Naárné Tóth Zsuzsanna1 – Farkasné Fekete Mária2 – Noor Mubarak Y. M. Al-Ali3 – Vinogradov Szergej4
A közvetlen területalapú támogatások hatása a földbérleti díjak alakulására Magyarországon Impact of Direct Payments on arable land rents in Hungary
[email protected] Szent István Egyetem, Gazdaság-és Társadalomtudományi Kar, Közgazdaságtudományi, Jogi és Módszertani Intézet, egyetemi docens 2 Szent István Egyetem, Gazdaság-és Társadalomtudományi Kar, Közgazdaságtudományi, Jogi és Módszertani Intézet, egyetemi tanár 3 Szent István Egyetem, Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola, PhD hallgató 1
4
Szent István Egyetem, Gazdaság-és Társadalomtudományi Kar, Közgazdaságtudományi, Jogi és Módszertani Intézet, egyetemi docens
Összefoglalás A jelen cikk röviden összefoglalja az egységes területalapú támogatási rendszer (SAPS) szántóterületek piaci áraira és bérleti díjakra gyakorolt hatása modellezésének eredményeit. A szerzők megállapították, hogy a területalapú támogatások egy euróval magasabb összege átlagosan 6-7 euro centtel magasabb bérleti díjnak felel meg hektáronként. Kulcsszavak: egységes területalapú támogatási rendszer (SAPS), szántóterület bérleti díja, regressziós modell stepwise algoritmussal Bevezetés A magyar mezőgazdaságban a kilencvenes években végbement politikai rendszerváltás és a piacgazdaságra való átállás mélyreható változásokat indított el, az agrárágazat egyre nehezebb helyzetbe került. A kilencvenes évek elején a mezőgazdaságban a termelési- és a tulajdonszerkezet jelentős átalakulása következett be. A rendszerváltást megelőzően főleg állami gazdaságokban és szövetkezetekben folyt a termelés, melyet a háztáji gazdaságok tevékenysége egészített ki. A nagyüzemek (állami gazdaságok, szövetkezetek) művelték a termőföld legnagyobb hányadát, a többi területen a kistermelők (a háztáji és kisegítő gazdaságok és egyéni termelők) gazdálkodtak, szorosan kapcsolódva a nagyüzemekhez. A rendszerváltást követően a termőföld használatát érintő törvények (kárpótlási törvény, földkiadásról szóló törvény és a szövetkezeti átalakulási törvény) végrehajtása átalakította a mezőgazdaság szervezeti struktúráját. A nagyüzemek zöme megszűnt, kisebb részük viszont átalakulva megpróbált alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. A privatizáció révén a korábban jól működő agrárnagyüzemeket zömében kis földtulajdonosok váltották fel, a föld zöme magántulajdonba került, s jobbára nem a tulajdonosok művelték meg a földet. A kilencvenes évek elején végbement változásokkal megkezdődött a földtulajdon és a földhasználat kettéválása. A földkárpótlás után a földtulajdon rendkívüli módón elaprózódott. A létrejött törpebirtokok (a kis földterület, a tőke- és az állóeszközök hiánya, illetve a meglévők elhasználódottsága, a termelés szervezetlensége miatt) kevésbé voltak alkalmasak a piaci elvárások teljesítésére. (KSH, 2008) A magyar agrárgazdaságot szabályozó feltételrendszer ezt követően kialakult, amikor Magyarország 2004 májusában az EU tagjává vált. EU-s tagállammá válásunk után mezőgazdaságunkat a Közös Agrárpolitika (KAP) rendelkezései szabályozzák. A termelés fejlesztésére irányuló reform előtérbe helyezi a mezőgazdaság versenyképességének növelését, a termelés ösztönzése helyett azonban a termelők támogatását. A támogatások alakulása megállapítható, hogy hatással van a földbérleti és a földárak alakulására. Szakértők (Latruffe et al. 2006,
249
