A központi költségvetés helyszíni ellenőrzése (3. sz. füzet)
TARTALOMJEGYZÉK I. Részletes megállapítások 1. A zárszámadási adatok számszaki és tartalmi valódisága 2. A fejezetek és az intézmények szervezeti, gazdálkodási szabályozottságának egyes kérdései 3. Az előirányzat-felhasználási keret megnyitása és felhasználása 4. Előirányzatok átcsoportosításának indokoltsága és dokumentáltsága 5. Kiadási és bevételi előirányzatok teljesítése 6. A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályszerűsége 7. Az előirányzat-maradványok keletkezése, jóváhagyása 8. Költségvetési szervek vagyoni helyzete 9. A központi költségvetés finanszírozása, a kincstári egységes számla likviditása 10. A központi költségvetés fő bevételi jogcímei 11. A köztartozások behajtására tett intézkedések 12. A központi költségvetés technikai fejezetei 13. Kezességvállalások és érvényesítések 14. A letéti számlák 15. Elkülönített, otp-nél vezetett lakásalap számlák Függelék I. ORSZÁGGYŰLÉS Közbeszerzések Tanácsa II. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG IV. ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSOK HIVATALA V. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK VI. BÍRÓSÁGOK VIII. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZSÉGE X. MINISZTERELNÖKSÉG Kormányzati Ellenőrzési Hivatal Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok XI. BELÜGYMINISZTÉRIUM
XII. FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM XIV. IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM XV. GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM XVI. KÖRNYEZETVÉDELMI MINISZTÉRIUM XVII. KÖZLEKEDÉSI, HÍRKÖZLÉSI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM XVIII. KÜLÜGYMINISZTÉRIUM XIX. SZOCIÁLIS ÉS CSALÁDÜGYI MINISZTÉRIUM XX. OKTATÁSI MINISZTÉRIUM XXI. EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM XXII. PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM XXIII. NEMZETI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG MINISZTÉRIUMA XXIV. IFJÚSÁGI ÉS SPORTMINISZTÉRIUM XXX. GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL XXXI. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL XXXIII. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA XXXIV. TÖRTÉNETI HIVATAL XLI. AZ ÁLLAMADÓSSÁG KÖLTSÉGVETÉSI ELSZÁMOLÁSAI XLIV. A KÖLTSÉGVETÉS HITELFELVÉTELEI ÉS ADÓSSÁGÁNAK TÖRLESZTÉSE Az 1999. évi központi költségvetés zárszámadásának ellenőrzését a Magyar Köztársaság Alkotmányában (32/C. § (1) bekezdés), valamint az Állami Számvevőszékről szóló - többször módosított - 1989. évi XXXVIII. törvényben (Ász tv. 2. § (1) bekezdés) és az államháztartásról szóló - többször módosított - 1992. évi XXXVIII. törvényben (Áht. 53. §, 121. §) kapott felhatalmazás alapján folytattuk le. A helyszíni ellenőrzés a Magyar Köztársaság 1999. évi központi költségvetéséről elfogadott többször módosított 1998. évi XC. törvény, valamint a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 1998. évi XXXVI. törvény 5. §-ában kapott felhatalmazásban meghatározott feladatok végrehajtására irányult. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy a központi költségvetés teljesítését bemutató adatok valósághűen tükrözik-e az 1999. évi pénzügyi folyamatokat; az egyes pénzügyi műveletek miként befolyásolták a költségvetés pozícióját. Ellenőrzésünk arra is kiterjedt, hogy a költségvetés végrehajtásában jog- és hatáskörrel rendelkező szervek (Országgyűlés, Kormány, fejezet felügyeletét ellátó szervek és költségvetési intézményeik) az államháztartási és az éves költségvetési, illetve az azt módosító törvényekben kapott felhatalmazásuk keretei között jártak-e el, kötelezettségeiknek megfelelően tettek-e eleget. Helyszíni ellenőrzést végeztünk - az Állami Számvevőszék kivételével - valamennyi költségvetési fejezetnél az éves költségvetési beszámolójuk számszaki és tartalmi valódisága, a költségvetési irányító és végrehajtó tevékenységük megítélése, a gazdálkodás fő
folyamatainak áttekintése érdekében. (Az Állami Számvevőszék költségvetési beszámolóját - az Állami Számvevőszék elnökének döntése szerint - külső auditáló szervezet vizsgálta). Ellenőrzésünk kiterjedt az Országgyűlés fejezethez, illetve a Miniszterelnökség fejezethez tartozó, de fejezeti jogosítványokkal rendelkező Közbeszerzések Tanácsa és Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, valamint a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok költségvetési címekre is. Megállapításaink megfogalmazásánál figyelembe vettük az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál befejeződő ellenőrzésünk tapasztalatait is. Az 1999. évi zárszámadás ellenőrzése során élve azon törvényi felhatalmazással, hogy törvényességi szempontból értékelhetjük a pénzügyi-gazdasági folyamatokat, az Országgyűlés, a Köztársasági Elnökség, az Országgyűlési Biztosok Hivatala, a Történeti Hivatal, az Alkotmánybíróság, a Gazdasági Versenyhivatal fejezeteknél, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, a Közbeszerzések Tanácsa különleges jogosítvánnyal rendelkező költségvetési címeknél, a Környezetvédelmi Minisztérium Igazgatása, a Környezetgazdálkodási Intézet, a Szociális és Családügyi Minisztérium Igazgatása és a Pest megyei Földhivatal költségvetési intézményeknél Financial Audit típusú (a beszámoló megbízhatóságára irányuló) ellenőrzést végeztünk. Az ellenőrzés metodikáját az Egyesült Királyság Számvevőszékével az EU pénzügyi támogatásával - együttműködve dolgoztuk ki. A Kincstári Egységes Számla központilag teljesített bevételi és kiadási pénzforgalmát (beleértve a nemzetközi elszámolásokat, a belföldi államadósság költségvetési elszámolásait, a költségvetés nemzetközi hitelfelvételeit és külföldi adósságának törlesztését, a költségvetés belföldi hitelfelvételeit és belföldi adósságának törlesztését), az egyes pénzműveletek hatását, továbbá az általános- és céltartalék felhasználásával kapcsolatos és egyéb, fejezetek közötti előirányzat átcsoportosításokat, valamint az előirányzat megnyitások alakulását a Pénzügyminisztériumnál és a Magyar Államkincstárnál vizsgáltuk. A Magyar Nemzeti Banknál, a Pénzügyminisztériumnál, a Magyar Államkincstárnál, (Államadósság Kezelő Központnál) a költségvetés hitelkapcsolatairól és finanszírozásáról tájékozódtunk. A költségvetés fő bevételi forrásait jelentő adóbevételek előirányzatainak teljesítése, valamint a kintlévőségek csökkentése érdekében tett intézkedések eredményességét az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál, a vám-, adó- és illetékkiszabási, valamint behajtási tevékenységet pedig a Vámés Pénzügyőrségnél értékeltük. Az egyes fejezeteknél végzett helyszíni ellenőrzések tapasztalatait függelékben szerepeltetjük. A megállapításokat alátámasztó példák részletesen - a betűkiemeléssel hivatkozott fejezeteknél - ebből ismerhetők meg.
I. Részletes megállapítások
1. A zárszámadási adatok számszaki és tartalmi valódisága A zárszámadási törvényjavaslat tervezetben a PM a fejezetek intézményi adatainál a költségvetési beszámolók APEH-SZTADI feldolgozására, a fejezeti kezelésű előirányzatoknál a fejezetek közvetlen adatszolgáltatására, a központi kezelésű előirányzatok teljesítési adatainál a Kincstár adataira támaszkodott. A Kincstár éves beszámolójában a központi költségvetés mérlege 1999. évi kiadási főösszegét 3.581.545 M Ft-ban, a bevételi főösszegét 3.252.394 M Ftban, a központi költségvetés hiányát 329.151 M Ft-ban mutatták ki. Ez az összeg 5.593,7 M Ft-tal magasabb a Magyar Államkincstár 1999. december 29-i utolsó banknapi számlaforgalmához és egyenlegéhez tartozó költségvetési pozíciónál (323.557,3 M Ft hiány). Az eltérést a pénzügyminiszter 2000. februári intézkedése alapján az MNB-nek utólag visszafizetett pénzbevonási nyereség elszámolása okozta, amivel nem teljesült az Áht 13. §-ának, valamint az 54/1996. (IV. 12.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdésének a teljesség számviteli alapelv érvényesítésével, a pénzforgalmi szemléletű beszámolásra vonatkozó előírása (pótkezelést az Áht 1996. I. 1-jei módosításától nem enged). A Kincstár záró főkönyvi kivonatában a KESZ 1999. XII. 31-i állománya - a 2000. február 28-án, az 1999. december 27-i értéknapra végrehajtott pénzügyi tranzakciót (5.593,7 M Ft visszautalását) követően is - 198.976,2 M Ft. Az intézkedés következtében a központi költségvetés 1999. évi hiánya 5.593,7 M Ft-tal magasabb, mint amennyi a tárgyévi pénzforgalomból levezethető. Bár a Kincstári Egységes Számla éves forgalmának és év végi egyenlegének kimutatására önálló főkönyvi számla szolgál, annak a mérleggel való egyezősége a visszamenőlegesen végrehajtott könyvelés miatt, csak az Egyéb pénzforgalom átvezetési számla közbeiktatásával biztosított. Az 1991. évi LX. törvény 37. § (1) bekezdésére alapozott jogosultságánál fogva az MNB 1999. III. 19-i hirdetményében tette közé az 1991. márciusában kibocsátott 5.000 Ft-os címlet bevonását, ahol a kötelező elfogadás idejét 2000. április 1-jében, a névértéken történő átváltás végső határidejét pedig 2002. április 1jében jelölte meg. A hirdetményben közzétett határidőket háromszor módosították, utoljára 1999. XII. 1-én, a beváltás végnapját 1999. XII. 15-re változtatták. Az MNB elnöke 2000. január 4-én a
pénzügyminiszterhez írt levelében kezdeményezte az 5.000 Ft-osok beválthatóságának újraindítását, amihez 2000. november 30-i befejezéssel a pénzügyminiszter hozzájárult. A törvényjavaslatban szereplő kiadási és bevételi főösszegek (3.565.766,4 M Ft, illetve 3.237.447,2 M Ft) nem egyeznek a kincstári adatbázis, illetve a beszámoló vonatkozó adataival. Így a parlamenti jóváhagyásra váró zárszámadási törvényjavaslat tervezetének 1. § a) és b) pontjából megállapított 328.319,2 M Ft hiányösszeg a kincstári adattól eltér. Az 1999. évi zárszámadási törvénytervezet 1. sz. mellékletében, valamint A központi költségvetés 1999. évi végrehajtásának mérlegében (11. sz. melléklet) - a főösszegek egyezősége mellett eltérés van a privatizációs bevételek számbavételénél. A központi költségvetés privatizációs bevételére előirányzatot a Pénzügyminisztérium fejezetben (1998. évi XC. törvény 1. sz. melléklet 30/2 alcímen) képeztek, ahol az ÁPV Rt. 8.000 M Ft-os befizetését számolták el 1999. évi teljesítésként. Ezzel szemben a zárszámadási törvényjavaslatnak A központi költségvetés 1999. évi végrehajtásának mérlegében 9.822,3 M Ft szerepel. A két összeg közötti eltérést az FVM fejezetben elszámolt 1.822,3 M Ft piacrajutási támogatás számbavételi módja okozza. A központi költségvetési alrendszer 1999-es gazdasági és pénzügyi folyamatainak az eszközök és források állományára gyakorolt hatását a Nemzetgazdasági elszámolások könyvviteli mérlegében mutatták be. A beszámoló Kiegészítő mellékletében rögzítették, hogy a Befektetett eszközök mérlegsora továbbra sem tartalmazza a nemzetgazdaság tulajdonában lévő immateriális javakat és a tárgyi eszközöket, mivel azok az ÁPV Rt. és a KVI könyveiben szerepelnek, valamint e mérleget kizárólag a pénzforgalomból nyert adatok alapján nem lehetséges összeállítani, a pénzforgalom nélküli tételek mellett szükségesek hozzá a központi költségvetés valamennyi követelésére, kötelezettségére vonatkozó analitikus nyilvántartó helyek forgalmi és állományi adatai is. Az 1998. évi zárszámadás számvevőszéki ellenőrzése megállapította a nemzetgazdasági követelések és kötelezettségek hiányos kincstári kimutatását. A mérleg valódiságra és teljességre vonatkozó számviteli alapelvek sérülését előidéző hiányosság ismétlődését nagyobb részt megszüntető kincstári intézkedés pozitívan értékelhető. Az állami kötelezettségek teljesebb bemutatása azonban megkívánná, hogy a vámbiztosítékok 1993-1999. évekről elszámolatlanul maradt 1999. XII. 31-i állományának (36.413,4 M Ft és a 0-ás számlákról 25.516,7 M Ft) a Nemzetgazdaság könyvviteli mérlegben való szerepeltetését.
Az Áht. 1995. évi módosítását követően (8/A. § (5) bekezdés) a vámbiztosíték az egyetlen olyan letéti számla, amelynek év végi egyenlegét a központi költségvetés hiányát módosító végleges bevételként elszámolták. A VP tevékenységi körébe tartozó, elszámolatlan vámadós befizetésekkel szemben 1999. XII. 31-én nem volt köztartozás-előírás, ezért nem teljesült a 257/1997. (XII. 21.) Korm. rendelet 2. §-ának előírása. A PM észrevételében jelezte, hogy " ... az ÁSZ által az elmúlt évben végzett vizsgálat eredményeképpen 1999ben feladatokat fogalmaztak meg a VPOP számára, amelynek egyik eleme, hogy mérje fel a vámadósok által az 1993-1998. években befizetett és azóta is elszámolatlan vámbiztosítékok rendezésének feltételeit, készítsen ütemtervet a pénzügyi fedezet nélkül kimutatott állami kötelezettségek rendezésére. Ennek megfelelően a VPOP ütemtervet készített. A vámadósok által a fenti időszakokra befizetett és el nem számolt összegek pontos megállapítása érdekében a Vámigazgatóság 1999. május 17-én célvizsgálat keretében ellenőrzést tartott a testület számlavezető vámszervénél. A célvizsgálat feltárta az 1993-1998. években befizetett, de fel nem dolgozott vámbiztosítékok számosságát, azok pontos összegét. Az el nem számolt vámbiztosítékok feldolgozása érdekében a számlavezető szerv parancsnokával egyeztetett intézkedési terv került kidolgozásra, meghatározva a feldolgozás határidejét is. Ezt követően elkészültek a vámbiztosítékok el nem számolt tételeinek analitikus nyilvántartással alátámasztott új nyitóegyenlegei. Az új nyitóegyenleg teljes mértékben megfelel az ÁSZ által megfogalmazott elvárásnak és a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. tv. 15. §-ban megfogalmazott teljesség elvének. Az elkészült ütemterv 2000. november 15-i utolsó határidővel tartalmazza az egyes évek feldolgozásának végső határidejét."
1.1. A kincstári és a fejezeti beszámolók egyezősége Az előző évhez hasonlóan 1999-re vonatkozóan sem egyeztek meg teljes körűen a fejezetek zárszámadási adatai a Kincstár által prezentált adatokkal. Eltérések mind az előirányzatok, mind a teljesítési adatok tekintetében fennálltak. A fejezetek a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 146. § szerinti tájékoztatási és egyeztetési kötelezettségeiknek nem minden esetben tettek eleget, elsősorban az intézmények mulasztásai miatt. A kincstári költségvetési beszámoló és az elemi beszámoló közötti eltéréseket a kincstári költségvetési szervek tételesen rögzítették és indokolták. Az előirányzatokban mutatkozó különbségek relatíve kisebb volumenűek voltak és elsősorban a költségvetés egyes kiadás
nemeiben jelentkeztek a kiadási és bevételi főösszegek azonossága mellett. Az eltérések okai között szerepel az egyes kiemelt előirányzatok helytelen kódolása, az előirányzat-módosításról a Kincstár értesítésének elmulasztása, valamint a kincstári (XII. 31-i) határidőn túli előirányzat-módosítás. Az 1999. évben is jellemző volt, hogy az intézmények a beszámolókészítés időszakában és nem a pénzügyi teljesítést megelőzően korrigálták előirányzataikat. Egyes fejezeteknél a téves kódhasználat döntően egyegy - a költségvetése nagyságrendjét tekintve jelentős cím sajátossága volt. Így például az IM esetében a BV, a BM esetében a Rendőrség cím idézte elő a fejezeti előirányzatok eltérésének túlnyomó hányadát. A fejezetnél és a kincstárnál kimutatott előirányzatok teljes körűen az OGY, az OBH, a GV és a KSH fejezeteknél egyeztek meg. A kincstári és az intézményi költségvetési beszámolók tényleges kiadásai és bevételei - 1998-hoz hasonlóan - valamennyi fejezetnél eltértek egymástól. A teljesítési adatoknak a kincstári és az intézményi beszámolók közötti különbségei egyrészt az elszámolás rendszerbeli okaira, a két könyvelési rendszer funkciójának különbségeire vezethetőek vissza. Az ebből fakadó leggyakoribb okok az eltérésekben: a kincstári körön kívül, kereskedelmi banknál vezetett számlák (devizaszámla, lakásalap számla) egyenlege, a vállalkozási tevékenység eredményének pénzforgalom nélküli visszaforgatása alaptevékenységre, az előző évi maradvány igénybevételének elszámolása, a házipénztár záró pénzkészlete, valamint a függő, átfutó, a kiegyenlítő kiadások tekintetében a házipénztárból befizetett, úton lévő készpénz összege. Rendszerbeli problémaként jelenik meg ismét a kincstári zárási időpont és az intézményi beszámoló készítésére előírt határidő közötti eltérés, mivel az intézményeknek a zárlati munkák során még lehetőségük van a teljesítés adatainak módosítására, miközben a kincstári nyilvántartáson e módosítások már nem vezethetők keresztül. A teljesítési adatok különbségei másrészt az intézmények hibájából téves kódhasználat, kerekítési hibák, tájékoztatási, egyeztetési késedelem, nyilvántartási pontatlanságok következtében - alakultak ki. Az eltérésekről készített intézményi szöveges indoklásokat a felügyeleti szervek elfogadták, azok fejezeti összesítéseire a Kincstár nem tett észrevételeket. A zárszámadási törvényjavaslat tervezete a központi beruházások jogcímen 109.969,7 M Ft 1999. évi kifizetés-teljesítést rögzít, amivel
szemben a Magyar Államkincstár két főosztályának (Programfinanszírozás, Nemzetgazdasági Számlakezelő) kimutatása 106.505,2 M Ft, illetve 106.705,6 M Ft tárgyévi kifizetést tartalmaz. Az intézményi beszámolók APEH-SZTADI feldolgozásán alapuló zárszámadási törvényjavaslat 1. sz. mellékletében az 1999. évi kifizetések az OM, a PM, az NKÖM, a HM és az FVM fejezeteknél tértek el a Kincstár adatától. Az eltérések alapvetően a beruházási célelőirányzatok számbavételénél mutatkoztak, (az OM esetében az eltérő értelmezés miatt). Egyenként 10 M Ft alatti eltérés volt az FVM és a HM fejezeteknél.
1.2. A fejezetek és intézményeik költségvetési beszámolójának valódisága Valamennyi fejezet - az egy intézményes fejezeteket leszámítva kiadott segédletet intézményei számára a PM zárszámadási köriratában előírt feladatok egységes értelmezése és végrehajtása érdekében a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 149. § (2) bekezdése előírásai szerint. A kiadott segédletekben részletesen előírták az egyeztetésre kijelölt adatok körét, felhívták a figyelmet a mérleg valódiság követelményeire és a szöveges indokláshoz részletes ajánlásokat, illetve konkrét szempontokat határoztak meg. A fejezeteket felügyelő szervek előzetes egyeztetésekkel, illetve a K-11 számítástechnikai program segítségével felülvizsgálták az intézményi beszámolókat. A fejezetek többsége a beszámolók adatait a főkönyvi kivonatokkal is összevetette, ezzel is elősegítve, hogy az intézményi könyvvezetés esetleges hibáit a beszámolók véglegesítése előtt korrigálják. Az intézményi beszámolók elfogadásáról, az intézményi pénzmaradványok, illetve előirányzat maradványok jóváhagyásáról a felügyeleti szervek intézményeiket a helyszíni ellenőrzés lezárásának időpontjáig (VII. 11.) nem értesítették, mivel a PM a maradvány jóváhagyásával valamennyi fejezet esetében késett. A fejezetek a költségvetésben jóváhagyott feladatok szakmai teljesítése, illetve a pénzügyi teljesítés és feladatmegvalósítás összhangjának a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 149. § (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti értékelését elvégezték. A fejezetek felügyeletét ellátó szervek 1999-ben már teljes körűen ellenőrizték a költségvetési törvény által előírt intézményi befizetési kötelezettség teljesítését. A fizetési késedelembe esett intézmények befizetési kötelezettségeiket előirányzat-maradványaikban kimutatták, a helyszíni ellenőrzésünk befejezéséig ezeket rendezték. A zárszámadás ellenőrzése keretében az OGY, a KE, az OBH, a TH, az ALB, a GV fejezeteknél, a KEHI és a KT fejezeti jogosítvánnyal
rendelkező költségvetési címeknél, továbbá a KÖM Igazgatásnál, a KGI-nél, az SZCSM Igazgatásánál és a Pest megyei Földhivatalnál minősítettük az elemi beszámolójelentés megbízhatóságát (valódiságát, szabályszerűségét). A költségvetési beszámoló alapjául szolgáló bizonylatok, nyilvántartások, valamint a belső szabályzatok ellenőrzése során megállapítottuk, hogy - tekintettel a lényegesség elvére is érvényesültek a számvitelről szóló - többször módosított - 1991. évi XVIII. törvény, valamint a végrehajtására kiadott kormányrendelet előírásai, a teljesség, a valódiság, a világosság, a következetesség, az összemérés, a bruttó elszámolás és az egyedi értékelés általános számviteli alapelvei. A költségvetési beszámolók megfelelnek a törvény előírásainak, a vagyoni és pénzügyi helyzetet a valóságnak megfelelően tükrözik.
2. A fejezetek és az intézmények szervezeti, gazdálkodási szabályozottságának egyes kérdései A fejezetek és a felügyeletük alá tartozó intézmények az alapítás módja szerint eltérőek. A vizsgált fejezetek és intézmények viszonylag széles köre rendelkezik az Áht. előírásainak megfelelő alapító okirattal. A KöM fejezet valamennyi intézménye, a KSH megyei igazgatóságai és intézményei, a PM fejezetébe sorolt intézmények (egy kivétellel), az OGY, a ME fejezethez tartozó öt költségvetési szerv, a GM intézményeinek többsége, a BM intézményei (két szervezet kivételével ), a KT intézmények, az FVM fejezetéhez tartozó szakközépiskolák és a Nemzeti Lovarda, valamint az MKÜ szervezetéhez tartozó Országos Kriminológiai Intézet hiányzó alapító okiratát pótolták. Az alapító okirattal nem rendelkező intézményeknél általában a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza az alapító okirat kellékeit. Az MTA Titkárságánál, az IM Gazdálkodó Szervezeténél és az IM fejezethez sorolt NEKH-nál. A HM 166 szervezete közül 18 szervezet nem rendelkezett alapító okirattal, 27 szervezet alapító okiratát nem módosították. A fejezetek és intézményeik egy bizonyos körénél törvény, illetve jogszabály képezi az alapító okiratot. A BIR fejezetnél és intézményeinél, az MKÜ szervezetéhez tartozó intézményeknél, az OBH-nál, a KEHI-nél. A TH alapító okiratának jóváhagyása az alapító okirattal kapcsolatos törvényi előírások ellentmondásossága miatt maradt el. Ennek feloldására az OGY elnöke felhívta a pénzügyminiszter figyelmét.
A gazdálkodás szabályozottsága terén a korábbi években tapasztalt kedvezőtlen jelenségek továbbra is fennállnak. Jellemző probléma a gazdálkodás átfogó szabályozásának hiánya, valamint a szabályzatok felülvizsgálatának, aktualizálásának elmaradása (számlarend, számlatükör, számviteli politika, pénzkezelési szabályzat, leltározási és selejtezési szabályzat) a KSH Igazgatásnál, a KÜM igazgatási részlegénél, az OBH-nál, a KEHI-nél (az új szabályzatokat 2000. január 1-jével léptették hatályba), részben a HM-nél és a PM ÜZIGnél. Néhány fejezetnél a számviteli politika az Szt. általános szabályait tartalmazta (KöM Igazgatás, KGI, EüM GI, FVM Pest Megyei Földhivatal). A KöM Központi Igazgatásánál és a Környezetgazdálkodási Intézetnél a számviteli politika és számlarend nem az intézmény konkrét feladataira készült. Az EüM Gazdasági Igazgatóságánál hasonló gonddal találkoztunk, a számvitel politika és a számlarend a jogszabályok általános jellegű előírásainak ismétlése volt. A gazdálkodás szabályozottsága megfelelt a jogszabályi előírásoknak az SZCSM Igazgatásnál, az OGY-nél, a MEH-nél (Igazgatás, Irányító Szervezet), a KT-nél, az OM Igazgatásnál és a GV-nél. A fejezeti kezelésű előirányzatokkal összefüggő az (Áht. 49. § o) pontjában előírt) gazdálkodási, nyilvántartási kötelezettség szabályozásának a PM kivételével a fejezetek eleget tettek. A szabályzatokat a PM-mel egyeztették. Néhány fejezetnél a törvényben előírt február 15-i határidőt nem tartották be a szabályzat elkészítésénél (FVM, GM, MEH). Egyes fejezeteknél azonban e szabályzatok tartalmukban hiányosak voltak. A KüM-nél a miniszter nem rendelkezett a fejezeti kezelésű előirányzatok módosítási rendjéről, az előirányzat-maradványok következő évi felhasználási céljáról és rendeltetéséről. A BM szabályzata a programfinanszírozásba vont fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozóan csak keretszabályozásnak felel meg. Az IM fejezet nem készített külön szabályzatot a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatban, hanem a számvitel-politikában és a számlarendben szabályozzák a fejezeti kezelésű előirányzatok elszámolási és nyilvántartási kötelezettségeit.
3. Az előirányzat-felhasználási keret megnyitása és felhasználása
A fejezetek az előirányzat felhasználási keret megnyitásának általános szabályait többnyire betartották. A negyedéves előirányzat felhasználási terveket az Áht. 102. § (1)-(3) bekezdései és a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 139. §-a előírása szerint elkészítették. Az előirányzat-felhasználási tervet a működési kiadásoknál általában időarányosan, a fejezeti kezelésű előirányzatoknál jellemzően a feladatokhoz igazodóan készítették el. Néhány fejezetnél (IM-BV, BM, HM) az év közben kapott többletfeladatok, valamint a központi elvonások miatt az előirányzat-felhasználási tervek nem mindig voltak/lehettek összhangban a tényleges szükségletekkel. Szinte minden fejezetnél előfordult, hogy az időarányostól eltérő keretfelhasználásra is szükség volt alapvetően a 13. havi személyi juttatások és járulékaik, a ruházati költségtérítések, a létszámcsökkentéshez kapcsolódó végkielégítések, illetve a saját bevételek ütemtelen, tervezettől eltérő teljesülése, központi elvonások hatása miatt. Az előfinanszírozások PM engedéllyel valósultak meg, visszapótlásuk megtörtént (KSH, FVM, ISM, HM, ME, MTA, GM, BIR, MKÜ, KHVM, EÜM, KüM, IM-BV, BM, PM, GV, OM, PNSZ). Az előirányzat-felhasználási keretek ütemezéstől eltérő lekérése és teljesítése indokolt volt. Az év során a fejezeteknél és intézményeiknél számottevő likviditási probléma nem fordult elő, az átmeneti likviditási gondokat előfinanszírozással, saját hatáskörben (FVM), pénzeszköz átvétellel (PM ÜZIG, IM-BV) és takarékossági intézkedésekkel oldották fel.
4. Előirányzatok átcsoportosításának indokoltsága és dokumentáltsága 4.1. A fejezetek közötti és a fejezeten belüli előirányzat átcsoportosítás indokoltsága és dokumentáltsága A fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítások az érintett fejezetek között a törvényi előírásokkal (Áht. 39. § (1)-(3) bekezdései) összhangban, megfelelő indoklással alátámasztottan történtek. A KÜM fejezetnél 1999. évben a Külképviseletek személyi juttatásokés járulékok kiemelt előirányzatból csoportosítottak át az Igazgatás és a Jóléti intézmények címekre. Az átcsoportosítás egy része (154.400 E Ft) az Áht. 93. § (2) bekezdésében leírtak ellenére kormányzati hozzájárulás nélkül történt. Az IM fejezetnél a BV cím egy esetben az eredetileg fejezeti kezelésű előirányzatként meghatározott "A fogvatartottakat foglalkoztató gazdálkodó szervezetek támogatása" ágazati célfeladatokra jóváhagyott 515 M Ft-ot kormányzati zárolás címén 14,4 M Ft-tal csökkentette,
amelyből 5 M Ft az intézményi átadott pénzeszközöket érintette volna, és erről a felügyeleti szervet csak utólagosan értesítette. Az előirányzat-módosítások és a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítások a fejezeteknél megfelelően dokumentáltak, szakmailag indokoltak voltak. Az előirányzat-módosításokat részben a központi elvonások (előirányzat zárolások), részben a költségvetés jóváhagyásakor még nem látott feladatok (HM) tették szükségessé, illetve tervezési hiányosságok (PM) miatt hajtottak végre. (A KöM fejezetnél a fejezeten belüli átcsoportosítások minden esetben feladatleadással jártak együtt.) Az előirányzat-átcsoportosítások az eredeti előirányzatokban tapasztalt feszültségek (forráshiányok) oldásában a BIR-nél, az FVM-nél, a HMnél, a PNSZ-nél és részben az IM-nél játszottak szerepet. A Kvtv. 48. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott, az 1998. évi záró létszámhoz képest 3%-os mértékű 1999. évi létszámcsökkentést az érintett fejezetek és intézmények a KüM kivételével végrehajtották, illetve a PNSZ a közalkalmazottak tekintetében érvényesítette. A KüM fejezetnél a leépítendő létszám 43 fő lett volna (figyelembe véve két kormányhatározat 9 fős engedményét). Ezzel szemben az 1999. december 31-i tényleges záró létszám (1.711 fő) 13 fővel volt magasabb, mint a leépítést figyelembe vevő számított zárólétszáma (1698 fő). A KSH fejezet a kötelezően előírt 3%-nál nagyobb 9,4%-os létszámcsökkentést hajtott végre. Az 1999. évi bérfejlesztés fedezetét teljes egészében saját forrásból biztosította. A fejezetek a létszámleépítésből származó személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok megtakarításait a 2149/1999. (VI. 23.) Korm. határozat rendelkezése szerint csoportosították át dologi és felhalmozási célra, személyi juttatásként csak az indokolt bérfejlesztést hajtottak végre olyan területeken, ahol a személyi juttatás növekménye nem érte el a 11%-ot (EüM, IM, KöM, KSH). A fejezeteknél az előirányzat-módosítások, átcsoportosítások a hatásköri előírásoknak és a kiemelt előirányzatokra vonatkozó jogszabályi előírásoknak (Áht. 24. § (2)-(3) bekezdés, 24/A. §) - az IM (egy esetben) kivételével - megfeleltek. Előfordult, hogy nem a költségvetési előirányzat módosítására rendszeresített adatlapon értesítették a Kincstárt az intézkedésről, és e miatt a módosítást nem vezették át a fejezeti könyvelésben és az elemi beszámolóban sem (NKÖM). A zárszámadási törvényjavaslatban már helyesen szerepeltetik az adatokat.
4.2. A központi költségvetés általános tartalékából átcsoportosított előirányzatok felhasználása A Kvtv. 1. sz. melléklete a központi költségvetés általános tartalékának előirányzatát 19.000 M Ft-ban állapította meg. Az általános tartalék 1999-ben az Áht. 26. § (1) bekezdésének megfelelően a kiadás főösszegének 0,54%-át tette ki. A Kormány az év folyamán 18.983 M Ft (a tartalék összegének 99,9%a) átcsoportosításáról és felhasználásáról hozott határozatot. Az első félévben felhasznált összeg 15.270,6 M Ft volt, a tartalék összegének 80,4%-át tette ki. Az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás elhárítása érdekében indokolt - a törvény rendelkezéseitől eltérő - intézkedéseket a Kormány az 1042/1999. (IV. 29.) számú határozatában hozta meg. A kormányhatározattal az Áht 48. §-a alapján a 26. § (2) bekezdésében meghatározott 40%-os mérték túllépése jogszerűen történt. 1999-ben a felső-tiszai árvízvédelmi rendszer megerősítésének feladataira, az ár- és belvíz, illetve a rendkívüli téli időjárás miatti védekezés feladataira az általános tartalék 78,5%-át használták fel. Az általános tartalék terhére a fejezetek igényeiket megfelelően dokumentálták (KüM, OGY, HM, EüM). Előfordult azonban, hogy az igénylés részletes számításokkal nem volt alátámasztott, illetve az előirányzat-felhasználási keret megnyitása késedelmes volt, aminek következménye, hogy a felhasználás nem, vagy csak részben valósult meg. Az FVM fejezet a 2232/1999. (IX. 8.) Korm. határozattal a Kárrendezési Iroda működési költségvetésének kiegészítésére 778,8 M Ft előirányzatot kapott, melyből 25,3 M Ft-ot nem használtak fel, ezt visszavonásra felajánlották. Az EüM-nél a 2356/1999. (XII. 23.) Korm. határozat három feladatot finanszírozott 297,4 M Ft összegben, amelyből 160 M Ft Központi beruházási célokat szolgált. A pénzügyi teljesítés év végéig nem történt meg, így azt kötelezettségvállalással lekötött maradványként mutatták ki. Az előirányzat igénylése nem a tárcán keresztül bonyolódott. A BM fejezet 1999-ben 1.519,3 M Ft póttámogatásban részesült a központi költségvetés általános tartaléka terhére. Az előirányzat-többletek igénylése nem a tárcán keresztül bonyolódott le.
Az általános tartalékból kapott forrás célirányos felhasználását és hasznosulását a fejezetek (kivéve BM, OGY) ellenőrizték. A ME fejezetnél az elszámolás folyamatban van.
4.3. A központi költségvetés céltartalék előirányzatának felhasználása A központi költségvetési szerveknél az 1998. évi záró létszámhoz képest 1999. évre elrendelt létszámcsökkentés felmérése a pénzügyminiszteri útmutató alapján történt. A létszámcsökkentés miatti többletkiadásokra vonatkozó igény megalapozottságát a fejezetek ellenőrizték és a létszámcsökkentést - a KÜM kivételével végrehajtották. A fejezetek rendelkezésére bocsátott forrás ugyanakkor csak az igények egy részének (60%) kielégítését tette lehetővé. Előfordult, hogy az intézmény a létszám csökkentését nem a tervezettnek megfelelően hajtotta végre. Az Országos Mentőszolgálat a tervezettől eltérően az üres álláshelyek megszüntetésével hajtotta végre a létszámcsökkentést. A 198 álláshelyre 26 M Ft-ot kapott a központi költségvetésből egyszeri támogatásként, mely összegre a felügyeleti szerv felhasználási tilalmat és visszafizetési kötelezettséget írt elő. A céltartalék felhasználását a fejezetek egy része külön, illetve a zárszámadás keretében is ellenőrizte (EüM, IM).
5. Kiadási és bevételi előirányzatok teljesítése 5.1. A kiadási előirányzatok teljesítése A kiadások teljesítése a módosított előirányzathoz viszonyítva a fejezetek többségénél 95-100% között alakult (ALB, MTA, ME, GM, HM, SZCSM, NKÖM). Az ennél alacsonyabb teljesítés oka egyrészt az volt, hogy a Kormány által 1999. december hónapban biztosított pótelőirányzatokat az intézmények a tárgyévben már nem tudták maradéktalanul felhasználni (BM Menekültügyi és Migrációs Hivatal, EüM), másrészt a végrehajtott előirányzatemelés fölöslegesnek bizonyult, mivel a ténylegesen elvégzett feladatokra elegendő fedezetet biztosított az eredeti előirányzat is (FVM). A fejezeti összesítő adatoknál az FVM-nél jellemző tendencia volt, hogy a módosított előirányzat 5-18%-kal több, a teljesítés 4-6%-kal kevesebb az eredeti előirányzatnál. Valamennyi kiemelt előirányzatnál a teljesítés alatta maradt a megemelt módosított előirányzatnak (az intézményi beruházásoknál több, mint 20%-kal, közel 1 Mrd Ft-tal). A működési célú támogatásoknál az eredetileg tervezett 30 Mrd Ft előirányzatot 36 Mrd Ft-ra megemelték, ezzel szemben a teljesítés mindössze 23,3 Mrd Ft, az eredeti előirányzat 80%-a. Ez a körülmény az előirányzat módosítások nem kellő előkészítettségére utal.
A fejezetek a többletbevételt és az előző évi előirányzat-maradványt az Áht. 93. § (2)-(3) bekezdésében előírtaknak megfelelően, előirányzat-módosítás után használták fel (KE, OGY, ME, BM, IM, KüM, GM, SZCSM, OM, PNSZ, KSH) folyó kiadásokra (készletbeszerzés, szolgáltatás, karbantartás), és felújításra(ALB) . A kiemelt előirányzatok teljesítése a módosított előirányzatokat nem haladta meg a (KE, OGY, GV, KSH) fejezeteknél, a kiadások teljesítése összhangban volt az Áht. 93. § és a 98. § előírásaival. Az egyes kiemelt előirányzatokat 17 fejezet 142 intézménye túllépte, ami azt jelzi, hogy a Kincstár által végzett kettős fedezetvizsgálat teljes körűen - az intézmények mulasztásai következtében - 1999-ben sem érhette el célját. A kiadási előirányzat túllépés okait a fejezetek többsége nem kérte számon az intézményektől. A tárcák a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (kbt.) 7. sz. melléklete szerint általában elkészítették az éves fejezeti beszámolót (HM, IM, KSH), kivéve a KüM és OM Igazgatást. Az adatszolgáltatásokhoz szükséges összesítéseket a helyszíni ellenőrzésünk ideje alatt, annak felhívására készítették el az EüM-nél. A 7. sz. melléklet szerinti összegzés a ME-hez tartozó MKGI-nél nem volt teljes körű. A közbeszerzési eljárások az ellenőrzött dokumentációk alapján megfeleltek a Kbt. előírásainak (BM, IM). A fejezeti kezelésű, programfinanszírozásba vont feladatok közül a kiemelt témáknál betartották a közbeszerzési törvény előírásait (EüM, BM). Az OM (Igazgatás) a szabadkézi beszerzéseknél nem minden esetben tartotta be a Kbt. előírásait. A fejezetek a 2000. évszámmal összefüggő informatikai feladatoknak az 1059/1998. (V. 8.) és az 1044/1999. (IV. 30) Korm. határozatok szerint eleget tettek. A feladatok végrehajtása nem okozott fennakadást, azokat zökkenőmentesen, határidőre teljesítették (ME, ALB, GV, KSH, HM, IM, BM).
5.2. A bevételi előirányzatok teljesítése A fejezetek intézményei az éves gazdálkodás során a rendelkezésükre álló forrásokból fenn tudták tartani működőképességüket. A fejezetek módosított bevételi előirányzatai jellemzően nem teljesültek. A bevételi előirányzatok teljesítésénél mutatkozó eltérések mögött váratlan bevételi növekmények, feladatváltozások (BM, GM, PM), előre nem tervezhető eseti bevételek (OBH, PNSZ), pénzátvételek (MTA, BM Központi Igazgatás, Tűzoltóság, Polgári Védelem) és az áthúzódó szakmai feladatok miatti előző évi előirányzat-maradványok igénybevétele húzódott meg.
A PM GSZ az előző évekhez hasonlóan az államháztartáson kívüli szervezeteknek bérbe adott irodahelyiségekből származó bevételt működési célú átvett pénzeszközként kezelte bérleti díj helyett. Ennek következtében a beszámolóban az intézményi működési bevételeket (ezen belül a bérleti díjbevételt) 13,4 M Ft-tal alacsonyabban mutatták ki, így a központi költségvetés bevételét képező 668 E Ft befizetési kötelezettség teljesítését elmulasztották. Egyes fejezeteknél a bevételi források egy részét a más tárcáknál meglévő fejezeti kezelésű támogatási célprogramoktól való jogszabályi előírásokkal nem ellentétes - pénzeszköz átvételével teremtették meg. Ezek a források azonban a tervezés időpontjában pontosan nem számszerűsíthetők és eseti jellegű bevételek (MTA) voltak. Előfordult, hogy a bevételi előirányzatokat túltervezték és az emiatt elmaradt bevételeket a központi költségvetés pótolta (HM). A HM fejezetnél a bevételek elmaradása miatt a légvédelmi rakétabeszerzés és az orosz államadósság haditechnikai szállítások kiadásainak egy részét a központi költségvetésnek kellett átvállalnia. A pótlólagos források oldották a fejezetek és intézményeik eredeti előirányzataiban tapasztalt feszültségeket, ami az intézmények egy részénél a folyamatos működtetéshez nélkülözhetetlen volt (MTA). A költségvetési támogatás nélkül (vagy alacsony hányadú támogatásból) saját forrásból gazdálkodó intézmények forrásellátottsága összességében kedvezőbb volt, mint a költségvetési támogatásból gazdálkodó intézményeké (PM, GM, KHVM). A felsorolt fejezeteknél kis összegű (20 ezer Ft-ot el nem érő) követelést nem engedtek el (OGY, ALB, OBH, MKÜ, FVM, ISM, SZCSM Igazgatás, PM, KSH, KT, OM, PNSZ). Az Áht. 108. § (4) bekezdés csak a követelés behajtásának előírásáról intézkedik, ugyanakkor a (2) bekezdés a követelésről való lemondást külön törvényi szabályozáshoz köti. A fejezetek többsége számára nem volt egyértelmű, hogy az Áht. 108. §-a jelzett két pontját miként kell alkalmazni. Néhány fejezetnél kis összegű követelést elengedtek (EüM, KEHI, KüM, BM), de ezek összességében jelentéktelen bevételkiesést okoztak. Problémaként jelentkezett a nagy összegű, behajthatatlan követelések kezelése is, amelyre a fejezetek indokolása szerint nincs rendelkezés. Erről az 54/1996. (IV. 12.) Korm. rendelet kiegészítéseként célszerű lenne intézkedni.
6. A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályszerűsége 6.1. A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználása A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználása a tárcáknál általában az Áht. 24. §-ának megfelelt és az abban engedélyezett jogcímen és rendeltetéssel valósult meg. A KHVM fejezet 180 M Ft fejezeti tartalékát teljes egészében felhasználta, azonban a nevesített célokra csak igen szűk körben adott támogatást. Az előzetesen tervezett célok között kiemelten szereplő ár- és belvíz károkra (az árvízvédelem működési kiadásait 9,5 M Fttal támogatták), a nélkülözhetetlen nagyjavításokra támogatást nem fordítottak. (A központi igazgatás nevesített forráshiányának pótlására ugyanakkor 52,4 M Ft-ot használtak fel.) A PM fejezet nem minden fejezeti kezelésű előirányzat teljesítésénél járt el az Áht. 24.§ (4) bekezdésében foglaltak szerint, mivel a cél szerinti felhasználást teljes körűen nem dokumentálták az Államháztartási reformmunkák és a kapcsolódó információs rendszerek korszerűsítése, az Önkormányzati modellezések, az adóés illeték feldolgozása ágazati célelőirányzatok esetében. E két előirányzat közel felét, illetve egyharmadát a dolgozók jutalmazására fordították, ugyanakkor nem volt megállapítható a jutalmazás és a feladat végrehajtásában való részvétel közötti összefüggés. A BM fejezet fejezeti kezelésű eredeti bevételi előirányzatának 78%-át érte csak el a tényleges teljesítés, míg az eredeti kiadási előirányzat 15, illetve 13%-os túlteljesítését a nem állami humánszolgáltatások normatív támogatása túlléphetősége indokolta. Az ellenőrzött fejezetek a több éves kihatású feladatok teljesítéséről megbízható nyilvántartásokkal rendelkeznek, kisebb hiányosságokat csak az EüM Gazdasági Igazgatóságánál állapított meg az ellenőrzés. A fejezeti kezelésű előirányzatok alcímei közötti átcsoportosítások csak az FVM, ME fejezeteknél fordultak elő, amelyek a jogszabályi előírásoknak megfeleltek történtek.
6.2. Programfinanszírozás körébe vont fejezeti kezelésű előirányzatok A vizsgált fejezeteknél, kevés kivétellel, maradéktalanul érvényesültek a programfinanszírozás körébe vont fejezeti kezelésű előirányzatokra és azok felhasználására vonatkozó jogszabályok. Kidolgozták a program
szakmai tartalmát, biztosították a program megvalósításának folyamatos mérhetőségét és ellenőrizhetőségét. A KüM-nél ellenőrzött fejezeti kezelésű előirányzatok évekkel ezelőtt még nem tartoztak a programfinanszírozott fejezeti kezelésű előirányzatok közé és akkor a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet sem volt hatályban. E programok dokumentációja nem felelt meg a kormányrendelet 71. § (1) bekezdésében foglaltaknak. A PM-nél az előző évhez képest a szabályszerűség szempontjából előrelépés nem történt. Egyes előirányzatok esetében nem érvényesültek a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdés a) és d) pontjaiban foglaltak (a program teljesülésének folyamatos mérése és ellenőrzése, a program teljesítéséről készítendő időközi, illetve a program befejezésekor esedékes szakmai értékelés módjának, annak tartalmi és formai követelményeinek meghatározása.) E megállapítás érvényes a BM és az NKÖM 1999. évben indult részprogramok előirányzataira is. A programismertetők, a részprogram okmányok egy fejezet kivételével (PM) az előírt tartalommal elkészültek. A PM két célelőirányzatánál az okmányok nem tartalmazták teljes körűen a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 72. §-ában előírtakat (a program céljának jellemzői hiányoztak), ennek ellenére a hiányos tartalmú okmányokat a Kincstár befogadta. A finanszírozási szerződések megfeleltek az általános és a feladat megvalósítása érdekében felmerülő sajátos követelményeknek. Egyedül a PM-nél nem tudta a felügyeleti szerv a Kincstárral kötött finanszírozási szerződést bemutatni. A programfinanszírozás körébe vont fejezeti kezelésű előirányzatok ellenőrzése alapján megállapítottuk, hogy a fejezetek - az FVM, PM, BM kivételével - a jogszabályoknak megfelelően készítették el a program teljesítésének szakmai, pénzügyi értékelését. Az FVM nem készítette el a szakmai, pénzügyi beszámolókat, így nem teljesítették a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 77. § (2) bekezdés a) és b) pontjainak előírásait. A PM két fejezeti kezelésű előirányzata esetében nem értékelte a szakmai feladatok végrehajtását, csak a pénzügyi beszámoló felelt meg a jogszabályi előírásnak.
A Kincstár a fejezetek részére időben és megfelelően teljesítette adatszolgáltatási kötelezettségét.
7. Az előirányzat-maradványok keletkezése, jóváhagyása Az 1999. évben keletkezett előirányzat-maradványok, a fejezeti kezelésű célelőirányzatok, illetve ezen belül is a volt elkülönített állami pénzalapok maradványai (FVM, GM, ISM, PNSZ, KÖM-KAC) voltak. A PM a fejezetek 1999. évi előirányzat-maradványainak jóváhagyásánál - az előző évhez hasonlóan - nem tett eleget a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben foglalt kötelezettségének. A PM késedelmes jóváhagyása az intézmények, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználói körénél gondot jelent a feladatellátásban a kötelezettségvállalással nem terhelt tételeknél, mivel azok a jóváhagyásig nem használhatók fel. A 217/1998. (XII. 30. Korm. rendelet 66. §-ának (1) bekezdése szerint a PM-nek a tárgyévet követő április 30-ig kell felülvizsgálnia, illetve jóváhagynia a fejezetek összesített előirányzat-maradványát. Ezzel szemben a fejezetek 1998. évi működési előirányzat-maradványát a PM 1999. július, illetve augusztus hónapban, a központi beruházások maradványát 1999. november 25-én hagyta jóvá, megemelve a fejezetek 1999. évi kiadási és bevételi előirányzatait. A fejezetek a PM jóváhagyását követően intézkedtek az intézményi előirányzatmaradványok jóváhagyásáról, a szükséges előirányzat módosításokról. Az 1998. évi jóváhagyott előirányzatmaradványok terhére előírt befizetési kötelezettségeket a fejezetek határidőre, 30 napon belül utalták át a PM előző évi költségvetési maradványok befizetési számlára, de egyes esetekben előfordult késedelmes befizetés is (PM). Az ÁSZ helyszíni ellenőrzése befejezéséig (2000. június 15.) az 1999. évi előirányzat-maradványok jóváhagyásáról a fejezetek nem kaptak értesítést a PMtől. Az 1999. évi előirányzat-maradványok ellenőrzésénél tapasztaltuk, hogy a kötelezettségvállalással terhelt maradványon belül olyan tételeket is kimutattak, amelyek a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 66. §-a alapján nem minősülnek kötelezettségvállalással terhelt maradványnak (EüM Gazdasági Igazgatósága, PM, KEHI).
A vállalkozási tevékenységet is folytató intézmény az ebből származó eredményt, melyet a jogszabályi előírásokkal összhangban állapítottak meg, visszaforgatták az alaptevékenység ellátására (FVM).
8. Költségvetési szervek vagyoni helyzete A költségvetési szervek vagyona összességében növekedett, néhány költségvetési szervé azonban csökkent a vizsgált időszakban. Ez utóbbiaknál jellemzően a pénzeszközök állományának (tartalék) visszaesése és az amortizáció növekedése csökkentette a mérlegfőösszeget (SZCSM Igazgatása, KE, OBH). Előfordult ugyanakkor feladatváltozással kapcsolatos vagyoncsökkenés is (OM). A vagyonnövekedést elsősorban a tárgyi eszközállomány, ezen belül is az ingatlanok, valamint az immateriális javak bruttó értékének emelkedése eredményezte. A relatíve alacsony mérlegfőösszeggel rendelkező költségvetési szerveknél a gépjárművek beszerzése növelte a vagyonértéket, illetve kompenzálta a tárgyi eszközök és immateriális javak nettó értékének csökkenését (ALB, GV). A részesedések állománynövekedése (KHVM) és a követelésállomány-növekedés (KSH) elhanyagolható mértékű. A vagyongyarapodás fő forrása a költségvetési támogatás, de nem elhanyagolható a térítésmentes eszközátvétel sem (ISM). A nullára leírt eszközállomány nagyságrendjét és növekedését az is determinálta, hogy a központi döntésű előirányzat-csökkentéseket a költségvetési szervek a beruházások, felújítások terhére hajtották végre, míg a pótlólagos forrás jelentős hányadát a fejezetek főleg a működési kiadási előirányzat növelésére fordították. Ezért az eszközpark elhasználódási foka emelkedett. A beruházások és felújítások műszaki és pénzügyi teljesítései az aktualizált (módosított) ütemtervek szerint valósultak meg. A mérlegtételek valódiságát az ellenőrzött fejezetek és költségvetési szervek főkönyvi kivonattal, analitikával és leltárral támasztották alá. Az előfordult szabálytalanságok mérlegfőösszeghez viszonyított nagyságrendjük és jellegük alapján alapvetően nem kérdőjelezik meg a mérlegek valódiságát. A Kormány hírközlési rendszerének felújítására - a MEH, majd a PM fejezet költségvetésében szereplő - országmozgósítás előirányzatból háromezres kormányhatározat alapján 1997-1998-ban 25 M Ft-ot, 1999-ben 20 M Ft-ot átcsoportosítottak a KHVM fejezethez. Az eszközök a HM és a Megyei Védelmi bizottságok tulajdonában vannak. A tárcák közötti együttműködés hiánya miatt az átadás, vagyis a felújítás aktiválása, tulajdoni rendezése, azaz a ráfordításnak a KHVM fejezet mérlegéből való kivezetése nem történt meg, így a KHVM GSZ
mérlegében a befejezetlen beruházás és a beruházási előleg sor nem valós tartalmat rögzít. A befejezetlen beruházásként kimutatott 20 M Ft - a MEH országmozgósítás előirányzatából átadott keretből - a HM tulajdonában lévő ingatlanban, de a KHVM feladatául jelölt távközlési rendszeren végzett és befejezett felújítás költsége. A feladat teljesült, a két tárca között - okmánnyal lezárt - átadás-átvétel még nem történt meg. Beruházási előlegként - 9 Megyei Védelmi Bizottság híradási rendszere korszerűsítése címén - 1997-ben 9 M Ft volt a ráfordítás. A munka befejeződött, a tulajdoni rendezést a fejezet csak 1999. végén kezdeményezte, de az még nem történt meg. Hasonlóan rendezetlen a távközlési rendszer felújítására 1998-ban fordított 16 M Ft is. A költségvetési intézmények gazdálkodásában továbbra is megfigyelhető volt az a törekvés, hogy a kihasználatlan, illetve feleslegessé vált vagyontárgyaikat értékesítsék. A felmerült befizetési kötelezettségeknek a költségvetési szervek eleget tettek, de előfordult az értékesítéssel összefüggő befizetési kötelezettség elmaradása is (PM).
9. A központi költségvetés finanszírozása, a kincstári egységes számla likviditása 9.1. A központi költségvetés finanszírozási igénye A költségvetési törvény teljesíthetőségét, illetve a KESZ mindenkori finanszírozási igényét alapvetően a központi költségvetés és a TB Alapok hiánya, a bevételek realizálásának és a kötelezettségek esedékességének időbeli eltérései, az államadósság kezelés hosszabb (stratégiai) és rövidebb távú döntéseinek pénzforgalmi vonzatai határozták meg. A hiányfinanszírozás konkrét módját az éves költségvetési törvény nem rögzítette, 4. §-ában felhatalmazta a pénzügyminisztert az OGY által elfogadott hiány finanszírozására, valamint a KESZ folyamatos likviditásának biztosítására. A feladat-végrehajtást alapvetően a Kincstári Tanács által 1998. december 7-én elfogadott (később módosított) finanszírozási tervre alapozták. A finanszírozási terv a központi költségvetés hiányát, a társadalombiztosítási alapok KESZ igénybevételének változását és az elkülönített alapok egyenlegének együttes finanszírozási igényét 432,5 Mrd Ft-ban
irányozta elő. Fedezet biztosításához az 1999. évi induló finanszírozási terv 550 Mrd Ft nettó forintpiaci és 1,9 Mrd USD devizapiaci kibocsátással számolt. Ebben a tervben a túlfinanszírozás mértéke 117,5 Mrd Ft volt, amellyel az MNB-vel szembeni visszafizetésekhez, valamint a KESZ állomány növekményéhez kívántak fedezetet biztosítani (a terv 150 Mrd Ft körüli szinttel, az optimum év közepéig történő elérésével számolt). Az államadósság 784,3 Mrd Ft körüli növekményében a forinthitel állomány csökkenése mellett (közel -10 %), a kötvényeket, a devizaadósságot, illetve a kincstárjegyeket mintegy 50-40-20 %-os részaránnyal vették figyelembe. A költségvetés végrehajtásának alakulását, a finanszírozás helyzetét, illetve a terv aktualizált változatát a Kincstári Tanács az év első felében két heti gyakorisággal, majd azt követően három alkalommal tárgyalta. A finanszírozási tervet - a központi költségvetés tervezettnél kedvezőtlenebb, majd kedvezőbb helyzetére, a pénzpiaci folyamatokra is tekintettel - többször átdolgozták. A központi költségvetés egyensúlyi pozícióját meghaladó mértékben romlott a TB alapok hiánya és a Kincstári Tanács döntésére alapozva növelték a többletfinanszírozás mértékét is. A finanszírozási igény és a finanszírozási mód kisebb-nagyobb módosulását a központi költségvetés fő bevételeinek (adó, vám stb.) és kiadásainak ellentétes irányú változása, a prognózisnál alacsonyabb szintű év eleji befizetések, azoknak a tervezettet meghaladó mértékű szezonalitása, illetve a TB alapok KESZ megelőlegezés címen előzetesen és véglegesen igényelt pénzügyi fedezetbiztosítás különbözete is indokolttá tette.
9.2. A központi költségvetés tényleges finanszírozása A központi költségvetés tényleges finanszírozásából eredően a költségvetés hiánya 1999-ben is a korábbi évek szezonalitását mutatta, az év első hónapjaiban az időarányos mértéket lényegesen meghaladóan alakult, azonban a második félévi kedvező tendencia következtében a módosított előirányzattól több mint 10 %-kal elmaradt. A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló - többször módosított - 1998. évi XC. törvény 28. §-ának felhatalmazása alapján a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai átmeneti likviditási problémájuk megoldására a KESZ-ről rendszeresen igénybe vettek megelőlegezési hitelt. Az alapok egymástól eltérő szerkezetben és gyakorisággal összeállított likviditási terveinek adatai csak tájékoztató jelleggel voltak használhatók, a KESZ valós igénybevétele plusz-mínusz irányba eltért folyamatos aktualizálása ellenére is - az előzetesen prognosztizált értéktől. A 1999. évi költségvetési törvény 28. §-a szerint (a Kincstár jóváhagyásával), a TB alapok összegkorlát és kamatfizetési kötelezettség nélküli hitel igénybevételére kaptak felhatalmazást.
A Kincstár az Áht 102. §-a (12) bekezdésének felhatalmazására alapozva a 2000. január 5-éig esedékes fizetések fedezetének megelőlegezéseként 73,8 Mrd Ft-ot teljesített, amely összegnek az elszámolása a 2000. január havi finanszírozásnál megtörtént. A központi költségvetés 1999. évi nettó forintpiaci kibocsátásainak összege a hónapok többségében (II., IV., VI-XII.) és éves szinten is meghaladta a költségvetés nettó finanszírozási igényét. A saját és beszámított KESZ naponkénti záró állománya az év közepétől folyamatosan (IX.-XII. hónap második felében több, mint 100 Mrd Fttal) meghaladta a Kincstári Tanács által a kockázati tényezők figyelembe vételével elfogadott maximális értéket. Az 1999. évi többletkibocsátás a KESZ feltöltése és a 2000. évi lejáratok részbeni előtörlesztése volt (ez utóbbi hatásáról a PM nem számolt be a zárszámadási törvényjavaslatban). A KESZ mindenkori egyenlege után fizetendő jegybanki alapkamat elszámolását és annak egyeztetését 1999. évben folyamatosan végrehajtották és a törvényjavaslat 1. sz. mellékletében "Az államadósság költségvetési elszámolásai" (XLI. sz.) fejezet 7/2/3 előirányzatának teljesítéseként 32.035,4 M Ft kamatbevételt számoltak el. A havonkénti adategyeztetés a kamatbevétel számításánál jellemzően csak kerekítési eltérést állapított meg.
