ALAPSZABÁLY a módosításokkal egységes szerkezetben I. A kamara jogi formája, neve és székhelye 1. A kamara az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásárólalkotott 2011. évi CLXXV. törvényben foglalt követelményeknek megfelelően, valamint a Polgári Törvénykönyv alapján működő önálló jogi személyiséggel rendelkező civilszervezet, amely érdekvédelmi, érdekképviseleti, érdekegyeztetési és gazdasági feladatokat lát el a magyar-kínai nemzetközi gazdasági kapcsolatok terén. 2. Az egyesület neve: Magyarul:
ChinaCham Hungary Magyar-Kínai Gazdasági Kamara
Rövidített neve:
ChinaCham Magyar-Kínai Gazdasági Kamara
A “kamara” elnevezés használata az 1999. évi CXXI. tv. 43 § (2) bekezdésein alapul, a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (a továbbiakban: NAK) tagsága alapján. 3. A kamara székhelye: 1152 Budapest, Szentmihályi út 171. 4. A jelen egyesületet az alapítók határozatlan időre hozták létre. II. A kamara célja és feladata A Kamara támogatja Magyarország és a Kínai Népköztársaság közötti gazdasági kapcsolatok erősítését, a két ország vállalkozói közötti üzleti, kereskedelmi kapcsolatok kiépítését, mindkét országban a piacra jutási lehetőségek bővítését, fejlesztését, különös tekintettel a Magyarország számára fontos mezőgazdasági és élelmiszeripari területeken. A Kamara további céljai 1) A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Alapszabálya III. fejezetével összhangban: - az agrár- és élelmiszergazdaság, valamint a vidékfejlesztés ágazatainak erősítése, a gazdák és gazdálkodók piacra jutásának elősegítése, az agrár- és élelmiszergazdaság szereplőinek széleskörű integrálása és összérdekének képviselete - az üzleti forgalom biztonságának megőrzése és támogatása, valamint a tisztességes piaci magatartás megőrzése, illetve fokozása. - a NAK-kal együttműködve közreműködik és eszközeivel támogatja az agrár- és élelmiszergazdaság egyes ágazataival kapcsolatos stratégiák és programok kidolgozását.
2) Egyebek a magyar kínai kapcsolatok (elsősorban gazdasági) fejlesztésében kiemelkedő jelentőségű tevékenységet végző személy és szervezet munkájának elismerésére kitüntető díj alapítása. a díj odaítélésének részletes szabályait az Elnökség dolgozza ki, a díjazott(ak)ról az Elnökség szavazással dönt.
III. A kamara tevékenységi köre A kamara tevékenysége 1. A kamara tevékenysége a Magyar Köztársaság egész területére és külföldre is kiterjed. 2. A kamara deklarálja, hogy az alapító kamara tevékenységéhez kapcsolódva a jelen Alapszabályban megfogalmazott célok megvalósításához szükséges, a kamarai feladatokkal összefüggő tevékenységet végez és csak ezekhez kapcsolódóan, ill. kivételesen folytat gazdasági-vállalkozási tevékenységet. 3. A kamara tevékenységének területei, működési köre: a. A tagok, az érdeklődő gazdasági társaságok és magánszemélyek tájékoztatása a magyar-kínai gazdasági kapcsolatokkal összefüggő kérdésekről elektronikus információs eszközök, kiadványok útján. b. Szakmai konzultációk, bemutatók, előadások, vitafórumok, üzletemberek találkozóinak megszervezése. c.
A tagok gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi érdekeinek képviselete az illetékes szervek, valamint a szakmai, politikai és társadalmi szervezetek előtt.
d. Viták, konfliktusok feloldásában történő segítségnyújtás. e. Rendszeres kapcsolattartás magyar, kínai, és vegyes alapítású, valamint egyéb nemzetközi kamarákkal. f.
Szakmai rendezvényszolgáltatás, szaktanácsadás, szakmai videofilmek és szakmai kiadványok kölcsönzése és árusítása.
g. A magyar-kínai kulturális, oktatási, tudományos és sportkapcsolatok fejlesztésének elősegítése. 4. A kamara közvetlen politikai tevékenységet nem fejt ki, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
IV. A kamara tagsága A kamara egyik alapító tagja a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Agrárkamara jogutódja a NAK. (a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény alapján).
