A lengyel sertéshústermelés helyzete Cseh bioüzemanyag program. 25. ARCKÉPCSARNOK Josef Pröll... 26

Tartalom MAZSOLÁZÓ . . . . . . . . . . . . . . 3 HÍREK, ESEMÉNYEK További megfontolásra . . . . . . Közös kongresszus Budapesten A belvízkárokról . . . . . . . . . . . . Zöldségrazzia országszerte . . . Egy figyelemre méltó mozgalom . . . . . . . . . . . . . . A portugál példa . . . . . . . . . . . . Német sörösdobozok dán födön Védett erdôk pusztításával vádolják Kínát . . . . . . . . . . . EU AGRÁRIUM ÉS PIACSZABÁLYOZÁS Elégedetlen európaiak . . . . . Megbízható forrásból . . . . . . Élvezni minden falatot . . . . . Füstölt vagy füst ízû? . . . . . . Génmegôrzés Franciaországban . . . . . .

A lengyel sertéshústermelés helyzete . . . . . . . . . . . . . . . 25 Cseh bioüzemanyag program . 25

4 4 4 5

ARCKÉPCSARNOK Josef Pröll . . . . . . . . . . . . . . . . 26

5 6 7

VISEGRÁDI KAPCSOLATOK A visegrádi négyek agrárlobbija folyamatos az Európai Unióban . . . . . . 27

7

KÖZLÖNY . . . . . . . . . . . . . . . 28

Az Európai Unió Agrárgazdasága 2006. 11. évfolyam 4. szám A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közremûködésével és támogatásával havonta megjelenô kiadvány. Kiadja az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ Felelôs kiadó: Gulácsiné Pápay Erika

. . . .

8 9 9 11

Szerkesztôség címe: 1012 Budapest, Attila út 93. Postacím: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: 489-4910 Fax: 489-4976

. 11

BRÜSSZELBE JÁRUNK Változó világban . . . . . . . . . . . 13 KERTÉSZETI TERMESZTÉS Nagyító alatt: zöldség-gyümölcs piacszabályozás . . . . . . . . . 15 Dél-alföldi régió dísznövénytermesztésének és zöldfelületgazdálkodásának fejlesztési feladatai . . . . . . 16

E-mail: [email protected] Fôszerkesztô: Tamás Enikô

E lapszámunk kiemelt témája: kertészeti termesztés

Szerkesztôbizottság: dr. Vajda László Pallóné Dr. Kisérdi Imola Schütz Nándor Lükôné Örsi Gabriella Román Zoltán

MARKETING Alföldi konferencia a hagyományos ízekért . . . 19 Jó marketing a kulcs . . . . . . . 20 INTERJÚ Nô Budapest szerepe . . . . . . . 21

BORÍTÓ 2 Munkahelyteremtô kertészetek

VILÁGKERESKEDELEM A WTO végnapjai? . . . . . . . . . 23 Oroszország WTO-csatlakozási kilátásai . . . . . . . . . . . . . . . 24 Gazdasági vezetôk fôtanácsadója . . . . . . . . . . . 24

BELSÔ SZÍNES 1–2 Ínycsiklandó finomságok

PIACI HÍREK Sikerágazat LETT a tej . . . . . . 25 Eladó az észt gabona terméktanács! . . . . . . . . . . 25

2006. 11. évfolyam 4. szám

Fôszerkesztô-helyettes: Siadak Balogh Beáta

Készült: AGROINFORM Kiadó Kft. 1149 Budapest, Angol u. 34. 2006/34 HU-ISSN 1416-6194

BELSÔ SZÍNES 3–4 Együtt a víz ellen

A címképterv Horváthné Fejes Ágnes munkája

BORÍTÓ 3 Esélyek, lehetôségek

Címképünkön: Évelô virágok tavaszi pompája (Lükôné Örsi Gabriella felvétele)

BORÍTÓ 4 Tokaj

1

Contents BROWSER . . . . . . . . . . . . . . . 3 NEWS, EVENTS For further consideraton . . . . Common Congress in Budapest . . . . . . . . . . . . About the damages caused by inland inundation . . . . . . . Vegetable-razzia throughout Hungary . . . . . . . . . . . . . . . A remarkable movement . . . . The Portuguese example . . . . German beer cans in Denmark . . . . . . . . . . . . China is accused of destroying protected forests . . . . . . . . EU AGRICULTURE AND MARKET REGULATION Dissatisfied Europeans . . . . . . From reliable sources . . . . . . To enjoy every bite . . . . . . . . . Smoked or smoke taste? . . . . . Gene preservation in France .

4 4 4 5 5 6 7 7

MARKET NEWS A successful sector: milk in Latvia . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 The Estonian Grain Marketing Board is for sale! . . . . . . . . 25 The situation of Polish pork production . . . . . . . . . . . . . 25 Bio-fuel program in the Czech Republic . . . . . . . . . . . . . . . 25 PORTRAIT Josef Pröll . . . . . . . . . . . . . . . . 26 VISEGRÁD RELATIONS The agricultural lobby of the Visegrád Four is permanent in the EU . . . . . . . . . . . . . . 27 BULLETIN . . . . . . . . . . . . . . . 28

8 9 9 11 11

MARKETING Great Plain Conference for traditional tastes and dishes 19 The key is good marketing . . 20 INTERVIEW The increasing role of Budapest . . . . . . . . . . . . 21 WORLD TRADE The last days of WTO . . . . . . 23 The perspectives of Russia’s accession to the WTO . . . . 24 The senior counselor of economic executives . . . 24

2

Monthly publication, published out with the assistance and support of the Ministry of Agriculture and Rural Development. Published by the National Agricultural Library and Documentation Centre Responsible Publisher: Gulácsiné Pápay Erika Address of the Editorial Office: 1012 Budapest, Attila út 93. Postal address: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: 489-4910, Fax: 489-4976

ATTENDING BRUSSELS In a changing world . . . . . . . . 13 HORTICULTURAL PRODUCTION Regulation of the fruit and vegetable market . . . . 15 Development of the ornamental plant production and park management in the South Great Plain region . . . . . . . . . . . . 16

AgraEconomy of the European Union Volume 2006/11., Issue 4.

E-mail: [email protected] Editor-in-chief: Tamás Enikô

Main topic of the present issue is horticulture

Vice Editor-in-chief: Siadak Balogh Beáta Editorial board: dr. Vajda László Pallóné Dr. Kisérdi Imola Schütz Nándor Lükôné Örsi Gabriella Román Zoltán

INNER COVER 2 The job-creating horticulture INNER COLOURED 1–2 Delicacies INNER COLOURED 3–4 Fighting together against water INNER COVER 3 Chances, opportunities INNER COVER 4 Tokaj

Printed in: AGROINFORM House 1149 Budapest, Angol u. 34. HU-ISSN 1416-6194 Cover designed by Horváth-Fejes Ágnes Front Cover: Perennials in the spring garden Photo: Lükôné Örsi Gabriella

AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

Mazsolázó

A gyorséttermek ellenhatására megindult egy mozgalom Olaszországban, és késôbb szerte Európában, amely szembeszáll a fogyasztók világméretû manipulálásával, hadat üzen a gyorsétkezés értékromboló hatásának. A Lassú étkezés hívei minden falatot élvezni szeretnének, s vissza akarják hozni az étkezések méltóságát. (Bôvebben az 5. és a 9. oldalon) Mire jutottak a Visegrádi Négyek agrárminiszterei, akikhez ezúttal a szlovák és az osztrák agrárminiszter is csatlakozott. Erôsödik a Visegrádi Négyek agrárlobbija az Európai Unióban. A visegrádi palotában a cukorpiaci reformról, másodlagos energiaforrásokról is szó esett. (További részletekrôl a 27. oldalon.) A növényi és állati génmegôrzés jól átgondolt és biztos alapokon nyugszik Franciaországban. Az egyes minisztériumok csak nagyon ritkán vesznek részt közvetlenül a génmegôrzés anyagi feltételeinek megteremtésében. A lényegi munkát az a szervezet/intézet/ látja el, ahol a tényleges génmegôrzés történik. (Részletek a 11. oldalon) A multilaterális kereskedelmi tárgyalások rendre kudarccal végzôdnek, vagy legjobb esetben is csak látszateredménnyel. Lehet, hogy a világméretû közös piac csak ábránd, a regionalitás viszont maga a realitás. Új csoportok is felbukkantak a világkereskedelmi tárgyalások során, mint pl. a brazil, argentin, indiai és kínai részvételû G20-as csoport, vagy a svájci, japán, norvég részvételû, a nemzeti agrárgazdaságok érdekeiért bátran síkra szálló G10-es csoport. (Érdekes részletek a 23. oldalon.) A hazai csemegekukorica GMO-mentességét is meg kell ôrizni, és ezt bizonyítani is tudni kell. E fontos növényt 40 ezer hektáron termeljük. Ez irányú kérésünket Brüsszelben Spanyolország, Hollandia és Franciaország is támogatta. Megerôsítették a lengyelországi tilalmat is a GMO kukoricafajtákra. Nemzeti állattenyésztési támogatások megôrzésérôl, az Európai Unióba harmadik országokból özönlô import almáról, energianövények támogatásáról is olvashatnak Brüsszelbe járunk rovatunkban. (a 13. oldalon) A zöldség-gyümölcs rendtartás reformja kezdeti korszakban van még csak. A fô cél a zöldség-gyümölcs piacszabályozás ésszerû megváltoztatása, az elért eredmények egyidejû megtartása mellett. (Bôvebben a 15. oldalon) Nagy hagyománya van a dísznövénytermesztésnek a dél-alföldi régióban. Adott az öntözési lehetôség, a termálvizes fûtés pedig a hajtatást könnyíti meg. Ezenfelül van szakképzett munkaerô is. Igen jók a feltételek a magtermesztésre is. (A tanulmány a 16. oldalon olvasható)


3

Hírek, események

További megfontolásra Brüsszelben az Agrárminiszteri Tanács ülését elôkészítô Mezôgazdasági Különbizottság 2006. március 13-án napirendre tûzte a hústermelésre szánt csirkék védelmét szolgáló irányelv tervezetét. Az Európai Parlament által már véleményezett tervezet azonban túl szigorú elôírásokat vezetne be az állatok tartási sûrûségét, a termékek jelölését illetôen. Dr. Vajda László fôcsoportfônök brüsszeli felszólalásában – alapvetôen egyetértve az állatjóléti szabályozás indokoltságával – nem tartotta kielé-

Elôzetes

Közös kongresszus Budapesten

Az Európai Gabona- és Takarmánykereskedelmi Szövetség és a Nemzetközi Élelmiszer és Mezôgazdasági Kereskedelempolitikai Tanács (COCERAL) 2006. május 10-13. között, Budapesten tartja közös kongresszusát. Közremûködik a Gabonaszövetség és a Corvinus Egyetem, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával. Ez a rendezvény rendkívüli lehetôség a magyar gabonaágazat és az egész magyar agrárium számára, hisz a világ agrárpolitikáját alakító szakemberek, politikusok, hazánk ágazati döntéshozói, a piac és az Akadémia elismert képviselôi társaságában

vitathatják meg az EU és a nemzetközi kereskedelem kilátásait a mezôgazdaságban. A közös kongresszus kiváló lehetôséget teremt arra, hogy ismereteket szerezzünk a WTO folyamatban lévô kereskedelmi fordulójának legfrissebb fejleményeirôl. Különleges alkalom, hogy Mariann Fischer Boel mezôgazdasági EU-biztos, Mike Johanns, az USA mezôgazdasági minisztere, Gráf József miniszter és Stuart Harbison vezetô WTOszakértô megosztják álláspontjukat a kongresszus résztvevôivel, és készen állnak arra, hogy több kulcsszereplôvel és érdekelt féllel megvitassák a lehetô-

A belvízkárokról Gráf József földmûvelésügyi miniszter március 30-án elháríthatatlan külsô oknak, vis maiornak nyilvánította a 2006. évi tavaszi belvíz okozta károkat.

4

gítônek az eddig elkészült társadalmi–, gazdasági hatástanulmányt, túlzottnak nevezte a Bizottság javaslatát a tartási sûrûséget illetôen. Hivatkozva továbbá a súlyos baromfipiaci helyzetre, amelyet tovább nehezít a madárinfluenza megjelenése, a magyar delegáció a irányelv további alapos megvitatását, a döntés késôbbre halasztását javasolta. A magyarhoz hasonló álláspontot képviselt számos tagország is. Mindezeket figyelembe véve a Mezôgazdasági Különbizottság a tervezetet egyelôre nem terjeszti döntésre az Agrárminiszteri Tanács elé. -t-

ségeket és kihívásokat a globalizálódó piacokon. Budapest – földrajzi elhelyezkedésébôl adódóan is – ideális hely arra, hogy az EU-bôvítés mezôgazdasági hatásait megvitassuk. A régióból több mezôgazdasági miniszter és vezetô szakember jelezte részvételi szándékát, akik beszámolnak tapasztalataikról az EU-bôvítés és a WTO-tárgyalások hatásairól a régió mezôgazdaságára. A tervezett magyar elôadások a csatlakozás tapasztalatait, a magyar gabonavertikum sajátosságait, jövôbeni kilátásait, logisztikai gondjait és a szükséges változásokat elemzik. -t-

Ezt az Európai Tanács 1782/2003/EK rendeletének alapján, valamint a 109/2004. FVM rendelet értelmében tette a miniszter. Közleményében hangsúlyozza, hogy azoknak, akik az idei évre már benyújtották támogatási kérelmeiket a Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz, de földjeik jelenlegi adatai nem egyeznek a belvíz által borított területek miatt, erre rendszeresített formanyomtatványon közölniük kell a változásokat (mekkora a vízborítottság mértéke, a növényi kultúrák leírása) az MVH-val. A bejelentést a külsô ok megszûntétôl számított 10 napon belül lehet megtenni, melyhez a megyei FM hivatal igazolását kell csatolni a kárról. P.D. Forrás: www.fvm.hu


Hírek, események

Zöldségrazzia országszerte Mint arról már az elôzô számunkban tudósítottunk, az illetékes hatóságok gyakran járják az élelmiszerforgalmazók, kereskedôk házatáját, hogy kiszûrjék az emberi fogyasztásra veszélyes, vagy alkalmatlan élelmiszereket. Az év elején a tojás és a hús volt napirenden, Húsvét közeledtével, ahogy egyre többen vásárolnak primôr tavaszi zöldségeket és gyümölcsöket, a szakemberek most a frissárut vizsgálják meg fokozottan. A megyei növény- és talajvédelmi szolgálatok a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatallal egyeztetve fôleg a szermaradvány-tartalmat ellen-

ôrzik, melyet laboratóriumok gyors analitikai elemzésével végeznek, hogy minél elôbb kivonhassák a fogyasztásra alkalmatlan zöldség és gyümölcsféléket. Amennyiben a vizsgálatok a megengedett határérték feletti eredményt mutatnak ki, növényvédelmi és minôségvédelmi bírságra számíthatnak a forgalmazók és a termelôk. Az eredmények publikusak, az ellenôrzések hatékonyak, de azért nem árt fokozottabban odafigyelni a primôr áruk alapos konyhai elôkészítésére! P.D. Forrás: www.fvm.hu

Egy figyelemre méltó mozgalom A Lassú Étel (Slow Food) egy nemzetközi kulturális mozgalom, amely társadalmi érdekek mentén, oktatási, felvilágosítási céllal jött létre és azon emberek önkéntes tagságán alapul, akik étkezésükben közösségi, kulturális értékeket kívánnak ápolni. A kulináris élvezetekhez való jog védelmének érdekében tevékenykedik a mozgalom, tisztelve az élet ritmusát és harmonikus kapcsolatra törekedve a természettel. A mozgalom törekvései: a) az étkezés és az élelmiszerek kulturális értékeivel kapcsolatos kiadványok támogatása, b) a földrajzi területekhez kapcsolódó termékek, termelési módszerek azonosítása, a kulturális örökségbe való beemelése, a biológiai sokszínûség megôrzésének szándékával, c) az élelmiszerekkel kapcsolatos ismeretterjesztés, különös tekintettel a kézmûves, illetve kisipari technológiákkal elôállított termékekre, amelyeket a fiatalokkal szeretnének megkedveltetni, d) egy új életminôség gyakorlatának népszerûsítése, amely magában foglalja a természetes életritmus, a környezet és az egészség tiszteletét, az elérhetô legjobb minôségû élelmiszerek használatán és élvezetén keresztül, e) a társadalmi viták és egyeztetések bátorítása, a tudatosság növelése a biológiai sokszínûség védelmében és a gasztronómiai örökség megôrzésében.


A fenti célok elérésének érdekében a mozgalom: a) Oktatási tevékenységeket szervez, népszerûsít és menedzsel (közép- és felsôoktatási intézményekben is), kutatási programokat készít, továbbképzô kurzusokat szervez, amelyek az egészséges táplálkozás, ízlelés és ízlésbeli fejlôdés, valamint a megfelelô táplálkozáskultúra kialakulását szolgálják. b) Kutatást és felmérést végez a biodiverzitás védelmében, az élelmiszerek túlzott standardizálásának felszámolására és projekteket szervez, illetve támogat az ökonómiai élelmiszertermelés fejlesztésének érdekében. c) Étel és ital turisztikai kezdeményezéseken keresztül népszerûsít régiókra jellemzô termékeket, gasztronómiai hagyományokat. d) Érdeklôdést és tiszteletet igyekszik kialakítani azok munkája iránt, akik – a szervezettôl függetlenül – hozzájárulnak céljaik eléréséhez. Ennek elismerése díjak (oklevelek, kitüntetések), anyagi támogatás, illetve az eredmények publikálásának formájában jelenik meg. e) Az élelmiszerkultúrával és az ízlés tudatosításával kapcsolatos rendezvényeket hirdet meg és szervez a Slow Food tagságának, a lakosságnak és az élelmiszerszektor szereplôinek, a történeti gyökerek és termelési folyamatok szélesebb körû megismertetésének érdekében. (A mozgalom honlapjának elérhetôsége: www.slowfood.com). H.M.

