A közbeszerzési eljárás útvesztői: a MÁV elővárosi motorvonattendere
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Export-Import Menedzsment Szakirány
A közbeszerzési eljárás útvesztői: a MÁV elővárosi motorvonattendere
Készítette: Eichinger Adrienn Budapest, 2006. 5
A közbeszerzési eljárás útvesztői: a MÁV elővárosi motorvonattendere
Tartalomjegyzék
1. Bevezetés .............................................................................................................5 2. A közbeszerzési eljárás folyamatának bemutatása a MÁV motorvonattenderén keresztül.............................................................................................7 2.1. Előkészítési szakasz ......................................................................................8 2.1.1. Beszerzés tárgyának meghatározása ......................................................8 2.1.2. Beszerzés becsült értékének meghatározása..........................................8 2.1.3. Az eljárás fajtájának meghatározása......................................................9 2.1.4. Eljárás szereplői és munkarendjük.......................................................10 2.1.5. Műszaki leírás elkészítése....................................................................11 2.1.6. Értékelési szepontrendszer kialakítása.................................................12 2.1.7. Kizáró okok meghatározása.................................................................13 2.1.8. Alkalmassági követelmények meghatározása......................................13 2.1.9. Részvételi felhívás készítése................................................................13 2.1.10. Részvételi dokumentáció összeállítása ..............................................14 2.1.11. Ajánlati dokumentáció összeállítása ..................................................14 2.2. Részvételi szakasz.......................................................................................15 2.2.1. Részvételi hirdetmény közzététele.......................................................15 2.2.2. Részvételi dokumentáció rendelkezésre bocsátása..............................16 2.2.3. Részvételi jelentkezések átvétele és bontása .......................................16 2.2.4. Részvételi jelentkezések elbírálása, hiánypótlás..................................16 2.2.5. Részvételi eredményhirdetés ...............................................................17 2.3. Ajánlattételi szakasz.....................................................................................18 2.3.1. Ajánlati felhívás megküldése...............................................................18 2.3.2. Ajánlati dokumentáció rendelkezésre bocsátása..................................18 2.3.3. Kiegészítő tájékoztatás.........................................................................19 2.3.4. Ajánlatok átvétele és bontása...............................................................19 2.3.5. Ajánlatok elemzése, hiánypótlás..........................................................20 2.3.6. Tárgyalások lebonyolítása ...................................................................20 2.3.7. Módosított ajánlatok átvétele, bontása.................................................21 2.3.8. Ajánlatok értékelése, döntéshozatal.....................................................21 6
A közbeszerzési eljárás útvesztői: a MÁV elővárosi motorvonattendere 2.3.9. Eredményhirdetés .................................................................................21 2.3.10. Szerződéskötés....................................................................................21 2.3.11. A szerződés teljesítése, közbeszerzések ellenőrzése ..........................22 3. A MÁV tender ajánlattételi szakaszának elemzése ......................................22 3.1. A Bombardier jogorvoslati kérelme I. .........................................................23 3.2. Az ajánlatkérő MÁV indokai, magyarázata I. .............................................25 3.3. A Stadler indokai, magyarázata I.................................................................26 3.4. A Döntőbizottság határozatának indoklása I. ..............................................28 3.5. A Bombardier jogorvoslati kérelme II.........................................................33 3.6. Az ajánlatkérő MÁV indokai, magyarázata II.............................................36 3.7. A Stadler indokai, magyarázata II. ..............................................................38 3.8. A Döntőbizottság határozatának indoklása II. .............................................38 3.9. A Bombardier jogorvoslati kérelme III........................................................43 3.10. Az ajánlatkérő MÁV indokai, magyarázata III..........................................44 3.11. A Stadler indokai, magyarázata III. ..........................................................45 3.12. A Döntőbizottság határozatának indoklása III...........................................46 4. Összefoglaló értékelés ......................................................................................49 5. Végszó................................................................................................................56 6. Melléklet............................................................................................................58 7. Irodalomjegyzék...............................................................................................59
7
A közbeszerzési eljárás útvesztői: a MÁV elővárosi motorvonattendere 1. Bevezetés A Közbeszerzési Tanács adatai alapján 2005-ben mintegy 1500 milliárd forint összegű közbeszerzés bonyolódott le hazánkban. Dolgozatom témájául azért választottam a közbeszerzés témakörét, mivel ezt a területet nagyon fontosnak tartom, hiszen ezeket a beszerzéseket közpénzekből, az adófizetők pénzéből finanszírozzák. Vagyis az ellenőrizhetőséget, az ésszerű felhasználást, a verseny tisztaságát minél nagyobb mértékben biztosítani kell ezen a területen. Jelenleg azonban hazánkban a közbeszerzési eljárások nagy része korrupt vagy szakszerűtlen, esetleg mindkettő egyszerre. 2005- ben a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti eljárások száma 1091 volt, az előző évi 866–tal szemben, ebből 416 esetben állapítottak meg jogsértést, 186 esetben meg is szüntették az eljárást és 86 ügy pedig még folyamatban van.1 A jelenleg érvényben levő törvény ( továbbiakban : Kbt.) 100 százalékig megfelel az európai uniós direktíváknak, a baj a szakszerűtlenséggel, hozzá nem értéssel, hanyagsággal van, amik megnyitják a kapukat a korrupció előtt. De mi is az a közbeszerzés? A közbeszerzési eljárás olyan eljárás, amelyet az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötésével kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében. A hatályos közbeszerzési törvény differenciált szabályozási megközelítést követ, ezért az értékhatárokhoz kapcsolódóan, az ajánlatkérők, illetve a közbeszerzési tárgyak szerint határoz meg eljárási szabályokat. A Kbt. három közbeszerzési értékhatárrendszert és ehhez kapcsolódó három – egymástól nem teljes mértékben eltérő – eljárási rezsimet különböztet meg: az európai közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzéseket, a nemzeti értékhatárokat elérő, de a közösségi értékhatárokat el nem érő értékű közbeszerzéseket, és végül a nemzeti értékhatárok alatti értékű közbeszerzéseket (ún. egyszerű közbeszerzési eljárás).
1
Tájékoztató a közbeszerzések 2005. évi alakulásáról és a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. sz. törvény módosításának egyes elemeiről, Közbeszerzések Tanácsa, 2006. január 19.
8
A közbeszerzési eljárás útvesztői: a MÁV elővárosi motorvonattendere Az ajánlatkérők szempontjából a Kbt. általános és különös részt határoz meg minden eljárási rezsimen belül. Az általános részt kell alkalmaznia a Kbt. alanyi hatálya alá tartozó szervezeteknek, az ún. klasszikus ajánlatkérőknek, a különös részt pedig az ún. közszolgáltatóknak. A közbeszerzési eljárás lebonyolítása a Kbt. szerint árubeszerzésre, szolgáltatás megrendelésére, építési beruházásra, építési koncesszióra, valamint – a nemzeti értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzések körében – szolgáltatási koncesszióra irányulhat. Az egyes ajánlatkérők által a különböző értékhatároknak megfelelően alkalmazható eljárás típusokat a táblázat tartalmazza: A k ö zö sség i é r té k h a tá r o k a t e lé r ő é r té k ű k özb eszerzések
A n e m z e ti é r té k h a tá r o k a t e lé r ő é r té k ű k özb eszerzések
A n e m z e ti é r té k h a tá r o k a la tti é r té k ű k özb eszerzések
K la s s z ik u s a já n la tk é r ő k • n y ílt • m e g h ív á s o s • tá rg y a lá s o s • g y o rs íto tt • é p íté s i k o n c e s s z ió v a l k a p c s o la to s • e g y s z e rű s íte tt • te rv p á ly á z a ti
• k ö z ö s s é g i é rté k h a tá r fe le tt a lk a lm a z h a tó e ljá r á s o k • k e re tm e g á lla p o d á s o s • s z o lg á lta tá s i k o n c e s s z ió v a l k a p c s o la to s
• e g y sz e rű • e g y s z e rű te rv p á ly á z a ti
K ö z s z o lg á lta tó k (k ü lö n ö s e ljá r á s o k ) • • • • • •
n y ílt m e g h ív á s o s (3 -fé le ) tá rg y a lá s o s (4 - fé le ) k e re tm e g á lla p o d á s o s e g y s z e rű s íte tt te rv p á ly á z a ti
• k ö z ö s s é g i é rté k h a tá r fe le tt a lk a lm a z h a tó e ljá r á s o k
• -
1.számú táblázat Dolgozatom második részében a MÁV elővárosi motorvonattenderén keresztül szeretném bemutatni egy közbeszerzési eljárás, jelen esetben egy hirdetményes tárgyalásos eljárás lefolytatásának a menetét. Célom ezzel, hogy rámutassak az eljárás során elkövetett hibákra, szabálysértésekre, tévedésekre, amelyek nem számítanak kivételeseknek a hazai közbeszerzési eljárások esetében. 9
A közbeszerzési eljárás útvesztői: a MÁV elővárosi motorvonattendere 2. A közbeszerzési eljárás folyamatának bemutatása a MÁV motorvonattenderén keresztül Választásom azért esett éppen a MÁV elővárosi motorvonattenderére, mivel ez egy igen sok vitát kiváltott, ezer sebből vérző ügy, amelynek elemzése során a hazai közbeszerzési eljárások legtöbb hibája fellelhető. Az ügyben több Döntőbizottsági és Bírósági határozat született, és 2004.áprilisi indulása óta, három eredményhirdetés után még mindig nem lehet lezártnak tekinteni. Az eljárás során hibázott ajánlatkérő, ajánlattevő egyaránt, és a Közbeszerzési Döntőbizottság is hozott vitatható döntést. A másik okom erre a választásra, hogy a tárgyalásos eljárás a második leggyakoribb eljárásfajta az eljárások számát és értékét tekintve is. Ezt az alábbi statisztikai adatok is igazolják: 2004.évi
2005.évi
eljárások
Százalék
eljárások
Százalék
Eljárás- típus
száma
%
száma
%
nyílt
2690
73,6
2470
65,3
meghívásos
32
0,8
68
1,8
tárgyalásos
891
24,4
926
24,5
1,2
318
8,4
egyszerűsített 45 2004.évi
2005.évi
eljárások
eljárások
értéke
Százalék
értéke
Százalék
(Mrd Ft)
%
(Mrd Ft)
%
nyílt
897,6
79,5
598,4
46,3
meghívásos
8,3
0,8
25,2
2
tárgyalásos
216,5
19,1
638,1
49,4
0,6
29,6
2,3
egyszerűsített 7,3
2.számú táblázat2 2
A Közbeszerzések Tanácsának sajtótájékoztatója, 2006. január 19.; A Közbeszerzések Tanácsának beszámolója, 2004.
10
A közbeszerzési eljárás útvesztői: a MÁV elővárosi motorvonattendere 2.1. Előkészítési szakasz A közbeszerzési eljárás célja az ajánlatkérő számára az általa meghatározott igényeknek leginkább megfelelő ajánlattevő kiválasztása. A közbeszerzési eljárás legfontosabb szakasza az előkészítés, amelynek során számos tevékenységet kell megfelelő alapossággal elvégezni az eljárás későbbi sikere érdekében. Az alábbiakban azokról a tevékenységekről írok, amelyeknek meg kell előznie az eljárás megindítását. 2.1.1. Beszerzés tárgyának meghatározása Fontos, hogy pontosan határozzuk meg beszerzésünk tárgyát, hiszen félreértésekre adhat okot a pontatlan megfogalmazás, mint azt számos példa igazolja is. Az Országgyűlés például egy alkalommal olyan A4-es papírt szerzett be nagy mennyiségben, ami nem is volt alkalmas az ott használt fénymásológépekhez és mindezt a beszerzés tárgyának pontatlan megfogalmazása miatt. A beszerzés tárgyának meghatározásánál törekedni kell a tömör és minél pontosabb definícióra, biztosítva ezáltal, hogy – lehetőség szerint – minél szélesebb körben felfigyeljenek a potenciális ajánlattevők a felhívásra, valamint gyorsan dönteni tudjanak arra vonatkozóan, hogy valóban a profiljukba tartozik-e az adott beszerzés. A MÁV tender esetében a részvételi felhívásban a beszerzés tárgyához a következőt írták: azonos típusú elővárosi villamos motorvonatok beszerzése és karbantartása. Ezt pedig a felhíváshoz biztosított tájékoztatóban fejtették ki bővebben. Ebben a műszaki dokumentációban részletezték a járművekkel kapcsolatban elvárt főbb műszaki adatokat, jellemzőket, a karbantartási szolgáltatás részleteit, azt, hogy milyen viszonylatban kívánják használni a villamosokat. Ezzel kapcsolatban nem is volt probléma az eljárás során. 2.1.2. Beszerzés becsült értékének meghatározása A közbeszerzés becsült értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért (kínált) ÁFA nélkül számított legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni. Ennek az értéknek a meghatározása azért fontos, mert a közbeszerzés becsült
11
A közbeszerzési eljárás útvesztői: a MÁV elővárosi motorvonattendere értéke mindenkor meghatározza, hogy az adott beszerzést milyen eljárási rezsim alapján kell lefolytatni. A közbeszerzés értéke alapján a közbeszerzések lehetnek: •
közösségi értékhatárt elérő;
•
nemzeti értékhatárt elérő;
•
nemzeti értékhatár alatti (egyszerű) eljárások.
A MÁV tender felhívásának közzétételekor azonban még az 1995.évi XL. törvény volt érvényben, ami nem sorolta különböző csoportokba az eljárásokat értékhatár alapján.. A tender mintegy 130 milliárd forintos üzletről szólt, ami azonban egyértelműen a közösségi eljárási rezsimbe tartozna a jelenlegi értékhatárok mellett . 2.1.3. Az eljárás fajtájának meghatározása Az eljárás fajtájának meghatározásához át kell tekinteni, hogy a beszerzés tárgya, valamint a szerződéses feltételek elég nagy pontossággal meghatározhatóak-e. Amennyiben igen, abban az esetben nyílt vagy meghívásos eljárást kell alkalmazni. Amennyiben viszont nem, és ez az eset állt fenn a motorvonattendernél is, lehetőség van tárgyalásos eljárás lefolytatására. A különböző eljárásfajtákon belül is van egy- illetve kétszakaszos eljárás. Egyszakaszos eljárás esetében az ajánlatkérő közzéteszi az ajánlati felhívást, melyben többek között meghatározza a beszerzés tárgyát, mennyiségét, a szerződés
teljesítésének
feltételeit,
az
eredményhirdetés
időpontját,
a
bírálati
szempontokat, az alkalmassági feltételeket, stb. Az ajánlattevők beadják ajánlataikat, melyekre az ajánlattételi határidőt követően ajánlati kötöttség érvényes, vagyis ajánlataikat ezután már nem módosíthatják. A pénzügyi, gazdasági, műszaki illetve szakmai alkalmasságot igazoló adatokat is az ajánlatban kell megadni. Az ajánlati kötöttség egyébként az ajánlatkérőre is vonatkozik, a felhívásban és dokumentációban meghatározott feltételeket az ajánlattételi határidő lejártáig lehet csak módosítani. Ezután ajánlatkérő az ajánlattevők alkalmasságát vizsgálja, majd az alkalmasnak nyilvánított résztvevők ajánlatainak értékelésére kerül sor a bírálati szempontok alapján. Egyszakaszos eljárás a nyílt eljárás például. Kétszakaszos eljárás esetében a közbeszerzés részvételi szakasszal indul, azon belül is a részvételi felhívás közzétételével. Ebben az ajánlatkérő megadja az alkalmasság igazolására kért tényeket, adatokat, az elbírálás szempontjait, az alkalmatlanná minősítés
12
A közbeszerzési eljárás útvesztői: a MÁV elővárosi motorvonattendere szempontjait, és egyéb, az egyszakaszos eljárás ajánlati felhívásánál felsorolt fontos információkat. Ebben a szakaszban az ajánlatkérő a szerződés teljesítésére való alkalmasságról illetve alkalmatlanságról dönt. Ezt követően jön az ajánlattételi szakasz, melyre az alkalmasnak nyilvánított jelentkezőket hívják meg és felkérik őket ajánlattételre. A résztvevők benyújtják ajánlataikat, melyeket az ajánlatkérő a bírálati szempontok alapján értékel. Két szakaszból álló eljárás a meghívásos, a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás illetve a versenypárbeszéd. Fontos megjegyezni, hogy míg az egyszakaszos eljárás esetében nincs lehetőség tárgyalásra, a kétszakaszos esetében van erre lehetőség. Ajánlati kötöttség is csak a tárgyalások lezárásával jön létre, azonban a törvény kimondja, hogy ez nem járhat azzal, hogy az eljárás alapján megkötött szerződés tárgya, illetve feltételei úgy eltérnek a közbeszerzés indításakor beszerezni kívánt tárgytól illetve feltételektől, hogy az nem tenné lehetővé tárgyalásos eljárás alkalmazását. A MÁV tehát a hirdetményes tárgyalásos eljárást választotta, indoklása pedig az alábbi volt: „ A járművek valamennyi műszaki jellemzője nem egyeznek meg minden részletben a sorozatgyártott járművekével. Ebből következően a szerződéses feltételek nem határozhatók meg olyan pontossággal, mely lehetővé tenné nyílt vagy meghívásos eljárásban a legkedvezőbb ajánlat kiválasztását.” A törvény szigorúan szabályozza azt, hogy mikor lehet tárgyalásos eljárást alkalmazni, ezeket az eseteket a régi Kbt. 70.§ tartalmazza. Jelen esetben ennek a paragrafusnak az e.) pontjára lehet hivatkozni, miszerint a szolgáltatás tárgyának meghatározása nem lehetséges olyan pontossággal, ami lehetővé tenné azt, hogy a legkedvezőbb ajánlatot válasszák ki nyílt vagy meghívásos eljárásban. 2.1.4. Az eljárás szereplői és a dokumentálás Az ajánlatkérőnek meg kell határoznia a közbeszerzési eljárások felelősségi és dokumentációs rendjét, valamint a döntésért felelős személyt, illetve személyeket, lehetőség szerint az ajánlatkérő közbeszerzési szabályzatában. A közbeszerzési eljárások dokumentálásának célja az átláthatóság biztosítása, és ezzel biztosítható a közbeszerzési eljárások és az eljárások alapján létrejött szerződések teljesítésének ellenőrzése.
