Budapesti Darts Szövetség ALAPSZABÁLYA 1. Az egyesület neve:
Budapesti Darts Szövetség (továbbiakban: Szövetség) A Szövetség Budapest területén mőködı darts egyesületek területi Szövetsége. 2. Az Szövetség székhelye: MSH Magyar Sport Háza -1146 Budapest, Istvánmezei u. 1-3. 3. A Szövetség levelezési címe: Magyar Darts Szövetség - MSH 1146 Budapest, Istvánmezei u. 1-3. 4. A Szövetség mőködései területe: Budapest 5. A Szövetség alapításának ideje: 1996. 6. A Szövetség önálló jogi személy 7. A Szövetség felügyeleti szerve: Fıvárosi Fıügyészség 8. A Szövetség jellege: Sportegyesület A Szövetség, vállalkozási tevékenységet csak a másodlagosan, céljaink megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. A Szövetség a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja. A Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat (így különösen pártpolitikai tevékenységet nem folytat, továbbá országgyőlési képviselıi, megyei, fıvárosi önkormányzati választáson jelöltet nem állít.) A Szövetség pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. II. A Szövetség célja, feladatai, közhasznú tevékenysége A Szövetség célja: - a területén mőködı darts egyesületek, klubok tevékenységének az összefogása. A Szövetség a területi darts klubok, egyesületek munkáját összehangoló, segítı és támogató, az önkormányzati elv és az Alapszabálya szerint mőködı érdekképviseleti, társadalmi szerv, jogi személy. - egészségmegırzés, betegségmegelızés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység (1997. évi CLVI. tv. 26. § c.) 1.), - nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés (1997. évi CLVI. tv. 26. § c.) 4.),
2 - gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet (1997. évi CLVI. tv. 26. § c.) 10.), - sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével (1997. évi CLVI. tv. 26. § c.) 14.). Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. A feladatok: - területi versenyek szervezése, rendezése, a darts sport minél szélesebb körő megismertetése és népszerősítése, - a sportág és tagjai érdekeinek képviselete - a sportágra vonatkozó verseny- és játékszabályok betartásának biztosítása és ellenırzése, - a darts sportban érdekelt szervezetek és személyek sportági tevékenységének az összehangolása - sportág érdekeit szolgáló hazai és nemzetközi kapcsolatok építése és gyakorlása, - a területi versenynaptár elkészítése, a sportesemények meghirdetése, megrendezése az azokon való részvétel engedélyezése, - a felkészülés, a versenyzés rendszerének kialakítása és folyamatos elemzése, - a darts utánpótlási, nevelési rendszerének kialakítása, fejlesztése, támogatása, együttmőködés Magyar Darts Szövetséggel, a sportolók minısítése, nyilvántartása, a versenyzési jogosultság feltételeinek megállapítása, - a darts sport propagálása, népszerősítése és szervezése. III. A Szövetség tagsága és pártoló tagsága Rendes tagként és pártoló tagként felvehetı minden személy, aki a belépési nyilatkozat aláírásával kéri felvételét, elfogadja a Szövetség alapszabályát. Rendes tag: A Szövetség területén mőködı jogi személyiséggel rendelkezı darts egyesületek, klubok, mint társult szervezetek, jogi és magánszemélyek, akik a csatlakozási szándékukat és együttmőködési készségüket maguk, illetve saját alapszabályaik szerint erre jogosult szervük útján kinyilvánították, és a Szövetség tagfelvételre feljogosított szerve (Elnökség) ezt elfogadta. A Szövetség tagja lehet, ügyintézı és képviseleti szervének megválasztható, Magyarországon letelepedett, illetıleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkezı nem magyar állampolgár is. A magánszemély tagok aránya 50%-nál több nem lehet. A jogi személy tag, a tag jogait és kötelezettségeit az erre feljogisított szerve útján megválasztott, megbízott képviselıje útján gyakorolja. Az Szövetségbe való belépés önkéntes. A rendes tag jogai: -szavazati joggal részt vehet a Szövetség közgyőlésén, a határozatainak meghozatalában, -küldöttje útján választhat, magánszemély tagja pedig választható a Szövetség szervezeteibe, -részt vehet a Szövetség tevékenységében és rendezvényein,