5

Hírek, események

A portugál példa Az Európai Minôségügyi Szervezet Magyar Nemzeti Bizottságának debreceni konferenciáján külföldi elôadók osztották meg országuk tapasztalatait a védett földrajzi árujelzôs és a hagyományos különleges tulajdonságú élelmiszerekkel kapcsolatban. Ana Soeiro, a Portugál Vidékfejlesztési Intézet tapasztalt szakembere a védett földrajzi árujelzésû élelmiszerekkel kapcsolatban tartott elôadást. Országa esetében érdekesen alakult ezen termékek körének sorsa, hiszen már a 18. században földrajzi jelzéseket kezdtek használni. Mivel a portugál bor híresen kitûnô volt, az emberek „PORTO”-nak kezdték hívni, ezzel jelezve, hogy a finom portugál borról van szó. Igen ám, de nemcsak az az egy bizonyos exportra szánt termék került a piacra, más borászok is szerették volna minél drágábban eladni sajátjukat, így ôk is elkezdték portóinak nevezni boraikat. Elkezdôdött tehát a „márka” hamisítása, melyet Portugália miniszterelnöke nem nézett jó szemmel. A csalások megfékezésére létrehozott egy társaságot, melynek feladata volt a portói bor elôállítása és a termékkel kapcsolatos védelmi feladatok ellátása. Meghatározták az egyedülálló bor minôségét, a bor elôállításának helyét. Ezzel létrehozták a világ elsô védett eredet-megjelölését. Ez a védelem azonban csak a határokon belül mûködött, így tárgyalásokat kezdtek a szomszédos országokkal is.

6

Ma már az eredet-megjelölés és a földrajzi jelzés különválnak egymástól, az eredetmegjelölés esetén a kritérium az, hogy a termék teljes egészében a szóban forgó helyen kell, hogy elkészüljön, az elôállítás elsô fázisától az utolsóig. A földrajzi jelzéssel ellátott termék nincs ennyire szigorúan kötve az adott területhez. Célja, hogy a

termék nevét megóvja a hamisításoktól, visszaélésektôl. Tájékoztatja a fogyasztót azzal, hogy információt közöl a termék különleges jellemzôjérôl és eredetérôl, valamint ösztönzi a sokszínû mezôgazdasági termelést. A termelôk számára hozzáadott értékkel szolgál a név, mellyel növelhetô a termék értékesítése és kivitele. Nem utolsó sorban esztétikus megjelenést kölcsönöz egy jól megtervezett címkével. Mindenképpen hasznos a vidék fenntarthatósága szempontjából, hiszen helyben tartja a vidéki lakosságot, növeli a foglalkoztatást. A fogyasztók számára gasztronómiai élvezetet, garantált minôséget nyújt.

Védelem az EU-ban A földrajzi árujelzôk tehát mindenki számára hasznosak,

így az Európai Unióban kialakult az igény egy olyan törvényi háttér biztosítására, mely védelmet nyújt számukra. Az EU 1992-ben létrehozta a 2081/92 Rendeletet, mely igyekszik megakadályozni a névvel való visszaélést, a tisztességtelen versenyt. A földrajzi árujelzô regisztrációja után a földrajzi nevet csak az adott területen belül, és csak meghatározott termelôk használhatják. Ezzel a rendelettel olyan érdekeltségi körök kezdtek kialakulni, melyek feladata az volt, hogy a földrajzi jelzéssel hozzáadott értéket biztosítsanak. A termék egyediségét, nyomon követhetôségét, hírnevét bizonyítani kellett. Így különbözô akciótervek és fejlesztési stratégiák alakultak ki a termékekre, melyek annak jövôjét szolgálták.

Mikor válik védetté a termék? A termelôi csoportoknak tehát alapos és körültekintô munkát kell végezniük, ha egy termék földrajzi árujelzôjét közösségi oltalom alá szeretnének vonni. Fontos, hogy a termék neve használatban legyen és ismert legyen a piacon. Mindenképpen meg kell határozni a mezôgazdasági terméket vagy élelmiszert, annak összetevôit, fôbb fizikai, kémiai, mikrobiológiai tulajdonságukat. Hasznos, ha a jellemzésben feltûnnek azok a különbségek, melyek a hasonló, de más területen elôállított termékektôl megkülönböztetik az adott árut. Következô lépésként meg kell


Hírek, események határozni azt a földrajzi területet, melyen a terméket elôállították. A területet közigazgatási határokkal is meg lehet adni, vagy térkép segítségével meghatározni, föltüntetve a természeti és társadalmi jellemzôit. Ezután a termelôi csoportnak igazolnia kell, hogy az általa benyújtott termék az adott földrajzi területrôl származik. Ezt a termék speciális, a terület adottságaiból származó tulajdonságainak feltüntetésével lehet elérni. Példa lehet erre a Pick szalámi, melynek külsô nemes penészét a Tisza melletti magasabb páratartalmú levegô és télen is enyhébb klíma adja. Itt fontos feltüntetni a nyomon követhetôség részleteit, meteorológiai elemzéseket, a termôtalaj jellegzetességeit. A mezôgazdasági termék vagy élelmiszer elôállításának pontos jellemzésére is ki kell

térni, beleértve a csomagolást, annak módját (szeletelt, aprított, stb.), ellenôrzést, minôséget. A termék és a földrajzi terület közötti kapcsolatot jellemezni kell, elemezve azt, hogy az adott termékre hogyan hat a helyi klíma, termôföld, alkalmazott módszerek. Ebbe beletartozik a történeti háttér ismertetése, az adott földrajzi területhez kapcsolódó hagyományok és a know-how. Végül a címkézés részleteit is ismertetni kell. Ez magába foglalja a terméknév magyarázatát, a grafikai szimbólumokat, logókat, az EU-logó használatát és a használatához tartozó elôírásokat. Ha a felsorolt elôírásokat betartotta a termelôi csoport, a terméket regisztrációra küldheti. Portugáliában elôször a nemzeti hatóságok, majd az Európai Bizottság ellenôrzi a bejelentési

kérelmet, majd ha formailag és tartalmilag megfelel, a tagországok és a harmadik országok is véleményezhetik. Portugáliában jelenleg 93 védett eredettel és földrajzi megjelöléssel ellátott termék van (valamennyi kérelmüket bejegyezték eddig), 21 pedig regisztráció alatt. Összehasonlításképpen, Magyarország 11 termékkel „pályázik” az EU-oltalom megszerzésére, ezek átmenetileg nemzeti oltalom alatt állnak, mivel még nem fejezôdött be az elbírálás. Magyarországon a csatlakozás elôtt egyetlen termék, a szikvíz rendelkezett a „Garantáltan Hagyományos és Különleges Termék” nemzeti tanúsító védjeggyel. Hagyományos Különleges Termék (HKT) közösségi szintû tanúsítására magyar termék eddig még nem pályázott. P.D.

Német sörösdobozok dán földekben Dánia az Európai Bizottság segítségével akar nyomást gyakorolni Berlinre az országba áramló német italosdoboz-hulladék miatt régóta folyó vitában. Rengeteg dán vásárol dobozos sört és egyéb üdítôket a határ német oldalán, mivel, ha garantálják, hogy kiviszik az országból az árut, nem kell újrafelhasználási díjat fizetniük a fémdobozok után. A hulladékokból eredô környezetvédelmi problémán felül a határ közelében lévô dán kiskereskedôk is szenvednek a jogtalan versenyhátrány miatt – fogalmazott Bendt Bendsten dán kereskedelmi miniszter. Évente közel 400 millió doboznyi italt visznek ki dán állampolgárok a határ menti kereskedelemben Németországból az árkülönbség-

nek köszönhetôen – írja az EUobserver. Mindkét államban extra környezetvédelmi díjat számolnak fel az ilyen csomagolású italok után. Így viszont a dobozokból keletkezô, átlagosan 200 év alatt lebomló hulladék kezelése a dán hatóságok problémája lesz, ráadásul anélkül, hogy a díjat beszedhette volna. Németország ugyan ígéretet tett, hogy május 1-jétôl orvosolja a problémát, és Dánia a brüsszeli nyomással is e határidô betartására igyekszik szorítani szomszédját. Bendsten fel is akarja vetni a kérdést az Angela Merkel német kancellárral tervezett találkozóján. Forrás: Világgazdaság, 2006.03.29.

Védett erdôk pusztításával vádolják Kínát Az ázsiai és csendes-óceáni térség legveszélyeztetettebb erdôibôl származó illegális faimport tisztára mosásával vádolja Kínát a Greenpeace. Kína a világ legnagyobb trópusi faimportôre, az ilyen típusú fák forgalmának mintegy felét


emészti fel a kínai ipar. A Greenpeace tudomása szerint az Indonéziában és Pápua Új-Guineán zajló fakitermelés legkevesebb háromnegyede illegális. (EUbusiness) Forrás: Világgazdaság, 2006.03.29.

7

EU Agrárium és Piacszabályozás

Elégedetlen európaiak omlik az európai polgárok körében a közös agrárpolitika megítélése. – Ez derül ki az Eurobarométer évi rendszerességgel megismételt, 2005. október és november közötti felmérésébôl, amelynek eredményeit 2006 januárjában publikálták az EU hivatalos honlapján. A felmérésben közel 25 ezer polgár képviselte a 15 évesnél idôsebb 366,4 milliós uniós össznépességet. (Magyarországot 1000 ember képviselte.) Az EU polgárok elôször egy listáról választhatták ki a KAP általuk leglényegesebbnek tartott kedvezô vonásait. Jellemzô módon kedvezô vonásként az elsô három helyre három élelmiszerbiztonsági részkérdés került, úgymint az európai élelmiszer biztonságos volta (37%), jó minôsége (32%) és egészséges volta (28%). Egyébként ez utóbbiról leginkább a máltaiak és a ciprusiak vannak meggyôzôdve, akik válaszadásaikban 50% feletti, vagy akörüli arányban jelölték meg az elôbbi elônyöket. A magyarok válaszadása sem tért el alapvetôen az európai átlagtól, eltérés csupán abban mutatkozott, hogy a magyaroknál az elsô helyre az élelmiszer egészséges volta került (34%), és csak azt követte az élelmiszerminôség 32, és az élelmiszerbiztonság 31 százalékkal. következôkben a válaszadóknak szintén egy listából a KAP prioritásait kellett megnevezniük. Nos, 2005-ben az összes megkérdezett 32 százaléka az elsô helyre tette a gazdálkodók számára kielégítô jövedelemszint biztosítását (az elôzô évben ez az arány még 36% volt). Az egyes tagállamok polgárai között e tekintetben is lényeges volt az eltérés. Míg a görög válaszadók 48%-a gondolja a termelôk támogatását a legfontosabb KAP prioritásnak, a dán megkérdezetteknek csak a 18%-a (!) ért ezzel egyet. Ebben a vonatkozásban igen szembeötlô a magyar vélemény 2004 és 2005 közötti változása. Míg 2004-ben a magyar válaszadóknak még 46%-a gondolta úgy, hogy a KAP legfontosabb prioritása a mezôgazdasági termelôk megfelelô jövedelemszintjének biztosítása, 2005-ben ez az arány már csak 33 százalék volt. (A 2004-rôl 2005-re bekövetkezett 13 százalékpontos magyar csökkenés volt a legnagyobb az EU-25 között!) A válaszadók második KAP prioritásaként (26 százalékban) az élelmiszerbiztonságot ismerték fel (4 százalékponttal kevesebben, mint 2004-ben). Ennél a legmagasabb arány (42 százalék) Ciprus esetében volt, és a legalacsonyabb, 12 százalék a szomszéd szlovákoknál. Ami Magyarországot illeti, 2005-ben honfitársaink 25 százaléka tekin-

R

A

8

tette az élelmiszerbiztonságot KAP prioritásnak, 4 százalékponttal kevesebben, mint a belépés évében, 2004-ben. (A KAP prioritási listán az élelmiszerbiztonság a máltaiaknál 2005-ben 11 százalékponttal 39%-ra esett vissza.) környezetvédelmet prioritásként válaszadók sorrendben harmadikként nevezték meg. 2005-ben EU-25 átlagban a megkérdezettek 25 százaléka vette fel a KAP prioritások közé a környezetvédelmet, és ez az arány az elôzô évihez képest 5 százalékpontos csökkenést jelent. A környezetvédelem esetében is az egyes tagországok között nagy a szóródás. Míg 2005-ben a franciák 40%-a vette prioritásnak a környezetvédelmet, ez az arány a legalacsonyabb a lengyeleknél és a litvánoknál volt (7 százalék), és a magyar válaszadók esetében is csak a 13 százalékot érte el. (Magyarország esetében ez 4 százalékpontos csökkenést jelent az elôzô évi felmérés eredményéhez képest.) Visszatérve a legekhez, a KAP prioritások között a környezetvédelmet illetôen 2004-rôl 2005-re a legnagyobb változás – csökkenés – a briteknél és a máltaiaknál volt (12 százalékpontos). A prioritások között a környezetvédelem a máltaiak esetében 41-rôl 29 százalékra, a briteknél pedig 36-ról 24 százalékra esett vissza. A harmadik kérdéscsoport magára az agrárpolitika értékelésére vonatkozott. Azaz arra, hogy az agrárpolitika a felsorolt célok közül mely célokat teljesíti leginkább. Az európaiak szerint leginkább a KAP élelmiszerbiztonsági céljai teljesülnek (57%, -3 százalékpont), második helyre a környezetvédelem került (51%, -4 százalékpont), és az állatjóléti célok teljesülésénél is még viszonylag jó a helyzet. A KAP-nak ez a területe EU-25 átlagban a harmadik helyre (46%, -1 százalékpont) került. Honfitársaink ettôl eltérôen látják az elôbbi KAP célok teljesülését. Az EU élelmiszerbiztonsági politikájával a megkérdezett magyarok 40%-a volt elégedett (2004-ben ez az arány 49% volt), a környezetvédelmi politikával 63% (2004-ben ez az arány 49% volt), és végül az állatjóléti politikával 52% (2004-ben ez az arány 49% volt). Az agrárpolitika értékelésénél a listán szereplô célok közül a legfontosabb gazdasági célokat illetôen, a versenyképesség az EU-25 átlagában csak a 6. helyre került (41 százalékkal, miközben 2004-ben ez az arány még 48% volt). Ugyanakkor a másik nagyon fontos közgazdasági célról, a termelôk jövedelemtámogatásáról EU-25 átlagban csak a megkérdezettek 34 százaléka gondol-

A


EU Agrárium és Piacszabályozás ja úgy, hogy ez a gyakorlatban teljesült volna (2004-ben ez az arány még 37 százalék volt). Miközben az elôbbi jellemzô módon a KAP értékelésénél az utolsó elôtti helyre került, az utolsó helyen áll az Eurobarométer szerint a KAP kis- és középüzemeket támogató politikája. Csupán a válaszadók 29%-a tekintette a KAP kis- és középüzemi politikáját hatékonynak, egy százalékponttal kevesebb, mint 2004-ben. Ugyanakkor a magyarok a jövedelempolitikára csak 20%-ot adtak (3 százalékponttal kevesebbet, mint 2004-ben), a KAP kisés középüzemeket támogató politikáját 2005-ben megkérdezett honfitársaink 30 százaléka tekintette hatékonynak. (2004-hez képest ez az arány 1 százalékos csökkenést mutat).

felmérés legfontosabb végkövetkeztetése az volt, hogy a KAP társadalmi támogatottsága a 2003. évi reformtól való távolodással folyamatosan csökken, és 2005-ben a támogatottsági szint visszaesett a 2003 elôtti alacsony szintre. A 2005. évi felmérést végzôk másik fontos következtetése, hogy az egyes országokban a közvélemény nem mindig rendelkezik elegendô információval a KAP-ról. Szerintük ez a helyzet arra hívja fel a figyelmet, hogy Brüsszelnek a közös agrárpolitikáról az eddigi gyakorlattal ellentétben nemcsak általános, hanem meghatározott országok és azon belül társadalmi rétegek irányában célzott tájékoztatást kell nyújtania. Dr. Szôke Gyula MVH

A

Megbízható forrásból COCERAL (Európai Gabona- és Takarmánykereskedelmi Szövetség) – Brüsszelben mûködô érdekvédelmi szervezet, mely az európai gabona, rizs, takarmány, olajos mag, olívaolaj és egyéb mezôgazdasági tömegáruk kereskedôit képviseli. Tagjai az EU 25-ök nemzeti szövetségei, melyek a gabonakereskedôk, feldolgozók és raktározók érdekeit képviselik. A COCERAL részt vesz az Európai Bizottság Mezôgazdasági Igazgatósága által létrehozott tanácsadói csoportok munkájában. Rendszeresen közzétett elôrejelzései és gabonamérlegei megbízható szakmai forrásként szolgálnak a Bizottság, a szakmai sajtó és természetesen a tagszervezetek számára. A tagok részletes tájékoztatást kapnak a jelenlegi és a kidolgozás alatt álló intézkedésekrôl, jogszabályokról,

a közös agrárpolitika és a világkereskedelmi tendenciák alakulásáról. Forrás: www.coceral.com

Élvezni minden falatot Nyugat- Európában a gazdasági elônyökkel és minôségromlással járó folyamatok hamarabb lejátszódtak az élelmiszeriparban és a táplálkozáskultúrában, így a fogyasztók önvédelmi mechanizmusai is hamarabb beindultak, mint hazánkban. Az élelmiszertermelés és az étkezés iparosításának, a gyors étkezés (Fast Food) jelenség térnyerésének ellensúlyozására jött létre Olaszországban a Lassú Étkezés (Slow Food) mozgalom. A piemonti Bra városkában 1986-ban életre hívott mozgalom eredetileg azzal a céllal jött létre, hogy szembeszálljon az ízlés uniformizálásával és a fogyasztók világméretû manipulációjával. Alapelveik közé tartozott az étkezés „mulat-


ságként” való felfogása és az „élvezetekhez való jog”. A mozgalom zászlóvivôi szerint minden termék magában zárja az elôállító hely eredeti ízeit, az ôsi termelési technikákat és fogyasztási szokásokat, megôrizvén azokat az utókornak. Ezek alapján feladatául tûzte ki, hogy nemcsak azt a történelmi, szakmai örökséget ápolja, amelyet a gyorséttermek mellett lassan háttérbe szoruló, igazi gasztronómiai élményt nyújtó vendéglôk, borozók, kávézók képviselnek, hanem az élelmiszertermelés és -feldolgozás hagyományos, regionális formáit is felkarolja, azoknak gazdag sokszínûségével. (Termények biodiverzitása, kézmûves technológiák, tradicionális élelmiszerek).

