykép bizonyít. Megbízható, j ó szándékú fogatlónak bizonyult. Család­ tagként nőtt fel a tanyán és apja után a H A D F I nevet kapta. Mint herélt csikót tenyésztője három és féléves korában adta el. A lóhoz kiválóan értő kereskedők ad­ ták é s vették e lovat. Majd egy export­ szállítmányból berakás előtt megvette a többszörös négyesfogathajtó világbajno-

979 Hadfi, a lipicai n é g y e s g y e p l ő s lova

2 4

LOVAS

N E M Z E T

1999.

O K T Ó B E R

kunk, Bárdos György. A gesztenyepej herélt ezután került Kocsi János tulajdo­ nos lipicai fajtát tenyésztő és e fajtával versenyző tenyésztésébe. A ló fejlődése f e l f e l é ívelt, mert K e c s k e m é t i L á s z l ó kettesfogathajtó világbajnok edzette. Elő­ ször kettesfogatban, majd a négyesfogat ostorhegyeseként is j ó versenytársnak bi­ zonyult az akcióképes 400 é v e s tenyész­ tésű lipicai fajtákkal fogatolva. K e v é s magyar félvérről tudunk, amely a lipicai­ akkal is képes volt versenyezni. Visszatekintve a magyar hajtósport kö­ zel 30 é v e s múltjára, emlékezzünk, hogy Abonyi Imre egykori lipicai fogatának g y e p l ő s lova egy orlovügető, Nyicsevo nevű szürke mén volt. Bárdos György lipicai fogatának gyep­ lős lovát, az almázott világosszürke ügetőjét Újságírónak hívták. Harmadik esetben a magyar félvér 979 startszámú H A D F I sötétgesztenyepej he­ rélt bizonyult a legjobbnak. Lázár Zoltán kiváló hajtónk tehetsége, szorgalma é s tudása párosult a H A D F I képességeivel és két világbajnokság aranyérmeiben csú­ csosodott ki kettejük tehetsége. Engedje meg a Tisztelt Olvasó, hogy a genetikai érték fontosságát bizonyítsam a tenyésztést illetően. Most mélyen fejet haj­ tok egy sárga, 1959. é v i s z ü l e t é s ű , magasfélvér, rendkívüli képességű mén, a 816 HADFI előtt. Ez a mén apai vonalon nagyapja volt a 979-es HADFI-nak. Nemes, szikár, angol telivér küllemű, szép ló volt. A fej kicsi és nemes, a nyak jól illesztett és magasan ívelt, biztos támasztékot nyújtott lovasának. A mén csikó másféléves korá­ ban került a Budapesti Galopp-pályára idomitásba. Itt nem felelt meg a tréner követel­ ményeinek, így később felnőtt korban díj­ ugratásban edzették. Kemény, szilárd szer­ vezetére jellemző, hogy közel 12 évig a magyar válogatott díjugrató keretet szolgál­ ta. Önfejű, akaratos tulajdonsága miatt nem szerették lovasai, de képessége miatt tisz-

telték. Móra László és egykori díjugrató tár­ sai előtt nemzetközi versenyeken a 816-os HADFI volt a kérdőjel vagy adott esetben hibátlan teljesítmény az összevetésben. Megtörtént, hogy a magyar válogatott díj­ ugrató keret Kievben (egykori SZU) szere­ pelt. A HADFI igen nehéz pályán 7 aka­ dályt hibátlanul teljesített, majd megtagad­ ta a további ugrást, lovasát oldalazva és hát­ rafele kihozta a pályáról. Ugyanezen ló az évben Bécsben rendezett nehéz kategóriá­ jú 150-160 cm pályát hibátlanul teljesítette. Törzslapja szerint kitartásos magasugratásban 195 cm-en nyert. A z 1970-80-as években a 816-os H A D Fl-t a teljesítményei függvényében orszá­ gosan az első 10 m é n közé sorolták. Utó­ dai m é g hasonló n é v e n a magyar lóte­ nyésztésben megtalálhatók. A 979-es H A D F I apja 1978-ban szüle­ tett az orosházi D ó z s a Tsz-ben. Tenyészménként 1545 I. O R O S H Á Z A H A D F I 365 n é v e n szerepel. Méretei: 167-174194-22 sötétpej színű rámás, j ó m o z g á s ú t e n y é s z m é n . Utódai kiváló fogatlovak. L e á n y a i k ö z ö t t található az O r s z á g o s Mezőgazdasági Kiállítás I. helyezésű té­ ny észkancája. Csongrádon fedez Tóth János tulajdoná­ ban a 979 H A D F I apai testvére a 3233 SZENTES-HADFI-5 MANDARIN a Szen­ tesi Termál Tsz cserebökényi majorjában született. Tömeges rámás tenyészmén, amit méretei igazolnak: 170-178-217-22 1/2

cm. Sárga, hóka, keselylábú impo­ záns méretű, szép ló. Évente 40-60 kancát fedez. Utódai tömegesek, ta­ nulékonyak, j ó szándékúak. Amikor e cikk megírása előtt a csongrádi tanyán várakoztam, meg­ érkezett Tóth János egyesben gu­ miskocsi előtt teherben fogatolva a mént. Leszerszámozás után tulajdo­ nosa a körfordulós karámba enged­ te a mént. N é h á n y perces ügetés után szabadidomításban hanggal le­ állította a mént és 120 cm-es akadályokat állított fel. Hangos v e z é n y s z ó után a m é n galoppban, az elugrás helyét jól m e g v á ­ lasztva hibátlanul ugrott, majd gazdája 160 cm-re emelte az ugrás magasságát, melyet a ló koccanás nélkül teljesített. E részletes leírást azért tettem, hogy a mostani tenyésztők számára bizonyítsam a HADFI utódok kiváló munkakészségét, úgy a díjugratásban, mint a fogatsportban. A v é g s ő tanúság tényeken alapszik. A 816os HADFI díjugratásban volt eredményes, így a szakemberek közül senki sem gon­ dolt arra, hogy utódait fogatlóként is ki­ próbálják. Sajnos, hogy a mén csak 16 éves kora után került tenyésztésbe, mert m á s esetben nagyobb létszámú utóddal gyarapíthatná a magyar félvérek egyedszámát. A z általam igen tisztelt néhai dr. Ocsag Imre a magyar lótenyésztés tudósa egy­ kor í g y nyilatkozott: "az ugróképességre való hajlam 60%-ban az öröklődő tulaj-

979 Hadfi és Fekete J ó z s e f

donságok révén, a vérvonalban rejlik. Ezt a j ó felnevelés é s kiváló tréningmunka során tovább lehet fejleszteni, de b ű n veszni hagyni." Fiatal, tehetséges, lovat szerető tenyész­ tőink figyelmébe ajánlom e cikk szakmai tartalmát. Teljesítmény kipróbálás nélkül sem kancát, sem mént nem volna szabad tenyésztésbe állítani. A cikk befejezéseként i d é z e m V á c z i Ernőt, a nagy tudású lovas szakembert, aki 3 napon át Kecskemétről tudósította a tv képernyője előtt izguló nézőket. "Le­ győztük a világot, de a világ erős és j ö v ő ­ re Svájcban újra megméretik a kettes­ fogathajtók nemzetközi erős mezőnye." Befejezésként j ó pihenést kívánok haj­ tóinknak és segédhajtóinknak. Pihentes­ sék ki lovaikat is, melyek a fizikai és ide­ gi igénybevétel felső határán világbajno­ ki érmekhez juttatták versenyzőinket.

Ornyik Sándor

SÜMEGI m KENTAUR LOVASBOLT

Minőségi ló- és lovasfel­ szerelések. Szakkönyvek. Lovas ajándéktárgyak. Képek. Méret utáni szer­ számok és lovaglócsiz­ mák készítése. Patkók, sarkok, szegek, minden nagyságban. Műhelyünk­ ben javításokat is válla­ lunk. Egész évben minden­ napos nyitva tartással vár­ juk kedves vásárlóinkat! SÁRKÖZI KATI

H: 12-17-ig, K-SZ: 10-17-ig CS: 10-19-ig, P: 10-12-ig

K a

íhely: * 1105 Budapest, Harmat u. 40. Telefon/Fax: 2-606-606

LOVAS

N E M Z E T

1999.

O K T Ó B E R

2 5

Aggódó

Tenyésztés Tartás

vitairat

E nyitott kérdés taglalásánál vissza kell térni a múltba, el kell jutni a jelen l ó ­ t e n y é s z t é s é h e z é s a távlati célokat is meg kell tudni határozni. Amit a ma­ gyar félvér genetikája alapján nyújtani tudott, az ismert az előzó' század ta­ pasztalatai alapján. E fajta szolgálta a h o n v é d s é g n é l a huszárságot, lovas t ü ­ zérséget, é s s z é p tiszti hátas is volt. E k ü l d e t é s e a második világháború be­ fejeztével v é g e t ért. A nóniusz, a m e z ő h e g y e s i félvér é v ­ s z á z a d o k o n át, 1960-ig, h ű s é g e s társa volt a f ö l d m ű v e l é s b e n a magyar pa­ rasztnak. A lovassport k ü l ö n b ö z ő szak­ ágaiban, Európa lovas pályáin a kisbé­ ri félvér, a gidrán, é s az angol félvér olyan szinten teljesített, amit örökölt

Hannoveri

és német

telivér származású

kancacsalád

Csongrádon

genetikai tulajdonságai lehetővé tettek. Tudatosan nem r é s z l e t e z e m az angol

metországból. A Ramses, Aldátó é s

fakó s z í n ű kanca került felvásárlásra.

telivér é s az amerikai ü g e t ő múltját,

Toborzó m é n e k importja nagy szakmai

Ö n á l l ó fajtaként való t e n y é s z t é s e volt

mert ezt helyettem é s e l ő t t e m kiváló

vihart váltott ki, főleg a hannoveri m é ­

a cél, hiszen úgy tartják, hogy a fakó ló

szakértők már megtették. Másrészt e

nek k é p e z t é k a vita alapját. N é h á n y

jó idegrendszeri, emberbarát,

két fajta egy üzleti világot szolgál.

keresztezett egyed fotója az egykori

kakész, de genetikailag nem szilárd

A teljesítmény n ö v e l é s gondolata már

csongrádi Petőfi Tsz. t ö r z s t e n y é s z e t é ­

vérvonalú.

az 1970-es é v e k b e n

megfogalmazó­

ben készült. Az élet nagy tanítómester

Az akkori Szovjetunióból

dott, ez import m é n e k vásárlásában

- m o n d t á k őseink - mindenre ad vá­

három

jutott kifejezésre. Ekkor született szak­

laszt. Ez a l ó t e n y é s z t é s b e n is igaznak

Achaltekini fajta

mailag egy új kifejezés:

bizonyult, mert a pozitív é s negatív tu­

ezen m é n e k sziklaszilárd küllemét, é n

magyar

félvér.