3 -észrevételeket, javaslatokat tehet, illetve véleményt nyilváníthat a Szövetség, valamint szerveinek mőködésével kapcsolatban, melyre a Szövetség érintett szervének, legkésıbb 30 napon belül írásban kell választ adnia, -ajánlásokat tehet a Szövetséget, a Szövetség szerveit és a sportágat érintı kérdések megtárgyalására, -tájékoztatást kérhet a Szövetség bármely tevékenységérıl -igénybe veheti a Szövetség szolgáltatásait. A rendes tag kötelezettségei: -közremőködés a Szövetség célkitőzéseinek, feladatainak megvalósításában -az Alapszabály rendelkezéseinek megtartása -a sportág fejlıdésének és eredményességének elısegítése -a sportág népszerősítése, propagálása -tagdíj rendszeres, elıírás szerinti határidıben történı megfizetése. Pártoló tag: A Szövetség pártoló tagságot szervezhet. Pártoló tagként veheti fel azt, aki a belépési nyilatkozat aláírásával kéri az egyesület pártoló tagjai közé felvételét, elfogadja az egyesület alapszabályát, és vállalja célkitőzéseinek, erkölcsi és anyagi támogatását. A Szövetség pártoló tagja lehet az a magán- vagy jogi személy (szervezet), aki/amely a Szövetség célkitőzéseit erkölcsileg és anyagilag támogatja. A pártoló tagfelvételi kérelmérıl a Szövetség Elnöksége dönt. A pártoló tag jogai: -javaslatot tehet a sportággal, valamint a Szövetség mőködésével kapcsolatban -kezdeményezheti a sportágat és a Szövetséget érintı kérdések megtárgyalását. A pártoló tag nem rendelkeznek a közgyőlésen szavazati, valamint választási és választhatósági joggal, csupán javaslattételi, tanácskozási jog illeti meg. A pártoló tag kötelezettségei: -A Szövetség Alapszabályának, szabályzatainak, valamint a szövetség szervei által hozott határozatok megtartása, -A sportág népszerősítése, propagálása, a vállalt hozzájárulás megfizetése Tiszteletbeli tag: A Szövetség tiszteletbeli tagja lehet az, akinek a Szövetség Elnöksége a darts sport területén kifejtett kimagasló munkája elismeréseként e címet adományozza. A tiszteletbeli tag jogai: -javaslatot tehet a sportággal, valamint a Szövetség mőködésével kapcsolatban, -kezdeményezheti a sportágat és a Szövetséget érintı kérdések megtárgyalását. A tiszteletbeli tag kötelezettségei: -A Szövetség Alapszabályának, szabályzatainak, valamint a szövetség szervei által hozott határozatok megtartása, -A sportág népszerősítése, propagálása, a vállalt hozzájárulás megfizetése
4 A tagsági viszony keletkezése: - a tagsági viszony felvétellel –belépési nyilatkozat alapján - keletkezik - a Szövetség rendes tagjai, pártoló és tiszteletbeli tagjainak felvétele a Szövetség Elnökség hatáskörébe tartozik, mely ezt a jogát az egyesület elnökére ruházhatja át. A felvételt megtagadó határozat ellen, annak kézbesítésétıl számított 15 napon belül, a Szövetség elnökéhez lehet fellebbezni. A Szövetség tagjainak és pártoló tagjainak feladatai: - a sportolási lehetıségek biztosítása, - a játék gyakorlásának biztosítása, - verseny szervezése, bonyolítása - tárgyi és személyi feltételek biztosítása. A tagsági viszony megszőnik: - kilépéssel, bármikor, az Elnökséghez intézett írásbeli bejelentéssel - törléssel: azt a tagot, aki az elıírt tagsági díjjal fél évnél tovább hátralékban van, és azt írásbeli felszólítás ellenére sem rendezi, vagy a tagsági kötelezettségeit