9

EU Agrárium és Piacszabályozás Fedezzük föl újra a helyi konyha ízeit! 1989-ben Párizsban találkoztak a mozgalom küldöttei a világ minden tájáról. Megalkották a Lassú Étkezés Kiáltványát („Slow Food Manifesztumot”), amelyben kimondják: „Fedezzük fel újra a regionális konyha ízeit és zamatait, számûzzük életünkbôl a gyorsétkezés értékromboló hatásait.” „A produktivitás nevében a Gyors Élet („Fast Life”) megváltoztatta létünket és már a hagyományos környezetünket és jellegzetes tájainkat fenyegeti.” Igy választotta a szervezet védjegyének a csigát, mint a „lassú élet” emblémáját. A célok egyértelmûek és kívánatosak. És hogy mennyire találtak ezek a célok megértésre és támogatásra a különbözô társadalmakban? Ma már öt kontinens ötven országában tevékenykedik a szervezet, 80 000 tagja van, és az olaszországi központon kívül irodát tart fenn Ausztriában, Németországban, Svájcban, az Egyesült Államokban és Franciaországban is. Ezek az ún. „konvíviumok” tárják fel és ôrzik szerte a világban a hagyományos mezôgazdasági módszereket, és szerveznek konferenciákat, vacsorákat, étel-, italkóstolásokat. A nemzeti irodák könyveket adnak ki, borkatalógust jelentetnek meg minden évben. Számtalan különféle területen rendeznek gasztronómiai versenyeket és vásárokat.

Visszaadni az étkezés méltóságát Az egyes országokban a mozgalom a helyi, regionális jellegzetességeket emeli ki. A cél nem az összehasonlítás vagy versengés, sokkal inkább a sokszínûség biztosítása.

A szervezet az agrárpolitika szintjén is érezteti jelenlétét. Kiáltványokat fogalmaztak meg például a génkezelt szôlô, a biotechnológia ügyében és a hagyományos tejfeldolgozás védelmében.

10

Jövôbeli tevékenységük fôbb céljai közt említik a mezôgazdasági munka méltóságának helyreállítását(!), a fenntartható fejlôdés irányelveit követô gazdálkodás támogatását és a vidékfejlesztést szerte a világon, egyenlô esélyt biztosítva minden régiónak. Elvetik azt a rövidlátó hozzáállást, mely szerint egy adott ország gazdái csak más országok gazdáinak kárára érvényesülhetnek. A Lassú Étkezés gondolkodói több szempontból sem illeszthetôk a mai magyar jelenbe. A rendszerváltás után a kíméletlen versenyszellem harapózott el kis hazánkban. A versenyben pedig gyorsnak kell lenni. Mindegy, milyen áron. A rohanás étkezési kultúránkban is óriási rombolást vitt véghez. Az elsô amerikai hamburgerfaloda megnyitásakor hosszan kellett sorban állni egy gyorsfagyasztott húspogácsából készült, szendvicsnek csúfolt zsömle-izéért. A Fast Food beépült az életünkbe és kihatással van otthoni étkezéseinkre is. A jelszó: „gyorsan, könnyût, finomat”. Az alapanyagok gondos kiválogatására nincs idô. Marad a fagyasztott zöldborsó, a génkezelt paradicsom és az eladás elôtt vízbe áztatott broiler-csirkemell. (Vidéken, az idôsebb generációknak köszönhetôen jobb a helyzet, a háztáji élelmiszertermelés még nem tûnt el teljesen.) A jellegzetes, hagyományos magyar alapanyagok és elkészítési eljárások háttérbe szorultak. Szürkemarhahús, kifliburgonya, kézmûves technológiával készült sajtok. Az egyszeri magyar fogyasztó nehezen találkozhat ilyen és ezekhez hasonló, hagyományos, kiváló minôségû termékekkel a szupermarketekben téblábolva. Pedig léteznek hazánkban termelôk, akik látnak fantáziát ezen termékekben. Sokan múltba révedônek és versenyképtelennek vélik az ilyesfajta termelôi tevékenységet. Igazi versengésrôl azonban szó sincs. A biogazdálkodással és kézmûves technológiákkal elôállított termékek már akkor nyertek, amikor létrejöttek. Egy egészségesebb, élvezetesebb táplálkozáskultúra lehetôségét nyújtva, szemben a mûvivel, a tápanyagokban szegény, iparilag elôállítottal. Meg kellene tanulnunk, hogy a trendek követése nem mindig kifizetôdô! A meghaladásuk sokkal inkább! A Slow Food ezt tette. És új trendet hozott létre. Ma már az általa elônyben részesített termékeknek biztos piaca van Nyugat-Európában és világszerte. Ha Olaszországban már 1986-ban felemelték a hangjukat az „élvezet jogáért” és a régiók táplálkozáskultúrájának megôrzéséért, akkor talán 2006-ban Magyarországon is eljött ennek az ideje! Huber Márk


EU Agrárium és Piacszabályozás

Füstölt vagy füst ízû? Mostanában sokat találkozunk a különbözô „ízû” termékekkel, mint a narancsízû rostos üdítôital, vagy a nugátos ízû kukoricapehely. Ezek a nevek az élelmiszeripari szabályozások miatt készültek, a fogyasztók megtévesztésének elkerülése végett. Nem írható rá egy üdítôitalra, hogy narancslé, ha az egy bizonyos százaléknál kevesebb valódi narancsot tartalmaz. Mostanában a füstölt húskészítmények is kezdik gondolkodóba ejteni az élelmiszeripari szakembereket. A füstölési eljárás ugyanis nemcsak hagyományos módon történik, ahogy azt nagyapáink füstölôkamrájában láttuk. Ma már füstaromát is használnak, hozzákeverve a termékhez, vagy rápermetezve az áru felületére. A szakemberek pedig felvetik a kérdést, hogy az egyes eljárásokkal készült húst lehet-e ugyanazzal a „füstölt” jelzôvel illetni. Mivel a

probléma felvetôdött, valószínû, hogy sokan úgy tartják, nem. A magyar szabályozás, mely az élelmiszerek jelölésérôl szól, úgy fogalmaz, hogy az élelmiszerelôállító semmilyen tekintetben nem vezetheti félre a fogyasztót. Az áru fajtája, azonossága, jellemzôi, összetétele, mennyisége, eltarthatósága, származása és termelési módja pontosan kell, hogy szerepeljen a címkéjén. A termék állapotát is fel kell tüntetni, mely esetünkben füstölt. A magyar élelmiszerkönyv tartalmazza a füstölés fogalmát; ez alapján a füstaroma használata nem jelenti azt, hogy a termék füstölt. Az Európai Unió szabályozása nem terjed ki a füstölés technológiájának meghatározására, az egyes országokban útmutatók segítik a helyes jelölést. A témával azonban már 1994-ben is foglalkozott az EU, de eddig határozat nem született. A tag-

államok eltérôen használják az egyes megnevezéseket, a franciák például három kategóriát használnak: fával füstölt, füstölt és füstízû húskészítményeket lehet kapni a boltokban. Álláspontok vannak; Magyarország egyelôre azt kérte az EU-tól, hogy vizsgálja meg a hagyományos füstölés és a „füstpermetezés” közötti különbségeket, és ismertesse azokat. Azt tehát még nem tudjuk, hogy mit kell írni a címkére, legközelebb júliusban tárgyalják az ügyet, a konkrét vizsgálati eredmények tükrében. Azt azonban már most is tudni, hogy az aromával kezelt hús nem ártalmas annyira az egészségre, mint a hagyományos eljárással készült változat. Lehet, hogy célravezetô lenne tehát, ha ez a címkéken is megmutatkozna. -pForrás: www.fvm.hu

Génmegôrzés Franciaországban Franciaországban a génmegôrzést egységes állami szervezet, a Genetikai Források Irodája, a Bureau des Ressources Génétiques (BRG) koordinálja és felügyeli. Létrehozásakor a mindenkori kormányzatot az motiválta, hogy megteremtse a növény- és állatfajok, valamint a mikroorganizmusok jelentette génvagyon megôrzésének nemzeti szintû rendszerét, összefogva az ebben közremûködô szervezeteket, és felhasználva a széleskörû nemzeti és nemzetközi tapasztalatokat. A Genetikai Források Irodája mûködésében aktív szerepet vállalnak a következô kormányzati szervek és tudományos intézmények: Kutatási Minisztérium, Mezôgazdasági Minisztérium, Ipari Minisztérium, Környezetvédelmi Minisztérium, Tengerentúli Területek Minisztériuma, Együttmûködési Minisztérium, Nemzeti Mezôgazdasági Kutatóintézet (INRA), Nemzeti Természettudományi Múzeum (MNHN), Nemzeti (Alap)kutatási Központ (CNRS), Kutatóintézet a Fejlôdésért (IRD), Nemzetközi Mezôgazdasági Kutatási és Fej-


lesztési Központ (CIRAD), Országos Fajta- és Vetômag-kísérleti Hálózat (GEVES), Francia Tengerhasznosítási Kutatóintézet (IFREMER). Az irányítás fô szerve a hat minisztérium képviselôit tömörítô Orientációs Fôbizottság (Haut Comité d’orientation), amely dönt a génmegôrzéssel kapcsolatos általános stratégiáról és politikáról, meghatározza az adott idôszak aktuális cselekvési programját, és biztosítani hivatott a fentiek megvalósításához szükséges eszközöket. A Tanács (Conseil de Groupement) figyelemmel kíséri Franciaország génmegôrzési tevékenységét, a Tudományos Bizottság javaslatai alapján indítványt tesz a soros programokra, valamint értékeli a már befejezett programokat. A Tanács tagja minden, a BRG felépítésében érintett szervezet 1–1 képviselôje. A Tudományos Bizottság (Commission Scientifique) részben BRG-tag intézmények képviselôibôl, részben egyéb tudományos mûhelyek küldöttjeibôl tevôdik össze, létszáma mintegy 15

11

EU Agrárium és Piacszabályozás fô. Feladata a soros programok megvalósítási módjának kidolgozása, valamint a rendszer mûködésének folyamatos tudományos felügyelete. Tevékenysége során három tematikus albizottságra – növényi, állati és mikroszervezetekkel foglalkozó – támaszkodik, melyekben az adott génforrások fenntartásában és használatában érdekeltek foglalnak helyet. A BRG központi apparátusát az elnök és kilenc munkatársa adja.

Határozott nemzeti stratégia A BRG a genetikai állomány megôrzésének koordinálása, irányítása mellett ellátja a Nemzeti Génmegôrzési Chartában (Charte Nationale pour les Ressources Génétiques) megfogalmazott feladatokat, gondoskodik a szûkebb szakmai kör és a tágabb közönség rendszeres tájékoztatásáról, továbbá az államigazgatás egyes szervezeteinek felkérésére azok nevében képviseli Franciaországot a kompetenciájába tartozó nemzetközi rendezvényeken. Az állati génbanki tevékenységre meghatározott nemzeti stratégiában a Chartában foglaltak figyelembe vételével meghatározták az elvégzendô feladatokat fajokra vagy fajcsoportokra lebontva, majd ehhez rendelték a génmegôrzést végzô szervezeteket. A munkát az 1999-ben létrehozott központi állati génbank teszi egyre teljesebbé, ahol hamarosan minden egyes Franciaországban termesztett állatfaj és -fajta mélyhûtött spermáját vagy embrióját el fogják helyezni. A tenyésztett állatfajokkal kapcsolatos nemzeti adatbázisban megtalálható minden, a fajok és fajták azonosításához szükséges állattani, állatélettani és gazdasági adat. A rendszerben szereplô egyedek és populációk – elsôsorban gazdasági értékmérô – adatait a tenyésztô szervezetek adatbázisaiban kezelik és tárolják. A széles körû nemzetközi kontextusban folyó tevékenység az uniós együttmûködés mellett támaszkodik a Nemzetközi Állattenyésztési Szövetséggel (EAAP) és a FAO-val folytatott minél szorosabb együttmûködésre is.

Nemzetközi együttmûködés A növényi génmegôrzés esetében hasonló stratégia vezérli Franciaországot, mint az állati génmegôrzésnél, ám az ország hihetetlen természetföldrajzi (fôleg klimatikus) sokszínûsége miatt a tevékenység az elôbbinél szélesebb nemzetközi együttmûködésen alapul. Az egyes növényfajokat nemzeti vagy nemzetközi génbankokban tartják

12

fenn, ez utóbbiakban azokat a fajokat, melyek megôrzését nemzetközi egyezmények alapján Franciaország vállalta. A FAO ezzel kapcsolatos nemzetközi akcióprogramja mellett a franciák aktív résztvevôi a hasonló jellegû, a termesztett növényfajok génmegôrzésével kapcsolatos ECP/GR európai együttmûködésnek és az erdészeti fajokkal kapcsolatos EUFORGEN-programnak. E két program részben a Világbankhoz kapcsolódó Nemzetközi Mezôgazdasági Kutatási Konzultációs Csoporthoz (CGIAR, Consultative Group on International Agricultural Research) köthetô, melynek hazánk nem tagja. Tagja viszont a világ 47, teljességgel eltérô fejlettségû országa (térségünkbôl pl. Románia és az Oroszországi Föderáció), a Ford, Kellogg és Rockefeller alapítványok, a Syngenta alapítványa a fenntartható mezôgazdaságért, a WorldBank, az ENSZ két specifikus programja, az Európai Bizottság, az OPEC és több nagy regionális nemzetközi szervezet. A mikroorganizmusokkal kapcsolatos génmegôrzô tevékenység is a Charta alapelveit követi, egyrészt igyekszik egy minél szélesebb, európai kapcsolatokkal is rendelkezô információs rendszert fenntartani, másrészt egy nemzeti gyûjtemény-hálózatban konzerválni ezeket a mikroszervezeteket.

Nem lélektelenül A rendszerben egy-egy faj genetikai anyagának (legyen szó növényrôl, állatról vagy mikroszervezetrôl) megôrzésére szakmai csoportosulások jöttek létre, melyeket az adott fajjal valamilyen kapcsolatban álló kutatóhelyek, szakmai szervezetek és egyesületek, vállalkozások alkotnak, közösen biztosítva a génmegôrzéshez szükséges forrásokat és feladatokat (szûken vett génmegôrzés, fajtafenntartás, leírás, rendszeres kitenyésztés, felszaporítás, stb.). Az egyes csoportosulások „lelke” az a szervezet, ahol a tényleges génmegôrzés történik, a csoport irányítását egy, a tagok által választott szakembergárda („koordinációs sejt”) látja el. A fentiek egyben azt is jelentik, hogy az egyes minisztériumok közvetlenül csak nagyon ritkán vesznek részt a génmegôrzési tevékenység anyagi hátterének biztosításában (pl. egy speciális kutatási program eseti támogatásával), közvetetten azonban igen, hiszen minden olyan esetben, amikor az adott munkacsoportban költségvetési forrásokból (is) fenntartott kutatóhely is részt vesz, közvetetten közpénz is szerepet kap a munka finanszírozásában. A kalászos gabonafélék génmegôrzési


EU Agrárium és Piacszabályozás – Brüsszelbe járunk feladatainak döntô részét pl. az INRA vállalta magára, ám amennyiben egyes tételek kitermesztése szükségessé válik, azt a kalászosgabona-munkacsoportban részt vevô magánnemesítô cégek vagy vetômagtermelô vállalatok végzik. A sárgarépa esetében az INRA viszont csak egy partner a munkacsoportban a többiekkel együtt, a génmegôrzést magát a GEVES látja el, ô szervezi a génmegôrzéssel kapcsolatos csoportmunkát. A rózsamunkacsoportban viszont szinte kizárólag magáncégek találhatóak, ami nem véletlen, hiszen a dísznövény-termesztés, mint ágazat sajátosságaiból ez a megoldás következik. A BRG kétévente hirdeti meg azokat a kutatási programokat, melyek nélkülözhetetlenek az eredményes génmegôrzéshez. Ennek keretében mintegy 30 pályázatot támogatnak, összesen 1 millió euróval. E keret fele a BRG saját felaján-

lása (ami közvetetten a Kutatási Minisztérium kutatással foglalkozó szervezeteknek adott támogatásából származik), 30% a Környezetvédelmi Minisztérium közvetlen hozzájárulása a génmegôrzési tevékenységhez, 10% az INRA saját forrása, 10% pedig a többi partnertôl (IRD, IFREMER, CIRAD) érkezik. Összességében elmondható, hogy közvetlen állami források a génmegôrzésre csak igen korlátozott mértékben, és elsôsorban a tevékenységgel kapcsolatos kutatás-fejlesztésre állnak rendelkezésre. Közvetett módon az állam ennél lényegesen nagyobb részt vállal a feladatban, viszont megkerülhetetlen a szakma és a magánszektor szerepvállalása mind az anyagi források biztosításában, mind a kifejezetten szakmai feladatok ellátásában. Somogyi Norbert

Változó világban Március folyamán a szaporítóanyagok bizottsági munkacsoportjában több ízben is felmerült a csemege- és a pattogatni való kukorica problémája. Még az angol elnökség idején meghirdették az ún. „jobb szabályozás” programot, amely az uniós szabályozások egyszerûsítését tûzte ki célul. Ennek keretében a szaporítóanyagok is sorra kerülnek. Magyarország szerencséjére, hiszen így lehetôségünk nyílik újra felvétetni az uniós zöldségtermesztési listára a csemegekukoricát. Jelenleg ezen kukoricafajták minôsítése nem megoldott, pedig hazánkban 40 ezer hektáron folyik a csemegekukorica-termesztés, mintegy 600 ezer tonna termésmennyiséggel, és nagy érdeklôdés is mutatkozna iránta a piacon, ha tudnánk dokumentálni a GMO-mentességet. A kérésünket Spanyolország, Franciaország és Hollandia is támogatta és a Bizottság ígéretet tett kérésünk megvizsgálására.

A tilalom mellett döntöttek A szaporítóanyagok területén a magyar javaslaton túl egy rendkívül fontos döntés is született, igaz, Lengyelországot érintô ügyben, de a jövôre nézve nagy jelentôséggel és tanulsággal. Ez pedig nem más, mint a GMO kukoricák lengyelországi termesztésének ügye. A tilalomra vonatkozó lengyel kérelmet egy évvel ezelôtt nyújtották be a Bizottsághoz arra hivatkozva, hogy a fajták hosszú tenyészidejûek és késôi érésûek, tehát az ô északi éghajlatukon nem érnek be. Március 9-én került sor a szaporítóanyagok bizottsági munkacsoportjában a vitára, melyben végül a tagállamok egyhangúlag elfogadták a tilalmat. A március 20-i agrárminiszteri tanácsülést elôkészítô mezôgazdasági különbizottság ülésén világossá vált, hogy az állatjóléti irányelv brojlercsirkékre vonatkozó részeit a jelenlegi súlyos gondokkal küzdô baromfipiaci helyzetben a tagállamok nem fogják megvitatni, az anyag nem elég érett arra, hogy a Bizottság a Tanács elé terjessze.

