irodalom9_borító
08/8/26
16:48
Page 1
AP–090504
A KÖZÉPISKOLÁK 9. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA
0.TARTALOMjegyzék 2 j
12.8.2008
10:01
Page 5
TARTALOM Elôszó
11
ÍRÁS – OLVASÁS – IRODALOM Az irodalomtanításról Írók és mûvek Fogalmak, meghatározások Mi az irodalom? Játékszabályok Vers és próza Epika, líra, dráma
15 15 20 22 25 29 32
ÓKOR Az európai irodalom bölcsôje Ókor, antikvitás A mediterrán kultúrkör A klasszikus ókor (antikvitás) irodalma Az antik irodalom mûfajai Az antik irodalom korszakai és alkotói Görög és római irodalom A görög irodalom korszakai és alkotói A római irodalom korszakai és alkotói Az antikvitás szellemi élete Az antik filozófia Az antikvitás öröksége
37 37 39 41 43 44 46 47 49 52 52 58
A MÍTOSZOK VILÁGA Mítosz, mitológia A görög-római mitológia A „klasszikus” mitológia világa A világrend Mondakörök, hôsök – az emberek világa A mítoszok a képzômûvészetben Mítosz és irodalom A klasszikus mitológia istenei
61 61 65 67 68 72 72 74 76
5
0.TARTALOMjegyzék 2 j
12.8.2008
10:01
Page 6
AZ ANTIK EPIKA Az antik eposz A homéroszi eposzok Az eposzi forma Az eposzok verselése Eposzi jegyek és „eposzi kellékek” A homéroszi kérdés A trójai mondakör Íliász Az istenvilág A hôsök tettei Harag, halál, megbékélés – az értelmezés lehetôségei Odüsszeia Az istenvilág A hôs, a társak és az ellenfelek Utazás, kaland, hazatérés – értékek és értelmezések A római eposz Vergilius Aeneis Múlt, jelen, jövô – egy történelmi költemény értelmezései Ovidius: Átváltozások „Mitikus” alakok – mítoszok új szerepben
79 80 81 82 82 84 86 87 89 93 94 97 101 104 105 106 108 108 110
AZ ANTIK LÍRA Az antik költészet korszakai Görög portrék A gúnyolódás mestere: Arkhilokhosz A szerelem költônôje: Szapphó Az életöröm dalnoka: Anakreón Az epigrammák mestere: Szimónidész Latin arcélek Catullus „Fehértüzû napok ragyogtak egykor rád…” „Nem töröm én magamat, Caesar, soha tetszeni néked” Vergilius eklogái Horatius „Ércnél is maradóbb…” „Akinek szívében arany közép tart / súlyegyent…” „carpe diem” „bosszúság a minap még nekem, és teher” „Azt ami bennem a jobb / sír se födheti már…”
121 123 124 124 127 130 132 133 135 136 140 142 146 147 149 152 153 155
6
115 118 119
0.TARTALOMjegyzék 2 j
12.8.2008
10:01
Page 7
AZ ANTIK DRÁMA A dráma eredete Dionüszosz ünnepei A görög színház Az attikai tragédia Aiszkhülosz, „a tragédia atyja” Szophoklész, a „klasszikus” Euripidész, a „modern” Szophoklész: Oidipusz király A tragédia felépítése A lélek mélységei A nyelv ereje – drámai irónia Vakok és látók – a tragédia értelmezései Szophoklész: Antigoné A vita sodrában – a mellékszereplôk Érvek és ellenérvek Értelmezési lehetôségek A komédia Egy nagy csúfolódó: Arisztophanész Színház és színjátszás a „klasszikusok” után Thalia követôi és kegyeltjei – a dráma Rómában Plautus, a „lúdtalpas” Egy filozófus drámái: Seneca
156 156 156 158 160 161 162 162 163 164 166 168 168 171 172 173 175 175 176 177 179 179 182
A BIBLIA ÉS AZ ÓKERESZTÉNY IRODALOM A Biblia világa A Biblia fô részei A Biblia keletkezése A bibliai szöveghagyomány A Biblia hatása Ószövetség Ószövetségi történetmondás Az Úr dicsôsége – a Zsoltárok könyve Isten igéjének hirdetôi – próféták és próféciák Újszövetség Fordulat a damaszkuszi úton – Szent Pál Az „atyák szent szózata” – az ókesztény irodalom Szent Ambrus, Milánó püspöke Szent Jeromos (Hieronymus), a bibliafordító szerzetes Augustinus (Szent Ágoston), a „megtért bárány”
184 184 186 187 188 188 189 196 197 199 202 203 206 208 209
7
0.TARTALOMjegyzék 2 j
12.8.2008
10:01
Page 8
