HÍRKÖZLÉSI ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS
ALAPSZABÁLY kiegészítve
a Szervezeti és Működési Szabályzattal
2010. október
A Hírközlési Érdekegyeztető Tanács alapító tagjai: Alsónémedi Önkormányzat Antenna Hungária Rt. Comconsult Bt. Egyesült Magyar Kábeltelevízió Híradástechnikai Ker. és Szolg. Kft. Ericsson Magyarország Kft. eTel Magyarország Kft. GTS-Datanet Távközlési Kft. Hungaro Digitel Kft. nevében: Magyar Posta Rt. nevében: MIL-ORG Consulting Kft. Novacom Távközlési Kft. Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Pannon GSM Rt. PanTel Távközlési és Kommunikációs Rt. UPC Magyarország Kft. V.R.A.M. Távközlési Rt. Westel Mobil Távközlési Rt. Westel Rádiótelefon Kft. ---0--A Hírközlési Érdekegyeztető Tanácsot a Fővárosi Bíróság, az 1989. évi II. törvény 15. §.(1) bekezdése alapján, 2002. május 13.-án, 9967. sorszám alatt, társadalmi szervezetként nyilvántartásba vette. ---0--Az Alapszabályt a HÉT 5. közgyűlése a 3/2003 számú., a 6. közgyűlése a 17/2003 számú határozatával, a 10. közgyűlés a 3/2007 határozatával, valamint a 12. közgyűlés a 14/2008 határozatával módosította. Az SzMSz-t a HÉT 6. közgyűlése a 16/2003 számú határozatával fogadta el. A jelen Alapszabály az említett határozatokkal módosított, illetve kiegészített szöveget tartalmazza.
2
Tartalomjegyzék
1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 2.
Általános rendelkezések Elnevezés Székhely A működés időtartama A működés területe
A Hírközlési Érdekegyeztető Tanács célja és tevékenysége
3.
A HÉT tagsága 3.1. A HÉT tagjai 3.2. A tagság formái 3.3. Tagfelvétel 3.4. A tagok jogai és kötelezettségei 3.5. Tagsági viszony megszűnése
4.
A HÉT szervezete 4.1. Közgyűlés 4.2. Elnökség 4.3. Elnök 4.4. Alelnök 4.5. Az Elnök és az Alelnök tisztségének megszűnése 4.6. Ügyvezető Titkár 4.7. Érdekegyeztetési Műhely
5. 6. 7.
A HÉT vagyona és gazdálkodása A HÉT megszűnése Vegyes rendelkezések
3
NYILATKOZAT A hírközlésről szóló 2001. évi XL. törvény hatálybalépésével új fejezet kezdődött a hazai hírközlés történetében. Az információs társadalom korát éljük, ahol a hírközlési piac szereplői gyökeresen új környezetben működnek, állandó változások közepette kell megfelelniük a velük szemben vagy általuk támasztott versenypiaci, fogyasztói igényeknek, hírközlési szabályozási követelményeknek, technológiai kihívásoknak. Tekintettel mindezekre az alábbi szervezetek: szervezet: Egyesült Magyar Kábeltelevízió Híradástechnikai Ker. és Szolg. Kft. székhely: 1027 Budapest, Margit krt. 56. III/4. Képviselő: Teszári Zoltán, Nagypál Endre, Sárai Endre, Csordás Tiborné
szervezet: Antenna Hungária Rt. székhely: 1119. Budapest Petzvál József u. 31-33. Képviselő: László Géza szervezet: PanTel Távközlési és Kommunikációs Rt. székhely: 1113 Budapest, Bocskai u 134-146 képviselő: Szlankó János, Gál István, Horváth Pál, Robert Jan Terwiel, Johannes Cornelius Dijkers, Eelco Blok, Sebastian van Loosdrecht, Leendert Robert van Vliet
szervezet: Ericsson Magyarország Kft. székhely: 1037 Budapest, Laborc u. 1. Képviselő: Fodor István szervezet: Hungaro Digitel Kft. székhely: 2310. Szigetszentmiklós/Lakihegy Komp u.2 Képviselő: Antonio Felizardo, Konkoly Thege Dezső, Binder László, dr. Rajkai Gábor
szervezet: UPC Magyarország Kft. székhely: 1092 Budapest, Kinizsi u. 30-36 képviselő: Szalay Dorottya Joe Zuravle, Thomas Francis Meagher
szervezet: Országos Fogyasztóvédelmi_______ Egyesület_____________________ székhely: 1055. Budapest, Balaton u.27. képviselő: Garai István, Dr. Szabó Iván
szervezet: V.R.A.M. Távközlési Rt. székhely: 1062 Budapest, Váci út 1-3. Képviselő: Vitai Attila
szervezet: Magyar Posta Rt. székhely: Budapest XII. Krisztina körút 6-8. Képviselő: Kalmár István, Wendl Istvánné, Futó Iván, Dr. Soósné dr. Dobos Mária, Hardy András, Kardos János, Jurányi Gábor, Dr. Böröcz István, Szivi László, Kossa György
szervezet: Westel Mobil Távközlési Rt. székhely: 1117 Budapest, Kaposvár u. 5-7. Képviselő: Sugár András, Dr. Tompa Ferenc, Dr. Heller Krisztina, Maradi István, Vannai Nándor, Dr. Bodnár Zsigmond, Winkler János. szervezet: Westel Rádiótelefon Kft. székhely: 1033 Budapest, Huszty u. 39. Képviselő: Makai Bence
szervezet: MIL-ORG Consulting Kft. székhely: 1137 Budapest, Radnóti M. u. 11. ½ e. 1. Képviselő: dr. Mojzes Imre
szervezet: Pannon GSM Rt. székhely: 2040 Budaörs, Baross u. 165. Képviselő: Drozdy Győző, Kőnig Róbert, Björn J. Flakstad, Simon Márta, Suba János
szervezet: Novacom Távközlési Kft. székhely: 1134 Budapest, Váci út 35. Képviselő: Uhrin Ede, Kis Albert, Burkhard Timmermann, Oravecz Zsolt
mint alapító tagok, a magyarországi hírközlés ügyének szolgálata érdekében Hírközlési Érdekegyeztető Tanács létrehozásáról döntöttek a 2002. április 29. napján megtartott alakuló közgyűlésen az Alapszabályban foglaltak szerint. 4
ALAPSZABÁLY
Fent nevezett alapító tagok az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv. (Etv.) és a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezései alapján társadalmi szervezet, a Hírközlési Érdekegyeztető Tanács létrehozását határozták el az alábbiak szerint: 1. fejezet Általános rendelkezések 1.1
Elnevezés Név: Hírközlési Érdekegyeztető Tanács Rövidített név: HÉT Angol elnevezés: Communications Reconciliation Council Rövidített elnevezés angolul: CRC
1.2
Székhely: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8 (MTESz székház)
1.3
A működés időtartama: határozatlan
1.4
Működése kiterjed a Magyar Köztársaság egész területére.