9.3. Beszámolás az 1999-ben megvalósított finanszírozási műveletekről A KESZ folyamatos likviditása és a társadalombiztosítási alapokból teljesített kiadásokhoz vállalt állami garancia fedezetének megteremtése érdekében 5.454,2 M Ft államkötvény-kibocsátást és 262.243,4 M Ft kincstárjegy kibocsátást tartalmaz a zárszámadási törvényjavaslat (normaszöveg 6. §). Utóbbi tételből 211.720,4 M Ft szolgálta az állománynövekedést, holott a KESZ év végi saját záróállománya "mindössze" 166 Mrd Ft-tal magasabb a központi költségvetés nyitó számlapénz készleténél. Az általános indokolás - a központi költségvetés finanszírozási és adósságműveleteit részletező mellékletében (főkötet 454. oldal II/8. sora,) az adatok közötti egyezőség indokoltan csak technikai tételek közbeiktatásával biztosított. Az 1999. évben megvalósított finanszírozási műveletek kapcsán, a deviza és forintpiaci forrásbevonások, a szerződés szerint esedékes és rendkívüli előtörlesztéseket követően a bruttó államadósság 720,6 Mrd Ft-tal növekedett.
10. A központi költségvetés fő bevételi jogcímei A adó- és vámhatóságok 1999. évben 2.478 Mrd Ft bevételt realizáltak, 458 Mrd Ft-tal, 23%-kal többet, mint 1998. évben. Az adó- és vámbevételek részesedése a bevételi főösszegen belül - az előző évit 1% ponttal meghaladva - 77% volt.
A központi költségvetés fő bevételei közül - az APEH illetékességébe tartozó kiemelt adónemekből (a gazdálkodó szervek társasági adója, általános forgalmi adó, személyi jövedelemadó) - az 1998. évi tényadatokat 20%-kal meghaladva, az 1999. évi előirányzathoz közel azonos bevétel realizálódott (1.769 Mrd Ft az import ÁFA bevétellel együtt). A gazdálkodó szervek társasági adójánál és az általános forgalmi adónál mutatkozó elmaradást a személyi jövedelemadó előirányzatot meghaladó teljesítése kiegyenlítette. Az adóhatósági beavatkozások 141,6 Mrd Ft-tal járultak hozzá a központi költségvetés bevételeihez. A VP által beszedett - a költségvetés bevételét képező - adó- és vámbevételek összege 1.539 Mrd Ft volt, ami 24%-kal magasabb az 1998. év hasonló mutatójánál. A vámhatóságnál a legfontosabb adónemek közül az általános forgalmi adó, a fogyasztási és jövedéki adóbevétel az előirányzathoz képest kismértékben elmaradt, a vám és importbefizetések kedvezőbben alakultak a tervezettnél.
10.1. Gazdálkodó szervezetek befizetései 10.1.1. Társasági adó (pénzintézetek nélkül) A vállalkozásoktól származó 248,8 Mrd Ft bevétel - a tervezettől nagyobb mértékű nyereség növekedés ellenére - 4,5%-kal elmaradt az előirányzattól. A tényleges elmaradás nagyobb mértékű a zárszámadási törvényjavaslatban e jogcímen szerepeltetett összegnél (részletezés a pénzintézeti társasági adónál). A tervezett bevételtől való elmaradás oka, hogy a vállalkozások a várakozásoknál nagyobb arányban vették igénybe az adókedvezményeket (elsősorban a külföldi részvételű gazdasági társaságok, valamint a beruházások kedvezményei növekedtek a bázishoz és a tervezetthez mérten). Az osztalékadó befizetés is kevesebb a tervezettnél, mivel a tényleges átlagos osztalékadó-kulcs alacsonyabb mértékű az előirányzatnál. (Hazánkban a kettős adózást kizáró egyezményekkel összefüggésben a jogszabályban előírt 20%-nál alacsonyabb adókulcsot alkalmaznak.)
10.1.2. Vám- és importbefizetések A vám- és importbefizetésekből (vámbevételek, statisztikai illeték, vámbiztosíték, vámpótlék) származó 1999. évi bevétel 140,2 Mrd Ft volt, a 134,3 Mrd Ft összegű eredeti előirányzatnál 4,4%-kal magasabb. Az 5,9 Mrd Ft többletbevétel az átlagos vámszint csökkenése mellett teljesült. Növekedett viszont a vámköteles importérték. A vámbevételek növekedésében - a VPOP szerint - szerepe volt annak, hogy emelkedett a vámérték vizsgálatok hatékonysága és a vámigazgatási eljárások eredményessége. A bevételnövekedést
közvetetten a Vám- és Adófőosztály folyamatos szakmai felügyeleti és irányítási, valamint ellenőrzési tevékenysége is elősegítette. A vámtörvény 137. §-a által szabályozott vámvisszatérítések összege az 1998. évi 16.385,3 M Ft-tal szemben 1999-ben 13.238,7 M Ft volt, 19,2 %-kal kevesebb. A vámvisszatérítéseket a vámtestület 1998. óta szervezett formában, belső utasítás alapján ellenőrzi. A vámvisszatérítéseknél kettős ellenőrzési rendszer működik. A pénzügyi ellenőrzés keretében a VPÜSZKnak az 1 M Ft összeghatár feletti visszautalásoknál minden esetben meg kellett vizsgálnia a befizetés tényét. A szakmai vizsgálatok kiterjedtek a vámhivatal döntésének megalapozottságára, a visszatérítések szabályszerűségére. Az 1082 ellenőrzött határozatból jogsértőnek mindössze 6 db határozatot találtak, a határozatokkal jogellenesen visszatérített és ismételten beszedett vámteher összege 4.865 ezer Ft volt, az előző évinél kevesebb (1998. évben az 1.398 db vizsgált határozat közül ugyanis 11 db-ot találtak jogsértőnek, az érintett összeg 66.336 ezer Ft volt). A jelentések alapján több típushibát, hiányosságot állapítottak meg, melyek igazolják a felülvizsgálatok szükségességének, jövőbeni fenntartásának indokoltságát is. A tapasztalt főbb hiányosságok - köztük néhány visszatérő hiba -, hogy: a vámhivatalok olyan anyagfelhasználási kimutatást fogadtak el, ami nem felelt meg a vonatkozó jogszabálynak, a vámhivatalok nem tartották be minden esetben az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. tv. elintézési határidőre vonatkozó rendelkezéseit; a befizetést igazoló bizonylatot vagy annak másolatát nem csatolták a vámvisszatérítést elrendelő határozat mellé. Több esetben megállapították, hogy a visszaigényelt összeg nagyobb a jogszerűen visszaigényelhető összegnél, előfordult továbbá, hogy a visszatérítési jogcím nem volt helytálló.
10.1.3. Egyéb befizetések Egyéb befizetések jogcímen az előirányzatoknak mindössze 75,1 %-a, 26,3 Mrd Ft realizálódott. A központi költségvetésben - 1999. évben is - az egyéb befizetések bevételi jogcímen együtt szerepeltetik a szankciójellegű bevételeket (adóbírság, vámbírság, mulasztási bírság, késedelmi pótlék stb.) a piacrajutási támogatás visszatérüléséből származó bevétellel. A
tervezetthez viszonyított bevételkiesés (6,6 Mrd Ft) a kifizetett piacrajutási támogatásnak az előirányzottnál kisebb mértékű visszatérítésével van összefüggésben. A bírság és pótlékjellegű bevételeknél mutatkozó 2,1 Mrd Ftelőirányzathoz viszonyított - elmaradás (melyből az APEH-hez tartozó összeg eltérése 0,6 Mrd Ft) elsősorban a túltervezésre vezethető vissza. (1997. és 1998. évben a költségvetés megalapozottságával kapcsolatos véleményünkben a várható adatok ismeretében felhívtuk a figyelmet az előirányzat feszítettségére.)
10.2. Fogyasztáshoz kapcsolt adók 10.2.1. Általános forgalmi adó ÁFA-ból 941,8 Mrd Ft bevétel realizálódott, ami 4,4%-kal, illetve 2,8%-kal kevesebb az eredeti és a módosított előirányzatnál. Az előirányzattól való elmaradás fő oka - a PM értékelése szerint - az infláció csökkenése, valamint a mérsékelt fogyasztásnövekedés. Az adónemek bevételeinek realizálása az APEH és a VP közös hatáskörébe tartozik. Az értékelhetőséget elősegítené, ha a prognózis is abban a bontásban készülne, amelyben a tényleges bevételi adatok rendelkezésre állnak. A prognózis a vásárolt fogyasztás, a lakossági beruházások és egyéb vásárlás részletezésben készül, a teljesítés a belföldi termékek ÁFA-ja, az importtermékek ÁFA-ja és a VPOP dohánygyártmány ÁFA-ja bontásban álltak rendelkezésre a kincstári számlák pénzforgalmi adatai szerint. Az ÁFA bevétel döntő részét a vámtestületnél mutatják ki import ÁFA címén, az ÁFA rendszer visszatérítési mechanizmusából fakadóan. A vámszervezet által beszedett bevétel 1999-ben 936,7 Mrd Ft volt, az eredeti előirányzat 95,1 %-a, az 1999. évi CV. tv. által módosított előirányzat 96,6%-a. Ezen belül az importforgalomhoz 892,3 Mrd Ft, a dohánytermékek adójegyéhez 44,4 Mrd Ft bevétel tartozott. Az APEH-nál a bevételkiesés részbeni kompenzálására az adóbeszedési eredményjavulásból származó többletbevétel - a feszítettnek tartott 15 Mrd Ft-tal szemben - 36,2 Mrd Ft-ban teljesült. A többletbevétel realizálásában a kiutalás előtti ÁFA ellenőrzés, és a végrehajtás eredményei is megmutatkoznak. A beszámolási időszakban a kiutalás előtti ÁFA ellenőrzések eredményeként a jogerősen visszatartott összeg 24 Mrd Ft volt. Ezen túlmenően a külföldi cégektől, valamint a diplomatáktól további 2,8 Mrd Ft származott. Az 1998. évben a végleges adóvisszatartás 17,9 Mrd Ft volt.
Az eredményjavulásból származó többletbevételt az APEH úgy érte el, hogy a kiutalás előtti ellenőrzések számát - 1998. évhez mérten radikálisan csökkentette. A hatékonyságjavulás a megállapítással zárult ellenőrzések arányának, illetőleg az egy ellenőrzésre jutó adóvisszatartás összegének növekedését jelentette. Arra vonatkozó felmérések nem készültek, hogy a kiutalás előtti ellenőrzések számának kisebb mértékű csökkentése, vagy szinten tartása esetén milyen eredmények születtek volna. Az 1999. évben 11.165 ellenőrzés történt, melyből 8.944 (80,1%) zárult megállapítással. A bázisidőszakban (1998. évben) 61,3%-kal több, 18.011 ellenőrzést fejeztek be, melyből 5.588 megállapítással zárult (53,2%). Iratbetekintéssel történt ellenőrzés 1999. évben 59.956 volt (1998. évben 64.699). Az 1999. évi 80,1% megállapítással zárult kiutalás előtti ellenőrzés az adóhatóság szelektív kiválasztási rendszerének helyességét támasztja alá.
10.2.2. Fogyasztási és jövedéki adó E jogcímen a költségvetés eredeti előirányzata 460,9 Mrd Ft volt. Az előirányzat tartalmazza a VPOP fogyasztási adó és jövedéki adó tervét, valamint az APEH fogyasztási adó előirányzatát. (A bevételek beszedése a két szervezet közös hatáskörébe tartozik.) A VP fogyasztási és jövedéki adó címen 1999. évben 455,8 Mrd Ft-ot szedett be, az APEH 7,9 Mrd Ft-os bevételével együtt a teljesített bevétel 0,6%-kal meghaladta a tervezettet. Ezen belül az üzemanyag jövedéki adónál az elmaradás a VPOP értékelése szerint az év eleji rossz időjárásnak, a visszatérítések tervezettnél nagyobb arányú növekedésének, az üzemanyagforgalom szerkezetének a gázolaj felé való eltolódásának tudható be. A dohánygyártmány jövedéki adójának többletbevétele - a VPOP értékelése szerint - a feketepiac arányának feltételezett csökkenésével és az adójegy rendszer eredményes működésének hatásával magyarázható. Az egyéb termékek jövedéki adója bevételének elmaradása elsősorban a fogyasztás csökkenésével indokolható, csökkent a sörfogyasztás, növekvő tendenciájú a kisebb sörfőzdék adóraktári engedélyeinek visszaadása. A jövedéki adóról szóló 1997. évi CIII. tv. 31. és 39. §-aiban szabályozott, valamint a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni, a 216/1997. (XII. 1.) Korm. rendeletben szabályozott adóvisszatérítés 1998. óta a vámhatóság hatásköre. Az 1999. évben a 113/1999. (IX. 23.) VPOP utasítás keretében újólag, egységes szerkezetben szabályozták az adóvisszatérítéssel, illetve annak ellenőrzésével kapcsolatos kérdéskört.
A jövedéki adóvisszatérítések kapcsán végzett ellenőrzések szükségességét a számadatok is igazolják. A vámtestület 1999. évre vonatkozóan az előző évinél ugyan kevesebb számban, de nagyobb összegre vonatkozóan (7.270 esetben) végzett kiutalás előtti ellenőrzést, az ellenőrzéssel érintett összeg 10.758,6 M Ft volt. Az ellenőrzések 4,6%-ában (335 esetben), 76,7 M Ft összegben utasították el az igényt, továbbá az ellenőrzések 1,1%-ában, 78 esetben, 5,7 M Ft összegben visszatartották az igényelt összeget. Az előző évinél nagyobb számban (2.169 esetben) végeztek kiutalás utáni ellenőrzést 1999. évre, az érintett összeg 854,2 M Ft volt. Az ellenőrzések 6,8%-ában (147 esetben) 15,9 M Ft összegre állapítottak meg jogosulatlan igényt. Az ellenőrzések során megállapított főbb hiányosságok a következők voltak: fiktív számlák, hiányosan benyújtott adóbevallás, nem az igénylő nevére szóló számlák, a munkaműveletek elvégzésének hiánya, a tehénállomány meglétének hiánya, földterület nagyságának eltérése. Adóbírságot és mulasztási bírságot a vizsgált esetek 9%-ában szabtak ki. Adóbírságot 558 esetben, 55,7 M Ft összegben szabtak ki a jogosulatlan igénylőknél. Mulasztási bírságot 99 esetben 1 M Ft összegben, hiányosan kitöltött adóbevallás, valamint hiánypótlás elmulasztása miatt szabtak ki.
10.3. A lakosság befizetései 10.3.1. Személyi jövedelemadó SZJA-ból az államháztartás 769,6 Mrd Ft bevételt realizált, ami 5,2%kal meghaladta az előirányzatot. A 38,2 Mrd Ft többletteljesítés teljes egészében a központi költségvetést illette. A 731,4 Mrd Ft előirányzatból a központi költségvetés részesedése az eredeti előirányzat szerint 531,5 Mrd Ft, a módosított előirányzat szerint 539,9 Mrd Ft. A helyi önkormányzatok részesedése a módosított előirányzat összegével megegyező (191,5 Mrd Ft). A központi költségvetés bevétele 578,1 Mrd Ft volt, ami 8,8%-kal haladta meg az eredeti és 7,1%-kal a módosított előirányzatot.
A módosított előirányzat feletti teljesítés több tényező hatásának eredője. Az elkülönítetten adózó jövedelmek adója 25 Mrd Ft-tal haladta meg a tervezettet, a progresszív adózás alá eső jövedelmek adója 10 Mrd Ft-tal kevesebb volt az előirányzatnál (a progresszív adózás körébe tartozó jövedelmek ugyan 40 Mrd Ft-tal növekedtek, de a számított adó 2 Mrd Ft-tal elmaradt az előirányzattól, valamint az adókedvezmények további 8 Mrd Ft-tal csökkentették a tervezett fizetendő adó összegét). A többlet teljesítéshez az is hozzájárult, hogy az adózók döntő része nem vette igénybe az adójóváírást az adóelőleg levonásoknál. Az előirányzat kialakításánál azzal számoltak, hogy valamennyi adózó év közben igénybe veszi az adójóváírás összegének megelőlegezését. Az 1999. évben 13.227 db visszaigénylést jelző bevallást ellenőriztek, amelyből 340 M Ft volt a adóvisszatartás. A jogerős adóvisszatartás összege az áthúzódással együtt 639 M Ft volt. Az 1998. évben 16.381 db bevallás ellenőrzése során 540 M Ft adót tartottak vissza, a végleges visszatartás 858 M Ft volt.
10.4. Pénzintézeti társasági adó A pénzintézeti tevékenységet folytatók társasági adójából származó bevétel 13,7 Mrd Ft. Az előirányzat (34,5 Mrd Ft) mindössze 39,7 %-át éri el, ami 20,8 Mrd Ft-tal kevesebb a tervezettnél. A gazdálkodó szervezetek társasági adója ágazati részletező táblája szerint 1999-ben a pénzügyi szektor 8,4 Mrd Ft-ot fizetett, melyből a szűken vett pénzügyi tevékenység után (pénzügyi szolgáltatás és a pénzügyi kiegészítő szolgáltatás) adóbevétele mintegy 4,9 Mrd Ft volt. A fennmaradó 3,5 Mrd Ft a biztosító intézetek befizetése volt, amely szintén a pénzintézeti tevékenységet folytató szervezetekhez tartozik. A pénzügyi szektor vállalkozásai a zárszámadási törvényjavaslatban rögzítettnél 8,4 Mrd Ft-tal több társasági adót fizettek, azonban befizetéseiket tévesen a gazdálkodó szervezetek társasági adója elnevezésű számlára utalták. A pénzügyi szféra jövedelmezőségének romlása 1997. év óta nyomon követhető. Ennek ellenére a tervezés időszakában az 1998. évi várható adatoknál lényegesen magasabb előirányzatot állapítottak meg, amelyre a költségvetés véleményezésénél felhívtuk a figyelmet.
10.5. Az MNB befizetései A Jegybank az 1999. évre tervezett 53,4 Mrd Ft eredménnyel szemben 35,3 Mrd Ft nyereséget realizált. A központi költségvetés és a Jegybank közötti elszámolást az MNB-ről szóló 1991. évi LX. törvény 78. §-a szabályozza, amelynek figyelembe vételével a költségvetésben előirányzott 44 Mrd Ft osztalék-befizetés 69,6%-a (30,6 Mrd Ft számított osztalékelőleg) illette meg a
költségvetést. Ezt az összeget a tőkekövetelmény biztosítása miatt 10,1 Mrd Ft tőkehozzájárulással csökkentették, így az MNB nettó befizetése 20,5 Mrd Ft-ra módosult.
10.6. Koncessziós díjbevételek A kincstári vagyon koncesszióba adásából a központi költségvetésnek 1999-ben két jogcímen (az infrastruktúra hasznosítás, szerencsejátékkaszinók) keletkezett díjbevétele. Az infrastruktúrával kapcsolatos koncessziós díjak 1999. évi 1.519 M Ft-os bevételi előirányzatával szemben (PM fejezet 30/3/2. előirányzat-csoport) a Kincstár teljesítésként 9.541,2 M Ft-ot mutatott ki. Az állam koncessziós díjbevétele a KHVM-hez érkezett, amit a szabályozással összhangban utaltak tovább a központi költségvetés bevételi számlájára. A KHVM által az 1999. évi koncessziós díjbevételekről készült összesítő kimutatás 30.911,3 M Ft bevételt tartalmaz. Az Áht. 109/E. § (3) bekezdés előírásától eltérően rendelkező 1998. évi XC. törvény 10. sz. melléklet 15. a) pontja alapján, a távközlési szolgáltatásokra kötött koncessziós szerződésekből származó (költségek levonása utáni) díjbevétel 70%-a a KHVM fejezet 13/5/1. előirányzatcsoport tekintetében bevétel. A bevételmegosztás után a fejezet 9.208,8 M Ft koncessziós díjbevételt fizetett be a központi költségvetés számlájára. A KHVM befizetése és az 1999. évi zárszámadási törvényjavaslatban a PM fejezetnél rögzített infrastruktúrával kapcsolatos koncessziós díjbevétel teljesítési adata (9.208,8 M Ft és a 9.541,2 M Ft) közötti eltérést egyéb, a központi költségvetés kijelölt számlájára - az év utolsó banki munkanapján is teljesített, és év végén rendezetlenül maradt adóalanyi befizetések okozták. A KHVM Költségvetési Főosztályán nem állt rendelkezésre olyan nyilvántartás, amelyből az előirányzat szerződéses teljesülésének 1999. évi elvárt díjbevételi összege - szerződött partnerenként és/vagy együttesen - megállapítható lett volna. A hírközlési ágazathoz kapcsolódóan kötött koncessziós szerződésekben a fizetendő díj három szerződéstől eltekintve - százalékos mértéke szerepel. A díjfizetés alapjára, a gazdálkodók 1998. évi árbevételére, eredményére vonatkozó adatok a Hírközlési Főfelügyeletnél álltak rendelkezésre. A KHVM miniszterének feladatkörébe tartozó többségében az 1993-1994. években 15, 25 éves érvényességi idővel kötött - koncessziós szerződések és módosításaik mintegy 80%-ának áttekintése alapján megállapítható, hogy a központi költségvetés évenként esedékes díjbevétele a koncessziós társaságok helyi közcélú távbeszélő szolgáltatásaiból származó, vagy korlátozás nélküli éves bruttó, esetenként a nettó bevételének százalékosan meghatározott részéből keletkezik. A díjfizetési feltételek (bruttó/nettó bevétel tartalmi rögzítése, a díjelőleg fizetés megkövetelése,
vagy nem, idejének eltérősége) eltérő, vagy eltérően értelmezhető rögzítése nézetkülönbségekre ad lehetőséget. A szerencsejátékok szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény alapján koncesszióba adott játékkaszinók üzemeltetői által 1999-ben teljesített koncessziós díjfizetések - az előirányzatuk 32,9 %-os túlteljesítésével együtt - 845,3 M Ft-ot tettek ki. A koncessziós díjfizetés jellemzően a szerződéskötéshez (módosításhoz) kapcsolódik. Az 1999. évben 8 alkalommal kivételes koncessziós szerződés hosszabbítást hajtott végre a PM. A meghosszabbított szerződések, továbbá két újonnan kötött koncessziós szerződés közül az egyik után esedékes díjat 1999-ben befizették a központi költségvetés számlájára. Elmaradás van a tevékenységhez borravaló megosztásából származó adóbevételnél. A koncessziós szerződések meghosszabbításakor azok többségénél a borravaló utáni közterhek megfizetésének elmulasztása miatt tartozás állt fenn, amely kifogásolás, fellebbezés, bírósági keresethez kapcsolódó jogerős döntés hiányában egyetlen esetben sem vált az egyes szerződéshosszabbítás gátjává. A kaszinók köztartozásának alakulását a PM folyamatosan figyelemmel kísérte és a Szerencsejáték Felügyelet felé az intézkedést rendszeresen megtette. Az 1999-es költségvetési év zárásakor az APEH három kaszinó esetében mutatott ki 113,0-233,4 M Ft hátralékot, melyek döntő része (egy adós mintegy 15 % adóhátralékán felül) járadékfizetési kötelezettség elmulasztásából adódott. Rendezésük a helyszíni ellenőrzés lezárásáig nem történt meg. A VP egy kaszinó 95,8 E Ft megfizetetlen köztartozás hátralékáról küldött 2000. februárjában adatszolgáltatást a PM-nek. A koncessziós szerződést azonnali hatállyal 1999-ben egy alkalommal mondtak fel. A pénzügyminiszter 1999. február 16-i azonnali hatályú felmondó nyilatkozatában felhívta a koncesszor figyelmét a szerződés megszűnésétől számított 30 napon belüli végelszámolás kötelezettségére, azonban arra csak 1999. november 7-én került sor.
11. A köztartozások behajtására tett intézkedések 11.1. Az APEH behajtási tevékenysége Az állami adóhatóság működésére irányuló átfogó ellenőrzésünk 2000. júliusában fejeződött be. Az 1997-1999. évek szakmai tevékenységét is értékelő vizsgálatunknak az 1999. évi zárszámadással összefüggő behajtással kapcsolatos - legfontosabb megállapításai a következők voltak. A gazdálkodó szervezetek adótartozása 1999. december 31-én 416,6 Mrd Ft volt az adóhatóság nyilvántartása szerint.
Az adóhatóság az adatokat a február 15-i bevallási határidő előtt bocsátotta rendelkezésünkre, így a fentiekben jelölt adótartozás összege nem tekinthető véglegesnek. Az APEH könyvelési rendszerében az Art. szabályai szerint a folyószámlák zárásáig az éves bevallásokat visszamenőlegesen, az Art. szerinti esedékességgel könyvelik, ezért az éves bevallások benyújtása előtt a végleges hátralékot kimutatni nem lehet. A Kincstár részére az 1999. évi éves beszámolóhoz megküldött adatszolgáltatás szerint a véglegesnek tekinthető, egyenlegezett, adónemenként bontott adótartozás 497,3 Mrd Ft, melyből a gazdálkodó szervezetek fennálló tartozása 450,9 Mrd Ft, az egyéni vállalkozók és magánszemélyek adóhátraléka 46,4 Mrd Ft volt. Az 1998. évhez mérten a kintlévőségi állomány 26,1%-kal csökkent. A hátralékállomány mérséklésében a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetek tartozásának az MKK Rt. részére történő átadásának kiemelt szerepe volt. A kényszerintézkedések hatására 141,6 Mrd Ft folyt be a költségvetésbe, melyből a hátralékbehajtás (86,2 Mrd Ft) továbbra is jelentős részt képvisel. A végrehajtási bevételből azonnali beszedési megbízással 9 Mrd Ft, követelés foglalással 1,4 Mrd Ft, ingó értékesítéssel 360 M Ft, ingatlan végrehajtással 368 M Ft, fizetési könnyítésre és egyéb végrehajtási fenyegetettségre 75,7 Mrd Ft folyt be a költségvetésbe. A kintlévőség összetétele a behajthatóság szempontjából nem kedvező, mivel a tartozások 58,4%-át a felszámolt, a felszámolás, a csődeljárás, végelszámolás alatt lévő felszámolási kezdeményezéssel érintett, vagy jogutód nélkül megszűnt szervezetek adják, ahol a végrehajtható vagyon már elenyésző. A működő gazdálkodók tartozása a teljes kintlévőség 41,6 %-a. A behajthatóság esélyeit növeli, hogy a működő gazdálkodók tartozásának 62,3%-a egy éven belül keletkezett. A végrehajtási eljárások számát az APEH a meglévő létszám-kapacitás kihasználásával növelte. Az 1999. évben indított végrehajtási ügyek száma 64.910 volt, 13,5%-kal több, mint 1998. évben (57.205). Az áthúzódó eljárásokkal együtt 95.683 ügy szerepel a nyilvántartásokban. A végrehajtással érintett adótartozás összege 221,2 Mrd Ft (1998. évben 203 Mrd Ft). A végrehajtások számának növekedése mellett a működő gazdálkodók adótartozása mindössze 2,6 Mrd Ft-tal csökkent.
A vizsgálat tapasztalatai szerint az APEH a tartozások 1/4-ére összpontosítja intézkedéseit, ezáltal mintegy 120 Mrd Ft összegű tartozás (171 ezer adóalany) kikerül az igazgatóságok látóköréből. A végrehajtások elhúzódása és részbeni eredménytelensége miatt az APEH az előző évi darabszámnál 10,6%-kal több, 2.090 adós felszámolását kezdeményezte. Ezen szervezetek adótartozása 48,2 Mrd Ft volt (1998. évben 29 Mrd Ft). Az 1999. évben 3.384 felszámolási eljárás fejeződött be. A közzétett felszámolási eljárásokban lévő adótartozás összege 54,8 Mrd Ft volt. A befejezett felszámolási eljárásokban a megtérülés elenyésző volt 1998. évben (2,8% volt), még a pályázati úton értékesített hitelezői követelések esetében is . Ezért 1999. évben a követelés átruházás feladataira szakértő társaságot bíztak meg. A felszámolás alatti gazdálkodók adó- és járulékköveteléseinek engedményezésére az 55/1991. (IV. 11.) Korm. rendelet kiegészítése a Magyar Követelés Kezelő Rt.-ét jelölte meg. A felszámolásban érintett adózók kötelezettségeiből 1999. évben 234,5 Mrd Ft-ot törölt az adóhatóság, melyből a tőketartozás 97,1 Mrd Ft volt. Az engedményezési szerződés alapján, valamint az 1999. március 1-je előtt zárult felszámolásokhoz kapcsolódóan mindössze 2 Mrd Ft volt az adótartozásokból befolyt összeg. Az adósok kötelezettségeiből engedményezés alapján a visszaigazolt hitelezői igény 96%-a - 198,8 Mrd Ft törlésre került. Az engedményezéshez kapcsolt összegből 1,2 Mrd Ft folyt be a költségvetésbe. A fennmaradó rész a részletfizetéseket is beszámítva 2000. augusztus 31-i elszámolásnál kerül kiegyenlítésre. Az 1999. március 1-je előtti adótartozásokból 0,8 Mrd Ft-ot realizált a költségvetés, ezt követően 33 Mrd Ft törlésre került. A felszámolások után még meglévő - KVI-nek átadott - vagyon összegének megfelelő adótartozás, 2,6 Mrd Ft szintén törlésre került. A jelenlegi hátralékállomány kialakulását az átfogó vizsgálatunk megállapításai szerint elsősorban a jogszabályi környezet és jogalkalmazói gyakorlat hiányosságai, valamint az adóhatóság kapacitás korlátai, továbbá eseti eljárási hibák, hiányosságok idézték elő. A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. tv. szerint lehetőség van az egyszerűsített a végelszámolás alatt álló adózók jogutód nélküli megszüntetésére abban az esetben is, ha az adótartozást nem fizette meg. Ez a tény kedvezőtlenül befolyásolja a hátralékállomány alakulását. A sikeres végrehajtást több esetben meghiúsította az Art. 91. § (2) bekezdésében foglalt előírás, mely szerint a
beadott fizetéskönnyítési, méltányossági kérelem szünetelteti a végrehajtást, függetlenül attól, hogy a kérelem elutasításra kerül vagy nem. A vizsgált adósoknál előfordult, hogy az adótartozás jogerőssé válásához képest a törvényi előírásoknál lényegesen később kezdődött el a végrehajtás, az I. és II. fokú határozatok között több hónap telt el. Előfordult, hogy az adóellenőrzés pénzkövetelés biztosítási intézkedést rendelt el, de annak időpontja és a végrehajtás között 14 hónap telt el, így a végrehajtás sikertelenül zárult. A tartozások keletkezésekor az adóhatóság a foglalt ingóságot nem értékesítette, nem szállította be, helyette a szervezet felszámolását kezdeményezte.
11.2. A vám- és adófolyószámla nyilvántartási rendszerek Mint azt már a korábbi évek zárszámadási jelentései is tartalmazták, a vámtestületnél 1996. óta, és jelenleg is két folyószámlarendszer működik. A vámadósok fizetési kötelezettségeit, befizetéseit 1995. december 31ig egyszeres könyveléssel az AS folyószámla nyilvántartó rendszerben számolták el. A rendszer jelenleg is működik, az 1995-re és a korábbi évekre vonatkozó terhelések, jóváírások, befizetések helyesbítése, hibás tételek rendezése stb. itt valósul meg. A korrekciók elszámolását követően az 1995. év végi hátralék összegét módosítják. A vámtörvény végrehajtásának részletes szabályairól szóló módosított 10/1996. (III. 25.) PM rendelet előírásai alapján az államháztartási számlák kettős könyvvitelének alkalmazásával vezetik 1996. január 1je óta a VAX folyószámla rendszer keretében az előírt államháztartási számlákat és az ügyfél folyószámlákat, azaz az analitikus nyilvántartásokat, melyeket "0" nyitóegyenleggel nyitottak meg. A két - egyszeres és kettős - könyvelési rendszer 1999. évben is egymás mellett, de egymással együttműködve funkcionált. A pénzmozgással járó gazdasági eseményeket - az érintett időszaktól függetlenül - a VAX folyószámlarendszerben rögzítik. Ennek megfelelően az államháztartási bevételi számlákról vezetett könyvviteli számlák záró egyenlege megegyezik a Kincstár bevételi számláinak 1999. december 31-én kimutatott záró adataival. A 10/1996. (III. 25.) PM rendelet 36. § előírásainak megfelelően az 1999. évi zárást követően szabályszerűen elkészítették a főkönyvi kivonatot, a zárómérleget, valamint a VAX rendszerben nyilvántartott kintlévőségekről az adósleltárt. Elkészítették továbbá az egyszeres könyvvitelű AS rendszerben nyilvántartott kintlévőségekről is az
adósleltárt. Előrelépésként értékelhető 1998-hoz képest, hogy 1999-ben a tételes vámbiztosíték leltárt is elkészítették. A kettős könyvvezetésű VAX főkönyvi és analitikus rendszer az 1996. január 1-je utáni tételekre vonatkozó befizetések, visszatartások, elszámolások tekintetében teljes körű és zárt. Ugyanakkor a rendszer nem egységes, mivel nem tartalmazza az AS rendszer 1995. december 31-ig keletkezett és még fennálló kintlévőségeinek és túlfizetéseinek állományát. Az AS rendszert érintő bankműveletek esetén itt írják elő nyitó egyenleg helyesbítésként - az AS rendszerben kimutatott záró egyenleg egyidejű, ellenkező előjelű helyesbítése mellett - a bankművelettel érintett, pénzmozgást kiváltó tételeket. Az AS folyószámlarendszerben nyilvántartott tételek azáltal csökkennek, ha a felülvizsgálatot és rendezést követően a VAX rendszerbe átkerülnek, vagy elévülés következtében leírásra, törlésre kerülnek. 1998. év végén az AS rendszerben még 55.000, 1999. év végén pedig 30.842 db - egyenleggel rendelkező - vállalkozás folyószámláját tartották nyilván. 1999. évben 8.865,8 M Ft 1992. augusztus 1-je előtti elévült tételeket töröltek, kapcsolódóan ehhez 18.175,5 M Ft késedelmi pótlékot. Itt jegyzendő meg, hogy 1998. évhez képest előrelépés történt 1999. évben abban a vonatkozásban, hogy a VAX rendszer teljes körűen tartja nyilván a vámbiztosíték maradvánnyal és a tárgyévi elszámolással kapcsolatos tételeket is.
11.2.1. Vámbiztosíték A vámbiztosíték számlán az 1999. év forgalma az előző évinél több, mint 11%-kal magasabb. Az azonnali vámbefizetések mintegy 3/4 része először a vámbiztosíték számlára, majd onnan a megfelelő vám-, illetve adóbevételi számlákra kerül felosztásra. A számla 1999. december 31-i pénzforgalmi záró egyenlege 36.413,4 M Ft volt, mely a vám- és importbefizetések részét képezi. A korábbi ellenőrzésünkkor indokolatlanul magasnak ítéltük az előző évek elszámolatlan vámbiztosíték állományát. Az elrendelt felülvizsgálat nyomán 1993-1998. évekre vonatkozóan 17.870,8 M Ft elszámolatlan tételt dolgoztak fel és rendeztek.
11.2.2. A VPOP kintlévőségei Kedvező, hogy a kintlévőségek összege mind a tőke, mind a pótlék vonatkozásában csökkent. 1999. december 31-én a vámbefizetéseknél és a forgalmi adóknál (ÁFA, fogyasztási adó) együtt egyenlegében 43.387 M Ft volt (22%kal kevesebb) a tartozásállomány, az előző évi 55.548 M Ft-tal szemben. A jövedéki adónál pedig egyenlegében - a decemberi
adóelőleg befizetések miatt - 13.227 M Ft volt 16,7 %-kal alacsonyabb a túlfizetés, az előző évi 15.884 M Ft-tal szemben. A késedelmi pótlék tartozás összege 80.501 M Ft volt, az előző évi 123.346 M Ft-nál 38%-kal kevesebb. Ebből az összegből azonban 77.821 M Ft az AS 400-as rendszerben kimutatott és nyilvántartott pótlék, melyet a számítógép 1995. december 31-ig számolt, azonban államigazgatási határozattal nem került kivetésre és közlésre. Így a határozattal kivetett és ezért ténylegesen érvényesíthető pótlék tartozás összege 2.680 M Ft volt, az előző évi 3.262 M Ft-nál 18%-kal alacsonyabb. A kimutatott kintlévőség-állomány jelentős része a korábbi években keletkezett. Megtérülésének valószínűsége csekély. Az ellenőrzés során mindkét folyószámlarendszernél kimutatták a tartozók és a túlfizetők 1999. december 31-i adatait. Az AS folyószámlarendszerben nyilvántartott, 1999. december 31-én tartozó ügyfelek kintlévőség állománya 62.949 M Ft, a VAX rendszerben nyilvántartottaké 75.680 M Ft volt. A csődtörvény hatálya alá még nem tartozó, jelenleg működő vagy már végrehajtási eljárás alatt álló mintegy 34 ezer, folyószámláján egyenlegében kötelezettséget mutató szervezet hátraléka a tartozást mutató ügyfelek összes kintlevőségének 53,6%-a (74.290 M Ft). Ebben szerepelnek időleges kintlévőségek, mint pl. az orosz államadósság terhére történő szállítások, vagy pl. a vámbiztosíték számlarendezése kapcsán számlák közti átvezetések miatti összegeket, ezen kívül az "olajos" cégek, a végrehajtási- és a felfüggesztett végrehajtási eljárás alatt állók tartozásait. A kintlévőségek 46,4%-a (64.340 M Ft) a csődtörvény hatálya alá tartozó eljárások (csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás) alatt áll. Itt tartják nyilván a jogutóddal megszűnt szervezetek tartozását, valamint a törölt és fantomcégek tartozását is. A jogutóddal megszűnt szervezetek esetében a rendezést változatlanul nehezíti az a körülmény, hogy e szervezetek adatai csak a gazdálkodó önkéntes adatszolgáltatása révén kerülnek a törzsállományba. A vámhatóság adóhatóság azonban az adózás rendjéről szóló módosított 1999. évi XCI. tv. 6. §-a szerint nem állami adóhatóság. A tv. 15. § alapján az adózónak az adókötelezettséget érintő változásokat 15 napon belül az állami és az önkormányzati adóhatósághoz kell bejelentenie, így a vámhatóság felé adat-bejelentési kötelezettsége nincs.
Változatlanul magas az 1999. december 31-én tartozást mutató fantom és törölt szervezetek tartozása. A két folyószámla-rendszerben 3.708 szervezet 15.587 M Ft tartozását tartják nyilván. A fantomcégeket (címe ismeretlen) és a törölt cégeket (megszüntetés miatt) a Cégbíróság a Cégközlönyben közzétéve törli. A tartozást a vámtestületnél államigazgatási határozattal törlik. A csődtörvény hatálya alá tartozó eljárások eredményessége az adatok tükrében a következő képet mutatja. A tárgyévben 18.257 db, az előző évinél 35,2%-kal több felszámolási eljárás fejeződött be. A hitelezői igénykielégítés összege 170,2 M Ft volt, az előző évinél 224,9%-kal magasabb. A hitelezői veszteség összege 26.080 M Ft volt, az előző évinél 58,4%-kal magasabb. A hitelezői igénykielégítés változatlanul nem éri el az 1%-ot sem. Az alacsony arányú megtérülés oka közismert, a felszámolási eljárás alá került szervezet megmaradt vagyona nem nyújt fedezetet a követelések kielégítésére. A gazdálkodók közül 1999. december 31-én 5.014 állt felszámolás alatt, ezek tőketartozása 39.769,9 M Ft, "számított" késedelmi pótlék tartozása 42.125,3 M Ft volt. A csődeljárások száma az elmúlt években csökkent. A tárgyév során 385 db, az előző évinél 10,6%-kal kevesebb csődeljárás zárult le, az eljárással érintettek tőketartozása 321,3 M Ft, az előző évinél 11,2%kal alacsonyabb, késedelmi pótlék tartozása 829,1 M Ft, az előző évinél 23,9%-kal alacsonyabb volt. Az év során 6 db megkötött csődegyezségre 4 M Ft folyt be. 1999. december 31-én 116 gazdálkodó állt csődeljárás alatt, tőketartozása 312,8 M Ft, késedelmi pótlék tartozása 634,3 M Ft volt. 1999. évben a végelszámolás alatt állók 62,3 M Ft-ot fizettek be, az 1998. december 31-én nyilvántartott 756 M Ft tőketartozás 8,2 %-át. 1999. december 31-én 2.773 gazdálkodó, az előző évinél 1,5%-kal kevesebb állt végelszámolás alatt, tőketartozása 668,6 M Ft, késedelmi pótlék tartozása 1.217,3 M Ft volt. Az érintett szervezetek jelentős részétől nem várható megtérülés. A vámtörvény 162. §-ában előírt utólagos ellenőrzési kötelezettségének a vámhatóság nem tudott eleget tenni. Kapacitáshiány miatt a felszámolás és a végelszámolás alá került szervezetek töredékét ellenőrzi. Az ellenőrzési hálózat 1999. évben az előző évinél 17,6%-kal több, 453 db utólagos ellenőrzést kezdett meg, mely után 4,7 Mrd Ft-ot írtak elő, ebből 2,8 Mrd Ft térült meg. Az előző évinél kevesebb számban, mindössze 27 esetben folytatott le utólagos ellenőrzést, az ezernél több felszámolás, illetve végelszámolás alatt
álló szervezetnél. Az ellenőrzések eredményeként sem előírás, sem bevétel nem realizálódott. Az ellenőrzés elvégzésére vonatkozó jogszabályi kötelezettségének a szervezet ez évben sem tudott eleget tenni.
11.2.3. Végrehajtási eljárások 1999. január 1-jétől az adózás rendjéről szóló törvény, valamint a vámtörvény módosítása következtében a csődeljárásban, a felszámolási eljárásban, a végelszámolásban és a végrehajtási eljárásban a központi költségvetést megillető vám- és jövedéki követelések tekintetében a hitelezők képviselőjeként, illetőleg az ingó-, ingatlan végrehajtási eljárásban a végrehajtás foganatosítójaként az állami adóhatóság jár el. Az együttműködésről a két szervezet között megállapodás jött létre 1999. év folyamán, ennek, valamint az időközben kiadott 27/1999. (III. 9.) VPOP utasításnak az alapján a vámszervezet a jelzett ügyeket átadja az állami adóhatóságnak. A törvénymódosítás következtében a végrehajtási eljárások közül az azonnali beszedési megbízás eredményessége értékelhető a vámszervezetnél. Kedvező, hogy az azonnali beszedési megbízások kibocsátásának eredményessége 1998-tól 1999-re 6%ról 8,3%-ra emelkedett. Míg 1998-ban a 6.008 M Ft adó- és vámtartozásra kibocsátott azonnali beszedési megbízásból 424 M Ft folyt be, addig 1999-ben 7.427 M Ft-ból 618 M Ft folyt be.
11.3. Az adóbevételi adatok valódisága és a folyószámla-nyilvántartás A zárszámadási törvényjavaslatban a központi költségvetés adóbevételei számszakilag valamennyi adónemnél egyezőséget mutattak a kincstári számlákon realizált pénzforgalom 1999. évi december 31-i záró egyenlegével. Az adóhatóság bevételéhez kapcsolódó analitikus nyilvántartás szintén egyezik a Kincstár adónemenként vezetett főkönyvi számláinak egyenlegével, végső soron a zárszámadási törvényjavaslatban kimutatott bevételek adataival. A kiemelt adónemeknél azonban kis mértékű eltérés van a főkönyvi kivonat és az analitikus nyilvántartás (kincstári elszámolás) között. A különbözet oka a letéti számlákról beutalt egyetlen tétel halmozott könyvelésével kapcsolatos (amely 2000. évben helyesbítésre került). Az államháztartási számlatükör a 86-89. főkönyvi számlákon tartalmazza az adó- és vámbevételek előirányzatát és az előirányzatok teljesítését. A gazdálkodó szervezetek társasági adójánál az analitikus nyilvántartás szerint 280.249.034.906 Ft, a 861. főkönyvi számlaszám szerint a követel forgalom 280.248.205.914 Ft, az eltérés 828.992 Ft.
Az analitikus nyilvántartás az ÁFA bevételt, belföldi termékek és szolgáltatások ÁFA-jára és import ÁFA-ra bontva tartalmazza, a főkönyvi kivonat a (868. főkönyvi számlán) egy összegben tartja nyilván. Az analitika szerint 941.770.876.959 Ft (belföldi ÁFA 5.030.252.851 Ft, import ÁFA 936.740.624.108 Ft), a főkönyvi kivonat szerint 941.770.350.697 Ft az adónem záró egyenlege, melynek következtében az eltérés 525.262 Ft. Az SZJA bevételnél az analitikus nyilvántartás és a főkönyvi kivonat adatai között szintén nincs egyezőség. Az analitika szerint 578.109.492.366 Ft, a főkönyvi kivonat szerint 578.109.486.957 Ft az 1999. december 31-i egyenleg, így az eltérés 6.409 Ft. A pénzintézeti társasági adók tekintetében az analitikus nyilvántartás és a főkönyvi kivonat adatai között teljes egyezőség áll fenn. A központi költségvetésbe befolyt adónemek között a folyószámla zárásakor tisztázatlan tételek is szerepeltek, melyek a teljes bevételi forgalom és az adóalanyok számát tekintve elenyészőek. Tisztázatlan tételek képződésének oka az adózói figyelmetlenség (döntően a készpénzes befizetéseken téves adóazonosítót tüntetnek fel, vagy az erre a célra szolgáló rovatot nem töltik ki). Az 1999. december 31-i állapot szerint 1.247 M Ft (41.282 db) tisztázatlan tételből a folyószámla zárásakor 162 M Ft (3723 db) továbbra is fennmaradt. Az 1998. december 31-i állapot szerint 1.106 M Ft (19.807 db) tisztázatlan tételből az 1999. IV. 30-i zárás után pedig 123 M Ft (683 db). A zárszámadási törvényjavaslatban az adó- és vámbevételeket helyesen, a letéti pénzkezelési szabályoknak megfelelően a ténylegesen realizált bevételeknél - a végrehajtási letéti számlára az év utolsó napjaiban befolyt összeggel 6,8 Mrd Ft-tal - kevesebb összegben mutatták ki. A végrehajtási letéti számla 1999. évi utolsó banknapi záró egyenlege 6,8 Mrd Ft. A december utolsó napjaiban teljesített befizetések adónemekre történő felosztására minden évben - csak január elején kerülhet sor. (Az 1998. évi záró állomány 1,6 Mrd Ft volt). A növekedés arra vezethető vissza, hogy év végén több nagy összegű befizetés történt. Egy, a KAIG illetékességi körébe tartozó adóalany esetében 1999. XII. 28-i időpontú 2,4 Mrd Ft letéti számlára befolyt összeg felosztásáról a végrehajtók haladéktalanul intézkedtek, így az adónemekre megnyitott költségvetési számlákra történő
elszámolásról és a Kincstár felé történő továbbutalásról. A rendezés időpontja 2000. január 12-e volt. A Pest Megyei Igazgatóságnál egy tételnél 1999. XII. 30-i keltezésű 0,8 Mrd Ft letéti számlára befolyt összeg felosztásáról szintén intézkedtek, a rendezés azonban 2000. január 21-re áthúzódott. Az APEH - a központi költségvetés mérlegének elkészítéséhez - a szükséges adatokat a Kincstár részére biztosította. A kimutatás az adózók adóhatóság részére fennálló tartozásait és az APEH adózók felé teljesítendő követeléseit tartalmazza. Az adóhatóságnál az adóalanyok költségvetési kapcsolatainak nyilvántartása 1999. évben a centralizált adó- és járulék-folyószámla rendszerben történt. A folyószámla adózónként ezen belül adónemenként tartalmazza az adózók kötelezettségeit (és követeléseit), valamint a kötelezettségek teljesítését. A folyószámlák összesítő adatai biztosítják, hogy az APEH az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben előírt adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tegyen. A Kincstár főkönyvi kivonata - és az adóhatóság analitikája alapján - az államháztartási számlatükör szerint a tartozásokat a követelések között a 281. Adósok főkönyvi számlán, a túlfizetéseket a rövid lejáratú kötelezettségek között, a 4495. Költségvetési kapcsolatokból eredő kötelezettségek főkönyvi számlán tartja nyilván. A főkönyvi kivonat, valamint az adónemenként és beszedési számlánként összeállított analitikus nyilvántartás között a teljes egyezőség fennáll. Ezen adatok a zárszámadási törvényjavaslatban a központi költségvetés vagyonmérlegének összeállításánál hasznosulnak. A zárszámadási törvényjavaslat szöveges indoklásában nem kapnak kellő hangsúlyt.
11.4. A központi költségvetési szervek köztartozásai A központi költségvetési szervek köztartozásainak adategyeztetése az 1999. évben havi rendszerességgel megtörtént. A 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 161. §-ra alapozott, mintegy 740 költségvetési szervi adatszolgáltatás és a beszedő szervvel (APEH) történt adategyeztetés következtében 1999-ben mindössze két alkalommal (10 és 5 M Ft TB tartozás miatt) élt a Kincstár a támogatás zárolásának lehetőségével. Köztartozások miatt 1998-ban 17 esetben 344,5 M Ft összegű támogatás zárolása valósult meg. A következetes kincstári intézkedések hatására az intézmények gazdálkodói fegyelme javult, adósságszerkezete átalakult. A költségvetési szervek 1999. XII. 31-i 5.837 M Ft-os tartozásának a döntő része (90,3 %) az egyéb szervezetek felé állt fenn, az állománynak kevesebb mint 2 %-a
minősített, és közel ugyanennyi az átütemezett tartozás. A adósok 13 tárcához tartoznak. Az adósságállomány csökkenő részaránya szerint, illetve az 1999. XII. 30-i minősített kötelezettségeknél a leginkább érintett fejezetek az OM, IM, EM, HM, míg az összesenből egyenként 5,5 % körüli volt a PM, KHVM, BM fejezetek részesedése. Éves szinten egyébként a KHVM és az FVM is a legnagyobb hátralékkal rendelkezők közé tartozott, míg az IM lejáratkor kiegyenlítetlen átlagos tartozása - az év véginél - kisebb részarányt képviselt. Évvégén csak a BM-nél volt 60 napon túl is kiegyenlítetlen kötelezettség. A Kincstár és az APEH között 2000. január 1-től beüzemelt on-line adatkapcsolat jelentős adminisztrációs feladatcsökkenéssel járt.
12. A központi költségvetés technikai fejezetei 12.1. Az államadósság költségvetési elszámolásai fejezet Az egységes államháztartási fejezetrend a külföldi (Nemzetközi elszámolások) és a belföldi államadósságot tartalmazó (Belföldi államadósság költségvetési elszámolásai) technikai fejezeteket 1999. évtől új, az Államadósság költségvetési elszámolásai fejezetként tartalmazza. A technikai fejezetek összevonásával az államadóssággal kapcsolatos kiadások és bevételek prezentációjának korszerűbb rendszere alakult ki. A fejezet kiadási előirányzata 850.328,9 M Ft-ban (108,4%), bevételi előirányzata 88.237,2 M (86,6%) Ft-ban teljesült, és ebből következően a fejezet 73.527,7 M Ft-tal növelte - a tervezetthez képest - a központi költségvetés hiányát. Az előirányzattól való eltérés aránya mind bevételi, mind kiadási oldalon nagyobb volumenű volt 1999-ben, mint az azt megelőző évben (104,6% és 98,1%), de az eltérések tendenciája (bevételek felül, a kiadások alultervezettek) mindkét évben azonos jellegű volt. A bevételi előirányzatok teljesítését javította az 1,762 M Ft pénzbevonási nyereség, amelyre nem képeztek bevételi előirányzatot a költségvetési törvényben.
12.2. A kiadási előirányzatok teljesülése A fejezet kiadásai az előirányzottnál 66.186 M Ft-tal (8,4%) nagyobb összegben teljesültek. Az eltérést elsősorban az állampapírok után fizetett kamatkiadások előirányzatot lényegesen (10,4% és 18,2%) meghaladó emelkedése okozta. A kiadási tétel a fejezet kiadásainak 68%-át teszi ki. A kiadások részét képezik az állampapírok kibocsátásához kapcsolható, a központi költségvetést közvetlenül terhelő sterilizációs költségek.
A sterilizáció célja a devizapiaci intervenció belföldi pénzkínálatra gyakorolt hatásának ellensúlyozása. A PM számításokat végzett a sterilizáció költségének meghatározására. A különböző módszerekkel végzett számítások alapján a sterilizáció költségét 44,9 Mrd Ftban határozta meg. Ezért ezen költségtényező bemutatása az Országgyűlésnek indokolt és célszerű. A sterilizáció költsége megoszlik az MNB és a központi költségvetés között. A sterilizáció költségét végső soron mindenképpen a költségvetés finanszírozza, vagy közvetlenül a költségvetési hiány túlfinanszírozásával, vagy közvetve az MNB - sterilizációs költségek miatt alacsonyabb - eredményének realizálása révén.
12.3. A devizában fennálló adósság kamatkiadásai 12.3.1. Devizahitelek kamata A devizahitelek kamatára előirányzott kiadások 98,5%-ban (220.546,9 M Ft) teljesültek. Az előirányzattól való 3.443 M Ft-os eltérés a kedvező árfolyamváltozás és az előtörlesztések hatásával magyarázható. A külföldi devizahitelek a nemzetközi pénzügyi szervezetektől és külföldi pénzintézetektől felvett hitelek (Világbank, EBB, EBRD, KfW, OECF, átvállalt osztrák hitel, költségvetési devizabetét célú hitel kamat) utáni kamatfizetési kötelezettséget tartalmazza. A teljesített kiadások minden kiemelt előirányzaton eltértek pozitív, vagy negatív irányban. A költségvetés devizabetét célú hitel kamatára előirányzott 3.008,5 M Ft, 111,3%-ra (3.348,7 M Ft) teljesült. A többletkiadást az árfolyamváltozás okozta. A költségvetésben a kamatkiadás átfutó tételként jelenik meg, mert az MNB a kamatkiadást megtéríti a költségvetésnek. Belföldi devizahitelek kamataként képeztek előirányzatot az MNB-től 1997-ben átváltott devizaadósság után fizetendő kamatra, ezzel is megkülönböztetve, hogy ez a tartozás nem külföldi hitelviszonyon alapul. Az előirányzott 190.433 M Ft, 99,6%-ban teljesült. Az ÁFI kötvény kamata átfutó tételként jelenik meg a költségvetésben. Így a költségvetés pozíciójára nincs hatással az előirányzathoz képest 419 M Ft-os (9%-os) többlet kiadás, ugyanis a bevételek között azonos összegű többlet kamatbevételt számoltak el. (Az ÁFI kötvények után az MNB a költségvetés által fizetett kamattal megegyező összegű kamatot fizet.) Az elszámolás szabályszerűen történt.
Az 1999-ben devizaadósság kamatára az előirányzott 9.622,6 Mrd Ft kiadás 95,9%-ban realizálódott. A kamatkiadásokat mérsékelte a swap ügyletek kedvező alakulása, a tervezettnél kedvezőbb kamatkondíciók elérése, valamint a deviza keresztárfolyamok kedvező alakulása. Az előirányzaton nem csak kamatkiadásokat számoltak el, hanem a devizajutalékot is. A Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer osztrák hitel 2.3338 M Ft-os kamatkiadása 3,8%-kal haladta meg a tervezettet. Az előirányzattól való eltérés a törlesztési konstrukcióval magyarázható (a törlesztett összegből a kamat és a tőketörlesztés arányát utólag határozzák meg). A devizaárfolyamok alakulása nincs hatással közvetlenül a törlesztésre, mert a törlesztés villamos árammal történik. A leszállított villamos áram ellenértékét a Magyar Villamosipari Művek Rt-nek Ft-ban fizeti a költségvetés. A kamat elszámolása a szerződésben foglaltaknak megfelelően történt. Az angol és az amerikai kötvények kamataira a 22,1 M Ft előirányzattal szemben a teljesítés 19,3 M Ft, (87,3%) volt. (Az angol és az amerikai kötvények kamataira kiadási előirányzatot külön-külön nem terveztek.)
12.3.2. A forintban fennálló adósság kamatkiadásai A forintban fennálló adósság után előirányzott kamatkiadás 618.052,9 M Ft-ban, az előirányzat 111,8%-ában teljesült. Az előirányzattól való eltérést meghatározta, hogy a tervezettől magasabb összegben bocsátott ki állampapírokat az ÁKK. A kötvények állománya 421 Mrd Ft-tal, a kincstárjegyek állománya 262 Mrd Ft-tal növekedett az 1999 évi állampapír-kibocsátás következtében. A kötvény kibocsátás meghaladta a költségvetés nettó (420,6 Mrd Ft) finanszírozási igényét. Az állampapír kibocsátás következtében a belföldi államadósság szerkezete kedvezően változott, mert az adósság portfolióban a hosszú lejáratú értékpapírok állománya növekedett, ami összhangban van az államadósság-kezelési stratégia tervezetben foglaltakkal.
12.3.3. Egyéb költségek Az egyéb költségek címen teljesített 11.715,4 M Ft kiadás 157,9%-kal (4,4 Mrd Ft) haladta meg az előirányzott összeget. A többletkiadás oka, hogy a költségvetési előirányzat tételeinek tervezésekor a szerkezeti változás hatását az egyéb költségek viszonylatába nem képezték le, továbbá nem számoltak az egységes europiac létrejöttének hatásával. A devizakötvények és szindikált hitelek jutalékát, valamint az egyéb költségeket a forintkifizetésen belül, a jutalék cím alatt számolták el. A kiadási előirányzat elnevezése hibás, ennek következtében a jutalékok egy részét nem a megfelelő címen számolták el.
12.4. Bevételek
12.4.1. Tőkekövetelések visszatérülése A volt rubel elszámolású országoknak korábban nyújtott hitelek visszatérüléséből 25.500 M Ft bevételt prognosztizáltak. Az előirányzott összeg 0,3 Mrd Ft-ban teljesült (az orosz haditechnikai szállítások nélkül). Az előirányzattól való eltérést nagyrészt a megalapozatlan tervezés és kisebb részben a külgazdasági folyamatok (orosz pénzügyi válság) kedvezőtlen hatása, valamint szervezési, illetve szervezeti változtatások okozták. A külföldi követelésekkel való gazdálkodás feladata a pénzügyminisztertől 1999. január 1-jétől a gazdasági miniszterhez került, majd 2000. január 1-jétől a privatizációért felelős miniszterhez. A feladatok átadásátvétele elhúzódott. Az orosz államadósság polgári lebontásból tervezett bevételi előirányzatra az orosz féllel 1999 évre vonatkozóan nem született együttműködési megállapodás, az orosz pénzügyi válság hatásával a tervezés időszakában nem számolhattak. A követelések levásárlására (1999. X. 17.) írt ki a GM pályázatot, amit eredménytelennek ítélt. Megjegyezzük, hogy a GM formailag érvényes pályázatot is visszautasított olyan indokolás alapján, amely a pályázati kiírásban, feltételként nem szerepelt. Ezt követően új pályázatot nem írt ki. A haditechnikai termékek pénzügyi elszámolásáról az 1994. évi XIII. törvény 2.§ (3) bekezdés szerint a költségvetési zárszámadás keretében kell beszámolni (nem kell előirányzatot tervezni a haditechnikai szállításokból származó bevételre). A volt rubelkövetelések számlán jóváírt 12,3 Mrd Ft bevétel szerepel, amelyből 7,1 Mrd Ft-ot a haditechnikai szállítások törlesztésből származó bevételként mutattak ki. A HM fejezet az ágazati célelőirányzatok között 5.200 M Ft bevételi előirányzatot tervezett orosz haditechnikai eszközök beszerzésére, figyelmen kívül hagyva az 1994. évi XIII. törvény vonatkozó előírását, és az eddigi elszámolási gyakorlatot. Ezért a tervezett 5,2 Mrd Ft eszközbeszerzést a fejezetnél mutatták ki, illetve számolták el az 1998 évi XC. törvény alapján. Így az orosz államadósság haditechnikai szállításokkal való törlesztését e fejezetben bevételként nem teljes körűen mutatják be (a költségvetés azonban teljes körűen tartalmazza). A volt dollár elszámolású országoknak nyújtott kormányhitelek visszatérülésére az előirányzott bevétel 76,4%-ban teljesült, az 1999. évet megelőzően megkötött törlesztési megállapodások alapján. Új megállapodást (kormányközi egyezményt vagy egyéb szerződést) a követelések érvényesítésére 1999-ben nem kötöttek, így külföldi követelésekből engedményadás is csak a régebbi ügyletek alapján történt. Az algériai követelés megtérülése (1.124,7 M Ft) nem a tervezettnek megfelelően alakult. A követelés levásárlása nem az Államkincstárral
kötött megállapodás szerint történt, ugyanis a szerződésben foglalt határidőig a követelés levásárlása nem történt meg. Törökország (1041,7 M Ft), Indonézia (255,4 M Ft) és Szíria (181,3 M Ft) adósság törlesztéséből származott még bevétele a költségvetésnek. A Szíriával és Indonéziával szemben fennálló követelés díszázsióval térült meg, ezért a követelésállomány nagyobb összeggel csökkent, mint ahogy az bevételként megjelent a fejezetben.
12.4.2. A követelésállományok alakulása Oroszország adósságállománya - "A központi költségvetés hitel-, kölcsön betéti ügyleteiből származó követelései" részletes tábla szerint - 1998. december 31-én 16.137 M Ft volt, melynek törlesztéséből, a költségvetésnek 12.327 M Ft bevétele keletkezett. Az Oroszországgal szemben fennálló követelésállomány 683 M Ft-tal csökkent az év folyamán (1999. december 31-én 15.454 M Ft). Az Oroszországgal szemben fennálló követelésállomány forint értékének számítása nem a követelés alapjául szolgáló dokumentumok (kormányközi megállapodás és az USD-ben vezetett likvidációs számla) alapján történt Az MNB az orosz viszonylatait USD likvidációs számlán bonyolítja és tartja nyílván. A haditechnikai és polgári szállításokból származó bevételt az MNB hivatalos USD árfolyamán számolják át forintra. A követelés forintértékét pedig 27,9 Ft/RUD árfolyamon határozták meg. A követelés forintértékének meghatározása nem felel meg a kormányközi egyezményben foglaltaknak, valamint a számviteli törvény előírásainak. A Kincstár a követelésállomány forintértékének meghatározását azzal indokolja, hogy az MNB határozta meg a RUD/Ft árfolyamát, ezért azt hivatalos árfolyamnak tekinti. A RUD devizanem az MNB által nyilvánosan közzétett devizaárfolyamok között nem szerepel. Ebből következően a Kincstár mérlegében szereplő 15,4 Mrd Ft-os összeg 115,1 Mrd Ft-tal kevesebb, mint az MNB 1999. december 31-én hivatalos USD/Ft árfolyamon számított összeg. A külföldi követelések között nem mutatták ki a garanciabeváltással a költségvetésre átszállt külföldi követelések állományát, holott az Áht. 108/A. § (7) bekezdése a külföldi követelések bemutatását írja elő, tekintet nélkül azok keletkezési módjára. A Kincstár éves beszámolójában az Eximbank Rt. garanciabeváltásából 692 M Ft külföldi követelést, a MEHIB Rt. viszonylatában 41.198,8 M Ft deviza kárkintlévőségi állományt tart nyilván.
A követelések értékesítéséből származó veszteséget nem számszerűsítették és nem mutatták ki a zárszámadásban. (Az Áht. 108/A. § (6) bekezdése alapján a követelések értékesítéséből származó veszteség az állami vagyont terheli.) 12.4.2.1. Nemzetközi pénzügyi szervezetek és külföldi pénzintézetek belföldre kihelyezett hiteleinek tőke visszatérülése Nemzetközi pénzügyi szervezetek és külföldi pénzintézetek belföldre kihelyezett hiteleinek tőke visszatérülése az előirányzott bevétel 27,3%-ban valósult meg. Az előirányzattól való eltérés elsősorban abból adódott, hogy az Útalap hiteleinek tőkevisszatérülését a fejezetben bevételként megtervezték, függetlenül attól, hogy az 1999. évi költségvetésről szóló törvény az Útalapot megszüntette és a hiteleiből keletkezett adósságot átvállalta. 12.4.2.2. Belföldi követelések visszatérülése Gazdálkodó szervezetek beruházásaikhoz 1990. előtt igénybe vehettek állami kölcsönt vagy állami alapjuttatást. Az állami alapjuttatás, illetve kölcsön visszafizetése jelenik meg bevételként a fejezetben. Az államháztartási körön kívüli adósokkal szemben a Kincstár 33,3 Mrd (állami kölcsön 1,6 Mrd Ft, állami alapjuttatás 31,7 Mrd Ft) forintkövetelés állományt tart nyilván, amely 189 adós tartozásának összege. A legnagyobb adós a követelés állomány 33%-ával tartozik, további 33% a felszámolás alatti 94 adós tartozása. Az állami kölcsön törlesztése adós által történő visszafizetésére előirányzott bevétel 136%-ban (340 M Ft) teljesült. A bevételi előirányzat túlteljesítését az eredményezte, hogy egy adós teljes tartozását 1999-ben kiegyenlítette. (A bevételi előirányzat tervezésekor még nem volt információja a Kincstárnak az adós előtörlesztési szándékáról.) Az állami alapjuttatás járadéka az előirányzott bevétel 93,6%-ában (8,1 Mrd Ft-ban) realizálódott. Az államháztartáson kívüli adósokkal szemben fennálló követelésállomány felszámolásában keletkezett veszteség elszámolása miatt 1999. évben 403 M Ft-tal csökkent. A költségvetés 403 M Ft-os vesztesége 15 cég befejeződött felszámolásából keletkezett. A felszámolás során benyújtott igénybejelentés 34%-a térült csak meg 1999-ben. A veszteség elszámolására a szükséges dokumentumok a Kincstárban (végzés a felszámolási eljárásról, közzététel a cégközlönyben, követelés nyilvántartás stb.) rendelkezésre álltak, a követelés leírása szabályszerűen történt.
12.5. Kamatbevételek 12.5.1. Forintkövetelések kamatbevétele
A KESZ forint-betét kamatára előirányzott bevétel 144,6%-on (32.035 M Ft) teljesült, ez a fejezet kamatbevételeinek 48%-át jelenti. Az előirányzattól való eltérést a KESZ állományának a tervezettnél magasabb összege magyarázza. A KESZ állománya után kapott többlet kamat bevétel nem jelent nettó bevételnövekedést a költségvetésben, mert az itt jelentkező bevétel többlet csökkentheti az MNB nyereségét és ezen keresztül a befizetési kötelezettségét is. Az ÁPV Rt. a gázközművek miatti tartalékfeltöltését fedező kötvény kamatára az 1999. évi CV. törvénnyel 5,2 Mrd Ft-ra csökkentett kamatfizetési kötelezettségének eleget tett, így a módosított bevételi előirányzat 100%-ban teljesült.
12.5.2. Egyéb bevételek Pénzbevonási nyereség befizetésére nem terveztek előirányzatot a költségvetésben. Pénzbevonási nyeresége a központi költségvetésnek az átcserélési határnappal a forgalomból kivont bankjegyek és érmék vissza nem váltott összegéből adódik. A 200 Ft-os érmék (1,8 Mrd Ft) és az 5000 Ft-os bankjegyek (5,6 Mrd Ft) bevonásából 7,4 Mrd Ft pénzbevonási nyereség képződött, amely terven felül növelte a fejezet bevételét. A képződött nyereséget az MNB és a PM közti keret-megállapodás alapján az MNB-vel szemben fennálló államadósság törlesztésére kell fordítani. Az 5000 Ft-os bankjegyek bevonásából képződött pénzbevonási nyereség felhasználásáról 1999. december 22-én kelt megállapodást 2000. február 25-én módosították a felek visszamenő hatállyal, mert az MNB. a bankjegyek elévülési határidejét 2000. november 30-ig meghosszabbította. A megállapodás következtében végrehajtott elszámolás nem felel meg az Áht 8. § és 12. §-ban, valamint az 54/1996. (IV. 12.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdésében foglaltaknak. A teljesség elvének érvényesítésénél ugyanis figyelembe kell venni, hogy a nyilvántartás pénzforgalmi szemléletű és a költségvetés naptári évre készül. A megállapodás módosításának megfelelő számviteli elszámolás a pénzforgalmi szemlélet értelmében 2000. évben történhet. A pénzforgalmi teljesítés utólagos módosítására a törvény nem ad lehetőséget. A megállapodás szerint a Kincstár 2000. február 28-ig az MNB számlájára 5,6 Mrd Ft-ot utal, a pénzügyi rendezést 1999. december 27-i értéknappal hajtják végre. A Kincstár a pénzügyminiszter felhatalmazása alapján a vártnál magasabb KESZ állomány terhére bonyolította le az eredetileg pénzbevonási nyereségből finanszírozott előtörlesztéseket.
12.6. A költségvetés hitelfelvételei és adósságának törlesztése fejezet
A fejezet kiadásként tartalmazza a központi költségvetés devizában és forintban fennálló adósság törlesztését, bevételként a programfinanszírozásra felvett külföldi hitelekből a költségvetési évben lehívott összeget. A fejezet kiadásai és bevételei a központi költségvetés mérlegében az úgynevezett "vonal alatti" tételként jelennek meg, - a GSF szemlélettel összhangban. A hitelfelvételre előirányzott 24.427 M Ft bevételi előirányzat 24.472 M Ft-ban (100,2%) realizálódott. A hitelek törlesztésére - az előirányzott 834.943 M Ft-tal szemben 167,6%-kal többet - 1.135.071 M Ft-ot fordítottak. A fejezet elnevezése és tartalma nincs összhangban, mert a hitelfelvételek csak részben jelennek meg a fejezet előirányzataiban. A költségvetés devizahitel felvételei között nem szerepelnek az 1999. évben deviza-forrásbevonási céllal kibocsátott dollár és eurokötvények, a forint hitelfelvételeket pedig egyáltalán nem mutatták ki a fejezetben. A devizaadósság 104.344,5 M Ft-os emelkedéséből a fejezetben csak 24.427,1 M Ft elszámolása történt meg. Az ÁKK-nál a kötvénykibocsátásról és hitelfelvételekről rendezett és megbízható, naprakész nyilvántartást vezetnek, melyekből az adóssággal kapcsolatos szükséges információk nyerhetők. Az Áht. és a költségvetési törvény előírásai azonban nem kívánják meg a hitelfelvételek és az állampapír kibocsátások előirányzatként történő teljes körű elszámolását (a PM szerint azért, mert nem célszerű közzétenni a piac számára az állam gazdálkodásának információit). A Kincstár elkészítette államadósság-finanszírozási stratégiájának tervezetét (1999. évi 4. változat), de a döntésre jogosult KT a stratégiával kapcsolatban nem foglalt állást. A PM nem gondoskodott arról, hogy az Áht. 113/A. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltaknak megfelelően a Kincstár 1999. évre vonatkozóan rendelkezzen jóváhagyott államadósság-kezelési stratégiával. Megjegyezzük, hogy az 1998. évi központi költségvetés zárszámadásáról készült jelentésben már kifogásoltuk a jóváhagyott államadósság-kezelési stratégia hiányát. Az ÁKK az adósságkezelési stratégiának megfelelő pozícióvezető és kockázatkezelő rendszert működtet, amely a forint és a deviza adósságot integráltan kezeli. A rendszer biztosítja a szükséges információkat a teljes treasury tevékenységről (ügyletkötés, kockázatkezelés, pénzügyi teljesítés). A külföldi hitel állományára az ÁKK swap ügyleteket kötött, melyek eredményeképpen az adósságállomány 166 Mrd Ft-tal kisebb összegben került kimutatásra. (A swap ügyletek előtti adósságállomány 2267,2 Mrd Ft, a swap ügyletek utáni adósságállomány 2101,2 Mrd Ft.)
Az ÁKK a fedezeti célú határidős ügyletekre az átértékelési különbözet egyenlegét külön nem mutatja ki, hanem azt a megfelelő hitelelemekhez kapcsolja. Az ÁKK nyilvántartása alapján a swap ügyletek eredménye kimutatható. A swap ügylet célja a keresztárfolyam változásából adódó veszteség kivédése, hogy az állomány csak a forint leértékelési üteme miatt változzon. A bruttó elszámolás elve alapján a swap ügyleteken keletkezett árfolyam különbözetet is ki kell mutatni. A devizában felmerült kiadások elszámolása az Áht. 8/A. § 3. bekezdésében foglaltaknak megfelelően történt. A megkötött swap ügyletek dokumentálisan alátámasztottak és a hatályos törvényi előírásoknak megfelelnek.
12.7. Kiadási előirányzatok teljesülése 12.7.1. Devizában fennálló adósság törlesztése A devizában fennálló adósságtörlesztésére előirányzott 424,1 Mrd Ft, 653,6 (154,1%) Mrd Ft-ban teljesült. Az 229,2 Mrd Ft-os többletkiadásból 203,3 Mrd Ft az MNB devizahitelének rendkívüli visszatörlesztése. Az MNB devizahitelének visszafizetése külföldi forrásbevonással történt. Az ÁKK először 1999-től vont be közvetlenül a nemzetközi piacról külföldi forrásokat. Ezt megelőzően a külföldi forrásbevonás az MNB közreműködésével és nevében történt. A forrásbevonás a KT döntése alapján külföldi kötvénykibocsátással és szindikált hitelfelvétellel történt. Mind a külföldi kötvénykibocsátás mind a szindikált hitelfelvétel szakmailag előkészített volt. A hitelfelvétellel kapcsolatos dokumentumok rendelkezésre álltak kivéve a szerződések magyar nyelvű változatát, amely az ÁKKnál nem állt rendelkezésre. Az MNB devizahitelének előtörlesztése 7,2 Mrd Ft többletkiadást jelentett, ez az összeg a 2000. évi törlesztési kötelezettségeket csökkenti. Az angol és amerikai kötvény visszavásárlására előirányzott 36,1 M Ft az előirányzat 1015%-ban (366,6 M Ft) teljesült. Az angol és amerikai kötvény visszavásárlására külön-külön nem terveztek előirányzatot. Az előirányzat túllépését okozta, hogy az ÁKK a piaci árfolyamon is vásárolt vissza kötvényeket. A költségvetés szempontjából kedvező, hogy a szerződésben rögzített árfolyamnál alacsonyabb piaci árfolyamon vásároltak vissza kötvényeket. Az ügylet a vonatkozó jogszabályoknak és a kötvénytulajdonosokkal kötött megállapodásnak megfelelően történt.
12.8. Bevételi előirányzatok teljesítése 12.8.1. A költségvetés külföldi hitelfelvételei
Az előirányzott 24.427,1 M Ft bevétel 100,2%-ban teljesült. A fejezet bevételei előirányzata a Világbanki, EBB, Tengerentúli Környezetvédelmi alap (OECF) és a Kreditanstalt für Wiederaufbau bank (KfW) nemzetközi pénzügyi szervezetektől és külföldi pénzintézetektől programfinanszírozó céllal felvett éves lehívásokat tartalmazza. (A hitelek felhasználása a programok megvalósulásáról a funkcionális fejezeteknél történik.) Az Európa Tanács Társadalomfejlesztési alappal 40 M euro hitelkeretre a pénzügyminiszter kötött megállapodást, a Közép- és Felső-Tisza vidékén 1998-ban bekövetkezett árvízkárok helyreállítása céljából, mely hitelfelvételre 1999-ben nem képeztek előirányzatot. A hitelkeretből 2.534,5 M Ft-ot használtak fel. A hitelfelvételhez kapcsolódó feladatok végrehajtására a PM, a KHVM és a Kincstár 1999-ben nem állapodott meg.
13. Kezességvállalások és érvényesítések A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvény az állam által kezesség és viszontgarancia érvényesítése címén 21,5 Mrd Ft-ot irányzott elő. Ezen összeg az évközi tartalékolás és átcsoportosítás következtében - mind az öt alcímet különböző mértékben érintően - 19,635 Mrd Ft-ra csökkent. A módosított költségvetési előirányzat terhére 1999-ben 15,4 Mrd Ft használtak fel. A Kormány egyedi kezességvállalásából és a jogszabályon alapuló kezességekből eredő fizetési kötelezettség 10,5 Mrd Ft-ot tett ki. Ennek meghatározó része (9,7 Mrd Ft) a Budapest Bank Rt. privatizációs szerződéséből származó egyes kötelezettségek teljesítésének módjával függ össze. Az ún. Részvényesi Megállapodásban foglalt eszközvisszavásárlásra felvett hitel törlesztését az ezzel megbízott (közvetetten állami tulajdonú) gazdasági társaságnak az eszközök hasznosításából és értékesítéséből befolyt bevételei nem fedezték és ezért kezesi helytállásra került sor. Az agrárgazdaság növénytermesztési hiteleihez kapcsolódóan 681,3 M Ft összegű volt a kezességérvényesítés. A kifizetést az 1997. évi prolongált hitelek, valamint az 1998. évi tavaszi-őszi hitelek visszafizetésének (az ár- és belvizek, kedvezőtlen időjárási viszonyok miatti árbevételkiesés) meghiúsulása okozták. (A bankok által érvényesített kezesség összege az éves átlagos hitelállomány 4-5%-át tették ki, meghaladva az előző évek átlagát.) Az 1993. június 30. előtt elhelyezett pénzintézeti takarékbetétekre még fennálló állami kezesség címén mindössze 931 ezer Ft kifizetése történt. A korábbi években beváltott kezességek összegéből 1999-ben 5.462 M Ft térült meg.
A költségvetés által realizált ezen bevételből 3.330 M Ft-ot a Postabank Rt. részvényesei fizettek vissza, 733 M Ft a Budapest Bank Rt. visszafizetése, a viszontgaranciával érintett intézmények (Eximbank Rt, MEHIB Rt., Hitelgarancia Rt, Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány) által behajtott összeg 829 M Ft. A Gávavencsellői Takarékszövetkezet felszámolása befejezéseként befolyt összeg 158 M Ft, 412 M Ft-ot pedig az APEH hajtott be az egyedi vállalati és agrárgazdasági kötelezettségekből. Az év során a Kormány a Kvtv. 33. § (1) bekezdésében meghatározott (1%-os) keret terhére 5 db új kezességet vállalt 22,9 Mrd Ft összegben. Ez a törvény által lehetővé tett összeg 65%-át jelenti. A Kormány egyedi kezességet vállalt a szilágysomlyói kincs bemutatásához (763,3 M Ft); a MÁV Rt. és a GYSEV Rt. járműállománya felújítást szolgáló hitelfelvételhez (14.655 M Ft); a közoktatás tankönyvellátásához szükséges hitelfelvételhez (1.316 M Ft); az 1999. évi őszi gabonavetésekhez felvett hitelek 70%-ára (6.000 M Ft); a Kettesfogathajtó Világbajnokság megrendezéséhez felvett hitelre (200 M Ft). Az Eximbank Rt a Kvtv-ben rögzített forrásoldali kezességvállalás 85 Mrd Ft-os összegét 65,4%-ban használta fel. A költségvetés terhére az exportcélú garanciaügyletek 80 Mrd Ft-os keretét 34,9%-ban használta ki, amely az előző évhez viszonyítottan 1,4 százalékpontos növekedést jelent. A garanciaállomány közel 90%-a az ipart, elsősorban a gépipart segítette termékei külföldi értékesítésében. 1999-ben 761,7 M Ft garanciabeváltásra került sor, mely a Komi Gazdaságfejlesztési Programiroda magyar járműimportjához kapcsolódott. A beváltott garancia összege a Kvtv-ben rögzített, illetve módosított előirányzat 51,7%-át tette ki. E beváltásból még ebben az évben 90 M Ft megtérült. A megtérülés után a bankot 4,5 M Ft jogszerű - jutalék illette meg. Az ügylet ellenőrzés során megállapítottuk, hogy az Eximbank Rt. a jogszabályban előírt jelentésében és nyilvántartásában nem a bruttó elszámolást alkalmazta. A MEHIB Rt. által vállalható politikai és árfolyamkockázatok elleni biztosítási kötelezettség keretösszegét a Kvtv. 250 Mrd Ft-ban határozta meg. A keret kihasználása az elmúlt évihez képest közel 20 százalékponttal kisebb, mindössze 26,6%-os volt. Ennek oka az orosz partnerek helyzetének bizonytalansága miatti exportszállítások elmaradása, illetve azoknak a következő évekre való áthúzódása. A módosított kiadási előirányzat terhére 2.823,9 M Ft (67,6%) kárkifizetés történt.
Kármegtérülés címén 1999-ben Mozambikból 393,3 M Ft folyt be, mely után jutalék nem illette meg a MEHIB Rt-t. A Kvtv. 63. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a kárfizetési előirányzatból a Kormány 2339/1999. (XII. 20.) sz. határozatával 1.250 M Ft-ot csoportosított át a MEH-hez. E forrásból a tulajdonosi jogokat gyakorló ÁPV Rt. az Eximbank alaptőkéjét 500 M Ft-tal, a MEHIB Rt. alaptőkéjét 750 M Ft-tal emelte meg. A társaságok alaptőke emeléséről a Fővárosi Cégbíróság 2000. I. 18-án, illetve 21-én hozott határozatot. A Hitelgarancia Rt. részére az 1998. évi XC. törvény 65 Mrd Ft összegű kezességvállalást irányzott elő. A kezességvállalási keret kihasználása az év egészében 45,7%-os volt, azonban szolgáltatásai vonzóbbá tételével az év végén elérte a 78%-ot. A költségvetés viszontgarancia jogcímen az előirányzatnál (1,8 Mrd Ft) lényegesen kisebb összeget, 1,2 Mrd Ft kifizetést teljesített. A Hitelgarancia Rt. megtérülési bevétele 347 M Ft volt, melynek 70%a a költségvetést illette meg. Az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány részére a Kvtv. 42 Mrd Ft készfizető kezességvállalást irányzott elő. Az állományi keret kihasználtsága 1999. év végén 58,2 % (24,5 Mrd Ft) volt. A kezesi helytállás után teljesített költségvetési viszontgarancia kifizetés 148,2 M Ft-ot tett ki. A viszontgarantált és beváltott állományból 1999-ben a megtérülés összege 52,8 M Ft, amelyből a 34,5 M Ft illette meg a költségvetést. A viszontgaranciával érintett fenti szervezetek szerződésállományának mintavételes, a kezességbeváltás és a megtérülés dokumentumainak tételes vizsgálata alapján megállapítható, hogy ezen szervezetek a vonatkozó jogszabályok előírásait betartották. E szervezetek erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a kezességbeváltás miatti összegek minél gyorsabban, minél nagyobb összegben térüljenek meg és a költségvetésbe befizetésre kerüljenek. A kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezésének finanszírozására felvett hitelekre az állam 48,9 Mrd Ft összegben vállalt kezességet. Ez okból az 1999. évben költségvetésnek fizetési kötelezettsége nem keletkezett. Az 1998. évi XC. tv. 34. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány 1064/1999. (V. 31.) határozatának megfelelően a pénzügyminiszter 3,16 Mrd Ft tőke és 0,26 Mrd Ft kamat összegének erejéig kezességet vállalt a Sopron Megyei Jogú Város Erzsébet Kórháza rekonstrukciójához felvett hitellel összefüggésben. (a felvett hitel 153,520 M ATS, lejárata 2003. június 30.)
A MBFB Rt. által felvett hitelekhez és kötvénykibocsátáshoz a Kvtv. 35. § (2) bekezdése 120 Mrd Ft kezességvállalást irányzott elő. A külföldi hitelekhez kapcsolódó kezességvállalás év végi állománya 42,1 Mrd Ft (kihasználtság 35%) volt. A kezesség érvényesítésére az 1999. évben nem került sor. A Kormány kezességet vállalt az M1/M5 autópálya projekt átstrukturálásával kapcsolatos hitelekkel (76,16 M USD, 98,04 M euro, 8.784 M Ft) összefüggésben, valamint a Budapest és Dunaújváros önkormányzatai által szennyvíz-kezelések fejlesztése céljára felvett 27,6 M euro, illetve 2,0 M euro összegű hitelek és járulékaik visszafizetésére. Kezességérvényesítésre nem került sor (1998. évi XC. tv. 35. § (1) bekezdés) 1999. évben. Az 1998. évi XC. törvény 36. § bekezdése felhatalmazást adott a Kormánynak, hogy a hitelintézetek által nyújtott agrárhitelekre a központi költségvetés terhére 16 Mrd Ft összegben kezességet vállaljon. A Kormány határozataiban közel 15 Mrd Ft összegben vállalt készfizető kezességet. A vállalt kezességek a konzervipari társaságok exportjuk finanszírozására felvehető 2,33 Mrd Ft hitel tőke összességére; a tartósítóipar finanszírozási problémáinak enyhítése érdekében az FVM rendeleteiben meghatározott társaságok által felvett legfeljebb 11,5 Mrd Ft hitel tőke összegére 5 Mrd Ft erejéig, továbbá a már korábban felvett hitelek fennálló 2,6 Mrd Ft állományának 50%-áig; a szarvasmarha-ágazat fejlesztésére felvehető 5,17 Mrd Ft összegű hitelek tőke összegének 70%-ára sortartó kezesség, az új típusú szövetkezetek, a gazdálkodó szervezetek, zöldség- és gyümölcs-termelői, illetve értékesítő szervezetek 1999. évi támogatásának kiváltására felvehető 2,2 Mrd Ft hitel tőke összegének teljes egészére. A hitelek 2000. évi lejáratára tekintettel kezességérvényesítés nem merült fel. A lakásfinanszírozás módosult rendje szükségtelenné tette a Földhitel és Jelzálogbank záloglevelei kibocsátásához a törvény által lehetővé tett kezességvállalást. Az állam által vállalt kezességek és nyújtott hitelek állományáról a Kincstár teljes körű nyilvántartással rendelkezik. Az egyedi kezességvállalások főbb adatait a PM Költségvetéspolitikai Főosztálya tartja nyilván. A Kincstár és a PM által vezetett nyilvántartások összehangoltak és egyezőek. Az Áht. 33. § (4) bekezdése alapján a 151/1996. Korm. rendelet 10. § (1) bekezdésének rendelkezéseit figyelembe véve az APEH tájékoztatást kapott azon adósokról, amelyek helyett az állam állt helyt. A kezességvállalásokkal
kapcsolatos feladatokat az APEH a köztartozásokkal azonos módon, az Art. vonatkozó rendelkezései szerint kezeli. Az 1998. évi zárszámadásról készült ÁSZ jelentés megállapításával azonos módon a PM és az Kincstár nem rendelkezik a kezességbeváltás miatti tartozásokról tőke- és járulékai bontású nyilvántartással. Az APEH ezzel elvben rendelkezik, de a szükséges kimutatás elkészítése meghaladta az ÁSZ ellenőrzés rendelkezésére álló időt.
14. A letéti számlák 14.1. A központi letéti számlák Az Áht. és több kormányrendelet által szabályozott letéti számlák célja, hogy azokon a központi költségvetési szervek és a helyi önkormányzatok a tevékenységi körükön kívül eső feladatellátáshoz kapcsolódó, költségvetési bevételként vagy kiadásként el nem számolható pénzeszközök forgalmát bonyolítsák. Letéti számlán kell kezelni mindazon pénzeszközöket, amelyekről jogszabály rendelkezik (pl. hagyaték). A Kincstár 1999-ben egy letéti számlát vezetett. A számla nyitó egyenlege 1999. január 1-én 263 E Ft volt. Év közben a megszűnt társadalmi szervezetek (18 szervezet) vagyonértékesítéséből származó befizetés címén 1.074 E Ft bevételt számoltak el, így a záró állomány 1.337 E Ft-ra növekedett. A számláról kiadást nem teljesítettek.
14.2. A fejezeti letéti számlák Az ellenőrzött fejezetek és fejezeti jogosítvánnyal rendelkező címek jelentős része nem rendelkezik letéti számlával (KÜM, MTA, SZCSM Igazgatás, OBH, GV, ALB, MEH, PNSZ, KEHI, KE, KT, TH). Több fejezet rendelkezik letéti számlával, de azokon 1999. évben forgalom nem volt (HM, EüM, ISM, PM, KöM, KHVM), illetve az év során egyenlegét átadta másik fejezetnek (az OM-től az NKÖMnek). Egy intézmény (KSH) felülvizsgálta a letéti pénzkezelés és a számla szükségességét, majd megszüntette a számlát. Több fejezetnél és intézménynél a szabályozási célnak megfelelő, az előírások szerint vezetett letéti számlákat kezeltek, amelyek nyitó és záró egyenlege, valamint évközi forgalma szabályszerű volt (a BM-nél 17 számla, a GM-nél). A törvényi felhatalmazás alapján jelentős forgalmú (az 1999-es év folyamán 1 Mrd Ft-ot meghaladó) letéti számlát vezet az IM-BV (a fogvatartottak pénzét kezelik) és az MKÜ (hagyatéki ügyek).
Szabálytalan és célszerűtlen letéti számlahasználatot állapítottunk meg az FVM fejezetnél. Az agrárintervenciós célokat szolgáló, az FVM Irányító Szervezet által kezelt letéti számla 1999. júniusában az Agrárintervenciós Központhoz (AIK) került, ahol szabályosan új letéti számlát nyitottak, 971 M Ft nyitóállománnyal. Az év során a számláról kifizetés történt az FVM Gazdasági Hivatal informatikai fejlesztésére (10 M Ft), Kárpátalján árvízkárosultak természetbeni segélyezésére (26 M Ft), a tárca tulajdonában lévő Kft-k és Kht-k alaptőke növelésére (200 M Ft), árvízkárosult magánszemélyek segélyezésére (500-500 E Ft). A felsorolt kifizetések nem tekinthetők az agrárintervenciós célok körébe tartozónak. Az AIK-nál vezetett számítógépes nyilvántartás megfelel a letéti számlákra vonatkozó analitikus nyilvántartás követelményének. Ugyanez nem áll fenn az FVM Irányító Szervezet Pénzügyi Osztályán található analitikus nyilvántartásra, amit már a megelőző időszakban végzett ÁSZ és KEHI vizsgálat is kifogásolt. Az FVM Irányító Szervezet letéti számláján 2000. január 1-jén 138 M Ft összegű - 1994-1997. között keletkezett - rendezetlen tétel található.
15. Elkülönített, otp-nél vezetett lakásalap számlák Lakásalappal a TH kivételével minden fejezet, illetve vizsgált szerv rendelkezett. A munkáltatói kölcsön a lakáshozjutásban továbbra is fontos szerepet tölt be. A fejezetek gazdálkodó szervei a lakásalappal kapcsolatos számlákat az egyéb pénzforgalmi számláiktól elkülönítetten kezelik és vezetik. A számlák egyenlegei a főkönyvi kimutatások adataival megegyeztek. A gazdasági események főkönyvben való kezelése és nyilvántartása megfelelő volt, a főkönyv és az analitika az esetek nagy részében megegyezett. Hiányosságok az MTA Titkárságánál, a PM-nél és az EüM Gazdasági Igazgatóságánál merültek fel. Az MTA Titkárságnál a kötelező egyezőség a dolgozók lakáskölcsön tartozása és a főkönyvi adatok között nem állt fenn. A főkönyvi adatok nem egyeztek meg az analitikával. Az eltérések rendezését 1998. óta folyamatosan végzik, de 1999. december 31-ig nem sikerült a kötelező egyezőséget helyreállítani. A dolgozóknak adott kölcsön állománya tekintetében 6,3 M Ft volt az eltérés. A PM Ellenőrzési Főosztálya 1997-1999. évekre vonatkozóan, 1999-ben célvizsgálat keretében ellenőrizte a lakásalap számla terhére nyújtott kölcsönök szabályszerűségét és számos hiányosságot állapított meg.
A kölcsönnyújtást, felhasználást, valamint a havi törlesztéseket nem ellenőrizték. A lakáskölcsönök törlesztésének és folyósításának nyilvántartási rendjét nem alakították ki, annak elemei nem alkottak zárt rendszert. A számviteli elszámolások nem voltak az előírásoknak megfelelően dokumentáltak, az OTP Rt-vel a tételes egyeztetések elmaradtak. A lakásalap számla forgalmát az analitika nem támasztotta alá, az OTP nyilvántartásában nem szereplő adat, illetve utólag beírt adatok miatt. Az EüM lakásalap számlájának forgalmát és állományát az 1999. évi intézményi és fejezeti beszámolókban első alkalommal szerepeltették. A Gazdasági Igazgatóság mérlegében tárgyévi adatként 73,9 M Ft szerepelt adott lakáskölcsönként. Rövid lejáratú kölcsön bevételeként pedig 10,3 M Ft. A mérlegben előző évi adat nem szerepelt. Az első félévben kiadott kölcsön összegével előirányzatmódosítást hajtottak végre, de a második félévben idő hiányában erre nem került sor. 1999-ben a teljesítési adatokból kitűnt, hogy 25,6 M Ft-ot adtak lakáshoz jutás támogatására és azonos összegű kölcsön visszatérülésével számoltak. Ez utóbbi adat nem valós, a beszámoló pénzforgalom egyeztetése tábla nem tartalmazza a lakásalap egyenlegét. A lakástámogatási számlákból az egy éven túli tartozások többségében megállapíthatók voltak. Nem volt megállapítható az egy éven túli tartozások összege, nagyságrendje az MTA Titkárságánál és az EüM-nél (az EüM-nél 1999-re vonatkozóan nem tudták kimutatni a ténylegesen visszafizetett kölcsönt és nem tudták megállapítani az egy éven túli tartozás összegét). A vizsgált fejezeteknél a késedelmesen fizetők tartozásának behajtására a szükséges intézkedéseket megtették, ezek száma és nagyságrendje nem volt számottevő. Az EüM-nél a késedelmesen fizetők tartozásairól nem állt rendelkezésre nyilvántartás, a behajtásról sem intézkedtek, a PM-nél nem tudtak dokumentumokat bemutatni az 1999-ben alkalmazott szankciókról.
Függelék
I. ORSZÁGGYŰLÉS A fejezet Kvtv. szerinti kiadási előirányzata 20.822,1 M Ft volt, ebből a támogatás 6.718,4 M Ft, a bevételi előirányzat pedig 555,2 M Ft. A módosított kiadási előirányzat (20.437 M Ft) 23.420,8 M Ft-ra, a bevételek 801,5 M Ft-ra, a költségvetési támogatás pedig 6.592,9 M Ftra teljesült. Az Országgyűlés fejezet zárszámadási adatai a Kincstár által prezentált adatoktól a teljesítések vonatkozásában eltértek. Az eltéréseket a 2000. január 31-ét követő belső ellenőrzés által feltárt hiányosságok miatti könyvelések, valamint a készpénzállomány változása okozta. Az eltérések levezetését a fejezet a Kincstár felé indokolta, a Kincstár észrevételt nem tett. Az előirányzatok tekintetében a Kincstár és a fejezet között eltérés nem volt. Az 1999-es költségvetési év zavartalan pénzügyi lezárása érdekében az 1999. dec. 8-i keltezésű gazdasági főigazgatói tájékoztató a képviselők, frakciók, a hivatali egységek részére határidőkhöz kötött előírásokat tartalmazott. Az 1/2000. évi GF utasítás az 1999. évi költségvetési beszámoló elkészítésével kapcsolatos zárlati feladatokat előírta. A fejezet eleget tett a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 149. § (3)-(5) bekezdései előírásainak, a beszámoló valódiságát is ellenőrizte annak ellenére, hogy a Korm. rendelet (4) bekezdése e feladatot nem írja elő. A beszámolót a K11 programmal is ellenőrizték, amely hibát nem jelzett. A fejezet értékelte a szakmai feladatok és erőforrások kapcsolatát. Az előirányzatok felhasználását a feladatok megvalósítása indokolta, az intézmény működése kiegyensúlyozott volt. A Kvtv. 10-12. §-aiban előírt befizetési kötelezettség időbeni teljesítését ellenőrizték. Az Országgyűlés Hivatala az Áht. 88. §-ában, valamint a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 10. és 11. §-aiban előírt követelményeknek megfelelő alapító okirattal rendelkezett. A gazdálkodás szabályozottsága a jogszabályi előírásoknak megfelelt, teljes körű volt, a szabályzatok módosítása - a jogszabályok módosulásával illetve a belső ellenőrzés tapasztalatainak figyelembe vételével - megtörtént. Az Országgyűlés Hivatalának számviteli politikáját a 9/1998. számú gazdasági főigazgatói szabályzat tartalmazza. A leltározás rendjéről a 10/1996. számú főigazgatói szabályzat rendelkezik. A Leltárkészítési és
leltározási szabályzat készítésénél az 54/1996. (IV. 12.) Korm. rendelt előírásaiból indultak ki. Eszközök és források értékelési szabályzatát az intézmény nem készítette el, de mivel a Számviteli politika IV. fejezete tartalmazta az értékelési elveket. Pénzkezelési szabályzat címén a Hivatal több szabályzatot készített. Az Országgyűlés gazdasági főigazgatója a 2/1999. évi szabályzatában a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjét a jogszabályoknak megfelelően szabályozta. Az OGY negyedéves előirányzat felhasználási tervet készített, a pénzellátás ütemezésénél az Áht. 102. § (1)-(3), valamint a 217/1998. (XII. 30.) 139. §) bekezdései szerinti saját bevételeket figyelembe vették. A terv készítésének idején, valamint a beszámolási időszak során a terv és a finanszírozási igény között az összhang fennállt, az alapfeladatok ellátására az előirányzat felhasználási keret elegendő volt. Előfinanszírozást nem vettek igénybe. A Hivatal költségvetési kiadási előirányzata a különböző hatáskörökben végrehajtott előirányzat-módosítások következtében az eredeti előirányzathoz képest 6.923,9 M Ft-ról 7.760,9 M Ft-ra nőtt (11,2%). A költségvetési előirányzat-átcsoportosítások a hatásköri előírásoknak és a kiemelt előirányzatokra vonatkozó szabályoknak megfeleltek. Az előirányzat módosítások dokumentáltak voltak, a módosításokat tartalmazó nyilvántartás áttekinthető formában tartalmazta az elrendelő okmány bizonylatszámát, az érintett cím, azon belül kiemelt előirányzat megnevezését, a módosítás összegét és dátumát. A nyilvántartás adatai a beszámoló és a főkönyvi kivonat adataival megegyeztek. Fejezetek közötti előirányzat átcsoportosítást két alkalommal hajtottak végre. Az Országgyűlés Könyvtára az NKÖM által meghirdetett pályázaton 3,3 M Ft-ot nyert. A pályázat bonyolítása a programfinanszírozás előírásai szerint történt. A részprogram engedélyokiratokat elkészítették, azokat a Kincstár visszaigazolta, a szerződést megkötötték, az összeget a célnak megfelelően használták fel. A költségvetési támogatás felhasználásról számszaki és szöveges beszámoló készült. A központi költségvetés általános tartalékából a fejezet a 2355/1999. (XII. 23.) Korm. határozat alapján 63,4 M Ft-ban részesült. A támogatási igényt számításokkal alátámasztották. A kiemelt előirányzatok teljesítése a módosított előirányzatokat nem haladta meg. A bevételi eredeti előirányzat a költségvetési támogatással együtt 6.923,9 M Ft, a módosított előirányzat összege 7.760,9 M Ft volt.
A módosításban meghatározó szerepe a pénzforgalom nélküli bevételeknek - előirányzat maradvány igénybevétele - volt 729,3 M Ft értékben. A saját bevételek növekedése és a felhalmozási bevételek módosító hatása együttesen 155,7 M Ft volt. A többlet a Parlament épületének megnövekedett látogatottságából, a nem tervezett kötbér és bírság, valamint a KEH-nek és MEH-nek továbbszámlázott szolgáltatásokból adódott. A többletbevételekből többletkiadásokat (takarítás, idegenvezetés, világítás, fűtés) fedezték. A bevételek utáni befizetési kötelezettséget teljesítették. Fejezeti kezelésű előirányzatok eredeti összege 85 M Ft, módosított előirányzata 86,3 M Ft, a tényleges felhasználás 77,9 M Ft volt. Előirányzat maradvány összege 8,4 M Ft. Az előirányzat módosítások a jogszabályi előírásoknak megfelelően történtek. Az előirányzatok felhasználása az Áht. 24. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelt. Az 1998. évi előirányzat-maradványból a beszámolási időszakra felhasználásra jóváhagyott maradvány összege: 807,2 M Ft volt. A PM a fejezet maradványát a jogszabályi előírásokkal ellentétben csak július 12-én (működési kiadások) és november 25-én (központi beruházások maradványa) hagyta jóvá. Az 1999. évi előirányzat-maradványt helyesen állapították meg. A beszámolási időszakban keletkezett előirányzat maradvány összege 395,0 M Ft volt, amely az alaptevékenység előirányzat maradványa (vállalkozási tevékenységet az intézmény nem folytat). Az előirányzat maradványból elvonásra felajánlott maradvány összege 22,3 M Ft, amely a jogszabályon alapuló maradvány elvonását, valamint az elmaradt feladatokra rendelkezésre bocsátott előirányzatok maradványát tartalmazta. Felhasználásra javasolt előirányzat maradványból -372,7 M Ftlegnagyobb tétel a felújítások maradványa 75,4 M Ft, valamint az intézményi beruházások maradványa 138,7 M Ft. A fejezet 1999. évi beszámolójelentése hiteles, az a leltárral alátámasztott főkönyvi kivonatok és a lezárt főkönyvi számlák adataiból a jogszabályi előírások alapján készült és az OGY vagyoni és pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet ad.
Közbeszerzések Tanácsa A Közbeszerzések Tanácsa az Országgyűlés fejezeten belüli fejezeti jogosultságú önálló költségvetési cím. A KT-t a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvénnyel hozta létre az OGY. A szervezet tevékenységét az 1999. évi LX. törvénnyel módosított, a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény határozza meg. Alárendelt szervezete, alaptevékenységen túli tevékenysége és
gazdasági érdekeltsége nincs. A szervezet pénzügyi-gazdasági tevékenysége egy szervezeti egységbe koncentrálódik. A gazdálkodás szabályozottsága megfelelt a jogszabályi előírásoknak. A szervezet tevékenységéről éves jelentésében az Országgyűlésnek számol be, minden lényegi kérdésről törvényi felhatalmazás alapján a Tanács, vagy az Elnök dönt. Így például a Tanács ülése jóváhagyja a költségvetési tervet és a beszámolót is. Ez a módosítások után 392,8 M Ft-os kiadással, 330,4 M Ft-os bevétellel és 29,1 M Ft-os támogatással számolt. A beszámoló adatai a Kincstárnál nyilvántartott adatoktól mind az előirányzatoknál, mind a teljesítésnél eltértek. Az eltérés oka, hogy a teljesítések az év végére koncentrálódtak, amit a zárlat miatt a Kincstár már nem tudott könyvelni. A közbeszerzésről szóló 1995. évi XL. törvény módosítása bővítette a Közbeszerzések Tanácsának feladatkörét, meghatározta a jogorvoslat eljárásrendjét és megváltoztatta a Tanács elnökének jogállását, amennyiben az társadalmi funkcióból határozott időtartamú, helyettes államtitkári besorolású köztisztviselői funkcióvá vált. A fejezet kiadásait a működési bevételekből fedezte, az előirányzat felhasználására a takarékos gazdálkodás volt a jellemző. Az intézményi bevételek a törvényi felhatalmazás alapján beszedett közbeszerzési eljárási közzétételi díjakból, a döntőbizottsági eljárások igazgatás-eljárási díjaiból és a kiszabható bírságnak a Tanácsot megillető 25%-os részéből tevődtek össze. A bevételek nehezen tervezhetők, mert az eljárások száma változó, a bírságok beszedése (a peresítések miatt) pedig több évre elhúzódik. A fentieknek megfelelően az intézményhez 1999. évben az alaptevékenységből 175,8 M Ft, a bírságokból 108,5 M Ft folyt be, míg ugyanezekből a Közbeszerzések Tanácsa a központi költségvetés javára 142,2 M Ft-ot fizetett be. Tekintettel arra, hogy a közbeszerzésekről szóló törvény módosítása (1999. évi LX. tv.) - a bírságok 25%-nak a Tanácsnál történő visszahagyásáról rendelkezett - csak szeptember 1-jétől lépett hatályba, így a fejezetnél a bevételek elmaradása miatt a befizetés teljesítésével finanszírozási zavar állt volna elő. Ezért a fejezet kezdeményezésére a Pénzügyminisztérium 6075/1/1999. (július 30-i) levelében az előirányzat maradvány befizetési kötelezettséget módosította és 35.000 E Ft befizetésétől eltekintett. Az így módosított előirányzat maradvány befizetési kötelezettségének a kbt. az előírt határidőre (1999. VIII. 15ig) eleget tett. Kis összegű követelés elengedésére nem került sor.
A Közbeszerzések Tanácsa kizárólag ingó vagyonnal rendelkezik. Ezek a feladat ellátáshoz szükséges számítástechnikai eszközök és szoftverek, irodatechnikai eszközök és bútorok, valamint 3 db személygépkocsi. A fejezet 1999. évi beszámolójelentése hiteles, az a leltárral alátámasztott főkönyvi kivonatok és a lezárt főkönyvi számlák adataiból a jogszabályi előírások alapján készült és a KT vagyoni és pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet ad.
II. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG 1999. évben a Köztársasági Elnökség fejezet a Köztársasági Elnöki Hivatal a Köztársasági Elnök Katonai Irodája államhatalmi költségvetési szervezetek és az állami kitüntetések fejezeti kezelésű előirányzatot foglalta magában. A fejezetnél az éves zárszámadás adatainak egyeztetését a Kincstári beszámoló adataival elvégezték. Az intézmények az eltérések levezetését, szöveges indoklásukat a beszámolóhoz mellékelték. Az eltérések elsősorban téves kincstári kódok alkalmazására, illetve esetenként az előirányzat módosítások Kincstár felé történő késedelmes továbbítására vezethetők vissza. A felügyeleti szerv eleget tett az intézményi beszámoló felülvizsgálati kötelezettségének. A beszámolók adatait a főkönyvi kivonatok adataival összevetették, az előírt tartalmi és számszaki egyezőségek vizsgálatát a K-11-es számítógépes program alkalmazásával végezték. Az intézmények a gazdálkodás viteléhez szükséges - jogszabályokban előírt - szabályzatokkal rendelkeztek. A Kincstár az 1999. évről szóló költségvetési törvényben meghatározott kiadási előirányzatot a fejezet részére teljes összegben megnyitotta. A költségvetési szervek részére a Kincstár által megállapított időarányos előirányzat-felhasználási keret elegendő volt a havi feladatok finanszírozására. A fejezetnél az előirányzat-módosításokat a hatásköri előírásoknak megfelelően, szakmailag indokolt időpontban és mértékben hajtották végre és megfelelően dokumentálták. A Köztársasági Elnökség fejezet az 1999. évi eredeti kiadási és bevételi előirányzata 368,0 M Ft volt, amely az évközi előirányzat-módosítások következtében 394,2 M Ft-ra változott. A tényleges kiadások az eredeti előirányzatot 26,2 M Ft-tal haladták meg.
A többlet kiadásokra a működési felhalmozási bevételi többlet, a korábban felvett alkalmazotti kölcsönök visszatérülése, valamint az előző évi maradvány nyújtott fedezetet. A módosított kiadási előirányzatot nem lépték túl. A fejezetnél a bevételek 20,0 M Ft többletbevételt tartalmaztak. A bevételek 87,8%-a költségvetési támogatás volt, amely kormányzati elvonás következtében 10,5 M Ft-tal csökkent. A többletbevételeket és az előző évi előirányzat-maradványt az Áht. 93. § (2)-(3) bekezdésében előírtaknak megfelelően - az intézményi előirányzat módosítást követően - használták fel. A Köztársasági Elnökség fejezet 1999. évi költségvetése saját bevételi előirányzatot nem tartalmazott, ezzel szemben a realizált saját bevétel működési és felhalmozási bevételből, nem tervezett pénzeszköz átvételből, valamint előirányzat-maradvány igénybevételéből származott. A többletbevételekből a személyi juttatások és a dologi kiadások előirányzatát növelték. A Köztársasági Elnökség fejezetnél 1998. évben 29,6 M Ft előirányzatmaradvány keletkezett, melyet a PM jóváhagyása alapján 4,2 M Ft befizetési kötelezettség terhelt. A fejezet befizetési kötelezettségét határidőn belül teljesítette. Az 1999. évben keletkezett előirányzat-maradvány 12,9 M Ft, teljes mértékben kiadási megtakarításból származott. Az önrevízió alapján elvonásra felajánlott maradvány 0,7 M Ft volt. A fejezetnél lakásalap számlával a Köztársasági Elnöki Hivatal rendelkezett. A számla forgalmáról elkülönített nyilvántartást vezettek, mely tartalmazta a nyújtott kölcsön összegét, a törlesztő részletet, valamint az éven túli tartozások összegét. A fejezet 1999. évi beszámolójelentése hiteles, az a leltárral alátámasztott főkönyvi kivonatok és a lezárt főkönyvi számlák adataiból a jogszabályi előírások alapján készült és az KE vagyoni és pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet ad.
III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG Az 1998. évi költségvetési törvény a III. Alkotmánybíróság fejezetre 667,9 M Ft kiadási előirányzatot határozott meg. Ebből az Alkotmánybíróság címen működési költségvetésre 532,7 M Ft (személyi juttatások 258 M Ft munkáltatókat terhelő járulékok 97 M Ft, dologi kiadások 177,7 M Ft) kiadási előirányzatot, felhalmozási kiadásokra 135,2 M Ft (intézményi beruházási kiadások 22 M Ft,
felújítás 5 M Ft, egyéb központi beruházások 108,2 M Ft), együtt 667,9 M Ft előirányzatot határozott meg. A költségvetési fejezetre a törvény saját bevételi előirányzatot nem határozott meg, a teljes kiadási előirányzat fedezetét költségvetési támogatásból biztosította (667,9 M Ft). A fejezet egyeztette adatait a Kincstári adatokkal, az eltérésekről elkészítette a szöveges indokolást. A kiadási és bevételi előirányzatok közül 3 tételnél volt eltérés. A teljesítési adatok közül 4 tételnél volt eltérés. Az előirányzati és teljesítési adatok közötti eltérések részben a fejezet, részben a Kincstár hibájaként értékelhetők, azonban a költségvetési beszámoló valós adatokat tartalmaz. A fejezet év közben rendezte valamennyi függő, átfutó, kiegyenlítő tételét, így ilyen címen teljesítési adat a költségvetési beszámolóban nem jelent meg. A költségvetési törvény a fejezet kiadásainak fedezetét költségvetési támogatásból biztosította (667,9 M Ft). A ténylegesen folyósított költségvetési támogatás 648,8 M Ft, nem tervezett működési bevétel 8,5 M Ft, a felhalmozási bevétel 11,6 M Ft. A bevételek meghatározott köre utáni befizetési kötelezettségének a fejezet - a bevétel jóváírását követően, azonnal - eleget tett. Az Alkotmánybíróság létrehozásáról a többször módosított 1989. évi XXXII. törvény intézkedik, az alapító okiratot a jogszabály helyettesíti. Az ellenőrzés időpontjában nem rendelkezett az Alkotmánybíróság Számviteli politikával. A szabályzatokat többnyire a szakmai feladatok és sajátosságok figyelembe vételével állították össze, a szervezeti változások miatt nem módosították azokat. A fejezet 1999. évben nem rendelkezett fejezeti kezelésű előirányzattal. A költségvetési törvényben meghatározott kiadási előirányzatnak - és a szabályszerűen alkalmazott gyakorlatnak - megfelelően nyitotta meg az Államkincstár az Alkotmánybíróság Hivatala részére a működési kiadások előirányzatait, amely a tervezett 667,9 M Ft-tal szemben 648,8 M Ft-tal teljesült. A működési kiadások mellett az intézményi beruházási kiadásokra 11,2 M Ft-ot tervezett, az ÁFA-t is magába foglaló egyéb központi beruházásra 130,2 M Ft-ot irányzott elő, ez utóbbi előirányzat felhasználása programfinanszírozással valósult meg. A Kincstár által rendelkezésre bocsátott keretet két kormányhatározat miatti elvonás csökkentette. A feladatai teljesítését biztosító költségvetési támogatás csökkentését saját bevételekkel egészítette ki, így elegendő forrás állt rendelkezésre a kiadások teljesítésére. A
negyedéves előirányzat-felhasználási tervet havi bontásban elkészítették és a Kincstárnak is megküldték. A működési feladatok ellátását biztosította a havonként rendszeresen folyósított költségvetési támogatás, előirányzat előrehozatalra nem került sor. A felügyeleti szervi és intézményi hatáskörben végrehajtott előirányzatmódosítások dokumentumai - időrendi sorrendben - rendelkezésre álltak, azokat a hivatalvezető-helyettes engedélyezte, a módosításokat a szükséges időpontban és mértékben hajtották végre. A módosított előirányzat (673,6 M Ft) az eredeti költségvetési előirányzatot még 1%-kal (0,85%) sem változtatta. A fejezetet a 3%-os mértékű létszámcsökkentés nem érintette. Az egyéb központi beruházásra tervezett előirányzat teljesítése központosított közbeszerzés keretében programfinanszírozással valósult meg, a teljes dokumentáció rendelkezésre állt. A tényleges teljesítés összege 105,9 M Ft, amelyből személygépkocsikra 89,1 M Ftot, számítástechnikai eszközökre 8,3 M Ft-ot, bútorokra, egyéb berendezésekre 8,5 M Ft-ot fordítottak. A fejezet a többletbevételét folyó kiadásokra (készletbeszerzés, szolgáltatás, karbantartás) és felújításra használta fel. Kis összegű követelés elengedésére nem került sor. Az 1998. évi Kvtv. az Alkotmánybíróság kiadásait teljes összegében költségvetési támogatásból tervezte biztosítani. A bevételek között nem tervezték a rendkívüli bevételnek számító biztosítói kártérítést, továbbá a tárgyi eszközök értékesítéséből befolyt bevételeket. Ezek összege 11,6 M Ft lett, ami a költségvetési bevételek 1,7%-a, arányaiban jelentéktelen volt. A fejezetnél 22,5 M Ft előirányzat-maradvány keletkezett 1999. évben, ami kiadási megtakarításból származott. Az 1999. évi előirányzat-maradvány dokumentációi rendelkezésre álltak az előírt módon és tartalommal, számításokkal alátámasztva, a kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradvány terhére a kiadásokat 2000. január hónapban teljesítették. A fejezet vagyonából tárgyi eszközök, járművek és immateriális javak állománya az előző évhez képest 28,9 M Ft-tal (3,8%-kal) nőtt, a belső összetétel eltérően alakult. A teljesen (0-ig) leírt eszközök állományának bruttó értéke 25,4 M Ft volt. A mérleg forrás oldala - egyezően az eszközök értékével - a saját
tőke mellett az 1998. évi (4,754 M Ft) és az 1999. évi (22,5 M Ft) előirányzat-maradványt tartalmazta. Az Alkotmánybíróság letéti számlával nem rendelkezett. A lakásépítési alap számla analitikus nyilvántartását szabályszerűen vezették, annak forgalma alapján félévenként feladást készítettek a főkönyvi könyvelés részére. A lakáskölcsön nyilvántartások vezetése szabályszerű volt, a gazdasági események főkönyvi számlákon való kezelése és nyilvántartása az előírásoknak megfelelt, a nyilvántartásokból az éven túli tartozások megállapíthatók voltak, az eddigi gyakorlatban nem fordult elő fizetési felszólítás, a dolgozók hiteltörlesztési kötelezettségeiknek határidőben eleget tettek. A fejezet 1999. évi beszámolójelentése hiteles, az a leltárral alátámasztott főkönyvi kivonatok és a lezárt főkönyvi számlák adataiból a jogszabályi előírások alapján készült, és az ALB vagyoni és pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet ad.
IV. ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSOK HIVATALA A fejezet költségvetési kiadási és bevételi (támogatás) előirányzata 568,3 M Ft volt. Az előirányzat módosítások következtében az eredeti előirányzat 32,9 M Ft-tal növekedett, a módosított előirányzat 601,2 M Ft, a teljesített kiadás 588,5 M Ft, a teljesített bevétel a költségvetési támogatással együtt 601,2 M Ft volt. Az Országgyűlési Biztosok Hivatalát az Országgyűlés 1995. július 1-én hozta létre az állampolgári jogok biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény alapján. A fejezet az alkotmányosan megválasztott, önálló hatáskörrel rendelkező négy országgyűlési biztos és hivatalaik tevékenységét foglalja magában. Az OBH fejezet szakágazati besorolása Államhatalmi szervek tevékenysége. Alaptevékenységén kívül egyéb kisegítő tevékenységet, vagy vállalkozási tevékenységet nem folytat, letéti számlával nem rendelkezik. A szervezeti, gazdálkodási szabályozottság megfelelő, az alapító okiratot jogszabály helyettesíti. A szabályzatok aktualizálása, kiegészítése szükséges, részben a szabályzatok 1997. évi hatálybalépését követő jogszabályi változások, másrészt egyes szabályzatok hiányos elemei miatt.
Az intézményi beszámoló a Hivatal költségvetésének végrehajtását tartalmazza, mely szerint a költségvetési törvény az OBH részére 568,3 M Ft eredeti előirányzatot határozott meg, saját bevételi előirányzatot nem írt elő, a kiadások fedezete teljes mértékben költségvetési támogatás. Az OBH fejezeti kezelésű előirányzattal nem rendelkezett. A Hivatal a 2043/1999. (III. 3.) Korm. határozat alapján mentesült az éves költségvetési törvényben előirt 3%-os létszám csökkentés alól. A Hivatal gazdálkodási feltételeit jelentősen rontotta a vonatkozó kormányhatározatokban elrendelt 16,3 M Ft előirányzat-csökkentés, valamint az előző évi maradványból történt 43,2 M Ft elvonás. 1999. évben összesen 4,5 M Ft többlet bevétel felhasználására volt lehetőség (a realizált bevételek előre nem tervezhető, eseti bevételek voltak). Az intézmény az előző év jóváhagyott előirányzat maradványát 1,5 M Ft-ot felhasználta. Az OBH az éves költségvetés végrehajtását 12,7 M Ft kiadási előirányzat megtakarítással teljesítette. Az előirányzat megtakarítás nem számottevő, a módosított előirányzat 2,1%-a. A kiadási előirányzat-maradvány teljes mértékben kötelezettségvállalással lekötött. A költségvetési előirányzatok teljesítésénél: Kiadási előirányzat túllépés nem fordult elő. Követelés elengedésére nem került sor. A költségvetési törvény 10-12. §-aiban meghatározott bevételek után a befizetési kötelezettség teljesült. A beszerzéseknél a központosított közbeszerzés szabályai érvényesültek. A többlet bevételek, valamint a maradvány felhasználás szabályszerű, az Áht. 93. §. előírásainak megfelelő volt. A kormány- és fejezeti hatáskörben, valamint az intézményi hatáskörben végrehajtott előirányzat módosítások dokumentáltsága megfelelő volt. Az előirányzat módosítások szakmailag indokolt mértékűek és a módosítások időpontjai összhangban voltak a felhasználással. A költségvetési beszámolók részét képező mellékletek közötti egyezőség biztosított volt, a K 11 program által előírt egyezőségek fennálltak. A beszámoló adatai és a Magyar Államkincstár által kimutatott adatok között a 81. Előirányzatok és 82. Teljesítés adatlapok ellenőrzése alapján megállapítható, hogy a költségvetési előirányzatoknál a
Kincstári beszámolóhoz viszonyítva eltérés nem volt, a teljesítések adatainál az eltérés nem számottevő, az intézmény folyamatosan eleget tett a Kincstárral való egyeztetési- és adatszolgáltatási kötelezettségének. Az OBH az év folyamán határidőre elkészítette a negyedéves előirányzat-felhasználási terveket a 217/1998. (XII. 30.) Kormány rendelet 139. §. előírása szerint. A Kincstár a havi finanszírozásnál a mindenkori módosított előirányzatnak megfelelően, időarányosan biztosította a felhasználható keretösszegeket. A Kincstár által biztosított időarányos előirányzat-felhasználási keretek elégségesnek bizonyultak a Hivatal kiadásainak fedezetére, likviditási probléma, illetve előfinanszírozási igény a fejezetnél nem merült fel. A fejezet költségvetési évet megelőző évi előirányzat maradványát a PM 6075/1999. sz. átiratában a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdésben előírt - április 30-i - határidővel szemben július hóban hagyta jóvá. A dokumentációból megállapítható, a fejezetet megillető és az önrevízió alapján, valamint a felülvizsgálat alapján meghatározott elvonás összege. A tárgyévi maradvány összege 12,7 M Ft, a költségvetési szervet meg nem illető összeg 0,8 M Ft, mely a munkáltatókat terhelő járulékok előirányzatán képződött. Az intézmény szabályszerűen állapította meg a előirányzat maradvány összegét. A helyszíni vizsgálat befejezéséig a PM a fejezet 1999. évi előirányzatmaradványának felülvizsgálatát nem végezte el. Az OBH vagyoni helyzetének változását a mérleg főösszeg korábbi évhez viszonyított 48,0 M Ft-os csökkenése mutatja. Az immateriális javak és tárgyi eszközök értéke 17,5 M Ft-tal alacsonyabb, mely az elszámolt értékcsökkenés és a megvalósult beruházás különbözetéből adódott. A pénzeszközök csökkenését jelentően befolyásolta az előző években képződött maradványból történő 43,2 M Ft-os elvonás. A dolgozók lakástámogatására szolgáló pénzeszközöket a fejezet elkülönített főkönyvi számlán, illetve bankszámlán kezelte. A főkönyvi könyvelésben a bankkivonatok alapján tételesen könyvelésre kerültek a kapcsolódó gazdasági események. Az analitikus nyilvántartásban az éven túli tartozások összege külön nem szerepelt. A mérlegsorok és a mérleg főösszeg valódiságát a főkönyvi könyvelés, és az azt alátámasztó analitikus nyilvántartások, valamint a leltározás adatai biztosították. Az ellenőrzés alapján megállapítást nyert, hogy a mérleg tételek megegyeztek a leltározással alátámasztott főkönyvi számlákon rögzített tényleges állapottal, a valódiság számviteli elve érvényesült.
A fejezet 1999. évi beszámolójelentése hiteles, az a leltárral alátámasztott főkönyvi kivonatok és a lezárt főkönyvi számlák adataiból a jogszabályi előírások alapján készült és az OBH vagyoni és pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet ad.
V. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK Az Állami Számvevőszék költségvetési fejezet 1999. évi zárszámadását független könyvvizsgáló ellenőrizte. A felülvizsgálatot követően az auditor az alábbi hitelesítő záradékkal hagyta jóvá a beszámolót. A könyvvizsgálat megállapította, hogy az Állami Számvevőszék az 1999. évi költségvetési beszámolóját a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően állította össze. A beszámolóban a bevételek 2.328,1 M Ft összege, a kiadások 2.217,4 M Ft összege, valamint a módosított előirányzathoz képest a 109,4 M Ft kiadási megtakarítás és a 0,8 M Ft bevételi többlet helyesen, a vonatkozó eredeti dokumentumokkal egyezően nyert kimunkálást. A mérleg az eszközök és források összegét egyezően, 786.159 E Ft-ban tartalmazta. Az éves költségvetési beszámoló az Állami Számvevőszék vagyoni és pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet adott.
VI. BÍRÓSÁGOK A fejezet Kvtv. szerinti kiadási előirányzata 31.403,8 M Ft volt, a bevétel 2.571,4 M Ft, a támogatás 28.832,4 M Ft. A Bíróságok fejezet, valamint a vizsgált intézmények (OIT Hivatala, Bács-Kiskun Megyei Bíróság) 1999. évi pénzügyi gazdálkodását összességében a kiegyensúlyozottság, a törvényi és jogszabályi előírások betartása jellemezte. Az előirányzatok teljesítése visszafogott, átgondolt gazdálkodásra utalt. A vizsgált intézmények, körültekintő gazdálkodással, különösebb probléma nélkül zárták az 1999-es költségvetési évet. A fejezet zárszámadás adatai és a Kincstár által prezentált adatok az előirányzatok tekintetében - három eset kivételével - egyeztek. Egy intézménynél tévesen feladott, két intézménynél fel nem adott előirányzat-módosítás miatt jelentkezett eltérés, mindhárom esetben a működési és a felhalmozási kiadások között. Az összes kiadásra nézve az eltéréseknek nem volt egyenlege. A teljesítések tekintetében általában a helytelen kódhasználat miatt jelentkezett eltérés. Általános,
a rendszerből következő eltérés a pénzforgalom nélküli bevételeknél mutatkozott, a Magyar Államkincstár hibájából eltérés nem volt. A fejezet a számszaki beszámoló összeállításához kiemelt szempontokat tartalmazó körlevelet adott ki. A sajátosságokat, az egységes értelmezést részletes számlatükör biztosította. A felügyeleti szerv a főkönyvi kivonatok alapján felülvizsgálta a beszámolókat, amelyet dokumentált. A fejezet a bíróságok által kitöltött adatlap és a beszámoló adatainak összevetésével ellenőrizte a befizetési kötelezettségeket és azt dokumentálta. A bíróságok befizetési kötelezettségeiknek eleget tettek. A Bíróságok fejezet és intézményei alapító okiratát törvény képezi, külön alapító okirattal nem rendelkeztek. A törvényben foglaltakat - a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben is említett - szervezeti és működési szabályzatok részletezik, továbbá a bíróságok költségvetési alapokmánnyal is rendelkeztek. Az OIT által készített minta alapján a bíróságok új SZMSZ-eket készítettek, amelyhez kapcsolódtak a gazdálkodásra vonatkozó szakmai feladatoknak, követelményeknek megfelelő szabályzatok is. A fejezet elkészítette és alkalmazta az Áht. 49. § o) pontjában előírt szabályzatot. A bíróságok készítettek előirányzat-felhasználási tervet, a vizsgált intézményeknél a terv és a pénzellátás összhangban volt. A Kincstár által megállapított előirányzat-felhasználási keret általában elegendő volt a havi feladatok ellátására. Támogatás előrehozás a 13. havi és a szabadság idejére járó illetmények miatt történt. Likviditási probléma nem merült fel. Előirányzatot szakmailag indokolt időpontban és mértékben módosítottak. Az előirányzatok átcsoportosítása a hatásköri előírásoknak és a kiemelt előirányzatokra vonatkozó szabályoknak megfelelt. Az előirányzatmódosítások a dologi kiadásoknál jelentkező feszültségek megoldását célozták, másrészt a működési költségvetés megtakarításának és a többletbevételeknek felhalmozási célú felhasználását szolgálták. A Bíróságok fejezetre a kötelező 3%-os létszámcsökkentés nem vonatkozott. A fejezet a központi költségvetés általános tartalékából, valamint a céltartalékából nem részesült.
A költségvetési kiadások módosított előirányzata 180,8 M Ft-tal haladta meg az eredeti előirányzatot. A 824,7 M Ft összegű, a 2028/1999. és a 2208/1999. sz. Korm. határozattal végrehajtott csökkentést ellensúlyozta a kiadási előirányzat többletbevételből és 1998. évi maradványból történt módosítása. A személyi juttatás és a munkaadókat terhelő járulékok kiadásainál elsősorban az átmenetileg üres állások miatt - megtakarítás jelentkezett. Ezeknek a megtakarításoknak a terhére az eredeti előirányzatot meghaladó dologi és felhalmozási kiadásokat teljesítették. A többletbevétel és az 1998. évi előirányzat-maradvány elszámolása az Áht. 94. § (2) és (3) bekezdés szerint történt. Az OIT 1998/89. (XII. 1.) számú határozatával valamennyi bíróság 1999. évi személyi juttatás és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatából meghatározott összeget zárolt, ennek a felhasználását az OIT elnökének hatáskörébe utalta. A létszámmal és a személyi juttatással való gazdálkodásról szóló 1998. évi 4. sz. szabályzattal a rendszeres személyi juttatás megtakarítás 50%-ának felhasználását az OIT saját hatáskörébe vonta. Kiadási előirányzat túllépés és azzal azonos összegű előirányzat nélküli bevétel a fejezeti kezelésű, a büntető eljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanítások 1998. évi maradványának befizetésével kapcsolatban jelentkezett. Az előirányzat módosítás elmaradását késve észlelte a fejezet, az előirányzat-módosítást a Kincstár már nem tudta befogadni. Az OIT megalakulása óta a bíróságok 26 közbeszerzési eljárást tettek közzé a Közbeszerzési Értesítőben. Az 1999-es évben 14 közbeszerzési eljárást hirdettek meg. A 2000. évszámmal összefüggő informatikai feladatokat, a programok módosítását, új programok beszerzését a fejezet saját erőből valósította meg. Erre a célra költségvetési támogatást nem kapott. A 237,5 M Ft-os működési bevételi többletből az alaptevékenység többletbevétele 82,4 M Ft, a működési bevételi többlet a közös elhelyezésből adódóan tovább számlázott szolgáltatások költségeiből 40 M Ft, ÁFA visszatérítésből közel 25 M Ft, a bérleti díjbevételekből 25 M Ft. A működési célra átvett pénzeszközök 60 M Ft-tal haladták meg a tervezettet. Az 1998. évi előirányzat maradvány igénybevétele címén 656,2 M Ft pénzforgalom nélküli bevételi többlet jelentkezett, amelyből 399,5 M Ft áthúzódott kötelezettség teljesítésre, 256,7 M Ft-ot a központi költségvetésbe fizettek be.
A pótlólagos források - elsősorban a többletbevétel - valós hiányt pótoltak. A dologi kiadásoknál az ár- és díjemelkedések hatását kompenzálták, ezek eszközbeszerzéseket, karbantartásokat tettek lehetővé. A bíróságok az ún. kisösszegű követeléseket is igyekeztek behajtani mindaddig, amíg a behajtás költsége arányban állt a várható eredménnyel. A fejezeti kezelésű előirányzatokat a törvényben meghatározott jogcímen és rendeltetéssel használták fel, az OIT elnöke által kiadott szabályozásnak megfelelően. A programismertetők, illetve a részprogram okmányok az előírt tartalommal készültek el, azokat a Kincstár elfogadta. A finanszírozási szerződések megfeleltek a követelményeknek. A programfinanszírozás körébe tartozó - központi beruházási előirányzatból finanszírozott beruházások, rekonstrukciók folyamatos fejezeti ellenőrzés mellett valósultak meg. A költségvetési évet megelőző lekötött maradvánnyal az intézmények saját hatáskörben emelték kiadási és bevételi előirányzatukat. Az intézmények a jogszabálynak megfelelően állapították meg az 1999. évi maradványukat. A fejezet a főkönyvi kivonat és a beszámoló adatai alapján tételes ellenőrzést végzett. A PM az 1999. július 22-én kelt 6075/1999. számú levelével a fejezet 1998. évi maradványát jóváhagyta. A fejezet által kimutatott önrevíziós befizetési kötelezettségen felül 35 M Ft összegű szabad maradvány befizetését is előírta. A Bíróságok fejezet immateriális javai és tárgyi eszközei állományának bruttó értéke 15.988,5 M Ft, 31,6%-kal haladta meg az előző évit, a beruházások és a felújítások következményeként. Az egyes mérlegtételeket a felülvizsgálathoz benyújtott főkönyvi kivonatok, valamint a leltározást igazoló nyilatkozatok támasztották alá. A Kincstári vagyon körébe tartozó egri városi bírósági épületet értékesítették. A 67,6 M Ft-os eladási ár az Egri Városi Bíróság részére vásárolt épület átalakítását, felújítását szolgálta. A Bács-Kiskun Megyei Bíróságnál a felesleges eszközök értékesítését és selejtezését szabályosan végezték. A Bíróságok a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (korábban a 123/1973. (IK 1974. 1. sz.) IM utasítás) alapján végrehajtói letéti számlát, a 11/1974. (XII. 17.) IM rendelet alapján bírói és elnöki
letéti számlát vezettek. A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi 49. törvény alapján - a pénzügyminisztérium engedélyével - felszámolási díj fedezeti letéti számlákat is vezettek. A Bács-Kiskun Megyei Bíróságnál a letéti be- és kifizetéseket speciálisan arra készült szoftver felhasználásával kezelték és elkülönített főkönyvi számlán tartották nyilván. Jogerős bírói határozat alapján fogadtak a letéti számlára befizetéseket és teljesítettek kifizetéseket. A fejezet a lakáscélú támogatást központilag, az OIT 1998. évi 1. számú szabályzata alapján intézte és a tartozásállományt is központilag tartotta nyilván. Kizárólag visszatérítendő támogatást nyújtottak. A támogatásra szánt összegeket elkülönítetten az OTP és Kereskedelmi Bank Rt. V. kerületi fiókjánál vezetett számlán kezeli. A bankszámlán levő pénzeszközt és az adósságállományt az előírt főkönyvi számlán tartja nyilván, azok a fejezet eszközei között a mérlegben megjelentek. Az adósállomány a befektetett eszközök között szerepelt. A kölcsönök behajtására a fejezet és a bank között létrejött megállapodás alapján a bank intézkedik.
VIII. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZSÉGE A Magyar Köztársaság Ügyészsége fejezet pénzügyi-gazdasági tevékenységét 1999. évben összességében a szervezettség, a törvényi és jogszabályi előírások szem előtt tartása jellemezte. A fejezet 1999. évi költségvetésének eredeti előirányzatát az Országgyűlés 11.362,5 M Ft-ban hagyta jóvá. Az év közben módosítások miatt az eredeti előirányzat 11.773,6 M Ft-ra változott. A fejezet bevételi előirányzata - támogatás nélkül - 757,7 M Ft volt, amely 756,4 M Ft-ban realizálódott. A fejezetnél és a Kincstárnál kimutatott előirányzat adatok teljes körű egyezőséget mutattak. A fejezet intézményi beszámoló adatai és a Magyar Államkincstár által prezentált adatok közötti 298 E Ft-os eltérés többek között a téves tranzakciós kód használatából, a főkönyvi számláknak nem megfelelő KTK rendezésből, az előző évi előirányzat-maradvány igénybevételéből származott. A fejezet a zárási feladatok egységes végrehajtása érdekében az intézmények részére a sajátosságokat is tartalmazó köriratot adott ki. A fejezet az intézményi beszámolókat, valamint az intézmények befizetési kötelezettségeinek teljesítését felülvizsgálta.
A befizetési kötelezettségekről - jogcímenként - analitikus nyilvántartást vezettek. Az intézmények a befizetéseket folyamatosan, az előírt határidőre teljesítették. A Legfőbb Ügyészségnél és a megyei főügyészségeknél az alapító okirat Áht. szerinti “kellékei” több különböző szintű jogszabályban találhatók meg (Alkotmány, a Magyar Köztársaság Ügyészégéről szóló 1972. évi V. törvény, valamint az 1/1999. (I. 1.) KE határozat). Az Ügyészség az Igazságügyi Minisztériumon keresztül kezdeményezte az ügyészségi törvény módosítását, amely alapjául szolgálna az önálló alapító okirat elkészítésének. Az Országos Kriminológiai Intézet (OKrI) alapító okiratát a legfőbb ügyész 9/1999. (ÜK 8-9.) LÜ utasítása pótolta. A korábbi ÁSZ vizsgálat által javasolt szabályzat korszerűsítéseket, aktualizálásokat nagyobb részben elvégezték, ennek során az ügyészi szervezet sajátosságait érvényesítették. A szabályozottság néhány területen további javításra szorul, így önálló számvitel politika készítése szükséges. A külföldi kiküldetés szabályozását a belső ellenőrzés is javasolta. A gazdálkodási szervezet korszerűsítésében továbblépésre van szükség, a fejezet és az intézmény feladat és hatásköreinek egyértelmű elhatárolása érdekében. A fejezet a Kincstár részére megküldte a negyedévente elkészített előirányzat felhasználási tervet. A fejezethez tartozó intézmények előirányzat felhasználási keretét a Kincstár a jóváhagyott költségvetési támogatás figyelembevételével nyitotta meg. Az időarányos finanszírozás 1999. év során két alkalommal nem nyújtott fedezetet a szükséges kiadásokra (13. havi juttatás kifizetése, szabadságokkal összefüggésben előre felvett illetmények). A kérelmeket mindkét esetben számításokkal alátámasztották. Likviditási probléma nem volt. A részben önállóan gazdálkodó főügyészségek átmeneti finanszírozási problémáját az önállóan gazdálkodó Területi Ügyészségek Gazdálkodótól ideiglenes előirányzat-felhasználási keret átadásával oldották meg. Az ügyészi szervezet sajátosságából eredően a fejezetnél vezetik az intézményi nyilvántartást az előirányzat-változásokról. Az előirányzatmódosításokról (1999. évben 4 alkalommal) a Kincstárt azonnal értesítették.
Az 1998. évi működési költségvetés előirányzat-maradványát a Pénzügyminisztérium 1999. július 12-én, a központi beruházások maradványát 1999. november 25-én kelt levél alapján hagyta jóvá (együttes összege 688.523 E Ft). Az intézmények előirányzat-maradványát a PM jóváhagyását követően a legfőbb ügyész jóváhagyta. Az év közbeni vezetői döntéseken alapuló és a gazdálkodás során szükségessé váló előirányzat-módosításokat év végén elvégezték. A kiemelt előirányzatokra vonatkozó előírásokat betartották. A módosításokat számításokkal alátámasztották. A Legfőbb Ügyészség Gazdálkodónál az 1.409,6 M Ft-os eredeti előirányzat a módosítások következtében 1.455,6 M Ft-ra változott, és 1.436,9 M Ft-ban realizálódott. A dologi kiadások 250,6 M Ft-os előirányzata 95,6%-ban 239,6 M Ft-ra teljesült. A döntően, 93,6%-ban támogatásból származó fejezeti kiadások teljesítése 11.024,0 M Ft felhasználását jelentette, amely mintegy 94%os teljesítésnek felel meg. Az ügyészségi alkalmazottak 1998. július 1-jei bérrendezésének egész éves kihatásaként nőtt a személyi juttatások előirányzata és annak felhasználása is. Ennek összege 811,2 M Ft volt. A központi beruházások előirányzata a korábbi évek lehetőségeit lényegesen meghaladta, az eredeti 1.271,9 M Ft-os előirányzat az 1998. évi előirányzat-maradvány és a központi csökkentések után 1.588,7 M Ft-ra változott. A keletkezett maradvány összege 698,6 M Ft. Az előirányzat az áthúzódó, elsősorban építési beruházásokhoz nyújtott fedezetet (pl.: Fővárosi Főügyészség irodaháza 363,5 M Ft, SzabolcsSzatmár-Bereg megyei Főügyészség épülete 104,6 M Ft, Veszprém Városi Ügyészség épülete 54,8 M Ft, Debrecen Városi Ügyészség épülete 43,9 M Ft). A fejezeti előirányzatokat 1999. év során két alkalommal csökkentették a 2028/1999. (II. 11.) Korm. határozat és a 2208/1999. (VIII. 18.) Korm. határozat alapján 215,5 M, illetve 108,9 M, összesen 324,4 M Ft-tal. A fejezet a kiemelt előirányzatokat nem lépte túl. A fejezet 1999. évi központi beruházási előirányzatai közül a közbeszerzésről szóló törvény előírásainak betartásával valósultak meg mindazon beruházások, melyekre a törvény kötelező jelleggel kiterjedt. A nyertesek kiválasztásánál minden esetben az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontjai alapján döntöttek.
A fejezet befizetési kötelezettségének részben tett eleget, kötelezettségét (51 E Ft) a fejezet előirányzat-maradványánál, mint fejezetet terhelő elvonást kimutatta. A beszámolók felülvizsgálatánál az előirányzat-maradványt a jogszabályi előírásokkal összhangban állapították meg. A fejezetnél az 1999. évben kimutatott előirányzat-maradvány 748,4 M Ft volt. Ebből a kiadási előirányzat-maradvány 749,5 M Ft, a bevételi lemaradás 1,1 M Ft. A felhasználható maradvány 748,4 M Ft, melyet teljes egészében kötelezettséggel terhelt maradványként mutattak ki. A fejezet előirányzat-maradványát a Pénzügyminisztérium a vonatkozó kormány rendeletben foglalt határidőig - április 30-ig - nem hagyta jóvá. A PM jóváhagyásának hiányában a felügyeleti szerv a költségvetési szervek előirányzat-maradványának jóváhagyását a rendeletileg előírt határidőre - tárgyévet követő május 15-ig - nem tudta teljesíteni. A fejezet mérlegében kimutatott eszközök és források értéke 40%-kal bővült, a vagyonváltozás döntően a tárgyi eszközök állományának növekedéséből adódott. Az egyes mérlegtételeket szabályszerűen elkészített leltár támasztotta alá, a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások között az egyezőség fennállt. A leltárakat kiértékelték, a leltározást szabályosan, az előírtak szerint végezték. A fejezet a tárgyi eszközök értékesítésénél betartotta a törvényi előírásokat. A letéti számla kezelése a jogszabályi előírásokkal összhangban valósult meg, a számlán kezelt pénzeszköz nyitó összegét, a forgalmat, valamint a december 31-i pénzkészletet a jogszabályoknak megfelelően mutatták ki. A fejezet az OTP-nél elkülönített számlán kezeli a dolgozóknak lakásvásárlásra nyújtott kölcsönök és azok törlesztése forgalmát. A gazdasági eseményeket szabályszerűen, az előírt főkönyvi számlákon kezelték.
X. MINISZTERELNÖKSÉG A fejezet Kvtv. szerinti kiadási előirányzata 55.812,5 M Ft volt, a bevételi előirányzat összege 3.998,9 M Ft, a támogatás összege pedig 30.313,5 M Ft. A fejezeten belül az 1-9. cím előirányzata 13.508,1 M Ft volt, ebből bevétel 3.264,0 M Ft, támogatás 10.244,1 M Ft. A fejezet (1-9. cím) zárszámadási adatai és a Kincstár által prezentált adatok nem egyeztek meg. Az eltérések levezetését és szöveges indoklását az intézmények a felügyeleti szerv részére megküldték. A fejezet az elmúlt évi hibák miatt különös figyelmet fordított erre a
feladatra. Az előirányzatok eltéréseit alapvetően a saját hatáskörben végrehajtott előirányzat módosítás Kincstár részére történő feladásának elmulasztása okozta. A teljesítési adatoknál elsősorban szerkezeti eltéréseket okozott a 2000. január 27-én és 31-én a Kincstár részére feladott kódhelyesbítés feldolgozásának elmaradása. Előfordult hibás kód alkalmazása az intézmények részéről. A beszámolásért felelős főosztályvezető külön körlevelet adott ki, mely a beszámolási feladatokat részletesen és érthetően tartalmazta. A felügyeleti szerv az intézményi beszámolókat felülvizsgálta, az intézményi beszámolókat az előírt számszaki és tartalmi egyezőségek figyelembevételével ellenőrizték. Az ellenőrzéshez bekérték az intézményi főkönyvi kivonatokat is. Az egyeztetéseket megfelelően dokumentálták. Szükség esetén a beszámolót kijavíttatták az intézményekkel. 1999. év végén a fejezethez 5 költségvetési szerv tartozott, az Áht. 8789. §-nak megfelelő alapító okirattal valamennyi szervezet rendelkezik. Az ellenőrzött MEH Igazgatás alcím, valamint a MEH Irányító Szervezete rendelkezett az előírt szabályzatokkal. A számlarendek a vonatkozó jogszabályok alapján készültek. Az Áht. 49. § o) pontjában előírt szabályozás határidő után történt meg. A fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos eljárási rend 1999. március 10-én lépett hatályba, az utasításban foglaltakkal a pénzügyminiszter egyetértett. A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználását 1999. évben nem ellenőrizték. A fejezetnél (1-9. cím) az előirányzat felhasználási keretnyitás általános szabályait betartották. Előirányzat-felhasználási tervet készítettek, abban általában időarányos keretnyitást kértek. Az év során ettől eltértek. A fejezeti kezelésű előirányzatoknál a feladat felmerülésekor ütemezetten igényelték a támogatást. Az előirányzatokat szakmailag indokolt mértékben és időben csoportosították át a fejezeten belül. A Kormány a fejezet javaslata alapján a fejezeti kezelésű célelőirányzatok közül háromnál hajtott végre csökkentést. Így a működési költségvetést nem kellett csökkenteni. A fejezet gazdálkodásában jelentős szerepe volt a fejezeti tartalék felhasználásának, az évközben belépő új feladatok finanszírozását ezzel meg tudták oldani. A központi költségvetés általános tartalékából a 2150/1999. (VII. 2.) sz. Korm. határozat 200 M Ft-ot biztosított a Pázmány Péter Egyetem építkezésének támogatásához egy alapítvány számára. A támogatás felhasználásáról az alapítvány elszámolt. A Kor-Határ Alapítvány részére 5 M Ft-ot, a Látássérült “Cseppkő” Országos Egyesület részére 8,2 M Ft-ot biztosított a Kormány a 2354/1999. (XII. 23.) sz. Korm.
határozattal. Az összegeket a fejezet átutalta, a hasznosulást eddig nem ellenőrizte, az elszámolás folyamatban van. A központi költségvetés céltartalék előirányzatából a Kormányhatározat 29 fős csökkentést írt elő a Miniszterelnökség fejezet részére, melyből 1 főt az MKI-nél, 28 főt a KVI-nél kellett csökkenteni. A KVI az előírt 28 fővel szemben 24 főt bocsátott el, melyre az igényelt előirányzatot felhasználta. A fejezet (1-9. cím) összes kiadása 12.930,9 M Ft volt, ami a fejezet 1999. évi szerkezetének megfelelő 1998. évi tényadatot 42,6%-kal haladta meg. Ez a növekedés abból adódott, hogy a fejezet szakmai tevékenysége a korábbi évekhez képest lényegesen megváltozott. A módosított kiadási előirányzattal szemben 3.435 M Ft előirányzat maradvány keletkezett, mely mintegy 21%-ot jelent, míg a bevételek 23%-a nem teljesült, így 1.014 M Ft bevételi elmaradás keletkezett. Az összesített előirányzat-maradványból 64,3 M Ft kötelezettségvállalással lekötött volt. A MEH Igazgatás eredeti előirányzata 2355,4 M Ft volt, mely évközben 820,7 M Ft-tal emelkedett. A növekedés a dologi kiadásokat érintette, amely a fejezettől kapott többletfeladatok forrását jelentette. A módosítás 60%-át a kommunikatív feladatokra biztosított előirányzatok tették ki. A kimutatott maradványból (97,7 M Ft) 64,3 M Ft kötelezettségvállalással terhelt, önrevízió alapján elvonásra felajánlott 5,7 M Ft, 27,7 M Ft pedig szabad maradvány volt. A MEH Igazgatás a többletbevételét és a maradványát szabályosan használta fel 1999. évben, előirányzat túllépés nem fordult elő. A MEH Igazgatásnál 1999-ben a Kbt. értékhatárai feletti beszerzések értéke 737,2 M Ft volt. A Kbt. hatálya - az Országgyűlés illetékes bizottságának döntése alapján - nem terjedt ki 2 tanulmány elkészíttetésére a Szlovákiával folytatott tárgyalások elősegítésére. A közbeszerzések értékének 82%-ára vonatkozóan tárgyalásos eljárást folytattak le, melyet részben indokolt a beszerzendő szolgáltatások jellege.
A 602,2 M Ft összértékű tárgyalásos eljárások közül a legnagyobb értékű beszerzés részletes vizsgálatára került sor a zárszámadás ellenőrzése során. Az év közben többletfeladatként jelentkező “kormányzati kommunikatív feladatra” a MEH megbízásából az Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága (MKGI) tárgyalásos eljárást folytatott le. Az eljárás típusának megválasztása indokolt volt. Az eljárás eredményéről a Közbeszerzési Értesítőben megjelentetett tájékoztató 10. pontja szerint az ellenszolgáltatás összege havi 3 M Ft+ÁFA, ami nem felel meg a valóságnak. A szerződés szerint ugyanis a díjazás 2 részből áll: havi 3 M Ft + ÁFA átalány a tárgyi és személyi készenlét díja, az ügyleti díjat pedig az
esetenkénti konkrét feladatok során egyenként kalkulált díjtételekből állapítják meg az igazolt költségek + azok 20%-ának megfelelő vállalkozási díj összegeként. Így a hibás tájékoztatással megsértették a Kbt. preambulumában megfogalmazott követelményeket: “…a közpénzek felhasználása átláthatóságának és széles körű nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése érdekében a következő törvényt alkotja...” A tájékoztató szerint 1999-ben várhatóan 10 x 3 M Ft + ÁFA = 37.500 E Ft kifizetésére került volna sor, a 7. sz. melléklet szerinti összegzésben a kifizetett összeg (az ügyleti díjakkal növelve) 341.195 E Ft volt. Kifogásolható továbbá, hogy ilyen nagyságrendű megrendelés mellett indokolt-e a rendelkezésre állás külön megfizetése, illetve összegének nagyságrendje. A közpénzek takarékos felhasználása érdekében célszerű lenne a szerződést módosítani az átalánydíj megszüntetésére, vagy olyan értelemben módosítani, hogy átalánydíjat csak akkor fizessen a MEH, ha a megrendelések összege egy adott időszakban nem éri el az időszakra eső átalánydíj számított összegét. Az MKGI által bemutatott, a közbeszerzések Tanácsa részére készített éves beszámoló (7. sz. melléklet szerinti összegzés) nem volt teljes körű. A 2000. évszámmal összefüggő informatikai feladatokról szóló 1059/1998. (V. 8.) sz. Korm. határozat szerinti felelős vezető kinevezéséről illetve a szakértői csoport létrehozásáról az ellenőrzés ideje alatt nem mutattak be dokumentumot. Az 1044/1999. (V. 30.) sz. Kormányhatározat alapján kinevezésre került a dátumváltási kormánybiztos. Erre a célra 325 M Ft fejezeti kezelésű előirányzat szerepelt a költségvetési törvényben. A rendelkezésre álló előirányzatok jelentős része az MKGI-hez került átcsoportosításra, felhalmozási és dologi kiadásokra. A megvizsgált okmányok alapján az erre a célra biztosított előirányzatokat a megjelölt célra használták fel. A 2000. évszámra történő átállás a MEH-nél és az intézményeknél zökkenőmentes volt. A bevételi előirányzatok teljesítését a MEH Igazgatásnál vizsgálta az ellenőrzés. A tervezett 0,4 M Ft saját bevétellel szemben 426,4 M Ft realizálódott, mely valójában nem saját bevétel, mivel ebből 389,9 M Ft feladatokkal együtt kapott átvett pénzeszköz, 32 M Ft pedig az előző évi maradvány igénybevétele volt. A 2000. évszámra történő átállás a MEH-nél és az intézményeknél zökkenőmentes volt.
A pótlólagos források új feladatra voltak fordíthatók, így azok nem növelték a már meglévő feladatokra fordítható előirányzatokat. Az ellenőrzött fejezeti kezelésű előirányzatokat a törvényben engedélyezett jogcímen és rendeltetéssel használták fel. A többéves kihatású feladatokról a fejezet megbízható nyilvántartással rendelkezett. Az ellenőrzött Programfinanszírozási körbe vont fejezeti kezelésű előirányzatok esetében meghatározták az elérendő célt, azonban azok menet közben folyamatosan változtak, tekintettel azok jellegére. A Programismertetők, részprogram-okmányok az előírt tartalommal készültek, azokat a Kincstár elfogadta és a pénzügyi teljesítés adatait időben biztosította. Az EU központi továbbképzés, oktatás, egyéb kapcsolódó tevékenység támogatása előirányzat a közigazgatás vezetőinek továbbképzését szolgálta. Az előirányzott 100 M Ft-tal szemben 99,2 M Ft-ot használtak fel. A képzés értékelése megtörtént, az OGY illetékes bizottságának készített jelentés szerint a képzés hasznos volt, elérte célját. A képzéshez szükséges feltételeket az I. turnus részére a részprogram jóváhagyójának kijelölése alapján a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft. (MHK Kft.) biztosította, szerződés alapján. A fizetendő összeg meghaladta a Kbt. szerinti értékhatárt, így közbeszerzési eljárást kellett volna lefolytatni. A képzés beindulása után hatályba lépett 5/1999. MeHVM utasítás - mely a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos eljárási rendről szól - 15. § (4) bek. a szükséges feltételek biztosítására az MHK Kft-t jelölte ki. Ez azonban nem mentesíti a Hivatalt a közbeszerzési eljárás lefolytatása alól. A II. félévi képzés feltételeinek teljesítésére hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást folytattak le, melyre csak az MHK kft-ét hívták meg. Ennek indoka az volt, hogy a meghatározott feltételeket csak ez a cég képes teljesíteni. A közbeszerzési eljárás lefolytatása a Kbt. előírásainak megfelelően történt. Az eredetileg tervezett program célja volt egy hatékony közigazgatás kiépítése, amely képes megfelelni egy piacgazdaságon alapuló demokratikus társadalom követelményeinek. A PHARE HU9503 Közigazgatás reformja segély a tervezettnél kisebb mértékben és költséggel valósult meg. Az 1999. évre tervezett 450 M Ft-tal szemben az EU egyeztetések alapján a köztisztviselők nyelvi képzésére 116 M Ft-ot, a közigazgatás informatikai fejlesztésére 63,6 M Ft-ot fordítottak. A program 1999-ben lezárult, további segély lehívására nincs lehetőség. A pénzügyminiszter az előző (1998.) évi maradványokat 1999. július 12-én hagyta jóvá 1.679.677 E Ft összegben, a központi beruházásokra
további 527,749 E Ft-ot 1999. november 25-én. A tárcától elvont 156.478 E Ft maradványelvonás befizetését a tárca teljesítette. A MEH Igazgatás az 1999. évi előirányzat-maradványt helyesen állapította meg. Azt részletesen, mindenre kiterjedően dokumentálták, külön kimutatva a fejezeti kezelésű előirányzatból átcsoportosított előirányzat maradványát, a kötelezettségvállalással terhelt maradványt és a szabad maradványt. A PM az 1999. évi fejezeti előirányzat-maradványt a 217/1998. (XII. 30.) sz. Korm. r. 66. § (1) bek. szerinti határidőig (április 30.) nem vizsgálta felül, nem hagyta jóvá, így a fejezet sem tudta intézményei részére elosztani, illetve jóváhagyni. A MEH Igazgatás alcím immateriális javakkal és tárgyi eszközökkel nem rendelkezik. A Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatóságánál az immateriális javak bruttó és nettó értéke jelentősen növekedett, a záró nettó érték 531,1 M Ft volt. Az MKGI ingatlanok nettó értéke 24 M Fttal növekedett. A gépek, berendezések, felszerelések bruttó értéke 390,6 M Ft beszerzéssel és 480 M Ft “egyéb növekedéssel” nőtt, így a nettó érték több mint kétszeresére emelkedett. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság 3 alcímen gazdálkodik. A KVI, mint intézmény vagyona 1999. évben gyakorlatilag nem változott. Az általa “kezelt vagyon” mérlegében azonban 389.962 M Ft nettó értékű tárgyi eszköz (elsősorban ingatlan) szerepelt, valamint év végén 9,4 Mrd Ft “részesedések”. A részesedések nyitó és záró értéke közötti csökkenésből 3,9 Mrd Ft az 1998. évi beszámoló elkészítését követően elvégzett korrekció hatása. A további csökkenés az 1999. évi feladataik következményeként keletkezett. Az egyes mérlegtételek valódiságának a számviteli nyilvántartásokkal való alátámasztását a MEH Igazgatásnál mintavétellel kiválasztott főkönyvi tételek ellenőrzésével kontrolláltuk. A mérlegtételek minden vizsgált esetben főkönyvi adatokkal alátámasztottak voltak. A Hivatal eszközeit az MKGI szerzi be, tartja karban, s adott esetben a feleslegessé vált eszközöket értékesíti. A fejezetnél a letéti számlákat a jogszabályi előírásokkal összhangban nyitották meg. A fejezet által használt letéti számlán 1999. évben forgalom nem volt. Az intézmények közül a KVI-nek voltak letéti számlái 1999-ben is, beszámolójában az előírásoknak megfelelően kimutatta az 5 db letéti számla egyenlegeit, forgalmát. A fejezetnél összesen 2 lakásalap számlát vezettek. Az egyik a fejezethez tartozó dolgozók lakásvásárlási, -építési kölcsöneinek fedezetéül szolgál, illetve a törlesztések erre folynak be. 1999. év végi egyenlege 21.737 E Ft volt, ami biztosítja a 2000-ben felmerülő
kölcsönigények kielégítését, mivel a számlára a fejezet 1999. évben 20 M Ft-ot utalt át. A másik számlán csak törlesztési forgalom van mintegy 10 éve, mivel a KNEB megszüntetésekor a felszámoló biztos a MEH részére adta át a kezelői jogot. A számlára folyamatosan törlesztenek a korábbi KNEB dolgozók, a számlát a MEH kölcsön nyújtására nem használja. Az OTP számlák forgalmát elkülönítetten kezelték az egyéb pénzforgalomtól. A számlák év végi egyenlege a főkönyvben helyesen szerepelt. A gazdasági eseményeket az előírások szerint vezették a főkönyvi számlákon. Az analitikus nyilvántartásokból az egyének tartozása megállapítható volt. Az éven túli tartozások a nyilvántartásból megállapíthatók voltak, azonban értelmezési hiba miatt eddig - s így az 1999. évi mérlegben - sem bontották meg a számviteli alapelvek, valamint az Szvt. végrehajtására kiadott 54/1996. (IV. 12.) 11. § (3) és a 13. § (3) bek. szerint az egy éven belül és az azon túl várható visszatérüléseket.
Kormányzati Ellenőrzési Hivatal A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal felügyeletéről, feladatairól és hatásköréről a 61/1999. (IV. 21.) Korm. rendelet rendelkezik. A KEHI a Kormány irányítása alatt működő, országos hatáskörű, fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott közigazgatási szerv, a Miniszterelnökség fejezet 10. költségvetési címe. Alaptevékenységéhez kapcsolódóan egyéb tevékenységként az Ellenőrzési Figyelő szerkesztése és kiadása feladatot végzi, vállalkozási tevékenységet nem folytat, letéti számlával nem rendelkezik. A szervezeti, gazdálkodási szabályozottsága megfelelő, azonban a tárgyévben egyes szabályzatok hiányosak, részben elavultak voltak. Az alapító okiratot jogszabály helyettesíti. (Az új szabályzatok 2000. január 1-jétől hatályba léptek.) A KEHI az 1999. évi zárszámadásról elkészítette a pénzellátási- és intézményi beszámolókat. 1999. évi feladataira a központi költségvetés összesen 638,0 M Ft előirányzatot határozott meg. Ebből fejezeti kezelésű előirányzatként 293,0 M Ft kiadási előirányzat állt rendelkezésre, mely az EU-hoz való csatlakozási program keretében az ACQUIS átvételével kapcsolatos fejlesztés fedezetét szolgálta. Bevételi oldalon 286,0 M Ft pénzeszköz átvétel (segély), és 7,0 M Ft költségvetési támogatás szerepelt. Az intézményi gazdálkodási feladatok ellátására a költségvetési törvény 345,0 M Ft kiadási előirányzatot hagyott jóvá. A kiadási előirányzatok fedezete 331,1 M Ft költségvetési támogatás és 13,9 M Ft intézményi saját bevétel volt.
A Hivatal a 2043/1999. (III. 3.) Kormány határozat alapján mentesült a Költségvetési törvényben előirt 3%-os létszám csökkentés alól. A fejezeti beszámoló tartalmazza a PHARE twinning projekt céljaira szolgáló 293,0 M Ft fejezeti kezelésű előirányzat elszámolását, mely szerint a rendelkezésre állt teljes összeg előirányzat-maradványként szerepelt. 1999. évben csupán a kötelezettségvállalás történt meg. A Hivatal eredeti 345,0 M Ft költségvetési előirányzata az év folyamán 8,1%-kal, összességében 27,8 M Ft-tal emelkedett. A változást a kormány határozatokból adódó 9,6 M Ft előirányzat csökkentés, valamint az előző évi 32,4 M Ft előirányzat-maradvány és 5,0 M Ft átvett pénzeszköz felhasználása eredményezte. A módosított kiadási előirányzat 372,8 M Ft, a teljesített kiadás 346,5 M Ft, teljesített bevétel (támogatással együtt) 369,5 M Ft. A tárgyévre jóváhagyott intézményi működési bevételek eredeti előirányzatához viszonyítva a teljesítés 10,6 M Ft volt. Az intézmény az 1999. évi kiadási előirányzatát 26,3 M Ft előirányzat megtakarítással, bevételi előirányzatát 3,3 M Ft bevétel lemaradással teljesítette. A módosított előirányzat biztosította a folyamatos, kiegyensúlyozott gazdálkodást. A beszerzéseknél a központosított közbeszerzés szabályai érvényesültek. A többlet bevétel felhasználása szabályszerű, az Áht. előírásainak megfelelő volt. A maradvány felhasználásánál a személyi juttatásra felhasznált összeg 1,3 M Ft-tal meghaladta a PM által jóváhagyott összeget. Követelés elengedésére két tételnél, összesen 5,5 E Ft összegben került sor. Az előirányzat módosítások szakmailag indokolt mértékűek, a módosítások időpontjai az intézményi hatáskörű módosításoknál összhangban voltak a felhasználással. A Kormány hatáskörben végrehajtott - a Kincstár részére megküldött - előirányzat módosítási bizonylatok - időpont szempontjából - összhangban voltak a Kormány határozatok időpontjaival, azonban a vonatkozó belső bizonylatok és módosítások átvezetésénél az összhang nem teljesült. A költségvetési beszámoló részét képező mellékletek közötti egyezőség biztosított, a K 11 program által előírt számszaki egyezőségek teljesültek. A beszámoló adatai és a Magyar Államkincstár által kimutatott adatok között mind a költségvetési előirányzatoknál, mind a teljesítési adatoknál a Kincstárhoz viszonyítva eltérés mutatkozott. Az eltérések téves kódhasználatból, egy esetben a Kincstár téves
adatfeldolgozásából adódtak, a pénzforgalom nélküli tételeket a Kincstár továbbra sem tudta kezelni. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal 1999. évben határidőre elkészítette a negyedéves előirányzat-felhasználási terveket. A negyedéves tervek adatai a jóváhagyott időarányos előirányzatokkal egyezőek, a Kincstár a havi finanszírozásnál az előirányzat felhasználási tervek szerinti összegeket biztosította. Az intézmény előrehozott finanszírozási igényt nem nyújtott be. A fejezet a költségvetési évet megelőző évi előirányzat maradványát a Pénzügyminisztérium a 217/1998. (XII. 30.) Kormány rendelet 66. §. (1) bekezdésében előírt - április 30-i - határidővel szemben július 16-án hagyta jóvá. A PM az előirányzat maradvány összegét szabályszerűen állapította meg. A beszámolóban kimutatott tárgyévi előirányzat maradvány együttes összege 23,0 M Ft volt. A maradvány összegét kormány rendeletek előírásaival megegyezően állapította meg az intézmény. A beszámoló adatai megegyeztek a vonatkozó főkönyvi számlák egyenlegeivel. A kötelezettségvállalási bizonylatok alapján a kötelezettségek együttes összege 8,7 M Ft volt. Az előirányzat maradvány levezetése (II/2 B. sz. kimutatás) adatai és a bizonylatok adatai között + - számszaki eltérések voltak tapasztalhatók, valamint a kimutatott 12. havi jutalomból levont adók és járulékok 9,0 M Ft összegére a személyi juttatás és munkáltatói járulékok előirányzata maradványa nem nyújtott fedezetet, a lakásalap támogatás címen feltüntetett 6,0 M Ft szerződéssel nem volt lekötve (a végleges szerződést 2000-ben megkötötték). A helyszíni vizsgálat befejezéséig a fejezet előirányzat maradványának felülvizsgálatára, illetve jóváhagyására nem került sor. A mérlegfőösszeg és mérlegsorok valódiságát a főkönyvi könyvelés, a kapcsolódó analitikus nyilvántartások, az analitikákat alátámasztó leltározás adatai biztosítják. A mérlegsorok közül kivételt képez a 412. Tőkeváltozások sor és a 449. Egyéb rövidlejáratú kötelezettségek mérlegsor, melyek + - 17,0 M Ft-tal eltértek a kimutatható összegtől. Az egyéb rövid lejáratú kötelezettség címen kimutatható összeg csak a decemberben számfejtett és kifizetett 1999. évet terhelő juttatásokból - jutalom, megbízási díj, jubileumi jutalom, 13. havi illetmény - levont összeget, illetve azok járulékait (9,0 M Ft) tartalmazhatja, de csak abban az esetben, ha az előirányzatok erre fedezetet biztosítanak. Mivel a kimutatott előirányzat maradvány a személyi juttatásoknál 0,9 M Ft, a munkáltatói járulékoknál 0,2 M Ft volt, a kötelezettségként kimutatható/elszámolható összeg 1,1 M Ft lehetett volna.
A mérleg forrás oldalának 49. Tőkeváltozások sor és a 77. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség sor eltérése a mérleg főösszegét nem befolyásolta. Az intézmény vagyoni helyzetének változását a mérleg főösszeg korábbi évhez viszonyított 22,6 M Ft-os növekedése mutatta. Az immateriális javak és tárgyi eszközök nettó értéke 35,7 M Ft-tal növekedett, melyet a megvalósított beruházások és az éves elszámolt értékcsökkenés eredményezett. A pénzeszközök értéke 8,6 M Ft-tal csökkent (előző évben az előirányzat megtakarítás 11,4 M Ft-tal magasabb volt). A dolgozók lakástámogatására szolgáló pénzeszközöket az intézmény elkülönített főkönyvi számlán, bankszámlán kezeli. A főkönyvi könyvelésben évközben az intézmény elmulasztotta a tételes könyvelést, a főkönyvi számlák csupán a nyitó- és záró egyenlegeket tartalmazták. Az analitikus nyilvántartás nem különítette el az éven túli és éven belül esedékes tartozások összegeit. A fejezet 1999. évi beszámolójelentése hiteles, az a leltárral alátámasztott főkönyvi kivonatok és a lezárt főkönyvi számlák adataiból a jogszabályi előírások alapján készült és a KEHI vagyoni és pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet ad.
Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok A Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím tekintetében - a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvény, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján - a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter rendelkezik a fejezet irányítási jogosultsággal. A cím alcímenként három országos hatáskörű szervezetet, a Nemzetbiztonsági Hivatalt, az Információs Hivatalt és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot foglalja magában. A hivatalok alaptevékenységüket a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény alapján végezték. Alapító okirattal rendelkeztek. A fejezet az intézmények részére körlevelet adott ki a PM köriratban foglaltak egységes értelmezésére. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok 1999. évi költségvetése végrehajtásának indoklása a 19/1997. (II. 13.) Korm. rendelet előírásainak figyelembevételével készült. Eszerint a beszámolókban hivatalonként - az ÁSZ jelentésben is - csak a kiemelt előirányzatok szerepelnek. Az 1999. évi költségvetésben új alcímként jelent meg a fejezeti kezelésű előirányzatok között a “Speciális eszközök fejlesztése” előirányzat 2.534,4 M Ft kiadási és támogatási összeggel. Az előirányzat programfinanszírozás körébe került.
Az Országgyűlés a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím költségvetését 20.166,4 M Ft kiadással, 435,0 M Ft saját bevétellel és 19.731,4 M Ft költségvetési támogatással fogadta el. A felügyeleti szerv az intézményi beszámolókat felülvizsgálta. A felülvizsgálat - a szolgálatok speciális helyzete miatt - a szakmai teljesítés ellenőrzésére, értékelésére nem terjedt ki. Az 1999. évi költségvetésről szóló törvény alapján a támogatási előirányzatok 1,9%-os csökkentésére sor került, mely 374,9 M Ft elvonást eredményezett. A 3%-os létszámcsökkentés kormánydöntés alapján csak a közalkalmazotti állományt érintette. A fejezeti szintű átcsoportosítások egy része a szolgálatok működőképességét biztosította. Tárgyévben fejezeti szinten a kiadási előirányzatok 82,8%-át használták fel a szolgálatok. A maradvány 72,4%-a (2.425,1 M Ft) a speciális eszközök fejlesztése előirányzaton keletkezett, mint kormányhatározat alapján szerződéssel lekötött maradvány. Az 1999. évben a szolgálatoknál megvalósult a szolgálati törvény szerinti bértábla 100%-ára történő beállás. Kiadási előirányzat túllépés a módosított előirányzathoz képest nem fordult elő.
XI. BELÜGYMINISZTÉRIUM A fejezet zárszámadási adatai és a Kincstár által prezentált adatok között mind az előirányzatok, mind a teljesítés vonatkozásában voltak eltérések. Az előirányzatok egyeztetése során a kiadásoknál 77,3 M Ft, a bevételeknél 74,9 M Ft eltérés mutatkozott (a különbség nagyságrendileg nem érte el az összelőirányzat 1 ezrelékét). A teljesítési adatok egyeztetése során a kiadásoknál 477,3 M Ft, a bevételeknél 263 M Ft volt az eltérés (a különbség az összkiadáshoz viszonyítva 3 ezrelék, az összbevételhez viszonyítva 1 százalék). A teljesítési adatok eltérésének közel 90%-a rendszerbeli okokkal magyarázható. A fejezetnél a kincstári ügyfelek - a felügyeleti szerv előírásainak megfelelően - soronként tételesen indokolták a 81. és 82. táblában kimutatott eltéréseket. A BM fejezet részére a költségvetési törvényben 186.978 M Ft kiadási, 16.044 M Ft bevételi és 170.934 M Ft támogatási előirányzatot hagytak jóvá 1999. évre. A felügyeleti szerv az 1999. évi költségvetési beszámoló összeállításához Segédletet adott ki a PM köriratban előírt feladatok egységes értelmezése és a fejezeti sajátosságok figyelembe vétele érdekében. Az intézmények (illetve a címgazdák) összességében a PM
és a felügyeleti szerv előírásai figyelembevételével készítették el szöveges beszámolóikat. A felügyelet által végrehajtott ellenőrzés megfelelt a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 149. § (3) bekezdés c) és d) pontjaiban rögzített előírásoknak. A felülvizsgálat kiterjedt a költségvetésben jóváhagyott, az alaptevékenységbe tartozó feladatok szakmai teljesítésére. Megtörtént a pénzügyi teljesítés és a feladatmegvalósítás összhangjának fejezetszintű értékelése is. A felügyeleti szerv “Tanúsítványt” kért be az intézményektől a Kvtv. 10-12. §-ai szerinti kötelezettségek teljesítésének ellenőrzéséhez. A tanúsítványokat tartalmilag és számszakilag ellenőrizte. 1999-ben a fejezetnél vállalkozási tevékenységből nem származott bevétel. A 2., 4., 5., 7., 9., és 14. címeknél keletkezett olyan többletbevétel (összesen 82 M Ft értékben), melyet 50%-os befizetési kötelezettség terhelt. A Kvtv. 12. §-a szerinti befizetési kötelezettség összege fejezet szinten 267,4 M Ft volt. Az 1999. évben a fejezet címrendjét érintően több szervezeti változtatásra is sor került. (Intézmények szűntek meg, jöttek létre, illetve kerültek összevonásra). A változásokról két kivétellel a jogszabályokban előírtaknak megfelelő okiratokat elkészítették. A BM Duna Palota és Kiadó 1997-ben jött létre. A Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal, valamint a BM Adatfeldolgozó Hivatal összevonására 1999. márc. 1-től került sor. Az intézmények hatályos Alapító Okirattal még nem rendelkeznek (a BM közigazgatási helyettes államtitkárának 2000. július 27-én kelt levele szerint az okiratok kérdésében egyeztetéseket folytatnak a Pénzügyminisztériummal és a pénzügyminiszter jóváhagyását követően készülhet el a két intézmény alapító okirata). A Gazdálkodási Szabályzat keretjellegű, megjelenése óta nem aktualizálták. Az aktualizálás elmaradása a keretszabály használhatóságát rontja. A BM közigazgatási helyettes államtitkárának 2000. július 27-én kelt levele szerint a BM vezetése 1998. második felétől átfogó szervezetkorszerűsítést hajt végre, az új szabályzat elfogadása 2000. szeptember végén várható. A PM-BM és az érintett szervezetek között az egyeztetés folyamatban van. A felügyeleti szerv 1999-ben elkészítette a gazdálkodáshoz kapcsolódó szabályzatok “MINTA” szabályzatait, emellett az éves számviteli feladatokhoz “Segédletet” dolgozott ki. A BM Központi Igazgatás vezetése 1999-ben elkészítette a jogszabályi és felügyeleti szervi előírásoknak megfelelő gazdálkodási szabályzatokat, amelyek a költségvetési szerv szakmai feladatait és gazdálkodási sajátosságait
megfelelően tükrözték. Kifogásolható azonban, hogy a BM Központi Gazdasági Főigazgatósággal megosztott pénzügyi, számviteli feladatokról aláírt Megállapodással 1999 októberig nem rendelkeztek. A fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó szabályzat 1999. febr. 15-i hatállyal elkészült. Hiányossága, hogy a programfinanszírozásba vont fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó előírások csak keretszabályozásnak felelnek meg. A fejezet és az intézmények elkészítették negyedéves előirányzat teljesítési és felhasználási tervüket. Az intézményeknél az év folyamán (főleg az I. és II. negyedévben) több alkalommal volt szükség előirányzat-előrehozásra. Az ellenőrzött okmányok alapján az előrehozások indokoltak, a dokumentáltság szabályos volt, az előrehozásokat a PM-mel minden esetben engedélyeztették. A finanszírozási rendből származóan likviditási probléma nem merült fel. A források hiánya a Menekültügyi és Migrációs Hivatalnál okozott év közben likviditási gondokat. Más intézményeknél takarékossági intézkedésekkel enyhítették a tervezett bevételek elmaradásából eredő forráshiányt, így a likviditási problémákat sikerült elkerülni. Év közben a kormányzati, felügyeleti és intézményi hatáskörű módosítások eredményeként a kiadási előirányzatok 12%-kal, a bevételi előirányzatok 109%-kal nőttek, a támogatási előirányzat minimális mértékű 0,2%-os csökkenése mellett. A Kormány hatáskörben végrehajtott előirányzat-változtatások összességében 2.548 M Ft-tal csökkentették a működési előirányzatokat, és 2.162 M Ft-tal növelték a felhalmozási előirányzatokat. 1999-ben 4.918,2 M Ft elvonás történt a fejezettől; 4.589,1 M Ft összegű többlettámogatásra került sor; 840,4 M Ft átcsoportosítására kapott engedélyt a fejezet. A felügyeleti szervi hatáskörben történt előirányzat-változtatások 2.629 M Ft-tal növelték a működési, 2.342 M Ft-tal a felhalmozási előirányzatokat. Az intézményi hatáskörű előirányzat-változtatások hatására a működési előirányzatok 14.138 M Ft-tal, a felhalmozási előirányzatok 3.395 M Ft-tal emelkedtek. Az előirányzatokat összességükben a szakmailag indokolt időpontban és mértékben módosították. A módosítások és átcsoportosítások megfeleltek a hatásköri előírásoknak és a kiemelt előirányzatokra vonatkozó szabályoknak. A Kvtv. 48. § (1) bekezdése alapján a BM fejezet a létszámcsökkentés után felszabaduló személyi juttatási és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatait (mintegy 256 M Ft-ot) szabályosan egyéb működési, felhalmozási célra használta fel.
A tárgyévben 44,3 M Ft összegben került sor fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításra. A fejezet 1999. évben 1.519,3 M Ft támogatásban részesült a központi költségvetés általános tartaléka terhére. Az előirányzat-többletek igénylése nem volt minden esetben részletes számításokkal megalapozva. Az előirányzat-felhasználási keretek megnyitása többségében igazodott a feladatok megoldásához. A Menekültügyi és Migrációs Hivatal részére biztosított pótlólagos 230 és 15 M Ft előirányzatok felhasználása elmaradt a tervezettől. A fejezet a tartalékból átcsoportosított előirányzatok felhasználását és hasznosulását nem ellenőrizte. A Kvtv. 48. § (1) bekezdése értelmében 3%-os létszámcsökkentést kellett a BM fejezetnél is végrehajtani. A 12/1999. sz. BM Utasítás a létszámcsökkentés mértékét fejezetszinten 666 főben állapította meg. A PM-hez benyújtott többletforrás igény fejezet szinten 270,9 M Ft volt, és 621 státuszra vonatkozott. A PM a fejezet részére 162,5 M Ft-ot hagyott jóvá felhasználható kompenzációként (a 2149/1999. (VI. 23.) Korm. határozat szerint). A nem igényelhető, de a létszámleépítéssel felmerülő működési kiadásokat a fejezetnek kellett kigazdálkodnia (összesen 370,7 M Ft). A fejezetnél a létszámleépítés 740 státusz leadásával valósult meg. A jóváhagyott célelőirányzatot a fejezet szabályosan használta fel. Fejezetszinten a kiadási előirányzatok teljesítése 11,6%-kal haladta meg az eredeti előirányzatot, és mintegy 0,5%-kal maradt el a módosított előirányzattól. A módosított előirányzatot a fejezeti kezelésű előirányzatok esetében 13%-kal haladta meg a teljesítés, ennek oka, hogy a nem állami humánszolgáltatások normatív támogatása célfeladat előirányzata év közben előirányzat-módosítás nélkül jogszerűen túlléphető. A kiadások teljesítése (a 4. címet kivéve) a címek vonatkozásában 91-100% között mozgott. Az intézmények a felügyeleti szerv által - 1999. augusztusában jóváhagyott előző évi előirányzat-maradványt (4.885 M Ft-ot) szabályosan használták fel. A fejezetnél 1999-ben 17 M Ft előirányzat-maradványt zároltak. Előfordult kiemelt előirányzat túllépés előirányzat-módosítás nélkül (mintegy 116,3 M Ft értékben), ezzel megsértették az Áht. 12. § (4) bekezdésének, valamint a 98. § előírásait. A felügyeleti szerv a túllépések okait nem kérte számon az intézményektől.
Az 1044/1999. (IV. 30.) Korm. határozat 3. pontja értelmében a 2000. évszámmal összefüggő feladatokhoz a szükséges forrásokat a költségvetési szerveknek az 1999. évre megállapított költségvetési előirányzataikból kellett fedezniük. A fejezet a feladatra a központi költségvetésből nem kapott támogatást. Az 1999. évi és fejezet által becsült kiadás fejezetszinten 3.550 M Ft volt. Fejezetszinten a bevételek az eredeti előirányzathoz képest 90%-kal magasabb szinten (16.044 M Ft helyett 30.537 M Ft), a módosított előirányzathoz képest 91%-ban realizálódtak. 1999-ben minden cím esetében magasabb bevétel realizálódott a költségvetési törvényben rögzítettnél, csak a fejezeti kezelésű előirányzatok bevételi teljesülése alacsonyabb (78%-os). Az 1999. évi intézményi többletbevételek egyszeri jelleggel merültek fel, ezek célzott feladatra átvett pénzeszközök voltak. Az intézmények beszámolója szerint a saját működési bevétel növelési lehetősége erősen leszűkült a legtöbb intézménynél. Az intézmények a - nem célra kapott - többletbevételeket főként a szűkös személyi juttatások és járulékai, valamint dologi kiadások fedezetére fordították. Az 1999. évben sor került kis összegű követelések elengedésére. Értéke fejezetszinten 13,5 M Ft volt, melynek 97%-a a Rendőrség címet érintette. A tartozás elengedésekre az Áht. 108. § (4) bekezdése és a Kvtv. 8. § (6) bekezdése alapján került sor. A fejezet részére a költségvetési törvényben fejezeti kezelésű előirányzatként 32.921 M Ft kiadási, 4.816 M Ft bevételi és 28.105 M Ft támogatási előirányzatot hagytak jóvá. A kiadási előirányzatok teljesítése összességében 15%-kal haladta meg az eredeti és 13%-kal a módosított előirányzatot. A bevétel teljesítése az eredeti előirányzatnak mindössze 78%-a volt. A felhasználást a helyszíni ellenőrzés “a nemzetközi követelményeknek megfelelő okmánycsalád bevezetése” és a “COP 98 PHARE” programra vonatkozóan vizsgálta. A program 1997-ben indult. Az 1999. évi előirányzat felhasználására vonatkozó előírásokat a Fejezeti kezelésű előirányzatok szabályzata rögzítette. A programismertető és a 8 részprogramhoz készített engedélyezési okirat az előírt tartalommal készült el. Az előirányzattal rendelkező a programismertetőn és a részprogram engedélyezési okiratokon kívül nem tudta bemutatni azokat a dokumentumokat, melyeket a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdés előír. A programfinanszírozási szerződés általános, keretjellegű, a feladat megvalósítása során felmerülő sajátos követelményeket nem fogalmazott meg. A program végrehajtásához 4.306 M Ft eredeti előirányzaton kívül 1998. évről 501,6 M Ft előirányzat-maradvány állt
rendelkezésre. A fejezeti elszámolás és az előirányzattal rendelkező által készített éves pénzügyi elszámolás között eltérés volt. Az egyezőséget a fejezet nem kérte számon. Az egyes részprogramok teljesüléséről az előirányzat felett rendelkező külön szakmai beszámolót nem készített. A felügyeleti szerv a szakmai beszámolót nem pótoltatta. Ugyancsak nem került sor a program szakmai és pénzügyi értékelésére, így nem teljesültek a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 77. § (2) bekezdés a)-b) pontjainak előírásai. A programhoz kapcsolódóan 1999-ben négy közbeszerzési eljárás zajlott le a BM bonyolításában. A négy közbeszerzési eljárást az 1995. évi XL. törvény előírásai szerint szabályosan folytatták le. A COP’98 PHARE (EU) program 1999. évi végrehajtására a Kvtv. 4.472 M Ft kiadási, 2.756 M Ft bevételi, és 1.716 M Ft támogatási előirányzatot hagyott jóvá. A programfelelősök a Kvtv-ben jóváhagyott előirányzat felhasználásához két programismertetőt készítettek. A program egyik célja intézményfejlesztés a bel- és igazságügy területén. A program egyetlen részprogramból állt. Az 1999. évre tervezett felhasználás 1.333,9 M Ft volt. Az előirányzat felhasználása csak 1999. IV. negyedévben kezdődött el. A kifizetések a költségvetési támogatásból történtek összesen 7,8 M Ft összegben a pénzügyi dokumentáció szerint a célnak megfelelő jogcímeken. PHARE segély bevétel a tárgyévben nem realizálódott, a költségvetési támogatás maradványa (668,2 M Ft) 2000-ben a programban rögzített célokra használható fel. A PHARE programhoz kapcsolódóan a második programismertető két részprogram végrehajtására vonatkozott. Az 1. számú részprogram célja a határőrizeti rendszer megerősítése, intézményfejlesztés, a 2. számú részprogram célja a Tűzoltóság eszközfejlesztése. Az 1999. évre tervezett felhasználás 1.964 M Ft, illetve 1.156 M Ft volt. A tárgyévben a részprogramok terhére nem történt kifizetés. A programismertető és részprogram engedélyezési okiratok a megfelelő tartalommal készültek el. A Kincstár a programfinanszírozási szerződést 1999. márc. 19-én írta alá. Az előirányzattal rendelkező nem írta elő a programok teljesítéséről készítendő időközi, illetve a program befejezésekor esedékes szakmai értékelés módját, valamint annak tartalmi és formai követelményeit, ezáltal nem tett eleget a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdés d) pontja előírásainak. A 77. § (1)-(2) bekezdésének megfelelő beszámolók és fejezeti értékelések sem készültek el. A PM a fejezet 1998. évi előirányzat-maradványát 4.885 M Ft összegben 1999. július 12-én, a központi beruházásainak maradványát 414 M Ft összegben november 25-én hagyta jóvá. Az 1999. évi intézményi előirányzat-maradvány 4.419,8 M Ft, a fejezeti kezelésű előirányzatok maradványa 4.368 M Ft volt.
Az intézményi szektorban a kötelezettségvállalással nem terhelt maradvány 87,5 M Ft, melyből 71,5 M Ft a Menekültügyi és Migrációs Hivatalnál keletkezett. A fejezeti kezelésű előirányzat-maradvány 100%-ban kötelezettségvállalással terhelt. A fejezet határidőre benyújtotta az 1999. évi előirányzat-maradvány elszámolását, amelyet a PM helyszíni ellenőrzésünk idejéig nem hagyott jóvá. A részletező táblákból megállapítható a központi költségvetést megillető bevétel összege, az elvonási és befizetési kötelezettség. Az önrevízió alapján elvonásra felajánlott összeg fejezetszinten 17 M Ft (a PM által a Szent Korona szállítására kiutalt összeg). Vállalkozásból származó bevételt a fejezet a tárgyévben nem realizált. A BM fejezet vagyoni helyzete 7.667 M Ft-tal javult az előző évhez képest. Az 1999. évi költségvetési törvényben egyéb központi beruházásként 4.492 M Ft-ot hagytak jóvá. A tárgyévben ténylegesen rendelkezésre álló forrás 5.500,5 M Ft volt. A központi beruházások összességében a terveknek megfelelően alakultak. Az 1999-ben aktivált beruházások értéke 1.838,4 M Ft volt. A lakásépítésre jóváhagyott 400 M Ft előirányzat az évközi változtatások hatására 154,3 M Ft-ra módosult. 1999-ben 7 db vezetői lakás vásárlása megtörtént, és 5 lakás vásárlása volt folyamatban. A bérbeadásból származó bevétel 910 M Ft-ra teljesült (67%-a a Rendőrség címnél realizálódott). Az ingatlan és tárgyi eszköz értékesítés bevétele 401,3 M Ft volt (39%-a a Rendőrség, 49%-a a Határőrség címnél realizálódott). Gép, berendezés, jármű értékesítésből a fejezetnek 244 M Ft összegű bevétele keletkezett. A felügyeleti szerv a jogszabályok előírásai alapján felülvizsgálta az intézményi értékesítéseket. Az intézmények betartották az Áht., valamint a Kvtv. vonatkozó előírásait. 1999-ben a fejezetnél új letéti számlát nem nyitottak, megszüntetésre sem került sor, 17 számlán volt a tárgyévben forgalom. (A TÁKISZoknál; a Rendőrség címnél; a Határőrség címnél; fejezeti kezelésben a “Helyreállítási és újjáépítési célú befizetések” számlán.) A letéti számlákon a tényleges forgalom és annak elszámolása a jogszabályok előírásai szerint történt. A lakástámogatási célokra rendelkezésre álló tárgyévi költségvetési forrás 803,2 M Ft, az éves felhasználás 800,1 M Ft, a maradvány 3,1 M Ft volt. A helyszíni ellenőrzés a Központi Gazdasági Főigazgatóság (KGF) lakástámogatási rendszerét, az elkülönített kezelést és nyilvántartást vizsgálta. A gazdasági események főkönyvi kezelése és nyilvántartása a jogszabályi és fejezeti rendelkezéseknek megfelelő, az éven túli tartozások nyomonkövethetők voltak. A késedelmesen fizetők tartozásának behajtására a szükséges intézkedéseket minden esetben megtették.
XII. FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM A fejezet Kvtv. szerinti kiadási előirányzata 221.414,8 M Ft volt, ebből a bevétel összege 58.556,9 M Ft, a támogatásé 162.857,9 M Ft volt. A fejezet zárszámadási adatainak egyeztetése a kincstári adatokkal mind intézményi, mind fejezeti szinten megtörtént. Az eltérések szöveges értékelésének összefoglalóját az intézmények és az irányító szervezet elkészítette. Az előirányzatok teljesítésénél mutatkozó eltéréseket a kincstári kódok használatának hiányosságai okozták. A PM köriratban foglaltak - fejezeten belüli - egységes értelmezésének biztosítására a minisztérium körlevelet adott ki. A szakmai feladatok előirányzatoknak megfelelő teljesítését az intézmények szakmai felügyeletét ellátó főosztályok ellenőrizték, a felülvizsgálat megtörténtét a szöveges beszámoló végén “jóváhagyó” záradékkal igazolták. A bevételek utáni befizetési kötelezettségeket a Kvtv. 12. §-a alapján teljesítették az intézmények. A Gazdasági Hivatal 1999-ben 108,8 M Ft bevétel után 5,4 M Ft-ot fizetett be. Az intézmények a felügyeleti szervnek megküldték a rendelet mellékletében előírt adatszolgáltatási lapokat tartozásaikról, ezek ellenőrzését a fejezet nem végezte el. A korábbi számvevőszéki ellenőrzés kifogásolta az oktatási tárcától átvett szakközépiskolák, illetőleg a Nemzeti Lovarda alapító okiratainak hiányát, valamint jogi státuszuk rendezetlenségét. 1999-ben az intézmények alapító okiratait megalkották, ezzel jogi státuszuk is rendeződött. Az FVM fejezet Igazgatás címe alatt működő költségvetési gazdálkodó szervezetek nem rendelkeztek a jogszabályban előírt tartalmú és hatályú Számviteli Politikával. A Gazdasági Hivatal szabályzatgyűjteménye kidolgozott, de nem történt meg a Számlarend módosítása. Még ma is az 1997-es számlarend hatályos. A Gazdálkodó Szervezet nem rendelkezett a jogszabályban előírt saját Számlarenddel, a Számviteli Politikája nem felelt meg a követelményeknek. A fejezeti kezelésű előirányzatok szabályozása megtörtént, de a törvényi szabályozás határidejét nem tartották be. Az előirányzat-felhasználási terv és a tényleges finanszírozási igény között csak közvetett összefüggés mutatható ki. A Kincstár ugyan befogadta és visszaigazolta az időarányostól eltérő felhasználási terveket, de a keretet időarányosan folyósította. Ez felveti az adatlap
alkalmasságának és használhatóságának kérdését. Az intézmények nem érzékelnek kapcsolatot a felhasználási terv és a felhasználási keretek megnyitása között, az előirányzat felhasználási terv készítését (jogosan) fölösleges adminisztrációnak tekintik. A fejezet és az intézmények az időarányos keretnyitásból származó likviditási feszültségeket saját hatáskörben, vagy PM engedéllyel végrehajtott előfinanszírozással, illetve más, a jogszabály adta lehetőségek kihasználásával előzték meg. Az FVM fejezet 1999. évi gazdálkodása során 18 alkalommal, összesen 2.954,5 M Ft értékben került sor előfinanszírozásra. Ennek mintegy felét, 1.445,9 M Ft-ot a 13. havi illetmény és járulékának kifizetése okozta, 1.308,5 M Ft különböző kormányhatározatokkal biztosított pótelőirányzat előrehozása volt, 200 M Ft előfinanszírozása pedig fejezeti kezdeményezésre történt. Fejezeti hatáskörben 8,6 M Ft előrehozására került sor. Ezek megoldásával a FVM fejezetnél összességében likviditási problémák nem voltak. Az FVM, mint irányító szervezet valamennyi intézménytől megvonta a saját hatáskörű előirányzat módosítás jogát. Az intézkedés következtében az intézményen belüli átcsoportosítások irányítószervi hatáskörben történtek. Ennek eredményeképpen a felügyeleti hatáskörben végrehajtott intézményen belüli kiadási átcsoportosítások értéke 981 M Ft, a bevételi átcsoportosításoké 267 M Ft volt. Fejezeti szinten intézmények, illetőleg alcímek között 4 átcsoportosítás történt. Az irányító szervezet szintjén végrehajtott előirányzat átcsoportosítások indokoltsága és mértéke a felmerült igényeknek megfelelő volt. Az átcsoportosításokat a szabályoknak megfelelően hajtották végre. Az intézmények és alcímek közötti átcsoportosítások a felmerült problémák megoldását szolgálták. A 3%-os létszámcsökkentés végrehajtásának hatására a fejezet létszáma 428 fővel csökkent, ebből 337 fő köztisztviselő, 83 fő közalkalmazott (ezen belül 15 fő nyugdíjas) volt. A megszüntetett betöltetlen álláshelyből 325 köztisztviselői, 77 pedig közalkalmazotti álláshely volt. A 3% létszámcsökkentésből felszabaduló, személyi juttatásként felhasználható összeg: 272,9 M Ft volt, melyet az irányító szervezet nem csoportosított át, ezt azok az intézmények használták fel, ahol a létszámcsökkenés megvalósult. A vizsgált időszakban a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezethez a 2168/1999. Korm. határozattal a KHVM költségvetéséből 35,5 M Ft-ot csoportosítottak át a kormányzati struktúra átalakításához kapcsolódó átvett területfejlesztési tevékenységek és feladatok finanszírozására. A FVM fejezet a központi költségvetés általános tartalékából a 2232/1999.(IX. 8.) Korm. határozat értelmében a Kárrendezési Iroda működési költségvetésének kiegészítésére kapott 778,8 M Ft-ot, melyből 25,3 M Ft-ot nem használtak fel. Az év lejártával ezt az
összeget visszavonásra felajánlották a központi költségvetés általános tartaléka javára. A maradvány igazolta, hogy az igények nem voltak előzetes számításokkal megalapozva. A FVM fejezet a központi költségvetés céltartalékából a 3%-os létszámcsökkentés egyszeri többletkiadásainak finanszírozására igényelt átcsoportosítást. A Pénzügyminisztérium a 2149/1999. (VI. 23.) Korm. határozat 1. pontjának megfelelően a többletkiadások részbeni fedezetére 9,8 M Ft egyszeri, céljellegű pótelőirányzatot engedélyezett A fejezeti összesítő adatoknál jellemző tendencia volt, hogy a módosított előirányzat 15-18%-kal több, a teljesítés pedig 4-6%-kal kevesebb az eredeti előirányzatnál. A kiadási főösszegben végrehajtott több mint 17%-os előirányzat emelés indokoltságát a teljesítési adatok nem igazolták, a ténylegesen elvégzett feladatokra elegendő lett volna az eredeti előirányzat forrása is. Valamennyi kiemelt előirányzatnál a teljesítés alatta maradt a megemelt módosított előirányzatnak, az intézményi beruházásoknál pl. több, mint 20%-kal, közel 1 Mrd Ft-tal. Ez a körülmény az ellenőrzés álláspontja szerint megalapozatlan tervezésre vezethető vissza. A GH-nál lebonyolított közbeszerzések nagyobb része központi közbeszerzési eljárás volt. A Gazdasági Hivatal 1999-ben két közbeszerzési eljárást bonyolított le saját hatáskörben. Az eljárások szabályszerűek voltak. A fejezeti szintű bevételeknél ugyanazokat a jellemző vonásokat találta az ellenőrzés, mint a kiadásoknál. Itt azonban az alábbiakban bemutatott tényezők módosították a tendenciát. A bevételek elmaradását (20 Mrd Ft) döntően az államháztartáson kívülről átvenni tervezett működési célú pénzeszközök közel azonos mértékű elmaradása okozta. A jelentősen megemelt előirányzat alulteljesítése az előirányzat csoporton belől mindenhol érzékelhető volt. Kis összegű követelések elengedésére nem került sor. A felhalmozási bevételeknél ugyanez a tendencia állapítható meg a részadatoknál. Az összesítő adat túlteljesítését (módosított előirányzat: 4,3 Mrd Ft, teljesítés: 6,0 Mrd Ft) az államháztartáson kívülről kapott felhalmozási célú pénzeszköz-átvétel 2,4 Mrd Ft-os túlteljesítése okozta. E nélkül a felhalmozási célú bevétel is a megemelt előirányzat alatt maradt volna. Az FVM fejezet költségvetési támogatását kormányzati hatáskörben 3,9 M Ft-tal csökkentették. Az eredeti előirányzatokhoz képest előállt bevételkieséseket az 1999. évi maradvány kompenzálta. Az FVM Gazdálkodó Szervezetének a költségvetési támogatáson kívül háromféle forrásból volt bevétele. 1) a PHARE programhoz kapcsolódó
ÁFA visszatérülés, mely az eredeti és módosított (240 M Ft) előirányzathoz képes igen alacsonyan (102 M Ft-ra) teljesült, 2) a felhalmozási és tőke jellegű bevételek között az állami készletek és tartalékok értékesítéséből befolyó bevétel (167 M Ft), mely megközelítően a tervezett szinten teljesült (ez a bevétel azonban csak az állami tartalékok visszapótlására használható fel), 3) a működési célú pénzeszköz átvételek, melyeket mint befolyó pénzeszközátvételeket az intézmény nem használja fel saját működésének finanszírozására, hanem tovább utalja a tulajdonolt vállalatok működési támogatására. Az FVM Gazdálkodó Szervezete kizárólag költségvetési támogatásból működik. A Gazdasági Hivatal működési bevételeit a tervezett 212 M Ft-tal szemben 193,7 M Ft-ra teljesítette. A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználása az 1999. évi költségvetési törvényben meghatározott jogcímen és rendeltetéssel valósult meg. A fejezeti kezelésű előirányzatok 1999. évi felhasználását, kezelési költségeit, a rendelkezési jogosultságokat és a felhasználás ellenőrzését a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter utasításban szabályozta, mely alkalmas volt arra, hogy a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználása, kezelése a fejezeten belül szabályszerűen bonyolódjék. A fejezeti kezelésű előirányzatok alcímei közötti átcsoportosítások a jogszabályi előírásokkal összhangban voltak. A fejezeti kezelésű feladatok eredeti előirányzatait tekintve a feladatok forrásaként 32%-ban a bevételi előirányzatokat jelölte meg az Országgyűlés, míg ez az arány a módosított előirányzatokat tekintve 48,2%-ra módosult. A fejezeti kezelésű bevételi előirányzatok - a helyszínen ellenőrzött 10 db fejezeti kezelésű előirányzat adatai alapján - a fejezeti hatáskörű intézkedések következtében növekedtek, zömmel a működési és fejlesztési célú pénzeszközök államháztartáson belülről, illetve kívülről tervezett átvétele következtében. (A fejezet helyszínen ellenőrzött 10 fejezeti kezelésű előirányzata az összes fejezeti kezelésű előirányzat kiadási előirányzatának 29,1%-át, az eredeti bevételi előirányzatának 62,1%-át, az eredeti támogatási előirányzatának 13,6%-át reprezentálta.) A bevételi előirányzatok módosításai az államháztartáson kívülről történő pénzeszközök esetében nem voltak kellően megalapozottak, ezt bizonyítja, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Integrált Szerkezetátalakítási és Válságkezelési program segéllyel fedezett kiadásai kivételével a többi helyszínen ellenőrzött feladatnál még az eredeti bevételi előirányzatok sem realizálódtak. A többéves kihatású kötelezettségekről a fejezet nyilvántartásokat vezetett, melyekben a feladathoz tartozó részprogramok szerinti
csoportosításban feltüntették, illetve folyamatosan vezették a kötelezettségvállalásokat és a teljesítéseket. A 10 feladat közül 6 feladat minősült többéves kihatású feladatnak, de közülük a PHARE intézmény-fejlesztés (egyéb mezőgazdasági tevékenységek és szolgáltatások) feladatnál 1999. évben egyáltalán nem volt sem bevételi, sem kiadási teljesítés. A részletes Programismertetők, illetve Részprogram okmányok az előírt tartalommal készültek el, azokat a Magyar Államkincstár elfogadta, a finanszírozási szerződések teljesítményarányos (benyújtott számlák alapján) finanszírozást határoztak meg. A helyszíni ellenőrzés befejezéséig a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának teljes körű pénzügyi és szakmai éves beszámolója és annak értékelése nem készült el. A pénzügyminiszter a fejezet 1998. évi - kormányzati beruházások nélküli - előirányzat-maradványát a 6075/1999. sz. levelében 1999. július 12-én hagyta jóvá, egyidejűleg a jóváhagyott összeggel megemelte a fejezet kiadási és bevételi előirányzatát. A jóváhagyott maradvány 12.077 M Ft volt, az elvonás 611,8 M Ft. A kormányzati beruházások maradványának jóváhagyása 1999. november 25-én történt meg, 603,4 M Ft összegben. Államtitkári levélváltás eredményeképpen 1999. december 5-én a kötelezettségvállalással nem terhelt - korábban elvont - maradványból 188,5 M Ft visszahagyása történt. A fejezeti szintű maradványok rendezése szabályszerű volt, a módosítások kellően indokoltak voltak. A helyszínen ellenőrzött költségvetési szervek beszámolóikat - ezzel együtt a maradványok kimutatását - elkészítették és a szöveges beszámolóban elemezték. A beszámolók pénzügyi ellenőrzése a belső ellenőrzés programja szerint általában két évenként történik meg. A számítógépes feldolgozás következtében a számszaki egyezőség biztosított. A helyszíni vizsgálat a dokumentáltságot megfelelőnek találta. Az előző évi maradvánnyal kapcsolatos előirányzat-rendezések a fejezeten belül szabályosan megtörténtek, és a jóváhagyott maradványt felhasználták. A PM a fejezet 1999. évi előirányzat maradványának felülvizsgálatát a helyszíni ellenőrzés befejezéséig (2000. június 13.) még nem végezte el, így jóváhagyása a jogszabályokban rögzített határidőig nem történt meg. A fejezet az előirányzat maradvány elszámolását 2000. május 8án benyújtotta. A fejezet vállalkozási tevékenységet folytató intézményei a keletkezett eredményt visszaforgatták az alaptevékenységre.
A fejezet felügyeletét ellátó szervezet az intézményi előirányzatmaradványok, továbbá a fejezeti kezelésű, a kiemelt és céljellegű előirányzat-maradványok felülvizsgálatát elvégezte. Jóváhagyása a PM felülvizsgálat késése miatt a helyszíni ellenőrzés befejezéséig még nem történt meg. A fejezet globális vagyonváltozását a tárgyi eszközök növekedése jellemzi. Ezt támasztja alá a forrásoldalon jelentkező 6% saját tőke növekedés, amit a tartalékok 14,2%-os és a kötelezettségek közel 30%os csökkenése kompenzál. A fejezet vagyonában a saját tőke részaránya az 1998. évi 80,3%-ról, 1999. évre 84%-ra emelkedett. A Gazdálkodó Szervezet 154 milliós ingatlan-növekménye az előző évi beruházások befejezéséből származott. A Gazdasági Hivatal befektetett eszközeinek 137 M Ft-os változása a végrehajtott beruházások eredményeként jött létre. A két intézménynél a mérlegadatok valódiságát alátámasztó számviteli nyilvántartások az áttekintett főkönyvi számlák, illetőleg leltárak a számviteli követelményeknek megfeleltek. Használaton kívüli eszközök értékesítésére a Gazdasági Hivatalnál került sor, összesen 14,7 M Ft értékben. Az FVM Irányító Szervezet letéti számlája az agrárintervenciós tevékenység lebonyolítását szolgálta. Az agrárintervenciós tevékenység feltételrendszerének megalapozása kapcsán a számla kezelése 1999. január elsejével az Agrárintervenciós Központ (AIK) hatáskörébe került. Az AIK részére új letéti számlát nyitottak 1999. június 4-én. Az új számla megnyitása a jogszabályoknak megfelelően, a pénzügyminiszter engedélyével történt. Az irányító szervezet letéti számláján év során a folyamatban lévő ügyletekből és tévesen a számlára került AIK-t illető befizetésekből további bevételek keletkeztek, melyeket időről időre átutaltak az AIK letéti számlájára Az FVM letéti számlán ezen túlmenően további három szabálytalan pénzügyi tranzakciót bonyolítottak le: Egy részvénytársaság 15 M Ft-ot utalt át a számlára az árvízkárosultak segélyezésére. 1999-ben az összegből két magánszemélyt támogattak 500-500 E Ft-tal. A fennmaradó 14 M Ft-ot a vajai Teréz Anya Segítő Egyesület számlájára utalták át. Az előkészítő iratban csupán egy levél van, melyben megkérik az egyesület elnökét, hogy tájékoztassa a minisztert a pénz felhasználásáról. Szerződés és/vagy a kedvezményezett beszámolásra történő kötelezése, ennek a kedvezményezett részéről történő visszterhes elismerése nem szerepel az iratok között. A helyszíni vizsgálat
időszakában a minisztériumnak még semmilyen információja nem volt a tényleges felhasználásról. Egy kft. alaptőkéjét a tárca 3/1999. sz. alapítói határozatával 200 M Ft-tal leszállította. Az Intézet a 200 M Ft-ot az FVM Irányító Szervezete Letéti Számlájára átutalta 1999. 09. 30-án. A kivont tőkét a Vagyongazdálkodási Főosztály más, a tárca tulajdonában lévő kft-k és kht-k alaptőke növelésére és vagyonszerzésére fordította. A tranzakciót a letéti számlán keresztül bonyolították le 1999-ben. Az AIK letéti számlájáról az agrárpiaci rendtartást szolgáló szabad pénzeszközökből 1999. november 19-én 30 M Ft-ot utaltak a számlára, melyet 100 db vemhes üsző ingyenes segélyként Kárpátaljára történő szállítására használtak fel összesen 26 M Ft értékben. A lakásalap számla kezelésénél szabálytalanságot nem tárt fel a vizsgálat. A korábbi vizsgálatok során tett megállapításokhoz képest az FVM fejezetnél gyakorlati előrelépés nem történt, kivéve, hogy a GH-nál nagyobb gondot fordítottak a belső szabályozottságra és számos szabályzatot korszerűsítettek, továbbá a minisztérium hivatalában létrehozták a függetlenített belső ellenőrzési szervezetet főosztályi formában. A Pest Megyei Földhivatal 1999. évi beszámolójelentése hiteles, az a leltárral alátámasztott főkönyvi kivonatok és a lezárt főkönyvi számlák adataiból a jogszabályi előírások alapján készült és a Földhivatal vagyoni és pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet ad.
XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM A HM fejezet 1999. évi költségvetése eredeti kiadási előirányzata 164.051,0 M Ft, saját bevételi előirányzata 29.480,8 M Ft volt. Az 1998. évi XC. törvény által jóváhagyott fejezeti kiadási előirányzat - a tervezett GDP 1,41%-a - megfelelt a NATO csatlakozáskor vállalt kötelezettségnek. Az év során a fejezettől a 2028/1999. (II. 11.) Korm. határozattal mintegy 2,6 Mrd Ft a központi költségvetés általános tartalékára, a 2208/1999. (VIII. 18.) Korm. határozattal mintegy 1,3 Mrd Ft az 1999. évi nyári esőzés és viharkárok kárenyhítésére elvonásra került, a Magyar Honvédség cím dologi kiadási előirányzataiból. Az év végén a módosított kiadási előirányzat 176.005,4 M Ft volt, ami az eredeti kiadási előirányzathoz képest 107,3%-os változás, a hivatalos inflációs rátát nem érte el. A kiadási előirányzat növekményből (11.954,4 M Ft) az orosz államadóssági haditechnikai szállítások
4.458,7 M Ft-ot, a jóváhagyott 1998. évi előirányzat maradvány 4.277 M Ft-ot - összesen 73,1%-ot - képviselt. A fejezet kiadásai 166.685,3 M Ft-ra (94,7%) teljesültek. Év végével a saját bevételek módosított előirányzata 39.672,0 M Ft volt, ami 33.618,3 M Ft-ra teljesült (84,7%). A HM fejezet 1999. évre a 124/1997. (XII. 18.) OGY határozat alapján költségvetési létszámát 61.500 fővel tervezte meg, amivel az 1998. évi fejezeti költségvetési létszámhoz képest (63.461 fő) az előírt 3%-os létszámcsökkentést már a tervezéskor végrehajtotta (3,1%). Ugyanakkor az 1998. december 31-i záró létszámhoz képest (58.205 fő) az 1999. december 31-i záró létszáma (55.729 fő) 4,3%-kal alacsonyabban alakult. Az év során 1.865 fő távozott a fejezettől. A HM fejezet az előírt létszámcsökkentést végrehajtotta. A fejezet személyi juttatásai és járulékai - 71.170,1 M Ft - a teljesített kiadások 42,7%-át tették ki, az 1998. évi hasonló kiadásoknál 0,8%-kal kevesebbet. 1999. évben, mivel január 1-re a hivatásos állomány illetményei elérték a Hszt. szerinti beállási szintet, éves illetmény fejlesztésük a Hszt szerint történt (mintegy 19%-os növelés). A közalkalmazottak 13,6%-os bérfejlesztésben részesültek. Fejezeti szinten a személyi juttatások a módosított előirányzat 99,2%-ában, a járulékok 100,7%-ban teljesültek. A fejezet dologi kiadásainak eredeti előirányzata 44.240,5 M Ft volt, ami közel 32%-kal haladta meg az 1998. évi eredeti dologi kiadási előirányzatot. A módosított előirányzat (48.474,6 M Ft) 93,1%-ra, 45.130,2 M Ft-ra teljesült (ez az 1998. évi teljesített dologi kiadásokat 17,9%-kal haladja meg). A dologi kiadások a fejezet teljesített kiadásainak 27,1%-át tették ki. 1999. év során tovább romlott a fejezet ingatlan állományának állaga (fedezet hiányában a tervezett karbantartások mintegy 70%-a elmaradt), a közlekedési eszközök műszaki állapota. Csökkent az élelmezési normák reálértéke (a tervezett normaemelés csak részben valósult meg), a hajtóanyagok közel 25%-os áremelkedése csak a legszükségesebb igények kielégítését tette lehetővé. A csapatok igényelte fenntartási, javítási anyagok legfeljebb 30%-ban kerültek kielégítésre, így az eszközök megbízhatósági mutatói kritikus szintre csökkentek. A költségvetési helyzet javítása, a haditechnikai eszközök ipari javítása, felújítása folyamatosságának érdekében az 1999. évi tényleges teljesítmények (2,8 Mrd Ft) a 2000. évi költségvetés terhére kerültek kifizetésre (227/40/1998. sz. engedély). A HM fejezetnél 1999. év végén 664 M Ft lejárt kötelezettség halmozódott fel (ebből 30 napon túli tartozás 33 M Ft), amiből kb. 150 M Ft a MH Egészségügyi Intézményeknél merült fel annak ellenére, hogy a fejezet a kifizetetlen számla állományt az év során egyszer rendezte. Az MH Egészségügyi intézményekhez kirendelt kincstári biztos jelentése szerint az egészségügyi intézmények adóssága nem a
gazdálkodási szabályok megsértéséből, hanem az egészségügyi támogatási rendszerből adódott. A korábbi évek gyakorlatát folytatva, az 1999. évről készülő számszaki és szöveges beszámolók megfelelő elkészítéséhez a HM KPSZH főigazgatója 2/2000. sz. intézkedésével 2000. január 25-én meghatározta, ütemezte a zárlati munkák feladatait, az intézményi beszámolók (166 szervezet) címek/alcímek szerinti elkészítését. Elrendelte a Kincstárral történő - előirányzati és teljesítési - adatok egyeztetését, a számszaki beszámolók külön mellékletében az esetleges eltérések számszerű megjelenítését és az eltérések szöveges indoklását. A PM zárszámadási körirata megismerése után (április hó elején) az abban meghatározott néhány új beszámolási szempont teljesítése érdekében körlevélben intézkedett. A HM fejezet a Kincstár körlevelében meghatározottak szerint elvégezte fejezet, illetve cím/alcím bontásban is a kincstári- és elemi beszámolók egyeztetését. A HM fejezet és a Kincstár kapcsolatában a HM KPSZH az elsődleges kincstári ügyfél. A fejezet szervezetei másodlagos, harmadlagos számlákról működnek. A Kincstár az egyeztetéshez alcím bontásban biztosít adatszolgáltatást a fejezet részére. A HM KPSZH 1999. év során folyamatosan figyelemmel kísérte a Kincstár információs táblái adatai alapján a szervezetek kincstári tranzakciós kód alkalmazását. Havonta rendelkezett a HM TPSZI-k és a SGSZ-ek felé a szükséges korrekciók végrehajtására. Ennek hatására - bár a fejezet zárszámadási adatai és a Kincstár adatszolgáltatása főként a teljesítés adatoknál még sok helyen eltérő - az eltérések nagysága az 1999. évi beszámolásnál kisebb, mint volt az 1998. évet illetően. A fejezeti és kincstári adatok eltérését - a megtett évközi intézkedések ellenére is - a következő főbb problémák okozták: A fejezet szervezeti hierarchiájából adódó másodlagos, harmadlagos előirányzat felhasználási keretszámlák könyvelése, egyeztetése a több mint 160 szervezetnél, A helytelen, téves KTK használat, valamint a hibásan benyújtott kiegészítő szelvények, A Kincstár 2000. január 31-i korrekciós határidejéig a fejezet számos gazdasági szervezete - részben a KGIR pénzügyi-számviteli alrendszere 1999. november 23. december 10. közötti, az Y2K feladathoz kapcsolódó verzióváltás miatti leállítása folytán - még végleges főkönyvi kivonattal nem rendelkezett,
A fejezeti zárlati munkák befejezési határideje február 28-a, a Kincstár korrekciós határideje január 31-e volt, ezért a záráskor végzett könyvelések, könyvelési helyesbítések a kincstári nyilvántartáson már nem voltak keresztülvezethetőek. Az intézményi(alcím) beszámolók pénzügyi teljesítési és feladatmegvalósítási összhangja értékelését a HM KPSZH megtette. A szervezetenkénti (alcím szerinti) írásos értékelést a fejezet a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 149. § (5) bekezdése szerint a maradvány jóváhagyó értesítések kiadásával együtt tervezi elvégezni. A fejezet szervezetei, intézményei gazdálkodását túlnyomó részt központi rendelkezések, utasítások szabályozták, amelyek kitértek a fejezeti sajátosságokra is (központilag kiadott - rendszeresen aktualizált - kötelező számlarend, központi utasítás a fejezet központi és intézményi gazdálkodásának rendjéről, központi intézkedés a kincstári számlakezelés és pénzforgalom rendjéről, utasítás az ellenjegyzés, a kötelezettségvállalás rendjéről stb.). A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználási rendjét 1999. évre a honvédelmi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben a 8/1999. (HK. 6.) HM utasításban az Áht. 49 § o., pontjában előírottnak megfelelően szabályozta. Az utasításban a fejezet sajátosságai szerint határozta meg az előirányzatokkal való gazdálkodás felelőseit, a nyilvántartás, a beszámolás (utóbbiakat, a gazdálkodó szervezetek az Áht és a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet figyelembe vételével, SZMSZ-eikben önmaguk határozhatják meg), a maradvány jóváhagyás rendjét. A HM KPSZH a negyedéves előirányzat-felhasználási terveket elkészítette. Az év közben több esetben a fejezetnek adott többletfeladatok, valamint a központi elvonások miatt az előirányzatfelhasználási tervek nem mindig voltak/lehettek összhangban a tényleges szükségletekkel. A pénzellátás ütemezésénél igyekeztek figyelembe venni az ütemtelenül alakuló saját bevételek teljesülését, e mellett nyomatékosan felhívták a fejezet szervezeteinek figyelmét, hogy a bevételre alapozott kiadások csak a ténylegesen realizált bevételeknek megfelelően történhetnek. A HM fejezetnél 1999. évben a finanszírozási rendből következő likviditási probléma - a MH Egészségügyi intézmények kivételével, ahová előbb kincstári biztost kellett kirendelni, majd utóbb a fejezet kiadási előirányzat változtatással, költségvetési támogatással rendezte a gondokat - nem fordult elő. A fejezeten belüli előirányzat módosítások, átcsoportosítások indokoltak voltak, de azok a szakmailag szükséges időpont után történtek.
Az előirányzat átcsoportosításokat részben a központi elvonások, részben a költségvetés jóváhagyásakor még nem ismert többletfeladatok tették szükségessé (orvoscsoport Albániába cca. 295 M Ft, az ország déli határszakasza megerősítése mintegy 2 Mrd Ft, a KFOR feladatok növekedése 2,2 Mrd Ft, az SFOR II. félévi kiadásai 906 M Ft - a KFOR, SFOR második félévi kiadásait a 2183/1999. (VII. 23.) Korm. határozat 11. pontja alapján az érvényes fejezeti költségvetésből kellett fedezni). Az előirányzat átcsoportosítások a honvédség működési gondjait, feszültségeit segítettek oldani. Az orosz államadóssági hadiszállítások, valamint az előirányzathoz viszonyított többletszállítások kiegyenlítése érdekében több kormányhatározat intézkedett. A 2132/1999. (VI. 11.) Korm. határozat a beérkezett árúk ellenértéke valamint a járulékos költségek címén 4.767,9 M Ft-ot juttatott a HM fejezetnek, amiből 3.807,4 M Ft-ot átvett pénzeszközként (árú érték) 960,5 M Ft-ot (ÁFA) kiadási előirányzat növekedésként számolt el a tárca. A 2305/1999. (XII. 6.) Korm. határozat ugyanezen címeken 2.237,6 M Ft-ról rendelkezett, amiből 1.392,6 M Ft-ot átvett pénzeszközeként (árú érték egy része) 845 M Ft-ot (áru érték egy része + ÁFA) kiadási előirányzat növekedésként számoltak el. A fejezeti költségvetés az 1999. évi orosz államadóssági hadiszállítások kiegyenlítése teljesítéséhez a fejezetnek 5.200 M Ft saját bevétel igénybevételét is előírta. A saját bevételt az átvett pénzeszközként elszámolt költségvetési juttatás biztosította a fejezetnek. A 2336/1999. (XII. 16.) Korm. határozat az orosz államadóssági hadiszállításokra figyelemmel 2.221 M Ft-tal emelte a fejezet kiadási előirányzatait. A fejezet az 1999. évi létszámcsökkentés kiadásait 1,6 Mrd Ft-ban számszerűsítette, amiből 885 M Ft-ot egyszeri többlettámogatási igényként kívánt elismertetni. A 2149/1999. (VI. 23.) Korm. határozat a kormányzati céltartalékból 530,9 M Ft-ot biztosított a fejezetnek (az igény 60%-át). A fejezet felhasználhatta még az 1998. évi céltámogatás maradványát (51 M Ft) is a korengedményes nyugdíjazások fedezetének kiegészítésére. A céltartalék felhasználása az 1.865 fős létszámcsökkentésből 1.833 főt érintett. A létszámcsökkentés jelentős részét az MH Elhelyezési Szolgálat leépítése, vállalkozási szférába helyezése jelentette. Fejezeti kezelésű előirányzatokra (felhalmozás, kiemelt jelentőségű beruházás, ágazati célelőirányzatok) a HM fejezet 1999. évi költségvetése összesen 34.953,1 M Ft kiadási előirányzatot tartalmazott. Év végén a módosított előirányzat 40.550,9 M Ft volt, a teljesítés 37.170,8 M Ft-ra (91,7%) alakult. A fejezeti kezelésű előirányzatok a felmerült felhasználói igények alapján, nyomon követhetően kerültek átcsoportosításra, felhasználásuk az engedélyezett
jogcímeken és rendeltetéssel történt. A fejezet a több éves kihatású kötelezettségvállalások további éveket érintő kihatásait nyilvántartotta. A programfinanszírozás körébe sorolt fejezeti kezelésű előirányzatokhoz a Programismertetőket, Program/Részprogram engedélyezési okiratokat, azok módosításait a fejezeti szabályozás szerinti illetékes gazdálkodó szervezetek (HM IF, HM TKKF, HM KPSZH) elkészítették, azokat a Kincstár befogadta. Külön fejezeti szabályozás a programok szakmai tartalmára, a megvalósítás és a pénzügyi lebonyolítás módjára - döntően a programfinanszírozási körbe rendelt előirányzat-csoportok tartalmából következően - nem készült. A programfinanszírozás pénzügyi értékeléséhez a teljesítési adatokat a Kincstár biztosította. A társadalmi szervezetek támogatására a költségvetési törvény 163,7 M Ft kiadási előirányzatot határozott meg a fejezetnek. Az előirányzatot 4 E Ft előző évi maradvány növelte. Programfinanszírozás keretében 220 E Ft kötelezettségvállalással terhelt maradvány kivételével - az előirányzatot felhasználták. A fejezeti kezelésű előirányzatokon belül mint ágazati előirányzat lett meghatározva a Hozzájárulás a NATO katonai költségvetéséhez kiadási előirányzata 1.300 M Ft-tal. Ebből 400 M Ft elvonásra került a központi költségvetés általános tartaléka céljára. A 900 M Ft módosított előirányzat 888,7 M Ft-ban teljesült, a 11,3 M Ft maradvány kötelezettségvállalással terhelt a fejezet maradvány-elszámolásában. Az előirányzatból a NATO felhívására a HM NATO Együttműködési Főosztály elrendelésére a HM KPSZH teljesíti az átutalásokat. Ágazati célelőirányzatként határozták meg a Hozzájárulás a NATO Biztonsági Beruházási Programjához (angol rövidítéssel NSIP) 700 M Ft-os kiadási előirányzatot is. Éves szinten ezt növelte a más NATO országoktól érkezett befizetés (mintegy 75 M Ft), valamint a visszaigényelt ÁFA (23 M Ft). A 800,4 M Ft lehetőségből 249 M Ft-ot használtak fel 1999. évben (az ún. képességcsomagok megvalósítására 227,3 M Ft, az egyéb kapcsolódó feladatokra 732 E Ft, más NATO tagországok NSIP feladataihoz mintegy 20 M Ft). A maradvány 551,4 M Ft, kötelezettségvállalással terhelt. Az előirányzat felhasználása a MNBnél megnyitott devizaszámláról történt, a NATO előírás alapján a költségvetési körön kívül. Maradványa ezért nem jelent meg a fejezeti maradvány-elszámolásban. A Kormány 1996. évben az orosz államadóssági haditechnikai szállításokra 1.040 M USD-t hagyott jóvá a HM fejezet részére. 1998. év végéig a keretet 437,04 USD kivételével szerződésekkel lekötötték. 1999. év végéig beszállítottak 1.032,1 M USD értéket, amiből 1.008,3 M USD (162.075,8 M Ft) pénzügyi elszámolása megtörtént.
A 95/1995. (IX. 28.) OGY határozat - a földközeli és kismagasságú alkalmazási képesség megőrzéséről - alapján 1997. évtől folyt a MISTRAL légvédelmi rakéták beszerzése. A fejezeti költségvetésben az 1999. évi kiadási előirányzat 16.062 M Ft volt, amiből 9.000 M Ft-ot saját bevételből kellett a tárcának biztosítania (ehhez a költségvetési törvény 8. § (8) és (10) bekezdései a HM kezelte felesleges ingatlanok KVI-nek történő értékesítési célú átadásával adtak lehetőséget, amit a 2183/1999. (VII. 23.) Korm. határozat 12. pontja is támogatott). Az előirányzat 14.828,8 M Ft-ban teljesült a tervezetnél kedvezőbb devizaárfolyam hatására, az 1.233,2 M Ft maradványból 1.100 M Ft bevételi terv elmaradással van összefüggésben, 133,2 M Ft kötelezettségvállalással terhelt. Az 1999. évi költségvetésről szóló törvény a felesleges HM ingatlanok KVI-nek történő átadását, illetve a KVI-nek a HM fejezet részére 9.000 M Ft kifizetését írta elő. A 2183/1999. (VII. 23.) Korm. határozat a felesleges HM ingatlanok ÁPV Rt részére történő zártkörű értékesítéséről határozott azzal, hogy az ÁPV Rt. a “honvédelmi tárca részére, annak az 1999. évi költségvetésében az ingatlan értékesítésből tervezett összeget átadja.” A költségvetési törvény és a kormányhatározat eltérését az 1998. évi költségvetés zárszámadásáról szóló törvény rendezte. A HM és az ÁPV Rt. közötti értékesítési szerződést 1999. december 9-én kötötték meg (254 ingatlanért 9.860 M Ft vételár + 1.381 M Ft ÁFA). A HM által kibocsátott számlát az ÁPV Rt. 1999. december 27-én ÁFA nélkül egyenlítette ki. A 9.860 M Ftból a rakéta beszerzés kiadásaira csak 7.900 M Ft-ot használt fel a fejezet, a különbözetet a 2. cím Magyar Honvédség költségvetési feszültségei enyhítésére fordították. Ezzel lényegében befejeződött a 3 éves rakétabeszerzési program. Eddigi összes kiadása 26.717,3 M Ft, az 1997-2000. évekre előkalkulált 28.014 M Ft-nál kevesebb. A fejezet számításai szerint a 2000. évet a rakétabeszerzés már csak kis mértékben érinti. Ugyancsak 1999. december 9-én írta alá a HM és az ÁPV Rt. azt a megállapodást, amelyben a HM egyes felesleges ingatlanai átadásával rendezték a HM fejezet által 1996. évben vásárolt fehérorosz harckocsik ÁPV Rt. megelőlegezte 3.000 M Ft vételárát. A HM fejezet 1998. évi maradvány-elszámolása jóváhagyását a PM két részletben végezte el, a jogszabályban előírt április 30-i határidőhöz képest jelentős késedelemmel. A maradvány jóváhagyás késedelme miatt a HM tárca sem tudta költségvetési szervezetei maradványait a jogszabályban meghatározott május 15-i határidőig jóváhagyni. A fejezet szervezetei, intézményei előirányzat maradványaik jóváhagyását 1999. november-december hónapokban kapták meg, többnyire az év végi előirányzat módosítással egyidőben.
A fejezet előterjesztésére a Kormány a PM maradvány jóváhagyása előtt a fejezet 1998. évi maradványából a 2174/1999. (VII. 8.) Korm. határozatával átcsoportosítást engedélyezett az MH kiadásaira (az átcsoportosítás egyik 250 M Ft-os tételét a 2297/1999. (XI. 19.) Korm. határozat - még mindig a maradvány jóváhagyás előtt - tovább módosította). A 2000. év informatikai problémája a tárca területén a rendeltetés szerinti működést gátló, azt jelentősen befolyásoló gondot nem okozott. Ugyanakkor a fejezet vezetése csak a számítástechnikai felmérés során szembesült azzal, hogy a tárca egészének felelős, irányító informatikai szervezete nincs. Ezt a minisztérium és a HVK integrációja során kívánják kialakítani. A fejezet és intézményei 1999. évben új gazdasági társaságot nem alapítottak. A meglévő 9 Rt. az év során nyereséges gazdálkodást folytatott. Mivel a társaságok működőképességének biztosítása, alacsony eredményességi szintjük (az összes adózott eredmény 362,5 M Ft, ami 4,3 M Ft és 164,4 M Ft között szóródik) ellenére is a honvédség működéséhez szükséges, a honvédelmi miniszter 370/3/2000. sz. engedélye alapján a társaságok részére osztalék befizetését nem írták elő, az adózott eredményt műszaki fejlesztési célokra eredménytartalékként a társaságoknál visszahagyták. A HM fejezet 1999. évben csak fejezeti letéti számlával rendelkezett. A számlán az év folyamán forgalom nem volt, nyitó és záró egyenlege “0”. A HM fejezet 1999. évi gazdálkodása a korábbi évekhez hasonló nehézségek - többek között a többletfeladatok kigazdálkodásának előírása, a létszámcsökkentés és az átszervezések, a hajtóanyagok áremelkedése, a tervezett karbantartások jelentős részének elmaradása mellett végeredményében biztosította a tárca szervezetei működését.
XIV. IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM A fejezet Kvtv. szerinti kiadási előirányzata 24.098,8 M Ft, ebből a bevétel 3.462,1 M Ft, a kiadás pedig 20.636,7 M Ft volt. A fejezet az Áht. 103. § (1)-(2) bek. szerinti nyilvántartási kötelezettségeknek eleget tett, a Pénzügyi és Gazdasági Főosztály a címek előirányzatainak alakulásáról folyamatos nyilvántartást vezetett, a várható bevételek teljesülését figyelemmel kísérte. A fejezetnél a Kincstár és az intézményi beszámolók adatai közötti eltérések a kincstári beszámoló 81. sz. előirányzati és 82. sz. teljesítési űrlapjain kerültek kimutatásra. Az intézmények az eltérések levezetését, szöveges indoklását a beszámolóhoz mellékelték, a fejezeti összesített indoklást időben a Kincstár rendelkezésére bocsátották.
A fejezeti kezelésű előirányzatok alakulásának kincstári és fejezeti kimutatásában eltérés nem mutatkozott. Az Igazságügyi Minisztérium fejezet költségvetési beszámolójának számszaki egyezősége, valamint az intézményi beszámolók fejezeti felülvizsgálata megfelelt a vonatkozó jogi szabályozások követelményeinek. A 217/1998 (XII. 30.) Korm. rendelet 149. § (3) a) és b) pontja szerint a költségvetési előirányzattal összefüggően jóváhagyott feladatok szakmai teljesítésének, illetve a pénzügyi teljesítés és feladatmegvalósítás összhangjának értékelése miniszteri vezetői értekezlet keretében megtörtént. A fejezet pénzügyi irányító szervezete a Kvtv. 11-12. §-ainak teljesülését ellenőrizte, a címek befizetési kötelezettségeiknek időben eleget tettek, illetve fennmaradt tartozásukat helyesen mutatták ki előirányzat-maradványaik terhére. A 2000. évre áthúzódó összes befizetési kötelezettség a fejezetnél 150 M Ft. Az Áht. 87. § (1) alapján az IM alapító okiratának a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 1998. évi XXXVI. törvény tekinthető, melynek az ellátandó feladatok vonatkozásában szerves kiegészítője az igazságügyminiszter feladat- és hatásköréről rendelkező 157/1998. (IX. 30.) Korm. rendelet. Az ennek megfelelő szervezeti és működési szabályzattal a Minisztérium a 6/1998. (IK. 10.) IM utasítás alapján rendelkezik. Az IM Igazgatás cím alatt működő IM Gazdálkodó Szervezetének önálló alapító okirata nincs. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal 1999. január 1-jétől szerepel elkülönítetten az Igazságügyi Minisztérium fejezetben, külön alapító okirata nincs. Létrehozását a 34/1990. (VIII. 30.) Korm. rendelet mondja ki, amelyből azonban székhelye nem állapítható meg. A Hivatal a gyakorlatban - a rendelettől eltérően - önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. A fejezeti gazdálkodás szabályozottsága összhangban állt az 54/1996. (IV. 12.) Korm. rendelet 4. § (3)-(9) és 34-37. §-aival és kellően tükrözte a szakmai sajátosságokat. A fejezeti kezelésű előirányzatokkal való gazdálkodás szabályozása az Áht. 49. § o) pontja szerint nem történt meg teljes körűen, átfogó szabályzatot nem készítettek. A fejezet valamennyi címénél készült előirányzat felhasználási terv az Áht. 102. § (1)-(3) bekezdéseinek megfelelően és a 6/1999. (II. 10.) PM rendelet előírásai szerint.
Az IM Igazgatása címnél a Magyar Államkincstár által megállapított időarányos költségvetési keret nem okozott finanszírozási nehézséget. Likviditási probléma a Büntetés-végrehajtás és a Szakértői címnél keletkezett. A Büntetés-végrehajtás címnél a Kincstár havi megnyitott előirányzatfelhasználási kerete nem fedezte minden esetben a szükséges kiadásokat. A havi finanszírozási szükséglet emelkedés, fokozódása a fogvatartottak átlagosan 500 fővel történt megemelkedésével összefüggésben az élelmezés és egyéb ellátás, a közüzemi díjak és a szállítási költségek növekedésének volt a következménye. A BV az általában szokásos előirányzat-előrehozatal mellett (13. havi illetmény, ruházati illetmény) megfelelő dokumentáltsággal folyamatosan élt a felújítási és beruházási előirányzat előrehozatalával, melyet a felhalmozási kiadásokat érintő zárolások, illetve a munkálatok sürgőssége indokolt. A BV az IM Igazgatástól átvett (193.172 E Ft) pénzeszközzel, valamint saját hatáskörben végrehajtható előirányzat-átcsoportosítással oldotta meg a létszámleépítés következtében fellépő finanszírozási hiányt (452 M Ft), illetve az intézményi dologi kiadási többletek finanszírozását (297 M Ft). Fentiek hatására a BV minősített adósságállománya csökkent ugyan, de ennek ellenére a szállítók és a TB felé fennálló rövid lejáratú kötelezettsége 1999. december 31-én 765,7 M Ft, ami az előző évinél 50,2%-kal magasabb. A Szakértői Intézetek bevételi lemaradását súlyosbította a dologi kiadások emelkedése a kábítószer fogyasztás növekedésével összefüggő feladatellátás költségtöbblete miatt. A fejezeten belüli előirányzat-módosítás a kiadási és bevételi oldalt egyaránt érintően felügyeleti hatáskörben összesen 535.997 E Ft, intézményi hatáskörben 1.156.872 E Ft volt. Az előirányzat-átcsoportosítások a hatásköri előírásoknak megfeleltek, azokat dokumentálták, az Áht. 24. § (2)-(3) bekezdéseinek rendelkezéseit a módosítások során figyelembe vették. A 3%-os létszámcsökkentés végrehajtásánál betartották a Kvtv. 48. § (1)-(2) bekezdéseiben foglaltakat, illetve a 2043/1999. (III. 3.) Kormányhatározat előírásait figyelembe vették. A létszámleépítésből származó személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok megtakarításait a 2149/1999. (VI. 23.) Korm. határozat rendelkezése szerint csoportosították át. A központi költségvetés céltartalékából a létszámleépítés kapcsán összesen 796 E Ft pótelőirányzatban részesült a fejezet, melyet a Kvtv.
5. § (1) bekezdése szerinti célra és a (3) bek. szerint jogosult intézményeknek adtak át. Ennek felhasználását a zárszámadás során ellenőrizték. Fejezeti szinten a kiadási megtakarítások összege 799,8 M Ft, amely a maradvány kimutatások szerint kötelezettségekkel terhelt, illetve a 164,2 M Ft-os bevételi lemaradást kompenzálta. A fejezet címei a BV kivételével kiadási kötelezettségeiket teljesítették, illetve hátralékaikra kiadási megtakarításaik fedezetet nyújtottak. A BV cím részben forráshiány, részben az elvonások és elmaradt bevételek, illetve a korábbi adósságállomány következtében az 1999. évről fennmaradt 765,7 M Ft-os TB- és szállítói kötelezettségek teljesítésére a 156,4 M Ft-os előirányzat-maradványából nem volt képes. A fejezet költségvetési szervei többletbevételeiket és az előző évi előirányzat-maradványaikat az Áht. 93. §. (2) bekezdése szerint használták fel. Előirányzatok zárolására és törlésére csak kormányzati hatáskörben került sor, ami összességében 592,4 M Ft előirányzat-csökkentést és 45,9 M Ft átcsoportosítást eredményezett. 1999-ben három közbeszerzési eljárás történt az IM Igazgatás címnél, összesen 131.288 E Ft + ÁFA értékben. Az eljárások lebonyolítása mindenben megfelelt a Kbt. követelményeinek, illetve a pályázati dokumentáció elvárásainak. A központosított közbeszerzés keretében beszerzett áruk és szolgáltatások éves értéke 372.863 E Ft + ÁFA volt. A közbeszerzések éves összegezését a KbT. 7. sz. mellékletének megfelelően a beszámolóhoz mellékelték, illetve a Közbeszerzési Tanácsnak megküldték. A dátumváltás kapcsán az IM fejezeti szinten eleget tett az 1059/1998. (V. 8.) Korm. határozat követelményeinek. A tervezett költségkeretet szabályszerűen használták fel. A fejezet módosított bevételi előirányzata az eredetileg tervezett 24.098,8 M Ft-ot 657,1 M Ft-tal haladta meg. A módosított előirányzathoz képest összesen 164,2 M Ft lemaradás keletkezett. Az IM 1999-ben az 5. címen eredeti előirányzatként összesen 1.885,0 M Ft fejezeti kezelésű előirányzattal rendelkezett, amely a módosítások hatására 1.397,5 M Ft-ra változott és 1.333,9 M Ft-ra teljesült. A fogvatartottakat foglalkoztató gazdálkodó szervezetek támogatására előirányzott 515,0 M Ft-os előirányzat a BVOP költségvetésébe átcsoportosítva 505,6 M Ft-ra módosult és teljesült. A cím előirányzatmaradványa 63,5 M Ft volt.
A fejezeti kezelésű előirányzatokat az Áht. 24. § (4) bek. szerint a költségvetési törvényben meghatározott célokra használták fel. A felhasználást a Pénzügyi és Gazdasági Főosztály számszakilag és jogcím figyelembe vételével ellenőrizte. A PM jelentős időbeli késedelemmel, de az Áht. 24/A. § (1) bekezdése szerint járt el az 1998. évi előirányzat-maradvány jóváhagyásakor. A felügyeleti szerv a fejezet címeinek előirányzat-maradványait felülvizsgálta, a fejezet tárgyévben keletkezett előirányzat-maradványát a jogszabályok figyelembe vételével 635.574 E Ft-ban állapította meg. A Pénzügyminisztérium a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés szerinti április 30-i határidőre a fejezet 1999. évi összesített előirányzat-maradványának felülvizsgálatáról és jóváhagyásáról nem értesítette a fejezetet a helyszíni ellenőrzés lezárásáig. Az Igazságügyi Minisztérium fejezet 1999. évi mérlegének főösszege 21.715.388 E Ft, ami az előző évinél 13,1%-kal volt magasabb. Az eszközök növekménye részben a befektetett eszközök állományának növekményéből származik, amelyen belül legnagyobb mértékű a beruházások emelkedése, ami az előző évit több, mint ötszörösen, 1.650.279 E Ft-tal haladta meg. Ebben meghatározó súlya a BV beruházásainak, illetve az Igazgatás cím cégnyilvántartáshoz kapcsolódó jelentős számítástechnikai fejlesztésének volt. A fejezet egészénél a forgóeszközök állománya 15,0%-os emelkedést mutatott, értéke 1.933.508 E Ft, amiben a készletek, a követelések és a pénzeszközök növekedése játszott szerepet. Az értékpapírok állománya 26.894 E Ft-ról 4.176 E Ft-ra csökkent, ami a BVOP Ybl Banknál még 1992-ben elhelyezett értékpapírjainak visszatérüléséből keletkezett. A forrásokban a saját tőke növekménye 2.121.128 E Ft, amely az induló tőke szervezeti átalakulások következtében létrejött csökkenése és a tőkeváltozások ezt jóval meghaladó növekedésének a következménye. A tartalékok összesen 635.574 E Ft-ot tettek ki, ez 98,6%-kal volt magasabb az előző évinél. Hosszúlejáratú kötelezettségek nem voltak a fejezetnél, a rövidlejáratú kötelezettségek állománya 43,9%-kal volt magasabb az előző évinél: 821.285 E Ft, amelyre a BV szállítókkal szembeni kötelezettségének növekedése volt döntő hatással. Megállapítható, hogy a fejezet likviditása az elfogadhatóság határán volt: rövidlejáratú követeléseinek és saját pénzeszközeinek összege 7.253 E Ft-tal haladta meg rövidlejáratú kötelezettségeit, mutatója 1,01. Szerkezeti megoszlásban jelentősek voltak a szélsőségek: az Igazgatás likviditási mutatója 8,37, a NEKH-é 2,97, a Szakértői Intézeteké 1,22, a BV-é 0,45 volt.
Gyakorlatilag a BV kötelezettségei likvid eszközeinek több, mint kétszeresét tették ki, és ez a 2000. évre vonatkozóan jelentős finanszírozási feszültségek forrásává válhat. Az IM Igazgatás cím 1999. évi mérlege a csatolt számviteli bizonylatok alapján a valóságnak megfelelt. A beruházási tervekhez képest a BV-nél történt elmaradás elsősorban az év közben elrendelt kormányzati és fejezeti elvonások és átcsoportosítások hatására következett be. A központi beruházásokra jóváhagyott 3.200 M Ft-os eredeti előirányzat 2.565 M Ft-ra módosult. Nem valósult meg több büntetés-végrehajtási intézet infrastrukturális, biztonsági és bővítést célzó beruházása, elmaradt a szolgálati lakásépítés és csökkent a bv. állomány lakástámogatására fordítható összeg is. Letéti számlát 31 büntetés-végrehajtási intézmény kezelt átlagosan 2025000 fogvatartott pénzeszközeiről. A mintavétellel vizsgált intézményeknél a letétek kezelése összhangban állt az Áht. 12./A § (4) bek. és a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 108. § (6)-(7) bekezdés előírásaival, valamint a letéti számlák pénzforgalmának kimutatása megfelelt az 54/1996. (IV. 12.) Korm. rendelet 32. § (4) bekezdésében foglalt követelményeknek. Az OTP lakásalap számlákat elkülönítetten tartják nyilván az egyéb pénzforgalomtól, azok a főkönyvi számlákkal egyezőek voltak. A gazdasági események főkönyvi kezelése és nyilvántartása megfelelő, abból az éven túli tartozások megállapíthatóak, melyek nagysága az év végén 13.693 E Ft volt.
XV. GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM A fejezet Kvtv. szerinti kiadási előirányzata 71.958,4 M Ft, ebből a bevétel 29.087,9 M Ft, a kiadás pedig 42.870,5 M Ft volt. A fejezet 1999. december 31-én 22 költségvetési szerv felügyeletét látta el, melyből 18 intézmény önállóan és 4 intézmény részben önállóan gazdálkodó szervezet volt. A fejezet zárszámadási adatainak a kincstári adatbázissal történt év végi egyeztetésénél eltérés volt megállapítható 8 intézmény módosított előirányzatainál. A kincstári beszámoló és a fejezet intézményeinek beszámolója teljesítési adatinak eltérése - az eltérések számát és összegszerűségét tekintve egyaránt - jelentős volt (kiadásoknál 137.611 E Ft, a bevételeknél 159.812 E Ft).
Az éves intézményi beszámolók átvételét, fejezeti felülvizsgálatát, a fejezet összevont beszámolójának elkészítését és az előirányzatmaradvány felülvizsgálatát a GM Költségvetési Főosztálya végezte. A szakmai feladatok értékelését - a költségvetési intézmények szöveges beszámolója alapján- a GM szakmai főosztályai megfelelő színvonalon elkészítették. A fejezeti szinten megvalósuló szakmai feladatellátás és a pénzügyi teljesítés összhangjának átfogó értékeléséről nem készültek dokumentumok. Az érdemi pénzügyi-számviteli ellenőrzés - a három évenkénti felügyeleti ellenőrzés keretében valósul meg. A GM Ellenőrzési Főosztálya 1999-ben 10 költségvetési intézménynél folytatott költségvetési ellenőrzése azonban jellemzően az 1996-1998 közötti időszakot érintette. Néhány fejezeti kezelésű célelőirányzat felhasználásáról készült költségvetési beszámoló felülvizsgálatát könyvvizsgálók végezték el. Könyvvizsgálói hitelesítő záradékkal rendelkezett a GM Gazdaságfejlesztési-, a Központi Műszaki Fejlesztési Alapprogram-, a Piaci Intervenciós Célelőirányzat és a Turisztikai Célelőirányzat. Az utóbbi célelőirányzatnál feltárt ugyan a könyvvizsgálat a követelésállomány kimutatásánál eltéréseket, de azok nagyságrendje nem indokolta a záradék korlátozását. A GM felügyelete alá tartozó intézmények közül 7 intézmény nem rendelkezett az Áht. 87-89. §-aiban, valamint 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 10. és 11. §-aiban előírt követelményeknek megfelelő alapító okirattal. Az alapító okiratok egyeztetése (illetve aláírása) 5 intézménynél a helyszíni ellenőrzés ideje alatt folyamatban volt. Az ellenőrzött szervezeteknél a gazdálkodás szabályozottsága összhangban volt, az 54/1996. (IV. 12.) Korm. rendelet 4. § (3) - (9) bekezdéseivel és a 34-37. §-aival. Az intézmények rendelkeztek a szabályszerű gazdálkodás feltételeit biztosító leltározási, selejtezési, pénzkezelési szabályzatokkal, meghatározták a kötelezettségvállalás és az utalványozás rendjét. Ezek a szabályzatok azonban nem voltak naprakészek. A fejezeti kezelésű előirányzatok (célelőirányzatok) szabályozása és kezelése megfelelt - a többször módosított - Áht. 49. § o. pontja és a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 49. § (4) bekezdésében foglalt előírásoknak. Az előirányzat-felhasználási keret megnyitásánál az általános szabályokat betartották. Az előirányzat-felhasználási keretet a működési kiadásoknál általában időarányosan, a fejezeti kezelésű előirányzatoknál a feladatokhoz igazodóan készítették el.
Az időarányostól eltérő keretfelhasználást a 13. havi illetmények kifizetéséhez, nemzetközi tagdíj fizetéséhez, szezonális bevételingadozások kiegyenlítésére kért néhány intézmény, amit a felügyeleti szerv - a pénzügyminiszter engedélyével - biztosított számukra. A finanszírozásnál az előre hozott keret figyelembe vétele megtörtént. Esetenként előfordult előirányzat nélküli felhasználás, illetve kiemelt előirányzat túllépés az Áht. 93. §-ában előírtakkal ellentétesen. Az OMIKK felújítási előirányzatát 47 E Ft-tal túllépte, a Kincstár a túllépést a függő tételen egyenlítette ki. A társadalom- és szociálpolitikai juttatások soron nem volt előirányzat, az 1459 E Ft TB felé átutalt összeg - amit az előnyugdíjazottak után térítettek - a függő tételről emelte le a Kincstár stb. Az előirányzatok közötti átcsoportosítások nyilvántartása és folyamatos vezetése fejezeti szinten és a vizsgált GM Igazgatás és GM Gazdasági Igazgatóságán biztosított és nyomon követhető volt. A költségvetési előirányzat-átcsoportosítások - fejezeti szinten - kis mértékben (1,6%) oldották az intézményi eredeti előirányzatokban tapasztalt feszültségeket. A költségvetési támogatás nélkül, saját forrásból gazdálkodó intézmények (pl. Magyar Energia Hivatal, Magyar Szabadalmi Hivatal, Országos Mérésügyi Hivatal) forrásellátottsága összességében kedvezőbb volt, mint a költségvetési támogatásból gazdálkodó intézményeké. A fejezetek közötti átcsoportosításokra az Áht. 39. § (1) bekezdése alapján két alkalommal került sor. A 2072/1999. (IV. 21) Korm. határozat a Magyar Köztársaságnak az Európai Unió mellett működő, képviseletében dolgozó integrációs munkatársak tevékenységéhez szükséges pénzügyi előirányzatok átcsoportosításáról döntött. A Korm. határozat 2. és 4. pontja alapján 5 fő létszámot és a GM 1999. évi előirányzatából 103,1 M Ft-ot csoportosított át a Külügyminisztérium fejezeten belül a Külképviseletek címre. A 2202/1999. (VIII. 6.) Korm. határozat alapján a Szerencsejáték Felügyelet 2 Mrd Ft kiadási és saját bevételi előirányzatainak egyidejű átcsoportosításával, a korábbi időszakhoz hasonlóan visszakerült a PM fejezethez. A Szerencsejáték Felügyeletnek a GM fejezetbe való átsorolása szakmailag átgondolatlan volt, mivel ezzel szétválasztották a szerencsejáték piaccal kapcsolatos szakmai felügyeleti és jogalkotási feladatokat, amit a PM lát el, illetve a gazdálkodás felügyeletének feladatait, amit a kormányhatározat a GM-hez rendelt. A két minisztérium között létrejött megállapodás alapján az átszervezést az Áht. 39. §-ának (1) bekezdése valamint a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 46. §-ának (3) bekezdése alapján hajtották végre.
A központi költségvetés általános tartalékából a fejezet intézményei nem részesültek. A fejezettől a 2028/1999. (II. 12.) és a 2208/1999. (VIII. 18.) Korm. határozatok alapján összességében 1224,2 M Ft-ot vontak el. A 2149/1999. (VI. 23.) Korm. határozat - Kvtv. 48. § (1) bekezdése alapján - a tárgyévben megvalósuló létszámcsökkentés egyszeri többletkiadásai részbeni fedezetére 14,7 M Ft céljellegű pótelőirányzatot engedélyezett. A végrehajtandó létszámcsökkentés 93 fő volt. A GM fejezet kiadási előirányzatain belül költekezett 1999-ben, módosított bevételi előirányzata alulteljesült. A fejezet tényleges kiadási és bevételi adatait csökkentette az aktív (-324,4 M Ft) és passzív (147,3 M Ft) elszámolások összege, amelyeket a zárszámadási törvényjavaslat nem tartalmazott. A fejezet intézményei az éves gazdálkodás során a rendelkezésükre álló forrásokból fenn tudták tartani működőképességüket. A GM fejezet 1999. évben 27 fejezeti kezelésű (cél) előirányzattal rendelkezett. A fejezeti kezelésű előirányzatok (célelőirányzatok) szabályozása és kezelése megfelelt a többször módosított Áht. és az 1999. évi költségvetésről szóló 1998. évi XC. törvény előírásainak. Az Áht. 49. § o) pontjában meghatározott szabályzat (az egyeztetések elhúzódása miatt) határidő után készült el. 1999. évben a programfinanszírozás körébe vont 34 program kiadási előirányzata 14.883,2 M Ft, ezen belül részprogram okirattal lekötött kiadási előirányzat 9.135,1 M Ft volt. Az összes folyósítás értéke 4.855,4 M Ft volt. A GM fejezet 1999. évi jóváhagyásra javasolt előirányzatmaradványának döntő hányada (13.617,6 M Ft, 86,7%) a fejezeti kezelésű célelőirányzatok (1091 szektor) és ezen belül is a volt elkülönített állami pénzalapok maradványa. A fejezet önrevízió útján 226,2 M Ft-ot ajánlott fel elvonásra. A fejezet 1999. évi vagyoni gyarapodása 3273,3 M Ft volt. A fejezetnél 1999. XII. 31-én az immateriális javak állományának bruttó értéke 842,3 M Ft, az ingatlanoké 8.841,3 M Ft, a gépek, berendezések és felszerelések 5.012,1 M Ft, a járműveké 735,3 M Ft az átadott eszközöké 396,5 M Ft volt. A GM Igazgatás cím vagyona az előző évhez képest 455,4 M Ft-tal növekedett, amely a jogutód nélkül megszüntetett Regionális Idegenforgalmi Bizottságok Titkárságaitól térítésmentesen átvett és a
GM irodaházakon végzett beruházási, felújítási munkák értékéből keletkezett. A kincstári vagyonból két üdülőingatlan (Dobogókőn és Siófokon) és az IKEMA üzletrész került értékesítésre, egy ingatlan pedig a Magyar Katolikus Egyház részére került átadásra. A kincstári vagyon hasznosításából 14,7 M Ft bevétele keletkezett. A GM 1999. évben két letéti számlán mutatott ki forgalmat. A letéti számlákon a tényleges forgalom és annak elszámolása a letéti kezelés előírásainak betartásával valósult meg.
XVI. KÖRNYEZETVÉDELMI MINISZTÉRIUM A KöM 1999. évi költségvetésének kiadási főösszegét (45.895,3 M Ft) 60,3%-ban bevétel, és csak 39,7%-ban fedezte támogatási előirányzat. Ezek az arányok év közben 64,1, illetve 35,9%-ra módosultak. A kiadási előirányzat 7,4%-os növekedését a bevétel 14,2%-os növekedése és a támogatás 2,8%-os csökkenése ellensúlyozta. A fejezet valamennyi intézménye rendelkezik alapító okirattal. Likviditási probléma nem volt, a fejezeten belüli előirányzatátcsoportosítások minden esetben feladatleadással jártak együtt. A zárszámadás fejezeti és intézményi, valamint a Magyar Államkincstár záró adatai között eltérések voltak. Az eltérések okai évek óta ismétlődnek. Ebben szerepe volt annak, hogy az előző évi maradványok felhasználásának továbbra sincs tranzakciós kódja, a Kincstár és az intézmények zárlati időpontja nem azonos, továbbá téves kódhasználat is előfordult. A zárszámadás benyújtásának szakmai előkészítését a Közgazdasági és Költségvetési Főosztály időben elvégezte. A beszámolók számszaki és tartalmi ellenőrzését elvégezték. A beszámolók szerkezetéhez igazodó kisegítő táblák megfelelően egészítették ki a beszámoló előírt szerkezetét, megkönnyítették az intézményi beszámolók összefoglalását. A beszámolókat az 54/1996. Korm. rendelet előírásainak megfelelően főkönyvi és analitikus nyilvántartásból, egységes számítástechnikai programmal készítették. Egyes intézmények, így a KöM központi igazgatása és a KGI nem az intézményre aktualizált számviteli politikával rendelkeztek, az előírt mellékletek és a számlarend megfelelő volt, az előírt ellenőrzést minden intézménynél elvégezték.
Az intézmények között a források tekintetében jelentős eltolódások következtek be. A feladatok arányában 294%-kal növekedett a Központi Igazgatás bevételi előirányzata. Legkisebb növekedés 29,2% az országos Meteorológiai Szolgálatnál következett be. A fejezetnél a bevételek átlagos növekedése 14,2% volt. A szóródásban jelentkező különbségek oka elsősorban a fejezeti kezelésű előirányzatoktól átvett (nem tervezett) többlet bevétel és az 1998. évi maradványok különböző aránya volt. A kiadási előirányzatok intézményi változása százalékosan csak a központi igazgatásnál és a Természetvédelmi területi szerveknél tért el a bevételi változás dinamikájától. Az 1999. évi maradványok intézményi elszámolását a fejezet felülvizsgálta és előterjesztette a PM-nek. A jóváhagyás a vizsgálat időpontjáig nem történt meg. A késedelemhez hozzájárult, hogy az 1998. évi maradványok megállapításánál elmaradt a Központi Környezetvédelmi Alap, fejezeti kezelésű előirányzattá történt átminősítésével együtt járó maradvány-elszámolás. Az Alap 1998. évi maradványát 17.975.328.095 Ft-ot nem zárolták. Az 1999. évi maradvány-elszámolásnál a KöM az 1998. évi maradványt is magába foglaló 21.591,6 M Ft jóváhagyását igényelte, miután nyilvántartott kötelezettségei 1999. december 31-én 33.073.356 Ft összeget tettek ki. Az ellenőrzés a kötelezettségek nyilvántartásának felülvizsgálata után dokumentáltnak tekinti a fejezet igényét. A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználása a PM által is jóváhagyott KöM utasításoknak megfelelően történt. A programfinanszírozott előirányzatok előkészítése, kezelése, nyilvántartása, elszámolása megfelelt a jogszabályoknak. Részletes ellenőrzésre került a Szigetköz térség kárainak mérséklése, a Természetvédelmi területek védettségi szintjének helyreállítása és Várpalota és térsége Környezetvédelmi Rehabilitációs Program program- finanszírozott előirányzatainak 1999. évi teljesítése és elszámolása. A szigetközi térség kárainak mérséklése több évre kiterjedő, folyamatos tevékenység, amely magyar-szlovák nemzetközi megállapodáson alapul. A program szabályszerű irányítása, a szükséges intézkedések, a pénzügyi és elszámolási feladatok ellenőrzése, a teljesítés értékelése a központi igazgatás keretében szakmai főosztály, illetve a Pénzügyi és Számviteli Főosztály felelőssége volt. Az ellenőrzés észrevételt nem tett, az ügyvitel megfelelt az 54/1996. Korm. rendelet, illetve a 217/1998. Korm. rendelet szabályainak.
A Természetvédelmi területek védettségi szintjének helyreállítási program alapja az 1995. évi XCIII. törvény. A program végrehajtása 1996-ban kezdődött meg és 1999. év végéig 103.167 ha természetvédelmet igénylő földterület megvásárlását eredményezte. A program előző két évi sikeres végrehajtása az év folyamán lefékeződött, részben miniszteri intézkedés, részben annak okán, hogy az árak is megemelkedtek. Így az 1998. évi 22.944 ha-ral szemben 12.327 ha lett a visszavásárolt terület 1999-ben. A program eredeti előirányzatát 900 M Ft-ról év közben 205.845 E Ft-ra módosították. A teljesítés ezzel szemben 23.082 E Ft volt. Az év végi maradvány 182.393 E Ft. Várpalota és térsége Környezetvédelmi Rehabilitációs Program, a japán Overseas Economic Cooperation Fund és a magyar kormány egyezménye alapján nyújtott kölcsön és magyar hozzájárulás fedezetével indított program. Várpalota és hat környező község kommunális rehabilitációját segítette megvalósítani. A program lényegében már 1998-ban teljesült. Az 1999. évre 300 M Ft előirányzat felhasználása maradt, amelyből 262.873 E Ft-ról elszámoltak. A program célkitűzései megvalósultak, a teljesítés és a pénzügyi elszámolás megtörtént. Az 1999. évi beszámoló az 54/1996. Korm. rendeletnek megfelelően készült, számszakilag és tartalmilag megfelelően ellenőrizték. A fejezet a zárszámadás benyújtását megfelelően készítette elő és határidőben teljesítette. A közbeszerzési eljárásokat a törvénynek és a kapcsolódó kormányrendeleteknek megfelelően folytatták le. A Közbeszerzések Tanácsa Döntőbírósága egy esetben állapított meg szabálytalanságot és ezért 3 M Ft bírságot szabott ki. Az FVM-nél és a KöM-nél rövid határidőre vállalta a Környezetgazdálkodási Intézet az Alkotmány utca 27-29. sz. alatti épület átadását az FVM részére. Erre hivatkozva 15 esetben indokolatlanul közzététel nélküli tárgyalásos eljárással adtak ki 225 M Ft értékben megbízásokat. A Központi igazgatás kötelezettségvállalás nyilvántartása hiányos volt. Az alkalmazott szoftver a szerződések nyilvántartására volt alkalmas, a kötelezettséggel le nem kötött előirányzatokat csak kiegészítő munkával tudták követni. A fejezet letéti számlájának 1999. évben sem nyitó egyenlege, sem forgalma nem volt. A Központi igazgatás bevételi maradványában jelentős arányt képviselt a felhalmozási kiadások maradványa (328.872 E Ft-ból) 174.015 E Ft. Ennek oka hibás ütemezés, előkészítés volt.
A miniszter 26 nem állami vezetőnek minősülő köztisztviselőnek engedélyezett személyi használatú gépkocsit. A KöM két esetben, jogszabály ellenesen nem állami vezető részére luxuskivitelű, nagy értékű gépkocsit vásárolt. 5 gazdasági társaságban rendelkezett érdekeltséggel a KöM. A részesedések értékének pontossága a Hortobágyi Halgazdaság Rt-nél nem bizonyított. Egyrészt 200 M Ft értékű részvényt nem helyeztek letétbe, másrészt a gazdaság folyó veszteségeit, illetve üzemeltetési költségeit alaptőke emeléssel rendezték és a minisztérium vagyonmérlegében növekedésként számolták el. A Környezetvédelmi Minisztérium Központi Igazgatása és a Környezetgazdálkodási Intézet 1999. évi beszámolójelentése hiteles, az a leltárral alátámasztott főkönyvi kivonatok és a lezárt főkönyvi számlák adataiból a jogszabályi előírások alapján készült és a KöM Igazgatás és a Környezetgazdálkodási Intézet vagyoni és pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet ad.
XVII. KÖZLEKEDÉSI, HÍRKÖZLÉSI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM A minisztérium a működési rendjét meghatározó előírt szabályzatokkal teljes körűen rendelkezett. A fejezetbe célelőirányzatként integrált, volt Hírközlési, illetve Vízügyi Alapokkal kapcsolatos munkaköri leírásokban azonban a változásokat nem vezették át. A fejezeti kezelésű előirányzatok kezelése szabályozott volt. Az előirányzat(csoport), valamint a fejezeti tartalék felhasználásáról az ÁHT 24. § (4) bek. megfelelően miniszteri szabályzat készült, a felhasználás során az előírásokat betartották. Az egyéb előirányzatokra vonatkozó szabályzatokat egyedileg a programokhoz igazítottan, annak indításakor a felelős szakfőosztály adta ki. A fejezet zárszámadási adatai és a Kincstár adatai között eltérés mutatkozott, a fejezeti kimutatások a kiadási oldalon 456,7 M Ft-tal, a bevételi oldalon 18 M Ft-tal voltak alacsonyabbak. Az eltérés legjelentősebb tétele, hogy az LRI 457 M Ft beruházási hiteltörlesztése a PM tervezési körirata értelmében a kiadási oldal módosított előirányzatában és teljesítésében nem szerepelt. Okként szerepelt még téves kódhasználat és a Kincstár felé történt téves adatszolgáltatás. A fejezet éves beszámolási kötelezettségének eleget tett. A beszámoló elkészítéséhez intézményei részére - a PM-hez hasonlóan - a számszaki adatokat egységes formai és tartalmi szempont szerint rögzítő táblázatot és a szöveges indoklással szembeni követelmény rendszert meghatározó köriratot adott ki.
A fejezet Kvtv. 10-12. §-ban foglaltaknak megfelelően az intézmények befizetési kötelezettségét felülvizsgálta. A befizetések összege 1.348,0 M Ft volt. Az előirányzatok felhasználása során a vonatkozó előírásoknak megfelelően jártak el. Az előirányzatok időarányostól eltérő felhasználása, átcsoportosítása, a fejezeti tartalék felhasználása a dokumentumokból nyomonkövethető. Időarányostól eltérő felhasználás elsősorban rendkívüli helyzettel, így az árvízkárokkal kapcsolatos átcsoportosítások esetében fordult elő. Az előirányzat-módosítások részben az 1999. évi ár- és belvizek elleni védekezést és a károk enyhítését célozták. A célra a kormány saját hatáskörben a költségvetés általános tartalékából 11.827 M Ft-ot biztosított. Az előirányzat emelések szükségessége számításokkal alátámasztott volt. A fejezeten belüli átcsoportosításra kormányhatározat a vízkár-elhárítási művek fenntartása előirányzatra 1.159 M Ft, a MÁV árvízkár fedezetére 550 M Ft ágazati célelőirányzat felhasználást biztosított. Miniszteri hatáskörben az elsőrendű árvízvédelmi művek előirányzat emelésére 494 M Ft átcsoportosítás történt. A rendkívüli esőzés és viharkár enyhítésére kormányhatározat alapján 4.345,0 M Ft - három előirányzatot érintő - emelés történt. Meghatározott feladatra más fejezethez két esetben történt átcsoportosítás, (48,5 M Ft) szabályosan. A központi igazgatás eredeti előirányzata a fejezeti kezelésű előirányzatoknak a gazdálkodó szervezethez (GSZ) csoportosítása (1.559,8 M Ft), részben a működési kiadások támogatása következtében nőtt. A kiadások előirányzata az eredeti 1.722,4 M Ft-ról összességében 2.488,7 M Ft-tal nőtt, a módosított előirányzat így 244%-os növekedést eredményezve 4.211,1 M Ft lett, amellyel szemben a tényleges teljesítés 3.855,1 M Ft. A központi igazgatás kiadásainak eredeti előirányzata alultervezett volt, ennek fedezetére a fejezeti tartalékból 175,7 M Ft, hírközlési ágazat maradványából és többletbevételeiből 273,1 M Ft átcsoportosítása történt, az előző évi maradvány igénybevétele 313,7 M Ft volt. A közlekedési hozzájárulások bevételei 92,5 M Ft-ot tettek ki. Létszámleépítésre kormányzati hatáskörben 7,3 M Ft-ot kaptak. A kiadásokon belül a felújítási keret 15 M Ft-os előirányzata 253,2 M Fttal növekedett. A felújításokra a megemelt előirányzat sem biztosított elég forrást, ezért 18,9 M Ft-ot a központi beruházási keret terhére fizettek ki. A nem rendszeres személyi juttatásokra (jutalomra) az igazgatási működési kiadásokon belül a dologi kiadásokból 100 M Ft átcsoportosítás történt, de a kapcsolódó járulék ezzel egyidejű emelése nem történt meg. Ez ellentétes az Áht. 24. § (3) bekezdésében foglaltakkal.
A felújítások kivitelezését célzó két közbeszerzési eljárás esetében a bíráló bizottság javaslatát a közigazgatási államtitkár - a miniszttel egyeztetett döntését írásban megindokolva - megváltoztatta, végső nyertesként a második legjobb ajánlattevőt, a HIRÉP Postai és Távközlési Építőipari Kft-t, a tárca vállalatának leányvállalatát hirdette ki győztesnek. A MEH, illetve a PM országmozgósítás előirányzatából Kormány hírközlési rendszerének felújítására 1997-98-ban 25 M Ft, 1999-ben 20 M Ft-ot átcsoportosítottak. Az eszközök a HM, illetve a Megyei Védelmi Bizottságok tulajdonában vannak. A tulajdonos részére azonban a vagyonátadás a fejezet kezdeményezése ellenére nem történt meg. A 2000. évi dátumváltáshoz kapcsolódó feladatokat végrehajtották. A fejezeti előirányzat-maradvány felülvizsgálata - önrevízió alapján 23,1 M Ft elvonásra felajánlott befizetési kötelezettség többletet állapított meg, a fejezeti felhasználásra javasolt előirányzat maradványa 52.264,4 M Ft. A kötelezettség vállalással nem terhelt előirányzatmaradvány az intézmények esetében 289,2 M Ft, a fejezeti kezelésű előirányzatok esetében 5.706,6 M Ft volt. A fejezet központi igazgatás vagyoni helyzetét a GSZ mérlegében mutatták ki, a vagyon 245,4 M Ft-tal nőtt. A fejezet közhasznú társaságokban való részvételét 1999-től a GSZ mérlegében mutatták ki, így a részesedések 30 M Ft-ról 13.909 M Ft-ra nőttek. Az elkülönített lakásalap év eleji nyitóegyenlege 3,6 M Ft volt, a záró egyenleg 5,3 M Ft. A forgalom és az állomány alakulását a könyvelésben elkülönítetten kezelték, a forgalom, valamint az esetleges elmaradások, tartozások könyvelése és ellenőrzése az OTP által küldött havi elszámolások alapján történt. A fejezet intézményrendszere a tárgyév során lényegesen nem változott. A nevében megjelölt infrastruktúra - közlekedés, hírközlés, vízügy - működtetésével összefüggő államigazgatási feladatokat 15966 fővel, 48 önálló intézmény közreműködésével látta el. Az intézmények többsége - közlekedési, hírközlési intézmények, LRI saját bevételeiből - támogatás nélkül - fedezte a kiadásait. A fejezet kiadási előirányzatai az előző évihez mérten több mint 140%kal emelkedtek. A növekmény nagyrészt (55,6%-ban) a volt Út- és Vízügyi Alap beolvasztása miatt bekövetkezett szerkezeti változás következménye volt.
A támogatások összege a bázishoz 136,7%-kal, 138.524,4 M Ft-ra emelkedett, de nagyrészt ez is a szerkezeti változásra vezethető vissza. A valós növekmény mindössze 25,2% 14.735,4 M Ft volt. Ez a többlet - amit nagyrészt fejezeti kezelésű előirányzatként kapott a fejezet - nem bizonyult elégségesnek az évtizedeken át folytatott, a halasztott beruházásokkal és késleltetett felújításokkal jellemezhető fejlesztési politika következményeként, különösen a vasúti és a közúti közlekedés, valamint a vízügyi területén keletkezett lemaradások részbeni pótlásához sem, legfeljebb a hanyatlás mértékének csökkentéséhez járult hozzá. Sajnálatos, hogy a privatizációs bevételekhez nem kapcsolódott fejlesztési koncepció. A vasúti pályák állapota hosszú ideje nem kielégítő: ˇ a hidak állapotának romlását nem sikerült lassítani, ˇ a magas építmények műszaki állapota tovább romlott, ˇ a biztosító berendezések elöregedése folytatódott, a zavarszám nő, az üzemképesség romlik, zavar és hibaelhárítás folyik, ˇ a közművek állapota kritikus, ˇ a villamos felsővezeték-hálózat bővült, de szinte a teljes régi hálózat felújításra szorul, stb. Mindezek mellett a vontatójárművek átlagosan 23,6 évesek, a személykocsik átlagéletkora 24,8 év, a teherkocsiké 22,6 év. A volánbuszok átlagosan 10 év feletti életkorúak. Az infrastruktúrának a vasút mellett a másik kritikus területe a közúthálózat, főleg az autópályák hosszának elégtelensége, a meglévő pályák és főutak nem kielégítő állaga miatt. A vasúthálózat fejlesztésére 26.685,3 M Ft-ot, a közúthálózatra, új utak, hidak építésére 15.213,3 M Ft-ot, a volán-buszrekonstrukcióra 2.934,4 M Ft-ot költöttek, de mindezek nem voltak elégségesek a műszaki színvonal érdemi javításához. Igen nagy probléma a MÁV Rt. veszteséges működése. A cég a nagy összegű állami támogatások (58.702,0 M Ft) mellett is veszteséges. Fejlesztéseket csak a már jelzett támogatásból és hitelekből (melyek visszafizetését is gyakran állami forrásból kell finanszírozni) tudtak végrehajtani. A MÁV gazdasági mutatói alapos elemzésre építve, az elindított reform gyorsítását sürgetik.
A vízügyi fejlesztésekre 15.299,2 M Ft-ot fordítottak a tárgyévben, amit szennyvízkezelésre, tisztításra, vízkárelhárításra költöttek. Megjegyezzük, hogy az árvízvédelmi fővonalaknak (4265 km) csak 54%-a volt az előírt méret szerinti. A vízkárelhárítás előirányzat-csoport 8 kiemelt előirányzatot tartalmazott, összességében 6.960 M Ft előirányzattal, ez 191 részfeladatra oszlott meg. Az előirányzatokban döntően az árvízvédelem erősítése miatt év közben több előirányzat módosítás történt, ennek eredményeként az egyes előirányzatokon belüli változásokon túlmenően a módosított előirányzat 2.644 M Ft-tal összességében 9.604 M Ft-ra nőtt. A rendkívüli árvízvédelmi intézkedésekről szóló 2055/1999. (III. 26) Korm. hat. a költségvetés általános tartalékából 2.000 M Ft-tal megemelte a Felső Tiszavidéki árvízvédelmi rendszer fejlesztése előirányzatot. Az elsőrendű árvízvédelmi művek előirányzatot az esőzés és vihar miatti védekezési költségekről és kárenyhítésekről szóló 1091/1999. (VIII. 13) Korm. hat. 181 M Ft-tal, az előirányzat-csoporton belüli átcsoportosítás 494 M Ft-tal emelte meg. A belvízkárok elhárítása érdekében a fejezeten belüli átcsoportosítás összességében az előirányzat-csoporttól 133 M Ft-t vont el, ez három előirányzatot érintett. Az előirányzat csoport pénzügyi teljesítése 9417 M Ft volt, a maradvány 250 M Ft, legjelentősebb 212 M Ft maradvány a FelsőTisza vidék árvízvédelmi rendszer fejlesztése előirányzatnál maradt. Az előirányzaton belül a nyilvántartás teljes körű, a feladatok előirányzatonként azon belül vízügyi területenként nyomonkövethetők voltak. A részletes feladatokat előirányzatukkal az illetékes vízügyi igazgatóságokhoz rendelték. Az ÁSZ már többször jelezte, hogy az LRI - sajátosságaiból adódóan nem illik bele a költségvetési intézmények rendszerébe. A minisztérium most napirendre tűzte az átalakítást. A fejlesztési célú források felhasználása a szúrópróba szerű ellenőrzés során szerzett tapasztalataink szerint általában szabályos volt. Ennek ellenére a helyszíni ellenőrzések fokozását tartjuk szükségesnek ezen a területen. A fejezet letéti számláján 1999. évben forgalom nem volt.
XVIII. KÜLÜGYMINISZTÉRIUM
A KüM 1999. évi feladatai közül kiemelkedők az európai integrációs folyamat külpolitikai menedzselése, a NATO - tagságból eredő kül- és biztonságpolitikai feladatok teljesítése, Magyarország szomszédságpolitikai és nemzetpolitikai érdekeinek képviselete, valamint a délszláv válság külpolitikai kezelése. A külképviseleti hálózat korszerűsítése keretében külképviselet nyílt Nicosiában, Skopjében, Tallinban és Hongkongban, megszűnt a diplomáciai jelenlét Fokvárosban, Phenjanban és Drezdában. A fejezet 1999-ben új címmel, a Határontúli Magyarok Hivatalával bővült, a fejezeti kezelésű előirányzatok címhez további alcímek kapcsolódtak. A KüM 1999. évi, költségvetésének eredeti kiadási előirányzata 35.667,8 M Ft volt, amely 51,7%-kal haladta meg az előző évi teljesített összeget. Bevétel elmaradások miatt a tárgyévi teljesítés csak 32.642,7 M Ft-ot tett ki. Ez az érték a tervezés 91,5%-os pontosságát jelenti. (A támogatás csak elhanyagolható mértékben csökkent a tervezetthez képest.) A gazdálkodási év lezártával a fejezet elvégezte az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 146.§ (3) bekezdésében rendelt egyeztetést a kincstári számláinak egyenlegére és forgalmára, valamint a kiemelt előirányzatok aktuális összegére és az előirányzatok teljesítésére vonatkozóan, a kincstár által szolgáltatott és a saját nyilvántartásukban szereplő adatok között. Az eltéréseket címenként kimutatták és indokolták. (A címenkénti kimutatás a fejezetnél egyben intézményenkénti feldolgozást is jelent.) A hibákat a téves tranzakciós kódhasználat és a külföldi pénzforgalmi adatok feldolgozási időpontja, ill. a Kincstár rendezési határideje közötti eltérés okozta. A beszámolók tartalmi és számszaki egyezőségeinek ellenőrzése a KüM Igazgatása, a Külképviseletek és a Fejezeti kezelésű előirányzatok címeknél megtörtént, mint azt a Gazdálkodási Főosztály 2000. március 23-i feljegyzése dokumentálta. A KüM Jóléti Intézményei és a Határon Túli Magyarok Hivatala címek beszámolóinak felülvizsgálatáról dokumentum nem készült. Az ellenőrzések során nem került sor a költségvetési előirányzattal összefüggően jóváhagyott - alaptevékenységbe tartozó - feladatok szakmai teljesítésének értékelésére, annak ellenére, hogy ezt az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 149. § (3) a) pontja előírja. A KüM címei (intézményei) még mindig nem rendelkeztek alapító okirattal. Ez az ÁSZ által évek óta kifogásolt helyzet nem felelt meg az Áht. 87. § (1) bekezdésében foglaltaknak. A fejezet álláspontja, miszerint tevékenységüket vonatkozó jogszabályok alapján végzik és ezért, valamint az állandó szervezeti változás miatt nem adtak ki alapító okiratot, törvénysértő. Az alapító okirat hiánya hozzájárult a címeken belül meglévő, tisztázatlan intézményi rend fenntartásához is.
A Külügyminisztérium Igazgatásának Gazdálkodási Főosztálya kiadta az 1999. január 01-től hatályos, az Igazgatásra, a Külképviseletekre, valamint a Fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó, jóváhagyott számviteli politikát. A bemutatott szabályzaton sem elrendelő, sem jóváhagyó aláírás nem volt. A helyszíni ellenőrzés ideje alatt nem tudtak bemutatni aláírt példányt. A számviteli politika nem rendelkezett a tárgyévre vonatkozó helyesbítési határidőről, mely időpontig a költségvetési szerv által vezetett könyvekben helyesbítések végezhetők, tekintettel a költségvetési beszámoló elkészítésének határidejére. Az említett hiányosságok miatt nem teljesülnek a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló 54/1996. (IV. 12.) Korm. rendelet 4.§ (6) és (9) bekezdés előírásai. Hatályos miniszteri utasítások sora rendelkezik a minisztérium szakmai és gazdálkodási feladatairól, a belső gazdálkodási előírások aktualizálását nem végezték el, azok nem követik a jogszabályi előírások változását. Nem rendelkeztek a közbeszerzési törvény előírásainak betartásáról, hiányos a külképviseletek elszámoltatási rendje. A külügyminiszter 1999. március 29-én kelt, 5/1999. sz. utasításában rendelkezett a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályairól. Az utasítás tartalma nem felelt meg az Áht. 49. §-ában leírtaknak, mert nem rendelkezett a fejezeti kezelésű előirányzatok előirányzat-módosítási rendjéről, a kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradványok következő évi felhasználási céljáról és rendeltetéséről, a felszámítandó kezelési költségekről, az előlegek folyósításának és elszámolásának-, valamint a behajthatatlan követelésekről való lemondásoknak rendjéről. Az ellenőrzésre kijelölt fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának ellenőrzésére sem felügyeleti-, sem célellenőrzés keretén belül nem került sor 1999. év folyamán. A kincstári körbe tartozó KüM Igazgatása cím elkészítette a költségvetése végrehajtásához a negyedéves előirányzat-teljesítési, ill. felhasználási tervét és határidőre megküldte a számlavezető kincstári fiók részére, amint erről a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 139. § (1) és (2) bekezdése rendelkezik. Hasonló módon eleget tett az előírásoknak a fejezet is, a fejezeti kezelésű előirányzatok vonatkozásában. A terv elkészítésekor az adott időszakban érvényes módosított előirányzatokat figyelembe vették. A KüM Igazgatása címnél két kivételtől eltekintve elegendő volt az időarányos költségvetési előirányzat-felhasználási keret, likviditási zavar nem lépett fel. Támogatás előrehozására a 13. havi illetmények (47.955 E Ft) és az előírt létszámcsökkentésekhez kapcsolódó végkielégítések kifizetése miatt (5.837 E Ft) került sor. Az előrehozott támogatások visszapótlása megtörtént. Az előirányzat módosítások
közül a kormányzati- és a fejezeti hatáskörűeket az előírt határidőig végrehajtották. Előirányzatot 1999. évben a Külképviseletek személyi juttatások- és járulékok kiemelt előirányzatából csoportosítottak át az Igazgatás- és a Jóléti Intézmények címekre, az Igazgatás dologi költségeinek alultervezettsége miatt volt szükség forráskiegészítésre. Az átcsoportosítás egy része (154.400 E Ft) az Áht 93. § (2) bekezdésében leírtak ellenére, kormányzati hozzájárulás nélkül történt. A kiemelt előirányzatok fejezet összesent nem érintő átcsoportosításai kellő dokumentáltság hiányában nem feleltethetők meg a 217/1998 (XII. 30.) Korm. rendelet 46. § a) - c) pontjaiban foglaltaknak, így nem minősíthetők szabályszerűeknek. A KüM létszám változtatását a Kvtv. 48. §-a, a központi költségvetési szerveknél a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. tv. alapján elrendelt létszámcsökkentés végrehajtásának előkészítéséről szóló 2043/1999. (IV. 21. ) Korm. határozat és a Magyar Köztársaságnak az EU mellett működő Állandó Képviseletén szolgálatot teljesítő környezetvédelmi, valamint közlekedési, hírközlési és vízügyi integrációs munkatársak tevékenységéhez szükséges pénzügyi előirányzatok átcsoportosításáról szóló 2211/1999. (VIII. 25.) Korm. határozat szabályozta. A Kvtv. a KüM részére 3%-os létszámleépítést írt elő, de kormányhatározatok később 7 + 2 fő létszámemelést engedélyeztek. A fejezet az így meghatározott 43 fő leépítési kötelezettséggel szemben csak 30 főtől vált meg, de az előírt létszámleépítésekkel kapcsolatos végkielégítések kifizetéséhez kapott támogatást (5.875 E Ft) felhasználták. Fejezetek közötti előirányzat átcsoportosítás nem érintette a minisztériumot 1999-ben. A központi költségvetés általános tartalékából kormányhatározatok alapján részesült a fejezet. A kárpátaljai árvízkárosultak támogatása és a horvátországi magyar települések támogatásához előzetes kalkuláció nem készült. Az Állami Protokoll növelése kormányzati intézkedés eredménye volt. Az 1999. évi működési előirányzatok felhasználásának ellenőrzésére a felügyeleti ellenőrzés keretén belül még nem került sor. Célvizsgálatokat - az ellenőrzési terv szerint - tartottak. A felhalmozási kiadásokat a folyamatba épített ellenőrzések és a szükséges műszaki bejárások kontrollálták. A KüM Igazgatása többlet bevételét saját hatáskörű előirányzat módosítás után, szabályosan használta fel. Kiadási előirányzatok zárolásáról kormányhatározatok rendelkeztek, két esetben. Először a 2028/1999. (II. 11.) Korm. határozat 483,3 M Fttal csökkentette a fejezet támogatási előirányzatát, másodszor az 1999.
júniusi, júliusi rendkívüli esőzés- és vihar károk kárenyhítésének költségeire vont el a Kormány 244,3 M Ft-ot. Fejezeti szintű, előirányzat túllépés a “Felhalmozási kiadások és pénzügyi befektetések összesen” soron mutatkozik. A túllépést az intézményi beruházásokon belül, az ingatlanok vásárlása, létesítése okozta, nevezetesen a Külképviseletek cím berlini ingatlan vásárlása. A cím (mint intézmény) ezzel megsértette az Áht. 93. § (1) bekezdésének előírását. A KüM Igazgatása címen nem történt kiemelt kiadási előirányzat túllépés. A minisztérium nem tett eleget a közbeszerzésről szóló 1995. évi XL. tv. 61. § (9) bekezdésében foglalt jelentési kötelezettségének. Nem készítette el a 7. sz. melléklet szerinti összegzést. Nem volt olyan nyilvántartása, amelyből a kérdéses információk összegyűjthetők lennének. A fejezetnél nem működött Közbeszerzési Bizottság, feladatát - részben a gazdálkodást felügyelő helyettes államtitkár kezdeményezésére alakuló - ad hoc jellegű bizottságok igyekeztek ellátni. A közbeszerzés eljárási rendje még 1999. évben sem volt kidolgozva. Az Áht. 108. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően húsz tételből álló követelés (összesen 143.246 Ft) elengedésére került sor 1999. év folyamán, a Külképviseletek címnél. Az esetek mindegyike turistakölcsön tartozás. Ezek közül egyetlen tétel haladta meg a Kvtv. 8. § (6) bekezdésben meghatározott 20 E Ft-os értékhatárt, összege 25.875 Ft volt. Kincstári vagyon koncesszióba adására nem került sor a fejezetnél. A fejezeti kezelésű előirányzatok közül a PHARE programok felhasználása brüsszeli engedéllyel és elszámolási kötelezettséggel történt, az Európai Unióhoz való csatlakozás külügyi Nemzeti Programjához tartozó források igénybevételéről, a minisztérium szak főosztályainak előterjesztése alapján, helyettes államtitkári döntés született. A fejezeti kezelésű előirányzatok maradványát előírás szerint levezették, az elmaradt és az egyik évről a másikra áthúzódó feladatokat, valamint a kapcsolódó kötelezettség vállalásaikat kimutatták. A fejezeti kezelésű előirányzatok mindegyike a programfinanszírozás körébe tartozott. A részletes program ismertetők az előírt tartalommal elkészültek, a Kincstár azonban nem (a PHARE programokra vonatkozóak kivételével) a Kvtv-ben meghatározott, eredeti előirányzattal fogadta el, hanem a 2028/1999.(II. 12.) Korm. határozatban előírt 1,9%-kal csökkentett értékben.
A PHARE Segélyprogramok 1999. évi felhasználásáról éves beszámolót készített a KüM Phare Irodája. A beszámoló a programok ismertetésén túl, értékelte a támogatások pénzügyi helyzetét, a támogatások tervezését, odaítélését, felhasználását és végrehajtását. Az EU Belső Piaci Integráció előirányzatainak felhasználásáról a 2000. május 16-án kelt, 1211/EUGHF/2000. sz. feljegyzés számolt be, kellő részletességgel. A további előirányzatokról készült értékelések nem voltak alkalmasak a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának értékelésére. Az 1998-as évre vonatkozóan 2.866.507 E Ft előirányzat-maradványa volt a fejezetnek. A PM erről a maradványról megkésve, 1999. április 30-a után rendelkezett, nem tartva be az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998.(XII. 30.) Korm. rendelet 66.§ (1) bekezdésében kitűzött határidőt. A Határon Túli Magyarok Hivatala még a Miniszterelnöki Hivatal felügyelete alá tartozott 1998-ban, így jogszerűen, előirányzat maradványát a Miniszterelnöki Hivatal helyettes államtitkára hagyta jóvá, 1999. augusztus 5-én kelt, IX281/4/1999. sz. levelében, szintén megkésve. A PM-be küldött, 1998. évi alaptevékenység előirányzatmaradványának elszámolása eltér a fejezet nyilvántartásaiból levezetett elszámolás adataitól. Az előző szerint, a központi beruházások maradványát is beleértve, 2.825.540 E Ft, a saját nyilvántartás szerint csak 1.580.297 E Ft volt a kötelezettség vállalásokkal lekötött rész. A PM a hibás elszámolás alapján hagyta jóvá az 1998. évi előirányzatmaradványt. Az 1999. évi előirányzat-maradvány levezetése és jelentése összhangban volt, a kötelezettség vállalással terhelt részt a bemutatott analitika alátámasztotta. A Külügyminisztérium vagyoni helyzete megerősödött, a saját tőkéje egy év alatt majdnem megduplázódva 24.826.264 E Ft-ot tett ki 1999ben. Összegében és a változás arányában is a Külképviseletek címé a legjelentősebb növekedés. A tárgyévi saját tőkéje 20.806.619 E Ft volt, amely összeg 2,38 szorosa az előző évinek. A vagyon növekedésében az ingatlanok értéke volt a meghatározó. A KüM Igazgatása címnél készült - a mérleg alátámasztására fordulónapi leltár, amely a hozzá kapcsolódó analitikákkal és főkönyvi számlákkal alkalmas volt a mérleg valódiságának megerősítésére. A KüM-nek 1999-ben nem volt letéti számlája. Az “idegen pénzeszköz”-ként nyilvántartott lakás támogatási alapot elkülönítetten kezelték, a kapcsolódó függő-, átfutó és kiegyenlítő elszámolásokat mint költségvetésen kívüli tételeket vezették. A személyekre szóló analitikát kézi kartonokon vezették, amelyeket fél évenként egyeztetnek. A folyósított kölcsönöket és a törlesztéseket
átfuttatták a költségvetési elszámolásokon. A nyilvántartások alkalmasak voltak a tárgyévi-, az éven túli követelések megállapítására a rövid lejáratú- és egyéb követelések bontásban. Késedelmes fizetés 1998-ban előfordult, de behajtási figyelmeztetés hatására az év végéig az időszaki tartozás kiegyenlítésre került.
XIX. SZOCIÁLIS ÉS CSALÁDÜGYI MINISZTÉRIUM Az SZCSM Igazgatás zárszámadási módosított előirányzat adatai a törvény szerinti kiadások és bevételek egyenlegében 2.321 E Ft-tal maradt el a Kincstári kimutatás adataitól. Az eltérés oka az egyéb intézményi felhalmozási kiadások előirányzatánál az előző évi fel nem használt maradvány visszavezetése volt, amelyet a fejezet írt elő a cím részére. A teljesítésnél az intézményi beszámolóban a kiadási főösszeg elhanyagolható eltérést (-24 E Ft) mutatott a kincstári beszámolóhoz képest, a bevételi főösszeg eltérése pedig mindössze -2 E Ft volt. Az Igazgatás cím az eltéréseket tételesen indokolta a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 146. § (3) bekezdése szerint, az indoklást a felügyeleti szervnek benyújtotta. A Kincstár felé elmaradt az 1998. évi függő tételek rendezése során két tétel feladása, mely a -24 E Ft eltérést eredményezte (személyi juttatás 29 E Ft, a munkaadókat terhelő járulékok +5 E Ft). Hasonlóan az elmúlt évekhez kincstári rendszerbeli eltérésként jelentkezett, hogy az előző évi előirányzat-maradvány igénybevételét a kincstári beszámoló nem mutatja ki, így ezen a soron 443.506 E Ft eltérés volt. Az intézmény beszámolóját a felügyelet felülvizsgálta, a bekért főkönyvi kivonattal egyeztette. Az ellenőrzés során feltárt hibát az intézmény kijavította. (A fejezet előírása szerint visszavezette az előző évi fel nem használt maradványt és teljesítette a bevételek meghatározott köre utáni 50%-os befizetési kötelezettséget.) A felügyeleti szerv az intézményt nem értesítette írásban a beszámoló elbírálásáról, mivel az előirányzat-maradvány pénzügyminiszteri jóváhagyása a helyszíni ellenőrzés lezártáig még nem történt meg. Az SZCSM Igazgatás a saját bevételek utáni befizetési kötelezettségének eleget tett. Az SZCSM Igazgatás rendelkezett az 54/1996. (IV. 12.) Korm. rendelet által előírt, a gazdálkodással kapcsolatos valamennyi szabályzattal, a számlatükröt az intézményi sajátosságoknak megfelelően aktualizálták. Az intézménynél likviditási problémák nem merültek fel.
Az intézmény valamennyi költségvetési előirányzata teljes összegben megnyitásra került, előirányzat túllépés nem volt. Az SzCsM Igazgatás az előirányzat-módosításokat szakmailag indokolt időpontban és mértékben kezdeményezte, illetve hajtotta végre. A költségvetési előirányzatokat a hatásköri előírásoknak és a kiemelt előirányzatokra vonatkozó szabályozásoknak megfelelően módosították. Az eredeti kiadási és bevételi előirányzatot (1965,7 M Ft) összességében 713,2 M Ft-tal (35,8%) emelték meg, az előirányzatmódosításokat 76,1%-ban saját hatáskörben hajtották végre. A felügyeleti hatáskörű módosítások forrását 65,5%-ban (113,5 M Ft) az MPA-tól átvett pénzeszközök biztosították, 36,9 M Ft a programfinanszírozás támogatás, 17,6 M Ft pedig egyéb fejezeti kezelésű előirányzatok támogatás növekménye volt. A kiemelt előirányzatok közötti előirányzat-átcsoportosítás a működési célú előirányzatokon belül nem haladta meg az Áht. 24. § (2) bek. a) pontjában meghatározott 10%-ot. Kormányzati módosítás keretében egyrészt 15.000 E Ft dologi és egyéb folyó kiadás zárolása történt meg a 2028/1999. (II. 12.) Korm. határozat szerint támogatás csökkentésként, másrészt a 2043/1998. (III. 3.) Korm. határozatban foglaltak szerinti létszámleépítéssel kapcsolatos támogatás növekmény 4.968 E Ft, összességében 10.032 E Ft támogatás csökkentést hajtottak végre. Az Igazgatás 1999. évi engedélyezett létszáma 322 fő volt, az év során 8 fős létszámcsökkentés került végrehajtásra (2,5%) a december 31-i záró létszám 314 fő volt. Az éves átlagos statisztika létszám 308 fő volt, melyből a teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma 300 fő, a részmunkaidőben foglalkoztatottak számított létszáma 5 fő, a nyugdíjasoké 3 fő volt. A törvény szerinti kiadások teljesítése (2349,4 M Ft) az eredeti előirányzatot 19,59%-kal haladta meg, a módosított előirányzattól 12%-kal elmaradva. A kiadási előirányzatok teljesítésén belül a legnagyobb lemaradás (48,6%) a módosított előirányzathoz képest a felújítási kiadásoknál jelentkezett, melyből a lift felújítás elhúzódása miatt 6,8 M Ft második részlet kifizetése áthúzódott a 2000. évre. Az intézményi beruházási kiadások módosított előirányzathoz való 25,3%os elmaradásának oka az informatikai beruházások elhúzódása volt. A személyi juttatásokkal való gazdálkodás a fejezetnél központosított volt, megfelelően a Kormány azon elvárásának, hogy a tervezettől érdemben eltérő bérkiáramlásra ne kerüljön sor. A személyi juttatások
eredeti előirányzata 794,9 M Ft volt, évközi növekedése 2,3%, így a módosított előirányzat 813,2 M Ft lett. Az 1999. évben kifizetett jutalom összege 87.906 E Ft volt és tartalmazta a miniszter által adományozott kitüntetések összegét is. A dologi kiadások teljesítése 197.288 E Ft-tal volt magasabb, mint az eredeti 460.600 E Ft előirányzat, amely a kommunikációs szolgáltatások, a kiküldetési kiadások és a szakmai reklám és propaganda tevékenység kiadásainak tervezettet meghaladó növekedéséből adódott. A dologi kiadások előirányzat-maradványa 183.908 E Ft volt, melyből kötelezettségvállalással lekötött 183.298 E Ft. A működési célú pénzeszköz átadás eredeti előirányzata 151.643 E Fttal került módosításra saját hatáskörben. A módosítás forrása maradvány és tárgyévi személyi juttatásból történt átcsoportosítás. A tényleges teljesítés 405.521 E Ft volt, melynek 77,8%-a a Lánchíd Irodaház Gazdasági Igazgatóságának (LIGI) került átadásra. Az SZCSM Igazgatás az általa kezelt fejezeti kezelésű előirányzatokból (kivéve a polgári szolgálat) 54.779 E Ft-ot vett át, a teljesítés 48.111 E Ft, kötelezettségvállalással terhelt maradvány 6.668 E Ft volt. Az 1999. évben 8 részprogramot telepítettek a programfinanszírozott előirányzatokból az SZCSM Igazgatás megvalósítási körébe. A részprogramok teljesítésének értékelése megtörtént. A szakmai tervezet nem volt összhangban a pénzügyi tervezéssel, a részprogramok teljesítése messze elmaradt a tervezettől. Az elmaradás egyrészt adódott abból, hogy egyes részprogramok telepítése az év utolsó harmadában valósult meg, így a teljesítések jelentős hányada áthúzódott a 2000. évre. A nyolc részprogramból 1999-ben kettő zárult le, a 141.600 E Ft átadott előirányzatból a teljesítés mindössze 28%, a maradvány 101.990,5 E Ft volt. Az SZCSM Igazgatás a 2000. évszámmal összefüggő informatikai feladatokat zökkenőmentesen hajtotta végre. Az SZCSM Igazgatásnál a számítástechnikai gépeket, berendezéseket és a szoftverek egy részét 1999-ben központosított közbeszerzés keretében vásárolták a Közbeszerzésről szóló 1995. évi XL. törvény és a Kvtv. 123. §-ban meghatározott értékhatár szerint. A törvény szerinti bevételi eredeti előirányzatot ( 302,2 M Ft ) 70,2%kal haladta meg a teljesítés, a módosított előirányzathoz képest a lemaradás elhanyagolható nagyságrendű, mindössze 0,12%-os. Az SZCSM Igazgatás bevételei (514,2 M Ft) 83,5%-át az MPA-tól működési célra átvett pénzeszközök tették ki, további 3,6% az MPA-tól felhalmozásra átvett pénzeszközök aránya jelentett.
Az intézményi saját bevételek eredeti előirányzatához (1.000 E Ft) viszonyítva a tényleges teljesítés (16.325 E Ft) alakulását befolyásolta, hogy az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások ellenértéke 11.485 E Ft volt, aminek nem volt előirányzata. A bevételi többlet a minisztérium 1998. évi feladatváltozásából adódott. A Népjóléti Minisztériumtól átvett fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos pályázati bevételek alakulásáról az 1999. év tervezése időszakában információval nem rendelkeztek. A pályázati díj bevétel a fejezeti kezelésű előirányzat megbízási díjainak (pályázat elbírálás, pályázatokkal kapcsolatos egyéb feladatok) fedezetéül szolgált. Kisösszegű követelések elengedésére 1999-ben nem került sor. Az 1999. évet megelőző év előirányzat-maradványának összegével kapcsolatos előirányzat-módosítást a pénzügyminiszter késedelmesen hajtotta végre. (1999. április helyett csak július 12-én.) Az 1998. évi jóváhagyott előirányzat-maradvány 445,8 M Ft volt, költségvetési elvonás 118,1 M Ft volt. A 1999. évben képződött előirányzat-maradvány 283.350 E Ft, az áthúzódó, illetve kötelezettségvállalással terhelt maradvány összege 283.350 E Ft volt. Az intézménynél 1999-ben a mérlegben kimutatott eszközöknél vagyoncsökkenés következett be az előző évhez viszonyítva. A befektetett eszközök tárgyévi változása 96,42% (nyitóállomány: 605.701 E Ft; záró állomány: 583.989 E Ft), a forgóeszközök változása 74,57% (nyitóállomány: 452.270 E Ft; záró állomány: 337.262 E Ft) volt. Az elszámolt értékcsökkenés 687.569 E Ft volt. A teljesen leírt eszközök bruttó értéke 243.502 E Ft, mely az immateriális javak és a tárgyi eszközök bruttó értékének közel 1/5-ét ( 19%-át ) tette ki. Az SZCSM Igazgatásnál a mérlegtételeket alátámasztó főkönyvi kivonat és analitikus nyilvántartások közötti egyezőség fennállt. A mérlegben bemutatott eszközök és források értékét leltárral alátámasztották. A mérleg adatainak leltárral való alátámasztása, a tárgyi eszközök nyilvántartásai megfeleltek az előírásoknak. A költségvetési függő, átfutó és kiegyenlítő kiadások egyenlege megegyező a mérleg megfelelő soraival, a függő kiadások tartalma megfelelt a jogszabályok által előírtaknak. Az SZCSM Igazgatás a lakásalap számlát elkülönítetten kezelte az egyéb pénzforgalomtól. A főkönyvi számlák és az analitikus
nyilvántartások közötti egyezőség fennállt. A 2000. évben várható törlesztő részleteket a jogszabályi előírásoknak megfelelően átvezették az egyéb követelések közé. Késedelmes fizetésre 1999-ben nem került sor. Az ÁSZ az 1998. évi zárszámadás ellenőrzése során az SZCSM Igazgatás címnél javaslatot tett a gazdálkodási tevékenység szabályzatainak aktualizálására, a belső ellenőrzés javítására és a gazdálkodási fegyelem jogszabályoknak megfelelő betartására. Az SZCSM Igazgatás Pénzügyi Főosztálya Intézkedési Tervet dolgozott ki 1999. szept. 1-jével. Az Intézkedési Tervben végrehajtási határidővel és a felelős személyek megjelölésével megfogalmazták a feladatokat, melyek végrehajtása már 1999-ben elkezdődött. Az 1999. évi gazdálkodás során kialakították a munkafolyamatba épített ellenőrzés zárt rendszerét, a munkaköri leírásokban rögzítették az ellenőrzési pontokat, a beosztott dolgozók feladat- és hatáskörét részletesen szabályozták. A fejezet 1999. évi beszámolójelentése hiteles, az a leltárral alátámasztott főkönyvi kivonatok és a lezárt főkönyvi számlák adataiból a jogszabályi előírások alapján készült és az SZCSM vagyoni és pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet ad.
XX. OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Az OM fejezet 1999. évi 203.317,9 M Ft-os előirányzata év közben összesen 23%-kal emelkedett, s így 250.001,4 M Ft-ra módosult. Ezen belül a személyi juttatások módosított előirányzata 11%-kal, a beruházásoké 37,8%-kal emelkedtek az eredeti előirányzathoz képest. A tényleges kiadások a módosított előirányzat 85%-ában, 212.563,1 M Ft-ban teljesültek. Az Oktatási Minisztérium felügyelete alatt az 1999. évben összesen 73 önálló költségvetési intézmény működött. A fejezet adatai a Kincstár által prezentált adatokhoz képest eltérést mutattak. A fejezeti kezelésű előirányzatok adatainál a Költségvetési Főosztály rendszeres egyeztetése következtében minimális eltérés volt, de az intézményeknél jelentősebb különbözet mutatkozott. Az összesített adatok szerint a törvény szerinti kiadások és bevételek előirányzatainál 6.251 E Ft-tal tértek el a kincstári adatoktól. A törvény szerinti kiadások teljesítési adatainál összesen 999.055 E Ft - a kincstári adatokhoz viszonyítva 5,3%-os - volt az eltérés. A különbségek legnagyobb része -55,7%-a - a téves kódhasználatokból eredt. A törvény szerinti bevételeknél a kincstári adat és a beszámoló között 605.394 E Ft-os (6,5%-os) eltérés jelentkezett. Az eltéréseket a kincstáron kívül vezetett számlákból adódó differenciák, valamint a
téves kódhasználatok okozták, amelyek módosítására az idő rövidsége miatt nem kerülhetett sor. A fejezet a zárszámadás lebonyolításához körleveleket adott ki intézményeinek, amelyek megfeleltek a 217/1998. (XII. 30.) kormányrendeletben foglalt előírásoknak. Eleget tettek az intézményi beszámolók számszaki és tartalmi felülvizsgálati kötelezettségének. A beszámolók végleges és tényleges elfogadása a pénzmaradvány, illetve az előirányzat-maradvány jóváhagyásával történt. A helyszíni ellenőrzés befejezéséig a PM nem tett eleget az eredetileg április 30-ig előírt jóváhagyási kötelezettségének. Az intézmények befizetési kötelezettségeit a Kvtv. 10-12. §-nak megfelelően ellenőrizték. A fejezetnél az 1998. évi, a PM által jóváhagyott összesen 2.038.523 E Ft fejezeti előirányzat-maradvány befizetési kötelezettségének 4 részletben tettek eleget. A fejezet központi költségvetési szervei 1999. évre - kevés kivétellel nem rendelkeztek az Áht. és a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben meghatározott, korszerű és érvényes alapító okiratokkal, de azok felülvizsgálata és korszerűsítése, módosítása és kiegészítése az 1999. évben elkezdődött. Az OM Igazgatása sem rendelkezik a jogszabályokban előírt érvényes alapító okirattal. A fejezet és a minisztérium gazdálkodását ellátó OM Igazgatása szabályozottsága 1999. évben teljes körű volt. A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője az Áht 49. § o. pontjának megfelelően - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a fejezeti Gazdálkodási Szabályzatában határidőre eleget tett a fejezeti kezelésű - ezen belül a programfinanszírozás alá vont - előirányzatok szabályozási kötelezettségének is. Az OM Igazgatása esetében a Kincstár által megállapított időarányos költségvetési előirányzat-felhasználási keret elegendő volt a feladatok megoldásához, likviditási problémái nem voltak. Az előirányzat-átcsoportosításokról mind a fejezetnél a fejezeti kezelésű, mind az igazgatás előirányzatait tekintve megfelelő nyilvántartást vezettek, amely áttekinthető képet nyújtott az átcsoportosítások hatásköréről is. Az előirányzat-átcsoportosítások az ellenőrzött dokumentumok alapján a hatásköri előírásoknak és a kiemelt előirányzatokra vonatkozó szabályoknak megfeleltek, de az előirányzatok módosítása az átvételt követően csak későbbi időpontban történt meg. A Kvtv. 48. § (1)-(2) bekezdése szerint a fejezetek 3%-os létszámcsökkentésre vonatkozó feladatait a 2043/1999.(III. 3.) Korm. határozatban foglaltaknak megfelelően irányították, összesítették és
hagyták jóvá a fejezetnél. A végrehajtásról a számszaki beszámoló mellékleteként az elszámoltatás megtörtént. Az OM fejezettől 1999. évben kormány-hatáskörű módosítással az OM Egyéb központi beruházásainak előirányzatáról 100 M Ft-ot csoportosítottak át az NKÖM Millenniumi beruházások kiemelt előirányzatára. A költségvetési évben a fejezeten belül az “OM Jóléti és Szociális intézmények” igényelt és kapott 3,3 M Ft támogatást a költségvetés általános tartaléka terhére. A Kvtv. 5. § felhatalmazása alapján a központi költségvetés céltartalékelőirányzatának terhére az 1999. évben megvalósuló létszámcsökkentésekkel összefüggő egyszeri többletkiadások részbeni fedezetére a fejezet 80.338 E Ft-ot kapott. A pótelőirányzatot ugyancsak kormányzati hatáskörű módosításként kapta. Az OM Igazgatása 3.266,5 M Ft-os eredeti előirányzatát év közben majdnem a kétszeresére, 6.373,0 M Ft-ra (195,1%-ra) emelték. A módosított előirányzathoz képest a tényleges teljesítés 88,4%-ban, 5.631,1 M Ft-ban realizálódott. A gazdálkodó szervezet 1998. évi előirányzat maradványát a PM, majd a fejezet 185.883 E Ft-ban hagyta jóvá. Ez még tartalmazta az NKÖM 29.441 E Ft-os maradványát, melyet átadtak a kulturális tárcának. A központi beruházási maradvány 23.428 E Ft-os összegével irányítószervi hatáskörben - módosították előirányzatukat. A fennmaradó 133.014 E Ft előirányzat-maradvánnyal az Áht 93 §-ban foglaltaknak megfelelően, 1999. szeptember 7-én saját hatáskörben emelték meg előirányzatukat. A tárgyi eszközök beszerzése alapvetően a közbeszerzésről szóló, 1995. évi XL.. törvényben, illetve a kapcsolódó kormányrendeletekben és a vonatkozó belső szabályzatban foglaltak figyelembe vételével történt, de az ún. szabadkézi beszerzéseknél azonban nem érvényesítették azt az előírást, amely szerint az 500 E Ft feletti vásárlás esetén legalább 3 árajánlatot kell kérni. A minisztérium a tv. 64. §-ában meghatározottak szerint nem tett eleget a 7. sz. mellékletben foglalt, a Közbeszerzési Tanácsnak küldendő éves összegzés adatszolgáltatási kötelezettségének. A 2000. év dátumváltással kapcsolatos probléma megoldására központi keretből a tárca igényelt , de nem kapott támogatást. Az 1999. évi OM beruházási keretből 34,5 M Ft-ot fordítottak a számítógépek cseréjére és a szoftverek fejlesztésére. A dátumváltás zavartalanul megtörtént. A fejezet bevételei 242.274,9 M Ft-ban teljesültek, amelyből a támogatás az előző évinél kisebb hányadot, 52,9%-ot képviselt. A saját bevételek növekedése számottevő mértékben, 58%-kal nőtt az eredeti
előirányzathoz képest, amely azt bizonyítja, hogy a bevételeket - az egyes nem tervezett bevételek utáni befizetési kötelezettség ellenére is általában alultervezték. Az OM Igazgatása saját bevételei 196.500 E Ft eredeti előirányzata 46,8%-kal magasabban, 288.466 E Ft-ban teljesültek. A felügyeleti szerv támogatása a tervezett 3.056,5 M Ft-ról 4.549,7 M Ft-ra, a támogatások, kiegészítések és átvett pénzeszközök pedig ennél is nagyobb mértékben, 3.065,3 M Ft-ról 5.850,0 M Ft-ra, közel kétszeresére nőttek. A fejezet felülvizsgálta a gazdálkodó szerv befizetési kötelezettségét. A fejezeti kezelésű pénzeszközökre vonatkozó szabályzat az ellenőrzés és beszámoltatás szabályaira is kitért, ennek gyakorlati alkalmazása azonban nem a szabályzatban leírtak szerint történt. A szabályzat szerint a szakmai intézkedésre jogosult vezetőnek - a megkötött szerződések minimum 10%-át érintően - helyszíni ellenőrzéssel is tájékozódni kell a támogatás célszerű felhasználásáról. Az ellenőrzés eredményéről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek eredményéről másolatot kell küldeni - tájékoztatásul - az Elemzési és Ellenőrzési Főosztálynak. A Főosztály ilyen dokumentumot nem kapott. Az elszámolási kötelezettséggel átadott pénzeszközök elszámoltatása sem történt meg minden esetben, a megkötött támogatási szerződés szerint. A “Világbanki hitelből megvalósuló felsőoktatási program” több éves program, amelyről szóló megállapodást 1998. év márciusában kötötték meg a Világbankkal. A támogatás 1998. évben 1,5 Mrd Ft, majd 1999. évben 1,3 Mrd Ft összegben jelent meg a költségvetési törvényben. A felhasználása rendkívül alacsony volt a két év alatt. A tényleges felhasználás a két évi 2,8 Mrd Ft előirányzattal szemben mindössze az 1998. évi keret terhére 36,7 M Ft, az 1999. évi keret terhére 12,0 M Ft, összesen 48,7 M Ft volt. Az alacsony felhasználás oka, hogy az intézményi reformok szükséges kikényszerítése, ezek elfogadásának üteme nem haladt kellő mértékben, ezért a hozzájuk kapcsolódó beruházás előkészítése sem történhetett meg. A források rendelkezésre állása és felhasználása között nem valósult meg a kellő összhang. Az 1999. évi előirányzat világbanki összege 600,0 M Ft, amelyből a felhasznált összeg fejezeti szinten mindössze 97 M Ft volt. A hazai hozzájárulás 400,0 M Ft-os előirányzatával szemben a felhasználás 177,3 M Ft volt. A helyszínen történt ellenőrzés alapján “Hallgatói hitel” részprogram felhasználása a hazai hozzájárulásként tervezett 15,2 M Ft módosított előirányzattal szemben 5,7 M Ft volt. A hitelfedezeti keret 47,74 M Ftos módosított előirányzatával szemben a tényleges kifizetések 11,4 M
Ft-ban realizálódtak. A részprogramnál is érzékelhető a kis összegű felhasználás. A próbaszerű ellenőrzés alapján a szerződések és a kifizetések a részprogram céljával összhangban voltak. Az “EU integrációs felkészülés Felsőoktatási Nemzeti Program 1999. évi eredeti előirányzatát a Kvtv. 900 M Ft-ban hagyta jóvá, amelyből 30 M Ft-ot a 2028/1999.(II. 11.) Korm. határozat zárolt. A Szakképzési Alaprészből és egyéb átcsoportosításból 1.157,5 M Ft-os módosított előirányzatból 1.074,6 M Ft teljesült. A Tempus Közalapítványnak kezelésre átadott, 49 M Ft elszámoltatása a költségnem elszámolás szintjéig történt meg. Az 1999. évben a program feladataira 3 részprogramot nyitottak. Összesen 3.590 M Ft állt a megjelölt két programon rendelkezésre az eredeti előirányzat szerint. Ebből a 2028/1999. (II. 11.) Korm. határozat szerint 180 M Ft-ot zároltak, így az előző évi maradvánnyal együtt a program világbanki hitelfedezetén 3.061,0 M Ft és a VÁM-ÁFA fedezeteként 715 M Ft előirányzatra vállalhattak kötelezettséget. Megjegyezzük, hogy a programot a szakképzési alaprészből a hitel közel egyharmadával, 1.011,3 M Ft-tal kiegészítették. A program technikai lebonyolítására a Nemzeti Szakképzési Intézetet - mint háttérintézményt - bízta meg a minisztérium, így a teljes összegből történő kifizetéseket - szerződéskötés mellett - az NSZI végzi. Az 1998. évi előirányzat-maradványt a PM. A 217/1998.(XII. 30.) Korm. rendelet 66 §-ában foglaltak szerint késve, április 30-a helyett július 12-én hagyta jóvá. Így a fejezet is csak késve küldhette ki jóváhagyó levelét az intézményeknek. A PM a jogszabálynak megfelelően a jóváhagyott 12.381,1 M Ft előirányzat-maradvánnyal megemelte a fejezet 1999. évi kiadási és bevételi előirányzatát. A fejezet felülvizsgálta az intézmények 1999. évi előirányzatmaradványait és összeállította a fejezeti kezelésű előirányzatok maradványát, majd benyújtotta azt a Pénzügyminisztériumnak. Az 1999. évi fejezeti előirányzat-maradvány jóváhagyása a helyszíni ellenőrzés időpontjáig nem valósult meg. Az OM Gazdálkodási Főosztálya az 1999. évben 707,8 M Ft előirányzat-maradványt mutatott ki. Ebből az igazgatási működési költségvetésének maradványa 343,7 M Ft, melyek kimutathatóan áthúzódó kötelezettség és számlákkal, szerződésekkel alátámasztható. A külön kezelt, de az igazgatás költségvetésében szereplő szakmai célú pénzeszközök maradványának kötelezettségvállalásáról azonban nem minden kötelezettségvállaló adott számot a Főosztálynak. A minisztérium nyilvántartásában szereplő vagyon lényegesen, 1.984,8 M Ft-tal csökkent az 1999. év során. A vagyon közel 2 Mrd Ft-os csökkenése a befektetett eszközök -2.491,4 M Ft-os és a követelések -
13,8 M Ft-os csökkenése, valamint a készletek állományának +5,8 M Ft-os, a pénzeszközök +415,6 M Ft-os és az egyéb aktív pénzügyi elszámolások + 99 M Ft-os emelkedése összhatásaként következett be. A befektetett eszközök csökkenése szinte teljes egészében a NKÖM részére átadott Budavári Palota, és egyes egyházi ingatlanokhoz tartozó telkek térítésmentes átadásából eredt. Az OM Igazgatásának felújítási kiadásaira az eredeti költségvetés szerint 50 M Ft-ot terveztek, amelynek módosított előirányzata 53 M Ft-ra emelkedett és 36,8 M Ft-ban teljesült. A Szalay utcai székházban a házon belüli költözködések, a szakképzési terület beköltözése, és egyéb más átalakítási, felújítási többlet munkák, pl. tanácstermek kialakítása, Beruházási Iroda kialakítása, Oktatási Jogok Miniszteri Biztosa Hivatalának kialakítása, miniszteri tanácsterem klímatizálása stb. jelentősen meghaladták az eredetileg 12 M Ft-ra tervezett kiadásokat, s amelyekre 30,7 M Ft-ot fordítottak. A többletmunkák egy része áthúzódott 2000. évre, mivel a felújításra kijelölt helyiségek egy része nem szabadult fel időben. A minisztérium kezelésében - Budapest, V. Szalay u. 10.-14, Dorottya u. 8. és Báthory u. 10. - lévő épületek szabad helyiségeinek bérbeadásából 124,2 M Ft bevétele származott, amely mind az eredeti, mind a módosított előirányzatokat meghaladta. Ebben közrejátszott, hogy a tervezés időszakát követően került sor az 1999. évi bérleti díjak megállapítására. A bérleti díjak évenkénti alakulása igen változó, alapvetően az előző évi díj inflációval növelt összege volt, de befolyásolta a bérlők minisztériumhoz való viszonya. Ezek figyelembevételével a bérleti díjak szórása elég nagy, s ezért összességében nem alkalmazkodtak a mindenkori piaci árakhoz. Az 1999. évre megkötött szerződésekben foglalt díjak 8.500 Ft-tól - 28.000 Ft-ig terjedtek éves szinten, egy négyzetméterre vetítve. A minisztérium 1999. évben az új Nemzeti Színház építésére közadakozásból befolyt összeg elkülönített kezelésére megnyitott számlát 1999. május 17-ig kezelte, az OM fenti időpontban átutalta az NKÖM Fejezeti letéti számlára a teljes addig összegyűlt 2.680.494 M Ft-ot. Az egyéb pénzforgalomtól elkülönítetten kezelték a lakásalap számát, amelynek egyezősége a bankkivonatokkal és a főkönyvi kivonattal biztosított volt.
XXI. EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM Az EüM fejezet költségvetési törvényben jóváhagyott eredeti kiadási előirányzata 88.311,1 M Ft, ami módosítások során 97.274,8 M Ft-ra
változott (10,2 %-os növekedés), a kiadások teljesítése 82.333,3 M Ftot ért el, ami az eredeti előirányzat alatt maradt, 93,2%. A módosított előirányzathoz képest a lemaradás jelentősebb (84,6 %). A fejezet zárszámadási adatai és a Kincstár által prezentált adatok között eltérés mutatkozott. A 81-es űrlapon tévesen feladott előirányzat-módosítások egyenlege 28.727 E Ft, a teljesítési adatok között (82-es űrlap) a törvény szerinti kiadások és bevételek egyenlege 171.155 E Ft (a kincstári tranzakciós kódok téves használatából a Kincstár felé el nem számolt pénzforgalom nélküli tételekből adódott). A kincstári és a költségvetési beszámolók eltéréseit az intézmények tételesen kimutatták és szövegesen is megindokolták. A költségvetés alapján gazdálkodó szervek 1999. évi költségvetési beszámolójának elkészítéséhez a Közgazdasági és Pénzügyi Főosztály körlevelet adott ki. Az intézményi beszámolókat - beérkezésük után felülvizsgálták. Az Egészségügyi Minisztériumnak 1999-ben 32 önálló intézménye volt. A minisztérium SZMSZ-e átdolgozásra szorult, melyet 1999-ben a Jogi Főosztály tervezet szintjén elkészített, de elfogadására nem került sor. Az egészségügyi tevékenység ellátását és a kapcsolódó pénzügyi gazdálkodást segítő, kötelező jelleggel alkalmazandó szabályzatok és eljárási rendek elkészültek. Az EüM Gazdasági Igazgatósága (GI) - az előző évek gyakorlatával azonosan - érvényes szabályzatokkal nem rendelkezett. A meglévő szabályzatok nem feleltek meg az 54/1996. (IV. 12.) Korm. rendelet előírásainak. A szabályzatok aktualizálása nem történt meg, hiányosak voltak, esetenként a jogszabályok lemásolására szorítkoztak, így a gazdálkodás szabályozottságáról a GI-nél nem beszélhetünk (számlatükröt, költségvetési gazdálkodási szabályzatot nem készítettek). Elkészült az EüM 1999. évi fejezeti kezelésű előirányzatainak részletes felhasználási terve. A szabályzatot a pénzügyminiszter 1999. március 16-án hagyta jóvá. Az EüM Gazdasági Igazgatósága elkészítette negyedéves előirányzat teljesítési tervét, az utolsó negyedévet kivéve lekéste a kormányrendeletben előírt határidőt. Az előirányzatokat kiemelt előirányzatonként bontották meg, ami a GI vezetése szerint sem történt megalapozottan. Az egy havi arányos kerettől több esetben eltértek. A személyi juttatásra I. negyedévben időarányosan felhasználható keretet 39%-kal tervezték többre a jutalom kifizetések szokásos időpontja miatt, ami lényegesen meghaladta a 13. havi jutalom összegét. (A túltervezés 80,8 M Ft.)
A Gazdasági Igazgatóság 1999. évi előirányzat-módosításainak összege 707,3 M Ft volt, melyből saját hatáskörű módosításként jelentkezett 456,4 M Ft. Az előirányzat átcsoportosítások mértéke a vizsgálat véleménye szerint szükségtelen volt, figyelembe véve a GI-nél év végén több területen jelentkező előirányzat maradványokat. Az előirányzat átcsoportosítások a hatásköri előírásoknak (mintavétellel történt ellenőrzés során) megfeleltek. Az 1998. évi záró létszámhoz képest 3%-os mértékű létszámcsökkentést kellett végrehajtani, ami az EüM fejezetnél 731 főt érintett. A tényleges csökkentés 543 fő, valamint a 167 üres álláshely megszüntetése volt. A PM a létszámcsökkentés fenti módját elfogadta. A létszámcsökkentéssel felszabaduló személyi juttatás összege 284,6 M Ft volt, amiből 37,6%-ot személyi juttatásra használtak fel olyan területeken, ahol a személyi juttatás növekménye nem érte el a 11%-ot. A 2237/1999. (IX. 15.) Korm. határozat 120 M Ft támogatásról döntött a Veresegyházi Misszió Egészségügyi Központ Kft. részére, részben felhalmozódott adósság kiegyenlítését szolgálta a kapott összeg. A 2356/1999. (XII. 23.) Korm. határozat három feladatra 297,4 M Ft-ot biztosított általános tartalék terhére, melyből 160,0 M Ft Központi beruházási célokat szolgált, a daganatos gyermekek gyógykezelési feltételei javítására 102,4 M Ft-ot biztosított. A nem normatív humánszolgáltatás előirányzat-csoporton belül a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórház részére - működési kiadásai adósságainak csökkentésére - 35,0 M Ft-ot különítettek el a költségvetés általános tartalékából. Az előirányzat-felhasználási keret megnyitása a feladatok végrehajtásához csak a részben igazodott. A Kincstárnál megnyitották a kereteket, de az idő rövidsége miatt a beruházási célokat szolgáló 160,0 M Ft, valamint a Bethesda Gyermekkórház részére biztosított 35,0 M Ft elköltésére nem volt lehetőség, ez a kötelezettségvállalással terhelt maradvány összegét növelte. A létszámcsökkentéssel kapcsolatos PM útmutató 1/b mellékletének kitöltése az előírásoknak megfelelő volt, mely a létszámcsökkentéssel kapcsolatos egyszeri többlettámogatás - költségvetési támogatás összegét is tartalmazta, aminek 60 %-át, 69.158 E Ft-ot a fejezet megkapta. A céltartalék felhasználásáról a zárszámadás során az intézmények elszámoltak, a felügyeleti szerv a felhasználást ellenőrizte. Az Országos Mentőszolgálat az üres álláshelyek megszüntetésével hajtotta végre a létszámcsökkentést. A 198 álláshelyre 26.104 E Ft-ot kapott az állami költségvetésből egyszeri jellegű támogatásként, mely összegre a fejezet felügyeleti szerve felhasználási tilalmat és visszafizetési kötelezettséget írt elő.
Az egészségfejlesztési stratégia elemei 1999-ben még nem alakultak ki teljesen, megvalósításuk lassan bontakozott ki, aminek következménye a kiadások elmaradása. A Közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény 7. számú mellékletét a Gazdasági Igazgatóság, a fejezet zárszámadása helyszíni vizsgálatának ideje alatt készítette el, majd azt követően küldte be a Közbeszerzések Tanácsának. Az adatszolgáltatás elkészítéséhez szükséges összesítéseket is a helyszíni vizsgálat ideje alatt állították össze. A fejezeti kezelésű programfinanszírozott feladatok közül kiemelt témáknál betartották a közbeszerzési törvény előírásait (a Világbanki megállapodásban vállalt kötelezettség és a PHARE programokhoz való hozzájárulás, valamint az Alapradiológiai géppark korszerűsítése témáknál). A dátumváltással kapcsolatos feladatok teljesítése megfelelt az 1059/1998. (V. 8.) és az 1044/1999. (IV. 30.) Korm. határozatokban foglaltaknak. A bevételi előirányzat 88.311,1 M Ft törvényben meghatározott összege 97.274,8 M Ft-ra módosult 10,2 %-kal növekedett. A teljesítés abszolút értékben 92.098,0 M Ft, az eredeti előirányzathoz viszonyítva 4,3 %-kal növekedett, a módosított előirányzathoz képest 5,3 %-kal elmaradt. A költségvetési támogatás bevétele 1999-ben 48.169,5 M Ft volt (az 53.785,3 M Ft eredeti összegtől 10,4 %-kal kevesebb). A tényleges saját bevétel nem érte el a tervezett összeget, 43.928,5 M Ft-ra teljesült. A lemaradás 4,7 % (2.176,8 M Ft) a módosított előirányzathoz viszonyítva. A többlet támogatási összegekről intézkedő kormányhatározatok 1999. decemberében jelentek meg, az engedélyezett összegek felhasználása 2000. évre húzódott át. A GI-nél 20 E Ft-ot meg nem haladó munkaviszonnyal összefüggő tartozás elengedésére sorkerült. Üzemanyag-előleg miatti 56.727 Ft, 1996. januártól fennálló tartozást is elengedtek. A volt dolgozót befizetési kötelezettségének teljesítésére írásban nem szólították fel. Az 1992. évi XXII. tv. A Munka Törvénykönyvéről 11. § (1) bekezdésére hivatkoztak, miszerint a munkaviszonnyal kapcsolatos igény három év alatt elévült. Így került sor a tartozás törlésére. Az EüM a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználását szabályzatban rögzítette. Ebben kiemelte a programfinanszírozás alá eső feladatokat. Részletesen meghatározta a kiemelt előirányzatokat a hozzátartozó összegekkel, a rendelkezési jogosultságokat és a felhasználás
ellenőrzését. A felhasználás az Áht. 24. §. (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően történt. A fejezet felügyeletét ellátó szervezet a költségvetési előirányzatok felhasználását számszakilag ellenőrizte. A Kormány hatáskörében történt elvonások zöme az EüM-nél a kiemelt feladatokhoz kapcsolódott. Az Alapradiológiai géppark korszerűsítése feladat kiadási előirányzatát 1.021,9 M Ft elvonás terhelte (82,3%), a 300,0 M Ft bevételi előirányzat elmaradás a PHARE programokhoz való hozzájárulást csökkentette. Az EU integrációs felkészülés Nemzeti Programja ellenőrzése során a nyilvántartásokban, illetve a 2000-re érvényes kötelezettségvállalásokban hiányosság volt, ami a Gazdasági Igazgatóság apparátusának - a pénzügyi-könyvelési terület nem elégséges létszámának - tudható be. A fejezet felügyeletét ellátó szerv az éves zárszámadás keretén belül beszámolt a programfinanszírozott feladatok teljesítéséről, ahol a számszaki adatokat szöveges értékeléssel támasztotta alá. A szakfőosztályok, illetve programfelelősök beszámolóit figyelembe véve értékelték a szakmai célok és a megnevezett feladatok teljesítését. Az előirányzatok felhasználása a jogszabályi előírások alapján történt. A fejezet felhasználásra javasolt előirányzat maradványa 9.729,4 M Ft volt, ami az 1999. évi tényleges költségvetési támogatásnak közel egyötöde. A fejezeti kezelésű előirányzatok maradványa 7.145,5, az intézményi szektor maradványa 2.583,9 M Ft volt. A fejezeti kezelésű előirányzatok maradványából 896,0 M Ft kiemelt jelentőségű és egyéb központi beruházásokhoz kapcsolódott. Az előirányzat maradványok kötelezettségvállalással terheltek. A Gazdasági Igazgatóság előirányzat-maradványa 32,0 M Ft, mely összeg a Lakásépítési Alap számla egyenlege miatt - melyet nyilvántartásaik hiányosságai miatt nem tudtak megállapítani bizonytalan volt. A maradvány kötelezettségvállalással lekötött volt, de azokból több volt a bizonytalan tétel. Az 1998. évi előirányzat-maradvány jóváhagyásáról írt PM levél dátuma 1999. VII. 12. volt és VII. 29-én érkezett a fejezethez. A beruházások maradványának jóváhagyása még később történt. Az Egészségügyi Minisztériumnál 1999-ben a befektetett eszközök állományváltozása 7.990,4 M Ft növekedés, ami több mint háromszorosa (308,3%) volt az előző évi növekedésnek.
A fejezetnél központi beruházásokra jóváhagyott eredeti előirányzat összege 6.314,4 M Ft volt, ami 5.470,8 M Ft-ra teljesült. Az Európai Integrációval kapcsolatos kiadások 40,8 M Ft-ba, informatikai programok 17,0 M Ft-ba kerültek. A beruházásra és felújításra fordított 193,2 M Ft felhasználása nagyrészt az ütemezésnek megfelelő volt. Ingatlanértékesítésre három intézménynél került sor, melyek a Kvtv. 8. § (5) bekezdésében foglaltak szerint a Kincstáron keresztül bonyolódtak, mivel az értékesítések egyedi értéke meghaladta a 10 M Ft-ot. A Kincstár az értékesítés, versenytárgyalás lebonyolításával az intézményeket bízta meg. A fejezet letéti számláján pénzmozgás nem volt, a GI-nek nincs letéti számlája. A lakásalap számlájának forgalmát és állományát az 1999. évi intézményi és fejezeti beszámolókban első alkalommal szerepeltették. A Gazdasági Igazgatóság mérlegében tárgyévi adatként 73,9 M Ft szerepelt folyósított lakáskölcsönként, rövid lejáratú kölcsön bevételeként pedig 10,3 M Ft. 1999-ben a teljesítési adatokból kitűnt, hogy 25,6 M Ft-ot adtak lakáshoz jutás támogatására és azonos összegű kölcsön visszatérülésével számoltak. A beszámoló pénzforgalom egyeztetése tábla nem tartalmazta a Lakásalap számla egyenlegét. A kölcsön nyújtásáról és visszatérüléséről analitikus nyilvántartást vezettek, mely hiányos volt. 1999-re vonatkozóan nem tudták kimutatni a ténylegesen visszafizetett kölcsönt és nem tudták megállapítani az éven túli tartozások összegét. A késedelmesen fizetők tartozásairól nem állt rendelkezésre nyilvántartás, a behajtásról sem intézkedtek.
XXII. PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM A fejezet és egyes intézményei zárszámadási adatai és a kincstári beszámoló adatai között az egyezőség sem az előirányzatoknál, sem a kiadások és bevételek teljesítésénél nem állt fenn. A költségvetési támogatás előirányzata és a teljesítés a két beszámolóban megegyezett. A 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 146. §-ának előírása alapján az intézmények tételesen rögzítették és szövegesen indokolták az eltéréseket, amelyeket tévesen bejelentett előirányzat-módosítások, a módosítások bejelentésének elmaradása, valamint helytelen tranzakciós kódhasználatok okoztak. Rendszerbeli hiba volt a kincstári körön kívüli számlavezetés miatti-, valamint a kincstári zárás és az intézmények beszámoló készítésére előírt időpont közötti eltérés (az intézményeknek a zárlati munkák
során még lehetőségük van az elszámolások módosítására, a kincstári nyilvántartáson e módosítások már nem vezethetők keresztül). A fejezet az intézményeknek körleveleket adott ki a beszámoló és a zárszámadás elkészítése és felügyeleti szervi ellenőrzése érdekében, amelyben kitért a költségvetési beszámoló szöveges indokolásának szempontjaira, a beküldési és egyeztetési határidőkre, valamint bekérte valamennyi intézménytől az előirányzat-maradvány kötelezettségvállalással terhelt tételeit alátámasztó bizonylatokat, tételesen azonban ezeket nem ellenőrizte. Az intézményi beszámolókat a K11-es program alkalmazásával, valamint a főkönyvi kivonatokkal való összevetéssel számszakilag ellenőrizték, hiba esetén intézkedtek annak javítására. A beszámolók ellenőrzését azok aláírásával dokumentálták. A fejezet a szakmai-, valamint a pénzügyi teljesítés és a feladatmegvalósítás összhangjának értékelésére a zárszámadás szöveges indokolásában tért ki (az alaptevékenységbe tartozó feladatok szakmai teljesítésének értékelését a felügyeleti szerv a minisztérium szakmai főosztályaitól nem kérte meg). A Kvtv. 10-12. §-aiban előírt befizetési kötelezettségek teljesítését az intézményi beszámolók, az intézményektől bekért, a befizetéseket részletező táblázatok és a fejezeti befizetési számla összevetésével ellenőrizték. A fejezetbe sorolt intézmények rendelkeztek az Áht. 88. § (3) bekezdésében előírt tartalmú alapító okirattal, de az SZF alapító okirata 1991-ben kelt, aktualizálásra szorul. A minisztérium rendelkezett 1999. évre hatályos SZMSZ-szel, a gazdasági szervezet feladatait az SZMSZben meghatározták, ügyrendjét azonban nem készítették el. A költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló 54/1996. (IV. 12.) Korm. rendelet 4. §-ában és 34-37. §-aiban előírt szabályzatokat elkészítették, de azokat a felterjesztés ellenére 1999. december 31-ig nem hagyták jóvá (kivétel a pénzkezelési szabályzat). Az Áht. 49. § o) pontjában előírt, a fejezeti kezelésű előirányzatokkal való gazdálkodás rendjének szabályzatát nem készítették el. A minisztérium (PM GSZ) és a PM ÜZIG negyedéves előirányzatteljesítési tervet készített, a PM Irányító Szerve a II. negyedévre vonatkozóan azonban nem, ez nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. A fejezet költségvetési intézményeinél a Kincstár által megnyitott előirányzat-felhasználási keret jellemzően elegendő volt a feladatok folyamatos ellátására, esetenként azonban szükség volt az időarányostól eltérő keret előrehozásra, amelyek engedéllyel, visszapótlás mellett történtek. A PM ÜZIG-nél adódó likviditási gondokat a minisztériumtól (PMGSZ) átvett pénzeszközzel oldották meg.
Az előirányzat-módosítások, átcsoportosítások a hatásköri előírásoknak és a kiemelt előirányzatokra vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfeleltek. Mind a fejezet, mind a minisztérium (PM GSZ) az előirányzat-módosításokról analitikus nyilvántartást vezetett. Előfordult, hogy előirányzat-átcsoportosításra, valamint működési célú pénzeszköz átadásra tervezési hiányosság miatt volt szükség. Az APEH járulékbeszedési feladataira az eredeti működési előirányzat 4,7 Mrd Ft forrást tartalmazott, amely elégtelennek bizonyult. Ennek feloldására az APEH járulékigazgatási feladatai pénzügyi és tárgyi feltételeinek biztosításáról szóló 2228/1999. (IX. 31.) Korm. határozat 1.637,0 M Ft többlet forrást biztosított az intézménynek a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai működési költségvetése terhére, valamint 1000,0 M Ft-ot átcsoportosított a VP egyéb központi beruházási előirányzatából. A Kvtv. 48. § (1) bekezdése szerinti 3%-os létszámcsökkentéshez a felügyeleti szerv a felmérést elvégezte, a csökkentést teljesítette, a céltartalékból átcsoportosított előirányzatot a Kvtv-ben meghatározottak szerint egyszeri kifizetésekre használták fel. A felügyeleti szerv a pótelőirányzat felhasználásáról elszámoltatta az intézményeket, az elszámolásokat számszaki szempontból ellenőrizte. A központi költségvetés általános tartalékából előirányzatot a fejezethez nem csoportosítottak át. A fejezet 1999. évi eredeti kiadási, illetve bevételi előirányzata 102.045,1 M Ft volt, a fejezet beszámolójában ez az összeg 2000,0 M Ft-tal magasabb, mivel az SZF-et 1999-ben visszasorolták - kiadási és bevételi előirányzatainak átcsoportosításával - a XV. Gazdasági Minisztérium fejezetből. Az SZF visszasorolása a PM fejezetbe indokolt volt, mivel így a felügyeleti jogkör teljes körűen ismételten egy fejezet jogosítványává vált. A PM igazgatása címnél a személyi juttatások előirányzatát az eredeti előirányzathoz képest 22,5%-kal növelték, döntően (67,6%) fejezeti hatáskörű módosításként, a teljesítés mindössze 2,4%-kal maradt el a módosított előirányzattól. A személyi juttatások módosított előirányzata a minisztériumnál (PM GSZ-nél) 3, a PM ÜZIG-nél 2,5 havi jutalom kifizetésére is fedezetett nyújtott. Kiemelt előirányzat túllépést - ami nem felelt meg az Áht. 24. § (2) bekezdésében és 98. §-ában foglaltaknak - 10 intézményből 4 intézmény esetében is megállapított az ellenőrzés. Az előirányzatok túllépése jelzi, hogy a Kincstár által végzett kettős fedezet-vizsgálat teljes körűen 1999-ben sem érte el célját. Az ÁBIF és az ÁPTF egyéb intézményi felhalmozási módosított kiadási előirányzatát 3,3 M Ft-tal, illetve 1,6
M Ft-tal, az APEH 250,2 M Ft-tal lépte túl. Az APEH emellett dologi kiadási módosított előirányzatát 306,4 M Ft-tal, az APEH és a VP egyéb működési célú támogatások, kiadások módosított kiemelt előirányzatát 60,3 M Ft-tal, illetve 0,2 M Ft-tal túllépte. A PM Igazgatás cím egy közbeszerzési eljárást folytatott le - nyílt eljárás keretében - központi épületek takarítása tárgyában. A Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottsága 1999. október 4-én kelt határozatában megsemmisítette az eredményt, mivel megsértették a Kbt. 56. § (1) bekezdésében és 59. § (1) bekezdésében foglaltakat. A 2000. évszámmal összefüggő informatikai feladatok megoldásáról rendelkező kormányhatározatokban előírt feladatokat a minisztérium esetenként (pl. az információs rendszerek zökkenőmentes működésére a katasztrófatervet 1998. június 30. helyett 1999. december 15-én hagyták jóvá) késedelmesen teljesítette. Az informatikai rendszerek működésében ugyanakkor a dátumváltás fennakadást nem okozott. A minisztérium (PM GSZ) az előző évekhez hasonlóan az államháztartáson kívüli szervezeteknek bérbe adott irodahelyiségekből származó bevételt működési célú átvett pénzeszközként kezelte bérleti díj helyett. Ennek következtében a beszámolóban az intézményi működési bevételeket (ezen belül a bérleti díjbevételt) 13.366 E Ft-tal alacsonyabban mutatta ki a valóságosnál, ennek következményeként a központi költségvetés bevételét képező 668,0 E Ft befizetési kötelezettség teljesítését elmulasztotta. A minisztérium (PM GSZ) a Magyar Bankszövetségnek, a Magyar Könyvvizsgálói Kamarának és az Európai Adóigazgatások Szervezetének adott irodahelyiségeket bérbe a kapcsolódó szolgáltatásokkal (rendeltetésszerű használat feltételeinek biztosítása) együtt. A bérleti díjat és a kapcsolódó szolgáltatások ellenértékét nem különítette el a megállapodásokban, így a teljes ellenérték bérleti díjként vehető számba. A PM Igazgatás címnél kis összegű (20 E Ft-ot el nem érő) követelést nem engedtek el, kincstári vagyont koncesszióba nem adtak. Egyes fejezeti kezelésű előirányzatok esetében nem volt teljes körűen megállapítható az Áht. 24. § (4) bekezdésében foglaltak betartása. Az “Államháztartási reform munkák és a kapcsolódó információs rendszerek korszerűsítése”, az “Önkormányzati modellezések, adó és illeték feldolgozása” céljára rendelkezésre álló forrás 48,5%-át, illetve 31,6%-át a minisztérium dolgozóinak jutalmazására és a kapcsolódó munkaadói járulékokra fordították, anélkül, hogy az előirányzat rendeltetése és a jutalmazás közötti összefüggés megállapítható lett volna.
Egyes, a programfinanszírozás körébe vont fejezeti kezelésű ágazati célelőirányzatok esetében (“Államháztartási reform munkák és a kapcsolódó információs rendszerek korszerűsítése”, Önkormányzati modellezések, adó és illeték feldolgozása”) nem érvényesültek az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 71. § (1) a) és d) pontjaiban foglaltak (a program teljesülésének folyamatos mérése és ellenőrzése, a program teljesítéséről készítendő időközi szakmai értékelés módjának, annak tartalmi és formai követelményeinek meghatározása). Emellett a két célelőirányzat Programismertetői és Részprogram Engedélyokiratai nem feleltek meg teljes körűen a hivatkozott kormányrendelet 72. §-ában előírtaknak, mivel nem tartalmazták a program célját, jellemzőit, a Kincstár ennek ellenére befogadta az okmányokat. Továbbá, a kormányrendelet 77. § (2) bekezdésének előírása sem érvényesült, mivel az előirányzatok felhasználásáról készült beszámolók a szakmai célok és feladatok megvalósulásának értékelésére nem tértek ki. A segélyből megvalósuló programokra összesen 687,2 M Ft PHARE segélyt tartalmazott a Kvtv. Ebből a legnagyobb összegű előirányzat a Nemzeti Program Magyarország 1998. program részét képező “Pénzügy/Államháztartás fejlesztése” előirányzat volt (468,0 M Ft), amelyből felhasználás 1999-ben nem történt. A program 7 részprogramból áll, amelyekből kettő “twinning” projekt. Az előirányzat terhére 1999-ben kifizetendő számlák összege 140,0 E euro ( 36,4 M Ft) volt, a teljesítés azonban elmaradt. Az előirányzat felhasználásának hiánya, a számlák kifizetésének elmaradása több okra vezethető vissza. A Központi Szerződéskötő Egység (KPSZE) belépése a PHARE források felhasználásával összefüggésben olyan új elemet jelentett, amely részben önmagában indokolja az 1999. évben tapasztalt, a program végrehajtásában jelentkező késedelmet, valamint a szerződések megkötése is elhúzódott, ami nem csak a magyar félen múlt. A teljesítés elmaradásában szerepet játszott. a hiányos jogi szabályozás (a 217/1998 (XII. 30.) Korm. rendelet a PHARE támogatásból a KPSZE közreműködésével megvalósuló programok lebonyolításának speciális szabályait csak 2000. január 1-jével léptette hatályba), a KPSZE eljárási rendje részleteinek tisztázatlansága, valamint a minisztérium és a KPSZE között fennálló koordinációs zavarok. A KPSZE létrehozásakor a szervezet kapacitását figyelembe véve 7 1996-os és 1997-es PHARE program átvétele volt betervezve, ami az EU kérésére 6 1995-ös programmal bővült. A “Közbeszerzés fejlesztése” Világbanki segélyből megvalósuló program eredeti és módosított előirányzata 37,1 M Ft volt, amelyből az 1998-ban végrehajtott oktatási program lezárásaként 1999. I. félévében önkormányzati köztisztviselők, valamint oktatók részére tartott továbbképzésre 4,5 M Ft-ot használtak fel. Az 1999. évre még
rendelkezésre álló 32,6 M Ft felhasználása elmaradt, mivel a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény 1999. szeptember 1-jei hatályú módosítása miatt a standard dokumentációs rendszert már a módosított törvény előírásai alapján volt célszerű kidolgozni. Emiatt az érdemi munkák ütemezése módosult, a Világbank a segélyhányad felhasználási idejét 2000. június 15-ig meghosszabbította. A “Közösségi programokhoz nyújtott végfelhasználói támogatás” PHARE segélyből finanszírozott program 1999-ben befejeződött. A programra jóváhagyott összesen 1.038,0 E euro-ból 44,6 E euro-t felhasználás hiánya miatt vissza kell utalni (a teljesítés elmaradásának oka egyes támogatásban részesülő szervezetek visszalépése volt). A programfinanszírozás körébe vont előirányzatok esetében a pénzügyi lebonyolítás részletes eljárási szabályait tartalmazó finanszírozási szerződést a felügyeleti szerv az ellenőrzésnek nem tudott bemutatni. A PM a fejezet 1998. évi előirányzat-maradványát több hónapos késedelemmel hagyta jóvá, ami nem felelt meg a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdésében foglaltaknak. A PM késői jóváhagyása miatt a felügyeleti szerv sem tudta a hivatkozott kormányrendelet 66. § (2) bekezdésében foglalt határidőt betartani, az intézmények és a fejezeti kezelésű előirányzatok központi beruházási tételek nélküli maradványát 1999. augusztus 17-én, a központi beruházások maradványát 1999. december 7-én hagyta jóvá. A fejezet 1999. évi előirányzat-maradványa megállapításánál a kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványon belül olyan tételeket is kimutattak (jutalom és a kapcsolódó munkaadói járulékok), amelyek a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 66. §-a alapján nem minősülnek kötelezettségvállalással terhelt maradványnak (PM GSZ, TJKSZ, Magyar Államkincstár). A helyszíni ellenőrzés lezárásáig a felügyeleti szerv az intézmények 1999. évi előirányzat-maradványának jóváhagyását - PM jóváhagyás hiányában - nem hajtotta végre. A fejezet immateriális javainak és tárgyi eszközeinek állománya 1999. december 31-én nettó értéken 47.792,3 M Ft volt, a nyitó állományhoz képest a nettó érték 9,1%-kal nőtt. Ebből a beszerzés, létesítés növekedése 11.039,6 M Ft, a felújításé 721,3 M Ft, az egyéb növekedésé 42.953,3 M Ft volt. A minisztérium (PM GSZ) a balatonmária-fürdői telkek értékesítése utáni 29,4 M Ft bevételből 23.954 E Ft TB tartozását nem egyenlítette ki, ami ellentétes volt a Kvtv. 8. § (1) bekezdésében foglaltakkal. A minisztérium (PM GSZ) mérlegének ellenőrzött tételei közül az adósok, a vevő követelések, a költségvetési aktív függő, átfutó és kiegyenlítő tételek, a szállítói kötelezettségek leltárral alátámasztottak
voltak, az ellenőrzés a leltárban kimutatott tételek között a mérleg valódiságát érintő tételt nem talált. A tárgyi eszközökön belül az ingatlanok mérlegsorban kimutatott 1999. évi nyitó és záró érték nem volt valós, mivel a balatonmáriafürdői volt gyermeküdülő 1999. január 1-én még nem értékesített telekrészeinek és ingatlanának értékét a nyitó tétel nem tartalmazta. A hiányosság a munkafolyamatba épített ellenőrzés gyengeségét jelzi. A beruházási és a felújítási célok a terveknek megfelelően valósultak meg, kivéve a PM székház utcai homlokzatának felújítását, ami forrás hiánya miatt elmaradt. A PM Igazgatás cím gépjárművek értékesítéséből 11,7 M Ft bevételt realizált. Az értékesített 6 db gépjárműből 4 db esetében az adásvételi szerződésekben - 1998. évhez hasonlóan - a gépjárművek vételárát nem rögzítették, így a vevő által kibocsátott számlákban feltüntetett összesen 3,4 M Ft (ÁFA nélküli) vételár dokumentummal nem volt alátámasztva. A PM Irányító Szerve egy letéti számlával rendelkezik, amelyen forgalom 1994. óta, így 1999-ben sem volt. A PM igazgatása letéti számlával nem rendelkezett. Az 1999. évben a minisztérium (PM GSZ) 11,4 M Ft lakásépítési-, vásárlási támogatást nyújtott. A PM Ellenőrzési Főosztálya 1999-ben célvizsgálat keretében ellenőrizte a lakásalapszámla terhére nyújtott kölcsönök szabályszerűségét. Az ÁSZ ellenőrzés a megállapításokat helytállónak találta. A kölcsönnyújtás-, felhasználás, valamint a havi törlesztések ellenőrzése elmaradt. A lakáskölcsönök törlesztésének és folyósításának nyilvántartási rendje - a szabályozás hiányosságai miatt - nem volt kellően kialakított, annak elemei nem alkottak zárt rendszert, az egyezőségeket nem biztosították. A számviteli elszámolások nem voltak az előírásoknak megfelelően dokumentáltak, az OTP Rt-vel a tételes egyeztetések elmaradtak (az analitikus nyilvántartás és az annak alapján készült feladás képezte a főkönyvi könyvelés alapját, a feladás bizonylatait azonban a főkönyvi könyvelésnek nem továbbították; a lakásalapszámla forgalmát az analitikus nyilvántartással és az OTP nyilvántartásával való egyezőség nem támasztotta alá, az OTP nyilvántartásában nem szereplő adat, utólag beírt adatok miatt). Az OTP-vel kötött megállapodás alapján a késedelmes fizetőket az OTP szankcionálja késedelmi kamattal, az ellenőrzés számára azonban nem tudtak nyilvántartást, dokumentumokat bemutatni az 1999-ben alkalmazott szankciókról.
XXIII. NEMZETI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG MINISZTÉRIUMA NKÖM 1998. év végén vált ki az Oktatási Minisztériumból és alakult önálló szervezetté. 1999. év elején az NKÖM elkészítette a működéséhez szükséges szabályzatokat. A fejezet zárszámadási adatait a Magyar Államkincstár 2000. február 11. keltezéssel készítette el és küldte meg a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumába (továbbiakban: NKÖM), valamint az Állami Számvevőszéknek. Az Államkincstár által prezentált adatok (előirányzatok, teljesítések) számszaki eltéréseit az illetékes intézmények rendre megindokolták, azonban ezen indoklások szakmai színvonala és formája már nem volt egységes. Az NKÖM a beérkezett intézményi beszámolókat felülvizsgálta a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 149. § (3)bekezdés a) és b) pontja alapján. Az eltérések téves kódhasználatból, illetve téves kincstári adatfeldolgozásból adódtak. Az NKÖM Költségvetési főosztálya ellenőrizte, hogy az 1998 évi XC. tv. (továbbiakban: Kvtv.) 10-12. §-ban írt költségvetési befizetési kötelezettségeit a fejezet mennyiben teljesítette. Az NKÖM a Kvtv. XXIII. Fejezetében foglalt részletezettségnek megfelelően negyedéves bontású előirányzat felhasználási terveket készített, illetve ezen tervek alapján hívta le az Államkincstártól a havi összegeket. Ezen lehívásokban figyelembe vették az esetleges intézményi bevételeket is. Az előirányzat-felhasználási terv készítésének idején fennállt az összhang a terv és a finanszírozási igény között, mivel a tervkészítés idején nem volt az NKÖM-nek “előzménye”, mivel a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 1998. évi XXXVI. törvény alapján alakult, így nem lehetett/kellett figyelembe venni a megelőző időszakban ténylegesen teljesített saját bevételeket. A havi előirányzat igényt általában az éves előirányzat 1 / 12 részében határozták meg, kivéve azokat az adatokat, ahol kormányhatározat rendelkezett a folyósítás ütemezéséről, vagy valamelyik jogosult intézmény írásban kérte az előirányzat más bontás szerinti folyósítását. Ilyen volt pld. a 10 02 08 0 Közhasznú társaságok közhasznú feladatai alcím folyósítása, ahol a harmadik negyedévi támogatást nem egyenlő arányban bontották meg, hanem július hóban 117,7 M Ft , augusztus hóban 56,3 M Ft míg szeptemberben 40,3 M Ft volt a folyósított összeg. Ezen gyakorlat megfelel az Áht. 102 .§ (1-3) bek., valamint a Korm. rend. 139. §-ban foglaltaknak.
Az NKÖM 1999. évi működéséhez, feladatainak ellátásához elegendő volt a különböző fejezeti sorokon rendelkezésre álló keret, előfinanszírozásra nem került sor, valamint nem volt példa a bevételek elmaradásából származó likviditási problémára az Áht. 102.§, valamint a Korm. rend. 109. § szerint. Az NKÖM 1999. évre érvényes Fejezeti Kezelésű Előirányzatainak gazdálkodási, kötelezettségvállalási és utalványozási szabályzata rögzíti a XXIII. Költségvetési fejezet címenkénti, alcímenkénti előirányzatainak összegét, az azokkal kapcsolatos gazdálkodási, kötelezettségvállalási és utalványozási előírásokat. Ez a szabályzat az Áht. 24. § (4). bek.-ben foglaltak szerint készült, és rendelkezett a pénzügyminiszter egyetértő aláírásával. A NKÖM Költségvetési főosztálya előirányzatokat nyilvántartásba vette. A fejezetek között átcsoportosítás minden esetben az Áht 24.§ (6) bek. előírásai szerint történt. A fejezet kezelésében lévő, többéves kihatású feladatok teljesítéséről az egyes feladatok irattározott írásos anyagában külön - külön megtalálhatók voltak a dokumentumok. A Millenniumi beruházások előirányzata 1.550 M Ft volt, mellyel szemben a pénzügyi teljesítés 255,1 M Ft. A nagy összegű maradvány oka elsősorban a Várkert Bazár és a Szent György téri rekonstrukció programjának elhúzódó jóváhagyása volt. A program műemlék jellegű épületek rekonstrukciójához kapcsolódott. A millenniumi filmprodukciók támogatása program keretében 700 M Ft támogatási összeg került felosztásra. A pénzeszközökből a 31. Magyar filmszemle fődíjas alkotását és több televíziós sorozatot támogattak. A program maradványa 140,1 M Ft volt. Az ezeréves államiságunk megünneplése program előirányzata 1.790 M Ft volt, amely magában foglalta a Kormánybiztosi Hivatal működési költségeit is. Az év során a teljes összegre megtörtént a kötelezettségvállalás. A tényleges kifizetés 271,8 M Ft volt, nagyrészt millenniumi kiemelt rendezvényekre, pályázható támogatásokra, megvalósuló és újonnan létrejövő művészeti alkotások támogatására. Az alprogramok tervezésekor, engedélyezésekor 100%-ban teljesültek a Korm. rend. 71. § (1.) bek. a) - d) pontjában előírtak. Kitűzték a program célját, részletes tartalmát, annak teljesülési formáját, a megvalósítás időtartamát, a bekerülési költségét, a pénzügyi forrás összetételét éves ütemezésben, valamint a program teljesüléséről készítendő elszámolás szakmai és pénzügyi követelményeit. Sajnos ezen rendeleti szakasz d) pontjában szereplő időközi pénzügyi és
szakmai beszámoló igénye nem jelent meg előírás szinten a Millenniumi beruházásokon kívül egyik program anyagában sem. Több alprogram ellenőrzését az NKÖM “Megállapodás”-os jogviszony keretében átadta külső társaságnak, illetve magánszemélynek. A támogatottal csak abban az esetben lehet aláírni támogatási Megállapodást, ha az írásban nyilatkozott, hogy köztartozása nincsen. A gyakorlatban nem követelték meg az 1995. évi XL. Közbeszerzési törvény, a 46. §-ban megkívánt igazolások beszerzését. Az NKÖM Közbeszerzési szabályzatának hatálya nem vonatkozik a programfinanszírozásba bevont témákra, továbbá a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rend. 70-76. §-ai sem írják elő a Kbtv. 46. §-ban megkívánt igazolások beszerzését. A Kbtv. által előírt igazolások alapján az NKÖM ki tudná zárni a köztartozással rendelkezőket a programfinanszírozás köréből, ugyanis jellemző gyakorlat, hogy sok milliós támogatásokat adnak alacsony jegyzett tőkéjű társaságoknak. Az ellenőrzés csak a 784/5.sz. 3.4-1269. ügyirat számú, “Süsüke a sárkánygyerek” c. filmprodukció anyagában talált a Kbtv. 46. §-a szerinti “komplett 0-s” igazolást. További problémaként jelentkezik azoknál a filmprodukcióknál, melyek valamilyen oknál fogva késlekednek, hogy az NKÖM nem keresi a késés okát, tényként elfogadja a késedelmet, nem alkalmaz semmiféle szankciót. A támogatottal kötött Megállapodásban a támogatott kötelezettségei között nem szerepelt szankció a késés, valamint a meghiúsulás miatt. A filmprodukcióknál említett, költségvetési év zárására előírt szakmai pénzügyi beszámoló hiánya a beruházási célprogramnál nem jelentkezett. Az elszámolások is szabályszerűek voltak. A pénzügyi teljesítések az elszámolások alapján ellenőrizhetők, illetve összevethetők az Államkincstár, illetve az NKÖM Költségvetési főosztály által vezetett bevétel-kiadás tablóval. Az esetleges eltérések abból adódtak, hogy a kivitelezők nem tüntették fel számlájukon az adott alprogram számát. Az ezeréves államiságunk megünnepléséről szóló kormányzati irányelvek szerint a 1151/1998 (XII. 1.) Korm. határozat alapján a programot 1998 X. 15-től 2001. december 31-ig kormánybiztos irányításával önálló jogi személyiséggel nem rendelkező Kormánybiztosi Hivatal irányítja, illetve végzi. A Magyar Millennium Kormánybiztosi Hivatala (továbbiakban: Hivatal ) önálló szervezeti egység, mely az NKÖM technikai segítségével, szervezeti keretei között, azonban fizikailag elkülönülve működik. A Hivatal működését a “A Magyar Millennium Kormánybiztosi Hivatala Ügyrendje” szabályozza. Ezen ügyrend szellemében és tartalmában megfelelt az Áht. valamint a Korm. rend. előírásainak. A
Korm. rend 77.§ (2) bek. a) pontja szerinti, a költségvetési év zárszámadásához készítendő beszámolási kötelezettség nem teljesült, annak ellenére, hogy a Hivatal ügyrendje rendelkezik arról, hogy az 1999-ben megnyílt részprogramról tételes szakmai- pénzügyi beszámolót kell készíteni. A folyamatban lévő egyes programok előirányzatainak pénzügyi felhasználását a Hivatal csak a Kincstár rendszeres alprogram felhasználási adataiból ismeri meg. Elszámolás csak a lezárt ügyekre készült. Az Európai Unióhoz való csatlakozás Nemzeti Programja alprogramjainak felhasználása és azok elszámolása megfelelt a Korm. rendeletben előírtaknak. Az EU-hoz való csatlakozás Nemzeti Programjára 83 M Ft állt rendelkezésre. Célja a Brüsszelben tervezett kulturális jellegű rendezvények támogatása volt. A tervezett rendezvények nem valósultak meg, illetve áthúzódott a megvalósításuk 2000-re, ezért a felhasználás mindössze 15,3 M Ft volt.
XXIV. IFJÚSÁGI ÉS SPORTMINISZTÉRIUM A fejezetnek az 1998. évi Kvtv. szerint 13.956,6 M Ft kiadási, 2.087,4 M Ft bevételi és 11.869,2 M Ft költségvetési támogatási előirányzata volt. Ez az év során végrehajtott előirányzat módosítások után 15.613,2 M Ft kiadási, 2.776,8 M Ft bevételi és 12.836,4 M Ft támogatási előirányzatra változott. A helyszíni ellenőrzés során az ISM fejezet zárszámadásának vizsgálatán belül részletes ellenőrzés tárgya volt: az ISM igazgatás intézmény; a fejezeti kezelésű előirányzatok közül a kiemelt ellenőrzésre kijelölt: “Sportszervezetek köztartozásának rendezése”, “Sportvállalkozások támogatási programja” és a “Gyermek- és ifjúsági alapprogramok támogatása” előirányzatok, a Központi sportlétesítmények beruházási programjából pedig a Nemzeti Sportuszodák intézmény Hajós Alfréd uszodájánál megvalósult rekonstrukció II. üteme. A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 1998. évi XXXVI. törvény 1. §. alapján 1999. január 1-jével megalakult Ifjúsági és Sportminisztérium a költségvetés XXIV. fejezete. A fejezethez 12 önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény tartozik, míg a fejezeti kezelésű előirányzat 35 kiemelt előirányzatot tartalmazott. A fejezetnél 4.312,3 M Ft, ezen belül az intézményeknél 1999. évről összességében mintegy 770,6 M Ft-nyi kötelezettségvállalással terhelt, illetve további felhasználásra tervezett előirányzat maradvány keletkezett.
A fejezet az intézmények beszámolóinak felülvizsgálata során a pénzügyi teljesítésen túl a szöveges beszámolóból kiemelte a szakmai feladatok teljesítését is. Ezek bemutatták a gazdasági nehézségekkel küzdő intézmények átalakításának szükségességét (pl. Csanádi Árpád Központi Sportiskola). A ISM intézményei rendelkeztek alapító okirattal. A fejezet 1754/2/1999. szeptember 21. keltezésű Gazdálkodási Szabályzattal rendelkezett, amit az ifjúsági- és sportminiszter, valamint a pénzügyminiszter együttesen hagytak jóvá. A szabályzat a kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés érvényesítési jogosultságok, a kötelezettségek és összeférhetetlenségek konkrét feladatain túl szabályozta a szakmai és számszaki beszámoltatás rendjét, előírta az előirányzatonkénti analitikus nyilvántartást is. A fejezet a költségvetési beszámoltatási és a kincstári adatszolgáltatást teljesítette. Az ifjúsági és sportminiszter feladat és hatásköréről szóló 113/1999. (VII. 16.) Korm. rendelet 3. §. ae.) pontja szerint: “összehangolja a sport célú állami pénzeszközök felhasználását, meghatározza a finanszírozással összefüggő sportági teljesítmény mutatókat.” A megismert gazdasági szabályozó dokumentumokban a rendeletben megfogalmazott normativitás még nem tükröződik. A Budapest Sportcsarnok 1999. december 15-i tűzesete után a Kormány 2354/1999. (XII. 23.) számon határozatot hozott a költségvetés általános tartalékának méltányossági célú felhasználásáról és 417,2 M Ft nagyságú előirányzatot adott át a fejezetnek. Az előirányzatból 1999. évben felhasználás nem történt így az a fejezet központi sportintézmények és sport létesítmények címen előirányzat maradványként jelentkezik. A fejezet intézményeinél a létszámgazdálkodás a költségvetési törvényben meghatározott keretek között folyt, a személyi juttatások az éves előirányzat 87-94%-a között szóródtak. A helyszínen vizsgált ISM igazgatás intézménynél ez azt jelentette, hogy a törvényben meghatározott 107 fős létszámmal szemben 106 fős tényszám állt, míg a tervezett 413,3 M Ft-os személyi juttatás 359,6 M Ft-ra teljesült. A gazdálkodó szervezetnél a Hold u. 1. sz. alatti székház rekonstrukciója és az ISM informatikai fejlesztése a tervezési munkák és a közbeszerzési eljárások elhúzódása miatt összesen 127,8 M Ft-os kötelezettségvállalással, illetve részprogram maradvánnyal áthúzódik a 2000. évre.
A fejezet 1999. évi törvény szerinti bevételi előirányzata 2087,4 M Ft volt, ami a módosítások után 2.776,8 M Ft-ra emelkedett. Ez az 1998. évi 319,5 M Ft-os előirányzat-maradvány előirányzatosításából, a központi beruházásokhoz kapcsolódó saját bevételekből (ÁFA visszaigénylés) és a Budapest Sportcsarnok javára befolyt 62,5 M Ft adományból tevődött össze. Pótlólagos forrásként jelentkezett a fejezetnél a BM-től az UTE átadása kapcsán átvett 47,4 M Ft kiadási és 6,0 M Ft bevételi előirányzat. Ez azonban nem fedezte a kötelezettségeket. Ezért a működőképesség fenntartásához az intézmény előirányzatát a fejezet 34,2 M Ft-tal egészítette ki. A fejezetnél 1999. évben kincstári vagyon koncesszióba adására, kisösszegű követelések elengedésére nem került sor. A fejezet az intézmények számára befizetési kötelezettséget nem írt elő. Az ISM fejezet 1999-ben összesen 35 címet, alcímet és kiemelt előirányzatot tartalmazó fejezeti kezelésű előirányzat fölött rendelkezett. Ezek össztámogatása a kormányzati hatáskörben végrehajtott elvonások és a maradványok előirányzatosítása után 8.396,6 M Ft volt. A tényleges teljesítés 8.624,8 M Ft, ami a Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány sorsolásos játékok játékadójából származó többletbevételéből adódott. Az előirányzatok - öt kivétellel - a kincstári programfinanszírozás körébe tartoztak, kezelésüket a minisztérium igazgatási szervezete végezte. A sportszervezetek köztartozásának rendezése program célját a 1042/1998. (VI. 1.) Korm. határozat szabta meg. Az elkészült programismertetőt a Kincstár 1999. június 10-én fogadta el. A késedelmes indítás oka alapvetően az volt, hogy az APEH csak 1999. június elejére tudta összesíteni azon sportszervezetek jegyzését, amelyek jogosultak a rendezés igénybevételére. A megnyitott program 1.000.000 E Ft előirányzatából az APEH Felszámolási és Végrehajtási Főosztály intézkedése alapján 532.412 E Ft került folyósításra. A köztartozás rendezésbe bevont 158 db sportszervezet közül 1999-ben 19 szervezettel szűnt meg a szerződés, megszűnési felmondás vagy lejárt köztartozás miatt. Így a program folytatására - a Korm. határozat szerint 5 éves - 1999. végén 467.587 E Ft áll rendelkezésre. A sportvállalkozások támogatási programja fejezeti kezelésű előirányzat a Kormány sportprogramjában megfogalmazott alapelveket váltja valóra és ennek szellemében készült el az a 7 szakmai részprogram, amire a Kincstár 1999. április 14-én 665.000 E Ft előirányzattal megnyitotta a programot.
Az év végéig 21 részprogramon 453.288 E Ft pénzügyi teljesítés történt és 246.711 E Ft áll rendelkezésre a program folytatására. A programból 118,3 M Ft előirányzatátadás módosítással került a sportegyesületekhez (MTK, LEI, VTE, Vasas). A gyermek és ifjúsági alapprogramok támogatása programismertetőt a Kincstár 1999. január 26-án fogadta be és nyitotta meg a programot. A költségvetési törvény szerint 530 M Ft-os előirányzatot a 2028/1999. (II. 2.) és a 2208/1999. (VIII. 18.) Korm. határozatok 27,6 M Ft-tal csökkentették, míg a Gyermek és ifjúsági alapprogramra a Miniszterelnöki Hivataltól átvett 109,6 M Ft maradvány növelte. Az alapprogramot az önálló költségvetési szervként működő MOBILITÁS Ifjúsági Szolgálat kezeli, amelynek 26,5 M Ft-os működési költségét szintén a program fedezi. Így ténylegesen 585 M Ft jutott a nyilvános és meghívásos pályázatokra, illetve a GYIA Tanács által odaítélt egyedi támogatásokra. 1999. végéig a pénzügyi teljesítés 203,3 M Ft volt. A ISM jogelőd intézményének 1998. évi kiadási előirányzata 8.949,8 M Ft volt, amit 8.737,1 M Ft-ra teljesített. A PM 1999. július 12-i levelével a központi költségvetést megillető összeg befizetése után 328,9 M Ft-ban hagyta jóvá a fejezetnél felhasználható maradványt. Ebből 319,5 M Ft összegben előirányzatot képeztek. Erről a fejezet csak 1999. október 5-én értesítette az intézményeket. Ebből adódott az a hiba, hogy az ISM igazgatás cím a részére megállapított 58,4 M Ftból 8,7 M Ft-ot az előirányzat-módosítást megelőzően használt fel, ami a kincstári és a költségvetési elszámolásban különbözetként mutatkozott. Az elszámolások szerint a központi sportintézmények, a Mobilitás ifjúsági szolgálat és a fejezeti kezelésű előirányzatok címeknél a jóváhagyott előirányzat maradványokat a tárgyévben felhasználták. A tényleges felhasználás fejezeti szinten 266,9 M Ft volt. Az 1999. évben az ISM fejezet módosított kiadási előirányzata 15.613,2 M Ft volt, amit 11.056,2 M Ft-ra teljesített. A jóváhagyásra tervezett előirányzat-maradvány 4.312,3 M Ft, amiből a fejezet 4.309,4 M Ft-ot visszahagyásra javasolt az intézményeinél lévő 770,6 M Ft összegű kötelezettségvállalásra, a fejezeti kezelésű előirányzatból megnyitott és a 2000. évben is folytatódó programokra és az egyéb kötelezettségvállalással még nem terhelt maradványoknak a Budapest Sportcsarnok újjáépítésére történő tartalékolására. A fejezet 1999. évi mérlege szerint az immateriális javak és tárgyi eszközök állományi értéke az év eleji nyitó 6.287 M Ft-os értékről év végére 8.357 M Ft-ra értékre nőtt. A nagymértékű vagyonnövekedés az ingatlanoknál és a járműállománynál következett be. Az ingatlanoknál a Belügyminisztériumtól átvett Újpesti Torna Egylet (UTE ) és az Oktatási Minisztériumtól átvett Európai
Ifjúsági Központ összességében több mint 1.504 M Ft értékű ingatlanvagyon térítésmentes átvételét jelentette. Jelentősen megújult a fejezet jármű állománya, amit a mérleg szerinti állomány a 31 M Ft-os nyitóértékről 103 M Ft-os záró értékre növekedése mutat. A költségvetési törvény a fejezethez tartozó központi sportlétesítmények beruházási programjait összesen 1.500 M Ft előirányzattal támogatta. Az évközi kormányzati hatáskörben végrehajtott 110 M Ft értékű elvonások után az intézmények 8 értékhatár alatti és 8 értékhatár feletti beruházási projektre nyújtottak be javaslatot összesen 1.389,1 M Ft értékben. Ebből év végéig 1.239,9 M Ft-ot teljesítettek. A dolgozói lakástámogatások összesített nyilvántartása szerint 103 fő részére összesen 8.581.550 Ft munkáltatói támogatást folyósítottak, ebből 1999-ben 1.666.000 Ft-ot. Az éves törlesztésekből befolyó összeg 1999-ben 2.370 E Ft-ot tett ki. Késedelmes fizetés miatt összesen 2 dolgozót kellett felszólítani, akik közül az egyik a tartozást már rendezte. A másik esetben a 108 E Ft nagyságú tartozás behajtását jogi útra terelték. A fejezet letéti számláján 1999. évben forgalom nem volt.
XXX. GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL Az 1998. évi költségvetési törvény a XXX. Gazdasági Versenyhivatal fejezetre 524,0 M Ft kiadási előirányzatot hagyott jóvá. Ebből a Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban GV) Igazgatása címen működési költségvetésre 482,3 M Ft (személyi juttatások 251,5 M Ft, munkaadókat terhelő járulékok 95,1 M Ft, dologi kiadások 88,5 M Ft, egyéb működési célú támogatások, kiadások 47,2 M Ft) kiadási előirányzatot, felhalmozási kiadásokra 35,2 M Ft (intézményi beruházási kiadások), fejezeti kezelésű előirányzatra 6,5 M Ft, együtt 524,0 M Ft előirányzatot határozott meg. A fejezeti kezelésű előirányzaton belül a versenytörvény alkalmazásához kapcsolódó feladatokra 2,1 M Ft, fejezeti tartalékra 4,4 M Ft volt a jóváhagyott kiadási előirányzat. A költségvetési törvény a fejezetre saját bevételi előirányzatot nem határozott meg, a teljes kiadási előirányzat forrását (524,0 M Ft) költségvetési támogatás biztosította. A fejezet zárszámadási adatai és a Magyar Államkincstár által összesített adatok között az egyezőség a teljesítési adatoknál mutatott minimális eltérést, az eltérések levezetését és szöveges indokolását a fejezet a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 146. §-ának megfelelően mellékelte a költségvetési beszámolóhoz. A GV a költségvetési gazdálkodás szöveges értékelésében beszámolt a versenyfelügyeleti eljárások tapasztalatairól, a nemzetközi
kapcsolatokról - amire az ország közelgő EU-tagságára tekintettel kiemelt figyelmet fordítottak, továbbá a tudományos körökben és az oktatásban folyó tevékenységéről. A GV jogszabállyal létrehozott központi költségvetési szerv, működéséhez az Áht. 87-89. §-aiban előírtak szerint nem szükséges alapító okirat, mivel azt az alapító jogszabály pótolja. A GV többször módosított szervezeti és működési szabályzata belső utasítással lépett hatályba, az I/Eln/1997. évi belső utasítást 1999. április 6-án módosították. A gazdálkodás belső szabályzatai megfeleltek a jogszabályi követelményeknek. A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője az Áht. 49. § o) pontjában előírt - a fejezeti kezelésű előirányzatokkal való gazdálkodás szabályozására vonatkozó - feladatait végrehajtotta, ezzel teljesítették az előző ellenőrzés által felvetett apróbb hiányosságot. A fejezeti kezelésű előirányzatok között ágazati célelőirányzatként hagyta jóvá a Kvtv. az 1997. január 1-jétől hatályos versenytörvény alkalmazásához kapcsolódó kiadásokat (2,1 M Ft), a fejezeti tartalékként jóváhagyott összeg - az előre nem látható kiadásokra - 4,4 M Ft volt. A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználása - felügyeleti hatáskörű előirányzat-módosítással - az intézményi költségvetésben történt. Az előirányzat-módosítást a Kincstár részére megküldték, a dokumentum előírásszerűen rendelkezésre állt. A fejezet a 6/1999. (II. 10.) PM rendelet szerint elkészítette a negyedéves előirányzat-teljesítési tervet. Előirányzat-felhasználási keret előrehozatalára három esetben került sor. Az előirányzatok megnyitása az Áht. 102. § (1)-(3) bekezdései szerint történt. A költségvetési támogatás folyósítását a Magyar Államkincstár biztosította a Kvtv.-ben jóváhagyott előirányzatok szerint, a kormányzati, felügyeleti és intézményi hatáskörben végrehajtott módosítások figyelembe vételével. A költségvetési előirányzat-átcsoportosításokat a hatásköri előírásoknak megfelelően hajtották végre, betartva az Áht. kiemelt előirányzatokra vonatkozó előírásait. A módosításokat - az előírt bizonylaton, a bejelentett aláírók aláírásával - küldték meg a Kincstárnak. A költségvetési beszámolóban közölt előirányzat adatok a valóságnak megfeleltek, a Kincstár adataival egyeztek és megfelelően dokumentáltak voltak. A GV a 3%-os mértékű létszámcsökkentést végrehajtotta, ez 6 fő létszámleépítést jelentett. A leépítés
többletkiadásaiból 60%-ot a kormányrendelet alapján a Kincstár megtérített. A költségvetési törvényben jóváhagyott kiadásokat 101,4%-ra teljesítette. A kiadások főösszegén (524,92 M Ft) belül személyi juttatásokra 277,8 M Ft-ot (53%-ot), ennek járulékaira 104,0 M Ft-ot (19,8%-ot), dologi kiadásokra 58,6 M Ft-ot (11,2%-ot), működési célú pénzeszközátadásra 47,7 M Ft-ot (9,1%-ot), lakásépítési kölcsön nyújtására 1,95 M Ft-ot (0,4%-ot), beruházásra 34,8 M Ft-ot (6,5%-ot) fordítottak. A kiadások teljesítésének forrása a kormányzati hatáskörű módosítások miatt csökkentett költségvetési támogatás (514,7 M Ft) mellett az egyéb működési és felhalmozási bevételek, valamint a pénzforgalom nélküli bevételek voltak. A személyi juttatásokra fordított kiadások meghatározója a versenytörvényben foglalt követelmények végrehajtása volt, emellett az EU-normák alkalmazásának feltételeit is fokozatosan kellett megteremteni. A GV bevételt eredetileg nem tervezett, a befolyt bevételekhez kapcsolódó, Kvtv.-ben előírt befizetési kötelezettséget szabályszerűen teljesítették. A bevétel számítógépek értékesítéséből és a dolgozók üdülési befizetéséből, a Versenyfelügyeleti Értesítő kiadásából, kisebb összegű dolgozói térítésekből, egyéb kártérítésekből, bevételből keletkezett (1,9 M Ft). A költségvetési támogatást - havi rendszerességgel - a Kincstár biztosította részére a költségvetési törvényben jóváhagyott előirányzatok, illetve az év közben végrehajtott módosítások figyelembe vételével. A fejezeti kezelésű előirányzatot fejezeti hatáskörben egyszeri jelleggel átcsoportosították az Igazgatási címre. Az átcsoportosítás szabályszerű volt, a dokumentum szerint a szervezet vezetője - az irodavezető előterjesztése alapján - engedélyezte azt 1999. november 15-én. Programfinanszírozás körébe vont fejezeti kezelésű előirányzattal nem rendelkezett a Hivatal. Az előző évi működési előirányzat-maradvány összegét a PM 1999. július 12-én hagyta jóvá teljes összegében (9.011 E Ft), ebből a személyi juttatások maradványa 5.317 E Ft volt. A jóváhagyott levélben arról is rendelkeztek, hogy a PM a Hivatal kiadási és bevételi előirányzatát megemeli. Az 1999. évi előirányzat-maradvány összege 13.747 E Ft volt, amelyből 13.736 E Ft kötelezettségvállalással terhelt. Ezeket a kötelezettségeket 2000. január hónapban pénzügyileg rendezték. A GV vagyoni helyzetét a mérleg, valamint a kiegészítő melléklet részét képező 38. tábla “Immateriális javak és tárgyi eszközök állományának alakulása” mutatja be. A mérlegfőösszege 58,634 M Ft
volt, 21%-kal meghaladta az előző évet. A befektetett eszközök állománya 40,3 M Ft, a forgóeszközök állománya 18,3 M Ft, a saját tőke összege 43,3 M Ft, a tartalék 13,7 M Ft, a kötelezettségek összege 1,6 M Ft volt. Az eszközökön belül a befektetett eszközök aránya meghaladta a 68%-ot, az állományon belül a tárgyi eszközök nettó értéke csaknem duplájára nőtt. A tárgyi eszközök értéke a számítástechnikai gépek, berendezések, felszerelések (12,9 M Ft) és az 1 db személygépkocsi (11,8 M Ft) beszerzése miatt nőtt. A bruttó érték állománycsökkenését a nullára leírt számítástechnikai gépek selejtezése (21,7 M Ft) okozta. Az elszámolt értékcsökkenés összege 90,5 M Ft, a teljesen (0-ra) leírt eszközök (bruttó) értéke 47,4 M Ft volt. A mérlegben kimutatott eszközök értékét leltárral alátámasztották. A leltározást a “Leltározási és leltárkészítési szabályzat” szerint végezték, az abban meghatározott leltározási utasítás, ütemterv elkészült, a Leltározási Bizottság kijelölése és megbízása írásban megtörtént. A dolgozók lakáscélú munkáltatói támogatásáról Elnöki szabályzat intézkedik. A Lakásépítési alap tervezésével, felhasználásával és folyamatos figyelemmel kísérésével, nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat a Költségvetési és munkaügyi Iroda látja el, aki egyben intézkedik a jelzálogjog bejegyzése iránt is. A fejezet 1999. évi beszámolójelentése hiteles, az a leltárral alátámasztott főkönyvi kivonatok és a lezárt főkönyvi számlák adataiból a jogszabályi előírások alapján készült és a GV vagyoni és pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet ad.
XXXI. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A fejezet 1999. évi 7.692,1 M Ft eredeti kiadási előirányzata a módosítások következtében 8.662,9 M Ft-ra növekedett. A teljesítés 8.558,1 M Ft (99%) volt. Előirányzat zárolására, kiemelt kiadási előirányzat túllépésre nem került sor. A fejezet megyei igazgatóságai és intézményei alapító okirattal rendelkeznek. A fejezeten belül az előirányzat módosításokat szakmailag indokolt időpontban és mértékben, a hatásköri előírásoknak megfelelően hajtották végre és dokumentálták. A fejezet szükségletet meghaladó előirányzattal nem rendelkezett. A költségvetési előirányzatok teljes összegben megnyitásra kerültek A fejezet összevont előirányzat felhasználási tervvel nem rendelkezett. Az intézmények részére időarányos (1/12-es) támogatási keretet nyitott
meg a Kincstár, amelytől eltértek, mivel az előirányzat nem mindig volt elegendő a feladatok ellátására a fejezetnél. Az előirányzatfelhasználási keretek ütemezéstől eltérő lekérése indokolt volt. A fejezet 1999 évi gazdálkodását a kiegyensúlyozottság jellemezte. Nem történt olyan feladatváltozás, ami indokolta volna központi költségvetés általános tartalékából pótelőirányzat igénylését. A KSH-nál az 1998. évi XC. tv. 48. §. (1) bek. alapján elrendelt létszámcsökkentés kötelező mértéke az 1998. december 31-i 1879 fő zárólétszám 3%-a, 56 fő volt. Az 1999 évi bérfejlesztés fedezetét teljes egészében saját forrásból biztosították. A fejezet a kötelezően előírt 3%-osnál nagyobb, 9,4%-os létszámcsökkentést hajtott végre. A központi költségvetés céltartalék előirányzatából történt igénylés megfelelt a Kvtv. 49. § (5) bekezdésébe alapján kiadott PM útmutatásnak. Az intézményi igényeket szabályszerűen mérték fel. A fejezet részére, a létszámcsökkentéssel összefüggő egyszeri személyi kifizetések fedezetére a központi költségvetés céltartalékából 33 M Ftot biztosított a Kormány. A köztisztviselői létszámcsökkentésre összesen 55 M Ft-ot használtak fel, saját forrásból 22 M Ft-tal (40%kal) egészítették ki a pótelőirányzatot. A Kvtv. szerinti célelőirányzatokból 1999. január 1-től a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 1 célfeladatot Az Európai Unió tevékenységi osztályozásának (NACE) bevezetéséhez szükséges fejlesztéseket a programfinanszírozás körébe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatként sorolt be. A fejezet a Kincstár részére a jogszabályi előírásoknak megfelelő programismertetőt nyújtott be. A 70 M Ft összegű fejezeti kezelésű előirányzatot a célnak megfelelően használták fel. A Közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. tv. 7. sz. melléklete szerint elkészített éves összegzés szerint az értékhatár feletti beszerzések száma: 2, értéke 137 M Ft + ÁFA. A KSH zökkenőmentesen végrehajtotta a dátumváltással összefüggő átállási feladatokat. A fejezet 7692,1 M Ft eredeti bevételi előirányzata 970,8 M Ft-tal növekedett. A realizált bevétel 8.654,9 M Ft volt, ezen belül meghatározó - 7.026 M Ft 81% - a költségvetési támogatás. Az intézményi működési bevételek 1.013,5 M Ft módosított előirányzata a bevételeken belül 11%-os részarányt képviselt, a realizált bevétel összege 1.177,6 M Ft volt. A teljesített bevételből egyszeri jellegű - az Általános Mezőgazdasági Összeírásról (ÁMÖ) szóló 2015/1999. (II. 10.) Korm. határozat 3. pontja értelmében - az ÁMÖ munkaprogramjában rögzített 1999. évi feladatok végzéséhez a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet költségvetéséből átvett 450 M Ft, valamint az
előző évi programfinanszírozási maradvány 190,8 M Ft, melyet a Kincstári rendszer átvett pénzeszközként kezelt. A reális működési bevételi teljesítés 536,8 M Ft volt. A Központi igazgatás címnél az alaptevékenységgel összefüggő bevételek 47%-kal haladták meg az eredeti előirányzatot. Ez a kiadványok értékesítésének, valamint a statisztikai adatszolgáltatások számának jelentős növekedéséből adódott. Az átvett pénzeszközök fejezeti szinten 825,5 M Ft pótlólagos forrást jelentettek, amely a realizált bevétel 10%-át jelentette. A Népességtudományi Kutató Intézetnél az éves kiadás 34,5%-át a kutatók által elnyert pályázati pénzeszközökből finanszírozták. Az 1999. évi előirányzat-maradvány elszámolás szerint a kiadási megtakarítás: 104.847 E Ft, bevételi lemaradás: 7.997 E Ft volt, így a tárgyévben keletkezett előirányzat-maradvány: 96.850 E Ft, ebből 89.710 E Ft az átvett pénzeszközök maradványa, amely kötelezettségvállalással terhelt. Előző évben fel nem használt előirányzat maradvány nem volt. A fejezet felügyeletét ellátó szerv az intézmények előirányzat maradvány felülvizsgálatakor nem a korrekciós tételek figyelembevételével állapította meg a felhasználható előirányzatmaradvány összegét. Az előirányzat-maradvány alakulása (42-es) űrlap kitöltésénél nem vették figyelembe a költségvetés alapján gazdálkodó szervek 1999. évi költségvetési beszámolójának összeállítására szolgáló Tájékoztatóban előírtakat. Az előírás szerint csökkenteni kellett volna a felhasználható előirányzat-maradvány összegét a központi költségvetés központosított bevételét megillető összeggel (az 1998. évi CV. tv. 11-12. §-aiban meghatározott bevételek után). A KSH zárszámadási módosított előirányzat adatai megegyeztek a Kincstár által prezentált adatokkal (8.338 M Ft). Az adategyezőség azt mutatja, hogy a pénzügyi teljesítést megelőzően szabályszerűen hajtották végre az előirányzat-módosításokat. A Kincstári nyilvántartási rendszer hiányossága, hogy bevételként a pénzforgalom nélküli könyvelési tételeket (pl. az előző évi maradvány igénybevétele) nem tartalmazza, ezért valamennyi intézménynél eltért az előző évi előirányzat-maradvány igénybevételének beszámoló szerinti és kincstári nyilvántartás szerinti összege. Ez a fejezet intézményeinél 77,9 M Ft eltérést jelentett, ebből a Központi Igazgatásnál 6,3 M Ft mutatkozott. A beszámolók felülvizsgálata, egyeztetése a bekért főkönyvi kivonatokkal, az APEH-SZTADI-hoz való továbbítás előtt megtörtént. Az ellenőrzés során észlelt hibák javításra kerültek.
Az 1998. november 10-én jóváhagyott számlarendet 1999. évben nem aktualizálták. A mérleg adatainak leltárral való alátámasztása, a tárgyi eszközök dokumentáltsága megfelelő volt. Az ellenőrzésbe vont Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatóság és a Központi Igazgatás címnél (és a hozzátartozó, részben önállóan gazdálkodó Könyvtár és Dokumentációs szolgálatnál, az ECOSTAT Gazdaságelemző és Informatikai Intézetnél, valamint a Népességtudományi Kutató Intézetnél) a mérlegtételeket alátámasztó főkönyvi kivonat és az analitikus nyilvántartások közötti egyezőség fennállt, leltározási kötelezettségüknek az írásban rögzített szabályozás szerint tettek eleget. A mérlegtételek értékelésére vonatkozó jogszabályi előírásokat betartották. A fejezet és intézményei a 2 számlaosztályon belül a Követelések számlacsoport főkönyvi számláihoz évközben analitikus nyilvántartást vezettek. Év végén a leltározás alapján megállapított és értékelt követelések összege több mint hétszeresére (5,3 M Ft-ról 39,4 M Ft-ra) növekedett, a nyitó értékhez viszonyítva. Az intézményi beszámolók felülvizsgálata kiterjedt - a 217/1998 (XII. 30.) Korm. rendelet 149. § (3) bekezdés a) és b) pontja szerint - az 1999 évi szakmai, valamint a feladatmegvalósítás és a pénzügyi teljesítés összhangjának értékélésére. Kis összegű (20.000 Ft-ot el nem érő) követelések elengedésére a fejezetnél 1999-ben nem került sor. Kincstári vagyont koncesszióba nem adtak. A KSH 1999. évben letéti számlával nem rendelkezett. A KSH dolgozói lakásvásárlások munkáltatói támogatásáról a KSH Elnöke 2/1999. (SK. 2) KSH utasításban rendelkezett. A lakásalap számlát elkülönítetten kezelték az egyéb pénzforgalomtól, az analitikus nyilvántartás adatai a főkönyvi számlákkal egyeztek.
XXXIII. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA Az Akadémia jogállását az 1994. június 30-án hatályba lépett Akadémiai Törvény határozza meg. Az Akadémia sajátos helyet foglal el a nemzetgazdaságban és a testületi szervek körében egyrészt önkormányzati elven alapuló jogi személyként működő köztestület, másrészt a központi költségvetés szerkezeti rendjében önálló fejezetet alkot.
A beszámolási időszak kezdetére - a kutatóintézeti konszolidációs folyamat eredményeként - az akadémiai szervezeti rendszerben a szükséges változások lezajlottak. Az áremelkedések ellentételezésének elmaradása 1999. évben a szolgáltató, kutatást kisegítő szervezeteket olyan helyzetbe hozta, hogy év végére az Akadémia működőképessége - központi támogatás nélkül - már nem volt biztosítható. A fejezet intézményeinek zárszámadási adatai és a Magyar Államkincstár által prezentált adatok között az egyezőség nem állt fent. Az eltérések szöveges indoklását a beszámolóhoz a 217/1998.(XII. 30.) Korm. rendelet 146. §-ának előírásai szerint mellékelték. A kincstári és az intézményi (elemi) beszámolók közötti eltérések rendszerbeli és egyedi okokra egyaránt visszavezethetők. A fejezet az intézmények részére egy részletes segédletet adott annak érdekében, hogy a PM köriratban előírt zárlati feladatok egységes értelmezése és a fejezeti sajátosságok figyelembevétele alapján történjen. A felügyeleti szerv az intézményi beszámolójelentések felülvizsgálati kötelezettségének eleget tett, az intézményi beszámolók főkönyvi kivonatokkal történő összevetése, az előírt tartalmi és számszaki egyezőségek ellenőrzése a pénzügyi teljesítés és a feladatmegvalósítás összhangjának értékelése a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 149. § (3) bekezdés a) és b) pontja szerint megtörtént, melyet dokumentáltak a 217/1998.(XII. 30.) Korm. rendelet 149. § (3)-(5) bekezdése szerint. Az intézményi beszámolók felülvizsgálata a költségvetésben jóváhagyott alaptevékenységbe tartozó feladatok szakmai teljesítésére is kiterjedt. A helyszínen ellenőrzött MTA Titkársága alapító okirattal nem rendelkezett, az SZMSZ-t 1995-ben hagyták jóvá. Az MTA Titkárságának 1999. évre érvényes számlarendje a jogszabályi előírásoknak megfelelt és összeállításánál figyelembe vették a szakmai sajátosságokat is. A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője végrehajtotta az Áht. 49. § o.) pontjának előírásait. A tárca a fejezeti kezelésű előirányzatainak felhasználásáról szabályzatot készített, amelyet a PM közigazgatási államtitkára jóváhagyott.
Az előirányzat-módosításokat - tekintettel a bevételek év végi beérkezésére - az év utolsó két hónapjában hajtották végre, így egyedi, tételes felülvizsgálatra nem került sor. A módosított bevételi előirányzathoz képest 1.163 M Ft elmaradás keletkezett, mivel a bevételek pénzügyi teljesítése a következő évre húzódott át. Fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítás során az Akadémia betartotta az Áht. 39. § (1-3) bekezdéseiben foglaltakat. Az Akadémia a Kormány általános tartalékából 1999. évben nem kapott többlettámogatást. A központi költségvetés céltartalék előirányzatának felhasználása az Akadémia területén a létszámcsökkentéssel kapcsolatos többletkiadások finanszírozásánál történt meg. A 3%-os létszámcsökkentéssel összefüggő kiadási többletekre a Pénzügyminisztérium az MTA által igényelt összeg 60%-át biztosította (16,7 M Ft). A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználása a törvényben engedélyezett jogcímen és rendeltetéssel valósult meg. A nemzeti stratégiai kutatások keretében elsősorban olyan stratégiai projektek megalapozására, megoldási alternatívák és javaslatok kidolgozására kerül sor, amelyek segítik az országot az elkövetkezendő évtizedekben várható kihívások megválaszolásában, mint például a piacgazdaságra való áttérés, a települések és a regionális gazdaságfejlesztés lehetőségei, az EU csatlakozás környezetvédelmi követelményeinek vizsgálata. A részprogramokra 120 M Ft előirányzatot nyitottak meg, a teljesítés 40,1 M Ft volt, a maradvány teljes összege kötelezettségvállalással terhelt. A kutatóintézeti konszolidáció három éves folyamatának 1999. évben volt a befejező része. A három éves időszakra rendelkezésre álló 1.800 M Ft-os keretből 1.530 M Ft a kutatóintézetek költségvetésébe beépítésre került. Az elnöki hatáskörben meghatározott fejlesztési programokra 90 M Ft állt rendelkezésre. A konszolidációval összefüggő felújítási, átalakítási és költözési feladatokra 180 M Ft állt rendelkezésre, melyet a beszámolási időszakban 100 M Ft-tal ki kellett egészíteni az intézetek működési feltételeinek javítását szolgáló keret terhére, mely a 2000. évi bázist nem érintette.
A kutatóintézeti konszolidáció 1999. évi eredeti előirányzata 870 M Ft maradványa 2.808 M Ft, mely az áthúzódó átalakítási munkákhoz szükséges. A fejezeti kezelésű előirányzatoknál az alcímek között átcsoportosításra a beszámolási időszakban nem került sor. A programfinanszírozásba az Akadémia területén két feladat tartozik (Nemzeti Stratégiai kutatások, Balatonkutatás (MEH-től átvétel) A feladatok pénzügyi megvalósítása a 217/1998.(XII. 30.) Korm. rendelet programfinanszírozási előírásai szerint, szabályszerűen történt. Kiadási előirányzat túllépés a beszámolási időszakban nem fordult elő. Az MTA Titkárság és fejezeti kezelésű előirányzatok esetében a Közbeszerzésről szóló 1995. évi XL. tv. előírásait betartották. A 2000. évszámmal összefüggő informatikai feladatokra az Akadémia külön célkerettel nem rendelkezett, az átállás a fejezetnél problémát nem okozott. Az intézményeknek 1999. évben is saját bevétellel kellett hozzájárulniuk szakmai feladataik teljesítéséhez, bár a beszámolási időszakban a saját bevételeknél 1,5%-os csökkenés következett be. Ez döntően a szolgáltatási bevételek és a korábbi évek tartalékai igénybevételének csökkenése miatt következett be. A pótlólagos bevételi források nélkül a kutatóintézetek működése mind szakmai, mind üzemeltetési szempontokból ellehetetlenülne. Az akadémiai kutatóhelyek pótlólagos forrásait a más tárcáknál meglévő fejezeti kezelésű támogatási célprogramok jelentették. A felhalmozási és tőke jellegű bevételeknél 13 M Ft összegű növekedés volt 1999. évben, mely az ingatlanok és egyéb tárgyi eszközök értékesítéséből illetve osztalék és hozam bevételekből keletkezett. Az MTA-nál Kincstári vagyon koncesszióba adására a beszámolási időszakban nem került sor. A költségvetési évet megelőző év jóváhagyott előirányzat-maradványai összegével kapcsolatos előirányzat-módosításokat, és a központi beruházások előirányzat-módosítását végrehajtották. Az 1998. évet terhelő önrevíziós befizetési kötelezettség jóváhagyása megtörtént. Az Akadémia központi feladatainak 1999. évi maradványa 280,9 M Ft, az intézményi alaptevékenység maradványa pedig 1.417,5 M Ft volt. A PM az 1999. évi előirányzat-maradványt a helyszíni ellenőrzés lezárásáig nem hagyta jóvá.
Az akadémiai törzsvagyon 1999. év végi állománya 5,9 Mrd Ft, mely 7,3%-kal magasabb, mint az előző évi állomány. A növekedés jelentős mértékű volt az ingatlanoknál (326 M Ft), mely a vári épületegyüttes átalakításával és a törzsvagyonba tartozó ingatlanok értéknövelő felújításával volt összefüggésben. Az akadémiai intézmények által kezelt vagyon az ún. rábízott eszközökből álló vagyon, ami 1999. év végére bruttó értéken 17,6 Mrd Ft volt, nettó értéken 7,4 Mrd Ft-ot tett ki. Az állomány bruttó értéke az előző időszakhoz viszonyítva 8%-kal, a nettó értéke 7,2%-kal növekedett. Az ingatlan értékesítéshez az Áht. szerinti engedélyeket a kincstári vagyonért felelős minisztertől az Akadémia megkérte. A Magyar Tudományos Akadémia letéti számlával nem rendelkezett. Az OTP-nél vezetett lakásalap számlát az Igazgatásnál az egyéb pénzforgalomtól elkülönítve kezelték, de a kötelező egyezőség nem állt fenn a dolgozók lakástartozása tekintetében az OTP által közölt és a Titkárság főkönyvi adatai között. A főkönyvi adatok nem egyeztek az analitikus nyilvántartás adataival.
XXXIV. TÖRTÉNETI HIVATAL A Történeti Hivatalt a többször módosított 1994. évi XXIII. törvény önálló költségvetési fejezetként hozta létre. Pénzügyi-gazdasági feladatainak ellátását alapvetően a BM Közgazdasági Főosztálya (KGF) látta el, fejezeti, önálló gazdálkodási rendjét 1998. évben alakították ki. Gazdálkodásának nyilvántartását, pénzügyi könyveinek vezetését - megbízás alapján - továbbra is a BM KGF végezte. Az 1999. évi költségvetési törvény a fejezet részére összesen 424,2 M Ft kiadási előirányzatot írt elő, részére bevételi előirányzatot és fejezeti kezelésű kiadási előirányzatot nem határozott meg. A fejezet nyilvántartásaiban szereplő eredeti kiadási előirányzatok adatai megegyeztek a törvényben előírtakkal. A Kincstár 1999. december 31ei adataival egyeztetett a fejezet. Az eredeti előirányzati adatok megegyeztek a Kincstár és a fejezet adatai. A módosított előirányzati és a teljesítési adatok tekintetében több kisebb eltérés volt tapasztalható. Összesen 65,5 M Ft-tal volt kevesebb a Kincstár kimutatása, amelynek oka az volt, hogy az igénybe vett 69,8 M Ft előző évi előirányzatmaradvány felhasználását a Kincstár kimutatása nem tartalmazta. A Történeti Hivatal egyintézményes fejezet, éves gazdálkodási tevékenységéről egy költségvetési beszámolót készített. A beszámolóban szereplő mérleg adatok megegyeztek a főkönyvi kivonatok adataival, az előírt tartalmi és számszaki egyezőséget az erre a célra rendelkezésére álló számítógépes programon az adatok átfuttatásával biztosította.
A Történeti Hivatalnál 1999. évben szervezeti változtatásra nem került sor, új intézménye nem létesült, más szervezetnek sem adott át létesítményt. Fejezeti kezelésű előirányzattal nem rendelkezett, más fejezeteknek feladat átadására, illetve ezekből feladat és előirányzat átvételére nem került sor. A fejezet rendelkezett a jogszabályokban előírt belső szabályzatokkal, de azokban helyenként hiányosságok, pontatlan megfogalmazások is találhatók voltak. Mint önálló törvény által létrehozott költségvetési szerv - az Áht-ban megjelölt, és felügyelete (alapítója) által jóváhagyott - Alapító Okirattal nem rendelkezett. E témában eszközölt megkeresésükre az OGY elnöke által adott válasz szerint a kérdés törvénymódosítást igényel, amely időszerű előterjesztésének előkészítésére a PM-et felkérte. Megfogalmazott számviteli politikai szabályzatuk - többek között - arra is kitért, hogy a Történeti Hivatal könyvvezetését, vagyoni és pénzügyi helyzetére ható eseményekről, eszközeiben bekövetkezett változásokról, a kettős könyvvitel rendszerében pénzforgalmi nyilvántartás vezetését, valamint a költségvetési beszámolóhoz eredeti és módosított előirányzatok alakulásának és tényleges pénzforgalmi teljesítésének, a feladatmutatóknak az elszámolását - külön szerződésben foglaltak szerint - a BM KGF végzi el. A fejezet jogszabályokban előírt központi költségvetést illető befizetési kötelezettség egy részének (23,9 E Ft) a jogszabályban előírt határidő után tett eleget. A fejezet törvényben megállapított előirányzatából kormányzati hatáskörben 12,2 M Ft került elvonásra (a személyi juttatások előirányzatát 3,0, terheit 1,4, dologi kiadásokét 7,8 M Ft-tal csökkentették). A fejezet éves gazdálkodása során a törvényben meghatározott előirányzatokat módosította. Fejezeti hatáskörben az intézményi beruházási előirányzatból 40,7 M Ft elvonásával a felújítási előirányzatot 39,6, az egyéb központi beruházási előirányzatot 1,1 M Ft-tal megemelték. Intézményi hatáskörben több tételnél változtattak, aminek következtében az eredeti előirányzatot 71,9 M Ft-tal megnövelték (előző évi pénzmaradványnak 69, 8 M Ft-os igénybevétele és saját többlet bevétel 2,1 M Ft). A fejezet kiadása 1999. évben 473,9 M Ft volt, az eredeti előirányzatnak 111,7%-a, a módosított előirányzatnak 97,9%-a. Az eredeti előirányzatnál kevesebb volt a teljesítés a személyi juttatások és járulékainak előirányzatánál (91,6%) és a dologi kiadások előirányzatánál (96,6%). A beruházás és felújítás együttes eredeti kiadási előirányzatát túlteljesítették, 137,4%-os teljesítést mutattak ki. Fejezeti kezelésű előirányzattal nem rendelkeztek. A 484,1 M Ft-ra teljesített bevétellel eredeti előirányzatukat 114,1%-ra teljesítették. Az 1999. év során a fejezet mérlegének főösszege több, mint másfélszeresére, 163,9 M Ft-tal növekedett. Az év elején eszközeinek
közel fele befektetett eszközökből, nagyobbik fele forgóeszközökből állt (46,7, illetve 53,3%), az év végi állományban a befektetett és forgóeszköz közötti arány (a 186,6 M Ft értékű ingatlan belépés következtében) jelentősen megváltozott (77,3, illetve 22,7%). A fejezet 1999. évi beszámolójelentése hiteles, az a leltárral alátámasztott főkönyvi kivonatok és a lezárt főkönyvi számlák adataiból a jogszabályi előírások alapján készült és a TH vagyoni és pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet ad.
XLI. AZ ÁLLAMADÓSSÁG KÖLTSÉGVETÉSI ELSZÁMOLÁSAI Az egységes államháztartási fejezetrend az Államadósság költségvetési elszámolása fejezetet a technikai fejezetek összevonásával 1999. évtől hozta létre, így az államadóssággal kapcsolatos kiadások és bevételek korszerűbb rendszere alakult ki. A fejezet kiadási előirányzata 850.329 M Ft-ban (108,4%) bevételi előirányzata 88.237 M Ft-ban (86,6%) teljesült. A kiadások 66.186 M Ft-tal (8,4%) magasabb összegben teljesültek, az eltérést elsősorban az állampapírok után fizetett kamatkiadások az előirányzatot (10,4% és 18,2%) lényegesen meghaladó emelkedése okozta. A két kiadási tétel a fejezet kiadásainak 68%-át foglalta magában. A devizahitelek kamatára előirányzott kiadások 98,5%-ban (220.546,9 M Ft) teljesültek. Az előirányzattól való 3.443 M-os eltérés a kedvező árfolyamváltozással magyarázható. A költségvetés devizabetét célú hitel kamatára előirányzott 3008,5 M Ft 111,3%-ra (3348,7 M Ft) teljesült. A többletkiadás oka, hogy a költségvetés az MNB-nél lévő adósságát előtörlesztette, mert a devizaadósságot kedvezőbb kondíciójú hitelfelvétellel megújította (szindikált hitelfelvétel, devizakötvény értékkibocsátások). Belföldi devizahitelek kamataként az MNB-től 1997-ben átváltott devizaadósság után fizetendő kamatra képeztek előirányzatot, ezzel is hangsúlyozva, hogy ez a tartozás nem külföldi hitelviszonyon alapul. Az előirányzott 190.433 M Ft 99,6 %-ban teljesült. Az ÁFI kötvény kamata átfutó tételként jelent meg a költségvetésben így a költségvetés pozíciójára nem volt hatással az előirányzathoz képest 419 M Ft-os (9%-os) többlet kiadás, mivel a bevételek között azonos összegű kamatbevétel került elszámolásra. Az ÁFI kötvények után az MNB a költségvetés által fizetett kamattal megegyező összegű kamatot fizet. Az elszámolás szabályszerűen történt. A devizaadósság kamatára 1999-ben előirányzott 9.622,6 M Ft az előirányzat 95,9%-ában valósult meg. A kamat kiadásokat mérsékelte a
swap ügyletek kedvező alakulása. Az előirányzattól való eltérés a tervezettnél kedvezőbb kamat kondíciók elérése, valamint a deviza keresztárfolyamok kedvező alakulásának eredménye volt. Az előirányzaton a kamatkiadások mellett devizajutalékát is elszámoltak. A Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer osztrák hitel kamatára előirányzott 2338 M Ft kiadás 3,8%-kal haladta meg a tervezettet. Az előirányzattól való eltérés a törlesztési konstrukcióval magyarázható (a törlesztett összegből a kamat és a tőketörlesztés aránya utólag kerül meghatározásra). Az angol és az amerikai kötvények kamataira előirányzott 22,1 M Ft 19,3 M Ft-ban, az előirányzat 87,3%-ában teljesült, erre külön-külön nem terveztek kiadási előirányzatot. Piaci értékesítésű államkötvények kamata előirányzat-csoport kiadási előirányzata 23,3 Mrd Ft-ban, az előirányzat 100,9%-ában teljesült. A kiadási előirányzat elszámolása szabályszerű volt. A volt rubelkövetelések számlán 12,3 Mrd forint bevétel szerepelt, amelyből 7.126,9 M Ft bevételt a haditechnikai szállítások törlesztésből származó bevételeként mutattak ki. A HM fejezet az ágazati célelőirányzatok között 5.200 M Ft bevételi előirányzatot tervezett orosz haditechnikai eszközök beszerzésére, a korábbi elszámolási gyakorlatot és az 1994. évi törvényt figyelmen kívül hagyva. Ezért a tervezett 5.200 M forint eszközbeszerzés a fejezetnél került csak kimutatásra - és elszámolásra - az 1998. évi XC. törvény alapján. Az orosz államadósság haditechnikai szállításokkal való törlesztésének elszámolása a fejezetben bevételként nem teljes körűen (a költségvetésben igen) került kimutatásra. A problémát az okozta, hogy a HM költségvetésében már részben megtervezte a haditechnika eszközök beszerzését, ezért ezen eszközökre már nem lehetett alkalmazni az utólagos elszámolást az 1994. évi XIII. törvény alapján. A volt dollár elszámolású országoknak nyújtott kormányhitelek visszatérülésére az előirányzott bevétel 76,4%-ban teljesült. Algériai követelés megtérülése (1124,7 M Ft) nem a tervezettnek megfelelően alakult. A követelés levásárlása nem az Államkincstárral kötött megállapodás szerint történt, mivel a szerződésben foglalt határidőig a követelés levásárlása nem történt meg. Algériai követelés levásárlására 1997-ben kötött megállapodást egy kereskedelmi Kft-vel a Kincstár. A Kft szerződésben vállalt kötelezettségének neki felróhatóan időben nem tett eleget, ezért a megállapodásban kikötött bánatpénzre (a kiadott fedezetigazolás alapján) a Kincstár az igényét bejelentette a banknál. Később az igényét felfüggesztette, majd az ÁPV Rt. 2000. május 5-én a Kft-vel felbontotta a szerződést.
Nemzetközi pénzügyi szervezetek és külföldi pénzintézetek belföldre kihelyezett hiteleinek tőke visszatérülése az előirányzott bevétel 27,3%-ában valósult meg. Az előirányzattól való eltérés elsősorban abból adódott, hogy az Útalap hiteleinek tőke visszatérülését a fejezetben bevételként megtervezték, függetlenül attól, hogy az 1999. évi költségvetésről szóló törvény az Útalapot megszüntette és a hiteleiből keletkezett adósságot átvállalta. Gazdálkodó szervezetek beruházásaikhoz 1990. előtt igénybe vehettek állami kölcsönt vagy állami alapjuttatást. Az állami alapjuttatás illetve kölcsön visszafizetése bevételként jelent meg a fejezetben. Az állami kölcsön adós által történő visszafizetésére előirányzott bevétel 136%-on (340 M Ft-ban) teljesült. A bevételi előirányzat túlteljesítését az eredményezte, hogy egy adós a teljes fennálló tartozását 1999-ben kiegyenlítette, s a bevételi előirányzat tervezésekor még nem volt információja a Kincstárnak az adós előtörlesztési szándékáról. Állami alapjuttatás járadéka az előirányzott bevétel 93,6%-ában (8.143,6 M Ft-ban) realizálódott. A veszteség elszámolására a szükséges dokumentumok a Kincstárban (végzés a felszámolási eljárásról, közzététel a cégközlönyben, követelés nyilvántartás stb.) rendelkezésre álltak, a követelés leírása szabályszerűen történt. Kincstári egységes számla (KESZ) forint-betét kamatára előirányzott bevétel 144,6%-on (32.035,4 M Ft) teljesült, ez a fejezet kamatbevételeinek 48%-a. Az előirányzattól való eltérés magyarázata, hogy a KESZ állománya, amely után az MNB kamatot fizet, a tervezettnél magasabb összegben alakult. A KESZ állománya után kapott többlet kamatbevétel nem jelentett bevétel növekedést a költségvetésben, mert az itt jelentkező bevétel többlet csökkenti az MNB nyereségét és ezen keresztül a befizetési kötelezettségét is.
XLIV. A KÖLTSÉGVETÉS HITELFELVÉTELEI ÉS ADÓSSÁGÁNAK TÖRLESZTÉSE A fejezet kiadásként tartalmazta a központi költségvetés devizában és forintban fennálló adósságainak törlesztését, bevételként a programfinanszírozott külföldi hitelfelvételeiből a költségvetési évben lehívott összeget. A fejezet kiadásai és bevételei a központi költségvetés mérlegében ún. “vonal alatti” tételként - a GFS
szemlélettel összhangban - jelentek meg, hogy a hitelfelvétel és a hiteltörlesztés a költségvetés pozícióját közvetlenül ne befolyásolja. A hitelfelvételre előirányzott 24.427 M Ft bevételi előirányzat 24.472 M Ft-ban (100,2%) realizálódott. A hitelek törlesztésére előirányzott 834.943 M Ft 1.135.071 M Ft-ban (135,9%) teljesült. A fejezetben a kiadásként elszámolt hiteltörlesztés 1.110.597 M Ft-tal haladta meg a bevételként elszámolt hitelfelvétel összegét. A fejezet bevételeinek és kiadásainak változása nem tükrözte az államadósság (hitelfelvétel, törlesztés, állományváltozás) alakulását, bár ez a szerkezet megfelelt az Áht. és a Kvtv. előírásainak. A fejezet elnevezése és annak tartalma nem volt összhangban egymással, mert a hitelfelvételek csak részben jelentek meg a fejezet előirányzataiban. Pl.: a központi költségvetés bruttó adóssága 720,6 Mrd Ft-tal (12%) növekedett az előző évhez képest. Ezen belül a forintadósság állománya 616.255,8 M Ft-tal, a devizaadósság állomány 104.344,5 M Ft-tal emelkedett. A költségvetés deviza hitelfelvételei között nem szerepeltek az 1999. évben deviza-forrásbevonási céllal kibocsátott dollár- és eurokötvények. A forint hitelfelvételek pedig egyáltalán nem kerültek kimutatásra a fejezetben, azok csak tvj. normaszövegében és az általános indoklás mellékleteiben (a nemzetközi elszámolások és az államadósság adatai táblákban) szerepelnek.. Az ÁKK-nál a kötvénykibocsátásokról és hitelfelvételekről rendezett és megbízható, naprakész nyilvántartást vezettek, amelyek biztosították az adóssággal kapcsolatos információkat. A Kincstár elkészítette az Államadósságkezelés stratégiáját (1999. évi 4. változat), de a döntésre jogosult KT a stratégiával kapcsolatban állást nem foglalt. A PM nem gondoskodott arról, hogy az Áht. 113/A. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltaknak megfelelően a Kincstár 1999. évre vonatkozóan rendelkezzen jóváhagyott államadósság-kezelési stratégiával. Az ÁKK az adósságkezelési stratégiának megfelelő pozícióvezető és kockázatkezelő rendszert működtetett, amely a forint- és deviza adósságot integráltan kezelte. A rendszer biztosította a szükséges információkat a teljes treasury tevékenyégre vonatkozóan (ügyletkötés, kockázatkezelés, pénzügyi teljesítés). A külföldi deviza hitelfelvétel árfolyamkockázatának mérséklésére az ÁKK egyedi írásos felkérése alapján az MNB swap ügyleteket kötött. A swap ügyletek előtti adósságállomány 2267,2 Mrd Ft, a swap ügyletek utáni adósságállomány 2101,2 Mrd Ft volt. Az ÁKK a fedezeti célú határidős ügyletekre vonatkozóan az átértékelési különbözet egyenlegét külön nem mutatta ki, hanem azt a megfelelő
hitelelemekhez kapcsolta. Az ÁKK nyilvántartása alapján a swap ügyletek eredménye kimutatható. A megkötött swap ügyletek dokumentálisan alátámasztottak voltak és megfeleltek a hatályos törvényi előírásoknak. A devizában fennálló adósság törlesztésére előirányzott 424.071 M Ft 653.242,6 M Ft-ban (154,1%) teljesült. Az előirányzat 229.171 M Ft-os többlet kiadásból 218.157 M Ft az 1997. évben átváltott devizaadósság előtörlesztéséből adódott. Az MNB devizahitelének visszafizetése külföldi forrásbevonással történt. Az ÁKK-nak 1999-től nyílt először lehetősége a Magyar Állam nevében - a nemzetközi piacon - történő külföldi forrásbevonásra. Korábban ezt a feladatot a saját nevében az MNB látta el. A forrásbevonás - a KT döntése alapján - külföldi kötvénykibocsátással és szindikált hitelfelvétellel történt, melyek egyaránt szakmailag előkészítettek és ezáltal alkalmasak voltak a döntések meghozatalára. A hitelfelvétellel kapcsolatos dokumentumok az ÁKK-nál rendelkezésre álltak, kivéve a szerződések magyarnyelvű változatát. Az angol és amerikai kötvények törlesztésére összevont előirányzatot képeztek, az így előirányzott 36,1 Mrd Ft 366,6 Mrd Ft-ban (1015%) teljesült. Az előirányzat túllépését az indokolta, hogy az ÁKK piaci árfolyamon vásárolt vissza kötvényeket a költségvetés számára kedvezően, mivel a piaci árfolyam alacsonyabb volt a megállapodásban meghatározottnál. A visszavásárlás a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően történt. A forintban fennálló adósság törlesztése - 4 kivételtől eltekintve - a prognosztizált törlesztési ütemnek megfelelően alakult. Az előirányzattól való 71,6 Mrd Ft-os eltérés az államadósság törlesztéséből adódott, mivel 1999-ben az állampapírok tervezettet meghaladó kibocsátására került sor. A forint államkötvények állománya az adósságkezelési stratégiában foglalt céloknak megfelelően alakult, a kötvények lejárati ideje nőtt és kibocsátásra került egy 10 éves, fix kamatozású államkötvény is. A fejezet bevételi előirányzata a Világbanki, EIB, EBRD Tengerentúli Környezetvédelmi Alap (OECF) és a Kreditanstalt für Wiederaufbau Bank (KfW) nemzetközi pénzügyi szervezetektől és pénzintézetektől első sorban programfinanszírozási céllal felvett hitelek éves lehívásait tartalmazta. A hitelek felhasználása, a programok megvalósulása a funkcionális fejezeteknél történt. Az előirányzott bevétel 24,4 Mrd Ftban (100,2%) teljesült. Előirányzat csoportonként eltérés van azonban a bevételi előirányzat teljesülésének mértékénél (43,8% és 227,2% között), amit a költségvetési törvény 45. § (3) bekezdése előirányzatmódosítási kötelezettség nélkül tett lehetővé.
Az Európa Tanács Társadalomfejlesztési Alaptól 40 M euro hitelkeret felhasználására kötöttek megállapodást a Középső- és Felső-Tisza vidékén 1998-ban bekövetkezett árvízkárok helyreállítása céljából. A hitelfelvételre nem képeztek előirányzatot, a hitelkeretből 2,5 Mrd Ft lehívása történt meg 1999-ben. A bevételi előirányzat teljesüléséhez nagymértékben hozzájárult, hogy a szlovén-magyar vasútépítés hitellehívása a bevételi előirányzat 227%-ában (9 Mrd Ft) teljesült.