KÖZÉPKOR A középkor fogalma A középkori mûvelôdés és irodalom korszakai „Korai” középkor (6–10. század) „Fénylô” középkor (11–15. század) A hit ragyogása – a középkor világképe A középkori irodalom A magyar középkor irodalma Képzômûvészet és zene
213 213 214 214 216 221 223 225
SZERZÔK ÉS MÛVEK A KÖZÉPKOR IRODALMÁBÓL A szerelem és az erény költôi – a lovagi költészet A hit költôi – ferences himnuszok Csavargók dalai – a vágáns költészet Dante, a túlvilági vándor A Pokol Odüsszeusz utolsó kalandja Villon, az evilági csavargó A Nagy Testamentum (1461)
226 226 229 231 233 235 238 240 241
AZ ITÁLIAI ÉS AZ „UDVARI” RENESZÁNSZ Az itáliai reneszánsz Az itáliai reneszánsz korszakai Képzômûvészet és zene Petrarca, az „elsô humanista” Daloskönyv Boccaccio, a novella megteremtôje Dekameron Lovagok, szerzetesek, polgárok – a Dekameron hôsei és témái A magyarországi humanizmus és az udvari reneszánsz Janus Pannonius, a „közép-európai Duna-táj” elsô híres humanista költôje Búcsú Váradtól Egy dunántúli mandulafáról
8
244 244 245 246 249 249 253 254 255 259 262 264 265
0.TARTALOMjegyzék 2 j
12.8.2008
10:01
Page 9
A 16–17. SZÁZAD IRODALMA Egy évszázad viharai és következményei Eszmeáramlatok, korstílusok
269 270
AZ ÉSZAK-EURÓPAI HUMANIZMUS ÉS A REFORMÁCIÓ IRODALMA Az északi humanizmus A reformáció „Majd töröktôl rabigát…” – Magyarország a 16–17. században A reformáció irodalma Magyarországon A magyar „fôúri” reneszánsz Balassi Bálint, a tudatos reneszánsz költô Egy katonaének Adj már csendességet… „Hogy Júliára talála…” William Shakespeare, „a Költôk Csillaga” Romeo és Júlia Hamlet Hamlet-értelmezések
274 274 276 277 280 285 286 289 291 293 295 298 301 306
A BAROKK ÉVSZÁZADA A hit „diadala” – a barokk világképe Barokk irodalom Képzômûvészet és zene A barokk Magyarországon Pázmány Péter, a hitszónoklat mestere Zrínyi Miklós, az aranygyapjas lovag és költô Szigeti veszedelem Szigetvár ostroma – lovagi témák, eposzi kellékek Zrínyi és a szigetiek mártíriuma
307 307 308 309 310 310 311 313 316 318
A FRANCIA KLASSZICIZMUS ÉS A KLASSZICISTA DRÁMA Mérték és szabály – az Udvar stílusa Molie`re Tartuffe
321 321 323 325
Fogalomtár
332
9
5.Az antik líra 2 j
7.6.2008
16:04
Page 0124
Görög portrék A görög líra klasszikus korában számos nagy költô élt és alkotott. A késôbbi korok tisztelettel tekintettek rájuk, alakjuk legendássá vált. Ennek ellenére életmûvük csak töredékesen maradt ránk, s „hiteles” mûvészi portréjukat is csak töredékek alapján állíthatjuk össze.
A gúnyolódás mestere: Arkhilokhosz (Kr. e. 7. sz.) HÁNYATOTT SORS
Házasságon kívül született, mivel apja jó nevû, rangos polgár, anyja viszont rabszolga volt, s a rangkülönbség miatt szülei nem házasodhattak össze. Szegénysége, kitagadottsága, nehéz sorsa és egy vagyonos polgárlány iránt érzett boldogtalan szerelme öntudatossá, egyben pökhendivé, gunyorossá, élesen kritikussá tette. Kíméletlenül kigúnyolta a gyávákat, a rangkórságban szenvedôket, a hiú, ám hitvány hadvezéreket (A nagyképû hadvezérekhez). Nem kímélte önmagát sem: egyik versében saját megfutamodásának történetét mondja el, s az eset kellemetlenségét bölcselkedô magyarázattal enyhíti (Mikor eldobta paizsát). A nagyképû hadvezérekhez címû vers az elsô és a második két sorban megjelenô figurák közötti ellentétekre épül. a beszélô
külsô
belsô
tiszt
„–”
jó megjelenésû, „+”
nem ismerjük; hiány „–”
közlegény
„+”
elônytelen küllemû, „–”
értékes tulajdonságai vannak „+”