SzMSz 1. rész: a)
A Tanács honlapjának elérhetősége: http://wwww.hirkozlesitanacs.hu
b) c)
A Tanács elektronikus postafiókja:
[email protected]
A Tanács logoja:
Hírközlési Érdekegyeztető Tanács
5
2. fejezet A Hírközlési Érdekegyeztető Tanács célja és tevékenysége A hazai hírközlés további fejlődése érdekében a HÉT tagjai a 2001 évi XL törvény 1 2. §. (1) bekezdésében megfogalmazott célokkal összhangban az alábbi célok megvalósításában kívánnak együttműködni: 2.1. A HÉT célja a hírközlési piaci szereplők érdekképviselete a kormányzat, a hatóságok és egyéb szervek, belföldi és nemzetközi fórumok előtt, melynek keretében: 2.1.1. A hírközlési piaci szereplők széleskörű együttműködését kívánja hatékonyan elősegíteni, törekedve érdekeiknek feltárására, preferálva a konszenzus kialakítását az érintett tagok között, biztosítva továbbá az így kialakult, esetlegesen különböző nézetek és álláspontok nyilvános megjelenítését és hiteles kommunikációját a kormányzat, a hatóságok, a szakma érdekelt egyéb résztvevői, valamint civil szervezetek és a fogyasztók felé. A HÉT tevékenysége a nyilvánosságra épül. Kiemelten fontos szerepet tulajdonít valamennyi tag véleménye megjelenítésének. 2.1.2. Lehetőséget nyújt a tagok számára álláspontjaik, szakmai elképzeléseik ismertetésére, a hírközlési piac szereplőivel való egyeztetésére. 2.1.3. Teret biztosít a tagok szakmai érdekegyeztetésére és érdekeik érvényesítésére. 2.1.4. Elősegíti a 2001 évi XL törvény2 36. § (1) bekezdésben rögzített szolgáltatók között megvalósítandó együttműködést. 2.2. A HÉT képviseli a tagok érdekeit a hírközlést érintő jogszabályalkotás és jogalkalmazás során. Ennek érdekében javaslatokat, ajánlásokat készít a hírközlést érintő jogszabályok, döntések és egyéb állásfoglalások előkészítéséhez és alkalmazásához, különös figyelemmel a hírközlést szabályozó törvényben3 meghatározott állami feladatokra. A HÉT elősegíti a tagok közös álláspontjának kialakítását, a közös javaslatok elkészítését a hírközlést érintő döntések és jogszabályok, egyéb állásfoglalások előkészítése során elsősorban az alábbi kérdéskörökben: 2.2.1. Nemzeti hírközlési politika alakítása;
1 2 3
A hivatkozás módosítva 6. (2003.11.27) közgyűlés 17/2003 sz. határozatával A hivatkozás módosítva 6. (2003.11.27) közgyűlés 17/2003 sz. határozatával A hivatkozás módosítva 6. (2003.11.27) közgyűlés 17/2003 sz. határozatával
6
2.2.2. A hírközléssel összefüggő kormányzati, nemzetbiztonsági, igazságszolgáltatási, rendvédelmi és védelmi területet érintő jogszabályok véleményezése; 2.2.3. A hírközlési piac szabályozása, a piacra lépés feltételei, a piac szereplői közötti esélyegyenlőség biztosítása; a hírközlés állami intézményrendszerével és a szakma egyéb érdekképviseleti szerveivel való együttműködés; 2.2.4. Adatvédelemmel, környezetvédelemmel, fogyasztóvédelemmel kapcsolatos feladatok; 2.2.5. Korlátos erőforrásokkal való gazdálkodás; 2.2.6. Egyetemes hírközlési szolgáltatás és szolgáltatók együttműködése; 2.2.7. Műszaki fejlesztési, szolgáltatás minőséget érintő kérdések; 2.2.8. Az Európai Unióhoz való csatlakozással összefüggő hírközlést érintő kérdések; 2.2.9. A hírközlést érintő egyéb szakmai és versenyjogi kérdések; 2.2.10. A hírközlési hatóság tevékenységével, működésével kapcsolatos kérdések, támogatva a szolgáltatók és hatóság közötti hatékony és optimális kapcsolatok kialakulását. 2.3.
A HÉT szorgalmazza a hírközlési infrastruktúra mielőbbi kiépítését és használatát elősegítő engedélyezési eljárás kialakítását, különös figyelemmel az esetleges környezetvédelmi hatásokra. Ennek érdekében együttműködik a hatóságokkal és az önkormányzatokkal.
2.4.
A tagok hírközlési szakmai ismereteinek, felkészültségének, tudományos ismereteinek fejlesztése;
2.5.
A hírközlés közös érdekeit szolgáló tömegkommunikációs tevékenység segítése és támogatása;
2.6.
Aktív részvétel a 2001 évi XL törvény4 76. §. (1) bekezdésében meghatározott nyilvános meghallgatásokon;
2.7.
Kapcsolattartás a HÉT céljainak elérése szempontjából fontos hazai és nemzetközi szervezetekkel, érdekképviseletekkel.
4
A hivatkozás módosítva 6. (2003.11.27) közgyűlés 17/2003 sz. határozatával
7
3. fejezet A HÉT tagsága5
3.1.
A HÉT tagjai
A HÉT tagja lehet minden olyan a hírközléssel kapcsolatos tevékenységet kifejtő jogi személyiséggel rendelkező (illetve jogi személyiséggel nem rendelkező) szervezet, továbbá a szóban forgó területen magas szintű szakmai tevékenységet kifejtő természetes személy, amennyiben az Alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, és kötelezettséget vállal a HÉT céljainak megvalósítása érdekében történő együttműködésre, a HÉT tevékenységében való részvételre. 3.2.