2
1. A kamara tagja lehet bármely természetes személy, továbbá jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, akik/amelyek a magyar-kínai gazdasági kapcsolatokban érdekeltek és a jelen Alapszabályt magukra nézve kötelezőnek ismerik el, valamint vállalják a tagdíj fizetését. 2. A kamara tagjai sorába történő belépés az alapításkor a jelenléti ív aláírásával, ezt követően az elnökséghez intézett írásbeli nyilatkozattal történik, amelyben jelentkező a belépési szándékáról nyilatkozik, és arról, hogy a jelen Alapszabályt magára nézve kötelezőnek ismeri el, a tagdíj fizetését vállalja. A belépés az elnökség jóváhagyásával válik érvényessé. A felvételről vagy elutasításról az Elnökség a belépni szándékozót tájékoztatja. Az Elnökség elutasító határozata ellen az Etikai Bizottsághoz lehet fellebbezni. 3. A tagok – évente meghatározott összegű – éves tagdíjat fizetnek. Kínai bejegyzésű (székhelyű), magyarországi fiókteleppel, vegyesvállalattal nem rendelkező jogi személyiségű tagok éves tagdíja 0 Ft, e cégek az alapszabály IV/5. pontja szerint támogatást nyújtanak. 4. Az éves tagdíj befizetésének határideje a számla kiállításától számított 30 nap. A tagdíj a belépés évében az éves tagdíj időarányos része, beleértve a belépés hónapját is. 5. A kamara tevékenységének támogatására a tagok saját belátásuk szerint támogatást is fizethetnek. 6. A tagság formái: a) rendes tag: aa. Egyéni tag (természetes személy) ab. Intézményi tag (gazdálkodó szervezet) ac. Kiemelt intézményi tag b) pártoló tag A Kamara pártoló tagjai lehetnek jogi és természetes személyek, akik elfogadják a Kamara célkitűzéseit, Alapszabályát és egyéb szabályzatait, valamint befizetik az éves tagdíjat. A Kamarába való felvételt a jelentkezőnek írásban az Elnökségnél kell kérnie. A pártoló tag a kamara tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt. A pártoló tag csak ezen vagyoni hozzájárulás teljesítésére köteles. A pártoló tag vagyoni hozzájárulása a rendes tagok évente megállapított tagdíjának 50 %-a. A pártoló tag a Kamara szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt,nem választhat és vezető tisztségviselővé nem választható. c) tiszteletbeli tag Tiszteletbeli taggá választhatók azok a hazai és külföldi személyek, akik eddigi szakmai tevékenységük alapján előmozdítói lehetnek a Kamara tevékenységének, célkitűzései megvalósításának. A tiszteletbeli tagok választásáról a Kamara Közgyűlésedönt. A tiszteletbeli tagok tagdíjfizetés nélkül részesülnek a tagsággal járó szolgáltatásokban és tanácskozási joggal vehetnek részt a Kamara szerveinek ülésénés egyéb rendezvényein. A tiszteletbeli taga Kamara szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt,nem választhat és vezető tisztségviselővé nem választható.
3
V. A tagok jogai 1. A kamara tagjai jogaikat személyesen gyakorolják, kivéve a jogi személyeket, akik a képviseleti joggal felruházott személyek által, illetve meghatalmazással igazolt képviselők útján képviseltethetik magukat. A jogok gyakorlásának előfeltétele az, hogy a tag a jelen Alapszabályt betartsa és az esedékes tagdíjat befizesse. 2. A rendes tagok jogosultak: a.) Természetes személy, egyéni vállalkozó: o
Részt vehet -
a kamara magyarországi díjmentes rendezvényein,
-
a kamara, vagy kamarával együttműködő más szervezet által részvételi díjjal szervezett rendezvényen a ChinaCham tagja részére biztosított kedvezményes díjjal
o
A kamara kiadványait díjmentesen megkapja,
o
A kamara külföldi rendezvényein a kamarai tagok számára meghirdetett feltételekkel vehet részt
o
a közgyűlésen részt venni, indítványt előterjeszteni és szavazati jogot gyakorolni,
o
a tisztségviselésre jelölést elfogadni, megválasztás esetén tisztséget viselni, illetve választási jogot gyakorolni,
o
a kamara szolgáltatásait igénybe venni, rendezvényein részt venni,
o
a kamara tevékenységi körébe tartozó bármely ügyről felvilágosítást kérni,
o
a kamara valamely szervének törvénysértő határozatát megtámadni.
b.)Jogi személy ba) Intézményi tag o
Részt vehet -
a kamara magyarországi díjmentes rendezvényein,
-
a kamara, vagy kamarával együttműködő más szervezet által részvételi díjjal szervezett rendezvényen a ChinaCham tagja részére biztosított kedvezményes díjjal
o
A kamara kiadványait díjmentesen megkapja
o
A kamara külföldi rendezvényein a kamarai tagok számára meghirdetett feltételekkel vehet részt
o
a tisztségviselésre jelölést elfogadni, megválasztás esetén tisztséget / képviselője lehet
o
A kamara honlapján évente 2 heti időtartamra ingyenesen egy hirdetést elhelyezhet
o
a kamara valamely szervének törvénysértő határozatát megtámadni
o
jogosult évente ellenszolgáltatás-mentesen 1 db, a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 25. §-ban meghatározott meghívólevél kiállítását kezdeményezni a kamara elnökénél.
bb.) Kiemelt intézményi tag:
4
o
Részt vehet -
a kamara magyarországi díjmentes rendezvényein (3 fő),
-
a kamara, vagy kamarával együttműködő más szervezet által részvételi díjjal szervezett rendezvényen a ChinaCham tagja részére biztosított kedvezményes díjjal (3 fő)
o
A kamara kiadványait díjmentesen megkapja
o
A kamara külföldi rendezvényein a kamarai tagok számára meghirdetett feltételekkel vehet részt (1 fő)
o
a tisztségviselésre jelölést elfogadni, megválasztás esetén tisztséget viselni, illetve választási jogot gyakorolni, tisztségviselő a jogi személy tag meghatalmazott/ kijelölt képviselője lehet
o
A kamara honlapján évente 4 heti időtartamra ingyenesen, ezt követő időszakra kedvezményes díj ellenében egy hirdetést elhelyezhet
o
Logója feltüntetésre kerül a kamara hírlevelein, a kamara által szervezett rendezvényeken promóciós anyagait elhelyezheti, a rendezvényeket – külön megállapodás szerint kedvezményesen támogathatja
o
a kamara valamely szervének törvénysértő határozatát megtámadni
o
jogosult évente ellenszolgáltatás-mentesen 3 db, a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 25. §-ban meghatározott meghívólevél kiállítását kezdeményezni a kamara elnökénél.