1. Keresd meg azokat a szavakat, kifejezéseket, amelyekkel a beszélô a saját érzéseit fejezi ki a tisztekkel és a közlegényekkel kapcsolatban! 2. Keresd meg a versben azokat a szavakat, kifejezéseket is, amelyekkel a beszélô a tisztek és a közlegény külsô-belsô tulajdonságait lefesti! Egészítsd ki ezekkel az ábrát! A tisztek belsô tulajdonságairól szándékosan nem szól a beszélô, az olvasóra bízza a következtetést. Te milyen tulajdonságokat feltételezel róluk? 3. Hogyan viszonyulnak a figurák fizikai tulajdonságai a rangjukhoz? Beszéljétek meg, milyen mögöttes, távolabbi okai lehetnek annak, hogy a beszélô így állítja be a tiszteket és a közlegényeket! Mi állhat ellenszenvének, illetve rokonszenvének a hátterében? 124
5.Az antik líra 2 j
7.6.2008
16:04
Page 0125
A hagyomány szerint többeket kergetett öngyilkosságba gúnyolódó, pocskondiázó verseivel, többek közt jegyese apját – aki ígérete ellenére nem járult hozzá egybekelésükhöz –, sôt szerelmét magát is. Mindez valószínûleg túlzó legenda csupán. Ám tény, hogy a költô nem kímélte ellenségeit, nem fukarkodott a szitkokkal, átkokkal sem. Még az istenek hatalmának dicséreteként értelmezhetô ötsorosából is kicsendül a kritika, az elégedetlenség hangja (Az istenek önkényérôl). Személyes mondandójú versei többségének alapformája a jambikus lejtésû sor, vagy ennek fordítottja, az egy hosszú és egy rövid szótagból álló verslábra, a trocheusra (– ) épülô trochaikus sor. Emellett szívesen alkalmazta a disztichont, és több új sortípust is alkotott, Felvonuló görög harcos (hoplita) Attikai dombormû, Kr. e. 500–490 amelyek a nevét viselik (arkhilokhoszi verssorok).
JAMBUS ÉS TROCHEUS
˘
Az utókor olyannyira megbecsülte, hogy „sírját” egy szentélyben helyezték el. A sír fölé paroszi honfitársa, egy Szószthenész nevû költô Kr. e. 100 körül emlékmûvet emeltetett, melynek feliratából jelentôs töredékek maradtak ránk. Ezek között szerepelnek pl. Arkhilokhosz verseinek töredékei is. Ugyanabból a szentélybôl elôkerült egy másik, szintén töredékes felirat, amely a költô múzsai felavatásának történetét örökíti meg. Egy újabban elôbukkant kölni papirusz ôrizte meg az egyik legterjedelmesebb töredékét, egy szerelmi kaland elbeszélésének részleteit.
1. Olvasd el a szöveggyûjteményben található Arkhilokhosz-verseket! Melyik íródott disztichonban? Írd le a vers ritmusképletét! 2. Próbáld meg elemezni a másik két szöveg verselését is! Mi az uralkodó versláb ezekben? 3. A Mikor eldobta paizsát címû versben tulajdon gyávaságából ûz gúnyt. Mivel mentegetôzik? Elfogadod-e okoskodását? Válaszodat indokold! 4. Ismételd át, amit eddig az idômértékes verselésrôl tanultál! Magyarázd meg a következô szavak jelentését: hexameter, pentameter, disztichon, adóniszi sor, sormetszet, jambus, trocheus! A szöveggyûjteményben az egyik verset két fordításban is közöltük. A kettô között nyilvánvalóan nem csupán formai, stílusbeli eltérések tapasztalhatók. Amikor idegen nyelvû szépirodalmi mûvek fordításait, 125
A MÛFORDÍTÁS
5.Az antik líra 2 j
7.6.2008
16:04
Page 0126
mûfordításokat olvasunk, mindig tisztában kell lennünk azzal, hogy a magyar szövegben a fordító személyisége, gondolatvilága is megjelenik, akár szándéka ez, akár nem. A mûfordítás bizonyos szempontból az eredeti szöveg elsô értelmezése.
Hopliták (görög harcosok) összecsapása Feketealakos váza, Kr. e. 6. század közepe LEGENDÁS MÛFORDÍTÁSOK
ÉRTELMEZÉSBELI KÜLÖNBSÉGEK
A magyar mûfordításirodalom szinte páratlanul gazdag, legkiválóbb költôink, íróink munkálkodtak azon, hogy más nemzetek szülötteinek mûveit méltó tolmácsolásban olvashassuk magyar nyelven is. Nehéz megítélni, hogy a magyar szöveg mennyire hû az eredetihez, hiszen irodalmi mûvek esetében a tartalmi hûség nem elegendô. A hangzás, a mondatok zenéjének hangulata, a nyelvi fordulatok jelentésrétegei legalább olyan fontosak, mint a szó szerinti jelentés.