13
A közbeszerzési eljárás útvesztői: a MÁV elővárosi motorvonattendere Az ajánlatkérő minden egyes közbeszerzési eljárását (az előkészítéstől a szerződés teljesítéséig) írásban köteles dokumentálni. A közbeszerzési eljárással kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától illetőleg a szerződés teljesítésétől számított öt évig meg kell őrizni. Az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzések Tanácsa (az illetékes ellenőrző vagy más illetékes szervek) kérésére a közbeszerzéssel kapcsolatos iratokat megküldeni. A közbeszerzési szabályzaton túlmenően az adott eljárással kapcsolatosan meg kell határozni a bíráló bizottság tagjait, valamint annak elnökét, továbbá szükség esetén az eljárásba bevonni kívánt szakértőket. A bíráló bizottság összetételével kapcsolatosan a törvény azt rögzíti, hogy minimálisan 3 tagúnak kell lenni, és legalább egy olyan személynek kell lenni közöttük, aki megfelelő szakértelemmel rendelkezik. A bíráló bizottságba célszerű egy pénzügyi és egy jogi szakértelemmel rendelkező tagot kijelölni a beszerzés tárgykörében megfelelő szakértelemmel rendelkező munkatárs mellett. 2.1.5 Műszaki leírás elkészítése Az eljárás előkészítő szakaszában kell elkészíteni a műszaki leírást is, amely majd az ajánlati dokumentáció kötelező és egyben legfontosabb részét képezi. Ajánlatkérőnek a műszaki leírásban kell bemutatni azokat az elemeket, amelyekhez a beszerzés tárgyának illeszkedni kell, valamint szükség esetén azt a környezetet, ahol a nyertes ajánlattevőnek a megvalósítás, illetve a szállítás során együtt kell működni. Ajánlatkérő a körülmények bemutatását követően ismertetheti a közbeszerzési eljárás célját, valamint a beszerzés tárgyával kapcsolatos részletes követelményeket. A követelmények minél részletesebb és pontosabb specifikációjának a célja kettős: egyrészt biztosítja, hogy az ajánlatkérő a teljesítés során meg tudja követelni az elvárások teljesítését, másrészt az ajánlattevő számára elengedhetetlen a szakmailag megfelelően megalapozott műszaki ajánlat elkészítéséhez.
14
A közbeszerzési eljárás útvesztői: a MÁV elővárosi motorvonattendere A műszaki leírás mellékleteként célszerű csatolni az ajánlatkérő szempontjából releváns, a közbeszerzés tárgyához szorosan kapcsolódó ábrákat, műszaki rajzokat. A műszaki leírást úgy kell elkészíteni, hogy az biztosítsa az ajánlattevők esélyegyenlőségét, vagyis egy-egy termék, gyártó, vagy szolgáltató indokolatlanul nem kerülhet hátrányos helyzetbe. 2.1.6. Értékelési szempontrendszer kialakítása Az értékelési szempontrendszert szintén az előkészítés során kell elkészíteni és összhangban kell lennie az ajánlat elvárt tartalmával annak biztosítása érdekében, hogy az értékeléshez szükséges információk az ajánlatkérő rendelkezésére álljanak. A beszerzés, valamint az ajánlatokkal kapcsolatos elvárások ismeretében meg kell határozni, hogy milyen szempont szerint értékelik majd az ajánlatokat: legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy összességében legelőnyösebb ajánlat. Utóbbi esetében meg kell hartározni az értékelésre szolgáló részszempontokat, részszempontonként a hozzájuk tartozó súlyszámot, a részszempontok szerinti tartalmi elemekre adható pontszám alsó és felső határát, valamint azt a amódszert, amellyel meghatározzák a ponthatáron belüli pontszámot. Ezután az értékeléskor az ajánlatkérő a korábban meghatározott módszerrel és az adott ponthatárok között értékelési pontszámot ad a részszempontok tartalmi elemeire, majd ezeket a pontszámokat megszorozza a hozzájuk tartozó súlyszámokkal, majd a szorzatokat ajánlatonként összeadva megkapja azokat az értékeket, amelyek alapján a a legelőnyösebb ajánlatot ki lehet választani. Ez pedig az az ajánlat, amelyik a legtöbb pontot kapta. A MÁV tender esetében az elbírálás szempontjaként az összességében legelőnyösebb ajánlatot adták meg a részvételi felhívásban. Az elbírálás részszempontjait azonban csak az ajánlati felhívásban határozták meg részletesen. Ezeket az értékelési szempontokat az ajánlatkérő MÁV az eljárás menetében megváltoztatta, ami később jogi vitákat eredményezett. Erről dolgozatom egy másik részében kívánok részletesen írni.
15
A közbeszerzési eljárás útvesztői: a MÁV elővárosi motorvonattendere 2.1.7. Kizáró okok meghatározása Az ajánlatkérő meghatározhatja, hogy melyek azok a feltételek (pl.: végelszámolás alatt áll, egy évnél régebben lejárt költségvetési befizetési kötelezettségének nem tett eleget, tevékenységét felfüggesztették), amelyek nem teljesítése esetén az adott jelentkezőnek nem lehet érvényes a részvételi jelentkezése. A MÁV eljárása esetében ennek is nagy jelentősége lesz a későbbiekben. 2.1.8. Alkalmassági követelmények meghatározása Az ajánlatkérőnek meg kell határoznia, hogy melyek azok a pénzügyi, gazdasági, valamint műszaki illetőleg szakmai alkalmassági követelmények, amelyek teljesítése szükséges az érvényes jelentkezéshez. A pénzügyi, gazdasági alkalmasság feltételeinek meghatározása során ajánlatkérőnek nem csak az adott beszerzési tárgyra, hanem a beszerzés tárgyának kínálati piacát jelentő vállalkozások pénzügyi, gazdasági sajátosságaira is figyelemmel kell lennie. Ez az jelenti, hogy más pénzügyi alkalmassági feltételt kell meghatározni egy hitelfelvétel, mást egy építési beruházás és ismét mást egy szoftver beszerzés során. A műszaki, szakmai alkalmasság tekintetében elsősorban a referenciák és a szolgáltatáshoz biztosítandó szakemberek vizsgálata szükséges. 2.1.9. Részvételi felhívás készítése A részvételi felhívásban kerülnek rögzítésre és közzétételre az előző pontokban meghatározottak: beszerzés tárgya és mennyisége, értékelési szempontok, kizáró okok, alkalmassági követelmények stb. Ennek közzétételére létezik külön hirdetményminta. A MÁV tárgyalásos eljárása is a részvételi felhívás közzétételével kezdődött. Nagyon fontos a pontos, érthető megfogalmazás, az esélyegyenlőség biztosítása az ajánlatkérők számára, hiszen ez alapján érkeznek a jelentkezések és ez alapján történik azon jelentkezők kiválasztása, akik ajánlatot tehetnek.
16
A közbeszerzési eljárás útvesztői: a MÁV elővárosi motorvonattendere 2.1.10. Részvételi dokumentáció összeállítása A részvételi dokumentáció készítése opcionális, azonban számos beszerzés esetében nélkülözhetetlen. Amennyiben ajánlatkérő részvételi dokumentációt készít, abban az esetben köteles gondoskodni, hogy a dokumentáció a hirdetmény közzétételének napjától a részvételi határidő lejártáig rendelkezésre álljon. A részvételi dokumentációban meg lehet határozni a jelentkezéssel szemben támasztott formai és tartalmi követelményeket, sablonokkal lehet segíteni a jelentkezőket az egyes nyilatkozatok elkészítéséhez, valamint meg lehet határozni a beadással kapcsolatos követelményeket. A dokumentációban ismertetheti az ajánlatkérő az eljárás lebonyolításának módját, időbeli ütemezését, valamint tájékoztatást adhat az egyes események pontos helyszínéről (pl. konzultáció, bontás). 2.1.11. Ajánlati dokumentáció összeállítása A részvételi dokumentációval ellentétben ajánlati dokumentáció készítése kötelező az új közbeszerzési törvény szerint. A dokumentációban meghatározható szerepet játszanak az ajánlattal szembeni formai és tartalmi elvárások, amelyeket az ajánlattevőknek kötelező elfogadniuk. Ennek kettős célja lehet: az ajánlatkérő számára az egységes szerkezet, valamint sablonok használata megkönnyíti az értékelést, másrészt az ajánlatkérő az általa megadott struktúrában választ kaphat a számára fontos részletkérdésekre is. A dokumentáció kötelező tartalmi elemének kell lenni a részletes szerződési feltételeknek, vagy a szerződéstervezetnek. A dokumentáció szintén kötelező és az egyik legfontosabb eleme a közbeszerzésre vonatkozó műszaki leírás.
17
A közbeszerzési eljárás útvesztői: a MÁV elővárosi motorvonattendere 2.2. Részvételi szakasz 2.2.1. Részvételi hirdetmény közzététele Hirdetmény közzétételén a régi törvény szerint a Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételt kell érteni. Az új törvény szerint a közösségi értékhatárt elérő eljárások esetében a hirdetményeket az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a hirdetmények elektronikus napilapjában (TED- adatbank) teszik közzé, illetve az ajánlatkérő honlapján is meg lehet azt jelentetni, de csak miután feladásra került az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatala részére. A Közbeszerzések Tanácsa – tájékoztató jelleggel - a Közbeszerzési Értesítőben is közzéteszi ezeket a hirdetményeket. A nemzeti értékhatárokat elérő közbeszerzések esetében a felhívásokat a Közbeszerzési Értesítőben illetve annak elektronikus változatában közlik. A hirdetményeket más módon is közzé lehet tenni, de csak miután a Közbeszerzések Tanácsa már megjelentette azokat. A nemzeti értékhatárok alatti értékű, egyszerű közbeszerzési eljárásnál szintén a Közbeszerzési Értesítőben kell a hirdetményeket közzétenni, ha a közbeszerzés értéke eléri vagy meghaladja a nemzeti értékhatárok felét. Ha nem éri el, nem kötelező, de a lehetőség megvan rá. A MÁV részvételi felhívását 2004. április 30- án tette közzé a Közbeszerzési Értesítőben. Ez, az előírások szerint, tartalmazta többek között a beszerzés tárgyát és mennyiségét, a teljesítés és a részvételi jelentkezés határidejét, az eredményhirdetés és az első tárgyalás időpontját, a résztvevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatokat és tényeket, az alkalmasság elbírálásának és az alkalmatlanná minősítés szempontjait, valamint az egyéb információk között a jelentkezés formai követelményeit, információkat a Tájékoztatóról, a csatolandó dokumentumokról, továbbá az ajánlati biztosítékról. Majd ezt a részvételi felhívást, illetve egy részét, május 21- én módosította a MÁV. A módosítás pedig az alkalmatlanná minősítés második szempontját érintette, mely szerint alkalmatlan az a jelentkező, melynek éves árbevétele nem éri el a 40 milliárd forintot az utolsó három lezárt pénzügyi év bármelyikében. Ezt az értéket a MÁV 20 milliárd forintra csökkentette módosításában. Indoklása szerint azért, hogy minél több jelentkező
18
A közbeszerzési eljárás útvesztői: a MÁV elővárosi motorvonattendere alkalmassá váljon ajánlattételre, vagyis élénkíteni tudják a versenyt és nem mellékesen azért, hogy ezzel a kritériummal ne szorítsanak ki gyártókat, többek között a később nyertes Stadler Bussnang AG- t. Ezzel kapcsolatban azonban felmerül a kérdés: az addig jelentkezett öt cégből három kiemelkedő világcég, amelyek játszva teljesíteni tudták volna a 40 milliárdos követelményt is, akkor pedig miért volt szükséges úgy alakítani ezt a kritériumot, hogy a Stadler is, amely egy családi vállalkozás, mindenképpen teljesíteni tudja ezt a kitételt. Megjegyzem erre a kérdésre választ kapni nem fogunk, ez egy spekuláció, ami azonban teljesen jogosan merül fel. 2.2.2. Részvételi dokumentáció rendelkezésre bocsátása A MÁV a regisztrált részvételre jelentkezők számára Tájékoztatót biztosított, mely többek között tartalmazta a feladatok főbb jellemzőit, mintát a referenciákra, a járművel szemben támasztott alapvető követelményeket vagy például a karbantartási tevékenység helyszínére való bejárási lehetőség feltételeit. 2.2.3. Részvételi jelentkezések átvétele és bontása A részvételi jelentkezéseket minden esetben az ajánlatkérő előírásainak megfelelő csomagolásban és felirattal kell átadni a megadott helyen és a megadott határidőig. A részvételi jelentkezések bontása - a jelentkezők számára nyilvánosan - a részvételi határidő lejáratának időpontjában kezdődik. A részvételi jelentkezések bontásáról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet minden jelentkezőnek meg kell küldeni. A részvételi jelentkezések bontása során a versenytársak meggyőződhetnek az eljárás ezen szakaszának tisztaságáról, azaz, hogy minden jelentkezés egy időpontban kerül bontásra, ezáltal az ajánlatkérőtől semmilyen kiszivárgó információ nem tudott valamely jelentkezőnek előnyt biztosítani. 2.2.4. Részvételi jelentkezések elbírálása, hiánypótlás A bírálat során az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy a beadott jelentkezések megfelelnek-e a részvételi
felhívásban,
dokumentációban
19
foglaltaknak,
valamint
a
jogszabályi
A közbeszerzési eljárás útvesztői: a MÁV elővárosi motorvonattendere követelményeknek. A részvételi jelentkezések elbírálásakor célszerű az ajánlati felhívás és dokumentáció alapján egy ellenőrző listát készíteni, amely megkönnyíti az értékelést és csökkenti a hibalehetőségeket. A részvételi felhívásban kell tájékoztatást adni a hiánypótlás lehetőségéről, illetve annak kizárásáról. 2.2.5. Részvételi eredményhirdetés A részvételi szakasz eredményét – az összegzés elkészítése mellett – a felhívásban megjelölt időpontban nyilvánosan is ki kell hirdetni. Lehetőség van azonban a hirdetményben megadott időpontnál korábbi eredményhirdetésre is. Az összegzésben tájékoztatást kell adni arra vonatkozóan, hogy mely jelentkezések érvényesek, illetve érvénytelenek. Az érvénytelenség okáról is tájékoztatást kell adni, valamint arról, hogy ajánlatkérő kiket kér fel az eljárás második szakaszában ajánlattételre. A MÁV RT. 2004.július 21- én hirdette ki a részvételi szakasz eredményét. Az eljárásra hatan adták be jelentkezésüket és mind a hat jelentkezőt alkalmasnak minősítették és meghívták az ajánlattételi szakaszra. A hat jelentkező az Alstom Transport, a Bombardier Transportation Gmbh, a CAF, a Mitsui & Co. Ltd., a Siemens Transportation Systems, és a Stadler Bussnang AG volt. Az ajánlattételi szakasz eredményhirdetése után, mely a Stadlert hirdette ki nyertesnek, a második legkedvezőbb ajánlatot tevő Bombardier jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz ( továbbiakban : KDB), melynek két kérelmi eleme a nyertes részvételi alkalmasságát kérdőjelezte meg. Bombardier álláspontja szerint a nyertes Stadlert nem lehetett volna nyertesnek kihirdetni, mivel pénzügyi és műszaki szempontból alkalmatlan ajánlattevő. Az eljárás első vitatott kérdése tehát az eljárás ezen szakaszára vonatkozott. A kérelmező Bombardier szerint a Stadler Bussnang AG nem igazolta pénzügyi alkalmasságát, mivel sajátja helyett anyacége, a Stadler Rail AG csoportszintű konszolidált pénzügyi mérlegét adta be. A Stadler véleménye szerint ezt a svájci számviteli törvények lehetővé teszik és több eredményes pályázatán is ezt nyújtotta már be. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a Stadler a saját mérlegét nem is
20
A közbeszerzési eljárás útvesztői: a MÁV elővárosi motorvonattendere nyújthatta volna be, mivel akkor pénzügyileg alkalmatlanná nyilvánították volna, hiszen egyik évben éves árbevétele nem érte el a 20 milliárd forintot. Műszaki alkalmasságát pedig a Bombardier véleménye szerint azért nem kellett volna elfogadni, mivel a kért referenciákat egy olyan járműről adta be, amivel nincs egy járműcsaládban a Stadler által pályáztatott Flirt nevű vonat. A Flirt- ről nem tudott volna referenciát benyújtani a cég, mivel akkor csak szerződés volt rá, a szállítás csak 2004. közepétől indult meg, az első négy, tehát nem tíz, Flirt vonatot decemberben állították forgalomba. A részvételi felhívás pedig kimondta, hogy referencia olyan vonatról, vagy azonos járműcsaládba tartozó vonatról szükséges, amely legalább 10 darabos flottában, már legalább 12 hónapja üzemel egy vasúttársaságnál. Ezekben a kérdésekben a KDB nem folytatott vizsgálatot, mivel a jogorvoslati kérelem benyújtásakor erre az ügyre vonatkozóan jogvesztés következett be, vagyis a kérelmező határideje kérelem benyújtására ez ügyben már lejárt. Itt szükséges megemlíteni, hogy a Bombardier csak a jogorvoslati kérelem benyújtása után szerzett jogot iratbetekintésre, vagyis csak ekkor vehette észre, hogy a Stadler nem a saját, hanem anyacége pénzügyi mérlegét nyújtotta be. Ezzel a kérdéssel dolgozatomban később még foglalkozom. 2.3. Ajánlattételi szakasz 2.3.1. Ajánlati felhívás megküldése Ajánlatkérőnek a részvételi eredményhirdetéstől számított öt munkanapon belül meg kell küldeni az ajánlati felhívást az alkalmasnak minősített jelentkezők mindegyikének, illetve akik a felhívásban meghatározott keretszám-tartományba tartoznak, a megadott rangsorolási szempontok figyelembevételével. Az ajánlati felhívás kötelező tartalmi elemeit a Kbt. szabályozza, formai követelményeket azonban nem határoz meg sem a törvény, sem a kapcsolódó Korm.rendeletek. 2.3.2. Ajánlati dokumentáció rendelkezésre bocsátása Ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban kell meghatároznia az ajánlati dokumentáció rendelkezésre bocsátásának helyét, módját, valamint ellenértékének összegét, illetve a
21
A közbeszerzési eljárás útvesztői: a MÁV elővárosi motorvonattendere Kbt. 120.§ (1) bekezdés c) szakasza szerint lehetőség van a dokumentációnak az ajánlati felhívással együtt való megküldésére is. A Kbt. szerint amennyiben a jelentkező az ajánlati dokumentáció megküldését kéri, abban az esetben – a megfelelő feltételek fennállása esetén – ezt az ajánlatkérőnek két munkanapon belül kötelező megtennie az ellenérték megfizetése esetén. 2.3.3. Kiegészítő tájékoztatás Ajánlattevő az ajánlati dokumentációban foglaltakkal kapcsolatosan írásban kiegészítést, értelmezést kérhet. Az értelmezés kérése, valamint az arra adandó válasz határideje a törvényben szabályozásra került. Tájékoztatás kérésére legkésőbb az ajánlattételi határidőt megelőző 10 nappal van lehetőség, az ajánlatkérőnek pedig legkésőbb az ajánlattételi határidőt megelőzően 6 nappal kell a tájékoztatást megadni. Ez a tájékoztatás azonban nem ad lehetőséget a dokumentációban foglaltak módosítására. A dokumentációval kapcsolatos kérdések megválaszolására az ajánlatkérő szervezhet személyes konzultációt is. 2.3.4. Ajánlatok átvétele és bontása Az ajánlatokat – a részvételi jelentkezésekhez hasonlóan – a dokumentációban meghatározott formai követelményeknek megfelelően, a megjelölt pontos címre és a megadott időpontig kell eljuttatni. A megadott határidő után érkező ajánlatok érvénytelennek minősülnek. Az ajánlatok bontása szintén a részvételi szakaszhoz hasonlóan történik, azzal a különbséggel, hogy itt az ajánlatok bontását követően ismertetni kell azokat a számszerűsíthető adatokat, amelyek a bírálat során értékelésre kerülnek. A bontási cselekményről jegyzőkönyv készül, amelyet ajánlatkérőnek a bontástól számított öt napon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.