sporttípusú

Mezőhegyesi

ÁG,

mun­

vásároltak

darab tisztavérű, fakó tenyészmént.

színű Látván

lajdonságok egyaránt öröklődnek.

is sokat vártam utódaiktól. Sajnos le­

Enyingi ÁG é s mások kiváló import

Kortársaim e m l é k e z n e k m é g , hogy az

származottaik nem lettek a magyar ló­

m é n e k e t vásároltak, elsősorban N é -

1970-es é v e k b e n

t e n y é s z t é s m é l t ó utódai. Üllő képvise­

jelentős

létszámú

l e t é b e n Rédei Sándor kiváló fogathaj­

M i lesz v e l e d

r

/

t ó összehajtott egy fakó kanca n é ­

•

X

n

gyest, de teljesítménye a fogatsport­ ban nem volt figyelemre méltó. A mili­ tary szakágban Hercegfalvi Tibor kivá­

m a g y a r

M

f e l v e r

ár

a cikk c í m é n e k

olvasása

a

fejüket

érthető

k é r d é s e k oldalán

-

a m i

k e r ü l n e k

ugyanis

s z ó b a .

a z o k

ülnek,

A

során is

érvel.

m e g o l d á s o k a t

akik

Előre

önálló

fajtát

kifejezést. m á n y o s

b o c s á t o m ,

|

h o g y

h a n e m

M a g a m k o r a b e l i e k

magyar

tenyésztőink 48

értek,

kereső

mert

nyitott

képzeletbeli

gyar félvér mellett, velük s z e m b e n korszerű

-

is f e l k a p j á k

v é g s ő k i g

magyar

é n a

félvér

h o g y

lófajták tartoznak e f o g a l o m

m e g m a j d

megtanulják.

szakmai

c s ő d j e azon szakemberek igazát tá­

egyik

érvelnek

gyűjtőnévként tudják,

tem ismeretlen. A fakó

a

m a ­

az ú j é s

lótenyésztők

m a g y a r

tábora

alatt n e m

alkalmazom mely

ló lovasunk e r e d m é n y e s e n teljesít egy fakó lóval, amelynek származása előt­

egyesek

asztal

a m á s i k oldalon

(

e

hagyo­

k ö r é b e ,

fiatal

lótenyésztés

masztja alá, akik az anyai vonalak ge­ netikai fontosságát képviselik. A szakmai h o z z á n e m é r t é s

elrettentő

példájaként hadd e m l í t s e m az 1950es é v e k e s e m é n y é t . A magyar földön tenyésztett,

és versenyző

amerikai

rövidtávú ü g e t ő kancákra három tisz­ tavérű Orlov ü g e t ő m é n t vásároltak. A Keleti pályaudvar melletti ü g e t ő pá-

2 0 0 3 . májusi Lovas Nemzet

Tenyésztés Tartás lyán sulkyba fogva be is mutatták ő k e t a k ö z ö n ­ s é g n e k . Egy sötétsárga, egy s ö t é t g e s z t e n y e p e j , egy pedig almásderes volt, ez utóbbi fehér sörénnyel é s fehér farokkal. T ö m e g e s , rámás, óriás m o z g á s ú s z é p lovak voltak. Utódjaik azonban nem növelték az amerikai ügetőkancák teljesítményét - ami ért­ h e t ő is - hiszen ezek őseit Orlov gróf hosszú távú kocsilóként tenyésztette. Visszatérve a c í m b e n jelzett témára, s z ó t kell ejteni a jelen lótenyésztési

helyzetéről. Az 1990. évi

j e l e n t ő s társadalmi é s politikai változás új l e h e t ő ­ s é g e k e t nyitott a magyar l ó t e n y é s z t é s b e n is. Nincs s z á n d é k o m sem kritizálni, sem dicsérni az elmúlt 12 é v e t , mert a l ó t e n y é s z t é s fokmérői a hazai é s n e m z e t k ö z i versenyek e r e d m é n y e i . Lovasaink é s fogathajtóink á l d o z a t o s munkával kihozták

lóál-

l o m á n y u n k b ó l , amire az genetikailag k é p e s . Indokolt szólni a tenyésztett fajták

sportteljesít­

m é n y é r ő l . A közel 500 é v e tisztavérben t e n y é s z ­ tett lipicai t e h e t s é g e s hajtóink segítségével európai é s világbajnoki é r m e k h e z juttatott b e n n ü n k e t . Bonyolultabb a t e n y é s z t é s feladata a díjlovaglás, díjugratás é s a lovastusa sportágaiban.

Meglévő

versenylovaink többre nem k é p e s e k . Ebből a d ó d i k a tenyésztők

nehéz

feladata, mert a teljesít­

ménynövelés több évtizedes szelekciós

munkát

igényel. A feladat n e h é z s é g é t fokozza, hogy a sportló t e n y é s z t é s b e n t ö b b nyugati ország 50 é v e s tenyésztői munkával m e g e l ő z ö t t b e n n ü n k e t . Ma minden hátasló tulajdonos versenyezni akar. A

Szépség Trakkenheini

k e z d ő lovas az Eurosport műsorában a n é m e t , holland, angol,

származású

3 éves mén

sol t e n y é s z t é s b e n tartani, é s minden született csikó után

francia lovak teljesítményét nézi, miközben figyelmen kívül

m é l t á n y o s állami támogatást adni. A teljesítmény n ö v e l é s e

hagyja, hogy a n e h é z osztályú díjugratásra képes lovak tel­

é r d e k é b e n t ö r t é n ő túlzott törekvések azt a veszélyt rejtik,

jesítményét t ö b b évtizedes tenyésztői munka előzte meg.

hogy egyes fajtatiszta kancacsaládok v é g l e g kivesznek. Az é r v é n y b e n l é v ő 20.000-100.000 Ft-os m e g t e r m é k e n y í -

Hogyan

tovább?

tési díj a kancatulajdonos számára soknak tűnik, azonban a

Az e l s ő é s legfontosabb kérdés, hogy a technikai fejlődés

s z ü l e t e n d ő utód é r t é k m é r ő tulajdonságai mérsékelhetik ezt

mellett milyen létszámú

az összeget. Nagyon határozott v é l e m é n y e m , hogy a te­

lóállományra van s z ü k s é g e az

országnak? E válaszra hivatottak az illetékes állami szervek.

nyésztésben m é g m e g l é v ő , nagy genetikai értékű kancaállo­

A második felvetésre n e h é z a válasz. Milyen fajtát é r d e m e s

mányt nyugatról importált, teljesítményvizsgát tett m é n e k ­

tenyészteni? A rövid válasz igaz: „amilyet el lehet adni".

kel, illetve azok spermáival kell termékenyíteni. A lovas­

Mielőtt bárki lovat akar t e n y é s z t e n i , vegye figyelembe,

sportok szakágait a j ö v ő b e n kiszolgálni csak nagy t e n y é s z -

hogy nagy az ágazat költségigénye é s nem biztos, hogy

értékű m é n e k utódai lesznek k é p e s e k .

megtérül!? A piacnak farkastörvényei vannak.

El kell vetni a nyugaton tenyésztett sporttípusú m é n e k irán­

Harmadik t é n y e z ő , hogy a lótenyésztési ágazatnak teljesít­

ti előítéletünket. Itt is c é l s z e r ű példát venni a nagy tekinté­

m é n y centrikusnak kell lennie, mert a piac ezt fizeti meg.

lyű l ó t e n y é s z t ő őseinktől. M e z ő h e g y e s e n a Franciaország­

Reális az a bírálati rendszer, mely a ló e s e t é b e n a szárma­

ból z s á k m á n y o l t N ó n i u s senior 1 8 1 6 - t ó l f e d e z v é n , majd az

zást, a küllemet é s a teljesítményt veszi figyelembe. Illeté­

1841. é v b e n vásárolt Furioso é s 1842-ben Angliában vásá­

kes állami szerv feladata lenne meghatározni, hogy a tradi­

rolt North-Star utódaikban t ö b b mint száz é v e n keresztül

cionális magyar félvér tisztavérű fajtákból hány kancát java-

szolgálták lótenyésztésünket.

Lovas Nemzet | 2 0 0 3 . május

I

49

Tenyésztés Tartás Most sem szabad idegenkedni

a nyugatról

importált

sporttípusú m é n e k t ő l ! Ö t v e n é v e s s z e l e k c i ó s tenyésztői munka e r e d m é n y e k é n t szolgálják a világ lovassportját. Az a tény, hogy Európa é s a világ díjlovagló-négyszögeit é s n e h é z o s z t á l y ú díjugratópályáit ezek a keresztezett fajták uralják, töltse el r e m é n n y e l tenyésztőinket! Hazánk fajtáinak kialakításában 150 é v e s múltra tekint vissza az arab é s angol telivér fajták import kancái é s ménjei é r t é k m é r ő tulajdonsága. Ezek utódai k é p e z t é k a kisbéri félvér, a tiszazugi arab félvér kitenyésztését. A t e n y é s z t ő k számára most viszont szakmailag érthetetlen az utóbbi é v e k n é h á n y importja. Hollandiából a keletfríz, Angliából a shiere, Olaszországból a hegyi póni fajtái, kancái é s ménjei kerültek hozzánk. A kérdés ö n k é n t ve­ tődik fel, hol akarja ezek utódait értékesíteni a tulajdo­ nos? Esetleg divatból is lehet é s é r d e m e s ezeket t e n y é s z ­ teni? Hasznosnak tartanám, ha n é h á n y k é r d é s b e n az érintettek is leírnák v é l e m é n y ü k e t . A Lovas Nemzet s z e r k e s z t ő s é g e a lap hasábjain helyet ad minden reális kritikának é s job­ bító s z á n d é k ú javaslatnak. Legyenek ebben partnereink a nyilvánosságot is vállaló olvasóink! Ornyik

Sándor

JL. 5840 Hírnök

57 F-j állami

LOVAS

t fr.fS

fedezőmén

SZAKÁRUHÁZ

S i s a k o k és k o b a k o k L o v a s ruházat

C

OM F

O H

T

Lófelszerelés, kantár, h e v e d e r e k , kiegészítők L o v a s ruházat, lófelszerelés, nyergek, és m i n d e n a m i a lótartáshoz szükséges Ló takarók

A f e n t i termékek KIZÁRÓLAGOS IMPORTŐRE, széles választékkal, katalógusból rendelhető több e z e r árucikkel és f o l y a m a t o s a n bővülő árukészlettel, rendkívüli minőséggel és tartósan kedvező árakkal várja K e d v e s Vásárlóit.