Megvitatták a miniszterek A miniszteri tanácskozásnak ismét a baromfiágazat állt a középpontjában. A tagállamok egyetértettek abban, hogy a kialakult krízist közösségi eszközökkel kell kezelni. A közösségi szabályozás viszont jelenleg egyedüli megoldásként az exporttámogatás eszközét ismeri, ez


13

Brüsszelbe járunk azonban a gyakorlatban használhatatlan, hiszen számos ország vezetett be importtilalmat az uniós szárnyasokkal szemben a madárinfluenza miatt. Újabb megoldások, javaslatok kellenek! A folyamat nehézkes, mert a meglévô tanácsi rendeletet módosítani kell, de legalább elindult valami, a Bizottság április végére dolgozza ki a javaslatát. A tanácskozás további témája a közös agrárpolitika sorsa volt. A tagállamok között arról folyik a vita, hogy vajon továbbá is fenn kell-e tartani a jelenlegi közösségi szabályozást, vagy renacionalizálni kell a mezôgazdaság támogatását. A tét nem más, mint az, hogy ki fizesse az Európai Unió legnagyobb kiadását felemésztô mezôgazdasági támogatásokat. Franciaország kezdeményezésével 12 tagállam – köztük Magyarország is – nyilatkozatban tette közzé, hogy a KAP bizonyított, képes helytállni, a feltételeknek megfelelôen változni, és a jelenlegi formájában kell fenntartani 2013-ig. Kiemelt napirendként szerepelt az ülésen a WTO-tárgyalásokon képviselt uniós álláspont. Annak ellenére, hogy a hongkongi csúcson a WTO-tagállamok abban állapodtak meg, hogy a mezôgazdasági kérdések rendezésében legkésôbb 2006. április 30-ig egyezségre jutnak, az álláspontok semmit sem közelítettek egymás felé. Az Európai Unió már így is elég engedményt tett, most a többieken a sor! Ehhez a témához tartozik: a március 14-i zöldség-gyümölcs állandó bizottság ülésén az importadatokat elemezve kiderült, hogy 2006. január elsejétôl 1653 tonna fokhagyma érkezett az EU-ba többnyire Egyiptomból, Chilébôl és Kínából, 58 ezer tonna import alma Dél-Afrikából, Argentínából és Chilébôl. Az érdekesség, hogy a chilei és brazil almaimport 80%-a kerül az Európai Unióba, ezzel szemben a WTO-tárgyalásokon oly engedékeny, a támogatások leépítését szorgalmazó Egyesült Államokba mindössze 10% jut be, a közelség és az olcsó szállítási költség ellenére. Vajon miért? Jó hír a TÉSZ-eknek, hogy eddig bizonyos, környezetvédelmi minôség javítását célzó intézkedések csak 10 évig voltak támogathatók, a mostani módosítás értelmében ezt a 10 éves határt eltörölték.

Az állattenyésztôket érinti Az állandó állattenyésztési bizottság csak néhány alkalommal ülésezik egy évben, de mindig érdekes eredményekkel, tapasztalatokkal zárul egy-egy találkozó. A legutolsó ülésén például arra derült fény, hogy a lóútlevél használatát na-

14

gyon szigorúan megkövetelte az EU a 2004. május elsején csatlakozott tizektôl, viszont a régi 15-ök a mai napig nem használják, nem mûködik a rendszerük! A meglepô hiányosságnak magyarázata lehet, hogy az útlevél tartalmazza az állat teljes élete során alkalmazott összes oltást és medicinát, ami elejét tudja venni a versenylovak doppingolásának. Az értekezleten a „fajtatiszta állat” fogalmának definíciója is elôkerült. Abban a formában, ahogy a jelenlegi, 30 éve érvényben lévô állattenyésztési tanácsi irányelvben meg van fogalmazva, idejétmúlt, hiszen a gyakorlat teljesen eltérô. Ha módosításra kerülne a fogalom, egyik oldalon a fajták és a genetikai háttér védelme, míg a másik oldalon a fejlesztés csapna össze. A tagállamok viszont a jelen gyakorlat alapján megsértik a szabályokat, ezért abban mindenki egyetért, hogy a változtatásra szükség van, természetesen a fajták genetikai védelmének elôtérbe helyezésével. A németek a nemzeti támogatásokról szóló irányelv módosításai kapcsán felhívták a résztvevôk figyelmét arra, hogy senki ne engedje az állattenyésztési támogatások eltörlését, hiszen ez az egyetlen forrás, amibôl az állattenyésztés támogatható. A nemzeti támogatások notifikációit is idôben el kell kezdeni ahhoz, hogy azok 2007-tôl is adhatóak legyenek. Március 15-én a közvetlen kifizetések bizottsági munkacsoportjában szóba került az energianövények támogatása. A Bizottság év végéig tesz javaslatot a pontos szabályozásra, melyben nagy valószínûséggel szerepelni fog, hogy az alapanyagtermelôn és a feldolgozón kívül az integrátornak is lehetôsége legyen igényelni a támogatást.

Változások az ökológiai gazdálkodásban Folyamatban van az oly sokszor emlegetett, ökogazdálkodásról szóló rendelet módosítása. Döntés még nem született, de a bizottsági javaslat szerint az ökotermékek GMO-tartalmára vonatkozóan 0,9% alatti értéket engednének meg, a tagállamok többsége azonban mereven elzárkózik, és kitart a „zéró-tolerancia” mellett. A bizottság módosította a 2092/91 EK rendelet néhány mellékletét. Így a madárinfluenza miatt az ökogazdálkodásban is megengedett a veszélyeztetett, illetve a megfigyelési zónákban a zárt térben tartás. Eltörölték továbbá a komposztra vonatkozó határidôt (sok ország nemtetszése mellett), így ezentúl közvetlenül fel lehet használni az ökogazdálkodásban, várakozási határidô nélkül. Balogh Beáta


Kertészeti termesztés

Nagyító alatt: zöldség-gyümölcs piacszabályozás

Változó világban A közös agrárpolitika több évtizedes múltjára visszatekintve láthatjuk, hogy az számos változtatáson ment keresztül. A jelenleg zajló KAP-reform kellôs közepén csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz. Még 2003 nyarán – az Agenda 2000 néven ismert félidôs felülvizsgálat eredményeként – elsôként a gabona, marhahús, tej és az olajos magvak közös piacát szabályozó piaci rendtartások változtak. Döntés született az összevont gazdaságtámogatási rendszerrôl, melyet a régi tagállamokban 2005-ben vezettek be elsô ízben. A termésszerkezet piaci igények szerinti átalakítását megcélozva a támogatásokat elválasztották a termeléstôl. A reformok másik kulcseleme a moduláció volt, azaz a közvetlen kifizetések egy részét -egyelôre csak a régi tagállamokra vonatkozóan -átcsoportosították a vidékfejlesztésre, valamint a kifizetések fontos feltételeként bevezették a kereszt-megfelelôség (cross compliance) követelményét.

A zöldség-gyümölcs ágazat következik A jelenlegi KAP-reform második hulláma 2004 tavaszán következett be. Ekkor újabb négy termék: a dohány, a komló, a gyapot és az olívaolaj


piaci rendtartása került porondra. Egy évvel késôbb, egészen pontosan 2005. november 24-én az Unió agrárminiszterei az európai cukorrendtartás piaci alapokra helyezésérôl döntöttek. Már akkor is sejteni lehetett, hogy a folyamat nem áll meg. A közös agrárpolitika fennmaradó területei is elôbbutóbb napirendre kerülnek. A várakozásnak megfelelôen 2006 elején, az osztrák elnökség programjában a prioritások között a zöldség-gyümölcs és a bor termékpálya reformja is szerepel. Már a cukorpiaci reformnál bebizonyosodott, hogy a döntésnek alakítói vagyunk. A magyar javaslatoknak és a sikeres érdekérvényesítésnek köszönhetôen a szerkezetátalakítási támogatás minimum 10%-a a termelôket fogja megilletni. Az elfogadott reform számos további eleme is magyar kezdeményes eredménye.

Együttes erôvel A zöldség-gyümölcs szektor átalakításában még ennél is komolyabb szerepet vállalt fel Magyarország. Gráf József agrárminiszter is aláírta azt az állásfoglalást, melyet az Unió legnagyobb zöldség-gyümölcs termesztô tagállamainak miniszterei fogalmaztak meg és nyújtottak be Mariann Fischer Boel agrárfôbiztosnak tavaly december végén. A zöldség-gyümölcs rendtartás reformja kezdeti szakaszban van. A reform elôkészítése még 2004-ben kezdôdött el, amikor a Bizottság 2004. augusztus 10-én jelentést tett közzé (COM(2004) 549 final) az ágazat szabályozásának egyszerûsítésérôl azzal a szándékkal, hogy biztos alapot adjon a Tanács és a Parlament keretei között sorra kerülô vitákhoz. A Bi-

zottság ebben a jelentésben kilenc konkrét kérdés vitára bocsátását javasolta. A zöldséggyümölcs rendtartás reformja azóta több magas szintû fórumon megjelent. A miniszterek decemberi állásfoglalását a spanyol és a francia mezôgazdasági minisztérium kezdeményezte még 2005 áprilisában. Álláspontjukhoz késôbb elsôként Magyarország, Portugália, Olaszország, Görögország és Ciprus, az EU zöldség-gyümölcs termesztésének legnagyobb részét kitevô országok csatlakoztak. Az elôterjesztés fókuszában a zöldség-gyümölcs piacszabályozás ésszerû megváltoztatása áll, ugyanakkor harcolva a szabályozás alkalmazásának elmúlt kilenc éve alatt elért eredmények megtartásáért.

A közös álláspont A kereskedelem koncentrációjából, azaz a nagy áruházláncok üzletpolitikájából és termesztôkhöz való viszonyulásából adódó gondok hihetetlen erôvel sújtják a zöldség-gyümölcs ágazatot. Az új helyzetnek viszont csak úgy lehet megfelelni, ha válaszul a termelôk is összefognak, létrehozzák a saját termelôi értékesítô szervezeteiket. Ezen szervezetek támogatásának fenntartása, megerôsítése lételeme az ágazat életképességének. A javaslat egyik legfontosabb eleme a mûködési alapokra vonatkozó szabályok egyszerûsítése. A könnyítésre pedig azért van szükség, hogy lehetôvé váljon a TÉSZ-ek közötti fúzió, vagy az együttmûködés a piaci zavarok hatékony levezetésénél. Magyar javaslatra bekerült a közös állásfoglalásba az a kérés, mely kiterjed a mûködési alapok közösségi

15

Kertészeti termesztés támogatásának legnagyobb összegének megemelésére és a közösségi támogatás 50%-ról 60%-ra való megemelésére, a támogatások hatékonyabb felhasználása érdekében. A miniszterek kezdeményezik, hogy a Mûködési Program keretében végrehajtott, minôséget elôsegítô intézkedésekre és az önsegélyezô pénztárak létrehozására járjon kiegészítô támogatás a jövôben. Az Európai Uniónak különösen elôvigyázatosnak kell lennie a zöldség-gyümölcs ágazatot érintôen a WTO-tárgyalások során. Erre elsôsorban az európai alma-, citrom-, paradicsomés fokhagymatermelés védelmében van szükség. Az ágazat versenyképességének fenntartása érdekében a Bizottságnak meg kell teremtenie a zöldség-

gyümölcs-piacszabályozás és a vidékfejlesztés közötti összhangot, amit érthetô módon a kereskedelmi világszervezet is szorgalmaz. A javaslatok között megtalálható a TÉSZ-ek elismerésének rugalmasabbá tétele, adott esetben a szervezetek speciális, termékenkénti elismerése. Nagy könnyebbséget eredményezne, ha a jövôben a termelônek elég lenne akár csak egy termékkel csatlakozni a szervezethez. Mindezeken túl célszerû javítani a kivonásra vonatkozó szabályozáson. A jelenlegi rendszerben túlságosan magasak az ellenôrzés költségei, a kompenzációs kifizetések viszont alacsonyak. A zöldség-gyümölcs ágazat vezetô tagállamai úgy ítélik meg, hogy indokolt a hatékonyabb kríziskezelô eszkö-

zök bevezetése. A piaci zavarok esetében megoldás lenne az ingyenes szétosztás feltételeinek javítása, vagy ha a termények szántóföldön történô megsemmisítése és a zöldszüret a mûködési alapból finanszírozható lenne. A feldolgozott termékeknél a miniszterek kérik a Bizottságot, hogy a jelenlegi termelôi szervezeteknek nyújtott támogatások rendszerét a paradicsom, a körte, az ôszibarack és a citrusfélék esetében tartsák meg és erôsítsék meg. Végül és nem utolsó sorban javasolják a szakmaközi egyezmények alkalmazásának elôsegítését. Ezek egyelôre tervek és remények, a döntés ez év végére várható. A további fejleményekrôl lapunk rendszeresen tudósítani fog. -Siadak-

A dél-alföldi régió dísznövénytermesztésének és zöldfelület-gazdálkodásának fejlesztési feladatai A dísznövényágazat helyzetének alakulása fontos foglalkozáspolitikai kérdés. Termékei lakossági, közületi és külkereskedelmi célokat szolgálnak. Az EU-csatlakozásnak, mint látjuk, komoly hatása van az ágazatra és annak szereplôire, ezért célszerû az új helyzet értékelése, illetve a fejlesztési javaslatok megtétele. A kutatási téma vizsgálata széleskörû adatgyûjtésen alapul. Az adatokat értékeltük, elvégeztük a SWOT-analízist, az eredményekbôl következtetéseket, javaslatokat vontuk le a dísznövénytermesztési ágazat fejlesztése céljából. A hazai dísznövénytermesztés termelési értéke 45 milliárd forintra tehetô, amelybôl a növényházi és a fólia alatti termesztôberendezésekben termelt dísznövények értéke 18 milliárd forint, a szabadföldi dísznövénytermesztés értéke pedig 27 milliárd forint. A klimatizált terekben történô termesztés kb. 100–120 ha üvegházzal és kb. 220–250 ha fóliafelülettel rendelkezik. Ennek a felületnek 70%-ában növényházi vágottvirágtermesztés (rózsa, szegfû, gerbera, hagymás virágok, krizantém, egyéb vágott virágok, vágott zöldek), 20–25%-ában cserepes dísznövénytermesztés (elsôsorban cserepes virágos dísznövé-

16

nyek: muskátli, primula, ciklámen, rövidnappalos cserepes dísznövények, valamint levéldísznövények), a fennmaradó 5–10%-ában egynyári palántanevelés folyik. A szabadföldi dísznövénytermesztésen belül legnagyobb volumenû a díszfaiskolai termesztés, amely 488 mûködô díszfaiskolával. Összesen 921 hektáron termesztenek díszfákat, díszcserjéket, fenyôféléket, rózsát. Az összes területbôl 834 hektár a lombos fák, cserjék és fenyôk területe és 87 hektár a rózsa termesztôterülete. Az évelô dísznövényeket 15 hektáron termesztik, vetômagtermesztés 140 hektáron, szabadföldi vágottvirág-termesztés 35 hektáron, virághagyma-termesztés 60 hektáron, szárazvirág-termesztés 250 hektáron van. A dísznövénytermesztés elsôsorban a felhasználói hely közelében, a felvevôpiacok vonzáskörzetében alakult ki. A szabadföldi termesztés kialakulását elsôdlegesen a természeti (klimatikus, edafikus, relief) tényezôk befolyásolják. A növényházi és fóliás termesztôberendezések létesítését meghatározta a geotermikus energia (termálvízzel fûtés) lehetôsége is. A hazai dísznövénytermesztés termesztôtájai a következôk:


Kertészeti termesztés – Dél-Alföld (Bács-Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye), – Budapest és környéke, – Gyôr és környéke, – Nyugat-Dunántúl, – Debrecen és környéke.

A dél-alföldi dísznövénytermesztô táj jellemzése A dél-alföldi termesztôtáj kedvezô klimatikus adottságokkal rendelkezik, ez az ország legmelegebb része, legkorábban tavaszodik, és a legmagasabb a napsütéses órák száma. Ezért alkalmas dísznövények hajtatására, a kondicionált felületek alatti dísznövénytermesztésre. A kedvezô fényellátás miatt tavasszal és ôsszel is jó a vágott virágok minôsége. Változatos talajviszonyok találhatók a térségben, a laza szerkezetû homoktalajoktól a kötöttebb szerkezetû talajokig, minden elôfordul. Az öntözés lehetôsége elsôsorban a folyók menti területeken (Tisza, Maros, Körösök vidéke) biztosított. Hódmezôvásárhely, Csongrád, Szentes, Szeged körzetében geotermikus energia található, amely termálvíz-fûtéses termesztô-berendezések mûködtetését biztosítja. Ez jó lehetôséget nyújt a földhôprogram megvalósításához. A dísznövénytermesztésnek nagy hagyománya van, s a középfokú és felsôfokú szakképzô intézmények mûködésének eredményeként a szakképzett munkaerô is adott. Szarvason és Kecskeméten fegyelemre méltó dísznövénytermesztési kutatások folynak, amelyek a szaktanácsadás alapját is biztosítják. A balástyai, keceli, kecskeméti, szegedi, szôregi virágkiállítások, virágbemutatók jó lehetôséget nyújtanak a dísznövénytermesztési ágazat széleskörû megismertetésére, a lakosság és a piac szereplôi körében.

Termesztô-berendezésekben bôvelkedik a táj A régióban körülbelül 100 hektár (növényházak, fóliás termesztô-berendezések) klimatizált felület van, amelynek 50%-a viszonylag korszerû, 50%-a pedig amortizált termesztôfelület. A termesztô-berendezésekben kihasználva a kedvezô klimatikus adottságokat, valamint a geotermikus fûtés lehetôségeit vágott virág termesztése, hagymás-gumós dísznövények hajtatása, korai termesztése, egynyáripalánta-nevelés, cserepes dísznövények termesztése folyik. A vágottvirág-termesztésen belül egyre nagyobb arányt tesz ki a hidrokultúrás dísznövénytermesztés


(kôzetgyapotban, poliuretán-éter szivacsban). A hidrokultúrás termesztés elsôsorban a rózsa- és a gerberakultúrára jellemzô, de egyéb növényeket is, például szegfût termesztenek így. A különleges vágott virágok vonatkozásában flamingóvirágból és vágott orchideakultúrákból az egyik legkorszerûbb üzem ebben a térségben mûködik. A termesztô-berendezések egy része korszerû számítógépes klímaszabályozással, automata tápoldatozó rendszerrel, vágottvirág-osztályozó géppel ellátott. A térségben kiterjedt a cserepes virágos dísznövények termesztése fôleg muskátli, primula, rövidnappalos cserepes dísznövények), valamint a vegetatív úton, szaporított balkonládákba, ámpolna cserepekbe ültetett egynyári dísznövények.