22
A közbeszerzési eljárás útvesztői: a MÁV elővárosi motorvonattendere 2.3.5. Ajánlatok elemzése, hiánypótlás A beérkezett ajánlatok teljes körű értékelésére csak a tárgyalások lezárását követően kerülhet sor, azonban azt meg kell vizsgálni, hogy az ajánlatok megfelelnek-e a felhívásban, illetve a dokumentációban szereplő feltételeknek. Az ajánlatok formai ellenőrzését követően ajánlatkérőnek meg kell ismernie a műszaki és kereskedelmi
ajánlatot,
annak
érdekében,
hogy
a
tárgyalásokon
megfelelő
felkészültséggel tudja érvényesíteni az ajánlatkérő érdekeit. Célszerű különböző elemzéseket végezni az egyes ajánlatok összehasonlításával, különösen igaz ez a kereskedelmi részre. A hiánypótlás ebben a fázisban is a részvételi szakaszhoz hasonlóan történik. 2.3.6. Tárgyalások lebonyolítása A tárgyalások lebonyolítására az ajánlatok megismerését, valamint a hiánypótlások beérkezését követően kerülhet sor. A részvételi felhívásban rögzítésre kerülteknek megfelelően kell lebonyolítani: együttesen vagy egymást követően. A tárgyalások során az ajánlatkérőnek az egyes ajánlattevőkkel egyeztetni kell a szakmai és a kereskedelmi ajánlatot, majd ezt követően a szerződéstervezetet. A tárgyalások számát és időtartamát a törvény nem korlátozza, ezért lehetőség van több hónapos tárgyalássorozat folytatására is. A sikeres tárgyalások elengedhetetlen előfeltétele a résztvevő bizottság megfelelő szakmai felkészültsége, az ajánlatok részletes ismerete, szükség esetén segédanyagok előállítása (szakmai kérdéslista, pénzügyi elemzések stb.) és az egyeztetett tárgyalási stratégia. Ajánlatkérőnek minden egyes tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni a tárgyalás helyszínén és azt az adott tárgyalás befejezésekor a résztvevő feleknek aláírásukkal kell hitelesíteniük.
23
A közbeszerzési eljárás útvesztői: a MÁV elővárosi motorvonattendere 2.3.7. Módosított ajánlatok átvétele, bontása Az utolsó tárgyalás lezárását követően ajánlattevőknek meg kell tenniük végleges ajánlataikat a tárgyalásokon elhangzottak figyelembevételével. A módosított ajánlatok benyújtásával kapcsolatos követelmények a tárgyaláson kerülnek rögzítésre, a módosított ajánlatok átvétele és bontása megegyezik az első ajánlattal kapcsolatos teendőkkel és törvényi hivatkozásokkal. 2.3.8. Ajánlatok értékelése, döntéshozatal Az ajánlatok teljes körű értékelésére csak a tárgyalások lezárását és szükség esetén a módosított ajánlatok beadását követően kerülhet sor. Amennyiben az ajánlatok az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint kerülnek értékelésre, abban az esetben nem számszerűsíthető részszempontok esetében minden bíráló bizottsági tagnak önállóan kell elkészíteni számszerű és szöveges értékelését, amelynek összesítését követően kerül sor az ajánlatok rangsorolására és a nyertes kiválasztására. 2.3.9. Eredményhirdetés Az eredményhirdetésre a Kbt. 93-98.§-ában foglaltaknak megfelelően, a részvételi szakaszhoz hasonlóan kerül sor. 2.3.10. Szerződéskötés A szerződés megkötésére az eredményhirdetést követő 8. és 30. nap közötti időszakaszban lehetséges. A szerződéskötés alapja az ajánlati felhívás és dokumentáció, valamint a nyertes ajánlattevő szakmai ajánlata. Az ajánlatkérőnek az ajánlati dokumentációban szerepeltetni kell azokat a szerződéses feltételeket, amelyeket a szerződéskötés során feltétel nélkül érvényesíteni akar. A szerződéses feltételekben meghatározható többek között a nem szerződésszerű, illetve nem határidőre történő teljesítés szankcionálása, a minőségi
24
A közbeszerzési eljárás útvesztői: a MÁV elővárosi motorvonattendere követelmények, illetve a nem-megfelelőség kezelése, az átadás-átvétel menete, az elvárt garanciális vállalások és az ehhez kapcsolódó szolgáltatási szint, stb. Az ajánlatkérő a szerződés módosításáról, valamint a teljesítésről köteles hirdetményt közzétenni a Közbeszerzési Értesítőben. Az egy évnél hosszabb, vagy határozatlan idejű szerződések esetében a teljesítésről évente kell hirdetményt közzétenni. 2.3.11. A szerződés teljesítése, közbeszerzések ellenőrzése A szerződés teljesítése és az eljárás ellenőrzése az általános, közbeszerzési eljárásokra vonatkozó szabályok, azaz a Kbt. ötödik része alapján történik. A szerződést a nyertes ajánlattevőként szerződő fél köteles teljesíteni, az abban leírt feltételek alapján. Az ajánlatkérőnek a szerződés teljesítésétől számított 30 napon belül kell az ellenszolgáltatást teljesítenie, kivéve ha a felek halasztott vagy részletfizetésben egyeztek meg vagy ha a törvény másképp rendelkezik. Az ajánlatkérő köteles a szerződés teljesítéséről tájékoztatót készíteni és azt a Közbeszerzési Értesítőben közzétenni. Az eljárásokat a külön jogszabályban meghatározott ellenőrző szervek rendszeresen ellenőrzik. Ezen kívűl a költségvetési szervek felügyeleti és belső ellenőrzési rendszerében szintén ellenőrzik a közbeszerzéseket. 3. A MÁV tender ajánlattételi szakaszának elemzése A MÁV ajánlattételi határidőként 2004. szeptember 15- ét jelölte meg, az ajánlati dokumentáció az alábbi fejezeteket
tartalmazta: részvételi felhívás, ajánlati felhívás,
útmutató az ajánlattevőknek, szállítási szerződéstervezet, karbantartási szerződéses feltételek, műszaki feltételek, műszaki dokumentáció, értékelési kritériumrendszer, élettartam költségszámítás. A megjelölt határidőig négy cég nyújtotta be ajánlatát: a Stadler, a Bombardier, a Siemens és az Alstom. Az ajánlatkérő a tárgyalások menetére vonatkozóan az ajánlati dokumentációban rögzítette azok menetét. Meghatározta, hogy az ajánlattevőkel egyenként kíván tárgyalni, először műszaki tárgyalásokat folytatnak, melyek célja az, hogy főbb paramétereiben azonos ajánlatokat kapjon és így össze tudja azokat hasonlítani. A műszaki tárgyalások
25
A közbeszerzési eljárás útvesztői: a MÁV elővárosi motorvonattendere lezárása után a kereskedelmi majd az ártárgyalások következtek, melyek végén az ajánlattevők módosított árajánlatot tehettek. A MÁV azt is rögzítette, hogy csak azok vehetnek részt a kereskedelmi és ártárgyalásokon akik érvényes műszaki ajánlatot tettek. A műszaki tárgyalásokat október 7 és 13 között folytatták le, a végleges műszaki ajánlatok benyújtásának határideje 2004. november 30–a volt. Ajánlatkérő 2005. január 17- én a Siemens ajánlatát érvénytelennek nyilvánította, mivel az bizonyos műszaki követelményeknek nem felelt meg. A kereskedelmi tárgyalások lefolytatására 2005. január 26 és február 2- a között került sor, a tárgyalások harmadik fordulójára, az árlicitre pedig március 11- én. Az ártárgyaláson mindegyik résztvevő egyszerre vett részt, ajánlattételre három területen volt lehetőség. A tárgyalások utolsó napján az Alstom érvénytelen ajánlati elemeket tartalmazó ajánlatot adott be, ajánlatkérő azonban lehetőséget biztosított számára új ajánlat beadására, ezt azonban a megadott határidőig a MÁV nem kapta meg, így az ajánlat egyrészt elkésett, másrészt tartalmi szempontból is érvénytelen volt, így azt érvénytelenné nyilvánították. A MÁV az eljárás eredményét 2005. március 18- án hirdette ki, mely szerint a nyertes a Stadler AG lett. Ezt követően a Bombardier jogorvoslati kérelmet nyújtott be a KDB- hoz március 23- án. 3.1. A Bombardier jogorvoslati kérelme I. A Bombardier kérelmében az ajánlatkérő jogsértésének megállapítását, az eredmény megsemmisítését, a közbeszerzési eljárás felfüggesztését valamint a szerződéskötés megtiltását kérte a Döntőbizottságtól. Kifogásai az alábbiak voltak: 1.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban megadta az elbírálási részszempontokat, a súlyszámokat, az adható pontszámok alsó és felső határát, valamint a módszert ahogy pontoznak. Ezeket az értékelési részszempontokat azonban az eljárás során, 2005.március 8- án kelt levelében módosította. Ugyan a tárgyalásos eljárás esetében nem érvényesül az ajánlati kötöttség elve, azonban az elbírálási részszempontok módosítására
nincs
lehetőség
kérelmező
megváltoztatásával a MÁV jogsértést követett el.
26
véleménye
szerint,
így
azok
A közbeszerzési eljárás útvesztői: a MÁV elővárosi motorvonattendere 2. Az előbb már említett levélben adott tájékoztatást a MÁV arról, hogy árlicit lefolytatására kerül sor, az eljárás menetéről azonban kérelmező szerint nem adott megfelelő tájékoztatást. A Bombardier ezzel kapcsolatban azt is sérelmezte, hogy az ajánlati felhívásban megállapított eljárási szabályoktól eltérően zajlott le a módosító ajánlatok megtétele. 3. Az árlicittel kapcsolatban a kérelmező másik kifogása az volt, hogy az eredeti kiírással ellentétben ajánlatkérő csak egyes elemekre engedélyezte a licitálást és nem minden árra vonatkozó elemére az ajánlatnak. 4. Kérelmező szerint az esélyegyenlőség alapelvét is megsértette az ajánlatkérő azzal, hogy nem tájékoztatta egyformán az ajánlattevőket. 5. Kérelmező álláspontja szerint a MÁV nem a legelőnyösebb ajánlatot tevőt hirdette ki nyertesnek, és így ezzel a Kbt. egy újabb paragrafusát sértette meg. 6. A Bombardier szerint a Stadler kirívóan alacsony árat ajánlott meg a karbantartási szolgáltatásra, és ajánlatkérőnek erre a Kbt. adott paragrafusa alapján magyarázatot kellett volna kérnie, illetve a törvény megsértése miatt érvénytelenné kellett volna nyilvánítania az ajánlatot. Bombardier véleménye szerint a nyertes Stadler ajánlatának különböző elemeit keresztbe finanszírozta, vagyis ajánlata a vonatok beszerzésére azért volt jóval drágább, mert abból kívánta finanszírozni a karbantartási költségeket. 7. Kérelmező álláspontja szerint a MÁV jogsértően járt el a vonattovábbítási energiaköltség értékelése során is. Ugyanis szerinte ajánlatkérő eltérő módon értékelte az ajánlatokat. Végeztetett ugyan a Budapesti Műszaki Egyetemen vizsgálatot, ennek eredményét azonban nem vette figyelembe az értékelés során, hanem az ajánlattevők által benyújtott saját számításaikat értékelte. Az egyetemen az ajánlattevők által megadott adatokat közös nevezőre hozták és így vizsgálták a járműveket. Ez alapján az eltérés a két jármű között mindössze 21 %, míg a résztvevők által megadott számítások alapján 50 %. Ha az egyetemi vizsgálatok eredményét nézte volna a MÁV a nyertes személye is változott volna. Másik sérelme a Bombardiernek az volt, hogy az egyetemi vizsgálat eredményét a MÁV nem adta ki az eljárás során.
27
A közbeszerzési eljárás útvesztői: a MÁV elővárosi motorvonattendere 8. Dolgozatom korábbi részében már említettem, hogy a Bombardier szerint a Stadler mind pénzügyileg mind műszakilag alkalmatlan ajánlattevő, ugyanis nem saját pénzügyi mérlegét nyújtotta be, valamint nem a beszerzés tárgyát képező Flirt vonatról nyújtott be referenciát. Ezek alapján pedig nem lehetett volna nyertesnek kihirdetni, hiszen ajánlatkérő pontosan meghatározta azokat a dokumentumokat, melyekkel igazolni kellett az alkalmasságot. 3.2. Az ajánlatkérő MÁV indokai, magyarázata I. 1. MÁV véleménye szerint az értékelési kritériumrendszer módosítása azért nem volt jogsértő, mivel a módosítások csak a kritériumrendszer 1-4 pontjait érintették, és ez teljesen szabályos. A műszaki értékelést érintő 7-15, valamint a 3.1.és 3.2. pontokat, továbbá a kereskedelmi értékelést tartalmazó 5-6 pontokat nem változtatták meg, azokat a műszaki és kereskedelmi tárgyalások lezárásával szintén lezártnak tekintették. Az első négy pontot illetően azonban, amelyek tekintetében került sor az árlicitre, véleményük szerint lehetőség volt a módosításra. Ehhez kapcsolódóan indokként említették azt is, hogy a módosításra nem az ajánlatok ismeretében került sor. Valamint a változtatásokról a résztvevőket egyformán tájékoztatták. A tárgyalásos eljárás során sem ajánlatkérőnek sem ajánlattevőnek nem áll fenn ajánlati kötöttsége, így ez is lehetőséget adott szerintük a módosításra. Észrevételében ugyanakkor azt is jelezte az ajánlatkérő, hogy ha a változtatásokra nem kerül sor, a nyertes személyében akkor sem lett volna változás, sőt a kérelmező hátránya véleménye szerint tovább nőtt volna. Később ajánlatkérő megváltoztatta véleményét és azt állította, hogy az értékelési kritériumrendszert nem módosította, csak a szerződéses feltételek változtak meg és ezért ennek megfelelően végezte az értékelést. 2. A Stadler - kérelmező szerint - kirívóan alacsony karbantartási árajánlatával kapcsolatban a MÁV kifejtette, hogy a kirívóan alacsony ár megállapítása nagyon relatív és nehéz meghatározni azt a különbséget az árak között, ami még elfogadható illetve ami már nem. Véleménye szerint ebben az esetben a nagy különbség oka a járművek közötti műszaki eltérés. Hiszen a műszaki jellemzők nagymértékben befolyásolják
a
karbantartás
költségeit,
28
gyakoriságát,
jellegét.
