A l s ó - T i s z a - v i d é k i

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Ügyiratszám: 91865-5-14/2014. Ügyintéző: Lovrityné Kiss Beáta Berényi Anita Filakné Enyedi Andrea Tóth Éva dr. Barka Dóra

Tárgy: NT Élelmiszertermelő és Kereskedelmi Kft, Kiskunfélegyháza egységes környezethasználati engedély

HATÁROZAT Az NT Élelmiszertermelő és Kereskedelmi Kft. (6100 Kiskunfélegyháza, VIII. ker. 04/94. hrsz.) részére a 2013. november 27-én benyújtott egységes környezethasználati engedély iránti kérelem alapján e g y s é g e s

k ö r n y e z e t h a s z n á l a t i

e n g e d é l y t

adok a Kiskunfélegyháza, VIII. ker. 04/94 (026/187 hrsz.) alatti telephelyen végzett, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. sz. mellékletének  9.2.b) pontja (élelmiszer előállítását szolgáló kezelés és feldolgozás kizárólag növényi nyersanyagokból kiindulva 300 tonna/napnál nagyobb készterméktermelő kapacitással negyedévi átlagban) tevékenység folytatásához. Engedélyes adatai: Engedélyes neve: Székhelye: Engedélyes KÜJ száma:

NT Élelmiszertermelő és Kereskedelmi Kft. 6100 Kiskunfélegyháza, VIII. ker. 04/94 hrsz. 101 434 171

Telephely adatai: Telephely: Telephely területe: Telephely KTJ száma: Létesítmény KTJ száma: NOSE-P kód: EKHE kód: A létesítmény EOV koordinátái:

6100 Kiskunfélegyháza, VIII. ker. 04/94, 026/187 hrsz. 7 ha 3966 m2 100 405 467 102 475 972 105.03 9.2.b X = 149759 m, Y = 711704 m

Engedélyezett tevékenység: Megnevezése: Tevékenység TEÁOR száma: Telep névleges kapacitása:

finomított olajgyártás 10.41 növényi olaj finomítása: 500 t/nap növényi olaj gyártása: 270 t/nap Tevékenység: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. számú melléklete  növényi nyersanyagokból kiindulva 300 tonna/napnál nagyobb készterméktermelő kapacitással negyedévi átlagban A környezetvédelmi felülvizsgálatot végző adatai: Neve: Címe:

Zala Izabella, környezetvédelmi szakértő 6721 Szeged, Osztróvszky u. 21-23.

Központ: 6721 Szeged, Felső-Tisza part 17. Postacím: 6701 Szeged, Pf.: 1048, Tel.: (62) 553-060 Fax: (62) 553-068 Kirendeltség: 6500 Baja, Bajcsy-Zs. u. 10., Postacím: 6501 Baja, Pf.: 113, Tel.: (79) 521-960 Fax: (79) 521-970 Ügyfélfogadás: hétfő, szerda, péntek: 8:30-12:00, továbbá szerda 13:00-16:00 E-mail: [email protected], Honlap: http://atiktvf.zoldhatosag.hu

2 A T E CH NO LÓ GI A I SM E RT ET É S E Az NT Kft. melegen sajtolt, extrahált, nyers és finomított napraforgó, repce étolajat gyárt és forgalmaz. A melléktermékként keletkező napraforgóhéj elégetéséből származó energiát a technológiába visszavezetik, hasznosítják. A másodlagos termékként keletkező különféle darákat állati takarmányozásra használják. A Kft. telephelye Kiskunfélegyháza, VIII. kerület 04/94 és 026/187 hrsz. alatti ingatlanon, a település D-i részén, a 451. sz. közút mellett, ipari övezetben, a Marillen Kft., IBV Kft., Te-Ganz-Röck Zrt., Torus Kft. szomszédságában helyezkedik el. Alapanyag Feldolgozásra kerülő olajos mag: elsőlegesen napraforgó, esetenként repce. Tevékenység volumene Technológiai művelet

Jelenlegi kapacitás

2014-be tervezett bővítés utáni kapacitások

Magelőkészítés

400 t/nap napraforgó mag


Préselés-sajtolás



Extrahálás



Olajfinomítás

270 t/nap olaj

500 t/nap olaj

Dezodorálás

270 t/nap olaj

500 t/nap olaj

A tervezett fejlesztések, bővítések után a névleges napraforgó mag feldolgozó kapacitás: 600 t/nap napraforgó mag feldolgozásból  270 t/nap olaj előállítás A bővítést követően a névleges olajfinomító kapacitás: 500 t/nap olaj. Az olajfinomítási technológia kapacitását úgy használják ki, hogy a Kft. által előállított nyers, finomítatlan olaj mennyiséghez nyersolajat vásárolnak. Technológia 1. Mag előkezelés 2. Olaj kinyerés 3. Olajfinomítás 4. Kiszerelés 5. Végterméktárolás Mag előkezelés: alapanyag (napraforgó, repce) beszállítás, tárolás, tisztítás – osztályozás – fém leválasztás, hajalás, héj leválasztás, aprítás hengerszéken, előmelegítés. A tisztított alapanyagot közúton, saját és külső fuvarozók szállítják a telepre. A beérkező alapanyag mennyiségét hídmérlegen mérik, majd a beöntő garaton keresztül a tároló silókba kerül (2 db 650 m 3-es, 1 db 3500 m3-es) betárolásra az alapanyag. A tárolókból zárt rendszeren keresztül 2 db tisztító-osztályozó berendezésbe továbbítják az alapanyagot, ahol a finom por, növényi maradványok, vasszennyezések leválasztásra kerülnek. Ezt követően a tiszta napraforgómagot két hántoló vonalon, 5 db berendezéssel (5 t/h,berendezés) hajalják. A hajalóban a magot és a héjat elkülönítik a magbéltől. A magot a héjtól rostálással szétválasztják, a bontatlan magot visszavezetik a hajalóba, a magbél és a héj frakcióból a port leválasztják, a leválasztott héjat az átmeneti tárolóban (500 m3-es) az energiahasznosításig tárolják. Ezt követi a lapkázási folyamat, ahol a hengerszéken a magbelet egy sima hengerpár lapkákká, pelyhekké préseli. A művelet során a sejtfal felszakad és szabaddá válik az olaj a préselés és az extrahálás számára. Az egyenletes méretet a hidraulikus rendszerből származó magas hengernyomás biztosítja. Ezután a lapkázott anyagot 8 db kondicionáló-pörkölő berendezésben felmelegítik. A gőzfűtésű kondicionáló berendezésben a lapkákat 100 – 105 C-ra felhevítik, nedvességtartalmukat 5 %-ra beállítják.

3 Mag előkezelés jelenleg / bővítés utáni folyamatábrája

Olaj kinyerés:  préselés, sajtolás  durva szűrés (ülepítés)  dekantálás  extrahálás  desztillálás  toasterezés  oldószer visszanyerés  nyersolaj tárolás Préselés, sajtolás A kondicionáló-pörkölő berendezésekből a kondicionált anyag az elosztó rédlereken keresztül a 3 db csigás olajprésbe kerül, melyeknek egyenkénti kapacitása 200 t/d. A megfelelően kondícionált anyagból a sajtolás során az olaj 75 – 80 %-a kinyerésre kerül, a visszamaradt préselvényt képező szilárd alkotó részek 16 – 20 % olajtartalmát az oldószeres extraháló üzemben nyerik ki. Durva szűrés A nyersolajat a láncos kaparó berendezésbe továbbítják, ahol az olaj durva szűrése, ülepítése során leválasztott szilárd szennyeződést a sajtolóba visszavezetik. Dekantálás A nyersolajat tovább tisztítják a dekanterben, ahonnan a tiszta olaj fázis a finomítóba kerül, a szilárd olajos fázist visszavezetik a sajtolóba. Extrahálás A préselvényből az olajat oldószeres n-hexános extrakcióval oldják ki. A forgó cellás extraktorban (kb. 1 – 2 óra alatt fordul körbe) a préselvényből szakaszos ellenáramban hexánnal kioldják az olajat. A berendezés aljában összegyűlik a hexán-olaj keverék, az ún. miscella. Az extraktorból folyamatosan elvételre kerül a miscella és folyamatosan friss, regenerált n-hexánnal pótolják az elvett mennyiséget. A zárt extraktorban 2 köztes termék, a hexán tartalmú (fehér) dara, és az olajos hexán (miscsella) keletkezik. Az extrahált olajat a préseléssel nyert sajtolt olajjal együtt, már mint nyersolajat finomítják.

4 Dara oldószer mentesítés A dara oldószer mentesítése több fokozatban történik. A darából a hexánt a több szintes indirekt fűtésű toaster berendezésben párologtatják el, miközben elveszti a hexan tartalmát, megnő a dara nedvesség tartalma és hőmérséklete. Ezt követően ugyanebben a berendezésben (toaster) a darát kondicionálják, majd azt követően az úgynevezett darahűtőben hűtik és környezeti levegővel szárítják. Desztillálás A n-hexánt a miscellától (hexan 80%-növényolaj 20% elegy) vákuum-desztillációval, 5 fokozatban eltávolítják, majd kondenzálják, és az extrakciós folyamatban újra felhasználják. Az 1. sz. elpárologtatót a toaster páráival (hexán és vízpárák), a 2. sz. berendezést gőzzel, a 3 – 5 sz. sztrippelők palástját gőzzel fűtik. A 4. sz. és 5. sz. tányéros kolonnákról vákuum alatt gőzsugár-szivattyúkkal elszívják a hexánt és a vízpárát, melyet kondenzálnak és egy központi ülepítő tartályban, a hexán-víz szeparátorban összegyűjtenek. A gravitációs szétválasztást követően a hexánt visszavezetik az extraktorba, a vízből még kiforralják a maradék hexánt. Oldószer-visszanyerés A technológiai folyamatban a minél kisebb hexán veszteség miatt enyhe (megszívást) depressziót és zárt rendszert alkalmaznak. Az így elszívott párákat, gázokat az abszorpciós-deszorpciós toronyra vezetik, ahol a légárammal szemben vezetett ásványi eredetű olaj (vazelin olaj) kimossa a maradék n-hexán gőzöket. A maradék n-hexán gázt az egyik oszlopban (hideg oszlop) abszorbeálják, a másik oszlopon (meleg oszlop) pedig direkt gőzbefúvatással és hevítéssel eltávolítják az ásványolajból, ezt követően az 1-es desztilláló oszlopon kondenzálják, majd mindkét anyagot a technológiában újra felhasználják. A tisztított levegőt a környezeti levegőbe vezetik. Olaj kinyerés jelenleg / bővítés utáni folyamatábrája

Olajfinomítás: vizes nyálkátlanítás  savas nyálkátlanítás semlegesítés  savtalanítás  viasztalanítás/vinterizálás  derítés, szűrés  szagtalanítás (dezodorálás)  nitrogén elnyeletés  szappanbontás  olaj tárolás. A finomítás célja a különböző szennyezések eltávolítása oly módon, hogy a trigliceridek minél kevésbé károsodjanak és az olajveszteség minél kisebb legyen. Vizes nyálkátlanítás A nyersolaj hidratálásával, a vizes nyálkátlanítási művelet során az olajban lévő hidratált foszfatidokat leválasztják. Az olajban nem oldódó megduzzadt nyálkanyagot centrifugával szeparálják és a leválasztott anyagot a darához keverik. Savas nyálkátlanítás Az olajban lévő nem hidratálható foszfatidokat csak erős sav hatására lehet duzzadó állapotba, azaz olajban nem oldódó alakba hozni. Foszforsav hatására a foszfatidok, nyálka állagú, olajban nem oldódó foszfatidokká alakulnak és semlegesítést követően centrifugában leválasztásra kerülnek. Savtalanítás A savtalanítás célja az olajban lévő szabad zsírsavak eltávolítása. A foszforsav hatására a foszfátok, nyálka állagú, olajban nem oldódó foszfátokká alakulnak. A lúgos semlegesítést követően lecsökken a szabad zsírsav tartalom. A szabad zsírsavak lúggal reagálva vízkilépés mellett szappanná alakulnak. Az e szappanokon adszorbeálódó egyéb anyagok, így a nyálkás anyagok, a

5 foszfatidok, az oxidációs termékek, a színanyagok, stb. is leválasztásra kerülnek az olajból. Az olajban a szappan igen rosszul oldódik, és víz jelenlétében pelyhes formában kiválik, és az olajtól centrifugával szeparálják. Az itt leválasztott nyálkaanyagot a darához keverik. Vinterizálás/viasztalanítás A növényi olaj viaszokat (hosszú láncú zsíralkoholokat), sztearint és egyéb magas olvadáspontú anyagokat tartalmaz, amelyek alacsony hőmérsékleten kristályosodnak és ezért az olaj zavarossá válik. Az olajból a magas olvadáspontú olajokat, viaszokat és viasz jellegű anyagokat folyamatos vinterizálással nyerik ki, azaz hőcserélőben előhűtik, majd pihentetik, a további 10 órás időtartamú hűtés alatt pedig, lejátszódik a kristályosodási folyamat. A nem kívánt viasz- és nyálkaanyagok ezen a hőmérsékleten az olajból kicsapódnak és centrifugális szeparátorral leválasztják. Az így kapott olajat felmelegítik majd gyenge citromsavas vizes oldattal átmossák, majd vákuumszárítóban szárítják, víztelenítik. Derítés Az olajat derítik, fehérítik, azaz a nemkívánatos színes anyagokat, az olaj maradék szappan, foszfát és nehézfém tartalmát eltávolítják. A porlasztva szárított meleg olajhoz derítőföldet adagolnak. A derítőföldet lemezes szűrőkön keresztül szűrik. Szagtalanítás (dezodorálás) - nitrogén elnyeletés A szagtalanítási művelet során az olajban lévő szabad zsírsavakat, valamint egyéb íz és szaganyagokat desztillálással távolítják el. A dezodoráló berendezésben vákuum alatt magas hőmérsékleten vízgőzt fuvatnak be. A rendszerből kikerülő gőzöket kondenzálást követően az értékesítésig lefagyasztják. A tárolás alatti oxidáció megelőzése miatt a lehűtött olajat 3 m3 űrtartalmú nyomás alatti tartályba vezetik folyamatos nitrogén adagolás mellett. Olaj tárolás Az étolaj 1 – 2 napos átmeneti tárolására 4 db 200 m3-es rozsdamentes hőszigetelt tartályt létesítettek, ezt követően a piaci igényektől függően kiszerelik, palackozzák az olajat. Szappanbontás Az olajfinomítás savtalanítási technológiai folyamatában képződő szappant kénsav hozzáadagolásával lebontják. A teljes folyamat zárt rendszerű. A szeparátor által kiválasztott szappanokat egy gyors keverésű berendezésben, mixer segítségével mosóvíz hozzáadásával homogenizálják. A kénsavat a reakciós tartály alsó felébe membrán szivattyúval adagolják. A kívánt 1,5 – 2 közötti pH értéket a beépített folyamatos pH mérő szabályozza. A hőmérséklet is automatikus szabályozású, a hőfokot direkt gőz bevezetésével biztosítják. A berendezésben lejátszódó reakció hatására a zsírsav folyamatosan felúszik a tartály felszínére, majd a három ülepítő tartályon áthaladva a kész zsírsavtartályba vezetik. A savas víz pedig zárt rendszeren keresztül a víztisztító berendezésbe folyik. Kiszerelés A kiszerelő üzemben1-2 literes PET palackokba és 5-10 literes műanyag kannákba töltik a kész, finomított étolajat. Ezt követi a kartondobozva való csomagolás. Az 1-2 literes kiszerelő sorok PET palackjait, ott a helyszínen, közvetlenül a töltés előtt automata palackfúvó géppel a kívánt méretben és darabszámban állítják elő. Végterméktárolás A mindenkori piaci igények szerint kiszerelt és csomagolt étkezési olajat raklapokon a higiéniai előírások betartása mellett raktározzák, majd közúton kamionokkal kiszállítják. A tároló tartályokból a tartálykocsikba történő lefejtés is biztosított.

