BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KERESKEDELEM ÉS MARKETING SZAK Nappali tagozat Nemzetközi Marketing Szakirány
A KÖZÖSSÉGI MÉDIA MEGJELENÉSE, ÜZLETI- ÉS MARKETING SZINTŰ LEHETŐSÉGEI
Készítette: Novák Ferenc
Budapest, 2010
Tartalomjegyzék 1.
BEVEZETÉS ............................................................................................................................... 4
2.
WEB 2.0 ....................................................................................................................................... 5 2.1 A WEB 1.0 .................................................................................................................................... 5 2.2 A WEB 2.0 .................................................................................................................................... 6
3.
A KÖZÖSSÉGI MÉDIA KIALAKULÁSA, FAJTÁI ................................................................. 9 3.1A WEB 1.0 KÖZÖSSÉGI OLDALAI ..................................................................................................... 9 3.2 AZ ELSŐ „WEBKETTESEK” ............................................................................................................ 10 3.3 KÖZÖSSÉGI MÉDIUMOK MEGJELENÉSE MAGYARORSZÁGON .......................................................... 11 3.4 HIRDETÉSI TRENDEK A VILÁGBAN ÉS MAGYARORSZÁGON ............................................................ 13 3.5 A KÖZÖSSÉGI MÉDIA FAJTÁI ......................................................................................................... 15
4.
FACEBOOK .............................................................................................................................. 16 4.1 A KEZDETEK ............................................................................................................................... 16 4.2 AZ ÜZLET .................................................................................................................................... 17 4.3 A FACEBOOK FELHASZNÁLÓK A VILÁGBAN .................................................................................. 18 4.4 A FACEBOOK MAGYARORSZÁGON ............................................................................................... 19 4.5 HUNGARIKUM A VILÁGTREND ELLEN - IWIW VS. FACEBOOK......................................................... 20 4.6 A FACEBOOK HATÉKONY HIRDETÉSI RENDSZERE .......................................................................... 23 4.7 A MARKETING SZINTŰ FELHASZNÁLÁS 4.7.1 A FACEBOOK ALKALMAZÁSOK, MINT MARKETING ESZKÖZÖK ........................................................................................................................................ 25 4.7.2 Facebook oldalak (Facebook Pages).................................................................................... 26 4.7.3 A „Facebook marketing” ..................................................................................................... 28 4.8 A FACEBOOK JÖVŐJE 4.8.1 FACEBOOK, MINT KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZ ....................................... 28 4.8.2 Kormányzás 2.0, Politika 2.0 ............................................................................................... 29 4.8.3 A jövő fotó, videó megosztója ............................................................................................... 29 4.8.4 A Facebook böngésző és e-mail............................................................................................ 30
5.
TWITTER .................................................................................................................................. 32 5.1 A KEZDETEK ............................................................................................................................... 32 5.2 TWITTER FELHASZNÁLÓK A VILÁGBAN ÉS ITTHON ........................................................................ 33 5.3 A TWITTER HAZAI KLIENSEI: A TURULCSIRIP ÉS A YAMM .............................................................. 34 5.4 A FACEBOOKÉNÁL IS HATÉKONYABB HIRDETÉSI RENDSZER?......................................................... 35 5.5 A JÖVŐ ....................................................................................................................................... 38 5.5.1 A Twitter mint a jövő keresője .............................................................................................. 38
6.
YOUTUBE ................................................................................................................................. 39 6.1 A KEZDETEK ............................................................................................................................... 39 6.2 A YOUT UBE FELHASZNÁLÓK ....................................................................................................... 41 6.3 MARKETING ................................................................................................................................ 42 6.3.1 Márkacsatornák (Brandchannels) ........................................................................................ 42 6.3.2 A YouTube segítségével előkelő Google helyezés .................................................................. 43 6.3.3 A „YouTube marketing” ...................................................................................................... 43 6.4 ÜZLETI LEHETŐSÉGEK ................................................................................................................. 44 6.4.1 „Hirdesd tartalmaidat a YouTube-on” ................................................................................. 45 6.4.2 „Hirdess a YouTube tartalmai mellett” ................................................................................ 46 6.5 A JÖVŐ ....................................................................................................................................... 47 6.5.1 A YouTube, mint online videotéka ........................................................................................ 47
2
6.5.2 Interaktív reklám ................................................................................................................. 47 7.
BLOGOK ................................................................................................................................... 49 7.1 KIALAKULÁSA ............................................................................................................................ 49 7.2 HIRDETÉSI TRENDEK A MAGYAR BLOGOKON ................................................................................. 52 7.3 MARKETING ÉS ÜZLETI LEHETŐSÉGEK BEMUTATÁSA EGY GYAKORLATI PÉLDÁN KERESZTÜL .......... 53
8.
PRIMER KUTATÁS ELEMZÉSE............................................................................................ 58
9.
ÖSSZEFOGLALÁS, KONKLÚZIÓ ......................................................................................... 60
10.MELLÉKLETEK .......................................................................................................................... 61 10.1 KÉRDŐÍV................................................................................................................................... 61 10.2 FORRÁSJEGYZÉK ....................................................................................................................... 64 Ábrajegyzék ................................................................................................................................. 66 Táblázatjegyzék............................................................................................................................ 68
3
1. Bevezetés A szakdolgozat céljaként tűztem ki, hogy bebizonyítsam, hatékonyan lehet hirdetni a social médiában, amelyek megjelenésével új marketing és üzleti lehetőségek nyíltak meg. A dolgozat során ezért bemutatom, hogy a web fejlődése során hogy alakultak ki a közösségi médiák, milyen fajtái léteznek, valamint kutatással, statisztikai adatokkal, gyakorlati példákkal alátámasztva feltárom, mennyire fontos a közösségi médiában lévő jelenlét. Ahhoz, hogy megértsük, miért lehet hatékony egy közösségi oldalon futó hirdetési rendszer, a felhasználókat kell alaposabban megvizsgálnom. Feltárom és kielemzem, milyen üzleti és marketing lehetőségeket rejtenek magukban a legjelentősebb közösségi oldalak, melyek kialakulását, történetét, jelenét és jövőbeli lehetőségeit szintén részletesen kifejtem.
4
2. Web 2.0 „A web 2.0 (vagy webkettő) kifejezés olyan internetes szolgáltatások gyűjtőneve, amelyek elsősorban a közösségre épülnek, azaz a felhasználók közösen készítik a tartalmat vagy megosztják egymás információit.”1
Az internet indulását követően több fejlődési szakaszon ment át, melyek közül jelenleg a már említett „webkettő” korszakát éljük, ugyanakkor már érezhető a web 3.0 szellemisége is.
Ahhoz, hogy megértsük a web 2.0 kialakulásának miértjét,
alaposabban meg kell vizsgálnunk az ezt megelőző korszakot, melyet web 1.0 –ként ismer ma a szakirodalom. A következő részben összefoglalásra kerülnek azok a technológiai szempontok, melyeknek fejlődése mentén megjelent az interaktivitásra épülő új internetes platform.
2.1 A Web 1.0 Az internet kezdeti szakaszát – aminek kezdetét egyes források 1991-re, míg más közelítés szerint 1993 – nevezzük web 1.0 –nak, amikor is először jelent meg a WWW (World Wide Web). A web 1.0 a világháló dotcom lufi kipukkadásáig tartó idejére, a hőskorra vonatkozik: online kereskedelem alapjai létrejöttek, megalakultak és megerősödtek a nagy internetes cégek (Yahoo!, Amazon.com, eBay), adás-vételi szokások átalakultak, a keresés természetes tevékenység lett a világhálón. Itt még nem a gazdaságot nem rengette meg alapjaiban az internet, de már jelentős lökést adott neki. Ebben a periódusban az információkat statikusan tették közzé, tehát az információk online követelményeknek megfelelően megformázásra kerültek, de lényegében nem
1
Web 2.0 - Wikipédia
5
adtak okot arra, hogy a látogató visszatérjen – többségében ugyanis a tartalmak nem, vagy csak nagyon ritkán változtak.
2.2 A Web 2.0 A web 2.0 (vagy webkettő) mindazon második generációs internetes szolgáltatások gyűjtőneve, amelyek a közösségre, és/vagy a tartalommegosztásra épülnek.
2
A
felhasználók maguk készítik a tartalmat vagy megosztják egymás információit. A web 2.0 fogalmat Tim O'Reilly-nek, az O'Reilly Media cég alapítójának tulajdonítják még 2004-ből, ám valójában Dale Daugherty és Craig Line említették egy közös előadásukban. O’Reilly szerint „a Web 2.0 a computer ipar üzleti forradalma, amely az internetet egy alkalmazási felületté tette és segített megérteni az új platform adta lehetőségeket.”3 ( Web 2.0 is the business revolution in the computer industry caused by the move to the internet as platform, and an attempt to understand the rules for success on that new platform. Chief among those rules is this: Build applications that harness network effects to get better the more people use them.) A webkettes szolgáltatásoknál jellemző, hogy a felhasználók részt vesznek a - web 1.0hez képest tömörebb- tartalmak szerkesztésében, megosztásában, véleményezésében, a szerver gazdája csak a keretrendszert biztosítja. A „júzerek”4 között kapcsolattartás- és építés, vélemény- és információcsere, egyszóval interaktivitás a jellemző.
2
T.Feri – Web 2.0
3
Tim O’Reilly - Web 2.0 Compact definition
4
„júzer”- az user, felhasználó szóból
6
A következő táblázat segítségével nyomon követhetjük, hogy melyek azok a sarkalatos területek,
szemléletváltások,
melyek
nyomán
ma
web 2.0-ról
beszélhetünk.
1. táblázat: A Web 1.0 és Web 2.0 jellemzői
Web 1.0
Web 2.0
DoubleClick
Google AdSense
Ofoto
Flickr
Akamai
BitTorrent
mp3.com
Napster
Britannica Online
Wikipédia
személyes oldalak
blogok
kevesen írják a tartalmat
sokan írják a tartalmat
domain név spekuláció
keresőoptimalizálás
oldalletöltések
kattintás alapú hirdetések
publikálás
részvétel a szerkesztésben
letölthető struktúra
újraírható struktúra
centralizált
decentralizált
A statikus tartalmakat szolgáltató oldalakat felváltották a megosztásra, közösségre, a dinamikus tartalmakra épülő webhelyek, melyeken a felhasználók írják és szerkesztik a tartalmat, ezáltal a felhasználói élmény kerül minden weboldal középpontjába. Alapvetően megváltozott a keresések természete, hiszen a webkettes keresőkben kulcsszavakra keresünk, amelyet megkönnyít az ún. címkézés, egyszavas leírások használata. Az információk, weboldalak összekapcsolását linkek segítségével érjük el. Olyan alkalmazások jelentek meg, amelyek mind a webes platformot, mind a dokumentumok kiszolgálását lehetővé teszik, ilyenek pl. Adobe Reader, Adobe Flash Player, Microsoft Silverlight, ActiveX, Oracle Java, Quicktime és a Windows Media. Megjelentek az olyan hírmegosztó technológiák, mint az RSS (Really Simple Syndication), amely értesíti a felhasználót, ha változik egy honlap tartalma.
7
A Web 2.0 meghatározó stílusjegyei tehát az interaktivitás, a tartalommegosztás- és szerkesztés, a közösség és kapcsolattartás. Ezeknek a tulajdonságoknak mentén alakultak ki a közösségi médiák, melyek új lehetőségeket teremtettek az üzleti világban, melyekre a marketingnek új ága épül, és amelyek meghatározó szerepet játszanak a mindennapjainkban is.
8
3. A közösségi média kialakulása, fajtái Kicsit több mint másfél évtizede bukkantak fel a közösségi hálózatok az interneten, de csak pár éve lettek nélkülözhetetlen (?) részei az online mindennapjainknak. Azóta rengeteg féle szolgáltatást kínáló közösségi oldal jelent meg az éterben, és több – kevesebb sikerrel vették az akadályokat. A következőkben a legjelentősebb közösségi oldalak kerülnek röviden bemutatásra, kronológiai sorrendben.
3.1A Web 1.0 közösségi oldalai Még javában a Web 1.0 közepén, 1995-ben tűnt fel az amerikai weben a Classmates.com, melynek segítségével megtalálhatták egymást az emberek, akár az óvodában, akár a gimnáziumban, akár a katonaságban ismerkedtek meg. Az oldal az óta folyamatosan működik, jelenleg az első öt leglátogatottabb közösségi hálózat közé tartozik az Egyesült Államokban – az USA-n kívül még 7 országban használható a szolgáltatás. 1996-ban a Harvardon és a MIT-n végzett egyetemisták hozták létre a Classmates.comhoz hasonló tulajdonságokkal bíró PlanetAll közösségi hálózatot, ahol a felhasználó megtalálhatta volt osztály-, csoport- és munkatársait, valamint a barátai barátai között is kereshetett. Az oldal utazástervező és -nyilvántartó funkcióval is rendelkezett, és értesítést küldött, ha utazásaik során barátok keresztezték egymás útját. A másfélmillió felhasználóval bíró hálózatot 1998-ban vette meg az Amazon, majd néhány funkcióját beépítve
saját
közösségi
szolgáltatásai
közé,
2000-ben
bezárta.5
1997-ben indult el a SixDegrees.com közösségi hálózat. A személyes üzenetküldésen túl lehetséges volt faliújságokra bejegyzéseket írni. Az oldal 1 millió felhasználó és négy év után 2000. december 30-án zárt be.
5
Rebecca Eisenberg- When good content goes away
9
A következő években számos közösségi szolgáltatás is indult a világban, több ezek közül eredetileg más célt szolgáló oldalak "közösségiesítése" révén. Ilyen oldal volt az 1999-ben alapított LiveJournal blogszolgáltatás, az 1997-es AsianAvanue, amely az ázsiai piacot célozta meg, az 1999-es BlackPlanet, ami az afroamerikai közösségnek alakult, és a latin-amerikaiak számára 2000-ben elindított MiGente, amelyeken a szokásos profilok mellett szakmai profilok is helyet kaptak.
3.2 Az első „webkettesek” 2001-ben indult az első 2.0-ásnak titulált közösségi oldal, a Ryze.com, egyfajta „üzleti közösségi” hálózat, mely egy a karrierépítést és üzleti kapcsolatok építését támogató oldal. Nagy érdeklődés kísérte az oldal indulását, azonban összesen csupán negyedmillió felhasználó regisztrált az oldalra. A Ryze.com után 2002-ben hozták létre a Friendster nevű közösségi hálózatot, ami ma 8,2 millió felhasználóval rendelkezik, azonban a nagy sikerei elmaradtak. A Ryze-hoz hasonló üzleti hálózat jött létre 2003-ban, a LinkedIn. Regisztrációt követően a felhasználók létrehozhatják a profiloldalukat, ahova feltölthető egy profilkép, korábbi munkahelyek, tapasztalatok, felsőoktatási intézmények, valamint különböző egyéb képességek, tulajdonságok. A LinkedIn használható álláskeresésre, hisz rengeteg cégre kereshetünk tevékenység szerint, valamint konkrét állásajánlatok is elérhetőek az oldalon. Ugyanez a funkció „megfordítva” is igaz, hisz a munkáltatók is kereshetnek alkalmazottakat: a regisztráció során önéletrajzot is feltöltünk, amiket a munkatársat kereső cég is megtekinthet az adatlapon. Kialakításánál fogva az oldal alkalmas üzleti kapcsolatok építésére és ápolására. Bár Magyarországon viszonylag kevés regisztrált tagja van, a világban ma 80 millió felhasználó használja a közel 200 országban elérhető oldalt. 2003 augusztusában került indításra a „Facebook előtti kor” legjelentősebb közösségi oldala, a Tom Anderson által alapított MySpace. Az ingyenes szolgáltatásban minden benne van: blog, kép-, zene-, videó megosztás, nem sokkal indulása után chatszolgáltatással is bővült. Bár eredetileg nem zenekaroknak készült, népszerűségét főleg annak köszönhette, hogy a Friendsterből kitiltott nem valódi személyt reprezentáló
10
felhasználók, főleg zenekarok tömegesen kezdtek regisztrálni az oldalon, és vitték magukkal a rajongóikat is. 2004-ben a fiatalabb tizenévesek kedvencévé vált az oldal, többek között azért, mert az akár teljesen nyilvános profiloldal nagymértékben testre szabható, így személyes honlapként működő közösségi oldalként használható. A MySpace-t 2005-ben 580 millió dollárért vette meg a News Corporation. Az oldalon naponta több százezer új felhasználó regisztrált, forgalma folyamatosan növekedett, egészen 2008-ig, amikor is a Facebook vette át a „hatalmat”: a MySpace látogatóinak száma mintegy 20 százalékkal csökkent az elmúlt két évben, 66 millió felhasználója 6 maradt és évente közel 100 millió dollár veszteséget termel. A ma is meghatározó közösségi médiumok, mint a 2004-ben indított Facebook, a 2005ben létrehozott YouTube, a 2006 óta működő Twitter történetével és jelentőségével részletesen a dolgozat későbbi fejezeteiben foglalkozom.
3.3 Közösségi médiumok megjelenése Magyarországon Az első, igazán sikeresnek számító közösségi médium, a WiW 2002. április 14-én kezdte meg működését az [origo] Média és Kommunikációs Szolgáltató Zrt. üzemeltetésében. Neve az „International who is who” rövidítése. 2006. április 28-án közel egymilliárd forintért felvásárolta a Magyar Telekom, amely a T-Online csoportba építette be az iWiW szolgáltatáskörét. A sok új funkció egyikeként megjelent az emailértesítés üzenetekről, bejelölésekről, melynek hatására aktivizálódtak a régi, s soha nem látott sebességgel regisztráltak az új felhasználók.
Sokáig a leglátogatottabb
magyar internetes oldal volt, felhasználóinak száma 2006 júniusában érte el az egymilliót, 2008 karácsonyán a négymilliót. Hamar ki is futott az oldal a szerverei teljesítményéből, ami miatt korlátozták a felhasználók által küldhető, a regisztrációra egyedüli módot jelentő meghívók számát. A 2006-ban indult myVIP nem sokkal indulása után már lehetővé tette közösségek (klubok) létrehozását, és több tekintetben is igyekezett ráígérni az iWiW-re, például felhasználói korlátlan számú meghívót küldhetnek, akárhány képet és videót tölthetnek
6
Google- MySpace site profile, 2010. október
11
fel. Bár az oldal felhasználóinak száma 22 hónap alatt elérte a 2 milliót, az iWiW-en tapasztalhatónál gyakoribbak az elhagyott, csak pár ismerőssel rendelkező profilok. A baratikor.com 2004-ben indult Lettországban, 2006 óta elérhető magyarul is és még 25 nyelven. Ugyan nem fektettek nagy hangsúlyt a magyar piacra, szolgáltatásai azonban a Facebook "alapszolgáltatásaival" vetekszenek. A mutasd.be, egy igazán 2.0-ás koncepcióval próbálkozott: érdekesebb, izgalmasabb, és talán hitelesebb is, ha az embert nem saját maga, hanem a barátai mutatják be. A 2007-ben indult, 3 fiatal által kitalált és megvalósított szolgáltatás egyelőre szűk körben terjedt csak el, a funkció lényegében annyi, hogy az ismerősökhöz rövid üzeneteket lehet fűzni és az üzenetek megjelennek a nyitólapon. Mára az oldal már nem működik. A magyar közösségi média piacát egészen 2010. októberig az iWiW uralta, azonban a Facebook 2007-es magyarországi megjelenése óta folyamatosan fejlődve végül utolérte, majd e hónaptól lehagyta látogatottság és a felhasználók számának tekintetében a magyar oldalt. Mindenesetre az általam végzett primer kutatásból kiderül, hogy a közösségi médiumok, mint a Facebook, iWiW, myVIP nélkül alig képzelik el a megkérdezettek az internetezést: 100%-uk meglátogatja a böngészés során ezeket az oldalakat. A rangsorban utánuk 75%-kal következnek a hírportálok, mint az index vagy az [origo], amik mögött csak kevéssel maradnak el (63%) az online video megosztók, mint a YouTube. Arra a kérdésre, hogy melyik közösségi oldalon töltöd a legtöbb időt, a következő sorrend alakult ki a válaszadók között: Facebook, YouTube, iWiW, myVIP, Twitter és végül a MySpace.
12
3.4 Hirdetési trendek a világban7 és Magyarországon
1. ábra: Közösségi médiákban megjelenő hirdetésre költött összegek az USA-ban 2009-2011
Az ábrából kiderül, hogy tavaly 1,4 milliárd dollárt költöttek a hirdetők a közösségi médiumokban, ami 17,2%-kal több mint az azt megelőző 2008-as évben. Idén az eMarketer adatai szerint 20,3%-kal több pénzt költenek a 2009-es évhez képest, míg a 2011-es évre pedig a kétmilliárd dolláros összeget is meghaladja a reklámozásra költött összeg. Az amerikai hirdetések közel felét a Facebookon történő hirdetésre költenek, a korábban nagy szerepet játszó MySpace tovább veszít a jelentőségéből, míg a Twitter is egyre nagyobb részt vállalhat a költségekből a következő évektől kezdve – köszönhetően annak, hogy idén elindították a reklámtweeteket.
2. ábra: Közösségi médiákban megjelenő hirdetésre költött összegek az USA-ban és azon kívül 2009-2011
A 2. ábrából jól látható, hogy jelenleg még az Amerikában költenek többet közösségi médiumokban megjelenő hirdetésekre, ám 2011-re megfordulhat a helyzet: az USA-n
7
eMarketer- Social Network Ad Spending to Approach $1.7 Billion This Year
13
kívüli országok 2011-ben már több pénzt költhetnek az előrejelzés szerint. Szintén fontos megjegyezni, hogy a hirdetési költségek összegében egyre nagyobb szerepet kaphatnak az online alkalmazások és játékok (pl. Zynga vagy a Playdom) – idén közel 220 millió, míg jövőre már 293 millió dollár értékben jelenhetnek meg hirdetések a közösségi médiában az online alkalmazásokban és játékokban.
3. ábra: Online alkalmazásokra és játékokra költött hirdetési költségek8
Az effajta hirdetési formák egyre fontosabb szerepet játszanak az olyan játékgyártók, és alkalmazáskészítő cégek jövedelmeiben, mint amilyen a Zynga: a cég bevételeinek 80%-a ezekből a virtuális javakból jön be. Magyarországon nyilvánvalóan nem költenek ennyit a közösségi médiás hirdetésekre, de
megállapítható,
hogy
egyre
fontosabb
szerepet
játszanak
az
online
reklámfelületekben az olyan oldalak, mint a Facebook, az iWiW, a Twitter, a blogok vagy a YouTube. Novák Péter, az IAB Hungary elnöke és az Origo vezérigazgató –helyettes szerint "2010-ben a közösségi médiára épülő marketing lehet az egyik leglátványosabb eleme a piacnak"9. Hozzátette: „felhasználók számának emelkedése mellett az intenzitás is fokozatosan erősödik az interneten sokasodó és gyorsan fejlődő lehetőségeknek köszönhetően: a hírfogyasztás, a kapcsolattartás, a szórakozás, a vásárlások lebonyolítása továbbra is trendszerűen a digitális felületre kúszik át.”10
8
Clark Fredricksen- Marketers to Spend $220 Million on Advertisements in Social Games This Year
9
Digibiz- Nagy pénz van a közösségi oldalak hirdetéseiben Digibiz - Nagy pénz van a közösségi oldalak hirdetéseiben
10
14
Tehát a webkettes vásárlások, kapcsolattartások, szórakozások egyre több felhasználót érintenek, használóik száma egyre növekvő tendenciát mutat, mely szintén bizonyítja, hogy egy ma futó reklámkampány elengedhetetlen elemei a közösségi médiás hirdetések, melyek tulajdonságainál fogva is hatékonyabban elérik a felhasználót, mint az offline hirdetések nagy része.
3.5 A közösségi média fajtái A social média kialakulása során több irányban fejlődött, mellyel különböző igényeket próbált kielégíteni. A fejlődés irány mentén azonban hasonló szolgáltatásokat nyújtó weboldalak jöttek létre, melyeket tartalmuk, funkciójuk szerint négy nagy csoportba sorolhatunk:11 Közösségi Hírek Megjegyzéseket írhatunk a cikkekhez és pontozhatjuk őket – pl. Digg, Reddit Közösségi Hálózat Bejelölhetünk ismerősöket, megjegyzéseket írhatunk a profilokhoz, csoportokba léphetünk be pl.: Facebook, Twitter, iWiW Közösségi Fotó- és Videó megosztás Fotókat és videókat oszthatunk meg, megjegyzéseket írhatunk a többi felhasználó feltöltéseihez pl.: YouTube, Flickr „Wikik” Cikkeket írhatunk vagy már létező cikkeket szerkeszthetünk pl.: Wikipédia, Wikia
11
abfox- közösségi média
15
4. Facebook 4.1 A kezdetek A Facebook megalapítása Mark Zuckerberg nevéhez fűződik. Az alapötletet egy a Mark középiskolájában működő szoftver szolgáltatta, melynek az adatbázisában minden diákról fényképet és rövid információkat tároltak. Ezeket az oldalakat a tanárok és a diákok is „Facebooknak” hívták. 2003. október 28-án megírta a „Facemash” nevű szoftver alapjait, ami egyfajta „Hot or Not” alkalmazás volt. Ahhoz, hogy fotókat és információkat szerezzen, Mark feltörte a Harvard nyilvántartó rendszerét, majd az így szerzett adatokat feltette a Facemash-ra. Később ezért a tettéért felelősségre vonták a dékán előtt szerverre való betörés, képes és 4. ábra: Mark Zuckerberg
adatok illegális eltulajdonítása és közzététele miatt, a Harvard vezetése ezért az oldalt
megszüntette, ám később ejtették a vádakat Zuckerberggel szemben – a mai napig nem derült ki hogy pontosan miért. Mindenesetre az első online órájában a Facemash 450 látogatót regisztrált, 22 200 oldalletöltéssel. Ekkor jött rá, hogy mi lehet a siker receptje: az emberek tudni akarják, hogy mit gondolnak róluk az ismerőseik. Szobatársaival (Eduardo Saverin, Dustin Moskovitz és Chris Hughes) 2004.február 4-én elindította a megújított oldalt, TheFacebook néven. Kezdetben csak a Harvard belső hálózatán lehetett elérni az oldalt, amelyen mindenki létrehozhatott magának egy adatlapot, majd bejelölhette azokat az embereket, akikkel azonos előadásokat hallgatott. A legnépszerűbb szolgáltatás, ami mind a mai napig jellemzi a Facebookot, már akkor is a kommentelési lehetőség volt. 12 Az első felhasználókat levelezőlistáik segítségével szerezték, aztán hamar egyértelművé vált, hogy az oldal nagy népszerűségnek örvend: 24 órán belül már húszezer volt a
12
Techline – Kevéssé ismert, izgalmas tények a Facebookról
16
regisztrált személyek száma. Ezután a szolgáltatást több más egyetemre kiterjesztették, és elindították az oldal középiskolás változatát is.13
4.2 Az üzlet Az első ember, aki üzletté formálta a Facebookot, Sean Parker, a Napster társalapítója volt. Ő volt az, aki immár elnöke lett az átnevezett cégnek és 2005-ben megvette a facebook.com domain nevet kétszázezer dollárért. Látván a nagy érdeklődést, a cégek számára is elérhetővé tették a szolgáltatást (először a Microsoft és az Apple számára), majd a hatalmas népszerűség hatására 2006. szeptember 26-án mindenki számára hozzáférhetővé tették a hálózatot. 2004-ben a Paypal alapítója, Peter Thiel félmillió dollárt pumpált a cégbe, majd 2005-ben az Accel Partners 13 millió dollárt, pár hónapra rá pedig a Greylock invesztált 27,5 millió dollárt. A Facebookot – habár folyamatosan veszteséggel üzemelt- alapítása óta folyamatosan meg akarták venni, ám Mark Zuckerberg és Sean Parker hihetetlen ajánlatokat utasított vissza: 2006-ben egy befektető 750 millió dollárt kínált, majd a Yahoo jelentette egy milliárd dolláros vásárlási szándékát. 2007-ben aztán többszöri ajánlattétel után a Microsoftnak sikerült az, ami a többi vállalatnak nem: 1,6%-os részt szerzett 240 millió dollárért, amiért cserébe reklámokat helyezhettek el az oldalon. Ugyanebben az évben, Li-Ka Shing kínai milliárdos 60 millió dollárt fektetett be a Facebookba. A befektetések hatására a cég értéke alig 3 év alatt már négy- és hatmilliárd dollár közé volt tehető. Mindezek ellenére nyereséget fennállása óta először csak 2009 szeptemberében könyvelhetett el. A Facebook mai értéke 15 milliárd dollár körül mozog, és 2010-re a 24%-os tulajdonrésszel rendelkező Zuckerberg 1,1 milliárd dolláros bevétellel számol. 14 Elemzők szerint a jövő évben még ennél is nagyobb, 1,76 milliárd dollár bevételt
13
Facebook – Wikipedia
14
Jason Kincaid - Zuckerberg: Facebook Revenue Estimates Of $1.1 Billion “Not So Far Off..”
17
termelhet az oldal. 15 Mark Zuckerberg a Forbes 2010. szeptemberi felmérése szerint 6,9 milliárd dolláros vagyonával a 35-ik leggazdagabb amerikai.
4.3 A Facebook felhasználók a világban A Facebook ma több mint 557 millió felhasználóval rendelkezik. Ezzel, ha a Facebook önálló állam lehetne, a Föld harmadik legnépesebb országa válna belőle Kína és India után. A százmilliós határt 2008. augusztus 26-n érték el, az 500 milliót pedig 2010. július 21-én. 16 Jelenlegi trendek szerint havonta kb. 5%-kal nő a felhasználók száma világszerte, a szinte elképzelhetetlen, egy milliárd felhasználós határt 2011. májusjúnius táján érheti el. 17
5. ábra: Facebook felhasználók száma 2004-2010
A világ legtöbb Facebook felhasználójával az Egyesült Államok rendelkezik, 143 millió taggal, míg Európában Nagy-Britannia vezet 28 millió „júzerrel”.
15
China Daily - Facebook revenue by 2011 will reach 1.76 billion
16
Facebook – Wikipedia
17
Ciarán Norris - Facebook To Hit 1 Billion Next July
18
4.4 A Facebook Magyarországon A Facebook 2007 óta elérhető a magyar felhasználók számára, 2008 óta már saját nyelvünkön használhatjuk az oldalt. Magyarország a világon a 44., Európában a 20-ik helyen áll 2 120 300 felhasználójával18 (2010.november), de mint a grafikon is mutatja, a növekedés továbbra is töretlen. Minden ötödik, az internettel rendelkezők közül pedig minden harmadik (34,33%) ember felhasználója a sitenak. 19
6. ábra: Facebook felhasználók Magyarországon
Az itthoni felhasználók több mint fele nő (54%). A kor szerinti megoszlást tekintve világosan kirajzolódik, hogy miért tartják – nem csak itthon - elsősorban a „fiatalok”oldalának a Facebookot: az összes felhasználó 79%-a a 13-34 éves korosztályba tartozik, ezen belül is kimagaslóan magas a 18-34 év közöttiek megoszlása, hisz ez az összes júzer 64%-át, azaz 1.356.992 főt jelent.
18
Socialbakers - Europe Facebook Statistics
19
Facebakers – Hungary Facebook Statistics
19
7. ábra: Magyarországi Facebook felhasználók kor szerinti megoszlása
Az általam végzett felmérésből
egy
meglepő
tény
rajzolódott ki: habár igen népszerű a Facebook, mégis, ha fizetős lenne, a megkérdezettek alig harmada fizetne azért, hogy használhassa az oldalt – igaz az összeg tekintetében elég eltérő képet mutatnak a válaszok: valaki havi 1000 Ft-nál többet is kiadna érte, valaki pedig éves szinten költene maximum ugyanennyit a használatra.
4.5 Hungarikum a világtrend ellen - iWiW vs. Facebook „Végre az igazi webkettes, a teljesen nyitott és a népszerűségre rászolgáló Facebook egy újabb csodaajtót tárt ki. A lelkesebb netfüggők véleménye szerint a magyarul beszélő Facebook komoly konkurenciája lehet az iWiW-nek, ami annak ellenére, hogy az előbbi valóban jóval színesebb, használhatóbb, stb., egyszerűen jobb, mint a mi hungarikumunk, valószínűleg mégsem fog megtörténni. ”20 Az iWiW (indulásakor még WiW) egy magyar közösségi hálózat, amely 2002. április 14-én kezdte meg működését az [origo] Média és Kommunikációs Szolgáltató Zrt. üzemeltetésében. Neve az „International who is who” rövidítése. 2006. április 28-án közel egymilliárd forintért felvásárolta a Magyar Telekom, amely a T-Online csoportba építette be az iWiW szolgáltatáskörét. Sokáig a leglátogatottabb magyar internetes oldal volt, felhasználóinak száma 2006 júniusában érte el az egymilliót, 2008 karácsonyán a négymilliót. Töretlen sikerét annak köszönhette, hogy nem rendelkezett itthon erős konkurenciával, habár több, az iWiW-et „másoló”közösségi oldal született, mint például a Myvip, ami 2008-ban 2 milliós látogatottságot tudhatott magáénak.
20
Pjéczka Diána- Közösségi oldalak, Irodalom – internet-napló, 2008.
20
2008-ban, ahogy a korábbi ábrák is szemléltetik, a Facebook alig 50 ezer körüli felhasználóval rendelkezett az iWiW több mint kétmilliós taglétszámával szemben. Az iWiW folyamatosan bővítette funkcióit, több mint 15 nyelven lett elérhető, azonban minden jel szerint elérte határait és érdemben már nem tudott tovább terjeszkedni, több felhasználót szeretni. Ezzel szemben a Facebook az új webkettes szellemnek megfelelően sokkal interaktívabb volt, több funkciót tudott, mint a magyar „elődje”. A Facebook
átlagosan
fiatalabb
felhasználói
korcsoportjából
adódó
eltérések
megmagyarázhatják azt a fajta nyitottságot, befogadóképességet, amivel a Facebook meghódíthatta a világot. A következő grafikon is szemlélteti a két közösségi oldal közötti „viszonyt”:
8. ábra: iWiW vs. Facebook
Ahogy a trend is jelezte, bekövetkezett az, amire számítani lehetett: 2010. október elején a Facebook utolérte, és lehagyta az iwiw.hu-t. Az index.hu friss, 2010.novemberi kutatása szerint a „vándorlás iránya jól látható, a MyVipet és az iWiW-et otthagyják az emberek a Facebook kedvéért, akik azonban a Facebookról törlik magukat, azok jellemzően a többi oldalt is elhagyja, vagy ki sem próbálja őket. Aki nem hagyta el az iWiW-et, az is kacsintgat a Facebook felé: a legaktívabb iWiW-felhasználók kétharmada párhuzamosan napi rendszerességgel használja a Facebookot is.” 21
21
hancu - A Facebook agyonverte az Iwiwet
21
9. ábra: Az iWiW és a Facebook használati gyakorisága
Az adatok alapján világosan látszik, hogy az iWiW ideje lejárt és a Facebook a jövő- a korszerűbb hirdetési rendszer, az interaktívabb felület, a rengeteg alkalmazás és a divat is az utóbbi javára dönti el a párbajt. Ezt erősíti meg a kutatásomban létrejött eredmény, hiszen arra a kérdésre, miszerint 2 éve melyik oldalt használta inkább, az iWiW-et, vagy a Facebookot, a válaszadók 78%-a az előbbit látogatta, míg arra a kérdésre, hogy jelenleg melyiken tölt több időt, a kérdőívet kitöltők ugyanilyen hasonló arányban (8812 %) ma a Facebookot használják. Arra a kérdésre, hogy mégis miben jobb a Facebook, a válaszadók többnyire az interaktivitást, az alkalmazásokat és a chat lehetőséget emelték ki: a felhasználók nagy része chatelésre, kapcsolattartásra, és személyes üzenetek kiírására használja az oldalt. Az iWiW-en minden megkérdezettem találkozott már hirdetésekkel, de csak kevesebb, mint harmaduk kattintott rá, tehát a hatékonyságuk CTR 22= 0,33, tehát 100 felhasználóból 33 kattint a hirdetésre.
22
CTR= Click Through Rate – Átkattintási arány
22
4.6 A Facebook hatékony hirdetési rendszere „Érj el több mint 500 millió embert ott, ahol kapcsolatot tartanak és megosztanak”szól a hirdetési szlogen a Facebookon. Nem csoda, hogy hatalmas üzleti lehetőségek rejlenek az oldalban, elég csak azt a hihetetlen tényt megvizsgálni, miszerint a több mint félmilliárd felhasználó összesen 500 milliárd (!) percet tölt a Facebookon havonta. A hirdetés beállítási lehetőségeiről A Facebookon történő hirdetés elkészítése során beállíthatjuk az alap információk (cél URL, szövegtörzs, stb.) célcsoport demográfiai jellemzőit, a kort, nemet, lakhelyt – ez utóbbi hatalmas előnyt nyújt, hiszen gyakorlatilag 100%-ban eléri a kívánt személyeket, hisz a Facebook csak az általunk beállított paramétereknek teljesen megfelelő embereknek „jelenteti” meg a hirdetést. A demográfiai jellemzők megadása közben segítségképp a Facebook megjeleníti az „elértek becsült számát”, ami segít a költségek meghatározásában. Ahogy az alábbi ábrán is látható, számos speciális demográfiai jellemzőt is beállíthatunk, mint pl. hogy a születésnapos célcsoport számára jelenjen meg csak a hirdetés.
10. ábra: Speciális beállítási lehetőségek a Facebook hirdetésében
23
A beállítások végeztével megadhatjuk a pénznemet, a költségkeretet és az ütemtervet. A következő ábra szemlélteti a magyarországi Facebook hirdetések CPC és CPM költségeinek alakulását mutatja az elmúlt fél évben. Jelenleg az átlagos CPC 0,11 $, amellyel hazánk a 130. helyen áll a világ rangsorában. A trendek a költségek folyamatos csökkenését mutatják.
11. ábra: Hirdetési költségek a Facebookon, Magyarországon
A Facebook hirdetések címe 25 karakter, szövege 135 karakter lehet, melyhez 110×80 px kép rendelhető – ezt tartom a hirdetések egyik legnagyobb negatívumának, tehát a Facebookon csak kép és szöveg kombinációjú reklámot lehet futtatni, ráadásul a kép maximális méretével sem biztos, hogy eléggé figyelemfelkeltő. A hirdetések megjelenés (CPM) és átkattintás (CPC) alapon vásárolhatók, a minimum napi büdzsé 5 dollár – csak bankszámláról fizethető, ezen kívül más lehetőséget nem nyújt a Facebook hirdetési rendszere. A CPM alapon vásárolt hirdetések a news feedben nem jelennek meg. A rendszeren belül lehetőség van több hirdetés futtatására és ezek optimalizációjára. A felmérésem szerint pedig úgy tűnik, hatékony a hirdetési rendszer: megkérdezetteim 75 %-a találkozott hirdetéssel és rá is kattintott, ami majdnem háromszor hatékonyabb, mint az iWiW esetében.12,5-12,5 %-uk nem találkozott hirdetéssel, ill. találkozott, de nem keltette fel az érdeklődését.
24
Az alábbi fiktív hirdetésen át mutatom be a lehetséges beállításokat. Egy különleges söröket áruló web áruházat reklámozok, ahol magyar és külföldi specialitásokat kapni elfogadható áron. Az alábbi felhasználókat céloznám meg: lakóhelye szerint magyarországi, férfi, 25-40 éves korig. A hirdetésre kb. 15-20 centnek megfelelő összeget adnák meg, amivel elég sok megjelenést érhetnék el, mely szépszámú kattintást, és remélhetőleg magas konverziót eredményezne. Céloldalnak természetesen a webáruház címét adnám meg. Összefoglalva, a Facebook az alábbi dolgokban nyújt előnyt a célzott hirdetések tekintetében: - kapcsolatok, ismerősök kapcsolatai -10 különböző célcsoport-meghatározó módszer - nyelvi beállítási lehetőségek - célcsoport tesztfuttatási lehetőség - kulcsszó beállítási lehetőségek - ütemezés megadása Az előnyei mellett pedig „fogyatékosságai” is vannak a rendszernek, legfőképp, ha összehasonlítjuk a Google Adwordssel: lényegesen kevesebb beállítási, elemzési lehetőség, nem tartalomra, hanem felhasználóra célzott hirdetések (ez egyben előny is lehet). A hirdetések hatékonyságát tovább javíthatná, ha város szerint is tudnánk szűrni a megcélzott felhasználókat, jelenleg ezt nem tehetjük meg.
4.7 A marketing szintű felhasználás 4.7.1 A Facebook alkalmazások, mint marketing eszközök
Ezek az alkalmazások a legizgalmasabb hirdetési és egyben adatgyűjtési lehetőségek, ami a maga nemében egyedülálló, hisz ez a Facebook egyik sajátossága. Az alkalmazásokat teljesen ingyen készíthetik a fejlesztők. Több elemző is rámutatott az ezekben rejlő marketing lehetőségekre. Egy teszt jellegű alkalmazáson át, hihetetlenül értékes adatokhoz jutunk hozzá- a felhasználó tudtával, ingyen: egy „Tudd meg mennyire vagy gazdag” nevű kitalált alkalmazás keretében fel sem tűnik egy átlagos 25
felhasználónak, ha rákérdeznek jövedelmére, vagyoni helyzetére, demográfiai jellemzőire. Így rendkívül értékes adatokhoz juthatnak akár a piackutató cégek is gyakorlatilag ingyen, míg más esetekben egy ilyen adatcsomagért több millió forintot is elkérnek. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy többek között az ilyen alkalmazások miatt is sokan kételkednek a Facebook adatvédelmi szabályozásában. Sikerét annak köszönheti, hogy naponta átlagosan 140 alkalmazás születik. A Facebook tagok 95%-a kipróbálta már az alkalmazásokat legalább egyszer. Felhasználók bevonásának és szórakoztatásának egy lényegesen mélyebb formáját valósíthatják meg, és egy-egy jól sikerült alkalmazás nagyon gyorsan terjedhet a virális csatornákon (meghívás, aktivitás folyam, profil box megjelenés). Facebook alkalmazásokban történő hirdetésekkel több ad network is foglalkozik, például a Social Media, Offerpal Media, Super Rewards, AdParlor, Buddy Media, RockYou, Cubics, AOL-Platform, VideoEgg, és az elmaradhatatlan Google AdSense. A hirdetések CPM, CPC, CPA és CPI (cost-per-installation, az alkalmazás telepítésének költsége szerint) vásárolhatók. 23 Név
Rajongó Változás (%)
Rajongó
Változás (%)
1 Rádió 1
148 329
+ 17, 71
64 464
+ 16,74
+ 57,01
2 MTV Hungary Cosmopolitan 3 Hungary
19 545
+14,91
3 257 086
+ 54,63
4 Comedy Central
17 895
+ 18,63
2 059 866
+ 78,65
5 BRAVO Hungary
17 486
+ 17,87
19 887 507
+ 74,88
8 873 890
+ 80,28
3 ILoveAllah.com 4 375 507 4 Playboy 5 ESPN
1 YouTube 2 MTV
Név
12. ábra: A legnépszerűbb médiák a Facebookon világszerte és Magyarországon (2010.november)
4.7.2 Facebook oldalak (Facebook Pages)
A Facebook lehetőséget kínál úgynevezett rajongói oldal létrehozására, amely nem jár költséggel. Ennek segítségével a felhasználók „lájkolhatják”, tetszésüket fejezhetik ki híres embereknek, márkáknak, weboldalaknak és még megannyi másnak. Ezt a
23
online media blog – Facebook hirdetések
26
lehetőséget majd minden cég használja, hisz erősíti a brandet, segítségével közvetlen kapcsolatot ápol. Az alábbi táblázat mutatja, hogy melyek a legnépszerűbb márkák, azaz melyek rendelkeznek a legtöbb rajongóval, 2010 novemberében, amikor is a Coca Cola megelőzte a Starbucksot. Név
Rajongó
Változás (%)
1 Coca Cola
16 988 226
+ 19,82
2 Starbucks
16 974 459
+ 11,62
3 Oreo
13 324 485
+ 17,75
4 Skittles
12 488 146
+ 15,71
5 Red Bull
11 225 231
+ 16, 87
13. ábra: A világ legnépszerűbb márkái a Facebookon (2010.nov)
A Starbacks kitűnő példával szolgál arra, hogy mennyire nagy (pozitív és negatív) befolyása van a social médiában való jelenlétnek. Ahogy a táblázat is mutatja, a világ második „legrajongottabb” márkája a Starbucks. Ezzel szemben a HVG rámutatott a rideg valóságra: „Itthon is rajongók ezrei várták a pillanatot, hogy végre megnyisson a kultikus kávézó, de a márkaépítés folyamatára csúf árnyékot vetett az alulról szerveződő Facebook rajongócsoport törlése. A tiltakozó Facebook-csoport bejegyzése szerint ahelyett, hogy meghívták volna a 3500 főből álló Starbucks rajongókat az üzlet megnyitójára, töröltették a csoportot - „máshol milliókat ölnek abba, hogy egy ilyen rajongói csapat kialakuljon, mi kis magyar birkák meg megcsináljuk magunktól, erre valaki istennyilaként lecsap és szélnek ereszti a rajongói tábort.”24
1 2 3 4 5
Név Túró Rudi Showder Klub McDonald's Milka Nike Futball Hungary
Rajongó 213 822 196 350 122 423 73 048 38 270
Változás (%) + 81,50 + 80,01 + 56,73 + 34,71 + 31,18
14. ábra: A legnépszerűbb magyar márkák a Facebookon (2010.nov)
24
hvg.hu - Starbucks- Brandépítés magyar módra?
27
4.7.3 A „Facebook marketing”
A marketing e specifikus területe kifejezetten a Facebook lehetőségeivel foglalkozik. Kialakult, kőbe vésett körvonalai még nincsenek, hisz ez egy nagyon friss szegmense a marketingnek, de valószínűleg a jövőben aligha lesz olyan gyorsan tért nyerő, fejlődő terület, mint a Facebook marketing. Jelenleg olyan területekkel is foglalkozik, mint Facebook nonprofit marketing, Facebook vírusmarketing.
4.8 A Facebook jövője 4.8.1 Facebook, mint kommunikációs eszköz
Az IP-alapú telefonszolgáltatással foglalkozó Vonage nevű cég olyan ingyenes alkalmazást készített, amelynek segítségével androidos telefonunkról, iPhone-ról, vagy akár egy iPod touchról is felhívhatjuk facebookos ismerőseinket és ingyenesen beszélhetünk velük. 25 Az alkalmazással beszélgetéseinket wifi hálózaton, vagy akár 3G mobilhálózaton is folytathatjuk – viszont nagy hátránya, hogy kizárólag a már bejelölt ismerősökkel tehetjük meg mindezt. A Facebook alapítójának, Mark Zuckerbergnek a következő nagy terve, hogy a Skypepal megállapodva létrehozzák a jövő mobilszolgáltatóját. Alighanem ez lenne a legnagyobb szolgáltató a maga majdnem 1 milliárdos felhasználói táborával. Ezzel kapcsolatosan megjelentek a hírek, miszerint a cég egy saját Facebook márkájú mobilkészülék kifejlesztésén dolgozik. Az IP-alapú telefonálást lehetővé tévő szoftver legújabb, Windows operációs rendszerhez fejlesztett változatában már külön fülön érhetőek el a Facebook-ismerősök, akikkel nemcsak hang- vagy videohívással léphetnek kapcsolatba a felhasználók, hanem közvetlenül a Skype-kliensből láthatják üzeneteiket, de akár megjegyzéseket is írhatnak a Facebookra. A közösségi oldal telefonkönyv funkciójának felhasználásával pedig a Skype-felhasználók szöveges üzeneteket írhatnak, vagy fel is hívhatják Facebookismerőseik mobil- vagy vonalas telefonját is. Igaz, ez a szolgáltatás pénzbe kerül,
25
hvg.hu- Ingyen hívhatjuk Facebook barátainkat
28
hasonlóan a SkypeOut hívásokhoz. A szoftver fejlesztői jelenleg béta, tesztverzióban kínálják a csoportos videohívás lehetőségét is. 26 4.8.2 Kormányzás 2.0, Politika 2.0
Nem kell messzire mennünk ahhoz, hogy működő példát találjunk a Facebook politikai célokra történő kiaknázására, felhasználására. Már-már közhelyszámba megy, hogy a web 2.0-ás forradalmat a kisebb pártok (elsősorban a Jobbik és az LMP) használta ki leginkább, azonban a kormánypárt igen hamar vette a lapot – méghozzá nem is akárhogy, hiszen a személyes spindoktorok mellett internetes kreatív csapatot is foglalkoztat Orbán Viktor. A Méltányosság Politikaelemző Központ kutatói már utaltak arra, hogy a miniszterelnök képes volt például a 2010-es évértékelő kapcsán komoly internetes közösségeket megmozgatni és a napi politika eszközévé tenni a Facebook-ot. A miniszterelnök az ellenzéki politizálás évei során előszeretettel vitte híveit az utcára. Kormányzó erőként erre (egyelőre) nincs is szüksége, azonban a Fidesz (és persze Orbán Viktor) a netes hálózatokon és a kormányzás új eszközeivel kívánja ezt a közösségi élményt fenntartani.27 Hogy egy külföldi példát is bemutassak, nem kell sokáig keresgélni: sokak szerint az Egyesült Államok elnöke, Barack Obama a weben nyerte meg a választást. Obamának majdnem 15 millió rajongója van, ezzel szemben pártjának, a Demokrata Pártnak mindössze 176 ezer. Magyarország miniszterelnöke 49 ezer rajongóval rendelkezik, a Fidesz mindössze 22 ezerrel. Mégis van egy nagy (szemléletbeli) eltérés a két profil között: míg Orbán Viktor oldala elsősorban saját magáról szól, addig Barack Obama saját választóit teszi a középpontba. 4.8.3 A jövő fotó, videó megosztója
Egyelőre nem kell tartani attól, hogy bajban lenne a Picasa, a Flickr vagy a YouTube, de mindenképp komolyan kell számolni a Facebook ezen plusz képességével. Többszöri
26
hvg.hu - Egyesíti erőit a Facebook és a Skype
27
hvg.hu - Fidesz: Internet igen, népszavazás nem?
29
fejlesztéseknek köszönhetően (átdolgozott kezelőfelület, nagyobb felbontású képek megosztása 720-2048px-ig, egyszerűbb taggelés, fel- és letöltés) az oldal már-már ugyanazokkal a funkciókkal, képességekkel rendelkezik, mint az erre szakosodott megosztók. Az előnye mégis az, hogy itt egyből ismerősünkkel oszthatjuk meg filejainkat. Havonta a felhasználók több mint 250 milliárd linket, fotót, eseményt osztanak meg szerte a világon.
15. ábra: A "megosztás” gomb
4.8.4 A Facebook böngésző és e-mail
A Google-féle Chrome-ra (ill. a Google új nyílt forráskódú projektjére, a Chromiumra) épül az új social böngésző. „Webkettesnek” mondható böngészők eddig is léteztek, mint pl. a Fizzik, a Flock, azonban a Mozilla és az Explorer mellett gyakorlatilag igazi piaci részesedés nélkül létezhetnek csak. A felhasználók rétegét szűkíti, hogy facebookos bejelentkezés nélkül még letölteni, de elindítani sem lehet. A képernyő jobb oldali, ujjnyi sávjában webkettes funkciók találhatóak, mint az integrált Twitter (a posztok a keresési találatokhoz hasonlóan külön, leválasztható ablakban), saját Facebook-profil status update-ekkel illetve testre szabható news feedek, amelyek szintén külön ablakban jelennek meg a böngészőben megnyitott oldal fölött.28 RockMelt ugyan nem több mint egy facebokozást, twitterezést, hírolvasást megkönnyítő eszköz, de elsősorban annak éri meg kipróbálni a még erősen béta verziójú böngészőt, aki sokat használja a közösségi oldalakat és gyakran Facebookozik. Ha valami hátrány felróható a Facebooknak, az az, hogy csak belső levelezésre használható, külső e-maileket nem kezel. Nos, úgy látszik ez a probléma is megoldódni látszik: a közösségi site következő generációs üzenetküldő rendszerét, a Titant készül
28
anarki (index.hu) - Itt a Rockmelt, a facebookos böngésző
30
bevezetni, amely egyszerre kezeli a chatet, az sms-t, az emailt valamint @facebook.com-os végződésű címet is kapunk. A Titan azonban még sok dologban le van maradva: nem lehet egyszerre több címzettnek üzenetet küldeni, nincs tárgysoruk, és az „out of office” automatikus értesítőt sem lehet rajta beállítani. A hiányosságok ellenére sokan a Gmail ill. a Yahoo konkurenciáját látják a Titanban (valljuk be, a majd félmilliárd fős felhasználói tábor feljogosítja erre a megállapításra a híveket), de Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója elmondta: „Ez nem email killer. Ez egy olyan levelezőrendszer, amely magába foglalja az emailt is. Nem számítunk arra, hogy bárki is teljesen feladná a Yahoo-t vagy a Gmailt a Facebook miatt.”29 Valószínűleg igaza lesz Zuckerbergnek, de azzal sem tévedünk nagyot, ha azt mondjuk, hogy erős konkurenciának már csak a felhasználói bázis létszáma alapján is nevezhető lesz a Titan. Mindenesetre a kutatásomban megkérdezettek közel 90 %-a ki fogja próbálni a RockMeltet, és viszont csak alig több mint harmaduk fogja használni a Titant. Látva a
Facebook sokrétűségét
(weboldal,
alkalmazások,
böngésző,
email),
véleményem szerint nem lenne meglepő, ha hamarosan egy teljesen Facebook alapú operációs rendszer megjelenéséről hallanánk.
29
MG Siegler - Zuckerberg: Our System Is Not An Email Killer. But If It Dies As A Result…
31
5. Twitter 5.1 A kezdetek A Twitter egy ismertségi hálózat és mikroblog szolgáltatás, amely a felhasználói számára lehetővé teszi, hogy röviden, maximum 140 karakterben üzeneteket írjanak egymásnak. Az eredeti ötlet szerint az egyik alapító, Jack Dorsey az Odeo nevű cégnél dolgozott, ahol egy olyan SMS szolgáltatást akartak kitalálni, amely egy kis csoporttal teszi lehetővé a kommunikációt. Mindez a 2006-os év elején történt, majd felismerve a lehetőséget, elindították a projektet, amit „twttr”-nek
kereszteltek.
Nem
sokkal
később, 2006. március 21-én aztán Dorsey 16. ábra: Evan Williams, Biz Stone és Jack Dorsey
elküldte az első tweet-et, mely így hangzott „just setting up my twttr”. Tíz nappal később
elindították a mikroblog béta verzióját, ekkor kb. 100 felhasználóval rendelkezett, majd júniusban mindenki számára hozzáférhető lett a „twttr.com”.
30
Októberben Jack Dorsey, Evan Williams és Biz Stone megalapította az Obvious Corpot, amely felvásárolta az Odeo-t, majd a twttr.com-ot immár twitter.com-ra változtatták. 2007 februárjában 140 karakterben maximálták a küldhető üzenetek hosszúságát, áprilisban pedig a Twitter önálló cég lett. Az év végére ott tartottak, hogy negyedévente közel 500,000 tweet született. 2008-ban ez a szám már 100 millió volt, majd 2009-ben pedig 2 milliárd. 2010 februárjában napi 50 millió tweetet küldtek, az első negyedévben pedig összesen 4 milliárdot. A Twitter fennállása során a 2010-es Futball VB idején állította fel eddigi rekordját, 3085 tweet született másodpercenként. 2010 augusztusában pedig újabb mérföldkőhöz érkezett a cég: elküldték a húszmilliárdodik tweetet. Az első 10 milliárd bejegyzés
30
Twitter- Wikipédia
32
eléréséhez még 4 évre volt szüksége a mikroblog-szolgáltatásnak - a második tízmilliárd üzenethez már öt hónap sem kellett.31 Ma a világ harmadik legnagyobb közösségi médiájának számít a YouTube és Facebook után, a maga 190 milliós felhasználói tagságával. Az egyik nyilvánosságra került dokumentum szerint 32 2009 harmadik negyedévében könyvelhette el első nyereségét, 2010 év végére 400 millió dolláros jövedelmet remélnek.
Az ugyanitt megjelent előrejelzések szerint 2013 végére 1 milliárd
felhasználóval, 5200 alkalmazottal valamint 1,54 milliárd dolláros bevétellel, 1,1 milliárd dollár nettó nyereséggel zárhat a Twitter.
5.2 Twitter felhasználók a világban és itthon A Twitter ma már 190 millió (és naponta nagyságrendileg 100 ezerrel növekvő) felhasználót tudhat magáénak, akiknek közel 61%-a használja angolul a mikroblogot, a legtöbb felhasználó (33,3%) az Egyesült Államokból érkezik, őket India (8,2%) és Japán (7,1%) követi. Férfiak és nők közel azonos arányban használják az oldalt (48%52%), a legnagyobb létszámú korosztály pedig a 25-34 (30%), kevéssel kisebb létszámot képviselnek a 35-44 évesek (27%). A twitterezők 78%-a az interneten, 14%-a mobilon keresztül 8-8%-uk pedig SMS-ben és iPhone-ról éri el az oldalt. A Twitter üzenetek 30%-a a felhasználó aktuális státuszáról szól, 27%-a privát beszélgetés, 10 %-a hírekre vagy blogokra mutató link, 6% eseményekről szól, 4-4%-át pedig termékajánlók, hirdetések és spamek teszik ki. Magyarországon a Twitter helyzete ennél árnyaltabb. Az itthoni felhasználók száma a 2010. novemberi adatok alapján 57 ezer főre tehető, és csupán napi 4-700 új tag regisztrál. Az 57 ezer felhasználóból azonban kb. 22 ezer aktív, tehát csupán ennyien
31
hvg.hu - Elküldték a húszmilliárdodik Twitter-bejegyzést
32
Michael Arrington - Twitter's Financial Forecast Shows First Revenue In Q3, 1 billion users in 2013
33
írnak legalább havonta egyszer bejegyzést. 33 Az itthoni felhasználók átlagosan napi 40 ezerszer „csiripelnek”.
17. ábra: Twitter felhasználók Magyarországon
Szakértők szerint az is közrejátszhat abban, hogy nem terjedt el a Twitter, hogy az eredeti oldal nem érhető el magyar nyelven. Erre a nyelvi problémára nyújtanak megoldást az olyan hazai kliensek, mint a 2007 márciusában megjelenő, azóta is a legnagyobb hazai Twitter mash-up-nak számító Turulcsirip és a 2009 novemberében indult Yamm.
5.3 A Twitter hazai kliensei: a Turulcsirip és a Yamm Az első magyarországi Twitter kliens, a Turulcsirip akkor indult, amikor még alig 50 magyar felhasználó volt – 2007 márciusában. Ma kb. 220 ezer látogatást regisztrálnak havonta, amivel a legnagyobb hazai Twitter mash-up-nak vallhatja magát. Filozófiájuk szerint az egyszerű és kényelmes azonnali tartalomfogyasztásra és közösségi kommunikációra helyezik a hangsúlyt. „A Turulcsirip felismeri és aktívan keresi a Twitter eredeti rendszerében a magyar felhasználókat, összegyűjti azok listáját, archiválja üzeneteiket. A magyar felhasználó a
33
Dojcsák Dániel - Szenved a Twitter Magyarországon
34
Twitter oldalon használt autentikációs adataival bejelentkezhet és személyre szabott tartalmat érhet el az oldalon.” 34 A Yamm alig egy éves szolgáltatás, sikerét elsősorban a magyar felületnek, az egyszerűségnek és a folyamatos fejlesztésnek köszönheti. Havonta átlagosan 120 ezer látogatással büszkélkedhet, és egyre többen használják a mobil verzióját is, amelyre számos alkalmazást készítenek a Yamm alkalmazottai.
5.4 A Facebookénál is hatékonyabb hirdetési rendszer? Az a tény, hogy naponta majdnem százmillió Twitter bejegyzés születik, amihez majd 200 millió ember fér hozzá, igen vonzó hirdetési lehetőséget kínál a cégek számáranem mellesleg rendkívül gyors, hatékony és közvetlen kapcsolattartást biztosít az emberekkel. Nem mellesleg minden ötödik ember követ márka- vagy termékorientált bejegyzéseket. 2010 áprilisa hozott fordulópontot a Twitter életében, ugyanis ettől kezdve megjelenhettek a reklámok, amikből bevételt remélt a mikroblog.
A „Promoted
Tweets” nevű reklámprogram a Google esetében sikeres modellen alapul. 35 A Twitter hirdetési stratégiája kétlépcsős: fizetett keresési eredmények mellett a célzott hirdetések is megjelennek. A reklámtweeteknek különös jogai vannak a hagyományos tweetekkel szemben: folyamatosan változik a színük, a keresésnél pedig a találati lista elején szerepelnek – a célzott, professzionális
gyorsan befolyásolhatja a felhasználók
18. ábra: Az első reklám tweet
34
Wikipédia – Turulcsirip
35
hvg.hu - Reklámok a Twitteren
tweet-reklámokkal
hangulatát,
35
valamint
ezzel
is
gyorsabbá téve a nagy cégek által írt bejegyzések hamarabbi célba jutását. Az ötlet hamar meggyőzött több nagyvállalatot, így többek között a Sony Pictures, a Red Bull, a Best Buy és a Starbucks írt alá szerződést a Twitterrel. 2010 júniusában végül megjelent az első reklám tweet: Toy Story 3-at reklámozza a Disney/Pixar 140 karakteres üzenete. A Twitternek azonban joga van szűrni a reklámokat: méri azt, hogy hányszor válaszolnak rá, hányan továbbítják. Amennyiben senki nem reagál rá illetve senki sem küldi tovább, felfüggesztik a reklámot, és csak egyszer kerül megjelenítésre az üzenetfolyamban. Figyeli, hogy ne sérüljön a felhasználói élmény, ellenkező esetben korlátozzák a hirdetést. Logikus lépésként saját reklámprogramjának bevezetése óta kitiltja a külső szolgáltatók hirdetéseit. 2010
szeptemberében
megújult
dizájnnal
és
funkciókkal
jelentkeztek,
ami
„facebookosítja” a mikroblogot. A szakma véleménye szerint a fejlesztéssel az volt a cél, hogy olyan partnereket találjanak, melyek saját tartalmaikat reklámoznák az oldalon. Rövid időn belül 60 ilyen partnercéget találtak. köztük a YouTube-t, a Flickr-t vagy a Ustream.tv-t. Tovább növelheti a hirdetési kedvet az a tény, miszerint a Twitter a leghatékonyabb az átkattintásokban:36 Facebook átlaga 2,87 átkattintás, a Twitteré 19,04. Annak ellenére, hogy az előbbi oszt meg több tartalmat, az átkattintási arány majd hatszorosan a mikroblog javára billen. Nem véletlen a cég vezérigazgatójának optimizmusa: „megfejtettük a reklámozás legújabb formájának a titkát és megütöttük a főnyereményt”. Valóban hatalmas lehetőségeket rejt ez a megállapítás, ám véleményem szerint a nagyfokú átkattintási hatékonyság és a kedvezőbb költségek ellenére önmagában a linkekre alapozni a reklámozást nem lenne célszerű, sokkal inkább egy-egy reklám tweetet kísérő kampány részeként – ez esetben viszont nem ez a fajta reklámforma növelné meg érdemben a cég bevételeit.
36
hvg.hu - A twitter nagyon megveri a Facebookot áttkattintásokban
36
Szintén érdemes megvizsgálni a profilokat abból az aspektusból, hogy ezek tulajdonképpen márkacsatornák. Ugyan a Brand Channel kifejezéssel elsősorban a YouTube kapcsán találkozunk, de ha belegondolunk, főbb karaktereiben hasonló lehetőségeket biztosít a két közösségi média: a márkára szabott háttérkép, adatlap, a szeptemberi fejlesztéseknek köszönhetően videó beágyazási lehetőség. Ez utóbbi pedig lehetőséget ad reklámfilmek közzétételére is. Ha továbbgondoljuk a hasonlóságot, a kommentezési lehetőség is adott: a retweet formájában. A videó beágyazási lehetőség a Twitter talán legfontosabb fejlesztése történelme során – ezzel véleményem szerint egyrészt túlnőtt a „netes SMS” árnyékán, másik oldalról pedig megoldotta reklámlehetőségei hosszú távú kiaknázását. A hatalmas lelkesedéssel elindított, 30 világmárkát is a soraiban tudó reklámprogram az első visszajelzések szerint eléggé felemásra sikerült.37Megtörténtek olyan extrém esetek, mint az, hogy a Best Buy a reklámokon át egyetlen konkrét konverziót sem teljesített, azaz nem regisztrálhatott tényleges vásárlást. Ellentétben viszont a Virgin légitársasággal, aki története ötödik legsikeresebb napját zárta a jegyeladásokat figyelembe véve. Szintén kezdeti bizakodásra adott okot a Coca Cola, hisz egyik kampánya során 24 óra alatt 85 millió (!) reklámot jelenített meg, amihez 6%-os átkattintási arány társult.38 Több cég is panasszal élt amiatt, hogy nehéz a reklámokat jól célozni területileg és demográfiailag is, és többen kifogásolták, hogy a Twitter nem rendelkezik egy a többi közösségi médiában jól működő saját statisztikai rendszerrel (mint pl. a YouTube Insight rendszere). Ezeket meg kell oldania a csiripelős oldalnak, különösen úgy, hogy egyes hírek szerint a kulcsszavakért legfeljebb 100 ezer dollárt is elkérnek majd. Szintén nehézséget okoz, hogy nincs bevett formája, módja a hirdetéseknek, előbb meg kell tanulniuk reklámszövegeket írni a Twitter stílusában és kitapogatni, mire „vevők” a mikroblog használók – sokan ennek áldozatai lettek, hiszen többen gondolták elegendőnek, ha egy Google Adwords-ben futó szöveget emelnek át.
37
Emil Steel, Amir Efrati - To Advertiseres, Twitter’s fledgling
38
Tim Bradshaw - Coke sees 'phenomenal' result from Twitter ads
37
A cég ugyanakkor elmondta, hogy összességében jól vizsgázott a rendszer, hiszen közösségének az 5 százaléka kattintott a megjelenő fizetett tweetekre – viszont kb. ugyanennyi érdeklődőt vonzzanak az ingyenes profilon keresztül irt bejegyzések is. Logikus lépés tűnhet tehát a szponzorált profilok bevezetése, amellyel a cégek bevásárolhatják magukat a "kit érdemes követni” mezőbe. 39 Összességében
tehát
elmondható,
hogy
a
Twitter
hirdetéseken
keresztül
Magyarországon a kevés felhasználóból adódóan nem túl tág célcsoportot lehet elérni, viszont átkattintási hatékonyságában mindenképpen megfelelően használható hirdetési forma. Ezen kívül, ahogy fent is olvasható, nem olyan kiforrott még a hirdetési rendszere, és itthon nem élnek a reklám tweetek nyújtotta lehetőségekkel. Mindenesetre, ha egy cég hirdetni szeretne a közösségi médiában, véleményem szerint ne a Twitterre helyezze a hangsúlyt.
5.5 A jövő 5.5.1 A Twitter mint a jövő keresője40
Sokak szerint a mikroblog keresője új szintre emelné a keresés megközelítését. A példa szerint, ha a Google-ben keressük a legjobb New yorki éttermeket, egy csomó találatot kapunk. Ha a Twitterben keresnénk, akkor az az étterem lenne a találati lista első helyén, amiről a legtöbben tweetelnek – ezáltal a tömeg véleményét képviselné. A 140 karakteres maximális hosszúságnak köszönhetően pedig akadályt szabna a túl sok, és sokszor nem releváns információnak. Szintén érdekes az a tény, hogy a Twitter keresője jobban szűr hely alapján – a Google csak az oldal leírásokban, címkékben keres, ami nem biztos, hogy jól van megadva illetve egyáltalán meg van e adva – ezzel szemben könnyen összekapcsolja a tartalmat a felhasználói profilunkban (vagy a mobilban tárolt GPS) megadott adatainkkal, így könnyen eldönti, hogy melyik a legrelevánsabb találat. Ha az online trendeket is figyelembe vesszük – valós idejű keresés egy közösségi média által, melynek eredménye a közösség véleménye - könnyen elképzelhető, hogy a Twitter a web 3.0-ás kor keresője lesz.
39
Molnár József - Twitter reklámok: az első fecskék tapasztalatai
40
Gyutae Park - 6 Reasons Why Twitter is the Future of Search
38
6. YouTube 6.1 A kezdetek A YouTube a világ legnagyobb video megosztó oldala, a webkettes forradalom egyik úttörője. 2005. február 14-én a kaliforniai San Brunoban alapította három korábbi PayPal alkalmazott, Steve Chan, Chad Hurley és Jawed Karim. Az ötlet állítólag egy a Steve Chan házában tartott vacsoráról készült videó miatt merült fel, amikor is rájöttek, hogy a nagy fájlméret miatt nem tudták e-mailben elküldeni a felvételt, így találták ki a videó megosztás lehetőségét. Az oldal megkezdte a működését, és hamarosan már megjelent az első befektető: a Sequoia Capital 2005 novembere és 2006 áprilisa között 11,5 millió dollárt invesztált a cégbe. Az oldal először www.utube.com,
majd
www.utubeonline.com domain nevek 19. ábra: Chad Hurley, Steve Chan, Jawed Karim
alatt kezdett működni, a ma is ismert formája, a www.youtube.com 2006
novembere óta elérhető. 2006. november 13-án a Google lecsapott a YouTube-ra: 1,65 milliárd dollárért felvásárolta, majd az óta is leányvállalataként üzemelteti a Time magazin szerint a 2006-os év találmányának választott videó megosztót.41
Az első videó feltöltésére 2005. április 23, reggel 8.27 percig kellett várni, melynek címe „Me at the zoo” volt, csupán 18 másodperces és az egyik alapító, Jawed látható rajta. A béta verzióját 2005 májusában indította el a YouTube, majd az év novemberében hivatalosan is elindult a videó megosztó és már napi 8 millió videó megtekintéssel rendelkezett. Ezután hihetetlen sebességgel nőtt az oldalra feltöltött
41
TheAge - Google closes $A2b YouTube deal
39
videók száma: 2006 júliusára már 65 ezer videó került fel naponta, mindehhez pedig 100 millió videó megtekintés társult. 2008-ban elsőként felismerve az oldal potenciálját az MGM, a Lions Gate Entertainment szerződést kötött az oldallal, így a nézők teljes hosszúságban tekinthetik meg az ezeken a csatornákon futó filmeket, sorozatokat. Ma már olyan TV csatornák is jelen vannak a YouTube-on, mint a CBS, a BBC, vagy az UMG. 2009 októberében mérföldkőhöz érkezett az oldal: napi egy milliárd látogatót szolgált ki. 2010 májusában comScore piackutató cég felmérése szerint az amerikai online megosztások 43%-át a YouTube bonyolította le, egy hónap alatt pedig több mint 14 milliárd videót tekintettek meg a látogatók.42 2010 májusában pedig már napi két milliárd felhasználóval büszkélkedhet a ma, a Facebook és a Google után a világ harmadik leglátogatottabb weboldala. Egyes számítások szerint közel egy milliárd dolláros mínuszt okozott 2006-os indulása óta, ugyanis mindezek ellenére profitot a mai napig nem termel, de hónapok kérdése, hogy a napi kétmilliárd látogató vonzotta hirdetők nyereségessé tegyék az oldalt – 2009-ben 471 millió dolláros veszteséget okozott a Google-nek.43
42
comScore – Online video rankings; 2010. május
43
Adam Ostrow- YouTube Revenue Approaching $1 Billion Per Year
40
6.2 A YouTube felhasználók A 22 országban leányvállalattal rendelkező, több mint 51 nyelven elérhető video megosztó felhasználóinak 70%-a amerikai. Felhasználók 51%-a hetente egyszer vagy még gyakrabban megnyitja a YouTube-t, a 18 és 34 év közöttiek 52%-a pedig gyakran megoszt videókat ismerőseivel és kollégáival.
20. ábra: A YouTube felhasználók korösszetétele
Amint az ábrából kiderül, a felhasználók több mint fele a 20-35 éves korosztályhoz tartozik. A következőkben láthatjuk, hogy az egyes korcsoportok milyen jellegű tartalmakat néznek a YouTube-on:
21. ábra: Fogyasztói preferenciák megoszlása korcsoport szerint
Világosan látható hogy a zenei tartalmak uralják a videó megosztót, de a tévécsatornák megjelenésével egyre nagyobb szerephez jutnak a hírműsorok, tévéfilmek, sorozatok.
41
22. ábra: YouTube felhasználók földrajzi megoszlása
A Facebookhoz hasonló eredményt hozott ugyanakkor arra a kérdésre adott válaszok száma, akik fizetnének a YouTube használatáért: alig harmaduk, akik éves szinten 1000-3000 Ft közötti összeget lennének hajlandóak kiadni.
6.3 Marketing 6.3.1 Márkacsatornák (Brandchannels)
A YouTube oldalán lehetőség van arra, hogy bármely vállalat saját csatornát hozzon létre, ahol megoszthatja kedvenc videóit, reklám és kampányfilmjeit. Saját háttérkép, bannerek kihelyezése, lejátszási lista készítése, ún. brandbox létrehozása, hozzáférési jogosultság, demográfiai és geográfiai szűrési lehetőség, kommentek moderálása – ezek mind azok a tulajdonságok, amit segíti a cégeket saját márkacsatornák létrehozásában, fogyasztóik hatékony elérésében. Mindezekhez a YouTube saját statisztikai rendszere, az Insight nyújt megfelelő háttér információkat. Az Insight egyébként feltűnően hasonlít a Google Analytics rendszeréhez (nyilvánvaló okok miatt), bár kevesebb funkcióval rendelkezik, mégis bárki számára egyszerűen kezelhető.
42
23. ábra: A Vodafone Hungary YouTube csatornája
6.3.2 A YouTube segítségével előkelő Google helyezés
A YouTube mindamellett, hogy reklámfelületet nyújt bárki számára, egyéb más területen is segít a marketing hatékonyságának növelésében. Ha a keresőmarketing szempontjából vizsgáljuk az oldalt és az azokon lévő tartalmat, meg kell állapítani, hogy egy jól optimalizált YouTube oldal, videó felhasználói profil nagymértékben befolyásolja a Google találati listáján lévő helyezést (részben annak a ténynek is köszönhetően, hogy az oldalt a Google üzemelteti). Ugyan ez a megállapítás más social média eszközre is igaz, a Facebook és Twitter mellett mégis talán a YouTube-on lévő jelenlét dob a legnagyobbat a helyezésen. Ezzel kapcsolatban nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a több százmillió videó közül már a saját videónkat sem könnyű előbbre hozni a YouTube keresési eredménylistáján – részben erre a problémára kínál megoldást az online marketing egy új területe, a SMO (Social Media Optimisation). Segítségével a YouTube-on is megfelelően előkelő találati eredményt érhetünk el. 6.3.3 A „YouTube marketing”
A szakirodalom lassan megbarátkozott a YouTube marketing fogalmával, melynek segítségével, ha tisztában vagyunk az oldal nem túl bonyolult működési algoritmusával, rengeteg látogatót szerezhetünk. Nyilvánvalóan önmagában nem az a cél, hogy videónk minél nagyobb nézettséggel szerepeljen, mégis ha nem optimalizáljuk, gondozzuk folyamatosan a tartamunkat (nem frissítjük rendszeresen, nem megfelelően látjuk el 43
leírásokkal, kulcsszavakkal, profilunkat nem „hitelesen” készítjük, nem gondozzuk a kommenteket), nem érhetjük el kitűzött céljainkat. Mindemellett ezeknek a díjmentes lehetőségeknek a kihasználása különös fontossággal bír, ha sikeres hirdetést akarunk futtatni akár a YouTube-on, akár máshol.
6.4 Üzleti lehetőségek A YouTube hihetetlen mértékben bővül: percenként csaknem 35 órányi anyaggal gyarapodik, ha meg akarnák nézni az összes tartalmat, közel kétezer évre lenne szükségünk. A napi több mint két milliárdos látogatói száma, több mint félmilliárd regisztrált tagja, több ezer hivatalos csatornája megmagyarázza, miért nyújt szinte kihagyhatatlan lehetőséget a hirdetők számára. De vajon mennyire hatékony hirdetési forma? A YouTube olyan eszközöket és lehetőségeket kínál, amelyik segít a vállalkozásoknak kapcsolatba lépni célközönségükkel, különböző módszerekkel növelik eladásaikat, illetve vállalatuk és márkáik ismertségét. A YouTube kínálatában két részre osztja a hirdetési lehetőségeket, amelyek azonban számos ponton lefedik egymást: egyik lehetőség a YouTube-on ad hirdetési lehetőséget, a másik pedig a célcsoportunk kedvelt tartalmai mellett kínál hirdetési felületet. Kicsit leegyszerűsítve talán úgy lehet érzékeltetni a különbséget a kettő között, hogy míg az előbbinél a célcsoportunkat csábítjuk magunkhoz, addig az utóbbinál „elmegyünk” értük kedvenc tartalmaikhoz. A hirdetések CPC alapúak, tehát kattintásonként kell fizetni. A következő táblázat segít szemléltetni a két lehetőséget és annak támogató eszközeit: 2. táblázat: Hirdetési lehetőségek a YouTube-on
"Hirdesd tartalmaidat a YouTube-on" Promoted Videos Brand Channel Homepage Insight
"Hirdess a YouTube tartalmai mellett" Partner Watch Video Targeting Tool Marketing Programs Mobile
44
6.4.1 „Hirdesd tartalmaidat a YouTube-on”
Az ún. „promotált videók” segítségével a hirdetők számára elérhető közelségbe hozza a fogyasztókat, nézőket, mégpedig úgy, hogy a releváns találatoknál, tartalmaknál megjeleníti a reklámvideóinkat. A márkacsatorna nem csak mint marketing eszköz használható, hiszen saját felületünkön reklám felületetet biztosít számunkra a YouTube, de persze ehhez előbb magunkhoz kell irányítani a potenciális érdeklődőket. A YouTube Homepage segítségével 24 óra erejéig bármely márka birtokolhatja a kezdőlapot. A kezdőlapot átlagosan 50 millióan töltik le naponta az Egyesül Államokban, 18 millió egyedi látogatóval. Ennek segítségével nagy nyilvánosság előtt mutathatjuk be magunkat, üzenetünket. A YouTube Homepage keretein belül további két választási lehetőséget kínál: „Rich Media Mastheads” és a „YouTube Video Ads”.
A következő ábra megmutatja a
különbséget, mely elsősorban a hirdetésünk elhelyezésben mutatkozik meg.
24. ábra: YouTube Homepage
45
A Homepage által nyújtott szolgáltatások tehát összefoglalva a következők: Kattintásra lejátszott video hirdetés Kezdőlapi kísérőhirdetés Kísérőhirdetés a videók oldalain Profil csatornaikonja Bővített háttérkép Egyéni címlapkép Hirdetés tartalmával kapcsolatos irányelvek Videók beállítása A kellő háttér információkat a YouTube az Insight-on keresztül biztosítja. Bárki, aki felhasználói jogosultsággal rendelkezik, megtekintheti a saját maga által feltöltött videó részletes statisztikáját. Különösen fontos a hirdetők esetében, hisz így olyan értékes információkhoz juthatnak, mint a látogatók demográfiai jellemzői – megérthetik, hogy mit és miért tesznek. 6.4.2 „Hirdess a YouTube tartalmai mellett”
Ennek keretein belül statikus és dinamikus hirdetéseket, videókat helyezhetünk el az oldalon, az olyan tartalmak mellett, amiket az általunk vélt célcsoport néz. A tartalmakat és azt, hogy hova kívánjuk helyezni a reklámunkat, a Partnerek megtekintése funkció segítéségével könnyen megtalálhatjuk. A Video Targeting funkció a Google segítségével megkeresi a legrelevánsabb tartalmat, amely mellett érdemes elhelyeznünk saját kisfilmjeinket. Ha épp futattunk Google Adwords kampányt, az összekapcsolhatjuk a YouTube-on futó kampányunkkal – ebben is közreműködik ez a Video Targeting. Összefoglalva tehát a YouTube előnye mindenképp a hatalmas felhasználói táborában, hihetetlen mennyiségű tartalmában rejlik, ám hatékonyságában elmarad a várttól, a megkérdezettek ötöde kattintott rá csak hirdetésekre, de így is a második leghatékonyabb hirdetési rendszerrel rendelkezik véleményem szerint a közösségi médiák közül. Megítélésem szerint önmagában a YouTube-on hirdetné kevésbé hatékony, de egy reklámkampány részeként alighanem ez a videó megosztó a legjobb választás. 46
6.5 A jövő 6.5.1 A YouTube, mint online videotéka
A Google az utóbbi időben komoly tárgyalásokat folytatott sok nagy filmstúdióval egy világszerte működő közös online videó szolgáltatás elindításáról. Az Apple és a Hulu már rendelkezik hasonló szolgáltatással, azonban a YouTube „alámenne” az áraknak, így befellegezhet nekik, ha elindítanák a saját videotékájukat. 44 Egyelőre csak az Egyesült Államokban terveznék bevezetni a szolgáltatást, így a magyar felhasználóknak egyelőre nem lesz elérhető – ugyanakkor valószínűleg kétséges lenne az itthoni „fogadtatása”, hisz az 5 dolláros, majd 1000 Ft-os árnál olcsóbban is bőven hozzáférhetnek Magyarországon DVD-khez. Mindenesetre a legnagyobb érv amellett, hogy a filmstúdiók beadják derekukat és elinduljon a szolgáltatás, az az, hogy YouTube az egész világon elérhető, nagyobb közönséghez ér el, mint bármely más kábelszolgáltató. A szakírók szerint az online videotéka „előszele” lehet a Google és a YouTube közös álmának, a Google TV-nek. 6.5.2 Interaktív reklám
Az utóbbi években kezd elterjedni egy újfajta technológia az internetes videókban, melyek soha nem látott interaktivitást nyújt a felhasználóinak. A YouTube-nak köszönhetően saját irányításunk alá vehetünk egy-egy történetet, saját magunk dönthetünk a reklám további sorsáról. Az első cég, aki híressé tette az interaktív reklámot, egy új-zélandi pizza szállító cég volt. Történetükben a pizza szállító útvonalát irányíthattuk, és a pizzát kellett eljuttatni élőhalottaktól nyüzsgő város központjába egy dögös szőke hölgynek. A reklám majd 15 percig tart, közben mégis szórakoztató. 45
44
HP - Fizetős lesz a YouTube?
45
ad-renalin - Élményhajsza - Hullajó interaktív Youtube-kaland
47
Magyarországon is készült már interaktív videó, de úgy tűnik, hogy a relatíve magas elkészítési költség egyelőre visszariasztja a komolyabb itthoni cégeket elterjedjen
az
online
attól, hogy
reklám
igazán
„webkettes módja”.
25. ábra: Döntési lehetőség a Hell Pizza reklámjában
48
7. Blogok 7.1 Kialakulása46 A blog, vagy webnapló egy olyan interaktív honlap, amely többé-kevésbé napi rendszerességgel frissül, létrehozója pedig egy személy, vagy egy közösség. 47 A „weblog” a „web” és a „log” szóösszetételből származik. A „blog” kifejezést a server log-gal való összekeverhetőség miatt, ennek elkerülésére kezdték alkalmazni, és hamar elterjedtté vált - Peter Merholz alkotta (ugyanő alkotta meg a „www” kifejezést is) meg 1999 tavaszán a weblog „we blog” alakra bontásával. A használata 1999-ben terjedt el, amit a közel azonos időben megjelenő első weblog-eszközök megjelenése tovább népszerűsített: Evan Williams és Meg Hourihan Pyra Labs nevű vállalata kifejlesztette a Bloggert (amit a Google 2004 -ben felvásárolt). 2001. szeptember 11-e után sok, a „Háború a terrorizmus ellen” témát támogató blog hirtelen népszerűvé vált az esetet megérteni vágyó nyilvánosság körében, valamint sok új blog született ebben a műfajban. Ez és még néhány más jelentős politikai esemény után a bloggolás már olyan méretű jelenséggé kezdett válni, hogy az eszközök használatáról vagy a tartalom létrehozásáról szóló útmutatók jelentek meg. Ez a robbanásszerű fejlődés az első ingyenes blog készítő szoftverek, mint például a Pitas vagy az 1999-ben alapított Blogger megjelenésével indult el. Ezek a programok ugyanis lehetővé tették, hogy a naplóírók különösebb programozói ismeretek nélkül is létrehozzák saját, sablonok alapján formailag is megtervezett internetes naplójukat. 2003-ban már világszerte több mint 4 millió blog üzemelt - ezek 62 százaléka angol nyelvű -, 2004 végére pedig a webes naplók száma elérte a 10 milliót. Míg 2010-ben a becslések szerint már több mint 133 millió blog van a világban. 48 Tartalom szerint lehet személyes, tematikus, elmélkedő, blogregény, hírblog, politikai blog, leírásblog,
46
Blog – Wikipédia
47
hvg.hu – Mi is az a blog?
48
NumberOf.net – Number of blogs
49
vállalati blog, spamblog, formátum szerint pedig Podcast, fotóblog, videóblog, mikroblog.
Hazánkban a Korridor indította az első blogmotort, amely után több szolgáltató is megjelent: Freeblog, Blognet, Bloghely, TV2 Blog, Népszabadság Blog, a Sarok és a Blogol. A magyar köztudatban és a médiában a HVG-hez köthető, aki 2005-ben elindította a GoldenBlogot, a magyarországi blogok versenyét. 2007-ben aztán új lehetőséget nyitott meg a blogok előtt az Index főoldalán helyett kapott egy blog boksz, ahol a blog.hu webnaplóiból szemezgethettek a látogatók, mely segítségével az itt szereplő blogok látogatottsága hatalmas mértékben megnőtt. Jelenleg Magyarországon a Blog.hu, a Blogter, a Blogol és a Freeblog uralja a piacot. A felmérések szerint közel negyedmillió blog van itthon, melyek közül a blog.hu rendelkezik a legnagyobb számú webnaplóval, kb. 86 ezerrel, a Freeblogon lévő blogok száma 77 ezer, a Blogol-on 63 ezer.49 A blog.hu napi közel 500-600 ezres látogatást regisztrál, melyhez másfélmillió oldalletöltés társul.
50
A Blogter és a Freeblog látogatottsága elmarad ettől, átlagosan
napi 100 és 120 ezren nézik ezeket a webnaplókat.
49
Heszler Róbert - Pénzes posztok
50
Webaudit – 2010.október
50
26. ábra: Átlagos látogatottság a hazai blog szolgáltatók esetében (2010)
A tendenciák alapján a blog.hu látogatottsága magabiztosan növekszik és az adatok szerint a blogter szolgáltatónál is egyre több látogatást regisztrálnak, ellentétben a Freebloggal és a Blogollal, ahol az év elejéhez képest csökken az átlagos napi látogatottság. 2010 júniusában az origo is elindította saját blog motorját, a Postr-t, ami valószínűleg néhány hónapon belül utolérheti, és lehagyhatja a Freeblogot, a Blogtert és a Blogolt is – ugyanis az origo jelenleg magyarország leglátogatottabb oldala, naponta átlag 3 milliós látogató számával. Hirdetők szempontjából azonban nem csak a látogatottság, hanem az oldalletöltések száma (PI) is fontos. A következő grafikon szemlélteti a magyarországi blog szolgáltatóknál regisztrált átlagos napi oldalletöltések számát a 2010-es évben. Ebből kiderült, hogy ebben a tekintetben is fölényesen a Blog.hu vezet, és ha hozzávesszük, hogy a napi félmilliós átlagos látogató kb. másfélmillió oldalletöltést produkál, akkor azt kapjuk, hogy egy átlagos felhasználó 3 oldalt néz meg, ugyanez a szám viszont a jóval kevesebb látogatást produkáló Blogter esetében 4 oldalnak felel meg.
51
27. ábra: Átlagos napi PI a legnagyobb hazai blog szolgáltatóknál
7.2 Hirdetési trendek a magyar blogokon 51 Egy 2009-ben készült felmérés szerint a magyar bloggerek 88%-a nem zárkózik el attól, hogy hirdetést jelentessen meg a blogján. A megkérdezettek 63%-a hagyományos hirdetést (bannert, AdWords-t, illetve header\footer reklámot) és szponzorált bejegyzést is elhelyezne az oldalán. Csak hagyományosat viszont 22%-uk, viszont csak szponzoráltat mindösszesen 3%-uk jelentetne meg. Csupán 12% zárkózott el bármilyen hirdetés megjelentetésétől. Kevés blog rendelkezik ugyanakkor kész médiaajánlattal, több mint felük mégis 1000050000 Ft nagyságrendű bevételre számítana egy egyhónapos hirdetésből, több mint negyedük pedig 50000 és 100000 Ft közötti összeget kalkulálna. Szponzorált cikkek esetén hasonló az előző kérdéshez hasonló arányban számítanának bevételre a bloggerek. Háromnegyedük a bannert tartja a legelfogadhatóbb hirdetési formának, majd sorrendben a footert, az AdWords-t és a PR cikket. A blogok hirdetéseivel kapcsolatos felmérésem meglehetősen árnyalt képet mutat: megkérdezettek közel fele egyáltalán nem olvas blogokat, illetve ha olvas is, nem találkozott hirdetéssel. Aki olvas, és találkozott is, az sem kattintott rá: a válaszadók
51
Karma - Hirdetőkre várnak a bloggerek
52
40%-a tartozik ide, míg a maradék képviseli azt a tábort, akik találkoztak is, és rá is kattintottak a hirdetésre. Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a blogok általában egy szűk körnek szólnak, ezáltal csupán kevés embert érnek el a többi közösségi oldalhoz képest. A legtöbb blog írója számára nagy nehézségeket okoz hirdetők felkutatása, hiszen kevés blog rendelkezik akkora látogatottsággal, nagy célcsoporti réteggel, ahol megérné hirdetni a cégeknek. Valószínűleg ezért is fordulhat elő, hogy viszonylag kevesen találkoznak hirdetéssel ezeken a felületeken, és az odalátogatók sem kattintanak tovább, ezáltal úgy vélem, a blog a legkevésbé hatékony hirdetési felület a közösségi médiumok közül, ám marketing lehetőségeiben mindenképp élenjár.
7.3 Marketing és üzleti lehetőségek bemutatása egy gyakorlati példán keresztül Ahhoz, hogy jobban átlássuk és összefoglaljuk a blogok kínálta marketing és üzleti lehetőségeket egy részben általam létrehozott és működtetett blogon át mutatom be. Szintén kiderül, hogy egy blog sikeres működtetése során mennyire fontos a közösségi médiákban a megfelelő jelenlét. 2009 novemberében jött el az ideje annak, hogy úgy döntöttünk, elindítunk egy blogot tapasztalatszerzés céljából. A kezdetekkor két alapvető dolgot kellet eldöntenünk: melyik blog szolgáltatónál regisztrálunk, és mi legyen a témája a bejegyzéseinknek. Végül november 28-án került elindításra a „Pivoblog – Minden, ami sör” címmel a blogunk, a blog.hu szolgáltatónál. A választás oka kézenfekvő volt: az index partnereként ebben voltak a legnagyobb lehetőségek arra, hogy kezdőként mihamarabb megismertessük a webnaplónkant. A témaválasztást illetően azért döntöttünk egy tematikus, viszonylag szűk, de jól behatárolható fogyasztói réteghez szóló tartalomról, mert nem sok hasonló blog működött akkor a blog.hu-n. Igaz, közülük több már az index hivatalos blogja volt a témában, melyeket már nagy sör gyártók is szponzoráltak. Ahhoz, hogy mégis legyen esélyünk kitűnni közülük, a sörnek egy olyan megközelítését választottuk, amit máshol nem olvashattak a látogatók: különlegességekről, rekordokról, legekről. 53
Első ízben az ismerősök között terjesztettük az oldal elérhetőségét, többnyire más közösségi oldalak, mint az iWiW és a Facebook segítségével – emellett pedig tudván a keresőmarketing fontosságáról, linkcseréket kezdtünk kiépíteni azonos témájú blogokkal. Habár a blog.hu rendelkezik statisztikai szolgáltatással is az admin felületben, mi a több lehetőség miatt létrehoztunk egy fiókot a Google Analyticsben is. Az első siker viszonylag hamar elért minket: mindössze négy nappal blogunk indítása után egy az legextrémebb sörneveket taglaló bejegyzésünkkel előbb a blog.hu, majd az index.hu címlapjára kerültünk. Ekkor majd ötezer látogatóval zártuk a napot, melynek jótékony hatása hamar megmutatkozott: többen feliratkoztak RSS hírcsatornánkra és gondolva a könnyebb kapcsolattartásra, majd kicsit később, január végén Facebook profilt is létrehoztunk az oldalnak, így az érdeklődőkhöz hamar el tudtuk juttatni az új tartalmakat. Több linkcserére vonatkozó felkérést is kaptunk, így hatalmas lépéseket tettünk a Pivoblog megismertetésére, egy stabil olvasói bázis létrehozására. Felismervén a kapcsolatok és a minél szélesebb körökben történő elérhetőség fontosságát, folyamatosan regisztráltunk online (blog) katalógusokba, linkgyűjtő oldalakba. Bejegyzéseink írása során ügyeltünk a keresőmarketing szempontjaira, így minden írásunkban figyeltünk a megfelelő kulcsszósűrűségre, a képek leírásának megadására, a címkézésre, majd a közösségi médiumainkon való posztolásra. Hetekkel később már megkaptuk az első üzleti megkeresést is- az egyik akkoriban induló sör web áruháztól – szerettek volna szponzorai lenni az oldalnak cserébe mi kedvezményesen vásárolhattunk volna a termékeiből. Ezt az ajánlatot nem értékeltük annyira jónak, hogy a blogunk felületét teljes mértékben biztosítsuk a számára, ráadásul a kedvezmény sem volt akkora, hogy anyagilag megérte volna nekünk ez a blog körökben bevett „barterüzlet”. Karácsonyt megelőző időszakban ismételten több címlapot sikerült elérnünk, majd a HVG online változatának rovatába, a Napi merítésbe is bekerültünk. Novemberi indulásunk és 2010. január elseje között, tehát egy hónap leforgása alatt, közel 20 ezer egyedi látogatónk volt (85%-a tehát a legjelentősebb része hivatkozó weboldalon keresztül jutott hozzánk), majd 30 ezer oldalletöltéssel. A következő két hónap során közel megdupláztuk a forgalmat: 40 ezer egyedi látogató, 55 ezer oldalletöltés. Kihasználva
a
látogatások
számát,
kérdőíveket 54
is
rendszeresen
kitöltettünk
olvasóinkkal, nemritkán egy hét leforgása alatt több mint 1500-an szavaztak kérdésinkre. Eközben új dizájnnal is gazdagodott az oldal, egyedi megjelenést kapott, valamint márciustól egy Twitter profillal is kibővítettük jelenlétünket az közösségi médiákban. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy az előző fejezetekben is megemlítésre került a Twitter magyarországi „el nem terjedése”, blogunknak is alig akadt pár követője. Ellentétben a Facebook oldalunkkal. Ugyan csak január elején jelentünk meg a ma már legjelentősebb közösségi oldalon, két hónap alatt 175 rajongónk lett, természetesen használva a Facebook funkciókat honlapunkban beágyazva. Ezáltal a közösségi oldalon is kaptunk statisztikai adatokat, melyek érdekes demográfiai összefüggést mutattak: Ugyan blogunk nyelvezete, tartalma elsősorban a fiatal, egyetemista, főiskolás rétegnek szólt, magunk is meglepődtünk, hogy mennyire „szűk” korosztályt sikerült elérnünk a Facebookon keresztül.
28. ábra: Pivoblog rajongók száma, ill. a demográfiai összetétele
Rajongóink 83%-a 18-34 éves korosztály tagja volt, aminek realitását az is mutatja, hogy a Facebook itthoni felhasználóinak 64%-a is ehhez a korcsoporthoz tartozik – tehát nem meglepő, hogy miért a 18-34 éves korosztály emelkedik ki kedvelőink közül. A hónapok alatt olyan nemzetközi, de főleg hazai oldalakon regisztráltuk be a Pivoblogot, ahol segítenek hirdetési felületeink értékesítésében. Ilyen oldal volt a webreklam.hu. Eleinte nem rendelkeztünk kidolgozott médiaajánlattal, ám később kidolgoztunk egy árajánlatot a felületeinkre. Az áprilisig tartó időszakban több megkeresést is kaptunk linkvásárlás ügyében, tehát egy meghatározott időszakra
55
bizonyos összegért cserébe biztosítottunk volna hivatkozást- megegyezés végül nem született. A napi rendszeresség posztolás, és a témánkat illető viszonylagos szűk forráskeret miatt április végén határozatlan időre felfüggesztettük a blog működését. Ennek ellenére olvasóink létszáma napi 100 fő körül van a mai napig, tehát a „mag” megmaradt – ezért sincs kizárva a folytatás lehetősége. Mégis azt gondolom, a következő tények mind azt bizonyítják, hogy 5 hónapos fennállása alatt sikeresen működött az oldal: -
sör kulcsszóra második hely, míg sör blog kulcsszóra első hely a Google találati listáján
-
Több mint egymillió találat a Pivoblog kifejezésre
-
közel 100 poszt, 300 komment
-
110 országból érkezett 85 ezer egyedi látogató, 130 ezer oldalletöltés, 80%-os visszafordulási arány
-
175 Facebook rajongó
-
majd 30 index és ugyanennyi blog.hu címlap, 6 HVG címlap
-
Goldenblog 2010: legjobb 50 Gasztroblog egyike
29. ábra: Az első index címlap, HVG megjelenés
56
Az oldal indulásakor – mint marketinget tanulók – szem előtt tartottuk az online marketing fontosságát, a közösségi médiákban való jelenlét nélkülözhetetlenségét, és ezeket felhasználva végül egy közismert, stabil olvasói bázissal rendelkező fiatalok körében népszerű és más hírportálok, blogok által sokat „idézett” oldalt sikerült készítenünk.
57
8. Primer kutatás elemzése A primer kutatás eszközeként kérdőíves megkérdezést választottam. A kérdőíveket egy online kérdőíveket készítő oldalon keresztül töltettem ki. Nagyrészt megpróbáltam 2035 év közöttieket elérni, hiszen úgy gondoltam, jelenleg ez a korosztály a legaktívabb felhasználója a közösségi médiumoknak, így érhetem el a leghitelesebb eredményt. Kérdéseim a közösségi médiára vonatkozó felhasználói szokásaikra, a felhasználók hirdetésekhez való viszonyára irányultak, melyek részben alátámasztották, részben megcáfolták a bevezetésben megfogalmazott kérdésemet. Összességében 59 fő töltötte ki a kérdőíveket. Első kérdésemre, mely szerint hány órát interneteznek naponta, elég eltérő válaszok születtek, de mindenki legkevesebb 1, és maximum 6 órát tölt online. A következő kérdésben arra voltam kíváncsi, hogy melyek azok a weblapok, melyeket szinte minden internetezés során meglátogatnak: kivétel nélkül mindegyik válaszadóm meglátogatja a közösségi oldalakat, majd ezt követték sorrendben a hírportálok, video megosztók és legkevésbé pedig a blogokat látogatják meg rendszeresen a megkérdezetteim. Következő három kérdésemben az iWiW és Facebook versengésére voltam kíváncsi. Két éve 78 %-a megkérdezetteknek az iWiW-et használta többet, mára azonban a trend érvényesülni látszik: 88 %-ban a Facebook-on tölt több időt. Ennek oka pedig szintén nem volt meglepő: az interaktivitást majdnem valamennyi kitöltő megemlítette, mint az okot arra, hogy miben jobb a Facebook. Emellett a chat lehetőség, az alkalmazások teszik jobbá a magyarországi közösségi oldalnál. Az oldalt legtöbben kapcsolattartásra és chatelésre használják. Következő kérdéseim arra vonatkoztak, hogy találkoztak e a különböző közösségi médiákban hirdetéssel, és ha igen, kattintottak e rá. Az eredmények igazolni látszottak, amit sejteni lehetett: a Facebookon kétharmaduk, a YouTube-on ötödük figyelmét keltette fel a hirdetés, míg a blogokon ill. a Twitteren nem volt olyan, aki rá is kattintott volna a hirdetésre. Ennek okaként pedig az számíthat, hogy nem használják, ill. nem olvassák ezeket az oldalakat - az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a Twitter nemrég
58
indította csak el a saját hirdetési rendszerét, ami Magyarországon nem terjedt el számottevően. A Facebook hamarosan elérhetővé teszi saját böngészőjét, valamint e-mail rendszerét is, a RockMelt-et és a Titant. Ezzel kapcsolatban a válaszadók nyitottságára irányultak a kérdések. Érdekes módon a böngészőt 90%-uk kipróbálná, viszont a levelezőt csupán feleannyian. Szintén meglepő válaszokat hozott az a kérdéssorozat, mely azt volt hivatott vizsgálni, hogy vajon ha a két legnépszerűbb közösségi média fizetőssé válna, vajon ki (és mekkora összegért) lenne hajlandó kitartani kedvence mellett. A Facebook esetében a válaszadók kétharmada hajlandó lenne lemondani az oldalról, ha az pénzbe kerülne, egyharmaduk pedig maradna, feltéve, ha nem nagy összegről van szó. Az összeget illetően is felettébb különböző eredmények születtek: havi 200 Ft-tól, évi több ezer forintig terjedtek a válaszok. A YouTube esetében is hasonló arányú eredmény született a kérdőívet kitöltők körében: közel kétharmaduk (64 %) nem lenne hajlandó fizetni az oldal eléréséért. Az összegek itt is sokrétűek voltak: évi 500 Ft és 6000 Ft is szerepelt a listán. A válaszokból kitűnik, a népszerűség ellenére a fizetősség bevezetése miatt sok felhasználót elveszíthetnének a közösségi site-ok.
59
9. Összefoglalás, konklúzió A dolgozat elején feltett kérdésre, miszerint lehet-e hatékonyan hirdetni itthon a social médiákban, véleményem szerint a válasz: igen. A dolgozatban megállapítottakkal igazolni lehet, hogy vannak olyan közösségi oldalak, ahol magas hatékonysággal lehet reklámozni, mint a Facebook, a YouTube, és van, ahol kevésbé hatékony, mint a Twitter, illetve a blogok. Ezek a közösségi médiumok a tulajdonságainál fogva gyakorlatilag magukban hordozzák a választ, hisz nem véletlen, hogy az előbbi kettő rendelkezik a legnagyobb felhasználótáborral, legkifinomultabb (és bejáratott) hirdetési rendszerrel, nagyobb marketingpotenciállal, több lehetősséggel és megítélésem szerint felhasználó-orientáltabbak, mint az utóbbi kettő közösségi médium. 3. táblázat: A közösségi oldalak hirdetési tulajdonságainak összefoglalása
Hirdetési tulajdonságok
Facebook
YouTube
Twitter
Blog
Felhasználók Magyarországon (fő)
2 millió
1,575 millió
57 ezer
810 ezer
Hirdetési hatékonyság
legnagyobb
nagy
közepes
alacsony
Orientáltság
felhasználó
tartalom
felhasználó
tartalom
Költséghatékonyság Előny
megfelelő trend, felhasználók száma
közepes alacsony sok tartalom jó átkattintási arány, rövid, tömör
Hátrány
kevés beállítási lehetőség
bonyolultabb beállítás, nehezebb targetálás
alacsony szegmentálható célcsoport
kevés szűk felhasználó, célcsoport, kis kiforratlan hirdetési kedv hirdetési rendszer
Kevésbé hatékony hirdetéseiknek oka a kevesebb felhasználó, szűkebb célcsoport (ezek miatt kisebb hirdetési kedv), a nem kiforrott hirdetési rendszer; ugyanakkor mindezek orvoslásával, javításával növelhetik a forgalmukat és így utolérhetik a két legnépszerűbb site-ot. A közösségi médiumok megjelenésével tehát új üzleti és marketing lehetőségek láttak napvilágot, melyek céltudatos, alapos kiaknázásával egy felhasználó-barátabb, (költség)hatékonyabb hirdetési módszerhez juthatnak a vállalatok, hiszen a trendek szerint a közösségi médiumoké a jövő. 60
10.Mellékletek 10.1 Kérdőív 1.) Hány órát internetezel naponta? ____________________________________________ 2.) Internetezés közben milyen oldalakat látogatsz? (több válasz is lehetséges) [ ] Hírportálok (index, origo..) [ ] Videomegosztók (youtube, videa..) [ ] Közösségi média oldalakat (Facebook, iWiW, myVIP... ) [ ] Játékoldalak [ ] Blogok [ ] Egyéb oldalak 3.) Melyik közösségi portálon töltöd a legtöbb időt? Az első helyre tedd azt, amelyiken a legtöbbet vagy. _______Iwiw _______Myvip _______Facebook _______Twitter _______Myspace _______Youtube 4.) A következő három kérdés az Iwiw és a Facebook versengéséről szól. Melyiket használtad sűrűbben 2 éve? ( ) Iwiw ( ) Facebook ( ) Egyiket sem 5.) Melyiket használod inkább ma? ( ) Iwiw ( ) Facebook ( ) Egyiket sem 6.) Ha jobb, miben jobb a Facebook az Iwiwnél? ____________________________________________ 7.) Mire használod inkább a Facebookot? (több válasz is lehetséges) [ ] Fényképek\videók megosztására [ ] Chatelésre [ ] Kapcsolattartásra [ ] Személyes üzenetek kiírására [ ] Egyéb 8.) Találkoztál már a Facebookon hirdetéssel? Ha igen, kattintottál már rá további információ szerzés céljából? ( ) Nem, mert nem használom a Facebookot. ( ) Nem találkoztam hirdetésekkel. 61
( ) Igen, találkoztam hirdetésekkel, de nem kattintottam rá. ( ) Igen, találkoztam hirdetésekkel, felkeltette az érdeklődésemet, és rákattintottam. 9.) Találkoztál már az Iwiw-en hirdetéssel? Ha igen, kattintottál már rá további információ szerzés céljából? ( ) Nem, mert nem használom az Iwiwet. ( ) Nem találkoztam hirdetésekkel. ( ) Igen, találkoztam hirdetésekkel, de nem kattintottam rá. ( ) Igen, találkoztam hirdetésekkel, felkeltette az érdeklődésemet, és rákattintottam. 10.) Találkoztál már a Youtube-on hirdetéssel? Ha igen, kattintottál már rá további információ szerzés céljából? ( ) Nem, mert nem használom a Youtube-ot. ( ) Nem találkoztam hirdetésekkel. ( ) Igen, találkoztam hirdetésekkel, de nem kattintottam rá. ( ) Igen, találkoztam hirdetésekkel, felkeltette az érdeklődésemet, és rákattintottam. 11.) Találkoztál már a Twitter-en hirdetéssel? Ha igen, kattintottál már rá további információ szerzés céljából szerzés céljából? ( ) Nem, mert nem használom a Youtube-ot. ( ) Nem találkoztam hirdetésekkel. ( ) Igen, találkoztam hirdetésekkel, de nem kattintottam rá. ( ) Igen, találkoztam hirdetésekkel, felkeltette az érdeklődésemet, és rákattintottam. 12.) Találkoztál már blogokon hirdetéssel? Ha igen, kattintottál már rá további információ szerzés céljából? ( ) Nem, mert nem olvasok blogokat. ( ) Nem találkoztam hirdetésekkel. ( ) Igen, találkoztam hirdetésekkel, de nem kattintottam rá. ( ) Igen, találkoztam hirdetésekkel, felkeltette az érdeklődésemet, és rákattintottam. 13.) Nemsokára használható lesz a Facebook új böngészője, a RockMelt. Ki fogod próbálni? ( ) Nem ( ) Igen 14.) A Facebook nemsokára elindítja saját e-mail rendszerét, a Titant. Ki fogod próbálni? ( ) Nem ( ) Igen 15.) Ha fizetős lenne a Facebook, akkor is használnád? ( ) Nem. ( ) Ha nem nagy összeg, akkor igen. ( ) Igen. 16.) Mennyit lennél hajlandó még fizetni hogy használhasd a Facebookot? ____________________________________________ ____________________________________________ ____________________________________________ ____________________________________________ 17.) Ha a YouTube fizetőssé válna, használnád? ( ) Nem. 62
( ) Ha nem nagy összeg, akkor igen. ( ) Igen. 18.) Mennyit lennél hajlandó még fizetni hogy használhasd a YouTube-ot? ____________________________________________ ____________________________________________ ____________________________________________ ____________________________________________ 19.) Mi a legmagasabb iskolai végzettséged? ( ) Általános iskola ( ) Gimnázium/Szakközépiskola ( ) Egyetem/Főiskola 20.) Nemed? ( ) Nő ( ) Férfi 21.) És végezetül: hány éves vagy? ____________________________________________
63
10.2 Forrásjegyzék Könyv, Folyóirat: Daniel S. Janal - Online marketing kézikönyv (Bagolyvár Könyvkiadó,1998) Susan Eastman, Douglas Ferguson, Robert Klein - Reklámozás és Marketing (Jószöveg Műhely Kiadó, 2000) Bányai Edit - dr.Eszes István- Online marketing (Akadémiai Kiadó Zrt., 2002) 47.) Heszler Róbert - Pénzes posztok - Marketing & Média 36-37.o; 2010.10.28 XV\17.
Internet: 1.) Wikipédia, Web 2.0 (http://hu.wikipedia.org/wiki/Web_2.0) (letöltés dátuma: 2010.10.13) 2.) T.Feri – Web 2.0 (http://www.tferi.hu/web-2-0) (2010.10.13) 3.) Tim O’Reilly- Web 2.0 Compact definition (http://radar.oreilly.com/archives/2006/12/web-20compact.html ) (2010.10.13) 5.) Rebecca Eisenberg- When good content goes away (http://www.marketwatch.com/story/when-goodcontent-goes-away?siteid=mktw) (2010.10.21) 6.) Google - MySpace site profile, 2010. október (https://www.google.com/adplanner/planning/site_profile#siteDetails?identifier=myspace.com&geo=001 &trait_type=1&lp=true) (2010.10.21) 7.) Social Network Ad Spending to Approach $1.7 Billion This Year 2010.08.16 (http://www.emarketer.com/Article.aspx?R=1007869) (2010.10.24) 8.) Clark Fredricksen- Marketers to Spend $220 Million on Advertisements in Social Games This Year (http://www.emarketer.com/blog/index.php/marketers-spend-220-million-advertisements-social-gamesyear/) (2010.11.02) 9.) Digibiz- Nagy pénz van a közösségi oldalak hirdetéseiben (http://www.digibiz.hu/a-kozossegioldalak-hirdeteseiben-van-a-nagy-penz/20100819) (2010.11.02) 10. Digibiz- Nagy pénz van a közösségi oldalak hirdetéseiben (http://www.digibiz.hu/a-kozossegioldalak-hirdeteseiben-van-a-nagy-penz/20100819) (2010.11.02) 11.) abfox- közösségi média (http://www.abfox.eu/kozossegi-media-fogalom.html) (2010.11.02) 12.) Techline – Kevéssé ismert, izgalmas tények a Facebookról (http://techline.hu/it_vilag/20100211_facebook_szuletesnap_erdekes_tenyek.aspx?s=rss)(2010.11.02) 13.) Facebook – Wikipedia (http://en.wikipedia.org/wiki/Facebook#cite_note-not-off-63) (2010.10.27) 14.) Jason Kincaid - Zuckerberg: Facebook Revenue Estimates Of $1.1 Billion “Not So Far Off..” 2010.06.22 (http://techcrunch.com/2010/06/22/facebook-revenues/) (2010.11.04) 15.) China Daily - Facebook revenue by 2011 will reach 1.76 billion 2010.10.08 (http://www.chinadaily.org/China-News/Facebook-revenue-by-2011-will-reach-1.76-billion/) (2010.11.04) 16.) Facebook – Wikipedia (http://en.wikipedia.org/wiki/Facebook#cite_note-36) (2010.10.20) 17.) Ciarán Norris - Facebook To Hit 1 Billion Next July 2010.09.07
64
(http://blog.mindshareworld.com/2010/09/facebook-to-hit-1-billion-next-july/) (2010.11.05) 18.) Socialbakers - Europe Facebook Statistics (http://www.facebakers.com/countries/continentdetail/europe) (2010.11.13) 19.) Facebakers – Hungary Facebook Statistics (http://www.facebakers.com/facebook-statistics/hungary) (2010.11.13) 20.) Pjéczka Diána- Közösségi oldalak, Irodalom – internet-napló, 2008 november 29. (http://krono.inaplo.hu/index.php/inter/inter-halozati-jelensegek/521-pjeczka-diana) (2010.11.13) 21.) hancu - A Facebook agyonverte az Iwiwet 2010.11.11 (http://index.hu/tech/net/2010/11/11/a_facebook_agyonverte_az_iwiwet/) (2010.11.11) 23.) online media blog – Facebook hirdetések (http://www.scribd.com/doc/12694419/Facebookhirdetesek-rabbitbloghu) (2010.11.21) 24.) hvg.hu - Starbucks- Brandépítés magyar módra? 2010.06.16 (http://hvg.hu/gazdasag/20100616_starbuck_brandepites) (2010.11.13) 25.) hvg.hu- Ingyen hívhatjuk Facebook barátainkat 2010.08.04 (http://hvg.hu/Tudomany/20100804_facebook_voip_hang_hivas_ingyen_vonage) (2010.11.13) 26.) hvg.hu - Egyesíti erőit a Facebook és a Skype, 2010.10.15 (http://hvg.hu/Tudomany/20101015_skype_facebook_egyuttmukodes_kommunikacio) (2010.11.10) 27.) hvg.hu - Fidesz: Internet igen, népszavazás nem? 2010.11.09 (http://hvg.hu/velemeny/20101109_nepszavazas_internet_fidesz) (2010.11.10) 28.) anarki (index.hu) - Itt a Rockmelt, a facebookos böngésző, 2010.11.15 (http://index.hu/tech/2010/11/15/itt_a_rockmelt_a_facebookos_bongeszo/) (2010.11.16) 29.) MG Siegler - Zuckerberg: Our System Is Not An Email Killer. But If It Dies As A Result… 2010.11.15 (http://techcrunch.com/2010/11/15/facebook-email-killer/) (2010.11.16) 30.) Twitter – Wikipédia (http://hu.wikipedia.org/wiki/Twitter) (2010.11.13) 31.) hvg.hu - Elküldték a húszmilliárdodik Twitter-bejegyzést 2010.08.01 (http://hvg.hu/Tudomany/20100801_twitter_20_milliard_uzenet) (2010.11.13) 32.) Michael Arrington - Twitter's Financial Forecast Shows First Revenue In Q3, 1 billion users in 2013 (http://techcrunch.com/2009/07/15/twitters-financial-forecast-shows-first-revenue-in-q3-1-billion-usersin-2013/) (2010.11.15) 33.) Dojcsák Dániel - Szenved a Twitter Magyarországon 2010.11.02 (http://www.hwsw.hu/hirek/45582/twitter-foursquare-yamm-hu-magyarorszag-kozossegi-web.html) (2010.11.12) 34.) Wikipédia – Turulcsirip (http://hu.wikipedia.org/wiki/Turulcsirip) (2010.11.09) 35.) hvg.hu - Reklámok a Twitteren (http://hvg.hu/Tudomany/20100413_reklamok_twitteren) (2010.11.09) 36.) hvg.hu - A twitter nagyon megveri a Facebookot áttkattintásokban (http://hvg.hu/Tudomany/20101013_twitter_facebook_atkattintas_statisztika) (2010.11.14) 37.) Emil Steel, Amir Efrati - To Advertiseres, Twitter’s fledgling 2010.09.26 (http://online.wsj.com/article/SB10001424052748703793804575512711786346900.html?mod=googlene
65
ws_wsj) (2010.11.14) 38.) Tim Bradshaw - Coke sees 'phenomenal' result from Twitter ads (http://uk.finance.yahoo.com/news/coke-sees-phenomenal-result-from-twitter-ads-ftimesd0a0f1579a92.html?x=0) (2011.11.19) 39.) Molnár József - Twitter reklámok: az első fecskék tapasztalatai, 2010.09.28 (http://nonstopuzlet.hu/twitter-reklamok-az-elso-fecskek-tapasztalatai-20100928.html) (2010.11.17) 40.) Gyutae Park - 6 Reasons Why Twitter is the Future of Search 2009.03.11 (http://www.winningtheweb.com/twitter-future-search-google.php) (2010.11.17) 41.) TheAge - Google closes $A2b YouTube deal, 2006.11.14 (http://www.theage.com.au/news/Busness/Google-closes-A2b-YouTubedeal/2006/11/14/1163266548827.html) (2010.11.04) 42.) comScore – Online video rankings; 2010. május (http://www.comscore.com/Press_Events/Press_Releases/2010/6/comScore_Releases_May_2010_U.S._ Online_Video_Rankings) (2010.11.04) 43.) Adam Ostrow- YouTube Revenue Approaching $1 Billion Per Year , 2010.03.05 (http://mashable.com/2010/03/05/youtube-revenue-2010/) (2010.11.04) 44.) HP - Fizetős lesz a YouTube? 2010.09.01 (http://lifestyle.hu/techno/20100901_fizetos_ingyenes_film_youtube.aspx) (2010.11.14) 45.) ad-renalin - Élményhajsza - Hullajó interaktív Youtube-kaland; 2010.08.04 (http://adrenalin.blog.hu/2010/08/04/elmenyhajsza_hullajo_interaktiv_youtube_kaland) (2010.11.09) 46.) Blog – Wikipédia (http://hu.wikipedia.org/wiki/Blog) (2010.11.09) 47.) hvg.hu – Mi is az a blog? 2005.05.18 (http://hvg.hu/goldenblog/20050518blog) (2010.11.09) 49.) NumberOf.net – Number of blogs (http://www.numberof.net/number-of-blogs-2/)(2010.11.09) 50.) Webaudit – 2010.október (http://www.webaudit.hu/) (2010.11.13) 51.) Karma - Hirdetőkre várnak a bloggerek 2009.10.13 (http://karma.blog.hu/2009/10/13/hirdetokre_varnak_a_bloggerek) (2010.11.13)
Ábrajegyzék 1. ábra: Közösségi médiákban megjelenő hirdetésre költött összegek az USA-ban 2009-2011 ..................................... 13 (forrás: http://www.emarketer.com/Article.aspx?R=1007869) 2. ábra: Közösségi médiákban megjelenő hirdetésre költött összegek az USA-ban és azon kívül 2009-2011 ................ 13 (forrás: http://www.emarketer.com/blog/index.php/marketers-spend-220-million-advertisements-social-games-year/) 3. ábra: Online alkalmazásokra és játékokra költött hirdetési költségek ....................................................................... 14 (forrás: http://www.emarketer.com/Article.aspx?R=1007869) 4. ábra: Mark Zuckerberg.......................................................................................................................................... 16 (forrás: www.pursuitist.com) 5. ábra: Facebook felhasználók száma 2004-2010 ...................................................................................................... 18 (forrás: internet, saját szerkesztés) 6. ábra: Facebook felhasználók Magyarországon ....................................................................................................... 19 (forrás: internet, saját szerkesztés)
66
7. ábra: Magyarországi Facebook felhasználók kor szerinti megoszlása ...................................................................... 20 (forrás: http://kozmedia.blogspot.com/2010/11/2010-oktobereben-mar-tobb-mint-2-millio.html) 8. ábra: iWiW vs. Facebook ...................................................................................................................................... 21 (forrás: trends.google.com) 9. ábra: Az iWiW és a Facebook használati gyakorisága ............................................................................................ 22 (forrás: www.index.hu, saját szerkesztés) 10. ábra: Speciális beállítási lehetőségek a Facebook hirdetésében ............................................................................. 23 (forrás: http://www.facebook.com/ads/create) 11. ábra: Hirdetési költségek a Facebookon, Magyarországon .................................................................................... 24 (forrás: http://www.socialbakers.com/facebook-statistics/hungary 12. ábra: A legnépszerűbb médiák a Facebookon világszerte és Magyarországon (2010.november) ............................. 26 (forrás: http://www.socialbakers.com/facebook-pages/media/ 13. ábra: A világ legnépszerűbb márkái a Facebookon (2010.nov) .............................................................................. 27 (forrás: http://www.socialbakers.com/facebook-pages/brands/ 14. ábra: A legnépszerűbb magyar márkák a Facebookon (2010.nov) ......................................................................... 27 (forrás: http://www.socialbakers.com/facebook-pages/brands/hungary/ 15. ábra: A "megosztás” gomb .................................................................................................................................. 30 (forrás: www.facebook.com) 16. ábra: Evan Williams, Biz Stone és Jack Dorsey .................................................................................................... 32 (forrás: www.blog.2020systems.com) 17. ábra: Twitter felhasználók Magyarországon ......................................................................................................... 34 (forrás: yamm.hu, saját szerkesztés) 18. ábra: Az első reklám tweet .................................................................................................................................. 35 (forrás: www.techchrunch.com) 19. ábra: Chad Hurley, Steve Chan, Jawed Karim ...................................................................................................... 39 (forrás: capetasolutions.blogspot.com) 20. ábra: A YouTube felhasználók korösszetétele ...................................................................................................... 41 (forrás: kozmedia.blogspot.com, saját szerkesztés) 21. ábra: Fogyasztói preferenciák megoszlása korcsoport szerint ................................................................................ 41 (forrás: kozmedia.blogspot.com)
22. ábra: YouTube felhasználók földrajzi megoszlása................................................................................................ 42 (forrás: kozmedia.blogspot.com, saját szerkesztés) 23. ábra: A Vodafone Hungary YouTube csatornája .................................................................................................. 43 (forrás: http://www.youtube.com/user/VodafoneHU) 24. ábra: YouTube Homepage ................................................................................................................................... 45 (forrás: http://www.youtube.com/t/advertising_homepage) 25. ábra: Döntési lehetőség a Hell Pizza reklámjában ................................................................................................. 48 (forrás: http://www.youtube.com/watch?v=9p1yBlV7Ges&feature=player_embedded) 26. ábra: Átlagos látogatottság a hazai blog szolgáltatók esetében (2010) ................................................................... 51 (forrás: www.webaudit.hu) 27. ábra: Átlagos napi PI a legnagyobb hazai blog szolgáltatóknál .............................................................................. 52 (forrás: www.webaudit.hu) 28. ábra: Pivoblog rajongók száma, ill. a demográfiai összetétele ............................................................................... 55 (forrás: facebook.com)
67
29. ábra: Az első index címlap, HVG megjelenés....................................................................................................... 56 (forrás: index.hu, hvg.hu)
Táblázatjegyzék 4. táblázat: A Web 1.0 és Web 2.0 jellemzői ........................................................................................................... 7 (forrás: http://interactivedesign-lucretia.blogspot.com/2009/03/informationinstructional-design.html) 5. táblázat: Hirdetési lehetőségek a YouTube-on........................................................................................................ 44 6. táblázat: A közösségi oldalak hirdetési tulajdonságainak összefoglalása .................................................................. 60
68
