A Kossuth Lajos Nemzetőr Egyesület Közhasznú Társadalmi Szervezet a közrend és közbiztonság védelme, a bűnmegelőzés segítése és az abban való aktív részvétel, a katasztrófa-elhárítás, az önkéntes tűzoltás, a fiatalok honvédelmi előkészítése, a hazaszeretetre nevelés, a honvédelmi ismeretek utánképzéssel történő fenntartása, továbbá a magyar állam részéről vállalt katonai szövetségnek megfelelő felkészültség elősegítése céljából az egyesülésről szóló 1989. évi II. törvény rendelkezései, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezései szem előtt tartásával
Kossuth Lajos Nemzetőr Egyesület közhasznú társadalmi szervezetet alapítunk. Az egyesület demokratikus úton megválasztott önkormányzattal rendelkező szervezet, amely a jelen alapszabályban meghatározott célok megvalósítására alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljainak elérésére szervezi tagjai tevékenységét. Az egyesület célkitűzéseit és alapszabályát az alapító tagok egyhangú határozatukkal az alábbiak szerint állapították meg:
A L A P S Z A B Á L Y I. BEVEZETŐ RÉSZ 1. Az egyesület neve: 2. Az egyesület rövidített neve:
Kossuth Lajos Nemzetőr Egyesület Kossuth Nemzetőrség
3. Az egyesület székhelye:
6430 Bácsalmás, Bajcsy-Zsilinszky u. 19.
4. Az egyesület postacíme:
6430 Bácsalmás, Huszár u. 19.
.
5. Az egyesület jogi személy, amely a Bács-Kiskun Megyei Bíróság részéről történő nyilvántartásba vétellel jön létre. 6. Az egyesület közhasznú szervezetként működik, és ennek megfelelően kéri nyilvántartásba vételét. 7. Az egyesület határozatlan időre alakul. 8. Az egyesület céljai: A Magyar Köztársaság területén a közrend és közbiztonság védelmének elősegítése valamint önkéntes tűzoltás, mentés, katasztrófa elhárítás, bűnmegelőzésben való aktív részvétel, a hazaszeretetre nevelés, továbbá a fiatalok honvédelmi előkészítése, illetőleg az ebben való részvétel, a honvédelmi ismeretek fejlesztése és fenntartása, a magyar katonai hagyományok ápolása, a katonaviselt honfitársaink katonai ismereteinek fejlesztése, továbbá a haderőreform társadalmi támogatása, ár- és belvízvédelemben való önkéntes közreműködés. 9. Az egyesület tevékenysége: Az egyesület célja megvalósítása érdekében a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26.§.-ban meghatározott tevékenységek közül az alábbi tevékenységeket végzi: 1
15. közrend és közlekedésbiztonság védelme, önkéntes tűzoltás, mentés, katasztrófaelhárítás, ( mint főtevékenység ) 19. euroatlanti integráció elősegítése, 21. ár- és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó tevékenység, Az egyesület közhasznú tevékenység elismeréséhez állami illetőleg önkormányzati feladatként jelöli meg különösen a 15. pontba tartozó közrend és közlekedésbiztonság védelmi, önkéntes tűzoltási, mentési, katasztrófa elhárítási tevékenységet. E közhasznú tevékenységek megvalósításaként különösen az alábbi feladatokat látja el: a.) közrend- és közlekedésbiztonság védelme, önkéntes tűzoltás, mentés, katasztrófa elhárítás támogatása érdekében együttműködik az ilyen feladatot ellátó állami szervvel, b.) euroatlanti integráció eredményes megvalósulásának érdekében együttműködik a Magyar Honvédséggel, a szerződéses és hivatásos szolgálat előtt állók honvédelmi előképzésével, a honvédelemmel, valamint a katonai szolgálattal kapcsolatos szabályok, szabályzatok, kiképzési ismeretek elméleti és gyakorlati elsajátíttatásában. Általános, jogi ismeretterjesztést végez a fegyverviselés, fegyverhasználat körében. Részt vesz a katonai szolgálatra nem jelentkező fiatalok alapfokú katonai ismereteinek elsajátíttatásában, tartalékállományba helyezett katonák szakmai tudásának szinten tartásában és továbbképzésében. c.) Együttműködik — az Alapszabályban foglalt célokkal nem ellentétes tevékenységet folytató — más hazai és külföldi társadalmi vagy állami szervekkel, valamint hagyományőrző társaságokkal.
10 Az egyesület tevékenységi területe: Az egyesület tevékenységét elsősorban a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, de esetenként és lehetőségei szerint kapcsolatot keres és teremt más, országhatáron belüli és kívüli szervezetekkel is. 11 Az egyesület tagjai egyenruhát és rendfokozatot viselnek. 12 Az egyesület politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. 13 Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt a közhasznú tevékenységre köteles fordítani. Alapszabálya szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait elsősorban a helyi vagy országos sajtó útján is nyilvánosságra hozza. Országos sajtóként az egyesület a Szabad Földet jelöli meg. 14 Az egyesület tagjain kívül – összhangban az egyesület céljaival – mindenki részesülhet az egyesület közhasznú szolgáltatásaiból. A közhasznú szolgáltatások igénybevételének lehetőségéről az egyesület évente egyszer, az országos sajtóban tájékoztatja a lakosságot. A szervezet befektetési tevékenységet nem folytat.