Változatos a régió szabadföldi dísznövénytermesztése A szabadföldi dísznövénytermesztésen belül hangsúlyos a díszfaiskolai termesztés. Az Alföldi Faiskolások Egyesületének közel 130 tagjából több mint 50 tag ezen a területen dolgozik. Az árukínálat nagy részét lombos díszfák és díszcserjék, fenyôfélék alkotják szabadgyökérzettel, földlabdával vagy konténerben. A laza, homokos talajban fejlett gyökérzet alakul ki, a kontinentális klímán nevelt növények a szélsôséges idôjárási körülményeket is jól tûrik. Nagy jelentôsége van a szárazságtûrô (aszálytûrô), jó várostûrôképességû díszfaiskolai taxonok termesztésének és forgalmazásának. Tiszakécske, Tiszaalpár, Kiskunhalas térségét a kosárfonó fûztermesztés és feldolgozás jellemzi. Az országban a rózsatövek 75–80%-át Szôregen és környékén állítják elô, fôleg a Szôregi Virág- Dísznövény ÁFÉSZ szervezésében. Ez körülbelül 2 millió rózsatövet jelent, amelynek 90%-át exportálják, 10%-át pedig belföldön értékesítik. A szárazvirágok termesztése könnyen felmelegedô, laza szerkezetû talajt és száraz, meleg nyári idôjárást igényel. A kedvezô környezeti feltételek és a viszonylag olcsó munkaerô miatt az egynyári és évelô szárazvirágok termesztésének fontos helyszíne a dél-alföldi régió. Kecskemét és térségében körülbelül 100 hektáron folyik szárazvirág termesztés, amelybôl kiemelkedik a mák, az évelô sóvirág és a sárga cickafark termesztése. A területen vadon elôforduló növények (fûfélék, takácsmácsonya, selyemkóró, pipacs stb.) gyûjtése is folyik. A térségben rendelkezésre állnak olyan épületek (elhagyott istállók, színek stb.), amelyek a száraz virágok szárítására, feldolgozására alkalmasak. A klimatikus és talajadottságaink alapján a térség kiválóan alkalmas a virágmag és a fûmag ter-

17

Kertészeti termesztés A dísznövénytermesztési ágazat SWOT-analízise, önértékelése Erôsségek

Lehetôségek

• • • •

• növekvô belföldi piac (1% életszínvonal emelkedés kb. 2% dísznövényfogyasztást eredményez) • intenzív, környezetkímélô technológiák alkalmazása • TÉSZ-ek megalakulása • „magyar áru”, „magyar fajta” megjelölése • regionális elosztóközpontok létrehozása exportpiaci értékesítés céljából (Románia, Szerbia, Horvátország)

kedvezô éghajlati és talajadottságok termesztési hagyományok versenyképes minôség (frissebb áru) dísznövényvásárlás sajátosságainak (virágvásárlási jeles napok) ismerete

Veszélyek

Gyengeségek

• nagy mennyiségû import • tôkehiány miatti technikai elmaradottság fokozódása • környezetvédelmi szigorítások

• elmaradott technikai színvonal • nem egyenletes minôség • fedett felületekben termesztett dísznövények árban nem versenyképesek • fejletlen postharvest

mesztésére. A hosszú tenyészidejû egynyári dísznövények magjai is biztosan beérnek, és biológiailag jó minôségû vetômagot nyerünk. Az egynyári dísznövényvetômag-termesztés mellett a pázsitfüvek nemesítése és a fûmagtermesztés (Szarvas), valamint évelô dísznövények magjainak begyûjtése, illetve termesztése is említést érdemel. Ezek autópályák, autóutak melletti területeken, növényfoltok kialakítására is jól lehet hasznosítani. Bácsalmás és környéke közel 70 hektáron ad helyet egynyári és évelô virágmagtermesztésnek. Az évelô dísznövények termesztése a növekvô lakossági és közületi igény következtében erôsödik. A térségben mûködik egy 2 millió darab konténeres növény elôállítására képes telep (Helvécia), amely komoly exportpiaci értékesítést folytat. Nem elhanyagolható a térség hagymás-gumós dísznövények szaporítóanyagának elôállítása sem, amely elsôsorban Szeged–Szôreg, Kecel és Lajosmizse környékére jellemzô. Legnagyobb jelentôsége a gladióluszhagymagumó termesztésének van, amely az öntéstalajokon és a jobb minôségû homoktalajokon kiválóan megvalósítható.

Értékesítési lehetôségek A megtermelt áruk egy része a régió nagykereskedelmi piacain (kecskeméti FLORALAND, VIRÁGPALETTA Értékesítô és Beszerzô Szövetkezet (Békéscsaba, Szeged); szegedi VIRÁGPIAC, TOPFLORA), valamint az országos jelenôségû nagykereskedelmi piacokon kerül értékesítésre (FLORA HUNGÁRIA Nagybani Virágpiac, FLORACOOP Virágcsarnok, valamint a VIRÁGPALETTA országos hálózat). A dél-alföldi régió faiskolai termékei, a rózsatô, a szárazvirágok, és a virágmagok másik része

18

exportpiacokra kerül. Az Európai Unió a dísznövények termesztésére és forgalmazására nem szab mennyiségi kvótákat, ezért lehetôség van az exportpiaci tevékenység növelésére. Az Unióban a dísznövényekre 3 darab közös szabvány van érvényben: a virághagymákra, a friss vágott virágokra, és a friss levélzöldre. A térség a dísznövény-kereskedelem területén regionális központnak minôsül, így Romániába, Szerbiába, Horvátországba dísznövény-exportpiaci értékesítést tesz lehetôvé. Ez a tevékenység megkezdôdött a faiskolai áruk vonatkozásában, és elsôsorban Romániába irányul.

Az eredmények értékelése, javaslatok A települések környezetjavításában (zöldfelületek létesítése, fenntartása) fontos szerepet töltenek be a térségben elôállított szabadföldi dísznövények (díszfaiskolai áru, egynyári, kétnyári palánták, évelô dísznövények). Ezen a téren növelni kell a jó szárazságtûrô, nagy díszítô értékû hazai fajták felhasználását. A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy a térségben a dísznövénytermesztési ágazat a csatlakozást követôen továbbra is versenyképes, perspektivikus ágazat maradt, amelynek keretében lehetôség van a kedvezô agroökopotenciál kihasználására. A termékszerkezet struktúrája (szabadföldi dísznövénytermesztés nagy aránya) hosszú távon lehetôvé teszi a termelés fejlesztését. Tovább kell növelni az árukikészítés, csomagolás, feldolgozás (pl. szárazvirág-kötészet) színvonalát. A környezô országokba történô exportpiaci lehetôségek erôsítik a térség termesztôi, áruelosztói szerepét. Lévai Péter – Horváth Zsuzsa Kecskeméti Fôiskola


Marketing

Alföldi konferencia a hagyományos ízekért Az Európai Minôségügyi Szervezet 2006. március utolsó napjaiban konferenciát szervezett az elôkelô debreceni Aranybika szállóban. A szervezet célja volt, hogy élelmiszerminôségügyi szakemberek elôadásaival, találkozójával hozzájáruljon a hagyományos és tájjellegû magyar élelmiszerek európai uniós (közösségi) oltalmi rendszerének hazai megismertetéséhez. A rendezvény megvalósítását az Európai Bizottság Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Fôigazgatósága is támogatta, az európai bizottsági és tagállami (portugál, és francia) elôadók is elmondhatták tapasztalataikat a védett földrajzi árujelzôs, valamint a hagyományos különleges tulajdonságú élelmiszerekkel és intézményi, jogi szabályozási hátterükkel kapcsolatban. A magyarországi célokról és azok megvalósítási lehetôségeikrôl Pallóné dr. Kisérdi Imola, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium EU Koordinációs Fôosztályáról tartott elôadást. Az Unióban a 90-es évek elején alkották meg azt a minôségpolitikát, mely francia minôségi jeleken alapult, és melyet három tanácsi rendelet támasztott alá. Ezek a rendeletek az ökológiai gazdálkodásról (2092/91/EGK), az eredetvédelemrôl (2081/92/EGK) és a hagyományos különleges tulajdonság tanúsítványáról (2082/92/EGK) szólnak. Az EU által kialakított minôségpolitikai rendszer lényege, hogy minôségi, jogi védelem alakuljon ki, és támogatási rendszer is kapcsolódik hozzá.

A HÍR-es magyar termékek alapja Francia kezdeményezésre tehát az 1990-es évek elején elindult az „Euroterroirs” program, mely magyarra így fordítható: Európa vidékei. Nemes céljai között szerepel, hogy az élelmiszert a kultúra részeként tartja számon, hozzáadott ér-


tékként kezeli a tájat, történetet és kultúrát, melyek a termékhez kötôdnek. Ezek adják azt a minôségi pluszt, melytôl a termék egyedi lesz. Sôt, a nemzeti kulturális örökség részeként kezeli a hagyományos és tájjellegû élelmiszereket, melyek erôsítik az identitástudatot. Piaci megfigyelések szerint a hagyományos ételek, italok reneszánszukat élik, ami megfelelô marketingtevékenységgel kitörési pontot adhat a piac egy eddig feltáratlan résén keresztül. A program eredményeként egy azonos kritériumrendszer szûrôjén 4000 olyan termék jutott keresztül, melyek az Európai Gyûjtemény tagjaként méltán öregbíthetik az egyes európai országok hírnevét. A kezdeményezô Franciaország büszkélkedhet a legnagyobb számú gyûjteménnyel, mely 890 terméket tartalmaz. A spanyolok is az élen járnak az 532 különlegességet tartalmazó listájukkal, de mi, magyarok sem szégyenkezhetünk, 300 jellemzôen magyar termékkel jeleskedhetünk. 1998-ra tehetô tehát a magyarok bekapcsolódása az Euroterroirs programba, melyet gasztronómiai hírnevünk miatt lelkesen támogatott az EU. A Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) program keretében végzett országos gyûjtômunkát az Agrármarketing Centrum HÍR titkársága szervezte. A HÍR titkárság mellett szükség volt egy döntéshozó szerv megalakítására, mely a Nemzeti Tanács lett, a Tudományos Bizottság pedig a termékleírások készítésének szakmai irányítója volt. Európai mintára „hagyományos és tájjellegû” megnevezést kapott a 300 kiválasztott élelmiszeripari termék, melyek meghatározott követelményrendszer szerint kerültek a HÍR gyûjteménybe. A termék elôállítása hagyományos módon kell, hogy történjen, kötôdnie kell az adott tájegységhez, ahol a terméket ismerik is. Legalább két generációs (azaz minimum 50 éves) történeti múlttal kell rendelkeznie, emellett létezô és forgalmazható állapotban kell, hogy

19

Marketing legyen. A listára nem kerültek fel a magyar borok és az ételreceptek. A HÍR program által tehát kész az a magyar gyûjtemény, amelybôl számos termék alkalmas lehet az Európai Unió oltalmára is. A HÍR program elnevezését színes, ábrás védjegyként bejegyezték a Magyar Szabadalmi Hivatalnál.

Hogyan tovább? Az Agrármarketing Centrum átfogó intézkedéseket tervez a HÍR gyûjtemény további hasznosítására, így tervei között szerepel a lista kibôvítése az erdélyi hagyományos magyar termékek bemutatásával. A HÍR kiadvány nagyszerû segédeszköz elsôsorban az élelmiszeripari kiállításokon való bemutatkozáshoz, melyet a CD változat interaktív módon is megerôsíthet. Emellett helyi, regionális eseményeken is kiemelten kezelhetôk a HÍR termékek. Ehhez szükséges kidolgozni a HÍR ernyô-védjegy rendszert, mely az uniós védettség megszerzéséig oltalmat ad a gyûjteményben szereplô termékeknek, mintegy „felfuttatja” azokat.

Mindehhez azonban összefogás kell, hiszen csak termelôi csoportok nyújthatnak be kérelmet a közösségi oltalom megszerzéséhez. Emellett ki kell bontakoztatni az élelmiszereket, hogy bebizonyítsuk, tényleg különleges dolgot hozunk létre, melynek méltó helye van a „nagy márkák” agyonreklámozott portékái mellett. Erre kell tehát építenünk, hogy a jövô nemzedék büszke lehessen a múlt gondos gazdáira. P.D.

Jó marketing a kulcs A hazai gyümölcs- és zöldségtermesztés még saját lehetôségeitôl is elmarad. A legfôbb ok: a hathatós marketing hiánya. A zöldség-gyümölcs szektor éves árbevételének legalább 1 ezrelékét közösségi marketing célokra kellene fordítani, ahhoz hogy legalább hátrányba ne kerüljenek a magyar termelôk versenytársaikkal, a spanyolokkal, franciákkal, olaszokkal, marokkóiakkal, törökökkel, sôt újabban már a lengyelekkel szemben is. Dr. Mártonffy Béla, a FruitVeb Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezetô igazgatója szerint legalább évi 300–400 millió forintot kellene ágazati közösségi marketingre fordítani. Mivel e célra akár még uniós támogatások is szerezhetôk, így csaknem 1 milliárd forintot lehetne költeni évente. A jelenlegi mintegy 2,8 millió tonnás éves zöldség-gyü-

20

mölcs mennyiségét rövid idôn belül 3,6 millió tonnára lehetne növelni a hatékony marketing révén. Jelenleg a Németországba irányuló magyar zöldség, gyümölcs kivitel értéke meghaladja

a 100 millió eurót. Ezt is tovább lehetne növelni, mivel a német piac szívesen fogadja a ízes magyar gyümölcsöt, zöldséget. -tForrás: Magyar Mezôgazdaság 2006/8. szám


Interjú

Nô Budapest szerepe Interjú Kovács Mariannal, az FVM Nemzetközi Kapcsolatok Fôosztálya fôosztályvezetôjével Földünkön napjainkban több mint 800 millió ember éhezik. Ugyanakkor nem a megtermelt élelmiszer mennyiségével van baj, hanem az elosztással, hiszen az élelmiszer 125%-ban fedezné a mai szükKovács Mariann, ségleteket. az FVM Nemzetközi Az ENSZ szakosíKapcsolatok Fôosztálya tott szervezetei között fôosztályvezetôje az 1945-ben megalakult Élelmezési és Mezôgazdasági Szervezet/FAO, az egyik legnagyobb, amely 188 tagot számlál. A szervezet 1996-ban a Világélelmezési Csúcstalálkozón célul tûzte ki az éhezôk számának felére csökkentését 2015-ig. A FAO alapokmánya szerint az alapító államok együtt és egyenként kötelezettséget vállalnak arra, hogy mindent megtesznek a táplálkozás és életszínvonal emeléséért, a termelés hatékonyságának növeléséért, az élelem-elosztási rendszer javításáért, valamint a vidéki lakosság életfeltételeinek javításáért, szerte a világon. Kovács Mariannt, az FVM Nemzetközi Kapcsolatok Fôosztálya fôosztályvezetôjét kérdeztem. – Fôosztályvezetô Asszony szerint Magyarország, – amely „duplán” tagja a FAO-nak egyrészt önálló országként, másrészt, mint az Európai Unió tagja –, mit tehet a fenti célok megvalósításáért? – A FAO mûködésére vonatkozó legfontosabb alapelv, hogy a FAO más ENSZ-intézményekhez hasonlóan, csak azt teheti, amit a tagországok kívánnak. A FAO tehát csak olyan projekteket valósíthat meg, amelyre a tagországok kormányai felkérik, és ami még fontosabb, a FAO által kiadott szakértôi vélemények, agrárpolitikai javaslatok, tanácsok kizárólag ajánlásként értelmezhetôk. Tehát bármennyire is meg van gyôzôdve a FAO az igazáról, akaratát rá nem kényszerítheti egyetlen országra vagy államok szövetségére sem.


– A FAO tudatosan törekszik arra, hogy hasznosítsa az új EU-tagállamok tapasztalatait. Magyarország nagy hagyományokkal rendelkezik a nemzetközi szakemberképzésben, hiszen sok afrikai, ázsiai, latin-amerikai szakember szerzett diplomát Magyarországon, s megszerzett tudását hazájában kamatoztatta. Magyar szakemberek közvetlenül vesznek részt FAO-projektekben, különösen a technikai együttmûködési programokban. Konkrétan szoros együttmûködés alakult ki a Gödöllôi Szent István Egyetem és a kelet-közép-európai és balkáni országok között az amerikai kukoricabogár terjedésének visszaszorításában. Van lehetôség arra is, hogy angolul jól beszélô fiatal agrárszakemberek tapasztalatokat szerezzenek a FAO-s projektek kidolgozásában. Milyen lehetôségek vannak a további együttmûködésre a FAO és Magyarország között? Milyen elônyei származtak eddig is Magyarországnak FAO-tagságából? – Magyarország elismerten egyike a legaktívabb FAO-tagországoknak. Már eddig is számos elônyünk származott tagságunkból. Ennek köszönhetjük részben a Tisza II. program megvalósulását, ami az öntözéses mezôgazdaság megteremtéséhez járult hozzá a Tisza folyó völgyében. E projektben annak idején 8 mezôgazdasági nagyüzem vett részt, a projekt összértéke 6 millió USD tett ki. A projekt során nyert tapasztalatokat a késôbbiekben magyar szakértôk százai hasznosították a fejlôdô országokban. Hazánk több száz ösztöndíjast fogadott a FAO finanszírozásában, akik magyar agráregyetemeken posztgraduális képzésben vettek részt. A nyolcvanas években két FAO-projekt segítségével építettük ki és fejlesztettük a világszínvonalúnak elismert magyar belvízi halászatot. Ennek eredményeit magyar szakemberek forgatták vissza, szervezett formában a fejlôdô országokban. A rendszerváltást követôen szellemi javaink átadásában, mint donor ország jelentünk meg a fejlôdô világban, ugyanakkor a piacgazdaság tekintetében hatékony segítséget kaptunk a FAO-tól az alábbi együttmûködések keretében:

21

Interjú – Élelmiszer-minôségellenôrzés javítása, különös tekintettel az EU-konform ellenôrzés elôsegítésére. Nemzetközileg elismert szakemberek tanulmányozták a magyar viszonyokat, rendszeresen konzultáltak a hazai szakemberekkel, a magyar szakértôknek lehetôségük nyílott látogatást tenni több EU-országba a téma tanulmányozása céljából. – Az FVM szolgáltatásainak (növényvédelem és állategészségügy) szerkezet-átalakítása elnevezésû projekt keretében hasznos tanácsokat kaptunk az állategészségügyi és növényvédelmi hálózat átalakítására. Magyar szakemberek EUországokban tanulmányozhatták a helyi rendszereket. – A projektkészítés, kidolgozás, elemzés, értékelés témájú projekt keretében 13 fô magyar oktató részére szervezett a FAO öthetes tanfolyamot Rómában, a FAO-Központban. A program elsô szakasza volt a római oktatás, a második szakaszban az oktatók itthon a Gödöllôi Agrártudományi Egyetemen 25 fô részvételével felsôfokú szakmai tanfolyamot tartottak, ennek anyagi támogatásához az FM is hozzájárult. A FAO-projekt eredményeként könyvelhetô el, hogy a tanfolyam anyagát az egyetem felvette tantervébe és oktatja is. – A zöldség-gyümölcs betakarítás utáni rendszerek fejlesztése témájú projekt azért volt jelentôs, mert itt vette igénybe a FAO elôször a hazai szakértôk munkáját, anyagi juttatás ellenében. – A FAO-EU (PHARE) együttmûködésben elkészült a magyar állattenyésztési szektor és a húsipar fejlesztési stratégiája tárgyában írott tanulmány. E program finanszírozója az EU magyar PHARE programja volt. – A projekttervezési keretprogram integrált vidékfejlesztés témában az Ormánság és Cserehát-Hernádvölgye térségben, jelenleg e program javaslatainak megvalósításához a FAO segítségével donort keresünk. – Hal-állomány és vízi környezet javítása a kiskörei víztározóban – Regionális oktatás állategészségügyi biotechnológia terén elnevezésû program, melynek keretében régiónként változik az oktatás helye. – Növényvédô szerek minôség-ellenôrzésének fejlesztése Magyarországon – Amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera) elleni védekezés – regionális projekt, résztvevôk: Magyarország, Horvátország, Jugoszlávia, Románia. (Jelenleg folyamatban van egy regionális projekt beindítása.) – A Bujáki Régió erdészeti és vidékfejlesztési terv elôkészítésének támogatása.