Vannak legendás mûfordítások. Többen tanúi voltak annak, hogy francia anyanyelvû, magyarul egy szót sem tudó hallgatók felismerték Paul Verlaine (ejtsd: pól verlen) francia költô Ôszi chanson címû versét Tóth Árpád magyar fordítása hallatán. Költôink gyakran és szívesen vetélkedtek: ki fordít le jobban egy-egy idegen nyelven írt verset. Az elsô fejezetben olvasott Goethe-vers vagy Edgar Allen Poe (ejtsd: edgár elen pó) amerikai költô A holló címû versének magyar tolmácsolásait ilyen játékos versenyeknek köszönhetjük. Elôfordul, hogy a mûfordítás igencsak távol esik az eredeti szövegtôl, önálló életre kel, ám így is lehet remekmû. Közismert, hogy Radnóti Miklós le akarta fordítani A. A. Milne (ejtsd: miln) Micimackóját, mivel elégedetlen volt Karinthy Frigyes nem eléggé szöveghû fordításával. Karinthy szövege valóban jelentôs mértékben eltér az angol eredetitôl, de tagadhatatlan, hogy ez a magyar Micimackó is zseniális, és nehéz lenne megszokni egy, az eredetit szolgaibban másoló mûvet, amelyben Róbert Gidát Vörösbegy Kristófnak, Kangát Kengunak, Zsebibabát pedig egyszerûen Runak hívják.
A két olvasott Arkhilokhosz-fordítás közötti különbségek értelmezésbeli eltérésen alapulnak. Ez az eltérés már a címben megjelenik. Az istenek hatalma cím dicsérô vagy legalábbis semleges szemléletet tükröz, míg Az istenek önkényérôl címfordításból nyilvánvalóan rosszalló, kritikus hang csendül ki. A „hatalom” szó ugyanis az erôre, az uralkodásra utal csupán, az „önkény” viszont a hatalommal való visszaélésre. Ezt a szemléletbeli eltérést mutatja a vers elsô sora, felütése is. A „Mindent bízz az istenekre:” felszólító mondat, s a felszólítás alapja az isteni világrendbe vetett feltétlen bizalom. A szöveg további része ezt a felszólítást értelmezi, igazolja. A felszólító mondat felôl olvasva a vers nagyobbik hányada magyarázat, indoklás. A másik fordítás elsô mondata egyszerû kijelentés, tényközlés: „Minden egy az isteneknek.” Ebben a felütésben közömbös, az emberrel nemigen törôdô halhatatlanok jelennek meg, nem éppen hízelgô színben, a további sorok pedig példázat jellegûek. Az utóbbi vers beszélôje jóval távolabb áll a bemutatott istenvilágtól, mint az elôbbié, noha az eredeti szöveg természetesen azonos. 126
5.Az antik líra 2 j
7.6.2008
16:04
Page 0127
A szerelem költônôje: Szapphó (kb. Kr. e. 628–568) Szapphó (ejtsd: szaffó) a világirodalom elsô ismert költônôje. Róla is sok legenda maradt fenn, noha életérôl nem sokat tudunk. Leszbosz szigetén élt, s a hagyomány szerint az ott lakó gazdag családok leányait nevelô intézet vezetôje volt. Más források alapján egy leányokat és asszonyokat tömörítô, Aphroditét imádó vallási közösséget irányított. Költészetének központi témája a szerelmi szenvedély: errôl tanúskodnak dalai (Édesanyám! Nem perdül a rokka...), epigrammái és jelképes értelmû, talányos töredékei (Nászdaltöredékek). Tán épp ezért válhatott késôbb legendák hôsnôjévé. Egyik legjelentôsebb verse a görög himnuszköltészet kiemelkedô alkotása, az Aphroditéhez.
Hárfán játszó nô
Vörösalakos váza a Kr. e. 5. századból
„Csupa rejtély, titok Szapphó élete – írja róla Falus Róbert. – Kristálytiszta költészete sem libbenti fel a fátylat a tények sûrûjérôl. Az i. e. IV. századtól kezdve komédiaköltôk céltáblája lett: azt fecsegték róla, hogy idôs korában szeretett bele egy Phaón nevû ifjúba, s hogy bánatában a leukaszi szirtrôl a tengerbe vetette magát. Nemcsak megbízható életrajzi adat nincs e pletykához, hanem pozitív tények is cáfolják: mind Phaón, mind Leukasz neve az Aphrodité-kultusszal függhetett össze, s a régi mitikus vonásokat félreértve vagy félremagyarázva kapcsolták egybe a hagyományt Szapphóval.”