6 Olaj finomítás jelenlegi / bővítés utáni folyamatábrája

7 A TELEPHELYRE TERVEZETT FEJLESZTÉSEK Megnevezés Új szennyvíztisztító üzembe helyezése Alapanyag, dara és héjtároló raktár létesítése Készáru raktár bővítés Tartalék kazánhoz zsákszűrő beépítés Dararaktár átalakítás technológiai üzemmé Olajfinomító üzem kapacitás növelése Dezodoráló üzem kapacitás növelése Héjtároló siló létesítése 60 t közúti mérleg beruházás Terménytároló siló létesítése Magelőkészítő technológiai korszerűsítés Sajtoló kondicionáló berendezés bővítése

Kapacitás 100 m3/nap tisztító kapacitás 3000 m2-es raktár 1700 m2-es bővítés Gőz kapacitás bővítés Dara feldolgozás Olajfinomítás Olajfinomítás Héjtárolás Anyagmozgatás fejlesztése Termény tárolás Magelőkészítés Kondicionálás kapacitás növelése

Megvalósítás tervezett idő intervalluma 2014. II. negyedév 2014. IV. negyedév 2014. II. negyedév 2014. II. negyedév 2014 – 2015. 2014. II. negyedév 2014. II negyedév 2014 – 2015. 2014 – 2015. 2014. II. negyedév 2014. II. negyedév 2014 – 2015.

Meglévő épületkomplexum bővítése A meglévő épületkomplexum csomagolóanyag és késztermék raktárral, valamint TMK, autószerelő és szociális épületrésszel való bővítését foglalja magába. Daraüzemi tervezett technológia A Kft. jelentős mennyiségben termel napraforgó préselés során keletkező úgynevezett napraforgó darát. A jövőbeni elképzelés az, hogy saját telephelyen, a meglévő dararaktár átalakításával létrehoznak egy termelő üzemegységet, amely a dara további feldolgozásával foglalkozna. A meglévő dararaktár helyiségben kerül kialakításra az új technológiai üzem. A tervek szerint a beruházás 2014 – 2015. évben valósul meg, önálló technológiai fejlesztésként. A célkitűzés, hogy baromfitakarmányozásra is fel lehessen használni a darát, azaz minél nagyobb fehérje tartalommal rendelkezzen a takarmány, illetve minél kisebb rosttartalommal azon is belül a rost szemcsék nagysága minimális legyen. A tervezett technológia főbb lépései: Az extrahált napraforgó darát először kalapácsos darálóval aprítják-darálják. A darát szitálással osztályozzák:  első osztályú dara: fehérjében dúsult és rostban szegény,  másod osztályú dara: fehérjében szegény és rostban dúsult. A szitálás során keletkező két frakcióból dercés, és vagy pelletált termék készül. A termékeket hűtés után ömlesztve raktározzák. Megrendelési igény szerint ömlesztve, vagy kiszerelve értékesítik. Az első osztályú dara a magasabb fehérje tartalmú, a baromfitakarmányozáshoz értékesíthető, a másod osztályú alacsonyabb fehérje és magas rost tartalmú pedig, rost igényes állatok (pl. nyúl) takarmányozásához értékesíthető. Lecitin szárító technológia A beruházás a meglévő olajfinomítási technológiához fog tartozni, melynek várható megvalósulása 2014 – 2015. évben várható. Cél: vizes nyálkátlanítással nagyon értékes terméket előállítani, a kommerciális napraforgó lecitint, az élelmiszeriparban használt legjobb természetes emulgálószert. Kapacitás: 2-3 t/d kommerciális lecitin Szárított lecitin minőségi követelményei: Acetonban oldhatatlan rész: minimum 65% Nedvesség: maximum 1% Hexánban oldhatatlan rész: maximum 0,1 % Szín: Gardner 4 – 8 Technológia főbb lépései: A szilárd anyag eltávolítása miatt a préselt és az extrahált napraforgó nyersolajat RSE 210-06-073 speciális szeparátorral tisztítják. A tisztított olajhoz 1 – 2 % víz intenzív bekeverésével a foszfatidok pelyhesedése megindul és RSE–200 szeparátorral a vizes nyálkát leválasztják (kb. 50% víztartalom). A vizes nyálkát egy vékony rétegű vákuumszárítón keresztül vezetve 1 % alá csökkentik a lecitin nedvességtartalmát. A szárított lecitint meleg vizes dupla falú tartályokban tárolják és tartálykocsikba töltik. Késztermék tároló tartályok és új 60 tonnás közúti mérleg technológiai fejlesztése A Kft. telephelyén jelenleg 4 db 100 m3-es és 4 db 200 m3-es rozsdamentes készterméktároló tartály található. Jelenleg 1,2 millió liter finomított étolaj tároló kapacitása biztosított. A tartály park bővítésével úgyszintén rozsdamentes új tárolók épülnek. A 026/187 hrsz. számú területen, a palackozó épület mellett önálló beruházásként tervezik megvalósítani a bővítést. A beruházás várható

8 időpontja: 2014 – 2015. év. A tartálypark létesítésével megfelelő méretű kármentő medence is készül. A tervezett tartálypark kapacitása: 2 millió liter finomított étolaj tárolására lesz alkalmas. Az NT Kft.-nél jelenleg 1 db 60 tonnás közúti mérleg található. Ezen a mérlegen bonyolítják a mag beszállítást, a dara be- és kiszállítást, nyersolaj ki- és beszállítását, finomított étolaj be- és kiszállítását, készáru termék, valamint a hulladékok kiszállítását, továbbá a különböző segédanyagok beszállítását is. Ennek következtében ez a mérleg nagyon leterhelt. Az új 60 tonnás közúti mérleget a 026/187 hrsz.-ú telephelyen a palackozó mellé tervezik megépíteni. Ezzel megfeleződne az egy mérlegre jutó terhelés, azaz megoszlana az egyes termékek be- és kiszállítása. A jelenlegi mérlegen maradna a mag és dara be- és kiszállításának mérlegelése. A tervezett mérlegre kerülne át a késztermék kiszállítása, az olajok be- és kiszállítása. A segédanyagok beszállításánál és hulladék kiszállításánál vegyesen lehetne használni a mérlegeket, a szabad mérleg kapacitása függvényében. A TEVÉKENYSÉG VÍZ- ÉS TALAJVÉDELMI VONATKOZÁSAI VÍZHASZNÁLATOK A Kft. a vízellátásra, a szennyvízkezelésre, a csapadékvíz-kezelésre, -elhelyezésre, továbbá a monitoring rendszer fenntartására és üzemeltetésére vonatkozóan a 65632-7-3/2013. számú határozattal kapott vízjogi üzemeltetési engedélyt. A határozat érvényességi ideje: 2018. május 31. Vízellátás A gyár vízigényének kielégítése egyrészt a városi hálózati vízbekötésen keresztül biztosított, másrészt a gyárterületen lévő 17 db fúrt kútról történik. Vízhasználati adatok:   

Szociális vízigény: a városi hálózatról. Technológiai vízigény: saját fúrt kutakról. Kazánvíz előállítás: városi közműről történik.

A telephelyen levő kutak egységesen 35 m talpmélységgel létesültek, aknás kútfej kiképzéssel. Vízminőség Vízmérés: Lekötött vízkontingens:

II. osztályú talajvíz vízórával 74.701 m3/év

Jelenleg a K7, K8, K9, K14, K15 jelölésű fúrt kutakat a Kft. nem üzemelteti, azokat szabványos kútfej lezárással látták el, az idegen anyagok felszín alatti vízbe történő bejutásának megakadályozására. A használatban levő kutakból kitermelt vizet a Kft. a technológiában elvárt vízminőség érdekében a vízkezelő épületbe telepített, illetve a városi közműről vett vizet a kazánház épületbe telepített fordított ozmózis elvén működő víztisztító berendezéssel kezeli. A berendezések visszamosatása során keletkező szennyvizeket (3,4 + 2 m3/d) a technológiai szennyvízhálózaton keresztül vezetik el. A Kft. a kutakból kitermelt víz jelentős mennyiségét a technológiában gőztermelésre, illetve hűtésre használja fel, melynek egy részét recirkuláltatja. Az előállított gőzt az olaj finomítása (nyálkátlanítás) során annak felmelegítésére használják, míg a hűtővíz a nyersolaj vegyszeres viasztalanítási eljárásához szükséges. A víz kisebb mennyiségét a felhasznált vegyszerek hígításához, illetve a részben finomított olajból a visszamaradó szappantartalom kimosásakor, illetve a berendezések, tároló tartályok időszakos tisztításakor használják fel. Az elmúlt év viszonylatában a kutakkal termelt vizek felhasználása az alábbiak szerint alakult, illetve az üzem névleges kapacitásához az alábbi technológiai vízhasználat várható. Technológiai vízhasználat: Hűtésre használt víz: Gőztermelésre használt víz: Olajmosás (nyersolaj tisztításhoz): Vegyszerek hígítása: Berendezések tisztítása:

34.100 m3 23.600 m3 10.080 m3 1.680 m3 5.040 m3

A felhasznált víz jelentős részét a technológia adottságai, és az elvégzett fejlesztéseknek köszönhetően gazdaságossági szempontokat is figyelembe véve visszaforgatják, illetve az olajfinomító technológiában korábban üzemeltetett 2 db vízgyűrűs vákuum szivattyú helyett zárt rendszerű visszaforgatásos típus került beépítésre, így az itt felhasznált víz mennyisége is jelentősen csökkent. Szennyvízkezelés, elhelyezés

9 A telephelyen a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően elválasztott rendszerű csatornahálózat működik, melynek következtében a tiszta és szennyezett csapadékvizek, a kommunális és technológiai szennyvizek környezetvédelmi és jogszabályi elvárásoknak megfelelő elvezetése és előkezelése megoldott. A keletkező szennyvizek: Szociális (közvetlenül a városi közcsatornába bocsátva): Technológiai (előtisztítást követően a közcsatornába bocsátva):  Szappanbontás szennyvize:  Étolaj-finomítás során keletkező olajos mosóvíz:  Gépek, berendezések tisztításának szennyvize, időszakosan:

9,5 m3/d

3.135 m3/év

30,0 m3/d 30,5 m3/d

9.900 m3/év 10.080 m3/év 5.400 m3/év

A szennyvízelvezető rendszeren 6 db olajfogó műtárgy üzemel. Az olajfogók iszap hulladéka annak átvételére engedéllyel rendelkező szakcégnek kerül átadásra. A gerincvezetékkel gyűjtött kommunális és technológiai szennyvizek a telephely Ny-i végében levő átemelő aknán keresztül csatlakoznak a városi szennyvízhálózatra. Önellenőrzés: Felügyelőségünk a Kft. által benyújtott önellenőrzési tervet a 65632-6-3/2013. számú határozattal hagyta jóvá 2017. december 31. napjáig. Csapadékvíz elvezetés A telephely burkolt felületeiről lefolyó tiszta és esetlegesen szennyezett csapadékvizek elvezetése a telep vízgyűjtő területei alapján kiépített, elkülönített csatornahálózaton keresztül a Ferencszállási csatorna telephelyen belüli szakaszába (13+232 – 13+445 km szelvények között) történik. A szennyezett csapadékvizek előkezelésére 7 db iszap/olajfogó műtárgy létesült. A Kft. a telephelyen üzemi töltőállomást létesített. A töltőállomás gázolaj tárolója (1 db 9 m 3-es acéltartály) kármentős konténerben került telepítésre. A 60 m2 térbeton felületű lefejtő tér lejtése következtében az esetlegesen szennyezett csapadékvizek ÉME engedélyes olajleválasztó berendezésen előkezelve 5 m3-es vízzáró tartályba kerülnek, ahonnan időszakosan szállítják el az engedéllyel rendelkező ártalmatlanító telephelyre. Az üzemi töltőállomás létesítését a Felügyelőség 93879-1-1/2013. számú szakhatósági hozzájárulásával jóváhagyta, az illetékes mérésügyi hivatal a létesítést CSS/01/1227-11/2013. számú határozattal engedélyezte. Használatba vételi engedélyezése folyamatban van. A üzemi töltőállomás területéről szennyezett csapadékvíz elfolyás nem várható. 2014. év elején a Kft. még egy üzemi töltőállomást létesítését tervezi, melynek engedélyeztetése most van folyamatban. A terület érzékenységi besorolása A növényolajgyár üzemével érintett Kiskunfélegyháza 04/94 hrsz.-ú külterületi ingatlan területe a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004 (VII. 21.) Kormány Rendelet részét képező 1:100.000 léptékű érzékenységi térkép alapján érzékeny kategória alá sorolt. Az érintett ingatlan a nitrátérzékeny területeknek a MePAR szerinti blokkok szintjén történő közzétételéről szóló 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet alapján, a nem nitrátérzékeny kategória alá sorolt. A tevékenységgel érintett terület nem érint kijelölt, illetve kijelölés alatt álló hidrogeológiai védőterületet. Felszíni vizek: A növényolajgyár területét D-i és K-i irányban mezőgazdasági művelés alá vont területek, É-i irányban a városi parkerdő, Ny-i irányban a 451-es út és az 5-ős főút kereszteződésénél a Tesco áruház határolja. A növényolajgyár távolabbi, és közvetlen környezetét tekintve az alábbi jelentősebb felszíni vizek és vízfolyások adhatóak meg. K-i irányban 2,8 km távolságban a Félegyházi vízfolyás csatorna, DK-i irányban 9,9 km távolságban a Gátéri Fehér-tó, Ny-i irányban 5,5 km távolságban a Kővágó éri csatorna, Az üzem terület ÉNy-i – DK-i tengelyében a Ferencszállási csatorna található. A Ferencszállási csatorna a Gátéri Fehér-tó előtt csatlakozik a Félegyházi vízfolyás csatornába, majd azt követően a Gátéri Fehértóba vezeti a belvizeket.