22

2004-ben 3 projekt került aláírásra: új típusú erdôkezelési eljárások kialakítása; halászati technológia modernizálása a balatoni pettyesbusa-állomány csökkentésére; földkezelési stratégia a természeti csapásoknak nagyban kitett területeken. – Valóban sikerként könyvelhetô el, s a magyar szakemberek munkájának gyümölcse, hogy a FAO Közép-és Kelet-Európai Alregionális Hivatala Budapesten kapott helyet, a VI. kerületi Benczúr utcában, a régi földhivatal helyén. – Igen. Szerencsésen egybeesett a budapesti helyszín Dr. Jacques Diouf FAO fôigazgató decentralizációs politikájával. A fôigazgató 1993-ban történt megválasztása után 5 alregionális iroda fölállítását javasolta. A közép-és kelet-európai Alrégió mellett Észak-Afrika Dél-Kelet Afrika, a csendes óceáni szigetvilág és a karibi térség területén. A közép- és kelet európai alrégió befogadására Bukarest és Varsó is pályázott. Végül is az eredményes lobbizások, a magas színtû kétoldalú tárgyalások eredményeként és a térség tagországainak szavazatai alapján ebbôl a nemes versenybôl Budapest került ki gyôztesen. Ennek eredményeként az Alregionális Hivatal 1996 óta mûködik Budapesten. A teljesen felújított és kibôvített épület átadására 2004 októberében került sor, melyen jelen volt Dr. Jacques Diouf fôigazgató is. – Az újonnan renovált épület, mely Budapest egyik legelegánsabb diplomatanegyedében kapott helyet, olyan tágas, olyan igényes és a kisföldalatti révén a közlekedés is olyan jó, hogy volna elegendô hely ott a FAO Regionális Hivatal befogadására is. Mi erre az esélyünk? – A FAO 2004 májusában, Montpellier-ben megtartott Európai Regionális Konferenciáján és a 2005. novemberi FAO-konferencián is javaslatot tettünk erre, sôt az EU agrárminisztereit is fölkértük, hogy javaslatunkat támogassák. A visszajelzések mind az agrárminiszterek, mind a FAO fôigazgatójának részérôl pozitívak. Reméljük, és minden tôlünk telhetôt megteszünk annak érdekében, hogy Budapest súlya, tekintélye erôsödjön egy ilyen fontos intézmény fôvárosunkba kerülésével. – Fôosztályvezetô Asszony, köszönöm a beszélgetést! Tamás Enikô


Világkereskedelem

A WTO végnapjai? Egyre több ország fordul el manapság a multilaterális megoldásoktól, és teremt bilaterális keretek között lehetôséget a kereskedelem fellendítésére. A mások kizárására, az ún. harmadik fél távol tartására törekvô két- vagy többoldalú, de mégsem generális megoldást hozó, hanem a lokalitást, a regionalizmust zászlajára tûzô, korlátozott érvényû liberalizáció, azaz a regionális egyezmények rohamos újkori terjedése egyes vélemények szerint a WTO vesztét okozhatják. Fejlôdés jellemzi a szabadkereskedelmi típusú, kétoldalú kapcsolatokat akár országok, akár integrációk, akár földrészek szintjén nézzük. Egy 2004. végi WTO-értékelés szerint 2004 januárja és augusztusa között 21 ilyen nagy horderejû megállapodás született a világban és összességében ma már több mint 200, kölcsönös piacra jutási kedvezményeket biztosító, kétoldalú, vagy regionális együttmûködés mûködik a világban. A harmadik fél számára diszkriminatív ún. preferenciális kereskedelmi megállapodások egyre erôteljesebb jelenléte a nemzetközi kereskedelemben ma már visszafordíthatatlan folyamattá vált, és akadályát képezheti a multilaterális kereskedelempolitikai rendszer, azaz a nemzetközi kereskedelmi rendszer mûködésének.

A regionalizmus realitás A jelenlegi helyzet más vélemények szerint az eredménytelenségbe fulladó multilaterális tárgyalások sorozatos kudarcának egyenes következménye, és mint pótszer, szükségszerû velejárója recesszióba hajló világunknak. A kétoldalú kapcsolatok térnyerése ugyanis gazdagíthatja a világkereskedelem folyamatát, és elôsegítheti a gazdasági folyamatok élénkülését, így pozitív hatást gyakorolhat a gazdasági folyamatokra, és lehetôséget kínál a recesszióból való kijutásra. A multilaterális kereskedelmi tárgyalások kudarcot kudarcra halmozó folyamatában az is lehetséges, hogy a konfrontáció jelenlegi szintjén a világméretû közös piac talán fikció, a regionalizmus pedig realitás. A bilaterális vagy regionális szabad kereskedelem résztvevôi ugyan preferenciákat élvezve, kiszorítanak másokat az egyezmény hatálya alá tartozó piacról, pontosabban a kapott és adott kedvezmények kiszorító hatást fejtenek ki az egyezményhez nem csatlakozókra nézve, mégis élénkítik a kereskedelmet. Ugyanakkor számos példa igazolja, hogy a kölcsönös elônyökre alapozottan eredményes együttmûködés jöhet létre szabadkereskedelmi csoportosulások között is, és elképzelhetô, hogy ezt az utat


követve akár kontinensek is integrálódhatnak, vagy nagy integrációk is közeledhetnek egymáshoz. Hogy megindult ez a folyamat, arra bizonyíték az USA és az általa kezdeményezett, Kanadát és Mexikót is integráló laza érdekközösség, az Észak-Amerikai Kereskedelmi Egyezmény (NAFTA) teljes amerikai kontinens integrációját tervbe vevô szándéka. Jóllehet, az amerikai földrészt egy gazdasági és kereskedelmi övezetként egyesíteni kívánó szándék megvalósulása egyelôre a brazilok ellenállásán megtörni látszik, vagy legalábbis késedelmet szenved, az USA célja egyértelmû a piacok megszerzése tekintetében. Talán ez a hatalmi vákuum magyarázza azt az utóbbi egy évben tapasztalt aktivitás – növekedést, melynek révén felerôsödtek az EU és a Dél-Amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodás, az ún. MERCOSUR csoport (Brazília, Argentína, Uruguay és Paraguay) közötti kereskedelempolitikai tárgyalások.

Kicsik és nagyok harca Talán kevéssé ismert, de ennek az óvatos európai nyitásnak a következménye, hogy az EU vált a MERCOSUR-országok legnagyobb élelmiszerpiacává, és ennek a nyitásnak köszönhetô többek között az a kedvezménycsomag is, mely szerint Argentína 2 millió tonna kukoricát exportálhat évente vámmentesen az EU-ba. A jelenlegi, Genfben folyó WTO-tárgyalásokat is az egymással versengô érdekcsoportok heves vitája jellemzi. Önálló országként ma már nem sok keresnivalója van egyetlen WTO-tagországnak sem a tárgyalóasztal mellett, hacsak nem éppen USA-nak, Indiának, Kínának, Japánnak, vagy EU-nak hívják, illetve nem tagja a G-10-es, a G-20-as, G-33-as, stb. csoportosulásnak. De még az ilyen vagy ehhez fogható csoportosulások is rákényszerülnek a nagyokkal való egyeztetésre, szövetségesek keresésére. Anélkül, hogy részletesen ismertetnénk a ma számító érdekcsoportok teljes arzenálját, csak jelzés-értékkel említem, hogy a most folyó multilaterális tárgyalásokon az Európai Unión, az USA-n, az Ausztrália, Új-Zéland, Kanada nevével fémjelzett ún. Cairnsi Csoporton, vagy a már említett Mercosur-on kívül, mint klasszikus érdekcsoportokon kívül számottevô új erôk is jelentkeznek. Ilyen erônek számít a 2003 derekán létrejött brazil, argentin, indiai és kínai részvétellel jelentkezett G-20-as csoport, a svájci, japán, norvég részvétellel a magas támogatottságú hazai agrárgazdaság érdekeiért síkra szálló G-10-es, a fejlôdô országok szélesebb körét integrálni kívánó G-33-as csoport, vagy a bizonyos piacra jutási kérdésekben frekventálódó G-99-es csoport. A jelenlegi WTO-fôigazgató szerint a bilaterális egyezmények túlsúlya mára elérte a tûrhetôség (80% fölötti) felsô határát, ezért a helyzet speciális kezelést igényel.

23

Világkereskedelem Eszközök és célok A három elsôdleges felelôse a világban ennek a multilaterális kereskedelmi deficitnek az USA, az ázsiai és óceániai térség és az EU. Errôl legutóbb Washingtonban hallhattunk, ugyanis a 2005. január 1-jén az USA-nak Ausztráliával megkötött egyezménye értelmében az ausztrálok az amerikaiak számára lényegében véve szabad piacra jutási lehetôséget biztosítanak. Az amerikaiak szerint ezek a kétoldalú kezdeményezések összeegyeztethetôek a WTO megállapodással, mások szerint viszont nem. Amerikai értelmezés szerint ugyanis a WTO nem több mint eszköz mások számára a tekintetben, hogy liberalizálják a nemzetközi kereskedelmet.

Az EU szerint a WTO által közölt 2004-es adatok bizonyítékul szolgálnak arra, hogy a kereskedelmi expanzió és a piaci konszolidáció békésen megfér egymás mellett, és ha a MERCOSUR-ral folytatott tárgyalások eredményre vezetnek, a gazdasági partnerség az AKCs-országokkal (afrikai, karibi és csendes-óceáni térség országaival) is megköthetôvé válik. Ennek a szituációnak az egyik következménye, hogy a tárgyalásokra fordított energia WTO-n belüli szerepe csökkenô, és a szakapparátusok szakmai erôforrásai a bilaterális tárgyalásokra koncentrálódnak. Másfelôl viszont ezeknek a megállapodásoknak a sokasodása összezavarhatja a nemzetközi kereskedelmet. Dr. Szabó Jenô FVM

Oroszország WTO-csatlakozási kilátásai A magyar agrárgazdaság számára nem éppen érdektelen, hogy két kiemelkedô fontosságú keleti szomszédunk és egyben nagy fontossággal bíró kelet-európai agrár és élelmiszerpiacunk mikor lép be a szabályozott kereskedelempolitikát megkövetelô és kikényszerítô, ma már 150 országot tömörítô Kereskedelmi Világszervezetbe (WTO). Oroszország már idestova mintegy tizenegy éve tárgyal a WTO-tagországokkal és a nemzetközi szervezet tárgyaló delegációival. A jelenlegi orosz mezôgazdasági miniszter, Andrej Gordejev, január végén értékelve az orosz WTO-csatlakozási tárgyalások jelenlegi állását, elégedetlenségének adott hangot a nyugati országok, kiváltképp az EU egyes tagállamainak antiliberális intézkedései miatt. Az orosz miniszter szerint ezek a nyugat-európai országok visszaélnek piacgazdasági elônyükkel és károkat okoznak Oroszországnak. Idézve a sajtónak tett nyilatkozatát: „Alig várom azt a napot, ami-

kor belépve a WTO-ba, megbeszélhetjük ezeket a problémákat az európai országokkal.” A sajtónak bemutatva az Agráripari Komplex Fejlesztési Terv prioritásait kijelentette, hogy Oroszország a világ egyik legliberálisabb országa. Erôs kritikával illetve a WTO belépési, csatlakozási procedúráját, megjegyezte, hogy tapasztalataik szerint a WTO-csatlakozási eljárást rögzítô egyezménye távol van a tökéletességtôl. Utalva a maratoni csatlakozási tárgyalásokra, kijelentette: „Véleményem szerint a tisztességes kereskedelem lehetôsége a globalizáció összefüggésében szembemegy a WTO eredeti filozófiáját rögzítô fundamentumokkal.” Sürgôsen szükség lenne érdemi koordinációra és érdemi elôrejelzô rendszer kiépítésére a világban, mint ahogy a madárinfluenza esetében is bebizonyosodott, hogy országok, integrációk, összefogás nélkül, egymás nélkül nem képesek úrrá lenni egy globális problémán. Sz.J. – FVM

Gazdasági vezetôk fôtanácsadója Nemzetközi Élelmiszer és Mezôgazdasági Kereskedelempolitikai Tanács (IPC): A WTO-tárgyalások során fontos szerepet betöltô IPC 1987-ben alakult meg washingtoni székhellyel. A Tanács elsô elnöke, Lord Henry Plumb, az Európa Parlament egykori elnöke egyben nemzetközileg elismert gazdaságvezetô volt. Az IPC célkitûzése a hatékony és nyitott globális élelmiszerrendszer kialakításának segítése és támogatása, a világ növekvô népességének biztonságos és elérhetô élelmiszerekkel való ellátása érdekében, gazdaságos és környezetbarát élelmiszertermelés alapján.

24

Az IPC befolyásos politikusok, mezôgazdasági szakértôk, gazdasági vezetôk és akadémikusok tanácsadója. Az élelmiszeripari és mezôgazdasági kereskedelmi vitákban konszenzuson alapuló megoldásokat keres, és a piaci szereplôket gyakorlati tanácsokkal látja el, javaslatait eljuttatja a kormányokhoz is. Tagjai a mezôgazdasági kereskedelmi politikában befolyásos és tapasztalt szakemberek. Forrás: http://www.agritrade.org/index.html


Piaci hírek

Sikerágazat LETT a tej Lettország tejtermék-kivitele tavaly 62%-kal nôtt az azt megelôzô évhez képest, így 61,8 millió euróra rúgott–közölte a nemzeti statisztikai hivatal. A sajt- és a túró kivitel 70%-kal nôtt a tavalyi év végére, ez 13,4 millió eurót tett ki. A tej- és tejszínkivitel 88%-kal volt magasabb az elôzô évinél. Egyedül a vaj exportja csökkent, igaz, az sem nagy (1,9%) mértékben. A tejtermékek kivitele Lettország összkivitelének 1,5%-át tette ki 2005-ben, míg 2004-ben ez az arány 1,2% volt– jelentette be a statisztikai hivatal. -dForrás: AgraFood EastEurope

Eladó az észt gabona terméktanács! Az észt mezôgazdasági minisztérium tavaly decemberben eladásra bocsátotta az Észt Gabona Terméktanács összes részvényét, annak több mint 20 millió koronás (1,28 millió euró) tartozásával együtt. A részvények kezdô értéke 21 millió korona, az ajánlatokat március 28-ig kellett beadniuk az érdeklôdôknek. Az ügy érdekessége, hogy a részvények állami követelést is tartalmaznak, melynek értéke 20 millió korona. A jelenleg csôdben lévô Rakvere magtár ugyanis korábban eltulajdonította az állam stratégiai célú gabonakészletének nagy részét, melyet a fent nevezett összegre tart a kormányzat. Érdekes módon a terméktanács a 2004. évet 768 886 korona veszteséggel zárta, pedig 68,7 millió korona értékû eladást számolhatott el, több mint kétszer annyit, mint 2003-ban. -pForrás: AgraFood East Europe

A lengyel hústermelés helyzete A lengyel sertéshústermelés 2005-ben kimagasló, 1,02 millió tonnát tett ki. Ezzel a mennyiséggel az ipar megduplázta 1998-as eredményeit, 2004-hez képest pedig 11,5%-ot emelkedett. A legutóbbi termelésnövekedés oka a hazai kereslet növekedésével magyarázható, hiszen 2004-hez képest 1,3 kg-mal nôtt fejenként a sertéshús fogyasztás.


