Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa (FESZT)
ALAPSZABÁLYA
2011. Módosításokkal egységes szerkezetben A 2011. 02. 11. napján elfogadott módosításokat a szöveg dőlt félkövér betűvel tartalmazza.
Preambulum A Magyarországon a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény megteremtette a hazai fogyatékosságügy fejlődésének magas szintű jogi alapját. Hazánk eltökélt szándéka, hogy az Európai Unió tagjaként fejlesszük gazdaságunkat, társadalmunkat. A fogyatékossággal élő emberek szervezeteinek közös álláspontja az, hogy erőinket egyesíteni kell. Együtt kell működnünk azért, hogy a fogyatékossággal élő emberek sajátos helyzete, szükségletei megfelelő politikai és társadalmi figyelmet kapjanak. Ösztönöznünk kell, hogy az állam, a társadalom kellő anyagi és erkölcsi támogatást nyújtson a helyzet javítására irányuló törekvéseknek. A fogyatékos emberek társadalmi integrációját, az esélyegyenlőség megvalósulását jelentős mértékben segíti a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezmény és fakultatív jegyzőkönyv, amelyet a Magyar Köztársaság a 2007. évi XCII. törvénnyel hirdetett ki. E törvény meghatározta a fogyatékos személyek körét is. I. Általános rendelkezések 1. A Tanács megnevezése: Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa, rövidítésben: FESZT (a továbbiakban: Tanács). 2. A Tanács székhelye 1093. Budapest, Lónyay u. 17. 3. A Tanács működési területe A Magyar Köztársaság területe. 4. A Tanács bélyegzője Kör alakú, szélfelirattal: Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa, középen az alapítás éve: 1999. 5. A Tanács jogállása a) A Tanács jogi személyiséggel rendelkező közhasznú társadalmi szervezet (társadalmi szervezetek szövetsége), amely közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól, a kormánytól, a gazdasági szervezetektől független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, országgyűlési, megyei, fővárosi önkormányzati képviselő jelöltet nem állít és nem támogat. b) A Tanács közhasznú tevékenysége: ismeretterjesztő, hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségét segítő, az érintettek emberi és állampolgári jogait érvényre juttató és védő, az euroatlanti integrációt elősegítő, az érdekkörébe tartozó közhasznú szerve2
zetek és magánszemélyek által igénybe vehető szolgáltatásokat nyújtó, tevékenység (1997. évi CLVI. tv. 26. § c/4, c/11, c/12, c/19, c/20. pontjai). c) A Tanács vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. d) A Tanács a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja. e) A Tanács szervezete és tevékenysége egyebekben is megfelel − az alábbiak szerint − az I/5/b. pontban hivatkozott törvény előírásainak.
II. A Tanács célja és feladatai 1. A Tanács céljai: a.) A Magyar Köztársaság területén, a fogyatékos emberek érdekeit érvényesítő szervezetek tevékenységének összehangolása, erőik egyesítése azért, hogy, minél teljesebben megvalósuljon: - a fogyatékossággal élő emberek önrendelkező életvitele; - aktív társadalmi részvétele; - emberi és állampolgári jogaik érvényesülése; - fogyasztói jogainak érvényesülése, - esélyegyenlőségük javulása; hazánk európai integrációja a fogyatékos - ügy területén is. 2. A Tanács feladatai: a) A tagszervezetek érdekeinek egyeztetése, az esetleges érdekellentétek feloldása a közös érdekek alapján. b) Közös stratégia kialakítása és érvényesítése a fogyatékossággal élő emberek társadalmi befogadásának elősegítéséhez. c) Egyeztetett, társadalmi párbeszédre irányuló tevékenység folytatása. d) A civil párbeszéd rendszerében a fogyatékossággal élő emberek értékeinek és érdekeinek megjelenítése a társadalom és a kormányzat számára. e) Közös álláspontok kialakítása a fogyatékossággal élő emberek érdekei érvényesítésének elősegítésére, f) A jogalkotás és jogalkalmazás befolyásolása, a fogyatékossággal élő emberek érdekében g) Közös képviselet azokban a hazai és nemzetközi kapcsolatokban, illetve szervezetekben, ahol nemzeti ernyőszervezetek részvétele kívánatos vagy előírt. h) Közös programok megvalósítása és működtetése, különösen a fogyatékosságra, az esélyegyenlőségre vonatkozó tudatosság növelése (kiadványok, konferenciák, képzések), továbbá, a fogyatékos emberek sajátos szükségleteit kielégítő szolgáltatások szervezése és nyújtása terén. i) Együttműködés mindazon hazai és külföldi szervezetekkel, amelyek a FESZT céljainak és feladatainak megoldásában részt kívánnak venni. j) Intézmények működtetésével, illetve intézményen kívüli szolgáltatások szervezésével és működtetésével, szociális, oktatási, képzési, egészségügyi, kulturális, művészeti, 3