II. AZ EGYESÜLET TAGSÁGA II./1. A tagsági viszony létrejötte és megszűnése 1. Az egyesületi tagság formái: 1.1. Az egyesület rendes tagja lehet: Minden magyar állampolgár, valamint jogi személy, aki 2
— — — — —
az egyesület alapszabályában meghatározott célkitűzéseivel egyetért és azt magára nézve kötelezően elfogadja, életvitele, feddhetetlen előélete, valamit magatartása alapján képes az egyesület céljaként vállalt közrendvédelmi, közbiztonsági, környezet- és vagyonvédelmi feladatok ellátására, az egyesület nyilvántartásába történő felvételét kéri, részt vesz az egyesület tevékenységében, a közgyűlés által megállapított fizetési kötelezettségének, vállalt támogatási kötelezettségének eleget tesz,
18 év alatti személy csak törvényes képviselője hozzájárulásával lehet az ifjúsági szakosztály tagja. A rendes tag éves tagdíja 2.000.-Ft, a tárgyév első negyedév végével esedékes. 1.2. Az egyesület pártoló tagja lehet: Bármely természetes vagy jogi személy, aki az egyesület céljaival egyetért, és annak tevékenységét jogszerű módon támogatja. A pártoló tag az egyesület tevékenységében nem köteles részt venni, azonban az egyesület tevékenységét legalább a közgyűlés által meghatározott pártoló tagdíj fizetésével köteles támogatni. A pártoló tag éves tagdíja 1.000.-Ft., esedékes, mint a rendes tagé. A pártoló tag az egyesület fórumain részt vehet. 1.3. Az egyesület tiszteletbeli tagja lehet: Az érintett személy előzetes írásbeli hozzájárulásával az, aki az egyesület munkájában, céljainak megvalósulásában kiemelkedő és/vagy példamutató tevékenységet fejt, vagy fejtett ki, vagy jelentős támogatást nyújtott, illetve ilyen támogatás megszerzésében hathatósan közreműködött, továbbá az Alapszabályban foglalt célok megvalósítását személyes tekintélyével illetőleg tevékenységével jelentős mértékben elősegíti, vagy elősegítette és erre tekintettel az egyesület küldöttközgyűlése az egyesület tiszteletbeli tagjává megválasztja. A tiszteletbeli tag tagdíj fizetésére nem köteles, az egyesület fórumain és küldöttközgyűlésén tanácskozási joggal vehet részt. 2. Nem lehet az egyesület tagja : Az a személy, aki háborús, vagy emberiség elleni bűncselekményt követett el, vagy szándékos bűncselekmény elkövetése miatt letöltendő szabadságvesztésre ítélték és e büntetés kapcsán rehabilitációjára nem került sor. 3. A tagsági viszony létrejötte: a.) Az egyesületi rendes tag felvételére, továbbá a pártoló tagsági viszony elfogadására erre vonatkozó írásbeli kérelem és a tagsági viszonyból fakadó kötelezettségek elfogadására tett írásbeli nyilatkozat alapján kerülhet sor. b.) A tagfelvétel a rendes- és a pártoló tagság tekintetében az elnökség hatásköre. A tagfelvételről a kérelem benyújtását követő elnökségi ülésen kell dönteni. A döntésről a kérelmezőt írásban kell értesíteni Az elnökség tagfelvételt illető döntése esetében a soron következő közgyűlést tájékoztatni kell. A tagfelvétel elutasítása esetén az egyesület közgyűléséhez lehet fordulni.
c.) A tiszteletbeli tagság a közgyűlés erről hozott határozatával keletkezik. A tiszteletbeli tagságra az elnökség tesz javaslatot a közgyűlésnek. 4. A tagsági viszony megszűnése: 3
a.) A tagsági viszony megszűnik: — az egyesület jogutód nélküli megszűnésével, — a tag halálával, — a tag kilépésével, — a tagnyilvántartásából történő törléssel, — a tag kizárásával. b.) A kilépés a tag egyoldalú írásbeli nyilatkozata alapján a tagsági jogviszony megszüntetése. A kilépni kívánó tag a kilépési szándékát írásban jelenti be az egyesület elnökének. A tagsági viszony a kilépési nyilatkozat címzetti kézhezvételének napjával szűnik meg. c.) A tagnyilvántartásából történő törlés az egyesület közgyűlése határozatával történik olyan estben, amikor a tag az egyesület életében tartósan nem vesz részt, kapcsolata az egyesülettel megszakad, és a közgyűlés által meghatározott fizetési kötelezettségének sem tesz eleget. Jelen rendelkezés tekintetében tartósnak minősül, ha a kapcsolat megszakadása, illetőleg a fizetési kötelezettség elmaradása folyamatosan legalább egy évet meghaladóan fennáll. Nem minősül a fizetési kötelezettség teljesítése elmaradásának, ha a tag legalább az éves tagdíj mértékének megfelelő mértékben az egyesületet más módon támogatja. d.) A törlési eljárás: A tagnyilvántartásából történő törlésre az elnökség tesz javaslatot a közgyűlésnek. A törlést megelőzően a tagot a törlés jogkövetkezményére történő figyelmeztetés mellett írásban kell felszólítani a hátralékos tagdíj, vagy más fizetési kötelezettsége teljesítésére. Az egyesülethez bejelentett címre küldött ajánlott levél ilyen felszólításnak minősül abban az estben is, ha az a címzett elköltözése, ismeretlen volta, vagy a postaküldemény át nem vétele miatt visszaérkezik. A törlésről a tagot értesíteni kell. e.) A kizárás az egyesület közgyűlése határozatával történik olyan estben, amikor a tag magatartása, életvitele, az egyesülettel szembeni kötelezettségek súlyos megszegése miatt a tagsági viszonyt az egyesület legfőbb szerve megszünteti. Az egyesület közgyűlése kizárhatja tagjai közül azt az egyesületi tagot: — akinek magatartása, tevékenysége az egyesület céljainak megvalósulását veszélyezteti, — aki az egyesület céljaival, tagjaival összeférhetetlen, vagy az egyesületi taghoz méltatlan magatartást tanúsít, — az egyesület rovására jelentős jogsértést követ el, illetve az egyesület belső szabályait megsérti — az egyesületi tevékenységével kapcsolatban az egyesületnek kárt okoz. — az egyesületi tevékenysége során az előírt biztonsági szabályokat nem tarja be, — aki az önként vállalt, illetőleg az egyesület alapszabálya, közgyűlése által meghatározott tagi kötelezettségének írásbeli, a kizárás jogkövetkezményeire történő előzetes felhívás ellenére nem tesz eleget. f.)