A
A közbeszerzési eljárás útvesztői: a MÁV elővárosi motorvonattendere keresztfinanszírozásra pedig nincsenek bizonyítékok véleménye szerint. Valamint ajánlatkérő szerint ez okból amúgy sem lehet egy ajánlattevő ajánlatát érvénytelenné nyilvánítani. A MÁV ezen kijelentésének, valamint a Döntőbizottság ez ügyben hozott döntésének a későbbiekben is nagy jelentősége lesz, hiszen a második fordulóban a Bombardier ajánlatát ezen okból nyilvánították érvénytelennek, vagyis azért mert kirívóan alacsony árat adott meg egyik elemére az ajánlatának! 3. A vonattovábbítási energiaöltségekkel kapcsolatban a MÁV álláspontja az, hogy ők az ajánlati dokumentációban pontosan meghatározták azt a feltételrendszert amely alapján az ajánlattevők kiszámították ezen értékeket. Így azonos feltételek alapján számolták ki a felek a költségeket, ezért lehetett a két értéket összehasonlítani. A Budapesti Műszaki Egyetem által végzett vizsgálat eredményét pedig azért nem használták fel, mert az ottani feltételek különböztek a dokumentációban megadottaktól, így ennek az eredményét fel sem használták az értékelés során. Az eredményét szintén ez okból nem osztották meg, valamint erre nem is kötelezhetők a törvény szerint. 4. Az alkalmassági kifogással kapcsolatosan a MÁV a Kbt. azon pontjára hivatkozott, mely kimondja, hogy a jogvesztő határidő lejárta után nem lehetsége jogorvoslati kérelem benyújtása. Márpedig a Bombardier kérelme a Stadler pénzügyi és műszaki alkalmasságát illetően elkésett ez alapján. A műszaki alkalmassággal kapcsolatban azt nyilatkozta ajánlatkérő, hogy a nyertes Flirt nevű vonata vizsgálatai alapján egy járműcsaládba tartozik azzal a vonattal, amelyről a Stadler referenciát adott be. 3.3. A Stadler indokai, magyarázata I. A Stadler véleménye szerint ajánlatkérő az eljárás során végig szabályosan járt el, a MÁV észrevételeivel pedig teljes mértékben egyetért és kérte az alaptalan jogorvoslati kérelem elutasítását. Saját észrevételei az alábbiak voltak: 1. Az értékelési kritériumrendszer módosítása a Bombardiernek kedvezett, kárára semmiképpen nem vált.
29
A közbeszerzési eljárás útvesztői: a MÁV elővárosi motorvonattendere 2. Az összár tekintetében az ő ajánlatuk olcsóbb volt, mint a Bombardier ajánlata, így véleményük szerint a legelőnyösebb ajánlat nyert. 3. Alkalmasságuk elleni kérelemmel kapcsolatban pedig ők is a jogvesztő határidő lejártára hivatkoztak. Azonban szerintük a svájci számviteli törvények lehetőséget biztosítottak számukra anyacégük mérlegének benyújtására. A Flirt motorvonatokkal kapcsolatban kifejtették, hogy azok legyártása 20 hónap alatt történt meg. Ennyi idő alatt pedig egy új típus elkészítése lehetetlen, ami bizonyíték arra, hogy a Flirt az említett GTW motorvonat egy továbbfejlesztése, vagyis azok egy járműcsaládba tartoznak. 4. Az alacsony karbantartási árakra magyarázatuk az volt, hogy a Flirt vonatok beszerzési ára magasabb, mivel azokat magasabb fokú igénybevételre fejlesztették ki, viszont ez által karbantartásukra kevesebbet kell költeni. Így véleményük szerint az árkülönbségre a magyarázatot a műszaki különbségek adják. Állításuk szerint egyébként más közbeszerzési eljárások során is tettek hasonló ajánlatot a Flirt vonatok karbantartására. A KDB a jogorvoslati kérelem benyújtását követően március 24- én megtiltotta az eljárást lezáró szerződés megkötését. A jogorvoslati kérelem elemeit illetően pedig megkezdte a vizsgálatot. 2005. május 2- án közzétett határozatában a Közbeszerzési Döntőbizottság közölte, hogy a Bombardier jogorvoslati kérelmének részben helyt ad és megállapította, hogy ajánlatkérő jogsértést követett el az 1995. évi XL. törvény több paragrafusát illetően. Ennek
következményeként
a
KDB
megsemmisítette
a
MÁV
értékelési
kritériumrendszert érintő módosításait, az árlicitre vonatkozó előírásait és az azt követő valamennyi döntését, vagyis az eljárást lezáró döntését is, mely szerint a nyertes a Stadler. A Bizottság szerint a jogsértés súlyos, így az ajánlatkérő MÁV- ot tízmillió forint bírság valamint az igazságszolgáltatási díj megfizetésére kötelezte. A KDB ezen döntése vitákat váltott ki, hiszen többek véleménye az volt, hogy már ekkor új közbeszerzési eljárás lefolytatására kellett volna kötelezni a MÁV- ot, erre azonban még a második határozatban sem kötelezte a Bizottság az ajánlatkérőt.
30
A közbeszerzési eljárás útvesztői: a MÁV elővárosi motorvonattendere 3.4. A Döntőbizottság határozatának indoklása I. 1. A Bizottság először a Stadler alkalmasságával kapcsolatos kérelmi elemet vizsgálta. Ezzel kapcsolatban is azonban először azt, hogy ezek a kérelmek a törvény által előírt határidőn belül kerültek- e benyújtásra. A Kbt. ide vonatkozó paragrafusa objektív és szubjektív határidőt határoz meg a jogorvoslati kérelmek benyújtására. A szubjektív határidő esetében a jogorvoslati kérelmet a törvénysértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül kell benyújtani. Objektív határidő esetében pedig a szabály az, hogy a jogsértés bekövetkezésének időpontjától számított kilencven napon belül lehet a kérelmet benyújtani. Ezen határidők elmulasztása esetén jogvesztés következik be. Ajánlatkérő 2004. július 21- én hirdette i a részvételi szakasz eredményét, vagyis ekkor döntött a jelentkezők alkalmasságát illetően. Ekkor a MÁV megállapította, hogy a Stadler mind pénzügyileg, mind műszakilag alkalmas, vagyis ezt az időpontot kell a jogsértés bekövetkezésének időpontjának tekinteni. Ezt figyelembe véve a kilencven napos határidő októberben lejárt. Így jogvesztés következett be. Erre hivatkozva a Stadler alkalmasságát illetően így a Bizottság már nem is végzett vizsgálatot. A Bizottság nem értett egyet a kérelmező azon érvelésével sem, mely szerint ők hivatalból vizsgálatot indíthatnak a határidő lejárta után is. Ezt ugyanis a törvény csak abban az esetben engedélyezi, ha a kérelmet határidőn belül benyújtották és magának a Bizottságnak jut tudomására olyan tény, amelyet az ajánlatkérő az eljárás során elkövetett. Ez azonban ebben az esetben nem így történt. A Bizottság véleménye szerint, amennyiben a kérelmezőnek kétségei lettek volna a Stadler alkalmasságát illetően, a részvételi eredmény kihirdetése után lehetősége lett volna információ begyűjtésére ezzel kapcsolatban. Kérelmező azonban ezt csak azután tette meg, miután tudomására jutott, hogy az eljárás nyertese a Stadler lett. Iratbetekintési jogot csak a jogorvoslati kérelem benyújtása után kapott a kérelmező, így felmerül az a lehetőség is, hogy a részvételi szakaszban kérelmezőnek nem volt kétsége a Stadler alkalmasságát illetően, az iratbetekintés során azonban olyan információkhoz jutott, melyek alapján alapos oka volt az alkalmatlanságot feltételezni. Ekkor azonban a jogorvoslati határidő már lejárt. Kérdésként merül fel tehát:
31
A közbeszerzési eljárás útvesztői: a MÁV elővárosi motorvonattendere lehetséges, hogy a MÁV az eljárás során háromszor hirdetett ki nyertesnek egy olyan céget, amelyik az előírt pénzügyi és műszaki feltételeknek nem felelt meg? A részvételre jelentkezők alkalmasságának megítélése az ajánlatkérő egyik alapvető feladata lenne. Azonban ezzel kapcsolatban a hazai joggyakorlatban gyakran fordul elő jogsértés. A közbeszerzési eljárást indítók gyakran előre eldöntik az eljárás nyertesét, az alkalmassági feltételeket pedig úgy alakítják, hogy azoknak az adott cég mindenképpen megfeleljen. Ez a probléma a MÁV tender esetében is felmerülhetett, mint azt már dolgozatomban korábban említettem, mégpedig azzal kapcsolatban, hogy a MÁV a részvételi felhívásában a feltételeket vélelmezhetően úgy módosította, hogy azt a Stadler mindenképpen teljesíteni tudja. Természetesen ez csak feltételezés, semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy a MÁV előre a Stadler mellett döntött volna. Mindenesetre az eljárás során többször, több okból is felmerült ez a kétely. Kérdés, hogy ha a Stadler a MÁV előírásainak nem felelt meg minden tekintetben, és ugye erről az ajánlatkérő mindenképpen tudott, akkor miért nem nyilvánították alkalmatlannak. A Döntőbizottág ez ügyben a határidő lejárta miatt nem folytatott vizsgálatot, de vajon ha folytat mi lett volna annak az eredménye? 2. Következőként az értékelési kritériumrendszer 2005. március 8- ai módosításával illetve pontosításával kapcsolatos kérelmi elemet vizsgálta a KDB. Ezzel kapcsolatban a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő jogsértést követett el, vagyis ez a kérelmi elem alapos. A Döntőbizottság először azt vizsgálta tényleg megtörtént- e a kritériumrendszer módosítása. A kritériumrendszeren a következőket értjük: bírálat szempontja, részszempontok, súlyszám, értékelés módszere és az értékelési ponthatár. Ezekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy a március 8- ai levél egy része tényleg nem érinti ezeket
az
elemeket,
azonban
egyes
pontok
valóban
a
kritériumrendszer
megváltoztatását eredményezték és nem csak a szerződéses feltételeket módosították. A törvény valóban lehetőséget biztosít a tárgyalásos eljárások esetében a szerződéses feltételek módosítására az eljárás során, ez a szabadság azonban nem vonatkozik az értékelési szempontrendszerre, melynek módosítása csak az ajánlattételi határidőig lehetséges. Így az ajánlatkérő jogsértést követett el, mikor az értékelési kritériumrendszer bizonyos pontjait módosította 2005 március 8- ai levelében.
32
A közbeszerzési eljárás útvesztői: a MÁV elővárosi motorvonattendere Szintén nagyon fontos ennek a szabálynak a betartása, hiszen az értékelés szempontrendszerének megváltoztatásával befolyásolható a nyertes személye, azt befolyásolni pedig korrupt dolog. 3. A 2. pontban részletezett jogsértésre tekintettel a Döntőbizottság nem vizsgálta kérelmező azon kifogását, mely szerint nem az összességében legelőnyösebb ajánlat nyert. Az ajánlattevők ajánlatuk megtételekor ugyanis még másik értékelési rendszerre voltak tekintettel, mint amelyik alapján a MÁV döntött. 4. Nem találta alaposnak a Bombardier azon kérelmi elemét a KDB, mely szerint az ajánlatkérő nem adott megfelelő tájékoztatást az értékelési kritériumrendszer változásairól. A Döntőbizottság véleménye szerint ez megtörtént. 5. A Bombardier azt is sérelmezte kérelmében, hogy nem minden árelemre lehetett licitálni az árlicit során. A vizsgálat után a KDB megállapította, hogy ez a kérelmi elem egyrészt elkésett, másrészt viszont ajánlatkérő nem követett el jogsértést azzal, hogy
csak
egyes
elemekre
engedélyezte
az
árlicitet.
A
vonattovábbítási
energiaköltség, a jármű segédüzem, világítás, fűtés, klíma alszempontok tekintetében ugyanis a végleges műszaki ajánlatok megtételével beállt az ajánlati kötöttség. Ennek időpontja pedig 2004.november 30-a volt, így a kérelem is elkésett, hiszen a törvény által meghatározott határidő jogorvoslati kérelem benyújtására lejárt. 6. Kérelmező azon kifogását, mely szerint a MÁV nem adott megfelelő tájékoztatást az árlicitről, a lefolytatásának menetéről, a KDB jogosnak találta és megállapította, hogy az ajánlatkérő jogsértést követett el azzal, hogy csak az ajánlati szakasz végén közölte a felekkel, hogy árlicit lefolytatására kerül sor. A törvény kimondja ( 71.§ 4. bekezdés f.) pont), hogy ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásában közzé kell tennie az eljárás lefolytatásának menetét illetve annak különös szabályait, ha van ilyen. A MÁV pedig ezt nem tette meg. Közölte, hogy először a műszaki tárgyalások lefolytatására kerül sor, majd pedig az ártárgyalásokra. 2005. március 8- ai levelében adott csak tájékoztatást arról, hogy több fordulós árlicit lefolytatására kerül sor. Az árlicit pedig tartalmilag eltérő eljárás az ártárgyalástól, a Kbt.- nek nincsenek is külön szabályai rá.
33
A közbeszerzési eljárás útvesztői: a MÁV elővárosi motorvonattendere Ez által tényleg a megállapított eljárástól eltérő módon zajlott le a módosító ajánlatok megtétele, ami pedig jogsértő. 7. A kérelmező Bombardier szerint a Stadler kirívóan alacsony árat adott meg a karbantartási szolgáltatásokra, ezért a törvény 57.§-ának 2. bekezdése alapján a MÁVnak magyarázatot kellett volna arra kérnie és ez alapján az ajánlat érvénytelenségét meg lehetett illetve kellett volna állapítani. Ezzel kapcsolatban a KDB felhívta a kérelmező figyelmét arra, hogy kirívóan alacsony ár megadása okán a Kbt. szerint ajánlatot nem lehet érvénytelennek nyilvánítani. A Kbt. alapján akkor lehet például egy ajánlatot érvénytelennek nyilvánítani, ha az az ajánlatkérő által előírt tartalmi feltételeknek, előírásoknak nem felel meg. A Döntőbizottság vizsgálata alapján azonban a nyertes ajánlata megfelelt a dokumentációban előírtaknak, így annak érvénytelensége nem merül fel. A KDB arra is felhívta a felek figyelmét, hogy a Kbt. nem határozza meg pontosan mi mondható kirívóan alacsonynak. Ebben az esetben az ajánlatok közötti különbség 34 % volt, amelyre a Döntőbizottság véleménye szerint nem mondható, hogy az ennyivel alacsonyabb ár kirívóan alacsony lenne. A törvény szerint az árnak nem egyszerűen alacsonynak, hanem kirívóan alacsonynak kell lennie ahhoz, hogy ajánlatkérőnek magyarázatot kelljen rá kérnie. Ehhez pedig nem szükséges vizsgálatokat végezni, hiszen annyira kirívó az ár alacsony volta, hogy abból egyértelműen látszik a jelentős különbség. A Bizottság indoklásában kitért arra is, hogy a két ajánlat nem is összehasonlítható, hiszen két különböző vonatról van szó, melyek műszaki jellemzője eltéréseket mutat, így karbantartásukra is különböző összeget kell fordítani. Döntése során a Bizottság figyelembe vette a nyertes azon kijelentését is, mely szerint más eljárásokban is adott már meg hasonló árat a karbantartási szolgáltatásokra. Így ez nem tekinthető egyedi esetnek. A fenti indokok alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy nincs bizonyíték a keresztfinanszírozásra, illetve nincsenek olyan ténybeli feltételek, melyek alapján azt lehetne mondani, hogy a Stadler által megadott karbantartási ár kirívóan alacsony. Ezért kérelmező erre vonatkozó kérelmi elemét nem találta alaposnak. A Közbeszerzési Döntőbizottság ezen döntésének a későbbiekben is nagy jelentősége lesz, hiszen a második fordulóban a Bombardier ajánlatát kirívóan alacsony ár megadása miatt nyilvánították érvénytelennek.