k) A településeken, megyékben, illetve hazai és határokon átnyúló régiókban a tagszervezetek szervezeti egységeinek együttműködésének szervezése és támogatása 3. A Tanács közhasznú szolgáltatásait nem csupán tagszervezetei, tagszervezeteinek természetes személy tagjai, hanem magyarországi székhellyel működő bármely, a fogyatékosságügyben tevékenykedő szervezet, illetve annak természetes személy tagjai, valamint bármely fogyatékossággal élő személy számára is nyújtja, ha ez iránt igényt jelentenek be. A Tanács tagszervezetei számára a szolgáltatások nyújtása során kedvezményt adhat előre meghatározott elvek és szabályok szerint. III. A tagsági jogviszony 1. A Tanács tagjai: a. Alapító tagok: Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ), Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYSZ), Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ), Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ) . b. Csatlakozó tagok lehetnek azok a non profit civil szervezetek, amelyek: - A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló 2007. évi XCII törvény (ENSZ Egyezmény) által adott meghatározás alapján, fogyatékos személynek minősülő emberek érdekeinek érvényesítését szolgálják, és számukra szolgáltatásokat nyújtanak. - Országos, de legalább regionális tagszervezeti, vagy szolgáltatói hálózattal, vagy természetes személyekből álló tagsággal rendelkeznek. - Természetes személy tagjaiknak, vagy tagszervezeteik természetes személy tagjainak több mint fele fogyatékossággal élő ember, illetve érdekérvényesítő, vagy szolgáltató szervezeteik vezető, ellenőrző testületeiben, a fogyatékossággal élő emberek saját jogú, -ennek objektív akadályozottsága esetén, pedig szüleik, vagy gondozóik - meghatározó mértékű részvétele biztosított. c.) Regionális feladatokat ellátó szervezet, csak akkor lehet közvetlenül a FESZT tagja, ha a tagok között nincs, az adott fogyatékosság csoportra vonatkozóan, országos feladatokat ellátó szervezet, vagy a feladat ellátás tekintetében közöttük jelentős különbség van. 2. A Tanács tagjai csorbítatlanul megőrzik önálló társadalmi szervezet jellegüket, jogi személyiségüket és a felelősségük körébe tartozó fogyatékossági csoport érdekeinek érvényesítésében függetlenségüket, cselekvési szabadságukat. 3. A tagsági jogviszonyra vonatkozó szabályok 4
3/1. Tagfelvételi eljárásban, a felvételt kérő szervezet: a) Saját Alapszabályában, vagy Alapító okiratában döntéshozatalra feljogosított vezető szerve, vagy képviselője írásban kinyilvánítja csatlakozási szándékát a Tanácshoz; b) Nyilatkozik, hogy elfogadja a Tanács Alapszabályát, célkitűzéseit és hajlandó azok megvalósításában tevőlegesen részt venni, a FESZT tevékenységét szolgáló, az Alapszabályban meghatározott anyagi támogatást nyújtani; c) A tagfelvételi kérelmet és a tagsági kötelezettségek vállalásáról szóló nyilatkozatot, a szervezet bírósági nyilvántartásban megjelölt képviselőjének aláírásával, írásban megküldi a Tanács elnökének, továbbá csatolja a szervezet hatályos Alapszabályát, vagy Alapító okiratát, illetve a bírósági nyilvántartásba vételét, valamint a szervezet törvényes képviselőjének személyét igazoló Végzés másolatát. 3/2. A tagsági jogviszony létrejötte: - A tagfelvétel elbírálásához az Elnökség a felvételt kérő csatlakozó tagszervezettől egyéb információkat is kérhet. - A tagfelvételről a Tanács Elnöksége dönt, a kérelem benyújtását követő soros ülésén. - A tagsági jogviszony a tagfelvételről történő Elnökségi Határozat meghozatalának napjától kezdődik. - A tagdíjfizetési kötelezettség kezdő napja, a tagfelvételi határozatot követő hónap első napja 4. A tagsági jogviszony megszűnése Megszűnik a tagszervezet a FESZT-ben fennálló tagsági jogviszonya, ha: a) saját vezető szerve érvényes határozattal kimondja a kiválást, vagy a tagszervezet megszűnését és ezt a FESZT Elnöksége számára írásban bejelenti; b) jogerős bírósági határozat mondja ki a tagszervezet megszűnését vagy feloszlatását; c) A Tanács Küldöttközgyűlése kizárhatja a tagok sorából azt a tagszervezetet, amelyik két éven át megszakítás nélkül nem vesz részt a Tanács munkájában, vagy a Tanács Alapszabályával ellentétes tevékenységet folytat, és ezen a Tanács Küldöttközgyűlése által hozzá intézet felhívás ellenére nem változtat. A kizárást egyeztető eljárásnak kell megelőznie, amelyet a FESZT elnöke folytat az érintett tagszervezet képviseletére jogosult tisztségviselőjével és ennek eredménytelensége esetén a FESZT elnöke terjeszti a kizárásra vonatkozó indítványt a Küldöttközgyűlés elé. A Küldöttközgyűlés határozatát nyolc napon belül írásban kézbesíteni kell az érintett tagszervezet képviselője részére. A kizárást kimondó határozattal szemben a kizárt tagszervezet a törvény szerint bírósághoz fordulhat. IV. A tagszervezetek jogai és kötelezettségei 1. Minden tagszervezetet azonos jogok illetnek meg és kötelezettségek terhelnek. A tagszervezet küldöttei útján gyakorolja jogait és teljesíti kötelezettségeit. Jogait csak az a tagszervezet gyakorolhatja, amelyik a kötelezettségeit teljesíti. 2. 5
