A közlekedés valódi költségei Magyarországon Pavics Lázár Levegő Munkacsoport
Az Európai Zöld Költségvetés éves konferenciája Budapest, 2010. július 8-9.
A közlekedésben résztvevők döntő többsége a költség fogalma alatt csak az általuk közvetlenül fizetendő összeget tekintik költségnek és sokan még ezt is túlzottan magasnak tartják. Tisztánlátáshoz ki kell bővíteni és több év folyamatában célszerű vizsgálni e fogalom értelmezhetőségét. Először az eddig valósnak és egyértelműnek tekintett költségek helyzetét célszerű megvizsgálni.
Magyarországon a KSH adatrendszereinek összevetéséből, illetve eltéréséből több következtetés vonható le. Vizsgálatunk most a háztartások használt személygépkocsik kiadásaival kapcsolatos nemzetgazdasági elszámolások látszólagos eltérését tárja fel. A továbbiakban a „Magyarország Nemzeti Számláinak”, a háztartások közlekedési kiadásai és a „Háztartás-statisztika” COICOP szerinti vásárlásainak adatait vetjük össze, hogy ezekből a tényekből megfelelő következtetéseket vonjunk le.
A háztartások közlekedési költségei, (COICOP szerint) Milliárd forintban, folyó áron
Magyarország Nemzeti Számlái alapján, a kiadás összege
2003
2004
2005
2006
2007
Járművásárlás
670
673
723
734
738
Személyszállító járművek üzemeltetése
704
791
935
1 041
1 084
1 373
1 464
1 658
1 775
1 822
Összesen
Háztartás-statisztikai adatok szerint, a vásárlás összege Járművásárlás
240
213
356
301
213
Személyjármű-üzemeltetés
303
375
405
404
478
Összesen
543
588
761
705
691
A két statisztikai rendszer közötti eltérés mutatja, hogy a kiadást nem lakossági forrásból finanszírozták! Járművásárlás
-430
-460
-367
-433
-525
Személyjármű-üzemeltetés
-401
-416
-530
-637
-606
Eltérés összesen
-831
-876
-897
-1 070
-1 131
A háztartások által igénybe vett közlekedési szállítási szolgáltatások területét vizsgálva Milliárd Ft-ban, folyó áron
2003
2004
2005
2006
2007
Kiadás Nemzeti Számlák alapján
218
238
253
285
301
Vásárlás háztartás statisztika szerint
113
138
142
163
186
-105
-100
-111
-122
-114
105
104
118
118
112
Eltérés: Melyből: fogyasztói árkiegészítés
A háztartások által igénybe vett szolgáltatások, vagyis a közösségi közlekedés kiadásai és költségei közötti eltérés a két statisztikai megfigyelési rendszer között minimális. A személyszállító járművekkel kapcsolatos két rendszer közötti, évi mintegy ezer milliárd Ft összegű eltéréséből az alábbi következtetés vonható le: A gazdálkodó cégek az adók és járulékok fizetésének elkerülése érdekében a személygépkocsik használatát céges költségként számolták el. Az APEH adatai szerint 2007-ben a költségek és ráfordítások teljes összege 65.910 milliárd Ft-ot tett ki. Így az 1131 milliárd Ft e költségek 1,7%-a.
Amennyiben az ezer milliárd Ft körüli összegű személyi fogyasztást, törvénytisztelő módon leadóznák, úgy az legalább felére, vagy még kisebbre zsugorodott volna. Ebből pedig hármas haszon jutna az országnak: 1.A személygépkocsik túlzott használata mérséklődne. 2. A többletként befizetett adók és járulékok, az adóalapot növelve, a hazai bérek terheinek mérséklését tennék lehetővé, ezáltal elősegítenék a foglalkoztatás növelését. 3. A kényszerű költségmegtakarítás egy részével a hazai KKV önfinanszírozó képessége növekedne. Mindhárom tényező multiplikátor hatásaként a hazai gazdaság versenyképessége növekedne, miközben hazánk környezeti állapota is javulna.
A valós helyzet azonban még bonyolultabb. Az ország gazdasága nyitott, így a fontosabb külső tényezőket is be kell vonni a vizsgálatba, pl. a forint értékelések hatását. Magyarországon 2009-re 2000-hez viszonyítva a fogyasztói árak szintje 64,3%-kal nőtt, az EU27 országok átlagában ez 21,5%-ot tett ki, így nálunk 34,3%-kal magasabb volt az infláció. Ennél is nagyobb probléma, hogy a Ft/euró árfolyama a 2000. évi 260-ról, 2009-re 281-re, vagyis mindössze 7,9%-kal nőtt. Ennek következtében a döntően import eredetű üzemanyagok és személygépkocsik használatának ösztönzöttsége 52,3%-kal duzzadt, vagyis a 2009. évi kiskereskedelmi forgalmuknak 1122 milliárd Ft-os összegét mintegy 680 milliárd Ft-tal ösztönözte a hazai termékekkel szemben.
A fentieken felül jelentős társadalmi többletköltséget képeznek az utak – főleg drága hitelre történt – erőltetett építése, miközben a meglévő úthálózat fenntartását elhanyagolták. A személygépkocsik jelentős részét devizahitelre vásárolták. 2010. áprilisi MNB adatok szerint ezek 5 éven túli állománya 225 milliárd Ft-ot tett ki. Ez, valamint ennek kockázata a hazai vásárlóerőt csökkenti.
A személygépkocsi-használat externális költsége A személygépkocsik 2004. évre vonatkozó használatának magyarországi externális költségeit (középértékre számolva) a Levegő Munkacsoport 2005-ben készült tanulmánya közel 1500 milliárd Ft-ra becsülte a főleg a külföldi tanulmányok hazai viszonyokra történő adaptálása alapján. A személygépkocsik 2006. évi használatának magyarországi externális költségeit (középértékre számolva) a KTI és a Levegő Munkacsoport 2009-2010-ben folytatott közös, még le nem zárt kutatása mintegy 700 milliárd Ft összegre becsüli.
Köszönöm a Tisztelt Hallgatóság figyelmét !