34
A közbeszerzési eljárás útvesztői: a MÁV elővárosi motorvonattendere
8. A Bombardiernek a vonattovábbítási költségekkel kapcsolatban több kifogása is volt. Szerinte a MÁV eltérően értékelte a felek által megadott adatokat, a megadott számítási módot is másként értelmezte a kérelmező illetve az ajánlatkérő, az ajánlattevők által megadott adatok alapján pedig szerinte nem értékelhetőek ezek a tartalmi elemek. Kérelmező nehezményezte azt is, hogy a Budapesti Műszaki Egyetem által készített vizsgálatot a MÁV nem vette figyelembe, valamint annak eredményét sem közölte a felekkel. A Döntőbizottság válasza a fenti kifogásokra a következő volt: Szerintük ha a kérelmezőnek kifogása volt a számítási illetve az értékelési módszerrel kapcsolatban, akkor megtámadhatta volna azokat, ezt azonban nem tette meg időben, hiszen az ajánlatok értékelését követően viszont nincs ennek megtételére lehetőség. A számítási módszer értelmezésével kapcsolatban a KDB az ajánlatkérőnek adott igazat, vagyis szerintük is lehetőség volt az optimalizálásra a vonattovábbítási költség kiszámítása során és azt a Bombardier is figyelembe vehette volna számításai közben. A Döntőbizottság vizsgálata azt is megállapította, hogy az Egyetem által végzett vizsgálatot valóban a dokumentációban megadott feltételektől eltérő körülmények között végezték el, így azt tényleg nem lehetett figyelembe venni az értékelés során. Ugyanezzel az indokkal utasították el a Bombardier által benyújtott magánszakértői vélemény figyelembe vételét is. A Döntőbizottság határozata szerint jogi lehetőség nincs arra, hogy a kérelmező által megadott adatokat megváltoztassák. Összegezve újra a fenti indoklásokat: a KDB megállapította, hogy a MÁV részben súlyos jogsértést követett el, döntéseit megsemmisítette, és bírságot szabott ki rá. A Bombardier alaptalan jogorvoslati kérelmi elemeit pedig elutasította. Ezek után a MÁV a tárgyalások folytatása mellett döntött. Az ajánlattevőkkel abban egyeztek meg, hogy induló árajánlataikat május 11-ig kell, hogy benyújtsák, a végső árajánlatok beadási határideje pedig május 23. A második eredményhirdetésre pedig 2005. június 1- én kerül sor. A kereskedelmi és műszaki tárgyalásokat lezártnak tekintik és csak az ártárgyalásos szakasz indul újra. Ennek keretében ajánlatkérő külön-külön tárgyal a két ajánlattevővel, egy-egy tárgyalásra kerül sor, melynek során minden egyeztetésre kerül és ezt követően nyújthatják be a felek végső árajánlatukat. Az
35
A közbeszerzési eljárás útvesztői: a MÁV elővárosi motorvonattendere ártárgyalásra a Stadlerrel május 11-én került sor, a Bombardierrel pedig május 17-én. A Stadler indítványozására a két ajánlattevővel azonos időtartamban került sor a tárgyalásra. A Stadler már május 12-én kelt levelében felvetette azt, hogy a Bombardier ajánlata érvénytelen, mely felvetését május 20-án kelt levelében megismételte. A Bombardier pedig ismét felvetette az vonattovábbítási energia számításának kérdését, illetve kérte azt, hogy ő is leadhasson egy optimalizált ajánlatot, ezt azonban a MÁV elutasította, felhívta a cég figyelmét arra, hogy a műszaki és kereskedelmi kérdések esetében már beállt az ajánlati kötöttség, így ezen nem változtathat. A felek május 23-án, a megbeszéltek szerint, benyújtották végső ajánlataikat. Május 24-én az ajánlatkérő tájékoztatta mindkét ajánlattevőt, hogy a karbantartási költségre illetve a járműtisztítás, kiszerelés költségekre megadott áraikat kirívóan alacsonynak ítélték meg, ezért arra magyarázatot kérnek mindkét féltől. Május 27-én mindkét cég részéről megtörtént a magyarázat beadása. Ezt követően június 1-én megtörtént a második eredményhirdetés a MÁV elővárosi motorvonattenderének ügyében. A MÁV ismét a Stadler Bussnang AG-t hirdette ki nyertesnek, míg a Bombardier ajánlatát
érvénytelennek
nyilvánította,
mivel
az
szerinte
nem
felelt
meg
a
dokumentációban meghatározott feltételeknek. A Bombardier június 2-án jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz, melyben kérte az ajánlatkérő jogsértő viselkedésének megállapítását, az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, a közbeszerzési eljárás felfüggesztését illetve a szerződés megkötésének megtiltását. A KDB az ügyben vizsgálatot rendelt el és június 9-én ideiglenes jelleggel megtiltotta szerződés megkötését. 3.5. A Bombardier jogorvoslati kérelmének indoklása II. 1. A Bombardier véleménye szerint az ajánlatkérő megsértette a Kbt. alapelvi rendelkezéseit azzal, hogy a Stadler számára betekintést biztosított az ártárgyalásokról készült jegyzőkönyvbe, míg részére ezt nem engedélyezte. 2. Szintén az alapelveket sérti az, hogy a Stadler indítványa alapján a MÁV a Bombardier részére, az ártárgyalások lefolytatására mindössze egy órát engedélyezett, ugyanannyi
36
A közbeszerzési eljárás útvesztői: a MÁV elővárosi motorvonattendere időt, mint ameddig a Stadlerrel történő ártárgyalás tartott. Kérelmező álláspontja szerint a tárgyalás eredményessége nem az időtartamtól függ, ezért kifogásolta ezt a korlátozást. 3.
A Bombardier jogorvoslati kérelmének egy másik eleme arra vonatkozott, hogy szerinte ajánlatkérő diszkriminatív módon járt el akkor, amikor a nyertes ajánlatát nem, kérelmezőét viszont érvénytelennek nyilvánította a magyarázatkérés után. Holott az általuk megajánlott ár az összkarbantartási költségekre magasabb volt, mint a Stadleré. Ezzel párhuzamosan azonban fontos megjegyezni, hogy a Stadler ajánlatának érvénytelenítését nem kérte a kérelmező.
Stadler
Bombardier
Karbantartási költség
124,27
0,01
euró/férőhely/év
Járműtisztítás, kiszerelés költsége Egyéb költségek
27,73 56
0,01 365,54
euró/férőhely/év euró/férőhely/év
Összkarbantartási költség
208
365,56
euró/férőhely/év
3.számú táblázat 4. A kérelmező szerint szintén alapelveket sértő magatartás a MÁV részéről az, hogy a Stadler Bussnang AG esetében nem vizsgálták meg, hogy megfelel- e az alkalmassági követelményeknek. Ez a kifogás már a Bombardier első jogorvoslati kérelmében is szerepelt, akkor azonban a KDB azért nem vizsgálta meg ezt a kérelmi elemet, mert arra jogvesztés állt be, vagyis a törvényben előírt határidőn túl nyújtották be. Most szerinte tehát ismét meg kellett volna vizsgálnia az ajánlatkérőnek ebből a szempontból a másik ajánlattevőt. Ezt azonban a MÁV nem tette meg. 5. A Bombardier azt is kifogásolta jogorvoslati kérelmében, hogy a MÁV az eredményhirdetéskor nem közölte az ajánlata érvénytelenné nyilvánításának tényleges, tartalmi indokát, csupán megjelölte a Kbt. azon paragrafusát, amely alapul szolgált az érvénytelenné nyilvánításhoz, valamint közölte, hogy a kérelmező karbantartási szolgáltatásokra vonatozó ajánlatának bizonyos elemei nem feleltek meg az ajánlati dokumentáció előírásainak. Ezzel kérelmező álláspontja szerint az
37
A közbeszerzési eljárás útvesztői: a MÁV elővárosi motorvonattendere ajánlatkérő megsértette a Kbt. azon paragrafusát, mely kimondja, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálására vonatkozó döntést nyilvánosan hirdeti ki.3 6. A Bombardier elmondása szerint az ajánlatkérő az eljárás folyamán végig fax útján juttatta el írásbeli tájékoztatóit az ajánlattevőkhöz. Az ajánlatának érvénytelenné nyilvánításáról szóló döntést azonban a Bombardier kifejezett kérésére sem juttatta el faxon a kérelmezőhöz. Véleménye szerint azért, hogy így akadályozza jogai érvényesítésében. A következő jogorvoslati kérelmi elem tehát erre vonatkozott. 7. A kérelmező Bombardier szerint a MÁV jogsértően döntött ajánlata érvénytelenné nyilvánításáról. Egyrészt, ha azért nyilvánították ajánlatát érvénytelennek, mert abban kirívóan alacsony árat adott meg a karbantartási szolgáltatásokra, akkor az nem volt kirívóan alacsony, mivel magasabb volt a Stadlerénál. Másrészt viszont a törvény ez okból nem is ad lehetőséget egy ajánlat érvénytelenítésére. A kérelmező indoklásában előadta, hogy az összkarbantartási díj egyes részelemeinek meghatározásánál üzletpolitikai szempontok irányították, erre azonban a közbeszerzési törvény és a versenyjog lehetőséget ad. Véleménye szerint kirívóan alacsony árat csak a teljes ellenszolgáltatásra lehet megállapítani, az egyes szolgáltatásrészekre nem, hiszen azok külön-külön nem is szerezhetők be, a szerződés részleges felmondása ugyanis nem megengedett. A Bombardier kifejtette még, hogy ajánlata megfelel a műszaki követelményeknek, a műszaki tárgyalásokat már korábban lezárták, megegyeztek az ár mögött álló műszaki tartalomban, és ekkor nem nyilvánította az ajánlatkérő ajánlatát érvénytelennek, vagyis emiatt nem történhetett keresztfinanszírozás. Az általa ajánlott ellenszolgáltatás teljes értéke igenis fedezetet biztosít a műszaki tartalomra. A kérelmező szerint teljesen jogos volt a magyarázatkérés a MÁV- tól, azonban véleményük szerint ők arra megfelelő választ adtak. Ezeken kívül a Bombardier arra is hivatkozott, hogy az ajánlatkérő a dokumentációban nem határozott meg semmilyen olyan sarokszámot vagy minimum követelményt, melyet tilos lett volna átlépni. Azt sem határozta meg, hogy önköltség alapú árat kell megadni, vagy hogy költségszint alatt nem lehet vállalást tenni.
3
1995.évi XL. törvény 61.§ 1.bekezdés
38
A közbeszerzési eljárás útvesztői: a MÁV elővárosi motorvonattendere Összefoglalva a Bombardier álláspontját ezzel a kérelmi elemmel kapcsolatban: szerintük maximum az összkarbantartási díjra lehetne azt kimondani, hogy az kirívóan alacsony, az ajánlat egyes részelemeire nem, hiszen a szerződés részleges felmondása nem lehetséges, vagyis ezeknek a szolgáltatásoknak a részleges teljesítése sem. A műszaki tartalomnak való megfeleléskor is az összkarbantartásra megajánlott árat kell nézni és nem részösszegeket, hiszen ez képezi a teljes műszaki tartalom ellenértékét. Ajánlatukat tehát ezek alapján jogtalanul nyilvánította érvénytelennek a MÁV véleményük szerint. Ennek a kérelmi elemnek a külön érdekessége még, hogy a Bombardier első jogorvoslati kérelmében, pont kirívóan alacsony ár megadása okán kérte a Stadler ajánlatának érvénytelenítését, ebben a kérelmében pedig arra hivatkozott, hogy ez okból nem lehet ajánlatot érvénytelennek nyilvánítani. 8. A kérelmező szerint a MÁV azért is jogsértést követett el, mert nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot hirdette ki nyertesnek. Ha ugyanis nem nyilvánítják ajánlatát érvénytelennek, az mindenképpen előnyösebb lett volna a Stadlerénál. Erre vonatkozóan számításokat is benyújtott a Bombardier a KDB részére. 3.6. Az ajánlatkérő MÁV indokai, magyarázata II. 1. Az ajánlatkérő szerint elkésett a Bombardier azon kérelmi elme, melyben azt kifogásolja, hogy a tárgyalások lefolytatására azonos időtartamban került sor, a Stadler kifejezett kérésére. Ezzel kapcsolatban a tizenöt napos beadási határidő lejárt és a Bombardier az eljárás során nem jelezte, hogy kifogása lenne ezzel a megoldással kapcsolatban. 2. A MÁV véleménye szerint a kirívóan alacsonynak ítélt árakkal kapcsolatban teljesen jogosan kértek magyarázatot, a Stadler válaszát pedig azért fogadták el, mivel az számításokon, vagyis teljesen objektív alapokon alapult. Ellentétben a kérelmező magyarázatával. 3. A kirívóan alacsony ár megadásával kapcsolatban az ajánlatkérő hangsúlyozta, hogy nem ez okból nyilvánította a kérelmező ajánlatát érvénytelennek, hanem mert az nem
39
A közbeszerzési eljárás útvesztői: a MÁV elővárosi motorvonattendere felelt meg az ajánlati dokumentációban megadott előírásoknak. A dokumentációban meghatározták elkülönülten, az egyes árelemekre vonatkozóan azt a műszaki tartalmat, melyre a három kérdéses árelem, vagyis a karbantartás, tisztítás és egyéb költség vonatkozott. A kérelmező által megadott jelképes 0,01 euró a karbantartásra valamint a tisztításra pedig külön bizonyítás nélkül is egyértelműen alkalmatlan a dokumentációban meghatározott műszaki tartalom megvalósítására. A Bombardier a kirívóan alacsony ár megadására objektív indoklást nem nyújtott be, ezért nem tudták azt elfogadni. Az ajánlatkérő MÁV szerint nem vitatható az sem, hogy a szolgáltatás igenis osztható, mivel a karbantartás illetve a tisztítás műszaki tartalmát külön-külön adták meg, valamint a számlázás is elkülönítetten történik. Így az ezekre megajánlott jelképes összeg nem nyújt fedezetet a műszaki tartalomra, a kérelmező csak a maximális pontszám elérésére törekedett és irreális feltételt vállalt. 4. A MÁV álláspontja szerint a kérelmező ajánlata sérti az esélyegyenlőség alapelvét is, mivel irreális vállalásával jogtalan előnyhöz kívánt jutni azzal az ajánlattevővel szemben, aki teljesíthető vállalást tett. 5. Az ajánlatkérő cáfolta a kérelmező azon kifogását is, mely szerint az eredményhirdetéskor nem adták meg az érvénytelenné nyilvánítás tartalmi indokát, csupán hivatkoztak a Kbt. bizonyos paragrafusára. Ezzel kapcsolatban a MÁV hivatkozott arra, hogy a tartalmi indokot egyértelműen megadták: nem csak az alapul szolgáló törvényi paragrafust adták meg, de közölték azt is, hogy a kérelmező ajánlata, nevezetesen a karbantartás illetve tisztítás díjának megadása, nem felelt meg az ajánlati dokumentációban meghatározott feltételeknek. 6. Az érvénytelenné nyilvánításról szóló döntés illetve annak indoklásával kapcsolatban a MÁV azt közölte, hogy ők már 2005. június 2- án lehetőséget biztosítottak annak átvételére, a Bombardier azonban ezzel csak június 3-án élt. Véleményük szerint magatartásukra az együttműködés volt jellemző, mivel ha a döntést postai úton juttatják el a kérelmezőhöz, akkor még később kapja azt meg. Állítását alátámasztandó felhívta a figyelmet arra, hogy a kérelmező már az eredményhirdetés másnapján benyújtotta jogorvoslati kérelmét a Bizottsághoz.
40
A közbeszerzési eljárás útvesztői: a MÁV elővárosi motorvonattendere
3.7. A Stadler indokai, magyarázata II. 1. A Stadler véleménye szerint a kérelmező Bombardier keresztfinanszírozást valósított meg ajánlatában, vagyis az egyéb költségekkel kívánja finanszírozni a karbantartást illetve a tisztítást. Ezt pedig a Kbt. tiltja. A keresztfinanszírozást szerinte a kérelmező utolsó két ajánlata rendkívül jól szemlélteti:
2005. május 11. 2005. május 23. 437,86 0,01 Karbantartási költség euró/férőhely/év 71,16 0,01 Járműtisztítás költsége 181,98 356,54 Egyéb költségek
4.számú táblázat 2. Indoklásában utalt még arra is, hogy a törvény tiltja az irreális vállalások megtételét, melyek sértik a verseny tisztaságát. 3.8. A Döntőbizottság határozatának indoklása II. 1. A Döntőbizottság először kérelmező azon kérelmi elemét vizsgálta, mely szerint az ajánlatérő nem adott megfelelő tájékoztatást az eredményhirdetéskor ajánlatának érvénytelenné nyilvánításáról, illetve azt követően akadályozta jogai érvényesítésében azzal, hogy írásbeli indoklását külön kérésre sem küldte el kérelmezőnek faxon. A törvény kimondja, hogy a Kbt. mellékletében meghatározott minta szerint elkészített írásbeli összegzést, valamint az ajánlatok felbontásáról készült jegyzőkönyvet az ajánlatkérő öt munkanapon belül köteles megküldeni az ajánlattevőknek. A Döntőbizottság ezzel kapcsolatban megállapította, hogy az ajánlatkérő határidőben eleget tett kötelezettségeinek, vagyis az eredményhirdetéskor szóban ismertette döntését és röviden meg is indokolta azt, valamint öt munkanapon belül eljuttatta írásbeli indoklását és a jegyzőkönyvet a kérelmezőhöz. A Bombardiert jogai érvényesítésében nem akadályozta, melyet alátámaszt az a tény, hogy a jogorvoslati kérelmet már az eredményhirdetés másnapján megkapta a Bizottság.
41
A közbeszerzési eljárás útvesztői: a MÁV elővárosi motorvonattendere A KDB véleménye szerint az ajánlatkérő indoklása az eredményhirdetéskor tartalmi indoklás volt, mely egyértelműen megadta az érvénytelenné nyilvánítás indokát, így ezen kérelmi elem alaptalan. 2. A kérelmező azon kifogásával kapcsolatban, mely szerint az alapelvi rendelkezéseket sérti az, hogy az ajánlatkérő a felek számára azonos időtartamot határozott meg a tárgyalások lefolytatására, a Döntőbizottság először a kérelem elkésettségét vizsgálta. A Bombardier erre vonatozó kérelmét június 7-én nyújtotta be, az ajánlatkérővel pedig május 11-én illetve 17-én került sor a tárgyalásokra, a végleges ajánlatok beadási határideje pedig május 23-a volt. A felek abban is megállapodtak, hogy további tárgyalási fordulókra nem kerülhet sor. Ezek alapján a Bizottság megállapította, hogy ez a kérelmi elem a tizenöt napos beadási határidőre tekintettel elkésett. A KDB megítélése szerint azonban nem volt jogsértő az ajánlatkérő azon magatartása, hogy egy órában rögzítette az ajánlattevőkkel a tárgyalás időtartamát. Álláspontjuk szerint pont az lett volna alapelveket sértő magatartás ha az egyik fél számára hosszabb időt engedélyeznek a tárgyalásra. 3. A Döntőbizottság a követezőkben azt a kérelmi elemet vizsgálta, melyben a kérelmező azt állította, hogy a MÁV jogsértést követett el azzal, hogy a Stadler számára betekintést
engedélyezett
a
kérelmezővel
folytatott
tárgyalásról
készült
jegyzőkönyvbe, míg ugyanezt részére nem tette lehetővé. A lefolytatott vizsgálatok, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező ezen kifogását bizonyítékokkal nem támasztotta alá, és a rendelkezésre álló iratokból az állapítható csak meg, hogy a kérelmező kívánt a másik féllel folytatott tárgyalásokról készült jegyzőkönyvbe betekinteni, ezen kérését azonban a MÁV elutasította. Arra vonatkozóan, hogy a Stadler ugyanezt megtehette, nincs bizonyíték. Így a Bizottság ezen kérelmi elemet alaptannak nyilvánította és elutasította. 4. A Bizottság a Stadler alkalmasságának vizsgálatával kapcsolatban közölte, hogy fenn kívánja tartani korábban meghozott döntését ( 3.4.1.) , mely szerint ez a kérelmi elem elkésett. Így ezt az elemet most sem kívánja kivizsgálni.
42
A közbeszerzési eljárás útvesztői: a MÁV elővárosi motorvonattendere 5.
A KDB alaposnak ítélte viszont a kérelmező azon kérelmi elemét, melyben azt kifogásolta, hogy az ajánlatkérő MÁV a kérelmező ajánlatát érvénytelennek nyilvánította, míg a nyertes ennél alacsonyabb ajánlatát elfogadta. Ezzel pedig megsértette az alapelvi rendelkezéseket.