A tagság formái 3.2.1. Rendes tagság: A HÉT rendes tagja lehet mindazon, a Hírközlési iparágban vagy azzal kapcsolatosan a HÉT működési szakterületén tevékenységet kifejtő jogi személy, amely az Alapszabályt magára nézve kötelezőnek ismerte el, és a közgyűlés minősített többségi határozatával döntött felvételéről, továbbá eleget tesz tagdíjfizetési kötelezettségének. 3.2.2. Kedvezményezett tagság A HÉT kedvezményezett tagja lehet az a társadalmi szervezet, önkormányzat, fogyasztói érdekképviseleti szervezet, szakmai egyesület, oktatási intézmény, amely az Alapszabályt magára nézve kötelezőnek ismeri el és a közgyűlés minősített többségi határozatával döntött a felvételéről, továbbá eleget tesz tagdíjfizetési kötelezettségének. A kedvezményezett tag teljes körűen részt vehet az Érdekegyeztetési Műhely szakmai érdekképviseleti munkában. 3.2.3. Tiszteletbeli tagság A HÉT tiszteletbeli tagja lehet az a kiemelkedő - Hírközlési iparággal kapcsolatos szakmai, tudományos kutatást, oktatói vagy egyéb – munkát végző, a Hírközlési szakterület által elismert, kimagasló érdemeket szerzett természetes személy, aki a HÉT Alapszabályát elfogadja, és a közgyűlés minősített többségi döntéssel a tiszteletbeli tagságra felkérte és a felkérést elfogadja. A tiszteletbeli tag tagdíjat nem fizet, részt vehet az Érdekegyeztetési Műhely szakmai munkájában.
3.3.
Rendes és kedvezményezett tagok felvétele
A HÉT-be az alapító tagokon kívül felvételüket kérhetik mindazok a jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek, amelyek megfelelnek a 3. 1. Pontban foglalt feltételeknek, a belépési nyilatkozatot aláírják, a rendes tag- vagy kedvezményezett 5
A 3/2007 határozattal módosított szöveg
8
tag- jelölt csatolja két HÉT rendes tag ajánlását, és a Közgyűlés a tagok sorába őket az Elnök javaslatára, minősített többségi határozattal felveszi. A tagjelölt a belépési nyilatkozatban, az Alapszabályban előírtak betartására a HÉT céljainak megvalósítása érdekében a 3. 2 pontban meghatározott tagsági formának megfelelő jellegű közreműködésre, illetve tevékenységében való részvételre és a tagdíj megfizetésére vállal kötelezettséget. A jogi személy tagot képviselő természetes személy köteles a képviseleti jogát a belépési nyilatkozat benyújtásakor – a tag által kiállított, cégszerűen aláírt, meghatalmazás formájában - igazolni. A képviseleti jog maximum 1 évre szól. A képviseleti jogról rendelkező mandátum lejárta előtt a tagok kötelesek képviseletük megújításáról gondoskodni. Amennyiben egy tag képviselőjének mandátuma lejárt és a tag nem gondoskodott a mandátum meghosszabbításáról vagy új mandátumról, az Elnök ennek pótlására felhívja őt, egyidejűleg tájékoztatja a képviseleti jogról szóló mandátum elmaradásának jogkövetkezményeiről.
SzMSz 2. rész: a) Amennyiben a HÉT tagját képviselő természetes személy egyben céhszerű aláírási jogosultsággal is rendelkezik, ennek igazolása után külön megbízás nélkül részt vehet a közgyűlés munkájában 3.4.
A tagok jogai és kötelezettségei
A HÉT minden rendes tagja - megfelelően felhatalmazott képviselője útján - jogosult bármely kérdésben szavazni, bármely HÉT tisztségre választható, jogosult bármely HÉT tisztségre jelöltet állítani a rendes tag által a HÉT-ben képviselt tagszervezet belső szabályzata szerint hozott döntésnek megfelelően, melyet a rendes tag a Közgyűlés felé igazol. A HÉT minden kedvezményezett tagja jogosult a Közgyűlésen tanácskozási joggal részt venni, valamint teljes körűen részt venni az Érdekegyeztetési Műhely szakmai érdekképviseleti munkájában. A tiszteletbeli tagok részt vehetnek a közgyűlésen, de választási, választhatósági jog nem illeti meg őket. Valamennyi tag azonos feltételekkel jogosult az Érdekegyeztetési Műhely szakmai munkájában részt venni. Valamennyi tag jogosult a Közgyűlés napirendjén szereplő, illetve egyébként a HÉTet érintő bármely kérdésről felvilágosítást kérni, és javaslatokat tenni, valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv 10.§-ában írtak szerint a HÉT bármely tagja jogosult a HÉT által hozott törvénysértő határozatot a bíróság előtt megtámadni. A tagok kötelesek eleget tenni a jogszabályokban, Alapszabályban és a Közgyűlés határozataiban meghatározott kötelezettségeiknek.
9
A rendes tagok kötelesek a Közgyűlés által évente meghatározott tagdíjat az Alapszabályban foglaltaknak megfelelően megfizetni. 3.5.
A tagsági viszony megszűnése
A tag tagsági viszonya megszűnhet:
kilépéssel; törléssel; kizárással; természetes személy tag halálával; jogi személy tag jogutód nélküli megszűnésével.
A tag a kilépési szándékát az Elnöknek köteles írásban bejelenteni. A Közgyűlés az Elnök indítványára törli a HÉT tagjai közül azt a rendes tagot, amelynek tagdíjhátraléka van és azt másodszori írásbeli felszólításra sem fizeti meg. Az Elnökség az Elnök indítványára többségi határozattal kizárja azt a tagot, amely az Alapszabályban rögzített célokkal ellentétes vagy azzal össze nem egyeztethető tevékenységet fejt ki, illetve amelynek tagsági viszonya egyéb okból a HÉT lényeges érdekeit sérti. Az Elnökség a határozatának meghozatala előtt az érintettet számára nyilatkozattételi és észrevételezési lehetőséget köteles biztosítani, továbbá az Elnökség kizáró határozata ellen a tag - a határozat tudomására jutását követően 30 napon belül - fellebbezéssel élhet a Közgyűlés felé.
