30-CE-0197396/00-06 sz. keretszerződés A közös agrárpolitikai intézkedések hatásvizsgálata azokban az ágazatokban, amelyek közvetlen támogatásban részesülnek vagy részesültek – 6. tétel: Rizs és dohány
A közös agrárpolitikai intézkedések értékelése a rizságazatban
Rövid összefoglaló
2009. november
1
Az értékelés célja mérleget készíteni a KAP rizzsel kapcsolatos intézkedéseinek hatásairól. Az értékelési módszer ötvözi a klasszikus statisztikai mennyiségelemzést és a modellezést (pozitív matematikai programozás) a minőségi információk elemzésével. A bázisidőszakban megfigyelt helyzetből (2006) kiinduló és négy közösségi régió1 rizstermelő gazdaságaira vonatkozó MSzIHadatokat felhasználó PMP-modellezéssel végzett elemzés a termeléstől teljes mértékben független támogatás továbbvitelén alapul.
KERETSZABÁLYOZÁS
1.
Az 1782/2003/EK tanácsi rendelet a rizstámogatást integrálta az egységes támogatási rendszerbe (ETR, ill. az elterjedt angol mozaikszóval élve: SPS). Az 1785/2003/EK rendelet szabályozza a rizs közös piacszervezését (a belső piacra vonatkozó intervenciós rendszer és a harmadik országokkal folytatott kereskedelem rendszere). A 2003-as reform keretében a Tanács 50%-kal csökkentette az intervenciós árat és korlátozta az intervenciós felvásárlást, a közvetlen támogatást 52,63 EUR/t értékről 177 EUR/t értékre emelték, amelyből 102 EUR/t és az átlagos terméshozam szorzata beépült az ETR-be. A fennmaradó 75 EUR/t és a terméshozam szorzatát pedig egyedi támogatásként bocsátják rendelkezésre, hogy fenntartsák a rizstermesztés szerepét a hagyományos termesztési övezetekben (a tagállamonkénti nemzeti bázisterület alapján). Ami a 2004-ben módosított külkereskedelmi rendelkezéseket illeti, az új vámtétel-rendszerben rögzített, lépcsőzetesen megállapított vámtételeket alkalmaznak. Továbbá az EU és számos harmadik ország között kedvezményes (preferenciális) kereskedelmi megállapodás van érvényben.
FŐBB KÖVETKEZTETÉSEK
2. 2.1.
A megreformált KAP intézkedéseinek hatása a közösségi termelésre
A reform az EU-ban nem hozott lényeges változást a rizs termőterületében, az össztermelésben és a terméshozamokban; a tagállamok szintjén tapasztalható eltérések (a termelés növekedése a régi tagállamok közül Olaszországban és Görögországban, az új tagállamok közül, Romániában és Bulgáriában; a termelés csökkenése Spanyolországban és Franciaországban) láthatóan inkább külső tényezőkre vezethetők vissza. Továbbá a reform nem volt hatással a hántolatlan nyers rizs minőségére. Ezzel szemben az indiai rizs (hántolatlan nyers rizs) termesztésére és az indiai típusú hántolt és teljesen hántolt rizs behozatalára ellentétes tendenciák jellemzők (a termelés csökkenése és a behozatal növekedése), azonban ez a japán rizsre nem igaz. Az intervenciós ár csökkenését és a piaci ár növekedését követően az intervenciós felvásárlás gyakorlatilag megszűnt. Valamint a reform lehetővé tette, hogy a hántolatlan nyers rizs közösségi árát hatékonyabban hozzáigazítsák a nemzetközi piacok jelzéseihez.
2.2.