A tagszervezetek jogai A tagszervezet jogosult: - A Küldöttközgyűlésbe küldötteket delegálni, akik egyaránt választók és választhatók a Tanácsban betölthető tisztségekre; - Küldöttei útján szavazati jogát gyakorolni a Küldöttközgyűlésben. - Jelölést tenni a Tanács tisztségviselőinek személyére; - Részt venni a Tanács közös pályázataiban; - Igénybe venni a Tanács szolgáltatásait, részt venni a közös tevékenységben, rendezvényein, akcióiban; - A Tanács támogatását kérni harmadik személlyel, szervezettel fennálló vitás kérdések megoldása érdekében. - Az anyagi feltételek megléte esetén, az Elnökség döntése alapján, egyes kiemelkedő programok, szolgáltatások megvalósításához, vagy rendkívüli események bekövetkezése során, támogatást kérni a Tanács közös forrásaiból 3. A tagszervezetek kötelezettségei 3/1. A tagszervezet köteles: – a Tanács Alapszabályában foglaltakat betartani; – Az Alapszabályban meghatározott, a kölcsönös szolidaritás elvén alapuló befizetést teljesíteni; – a Tanács munkájában aktívan részt venni; – Az Alapszabály rendelkezései szerint meghatározott alaptagdíjat és egyéb anyagi hozzájárulást határidőre megfizetni; – tartózkodni minden olyan cselekedettől, nyilatkozattól, mely a Tanács működését, tekintélyét rombolja, jó hírnevét veszélyezteti. 3/2. A tagdíj megállapítására és fizetésére vonatkozó szabályok: a.) Az alaptagdíj mértéke: - 5 millió forint alatti működési célú bevétel esetén: havi 1500.- Ft = évi 18.000.-Ft - 5 millió forintot meghaladó, de 10 millió forintot el nem érő működési célú bevétel esetén: havi 3.000.- Ft = évi 36.000.-Ft - 10 millió forintot meghaladó, de 50 millió forintot el nem érő működési célú bevétel esetén: havi 6.000.-Ft = évi 72.000.-Ft - 50 millió forintot meghaladó, de 100 millió forintot el nem érő működési célú bevétel esetén: havi 10.000.-Ft = évi 120.000.-Ft - 100 millió forintot meghaladó, de 200 millió forintot el nem érő működési célú bevétel esetén havi 16.000.-Ft= évi 192.000.-Ft - 200 millió forint feletti működési bevétel esetén: havi 25.000.-Ft = évi 300.000.-Ft b.) A tagsági viszony év közbeni keletkezése esetén, a tagdíjat a tagfelvételt követő hónap első napjától, időarányosan kell megfizetni. c.) Amennyiben a tagsági viszony év közben bármely ok miatt megszűnik, a már befizetett tagdíjat nem kell visszatéríteni. d.) A tagdíj mértékét, a Tanács Elnöksége, háromnegyedes többséggel, a tagdíjbefizetési határidőt megelőzően, évente legfeljebb egy alkalommal jogosult módosítani akkor, ha a tagszervezetek és a Tanács gazdálkodásában jelentős változás következik be. e.) A Tanács Elnöksége, háromnegyedes többséggel, az alaptagdíjon felül, legfeljebb az alaptagdíj kétszeres mértékéig terjedő rendkívüli anyagi hozzájárulás befizetését rendelheti 6
el, ha a Tanács működéséhez, vagy egyes kiemelkedő jelentőségű program megvalósításához, a szervezetnek többlet anyagi forrásra van szüksége és az más forrásokból nem fedezhető. f.) Az éves tagdíjat a Tanács Elnöksége háromnegyedes többséggel, rendkívüli esetben, egyes tagszervezetek írásban benyújtott, indokolt kérelmére, legfeljebb a minimális tagdíj mértékéig mérsékelheti. g.) Az éves tagdíjat minden év május 30. napjáig kell a Tanács számlájára egy összegben előre, a FESZT által megküldött számla alapján befizetni. Az év közben belépő tagok, a tagdíjat a tagfelvételi határozatot követő hónap első napjától az év utolsó hónapjának utolsó napjáig számítottan, egy összegben kötelesek befizetni. A tagdíjfizetés határidőn belüli teljesítésének elmaradása esetén, a Tanács Elnöksége, a késedelmes befizető számára, havi 1 % tagdíjpótlék befizetését írhatja elő. V. A Tanács szervezeti felépítése 1. A Tanács testületei A) A Küldöttközgyűlés A Tanács legfőbb szerve a Küldöttközgyűlés, amely a tagszervezetek vezető szervei által választott – tagszervezetenként öt fő – küldöttekből áll. a) A Küldöttközgyűlés dönthet, a Tanács valamennyi ügyében. b) A Küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: – Az Alapszabály elfogadása és módosítása; – A Tanács elnökének, alelnökeinek, az elnökség tagjainak, az ellenőrző bizottság elnökének és tagjainak megválasztása – Az Elnökség, valamint az Ellenőrző Bizottság beszámolójának és a közhasznúsági jelentésnek az elfogadása, – A Tanács feloszlatásának illetve más szövetséghez csatlakozásának kimondása; – A tagszervezet kizárása; – Döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az Alapszabály vagy jogszabály a Küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. c) A Küldöttközgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. d) A Küldöttközgyűlést a Tanács elnöke hívja össze 15 napi határidővel postai úton. A meghívóban közölni kell a napirendre vonatkozó javaslatot, amelyet a elnök állít össze, figyelembe véve az előző Küldöttközgyűlés és a tagszervezetek javaslatait. Lehetőség szerint a meghívóhoz mellékelni kell a megvitatandó kérdésekre vonatkozó előterjesztéseket és határozati javaslatokat is. A meghívó kifüggesztendő a Tanács székhelyén és a tagszervezetek székhelyén rendszeresített hirdetőtáblára. Minden küldöttet meg kell hívni. e) Rendkívüli Küldöttközgyűlést kell összehívni, bármely tagszervezet kérésére, továbbá akkor, ha a Tanács ellenőrző bizottsága kezdeményezi vagy a bíróság elrendeli. f) A Küldöttközgyűlés nyilvános. g) Határozatképességéhez szükséges, hogy a küldöttek fele és legalább még egy küldött jelen legyen. h) A Küldöttközgyűlésen a FESZT elnöke, akadályoztatása esetén, az Elnökség által felkért tisztségviselő elnököl. i) A Küldöttközgyűlés, határozatait konszenzusra törekedve, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Minden küldöttnek egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt. 7
j) A tisztségviselők megválasztása titkos szavazással, egyszerű többséggel történik. k) Az éves beszámoló és közhasznúsági jelentés elfogadásáról a Küldöttközgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. l) A határozatok mellett fel kell tüntetni a határozati javaslat mellett, ellene szavazók és tartózkodók számát, lehetőség szerint személyét. Az elnök 15 napon belül gondoskodik a határozatoknak a döntéssel érintett szervezetek, illetve személyek részére postai vagy elektronikus úton megküldéséről, valamint arról, hogy a határozatok a Szövetség és a tagszervezetek honlapján, a Tanács és a tagszervezetek székhelyén hirdetőtáblán olvashatóak legyenek. Az olyan állásfoglalásokat, amelyek fogyatékossággal élő emberek széles körét érintik, az országos sajtóban is közhírré kell tenni. m) A Küldöttközgyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök és a Küldöttközgyűlés által megbízott jegyzőkönyvvezető ír alá. B) A Tanács Elnöksége 1.) A Tanács Elnöksége 11 fő: az elnökből, kettő alelnökből és további nyolc elnökségi tagból áll. Őket a Küldöttközgyűlés választja meg három évi időtartamra. A Tanács elnöke folyamatosan, legfeljebb két egymást követő ciklusra választható. Az elnök, a két alelnök és az Elnökség további nyolc tagjának megválasztására, valamennyi tagszervezet állíthat jelöltet. Egy tagszervezetből, legfeljebb három fő választható az Elnökségbe. 2.) A Küldöttközgyűlés a küldöttek köréből a tagszervezetek által jelölt, legfeljebb nyolc póttagot is választhat. A póttag, a megválasztott elnökségi tag megbízatásának bármely ok miatt történő megszűnése esetén újabb választás nélkül az Elnökség tagjává válik. A póttagok a választás során elnyert szavazatok számának sorrendjében kerülnek megválasztásra. 3.) A jelölési, illetve választási eljárás megkönnyítése érdekében, az Elnökségi taggá való jelölést vállaló személyek, kötelesek legfeljebb egy oldal terjedelmű szakmai programot készíteni, melyet a Küldöttek számára a szavazás előtt át kell adni. 4.) Az Elnökség feladatkörébe tartozik mindazon döntések meghozatala, amelyek két Küldöttközgyűlés közötti időben a FESZT tevékenységének ellátásához szükségesek, így különösen: - a Küldöttközgyűlés határozatainak végrehajtásához szükséges felhatalmazások, meghatalmazások adása és azok kereteinek meghatározása. - döntés csatlakozó szervezet tagfelvételi kérelméről. - a Tanács éves munkatervének és költségvetésének meghatározása, az éves gazdasági beszámoló és közhasznúsági jelentés előzetes megtárgyalása. - a tagszervezetek érdekeinek előzetes egyeztetése. - közös állásfoglalások kialakítása. - döntés az elnökség tagjai közötti munkamegosztásról, munkacsoportok létrehozásáról. - döntés a Tanács ügyviteli szervezetének kialakításáról, működése alapvető feltételeiről. - döntés vállalkozási tevékenység folytatásáról, vagy intézmény alapításról 5.) Az Elnökség ülését szükség szerint, de legalább negyedévenként egyszer kell összehívni. Az elnökség ülését a Tanács elnöke hívja össze a napirendi pontokat is tartalmazó meghívónak az elnökség tagjainak részére postai vagy elektronikus úton történő megküldésével az ülés napját nyolc nappal megelőzően. Az ülésre tanácskozás joggal meghívhatók a póttagok is. Az elnökség ülései nyilvánosak. Az elnökség határozatképességéhez szükséges, hogy tagjainak fele és legalább még egy 8