A szárnyasok közül a csirkehústermelés (68%) került az elsô helyre, ez 2%-kal esett vissza az elôzô évhez képest, míg a pulykahús termelés 24%-ot tett ki a baromfitenyésztésben. A kacsa- és libahús termelés számottevôen növekedett, azonban a többi húsféléhez hasonlítva viszonylag szerény iránta a kereslet, így a húsfélék statisztikai adatai között meghatározó szerepe nem volt. -pForrás: AgraFood East Europe

Cseh bioüzemanyagprogram Néhány halasztás és módosítás után a cseh kormány elfogadta a mezôgazdasági miniszter jelentését az ország bioüzemanyag-programjáról, az EU jóváhagyása még hátravan. A speciális üzemanyaggyártást literenként 11,84 korona fogyasztásiadó-csökkentéssel kívánják támogatni, a repceolajból származó metilésztert pedig 9,95 koronával. A támogatási rendszer több milliárd koronába kerül évente az államnak, a fogyasztási adóról szóló törvényt pedig módosítani szükséges az új program szerint. Az állami tulajdonban lévô Cepro üzemanyagés olajtársaság ezév márciusától 2-5% bioüzemanyagot kever a benzinhez és a dízelolajhoz, amivel úttörô szerepet vállal más olajtársaságok elôtt. Pavel Svarc, a Cepro igazgatójának nyilatkozata szerint egyelôre csak kis mennyiségben visznek ki kevert üzemanyagot, méghozzá a közeli Ausztriába. A cégnek komoly fejlesztéseket kell tenni a keveréshez szükséges infrastruktúra megteremtéséhez, ami nagy mértékû befektetést igényel. Mivel az ország más olajcégeinek is szándékozik szállítani a Cepro, az üzemanyag tárolását és logisztikáját is meg kell oldania, amihez ebben az évben 1 milliárd cseh koronát kíván befektetni a cég. Ezzel nagy elônyre tesz szert a bioüzemanyag-gyártás ágazatában, melynek hazai versenytársai a Setuza és az Agrofert. A legnagyobb cseh beszerzô és szállító cég, az Agrofert új gyár építését tervezi, melynek fô célja az olajrepce biodízelgyártáshoz való feldolgozása lesz. A gyár kapacitását 260 ezer tonna repce feldolgozására tervezik. Mivel a cég beszerzéssel is foglalkozik, elônyös számára, hogy az olajrepcét közvetlenül a termelôktôl vásárolhatja fel. -dForrás: AgraFood East Europe

25

Arcképcsarnok

Josef Pröll

életkörülményekhez szükséges alapokat. Miniszteri kinevezésének elején rögtön olyan vitatott témákkal kellett „megküzdeJosef Pröll 1968-ban született az alsó-auszt- nie”, mint a klíma védelme, vagy a szenyriai Stockerau-ban. Házas, három gyermek nyezô anyagok kibocsátásával kapcsolatos édesapja. kereskedelem. Pröll szerint egyik legerôsebb oldala az érdekegyeztetô képesség. Így sike1978–1986: az alsó-ausztriai Hollabrunn kö- rült egyezségre jutnia minden érintettel a vizépiskolájában tanul. tás ügyekben, és közösen találtak megoldást. 1987–1993: a természeti erôforrások és alkal- Az élet és a gazdálkodás számos dologra mazott élettudományok egyetemén megtanította a minisztert. Legfontosabb, tanul, agrárközgazhogy mindig szem elôtt tartdasági szakirányon. suk a jövô generáció sorsát, 1993–1998: az alsó-ausztriai ennek szellemében döntagrárkamara hivatalsünk. A természettel pedig noka. nem lehet akárhogy bánni, 1998–2000: Az Osztrák Gazhiszen az egy érzékeny dálkodók Szövetségérendszer. Ennek érdekében nek hivatalnoka, Josef Pröll a fenntarthatósászakterülete a gazdagot tartja legfontosabb eszságpolitika. Emellett köznek, melynek a jövôt is Agnes Schierhuber, szolgálnia kell. „Ne éljük fel az Európai Parlament azt, amit gyermekeink és tagjának asszisztense. unokáink holnap hiányol1999–2000: A Bécsi Gazdálhatnak.” A minisztérium kodók Szövetségének környezet- és agrárpolitikáelnöke. jának alapját tehát minden2000–2001: A Mezôgazdasáképpen az határozza meg, gi, Erdészeti, Környehogy a természettel karöltJosef Pröll zet- és Vízgazdálkove kell irányítani a gazdálAusztria mezôgazdasági, erdészeti, dási Minisztériumban kodást, nem pedig ellene, környezet- és vízgazdálkodási kabinetfônök Wilhelm és generációkban kell gonminisztere Molterer miniszter dolkozni, a természeti kinmellett. csek megtartásával. A környezettudatosságot 2003: az Osztrák Gazdaszövetség elnöke. nemcsak politikájában fogalmazza meg: a 2003 február 28-tól Ausztria mezôgazdasá- hivatalos útjain, ha teheti, vonattal közlekegi, erdészeti, környezet- és vízgazdál- dik. Bécsben pedig gyakran találkozhatnak kodási minisztere. vele „üzleti kerékpárján”. Április elsô napjaiban egész Európa fiMivel szülei mezôgazdálkodással foglal- gyelme az osztrákokra irányult, ugyanis koztak, kiskora óta vonzalmat érzett a föld Bécsben rendezték meg azt a konferenciát, iránt. Bátyja kezdettôl fogva át akarta venni mely a genetikailag módosított, valamint a szülei szôlôterületét, így ô az ágazat elméleti hagyományos és biogazdálkodással termelt részét kezdte tanulmányozni. Az agrárkama- haszonnövények egymás melletti létezésérôl ra hivatalnokaként szaktanácsadást nyújtott szólt. A találkozón az Európai Bizottság vélea mezôgazdasági vállalatoknak, cégeknek. ményt cserélt az illetékes felekkel azokról a Ma már azonban politikusként tevékenyke- stratégiákról, amelyek megoldhatják a GM dik, de közvetett módon gazdálkodónak is te- és hagyományos termesztésû rokonaik közti kinti magát. Véleménye szerint egy nagyon együttélését. jó csapat tagja országában. Az agrárminiszProkai Dorina térium célja, hogy biztosítsa a megfelelô Forrás: www.lebensministerium.at

26


Visegrádi kapcsolatok

A visegrádi négyek agrárlobbija folyamatos az Európai Unióban Nem tétlenkedett a Visegrádi Csoport az elmúlt fél évben. A magyar elnökség idejére, a 2005/2006-os idôszakra kitûzött prioritások megvalósításában jól haladnak. Elsôdleges céljuk a V4 identitás erôsítése, és egy, a polgárokhoz közeli kommunikációs stratégia kidolgozása. Az érintett országok elsô lépésként egy közösen szerkesztett honlapot látnának jónak. Létezik ugyan egy angol nyelvû, cseh szerkesztésû weboldal (http://www.visegradgroup.org), de továbbfejleszteni ezt nem lehet. Amíg a tervezetbôl kézzel fogható valóság lesz, addig is a magyar külügyminisztérium külsô honlapján elérhetô egy a Visegrádi Együttmûködésrôl, illetve a magyar elnökség programjáról szóló oldal. A „visegrádi” honlapon rendszeres tájékoztatást kaphatnának az érdeklôdôk a V4 országok találkozóiról és az aktuális kérdésekben hozott döntésekrôl. Ezek az aktuális kérdések jórészt az Európai Unióval kapcsolatosak; amelyek megválaszolásánál fontos, hogy közös álláspontja legyen a Visegrádi Csoportnak. A második prioritás éppen az együttmûködés és egyfajta következetes közös képviselet megerôsítése az Európai Unión belül. Ilyen közös munkán vettek részt a Visegrádi Országok (Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia), valamint Ausztria és Szlovénia agrárminiszterei és mezôgazdasági ügyekben felelôs küldöttei március végén a visegrádi királyi palotában. Négy témát vitattak meg ezen a találkozón. A cukorpiaci reform volt az elsô olyan tárgyalási folyamat, amely mind a 25 tagállamot érintette, és agrárszerkezetük átgondolására késztette ôket. A cukorreform három fô eleme az árcsökkentés, a répatermelôk kompenzációja és a cukoripar szerkezetének átalakítása. Az árcsökkentésre négy év áll rendelkezésre szigorú kvótarendszer segítségével, a kvótán felüli termést pedig tovább lehet hasznosítani bioüzemanyagként, illetve a vegyiparban, az alkohol- vagy élesztôgyártásban. Franc But, a szlovén agrártárca államtitkára bejelentette, hogy országa cukorrépatermesztôi bioetanol gyártására


fognak átállni, mivel egyetlen cukorgyárukat be kell zárni jövôre. Az említett szerkezetátalakításba beletartozik a cukorgyárak bezárásának támogatása. Amennyiben a gyár 2006–2010 között felhagy a termeléssel, és kvótáját visszaadja, támogatást kap a szerkezetátalakítási alapból. Ezt az alapot a reform elsô három évében a gyárak rendelkezésére álló kvóta nagyságának megfelelô illeték befizetésébôl hozzák létre. A gyárbezárás érintette répatermelôk jövedelem-kiesésének egy részét ugyancsak ebbôl a keretbôl fogják fizetni. Hazánkban mind az öt cukorgyár megmarad – mondta Gráf József agrárminiszter. Az árcsökkentés kompenzálása a répatermelôknek fizetett, termeléstôl elválasztott közvetlen támogatásokkal fog történni. A cukorreformot szabályozó végrehajtási rendeletet várhatóan május elején szavazzák meg. A 2003-ban elhatározott KAP-reformnak megfelelôen az Összevont Gazdaságtámogatási Rendszert (SPS) Ausztria 2007. január 1-én fogja bevezetni. Szlovénia is erre készül, esetében zökkenômentes lehet ennek a rendszernek a bevezetése, hiszen eleve ezt alkalmazzák a csatlakozás óta. Magyarország a többi újonnan csatlakozott országgal együtt 2009-ben kívánja bevezetni, de indulásként a kombinált modellt alkalmaznák. A KAP-reform egy másik eleme a 2007-tôl kötelezôen bevezetendô szaktanácsadói rendszer kialakítása. Folyamatban van a magyar rendszer megfeleltetése az uniós elvárásoknak. Az Európai Unióban nagy az egyetértés abban, hogy az energiafüggôség csökkentése érdekében a másodlagos energiaforrásokra nagyobb hangsúlyt fektessenek. A célkitûzés az, hogy 2010-re a megújuló energiaforrások felhasználásának részaránya elérje a 12 százalékot, jelenleg az uniós átlag 5,3%. A bioüzemanyag-felhasználás részarányát 5,75%-ra kell növelni uniós szinten ugyancsak 2010-re. Tavaly 2%-ot tûztek ki célul, hazánk azonban ettôl jócskán elmaradt (0,6%), holott adottságainkat figyelembe véve „biomassza-nagyhatalom” lehetnénk. A visegrádi országok támogatják az

27

Visegrádi kapcsolatok – Közlöny Európai Bizottság Biomassza Akció Tervét, sôt közös kutatási-fejlesztési programokat és a termeléstôl a feldolgozásig terjedô közös megvalósítású projekteket szerveznek. Magyarország számára hatalmas lehetôség a gabonából való tüzelôanyaggyártás, miáltal a gabonafelesleg problémája megszûnhetne. Másik útja az alternatív energiaforrások jobb kihasználásának hazánkban a biomassza fûtôanyagként való hasznosítása. Az utolsó megvitatott téma egy igen égetô kérdés volt: a madárinfluenza hatása a baromfipiacra. A találkozón jelenlévô országok mindegyikében megjelent a betegség, és ezzel párhuzamosan csökkent a csirkefogyasztás, így számottevô eladatlan készlet halmozódott fel. A termelést emiatt csökkentették, a feldolgozóüzemek kisebb kapacitással dolgoznak,

vagy leállásra kényszerülnek. Sajnos egy magyarországi húsfeldolgozó cég is áldozatául esett. Jó hír azonban, hogy a V4-eknek sikerült együttes fellépéssel az Európai Bizottság figyelmét ráirányítani a madárinfluenza negatív hatásaira, és így a feldolgozóüzemek és a baromfitenyésztôk anyagi kárait enyhíteni fogják. A szlovén küldött számolt be arról, hogy az elsô madárinfluenzás eset után a kezdetben csökkenô baromfihús-fogyasztás másfél hónappal késôbb normalizálódott, köszönhetôen a széleskörû tájékoztatásnak és a kormány pozitív kampányának a termelôk és a lakosság felé. A találkozó résztvevôi egyetértettek abban, hogy ennek a kifejezetten állategészségügyi problémának a kezelését nem odázhatják el, a továbbiakban pedig meg kell tanulni együtt élni vele. Kripner Vera

Az Official Journalban megjelenô rendelkezések Az alábbiakban felsorolt EU rendelkezéseket az Official Journal L sorozatának 2006. márciusban megjelent számaiból válogattuk. A lista teljesség igénye nélkül szelektálja a mezôgazdasággal és élelmiszeriparral foglalkozó rendelkezéseket. Az Európai Unió teljes magyar nyelvû joganyaga elérhetô az Európai Unió Hivatalos Lapjának különkiadásában Magyarország A Bizottság 2006/206/EK határozata (2006. március 3.) egyes magyarországi húságazati létesítményekre vonatkozóan a 2003-as csatlakozási okmány X. melléklete A. függelékének módosításáról (az értesítés a C(2006) 606. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L75, 2006. március 14. 17. oldal A Bizottság 515/2006/EK rendelete (2006. március 30.) a Cseh Köztársaságban, Észtországban, Cipruson, Lettországban, Litvániában, Magyarországon, Máltán, Lengyelországban, Szlovéniában és Szlovákiában az intervencióra felajánlott gabonafélék raktározásának finanszírozását illetôen a 2005/2006-os gazdasági évre vonatkozó átmeneti intézkedés létrehozásáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L93, 2006. március 31. 32. oldal Zöldség- gyümölcs A Bizottság 392/2006/EK rendelete (2006. március 6.) a tartósított gombára vonatkozó autonóm vámkontingens 2006. április 1-jei megnyitásáról és kezelésérôl Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L65, 2006. március 7. 14. oldal A Bizottság 393/2006/EK rendelete (2006. március 6.) a fokhagymára vonatkozó autonóm vámkontingensek 2006. április 1-jétôl történô megnyitásáról és kezelésérôl Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L65, 2006. március 7. 18. oldal A Bizottság 424/2006/EK rendelete (2006. március 13.) egyes elkészített vagy tartósított citrusfélék (mandarin stb.) behozatalára vonatkozó engedélyek 2006. április 11. és 2007. április 10. között történô kiállításáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L75, 2006. március 14. 5. oldal Bizottság 430/2006/EK rendelete (2006. március 15.) az Európai Közösségbe irányuló behozatalt megelôzôen Szenegálban elvégzett, a friss gyümölcsre és zöldségre alkalmazandó forgalmazási elôírásoknak való megfelelést ellenôrzô mûveletek jóváhagyásáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L79, 2006. március 16. 7. oldal

28

A Bizottság 431/2006/EK rendelete (2006. március 15.) az Európai Közösségbe irányuló behozatalt megelôzôen Kenyában elvégzett, a friss gyümölcsre és zöldségre alkalmazandó forgalmazási elôírásoknak való megfelelést ellenôrzô mûveletek jóváhagyásáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L79, 2006. március 16. 9. oldal Állategészségügy, takarmányozás, növényvédelem A Bizottság 2006/195/EK határozata (2006. március 2.) az egyes közösségi referencialaboratóriumoknak az állategészségügy, a közegészségügy és a szermaradványok területén a 2006. évre nyújtott közösségi pénzügyi támogatásról (az értesítés a C(2006) 604. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L70, 2006. március 9. 78. oldal A Bizottság 2006/196/EK határozata (2006. március 3.) egyes lengyelországi hús- és tejágazati létesítményekre vonatkozóan a 2003-as csatlakozási okmány XII. melléklete B. függelékének módosításáról (az értesítés a C(2006) 609. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L70, 2006. március 9. 80. oldal A Bizottság 2006/198/EK határozata (2006. február 2.) az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok közötti, az élô állatok és az állati termékek kereskedelme esetében alkalmazandó, a közegészségügy és az állategészségügy védelmére irányuló állat-egészségügyi intézkedésekrôl szóló megállapodás mellékleteire vonatkozó módosításoknak az Európai Közösség nevében történô jóváhagyásáról (az értesítés a C(2006) 81. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L71, 2006. március 10. 11. oldal Megállapodás levélváltás formájában az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok közötti, az élô állatok és az állati termékek kereskedelme esetében alkalmazandó, a közegészségügy és az állategészségügy védelmére irányuló állat-egészségügyi intézkedésekrôl szóló megállapodás mellékleteinek módosításáról (1) Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L71, 2006. március 10. 12. oldal


Közlöny A Bizottság 432/2006/EK rendelete (2006. március 15.) a szárított takarmány piacának közös szervezésérôl szóló 1786/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló 382/2005/EK rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L79, 2006. március 16. 12. oldal A Bizottság 433/2006/EK rendelete (2006. március 15.) az 1538/91/EGK rendeletnek a baromfihús víztartalmának ellenôrzéséért felelôs referencialaboratóriumok tekintetében történô módosításáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L79, 2006. március 16. 16. oldal A Bizottság 2006/227/EK határozata (2006. március 17.) Izraelben a magas patogenitású madárinfluenza gyanújával kapcsolatos egyes védekezési intézkedésekrôl (az értesítés a C(2006) 902. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L81, 2006. március 18. 43. oldal A Tanács 456/2006/EK rendelete (2006. március 20.) a szárított takarmány piacának közös szervezésérôl szóló 1786/2003/EK rendelet helyesbítésérôl Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L82, 2006. március 21. 1. oldal A Bizottság 2006/35/EK irányelve (2006. március 24.) a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történô behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekrôl szóló 2000/29/EK tanácsi irányelv I–IV. mellékletének módosításáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L88, 2006. március 25. 9. oldal A Bizottság 2006/36/EK irányelve (2006. március 24.) a Közösségben a meghatározott növény-egészségügyi kockázatoknak kitett védett övezetek elismerésérôl és a 92/76/EGK irányelv hatályon kívül helyezésérôl szóló 2001/32/EK irányelv módosításáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L88, 2006. március 25. 13. oldal A Bizottság 492/2006/EK rendelete (2006. március 27.) egyes takarmány-adalékanyagok ideiglenes és végleges engedélyezésérôl (1) Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L89, 2006. március 28. 6. oldal A Bizottság 2006/247/EK irányelve (2006. március 27.) a Bulgáriából való importálásra vonatkozó, a magas patogenitású madárinfluenzának e harmadik országban történt elôfordulásával összefüggô védekezési intézkedésekrôl (az értesítés a C(2006) 890. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L89, 2006. március 28. 52. oldal A Bizottság 2006/249/EK határozata (2004. április 20.) a marhaés borjúhúst forgalmazó Brescia megyei vállalkozások javára Olaszország által nyújtandó állami támogatásról (az értesítés a C(2004) 1377. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L91, 2006. március 29. 11. oldal A Bizottság 2006/251/EK határozata (2006. március 28.) a 2006/135/EK határozatnak az egyes tagállamokban az A és B területeknek a magas patogenitású madárinfluenza kitörése miatti létrehozása tekintetében történô módosításáról (az értesítés a C(2006) 1144. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L91, 2006. március 29. 33. oldal A Bizottság 2006/254/EK határozata (2006. március 28.) a klasszikus sertéspestis németországi elôfordulásával összefüggô egyes átmeneti védekezési intézkedésekrôl (az értesítés a C(2006) 1321. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L91, 2006. március 29. 61. oldal


