A KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYOZÁS RÖVID HAZAI TÖRTÉNETE...6

Vállalkozók Európában

3

Tartalomjegyzék BEVEZETÉS.................................................................................................5 1.

A KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYOZÁS RÖVID HAZAI TÖRTÉNETE.......................................................................................6

2.

A KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYOZÁS INDOKAI ........................7 2.1. A NYILVÁNOSSÁG ELVE.................................................................7 2.2. A VERSENY TISZTASÁGÁNAK ELVE ...............................................8 2.3. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG ÉS AZ EGYENLŐ BÁNÁSMÓD ELVE ...........9 2.4. NEMZETI ELBÁNÁS ELVE .............................................................10 2.4.1. A nemzeti elbánás elve az EU közbeszerzési szabályozása alapján ....................................................................................10 2.4.2. A nemzeti elbánás elve az Európai Unión kívüli országok viszonylatában.........................................................................12

3.

A KBT. HATÁLYA ...........................................................................13 3.1.

A KBT. ALANYI HATÁLYA ...........................................................13

4.

A KBT. SZERKEZETI-LOGIKAI FELÉPÍTÉSE.........................22

5.

A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS FOLYAMATA..........................28 5.1. 5.2.

6.

ELJÁRÁSTÍPUSOK A KBT.-BEN .....................................................29 AZ ELJÁRÁS-TÍPUSOK LOGIKAI KAPCSOLATA EGYMÁSSAL .........36

A NYÍLT ELJÁRÁS MOZZANATAINAK IDŐRENDI BEMUTATÁSA .................................................................................39 6.1.

A BESZERZÉSEK ÉVES SZINTŰ TERVEZÉSE, A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS ELŐKÉSZÍTÉSE ...............................................................40

6.1.1. 6.1.2. 6.1.3.

Az éves összesített közbeszerzési terv......................................40 Előzetes összesített tájékoztató................................................41 Az eljárások belső felelősségi rendje és dokumentálása, az eljárásokban szükséges szakértelem biztosítása .....................42 6.2. ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSBAN ..........43 6.3. ELJÁRÁSI CSELEKMÉNYEK AJÁNLATTÉTELI HATÁRIDŐ LEJÁRTA ELŐTT...........................................................................................45 6.3.1. Az eljárást megkezdő felhívás .................................................45 6.3.2. Kizáró okok .............................................................................51 6.3.3. Alkalmasság igazolása............................................................57 6.3.4. Dokumentáció .........................................................................60 6.4.1. Az ajánlati felhívás módosítása...............................................63

Közbeszerzés az EU-ban és Magyarországon

4

6.4.2. Az ajánlati felhívás visszavonása ............................................64 6.5. AZ AJÁNLATTÉTEL SZAKASZA, AZ AJÁNLAT ÖSSZEÁLLÍTÁSA ....64 6.5.1. Kiegészítő tájékoztatás kérése.................................................65 6.5.2 Az ajánlat összeállítása és benyújtása ....................................66 6.6. ELJÁRÁSI CSELEKMÉNYEK AZ AJÁNLATTÉTELI HATÁRIDŐ LEJÁRTA UTÁN .............................................................................67 6.6.1. Az ajánlatok felbontása...........................................................67 6.6.2. Hiánypótlás elrendelése ..........................................................67 6.6.3. Az ajánlatok értékelése............................................................68 6.6.4. Kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatás, irreális kötelezettségvállalás................................................................69 6.6.5. Eredményhirdetés....................................................................70 6.7. A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁST LEZÁRÓ SZERZŐDÉS ......................71 6.7.1. A szerződés megkötése ............................................................71 6.7.2. A szerződés teljesítése .............................................................71 6.7.3. A szerződés módosítása...........................................................72 7.

A JOGORVOSLAT ...........................................................................74 7.1. 7.2.

8.

A JOGORVOSLAT RENDSZERE ......................................................74 A KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG ELŐTTI ELJÁRÁS FŐBB SZABÁLYAI ..................................................................................75

A KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA................................................80 8.1. 8.2.

A TANÁCS ÚN. HELP-DESK FUNKCIÓI ..........................................80 A KÖZBESZERZÉSI PÁLYÁZATI FELHÍVÁSOK ELÉRÉSE ................84


5

BEVEZETÉS A közbeszerzések szabályozási környezete igen összetett, bonyolult. Ebben eligazodni csak megfelelő felkészültség mellett lehetséges. A tanulmány célja mégsem az, hogy elriassza a vállalkozásokat a közbeszerzési eljárásokban történő részvételtől. Épp ellenkezőleg arra irányul, hogy közérthető formában ismertesse meg olvasóit a közbeszerzés lényegi kérdéseivel. A tanulmány írói arra vállalkoztak, hogy a közbeszerzési eljárásokban induló ajánlattevők kérdéseire próbáljanak válaszokat adni, az ő szempontjukból vizsgálják meg, mikor milyen helyzettel kell számolniuk. És melyek azok a kérdések, amelyek a vállalkozásokat leginkább foglalkoztatják a közbeszerzés kapcsán: - hogyan szerezhetnek tudomást a pályázati lehetőségekről, - milyen feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy elindulhassanak, - hogyan lehet az ő ajánlatuk a legjobb. Mint látni fogjuk, az első kérdésre a válasz könnyen megadható, míg a többi ennél jóval bonyolultabb. Mégpedig azért, mert a közbeszerzési törvény elsősorban a megrendelők szempontjából fogalmazza meg a lebonyolítás követelményeit. Azért nem tudunk általános és világos választ adni arra a kérdésre, hogy miként lehet egy vállalkozás sikeres a közbeszerzési piacon, mert mindig az adott eljárásban az ajánlatkérő által szabott feltételek döntenek. A Kbt. csak azokat a kereteket rögzíti, amelyek között kell a versenynek lebonyolódnia. Éppen ezért az eljárásokban történő sikeres részvételhez nélkülözhetetlen a másik oldal szereplői számára is, hogy ismerjék, milyen lehetőségeik vannak az eljárásban, és milyen szabályok betartását kérhetik számon az ajánlatkérőkön. Ez pedig már túlmutat azon, hogy egy ajánlattevőnek milyen feltételeket kell teljesítenie és mi alapján dől el a verseny kimenetele. A közérthetőség és a gyakorlatiasság céljait szem előtt tartva a közbeszerzési szabályozás történetének, céljainak és a törvény szerkezetének rövid bemutatását követően azokra a csomópontokra koncentrálunk, amelyek a pályázók számára lényeges és hasznos ismereteket nyújtanak. Végezetül bemutatjuk a jogorvoslati rendszert, és röviden szólunk a Közbeszerzések Tanácsa szerepéről, melyek megismerése szintén hozzájárulhat a vállalkozások sikerességhez.


6

1.

A

KÖZBESZERZÉSI TÖRTÉNETE

SZABÁLYOZÁS

RÖVID

HAZAI

Közbeszerzési szabályozásunk sorsa lényegét tekintve már a megszületésétől kezdve összekapcsolódott az EU közbeszerzési jogával. Az 1995-ös első Kbt. (1995. évi XL. törvény), minthogy hazai előzményekre nemigen támaszkodhatott, kézenfekvő módon hívta segítségül az Unió szabályait. Bár a ’95-ös Kbt. ennek eredményeként alapvetően összeegyeztethető volt, számos tekintetben eltért a közösségi normáktól, s az Európai Közösséggel kötött megállapodás alapján fennálló kötelezettség miatt egy 10 éves átmenetei időszak állt rendelkezésre a teljes mértékű harmonizáció elérésére. Hazánk 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz, ezzel a közbeszerzések történetének első szakasza lezárult. Ugyanebben az időpontban lépett ugyanis általános érvénnyel hatályba az új, harmonizált közbeszerzési törvény, a 2003. évi CXXIX. törvény. A jogharmonizáció azonban ezzel nem fejeződött be. Az újonnan megjelenő közösségi jogszabályok folyamatos igazodási kötelezettséget rónak az Unió tagállamaira. Ennek egyik közelmúltbeli példáját adta a Kbt. 2006. január 15-ével hatályba lépő átfogó módosítása, melyet különösen a 2004. áprilisában kihirdetett új közösségi közbeszerzési irányelvek tettek indokolttá. (Az Európai Bizottság iránymutatásai alapján e jogszabályok figyelembe vételére a 2003. évi törvényalkotás során még nem volt lehetőség.) A közeljövőben pedig várható a jogorvoslati irányelvek átfogó módosítása, mely több ponton is érintheti a hazai jogorvoslati szabályokat.


2.

7

A KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYOZÁS INDOKAI

Egy törvény indokainak forrását legegyszerűbben a céljainak és elveinek áttekintésével ismerhetjük meg. A célok és elvek a jogszabályok nélkülözhetetlen elemei a közbeszerzési szabályozásban is. Noha e tanulmány célja nem az, hogy elméleti fejtegetésekbe bocsátkozzon, fontos tudni, hogy olyan alapvető intézményekről van szó, amelyek segítenek megérteni a paragrafusok mögött megbújó okokat. A Kbt. preambuluma alapján a közbeszerzések célkitűzései – nem meglepő módón – a közfeladat hatékony ellátásával, a közpénzek ésszerű felhasználásával, az átláthatóság-, ellenőrizhetőség- és társadalmi kontroll lehetőségének biztosításával, a verseny tisztaságával, a korrupció elleni küzdelemmel, valamint a jogharmonizációs kötelezettségek teljesítésével állnak kapcsolatban. Ezen célokat pedig oly módon kell biztosítani, hogy közben a nyilvánosság, a verseny tisztasága, az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód, illetve a nemzeti elbánás elve érvényesüljön. Ajánlattevőként azért is lényeges az említett alapvető kategóriák ismerete, mert jogvita esetén szerephez juthatnak. Noha a jogalkotói célkitűzésekre még nem, az alapelvekre ellenben már közvetlenül is lehet hivatkozni, mivel normaként jelennek meg a törvényszövegben (Kbt. 1. rész). Emellett az alapelvek az egész törvényen átívelő klauzulák. Kitöltik a joghézagokat, és mivel a törvény gerincét alkotják, más jogintézményeken keresztül is visszaköszönnek. Az alábbiakban röviden ismertetjük az alapelvek lényegét, melyekkel kapcsolatban fontos leszögezni, hogy nem választhatók el élesen egymástól: valamennyi alapelv szorosan összefügg, az egyik megsértése gyakran a másik sérelmét is magával vonja.

2.1.

A nyilvánosság elve

A Kbt. kimerítő jelleggel törekszik arra, hogy maga mondja meg, a közbeszerzési eljárás során hozott mely döntések, nyilatkozatok, illetve magatartások nyilvánosak, továbbá e nyilvánosságot milyen formában kell biztosítani. Az ajánlattevők szempontjából mindegyik lényeges, és a közbeszerzési eljárás folyamatának ismertetésekor ezekre részletesen is ki

8


fogunk térni. Ehelyütt csak felsorolásszerűen említünk meg néhányat az alapelv érvényesülési formái közül: - hirdetményi rendszer; - az eljárás fajtájának megválasztására vonatkozó rendelkezések (pl. a tárgyalásos eljárás kivételi jellege); - egyéb nyilvános tájékoztatási kötelezettségek (pl. bontás, eredményhirdetés, stb.); - az ajánlatkérő és az ajánlattevők közötti kommunikáció szabályai (pl. kiegészítő információ megadása, helyszíni szemle és konzultáció, a hiánypótlás rendje, az irreális megajánlások kezelése, a tárgyalás szabályai, stb.); - egyes nyilvános dokumentumok (közbeszerzési terv, szerződés); - a jogorvoslat és az ellenőrzés rendszere. Fontos hangsúlyozni: a nyilvánosság alapelvére hivatkozva nem követelhető az ajánlatkérőtől, hogy törvényben nem szabályozott tájékoztatási kötelezettségnek tegyen eleget, így pl., hogy engedjen bepillantást a többi ajánlattevő ajánlatába. A nyilvánosság kérdése a jogszabályban nevesítetten nem szereplő esetben valójában csak az esélyegyenlőség elvével együtt merülhet fel. Ilyen lehet pl. az ajánlattevők tájékoztatása a tárgyalások részletes menetéről, technikai szabályairól (amelyet az ajánlatkérő előzetesen nem köteles kimerítően megadni a felhívásban, illetve a dokumentációban), mely esetben az egyidőben és egyforma módon történő tájékoztatás felel meg az alapelveknek.

2.2.

A verseny tisztaságának elve

A verseny tisztaságának követelménye nem igényel különösebb magyarázatot. Ez az alapelv tulajdonképpen elsősorban az ajánlattevőktől elvárt korrekt magatartást takarja. Az ajánlattevőknek e körben különösen a tisztességtelen piaci magatartásról és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény rendelkezéseire kell figyelemmel lenniük. Így pl. a tisztességtelen verseny, a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás és a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma a közbeszerzési eljárásokban is irányadó. A Kbt. néhány rendelkezéseinek szintén van versenyjogi vonatkozása. Itt említhető meg


9

- a tisztességtelen és irreális megajánlások problémaköre; - a nyerési esélyek növelésének speciális esetére vonatkozó tilalom, mely kizárja azt, hogy az ajánlattevő amellett, hogy önállóan pályázik, más ajánlattevőkkel közösen is benyújthasson ajánlatot, illetve alvállalkozóként is részt vegyen ugyanabban az eljárásban. A verseny tisztasága körébe lehet sorolni az összeférhetetlenség szabályait is.

2.3.

Az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód elve

Az elmúlt 10 év közbeszerzési gyakorlata alapján az ajánlattevők szempontjából ezen elv bír a legnagyobb jelentősséggel. Az alapelv a szerződéshez jutás egyenlő feltételeinek megteremtését célozza, mely végigvonul az eljáráson a meghirdetéstől kezdve a nyertes kiválasztásáig. Az alapelv legfontosabb megjelenési formái: - a felhívás és a dokumentáció összeállításának szabályai (pl. az alkalmasság/alkalmatlanság, az összességében legelőnyösebb ajánlat választásául szolgáló elbírálási szempontrendszer, a műszaki leírás, az ajánlattételi határidő, a dokumentáció ára és az ajánlati biztosíték mértéke); - a tárgyalás szabályai; - az ajánlatok értékelése és a nyertes kiválasztása; - itt is megemlíthető az összeférhetetlenség elkerülésének követelményrendszere. Az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó előírások természetüknél fogva számos jogvita kiváltó okai. Az ajánlatkérők érthető módón törekednek a biztonságra: azzal kívánnak szerződést kötni, aki biztosan képes teljesíteni azt, és olyan formában, amely garantálja a beruházás optimális megvalósítását. A közbeszerzési eljárásban azonban minden feltételt előre kell rögzíteni (ezek utólagos módosítására később már csak igen korlátozott mértékben van mód), és oly módon, hogy egyúttal a verseny is biztosítva legyen. Rendkívül nehéz előre megmondani, hogy melyek azok a feltételek, amelyek a jó szerződéshez feltétlenül kellenek, de egyben nem is tartalmaznak túlzott elvárásokat a versengő felekkel szemben. Mindezzel együtt az ajánlattevők akkor járnak el helyesen, ha időben és a megfelelő módon jelzik az ajánlatkérők felé, ha valamely feltételt túl


10

szigorúnak ítélnek meg, vagy valamely eljárási cselekmény esetében úgy érzik, hogy más ajánlattevő indokolatlan előnyhöz jutott.

2.4.

Nemzeti elbánás elve

Az alapelv tulajdonképpen az esélyegyenlőség elvének egy speciális formája: az ajánlattevők, a megajánlott termékek és a teljesítésben közreműködő személyek (alvállalkozók, foglalkoztatottak) származása, hovatartozása szerint, vagy bármilyen egyéb okból nemzeti alapon nem tehető megkülönböztetés (közvetlen diszkrimináció). A közvetlen hátrányos megkülönböztetés az országok kiszélesedett nemzetközi kapcsolatrendszere miatt ritkán fordul ma már elő, de amennyiben külföldiként indul valaki egy közbeszerzési eljárásban, számos esetben merülhet fel az, hogy a feltételeket azért nem tudja teljesíteni, mert nem az adott államban honos. Így pl. támadható lehet az a követelmény, ha már az ajánlat beadásakor rendelkezni kell a külföldi államban bejegyzett céggel, fiókteleppel vagy irodával. Szintén nem várható el olyan igazolás benyújtása, ami a pályázó országában nem létezik. Alaposan tájékozódni kell, ha alkalmassági feltétel meghatározott képesítés megléte: a diplomák és egyéb bizonyítványok kölcsönös elismerése, és egyes szolgáltatások nyújtásának a szabadsága (pl. ügyvédi, egészségügyi, építészmérnöki, stb.) még az Európai Uniós országok viszonylatában is nehezen megválaszolható kérdésnek minősül.

2.4.1. A nemzeti elbánás elve az EU közbeszerzési szabályozása alapján A nemzeti elbánás elve alapján a magyar vállalkozások számára igazán annak ismerete lehet hasznos, hogy amennyiben a szomszédos vagy esetleg távolabbi Uniós országban kívánnak közbeszerzési eljáráson indulni – a szóban forgó alapelvvel összhangban – mire számíthatnak. Így röviden itt ismertetjük a Közösség közbeszerzési szabályozásának a lényegét. Az EU két legfontosabb jogszabálya a közbeszerzések területén a 17/2004/EK irányelv és a 18/2004/EK irányelv. Míg az előbbi a közszolgáltatókra, az utóbbi a klasszikus ajánlatkérőkre vonatkozik. Már itt leszögezhetjük, hogy a nemzeti elbánás biztosítása a közösségi irányelvek egyik legfontosabb célkitűzése. Így a fentebb írtak (a


11

fiókteleppel, igazolásokkal, stb. kapcsolatban) a magyar ajánlattevőkre is értelemszerűen irányadók, ha valamely Uniós országban kívánnak közbeszerzési eljárásban részt venni. Az alapelveknél azonban az irányelvek jóval többről szólnak. Az irányelvek természetüknél fogva olyan jogforrások, amelyek csak a kereteket jelölik ki a tagállamok számára, azaz azokat az országoknak megfelelően át kell ültetniük jogrendszerükbe. Ennél fogva nem lehetséges kimerítően ismertetni, hogy milyen az EU közbeszerzési szabályozása, mert annak részét képezik a nemzeti jogszabályok is. Itt csak arra vállalkozhatunk, hogy átfogó képet adjunk a közbeszerzési irányelvekről, azokról a területekről amelyekről e jogszabályok egyáltalán rendelkeznek. (Az irányelvek ismertetésénél a 18/2004/EK irányelvet vettük alapul.) Röviden az irányelv szerkezeti felépítése: - Preambulum (lényegében az irányelv indoklásaként fogható fel: elvek, szabályozás indokai, új eljárások, elektronikus technikák, központosított beszerzés, értékhatárok egyszerűsítése, távközlés liberalizációja, kivételek magyarázata, műszaki leírás megváltozása, közösségi közzététel, alkalmasság rendszerének változása, egyes bűncselekményekkel kapcsolatos kizáró okok bevezetése, elbírálás objektivitása) - Általános rendelkezések (definíciók, alapelvek) - Szerződésekre vonatkozó szabályok (tárgyi hatály elemei, szolgáltatások speciális szabályai, műszaki leírás, eljárás típusok, közzététel, kommunikáció, eljárás menete, kizáró okok, alkalmasság, elbírálás) - Építési koncesszióra vonatkozó speciális szabályok - Tervpályázatra vonatkozó speciális szabályok - Vegyes (statisztikai adatszolgáltatás, átültetés, záró rendelkezések) - Mellékletek Összefoglalóan megállapítható, hogy a Kbt. az irányelvi rendelkezéseknél többet tartalmaz.1 Ezzel együtt a magyar szabályozás ismerete jól hasznosítható az EU más tagállamaiban indított közbeszerzési eljárásokban is, mivel a 25 tagállam közbeszerzési jogának gyökere azonos. 1

Az irányelvek által nem szabályozott területek: tervezés, előkészítés, szerződéskötés, teljesítés, módosítás, ellenőrzés (kivéve a jogorvoslatot, melyre külön irányelvek vonatkoznak), eljárás menetének számos eleme (ajánlati biztosíték, dokumentáció ára, ajánlati kötöttség, bontás, eredményhirdetés, tárgyalás menete), intézményrendszer.

12


Az irányelvek a céloknál és elveknél számos esetben részletesebb szabályozást adnak, vannak olyan rendelkezései (pl. a műszaki leírás), amelyeket szó szerint kell átvenni. Így bár eltérések vannak a nemzeti Kbt.-k között, ezek nem olyan mérvűek, hogy akadályoznák a határon túli részvételt.

2.4.2. A nemzeti elbánás elve az Európai Unión kívüli országok viszonylatában Kicsit bonyolultabb a kép, ha egy hazai vállalkozás nem Uniós tagországban kíván közbeszerzési eljáráson indulni. Itt az EU külkapcsolati rendszere határozza meg, hogy mely országok viszonyában és milyen szerződésekre kell biztosítani egy közbeszerzési eljárás során kölcsönösen a nemzeti elbánás elvét. E kérdésben eligazodási pontot jelent a Magyar Köztársaságnak és az Európai Közösségnek a közbeszerzések terén fennálló nemzetközi kötelezettségeiről szóló 8001/2005. (X. 27.) KüM – TNM – IM együttes tájékoztató, melyet a Közbeszerzések Tanácsa elnöke is közzétett tájékoztató formájában (elérhető a Tanács honlapján, www.kozbeszerzes.hu). Összefoglalóan az alábbi országokkal áll fenn olyan nemzetközi megállapodás, amely alapján a közbeszerzések piacán (vagy annak egy részén) a magyar ajánlattevők nemzeti elbánást élveznek: -

az Európai Gazdasági Térség országai (az EU tagországai mellett Liechtenstein, Izland és Norvégia a tagja), a WTO Kormányzati Beszerzésekről szóló Megállapodásának (GPA) részes felei (az EGT mellett Egyesült Államok, Kanada, Hong-Kong Kína, Izrael, Japán, Korea, Szingapúr, Svájc, Aruba), Románia, Bulgária (melyek 2007. január 1-jétől már EU tagok), Horvátország, Macedónia, Chile, Mexikó, Svájc és Izrael tekintetében pedig a GPA mellett további egyezmények vannak érvényben a közbeszerzések területén.