tag jelen legyen. Az elnökség határozatait nyílt szavazással, az Alapszabályban külön rögzített eseteken kívül, egyszerű szótöbbséggel hozza. A határozatok mellett feltüntetendő a határozati javaslat mellett és ellene szavazók, valamint a tartózkodók száma, lehetőleg személye. Az elnökség üléséről jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök és az elnökség által felkért jegyzőkönyvvezető ír alá. Az elnökség határozatainak közlésére a Küldöttközgyűlés határozatainak közlésére vonatkozó szabályok az irányadók. C) Munkacsoportok, Bizottságok - Az Elnökség, egyes feladatok tartós vagy eseti megoldására, problémakör kezelésére a tagszervezetek tisztségviselőiből és szakértő személyekből álló, állandó, vagy eseti munkacsoportokat, bizottságokat hozhat létre. A munkacsoport, bizottság létrehozásáról szóló határozatban ki kell jelölni a munkacsoport, bizottság vezetőjét és tagjait, a munkacsoport, bizottság feladatát, hatáskörét, szükség esetén működésének szabályait. - Állandó Bizottságként működik a Tanács Nemzetközi Bizottsága. - A Nemzetközi Bizottság, illetve annak vezetőjének feladata, a nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartás, a Tanács nemzetközi tevékenységének szervezése és felügyelete, a Tanács képviselete nemzetközi szervezetekben. - A Nemzetközi Bizottságot, megfelelő nyelvtudással és nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező olyan szakértőkből kell létrehozni, akik megfelelő szakmai színvonalon képesek a Tanácsot nemzetközi szervezetek előtt képviselni. - A Nemzetközi Bizottság vezetőjét az Elnökség ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni, D) Az Ellenőrző Bizottság 1. A Tanács ellenőrző szerve az Ellenőrző Bizottság (EB), amely a Küldöttközgyűlés által a küldöttek közül 4 évre választott elnökből és két tagból áll. Küldöttközgyűlésnek tartozik felelőséggel, általa visszahívható. A Küldöttközgyűlés a Tagszervezetek által jelölt személyek közül választja meg az EB elnökét és tagjait. Az a személy tekinthető a jelöltek közül megválasztottnak, akire az adott Tagszervezet jelöltjei közül a legtöbb szavazatot adták. Tagszervezetenként csak egy jelölt választható meg. 2. Az Ellenőrző Bizottság feladata a Tanács működésének és gazdálkodásának ellenőrzése, az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés előzetes véleményezése. Ennek során az elnöktől, a Tanács ügyvitelét végző személyektől tájékoztatást kérhet, továbbá a Tanács könyveibe és irataiba betekinthet. Az ellenőrzések szakszerűségének érdekében külső szakértő munkáját is igénybe veheti a Tanács költségére. 3. Az Ellenőrző Bizottság elnöke és tagjai a Küldöttközgyűlésen, az Elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek. 4. Az Ellenőrző Bizottság köteles az intézkedésre jogosult testületet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy: a) a szervezet működése során olyan jogszabály sértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult testületi vezető szerv döntését teszi szükségessé; b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merül fel. 5. Az intézkedésre jogosult testületet (vezető szervet) az Ellenőrző Bizottság indítványára − annak megtételétől számított 30 napon belül − össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a testület (vezető szerv) összehívására az Ellenőrző Bizottság is jogosult. 6. Ha az arra jogosult testületi szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az Ellenőrző Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet (ügyészség). 9
