Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Ügyiratszám: 75104-3-11/2014. Ügyintéző: dr. Ruzsáli Pál Lovrityné Kiss Beáta Filakné Enyedi Andrea Dr. Hegedűs Márta Kovács Viktor
Tárgy: Protokon Kft., Kiskőrös egységes környezethasználati engedély
HATÁROZAT A Protokon Kft. (6200 Kiskőrös, Petőfi u. 99.) részére a 2014. február 5-én az Uni-Terv 2005 Környezetvédelmi Kft. (6720 Szeged, Tabán u. 26. 1. em. 1.) által benyújtott egységes környezethasználati engedély iránti kérelem alapján egységes környezethasználati engedélyt adok a Kiskőrös, 4355/7 hrsz. alatti telephelyen végzett, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. sz. mellékletének 2.6. pontja szerinti (Fémek és műanyagok felületi kezelése elektrolitikus vagy kémiai folyamatokkal, ahol az összes kezelőkád térfogata meghaladja a 30 m3-t.) tevékenység folytatásához. AZ ENGEDÉLYES ÉS A TELEPHELY ADATAI Teljes név: Székhelye: A társaság KSH száma: Környezetvédelmi ügyfél jele (KÜJ): Környezetvédelmi területi jele (KTJ): A tevékenység TEÁOR száma: Létesítmény KTJ szám: NOSE-P kód: EKHE besorolás: AZ ENGEDÉLYEZETT TEVÉKENYSÉG Megnevezése: A tevékenységek kapacitása:
Protokon Kft. 6200 Kiskőrös, Petőfi út 99. 10580967-3230-113-03 100 274 161 100 786 115 2561 102 484 103 10.501 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. számú melléklet 2.6 pont „Fémek és műanyagok felületi kezelésre szolgáló létesítmények elektrolitikus vagy kémiai folyamatokkal, ahol az összes kezelőkád térfogata meghaladja a 30 m3-t”
Folytatásának helye: Ingatlan helyrajzi száma: Ingatlan területe: Kezelő kádak összes térfogata: Öblítő kádak összes térfogata:
6200 Kiskőrös, Petőfi út 99. 4355/7 3,5247 ha 39,66 m3 42,30 m3
A létesítmény EOV koordinátái:
X = 140 677 m;
Y = 669 044 m.
TELEPHELYEN FOLYTATOTT TEVÉKENYSÉG A Protokon Kft. fő tevékenysége bank- és közlekedéstechnikai gépek gyártása. 2003-tól Kiskőrösön gyártja, és az amerikai kontinensen kívüli piacokra innen forgalmazza a világhírű Life Fitness erőgépeket. 2005-ben elindították a cardio fitness gépek gyártását is. A Kiskőrösön gyártott banktechnikai berendezések és a fitneszgépek gyártását korszerű CAD/CAM technológia támogatja. A gyártástechnológia cső és lemezmegmunkáló, hegesztő, forgácsoló, elektronikai beültető, kárpitozó, kábelkészítő, festő és szerelő technológiákból áll. Számítógép vezérelt berendezéseket jól képzett szakemberek szerelik és tesztelik a beépített diagnosztikák Központ: 6721 Szeged, Felső-Tisza part 17. Postacím: 6701 Szeged, Pf.: 1048, Tel.: (62) 553-060 Fax: (62) 553-068 Kirendeltség: 6500 Baja, Bajcsy-Zs. u. 10., Postacím: 6501 Baja, Pf.: 113, Tel.: (79) 521-960 Fax: (79) 521-970 Ügyfélfogadás: hétfő, szerda, péntek: 8:30-12:00, továbbá szerda 13:00-16:00 E-mail:
[email protected], Honlap: http://atiktvf.zoldhatosag.hu
2 támogatásával. A Kft. az általuk gyártott márkás, minőségi termékek további növekedését és a megújuló termék választék fejlesztését tervezi. A volumen növekedését hatékony munkaszervezéssel, új csarnoképület biztosításával, a felületkezelő műszakok számának növelésével (2 műszakról 3 műszakra), meglévő berendezések cseréjével, és új eszközök beszerzésekkel tervezik elérni. A volumen jellemzőjeként megadott felületkezelési méreteket éves szinten a jelenleg engedélyezett 87.000 m 2-ről 269.000 m2-re kívánják bővíteni, ami 200 %-ot meghaladó növekedést eredményez. A tervezett bővítés kapcsán a szerelés és a kiszállítási logisztikai feladatok számára egy új 8.000 m2-es csarnokot terveznek építeni. Az új szerelőműhely a meglévő gyártócsarnokhoz közvetlenül fog kapcsolódni, dilatációs hézag kialakításával. A technológiai változások részét képezi, egy új, a jelenleginél nagyobb kapacitású technológiai szennyvízkezelő berendezés telepítése is. TECHNOLÓGIÁK ISMERTETÉSE A gyártástechnológia lemezmegmunkáló, hegesztő, forgácsoló, elektronikai beültető, festő és szerelő technológiákból áll. A telephelyre az alapanyag, szükséges alkatrészek beszállítása és a késztermék kiszállítása egyaránt közúton történik. A lemezek, csövek és zárt profilok lézeres megmunkálására vágására, hajlítására CNC lézer lemezkivágó, lemez és csőhajlító gépeket, daraboló présgépeket használnak. A forgácsoló technológia automata esztergák, marógépek, esztergagépek, különböző köszörűgépek, és fogazó gépekből áll. A darabokat CO2 védőgázas kézi és robothegesztéssel hegesztik. Házon belül történik az ülőpárnák, háttámlák és támaszok műbőr huzatának kivágása, varrása és feltűzése. A kábelkészítő technológia a mechanikus erőátviteli és az elektromos gépekhez szükséges villamos kábeleinek gyártását támogatja. A telephelyen gyártott, illetve külföldről érkező fém alkatrészek felületét a szennyeződésektől megtisztítják, ezáltal jobb tapadást biztosítanak a festékréteg felhordáshoz. A két festősort két önálló előkezelő berendezés szolgálja ki közös szennyvízkezelő berendezéssel. A fém alkatrészek festését két, párhuzamosan üzemelő, Power and Free rendszerű elektrosztatikus porszórásos festősorokon végzik. A felületkezelés mártásos technológia. A feladóhelyen kosarakba helyezett munkadarabokat felsőpályás, számítógép (PLC) vezérlésű átemelő berendezés segítségével a technológiai sorrendnek megfelelőn a technológiai kádakba helyezik. A felületkezelt és festett munkadarabokkal megrakott függesztékeket az anyagmozgató gépsor viszi át a porfestő majd a beégető kemencébe, ahol a festékréteg beégetése megtörténik. A technológiában 2 db festőkabin található külön-külön a világos és a sötét színek festésére. A festőberendezések 2 rétegű festékbevonat készítésére alkalmasak, amelyek a 600 órás sóködös vizsgálat kritériumait is kielégítik. A berendezések napi 2-3 műszakban üzemelnek. Az előkezelők szennyvizét közös szennyvízkezelő berendezés tisztítja. A kibővített tevékenység során összesen 269.000 m2/év mennyiségű fémfelület kezelését tervezik. A felületkezelési technológia főbb munkafolyamatai: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
Munkadarabok felrakása Felülettisztítás (mártókádas technológia) Felrakás a függesztett konvejor pályára Porfestés I. (kabin, kézi eljárással, porvisszaszívó és leválasztó egységgel) Porlakk beégetés I. (gáztüzelésű kemence) Leszedés a függesztett konvejor pályáról Átrakás a lakkozó sorra Porfestés II. (kabinban, kézi eljárással, porvisszaszívó és leválasztó egységgel) Porlakk beégetés II. (gáztüzelésű kemence) Kihűlt munkadarabok leszedése a függesztett konvejor pályáról
FELÜLET TISZTÍTÁS A felületkezelés/ tisztítás munkafázisai: 1 zsírtalanítás, 2 öblítés, 3 foszfátozás, 4 öblítés, 5 majd sótalanított vizes öblítés, 6 szárítás
3 A felület kezelő kádak térfogata: Kád térfogata (m3) Lúgos zsírtalanítás Öblítő Vasfoszfátozó Öblítő Passzíváló-öblítő Öblítő
I. sor 8,7 7,6 8,7 7,6 7,6 7,6
II. sor 4,08 6,5 4,08 6,5 6,5 6,5
Kezelő kádak összes térfogata
39,66 m3
Öblítő kádak összes térfogata
42,30 m3
Felületkezelési kapacitás
269.000 m2/év
A felületkezelési technológia lépései a felhasznált fürdők megnevezésével és használatának módjával: Lépés 1. Feladás-leszedés 2 Lúgos zsírtalanítás 3. Öblítés 4. Vasfoszfátozás 5. Öblítés 6. Passziváló öblítés 7. Öblítés 8-9 Vízleszárítás
Kezelő folyadék / közeg DEXCLEAN S 713 Hálózati víz DEXPHOS 110 Csapvíz E-CLPS 1900 Ionmentes víz Meleg levegő
Kezelési idő (perc) 5 1 5 1 0,25 1 10
Hőmérséklet (C) 55 – 60 környezeti 55 – 60 környezeti környezeti környezeti 110 – 130
Zsírtalanítás A munkadarabokat kémiai úton tisztítják, zsírtalanítják erősen lúgos nátrium hidroxid alapú, felületaktív anyagot tartalmazó fürdőben. A fürdő optimális koncentrációját titrálással a helyszínen ellenőrizik, zsírtalanító hatását rövid idő alatt kifejti, így a rövid tartózkodási idő nagyobb termelési kapacitást tesz lehetővé. Öblítés A zsírtalanítást követően a munkadarabok felületén vékony zsírt és vegyszereket is tartalmazó oldatfilm marad vissza, amelyet hálózati vízzel öblítenek le a munkadarabok felületéről. Foszfátozás A foszfátozás során, a munkadarab felületén egy különleges foszfát réteg alakul ki, ez biztosítja a megfelelő korrózióvédelmet és a későbbiekben felvitt porfestékréteg tapadását a felülethez. A szervetlen foszfátokat, korróziós inhibitorokat, és felületaktív anyagokat tartalmazó fürdőből kristályos foszfátréteg alakul ki a munkadarabon. A foszfátozás során iszap képződik, amelyet folyamatos szűréssel távolítanak el. A foszfátozó kád oldatát évente kétszer teljes egészében lecserélik és azt a szennyvíz-előkezelőbe vezetik. Öblítés A foszfátozást követően a munkadarabok felületéről a felesleges foszfát mennyiséget hálózati vízzel leöblítik, hogy ne szennyezze a következő műveleti kád fürdőjét. A művelet kaszkádöblítésű. Friss ioncserélt vizet csak az ioncserélt vízöblítő kádba vezetnek, ezáltal a végső öblítést tiszta vízzel végzik. Passziválás A passziváláshoz szerves anyagokat és kevés fluoridot tartalmazó szert használnak, amellyel kiváló korrózió elleni védelmet és kiváló tapadást biztosítanak a lakkok és műanyag porfestékek számára. Öblítés A munkadarabok felületét végül ionmentes vízzel öblítik le, ezáltal a konverziós rétegképzés oldatát idegen ionokkal nem szennyezik, a festés után tapadási problémát, ill. korróziót megelőzik.
4 Vízleszárítás A vizes technológiai lépéseket követően a munkadarabok felületén visszamaradó vizet eltávolítják, mivel a festést csak tiszta, száraz felületen lehet megfelelő minőségben elvégezni. Az öblítés után a munkadarabokat a szárítókádba merítik, ahol 110 – 130 C-os meleg levegőt keringtetnek. FESTÉS A festőberendezés 2 rétegű festékbevonat készítésére alkalmas. Porfestés A zsírtalanított, fémtiszta munkadarabokat számítógép vezérelt konvejor pályára függesztve továbbítják a porszóró kabinokba, ahol manuálisan, szórópisztollyal porfestéket szórnak a munkadarabok felületére. Festék beégetés A porbeégető kemencében aktív levegő keringtetésével a festékpor kiszárad, mintegy 160 – 200 °C-on a porfesték térhálósodik, miközben a munkafelületen magas kopásálló réteg képződik 50 –100 m vastagságban. Hűtés, munkadarabok leszedése A beégetett munkadarabok felülete, a kemencét elhagyva forró. A leszedés manuálisan történik, ezért hűtik a darabokat. A művelet alagút rendszerű berendezésben, kültérből szívott levegő aktív keringtetésével történik, a passzív szakaszon a munkadarabok környezeti hőmérsékletre hűlnek vissza. Egyes munkadarabok esetében szükség van a festék réteg után egy lakkréteg felvitelére is. Ekkor az első porréteg beégetése után a kihűlt munkadarabokat átrakják a második porfestő sor konvejor függesztő elemeire és porlakk szórást követően a beégető kemencében térhálósodik a lakkréteg, a hűtőzónában lehűl és a konvejor pályáról manuálisan leszedik és a félkész áruraktárba, vagy a szerelő sorhoz továbbítják. A TEVÉKENYSÉG HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI VONATKOZÁSAI Veszélyes hulladékok gyűjtése, kezelése A telephelyen üzemszerű körülmények között veszélyes hulladékok a felületkezelés, a szennyvízkezelés és a karbantartási tevékenységek során keletkeznek. A felületkezelő sor szennyvizét a gépsor mellé telepített szennyvízkezelő kezeli, majd a keletkező iszapot keretes szűrőprésen víztelenítik. A présből kikerülő iszapot tálcán fogják fel, majd 200 l-es lemezhordóba rakják. Az iszaphulladékot tartalmazó hordókat az üzemi veszélyes hulladék gyűjtőhelyen helyezik el úgy, hogy a hordó alatt peremes fémtálca van. Az üzem területén a veszélyes hulladékok gyűjtésére üzemi gyűjtőhelyet jelöltek ki. A gyűjtőhelyen fajtánként külön, fedett, feliratozott, a hulladékok fizikai- kémiai tulajdonságainak ellenálló gyűjtőedényekben gyűjtik a keletkező hulladékokat. A gyűjtőedények alatt, a térfogatuknak megfelelő méretű kármentőt helyeznek el. A szennyvíziszap mennyiségének, víztartalmának csökkentésére iszapszárítót is működtetnek. A veszélyes hulladékokat fedett, zárt, teherbíró simított beton aljzatú, kármentővel ellátott üzemi veszélyes hulladék gyűjtőhelyen gyűjtik. Az üzemi gyűjtőhely szilárd burkolatú úton megközelíthető. A veszélyes hulladékok átadásra kerülnek a hulladék átvételére jogosító engedéllyel rendelkező kezelők részére, a jogszabályi előírásoknak megfelelően. Nem veszélyes hulladékok gyűjtése, kezelése A tevékenységek során jelentős mennyiségű lézervágási és egyéb nem veszélyes hulladékok is keletkeznek. Ezek lemez vagy cső hulladékok, illetve a forgácsoló gépeknél keletkező acél forgács hulladékok. A gyűjtő edények – zárt fémkonténerek – közvetlenül a megmunkáló gépeknél vannak elhelyezve, a begyűjtő közvetlenül innen szállítja el. A gépek alakja miatt a csomagolás speciális, melyet helyben alakítanak ki. A hullámkarton és műanyag fólia hulladékot szelektíven gyűjtik. A tevékenységek során keletkező fém hulladékok és a csomagolási hulladékok elkülönítetten, szelektíven vannak gyűjtve. A nem veszélyes hulladékok átadásra kerülnek a hulladék átvételére jogosító engedéllyel rendelkező kezelők részére. Települési hulladékok gyűjtése, kezelése A kommunális hulladékokat 5 m3-es konténerekben gyűjtik, amit heti egy alkalommal engedéllyel rendelkező kommunális hulladéklerakóra szállíttatnak.
5 Telephelyen keletkező hulladékok kezelése: Hulladék megnevezése
Azonosító kód
oldószeres festék- vagy lakkhulladék társított anyagokból származó hulladékok (impregnált textíliák, elasztomerek, plasztomerek) por alapú bevonatok hulladékai veszélyes anyagokat tartalmazó, hulladékká vált toner veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok és szűrőpogácsák halogénmentes hűtő-kenő emulzió és oldat ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok veszélyes, szilárd porózus mátrixot tartalmazó csomagolási hulladékok veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések amelyek különböznek a 200121, 200123 és 200135 kódszámú hulladékoktól vasfém részek és esztergaforgács vasfém részek és por papír és karton csomagolási hulladék műanyag csomagolási hulladék kommunális hulladék
További kezelés a helyszínen
Helyszínen történő hasznosítás
Telephelyen kívüli kezelés módja
08 01 11* 04 02 09 08 02 01 08 03 17* 11 01 09* 12 01 09* 13 02 05*
nincs
nincs
nincs
nincs
átadás engedéllyel rendelkező kezelőnek
15 01 11* 15 02 02*
20 01 36 12 01 01 12 01 02 15 01 01 15 01 02 20 03 01
átadás lerakásra
Hulladék nyilvántartás: Az engedélyes a jogszabályok alapján vezeti a veszélyes és nem veszélyes hulladék nyilvántartást, illetve eleget tesz a veszélyes és nem veszélyes hulladékok adatszolgáltatási kötelezettségének. A TEVÉKENYSÉG VÍZ- ÉS TALAJVÉDELMI VONATKOZÁSAI
Vízellátás:
A telephely vízellátása közműhálózatról biztosított. 2013. évben a vízfogyasztás 12120 m 3 volt. A bővítéshez kapcsolódóan a szociális vízfogyasztás növekedése várható az alábbiak szerint tervezetten: Év Munkanapok száma Vízfogyasztás (m3)
2012.
2013.
2014.
2015.
2016.
2017.
2018.
2019.
231
231
231
231
231
231
231
231
10 698
12 120
14 270
16 452
17 595
18 826
20 144
21 554
A vízhasználat kb. 5%-a kommunális célú, 95 %-a technológiai célú. Ez a megosztás várhatóan a tervezett bővítést követően is megmarad. Tűzivíz: Az ingatlanon egy 400 m3-es álló hengeres szabadon álló acéltartályt telepítenek (korábban a 4331/76 hrsz. alatti ingatlanon) a szükséges tűzivíz ellátás biztosítására. Szennyvízkezelés-elhelyezés A Kft. a Kiskőrös (43355/7 hrsz.) alatti felületkezelő üzem szennyvíz előtisztító rendszere vízilétesítményeinek fenntartására és üzemeltetésére 88647-1-6/2012. számon módosított 3847-1/2007. sz. vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. Az engedély 2017. július 30-ig érvényes.
6 Jelenlegi rendszer elemei: A két felülettisztító soron keletkező szennyvizet egy közös szennyvíztisztító tisztítja, melynek kapacitása: 1 m 3/óra, mely két műszakban 4000 m3/évnek felel meg. A szennyvíz kezelése során 5 %-os kalcium-hidroxidot, 10 %-os sósavat, D2 emulzióbontó szert, valamint 0,1 %-os Viflok 103 flokkulálószert (anionos poliakrilamid) használnak. A kezelendő szennyvizet egy nagy méretű puffertartály fogadja, innen kerül a szennyvízkezelőbe. A szennyvízkezelő egy folyamatos reaktor, itt végzik a pH beállítást és a vegyszeradagolást. A kezelt víz ferdelemezes ülepítőn keresztül távozik a közcsatorna hálózatba. A keletkező koncentrátum és az öblítővíz szeparáltan a koncentrátumtárolóba, illetve az öblítővíz tárolóba kerül. A koncentrátumot kis adagokban dolgozzák fel a kibocsátott szennyvíz egyenletes minőségének biztosítása érdekében. A kavicsszűrő rendszeres visszamosatása, savazása során keletkező vizek a szennyvízkezelő rendszer fogadóaknájába kerülnek visszavezetetésre. Az ülepítőben kiülepedett, kb. 35 % szárazanyag tartalmú vas-hidroxid iszap iszapprésre kerül. A szennyvízkezelő berendezés műtrágyai: Az egység megnevezése
Darab
Hasznos térfogat
Kapcsolódó berendezés Szivattyúk:
Fogadóakna
1
1
m3
Savas koncentrátum gyűjtő
1
7 m3
Lúgos koncentrátum gyűjtő
1
9 m3
GRUNDFOS KP 150-A-1 DRAIN INOX 70 Szivattyú PEMÜ-LCPO, konduktív szintérzékelő Szivattyú PEMÜ-LCPO, konduktív szintérzékelő
Egyéb műszaki jellemző Q= 0,72 m3/h Q= 6 m3/h
Q= 0,6 m3/h Q= 0,6 m3/h
levegőkeverő leeresztő csonk I. és II. számú reaktor
1
2 300 l
vízbevezetés
kétrekeszes, négyszögletű tartály
2 db CONSORT típusú pH mérőszabályozó leeresztő csonk Ferdelemezes ülepítő
1
1,5 m3
Iszapszivattyú CSN101 szennyvíz átemelő szivattyú CH 2-40 GRUNDFOS
A ferdelemezes ülepítővel egybe van építve a megtisztított szennyvíztároló tartály és a habfogó-terelő lemez:
alsó leeresztő csonk Kavicsszűrő
1
60 l
panel csapcsokorral manométer nyomáskapcsoló nyomáskapcsoló
Iszapprés
1
40 l
manométer biztonsági szelep nyomástartó edény külső szintjelző vízbevezetés
Vegyszer tartályok
1
3 90 l
levegő-bevezetés
három részre osztott tartály
3 db membrános adagoló-szivattyú Prominent Beta 0220 Fogadóakna
1
125 l
saválló lemez betonba beépítve
500 500 500 mm
Az előtisztított technológiai szennyvíz kibocsátása a közcsatorna hálózaton keresztül történik. A szociális szennyvíz előtisztítás nélkül kerül elvezetésre a közcsatorna hálózaton keresztül. Tervezett szennyvíztisztító rendszer: A kapacitásnövekedésből származó többlet szennyvízmennyiségre való tekintettel a Kft. a korábbival megegyező technológiával, de az eddiginél nagyobb kapacitással bíró új szennyvízkezelő berendezést kíván telepíteni.
7 A 2 db felület előkezelő soron keletkező, technológiai eredetű szennyvizeket egy újonnan létesítendő a korábbival megegyező technológiájú, 4 m3/óra kapacitású folyamatos üzemű szennyvíz előtisztító berendezéssel kívánják előtisztítani. A bővítést követően a szennyvíztisztítóra az öblítővizek időben egyenletesen fognak érkezni. A kezelendő szennyvíz olajat, detergenseket, savat, lúgot, fluorid-, foszfát-, vas-, alumínium-, kálium- és nátrium-ionokat tartalmazhat, nehézfémeket csak nyomokban. A technológia EDTA-t, adszorbeálható szerves kötésű halogéneket (AOX) nem használ. A felhasznált olajok halogénvegyületeket nem tartalmaznak, klórozott szénhidrogéneket nem alkalmaznak. A keletkező szennyvíz bővítés utáni várható maximális mennyisége: 96 m3/nap, évi tervezett 231 munkanapot figyelembe véve: 22176 m3/év. 6 m3/óra csúcsterhelés A szennyvíztisztító a tervek szerint heti 5 nap folyamatos üzemeléssel fog működni, kivitelezése a felületkezelő üzem épületében a jelenleg működő tisztítóberendezés helyén történik. A szennyvíztisztítási technológia a következő főbb lépésekből áll:
Szennyvízgyűjtés, átlagosítás Koncentrátum gyűjtés A szennyező anyagok leválasztása kémiai úton Emulzióbontás pH beállítás, kémiai kezelés és flokkulás Az iszapfázis elválasztása ülepítéssel Az iszap sűrítése víztelenítéssel Vegyszer előkészítés, adagolás A tisztított szennyvíz végkontroll utáni elvezetése
A felületkezelő soron általában havi egy alkalommal néhány m3 mennyiségű koncentrátumok kerülnek a szennyvízbe. A kimerült koncentrátumokat csak kis adagokban, az egyéb szennyvizekkel, öblítővizekkel egyesítve vezetik a szennyvíztisztító berendezésre. A szennyvíztisztítás technológia fizikai, kémiai fokozata a következő egységeket tartalmazza.
Típus
Darabszám
Teljesítmény adatok
S1FB3P1PPUB100
2
4 m3/h
Polipropilén
1
8 m3
S1FB3P1PPUB100
1
4 m3/h
Szennyvízkezelő reaktorok
Polipropilén
3
4 m3/h
Ülepítő
Polipropilén
1
4 m3/h
S1FB1ABWABS000
1
4 m3/h
Polipropilén
1
600 liter
Centrifugál szivattyú, homokszűrő tartozéka
1
4 m3/h
Homokszűrő
HAYWARD
1
4 m3/h
Tisztított víz végkontroll tartály
Polipropilén
1
20 liter
Iszapsűrítő tartály, új
Polipropilén
1
2 m3
Műanyag kamrás szűrőprés
2
KÖRTE, KNIPL kamratérfogat 96 liter
Berendezés Szennyvízfeladó szivattyú Szennyvíz/öblítővíz tároló tartály Öblítővíz feladó szivattyú
Iszapátemelő szivattyú Tisztított víz átemelő tartály Tisztított víz átemelő szivattyú
Műanyagkamrás szűrőprés (1 meglévő+1 új)
8 Iszapfeladó szivattyú
CSN 25
2
1 m3/h
Savas koncentrátumtároló tartály
Polipropilén
1
8 m3
Lúgos koncentrátumtároló tartály
Polipropilén
1
9 m3
Lúgos koncentrátumtároló tartály meglévő
Polipropilén
1
6 m3
Savas koncentrátumtároló tartály
Polipropilén
1
8 m3
Koncentrátum feladó szivattyúk
PB1/4ATT3PP
2
40-200 l/h
Polipropilén
1
0,6 m3
PB1/4ATT3PP
2
40-200 l/h
Polipropilén
1
0,3 m3
Polipropilén
1
Ľ”
Polipropilén
1
0,2 m3
Milton Roy
1
2 l/h
sósav (HCl) adagoló IBC tartály
Polipropilén
1
1 m3
sósav (HCl) adagoló szivattyú
Milton Roy
1
2 l/h
Polipropilén
1
1 m3
Milton Roy
1
2 l/h
flokkulálószer adagoló tartály flokkulálószer adagoló szivattyú mésztej oldó, adagoló tartály, meglévő mésztej adagoló szivattyú, meglévő emulzió bontó szer (D2) adagoló tartály emulzió bontó szer (D2) adagoló szivattyú
Aquapac koagulálószer adagoló IBC tartály Aquapac koagulálószer adagoló szivattyú
A tisztított technológiai szennyvíz a kommunális szennyvízzel egyesítetten kerül elvezetésre a városi közcsatorna hálózaton keresztül. A Kőrösvíz Kft. a megnövekedett szennyvízmennyiség befogadására vonatkozó nyilatkozata a dokumentáció mellékletét képezi. Csapadékvíz elvezetése A csarnoképületek tetőfelületéről levezetett, valamint a telephely szilárd burkolatára hulló csapadékvizeket csapadékvíz elvezető rendszeren keresztül vezetik el, mely a városi csapadékvíz elvezető rendszerbe köt be. Üzemszerű körülmények között a csapadékvíz szennyeződésével nem kell számolni. Monitoring rendszer A Kft. a technológiai épületén belül megfelelő műszaki védelemmel folytatja a tevékenységét. Az épületek padozatának rendszeres vizsgálata, a szennyvíztisztító rendszer elemei műszaki állapotának vizsgálata, és az esetlegesen feltárt hibahelyek kijavításával a földtani közeg és felszín alatti víz elszennyeződésének valószínűsége minimális. A telephelyen talajvíz figyelőkút hálózatot a Kft. nem működtet. A szomszédos területen (Kiskőrös, 4355/17.) a SIEMENS Zrt. SRE-t felügyelőségünk a 80771-1-5/2011 sz. határozatában az Imsys Kft. (1033 Budapest, Mozaik u. 14/a.) által készített a „VOLT TELEFONGYÁR KISKŐRÖSI GYÁREGYSÉGE TELEPHELYÉN VÉGZETT KÁRMENTESÍTÉSI MONITORING 2. ZÁRÓDOKUMENTÁCIÓ (Msz.:24/2008.) c. záródokumentáció alapján, a Kiskőrös volt telefongyár területén bekövetkezett halogénezett alifás szénhidrogén szennyezéssel összefüggésben elrendelte a kiépített kármentesítési monitoring további üzemeltetését. A kármentesítési monitoringot 2013. december 31-ig írtuk elő. Engedélyes kármentesítési monitoring záródokumentációt nyújtott be felügyelőségünknek, melynek elbírálása jelenleg folyamatban van. A monitoring kutak (19 db) Kiskőrös 4355/7, 4355/5, 0364/3, 4355/16, 4355/18, 4355/14, 4355/17, 4358/1, 4360/9, 4361/4, 4366/2, 0331/7, 0331/5 hrsz.-ú területeken találhatók, és a mérési és vizsgálati rendet az 53308-3-4/2012. sz. vízjogi üzemeltetési engedélyben szabályoztuk. A kutak mintázása negyedévente történik klórozott alifás és aromás szénhidrogének, pH, szulfát, foszfát, ammónium, nitrát, nitrit, klorid, vezető képesség, vas, mangán komponensekre. Az engedély érvényességi ideje 2013. december 31én lejárt. A kármentesítési monitoring részét képező figyelőkutak egy része (SK101, SK103, SK106 és SK108) a Protokon Kft. ingatlanán találhatóak. A területre (D) kármentesítési célállapot határérték a következő komponensekre került megállapításra: klórozott alifás szénhidrogének (komponensenként, valamint összesen), klórozott aromás szénhidrogének (komponensenként, valamint összesen), pH, szulfát, foszfát, nitrát, ammónium, nitrit, klorid.
9 A 2013. decemberében végzett monitoring vizsgálati eredményeket elfogadjuk alapállapotnak. Az eredmények szerint az SK101-es kútban az összes klórozott alifás szénhidrogének, diklór-etánok és triklór-etilén koncentrációja meghaladja a 6/2009. (IV. 14.) KöM-EüM-KHVM együttes rendeletben az egyes szennyezőanyagokra vonatkozó (B) szennyezettségi határértéket, míg a vinil-klorid, a diklór-etilének, a tetraklór-etilén és az ammónium koncentrációja a (D) kármentesítési célállapot határértéket is meghaladja. Az SK103 kút esetében a diklór-etánok, vinil-klorid, foszfát és ammónium koncentrációja meghaladja a (B) szennyezettségi határértéket. Az SK106 kút esetében a diklór-etánok koncentrációja (B) szennyezettségi határérték feletti, míg az ammónium koncentráció (D) kármentesítési célállapot határérték feletti. Az SK108 kútban a diklór-etánok és a diklór-etilének koncentrációja (B) szennyezettségi határérték feletti, míg a vinil-klorid és az ammónium koncentrációja (D) kármentesítési célállapot határérték feletti. Kutak
SK101
SK103
SK106
SK108
Szennyező anyag Összes klórozott alifás szénhidrogének Diklór-etánok Triklór-etilén Tetraklór-etilén Vinil-klorid Diklór-etilének Ammónium Diklór-etánok Vinil-klorid Foszfát Ammónium Diklór-etánok Ammónium Diklór-etánok Diklór-etilének Vinil-klorid Ammónium
(B) szennyezettségi határérték (g/l)
(D) kármentesítési célállapot határérték (g/l)
Szennyező anyag koncentráció 2013. decemberében (g/l)
40
-
2525
1 10 10 0,1 10 500 1 0,1 500 500 1 500 1 10 0,1 500
1000 1000 140 2,01 1000 500 1000 2,01 500 500 1000 500 1000 1000 2,01 500
166 436 317 77,3 1607 1300 2,4 0,3 3300 13200 1,5 5,2 12,4 6,3 8800
Felszíni vizek A telephelytől É-ra, mintegy 500 m-re húzódik a legközelebbi felszíni vízfolyás. Az üzemben folytatott tevékenység kapcsán felszíni vízbe történő kibocsátás nincs, a tevékenység a felszíni vizekre nincs káros hatással. Üzemi kárelhárítási terv A Kft. üzemi kárelhárításai tervvel nem rendelkezik. A TEVÉKENYSÉG LEVEGŐVÉDELMI VONATKOZÁSAI A telephelyen jelenleg összesen 11 db bejelentés köteles légszennyező pontforrás üzemel. A pontforrások 4 technológiához kapcsolódnak. 1 2 3 4
1. sz. technológia: Elektrosztatikus porfestés 2. sz. technológia: Hőenergia termeléshez (beégetés) 3. sz. technológia: Hőenergia termeléshez (vízleszárítás) 4. sz. technológia: Felületkezelési technológia
Telephelyen működő légszennyező pontforrások főbb paraméterei: Pontforrás Magassága Azonosítója Megnevezése (m) P6 Beégető 1. sz. légkidobó kürtő 9 P7 Beégető 2. sz. légkidobó kürtő 9 1. I. és II. sz. beégető kemence P12 10 légkidobója P4 Beégető 1. sz. füstgáz kéménye 9 P5 Beégető 2. sz. füstgáz kéménye 9 Beégető kemence 1. sz. füstgáz 2. P13 10 kéménye Beégető kemence 2. sz. füstgáz P14 10 kéménye
Kibocsátó felülete Kibocsátott légszennyező (m2) anyag 0,1 szilárd 0,1 szilárd 0,43
szilárd
0,049 0,049
CO, NOx, CO2 CO, NOx, CO2
0,07
CO, NOx, CO2
0,07
CO, NOx, CO2
10 3. 4.
P3 P9 P1 P10
Előkezelő kazán füstgáz kéménye Előkezelő kazán füstgáz kéménye Mártókádas előkezelő és szennyvízkezelő légkidobója Mártókádas előkezelő légkidobója
9 10
0,096 0,1
CO, NOx, CO2 CO, NOx, CO2
9
0,261
NaOH
10
0,48
NaOH
A technológiai berendezések műszaki adatai: Pontforrás P1 P3 P4 P5 P6 P7 P9 P10 P12 P13 P14
Megnevezése Mártókádas előkezelő és szennyvízkezelő légkidobója Előkezelő kazán füstgáz kéménye Beégető 1. sz. füstgáz kéménye Beégető 2. sz. füstgáz kéménye Beégető 1. sz. légkidobó kürtő Beégető 2. sz. légkidobó kürtő Előkezelő kazán füstgáz kéménye Mártókádas előkezelő légkidobója I. és II. sz. beégető kemence légkidobója Beégető kemence 1. sz. füstgáz kéménye Beégető kemence 2. sz. füstgáz kéménye
Technológiához tartozó berendezés Felületkezelő kádsor peremelszívó rendszere / E1, V1
Berendezés teljesítménye
Kazán típusa: U-400 M; / T3
400 kW
I. sz. beégető kemence / E4
150 kW
II. sz. beégető kemence / E5
150 kW
Porszóró kabin, I. sz. beégető elszívó rendszere / V6 Porszóró kabin, II. sz. beégető elszívó rendszere / V7 Kazán típusa: 35/GAE 35S; gázégő típusa: ABG 45 / T9 Felületkezelő kádsor peremelszívó rendszere / V10 2 db porszóró kabin I.-II. sz. beégető kemence elszívó rendszere / V12
4000 m3/h
1500 m3/h 1500 m3/h 400 kW 2 x 3000 m3/h 4000 m3/h
III. sz. beégető kemence / E13
300 kW
IV. sz. beégető kemence / E14
300 kW
A zsírtalanító és foszfátozó kádak fűtését szabályozott lemezes hőcserélővel biztosítják, amelyhez a meleg vizet földgáztüzelésű U400 típusú kazánban állítják elő. A fűtött kádak hőszigeteltek és fedéllel ellátottak, de nyitott állapotban (ki és berakodáskor) pára juthat a munkalégtérbe. Ennek megakadályozása érdekében a kádsorhoz központi elszívó rendszer csatlakozik, amelyen szabályozható kivitelű zsaluk, peremelszívás van kiépítve. A keletkező gőzöket kettő, egyenként 5000 m 3/h teljesítményű elszívó ventilátorral szívják el. Az elszívott légmennyiséggel távozó pára 80 %-át a beépített cseppleválasztóval kondenzálják és visszavezetik a rendszerbe. Az elszívott légmennyiséget ezt követően a környezetbe vezetik. A peremelszívóval elszívott légmennyiségből a párát 80 %-os hatásfokú cseppleválasztóra vezetik és ezt követően engedik a környezeti levegőbe. A munkadarabokat a felület előkezelése után szárítják. A szárításhoz szükséges hőmérsékletet 100 kW-os, gáztüzelésű, indirekt fűtésű léghevítő berendezés biztosítja. A kád 2 x 5000 m3/h teljesítményű betétventilátorai a kád belsejéből szívják a levegőt és a hőcserélőbetét érintésével a belső légtechnikai vezetékbe nyomják. A szárító levegő hőmérsékletét a beépített érzékelővel szabályozzák. A légáramlás érzékelő a ventilátor meghibásodása esetén azonnal leállítja a fűtést. A porszóró kabinokba beépített filterszűrőkkel a porfestéket leválasztják, amelyet színenként cserélnek, ezáltal a leválasztott festékport újra felhasználják. Az előkezelő sor teljes felügyeletét (technológiai idő, hőmérséklet, szint, pH, stb.) központi számítógép végzi, még az anyagmozgatás is PLC-vezérelten történik. A kádakban a foglaltságot infra érzékelők felügyelik. A TEVÉKENYSÉG ZAJVÉDELMI VONATKOZÁSAI A telephely Kiskőrös Város hatályos Általános Rendezési Terve alapján, Gksz-4 besorolású övezetben. A telephely a Tompa-Solt 53. sz. főközlekedési útról közelíthető meg. Az üzemmel szomszédos ingatlanokon ipari, kereskedelmi és szolgáltató üzemek, valamint lakóházak találhatók. ÉK – É-i irányokban a Joola Hungária Kft., a Tört-Ker Kft. és a TEK–SZOL Kft., a Ny –- DNy-i irányokban kertvárosias lakóterületek, valamint a D-i és K-i irányokban a Kiskőrös-Kalocsa vasútvonal helyezkedik el. A Kft. telephelyén 2 vagy 3 műszakban folyik a termelés. A gyártástechnológia lemezmegmunkálásból, hegesztésből, forgácsolásból, felületkezelésből, festésből és szerelésből áll. A cső és zárt profil lézeres megmunkálására Trumpf CNC lemez- és Trumpf cső lézerkivágó berendezéseket használnak. Továbbá Trumabend CNC és Amada NC lemezhajlító gépeket, kiegészítve további daraboló prés és hajlító gépek használatával.
11 A hegesztő műhelyben 12 db AVI, illetve CO2 védőgázas hegesztő géppel dolgoznak. A forgácsoló technológiában automata esztergák, marógépek, esztergagépek, köszörűgépek dolgoznak. A festő berendezés mártókádas előkezelővel ellátott Power and Free rendszerű. További technológiák a telephelyen a robothegesztés, CNC marás, CMM (számítógépes mérőberendezés), Romer (karos számítógépes mérőeszköz), 5 lépéses felület előkészítés, kétkörös állandó sebességű festőkonvejor, légkondicionált porszóró kabinokkal, valamint görgős szerelősor. A ki- és berakodás 5 db targoncával történik, de a kamionok a kialakított árurakodó kapukhoz állnak, ezért a szabadtéri targoncaforgalom nem jelentős. Az árumozgatás is épületen belül történik. A szennyvíztisztítási technológia berendezései zárt térben, a környezettől elzártan kerülnek telepítésre. A dokumentációban leírtak alapján a fejlesztések, az új gépek beállítása után az üzemcsarnok falazatának hanggátlását figyelembe véve számított zajterhelések alapján, az adott technológiát figyelembe véve, a zajforrások, zajesemények együttes, lehető legkedvezőtlenebb működési módja szerint a védendő épületek előtt a zajkibocsátási és zajterhelési határérték túllépésre nem kell számítani. A TEVÉKENYSÉG TERMÉSZET-, ÉS TÁJVÉDELMI VONATKOZÁSAI A telep és a tevékenység védett természeti területet, Natura 2000 területet, természetközeli állapotú élőhelyet, védett élő szervezetek élőhelyeit nem érinti, a tevékenység táj- és természetvédelmi érdekeket nem sért. A telep belterületen helyezkedik el, tájvédelmi hatáskörünk nincs. AZ ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKA A felületkezelésre vonatkozóan van magyar nyelvű „Útmutató az Elérhető Legjobb Technika” meghatározásához. Az Elérhető Legjobb Technika (Best Available Techniques, röviden BAT) összefoglalva a következőket jelenti: mindazon technikák, beleértve a technológiát, a tervezést, karbantartást, üzemeltetést és felszámolást, amelyek elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett gyakorlatban alkalmazhatóak, és a leghatékonyabbak a környezet egészének magas szintű védelme szempontjából. A létesítmény technológiája, és az előírt intézkedések megvalósításával, betartásával levegővédelmi, hulladékgazdálkodási, zajvédelmi és vízvédelmi szempontból megfelel a BAT szerinti gazdaságossági szempontból legésszerűbb és a környezet védelmét megfelelően biztosító technológiák követelményeinek, mert: Az előkezelő kádsornál alkalmazott műszaki megoldások – zárólevegős peremelszívás, programozott mozgatású záró fedél, cseppleválasztó – az előkezelő kibocsátását is a minimálisra csökkentik. A savazás környezeti hőmérsékleten történik, kipárolgás minimális. A zárófedélnek köszönhetően a fürdők hőntartása kevesebb energiával érhető el. Az alkalmazott peremelszívási megoldásnak köszönhetően kevesebb légpótlás szükséges a csarnok légterébe. Az elszívott levegővel távozó vízpára leválasztására cseppleválasztó lett beépítve, ami az elszívott pára min. 80%-át leválasztja, és visszavezeti a rendszerbe. A hőtermelő berendezések energiatakarékosak, tüzeléstechnikai hatásfokuk: 88 – 90%. Az előkezelő sor kádjainak anyaga műanyag, jó hőszigetelésűek, energiatakarékos üzemelést biztosítanak. A beégető kemencék belső légcsatornájában a meleg levegő belső cirkulációja biztosított, minimalizálták a beégető kemencék légfrissítését. Az energiatakarékos üzemmóddal egyidejűleg a füstgáz kibocsátás is csökkent. A felületek zsírtalanításához nem oldószeres technológiát, hanem emulziót nem képező zsírtalanító adalékanyagokat használnak. A felületkezelési technológiánál keletkező technológiai szennyvizeket korszerű automata szennyvízkezelő berendezéssel tisztítják elő. A keletkező festékiszap víztartalmát keretes szűrőpréssel csökkentik. A termelő tevékenység teljes egészében zárt, betonozott, burkolattal ellátott helyiségekben történik, a talajba, valamint a talajvízbe szennyezés nem kerül. A mellészórt porfestéket gyűjtik, ismételten felhasználják. A technológiai porhulladék színváltás nélkül 0,5% alatt tartható. A termelési tevékenység kizárólag zárt üzemi épületekben történik. Felhasználásra kerülő anyagok gazdaságos felhasználásával csökken a termelési hulladék. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 1. 2. 3.
A tevékenységet úgy kell végezni, ellenőrizni, a létesítményt működtetni, hogy kibocsátásai megfeleljenek az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. Minden, az engedélyben foglaltakkal kapcsolatos, a felügyelőség által elfogadott változtatás ennek az engedélynek a részét fogja képezni. Olyan módosítás vagy átépítés, amely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdés d) pontja szerinti jelentős változtatásnak minősül, csak a változtatásra vonatkozó, jogerős módosított egységes környezethasználati engedély birtokában valósítható meg. Minden olyan módosítást vagy átépítést, amely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerinti jelentős változtatásnak nem minősül, azonban az alkalmazott technológia megváltoztatásával, vagy az épületek, vagy a berendezések rekonstrukciójával jár, a módosítással kapcsolatos engedélyezési eljárások megindításával egy időben az ATI-KTF-re be kell jelenteni.
12 4. 5. 6. 7.
Amennyiben az engedélyezett tevékenységgel kapcsolatban építési engedély, illetve használatbavételi engedély kerül kiadásra, az engedély másolatát a kézhezvételtől számítva haladéktalanul az ATI-KTF-nek be kell nyújtani. Az egységes környezethasználati engedély a jogszabályokban előírt más hatóságok engedélyének megszerzése alól nem mentesít. A jelen engedély alapján folytatni kívánt, bővített kapacitású tevékenység megkezdését az ATI-KTF-re be kell jelenteni írásban. Határidő: a tevékenység megkezdése előtt 2 héttel. Az 1995. évi LIII. törvény 96/B § (1) bekezdése értelmében felügyeleti díjat kell fizetni. Évközben megkezdett tevékenység esetén a díj időarányos. Határidő: tárgyév február 28-ig, évközben megkezdett tevékenység esetén a tevékenység megkezdésének napjáig.
Indokolás: A szabályozás köre a tevékenység ellenőrzésének, végzésének és működtetésének pontos megjelölését tartalmazza. SZABÁLYOK A TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSE SORÁN ÓVINTÉZKEDÉSEK 8.
Az engedélyesnek működése során olyan eljárási rendet kell kialakítania, hogy az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén sor kerüljön a megfelelő intézkedés megtételére. Az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén a hatóság további vizsgálatokat és intézkedéseket kezdeményezhet a felelősségi és hatásköri szabályok betartásának megállapítására.
KÉSZENLÉT ÉS TOVÁBBKÉPZÉS 9.
A környezethasználó köteles a létesítményt felügyelő alkalmazottak megfelelő képzéséről gondoskodni, és biztosítani, hogy ismerjék az ezen engedélyben megfogalmazott követelményeket.
10.
A létesítmény működtetője köteles gondoskodni arról, hogy az alkalmazottak tisztában legyenek jelen engedély azon követelményeivel, melyek felelősségi körüket érintik, illetve gondoskodnia kell arról, hogy az alkalmazottak munkavégzését segítő írásos munkautasítások álljanak rendelkezésre.
11.
A létesítmény működtetőjének gondoskodnia kell arról, hogy ezen engedély egy példánya, illetve az engedélyezési dokumentáció azon részei, melyekre az engedélyben hivatkoznak, rendelkezésre álljon minden alkalmazott számára, aki az engedély hatálya alá tartozó tevékenységet végez.
12.
Az engedélyes köteles megfelelő eljárást kialakítani a továbbképzési szükségletek felmérésére, a megfelelő továbbképzés biztosítására a személyzet mindazon tagjainak számára, akiknek a munkája jelentős hatást gyakorolhat a környezetre. A továbbképzésekről megfelelő feljegyzéseket kell készítenie és azokat az éves környezeti beszámolójában ismertetni kell.
13.
A személyre szólóan meghatározott feladatokat végző személyzetnek megfelelő végzettségen, képzettségen és/vagy gyakorlaton alapuló tudással kell rendelkeznie.
FELELŐSSÉG: 14.
A létesítmény működtetője a környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételeihez kötött környezethasználatok meghatározásáról szóló 93/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése alapján köteles biztosítani, hogy a felsőfokú környezetvédelmi képesítéssel rendelkező környezetvédelmi megbízott, akire a 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet előírásai vonatkoznak, elérhető legyen a felügyelőség felügyelői számára a telephellyel összefüggő környezetvédelmi kérdések felmerülése esetén. Minden környezetvédelmi adatközlésben meg kell adni a környezetvédelmi megbízott nevét és adatait.
JELENTÉSTÉTEL: 15.
Az engedélyes köteles a felügyelőség részére az engedély kiadását és jogerőre emelkedését követően minden évben március 31-i határidővel a benyújtást megelőző naptári évre vonatkozóan „Éves környezetvédelmi jelentést” benyújtani, amely meg kell, hogy feleljen a jogszabályok és a felügyelőség által támasztott követelményeknek. A jelentésnek tartalmaznia kell legalább az „Adatrögzítés, adatközlés és jelentéstétel a felügyelőség részére” című fejezetben előírtakat.
16.
Lakossági érdeklődésre az engedélyes köteles időben tájékoztatást adni tevékenysége környezeti hatásairól.
Indokolás: Olyan megfelelő háttértervezést kell biztosítani már a tevékenység végzését megelőzően, amely lehetővé teszi a folyamatos értékelést, a környezet állapotát befolyásoló tények egymással összehasonlítható módon való rögzítését és az ezzel kapcsolatos megfelelő adatszolgáltatást. ÉRTESÍTÉS: 17.
Az engedélyes köteles értesíteni a felügyelőséget telefonon vagy faxon, vagy bármely, a felügyelőség által megjelölt hatóságot a lehetőség szerinti minél rövidebb időn, de legkésőbb 24 órán belül, a következő események bármelyikének bekövetkezése esetén:
13 a) A tevékenységből eredő nem engedélyezett kibocsátások esetén. b) Bármely olyan esetben, amely a felszíni víz, vagy a felszín alatti vizek, a levegő, vagy talaj veszélyeztetését, vagy szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet. 18.
Az engedélyes köteles az értesítés részeként megjelölni az esemény bekövetkezésének dátumát és pontos idejét, a bekövetkezés részleteit és a kibocsátásoknak a lehetőség szerinti legkisebb mértékűre való csökkentése és a megismétlődés elkerülése érdekében tett intézkedéseket. Az engedélyes köteles feljegyzést készíteni valamennyi, a fentiekben megjelölt eseményről. A felügyelőség részére benyújtott jelentésnek tartalmaznia kell az esemény bekövetkezésének részletes okait, körülményeit és a környezetre gyakorolt hatás, valamint a keletkező hulladék minimalizálása érdekében tett intézkedéseket.
19.
Minden olyan esemény kapcsán, amely a levegő vagy talaj veszélyeztetését, szennyezését okozhatja, sürgős beavatkozást igényel/igényelhet, továbbá a felszíni és felszín alatti vizek veszélyeztetésével vagy szennyezésével kapcsolatos, az engedélyes köteles az esemény bekövetkezte után a lehető legrövidebb időn, de legkésőbb 24 órán belül a következő hatóságokat értesíteni: - Az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséget (Szeged, Felső Tisza-part 17., Tel.: (62) 553-060 Fax: (62) 553-068): a levegő, a talaj, a talajvíz, a felszíni víz veszélyeztetése vagy szennyezése esetén, - a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (Kecskemét, Deák Ferenc tér 3. telefon: 76/502-010, 76/481-651, fax: 76/502-012): tűz és katasztrófahelyzet esetén, - a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervezetét (6000 Kecskemét, Széchenyi krt. 12. telefon: 76/516-200, fax: 76/516-299): az emberi egészség veszélyeztetése esetén.
Indokolás: Az események kapcsán történő értesítés szabályainak előírása biztosítja a hatóságok részére a tevékenységgel kapcsolatos naprakész információk megismerését. ERŐFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA Előírások: 20. Az engedélyes köteles a gyárban felhasznált alapanyagokról, kiegészítőkről valamint az előállított termékek mennyiségéről, és minden egyéb anyagról (takarítás, fertőtlenítéshez felhasznált anyagok, stb.), és a keletkező hulladékról fajtánként nyilvántartást vezetni. Határidő: folyamatos. 21. Az engedélyes köteles a gyárban felhasznált energiák (villamos energia, gáz, gőz) mennyiségét is rögzíteni. Szükséges a gyárban felhasznált energiák mennyiségén kívül az azokhoz kapcsolódó fajlagos értékeket is külön-külön üzemrészenként és energiahordózóként megadni. Szükséges az egyes berendezéseket, gépeket rendszeresen karbantartani. Határidő: folyamatos. 22. Az engedélyes köteles az üzem anyaggazdálkodását rendszeresen átvilágítani. Határidő: a határozat jogerőre emelkedését követő 5 év, az 5 éves felülvizsgálat részeként. 23. Az engedélyes köteles a telephely energiahatékonyságával kapcsolatos veszteségfeltáró vizsgálatot (belső energetikai auditálást) rendszeresen elvégezni. Az auditnak fel kell tárnia minden, az energia felhasználás csökkentésére és hatékonyabbá tételére vonatkozó lehetőséget. A vizsgálatnak többek között tartalmaznia kell: a fent részletezett adatokat, az egyes energetikai rendszerek állapotát, mekkora megtakarítás érhető el az egyes megoldásokkal (költséghaszon-elemzés), melyek azok a fejlesztések, karbantartások, rekonstrukciók, amelyek szükségesek. Határidő: a határozat jogerőre emelkedését követő 5 év, az 5 éves felülvizsgálat részeként. 24. Az engedélyes köteles a veszteségfeltáró vizsgálat (energetikai belső audit) megállapításai alapján, az energiatakarékossági intézkedési tervben leírtak szerint, a legracionálisabb megoldás(oka)t megvalósítani, a szükséges átalakításokat, beruházásokat, fejlesztéseket elvégezni. Határidő: folyamatos. Indokolás: A telephely működése kapcsán az anyag és energia felhasználás hatékonyabbá tételének elérése, ezáltal az energia és anyag felhasználás, valamint az energia költségek csökkentése a cél. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Előírások: 25. Be kell nyújtani a környezetvédelmi káreseményekre is kiterjedő, a becsülhető kárösszeg mértékének megfelelő felelősségbiztosítást. Határidő: az egységes környezethasználati engedély jogerőre emelkedését követő 30 napon belül.
14 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33.
A hulladék termelője, tulajdonosa köteles a birtokában lévő, bármely tevékenységből származó hulladékokat környezetszennyezést kizáró módon, szelektíven – veszélyes hulladék esetén a hatályos jogszabályban meghatározott módon – gyűjteni. A hulladékok gyűjtésére alkalmazott tároló- és csomagolóeszközök épségéről rendszeres ellenőrzéssel kell meggyőződni. A sérült eszközt haladéktalanul épre kell cserélni. Ártalmatlanításra csak az a hulladék kerülhet, amelynek anyagában történő hasznosítására vagy energiahordozóként való felhasználására a műszaki, illetőleg gazdasági lehetőségek még nem adottak, vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez viszonyítva aránytalanul magasak. A hasznosítható hulladékok gyűjtése csak szelektíven történhet. Az engedélyes köteles a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő részletes nyilvántartást vezetni a hulladékokról, illetve a hulladékgazdálkodási tevékenységgel összefüggő anyagokról és eljárásokról, amelyet a felügyelőség munkatársainak mindenkor köteles azok kérésére rendelkezésre bocsátani. Az engedélyes köteles a telephelyén keletkező hulladékokról évente az arra rendszeresített adatlapon a felügyelőségnek adatszolgáltatást teljesíteni a hatályos jogszabályi előírások szerint. Technológiánként anyagmérleget kell készíteni, melyet az éves beszámoló részeként be kell nyújtani felügyelőségünkre. A keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladék csak engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adható át.
Indokolás: A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 101. § (5) bekezdés alapján a környezethasználó külön kormányrendeletben meghatározott tevékenységéhez környezetvédelmi biztosíték adására köteles, továbbá a tevékenységével okozható előre nem látható környezetkárosodások felszámolása finanszírozásának biztosítása érdekében – külön jogszabályban meghatározott feltételek esetén – környezetvédelmi biztosítás kötésére kötelezhető. A 2012. évi CLXXXV. törvény (a hulladékokról) 71. § A tevékenységével okozható, előre nem látható környezeti károk felszámolását lehetővé tevő finanszírozás biztosítása érdekében környezetvédelmi biztosítást köt az a kormányrendeletben meghatározott gazdálkodó szervezet, a) amelynek tevékenysége során kormányrendeletben meghatározott mennyiségű hulladék képződik, b) amely e törvény szerint hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet végez, valamint az, c) amely az 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott célból Magyarország területére hulladékot behoz, kivisz vagy átszállít. A hasznosítható hulladékok sem lerakással, sem egyéb módon nem ártalmatlaníthatók, azok kezelési módjaként csak a hasznosítás fogadható el (újrafeldolgozás, visszanyerés, energetikai hasznosítás). Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a keletkező hulladékok mennyiségének csökkentését. A rendelkező részben foglaltakat a települési hulladékok kezelésével kapcsolatban a 438/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet, a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezése esetén a 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet, a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekkel kapcsolatban a 440/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet, az egyéb nem veszélyes hulladékok esetén a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény alapján tettem.
Előírások
FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELME
Felszíni vizek védelme 34.
A felületkezelő tevékenységek esetében a 28/2004.(XII. 25.) KvVM rendelet III. rész 33. fejezetének D) része a fémmegmunkálás és fém felületkezelés során keletkező szennyvizek minőségére vonatkozó technológiai határértékek betartása kötelező. A felsorolt 12 tevékenység közül a 10. számú Fémmegmunkálás és 12. számú Festés, lakkozás, fényezés megnevezésű tevékenységet folytatnak. A technológiai szennyvíz előkezelése szennyvíz előtisztító berendezésben történik, az alábbi határértékeket kell betartani: Technológiai határérték Komponens (mg/l) Összes ólom 0,5 Összes kadmium 0,2 Összes króm 0,5 Króm VI. 0,1 Összes réz 0,5 Összes nikkel 0,5 Összes cink 2 AOX 1 Összes Alumínium 3
15 35.
A technológiai határértékeket a más szennyvízzel való elkeveredés előtti ponton kell betartani, az egyesített üzemi szennyvízgyűjtő hálózatba történő bevezetés előtt. A mintavételi hely (A2 jelű akna) EOV koordinátái: X: 140 800 Y : 669 034
36.
Közcsatornába bocsátott szennyvíz szennyezettségének, a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 4. számú melléklet „időszakos vízfolyásba való közvetett bevezetés estén” oszlopban felsorolt küszöbértékeknek kell megfelelnie: Komponens pH Dikromátos oxigénfogyasztás: BOI5 Szerves oldószer extrakt Ásványi olajok ammónia-ammónium-nitrogén Összes szervetlen N Összes N Összes P Összes só 10’ ülepedő anyag Szulfát Összes vas Összes mangán
37. 38. 39. 40. 41.
42. 43. 44. 45.
Küszöbérték 6,5 alatt,10 felett 1000 mg/l 500 mg/l 50 mg/l 5 mg/l 100 mg/l 120 mg/l 150 mg/l 20 mg/l 2500 mg/l 150 ml/l 400 mg/l 10 mg/l 5 mg/l
A közcsatornára bocsátott szennyvíz mintavételi hely (A15 jelű akna) EOV koordinátái: X: 140 810 Y: 669 021 A technológiai határértékek mellett az üzem egyesített szennyvíz kibocsátására kell teljesíteni a közcsatornába való bevezetésre vonatkozó határértékeket, melyek vizsgálata az üzemi végaknából történő mintavétellel kell biztosítani. A szennyvízkibocsátó a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló kormány rendelet szerint önellenőrzésre köteles. Határidő: folyamatos Az önellenőrzési tervet legalább 5 évente felül kell vizsgálni. Az önellenőrzési tervet a felügyelőség hagyja jóvá. Az önellenőrzési terv szerinti éves vizsgálati időpontokat be kell jelenteni a felügyelőségnek, mely bejelentés nem minősül az önellenőrzési terv módosításának. Az önellenőrzési tervben rögzített ellenőrzések száma egy naptári évben 2 alkalomnál kevesebb nem lehet. Határidő: a tárgyévet megelőző év november 30. Az önellenőrzésre kötelezett az önellenőrzés keretében végzett vizsgálatok eredményét – azok tartalmától függetlenül – az önellenőrzési tervben rögzített időpontban, de legkésőbb a mintavételt követő 20 napon belül köteles megküldeni. Az előtisztító műtárgyak karbantartását az üzemelési és karbantartási utasítás szerint kell végezni. Az erre vonatkozó bizonylatokat meg kell őrizni és a hatósági ellenőrzésen be kell tudni mutatni. A kibocsátónak a rendkívüli eseményekről- és szennyezésről felügyelőségünket írásban haladéktalanul értesítenie kell. Határidő: folyamatos. A technológiában felhasznált víz és a keletkező technológiai szennyvíz mennyiségéről mérésre alapozott nyilvántartást kell vezetni. A vízhasználat és a szennyvízkeletkezés mérlegét be kell nyújtani felügyelőségünkre. Határidő: a tárgyévet követő év március 31., az éves jelentés részeként.
Indokolás A 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (továbbiakban Fvr.) 9. § (1) bekezdés szerint a kibocsátó köteles a keletkezett szennyvagy használt vizet az engedélyben előírt kibocsátási határértékre megtisztítani vagy megtisztíttatni. Az Fvr. 21. § (3) bekezdése értelmében amennyiben a közcsatornába vezetendő szennyvíz (használt víz) a 2. számú melléklet 2.9. B) pontja szerinti veszélyes és mérgező anyagot tartalmaz, és az adott anyagra adott tevékenység esetén vonatkozik a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerinti felszíni víz befogadóba vezetésre vonatkozó technológiai határérték, úgy küszöbértéknek azt kell előírni. A keletkezési helyre és az elkeveredés előtti pontra a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendeletben meghatározott technológiai határértéket, a 28/2004.(XII. 25.) KvVM rendelet szabályozása szerinti helyre előírt küszöbértékként kell alkalmazni. Az Fvr. 27. § (1) a szennyvízkibocsátásokat a felügyelőség, közcsatornába bocsátás esetén a szolgáltató a R-ben foglaltak szerint ellenőrizheti. (2) Önellenőrzésre köteles az a kibocsátó (ill. közcsatornába bocsátó): c) aki az engedélye szerint, illetőleg a telephelyről (szennyvíztisztítóból) a megelőző év adatai alapján 15 m 3/üzemnap mennyiséget meghaladó szennyvizet. cb) közvetve (közcsatornán vagy közös üzemi tisztítón keresztül) a befogadóba vezet és egyúttal a 27/2005. (XII. 6.) KvVM
16 rendeletben meghatározott tevékenység folytatása során keletkező szennyvizet bocsát ki; 4) A kibocsátó a keveredési zóna határai felett és alatt köteles a befogadó vízszennyezettségének ellenőrzésére. Az ellenőrzés rendjét és szabályait a felügyelőség a kibocsátási engedélyben határozza meg. Az Fvr. 28. § (1) bekezdése a) pontja szerint az önellenőrzésre kötelezett a használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint önellenőrzési tervet köteles készíteni, amelyet a felügyelőség részére, valamint közcsatornába bocsátás esetében a szolgáltatónak köteles megküldeni. Az önellenőrzési terv tartalmi elemeit a R. 2. számú melléklete, az üzemnapló kötelező tartalmi elemeit a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. Az Fvr. 29. § (1) bekezdése értelmében a kibocsátó önellenőrzésének megfelelőségét, valamint az önellenőrzésre nem kötelezett, illetve nem vállalkozott kibocsátó esetében a befogadóra vonatkozó határértékek betartását a felügyelőség, továbbá közcsatornába bocsátás esetében a küszöbértékek betartását a felügyelőség és a szolgáltató a használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló miniszteri rendeletben foglaltak szerint ellenőrzi. Az Fvr. 30. § 1 bekezdés szerint a kibocsátó a szennyvízkibocsátás jellemzőiről és a technológiai folyamatok üzemviteléről adatot szolgáltat, és évente összefoglaló jelentést készít. (2) a kibocsátó a szennyezőanyag mennyiségi- és technológiai felhasználásáról, az engedélyben meghatározott kibocsátott anyag mennyiségéről, a technológiai veszteségekről jelentést készít. (3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti adatokat és jelentést a kibocsátó a tárgyévet követő év március 31-éig megküldi az illetékes felügyelőségnek, amelyekről a felügyelőség nyilvántartást vezet. Felszín alatti vizek védelme 46. 47. 48.
A tevékenységet úgy kell folytatni, hogy ne okozzanak a (B) szennyezettségi határértékeknél kedvezőtlenebb állapotot a földtani közegben, valamint a felszín alatti vízben. A környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény szerint a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő, megelőzze a környezetszennyezést és kizárja a környezetkárosítást. A felszíni alatti vizek védelméről szóló kormány rendelet szerint a szennyező anyagokat használó terekben (üzemépület, szennyvíztisztító rendszer) a műszaki védelmet ellenőrizni szükséges, az esetleges hibahelyeket fel kell tárni és ki kell javítani. Az erről szóló jelentést meg kell küldeni az éves jelentés részeként. Határidő: folyamatosan, jelentés tárgy évet követő év március 31-ig.
Indokolás A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdés alapján a felszín alatti vizek jó minőségi állapotának biztosítása érdekében tevékenység végzése során szennyező anyag, illetve lebomlása esetén ilyen anyagok keletkezéséhez vezető anyagok használata, illetve elhelyezése csak műszaki védelemmel folytatható. A felszín alatti vizeket ért szennyezések és azok hatásainak környezetvédelmi minősítéséhez és a szükséges védelmi intézkedések megtételéhez a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 2. sz. mellékletében megadott (B) szennyezettségi határértékeket kell alkalmazni. A tevékenység a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik, az üzemeltetés csak ellenőrzött körülmények között történhet. LEVEGŐVÉDELEM A telephelyen működő 11 db bejelentés köteles pontforrás által kibocsátott légszennyező anyagok technológiai határértékei: 1. sz. technológia: Elektrosztatikus porfestés 49.
A porszóró üzemrész pontforrásaira megállapított technológiai kibocsátási határérték a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 6. sz. melléklete értelmében a 2.1.1. pontja szerint: Légszennyező anyag
Forrás
Tömegáram Határérték 0,5 kg/h-ig 150 mg/m3 szilárd anyag P6, P7, P12 0,5 kg/h, vagy ennél nagyobb 50 mg/m3 3 A mg/m -ben kifejezett koncentrációk száraz (vízmentes), 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású, véggázra vonatkoznak. A technológiai kibocsátási határértékek légszennyező pontforrásonként értendők. Tömegárammal szabályozott technológiai kibocsátási határértékek esetében, ha a légszennyező anyag kibocsátása a tömegáram alsó határa (küszöbérték) alá esik, a kibocsátási határértéke a tömegáram alsó határához hozzárendelt, mg/m3-ben megadott légszennyező anyag koncentráció, amelyet a küszöbérték alatt nem kell alkalmazni. 2. sz. technológia: Hőenergia termelés (beégetés) 50.
A pontforrásokra megállapított technológiai kibocsátási határértékek 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 6. sz. melléklet 2.2. pontja szerint:
17 Légszennyező anyag Forrás Tömegáram Határérték kén-dioxid és kén-trioxid (SO2-ben kifejezve) szén-monoxid 5 kg/h 500 mg/m3 P4, P5, P13, P14 nitrogén-oxidok (NO2-ben kifejezve) szilárd anyag 0,5 kg/h 150 mg/m3 3 A mg/m -ben kifejezett koncentrációk száraz (vízmentes), 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású, 5% oxigéntartalmú füstgázra vonatkoznak. A technológiai kibocsátási határértékek légszennyező pontforrásonként értendők. Tömegárammal szabályozott technológiai kibocsátási határértékek esetében, ha a légszennyező anyag kibocsátása a tömegáram alsó határa (küszöbérték) alá esik, a kibocsátási határértéke a tömegáram alsó határához hozzárendelt, mg/m 3-ben megadott légszennyező anyag koncentráció, amelyet a küszöbérték alatt nem kell alkalmazni. 3. sz. technológia: Hőenergia termelés (vízleszárítás) 51.
A pontforrásokra megállapított technológiai kibocsátási határérték a 140 kW és az ennél nagyobb, de 50 MW-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről szóló 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 3. sz. melléklete szerint: Határérték (mg/m3) kén-dioxid és kén-trioxid (SO2-ben kifejezve) 35 nitrogén-oxidok (NO2-ben kifejezve) 350 P3, P9 szén-monoxid 100 szilárd anyag 5 A mg/m3-ben kifejezett koncentrációk száraz (vízmentes), 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású, 3% oxigéntartalmú füstgázra vonatkoznak. A technológiai kibocsátási határértékek légszennyező pontforrásonként értendők. Légszennyező anyag
Forrás
4. sz. technológia: felületkezelés 52.
A pontforrásokra megállapított technológiai kibocsátási határértékek a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 6. sz. melléklet általános fejezet 2.2. pontja szerint: Határérték (mg/m3) Na-hidroxid P1, P10 0,3 kg/h, vagy ennél nagyobb 30 A mg/m3-ben kifejezett koncentrációk száraz (vízmentes), 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású, véggázra vonatkoznak. A technológiai kibocsátási határértékek légszennyező pontforrásonként értendők. Légszennyező anyag
Forrás
Tömegáram
Tömegárammal szabályozott technológiai kibocsátási határértékek esetében, ha a légszennyező anyag kibocsátása a tömegáram alsó határa (küszöbérték) alá esik, a kibocsátási határértéke a tömegáram alsó határához hozzárendelt, mg/m 3-ben megadott légszennyező anyag koncentráció, amelyet a küszöbérték alatt nem kell alkalmazni. Méréssel kapcsolatos előírások: 53. 54. 55.
A telephelyen működő pontforrásokon kiáramló légszennyező anyagok koncentrációi a technológiai kibocsátási határértékeket nem haladhatják meg. A pontforrások által kibocsátott légszennyező anyagok koncentrációit akkreditált laboratórium által elvégzett szabványos emisszió méréssel kell igazolni, és azt a mérést követő 60 napon belül a felügyelőségre meg kell küldeni. A mérések időpontjáról a mérést megelőző 8 nappal írásbeli értesítést kérünk a felügyelőségre. A telephelyen mérendő légszennyező pontforrások és mérési gyakoriságuk: Mérendő pontforrások
2014 P1, P10
2015 P6, P12
2016 P4, P13
2017 P3, P9
2018 P7, P5
Általános előírások: 56. 57. 58. 59. 60.
A berendezések kidobó nyílásán kiáramló légszennyező anyagok mennyisége nem okozhat káros mértékű légszennyezést. A berendezések hatékony működése érdekében biztosítani kell az optimumra való szabályozást. A berendezéseket csak a gépkönyvében előírt módon (biztonsági előírások, gépkihasználás stb.) szabad használni. A légszennyező pontforrások üzemviteli adatait az éves adatszolgáltatásként benyújtandó Légszennyezés Mértéke adatlapon kell teljesíteni a hatályos rendelet alapján. A légszennyező pontforrások kibocsátásának ellenőrzését időszakos méréssel, számítással, műszaki becsléssel,
18 61. 62. 63.
anyagmérlegek készítésével kell elvégezni. A felhasznált vegyi anyagok megváltozását 30 napon belül felügyelőségünkre írásban be kell jelenteni, és a biztonsági adatlapokat meg kell küldeni. Amennyiben a felhasznált vegyi anyagok oldószer összetételében változás történik, akkor szabványos méréssel kell 90 napon belül igazolni, hogy a kürtő légszennyező anyag kibocsátása nem haladja meg a kibocsátási határértékeket. A rendeltetésszerű üzemeltetéstől eltérő üzemi állapotokról a felügyelőséget telefonon azonnal és 24 órán belül írásban tájékoztatni kell.
Indokolás: Előírásainkat a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. és 5. § alapján tettük. Az adatszolgáltatásra vonatkozó előírásaink a rendelet 31. §-ában előírtakon alapulnak. A légszennyező pontforrás kibocsátásának ellenőrzését a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendelet 12. § b) és c) pontja alapján kell elvégezni. A légszennyező pontforrásokon végzendő méréseket a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet előírásai alapján kell elvégezni. A helyhez kötött légszennyező pontforrások ellenőrzésének dokumentálásra vonatkozó előírásainkat a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet 18. § alapján tettük. ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM
Előírások
64. A Protokon Kft. Kiskörös, Petőfi S. u. 99. sz. alatti ingatlanon folytatott tevékenységére megállapított zajkibocsátási határértékek és működési rend (üzemelési idő) betartásának kell teljesülnie. 65. A teljes üzemszerű állapotban az üzemi zaj vonatkozásában a zajkibocsátási határértékek az alábbiak: Védendő épület helye, megnevezése Kerekegyháza, Dózsa György utca 4. Kerekegyháza, Dózsa György utca 10. Kerekegyháza, Dózsa György utca 9. Kerekegyháza, Dózsa György utca 3. Kerekegyháza, Kölcsey u. 11. 66.
A védendő épület Kerekegyházi ingatlan építményjegyzék szerinti helyrajzi száma besorolása 2138 112 2135 112 1824 112 474 112 1806 1110
Zajkibocsátási határérték, dB nappal / éjjel 50 / 40
A telephelyen a munkavégzés 3 műszakban folyik: 06-14-ig, 14-22-ig és 22-06-ig, a zajforrások működési ideje:
Technológia elnevezése
Zajforrás jele
Gyártóüzem
1.
Gyártóüzem
2.
Gyártóüzem
3.
Gyártóüzem
4.
Gyártóüzem
5.
Gyártóüzem
6.
Gyártóüzem
7.
Gyártóüzem
8.
Gyártóüzem
9.
Gyártóüzem
10.
Gyártóüzem
11.
Gyártóüzem
12.
Zajforrás elnevezése Lakatos műhely, kézi szerszámokkal Forgácsoló műhely, esztergagép, marógép 2 db Trumpf típusú Tubmatic csőlézer 2 db Trumpf típusú Trumatic lézer SMS csőhajlító Transfluid DB40 115 típusú csőhajlító Trumabend típusú CNC lemezhajlító Amada típusú NC lemezhajlító 12 db Synergic 504 típusú hegesztőgép Hegesztő robot Mattei ERC 2022 típusú kompresszor, külön épületben Mattei ERC 1022 típusú kompresszor
A zajforrás működési helye Épületen belül
Zajforrás működési ideje nappal éjjel (6-22 óra) (22-6 óra) Éjszaka nem 06-22 óra között üzemel
Épületen belül
06-22 óra között
Éjszaka nem üzemel
Épületen belül
06-22 óra között
22-06 óra között
Épületen belül
06-22 óra között
22-06 óra között
Épületen belül
06-22 óra között
22-06 óra között
Épületen belül
06-22 óra között
22-06 óra között
Épületen belül
06-22 óra között
Épületen belül
06-22 óra között
Épületen belül
06-22 óra között
Épületen belül
06-22 óra között
Éjszaka nem üzemel Éjszaka nem üzemel Éjszaka nem üzemel 22-06 óra között
Épületen belül
06-22 óra között
22-06 óra között
Épületen belül
06-22 óra között
22-06 óra között
19 Gyártóüzem
13.
Gyártóüzem
14.
Gyártóüzem
15.
Gyártóüzem
16.
Gyártóüzem
17.
Gyártóüzem
18.
Gyártóüzem
19.
Mattei ERC 722 típusú kompresszor 2 db Mattei ERC 522 típusú kompresszor 2 db 5000 m3/h légteljesítményű elszívó ventilátor 2 db 3 tonnás Toyota típusú targonca 3 db 1,5 tonnás Hyster típusú targonca 1 db 5,5 tonnás Hyster típusú targonca 1 db Combi Lift típusú csőhordó targonca
Épületen belül
06-22 óra között
22-06 óra között
Épületen belül
06-22 óra között
22-06 óra között
Épületen belül
06-22 óra között
Éjszaka nem üzemel
Épületen belül
06-22 óra között, 4 órában
22-06 óra között
Épületen belül
06-22 óra között, 4 órában
22-06 óra között
Épületen belül
06-22 óra között, 4 órában
22-06 óra között
Épületen belül
06-22 óra között
22-06 óra között
67. Az új csarnok használatbavételét követően a jogszabályi előírásnak megfelelő környezeti zajvizsgálatot kell végezni és a zajmérési jegyzőkönyvet be kell nyújtani felügyelőségünkre. Határidő: használatbavételt követő 3 hónapon belül. 68. A telephelyen üzemelő zajkeltő berendezések karbantartásával biztosítani kell a telephely alacsony mértékű zajkibocsátását. Határidő: folyamatos. 69. A telep zajhelyzetének megváltozását az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségre be kell jelenteni. Határidő: folyamatos. Indokolás: A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése szerint a környezetvédelmi hatóság a zajvédelmi követelmények ellenőrzése érdekében mérést, számítást, vizsgálatot végezhet, vagy végeztethet, illetve mérés, számítás végzésére kötelezheti a zajforrás üzemeltetőjét. A környezeti zajvizsgálatot a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 4. és 5. sz. mellékletének megfelelő kell végezni A benyújtott dokumentáció alapján a telephely üzemelése megfelel a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet által előírt zajterhelési határértékeknek, ezért az üzemelésnek zajvédelmi akadálya nincs. A létesítményből származó várható zajterhelése a telekhatáron és a zajvédelmi hatásterület nagysága számítással került meghatározásra. A város irányában a hatásterületen zajtól védendő létesítmények vannak, így a kiadott zajkibocsátási határértékek határozat módosítását a megvalósult állapotra elvégzett zajterhelési vizsgálat alapján meg kell kérni. A szabványos zajmérés a telephelyhez közeli védendő épületeknél a zajvédelmi követelmények ellenőrzése, valamint a zajvédelmi hatásterület méréssel történő meghatározása miatt került előírásra. A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 10. § (3), valamint a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 1. § (1) bekezdése értelmében zajkibocsátási határértéket nem kell megállapítani, ha a környezeti zajforrás hatásterületén nincs védendő terület, építmény vagy helyiség. A telephely zajhelyzetének megváltozásáról a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 3. számú melléklete szerinti formanyomtatványon benyújtott jelentés alapján, a zajkibocsátási határérték kiadásnak szükségességét meg kell vizsgálni. A TEVÉKENYSÉG FELHAGYÁSA Előírások: 70. Az engedélyezett tevékenységet folytató telephely egészére vagy egy részére vonatkozó felhagyást követően az engedélyes köteles: a felügyelőség egyetértésével leszerelni az esetlegesen környezetszennyezést okozó gépeket, a telephelyen lévő hulladékot engedéllyel rendelkezőnek átadni, biztonságossá tenni az építményeket, épületeket, az azokban található berendezéseket. 71. A tevékenység felhagyása esetén meg kell vizsgálni, hogy a tevékenység megkezdését megelőző állapothoz viszonyítva a földtani közegben vagy a felszín alatti vizekben bekövetkezett-e környezeti kár. A vizsgálati jelentést az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségre be kell nyújtani. Indokolás: A tevékenység felhagyása vagy szüneteltetése esetén is biztosítani kell a környezet védelmét.
20 MŰSZAKI BALESET MEGELŐZÉSE ÉS ELHÁRÍTÁSA Előírások: 72. 73.
A Kft. a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 6. § (3) alapján üzemi kárelhárítási terv benyújtására kötelezett. A kárelhárítási tervet be kell nyújtani felügyelőségünkre. Határidő: első alkalommal 2014. augusztus 31-ig, majd azt követően 5 évente. Lakossági érdeklődésre az engedélyes köteles időben tájékoztatást adni tevékenysége környezeti hatásairól.
Indokolás: A műszaki baleset megelőzés és elhárítás célja az emberi egészség megóvása és a környezet védelmének biztosítása. ADATRÖGZÍTÉS, ADATKÖZLÉS ÉS JELENTÉSTÉTEL A FELÜGYELŐSÉG RÉSZÉRE 74. 75. 76.
77. 78.
79. 80. 81. 82.
Az engedélyes köteles az engedély előírásainak megfelelően valamennyi elvégzett mintavételről, laboratóriumi analízisről, mérésről, vizsgálatról, karbantartásról nyilvántartást készíteni. Az engedélyes köteles a tevékenység szokásos végzése során felmerülő minden olyan esetet nyilvántartásba venni, amely a környezet veszélyeztetését okozza. Az engedélyes köteles valamennyi, a tevékenység végzéshez kapcsolódó környezeti tárgyú panaszt nyilvántartani. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a panasz beérkezésének dátumát, idejét, a panaszos nevét és a panasz fontosabb adatait, valamint a panaszra adott választ. Az engedélyes köteles a panaszok beérkezését követő 1 hónapon belül a panaszügyet részletező beszámolót a felügyelőséghez benyújtani. Az engedélyben megjelölt nyilvántartás formájának a felügyelőség által elfogadottnak kell lennie. A nyilvántartást legalább 10 évig a telephelyen meg kell őrizni, és annak minden lehetséges időpontban a felügyelőség részére hozzáférhetőnek kell lennie. Valamennyi nyilvántartást, mintavételezést, vizsgálatot, laboratóriumi mérést tartalmazó beszámolót az engedélyben foglaltak szerint a környezetvédelmi felügyelőséghez az általa előírt formában, gyakorisággal és határidőre kell benyújtani egy eredeti és egy másolati példányban. Az engedélyes a beszámoló tartalma és benyújtásának ütemezése kapcsán köteles a környezetvédelmi felügyelőséggel egyeztetni. Minden beszámolót az engedélyes képviselőjének vagy az engedélyes által megnevezett felelős vezetőnek kell aláírnia. A beszámolóknak az ebben az engedélyben meghatározott gyakorisága és tárgyköre a felügyelőség írásbeli hozzájárulásával módosítható. Minden, az engedéllyel összefüggő, a működéshez kapcsolódó írásos szabályzatot a felügyelőség rendelkezésére kell bocsátani az ellenőrzés alkalmával, illetve bármilyen lehetséges időpontban. Az éves környezeti beszámolók adatszolgáltatásában az üzemeltetővel és a telephellyel kapcsolatosan az alábbi azonosítókat kell szerepeltetni: a. b. c. d. e. f. g. h. i. j.
83.
KÜJ, KTJ (a környezetvédelmi felügyelőség adja/adta ki); A cég neve (cégbírósági bejegyzés szerinti rövidített név), cégforma (Kft, bt….stb), a cég székhelye (irányítószám, település, utca, házszám, hrsz., Pf. szám); A telephely/létesítmény neve és címe (irányítószám, település, utca, házszám, hrsz.); A telephely/létesítmény EOV koordinátái (5-10 m-es pontosság); TEÁOR ’08 kód (a mindenkor érvényben lévő TEÁOR szerint); A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet értelmében új, illetve meglévő létesítményről van-e szó, történt-e a jogszabály értelmében jelentős változtatás; Az IPPC köteles tevékenység besorolása a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rend. 2. sz. melléklete szerint; Fő, illetve nem fő környezethasználati tevékenység megnevezése (fő tevékenységként azt az egy tevékenységet kell megjelölni, amely az elsődleges gazdasági tevékenységhez legjobban kapcsolódik és/vagy a legnagyobb szennyezőanyag kibocsátással jár, az összes többi tevékenységet nem fő tevékenységként kell feltüntetni) A létesítmény teljesítmény/kapacitás adatai (az egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység/ek kapacitás adatai, megjelölve a megnevezést, a mennyiséget és a dimenziót is); NOSE-P kód (a tevékenységekhez hozzá kell rendelni a tevékenységre jellemző, az EUROSTAT szennyező forrás osztályozási rendszere szerint meghatározott NOSE-P eljáráskódokat, melyek az EPRT adatszolgáltatás kitöltési útmutatójában találhatók meg).
A beszámolókat a következő címre kell elküldeni:
Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 6721 Szeged, Felső-Tisza part 17., Pf.: 1048.
21 Adatszolgáltatás, beszámoló megnevezése
Adatszolgáltatás, beszámoló gyakorisága
Beadási határidő
Éves adatszolgáltatás Éves hulladék (veszélyes, nem veszélyes) bejelentés, hulladék mennyiségtől függően EPRTR jelentés
évente
március 1.
LM (Légszennyezés Mértéke) bevallás
évente
március 31.
Eseti beszámoló Panasz beérkezését követő 2 napon belül Az eseményt követő 1 hónapon belül
Panaszok (ha voltak) eseti A bejelentett események összefoglalója
Éves környezeti beszámoló minimális tartalma Hulladékgazdálkodás: keletkezett hulladékok, technológiánkénti anyagmérleg Levegővédelem: elvégzett mérések, számítások, azok értékelése, a mellékelt mérési jegyzőkönyvek alapján BAT-(elérhető legjobb technika)-nak való megfelelőség vizsgálata Vízvédelem: Tényleges víz és egyéb anyag felhasználás Szennyvíz és további kibocsátott anyagok mennyisége Környezetvédelemhez kapcsolódó képzések
évente március 31.
Panaszok (ha voltak) éves összefoglaló jelentése Bejelentett események (ha voltak) éves összefoglaló jelentése Energiahatékonysági belső audit
5 évente
BAT-nak (elérhető legjobb technika) való megfelelőség vizsgálata
5 évente
Indokolás: Az adatrögzítés, adatközlés és jelentéstétel célja a tevékenységgel kapcsolatos megfelelő információk összegyűjtése és az ezekhez kapcsolódó adatközlések megalapozása. * A szakhatóságok előírásai: 1. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének BKR/001/00182-3/2014. számú állásfoglalása: „Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség által megküldött egységes környezethasználati dokumentációban foglaltak alapján a Protokon Kft. (6200 Kiskőrös, Petőfi u. 99.) Kiskőrös, 4355/7 hrsz. alatti üzem kapacitás bővítés egységes környezethasználati engedélyének módosításához közegészségügyi szempontból az alábbi feltételekkel járulok hozzá: 1. 2.
A létesítés és üzemelés keletkező kommunális szilárd hulladék gyűjtését zárt és fertőzésveszélyt kizáró módon kell megvalósítani, amely megakadályozza a szétszóródást és/vagy csepegést, valamint a bűz- és szaghatást is csökkenti. A veszélyes hulladékokkal történő tevékenység (gyűjtés) során törekedni kell az egészségügyi kockázatok minimalizálására.
22 3.
4.
5. 6.
A veszélyes anyagokkal/keverékekkel tevékenységet (felületkezelés, szennyvíz előkezelés, stb.) végző munkavállalók kémiai biztonsághoz kapcsolódó jogosultságának biztosítása érdekében, a veszélyes anyagok és veszélyes keverékek káros hatásainak megfelelő módon történő azonosítása, megelőzése, csökkentése, elhárítása folyamatosan biztosított legyen. Gondoskodni kell az alábbi kockázatkezelési intézkedések kiemelt végrehajtásáról: a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes keverékek felhasználása során az azonos célra alkalmas veszélyes anyagok, illetve veszélyes keverékek közül - lehetőség szerint – a kevésbé veszélyes anyagot (keveréket) kell kiválasztani. a fel nem használt és nem hasznosítható veszélyes anyagok, illetőleg veszélyes keverékek biztonságos kezeléséről gondoskodni kell. A rendkívüli események során előforduló egészségügyi kockázatok kivédésére intézkedési tervvel kell rendelkezni a balesetek, üzemzavarok és veszélyhelyzetek kezelésére. A terveknek a biztonsági gyakorlatok és az elsősegélynyújtás gyakorlására vonatkozó előírásokat is tartalmaznia kell. A létesítés és üzemelés során a nemdohányzók védelmében folyamatosan biztosítani kell a vonatkozó egészségvédelmi követelményeket.
Szakhatósági állásfoglalásom ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.” 2. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság BKF/01/174-2/2014. számú állásfoglalása: „A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, mint első fokon eljáró növény- és talajvédelmi hatóság, a Tisztelt engedélyező hatóság fenti hivatkozási számú megkeresésében az talajvédelmi szakhatósági állásfoglalási nyilatkozat kiadásával kapcsolatban kereste meg. A megkeresés tárgya Protokon Kft.(6200 Kiskőrös, Petőfi u. 99) megbízásából az Uni-Terv 2005 Környezetvédelmi Kft. (6720 Szeged, Tabán u. 26.1 em. 1.) által kérelmezet Kiskőrös 4355/7 hrsz alatti gyártóüzem kapacitásbővítésre vonatkozó egységes környezethasználati engedélyezési eljárás. A megkeresés, valamint a beküldött Kiskőrös 4355/7 hrsz alatti gyártóüzem kapacitásbővítésre vonatkozó egységes környezethasználati engedélyezési eljárás dokumentáció alapján megállapítható, hogy az érintett terület kizárólag kivett ingatlant érint, de az érintett terület közvetlen szomszédságában van mezőgazdasági külterület. A talajvédelmi hatóság hatásköre csak mezőgazdasági művelés alatt állá területekre terjed ki, a szomszédságában van termőföld. Így a jelen ügy vonatkozásában, és a megküldött igazgatási szolgáltatási díjról szóló dokumentum alapján TALAJVÉDELMI SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁS-t mégis adunk ki az alábbi feltételekkel 1. 2. 3. 4.
A beruházási tevékenység végzése során a területtel érintkező szomszédos mezőgazdasági területeken a talajvédő gazdálkodás feltételei nem korlátozódhatnak. Az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a környező termőföldek minőségében kárt ne okozhassanak, művelhetőségük ne korlátozódjon. A beruházás csak mezőgazdasági művelésből kivett területen valósítható meg. A beruházás során keletkező melléktermékek termőföldön történő hasznosítása csak a Bács- Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatóság által kiadott engedély birtokában kivitelezhető.
Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen külön jogorvoslatnak helye nincs, az csak az érdemi határozat elleni fellebbezésben, vagy egyéb jogorvoslati úton támadható.” 3. Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Hatóság 98142-1-1/2014. számú állásfoglalása: „A hatóság az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség megkeresésére a Protokon Kft. (6200 Kiskőrös, Petőfi utca 99.) Kiskőrös 4355/7 hrsz.-ú ingatlan alatti telephelye kapacitásbővítésének tárgyában indult egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban szakhatósági hozzájárulását az alábbi kikötéssel megadja: A kivitelezés hatályos vízjogi létesítési engedély birtokában végezhető, a vízjogi létesítési engedélyben foglaltak betartásával. A szakhatósági állásfoglalással szemben jogorvoslattal élni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 44. § (9.) bekezdése alapján csak az I. fokú határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében lehet.” * Jelen engedély nem mentesít a más jogszabályokban előírt engedélyek és szakhatósági állásfoglalások beszerzési kötelezettsége alól.
23 Az engedély érvényességi ideje: jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 11 év. Az engedély jogerőre emelkedésével érvényét veszti a Felügyelőség által kiadott 75.104-1-11/2010. számú környezetvédelmi engedély, az 53890-5-1/2010. számú levegőtisztaság-védelmi engedély és a 83.941-1-3/2011. számú zajkibocsátási határértéket megállapító határozat. Az engedélyben foglalt követelmények és előírások felülvizsgálatára a határozat jogerőre emelkedését követő 5 éven belül a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerinti felülvizsgálatot kell benyújtani az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségre. Az egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a felügyelőség határozatában kötelezi a környezethasználót kettőszázezer forinttól ötszázezer forintig terjedő bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint legfeljebb hat hónapos határidővel intézkedési terv készítésére, vagy a 20. § (9) bekezdés a) pontja esetén környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséghez (továbbiakban: felügyelőség), mint elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A jogorvoslati eljárás díja – a jogszabályban meghatározott esetek kivételével – a befizetett szolgáltatási díjtétel 50 %-a, azaz 750 000 Ft, amelyet a Magyar Államkincstárnál vezetett 10028007-01711875-00000000 előirányzat-felhasználási számú számlára kell átutalni, és a díj megfizetését igazoló bizonylatot vagy annak másolatát felügyelőségünk részére megküldeni. A befizetési bizonylat közlemény rovatába kérem feltüntetni jelen határozat számát. A kérelmező az eljárás 1 500 000 Ft igazgatási szolgáltatási díját befizette, egyéb eljárási költség nem merült fel. INDOKOLÁS A felügyelőség a 2013. december 10-én kelt 75104-2-16/2013. számú határozatával a Protokon Kft. képviseletében 2013. július 19én az Uni-Terv 2005 Környezetvédelmi Kft. által – a Kiskőrös 4355/7 hrsz. alatti ingatlanon folytatott felületkezelési tevékenység kapacitás bővítése tárgyában – benyújtott előzetes vizsgálati eljárást lezárta, és megállapította, hogy a tervezett tevékenység, mely I. a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban: R) 3. sz. mellékletének 130. pontja szerint minősül, nem okoz jelentős környezeti hatást, ezért a tevékenység megkezdéséhez nem kell környezetvédelmi hatásvizsgálatot végezni; II. a R. 2. sz. mellékletének 2.6. pontja szerint minősül („Fémek és műanyagok felületi kezelésére szolgáló létesítmények elektrolitikus vagy kémiai folyamatokkal, ahol az összes kezelőkád térfogata meghaladja a 30 m3-t”), egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység. A Protokon Kft. megbízásából az Uni-Terv 2005 Környezetvédelmi Kft. 2014. február 5-én benyújtotta a R. szerinti egységes környezethasználati engedély iránti kérelmet, és kérte az eljárás lefolytatását. A dokumentációt Uni-Terv 2005 Környezetvédelmi Kft. készítette. Az ügyfél a felügyelőség 75104-3-1/2014. számú hiánypótlási felhívását (szakhatóság igazgatási szolgáltatási díj megfizetése) 2014. február 24-én, a 75104-3-7/2014. számú felhívását 2014. április 11-én teljesítette. A Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 29. § (6) bekezdése alapján a hatásterületen élő ügyfeleket és az ügyfélnek minősülő szervezeteket az eljárás megindításáról hirdetményi úton értesítette. A Felügyelőség a R. 21. § (2) bekezdése alapján a hivatalában és a honlapján 2014. február 14-től közzétette az eljárás megindításáról szóló közleményt, továbbá a vonatkozó iratokat – közhírré tétel céljából – megküldte a létesítmény helye szerinti önkormányzat jegyzőjének. A közlemény a Kiskőrös Város Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján 2014. február 18. napjától 2014. március 12. napjáig közzétételre került. Az eljárás kapcsán észrevétel nem érkezett. * A szakhatóságokat a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdése alapján 2014. február 28-án kerestem meg. A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, a BMKH Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, valamint az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Hatóság szakhatósági állásfoglalását a rendelkező részben, „A szakhatóságok előírásai” fejezetben előírtam. Kiskőrös Város Jegyzője 2183-2/2014. számon szakhatósági eljárását hatáskör hiánya miatt megszüntette.
24 Szakhatósági állásfoglalások indokolása: Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve: „Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség hivatkozott számú megkeresésében szakhatósági állásfoglalásunk megadását kérte. A dokumentációban foglaltak alapján megállapítottam, hogy a tervezett tevékenység végzése – a szakhatósági állásfoglalásomban megadott feltételek teljesítése esetén - nem okoz a környezetvédelmi engedély kiadásához való hozzájárulást kizáró közegészségügyi hatásokat, ezért a dokumentációt elfogadtam. A környezetvédelmi engedély kiadásához való szakhatósági hozzájárulás feltételeként „a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről” szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 5.§ (1) a)-d) pontjaiban, „a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről” szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet 4.§ (2), (4), 5. § (1) bekezdéseiben, „a kémiai biztonságról” szóló 2000. évi XXV. törvény 14-21. és 28-29.§-iban, „a munkahelyek kémiai biztonságáról” szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet 8.§ (1-4) bekezdéseiben, valamint „a nem dohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 2.§ (1) bekezdésében megállapított közegészségügyi, környezet-egészségügyi vonatkozású követelmények betartását írtam elő. Az önálló jogorvoslatot „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól” szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 44. § (9) bekezdése alapján zártam ki. Szakhatósági állásfoglalásomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket) 44. § bekezdésére figyelemmel, „A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Kormány rendelet 33. § (1) bekezdésében foglaltak alapján, és az 5. sz. mellékletében meghatározott szakkérdésekre vonatkozóan, az állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Kormány rendelet 4.§ (2) bekezdésében megállapított illetékességgel adtam ki.” Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság: „Az Alsó- Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség fenti hivatkozási számú levelében szakhatósági állásfoglalás kiadásával kapcsolatban kereste meg a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságát. A talajvédelmi hatóság az említett feltételek betartása mellett az egységes környezethasználati engedélyezési eljáráshoz szakhatósági hozzájárulását megadja. Az önálló jogorvoslat kizártságáról a 2004. évi CXL. törvény 44.§ (9) bekezdése rendelkezik. A Kormányhivatal hatáskörét a 328/2010. (XII. 27.) Kormány rendelet 1. § (1) bekezdés b) pontja és az 17. § (1) bekezdése állapítja meg. A szakhatósági állásfoglalást a 2007.évi CXXIX törvény 1.§, 39.§ f) pont, 48.§, valamint a 2004. évi CXL. törvény 44.§ (1) bekezdése alapján adtam ki.” Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Hatóság: „Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (6721 Szeged, Felső-Tisza part 17.) 2014. március 03án érkezett, 75104-3-4/2014. ügyiratszámú megkeresésében a hatóság szakhatósági állásfoglalását kérte a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet 33. § (1) bek.-e és az 5. sz. mellékletben megjelölt szakkérdés tekintetében a Protokon Kft. (6200 Kiskőrös, Petőfi utca 99.) megbízásából az Uni-terv 2005 Környezetvédelmi Kft. (6720 Szeged, Tabán u. 26. 1. em. 1.), mint kérelmező által a Kiskőrös 4355/7 hrsz.-ú ingatlan alatti telephely kapacitásbővítésének tárgyában indult egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 4. § (1) bek. alapján a felügyelőség a kérelmet és mellékleteit kizárólag elektronikus úton bocsátotta a hatóság rendelkezésére a http://atiktvf.hu/letoltes/75104-3-1.zip címen. Az elektronikus úton megküldött tervdokumentáció alapján a vízügyi hatóság megállapította, hogy a beruházás tárgya Kiskőrös 4355/7 hrsz.-ú ingatlan alatti telephely kapacitásbővítése, melynek kivitelezéséhez a telephelyen új szennyvízelőtisztó műtárgysor létesül. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 28. §-a értelmében vízilétesítmény megépítéséhez vízjogi engedély szükséges. Fentiek alapján a vízjogi létesítési engedély megszerzésére vonatkozóan a vízügyi hatóság előírást tett. A tervezett telephelybővítés nagyvízi medret nem érint, az árvíz és a jég levonulására, valamint a mederfenntartásra hatást nem gyakorol, kijelölt vízbázis védőterületét, védőidomát nem érinti. A vízellátásra, csapadékvíz elvezetésre, szennyvízelvezetésre vonatkozó követelményeket a hatóság a vízjogi létesítési engedélyben állapítja meg. A felügyelőség megkeresése 2014. március 03-án érkezett a vízügyi hatósághoz, így a szakhatósági eljárás 2014. március 04-én indult. A Ket. 33. § (1) bekezdése és a 482/2013. (XII.17.) Korm. rendelet 12/A § (1) szerint a felügyelőség ügyintézési határideje a szakhatósági állásfoglalás kialakítására 30 nap, ami április 03-án járna le. A fentiek alapján a felügyelőség szakhatósági állásfoglalását a nyitva álló ügyintézési határidőn belül adta ki, ezért a Ket. 33/A § (1) bekezdése szerinti díj visszafizetési kötelezettség nem merül fel. Az eljárásban a hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 45/A § (2) bekezdése alapján vizsgálta hatáskörét és illetékességét. A hatóság hatáskörét a vízügyi igazgatási, valamint a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 482/2013. (XII.17.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése, és a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat
25 ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet 33. § (1) bek., az 5. sz. melléklet 3. pontja, illetékességét a 482/2013. (XII.17.) Korm. rendelet 4. § (6) bekezdése és 1. sz. melléklet II. 3. pontja állapítja meg. A hatóság szakhatósági állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 44. § (6) bekezdése, 72. § (1) bekezdése alapján hozta meg. A szakhatósági állásfoglalás elleni önálló fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. § (9) bekezdése zárja ki.” * A Felügyelőség a benyújtott dokumentáció, annak kiegészítése, valamint a szakhatóságok állásfoglalásai alapján az engedélyes részére egységes környezethasználati engedélyt adott. Az engedélyt a R. 17. § (2) bekezdése, a 20. § (3)-(5) és (8) bekezdése, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 70. § (1) bekezdése alapján – figyelembe véve a vonatkozó környezetvédelmi jogszabályokat – adtam ki. Az engedély az R. 10. § (4) bekezdés a) pontja szerint tartalmazza azokat az előírásokat, amelyek a káros környezeti hatások elkerülésére, csökkentésére - és ha lehetséges - megszüntetésére vonatkoznak. Az engedély érvényességi ideje az R. 20/A. § (1) bekezdésén alapul. A felügyelőség – figyelemmel a R. 20. § (3) bekezdésére, miszerint a felügyelőség hatáskörébe tartozó engedélyeket az egységes környezethasználati engedélybe kell foglalni – jelen engedélyben rendelkezett arról, hogy érvényét veszti a 75.104-1-11/2010. számú környezetvédelmi engedély, az 53890-5-1/2010. számú levegőtisztaság-védelmi engedély és a 83.941-1-3/2011. számú zajkibocsátási határértéket megállapító határozat. Jelen engedély tartalmazza ezen engedélyeket. Az ügyintézési határidő lejártának napja: 2014. június 19. Az igazgatási szolgáltatási díj mértékét a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (továbbiakban KvVM rendelet) 1. számú melléklet III/2.2.2. pontja alapján határoztam meg. A fellebbezési jogot a Ket. 98. § (1) bekezdése és 99. § (1) bekezdése alapján biztosítottam. A fellebbezést a Ket. 102. § (1) bekezdése alapján annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta. A jogorvoslati eljárás díját a KvVM rendelet 2. § (4)-(10) bekezdése alapján állapítottam meg. Az egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység jogkövetkezményeit a R. 26. § (4) bekezdése határozza meg, az ügyfelet erről a Ket. 72. § (1) bekezdésének df) pontja alapján tájékoztattam. A Felügyelőség hatáskörét és illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet állapítja meg. Szeged, 2014. május 22. Némethy Tímea igazgató megbízásából: Dr. Mader Balázs s. k. hatósági engedélyezési irodavezető Kapják: 1. PROTOKON Kft. 6200 Kiskőrös, Petőfi u. 99. 2. UNI-Terv 2005 Környezetvédelmi Kft. 6720 Szeged, Tabán u. 26. 1. em. 1. 3. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvéd Ig. 6000 Kecskemét Halasi út 36. 4. BKMKH Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 6001 Kecskemét, Pf.: 112 5. Kiskőrös Város Jegyzője 6200 Kiskőrös, Petőfi tér 1. 6. Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Hatóság 6500 Baja, Bajcsy-Zs. u. 10. 7. Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság-6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3. 8. Hatósági nyilvántartás 9. Irattár
tájékoztatásul
tv. tv. HKP HKP HKP HKP HKP