10 Felszín alatti víz: Monitoring A Kft. tevékenysége a felszín alatti vizekre gyakorolt hatásának ellenőrzésére, a gyártási technológia területét körülhatárolva 4 db figyelő kútból álló monitoring rendszert üzemeltet. A monitoring kutak talpmélysége egységesen 10,0 m. A kutak EOV koordinátái: Kút jele 1. 2. 3. 4.

EOVX (m) 149 663 149 744 149 650 149 594

EOVy (m) 711 580 711 670 711 748 711 682

A vízjogi engedélyben megadottak szerint a monitoring kutak előírt mintázási gyakorisága éves, a vízminták laborvizsgálatát pH, fajlagos vezetőképesség, KOI, BOI, ammónium, nitrit, nitrát, szulfát és összes foszfor komponensekre végzik. A laborvizsgálati eredmények a 2012-es évben a szervetlen komponensek esetében az ammónium komponens az 1., 2., illetve a 3. jelű kút esetében mutatnak kismértékű „B” szennyezettségi határérték túllépést (4,0, 0,74, ill. 3,7 mg/l értéket), a 4. sz. kútban a „B” szennyezettségi határértéket meghaladó koncentrációt egyik komponens esetében sem mértek. A gyártási tevékenységhez kapcsolható friss szervesanyag, szulfát és foszfát (olaj feldolgozási vegyszerfelhasználás) terhelés nem mutatkozik. A zárt technológia következtében a talajvíz szennyezettsége normál üzemmenet mellett nem várható. Folyamatban levő szennyvíztisztító fejlesztés Az étolaj finomítás során keletkező szappan kénsavas bontásából származó szennyvíz, a palackozóban keletkező szennyvíz, és az RO berendezések szennyvizeinek kezelésére tervezett technológia kiépítése a 65632-4-8/2012. számú vízjogi létesítési engedélyben megadottak szerint megtörtént, azonban a próbaüzemelés tapasztalatai, laborvizsgálati eredményei alapján a technológia módosítására került sor a 65632-4-17/2013. számú határozattal kiadott vízjogi üzemeltetési engedélyben. A szennyvíztisztító tervezett kapacitása: 96 m3/d. Tisztítás technológia fokozatai: - Semlegesítés (Szulfát és foszfát tartalom leválasztása mésztej adagolással) - biológiai szennyvíztisztítás (oldott SZEA biológiai bontása), - vegyszeres utókezelés és utószűrés (ülepedő és lebegőanyagok leválasztása), - fordított ozmózisos utótisztítás (RO - utótisztítás), - iszapkezelés. A tisztított szennyvizek befogadója: A tisztított szennyvíz az ipartelepen a meglévő szennyvízelvezető hálózatára csatlakozva, az üzemi területen keresztülhaladó Ferencszállási csatorna – időszakos vízfolyás – 13+297 km szelvényébe kerül bevezetésre. A tisztított szennyvíz bebocsátásának EOV koordinátái: X = 149 821,513 m Y = 711 723,050 m A TEVÉKENYSÉG HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI VONATKOZÁSAI Veszélyes és nem veszélyes hulladékok, valamint melléktermékek gyűjtése, kezelése: A gyártási tevékenység finomítási fázisában leválasztott anyagokat (zsírt, viaszt, nyálkaanyagot, leválasztott szappant), a telep olajfogó berendezéseinek tisztítása során keletkező iszaphulladékot, valamint a gyártástechnológia gépeinek, berendezéseinek, tároló tartályainak tisztítása során keletkező tömény maradványolaj tartalmú technológiai szennyvizet összegyűjtötték és engedéllyel rendelkező cégnek adták át további kezelésre. A Kft. a fenti hulladékokat a 2012. év végén létesített, saját technológiai szennyvíztisztítójában kívánja kezelni. 2013. év eleje óta folyik a tisztítómű próbaüzeme. Próbaüzem közben szükségessé vált egy technológiai módosítás, ami miatt a létesítési engedély módosítását kérték. A gyártás során keletkező másodlagos termékeket, napraforgóhéjat teljes egészében felhasználják, illetve értékesítik. A leválasztott növényi részeket, napraforgóhéjat a Kft. hasznosítja, azok elégetése a technológiához szükséges gőz előállítását végző gőzkazánban történik. Az égetés során keletkező kazánhamu hulladékot a Kft. jelenleg a telephelyen tárolja.

11 A kazánhamuból termésfokozó anyag receptúrájának kidolgozása, minősíttetése folyamatban van. A minősítési folyamat lezárásáig a Kft. megállapodást kötött engedéllyel rendelkező vállalkozóval, aki forgalomba hozatali és felhasználási engedéllyel rendelkezik napraforgóhéjból égetés során keletkező hamuanyagra vonatkozóan. A gyártás során másodlagos termékként megjelenő dara kiváló takarmányozási értékei miatt az állattartó és takarmánykeverő üzemekben egyaránt értékesíthető. A finomítás mellékterméke a technikai zsírsav, amelyet termékként külföldre értékesítenek. A tevékenység végzése során keletkező veszélyes hulladékokat megfelelő gyűjtőedényekben, kijelölt veszélyes hulladék gyűjtőhelyen gyűjtik. Az üzemi gyűjtőhelyről a veszélyes hulladékokat engedéllyel rendelkező kezelő szállítja el. Nem veszélyes termelési hulladékokat, a telephelyen kialakított hulladékgyűjtő helyeken, megfelelő gyűjtőedényekben szelektíven gyűjtik majd engedéllyel rendelkező kezelőnek – hasznosítható hulladékok esetében hasznosítóknak – adják át. Települési hulladékok gyűjtése, kezelése: A telephelyen keletkező szilárd települési hulladékokat nem veszélyes hulladékgyűjtő épületben elhelyezett konténerben gyűjtik, mely hulladékokat engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adják át kezelésre. Telephelyen keletkező hulladékok:

Hulladék megnevezése folyékony hulladéknak a képződése helyén történő kezeléséből származó iszap hamu, salak és kazánpor (kivéve 100104) klórozott szerves vegyületeket nem tartalmazó ásványolaj alapú hidraulikaolaj olaj-víz szeparátorokból származó olaj egyéb oldószer és oldószer keverékek papír és karton csomagolási hulladékok műanyag csomagolási hulladékok veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok olajszűrő ólomakkumulátor vas és acél fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok egyéb települési hulladék, ide értve a kevert települési hulladékot is

Azonosító kód

További kezelés a helyszínen

Helyszínen történő hasznosítás

Telephelyen kívüli kezelés módja

020305 100101 130110* 130506* 140603* 150101 150102

nincs nincs

Átadás engedéllyel rendelkező kezelőnek

150110*

150202* 160107* 160601* 170405 200121* 200301

A TEVÉKENYSÉG LEVEGŐVÉDELMI VONATKOZÁSAI Étolajgyártás mag előkezelési technológiája Az előtisztított napraforgó mag a technológia üzemépületén kívül található magfogadó silóból csigán keresztül jut az egyidejűleg üzemelő 5 db Vulkán típusú berendezés hajaló / maghéj előkészítő dobjába, melyből 4 db főhajaló és 1 db ún. retúr hajaló. A gépek egyik része a hajalódob, ahol a mag centrifugális erő hatására a dob oldalához verődik, és a maghéj feltörik. A dobból a héj, a bél, valamint bizonyos mennyiségű felbontatlan mag egy perforált rostára (rázóasztalra) kerül, amelyből egy-egy gépben 2 db is van.

12 Minden rázóasztal végén található egy légkamra / szélszekrény, ahonnan egy-egy ventilátor (névleges teljesítmény: 3.500 m3/h) elszívja a maghéjat, mely a szélszekrény aljába hullik és egy csigával a tároló silóba, onnan pedig a maghéjégető kazánokba kerül, ahol elégetik. Minden hajaló berendezés szélszekrényéhez tartozik egy-egy elszívó ventilátor, valamint egy-egy porleválasztó multiciklon. A külön álló gépek ciklonjain távozó szennyezett levegő az épületen kívül egy központi porleválasztó ciklonba kerül, egy központi elszívó ventilátor segítségével. A központi elszívó ventilátor névleges teljesítménye: 20.000 m 3/h. Az itt leválasztott port bigbag zsákokban összegyűjtik és a maghéjégető kazánokban elégetik. A technológiához 1 db bejelentés köteles pontforrás, a P19-es számú ciklon kürtő tartozik. A maghajalási technológiához kapcsolódó, mérhető pontforrás műszaki paraméterei: Berendezés Megnevezése: LAL azonosítója: Teljesítménye:

Maghajaló berendezések közös kürtője Külső elszívó ventilátor Külső pernyeleválasztó multiciklon V26 L24 20.000 m3/h 95 %

Elszívó kürtő LAL azonosítója: Magassága (m): kibocsátó felület (m2): Anyaga:

P19 14 0,635 fém

Étolajgyártás olaj kinyerés technológiája Extrahálás: A 16 db körcellából álló forgó extraktorba (kb. 1 – 2 óra alatt fordul körbe) felső részén töltik be a préselvényt. A hexánt oldószerszivattyúval az oldószer-melegítő (gőzös hőcserélő) szóró-csövön juttatják a megfelelő cellába. Az extraktor alja kúpos, 6 részre van osztva lapokkal, melyben mindig található hexán-olaj keverék. Ezt 6 db szivattyú keringteti vissza a cellákra. A visszakeringtetett és friss hexán eleggyel folyamatosan, lassan átöblítik a cellákban lévő préselvényt, miközben kioldódik az olaj, amely a berendezés aljában összegyűlik. Ez a hexán-olaj keverék, az un. miscella. A berendezésben a folyamat ellenáramú, mivel az előmelegített hexánt először a legalacsonyabb olajtartalmú anyaggal érintkeztetik, s az olajban egyre dúsuló miscella mozgása ellentétes az olajos anyag haladási irányával. A miscellát a fokozat szivattyúk továbbítják előre. A felmelegítést a fokozat-melegítők végzik. A kb. 20 % olajtartalmú teljes miscella durvaszűrés után a miscellatartályba folyik. A cella körbefordulása végén – újratöltés előtt – önműködően kiürül a dara az ürítőcsigába, onnan a gáztömör rédlerbe és adagolón át a toasterbe kerül. A dara hexán-mentesítése a toasterben történik. A toaster 7 szintes, hengeres, zárt rendszer, mely vákummal szívott. Minden szinten terelő-keverő karok helyezkednek el a közös tengelyen. A hexántalanító szakaszok fűthető kettős fenékelemmel készültek, ezen kívül direktgőz befúvatási lehetőség is biztosított. A fenékelemek perforáltak, a szintek között az anyag szintszabályozóval és szintjelzővel ellátott ejtőnyíláson – felülről lefelé haladva – esik át. Az anyag a toasteren áthaladva a fűtés és a befúvatott direktgőz hatására hexántartalmát elveszti. A darafelületéről a hexán elpárolog és a páracsövön keresztül a páramosóba kerül, ahol a felülről bepermetezett melegvíz a finom port kimossa. Ezután a hexán elegy az I. desztilláló fűtőcsöveinek felületén lehűlve kondenzálódik, és ezt követően a hexán víztartalma leválasztásra kerül. A nem kondenzálódott oldószergőzök a párakontaktorban cseppfolyósodnak. A párakontaktorról távozó gőz további hűtés után a véggáz tisztítóba kerül. A hexán mentes dara a daraszárítóba, onnan pedig a daratárolóba jut. A hexán forráspontja alacsonyabb az olajénál (70 C), ezért melegítés hatására a hexán kihajtható. A vákuum vízgőzdesztilláló rendszer 4 fokozatú.  Az I. desztilláló berendezés csőköteges, páraciklonná kiszélesedő torony. A csőköteg csöveiben lentről felfelé a miscella áramlik, a csövek közötti térben, pedig a toasterből jövő párák.  A II. desztilláló berendezés csőköteges, páraciklonná kiszélesedő torony. A csőköteg csöveiben lentről felfelé a miscella áramlik, a csövek között 2 bar nyomású gőz van.  A III. desztilláló köpenyfűtésű, elosztó, terelő-tányéros ellenáramú oszlop. Felülről lefelé áramlik a miscella, alulról felfelé a befúvatott direktgőz.  A IV. utódesztilláló két külön desztilláló tér egy közös testbe építve. A felső köpenyfűtésű, terelő-tányéros ellenáramú oszlop. Az alsó köpeny nélküli az előzővel azonos felépítésű. Felülről lefelé áramlik a miscella, alulról felfelé a befúvatott direktgőz. A vákuumot gőzsugár szivattyúkkal állítják elő. Az I. és II. desztillálónak és a III. és IV. desztillálónak kondenzátora közös. A hexánmetes olajat az extraháló szivattyú a fogadótartályba szállítja. Véggáz hexán mentesítés A készülékből légvezetékekkel vezetik el a hexán tartalmú levegőt. A hexán mentesítés egyrészt hűtéssel, majd ásványolajban történő elnyeletéssel történik. A véggázt első lépésben a deflegmációs kondenzátoron vízhűtéssel kondenzálják. A cseppfolyósodott hexán-víz keverék a vízelválasztóba kerül. A nem kondenzált levegő-hexán elegyet abszorpciós toronyba vezetik. A Raschig gyűrűvel töltött toronyban felülről lefelé szivattyúval hideg ásványolajat cirkuláltatnak, ami elnyeli az oszlop alján bevezetett és ellenáramban felfelé haladó véggázból az illó hexán-gőzöket. Ezt követően vezetik a környezeti levegőbe a tisztított véggázt. Az ásványolajból a hexánt hőcserélőkön történő előmelegítést követően a deszorpciós, azaz hexán mentesítő oszlopon desztillálják és a gőzöket az I. desztillálóra, míg a közben kondenzálódott hexán-víz keveréket a hexán-vízelválasztóra vezetik. A technológiához 1 db bejelentés köteles pontforrás, a P14-es számú extrakciós torony elszívó ventilátor kürtője tartozik.