A Bizottság 2006/256/EK határozata (2006. március 27.) a magas patogenitású madárinfluenzával kapcsolatos egyes védekezési intézkedések hatálya alá tartozó horvátországi területek kiterjesztése tekintetében a 2005/758/EK határozat második alkalommal történô módosításáról (az értesítés a C(2006) 891. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L92, 2006. március 30. 15. oldal A Bizottság 2006/259/EK határozata (2006. március 27.) a 79/542/EGK tanácsi határozat II. mellékletének Argentína régiókba sorolására és a szarvasmarhafélék friss húsának Brazíliából történô behozatalával kapcsolatos bizonyítványmintákra vonatkozó módosításáról (az értesítés a C(2006) 896. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L93, 2006. március 31. 65. oldal Halászat A Tanács 388/2006/EK rendelete (2006. február 23.) a Biscayöböl nyelvhalállományának fenntartható kiaknázására vonatkozó többéves terv létrehozásáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L65, 2006. március 7. 1. oldal A Bizottság 2006/191/EK határozata (2006. március 1.) a közös halászati politika keretében a Balti-tengerrel foglalkozó regionális tanácsadó testület mûködésének megkezdésérôl Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L66, 2006. március 8. 50. oldal A Bizottság 2006/199/EK határozata (2006. február 22.) halászati termékeknek az Amerikai Egyesült Államokból történô behozatalára vonatkozó különleges feltételek meghatározásáról (az értesítés a C(2006) 495. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L71, 2006. március 10. 17. oldal A Bizottság 2006/200/EK határozata (2006. február 22.) az emberi fogyasztásra szánt halászati termékek behozatalára feljogosított harmadik országok jegyzékének megállapításáról szóló 97/296/EK határozatnak az Amerikai Egyesült Államok vonatkozásában történô módosításáról (az értesítés a C(2006) 496. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L71, 2006. március 10. 50. oldal A Bizottság 440/2006/EK rendelete (2006. március 15.) a Lengyelország lobogója alatt a 3L NAFO-övezetben közlekedô hajóknak a norvég garnélára vonatkozó halászati tilalmáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L80, 2006. március 17. 23. oldal A Bizottság 2006/214/EK határozata (2006. március 7.) a pisztrángok vírusos vérfertôzése (VHS) és a pisztrángfélék fertôzô vérképzôszervi elhalása (IHN) nevû halbetegségek közül egy vagy több tekintetében mentes övezetek és mentes halgazdaságok jegyzékének létrehozásáról szóló 2002/308/EK határozat I. és II. mellékletének módosításáról (Az értesítés a C(2006) 683. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L80, 2006. március 17. 46. oldal A Bizottság 2006/236/EK határozata (2006. március 21.) az Indonéziából importált, emberi fogyasztásra szánt halászati termékekre vonatkozó különleges feltételekrôl (az értesítés a C(2006) 843. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L83, 2006. március 22. 16. oldal A Bizottság 2006/241/EK határozata (2006. március 24.) a Madagaszkárról származó, egyes állati eredetû, a halászati termékeken kívüli termékekkel kapcsolatos bizonyos védekezési intézkedésekrôl (az értesítés a C(2006) 888. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L88, 2006. március 25. 63. oldal

29

Közlöny Cukor

Támogatások

A Bizottság 478/2006/EK rendelete (2006. március 23.) a cukorágazatban a 2005/2006-os gazdasági év tekintetében az illeték elôlegeként fizetendô egységösszegek rögzítésérôl Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L86, 2006. március 24. 3. oldal

A Bizottság 415/2006/EK rendelete (2006. március 10.) a német intervenciós hivatal birtokában lévô rozsnak a spanyol piacon történô viszonteladására vonatkozó folyamatos pályázati felhívás megnyitásáról szóló 1572/2005/EK rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L72, 2006. március 11. 6. oldal

A Bizottság 493/2006/EK rendelete (2006. március 27.) a cukorágazat piacának közös szervezését érintô reform keretében átmeneti intézkedések megállapításáról, valamint az 1265/2001/EK és a 314/2002/EK rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L89, 2006. március 28. 11. oldal Borászat A Tanács 2006/187/EK határozata (2005. december 21.) az Európai Közösségek és a Bolgár Köztársaság, illetve Románia között levélváltás formájában létrejött, egyes borokra vonatkozó kölcsönös preferenciális kereskedelmi engedményekrôl szóló megállapodások megkötésérôl, valamint a 933/95/EK rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L66, 2006. március 8. 21. oldal Megállapodás levélváltás formájában az Európai Közösség és a Bolgár Köztársaság között egyes borokra vonatkozó kölcsönös preferenciális kereskedelmi engedményekrôl Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L66, 2006. március 8. 24. oldal Megállapodás levélváltás formájában az Európai Közösség és Románia között egyes borokra vonatkozó kölcsönös preferenciális kereskedelmi engedményekrôl Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L66, 2006. március 8. 30. oldal A Bizottság 434/2006/EK rendelete (2006. március 15.) az 1493/1999/EK tanácsi rendelet 30. cikkében elôírt krízislepárlásnak egyes görögországi borokra vonatkozóan történô megindításáról szóló 887/2005/EK rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L79, 2006. március 16. 21. oldal A Bizottság 438/2006/EK rendelete (2006. március 16.) az 1493/1999/EK tanácsi rendelet 30. cikkében elôírt krízislepárlásnak egyes olaszországi asztali borokra vonatkozóan történô megindításáról szóló 1530/2005/EK rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L80, 2006. március 17. 6. oldal A Tanács 2006/232/EK határozata (2005. december 20.) az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok között a borkereskedelemrôl szóló megállapodás megkötésérôl Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L87, 2006. március 24. 1. oldal Megállapodás az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok között a borkereskedelemrôl Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L87, 2006. március 24. 2. oldal Tájékoztató az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok között levélváltás formájában létrejött, a borkereskedelemmel kapcsolatos kérdésekrôl szóló megállapodás megkötésérôl szóló 2005/798/EK tanácsi határozat hatálybalépésérôl Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L87, 2006. március 24. 75. oldal Tájékoztató az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok között a borkereskedelemrôl szóló megállapodás megkötésérôl szóló 2006/232/EK tanácsi határozat hatálybalépésérôl Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L87, 2006. március 24. 75. oldal

30

A Bizottság 429/2006/EK rendelete (2006. március 15.) az 1383/2005/EK rendeletnek a lengyel intervenciós hivatal birtokában lévô árpa kivitelére vonatkozó folyamatos pályázati eljárás tárgyát képezô mennyiség tekintetében történô módosításáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L79, 2006. március 16. 6. oldal A Bizottság 464/2006/EK rendelete (2006. március 21.) a német intervenciós hivatal birtokában lévô rozsnak a közösségi piacon történô viszonteladására vonatkozó folyamatos pályázati felhívás megnyitásáról szóló 80/2006/EK rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L83, 2006. március 22. 5. oldal A Bizottság 470/2006/EK rendelete (2006. március 22.) az 1063/2005/EK rendeletnek a cseh intervenciós hivatal birtokában lévô közönséges búza kivitelére vonatkozó folyamatos pályázati eljárás tárgyát képezô mennyiség tekintetében történô módosításáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L84, 2006. március 23. 3. oldal Bizottság 488/2006/EK rendelete (2006. március 24.) a strukturális vagy környezetvédelmi intézkedésekre alkalmazandó 2006. évi átváltási árfolyamok rögzítésérôl Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L88, 2006. március 25. 5. oldal A Bizottság 489/2006/EK rendelete (2006. március 24.) a 796/2004/EK rendeletnek a közvetlen kifizetésekre jogosult rostkenderfajták tekintetében történô módosításáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L88, 2006. március 25. 7. oldal A Bizottság 504/2006/EK rendelete (2006. március 29.) az 1695/2005/EK rendeletnek a francia intervenciós hivatal birtokában lévô közönséges búza kivitelére irányuló folyamatos pályázati felhívás tárgyát képezô mennyiség tekintetében történô módosításáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L92, 2006. március 30. 3. oldal A Bizottság 505/2006/EK rendelete (2006. március 29.) a 27/2006/EK rendeletnek a német intervenciós hivatal birtokában lévô közönséges búza kivitelére irányuló folyamatos pályázati felhívás tárgyát képezô mennyiség tekintetében történô módosításáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L92, 2006. március 30. 4. oldal A Bizottság 506/2006/EK rendelete (2006. március 29.) az 1061/2005/EK rendeletnek a lengyel intervenciós hivatal birtokában lévô közönséges búza kivitelére vonatkozó folyamatos pályázati eljárás tárgyát képezô mennyiség tekintetében történô módosításáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L92, 2006. március 30. 5. oldal A Bizottság 514/2006/EK rendelete (2006. március 30.) az egyes tagállamokban a 2005/2006-os gazdasági év folyamán az intervenciós gabona szállítási határidejét illetôen a 824/2000/EK rendelettôl való eltérésrôl Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L93, 2006. március 31. 31. oldal Tej és tejtermékek A Bizottság 423/2006/EK rendelete (2006. március 13.) a 800/1999/EK rendelettôl a tej és a tejtermékek behozatalára vo-


Közlöny natkozó vámalakiságok harmadik országokban való elvégzésének igazolása tekintetében való eltérésrôl Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L75, 2006. március 14. 3. oldal Géntechnológia A Bizottság 2006/197/EK határozata (2006. március 3.) a géntechnológiával módosított kukorica 1507-es vonalát (DASØ15Ø7-1) tartalmazó, abból álló vagy abból elôállított élelmiszerek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésérôl Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L70, 2006. március 9. 82. oldal A Bizottság 2006/255/EK határozata (2006. március 14.) az üzletközpontokban a géntechnológiával módosított élelmiszereknek a géntechnológiával nem módosított élelmiszerek által elfoglalt polcsoroktól elkülönített polcsorokon való elhelyezését elôíró, és Ciprus által az EK-Szerzôdés 95. cikkének (5) bekezdése értelmében értesítés tárgyává tett nemzeti rendelkezésekrôl (az értesítés a C(2006) 797. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L92, 2006. március 30. 12. oldal Állati termékek A Bizottság 463/2006/EK rendelete (2006. március 21.) a tojás- és baromfihús-ágazat kiviteli engedélyeinek kiállítási idôpontjait illetôen az 596/2004/EK és a 633/2004/EK rendeletek alóli, 2006-ra vonatkozó eltérésrôl Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L83, 2006. március 22. 3. oldal Bizottság 471/2006/EK rendelete (2006. március 22.) a marhaés borjúhúságazatban a 2006-os évre a kiviteli engedélyek kiadási idôpontjai tekintetében az 1445/95/EK rendelettôl való eltérésrôl Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L84, 2006. március 23. 4. oldal A Bizottság 472/2006/EK rendelete (2006. március 22.) a sertéshúságazatban a kiviteli engedélyek kibocsátási idôpontjai tekintetében az 1518/2003/EK rendelettôl a 2006. évben való eltérésrôl Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L84, 2006. március 23. 6. oldal

A Bizottság 410/2006/EK rendelete (2006. március 9.) a mezôgazdasági termékekre vonatkozó behozatali és kiviteli engedélyek és elôzetes rögzítési igazolások rendszerének alkalmazására kialakított részletes közös szabályok megállapításáról szóló 1291/2000/EK rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L71, 2006. március 10. 7. oldal A Bizottság 417/2006/EK rendelete (2006. március 10.) egyes elnevezéseknek az Oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartása elnevezésû nyilvántartásba való bejegyzése vonatkozásában a 2400/96/EK rendelet mellékletének kiegészítésérôl (Pimiento Asado del Bierzo (OFJ), Fico bianco del Cilento (OEM), Melannurca Campana (OFJ), Montes de Granada (OEM), Huile d’olive de Nice (OEM), Aceite de la Rioja (OEM), Antequera (OEM)) Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L72, 2006. március 11. 8. oldal A Bizottság 479/2006/EK rendelete (2006. március 23.) a nyomelemek összetevôi csoportba tartozó egyes adalékanyagok engedélyezésérôl (1) Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L86, 2006. március 24. 4. oldal 2006/240/EK A Bizottság határozata (2004. november 16.) a Németország által a gabonapárlat-fôzdék számára nyújtott támogatási programról (az értesítés a C(2004) 3953. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L88, 2006. március 25. 50. oldal A Bizottság 491/2006/EK rendelete (2006. március 27.) a harmadik országokból származó, a kiválótól eltérô minôségû közönséges búzára vonatkozó közösségi vámkontingensek megnyitásáról és kezelésérôl, valamint az 1766/92/EGK tanácsi rendelettôl való eltérésrôl szóló 2375/2002/EK rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L89, 2006. március 28. 3. oldal A Bizottság 508/2006/EK rendelete (2006. március 29.) a 174/1999/EK rendeletnek a Dominikai Köztársaságba exportált tejporra vonatkozó kiviteli engedélyek tekintetében történô módosításáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L92, 2006. március 30. 10. oldal

Egyéb A Bizottság 2006/26/EK irányelve (2006. március 2.) a kerekes mezôgazdasági vagy erdészeti traktorokra vonatkozó 74/151/EGK, 77/311/EGK, 78/933/EGK és 89/173/EGK tanácsi irányelveknek a mûszaki fejlôdéshez való hozzáigazítása céljából történô módosításáról (1) Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L65, 2006. március 7. 22. oldal A Bizottság 2006/189/EK határozata (2006. február 28.) a vizek mezôgazdasági eredetû nitrátszennyezéssel szembeni védelmérôl szóló 91/676/EGK tanácsi irányelv alapján az Ausztria által kérelmezett eltérés engedélyezésérôl (az értesítés a C(2006) 590. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L66, 2006. március 8. 44. oldal A Bizottság 408/2006/EK rendelete (2006. március 9.) a kiváló minôségû friss, hûtött és fagyasztott marhahús és fagyasztott bivalyhús vámkontingenseinek megnyitásáról és kezelésérôl szóló 936/97/EK rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L71, 2006. március 10. 3. oldal A Bizottság 409/2006/EK rendelete (2006. március 9.) a 174/1999/EK, az 581/2004/EK és az 582/2004/EK rendeletnek a tejágazatban a kiviteli engedélyekhez szükséges biztosíték szintje tekintetében történô módosításáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L71, 2006. március 10. 5. oldal


A Tanács 509/2006/EK rendelete (2006. március 20.) a hagyományos különleges terméknek minôsülô mezôgazdasági termékekrôl és élelmiszerekrôl Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L93, 2006. március 31. 1. oldal A Tanács 510/2006/EK rendelete (2006. március 20.) a mezôgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L93, 2006. március 31. 12. oldal A Bizottság 544/2006/EK rendelete (2006. március 31.) a 3448/93/EK tanácsi rendeletnek a Szerzôdés I. mellékletében nem szereplô áruk formájában exportált egyes mezôgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítési rendszer és az ilyen visszatérítések összegének megállapítására szolgáló szempontok tekintetében történô végrehajtásáról szóló 1043/2005/EK rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L94, 2006. április 1. 24. oldal Készítette: Román Zoltán, EU információs koordinátor Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Irányító Hatósági Fôosztály Az itt felsorolt jogszabályokról érdeklôdni lehet a 301-4055-ös telefonon és a [email protected] email címen. További jogszabályok megtekinthetôk a www.eu-info.hu oldalon.

31

Tájékoztató Az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ

EURÓPAI UNIÓ GYÛJTEMÉNYE • A gyûjteményt az Országos Mezôgazdasági Könyvtár olvasói használhatják. • A szabad polcokon elhelyezett mintegy 1500 könyv- és 50-féle folyóirat-állomány helyben olvasható. Egyes anyagrészekrôl olvasóinknak igény szerint fénymásolatot készítünk a szerzôi jogvédelmi szabályok figyelembevételével. • Az Európai Unió statisztikai és jogi CD-ROM adatbázisainak használatához szükség esetén térítésmentesen segítséget nyújtunk. Az adatbázisok anyagának nyomtatása, ill. floppyra mentése azonban térítésköteles.

Megjelent a 2005-ös MAGYAR MEZÔGAZDASÁGI BIBLIOGRÁFIA A CD-n megjelent bibliográfia teljes áttekintést ad a hazai mezôgazdaságnak és határterületeinek szakirodalmáról. Mintegy 200 folyóirat feldolgozásával készül, évente több ezer bibliográfiai tételt tartalmaz. A mezôgazdaság szakterületei szerint rendezett, katalogizált kiadvány használatát külön Tárgy- és Névmutató könnyíti meg. A Word-formátumban feldolgozott címanyag egészben és részenként is kinyomtatható, ill. saját publikációk, tudományos dolgozatok, szakdolgozatok és pályázatok irodalomjegyzékébe tetszôleges válogatással közvetlenül átmásolható (átemelhetô). Segíti továbbá a könyvtárban való célirányos tájékozódást is; elôzetes (otthoni) használatával már elôre tervezhetô, hogy a könyvtárban melyik szakanyagot kérjük ki. Megrendelhetô telefonon: 06-1-489-4910 és e-mail-en: a [email protected]

AGRÁRKÖNYVTÁRI HÍRVILÁG Könyvtárunk koordinációs központi feladatából következôen rendszeres tájékoztatást adunk szakmai munkánkról, tudományos tevékenységünkrôl, szolgáltatásainkról, terveinkrôl, rendezvényeinkrôl a hazai és nemzetközi eseményekrôl az agrárágazat könyvtárosai és az érdeklôdôk számára. Megjelenik negyedévente, térítésmentesen. Megrendelhetô telefonon: 06-1-489-4960 és e-mail-en: [email protected]

SZAKIRODALMI SZOLGÁLTATÓHÁZ Szaklapok és folyóiratok, magyar és idegen nyelvû szakkönyvek, tankönyvek, elektronikus adathordozók és dokumentumok értékesítése a hazai szakkönyvkiadók teljes választékával. A Szolgáltatóházban mûködik az elsô hazai mezôgazdasági szakkönyv-antikvárium.

BUDAI TELEHÁZ Szolgáltatásainkból: számítógép-használat, nyomtatás, fénymásolás, faxolási lehetôség, CD-írás, szkennelés és Internet-használat. Számítógépes programok használata: szövegszerkesztés, táblázatkészítés, adatbázis-kezelés stb. Internetes könyváruház. Telefon/fax: 06-1-489-4974, e-mail: [email protected], honlapunk: www.budaitelehaz.gportal.hu

ORSZÁGOS MEZÔGAZDASÁGI KÖNYVTÁR ÉS DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT 1012 Budapest, Attila út 93. • 1253 Budapest 13, Pf.: 15 • Telefon: 06-1-489-4900 Pénzforgalmi jelzôszám: MNB 10032000-01494532

32


A lengyel sertéshústermelés helyzete Cseh bioüzemanyag program. 25. ARCKÉPCSARNOK Josef Pröll... 26

Recommend Documents