KÖZPONTI TÉMA: A SZERELEM
REJTÉLYES ÉLETÚT
1. Ki volt Aphrodité? Milyen szerepet játszott a trójai háború kitörésében a görög mitológia szerint? 2. Elevenítsd föl, mit tanultál a himnusz mûfajáról! 3. Milyen himnuszokat ismersz Kölcsey Ferenc Himnusz címû versén kívül? 4. Vizsgáld meg az Aphroditéhez idôszerkezetét! Mi a versben elhangzó mondatok, leírt, bemutatott események idôrendje? 5. Vizsgáld meg a versben megjelenô mondatfajtákat is! Hol, melyik egységben – versszakban – melyik az uralkodó mondatfajta? Az Aphroditéhez – mint minden himnusz – szimmetrikus szerkezetû vers. Az elsô szövegrész az isten megszólítását és egy kérés megfogalmazását tartalmazza, s ez több-kevesebb módosítással megismétlôdik a harmadik egységben, a vers végén. A középsô rész a múltba kalandozik vissza, s egy történetet mond el. A történetben megformált események 127
A HIMNUSZ
7.Biblia 2 j
7.6.2008
19:15
Page 188
1. Kutass! Mikor és milyen céllal készítette el Luther a Biblia német fordítását? Milyen hatása volt ennek a német nyelv fejlôdésére? 2. A Bibliának napjainkban két magyar fordítása terjedt el. Az egyik ezek közül a legelsô teljes fordítás. Mikor készült ez, és kinek a munkája?
A Biblia hatása BIBLIKUS HAGYOMÁNY
A Biblia (napjainkig) rengeteg képzômûvészeti alkotás ihletô forrása, és korokon keresztül (ugyancsak napjainkig hatóan) erôs hatást tett az európai irodalomra. A Biblia irodalmi hatása nem elsôsorban formák kialakításában, mûfaji hagyomány megteremtésében nyilvánult meg – alakjai, történetei váltak (az antik mitológia hôseihez és történeteihez hasonlóan) archetipikussá, illetve lettek (utalásokon, felidézések formájában) mögöttes, többletjelentések hordozói. Számos irodalmi mû idéz fel bibliai gondolatokat, kezdôdik bibliai idézettel (mottóval), vagy éppen épül bibliai történetre. (Ilyen pl. Thomas Mann már említett kisregénye, A törvény.)
TANAKODÓ
Vitassátok meg, mennyiben, mivel egészítette (bôvítette) ki a bibliai elbeszélést a 20. századi író! Mi volt a célja a történet újrafeldolgozásával?
Ószövetség Az Ószövetség könyveinek válogatása és elrendezése alapvetôen történeti szemléletû. A gyûjtemény a világ és az ember teremtésének történetével kezdôdik, majd az özönvíz és a világ újra benépesülésének elbeszélése után áttér a zsidó nép ôsatyáinak (a pátriárkáknak) és magának a népnek a történetére. TÓRA
Az Ószövetség elsô öt könyvét a zsidóság körében Mózes alkotásának tartották. (A katolikus Bibliában az egyes könyvek egy-egy jellemzô vonásukról, tartalmukról nyerték a címüket: Genesis – Teremtés, Exodus – Kivonulás, Leviticus – Leviták, Numeri – Számok, Deuteronomium – Második Törvénykönyv.) Úgy érezték, a szent iratok gyûjteményén belül ez az öt könyv szorosabb egységet alkot, ezért önálló címen emlegették. Ez a cím, Tóra (héber ‘törvény’) a szövegbe foglalt sok vallási elôírásra,
188
Az Exodus kezdôszava
A kódex latin szövegében a díszített H kezdôbetû (iniciálé) felett az Exodus héber kezdôszava olvasható „ellesmoth” alakban.
7.Biblia 2 j
7.6.2008
19:15
Page 189
törvényre utal. (Görög elnevezése – Pentateuchus – ‘Ötkönyv’ volt.) Természetesen szinte bizonyos, hogy nem Mózes a szövegek java részének szerzôje, de mivel a számos ismeretlen szerzô az idôk folyamán az ô szellemiségét követte, ô nevezhetô a könyvek tekintélyi szerzôjének. A protestáns kánonban és így a fordításokban meg is tartották a Mózes 1–5. könyve elnevezéseket.
