A LEHETŐSÉGEK ORSZÁGA POLGÁROSODÁS A 19. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON vándorkiállítás szakmai beszámoló, január

A LEHETŐSÉGEK ORSZÁGA POLGÁROSODÁS A 19. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON

2010-2011 vándorkiállítás szakmai beszámoló, 2011. január

A lehetőségek országa Polgárosodás a 19. századi Magyarországon 2010-2011 vándorkiállítás

Szakmai beszámoló 2011. január

A kiállításról: Projektvezető, szakmai felelős: Basics Beatrix A vándorkiállítás kurátorai: Basics Beatrix, Szabó János, Toronyi Zsuzsanna Történész szakértő: Csorba László A kölcsönzések koordinátora: Tóth Imre, Fehér Csilla Kurátorok az egyes helyszíneken: Fodor Miklós, Tóth Imre, Martyin Emília, Ulrich Attila, Ambrus Orsolya, Megyeri Anna Marketing, kommunikáció: Alice Marketing Látványterv: Szabolcs János Grafikai arculatterv: Szabolcs János, Szvoboda Viki Katalógus: Dománszky Gabriella, Szvoboda Viki WEB: SkyLightSoft Bt. - SLS.hu Restaurátor: Papp Sándor Keretezés: Szilágyi Zsolt Szállítás: ARTEX Art Services Gmbh Biztosítás: UNIQA Kölcsönző intézmények: Békés Megyei Levéltár, Gyula; Budapest Főváros Levéltára; Budapesti Történeti Múzeum; Corvin János Múzeum, Gyula; Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár; Göcseji Múzeum, Zalaegerszeg; Gödöllői Városi Múzeum; Herendi Porcelán Manufaktúra; Herman Ottó Múzeum, Miskolc; Kner Nyomdaipari Múzeum, Gyomaendrőd; Kubinyi Ferenc Múzeum, Szécsény, Madách Imre Városi Könyvtár Helytörténeti Gyűjtemény, Balassagyarmat; Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest; Magyar Országos Levéltár, Budapest; Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest; Magyar Zsidó Levéltár, Budapest; Magyar Zsidó Múzeum, Budapest; Országos Közlekedési és Műszaki Múzeum, Budapest; Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest; Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Budapest; Thúry György Múzeum, Nagykanizsa; Zala Megyei Levéltár, Zalaegerszeg

2

A lehetőségek országa Polgárosodás a 19. századi Magyarországon A Nemzeti Kulturális Alap 2010-ben két éves átfogó programot indított „A Felemelő század” címmel. A program a XIX. század művészeti, kulturális, művelődési, intézményi és társadalmi értékeit helyezi a középpontba. Az egyedülálló kezdeményezés múzeumi, zenei, irodalmi, építészeti és közművelődési programok sorával tiszteleg a XIX. század sikerei, vívmányai előtt, egyúttal üzen a XXI. századnak. Olyan – ma is örök érvényű – értékekre mutat rá, mint a nemzet és haza, polgárosodás, együttműködés. A program részeként 2010. június 19-én másfél éves vándorkiállítás indult útjára. „A lehetőségek országa – Polgárosodás a 19. századi Magyarországon” kiállítás-sorozat a „polgár” fogalmat helyezi a középpontba. Polgár, polgárság – e fogalmakat különösen sokat halljuk és használjuk a rendszerváltozás óta. De vajon tudjuk-e, miről is van szó, mit jelentenek? Hogyan alakult ki az a fontos szerep, amelyet a polgárság betöltött az ipar, kereskedelem, a tudományok, a kultúra, a közélet terén? Ezt a folyamatot hat dinasztikus történeten keresztül mutatja be a kiállítás-sorozat. A minden állomáson bemutatott anyagokból megismerhetjük „egy hungarikum születését” (Fischer Mór és családja), „a magyar ipar úttörőit” (Ganz Ábraház, Mechwart András), „a magyar orvostudomány megteremtőit” (a Korányi család), „az Aranyembert” (Sina György és Simon). Tiszteleghetünk „a nemzeti zene megteremtői” előtt (Rózsavölgyi Márk, Bihari János), valamint művészsorsokon keresztül figyelhetjük meg a polgárság önmegvalósítását (Jókai Mór, Barabás Miklós, Borsos József). A vándorló anyaghoz minden helyszínen egy-egy „helyi történet” kapcsolódik. Az első tárlaton, amely 2010. június 19-én nyílt Salgótarjánban, a Nógrádi Történeti Múzeumban Komjáthy Jenő és Csontváry Kosztka Tivadar történetével ismerkedhetett meg a közönség. A vándorkiállítás következő állomásain – Nagycenk, Békéscsaba, Nagyvárad, Nyíregyháza, Kassa, Zalaegerszeg – újabb és újabb híres családok „csatlakoznak” a történethez. A teljes kiállítás-sorozatot múzeumpedagógiai és közönség-programok kísérik s az összes helyszín teljes anyagát feldolgozó katalógus készült el az első megnyitó idejére. Az ugyanekkortól, vagyis 2010. június 19-től elérhető www.alehetosegekorszaga.hu honlapra pedig akár saját személyes 19. századi családtörténetüket is feltölthetik az érdeklődők, együtt írhatják a kiállítás-szervezőkkel a magyar polgárság történetét. A tervek szerint az esemény-sorozatot egy nagyszabású, minden addig bemutatott anyagot felvonultató tárlat zárja a Magyar Nemzeti Múzeumban. A kiállítás-sorozat nyitó rendezvénye a Magyar Nemzeti Múzeumban volt, ahol a Múzeumok Éjszakája programjának részeként – 2010. június 19-én - a Díszteremben egy napos kamara kiállítás nyílt „A felemelő század” tiszteletére. A Díszteremben a vándorkiállítás anyagából tekinthettek meg válogatást az érdeklődők a Soproni Múzeum különleges Széchenyi István relikviáiból, melyeket még sosem láthatott a budapesti közönség. A rendhagyó egy napos tárlat csak a Múzeumok Éjszakáján volt látogatható. http://www.hnm.hu/hu/progr/pro_hosszej.html

3

Bevezető Polgár, polgárság – e fogalmakat különösen sokat halljuk és használjuk a rendszerváltozás óta. De vajon tudjuk-e, miről is van szó, mit jelentenek? A polgárjogot nyert, személyi szabadsággal rendelkező városlakó osztályként átmenetet képezett a nemesség és a jobbágyság között. Ez a rendi polgárság vajon milyen szerepet játszott a polgári mentalitás és értékrend megformálásában? A 18. század végén – 19. század elején nemcsak a szabad királyi városokban lakók lehettek polgárok, bár a szerepük, súlyuk kétségtelenül itt volt a legnagyobb. Mivel a polgárjog elnyerésének előfeltétele legtöbbször az ingatlantulajdon volt, így a házzal, földdel rendelkező önálló iparűzők és kereskedők voltak a városi szabadságjogok élvezői. A 19. század elejére már megváltozott a helyzet: a polgár már nem feltétlenül volt tulajdonos. Hogyan alakult ki az a fontos szerep, amelyet a polgárság betöltött az ipar, kereskedelem, a tudományok, a kultúra, a közélet terén? Ezt a folyamatot mutatjuk be családok történetein keresztül. Ezeket megismerve érthetjük meg, miként lehetett bárki – származásra, nemre való tekintet nélkül – „hazájának hasznos polgára”, ahogy ezt Kner Imre édesapjának írt levelében célként megfogalmazta. A szabadság adta lehetőségek országában, a 19. századi Magyarországon…

4

Görögök Magyarországon A magyar-bizánci kapcsolatok néhány évtizeddel a honfoglalás előtt kezdődtek, ennek elsősorban nyelvi emlékei vannak. A bizánci rítusú kereszténység szabadon működhetett az Árpád-korban, érkeztek hittérítők Bizáncból is. A középkori dinasztikus kapcsolatok is jelentősek voltak. Ezt követően a karlócai béke (1699) után érkeztek Magyarországra nagyobb számban görögök, akik kedvező adófizetési feltételek mellett kereskedhettek. Dohány-, bor-, szarvasmarha- és gabonakereskedelemmel foglalkoztak, telepeiket a főbb kereskedelmi útvonalak mentén hozták létre, legnagyobb számban Pesten, Miskolcon, Kecskeméten, Szegeden, Szentesen, Karcagon, Győrben, Vácon, Balassagyarmaton éltek. Görög kereskedő nyitotta meg az első szegedi kávéfőzdét 1739-ben, báró Sina György 1839ben lett Szeged díszpolgára. A görögök második betelepedési hulláma a II. világháború utánra esik; a katonai diktatúra elől menekültek sokan Magyarországra. A közel 7000 görög menekült elhelyezése jelentős gond volt, végül Ercsi község szomszédságában, közel a vasúthoz találtak egy alkalmasnak tűnő területet, ahol Petridisz Nikosz görög mérnök is bekapcsolódott a tervezésbe, így született meg Beloiannisz falu. Az utcákat a lakosság javaslatai alapján általában görög hősökről nevezték el. 1954-ben sokan visszatértek Görögországba, de a többség Magyarországon maradt és felvette az állampolgárságot. Ők hozták létre 1982-ben a Magyarországi Görögök Kulturális Egyesületét, és 1994-ben megalakult az Országos Görög Kisebbségi Önkormányzat. Az egykori magyarországi görög polgárok emlékműve Budapesten, a Petőfi téri magyar ortodox templom előtt áll. Bürgerből polgár - Németek Magyarországon Az oszmán megszállást követően az elhagyott területek Habsburg reorganizációs politikájának eredményeképpen fejlett mezőgazdasági kultúrát meghonosító német bevándorlók telepedtek le az ország belső területein. Az évszázadok alatt a városi németség szoros gazdasági és társadalmi kapcsolatokat épített ki a magyarokkal, nagyrészt azonosult a magyarság törekvéseivel, és együtt haladt a magyar társadalom polgárosodásával is. A 19. század első felében a „hungarus” tudatú németek őszinte patriotizmussal támogatták a hazai reformelképzeléseket. A korszak számos magyar öntudatú, de német származású kiválósággal gazdagította a hazai gazdasági, társadalmi, és kulturális fejlődést. A 19. század nacionalizmusának talaján azonban a német nemzetiség önálló érdekei is egyre jobban kifejezésre jutottak. A nemzeti érdekütközések mellett a német kultúra jelentékenyen hatott egy-egy település, város vagy falu, esetenként egyes vidékek modernizációs vonásainak kialakulására. Németek által lakott településeink etnikai összetételükből – mások földrajzi elhelyezkedésükből is – adódóan képesek voltak szervesen integrálni a modern, polgári környezetkultúra elemeit. Nyugat-Európai bevándorlók Magyarországon Az újkori Európa kivándorlási mozgalmai egyik kiindulópontjának Svájc számított. A hegyvidéki ország viszonylag hamar eljutott a túlnépesedés állapotába, így a 18. századtól kezdve svájci földművesek és iparosok rajzottak szét Európában. Sokan egészen 5