10
4. fejezet A HÉT szervezete6 4. 1 Közgyűlés A HÉT legfőbb döntéshozó szerve a tagok összességéből álló közgyűlés, amely dönthet a HÉT-tel kapcsolatos bármely kérdésben, az alábbiak szerint: A Közgyűlésen a HÉT valamennyi rendes tagja - képviselője útján - szavazási joggaljogosult részt venni. A Közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. Az összehívásra az Elnök, akadályoztatása esetén az általa megbízott tisztségviselő jogosult. A Közgyűlésre minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a közgyűlés között legalább tizenöt nap időköznek kell lennie. A meghívóban szereplő napirendi pontokon túl bármelyik tag további napirendi pont tárgyalására tehet javaslatot, melynek napirendre tűzéséről az adott Közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag jelenléte esetében a Közgyűlés minősített többséggel dönthet. Az előbbiek meghívóban való feltüntetése kötelező. A Közgyűlés határozatképes, ha azon a HÉT rendes tagjainak több mint fele jelen van, és szabályosan képviselteti magát. A határozatképtelenség miatt elnapolt Közgyűlést a meghívóban szereplő napirenddel tizenöt napon belüli – de legalább két nappal későbbi - időpontra ismételten össze kell hívni. A megismételt Közgyűlés a résztvevők számától, illetve az őket megillető szavazati jog mértékétől függetlenül határozatképes, amennyiben az eredeti meghívóban az erre vonatkozó figyelmeztetés, ismertetésre került. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
az Alapszabály elfogadása és módosítása; a HÉT éves költségvetésének és pénzügyi beszámolójának elfogadása; az Elnök éves beszámolójának elfogadása; más társadalmi szervezettel való egyesülés, illetve a HÉT feloszlásának kimondása; új tag felvételéről való döntés; döntés a tagnak a HÉT-ből való kizárásáról, az Elnökség kizáró határozata elleni fellebbezésről illetve a tagok sorából való törlésről; az éves tagdíj megállapítása, továbbá az egyéb vagyoni hozzájárulásról való döntés; a HÉT belső, Alapszabállyal összhangban lévő szabályzatának elfogadása; állandó bizottságok létrehozásával kapcsolatos Alapszabály módosítás elfogadás, ügyrendjük jóváhagyása;
6
Egységes szerkezetben jóváhagyta a 12. (2008. 06. 05) közgyűlés a 14/2008 (06. 05) sz. határozatával
11
az Elnök, a tárgyévben a HÉT elnökségébe megválasztott Rendes Tag7, az Ügyvezető Titkár, - akik egyben az Elnökség tagjai – valamint a Tiszteletbeli Elnök, a Tiszteletbeli Alelnök megválasztása, a megválasztás feltételeinek megszűnése miatti visszahívása, díjazásuk megállapítása;
A Közgyűlésen minden rendes tagot egy szavazat illet meg. A Közgyűlés a határozatait nyílt szavazással, a jelenlévők szavazatainak egyszerű többségével hozza meg, amennyiben jogszabály vagy az Alapszabály másként nem rendelkezik. Minősített többségi szavazás esetén az indítvány elfogadásához a jelenlévő tagok legalább ¾-ének támogató szavazata szükséges. A Közgyűlés az Elnököt, a tárgyévben a HÉT elnökségébe megválasztott Rendes Tagot, az Ügyvezető Titkárt, a Tiszteletbeli Elnököt és Tiszteletbeli Alelnököt minősített többséggel választja meg. A HÉT e tisztségeit betöltő személyek, kivéve a HÉT elnökségébe megválasztott Rendes Tagot, megválasztásának nem előfeltétele tagsági jogviszony megléte a HÉT-tel8. A Közgyűlést az Elnök, akadályoztatása esetén az általa megbízott rendes tag képviselője vezeti. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza a Közgyűlés napirendjét, a részt vevő tagok (képviselőik) nevét, a felszólalások lényegét, a Közgyűlés határozatait, továbbá a szavazás eredményének megállapításához szükséges adatokat. A jegyzőkönyvet a Közgyűlést vezető Elnök írja alá és a Közgyűlés által erre a feladatra megválasztott tag hitelesíti. A HÉT tagjai, a közgyűlési szavazási eljárásnak megfelelően, az alábbi témákban, írásban történő szavazással is határozhatnak:9 a) az elfogadott költségvetés módosítása, amennyiben a módosítás mértéke nem teszi ki az éves költségvetés összegének 20%-át; b) új tag felvételéről való döntés; c) állandó bizottságok létrehozásával kapcsolatos szabályok módosítása, elfogadása, ügyrendjük jóváhagyása. A javaslatot az elnökség, írásban juttatja el a szavazásra jogosult tagokhoz. A szavazásra - a levél elküldésétől számított - 10 nap áll rendelkezésre. A szavazás eredményét a közgyűlési szavazási rendnek megfelelően kell értékelni, és a 10 nap elteltével az elnökség a szavazásra jogosult tagokat - ugyancsak levelezés útján - tájékoztatja. A levelezés fax útján is történhet. Ez esetben a szavazás eredménye a határidő letelte után hét nappal lép érvénybe, amennyiben a szavazás eredményére vonatkozóan észrevétel nem érkezik.
Beiktatta a 12. (2008. 06.05) közgyűlés 13/2008 sz. határozatával Beiktatta a 12. (2008. 06.05) közgyűlés 13/2008 sz. határozatával 9 Beiktatta az 5. (2003.4.1) közgyűlés 3/2003 sz. határozatával 7 8
12
Amennyiben bármelyik tag szükségesnek tartja, hogy az írásos szavazási eljárás alá vont témát a tagok személyesen vitassák meg, a téma írásos szavazási eljárással nem dönthető el.
SzMSz 3. rész: a) Ad 4.1 A szavazás tárgyát jelentő javaslatot az elnökség – esetleges módosító javaslatok megtétele érdekében, amennyiben ez szükségesnek látszik – a szavazás előtt megküldi a rendes tagok részére b) ad. 4.1 Amennyiben bármely rendes tag egy határozatra vonatkozóan javasolja a titkos szavazást, a közgyűlés először a szavazás módjáról dönt nyílt szavazással, majd a döntés szerint történik az adott javaslat elbírálása c) ad 4.1 Amennyiben a napirendi pont az Elnök, a tárgyévben az Elnökségébe megválasztott Rendes Tag, az Ügyvezető Titkár, - akik egyben az Elnökség tagjai, a Tiszteletbeli Elnök a Tiszteletbeli Alelnök - megválasztása, a megválasztás feltételeinek megszűnése miatti visszahívása, díjazásuk megállapítása, az adott napirendre vonatkozóan a levezető elnök a felsorolt személyek valamelyike, a közgyűlés vezetését átadja a közgyűlés által elfogadott rendes tagnak.