súlyosan megsérti, a Szövetség tagfelvételre jogosult szerve (Elnökség) a tagot sorából törli. A törlést kimondó határozat ellen, annak kézhezvételétıl 15 napon belül fellebbezésnek van helye a Szövetség elnökéhez, - elhalálozással - A Szövetség jogutód nélküli megszőnésével - Tiszteletbeli tag esetén a cím visszavonásával, vagy a címrıl való lemondással. A tiszteletbeli tag címet a Szövetség Elnöksége visszavonhatja, ha a tag erre méltatlanná vált, az ilyen határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. - A törlés az Elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik. A tagsági díj havi 500,-Ft. A pártoló tagsági díj havi 100,-Ft. A tagsági díjat a tagok készpénzben az elnökségnél kötelesek megfizetni, havonta elıre esedékesen a tárgyhó 10-ig. Az Elnökség határozattal az egyes szakágak viszonylatában kiegészítı tagdíjat is megállapíthat, amelyet a szakágban résztvevık a fentieknek megfelelı módon kötelesek megfizetni. IV. A Szövetség szervezete A Szövetség legfıbb szerve a közgyőlés. A közgyőlés a tagok összessége. A közgyőlést évenként legalább egyszer össze kell hívni, amelyen meg kell tárgyalnia éves pénzügyi tervét, illetve az elızı éves pénzügyi terv teljesítésérıl szóló, a számvitelrıl szóló 2000. évi C. törvény rendelkezései szerint készített beszámolót. A közgyőlést a bíróság elrendelése alapján is össze kell hívni. A tagok egyharmadának – a cél megjelölése mellet történı, írásbeli – indítványára, valamint a felügyeleti szerv rendelkezésére is össze kell hívni a közgyőlést. A Szövetség közgyőlésének ülései nyilvánosak. A közgyőlés határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkezı tagok legalább fele, plusz egy fı jelen van. A közgyőlést, határozatképtelensége esetén, a meghirdetett kezdési idıponttól számított 30 perces várakozás után el kell halasztani és az eredetileg meghirdetett napirendi pontokkal írásban a harmadik napon ismételten össze kell hívni.
5
A közgyőlést az Elnök hívja össze. A közgyőlés kezdı idıpontját legalább nyolc nappal megelızıen, a tagoknak küldött írásbeli meghívó útján, melyben fel kell tüntetni a Szövetség nevét, székhelyét, közgyőlés megtartásának helyét és idejét, napirendjét, valamint az arról való tájékoztatást, hogy a közgyőlés határozatképtelensége esetén a megismételt közgyőlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz, s megtartására – változatlan napirend mellett – a határozatképtelen közgyőléstıl számított harmadik napon hol és milyen idıpontban kerül sor. A közgyőlés határozatait általában nyilvános szavazással, egyszerő szótöbbséggel hozza. Kétharmados többség szükséges azonban a Szövetség megalakulásának, egyesülésének, feloszlásának, vagy megszőnésének kimondásához, valamint az alapszabály elfogadásához, illetve módosításához, továbbá a vezetı szervek megválasztásához. Határozatait általában nyílt szavazással hozza, de titkos szavazást is elrendelhet a közgyőlés. Szavazategyenlıség esetén az a határozat kerül elfogadásra, amelyhez az egyesület elnöke csatlakozott. A tisztségviselıket az alakuló közgyőlés 4 évre választja. A tisztségviselık újra választhatók. A közgyőlést az elnök vezeti, akadályoztatása esetén a külön megválasztott levezetı elnök. A közgyőlésrıl hitelesített jegyzıkönyvet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell a Közgyőlésen elhangzott lényeges észrevételeket, javaslatokat, valamint a hozott döntéseket. A jegyzıkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból kitőnjön az Alapszabály rendelkezéseinek betartása, a határozatképesség, a határozathozatal menetének és eredményének rögzítése. A közgyőlés döntéseit határozatok tárában kell nyilvántartani. A jegyzıkönyvet