E nemzetközi megállapodások alanyi és tárgyi hatályának fejtegetésére ehelyütt nincsen mód. Minden esetben, ha egy vállalkozás külföldön kíván közbeszerzési eljáráson elindulni, célszerű előtte tájékozódni az érvényben lévő egyezményekről (pl. a Külügyminisztérium, a külképviseletek, esetleg a kamarák útján).


3.

13

A KBT. HATÁLYA

A Kbt. hatályával elsősorban természetesen az ajánlatkérőknek kell tisztában lenniük. Nekik kell eldönteniük, hogy olyan szervezetnek minősülnek-e, amelyek kötelesek a törvény szerint eljárni (alanyi hatály), illetve mely szerződés megkötése során kell közbeszerzési eljárást kiírniuk (tárgyi hatály). Ajánlattevői oldalról e szabályok ismerete annyiban hasznos, hogy piaci szereplőként szükség esetén (akár jogorvoslati jogukkal élve) kikényszeríthetik a közbeszerzési pályáztatást, amennyiben erről az ajánlatkérő megfeledkezne. Másrészt az alanyi és a tárgyi hatály határozza meg alapvetően a Kbt. szerkezetét, mellyel már csak azért is célszerű behatóbban megismerkedni, hogy el tudjunk igazodni a szabályozás útvesztőiben (ld. bővebben a 4. fejezetet).

3.1.

A Kbt. alanyi hatálya

Az alanyi hatály két nagyobb csoportot foglal magába: az ún. klasszikus ajánlatkérőket és a közszolgáltatókat. A klasszikus ajánlatkérők lényegében azok a szervezetek, amelyek közpénzből gazdálkodnak (részben vagy egészben). Bár ezt a kifejezést a magyar törvény nem ismeri, a közösségi terminológiából eredően bevett szóhasználatnak minősül nálunk is. A klasszikus ajánlatkérőket a Kbt. 22. § (1) bekezdése tartalmazza, melyek között szervezettípusokat, név szerint felsorolt, illetve definíció alapján meghatározott szervezeteket találunk: a) a minisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal, a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet; b) az állam, az a) pontban meghatározott szervezeteken kívüli központi költségvetési szerv, az elkülönített állami pénzalap kezelője, a társadalombiztosítási költségvetési szerv; c) az országos kisebbségi önkormányzat, az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv; d) a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat, a települési önkormányzatok társulása, a helyi önkormányzati költségvetési szerv, a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a megyei területfejlesztési tanács, a térségi fejlesztési tanács, a regionális fejlesztési tanács; e) (megjegyzés: időközben hatályon kívül helyezésre került) f) a közalapítvány;

14


g) a Magyar Nemzeti Bank, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság, a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság, a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság, a közszolgálati műsorszolgáltatók, valamint az a közműsor-szolgáltató, amelynek működését többségi részben állami, illetőleg önkormányzati költségvetésből finanszírozzák, továbbá az Országos Rádió és Televízió Testület; h) az a jogképes szervezet, amelynek létrehozataláról jogszabály rendelkezik, meghatározva a szervezet által ellátandó feladatot, az irányítására, illetőleg az ellenőrzésére, valamint a működésére vonatkozó szabályokat, feltéve, hogy e bekezdés a)-g) pontjában meghatározott egy vagy több szervezet, illetőleg az Országgyűlés vagy a Kormány meghatározó befolyást képes felette gyakorolni, vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza; i) az a jogi személy, amelyet közérdekű, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, illetőleg amely ilyen tevékenységet lát el, ha e bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet, illetőleg az Országgyűlés vagy a Kormány meghatározó befolyást képes felette gyakorolni, vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza; j) az a jogképes szervezet, amelyet e bekezdés a)-i) pontjában meghatározott egy vagy több szervezet (ide nem értve az államot) az alaptevékenysége ellátására hoz létre, és ha ilyen szervezet felett meghatározó befolyást képes gyakorolni; k) a 2/A. § (1) bekezdése szerinti gazdálkodó szervezet. A klasszikus ajánlatkérők közé szokás sorolni azokat az ún. támogatásban részesített szervezeteket is, amelyek kizárólag a támogatás elnyerése és felhasználása miatt tartoznak a Kbt. hatálya alá (egyébként pl. magánvállalkozások, egyesületek, alapítványok, stb.). E szervezeteknek a Kbt. hatálya alá tartozása meglehetősen bonyolultan szabályozott, a három eljárási rendszerben ugyanis eltérőek a szabályok (a három eljárási „rezsim” kapcsán ld. bővebben a 4. fejezetet). Bár a következőkben részletezettek során az alanyi és a tárgyi hatály elemei keverednek, célszerűségi okokból ehelyütt mutatjuk be a támogatásban részesítettekre vonatkozó rendelkezések összefüggéseit (azaz miként lehet az ajánlattevőből ajánlatkérő).


15

Csak a következő esetekben merülhet fel, hogy a támogatásban részesített szervezet a Kbt. hatálya alá tartozik: -

nem egyéni vállalkozó, illetve egyéni cég; a támogatás szerződés teljesítéséhez pénzeszköz vagy egyéb anyagi előny juttatása formájában valósul meg, ide nem értve az adókedvezményt és a kezességvállalást; a támogatás mértéke meghaladja az 50 %-ot; a beszerzés értéke (tehát nem a támogatás összege) meghaladja az adott beszerzés típusára irányadó értékhatárt, és a szerződés nem tartozik a tárgyi kivételek közé.

E szervezetek Kbt. hatálya alá tartozását, és a megfelelő eljárásrend alkalmazását az alábbi táblázat szemlélteti (aláhúzással jelölve azokat a részeket, ahol a logikai rendtől eltér a szabályozás):

Beszerzés típusa

Vegyes támogatásban részesül

Kbt. 4. része (egyszerű eljárás)

Kbt. 4. része (egyszerű eljárás)

VI. fejezet (nemzeti eljárás)



8 millió Ft ≤ 25 millió Ft > 25 millió Ft ≤ 211 ezer Euró > 211 ezer Euró ≤

IV. fejezet (közösségi eljárás) Nem kell közbeszerezni






8 millió Ft ≤ 25 millió Ft > 25 millió Ft ≤ 211 ezer Euró > 211 ezer Euró ≤








IV. fejezet (közösségi eljárás)


15 millió Ft ≤ 90 millió Ft > építési beruházás

építési beruházással összefüggő szolgáltatás

szolgáltatás (építési beruházással nem összefüggő)

Klasszikus ajánlatkérő nyújtja a támogatást Kbt. 4. része (egyszerű eljárás)

EU nyújtja a támogatást

Beszerzés értéke

90 millió Ft ≤ 5,278 millió Euró > 5,278 millió Euró ≤


16

Beszerzés típusa

árubeszerzés

Beszerzés értéke 8 millió Ft ≤ 30 millió Ft > 30 millió Ft ≤ 211 ezer Euró > 211 ezer Euró ≤

Klasszikus ajánlatkérő nyújtja a támogatást Nem kell közbeszerezni

EU nyújtja a támogatást

Vegyes támogatásban részesül

Nem kell közbeszerezni

Nem kell közbeszerezni







(Megjegyzés: az egyszerűség kedvéért az egyéb beszerzés-típusokat – az építési- és szolgáltatási koncessziót – nem tartalmazza a táblázat. Ezek egyébként sem szoktak előfordulni támogatások esetén.) A közszolgáltatók alanyi hatállyal kapcsolatos szabályozása szintén összetett. Esetükben egyszerre kell figyelemmel lenni a szervezet típusára és az általa ellátott tevékenységre. Akkor minősül egy szervezet közszolgáltató ajánlatkérőnek, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül: a) releváns közszolgáltatói tevékenység ellátása, azaz -

-

-

ivóvíz, villamos energia, gáz vagy hőenergia termelése, szállítása vagy elosztása terén közszolgáltatás nyújtása céljából működtetett helyhez kötött hálózatok rendelkezésre bocsátása vagy üzemeltetése; vagy ilyen hálózatok ivóvízzel, villamos energiával, gázzal vagy hőenergiával történő ellátása; egy meghatározott földrajzi terület hasznosítása kőolaj, gáz, szén vagy más szilárd tüzelőanyag feltárása, illetőleg kitermelése (bányászata) céljából; egy meghatározott földrajzi terület hasznosítása repülőtér, tengeri vagy belvízi kikötő vagy más kikötői létesítmények légi, tengeri vagy belvízi fuvarozók, személyszállítók részére történő - rendelkezésre bocsátása céljából; közszolgáltatást nyújtó hálózatok rendelkezésre bocsátása, illetőleg üzemeltetése, működtetése a vasúti, automatikus rendszerekkel, villamossal, trolibusszal, autóbusszal vagy drótkötélpályán történő közlekedés terén;

Vállalkozók Európában -

17

postai szolgáltatás nyújtása, illetőleg postai szolgáltatástól eltérő szolgáltatás nyújtása, amennyiben ez utóbbit olyan szervezet nyújtja, amely postai szolgáltatást is nyújt;

b) a szervezet -

22. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérő (klasszikus ajánlatkérő), vagy olyan gazdálkodó szervezet, amely felett egy vagy több klasszikus ajánlatkérő közvetlenül vagy közvetve meghatározó befolyást képes gyakorolni, vagy olyan szervezet, amely a releváns közszolgáltatói tevékenységek valamelyikét vagy ezek kombinációját különleges vagy kizárólagos jog (Kbt. 166. §) alapján folytatja.

(Megjegyzés: Magyarországon a legtöbb közműszolgáltató nagyobb részben állami vagy önkormányzati tulajdonban van, s emiatt a fentebb bemutatott, a Kbt. 22. § (1) bekezdés i) vagy j) pontja szerinti klasszikus ajánlatkérő is egyben. E tanulmány keretein azonban túlmutat az ilyen „vegyes jogállású” szervezetek közbeszerzési kötelezettségeinek fejtegetése.) Az ajánlatkérők két típusának elhatárolása nem csak elméleti: a Kbt. szerkezetét alapvetően határozza meg, hogy melyik ajánlatkérői csoport közbeszerzéseinek szabályairól beszélünk. Erről részletesebben a 4. fejezetben írunk. 3.2. A Kbt. tárgyi hatálya A tárgyi hatály kapcsán kiindulópontnak azt kell tekinteni, hogy a törvény a beszerzéseket, azaz a visszterhes szerződéses jogügyleteket kívánja szabályozni. A visszterhességet azonban szélesen kell értelmezni, vagyis nem csak a közvetlen pénzbeli ellenszolgáltatás nyújtása alapozza meg a Kbt. rendszerében a visszterhes szerződés kategóriáját. Előre bocsátva a később említésre kerülő építési- és szolgáltatási koncessziót olyan szerződéses konstrukciók is a tárgyi körbe tartoznak, ahol az ellenszolgáltatást az ajánlatkérő valamely jog (pl. hasznosítás, üzemeltetés) átengedésével nyújtja. Egy visszterhes szerződés akkor tartozik a Kbt. tárgyi hatálya alá, ha - nem tartozik a kivételek közé, továbbá


18

-

becsült értéke értékhatárt.

eléri

vagy

meghaladja

a

közbeszerzési

Az alábbiakban a tárgyi hatály elemeiről szólunk röviden, melyeknek szerepük van a fenti két feltétel eldöntésében. Kivételek: a Kbt. számos kivételt tartalmaz, melyek között az általános kivételi köröket a 29. § részletezi. Ezek egyrészt a nemzetbiztonsággal és a honvédelemmel összefüggő egyes beszerzéseket, a nemzetközi szerződésben, illetve nemzetközi szervezet által meghatározott külön eljárás alapján történő beszerzéseket, valamint nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatással kapcsolatos beszerzéseket jelentik. Másrészt ide tartoznak a következő szolgáltatások: - egyes pénzügyi szolgáltatások; műsorszám (műsoranyag) műsorszolgáltató általi vétele, fejlesztése, előállítása vagy közös előállítása, valamint a műsoridőre vonatkozó szerződés; - választottbírósági, közvetítői, békéltetési tevékenység; - a munka- és a különböző közszolgálati, szolgálati jogviszonyok; - a kutatási és fejlesztési szolgáltatás meghatározott esetekben; - ha az adott szolgáltatást valamely klasszikus ajánlatkérőnek minősülő szervezet vagy ilyenek által létrehozott társulás jogszabály alapján fennálló kizárólagos jog alapján nyújtja. Emellett az egyes eljárásrendekben még további kivételekkel is találkozhatunk (pl. 153. §, 168-175. §-ok, 243. § b)-e) pontok, 296. § b)-l) pontok, stb.). Beszerzés típusa: a Kbt. rendszerében a szerződéseket 3 nagy típusra bontjuk, melyek az építési beruházás, az árubeszerzés és a szolgáltatásmegrendelés. Emellett speciális típusok az építési- és a szolgáltatási koncesszió. Ennek a felosztásnak több szempontból is van gyakorlati jelentősége: egyrészt a közbeszerzési értékhatárok a beszerzés-típusok mentén differenciáltak – miként ez alább bemutatásra kerül –, másrészt az eljárás részletszabályainál is találkozhatunk eltérő rendelkezésekkel (pl. az alkalmasság igazolásának szabályai vagy a tárgyalásos eljárás alkalmazásának feltételei beszerzés-típusonként változóak), harmadrészt a speciális típusok egyúttal speciális eljárások alkalmazását teszik lehetővé. Becsült érték: a szerződés becsült értékének abból a szempontból van jelentősége, hogy el lehessen dönteni, miszerint a tervezett beszerzés eléri-e valamely közbeszerzési értékhatárt, és ha igen, melyiket. A becsült érték


19

meghatározásának általános szabálya szerint a szerződés várható legmagasabb nettó értékét kell alapul venni. Speciális szabályok vonatkoznak a több évre, illetve határozatlan időre kötött szerződésekre, a több beszerzés-típust magukban foglaló szerződésekre, valamint egyes különleges szerződésfajtákra (pl. pénzügyi, biztosítási szerződések) és szerződéses konstrukciókra (pl. vételi jog), stb. Egybeszámítási szabály: a becsült értéket kiegészítő szabály, melynek célja, hogy a szerződéseket mesterségesen feldarabolva ne lehessen megkerülni a törvény alkalmazását. Az egybeszámítási kötelezettség értelmében mindazon egy beszerzés-típusba tartozó szerződések értékét össze kell adni – a becsült érték meghatározására figyelemmel –, amelyek -

beszerzésére egy éven belül kerül sor (kivéve a több év alatt megvalósuló építési beruházást – ez esetben ugyanis mindig a teljes beruházási érték az irányadó), beszerzésére egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni, rendeletetése azonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásuk egymással összefüggenek.

Közbeszerzési értékhatárok: a szerződéseket csak meghatározott értéket meghaladóan kell megversenyeztetni közbeszerzési eljárás keretében. A Kbt. az értékhatárokat alapvetően 3-as szinten határozza meg: közösségi értékhatárok (a vonatkozó közösségi közbeszerzési irányelvek alapján), nemzeti értékhatárok (2006-tól kezdődően az éves költségvetési törvény határozza meg), az ún. egyszerű eljárás értékhatárai (szintén a költségvetési törvényben találhatók meg). Az értékhatárok beszerzéstípusonként, illetve ajánlatkérői kategóriánként differenciáltak. A közbeszerzési értékhatárok igen bonyolult rendszerét az alábbi táblázattal igyekszünk szemléltetni:


20

Értékhatárok

Beszerzéstípusok Építési beruházás

Közösségi értékhatárok

5,278 millió Euró (1 326 163 884 Ft)

137 ezer Euró (34 422 973 Ft)

211 ezer Euró (53 016 404 Ft)

422 ezer Euró (106 032 808 Ft)

Szolgál-tatás-

137 ezer Euró (34 422 973 Ft)

211 ezer Euró (53 016 404 Ft)

422 ezer Euró (106 032 808 Ft)

5,278 millió Euró (1 326 163 884 Ft)

5,278 millió Euró (1 326 163 884 Ft)

N.A.

N.A.

N.A.

N.A.

Építési beruházás

90 millió Ft

90 millió Ft

100 millió Ft

Árubeszerzés

30 millió Ft

30 millió Ft

50 millió Ft

Szolgál-tatás-

25 millió Ft

25 millió Ft

50 millió Ft

Építési koncesszió

100 millió Ft

100 millió Ft

N.A.

Szolgáltatási koncesszió

25 millió Ft

25 millió Ft

N.A.

Építési beruházás

15 millió Ft

15 millió Ft

N.A.

Árubeszerzés

8 millió Ft

8 millió Ft

N.A.

Szolgál-tatás

8 millió Ft

8 millió Ft

N.A.


N.A.

N.A.

N.A.

Szolgál-tatási koncesszió

N.A.

N.A.

N.A.

Szolgál-tatási koncesszió

Egyszerű eljárás értékhatárai

Közszolgál-tatók

Árubeszerzés


Nemzeti értékhatárok

Klasszikus ajánlatkérők 22. § (1) bek. a) 22. § szerinti pontja szerinti egyéb szervezetek szervezetek 5,278 millió Euró 5,278 millió Euró (1 326 163 884 (1 326 163 884 Ft) Ft)


21

(Megjegyzés: N.A.-val jelöltük azokat az eseteket, ahol az érintett ajánlatkérői körnek nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatnia az adott beszerzés-típusra vonatkozóan. Ez alól kivétel a szolgáltatási koncesszió, ahol a klasszikus ajánlatkérőknek 25 millió Ft-os beszerzési érték elérése esetén minden esetben csak a nemzeti eljárásrend szabályai szerint kell eljárniuk.)


22

4.

A KBT. SZERKEZETI-LOGIKAI FELÉPÍTÉSE

Az előzőekben többször is hivatkoztunk arra, hogy a különböző elhatárolásoknak (ld. ajánlatkérők, közbeszerzési értékhatárok) fontos szerepük van, mivel a törvény szerkezeti tagozódásának alapjait képezik. A Kbt. felépítését a két alanyi kör és az értékhatárok hármas rendszere határozza meg. E köré építkezve találkozhatunk olyan részekkel, fejezetekkel, amelyek a közbeszerzési rendszer működéséhez szükségesek. Ilyen a törvény általános rendelkezéseit taglaló Első rész, a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésekre vonatkozó speciális szabályokat ismertető Ötödik rész, a tanúsításra vonatkozó Hatodik rész (mely a gyakorlatban nem működik), a jogorvoslat szabályaival és intézményrendszerével kapcsolatos Hetedik rész, valamint a Közbeszerzések Tanácsa jogállását taglaló Nyolcadik rész. (A törvény Kilencedik része pedig a záró rendelkezéseket tartalmazza.) Az alanyi kör és az értékhatárok rendszere mentén a Kbt. felépítése a következő: Közbeszerzési eljárásrendek az értékhatárok hármas felosztása alapján

Alanyi hatály alá tartozó szervezetek Klasszikus ajánlatkérők

Közszolgáltatók

Közösségi eljárásrend

Kbt. Harmadik rész, IV. Fejezet

Kbt. Harmadik rész, V. Fejezet

Nemzeti eljárásrend

Kbt. Harmadik rész, VI. Fejezet

Kbt. Harmadik rész, VII. Fejezet

Egyszerű eljárás

Kbt. Negyedik része

N.A.

A Kbt. tehát az ajánlatkérők és az értékhatárok mentén 5 részre osztja a közbeszerzések szabályait. A Kbt. logikailag felülről-lefele építkezik, azaz a legmagasabb értékhatárokat elérő értékű beszerzések szabályait, ezen belül is először a klasszikus ajánlatkérők közbeszerzéseire vonatkozó rendelkezéseket mutatja be (ld. Kbt. IV. fejezet). Ezt követően ismerteti a többi 4 eljárási szabályrendszert. Kodifikációs szempontból ezt úgy oldotta meg a jogalkotó – kerülendő az állandó ismétléseket –, hogy az említett 4 további részben már csak a megfelelő jogszabályhelyekre hivatkozik vissza, és az általánosnak tekintett IV. fejezethez képesti specialitásokat, eltéréseket


23

mutatja be. A törvény olvasását és alkalmazását az teszi különösen nehézzé, hogy mind az 5 rendszer szabályai nagymértékben hasonlítanak egymáshoz, sokszor csak árnyalatnyi különbségekről beszélhetünk.2 Az általános szabályokra történő visszahivatkozások miatt azonban a VII. Fejezetben már olyan „érdekességgel” találkozhatunk, hogy a hivatkozás is hivatkozás (azaz kétszeres visszahivatkozás). Összefoglalva tehát: ahhoz, hogy megismerjük annak a közbeszerzési eljárásnak a szabályait, amelyikben ajánlattevőként elindultunk, először a Kbt. IV. Fejezetét kell behatóbban tanulmányozni, majd szükség szerint azt a fejezetet (illetve a Negyedik részt), amely konkrétan irányadó az eljárásban. (A VII. Fejezet szerint meghirdetett eljárásban pedig sajnos a IV. Fejezet mellett még az V. és VII. Fejezet szabályaival is meg kell ismerkedni.) Mivel a megértést egy illusztráció jobban segítheti, a fenti összefüggéseket az alábbi tábla szemlélteti3:

2

Joggal merülhet fel az olvasóban, hogy akkor miért nem egységesek a szabályok. A különbségeknek több oka van. Egyrészt a közösségi irányelvek továbbra is eltérő szabályokat tartalmaznak a klasszikus és közszolgáltató ajánlatkérők tekintetében, valamivel rugalmasabb szabályozást biztosítván ez utóbbi körnek. Ebből kifolyólag nálunk is meg kellett tartani ezt a felosztást, célszerűségi okból pedig ezt nem csak a közösségi eljárásrendben, hanem a nemzetiben is meg kellett tenni. A közösségi értékhatárok alatt továbbá szintén több szempontból van szükség részletes szabályozásra, ezt pl. az EU is elvárja. Ahogy haladunk az elsőtől az ötödik eljárási rendszerig, a szabályok alapvetően enyhébbek, rugalmasabbak lesznek. 3 Az, hogy az adott eljárás mely fejezet szerint kerül lefolytatásra, az eljárást megindító felhívásból derül ki. Hirdetménnyel induló eljárásokban magából a hirdetménymintából egyszerűen megállapítható ez, míg a hirdetmény nélküli eljárásokban kicsit bonyolultabb. Mivel ez utóbbiak kivételes eljárások – azaz csak a törvényben meghatározott esetekben alkalmazhatók –, az ajánlatkérőnek a felhívásban jogszabályhelyre hivatkozással kell utalnia az eljárás jogalapjára. Ezekről bővebben az 5. fejezetben lesz szó.