7. Az Ellenőrző Bizottság Működése a) A Ellenőrző Bizottság (EB) köteles a Tanács tevékenységét évente legalább egy alkalommal megvizsgálni és arról a Küldöttközgyűlést tájékoztatni. Egyébként a Ellenőrző Bizottság, mint Testület, éves munkatervben rögzítheti a tárgyév során általa lefolytatandó általános vagy célirányos vizsgálatainak tervét. A munkatervben előirányzott célvizsgálatok lefolytatását az EB Elnöke szervezi meg. b) Amennyiben a Tanács, a Küldöttközgyűlés vagy vezető tisztségviselők tevékenységével összefüggésben a Ellenőrző Bizottsághoz bejelentés érkezik, e Testület dönt általános vagy célvizsgálat lefolytatásáról. c) Az EB vizsgálatáról jegyzőkönyv készül, amelyben a vizsgálat eredményét, a javasolt intézkedéseket is fel kell tüntetni. A jegyzőkönyv az elnöknek bemutatandó. Az elnök a jegyzőkönyvben foglaltakra észrevételt tehet, amelyet vagy záradékként kell a jegyzőkönyvre vezetni, vagy ahhoz mellékelni. d) A Ellenőrző Bizottság évente legalább két alkalommal, egyébként szükség szerint tart ülést, amelyet a Bizottság elnöke hív össze a napirendet is tartalmazó meghívó közlésével, írásban. A Testület ülése határozatképes, ha azon tagjai fele és legalább még egy tag megjelent. Az EB, mint Testület határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni. Az EB ülésről jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök és jegyzőkönyvvezető ír alá. A jegyzőkönyvbe bele foglalandók a Testület által hozott döntések. 8. Az Ellenőrző Bizottság működésének részletes szabályait (ügy-rendjét) maga állapítja meg. Működésének költségeit a Tanács vagyonából kell fedezni. E) A Tanács ügyeinek vitele A Tanács ügyeinek vitelét, a gazdálkodással összefüggő feladatokat a Tanács Irodája látja el az elnök irányításával, az Ügyvezető vezetésével, alkalmazottak, megbízottak, önkéntesek közreműködésével. Ügyvezető alkalmazása esetén, pályázata alapján, személyéről az Elnökség dönt, az Elnök véleményének figyelembevételével. Az Ügyvezető alkalmazása történhet munkaviszony, megbízási, vagy vállalkozói jogviszony keretében. Az iroda feladatai: döntés előkészítés, a végrehajtás szervezése, információs feladatok, valamint a szükséges nyilvántartások vezetése. A gazdálkodással összefüggő feladatokra csak megfelelő szakképzettséggel, legalább mérlegképes könyvelői végzettséggel rendelkező személyt lehet igénybe venni munkaviszony, megbízási, vagy vállalkozói jogviszony keretében. Megbízás könyvelői szervezetnek is adható. Az Iroda működésének részéletes szabályait az Elnökség Szervezeti és Működési Szabályzatban határozhatja meg. F) Jegyzőkönyvek, határozatok, nyilvánosság 1. A Tanács testületeinek (Küldöttközgyűlés, Elnökség, és az Ellenőrző Bizottság, munkacsoportok) üléseiről jegyzőkönyv készítendő. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülésen történtekre utalást, az elhangzottak lényegét a megnyilatkozó személy megjelölésével, valamint külön sorszámmal ellátva a Testület döntéseit (határozatok). Az egyes döntések mellett feltüntetendő a döntést támogatók, és ellenzők száma, lehetőség szerint személye. A jegyzőkönyvet az ülést vezető személy, és a jegyzőkönyvvezető írja alá. 2. A Tanács testületeinek ülésén hozott határozatokat a jegyzőkönyvből kiemelten a Határozatok Tárában testületenként, évenként elkülönítve, ülésenként egytől kezdődő sorszámmal ellátva és az ülés dátumával törve külön is nyilván kell tartani, amelyből kitűnik 10
e döntések tartalma, meghozatalának időpontja, hatálya, a támogatók és ellenzők számaránya, lehetőség szerint személye. A határozatot hozó testület elnöke 15 napon belül gondoskodik a határozatok érintettekkel való közléséről oly módon, hogy a határozatot tartalmazó iratnak a címzett által történt átvétele igazolható legyen. Az elnök a döntéseket a Tanács hirdető tábláján, a Tagszervezetek hirdető tábláján és a Tanács valamint a Tagszervezetek honlapján is nyilvánosságra hozza. 3. Az irodavezető gondoskodik arról, hogy a működéssel kapcsolatban keletkezett iratokba bárki betekinthessen a Tanács székhelyén, előre megbeszélt időpontban. A Tanács és a tagszervezetek hirdetőtábláján, valamint honlapján működése módját és szolgáltatásai igénybevételének módját, valamint beszámolóit nyilvánosságra hozza. 4. A Tanács közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, arról saját költségén másolatot készíttethet. A tagszervezetek részére a közhasznúsági jelentés másolatát ellenszolgáltatás nélkül el kell készíteni. A Közhasznúsági jelentést a Tanács honlapján közzé kell tenni. 2. A Szövetség tisztségviselői 1. A Tanács tisztségviselői az elnök, a két alelnök, az elnökség további tagjai, az Ellenőrző Bizottság elnöke és tagjai. 2. A tisztségviselők feladataikat általában ellenszolgáltatás nélkül látják el, de indokolt és igazolt költségeik megtérítését igényelhetik a Tanács pénzeszközeiből. 