A közigazgatási eljárási törvény változásainak hatása a hatósági eljárási gyakorlatra Velence 2009. 11. 18-19.
Dr. Káldi Zoltán főov. Magyar Bányászati és Földtani Hivatal
A Ket. módosítása A módosítás célja - egyszerűbbé, - gyorsabbá és - hatékonyabbá tenni a közigazgatási eljárást, biztosítva a gazdaság versenyképességét. Átfogó módosítás 134. §-sal módosítja a hatályos törvényt (A Ket. 189. §). Nem kívánja a hatósági terheket növelni (Bizonyos esetekben ez nem sikerült) Csökkenteni kívánja az ügyféli terheket (Az ügyféli jogok bővítése) A Ket.-tel párhuzamosan jogszabály módosítások (A Ket.-tel párhuzamos, vagy ellentétes rendelkezések deregulációja) Hivatal kétnapos továbbképzéssel készült.
A kapcsolattartás szabályai Az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője nem köteles a hatósággal elektronikus úton kapcsolatot tartani. Egy alkalommal indokolás nélkül, további esetekben méltányolható indokolással megváltoztathatja a kapcsolattartás addigi módját. Hatóságok számára az elektronikus út vagy elektronikus levél igénybevétele kötelező. De! 2011.01.01. Formái (hatóság-ügyfél, ügyfél-hatóság, hatóság-hatóság): írásban és szóban Írásban - postai úton, - telefaxon, határozat, önállóan fellebbezhető végzés közlése csak ügyféli kérésre! - személyesen átadott irat útján, - kézbesítési meghatalmazott útján, csak ügyfél felé - a hatóság kézbesítője útján, csak ügyfél felé - kézbesítési ügygondnok útján, csak ügyfél felé - hirdetményi úton vagy - az e törvényben meghatározott módon elektronikus úton
Az elektronikus kapcsolattartás Írásbeli a kapcsolattartás, ha a) az ügyfél az iratot ügyfélkapun keresztül küldi meg a hatóságnak (nem egyszerű e-mail) b) a hatóság az iratot a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül küldi meg az ügyfélnek vagy a hatóságnak. (Nem elektronikus aláírással) Ügyfél választhatja e formát, kivéve ha tv., korm. rendelet, önk. rendelet kizárja, vagy nem lehetséges, a kapcsolattartási formát megváltoztathatja A hatóság elektronikus úton tartja a kapcsolatot, ha az ügyfél azt igényli, továbbá ha az ügyfél a kérelmet elektronikus úton nyújtotta be, és az alkalmazandó kapcsolattartási formáról másként nem rendelkezett Ha öt munkanapon belül nincs visszaigazolás, másik írásbeli forma Törvény alapján az ügyfél köteles e módon kapcsolatot tartani (de! elektronikus formanyomtatvány, járadék, adatszolgáltatás) Az elektronikus irat előterjesztésének időpontja az irat elküldésének napja, de az ügyintézési határidő a következő munkanapon kezdődik. (Nem a visszaigazolás napja.)
Tájékoztatás - ügyfél valamennyi kapcsolattartási formát használhatja tájékoztatáskérés céljából (kivéve, ha jsz. eltérően rendelkezik), - hatóság olyan formában tájékoztatat, ahogy az ügyfél kérte. - adat esetében az ügyfél és ügy megfelelő azonosítása után, - a tájékoztatás megtagadható, ha az ügyfél a tájékoztatáskéréshez való jogát visszaélésszerűen gyakorolja. Visszaélésszerű a joggyakorlás különösen, ha a tájékoztatáskérést megelőző öt munkanapon belül az ügyféllel a hatóság döntést közölt, vagy olyan eljárási cselekményre került sor, amelyben az ügyfél részt vett. Hatóságok közötti kapcsolattartás (2011. 01.01-től hatályos!) • A hatóságok egymással elektronikus úton tartanak kapcsolatot, kivéve, ha - törvény alapján értelmezhetetlen, vagy aránytalanul magas költséggel járna, - az iratok nagy mennyisége miatt vagy az adathordozó jellegéből adódóan az elektronikus úton továbbítható irattá való átalakítás aránytalan nehézséggel járna, és ez az eljárás elhúzódását eredményezné Az elektronikus közszolgáltatásról szóló 2009. évi LX. törvény!
Az ügyféli jogállással kapcsolatos változások Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz. Jog: a hatósági döntés jogot vagy kötelezettséget állapít meg. Jogos érdek: jogszabályon alapuló, jog által védendő érdek, melyet a hatósági döntés sért. Jogi helyzet: jogi szabályozáson alapuló kötelesség, „kimaradt”. Törvény vagy kormányrendelet meghatározott ügyfajtában megállapíthatja azon személyek körét, akik az (1) bekezdésben foglaltak vizsgálata nélkül ügyfélnek minősülnek. Bt. 43/A. § (1)! De! 43/B. § (4) nem (MÜT 500m) Ügyfélnek minősül jogszabály rendelkezése esetén az abban meghatározott hatásterületen lévő ingatlan tulajdonosa és az, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték *Inytv. 16. § a)-j)] Az érdekvédelmi és társadalmi szervezetek jogállás e tekintetben nem változott. Az ügyféli jogok gyakorlását törvény ahhoz a feltételhez kötheti, hogy az ügyfél az első fokú eljárásban részt vesz.
Az eljárás megindítása A hatósági eljárás az ügyfél kérelmére vagy hivatalból indul meg. Kimarad a bejelentés, panasz, nyilatkozattétel stb. Megjegyzendő, hogy a bejelentő alapvetően nem ügyfél. (F. M. B.) Értesítés: Bt. 43/A. § (2) 8 munkanap! Értesítés mellőzése: az eljárás megindítása után a hatóság öt munkanapon belül érdemben dönt, vagy a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, vagy az eljárást megszünteti. A hatásterületen élő ügyfeleket az ügyfélnek minősülő szervezeteket az eljárás megindításáról hirdetményi úton kell értesíteni. Az értesítés közhírré tehető (ez lehetőség, joghatás a hirdetményhez fűződik!). A jelentős számú ügyfél esetében alkalmazható hirdetményi értesítés megszűnt! (CH kutatás) Ügyfélnek minősülő szervezetek kormányrendeletben meghatározott adatbázis alapján történő értesítése.
Kérelem Írásban vagy szóban lehet előterjeszteni. Személyes előterjesztés tv. alapján, ha ez szükséges. Havária: telefonon is. Jogszabály alapján: nyomtatványon, vagy elektronikus űrlapon (letölthetőséget biztosítani kell). MBFH eljárások egyszerűsítése! Visszavonás: a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedéséig, egyéb kérelem a döntés jogerőre emelkedéséig. Új tartalmi elem: a hatóság döntésére való kifejezett kérelem (közérdekű bejelentés elhatárolása). Nem lehet szakhatósági állásfoglalás vagy előzetes szakhatósági hozzájárulás csatolását kérni. Nem kérhető nyilvános adat igazolása, ha jogszabállyal rendszeresített hatósági, bírósági, OKJK nyilvántartás tartalmazza. Az adatszolgáltatás iránti kérelmet öt munkanap alatt kell teljesíteni.
Egyablakos, vagy integrált eljárás Törvény vagy kormányrendelet rendelkezése esetén valamely jog gyakorlásához szükséges kérelmek a törvényben vagy kormányrendeletben kijelölt hatóságnál (a továbbiakban: közreműködő hatóság) együttesen nyújthatóak be, amely nyolc munkanapon belül továbbítja a kérelmeket a döntés meghozatalára hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságokhoz. Közreműködő hatóság - az ügyfelet hiánypótlásra szólítja fel, ez azonban a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság hiánypótlásra való felhívási jogát nem érinti, - jogosult a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítani joghatóság hiánya, lehetetlen cél,nem hatósági ügy, - jogosult az eljárást megszüntetni, illeték vagy ig.szolg. díj nemfizetése hp. alapján. - törvény vagy kormányrendelet egyéb eljárási feladatokat is meghatározhat.
Ügyintézési határidők A Ket. áttér a munkanapokban történő számításra (főszabályként). A határozatot, az eljárást megszüntető végzést, valamint a másodfokú döntést hozó hatóságnak az első fokú döntést megsemmisítő és új eljárásra utasító végzését huszonkét munkanapon belül kell meghozni és gondoskodni a döntés közléséről. 2011.01.01. húsz munkanap! Belső határidő: ha e törvény valamely eljárási cselekmény teljesítésének határidejéről nem rendelkezik, a hatóság haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül intézkedik. Ha a hatóság „késik” Eljárási díj vagy illeték visszafizetés, ha az ügyintézési határidőt a hatóság túllépi (és az ügyfélnek ez nem róható fel). Egyszeres ha „csak” túllépi, kétszeres, ha a határidő kétszeresét haladja meg. (Áht. már tartalmazta) A fizetési kötelezettséget megállapító döntés jogerőssé válásától számított öt munkanapon belül kell visszafizetni. (Határozatban-végzésben) Indokolatlan határidő hosszabbítás vagy fizetési kötelezettség elmulasztása esetén kötelezés a fizetésre.
A szakhatósági közreműködés Törvény vagy kormányrendelet meghatározott szakkérdésben tudományos vagy szakmai testületet, illetve szakértői szervet jelölhet ki szakhatóságként. Ha a Ket. eltérően nem rendelkezik, a szakhatóságra a hatóságra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. Alapeljárásban kell megfizetni a szakhatóság eljárási illetékét vagy díját. Szükség szerint hp. Szakhatósági megkeresés csak teljesítés esetén! Nem fizet az ügyfél az eljárást meg kell szüntetni, kivéve a költségmentesség engedélyezése. Nem kell a szakhatóságot megkeresni, ha a hatóság nyolc munkanapon belül megállapítja, hogy a kérelmet a szakhatósági állásfoglalástól függetlenül el kell utasítani. Ha a szakhatóság megállapítja, hogy állásfoglalása jogszabályt sért, állásfoglalását a hatóság határozatának vagy eljárást megszüntető végzésének jogerőre emelkedéséig egy alkalommal módosíthatja. Törvény vagy kormányrendelet alapján előzetes szakhatósági állásfoglalás (előzetes szakhatósági hozzájárulás). Nem módosíthatja a szakhatóság! Eljáró hatóság vizsgálja az egyezőséget!
Törvény vagy kormányrendelet alapján az engedélyezési feltételek egyeztetés útján való megállapítási kötelezettsége. (részlet szabályok a tv. vagy korm. rendeletben) Ellentétes egyedi előírások. Felhívásától számított öt munkanapon belül egyeztetés. Eredményre kell jutniuk. Ha nem megfelelő a szakhatósági állásfoglalás: öt munkanapon belül egyeztetetés, ha sikertelen felügyeleti eljárás kezdeményezés. A felügyeleti szerv tíz munkanapon belül dönt. 267/2006. Korm. rendelet 2.-3. mell. Hatóság mellőzi a szakhatóságot , figyelmen kívül hagyja: tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül egyeztetés, sikertelen felügyeleti eljárás kezdeményezés. A felügyeleti szerv tíz munkanapon belül dönt. A megkeresés megérkezését követően haladéktalanul hatáskör és illetékesség ellenőrzése. 267/2006. Korm. rendelet 2.-3. melléklet! Hatásköre hiánya: a megkeresés megérkezésétől számított öt munkanapon belül megkereső tájékoztatása, szakhatósági eljárás megszüntetése. Ha a bírósági felülvizsgálat eredménye hatályon kívül helyezés, attól függően, hogy ki a „hunyó” a költségek megtérítése. Polgári perben érvényesíthető!
Közmeghallgatás A hatóság közmeghallgatást tart, ha - ezt jogszabály előírja, - az eljárásban több mint ötven ügyfél vagy több mint öt, a 15. § (5) bekezdés alapján ügyfélnek minősülő szervezet vesz részt, Sajnos számolni kell! - a hatóság a nyilvánosság véleményének megismerése érdekében ezt szükségesnek tartja. Ez visszaélésszerű lehet! Szakértő Ha jogszabály meghatározott szakértő igénybevételét írja elő, úgy ezt a szervezetet, intézményt, testületet vagy személyt kell szakértőként kirendelni. A hatóság egyéb esetben igazságügyi szakértőt rendelhet ki. Isztv. rendelkezéseit kell alkalmazni. A szakértő személyére az ügyfél is tehet javaslatot, költségeket megelőlegezi. Az ügyfél által felkért szakértő véleménye bizonyítékként használható fel akkor is, ha a szakértőt a hatóság nem rendeli ki. (szakértői vélemény, nyilatkozat, okirat a hatóság döntése alapján)
Az eljárás irataiba való betekintés Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában betekinthet az eljárás során keletkezett iratba. Ez a jog akkor is megilleti az ügyfelet, ha korábban nem vett részt az eljárásban. Eljárást követően is! Harmadik személy akkor tekinthet be a személyes adatot vagy védett adatot tartalmazó iratba, ha joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges, valamint ha a védett adat megismerésének törvényi feltételei fennállnak. Az ügyfél az adatok megjelölésével kérheti az iratbetekintési jog korlátozását üzleti és más méltányolható magánérdekének védelmében. Ha az adatok megismerésének hiánya az iratbetekintésre jogosultakat nem akadályozza jogaik gyakorlásában pozitív döntés. Végzésben-jogorvoslat Törvény egyes ügyfajtákban meghatározhatja az iratbetekintésre jogosult személyek körét. Bt. 43/B. § (4) MÜT 500 m. Nem lehet betekinteni: - a döntés tervezetébe az eljárás jogerős befejezéséig - zárt kezelés esetén, ha az iratból a személy kiléte megállapítható - államtitok, szolgálati titok, engedély hiányában - egyéb védett adat tartalmazó iratba, ha tv. kizárja, vagy a jog gyakorlása e nélkül is érvényesíthető
Ha törvény a döntés nyilvánosságát nem korlátozza vagy nem zárja ki, az eljárás jogerős befejezését követően a személyes adatot és védett adatot nem tartalmazó jogerős határozatot, valamint az első fokú határozatot megsemmisítő és az első fokú határozatot hozó hatóságot új eljárásra utasító végzést bárki korlátozás nélkül megismerheti, és arról kormányrendeletben meghatározott költségtérítés ellenében másolatot kérhet. A döntésben szereplő személyes adatok és a védett adatok megismerhetetlenné kell tenni, de természetes személyt az eljárásban betöltött szerepének megfelelően kell megjelölni. Nem tehető megismerhetetlenné a személyes vagy védett adat, ha az igénylő - az adat megjelölésével - igazolja, hogy annak megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges, valamint a védett adat megismerésének törvényi feltételei fennállnak. Közigazgatási iratbetekintés- adatvédelmi törvényen alapuló kérelem
A hatóság döntései A hatóság az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során felmerült minden más kérdésben végzést bocsát ki. A hp. is végzés! Ha az ügyfél kérelme jog megszerzésére irányul, és ellenérdekű ügyfél az első fokú eljárásban nem vett részt, másik hatóság vagy szakhatóság eljárásra való kijelölése helyett jogszabály rendelkezhet úgy, hogy a) az ügyfelet megilleti a kérelmezett jog gyakorlása, ha a hatóság az előírt határidőben nem hoz döntést, b) ha a szakhatóság az előírt határidőn belül nem ad ki állásfoglalást, a hozzájárulását megadottnak kell tekinteni. A megszerzett jogot rá kell vezetni a kérelemre. Denaturált Áe. Ki az ellenérdekű ügyfélnek? Fizetési kedvezmény: kötelezettség teljesítésére - teljesítési határidő lejárta előtt, rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a teljesítést, vagy aránytalan nehézséget okoz - teljesítési határidő lejárta után, végrehajtás elrendelése előtt, igazolási kérelem + okok fennállta - végrehajtás során, felróhatóság hiánya, okok fennállta Késedelmi pótlék: határidőben nem teljesít, azaz ha késedelembe esik