•

8

8

/

5

6

6

-

1

4

0

M

szonteladók jelentkezését i s várjuk k e d v e z feltételekkel! K i s és n a g y k e r e s k e d e l e m Cím: B p . 1 0 3 5 S z e n t e n d r e i út 1 9 . T e l . : 2 5 0 - 1 7 8 5 Nyitva: H - P 9 - 1 8 S z 9 - 1 4 Nagykerinfo: 0 6 3 0 - 3 9 3 9 - 0 5 9

1.

r é s z

hasznosítása A L o v a s N e m z e t 2005-ös évfolyamának

irányzatok előrejelzéseként - olyan kiváló

könnyen kezelhető, nyereg alatti haszná­

számaiban T i s z t e l t Olvasóink

megismer­

szakemberek felismerték, mint az Enyingi

latra, vagy fogatos lónak egyaránt alkalmas.

k e d h e t t e k a hazánkban tenyésztett m a ­

Állami Gazdaság lótenyésztője, Herczog

(Ebben a témában „A családi munkáló iránti

g y a r lófajtákkal. Két részből álló írásom­

Emil, vagy a Mezőhegyesen tevékenykedő

követelmények" címmel publikált cikket Or-

b a n - e z e n c i k k e k kiegészítéseként - a

Gergely Imre. O k elsők között importáltak

nyik Sándor a Lovas Nemzet 2006/júliusi

fajták jövőbeni hasznosítását e l e m z e m ,

az akkori NSZK-ból kiváló genetikai értékű

számában - A szerk.) Ennek az elvárásnak

és sporteredménnyel bíró méneket, majd ké­

hazai fajtáink nagy része megfelel.

A hasznosítás szorosan függ a kereslet­ kínálattól. A z a tenyésztő, aki ezt nem veszi

sőbb mélyhűtött spermát is. Ebben az időben fogalmazódott meg elő­

figyelembe, az nem tesz mást, mint a vágóló-

ször a „sporttípusú magyar félvér" elnevezés,

szont az egyes lovas szakágakban komolyabb

kínálatot bővíti.

és a keresztezett fajták iránti fokozott telje­

teljesítményre is képes lovak tenyésztése. A

sítményelvárás is. E jelentős lótenyésztői fel­

különböző lovas sportágak művelői teljesít-

Mielőtt hagyományos

hazai

lófajtáink

meghatároznánk,

adatnak volt jó néhány követője akkor, ellen­

mény-centrikusak. E z jogos elvárás, ám teó­

indokolt némi visszatekintést tenni. A lóte­

zője viszont annál több. A z elmúlt évtizedek

riájuk tévúton jár, mert rövid idő alatt, kevés

nyésztés feladatait a mindenkori társadalom

eredményei a kezdeményezőket igazolták.

munkával csúcseredményt elérni nem lehet.

hasznosításának

célját

E z a szemlélet olyan lovat feltételez, amely

katonai és gazdasági elvárása határozta meg. A 18. század ménimportjai 1960-ig fém­

Lótenyésztési f e l a d a t a i n k :

biztosan dobogóra segíti a lovasát.

jelezték fajtáinkat. A z arab telivér, az angol

A 21. század elején - a versenysport igé­

telivér, a Furioso, a North Star, a Nonius

nyeinek kiszolgálása mellett - új feladatok

A hazánkban korábban tenyésztett sport­ lovaink zöme átlagteljesítményre képes a

Senior, a belga és francia hidegvérű fajták

várnak a lótenyésztőkre. Új igény a szabadidő

leszármazottjait évszázadokon át részben

hasznos eltöltéséhez szükséges ló. E z olyan

díjlovaglásban, díjugratásban és lovastusában.

tisztavérben, részben keresztezés útján

lovakat igényel, amely szelíd, emberbarát,

E z a típus többre nem képes, mint amennyit

te­

születik évente Imperiar- Imperial a jártatóban

nyésztették elődeink. 1960 és 1990 között a hazai lóállomány 96 százaléka állami és szövetkezeti tulaj­ donban volt, és csupán 4 százaléka állt ma­ gánkézben. A z 1990 körüli társadalmi rend­ szerváltást követően az említett százalékos tulajdonarány némi eltéréssel, de csaknem felcserélődött a magántulajdon javára. A tu­ lajdonváltás merőben új helyeztet teremtett lótenyésztőink számára.

A

legjelentősebb

változást viszont

az

a tény jelenti, hogy a 21. században más igényeket kell kielégíteni a fajtáknak, mint az előző évtizedekben. A különböző lovas­ sportágak más-más típusú lovat igényelnek. A teljesítménynövelés iránti igénynek való megfelelés különösen nehéz lótenyésztési feladat. E z utóbbi igényt már a hetvenes években -

szinte a várható

folyamatok,

— ^ 6 4 ^ i i ^ n Í L . 2006.október V i

Nehezebb tenyésztési feladatot jelent vi­

•

.in

i

i •

*

eddig teljesített. Nem születik évente K i n ­

rögös utat kell megtenniük. A ménimport

6-7 év múlva, a versenypályán derül ki, hogy

csem, Aranyos, Imperiál, és a 60-80 ezres

és spermabehozatal járható út. Nagyobb

a született utód milyen teljesítményre képes.

lóállománynál elvárni ezt nem is lehet.

kérdés az anyai vonal, vagyis hogy a meglévő

Ott mérhető le igazán, hogy a párosításból

kancaállományunk milyen értékes genetikai

született csikó az apai és az anyai tulajdon­

tulajdonságokkal bír. Jó származású kancá­

ságokat milyen mértékben örökölte.

Adott tehát a legnehezebb lótenyésztési feladat: a csúcsteljesítményre képes ló. A

ink keresztezése sportteljesítményű külföldi

gazdaságilag fejlett nyugat-európai államok

ménekkel sem hoz minden esetben verseny­

tenyésztőinek több évtizedes múltja példa

képes utódokat. A sportló tenyésztése tőke

arra, hogy az uniós csatlakozás után sport­

és időigényes, valamint kockázatos feladat.

lótenyésztőinknek még milyen hosszú és

A kanca vemhesítése után legkorábban csak

Folytatás a következő számban _ _ _ _ _ _ _ _

O r n y i k Sándor ny. lótenyésztő

Magyar lófajtáink hasznosítása II. Cikkem

a z előző

számban

megjelent

Remélhetőleg a kitűnő szakember, Rom-

a n y a g folytatása, a m e l y a hazánkban t e ­

bauer Tamás, illetve lelkes munkatársai

nyésztett hagyományos m a g y a r

átmentik e kiváló fajtát a 21. század lovasai

hasznosítását

tekinti

fajták

át. N e m képezi

szamara.

írásom tárgyát a hazánkban tenyésztett Kisbéri félvér

egyéb fajták, a félvér-keresztezések, a tájfajták és a sportlótenyésztés i s m e r t e ­

Eredete 1853-ra vezethető vissza. Ősei

tése. A c i k k forrása n e m a z elérhető lóte­

holsteini és mechlenburgi kancák és angol

nyésztési s z a k i r o d a l o m , h a n e m a lóközel-

telivér mének voltak. A fajta nevét Kis­

ben leélt 7 6 év t a p a s z t a l a t a i . A c i k k saját

bér helységnévtől kapta, ahol céltudatosan

i s m e r e t e i m r e épül, és arról szól, h o g y a n

tenyésztették e nemes angol félvér fajtát.

látom a fajták hasznosítási lehetőségeit.

Küllemében nemes, szép, jóvérű. Teljesít­ ményében kitartó, gyors, így a nehéz military versenypályát

A z anyag szerkezeti felépítése: A fajta ere­

eredményesen

teljesítették.

Ennek bizonyítéka, hogy az 1936-os olimpi­

dete, A fajta jellemző tulajdonságai, A fajta korábbi hasznosítása, A fajta genetikája, A

án egyéni versenyszámban az 5. és a 9. előke­

fajta értékmérői, A fajta időközi változásai,

lő helyet szerezték meg. A térölelő mozgású

Egyéb tudnivalók.

egyedei díjlovaglásra is alkalmasak. A z 1940tenyésztését 1816-tól jegyzik. A kóborló

es években a magyar katonatisztek kedvelt

beduin törzsek 140-150 cm marmagasságú

hátaslova volt a kisbéri félvér. A kiegyensú­

Nagymágocson egyidőben tenyésztette az

sivatagi lova a hazai rög, időjárás és takar­

lyozott idegrendszerű kisbéri lovak nagyon

ardeni hidegvérűt és az angol telivért - az

mányozás hatására érte el a mai küllemét.

szép és tehetséges fogatlóként is bizonyítot­

előbbit az igavonás céljaira, utóbbit a buda­

A Shagya arab törzs céltudatos, szakszerű

ták képességüket. A fajta ugróképességét a

pesti galopp-pálya versenyeire. E n 60 évvel

tenyésztése emelte Bábolnát Európában a

múlt század első felében Angliából impor­

később Csongrádon a Baranya megyei h i ­

ló hazájává. A faja szervezeti szilárdsága,

tált ménekkel javították. Telivér származása,

degvérűt fuvarozási feladatra, míg a kisbéri

emberbarát természete indokolja tenyész­

szervezeti szilárdsága, szép külleme miatt e fajtára a 21. század lovasa is számíthat.

Károlyi gróf az 1900-as évek tájékán

utódaikat

tését, továbbá az, hogy egyes lófajtákban

pedig nyugati exportra tenyésztettem. A két

nemesítő szerepet töltsön be. Gustav Rau

eset időben és térben is meglehetősen távol

híres hippológus Bábolnán járva mondotta:

egyede pej, de egyéb színekben is tenyész­

esik egymástól, mégis volt egy közös vonásuk.

„Isten óvja Bábolnát a világ lótenyésztése

tik. Marmagassága 160-170 cm, övmérete

félvért

könnyű

fogatmunkára,

A gróf és jómagam azt a fajtát tenyésztettük, amely az aktuális társadalom igénye volt. Lótenyésztésünket

érdemes

gazdasági

számára". A z arab lovak zöme szürke, de előfordul fekete, pej és sárga színekben is. A z arab or­

vetület alapján is elemezni. Életszerű, reális

szágokban főként hátaslóként használják, és

igény annak a kérdésnek a felvetése, hogy

hazánkban is igen kedvelt szelídsége, jóindu­

egy-egy fajta tenyésztője milyen értékesítési

lata miatt gyereklóként. Könnyen tanítható

lehetőségekre számíthat.

kocsilónak is. Díjlovaglásban és díjugratás­ ban alkatánál fogva közepes teljesítményre

A bábolnai ( s h a g y a )

arab

képes. Családi munkalóként is jól szolgál­

Ősei import útján Egyiptomból, Jordáni­

hatja az utókort. A fajta a lovassportok közül

ából, Szaúd-Arábiából, Libanonból és Szí­

távlovaglásban tűnik ki teljesítményével: a

riából kerültek hazánkba. A z arab ló hazai

20-120 kilométeres távok kitűnő lova.

Színe főleg sárga, és szürke, kevesebb

180-190 cm, szárkörmérete 19-21 cm. Ta-

nulékony fajta, de érzékeny idegrendszerű.

gözi nézőit. A 2005-os O M E K Nagydíját

kor nyolc további melegvérű mén fedezett.

Természete szelíd, jóindulatú. További te­

méltán érdemelte ki a Favory XXVII-es

A méngondozók elhatározták, hogy a 10 ál­

nyésztése indokolt.

lipicai törzsmén.

lami mén teljesítményét összemérik nyereg alatt. A Tisza jobbpartján a györfösi részen

A lipicai

A fajta tenyészértékéből semmit nem vesz

1580-ra datálódik a fajta

kialakulása,

el az a tény, hogy némely törzse konok, ön­

amely az egykoron királyok és császárok

törvényű, próbára teszi ápolóját vagy lovasát.

udvarának hintóslova volt. A lipicai a Bé­

Ezért gyermekek lovagoltatására nem min­

csi Spanyol Lovasiskola nívós programjai­

den egyede alkalmas. Sok örömet és gyö­

nak nélkülözhetetlen lova. Jellegzetes fel­

nyörű látványt nyújt ez a fajta a 21. század

építésű: tömeges, rámás csontos, magasan

emberének.

illesztett és jólívelt nyaka, akciós, magas járása egyedülivé teszi e fajtát. Tanulé­

A Gidrán

kony természetű, nagy munkabírású fajta.

A fajta eredete 1816-ig nyúlik vissza, ami­

Színe főleg szürke, kevesebb a pej színű,

kor a fajtaalapító arab mént, Gidran Senior-

néhány egyede fakó. A fekete színt első­

t Fechtig báró megvásárolta. Míg a fajta ős­

sorban a Tulipán törzs egyedei képviselik.

atyja egy cingár, apró ló volt, az elmúlt majd

A z egyetlen sárga színű mén Romániában

200 év alatt a fajta külleme megváltozott, így

található.

széles szügyű, erős hátú hosszú farú lóként ismerik hazánkban. Színe kizárólag a sárga különböző változata. Gyakori a kesely láb, gyakori a fejen a hóka vagy a csillagjegy. A 20. század első felében főleg hátaslóként használták, ismereteim szerint fogatolásra nem minden egyed volt alkalmas. A Tisza partján gazdálkodó parasztok így vélekedtek a fajtáról: „a gidrán kocsi előtt vagy nagyon jó, vagy nagyon rossz". A z 1960-as években Svájcból rendszeresen jártak Magyarországra gidránokat vásárolni.

Hazánkban ötvenes

e fajtát

éveiben

a múlt

telepítették

század a

Bükk-

A z 1971-ben Budapesten rendezett I. N é ­ gyesfogathajtó Európa Bajnokság díjhajtásá­

hegységbe. Nyolc törzsét a szilvásváradi

nak aranyérmese egy sárga gidránokból álló

húzódott a csordajárási legelő 1,5 kilométer

Állami Ménesgazdaság tenyészti

svájci négyesfogat volt. A versenyen a nézők

hosszan. A győztes lovas díja egy fűzfaves­

soraiban ülve csodáltam a négy sárga kitűnő

szővel befont tízliteres üveg vörös bor volt.

ered­

ményesen. A lipicai 1971 óta a kettes- és négyesfo­ gat versenyek legeredményesebb fogatlova. Európa-

és világbajnokságok

teljesítményét a díjhajtó négyszögben. A fajta ugróképessége mindenki előtt is­

Egyik reggel aj ártatás idején lovagoltak ki az említett helyszínre. Álló starttal indítot­ ták a 10 mént a nagy fűzfától, célként pedig

aranyérmei

mert, bátorságuk, helyzetfelismerésük miatt

köszönhetők e fajtának. Kádár László, Tóth

military lónak kifejezetten alkalmasak. A

a Tisza-gát rámpájánál lévő két nagy nyárfa

László, Mátyus Viktor, Abonyi Imre, Bárdos

fajta nyereg alatti teljesítményét egy meg­

volt megjelölve. A versenyt a 18 éves gidrán

György, Bozsik József, Lázár Vilmos, Lázár

történt esettel is bizonyítani kívánom. 1943-

mén három testhosszal nyerte. A mént édes­

Zoltán, Nyúl Zoltán és Hódi Károly nevét

ban apám nagyréti tanyáján két kiváló állami

apám lovagolta. Lenyergelés után a lovasok

a lipicai lovak teljesítménye nyomán ismerte

mént helyeztek ki a fedeztetési idényre: az

közösen fogyasztották el a 10 liter kadarkát.

meg a világ. A nagytudású és tehetséges haj­

1454 Zalavár-3 pej, nemes küllemű, rámás

tók hamar felismerték a lipicai ló kivételes

mént, illetve a 1310-es Gidrán 49-10-es

értelműen a fajta nagy teljesítményre való

sötétsárga, méretes, nagyon szép, 18 éves

képességét bizonyítja.

teljesítményét. Felvezetéskor, amikor e fajta négylábra

állami mént. E z utóbbi egykoron Mezőhe­

körültekint,

gyes gidrán ménesének volt a törzsménje.

majd ügetésben elindul, kétségkívül lenyű­

Csongrád városháza gazdasági udvarán ek­

feláll, tekintélyt

parancsolva

Úgy gondolom, a megtörtént eset is egy­

Ornyik^Sándor ny. lótenyésztő

2006. november

$S -

z®

u r a a a l m a i n a

angol telivér ésjelvér. A kiváló '.gelők, a céltudatos és modem csikónevelés ered­ ményezte, hogy Tolna megye az ország legjobb angol telivér és félvér tenyészeté­ vel hazánkban és Európában nemzetközi hírűvé vált. Figyelemre

méltó az a tény.

9

lő zab adagolás mellett. Az alkalmasnak talált mértcsikók az állammal fennálló egyezség értel­ mében 3 éves korban 1400 korona árban átvé­ tetnek. A heréltek a hadsereg részére 650 koro­ na árban, a kocsiban betanított lovak páronként 1000-2000 koronáig terjedő árban adatnak el.

hogy országosan a magánménesek a szá­ zadforduló

idején évente 63 016

lovat exportáltak

darab

Nyugat-Európába.

A z uradalmi táblák közé beékelődve gazdálkodtak a 10-20 kat. holdas kisgaz­ dák. Kihasználták az uradalmi lótenyészetek adta lehetőségeket elsősorban fe­ dezőmének szempontjából. Vegyes fajtá­ jú igásló állományukat angol félvér mé­ nekkel fedeztették, így született, majd több évtizedes szelekciós tenyésztői mun­ ka után vált országos hírűvé a Tolnatamási tájfajta. Ezen előzmények ismeretében az olva­ só figyelmébe ajánlom az 1903-ban k i ­ adott szakkönyvet, melynek címe: „Ma­ gyarország állami és magánménesei lóte­ nyésztésének kézikönyve". A 372 oldalas könyvből a Tolna megyét bemutató rész teljes terjedelmében a következő:

.? ?

CRAIG MILLAR A tolnatamási tájfajta tenyésztéséről a Lovas Nemzet 2000, évi I. száma részletesen beszá­ molt. A cikk a lótenyésztő berkekben jelentős érdeklődést váltott k i . Ez a tény indokolja, hogy Tolna megye kiváló lótenyésztését né­ hány gondolattal kiegészítsem. A jó talajadottságú dombokon íöbb ezer hol­ das uradalmak-mai szóhasználattal nagyüze­ mek - gazdálkodtak eredményesen. Igaerő szükségletüket öklökkel, majd Baranya megyé­ ből származó hidegvérű lovakkal biztosították. A z 1800-as években a melegvérű lóálkimány zömét az arab telivér és félvér, adta. Aí, akkori

Sszi ménes.

Tulajdonos: gróf Apponyi Géza. A m é n e s helye: Pálfa, Tolnamegye. Posta helyben, távírda és vasútállomás: Simontornya. A ménes elhelyezéséül szolgáló birtok terü­ lete 3000 k. h. A ménest 1860-ban gróf Apponyi Károly alapította. A z anyakanczák részben szabadon járók, másrészt a gazdasági igás fogatokban 1 lasznáftatnak. A ménes kanczáira rendesen an­ gol telivér vagy angol félvér állami bérméne­ ket használnak. Ezidőszerint Persistive (Fitz James-Persistence) angol telivér van bérben. Állománya 70 drb angol félvér anyakancza. A z egész lóállomány körülbelül 200 drb. A kanczák túlnyomó része tavasszal, kisebb ré­ sze ősszel elletik,

hadsereg igénye a jó küllemű, élénk m, T-ÍXHI.

Tjiiyésr-icsi irány: az állam, illetve a közte­ szilárd szervezetű huszárlővcJt. Évente ÍÜ.Ofíí)' nyésztés szénára alkalmas mének, valamint a darab remondát vásárolt fel afyadsetvg.títáfi'-", hadsereg részére hátaslovak nevelése. A ménes pótlás céljából.Agyots fcfelekciKs í'!^i>'t'!irjnyáron "természetes legelőn jár, a legelő elégte­ tosítottaajukker hintós ésateusko-síió.rV'-Cí lenségé esetén azonban a ménes rétet is jár. Té­ ideális lova e vidéken a-század Közepétől; az leri szénát vagy tavaszi szalmát eszik, megfele;

22

NOVAS' N # « £ í t

•.. ;,

JSKQ^.;^^W«)#SZTU8

Tulajdonosok: néhai Döry Jenő örökösei. A ménes helye: Tüske, Toluamegye. U. p. és távírda-állomás: Dombóvár. 5 A ménes elhelyezéséül szolgáló birtok terü­ lete: 5000 k. n. (bérlet a berezeg Esterházy uradalomból). A ménest idősebb Dőry Lajos 1840-ben ala­ pította. Állomány 50 drb anyakancza, melyekből /0 drb angol telivér és 40 drb angol félvér. Lóál­ lomány: 190 drb körül van. A kanczák ta­ vasszal elletnek. Tenyésztési czél: Nemes angol félvér mének tenyésztése, az országos lótenyésztés czéljainák megfelelőleg, valamint sebes kocsilovak és hátasok nevelése. A ménes május hó 1-től legelőn van mindaddig, mig a hó le nem esik. Takarmányul zabot, szénát, sarjút és árpaszal­ mát kap. A felállított lovakat előbb lovagolják, míg később kocsiba fogják. A z alkalmas méncsikók, az állammal e rész­ ben fennálló egyezség értelmében 3 éves kor­ ban 600 korona átlag árban át adatnak. A 3 éves herélteket és kanczákat a csikótelep részére a katonai lóavató bizottságnak 800 korona átlag­ árban adják el. Fenmaradottakat kocsiba fog­ va vagy belovagolva, darabonként 800 koro­ nától 2000 koronáig terjedő árban adják el. Megjegyzés. Ezen ménes állományát a tulaj­ donos elhalálozása folytán apasztani fogják s már eddig is az anyakanczák nagyobb részét eladták.

Sütvényi ménes (Dombóvár) Tulajdonos: Dőry József. A ménes helye: O-Sütvény, O- és Uj Dalmand puszták, Tolnamegye. U . p., távirda és vasut-állomás: Dombóvár. A ménes elhelyezéséül a herczeg Esterházyféle uradalomból, a ménestulajdonos által bé­ relt 8000 k. h. birtok szolgál.

A ménest jelenlegi tulajdonosa 1867-ben alapította. A ménesben rendszerint angol félvér és an­ gol telivér állami bérmének, valamint saját nevelésű angol félvérek fedeznek. Ezidőszerint ez államtól bérben vannak: Uncle-Maw (Bajtárs-Mrs-Day) angol telivér és egy Furioso XXOI-as angol fajta mén. A ménes állománya 125 drb angol félvér anyakancza; van azonban néhány angol telivér anyakancza is közöttük, ezeket azonban rend­ szerint angol félvér ménekkel fedeztetik. A kanczák egész éven át ellenek. Tenyésztési czél: kitartó, j ó , tetszetős, könnyebb jucker kocsilovak és hátasok nevelé­ se. A z anyakanczák legalább 2 évi kipróbálás­ nak vétetnek alá és csak a melyek kiváló gyor­ saságot, kitartást és aczélosságot tanúsítanak, soroltatnak be a ménesbe. Ezenkívül a tenyész­ tés odairányul, hogy az országos lótenyésztés czéljaira megfelelő mének neveltessenek. A ménes felnevelési rendszere: jó, egészséges és szellős istállókban tartva, naponként a lege­ lőnjár a ménes, úgyszintén a téli hónapokban is pár órát karámban töltenek, különben bőséges takarmányozás a csikók fejlődése érdekében, A ménes számfeletti anyagából: 3 éves kor­ ban 18-25 drb mént adnak át az államnak 2000 korona átlagár mellett, a fennálló egyezség értelmében, 5-10 drb, kevésbbé sokat ígérő csikót a katonai csikótelepekre adnak el, mig 25-35 drb 4 évest felállitanak s ezeket, részint mint kocsilovakat, vagy mint paripákat értéke­ sitik, avagy egy részüket a tulajdonos, haszná­ lati ló-állománya pótlására forditja. Tekintettel arra, hogy a ménes Dombóvártól meglehetős távolságban fekszik, állandóan 3 4 négyes fogat áll az istállóban Dombóváron a tulajdonos használatára, s igy a behatásra és kipróbálására bő alkalom nyilik.

Felső-leperdi ménes. Tulajdonos: özv. Dőry Vilmosné. A ménes helye: Felső- é s Alsó-Leperd, Tolnamegye. U . p. és távirda: K o c s o l a Dalmand (pályaudvar), vasútállomás: ugyan­ itt és Dombóvár. A ménes elhelyezéséül a herczeg Esterházyféle uradalomból a ménestulajdonos által bé­ relt 4008 k. holdnyi birtok szolgál. Alapíttatott: 1866-ik évben Dőry Vilmos által a Dőry Frigyes-féle sütvényi ménesből eredő kanczákból, melyek osztály utjátl Dőry Vilmosnak jutottak. Állomány: 40 drb ménesbe!i kaocza a lege­ lőn és 20 drb használati, összesen tehát 60 drb. A ménesben ezidőszerint az alábbi mének fedeznek: 1. „ C a m b u s i e r " {CambuseunCrisis) angol telivér, állami kisorolt mén; 2. Furioso X X I I . ; 3. angol fajta állami bernién. Utóbbi mén bérletéről a ménes tómoaéatt A ménes anyakanczaállományát>6rS gol telivér és 54 drb angol félvér. Azfigte'tóái- •

lomány 160 drb körül. A z anyakanczák egész éven át elletnek. A ménesben a tenyésztési czél; könyű, kitartó, magasvérü kocsi- és hátaslovak tenyésztése, e mellett a tenyésztés odairányul, hogy az országos lótenyésztés czéljaira alkalmas mének neveltessenek. A ménesbeli kanczák ós növendékek nyáron legelőn, télen pedig (széna, baltaczim és árpaszalma) szálastakarmányon és minden időben a szükséges zab- és tengeri erő­ takarmányban részesülnek, olyan mértékbea, hogy fejlődésük kellőkép előmozdítva legyen. A z alkalmas méncsikók felneveltetnek s 3 éves korban az állammal eziránt kötött egyez­ ség értelmében 1600 korona átlagár mellett át­ vétetnek. A 3 V éves heréltek és kevésbé sikerült kanczák katonai csikótelepekre 850 korona átlagárban adatnak el, A felállított 4óvesek pedig részben haszná­ latban maradnak, részben 800-1200 korona árban adatnak el. a

Ozorai ménes. Tulajdonosa; Gyérei Richard. Amenes helye: Ozora, Tolnamegye (herczeg Esterházy-féle uradalomból bérelve), U . p. és távirda: helyben, vasútállomás: Simontornya, Pinczehely és Felső-Nyék. A ménes elhelyezéséül szolgáló birtokterü­ let: 8000 k. hold. Alapitotta 1865-ben néhai Bischitz Mór. A z idősebb kanczák szabadon járók, mig a többiek gazdasági munkában hasz­ náltatnak. A ménesben az utóbbi időben az aláb­ bi mének fedeztek: Gutkeled angol teli­ vér (Craig Millar-Galante), Laborcz an­ gol telivér (Krawarn-Sphynx), Fenék angol félvér, utóbbi kettő állami bérmén. 1902. év őszén „Gutkeled" ménjét a tu­ lajdonos, Bohócz (Bálvány-Turolla) an­ gol telivér mén el cserélte fel. Állománya 5 drb angol telivér és 55 drb angol félvér anyakancza. A z egész lőállománya: 120 drb. A z anyakanczák ősszel és tavasszal elletnek.

legelő áll rendelkezésre: aratás után pedi tarlókon jár. A ménest 1870-ben jelenlegi tulajdonosa alapította. A z anyakanczák szabadon járnak. A ménesben alábbi, részint állami, részint saját angol telivér mének fedeztek: DeutseherMichl, Fair Micke, Vahnfried (CambitscanLady Bertha), Trója stb. A ménesben fennál­ lása óta mindig csupán angol telivér méné fedeztek. E z időszerint Sehenkewa (Vederemo-Annie Day). angol telivér magán mén fedez a ménesben. Állománya: 18 drb angol félvér és 3 drb angol telivér anyakancza. A z egész lőállomá­ nya: 63 drb körül. A ménes elletési rendszere a tavaszi. Tenyésztési ezélja: szívós vadászlovak, könnyű teher alá, valamint sebes juckerek előállítása. A z anyakanczák másodrendű szé­ nát, tavaszi szalmát és szükséghez képest za­ bot, elletés előtt 4 héttel egész választásig 4-6 liter zabot és zöld laczernát kapnak. Csikók vá­ lasztástól 1 éves korukig naponta és fejenké 8 liter zabot, elsőrendű szénát, 2 éves kori 4 liter zabot, másodrendű szénát és tavaszi szalmát, végül a 3-4 évesek tavaszi szalmát kapnak. A ménes rendelkezésére tennészetes legelő áll. A z anyag szívósságát elérendő, ennek érde­ kében minden eszközt felhasználnak, s a törek­ vés oda irányul, hogy edzett, kitartó anyagot (folytatás a 65. oldalon)

A ménes tenyésztési czélja: a közte­ nyésztés számira alkalmas erős külemü, csontos ménekés jó hátaslovak nevelése. A z alkalmasaknak látszó méncsikók az állammal e részben fennálló egyezség ér­ telmében, mint ilyenek felneveltetnek s 3 éves korban darabonként 1600 korona átlag árban átadatnak.

Kajdacsi ménes. A m é n e s tulajdonosa: Sztankováni •Sztettkovánszky János. • - A A é n e s helye: Kajdacs, Sáncz-major, Totaamegye. Posta-, távirda- és vasúti ál­ lomás "helyben. A ménes részére 60 hold természetes

LOVAS

N E M Z E T

DONCASTER

2 0 0 0 .

A U G U S Z T U S

23

Bértartás G y ő r t ő l 20 km-re Kajárpécen, boxos istállóban. Karám, 2 nektár legelő, lovak képzése, kocsizása. 18.000 Ft/hó-tól. Érdeklődni: 06 30 2262 703

Fúton 240 m2-es, színvonalas istálló, 1500 n.öl telekkel, 2 lakóépülettel, fedett széna tárolóval 14 M Ft-ért, megosztva is eladó. T e l :

0 6 3 0 9

4 1 0 8 1 9

• 15 hónapos Janicsár (holland imp.) x Toborzó anya hátterű mspl. impozáns megjelenésű, j ó mozgású, pej, keskeny hóka méncsikó. • Holsteini (Toborzó 62 „Ta­ rokk") apaságú '95-ös születésű sötétpej nagyon szelíd mfv. tenyészkanca, bevizsgált Rezgő v e h e m m e l , és háromhónapos holland apaságú, világos fakó kancacsi­ k ó j á v a l . • Továbbá e l a d ó 2 2 ha m ű v e l e t l e n

JBeloragíás

Érdeklődni:

holland — holsteini nyers csiltóL: 0.6-4,0 évesig k e z d ő lovasoknak megBj, B^,

Ag.

(77)

tenyészet:

421 005. H O R

[SCSBTÍHELYE? ME FÁJJON A FEJE'"¡ uofty ó/vj/íémvk' wlkwtma&, 1'70 cm, | Lovak, csikók kérfartása Gijórken. Kiváló fakapmánij, |

Nagyon jő állapotú összkomfortos, központi gázfűtéses tanya eladó Kiskunfélegyházán, XIII. ker. 101. szám alatt, 2 fúrott kúttal, lótartásra alkalmas nagy melléképülettel, 2 5 ha szántó­ földdel, erdővel és legelővel.

Érdeklődni: 06 30 9 456 416 Eladó e g y szürke 9 éves h o l s t e i n i származék k a n ­ c a és v e r s e n y e k e n jó eredményt elért nónius f o g a t l o v a k . Érdeklődni: 0 6 3 0 2 0 5 4 8 0 5

Ló é s szarvasmarha tartására kialakított állattartó telep e l a d ó Kunmadarason, a Hortobágyi Nemzeti Park szélén. 7 hek­ tár udvaron összesen 5.500 m épület (is­ tállók, vasvázas színek, lakás). Irányár: 34 M Ft + ÁFA. Tel.: 06 30 9 558 097. 2

-s.

4

Eladók magyar félvér csikók, belovagolt f i a ­ tal hobbilovakés ugrósportban B - A kat. ver­ senyző lovak. Ugyanitt eladók hintók. Boxos istállóban bértartást vállalunk. Pécs-Üszögpuszta. T e l . : 0 6 3 0 9 2 9 4 9 0 5 . n

írásbeli

feljegyzések

Eszterházy

méltatják.

1834-

ben 12 angol telivér kancát vásárolt Angliából. A század közepén később 50 darab angol telivér import mén és kancákkal javította lóállományát. A z akkori lótenyésztők méltatják a herceg 1883 évben történő importját. Grey Március

és Stavely-Lark

kitűnő ivadékaikkal

.

5 we&, 158 cm, em& tesiaüwtw, h&iélv 250

0 2 7 138. J

Figyelem tenyésztők! Eladó, szlovák import Furioso XII-34 1 3 éves törzskanca. Díjugratásban A és B kategóriában egyaránt sikeres. 1995-ben megnyer­ te a mezőhegyesi tenyészkancaversenyt. A p j a : Furioso XII. Anyja: 8 3 4 Furioso XLIII

Tel.: 06 1 277 35S3, 06 30 230 66 33 Eladó Adrián Chelentano (Góliát) apaságú 15 hó­ napos kancacsikó 2 db Cselszövő Gidrán és Forin­ tos kancától, 135 és 145 cm marmagassággal, (bot­ tal) továbbá egy Pálfa Maxim kanca 6 éves nagyon jó ugróstílussal 170 cm marmagasságú bottal. Tel: 06 30 9025 211 vagy este 06 22 588 040.

ami, íetélt, 230

telivér

mének

növelték a hazai angol te­

livér teljesítményét. A herceg, mint kiváló te­ nyésztő és lószakértő jelentős anyagi áldozato­ kat hozott a Széchenyi István korában már fel­ virágoztatott telivér versenyek érdekében. Múlt századi írásos anyagok Sütvény és Dalmand méneseit emelik ki az angol telivér

& eleqám', CoÁá hanew 300 ^

% ^b-oa

dadáit- Ifáicuv. %d.: Oh 30 9 410 819

Ijdwtp

E L L O P T Á K NAGY É R T É K Ű N Y E R G E M E T ! A NYOMRAVEZETŐNEK J U T A L M A T A J Á N L O K F E L . A N Y E R E G FAJTÁJA: K Í E F F E R , T Í P U S A : KOOF F L , SZÁMA: 9 9 0 5 0 0 9 / 7. A N Y E R E G T E L J E S E N ÚJ, ÖTSZÖR VOLT LOVON. K É R E M BÁRMILYEN INFORMÁCIÓ E S E T É N ÉRTESÍTSÉK A RENDŐR­ SÉGET, VAGY H Í V J A N A K A KÖVETKEZŐ T E L E F O N S Z Á M O N :

06 3 0 9 9 3 8 2 1 2, VAGY 0 6 3 0 9 0 2 5 2 1 t .

| 9 éves nagyon elegáns, 180 cm marmaIgasságú, sötétpej kanca. Anyja: Lady, apja: Aldato Arizona. B, B -ben verseny­ zett. Hobby célra is kitűnően alkalmas. l.ár: 800 E Ft. Tel.: 06 30 9 286 664 2

Lipicai félvér 5 éves kanca Tulipán apá­ tól bekocsizva, lovagolva, sport-, hobbyés tenyészcélra e l a d ó . Érdeklődni: Tel.: (76) 465 338, 06 30 9 738 1 74. Arab telivér és Shagya lovak eladók. Tel.: 06 30 278 36 18. Csikónevelésre kiválóan alkalmas területen, Budapest­ től 20 km-re dús, füves legelőkön, változatos dom­ borzati viszonyok között több hektáron bértartást vál­ lalok. 16.000 Ft/hó, állandó felügyelet.

2

(folytatás a 23. oldalról) neveljenek. A heréltek nyereg alá, a kanczák hámba idomíttatnak. A számfelettiek, mint teljes kornak adatnak el, részint mint hátaslovak, vagy mint hámoslovak. Értékesítési áruk 800-1800 korona között mozog. ozorai ménesét

420 ^ ^V; a¿mósd&ie£>, nofyott széf*

színeiken:

Leszállító kölcsönzés. Tel.: (28) 386 479. Állatszállítás. Tel.: 06 20 9 241 254.

Korabeli

Tel.: 0 6 3 0 9

^Érdeklődni:

Nagy 0 6 3 0 9 832 271.

Pál herceg

d e k l ő d n i : Tel.: (52) 443 2 1 0 , 0 6 30 233 7695 Debrecen

Tel.: 06 3 0 9 027 138

Pl természetszerű tapiás. Boxos elkelijezés, reális árak.

Kiskun kai a.
legelő

Irányár: 6 5 0 E Ft,

¡11. 3 M Ft, vagy személygépkocsi csere lehetséges. Ér-

igényesnek eladó. Móvár, lovasísfcola

Teljesítmény—szülőktől

líízkaló, versenyzőknek

Szatmárcsekén, szép környezetben.

mén e s i k o

alatt álló

Tel.:

Lovak eladók: 6 éves szürke Shagya-arab fajla kanca gyönyörű küllemmel 390 E Ft, 5 éves ma­ gyar félvér sárga kanca 210 E Ft, 7 éves Shagyaarab herélt 290 E Ft, 12 éves nagytermetű Shagya arab fedezőmén (164 cm) 380 E Ft. Vennék: nagy termetű anglo-arab mént és 90 cm körüli Shelhmd póni kancát és csődört csak szár­ mazási lappal. Erd.: Eger. Tel.: 06 30 9 674107

0 6 3 0 2 2 2 26 5 4

Minőségi, boxos lótartás Foton 23.000 Ft. Tel.: 06 30 9 410 819. és félvér világából. Dőri angol félvér

I

József

ménese Európa

£,yy tló Sítaijiju atab fajta méncstkó eluíó. érMloHm:

nagybirtokos Mének (%)

szerte híres volt.

A csikókat rideg körülmények között, szak­ szerűen ménesben nevelték, tavasztól őszig le­ geltették, de abrakolták is. Kemény, edzett és szilárd szervezetű, nagy menőkedvű lovakat neveltek. Gát- és akadályversenyeken sok ér­ tékes díjhoz és nemzetközi hímévhez juttat­ ták tulajdonosaikat. Több írásbeli núskodik arról, hogy a Dőri féle 60-80 km-es távolságokat kül teljesítették

17 óta után. ZeL (78) 312 477.

anyag ta­

négyesfogatok

kondícióvesztés

nél­

42,0

7,5

Angol félvér

36,5

73,0

Arabs

3,3

5,9

Ügető

4,8

1,2

Lipizai

3,8

3,3

Hidegvérű

3,8

5,4

Nóniusz

5,8

3,3

Egyéb fajta

-

0,4

országúton.

Száz év távlatában is elismerésre méltó, hogy a Tolna megyei uradalmak és kistenyésztők, a kor igénye szerint nevelték, tenyésztet­ ték és versenyeztették az angol telivért és fél­ vért. Ezen fedezőmének utódaival javították a tolnai kancaállomány minőségét. E ménekből mutatunk be korabeli fotón néhány telivért. Magamat is meglepett az említett szak­ könyv, amely 1900. évi táblázatot közöl a faj­ tákról:

LOVAS

N E M Z E T

Kanca (%)

Angol telivér

Feltűnő az angol telivér és angol félvér nagy létszáma. Ma is tényként állapítható Európa

lovassportjának

versenyzői

ségüket az angol telivérnek

meg, hogy világelső­

köszönhetik.

Befejezésként összegezve a Tolna megye ló­ tenyésztését ismertető három cikket az olva­ sóra és a ma lótenyésztőjére bízom a szakmai következtetés levonását. Ornyik Sándor ny.

2 0 0 0 .

A U G U S Z T U S

lótenyésztő

6 5

em.. T

riportok

t a n u l m á n y o k

és Ahogyan

sokan érdeklődést tanúsítanak hazánk

történelmi

m ű v é s z e t

nóniuszokkal

A z akkori vízirendészet kötelezővé tette kikötést követően av

múltja iránt, mások lovas múltunkat tanulmányozzak. E z utóbbiak

első és utolsó tag oldalán l - l piros üvegű petróleum világítású vi­

ismeretanyagát szeretném bővíteni ezzel a cikkel. A ló igaerejének

harlámpa elhelyezését. Előírás volt egy éles hangú csengettyű vagy

egykori sajátos és ritka hasznosítását ismertetem, ami mára a soha

kolomp felszerelése, melyek a kompjárók vagy nyitható pontonhidak

nem ismétlődő múlthoz tartozik. írásom címe már utal a témára, ezt

személyzetét figyelmeztették a tutaj érkezésére. A kompok vastag

1945 előtt az én generációm még látta, a fiatal lovas generáció pedig

drótkötelét a víz alá kellett engedni, míg a szétnyitható pontonhidak

ismereteit növelheti e cikk elolvasásával.

középső tagjait oldal irányba kellett nyitni, a tutajok áthaladási idejéw A tutajozásból Magyar és oláh családok éltek májustól szeptembe­

A

t u t a j o z á s

A technikai eszközök hiányát elődeink logikus, egyszerű eszközök­ kel pótolták, kihasználva a természeti erőket. Ilyen volt a vízi szállítás

rig. A fenyőrönkök úsztatásának végső állomása Szolnok - Tiszaiig - Csongrád és Szeged volt, ahol nagy fürészüzemek gatterjai dolgoz­ ták fel készárúvá a rönköket.

sajátos módszere. A Kárpátokban 25-30 méterre is megnőtt fenyőket vágásérett kor­ ban kézi fűrésszel döntötték ki, majd ágnyesés után szívós, mokány

