extra 52.
KUKORICATERMESZTŐKNEK
A legfontosabb termesztési tényezők hatása a kukorica termésére a 2007-2012. években Dr. Széll Endre, Makra Máté Gabonakutató Nonprofit Kft., Szeged 1. táblázat A 2007 és 2012. évek kedvezőtlen időjárásának terméscsökkentő hatása országrészenként és megyénként
Országrész/Megye
2007- től 2012ig terjedő időszak termésátlaga (t/ha)
Szemtermés (t/ha)
Aszály miatti terméscsökkenés %
2007-ben 2012-ben 2007-ben 2012-ben
Termőtáj és az időjárás hatása Az Agrofórum 2012. decemberi (Extra 47.) számában megjelent cikkünkben részletesen ismertettük a 2009-2012. évek csapadék- és hőmérsékleti viszonyait. A csapadék mennyiségét, valamint a hőség- és forrónapok számát értékelve megállapítottuk, hogy 2012-ben az időjárásunk szélsőségesen aszályos volt. Visszatekintve 2007-re kitűnik, hogy az az év sem kedvezett a kukoricatermesztő gazdaságoknak. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján az országrészek és a megyék bontásában tekintettük át a kukorica termését. Az 1. táblázat adatai azt szemléltetik, hogy a 2007-től 2012-ig terjedő hatéves időszak átlagához viszonyítva a 2007., illetve a 2012. évi aszály nagymértékű terméscsökkenést okozott. A vizsgált időszakban a hektáronkénti termés országos átlaga kb. 5,8 tonna volt. A Dunántúl átlagtermése 0,3 tonnával haladta meg az országos átlagot, az Alföldé 0,3 tonnával,
18
Dunántúl
6,1
3,7
4,0
40
34
Fejér
6,3
Komárom-Esztergom
6,3
2,9
4,1
54
35
3,7
4,2
41
33
Veszprém Győr-Moson-Sopron
5,2
3,6
4,0
31
23
6,7
4,2
6,4
37
4
Vas
6,5
4,6
5,3
29
18
Zala
6,1
4,5
4,5
26
26
Baranya
6,3
4,2
4,0
33
37
Somogy
5,6
3,2
3,2
43
43
Tolna
6,1
3,4
3,4
44
44
Alföld
5,5
4,0
4,0
27
27
Hajdú-Bihar
6,4
4,7
5,2
27
19
Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-SzatmárBereg Bács-Kiskun
4,1
2,8
2,2
32
46
5,3
3,4
4,2
36
21
5,1
3,6
3,0
29
41
Békés
5,7
4,4
3,5
23
39
Csongrád
4,9
3,8
2,5
22
49
Budapest
5,4
3,3
3,6
39
33
Pest
5,3
2,7
3,6
49
32
5,3
3,6
5,3
32
0
Észak-Magyarország Borsod-AbaújZemplén Heves
5,8
4,1
6,3
29
+9
4,4
2,9
3,1
34
30
Nógrád
4,4
2,9
3,1
34
30
Forrás: KSH adatok Megjegyzés: %= A 2007-2012. évek átlagadata = 100%
Észak-Magyarországé 0,5 tonnával volt kevesebb. A vizsgált 6 éves időszak átlagában:
• A Dunántúlon Győr-MosonSopron megye termése 10 %-kal, Vas megyéé 7 %-kal haladta meg az országrész átlagát.
2013. decemer
extra 52.