Oroszországig is eljutottak közülük, de akadtak közülük jó néhányan, akik Magyarországon telepedtek le. Hazánkba nem a legszegényebb néprétegekből érkeztek, hanem közepesen módos, városi családok fiai indultak el szerencsét próbálni. Legismertebb képviselőjük Ganz Ábrahám, de a svájci származású magyar vállalkozók közé tartozott a sörgyártásban jeleskedő Haggenmacher família, valamint a cukrászfejedelmekként elhíresült Gerbaud-dinasztia is. Hozzájuk hasonlóan könnyedén illeszkedtek be a jelentős részben német ajkú hazai polgárság soraiba a bajor földről érkező Mechwartok és az osztrák Dreherek is, akik szintén igen jelentős szerepet vittek a hazai ipar felvirágoztatásában. Egy sikertelen kísérlet: a romák útja Az 1780-as években II. József uralma alatt végzett összeírások szerint a Magyar Királyságban csaknem 44000 cigányt vettek számba, akik közül csaknem 6000-en tevékenykedtek kovácsként, 1600-an pedig muzsikusként. Emellett számottevő részük hagyományosan a hadiiparban dolgozott, s puskapor és puskagolyók készítésével, illetve harangöntéssel foglalkozott. Mária Terézia és II. József megkísérelte, hogy rendeleti úton, erőszakosan vessen véget a romák vándorló életmódjának és nyelvi, etnikai különállásának, s régi megnevezésük helyett is előírta az „újmagyar”, „újlakos”, „újparaszt” kifejezések használatát. E törekvéseik azonban csak részleges sikereket értek el az asszimiláció terén. A romák egy része a faluvégi cigánytelepekre költözött, s ott a helyi falusi lakosság szükségleteit kielégítve tovább tudták gyakorolni mesterségeiket; így a 19. században a falusi kovácsműhelyekben bukkantak fel az egykori vándoriparosok utódai. Más részük viszont az erőszakos intézkedések elől a nyugatabbi országokba vándorolt. Az itt maradottak fokozatosan áttértek a magyar nyelv használatára is. Jelentősebb mértékű társadalmi felemelkedésre azonban csak a zenével foglalkozó romák számára nyílt tér. Az a törekvés, hogy romák a céhes ipar keretein belülre kerüljenek, s ott végezzék munkájukat, alapvetően nem járt sikerrel. A románok A Magyarországon élő román anyanyelvű népesség letelepedése folyamatos volt a török hódoltság korától a 19. század végéig. A román közösségek a letelepedéskor és az azt követő másfél évszázadban jellegzetes népi kultúrával, gazdag hagyományokkal rendelkeztek, amelyeket mára elhalványított a nyelvhasználat háttérbe szorulása és a természetes asszimiláció folyamata. A magyarországi románok elszórtan élnek, döntően a Békés-, HajdúBihar- és Csongrád megyei vegyes lakosságú településeken. A kőrös-vidéki dialektus két változatát beszélik. Főként ortodox (görögkeleti) vallásúak, néhány Hajdú-Bihar megyei település román lakossága az 1910-es években áttért a görög katolikus hitre, az utóbbi évtizedekben pedig egyre nő a románok körében a neoprotestáns felekezetekhez tartozók száma. A magyarországi románok mai kulturális központja Gyula, itt működnek a legfontosabb magyarországi román intézmények, szervezetek Itt jött létre a magyar állam által 1951-ben elismert magyarországi román egyházmegye, amely 1999-ben püspökségi rangra emelkedett.

6

Horvátok, szerbek és szlovének Az egyes szláv etnikai csoportok megkülönböztetésére kezdetben nem volt egységes terminológia – meghatározásukra a rác, illír, bunyevac, sokac, s más megnevezést nem alkalmazták következetesen. Megjelenésük a középkor derekától követhető biztosan nyomon a Dél-Dunántúlon, s több hullámban telepedtek le. Részben az oszmán terjeszkedés elől menekülve húzódtak mindig északabbra, részben pedig mint az oszmán sereget kísérő kereskedők, vagy segédcsapatok érkeztek Magyarországra. A betelepültek döntő többsége Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Dalmácia vidékéről érkezett. A legtöbbször más-más kulturális és nyelvi hagyományokat őrző csoportok telepedtek le egy térségben, sokáig megőrizve hagyományos kultúrájukat. Vallásukat tekintve a magyarországi horvátokra és a szlovénekre egységesen a római katolikus vallás követése a jellemző, míg a szerbekre az ortodox, görögkeleti. A szlovákok A szlovákok legnagyobb számban a dél-kelet alföldi térségben telepedtek le. Új otthonuk jogokat és szabad vallásgyakorlást biztosított számukra. A letelepedést követően extenzív állattenyésztéssel és haszonnövények termesztésével foglalkoztak, de a 18. század végére már a szántóföldi növénytermesztésben is jeleskedtek. Békéscsaba, Mezőberény, Szarvas és Tótkomlós településeket már a 18. század végétől tanyák vették körül, így sajátos településformák alakultak ki. A 19. században egyre inkább gyarapodó több száz holdas szlovák parasztbirtokok tulajdonosai ragaszkodtak a legkitartóbban a hagyományos életmód és a szlovák szokások megtartásához. A 19–20. század fordulóján az evangélikus szlovák közösségeken belül épültek ki az anyanyelvi kultúrát közvetítő polgári intézmények. A szlovákok 1949 utáni helyzetét nagymértékben meghatározta a csehszlovák kormány által kezdeményezett szlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény, amelynek következtében 19461948 között a térségben élő szlovákok közül is sokan költöztek főként a csallóközi magyar falvakba. Az áttelepülni szándékozó szlovákság létbiztonságot remélt és nem számolt a családok szétszakításának, a betelepített szlovákiai magyarsággal való együttélés kezdeti nehézségeinek, a kétszáz éves tradícióval rendelkező zárt közösségek felbomlásának következményeivel. Egy sikertörténet: a zsidóság A 18-19. század fordulóján a zsidók többsége még falun élt, s házaló kereskedésből, terményfelvásárlásból, a földesúri javak bérletéből tartotta fenn magát, népes családját és a zsidó közösségi intézményeket. Letelepedésük csak a földesurakkal kötött egyezmények alapján volt lehetséges, de a súlyos adókért és szolgáltatásokért cserébe a zsidó közösségek belső autonómiát élveztek, maguk választhatták rabbijaikat, és egymás közti ügyekben saját törvényeik szerint ítélkezhettek. Az országban való megtűrésükért ezen felül úgynevezett „türelmi adót” fizettek a kincstárnak, évenként–fejenként több mint egy aranyat. Az első zsidóösszeírás 1735–ben 12.000 főt vett számba, s mintegy harmaduk volt magyarországi születésű, a többiek a nyugati megyékben a cseh–morva, a keletiekben pedig a lengyel területekről érkező bevándorlók voltak. A középkori tiltó rendelkezések következtében – melyek a zsidókat kizárták a földművelés és a céhes ipar keretei közül – 7

olyan területeken szereztek gyakorlatot, melyek a tőkés átalakulás korszakában kiemelkedő fontosságúak lettek. A vállalkozói szellem, az újítókészség, a művelődési igények és a magas munkamorál kompenzálta a hátrányos helyzetet, és a modernizáció fontos elemévé tette a zsidó tőkéseket. A reformországgyűléseken fokozatosan meghozták azokat a törvényeket, melyek lehetővé tették a zsidók városi letelepedését, ingatlanszerzését és bekapcsolódását az ipari üzemek alapításába. 1867–ben törvénybe iktatták a zsidó emancipációt, azaz a zsidók polgári és politikai jogok terén egyenrangúakká váltak a nem zsidókkal. A jogi egyenlőség 1895–ben, a zsidó vallás recepciójával – azaz bevett vallássá nyilvánításával – lett teljes. Az 1900-as összeírás szerint már 831.000 zsidó élt az országban, közel fele városban, és háromnegyedük magyar anyanyelvű volt. Az emancipáció és a polgári átalakulás velejárója volt a zsidók asszimilációja, mely megnyilvánult a nyelvhasználatban, a szokásokban, idővel a vallási külsőségekben, majd később a társadalmi igényekben is.