A

rönkszállítás

A z olvasó jogosan teszi fel a kérdést: „miért nem vasúton szállí­

hueul lovak segítségével csúsztatták le a hegyoldalon a legközelebbi

tották a fenyőrönköt?" A válasz kézenfekvő: mert a vízi úsztatással

vízfolyásig. A h o l már elég széles volt a vízfelület, ott egymáshoz rög­

olcsóbb volt, másrészt az építkezéseknek 8-10 méter hosszú fenyőge­

zítették a rönköket. A 20-25 méter széles „tag" képezett egy tutajt,

rendákra is szüksége volt.

leggyakoribbak a 3-5 tagból álló tutajok voltak. A tagok között 2-3

Amíg a természet vízsodrása megoldotta a több száz kilométeres

•»iéter távolság volt, melyet középen drótkötél rögzített egymáshoz.

szállítást, bonyolultabbnak bizonyult a Tisza és feldolgozó telepek

USá&első és leghátsó tag végén hosszú nyelvű evezők voltak rögzítve,

közötti anyagmozgatás. Ennek megoldását részletesen taglalja Íráson

. fríeiyek a Tisza kanyarulataiban vagy kitérés esetén áz, oldalirányú

Csongrád a Tisza jobb partján kiépült fás és virágos kisváros, mf |

kormányzást tették lehetővé. A tutaj haladási sebességét a víz sodrása határozta meg. Alacsony vízállás esetén lassú '(4-5 km/óra),, áradás éten gyorsabb volt a sebesség. tutaj tartozéka volt egy alacsony építésű fából készült gunyhő, iiis7ert, ruhaneműt i i f n l f a é ' : pihenőhelyül is szolgált.

a szabályozás előtt a Tisza körül határolt. A várost Szolnok megyével egy pontonhíd köti össze, mely j js üzemel. Ettől nyugati irányba kötötték ki az érkező tutajokat.. paft ugyanis itt enyhe lejtésű, erdőmentes volt, továbbá á pontonhíd' kockakővel kiképzett út-vezetett,. A.Tiszá.jobb partjára j

ző fenyőrönkökből csúszdát építettek, mely nem más, mint a talajba

kézi emelő segítségével felemelték, majd a fogatos és segítője a rö

süllyesztett rönkök, melyek a vízre merőlegesen és párhuzamosan

vége alá taszította az első tengelyt. A befogott 2 ló előrébb húzta a

épültek, egészen a víz széléig.

hátsó végén még talajon csúszó rönköt. Emelése és hátsó tengely alá-

Csongrádon a Zrínyi utcában ma is áll a két Fábián testvér M i s ­

tolása hasonlóan történt. A rönkök átmérője és hossza határozta meg,

ka bácsi és Gyuri bácsi lakóháza, melyhez tágas lóistálló is tartozott.

hogy 1-5-ig hányat vontattak. A feldolgozó telepre érkezvén oldal­

Mindkettőnek volt földje, mely megtermetté a lovak szálas és abrakos

irányba leengedték a vasrakoncát, a kisebb rönköket kézzel gurították

takarmányát, a Tisza-parti kadar-szőlő pedig biztosította jó vörös­

le, míg a nehezebbeket lóval húzatták le oldalra.

bort művelői részére. Magas, szálas, kemény kötésű, munkabíró pa­ rasztemberek voltak, a föld hozamából és fuvarozásból éltek. Szerződést kötöttek a csongrádi gőzmalommal és a Hangya Rt.-

A közlekedési útvonal nehézségei A két tengelyre rögzített szállítmányt mintegy 100 méteren

vel, melyben vállalták, hogy a Tiszán úsztatott összes fenyőrönköt a

kellett vontatni a mély iszapos talajon. Előfordult, hogy esős időbe

két nagyüzem gattereihez szállítják júniustól szeptemberig. Kizárólag

néhány méter után leálltak a lovak. Ilyen esetben a másik szállí

nóniusz herélt lovakkal dolgoztak, melyeket Orosháza, Szarvas, Békés­

mányt is előkészítették, majd a rúdvégre fogott másik 2 ló se

csaba lóvásárain vettek meg. Nagyméretű, rámás, csontos, pej és fekete

ségével a kockaköves útig vontatták a terhelt 4 lóval. A vontat

lovakat hajtottak, szürkét vagy sárgát sosem láttam fogatban. Télen - nyáron széna, lucernaszéna és búzaszalma szecskát etettek, melyet megvizeztek és naponta 5 kg kukoricadarával dúsították. A rönkvon­

útvonalán az első akadályt a Tisza-gátoldal illetve, ezt követő meleges rámpája jelentette. Magam is láttam, hogy az első tengely i a meredek rámpán haladt, majd a 15-20 méter hosszú rakom'

tatás idején délben nem etettek, de napközben kétszer az út széli artézi

közepe a gát tetején csúszott, miközben a hátsó tengely kerekei

kút kifolyónál vödörből itattak. Lovaik mindig jól ápoltak és fényes

levegőben lógtak. A lovak olyan erővel húzták, hogy nappal is 1'

szőrűek voltak. A nehéz munkát egy pár ló 2-3 évnél nem bírta tovább,

ható volt, hogyan szikráztak a patkó sarkok a csúszós kockakövö

lábaik megrokkantak. Pódásként újból nóniuszokat vásároltak. M e g ­

Itt sem volt azonban ordítozás és ostorozás. A fogatos megvá

kérdezték egyszer Miska bácsitól, hogy miért nem hidegvérű lovakkal

amíg a másik fogat a helyszínre érkezik és 4 lóval, addig vontatták

dolgozik? A rövid válasz ez volt: „Mert a muraközi ló itt döglene meg

rönköt, amíg a hátulsó két kerék is talajra ért.

az iszapban, a nóniusz meg akkor is húzza, ha nem mozdul a rönk". Lovaikat nyáron is sarkos téli patkóval vasaltatták, mert a hegyes

Ezután sima, egyenes, akadálymentes út következett. A Gőzhaj utca után a ma is Zsinórnak nevezett utca merőlegesen csatlako ~'

sarkokat gyakran kellett cserélni. A Tiszagát 2 rámpája a Gőzhajó és

a főutcához. E z a zsúfolt 4 irányból jövő járműforgalom 60 évvé

a Zsinór utca nagyméretű kockakővel volt kirakva, melyet a vasrófos

ezelőtt is komoly gondot okozott. Tudták ezt a fogatosok is, ezé

parasztkocsik simára koptattak. A mély Tisza-parti iszap pedig sok­

a kereszteződés előtt már az első két kerékkel áttértek a bal olda

szor leszakította a patkót a patáról. A m útközben Kállai Pali bácsi és

A szállítmány hossza miatt azonban sokszor nem tudott elfordul

Batka Feri bácsi kovácsműhelye mindig rendelkezésre állt. Ezen írá­

a hátulsó két kerék.

sos anyag fontos részét képezi az a módszer, hogyan tudott 2 fogatos 1 segéderő és két pár ló több tízezer mázsa rönköt elszállítani?

Életem hét évtizede alatt olyan jó szándékú emberi magatartás és segíteni akarást keveset tapasztaltam, mint akkor és ott. Sen sem fenyegetőzött, nem hangoskodott, minden arra közlekedő

A rönk felrakása és lepakolása

rés nélkül jött segíteni. A fogatos szállításra a két ló mindig cs

A szállítás eszközei egyszerűek és célszerűek voltak.

egyet lépett, az emberek pedig oldalirányba addig tolták a lass

Kisiparos bognárok és kovácsok - szakmájuk hírneves művelői - a

mozduló hátsó kerekeket, amíg a szállítmány jobb kézre el tud

legerősebb gyári vastengelyre építettek erős agyat, 14 küllőt és széles

-

fordulni.

vasrófokkal növelték a fakerék teherbírását. Mindkét tengely fölé erős U vasból rakoncákat szereltek, melyek közé ékelődött hosszirányban

Záró g o n d o l a t o k

a rönk. A hátsó tengely a - rönkök hosszúságától függően 8-10

A cikk befejezéseként az a remény éltet, hogy a Lovas Nemzet o'

méterre követte az elülsőt. E z utóbbi nyújtóját lánccal rögzítették a

vasóit sikerült olyan ismeretek birtokába juttatni, amely egy kihalt

rönkhöz. A fogatos szállítás közben egy szénával bélelt zsákon ült a

lófogatolással kapcsolatos foglalkozást mutat be. Ember és ló küzde

rönkök tetején, míg üresjáratban a hátulsó tengelyhez csatlakozó 3

mét a napi megélhetésért 60 év távlatban. Diákként voltam szemta^

ágú nyújtón lábait lógatva.

núja e sajátos munkának. Sajnálom, hogy fotók nincsenek a leírtakról, amely az időben napi foglalkozás volt. M a viszont már történelem,

A rakodás s o r r e n d j e

amely soha nem ismétli önmagát.

A vizén úszó tutaj part felöli végébe, ácskapoccsal rögzítették a vo­ nóláncot. A vékonyabb rönköket, 1 ló, a vastagabbakat 2 ló vontatta a csúszdán. A haladási irányban fekvő rönk vontatott végét egyszerű

Ornyik Sándor ny.

nemzetközifogatbíró

A h o g y a z előző számban a bábolnai a r a b , a

kisbéri, a gidrán és a lipicai fajták

esetében i s m e g t e t t e m , f o l y t a t o m a h a ­ gyományos m a g y a r lófajták bemutatását abból a szempontból, hogy a tenyésztők m i r e számíthatnak a 2 1 . században. N e m áll szándékomban jóslásokba bocsátkoz­ ni, csupán a közel és régmúlt t a p a s z t a l a ­ t a i r a a l a p o z v a hasznosítás tekintetében e l e m z e m a fajtákat. Segíteni szeretnék a holnap tenyésztőjének, mielőtt dönt a f a j t a kiválasztásában.

A háromrészes cikksorozatban bemutatott nyolc hazai fajta évszázadokon át szolgálta a

mindennapokat: kielégítette

a hadse­

reg igényét, vagy éppen a szállításban volt nélkülözhetetlen. De ez a múlt, és most új szakmai kihívásnak kell megfelelni. Nyitott A nóniusz elsősorban fogatló

kérdés, mely fajták alkalmasak a 21. század

csikókat, a kisparaszti gazdaságok kedvelt

igényét kiszolgálni. A származás, a küllem,

Színük fekete, pej és sötétgesztenye pej volt,

az alkati és genetikai tulajdonságoknál ma

kevés jeggyel. A Nonius névvel illetett utó­

munkalovait, arab félvér névvel illették.