24

Mely rendszer szerint lett megindítva az eljárás

Mely részeket, fejezeteket kell figyelembe venni

IV. Fejezet

IV. Fejezet V. Fejezet VI. Fejezet

Kbt. általános szabályai 1-3. rész

IV. és V. Fejezet IV. és VI. Fejezet

VII. Fejezet

IV., V. és VII. Fejezet

Negyedik rész

IV. Fejezet és Negyedik rész

A szabályozásnak van egy további belső logikája is. A közbeszerzési eljárások szabályainak lefektetése során is ugyanis azt a megoldást követi a jogalkotó, hogy kiválaszt egy alapeljárást – ez, mint látni fogjuk a nyílt eljárás lesz –, és a többi típusnál irányadó szabályokat ehhez képest részletezi. Azaz a közbeszerzési eljárások szabályainak megértését a nyílt eljárásnál kell kezdeni, valamennyi egyéb eljárás-típus csak ennek ismeretében érthető meg.4

4

A Kbt. alapvetően csak a IV. Fejezet 3. címében („A nyílt eljárás”) beszél olyan jogintézményekről, mint az elbírálási szempontok, az alkalmasság, a kizáró okok, a műszaki leírás, a dokumentáció, a kiegészítő tájékoztatás, a bontás, a hiánypótlás, az irreális megajánlások, az ajánlatok elbírálása, az eredményhirdetés, az érvénytelenség, a szerződés megkötése, stb. Ezek valamennyi eljárásban közösek. A többi lényeges eljárási elem – pl. az eljárás megindítása, az ajánlattételi határidő, az ajánlati kötöttség, a tárgyalás lehetősége vagy annak kizárása – pedig mint látni fogjuk, segít elhatárolni az egyes eljárás-típusokat.


25

Összefoglalva az eddigieket ez azt jelenti, hogy a Kbt. IV. Fejezetében szabályozott nyílt eljárás tekinthető a törvény központi magjának, minden egyéb erre fűzhető fel. Végezetül pedig álljon itt a Kbt. „tartalomjegyzéke”, melyben aláhúzással vannak jelölve a fentebb említett legfontosabb részek. A hazai szabályozás jól látható módon a teljességre törekszik, azaz lehetőség szerint valamennyi szabályt egy helyen igyekszik rendezni. ELSŐ RÉSZ - ÁLTALÁNOS RÉSZ I. FEJEZET - ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK II. FEJEZET - ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK III. FEJEZET - A KÖZBESZERZÉSSEL, A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSSAL KAPCSOLATOS KÖZÖS RENDELKEZÉSEK MÁSODIK RÉSZ - A KÖZÖSSÉGI ÉRTÉKHATÁROKAT ELÉRŐ ÉRTÉKŰ KÖZBESZERZÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK IV. FEJEZET - ÁLTALÁNOS KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS 1. Cím - A fejezet alkalmazási köre 2. Cím - A közbeszerzési eljárás általános szabályai 3. Cím - A nyílt eljárás 4. Cím - A két szakaszból álló eljárások közös szabályai 5. Cím - A meghívásos eljárás 5/A. Cím - A versenypárbeszéd 6. Cím - A tárgyalásos eljárás 7. Cím - A gyorsított eljárás 7/A. Cím - A keretmegállapodásos eljárás 8. Cím - Az éíptési koncesszióval kapcsolatos különös szabályok 9. Cím - Az egyszerűsített eljárás 10. Cím - A tervpályázati eljárásra vonatkozó szabályok V. FEJEZET - KÜLÖNÖS KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS A VÍZÜGYI, AZ ENERGIA-, A KÖZLEKEDÉSI ÉS AZ ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSI ÁGAZATOKBAN MŰKÖDŐ EGYES SZERVEZETEK ESETÉBEN 11. Cím - A fejezet alkalmazási köre 12. Cím - A különös közbeszerzési eljárás általános szabályai 13. Cím - A nyílt eljárás 14. Cím - A részvételi felhívást tartalmazó hirdetménnyel induló meghívásos és tárgyalásos eljárás 15. Cím - Az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett meghívásos és tárgyalásos eljárás 16. Cím - Az előminősítési hirdetménnyel meghirdetett - meghívásos és tárgyalásos eljárás 17. Cím - A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás 18. Cím - A keretmegállapodásos eljárás 19. Cím - Az egyszerűsített eljárás 20. Cím - A tervpályázati eljárásra vonatkozó szabályok

26


HARMADIK RÉSZ - A NEMZETI ÉRTÉKHATÁROKAT ELÉRŐ ÉRTÉKŰ KÖZBESZERZÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK VI. FEJEZET - ÁLTALÁNOS KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS 21. Cím - A fejezet alkalmazási köre 22. Cím - A közbeszerzési eljárás általános szabályai 23. Cím - A nyílt eljárás 24. Cím - A két szakaszból álló eljárások közös szabályai 25. Cím - A meghívásos eljárás 26. Cím - A tárgyalásos eljárás 27. Cím - A gyorsított eljárás 28. Cím - A keretmegállapodásos eljárás 29. Cím - Az építési koncesszióval kapcsolatos különös szabályok 30. Cím - A szolgáltatási koncesszióval kapcsolatos különös szabályok 31. Cím - Az egyszerűsített eljárás 32. Cím - A tervpályázati eljárásra vonatkozó szabályok VII. FEJEZET - KÜLÖNÖS KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS A VÍZÜGYI, AZ ENERGIA-, A KÖZLEKEDÉSI, AZ ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSI ÉS A POSTAI ÁGAZATOKBAN MŰKÖDŐ EGYES SZERVEZETEK ESETÉBEN 33. Cím - A fejezet alkalmazási köre 34. Cím - A különös közbeszerzési eljárás általános szabályai 35. Cím - A nyílt eljárás 36. Cím - A részvételi felhívást tartalmazó hirdetménnyel induló 37. Cím - Az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett meghívásos és tárgyalásos eljárás 38. Cím - Az előminősítési hirdetménnyel meghirdetett meghívásos és tárgyalásos eljárás 39. Cím - Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás 40. Cím - A keretmegállapodásos eljárás 41. Cím - Az egyszerűsített eljárás 42. Cím - A tervpályázati eljárásra vonatkozó szabályok NEGYEDIK RÉSZ - A NEMZETI ÉRTÉKHATÁROK ALATTI ÉRTÉKŰ KÖZBESZERZÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK, EGYSZERŰ KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS 43. Cím - A negyedik rész alkalmazási köre 44. Cím - Az egyszerű közbeszerzési eljárás 45. Cím - Az egyszerű tervpályázati eljárásra vonatkozó szabályok ÖTÖDIK RÉSZ - A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS ALAPJÁN MEGKÖTÖTT SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA ÉS TELJESÍTÉSE, A KÖZBESZERZÉSEK ELLENŐRZÉSE 46. Cím - A szerződés módosítása és teljesítése 47. Cím - A közbeszerzések ellenőrzése

Vállalkozók Európában HATODIK RÉSZ - A TANÚSÍTÁS HETEDIK RÉSZ - A KÖZBESZERZÉSEKKEL KAPCSOLATOS JOGORVOSLAT VIII. FEJEZET - A JOGORVOSLATRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK IX. FEJEZET - A HATÁROZATA ELLENI JOGORVOSLAT 48. Cím - Általános rendelkezések 49. Cím - Az eljáró közbeszerzési biztosok 50. Cím - A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása 51. Cím - Jogorvoslat a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata ellen X. FEJEZET - A KÖZBESZERZÉSEKKEL KAPCSOLATOS POLGÁRI PEREK XI. FEJEZET - ÁLTALÁNOS BÉKÉLTETÉS 52. Cím - A békéltetési eljárás alkalmazási köre és célja 53. Cím - Békéltetők és működésük 54. Cím - A békéltetési eljárás XII. FEJEZET - KÜLÖNÖS BÉKÉLTETÉS XIII. FEJEZET - AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ELJÁRÁSA NYOLCADIK RÉSZ - A KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KILENCEDIK RÉSZ - ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Mellékletek

27


28

5.

A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS FOLYAMATA

Egy közbeszerzési eljárás látszólag egyszerű folyamat: az igények megfogalmazásától és meghirdetésétől el kell jutni a szerződés megkötéséig. Mint az már az eddigiek alapján is látható, a Kbt. bonyolultsága nem ebből, hanem abból fakad, hogy meglehetősen differenciált a szabályozás. Egyrészt adva van a fentiekben bemutatott ötös tagozódás (az ajánlatkérő típusai és a beszerzés értéke mentén), másrészt a komplexitásban az is közrejátszik, hogy számos eljárás-típus létezik. Erre azért van szükség, mert a közbeszerzésnek a szerződések széles spektrumát kell lefedniük, azaz rendkívül sokféle igényekhez kell igazodniuk. Nem szabad továbbá megfeledkezni egyes különleges helyzetekről sem (pl. rendkívüli sürgősség, kizárólagosság, korábbi eredménytelen eljárás, stb.), amelyek, mint külső tényezők befolyásolják a közbeszerzést. A közbeszerzési eljárás folyamatának megismerése azonban pont azért hasznos, mert az eljárások típustól függetlenül lényegében ugyanazt az utat járják be. A Kbt. rendelkezései továbbá időrendben követik az egyes eljárási szakaszokat, cselekményeket, ezáltal jobban el tudunk igazodni a szabályozásban is, ha tisztában vagyunk azok logikai sorrendjével. Az alábbi illusztráció a közbeszerzési eljárás vázlatos folyamatábrája:

Tervezés

Előkészítés

Felhívás, dokumentáció összeállítása

Eljárás megindítása (közzététel)

Bontás

Elbírálás (tárgyalás)

Eredményhirdetés

Szerződéskötés

Teljesítés


29

Ismételten szükséges hangsúlyozni, hogy valamennyi eljárás ugyanezt a folyamatot követi, csak az eljárás megindításának módjában, a tárgyalás lehetőségében vagy annak kizárásában, illetve az egyes szakaszok egymás közötti éles elválasztásában vagy ennek hiányában rejlenek a lényegi különbségek (ld. bővebben az 5.2. pontot).

5.1.

Eljárástípusok a Kbt.-ben

A Kbt. az alábbi eljárástípusokat ismeri: - nyílt eljárás - meghívásos eljárás (illetve gyorsított meghívásos eljárás) - hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárás (illetve hirdetménnyel induló gyorsított tárgyalásos eljárás) - hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás - keretmegállapodásos eljárás - versenypárbeszéd - egyszerűsített eljárás - időszakos előzetes tájékoztatóval induló meghívásos eljárás - időszakos előzetes tájékoztatóval induló tárgyalásos eljárás - előminősítési hirdetménnyel induló meghívásos eljárás - előminősítési hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárás - építési koncessziós eljárás* - szolgáltatási koncessziós eljárás* - tervpályázati eljárás - egyszerű eljárás - egyszerű tervpályázati eljárás - dinamikus beszerzési rendszer *Megoszlanak a nézetek abban a tekintetben, hogy ezek önálló eljárástípusok-e. Ezen eljárás-típusok egy részét csak a klasszikus vagy csak a közszolgáltató ajánlatkérők alkalmazhatják. Úgy gondoljuk azonban, hogy a vállalkozások szempontjából ennek részletezése nem bír különösebb jelentősséggel. Az alábbiakban röviden ismertetjük az alapeljárásoknak tekinthető nyílt, meghívásos, tárgyalásos, egyszerűsített és egyszerű eljárások főbb jellemzőit, az eljárás folyamatával összefüggésben. Ezt követően két érdekes eljárás-típus bemutatásának is helyet adunk: a keretmegállapodásos eljárásnak és a versenypárbeszédnek.

30


Nyílt eljárás A nyílt eljárás a közösségi és a nemzeti eljárásrend alapeljárása, bármely ajánlatkérő bármikor – külön feltétel nélkül is – alkalmazhatja. Az eljárás hirdetménnyel indul, azaz a megfelelő fórumon közzétételre kerül. Az ajánlati felhívás mintáját külön jogszabályok határozzák meg.5 A felhíváshoz kapcsolódóan az ajánlatkérő köteles dokumentációt készíteni. A dokumentáció tartalmazza a szerződéses feltételeket vagy a szerződéstervezetet, illetve szükség szerint mindazon egyéb feltételt, amit az ajánlatkérő a felhívásban nem szerepeltetett (pl. a műszaki leírást). Az eljárásban ajánlati kötöttség érvényesül – sem az ajánlattevő nem módosíthatja az ajánlattételi határidő lejárta után az ajánlatát, sem az ajánlatkérő nem változtathatja meg a felhívás és a dokumentáció feltételeit ezen időpontot követően. (A határidő lejárta előtt pedig csak oly módon módosítható a felhívás vagy a dokumentáció, hogy erről hirdetményt kell közzétenni.) Az eljárás egy szakaszból áll – az ajánlatkérő az írásban benyújtott ajánlatokat minden szempontból ellenőrzi, és az elbírálás eredményeként állapítja meg a nyertest. Az eljárásban nem lehet tárgyalni.6 Meghívásos eljárás A meghívásos eljárás is a közösségi és a nemzeti eljárásrend alapeljárása, azaz bármely ajánlatkérő bármikor – külön feltétel nélkül is – alkalmazhatja. Az eljárás a nyílt eljáráshoz hasonlóan szintén hirdetménnyel indul.

5

Az ajánlati felhívás mintáját külön jogszabályok határozzák meg. A felhívás röviden tartalmazza az ajánlatkérőre és a közbeszerzésre vonatkozó legfontosabb információkat. A felhívások mintája azonos struktúrát követ valamennyi eljárás esetében. 6 Kivételt erősítő szabályként a nemzeti eljárásrendben kivételes esetben van lehetőség tárgyalást kezdeményezni, ha a nyertes a Kbt. szabályai szerint nem állapítható meg, illetve ha az ajánlatok meghaladják a rendelkezésre álló anyagi fedezetet (ld. Kbt. 254. § (1) bekezdés).


31

A meghívásos eljárásban a nyílt eljáráshoz hasonlóan ajánlati kötöttség érvényesül. A két eljárás közötti alapvető különbség abban van, hogy a meghívásos eljárás két szakaszból áll. Az első szakaszban csak a részvételre jelentkezők alkalmasságának vizsgálatára kerül sor. Ebben az ún. részvételi szakaszban az eljárásban induló vállalkozás nem tehet ajánlatot (ez automatikus érvénytelenséget von maga után). A részvételi szakaszt követi az ajánlattételi szakasz, amelyben csak az vehet részt, aki alkalmasnak találtatott. (Az ajánlatkérő keretszámot is meghatározhat. Ez esetben legfeljebb a keretszám felső határáig terjedő számú ajánlattevőt kérhet fel az ajánlattételre. A keretszám meghatározása esetén ezért szükséges megállapítani azokat a kritériumokat, amelyek akkor kerülnek alkalmazásra, ha több alkalmas ajánlattevő van, mint amennyi a felső korlát.) Az ajánlattételi szakaszban az ajánlatkérő közvetlenül – tehát nem hirdetmény útján – hívja fel az ajánlattevőket az ajánlat megtételére. Ebben az eljárásban sem lehet tárgyalni.7 A gyorsított meghívásos eljárás a fentiektől csak abban különbözik, hogy a részvételi és az ajánlattételi határidő rövidebben állapítható meg. Tárgyalásos eljárás A tárgyalásos eljárás kétféle lehet: hirdetménnyel induló (mely továbbá lehet gyorsított is), illetve hirdetmény közzététele nélküli. A közszolgáltatók a hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárást szabadon választhatják, míg minden egyéb esetben a tárgyalásos eljárás kivételes eljárás – csak akkor alkalmazható, ha annak törvényi feltételei fennállnak. Ezek a feltételek a beszerzés speciális körülményeivel állnak kapcsolatban: pl. korábbi eljárás eredménytelen volt, rendkívüli sürgősség áll fenn, a szerződést műszaki technikai sajátosságok miatt, illetve kizárólagos jog folytán csak egy meghatározott személy vagy vállalkozás képes teljesíteni, korábban beszerzett dolog részbeni kicserélése, korábbi építési beruházáshoz, illetőleg szolgáltatáshoz kapcsolódó kiegészítő munka, kiegészítő szolgáltatás, stb. (ld. alapvetően a IV. Fejezet kapcsán a Kbt. 125. §-át, de az egyes fejezetekben ehhez képest további esetkörök is vannak). 7

A Kbt. 254. § (1) bekezdése a nemzeti eljárásrendben megindított meghívásos eljárásban is megfelelően alkalmazandó (ld. Kbt. 256. § (3) bekezdés), tehát a fentebb említett kivételes esetekben tárgyalás kezdeményezhető.

32


A hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárás két szakaszból áll, melynek az első szakasza megegyezik a meghívásos eljárás részvételi szakaszával. A részvételi szakaszban itt is csak az alkalmasság vizsgálatára kerül sor. Az ajánlattételi szakasz „mindössze” abban különbözik a meghívásos eljárás azonos szakaszától, hogy az ajánlatkérő tárgyalást folytat le az alkalmasnak minősített ajánlattevőkkel a beszerzés feltételeiről. Ebből kifolyólag a tárgyalásos eljárásban nem oly módon érvényesül az ajánlati kötöttség, mint ahogyan azt a nyílt és meghívásos eljárással összefüggésben bemutattuk, hiszen a tárgyalás célja a feltételek és a megajánlások módosítása, pontosítása.8 Az ajánlati kötöttség az utolsó tárgyalási forduló lezárulásával áll be. (A gyorsított hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárás is a fentiektől csak abban különbözik, hogy a részvételi és az ajánlattételi határidő rövidebben állapítható meg.) A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás egy szakaszból áll, és mint ahogyan a nevében is benne van, nem hirdetménnyel, hanem a felhívásnak az ajánlattevők részére történő közvetlen megküldésével indul.9 Az eljárás egyetlen ajánlattételi szakasza megegyezik a hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárás azonos szakaszával. A Kbt. a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárások esetében egyfajta előzetes ellenőrzésként előírja, hogy az ajánlatkérő köteles az ajánlattételi felhívás megküldésével egyidejűleg a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökét is tájékoztatni. Ebben a tájékoztatásban meg kell adni az eljárást megalapozó indokokat, és a felhívást is rendelkezésre kell bocsátani. A Döntőbizottság elnöke – szükség esetén hiánypótlást követően 8

Vitákra adhat okot, ha az ajánlatkérő nem jelöli meg egyértelműen a felhívásban, hogy miről kíván majd tárgyalni. Ilyen esetben előfordulhat, hogy az ajánlatkérő érvénytelenné nyilvánít egy ajánlatot azon az alapon, hogy nem felelt meg a felhívásban vagy a dokumentációban foglalt feltételeknek, holott az ajánlattevő azt hitte, az még tárgyalási alap lehet. Ha egy vállalkozás ilyen nem egyértelmű kiírással találkozik, célszerű kiegészítő tájékoztatást kérni. 9 Bár az egy szakasz azt jelentené, hogy az alkalmasság vizsgálata és a nyertes kiválasztása nem válik el élesen egymástól, ez a gyakorlatban mégis általában így van. A Döntőbizottság jogértelmezése alapján ugyanis az alkalmassági feltételek nem képezhetik tárgyalás tárgyát, azaz azokat az ajánlatkérő a tárgyalások során már nem módosíthatja (ez ugyanis felveti az esélyegyenlőség és az eljárás tisztaságának kérdését). Így, ha az ajánlatkérő meg akarja kímélni magát attól, hogy olyan ajánlattevővel tárgyaljon, aki nem felelt meg az alkalmassági követelményeknek, az erre vonatkozó döntését még a tárgyalás előtt célszerűen meghozza.


33

– amennyiben úgy ítéli meg, hogy a feltételek fennállása kétséges, hivatalból jogorvoslati eljárást kezdeményezhet. Ennek során kerül tisztázásra, hogy a feltételek valóban fennálltak vagy sem. Egyszerűsített eljárás A nemzeti és a közösségi eljárásrendben egyszerűsített eljárás alkalmazható azon szolgáltatások megrendelésre, amelyek a Kbt. 4. mellékletében szerepelnek. Ezek a következők: -

szállodai és éttermi szolgáltatások vasúti szállítási szolgáltatások vízi szállítási szolgáltatások szállítási mellék- és kiegészítő szolgáltatások jogi szolgáltatások személyzetelhelyezési és -ellátási szolgáltatások nyomozási és biztonsági szolgáltatások, kivéve a páncélozott járművel végzett szolgáltatásokat oktatási és szakképzési szolgáltatások egészségügyi és szociális szolgáltatások szórakoztató, kulturális és sportszolgáltatások egyéb szolgáltatások (azaz a 3. és 4. mellékletben nem nevesített egyéb szolgáltatás csoportok).