és a határozatokat a Szövetség tagjainak 15 napon (indokolt esetben soron kívül) meg kell küldeni, melyet a levezetı elnök és a jegyzıkönyv vezetıje ír alá, valamint két hitelesítı tag. A Közgyőlés nyilvános. A Közgyőlés a nyilvánosságot csak személyiségi jogsérelem, illetve az adatvédelmi törvény sérelme esetén zárhatja ki, vagy korlátozhatja. A Szövetség biztosítja a mőködésével kapcsolatos iratokba való betekintést oly módon, hogy az elnökkel való elızetes idıpont egyeztetést követıen a székhelyen bárki betekinthet az iratokba. A Közgyőlés kötelezı napirendi pontjai: -az Elnökség írásos beszámolója az elızı Közgyőlés óta végzett munkáról, -beszámoló a Szövetség pénzügyi helyzetérıl, az éves költségvetésrıl, -új költségvetés tervezete, -a Felügyelı Bizottság írásos beszámolója, -a tagok által beterjesztett javaslatok. A közgyőlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az alapszabály megállapítása, módosítása, b) a Szövetség más hazai vagy nemzetközi szövetséggel való egyesülésének, szétválásának, feloszlásának a kimondása, c) az Elnökség létszámának megállapítása, az elnök, tiszteletbeli elnök, fıtitkár, elnökségi tagok négy évre történı megválasztás, illetve tisztségüknek megszüntetése, a Felügyelı Bizottság elnökének és tagjainak megválasztása, d) éves költségvetés, zárszámadás meghatározása, e) éves beszámoló elfogadása, gazdálkodás értékelése f) a közhasznúsági jelentés elfogadása,
6 g) minden egyéb kérdés, melyet a Közgyőlés saját hatáskörébe von, illetve idıközi jogszabály változások vagy a jelen alapszabály a közgyőlés kizárólagos hatáskörébe utal. Rendkívüli közgyőlést kell összehívni: -ha a Szövetség elnöke ezt a Szövetség érdekében indítványozza, -kötelezıen, ha a tagok 1/3-a írásban az ok és a cél megjelölésével kéri, -egyéb, alapszabály érvényesítése érdekében indokolt esetben, az Elnökség határozata alapján -Felügyelı Bizottság elnökének kérésére A rendkívüli közgyőlést az erre okot adó körülmény bekövetkeztétıl számított egy hónapon belül össze kell hívni, egyebekben a rendkívüli Közgyőlésre a rendes Közgyőlés szabályai az irányadók. V. Elnökség A Szövetségnek hét fıbıl álló elnöksége van, mely a Szövetség ügyintézı és képviseleti szerve. A hét tagból álló elnökség elnökbıl, elnökségi tagokból áll. Az Elnökség ülései nyilvánosak. A Közgyőlés az Elnökséget titkos szavazással választja meg. Az Elnökség megválasztásához, újraválasztásához vagy visszahívásához 2/3-os szótöbbséggel meghozott közgyőlési határozat szükséges. Az Elnökség feladatai: 1. A közgyőlések között az elnökség gyakorolja mindazon teendıket, melyeket a közgyőlés, az Elnökségre ruház, a közgyőlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek, illetve a Közgyőlés más szervének hatáskörébe utalt ügyek kivételével 2. Feladata különösen az egyesület életének irányítása, szervezése, a jogszabályi feltételek és követelmények biztosítása, az alapszabály betartása, szabályzatok készítése, adminisztráció a költségvetés kidolgozása, melyet a közgyőlés hagy jóvá. 3. Tagfelvételi kérelmek elbírálása, szerzıdések kötése, ha az az egyesület valamelyik tagjával történik. Az elnökség a közgyőlésnek beszámol. 