8

9

10

11

12

13

14

15

A polgári minta - Történetek Fischer Mór – Egy hungarikum születése

Fischer Mór (1800-1880), a tatai Esterházy uradalom kocsmabérlője egy keménycserépgyár bérleti működtetése után megvásárolta a herendi porcelánüzemet. Az 1842-es Iparműkiállításon Kossuth Lajos méltatta, hogy végre a reformkori Magyarországon is létrejött egy porcelángyártó manufaktúra. A 18. századi európai és a régi kínai porcelánok gyártása Európa-szerte ismertté és elismertté tette a herendi műhelyt. 1845-ben a bécsi és az amerikai műipari kiállításokon is nagy sikereket ért el. A gyár a szabadságharc idején is működött, és Fischer Mór fiai katonaként dolgoztak ott.. A magyar arisztokrácia, majd az európai uralkodóházak egyre szélesebb köre vált a herendi porcelán vásárlójává, főként az 1851-es londoni, valamint az 1867-es párizsi világkiállításon elért elismeréseknek köszönhetően. A számukra egyedi tervezéssel készített minták azóta is forgalomban vannak és az eredeti megrendelők nevét viselik. 1867-ben, a párizsi világkiállítás aranyérme után I. Ferenc József császár Fischer Mórt a porcelánművészetben elért eredményei és érdemei jutalmául nemesi rangra emelte. A sikertörténet – kisebb visszaesések, nehézségek után – folytatódott a 20. században is, s mindmáig tart.

16

Fischer Johanna

Bischitz Dávidné Fischer Johanna 1866–ban egyik alapítója lett a Pesti Izraelita Nőegyletnek, amely újdonság volt a korabeli zsidó közösségben. Pest gyorsan fejlődő modern város volt, melyben a zsidó közösség is elsősorban bevándorló, itt családot alapító tagokból állt. A közösség rászorulóinak szociális ellátását kellett megoldani. A Pesti Izraelita Nőegylet e céllal jött létre, s a jótékony gazdag asszonyok olyan szociális ellátó-rendszert alakítottak ki, melyet mintaértékűnek tekintettek a korszakban. Az intézmények egy része (anyaotthon, népkonyha) nemzsidók előtt is nyitva állt. Az Egyletnek 1873–tól 1898–ban bekövetkezett haláláig Bischitzné volt a köztiszteletnek örvendő elnöknője. A Bosznia megszállásánál megsebesült katonák ápolásáért 1879-ben Ferenc József császár koronás arany érdemkereszttel tüntette ki, és nemességet adományozott neki és családjának. Ő volt az első nő – leszámítva a szentek ábrázolását – akinek Budapesten szobrot állítottak 1889–ben. Az eseményről a Vasárnapi Újság című népszerű lap is beszámolt. A korabeli tudósítások szerint a nőegylet elnökasszonyának kilenc évvel későbbi temetésén annyian voltak, mint előtte csak Kossuthén, s az egész város siratta.

17

Német mérnökök magyar földön – Ganz Ábrahám, Mechwart András

Ganz Ábrahám 1814-ben született a Zürich melletti Embrachban. Európa számos városában tanulta meg a vasöntő mesterséget. 1841-ben Pestre jött az Első Pesti Hengermalom öntödébe dolgozni. 1844-ben önállósította magát és Budán a Vizivárosban saját vasöntödét hozott létre. Fő terméke a kéregöntésű vasúti kerék volt, amelyből Ganz Ábrahám életében már több mint százezer darab készült. 1858-62 között épült fel az a faszerkezetes vasöntöde, amely a későbbi Ganz ipari birodalom bölcsője lett, ahol 1964-ig folyt a termelés. Ganz Ábrahám sikerei közepette 1867 decemberében öngyilkosságot követett el, nevét a későbbi világhírnévre szert tett Ganzgyárak éltették tovább. Mechwart András 1834. december 6-án született bajor földön és 1907. június 14-én halt meg Budapesten. Mint ambiciózus gépészmérnök érkezett 1859-ben Budára, ahol Ganz Ábrahám munkatársa lett. Ganz halála után rövidesen a gyár vezetőjeként tevékenykedett tovább. Az ő idejében történt meg a Ganz és Társa Vasöntöde nagy ipari vállalattá fejlesztése. Mechwart Andrásnak számos szabadalma hozott sikert a Ganz-gyárnak, amelyek közül a malomipari hengerszékeket gyártották a legnagyobb számban.

18

A Korányiak - gyógyítás és tudomány

Korányi Frigyes (1828-1913) a pesti egyetem orvosi karán tanult, még orvostanhallgatóként rész vett az 1848-49-es szabadságharcban. A nyíregyházi katonakórház főhadnagya, majd a 104. honvédzászlóalj főorvosa. 1848-ban apja kezdeményezésére családjával együtt áttért a katolikus hitre és felvette a Korányi nevet. 1852-ben szerzett diplomát, de a szabadságharcban való részvételéért még ebben az évben száműzték Bécsből, ahol munkát vállalt. Miután Pestről is távoznia kellett Nagykállóban kezdte meg praxisát. 1859-ben egyik alapítója volt a helyi kórháznak. 1857-1858-ban több tanulmányutat tett a kor legnevesebb orvosi intézményeibe illetve egyetemeire. 1861-ben Szabolcs vármegye főorvosának nevezték ki. A magyar alkotmány felfüggesztése elleni tiltakozásul 1861. november 4-én a teljes megyei tiszti karral együtt lemondott. 1864-ben amnesztiát kapott és visszatérhetett Pestre, ahol előbb a tífusz-fiókkórház, majd 1865-ben a Rókus Kórház ideg-osztályának vezetője lett. 1864-ben a pesti egyetemen magántanári képesítést szerzett idegkórtanból: 1884-től a MTA levelező tagja, 1886-tól az egyetem rektora. 1908-ban bárói rangot kapott, 1891-ben a főrendiház örökös tagja lett. Korányi Sándor (1866-1944) 1888-ban végezte el az egyetemet Budapesten, 1889-től atyja klinikáján működött, ahol 1895-ben adjunktus. Közben az Állatorvosi Főiskolán adott elő (1891–92). 1894-ben a Stefánia Gyermekkórházban az ideggyógyászat rendelőorvosa, 1895től az István Kórházban belgyógyász főorvos. 1893–94-ben az ideggyógyászat magántanára a budapesti egyetemen, 1927-től a budapesti egyetem orvoskara képviseletében felsőházi tag. 1936-ban nyugdíjazták és klinikáját feloszlatták. A modern veseélettan és vesekórtan nemzetközileg elismert egyik megalapítója, egyike az elsőknek, akik fizikai-kémiai módszereket alkalmaztak az orvostanban. Ifj. Korányi Frigyes Korányi Frigyes (1931-1932) gazdaságpolitikus, pénzügyminiszter Egyetemi tanulmányait a budapesti és külföldi egyetemeken végezte; 1892-ben a pénzügyminiszter szolgálatába lépett, hamarosan osztálytanácsos, majd 1912-től az Országos Központi Hitelszövetkezet vezérigazgatója. 1919-1920-ban pénzügyminiszter; lemondása után az Országos Központi Hitelszövetkezet élére tért vissza. 1923–24-ben párizsi követ, 1924-ben újra pénzügyminiszter a Bethlen-kormányban, de még ugyanebben az évben visszatért a párizsi követség élére. 1928-ban a Pénzintézeti Központ elnöke lett. 1931-ben ismét pénzügyminiszter, majd újból a Pénzintézeti Központ elnöke. Horthy Miklós 1932-ben a felsőház örökös tagjává nevezte ki. Irodalommal is foglalkozott; írt színdarabot, regényeket. 19

Sina György és Simon – Az „Aranyember” és családja

A Sina család a mai Dél-Albánia területéről került a Habsburg Birodalomba. Sina György (1782-1856). kereskedelemmel foglalkozott, 1832-ben bárói címet kapott. A Lánchíd építésének finanszírozását ő szervezte meg az ausztriai Rothschild-bankház bevonásával, és ő adta hozzá a legtöbb pénzt. Támogatta Széchenyi István vasútépítési és folyamszabályozási vállalkozásait is. Az Osztrák Nemzeti Bank igazgatója, Görögország bécsi főkonzulja. A hagyomány szerint Jókai Mór róla mintázta Az aranyember címszereplőjének, Tímár Mihálynak az alakját.

Sina Simon (1810-1876) 80 milliónyi vagyona nagy részben Magyarországon, Ausztriában, Cseh- és Morvaországban s az al-dunai fejedelemségekben fekvő, roppant terjedelmű s jól művelt uradalmakból állott. Párizsban, Velencében épített palotákat.. A tulajdonát tevő ingatlan vagyon 29 uradalomban 240 ezer hold volt. Örökségének átvételétől élete végéig azok közé tartozott, akik minden fontosabb magyar gazdasági és kulturális mozgalmat támogattak. Adományaival hozzájárult a nemzeti intézmények létesítéséhez: a Magyar Földhitelintézet és a magyar biztosítótársaság felállításához, a vasút és gőzhajózás fejlesztéséhez, a folyók szabályozásához, a mezőgazdaság fejlesztéséhez, az iskolai, népnevelési programokhoz.

20

A nemzeti zene megteremtői: Rózsavölgyi Márk, Bihari János

Rózsavölgyi Márk (eredetileg Rosenthal) (1789-1848) zeneszerző, hegedűművész, a „csárdás atyja” kereskedőcsaládban született, 12 éves korában elkerült apja házából - Nyitrára, Pozsonyba, Bécsbe és Prágába, ahol magasabb szintű zenei tanulmányokat folytatott. 1808ban Pestre utazott, a magyar színtársulat hegedűse lett. 1813-ban Baján telepedett le. Az 1819-es bajai tűzvészben egész vagyona megsemmisült, így először Pécsre, majd Temesvárra ment. 1821-23 körül visszatért Bajára, ahol kisebb-nagyobb megszakításokkal 1833-ig tartózkodott. Ő alapította a Rózsavölgyi és Társa Zeneműkiadó vállalatot. 1824-ben részt vett egy Veszprém vármegyei összejövetelen, Sebestyén Gábor ekkor nevezte el Rózsavölgyinek, de hivatalosan csak 1846-ban engedélyezték a névmagyarosítást. 1833-ban Pestre költözött, de továbbra is gyakran fellépett vidéki városokban. Az igazi sikert az 1842 farsangjára komponált „Első magyar társas tánc” jelentette, melyet további társas táncok, csárdások és „magyarok” követtek. Ekkor kezdte addigi műveit a Nemzeti Kör zongoraletétben kiadni. Noha nagy népszerűségnek örvendett, szűkös anyagi helyzetéből adódóan újra fellépett több nagyvárosban, magánórákkal biztosította megélhetését. 1845-ben búcsúhangversenyt adott a Nemzeti Színházban. Bihari János (1764-1827), a magyar „Orpheus”1801 körül érkezett Pestre, és itt megalakította híressé vált bandáját, amely többnyire 5 tagból állott (cimbalmos és vonósok). 1811-ben az országgyűlés alkalmával Pozsonyban működött, majd Bécsben Ludwig van Beethoven hallgathatta játékát. Nyugtalan vándoréletet élt, melynek során bejárta Magyarországot. Működésének fénykora az 1820-as évek elejére tehető. 1822-ben Liszt Ferenc is hallgatta játékát és nagy elismeréssel emlékezett meg róla. 1824-ben baleset érte, eltörte bal karját, s ez véget vetett virtuóz pályájának. Bár még továbbra is hegedült, a prímásságot kénytelen volt másnak átengedni. A 19. század elejének legkiválóbb zeneszerzője és előadóművésze, a verbunkos stílus legjelesebb képviselője. Lavotta Jánossal és Csermák Antallal együtt a magyar zenei romantika virtuóz triászát alkotják. Nem bizonyított feltevés szerint a Rákóczinótának és a Rákóczi-indulónak is ő a szerzője.

21

A polgárság önmegvalósítása a művészsorsokban A nemzet festője - Barabás Miklós (1810-1898)

A nagyenyedi kollégium diákjaként kezdte el diák- és tanártársait megfesteni. 1829-ben Bécsben Johann Ender növendéke, 1830-ban Kolozsvárra visszatérve, Barra Gábortól a litográfia technikáját sajátította el. 1831-től két esztendőt Bukarestben töltött, ahol keresett arcképfestő lett. 1834-35-i itáliai tanulmányútja során egy angol festőtől a vízfestés technikáját tanulta meg. 1835-től kezdve kisebb megszakításokkal mindvégig Pesten élt, s jelentős része volt abban, hogy Pest művészi központtá vált. Ő volt az első művészetéből megélni tudó festőnk, amit főként az tett lehetővé, hogy az arckép minden műfaját és technikáját kiválóan művelte. Szinte minden kiemelkedő kortársát megfestette; politikusokat, művészeket, a közélet szereplőit. Az abszolutizmus idején anyagi nehézségekkel küzdött, átmenetileg fényképezéssel foglalkozott. 1859-ben kiharcolta a Képzőművészeti Társulat megteremtését, melynek 1862-től haláláig igazgató elnöke volt. 1867-ben Pest városának képviselője. Önéletrajza életének és működésének, valamint kora társadalmi és művelődési viszonyainak eleven dokumentuma.

22

Egy vállalkozó művész - Borsos József (1821-1883)

A 19. század elején a művészeti tanulmányoknak a magyarországi ifjak számára leginkább elérhető helyszíne a bécsi Képzőművészeti Akadémia volt. Borsos Márton ügyvéd, lapkiadó és újságíró József nevű fia is itt kezdte 1840-től, de három év múlva már Ferdinand Georg Waldmüller híres magániskolájában folytatta tanulmányait. Bécsben hamar közkedveltté vált és számos megbízást kapott, de Pest-Budára is eljutott tehetségének híre. Arcképei és életképei elnyerték a közönség tetszését és nagyrabecsülését. 1851-ben Pesten is bemutatták legnagyobb sikerű festményét, a „Lányok bál után” című képet. A gyorsan szerzett anyagi jólét gyorsan el is tűnt – tőzsdei spekulációk során elvesztette vagyonát a festő. 1861-ben Pestre költözött, egy ideig a festészetből próbált újból meggazdagodni, végül azonban Doctor Alberttel társulva fényképészeti műtermet nyitott. A festő-fotográfus a budai Szép Juhászné vendéglő tulajdonosaként halt meg – művészből mesterré, majd vendéglőssé válva a 19. századi művész-sors egyik lehetséges és különleges példájaként. Egy ország mesemondója - Jókai Mór (1825-1904)

Bár nemesi családból származott, életmódja inkább polgári volt, a nagy múltú szabad királyi város, Révkomárom lakosaként. A pápai református gimnáziumban együtt tanult Petőfivel. Kecskeméten jogi stúdiumokat folytatott, ügyvédi oklevelet szerzett. Pesten lapot szerkesztett, politizált és írt. A márciusi ifjak egyik vezéralakja. A világosi fegyverletétel után bujdosni kényszerült, majd komáromi menlevélhez jutva visszatért az irodalomhoz. Közéleti tevékenysége, szerepe is jelentős: főszerkesztő, bankelnök, akadémikus, képviselő, főrendiházi tag. Már életében klasszikussá vált. 1894-ben ötvenéves írói jubileumát az egész ország ünnepelte, megindult műveinek gyűjteményes sorozata, a száz kötetes Nemzeti Díszkiadás.

23

Sajtóvisszhang az eddigi programról (2011. január) A vándorkiállítás honlapja a www.alehetosegekorszaga.hu felvételeinek youtube linkjét közzéteszi.

a kiállítások videó

Rubicon történelmi magazin - a vándorkiállításnak szentelt különszám 2010/8 magyarmuzeumok.hu

Megállás nélkül A Lehetőségek országa - Polgárosodás a 19. századi Magyarországon vándorkiállítás nagycenki állomása 2010.11.11.

Online Békés Megye Hírek - bekesmegye.com

Békéscsabán látható a Lehetőségek országa 2010.10.24.

Online Békés Megye Hírek - bekesmegye.com

Tudományos konferencia A felemelő évszázad kisvárosi polgárai címmel a Munkácsyban 2010.10.24.

beol.hu

Békéscsabán látható a Lehetőségek országa 2010.10.19.

hir6.hu 24

Múzsák a Gutenberg-galaxisban - Kiállítás a boldog békeidőkről 2010.10.17.

est.hu

A lehetőségek országa Békéscsabán 2010.10.15.

infoBékéscsaba

A lehetőségek országa - Polgárosodás a 19. századi Magyarországon 2010.10.15.

Vendégváró

Polgárosodás a 19. századi Magyarországon, Békéscsaba 2010.10.15.

mebt.hu „A lehetőségek országa ... ” / Nógrádi Történeti Múzeum 2010.07.05.

A nagycenki megnyitó képei 2010.08.19.

Videó a kiállításról (Nógrádi Történeti Múzeum) „A LEHETŐSÉGEK ORSZÁGA - POLGÁROSODÁS A 19. SZÁZADI 25

MAGYARORSZÁGON" I. - II. 2010.08.23.

magyarmuzeumok.hu A lehetőségek országa - polgárosodás a 19. századi Magyarországon 2010.07.13.

Szakmai nap a Nógrádi Történeti Múzeumban 2010.06.29.

Kultúra.hu Kiállítás és program a XIX. század értékeiről 2010.06.21.

A lehetőségek országa - Polgárosodás a 19. századi Magyarországon - Országos megnyitó 2010.06.19.

Magyar Nemzeti Múzeum Vándorkiállítás és egynapos tárlat "A Felemelő Század" programsorozat keretében 2010.06.19.

hir-ek.hu

26

Múzeumok éjszakája - Kiállítás és program a XIX. század értékeiről 2010.06.19.

pepita-magazin.hu

Múzeumok éjszakája - Kiállítás és program a XIX. század értékeiről 2010.06.19.

erikanet.hu

Múzeumok éjszakája - Salgótarján 2010.06.18.

szinosz.hu

Múzeumok Éjszakája Nógrádban 2010.06.18.

A lehetőségek országa - Polgárosodás a 19. századi Magyarországon 2010.06.19.

ART Portal „A lehetőségek országa – Polgárosodás a 19. századi Magyarországon” - Országos vándorkiállítás és programnyitó egynapos tárlat 27

2010.06.19.

Nógrád Megye Önkormányzata

Rendezványek 2010.06.19.

HírNeked.hu - Minden fontos hír egy helyen!

A lehetőségek országa: polgárosodás a 19. századi Magyarországon 2010.06.17. múlt-kor történelmi portál

A lehetőségek országa: polgárosodás a 19. századi Magyarországon 2010.06.17.

Lánchíd Rádió

A lehetőségek országa - Polgárosodás a 19. századi Magyarországon 2010.06.14

EST.hu - Kult

A lehetőségek országa a Múzeumok Éjszakáján 2010.06.14

28

Salgótarján, Nógrádi Történeti Múzeum A kiállításról (2010. június 19. – augusztus 8.) Komjáthy Jenő (1858-1895)

Komjáthy Jenő családja helyi birtokosként a Nógrád megyei közéletben töltött be szerepet, maga a költő szécsényi születésű. Édesapja Komjáthy Anzelm, vármegyei ügyész, később Nógrád megye főjegyzője, majd tanfelügyelő Balassagyarmaton, az akkori megyeszékhelyen. Komjáthy Jenő Szécsényben járt elemi iskolába, majd Selmecbányán, Vácon, Besztercebányán és Pozsonyban középiskolába, végül Esztergomban érettségizett. Már a pozsonyi gimnazista évei alatt kezdett verseket írni. A pesti egyetem bölcsészkarán magyarnémet szakos tanárnak készült. Reviczky Gyulával, költő barátjával a kor fiatal lírikus nemzedékéhez tartoztak, az örök és általános emberi témákat helyezték költészetük középpontjába. 1880-ban apja rábeszélésére tanári képesítő vizsgát tett, s kineveztette polgári leányiskolai tanárnak Balassagyarmatra, ahol magyar és német nyelvet tanított. Ezt valószínűleg a város vezetőinek akarata ellenére tette, így az ellentétek ütközőpontjába került a költő. Sokszor megfordult Alsósztregován Madách Imre fiánál, Aladárnál, akit „bogaras különcnek” tartottak, és ahol gyakran jelentek meg művelt barátok, hogy a lét rejtelmeiről vitatkozzanak, valamint spiritiszta szeánszokon vegyenek részt. Itt ismerte meg Palágyi Menyhértet, a filozófust és esztétát, a kor egyik legszélesebb látókörű magyar gondolkodóját. 1885-ben belekeveredett egy tantestületi botrányba és fegyelmivel elbocsátották az iskolából. Ezután csak két évre nevezték ki, egy 3000 lakosú faluba Szenicre, Nyitra vármegyébe. Itt német nyelvet tanított, és a szellemi élettől teljesen elzártan, megkeseredetten élt. 1894-ben megbetegedett, és 1895. január 25-én meghalt. Ezen a napon jelent meg Homályból című verseskötete.

29

Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) – a gyógyszerész A Sáros vármegyei Kisszebenben született, gyógyszerésznek tanult. 1880. október 13-án misztikus elhívatás élménye sarkallta római tanulmányútjára. 1894-től Münchenben, Párizsban tanult festészetet. 1905-ben Budapesten, 1907-ben Párizsban volt kiállítása. 1913ban írta meg A lángész. Ki lehet és ki nem lehet zseni című tanulmányát. Önéletrajzában ezt írta: „Visszatértem Budapestre s onnan Szentesre kerültem, ahol megtudtam azt, hogy Gács alkalmas hely egy gyógyszertár felállítására, s amikor erről személyesen is meggyőződtem, a jogosítványt 1884. október 15-én meg is szereztem. Tíz év szorgalmas idő után az összes kiadások fedezve, ház és kert állott rendelkezésemre és a gyógyszertár bérlete.

”Mikor a gyógyszertár havonta száz koronát jövedelmezett, bérbe adta azt és elutazott Münchenbe, ahol Hollósy Simon magániskolájában tanult. Gácsi praxisának célja az anyagi megerősödés volt, eszköznek tekintette gyógyszerészi tevékenységét. Ezt támasztja alá, hogy Gácson patikájában szeszes italt is árusított (ez egyébként megfelel a korabeli gyógyszerészi gyakorlatnak). A sajtóban megjelent hirdetései szerint ásványvizek mellett borsszeszt és abból készített gyógyszereket forgalmazott, valamint „melegen ajánlja” a „magyar és francia cognacot”, valamint az „általánosan népszerű gácsi magyar gyomor keserűt.” 1886-ban összeütközésbe került a gácsi földesúrral az italmérés ügyében. Elmarasztalták, s a helyi birtokos gróf Forgách Antalnénak kártérítést kellett fizetnie. A csőd fenyegette, de végül tovább folytathatta praxisát, a gyógyszertár megmaradt tulajdonában.

30

Nagycenk, Széchenyi István Emlékmúzeum A kiállításról (2010. augusztus 19. – szeptember 30.)

Id. Storno Ferenc (1821-1907), az önképzés példája

Id. Storno Ferenc Kismartonban született, gyermekkorát Landshutban töltötte, ahol a családi hagyomány szerint kitanulta a kéményseprő mesterséget. Közben rajzolással töltötte minden szabadidejét, a müncheni képzőművészeti akadémián szerette volna tovább képezni magát, de rosszabbodó családi és anyagi körülményei ezt nem tették lehetővé. Folytatva ősei hivatását, vándorló kéményseprő lett, s 1846-ban végleg letelepedett Sopronban. A megélhetést biztosító kéményseprés mellett szorgos művészeti önképzéssel és kiemelkedő tehetségével egyre több festészeti megrendelésre tett szert. Az 1850-es évektől az építészet és az akkoriban meginduló műemlékvédelem területén kifejtett tevékenysége hozta meg számára a szakmai elismerést. A történelmi Magyarország területén rengeteg középkori műemlék felmérését végezte el elsőként. Restaurátori munkákat, műemlék-helyreállításokat is vállalt ifj. Ferenc festő és Kálmán építész fiával együtt. Bécsi barátja, Friedrich Amerling (1803-1887) festőművész hatására tudatos műgyűjtésbe kezdett, mely elsősorban a 17-19. századi kézműves, céhes ipar termékeire, használati eszközökre, bútorokra terjedt ki. A németül beszélő Storno Sopron városának megbecsült polgára lett, részt vett a városi polgárság intézményeinek létrehozásában és működtetésében.

31

Gróf Széchenyi István (1791-1861) és Sopron megye

A magyar rendek reformellenessége a 19. század első évtizede után tarthatatlanná vált. Erről néhány zseniális adottságú, világlátott, művelt politikus és hazafi sikerrel győzte meg nemesi társait. Közöttük is legelszántabban tette ezt gróf Széchenyi István. Optimizmusát a reformkorban a nagypolitika rangjára emelte és sorban valósította meg a jövő beruházásait. És – noha már ezért is a magyar történelem legnagyobbjai közé kellene sorolnunk – nem érte be ennyivel. Óriási külföldi – elsősorban angol – tapasztalat birtokában jól tudta, hogy a politikai rendszerváltás néhány óra és nap alatt levezényelhető, a gazdasági folyamatok megváltoztatása emberöltőnyi időt is kíván. A mindennapok rendszerváltása, a társadalom mentális átalakulása generációkon át tartó, hosszú folyamat. Nem volt nehéz nem észrevennie, hogy a társadalom gondolkodását is át kell programozni, az átalakulás emberi tartalmára is figyelmet fordító rendszerváltásra van szükség Magyarországon. E lelki-kulturális polgárosodási folyamat részét képezte az öltözködés és viselkedéskultúra Nyugat-Európában honos szabályainak hazai érvényre juttatása, a szabadidő eltöltésének, a társas érintkezés normáinak elfogadtatása a magyar társadalom nagy részével. Ennek érdekében tartott 5 órai teát katonáinak a Hortobágyon, ezért vezetett be új megszólítási formát a magyar nyelvben (Önözés), egyáltalán ezért tartotta fontosnak az anyanyelv ápolását és a modern polgári társas érintkezés kereteinek megteremtését. A nyugati mintájú civilizatorikus fejlődés személyes modelljéhez önmaga adta a mintát – az akkori szemléletmód szerint – különc viselkedésével, életmódjával, kastélya berendezésével.

32

Békéscsaba, Munkácsy Mihály Múzeum A kiállításról (2010. október 15. – december 30.) A műhelytől a piacvezető vállalatig. A Kner család történetéből Kner Izidor (1860–1935)

Kner Izidor egy sokgyerekes gyomai könyvkötész legidősebb fiaként 13 éves korában maga is könyvkötész inasnak állt, felszabadulása után segédként bebarangolta a fél országot. A gyomai főszolgabíró biztatására 1882-ben kis nyomdaműhelyt alapított szülőhelyén. Kner Izidor időben észrevette, hogy a látszólag alig mozduló környező világ alaptörvényei rohamosan változnak. Kezdetben féléves szállítási terminusokat kapott, ő mégis gyorsan szállított, mint, aki ösztönösen megérezte, hogy hamarosan az idő lesz a legnagyobb kincsek egyike. Már kezdetben szebben dolgozott, mint megrendelői kívánták, s hamarosan a környéken az ő nyomtatványai szabták meg a minőséget. Első megrendelői a községek és más közigazgatási szervek voltak. Kner időben meglátta, hogy a patriarkális helyi igazgatás lassan modern szakhivatallá alakult, s megsokszorozódik nyomtatványigénye. Míg versenytársai várták a megrendelőt, ő igazi közigazgatási szakemberré képezte magát, s kínálatával elébe ment a községi jegyzőknek. Az országban először ő állított össze úgynevezett közigazgatási mintatárat, amelyből a jegyzők, anélkül, hogy a gyorsan változó paragrafusokkal meg kellett volna küzdeniük, kiválaszthatták a kívánt nyomtatványokat, amelyeket a vasúthálózatnak köszönhetően két napon belül meg is kaptak. 1902-ben a közigazgatás országos reformjakor már Kner Izidor mintatárát tekintette alapnak a minisztérium. A biztos piacnak köszönhetően Gyomán állandó és jól fizetett munkásgárda alakult ki, amely az évek folyamán nagymértékben azonosult a vállalattal. Kner igen hamar, és nagyon jó érzékkel, használni kezdte a reklám adta lehetőségeket is. Azaz az egykori könyvkötő modern vállalkozóvá vált. A biztos üzleti háttér tette lehetővé a könyvkiadást, amely nagy hasznot nem, de nagy hírt hozott a nyomdának.

33

Kner Imre (1890–1945)

Kner Izidor legidősebb gyermeke az apai szándék szerint hosszú tanulás után lépett volna be a nyomdába, de sors nem így akarta. 1903-ban, a nyomda legjobb korszakának kezdetén az orvosok Kner Izidornak azt jósolták, hogy hamarosan meg fog vakulni. Hogy az utódlásról gondoskodjon, a második gimnázium után kivette fiát az iskolából, inasként egy év után felszabadította, majd Lipcsébe, szakiskolába küldte. Kner Imre jó adottságainak köszönhetően ez a gyorsított képzés is eredményt hozott, sőt javára vált. Azok közé a második generációs vállalkozók közé tartozott, akik gyakorlatból ismerték a műhelyt, s megszerezték az igazi elméleti képzettséget is. 1907-ben már ő irányította a termelést. Tipográfusi ambíciói az 1910-es években bontakoztak ki. 1918 után találkozott az építész, illusztrátor Kozma Lajossal, fametszetes könyveik európai elismerést hoztak. 1920 után felhagyott a könyvkiadással, mint üzleti tevékenységgel. A vállalatot testvérével együtt az utolsó pillanatig irányító Kner Imrét 1944 áprilisában deportálták, a menetben ölték meg. 1923-ban született Mihály fiát tudatosan nevelte a nyomdászi, vállalkozó pályára. 1945-ben ő át is vette a cég irányítását, de szülei halála hírére önkezével vetett véget életének.

34

Békéscsabai álom a magyar Insel Kiadóról. A Tevan család Tevan Adolf (1854–1921) A Knerekhez hasonló karriert futott be a békéscsabai Tevan család is. Tevan Adolf az 1880-as évektől a legkülönfélébb vállalkozásokkal próbálkozott: volt szatócsboltja, értékesített szenet, foglalkozott könyvkereskedelemmel. A későbbiekben sikerrel vett részt alföldi városok közvilágításának kiépítésében. A maradandó sikert az 1903-ban alapított nyomda hozta meg. A kis nyomdában mindenféle aprónyomtatványt készítettek, amikor fejlődött, a főprofil az újság lett. Tevan Adolf a dualizmus kori alföldi városok jellegzetes vállalkozója volt, noha sok területen hozzájárult Békéscsaba gazdasági fejlődéséhez, emlékét a nyomda s különleges tehetségű gyermekei, elsősorban a nyomda irányítását átvevő Andor miatt ismerhetjük. Tevan Andor (1889–1955)

Tevan Adolf tíz gyermeke közül Andor vonzódott legjobban a nyomdához. Apja 1907 és 1909 között Bécsbe, a kor egyik legjobb európai szakiskolájába küldte. A fiatal Tevant megragadta a századelő színes szellemi-művészeti világa, különösen a Nyugat szerzőinek egy részével került szoros kapcsolatba. A Tevan Könyvtár, a Tevan Amatőr sorozatban Kosztolányi, Karinthy és a Nyugat más szerzőinek művei is megjelentek. A Tevan évtizedeken keresztül formálója volt a magyar szellemi életnek, nemzetközi kiállításokon is sok sikert értek el. Ellentétben a Knerrel, a Tevan Kiadónál a könyvek üzleti szempontból is fontosak voltak, de ennek a cégnek is megvolt a maga jövedelmező üzleti terméke, a csomagolás, elsősorban a gyógyszeres dobozok. 1944-ben Tevan Andort internálták, 1945ben hazatért Békéscsabára. 1948-ban jelentette meg Anatole France Nyársforgató Jakab meséi című művét, illusztrált, gyönyörű kiadásban. Ez a munka nyomdászként hattyúdala volt, 1949-ben ugyan felajánlotta nyomdáját az államnak, helyéről mégis elmozdították. Életének utolsó szakaszában az Ifjúsági Kiadónál dolgozott képszerkesztőként. 1955-ben jelent meg A könyv évezredes útja című írás- és könyvtörténeti munkája, amelyből nemzedékek könyves szakemberei tanultak.

35

Karriertörténet a dualizmus korából. A gyulai Ladics család A 19-20.. század fordulóján a Ladics család egyikre volt a legtekintélyesebbeknek Békés megye társadalmában úgy vagyon, mint társadalmi presztízs tekintetében. Ez a pozíció azonban, a korábbi századokkal szemben, nem az előkelő származásnak, hanem Magyarország dualizmus kori polgárosodásának volt köszönhető, mely nagyobb teret nyitott a társadalmi mobilitásnak és nem egy esetben különleges karrierekre adott lehetőséget, mint azt a család első gyulai tagjának, Ladics Györgynek (1834-1906) az életútja is kitűnően példázza. Ő egy szarvasi fésűsmester gyermekeként a szarvasi Evangélikus Gimnáziumban tanult, az érettségi vizsgát már Rozsnyón tette le, majd Pesten jogot végzett és 1855-ben diplomázott. Hivatali pályáját szülővárosában a szarvasi szolgabíróságon kezdte díjnokként, majd 1857-től Gyulára került a vármegyéhez. A ranglétrán fokozatosan felfelé haladva, időközben bírói majd ügyvédi képesítést is szerezve, 1873-ban a város első tiszti főügyésze lett. Emellett azonban számos más tisztséget is viselt aktív tagjaként a város és a megye közéletének. A helyi politikai életnek is ismert alakja volt a Balpárt, majd 1875 után a Szabadelvű Párt elkötelezett híveként. Az Alsó-Fehérkörösi Társaság elnökeként aktív részese volt a korszakban folyó nagyobb vízszabályozási munkáknak, melynek elismeréseként 1896-ban a vaskoronarend III. osztályával tüntette ki az uralkodó. Fia Ladics László (1864-1924) mindenben követte apja példáját. Ő is ügyvédi képesítést szerzett, majd magánpraxisba kezdett Gyulán, emellett azonban magas jövedelmet biztosító állással bírt a Békésmegyei Takarékpénztári Egyesületben, melynek 1903-tól igazgatósági tagja, 1909-től pedig vezérigazgatója volt. A város kulturális életéért is sokat téve alapítója volt a Békésmegyei Képzőművészeti Társulatnak, elnöke a színpártoló egyesületnek. Társadalmi tekintélyét jól mutatja, hogy majd két évtizeden keresztül egészen 1924-ben bekövetkezett haláláig betöltötte a Békésvármegyei Casinó elnöki tisztét is.

36

Értékelések (az NKA által megadott szempontok szerint) A lehetőségek országa – Polgárosodás a 19. századi Magyarországon Salgótarján, Nógrádi Történeti Múzeum 2010. június 19. – augusztus 8.

A kiállításhoz kapcsolódó programok: 2010. 06. 19. Kiállítás megnyitó a Múzeumok éjszakáján. 2010. 06. 27. A kiállítás bemutatása a Nógrádi Történeti Múzeum Baráti Körének. 2010. 06. 29. Szakmai nap más megyei múzeumi szervezetek igazgatóinak, és Vándor Lászlónak, a MMISZ elnökének részvételével. 2010. 07. 30. Esti nyitva tartás a salgótarjáni Népzenei fesztivállal egy időben. Ugyanezen a napon nyílt zenekari próba a salgótarjáni kamarazenekar részvételével a kiállítás termében. 2010. 08. 03. A Magyar Vöröskereszt Nógrád Megyei Szervezetének véradó napja a Nógrádi Történeti Múzeumban. "Véradással a lehetőségek országáért! Tekintse meg a kiállítást, mentsen meg három életet!" mottóval.

A kiállításhoz kapcsolódó múzeumpedagógiai programok:

A TÁMOP pályázaton nyert összegből 2010. 06. 21-25, valamint 06. 28- 07. 02. között a Nógrádi Történeti Múzeumban rendeztük meg a „Szünidei gyermekfoglalkoztató napok”-at két turnusban, két gyermekcsoporttal. (7-14 éves korosztály) A gyermekeknek múzeumpedagógiai foglalkozást tartott dr. Fodor Miklós Zoltán, bemutatva nekik a „Lehetőségek országa - polgárosodás a 19. századi Magyarországon” című vándorkiállítást. A programon résztvevő gyermekek rajzolással, kézműves foglalkozások keretében dolgozták fel a kiállításon látottakat-hallottakat.

Látogatószám: Összesen: 1603 fő

37

Médiákban való megjelenés: Televízió: A kiállítás plakátjának és kiállítás megnyitását közlő szalagcímnek a folyamatos közlése a Salgótarjáni Városi Televízióban 2010. 06. 11-től a megnyitás napjáig. A Salgótarjáni Városi Televízió felvétele a 2010. 06. 29-i szakmai napról. Online elérés ITT Véradás a múzeumban. Az augusztus 03-i esemény beharangozása 07. 27-én. A Salgótarjáni Városi Televízió felvétele. Online elérés ITT Rádió: Interjú Dr. Szirácsik Évával, a Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet igazgatójával a salgótarjáni Fókusz Rádióban. A kiállítás beharangozása. 2010. 06. 12-tól több ízben adásba került. Beszámoló a 2010. 06. 29-i szakmai napról a Fókusz Rádióban 06. 30-án. Online hírként ITT „Tárlatról-tárlatra” Rádióműsor Dr. Basics Beatrix és dr. Fodor Mikós Zoltán részvételével a Kontakt Rádióban a kiállításról és a Nógrádi Történeti Múzeumról. 2010. 07. 05. Online elérés ITT illetve ITT A múzeumi véradás beharangozója a Fókusz Rádióban 08. 02-án. Online hírként ITT Írott sajtó: A kiállítás hirdetése a Szuperinfóban, két alkalommal a kiállítás megnyítása előtt. 2010. 06. 10., 06. 17. A kiállítás hirdetése a Nógrád Megyei Hírlapban a kiállítás megnyitása előtt. Múzeumok éjszakája volt. Cikk a Nógrád Megyei Hírlapban 2010. 06. 21. „Gyerekzsivajtól volt a hangos a múzeum” Beszámoló a múzeumpedagógiai programról a Nógrád Megyei Hírlapban. 2010. 06. 26. „Gyermekfoglalkozások a múzeumban” Beszámoló a múzeumpedagógiai foglalkozásról a Nógrád Megyei Hírlapban. 2010. 07. 03. Szakmai nap. A Nógrád Megyei Hírlap beszámolója a 06. 29-i szakmai napról. 2010. 07. 01. Országos vándorkiállítás. Premier Salgótarjánban. Baráthy Ottó cikke a Szuperinfóban. 2010. 07. 15. Online hírek: Múzeumok éjszakája – Az előkészületek. Az nport.hu beharangozója a kiállításról. Felvételek a kiállítás készítéséről. A kiállításról hírt adó többi online hír olvasható, megtekinthető a vándorkiállítás honlapján. 38

www.alehetosegekorszaga.hu A kiállítás hasznosulása – jegy- és kiadványbevételek: Jegybevétel: 227 120 Ft Kiadványbevétel: 4000 Ft Támogatójegy a Múzeumok Éjszakáján belépőjegy helyett: 52.900 Ft.

Összesen: 284. 020 Ft

39

A lehetőségek országa – Polgárosodás a 19. századi Magyarországon Nagycenk, Széchenyi István Emlékmúzeum 2010. augusztus 19. – szeptember 30.

A kiállításhoz kapcsolódó programok:

A Soproni Múzeum Széchenyi István Emlékmúzeumában 2010. augusztus 19 – szeptember 30. között volt megtekinthető a „Polgárosodás a 19. században” című vándorkiállítás. Az időzítés tudatos volt, hiszen 2010. szeptember 17-18-án a kiállításhoz kapcsolódóan került sor Széchenyi István halálának évfordulós megemlékezéseire, egyúttal a Széchenyi emlékév zárórendezvényére a múzeumban. (A Széchenyi István halálának áprilisi évfordulójával kezdődő rendezvénysorozat szeptemberben könnyedebb, művészeti jellegű programokkal zárult.) A programok részeként pódiumbeszélgetés hallgathattak meg az érdeklődők a Hídember című film alkotóival és szereplőivel. Szeptember 18-án ősbemutatóra került sor a kastélyban. A műsorban – egyebek mellett – Liszt Ferenc: Széchenyi István a Magyar történelmi arcképek című sorozatából hegedűre, gordonkára és zongorára átdolgozott művét mutatta be Kocsis Zoltán zongoraművész, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar főzeneigazgatója. A kastély udvarán lovasbemutatóra került sor szeptember 18-án délelőtt. A rendezvényt bál zárta, melynek háziasszonya Zséda volt. Az említettekkel párhuzamosan a múzeum szakemberei folyamatos szakvezetést tartottak a kiállításban a vendégeknek. (Kenessei Károly, Kiss Melinda) Sajtó: - április 27. (sajtótájékoztató a Széchenyi emlékév nagycenki múzeumi rendezvényeiről, résztvevők: Sopron Televízió, MTI, MTV Körzeti Stúdió, Kisalföld megyei napilap, Corvinus Rádió) - Pulzus Televízió, 2010. szeptember 20. - MTV Regionális híradó, 2010. szeptember 21. A kiemelt rendezvényen kívül 7 alkalommal került sor szakszerű tárlatvezetésre a kiállításban, felnőtt csoportotok részére (Kenessei Károly) (165 fő) A szakmai programok között fontos kiemelni az Osztrák Tudományos Akadémia (Österreichische Akademie der Wissenschaften/ÖAW) látogatócsoportja részére szervezett tudományos előadást (Tóth Imre) (41 fő) A kiállításhoz kapcsolódó múzeumpedagógiai programok: Múzeumpedagógiai foglalkozás (4 alkalommal). Résztvevők száma: 83 fő

40

Látogatószámok: felnőtt: 2073 Kedvezményre jogosult: 2276 Díjtalan belépésre jogosult: 203 A kedvezményesből diák: 1572 A programok résztvevői: 386 Összesen: 6510 fő Médiákban való megjelenés: magyarmuzeumok.hu

Megállás nélkül A Lehetőségek országa - Polgárosodás a 19. századi Magyarországon vándorkiállítás nagycenki állomása 2010.11.11. - április 27. (sajtótájékoztató a Széchenyi emlékév nagycenki múzeumi rendezvényeiről, résztvevők: Sopron Televízió, MTI, MTV Körzeti Stúdió, Kisalföld megyei napilap, Corvinus Rádió) - Pulzus Televízió, 2010. szeptember 20. - MTV Regionális híradó, 2010. szeptember 21.

A kiállítás hasznosulása – jegy- és kiadványbevételek:

A kiállítás hasznosulása – jegy- és kiadványbevételek: Jegybevétel: 723.000 Ft Kiadványbevétel: 2.900 Ft

Összesen: 725.900 Ft

41

A lehetőségek országa – Polgárosodás a 19. századi Magyarországon Békéscsaba, Munkácsy Mihály Múzeum 2010. október 15. – december 30. A kiállításhoz kapcsolódó programok: 2010. október 15 – december 30. „Egy nagy érzés éltetett…” Kiállítás Erkel Ferenc születésének 200. évfordulója tiszteletére

2010. október 15. (csütörtök) 15.30 A megnyitót megelőző sajtótájékoztató a múzeum Munkácsy Emlékszobájában 16.00 Ünnepélyes megnyitó a múzeum Múzsák Termében - A kiállítás házigazdája: dr. Szatmári Imre megyei múzeumigazgató - Köszöntőt mondott: dr. Vígh Annamária, a NEFMI Közgyűjteményi Főosztályának vezetője, Farkas Zoltán, a Békés Megyei Önkormányzat elnöke és dr. Vándor László, a Megyei Múzeumok Igazgatóságainak Szövetsége elnöke - A kiállítást megnyitotta: dr. Fónagy Zoltán, az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa - Közreműködött: a békéscsabai Bartók Béla Vegyeskar - A kiállítást rendezte: Dr. Basics Beatrix, Martyin Emília - Szakmai tárlatvezetést tartott: dr. Basics Beatix, a vándorkiállítás projektmenedzsere 17.00-tól állófogadás a múzeum Kamara Termében

2010. október 21. (szerda) 10.00 „A felemelő évszázad kisvárosi polgárai” című tudományos konferencia Program: - Dr. Bódy Zsombor (történész-szociológus, Miskolci Egyetem BTK): Polgár és polgárosodás a magyar és nemzetközi történeti irodalomban - Dr. Erdész Ádám (történész-levéltáros, Békés Megyei Levéltár): Út a polgársághoz - A Kner család társadalmi emelkedésének állomásai - Bódán Zsolt (muzeológus, Corvin János Múzeum): Leányélet az 1880-as években - Héjja Julianna Erika (történész-levéltáros, Békés Megyei Levéltár): Okos kisasszonyok - A lányok felsőfokú iskoláztatása (1880-1910) 42

- Dr. Basics Beatrix művészettörténész, a vándorkiállítás projektvezetője): Polgár-művészek a 19. században - a művész társadalmi szerepének változásai - Dr. Németh Csaba (történész): Az Erkelek Gyulán - Dr. Erdész Ádám: A Békés Megyei Levéltár kiadásában megjelent Kisvárosi polgárok című könyv bemutatása

2010. november 13. (szombat) – a Múzeumok Őszi Éjszakája programjai 14.00-17.00-ig „Márton-napi vigasság" - családi kézműves játszóház: kézműves foglalkozások, polgári viseletek megelevenítése különböző festészeti technikákkal, könyvkötészet, emlékkönyv készítése stb. 19.00-tól Erkel nyomában - a Bartók Béla Vegyeskar komolyzenei koncertje 21.00-tól Polgári divatbemutató a csorvási Hudák család kéziszövő-műhelyének munkáiból Érdekességek: - Élményfotózás polgári életképet ábrázoló paraván mögé állva - Közös képfestés - Fesse meg saját „polgári jelenetét"! - Óriás kockakirakó 19. századi jelenetekkel - A nyomdászat fortélyai - Aprónyomtatványok készítése korabeli Boston nyomdagéppel - Dr. Basics Beatrix projektvezető szakmai tárlatvezetése a "A lehetőségek országa – Polgárosodás a 19. századi Magyarországon" című kiállításban - A múzeumlátogatók fogadása korhű, polgári öltözékben

Családi hétvégék - játékos kézműves foglalkozások Időpontok: október 30., november 6., november 27., december 11. 14.00-17.00-ig - merített papír készítése - polgári viseletek megelevenítése különböző festészeti technikákkal - könyvkötészet, emlékkönyv készítése

Látogatószám: Felnőtt: 3 738 fő (37 %) 6 év alatti: 184 fő (2 %) 43

Diák: 4 398 fő (43 %) Nyugdíjas: 1 669 fő (16 %) Fogyatékkal élő: 161 fő (2 %) Összesen: 10 150 fő

44

A kiállításhoz kapcsolódó múzeumpedagógiai programok:

 Tárlatvezetés a kiállítóteremben  Rendhagyó történelemóra - szakember vezetésével rendhagyó óra tartása a kiállításon előre bejelentett csoportok részére  Alkotó munka a múzeumpedagógiai foglalkoztató teremben (Zöld Szalon) - különböző alkotó játékok, amelyek fejlesztik a gyermekek kreativitását és önálló alkotóképességét  Óriás méretűkockakirakó - játékos időtöltés, amely fejleszti a gyermekek térlátását  Játékos „kutatómunka”a foglalkoztató teremben - Keresd meg a hiányzó részeket a képen! - kódfejtő játék mobiltelefon nyomógombjainak segítségével - játékos feladatsorok - láthatatlan szótagok keresése UV fényű lámpával a kiállítás területén  A nyomdászat fortélyai - aprónyomtatványok készítése egy korabeli Boston típusú nyomdagéppel előre bejelentett csoportok részére  Élményfotózás -paraván korabeli alakokkal és momentumokkal, amelybe be lehetett állni és fotózni

45

Médiákban való megjelenés: http://www.youtube.com/watch?v=N9q1pG42jlQ Írott sajtó helyi: Csabai Mérleg - cikk a kiállításról (2010. november 18.) Megyei: Békés Megyei Hírlap (a kiállítás médiatámogatója) 2010. október 12. Megyei Körkép rovat - kiállításajánló 2010. október 16. Mozaik rovat – cikk a kiállítás megnyitójáról 2010. november 13. Fókusz rovat – cikk a kiállításról 2010. november 15. Megyei körkép rovat – tudósítás a Múzeumok Éjszakája rendezvényeiről 2010. november 17. Megyei körkép rovat – beszámoló a kedvezményes múzeumlátogatási kezdeményezésről 2010. november 20. Barangoló rovat – kiállításajánló Grátisz – Békés megyei ingyenes, információs és hirdetési lap 2010. november 12. - cikk a Múzeumok Éjszakája programjairól Békés Megye Képviselő-testületének Közlönye különszámai - kiállításajánló (2010. szeptember-december) Országos: Rubicon történelmi magazin 2010/8. szám - írás a békés megyei nyomdászdinasztiákról

RÁDIÓ Helyi: Csaba Rádió (a kiállítás médiatámogatója) - tudósítás a sajtótájékoztatóról, beszámoló a megnyitóról, reklámspot, programajánló folyamatos sugárzása a kiállítás teljes időtartama alatt (2010. október-december) Juventus Rádió – interjú dr. Szatmári Imre megyei múzeumigazgatóval (2010. október 18.)