A kizárási eljárás: A kizárásra az elnökség tesz javaslatot a közgyűlésnek. A kizárást megelőzően a tagot meg kell hallgatni. Ismertetni kell vele a terhére rótt magatartást, lehetőséget kell adni arra, hogy védekezését előterjessze. A meghallgatást az elnökség részéről erre esetileg felkért 3 tagú bizottság végzi.
4
A meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben meg kell jelölni a kifogásolt magatartást, a tag védekezését, valamint meg kell jelölni mindkét fél részéről az üggyel kapcsolatos bizonyítékokat. A meghallgatás elrendelésétől számított 30 napon belül az eljárás anyagát és a bizottság javaslatát a elnökség elé kell terjeszteni. Az elnökség a javaslatot soron kívül, de legfeljebb 30 napon belül köteles megtárgyalni és határozni arról, hogy a meghallgatott tag védekezését és a bizonyítékokat mérlegelve a kizárási javaslat közgyűlés elé terjesztését mellőzi, vagy a kizárásról történő döntéshozatalra tesz javaslatot a közgyűlésnek. g.) A tagsági jogok gyakorlásától történő felfüggesztés: Az elnökség a kizárásra irányuló eljárás alá vont tag tagi jogainak gyakorlást fölfüggesztheti, amennyiben a közgyűlésnek a tag kizárását javasolja. Meg kell szüntetni a felfüggesztést, ha a közgyűlés a tag kizárását mellőzte. A kizárás vonatkozásában született közgyűlési határozatról a tagot írásban értesíteni kell. A kizárás miatt a tag annak megváltoztatását kérve a bírósághoz fordulhat a tudomásra jutásától számított 30 napon belül. 5. A tagok nyilvántartása: Az egyesület a tagjairól nyilvántartást vezet. A tagnyilvántartásban a tagok legfontosabb, törvényesen nyilvántartható személyi adatait, a tagság kezdetének és megszűnésének időpontját, a tagsági viszony jellegét, a tagnak egyesületben elért sportteljesítményeit, egyesületi képzésére és az egyesület tevékenységével kapcsolatos képzettségére vonatkozó és egyéb adatokat lehet nyilvántartani. Az egyesülettel kapcsolatos tagdíj és egyéb anyagi jellegű kapcsolatot, valamint az egyesülettel szemben fennálló tartozásokat az egyesület gazdasági, könyvelési nyilvántartásában kell vezetni. II./2. A tagok jogai és kötelességei 1. Az egyesület valamennyi tagjára kötelező rendelkezések: — Az egyesületi tag a tagsági viszony formájától függetlenül köteles az egyesület jogszerű céljainak megvalósulását támogatni, az alapszabály rendelkezéseit betartani. — A közgyűlés határozatában előírt kötelezettségeknek valamennyi egyesületi tag köteles eleget tenni. — Nem tanúsíthat az egyesület céljaival ellentétes magatartást, nem fejthet ki tevékenységet az egyesület rovására. — A természetes személy tagok jogaikat személyesen vagy meghatalmazottjaik útján, a jogi személy tagok törvényes képviselőjük vagy meghatalmazottjuk útján gyakorolják. 2. Az egyesületi tagsági formától függő sajátos jogok és kötelezettségek: 2.1. Az egyesület rendes tagja: a.) részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein; részesülhet az egyesület tagjai számára nyújtott szolgáltatásaiból, b.) választhat és választható az egyesület szerveibe d.) észrevételeivel, javaslataival támogathatja az egyesület tevékenységét és működését, e.) jogosult az egyesület tevékenységéről tájékoztatást kapni 5
f.) köteles eleget tenni az alapszabályban meghatározott, illetőleg a közgyűlés határozatával megállapított fizetési és egyéb kötelezettségeinek. g.) szavazati jogát a rendes tag közvetlenül gyakorolja, a jogi személy tag pedig a bejegyzett képviselőjén keresztül gyakorolhatja, 2.2. Az egyesület pártoló tagja: a.) látogathatja az egyesület rendezvényeit; részesülhet az egyesület tagjai számára nyújtott szolgáltatásaiból, b.) a közgyűlésen tanácskozási joga van, c.) észrevételeivel, javaslataival támogathatja az egyesület tevékenységét és működését, jogosult az egyesület tevékenységéről tájékoztatást kapni. d.) önkéntes egyedi vállalásának megfelelően köteles az egyesület tevékenységét anyagi eszközökkel, vagy egyéb juttatással, illetőleg bármilyen más, az egyesület részéről elfogadott jogszerű módon támogatni. Egyedi vállalás hiányában legalább a pártoló tagdíj fizetésével az egyesület tevékenységét támogatni. 2.3. Az egyesület tiszteletbeli tagja: a.) részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein, részesülhet az egyesület tagjai számára nyújtott szolgáltatásaiból, b.) az egyesület fórumain csak tanácskozási joggal vehet részt c.) észrevételeivel, javaslataival támogathatja az egyesület tevékenységét és működését, d.) jogosult az egyesület tevékenységéről tájékoztatást kapni. e.) a tiszteletbeli tag tartozik az egyesület jogszerű tevékenységét legalább erkölcsileg támogatni. f.) Jogosult, de nem köteles az egyesület anyagi támogatására.
III. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE Az egyesület szervei Közgyűlés Elnökség Felügyelő Bizottság Adminisztrációs Iroda III/1. A KÖZGYŰLÉS 1. Az egyesület legfelsőbb testületi szerve a tagok összességét magába foglaló közgyűlés. 2. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a.) b.) c.) d.)
e.) f.) g.) h.)
az alapszabály megállapítása és módosítása; az egyesület távlati terveinek és célkitűzéseinek meghatározása, az éves költségvetés elfogadása, az ügyintéző és képviseleti szerv (az elnökség), valamint a felügyelő bizottság éves tevékenységéről, gazdasági és ellenőrzési munkájáról szóló beszámolójának elfogadása; a közhasznúsági jelentés elfogadása az elnökség tagjainak és elnökének megválasztása, fölmentése, díjazásának megállapítása, költségelszámolásának jóváhagyása, gyakorolja a munkáltatói jogokat az elnökség felett, 6
i.) j.) k.) l.) m.) n.) o.) p.) q.)
r.)
s.) t.) u.) v.) w.) x.)
a felügyelő bizottság tagjainak és elnökének megválasztása, fölmentése, díjazásának megállapítása, költségelszámolásának jóváhagyása, az egyesület rendes, pártoló taggá történő felvételi kérelem elnökségi elutasítása esetén a tagfelvételről történő végleges döntés, az egyesület tiszteletbeli tagjának megválasztása, a tag kizárása, valamint a tagsági viszonnyal kapcsolatos vitás kérdésekben történő döntés, az éves tagsági díj meghatározása, a pártoló tagsági díj minimális mértékének meghatározása, az egyesületi tagok részére térítési díj fizetési kötelezettség egállapítása az egyesületi tagok részére adható kedvezmények, támogatások elveinek megállapítása az éves költségvetésben nem szereplő feladat felmerülte esetén az egyesületi vagyon 10%-át, illetve a 5.000.000.- Ft értékhatárt meghaladó (rendkívüli) kiadásról döntés meghozatala. Az itt meghatározott értékhatárt a közgyűlés megváltoztathatja. Az éves költségvetésben előzetesen jóvá nem hagyott egyesületi vagyontárgy értékesítése, ha ennek – éves együttes - összege az egyesületi vagyon 10%-át, illetve a 5.000.000,- Ft értéket meghaladja. az itt meghatározott értékhatárt a továbbiakban a közgyűlés határozhatja meg. hitelfelvétel, az egyesület részére történő ingatlanszerzés, illetőleg egyesület tulajdonában lévő ingatlan elidegenítése, az egyesület szétválásának, elhatározása, más társadalmi szervezettel való egyesülésének, úgyszintén feloszlásának kimondása; tisztségviselő ellen kártérítési per indításának elhatározása az egyesületi tagok részére igazolvány, formaruha, egyenruha előírása és viselési rendjének és alkalmainak meghatározása, egyesületi rendfokozatok, kitüntetések, illetőleg más elismerések alapítása, viselésének meghatározása, az elnökség évi beszámolójának elfogadása
1. A közgyűlés összehívása: A közgyűlést az elnökség szükség szerint, de legalább évente egyszer köteles összehívni. Össze kell hívni a közgyűlést akkor is, ha azt : — a Felügyelő Bizottság kezdeményezi, — a bíróság elrendeli, illetőleg ha — a rendes tagok egyharmada - az ok és a cél megjelölésével – írásban kéri. A közgyűlést az egyesület elnöksége nevében az egyesület elnöke hívja össze. Az összehívás — a közgyűlés napját megelőző 15 nappal korábban — írásban, a napirendi pontokat tartalmazó meghívóval, a kézbesítést igazoló módon történik. A meghívóban meg kell jelölni a határozatképtelenség esetére, még aznap megtartandó újabb közgyűlés időpontját azzal a figyelemfelhívással, hogy a megismételt közgyűlés változatlan napirendi pontokkal és helyszínen a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. Ilyen figyelemfelhívás esetén a megismételt közgyűlés azonos napon, rövid (legalább egy órás) időközzel is megtartható. A nem azonos napra összehívott, határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés csak akkor határozatképes a megjelentek számára tekintet nélkül, ha mind az eredeti, mind a megismételt közgyűlésre szóló meghívó tartalmazza ezen jogkövetkezményre való figyelmeztetést. 2. A közgyűlés határozatképessége: A közgyűlés határozatképes, ha azon az egyesület – szavazásra jogosult — tagjainak több mint a fele (50%+1fő) jelen van. 7
3.
A közgyűlés lebonyolítása: A közgyűlést az egyesület elnöke vezeti le, akadályoztatása esetén az elnökség bármely tagja. A közgyűlés megnyitása előtt az aláírt jelenléti ív/ek/ alapján meg kell állapítani a határozatképességet. A közgyűlés a megnyitása után jegyzőkönyv vezetőt és két hitelesítőt választ nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel. A meghívóban nem szereplő napirendi pont csak akkor tárgyalható, ha valamennyi tag jelen van és a megtárgyalásához egyhangúan hozzájárult.”. A meghívóban megjelölt napirendi pontoktól eltérő napirend elfogadására csak az előbbiek szerint kerülhet sor. Megismételt közgyűlés a meghirdetett napirendtől nem térhet el. A közgyűlés a hozzászólások időtartamát korlátozhatja. A közgyűlésről a helyszínen jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza az elhangzott nyilatkozatok lényegét, a javaslatokat és a határozatokat. A határozatokra vonatkozóan rögzíteni kell a határozathozatal módját, és a szavazatok, ellenszavazatok, illetve tartózkodások számát. Bárki kérheti nyilatkozatának, ellenvéleményének szó szerinti jegyzőkönyvbe foglalását. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető, a levezető elnök és a hitelesítők írják alá. A közgyűlés határozatairól — legalább jegyzőkönyvi kivonat formájában — önálló nyilvántartást kell vezetni, melyből a döntés tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható.