A versenyképességre és a termelői bevételre gyakorolt hatás
2.2.1. A termelők döntéseire és a növénykultúrák versenyképességére gyakorolt hatás
A reform hatásainak elemzése (forrás: 2000-2006 MSzIH-adatok) megállapítja, hogy
a rizs termesztése versenyképes az alternatív növénykultúrákkal összevetve és általánosságban munkaegységenként pozitív árrést biztosít, amely nem alacsonyabb az alternatív növénykultúráknál tapasztaltnál (a portugáliai konyhakerti termelés kivételével). A reformot követően ezek az eredmények továbbra is érvényesek, az egységnyi árrés csökkenése ellenére is;
1
Piemont (Olaszország); Közép-Makedónia (Görögország); Andalúzia (Spanyolország); Entre Douro e Mihno/Beira Litoral (EDMBL) (Portugália).
2
a rizs különösen versenyképes az alternatív növénykultúrákhoz képest Piemont és Makedónia tartományokban, míg a versenyképességi viszonyok kevésbé kedvezőnek tűnnek Andalúziában és Portugáliában.
Az összehasonlító elemzés (támogatások nélkül) megerősíti, hogy a rizs általában véve versenyképes a főbb alternatív növénykultúrákkal összevetve, még a termeléshez kötött támogatások nélkül is. A termelési döntések tekintetében a földhasználati elemzés (forrás: állandó MSzIH mintavétel, 20032006) bebizonyította, hogy a reformot követően a gazdálkodók Makedónia kivételével a rizskultúrák fenntartása mellett döntöttek. Ezek a döntések nem csak a rizstermesztés reformjára, hanem a KAP általános reformjára is visszavezethetők. 2.2.2. A különleges támogatás hatása a termelők döntéseire, valamint a termelők hatékonyabb piaci orientációjának elősegítésében
A PMP-modellek azt mutatják, hogy a rizstámogatás teljes leválasztása a termelés különböző mértékű csökkenéséhez vezet a tanulmányozott régiókban: jelentősebb a visszaszorulás Makedóniában és a portugál régióban, valamint kevésbé kifejezett a csökkenés Andalúziában és Piemont tartományban. Az esetek többségében a támogatás elválasztása pozitív hatással jár, de ez a hatás igen korlátozott az üzemek gazdasági eredményei tekintetében. Továbbá a támogatás szétválasztása általában csökkenti a fiktív földárakat, ami azt mutatja, hogy a termeléshez kötött támogatás mesterségesen tartja magasan a föld erőforrás-értékét. 2.2.3. A mezőgazdasági termelők jövedelmében tapasztalható hatások
A reform nem hozott jelentős változást a rizstermesztő családi gazdaságok hektáronkénti jövedelmében, valamint – Spanyolország kivételével – a termeléshez kötött támogatásnak a gazdaságok jövedelme alakulásában betöltött szerepében (forrás: 2000-2006 közötti MSzIH-adatok). Azonban a különleges támogatás befolyással van a rizsből származó bevételekre, amely befolyás nagyobb, mint a (reform előtti) kompenzációs kifizetések hatása. Következésképpen a reformot követően a bevételek jobban függnek a termeléshez kötött támogatástól. Az elemzés arra nézve is bizonyítékot szolgáltatott, hogy a reformot követően a rizstermelő gazdaságok jobban ki vannak téve a piac ingadozásainak, amelyet az árak nagyobb fokú bizonytalansága okoz.
2.3.
A területi szinten megfigyelt hatások
Az elemzés bebizonyította, hogy a reform semmilyen hatással nem volt a termelés tagállamokon belüli átrendeződése tekintetében: mindössze regionális szinten volt tapasztalható néhány elhanyagolható áthelyeződés (Spanyolország, Franciaország). Úgy tűnik, hogy a különleges támogatás szerepet játszott a rizstermesztés jelentőségének fenntartásában a termesztési régiók vidéki gazdaságaiban: 2003-at követően a tanulmányozott térségekben a rizstermelés szakosodási foka emelkedett a mezőgazdasági hasznosítású terület általános csökkenése miatt, és ennek megfelelően javult a szerkezeti szakosodás foka. Ez oda vezetett (kivéve Andalúziában), hogy a rizstermelő gazdaságokban szinten maradt vagy akár emelkedett (KözépMakedónia) a foglalkoztatottság. A foglalkoztatottsággal kapcsolatban a PMP-modellek eredményei azt jelzik, hogy a különleges támogatás teljes leválasztása ellentétes előjelű változásokhoz vezetett: negatív hatás a foglalkoztatottságra az EDMBL-térségben (-10%) és Piemontban (-4,7%), valamint pozitív hatás Makedóniában (3%) és Andalúziában (5,3%). Az iparággal kapcsolatosan a Cogea által összegyűjtött adatok elemzése bizonyítja, hogy a feldolgozási rendszer is visszaszorulóban van, amit a kapacitás-kihasználás javulása és modernizálási folyamat kísér.
3
2.4.
Hatások a továbbfeldolgozó iparágakra, a behozatalra, a kivitelre és a piaci egyensúlyra
2.4.1. A rizs közös piaci szervezetének külpiaci rendszerében bekövetkezett változások hatása a védelem és a kereskedelem szintjén
A 2003-as reform változást eredményezett a legnagyobb kedvezményes elbánásban részesülő országokból érkező behozatalra alkalmazott vámtételek szerkezetében: a hántolatlan nyers rizs nagyobb védelmi szintet élvező termékké vált. A feldolgozott rizsfajták esetében pedig a teljesen hántolt rizs és a hántolt rizs vámtétele közötti különbség csökkent a reformot követően, a korábbi 199 EUR/t helyett már csak 110 EUR/t. A hántolt rizs EU-ba történő behozatala által kínált relatív előny a teljesen hántolt rizshez képest megmaradt, bár ez a versenyelőny már kisebb a reform után. Ezen felül:
A GATT-kontingensek tanulmányozása megmutatta, hogy a reform csökkentette a behozatali előnyt a hántolt rizs GATT-kontingensein belül, mivel a konszolidált vámtétel kisebb lett a korábban a kontingenshez hozzárendeltnél.
A kedvezményes elbánásról szóló megállapodások alapján megvalósuló behozatal tanulmányozása megmutatja, hogy a reform a kedvezményes elbánás visszaszorulását okozta, amely jelentősebb a „Fegyvereken kívül mindent” kezdeményezés országai és tengerentúli országok és területek esetében, és kevésbé jelentős az afrikai, karibi és csendes-óceáni országok, Egyiptom, illetve Banglades esetében.
2.4.2. A reform hatása a feldolgozóipari stratégiákra
A reformot követően a régi tagállamok ágazati szereplői változásokat léptettek életbe az ellátási stratégiáik terén, de eltérő módon: A termelő régi tagállamok esetében:
Általánosságban a hántolt rizstermesztés olaszországi és franciaországi iparága megerősítette a feldolgozóipari beszállítói szerepét a többi tagállamban, míg a spanyolországi és a görögországi iparág részesedése csökkent.
Az őrölt rizs (nemzeti szinten előállított vagy közvetlenül más tagállamok által behozott és átruházott rizs) rendelkezésre állása, kivéve a japán rizst bizonyos tagállamokban, minden tagállamban növekedett az összes ellátó forrás bővülésén keresztül.
Megnövekedett annak a fontossága, hogy az indiai típusú őrölt rizs rendelkezésre álljon minden régi termelő tagállamnál; ez hozzájárulhat az ebben a típusú rizs esetében fennálló hántolatlan nyers rizs magántulajdonban lévő állománya növekedésének magyarázatához.
A nem termelő régi tagállamok esetében:
A teljesen hántolt rizs teljes mennyiségének (feldolgozott és importált) rendelkezésre állása növekedett a két rizstípus esetében (még akkor is, ha az indiai rizs mennyisége jelentősen meghaladja a japán rizs mennyiségét).
Az ellátás egyes összetevőinek rendelkezésre állása szintén növekszik: ezt a növekedést az összes ellátási forrás növekedése táplálja.
A régi tagállamok iparági szereplői különböző változtatásokat vezettek be (a forgalomba hozatalt/védőcsomagolást célzó) tevékenységükben: Olaszországban és Portugáliában (indiai rizs), valamint Spanyolországban és Görögországban (japán rizs) növekedett a más tagállamokból származó behozott és más tagállamokból átruházott őrölt rizzsel kapcsolatos védőcsomagolási/forgalomba hozatali tevékenység aránya. Spanyolországban és Görögországban (indiai rizs) és Portugáliában (japán rizs) ennek az ellenkezője történt. A nem termelő régi tagállamokban a hántolt (indiai) rizs feldolgozása a reform után viszonylag kevésbé fontossá vált. Ezek a változások az EU bővítésének, illetve kisebb mértékben a vámtarifa-rendszer változásának tudhatók be.
4
2.4.3. A piac egyensúlyára gyakorolt hatás
A reform hatására a közösségi piac egyensúlya általában jobban függ a külső változóktól és a világpiacon kialakuló egyensúlytól:
a vámtételek csökkentése lehetővé tette a jelentősebb mennyiségű rizsbehozatalt, különösen az indiai rizs esetében, lefedve ezzel a nagyobb belső keresletet;
a határoknál alkalmazott védelmi rendszer módosítása azt eredményezte, hogy a feldolgozott rizs nemzetközi árának instabilitása erőteljesebben megjelenik a belső árban;
az EUR/USD átváltási árfolyam alakulása stabilizáló hatással volt a közösségi piac áraira.
2.5.
A különleges rendszerére
támogatás
környezeti
hatásai
a
gazdaságok
termelési
A jelentős öntözési célú vízfogyasztás a rizstermesztés legjellemzőbb tényezője az egyéb növénykultúrákkal összevetve azt. Egyrészt ez problémákkal (víz, levegő és talaj) jár, nevezetesen:
a Natura 2000 hálózat egyes biológiai jelentőségű területein nyáron vízellátási problémákat okoz a rizstermesztők vízigényének koncentráltsága;
egyes aszály sújtotta rizstermesztő zónákban (Andalúzia és Közép-Makedónia) a rizstermesztők vízigénye más felhasználási formákkal versenyben van;
az árasztásos öntözés kedvez a gyomnövények szaporodásának, és a gyomirtó szerek erőteljes használatát teszi szükségessé, amelyek szermaradványai szennyezik a felszíni vizeket és a felszín alatti vízkészleteket.
Más részről a víz használata pozitív hatásokkal is jár:
a rizsföldeken található víz ideális élőhelyként szolgál számos állatfaj, különösen a madarak számára, amelyek között védett fajok is találhatók (biodiverzitás);
a sós mocsarak térségében a vízáramlás a rizsföldeken csökkenti a sófelhalmozódást és így megelőzi a sós mocsarak kimerülését;
a rizsföldeken található víz beszűrődése az altalajba hozzájárul a föld alatti vízrétegek megfelelő szinten való tartásához és a hatékony vízgazdálkodáshoz.
2.6.
A megreformált KAP rizsre irányuló intézkedéseinek hatékonysága a célkitűzésekhez képest A fenntartható és piacközpontúbb mezőgazdaság versenyképességének növelésére vonatkozó célkitűzés kapcsán elmondható, hogy a költségvetési támogatási kiadások és a hántolatlan nyers rizs közösségi termelésének jelentősége igazolja a reform utáni hatékonyságjavítást. A mezőgazdaságból élők számára méltányos megélhetés biztosításának célkitűzése kapcsán elmondható, hogy a tény, miszerint a családi gazdaságok családi munkaegységenkénti jövedelme 2006-ban magasabb volt a 2003-as értéknél, a rizstermesztéssel kapcsolatos intézkedések nagy hatékonyságáról tanúskodik az összes tanulmányozott régióban. A politika egyszerűsítésére vonatkozó célkitűzés kapcsán elmondható, hogy a két rendszer (egységes kifizetés és termeléshez kötött külön támogatás) együttes fennállása csökkenti a rendszer hatékonyságát. 2.7.
A rizs-intézkedések összhangja a 2003-ban megreformált KAP általános elveivel: fenntartható mezőgazdaság támogatásának célkitűzése és vidékfejlesztési programok intézkedései
Elméleti szinten megállapítható a rizstermesztés támogatásának a fenntartható mezőgazdasággal való összhangjának általános javulása, még akkor is, ha továbbra is vannak még összeegyeztethetetlen elemek a termeléshez kötött támogatás egy részének fenntartása miatt. Az empirikus elemzés megerősíti az elméleti elemzés eredményeit:
az összehasonlító elemzés segítségével igazolható, hogy a támogatás teljes hiányában a rizs Portugália kivételével versenyképes volt (a reform előtt) és most is az (a reform után) az alternatív
5
növénykultúrákkal összevetve. Ennélfogva a reform hatásai összhangban vannak a fenntartható mezőgazdaság gazdasági dimenziójával;
a méltányos megélhetés biztosításának, valamint a rizstermesztő gazdaságokban a foglalkoztatás megőrzésének célkitűzései tekintetében a reform hatásai összhangban vannak az elméleti várakozásokkal;
a környezet tekintetében a kapott eredmények lehetővé teszik annak megerősítését, hogy a reform az elméleti várakozásokkal csak bizonyos szempontból van összhangban.
Ami a KAP két pillére közötti horizontális összhangot illeti, az elméleti elemzés és a programdokumentumok elemzése egyaránt közvetlen kapcsolatot mutatott ki a vidékfejlesztési programok 2. tengelye és a biodiverzitás védelme és támogatása célkitűzése között, valamint az 1. tengely (és a 214. intézkedés) és vízgazdálkodás optimalizálásának célkitűzése között.
2.8.
A rizstermesztést érintő intézkedések összhangja a fejlődő országoknak a közösségi piachoz való hozzáférésének javítására vonatkozó kedvezményes kereskedelmi elbánásról szóló megállapodásokkal
A reformnak két fő hatása volt a kereskedelmi kedvezményekben részesülő fejlődő országokra: egyrészről a kedvezményes elbánásban részesülő országok konszolidált vámtételeinek csökkentése mérsékelte a megadott kedvezményes elbánás árrését; másrészről a vámtételek csökkentése nem volt egységes a rizstermesztő ágazat egészében, és módosította az EU vámtarifa-rendszerét. A kereskedelmi kedvezményben részesülő országok úgy vélték, hogy a versenyelőnyük jelentősen csökkent, és elvesztik a közösségi piac egyes részeit.
3.
AJÁNLÁSOK
Az értékelés eredményei igazolták, hogy az ágazat főbb gazdasági változóinak változása elsősorban az Európai Unió 27 tagállamra való bővítésének és a világpiaci helyzetnek (árak emelkedése, egyes harmadik országok kivitel-korlátozási intézkedései, az EUR/USD átváltási árfolyam alakulása), valamint nem tervezhető tényezőknek (aszály Andalúziában) tudható be. Ebben a helyzetben a reform bevezetése lehetővé tette a közösségi termesztés fenntartását, valamint a termelők jövedelmének a korábbi időszakban elért szinten tartását, ami hozzájárult a rizstermesztés gazdasági és környezeti szerepének megőrzéséhez a hagyományos rizstermesztő térségekben. Az elemzés arra is rávilágított, hogy a rizságazat reformja általánosságban elősegítette a rizsre vonatkozó intézkedések hatékonyságának javulását azok célkitűzéseivel összevetve, valamint ezen intézkedéseknek a megreformált KAP általános célkitűzéseivel való fokozott összhangját. Mindezt figyelembe véve a végrehajtott elemzések eredményei nem teszik szükségessé ajánlások megfogalmazását.
6