3. Tisztségviselő számára a Küldöttközgyűlés indokolt esetben eseti, vagy rendszeres díjazást állapíthat meg. 4. A szövetségi tisztség megszűnik: - A küldötti megbízatás megszűnésével; - Lemondással; - A tisztségviselő halálával; 3. A tisztségviselőkkel kapcsolatos rendelkezések a) Az Elnököt a Küldöttközgyűlés választja meg 4 évi időtartamra a küldöttek közül. b) Az elnök feladatai: - Képviseli a Tanácsot - Összehívja a Küldöttközgyűlést, az Elnökség ülését meghatározva annak időpontját, helyét és napirendjét. - Elnököl a Küldöttközgyűlésen, az Elnökség ülésén. - Irányítja a Tanács ügyviteli tevékenységét. - Eljár a Tanács ügyeiben. - Megállapodásokat készít elő és ír alá. - Nyilatkozatokat tehet a Tanács tevékenységéről, törekvéseiről, állásfoglalásairól. A Küldöttközgyűlés, az Elnökség előírhatja az elnök számára, hogy meghatározott kérdéskörben, ügyekben meghatározott tartalmú nyilatkozatokat tegyen. - Utalványozási jogot gyakorol más elnökségi taggal együtt a Tanács pénzeszközeinek felhasználása során, illetve az Elnökség által meghatározott értékhatáron belül önállóan kifizetéseket engedélyez. c) Az Alelnökök 11
Az Alelnököket a Küldöttközgyűlés választja meg a küldöttek közül 4 év időtartamra. Az Alelnökök korlátozás nélkül újra választhatók. Feladatukat az Elnök helyettesítésében, illetve egyes feladatcsoportok ellátásában, vezetésében az Elnökség egyedi határozatban, vagy a Szervezeti és Működési Szabályzatban határozza meg. Az Alelnökök feladatkörükben eljárva, a FESZT nevében nyilatkozatokat tehetnek. A Küldöttközgyűlés vagy az Elnökség előírhatja számukra, hogy meghatározott kérdéskörben vagy ügyben csak meghatározott tartalmú nyilatkozatokat tehetnek. d) Az Elnökség tagjainak feladatai és jogai - Részt vesznek a testület döntéseinek előkészítésében és meghozatalában, - Az Elnökség vagy az Elnök megbízása alapján önálló felelősséggel oldanak meg egyes feladatokat, vezethetnek munkacsoportokat. e) Az Ellenőrző Bizottság Elnöke Az Ellenőrző Bizottság Elnökét a Küldöttközgyűlés választja meg 4 év időtartamra. Feladatai: – szervezi, irányítja az EB munkáját; – a Küldöttközgyűlésen képviseli az EB-t, részt vesz a Tanács testületi szerveinek ülésein; – vezeti az EB üléseit; – gyakorolja a kifizetés engedélyezésének jogát az EB munkájával kapcsolatban felmerült kiadások tekintetében; – munkájával összefüggésben kizárólag a Küldöttközgyűléssel szemben van beszámolási kötelezettsége; f) Ellenőrző Bizottság tagjai: - Részt vesznek az EB munkájában. - Az EB által kialakított munkamegosztás szerint végzik feladataikat az EB elnökének irányításával. - Részt vehetnek a Tanács testületi szerveinek ülésein. 4. Összeférhetetlenségi szabályok a) A társadalmi szervezet (FESZT) tisztségviselőjének az a személy választható meg, aki a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva és magyar állampolgár, vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, avagy a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik és bevándorolt, vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik, valamint cselekvőképességének korlátozottsága nem teljes. b) A Tanács testület szerveinek (Küldöttközgyűlés, Elnökség, az Ellenőrző Bizottság, munkacsoportok) határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján: − kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy − bármilyen más előnyben részesül, illetve megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a Tanács cél szerinti juttatásai, szolgáltatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Tanács által tagszervezeteinek, azok tagjainak a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás. c) Az Alelnök nem lehet annak a tagszervezetnek a tagja, tisztségviselője, amelyik tagszervezetnek az Elnök, vagy a másik Alelnök a tagja, tisztségviselője. d) Nem lehet az Ellenőrző Bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki: 12
– a Tanács elnöke, alelnöke, elnökségének tagja. − a Tanáccsal a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik; − a Tanács cél szerinti juttatásából részesül − kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és a Tanács tagszervezetének, illetve a tagegyesület tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást −, illetve az előzőkben írt személyek hozzátartozója. e) A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet a Tanács tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. f) A Tanács tisztségviselője, illetve a tisztségre jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. g) Az összeférhetetlenségi szabályok alkalmazása során közeli hozzátartozónak minősülő személyek körét a Polgári Törvénykönyv 685. § b./ pontja határozza meg. VI. A Tanács gazdálkodása 1.