4. A határozathozatal rendjére és a szavazás módjára vonatkozó szabályok: A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója ( Ptk.685.§. b.) pont ), élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás Illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő célszerinti juttatás. A közgyűlés a határozatait nyílt szavazással, kézfeltartással és egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén nem születik döntés. A határozathozatalkor minden esetben ellenpróbát (tartózkodók, ellenszavazók száma) kell tartani. Név szerinti szavazásról egyszerű szótöbbséggel határozhat a közgyűlés. Személyi kérdésekben, valamint pályázatok elbírálására vonatkozóan, a közgyűlés titkosan szavaz. Titkos szavazás esetén háromtagú szavazatszedő bizottságot kell választani. A szavazócédulákat – amennyiben nem saját kézzel írt cédulaírással történik a szavazás – a szavazatszedő bizottság készíti el, és hitelesíti. Személy(ek)ről szóló döntés esetén a szavazócédulán a jelöltek neve ABC sorrendben szerepel. A szavazócédulákat a közgyűlésen nyilvánosan lezárt, üres urnába kell elhelyezni. A szavazócédulán leadott szavazat akkor érvényes, ha abból a szavazatot leadó akarata egyértelműen megállapítható. 8
Személy(ek)ről szóló döntés esetén a leadott szavazat akkor érvényes, ha azon legfeljebb a választandó tisztségek számának megfelelő számú személy neve szerepel. A jelölt ellen nevének áthúzásával lehet szavazni. Többes jelölés esetén a jelöltek megválasztása: Személy(ek)ről szóló döntéshozatalkor – többes jelölés esetén – kimondható, hogy az a jelölt minősül megválasztottnak, aki (vagy akik) megkapták az egyszerű többséget. A szavazás eredményét a szavazatszedő bizottság elnöke ismerteti. A szavazás eredményét a bizottság írásban rögzíti. A leadott szavazatokat a szavazatösszesítő lap vagy jegyzőkönyv példánnyal együtt a szavazatszedő bizottság tagjai által lezárt borítékban a választást követő 90 napig, a választással kapcsolatos jogorvoslati eljárás esetén ennek jogerős befejezését követő egy évig meg kell őrizni. E határidő lejártát követően a szavazócédulákat a szavazatszedő bizottság – a megsemmisítés módjának a szavazatösszesítő lapra (szavazási jegyzőkönyvre) történő felvezetése mellett – megsemmisíti. A megsemmisítésről készült iratot a közgyűlés irataihoz kell csatolni. 5. Jogorvoslat a közgyűlés határozataival szemben: Az egyesület közgyűlése törvénysértő határozatát bármely tag — a tudomására jutástól számított 30 napon belül — a bíróság előtt megtámadhatja. (1989. évi. II. tv.10.§.) A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.
III/2. AZ ELNÖKSÉG 1. Az elnökség az egyesület általános hatáskörű ügyintéző és képviseleti szerve. Képviseli elnöke útján az egyesületet más szervezetek és a hatóságok előtt. Az elnökség a jogszabályok és az alapszabály keretei között, a közgyűlés határozatainak megfelelően teljes felelősséggel, önállóan szervezi és irányítja az egyesület gazdálkodását, és gyakorolja az elnök útján a munkáltatói jogokat. Az Adminisztrációs Iroda tevékenységét külső ellenőr bevonásával szükség szerint ellenőrizteti, az Iroda vezetőjét szükség szerint, de évente egy alkalommal az Iroda tevékenységéről beszámoltatja. Az elnökség hatáskörébe tartozik, illetve jogosult dönteni minden olyan ügyben, amelynek eldöntése nem tartozik az egyesület más szervezetének a hatáskörébe. Tevékenységéért a közgyűlésnek felelős. Az elnökség az alapszabályban meghatározott időszakonként, de évente legalább egyszer köteles beszámolni a közgyűlésnek az egyesület vagyoni-, pénzügyi- és jövedelmi helyzetéről, továbbá az egyesület és az elnökség tevékenységéről. 2. Az elnökség és tagjainak választása: lásd a személyi kérdésekben való döntés szabályait, III./1/4 ! Az elnökség 5 tagból áll, egy elnökből , egy alelnökből és három elnökségi tagból. Az elnökség tagjait a közgyűlés választja meg öt évre. Az alelnök felügyeli a CLVI. törvény 26.§-ában meghatározott tevékenységek közül az egyesület által végezni vállalt 15./ közrend és közbiztonság védelme, önkéntes tűzoltás, mentés, katasztrófa elhárítás, az elnökkel együtt jogosult az egyesület bankszámlája fölötti rendelkezésre A első elnökségi tag felügyeli: 19./ az euroatlanti integráció elősegítése, 9
továbbá az alelnök akadályoztatása esetén jogosult az elnökkel együttesen az egyesület bankszámlája fölött rendelkezni. A második elnökségi tag felügyeli: 21./ ár- és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó tevékenység, A harmadik elnökségi tag vezeti az adminisztrációs irodát. 3. Az elnökség működése: Az elnökség az üléseit szükség szerint, de évente legalább két alkalommal tartja. Az ülések összehívása az elnök feladata. Bármely elnökségi tag, továbbá a felügyelő bizottság kezdeményezése esetén 30 napon belül rendkívüli ülést kell összehívni. Az elnökségi ülés összehívása a napirend írásbeli közlésével, általában nyolc napos időköz betartásával történik. Az elnökségi ülés (nyolc napon belüli döntést igénylő) sürgős esetben rövidebb – de legalább egy napos időközzel is összehívató. Az elnökség ülései nyilvánosak, azokon az ülés rendjének megtartása mellett bárki részt vehet. Az ülés rendjének fenntartása az elnök feladata. A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója ( Ptk. 685.§ b.) pont ), élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, bármely más előnyben részesül,, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társasadalmi szervzet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesító okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. Az elnökség üléseit az elnök, akadályoztatása esetén az általa kijelölt elnökségi tag vezeti. Az elnökségi ülés határozatképes, ha azon három tag jelen van. Az elnökség a határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Személyiségvédelmi vagy titokvédelmet igénylő esetben az elnökség titkosan szavaz. Az elnökség minden tagjának egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén határozat nem született. Az elnökség üléseiről legalább feljegyzést kell készíteni. Bármely elnökségi tag kérésére jegyzőkönyvet kell felvenni. Az elnökség döntéseiről nyilvántartást kell vezetni, amelyből a döntés tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható. Az elnökség döntését az érintettekkel írásban kell közölni. Az elnökség döntésével szemben a közgyűléshez lehet fordulni. Az elnökség általános jellegű határozatait az egyesület székhelyének hirdetőtábláján az elnökségi ülést követő 15 napig tartó kifüggesztéssel, is közzé kell tenni.
III/2/1. AZ ELNÖK a) Az Elnök képviseli az egyesületet. b) Összehívja és vezeti a közgyűlés és az elnökség üléseit. c) Figyelemmel kíséri és gondozza a két- és többoldalú valamint nemzetközi kapcsolatokat. d) Javaslatot tesz állandó vagy eseti bizottság létrehozására. 10
e) Javaslatot tesz az irányítás és ellenőrzés rendszerére és a gazdálkodást ellenőrző szervezetek működtetésére és tagjaira. f) Az elnöki feladatok ellátásába - állandó vagy eseti munkamegosztás szerint - bevonja az alelnököt, illetve az elnökségi tagokat. g) Az elnökhelyettessel együtt jogosult az egyesület bankszámlája fölötti rendelkezésre. III/3. A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG 1. A Felügyelő bizottság 3 tagból álló testület, akiket a közgyűlés 5 évre választ. A bizottság elnökét és két tagját a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel választja meg. A bizottság tagjai e feladatkörükben személyesen kötelesek eljárni. A bizottság tagjait e minőségükben az egyesület tagjai, illetőleg munkáltatójuk nem utasíthatja. 2. A Felügyelő Bizottság az egyesület egész tevékenységére kiterjedő ellenőrzését látja el, a jogszabályok és az alapszabály keretei között, a közgyűlés határozatainak megfelelően. A Felügyelő Bizottság ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet. A felvilágosítás megadása kötelező. A Felügyelő bizottság jogosult az egyesület könyveibe és irataiba betekinteni és azokat megvizsgálhatja. 3. A Felügyelő Bizottság elnöke az egyesület elnökségének ülésein tanácskozási joggal részt vesz. 4. A Felügyelő Bizottság a tevékenységéről a közgyűlésnek legalább évente egyszer köteles beszámolni. Az éves költségvetés, valamint az egyesület tevékenységéről szóló beszámoló, továbbá a közhasznúsági jelentés a Felügyelő Bizottság véleményének meghallgatása nélkül nem fogadható el. 5. A Felügyelő Bizottság működésének részletes szabályait (ügyrendjét) maga állapítja meg. Üléseit szükség szerint, de legalább évente két alkalommal tartja. Ülése határozatképes, ha legalább két tagja jelen van. határozathozatalához legalább két tag egybehangzó nyilatkozata szükséges. Az FB működésére az Elnökség működési szabályait kell alkalmazni. A Felügyelő Bizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Bármely bizottsági tag az ok és a cél megjelölésével írásban kérheti az elnöktől a bizottsági ülés összehívását, aki e kérésének 8 napon belül köteles eleget tenni. Az ülést ilyen esetben a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül kell összehívni. Ha az elnök a kérésnek nem tenne eleget, a kérelmező tag jogosult a Bizottság ülésének összehívására. 6. A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a szervezet működése során jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt. Az elnökséget a Felügyelő Bizottság indítványára — annak megtételétől számított harminc napon belül — össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a Felügyelő Bizottság jogosult az egyesület közgyűlésének közvetlen összehívására. 11
Ha a közgyűlés összehívása eredménytelen volt, a Felügyelő Bizottság jogosult a törvényes működés helyreállítása érdekében a törvényességi felügyeletet ellátó szervhez fordulni. 7. A Felügyelő Bizottságra vonatkozó további szabályok tekintetében a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv. 10-11.§. az irányadóak.. III/4. AZ ADMINISZTRÁCIÓS IRODA ÉS AZ IRODAVEZETŐ Az Adminisztrációs Iroda - élén az irodavezetővel - az Elnökség döntés-előkészítő és ügyintéző, továbbá szervezési, igazgatási és ügyviteli szervezete. Felelős az egyesület munkájának adminisztratív rendjéért. Részt vesz annak összehangolásában, szabályszerűségének és eredményességének biztosításában. Irányítja az egyesület tulajdoni részesedésével működő gazdasági tevékenységet. Az irodavezető jelez az egyesület elnökének, továbbá választott tisztségviselőnek, ha belső szabályzat, jogszabály vagy az egyesület érdekeinek megsértését tapasztalja vagy ilyen sérelem bekövetkezése valószínűsíthető. III/4/1. AZ ADMINISZTRÁCIÓS IRODA VEZETŐJE Az irodavezető elnökségi tag. Az irodavezetőt munkájában irodavezető-helyettes(ek) segítik. Az irodavezető gondoskodik a közgyűlés és az Elnökség előterjesztéseinek megalapozásáról, jogi, közgazdasági, szakmai és hatékonyságbeli megfelelőségéről, és a hozott határozatok szervezett és eredményes végrehajtásáról, s az ezzel kapcsolatos számadásról. Az irodavezető feladatai különösen a munkaköri leírása tartalmazza.
IV. A TISZTSÉGVISELŐKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 1. Az egyesület tisztségviselői: Az elnök és az elnökség tagjai, a Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai. 2. A tisztségviselés megszűnése: Az egyesület tisztségviselője lehet a magyar állampolgár egyesületi tag, feltéve, hogy nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától. Megválasztása a közgyűlés kizárólagos hatásköre. A tisztség elfogadásáról a tisztségviselő írásban köteles nyilatkozni. A mandátum lejárta előtt megüresedett tisztség betöltésére tartott választás esetén a megválasztás időtartama a megüresedett tisztség eredeti mandátuma lejártáig szól. A tisztségviselő újraválasztható. A tisztségviselők felmentése a választási szabályok szerint, és a rendes tag kizárásának indokai alapján történik, illetve történhet. 3. A tisztségviselő megbízatása megszűnik: — a megbízatás időtartamának lejártával, — a tisztségviselő halálával, — a tisztségviselő írásbeli lemondásával, 12
— a közgyűlési határozattal történő felmentéssel, — a tagsági viszony megszűnésével — összeférhetetlenség bekövetkezte esetén, amennyiben az összeférhetetlenséget, vagy a kizáró okot a felmerüléstől számított 15 napon belül a tisztségviselő nem szünteti meg. A tisztségviselőt e tisztségéből a közgyűlés fölmenti, ha az etikai bizottság állásfoglalása szerint vétett az egyesület belső szabályai ellen; ha életvitele, a tisztség ellátásával kapcsolatos magatartása az egyesület céljaival összeférhetetlen, illetve ellentétes, továbbá, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, továbbá, ha vele kapcsolatban a tag kizárására alkalmas okok merülnének fel. 4. A tisztségviselők felelőssége: A tisztségviselők az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni. Kötelességeik megszegésével az egyesületnek okozott kárért a polgári jog szabályai szerint egyetemlegesen felelősek. Nem terheli felelősség azt a tisztségviselőt, aki a kárt okozó határozatok ellen szavazott, vagy az intézkedés ellen tiltakozott és tiltakozását az Ellenőrző Bizottságnak írásban is bejelentette. A tisztségviselő kártérítésre kötelezése a bíróság hatáskörébe tartozik. 5.
A tisztségviselők díjazása, költségtérítése A tisztségviselők tiszteletdíjáról a közgyűlés dönt. A tisztségviselők jogosultak a tisztség ellátásával kapcsolatban felmerült szükséges és igazolt költségeik megtérítésére. A költségtérítésre felhasználható éves pénzügyi keretet a közgyűlés állapítja meg.
6. Összeférhetetlenség: Az egyesület elnökségi tagjai és elnöke nem választható az ellenőrző szervezet tagjává vagy elnökévé. Ugyancsak nem lehet a vezető szerv elnöke vagy tagja aki a felügyelő szerv elnöke, vagy tagja, illetve könyvvizsgálója. Nem lehet az egyesület tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. Ez az összeférhetetlenségi tilalom a köztartozását ki nem egyenlítő közhasznú szervezet megszűntét követő két évig áll fenn. A tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. Közeli hozzátartozók (Ptk. 685. § b) pont), élet- és házastársak nem lehetnek az egyesület tisztségviselői. közeli hozzátartozók: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa
Nem lehet a felügyelő szerv elnöke, vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki — vagy akinek a hozzátartozója — az egyesület elnöke vagy az elnökség tagja, továbbá az egyesülettel, mint közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésére irányuló egyéb jogviszonyban áll, kivéve, ha jogszabály ezt megengedi. 13
Ugyancsak összeférhetetlenségbe ütközik e tisztség ellátása olyan személy valamint hozzátartozója esetében, aki a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által a tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást. Összeférhetetlenség áll fenn továbbá a pénz- és anyagkezeléssel megbízott személyek, valamint közvetlen felettesei, illetőleg az ellenőrző szervezet elnöke és tagjai tekintetében is.
A közgyűlés illetőleg az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója, vagy élettársa a határozat alapján kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetőleg a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásaink keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeni szolgáltatás. Az összeférhetetlenség további szabályai tekintetében a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv. 8-9.§. az irányadóak. 7. Tisztségviselő változás bírósági bejelentése: A tisztségviselők személyében bekövetkezett változást a Bács-Kiskun Megyei Bírósághoz az egyesület elnöke köteles a változástól számított 30 napon belül bejelenteni. V. AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE 1. Az egyesület képviselője az elnök, aki önállóan, teljes jogkörrel képviseli az egyesületet. Akadályoztatása esetén vagy egyes ügyek ellátására jogosult a képviseleti jogát az elnökség bármely tagjára írásban átruházni. 2. Az elnök az elnökség nevében egyszemélyi aláírásra jogosult. Amennyiben nem az elnök ír alá, kettő elnökségi tag együttes aláírása szükséges. Pénzügyi kötelezettségvállaláshoz, bankszámla feletti rendelkezéshez minden esetben az elnök és az elnökségi tagok közül az elnökhelyettes együttes aláírása szükséges. Amennyiben az elnökhelyettes az aláírásban akadályozva van akkor az első elnökségi tag ír alá az elnökkel együttesen. Az aláírásra jogosultakat a számlavezető pénzintézethez az arra előírt módon be kell jelenteni. 3.
Az utalványozás szabályait a pénzügyi szabályzat rendezi. VII. AZ EGYESÜLET SZAKSZOLGÁLATAI
1. Az egyesület a feladatai ellátása érdekében jogosult szakszolgálatokat szervezni és működtetni. A szakszolgálatok szolgáltatásait, az egyesület tagjain kívül bárki igénybe veheti. A szakszolgálatok megszervezéséről és szakirányáról az elnökség dönt, igénybevehetőségéről évente egy alkalommal az országos sajtóban tájékoztatást ad. VIII. NYILVÁNOSSÁG ÉS A KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 14
1. A közhasznúsági jelentés: A közhasznúsági jelentést az egyesület közgyűlése fogadja el az éves beszámolók megtárgyalásáról szóló ülésén. A közhasznúsági jelentést és a gazdálkodás fontosabb adatait nyilvánosságra kell hozni. A jelentés tartalmazza: a számviteli beszámolót, költségvetési támogatás felhasználását, a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, a cél szerinti juttatások kimutatását, a központi költségvetési szervtől az elkülönített állami pénzalaptól, a helyei Önkormányzattól, a települési Önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét, f.) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, ill. összegét, g.) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót. a.) b.) c.) d.)
A közhasznú szervezet éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet ill. abból saját költségére másolatot készíthet. A közhasznú szervezet köteles a közhasznúsági jelentést a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30 napjáig a nyilvánosság számára elérhető módon közzétenni. 1. A nyilvánosságra vonatkozó szabályok: A testületi ülések nyilvánossága: Az egyesület közgyűlései, valamint az elnökség ülései nyilvánosak. A nyilvános ülésen – szavazati és tanácskozási jog nélkül – bárki részt vehet. A nyilvánosságot biztosító részvétel a testületek munkáját nem zavarhatja és nem akadályozhatja. A közgyűlés, illetőleg az elnökség a megjelent nem tag személyt tanácskozási joggal ruházhatja fel. A határozatok nyilvánossága és nyilvánosságra hozatala: A közgyűlés, valamint az elnökség határozatairól naprakész nyilvántartást kell vezetni, amelyből megállapítható a döntés tartalma, meghozatalának időpontja, hatálya. A közgyűlés és az elnökség határozatainak nyilvánosságra hozatala az egyesület székhelyének hirdetőtábláján történik a közgyűlést követő 30 napig tartó kifüggesztéssel. A közgyűlés és az elnökség határozatairól az elnök köteles értesíteni az érintetteket írásban, igazolható módon. Ezen túlmenően az egyesület az Elnökség és a Közgyűlés határozatai a székhelye szerint, területileg illetékes Önkormányzat által időszakosan kiadott tájékoztatóban is közzétételre kerülnek. Az egyesület iratainak nyilvánossága: Az egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba - a hatályos jogszabályi, személyiségvédelmi és adatvédelmi rendelkezések betartása mellett - előzetes, bejelentés alapján az elnök írásbeli engedélyével bárki betekinthet. A szervezet működésének módjáról, szolgáltatásainak igénybevétele módjáról, valamint beszámolói közléseiről internetes honlapján tájékoztatja a nyilvánosságot. A elnökség és az egyesület iratainak őrzéséről az elnök köteles gondoskodni. 15
Az egyesület működésének és szolgáltatásai igénybevételének nyilvánossága: Az egyesület a működésével kapcsolatos vagyon- közrend- és környezetvédelmi tapasztalatait és javaslatait az időszakos Önkormányzati tájékoztatóban, teszi közzé. A közösség tájékoztatására más nyilvános tájékoztatási módokat is igénybe vehet. Az egyesület tevékenységével kapcsolatos észrevételeket, javaslatokat az egyesület elnökének lehet bejelentheti, aki ezekről a bejelentésekről, és a tett intézkedésekről az egyesület közgyűlésén tartozik beszámolni. Az egyesület szolgáltatásai igénybevételének nyilvánosságáról a közgyűlés és az elnökség határozataira vonatkozó nyilvánosságra hozatali szabályok az irányadóak. IX. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA 1. Az egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik, tevékenysége elsődlegesen nem gazdasági jellegű illetve célú. 2. Tartozásaiért a saját vagyonával felel. Az egyesület tagjai – a tagdíj megfizetésén túl - az egyesület tartozásaiért a saját vagyonukkal nem felelnek. 3. Az egyesület vagyona elsősorban a tagok által fizetett díjakból, jogi személyek és magánszemélyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból képződik.
Az éves tagdíj mértékét a közgyűlés állapítja meg. A tagdíj a tárgyév első negyed év végéig esedékes, a természetes személy és jogi személy tag a tagdíját kézpénzben vagy átutalással is megfizetheti A közgyűlés felhatalmazása alapján az egyesület Elnöksége állapítja meg az egyesület szolgáltatásaival kapcsolatos térítések mértékét, és az egyesületi tagok részére nyújtott kedvezményeket. 4. Az egyesület vagyona és járulékai az alapszabály rendelkezéseinek keretei között, az elnökség esetenkénti döntései — a közgyűlési hatáskörébe tartozó értékhatár felett a közgyűlés határozata szerint — használható fel. 5. A tagsági jogviszony megszűnése előtt a taggal el kell számolni. A volt tag az addig befizetett belépési- illetőleg tagdíját, pártoló tagdíját, támogató hozzájárulását az egyesülettől nem követelheti vissza. 6. Az elnökség az egyesület céljainak megvalósítása érdekében támogatásokat pályáz meg. 7. A közcélú adománygyűjtésre, a gazdálkodás általános szabályaira, a bevételek, és kiadások nyilvántartására, továbbá a beszámolási szabályokra a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv. 12-20.§. az irányadóak. X. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE Az egyesület megszűnik feloszlással, más társadalmi szervezettel való egyesüléssel, feloszlatással, illetőleg megszűnésének megállapításával. Megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonát a közgyűlés által meghatározott szervezet javára kell fordítani.
XI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 16
Jelen alapító okiratban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. 61. – 65. §-it, valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, továbbá a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni. Záradék az Alapszabály elfogadásáról: Az alakuló közgyűlés 2010 február hó 26. napján az Egyesület megalakulását kimondta, alapszabályát megállapította, valamint tisztségviselőit megválasztotta. Az Egyesület jelen Alapszabályt a Bács-Kiskun Megyei Bíróság Pk.60.056/2010/2 sorszámú végzése alapján és szerint módosította, egységes szerkezetbe foglalta Bácsalmáson, 2010.05.17. napján. Az Egyesület jelen Alapszabályt a Bács-Kiskun Megyei Bíróság Pk.60.056/2010/4 sorszámú végzése alapján és szerint módosította, egységes szerkezetbe foglalta Bácsalmáson, 2010.06.30. napján.
Bácsalmás, 2010. június hó 30. Dezső Mihály az egyesület elnöke
17