4. Közgyőlések elıkészítése, összehívása 5. a Közgyőlés elé kerülı elıterjesztések elıkészítése és véleményezése, határozatok végrehajtása, szervezése 6. A közgyőlésrıl és az Elnökségi ülésekrıl az Elnök jegyzıkönyvet készít. A jegyzıkönyv tartalmazza a közgyőlés és az elnökségi ülés helyét és idejét, a jelenlévıket, továbbá a közgyőlésen vagy elnökségi ülésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és a határozatokat és döntések tartalmát, idejét az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, a mellette és ellene szavazók számarányát, illetve a szavazástól tartózkodókat, vagy az abban részt nem vevıket, illetve nyílt szavazás estén az egyes személyek szavazatát, továbbá a döntések, határozatok hatályát. Az Elnök a közgyőlés és az elnökségi ülés által hozott határozatokról folyamatos nyilvántartást vezet (határozatok könyve). A határozatokat azok meghozatala után haladéktalanul be kell vezetnie a határozatok könyvébe. A jegyzıkönyvbe és a határozatok könyvébe bármelyik tag betekinthet és az azokban foglaltakról az Elnök által hitelesített másolatot kérhet. 7. A közgyőlésen és az Elnökségi ülésen meghozott határozatokat, az éves beszámolót, a közhasznúsági jelentést, a mőködés módját és a Szövetség által biztosított szolgáltatás igénybevételének módját a Szövetség internet-oldalán „www.budapestdarts.hu” közzéteszi.
7
A Szövetség elnöksége évente minimum kétszer ülésezik. Az üléseket az elnök, vagy a helyettese hívja össze, a tagoknak kézbesített meghívóval. A meghívóban közölni kell az elnökségi ülés napirendi pontjait, az ülés helyét, idejét és a megismételt ülésre vonatkozó szabályokat. Az ülés akkor határozatképes, ha az elnökség tagjainak több, mint a fele jelen van. Az elnökség határozatait szótöbbséggel hozza. Az Elnökségi döntéseket írásba kell foglalni, a határozatok tárában kell nyilvántartani. Az ülés jegyzıkönyvét és a határozatokat a Szövetség tagjainak meg kell küldeni. Az összeférhetetlenség: A vezetı szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelısség alól mentesül, vagy b) bármilyen más elınyben részesül, illetve a megkötendı jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minısül elınynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetı nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítı okiratnak megfelelı cél szerinti juttatás. Nem lehet a felügyelı szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a) a vezetı szerv elnöke vagy tagja, b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetı nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítı okiratnak megfelelı cél szerinti juttatást -, illetve d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója. A közhasznú szervezet megszőntét követı két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezetı tisztségviselıje az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszőntét megelızı két évben legalább egy évig - vezetı tisztséget, amely az adózás rendjérıl szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A vezetı tisztségviselı, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet elızetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejőleg más közhasznú szervezetnél is betölt. Elnökségi tagság megszőnik: - megbízás lejár - lemondás - elhalálozás - visszahívás
8 A Szövetség Elnöke: A Szövetség legfıbb tisztségviselıje és képviselıje. Feladata és hatásköre: -képviseli a Szövetséget és az Elnökséget, -összehívja és vezeti a Közgyőlést -irányítja és ellenırzi az alapszabály és egyéb szabályzatok, valamint a közgyőlési és elnökségi határozatok végrehajtását -figyelemmel kíséri a szövetségi testületek munkáját, javaslatot tesz ezek napirendjére -tájékoztatja a hírközlı szerveket a Szövetség munkájáról -rendelkezik aláírási és utalványozási jogkörrel -személyi javaslatot tehet a bizottságok elnökeire -dönt mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a Közgyőlés, az Elnökség vagy más szerv kizárólagos hatáskörébe -a Szövetség fıtitkára feletti munkáltatói jogkör gyakorlása, a kinevezés, felmentés, és díjazás megállapítása a munkáltatói jogok kivételével -kinevezés és felmentés munkáltatói jogköre a Szövetség alkalmazottjait illetıen Az Elnököt