KUKORICATERMESZTŐKNEK Veszprém megye termése 15 %-kal, Somogy megyéé 8 %-kal maradt el attól. A többi öt megye termése az átlag szintjén alakult. • Az Alföldön az országrész átlagát csak Hajdú-Bihar (+16 %) és Békés megye (+4 %) haladta meg. Attól kevesebb termést takarítottak be Jász-NagykunSzolnok (–25 %), Csongrád (–11 %) és Bács-Kiskun (–7 %) megyékben. • Észak-Magyarországon BorsodAbaúj-Zemplén megyében termett a legtöbb (5,8 t/ha) kukorica. A 2007. és 2012. évek aszályos időjárásának terméscsökkentő hatásának összehasonlításából kitűnik, hogy: • a Dunántúlon 2007-ben az aszályos időjárás nagyobb (40 %-os) terméscsökkenést okozott, mint 2012-ben (34 %). • A kedvezőtlen időjárás Somogy és Tolna megyékben mindkét évben az átlagosnál nagyobb terméscsökkenéssel járt. 2007ben Fejér, 2012-ben Baranya megyékben mutatkozott átlagosnál nagyobb aszálykár. • Az Alföldön a csökkenés a két évben azonos volt (–27 %). 2007-ben Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest megyékben, valamint Budapest kukoricatermő területein volt az átlagosnál nagyobb aszálykár. A 2012. évben HajdúBiharban és Szabolcsban a régióra jellemzőnél kisebb volt a terméscsökkenést. • Észak-Magyarországon Heves és Nógrád megyékben mindkét évben jelentős (30-34 %) elmaradást tapasztaltunk. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2007 aszálya 29 %-os terméscsökkenést okozott, viszont 2012-ben a megyében az időjárásnak is köszönhetően a hatéves átlaghoz viszonyítva 9 %-kal több kukoricát takarítottak be.
bi szempontokra hívja fel újból a figyelmünket: • A termőképesség ismerete mellett a hibridek alkalmazkodóképességét is fontos tulajdonságként kell kezelnünk. A nagy termőképességet csak jó termőhelyeken, kedvező időjárással és intenzív termesztéstechnológiával lehet kihasználni. A közepes és gyengébb termőhelyeken, valamint kevésbé intenzív termesztéstechnológia esetén a hibridek alkalmazkodóképességét is fontos tulajdonságként kell számba vennünk. • Az uniformizált termesztéstechnológia alkalmazását mellőznünk kell. Annak ellenére, hogy az alkalmazandó agrotechnikára a technológia fejlesztéséhez kapcsolva a termesztő üzemek folyamatosan ajánlásokat kaptak. • A hibridválasztást, valamint a termesztéstechnológiát a termőhelyi viszonyokhoz igazítottan kell végeznünk. Ellenkező esetben két káros következménnyel számolhatunk: amennyiben nagy termésre képes hibridet közepes termőhelyen termesztünk, akkor nem használjuk ki annak genetikai termőképességét, és fordítva;
ha kiváló termőhelyre közepes termőképességű hibridet választunk, akkor a termőhely által nyújtott lehetőségek maradnak kihasználatlanul. • A termésbiztonság növelésének eszközeit számba véve a kukoricatermesztésre is vonatkoztathatók Petőfi Sándor „Föltámadott a tenger” című versében leírtak: „Habár fölül a gálya, S alul a víznek árja, AZÉRT A VÍZ AZ ÚR.” Természetesen a kukorica fejlődését egyéb meteorológiai tényezők, így a kedvezőtlenül magas hőmérsékleti viszonyok is károsíthatják. Szót kell itt ejtenünk a hőség- és forrónapokról, valamint a légköri aszályról. A hőségnapok esetében a maximális hőmérséklet meghaladja a 30 °C-ot, a forrónapokon a 35 °Ct. Az időjárás kedvezőtlen hatását megszűntetni nem tudjuk. Csak mérséklésre van lehetőségünk a termésbiztonságot javító szakszerű termesztéstechnológiai eljárások alkalmazásával. Alkalmazkodást segítő lehetőségek Teljességre nem törekedve a következő műveletek szerepét és je-
1. ábra A vízellátottság és a tőszámnövelés hatása a kukorica termésére a vizsgált hét hibrid adatainak átlagában
A 2007-től 2012-ig tartó időszak termésadatainak értékelése az aláb-
2013. december
19
extra 52.