VI. A tagok kötelezettségei 1. A tagok kötelesek: o
a kamara célját támogatni és munkájában részt venni,
o
az Alapszabályt és a közgyűlési határozatokat betartani, az ajánlásokat figyelembe venni,
o
a kamara működéséhez szükséges információkat rendelkezésre bocsátani,
o
a kamara tagjaitól, a kamarától, vagy annak közvetítésével érkezett üzleti és egyéb titkokat megőrizni,
o
az általánosan elfogadott etikai normákat betartani,
o
az éves tagdíjat az Alapszabály szerinti határidőben és a közgyűlés által meghatározott mértékben befizetni.
o
a tagok kötelesek a belépéskor megadott adataikban időközben bekövetkezett változásokat a kamara titkárságával a változást követő 15 napon belül közölni, különös tekintettel a jogi személyeknél a kapcsolattartó személyére, a belépéskor megjelölt postai cím, e-mail cím megváltozására (VIII/1/d. pont miatt).
VII. A tagsági jogviszony megszűnése A tagsági jogviszony megszűnik a. a tag halálával, jogi személy, szervezet esetén jogutód nélküli megszűnésével,
5
b. kilépéssel, ha a tag kilépési szándékát írásban bejelenti az elnökségnek. A kilépés a nyilatkozat benyújtásával hatályosul. c.
Az elnökség által meghozott törlő határozattal, ha a tag a tagdíjfizetési kötelezettségének az Alapszabályban rögzített határidőtől számított hat hónapon belül, az írásbeli felszólítás és a tagsági jogviszony, törléssel történő megszüntetésére való figyelmeztetés ellenére sem tesz eleget. A törlő határozat érvényességéhez – a titkosan lebonyolított szavazáson – a jelenlévő elnökségi tagok szavazatainak legalább 2/3-a szükséges.
d. az elnökség által elhatározott kizárással, amelyre csak abban az esetben kerülhet sor, ha a tag az Alapszabályt súlyosan megszegi, vagy veszélyezteti a kamara érdekeit. A kizárásról az elnökség határozattal dönt. A határozat érvényességéhez - a titkosan lebonyolított szavazáson – a jelenlévő elnökségi tagok szavazatainak legalább 2/3-a szükséges. e. jogerős büntető határozat esetén kizárással, a tag önkéntes kilépése hiányában A törléssel, vagy kizárással történő tagsági jogviszony megszüntetésével kapcsolatban az elnökség határozatot hoz. A határozathozatalt megelőzően lehetőséget kell biztosítani az érintett tag számára, hogy előadja védekezését. Az érintett tag a számára sérelmes határozat ellen, a határozat kézhezvétele után soron következő közgyűléshez fellebbezéssel élhet, melynek halasztó hatálya van. A tag a számára sérelmes közgyűlési határozat ellen annak kézhezvételét követő 30 napon belül a kamara székelye szerint illetékes bírósághoz fordulhat.
VIII. A kamara szervezete A kamara szervezetei: 1. a közgyűlés 2. az elnökség 3. a felügyelő bizottság 4. tagozatok 5. munkacsoportok 1. A közgyűlés a. A kamara legfőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. b. A közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni. c.
A közgyűlést az elnökség hívja össze. A közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, vagy a tagok egyharmada azt ok és cél megjelölésével indítványozza.
d. A tagoknak a közgyűlésre szóló meghívót és napirendet írásban vagy amennyiben minden tag rendelkezik e-mail címmel, email útján igazolható módon megküldeni oly módon, hogy azt legalább 8 (nyolc) nappal a közgyűlés előtt kézhez kapják. A közgyűlési meghívó tartalmazza a megismételt közgyűlésre vonatkozó szabályokat, a megismételt közgyűlés időpontját, helyét. Az elektronikusan küldött meghívók esetében a tagnak engedélyeznie kell olvasási igazolás küldését, vagy „A közgyűlési meghívót megkaptam.” válasz e-mail-lel kell igazolnia. e. Amennyiben a határozatképességhez szükséges létszám nincs meg, megismételt közgyűlést kell tartani. A megismételt közgyűlést az eredeti meghívóban szereplő napirenddel kell megtartani. A megismételt közgyűlés helyét és idejét az eredeti meghívóban közölni kell. A megismételt közgyűlést az eredeti közgyűlés időpontjától számított 15 napon belüli időpontra kell összehívni. Ezen 15 napos időszakba
6
beleértendő a határozatképtelen közgyűlés napja is. A megismételt közgyűlés határozatképes a jelenlévő tagok számára való tekintet nélkül. A távolmaradás következményeire történő figyelmeztetést az eredeti meghívó tartalmazza. f.