távollétében, vagy akadályoztatása esetén a fıtitkár helyettesíti, átvállalva minden jogát és kötelezettségét. A Szövetség tiszteletbeli Elnöke: A közgyőlés által választott arra érdemes személy A tiszteletbeli Elnök jogai és feladatai: -tanácskozási joggal vesz részt a Szövetség Közgyőlésén és Elnökségi Ülései -javaslatokat tehet, és véleményt nyilváníthat a Szövetség, valamint szerveinek mőködésével kapcsolatban, -megbízás alapján képviseli a Szövetséget nemzetközi és hazai szervezetekben, - népszerősíti a sportágat, Felügyelı Bizottság A Közgyőlés a Szövetség gazdálkodásának és vagyonkezelésének ellenırzésére legalább háromtagú Felügyelı Bizottságot választ. A Felügyelı Bizottság tagjai újraválaszthatók. A Felügyelı Bizottság tagjai a Szövetségben más tisztséget nem viselhetnek. Nem lehet tagja a Szövetséggel munkaviszonyban álló vagy ott gazdasági feladatokat ellátó személy, továbbá az, aki a Szövetség elnökségi tagjának, illetve a Szövetségnél gazdasági feladatokat ellátó személy hozzátartozója. A Felügyelı Bizottság tagjai nem lehetnek egymásnak sem hozzátartozói. A Felügyelı Bizottság tevékenységét a bizottság elnöke irányítja. A felügyelı Bizottság éves ellenırzési terv alapján dolgozik. Errıl az elnökséget tájékoztatja. A Felügyelı Bizottság feladata: -A Szövetség pénz és vagyonkezelésének vizsgálata, -a társadalmi szervezetek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok és pénzügyi elıírások betartásának ellenırzése, -az éves mérleg felülvizsgálata és véleményezése, -a gazdálkodás szabályszerőségének, az elıirányzott bevételek és kiadások teljesítésének évenkénti vizsgálata, -a bizonylati fegyelem betartásának ellenırzése, -a szövetségi vagyon megóvása érdekében szükséges intézkedések megtételének ellenırzése.
9 A Felügyelı Bizottság tagjai feladataik ellátása során jogosultak, a Szövetség gazdálkodásával kapcsolatos bármely iratba betekinteni, a tisztségviselıktıl tájékoztatást kérni. Az ellenırzések megkezdésérıl a Felügyelı Bizottság elnöke tájékoztatja a Szövetség elnökét és fıtitkárát. Az ellenırzés tapasztalatairól a bizottság elnöke a vizsgálat lezárását követı 15 napon belül – tájékoztatja az Elnökséget. Ha a vizsgálat szabálytalanságot is feltár, akkor a szükséges intézkedések megtételére az Elnökséget fel kell hívni. A vizsgálatot követı intézkedési terv végrehajtását az abban meghatározott határidıt követı 30 napon belül utóvizsgálat keretében a Felügyelı Bizottság ellenırizheti. Amennyiben a kifogásolt gyakorlat fennállását az Elnökség nem ismeri el, vagy az utóvizsgálat nem vezetett eredményre, a Felügyelı Bizottság kezdeményezi a rendkívüli Közgyőlés összehívását, szükség esetén közvetlenül az intézkedésre jogosult szervhez fordul. A Felügyelı Bizottság tevékenységérıl a bizottság elnöke a Közgyőlésnek számol be. Bizottságok A Szövetség tartalmi munkájának fejlesztése érdekében az Elnökség állandó vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre. A bizottságok munkájukról kötelesek beszámolni az Elnökségnek, mely a Bizottság részére jogokat ruházhat át. A bizottságok üléseire meg kell hívni a Szövetség Elnökét is. VI. Jogképesség A Szövetség jogi személy, amelyet az Szövetség Elnöke, akadályoztatása esetén az Elnökhelyettes önállóan jogosultak képviselni. A bankszámla feletti rendelkezési jog az Elnököt és az Elnökhelyettest együttesen illeti meg. Az Elnök irányítja és vezeti az egyesületet, gondoskodik a jogszabály szerinti mőködésérıl, képviseli bármely hatóság, vagy bíróság elıtt a Szövetséget. Az Elnökhelyettes – az Elnök akadályoztatása esetén – önállóan jogosult a helyettesítésére. VII. Anyagi források és gazdálkodás A Szövetség bevétele: a) az alapítótól, az államháztartás alrendszereitıl vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy mőködési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány; b) a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel; c) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel; d) a szervezet eszközeinek befektetésébıl származó bevétel;