6. A fenti döntéssel összefüggésben megvizsgálta a Bizottság az ajánlatkérőnek azon döntését, mely szerint a kérelmező ajánlatát érvénytelennek nyilvánítja. A Bizottság eddigi gyakorlatában is kimondta már azt, hogy érvénytelen egy ajánlat akkor, ha megállapítható, hogy a kirívóan alacsony ár mögött nem megfelelő műszaki tartalom áll. Jelen esetben azonban ez nem igaz, hiszen a kérelmező a teljes műszaki tartalom megvalósítását vállalta. A Bizottság megítélése szerint elfogadható a kérelmező azon kijelentése, mely szerint az általa megajánlott összkarbantartási ár fedezetet nyújt a teljes műszaki tartalomra, figyelembe véve azt a tény, hogy a nyertes ennél alacsonyabb ajánlatát is úgy ítélte meg a MÁV, hogy az fedezetet nyújt a műszaki tartalomra, így a Stadler magyarázatát elfogadta és ajánlatát érvényesnek ítélte. A Döntőbizottság azonban azt is megállapította, hogy a kérelmező ajánlatának értékelése teljesen felborítaná az egyes szempontok súlyszámát és ez azt eredményezné, hogy ezáltal a kérelmező jönne ki nyertesnek. Ez az értékelés azonban sértené a verseny tisztaságára vonatkozó alapelvi rendelkezést, valamint nem biztosítaná a súlyszámok érvényesülését. A KDB álláspontja szerint kérelmező ajánlatát jelen esetben azért nem lehet érvénytelennek
nyilvánítani,
mivel
annak
problémája
az,
hogy
az
egyes
részelemekhez kirívóan alacsony árat adott meg, ez alapján azonban nem lehet egy ajánlatot érvénytelennek nyilvánítani. Azonban az értékelést sem lehet így jogszerűen elvégezni, mivel akkor a Stadler hátrányba kerülne és az sértené az alapelvi rendelkezéseket. Ezek után a Döntőbizottság úgy határozott az ügyben, hogy a jogsértő ajánlatkérői döntést megsemmisíti, az ajánlatkérő eljárást lezáró újabb döntését pedig feltételhez köti. Ez a feltétel pedig az, hogy biztosítson lehetőséget a kérelmezőnek arra, hogy bizonyos határidőn belül, a 365,56 euró/férőhely/év ajánlati árának kötöttsége mellett adja meg a műszaki tartalommal összhangban álló valós árelemeit a kérdéses részilletve alszempontokra.
43
A közbeszerzési eljárás útvesztői: a MÁV elővárosi motorvonattendere A Döntőbizottság 2005. július 4-ei határozatában a Bombardier jogorvoslati kérelmének tehát részben helyt adott és megállapította az ajánlatkérő MÁV törvénysértő viselkedését. Ennek következményeként a Bizottság megsemmisítette az ajánlatkérő Bombardier ajánlatát érvénytelenné nyilvánító, valamint az eljárást lezáró döntését és az újabb döntést ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a MÁV tegye lehetővé illetve kötelezővé, hogy az ajánlatkérő az ajánlati ár kötöttsége mellett adja meg valós árelemeit a karbantartásra és a járműtisztítási valamint egyéb költségekre. Ezen felül a KDB az igazságszolgáltatási díj kérelmező részére történő megtérítésére kötelezte a MÁV-ot. Az ajánlatkérő 2005. július 20-ai levelében arról tájékoztatta az ajánlattevőket, hogy a Döntőbizottság
által
hozott
döntést
teljesíteni
kívánja,
azonban
az
alapelvi
rendelkezéseket szem előtt tartva az új árelemek megadását nem csak a kérelmező részére biztosítja, hanem az esélyegyenlőség megteremtése céljából a Stadler számára is. A MÁV megadta, hogy az új árelemek megadásának határideje augusztus 1, az újabb, immáron harmadik eredményhirdetésre pedig augusztus 4-én kerül sor. 2005.augusztus 1-jén a két ajánlattevő benyújtotta a kitöltött felolvasólapokat, melyekben mindketten a május 23- án beadott ajánlatukat ismételték meg. A két ajánlat tehát tartalmában és számszerűségében semmit nem változott. A Stadler ezt azzal indokolta, hogy szerintük a Bizottság határozata jogsértő, a Bombardier ajánlata tehát igenis érvénytelen. Ezen túlmenően pedig a Bizottság számukra nem adott lehetőséget ajánlatuk megváltoztatására. A Bombardier változatlanul hagyott árelemeihez szöveges magyarázatot is mellékelt, melyben gazdasági, jogi és üzletpolitikai indokokat sorolt fel. Kiemelte, hogy szerinte valós árelem az, amit ő megajánl és aminek a kifizetése ellenében az ajánlatkérő részére a szolgáltatás teljesítését vállalja. Hangsúlyozta, hogy álláspontja szerint nem a valós árelemeket kell elemezni, hanem magát az ajánlatot kell értékelni, hiszen ez adja a szerződés ellenértéket. Ezzel is indokolta a változatlan ajánlat benyújtását. Indoklásában közzétette a kérelmező azt is, hogy a munkák tényleges költsége sokszorosa az általuk megajánlott 0,01 eurónak, ezek finanszírozásához azonban az anyavállalatuk felajánlotta segítségét.
A
kérelmező
ajánlatával
együtt
benyújtotta
a
szeptember
30-áig
meghosszabított bankgaranciát is, mindezt tette azért, mivel ahogy felszólalásában is közölte, a pályázati kiírás az ajánlattételt érvényes bankgarancia benyújtásához köti. Az ajánlatkérő arra a kérdésre, hogy igényli-e érvényes bankgarancia benyújtását úgy válaszolt, hogy a kiírásban ezekhez az árelemekhez nem kért garanciát, de még
44
A közbeszerzési eljárás útvesztői: a MÁV elővárosi motorvonattendere megvizsgálja a kérdést. Ez nagyon fontos, hiszen a Stadler az ajánlatok benyújtásakor nem mellékelt érvényes bankgaranciát, és ez újabb vitákat eredményezett. A MÁV a Stadler augusztus 2- ai levelére, melyben tájékoztatást kért bankgarancia becsatolásának szükségességéről, igennel válaszolt, vagyis érvényes bankgarancia csatolását kérte. Ezt a Stadler augusztus 4-én be is nyújtotta. Az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntését augusztus 4-én hirdette ki. A tender nyertesének harmadik alkalommal is a Stadler Bussnang AG-t hirdette ki a MÁV, a Bombardier ajánlatát pedig érvénytelennek nyilvánította, ugyanazon indokkal mint korábban, vagyis, hogy az nem felelt meg az ajánlati dokumentációban meghatározott feltételeknek. A Döntőbizottság július 4-ei határozatában arra kötelezte a kérelmezőt, hogy adja meg a műszaki tartalommal összhangban álló valós árelemeit. Ennek a kötelezettségnek, amely a MÁV véleménye szerint a dokumentáció részévé vált, a Bombardier azonban nem tett eleget. Vagyis ajánlata nem felelt meg a dokumentációban foglaltaknak. Ezen túlmenően az ajánlatkérő indoklásában felhívta a figyelmet arra is, hogy a Bombardier az indoklásában elismerte azt, hogy az általa megajánlott árak nem nyújtanak fedezetet a felmerülő költségekre és azokat csak az anyavállalat segítségével tudnák finanszírozni. Vagyis ebben a pontban sem felelnek meg a dokumentációban rögzített feltételeknek. A MÁV szerint a kérelmező korábbi állítása, mely szerint az általa megajánlott összkarbantartási díj fedezetet nyújt a teljes műszaki tartalomra, valótlan, és ezt a kérelmező mostani indoklása is alátámasztja. A Bombardier augusztus 4-én jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz, melyben a jogsértés megállapítását kérte, vagyis annak a megállapítását, hogy az ajánlatkérő jogsértő módon nyilvánította ajánlatát érvénytelennek és a Stadlerét érvényesnek, valamint kérte az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, a közbeszerzési eljárás felfüggesztését illetve a szerződéskötés megtiltását. A MÁV és a nyertes ajánlattevő Stadler 2005. augusztus 15-én megkötötték a szerződést. Az ajánlatkérő azonban Kóka János gazdasági miniszter kérésére a szerződés létrejöttét, hatályba lépését egy feltételhez kötötte, nevezetesen ahhoz, hogy a Döntőbizottság nem állapít meg jogsértést és szabályosnak találja az eljárást.
45
A közbeszerzési eljárás útvesztői: a MÁV elővárosi motorvonattendere 3.9. A Bombardier jogorvoslati kérelme III. 1. Ideiglenes intézkedésként azért kérte az eljárás felfüggesztését, mert véleménye szerint olcsóbb ajánlatot nyújtott be a nyertes Stadlerénél, így nemzetgazdasági érdekek indokolják a felfüggesztést. 2. A Bombardier szerint az ajánlatkérő július 20-ai levele, melyben mindkét ajánlattevőt pontosított ajánlattételre hívja fel, jogsértő, mivel a KDB határozatában csak kérelmező részére kérte ezt biztosítani. Ezzel a MÁV túllépte a határozatban foglaltakat, és jogsértést követett el. Jogsértő volt ez mindamellett, hogy a Stadler új ajánlatot nem adott be, így ezzel az eljárást lezáró döntésre érdemi hatással nem volt. Ezzel kapcsolatban a kérelmező még azt is kifogásolta, hogy az ajánlatkérő új ajánlatok megtételére kérte az ajánlattevőket, míg véleménye szerint a Bizottság a határozatában nem ezt kérte, hanem pontosítást, és a magyarázatok megadását, az ajánlatok változatlanul hagyása mellett. Vagyis ajánlatkérőnek arra lett volna csak lehetősége, hogy a döntését megalapozó tényezőket újra áttekinti és mérlegeli és az alapján újabb döntést hoz. Itt is szükséges megemlíteni, hogy egyik ajánlattevő sem nyújtott be új ajánlatot, tehát e tény ismeretében nyújtotta be ezen kérelmi elemét a Bombardier. 3. A kérelmező szerint jogsértő az ajánlatkérő azon döntése, mely szerint a Stadler érvényes ajánlatot nyújtott be. A Stadler az ajánlattételi határidőre, 2005. augusztus 1jére érvényes ajánlati biztosítékot, vagyis bankgaranciát nem adott be. A törvény pedig kimondja, hogy amennyiben az ajánlatkérő ajánlati biztosíték kérése mellett dönt, akkor annak az ajánlati kötöttség beállta alatt végig rendelkezésre kell állnia. Ebben az esetben pedig a MÁV kért ajánlati biztosítékot, amelyet a Stadler nem az előírásoknak megfelelően nyújtott be, így a Kbt. törvény több paragrafusát is megsértették. Nevezetesen: a Stadler ajánlata érvénytelen, mivel az ajánlattétel időpontjában nem rendelkezett bankgaranciával, nem a határidőre, azaz augusztus 1jére nyújtotta azt be, vagyis ajánlata nem felelt meg az ajánlati dokumentációban előírtaknak.
46
A közbeszerzési eljárás útvesztői: a MÁV elővárosi motorvonattendere 4. A jogorvoslati kérelem egyik további eleme a kérelmező ajánlatának érvénytelenné nyilvánítására vonatkozott. A Bombardier álláspontja szerint a MÁV jogsértően járt el akkor, amikor nem valós árak megadása okán nem fogadta el ajánlatát. Indoklásában felhívta a figyelmet arra, hogy semmilyen jogszabály nem írja elő, hogy az árakat költség alapon kellene számolnia. Ők vállalták azt, hogy az általuk megajánlott ár fedezetet nyújt a teljes műszaki tartalomra. Az, hogy ők ehhez az anyavállalat segítségét is figyelembe veszik, nem bír relevanciával. Azokon az árakon, amiket ők megajánlottak, készek megkötni a szerződést, az árak valósak, hiszen összhangban állnak az akaratukkal, vagyis ők maguk határoztak úgy, hogy ennyiért teljesítik a szolgáltatásokat. Kialakításuknál üzletpolitikai célok is vezérelték a kérelmezőt, ez azonban nem tilos, ezt a KDB is kimondta egyik korábbi határozatában. Kirívóan alacsony ár okán ajánlatot érvénytelenné nyilvánítani nem lehet, ez következik a törvényi előírásokból. A Bombardier felhívta a figyelmet arra is, hogy ha ajánlatát érvényesnek fogadnák el, az eljárás nyertese ő lenne. A kérelmező azonban nem vitatta a német Legfelsőbb Bíróság, valamint az Európai Bíróság azon döntéseit, hogy jogsértőnek minősítették az általuk megadott 0,01 eurós árakat. Indoklásuk szerint azonban erre az eljárásra még az 1995.évi XL. közbeszerzési törvény érvényes. 5. A kérelmező szeptember 5-én benyújtott beadványában újabb jogsértő eseményre hívta fel a Bizottság figyelmét. Mégpedig arra, hogy szerintük a MÁV jogsértően járt el
akkor,
amikor
következményeként
a az
szerződésbe ajánlati
olyan
kiírás
feltételt
épített
feltételrendszerén
be,
amelynek
változtatott
az
eredményhirdetést követően. Ez a feltétel a szerződés hatálybalépését a Bizottság döntéséhez kötötte. 3.10. Az ajánlatkérő MÁV indokai, magyarázata III. 1. A MÁV indoklásként felhívta a figyelmet arra, hogy a Bizottság a határozatában nem hozott rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a másik ajánlattevővel kapcsolatban milyen lépéseket tehet az ajánlatkérő. Ő pedig az esélyegyenlőség alapelvét szem előtt tartva döntött úgy, a Stadler számára is megadja a lehetőséget pontosított ajánlat benyújtására. Ezzel azonban Stadler nem élt.
47
A közbeszerzési eljárás útvesztői: a MÁV elővárosi motorvonattendere
2. Az ajánlatkérő szerint, a 2005. július 20-ai leveléből egyértelműen kitűnik, hogy ő nem új ajánlatok megtételére kérte fel az ajánlattevőket, hanem az összkarbantartási díj ajánlati kötöttsége mellett, az egyes árelemek pontosítására. 3. A bankgaranciára vonatkozó kérelmi elemmel kapcsolatban az ajánlatkérő kifejtette, hogy ők levelükben nem kértéka bankgarancia meghosszabítását és nem írták elő, hogy az ajánlatok pontosításához bankgarancia benyújtása szükséges. A MÁV nem azt írta elő, hogy az ajánlati kötöttség időtartama alatt kell a bankgaranciának érvényesnek lennie, hanem meghatározott időtartamra vonatkozóan írták elő feltételként érvényes bankgarancia fenntartását. Az ajánlatkérő több ilyen időtartamot is meghatározott, azonban a legutolsó rendelkezése során 2005. július 18-ig kért bankgaranciát. A MÁV hivatkozott arra is, hogy a kérelmező által augusztus 1-jén feltett kérdésére, miszerint szükséges-e érvényes bankgarancia benyújtása, a MÁV nemmel válaszolt, és csak az ajánlattevők által önként csatolt biztosítékokat vette át. 4.
Az ajánlatkérő véleménye szerint jogszerű döntést hoztak, amikor a kérelmező ajánlatát érvénytelennek nyilvánították, két okból is. Először is mivel a Döntőbizottság határozata ellenére sem adta meg a tényleges műszaki tartalomra fedezetet nyújtó valós árelemeit, másrészt pedig a pontosított ajánlat nem felelt meg a dokumentációban előírtaknak, vagyis a megajánlott ár nem nyújt fedezetet az ott felsorolt szolgáltatásokra.
Az ajánlatkérő MÁV kérte a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását és indítványozta, hogy a Döntőbizottság hivatalból indítson eljárást a kérelmezővel szemben, valamint azt is, hogy jogsértés megállapítása esetén tiltsák el a kérelmezőt közbeszerzési eljárásokban való részvételtől. 3.11. A Stadler indokai, magyarázata III. A Stadler érdemi észrevételében egyetértett a MÁV által megfogalmazott indokokkal.
48
A közbeszerzési eljárás útvesztői: a MÁV elővárosi motorvonattendere 1. Az ajánlati biztosítékkal kapcsolatban megjegyezte még, hogy ez a kérelmi elem részben elkésett, hiszen az ajánlatkérő május 6-án határozta azt meg, hogy július 18-ig kell, hogy érvényes legyen a bankgarancia. Az ezzel kapcsolatos jogorvoslati kérelmeket 15 napon belül be kellett volna nyújtani. 2. Augusztus 2- án ők rákérdeztek arra, hogy szükséges-e bankgarancia benyújtása, erre azonban nemleges választ kaptak, azzal a megjegyzéssel, hogy az esélyegyenlőség biztosítása érdekében azonban elfogadják bankgarancia benyújtását a másik féltől is. 3.
A Stadler álláspontja szerint jogosan nyilvánították a kérelmező ajánlatát érvénytelennek. Indoklásában a német Legfelsőbb Bíróság egyik határozatára hivatkozott, mely az ajánlati árak kérdésével foglalkozott és amely kimondta, hogy egyenlő elbánást biztosítani csak úgy lehet, ha a dokumentáció által meghatározott valamennyi szempont tekintetében összehasonlítható ajánlatok érkeznek. Ez ebben az esetben nem mondható el. Kimondták azt is, hogy nem tekinthető valós árnak a teljes ár azon része, amelynek vonatkozásában az ajánlattevő nem szerződne. Itt pedig ha csak adott részét nézzük az ajánlatnak, 0,01 euróra biztosan nem szerződne a kérelmező. A Stadler véleménye szerint azokat az előírásokat, amelyekre a német illetve az Európai Bíróság alapozta döntéseit, az 1995.évi XL. törvény is tartalmazza.