A tagszervezetek, a Tanács gazdálkodásától elkülönülő, önálló gazdálkodást folytatnak, bevételeiket önállóan szerzik meg, kiadásaikat önállóan tervezik meg és végzik a gazdasági ügyvitelt. A tagszervezetek saját vagyonukkal a Tanács tartozásaiért – a tagdíj megfizetésén túl – nem felelnek. 2. A Tanács, az általa, a tagszervezetek számára átadott források felhasználására vonatkozóan, elszámolást kérhet, Ellenőrző Bizottságának közreműködésével ellenőrzést végezhet. 3. A Tanács vagyonának forrásai: a) az állami, önkormányzati költségvetésből, állami alrendszerekből, a működéshez, illetve meghatározott feladatok elvégzéséhez nyújtott támogatás, költségtérítés; b) a tagszervezetek által fizetett tagdíj és egyéb hozzájárulás; c) a hazai és külföldi jogi és magánszemélyek felajánlásai, adományai, közérdekű kötelezettségvállalások, a magánszemélyek személyi jövedelemadójának 1%-áról történő rendelkezés alapján kapott összegek; d) a hazai és külföldi alapítványokból, pénzalapokból pályázaton meghatározott feladatokra elnyert összeg; e) az esetleges vállalkozási tevékenységből származó eredmény; f) intézmény működtetés, és szolgáltatások bevételei g) a működés egyéb bevételei. 4.
A Tanács kiadásai között különösen a következőket kell számításba venni: a) a Tanács (testületi szervei, irodája, tisztségviselői) működtetésének kiadásai; b) a közös rendezvények, akciók, képzések kiadásai; c) az információgyűjtéshez és továbbításhoz szükséges pénzeszközök; d) a tagszervezeteknek nyújtható pénzbeli vagy tárgyi eszközben nyújtandó támogatásokra rendelt összeg;
13
5. 6. 7. 8. 9.
Nem képezik a Tanács vagyonát, de gazdálkodásában megjelenhetnek azok, a számláján kezelt összegek, amelyek más szervezetektől átvállalt feladatok megoldása során jogosultak részére fizetendők ki. A Tanács vagyonával a pénzügyi jogszabályok, saját szabályzatai szerint, éves költségvetés alapján gazdálkodik. Gazdálkodásáról évenként beszámolót készít, amit a Küldöttközgyűlés fogad el. A Tanács gazdálkodása, nyilvántartásainak vezetése és beszámolási kötelezettségeinek teljesítése során megtartja a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv. 14., 15., 16., 19. és 20. §-aiban írt előírásokat. (Lásd a mellékletben.) A Tanács vagyonának takarékos, gazdaságos kezelése és felhasználása, gyarapítása és megóvása minden szövetségi testület, tisztségviselő, munkatárs kötelessége. A Tanács befektetési tevékenységet a Küldöttközgyűlés döntése és az általa elfogadott befektetési szabályzat alapján folytathat. VII. Záró rendelkezések
1. A Tanács megszűnése a) Megszűnik a Tanács, ha - feloszlását vagy más szövetséggel egyesülését a Küldöttközgyűlés kétharmados szótöbbséggel kimondja; - a törvénybe ütköző tevékenység miatt, a Bíróság feloszlatását kimondja ; - működése megszűnik, ha legalább egy éve nem működik vagy tagjainak száma tartósan a törvény által megkívánt létszám (kettő) alatt van és ezért a Bíróság megszűnését állapítja meg; b) A Tanács megszűnése esetén vagyona jogutódjára száll át. c) A Tanács jogutód nélküli megszűnése esetén felszámolóként a Tanács Ellenőrző Bizottsága jár el. Ebben az esetben a Tanács vagyonát – a hitelezők kielégítése után – tagszervezetei között kell szétosztani egyenlő arányában. 2. A Tanács feletti adóellenőrzést a székhelye szerint illetékes állami adóhatóság, a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzését az Állami Számvevőszék, a törvényességi felügyeletet pedig – a közhasznú működés tekintetében – a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el. 3. A Tanács működésére − az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben − az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv., a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv. és más, a tevékenységére vonatkozó jogszabályok az irányadók. 4. A Tanács működésének további részletes szabályait szükség esetén az Elnökség alkotja meg és hagyja jóvá. E szabályokat indokolt esetben, Szervezeti és Működési Szabályzatba foglalhatja. *** Záradék Az Alapszabály ezen szövegét a módosításokkal egységes szerkezetben a Tanács Küldöttközgyűlése 2011. év február hó 11. napján hozott ………. számú határozatával elfogadta. Budapest, 2011. február 11. 14
Dr. Hegedűs Lajos Levezető elnök
jegyzőkönyvvezető
15