Az egyszerűsített eljárás alapesetben hirdetménnyel indul, hirdetmény nélkül csak a Kbt.-ben meghatározott feltételek fennállása esetén indítható meg (ezek megegyeznek a tárgyalásos eljárások alkalmazását megalapozó esetkörökkel). Az eljárásban az ajánlatkérő előírásától függően kerülhet sor tárgyalásra, de dönthet úgy is az ajánlatkérő, hogy a beadott pályázatokat tárgyalás nélkül bírálja el. Erre a felhívásban egyértelműen utalni kell. Az eljárás egy szakaszból áll. Tárgyalás hiányában az eljárás menete megegyezik a nyílt eljáráséval (és ennek megfelelően alakul az ajánlati kötöttség is), míg tárgyalás tartása esetén a beadott ajánlatokat az ajánlatkérő tárgyalást követően bírálja el. Az egyszerűsített eljárás néhány ponton rugalmasabb a fentebb bemutatott eljárásokhoz képest. Így pl. dokumentáció készítése nem kötelező, az

34


alkalmasság és a kizáró okok rendje némileg egyszerűbb, és el lehet térni bizonyos mértékig az elbírálásra vonatkozó szigorú szabályoktól is. Egyszerű eljárás Az egyszerű eljárás az egyszerű eljárásrendbe tartozó – azaz a nemzeti értékhatárokat el nem érő, de az egyszerű eljárás értékhatárait elérő értékű – beszerzések önálló eljárás-típusa. Az eljárás megindítása függ a beszerzés értékétől – ha a nemzeti értékhatár felét eléri, kötelező meghirdetni, míg ezen értékek alatt csak lehetséges.10 Ha nem kerül meghirdetésre, legalább 3 ajánlattevőnek kell közvetlenül kiküldeni. Az egyszerűsített eljáráshoz hasonlóan az egyszerű eljárásban is szabadon dönthet az ajánlatkérő arról, hogy kíván-e tárgyalást tartani vagy sem. Erre értelemszerűen itt is utalni kell a felhívásban. Az egyszerű eljárás is egyszakaszos. Lényegében ugyanazokon a területeken rugalmasabb ez az eljárás-típus is, mint az egyszerűsített. Keretmegállapodásos eljárás A keretmegállapodásos eljárás szabadon választható eljárás. Az eljárás két részből áll. Az első részben az ajánlatkérő az általános szabályok szerint folytatja le a nyílt, meghívásos, illetve – ha a tárgyalásos eljárás alkalmazásának feltételei fennállnak – a tárgyalásos eljárást, melynek eredményeként keretmegállapodást köt. A keretmegállapodás lényege, hogy ez alapján még nem lehet a szerződést teljesíteni, ez csak a jövőre nézve rögzít egyes feltételeket. A keretmegállapodás egy vagy több ajánlattevővel köthető, melyre utalni kell a felhívásban. (Ez utóbbi esetben legalább 3 ajánlattevővel kell létrehozni a keretmegállapodást.) Amennyiben a keretmegállapodás egy ajánlattevővel jött létre, lényegében keretszerződésről beszélhetünk. Az ajánlatkérő ez esetben a későbbiek során felmerülő igényeiről írásban értesíti az ajánlattevőt, és a konkrét beszerzéseket szerződésben rögzítik. 10

Ismét egy kivétel: a külképviselet számára történő beszerzés esetén értéktől függetlenül nem kötelező az egyszerű eljárást hirdetménnyel megindítani.


35

Ha a keretmegállapodásban több ajánlattevő van, kétféleképpen történhet a konkrét igények kielégítése: - az ajánlatkérő írásban felhívja az eljárás első része alapján első helyre rangsorolt ajánlattevőt a szerződés megkötésére, melynek természetesen feltétele, hogy a keretmegállapodás rögzítsen minden, a teljesítés szempontjából lényeges feltételt. Ha az ily módon felhívott ajánlatevő a szerződést nem képes teljesíteni, a rangsorban következőnek küldhet szerződéses ajánlatot az ajánlatkérő; - az ajánlatkérő újból megnyithatja a versenyt (ún. minitender), mely alapján a keretmegállapodásban részes valamennyi ajánlattevőt fel kell hívni új ajánlatok megtételére. A keretmegállapodás legfeljebb 4 évre köthető. A közszolgáltatók esetében az irányelvek érdekes módon eltérő szabályozást tartalmaznak a keretmegállapodás kapcsán, melyet értelemszerűen nekünk is át kellett vennünk. A közszolgáltatók esetében a keretmegállapodás második részében – ha a megállapodás több ajánlattevővel jött létre – hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást kell lefolytatni. Versenypárbeszéd A versenypárbeszéd kivételes eljárás, csak a Kbt.-ben meghatározott esetekben alkalmazható. (Ezek az esetek olyan körülményekkel állnak összefüggésben, amikor az ajánlatkérő nem képes pénzügyi, jogi vagy műszaki szempontból kellő pontossággal meghatározni a beszerzés körülményeit.) A versenypárbeszéd első része a részvételi szakasz, melyben a kétszakaszos meghívásos és tárgyalásos eljáráshoz hasonlóan a részvételre jelentkezők alkalmasságának a vizsgálatára kerül sor. Ezt követően kerül sor az ajánlattételi szakaszra, ahol az ajánlatkérő „párbeszédet” folytat az ajánlattevőkkel a feltételek egyértelművé tétele érdekében. Amikor a feltételek véglegesítésre kerültek, az ajánlattevők írásban megtehetik végső ajánlatukat. A kétszakaszos tárgyalásos eljárástól alapvetően abban különbözik, hogy a tárgyalás (vagy ahogy a Kbt. hívja, a párbeszéd) csak a megfelelő megoldási javaslat kiválasztására (azaz a végső szerződéses konstrukció kialakítására) irányulhat. Ezzel szemben a tárgyalásos eljárásban lehetőség van tárgyalni

36


az ajánlatok bírálati szempontokkal összefüggő elemeiről is (vagyis az árról, és az egyéb elbírálási részszempontokról – pl. kötbér, jótállás, garancia, stb.).

5.2.

Az eljárás-típusok logikai kapcsolata egymással

Ezt azért tartjuk fontosnak ismertetni, mert az egyes típusok voltaképpen néhány elem különféle variációjának az eredményei. Miként arra már utaltunk, az eljárások folyamata ugyanarra a sémára fűzhető fel. Az egymás közötti eltérés pedig az alábbiak miatt adódik: - egy vagy kétszakaszos az eljárás (illetve a keretmegállapodásos eljárás esetében – mivel még élesebben elválnak egymástól az egyes eljárási mozzanatok – két részből álló eljárásról beszélünk); - hirdetménnyel vagy anélkül (azaz a felhívásnak az ajánlatkérő által szabadon kiválasztott ajánlattevők részére történő közvetlen megküldéssel) indul; - lehet-e tárgyalni vagy ez kizárt.11 A tárgyalás lehetőségével, és az eljárás szakaszainak, illetve részeinek számával kapcsolatos összefüggéseket az alábbi ábrán mutatjuk be:

11

Az eljárás folyamata szempontjából nincs jelentősége annak, hogy az egyszerűsített és az egyszerű eljárásban pl. az alkalmasság vagy a kizáró okok igazolása eltér az általánostól.


37

Nincs tárgyalás

Van tárgyalás

Egyszerű eljárás

Hirdetmény nélküli tárgyalásos

Versenypárbeszéd 1. szakasz 2. szakasz

Meghívásos 1. szakasz 2. szakasz Tárgyalásos hirdetménnyel 1. szakasz 2. szakasz

Keretmegállapodásos 1. rész 2. rész

Nyílt

Egyszerűsített eljárás

Megjegyzés: szaggatott vonallal vannak azok az esetek jelölve, ahol mindkét variáció előfordulhat. Amennyiben az eljárásban (illetve annak adott szakaszában vagy részében) nem lehet tárgyalni, a nyílt eljárás forgatókönyve érvényesül, különösen ami az ajánlati kötöttséget illeti. Ha a tárgyalás lehetősége adott, a tárgyalások általános szabályai szerint folyik az eljárás.


38

Az alábbi illusztráción pedig az látható, hogy mikor indul egy eljárás, illetve annak valamely szakasza (része) hirdetménnyel:

Hirdetményt kell közzétenni

Nem kell hirdetményt közzétenni

Egyszerű eljárás

Hirdetmény nélküli tárgyalásos

Versenypárbeszéd 1. szakasz 2. szakasz

Meghívásos 1. szakasz 2. szakasz Tárgyalásos hirdetménnyel 1. szakasz 2. szakasz

Keretmegállapodásos 1. rész 2. rész

Nyílt

Egyszerűsített eljárás

Ismét szaggatott vonallal vannak azok az esetek jelölve, ahol mindkét variáció előfordulhat.


6.

A

NYÍLT ELJÁRÁS BEMUTATÁSA

39

MOZZANATAINAK

IDŐRENDI

Az előző fejezetben áttekintést kaphattak a közbeszerzési eljárás egyes típusairól, azok főbb jellemzőiről, illetve a különböző eljárásfajták egymáshoz való viszonyáról. A következőkben egy nyílt eljárást alapul véve fogjuk végigkísérni azokat a főbb eljárási cselekményeket, amelyek ismerete elengedhetetlen az eredményes ajánlattétel szempontjából. E fejezet alapján tehát megismerhetik a közbeszerzési eljárások lefolytatásának rendjét és mentetét, főbb csomópontjait és sajátosságait, és – szándékunk szerint – támpontot kaphatnak az ajánlatkérői magatartások megfelelő értelmezéséhez. A Kbt. az ajánlattevőkre nézve kevés kifejezett rendelkezést tartalmaz. Ennek oka, hogy a Kbt. a közbeszerzési szabályozás célkitűzéseivel összhangban elsősorban az ajánlatkérők magatartására irányadó, a közbeszerzési eljárás lefolytatásával összefüggő kötelező szabályokat tartalmazza teljes körűen. Az ajánlattevőként induló szervezetek dolga „csak” annyi, hogy az ajánlatkérő által előírt versenyeztetési feltételeknek megfeleljenek és ennek érdekében szabályozott eljárás keretében ajánlatot tegyenek. Ez naprakész közbeszerzési ismereteket, pályázatírási rutint és nem utolsó sorban fegyelmezettséget igényel. A vállalkozásoknak mindenek előtt tudniuk kell, hogy az ajánlattevővé válásnak különös feltételei nincsenek, a törvény nem határoz meg olyan előzetes feltételt, amelyet az ajánlattevőnek az ajánlat benyújtása előtt teljesítenie kellene. A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 4. § 1. pontja értelmében ajánlattevő az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, aki, illetőleg amely a közbeszerzési eljárásban ajánlatot tesz; ajánlattevőnek minősül a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe is. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az ajánlattevőknek személyükben ne kellene az ajánlatkérő által a Kbt. alapján meghatározott feltételeknek (lásd különösen az alkalmassági feltételeket és a kizáró okokat) megfelelniük, illetve ajánlatuknak a Kbt.-ben, és az eljárást megindító felhívásban előírtaknak mindenben eleget tenniük.

40

6.1.


A beszerzések éves szintű tervezése, a közbeszerzési eljárás előkészítése

A közbeszerzési eljárás az ajánlatkérő szemszögéből az eljárás megtervezésével, előkészítésével veszi kezdetét. A Kbt. e tekintetben meglehetősen részletes rendelkezéseket tartalmaz, ahogyan az eljárások dokumentálására is. Az előkészítés körébe tartozó jogintézmények mindamellett, hogy az eljárások átláthatóságának erősítése irányába hatnak, komoly gyakorlati jelentőséggel bírnak. Az ajánlatkérő szempontjából vitathatatlan, hogy a sikeres és eredményes beszerzés nagymértékben az eljárás megfelelő előkészítésén múlik. Az átgondolatlan, nem kellően előkészített közbeszerzési eljárás következménye lehet, hogy az ajánlatkérő beszerzése nem vagy nem a tervei szerint valósul meg. Nyilvánvaló, hogy a megfelelően előkészített eljárás előnyeit az ajánlattevők is élvezik, hiszen a jól definiált, egyértelmű ajánlatkérői előírások – amelyek alapvetően az eljárás megtervezettségén és a jó előkészítésen múlnak – megkönnyítik az ajánlattevők dolgát.

6.1.1. Az éves összesített közbeszerzési terv Az intézmény célja, hogy rászorítsa az ajánlatkérőket tervezett közbeszerzéseik számbavételére. A közbeszerzések kellő időben történő áttekintése elősegítheti, hogy az ajánlatkérők ne tagolják azokat a részekre bontás tilalmába ütköző módon, és ezáltal csökkenjen az ezzel kapcsolatos jogsértések száma. A klasszikus ajánlatkérőknek – minden költségvetési év elején – lehetőleg április 15-éig kell elkészíteniük az éves összesített közbeszerzési tervet. E kötelezettség nem terheli a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezetet, illetve a közszolgáltatókat. A terv nyilvános; azaz az ajánlatkérőknek biztosítaniuk kell a beszerzési tervhez való hozzáférést. Az ajánlatkérők e kötelezettségnek jellemzően a saját honlapjukon való közzététellel lesznek eleget. Fontos megemlíteni, hogy az ajánlatkérő a tervben foglaltaktól eltérhet, szükség szerint változtathat az abban foglaltakon, amennyiben ez indokolt. Ez egyfelől azt jelenti, hogy az ajánlatkérő a terv elkészítése előtt is indíthat közbeszerzési eljárást, illetve a terv elkészítését követően is lefolytathatja az olyan közbeszerzésére vonatkozó eljárást, amely nem szerepelt a tervben. Ennek feltétele, hogy a módosítást előre nem látható beszerzési igény vagy egyéb


41

változás tegye szükségessé. A terv továbbá nem teremt az ajánlatkérő számára kötelezettséget az abban foglalt eljárások lefolytatására. Jóllehet a Kbt. nem tartalmaz arra vonatkozó eligazítást, hogy az éves tervben az ajánlatkérőknek pontosan milyen információkat kell feltüntetniük, azonban javasolható a tervet olyan módon elkészíteni, amely különbséget tesz a közösségi szintű, a nemzeti értékhatáros rezsim alá eső, illetve az egyszerű közbeszerzési eljárások között, és amely a tervezett eljárásfajtákat is számba veszi. A közbeszerzési terv összeállításánál célszerű az ajánlatkérőknek figyelemmel lenni arra a szempontra, hogy a terv a jövőre nézve valóban segítse munkájukat; abból a tervezett beszerzések ütemezése, fedezete is megállapítható legyen. A beszerzési terv ugyanis nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a beszerzések kellő időben kerüljenek kiírásra.

6.1.2. Előzetes összesített tájékoztató Az előzetes összesített tájékoztató is a beszerzések éves szintű tervezése körébe tartozó intézmény, amely ugyancsak tervszerű, átfogó gondolkodást igényel az ajánlatkérőtől. Az előzetes tájékoztatás elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a potenciális ajánlattevők, a piaci szereplők időben tájékoztatást kaphassanak az ajánlatkérők által tervezett nagyobb beszerzésekről és annak főbb paraméterei ismeretében esetleg saját kapacitásaikat is ennek megfelelően alakítsák. Az ajánlatkérő előzetes összesített tájékoztatót készíthet a közösségi és a nemzeti értékhatár szerinti közbeszerzési eljárások esetén a kivételi körbe nem tartozó és az adott eljárásrend szerinti értékhatárokat elérő értékű árubeszerzéseiről és szolgáltatás megrendeléseiről; közösségi közbeszerzési eljárások esetén feltétele, hogy az ajánlatkérő árbeszerzéseinek és szolgáltatás megrendeléseinek az egybeszámítási szabályokra tekintettel is meghatározott becsült összértéke elérje vagy meghaladja a 750 000 eurót (azaz a 188.446. 933 forintot). Az előzőek szempontjából a 4. számú melléklet szerinti szolgáltatásokat nem kell figyelembe venni. Az ajánlatkérő az építési beruházásairól is készíthet előzetes összesített tájékoztatót; közösségi eljárásrend szerinti közbeszerzések esetén azzal a feltétellel, ha annak becsült értéke eléri vagy meghaladja az építési beruházásra irányadó közösségi értékhatárt, vagyis az 5 278 000 eurót (azaz 1 326.163.884 forintot).

42


A Kbt. ugyan nem ír elő kötelező jellegű határidőt az előzetes összesített tájékoztató elkészítése vonatkozásában, a jogszabályban szereplő, „a költségvetési év kezdetét követően” kitétel azt sugallja, hogy az ajánlatkérők, ha élni kívánnak a tájékoztató elkészítésének lehetőségével, ne késlekedjenek ezt megtenni. Megjegyzendő, hogy az előzetes összesített tájékoztató csak a beszerzések előrejelzésére szolgál: nem teremt ugyanis kötelezettséget az eljárások lefolytatására. Annak ellenére, hogy az előzetes összesített tájékoztató készítése nem kötelező, mégis érdemes élni vele, ugyanis a Kbt. szabályaival összhangban elkészített és határidők figyelembe vételével közzétett tájékoztató hirdetmény az ajánlatkérőknek határidő-kedvezményt biztosít az adott közbeszerzési eljárás tekintetében.

6.1.3. Az eljárások belső felelősségi rendje és dokumentálása, az eljárásokban szükséges szakértelem biztosítása Az eljárás belső felelősségi rendje Az eljárások megfelelő előkészítéséhez, szakszerűségéhez szorosan kapcsolódik az eljárások felelősségi rendjének meghatározása. A Kbt. fontos elvárásként fogalmazza meg az ajánlatkérőkkel szemben, hogy határozzák meg az eljárás teljes menetét lefedően – ideértve az előkészítést, az eljárás lefolytatását, illetve a belső ellenőrzést is – annak felelősségi rendjét az ajánlatkérő nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyek, szervezetek felelősségi körének egyértelművé tételével. A törvény az ajánlatkérők döntési kompetenciájába utalja, hogy a felelősségi rend meghatározása milyen formában – például az adott szervezet szervezeti és működési szabályzatában vagy különálló közbeszerzési szabályzatban – történjen, mint ahogyan azt is, hogy az ajánlatkérő általános – valamennyi eljárására kiterjedő – vagy legkésőbb az adott közbeszerzési eljárás előkészítését megelőzően meghatározandó egyedi felelősségi rend meghatározásával tesz eleget kötelezettségének. E döntést nyilvánvalóan befolyásolja az ajánlatkérő beszerzéseinek száma és gyakorisága. Az eljárás dokumentálása Általános érvényű szabály, hogy az eljárások dokumentálásának rendjét is pontosan rögzíteni kell.


43

Az átláthatóság erősítésének igénye húzódik meg azon rendelkezés mögött is, amely a közbeszerzési eljárás teljes körű, annak minden elemére kiterjedő dokumentálási kötelezettséget ír elő az ajánlatkérők számára. Az eljárások utólagos ellenőrizhetőségét szolgálja továbbra is az a szabály, amely értelmében az ajánlatkérők az eljárás lezárulásától, illetve a szerződés teljesítésétől számított öt évig kötelesek megőrizni az eljárás dokumentumait. Szakértelem biztosítása Az eljárások eredményességének és sikerének záloga a megfelelő előkészítésen túl, hogy az eljárásban az ajánlatkérő oldalán szakértelemmel rendelkező személyek vegyenek részt. Az ajánlatkérőnek az eljárás teljes folyamatában, annak minden pontján biztosítania kell a megfelelő szakértelmet. Így az eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése, az ajánlatok értékelése során, valamint az eljárás más szakaszában is gondoskodnia kell arról, hogy a nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyek, szervezetek rendelkezzenek a szükséges szaktudással. Természetes, hogy az ajánlatkérő nem rendelkezik valamennyi, általa megvalósítani kívánt, sok esetben igen komplex beszerzés vonatkozásában a megkívánt szakmai ismeretekkel. A törvény egyértelművé teszi, hogy a megfelelő szakértelem alatt a közbeszerzés tárgya szerinti, a közbeszerzési és pénzügyi szakértelmet egyaránt érteni kell.

6.2.

Összeférhetetlenség a közbeszerzési eljárásban

Az eljárások előkészítéséhez kapcsolódóan kell szólnunk az összeférhetetlenség intézményéről. A vonatkozó szabályokat a Kbt. 10. §-a tartalmazza. Az összeférhetetlenségi szabályok a verseny tisztasága és az eljárás két főszereplője közti összefonódás megakadályozása érdekében, az érintett kör pontos meghatározásával, tiltják az olyan potenciális ajánlattevők – a Kbt. szóhasználatában érdekelt gazdálkodó szervezetek –, továbbá az érdekelt gazdálkodó szervezetekkel a Kbt. szerinti viszonyban álló személyek, szervezetek ajánlatkérő általi bevonását, akik az adott eljárásban ajánlatot tudnának tenni. A Kbt. ennek érdekében tehát pontosan meghatározza azt a személyi kört, akiket az ajánlatkérő nem vehet igénybe a közbeszerzési

44


eljárás előkészítésében, a felhívás, illetve a dokumentáció elkészítésében vagy az eljárás más szakaszában. Hangsúlyozni szükséges, hogy az összeférhetetlenségi szabályokat valamennyi közbeszerzési eljárásban érvényesíteni kell, így az ajánlatkérőnek minden esetben meg kell tennie a megfelelő intézkedéseket az összeférhetetlenségi esetek bekövetkezésének elkerülése érdekében. A Kbt. 10. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetőleg az eljárásba nem vonható be a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: érdekelt gazdálkodó szervezet), illetőleg az olyan személy vagy szervezet, aki, illetőleg amely - az érdekelt gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll; - az érdekelt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja; - az érdekelt gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik; - az a)-c) pont szerinti személy hozzátartozója. (2) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdést, ha az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt érdekelt gazdálkodó szervezet, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt személlyel vagy szervezettel az (1) bekezdés a)d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodó szervezet írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként. (3) A közbeszerzési eljárás előkészítésébe vagy más szakaszába bevont bármely személy vagy szervezet a közbeszerzési eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó. Fentiekre tekintettel a potenciális ajánlattevőknek tehát különös figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő oldalán, nevében történő eljárásuk a Kbt. 10. §-a alapján összeférhetetlenséget eredményezhet. Ugyanakkor nyilvánvalóan nincs értelme a tiltásnak, ha az érintett szervezet nem is kívánna az adott eljárásban sem ajánlattevőként, sem alvállalkozóként részt venni. Ezért az ilyen esetekre a jogalkotó kivételt teremtett az összeférhetetlenség általános szabálya alól (l! Kbt. 10. §-ának idézett (3) bekezdését).


45

Az összeférhetetlenségi szabályok betartására az ajánlatkérőnek az eljárás teljes folyamatában ügyelnie kell. Ugyanakkor vannak olyan „méltányolható” esetek, amikor elkerülhetetlen az adott érdekelt gazdálkodó szervezetnek az ajánlatkérő általi bevonása, ugyanakkor ez olyan csekély mértékű, hogy nem indokolt az összeférhetetlenség jogkövetkezményének alkalmazása. A Kbt. – főszabály szerint – 2006. január 15-étől hatályos módosítása eredményeképpen a Kbt. tartalmazza azokat az eseteket is, amikor az adott szervezetnek vagy személynek az eljárás előkészítésébe való „bevonása” nem minősül az összeférhetetlenség megsértésének [Kbt. 10. § (6) bekezdés]. Így nem minősül az összeférhetetlenségi szabályok alkalmazása szempontjából a közbeszerzési eljárás előkészítésébe bevont személynek (szervezetnek) az, akitől az ajánlatkérő a helyzet-, illetőleg piacfelmérés, továbbá a közbeszerzés becsült értékének felmérése érdekében, kizárólag az ezekhez szükséges adatokat közölve és a közbeszerzés időpontjának megjelölése nélkül kér tájékoztatást feltéve, hogy az ajánlatkérő nem közölt a közbeszerzési eljárás során az összes ajánlattevő (részvételre jelentkező) részére rendelkezésre bocsátott adatok körét meghaladó többletinformációt. Ugyancsak nem minősül az eljárás előkészítésébe történő bevonásnak, ezért az összeférhetetlenség szempontjából nem releváns, ha az ajánlatkérő a támogatásra irányuló igény benyújtásához szükséges árajánlatot kapott, feltéve, hogy az ajánlatkérő ez esetben sem közölt a közbeszerzési eljárás során az összes ajánlattevő (részvételre jelentkező) részére rendelkezésre bocsátott adatok körét meghaladó többletinformációt. Felhívjuk a figyelmet, hogy a Közbeszerzések Tanácsa 6/2004. számú ajánlása részletesen foglalkozik a 10. § részletszabályaival.

6.3.

Eljárási cselekmények ajánlattételi határidő lejárta előtt

6.3.1. Az eljárást megkezdő felhívás A közbeszerzési eljárás az ajánlati, részvételi felhívás feladásával vagy ajánlattételi felhívás megküldésével indul.12 Ezek alapján az érintett szervezetnek abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy kíván-e a közbeszerzési eljáráson ajánlattevőként részt venni, szakterülete, tevékenységi köre, kapacitásai lehetővé teszik-e számára az adott eljárásban az ajánlattételt.

12

A hirdetmények közzétételéről a 6.4. pontban olvashatnak

46


Amennyiben az érdekelt gazdálkodó szervezet úgy ítéli meg, hogy az adott beszerzési tárgy megfelel a tevékenységi körének, adottságának, egybevág az üzletpolitikai célkitűzéseivel és ezért ajánlatot kíván tenni, első lépésként az eljárást megindító felhívást kell körültekintően áttanulmányoznia. A felhívás tartalmazza az ajánlattétel szempontjából meghatározó információkat, amelyek alapján az ajánlattevőnek meg kell tudnia ítélni, hogy képes-e ajánlatot tenni. A teljesség igénye nélkül az eljárást megkezdő felhívással kapcsolatban az alábbiakat emeljük ki. A felhívásnak egyértelműen tartalmaznia kell a beszerzés tárgyát és mennyiségét. A közbeszerzés tárgyának, mennyiségének egyértelműen ki kell derülnie a felhívásból. Az ajánlatkérőnek ezt olyan pontossággal és részletességgel kell meghatároznia, amelyből beazonosítható a beszerzés tárgya, továbbá amely alapján az ajánlattevők el tudják dönteni, hogy az ajánlatkérői igényt egyedül vagy más ajánlattevőkkel közösen vagy alvállalkozó bevonásával tudják-e teljesíteni. A felhívásból ki kell derülnie, hogy az ajánlattevőnek milyen tevékenységeket kell ellátnia az eljárást követően megkötött szerződés alapján. A közbeszerzés tárgyára vonatkozó információkat a nemzeti értékhatár szerinti eljárások meghirdetésére vonatkozó hirdetményminta13 (a továbbiakban: irányadó hirdetményminta) II.1. 5.)II.1.7) pontjai tartalmazzák. A közbeszerzés tárgyának meghatározásához szorosan kapcsolódik a műszaki leírás megadásának a kötelezettsége is, amelyet az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban kell megadnia. A műszaki leírás a beszerzés tárgyának jogszabályokkal összhangban álló meghatározása és a megfelelő ajánlattétel szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír. A műszaki leírás alapvetően azon előírásoknak az összessége, amelyek meghatározzák – természetesen a vonatkozó szabályokkal, tanúsítványokkal 13

A felhívás egyes tartalmi elemei bemutatásánál a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények, a bírálati összegezések és az éves statisztikai mintáiról szóló 2/2006. (I.13.) IM rendeletnek a Kbt. VI. fejezete – nemzeti eljárásrend – alkalmazásában irányadó, az ajánlati /részvételi felhívás hirdetménymintáját tartalmazó 5. számú mellékelte vonatkozó pontjaira hivatkozunk.


47

stb. összhangban – az ajánlatkérőnek a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos elvárásait, a műszaki, minőségi követelményeket, a teljesítményre, a műszaki paraméterekre, a minőségbiztosításra, az alkalmazott előállítási technológiára, csomagolásra, jelölésre vonatkozó adatokat. A Kbt. általános érvénnyel fogalmazza meg, hogy a műszaki leírást valamennyi felhasználó szempontjait figyelembe véve kell meghatározni, ezen belül, amennyiben a közbeszerzés tárgyára nézve értelmezhető, biztosítani kell a fogyatékkal élők számára is a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést. Adott esetben a műszaki leírás részét képezik a környezetvédelmi teljesítményre vonatkozó leírások is. A műszaki leírás meghatározása során figyelemmel kell lenni az alapelvekben megfogalmazott általános szempontokra, különösen az egyenlő bánásmód és az ajánlattevők esélyegyenlőségének biztosítására. Ez azt jelenti, hogy a műszaki leírást nem lehet oly módon megfogalmazni és azzal a céllal alkalmazni, hogy az ajánlatkérő az ajánlattételből bizonyos ajánlattevőket vagy árukat kizárjon, továbbá, hogy azok hátrányos vagy előnyös megkülönböztetését okozza. Ennek biztosítása érdekében az ajánlatkérőnek a műszaki leírást kizárólag a Kbt. 58. §-ában szabályozott módokon lehet meghatároznia. Azaz - építési beruházási munkák tervezése, számítása és kivitelezése, illetve a termék alkalmazása tekintetében az európai szabványokat közzétevő nemzeti szabványokra, európai műszaki engedélyre, közös műszaki előírásokra, nemzetközi szabványokra, az európai szabványügyi szervezetek által kidolgozott műszaki ajánlásra, ezek hiányában nemzeti szabványokra, nemzeti műszaki engedélyre, illetve nemzeti műszak engedélyre történő hivatkozással vagy - az elvárt teljesítménymeghatározásával vagy

illetve

funkcionális

követelmények

- előző lehetőségeket kombinálva kell az ajánlatkérőnek megadnia. Fontos kiemelni, hogy önmagában nem ellentétes a törvény rendelkezéseivel, ha az ajánlatkérő – amennyiben azt a közbeszerzés tárgyának egyértelmű és közérthető meghatározása szükségessé teszi – a közbeszerzési műszaki leírásban meghatározott gyártmányú, eredetű, típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, személyre, illetőleg szabadalomra vagy védjegyre hivatkozik, ám a megnevezés csak a közbeszerzési tárgy jellegének egyértelmű meghatározását szolgálhatja, nem lehet kizárólagos. Ez esetben a leírásnak tartalmaznia kell azt is, hogy a megnevezés csak a

48


tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt, és a megnevezés mellett a „vagy azzal egyenértékű” kifejezést kell szerepeltetni. A beszerzés mennyiségének meghatározása is döntő fontosságú információ az ajánlattevők számára. A beszerzés mennyiségének főszabály szerint pontosan kell szerepelnie a felhívásban. Amennyiben az ajánlatkérő valamilyen okból nem képes a beszerzés mennyiségének egzakt módon történő megadására, ezt megteheti úgy is, hogy annak legalacsonyabb vagy a legmagasabb mennyiséget vagy értéket adja meg és kiköti az ettől való eltérés lehetőségét, előírva az eltérés százalékos mértékét. A beszerzés mennyiségére vonatkozó információkat az ajánlatkérőnek az irányadó hirdetményminta II.2.1.) pontjában kell szerepeltetnie. A felhívásból [II.1.7.) és II.1.8.) pontok] az ajánlattevők számára egyértelműen ki kell derülnie annak is, hogy az eljárásban van-e lehetőség a részajánlat és a többváltozatú ajánlat tételére. Hangsúlyozni szükséges, hogy a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő nem köteles a részajánlat-tételre lehetőséget biztosítani, ez saját döntésének a függvénye. Az ajánlatkérő döntését e tekintetben nyilvánvalóan a beszerzés tárgyának természete (van-e olyan szempont, amely miatt a beszerzés tárgya célszerűen, akár a beszerzés időbeli ütemezése, akár a teljesítés helye szerint osztható), továbbá az ajánlatkérőnek az adott beszerzési tárggyal kapcsolatos elvárásai (megfelelő-e számára, ha adott beszerzési igényére több ajánlattevővel kell szerződést kötnie) fognak meghatározni. Amennyiben az ajánlatkérő lehetővé tette a részajánlatot, a felhívásból megállapíthatónak kell lennie, hogy a részajánlatoknak a beszerzés pontosan mely részeire kell vonatkozniuk, illetve, hogy milyen módon tehető részajánlat. A többváltozatú ajánlattétel egy beszerzési igény eltérő minőségi tényezők alapján, alternatív megoldási javaslatokkal történő kielégítését jelenti. A többváltozatú ajánlattétel lehetővé tételének feltétele, hogy az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálási szempontot alkalmazza az eljárásban. Többváltozatú ajánlattétel biztosítása esetén az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban meg kell határoznia, hogy a változatoknak milyen minimum követelményeknek kell megfelelniük és azokat milyen egyéb követelmények szerint kell elkészíteni.


49

A felhívásban az ajánlatkérő köteles hivatkozni a kizáró okokra és azok fenn nem állásának igazolási módjaira. Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, vagy alvállalkozó, akivel szemben a Kbt. szerinti kizáró ok áll fenn. Az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból az ajánlattevőt, aki – illetve akinek alvállalkozója – a kizáró okok ellenére nyújtotta be ajánlatát, vagy a kizáró ok részéről az eljárás során következett be. A kizáró okokkal kapcsolatos információkat a vonatkozó hirdetményminta III.2.1) pontja tartalmazza. Az ajánlattevőktől elvárt alkalmasság szintén meghatározó fontosságú információ az ajánlattevők számára. A felhívásból egyértelműen ki kell derülnie, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevők/alvállalkozók pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki illetőleg szakmai alkalmasságának megítéléséhez milyen minimumkövetelményeket támaszt, továbbá, hogy az ajánlattevők miként igazolhatják alkalmasságukat a szerződés teljesítésére. Az ajánlattevők a vonatkozó hirdetményminta III.2.2.)-III.2.3.) pontjaiban találják az erre vonatkozó előírásokat. A kizáró okokról és alkalmasság igazolásáról a későbbiekben részletesen külön is szólunk (l! 6.3.2.és 6.3.3. pontokat). A felhívásnak tartalmaznia kell továbbá az ajánlatok bírálati szempontját [l! vonatkozó hirdetményminta IV.2) Bírálati szempontok című pontja], ami a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás és az összességében legelőnyösebb ajánlat lehet. A legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás szerinti értékelésnél az eljárás nyertese az a szerződés teljesítésére alkalmasnak bizonyult és érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevő lesz, aki a legalacsonyabb összegű ajánlati árat adta. Amennyiben az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat szerinti értékelést választja, a felhívásban egyértelműen meg kell határoznia a részszempontokat (alszempontokat), azok súlyszámát, a részszempontokhoz tartozó pontszámok alsó és felső határát, illetve az értékelés módszerét [utóbbiak a vonatkozó hirdetményminta „Kiegészítő információk” című részében, a VI.3.8.1)-VI.3.8.2) pontok alatt találhatók]. Az elbírálási szempontok meghatározásánál a leglényegesebb szempont az, hogy ez alapján az ajánlatkérő az ajánlatokat objektív, az ajánlattevők által is kiszámítható mérce alapján egymással össze tudja hasonlítani. Jóllehet a Kbt. lehetőséget biztosít arra, hogy az elbírálási részszempontok ne kizárólag mennyiségi, hanem más módon értékelhető tényezőkön – például a közbeszerzés tárgya esztétikai tulajdonságainak, a gazdaságosság-


50

költséghatékonyság, a pótalkatrészek, környezetvédelmi tulajdonságok szempontjainak figyelembe vételén – alapuljanak, ez nem jelenti azt, hogy az ajánlatokat az ajánlatkérőnek ne objektív módon kellene összehasonlítania. Amennyiben az ajánlatkérő nem mennyiségi, hanem más módon értékelhető tényezőket kíván figyelembe venni az értékelés során – az objektív összehasonlíthatóság követelménye miatt – előzetesen pontosan meg kell adnia azokat a viszonyítási pontokat, amelyek alapján az ajánlattevők képet alkothatnak arról, hogy a megajánlásaik az ajánlatkérői preferencián hová esnek. Az összességében legelőnyösebb ajánlat szerinti elbírálás esetén az ajánlatkérő a beérkezett és érvényes ajánlatoknak a bírálati részszempontok szerinti tartalmi elemeit az ajánlati felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli a szintén előzetesen meghatározott módszer szerint, majd az egyes tartalmi elemekre adott étékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek a fentiek szerint meghatározott összpontszáma a legmagasabb. A Közbeszerzések Tanácsa 2/2004. (K.É.84.) számú, az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása esetén alkalmazható módszerekről és az ajánlatok elbírálásáról szóló ajánlása további eligazítással szolgál többek között az értékelés során alkalmazható egyes módszerekről. Az ajánlattételi határidőnek minden esetben egyértelműen ki kell derülnie a felhívásból, amit a vonatkozó hirdetményminta IV.3.4.) pontja tartalmaz. Az ajánlattételi határidő az ajánlat elkészítésére és benyújtására nyitva álló időtartam. Az ajánlattételi határidőt az ajánlatkérő a felhívásban köteles meghatározni. Az ajánlattételi határidőt az ajánlatkérőnek minden esetben úgy kell meghatároznia, hogy elegendő időtartam álljon az ajánlattevők rendelkezésére a megfelelő ajánlattételhez. Azzal együtt, hogy az ajánlattételi határidő minimális időtartamát a Kbt. az eljárás fajtájától, illetve bizonyos eljárási cselekményektől függően eltérően határozza meg, azt hogy adott esetben az ajánlatkérő által meghatározott ajánlattételi határidő elegendő-e a megfelelő ajánlattételhez, mindenkor az eset összes körülményére figyelemmel lehet megítélni. Az ajánlati felhívás tartalmazza továbbá a következőket: -

megkötendő szerződésre vonatkozó leglényegesebb feltételeket [például teljesítési határidő – II.3) pont –, fizetési feltételek, szerződést biztosító mellékkötelezettségek – III.1) pont],

Vállalkozók Európában -

-

51

eredményhirdetés és a szerződéskötés tervezett időpontját [l! VI.3.2) és VI.3.3) pontokat], a dokumentáció beszerzésének határidejét, pénzügyi feltételeit [a hirdetményminta IV.3.3) pontja tartalmazza az adatokat], a dokumentáció rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos további információkat [l! VI.3.7.1)-VI.3.7.2) pontok] a hiánypótlással kapcsolatos információkat [hirdetményminta VI.3.1) pontja] az esetleges konzultáció, helyszíni bejárás helyét és időpontját, továbbá az ajánlati biztosítékra vonatkozó információkat szintén a felhívás tartalmazza [vonatkozó hirdetményminta VI.3.11) pontja az Egyéb információk körében]

Általános előírás, hogy az ajánlatkérőnek a felhívást úgy kell elkészítenie, hogy az alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek.

6.3.2. Kizáró okok A kizáró okok azokat a körülményeket és tényeket jelölik, amelyek az ajánlattevő közbeszerzési eljáráson való részvételének objektíve akadályát képezik. A közbeszerzési eljárásban csak olyan ajánlattevők és alvállalkozók vehetnek részt, amelyekkel szemben a törvényben meghatározott és az ajánlatkérő által előírt kizáró okok nem állnak fenn. A kizáró okok rendszerében különbséget kell tenni kötelező, illetve fakultatív – tehát az ajánlatkérő mérlegelésén alapuló – kizáró körülmények között. Törvény erejénél fogva képez kizáró okot a csőd- és felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt állás, az egy évnél régebbi köztartozás, a hamis adatszolgáltatás miatt az eljárásból történő kizárás vagy a hamis adatszolgáltatás tényének jogerős megállapítása. Kötelező jellegű kizáró körülmény az is, ha az ajánlatkérő gazdasági, illetve szakmai tevékenységével összefüggésben jogerős bírósági ítéletben megállapított bűncselekményt követett el, míg nem mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. Nem vehet rész a közbeszerzési eljárásban továbbá az sem, akit a közbeszerzési eljárásokban való részvételétől jogerősen eltiltottak, vagy tevékenységét felfüggesztette, vagy akinek tevékenységét felfüggesztették.

52


2005-ös jogszabály-módosítás következtében egészült ki a kötelező kizáró okok rendszere azon esettel, amely a foglalkoztatásügyi jogszabálysértések egy meghatározott köréhez kapcsol kizárási körülményt. E szerint nem vehet részt a közbeszerzési eljárásban az, aki a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével, a bejelentési kötelezettség elmulasztásával, illetve a külföldiek foglalkoztatásával összefüggő kötelezettség teljesítésével összefüggésben követett el jogsértést. A 2006. január 15-étől hatályos átfogó módosítás eredményeképpen egészült ki a kötelező kizáró okok köre egyes gazdasági bűncselekmények – például vesztegetés, pénzmosás – elkövetéséhez, illetve a bűnszervezetben való részvételhez fűződő kizáró okkal. Az ajánlatkérőnek az eljárásból ki kell zárnia továbbá az olyan ajánlattevőt, aki, illetőleg akinek a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója –

–

három évnél nem régebben súlyos, jogszabályban meghatározott szakmai kötelezettségszegést vagy szakmai etikai szabályokba ütköző cselekedetet követett el, vagy korábbi – három évnél nem régebben lezárult – közbeszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségét súlyosan megszegte, amelyet az ajánlatkérő bizonyítani tud; az eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése során hamis adatot szolgáltatott, illetőleg hamis nyilatkozatot tett.

Választható esetként szabályozza a Kbt. az ajánlattevő gazdálkodásával, szakmai tevékenységével összefüggő, továbbá meghatározott versenyjogi jogsértéseket, illetve az ajánlatkérő mérlegelheti, hogy kizáró okként jelöli-e meg a korábbi közbeszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettség súlyos megszegését. Fakultatív kizáró ok az is, ha az ajánlattevő a letelepedése szerinti országban nincsen bejegyezve, illetve ha a szolgáltatás nyújtásához a letelepedése szerinti országban előírt szükséges engedéllyel, jogosítvánnyal, illetve előírt szervezeti, kamarai tagsággal nem rendelkezik. A közösségi és nemzeti értékhatár szerinti közbeszerzési eljárásokban a kötelező kizáró okok vizsgálatától az ajánlatkérő nem tekinthet el, míg nemzeti értékhatárt el nem érő beszerzések esetében, az úgynevezett egyszerű eljárás során az ajánlatkérő döntésétől függ, hogy vizsgálja-e a kizáró okok fennállását. Fontos megemlíteni, hogy amíg a kizáró okok egy része [Kbt. 60. §-a (1)


53

bekezdésében foglalt, továbbá az ajánlatkérő döntésétől függően a 61. § d)e) pontjaiban meghatározott kizáró okok] az ajánlattevőn túl az ajánlattevő által igénybe vett valamennyi alvállalkozóra is vonatkozik, míg más része [Kbt. 60. § (1) bekezdés, továbbá ugyancsak az ajánlatkérői előírás függvényében a 61. § a)-c) pont] az ajánlattevők és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók esetében vizsgálható. A kizáró okokkal kapcsolatos igazolások módjait a Kbt. 63. § (2)–(3) bekezdései tartalmazzák. Az egyes kizáró okokat és azok igazolásának módjait a Közbeszerzések Tanácsa tájékoztatója rögzíti. A kizáró okok rendszerének könnyebb áttekinthetősége érdekében a kizáró okokat és a hozzájuk tartozó igazolási módokat az alábbi táblázat szemlélteti. Kizáró okok

Az igazolás módja

A) Kbt. 60. § (1) bekezdés a) végelszámolás alatt áll, vagy az ellene az illetékes cégbíróság indított csődeljárás vagy felszámolási nyilvántartásának kivonata eljárás folyamatban van; (cégkivonat, cégmásolat, vagy cégbizonyítvány14 b) tevékenységét felfüggesztette vagy az illetékes cégbíróság akinek tevékenységét felfüggesztették; nyilvántartásának kivonata, illetve nem cég keretében folytatott tevékenységek esetében, vagy amennyiben az adott szervezet tevékenységének felfüggesztésére a cégbíróságon kívül más hatóság is jogosult, közjegyző által hitelesített nyilatkozat c) gazdasági, illetőleg szakmai 1. magánszemély esetében tevékenységével kapcsolatban jogerős hatósági erkölcsi bizonyítvány bírósági ítéletben megállapított bűncselekményt követett el, amíg a 2. cég esetében az illetékes 14

Közhitelesen a cégbíróság, az Igazságügyi Minisztérium szervezeti egységeként működő Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat és a közjegyző jogosult fentiek kibocsátására.

54


büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült; illetőleg akinek tevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 5. §-a (2) bekezdésének b), illetőleg f) pontja alapján a bíróság jogerős ítéletében korlátozta, az eltiltás ideje alatt, illetőleg ha az ajánlattevő tevékenységét más bíróság hasonló okból és módon jogerősen korlátozta; d) közbeszerzési eljárásokban való részvételtől jogerősen eltiltásra került, az eltiltás ideje alatt; e)egy évnél régebben lejárt adó-, vámfizetési vagy társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségének – a letelepedése szerinti ország vagy az ajánlatkérő székhelye szerinti ország jogszabályai alapján – nem tett eleget, kivéve, ha megfizetésére halasztást kapott;

cégbíróság kivonata

3. egyéb jogalanyok esetében közjegyző által hitelesített nyilatkozat

közjegyző nyilatkozat

által

hitelesített

a VPOP és a területileg illetékes APEH igazolása, vagy a területileg illetékes APEH által kiállított együttes adóigazolás15

f) korábbi – három évnél nem régebben közjegyző lezárult – közbeszerzési eljárásban hamis nyilatkozat adatot szolgáltatott és ezért az eljárásból kizárták, illetőleg a hamis adat szolgáltatását jogerősen megállapították;

15

nyilvántartásának

által

hitelesített

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 85/A. § (1) bekezdése alapján az adózó közbeszerzési eljárásban történő részvételhez ún. együttes adóigazolás kiállítását is kérheti az APEH-tól. Az együttes adóigazolás tartalmazza mind az állami adóhatóság, mind a vámhatóság által nyilvántartott köztartozást, illetőleg azok hiányát.

Vállalkozók Európában g) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével, a foglalkoztatásra irányuló bejelentési kötelezettség elmulasztásával és a külföldiek foglalkoztatásával összefüggő kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban – öt évnél nem régebben meghozott – jogerős közigazgatási, illetőleg bírósági határozatban megállapított és munkaügyi bírsággal vagy befizetésre kötelezéssel sújtott jogszabálysértést követett el;

55

1. a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény hatálya alá tartozó esetekben az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség nyilvántartásából nyilvánosságra hozott adatok alapján az ajánlatkérő ellenőrzi16

2. a munkaügyi ellenőrzés szempontjából a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény hatálya alá tartozó esetekben a Magyar Bányászati Hivatal igazolása személy h) a büntető törvénykönyv szerinti természetes bűnszervezetben részvétel – ideértve ajánlattevők esetében: hatósági bűncselekmény bűnszervezetben történő erkölcsi bizonyítvány∗ elkövetését is –, vesztegetés, vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban, az európai közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése, illetve pénzmosás bűncselekményt, vagy személyes joga szerinti hasonló bűncselekményt követett el, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetése jogerős bírósági ítéletben megállapítást nyert, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült.

16 ∗

A módosítás 2006. augusztus 24-étől hatályos. Tekintettel arra, hogy e kizáró ok csak természetes személyekre értelmezhető, egyéb ajánlattevőknek nem kell igazolást becsatolniuk, illetve erre vonatkozóan nyilatkozniuk.

56


C) Kbt. 61. § (1) bekezdés (a felhívás tartalmától függően) a) gazdasági, illetőleg szakmai tevékenységével kapcsolatban – öt évnél nem régebben meghozott – jogerős bírósági ítéletben megállapított jogszabálysértést követett el; b) a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 11. §-a, vagy az Európai Közösséget létrehozó szerződés 81. cikke szerinti – öt évnél nem régebben meghozott – jogerős és végrehajtható versenyfelügyeleti határozatban vagy a versenyfelügyeleti határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerős és végrehajtható határozatában megállapított és bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el versenyeztetési eljárás során; illetőleg ha az ajánlattevő ilyen jogszabálysértését más versenyhatóság vagy bíróság – öt évnél nem régebben – jogerősen megállapította, és egyúttal bírságot szabott ki; c) korábbi – öt évnél nem régebben lezárult – közbeszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségének megszegését jogerős közigazgatási, illetőleg bírósági határozat megállapította; d) a letelepedése szerinti ország nyilvántartásában nincs bejegyezve;

közjegyző által hitelesített nyilatkozat



cégnyilvántartás, bíróság-, a költségvetési szervek nyilvántartásának, illetve az egyéni vállalkozók jegyzői nyilvántartásának kivonata, valamint szolgáltatás megrendelésére irányuló


57

e) a szolgáltatás nyújtásához a letelepedése szerinti országban előírt engedéllyel, jogosítvánnyal, illetőleg előírt szervezeti, kamarai tagsággal nem rendelkezik.

közbeszerzési eljárás esetén – az előzőeken túl – köztestületi kamarák igazolása, illetve egyes tevékenységek esetében egy arra vonatkozó igazolás, hogy az érintett személy az adott gazdasági vagy szakmai tevékenység folytatására jogosult engedély vagy jogosítvány hiteles másolata, vagy – ha az a közbeszerzés tárgya tekintetében jogszabályi előírás – a szervezeti, köztestületi kamarai tagságról szóló igazolást

D) Kbt. 61. § (2) bekezdés az ajánlatkérő székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság által nyilvántartott, egy évnél régebben lejárt adófizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve, ha megfizetésére halasztást kapott

az illetékes önkormányzati adóhatóság/adóhatóságok (a jegyző/jegyzők) által kiállított igazolás/igazolások

6.3.3. Alkalmasság igazolása A közbeszerzési eljárás egyik fő célja, hogy az ajánlatkérő a pénzügyigazdasági és műszaki szempontból alkalmas, számára legkedvezőbb ajánlatot benyújtó ajánlattevővel kössön szerződést. Így érthető módon a közbeszerzési eljárás egyik sarkalatos pontja az ajánlattevők/alvállalkozók alkalmasságának vizsgálata. Ez minden eljárásban kötelező és taxatív lista alapján történik.17 Az ajánlatkérő nem tekinthet el sem az ajánlattevők pénzügyi, sem pedig műszaki alkalmasságának vizsgálatától. Az ajánlatkérőnek előre, átlátható módon, az eljárást megindító felhívásban kell meghatároznia, milyen feltételeket támaszt az ajánlattevőkkel szemben, milyen képességeket vár el tőlük. 17

E tekintetben az egyszerű és az egyszerűsített eljárás kivételt képez, ugyanis ezen eljárás-fajtáknál az ajánlatkérő a törvényben meghatározottaktól eltérő, ún. egyéb objektív alapú alkalmassági feltételt és igazolási módot is meghatározhat.

58


A pénzügyi alkalmassági szempontok az ajánlattevők tőkeerősségének, pénzügyi megbízhatóságának szondázására irányulnak – például az ajánlattevő beszámolójának benyújtásával bankszámla-forgalmának vagy az előző legfeljebb három év beszerzés tárgyával kapcsolatos forgalmának igazolásával –míg a műszaki alkalmasság vizsgálata az ajánlattevő tapasztalatának, szakmai felkészültségének feltérképezését szolgálja. Az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy az alkalmassági követelményekkel összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére. Az ajánlatkérőnek a Kbt. 69. § (3) bekezdése értelmében az alkalmassági igazolásokat a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, míg az alkalmatlanná minősítési körülmények (az alkalmassági feltételekkel összefüggő valamely körülmények meglétének, illetőleg hiányának, vagy azok valamely mértékű fogyatékosságának) meghatározását legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig írhatja elő. Az ajánlattevőknek a felhívás és a dokumentáció áttanulmányozását követően döntést kell hozniuk abban a kérdésben, hogy az eljárásban milyen módon kívánnak ajánlatot tenni: önállóan, más ajánlattevővel közösen vagy alvállalkozó bevonásával. Ajánlattevő és alvállalkozója alkalmasságának igazolása Az, hogy adott közbeszerzési eljárásban az ajánlattevő által a teljesítésbe bevonni kívánt alvállalkozók alkalmasságát igazolni kell-e vagy sem, az ajánlatkérő ajánlati felhívásban foglalt előírásain múlik. Erre vonatkozó előírás esetén az ajánlattevőnek a tíz százalék feletti alvállalkozókra vonatkozó igazolásokat is csatolnia kell az ajánlatához [Kbt. 71. § (4) bekezdés]. Főszabály, hogy az ajánlattevőnek és az általa a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozónak – a Kbt. 66. § (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott pénzügyi és gazdasági alkalmassági feltételek kivételével – együttesen kell megfelelniük az előírt alkalmassági feltételeknek, ha az ajánlatkérő azonos


59

igazolási módot ír elő. Tudni kell, hogy az ajánlatkérőnek együttes megfelelés előírása esetén is lehetősége van arra, hogy a Kbt. 66. § (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti alkalmassági követelményeken túl más alkalmassági követelmények tekintetében is előírja az önálló megfelelést. Az ajánlatkérőnek lehetősége van arra is, hogy az ajánlattevőre és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókra vonatkozóan egymástól eltérő – de a Kbt. 66. § és 67. §-ában meghatározott – alkalmassági igazolási módot írjon elő. Ebben az esetben az ajánlattevőnek, illetőleg az alvállalkozónak mindegyik alkalmassági feltételnek önállóan kell megfelelnie. Hangsúlyozni kell, hogy az ajánlattevőknek a közbeszerzés értékének tíz százalékát elérő, de meg nem haladó, illetőleg a tíz százalékot el nem érő mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóik tekintetében az alkalmasság tekintetében nincsen igazolási kötelezettségük. Közös ajánlattevők alkalmasságának igazolása A Kbt. 52. §-a alapján több ajánlattevő közösen is tehet ajánlatot. Ha több ajánlattevő közösen tesz ajánlatot, a szerződés teljesítésére való alkalmassá minősítéshez az ajánlattevők – a Kbt. 66. § (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott pénzügyi és gazdasági alkalmassági feltételek kivételével – együttesen is megfelelhetnek az előírt alkalmassági követelményeknek. A pénzügyi intézménytől származó nyilatkozattal, illetve meghatározott felelősségbiztosítás fennállásával összefüggő [Kbt. 66. §-a (1) bekezdésének a) pontja], továbbá a beszámolóval kapcsolatos [Kbt. 66. §-a (1) bekezdésének b) pontja] alkalmassági feltételeknek azonban a közös ajánlattevőknek minden esetben önállóan kell megfelelniük Előzőek tehát azt jelentik, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 66. § (1) bekezdés a)b) pontjában meghatározott pénzügyi és gazdasági alkalmassági feltételek kivételével nem követelhet meg önálló megfelelést a közös ajánlattevőktől. Alkalmasság igazolása más szervezet erőforrásaira támaszkodva A Kbt. 2006. január 15-étől hatályos rendelkezései értelmébe az ajánlattevők a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi-gazdasági, valamint műszaki-szakmai alkalmassági követelményeknek megfelelhetnek úgy is, hogy más szervezet (szervezetek) erőforrásaira támaszkodnak. Az ajánlattevő ebben az esetben is köteles igazolni, hogy a

60


szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésére állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt. Az igazolás az érintett szervezet kötelezettségvállalásra vonatkozó nyilatkozatának benyújtásával történik. A más szervezet nyilatkozatával az ajánlattevő első sorban azt igazolja, hogy a jövőre vonatkozóan, azaz a szerződés teljesítésének időtartama alatt a szükséges erőforrások rendelkezésére állnak majd. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ajánlattevő az alkalmassági feltételeknek való megfelelőségét is igazolta, illetve azt, hogy abban a körben, amelyben az ajánlattevő a más szervezet erőforrásaira támaszkodik, az alkalmasság vizsgálata alól mentesülne. Más megfogalmazásban ilyenkor az ajánlattevő által biztosítani nem tudott alkalmassági igazolást az ajánlattevő az erőforrást biztosító szervezettel pótolhatja. Szükséges kiemelni továbbá, hogy amennyiben az ajánlattevő, illetve a kötelezettségvállalásról szóló nyilatkozatot adó más szervezet között az adott közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítése céljából e szerződésre tekintettel kerül sor szerződéskötésre, vagy már megkötött szerződés módosítására, úgy e más szervezet a Kbt. 4. § 2. pontja alapján alvállalkozónak minősül. Másként fogalmazva ugyanazon szervezet nem lehet alvállalkozó és az erőforrását rendelkezésre bocsátó más szervezet is ugyanabban a közbeszerzési eljárásban.

6.3.4. Dokumentáció Az ajánlatkérő – a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében is – főszabály szerint18 dokumentációt köteles készíteni, amely egyebek mellett tartalmazza a részletes szerződési feltételeket vagy a szerződéstervezetet. Fentiekkel összefüggésben itt kell megjegyeznünk, hogy a dokumentáció célja és rendeltetése a megfelelő ajánlattétel elősegítése. Ez azt is jelenti, hogy a dokumentáció az ajánlati felhívásban meg nem jeleníthető részek kifejtésére szolgál, de semmiképpen sem lehet ellentétes a felhívásban foglaltakkal. Az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét 18

Az ajánlatkérőt e kötelezettség csak az egyszerűsített, illetve az egyszerű eljárás tekintetében nem terheli.


61

és pénzügyi feltételeit is. Ha a dokumentáció megküldését kérik, és az ajánlatkérő nem tette a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelmében közvetlenül elektronikus úton az ajánlattevők számára hozzáférhetővé, az ajánlatkérő vagy az általa meghatározott szervezet a kérelem kézhezvételétől számított két munkanapon belül köteles ennek eleget tenni, feltéve, hogy annak ellenértékét megfizették. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy a dokumentáció megvásárlása vagy átvétele az eljárásban való részvétel feltétele. A kis- és középvállalkozások közbeszerzési eljárásokban való részvételének elősegítését szolgálja a Kbt. azon rendelkezése, mely szerint ha több ajánlattevő közösen tesz ajánlatot, akkor elegendő, ha az ajánlattevők egyike vásárolja meg vagy veszi át a dokumentációt. Az ajánlatkérő köteles gondoskodni arról, hogy a dokumentáció az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének napjától kezdve az ajánlattételi határidő lejártáig rendelkezésre álljon. A dokumentáció kötelező tartalmi elemeire a Kbt. több helyen is utal. E szerint a dokumentáció részét kell, hogy képezzék a szerződéses feltételek vagy a szerződéstervezet, továbbá – amennyiben az ajánlati felhívásban nem került meghatározásra – a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírás is. Építési beruházás, illetve szolgáltatás-megrendelés esetén előzőeken túl – amennyiben az ajánlatkérő előírta az ajánlattevők tájékozódási kötelezettségét az adózásra, a környezetvédelemre, az akadálymenetesítésre, továbbá a munkavédelemre, illetve munkafeltételekre vonatkozó kötelezettségek tekintetében – a dokumentációban fel kell tüntetni azt is, hogy az ajánlattevők az előzőekről mely szervezetektől kérhetnek felvilágosítást. Az ajánlatkérő által szerződéses feltételként támasztott szociális és környezetvédelmi szempontok részletes kifejtése szintén a dokumentáció kötelező elemei közé tartozik. Megjegyzendő, hogy amennyiben az ajánlatkérő a dokumentáció részeként nem készít szerződéstervezetet, a részletes szerződési feltételeket mindenképpen meg kell adnia. Ebbe a körbe minimálisan beleértendők azok az ajánlatkérői elvárások, szerződéses kikötések, amely nélkül az ajánlatkérő nem kötne szerződést. Így elengedhetetlen a beszerzés tárgyának, a műszaki specifikációnak, a teljesítés határidejének és helyének, továbbá az ellenszolgáltatás teljesítési feltételeinek megadása.

62


Fell kell hívnunk a figyelmet arra, hogy mivel az ajánlattétel alapját a felhívás és a dokumentáció együttesen határozza meg, így az érvényes és az ajánlatkérő elvárásainak megfelelő ajánlattétel érdekében nem elegendő kizárólag az ajánlati felhívásban foglaltak ismerete; az ajánlattevőknek ugyanis az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglalt tartalmi és formai előírásoknak megfelelően kell ajánlatukat elkészíteniük. 6.4. Az eljárás megindítása, a hirdetmény közzététele A közbeszerzési eljárás az ajánlati, részvételi felhívás feladásával vagy ajánlattételi felhívás megküldésével indul. Hirdetmények közzététele a közösségi értékhatár szerinti eljárások esetén Az ajánlati felhívásban kötelező jelleggel meghatározandó elemeket és az ezekre vonatkozó szabályokat a Kbt. tartalmazza, míg az ajánlati felhívás mintáját külön jogszabály, a 2004/17/EK és a 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelveknek megfelelő, közbeszerzési eljárások keretében megjelenő hirdetmények közzétételére használandó szabványos űrlapok létrehozásáról szóló 1564/2005/EK bizottság rendelet rögzíti. A közösségi értékhatárt elérő közbeszerzések esetén a hirdetményeket az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és a hirdetmények elektronikus napilapjában, az ún. TED-adatbankban kell közzétenni. E hirdetményeknek az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatala részére történő feladása a Közbeszerzések Tanácsán keresztül történik. A közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény teljes terjedelemben és az eredeti nyelven kerül közzétételre az Unió Hivatalos Lapjában és a TED-adatbankban. A hirdetmény lényeges elemeinek összefoglalását az Európai Unió hivatalos nyelvein is közzéteszik, azonban kizárólag az eredeti nyelven készült és megküldött szöveg hiteles. A hirdetményt – tájékoztató jelleggel – a Közbeszerzések Tanácsa is közzéteszi a Közbeszerzési Értesítőben. A közbeszerzési eljárás hirdetménnyel induló eljárás esetén tehát a feladás napjával kezdődik. A feladás napja fontos információ az ajánlattevők számára, mivel ez a közbeszerzési eljárás kezdőnapja, az ajánlattételi határidőbe a feladás napja azonban nem számít bele, az a feladást követő napon kezdődik. Hirdetmények közzététele a nemzeti értékhatár szerinti eljárások esetén A nemzeti értékhatárt elérő beszerzések esetén a hirdetmények közzététele a Közbeszerzési Értesítőben, illetve annak elektronikus változatában történik.


63

Lehetőség van arra is, hogy az ajánlatkérő kérje az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő tájékoztató jellegű közzétételt. A Közbeszerzési Értesítőben történő közzététel rendjét a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények megküldésének és közzétételének részletes szabályairól, a hirdetmények ellenőrzésének rendjéről és díjáról, valamint a Közbeszerzési Értesítőben történő közzététel rendjéről és díjáról szóló 34/2004. (III. 12.) kormányrendelet tartalmazza. Az alkalmazandó hirdetménymintákat pedig a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények, a bírálati összegezések és az éves statisztikai mintáiról szóló 2/2006. (I.13.) IM rendelet (a továbbiakban: Hirdetményminta-rendelet) határozza meg. Hirdetmények közzététele az egyszerű közbeszerzési eljárásban Az egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő - az ajánlattételi felhívást hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőben köteles közzétenni, ha közbeszerzései értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja a mindenkori nemzeti értékhatárok felét, vagy

- legalább három ajánlattevőnek köteles egyidejűleg, írásbeli ajánlattételi felhívást küldeni, ha közbeszerzései értéke a közbeszerzés megkezdésekor nem éri el a mindenkori nemzeti értékhatárok felét; megjegyzendő, hogy az ajánlattételi felhívás ez esetben is közzétehető a Közbeszerzési Értesítőben. 6.4.1. Az ajánlati felhívás módosítása Az ajánlati felhívás, illetve a dokumentáció módosítására az ajánlattételi határidő lejártáig kerülhet sor, méghozzá oly módon, hogy az ajánlatkérőnek a megváltozott feltételekről a határidő lejárta előtt hirdetményt kell közzétennie, amelyben új ajánlattételi határidőt kell megállapítania. Figyelembe véve, hogy közösségi eljárásrend szerinti eljárások hirdetménymintáit tartalmazó 1564/2005/EK rendelet nem tartalmaz a felhívások módosítására szolgáló külön hirdetménymintát, a hirdetmények módosítását ugyanazon hirdetménymintával kell az ajánlatkérőnek kezdeményeznie, mint amely az eljárás megindítására is szolgált. A módosító hirdetménynek az ajánlattételi határidő lejárta előtt meg is kell jelennie az Unió Hivatalos Lapjában.

64


A nemzeti és egyszerű eljárásrend szerinti ajánlati/részvételi felhívások módosítását a Hirdetményminta-rendelet 15. számú hirdetménymintájának kitöltésével kell kezdeményeznie az ajánlatkérőnek. A módosító hirdetménynek ez esetben is meg kell jelennie az ajánlattételi határidő lejárta előtt.

6.4.2. Az ajánlati felhívás visszavonása A Kbt. értelmében az ajánlatkérő a felhívását az ajánlattételi határidő lejártáig visszavonhatja, amelyről a határidő lejárta előtt hirdetményt kell feladnia közzététel végett, és erről egyidejűleg az ajánlattevőket írásban értesítenie kell. Tekintettel arra, hogy közösségi eljárásrend szerinti eljárások hirdetménymintáit tartalmazó, már hivatkozott 1564/2005/EK rendelet nem tartalmaz a felhívások visszavonására szolgáló külön hirdetménymintát, a hirdetmények visszavonása ugyanazon hirdetménymintával történik, mint amely az eljárás megindítására is szolgált. A nemzeti és egyszerű eljárásrend szerinti ajánlati/részvételi felhívások visszavonását a Hirdetményminta-rendelet 15. számú hirdetménymintájának kitöltésével kell kezdeményeznie az ajánlatkérőnek. A visszavonó hirdetményt ez esetben is az ajánlattételi határidő lejárta előtt kell feladni, és erről egyidejűleg értesíteni az ajánlattevőket. Az ajánlati felhívás visszavonásának következménye, hogy az ajánlattevőnek a dokumentációt, az ajánlatkérőnek pedig a dokumentáció ellenértékét a visszavonást követő tíz napon belül vissza kell adnia, továbbá az ajánlattevők részére az ajánlati biztosítékot vissza kell fizetni.

6.5.

Az ajánlattétel szakasza, az ajánlat összeállítása

Az ajánlat elkészítésére vonatkozó szabályokat a Kbt. 70–73. §-ai tartalmazzák. Úgy tűnhet, hogy a törvény néhány passzussal elintézi az ajánlatok elkészítésére irányadó rendelkezéseket, holott az ajánlat a közbeszerzési eljárás mozgatórugója. A helyzet ugyanakkor ténylegesen az, hogy azáltal, hogy az ajánlatkérőnek pontosan meg kell határoznia a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos igényeit és mindazt, amely alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel ajánlatot tehetnek, az ajánlatadás és az ajánlat elkészítésének feltételei pontosan definiáltak.


65

Az ajánlat összeállítása előtt célszerű az ajánlattevőnek ütemtervet készítenie, annak érdekében, hogy az ajánlat az ajánlattételi határidőre elkészüljön és a bontás helyszínére el is jusson. Az ilyen jellegű terv készítésének a célja, hogy az ajánlattevő áttekinthesse, hogy a rendelkezésére álló időtartamban mely munkafázisra mennyi időt szán. Célszerű például figyelembe venni a hatásági igazolások beszerzésének szükségszerű időigényét, az ajánlat kidolgozásának, összeállításának időszükségletét és célszerű úgy kalkulálnia, hogy elegendő idő álljon rendelkezésére az ajánlat ellenőrzésére, továbbá sokszorosítására. Az ajánlattevőnek ajánlatát az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglalt tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell elkészítenie, illetve csatolnia kell a kizáró okokkal és az alkalmassággal összefüggő igazolásokat. Ezek betartása az ajánlat érvényességének feltétele.

6.5.1. Kiegészítő tájékoztatás kérése Tekintettel arra, hogy az ajánlattevők célja és érdeke, hogy érvényes ajánlatot nyújtsanak be, amennyiben úgy ítélik meg, hogy az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglalt információk nem egyértelműek, vagy nem elegendőek a megfelelő ajánlattételhez, célszerű az ajánlattevőknek élni a Kbt.-ben foglalt, kiegészítő tájékoztatás-kérés lehetőségével. E szerint az ajánlattevőknek módjukban áll az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő, értelmező jellegű tájékoztatást kérni az ajánlatkérőtől vagy az általa meghatározott szervezettől. A kiegészítő tájékoztatást az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb tíz nappal kell kérni, amelyre ajánlatkérőnek az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb hat nappal válaszolnia kell. A tájékoztatás tartalmát az ajánlattevők számára hozzáférhetővé kell tenni, illetve számukra meg kell küldeni. Az ajánlattevők számára javasolható, hogy felmerülő kérdéseiket mielőbb tegyék fel az ajánlatkérőnek, ugyanis az ajánlatkérő a határidőn túl érkezett kérdésekre nem válaszolhat, illetve előfordulhat, hogy a még határidőben feltett kérdésre adott választ az ajánlattevő már nem tudja figyelembe venni ajánlata összeállításánál.

66


A kiegészítő tájékoztatás nyújtható konzultáció keretében, illetve helyszíni bejárás is tartható; mindkettőről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a konzultáció, illetve a bejárás napjától számított öt napon belül meg kell küldeni az azon résztvevő ajánlattevőknek, illetve hozzáférhetővé is kell tenni. Mivel a konzultáció, akárcsak a helyszíni bejárás is a kiegészítő tájékoztatás egyik formája, így a már említett hat napos határidő ezekre is irányadó.

6.5.2 Az ajánlat összeállítása és benyújtása Már utaltunk rá, hogy az ajánlattevőknek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglalt tartalmi és formai feltételeknek megfelelően kell ajánlatukat elkészíteniük. Az ajánlatkérő rendelkezésének függvényében az ajánlattevőknek a közreműködőkkel kapcsolatban bejelentési kötelezettségük van. Az ajánlatkérő ugyanis az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy az ajánlattevőnek az ajánlatban meg kell jelölnie - a közbeszerzés azon részét, amellyel összefüggésben harmadik személlyel fog szerződést kötni, e szervezet meghatározása nélkül, illetve - az általa a szerződés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben bevonni kívánt alvállalkozókat Fontos szem előtt tartani a Kbt. azon előírását is, mely kimondja, hogy az ajánlattevő ugyanabban a közbeszerzési eljárásban nem tehet közös ajánlatot más ajánlattevővel, illetve abban más ajánlattevő – a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt – alvállalkozójaként sem vehet részt. Főszabály szerint az ajánlatokat írásban és zártan kell benyújtani a felhívásban megjelölt címen közvetlenül vagy postai úton az ajánlattételi határidő lejártáig. Ügyelni kell az ajánlatkérőnek az ajánlattal kapcsolatban meghatározott formai előírásaira is. Az ajánlatkérők jellemzően meghatározzák az ajánlatok külalakjával kapcsolatos elvárásaikat – így például a benyújtandó ajánlatok darabszámát, az ajánlatok összefűzésének módjára vonatkozó előírásokat tehetnek stb. – ahogyan az ajánlat összeállításának módját – például az ajánlattevő lássa el tartalomjegyzékkel az ajánlatát, az ajánlatkérő által meghatározott sorrendben állítsa azt össze, illetve az ajánlatkérő által csatolt formanyomtatványokat használja – is szabályozni szokták.


67

Az ajánlattevők kötelesek ajánlatukat az ajánlatkérői előírások betartásával elkészíteni, továbbá az ajánlatban kifejezett nyilatkozatot kell tenniük a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatásra.

6.6.

Eljárási cselekmények az ajánlattételi határidő lejárta után

Az ajánlattételi határidő lejártát követő eljárási cselekmények szempontjából az ajánlatkérő tölt be domináns szerepet; ezen időszakban kerül sor az ajánlatok felbontására, szükség szerint és az ajánlatkérő előzetes rendelkezésének függvényében a hiánypótlásra, az ajánlatok értékelésére és az eredményhirdetésre.

6.6.1. Az ajánlatok felbontása Az ajánlatok bontását az ajánlattételi határidő lejártakor kell megkezdeni. Azon ajánlat bontására, amely az ajánlattételi határidő lejártakor nincsen a helyszínen, nem kerülhet sor. A bontás időpontjának percre pontosan meg kell egyeznie az ajánlati felhívásban az ajánlattételi határidő lejártaként megjelölt időponttal. Az elkésett ajánlat a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja értelmében érvénytelen, a határidő elmulasztása esetén kimentésnek nincsen helye. A Kbt. a bontással kapcsolatban meghatározza továbbá a bontáson jelenlétre jogosult személyek körét, valamint azokat az adatokat, amelyeket az ajánlatkérőnek nyilvánosan közölnie kell. Így a bontáskor ismertetni kell az ajánlattevő nevét, székhelyét (lakóhelyét), valamint azokat a számszerűsíthető főbb adatokat, amelyek a bírálat során értékelésre kerülnek. A bontásról készült jegyzőkönyvet a bontástól számított öt napon belül meg kell küldeni az ajánlattevőknek.

6.6.2. Hiánypótlás elrendelése Az ajánlatkérőnek már az ajánlati felhívásban rendelkeznie kell a hiánypótlás lehetőségének biztosításáról, illetve kizárásáról. Az ajánlatkérőt nem illeti meg mérlegelési jog a hiánypótlás alkalmazását illetően az Európai Uniós forrásokból származó támogatásokból megvalósított beszerzések esetében.

68


A hiánypótlást a hatályos rendelkezések viszonylag tág körben teszik lehetővé; a hiánypótlás kiterjedhet ugyanis a kizáró okokkal, az alkalmassággal kapcsolatos igazolások és nyilatkozatok, valamint az ajánlat részeként benyújtandó egyéb iratok utólagos csatolására, hiányosságainak pótlására, továbbá egyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására. Az ajánlatkérő ugyanakkor az említett körön belül meghatározhatja a hiánypótlás keretében pótolható hiányokat. Azaz adott esetben úgy is rendelkezhet, hogy kizárólag az alkalmassággal összefüggő igazolások pótlását teszi lehetővé. Amennyiben az ajánlatkérő nem zárta ki a hiánypótlást és az elbírálás során ennek körébe eső hiányt állapít meg, el kell rendelnie a hiánypótlást. Az ajánlattevők esélyegyenlőségének biztosítása érdekében az ajánlatkérő minden ajánlattevő számára azonos feltételekkel köteles a hiánypótlást biztosítani. A hiánypótlási felhívásban pontosan meg kell jelölnie a hiányokat, és a hiánypótlási határidőről egyidejűleg értesítenie kell írásban valamennyi ajánlattevőt. A hiánypótlást követően az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a benyújtott ajánlati példányok hiánypótlással nem érintett tartalma megegyezik-e az eredeti ajánlat tartalmával. Eltérés esetén, vagy ha a hiánypótlást nem, vagy nem megfelelően teljesítették, kizárólag az eredeti ajánlati példányt (példányokat) lehet figyelembe venni az elbírálás során. A hiánypótlásra szükség esetén több alkalommal is sor kerülhet, továbbá az ajánlattevők az ajánlatkérő által esetlegesen nem észlelt és a pótolható hiányok körébe eső hiányokat önként pótolhatnak.

6.6.3. Az ajánlatok értékelése Az ajánlatok az ajánlatkérőnek a lehető legrövidebb időn belül el kell bírálnia, az eljárás eredményét vagy eredménytelenségét legkésőbb az ajánlatok felbontásától számított harminc (építési beruházás esetén hatvan) napon belül – az ajánlati felhívásban meghatározott eredményhirdetési időpontban – nyilvánosan ki kell hirdetni. Az ajánlatokat tehát az ajánlatkérő köteles elbírálni; ezen kötelezettség alól csak akkor mentesül, ha az eljárás megkezdését követően előállt, az ajánlatkérő által előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében a szerződés megkötésére, illetve teljesítésére nem lenne képes.


69

Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e a felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélni az ajánlattevő (jelentkező), valamint a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. Ennek során az igazolások eredetiségét, illetőleg a hiteles másolatok megfelelőségét is ellenőrizni lehet. Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. Az ajánlati felhívás tartalmi eleminek ismertetése körében utaltunk az ajánlatok értékelésének módjára (! 6.3.1. pontban az ajánlatok bírálati szempontjaival kapcsolatban írtakat). Ezzel összefüggésben megjegyezzük, hogy Kbt. iránymutatásul szolgál azokra az esetekre nézve is, amikor az ajánlatkérő az összpontszám azonossága miatt nem tudja megállapítani, hogy melyik ajánlat az összességében legelőnyösebb. Ilyenkor az alacsonyabb ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatot kell nyertesnek kihirdetni, ha pedig ez is azonos, akkor az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amely a nem egyenlő értékelési pontszámot kapott részszempontok közül a legmagasabb súlyszámú részszempontra nagyobb értékelési pontszámot kapott.

6.6.4. Kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatás, irreális kötelezettségvállalás A Kbt. 86. §-a tartalmazza a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás esetén követendő eljárást, míg a 87. § a lehetetlen vagy túlzottan magas vagy alacsony, illetve kirívóan aránytalannak minősülő kötelezettségvállalások kezelésének rendjét. Az ajánlatkérő mindkét esetben köteles az általa lényegesnek ítélt ajánlati elemekre vonatkozó adatot, illetve indokolást kérni az irreális megajánlásra a többi ajánlattevő egyidejű tájékoztatásával. Az ajánlatkérő kizárólag objektív alapú indokolást vehet figyelembe, mellyel kapcsolatban a Kbt. példálózó jellegű felsorolást tartalmaz. Így például az irreálisan alacsony árat magyarázhatja a gyártási folyamat, a választott műszaki megoldás, a teljesítés kivételesen előnyös körülményei vagy állami támogatás megszerzésének lehetősége. A kirívóan alacsony árra a Kbt. nem tartalmaz iránymutatást; az ajánlatkérőnek mindenkor az eset összes körülményére és a beszerzés

70


sajátosságaira figyelemmel egyedileg kell azt megvizsgálnia, hogy az ajánlattevő által vállalt feladat tartalmához képest annak ellenértéke kirívóan alacsonynak minősül-e. Az ajánlattevőnek az ajánlatkérő által kirívónak alacsonynak értékelt ajánlati árral kapcsolatban azt kell megindokolnia, hogy az ajánlati árat mire tekintettel alakította ki. Nem fogadható el adott esetben az olyan magyarázat, hogy az ajánlattevő így kíván referenciát szerezni az adott megrendelés elnyerésével és teljesítésével.

6.6.5. Eredményhirdetés Az eredményhirdetés a közbeszerzési eljárást lezáró aktus. Az ajánlatkérőnek az eljárás eredményét vagy eredménytelenségét nyilvánosan, az ajánlati felhívásban meghatározott időpontban ki kell hirdetnie. Ennek a bontástól számított 30, építési beruházás esetén 60 napon belül meg kell történnie Az ajánlatkérő az eredményhirdetés időpontját indokolt esetben egy alkalommal – legfeljebb harminc nappal – elhalaszthatja. Erről az ajánlattevőket az indok közlésével egyidejűleg, írásban értesíteni kell. A halasztásról nem kell hirdetményt közzétenni. Az eredményhirdetés – indokolt esetben – az ajánlati felhívásban előzetesen közölt időpontnál korábban is megtartható. Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának befejezésekor köteles írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, melyet az ajánlatkérő az eredményhirdetésen köteles átadni az ajánlattevőnek, a távollévő ajánlattevőknek, pedig az ajánlatkérő köteles haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül megküldeni. A Kbt. 2006. január 15-e óta szűk körben lehetőséget biztosít a kihirdetett eredmény ajánlatkérő saját hatáskörében történő korrigálására. Ennek feltétele, hogy az ajánlatkérő az eredményhirdetést követően észleli, hogy az eredmény törvénysértő volt és a módosítással ez orvosolható. Az új eredményt is nyilvánosan kell kihirdetni és arról az ajánlattevőket annak tervezett időpontja előtt két munkanappal megelőzően értesíteni kell. Az ajánlattevők teljes körű tájékoztatását szolgálja az a rendelkezés, mely kimondja, hogy az érvényes ajánlatot tevő ajánlattevő jogosult tájékoztatást


71

kérni az ajánlatkérőtől a nyertes ajánlat jellemzőiről és az általa tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről. E tájékoztatást az ajánlatkérő köteles a kérés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül megadni.

6.7.

A közbeszerzési eljárást lezáró szerződés

A Kbt. 98. §-ának (4) bekezdése értelmében a közbeszerzési eljárás az eljárás eredményéről szóló tájékoztató közzétételével, illetve, ha a szerződéskötés később történik, azzal zárul le.

6.7.1. A szerződés megkötése A szerződést az ajánlati felhívás és a dokumentáció, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatának megfelelő tartalommal kell megkötni. A szerződést azzal a szervezettel (személlyel) kell megkötni, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. E rendelkezés egyértelművé teszi, hogy a szerződés csak az eljárás nyertesével köthető meg. Az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel az ajánlatkérő csak abban az esetben kötheti meg a szerződést, ha a nyertes ajánlattevő a szerződéskötéstől visszalépett, és az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előzetesen így rendelkezett. A szerződés megkötésére az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban meghatározott időpontban kerül sor. A szerződéskötés tervezett időpontját az ajánlatkérő nem határozhatja meg az eredményhirdetést követő naptól számított nyolcadik napnál korábbi és harmincadik – építési beruházás esetében hatvanadik – napnál későbbi időpontban.

6.7.2. A szerződés teljesítése Garanciális, a közpénzekből megvalósuló beszerzések teljesítésének átláthatóságához és biztonságához fűződő érdeket kifejezésre juttató rendelkezés, mely szerint a szerződést a nyertes ajánlattevőnek és az abban foglaltaknak megfelelően kell teljesíteni. Ez tehát azt jelenti, hogy a nyertes ajánlattevő személyében nem következhet be változás, hiszen a szerződéskötést megelőző hosszadalmas


72

szerződéskötési eljárás a megfelelő, a szerződés teljesítésére garanciát nyújtó ajánlattevő kiválasztására irányul. A teljesítésben a nyertes ajánlattevőként szerződő félen kívül – amennyiben az ajánlatkérő a felhívásban előírta a közbeszerzés értékének tíz százalék feletti alvállalkozók megjelölését – kizárólag az ajánlatban megjelölt alvállalkozó működhet közre. Kizárólag abban az esetben van lehetőség fentieken kívül más szervezet közreműködésére a teljesítésben, ha a szerződéskötést követően – a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt a szerződés vagy annak egy része nem lenne teljesíthető a megjelölt alvállalkozóval. Ehhez azonban az ajánlatkérő hozzájárulását be kell szerezni.

6.7.3. A szerződés módosítása A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés nemcsak a teljesítés, hanem a szerződés módosítása kérdésében is sajátos. Mint ahogyan az egész szerződéskötési eljárás rendkívül részletesen szabályozott, amelyben a szerződő felek – ajánlatkérő és ajánlattevők – eljárási cselekményei, jognyilatkozatai, az azokhoz fűződő joghatások szigorú rend szerint meghatározottak, a szerződés módosítása is ezen megközelítést követi. A szerződés módosítására a Kbt. értelmében ugyanis csak akkor kerülhet sor, ha a szerződéskötést követően – valamely a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében – beállott körülmény miatt a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti. A felek szerződési autonómiája közbeszerzési eljárás alapján létrejött szerződések módosítása tekintetében tehát korlátozottan érvényesül. A szerződés módosításához nem elegendő a felek ez irányú megállapodása, hanem egyidejűleg kell fennállniuk a következő körülményeknek: • •

a szerződést valamely, a szerződés megkötésekor – kellő körültekintés mellett – előre nem látható körülmény teszi szükségessé; a szerződés megkötését követő időszakban bekövetkező körülmény, helyzet indokolja, továbbá valamelyik fél lényeges jogos érdekét sértse.

A szerződések teljesítésének és módosításának ellenőrizhetőségét biztosítani hivatott rendelkezés, mely szerint a szerződés teljesítéséről, valamint a


73

szerződés esetleges módosításáról az ajánlatkérőnek tájékoztatót kell készítenie, amit a Közbeszerzési Értesítőben közzé kell tenni. A tájékoztatóban az ajánlattevőként szerződő félnek nyilatkoznia kell, hogy egyetért-e az abban foglaltakkal (Kbt. 307. § (1) bekezdés).


74

7.

A JOGORVOSLAT

Úgy véljük, a jogorvoslat szabályaival azért érdemes foglalkozni, mert a sikeres részvételhez az is hozzátartozik, hogy végső esetben kiálljunk jogaink mellett. A Kbt. széles körben biztosítja a megtámadás lehetőségét, annak érdekében, hogy jogsértő szerződések ne szülessenek. Ebben a fejezetben azokra a fontosabb elemekre koncentrálunk, amiket mindenképp érdemes ismerni, ha jogorvoslat megindításán gondolkodunk.

7.1.

A jogorvoslat rendszere

A Kbt. két jogorvoslati lehetőséget ismer: az informálisnak tekinthető békéltetést, és a formális jogorvoslatot, azaz a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti eljárást. Békéltetés Mivel a békéltetés intézménye a gyakorlatban kevéssé bír jelentősséggel, így erre csak röviden térünk ki. A békéltetésnek két formája van: az általános és a különös békéltetés. Általános békéltetés a Kbt.-ben szabályozott bármely eljárással kapcsolatban indítható, míg a különös csak a Kbt. V. fejezete szerinti közbeszerzéssel összefüggően kezdeményezhető. Az általános békéltetők névjegyzékét a Közbeszerzések Tanácsa vezeti, míg a különöst az Európai Bizottság. A békéltetés lényege az önkéntesség. Ha a vitában érintett bármelyik fél visszautasítja a békéltetési eljárásban való részvételt, a békéltetési eljárás nem folytatható le. Azt is szükséges ugyanakkor leszögezni, hogy a békéltetési eljárás igénybevétele nem zárja ki a Döntőbizottság előtti jogorvoslat igénybevételét, azonban a békéltetési eljárás befejezése előtt az nem kezdeményezhető. A békéltetés célja, hogy megkísérelje tárgyalások útján rendezni a felek jogvitáját és az eljárásban megegyezés szülessen. A békéltetési eljárást nyolc napon belül be kell fejezni, melynek eredményeként az ajánlatkérő – ha elismeri hibáját – az eljárás eredménytelenné nyilvánításáról dönthet.


75

A Közbeszerzési Döntőbizottság A Közbeszerzési Döntőbizottság (cím: 1024 Budapest, Margit krt. 85.) a Közbeszerzések Tanácsa mellett működő, országos hatáskörrel rendelkező független testület. A Döntőbizottság kifejezetten a közbeszerzésekkel kapcsolatos vitás ügyek intézésére szakosodott szerv. A Döntőbizottság elnökét, elnökhelyettesét és a döntőbiztosokat a Közbeszerzések Tanács nevezi ki határozatlan időre, illetve menti fel. A testület tagjai köztisztviselők, akik feladatukat ennél fogva hivatásszerűen végzik. A függetlenség garanciájaként írja elő a Kbt., hogy a döntőbiztos konkrét ügyben nem utasítható, csak a jogszabálynak van alárendelve. A döntőbiztosok hármas tanácsban járnak el. Határozatukat általános előírásként 15 napon belül kötelesek meghozni, illetve ha az eljárásban tárgyalás tartására kerül sor, 30 napon belül. Ezek a határidők indokolt esetben egyszer legfeljebb 10 nappal meghosszabbíthatók. A jogorvoslati rendszer felépítéséhez tartozik, hogy a Döntőbizottság határozata ellen felülvizsgálat kérhető a bíróságtól. Első fokon a Fővárosi Bíróság, míg másodfokon a Budapesti Ítélőtábla jár el. A közbeszerzési tárgyú ítéletekkel szemben is biztosított a rendkívüli perorvoslat, a felülvizsgálati kérelem, mellyel kapcsolatos döntés az általános szabályok szerint a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe tartozik.

7.2.

A Közbeszerzési Döntőbizottság előtti eljárás főbb szabályai

A Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul. Hivatalból 3 esetben indulhat eljárás: - azt a Kbt.-ben meghatározott személyek/szervezetek kezdeményezik (ld. 327. § (1) bekezdés) - a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárással kapcsolatban a Döntőbizottság elnöke kezdeményezi; - az ajánlatkérő felszólításra sem küldi meg az éves statisztikai összegezést. Témánk szempontjából ugyanakkor fontosabb, hogy a Kbt. alapján kik jogosultak kérelmet előterjeszteni. A jogszabály értelmében „kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy

76


egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező), akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti”. A kialakult gyakorlat alapján, ha egy vállalkozás indul egy közbeszerzési eljárásban, automatikusan megilleti a jogorvoslat joga, míg az „egyéb érdekelteknek” a jogos érdeket valószínűsíteni kell. A kérelem előterjesztésének jogvesztő határideje van.13 A Kbt. a megtámadási határidőt általánosságban 15 (naptári) napban határozza meg, ez azonban ún. szubjektív határidő, azaz a határidő a jogsértés tudomásra jutásától veszi kezdetét. Speciális a határidő az eljárást lezáró döntéssel szemben, mellyel kapcsolatban 8 napon belül lehet jogorvoslattal élni. Ez szintén a jogsértés tudomásra jutásától számít. Objektív határidőként pedig 90 napot állapít meg a Kbt., vagyis még ha a jogsértés később is jutott tudomásra, a jogsértés megtörténtétől számítva e határidőn túl már semmi esetre sem terjeszthető elő kérelem. A Kbt. speciális szabályként – ún. megdönthetetlen vélelemként – rögzíti, hogy a jogsértés tudomásra jutásának kell tekinteni: a) a jogellenes tartalmú, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény közzétételétől vagy közvetlen felhívás kézhezvételétől, illetőleg dokumentáció esetében annak rendelkezésre bocsátásától számított tizenötödik napot; b) az előírt határidő lejártánál később feladott hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételétől számított tizenötödik napot; c) a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés e törvénybe ütköző módosítása vagy teljesítése esetében a szerződés módosításáról, illetőleg teljesítéséről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzétételétől számított harmincadik napot. A kérelem igazgatási szolgáltatási díj ellenében terjeszthető elő. Ennek általános mértéke 150 ezer Ft. A közösségi eljárásrendben lefolytatott közbeszerzési eljárás esetén 900 ezer Ft-ot kell leróni, kivéve, ha a felhívás vagy a dokumentáció ellen irányul a jogorvoslat: ez esetben az általános 150 ezer Ft fizetendő.

13

A hivatalból megindított eljárások esetén is van jogvesztő határidő. Erről azonban itt részletesebben nem szólunk.


77

A kérelemben a következőket kell megjelölni: a) a kérelmező (és képviselőjének) nevét, székhelyét (lakóhelyét), a kérelmezői jogosultságot alátámasztó tényeket; b) kérelemmel érintett közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjének nevét, székhelyét és a közbeszerzés tárgyát, illetőleg a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a beszerző nevét, székhelyét és a beszerzés tárgyát; c) jogsértő esemény megtörténtének és a kérelmező arról való tudomásszerzésének időpontját; d) megsértett jogszabályi rendelkezést; e) Közbeszerzési Döntőbizottság döntésére (340. § (2)–(6) bekezdése) irányuló indítványt, ennek indokait; f) ideiglenes intézkedés (332. §) elrendelésére irányuló indítványt, ennek indokait; g) a közbeszerzési ügy lehetséges érdekeltjeinek a kérelmező által ismert nevét, székhelyét (lakóhelyét). A kérelmet eggyel több példányban kell benyújtani, mint ahány – a kérelmező által ismert – ügyfél az eljárásban részt vesz. Amennyiben a kérelem hiányos, vagy az igazgatási szolgáltatatási díjat nem fizették meg, a Döntőbizottság az ügyfelet hiánypótlásra szólítja fel. A hiánypótlás nem teljesítése a kérelem elutasítását eredményezi. (Ez esetben a díj értelemszerűen nem jár vissza.) A kérelemben ideiglenes intézkedés kérhető a Döntőbizottságtól (ld. fentebb f) pont). Ennek eredményeként a testület a) a közbeszerzési eljárás felfüggesztését rendeli el; b) a még meg nem kötött szerződés megkötését megtiltja; c) felszólítja a közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjét, hogy az eljárásba a kérelmezőt vonja be. Minthogy a szerződést főszabály szerint az eljárás eredményének kihirdetését követő 8 napon belül nem lehet megkötni, ha időben történik a jogorvoslati kérelem benyújtása, ideiglenes intézkedés kérésével azt még jó eséllyel meg lehet akadályozni. A Közbeszerzési Döntőbizottság általában tárgyalást tart, mely csak törvényben meghatározott esetben lehet zárt. A tárgyaláson az ügyfelek és egyéb érdekeltek személyesen vagy képviselőik útján jelen lehetnek,


78

észrevételt tehetnek, előterjeszthetik.

a

tárgyalás

befejezéséig

bizonyítékaikat

Az ügyfelet irat-betekintési jog illeti meg, ami alapján – a Döntőbizottsággal egyeztetett időpontban – az eljárás során bármikor betekinthet a közbeszerzési eljárás, illetőleg a jogorvoslati eljárás során keletkezett iratokba, és azokról másolatot, feljegyzést készíthet. (Ez csak a Kbt.-ben meghatározott szűk körben korlátozható, az üzleti -, az állam -, illetve a szolgálati titokkal összefüggésben.) A Döntőbizottság az érdemi határozatában a következők szerint rendelkezhet: a) megállapítja hatásköre hiányát; b) az alaptalan kérelmet elutasítja; c) a hivatalból indított eljárást jogsértés hiányában megszünteti; d) a kérelem visszavonása esetén az eljárást megszünteti, kivéve, ha a 334. § (2) bekezdése alapján az eljárást folytatja; e) megállapítja a jogsértés megtörténtét; f) a jogsértés megállapítása mellett a közbeszerzési eljárás befejezése előtt felhívja a jogsértőt e törvénynek megfelelő eljárásra, illetőleg az ajánlatkérő döntésének meghozatalát feltételhez köti; g) a jogsértés megállapítása mellett megsemmisíti az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás folyamán hozott vagy azt lezáró döntését, ha e döntés alapján a szerződést még nem kötötték meg; h) rendelkezik az igazgatási szolgáltatási díj és a jogorvoslati eljárás költségeinek viseléséről. Ha a Döntőbizottság az e)–g) pont szerint határoz, egyben a) az ajánlattevőt legfeljebb öt évre eltilthatja a közbeszerzési eljárásban való részvételtől; b) elrendelheti az ajánlattevőnek a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékéből való törlését; c) elrendelheti az ajánlatkérő tanúsítványának visszavonását; d) elrendelheti a 40. § (4) bekezdésének, a 179. § (5) bekezdésének, a 245. § (6) bekezdésének vagy a 274. § (3) bekezdésének alkalmazását; e) bírságot szabhat ki az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért, illetőleg a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.


79

Amennyiben a jogsértés a közbeszerzési eljárás jogtalan és rosszhiszemű mellőzésével valósult meg, a Közbeszerzési Döntőbizottság köteles a jogsértés megállapítása mellett bírságot kiszabni. A Döntőbizottság határozatával szemben a határozat kézbesítésétől számított 15 napos jogvesztő határidőn belül kérhető felülvizsgálat a bíróságtól. A keresetlevelet a Döntőbizottsághoz kell benyújtani14, amely gondoskodik annak továbbításáról a bíróság részére.

14

Amennyiben az ügyfél a keresetlevelet a bírósághoz közvetlenül nyújtja be, a bíróság azt továbbítja a Döntőbizottságnak. Ez esetben előfordulhat, hogy mire a Döntőbizottsághoz érkezik a kérelem, elkésetté válik, mert a 15 nap lejár. (Konkrét ügyben már volt erre példa.)

80

8.


A KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA

A Közbeszerzések Tanácsát még az első Kbt. hozta létre 1995-ben, szerkezeti felépítését, hatásköreit pedig az új Kbt. is lényegében változatlan tartalommal szabályozza. A Tanács kizárólag az Országgyűlésnek alárendelt szakmai szerv. 18 tagját egyenlő arányban az ajánlattevői oldal, az ajánlatkérői oldal és egyes közérdekű célok érvényesítésére hivatott szervek képviselői alkotják. A tagok delegálására a törvényben meghatározott szervek és személyek jogosultak. A testület élén a Tanács által 5 éves időtartamra megválasztott (és egy alkalommal újraválasztható) elnök áll. A Tanács döntéseinek előkészítését és végrehajtását, valamint a Tanács hatáskörébe utalt feladatok folyamatos ellátását a Tanács munkaszerve, a Titkárság végzi a főtitkár vezetésével. A Tanács főbb feladatai az alábbiak: - tapasztalatairól évente köteles beszámolni az Országgyűlésnek; - véleményezi a közbeszerzési tárgyú jogszabályokat, illetve az arra jogosultnál törvénymódosítást kezdeményezhet; - ún. help-desk funkciókat lát el (ezekről részletesen a későbbiekben lesz szó); - gondoskodik a közbeszerzési tárgyú hirdetmények kezeléséről és megjelentetéséről, illetve a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekkel kapcsolatos hirdetményeknek az Unió Hivatalos Lapjába történő feladásáról; - statisztikai adatokat gyűjt; - felügyeli és koordinálja a közbeszerzési oktatásokat; - vezeti a hivatalos közbeszerzési tanácsadók, a minősített ajánlattevők és a békéltetők jegyzékét; - nemzetközi kapcsolatot tart fenn. Az alábbiakban két olyan területet mutatunk be a Tanács tevékenységeivel kapcsolatban, amelyek hasznosak lehetnek a vállalkozók számára.

8.1.

A Tanács ún. help-desk funkciói

A help-desk alatt azokat a támogató-segítő tevékenységeket értjük, amelyek arra irányulnak, hogy előmozdítsák a közbeszerzési eljárások zökkenőmentes, jogszerű lefolytatását. Ezek az eljárásokban érintett mindkét


81

fél támogatását jelentik, így az alábbiakban ismertetettek nem kizárólag az ajánlattevők részére állnak rendelkezésre. Ajánlások, tájékoztatók A Közbeszerzések Tanácsa a jogalkalmazásban ismételten felmerülő problémás kérdésekben ajánlásokat ad ki, melyek a helyes értelmezésben adnak útmutatást. Az ajánlások bár jogi kötelező erővel nem rendelkeznek, ezzel együtt jól hasznosítható információkat tartalmaznak. A Tanács az új Kbt. alapján az alábbi területeken adott ki ajánlást: -

1/2004. számú módosított ajánlás a helyi önkormányzatok önkormányzati irányítású szervezetektől történő megrendeléseinek a Kbt. hatálya alá tartozásáról (K.É. 20. szám; 2006. február 15.);

-

az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása esetén alkalmazható módszerekről és az ajánlatok elbírálásáról szóló 2/2004. számú ajánlás (K. É. 84. szám, 2004. július 23.);

-

3/2004. számú ajánlás a Kbt. hatálybalépése előtt kötött szerződésekről (K.É. 126. szám, 2004. november 3.);

-

5/2004. számú ajánlás a helyi önkormányzati költségvetési szervek beszerzéseiről (K.É. 147. szám, 2004. december 22.).

-

6/2004. számú módosított ajánlás a Kbt. alkalmazásáról a Kbt. 10. §ában foglalt összeférhetetlenség esetén (K.É. 20. szám; 2006. február 15.);

-

az ajánlattevők, illetőleg alvállalkozók szerződés teljesítésére való alkalmasságával kapcsolatos 1/2006. számú ajánlás (K.É. 41. szám, 2006. április 7.);

-

a Kbt. 29. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt kivételi esetről szóló 2/2006. számú ajánlás (K.É. 110. szám; 2006. szeptember 22.);

-

a kis- és középvállalkozások közbeszerzési eljárásokban való részvételének elősegítéséről szóló 3/2006. számú ajánlás (K.É. 110. szám; 2006. szeptember 22.).

82


Jól látható, hogy a Kbt. természetéből kifolyólag az ajánlások elsősorban az ajánlatkérők részére fogalmaznak meg útmutatásokat (ez összefügg a tanulmányban több helyen írtakkal, miszerint az ajánlatkérők a jogszabály első számú címzettjei), de pl. az alkalmassággal kapcsolatos ajánlás jól hasznosítható az ajánlattevők gyakorlatában is. A tanulmány megírása idején a kiadás előtti közvetlen stádiumban van egy kifejezetten az ajánlattevők részére készített ajánlás, mely a kis- és középvállalkozások közbeszerzési eljárásokban való részvételének elősegítéséről szól. A Tanács tájékoztatót ad ki a kizáró okok igazolásának rendjéről, mind a hazai, mind a külföldi székhelyű vállalkozások tekintetében. Ez szintén kifejezetten az ajánlattevőknek szóló dokumentum, mely – mint a 6. fejezetben láttuk – közérthető táblázatos formában részletezi az egyes kizáró okokhoz kapcsolódó igazolási formákat. A Tanács elnöke tájékoztatói pedig a közbeszerzéssel kapcsolatos, jogértelmezést nem igénylő gyakorlati tudnivalókról adnak eligazítást (pl. a közbeszerzési értékhatárokról, a Tanács hatáskörébe tartozó különböző névjegyzékek vezetésével összefüggő kérdésekről, stb. – jelenleg mintegy 30 szerepel a honlapon). Az ajánlások és a tájékoztatók a Közbeszerzések Tanácsa honlapján érhetők el (www.kozbeszerzes.hu), külön menüpontok alatt. Jogi állásfoglalások A Tanács Titkársága az írásban, illetve telefonon érkezett megkeresésekre – szintén kötelező erővel nem rendelkező – állásfoglalást ad. Az állásfoglalás kérés csak általános jellegű kérdésekre irányulhat, konkrét ügyekben (netán jogvitákban) a Titkárság nem ad felvilágosítást. A Titkárság jogi osztálya munkatársainak elérhetősége a honlapon szerepel (a „Közbeszerzések Tanácsa szervezeti felépítése, elérhetőségei” menün belül az „Egyes szervezeti egységek elérhetősége” almenüben). Ezúton is szeretnénk hangsúlyozni, hogy személyes ügyfélfogadásra nincs lehetőség. Közbeszerzési Hálózat A Közbeszerzési Hálózat egy nemzetközi informális együttműködés, mely 2004-ben jött létre két okból: - megossza a közösségi irányelvek átvételének nemzeti tapasztalatait; - informális úton segítséget nyújtson a vállalkozásoknak, ha egy külföldi


83

országban közbeszerzési eljáráson indultak, de úgy vélik, az eljárás nem szabályszerűen zajlott le. Témánk szempontjából ez utóbbi lehet hasznos. Fontos elöljáróban megemlíteni, hogy az informális problémamegoldás semmi esetre sem helyettesíti a formális – azaz a hivatalos – jogorvoslatot. Célja inkább az, hogy feltárja, milyen félreértések, esetleg hibás jogalkalmazás vezetett a problémához, és – amennyiben erre van mód – megoldási javaslatot kínáljon, de jogvitát nem képes eldönteni. A Közbeszerzési Hálózat tagjai kontaktpontjainak hálózatából áll. A probléma megoldására vonatkozó eljárásrendet, illetve a kontaktszemélyek egymással való kapcsolatfelvételét az alábbi ábra szemlélteti:

A folyamat kissé komplikált, de néhány eset bizonyítja, hogy sikeres tud lenni. Ilyennek tekinthető a közelmúlt példáiból, amikor a kapcsolatfelvétel eredményeként diszkriminatív elbírálási szempont került kihúzásra, a


84

felhívás visszavonásra, a hibásan kitöltött hirdetmény kijavításra, a kizáró okok hiányának igazolásával kapcsolatos nemzeti gyakorlat, illetve a nem egyértelmű nemzeti szabályra hivatkozás pedig tisztázásra. Így amennyiben egy magyar vállalkozás úgy ítéli meg, hogy valamely olyan országban, amely a Közbeszerzési Hálózat tagja, jogai sérültek a közbeszerzési eljárás folyamán, vegye fel a kapcsolatot a Közbeszerzések Tanácsával, melynek munkatársai a hazai kontaktszemélyek. Végül a Hálózat tagjai: Ausztria, Belgium, Bulgária, Horvátország, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Izland, Írország, Olaszország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxembourg, Málta, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, Svájc, Törökország és az Egyesült Királyság.

8.2.

A közbeszerzési pályázati felhívások elérése

A közbeszerzési tárgyú hirdetmények (köztük a témánk szempontjából fontos ajánlati/részvételi felhívások) 2 helyen jelennek meg hivatalos formában: a közösségi eljárásrendbe tartozó hirdetmények az EU Hivatalos Lapjában, míg a nemzeti és az egyszerű eljárás hirdetményei a Közbeszerzések Tanácsa hivatalos lapjában, a Közbeszerzési Értesítőben. A Tanács feladata, hogy a magyar ajánlatkérők azon felhívásait is közzétegye – tájékoztató jelleggel – az Értesítőben, melyek az EU Hivatalos Lapjában jelentek meg hivatalosan. A Közbeszerzési Értesítő jelenleg hivatalosan papír alapon jelenik meg, 2 nappal a közzétételt követően pedig elektronikus (pdf) formátumban a honlapon is elérhető. A Tanács szándékai szerint 2007. július 1-jétől megszűnik a papír alapú közzététel, ezt követően már kizárólag az interneten fognak megjelenni a hirdetmények. Az alábbiakban bemutatjuk a közösségi hirdetmények közzétételét az Unió Hivatalos Lapjában, melyhez nagymértékben hasonló közzététel megvalósításába kezdett a Tanács. Az EU Hivatalos Lapjának (az Official Journalnak) az S sorozata tartalmazza a közbeszerzési hirdetményeket. Ez a szám kizárólag CD-n, illetve az ún. TED (Tenders Daily) adatbázisában érhető el (nyomtatott


85

formában már nem). A TED a közösségi hirdetmények elektronikus adatbázisa, melyben többszempontú keresésre, kategorizálásra van lehetőség. A TED címe: http://ted.europa.eu/. A belépéskor a követező felülettel találkozunk: 1. sz. ábra – a TED főmenüje

A főoldalon a Közösség valamennyi hivatalos nyelve szerepel, így a magyarra kattintva az alábbi oldalt kapjuk:

86


2. sz. ábra – a TED magyarul

Belépve a magyar részbe automatikusan az ún. üzleti lehetőségeket gyűjti ki a rendszer. Ez alatt meghatározott időn belül közzétett, eljárást megindító hirdetmények és előzetes tájékoztatók értendők az EU és az EGT országok vonatkozásában (előfordulhatnak Világbanki projektekkel és más nemzetközi programokkal kapcsolatos hirdetmények is). A baloldali sorból kiválasztva a „Magyarország” opciót a jobboldali részben jelenik meg, hogy adott pillanatban hány üzleti lehetőség került meghirdetésre magyar ajánlatkérők által:


87

3. sz. ábra – magyar üzleti lehetőségek egy adott pillanatban

A jobb oldalon megjelent lehetőségekre kattintva egyszerűen kilistázhatjuk a felhívásokat: 4. sz. ábra – az üzleti lehetőségek listázása

Az érdekesnek ítélt hirdetményre kattintva egyszerűen megnyitható és a tartalma megtekinthető.

88


A rendszer többféle keresést tesz lehetővé. Az alábbiakban a „Normál keresés” funkcióval ismerkedünk meg, mely a bal oldal tetején található menük közül választható ki (ld. „keresés”). A normál keresés a következő lehetőségeket kínálja: 5. sz. ábra – normál keresés az adatbázisban

Mint látható, ország, eljárás, szerződés és CPV kód szerint lehet keresni, illetve teljes szöveges keresésre is van mód. Szerződés alatt a beszerzések típusa értendő:

Vállalkozók Európában 6. sz. ábra – a „szerződés” típusa

Az eljárás típusa magától értetődik:

89

90


7. sz. ábra – az eljárás típusa

A CPV kód szerinti keresés pedig csak első ránézésre bonyolult:


91

8. sz. ábra – keresés a CPV kódok alapján

A bal felső sarokban lehetőség van szöveges keresés indítására is, de hasznos lehet a CPV fa struktúrája alapján keresni az egyes kategóriákban (főcsoportok, csoportok, osztályok, stb.). Az alsó részben a CPV felépítésének megfelelően a főcsoportokkal találkozhatunk, a bal oldali + gombra kattintással a fa szerkezetet kibonthatjuk, és ez alapján pontosíthatjuk a keresni kívánt beszerzési területeket.

92


9. sz. ábra – a CPV kibontása

A „Fény- és hőmásolókat” választottuk ki a jobb oldali + gombbal, illetve megjelöltük a környező országokat és megadtuk, hogy árubeszerzésekre vagyunk kíváncsiak:


93

10. sz. ábra – példa egy 3 szempontú normál keresésre

Ennek megfelelően a keresés eredményét az alábbiak szerint kaptuk meg: 11. sz. ábra – a normál keresésünk eredménye

A „Kibővített keresés” választása esetén még több szempontú keresés lehetséges:

94


12. sz. ábra – kibővített keresés

Ezek közül talán egyedül a „Dokumentum” igényel némi magyarázatot, mely alatt a hirdetmény típusát kell érteni.

Vállalkozók Európában 13. sz. ábra – a dokumentum típusa

95

96

Közbeszerzés az EU-ban és Magyarországon Jogszabályi hivatkozások

•

A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény

•

A közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények megküldésének és közzétételének részletes szabályairól, a hirdetmények ellenőrzésének rendjéről és díjáról, valamint a Közbeszerzési Értesítőben történő közzététel rendjéről és díjáról szóló 34/2004. (III. 12.) Korm. rendelet

•

A közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények, a bírálati összegezések és az éves statisztikai összegezések mintáiról szóló 2/2006. (I. 13.) IM rendelet

Hivatkozott közösségi jogszabályok •

Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004/18/EK irányelv

•

A vízügyi, energiaipari, szállítási és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004/17/EK irányelv

•

A 2004/17/EK és a 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelveknek megfelelő, a közbeszerzési eljárások keretében megjelenő hirdetmények közzétételére használandó szabványos űrlapok létrehozásáról szóló 2005. szeptember 7-i 1564/2005/EK bizottsági rendelet

A KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYOZÁS RÖVID HAZAI TÖRTÉNETE...6

Recommend Documents