10 e) a tagdíj; f) egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel; g) a vállalkozási tevékenységbıl származó bevétel. A Szövetség éves költségvetés alapján gazdálkodik. A gazdálkodásának szabályait a gazdálkodási szabályzat határozza meg. A Szövetség sporttal össze nem függı tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggı kereskedelmi tevékenységet (ideértve a sportegyesület vagyoni értékő jogainak hasznosítását is) csak kiegészítı tevékenységként folytathat. A sportlétesítmények használata, illetve mőködtetése e rendelkezés alkalmazásában - a sportegyesület alaptevékenységének minısül. A Szövetség – kiegészítı jelleggel – csak a fenti közhasznú célok és feladatok érdekében – azokat nem veszélyeztetve – folytathat vállalkozási tevékenységet. A Szövetség a gazdálkodása során elért eredményt nem oszthatja fel, azt csak és kizárólag a jelen Alapszabály II. fejezetében meghatározott közhasznú feladatok végzésére fordíthatja. A Szövetség tartozásaiért saját vagyonával felel. A Szövetség megszőnése esetén vagyonáról a közgyőlés rendelkezik. VIII. A Beszámoló és a közhasznúsági jelentés A Szövetség minden év április 30-ig köteles elfogadni a számviteli törvény szerinti mérleg- és eredménybeszámolóját. A beszámolót a Közgyőlés hagyja jóvá, az általános szabályok szerint meghozott döntésével, tehát nyilvános szavazással, egyszerő szótöbbséggel. A Szövetség köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejőleg közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés az alábbiakat tartalmazza: a) a számviteli beszámolót; b) a költségvetési támogatás felhasználását; c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást; d) a cél szerinti juttatások kimutatását; e) a központi költségvetési szervtıl, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitıl kapott támogatás mértékét; f) a Szövetség vezetı tisztségviselıinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét; g) a közhasznú tevékenységrıl szóló rövid tartalmi beszámolót. A Szövetség éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetıleg abból saját költségére másolatot készíthet. A Szövetség köteles a közhasznúsági jelentését a tárgyévet követı évben, legkésıbb június 30-áig saját honlapján, ennek hiányában egyéb, a nyilvánosság számára elérhetı módon közzétenni. A Szövetség a közhasznú jogállásának megszőnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetıleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerzıdésébıl eredı kötelezettségeit idıarányosan teljesíteni.
11 IX. Megszőnés A Szövetség megszőnik: a/ más társadalmi szervezettel való egyesüléssel, szétválással b/ feloszlatással, c/ megszőnésének megállapításával, d/ jogszabályban megállapított egyéb esetben. X. Záró rendelkezések Az éves közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, illetıleg abból saját költségére másolatot készíthet. Az Egyesület mőködésével kapcsolatban keletkezett iratokba bárki betekinthet. A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyv vonatkozó §-ai, az 1989. évi II. tv., a sportról szóló 2004. évi I. tv., valamint a közhasznú szervezetekrıl szóló 1997. évi CLVI. tv. rendelkezései az irányadóak. Budapest, 2007. július 30.
____________________________ Kövesdi Andrea Elnök
Az egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt készítette és ellenjegyezte:
