A közpénzügyi rendszer ellenırzésének új kihívásai Domokos Lászlónak, az ÁSZ elnökének elıadása a Wekerle Sándor Üzleti Fıiskola IV. Tudományos Emlékkonferenciáján Budapest, 2011. február 5.
2
Mirıl szól az elıadás? • Az ÁSZ új középtávú stratégiája: – jövıképvezérelt, – értékalapú, – választ keres a régi és az új kihívásokra.
• Tallózás a kihívások és a lehetséges válaszok között: – a költségvetés megalapozottságának növelése, – a gazdasági unió megerısítése, – az önkormányzati szektor eredményesebb ellenırzése, – korrupció elleni küzdelem.
• Az ÁSZ küldetése – a közpénzügyek átláthatóságának javítása, – hozzájárulás a „jó kormányzás”-hoz.
3
Az ÁSZ új középtávú stratégiája • A stratégia két lehetséges típusa: – evolutív stratégia, – jövıkép-vezérelt stratégia.
• Az evolutív stratégia jellemzıi: – – – – –
bázisalapú tervezés, lassú léptekkel haladás, kockázatkerülés, hagyományos tervezési szemlélet érvényesítése, a visszafogott ambíciók hatására a tervezés horizontja nem lép be az ún. innovatív szférába.
• A jövıkép-vezérelt stratégia jellemzıi: – jól kidolgozott jövıkép, – célja egy komoly innovációval meghatározott jövıbeli állapot elérése.
4
A jövıkép felrajzolásának kiindulópontjai 1. Alkotmányos helyzet • Az Állami Számvevıszék az Országgyőlés pénzügyi-gazdasági ellenırzı szerve. • Ellenırzı tevékenységét az Alkotmánynak és a törvényeknek alárendelten végzi. • A Számvevıszék nem hatóság, az ellenırzöttekkel szemben nincsenek közvetlen szankcionálási jogosítványai. Megállapításainak és javaslatainak hasznosítását, azok meggyızı ereje mellett a nyilvánosság segíti.
5
A jövıkép felrajzolásának kiindulópontjai 2. Új kihívások • Az új Alkotmány • A világgazdasági válság következményeként erısödtek a társadalmi feszültségek, • Változatlan vagy növekvı mennyiségő feladatot a korábbiaknál kevesebb erıforrás felhasználásával kell megvalósítani. • A társadalom elöregedésével összefüggı demográfiai nyomás: új alapokra kell helyezni a nagy, közösségi ellátó rendszerek mőködését. • Az EU törekvései a gazdasági unió teljessé tételére, az alapvetı gazdaságpolitikai döntések közösségi szintő egyeztetése, a nemzeti költségvetési politikák rendezı elveinek uniós szintő összehangolása.
6
A jövıkép felrajzolásának kiindulópontjai 3.
• • • • • • • •
Új választ igénylı régi kihívások A költségvetési tervezés megalapozottságának ellenırzése A zárszámadás korszerőbb ellenırzése Az önkormányzatok gazdálkodásának ellenırzése A teljesítményellenırzés eredményességének javítása Korrupció elleni küzdelem Az ÁSZ jelentéseinek jobb hasznosulása A dolgozók motiváltságának, elkötelezettségének növelése Gondoskodás a szakemberek magas szakmai színvonalú utánpótlásról
7
Az ÁSZ jövıképe „Az állampolgárok bizalmát élvezı, szakmai tekintéllyel rendelkezı Állami Számvevıszék ellenırzéseivel és tanácsaival támogatja az Országgyőlést. Javaslataival a közpénzek és a közvagyon szabályos, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását, használatát segíti”
8
Értékalapú döntéshozatal • A stratégiai és az operatív döntéseket, a vezetıi és a számvevıi döntések meghozatalánál a közösen meghatározott alapértékek mentén, a legjobb szakmai tudás alapján kell a döntéseket meghozni. • Lendítı értékek: megadják a lendületet, a motivációt, képesek az alkotás, a jobbítás légkörét megteremteni. • Stabilizáló értékek: alkalmassá teszik a dolgozókat arra, hogy munkájukat nap mint nap színvonalasan végezzék.
9
Az ÁSZ alapértékei • • • • • • • • •
Stabilizáló értékek csak a törvényeknek és az Országgyőlésnek van alárendelve; számvevıi elfogulatlanul végzik az ellenırzéseket, feladatukat a szakmai és az etikai szabályok maradéktalan betartásával látják el; hitelesen tárja fel és értékeli a tényeket; saját mőködését a gazdaságosság, a hatékonyság, az eredményesség és a fenntarthatóság jellemzi. Lendítı értékek ellenırzési tevékenységére jellemzı a hibák, hiányosságok megelızésére, az ellenırzötteket segítı együttmőködésre törekvés; segíti az integritás alapú, átlátható és elszámoltatható közpénzfelhasználás megteremtését; elkötelezett híve a minıségközpontú mőködésnek, a felhalmozott tapasztalat magas fokú szakértelemmel és hivatástudattal párosul; kész a folyamatos szervezeti megújulásra; szervezetében a munkatársak erkölcsi és anyagi megbecsülése magas szintő, megvalósul a teljesítményarányos bérezés, az esélyegyenlıség és a folyamatos fejlıdés;
10
Kihívások és a lehetséges válaszok 1. A költségvetés megalapozottságának növelése • Az ÁSZ alkotmányos kötelezettsége a költségvetési javaslat véleményezése • Az ÁSZ eddig elsısorban a költségvetési tervezés folyamatának a szabályosságát, szakmaiságát vizsgálta, a kormányzati szervek helyszíni ellenırzésének keretében. • Új kihívás: új összetételő Költségvetési Tanács – Tagjai: a Magyar Nemzeti Bank elnöke, az ÁSZ elnöke, egy, a köztársasági elnök által hat évre kinevezett kiemelkedı tudású közgazdász)
• A makrogazdasági prognózis kockázatával, az egyenleg tarthatóságának a kockázatával többet kell foglalkozni • Értékelni kell a bevételi elıirányzatok megbízhatóságát • Kezdeményezzük a tudományos mőhelyek együttmőködését
11
Kihívások és a lehetséges válaszok 2. A gazdasági unió megerısítése az EU-ban • Két elhatározott intézkedés: – Nemzeti költségvetési irányelvek elızetes egyeztetése – Állandó válságkezelési mechanizmus létrehozása
• Európai Számvevıszék reakciója. Megfelelı intézkedéseket kell hozni – az állandó válságrendezési keret külsı ellenırzése és elszámoltathatósága érdekében – a pénzügyi és makrogazdasági adatok megbízhatóságának garantálására – A kerettel kapcsolatos felelısségi körök átláthatóságának biztosítására
12
Kihívások és a lehetséges válaszok 3. Az önkormányzati szektor eredményesebb ellenırzése • Addig a kiemelt (nagyobb) önkormányzatok ún. átfogó ellenırzését négy évenként végezte az ÁSZ, Több ezer önkormányzathoz egyáltalán nem jutott el. • Új válasz: monitoring rendszer kialakítása, amely jelzi, ha egy önkormányzat pénzügyi helyzete vagy vagyongazdálkodása kockázatossá kezd válni. • Ellenırzést az ÁSZ ott végez majd, ahol komoly kockázatokat mutat ki a monitoring és kiválasztási rendszer
13
Kihívások és a lehetséges válaszok 4. Korrupció elleni küzdelem • A korrupció fogalomkörébe tartozó bőncselekmények megelızésére és feltárására az ÁSZ eddig is törekedett. • Új megközelítés: – kockázatközpontú megközelítés, – az integritás erısítésére törekvés
• Új eszköz: az EU által finanszírozott projekt (közel 300 millió forint). Elnevezése: „Korrupciós kockázatok feltérképezése – integritás alapú közigazgatási kultúra elterjesztése”
14
Integritás alapú megközelítés • Lényege: A rossz (a korrupció) visszaszorítása a jó (az integritás) növelése által. • Az integritás szó a latin in-tangere kifejezésbıl ered, melynek jelentése: érintetlen. • Integritás: feddhetetlenség, tisztességesség, összhang a normák és a magatartás között. • Az integritás győjtıfogalom: hely és funkció szerint határozható meg, hogy milyen értékeket, normákat kell követni. • Egy szervezet integritása az egyes személyek magatartásának az eredménye. Ugyanakkor a szervezet – nem támaszt túlzott vagy lehetetlen (egymásnak ellentmondó) követelményeket az alkalmazottakkal szemben, – nyitott és átlátható szervezet, ahol szabad kritikát gyakorolni és hibákat elkövetni, és ahol a nehéz kérdéseket is meg lehet vitatni.
15
A projekt tervezett eredményei • • • •
• •
A közszektor meghatározott része korrupciós kockázatainak feltérképezése, osztályozása; A kutatási eredmények (korrupciós kockázati térképek) elérhetıvé tétele a projekt honlapján; A hazai ellenırzési gyakorlat és közigazgatási kultúra integritás szempontú fejlesztése, ösztönzés kultúraváltásra; Részletes elemzés készítése a közbeszerzések lebonyolításában, a hatósági engedélyezésben és az uniós támogatások lebonyolításában közremőködı szereplık korrupciós kockázatairól; A korrupció ellenes állami beavatkozások szakmai támogatása, javaslattétel jogszabály-módosításokra; A közszektor átláthatóságának és közbizalom javulásának az elısegítése.
16
Az ÁSZ küldetése
Az Állami Számvevıszék küldetése, hogy szilárd szakmai alapon álló, értékteremtı ellenırzéseivel elımozdítsa a közpénzügyek átláthatóságát, rendezettségét, és járuljon hozzá a „jó kormányzáshoz.
17
A közpénzügyek átláthatóságának elımozdítása 1. • Az átláthatóság a közpénzek felhasználása tervezésének, felhasználásának és az errıl szóló beszámolásnak a teljes rendszerével szembeni követelmény, egy olyan idıhorizontra vonatkozóan, amelyre az állami kötelezettségvállalások kiterjednek. • Az átláthatóság garanciája az, hogy a költségvetéssel kapcsolatos információkat külsı (a végrehajtó szervtıl független) ellenırzésnek kell alávetni. Ennek eszköze a számvevıszéki ellenırzés, valamint a számvevıszéki jelentések nyilvánossága és azok beterjesztése a törvényhozó testület elé.
18
A közpénzügyek átláthatóságának elımozdítása 2. • A maguk a közpénzekkel kapcsolatos döntést meghozó testületek (az Országgyőlés, a Kormány, az önkormányzatok) legyenek tisztában döntéseik következményeivel. • Az ÁSZ fontos kötelezettsége, hogy ellenırzési jelentéseivel felhívja az Országgyőlés figyelmét a közpénzek tervezésével, felhasználásával kapcsolatos anomáliákra. • Az ÁSZ teljesítményellenırzései révén feltárja azt is, ha az adóforintok elköltése nem elég eredményes, gazdaságos és hatékony, ha hiányoznak azok a megbízható információk, amelyek révén az eredményesség és a hatékonyság megítélhetı.
19
„Jó kormányzás” 1. • Angolul „good governance”. Az ENSZ és más nemzetközi szervezetek meghatározásai alapján a „jó kormányzás” az állam olyan mőködési módja, amelyet konszenzuskeresés, részvételre ösztönzés, esélyegyenlıség, átláthatóság, elszámoltathatóság, eredményesség, hatékonyság, a jogállamiság tisztelete jellemez. • „Jó kormányzás” esetén az állami intézkedések hatásosságát – a társadalom visszajelzései mellett – független szervezetek objektív módszerekkel és mutatókkal végzett vizsgálatai révén is értékelik. Ilyenek az ÁSZ teljesítményellenırzései is.
20
„Jó kormányzás” 2. • Az ÁSZ hozzájárulása a „jó kormányzáshoz” – saját tevékenységének végzése során meg kíván felelni a „jó kormányzás” követelményeinek (Például kialakítja az ellenırzések hatásának mérését és értékelését.) – elısegíti, hogy az állami mőködés egész rendszerében érvényesüljenek a „jó kormányzás” kritériumai. (Például szorgalmazza, hogy a közpénzek felhasználásához, a jogszabályi, közpolitikai beavatkozásokhoz a döntéshozók eredményességi kritériumokat határozzanak meg, a célokhoz pedig a teljesítés-mérésre alkalmas indikátorokat rendeljenek.)
21
Mit várok a stratégia megvalósításától? • Az ÁSZ tevékenysége hozzájárul a rendhez, s ezen keresztül egy magasabb gazdasági teljesítményhez • Az ÁSZ olyan intézménnyé válik, amely erıforrásait a közjó és az Országgyőlés szolgálatába állítja annak érdekében, hogy a közpénzek felhasználása ne csak szabályos, de egyben gazdaságos, hatékony és eredményes is legyen.
22
Köszönöm megtisztelı figyelmüket!