13 Extrakciós torony főbb műszaki adatai: Berendezés

Extrakciós torony elszívó ventilátor kürtő Extrakciós torony Elszívó ventilátor E17 V14 23 t/év 1000 m3/h

Megnevezése: LAL azonosítója: Teljesítménye: Elszívó kürtő LAL azonosítója: Magassága (m): Kibocsátó felület (m2): Anyaga:

P14 13 0,05 fém

Étolajgyártás hőenergia előállítás technológiája Földgáztüzelés A telephelyen működő technológiák hőenergiáját elsősorban a feldolgozott napraforgó maghéj elégetéséből fedezik. Kiegészítő és tartalék energiaforrás a földgáztüzelésű kazán által előállított hőmennyiség. A telep technológiáinak rekonstrukciójával, felújításával egyidejűleg a hőszolgáltatást is korszerűsítik, egyben energiatakarékosabb, jobb hatásfokú berendezésekre cserélik, építik át. A Thermopac 600 B WANSON típusú földgáz üzemű kazánt egy korszerű, energiatakarékos berendezésre cserélik, a füstgáz elvezető kémény műszaki adatai nem változnak: A technológiához 1 db bejelentés köteles pontforrás, a P18-es számú gázkazán kéménye tartozik. Kazán

Gázkazán kéménye Aalborg HPNC Boiler Aalborg HPNC, Dánia 900 85,2 beépítés alatt

Típusa: Gyártója: Hőteljesítménye (kW): Hatásfok (%): Berendezés LAL azonosítója: Beépített égőfej Típusa: Gyártója: Hőteljesítménye (kW): Gázfogyasztás (m3/h): Tüzelőanyaga:

Weishaupt G7/1-D,ZMD Weishaupt GmbH, Németország 250 – 1550 84 földgáz

LAL azonosítója: Magassága (m): Kibocsátó felület (m2): Anyaga:

P18 7 0,049 hőszigetelt fém

Füstgáz elvezető kémény

Maghéjégetés Az LTB-35 típusú maghéjégető hideg tartalék tüzelőberendezés felújítása jelenleg folyamatban van. A kazán multiciklon porleválasztóját a táblázatban megadott műszaki specifikációval rendelkező zsákos szűrő (BZS-144) leválasztóval egészítik ki a hatékony szilárd anyag leválasztás miatt. A kazán technológia felújítás, rekonstrukció bejezését követően a meglévő BA-300TEMOL típusú vegyes tüzelésű berendezés leszerelésre kerül. A technológiához 1 db bejelentés köteles pontforrás, a P13-es számú maghéjégető kazánok közös kéménye tartozik. Maghéj égető kazánok főbb műszaki paraméterei: Kazán

Maghéjégető kazánok közös kéménye Típusa:

BA-300TEMOL

LTB-G7

Gyártója:

Bonus Bt.

Bioláng Kft.

300 T24 1000 x 2000 lépcsős csőcsigával

4600 7 T23 2000 x 3000 lépcsős csőcsigával

Névl. hőteljesítménye (kW): Gőz teljesítménye (t/h): LAL azonosítója: Rostély mérete (mm x mm): Rostély kialakítása: Fűtőanyag adagolás: Elő- és utóégető

LTB-35 AKH5 Szolnoki Vas és Faipari Szövetkezet 3500 4 T22 1000 x 2000 Lépcsős csőcsigával

14 Gyártója: Füstgáz elszívó ventilátor Típusa: Gyártója: LAL azonosítója: Légszállító telj. (m3/h): Leválasztó berendezés Megnevezése: Típusa: Gyártója: LAL azonosítója: Leválasztási hatásfok (%): Megnevezése: Típusa: Gyártója: LAL azonosítója: Leválasztási hatásfok (%): Szűrőzsákok darabszáma: Szűrőfelület (m2): Szűrőzsákok anyag: Füstgáz elvezető kémény LAL azonosítója: Magassága (m): kibocsátó felület (m2): Anyaga:

Bonus Bt.

Bioláng Kft.

Bioláng Kft.

CB-300/T Bonus Bt. V24 1000

NHVF-130 Ventifilt Kft. V23 9500

BV-90 Bioláng Kft. V22 9500

Multiciklon B350 Bonus Bt. L25 92 -

Multiciklon BMC-45 Bioláng Kft. L22 92 zsákosszűrő VEP Ventifilt Kft. L25 99 120 200 tűnemezelt teflon

Multiciklon MC egyedi L26 92 zsákosszűrő BZS-144 Bioláng Kft. beépítés alatt 99 144 240 tűnemezelt teflon

P13 16 0,95 hőszigetelt fém

Az NT Kft. telephelyén 4 db bejelentés köteles pontforrás működik, amelyek 4 különféle technológiához kapcsolódnak: 2. sz. technológia: Hőenergia előállítás (gáz) 3. sz. technológia: Hőenergia előállítás (maghéj) 4. sz. technológia: Extrahálás 6. sz. technológia: Maghajalás

Gázkazán kéménye

Pontforrás Magassága (m) 7

Kibocsátó felülete (m2) 0,049

Maghéjégető kazánok közös kéménye

16

0,95

13

0,05

hexán

14

0,635

szilárd

Technológia száma

Száma

Megnevezése

2

P18

3

P13

4

P14

6

P19

Extrakciós torony elszívó ventilátor kürtője Maghajaló berendezések közös kürtője

Légszennyező anyag CO, NOx, CO2 SO2, CO, NOx, szilárd, CH,, CO2

Hűtési technológia A Kft. a www.hlhmonitor.hu honlapon regisztrációval rendelkezik. A hűtési technológia primer hűtőközeg anyaga: R404A, mennyisége 200 kg. A hőfelvevő közeg: propilén glicol 50 %-os oldata, mennyisége: kb. 6 m3. A telephelyen működő hűtőrendszer karbantartását arra megfelelő jogosítvánnyal rendelkező vállalkozás szükség szerinti gyakorisággal végzi. A TEVÉKENYSÉG ZAJVÉDELMI VONATKOZÁSAI A telephely Kiskunfélegyháza külterületén, a VIII. ker. 04/94 hrsz. alatti ingatlanon, a 451 sz. közút mellett helyezkedik el. A telep két részből a Gyártó üzemből és a Kiszerelő, csomagoló üzemből áll. Zajvédelmi szempontból a Gyártó üzemhez tartoznak a külső zajforrások, a Kiszerelő és csomagoló üzemrészben külső zajforrások nincsenek, csak épületen belül, és az üzemrész zajkibocsátása elhanyagolható a Gyártó üzemhez képest. A telephely közvetlen környezetében a legközelebbi tanyaépületek, a telephelytől DNy-i irányban, kb. 200 m-re a 04/2 hrsz. alatti tanyaingatlan, mely Gksz-1 övezeti besorolású területen helyezkedik el. D-i irányban, kb. 120 m-re a 04/4 hrsz., és kb. 240 m-re a 04/3 hrsz. alatti Má-3 övezeti besorolású területen lévő tanyaépületek. A teleptől É-i irányban gazdasági terület, K-i irányba Ee-1 jelű területek találhatók védendő épületek nélkül. A telephely domináns zajforrásai: kazánház, magelőkészítő külső porleválasztó, sajtoló üzem külső ventilátor, finomító külső aggregát, dezodoráló külső aggregát, extrakciós üzem, darahűtő berendezés, valamint a belső helyi nehéz tehergépkocsi közlekedéséből eredő zajkibocsátás.

15 Az 500 t/nap olaj termelési kapacitás teljesítéséhez a technológiát épületen belül korszerűsítik, modernebb gépek kerülnek a jelenleg üzemelő gépek helyébe, melyeknek zajkibocsátása kisebb lesz. A zajforrások nagy része árnyékolva van. A legzajosabb zajforrások az extrakciós üzem és a darahűtő berendezés. Jó közlekedési kapcsolatot biztosít a telephelytől D-re lévő 451. számú út. A szállítási célforgalom az út egyéb forgalmához viszonyítva, nem jelentős mértékű, ezért a közlekedési zajterhelésben nem okoz észlelhető változást. Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás idején a Darahűtő berendezés D-i oldalához zajvédő fal került építésre az éjszakai zajterhelési határérték teljesülésének biztosítására. A zajvédelmi előírások teljesülnek. A zajcsökkentő intézkedések megvalósítása után a telephelyen és környezetében a Zaj és oktatás Kft. 2014. március 25-én az éjszakai órákban ismételt ellenőrző műszeres zajmérést végzett, mely alapján elkészített jegyzőkönyv másolata a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélykérelmi dokumentáció kiegészítéseként benyújtásra került. A mérés igazolta, hogy a zajvédő fal megépítését követően a Kiskunfélegyháza 04/4. hrsz. alatti védendő ingatlannál, a telephely zajkibocsátása az éjszakai időszakban sem haladja meg a zajterhelési határértékeket. A telep zajvédelmi szempontú közvetlen hatásterülete a helyszíni zajmérésekre alapozva került kijelölésre, melyen zajtól védendő létesítmények vannak. A hatásterület nagysága az Má területen lévő tanyák irányában 240 m, a Gksz területen lévő védendő ingatlanok irányában 240 m-ben, és a védendő létesítmény nélküli Gksz, Ee területek irányában 370 m-ben került meghatározásra. A TEVÉKENYSÉG TERMÉSZETVÉDELMI VONATKOZÁSAI Az érintett ingatlanok országos jelentőségű védett természeti területnek, Natura 2000 területnek nem részei. Az üzem kivett iparterületen található ahol védett fajok előfordulásáról nincs adat. AZ ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKA Az étolaj gyártásra vonatkozóan nincs magyar nyelvű „Útmutató az Elérhető Legjobb Technika” meghatározásához. Az Elérhető Legjobb Technika (Best Available Techniques, röviden BAT) összefoglalva a következőket jelenti: mindazon technikák, beleértve a technológiát, a tervezést, karbantartást, üzemeltetést és felszámolást, amelyek elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett gyakorlatban alkalmazhatóak, és a leghatékonyabbak a környezet egészének magas szintű védelme szempontjából. A létesítmény technológiája, és az előírt intézkedések megvalósításával, betartásával levegővédelmi, hulladékgazdálkodási, zajvédelmi és vízvédelmi szempontból megfelel a BAT szerinti gazdaságossági szempontból legésszerűbb és a környezet védelmét megfelelően biztosító technológiák követelményeinek, mert:  A gyártási technológia alapanyagait adó magok tárolása a legjobb térkihasználtságú, gravitációs ürítésű, zárt 500 m 3 és 600 m3 befogadó kapacitású silókban történik.  A maghéjégető kazán többlépcsős porleválasztója biztosítja a füstgáz kibocsátási határérték alatti szilárd anyag koncentrációját.  A napraforgómag feldolgozásából származó maghéj (melléktermék) eltüzelésével technológiai gőzt állítanak elő, ezáltal jelentős mennyiségű földgáz tüzelőanyagot tudnak kiváltani.  A kazánhamuból termésfokozó anyag receptúrájának kidolgozása, minősíttetése folyamatban van.  A gyártás során másodlagos termékként megjelenő dara kiváló takarmányozási értékei miatt az állattartó és takarmánykeverő üzemekben egyaránt értékesíthető.  A finomítás mellékterméke a technikai zsírsav, melyet termékként külföldre értékesítenek.  A termeléshez felhasznált víz jelentős részét a technológia adottságainak, valamint az elvégzett fejlesztéseknek köszönhetően, gazdaságossági szempontokat is figyelembe véve visszaforgatják. Az olajfinomító technológiában korábban üzemeltetett 2 db vízgyűrűs vákuum szivattyú helyett zárt rendszerű visszaforgatásos típusú került beépítésre, így az itt felhasznált víz mennyisége is jelentősen csökkent.  A Kft. 2012. év óta tartó fejlesztéseinek köszönhetően az üzem technológiai vízigénye jelentősen csökkent. Az új technológiai szennyvíz tisztító üzem próbaüzeme folyamatban van.  A zajos berendezések telepítésekor figyelembe vették az épületek zajárnyékoló hatását, a belső szállítást az építmények részben árnyékolják a környezet felé, a darahűtő berendezés D-i oldalához zajvédő falat építettek. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 1.

A tevékenységet úgy kell végezni, ellenőrizni, a létesítményt működtetni, hogy kibocsátásai megfeleljenek az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. Minden, az engedélyben foglaltakkal kapcsolatos, a felügyelőség által elfogadott változtatás ennek az engedélynek a részét fogja képezni.

2.

Olyan módosítás vagy átépítés, amely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdés d) pontja szerinti jelentős változtatásnak minősül, csak a változtatásra vonatkozó, jogerős módosított egységes környezethasználati engedély birtokában valósítható meg.

16 3.

Minden olyan módosítást vagy átépítést, amely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerinti jelentős változtatásnak nem minősül, azonban az alkalmazott technológia megváltoztatásával, vagy az épületek, vagy a berendezések rekonstrukciójával jár, a módosítással kapcsolatos engedélyezési eljárások megindításával egy időben az ATI-KTF-re be kell jelenteni.

4.

Amennyiben az engedélyezett tevékenységgel kapcsolatban építési engedély, illetve használatbavételi engedély kerül kiadásra, az engedély másolatát a kézhezvételtől számítva haladéktalanul az ATI-KTF-nek be kell nyújtani.

5.

Az egyes átépítések, módosítások, bővítések engedélyes tevékenységeinek megkezdésének időpontjától számítva 6 hónap időtartamú próbaüzemet kell tartani. A próbaüzem megkezdésének időpontját az ATI-KTF-re írásban be kell jelenteni. Határidő: a próbaüzem megkezdése előtt 20 nappal.

6.

A 6 hónap próbaüzem leteltét követően, a létesített technológiát felül kell vizsgálni annak megállapítására, hogy a technológia megfelel-e a jelen engedélyben szereplő műszaki adatoknak, előírásoknak. A vizsgálatról jelentést kell készíteni. A jelentést be kell nyújtani az ATI-KTF-re. Az engedélytől való eltérés esetén mellékelni kell az engedélymódosítási kérelmet. Határidő: 6 hónap próbaüzemet követő 2 hónapon belül.

7.

Az egységes környezethasználati engedély a jogszabályokban előírt más hatóságok engedélyének megszerzése alól nem mentesít.

8.

A jelen engedély alapján folytatni kívánt, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. számú melléklet 9.2.b) pontja (élelmiszer előállítását szolgáló kezelés és feldolgozás kizárólag növényi nyersanyagokból kiindulva 300 tonna/napnál nagyobb készterméktermelő kapacitással negyedévi átlagban) szerinti tevékenység megkezdését, az ATI-KTF-re be kell jelenteni írásban. A 500 t/napra megnövelt olajfinomítói kapacitású technológia próbaüzeme már a tevékenység megkezdésének minősül. Határidő: a tevékenység megkezdése előtt 2 héttel.

9.

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 96/B § (1) bekezdése értelmében felügyeleti díjat kell fizetni. Évközben megkezdett tevékenység esetén a díj időarányos. Határidő: tárgyév február 28-ig, évközben megkezdett tevékenység esetén a tevékenység megkezdésének napjáig.

Indokolás: A szabályozás köre a tevékenység ellenőrzésének, végzésének és működtetésének pontos megjelölését tartalmazza. SZABÁLYOK A TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSE SORÁN ÓVINTÉZKEDÉSEK 10.

Az engedélyesnek működése során olyan eljárási rendet kell kialakítania, hogy az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén sor kerüljön a megfelelő intézkedés megtételére. Az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén a hatóság további vizsgálatokat és intézkedéseket kezdeményezhet a felelősségi és hatásköri szabályok betartásának megállapítására.

KÉSZENLÉT ÉS TOVÁBBKÉPZÉS 11.

A környezethasználó köteles a létesítményt felügyelő alkalmazottak megfelelő képzéséről gondoskodni, és biztosítani, hogy ismerjék az ezen engedélyben megfogalmazott követelményeket.

12.

A létesítmény működtetője köteles gondoskodni arról, hogy az alkalmazottak tisztában legyenek jelen engedély azon követelményeivel, melyek felelősségi körüket érintik, illetve gondoskodnia kell arról, hogy az alkalmazottak munkavégzését segítő írásos munkautasítások álljanak rendelkezésre.

13.

A létesítmény működtetőjének gondoskodnia kell arról, hogy ezen engedély egy példánya, illetve az engedélyezési dokumentáció azon részei, melyekre az engedélyben hivatkoznak, rendelkezésre álljon minden alkalmazott számára, aki az engedély hatálya alá tartozó tevékenységet végez.

14.

Az engedélyes köteles megfelelő eljárást kialakítani a továbbképzési szükségletek felmérésére, a megfelelő továbbképzés biztosítására a személyzet mindazon tagjainak számára, akiknek a munkája jelentős hatást gyakorolhat a környezetre. A továbbképzésekről megfelelő feljegyzéseket kell készítenie és azokat az éves környezeti beszámolójában ismertetni kell.

15.

A személyre szólóan meghatározott feladatokat végző személyzetnek megfelelő végzettségen, képzettségen és/vagy gyakorlaton alapuló tudással kell rendelkeznie.

FELELŐSSÉG: 16.

A létesítmény működtetője a környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételeihez kötött környezethasználatok meghatározásáról szóló 93/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése alapján köteles biztosítani, hogy a felsőfokú környezetvédelmi képesítéssel rendelkező környezetvédelmi megbízott, akire a környezetvédelmi megbízott alkalmazási és képesítési feltételeiről szóló 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet előírásai vonatkoznak, elérhető legyen a felügyelőség felügyelői számára a telephellyel összefüggő környezetvédelmi kérdések felmerülése esetén. Minden környezetvédelmi adatközlésben meg kell adni a környezetvédelmi megbízott nevét és adatait.

17 JELENTÉSTÉTEL: 17.

Az engedélyes köteles a felügyelőség részére az engedély kiadását és jogerőre emelkedését követően minden évben március 31-i határidővel a benyújtást megelőző naptári évre vonatkozóan „Éves környezetvédelmi jelentést” benyújtani, amely meg kell, hogy feleljen a jogszabályok és a felügyelőség által támasztott követelményeknek. A jelentésnek tartalmaznia kell legalább az „Adatrögzítés, adatközlés és jelentéstétel a felügyelőség részére” című fejezetben előírtakat.

18.

Lakossági érdeklődésre az engedélyes köteles időben tájékoztatást adni tevékenysége környezeti hatásairól.

Indokolás: Olyan megfelelő háttértervezést kell biztosítani már a tevékenység végzését megelőzően, amely lehetővé teszi a folyamatos értékelést, a környezet állapotát befolyásoló tények egymással összehasonlítható módon való rögzítését és az ezzel kapcsolatos megfelelő adatszolgáltatást. ÉRTESÍTÉS: 19.

Az engedélyes köteles értesíteni a felügyelőséget telefonon vagy faxon, vagy bármely, a felügyelőség által megjelölt hatóságot lehetőség szerinti minél rövidebb időn, de legkésőbb 24 órán belül, a következő események bármelyikének bekövetkezése esetén: a) A tevékenységből eredő nem engedélyezett kibocsátások esetén. b) Bármely olyan esetben, amely a felszíni víz, vagy a felszín alatti vizek, a levegő, vagy talaj veszélyeztetését, vagy szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet.

20.

Az engedélyes köteles az értesítés részeként megjelölni az esemény bekövetkezésének dátumát és pontos idejét, a bekövetkezés részleteit és a kibocsátásoknak a lehetőség szerinti legkisebb mértékűre való csökkentése és a megismétlődés elkerülése érdekében tett intézkedéseket. Az engedélyes köteles feljegyzést készíteni valamennyi, a fentiekben megjelölt eseményről. A felügyelőség részére benyújtott jelentésnek tartalmaznia kell az esemény bekövetkezésének részletes okait, körülményeit és a környezetre gyakorolt hatás, valamint a keletkező hulladék minimalizálása érdekében tett intézkedéseket.

21.

Minden olyan esemény kapcsán, amely a levegő vagy talaj veszélyeztetését, szennyezését okozhatja, sürgős beavatkozást igényel/igényelhet, továbbá a felszíni és felszín alatti vizek veszélyeztetésével vagy szennyezésével kapcsolatos, az engedélyes köteles az esemény bekövetkezte után a lehető legrövidebb időn, de legkésőbb 24 órán belül a következő hatóságokat értesíteni: - Az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséget (Szeged, Felső Tisza-part 17., Tel.: (62) 553-060 Fax: (62) 553-068): a levegő, a talaj, a talajvíz, a felszíni víz veszélyeztetése vagy szennyezése esetén, - a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (Kecskemét, Deák Ferenc tér 3. telefon: 76/502-010, 76/481-651, fax: 76/502-012): tűz és katasztrófahelyzet esetén, - a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervét (6000 Kecskemét, Széchenyi krt. 12. telefon: 76/516-200, fax: 76/516-299): az emberi egészség veszélyeztetése esetén.

Indokolás: Az események kapcsán történő értesítés szabályainak előírása biztosítja a hatóságok részére a tevékenységgel kapcsolatos naprakész információk megismerését. ERŐFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA Előírások: 22. Az engedélyes köteles az üzemben felhasznált alapanyagokról, kiegészítőkről valamint az előállított termékek mennyiségéről, és minden egyéb anyagról (takarítás, fertőtlenítéshez felhasznált anyagok, stb.), és a keletkező hulladékról fajtánként nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásban a különböző üzemegységenként külön-külön kell az előbbieket rögzíteni. Határidő: folyamatos. 23. Az engedélyes köteles a telephelyen felhasznált energiák (villamos energia, gáz, gőz,) mennyiségét is rögzíteni. Szükséges megadni az üzemben felhasznált energiák mennyiségén kívül az azokhoz kapcsolódó fajlagos értékeket is külön-külön üzemrészenként és energiahordózóként. Szükséges az egyes berendezéseket, gépeket rendszeresen karbantartani. Határidő: folyamatos. 24. Az engedélyes köteles az üzem anyaggazdálkodását rendszeresen átvilágítani. Határidő: a határozat jogerőre emelkedését követő 5 év, az 5 éves felülvizsgálat részeként. 25. Az engedélyes köteles a telephely energiahatékonyságával kapcsolatos veszteségfeltáró vizsgálatot (belső energetikai auditálást) rendszeresen elvégezni. A belső auditnak fel kell tárnia minden, az energia felhasználás csökkentésére és hatékonyabbá tételére vonatkozó lehetőséget. A vizsgálatnak többek között tartalmaznia kell: a fent részletezett adatokat, az

18

26.

egyes energetikai rendszerek állapotát, mekkora megtakarítás érhető el az egyes megoldásokkal (költséghaszon-elemzés), melyek azok a fejlesztések, karbantartások, rekonstrukciók, amelyek szükségesek. Határidő: a határozat jogerőre emelkedését követő 5 év, az 5 éves felülvizsgálat részeként. Az engedélyes köteles a veszteségfeltáró vizsgálat (energetikai belső audit) megállapításai alapján, az energiatakarékossági intézkedési tervben leírtak szerint, a legracionálisabb megoldás(oka)t megvalósítani, a szükséges átalakításokat, beruházásokat, fejlesztéseket elvégezni. Határidő: folyamatos.

Indokolás:  A telephely működése kapcsán az anyag és energia felhasználás hatékonyabbá tételének elérése a cél, ezáltal csökkenteni kell az energia és anyag felhasználást, valamint az energia költségeket. FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELME 27. 28.

A telephelyen folytatott tevékenység során nem okozhatják a felszín alatti víz és földtani közeg (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb állapotát. A közcsatornába bocsátott szennyvizek minőségének mindenkor meg kell felelnie a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Kormány rendelet előírásainak, valamint a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó küszöbértékeknek a következők szerint: Komponens pH Dikromátos oxigénfogyasztás (KOIkr) Biokémiai oxigénigény (BOI5) Szerves oldószer extrakt (SZOE) Ammónia-ammónium-N Összes nitrogén Összes szervetlen nitrogén Összes P (mg/l) Összes só

29. 30. 31.

A többi komponens tekintetében meg kell felelni a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 4. sz. melléklet egyéb befogadóba való bevezetés esetén betartandó küszöbértékeknek, valamint a szolgáltató által megadott kibocsátási határértékeknek. A szennyvízkibocsátó külön jogszabály alapján önellenőrzésre és az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatásra kötelezett. Az önellenőrzés a jóváhagyott önellenőrzési terv alapján végezhető. A Ferencszállási csatornába vezetett csapadékvíz minőségének meg kell felelnie a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. számú melléklet 3. oszlopában megadott, az időszakos vízfolyás befogadóba vezetés esetén betartandó területi kategória szerinti kibocsátási határértékeknek a következők szerint: Komponens pH Dikromátos oxigénfogyasztás (KOIkr) Biokémiai oxigénigény (BOI5) Összes lebegőanyag Szerves oldószer extrakt (SZOE) Összes foszfor Összes szervetlen nitrogén

32.

Küszöbérték 6,5 – 10 1000 mg/l 500 mg/l 150 mg/l 100 mg/l 150 mg/l 120 mg/l 20 2500 mg/l

Kibocsátási határérték 6,5 – 9 75 mg/l 25 mg/l 50 mg/l 15 mg/l 5 mg/l 40 mg/l

A befogadóba, a Ferencszállási csatornába, a tervezett szennyvíztisztító üzembe helyezését követően a bebocsátott tisztított szennyvíz minőségének mindenkor meg kell felelnie a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. sz. mellékletének 3. oszlopában az időszakos vízfolyás befogadóra előírt határértékeknek, a következők szerint: Szennyező anyag pH Dikromátos oxigénfogyasztás (KOIk) Biokémiai oxigénigény (BOI5) Összes lebegő anyag Ammónia-ammónium-N Összes nitrogén Összes szervetlen nitrogén Összes foszfor

Kibocsátási határérték 6,5-9,0 75 mg/l 25 mg/l 50 mg/l 10 mg/l 50 mg/l 40 mg/l 5 mg/l

19 Szerves oldószer extrakt (SZOE)* 5 mg/l *Állati és növényi zsiradék esetén a határérték háromszoros 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45.

A felszíni víztest jó állapotának eléréséhez és fenntartásához a kibocsátó köteles hozzájárulni. Tilos a felszíni vizekbe, illetve azok medrébe bármilyen halmazállapotú vízszennyezést okozó anyagot juttatni, az engedélyezett vízilétesítményen bevezetett határértéknek megfelelő vagy határérték alatti, engedélyezett kibocsátások kivételével. A környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő, megelőzze a környezetszennyezést és kizárja a környezetkárosítást. A szennyvízkibocsátó külön jogszabály alapján önellenőrzésre és az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatásra kötelezett. Az önellenőrzés jóváhagyott önellenőrzési terv alapján végezhető. A tervezett szennyvíztisztító üzembe helyezését követően, a Ferencszállási csatornába történő tisztított szennyvíz bevezetésre vonatkozó önellenőrzési tervet kell benyújtani felügyelőségünknek a vízjogi üzemeltetési engedély jogerőre emelkedését követő 30 napon belül. A felszín alatti vizek jó minőségi állapotának biztosítása érdekében a folytatni kívánt tevékenység nem eredményezhet kedvezőtlenebb állapotot, mint amit a felszín alatti víz, földtani közeg külön jogszabályban megállapított szennyezettségi határértéke vagy az annál magasabb bizonyított háttér-koncentráció jellemez. A vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak ellenőrzött körülmények között történhet, beleértve a monitoring kialakítását, működtetését és az adatszolgáltatást. A tervezett szennyvíztisztító üzembe helyezésére vonatkozóan, az időszakos vízfolyásba történő szennyvíz bevezetés környezetében monitoring tevékenységet kell folytatni. A technológiai szennyvizet illetve szennyezett csapadékvizeket előtisztító műtárgyakat azok üzemeltetési és karbantartási utasítása szerint kell üzemeltetni. A műtárgyak időszakos tisztítását, karbantartását igazoló bizonylatokat meg kell őrizni és ellenőrzéskor be kell tudni mutatni. A monitoring kutakból a vízmintavételt és a vízmintákból a vizsgálatokat csak akkreditált laboratórium végezheti el. A mintavétel előtt a kutakban a talajvízszint nívóját meg kell mérni. A vízmintavételről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tisztítószivattyúzás módját, idejét, illetve a mintavételért felelős személy nevét. A vízminták vizsgálatait éves gyakorisággal a következő komponensekre kell elvégezni: pH, fajlagos vezetőképesség, KOI kr, BOI5, ammónium, nitrit, nitrát, szulfát, összes foszfor. Az éves vizsgálati eredményeket (laboratóriumi jegyzőkönyvek), a mintavételt bizonylatoló jegyzőkönyvet és az állapotértékelő szakvéleményt évente, az éves jelentés részeként kérjük az ATI-KTF részére eljuttatni. Határidő: tárgyévet követő március 31-ig. Az adatszolgáltatást a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 35. § (1) bekezdés c) pontja szerint az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség részére a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásáról szóló 18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet 6. melléklete szerinti „Monitoring információs rendszer, környezethasználati monitoring” megnevezésű adatlapon is be kell nyújtani. Határidő: minden év január 31. napja.

Indokolás A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (továbbiakban Fvr) 4. § (1) bek. szerint a felszíni víztest jó állapotának eléréséhez és fenntartásához a kibocsátó köteles e rendelet és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény vonatkozó előírásainak betartásával hozzájárulni. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 7. §-ával és a 2. számú melléklettel összhangban, a felügyelőség rendelkezésére álló, a miniszter által jóváhagyott, 1:100 000 méretarányú országos érzékenységi térkép alapján a tervezett létesítmény a felszín alatti vizek szempontjából érzékeny területen található. Az Fvr. 19/A. § szerint időszakos vízfolyásba történő vízszennyező anyag bevezetése esetén a 19. § (3) bekezdésében meghatározott kivételek figyelembevételével a kibocsátási határérték a területi határérték alapján vagy az egyedi határérték megállapításával határozható meg. A felügyelőség a kibocsátási határértéket a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendeletben meghatározott, a közvetett bevezetésre vonatkozó szabályok figyelembevételével állapítja meg. Ezen előírásnak megfelelően a tisztított szennyvíz kibocsátási határértékeként a rendelkező részben megadott Időszakos vízfolyás befogadóra előírt határértékeket állapítottuk meg. A szennyvíztisztító telepről kibocsátott ammónia-ammóniumion, összes nitrogén és összes szervetlen nitrogén komponensekre vonatkozó határértékek előírásánál figyelembe vette a Felügyelőség, hogy a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendeletben hivatkozott MePAR rendszer tematikus fedvényeként a blokkok szintjén az érintett telephely nem nitrátérzékeny terület. A vizsgálandó komponenskörben az összes szervetlen nitrogén feltüntetése a többszörös bírságolás elkerülése miatt volt indokolt, tekintettel arra, hogy a használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet 6. sz. mellékletében a többszörös bírságolás elkerülésére vonatkozó sajátos szabályok között szerepel, hogy az összes nitrogén tartalmat csökkenteni kell a határérték feletti ásványi nitrogén mennyiségével, illetve az összes ásványi nitrogén tartalmat csökkenteni kell a határérték feletti ammónia-nitrogén mennyiségével.

20 Az Fvr 5. § (1) bek. rendelkezései szerint tilos a felszíni vizekbe, illetve azok medrébe bármilyen halmazállapotú vízszennyezést okozó anyagot juttatni, az engedélyezett vízilétesítményen bevezetett határértéknek megfelelő vagy határérték alatti, engedélyezett kibocsátások kivételével. A környezethasználat megszervezésének és végzésének módját a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 6. § (1) bekezdése tartalmazza, mely szerint a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy: a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő; b) megelőzze a környezetszennyezést; c) kizárja a környezetkárosítást. A szennyvízkibocsátó az Fvr. 27.§ (2) c) és ca) pontja szerint önellenőrzésre kötelezett, mert 15 m3/d feletti szennyvíz mennyiséget bocsát ki közvetlenül a befogadóba. Az önellenőrzés jóváhagyott önellenőrzési terv alapján végezhető. A felszín alatti vizekre és a földtani közegre vonatkozó (B) szennyezettségi határértékeket a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések mértékéről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet tartalmazza. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Előírások: 46. Be kell nyújtani a környezetvédelmi káreseményekre is kiterjedő, a becsülhető kárösszeg mértékének megfelelő, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 71. §-a szerinti felelősségbiztosítást. Határidő: az egységes környezethasználati engedély jogerőre emelkedését követő 30 napon belül. 47. A hulladék termelője, tulajdonosa köteles a birtokában lévő, bármely tevékenységből származó hulladékokat környezetszennyezést kizáró módon, szelektíven – veszélyes hulladék esetén a hatályos jogszabályban meghatározott módon – gyűjteni. 48. A hulladékok gyűjtésére alkalmazott tároló- és csomagolóeszközök épségéről rendszeres ellenőrzéssel kell meggyőződni. A sérült eszközt haladéktalanul épre kell cserélni. 49. Ártalmatlanításra csak az a hulladék kerülhet, amelynek anyagában történő hasznosítására vagy energiahordozóként való felhasználására a műszaki, illetőleg gazdasági lehetőségek még nem adottak, vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez viszonyítva aránytalanul magasak. 50. A hasznosítható hulladékok gyűjtése csak szelektíven történhet. 51. Az engedélyes köteles a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő részletes nyilvántartást vezetni a hulladékokról, illetve a hulladékgazdálkodási tevékenységgel összefüggő anyagokról és eljárásokról, amelyet a felügyelőség munkatársainak mindenkor köteles azok kérésére rendelkezésre bocsátani. 52. Az engedélyes köteles a telephelyén keletkező hulladékokról évente az arra rendszeresített adatlapon a felügyelőségnek adatszolgáltatást teljesíteni a hatályos jogszabályi előírások szerint. 53. Technológiánként anyagmérleget kell készíteni, melyet az éves beszámoló részeként be kell nyújtani felügyelőségünkre. 54. A keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladék csak engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adható át. Indokolás: A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 101. § (5) bekezdés alapján a környezethasználó külön kormányrendeletben meghatározott tevékenységéhez környezetvédelmi biztosíték adására köteles, továbbá a tevékenységével okozható előre nem látható környezetkárosodások felszámolása finanszírozásának biztosítása érdekében - külön jogszabályban meghatározott feltételek esetén - környezetvédelmi biztosítás kötésére kötelezhető. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 71. § A tevékenységével okozható, előre nem látható környezeti károk felszámolását lehetővé tevő finanszírozás biztosítása érdekében környezetvédelmi biztosítást köt az a kormányrendeletben meghatározott gazdálkodó szervezet, a) amelynek tevékenysége során kormányrendeletben meghatározott mennyiségű hulladék képződik, b) amely e törvény szerint hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet végez, valamint az, c) amely az 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott célból Magyarország területére hulladékot behoz, kivisz vagy átszállít. A hasznosítható hulladékok sem lerakással, sem egyéb módon nem ártalmatlaníthatók, azok kezelési módjaként csak a hasznosítás fogadható el (újrafeldolgozás, visszanyerés, energetikai hasznosítás). Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a keletkező hulladékok mennyiségének csökkentését. A rendelkező részben foglaltakat a települési hulladékok kezelésével kapcsolatban a 438/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet, a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezése esetén a 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet, a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekkel kapcsolatban a 440/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet, az egyéb nem veszélyes hulladékok esetén a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény alapján tette a felügyelőség.

21 LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM A telephelyen működő 4 db bejelentés köteles pontforrás által kibocsátott légszennyező anyagok technológiai határértékei: 2. sz. technológia: Hőenergia előállítás (földgáztüzeléssel) 55.

A pontforrásra megállapított technológiai kibocsátási határérték a 140 kW és az ennél nagyobb, de 50 MW-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről szóló 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 3. sz. melléklete szerint: Légszennyező anyag Forrás Határérték kén-dioxid és kén-trioxid (SO2-ben kifejezve) 35 mg/m3 nitrogén-oxidok (NO2-ben kifejezve) 350 mg/m3 P18 szén-monoxid 100 mg/m3 szilárd anyag 5 mg/m3 3 A mg/m -ben kifejezett koncentrációk száraz (vízmentes), 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású, 3% oxigéntartalmú füstgázra vonatkoznak.

3. sz. technológia: Hőenergia előállítás (maghéjtüzelésel) 56.

A kazánok névleges hőteljesítmenye meghaladja az 1 MW-ot. A pontforrásra megállapított technológiai kibocsátási határérték a 140 kW és az ennél nagyobb, de 50 MW-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről szóló 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 1. sz. melléklete szerint: Légszennyező anyag Forrás Határérték kén-dioxid és kén-trioxid (SO2-ben kifejezve) 1000 mg/m3 nitrogén-oxidok (NO2-ben kifejezve) 650 mg/m3 szén-monoxid 250 mg/m3 P13 szilárd anyag 150 mg/m3 Elégetlen szerves szénvegyületek C-ben kifejezve, bio 50 mg/m3 tüzelőanyag esetén A mg/m3-ben kifejezett koncentrációk száraz (vízmentes), 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású, 11% oxigéntartalmú füstgázra vonatkoznak.

4. sz. technológia. Extrahálás 57. A pontforrásra megállapított határérték a módosított 26/2014. (III. 25.) VM rendelet (egyes tevékenységek illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról) 2.1. sz. melléklet 19. pontja szerint: Légsz. anyag

Pontforrás

Hexán

P14

Határérték 1. P14 légszennyező pontforrásra határérték nincs megadva. 2. Összes kibocsátás (diffúz+pontforráson) 1 kg/t extrahált napraforgó

6. sz. technológia: Maghajalás: P19 58. A maghajaló üzemrész pontforrására megállapított technológiai kibocsátási határérték a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 6. sz. melléklete értelmében a 2.1.1. pontja szerint: Légszennyező anyag

Forrás

Tömegáram Határérték 0,5 kg/h-ig 150 mg/m3 szilárd anyag P19 0,5 kg/h, vagy ennél nagyobb 50 mg/m3 3 A mg/m -ben kifejezett koncentrációk száraz (vízmentes), 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású, véggázra vonatkoznak. A technológiai kibocsátási határértékek légszennyező pontforrásonként értendők. Tömegárammal szabályozott technológiai kibocsátási határértékek esetében, ha a légszennyező anyag kibocsátása a tömegáram alsó határa (küszöbérték) alá esik, a kibocsátási határértéke a tömegáram alsó határához hozzárendelt, mg/m 3-ben megadott légszennyező anyag koncentráció, amelyet a küszöbérték alatt nem kell alkalmazni. Próbaüzem: 59. A P13-as maghéjégető kazán légszennyező anyag kibocsátásának megállapítására maximum 6 hónap időtartamig terjedő próbaüzemet kell tartani. A próbaüzem megkezdésének időpontját az ATI-KTF-nek írásban be kell jelenteni. Határidő: a próbaüzem megkezdése előtt 20 nappal. 60.

A próbaüzem időtartama alatt elvégzett akkreditált mérési jegyzőkönyv eredményei és az elvégzett műszaki átalakítások figyelembevétele alapján LAL változásjelentést kell a felügyelőségre megküldeni. Határidő: a próbaüzem megkezdését követő 7 hónapon belül.

22 Méréssel kapcsolatos előírások: 61. 62.

63.

A telephelyen működő pontforrásokon kiáramló légszennyező anyagok koncentrációi a technológiai kibocsátási határértékeket nem haladhatják meg. A pontforrások által kibocsátott légszennyező anyagok koncentrációit akkreditált laboratórium által, a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet szerint elvégzett szabványos emisszió méréssel kell igazolni, és azt a tárgyévi éves beszámolóhoz kell csatolni. A méréseken felügyelőségünk képviselői is részt kívánnak venni, ezért a mérések időpontjáról a mérést megelőző 8 nappal írásbeli értesítést kérünk a felügyelőségre. A telephelyen mérendő légszennyező pontforrások és mérési gyakoriságuk: Mérendő pontforrások

2014. P13

2015. P18

2016. P19

2017. P13

2018. –

Általános előírások: 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74.

A berendezések kidobó nyílásán kiáramló légszennyező anyagok mennyisége nem okozhat káros mértékű légszennyezést. A berendezések hatékony működése érdekében biztosítani kell az optimumra való szabályozást. A berendezéseket csak a gépkönyvében előírt módon (biztonsági előírások, gépkihasználás stb.) szabad használni. A légszennyező pontforrások éves adatszolgáltatási kötelezettségét a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 31. § (2) bekezdése és a 26/2014. (III. 25.) VM rendelet alapján kell teljesíteni. A légszennyező pontforrások kibocsátásának ellenőrzését időszakos méréssel, számítással, műszaki becsléssel, anyagmérlegek készítésével kell elvégezni. A benyújtásra kerülő LM (Légszennyezés Mértéke) jelentéshez csatolni kell 4. számú technológia (extrahálás) részletes anyagmérlegét. Az anyagmérlegben meg kell adni az extrahált dara (sajtolásból) mennyiségét, a hexán év elejei nyitó, év végi záró készletének mennyiségét, valamint az éves felhasznált hexán mennyiséget. A fajlagos hexán felhasználást az extrahált dara mennyiségre kell megadni, „kg felhasznált hexán/extrahált dara t” dimenzióban. Az éves hexán felhasználás meghatározásához a hexán nyitó és zárókészletét, valamint a hexán telephelyre történő beszállításának bizonylatait kell felhasználni és azt 5 évig meg kell őrizni. Az LM/VOC lapon szereplő adatok nem lehetnek ellentmondásban a csatolt anyagmérlegben szereplő adatokkal. A benyújtásra kerülő LM (Légszennyezés Mértéke) jelentéshez csatolni kell 26/2014. (III. 25.) VM rendelet (egyes tevékenységek illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról) 5. számú mellékletének 3. pontja szerinti éves oldószermérleget. A felhasznált vegyi anyagok megváltozását 30 napon belül felügyelőségünkre írásban be kell jelenteni, és a biztonsági adatlapokat meg kell küldeni. A rendeltetésszerű üzemeltetéstől eltérő üzemi állapotokról a felügyelőséget telefonon azonnal és 24 órán belül írásban tájékoztatni kell.

Indokolás:  Előírásainkat a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. és 5. § és az egyes tevékenységek illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról szóló 26/2014. (III. 25.) VM rendelet alapján tettük. Az adatszolgáltatásra vonatkozó előírásaink a rendelet 31. §-ában előírtakon alapulnak.  A légszennyező pontforrás kibocsátásának ellenőrzését a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendelet 12. § (1) bekezdés b) és c) pontja alapján kell elvégezni.  A légszennyező pontforrásokon végzendő méréseket a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet előírásai alapján kell elvégezni.  A helyhez kötött légszennyező pontforrások ellenőrzésének dokumentálásra vonatkozó előírásainkat a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet 18. § alapján tettük. ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM Előírások: 75. A NT Kft. Kiskunfélegyháza, VIII. ker. 04/94. hrsz. alatti ingatlanon folytatott tevékenységére megállapított zajkibocsátási határértékek betartásának kell teljesülnie. 76. A teljes üzemszerű állapotban az üzemi zaj vonatkozásában a zajkibocsátási határértékek az alábbiak: Ingatlan helyrajzi száma 04/2 04/3 04/4

A védendő épület Házszám Építményjegyzék szerinti besorolása Kiskunfélegyháza, külterület 1 lakásos lakóépület, 1110 Kiskunfélegyháza, külterület 1 lakásos lakóépület, 1110 Kiskunfélegyháza, külterület 1 lakásos lakóépület, 1110 Közterület elnevezése

A zajkibocsátási határérték, dB Nappal Éjjel 6-22 óráig 22-06 óráig 60 50 50

40

A zajkibocsátási határértékeknek a védendő épületek védendő homlokzata előtt 2 m-re, a padlószint felett 1,5 m magasan kell teljesülniük.

23 77. 78.

A telephelyeken üzemelő zajkeltő berendezések karbantartásával biztosítani kell a telephelyek alacsony mértékű zajkibocsátását. Határidő: folyamatos. A telepek zajhelyzetének megváltozását az Alsó -Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségre be kell jelenteni. Határidő: folyamatos

Indokolás:  A telephely hatásterületének határa a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 6. §-a alapján került meghatározásra. A hatásterületen található zajtól védendő objektumra a zajkibocsátási határérték a telephely bővítése után az egységes környezethasználati engedéllyel egységes szerkezetben megadásra került.  A zajkibocsátási határérték kiadása a 284/2007. (X. 29.) Korm r. 10. § (1) és a 93/2007. KvVM r. 1. sz. mellékletén alapul.  A telephely zajhelyzetének megváltozása esetén a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 3. számú melléklete szerinti formanyomtatványt kell benyújtani felügyelőségünkre, mely alapján, a zajkibocsátási határérték változtatásának szükségességét meg kell vizsgálni. A TEVÉKENYSÉG FELHAGYÁSA Előírások: 79. Az engedélyezett tevékenységet folytató telephely egészére vagy egy részére vonatkozó felhagyást követően az engedélyes köteles:  a felügyelőség egyetértésével leszerelni az esetlegesen környezetszennyezést okozó gépeket,  a telephelyen lévő hulladékot engedéllyel rendelkezőnek átadni,  biztonságossá tenni az építményeket, épületeket, az azokban található berendezéseket. 80. A tevékenység felhagyása esetén meg kell vizsgálni, hogy a tevékenység megkezdését megelőző állapothoz viszonyítva a földtani közegben vagy a felszín alatti vizekben bekövetkezett-e környezeti kár. A vizsgálati jelentést az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségre be kell nyújtani. Indokolás: A tevékenység felhagyása vagy szüneteltetése esetén is biztosítani kell a környezet védelmét. MŰSZAKI BALESET MEGELŐZÉSE ÉS ELHÁRÍTÁSA Előírások: 81. Eleget kell tenni a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet alapján elkészített tervben foglaltaknak, illetve az adott esemény bekövetkeztére vonatkozó értesítési, bejelentési kötelezettségnek. 82. Lakossági érdeklődésre az engedélyes köteles időben tájékoztatást adni tevékenysége környezeti hatásairól. Indokolás: A műszaki baleset megelőzés és elhárítás célja az emberi egészség megóvása és a környezet védelmének biztosítása. ADATRÖGZÍTÉS, ADATKÖZLÉS ÉS JELENTÉSTÉTEL A FELÜGYELŐSÉG RÉSZÉRE 83. 84. 85.

86. 87.

88. 89. 90.

Az engedélyes köteles az engedély előírásainak megfelelően valamennyi elvégzett mintavételről, laboratóriumi analízisről, mérésről, vizsgálatról, karbantartásról nyilvántartást készíteni. Az engedélyes köteles a tevékenység szokásos végzése során felmerülő minden olyan esetet nyilvántartásba venni, amely a környezet veszélyeztetését okozza. Az engedélyes köteles valamennyi, a tevékenység végzéshez kapcsolódó környezeti tárgyú panaszt nyilvántartani. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a panasz beérkezésének dátumát, idejét, a panaszos nevét és a panasz fontosabb adatait, valamint a panaszra adott választ. Az engedélyes köteles a panaszok beérkezését követő 1 hónapon belül a panaszügyet részletező beszámolót a felügyelőséghez benyújtani. Az engedélyben megjelölt nyilvántartás formájának a felügyelőség által elfogadottnak kell lennie. A nyilvántartást legalább 10 évig a telephelyen meg kell őrizni, és annak minden lehetséges időpontban a felügyelőség részére hozzáférhetőnek kell lennie. Valamennyi nyilvántartást, mintavételezést, vizsgálatot, laboratóriumi mérést tartalmazó beszámolót az engedélyben foglaltak szerint a környezetvédelmi felügyelőséghez az általa előírt formában, gyakorisággal és határidőre kell benyújtani egy eredeti és egy másolati példányban. Az engedélyes a beszámoló tartalma és benyújtásának ütemezése kapcsán köteles a környezetvédelmi felügyelőséggel egyeztetni. Minden beszámolót az engedélyes képviselőjének vagy az engedélyes által megnevezett felelős vezetőnek kell aláírnia. A beszámolóknak az ebben az engedélyben meghatározott gyakorisága és tárgyköre a felügyelőség írásbeli hozzájárulásával módosítható. Minden, az engedéllyel összefüggő, a működéshez kapcsolódó írásos szabályzatot a felügyelőség rendelkezésére kell bocsátani az ellenőrzés alkalmával, illetve bármilyen lehetséges időpontban.

24 91.

Az éves környezeti beszámolók adatszolgáltatásában az üzemeltetővel és a telephellyel kapcsolatosan az alábbi azonosítókat kell szerepeltetni: a. KÜJ, KTJ (a környezetvédelmi felügyelőség adja/adta ki); b. A cég neve (cégbírósági bejegyzés szerinti rövidített név), cégforma (Kft, bt….stb), a cég székhelye (irányítószám, település, utca, házszám, hrsz., Pf. szám); c. A telephely/létesítmény neve és címe (irányítószám, település, utca, házszám, hrsz.); d. A telephely/létesítmény EOV koordinátái (5-10 m-es pontosság); e. TEÁOR ’08 kód (a mindenkor érvényben lévő TEÁOR szerint); f. A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet értelmében új, illetve meglévő létesítményről van-e szó, történt-e a jogszabály értelmében jelentős változtatás; g. Az IPPC köteles tevékenység besorolása a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rend. 2. sz. melléklete szerint; h. Fő, illetve nem fő környezethasználati tevékenység megnevezése (fő tevékenységként azt az egy tevékenységet kell megjelölni, amely az elsődleges gazdasági tevékenységhez legjobban kapcsolódik és/vagy a legnagyobb szennyezőanyag kibocsátással jár, az összes többi tevékenységet nem fő tevékenységként kell feltüntetni) i. A létesítmény teljesítmény/kapacitás adatai (az egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység/ek kapacitás adatai, megjelölve a megnevezést, a mennyiséget és a dimenziót is); j. NOSE-P kód (a tevékenységekhez hozzá kell rendelni a tevékenységre jellemző, az EUROSTAT szennyező forrás osztályozási rendszere szerint meghatározott NOSE-P eljáráskódokat, melyek az EPRT adatszolgáltatás kitöltési útmutatójában találhatók meg).

92.

A beszámolókat a következő címre kell elküldeni:

Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 6721 Szeged, Felső-Tisza part 17., Pf.: 1048. Beszámoló Éves hulladék (veszélyes, nem veszélyes) bejelentés LM (Légszennyezés Mértéke) bevallás Haváriák jelentése Energetikai belső auditálás (veszteségfeltáró vizsgálat)

     

    

Beszámolás gyakorisága Éves adatszolgáltatás

Beadási határidő

évente

március 1.

évente Eseti beszámoló eseti

március 31.

5 év

Panaszok (ha voltak)

eseti

A bejelentett események összefoglalója

eseti

haladéktalanul a felülvizsgálati dokumentáció részeként panasz beérkezését követő 2 napon belül az eseményt követő 1 hónapon belül

Éves környezeti beszámoló minimális tartalma Hulladékgazdálkodás: keletkezett hulladékok, melléktermékek, technológiánkénti anyagmérleg Levegővédelem: Elvégzett mérések, és azok értékelése VOC anyagmérleg benyújtása és csökkentésre tett intézkedések BAT-(elérhető legjobb technika)-nak való megfelelőség vizsgálata A hűtőközeg gazdálkodással kapcsolatos elemzés, hűtőrendszerének felülvizsgálati eredményei évente Vízvédelem: Tényleges víz és egyéb anyag felhasználás (vízforgalom mérlege) A jelenlegi technológiában tervezett változások Szennyvíz és további kibocsátott anyagok mennyisége, elhelyezése Önellenőrzés keretében végzett vizsgálatok eredményei, táblázatos formában Monitoring rendszer vizsgálat és értékelő jelentés (talajvíz vizsgálati beszámoló)

március 31.

25 Környezetvédelemhez kapcsolódó képzések Panaszok összefoglaló jelentése Bejelentett események összefoglaló jelentése Egyedi hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálata

3 évente

Energiahatékonysági belső audit BAT-nak (elérhető legjobb technika) való megfelelőség vizsgálata

5 évente

Indokolás:  Az adatrögzítés, adatközlés és jelentéstétel célja a tevékenységgel kapcsolatos megfelelő információk összegyűjtése és az ezekhez kapcsolódó adatközlések megalapozása.  * A szakhatóságok előírásai: 1. Bács-Kiskun állásfoglalása:

Megyei

Kormányhivatal

Népegészségügyi

Szakigazgatási

Szervének

BKR/001/01094-2/2013.számú

„A Kiskunfélegyháza VIII. kerület 04/94 és a 026/187 hrsz. alatti növényolaj gyár egységes környezethasználati engedélyének a kiadásához környezet-egészségügyi szempontból az alábbi feltételekkel járulok hozzá: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Az üzemelés során keletkező kommunális szilárd és folyékony hulladék gyűjtését zárt és fertőzésveszélyt kizáró módon kell megvalósítani, amely megakadályozza a szétszóródást és/vagy csepegést, valamint a bűz- és szaghatást is csökkenti. A környezet-egészségügyi kockázatok csökkentése érdekében biztosítani szükséges, hogy a munkálatok során esetlegesen keletkező veszélyes hulladék ne szennyezze a környezetet, ill. közegészségügyi kockázatot ne okozzon. A tevékenység végzését és a berendezések (extrahálási technológia) üzemeltetését úgy kell végezni, hogy a veszélyességi besorolása szerint ártalmas és környezetre veszélyes hexán légszennyező anyag, ne okozzon kedvezőtlen levegőhigiénés változásokat. A fertőző betegséget terjesztő vagy egyéb egészségügyi szempontból káros rovarok, és a rágcsálók megtelepedésének és elszaporodásának megelőzése érdekében legalább évenként két alkalommal rágcsálóirtást kell végezni/végeztetni. Folyamatos irtással és a tenyészőhelyek alkalmatlanná tételével kell védekezni a házi legyek elszaporodása ellen. A nemdohányzók védelmében a munkahelyi dohányzás kizárólag a szabadban megfelelően kijelölt dohányzó helyen történhet. Az üzemelés során gondoskodni kell a veszélyes besorolású anyagokkal és keverékekkel végzett tevékenység káros hatásainak kiküszöböléséről, az üzemelés során a veszélyes anyagok megfelelő tárolására vonatkozó előírásokat meg kell valósítani

Szakhatósági állásfoglalásom ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.” 2. Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Hatóság ATI-VH-97940-1-1/2014.számú állásfoglalása: „NT Élelmiszertermelő és Kereskedelmi Kft. (6100 Kiskunfélegyháza, VIII. ker. 04/94 hrsz.) részére a Kiskunhalas, 04/94 hrsz. alatti telephelyre vonatkozó egységes környezethasználati engedély tárgyban indított engedélyezési eljárásban szakhatósági hozzájárulásomat megadom az alábbiak szerint: 1. 2.

A vízilétesítményeket a vízjogi üzemeltetési engedélyekben megadottak szerint kell üzemeltetni. A megépíteni tervezett létesítmények elkészültét követően, a sikeres műszaki átadás-átvételi eljárást követő 30 napon belül a vízjogi üzemeltetési engedélyt meg kell kérni a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló rendeletben meghatározott díj egyidejű megfizetésével.

A szakhatósági állásfoglalással szemben jogorvoslattal élni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 44. § (9) bekezdése alapján csak az I. fokú határozat, illetve az I. fokú eljárást megszüntető végzés ellen benyújtott fellebbezésben lehet.” *

26 Jelen engedély nem mentesít a más jogszabályokban előírt kötelezettsége alól.

engedélyek

és

szakhatósági

állásfoglalások

beszerzési

Az engedély érvényességi ideje: jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 11 év. Az engedélyben foglalt követelmények és előírások felülvizsgálatára a határozat jogerőre emelkedését követő 5 éven belül a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerinti felülvizsgálatot kell benyújtani az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségre. Az egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a felügyelőség határozatában kötelezi a környezethasználót kettőszázezer forinttól ötszázezer forintig terjedő bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint legfeljebb hat hónapos határidővel intézkedési terv készítésére, vagy a 20. § (9) bekezdés a) pontja esetén környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére. Jelen határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg a felügyelőség visszavonja a telephelyre 16376-19-8/2011. számon kiadott és 16376-20-4/2012. számon módosított pontforrás működési engedélyt. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséghez (továbbiakban: felügyelőség), mint elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A jogorvoslati eljárás díja – a jogszabályban meghatározott esetek kivételével – a befizetett szolgáltatási díjtétel 50 %-a, azaz 600 000 Ft, amelyet a Magyar Államkincstárnál vezetett 10028007-01711875-00000000 előirányzat-felhasználási számú számlára kell átutalni, és a díj megfizetését igazoló bizonylatot vagy annak másolatát felügyelőségünk részére megküldeni. A befizetési bizonylat közlemény rovatába kérem feltüntetni jelen határozat számát. A kérelmező az eljárás 1 200 000 Ft igazgatási szolgáltatási díját befizette. Egyéb eljárási költségként 200 Ft postaköltség merült fel, melyet az ügyfél az igazgatási szolgáltatási díj befizetésével egyidejűleg megtérített. INDOKOLÁS Az NT Élelmiszertermelő és Kereskedelmi Kft. megbízásából Zala Izabella környezetvédelmi szakmérnök (6726 Szeged, Osztróvszky u. 21-23.) 2013. november 27-én a Kiskunfélegyháza 04/94 hrsz. alatti ingatlanon meglévő növényolaj gyártó üzemben élelmiszertermékek termelése tárgyában a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) szerinti egységes környezethasználati engedély iránti kérelmet nyújtott be, és kérte az eljárás lefolytatását. A R. 2. számú melléklet 9.2.b) pontja (élelmiszer előállítását szolgáló kezelés és feldolgozás kizárólag növényi nyersanyagokból kiindulva 300 tonna/napnál nagyobb készterméktermelő kapacitással negyedévi átlagban) alapján a tervezett tevékenység egységes környezethasználati engedélyhez kötött. A dokumentációt Zala Izabella környezetvédelmi szakmérnök készítette. Az ügyfél a felügyelőség 91865-5-1/2013. számú hiánypótlási felhívását (igazgatási szolgáltatási díj megfizetése) 2013. december 18-án teljesítette. Tekintettel arra, hogy a benyújtott dokumentáció víz-és talajvédelmi, zajvédelmi valamint hulladékgazdálkodási szempontból hiányos volt, a felügyelőség 91865-5-8/2013. számú valamint 91865-5-11/2014. számú végzéseivel a tényállás tisztázására szólította fel az ügyfelet. Az ügyfél a végzésben előírtakat 2014. január 17-én, 2014. március 14-én valamint 2014. március 26-án teljesítette. A Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 29. § (6) bekezdése alapján a hatásterületen élő ügyfeleket és az ügyfélnek minősülő szervezeteket az eljárás megindításáról hirdetményi úton értesítette. A Felügyelőség a R. 21. § (2) bekezdése alapján a hivatalában és a honlapján 2013. december 6. napjától közzétette az eljárás megindításáról szóló közleményt, továbbá a vonatkozó iratokat – közhírré tétel céljából – megküldte a létesítmény helye szerinti önkormányzat jegyzőjének. A közlemény Kiskunfélegyháza Város Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján 2013. december 10. napjától 2014. január 2. napjáig közzétételre került. Az eljárás kapcsán észrevétel nem érkezett. * A szakhatóságokat a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/A. §-a alapján 2014. december 4-én, majd az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Hatóságot a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdése alapján 2014. január 16-án kerestem meg.

27 A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, valamint az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Hatóság szakhatósági állásfoglalását a rendelkező részben, „A szakhatóságok előírásai” fejezetben előírtam. Szakhatósági állásfoglalások indokolása: Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve: „Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség hivatkozott számú megkeresésében szakhatósági állásfoglalásunk megadását kérte, Zala Izabella környezetvédelmi szakértő (6726 Szeged Osztrovszky u. 21-23.) által készített Kiskunfélegyháza VIII. kerület 04/94 és a 026/187 hrsz. alatti növényolaj gyár című dokumentáció alapján, amit a felügyelőség a vonatkozó jogszabály 4.§ (1) bekezdése alapján, elektronikus úton bocsátott rendelkezésünkre. A kérelem mellékletét képező dokumentációban foglaltak alapján megállapítottam, hogy a tervezett tevékenység végzése – a szakhatósági állásfoglalásomban megadott feltételek teljesítése esetén - nem okoz az egységes környezetvédelmi engedély kiadásához való hozzájárulást kizáró környezet- és település- egészségügyi hatásokat. Az egységes környezethasználati engedély kiadásához való szakhatósági hozzájárulás feltételeként „az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 3.§ ac), „a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről” szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet 4.§ (2), (4), 5. § (1) és 6. § (1) bekezdéseiben, „a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről” szóló 98/2001. (VI. 15.) Kormány rendelet 5.§ (1) a)-d) pontjaiban, „a kémiai biztonságról” szóló 2000. évi XXV. tv. 14-16 §-iban „a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről” szóló 18/1998. (VI. 3.) EüM rendelet 4. sz. melléklet 7. pontjában, „a nem dohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól” szóló módosított 1999. évi XLII. törvény 2.§ (1) bekezdésében megállapított közegészségügyi, környezet-egészségügyi vonatkozású követelmények betartását írtam elő. Az önálló jogorvoslatot „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól” szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 44. § (9) bekezdése alapján zártam ki. Szakhatósági állásfoglalásomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket) 44. § bekezdésére figyelemmel, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Kormány rendelet 4. sz. mellékletében meghatározott hatáskörében eljárva, ill. szakkérdésekre vonatkozóan, az „Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről” szóló 323/2010. (XII. 27.) Kormány rendelet 4.§ (2) bekezdésében megállapított illetékességgel adtam ki.” Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Hatóság: „Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (6721 Szeged, Felső-Tisza part 17.) fenti számú, 2014. január 16. napján érkezett megkeresésében a vízügyi hatóság szakhatósági állásfoglalását kérte az NT Élelmiszertermelő és Kereskedelmi Kft. (6100 Kiskunfélegyháza, VIII. ker. 04/94 hrsz.) részére a Kiskunhalas, 04/94 hrsz. alatti telephelyre vonatkozó egységes környezethasználati engedély tárgyban indított engedélyezési eljárásban. A vízügyi hatóság részére elektronikus úton rendelkezésére bocsátott dokumentációban foglaltak alapján megállapítottam, hogy a tervezett tevékenység megfelel a vízügyi hatóság hatáskörébe tartozó jogszabályi előírásoknak, vízgazdálkodási érdekeket nem sért. A Kft. a telephelyen melegen sajtolt, extrahált, nyers és finomított napraforgó étolajat gyárt és forgalmaz. A szociális vízigényeket (9,5 m3/nap) és a kazánvíz vízigényeket a települési vízellátó hálózatról-, a technológiai vízigényeket (210 m3/nap) saját fúrt kutakról biztosítják. A kutak vizének tisztítására 2 db reverz ozmózis elvén működő ipari víztisztító berendezést működtetnek. Az üzemben keletkező kommunális és technológiai szennyvizeket belső üzemi szennyvízcsatornával gyűjtik össze és átemelő aknán keresztül a települési szennyvízcsatorna hálózatba emelik át. A szappanbontásból származó technológiai szennyvizek kezeléséhez szükséges létesítmények megépítéséhez 65632-4-8/2012. számú határozattal kiadott, 65632-4-17/2013. számú határozattal módosított, 2014. június 30. napjáig érvényes vízjogi létesítési engedéllyel rendelkezik. Az elválasztott csapadékcsatorna hálózaton összegyűjtött csapadékvizeket az üzem területén keresztülhaladó Ferencszállási csatornába vezetik. A telephelyen 4 db 10 méter mélységű kútból álló monitoring rendszert üzemeltetnek.

28 A Kft. a növényolajgyártó üzem vízilétesítményei (vízellátás, szennyvízelvezetés, csapadékvíz elvezetés, monitoring rendszer) fenntartására és üzemeltetésére 65632-7-3/2013. számon kiadott, 2018. május 31. napjáig érvényes vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. A Ket. 33. § (8) bekezdése szerint a vízügyi hatóság ügyintézési határideje a szakhatósági állásfoglalás kialakítására 15 nap. A Ket. 33. § (3) bek. c) pontja szerint nem számít be az ügyintézési határidőbe a hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő. A szakhatósági megkeresés 2014. január 16. napján érkezett a vízügyi hatóságra. A hatóság szakhatóság állásfoglalását a fenti ügyintézési határidőn belül adta ki. A szakhatósági állásfoglalás elleni önálló fellebbezés lehetőségét a Ket. 44.§ (9) bekezdése zárja ki. A vízügyi hatóság a Ket. 78.§ (1) bekezdésére figyelemmel kéri az érdemi határozat megküldését. A vízügyi hatóság illetékességét a vízügyi igazgatási, valamint a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 482/2013. (XII. 17.) Kormányrendelet 1. számú melléklete állapítja meg. Szakhatósági állásfoglalásomat a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 5. számú melléklet 3. pontja alapján, a hatályos jogszabályok figyelembevételével adtam ki.” * A Felügyelőség a benyújtott dokumentáció, annak kiegészítései, valamint a szakhatóságok állásfoglalásai alapján az engedélyes részére egységes környezethasználati engedélyt adott. Az engedélyt a R. 17. § (2) bekezdése, a 20. § (3)-(5) és (8) bekezdése, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 70. § (1) bekezdése alapján – figyelembe véve a vonatkozó környezetvédelmi jogszabályokat – adtam ki. Az engedély az R. 10. § (4) bekezdés a) pontja szerint tartalmazza azokat az előírásokat, amelyek a káros környezeti hatások elkerülésére, csökkentésére - és ha lehetséges - megszüntetésére vonatkoznak. Az engedély érvényességi ideje az R. 20. § (8) bekezdésén alapul. Az ügyintézési határidő lejártának napja: 2014. május 26. Az igazgatási szolgáltatási díj mértékét a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (továbbiakban KvVM rendelet) 1. számú melléklet III/5. pontja alapján határoztam meg. A postaköltséget a KvVM rendelet 6. § d) pontjára figyelemmel az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 73/A § (1) bekezdése alapján állapítottam meg. A fellebbezési jogot a Ket. 98. § (1) bekezdése és 99. § (1) bekezdése alapján biztosítottam. A fellebbezést a Ket. 102. § (1) bekezdése alapján annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta. A jogorvoslati eljárás díját a KvVM rendelet 2. § (4)-(10) bekezdése alapján állapítottam meg. Az egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység jogkövetkezményeit a R. 26. § (4) bekezdése határozza meg, az ügyfelet erről a Ket. 72. § (1) bekezdésének df) pontja alapján tájékoztattam. A Felügyelőség hatáskörét és illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet állapítja meg. Szeged, 2014. április 28.

Némethy Tímea igazgató megbízásából:

dr. Mader Balázs s. k. hatósági engedélyezési irodavezető

29

Kapják: 1. NT Élelmiszertermelő és Kereskedelmi Kft. 6100 Kiskunfélegyháza, VIII. ker. 04/94. hrsz. 2. Zala Izabella környezetvédelmi szakmérnök 6726 Szeged, Osztróvszky u. 21-23. 3. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 6001 Kecskemét, Pf.: 112. 4. Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Hatóság 6721 Szeged, Felső-Tisza part 17. 5. Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Ig. 6000 Kecskémet, Deák Ferenc tér 3. tájékoztatásul 6. Hatósági nyilvántartás 7. Irattár

tv. tv. HKP HKP

A l s ó - T i s z a - v i d é k i

Recommend Documents