4.2
Elnökség
A HÉT Elnöksége három tagból – Elnök, a tárgyévben a HÉT elnökségébe megválasztott Rendes Tag, Ügyvezető Titkár - álló ügyintéző, képviseleti szerv. Hatáskörébe tartozik a Közgyűlés által rábízott, a HÉT működési körébe tartozó feladatok ellátása, kivéve azon kérdések, amelyekben jogszabály vagy jelen Alapszabály a döntés jogát más szerv, mindenekelőtt a Közgyűlés számára tartja fenn. Évente legalább négy alkalommal tart ülést. Megbízatása egy éves határozott időtartamra szól. Amennyiben az Elnökség bármely tagjának megbízatása bármely oknál fogva megszűnik, az Elnökségben megüresedett hely betöltéséről a Közgyűlés soron következő ülése határoz. Az így megválasztott tag megbízatása az Elnökség megbízatásából még hátralévő időszakra szól. Az Elnökség üléseit az Elnök javaslata alapján az Ügyvezető Titkár hívja össze a napirend megküldésével, az ülést megelőző legalább 8 nappal. Az Elnökség mindhárom tag jelenlétében határozatképes. Szavazatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A határozat meghozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
SzMSz 3. rész:
13
d) Ad 4.2 Amennyiben egy elnökségi tag megbízása megszűnik, egy hónapon belül köteles átadni a feladatkörét. A megbízatás okán esetleg nála lévő eszközöket és iratokat köteles az új elnökségi tag részére jegyzőkönyvileg átadni. e) Ad 4.2 Az Elnökség tagjai megbízatásuk idején politikai és közéleti tevékenységet vállalhatnak, azonban ezen tevékenység őket a HÉT elnökségi tagságuk ellátásában nem korlátozhatja. Az Elnökség tagjainak közéleti, illetve politikai tevékenysége a HÉT jó hírnevét nem veszélyeztetheti. 4.3
Elnök
Az Elnököt a Közgyűlés választja egy éves időtartamra; korlátozás nélkül újraválasztható. Az Elnök feladatai: 4.4
ellátja a HÉT képviseletét a hatóságok és más szervek, illetve személyek előtt, továbbá a nemzetközi kapcsolatokban; összehívja a Közgyűlést, a tagoktól kapott javaslatok alapján meghatározza annak napirendjét; összehívja az Elnökség üléseit; előkészíti a Közgyűlés és Elnökség üléseit és gondoskodik a hozott határozatok végrehajtásáról; a HÉT nevében – az Alapszabály és a Közgyűlés határozataiban írtak szerint – kötelezettségeket vállal; tájékoztatja a sajtót és más szerveket a HÉT-et érintő ügyekről; javaslatot dolgoz ki a Közgyűlés határozataira, állásfoglalásaira; elkészíti és a Közgyűlés elé terjeszti a HÉT költségvetését és pénzügyi beszámolóját; évente beszámol a Közgyűlésnek a HÉT tevékenységéről; ellátja a munkáltatói jogokat a Ügyvezető Titkár felett, kivéve a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalt esetekben; két Közgyűlés közti időben dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe; összehívja az Érdekegyeztetési Műhely üléseit. Tiszteletbeli Elnök
Tiszteletbeli Elnök lehet az a személy, akinek a számára a HÉT közgyűlése ezt a címet adományozza. A Tiszteletbeli Elnök az Elnök távollétében vagy akadályoztatása esetén ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel az Elnök, Elnökség vagy a Közgyűlés megbízza. 4.5 Tiszteletbeli Alelnök Tiszteletbeli Alelnök lehet az a személy, akinek a számára a HÉT közgyűlése ezt a címet adományozza.
14
A Tiszteletbeli Alelnök az Elnök távollétében vagy akadályoztatása esetén ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel az Elnök, Elnökség vagy a Közgyűlés megbízza. 4.6
Ügyvezető Titkár
A HÉT-tel munkaviszonyban – vagy egyéb szerződéses kapcsolatban10 - lévő választott tisztségviselő, vagy vezető alkalmazott, döntés-előkészítő operatív tevékenységet végez, amely a HÉT folyamatos működését hivatott biztosítani. Az Ügyvezető Titkár feladatai:
gondoskodik a Közgyűlés és az Elnökség ülésének összehívásához és lebonyolításához szükséges feltételekről; előkészíti a HÉT napirendjén szereplő ügyek tárgyalását, az éves költségvetését; koordinálja a tagok munkáját; elkészíti a Közgyűlés jegyzőkönyveit, és írásba foglalja a határozatokat; nyilvántartást vezet a HÉT tagjairól és képviselőikről; kezdeményezi a tagdíjak beszedését; ellátja az Érdekegyeztetési Műhellyel kapcsolatos teendőket (Elnök utasítására összehívja, előkészíti a Műhely ülését, vezeti a jegyzőkönyvet, elkészíti a közös álláspont tervezeteket, stb.) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a Közgyűlés, illetve az Elnök megbízza őt.
SzMSz 3. rész: f) Ad 4.6 Amennyiben a munka mennyisége indokolja és a Tanácsnak lehetősége van a finanszírozásra, a HÉT az ügyviteli feladatok ellátására ügyintéző szervezetet hozhat létre, az ügyvezető titkár irányítása alatt. g) Ad 4.6 Az Ügyvezető Titkár elkészíti az elnökségi ülésekről az emlékeztetőt és azt egy héten belül megküldi a HÉT tagjainak. A közgyűlésről készített, hitelesített jegyzőkönyvet két héten belül küldi meg a tagoknak. h) Ad 4.6 Az Ügyvezető Titkár szerkeszti a HÉT havonta megjelenő hírlevelét, gondoskodik a tartalom összegyűjtéséről. 4.7 Az Elnök, a Tiszteletbeli Elnök, a Tiszteletbeli Alelnök és az Ügyvezető Titkár tisztségének megszűnése 10
megválasztásuk időtartama lejár; tisztségükről lemondanak; a Közgyűlés a megválasztás feltételeinek megszűnése következtében - visszahívja őket; elhalálozásuk esetén;
Beiktatta a 6. (2003.11.27) közgyűlés 17/2003 sz. határozata
15
4.8 Az érdekegyeztetés belső folyamata, az Érdekegyeztetési Műhely működése11 A HÉT az Alapszabály 2. Fejezetében meghatározott szakmai érdekegyeztetési tevékenységet az Érdekegyeztetési Műhely működésének keretei között folytatja. A tagok az érdekegyeztetést elsődlegesen az Ügyvezető Titkár által koordinált közvetlen táv-kapcsolatban, vagy az Elnökség illetőleg bármely tag által kezdeményezett, a tagok képviselőinek személyes részvételével megtartott tanácskozás keretében folytatják, az alábbiak szerint: a) az egyeztetés közvetlen távkapcsolatban, elektronikus levelezés útján történik, a tagok által javasolt előterjesztéseknek, általános szakmai javaslatoknak a kompetenciával rendelkező szervekhez történő előterjesztése érdekében, vagy a külső jogalkotóktól érkező normatív rendelkezések (jogszabályok, előterjesztések határozatok) szakmai véleményezése céljából; b) tanácskozást kell összehívni, ha a tanácskozás létrehozatalát az Elnökség, vagy bármely tag kifejezetten indítványozza. A tanácskozást az Elnökség köteles összehívni. Az érdekegyeztetés és az Érdekegyeztetési Műhely működésének részletes szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.