A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagok több mint fele személyesen – a jogi személy tag képviselője útján – jelen van. Erre a körülményre a meghívóban fel kell hívni a figyelmet.
g. Érvényes döntéseket csak olyan kérdésekben lehet hozni, amelyek a közgyűlés
napirendjén szerepelnek. Ha a közgyűlésen valamennyi tag jelen van, a közgyűlés napirendjére – tagok egyhangú igen szavazatával – a közgyűlésen is fel lehet venni új napirendi pontokat.
h. A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek a kamara cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a kamara által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás. i.
A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az elnök és a jegyzőkönyvvezető ír alá, továbbá egy jelenlévő tag (ill. képviselője) hitelesít.
j.
A közgyűlésen az elnök elnököl. Az elnök akadályoztatása esetén a közgyűlést az elnökség határozata szerint a tiszteletbeli elnök vagy az egyik alelnök vezeti.
k.
A közgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, ha a törvény, vagy a jelen Alapszabály kötelező jelleggel ettől eltérő szavazási módot, vagy arányt nem ír elő. Minden tag egy szavazattal rendelkezik. Szavazategyenlőség esetén a szavazást egy alkalommal meg kell ismételni. Ismételt szavazategyenlőség esetén a szavazásra feltett javaslatot elvetettnek kell tekinteni. A közgyűlésen jelenlévő, illetve szabályszerűen képviselt tagok szavazatainak legalább 2/3-a szükséges: o
az Alapszabály módosításához,
o
más egyesülethez, társadalmi szervezethez való csatlakozáshoz,
o
a feloszlás és egyesüléssel történő megszűnés elhatározásához,
o
a tag kizárása, vagy törlése tárgyában hozott határozat elleni fellebbezés elbírálásához
o
mindazon kérdések eldöntéséhez, amelyekre nézve a jelen Alapszabály, vagy közgyűlés 2/3-os többségi szavazati arányt ír elő.
l. A tisztségviselőket (a tiszteletbeli elnököt, az elnököt, az alelnököket, az elnökségtagjait), a Felügyelő Bizottság elnökét és tagjait, az Etikai Bizottság elnökét és tagjaitegyszerű többséggel (jelenlévő tagok 50 %-a+1 fő) titkos szavazással választják. A levezető elnök előterjesztése alapján Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel a Szavazatszámláló Bizottságot választ. A Jelölőbizottság által készített jelölőlistára a Közgyűlésen további jelöltek is felvehetők, amennyiben a jelenlévő tagok nyílt szavazás során egyszerű többséggel a jelölőlistára történő felvételt megszavazzák. m.A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: o
az Alapszabály megállapítása és módosítása,
o
az éves költségvetés meghatározása és a mérleg elfogadása,
o
az elnökség éves beszámolójának elfogadása,
7
o
a kamara feloszlásának, vagy egyesülésének a kimondása,
más
társadalmi
szervezettel
történő
o
a tiszteletbeli elnök, az elnök, az alelnökök, az elnökség,a Felügyelő Bizottság elnökének és tagjainak, az Etikai Bizottság elnökének és tagjainak megválasztása,
o
a tag kizárás elleni fellebbezésének elbírálása
o
A tagdíj megállapítása
n.
A közgyűlések nyilvánosak. A kamara működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba a kamara székhelyén – a kamara képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban – bárki betekinthet, azonban a betekintés során nyomatékosan figyelmet kell fordítani a személyes adatok védelméről szóló jogszabályok rendelkezéseire.
o.
A Közgyűlés döntéseit a döntés időpontját követő két héten belül írásban – igazolható módon – közli érintettekkel. Ez az egyes személyeket érintő döntések esetén ajánlott postai küldeményben, a kamara összes tagját vagy nagyobb csoportját érintő döntések esetén szóban, körlevélben, jegyzőkönyvben vagy egyéb alkalmas módon történhet. Elnök a közgyűlés, valamint az elnökség valamennyi döntését, továbbá a kamara által nyújtott szolgáltatások igénybevételi módjával, a működéssel kapcsolatos adatokat, a beszámolókat a kamara saját internetes honlapján a http://www.chinacham.hu/ címen nyilvánosságra hozza.
p.
A közgyűlés határozatairól olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből kitűnik a határozat tartalma, időpontja, hatálya, a döntést támogató és ellenzők számaránya, valamint ha lehetséges személye is.
2. Az elnökség a. Az elnökség a kamara ügyintéző és képviseleti szerve a közgyűlések közötti időben. b. Az elnökség legalább 7 (hét) és legfeljebb 15 (tizenöt) tagból áll, akiket a közgyűlés a tagok vagy képviselőik közül választ. Az elnökség tagjai a kamara vezető tisztségviselői: a tiszteletbeli elnök, a kamara elnöke és legfeljebb négy alelnöke is. Az elnökség működésére vonatkozó szabályokat – a jelen Alapszabály keretei között – maga állapítja meg. c.