Duvivier et al. 2005, Ciaian and d’Artis Kancs 2012) véleménye szerint a támogatások 15-34%-a beépül a földbérleti díjakba, azon keresztül pedig a földárakba is. Az egységes területalapú támogatás a föld hasznosításától függetlenül igényelhető a közösségi jogszabályok által meghatározott területekre. A támogatás jogosultja a föld jogszerű használója. A támogatás forrása az adott támogatási évre az EU Bizottsága által rendeletben meghatározott összeg. Ezt az összeget az úgynevezett SAPSterülettel (bázisterülettel) elosztva adódik a maximális hektáronkénti támogatás (ez utóbbi hektáronkénti támogatás csökkenhet a visszaosztási ráta értékével). A támogatás mértékét a Vidékfejlesztési Minisztérium rendelete határozza meg. A rendszer sajátossága és egyben előnye is a hazai termelők számára, hogy csupán minimális területi feltételeknek kell megfelelni (szántó 1 hektár, gyümölcsös 0,3 hektár) és művelési kötelezettség nélkül jogosult a közösség által biztosított támogatás igénybevételére, csupán a „helyes mezőgazdasági és környezeti állapot" feltételrendszerének kell eleget tenni. Ez eredményezte azt, hogy az országos szinten rendelkezésre álló támogatási összeget, mely a csatlakozási tárgyalások során megállapított bázis terület és az éves pénzügyi keret szorzata, korrigálni kell a ténylegesen támogatható területek nagyságával. A Közösség érdekeinek, illetve pénzügyi teljesítőképességének eredményeként, a rendszer hátránya, hogy alacsony szintről (25%) fokozatosan növekvő összegű támogatási rendszer lépett életbe. (Vásáry –Osztrogonácz, 2007). 2013 első háromnegyed évében több mint 11,6%-kal növekedtek a termőföldárak, így a nominális index értéke a 2000-ben rögzített 100-hoz, illetve a 2012-ben mért 229-hez képest elérte a 255,6-ot (1. ábra). A földárak évente átlagosan 8,93%-kal emelkedtek a 2000-2004 közötti időszakban, s az EU-hoz való csatlakozás után az áremelkedés üteme évi 6,85%-ra mérséklődött. A földbérleti díjak a földárakhoz képest gyorsabb ütemben, évi 11,61%-kal emelkedtek 2001-2004 között, az EUcsatlakozás után az évi átlagos emelkedés 11,21%-ot tett ki (Swinnen and Vranken 2009, p. 42 alapján saját számítás és KSH 2013, p. 5).
1. ábra. Az FHB Termőföld-index értékének, valamint a mezőgazdasági területek hettáronkénti átlagárának alakulása 2000-2013 között Forrás: FHB termőföldindex, FHB Jelzálogbank Nyrt. (2014).
A közép- és kelet európai országok uniós csatlakozásának hatásait vizsgáló GTAP (Global Trade Analysis Project) modellben (a közvetlen területalapú támogatások teljes kifizetése esetén) a földárak 170%-kal
250
magasabbak, mint közvetlen területalapú támogatások nélkül. A terület alapú támogatások uniós szinthez való közeledésével a mezőgazdasági termékek iránti igény tartós növekedésével kiegészülve a mezőgazdasági jövedelmek emelkedése a földkereslet (a bérlet és földvásárlás) növekedéséhez vezet (Swinnen, és Vranken, 2003). a földforgalom lassan növekszik. A földpiacon (öröklés nélkül) mintegy 120-130 ezer ha termőföld cserél gazdát évente. Élénkítése, a kínálat növelése elengedhetetlen a földhasználat hatékonyságának növekedésével számolhatunk, ami első sorban az árak növekedéséhez vezet. (Biró, 2009). Az EU tagállamok esetén Ciaian and Kancs (2012) becslései szerint 1 EUR-s támogatás átlagosan 0,19 EUR-val növeli a földbérleti díjat az EU új tagállamai esetén. 1 EUR-s támogatás 12 EUR centtel növeli a földbérleti díjat. A föld árának alakulására vonatkozóan azt feltételezzük, hogy a föld értékét/árát értékét/árát a földérték 0,19 EUR-val növeli a földbérleti díjat az EU-15 új tagállamai esetén. Ha a föld értékét/ára a földbérleleti díj tőkésített értékeként állapítjuk meg, a becsült érték szerint. A földárra vonatkozó adatok esetében azt feltételezzük, hogy a föld értéke/ára a földbérleti díj tőkésített értékeként állapítjuk meg, akkor a becslésünk szerint a földár 2003-hoz képest 2000 EUR-val növekedne. Relatíve azáltal, hogy kevesebb támogatás jutott a termelőknek az EU-15-höz képest a földár 1408 EUR-val csökkent. Ezt a folyamatot szemlélteti a 2. ábra:
TÁMOGATÁS
500 EUR
FÖLDÁR KÜLÖNBSÉG
BÉRLETI DÍJ x 0,19 =
100 EUR
/ 0,07 =
1408 EUR
7,1 %-os tőkésítési kamatlábbal számolva a nem következett be a földár hektáronkénti 1408 EUR-s növekedésre 2. ábra. Az egységes területalapú támogatások emelkedő szintjének a szántóterületek áraira gyakorolt becsült hatása
a támogatás közötti különbség (500 EUR) közötti különbség beépül a bérleti díjakba
nem következett be a bérleti díj hektáronként 100 EUR-s növekedése
Forrás: saját számítás, Ciaian and d’Artis Kancs (2012) alapján
A földforgalom 5%-os élénkítéséhez közép távon a hosszú lejáratú kötelezettséggel rendelkező 12,7 ezer gazdaság 462,3 ezer ha saját területe mellett, további 10-15 ezer egyéni gazdaság 150-200 ezer hektár saját tulajdonú területének hitelezésbe történő bevonása szükséges. (Biró, 2009). A 2004-2013 időszak alatti közvetlen támogatások kumulált jövőértéke 1574 eurót tesz ki. Figyelembe véve, hogy a szakértői becslések (Ciaian and Kancs 2012, Van Herck and Vranken 2013) szerint a közvetlen területalapú támogatások 15-32%-ban tőkésednek a földpiaci árakba, a SAPS rendszer kumuláltan átlagosan közel 240-500 euróval növelték volna a hektáronkénti földbérleti díjakat Magyarországon a csatalakozás utáni időszak alatt. A gyakorlatban a földbérleti díjak kumulált növekedése a vizsgált időszak alatt 300 eurót tett ki hektáronként.
251
251
3. ábra. A nemzeti kiegészítéssel (top-up) növelt területalapú támogatások és a bérleti díjak alakulása Magyarországon 2004-2013 között Forrás: VM rendeletek alapján saját számítás Anyag és módszer Vizsgálatunk célja annak számszerű értékelése, hogy a közvetlen földalapú támogatások miként épülnek be a szántóterületek bérleti díjaiba Magyarországon. A vizsgálatokhoz felhasznált adatok az AKI Tesztüzemi rendszeréből származnak, amely alrendszerét képezi az EU Mezőgazdasági Számviteli Információs Hálózatának. Bár nemcsak a GOFR növények tartoznak a támogatott növények körébe a SAPS szerint, hanem minden növény, a takarmánynövényeket és gyepterületeket is beleértve, a vizsgálatunk céljához igazodva kizárólag a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó vállalkozások kerültek be az elemzésbe. Pontosabban azok a vállalkozások kerültek be a vizsgálatokba, amelyek esetében a szántóföldi növénytermesztésből származó bevétel a bruttó termelési értéknek több mint 90%-át képezte. A Tesztüzemi rendszerben résztvevő gazdaságok közül csak azok a növénytermesztő vállalkozások kerültek kiválasztásra, amelyek a 2004-2009 közötti időszakban igényelték a területalapú támogatásokat. Fontos megjegyezni, hogy egy hektárra jutó támogatási összeg eltérő lehet a vizsgált vállalkozások esetében, mivel nem volt ismert az a területnagyság, amely után igényelték a támogatást, a hektáronkénti összeg megállapításánál az üzem összes mezőgazdasági területet – amely a szántóföldi vállalkozások esetében többnyire a szántóterületet jelentette – vettük alapul. Az adatok feldolgozását és a statisztikai elemzéseket az IBM SPSS Statistics 21.0 for Windows statisztikai programcsomag segítségével végeztük. A területalapú támogatások földbérleti díjakat befolyásoló hatását a stepwise algoritmussal felépített regressziós modell keretében vizsgáltuk. A területalapú támogatások földbérleti díjakra gyakorolt hatásának számszerűsítésére az alábbi ökonometriai modellt (1. képlet) alkalmaztuk: (1)
252
ahol: a szántóterület bérleti díja az i-edik gazdaságban a t-edik évben, EUR/ha; regressziós állandó; standardizálatlan regressziós együtthatók; a területalapú támogatások összege az i-edik gazdaságban a t-edik évben, EUR/ha; a területalapú támogatások i-edik gazdaság bruttó termelési értékében foglalt aránya a t-edik évben, %; az i-edik gazdaság okonómiai mérete a t-edik évben, Európai Méretegység (EUME); dichotomizált változó, 0 vagy 1 értekkel rendelkezik: tartozik-e az i-edik gazdaság a t-edik évben a j-edik régióhoz? Igen (1) vagy Nem (0)? Ahol j=1,2, 7. Ha j=1, akkor a Region(1)= Közép-Magyarország; ha j=2, akkor a Region(2)= Közép-Dunántúl; ha j=3, akkor a Region(3)= Nyugat-Dunántúl; ha j=4, akkor a Region(4)= Dél-Dunántúl; ha j=5, akkor a Region(5)= Észak-Magyarország; ha j=6, akkor a Region(6)= Észak-Alföld; ha j=7, akkor a Region(7)=Dél-Alföld. dichotomizált változó, 0 vagy 1 értekkel rendelkezik: az adatállomány i-edik sora a k-adik évre vonatkozik-e? Igen (1) vagy Nem (0)? Ahol k=1,2, . Ha k=1, akkor a Year(1)= 2004; ha k=2, akkor a Year(2)= 2005; ha k=3, akkor a Year(3)= 2006; ha k=4, akkor a Year(4)= 2007; ha k=5, akkor a Year(5)= 2008; ha k=6, akkor a Year(6)= 2009; hibatag.
Eredmények A végleges regressziós modell nyolc magyarázó változót tartalmaz, melyből két fő hatótényező emelhető ki: a területalapú támogatás összege és a területalapú támogatások aránya a gazdaság bruttó termelési értékében (1. táblázat). Az üzem gazdasági mérete (EUME) nem bizonyult jelentős tényezőnek a bérleti díjak alakulását vizsgálva. A két fő magyarázó változó közül a területalapú támogatás bruttó termelési értékben foglalt arányának a bérleti díjra gyakorolt hatása a legerősebb (Béta=-0.266): azoknál a vállalkozásoknál, amelyeknél a közvetlen támogatások 1%-ponttal magasabb arányt tesznek ki a bruttó termelési értékből, a bérleti díjak átlagosan 1,27 euróval alacsonyabbak.
253
253
1. táblázat. Többtényezős lineáris regressziós modell paraméterei A modellbe beléptetett változók
Standardizálatlan együtthatók
(Regressziós állandó)
B 88,537
Standard hiba 6,126
Region(4) Region(7) DP% Year(1)
41,778 38,458 -1,266 -17,91
3,669 3,939 0,158 3,967
Region(6) DP Year(2)
11,794 0,064 -9,853
Year(3)
-9,241
n=819,
Standardizált együtthatók t 14,453
p-érték <0,01
0,379 0,317 -0,266 -0,148
11,386 9,764 -8,007 -4,515
<0,01 <0,01 <0,01 <0,01
3,164 0,030 3,825
0,122 0,075 -0,080
3,727 2,147 -2,576
<0,01 0,032 0,010
3,686
-0,079
-2,507
0,012
R2=0,289,
Béta
p<0,01
Forrás: saját számítások
A területalapú támogatások és a földbérleti díjak között egy gyenge (Béta=0.075), de statisztikailag igazolható (p=0.032) összefüggés állapítható meg. Az esetek átlagában vizsgálva egy euróval magasabb támogatási összeghez 6.4 euro centtel magasabb bérleti díj tartozik. Van Herck és Vranken (2013) megállapították, hogy a közvetlen földalapú támogatások átlagosan több mint 25 százalékban tőkésedtek a földbérleti díjakban a hat új EU-tagállamban, azonban a tőkésedés mértéke eltérő volt: a támogatások alacsonyabb mértékben tőkésedtek a földbérleti díjakban azokban az országokban, ahol a társas vállalkozások a szántóterületek nagyobb arányát használták. Magyarországon a társas vállalkozások a szántóterületek 48.19%-át művelik. Emellett a társas vállalkozások csak 2.2%-ot tesznek ki a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó magyar gazdaságok számából. Az egyéni gazdaságok által művelt átlagos szántóterület 7.1 hektárt, a társas vállalkozások használatában lévő pedig 305 hektárt tett ki 2013-ban. Magyarországon jelentős mértékű a földhasználat koncentrációja: közel 14 ezer vállalkozás (3.1%) a szántóterületek több mint 74%-át műveli. (GSZÖ 2013 alapján saját számítás). Az empirikus kutatás eredményei szerint az Észak-Alföld, a Dél-Alföld és a Dél Dunántúl régiókban a földbérleti díjak hektáronként átlagosan 11.79, 38.46 illetőleg 41.78 euróval magasabbak az országos átlaghoz képest. Az Európai Unióhoz való csatlakozás évében (2004) a hektáronkénti átlagos földbérleti díj 17.91 euróval, 2005ben és 2006-ban pedig 9.85 illetőleg 9.24 euróval alacsonyabb volt a többi vizsgált évhez képest. Következtetések, javaslatok A szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó vállalkozások körében elvégzett empirikus kutatások eredményei azt mutatták, hogy nem állapítható meg statisztikailag a közvetlen földalapú támogatások növekvő mértékének hatása a magyar földhaszonbérleti díjakra szántó művelési ág esetében. Szakértők szerint ennek hátterében az áll, hogy a megállapodások nagy részében a búzaárakhoz kötött aranykoronánkénti összegek, illetve euró alapú hektáronkénti díjak, vagy 2-3 ezer forintos, fix évenkénti emelkedést tartalmazó kikötések szerepelnek. Így e haszonbérleti szerződésekre a területalapú támogatások nincsenek hatással. Az uniós pénzek most ott okoznak növekedést, ahol a haszonbérleti díjakat közvetlenül a területalapú támogatásokhoz kötötték. Ugyanakkor a szerződő felek viszonylag kis hányada jelöl meg támogatásfüggő fizetési feltételeket.
254
Az uniós pénzek közvetlenül nem befolyásolják a hazai földárakat sem, amelyekre alapvetően a keresleti-kínálati viszonyok hatnak.
Irodalomjegyzék 1. Biró Sz. (2009): The institution of agricultural mortgage credit and its application potential in the Hungarian Agriculture (In Hungarian). A földjelzálog-hitelezés intézményrendszere és alkalmazási lehetőségei a magyar mezőgazdaságban. Gödöllő: Szent István Egyetem, doktori értekezés. 2009, 97-98. 2. Ciaian, P. & d’Artis Kancs (2012): The Capitalization of Area Payments into Farmland Rents: Micro Evidence from the New EU Member States. Canadian Journal of Agricultural Economics/Revue canadienne d'agroeconomie. vol. 4, no. 60, 517-540. p. 3. Duvivier, R, Gaspart, F&Henry de Frahan, B (2005): A Panel Data analysis of the Determinates of Farmland Price: An Application to the Effects of the 1992 CAP Reform in Belgium. XI-th European Association of Agricultural Economists Congress, Copenhagen, Denmark, 23-27 August. 4. European Union Directorate-General for Agriculture and Rural Development. Agriculture in the European Union. Statistical and economic information (2008); Available online: http://ec.europa.eu/agriculture/agrista/2008/table_en/2008enfinal.pdf (accessed on 9 March 2010). 5. FHB termőföldindex, FHB Jelzálogbank Nyrt (2014): FHB Termőföldindex 2013. http://www.fhbindex.hu/FHB-Index/Letoltheto-anyagok/FHB-Termofoldarindex/Legutobbikiadvanyunk/20140122_FHBTermofoldindex_2013.pdf [2014.08.22]
Online:
6. Gazdaságszerkezeti összeírás (GSZÖ) 2013, Központi Statisztikai Hivatal (KSH), Budapest 7. Latruffe L., Le Mouel Ch. (2006): Description of agricultural land market functioning in partner countries. Deliverable 9 of the IDEMA project. INRA-Esr, Rennes France, 146 p. On-line: http://www.sli.lu.se/ idema/WPs/IDEMA_deliverable_9.pdf [2009.07.12.] 8. Központi Statisztikai Hivatal (2008): A mezőgazdaság fejlettségének regionális különbségei, változások a rendszerváltástól napjainkig. (The agricultural development of regional differences, changes in the present regime) KSH, Szeged, 2008. 6-7, 13.p. 9. Központi Statisztikai Hivatal (KSH) (2013): Mezőgazdasági termőföldárak és bérleti díjak, p. 10. 10. Swinnen, J. F. M. &Vranken, L (2003): Land Rental Markets and Household Farms in Transition: Theory and Evidence from Hungary, LICOS Centre for Transition Economics, Katholieke Univrsiteit, Leuven, Discussion Paper 129/2003, p.35. 11. Van Herck, K &Vranken, L (2013): ‘Direct Payments and Land Rents Evidence from New Member States’, Factor markets, no. 62, pp. 22. viewed 30 May 2014, http://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=2329931 12. Vásáry, M & Osztrogonácz, I (2007): The vision of domestic support system (in Hungarian)A hazai támogatási rendszer jövőképe, AVA-3 International Conference on Agricultural Economics, Rural Development and Informatics, Debrecen, 11 p. online: http://www.avacongress.net/ava2007/presentations/aks1/8.pdf [2014.09.14]
255
255