KUKORICATERMESZTŐKNEK 2. ábra A vízellátottság hatása a műtrágyázás eredményességére a vizsgált hét hibrid adatainak átlagában
lentőségét szeretnénk hangsúlyozni. Talajművelés Hazánkban a tenyészidőben lehulló csapadék nagy gyakorisággal nem fedezi a kukorica vízigényét. Talajműveléssel kell biztosítanunk, hogy a télen lehulló csapadék is hozzájáruljon a kukorica vízigényének kielégítéséhez. Hektáronkénti növényszám A túlsűrítéssel vízhiányt provokálunk, amellyel terméscsökkenést okozunk. Ennek hatása a csapadékhiányos évjáratokban jelentkezik erőteljesen (1. ábra). A jelenlegi hibridek nagyobb egyedi termőképességgel rendelkeznek, mint a korábbiakban termesztettek. Genetikai termőképességük az alacsonyabb hektáronkénti növényszámnál (50-70 ezer tő/ha) is érvényesülni tud. A ritkább növényállományokkal – elkerülve a túlsűrítés veszélyét – a termésbiztonság növeléséhez járulunk hozzá. Tápanyagellátás Hazai műtrágya felhasználásunk az 1990-es évek kezdetétől jelentősen lecsökkent. Sárvári Mihály adatai szerint 2011-ben egy hektár mezőgazdaságilag művelt területre 77 kg műtrágya jutott. A terméssel kivont tápanyag mennyiségének alapján számított mérleg adatai szerint az 1990-es évek kezdete óta
20
növényeink termesztésénél elsődlegesen a talaj tápanyagkészletére hagyatkozunk. Szigorúbban fogalmazva: a talaj tápanyagkészletét zsaroljuk, rontva ezzel a termésbiztonságot. Csökkentjük a termesztési műveletek azon eredményességét, amelyekkel mérsékelnünk kellene az embertől függetlenül ható tényezők kedvezőtlen hatását. Az 1979-ben beállított trágyázási tartamkísérletünk utóbbi nyolcéves (2005-2012) eredményeit a 2. ábra grafikonjai mutatják. A kukorica vízellátottsága e nyolc évből hatban jó, kettőben (2007 és 2012) viszont nagyon kedvezőtlen volt. A kedvező vízellátottság nagy termést és jelentős műtrágyahatást eredményezett. A műtrágyázás biológiai optimuma a hektáronkénti 210 kg N, 170 kg P2O5 és a 200 kg K2O hatóanyag dózisnál jelentkezett. A gazdaságossági (agroökológiai) op-
timum ugyanakkor a hektáronkénti 140 kg N, 150 kg P2O5 és a 150 kg K2O-nál mutatkozott. Azaz, a biológiai optimum gazdaságossági optimumhoz viszonyított terméstöbbletének (0,4 t/ha) értéke nem fedezte a többletműtrágya költségét. A gazdaságossági optimumhoz viszonyítva a kevés nitrogénműtrágya (N=70 kg/ha) használata hektáronként 1,5 t, a műtrágyázás nélküli termesztés 5,0 t/ha terméscsökkenést okozott. A két aszályos évben (2007, 2012) nagyon kevés termést és kis műtrágyahatást mértünk. A műtrágyázatlan területhez viszonyítva a hektáronkénti 70 kg N-hatóanyag (a hozzátartozó P2O5 és K2O hatóanyagokkal) 2007-ben 2,1 t/ha 2012-ben 0,9 t/ha terméstöbbletet eredményezett. A talaj tápanyagkészlet zsarolásának új módjaként jelentkezik a kukoricaszár energetikai hasznosítása. Ekkor a szár szervesanyaga, annak tápanyagai nem kerülnek vissza a talajba, hanem elszállítjuk. Felhívjuk a figyelmet, hogy a melléktermék értékesítéséből származó árbevétellel mindig szembe kell állítani – egyebek mellett – azt a műtrágyaköltséget, amellyel a kukoricaszárral elszállított tápanyagot a talajba vissza kell juttatnunk. Az irodalomban a kukoricaszár NPKtartalmára egymástól nagyon eltérő adatok szerepelnek, ezért pénzügyi kalkulációnkat Dr. Árendás Tamás és munkatársai búzaszalma beltartalmi vizsgálatának legújabb adatait figyelembe véve készítettük el. Az egy hektárról elszállított 5 tonna búzaszalmával annyi NPK-
2. táblázat 5 tonna búzaszalmával elszállított tápanyag mennyisége és annak műtrágya-ellenértéke Hatóanyag Mennyisége
Hektáronkénti többlet műtrágyaigény és annak költsége
Neve kg/t
kg/5 t
Neve
kg/ha
Ft/kg
Ft/ha (nettó)
N
7
35
Pétisó
130
84,7
11 011
P2O5
2
10
MAP
20
158,6
3 172
K2O
13
65
Kálisó (60 %)
108
125,9
13 597
Összesen
22
110
---
---
---
27 780
Tápelem-tartalom adatok forrása: Dr. Árendás Tamás és munkatársai
2013. decemer
extra 52.
KUKORICATERMESZTŐKNEK hatóanyagot távolítunk el a területről, amelyet a 2013. évi árakkal számolva 27.780 forint értékű műtrágya kijuttatásával tudunk visszapótolni (2. táblázat). A gyomirtás és annak jelenlegi helyzete A kukorica növényvédelménél napjainkban egy dolog az állandó és biztos, hogy a szabályozások és a feltételek fokozott gyorsasággal változnak, beleértve a környezetvédelem esetenként indokolt, viszont több esetben indok nélküli és kevésbé körültekintő aggodalmát. Figyelemmel kell lennünk arra, hogy a Föld növekvő számú emberiségének élelmiszerigényét peszticidek nélkül nem lehet kielégíteni. Azt is biztosan kijelenthetjük, hogy szakszerűen végzett növényvédelmi eljárásokkal a környezetünket nem károsítjuk. A fáradságot és az energiát ezért alapvetően arra kellene fordítani, hogy időben ki lehessen szűrni a felelőtlenül és szakszerűtlenül végzett növényvédelmi tevékenységet. Annak hibázó irányítóit és munkavégzőit kellene csak büntetni. A kollektív bűnösség elvét e téren sem szabadna alkalmazni. Erősödnie kell a szakmaiság szemléletének, és csökkennie az érdekeken alapuló határozatok és intézkedések számának. A kukorica növényvédelmében korábban a gyomirtás volt a meghatározó jelentőségű. Az 1900-as évek végétől azonban fontos lett az amerikai kukoricabogár elleni védekezés is. A kampányszerű óvintézkedések szükségessége hazánkban napjainkra megszűnt. A kártételt megelőző védekezésre viszont a továbbiakban is szükség lehet. A gondot az okozza, hogy az EU-adminisztráció a szakmai indokokat kevésbé figyelembe véve a csávázószerként alkalmazott klotianidin hatóanyag használatát betiltotta. Annak ellenére, hogy köztudott, az inszekticides vetőmagcsávázás a talajlakó kártevők elleni védekezés legkörnyezetkímélőbb eljárása. Ugyancsak érdekeket követő eljárásként volt vélelmezhető az az EU-s határozat, amikor az atrazin és az acetoklór gyomirtó szer ható-
2013. december
anyagok használatát betiltották. Az atrazint a magyar kukoricatermesztők felelősségteljesen használták. A betiltást megelőző hosszú időszakban nem volt utóvetemény probléma. Helyette csatasorba állítottuk a terbutilazin hatóanyagot. Kevés sikerrel, mert gyomirtó hatása lényegesen elmarad az atrazinétól. Ugyanakkor az acetoklór nélkülözését megkönnyítette az S-metolaklór felhasználásának bővülése, továbbá az egyszikű gyomokat irtó szulfonilkarbamid hatóanyagok posztemergens permetezése. Az ellátottságot illetően megismételhetjük a 2012-ben tett megállapításunkat, miszerint a herbicidekből túlkínálat van, akár a bőség zavaráról is beszélhetünk. Zavaró tényezőként a torta-hasonlatra is utalhatunk. A torta mérete nem nő, ennek ellenére mind több gyártó és forgalmazó tart igényt abból újabb szeletekre. Bővében vagyunk a generikus szerek kínálatának. Feltételezhetően ezért találkozhatunk olyan ismertetőkkel is, amelyekben csak a formulációs név szerepel, a hatóanyagoké nem. Napjainkban a kukoricatermesztők táborában olyan gazdálkodók is vannak, akiknek a gyomirtás terén alaposabb tudással, részletesebb ismeretekkel kellene rendelkezniük. Részükre a reklámszerű ismertetőkön túlmenően korrektebb termékismereteket kellene nyújtani. Időről időre visszatérő kérdés, hogy a nagyon gyors változások miatt a herbicidek számáról lehet-e, vagy érdemes-e statisztikát készíteni? A válaszhoz – azt nem megkerülve – inkább ajánlható a Kádár Aurél szerkesztette „Vegyszeres gyomirtás és termésszabályozás” című könyv. A kiadvány a vegyszeres gyomirtás technológiáját a hatóanyagok ismeretére építi. A hatóanyagot tartalmazó formulációk kereskedelmi terméknevét ezen belül tűnteti fel. Példaként hivatkozva arra, hogy • a 2,4-D hatóanyag önállóan tíz, • a bromoxinil önállóan hat, • a nikoszulfuron önállóan hét, • a mezotirion önállóan egy, • herbicid-formulációban jelenik meg. Ezen túlmenően kell szólni a kombinált herbicidekről, amelyekben az
előbb ismertetett hatóanyagok kombinációs partnerként szerepelnek. Példaként említve: • floraszulam + 2,4-D észter három herbicidje • bromoxinil + butirat bromoxinil + terbutlazin • mezotrion + nikoszulfuron nikoszulfuron + rimszulfuron • A dikamba is több kombinált herbicid tagja, így például: topramezon + dikamba tritoszulfuron + dikamba proszulfuron + dikamba bentazon + dikamba • A mezotrion négy ismert kombinált herbicid tagja: mezotrion + nikoszulfuron mezotrion + S-metolaklór + terbutilazin mezotrion + terbutilazin mezotrion + S-metolaklór A kombinált herbicidek imént közölt sora bizonyítja, hogy a gyomok ismeretében ki lehet választani azokat a herbicideket, amelyek lehetővé teszik a sikeres gyomirtást. A gyomirtás sikerességének fontos feltétele az alkalmazástechnika, valamint a permetezési időpont gyomosodáshoz igazított megválasztása. Az alkalmazástechnikát tekintve napjainkban a teljes felületen végzett permetezés az általánosan elterjedt módszer. A sávpermetezést jelenleg kisebb területen alkalmazzák, mint amennyire előnyei indokolnák. A vetőelemekre szerelt szórófejekkel a vetéssel egy menetben csak a kukorica sorát kell permetezni, mintegy 25-30 cm-es sávon. Ezzel a felhasznált herbicidek hektáronkénti dózisát közel egyharmadára csökkentjük. Ilyen technológia alkalmazásakor a sorközök gyomirtását kultivátorozással végezzük. A levél alá permetezés a korábbi időszakban indokoltabb lett volna, mint napjainkban. A technológia herbicid és műszaki háttere jelenleg is rendelkezésre áll, illetve állna. A gyakorlatban viszont sok helyütt általánossá vált a sorköz kultivátorozás, amelynek munkáját a GPS-es módszer pontosabbá és gyorsabbá teszi. A permetezési időpont megválasztása a gyomirtás sikerességé-
21
extra 52.
KUKORICATERMESZTŐKNEK nek fontos tényezője. Azt, hogy mikor permetezzünk több tényező befolyásolja. Többek között az időjárás, a gyomosodás, a gépkapacitás és nem utolsó sorban a termőterületek táblamérete. A vetés előtt (presowing) végzett gyomirtási technológia a múlté. Annak ellenére, hogy az 1970-s és 80-as években a kukorica termőfelületének mintegy 50 %-án alkalmazták. A vetés előtt talajba dolgozás nélküli gyomirtásos módszer herbicid háttere megvan. Elterjedését a vetéshez kapcsolódó műveletek (műtrágyaszórás, magágykészítés) munkacsúcsa akadályozza, nem beszélve arról, hogy a vetés előtti permetezés
3. ábra A gyomirtási időszak időjárása (Kiszombor, 2013)
3. táblázat 2007-től 2013-ig végzett gyomirtási kísérletek gyomfelvételezési adatainak értkelése Tavaszi gyomfelvételezés adatai Kezelések
20072010. évek átlaga
2012
2013
Betakarítás előtti gyomfelvételezés adatai
Átlag
20072010. évek átlaga
2012
2013
Átlag
Gyb. Gyh. Gyb. Gyh. Gyb. Gyh. Gyb. Gyh. Gyb. Gyh. Gyb. Gyh. Gyb. Gyh. Gyb. Gyh. Preemergensen permetezett herbicidek Gyomos kontroll Legkevésbé sikeres kezelés parcellája Herbicidkezelések átlaga Legsikeresebb kezelés parcellája
51
0
48
Évente 8 herbicidkezelés 0 33 0 44 0
95
0
70
0
59
0
75
0
10
80
13
73
9
73
10
77
42
56
32
54
34
42
36
52
6
88
9
81
5
84
7
84
28
70
12
83
11
81
14
81
1
98
6
88
2
94
3
93
18
81
6
91
5
92
10
87
Korai posztemergensen permetezett herbicidek Gyomos kontroll Legkevésbé sikeres kezelés parcellája Herbicidkezelések átlaga Legsikeresebb kezelés parcellája
78
0
40
Évente 8 herbicidkezelés 0 23 0 47 0
96
0
72
0
78
0
82
0
17
78
9
78
9
61
12
74
55
43
19
73
32
59
35
57
9
88
6
85
4
82
6
87
31
68
10
86
11
86
17
79
5
94
3
93
2
91
3
94
15
84
7
90
5
94
9
89
Posztemergensen permetezett herbicdek 79
0
89
Évente 9 herbicidkezelés 0 41 0 70 0
97
0
89
0
43
0
76
0
56
29
19
79
17
59
31
56
57
41
24
73
38
12
40
47
29
63
12
87
9
78
17
76
36
63
15
83
16
63
22
71
16
78
7
92
3
93
9
87
17
82
9
90
6
86
11
86
Gyomos kontroll 69 0 59 0 32 0 Legkevésbé sikeres kezelés 28 59 14 76 12 63 parcellája Herbicidkezelések átlaga 15 78 9 85 6 81 Legsikeresebb kezelés 7 90 5 92 2 94 parcellája Megjegyzés: Gyb.% = gyomborítottsági %, Gyh.% = gyomirtó hatás %
53
0
96
0
77
0
60
0
78
0
18
66
51
47
25
67
35
42
37
53
10
81
32
67
12
84
12
80
19
76
4
92
17
82
7
91
5
92
10
87
Gyomos kontroll Legkevésbé sikeres kezelés parcellája Herbicidkezelések átlaga Legsikeresebb kezelés parcellája Átlag
22
2013. decemer
extra 52.
KUKORICATERMESZTŐKNEK többlet talajtaposással jár, amely a gyenge hordképességű talajokon további tömörödési kárt okozhat. A vetés után, kelés előtt (preemergensen) végzett gyomirtást a közeli múltban országos szinten a terület mintegy 50 %-án végeztük. A technológia herbicid háttere biztosított. A preemergens gyomirtás hátrányára azt lehet írni, hogy a legtöbb herbicid gyomirtó hatását a permetezést követő 10-14 nap alatt lehullott csapadék mennyisége nagyon befolyásolja. Eredményeink szerint az a tavaszi felvételezéskor tapasztalt gyomirtó hatást 73 %-ban, az őszi gyomborítottság mértékét 74 %-ban határozta meg ez a körülmény. A korai posztemergens permetezést a kukorica szögállapotától kezdve annak 2-3 leveles koráig végezhetjük. A technológia nagy előnye, hogy olyan kombinált herbicideket, vagy herbicid-kombinációkat alkalmazhatunk, amelyek irtják a már kikelt gyomokat, továbbá megakadályozzák az újabbak kelését. Ez azért lehetséges, mer a bőségesen rendelkezésre álló herbicidek hatóanyagai közül az egyik posztemergens hatású, a másik pedig tartamhatással rendelkezik. A posztemergens permetezést a kukorica 20 cm-es növénymagasságáig végezhetjük. A technológia szükségességét a csapadékhiány miatt rosszul sikerül preemergens gyomirtás hibájának javítása indokolja, vagy olyan gyomok (pl. a szerbtövis fajok, árvakelésű napraforgó) jelenléte, amelyek csak posztemergensen permetezett herbicidekkel irthatóak. A technológia egyik hátránya, hogy a munka elvégzésre rövid idő áll rendelkezésre. A másik, hogy a kikelt gyomok már igénybe vették a talaj tápanyag- és vízkészletét. További nehézség, hogy a 20 °C feletti hőmérséklet sok posztemergensen permetezett herbicid fitotoxikusságát megnöveli. A PRE/POST gyomirtási technológia korai magágykészítést igényel, hogy a kukoricavetés idejére a gyomok kikeljenek. Ennek jegyében a permetezést a kukorica tekinte-
2013. december
1. kép Korai posztemergensen permetezett herbicidek kísérlete 2010-ben
2. kép A kezeletlen kontrollon a gyomok 100 %-os borítottság mellett túlnőtték a kukoricát tében preemergensen, a gyomok tekintetében posztemergensen végezzük. A technológia kialakulását a nehezen irtható köles fajok tették szükségessé. Sikerességét az adja, hogy a linuron hatóanyag a fiatal gyomokat egyrészt leperzseli, másrészt tartamhatásával egy ideig a további gyomkelést is megakadályozza. 2013 az előző évi eredmények tükrében Az Agrofórum Extra 47. számában
(2012. december) a gyomirtási kísérleteink eredményeiről részletesen beszámoltunk. A 2007-2010. évek átlagában ismertettük a betakarítás előtt felvételezett gyomborítottsági adatokat és terméseredményeket. A gyomirtási kísérleteinket 2013ban is az előző évek módszeréhez hasonlóan végeztük. A permetezést követő napok csapadék- és hőmérsékleti viszonyait a 3. ábrán szemléltetjük. Szemben 2012-vel, 2013ban a preemergens és korai posztemergens permetezéseket
23
extra 52.
KUKORICATERMESZTŐKNEK
3. kép A kezeletlen kontrollon a gyomok 95 %-os borítottság mellett a kukorica állományban „aljnövényzetként” vannak jelen követően elegendő bemosó csapadékot kaptunk. A posztemergens permetezéseket követően lehűlést tapasztaltunk. A kukorica 2013. évi
tenyészidejének 30 év átlagához viszonyított időjárását a csapadékhiány (június 1-jétől augusztus 31-éig 86 mm) és az átlagosnál magasabb
hőmérséklet jellemezte. Május elsejétől augusztus 31-éig 31 hőségnapot és 16 forrónapot számoltunk. A csapadékhiány ellensúlyozására 105 mm mennyiségű öntözővizet juttattunk ki. A gyomfelvételezés adatait a 3. táblázatban foglaltuk össze. A 2007től 2013-ig végzett kísérleteinkben a gyomos kontroll gyomborítottsága változatos képet mutatott. A kísérletek átlagában a gyomos kontroll gyomborítottsága mind tavasszal, mind ősszel a 2007-2010. évek átlagában volt a legnagyobb és 2013ban a legkisebb. A tavaszi gyomfelvételezésnél a posztemergensen permetezett herbicidek kezeletlen kontrollja volt az átlagosnál gyomosabb. Ez azzal magyarázható, hogy a posztemergens permetezés esetén a gyomfelvételezést a preemergens permetezéshez viszonyítva később végeztük. A gyomirtó hatás adatait értékelve nagy különbségekkel és következetesen érvényesült, hogy a gyomirtás
4. táblázat 2007-től 2013-ig végzett gyomirtási kísérletek gyomborítottsági és termésadatai A kísérleti évek eredményei 2007-2012. évek átlaga
Kezelések
Gyb. %
Szemtermés t/ha
D
2012 Gyb. %
2013
Szemtermés D
Gyb. %
1,9
-2,7
59
t/ha
Átlag
Szemtermés t/ha
D
Gyb. %
8,6
-2,0
75
Szemtermés t/ha
D
5,3
-3,1
Preemergensen permetezett herbicidek Évente 8 herbicidkezelés Gyomos kontroll
95
5,3
-4,8
70
Legkevésbé sikeres kezelés parcellája Legsikeresebb kezelés parcellája
42
8,8
-1,8
32
4,2
-0,4
34
10,2
-0,4
36
7,7
-0,7
18
10,1
0,0
6
4,6
0,0
5
10,6
0,0
10
8,4
0,0
2,3
-3,3
78
8,4
-2,1
82
5,2
-3,5
Korai posztemergensen permetezett herbicidek Évente 8 herbicidkezelés Gyomos kontroll
96
4,9
-5,2
72
Legkevésbé sikeres kezelés parcellája Legsikeresebb kezelés parcellája
55
8,6
-1,5
19
5,0
-0,6
32
9,4
-1,1
35
7,7
-1,0
15
10,1
0,0
7
5,6
0,0
5
10,5
0,0
9
8,7
0,0
Posztemergensen permetezett herbicdek Évente 9 herbicidkezelés Gyomos kontroll
97
6,4
-3,8
89
1,7
-3,9
43
9,2
-1,2
76
5,8
-2,9
Legkevésbé sikeres kezelés parcellája
57
9,5
-0,7
24
4,8
-0,8
38
8,7
-1,7
40
7,7
-1,0
Legsikeresebb kezelés parcellája
17
10,2
0,0
9
5,6
0,0
6
10,4
0,0
11
8,7
0,0
Gyomos kontroll
96
5,5
-4,6
77
2,0
-3,3
60
8,7
-1,8
78
5,4
-3,2
Legkevésbé sikeres kezelés parcellája
51
9,0
-1,1
25
4,7
-0,6
35
9,4
-1,1
37
7,7
-0,9
Kísérletek átlaga
Legsikeresebb kezelés parcellája 17 10,1 0,0 7 5,3 0,0 5 10,5 0,0 10 8,6 0,0 Megjegyzés: Gyb.% = betakarítás előtt felvételezett gyomborítottság adata, D = bázis a legsikeresebb herbicidkezeés parcellájának termése
24
2013. decemer
extra 52.
KUKORICATERMESZTŐKNEK csak akkor sikeres, ha a herbicidválasztást a gyomflóra ismeretében végezzük. Ezt bizonyítja, hogy az évek és a kísérletek átlagában a legalkalmasabb vegyszerrel 87 %-os, a legkevésbé sikeressel csak 53 %-os gyomirtó hatást értünk el (1. kép, 3. táblázat). A gyomosodás hatása a termésre A gyomosodás jelentős terméscsökkentő hatása először akkor jelentkezhet, ha a kelőfélben levő kukoricának kell a gyomokkal versenyezni a talaj tápanyag- és vízkészletéért. Ezért van jelentősége annak, hogy a kukoricát preemergens, vagy posztemergens permetezéssel minél hamarabb megmenekítsük a gyomok konkurenciájától. Itt kell megjegyeznünk, hogy a posztemergens gyomirtással olyan fejlettségű gyomokat irtunk, amelyek már használták a talaj víz- és tápanyagkészletét. Kísérleteink értékelésénél azt
2013. december
vizsgáljuk, hogy a betakarítás előtti gyomborítottság miként hat a termés mennyiségére. Eközben tekintettel kell lenni arra is, hogy a közel azonos értékű gyomborítottság termésre gyakorolt hatását a gyomok fejlettsége, tömege is befolyásolja. A közel 100 %-os borítottság mellett a gyomok túl is nőhetik a kukoricát (2. kép), de aljnövényzetként is gyomosíthatnak (3. kép). A kísérletek betakarításkori gyomborítottsági adatait és terméseredményeit együttesen a 4. táblázat tartalmazza, mely szerint mind a gyomosodás, mind a termésadatok jelentős évjárathatást mutatnak. A 2012. évi aszály a kukorica károsítása mellett a gyomoknak sem „kedvezett”. 2013-ban az aszályos időjárás miatt 105 mm öntözővizet juttattunk ki, amelyet a gyomok „hátrányára” a kukorica jobban hasznosított. Az adatok azt bizonyítják, hogy a gyomosodás következetesen jelentős mennyiségű terméscsökkenést okoz. A legsikeresebb herbicid kezelés
parcellájának termését bázisnak tekintve megállapíthattuk: A kísérletek és az évek átlagában a gyomos kontroll termése hektáronként 3,2 tonnával, a legkevésbé sikeres herbicid kezelés parcellájának termése 0,9 tonnával volt kevesebb. A kísérletek átlagában a gyomos kontrollon mért terméscsökkenés a 2007-2010. évek átlagában volt a legtöbb, és 2013-ban a legkevesebb. A legkevésbé sikeres herbicid kezelés terméscsökkentő hatása 2012-ben volt a legkisebb (0,6 t/ha), szemben a 2007-2010. évek átlagával, valamint a 2013. évben tapasztaltakkal, amikor is 1,1 t/ha különbségek mutatkoztak. A 4. táblázattal ismertetett gyomborítottsági adatok és terméseredmények egyértelműen rámutatnak a gyomirtás szakszerűségének szükségességére, kihangsúlyozva a gyomflóra ismeretének fontosságát és a herbicid választás jelentőségét. Fotó: Makra Máté
25