Ószövetségi történetmondás Az Ószövetség szövegeinek jelentôs része önmagában is megálló, zárt epikus alkotás, mely egy-egy történetet beszél el. A kisebb elbeszélések között jó néhány akad, amelyik formáját tekintve novellára, irodalmi elbeszélésre emlékeztet. Ezek közül a gondosan szerkesztett, irodalmi jellegû történetek közül való az Ószövetség nyitánya, az elsô teremtéstörténet. Elbeszélôje zárt idôbeli szerkezetben mondja el benne a világ és az ember teremtésének történetét. Középpontjában az egyetlen Isten, a mindenség alkotója áll. Ô az ôsforrása mindennek; elôbb létezett, mint a világ anyagi természetû elemei (ô teremtette a puszta eget és a földet is). A semmibôl hívja elô a létezô világ egészét, puszta szavaival. Michelangelo: Ádám teremtése A Sixtus-kápolna freskójának részlete
1. Az antik mitológiáról szóló fejezetben olvashattál a világ keletkezésérôl szóló más elképzelésekrôl. Idézd fel ezeket! 2. Milyen forrásokból és milyen úton keletkezett ezek szerint a világ? Mennyire tükrözik a politeista vallási elképzelést? 3. A hetes szám általában a tökéletességet jelképezte, a hetedik nap a zsidóság körében pedig az Istennek szentelt ünnepnap volt. Milyen szerepet játszik a hetes szám a történetben, és hogyan függ össze ezzel a két említett tény? 4. Gyûjtsd össze az elbeszélés ismétlôdô nyelvi fordulatait! Mi a szerepe ezeknek a történet elôadásában? 5. Készíts táblázatot a teremtés lépéseirôl és idôrendjérôl! Melyik napokra jut két elkülönülô mozzanat? A teremtés tudatosan felépített, zárt logikai rendben zajlik. Lépései egymásból következnek. A kiindulási alapot a térségek megteremtése és elválasztása jelenti, ezt követi benépesítésük. A folyamat végcélja az ember 189
BIBLIAI KISEPIKA
A TEREMTÉS
7.Biblia 2 j
7.6.2008
19:15
Page 190
megteremtése és maga a hetedik nap: a teremtés befejezésének ünnepélyes, megszentelt pillanata. TANAKODÓ 1. Vesd össze a bibliai teremtéstörténetet azzal, mely Ovidius Átváltozásainak elején olvasható! Milyen hasonlóságokat fedezel fel? Mi lehet ezeknek az oka? 2. Milyen különbségek vannak a történetek elrendezésében, elôadásmódjában? 3. Mi az ember teremtésének célja, oka Ovidiusnál, és mi a Bibliában? Milyen helyet foglal el a világban az egyik, illetve a másik történetben? 4. Vitassátok meg, mennyiben hasonló a bibliai teremtéstörténetbôl, illetve az Ovidius munkájából kibontakozó antik emberkép! Mi adja az ember méltóságát ezek szerint? ISTENKÉP
Az ószövetségi szöveg szerint Isten a saját képmására teremtette az embert. (Ez a gondolat ihlette pl. Michelangelónak a vatikáni Sixtus-kápolna mennyezetét díszítô freskójának híres teremtés-jelenetét.) Valójában azonban a Biblia istenképe nem antropomorf – a parancsolatok szerint Jahvét nem is szabad emberi módon, képmásokkal tisztelni.
TANAKODÓ
1. Idézd fel, mi jellemezte a klasszikus mitológia isteneit! Miben nyilvánult meg antropomorf voltuk? 2. Hogyan zajlott az ember teremtése az Átváltozásokból olvasott részletben? 3. Hogyan jelenik meg Isten az általad olvasott bibliai részletekben? Milyen emberi vonásai vannak? Hogyan függ ez össze a szövegek sugalmazottságával? 4. Beszéljétek meg, milyen következménye van az emberre nézve annak, hogy Isten létformája, léte számára felfoghatatlan! 5. A teremtés melyik mozzanatához kapcsolható Michelangelo freskójának részlete (189. o.)? Hogyan ábrázolja, milyennek mutatja a megragadott pillanatot a kép? Mennyire vág ez egybe a teremtés történetének felépítésével, gondolatmenetével?
Az emberiség történetének legjelentôsebb, a történelmet és az ember sorsát meghatározó fordulópontja az ószövetségi vallásos megközelítésben a bûnbeesés. Ez az esemény zavarta meg a teremtett világ tökéletes rendjét. Ennek a következménye az eredendô vagy eredeti bûn, mely az emberek közt öröklôdik, s hatására a bûn rendre eluralkodik a világban. Egyszersmind az ôsbûnért rá mért büntetés az, ami meghatározza az ember sorsát: elvesztette a Paradicsomot, az Édenkert boldogságát.
BÛNBEESÉS
A bûnbeesés Falfreskó, Segovia (Spanyolország), 12. század
190
10.16-17.század 2 j
15.6.2008
13:45
Page 286
Balassi Bálint, a tudatos reneszánsz költô ELLENTMONDÁSOS EGYÉNISÉG
KALANDOS ÉLETÚT
BÁTHORY VENDÉGE
APJA HALÁLA
–
KISEMMIZÉSE
LOSONCZY ANNA
A magyar nyelvû reneszánsz irodalom kiemelkedô, különös egyénisége Balassi Bálint. A korabeli iratok szerint gátlástalan magyar fôúr, „szörnyû ember”, akinek már puszta neve is félelmet kelt, más dokumentumok – és mûvei – alapján ugyanakkor széles körû mûveltséggel, ritka nyelvtudással (anyanyelvén kívül nyolc nyelven beszélt!) rendelkezô költô és bátor katona. „Mint az sas az többi apró madarak elôtt” – határozta meg helyét kora irodalmában tanítványa, Rimay János, akinek kitüntetett szerepe volt a költészetének ápolásában.