A döntés közlése és nyilvános közzététele A hatóság a döntését a írásban vagy szóban közölheti. A hatóság a döntést hivatalos iratként kézbesíti. Telefax útján nem közölhető a határozat és az önállóan fellebbezhető végzés, kivéve, ha a döntés közlésére jogosult személy vagy szerv ezt előzetesen kérte vagy ehhez hozzájárult. Ha a hatóság a döntést elektronikus úton közölte, és az átvételét öt munkanapon belül nem igazolják vissza, a hatóság másik írásbeli formában közli a döntést. Ilyen esetben a döntés közlésének napja a második közlés napja. Sms, e-mail, telefon: tájékoztatás a döntéshozatalról és az átvétel lehetőségéről. Személyes átvétel esetén a közlés tényét és időpontját az iratra fel kell jegyezni, és azt az átvevő személlyel aláíratni. Ha nem veszik át, haladéktalanul írásban meg kell küldeni. A hatóság a jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozatot hirdetményi úton közzéteszi. 10 alpont szerinti határozatokat, pl. több mint 50 ügyfél, vagy több mint 5 társadalmi szervezet vett részt, ha kizárólagos jogot biztosított, hatósági ellenőrzéssel kapcsolatban hozott
Jogorvoslat és döntés-felülvizsgálat Az elkésett fellebbezést, a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezést, valamint az önálló fellebbezéssel meg nem támadható végzés ellen irányuló fellebbezést az első fokú döntést hozó hatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Az első fokú döntést hozó hatóság megküldi a fellebbezést a szakhatóságnak. Kijavíthatja, kiegészítheti, módosíthatja, illetve nyilatkozhat. Nem nyilatkozik, fenntartotta. Ha a fellebbezés alapján a szakhatóság megállapítja, hogy a szakhatósági állásfoglalás jogszabályt sért, állásfoglalását módosíthatja. A szakhatóság a fellebbezés esetén a nem jogszabálysértő szakhatósági állásfoglalást a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően módosíthatja, ha a kérelemben foglaltakkal egyetért, feltéve, hogy az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél. Az ügydöntő hatósági módosít! Az első fokú döntést hozó hatóság a fellebbezés és az iratok felterjesztését követően értesíti a nem fellebbező ügyfeleket arról, hogy a döntés fellebbezés benyújtása folytán nem vált jogerőssé, valamint arról is, hogy a fellebbezés elbírálására mely hatóság jogosult.
Bírósági felülvizsgálat A szabályozásban alapvető az elsőfokú döntést megsemmisítő és új eljárásra utasító végzés bevezetése. Érdekes dogmatikai megoldás annak érdekében, hogy csak az érdemi döntéssel szemben legyen bírói út. Bírósági felülvizsgálatra csak azokkal a végzésekkel szemben van mód, amelyekkel szemben törvény alapján a önálló fellebbezésnek van helye. A Ket. az önállóan (ügyfél által) fellebbezhető végzéséket taxatíve felsorolja (de! jogutódlás, ügyféli jogállás tárgyában stb. hozott végzések ellen is). Az elsőfokú döntést megsemmisítő és új eljárásra utasító végzés nem szerepel a felsorolásban, ezért bíróság előtt nem támadható. Bírósági felülvizsgálat kezdeményezéséről mindig az első fokú döntést hozó hatóság értesíti azokat, akiknek jogát vagy jogos érdekét a felülvizsgálat érinti.
Köszönöm a figyelmüket! Jó szerencsét!