Az elnökségi tagok – ide értve a vezető tisztségviselőket is – megbízatása 5 (öt) évre szól és a megbízatásuk bármikor meghosszabbítható.
d. Az elnökségi tagság az erre a tisztségre való megválasztással kezdődik. Az elnökségi tagság megszűnik: o
a megbízatás időtartamának lejártával;
o
visszahívással;
o
lemondással;
o
elhalálozással;
o
a Kamara megszűnésével.
e. Az elnökség tagjai munkájukat társadalmi munkában végzik, kivéve az elnököt, és az alelnököket, akiknek a díjazását az elnökség határozza meg. f.
Az elnökség szükség szerinti gyakorisággal tart ülést. Az elnökség évente legalább két alkalommal – a közgyűlés időpontja előtt köteles ülést tartani. Az üléseket az elnök hívja össze. Az elnökségi ülésre a napirendet is tartalmazó meghívót írásban kell megküldeni az elnökségi tagoknak úgy, hogy azt az ülés előtt legalább 5 nappal kézhez kapják. A meghívó elküldése történhet postai úton, telefaxon,vagy e-mailben. Az elnökségi ülésen az elnök elnököl. Az elnök akadályoztatása esetén az elnökségi ülést az egyik alelnök vezeti. Az elnökség ülésére a felügyelő bizottság elnökét is meg kell hívni.
8
A vezető tisztségviselők munkaértekezletét bármelyikük kezdeményezésére két elnökségi ülés között is köteles az elnök összehívni. Ez a munkaértekezlet a vezető tisztségviselők munkájának koordinálását és az elnökségi ülések előkészítését segítheti. A munkaértekezletről emlékeztetőt kell készíteni, melyet az elnök ír alá, s megküld minden elnökségi tagnak. Az elnökségi ülés akkor határozatképes, ha az ülésen tagjainak több mint 50 %-a jelen van. Az elnökség a határozatait a személyesen jelenlévő tagok egyszerű többségével, nyílt szavazással hozza. Minden elnökségi tag egy szavazatra jogosult. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Amennyiben a határozatképességhez szükséges létszám nincs meg, megismételt elnökségi ülést kell tartani. A megismételt közgyűlést az eredeti meghívóban szereplő napirenddel kell megtartani. A megismételt elnökségi ülés helyét és idejét az eredeti meghívóban közölni kell. A megismételt elnökségi ülést az eredeti elnökségi ülés időpontjától számított 15 napon belüli időpontra kell összehívni. Ezen 15 napos időszakba beleértendő a határozatképtelen elnökségi ülés napja is. g. Az elnökség üléseiről jegyzőkönyv és nyilvántartás készül, amelyből megállapítható a döntések tartalma, időpontja és hatálya, nyílt szavazás esetében a döntésben résztvevő szavazatot leadó, vagy tartózkodó tagok neve, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya. A jegyzőkönyvet az ülést vezető tisztségviselő írja alá és egy elnökségi tag hitelesíti. A jegyzőkönyvet és a nyilvántartást, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell a kamara iratai között megőrizni, ennek folyamatos kezelését az elnök látja el h. Az elnökség dönt minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. i.
Az elnökség feladata különösen: o
irányítja a kamara tevékenységét,
o
ellenőrzi a közgyűlés határozatainak végrehajtását,
o
dönt az alelnökök közötti munkamegosztásról;
o
felügyeli a vezető tisztségviselők tevékenységét,
o
irányítja és felügyeli a kamara gazdálkodását, dönt hitelfelvétel kérdésében,
o
általános tisztújítás esetén 3 tagú Jelölőbizottságot állít fel, amely a tagok véleménye/javaslatai alapján jelölőlistát készít,
o
elvégzi mindazon feladatokat, amelyeket a jelen Alapszabály előír, vagy amelyet a közgyűlés meghatároz.
j.
A kamara tiszteletbeli elnöke a magyar-kínai kapcsolatok fejlesztésében és a kamara tevékenységében betöltött kiemelkedő szerepe alapján, a tagok illetve képviselőik közül megválasztott tisztségviselő. Személye és tevékenysége kifejezi a kamara céljait és egységét. Bel- és külföldön a Kamara elnökének felkérésére, ill. felhatalmazásával képviseli a Kamarát.
k.
Az elnök az elnökség és a közgyűlés határozatai szerint vezeti a kamara operatív, adminisztratív és pénzügyi feladatainak intézését, irányítja az alelnökök, valamint a kamara alkalmazottainak, megbízottjainak munkáját. Az elnököt tartós akadályoztatása esetén az Elnök által megbízott alelnök helyettesíti legfeljebb a következő közgyűlésig. Az elnöknek a helyettesítésére vonatkozó megbízása hiányában a helyettesítését ellátó alelnököt az Elnökség jelöli ki. Az elnök feladatai különösen: o
a közgyűlés és az elnökségi ülések tartalmi előkészítése,
o
az elnökség üléseinek összehívása, a napirendre vonatkozó javaslattétel,
o
a kamara képviselete önállóan, a közgyűlés és az elnökség határozatainak megfelelően,
9
o l.
mindazon feladatok ellátása, amelyekkel a közgyűlés vagy az elnökség megbízza,
Alelnökök feladatai: o
a magyar gazdálkodó szervezetekkel való kapcsolattartás és kínai gazdasági kapcsolataik segítésének szervezése, koordinálása,
o
a magyar kamarákkal, a társkamarákkal és a területi, önkormányzatokkal való együttműködés szervezése, koordinálása,
o
a vállalkozók szakmai szervezeteivel, és a központi állami szervekkel való kapcsolattartás szervezése, koordinálása,
o
a Kamarában működő tagozatok munkájának koordinálása,
o
a Kamara által rendszeresen működtetett rendezvények és információs tevékenység koordinálása.
helyi
m. A bankszámla feletti rendelkezési jogot az elnök önállóan gyakorolja. n. Az elnökségi tagok részt vállalnak az Elnökség munkájából, ellátják az Elnökség döntései szerinti feladatokat. o. Az elnökség ülései nyilvánosak. p. Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. q. Az elnökség döntéseit a döntés időpontját követő két héten belül írásban – igazolható módon – közli érintettekkel, valamint a kamara székhelyén található hirdetőtáblán kifüggeszti. r.
Az elnökségi ülés a jelen pontban szabályozott módon elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével is lefolytatható. Titkos szavazást igénylő kérdésben elektronikus úton ülés nem folytatható le. Az igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközök az alábbiak: hagyományos telefonvonalon konferenciahívás útján; VoiP konferenciahívás útján; számítógépes hang- és/vagy videókommunikációt biztosító szoftverek útján, mely esetben a tagok részére egyedi, kóddal védett hozzáférést kell biztosítani. A tagok azonosítása a levezető elnök feladata a közgyűlés megkezdése előtt. A levezető elnök biztosítja, hogy a tagok között a kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosítva legyen. A hagyományos elnökségi üléshez hasonlóan a felszólalás, hozzászólás, indítványtétel, észrevétel, kérdés feltevés jogát a résztvevőknek a levezető elnök adja meg. Bármilyen technikai nehézség esetén, vagy ha bármely tag vagy résztvevő jelzi, hogy a kommunikáció technikai okok miatt nem problémamentes, az elnökségi ülést a probléma elhárításáig fel kell függeszteni. A kommunikációs kapcsolatot és a határozatképességet – amennyiben az adott alkalmazás automatikusan nem jelzi annak megszakadását - minden napirendi pont tárgyalásának megkezdésekor és a szavazásra bocsátáskor ellenőrizni kell. Amennyiben a probléma egy órán belül nem hárítható el, az elnökségi ülést hagyományos módon (személyes részvétellel) kell folytatni az eredeti meghívóban szereplő, megismételt ülésre vonatkozó helyszínen és időpontban. Az ülés hang/képanyagát elektronikus módon rögzíteni kell. Az ülésen hozott határozatokróla kép-/hangfelvétel alapján írásbeli jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a levezető elnök aláírásával hitelesít.
3. A felügyelő bizottság
10
a. Ha a kamara éves bevétele meghaladja az ötmillió forintot, a vezető szervtől elkülönült felügyelő szerv létrehozása akkor is kötelező, ha ilyen kötelezettség más jogszabálynál fogva egyébként nem áll fenn. A felügyelő szerv ügyrendjét maga állapítja meg. b. A felügyelő bizottság ellenőrzi a kamara működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a kamara könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A felügyelő bizottság tagja az elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy az alapszabály így rendelkezik. A felügyelő bizottság köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a közgyűlést vagy az elnökséget tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a) a kamara működése során olyan jogszabálysértés vagy a kamara érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé; b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. A közgyűlést vagy az elnökséget a felügyelő bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül –intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a közgyűlés és az elnökség összehívására a felügyelő bizottság is jogosult. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. c.
Az egyesület felügyelő bizottsága legalább 3 (három) legfeljebb 5 (öt) tagból áll. Tagjait a közgyűlés 5 (öt) évre választja a tagok vagy képviselőik közül. A felügyelő bizottság tagjaira a közgyűlés bármely szavazásra jogosult tagja vagy – amennyiben ilyet a közgyűlés létre hozott – a jelölőbizottság tesz javaslatot. A felügyelő bizottság tagjainak azt kell megválasztottnak tekinteni, aki többségi szavazatot kap. A felügyelő bizottság a közgyűlés részére ellenőrzi az elnökséget, különösen az egyesület gazdálkodására és szakmai tevékenységére vonatkozóan. A felügyelő bizottság a vezető tisztségviselőktől, illetve az egyesület munkatársaitól felvilágosítást kérhet, az egyesület könyveit és okiratait megvizsgálhatja. A felügyelő bizottság az egyesület pénzügyi és gazdasági ellenőrzése céljából szükség esetén jogosult – az egyesület költségére – könyvszakértőt vagy könyvvizsgálót igénybe venni.
d.
Nem lehet a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki 1) a közgyűlés vagy az elnökség elnöke vagy tagja, (ide nem értve a közgyűlés azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be) 2) a kamara cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve 3) az 1-2) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
e. A felügyelő bizottsági tagság az erre a tisztségre való megválasztással kezdődik. A felügyelő bizottsági tagság megszűnik: o
a megbízatás időtartamának lejártával;
o
visszahívással;
11
f.
o
lemondással;
o
elhalálozással;
o
a Kamara megszűnésével.
A felügyelő bizottság tagjai közül nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel elnököt választ.
g. A felügyelő bizottságot annak elnöke hívja össze, a felügyelő bizottság tagjai részére a meghívót írásban,vagy amennyiben minden tag rendelkezik e-mail címmel, e-mail útján igazolható módon küldi meg, oly módon, hogy a meghívót a felügyelő bizottság tagjai legkésőbb az ülés tervezett időpontját megelőző 8. napon kézhez vegyék. A meghívó a napirendi pontokat tartalmazza. A felügyelő bizottság bármely ülésén meghatározhatja következő ülése időpontját, ebben az esetben a külön írásbeli meghívás mellőzhető. Sürgős (rendkívüli) esetben a felügyelő bizottság rövid úton (telefon, szóbeli értesítés, e-mail stb.) is összehívható. h. A felügyelő bizottság üléseit az elnök vezeti. A felügyelő bizottság szabályosan összehívott ülése akkor határozatképes, ha azon tagjainak legalább kétharmada jelen van. A felügyelő bizottság tagjai személyesen kötelesek az ülésen részt venni, képviseletnek nincs helye. A felügyelő bizottság határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, azonban bármely tagja javaslatára, egyszerű szótöbbséggel bármely kérdésben titkos szavazást rendelhet el. Szavazategyenlőség esetén a felügyelő bizottság elnökének szavazata dönt. i.
A felügyelő bizottság jogosult javaslatot tenni az elnökségnek rendkívüli közgyűlés összehívására, ha ezt szükségesnek ítéli. Ha az elnökség annak ellenére nem hívja össze a közgyűlést, hogy azt jogszabály, az alapszabály vagy közgyűlés határozata kötelezővé teszi, jogosult a közgyűlést összehívni.
j.
A felügyelő bizottság évente legalább egy ülést tart oly módon, hogy módja legyen az egyesület éves gazdálkodásáról szóló jelentések és dokumentumok tervezetét és az azokat alátámasztó okiratokat megvizsgálni és véleményezni. A felügyelő bizottság testületként jár el.
k.
A felügyelő bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet az elnök ír alá.
4. A kamara feladatainak, célkitűzéseinek elvégzésére szakmai tagozatokat, munkacsoportokat hozhat létre. a) A tagozatnak kizárólag a kamara tagja lehet a tagja. A kamara tagjai bármelyik tagozat munkájában szabadon részt vehetnek. b) A tagozatok munkáját a tagozatvezetők a tagozat 3-5 tagú vezetőségének közreműködésével irányítják. A tagozatok vezetőit az Elnökség bízza meg, a tagozat vezetőségét a tagozatok tagjai választják. c) A tagozat vezetője képviseli a tagozatot a kamarán belül, illetőleg – a kamara Elnökségének vagy elnökének hozzájárulásával – állandó vagy eseti jelleggel harmadik személyek irányában is, a tagozat tevékenységi körében. d)
A tagozatok ügyrendjüket maguk dolgozzák ki, amelyet az Elnökség hagy jóvá.
e) A kamara elnökségemeghatározott feladatok tartós vagy időszaki ellátására munkacsoportot hozhat létre. A munkacsoportot az Elnökség által megbízott személy vezeti, aki az Elnökségnek tartozik beszámolási kötelezettséggel. 5. Etikai Bizottság a) A kamaraetikai és fegyelmi ügyekben eljáró szerve az Etikai Bizottság. b) A Bizottság testületi szerv, tagjainak száma legalább 3 (három), legfeljebb 5 (öt) fő, elnökét és tagjait a Közgyűlés választja 5 évi időtartamra. A tagok újraválaszthatók., A Bizottságotaz elnök képviseli. Amennyiben az Etikai Bizottság tagjainak a száma az előzőekben meghatározottnak a 2/3-a alá csökken, a közgyűlést három hónapon belül össze kell hívni újabb etikai bizottsági tagok (póttagok) megválasztása céljából. A testület létszámát az Alapszabályban kell meghatározni, és választási ciklusonként lehet módosítani.
12
d) Az Etikai Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg és az Elnökség hagyja jóvá. e) Az Etikai Bizottság szükség szerint ülésezik, működésére az Elnökség működésének szabályait kell alkalmazni. f) Az Etikai Bizottság jogosult: - a Kamara Etikai kódexében foglalt irányelvek szerint, valamint a Kamara jó hírnevét veszélyeztető esetekben eljárni, - az Elnökség kérésére elvi állásfoglalást nyújtani. - az Etikai Kódex normáival és iránymutatásaival ellentétes magatartást tanúsító tagokkal szemben fellép, az ilyen magatartást szankcionálja. Szankció lehet a negatív magatartást tanúsító tag figyelmének felhívása a negatív jelenség megszüntetésére vagy súlyos esetben javaslat-tétel a tagnak a Kamarábólvaló kizárása is. A Bizottság határozata ellen annak közlésétől számított 15 napon belül az Elnökséghez lehet halasztó hatályú fellebbezéssel élni. g) Az ülései zártak, üléseiről jegyzőkönyvet készít, határozatait sorszámozza. h) Az Etikai Bizottság eljárása kérelemre, vagy hivatalból indul. Az Etikai Bizottság véleményezési jogosítványa a ChinaCham Hungary tevékenységével kapcsolatos valamennyi etikai kérdés kapcsán fennáll a jogszabályok által nem tiltott keretek között. A Kamara tisztségviselői az Etikai Bizottság tevékenységében – szükség szerint – közreműködnek. i) Az Etikai Bizottság elnöke a bizottság feladatkörében képviseli a Kamarát. A képviseleti jog kiterjed az Etikai Bizottság határozatainak megtámadása esetén a bíróság és más hatóságok előtti képviseletre és az ezzel kapcsolatban adott képviseleti meghatalmazásra is. Képviseleti meghatalmazást abizottsági elnök a Kamara elnökével együtt adhat. E jogkörét az elnök esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjaira nézve a bizottság másik tagjára írásban átruházhatja. j) Az Etikai Bizottságnak az etikai kódexben nem szabályozott és a Kamara tagjait közvetlenül nem érintő működésére vonatkozó további szabályokat ügyrendjében maga állapítja meg. Az ügyrendbe a kamarai tag a Kamara hivatalos helyiségében hivatali időben bármikor betekinthet, arról másolat kiadását kérheti.
IX. A kamara gazdálkodása 1. A kamara tagdíjakból és egyéb bevételekből gazdálkodik. A kamara gazdaságivállalkozási tevékenységet csak céljainak elérése érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. 2. A kamara a tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj fizetésén túl – a kamara tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. 3. A tagdíj megállapításának alapja a közgyűlés határozata. 4. A gazdálkodás általános szabályai A kamara a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységére kell fordítania. A kamara csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységének ellátását és működésének fenntartását. A kamara a felelős személyt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a kamara tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabály szerinti juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
13
A kamara bármely cél szerinti juttatását - az alapszabályban meghatározott szabályok szerint - pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből - az eset összes körülményeinek mérlegelésével megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat. A kamara gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel. 5. A nyilvántartási szabályok A kamara cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani. A kamara bevételei:
a) tagdíj b) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel; c) a költségvetési támogatás: ca) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás; cb) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a
költségvetésből juttatott támogatás; cc) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás; cd) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege; d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel; e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány; f) befektetési tevékenységből származó bevétel; g) egyéb bevétel
A kamara költségei: a) a tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások); b) az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások); c) a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások); d) egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani. A kamara bevételeit a Civil tv. 19. § (1) bekezdés szerinti részletezésben, költségeit ráfordításait (kiadásait) a törvény 19. § (2) bekezdés szerinti részletezésben elkülönítetten, a számviteli előírások szerint tartja nyilván. A kamara a tv. 19. § (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti költségeit, ráfordításait (kiadásait) alapcél szerinti tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység között, az előzőekben felsorolt tevékenységek árbevételének (bevételének) arányában kell évente megosztani. A kamara a gazdasági-vállalkozási tevékenységgel összefüggő immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását társasági adó alapjának meghatározásakor a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint veheti figyelembe. Ha valamely évre vonatkozóan megállapítható, hogy a kamara elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősült, az adóhatóság törvényességi ellenőrzési eljárást kezdeményez. 14
6. A beszámolási szabályok A kamara köteles a közgyűlés által elfogadott beszámolóját, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt - az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni, kötelező könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta. A beszámolóba bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet. A közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámoló saját honlapon történő elhelyezésére is azzal, hogy a saját honlapon közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig kell biztosítani. Ha a kamara a beszámolóval kapcsolatos kötelezettségét elmulasztja és azt egy éven belül nem pótolja, a bíróság törvényességi ellenőrzési eljárás lefolytatása céljából értesíti az ügyészséget. A kamara beszámolójára egyebekben a számvitelről szóló törvény, valamint az annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet előírásait kell alkalmazni A kamara a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával mint mérlegfordulónappal a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni. Az üzleti év azonos a naptári évvel. A mérleg fordulónapja - a megszűnést kivéve - december 31. A beszámoló formáját a kamara által folytatott tevékenység, az éves összes bevétel (az alapcél szerinti tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység összes bevételének) nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg. A beszámoló tartalmazza: a) a mérleget (egyszerűsített mérleget), b) az eredménykimutatást (eredménylevezetést), c) kettős könyvvitel esetében a kiegészítő mellékletet.
X. A kamara képviselete 1. A kamarát harmadik személyekkel szemben, bíróságok és hatóságok előtt az elnök önállóan és teljes körűen képviseli. 2. A bankszámla feletti rendelkezés szabályai a következők: Az elnök a bankszámla felett való rendelkezés jogát önállóan gyakorolja. XI. A kamara megszűnése 3. A kamara megszűnhet a közgyűlés által történő feloszlás, illetve a más társadalmi szervezettel való egyesülés kimondásával, továbbá a bíróság által történő feloszlatással, vagy megszűnésének megállapításával.
15
4. A kamara megszűnését kimondó közgyűlési határozatnak rendelkeznie kell a kamara vagyonának további sorsáról. A végelszámolásracsak a Civil törvény rendelkezései alapján kerülhet sor. 5. 2012. január 1. napját követően csak olyan civil szervezet kaphat költségvetési támogatást, amely letétbe helyezte beszámolóját. Budapest, 2015. február 11.
Igazolom, hogy az Alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály módosítások alapján hatályos szövegének. Pető Ernő s.k. Elnök
Elfogadva a 2015. február 11-i Közgyűlésen.
16