SzMSz 4. rész: 4.1. A közvetlen távkapcsolatban történő érdekegyeztetés belső folyamata a) Ad 4.8. A HÉT, a jogalkotáshoz kapcsolódó jogszabály véleményezési és javaslattételi tevékenységét az Ügyvezető Titkár útján kezdi meg. Az Ügyvezető Titkár a külső jogalkotó (szabályalkotó) szervezettől érkezett megkeresést és tervezetet az Egyesület valamennyi tagjának és az Elnökségnek haladéktalanul elektronikus úton, az e célra fenntartott zártkörű levelező listára továbbítja. A lista címzettjei a HÉT képviseleti joggal felruházott tagok (lásd Alapszabály 4.3. pontja) és az általuk kijelölt munkatársak vagy szakértők lehetnek. A lista címzettjeit érintő változásokról a HÉT képviseletét ellátó tag folyamatosan köteles az Ügyvezető Titkárt elektronikus úton tájékoztatni. A tájékoztatás elmulasztásának következményeit a mulasztó HÉT tag viseli. A továbbított tervezettel egyidejűleg az Ügyvezető Titkárnak azt is közölnie kell, hogy a tagoktól mely határidőre (nap, óra megadásával) vár viszontválaszt, mennyi időt tervez az esetleges belső egyeztetésekre és a végső állásfoglalás kialakítására figyelemmel a véleményt kérő által megjelölt határidőre. b) Amennyiben a jogalkotó ésszerűtlenül rövid határidőt (5 munkanapnál rövidebb) ad a tervezet véleményezésére, a HÉT Elnöke határidő-hosszabbítást kér, de ezzel egyidejűleg, a fentiek szerint, elindítja a jogszabálytervezet vé11
Beiktatta a 16. (2010. 10.15) közgyűlés 7/2010 sz. határozatával
16
leményeztetését az eredeti határidő figyelembevételével. Amennyiben a szabályalkotó nem ad határidő hosszabbítást, akkor a HÉT ugyan elkészíti a választ, de egyben felhívja a jogalkotó figyelmét arra, hogy az iparág szempontjából hátrányosnak tartja azt, hogy az érintett piaci szereplők nem kapnak elegendő időt álláspontjuk kialakítására és szakmai véleményük előterjesztésére, amelyből a HÉT testületi véleményt alakíthat ki. Ezen, ésszerűtlenül rövid határidőre vonatkozó észrevételt mellőzni lehet, ha a véleményt adó tagok többsége ezzel egyetért. c) A beérkezett tervezetet az adott témában érintett tagok belső eljárási rendjüknek megfelelően, munkatársaik, szakértőik bevonásával dolgozzák fel, javaslatukat a képviseletre kijelölt tag továbbítja a HÉT titkárságra. A beérkezett tervezet véleményezése során egy tag egy érvényes véleményt adhat. A HÉT véleményezési folyamata minden esetben háromlépcsős d) Az első lépcsőben a tagok a jogalkotótól beérkezett, a HÉT Titkára, vagy a tagok tudomására jutott tervezeteket, véleménykéréseket az alábbiak szerint véleményezik: Az Ügyvezető Titkár a HÉT minden képviseletre feljogosított tagjának elektronikus úton megküldi a tervezetet, feltüntetve a vélemények beérkezésének határidejét (nap, óra); A véleményezésben résztvevő tagok a tervezetet a saját eljárási rendjüknek megfelelően véleményezik; A véleményezésben résztvevő HÉT tagok a kitűzött határidőre megküldik javaslataikat, észrevételeiket a HÉT titkárságra; A HÉT titkárság, a tagok által tett javaslatokat – módosítás nélkül, feltüntetve a javaslattevő tag nevét – egybeszerkesztett változatban megküldi a tagok részére. e) A második lépcsőben a tagok már csak a titkárságra beérkezett javaslatoknak az Ügyvezető Titkár által, módosítás nélkül egybeszerkesztett változatát egyeztetik. Az eltérő véleményeket képviselő tagok egymás között, közvetlenül, egy önkéntesen vállalkozó tag, vagy az Ügyvezető Titkár által felkért tag koordinálásával egyeztetnek tovább. Az ennek alapján elkészült dokumentum kerül a tagok elé jóváhagyásra. f) A harmadik lépcsőben az Ügyvezető Titkár által a beérkezett tagi vélemények alapján a fentiek illetve az alábbi g.) pontban írtak szerint összeállított HÉT testületi vélemény- és kísérőlevél-tervezet formális jóváhagyása történik meg, az egyeztetési folyamatban résztvevő tagok által. A harmadik lépcsőben a jogszabálytervezetre új észrevételt nem lehet tenni, a tagok részéről az egyetértésükről szóló tájékoztatással egyidejűleg már csak nem érdemi, pontosító szövegjavaslat megküldésére van lehetőség. g) A HÉT testületi véleménye csakis valamennyi, az érdekegyeztetési folyamatban részt vevő tag azonos tartalmú egybehangzó vagy kompromisszum alapján létrejött konszenzusos véleményeként állhat össze. 17
Amennyiben valamely tag (vagy több tag) egymástól eltérő véleményt képvisel egy adott kérdésben, akkor az adott esetkörben nincs megegyezés. Így tehát, mivel nem jött létre konszenzus az adott témakörre vonatkozóan, HÉT testületi vélemény nem adható ki. Amennyiben nem sikerül HÉT testületi véleményt kialakítani, úgy a HÉT az adott kérdésben nem nyilvánít véleményt, és a jogalkotót, vagy a tervezet megküldőjét erről tájékoztatja és ezzel egyidejűleg a véleményezésben részt vett egyes tagok önálló szakmai álláspontját – cégmegnevezés szerint, ABC sorrendben történő szerepeltetésével - külön dokumentumban megküldi a tervezet megküldője részére, amennyiben azt a véleményező tag előzetesen kifejezetten kéri. Ebben az esetben, a kísérőlevélben fel kell hívni a tervezet megküldője figyelmét arra, hogy az adott tervezet illetve kérdés vonatkozásában testületi HÉT vélemény nem került kialakításra és a mellékelt anyag önálló tagi véleményeket tartalmaz. Egyetlen HÉT tag sem akadályozhatja meg, hogy az adott tárgykörben, eltérő véleménnyel élő másik tag álláspontjáról szóló tájékoztatást a HÉT, az előzőekben írtak szerint küldje meg a véleménykérőnek. h) Az Ügyvezető Titkár az egyes véleményezési lépcsőkben a bejövő javaslatot, majd a vélemény-tervezetet elektronikus úton véleményezésre/jóváhagyásra megküldi a tagoknak, megjelölve, hogy mely határidőre (nap, óra megadásával) várja a tagok jóváhagyását. Amennyiben valamely, a véleményezésben közreműködő tag a megadott határidőn belül nem nyilatkozik, úgy részéről a HÉT testületi álláspont/vélemény az adott tervezetről, jóváhagyottnak tekintendő. Az Ügyvezető Titkár feladata, hogy kapcsolatfelvételt kezdeményezve, mindent megtegyen annak érdekében, hogy az első lépcsőben véleményt nyilvánító tagok a további lépcsőkben éljenek véleményalkotási jogukkal. Ennek érdekében az Ügyvezető Titkár elektronikus üzenet és/vagy telefon útján azonnali véleménynyilvánításra hívja fel az érintett tagot. Ennek eredményéről a tagokat elektronikus levelezés útján minden esetben értesíti. i) A határidők betartása rendkívül fontos; a határidő után érkező véleményeket az Ügyvezető Titkár, mint koordinátor nem veheti figyelembe. Amennyiben valamely tag valamely határozott döntést igénylő kérdésben a megadott határidőig nem nyilvánít véleményt vagy az e) pont szerinti kapcsolatfelvétel sikertelen volt, azt elfogadásnak kell tekinteni. A végső egyeztetést és állásfoglalás tervezetet – amennyiben ehhez bármely tag kifejezetten ragaszkodik, vagy amennyiben azt az Elnökség kívánatosnak ítéli meg - az érdekeltek személyesen – az Érdekegyeztetési Műhely tanácskozása keretében - tárgyalják meg. j) Amennyiben a tervezet a HÉT Elnökségének állásfoglalása szerint olyan tartalmú, hogy nagy valószínűséggel nem érinti a tagokat, vagy formális jellegű, az Ügyvezető Titkár a tagok részére elektronikus úton történő kiküldéskor javaslatot tehet az állásfoglalásra és kérheti a hozzászólást. Ebben az esetben is a fent írtak szerint köröztetni kell a kialakított állásfoglalást.
18
4.2. Az Érdekegyeztetési Műhely tanácskozása keretében történő érdekegyeztetés folyamata a.)
b.)
c.)
Az Érdekegyeztetési Műhely tanácskozása munkájában részt kell vennie minden olyan tagnak, aki az adott tervezetre vonatkozó véleményalkotásban is részt vett, de mindazok is részt vehetnek, akiknek érdekeit az ügy érinti. A HÉT testületi vélemény-tervezet végső egyeztetését – amennyiben ehhez bármely tag kifejezetten ragaszkodik, vagy amennyiben azt az Elnökség kívánatosnak ítéli meg - az érdekeltek személyesen – az Érdekegyeztetési Műhely tanácskozása keretében - tárgyalják meg. A tanácskozás összehívására vonatkozó indítványt indoklással ellátva az Elnök részére kell megküldeni. Az Érdekegyeztetési Műhely tanácskozásának időpontját az Elnök a tervezet megküldője által megadott válaszadási határidőre figyelemmel haladéktalanul kitűzi és a véleményalkotásban részt vett tagokat erről elektronikus úton tájékoztatja, azzal, hogy a tanácskozás napja lehetőség szerint ne legyen a kitűzést követő napon. Abban az esetben, ha az Érdekegyeztetési Műhely munkáját nem kell a külső jogalkotó szervek által rövid határidővel megjelölt határidőhöz igazítani, hanem a munka megfelelő időtartamban folyhat, vagy a Műhely belső egyeztetést, saját javaslatot, vagy a tagok által felvetett, egymás közötti szakmai vitát kezel a tanácskozás keretében, úgy az alábbi eljárást kell követni: az Ügyvezető Titkár a tervezetet, illetőleg, javaslatot és napirendet elektronikus úton megküldi valamennyi tag számára; az értesítésnek tartalmaznia kell a Műhely tanácskozásának helyét, időpontját, napirendjét és a napirendhez tartozó előkészítő anyagokat; az Érdekegyeztetési Műhely a véleményét a 3.1.d. pontban foglaltak szerint alakítja ki; a Műhely munkáját záró jelentéssel fejezi be.
4.3. Az érdekegyeztetés közös szabályai a) Az Ügyvezető Titkár és a véleményezési folyamatban részvevő tagok munkájának megkönnyítése és az észrevételek kezelése céljából a válaszokat az alábbiak szerint célszerű megfogalmazni: aa) „A tervezetben foglaltakkal egyetértünk”. Ezt a szöveget az esetben kell írni, ha a véleményező az előterjesztés, vagy jogszabálytervezet minden megállapításával, szabályozási céljával és szövegével azonosul. Abban az esetben, ha a tervezet nagyobb terjedelmű mű, érdemes azt az értelemszerűen összetartozó szakaszokra bontva véleményezni és az egyes egységhez, fejezethez vagy paragrafushoz fűzni az „egyetértünk” szöveget. ab) „A tervezetre észrevételt nem teszünk.” Ez a szöveg tulajdonképpen egyetértést fejez ki, de annál gyengébb változatban, mert azt is je-
19
lentheti, hogy a véleményező számára a szabályozási terület vagy érdektelen, vagy az érdekeit nem sérti. ac) „A tervezetben foglaltakkal nem értünk egyet." Ezt a szöveget az esetben kell írni, ha a véleményező az előterjesztés, vagy jogszabálytervezet minden megállapításával, szabályozási céljával és szövegével egyáltalán nem ért egyet . Abban az esetben, ha a tervezet nagyobb terjedelmű mű, érdemes azt az értelemszerűen összetartozó szakaszokra bontva véleményezni és az egyes egységhez, fejezethez vagy paragrafushoz fűzni a „nem értünk egyet” szöveget." ad) A jól megszerkesztett észrevételek, javaslatok kezelése abban az esetben követhető pontosan, ha az észrevételt tevő azokat „Általános észrevételek”- re és „Részletes észrevételek”-re bontja. Az „Általános” észrevételek a szabályozás céljával, megoldásaival, időszerűségével és kihatásával kapcsolatos véleményezői állásfoglalást tartalmazzák, míg a „Részletes észrevételek” egyes egységekhez, fejezetekhez, vagy paragrafusokhoz kapcsolódnak. A „Részletes észrevétel” megtehető a normaszövegre vonatkozó szövegszerű javaslat formájában is, indokolással ellátva. b.) A 3.1. vagy a 3.2. pontban írt érdekegyeztetési folyamat során kialakított HÉT testületi, és/vagy az egyes tagok önálló szakmai álláspontját tartalmazó külön dokumentumot az Elnökség továbbítja a tervezetet közzétevő szervnek a megkeresésben foglalt módon. c.) A fenti véleményezési folyamat lezárását követően az adott jogszabálytervezetre vonatkozó végleges véleményt az Ügyvezető Titkár tájékoztatás céljából – a szabályalkotó részére történő megküldéssel egyidejűleg - elektronikus úton megküldi az Egyesület valamennyi tagjának. 4.4. Az érdekegyeztetés különös szabályai: a.) Az Ügyvezető Titkár feladata, hogy folyamatosan kísérje figyelemmel a jogszabályalkotók és véleménykérők hivatalos honlapjait, annak érdekében, hogy a véleményezésre megjelentetett dokumentumokat és tervezeteket minél előbb a HÉT tagok tudomására hozza. b.) A HÉT tagjai vállalják, hogy a tudomásukra jutott véleményezendő, egyeztetendő iparági dokumentumokat, tervezeteket az Elnökség és a HÉT tagjai tudomására hozzák.
20
5. fejezet A HÉT vagyona és gazdálkodása
A tagok által befizetett tagdíjak és egyéb közös célt szolgáló befizetések, vagyoni és nem vagyoni hozzájárulások, egyéb célú felajánlások és támogatások a HÉT vagyonát képezik.
SzMSz 5. rész a) Ad 5. A HÉT vagyonát képezik továbbá a pályázatokon elnyert összegek, az állami támogatás, a HÉT szellemi tulajdonát képező javak, a tagoknak a tagdíjon felüli befizetései. b) Ad 5. A HÉT a tulajdonába került és a rendelkezésére álló vagyontárgyakat feladatainak ellátásához használja fel és a vonatkozó jogszabályok betartásával kezeli.
5.1.
Tagdíj
A rendes tagok a belépési nyilatkozat aláírásával vállalják, hogy megfizetik a Közgyűlés által évente megszavazott tagdíjat. 5.2.
Gazdálkodás
A HÉT a Közgyűlés által jóváhagyott éves költségvetés alapján önállóan gazdálkodik. A HÉT a tartozásaiért a saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – a HÉT tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. A HÉT bankszámlája feletti rendelkezésre: -
az Elnökség két tagja együttesen jogosult.12
SzMSz 5. rész: c) Ad 5.2 Az elnökség köteles gondoskodni arról, hogy a HÉT vagyonával kapcsolatos pénzügyi rendelkezések szerinti intézkedések megtörténjenek (könyvelés, beszámolók, stb.). d) Ad 5.2 Szerződéskötésre, vásárlásokra és egyéb, pénzügyi kötelezettséget jelentő tevékenységre az Elnökség a közgyűlés által elfogadott költségvetés keretén belül jogosult. 12
Módosítva 6. (2003.11.27) közgyűlés 17/2003 sz. határozatával
21
e) Ad 5.2 A HÉT elnöksége minden közgyűlésre, a közgyűlések között negyedévenként pénzügyi beszámolót készít, és azt megküldi a tagoknak. f) Ad 5.2 A szerződések teljesítésnek igazolására 500.000 forintig az elnökség bármely tagja, e felett az elnökség két tagja együttesen jogosult.
6. fejezet A HÉT megszűnése A HÉT megszűnik, ha: -
a feloszlását, illetve más társadalmi szervezettel való egyesülését a Közgyűlés legalább ¾-es többségi határozattal kimondja; az arra jogosult szerv feloszlatja vagy megállapítja megszűnését.
A HÉT megszűnése esetén a vagyonát a Közgyűlés legalább ¾-es többségi határozattal hozott döntésének megfelelő célra kell fordítani.
7. fejezet Vegyes rendelkezések A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az Etv.; a Ptk. és egyéb jogszabályok rendelkezései irányadók. A HÉT a székhelye szerinti megyei bíróság által történő nyilvántartásba vétellel jön létre. A HÉT jelen Alapszabálya annak aláírása napjától hatályos. A jelen Alapszabály Budapesten, 2002. április 29-én kelt és tizennégy arab számmal számozott oldalból áll. A HÉT jelen Alapszabályának szövegét a HÉT közgyűlése a 2002. április 29-i ülésén 2/2002 sz. alatt meghozott közgyűlési határozatával fogadta el.
SzMSz 6. rész: a) A Hírközlési Érdekegyeztető Tanácsot a Fővárosi Bíróság, az 1989. évi II. törvény 15. §.(1) bekezdése alapján, 2002. május 13.-án, 9967. sorszám alatt társadalmi szervezetként nyilvántartásba vette. b) A Hírközlési Érdekegyeztető Tanácsot a Magyar Országgyűlés főtitkára a bejegyzett országos érdekképviseleti és társadalmi szervezetek jegyzékébe 2002. augusztus 27én, az SZ 8-11/58/2002 szám alatt felvette.
22
c) A HÉT tevékenységének rugalmas ellátása érdekében általánosan alkalmazza az elektronikus levelezést. A tagok által bejelentett elektronikus levelezési címre küldött bármilyen tartalmú levelet a levél elküldést követő második munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni, hacsak a levelezési rendszer nem ad értesítést a küldőnek az üzenet továbbításának meghiúsulásáról. Ilyen esetben egyéb úton (fax, telefon, postai levél) kell megkísérelni a továbbítást. d) A HÉT iratai a HTE által rendelkezésre bocsátott helyen, illetve ügyintéző szervezet esetén, annak telephelyén kerülnek elhelyezésre. Az iratok elhelyezését az ügyvezető titkár felügyeli. Gondoskodik a csak elektronikus formában meglévő iratok adattároló eszközön való rögzítéséről és tárolásáról is. e) A titoktartási kötelezettség a HÉT valamennyi tisztségviselőjét és munkatársát terheli a Tanács működése során tudomásukra jutó bármely titok illetőleg személyes adat tekintetében. A HÉT valamennyi tisztségviselője és munkatársa felelősséggel tartozik a működés során gyűjtött és kezelt adatok fokozott védelméért az Adatvédelmi törvény, valamint az adat- és ügyirat- kezelési szabályzat rendelkezéseinek megfelelően. f) A Szervezeti és Működési Szabályzat a Közgyűlés által történt elfogadásával lép hatályba és visszavonásig érvényes.
Jelen Alapszabályt ellenjegyzi: Budapest, 2010. október 15-én
Bölcskei Imre elnök
23