46

TELEVÍZIÓ Helyi: Csaba Tv (a kiállítás médiatámogatója), Gyula Tv, Szarvasi Tv, Körös Tv, Sárrét Tv - beszámoló a sajtótájékoztatóról és a megnyitóról (2010. október), Tv spot és programajánló a képújságban sugárzása a kiállítás teljes időtartama alatt Stúdióbeszélgetés a Csaba Tv-ben dr. Szatmári Imre megyei múzeumigazgatóval (2010. november)

Országos: Echo Tv, Hír Tv – 2010. október 19-től 1 héten keresztül Tv spot vetítése Élő stúdióbeszélgetés a Hír Tv Paletta című műsorában dr. Szatmári Imre megyei múzeumigazgatóval (2010. október 25., 16.30)

INTERNET A Békés Megye Online-on és a Munkácsy Mihály Múzeum „Hírek, rendezvények”, „Időszaki kiállítások”, valamint „Játék” menüpontjain keresztül juthattak el az érdeklődők a kiállítással kapcsolatos tartalmakhoz, információkhoz. A kiállítás-sorozat központi weboldalának közvetlen elérését a www.alehetosegekorszaga.hu link elhelyezésével tettük lehetővé. 2010. júliusában töltöttük fel az első, tárlattal kapcsolatos beharangozó cikket, majd ez az anyag tovább bővült a kiállítás aktualitásainak, illetve a tárlat marketing anyagainak (logó, meghívók, szórólap, kiállítási katalógus, stb.) szerepeltetésével. A megnyitó eseményeiről, valamint a tárlathoz kapcsolódó múzeumpedagógiai kínálatról, kísérőprogramokról, rendezvényekről folyamatosan hírt adtunk fotókkal illusztrálva. Múzeumunk a beol.hu oldallal közösen többfordulós internetes nyereményjátékot hirdetett. Fordulónként, hetente egy-egy szerencsés 4 fő részére szóló családi belépőjegyet nyerhetett a kiállításra. Helyi: munkacsy.hu - a közönség folyamatos és teljes körű tájékoztatása a tárlat ideje alatt http://www.munkacsy.hu/index.fcgi?rx=&item=&nyelv=hu&menuparam3=165&menuparam _6=327&type=6

http://www.munkacsy.hu/index.fcgi?rx=&item=&nyelv=hu&menuparam3=165&menuparam _6=358&type=6 47

http://www.munkacsy.hu/index.fcgi?rx=&item=&nyelv=hu&menuparam3=165&menuparam _6=342&type=6

http://www.munkacsy.hu/index.fcgi?rx=&item=&nyelv=hu&menuparam3=165&menuparam _6=361&type=6

http://www.munkacsy.hu/index.fcgi?rx=&item=&nyelv=hu&menuparam3=165&menuparam _6=363&type=6

http://www.munkacsy.hu/index.fcgi?rx=&item=&nyelv=hu&menuparam3=165&menuparam _6=362&type=6

http://www.munkacsy.hu/index.fcgi?rx=&item=&nyelv=hu&menuparam3=165&menuparam _6=366&type=6

http://www.munkacsy.hu/index.fcgi?rx=&item=&nyelv=hu&menuparam3=165&menuparam _6=364&type=6

http://www.munkacsy.hu/index.fcgi?rx=&item=&nyelv=hu&menuparam3=165&menuparam _6=367&type=6

http://www.munkacsy.hu/index.fcgi?rx=&item=&nyelv=hu&menuparam3=165&menuparam _6=373&type=6

http://www.munkacsy.hu/index.fcgi?rx=&item=&nyelv=hu&menuparam3=165&menuparam _6=372&type=6

infobekescsaba.hu http://www.infobekescsaba.hu/hirek/helyi_hirek/a_lehetosegek_orszagapolgarosodas_a_19_szazadi_magyarorszagon/

48

hir6.hu http://bekesmegye.hir6.hu/cikk/47392/101017_muzsak_a_gutenberg_galaxisban

beol.hu http://www.beol.hu/bekes/kultura/bekescsaban-lathato-a-lehetosegek-orszaga-334368 http://beol.hu/bekes/kultura/jatsszon-muzeumi-belepokert-342816

Megyei: Békés Megye Online - a közönség folyamatos és teljes körű tájékoztatása a tárlat ideje alatt http://www.bekesmegye.com/bekes-megye/bekescsabara-erkeztek-a-lehetosegek-orszagapolgarosodas-a-19-szazadi-magyarorszagon-cimu-kiallitas-mutargyai

http://www.bekesmegye.com/bekes-megye/a-lehetosegek-orszaga-polgarosodas-a-19-szazadimagyarorszagon-cimmel-nagyszabasu-kiallitas-nyilik-a-munkacsyban

http://www.bekesmegye.com/bekes-megye/megnyilt-a-lehetosegek-orszaga-polgarosodas-a19-szazadi-magyarorszagon-cimu-vandorkiallitas-a-munkacsy-mihaly-muzeumban

http://www.bekesmegye.com/bekes-megye/muzeumpedagogiai-kinalat-a-lehetosegekorszaga-polgarosodas-a-19-szazadi-magyarorszagon-cimu-kiallitashoz

http://www.bekesmegye.com/bekes-megye/a-polgarosodasrol-nyilt-kiallitas-a-munkacsymuzeumban

http://www.bekesmegye.com/bekes-megye/tudomanyos-konferencia-a-felemelo-evszazadkisvarosi-polgarai-cimmel-a-munkacsyban

http://www.bekesmegye.com/bekes-megye/multimedias-cd-a-tevan-csaladrol

http://www.bekesmegye.com/bekes-megye/felejthetetlen-oszi-ejszaka-a-munkacsy-mihalymuzeumban

49

http://www.bekesmegye.com/bekes-megye/kedvezmenyes-muzeumlatogatas-a-bekes-megyeionkormanyzat-tamogatasaval

http://www.bekesmegye.com/bekes-megye/decemberi-kiallitasok-a-munkacsyban

http://www.bekesmegye.com/bekes-megye/mar-csak-rovid-ideig-latogathato-a-lehetosegekorszaga-polgarosodas-a-19-szazadi-magyarorszagon-cimu-es-az-erkel-ferenc-eletet-bemutatokiallitas-a-munkacsyban

Országos: alehetosegekorszaga.hu - teljes körű információ a kiállítás-sorozatról http://bekescsaba.alehetosegekorszaga.hu/

museum.hu http://www.museum.hu/museum/temporary_hu.php?IDT=9444&ID=186 http://www.museum.hu/museum/event_hu.php?IDE=24317&ID=186 http://www.museum.hu/museum/event_hu.php?IDE=24318&ID=186

est.hu http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:5oKhbYxgsDkJ:www.pestiest.hu/cik k/83957/a_lehetosegek_orszaga_bekescsaban+polg%C3%A1rosod%C3%A1s+ki%C3%A1ll %C3%ADt%C3%A1s+b%C3%A9k%C3%A9scsaba&cd=7&hl=hu&ct=clnk

iranymagyarorszag.hu http://www.iranymagyarorszag.hu/a_lehetosegek_orszagapolgarosodas_a_19_szazadi_magyarorszagon_/E1005412/kep-2/

artportal.hu http://artportal.hu/aktualis/kiallitasok/a_lehetosegek_orszaga_polgarosodas_a_19_szazadi_ma gyarorszagon

50

schoolturmix.hu http://www.schooltourmix.hu/cikk350.html nka-kincstar.hu http://www.nka-kincstar.hu/kincstar_olv.html?id=753&pid=0 vendegvaro.hu http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:zG0Ea1tj4EYJ:www.vendegvaro.hu/ Polgarosodas-a-19-szazadi-MagyarorszagonBekescsaba+Vend%C3%A9gv%C3%A1r%C3%B3+A+lehet%C5%91s%C3%A9gek+orsz% C3%A1ga++Polg%C3%A1rosod%C3%A1s+ki%C3%A1ll%C3%ADt%C3%A1s,+Munk%C3%A1csy+ Mih%C3%A1ly+M%C3%BAzeum&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu&client=firefox-a A KIÁLLÍTÁS HASZNOSULÁSA - JEGY- ÉS KIADVÁNYBEVÉTELEK Kiállítási katalógus: A kiállítás-sorozat katalógusát a tárlat teljes időtartama alatt folyamatosan árusítottuk a múzeum kiadványos boltjában. Kiadványokból származó bevétel: 22 800 Ft (12db x 1 900 Ft)

A Békés Megyei Önkormányzat megyei általános és középiskolák, vállalkozók, egyházak és civil szervezetek számára - követve a korábbi évek gyakorlatát - kedvezményes árú belépőjegyeket adott ki, amelyek felhasználásával az érintettek "A lehetőségek országa Polgárosodás a 19. századi Magyarországon", valamint az "Egy nagy érzés éltetett..."Kiállítás Erkel Ferenc születésének 200. évfordulója tiszteletére című tárlatot egyaránt megtekinthették. A kezdeményezésében támogatópartner volt még a Körös Volán Zrt. is, amely térítésmentesen szállította az érintett iskolai csoportokat a múzeumhoz és vissza, a múzeum pedig a jegyárkedvezmény mellett térítésmentes tárlatvezetést biztosított az így szervezett csoportok részére. A kedvezményes múzeumlátogatást támogató program összességében több ezer fő kultúrához való hozzáférését tette lehetővé. Jegybevétel: br. 714 750 Ft Győr, 2011. január 11.

Perger Gyula

Dr. Basics Beatrix

megyei múzeumigazgató

projekt vezető

51