Lófajtáink

dai több, mint két évszázadon át szolgálták

20. század elején a Nonius fajtát marmagas­

tenyésztésének jövőbeni fokmérője a külön­

az akkori honvédséget nehéz hátas- és tüzér

ság szerinti beosztás alapján „nagy" és „kis"

fogatos lóként.

Noniusként ismerték. A z idők folyamán a

már fontosabb a teljesítmény.

böző lovassportágak versenyeredményei.

Tömeges, rámás alkata, jó csontalapja, A nóniusz

szorgalmas munkakészsége miatt az akkori

A

pej színű kancaállományt Debrecen környé­ kére telepítették, ahol a fajta néhány év alatt

elterjedt

alkalmazkodott a Hortobágy talaj- és éghaj­

us Senior ménre vezethető vissza, melyet

lova lett. A fajta legnagyobb létszámban

lati viszonyaihoz. A közepes marmagasságú,

őseink

zsák­

Békés és Csongrád megyében volt jelen, de

jó csontalapú, igénytelen fajta, szelídség és

mányoltak. Származásáról annyit tudunk,

az ország más részein is elterjedt. A fajta jó

jó munkakészsége miatt a Hajdúság legjobb

hogy a mén anyja egy normandiai kanca

munkabírását és szívósságát bizonyítja az a

paraszti lovának bizonyult. A nagy hideget

volt. A z alapítómén nem volt nemes és szép

tény, hogy a 20. század 100 kilométeres te-

és a rekkenő hőséget egyaránt jól elviselte

csikó, küllemi hibái is voltak. Színe világos

nyészkipróbálási fogatversenyeit legtöbbször

e fajta. Színe: a pej különböző változata, de

pej, marmagassága 171 cm. Nagy méreteivel

Mezőhegyes nóniusz mén- és kancafogatai

fakó és egérszínű szíjjalt hátú egyedek is

és rámás, csontos küllemével vált ismertté.

nyerték. Amikor a rög és a jó takarmányo­

megtalálhatók a fajtában. Nagyon találóan

Szakemberek sem feltételezték, hogy egy­

zás hatására nőtt a marmagasság, a ráma és

később sziki Nonius névvel illeték, amely a Hortobágy legjobb munkalova volt.

A fajta származása és eredete a N o n i 1815-ben

Franciaországból

mezőgazdaság

kedvelt, gyorsan

kor e mén önálló fajtát alapít hazánkban.

a testtömeg, az akkori méntelepek minden

Mezőhegyesen került tenyésztésbe, és ott

olyan fedeztető állomásra, hol nóniuszok

fedezte az akkori vegyes származású, külön­

fedeztek, arab méneket osztottak be. A ke­

szorult a fajta felhasználása. A 20. század

böző fajtájú kancaállományt. Utódai - nagy

resztezett utódok hűen örökítették a két faj­

második felében a sportló keresztezésekre

meglepetésre - egységes küllemet örököltek.

ta genetikai tulajdonságait. A felnevelt deres

Mezőhegyes nóniusz kancaállományát is

2006. december

A

mezőgazdaság

gépesítésével

vissza­

A hucul szelíd és munkakész igénybe vették. A legeredményesebbnek az

természete, sokoldalú használata alkalmassá

akkor N S Z K holsteini tenyészetéből szár­

teszi a sport mellett arra is, hogy családi mun­

mazó Aldato nevű sötét gesztenyepej mén

kalóként is szolgálja az utókort.

utódai bizonyultak. A

A hucul

meglévő, régi kancavonalai minden­

képpen érdemesek a génmegőrzésre. A fajta

Évszázadokon keresztül a Kárpátok hegy­

jövőbeni sportcélú felhasználása elsősorban

vidékének jellegzetes fajtájaként fogatos, há­

a fogatsportban indokolt.

tas és málhásként szolgálta elődeinket. Szí­ vós, betegségnek ellenálló, legelőn is megélő,

A Furioso-North

Star

zömök alkatú, alacsony marmagasságú fajta.

A fajtát az 1836-ben született pej Furioso,

kancákat pedig Furioso ménekkel kezdték

A 20. század közepéig a magyar honvédség

illetve az 1844-es születésű Angliából im­

fedeztetni. A két törzs így a tenyésztés során

határ-vadász alakulatainak munkabíró mál­

portált fekete North Star alapította. M i n d ­

egybeolvadt.

hás lova volt.

két mén Mezőhegyesen fedezett. Furioso

A mezőhegyesi félvérként is emlegetett

Hegyvidéki viszonylatban a 21. század

Senior azzal tűnt ki a többi angol telivér

fajta a mezőgazdaság és a honvédség igénye­

embere is számíthat e szorgalmas, szelíd,

fedezőmén közül, hogy jól átörökítette az

it is szolgálta, hiszen nyereg alatti és fogatos

munkakész, terepbiztos 140-150 cm mar­

erős csontalapot, a széles szügyet és mellkast,

használatra is egyaránt alkalmas volt.

magasságú, főként pej, fakó, vagy egérszínű

valamint nemességét, kitartóságát és akciós

A fajta legjelentősebb ménesének számító

mozgását. A z egykori feljegyzések szerint

Aranyági Ménes egykori vezetője, Kucsora

North Star nagytermetű, élénk vérmérsékle­

István

tű, szép mozgású állat volt, erős és széles hát,

tezte az anyakancákat arab, angol telivér és

kedvenc lova lehet. Alkata és szelídsége

a jól zárt ágyék, továbbá a mély mellkas és

egyéb import ménekkel a cseppvérkeresz-

révén többcélú munkavégzésre képes, mint

kiváló csontozat jellemezte.

tezés módszerével. Ezzel javította a Furioso-

a hazánkban ismert külföldi

North Star fajta szervezeti szilárdságát, sport­

Tenyésztése kizárólag tisztavérben indokolt,

célra való alkalmasságát. Ennek eredményét

nem célszerű keresztezni egyik fajtával sem.

Mindkét törzsalapító telivér mén nagy­

agrármérnök

céltudatosan

keresz­

termetű, erős csontú, jó mozgású, és kiváló

bizonyítja a fajta jelenlegi, többoldalú hasz­

örökítő volt. A z alapító mének jellegükben

kislóra. Gyermekek lovagoltatására

kifejezetten

alkalmas, a felnövő, lovat szerető fiatalság

pónilófajták.

nosítása. A díjugratás és díjlovaglás terén elért

A hidegvérű

is sok közös vonást hordoztak, és mivel

helyezések mellett a fajta alkalmasnak bizo­

A

törzsük nem volt túl népes, ezért a Furioso

nyult a lovastornában és fogathajtásban előírt

nyugatról valószínűleg a nehézvértes római

követelmények teljesítésére is. A fajtát szelíd

hadsereg hozta hazánkba. Külleme alapján

kancákat North Star ménekkel, a North Star

,A furioso-north star sportcélra való alkalmasságátbizonyítják díjugratás és díjlovaglás terén elért helyezések"

Dunántúl tipikus munkalova. Őseit

két jellegzetes fajtája terjedt el. A Somogy megyében

tenyésztett,

muraközi

néven

ismert fajta alacsonyabb marmagasságú, k i ­ sebb tömegű, míg a Baranya megyei nagy marmagasságú, súlya elérheti a 700-800 kilogrammot, is, és a legnehezebb igavo­ násra is képes. Egyedei minden színben fellelhetők. Nyugodt vérmérsékletű, szelíd természetű, lomha mozgású igásló. A 20. században Franciaországból és Belgiumból importált ménekkel javították a hazai hi­ degvérű kancákat. A

hidegvérű

csikók párban

fogatolva

már kétéves korban talajmunkát végeztek. Felnőtt egyedeit az iparvidékek nehéz köz­ úti fuvarozásában használták. Helyenként a tisztavérű tenyésztés mellett melegvérű ménekkel keresztezték a fajtát. A z utódok sodrott ló néven a fuvarosok kedvelt munka-

2006. december

61

,A gépesítés visszaszorította a hidegvérű lófajták használatát."- Fotó: Mitrov Gabi

lovai voltak. Hidegvérű anyai és apai vonal esetén a csikók nagy súllyal születnek, és hathónapos korban elérik a 300-350 kg-os súlyt, és az első osztályú vágó besorolást. E z összefügg azzal az élettani jellemzővel, hogy jól takarmányozott hidegvérű kanca a 16-18 liter/nap tejtermelésre is képes. Köztudott, hogy a gyors technikai fejlődés, a gépesítés korlátozta a hidegvérű lófajták igénybevételét. A z egykor két lóval dolgozó fuvaros traktorra vagy kistehergépkocsira cserélte ki a fogatát, a talajmunkákat pedig teljesen gépesítették a 20. század második felében. Ezzel jelentősen leszűkült a hideg­ vérű lófajták mozgástere. A fajta génmegőr­ zése mindenképpen indokolt.

A Lovas Nemzet októberi-novemberi-de­ cemberi számaiban megjelent háromrészes írást ajánlom azok figyelmébe, akik a tár­ gyalt nyolc fajta valamelyikének birtokosai. Ahogy már korábban is jeleztem, anyagom forrása nem a lótenyésztés szakirodalma, ha­ nem a lóközelben leélt 76 évem. írásom nem

• rág**

kötelező olvasmány, ám figyelembe vétele a tenyésztők önös érdeke. O r n y i k Sándor ny lótenyésztő

Cg]

SSANGYONG

A m e g g y ő z ő külső minden

Iroda é s b e m u t a t ó t e r e m : 1149 Bp. Táborhely u 12. Tel: + 3 6 ( 1 ) 4 2 2 - 1 2 9 4 Fax: + 3 6 ( 1 ) 4 0 3 - 6 1 2 0 Mobil: +36 (20) 939-2498

részletében

kényelmet és

4*

biztonságot szolgáló belső t e r e t rejt. T a p a s z t a l j a m e g Ö n Is egy

tesztvezetésen

a z erő és

KÚTFÚRÁS!!!

funkcionalitás tökéletes ötvözetét!

3 év v a g y

1 0 0 0 0 0 k m G A R A N C I A és 3 év S S A N G Y O N G

Ábel Autóház K f t . Pécs, Pécsváradi út 23. Tel.: (72) 539- 333 Fax; (72) 539- 338 E-mail: [email protected]

62

Mit

2006. december

ASSISTANCE

0

^"sv-ona* '*'

ivó- és öntözőkutak kivitelezése kútjavítás (geofizikai méréssel való kútvizsgálat) geotermikus, cölöpfúrások stb. tervezés, engedélyeztetés Multidruck Kft. 1186 Budapest, Ipacsfeu, 1. Tel./Fax: (1) 292-3166, (20) 9S0-7774 www.furas.hu info(s»multidruck.hu