3.12. A Döntőbizottság határozatának indoklása III. 1. A Döntőbizottság véleménye szerint a közbeszerzési eljárás a július 4-ei döntést követően sem ajánlattételi, sem tárgyalási szakaszba nem került vissza, így új ajánlatok megtétele is teljesen kizárt. Vagyis alaptalan a kérelmező azon kifogása, mely szerint a MÁV nem pontosításra, hanem új ajánlatok megtételére kérte a feleket. Az ajánlattevők május 23-án benyújtották végső árajánlataikat, ezek bontási eljárását a Bizottság döntése nem érintette, vagyis megmaradtak ezek végső ajánlatnak, csak az eljárást lezáró döntést semmisítette meg a Döntőbizottság. A KDB véleménye szerint sem a törvényi szabályozás, sem a Bizottság július 4-ei határozata, sem az ajánlatkérő július 20-ai levele nem támasztja alá a kérelmező véleményét, mely szerint a MÁV új ajánlattételre kérte fel az ajánlattevőket. Tartalmi szempontból a Bizottság
49
A közbeszerzési eljárás útvesztői: a MÁV elővárosi motorvonattendere határozatában megfogalmazottakat nem lépte túl a MÁV a már említett levelében, és a Stadler felé tett ugyanezen levélnek sem volt semmilyen joghatása, így a KDB a Bombardier ezen kérelmi elemét elutasította. 2.
A Bizottság ezek után a bankgaranciával kapcsolatos kérelmi elemet vizsgálta. Kérelmező álláspontja szerint augusztus elsején, az ajánlata benyújtásakor a Stadler nem csatolta érvényes bankgaranciáját, így ajánlatát nem lehet érvényesnek nyilvánítani. Ezzel kapcsolatban a Bizottság először is felhívta a figyelmet arra, hogy a fenti indoklást (1.pont) is alapul véve, a Stadler augusztus 1-jén nem nyújtott be ajánlatot. Végső ajánlatát már május 23-án megtette, adott időpontban csak ajánlati kötöttsége fenntartásáról nyilatkozott. Másrészről pedig a Bizottság arra a tényre figyelmeztetett, hogy az ajánlatkérő az eljárás során végig amellett a megoldás mellett döntött az ajánlati biztosítékot illetően, hogy meghatározott időtartamokra írja elő érvényes bankgarancia benyújtását. Az utolsó erre vonatkozó rendelkezése alapján a MÁV-nak, érvényes garanciával július 18-ig kellett csak rendelkeznie az ajánlattevőknek. Vagyis semmilyen előírás nem volt arra, hogy a pontosított ajánlatok beadásakor is rendelkezni kell ilyen biztosítékkal. Így ez alapján nem lehet a Stadler ajánlatát érvénytelennek nyilvánítani. A fent részletezett indoklás alapján a Bizottság ezen kérelmi elemet is elutasította.
3.
A Bizottság ezek után a kérelmező saját ajánlatával kapcsolatos kérelmi elemet vizsgálta. A KDB július 4-ei határozatában már megállapította, hogy a kérelmező jogsértő helyzetet idézett elő azzal, hogy két árelemre is 0,01 eurós árat adott meg. Ezzel a verseny tisztaságát sodorta veszélybe, hiszen a megfelelő értékelést nem tette lehetővé. Abból kiindulva, hogy kirívóan alacsony ár megadása okán nem lehet ajánlatot érvénytelennek nyilvánítani, valamint a kérelmező összkarbantartási ára magasabb volt, mint a Stadleré, és a kérelmező azt nyilatkozta, hogy az általa megajánlott ár fedezetet nyújt a teljes műszaki tartalomra, a Bizottság úgy határozott, hogy lehetőséget kell biztosítani a kérelmező számára a valós árelemek megadására. Ez a bizottsági rendelkezés az ajánlatkérői kritériumrendszer részévé vált. Mivel a kérelmező a részére felajánlott lehetőséggel nem élt, így a jogsértő helyzet fennmaradt és teljesen jogosan nyilvánították ajánlatát érvénytelennek az előírásoknak való meg nem felelés okán. Ezek alapján a Bizottság ezt a kérelmi elemet is alaptalannak ítélte.
50
A közbeszerzési eljárás útvesztői: a MÁV elővárosi motorvonattendere 4.
A kérelmező szeptember 5-én benyújtott beadványával kapcsolatban, melyben a szerződéskötéssel
kapcsolatos
kifogásait
fogalmazta
meg,
a
Döntőbizottság
álláspontja az, hogy a törvényi rendelkezések alapján a Bizottság a szerződés megkötésének körülményei tárgyában hatáskörrel nem rendelkezik. Vagyis ezt a kérelmi elemet nem is vizsgálja. A fent részletezett indoklás alapján a Döntőbizottság a Bombardier jogorvoslati kérelmét elutasította, ideiglenes intézkedést pedig nem hozott. Az elővárosi motorvonatok beszerzésére és karbantartására vonatkozó szerződés hatályba lépésének az időpontja így már csak az azok finanszírozására kiírt közbeszerzési eljárás alakulásától függött. A MÁV hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást hirdetett meg 2004. április 27-én 30 darab elővárosi villamos motorvonat beszerzésének finanszírozására, lízing, hitel vagy operatív lízing(bérlet) formájában. A részvételi szakasz eredményeként 2004.július 9-én hat jelentkezőt minősítettek alkalmasnak. Ez az eljárás azonban ezen a szinten elakadt, és 2005. október 20-án a pályázatot eredménytelennek nyilvánította a MÁV. Indoklása szerint a tender már túl régi volt, a részvételi szakaszt több mint egy éve lezárták, az okiratok pedig a törvény szerint egy év után hatályukat vesztik, így az előminősítési szakaszt is újra kellett volna kezdeni. Ehelyett a MÁV új közbeszerzési eljárást írt ki a vonatok finanszírozására, a régit pedig eredménytelennek nyilvánította. 2005. november 3-án írták ki a kétfordulós tárgyalásos eljárást, amelynek tárgya 30 darab elővárosi motorvonat beszerzésének finanszírozása, összesen 144,6 millió euró értékben. Hangsúlyozandó, hogy az új eljárás kizárólag hitelre vonatkozik, lízingre nem. Az előbb említett összegű hitelt a MÁV 14 éves futamidővel, változó kamatozással, 46 egyenlő részletben történő visszafizetéssel kívánta felvenni. Az ajánlatkérő a járművásárláshoz állami garanciát nem kap, így a hitel fedezete a 30 darab elővárosi motorvonat. A felhívásra nyolc pályázó jelezte a részvételi szándékát, ajánlatot ezek közül négy nyújtott be. A március 7-ei tárgyalást követően, a március 8-ai eredményhirdetésen a Calyon S.A.CIB Bank Rt.- MFB Rt. alkotta konzorciumot hirdették ki nyertesnek. A felek 2006. március 22-én írták alá a szerződést, így ezen a napon lépett hatályba a vonatok beszerzésére irányuló, Stadlerrel kötött szerződés is. Az első Flirt vonatok érkezése így ettől a naptól számított 12 hónap múlva esedékes, míg az utolsó vonatok érkezését ettől a naptól számított 24 hónap múlva várják, a szerződéses feltételek szerint. Havonként így
51
A közbeszerzési eljárás útvesztői: a MÁV elővárosi motorvonattendere 2-3, maximum négy jármű szállítására lehet számítani. Ezek a vonatok tehát várhatóan 2007.márciusától közlekednek majd Budapest - Tatabánya, Budapest - Székesfehérvár és Budapest - Pusztaszabolcs között. Fontosnak tartom még az üggyel kapcsolatban megemlíteni, hogy a Bombardier, amelyet háromszor hozott ki vesztesnek a MÁV az elővárosi motorvonattender során, mégsem tekinthető az ügy vesztesének. 2006. március 21-én ugyanis a Máv és Bombardier szerződést kötött tíz darab Talent típusú motorvonat szállításáról, összesen 44 millió euró összegben. A Bombardier január 27-én tett ajánlatot a MÁV-nak a 10 motorvonat gyors leszállítására, amellett, hogy a tízéves banki hitelt is megoldotta. Ezeket a Talent vonatokat eredetileg a cég az osztrák vasútnak szállította volna, azok azonban módosítottak a rendelésen, így tíz, már gyártásban levő vonat felszabadult. Az ajánlat több szempontból is kedvező volt a MÁV számára: az első vonatokat már 2006. márciusára megígérte a Bombardier, és emellett még a finanszírozást is megszervezte a cég. A Bombardier ajánlatát február 15-éig tartotta fenn. A MÁV február 3-án kelt levelében tájékoztatott több céget is erről az ajánlatról, többek közt a Stadlert is, és megkérdezték tudnak-e ellenajánlattal élni. A cégek ajánlatukat öt napon belül tehették volna meg, ezt azonban egyik megkérdezett cég sem tette meg. A MÁV ezután egy speciális, gyorsított, hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított, annak okán, hogy az állami szervezet különösen kedvező és rövid ideig érvényes ajánlatot kapott. A megadott határidőig csak a Bombardier nyújtott be ajánlatot, a másik két meghívott szállító nem kívánt indulni a tenderen, ezt írásban közölték. Az eljárás eredményeként így március 21-én létrejött a szerződés a Talent vonatokra. Ezzel pedig az a különös helyzet állt elő, hogy a Bombardier vonatain előbb utazhatnak a magyar emberek, mint a háromszor nyertesnek kihirdetett Flirt vonatokon. A svájci Stadler cég az üggyel kapcsolatban már jelezte is, hogy valószínüleg a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordulnak. 4. Összefoglaló értékelés A MÁV által 2004. áprilisában indított közbeszerzési eljárás 30+30 elővárosi motorvonat beszerzésére és karbantartására közel két évig tartott. Annak, hogy ez a tender ilyen sokáig elhúzódott és ennyi probléma felmerült vele kapcsolatban, pozitív és negatív
52
A közbeszerzési eljárás útvesztői: a MÁV elővárosi motorvonattendere oldalai is vannak mind a MÁV mind a magyar fogyasztók számára. Az utasok egy éves késéssel vehetik birtokba az új járműveket, ami jelentős késés, figyelembe véve a jelenleg használt vonatok kritikusnak mondható állapotát. Amit viszont nyertek, az a több millió forint, amennyivel csökkent az új szerelvények ára az eljárás során. Ezt pedig így az adófizetők pénzéből spórolták meg. A MÁV részéről a pozitív oldalon meg lehet ugyanezt említeni, vagyis a beszerzési költségek csökkenését, ugyanakkor meg kell itt azt is említeni, hogy jelentős költségeket is jelentett a társaság számára az ügy elhúzódása. Gondolok itt az igazságszolgáltatás díjainak, a Döntőbizottság által kiszabott bírságnak vagy a háromszor meghozott, eljárást lezáró döntésekkel kapcsolatban felmerülő költségek kifizetésére. Valamint azzal, hogy az első motorvonatok egy évvel később érkeznek,
a
MÁV
elesik
az
új
vonatok
használatba
állítása
után
elvárt
árbevételnövekedéstől és annak a több százezer embernek, akik ezeken a vonalakon közlekednek késéssel tudnak csak végre európai színvonalú utazási körülményeket biztosítani. Nem is beszélve a MÁV hírnevéről, amelyet alaposan megtépázott az üggyel kapcsolatban felmerült sok kétség, vita, probléma. Az alábbiakban az eljárás azon pontjairól szeretnék egy összefoglaló értékelést készíteni, amelyek a legtöbb vitát váltották ki, és amelyek miatt a MÁV-nak erre a közbeszerzési eljárására Várday György közbeszerzési szakértő is azt mondta, hogy a magyarországi közbeszerzések összes betegségét magában hordozza és ezer sebből vérzik.4 1. Az első jogorvoslati kérelem egyik sokat vitatott eleme még az eljárás részvételi szakaszára vonatkozik. Ez az elem a Stadler pénzügyi alkalmasságát vonta kétségbe. Ahogy azt már korábban részleteztem a Stadler Bussnang AG sajátja helyett anyavállalata, a Stadler Rail AG konszolidált pénzügyi mérlegét adta be. Ezzel kapcsolatban rengeteg kérdés merül fel. A MÁV, amint tudomást szerzett erről, miért nem nyilvánította Stadlert alkalmatlannak? A részvételi felhívásban ugyan az volt megadva, hogy konszolidált mérleget is be lehet adni, azonban ezt úgy kell értelmezni, hogy egy olyan vállalat, amelynek van saját konszolidált mérlege azt is beadhatja. A konszolidált mérleg azt a fogalmat jelöli, amikor az anyavállalat adataiba beleszámítják a cég tulajdonában lévő társaságok adatait is. A Stadler Bussnang AG, mint leányvállalat azonban ilyennel nem rendelkezik. Így a konszolidált mérleg, amit beadott, anyavállalatának a csoportszintű pénzügyi mérlege, nem a sajátja. 4
HVG, 2005. november 3. Interjú Várday György közbeszerzési szakértővel
53
A közbeszerzési eljárás útvesztői: a MÁV elővárosi motorvonattendere A Döntőbizottság az ügyet azért nem vizsgálta meg, mert arra a kérelmet a jogvesztő határidő után nyújtották be. Azonban egy ilyen kérdésben miért nem döntött úgy a Bizottság, hogy a jogvesztés ellenére is vizsgálatot rendel el hivatalból? Ezt megtehette volna úgy, hogy megkeresi a Közbeszerzési Tanács egyik tagját, hogy kezdeményezzen hivatalból eljárást. A Stadler azzal védekezett, hogy a svájci számviteli törvények lehetővé teszik az anyavállalat mérlegének benyújtását, valamint a MÁV a részvételi szakasz lezárásakor alkalmasnak minősítette, nem jelezte, hogy bármilyen probléma lenne. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy ha a Stadler a saját mérlegét adja meg, nem tudja teljesíteni azt a 20 milliárd forintos árbevételi határt, amit már így is az ő kedvéért vittek le ennyire 40 milliárdról, és így eleve alkalmatlanná nyilvánítják. Ezek alapján felmerül a kérdés: egy olyan vállalat nyerte a MÁV 130 milliárdos tenderét, amely már a részvételi kiírás feltételeinek sem felelt meg? Véleményem szerint ezt a kérdést alaposan ki kellett volna vizsgálnia a KDB-nak, hiszen a felhívásban azért határozzák meg az alkalmassá minősítés feltételeit, hogy csak olyanok tehessenek ajánlatot, akik azokat teljesítik. A Stadler, miután elismerte, hogy nem saját mérlegét adta be, nem döntött az önkéntes visszalépés mellett, pedig hamis adatszolgáltatás illetve csalás címén akár az uniós közbeszerzési piacról is kizárhatták volna. 2. A Stadler alkalmassága műszaki szempontból is megkérdőjelezhető a részvételi felhívás előírásait alapul véve. Kérdés, hogy a MÁV, amely előírta, hogy 12 hónapja már működő, egyéves üzemi tapasztalattal és 10 darabos szériával rendelkező vonatról kell járműreferenciát benyújtani, ettől miért tekintett el. A Stadler ugyanis nem az akkor még forgalomba sem állított Flirt vonatról nyújtott be referenciát, hanem egy szerintük a Flirttel egy járműcsaládba tartozó GTW típusú vonatról. Miért nem ragaszkodott a MÁV a Stadler esetében az általa kiírt előírásokhoz? Felmerül ezzel kapcsolatban, hogy a MÁV azért tekintett el ettől a feltételtől, hogy bent tartsa a Stadlert? Erre azonban olyan világhíres cégek mellett, mint a Siemens, Alstom vagy a Bombardier, amelyek játszva teljesítették ezt a feltételt, miért volt feltétlenül szükség? Számomra ezáltal ismét kérdésessé válik az, hogy a MÁV nem tudta már az eljárás elejétől, hogy a Stadler lesz számára mindenképp az eljárás nyertese? Még
54
A közbeszerzési eljárás útvesztői: a MÁV elővárosi motorvonattendere gyanúsabbá teszi ezt az a tény, hogy a két évig húzódó eljárás során mindháromszor ugyanazt a céget hirdették ki nyertesnek, akármilyen határozatot is hozott a KDB. 3. Az egész eljárás során a legsúlyosabb hiba a MÁV részéről az volt, hogy menet közben megváltoztatta az általa meghatározott kritériumrendszert. Ezt a Döntőbizottság is jogsértőnek találta és megsemmisítette a MÁV változtatásait és az eljárást lezáró első döntését is. Ez azonban véleményem szerint annyira súlyos megsértése a szabályoknak, amely alapján már itt új eljárást kellett volna indítania a MÁV-nak, ezt azonban nem tette meg. A Bizottság erre pedig nem köteleztheti az ajánlatkérőt. A döntés megsemmisítése után ugyanis ajánlatkérő döntheti el, hogy új eljárást indít, vagy a törvényeknek való megfelelés mellett folytatja régi eljárást. Az értékelési kritériumrendszer meghatározására az ajánlattételi határidőig van lehetőség. Ezután azért fontos, hogy ne történjen változtatás mivel ez alapján értékelik az ajánlattevőket, vagyis az ajánlatok beadása után meg tudják úgy változtatni a rendszert, hogy az az egyik félnek kedvezzen, vagyis befolyásolják azt, hogy ki legyen a nyertes. Nem tudni vajon a MÁV-nak ilyen céljai voltak-e ezzel, de mindenképpen kaput nyitott ezzel a korrupciónak. A fent részletezett három kérdéskör esetében az a helyzet állt fenn, hogy a MÁV eltért az általa a felhívásokban kikötött feltételektől, előírásoktól. Legtöbbször a Stadlernek kedvezve ezzel. A magyarországi közbeszerzések egyik legnagyobb problémája, hogy gyakran előre lebeszélik ki fog nyerni, holott az eljárás lényege pont az lenne, hogy az nyerjen aki a legkedvezőbb ajánlatot nyújtja be. A MÁV esetében is felmerül, azért tért-e el a kiírásoktól, hogy segítse a Stadlert? Ezeket az előírások azért vannak, hogy ahhoz tartsák magukat az ajánlattevők. A MÁV azzal, hogy eltért ezektől a verseny tisztaságát veszélyeztette, és mint ajánlatkérőre rendkívül rossz fényt vet az ilyen magatartás; figyelembe véve az ügy fontosságát is, hiszen 130 milliárd forint értékű közbeszerzésről van szó. 4. Az első jogorvoslati kérelem során a Bombardier egyik kérelmi eleme arra vonatkozott, hogy a Stadler kirívóan alacsony árat adott meg a karbantartási költségekre. A második döntést követően a Bombardier ajánlatát ugyanezen indokból nyilvánították érvénytelennek. Ez a kérdés igen fontos, hiszen a MÁV és a KDB is
55
A közbeszerzési eljárás útvesztői: a MÁV elővárosi motorvonattendere ellentmondásosan nyilatkozott az eljárás eltérő részeiben kirívóan alacsony ár megadása ügyében. A Stadler ellen felvetett vádakra Gaál Gyula, a MÁV elnökvezérigazgatója a következőket nyilatkozta: nem érdekli, hogy a pályázó ennyiből meg tudja-e csinálni a karbantartást, a MÁV mindenképp ennyit fog fizetni és kész.5 Vagyis a MÁV-ot nem érdekli, ha az ár túl alacsony, ha annyiért elvállalja az ajánlattevő, ők annyit fizetnek és elvárják a szolgáltatás teljesítését. A Bombardier pedig úgy gondolta, ez az érvelés akkor rá is vonatkozik, vagyis akkor teljesen szabadon taktikázhatnak ezekkel az árakkal, mivel a MÁV-nak csak az a lényeg, hogy megkapja a szolgáltatást. Gaál Gyula ezt a március 18-ai igazgatói ülésen meg is erősítette, azt nyilatkozta, hogy a szabad taktikázás lehetősége mindegyik fél számára egyformán adott volt. A Bombardier azonban tévedett, a MÁV az ő ügyükben már teljesen másképp nyilatkozott. Amikor a Bombardier ajánlata kapcsán merült fel a kirívóan alacsony ár megadásának problémája, a MÁV már azt mondta, hogy a tenderkiírás előírja, hogy soronként is reális árat kell megadni. A cégek lemondhatnak akár teljes nyereségükről is, az azonban, hogy valamit szinte ingyen vállaljanak már megengedhetetlen. Azt hiszem a két nyilatkozatból egyértelműen kitűnik az ellentmondás. Ellentmondásosan nyilatkozott az ügyben a Közbeszerzési Döntőbizottság is. Már a Stadler eseténél is felhívták a figyelmet arra, hogy alacsony ár megadása okán nem lehet érvényteleníteni egy ajánlatot. Első határozatukban pedig kifejtették, hogy ajánlattevőnként eltérő a költségszámítási elszámolási rend, valamint az üzletpolitikai célok. A Bombardier ajánlatának vizsgálatakor azonban megállapították, hogy a cég kirívóan alacsony árakat adott meg egyes részelemekhez, ez az értékelés torzulásához vezetne, így az esélyegyenlőség megteremtése céljából kérte a Bombardiert valós árelemek megadására. A Bombardier azonban üzletpolitikai célokkal érvelt, pont azzal amire korábban a Bizottság is azt nyilatkozta, hogy az eltérő cégenként és ez természetes. Itt a Bombardier üzletpolitikai célja az volt, hogy plusz pontokhoz jut alacsony árak megadása által és a hiányzó összeget, ha nyer, anyavállalata segítségével pótolja. Nyilatkozatuk szerint az ár a teljes műszaki tartalomra fedezetet nyújt, akkor itt miért nem fogadták el ezt az üzletpolitikai megfontolást? A Stadler lehetősége is megvolt az ilyen jellegű taktikázásra. A Bombardier ára magasabb volt, 5
Az Este, 2005. március 22. , MTV
56
A közbeszerzési eljárás útvesztői: a MÁV elővárosi motorvonattendere mint a Stadleré, hogy lehet, hogy a magasabb árat nem az alacsonyabbat pedig elfogadják? A probléma ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban az volt, hogy a MÁV és a KDB is eltérő véleményt alkotott a Stadler és a Bombardier esetében. Álláspontjukhoz ragaszkodniuk
kellett
volna,
hiszen
hogy
érvényesülhetnének
az
alapelvi
rendelkezések ha azonos szituációban másképp döntenek az eljárás szereplői? Valamint szintén meglehetősn furcsa, hogy a Stadler esetében a MÁV-nak teljesen mindegy milyen árat adnak meg, a Bombardier-nél viszont már érvénytelenítik az ajánlatot alacsony ár megadása miatt. Ez nem olyan kérdés, amiben a MÁV-nak váltogatnia kellett volna álláspontját és főleg nem úgy, hogy közben az egyik felet megvédi a másikat pedig kizárja. 5. Véleményem szerint a vonattovábbítási energieköltségek kiszámítását, amelyek nagy részben befolyásolták az eljárás eredményét, a MÁV-nak kellett volna elvégeztetni mindkét félnél, az esélyegyenlőség és a verseny tisztasága érdekében. Dolgozatomban már leírtam, hogy az erre vonatkozó adatokat a felek maguk számolták ki és ezek alapján pontozott a MÁV. A feltételeket a kiírásban megadták, azonban így is másképp értelmezte azt a két ajánlattevő. Miért nem lehetett megcsinálni azt, hogy független
szakértőt
kérnek
fel,
aki
teljesen
azonos
feltételek
mellett,
összehasonlítható, pontozható módon számolja ki a két vonat energiaköltségét. Ekkor teljesen egyértelmű lett volna, hogy valós adatokra, azonos feltételek mellett adnak értékelést. A MÁV azonban ezt nem tette meg, a felek által megadott, nem azonos feltételek mellett kiszámolt költségeket vetette össze. 6. A másik igen furcsa eset az eljárás során Ökrös András nyilatkozata az Index internetes portálnak. 2005. márciusában Ökrös, a MÁV Rt. akkori pénzügyi vezérigazgatóhelyettese a következőket nyilatkozta az Indexnek: " Nem állítom, hogy a MÁV rosszul döntött a tender győzteséről, de szerintem nem mondhatjuk kellően megalapozottan, hogy jó döntés született. Ehhez szükség lett volna arra, hogy az értékelést végzőktől független MÁV-os szakemberek átnézzék a számítást. " Ökrös Andrásnak a pénzügyi adatok értékelésére kidolgozott módszerrel és a számított adatok dokumentáltságát illetően is aggályai támadtak. A fenti nyilatkozata miatt
57
A közbeszerzési eljárás útvesztői: a MÁV elővárosi motorvonattendere felfüggesztették állásából és vizsgálatot rendeltek el ellene. Nyilatkozni valóban nem lett volna szabad, azonban szakmai véleményét később sem vonta vissza az ügy során. Az első forduló lezárása előtt két napot kért a MÁV vezetőitől, hogy egy kollégájával együtt átszámolják még egyszer az adatokat, ezen kérését nem utasították el, azonban a szükséges anyagot nem kapták meg : " ..., csak valahogy az anyag nem érkezett meg. Az első emelet egyik szobájából a másikba. Egészen március 23- áig, a felfüggesztésemig. " – foglalta össze a történéseket Ökrös.6 Miért nem engedték meg számára, hogy átnézze a számításokat? Kellemetlen volt a MÁV számára Ökrös személye? Olyan dolgokra figyelhetett fel, amire nem kellett volna? Egy biztos, szakmailag neki kétségei támadtak az ügy korrektségével kapcsolatban és javasolta az újraszámolást valamint független szakértő vagy szakértői testület bevonását is az ügybe. Egyik sem történt meg. 7. Az első ajánlatok beadása kapcsán felmerült az is, lehet, hogy a felek " puskáztak" egymásról, a karbantartóbázisra megadott ár járművenként ugyanis mindkét félnél 9667 euróra jött ki. Ez persze lehet véletlen, hiba, vagy felmerül a puskázás lehetősége is. Ha hiba történt véletlenül az sem túl megnyugtató, hiszen egy ilyen elgépelésen nagyon sok múlhat. 8. Szántó János, a MÁV Felügyelő Bizottságának tagjának feltűnt az is, hogy a Stadler minden műszaki feltételt pontosan tudott teljesíteni, míg a másik, akkor még három pályázónak kérdéseket kellett feltenni a műszaki kérdésekkel kapcsolatban. Ez azért szembetűnő, mert eleve ritka, hogy minden teljesen egyértelmű az egyik pályázónak, az pedig még inkább, hogy annak akinek gyártási tapasztalatai a motorvonatok terén jóval kisebbek, mint a többi tapasztalt pályázónak. 9. Fontosnak tartom még megjegyezni, hogy a MÁV-nál a jogsértések elkövetése miatt személyi felelősségre senkit nem vontak. Pedig valakinek döntenie kellett ezekben a kérdésekben. Véleményem szerint a MÁV-nak meg kellett volna vizsgálnia ezt a kérdést, és az érintettekkel szemben megfelelő intézkedést kellett volna hozni.
6
Szólás szabadsága, 2005. augusztus 14. , MTV, Interjú Ökrös Andrással, a MÁV menesztett pénzügyi vezérigazgató-helyettesével
58
A közbeszerzési eljárás útvesztői: a MÁV elővárosi motorvonattendere 10. A jogsértésekkel kapcsolatban, mint például a kritériumrendszer megváltoztatása, kétségbe vonható a MÁV megfelelő felkészültsége. Nagyon fontos a közbeszerzési eljárásoknál a törvényi szabályozás, a jogi háttér ismerete, a szakértelem. Ezen még álláspontom szerint javítanivaló van a MÁV-nál. Persze feltételezve, hogy nem voltak tudatában annak, hogy jogsértő intézkedéseket, döntéseket hoznak. 11. Véleményem szerint a Közbeszerzési Döntőbizottságnak már első határozatában egyértelműen arra kellett volna utasítania a MÁV-ot, hogy indítsanak új eljárást. Ez letisztázta volna a viszonyokat, új lappal lehetett volna kezdeni az egész eljárást és akkor talán nem lett volna ez a sok félreértés, ellentmondás, kétely. 5. Végszó Eltekintve a MÁV elővárosi motorvonattenderétől, általánosságban is elmondható a magyar közbeszerzésre, hogy nagyon sok a probléma, a visszaélés, ezért sok mindenen kellene még változtatni. Nagyon fontos, hogy nem a törvényi szabályozással van a gond, hanem a résztvevők hozzáállásával. Magyarországon nagyon sokan a közbeszerzést csak nyűgnek tartják, mert pénzbe kerül, elhúzza a beszerzés megvalósítását, sok vele az adminisztratív munka, nem biztos, hogy az nyer, akit az ajánlatkérők előre kiválasztottak, stb. Ennek megfelelően sokan mindent meg is tesznek azért, hogy a törvényt megkerülve mellőzzék az eljárást és így a nyilvánosságot. Vagy ha le is folytatják, még mindig igen gyakori, hogy előre kiválasztják, hogy ki fog nyerni vagy szakszerűtlenül, szakmai hibák elkövetésével folyik le az eljárás: pontatlanul írják ki a pályázatot, a műszaki vagy alkalmassági feltételeket úgy határozzák meg, hogy csak egyetlen cég tudja teljesíteni, indokolatlanul nyilvánítanak ajánlatokat érvénytelennek, felületesen minősítenek stb. Nem
is
beszélve
az
ajánlattevők
tisztességtelen
magatartásáról,
az
irreális
kötelezettségvállalásokról, a szerződés nem teljesítéséről. A tendertechnikai problémákon azonban
könnyen
lehet
segíteni,
szakszerű
módszerek,
technikák,
eszközök
alkalmazásával, tanulással, képzéssel. A nagyobb problémát az erkölcsi, etikai kérdések okozzák. Magyarországon a közbeszerzéshez nincs meg az alap, vagyis egy normális erkölcsi értékrend hiányzik a legtöbb résztvevőből. Jogszabályokkal viszont nem lehet erkölcsi normát kialakítani. Szemléletváltás, a hozzáállás megváltozása lenne szükséges mind az ajánlattevők, mind az ajánlatkérők részéről. Egy jobb, korrupciómentesebb
59
A közbeszerzési eljárás útvesztői: a MÁV elővárosi motorvonattendere közbeszerzési kultúra kialakulásához a közerkölcs, a nagyobb szakmai felkészültség valamint a piacismeret erősítésével lehet eljutni. Persze ez nem azt jelenti, hogy a törvény tökéletes, mert azon is van mindig mit alakítani, formálni. Az alábbiakban egy-két olyan kérdéskört emelnék ki, amelyeknél, a MÁV tenderből kiindulva is, szükséges lenne még változtatás: ¾ Az ajánlatok elbírálása gyakran visszaélésre ad lehetőséget, ugyanis sokszor szubjektív módon értékelik azokat. A beszerzőknek meg kellene tanulniuk kevesebb döntési kritérium alapján értékelni az ajánlatokat, egy olyan módszert kellene alkalmazni, ami kevesebb lehetőséget ad a visszaélésre. ¾ Ott van még a kirívóan alacsony ár kérdése is: mi tekinthető kirívóan alacsony árnak? Mit neveznek megfelelő indoklásnak, magyarázatnak arra? Nagy kérdés, hogy ezt hogyan lehetne szabályozni vagy lehet-e egyáltalán szabályozni. ¾ A szerződések teljesítését jobban kellene ellenőrizni. Illetve azt is, hogy amit az ajánlatkérő a dokumentációban leír, illetve amit az ajánlattevő az ajánlatában meghatároz, ahhoz tartsák magukat a felek, az alapján kössék meg a szerződést és azt a szerződést rendesen teljesítsék is. A legfontosabb azonban véleményem szerint a szakmai felkészültség növelése, a közbeszerzés céljának megértése, az erkölcsi normák elfogadása, betartása lenne. Ezeket az értékeket szem előtt tartva biztos, hogy a MÁV tendere is zökkenőmentesebben, átláthatóbban, tisztességesebben és gyorsabban folytatódott volna le.
60
A közbeszerzési eljárás útvesztői: a MÁV elővárosi motorvonattendere
Melléklet
Jelenleg nagyrészt ilyen, igen rossz állapotú vonatok vannak használatban Magyarországon
A tendernyertes Flirt típusú motorvonat Stadler Bussnang AG
A második helyezett Talent típusú motorvonat Bombardier Transportation Gmbh. 61
A közbeszerzési eljárás útvesztői: a MÁV elővárosi motorvonattendere
Irodalomjegyzék
•
Jogszabályok :
1. A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény
2. A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. Törvény •
Honlapok :
3. A Közbeszerzések Tanácsának honlapja http://www.kozbeszerzes.hu 4. Az Igazságügyi Minisztérium honlapja http://www.im.hu 5. A MÁV honlapja http://www.mav.hu 6. A Közbeszerzési Kultúráért Alapítvány honlapja http://www.k2a.hu
Dr. Várday György: A közbeszerzés működtetése és a működtetés feltételeinek biztosítása Dr. Gelléri Péter & Csáki Csaba : Novelties in the toolkit to curb public procurement corruption in a ’ newborn ’ European Union country Új eszközök a közbeszerzés során megvalósuló korrupció megfékezésére egy új európai uniós országban Nemzetközi Közbeszerzési Konferencia, 2004, Florida •
Cikkek a MÁV elővárosi motorvonattenderéről: 7. http://www.hvg.hu a) „ Véletlenül ki tetszett zárni a nyertest „
2005. november 3.
Figyelőnet
8. http://www.fn.hu
a) Elfogult MÁV-os lobbizik a Bombardier mellett? 2005. augusztus 10. b) Tenderexpressz 2006.február 18.
62
A közbeszerzési eljárás útvesztői: a MÁV elővárosi motorvonattendere 9. http://www.index.hu a)
Vitatott referenciákkal nyerte a MÁV-tendert a Stadler 2005. április
b)
A Bombardier bízik a sikerben 2005. április 15.
c)
Az egy centért karbantartott vonatok
12.
Tevan Imre, 2005. május 23. d) Most éppen kevesebb pontja ellenére nyert a Stadler a MÁV-tenderen Tevan Imre, 2005. június 1. e)
Stadler- Bombardier 1-1 2006. március 22. 10. http://www.nol.hu Népszabadság online
a) Megtiltották a vonatszerződés megkötését
2005. március 25
b) Újraszámolás helyett felfüggesztés 2005. március 24. c) Ötször átszámolt vonattender 2005. március 26. d) Perre megy a Bombardier? 2005. május 11. e) Változatlan menetrend: nyert a Stadler, protestál a vesztes 2005. június 2. f) Mindenki mindenkivel, mindenki mindenki ellen 2005.augusztus 13. g) Csak jövőre kapnak hitelt a motorvonatok 2005. október 21. 11. http://www.jogiforum.hu a) Végtelen közbeszerzési történet? •
Egyéb források :
2005. július 28.
12. Szólás szabadsága, 2005.augusztus 7-ei ill. 14-ei adás
(MTV) Interjú Gaál Gyulával, a MÁV elnökvezérigazgatójával, Dr. Deli Bettyvel, a Döntőbizottság elnökével, valamint Ökrös Andrással, a MÁV leváltott pénzügyi vezérigazgatóhelyettesével 13. Az Este című műsor 2005.március 22-ei adása (MTV)
63
A közbeszerzési eljárás útvesztői: a MÁV elővárosi motorvonattendere Interjú Gaál Gyulával 14. Közbeszerzési Értesítő ( megjelenés dátuma; dokumentumszám) a) 2004. április 30.
2750/2004
b) 2004. április 30.
2749/2004
c) 2004. május 24.
4681/2004
d) 2004. július 26.
6635/2004
e) 2004. július 12.
6203/2004
f) 2005. március 23.
4150/2005
g) 2005. május 27.
8171/2005
h) 2005. augusztus 3.
13081/2005
i) 2005. augusztus 29.
14094/2005
j) 2005. október 12.
18081/2005
k) 2005. november 3.
20253/2005
64