Balassi Bálint (1554–1594)
Sorsa, élete – mindössze negyven év – csupa ellentét. 1554. október 20-án Zólyomban született a Bors nemzetséghez tartozó fôrangú családból, mely Kékkô örökös ura volt. (A költô ôsei és a költô hol Balassának, hol Balassinak írták nevüket. Ma a Balassi változat a használatos.) Apja, Balassi János az északi vármegyék fôkapitánya, a Habsburgok híve, óriási vagyonnal és nagy befolyással rendelkezett. Balassit protestáns szellemben nevelte anyja, Sulyok Anna és – késôbb – Bornemisza Péter, a híres prédikátor. Ô alapozta meg mûveltségét, és táplálta benne a költészet szeretetét is. Nürnbergben is tanult. Elsô mûvét, a Beteg lelkeknek való füves kertecske címû németbôl fordított vallásos elmélkedést 1572-ben „szülei vigasztalására” készítette el. Apját ugyanis 1569-ben azzal vádolták, hogy Dobó Istvánnal összeesküvést szôtt a bécsi udvar ellen. Letartóztatták, nehezen kiszabadult, és Lengyelországba menekült családjával együtt. Késôbb kegyelmet kapott, és Rudolf trónörökös magyar királlyá koronázásakor fia, Bálint a külföldi fejedelmek, az ünnepély vendégei elôtt magyar juhásztáncot mutatott be. Az eseményt Istvánffy Miklós történetíró is megörökítette. Balassi János azzal akarta az udvar iránti hûségét bizonyítani, hogy fiát katonának küldte egy Erdély elleni hadjáratba, ez azonban kudarccal végzôdött, Balassi az erdélyi fejedelem, Báthory István fogságába esett. Nemes foglyát azonban Báthory vendégként tartotta udvarában. Az udvar humanista mûveltsége, az udvari kultúra nagy hatással volt a költôre, feltehetôen elsô szerelmes verseit is itt írta. Mûveltségét tovább gyarapíthatta a lengyel királyi udvarban, ugyanis Báthory – mikor lengyel királlyá választották – magával vitte, majd szabadon bocsátotta Balassit. Ez tovább növelte a Habsburg-udvar gyanakvását. Balassi, hogy apját és magát tisztázza, hazatért, de apját már nem találta életben. Örökségébôl kiforgatták, és végeláthatatlan perek nehezítették az életét. A szerelemben és a vitézi életben keresett menedéket. 1578-ban ismerkedett meg Pozsonyban Ungnád Kristóf feleségével, Losonczy Annával, akit késôbb Júlia néven örökített meg szerelmi lírájában. 1579-ben Egerben szolgált hadnagyi rangban. A katonáskodás újabb élményekkel gazdagította, itt tanulta meg becsülni az embert, a hôsiességet, a vitézséget. Élete legfôbb hivatásának a török elleni harcot tekintette.
286
10.16-17.század 2 j
15.6.2008
13:45
Page 287
1584-ben házassággal és felesége „hozományának”, Sárospatak várának erôszakos megszerzésével akart ismét a vagyonos fôurak közé kerülni. A próbálkozás nem sikerült: a várat Sárospatak népe megvédte, sógora pedig pert indított ellene. A vád – mivel unokatestvérét, Dobó Krisztinát vette el – vérfertôzés, valamint a királlyal szembeni hûtlenség volt. Áttért a katolikus hitre, de ez sem hozott békét a számára. Házasságát érvénytelenítették, felesége elhagyta, fiát örökösödési jogától megfosztották. Új reményt ébresztett benne Sisak csatajelenettel Losonczy Anna megözvegyülésé(16. század) nek híre. Szerette volna elnyerni a szép és vagyonos asszony kezét, ám szerelme viszonzatlan maradt – megszülettek viszont legmûvészibb szerelmi versei. Minden reményében csalódva idegen földre indult, búcsúverssel válva meg hazájától. Lengyelországban boldog szerelem vigasztalta, de verseiben egyre gyakrabban szólal meg a honvágy. 1593-ban hazatért, és részt vett a török elleni harcokban. 1594-ben Esztergom ostrománál halálos lövés érte, és néhány nap múlva, május 30-án meghalt. Utolsó szavai – egy jezsuita barát szerint – ezek voltak: „Krisztus meghalt érettem, miért kételkedjem? Uram, a te katonád voltam, a te seregedben jártam.”
1874-ig egy családi könyvtár rejtette az ún. Balassa-kódexet, benne a költô szerelmes verseivel. Vallásos versei már a 17. században megjelentek nyomtatásban, szerelmes versei azonban egy-egy fôúri könyvtárban – a kor szokása szerint – kézirat formájában maradtak meg. Így Zrínyi Miklós könyvei között is ott volt „Balassi Bálintnak Fajtalan éneki” címen. (A „fajtalan” szó a világi, szerelmi tárgyú versek iránti elôítéletre utal.) A Balassa-kódex három részbôl épül fel: I. Balassi versei, II. Rimay János énekei, III. más költôk versei. A kódex elsô egysége Balassi kéziratának a másolata. A kódex másolója így vezeti be a könyvet: Következnek BALASSI BÁLINT – nak kölem-kölemféle szerelmes éneki, kik között egynéhány isteni dicsíret és vitézsígrôl való ének is vagyon. Ezeket penig az maga kezével írt könyvébül írtak ki szórul szóra. Vétek kevés helyen esett benne. Az sem egyébtül lött penig, hanem az Balassi írásának nehéz olvasása miatt. 287
HÁZASSÁGA ÉS KUDARCA
VÁNDORLÁSA HAZATÉRÉSE
A
– – HALÁLA
BALASSA-KÓDEX
10.16-17.század 2 j
15.6.2008
13:45
Page 288
1. A másoló bevezetô sorai alapján helyesnek tartod-e, ha a verseket tematikusan csoportosítjuk? Olvasatodat indokold! 2. A másolásnak milyen következményei lehettek? KÖTETKOMPOZÍCIÓ
„NAGYCIKLUS”
A Balassa-kódex elsô része hatvanhat versbôl áll, s kétszer harminchárom versre osztható. Az elsô egység – az Anna-versek – a költô házassága elôtti verseit, a második – a Júlia-versek – a házassága után írtakat tartalmazza. Az elsô részt záró 33., „istenes” vers címe: Kiben bûne bocsánatáért könyörgett, akkor hogy házasodni szándékozott; kezdôsora pedig: „Bocsásd meg Úristen ifjúságomnak vétkét.” A második részt az Ó, én édes hazám kezdetû búcsúvers zárja. A „Nagyciklusnak” is nevezett kötetben a versek nem keletkezésük idôrendjében követik egymást, hanem mûvészi koncepció szerint, valós és fiktív elemeket ötvözve mintegy lírai önéletrajzot tárnak az olvasó elé. A tudatosságra valló építkezésben a kutatók számszimbolikus kompozíciós elvet sejtenek. Feltételezésük szerint a kötetet a Szentháromság jegyében alkotta a költô: a Szentháromsághoz írt – három részbôl álló – himnuszt harminchárom istenes vers követte volna, így a hatvanhat versbôl álló Nagyciklussal együtt 100 költemény alkotta volna a kötetet. Az elképzelés tetszetôs, ám van, aki óvatosságra int, ugyanis a Rimay János verseit tartalmazó rész is 33 darabból áll. „Két eset lehetséges – veti fel Vadai István –: vagy Rimay követte Balassi kompozíciós tervét, vagy a szerkesztô igazította egymáshoz az énekciklusok darabszámát.” Ennek alapján hipotetikus rendnek tartja a 3 x 33 + 1 elképzelést. Balassi verseinek csoportosításával, osztályozásával korábban is kísérleteztek. Volt olyan rendszerezés, amely a versek témáját tekintette elsôdleges szempontnak, s három csoportot föltételezett: az istenes versek, a vitézi énekek és a szerelmi költemények osztályát. Megint mások az életmû idôrendjének megállapításától vártak egységes rendszerezô elvet, ám – mint kiderült – a versek keletkezésének sorrendje nehezen állapítható meg.
Tôrmarkolat 16. század második fele
1. Hol találkoztál korábban a számszimbolika alkalmazásával? Milyen jelentéstartalmat hordozott ott a hármas szám? 2. Milyen versgyûjteményeket ismersz, milyen szerzôi elgondolás jellemzi azokat? BALASSI-STRÓFA
Balassi költôi tudatosságára vall a késôbb róla elnevezett Balassistrófa kidolgozása is. Három 19 szótagból álló sor kapcsolódik egymáshoz; a 19 szótag 6–6–7 tagolását belsô és végrím is érzékelteti. Figyeljük meg Balassi vitézi énekének elsô versszakában! 288
irodalom9_borító
08/8/26
16:48
Page 1
AP–090504
A KÖZÉPISKOLÁK 9. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA
