A Kövy Sándor Általános Iskola SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2006

A Kövy Sándor Általános Iskola SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

2006.

A Kövy Sándor Általános Iskola

SZERVEZETI ÉS MÛKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA

A Kövy Sándor Általános Iskola Szervezeti és Működési szabályzatát, valamint annak mellékleteit az iskolai diákönkormányzat 2007. január 19. napján tartott ülésén véleményezte, a benne foglaltakkal egyetértett és elfogadásra javasolta.

Kelt: Nádudvar, 2007. január 19.

…………………………………… iskolai diákönkormányzat vezetõje

2

A Kövy Sándor Általános Iskola Szervezeti és Működési szabályzatát, valamint annak mellékleteit az iskolaszék 2007.

napján tartott ülésén

véleményezte, a benne foglaltakkal egyetértett és elfogadásra javasolta.

Kelt: … …………………………………… iskolaszék elnök

A Kövy Sándor Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát, valamint annak mellékleteit az iskola nevelőtestülete 2007.január 29. napján tartott ülésén elfogadta.

Kelt: Nádudvar, 2007. január 29.

…………………………………… igazgató

3

A Kövy Sándor Általános Iskola

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁT, VALAMINT ANNAK MELLÉKLETEIT

NÁDUDVAR VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELÕ-TESTÜLETE

………. ÉV………… HÓ ……. NAPJÁN TARTOTT ÜLÉSÉN JÓVÁHAGYTA.

Kelt: Nádudvar,2007.

…….…………………… polgármester

4

TARTALOMJEGYZÉK 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, tartalma, hatálya ..8 2. Az iskola alapadatai ...................................................................10 3. Az intézmény szervezeti felépítése és vezetése ..........................11 3.1 A szervezeti egységek........................................................................ 11 3.2 Az intézmény vezetője ....................................................................... 11 3.3 Az intézmény vezetősége................................................................... 14

4. Az intézményi közösségek, jogaik és kapcsolattartásuk ..........15 4.1 Az alkalmazotti közösségek és kapcsolattartásának rendje................. 15 4.2 A tanulói közösségek és kapcsolattartásának rendje........................... 16 4.2.1. Az osztályközösségek és tanulócsoportok ............................ 16 4.2.2. A diákönkormányzat és működése ....................................... 17 4.3 Szülői közösségek és kapcsolattartás rendje....................................... 19 4.4 Az iskolaszék és az intézmény kapcsolattartásának rendje ................. 23 4.5 Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere ................................... 24

5. A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek......................26 5.1 A nevelőtestület és működési rendje .................................................. 26 5.2 A nevelőtestület szakmai munkaközösségei....................................... 27 5.3 A nevelőtestület feladatainak átruházása............................................ 29

6. Az intézmény működési rendje..................................................31 6.1 Felvétel szabályzata ........................................................................... 31 6.2 A tanév rendje.................................................................................... 32 5

6.3 Tanítási órák rendje ........................................................................... 34 6.4 Az intézmény munkarendje................................................................ 35

7. A tanórán kívüli foglalkozások..................................................39 7.1 Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások ........................................... 39 7.2 Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások ........................................... 43

8. Az intézményben folyó belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok.....................................................................................46 9. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének rendje ..........................................................................................49 10. A tanulói jogviszony és távolmaradás igazolása.......................53 10.1 A tanulói jogviszony létesítése és feltételei ...................................... 53 10.2 A tanuló távolmaradása és annak igazolása...................................... 53

11. Jutalmazás és fegyelmezés elvei és formái ................................54 11.1 A tanulók dicsérete és jutalmazása................................................... 54 11.2 A tanulók fegyelmezése ................................................................... 55

12. Tanügyi nyilvántartások ............................................................57 12.1 Tanügyi nyilvántartások formái ....................................................... 57 12.2 A tanügyi nyilvántartások vezetése .................................................. 59

13. A létesítmények és helységek használati rendje .......................60 13.1 Az épület egészére vonatkozó rendszabályok................................... 60 13.2 A helységek és berendezésük használati rendje................................ 62

6

14. Az intézményi hagyományok ápolása és az ünnepélyek rendje ..........................................................................................63 14.1 A hagyományápolás célja és tartalmi vonatkozásai.......................... 63 14.2 A hagyományápolás külsőségei, feladatai ........................................ 64

15. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje.............65 16. A mindennapi testedzés formái .................................................66 16.1 Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják.................................................................. 66 16.2 A testi nevelés és a gyógytestnevelés rendje..................................... 66 16.3 Az egészséges életmódra nevelés ..................................................... 67

17. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói – és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén (intézményi védő, óvó előírások)................................................67 17.1 Az iskola dolgozóinak feladata a tanulói – és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan ............................................................ 67 17.2 Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén ................. 69

18. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők .........................69 19. Az iskolai könyvtár működési rendje........................................72 20. Záró rendelkezések.....................................................................74 21. Mellékletek ...............................................................................74

7

1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA, TARTALMA, HATÁLYA A Kövy Sándor Általános Iskola Szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület fogadja el. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával lép hatályba, és ezzel az ezt megelőző Szervezeti és Működési Szabályzat érvénytelenné válik. A szabályzat hatálya az SZMSZ és a mellékletét képező szabályzatok betartása kötelező érvényű az intézmény minden közalkalmazottjára és a szerződéses jogviszonyban állókra. Az SZMSZ-t az intézmény igazgatója terjeszti elő, és nevelőtestület fogadja el az iskola szülői szervezetének és a diákönkormányzatának egyetértési jogának gyakorlása mellett. A szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól.

AZ SZMSZ CÉLJA, TARTALMA A szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban SZMSZ) célja, hogy meghatározza az intézmény belső strukturális elemeit és a működés alapvető irányelveit és rendszerét. Ez garanciát jelent a pedagógiai programban megfogalmazott célok eléréséhez, illetve a nevelő- oktató munka eredményes megvalósulásához. Az SZMSZ biztosítja:  a szervezeti felépítettség kialakítását,  a működés közben kialakítandó rendezettséget,  az alkalmazottak számára követendő magatartási szabályokat. Az SZMSZ a pedagógiai programban rögzített cél és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósulását szabályozza.

Tartalmazza:  az intézmény szervezeti felépítését és vezetését,  a benntartózkodás és működés belső rendjét,  a tanulók (gyermekek) és az alkalmazottak munkarendjét, 8

         

a nevelőtestület feladatkörét és munkarendjét, a pedagógiai munka ellenőrzési rendjét, A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formáit, a szülők tájékoztatásának szabályait, a kapcsolattartás rendjét, az intézményi közösségek jellemzőit, a kapcsolatok formáit, a hagyományok és az ünnepségek rendjét, az egészségügyi ellátás megvalósítását, balesetmegelőző, védő és óvó rendszabályokat, a külső kapcsolatokra vonatkozó mechanizmusokat, a rendelkezéseket, amiket jogszabály nem utal más hatáskörbe.

Az SZMSZ jogszabályi alapja 1992. évi XXII. törvény: A munka törvénykönyve 1992. évi XXXIII: törvény: A közalkalmazottak jogállásáról (KJT.) 1993. évi LXXIX törvény: A közoktatásról 138/1992. évi (X. 8.) Kormányrendelet A KJT végrehajtásáról közoktatási intézményekben 1977. évi XXXI. törvény a gyermekvédelemről 1996. évi XXXVIII. törvény A tűzvédelemről 11/1994. évi (VI. 8.) MKM rendelet: A nevelési-oktatási intézmények működéséről 217/1998. évi (XII. 30.) Kormány rendelet: Az államháztartás működési rendjéről 280/2001. (XII. 26.) Kormány rendelet: Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormány rendelet módosításáról 30/1999. Kormányrendelet 1999. évi XLII törvény 4.par. 3/2002. (II. 15.) OM rendelet: A közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről 277/1997. Korm. Rend. A pedagógus továbbképzésről, szakvizsgáról. 17/2005.( II. 8.) Korm.rend. a diákigazolványról. 37/2001.(X.12.) OM.rend. a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól.

9

2.

AZ ISKOLA ALAPADATAI Az intézmény neve: Kövy Sándor Általános Iskola OM 031053 Az intézmény székhelye, címe: Nádudvar, Fő út 133. Az intézmény vezetõje: Boros Lajosné Az intézmény jogállása: Az intézmény teljes jogkörű. A munkáltatói jogokat az intézmény munkavállalóval szemben az intézmény vezetője gyakorolja. Az intézmény gazdálkodásának formája: Részben önállóan gazdálkodó Az intézmény fenntartója: Nádudvar Város Önkormányzata Az intézmény alapító okiratának száma: 86/2004 kelte: 2004.12.09. Az intézmény alapításának éve: 1977, 1996 Az intézmény tevékenységei, alaptevékenységi köre: A szakfeladat megnevezése Nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás Fogyatékos tanulók nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó általános iskolai oktatás Általános műveltséget megalapozó iskolarendszerű felnőttoktatás Napköziotthoni és tanulószobai ellátás Pedagógiai szakszolgálat- gyógytestnevelés Iskolai intézményi étkeztetés Munkahelyi vendéglátás Intézményi vagyon működtetése Gyermek- tanuló felügyelet, készenlét Napközi otthoni és tanulószobai ellátás Diáksport tevékenység

10

A szakfeladat száma 80121-4 80122-5 80123-6 80511-3 80521-2 55232-3 55241-1 75176-8 55137-1 80511-3 92403-6

3. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS VEZETÉSE 3.1

A SZERVEZETI EGYSÉGEK 1)

Az intézmény szervezeti egységei és vezetői szintjei

A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. A munkavégzés, gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembe vételével alakítottuk ki a szervezeti egységeket. Az iskola igazgatóságát az igazgató valamint a közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású dolgozók tartoznak:  Alsós-és napközis igazgatóhelyettes : Kovácsné Beke Mária általános igazgatóhelyettes  Felsős igazgatóhelyettes: Czirbuszné Szkupi Éva A szervezeti egységek kapcsolattartási rendje lásd 1.sz. melléklet 3. 2

AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJE

1) A vezető személye Az intézmény vezetője csak a közoktatási törvény által előírt feltételeknek megfelelő személy lehet, akinek kiválasztása nyilvános pályázat útján történik. A vezetői megbízás legfontosabb követelménye: az intézmény típusnak megfelelő felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség, pedagógus szakvizsga és a pedagógus munkakörben való határozatlan idejű alkalmazás, valamint a szükséges szakmai gyakorlat. Az intézményvezetőt a fenntartó bízza meg feladatainak ellátásával, döntése előtt azonban be kell szereznie az intézmény alkalmazotti közösségének, az iskolaszéknek, az iskolai szülői szervezetnek, a diákönkormányzatnak, a helyi kisebbségi önkormányzatnak a véleményét.

11

Az intézményvezető jogköre Az intézményvezető feladatait, jogkörét, felelősségét a közoktatási törvény, valamint a fenntartó határozza meg. Az intézményvezető kiemelt feladatai:  a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése,  a nevelőtestület jogkörében tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése,  a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a rendelkezésre álló költségvetés alapján,  a munkáltatói, valamint a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása,  a közoktatási intézmény képviselete,  együttműködés biztosítása az iskolaszékkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a szülők és a diákok képviselőjével, és a diákmozgalommal való együttműködés,  a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó szervezése,  a gyermek- és ifjúságvédelmi munka, valamint a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésének irányítása,  a döntés – az egyetértései kötelezettség megtartásával – az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy a kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörbe,  a tankönyvrendelés szabályozása. Az intézményvezető kizárólagos hatáskörébe tartozó, általánosan nem helyettesíthető feladatok:  munkáltatói jogkör  az intézményvezető felelőssége

Az intézmény vezetője (igazgatója) – a közoktatási törvénynek megfelelően – egyszemélyben felelős az alábbiakért:     

a szakszerű és törvényes működésért, az észszerű és törvényes gazdálkodásért, a pedagógiai munkáért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért, a nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,  A gyermekekkel való egyenlő bánásmód megköveteléséért.  A kiegészítő tevékenységek szabályszerű és gazdaságos üzemeltetéséért.  a tanuló- és a gyermekbalesetek megelőzéséért, 12

 a gyermekek egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért. Az intézmény vezetőjének kinevezése Nádudvar Város Önkormányzatának joga az érvényben lévő törvényi szabályozások figyelembe vételével. A személy kiválasztása nyilvános pályázat útján történik.

A vezetői megbízatás legfontosabb követelményei:     

az intézmény vezetéséhez szükséges főiskolai végzettség, pedagógus szakvizsga, vagy közoktatási vezetői végzettség, pedagógus munkakörben határozatlan idejű alkalmazás, öt éves szakmai gyakorlat, Az intézményvezető kinevezése előtt az önkormányzatnak be kell szereznie az alkalmazotti közösség, a tantestület, szülői szervezet, diákönkormányzat, kisebbségi önkormányzat véleményét.

2. Az igazgatóhelyettes személye: Az intézményvezető feladatait a pedagógiai vezetőhelyettesek közreműködésével látja el. A vezetőhelyettesi megbízást – a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával – az intézményvezető adja a határozatlan időre kinevezett közalkalmazottnak. A megbízás visszavonásig érvényes. A pedagógiai vezetőhelyettes a törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel, /szakképzettséggel/ valamint legalább öt év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személy. A pedagógiai vezetőhelyettes irányítja közvetlenül a pedagógusok munkáját.

A vezetőhelyettesek jogköre felelőssége A vezetőhelyettesek munkájukat munkaköri leírásuk alapján valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. A vezetőhelyettesek feladat- és hatásköre, kiterjed egész munkakörükre. A vezetőhelyettesek munkaköri leírása az SZMSZ 2. számú melléklete tartalmazza. A vezetőhelyettesek felelőssége kiterjed a munkaköri leírásukban található feladatkörökre, ezen túlmenően személyes felelősséggel tartoznak az itnézményvezetőnek. A vezetőhelyettesek beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére.

13

A helyettes jogköre:  kiterjed minden tanulmányi és pedagógiai munkával összefüggő tevékenységre,  az intézmény tantárgyfelosztásának elkészítésére, ellenőrzésére,  az intézmények órarendjének elkészítése, ellenőrzése,  a munkaközösségek munkájának ellenőrzése, segítése,  a tanítási órák, szakköri órák látogatása,  a nevelők munkájának segítése,  a naplók, szakköri naplók ellenőrzése,  a tanügy igazgatási dokumentumok ellenőrzése,  továbbképzési terv elkészítéséhez javaslattevő jogköre van.

A vezetők kapcsolattartása, helyettesítési rendje:  Az iskola vezetője, helyettesei heti rendszerességgel tanácskoznak.  A mindennapi munkájukat a munkaterv és a megbeszélések alapján szervezik az intézményben.  Az intézményvezetőt szabadsága és betegsége alatt, valamint hivatalos távolléte esetén általános helyettese: Kovácsné Beke Mária helyettesíti,  Az intézményvezető tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást.

3. Az intézmény vezetősége Az intézmény vezetősége az igazgatón és a vezetőhelyetteseken kívül úgy nevezett középvezetőkből áll. A középvezetők az egyes szervezeti egységek munkáját irányítják, tervezik, szervezik, ellenőrzik és értékelik. A középvezető ellenőrzéseiről, tapasztalatairól beszámol közvetlen vezetőjének, kiemelkedő jelentőségű ügyben az intézményvezetőnek. A vezetőség félévenként beszámolási kötelezettséggel tartozik a nevelőtestületnek. Az intézmény vezetősége, konzultatív testület: véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és dönt mindazon ügyekben, amelyekben az igazgató saját jogköréből ezt szükségesnek látja. Az intézményvezetőség tagjai: az intézményvezető, a vezetőhelyettesek, a szakmai munkaközösségek vezetői, az intézmény közalkalmazottainak választott képviselője, a diákság pedagógusvezetője. A vezetők és a középvezetők a vezetői értekezleteken beszámolnak a szervezeti egységek működéséről: a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról.

14

4. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, JOGAIK ÉS KAPCSOLATTARTÁSUK 4.1 AZ ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉG ÉS KAPCSOLATTARTÁ – SÁNAK RENDJE

1) Közalkalmazottak Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a munka törvénykönyve mellett a közalkalmazotti törvény szabályozza. Az alkalmazottak egy része oktatónevelő munkát végző pedagógus, a többi dolgozó az oktató-nevelő munkát közvetlenül vagy közvetetten segítő más közalkalmazott. A pedagógusok alkotják az intézmény nevelőtestületét. A nevelőtestület határozza meg alapvetően az intézmény tartalmi munkáját, melynek tevékenységével az SZMSZ önálló fejezete foglalkozik.

2) Az alkalmazotti közösségek jogai Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha a hatályos jogszabályok szerint az egyetértésre jogosult személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. A döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egyszemélyben, - testületi jogkör esetén a testület abszolút többség (50% + 1 fő) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van. 15

3) Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét – a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével – az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás formái: különböző értekezletek, megbeszélések, fórumok, bizottsági ülések, intézményi gyűlések, stb. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza, melyet hivatalos közlések helyén kell kifüggeszteni. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni. Nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. 4.2 A TANULÓI KÖZÖSSÉG ÉS KAPCSOLATTARTÁSÁNAK RENDJE 1) Az osztályközösségek és tanulócsoportok Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség tanulólétszáma rendeletben meghatározott, az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt a felelős igazgatóhelyettes és az osztályfőnöki munkaközösség-vezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult – az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldására – az osztályban tanító pedagógusok osztályértekezletét összehívni. Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztályközösség diákjai azokon a tanítási órákon, melyeknek eredményessége érdekében szükséges a kisebb tanulólétszám (idegen nyelvi órák, technika órák stb.) A tanulócsoportok bontását a tantárgy sajátos jellege, vagy a tanrend szervezése indokolja.

16

2) A diákönkormányzat Az iskola tanulóközösségének a diákönkormányzat a legmagasabb tájékoztató fóruma. A diákönkormányzat ülésén 3.évfolyamtól az osztályközösséget két tanuló képviseli. Az ülés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hoztunk létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat akkor járhat el az intézmény egészét érintő ügyekben, ha megválasztásában a tanulók több mint 50%-ának képviselete biztosítva van. A diákönkormányzat – a tanulóközösség által elfogadott, és a nevelőtestület által jóváhagyott – szervezeti és működési rendje az intézményi SZMSZ 3.sz mellékletében található. Az osztályközösségek a diákönkormányzat legkisebb egységei, minden osztályközösség két küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe. A tanulóközösségek ily módon önmaguk diákképviseletéről döntenek. A diákönkormányzat jogai A diákönkormányzat véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a következőkben:  az intézmény szervezeti és működési szabályzatának elfogadásakor és módosításakor a törvény által kijelölt pontokban,  a házirend elfogadásakor és módosításakor,  a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor, A diákönkormányzat döntési jogköre kiterjed:  saját működésére és hatásköre gyakorlására,  a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználására, egy tanítás nélküli munkanap programjára,  tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésére,  vezetőinek, munkatársainak megbízására. 17

A diákönkormányzat működési feltételei Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az intézményi SZMSZ és a házirend használati rendszabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe. Az intézményi költségvetés biztosítja a diákönkormányzat működéséhez azokat a költségeket, amelyeket a diákönkormányzat minden tanév október 31-ig saját költségvetéseként megfelelő indoklással előterjeszt. A diákönkormányzat és az intézmény közötti kapcsolattartás A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért és az igazgató által megbízott nagykorú személy segíti, aki – a diákönkormányzat megbízása alapján – eljárhat a képviseletében. A diákönkormányzatot képviselő felnőtt személy folyamatos kapcsolatot tart az intézmény igazgatójával. Az Iskolai Diákönkormányzat megbízottja képviseli a tanulók közösségét az iskola vezetőségi, a nevelőtestületi, valamint az iskolaszéki értekezletek vonatkozó napirendi pontjainál. Az osztály két képviselője jár el az osztályközösség problémáinak megoldásában. A tanulók egyéni gondjaikkal, valamint kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézményvezetőjét. Az intézményvezető heti fogadóórájának időpontja tanévenként változik, az adott tanév intézményvezetői fogadóóráját az intézmény munkaterve tartalmazza. Az időpont közzététele az osztályfőnökök feladata.

18

4.3. A SZÜLŐI KÖZÖSSÉG ÉS A KAPCSOLATTARTÁS RENDJE 1)

Az intézményi szülői szervezet és szülői munkaközösségek

A közoktatási törvény alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. A szülői szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. Az intézményben működik a szülői munkaközösség, amely képviseleti úton választott szülői szervezet. A szülői munkaközösség a tanulók szüleinek több mint 50%-a választotta meg, ezért ez a szülői szervezet jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében, illetve az intézmény egészét érintő ügyekben. /4. sz. melléklet/ Az intézményben működik iskolaszék, a véleményezési, javaslattételi és egyetértési jogot a törvényi rendelkezéseknek megfelelően ők gyakorolják. 2) A szülői közösséggel való kapcsolattartás Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével a gyermekközösséget vezető osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. A szülői szervezetek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezetek vezetői vagy a választott elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. Az intézményi szülői szervezetet az intézményvezető a munkatervben rögzített időpontokban tanévenként 1-2 alkalommal hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. A szülői szervezet elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel, és tanévenként 1-szer beszámol a nevelőtestületnek a szülői közösség tevékenységéről.  A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztatófüzeten keresztül írásban) tájékoztatják.  A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:  Az iskola igazgatója legalább félévente egyszer az intézményi szülői értekezleten. Az iskolai szintű szülői értekezleten, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. 19

A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak:  Családlátogatás: Feladata: - A gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztése érdekében. Egyre nagyobb szerepet játszik a nevelő-oktató munkában a tanuló személyiségének, munkafegyelmének fejlesztése céljából. - 1.és 5. osztályban kötelező az első negyedévben, egyébként szükség szerint.  Szülői értekezlet: Feladata:  A szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása  A szülők tájékoztatása:  az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,  az országos és a helyi közoktatás- politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről,  az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,  saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,  a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,  az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,  a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé  gyakorisága: évente 2-3 alkalommal Fajtái:  leendő elsős szülők tájékoztatása  osztály szülői értekezlet  évfolyam szintű szülői értekezlet (azonos évfolyamba járó tanulók részére)  iskolai szintű (valamennyi szülő részére)  pályaválasztási szülői értekezlet (7-8osztályos, végzős tanulók szülei számára)

Fogadóóra Feladata: A szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy- egy tanuló egyéni fejlesztésének konkrét 20

segítése.(otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás, stb.) Időpontja: a pedagógusok fogadó órája szerint Nyílt tanítási nap Feladata: A szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktatómunka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. Írásbeli tájékoztató Feladata: A szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. (üzenő füzet, tájékoztató füzet, ellenőrző) Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. A szülői értekezletek, fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. 3) A szülők szóbeli tájékoztatási rendje Az intézmény – a közoktatási törvénynek megfelelően – a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. A szülők írásbeli tájékoztatási rendje Közoktatási intézményünk a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató (ellenőrző) füzetekben. Írásban értesítjük a tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is. A pedagógusok kötelesek a tanulóra vonatkozó minden értékelő érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott tájékoztató füzetben is feltüntetni, azt dátummal és kézjeggyel kell ellátni: a szóbeli feleletet aznap, az írásbeli számonkérés eredményét a feladat kiosztása napján. Az érdemjegyek beírási kötelezettsége miatt a tájékoztató füzetet a tanulótól beszedni nem szabad a tanítás időtartama alatt. Az osztályfőnök havonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja a tájékoztató füzetben hiányzó érdemjegyeket. Az 21

osztályfőnök alsó tagozaton írásban értesíti a szülőket a tanulók előmeneteléről, magatartásáról és szorgalmáról a negyedévi, félévi és a háromnegyedévi szöveges értékelés során. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, intézményi minőségirányítási programjáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint az igazgatóhelyettesektől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, az SZMSZ, a minőségirányítási program és a házirend minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A dokumentumok egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve helyiségekben található meg:     

az iskola fenntartójánál, az iskola irattárában, az iskola könyvtárában, az iskola nevelői szobájában, az iskola igazgatójánál és igazgatóhelyetteseinél.

22

4. 4. AZ ISKOLASZÉK ÉS AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLAT TARTÁSÁNAK RENDJE 1) Az iskolaszék és jogai (5.sz. melléklet) Az intézményben a nevelő és oktató munka segítésére: az intézmény működésében érdekelt szervezetek együttműködésének előmozdítására iskolaszék működik, melybe a szülők, a fenntartó, a nevelőtestület és a diákönkormányzat azonos számú képviselőt küld. Az iskolaszék maga állapítja meg működésének rendjét, munkaprogramját és megválasztja tisztségviselőit. Az iskolaszéket az elnök képviseli. Az iskolaszék véleményezési és javaslattételi jogkörrel rendelkezik az intézmény egész működésével kapcsolatban, különösen a pedagógia program elfogadása, a vezető személye és az intézmény irányítása vonatkozásában. Az iskolaszék egyetértési jogot gyakorol:  a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásakor,  a Házirend elfogadásakor,  a vállalkozás alapján folyó oktatás feltételeinek meghatározásakor. 2) A kapcsolattartás rendje Az intézményvezető és az iskolaszék elnöke az együttműködés tartalmát és formáját tanévenként az intézményi munkaterv és az iskolaszék munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg. A kapcsolattartás a feladatellátás függvényében folyamatos. Az intézmény az iskolaszék működését támogatja a feladatok ellátásához szükséges helyiségek és berendezések – előzetes egyeztetés után való – rendelkezésre bocsátásával. Az intézményvezető vagy megbízottja szükség szerint, de tanévenként legalább 2 alkalommal tájékoztatja az iskolaszéket az intézmény működéséről. Az iskolaszék elnöke tanévenként 1 alkalommal tájékoztatja saját működéséről és munkaprogramjáról a nevelőtestületet.

23

3) Az iskolaszék szülői fogadóórái Az iskolaszék szülői tagjai az intézmény munkatervi fogadóóráival egyidejűleg iskolaszéki fogadóórát tartanak a szülők részére. Ilyen módon a szülők közvetlen kapcsolatban lehetnek az iskolaszékkel. Az iskolaszék írásban tájékoztatja az intézmény vezetőjét a szülői fogadóórák tapasztalatairól, a szülők által jelzett problémákról. 4.5. AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATAINAK RENDSZERE 1) A külső kapcsolatok célja, formája és módja Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fent más intézményekkel és cégekkel. A vezetők, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival, meghívás vagy egyéb értesítés alapján.

A kapcsolattartás formái és módjai:      

közös értekezletek tartása, szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel, módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása, közös ünnepélyek rendezése, intézményi rendezvények látogatása, hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon.

2) Rendszeres külső kapcsolatok Intézményünk a feladatok eredményes ellátása érdekében rendszeres munkakapcsolatot tart számos szervezettel. Napi munkakapcsolat köti a következő szervezetekhez:  a fenntartóval,  a fenntartó által finanszírozott többi közoktatási intézménnyel, Napközis Óvodával, ÁMK-val,/ Művészeti Iskolával/  Református Egyházközösséggel,

24

 a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó társintézményekkel,  a gyermekés ifjúságvédelmi hatóságokkal, Gyermekvédelmi és Családsegítő Szolgálattal,  Pedagógiai és Szakmai Szolgáltató Központtal nevelési tanácsadó szolgálattal.  A város környéki középfokú oktatási intézményeivel,  Kisebbségi önkormányzattal,  Patronáló cégekkel,  Sportegyesületekkel,  Intézményt támogató alapítványokkal,  Egyéb szervezetekkel: rendőrség, tűzoltóság. /A Református Egyházközösséggel és az Óvodával kapcsolattartásunkat külön együttműködési terv szabályozza, amely az éves munkaterv melléklete./ A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős.

Idegenek tartózkodása az intézményben: Idegenek az oktatási intézményben csak igazgatói, helyettesi és tagintézmény-vezetői engedéllyel tartózkodhatnak. Az illetéktelen személyek kiszűrését az épület bejáratának zárva tartásával kell elérni. A szülők és tanulók számára biztosítani kell a belépés lehetőségét, amiről a szülőket és tanulókat tájékoztatni kell. Az idegenek tartózkodását indokolt esetben (bérlet, tanfolyam, előadás, stb.) az intézmény vezetősége korlátozhatja. Az idegenek belépéséről tájékoztatni szükséges az intézmény vezetőjét, fel kell jegyezni a belépő nevét és jövetelének célját, valamint az épület elhagyásának időpontját. Az intézmény igazgatója kivételes esetekben ettől eltekinthet, ilyen esetek: - az iskolai ünnepélyek, - tanévnyitó, - tanévzáró, - farsang, - szülői értekezletek. A közoktatási törvény 39§ (4) bekezdése alapján az iskolában párt vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet.

25

5. A NEVELŐTESTÜLET ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK 5.1 A NEVELŐTESTÜLET ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE  A nevelőtestület A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a közoktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja minden közalkalmazott pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazott. A nevelőtestület feladatai és jogai. A nevelőtestület legfontosabb feladatai a pedagógiai program létrehozása lehetséges megvalósítása a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelőn a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik, az intézményt érintő ügyekben.

A nevelőtestület döntési jogköre:        

a pedagógiai program elfogadása, az SZMSZ és a házirend elfogadása, a tanév munkatervének jóváhagyása, átfogó értékelések és beszámolók elfogadása, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás, az intézményvezetői programok szakmai véleményezése, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógusok kiválasztása,  saját feladatainak és jogainak részleges átruházása.

A nevelőtestületi értekezlet  A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében számos értekezlet tart a tanév során. Az értekezletek egy részét az intézmény éves munkaterve rögzíti.  A nevelőtestületi értekezletre vonatkozó napirendi pontokhoz egyetértési jogot gyakorlók – iskolaszék, szülői szervezet diákönkormányzat, stb. – képviselőjét, kell hívni. A nevelő testület döntési jogkörébe tartozó ügyeiben (eltekintve a tanulók magasabb évfolyamba lépését és fegyelmi ügyeit) az óraadó tanár nem rendelkezik szavazati joggal.

26

A tanév rendes értekezletei az alábbiak:     

tanévnyitó értekezlet, félévi és év végi osztályozó értekezlet, őszi nevelési értekezlet tavaszi nevelési értekezlet, tanévzáró értekezlet

Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada valamint a közalkalmazotti tanács és az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. A nevelőtestület döntései és határozatai  A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában a jogszabályokban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza.  Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén intézményvezető szavazata dönt.  A nevelőtestületi értekezlet lényegkiemelő emlékeztető jegyzőkönyvét pedagógus vagy iskolatitkár végezheti. Jegyzőkönyvet az intézményvezető és a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő írja alá A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek határozati formában. 5.2 A NEVELŐTESTÜLET SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEI

Munkaközösségi célok és feladatok: Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre. A munkaközösség feladatai:  fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató munkát,  javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására és a költségvetés szakmai előirányzatainak felhasználására,  szervezi a pedagógusok továbbképzését,  támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját,  egységessé teszi az intézményi követelményrendszert,  felméri és értékeli a tanulók tudásszintjét,

27

 összeállítja a különbözeti-, osztályozó-, javító-, évfolyam-, vizsgák stb. feladatait,  kiírja a helyi pályázatokat, lebonyolítja a versenyeket,  javasolja az iskolában használandó tankönyveket, taneszközöket (tantárgyak, évfolyamok, csoportok szerint)  végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat, Az intézmény szakmai munkaközösségei: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

anyanyelvi és társadalomtudományi munkaközösség természettudományi munkaközösség idegen nyelvi munkaközösség szabadidős és sport munkaközösség alsó tagozatos munkaközösség fejlesztő munkaközösség napközi munkaközösség osztályfőnöki munkaközösség

Munkaközösségvezetők feladatai, jogai: A szakmai munkaközösség tagjai tanévenként saját szakmai tevékenységük irányítására, koordinálására kimagasló felkészültségű és jól szervező munkaközösség vezetőt választanak. A munkaközösség vezetőt az intézményvezető bízza meg feladatainak ellátásával, aki tevékenységéért havonta fizetendő pótlékban részesül. A munkaközösség vezetője képviseli a szakmai munkaközösséget az intézmény vezetősége felé, és az iskolán kívül. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait, tájékoztatja őket az értekezletek szakmai napirendi pontjairól. A munkaközösség vezető feladatai:  irányítja és felelős a munkaközösség tevékenységéért,  értekezletet hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez,  összeállítja a pedagógiai program alapján a munkaközösség éves munkaprogramját,  ellenőrzi a munkaközösség tagjainak munkáját,  beszámol a tantestületnek a munkaközösség tevékenységéről, fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató munkát,  javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására és a költségvetés szakmai előirányzatainak felhasználására,  szervezi a pedagógusok továbbképzését, 28

      

támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját, összehangolja az egységes intézményi követelményrendszert, felméri és értékeli a tanulók tudásszintjét, összeállítja a vizsgák (osztályozó, javító, helyi stb.) feladatait, kiírja és lebonyolítja a pályázatokat és a tanulmányi versenyeket., végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat, kiválasztja az iskolában használható tankönyveket

Szakmai munkaközösség vezető jogai:  bírálja és jóváhagyásra javasolja (vagy nem javasolja) a munkaközösségi tagok tantervhez igazodó tanmeneteit,  ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, a tanmenetek szerinti előrehaladást és az eredményességet,  hiányosságnál intézkedést kezdeményez a vezetők felé,  javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, A munkaközösségvezetők további feladati és jogai:  irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a szakmai munkáért, értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez,  elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak helyi tantervhez igazodó tanmeneteit,  ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, a tanmenetek szerinti előrehaladást és annak eredményességét, hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé,  összeállítja a pedagógiai program és munkaterv alapján a munkaközösség éves munkaprogramját,  beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről,

5.3 A NEVELŐTESTÜLET FELADATAINAK ÁTRUHÁZÁSA Az egyes feladat- és jogkörök átadása A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja másra, így a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlói: a bizottságok, az osztályközösségek tanárai és a szakmai munkaközösségek vezetői beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a munkatervben rögzített félévi értekezletek időpontjában. 29

A nevelőtestület által létrehozott bizottságok A nevelőtestület – feladat- és jogkörének részleges átadásával – az állandó bizottságokat hozza létre tagjaiból. A Felvételi Bizottság feladata:  az iskolába jelentkező tanulók adottságainak, alkalmasságának és neveltségi szintjének megítélése (pl. emeltszintű testnevelés osztályba jelentkezők esetén)  a tanulói jogviszony létesítésének javaslata és annak indoklása. Tagjai: szakos pedagógusok, A Fegyelmi Bizottság feladata:  a házirendet súlyosan megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek vizsgálata  az érintettek meghallgatása után tárgyilagos döntés hozatala. Tagjai: - az intézmény vezetője vagy egyik helyettese, -

az érintett tanuló osztályfőnöke egy, a fegyelmi ügyben független pedagógus, egy, a tanuló által felkért pedagógus, a diákönkormányzat képviselője, az osztályfőnöki munkaközösség vezetője.

Az osztályközösségek nevelőtestületi megítélése  A nevelőtestület a tanév félévenkénti értékelésén kívül az osztályközösségek tanulmányi munkájának értékelését, magatartási és szorgalmi problémáinak megoldását az érintett közösséggel közvetlenül foglalkozó pedagógusokra ruházza át.  A nevelőtestület felé való beszámolási kötelezettség az osztályközösségek esetében az osztályfőnökre hárul. Az adott tanulói közösségért felelős osztályfőnök szükség esetén – a felelős vezetőhelyettes tudtával – úgynevezett nevelői osztályértekezletet hívhat össze, melyen az osztály pedagógusainak jelen kell lenniük. A nevelőtestület szakmai munkaközösségekre ruházott jogai A nevelőtestület a közoktatási törvényben meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségre ruházza át az alábbi jogköreit: 30

     

a pedagógiai program helyi tantervének kidolgozása, a taneszközök, tankönyvek kiválasztása, továbbképzésre, átképzésre, való javaslattétel, jutalmazásra, kitüntetésre, fizetésemelésre való javaslattétel, határozott időre kinevezett pedagógusok véleményezése, a szakmai munkaközösség vezető munkájának véleményezése.

6. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE 6.1 FELVÉTEL SZABÁLYZATA:  Az iskola minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz.  Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét az iskolába.  Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni:  A gyermek születési anyakönyvi kivonatát,  A szülő személyi igazolványát,  A gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt),  A nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta),  A gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával,  Szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.  A második – nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:  A tanuló anyakönyvi kivonatát,  A szülő személyi igazolványát,  Az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt,  Az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. A második–nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha

31

az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.

Napközis felvétel Az iskola az oktatási törvénynek megfelelően a szülők igényeinek és elvárásainak alapján szervezi az egész napos oktatást 1-3 osztályokban, vagy délelőtti oktatást és a délutáni napközis foglalkozásokat 1-5 osztályokban. Ennek célja a gyermekek tanítási órára való felkészítése iskolai keretben, illetve a szabadidő tartalmas eltöltése a napközis foglalkozásokon. Feladatai:    

Összehangolni az egyes csoportok foglalkozási rendjét és annak tartalmát Alternatív szabadidős programok kimunkálása Egyéni tanulási és fejlesztőprogramok kidolgozása Különböző módszerek kidolgozása a problémás gyermekekkel való foglalkozásra  Segíteni az iskola és a család kapcsolatának elmélyítését, speciális szülői értekezletek szervezése  Pályakezdő napközis kollégák felkészítése a feladatokra. A napközi otthonos foglalkozások legfőbb feladata, hogy megtanítsa a gyermekeket tanulni. 6.2 A TANÉV HELYI RENDJE: A tanév általános rendjéről az oktatási miniszter évenként rendelkezik. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervben az érintett közösségek véleményének figyelembe vételével. A tanév általában szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart. A szorgalmi idő az ünnepélyes tanévnyitóval kezdődik és a tanévzáró ünnepéllyel fejeződik be. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg a tanévnyitó értekezleten, amit a munkatervben rögzítenek. A tanévnyitó értekezleten döntenek:  a nevelő és oktató munka lényeges tartalmi változásairól (házirend, pedagógiai program)  iskolai szintű rendezvények és ünnepélyek tartalmáról és időpontjáról és a tanítás nélküli munkanapok időpontjáról, valamint programjáról  tanórán kívüli foglalkozások formáiról  nevelőtestület jogkörébe tartozó feladatok átruházásáról, bizottságok létrehozásáról 32

   

az éves munkaterv jóváhagyásáról a munkaközösség-vezetők újraválasztásáról a bemutató órák és foglalkozások rendjét, a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét.

A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási napon ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A fentiek időpontját az intézmény éves munkaterve tartalmazza. Az intézmény általános rendje, nyitva tartása: Az intézmény a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon: 700 órától – 2000 óráig nyitva Az intézmény hivatalos munkaideje tanítási napokon: 800 órától – 1630 óráig tart. A szokásos nyitva tartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt – eseti kérelmek alapján. Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódik. Az intézmény egyébként zárva tart. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az oktatási intézmények nyitva tartása az első tanórától az utolsó foglalkozás végéig tart. A fenti időponttól való eltérést az intézményvezető engedélyezheti eseti kérelmek alapján. A tanulók és nevelő kötelesek a tanóra előtt 15 perccel megérkezni az iskolába. A tanítási órák rendjét kiemelten kell óvni. A közoktatási intézménnyel közalkalmazotti és tanulói jogviszonyban nem állók részére – vagyonbiztonsági okok miatt – az alábbi módon határozzuk meg az intézmény látogatását:  napközben az ügyeletes kíséretével,  kivéve a rendezvények, ünnepélyek alkalmával, valamint 11 és 14 óra között az itt étkező személyek részére. A tanulók tanítási idő alatt csak az osztályfőnökük vagy az igazgatóhelyettes engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Az iskolában tartózkodás további rendjét az iskolai rendszabályok (házirend) határozzák meg.

33

 A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. 6.3 A TANÍTÁSI ÓRÁK RENDJE: Az oktatás és a nevelés a tantárgyfelosztással összhangban lévő heti órarend alapján a pedagógus vezetésével a kijelölt termekben történik. Tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási óra megtartása után szervezhetők. A tanítási órák időtartama 45 perc, kezdetét és végét csengő jelzi. Az első tanítási óra 8 órakor kezdődik. A napi tanítási idő (a kötelező órarend szerinti tanítási órák időtartama) 800-tól 1335-ig tart. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató és a vezetőhelyettesek tehetnek. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza.

Az óraközi szünetek rendje Az óraközi szünetek időtartama: 15, 20, 10, 10, 10 perc, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetek ideje nem rövidíthető, legkisebb időtartama 10 perc. Minden szünet ideje alatt – a tanulók egészsége érdekében – a tantermekben szellőztetni kell. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók – egészségük érdekében – lehetőség szerint az udvaron töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére!

Az intézményi felügyelet rendszabályai Az iskolában a tanítási idő alatt tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint közvetlenül a tanítási idő előtt és után a tanulók felügyeletét az ügyeleti rend szerint beosztott ügyeletes pedagógusok és diákok látják el. Az intézmény évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend függvényében, az ügyeleti rend beosztásáért a feladattal megbízott igazgató-

34

helyettes a felelős. Az ügyeletre beosztott vagy az ügyeletes helyettesítésére kijelölt pedagógus felelős az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Az ügyeletes pedagógus feladatait az ügyeleti rend tartalmazza. Tanulói ügyeleti rendszer segíti az ügyeletes pedagógusok munkáját, melynek szabályai a házirendben találhatók. Az ügyeleti rend kiterjed a tanítás (foglalkozás) előtti és utáni alábbi időszakokra:  reggel 715 -tól 1335-ig  délután 1335-tól 1630 óráig pedagógus. A tanítás nélküli munkanapokon akkor tartunk gyermekfelügyeletet, ha azt az intézményben tanulók közül legalább 10 tanuló számára igénylik a szülők. Az intézményi felügyelet egyéb szabályait az ügyeleti rend tartalmazza. A tanítási órák látogatására igazgatói engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. (A kötelező orvosi vizsgálatok az igazgató által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek.) 6.4 AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE

1) A vezetők intézményben való tartózkodása Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Ezért az intézmény vezetője vagy vezetőhelyettesei heti beosztás alapján látják el az ügyeletes vezető feladatait. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben rögzített vezetői helyettesítési rend jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt. 2) A közalkalmazottak munkarendje Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét a hatályos jogszabályok betartásával – az intézményvezető állapítja meg. A közalkalmazottak munkaköri leírásait a vezetőhelyettesek készítik el, és az intézményvezető hagyja jóvá. Minden közalkalmazottnak és tanulónak az intézményben be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzést az intézmény megbízott munkatársa tartja. A vezetőhelyettesek tesznek javaslatot – a

35

törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével – a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. 3) A pedagógusok munkarendje A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény rögzíti. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával, vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése. A pedagógus a teljes munkaidő tanítási órákkal le nem kötött részében munkaköri feladatként, a törvényi rendelkezéseknek megfelelően - a munkaköri leírásában foglaltak szerint vagy a munkáltató utasítása alapján ellátja a nevelő és oktató munkával összefüggő egyéb feladatokat. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet a pedagógiai vezetőhelyettesek állapítják meg, - az intézményvezető jóváhagyásával. A tanórák (foglalkozások) elcserélését a vezetőhelyettes engedélyezi. A pedagógus köteles munkakezdése előtt 15 perccel munkahelyén megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 5 perccel kell korábban érkeznie. A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell, hogy feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen! A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében a pedagógust hiányzása esetén – lehetőség szerint szakszerűen kell helyettesíteni. A szakszerű helyettesítés érdekében a tanmeneteket az iskola tanári szobáiban kell tartani. A rendkívüli távolmaradást legkésőbb az adott munkanapon az első tanítási óra megkezdése előtt negyed órával jelezni kell az intézmény vezetőhelyettesének. A pedagógus munkaidejéről napra kész munkaidőnyilvántartást vezet, ahol adminisztrálja a délelőtti kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozáson kívül a két óra felajánlását, szakszerű és nem szakszerű helyettesítését. 4) A nem pedagógus munkakörűek munkarendje Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, a távollevők helyettesítési rendjét az intézményvezető állapítja meg. Az egyes részlegek 36

alkalmazottainak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását. Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 5 perccel kell munkahelyükön megjelenniük, távolmaradásukról értesíteniük kell az intézmény vezetőjét. Negyvenórás munkaidejükről munka-időnyilvántartást vezetnek. 5) A tanulók munkarendje A tanulók munkarendjét, intézményi életének részletes szabályozását a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletében található házirend határozza meg. A házirend szabályait a nevelőtestület – az intézményvezető (igazgató) előterjesztése után – az érintett közösségek véleményének egyeztetésével alkotja meg. A házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása miatt az intézmény valamennyi tanulójára és az intézményben tartózkodó személyekre nézve kötelező. 6.) Az iskola működési rendje A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 1700 óráig tart. Az iskolában reggel 715 órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyására csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik: 800 és 12 óra között 13 és 1600 óra között.

37

Diákigazolvány igénylése, tárolása, kiadása, pótlása  A diákigazolvány igénylése megadott formanyomtatványon történik, egy darab fénykép leadásával és a mellékelt 550 Ft-os csekk befizetésével.  A diákigazolványok tárolása páncélszekrényben történik, míg a szülő vagy tanuló személyesen át nem veszi.  A diákigazolvány átvétele személyesen történik. A szülő vagy tanuló aláírásával igazolja az átvételt.  Az eltűnt diákigazolvány pótolható, mely ugyanúgy történik, mint az igénylés. Az új diákigazolvány megérkezéséig a tanuló kérhet egy ideiglenes diákigazolványt. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet kéthetente kell megszervezni. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:  az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,  az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,  a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,  az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól az iskola igazgatója sem adhat felmentést. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl.: helyiségbérlet esetén). Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az iskola helyiségeit – elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben – külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. 38

Az iskola épületében a felnőtteknek dohányozni csak a kijelölt helyen lehet. A dohányzóhelyek kijelölése az igazgató feladata. Az iskolában mindenfajta reklámtevékenység tilos. Ez alól kivételes esetben az iskola igazgatója felmentést adhat, amennyiben az adott reklám a tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. Szigorúan tiltott a politikai pártok és az egészségre káros termékek (szeszes ital, dohány árú stb.) népszerűsítése. A reklámtevékenység nem zavarhatja a mindennapi tanulási tevékenységet, nem akadályozhatja és befolyásolhatja a tanulókat és a nevelőket a pedagógiai munkában. Az iskolában reklámfelirat, tábla elhelyezése csak a szülői szervezet értesítése után helyezhető el.

7. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK 7. 1

RENDSZERES TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK

1) A tanórán kívüli foglalkozások rendje Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tartását a tanulók közössége, a szülői szervezetek, az iskolaszék, továbbá a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az igazgatónál. A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember 15-ig hirdeti meg, és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően jelentkeznek, a tájékoztató füzetben a szülők aláírásával. A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglakozásokon való részvétel kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettesek rögzítik az iskola heti tanórán kívüli órarendjében, terembeosztással együtt. A felzárkóztató foglalkozásokra, valamint az egyéni foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok és Szakértői Bizottság jelöli ki, részvételük a foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat.

39

A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában kell rögzíteni. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az iskola igazgatója bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente 1 alkalommal az iskola éves munkatervében meghatározott időpontban osztályaik számára kirándulást szervezhet. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnöki munkatervben rögzíteni kell. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások, vagyis a múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon – ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat is szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. Az iskola – az ezt igénylő tanulók számára – étkezési lehetőséget biztosít. A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülhetnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – az iskola ebédet biztosít.

40

A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi. 2) A napközis foglalkozások Az iskola a szülői igényeknek megfelelően biztosítja a tanulók napközi otthoni és tanulószobai ellátását. A jelentkezést szülői aláírással írásban kell jelezni az iskola hivatalos tájékoztató füzetében. A napközis foglalkozások rendje:

1145 – 1700-ig

A napközi otthon működésének rendjét a napközis nevelők munkaközössége állapítja meg a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján. A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az eltávozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. 3) Szakkörök A különböző szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően indítja az iskola. A szakköröket vezető pedagógusokat az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakkörök működésének feltételeit az iskola költségvetése biztosítja. 4) Énekkar Az iskola énekkara sajátos önképzőkörként működik, a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben. Az énekkar célja a megfelelő adottságú tanulók zenei képességeinek, személyiségének igényes fejlesztése és színpadképes közösségi produkciók létrehozása.

41

Vezetője az igazgató által megbízott énektanár. Az énekkar biztosítja az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját, ezért működésének minden költségét az iskola viseli. 5) Sportkörök A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás és a sport megszerettetésére sportköri foglalkozásokat (tömegsport) és edzéseket tartanak a testnevelő tanárok. A gyermekek egészsége érdekében az iskolában minden nap biztosítani kell a testmozgást, ami az iskolánkban az alábbiak szerint történik: Az iskolai sportkörök tevékenységüket a délutáni 13-18 óra között végezhetik. - A tanulók érdeklődésüknek megfelelően a szülő hozzájárulásával valamennyi sportkör edzéseit látogathatják. - Az igényfelmérés után törekedni kell arra, hogy 20-25 gyereknél több egy csoport foglalkozásait egyszerre ne látogassa. - Iskolánk lehetőséget nyújt tanulóinak a különböző sportági foglalkozásokon és versenyeken való részvételre. - Gyógytestnevelői szolgáltatás biztosítása. Az iskolai sportkör feladatait az intézményben működő Diáksport Egyesület látja el. Tevékenységét alapszabályának megfelelően és az iskola igazgatójával kötött együttműködési megállapodásban foglaltak szerint végzi, melyet évente felül kell vizsgálni. Az együttműködési megállapodást az SZMSZ. 6. sz. melléklete tartalmazza. 6) A könyvtár Az iskola könyvtára a könyvtári tanórákon és minden tanítási napon nyitvatartási idejében áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. A könyvek és a folyóiratok, valamint az egyéb információhordozók igénybevételéről a könyvtár használati rendje intézkedik. 7) Felzárkóztató foglalkozások (korrepetálások) A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. Az első két évfolyam korrepetálásai órarendbe illesztett időpontban az osztályfőnök javaslatára, kötelező jelleggel történnek. Az ötödik évfolyamtól a korrepetálás differenciált foglalkoztatással – egyes tanulókra vagy kijelölt tanulócsoportokra kötelező jelleggel – a szaktanárok javaslatára történik. 42

8) Fejlesztő foglalkozások a sajátos nevelési igényű tanulóknak Azok a tanulók, akik a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vizsgálati véleményével rendelkeznek, a törvény alapján fejlesztő foglalkozáson vesznek részt. A fejlesztőpedagógus munkáját gyógypedagógus koordinálja. Osztályzás alóli mentességet kap az a tanuló:  aki a fent megjelölt foglalkozásokon részt vesz,  a szakértői véleményen ez a mentesség fel van tüntetve,  valamint, ha a szülő erre vonatkozóan egyetértését fejezi ki a mentesítő határozaton. 7. 2

ESETENKÉNTI TANÁRÓN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK

1) Versenyek és bajnokságok A diákok tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon való részvétele kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. Tanulóink az intézményi, a települési és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelősek lebonyolításukért. A szervezést a vezetőhelyettes irányítja. 2) Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások Az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervez, melyeknek célja – a pedagógiai program célkitűzéseivel összhangban – hazánk tájainak és kulturális örökségének megismertetése és az osztályok közösségi életének fejlesztése. A kirándulások az iskola munkaterve alapján tanítás nélküli munkanapon, vagy tanítási szünetben illetve tanítási évben egy alkalommal egy tanítási napra szervezhetők. A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni. Szülői értekezleten kell az osztály szülői közösségével egyeztetni a kirándulás szervezési kérdéseit és a költségkímélő útján kell tájékoztatni, akik írásban nyilatkoznak a kirándulás költségeinek vállalásáról. A tanuló szociális helyzetéről, tanulmányi eredményétől függően a kirándulás költségeihez az iskola is hozzájárulhat. A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a program zavartalan lebonyolításához szükséges, osztályonként legalább két főt. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről. 43

3) A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok Tanítási idő alatt, szorgalmi időben a három tanítási napnál hosszabb egyéni és csoportos külföldi utazáshoz, - amelynek célja tanulmányi továbbképzés, kulturális, sport és tudományos rendezvény – igazgató engedélye szükséges. A kérelmet egyéni utazás esetén a szülő, csoportos utazás esetén a külföldre utazásért felelős csoport vezetője az utazás előtt legalább egy hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be. A Csoportos utazási kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a résztvevő tanulók számát, névjegyzékét, a kísérő tanárok nevét, a várható költségeket.

4) Kulturális intézmények látogatása Múzeum, színház, mozi kiállítás és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek, vagy kisebb tanulócsoportok számára. Tanítási időben történő látogatásra az igazgató engedélye szükséges. 5) Egyéb rendezvények Az iskola tanulói közösségei (osztályközösségek, szakkörök stb.) egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. Az egyéb jellegű rendezvények lebonyolításához akkor kell kérvényt benyújtani az intézmény vezetőjéhez, ha a tanulók az iskola helyiségeit igénybe kívánják venni, illetve amennyiben a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt. 6) Tanfolyamok (önköltséges szakkörök) Az iskola tanfolyamokat indíthat a tanulók érdeklődésének és a szaktanárok vállalkozásának függvényében. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kéri a tanfolyamvezetőtől. A tanfolyamokon való részvételért félévenként előre térítési díj fizetendő. (számítástechnika, nyelv)

A délutáni foglalkozások rendje: A fenti foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettes rögzíti a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt.

44

a) A napközis foglalkozás a tanórákra való felkészülés, a pihenés, a játék, a szabadidő hasznos eltöltésének színtere. Működésének rendje a házirendben rögzítve van. A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő tájékoztatóba beírt kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. b) Szakköröket a tanulók érdeklődéstől függően az iskolai tantárgyfelosztás lehetőségeinek figyelembevételével a munkaközösség-vezetők javaslata alapján indít az iskola. A szakkörbe való jelentkezéshez szülői hozzájárulás szükséges, melyet a szülő a tájékoztató füzetbe jegyez be. A jelentkezés egész tanévre szól. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek, erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkörök térítésmentesek. c) Az énekkar a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben működik. Az énekkarba való belépés önkéntes, a kórusvezető javaslatára történik. Az énekkarból való kilépést a szülő írásban, a kilépés indoklásával a kórusvezetőtől kérheti. d) Tanfolyamokat az iskola a tanulók érdeklődésének és a szaktanár vállalkozásának függvényében indít. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kéri a tanfolyamvezetőtől. A tanfolyamokon való részvételért havonta térítési díj fizetendő. e) A képességfejlesztés célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A képességfejlesztés órarendbe illesztett időpontban az osztályfőnök javaslatára kötelező jelleggel történik. A képességfejlesztés differenciált foglalkoztatással, egyes tanulókra vagy az egész osztályra kötelező jelleggel tantárgyanként legfeljebb heti egy órában történhet. A heti óraszáma ugyanazon osztályban heti 3 óránál többre nem emelhető. A képességfejlesztés ingyenes. f) A tanulmányi és sportversenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. A tanulók az intézmény, a település és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve.

45

g) Az iskola könyvtára nyitvatartási idejében, valamint tanórákon áll a tanulók rendelkezésére. Használatáról házirend intézkedik. h) A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanuló számára önkéntes. Az intézmény együttműködik a területileg illetékes történelmi egyházakkal. Megfelelő létszámú foglalkozáshoz tantermet biztosít az intézmény tanítási rendjéhez igazodva. A fiatalok hit- és vallásoktatását az egyházi jogi személy által kijelölt hitoktató végzi.

Felnőttoktatás formája A felnőttoktatásnak jelentős szerepe van napjainkban. Sajnos nem csökken azoknak a tanulóknak a száma, akik 16 éves koruk végéig különböző okokból nem fejezik be az általános iskolai tanulmányaikat. Szükséges tehát kidolgoznunk a felnőttoktatás pedagógiai programját, hogy azok a tanulók, akik önszántukból szeretnék befejezni általános iskolai tanulmányaikat, lehetőséget tudjunk biztosítani számukra. A felnőttoktatásnak alkalmazkodnia kell a tanulók élet- és munkakörülményeihez, ezért változatos képzési formákat kell biztosítani. Az oktatásnak át kell hidalnia azt a különbséget, ami a tanulók műveltségi anyagában, oktatásában és készségszintjében van. Az egyenlő értékű bizonyítvány érdekében közel azonos tananyagot kell nyújtani, és meg kell követelni tantárgyanként a továbbhaladás feltételeinek teljesítését. Lehetőséget kell arra is teremteni, hogy a tanár az adott osztály vagy csoport felkészültségéhez igazodva éljen tanári szabadságával. Jelenleg intézményünkben felnőttképzés keretében felzárkóztató- gimnáziumi –és szakképzés oktatása folyik.

8. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK Az iskolai belső ellenőrzés feladatai:  biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését;  segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát;  segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését;  az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről;  feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, 46

illetve megelőzze azt;  szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.

A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult:  az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni;  az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni;  az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni;  az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles:  az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni;  az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni;  az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével;  hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni. Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei: Az ellenőrzött dolgozó jogosult:  az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni;  az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez. Az ellenőrzött dolgozó köteles:  az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni;  a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni. A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai:  Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a

47

jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni.  Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell.  Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri. Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek:  a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét;  a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell. A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik: Igazgató:  ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek;  ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli és technikai jellegű munkáját;  ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását;  elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát;  összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet;  felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett. Igazgatóhelyettesek:  folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen:  a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét;  a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét;  a pedagógusok adminisztrációs munkáját;  a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét;  a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát. A MIP-ben meghatározottak szerint ellenőrzése a következő területekre terjed ki:  Szakmaiság, kapcsolatok, munkafegyelem, adminisztráció.

48

Gazdasági ügyintézõ:  folyamatosan ellenőrzi az intézmény minden dolgozójával kapcsolatban a gazdálkodási, a műszaki és a pénzügyi-számviteli szabályok betartását, ennek során különösen:  az intézmény pénzgazdálkodását, költségvetésének végrehajtását,  a pénzkezelés, a pénztár szabályszerű működését;  a tanulók és a dolgozók élelmezésével összefüggő tevékenységet;  az intézmény működéséhez szükséges fejlesztéseket, felújításokat, karbantartásokat és beszerzéseket,  a vagyonvédelemmel kapcsolatos előírások betartását,  a leltározás és selejtezés szabályszerű végrehajtását. Munkaközösség-vezetők:  folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelő-oktató munkáját, ennek során különösen:  a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket;  a nevelő és oktató munka eredményességét (tantárgyi eredménymérésekkel). Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős. A belső ellenőrzési tevékenységet az intézményben a fenntartó önkormányzat polgármesteri hivatalának belső ellenőrzése látja el.

9. A PEDAGÓGIAI (NEVELŐ ÉS OKTATÓ) MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai:  biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését,  segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát,  az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről,  szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő

49

és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók:  igazgató,  igazgatóhelyettesek,  munkaközösség-vezetõk, Az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során:  SZAKMAISÁG Munkaköri leírásban foglaltakkal összhangban        

Követelmények ismerete Előkészített, tudatosan tervezett óravezetés, munkavégzés A tanulók tudásának rendszeres ellenőrzése, objektív értékelése Változatos pedagógiai, szakmai módszerek alkalmazása Differenciált foglalkoztatás Tanórai rend, fegyelem biztosítása Tanórai szemléltetés a rendelkezésre álló eszközök segítségével Előre látható hiányzás esetén gondoskodás a helyettesítő nevelő felkészítéséről  Folyamatos önképzés  Tanórán kívüli foglalkozások szakszerű, pontos megtartása  Nagyobb karbantartási munkák időben történő megszervezése, tervezése  KAPCSOLATOK:  Emberséges, kulturált hangnem a partnerekkel szemben  Folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel; rendszeres tájékoztatás, a tanulók előmeneteléről, ezek adminisztrálása  Szülői panaszok kezelése, kivizsgálása  Nem megengedett nevelési módszerek (verés, megalázás, óráról kiküldés) mellőzése  Együttműködés a közvetlen partnerekkel, egymás véleményének tiszteletben tartása  Az iskola jó hírének megőrzése  Kollégák munkájának tisztelete, elismerése 50

 A pedagógiai tekintély erősítése a kollégák melletti „kiállással”  A technikai dolgozók és pedagógusok közötti kölcsönös tisztelet  MUNKAFEGYELEM: Munkamorál:           

Pontos munka és órakezdés, munka és órabefejezés Ügyeleti munka lelkiismeretes végzése Az előre látható hiányzások időbeli jelzése Helyettesítéshez eszközök, óravázlatok rendelkezésre bocsátása Szabadnapok – egynapos hiányzások ésszerű igénybevétele (tekintettel másokra) Tantárgyi érdemjegyek megfelelő számának biztosítása Kötelező és vállalt feladatok határidőre történő, pontos elvégzése Egymás munkájának segítése Egymás tekintélyének erősítése a tanulókkal, szülőkkel szemben A terhek arányos elosztása érdekében történő munkavállalás Helyettesítések vállalása

 ADMINISZTRÁCIÓ:  Naplók, anyakönyvek, bizonyítványok pontos vezetése  Tájékoztató füzetek havi ellenőrzése, hiányosságok pótlása  Statisztikai lapok, jelentések, túlóralapok, határidős feladatok pontos végzése, határidőre történő leadása  Jegyek beírása a naplóba, ellenőrzőbe  A haladási napló havi ellenőrzése, a hiányosságok pótlása  A tanulók magatartásával kapcsolatos táblázat rendszeres vezetése  Büntetés – jutalmazás adminisztrálása  Hiányzások, felszólítások, feljelentések folyamatos vezetése  Írásbeli dolgozatok, felmérők, témazáró feladatlapok 2 héten belüli javítása  8.osztályosok jelentkezési lapjának elkészítése  Technikai dolgozóknál a jelenléti ív pontos vezetése  ESETI – EGYÉB FELADATOK: Cél a feladatok arányos elosztása, ennek érdekében a következő lehetőségek adódnak:  Pályázatok írása, szervezése

51

           

Délutáni foglalkozások, szakkörök indítása Tanórán kívüli szakmai, közösségi programok szervezése, lebonyolítása Versenyek szervezése, lebonyolítása Táborok, erdei iskolák, kirándulások Hangverseny, színházlátogatások szervezése, lebonyolítása Iskolai, városi szintű megemlékezések szervezése, lebonyolítása Sportrendezvények megszervezése, lebonyolítása Felnőtt kulturális program, kirándulás szervezése, lebonyolítása Adományok gyűjtése az iskolának Iskolai rendezvények szervezése, lebonyolítása Hátrányos helyzetű tanulók segítése gyűjtéssel Városi szintű rendezvényeken való képviselet

4.) Ügyviteli dolgozók vonatkozásában  közalkalmazotti nyilvántartás vezetése  tanulói nyilvántartás vezetése  irattári rend  analitikus nyilvántartás vezetése  leltár előkészítése, értékelése 5.) Konyhai dolgozókra vonatkozóan  az étkező és a konyha rendje, tisztasága  tálalás kultúráltsága 6.) Takarítókra, karbantartóra vonatkozóan  az iskola tisztasága  a takarítók saját területének ellenőrzése a tisztaság számonkérhetősége miatt  az épület, berendezések állapotának megóvása  munkaidő kihasználása  épületek előtti járdák tisztasága  udvar, pályák tisztasága  karbantartási, javítási munkák minősége (A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján a Pedagógiai Program tartalmazza.)

52

10. A TANULÓI JOGVISZONY ÉS A TÁVOLMARADÁS IGAZOLÁSA 10.1 A TANULÓI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSE ÉS FELTÉTELEI A tanulói jogviszony létesítése és feltételei Iskolánk tanulói közösségébe jelentkezés alapján, felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni. A tanulói jogviszony létesítéséről, a felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt. A közoktatási törvény szabályozza a tanulói jogviszony keletkezését és megszűnését és a tanulói jogviszonyból következő jogokat és kötelességeket. Az iskola a tanulói jogviszony létesítését alkalmassági vizsga teljesítéséhez kötheti (emeltszintű testnevelés vagy idegen nyelv esetében). Az intézmény megteremti a tanulói jogok érvényesítésének és a kötelezettségek teljesítésének feltételeit. A tanulói jogok és kötelezettségek gyakorlásának helyi szabályait az intézmény házirendje tartalmazza. 10.2 A TANULÓ TÁVOLMARADÁSA ÉS ANNAK IGAZOLÁSA 1.) A hiányzás indoklása A tanuló köteles részt venni a tanítási órákon és a választott tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az iskola hivatalos rendezvényein. A tankötelezettség miatt a tanulóknak betegség miatti hiányzásukról orvosi indoklást kell hozniuk. Jelentős családi esemény miatt a tanuló hiányzásáról tanévenként 3 tanítási napig szülői indoklást lehet a tájékoztató füzetbe bejegyezni. A hiányzás miatti tanulmányi elmaradást pótolni kell. 2) A távolmaradási engedély A szülő gyermeke számára – előre tudott jelentős családi esemény miatt írásban előzetes távolmaradási kérelmet írhat. Az engedély megadásáról tanévenként 3 napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt a tanuló tanulmányi előmenetele, magatartása, addig mulasztásai alapján. Az engedélyezett távollét alatti tanulmányi elmaradást a tanulónak pótolnia kell az osztályfőnök által megszabott határidőig.

53

3) Az igazolt és igazolatlan hiányzások A tanuló tanítási óráról való késését és hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba jegyzi be. A mulasztott órák heti összesítése után a hiányzások szülői és orvosi indoklását az osztályfőnök mérlegeli, és ennek függvényében igazolja a mulasztást. A mulasztásokat igazoltnak kell tekinteni, ha a tanuló előzetesen engedélyt kapott a távolmaradásra. Igazolatlan az a hiányzás, melynek indoklását az osztályfőnök nem fogadja el. Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késés tényét, a késés idejét, valamint azt, hogy a késés igazoltnak vagy igazolatlannak minősül az osztálynaplóba bejegyzi. Több késés esetén a késések idejét össze kell adni, és amennyiben az eléri a 45 percet, egy tanítási óráról történő hiányzásnak minősül. Az igazolatlan hiányzás fegyelmi vétség, mely az adott hónapban rossz (kettes) magatartási jegyet von maga után. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel együtt jár el. Ők kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást. Többszöri igazolatlan mulasztás fegyelmi eljárás indítását vonja maga után. Szabályozását lásd a házirendben.

11. A JUTALMAZÁS ÉS A FEGYELMEZÉS ELVEI ÉS FORMÁI 11.1 A TANULÓK DICSÉRETE ÉS JUTALMAZÁSA 1) A dicséret és a jutalmazás elvei Iskolánk dicséretben részesíti, illetve jutalmazza azt a tanulót, aki képességeihez mérten:  tanulmányi munkáját kiemelkedően végzi,  kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít,  eredményes kulturális tevékenységet folytat,  kimagasló sportteljesítményt ér el,  jól szervezi és irányítja a közösségi életet tartósan, vagy kiváló eredménnyel záruló együttes munkát végez,  egyéb módon hozzájárul az iskola jó hírnevéhez. 2) A dicséret formái A fenti elveknek megfelelő kiemelkedő tanulói teljesítmény egyéni dicséretet von maga után. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes 54

munkát és a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben kell részesíteni. Elismerésként szóbeli és írásos dicséretek adhatók, mely utóbbiakat a tájékoztató füzetbe és az osztálynaplóba be kell jegyezni. Az írásos dicséretek formái:    

a tanítói, tanári, nevelői dicséret, osztályfőnöki és napközis dicséret, igazgatói dicséret, nevelőtestületi dicséret.

Az egész tanévében kiemelkedő teljesítményű tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba is be kell vezetni. Az iskolai szinten is kimagasló teljesítményű tanulók igazgatói és általános nevelőtestületi dicséretét a tanévzáró ünnepély nyilvánossága előtt oklevéllel is elismeri az iskola. 3) A jutalmazás formái A dicséretes tanulók könyv, oklevél és tárgyjutalomban részesülhetnek. Ugyanez az elismerés illeti meg a tanulmányi és kulturális versenyek győzteseit, az év sportolóját, az iskola jó hírét egyéb módon öregbítő tanulót. A csoportos dicsérettel rendelkező tanulóközösség tagjait az iskola jutalmazhatja oly módon, hogy a különböző iskolai rendezvényeken és kirándulásokon való részvételi költségek egészét vagy egy részét az intézmény és az iskolai alapítvány fedezi. 11. 2 A TANULÓK FEGYELMEZÉSE 1) Fegyelmező intézkedések Az a tanuló, aki kötelességeit, a házirendben foglaltakat enyhébb formában megszegi, igazolatlanul mulaszt, tanulóhoz nem méltó magatartást tanúsít, fegyelmező intézkedésben részesítendő. A fegyelmező intézkedés nem megtorló jellegű, hanem a súlyosabb fegyelemsértések megelőzésére szolgáló nevelési eszköz, - jelentősen befolyásolja a tanuló magatartási osztályzatát. Az írásos fegyelmi intézkedések – a szaktanári, az osztályfőnöki és az igazgatói figyelmeztetésen túlmenően a következők lehetnek: -

a tanítói, tanári, nevelői megrovás,

55

-

osztályfőnöki megrovás,

-

igazgatói megrovás.

Az írásos megrovások előtt szóbeli fegyelmező figyelmeztetésben kell részesíteni a tanulót – kivéve, ha súlya azonnali írásos megrovást tesz szükségessé. intézkedések közül a megrovásokat a tanuló tájékoztató osztálynaplóba is be kell írni. Az igazgatói írásbeli osztályfőnök kezdeményezi.

vagy írásos a cselekmény A fegyelmi füzetén kívül megrovást az

2) Fegyelmező büntetések Az a tanuló, aki kötelességeit szándékosan és súlyosan megszegi – fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal – fegyelmi büntetésben részesítendő. Iskolánkban a fegyelmi eljárás lefolytatására és a fegyelmi büntetés kiszabására a nevelőtestület megbízásából a Fegyelmi Bizottság jogosult. A felelősségre vonás eljárásmódjára nézve a törvény rendelkezései az irányadók. A közoktatási törvény alapján fegyelmi büntetések a következők:    

megrovás, szigorú megrovás, áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, áthelyezés másik iskolába.

3) A tanuló kártérítési felelőssége Ha a tanuló az intézménynek jogellenesen kárt okoz – a kár értékének megállapítása után a kárt meg kell térítenie. A kártérítés mértéke: amely összeget mindenkor az iskolaigazgató állapítja meg.

56

12. A TANÜGYI NYÍLVÁNTARTÁSOK SZABÁLYOZÁSA 12.1 A TANÜGYI NYILVÁNTARTÁSOK FORMÁI o A beírási napló, a felvételi és mulasztási napló  Az iskolába felvett tanulók nyilvántartására beírási naplót kell vezetni. A beírási napló a tanköteles tanulók iskolai nyilvántartására is szolgál. A beírási naplót az iskola vezetője által kijelölt alkalmazott vezeti.  A gyermekeket, a tanulót akkor lehet felvételi és mulasztási naplóból, illetve a beírási naplóból törölni, ha a tanulói jogviszony megszűnt.  A törlést a megfelelő záradék bejegyzésével kell végrehajtani.  Ha az iskola testi, érzékszervi, értelmi, beszéd vagy más fogyatékos gyermek, tanuló nevelését is ellátja, a felvételi naplóban illetve a beírási naplóban fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító szakértő és rehabilitációs bizottság nevét, címét, a szakvélemény számát és kiállításának keltét, a felülvizsgálat időpontját. o A foglalkoztatási napló  A tanórai, a tanórán kívüli tevékenységről valamint a foglalkozást tartó pedagógus foglalkozási naplót (csoportnaplót, osztálynaplót, sportnaplót, stb.) vezet. A foglalkozási naplót az iskolai nevelés és oktatás nyelvén kell vezetni. o A törzslap  Az iskola a tanulókról – a felvételt követő harminc napon belül – nyilvántartási lapot (a továbbiakban: törzslap) állít ki. A törzslap csak a közoktatási törvény 2. számú mellékletében meghatározott adatokat tartalmazhatja. Az iskolában a törzslapon fel kell tüntetni – a teljes tanulmányi időre kiterjedően – a tanuló év végi osztályzatait, továbbá a tanulók ügyeivel kapcsolatos döntéseket, határozatokat. A törzslapon fel kell tüntetni az iskola nevét, címét és az OM azonosítót.  Ha az iskola testi, érzékszervi, értelmi vagy más fogyatékos tanuló nevelését-oktatását is ellátja, a törzslapon fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító szakértő és rehabilitációs bizottság nevét, címét, a szakvélemény számát és kiállításának keltét, a felülvizsgálat időpontját.

57

 A megsemmisült vagy elveszett törzslap helyett póttörzslapot kell kiállítani.  Az oktatási intézmények által használt záradékok jegyzékét lásd a 7. sz. mellékletben. o A bizonyítvány  A közoktatásban a tanuló által elvégzett évfolyamokról kiállított év végi bizonyítványokat egy bizonyítványkönyvbe (a továbbiakban bizonyítvány) kell bevezetni, függetlenül attól, hogy a tanuló hányszor változtatott iskolát, iskolatípust. Az egyes évfolyamokról a bizonyítványt a törzslap alapján kell kiállítani. A tanuló által elvégzett évfolyamokról év végi bizonyítványt kell kiállítani. A bizonyítványban fel kell tüntetni az OM azonosítót.  Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról – kérelemre – a törzslap (póttörzslap) alapján másolat állítható ki. A másolatért a külön jogszabályban meghatározottak szerint illetéket kell leróni.  Törzslap (póttörzslap) hiányában az iskolában meglévő nyilvántartások alapján – kérelemre – pótbizonyítvány állítható ki. A pótbizonyítvány azt tanúsítja, hogy a tanuló melyik évfolyamot mikor végezte el.  Ha az iskolában minden nyilvántartás megsemmisült, a pótbizonyítványban csak azt lehet feltüntetni, hogy az abban megjelölt személy az iskola tanulója volt. Ilyen tartalmú pótbizonyítvány akkor állítható ki, ha a volt tanuló írásban nyilatkozik arról, hogy a megjelölt tanévben az iskola mely évfolyamán tanult, és nyilatkozatához csatolja volt tanárának vagy két évfolyamtársának igazolását.  A tanár nyilatkozata akkor fogadható el, ha a jelzett időszakban az iskolában tanított. A volt évfolyamtársaknak be kell mutatniuk bizonyítványukat. o A tantárgyfelosztás és órarend  Az iskolai pedagógiai munka tervezéséhez, a pedagógusok kötelező óraszámának (foglalkozási idejének), a kötelező óraszámba beszámítható feladatainak, munkáinak meghatározásához tantárgyfelosztást kell készíteni.  A tantárgyfelosztást az iskola igazgatója - a nevelőtestület véleményének kikérésével – készíti el.  A tantárgyfelosztás alapján készített órarend tartalmazza a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét.

58

o Jegyzőkönyv  Jegyzőkönyvet kell készíteni, ha a jogszabály előírja, továbbá ha nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete, szakmai munkaközössége a nevelési-oktatási intézmény működésére, a gyermekekre, a tanulókra. vagy a nevelő-oktató munkára vonatkozó kérdésben határoz (dönt, véleményez, javaslatot tesz), illetőleg, ha a jegyzőkönyv készítését rendkívüli esemény indokolja, s elkészítését a nevelési-oktatási intézmény vezetője elrendelte.  A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell elkészítésének helyét, idejét, a jelenlévők felsorolását, az ügy megjelölését, az ügyre vonatkozó lényeges megállapításokat, így különösen az elhangzott nyilatkozatokat, a hozott döntéseket, továbbá a jegyzőkönyv készítőjének aláírását.  A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv készítője, továbbá az eljárás során végig jelen lévő alkalmazott írja alá. 12. 2 A tanügyi nyilvántartások vezetése  A pedagógus csak a nevelő-oktató munkával összefüggő feladatokhoz nélkülözhetetlen ügyviteli tevékenységet köteles elvégezni.  Az osztályfőnök vezeti az osztálynaplót, a törzslapot, és kiállítja a bizonyítványt, vezeti a továbbtanulással összefüggő nyilvántartást.  A törzslap személyi és tanév végi adatainak a bizonyítvánnyal való egyeztetéséért az osztályfőnök és az iskola igazgatója által kijelölt két összeolvasó pedagógus, illetve a pedagógus és az igazgatóhelyettes a felelős. A törzslapra és a bizonyítványba a tanulókkal kapcsolatos határozatokat, valamint a továbbtanulásra vonatkozó bejegyzéseket a megfelelő záradékkal kell feltüntetni. Az iskola által vezetett törzslap közokirat.  A hibás bejegyzéseket a tanügyi nyilvántartásokban áthúzással kell érvényteleníteni, oly módon, hogy az olvasható maradjon, és a hibás bejegyzést helyesbíteni kell. A javítást aláírással, keltezéssel és az iskola körbélyegzőjének lenyomatával kell hitelesíteni.  Névváltoztatás esetén – a volt tanuló kérelmére, az engedélyező okirat alapján – a megváltozott nevet a törzslapra be kell jegyezni, az iskolai bizonyítványt ki kell cserélni. A bejegyzést és a cserét a bizonyítványt kiállító iskola, illetve jogutódja, jogutód nélkül megszűnt iskola esetén az végzi, akinél a megszűnt iskola iratait elhelyezték.  Ha a bizonyítvány kiadását követően derül ki, hogy az iskola hibás adatokat vezetett be a bizonyítványba, a hibás bizonyítványt ki kell cserélni. A cseréért díjat nem kell fizetni. 59

A bizonyítvány- nyomtatvány kezelése  Az iskola az üres bizonyítvány nyomtatványokat köteles zárt helyen elhelyezni oly módon, hogy ahhoz csak az igazgató vagy az általa megbízott személy férjen hozzá.  Az iskola az elrontott és nem helyesbíthető, illetve a kicserélt bizonyítványról jegyzőkönyvet készít, és a bizonyítványt megsemmisíti. Az iskola nyilvántartást vezet: 

az üres bizonyítvány-nyomtatványokról



a kiállított és kiadott bizonyítvány-nyomtatványokról



az elrontott és megsemmisült bizonyítványokról

13. A LÉTESÍTMÉNYEK ÉS HELYISÉGEK HASZNÁLATI RENDJE 13.1 AZ ÉPÜLET EGÉSZÉRE VONATKOZÓ RENDSZABÁLYOK Az épület rendje Az épület főbejárata mellett címtáblát, a tantermekben a Magyar Köztársaság címerét kell elhelyezni. Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodó minden személy köteles:      

a közösségi tulajdont védeni, a berendezéseket rendeltetésszerűen használni, az iskola rendjét és tisztaságát megőrizni, az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni, a tűz- és balesetvédelmi előírások szerint eljárni, a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani.

Biztonsági rendszabályok Az intézményi és személyi vagyonvédelem miatt az épület nyitott főkapuját nyitvatartási időben is köteles zárva tartani. Vagyonvédelmi okokból ugyancsak zárva kell tartani nyitvatartási idő alatt is a szaktantermeket, szertárakat, tornatermi öltözőket és egyéb helyiségeket.

60

A szaktantermeket a tanítási órát tartó szaktanár nyitja és zárja. A tantermek zárását a technikai személyzet a tanítási idő után az épület nyitvatartási ideje után ellenőrzi. A látogatás rendje

     

a)

Idegenek az épületbe csak az ügyeletes nevelők kellő tájékozódása után léphetnek be. A látogató köteles megnevezni a látogatott személyt vagy jövetele célját, és az épületben tartózkodás várható időtartamát.

b)

A szülőknek is biztonsági okokból és a tanítási órák (napközis foglalkozások) védelme érdekében az alábbi esetekben lehet látogatni az épületeinket:

fogadó óra szülői értekezlet nyílt tanítási nap napközis díj befizetése nevelőkkel, igazgatósággal előre egyeztetett időpont iskolai ünnepély.

Az intézmény létesítményeinek bérbeadási rendje A közoktatási intézmény anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat, melynek egyik fő formája az ingatlanvagyon bérbeadása. Az intézmény helyiségeinek, létesítményeinek, berendezéseinek bérbeadásáról – ha az nem veszélyezteti az alapfeladatok ellátását – az érintett közösségek véleményének kikérésével az intézményvezető dönt. Az intézmény bérleti szerződéseiben ki kell kötni az épületben tartózkodás idejét, a rendeltetésszerű használat módját és a bérlő kártérítési kötelezettségét. A terembérlőknek a bérbeadásra kijelölt termek kulcsát a technikai személyzet adja át a bérleti szerződésben megjelölt időtartamra. 13.2 A HELYISÉGEK ÉS BERENDEZÉSÜK HASZNÁLATI RENDJE Az alkalmazottak helyiséghasználata A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási időben akkor és olyan módon használhatják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelőoktató tevékenységet, és az intézmény egyéb feladatainak ellátását. Ha intézményi alkalmazott a nyitvatartási időn túlmenően igénybe kívánja venni

61

az iskola helyiségeit, ezt az intézményvezetőtől írásban kell kérvényeznie a használat céljának és időpontjának megjelölésével. A tanulók helyiséghasználata A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit a tanítási időben és azután is csak pedagógusi felügyelettel használhatják. A szaktantermekben a tanulók csak a terembeosztásban feltüntetett időben tartózkodhatnak, - kizárólag a szaktanárok jelenlétében. A szertáros feladatkört ellátó tanulók a szaktanár tudtával egyéb engedélyezett időpontban is lehetnek a szaktanteremben. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás vagy engedélyezett diákkör keretében tartózkodhat az iskolában – a házirend betartásával. A szaktermek használati rendje A speciálisan felszerelt szaktantermekben, a könyvtárban, az ebédlőben – jól látható helyen – külön helyiséghasználati rendet kell kifüggeszteni. A szaktanterem használati rendjét a helyiség felelőse állítja össze, és az intézményvezető hagyja jóvá. A helyiséghasználati rend a következőket tartalmazza:     

a szaktanterem típusa, neve, a terem felelősének neve és beosztása, a helyiségben tartózkodás rendje, a használati engedélyhez kötött berendezési tárgyak felsorolása, berendezési tárgyak és eszközök használati utasítása.

A helyiség felelősének engedélye kell a szaktantermek (számítástechnika terem, tornaterem) használatához. A berendezések használata Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszerelései eszközeit nem lehet elvinni abból a teremből, amelynek helyiségleltárába tartoznak. Kivételes esetekben a bútorok (székek, padok) másik helyiségbe való átvitele a terem felelősének (szertáros pedagógus, osztályfőnök) engedélyéhez kötött. A szaktantermek felszerelési tárgyainak használata – oktatástechnikai eszközök, elektronikus berendezések stb. – csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. Ha közalkalmazott kölcsönbe szeretne venni egy intézményi berendezést, akkor ezt írásban kell kérvényeznie. A kölcsönkérő alkalmazottnak a tárgy

62

átvételéről és az anyagi felelősségről elismervényt kell aláírni. A kiviteli engedély csak az igazgató és az egyik igazgatóhelyettes együttes aláírásával érvényes. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidőt. Az engedélyt két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát a igazgatói irodába kell leadni és iktatni, másik példánya az igazgatónál marad. A berendezés visszaszolgáltatásakor az igazgatónak meg kell semmisítenie a leadott példányt. Karbantartás és kártérítés A karbantartó felelős a tantermek, szaktantermek, előadók, laboratóriumok, tornatermek és más helyiségek balesetmentes használhatóságáért és az azokban elhelyezett eszközök karbantartásáért. Az eszközök, berendezések hibáját a terem felelőse köteles a karbantartó tudomására hozni. A hibás eszközöket le kell adni a hiba megjelölésével. Újbóli használatbevételről a karbantartó tájékoztat. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell. Az intézmény területén az épület felszereltségében és a berendezési tárgyaiban előidézett kárt a károkozónak meg kell téríteni. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. A karbantartó feladata a kár felmérése, a kártérítés a szülővel, gondviselővel történő rendezése az osztályfőnök feladata.

14. AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA ÉS AZ ÜNNEPÉLYEK RENDJE 14.1 A HAGYOMÁNYÁPOLÁS CÉLJA ÉS TARTALMI VONATKOZÁSAI A hagyományápolás célja Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége. A nemzeti ünnepek és megemlékezések rendezése és megtartása a fiatalok nemzeti identitástudatát fejleszti, hazaszeretetüket mélyíti. Az intézmény egyéb helyi hagyományai közé tartozó rendezvények a közösségi élet formálását, a közös cselekvés örömét szolgálják, a fiatalokat az egymás iránti tiszteletre nevelik. Nemzeti ünnepek A nevelőtestület döntése alapján intézményi szintű ünnepélyt tartunk az alábbi nemzeti ünnepek előtt: március 15., október 23., október 6-án.

63

Októberi rendezvényeket a 6 és 8.évfolyam tanulói biztosítják.

Az intézmény hagyományos rendezvényei Az iskola névadó személyével kapcsolatos rendezvények:  Kövy hét vagy  Kövy nap Az intézmény hagyományos szórakoztató rendezvényei:    

Karácsonyi műsor 4. és 6. évfolyam részéről Farsang évfolyam szintű Alapítványi bál Gyermeknapi rendezvényei.

Napközis nyári táborok: szervezése a napközis nevelők közreműködésével történik. A hagyományápolás további formái A Nádudvari Hírek hasábjain rendszeresen olvashatunk az iskola rendezvényeiről. A 2003-ban tanulói belső jutalmazási rendszert dolgoztunk ki:  Kövy emlékérem és  Évfolyam legjobb tanulói cím átadását. A tanulói jutalmazást iskolai alapítványunk finanszírozza. A jutalmazás értékelési szabályzatát a 8. sz.melléklet tartalmazza. 14.2 A HAGYOMÁNYÁPOLÁS KÜLSŐSÉGEI, FELADATAI A kötelező viselet Az intézmény ünnepélyein a pedagógusoknak és a diákoknak egyaránt ünneplő ruhában kell megjelenniük, kifejezve ezzel is a tiszteletadást történelmi múltunk kiemelkedő eseményei vagy követésre méltó személyei iránt. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok

64

A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a munkaterv határozza meg. Alapelv, hogy az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre stb.) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára – a képességeket és a rátermettséget figyelembe véve – egyenletes terhelést adjon. Az intézményi szintű ünnepélyeken és rendezvényeken a pedagógusok és tanulók részvétele kötelező az alkalomhoz illő öltözékben.

15. A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE Az egészségügyi prevenció rendje A védőnő fogadja a gyerekeket egészségügyi problémáikkal kapcsolatban. Az iskolaorvosi ellátás külön jogszabályokban rögzített, megelőző orvosi intézkedéseket és szűrővizsgálatokat tartalmazza. Az iskola igazgatója a fenntartó és az iskolaorvos közötti szerződéses megállapodás alapján az iskola-egészségügyi ellátás az alábbi területekre terjed ki:       

a tanulók évfolyamonkénti törzslapozó vizsgálata, a könnyített- és gyógytestnevelés besorolásának elkészítése, a gyermekek kötelező védőoltásokban való részesítése, színlátás és látásélesség vizsgálata, pályaalkalmassági vizsgálatok végzése, fogászati kezelés, a beteg tanulók aktuális orvosi kezelése.

A kötelező orvosi vizsgálatokat, védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja, illetve ha mód van rá, a vizsgálatok a tanítás előtt vagy után történjenek. Az előzőeket az iskola és az Egészségügyi Intézmény közötti szerződésnek kell szabályoznia. Az orvosi vizsgálatok időpontját a védőnő az intézmény e célra rendszeresített hivatalos egészségügyi füzetébe jegyzi be – a kapcsolattartással megbízott vezetőhelyettes számára. Az osztályfőnököket – akiknek gondoskodniuk kell arról, hogy osztályuk tanulói az orvosi vizsgálatokon megjelenjenek – az igazgatóhelyettes tájékoztatja az aktuális egészségügyi ellátásról.

65

16. A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI 16.1 AZ ISKOLA TANULÓI SZÁMÁRA A MINDENNAPI TESTEDZÉST AZ ALÁBBI FOGLALKOZÁSOK BIZTOSÍTJÁK:

I. Általános tanterv szerint tanulók számára: 1) 1-4. osztályban: Heti 2-3 testnevelés óra Heti 2 tömegsport foglalkozás Napi 30 perces játékos egészségfejlesztő testmozgás a napközis tanulók számára. 2)

5-8. osztályban: Heti 2-3 testnevelés óra Heti 2 x 45 perc sportfoglalkozás évfolyamonként

Ezeken túl valamennyi tanuló számára lehetőséget adunk arra, hogy igény szerint részt vegyen az iskola, illetve a DSE által biztosított sportolási alkalmakon, testedzési formákon, egészségmegőrző programokon.

ÍGY:       

A labdarúgó csapatok edzésében (3-8. osztályos fiúk) A kézilabda csapatok munkájában (3-8. osztályos fiúk – lányok) Az iskolai bajnokság rendszerében. Az iskolai sportnap rendezvényein. Kerékpártúrák, kirándulások, túrák eseményein. Nyári táborozásokon. Kiválasztás alapján képviselhetik az iskolát sportversenyeken, tornákon.

16.2 A TESTNEVELÉS ÉS A GYÓGYTESTNEVELÉS RENDJE A tanulók kötelesek a testnevelés órán a tanév elején megbeszélt, sportolásra alkalmas felszerelésben részt venni. Indokolt esetben az óráról átmeneti időre csak az iskolaorvos mentheti fel őket, - szakorvosi vélemény alapján. A 66

felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni. A tanulók egy részének egészségi állapota indokolhatja, hogy az iskolaorvos könnyített- vagy gyógytestnevelési foglalkozást írjon elő a számukra. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi testnevelés órákon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat – állapotától függően – egyáltalán nem, vagy könnyebb formában kell végrehajtania. Az iskolaorvos – a szakorvosi vélemény figyelembevételével – a tanulókat gyógytestnevelési foglalkozásokra utalhatja. Számukra szakképzett gyógytestnevelő tanár vezetésével gyógytestnevelési foglalkozásokat biztosítunk melynek keretében a szükséges speciális gyakorlatokat végzik. A gyógytestnevelési ellátás kötelező egészségvédő alapellátás a rászoruló tanulók részére, ezért időpontját az órarend rögzíti. 16.3 AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS A fiatalok egészséges pszichés és testi fejlődése szükségessé teszi az egészségügyi felvilágosítást. Az iskolaorvos az osztályfőnök kérésére a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében felvilágosító előadásokat tarthat. Különösen fontos, hogy a tanulók az egészséget veszélyeztető elvezeti szerek káros hatásairól (dohányzás, droghasználat, alkoholfogyasztás stb.) az életkoruknak megfelelő módon tájékozódhassanak.

17. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓI- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN (INTÉZMÉNYI VÉDÕ, ÓVÓ ELÕÍRÁSOK) Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.

67

17.1 AZ ISKOLA DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓ- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOSAN Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzatának, valamint a tűzvédelmi utasításnak és a tűzriadó tervnek a rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a balesetmegelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben:

a

balesetek

A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell:  az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat,  a házirend balesetvédelmi előírásait,  rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat,  menekülés rendjét,  a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban.  Iskolán kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, táborozások stb.) előtt.  A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra.

68

A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó, valamint a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkaköri leírásuk és a munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat tartalmazza. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza. A munkavédelmi törvény módosítása értelmében, intézményünkben ezt a feladatot egy megbízott munkavédelmi szakember végzi a karbantartók segítségével. 17.2 AZ ISKOLA DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓBALE SETEK ESETÉN A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:  a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie,  ha szükséges orvost kell hívnia,  a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,  a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.

69

18. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: o a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.), o a tűz, o a robbantással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők:  igazgatóság tagjai, osztályfőnök, alsó tagozatos munkaközösség-vezető, osztályfőnöki munkaközösség-vezető  gazdasági ügyintéző  karbantartók  iskolatitkár A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell:     

az intézmény fenntartóját, tűz esetén a tűzoltóságot, robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket, egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja.  A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket csengetéssel vagy bármilyen hangot kiadó eszközzel vagy más módon értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk.

70

 A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre:  Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell!  A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell!  A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet, a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben.  A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia! Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:     

a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, az elsősegélynyújtás megszervezéséről, a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról.

Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:       

a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről, az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel

71

 

 

kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani! A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását, utasítását a Tűzvédelmi és balesetvédelmi szabályzat tartalmazza. o A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős. o Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet az intézmény minden helyiségeiben kell elhelyezni.

19. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik.  Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása.  Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerezhet be, melyeket a rászoruló tanulók számára egy-egy tanévre kikölcsönöz.  Az iskolai könyvtár vezetője (könyvtáros tanár, vagy tanító) rendszeres kapcsolatot tart fenn az alábbi könyvtárakkal: o Városi Könyvtár o Megyei Pedagógiai Intézet Könyvtára o Városi iskolák könyvtárai Az iskolai könyvtár működtetéséért, feladatainak ellátásáért a könyvtáros tanár a felelős. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, a tanulók és azok csoportjai.

72

Az iskolai könyvtár szolgáltatásai:  Tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól.  A tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások tartása.  A könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása.  Könyvtári dokumentumok kölcsönzése.  Tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése.  A könyvtár szolgáltatásait csak az-az iskolai dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki az iskolai könyvtárba beiratkozott. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat az érintett dolgozónak, vagy tanulónak haladéktalanul a könyvtáros tanár (tanító) tudomására kell hozni.  Az iskolai könyvtár, tanítási napokon 8 –tól 16 – ig tart nyitva.  Ezen belül a könyvtári dokumentumok 8 –tól 1430 – ig kölcsönözhetők.  A nevelőknek az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtáros tanár (tanító) közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtáros tanárral (tanítóval) egyeztetniük kell.  Az iskolai könyvtár dokumentumait (a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) 3 hét időtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idő 2 alkalommal meghosszabbítható. Alsó tagozatos tanulóknak: max. 2 könyv, Felső tagozatos tanulóknak: max. 3 könyv adható Az iskolai könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők:    

kézikönyvek, muzeális értékű dokumentumok, folyóiratok, audiovizuális dokumentumok

A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a 73

magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros tanár (tanító) javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg. Az iskolai könyvtár működési rendjét a Házirend tartalmazza. / 9. számú melléklet/

20. Záró rendelkezések

A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával és a közoktatási törvény által meghatározott közösségek egyetértésével, valamint a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. Az intézmény további szabályzatai Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges rendelkezések - így a belső ellenőrzési szabályzat, az ügyvitel és az iratkezelés rendjét, stb. – igazgatói utasításként – önálló szabályzatok tartalmazzák, melyek a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletei a mellékletben található szabályok jelen SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírások belső intézményi megfontolások, vagy az intézményfelelős megítélése ezt szükségessé teszi. 1. sz. melléklet

Az intézmény szervezeti felépítése

2. sz. melléklet

Vezető-helyettesek munkaköri leírása

3. sz. melléklet

DÖK SZMSZ

4. sz. melléklet

Szülői Szervezet SZMSZ

5. sz. melléklet

Iskolaszék SZMSZ /folyamatban/

6. sz. melléklet

DSE együttműködési szerződés /elfogadva 2001. szeptember 1./

7. sz. melléklet

Záradékok jegyzéke

74

8. sz. melléklet

Kövy emlékérem, évfolyam legjobb tanulói cím elnyerésének szabályzata

9. sz melléklet

Házirend

10. sz. melléklet Feladatellátási terv 11.sz. melléklet

Munkaidő-nyilvántartás és tanítási időkeret Szabályzata

12. sz. melléklet Továbbképzési terv 13. sz. melléklet Tankönyvrendelési Szabályzat 14.sz. melléklet

Esélyegyenlőségi terv

15.sz. melléklet

Közalkalmazotti Szabályzat

16.sz. melléklet

Adatkezelési és adatvédelmi Szabályzat

17. sz. melléklet Iratkezelési Szabályzat 18.sz. melléklet 19.sz. melléklet

Tűzvédelmi Szabályzat /megtekintése személyesen/ Munka és balesetvédelmi Szabályzat /megtekintése személyesen/

75

1.sz. melléklet Az intézmény szervezeti felépítése

76

Igazgató Diákönkormányzat

Iskolaszék

Pedagógiai Szakszolgálat

Közalkalmazotti Tanács

Szülői Munkaközösség

Pedagógus Szakszervezet

Alsós igazgatóhelyettes

Felsős igazgatóhelyettes

Fejlesztő munkaközösségek

Szakmai munkaközösségek

Idegen nyelvi munkaközösség

Szabadidős és sport munkaközösség Anyanyelvi és társadalomtudományi munkaközös ség

Eltérő tantervű tagozat

Tanítók Tanárok

Alsós munkaközösség Osztályfőnöki munkaközösség

Szervezeti struktúra

77

Természettudományi munkaközösség Napközis munkaközösség

2. sz. melléklet Vezető – helyettesek munkaköri leírása

78

Igazgatóhelyettes munkaköri leírása Munkakör megnevezése: alsós-és napközis munkacsoportok igazgatóhelyettese , általános igazgatóhelyettes. Bérbesorolás: a Kjt. által maghatározott illetmény besorolás szerint, Közvetlen felettese: az intézmény igazgatója

A. Főbb tevékenységek és felelősségek összefoglalása  Az igazgató közvetlen munkatársa,  Az igazgatót távollétében és akadályoztatása esetén az SZMSZ- ben megfogalmazott helyettesítési és képviseleti rend szerint teljes felelősséggel és jogkörrel helyettesíti,  Az igazgató irányításával – vele egyetértésben – tervezi, szervezi, ellenőrzi és értékeli az intézmény tanügy- igazgatási munkáját  Ellenőrzi az alapdokumentumok előírásainak érvényesülését (Közoktatási törvény, Szervezeti és Működési Szabályzat, diák önkormányzati munka tervezete alapján )  A pedagógusok útján gondoskodik a szülők folyamatos szóbeli és írásbeli tájékoztatásáról,  Javaslattevő jogkörrel bír a pedagógusok erkölcsi és anyagi elismerésének magállapításánál,  Észrevételt tehet a technikai dolgozók munkájával kapcsolatosan,  Az igazgató kérésére felméréseket, nevelési szint-elemzéseket készít és készített a diákok körében,  Kezdeményezi és gondozza a helyi megyei, országos pályázatok megírását, amely lehetőséget teremt az intézmény hatékonyabb működéséhez és diák-önkormányzati tevékenység lebonyolításához,  Segíti a nevelőtestületet az egyre nagyobb szakmai autonómia gyakorlásában, pedagógiai, módszertani, egyéni, emberi gondjainak megoldásában,  Példát mutat és közreműködik az egységes nevelési követelmények és eljárások, a szeretetteljes, védettséget nyújtó tanár-diák viszony kialakításában,  Szükség esetén közvetlenül is vezeti egy-egy tanulócsoport mindennapi munkáját,  A tantestületi értekezletekről jegyzőkönyvet készített,  Vezeti a törzskönyvet, a tanulói nyilvántartást,

79

B. Különleges felelősségek  Aláírási jogkörrel rendelkezik a tanügy-igazgatási dokumentumok felett,  Irányítja és koordinálja az alsó a napközis nevelők tevékenységét, hatékony kapcsolatot épít ki a szakmai munkaközösségek között,  Belső továbbképzéseinken előadóként, vitaindítóként közreműködik, aktív szervezője az események lebonyolításának.  A szülői munkaközösség ülésein részt vesz, segíti munkájukat. Tervezés  Megtervezi és előkészíti a felzárkóztató és fejlesztő foglalkozások beindítását,  Elkészíti az óra- és terembeosztásokat,  Őszinte, naprakész tájékoztatással és aktív közreműködéssel segíti az igazgatót korszerű vezetési eljárásainak minél eredményesebb érvényesülésében,  Önállóan és teljes felelősséggel - intézi a pedagógusok munkaidő-beosztását, - alkalomszerű módosítását, - elkészíti a szabadságolási tervet, - nyilvántartja a szabadságokat  Gondoskodik hagyományaink ápolásáról, új hagyományok teremtéséről  Fenti feladatain kívül elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyeket az igazgató megbízza. Vagyon  Segíti a gondnokot az épületben lévő eszközök, felszerelések felelősségeinek megbízásában, a tanároknak átadott leltár kezelésében,  Felelős az irodájában lévő számítógép és fénymásoló berendezés rendeltetésszerű használatáért,  Közreműködik a tűzvédelmi oktatásban, részt vesz a munkahelyi szemlén,  Gondoskodik a hibás, balesetveszélyes eszközök javításáról, a baleseti veszélyforrások megszüntetéséről. Technikai döntések

80

 A számítástechnikai és az oktatástechnikai eszközök rendeltetésszerű használatát biztosítja a tanároknak és a diákoknak,  Az orvos utasítása, javaslata alapján gondoskodik a tanulók további egészségügyi, rendelőintézeti ellátásáról,  Az iskolai programoknak megfelelően szükség szerint átcsoportosítja az étkezési időpontokat, megrendelést, hidegélelmet, úti csomagot biztosít, rendeltetésszerűen. Pénzügyi döntések  Szakmai munkához szükséges eszközök beszerzésére javaslatot tehet,  Minden hónapban elkészíti a dolgozók túlórajelentését,  Közreműködik a félévi és év végi értékelések elkészítésében. Bizalmas információk  Az intézmény gazdálkodásával, személyzeti munkájával kapcsolatos hivatali titkot megőrzi, bárminemű információt csak a munkaköri leírásban rögzített illetékességi körökben szolgáltat ki,  A tanulókkal kapcsolatos információkat, bizalmas szülői közléseket a pedagógiailag szükséges mértékben tárja a nevelőtestület elé.  Óvja és vigyázz az intézmény belső információira. C. Ellenőrzés foka  Ellenőrzi, értékeli a környezeti kultúrát, az épület rendjét, tisztaságát,  Értékeli és ellenőrzi - a napközis csoportok munkáját - a tanári teljesítményt - a programok hatékonyságát. D. Kapcsolatok  Rendszeresen egyeztet a tanulókat érintő kérdésekben a kapcsolatos iskolák vezető helyetteseivel, az osztályfőnökökkel,  Kapcsolatot tart fent és ápolja a település óvodai munkaközösségével évek óta meglévő kapcsolatot.

81

 Törekszik a településen lévő intézmények közötti hatékony együttműködésre. E. Munkakörülmények  Külön irodája van az első emeleten,  Számítógép, fénymásoló, szövegszerkesztő áll a rendelkezésére,  Munkájához telefon és fax hozzáférési lehetőséget biztosít.

F. Járandóság  A besorolás szerinti illetmény és a 13. havi fizetés  Vezetői pótlék

82

Igazgatóhelyettes munkaköri leírása Munkakör megnevezése: felsős munkacsoportok igazgatóhelyettese Bérbesorolás: a Kjt. által maghatározott illetmény besorolás szerint, Közvetlen felettese: Boros Lajosné, az intézmény igazgatója

A. Főbb tevékenységek és felelősségek összefoglalása  Az igazgató közvetlen munkatársa,  Az igazgatót távollétében és akadályoztatása esetén az SZMSZ- ben megfogalmazott helyettesítési és képviseleti rend szerint szakmai munka területén helyettesíti,  Az igazgató irányításával – vele egyetértésben – tervezi, szervezi, ellenőrzi és értékeli az intézmény tanügy- igazgatási munkáját,  Ellenőrzi az alapdokumentumok előírásainak érvényesülését (Közoktatási törvény, Szervezeti és Működési Szabályzat, diák önkormányzati munka tervezete alapján )  A pedagógusok útján gondoskodik a szülők folyamatos szóbeli és írásbeli tájékoztatásáról,  Javaslattevő jogkörrel bír a pedagógusok erkölcsi és anyagi elismerésének magállapításánál,  Észrevételt tehet a technikai dolgozók munkájával kapcsolatosan,  Az igazgató kérésére felméréseket, nevelési szint-elemzéseket készít és készített a diákok körében,  Kezdeményezi és gondozza a helyi megyei, országos pályázatok megírását, amely lehetőséget teremt az intézmény hatékonyabb működéséhez és diák-önkormányzati tevékenység lebonyolításához,  Segíti a nevelőtestületet az egyre nagyobb szakmai autonómia gyakorlásában, pedagógiai, módszertani, egyéni, emberi gondjainak megoldásában,  Példát mutat és közreműködik az egységes nevelési követelmények és eljárások, a szeretetteljes, védettséget nyújtó tanár-diák viszony kialakításában,  Szükség esetén közvetlenül is vezeti egy-egy tanulócsoport mindennapi munkáját,  A tantestületi értekezletekről jegyzőkönyvet készített,  Vezeti a törzskönyvet, a tanulói nyilvántartást,

83

B. Különleges felelősségek  Aláírási jogkörrel rendelkezik a tanügy-igazgatási dokumentumok felett,  Irányítja és koordinálja a felső tagozatos nevelők tevékenységét, hatékony kapcsolatot épít ki a szakmai munkaközösségek között,  Belső továbbképzéseinken előadóként, vitaindítóként közreműködik, aktív szervezője az események lebonyolításának.  A szülői munkaközösség ülésein részt vesz, segíti munkájukat. Tervezés  Megtervezi és előkészíti a tantárgyfelosztást, az emelt óraszámú idegen nyelvi csoportok kialakítását,  Elkészíti az óra- és terembeosztásokat,  Őszinte, naprakész tájékoztatással és aktív közreműködéssel segíti az igazgatót korszerű vezetési eljárásainak minél eredményesebb érvényesülésében,  Önállóan és teljes felelősséggel - intézi a pedagógusok munkaidő-beosztását, - alkalomszerű módosítását, - elkészíti a szabadságolási tervet, - nyilvántartja a szabadságokat  Gondoskodik hagyományaink ápolásáról, új hagyományok teremtéséről  Fenti feladatain kívül elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyeket az igazgató megbízza. Vagyon  Segíti a gondnokot az épületben lévő eszközök, felszerelések felelősségeinek megbízásában, a tanároknak átadott leltár kezelésében,  Felelős az irodájában lévő számítógép és fénymásoló berendezés rendeltetésszerű használatáért,  Közreműködik a tűzvédelmi oktatásban, részt vesz a munkahelyi szemlén,  Gondoskodik a hibás, balesetveszélyes eszközök javításáról, a baleseti veszélyforrások megszüntetéséről.

84

Technikai döntések  A számítástechnikai és az oktatástechnikai eszközök rendeltetésszerű használatát biztosítja a tanároknak és a diákoknak,  Az orvos utasítása, javaslata alapján gondoskodik a tanulók további egészségügyi, rendelőintézeti ellátásáról,  Az iskolai programoknak megfelelően szükség szerint átcsoportosítja az étkezési időpontokat, megrendelést, hidegélelmet, úti csomagot biztosít, rendeltetésszerűen. Pénzügyi döntések  Szakmai munkához szükséges eszközök beszerzésére javaslatot tehet,  Minden hónapban elkészíti a dolgozók túlórajelentését,  Közreműködik a félévi és év végi értékelések elkészítésében.

Bizalmas információk  Az intézmény gazdálkodásával, személyzeti munkájával kapcsolatos hivatali titkot megőrzi, bárminemű információt csak a munkaköri leírásban rögzített illetékességi körökben szolgáltat ki,  A tanulókkal kapcsolatos információkat, bizalmas szülői közléseket a pedagógiailag szükséges mértékben tárja a nevelőtestület elé.  Óvja és vigyázz az intézmény belső információira.

C. Ellenőrzés foka  Ellenőrzi, értékeli a környezeti kultúrát, az épület rendjét, tisztaságát,  Értékeli és ellenőrzi - a felső tagozatos csoportok munkáját, - a tanári teljesítményt, - a programok hatékonyságát.

85

D. Kapcsolatok  Rendszeresen egyeztet a tanulókat érintő kérdésekben a kapcsolatot építő iskolák vezető helyetteseivel, az osztályfőnökökkel,  Törekszik a településen lévő intézmények közötti hatékony együttműködésre. E. Munkakörülmények  Külön irodája van az első emeleten,  Számítógép, fénymásoló, szövegszerkesztő áll a rendelkezésére,  Munkájához telefon és fax hozzáférési lehetőséget biztosít.

F. Járandóság  A besorolás szerinti illetmény és a 13. havi fizetés  Vezetői pótlék

86

3. sz. melléklet DÖK SZMSZ

87

Kövy Sándor Általános Iskola Diákönkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata

88

I. A diákönkormányzat adatai 1. Diákönkormányzat működési területe: Kövy Sándor Általános Iskola, 4181 Nádudvar Fő u. 133. 2. Diákönkormányzat tevékenysége kiterjed a tanulókat érintő valamennyi kérdésre, így különösen a következőkre:  A házirendben, SZMSZ-ben meghatározott jogokra, kötelezettségekre,  A diákönkormányzat diákképviselettel kapcsolatos jogaira. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki – a diákönkormányzat megbízása alapján – eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is. A diákok érdekeik képviseletére diákönkormányzatot működtetnek. Az osztályok választott képviselői alkotják az iskola diáktanácsát. A diáktanács tagjai: 3. osztálytól 8. osztályig osztályonként 2 fő. A diáktanács demokratikus szervezet, azonos jogokkal rendelkező tagok alkotják. Feladatuk: az osztályukban felvetődő igényeket, problémákat, ötleteket összegyűjteni, és azt továbbítani a DÖK illetékes szerve felé. A diáktanács évi két alkalommal diákközgyűlést tart. A diáktanács a szervezési feladatok ellátására diákbizottságot válasz. A diákbizottság tagjai: elnök, elnökhelyettes, titkár, évfolyamvezetők A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért iskolában tanító nevelő segíti. A diákszervezetet segítő nevelőt a diákszervezet feljogosítja arra, hogy a képviseletében eljárjon. A képviselő megbízása megszűnik ha a képviselő tanulói jogviszonya megszűnik, a képviselőségről írásban lemond, illetve visszahívással. ( ha a szavazók 50 %-a + 1 fő megszavazza ) A megüre sedett helyre az a közösség jogosult tagot delegálni, amely képviselőjének megbízatása a leírtak alapján megszűnt. A delegálásnak a következő diáktanács ülésig meg kell történnie. A diáktanácsülésre meghívást kaphat: igazgató DSE vezető könyvtáros illetve azok a nevelők, tanulók, akik az érintett napirendi ügyben érdekeltek. II. A Diákönkormányzat célja: Olyan állapotot teremteni és fenntartani az iskolában, melyben a diákok jogai és közös érdekei maradéktalanul érvényesülnek. Jó hangulatot és összetartó 89

közösséget teremteni az iskolában. III. A diákönkormányzat működése 1. A diáktanács havonta ülésezik, az éves munkatervben meghatározott napon, időben és helyen. Összehívása éves terv szerint történik. A rendkívüli ülések összehívását a titkár végzi. 2. A diáktanács üléseit az elnök vezeti. Távollétében a titkár látja el feladatát. 3. A diáktanács határozatképes, ha az ülésen a delegált képviselők több mint fele jelen van. 4. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. 5. A diáktanács döntéseit, határozatait köteles nyilvánosságra hozni. 6. A delegált képviselők kötelesek delegálóikat minden ülés után ( 1 héten belül) tájékoztatni. IV. Diákközgyűlés Az iskola tanulóinak tájékozódó és tájékoztató fóruma a diákközgyűlés. Az évi rendes diákközgyűlést a Munkatervben meghatározott időpontban tartjuk. A közgyűlést a diákönkormányzat vezetője és az igazgató közösen kezdeményezi. A diákközgyűlés témái: 1. beszámoló az eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. 2. A tanulók kérdéseket tehetnek fel a diáktanácshoz, diákbizottsághoz, az iskola vezetőségéhez. A közgyűlés napirendi pontjait az ülés előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákközgyűlésre osztályonként 2-2 tanuló delegálható, akik ott szavazati joggal rendelkeznek. Az ülés nyílt, azon tanácskozási joggal bárki részt vehet. A diákközgyűlés határozat képes, ha legalább az osztályok fele képviselteti magát. A diákközgyűlés egyszerű szavazattöbbséggel, nyílt szavazással dönt. A diákközgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni. V. A diákönkormányzattal kapcsolatos jogkörök Döntési jogkör: A diákönkormányzat döntési jogkörét csak a nevelőtestület véleményének kikérésével gyakorolhatja.

90

A nevelőtestület véleményét – a döntést igénylő ügyben – a diákönkormányzati ülés előtt legalább 15 nappal ki kell kérni. A nevelőtestület véleményezési jogával a diákönkormányzati ülés megkezdéséig, illetve magán az ülésen élhet. (A nevelőtestület véleménye a diákönkormányzat döntésére nézve nem kötelező.) A diákönkormányzat joga, hogy a) döntsön: - saját működéséről, - a működéshez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, - hatásköreinek gyakorlásáról, - egy tanítás nélküli munkanap programjáról - a diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint a tájékoztatási rendszer szerkesztősége tanuló vezetőjének, munkatársainak megbízásáról. b) dönthet: ­ munkatervének elfogadásáról, - tisztviselőinek megválasztásáról, - külső segítők felkéréséről, - szövetségekhez való csatlakozásról. A diákönkormányzat – amennyiben nem működik az intézményben iskolaszék – a szülői szervezettel együtt korlátozásokat állapíthat meg a ruházati és más felszerelések megvételével kapcsolatosan, a szülőre háruló kiadások tekintetében. Vélemény – nyilvánítási jogkör: A diákönkormányzat vélemény – nyilvánítási jogköre kiterjed az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésre, így különösen a következőkre: ­ a közoktatási intézmény  megszüntetésével,  átszervezésével,  feladatváltozásával,  nevének megállapításával,  költségvetésének meghatározásával és módosításával,  vezetőjének megbízásával és megbízatásának visszavonásával kapcsolatos – a végleges döntés meghozása előtt – döntések véleményezésére, ­ az intézmény minőségirányítási program véleményezésére, ­ a tanulók fegyelmi eljárása során hozott fegyelmi büntetésre, ­ a tanulói tankönyvtámogatás módjára, a tankönyvmegrendelés elkészítésére, ­ az intézmény munkatervéhez kapcsolódóan a tanulókat érintő programokra. 91

A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: ­ a tanulók többségét érintő kérdések meghozatalánál, ­ a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámoló elkészítéséhez, elfogadásához, ­ a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, ­ az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, ­ egyes intézményi ellátásokra való felvétel, illetve elhelyezés (lásd 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 31. § e) bekezdése) iránti kérelem elbírálása elveinek meghatározásához, ­ a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához, ­ a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához. Egyetértési jogkör: A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorolhat az alábbi esetekben akkor, ha az érinti a tanulókat is: ­ a házirend elfogadásakor és módosításkor, ­ az Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadásakor és módosításakor, jogszabályban meghatározott témakörökben, (pl.: a tankönyvtámogatás megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés helyi szabályozásának elkészítésekor), ­ a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor, ­ az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, ­ a közoktatási törvényben meghatározott maximális tanulói létszám túllépésének kezdeményezésekor, ­ az adatkezelési szabályzat elkészítésekor.

A kedvezményezési és javaslattételi jogkör: A diákönkormányzat – a fenntartó egyetértésével – kezdeményezheti ­ a tanítási hetek hat tanítási nappal történő megszervezését a közoktatási törvényben meghatározott feltételekkel, ­ a nevelőtestületi értekezlet összehívását. A diákönkormányzat javaslattételi jogköre kiterjed: ­ azokra a területekre, melyekre vonatkozóan vélemény – nyilvánítási jogkörrel rendelkezik. Egyéb jogkör: A diákönkormányzat további joga, hogy: ­ igénybe vegye pedagógusok, más felnőtt személyek segítségét, 92

­ a diákönkormányzat nevére érkezett küldeményeket bontatlanul megkapja, ­ az iskolaszék létrehozását kezdeményezze, ­ az iskolaszékbe – a diákönkormányzat tagjai közül, választás alapján – képviselőt küldjön, ­ az országos diákparlamentbe küldötteket válasszon és küldjön, ­ amennyiben az Intézménybe nem működik iskolaszék/kollégiumi szék, akkor  meghatározza azt a legmagasabb összeget, amelyet a nevelési – oktatási intézmény által szervezett programok megvalósulásánál nem lehet túllépni;  véleményezi az intézményben folyó hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározására vonatkozó döntési javaslatot;  egyetértési jogot gyakorol az első tanítási óra nyolc óránál legfeljebb negyvenöt perccel korábban való megkezdésére vonatkozó döntési javaslat kérdésében; - a nevelési – oktatási intézmény vezetője vele együttműködjön, - tájékoztatást kapjon a tankönyvtámogatással kapcsolatos felmérés eredményeiről A diákönkormányzat kötelessége, hogy - a jogkörébe tartozó ügyekben döntését legkésőbb az iktatástól (iktatás hiányában a kézhezvételtől) számított harmincadik napot követően első ülésen meghozza, - biztosítsa a tanulóknak a diákönkormányzat tevékenységében való közreműködés lehetősét. VI. Záró rendelkezések: Az SZMSZ érvényessége: - Elfogadásától számított maximum 1 évig érvényes. - Az SZMSZ-t minden évben a DÖK választás utáni két héten belül felül kell vizsgálni. - Az SZMSZ akkor érvényes, ha elfogadásának dátuma, a DÖK elnökének és a nevelőtestület képviselőjének aláírása, a diákönkormányzat neve és székhelye szerepel rajta.

93

4. sz. melléklet Szülői Szervezet SZMSZ

94

Szervezeti Működési Szabályzat

Szervezet neve: Kövy Sándor Általános Iskola Iskolai Szülői Szervezet /továbbiakban I. SZ. SZ/ A szervezet székhelye: 4181 Nádudvar Fő út 133. A szervezet tevékenységi köre: - Az iskolai szülői munkaközösség irányítása, a szülők képviselete - Kapcsolattartás az oktatási szervekkel a magasabb szintű tanulási szint fenntartása érdekében /döntési, véleményezési jog stb./ - Osztályszintű illetve iskolaszintű rendezvények szervezése, bonyolítása - Támogatni a kisebbségi kérdések megoldását - Gyermekek, szülők és a pedagógusok érdekeinek egyeztetése, javítása. A szülői szervezet jogkörei: - Véleményezési jogkör: A szülői szervezet véleményezési jogköre kiterjed az alábbiakra:  a munkaterv mellékletét képező nevelési év rendjének/illetve tanév helyi rendjének véleményezésére,  az intézményben szervezett hit- és vallásoktatás idejének és helyének véleményezésére,  a tankönyvtámogatás o módjának, o rendjének véleményezésére; valamint  a tankönyvmegrendelés véleményezésére (különös tekintettel a tankönyvek tömegére),  a fenntartó közoktatási intézmény o megszüntetésével, o átszervezésével o feladatváltozásával, o nevének megállapításával, o költségvetésének meghatározásával és módosításával, o vezetőjének megbízásával és megbízatásának visszavonásával kapcsolatos – a végleges döntés meghozása előtti – döntések véleményezésére.

95

- Egyetértési jogkör: A szülői szervezet egyetértési jogköre az alábbiakra terjed ki:  a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott következő témakörökre: o nevelési/pedagógiai program, o intézményi minőségirányítási program, o házirend;  az első tanítási óra legfeljebb negyvenöt perccel korábban való megkezdésre,  azon tankönyvek megrendelésére, melyek nem szerepelnek a tankönyvjegyzékben,  a tankönyv kölcsönzésével, elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével összefüggő kérdések SZMSZ-ben történő szabályozására,  a tankönyv – támogatási szerződés megkötésére. - Döntési jogkör: A szülői szervezet döntési jogköre:  saját működési szabályainak elfogadására,  munkatervének elfogadására,  tisztviselőinek megválasztására terjed ki. - Értékelési jogkör: A szülői szervezet értékelési jogköre:  a szülői szervezet évente értékeli a minőségirányítási program végrehajtását. - Kezdeményezési jogkör: A szülői szervezet kezdeményezési jogköre: a szülői szervezet kezdeményezheti:  a nevelőtestület összehívását (A kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt.),  az iskolaszék létrehozását. - Tájékoztatás kérés joga: A szülői szervezet joga, hogy  tájékoztatást kérjen a nevelési – oktatási intézmény vezetőjétől a gyermekek, tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben,  tájékoztatást kapjon a tankönyvtámogatással kapcsolatos felmérés eredményéről.

96

- Tanácskozási jog: A szülői szervezet joga, hogy  a gyermekek, tanulók nagyobb csoportját érintő kérdések körébe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője útján, tanácskozási joggal részt vegyen a nevelőtestület értekezletein. Tevékenység irányai: - Az I.SZ.SZ vezetőségét mindenkor a szülői munkaközösség választja. - Az iskolai szülői szervezet tagjai mindig a tanulók érdekeit kell, hogy képviseljék. - Tevékenységeikkel a szabadidő eltöltését és az ünnepek méltó szintre emelését kell elérniük. - Olyan célzott előadásokat kell szervezni, amelyek az iskola keretein belül nem adottak, de a gyerekek tudásának bővítését szolgálják és meg vannak a szülői oldalról a feltételek./ pl.: Különféle előadások szervezése./ - Feladatuk figyelemmel kísérni az iskola fejlődését és támogatni azt. - Szem előtt tartani a körülmények alakulását. - Minden törvényben adott lehetőséget kihasználni a véleménynyilvánításra a célok eléréséhez. Hiszen csak akkor van nagyobb lehetőség gyermekeink előtt a továbbtanulásban, ha adott minden eszköz a tanuláshoz, már itt az általános iskolában. I.SZ.SZ vezetőség: - elnök, - elnök helyettes, - titkár, - kibővítve az évfolyam felelősökkel 11fő. Az I.SZ.SZ irányítása: - Az elnök, a helyettes és a titkár feladata, - valamint kapcsolattartás az iskolával ill. oktatási szervekkel. Az I.SZ.SZ. évfolyam felelőseinek feladata: - Kapcsolattartás az I.SZ.SZ. és az évfolyamok szülői munkaközösségei között. Kapcsolattartás: - A vezetőség kéthavonta ülésezik iskolakezdéstől /szeptember első hete/ előzetes értesítés után. - Kivételes esetekben rendkívüli gyűlést kell összehívni /gyűlések szervezése akár évfolyamonként/. - Szülői értekezletet az I.SZ.SZ. is összehívhat szükség esetén.

97

Döntések: Az I.SZ.SZ.-ben felmerült, szavazásra bocsátott kérdések megszavazásához 50%+1 szavazat szükséges. A fent nem rögzített kérdésekben a okt. törv. megfelelő §-i az irányadók.

Nádudvar, 2006. október 30.

.............................................. elnök

............................................... titkár

............................................... igazgató

98

7. sz. melléklet Tanügyi záradékok

99

Az iskolák által alkalmazott záradékok Záradék 1. Felvéve [átvéve, a(z) …….számú határozattal áthelyezve]a(z) (iskola címe) …………iskolába. 1/A. Az első évfolyam követelményeit nem teljesítette, munkája előkészítőnek minősül, tanulmányait az első évfolyamon folytathatja. 2. A ………. számú fordítással hitelesített bizonyítvány alapján tanulmányait a(z) (betűvel) ………. évfolyamon folytathatja. 3. Felvette a(z) (iskola címe)…………..iskola. 4. Tanulmányait évfolyamismétléssel kezdheti meg, illetve osztályozó vizsga letételével folytathatja. 4/A. …………tantárgyból tanulmányait egyéni továbbhaladás szerint végzi. 4/B. Mentesítve ……..tantárgyból az értékelés és minősítés alól. 4/C. …….tantárgy ……évfolyamainak követelményeit egy tanévben teljesítette a következők szerint….. 5. Egyes tantárgyak tanórai látogatása alól az 19…/…tanévben felmentve ………….miatt Kiegészülhet: osztályozó vizsgát köteles tenni 6. Tanulmányait a szülő kérésére (szakértői vélemény alapján) magántanulóként folytatja. 7. Mentesítve a(z) [a tantárgy(ak) neve] …………tantárgy tanulása alól. Megjegyzés: A törzslapra be kell jegyezni a mentesítés okát is. 8. Tanulmányi idejének megrövidítése miatt a(z) ……évfolyam tantárgyából osztályozó vizsgát köteles tenni. 9. A(z) évfolyamra megállapított tantervi követelményeket a tanulmányi idő megrövidítésével teljesítette. 10. A(z) ………….tantárgy óráinak látogatása alól felmentve ………..-tól …………….ig. Kiegészülhet: Osztályozó vizsgát köteles tenni. 100

Dokumentumok Bn., N, Tl., B. Bn., N, Tl., B.

Bn., Tl.

Bn., Tl., N. Bn., Tl., N. N., Tl., B. N., Tl., B. N., Tl., B. N., Tl., B.

N.,Tl. N., Tl., B.

N., Tl.

N., Tl., B.

N.

Záradék 11. Mulasztása miatt nem osztályozható, a nevelőtestület határozata értelmében osztályozó vizsgát tehet. 12. A nevelőtestület határozata: a (betűvel) ………..évfolyamba léphet, vagy A nevelőtestület határozata: iskolai tanulmányait befejezte, tanulmányait ….évfolyamon folytathatja. 13. A tanuló az ……évfolyam követelményeit egy tanítási évnél hosszabb ideig ……hónap alatt teljesítette. 14. A(z) …………..tantárgyból javítóvizsgát tehet. A javítóvizsgán …………tantárgyból ………….. osztályzatot kapott ……évfolyamba léphet. 15. A …..évfolyam követelményeit nem teljesítette, az évfolyamot megismételheti 15/A. Az …………évfolyamot a Ktv. 72 §-ának (4) bekezdésében foglaltak alapján megismételte. 16. A javítóvizsgán ……. tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott Évfolyamot ismételni köteles. 17. A(z) ……………tantárgyból ……-án osztályozó vizsgát tett. 18. Osztályozó vizsgát tett 19. A(z) …….tantárgy alól ……..okokból felmentve. 20. A(z) …….tanóra alól ……… okokból felmentve. 21. Az osztályozó (beszámoltató, különbözeti, javító) vizsga letételére ……ig halasztást kapott. 22. Az osztályozó (javító-) vizsgát engedéllyel a(z) ……iskolában független vizsgabizottság előtt tette le. 23. A(z) ……..szakképesítés évfolyamán folytatja tanulmányait. 24. Tanulmányait …………okból megszakította, a tanulói jogviszonya ……….ig szünetel. 25. A tanuló jogviszonya a) kimaradással, b) ……..óra igazolatlan mulasztása miatt, c) egészségügyi alkalmasság miatt, d) térítési díj, tandíj fizetési hátralék miatt, e) ………….iskolába való átvétel miatt megszűnt, a létszámból törölve 26. …………fegyelmező intézkedésben részesült

101

Dokumentumok N., Tl. N., Tl., B.

N.,Tl.

N., Tl., B. Tl., B. N., Tl., B.

Tl., B. N., Tl. Tl., B. Tl., B. Tl., B. Tl., B. Tl., B.

N., Tl., B. Bn., Tl.

Bn., Tl., B., N. N.

Záradék 27. ………fegyelmi büntetésben részesült. A büntetés végrehajtása …. …..ig felfüggesztve. 28. Tanköteles tanuló igazolatlan mulasztás esetén a) A tanuló ……..óra igazolatlan mulasztása miatt a szülőt felszólítottam. b) A tanuló ismételt ……óra igazolatlan mulasztása miatt a szülő ellen szabálysértési eljárást kezdeményeztem. Az a) pontban foglaltak- at nem kell bejegyezni a Bn. És Tl. dokumentumokra 29. Tankötelezettség megszűnt. 30. A ……..szót (szavakat) osztályzato(ka)t ….-ra helyesbítettem. 31. A bizonyítvány …… lapját téves bejegyzés miatt érvénytelenítettem. 32. Ezt a póttörzslapot a(z) ……..következtében elvesztett (megsemmisült) eredeti helyett …..adatai (adatok) alapján állítottam ki. 33. Ezt a bizonyítványmásodlatot az elveszett (megsemmisült) eredeti helyett ……adatai (adatok) alapján állítottam ki. 33/A. A bizonyítványt …kérelmére a …..számú bizonyítvány alapján téves bejegyzés miatt állítottam ki. 34. Pótbizonyítvány. Igazolom, hogy név ………….., anyja neve …………………………a(z) …………..iskola ………………….szak (szakmai, speciális osztály, két tanítási nyelvű osztály, tagozat) ………évfolyamát a(z) tanévben eredményesen elvégezte. 35. Az iskola a tanulmányi eredmények bejegyzéséhez, a kiemelkedő tanulmányi eredmények elismeréséhez, a felvételi vizsga eredményeinek bejegyzéséhez …..vizsga eredményének befejezéséhez vagy egyéb, a záradékok között nem szereplő, a tanulóval kapcsolatos közlés dokumentálásához a záradékokat megfelelően alkalmazhatja, illetve megfelelően záradékot alakíthat ki. 36. Érettségi vizsgát tehet. 37. Gyakorlati képzésről mulasztását …………….tól ……….ig pótolhatja

102

Dokumentumok

Bn., Tl., N.

Bn. Tl., B. B. Pót. Tl.

Pót. Tl.

Tl., B.

Pót. B.

Tl., B. Tl., B., N.

38. 39. 40.

Záradék Beírtam a …………….iskola első osztályába. Ezt a haladási naplót …….tanítási nappal (órával) lezártam. Ezt az osztályozó naplót …..azaz …….(betűvel) osztályozott tanulóval lezártam.

Alkalmazott rövidítések: Bn. Beírási napló N. Osztálynapló Tl. Törzslap B. Bizonyítvány

103

Dokumentumok N. N.

8. sz. melléklet Kövy emlékérem, évfolyam legjobb tanulói cím elnyerésének szabályzata

104

A tanulók jutalmazásának elvei és formái A tanulmányi munka és a sport terén kiemelkedő teljesítményt nyújtók és a közösségért dolgozók elismerésben részesülnek. A jutalmazás elvei: 1. A tanulók jutalmazásánál az elért tanulmányi eredményekre, a közösség érdekében kifejtett tevékenységre, magatartásra, szorgalomra az iskola hírnevét öregbítő eredményekre kell figyelemmel lenni. 2. Ezen kívül jutalmazzuk azt a tanulót, aki:  Eredményes kulturális tevékenységet folytat.  Kimagasló sportteljesítményt ér el.  A közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet vagy kiváló eredménnyel záruló együttes munkát végzett.  Bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének növeléséhez, színvonalas iskolán kívüli versenyen, vetélkedőn vesz részt. 3. A tanuló az év közbeni tanulmányi eredményét, magatartását és szorgalmát az osztályfőnök havonként értékeli. 4. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A jutalmazás formái: Az iskolában tanév közben elismerésként dicséretek adhatók: - Szóbeli dicséretek mellett a következő írásos dicséretek adhatók, melyeket a tájékoztató füzetbe és az osztálynaplóba be kell jegyezni. 1. Tanév közben adható: a. osztályfőnöki dicséret:  adható az osztályközösségben végzett jelentős teljesítményért (pl. farsang szervezése, fenyőünnepség stb.)  ha a tanuló iskolai, városi, egyéni versenyeken 1-3. helyezést ért el, amennyiben a tanulmányi versenyeken legalább a maximum pontszám 80 %-át teljesítette.  nem mindennapi tevékenységsorozat végzéséért.

105

b. szaktanári dicséret: - egyenrangú az osztályfőnöki dicsérettel. Adható annak a tanulónak:  aki egyes tantárgyakból hosszabb ideig nyújtott kimagasló teljesítményt,  illetve tantárgyi versenyeken való részvételért vagy csoportos versenyeken elért 1-3. helyezésért, amennyiben a tanulmányi versenyeken legalább a maximum pontszám 80 %-át teljesítette. c. napközis nevelői dicséret:  egyenrangú az osztályfőnöki és a szaktanári dicsérettel  adható annak a tanulónak, aki:  mint magatartásával, szorgalmával kiemelkedő csoporton belüli munkát végez  napközis csoportban kulturális-sporttevékenység szervezésében kiemelkedő teljesítményt nyújt.

d. igazgatói dicséretet: kaphat az a tanuló:  aki iskolán kívül rendezett megyei, országos tanulmányi, kulturális versenyeken megyei 1-6. helyezést, országos versenyeken 1-12. helyezést ért el. Sportversenyeken megyei 1-3. helyezést, országos versenyeken 1-8. helyezést ért el.  aki 3 szaktanári vagy osztályfőnöki vagy napközis nevelői dicsérettel rendelkezik, igazgatói dicséreteket kerül felterjesztése, az így kapott dicséreteket év végén válthatják igazgatói dicséretté, amely a bizonyítvány kiadásával kerül átadásra. e. általános nevelőtestületi dicséret: - annak a tanulónak adható, akinek magatartása és szorgalma példás. Tanulmányi eredménye 4,75 felett van és rendelkezik legalább egy igazgatói dicsérettel. Tanulmányi verseny támogatására lehet felterjeszteni azon tanulókat, akik jó tanulmányi eredménnyel rendelkeznek, magatartása és közösségi munkája kifogástalan (hátrányos helyzete miatt) nem tud részt venni versenyeken. Osztályközösségenként csak két tanuló egy versenytámogatásra lehet jogosult. Megítéléséről az osztályfőnök dönthet.

106

2. Év végén adható dicséretek: a. Oklevél:  Oklevél formájában jutalmazzuk azon tanulókat, akiknek az év végén 4,51 vagy feletti átlag eredményt értek el.  Kiemelkedő, egyenletes tanulmányi munkát végzett, szorgalmával, magatartásával kitűnt társai közül vagy legtöbbet fejlődött. b. Dicsérő vagy elismerő oklevéllel illetve tárgyjutalommal lehet jutalmazni azt a tanulót,  aki az év végi osztályzata alapján jeles vagy kitűnő eredményt ért el  megyei és országos tanulmányi és sportversenyeken vett részt. c. Az iskola névadójának arcképét ábrázoló Kövy emlékérem jár annak a tanulónak, aki nyolc éven keresztül  kiváló tanulmányi eredményt ért el, tanulmányi átlaga legalább 4,75 volt,  magatartása, szorgalma példás volt,  gyarapította, gazdagította az iskola hírnevét megyei vagy országos versenyeken vett részt. A tanuló felterjesztési javaslatát a nyolcadikos osztályfőnökök teszik meg, az emlékérem odaítéléséről a nevelőtestület az osztályozó értekezleten dönt. d. „Az évfolyam legjobb tanulója” címért Pályázhat: Kövy Sándor Általános Iskola 2-8. évfolyamon tanuló diákja. Nevezés: Az évfolyam legjobb tanulója cím pályázat útján nyerhető el. Minden évben az igazgató nyilvánosan hirdeti meg. A tanulóknak a pályázati anyagot minden évben május 31-ig kell leadni az iskolai kuratóriumnak. Az iskolai kuratórium tagjai a mindenkori évfolyamfelelősökből tevődik össze. A kuratórium a cím odaítéléséről a tanév utolsó tanítási napjáig dönt. Értékelési szempontok:  magatartása és szorgalma példás, s ezt osztályfőnöke néhány soros jellemzése alátámasztja,  az iskolai könyvtár tagja,

107

 humán és reál tantárgyakból jeles osztályzattal rendelkezik (készség tantárgyak nem számítanak be az értékelésbe )  tanulmányi versenyeken aktívan részt vett.  Legalább két tantárgyból szaktanári dicsérettel rendelkezik  Sikeres pályázati elbírálás során vállalja, hogy saját iskolai épületében fát ület a Fák madarak napján. Az értékelésnél a következő ponttáblázat alapján összesítjük az eredményeket: Versenyek iskolai városi megyei országos

I. 3 6 12 24

II. 2 4 10 22

Elért helyezés III. IV. V. VI. VII. VIII IX. X. XI. XII. 1 2 8 6 4 2 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2

Azonos pontszám esetén az országos verseny eredményeit vesszük figyelembe, ha ez nincs, akkor a megyeit. Díjazás: „Az évfolyam legjobb tanulója” elnevezésű díszoklevél. Minden évfolyamon csak egy cím adható ki. Díj átadására a tanévzáró ünnepségen kerül sor. A felsorolt dicséretek, jutalmak átadására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A jutalmak odaítéléséről az erre jogosult nevelő (szaktanár, napközis nevelő, stb.) dönt. A dicséretet írásba kell foglalni és az a szülő tudomására kell hozni, illetve az osztálynapló megjegyzés rovatába be kell jegyezni. Az általános nevelőtestületi dicséret az anyakönyvbe és a bizonyítványba is bejegyzésre kerül. Az a tanuló, akinek intézmény szinten is kiemelkedő a teljesítménye (tanulmányi és kulturális versenyek győztesei, az iskoláért végzett kiemelkedő társadalmi munka … stb. ) Jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át az intézmény vezetőjétől.

108

9.sz. melléklet Házirend

109

KÖVY SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA

HÁZIRENDJE

2007.

110

Házirend Iskolánk neve: Kövy Sándor Általános Iskola Címe: 4181 Nádudvar, Fő út 133. Tel./fax: 06-54-480-255

I. 1. A házirend hatálya 1.1 Jelen házirend a Kövy Sándor Általános Iskolába járó tanulókra vonatkozik. A házirend szabályozza a tanulóifjúság tanítási idő alatti és tanításon kívüli tevékenységének rendjét, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. A házirend célja: meghatározza a tanulók jogait és kötelességeit az iskolában, az iskola által szervezett programokon és a tanulók iskolai tevékenységével kapcsolatosan. Mindenki érdeke a házirend betartása: a házirend előírásait be kell tartani az iskolába járó tanulónak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak. 1.2 A házirendet az iskola nevelőtestülete fogadta el az iskolaszék és a diákönkormányzat egyetértésével.

2. A házirend elfogadásának és módosításának szabályai: 2.1 A házirend tervezetét a nevelők, a diákok és a szülők javaslatainak figyelembevételével az iskola igazgatója készíti el. 2.2 A házirend tervezetét megvitatják az iskola tanulóközösségei (osztályok, diákkörök, szakkörök, stb.) és véleményüket küldötteik útján eljuttatják az iskolai diákönkormányzat vezetőségéhez. A diákönkormányzat vezetősége a véleményeket összesíti és megtárgyalja az iskolaigazgatójával. 2.3 Az iskola igazgatója a tanulók véleményének figyelembevételével elkészíti a házirend végleges tervezetét. Ezt a tervezetet véleményezi az iskolaszék és a diákönkormányzat vezetősége. Egyetértésük esetén a házirendet az iskola nevelőtestülete fogadja el, majd Nádudvar Város Önkormányzatának képviselőtestülete hagyja jóvá. 2.4 Az érvényben lévő házirend nem jogszabályok miatti módosítását kezdeményezheti: - az iskola igazgatója - a nevelőtestület

111

- az iskolaszék - a diákönkormányzat iskolai vezetősége. 2.5 A házirend módosítását az 1 – 4. pontokban leírt módon kell végrehajtani.

3. A házirend nyilvánossága 3.1 A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. 3.2 A házirend egy-egy példánya megtekinthető:  az iskola könyvtárában;  az iskola igazgatójánál;  az osztályfőnököknél;  a diákönkormányzatot segítő nevelőnél,  az iskolaszék elnökénél;  az iskolai szülői szervezet (közösség) vezetőjénél. 3.3 A házirend egy példányát – a közoktatási törvény előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. 3.4. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell:  a tanulókat osztályfőnöki órán;  a szülőket szülői értekezleten. 3.5 A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük:  a tanulókkal osztályfőnöki órán;  a szülőkkel szülői értekezleten. 3.6 A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – előre egyeztetett időpontban.

112

4. A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása 4.1 A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról:  az iskola igazgatója o az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén legalább kéthavonta, o a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal,  az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják. 4.2 A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és a tájékoztató füzeten (ellenőrző könyvön) keresztül írásban tájékoztatják. 4.3 A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak. 4.4 A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. 4.5 A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról  az iskola igazgatója o a szülői szervezet munkaközösség választmányi ülésén minden év elején,  az osztályfőnökök: o az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják. 4.6 A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják:  szóban: o a családlátogatásokon, o a szülői értekezleteken, o a nevelők fogadó óráin, o a nyílt tanítási napokon,  írásban a tájékoztató füzetben (ellenőrző könyvben), valamint az első-negyedik évfolyamon a félévi és a tanév végi szöveges értékelő lapokon. 4.7 A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza.

113

4.8 A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak. 4.9 A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel vagy az iskolaszékkel.

II. A tanulók jogai: - Jogom, hogy:  Képességeimnek, érdeklődésemnek, adottságaimnak megfelelő oktatásban részesüljek.  Jogom, hogy tudásomról független vizsgabizottság előtt adjak számot. A tanuló - kiskorú tanuló szülője aláírásával - a félévi, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig, a Vhr. 20.§(6.) bekezdésében meghatározott esetben az engedély megadását követő három napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni.  Jogom, hogy hozzájussak a jogaim gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassanak a jogaim gyakorlásához szükséges eljárásokról.  Előzetes egyeztetés után (vagy: az iskola igazgatójának engedélye alapján) társaimmal, vagy egyénileg az idevonatkozó előírások szerint használjam az iskola létesítményeit, helységeit, felszerelését, felnőtt felügyelete mellett.  Évente egy alkalommal rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljek, mely tevékenységet a gyermekorvos és a védőnők látnak el.  Nemzeti, etnikai hovatartozásomnak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljek. (Kt. szerint, ha az iskola létszámának 20%- át meghaladja) 114

 Vallási, világnézeti meggyőződésemet tiszteletben tartsák.  Szorgalmi időszakban életkoromtól függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményeihez fordulhassak segítségért, kérésemmel az osztályfőnökhöz fordulok. (Nevelési tanácsadó, gyógypedagógiai szakértői bizottság)  Igénybe vehetem gyermek – és ifjúságvédelmet ellátó családpedagógus segítségét.  Nevelési intézményben, a család anyagi helyzetétől függően kérelmemre ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljek.(Kérelmemet az ifjúságvédelmi felelőshöz nyújthatom be.)  Tiszteletben tartsák emberi méltóságomat. - Részvételi jogom, hogy:  hogy részt vegyek térítési díj ellenében kirándulásokon, versenyeken, vetélkedőkön.  részt vehessek az iskolai tanulóközösségek foglalkozásain, az iskola által szervezett programokon, rendezvényeken, versenyeken.

 napköziotthoni, tanulószobai ellátásban részesüljek.  részt vegyek a diákkörök munkájában és kezdeményezzem azok létrehozását, tagja legyek iskolai, művelődési, sport és más köröknek.  igénybe vegyem és az előírásnak megfelelően kezeljem a rám bízott és az iskolában rendelkezésemre álló eszközöket, az iskola létesítményeit (könyvtár, sportcsarnok, stb. ) - Véleménynyilvánítási jogom, hogy  szervezett formában kérdőívek, elégedettségi tesztek alapján véleményt mondjak az engem nevelő- oktató pedagógusok munkájáról és az őt érintőkérdésekről. 115

 véleményt mondhassak és javaslatot tehessek a tanulókkal összefüggő kérdésekkel kapcsolatban.

- Tájékozódási jogom, hogy  tájékozódjak tanulmányaim előmeneteléről, érdemjegyeimről, tanulmányi munkám értékelésével összefüggő kérdésekről.  megismerjem az iskola pedagógiai programját, a helyi tanterv követelményeit, melyet az iskolai könyvtárban megtekinthetek. - Választójogom  válasszak, illetve megválasztható legyek a diákönkormányzat tisztségviselőjének, valamint minden egyéb tanulóközösségi tisztségre.  választhassak a választható tantárgyak, foglalkozások közül (szakkörök, tanórán kívüli foglalkozások közül stb.) igazgató felhívása alapján május 10-ig. - Kezdeményezési jogom  kezdeményezhessem diákönkormányzat vagy diákkör létrehozását.  saját iskolám életével összefüggő kiadások mérsékléséhez államilag szabályozott szociális segélyt, támogatást kapjak, ha ezt családi helyzetem indokolttá teszi. Problémáimmal az osztályfőnökhöz fordulhassak.  egyéni ügyeimmel tanáraimhoz, osztályfőnökömhöz, vagy az igazgatósághoz forduljak.  vitás ügyekbe, problémás esetekben segítséget kérhessek az osztályfőnökömtől, vagy az iskola igazgatóságától, valamint, hogy ezekre a kérdésekre érdemi választ kapjak.

116

III. A tanuló kötelessége: - Kötelességem, hogy  eleget tegyek – rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeimnek megfelelően tanulmányi kötelezettségemnek.  ismerjem és betartsam az iskola házirendjét  részt vegyek a kötelező és választott foglalkozásokon.  úgy éljek jogaimmal, hogy azzal mások és az iskola közösségének érdekeit ne sértsem, valamint mást ne akadályozzak jogainak gyakorlásában.  hogy tiszteletben tartsam az intézmény vezetőit, pedagógusait, más alkalmazottait valamint tanulótársaimat.  tanuljak szorgalmasan, és képességeimnek megfelelő tanulmányi eredményt érjek el.  becsengetés után 7.45 –től, illetve a szünetek végét jelző csengőszótól köteles vagyok a tanteremben tartózkodni.  a mobil telefont tanítási óra előtt köteles vagyok kikapcsolni, tudomásul veszem, hogy az eltűnéséért az intézmény nem vállal felelősséget.  figyelmesen, fegyelmezetten és tevékenyen vegyek részt a tanítási órákon.

A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok Kötelességem:  vigyázzak az iskola felszerelésére, berendezéseire, az okozott kárt megtérítsem, óvjam környezetemet.

117

 a tanítási órákhoz szükséges taneszközöket, felszerelést és ellenőrző könyvet, mindig hozzam magammal.  óvjam magam és társaim egészségét és testi épségét, tartsam be a közlekedési a balesetvédelmi és tűzrendszeri szabályokat.  ha az ellenőrzőmbe beírás történt köteles vagyok szüleimnek megmutatni és aláíratni, két napon belül.  a rongálást és a balesetet azonnal jelentsem az ügyeletes tanárnak.  az iskola területére csak oktatást szolgáló eszközöket, felszereléseket szabad hozni. Indokolatlanul sok pénzt, ékszert vagy értékes használati tárgyakat, rágógumit nem hozhatok magammal. Egyébként az értékekért az iskola semmilyen felelősséget nem vállal.  tartsam be a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások, és az iskolához tartozó területek használati rendjét.

A tanulói kötelességem, hogy:  elsajátítsam és alkalmazzam az egészséget és a biztonságot védő ismereteket;  betartsam, és igyekezzem társaimmal is betartatni az osztályfőnökünktől, illetve a nevelőiktől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat;  azonnal jelentsem az iskola valamelyik dolgozójának, ha saját magam, társaim vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlelek;  megismerjem az épület kiürítési tervét, és részt vegyek annak évenkénti gyakorlatában;  rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan 118

betartsam az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat.

A testnevelési órákra, edzésekre vonatkozó külön szabályok:

(a

sportfoglalkozásokra)

 a tanuló a tornateremben felügyeletével tartózkodhat;

csak

pedagógus

 a sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést (pl.: tornacipő, edzőcipő, póló, trikó, tornanadrág, tornadressz, melegítő) kell viselniük;  a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót.  a tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben iskolaorvos és iskolai védőnő biztosítja.  az iskola épületében dohányozni csak felnőtt, nagykorú személyeknek a kijelölt helyen lehet. A dohányzóhelyeket az iskola igazgatója jelöli ki.

IV. Az iskola munkarendje: A tanév kezdetét és befejezését az oktatási miniszter a tanév rendjében szabályozza. - Az iskola épülete munkanapokon 7.15 -től 18.00 óráig tart nyitva. - Az ügyeletes tanárok és tanulók 7.15 -kor érkeznek. - A tanítás 8.00 órakor kezdődik, a tanulóknak az iskolába 7.45 órára kell megérkezniük. - A tanítási órák és a délutáni foglalkozások 45 percesek, a napközis foglalkozások 60 percesek.

119

- Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő:

1. 2. 3. 4. 5. 6.

óra óra óra óra óra óra

8.00 - 8.45 9.00 - 9.45 10.05 - 10.50 11.00 - 11.45 11.55 - 12.40 12.50 - 13.35

15 perces szünet 20 perces szünet 10 perces szünet 10 perces szünet 10 perces szünet

- Igazgatói intézkedésre szükség esetén (iskolai rendezvények) rövidített órák és csökkentett időtartamú szünetek is tarthatók - A tanórán kívüli foglalkozások délután 14 óra és 18 óra között kerülnek megszervezésre. - A tanuló a tanítási órák idején csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére az osztályfőnöke, vagy a részére órát tartó szaktanár engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. - Az óraközi szünetek a tanulók az ügyeletes nevelők utasítása szerint az osztályteremben, a folyósokon, vagy az udvaron töltik a kultúrált magatartás szabályait megtartva. - A tanítási óra kezdetén a tanulóknak az osztályterembe kell menniük és ott fegyelmezetten kell várniuk a nevelőt.

A tanulók tantárgyválasztása  Az iskola helyi tanterve a tanulók számára az alábbi választható (nem kötelező) tantárgyak tanulását biztosítja: o 1-4. évfolyamon: matematika, informatika, természetismeret és felzárkóztató foglalkozás, o 5-8. évfolyamon: matematika, informatika, természetismeret, fizika, kémia, természetismeret, idegen nyelv, anyanyelv, mozgókép ismeret és egészségtan tantárgyak tanulását.  Az iskola igazgatója minden tanév áprilisában az osztályfőnökök közreműködésével szülői értekezleteken, illetve osztályfőnöki órákon

120

értesíti a szülőket és a tanulókat a következő tanévben választható tantárgyakról, az azt tanító nevelőkről.  Kiskorú tanuló esetén a szülő, a tizennegyedik életévét betöltött tanuló esetén a szülő és a tanuló közösen minden év május 20-ig írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az osztályfőnöknek.  Az iskolába újonnan beiratkozó tanuló, illetve a szülő a beiratkozáskor írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az iskola igazgatójának.  A tanuló, illetve a szülő az adott tanév kezdetéig az igazgató engedélyével  írásban módosíthatja a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését.

A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében  Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni.  Az iskola helyiségeinek használói felelősek:  az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,  az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,  a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,  az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.  Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon.  Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek:  osztályonként két-két hetes,  folyosói (udvari) tanulói ügyeletesek,  tantárgyi felelősök.  A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki. A hetesek feladatai:  gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről a tanórákra (tiszta 121

     

tábla, kréta stb. az órát tartó nevelő utasításai szerint); a szünetben a termet kiszellőztetik; a szünetben a tanulókat az udvarra kiküldik; az óra kezdetén a nevelő megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik, az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat, ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg a tanterembe, értesítik az igazgatóságot, az óra végén a táblát letörlik, és ellenőrzik a tanterem rendjét, tisztaságát.

 Az egyes tanítási órákon – a tanulók önkéntes jelentkezése alapján – különféle tantárgyi felelősök segítik a tanórai munka lebonyolítását, a tanulók felszerelésének és házi feladatának ellenőrzését, az órához szükséges eszközök biztosítását. Ilyen tantárgyi felelős lehet: leckefelelős, szertáros, térképfelelős stb.  Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük. A tanórán kívüli iskolai rendezvényekért felelős tanulóközösségeket az iskolai munkaterv tartalmazza.

V. Iskolai helységek, szaktantermek használata: 1. Számítástechnika szaktanterem használata  a számítástechnika tanterem lehetőséget biztosít arra, hogy a tanulók tanóra keretein belül, továbbá választott fakultáció keretében elsajátítsák a számítógép kezelését, használatát. A hét adott napjain tanári felügyelet mellett felkészülhessek ismereteik segítségével más órákra. /pl.: szöveges dokumentumok készítése, anyaggyűjtés, számítástechnikai ismeretek gyakorlása/,  számítástechnika tantermeket csak szaktanár felügyelete mellett használhatók.  gyakorlásnál a tanuló vállalja a felelősséget a munkájáért /pl.: térítéses anyag letöltése az Internetről, a tanulónak a felmerülő költségeket fizetnie kell/. 122

 a tanuló köteles az etikai szabályokat betartani, más tanuló adataival vissza nem élhet, továbbá idegen programokat nem telepíthet, másolhat illegálisan.  szándékos rongálás kártérítést von maga után.  az utasítások be nem tartása miatt bekövetkező hibák is a tanulót terhelik.  szünetben a számítógépek használata, csak tanári engedéllyel és tanár jelenlétében megengedett.

2. Az iskolai könyvtár működési rendje: Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanulók számára egy - egy tanévre kikölcsönöz. Az iskolai könyvtár vezetője rendszeres kapcsolatot tart fenn az alábbi könyvtárakkal: - Városi Könyvtár, Nádudvar, Ady tér 10. - Hajdú - Bihar Megyei Pedagógiai Intézet könyvtára, Debrecen, Monti ezredes u. 1-7. Az iskola könyvtárgyűjteményének gyarapítása az SZMSZ mellékletben található gyűjtőköri szabályzat alapján a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembevételével történik. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói és tanulói. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól.

123

Az iskolai könyvtár szolgáltatásai: - Tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól - Tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása - A könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása - Könyvtári dokumentumok kölcsönzése - Számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása - Tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól - Fénymásolás (Nem oktatási célt szolgáló másolások esetén térítési díjat kell fizetni. A térítési díjat a könyvtár helyiségében ki kell függeszteni.) Az iskolai könyvtár, tanítási napokon 8.00 órától 15.00 óráig tart nyitva. Az iskolai könyvtár dokumentumait (a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) 3 hét időtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idő két alkalommal meghosszabbítható. Az iskolai könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők: -

Kézikönyvek, Számítógépes szoftverek, Videokazetták, Hangkazetták, Újságok, folyóiratok.

A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan vagy szándékos károkozás esetén, illetve, ha a kölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, kártérítésre kötelezhető. A kártérítés mértékéről a tanulót beiratkozáskor kell tájékoztatni.

124

3. Tornacsarnok és terem használati rendje:  A tornacsarnokba / terem / való bejutás, a lehetőségeket figyelembe véve minden tanulónak alapvető joga.  Sportolás céljából tanulóink a helységeket térítésmentesen használhatják mind a tanórai, mind pedig a tanórán kívüli foglalkozások időszakában.  A tornacsarnok / terem / foglakozási, foglalkoztatási beosztásának elkészítéséért a mindenkori testnevelő DSK elnök a felelős.  A beosztott foglakozások időpontjától eltérni csak az érintett foglalkozást vezető belegyezésével lehetséges.  A foglalkozásokon a tanulók csak tornacipőben és sportfelszerelésben használhatják a helységet.  A szándékosan okozott kárért a tanuló szülője kártérítési felelősséggel tartozik.  A tornacsarnok / terem / és az öltözők helységeiben a tanulók csak nevelői, edzői felügyelet mellett tartózkodhatnak.  Az öltözők rendjéért, annak a foglalkoztatások alatti zárva tartásáért a mindenkor érintett nevelő, edző a felelős.  Az öltözőkben elhelyezett értékekért az iskola nem vállal felelősséget.  A tornacsarnokot bérbe adni, csak abban az esetben lehet, ha az nem sérti az iskolai sport és egyéb rendezvények rendjét.

125

VI.

A tanulók közösségei: - Diákönkormányzat:  a diákönkormányzat alulról építkező közösségi szervezet. Tagja 3-8. osztály 2 - 2 tagjából áll.  a diákönkormányzat vezetősége 8 főből áll, melybe minden érintett évfolyam 1 - 1 képviselőt delegál, ezen felül vezetőt és titkárt választ.  a diáktanács havonta ülésezik, de szükség esetén bármikor összehívható.  a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni, a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdéseknél. A véleményezési jogot az iskolai diákönkormányzat gyakorolja.  a diákönkormányzatnak a diákokat érintő kérdésekre vonatkozóan véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos kérdésekben: a) a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál (pl.: iskolai rendezvények) b) a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához. c) a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez (pl.: Apáczai - díj odaítélése). d) az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához. e) a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához (pl.: választható tantárgyak megválasztása). f) a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához.

126

 A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben: a) a jogszabályban meghatározott ügyekben az iskola szervezeti és működési szabályzata megalkotásakor és módosításakor. b) a tanuló szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor. c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor. d) a házirend elfogadásakor.  A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak a nevelőtestület véleményének meghallgatásával: a) saját közösségi életük megszervezésében, b) tisztségviselők megválasztásában, c) a diákönkormányzati képviselő megválasztásában.

Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése  Az iskola pedagógiai programja alapján a térítési díj és a tandíj ellenében folyó oktatást minden tanév elején az iskola munkaterve határozza meg.  Az oktatási törvény előírásai alapján, az iskola fenntartója által megállapított szabályok szerint az oktatással összefüggő térítési díjak és tandíjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola igazgatója dönt. A döntés előtt kikéri az iskolaszék, a nevelőtestület és a szülői munkaközösség véleményét.  Az étkezési térítési díjakat havonta előre, minden hó 15. napjáig átutalási postautalványon, csekken kell befizetni.  Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre előre befizetett díjat túlfizetésként a következő hónapra elszámolja, vagy ha ez nem lehetséges a szülő részére postai úton visszajuttatja, ha az étkezést a szülő vagy a tanuló, 127

aznap reggel fél 8-ig az intézmény élelmezésvezetőjénél vagy napközis csoportvezetőnél lemondja.

A napközi otthonra és a tanulószobára vonatkozó szabályok  Napközi otthon, tanulószoba. A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, – ha a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az első- ötödik évfolyamon napközi otthon, az ötödik-nyolcadik évfolyamon tanulószoba működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon – igény esetén – összevont napközis csoport üzemel, ha ezt olyan tanulók szülei igénylik, akiknek otthoni felügyelete nem megoldott.  A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra történő felvétel a szülő kérésére történik.  A napközi otthonba tanévenként előre minden év májusában, illetve első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését.  A tanulószobai foglalkozásra a tanév elején lehet jelentkezni. Indokolt esetben a tanuló tanulószobai felvétele tanév közben is lehetséges.  Az iskola a napközi otthonba és a tanulószobára minden hátrányos helyzetű, valamint felügyeletre szoruló tanulót felvesz.  Amennyiben a napközis vagy tanulószobai csoportok létszáma meghaladná a közoktatási törvényben előírt létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók,  akiknek mindkét szülője dolgozik,  akik állami gondozottak,  akik nehéz szociális körülmények között élnek.  A napközi otthon működésének időtartama megegyezik a tanévvel.  A napközis foglalkozásokat oly módon kell megszervezni, hogy a szülők igényei szerint eleget tudjon tenni az iskola felkészítéssel és a gyermek napközbeni ellátásával, tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 17. 00 óráig tart.

128

 Ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások közé tartozik a napközis foglalkozás, ahol az igénybe vett étkeztetésért jogszabályban meghatározottak szerint térítési díjat kell fizetni.  A tanítás nélküli munkanapokon a csoportok összevonhatók. A csoportlétszám alsó határa, amelytől kötelező napközis ügyelet biztosítása 10 fő.  Szorgalmi időn kívül téli szünet, tavaszi szünet stb. is megszervezzük a tanuló felügyeletét, foglalkozását a szülő írásbeli kérelme alapján, amennyiben a jelentkezettek létszáma a 15 főt meghaladja.  A tanulók foglakoztatása a szorgalmi időben hétfőtől csütörtökig 11.45 órától 17.00 óráig; pénteken 11.45 órától 16 óráig tart.  A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. A szülőnek a betegség vagy más rendkívüli ok miatt történő hiányzás első napján értesíteni kell a napközis nevelőt, valamint az intézmény élelmezésvezetőjét, aznap reggel fél 8-ig. Ennek elmulasztása esetén köteles a szülő, a mindennapra eső térítési díjat kifizetni.  A napközis nevelő biztosítja a tanulói számára a tanórán kívüli foglalkozásokon (énekkar, szakkörök stb.) való részvételt. Ezeken a napokon a szülő gondoskodik a házi feladat ellenőrzéséről.  A napközis csoportok kialakult rendszer alapján működnek. Ebédeltetés után a tanulók szabadidős foglalkozásokon vehetnek részt.  A napközis csoportok foglakoztatási rendje a szabad foglalkozás után a következőképpen alakul: - 14 órától önálló tanulói tevékenység - 15.30 órától uzsonna - 16.00 – 17.00 óra között tehetséggondozás, felzárkóztatás történik.

129

Diákétkeztetés. A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – az iskola ebédet (menzát) biztosít. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjat az iskola által kiadott csekken kell befizetni minden hónapban előre, legkésőbb az adott hónap tizedik napjáig. Az egyéb tanórán kívüli foglakozások:  A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások kivételével – önkéntes, egy tanévre szóló, a tanuló számára kötelező. A felzárkóztató foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező.  A tanórán kívüli foglakozások megszervezését ( a foglakozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztása rögzíti.  A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülői, nevelői igényeket a lehetőségek szerint vesszük figyelembe.  Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.  Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör sportcsoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.  Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket 130

tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését – az iskola igazgatójának megbízása alapján – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.  Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük.

 Kirándulások. Az iskola nevelői a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal kirándulást szerveznek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.  Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színházés múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.  Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti  Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata:  A tanulók igényei alapján az iskola igazgatójával történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl.: sportlétesítmények, számítógépek stb.) a tanulók – tanári vagy szülői felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.  Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől 131

függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.  A délutáni tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola nevelői 14.00 óra és 16.30 óra között szervezik meg. Az ettől eltérő időpontokról a szülőket előre értesíteni kell.  A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól.  A felzárkóztató foglalkozásra, valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat.  A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható.

VII. A tanulók jutalmazásának elvei és formái A tanulmányi munka és a sport terén kiemelkedő teljesítményt nyújtók és a közösségért dolgozók elismerésben részesülnek. A jutalmazás elvei: 5. A tanulók jutalmazásánál az elért tanulmányi eredményekre, a közösség érdekében kifejtett tevékenységre, magatartásra, szorgalomra az iskola hírnevét öregbítő eredményekre kell figyelemmel lenni. 6. Ezen kívül jutalmazzuk azt a tanulót, aki:  Eredményes kulturális tevékenységet folytat.  Kimagasló sportteljesítményt ér el.  A közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet vagy kiváló eredménnyel záruló együttes munkát végzett.

132

 Bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének növeléséhez, színvonalas iskolán kívüli versenyen, vetélkedőn vesz részt. 7. A tanuló az év közbeni tanulmányi eredményét, magatartását és szorgalmát az osztályfőnök havonként értékeli. 8. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A jutalmazás formái: Az iskolában tanév közben elismerésként dicséretek adhatók: - Szóbeli dicséretek mellett a következő írásos dicséretek adhatók, melyeket a tájékoztató füzetbe és az osztálynaplóba be kell jegyezni. 3. Tanév közben adható: f. osztályfőnöki dicséret:  adható az osztályközösségben végzett jelentős teljesítményért (pl. farsang szervezése, fenyőünnepség stb.)  ha a tanuló iskolai, városi, egyéni versenyeken 1-3. helyezést ért el, amennyiben a tanulmányi versenyeken legalább a maximum pontszám 80 %-át teljesítette.  nem mindennapi tevékenységsorozat végzéséért. g. szaktanári dicséret: - egyenrangú az osztályfőnöki dicsérettel. Adható annak a tanulónak:  aki egyes tantárgyakból hosszabb ideig nyújtott kimagasló teljesítményt,  illetve tantárgyi versenyeken való részvételért vagy csoportos versenyeken elért 1-3. helyezésért, amennyiben a tanulmányi versenyeken legalább a maximum pontszám 80 %-át teljesítette. h. napközis nevelői dicséret:  egyenrangú az osztályfőnöki és a szaktanári dicsérettel  adható annak a tanulónak, aki:  mint magatartásával, szorgalmával kiemelkedő csoporton belüli munkát végez  napközis csoportban kulturális-sporttevékenység szervezésében kiemelkedő teljesítményt nyújt.

133

i. igazgatói dicséretet: kaphat az a tanuló:  aki iskolán kívül rendezett megyei, országos tanulmányi, kulturális versenyeken megyei 1-6. helyezést, országos versenyeken 1-12. helyezést ért el. Sportversenyeken megyei 1-3. helyezést, országos versenyeken 1-8. helyezést ért el.  aki 3 szaktanári vagy osztályfőnöki vagy napközis nevelői dicsérettel rendelkezik, igazgatói dicséreteket kerül felterjesztése, az így kapott dicséreteket év végén válthatják igazgatói dicséretté, amely a bizonyítvány kiadásával kerül átadásra. j. általános nevelőtestületi dicséret: - annak a tanulónak adható, akinek magatartása és szorgalma példás. Tanulmányi eredménye 4,75 felett van és rendelkezik legalább egy igazgatói dicsérettel. Tanulmányi verseny támogatására lehet felterjeszteni azon tanulókat, akik jó tanulmányi eredménnyel rendelkeznek, magatartása és közösségi munkája kifogástalan (hátrányos helyzete miatt) nem tud részt venni versenyeken. Osztályközösségenként csak két tanuló egy versenytámogatásra lehet jogosult. Megítéléséről az osztályfőnök dönthet. 4. Év végén adható dicséretek: c. Oklevél:  Oklevél formájában jutalmazzuk azon tanulókat, akiknek az év végén 4,51 vagy feletti átlag eredményt értek el.  Kiemelkedő, egyenletes tanulmányi munkát végzett, szorgalmával, magatartásával kitűnt társai közül vagy legtöbbet fejlődött. d. Dicsérő vagy elismerő oklevéllel illetve tárgyjutalommal lehet jutalmazni azt a tanulót,  aki az év végi osztályzata alapján jeles vagy kitűnő eredményt ért el  megyei és országos tanulmányi és sportversenyeken vett részt. c. Az iskola névadójának arcképét ábrázoló Kövy emlékérem jár annak a tanulónak, aki nyolc éven keresztül  kiváló tanulmányi eredményt ért el, tanulmányi átlaga legalább 4,75 volt,  magatartása, szorgalma példás volt,  gyarapította, gazdagította az iskola hírnevét megyei vagy országos versenyeken vett részt.

134

A tanuló felterjesztési javaslatát a nyolcadikos osztályfőnökök teszik meg, az emlékérem odaítéléséről a nevelőtestület az osztályozó értekezleten dönt. e. „Az évfolyam legjobb tanulója” címért Pályázhat: Kövy Sándor Általános Iskola 2-8. évfolyamon tanuló diákja. Nevezés: Az évfolyam legjobb tanulója cím pályázat útján nyerhető el. Minden évben az igazgató nyilvánosan hirdeti meg. A tanulóknak a pályázati anyagot minden évben május 31-ig kell leadni az iskolai kuratóriumnak. Az iskolai kuratórium tagjai a mindenkori évfolyamfelelősökből tevődik össze. A kuratórium a cím odaítéléséről a tanév utolsó tanítási napjáig dönt. Értékelési szempontok:  magatartása és szorgalma példás, s ezt osztályfőnöke néhány soros jellemzése alátámasztja,  az iskolai könyvtár tagja,  humán és reál tantárgyakból jeles osztályzattal rendelkezik (készség tantárgyak nem számítanak be az értékelésbe )  tanulmányi versenyeken aktívan részt vett.  Legalább két tantárgyból szaktanári dicsérettel rendelkezik  Sikeres pályázati elbírálás során vállalja, hogy saját iskolai épületében fát ület a Fák madarak napján. Az értékelésnél a következő ponttáblázat alapján összesítjük az eredményeket: Versenyek iskolai városi megyei országos

I. 3 6 12 24

II. 2 4 10 22

Elért helyezés III. IV. V. VI. VII. VIII IX. X. XI. XII. 1 2 8 6 4 2 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2

Azonos pontszám esetén az országos verseny eredményeit vesszük figyelembe, ha ez nincs, akkor a megyeit. Díjazás: „Az évfolyam legjobb tanulója” elnevezésű díszoklevél. Minden évfolyamon csak egy cím adható ki. Díj átadására a tanévzáró ünnepségen kerül sor.

135

A felsorolt dicséretek, jutalmak átadására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A jutalmak odaítéléséről az erre jogosult nevelő (szaktanár, napközis nevelő, stb.) dönt. A dicséretet írásba kell foglalni és azt a szülő tudomására kell hozni, illetve az osztálynapló megjegyzés rovatába be kell jegyezni. Az általános nevelőtestületi dicséret az anyakönyvbe és a bizonyítványba is bejegyzésre kerül. Az a tanuló, akinek intézmény szinten is kiemelkedő a teljesítménye (tanulmányi és kulturális versenyek győztesei, az iskoláért végzett kiemelkedő társadalmi munka… stb.) Jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át az intézmény vezetőjétől.

VIII. A tanulók büntetése: A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések 1.

Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelességeit, folyamatosan nem teljesíti, a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, tanulóhoz nem méltó magatartást tanúsít, fegyelmi intézkedésben részesíthető. A fegyelmi intézkedés nem megtorló jellegű, hanem a súlyosabb fegyelemsértések megelőzésére szolgál, mint nevelési eszköz.

2.

Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a kötelességszegéstől 3 hónap telt el.

3.

A fegyelmi intézkedéseket a tanuló tájékoztató füzetébe és az osztálynaplóba be kell írni. Fegyelmi intézkedések szóban és írásban a következők lehetnek:  szaktanári figyelmeztetés, osztályfőnöki és napközis nevelői figyelmeztetés  osztályfőnöki intés  igazgatói intés. Szaktanári, osztályfőnöki és napközis nevelői figyelmeztetést adhat a nevelő annak a tanulónak,  aki magatartásával zavarja a tanítási óra rendjét  aki az iskolai házirend szabályait megsérti 136

 rendszeresen igazolatlanul hiányzik a tanítási óráról. Osztályfőnöki intést adhat az osztályfőnök annak a tanulónak,  aki egy hónapban több mint két tanári figyelmeztetést kapott  a tanuló cselekménye súlyos és szándékos pl. lopás, verekedés. Igazgatói intés Az iskola igazgatója az osztályfőnök javaslatára igazgatói intőt adhat annak a tanulónak, aki kiemelkedően súlyos fegyelemsértést követett el. Az igazgatói írásbeli intést az osztályfőnök kezdeményezi. Írásos intések előtt szóbeli fegyelmező intézkedésben vagy írásos figyelmeztetésben kell részesíteni a tanulót, kivéve, ha a cselekménye súlya azonnali írásos intést tesz szükségessé.

A tanulók fegyelmi büntetése Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesítendő. A közoktatási törvény 76. és 77. §-a szabályozza. A tanulók fegyelmi büntetését, amely lehet a. megrovás b. szigorú megrovás c. meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása d. áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába e. eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától f. kizárás az iskolából. • A tanköteles tanulóval szemben az e. és f. pontjában meghatározott fegyelmi büntetés nem alkalmazható. • A d. pontban szabályozott fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az intézmény igazgatója már megállapodott az átvételről a másik iskola igazgatójával.

137

• A c. pontban meghatározott fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható. (pl. család anyagi helyzete miatt kapott tankönyvtámogatásra.) - A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. - A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. - A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell. A fegyelmi eljárás egész folyamatában joga van a diáknak védekezni, álláspontját előadni. - Ha a diák nem vitatja a kötelességszegést, akkor a fegyelmi döntést meg lehet hozni tárgyalás nélkül is. Ha viszont vitatja, akkor kötelező tárgyalást tartani. A fegyelmi tárgyalásra meg kell hívni a diákot, és ha kiskorú szülőjét is. A fegyelmi eljáráson bárki más is részt vehet, akit a diák képviseletével megbíz. - A tanulóval szemben ugyanazért a kötelezettségszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. A tanulók kártérítési felelőssége - A tanuló az iskola tanulmányai folytatásával összefüggésben az oktatási intézmények, jogellenesen okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik. - Az igazgató köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni. - A tanuló okozta kárról értesíteni kell a tanulót, illetve kiskorú tanuló esetén a szülőt. - A szülőt fel kell szólítani az okozott kár megtérítésére. - A kártérítés mértéke gondatlan károkozás esetén nem lehet több, mint a kötelező legkisebb munkabér egy havi összegének ötven százaléka. - Szándékos károkozás esetén, az okozott kár, a kötelező legkisebb munkabér öt havi összege. - Ha a szülő a károkozás tényét, mértékét nem ismeri el, az iskola igazgatója pert indíthat a szülő ellen. - A tanuló bizonyítványát nem szabad visszatartani azzal, hogy a kárt nem térítette meg. - A tanuló kötelezettségét súlyosan megszegi, vele szemben fegyelmi eljárás indítható. - A gondatlan vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője kártérítésre kötelezhető. A kártérítés mértékét az iskola igazgatója határozza meg.

138

IX. A hiányzások igazolása 1. A tanuló tanítási óráról való távolmaradását az osztálynaplóba az órát tartó pedagógus köteles bejegyezni az óra megkezdését követően. 2. A mulasztott órák heti, havi mulasztásait az osztályfőnöknek a napló megfelelő rovataiban a hét és hónap elteltével összesíteni kell.

Az igazolt mulasztás szabályai 1. A tanulók tanóráról vagy tanórán kívüli foglalkozásról történő hiányzását szülői vagy orvosi igazolással kell igazolni.  A szülő egy tanévben három tanítási napot igazolhat, melyet írásban a tájékoztató füzetben bejegyezve kérhet az osztályfőnöktől.  Az engedély megadásáról tanévenként három napig az osztályfőnök dönt.  Ennél hosszabb időre történő távolmaradásra a szülő írásbeli kérése alapján az iskola igazgatója adhat engedélyt. 2. A mulasztásokat igazoltnak kell tekinteni, ha a tanuló a./ előzetesen engedélyt kapott az igazgatótól vagy az osztályfőnöktől a távolmaradásra. b./ beteg volt és igazolja orvossal vagy a szülővel. c./ hatósági intézkedés, állampolgári kötelezettségeinek teljesítése vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott a kötelező foglalkozásokon részt venni. 3. A hiányzás igazolása: a./ A szülőnek a betegség, vagy más rendkívüli ok miatt történő hiányzás első napján értesítenie kell a tanuló osztályfőnökét. b./ A tanulóknak a szülői vagy orvosi igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatniuk, legkésőbb a mulasztást követő első osztályfőnöki órán. c./ Az igazolásokat betegség esetén a szülőnek is kézjegyével igazolni kell. Az osztályfőnök kézjegyének aláírásával vesz tudomást az igazolás helyességéről. d./ A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását.

139

Igazolatlan mulasztás szabályai  Az igazolatlan mulasztásokkal kapcsolatos teendők ellátása az osztályfőnök feladata. Ezeket dátummal ellátva az osztálynapló jegyzet rovatában írásban rögzíteni kell.

 Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel együtt jár el. Ők kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást.  A többszöri igazolatlan mulasztás fegyelmi eljárás indítását vonja maga után. A fegyelmi eljárás megindítása (feljelentés elkészítése) az osztályfőnök feladata. Első ízben történt igazolatlan mulasztás esetén 3 nap után a szülőt az erre a célra rendszeresített nyomtatványon értesíteni kell az igazolatlan mulasztásról és annak következményeiről. Az értesítés „Felszólítás” kiküldésével egy időben az osztályfőnök köteles az érintett tanulónál családlátogatást végezni. Másodízben történt igazolatlan mulasztás esetén az osztályfőnök az előző pontban rögzített módon jár el. Harmadízben történt igazolatlan mulasztás észlelésének napján köteles „Feljelentés az igazolatlan iskolai mulasztás miatt” című nyomtatványt kitölteni és az iskola igazgatóságának leadni, valamint az iskola gyermekés ifjúságvédelmi felelősét értesíteni az ismételt igazolatlan mulasztásról. A gyermek és ifjúságvédelmi felelős a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülejét.  Ha a tanuló igazoltan 50 tanítási napot hiányzik, a nevelőtestület véleménye alapján osztályozó vizsgára utalható. Javító és osztályozó vizsga időpontja mindig augusztus utolsó hete, melynek időpontjáról a tanulót és szüleit írásban kell értesíteni a vizsga előtt hét nappal.  Ha a tanuló igazolatlanul 50 tanítási napnál többet hiányzik, az évfolyamot ismételni köteles.

140

 Ha a tanuló a tanórák 30 %-ánál többet hiányzott, akkor zárható le az adott tantárgyból, ha volt elég jegye és teljesítménye érdemjeggyel értékelhető.  Azok a tanulók akik meghaladták a megengedett hiányzást és teljesítményük érdemjeggyel nem értékelhető (nincs elég jegyük), félévkor és év végén az adott tantárgyból osztályozó vizsgát kötelesek tenni.

X. Hivatalos ügyek intézése: 1. Tanítási időben a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik minden héten kedden és csütörtökön 7.30 és 16.00 között. 2. A tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére az iskola külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. A szülők és a tanulók az ügyeleti rendről a kifüggesztett plakátokon keresztül szerezhetnek tudomást.

141

XI. Záradék  A házirend az iskola minden tanulójára vonatkozik. A házirend nem tartalmazza az iskolára vonatkozó összes rendszabályt.  A házirend betartását szorgalmi időben értékeljük. A módosított házirend a kihirdetés napján lép életbe.

A jelen házirend 2007. ……….. hó ….. napján lép hatályba.

Nádudvar, 2006. …………..hó ……… nap

………………………… Diákönkorm. képv.

…………………………… Isk. szék vezetője ………………………… igazgató

142

Tanulói etikai kódex A tanulói etikai kódex érvényességi köre kiterjed a Kövy Sándor Általános Iskola minden tanulójára, így rám is – ennek betartását becsületbeli kötelességemnek tartom, ennek betartására tanulótársaim figyelmét is felhívom. Magatartásom az iskolában:  Tisztán, rendes öltözetben, ápolt külsővel (haj, köröm) jelenjek meg az iskolába.  Kerülöm a feltűnő, ízléstelen öltözékeket és ékszereket, nem használok szépítőszereket.  Ünnepélyeken ünneplő ruhában (fehér ing ill. blúz, sötét nadrág ill. szoknya) jelenjek meg.  A Himnusz és a Szózat éneklésekor némán vigyázzba állok, az iskolai ünnepségeket csendben kísérem figyelemmel.  A napszaknak megfelelő módon köszöntöm a felnőtteket. Az első óra elején közösen üdvözöljük a nevelőt, utolsó óra végén közösen köszönünk el az órát tartó nevelőktől.  A terembe belépő nevelőt, látogatót a napszaknak megfelelő módon köszöntöm felállással.  Kultúráltan viselkedem, kerülöm a durva szavakat, erre társaimat is figyelmeztetem.  Takarékoskodom a villannyal, vízzel, ügyelek a tisztaságra.  Rendbe tartom tanszereimet és az iskola berendezéseit.  Talált tárgyakat és pénzt a tanári szobában vagy a portán leadom.  A mosdók, WC – tisztántartására ügyelek, ezeket rendeltetésüknek megfelelően használom. Magatartásom az iskolán kívül:  Iskolán kívül utcán, buszon, egyéb helyen kultúrált módon viselkedem.  Betartom a közlekedési szabályokat.  Segítem és védem a tőlem kisebb tanulókat, gyermekeket – óvom az idősebbeket.  Szórakozóhelyen, táncmulatságon kultúrált módon viselkedem. A kódex szabályainak betartásával gyarapítom iskolánk közösségi nevelésének hírnevét, becsületét az intézmény falain kívül is.

143

A Kövy Sándor Általános Iskola házirendjének elfogadása és jóváhagyása Az iskolai házirendet az iskolai diákönkormányzat …. év …hó …napján tartott ülésén megtárgyalta, és a benne foglaltakkal egyetértett. Kelt:

…………………………….. iskolai diákönkormányzat vezetője

Az iskolai házirendet az iskolaszék ….év ….hó…napján tartott ülésen megtárgyalta, és a benne foglaltakkal egyetértett. Kelt: ……………………………… iskolaszék elnöke

Az iskolai házirendet a szülői munkaközösség iskolai vezetősége ….év ….hó…napján tartott ülésen véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: ……………………………… szülői munkaközösség vezetője

Az iskolai házirendet az iskola nevelőtestülete ….év ….hó…napján tartott ülésén elfogadta. Kelt: ……………………………… igazgató

144

Az általános iskola házirendjét a Nádudvar város Önkormányzatának Képviselőtestülete ….év ….hó…napján tartott ülésén jóváhagyta. Kelt: ……………………………… polgármester

145

10.sz. melléklet Feladatellátási terv

146

Kövy Sándor Általános Iskola Nádudvar

Feladatellátási terv 2006/2007 I. félév

Készítette: Boros Lajosné igazgató

1. Elrendelt többlet tanítás A nevelő és oktató munka zavartalan megszervezése érdekében elrendelem, hogy a következő pedagógusok – a rendes munkaidejükön belül – a munkakörükre – a közoktatási törvényben, illetve megállapodásban megállapított kötelező órájánál többet tanítsanak. S.sz.

1.

Pedagógus neve

Beosztása Kötelező órája

Tanítható szakok

Elrendelt többlet tanítás Osztály Tantárgy Heti óra

Mészáros Judit Összesen:

2.

Tóth Sándorné Összesen:

3.

Kapás Dóra Összesen:

4.

Baráthné Kiss Tünde Összesen:

5.

Beke Ilona Összesen:

6.

Fórizs Marianna Összesen: 148

S.sz.

7.

Pedagógus neve

Beosztása Kötelező órája

Tanítható szakok

Elrendelt többlet tanítás Osztály Tantárgy Heti óra

Czibere Ildikó Összesen:

8.

Kovács Regina Összesen:

9.

Tőzsér Jánosné Összesen:

149

2. A nevelő és oktatómunkával összefüggő egyéb feladatok végrehajtása 2.1.Nem kötelező tanórai foglalkozások Felzárkóztatás Feladat megnevezése

Feladat végrehajtásában közreműködő pedagógus

Hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása, fejlesztése (DIFER vizsgálat, szintfelmérés, neveltségi szintmérés, szociometria felvétele) Korrepetálás 1-4g osztály matematika tantárgy Korrepetálás1-4g osztály magyar tantárgy Hátrányos helyzetű tanulók fejlesztése Egyéni terápia, fejlesztés Beszédhibás tanulók fejlesztése

Mészárosné Györfi Judit

Magyar nyelvtan fejlesztés Matematika fejlesztés Korrepetálás helyesírás fejlesztése 3. évfolyam Íráshasználat fejlesztése 3. évfolyam

Tanítással le nem kötött munkaidőként figyelembe vehető idő Hetente Alkalmanként 2 óra

Katona Judit Szabó Zsoltné

1 óra

Hétfő ¾ 1 – ½ 2-ig

Szabó Zsoltné

1 óra

Kedd ¾ 1 – ½ 2-ig

Garainé Tóth Éva

2óra

Hétfő, csütörtök

Sári Lajosné

2 óra

I. óvoda Hétfő 930- 1015 Szerda 930- 1015

Baráthné Kiss Tünde Kovács Regina Kispál Lajosné

1 óra 1 óra 1 óra

Kispál Lajosné

1 óra 150

Kedd 700 – 745

Anyanyelvi felzárkóztató 3. évfolyam „volt fejlesztős” tanulók számára Felzárkóztató foglalkozás írás-helyesírás 3. évfolyam Felzárkóztató foglalkozás matematika 3. évfolyam Felzárkóztató foglalkozás matematika 3. évfolyam Egyéni fejlesztés Egyéni fejlesztés (magyar) Egyéni fejlesztés (matematika) Matematika 5. évfolyam

Csendes Teréz

1 óra

Erdei Imréné

1 óra

Csütörök 1400-1445

Végh Ildikó

1 óra

Csütörtök 5. óra

Tőzsér Jánosné

1 óra

Hétfő 11-1145

Zsom Józsefné Jakab Anikó Jakab Anikó Kohári István

1 óra 1 óra 1 óra 2 óra

Egyéni fejlesztés 3c,d

Mészáros Judit

2 óra

Matematika felzárkóztató 5,7. évf. Matematika felzárkóztató 5,7. évf.

Kiss Katalin Majoros Jánosné

1 óra 2 óra

Matematika 5. d Helyesírás 5. évf. Matematika 5-8 g

Fejesné Csűrös Kinga Balázs Zsoltné Benke Józsefné

1 óra 1 óra 2 óra

Matematika 6. évf. Német korrepetálás 7. évf. Fizika 7. évf. Német felzárkóztató

Nagyné Urbn Julianna Bugán Annamária Kiss Istvánné Cziberéné Nagy Katalin

1 óra 1 óra 1 óra

Csütörtök 1250-1335 Szerda 1155-1240 Csütörtök 1155-1240 Kedd Csütörtök Hétfő 3.c 1155-1240 Kedd 3. d 1155-1240 Csütörtök 1250-1335 Szerda 6. óra Szerda 7. óra Hétfő 6. óra Kedd 6. óra Hétfő 0. óra Kedd 0. óra Hétfő 6. óra Csütörtök Csütörtök

151

Tehetséggondozás Feladat megnevezése

Matematika tehetséggondozás 6. b osztály Felvételi előkészítő matematika 8. d Matematika tehetséggondozás Énekkar Curie kémia levelező versenyre felkészítés Curie kémia levelező versenyre felkészítés Curie kémia levelező versenyre felkészítés Curie matematika levelező versenyre felkészítés Curie matematika levelező versenyre felkészítés Kompetenciaalapú oktatás alkalmazása szövegértés Kompetenciaalapú oktatás alkalmazása matematika Kompetenciaalapú oktatás alkalmazása matematika Idegen nyelvi versenyre való felkészítés

Feladat végrehajtásában közreműködő pedagógus Varga Ildikó

Tanítással le nem kötött munkaidőként figyelembe vehető idő Hetente Alkalmanként 1 óra

Varga Ildikó Tőzsér Jánosné Végh Ildikó Lengyel Lászlóné

1 óra 1 óra 1 óra 1 óra

Nagyné Lantos Mária

1 óra

Fazekas Istvánné

1 óra

Lengyel Lászlóné

1 óra

Kiss Istvánné

1 óra

Baranyai Etelka

2 óra

Varga Ildikó

2 óra

Majoros Jánosné

2 óra

Cziberéné Nagy Katalin

152

Csütörtök 1100-1145 Szerda 1430-1515

Idegen nyelvi versenyre való felkészítés Tóthné Kecekeméti Piroska Német előkészítő 5. évf. Bugán Annamária Idegen nyelvi versenyre való felkészítés Idegen nyelvi versenyre való felkészítés Idegen nyelvi versenyre való felkészítés Idegen nyelvi versenyre való felkészítés Magyar versenyre való felkészítés Magyar versenyre való felkészítés Német haladó Verseny felkészítés Történelem 6. évf. Történelem 7. évf. Történelem 5. a Történelem 7. c Matematika 7. d Matematika szakkör (6.c,5.b) Történelem 8. c Osztályközösségi program, szelektív hulladékgyűjtés

Nagy Lajos Timcsukné Gere Ibolya Fejesné Csűrös Kinga Szabó Imre Kerti Józsefné Balázs Zsoltné Réz Szilárdné Szatmáriné Ferenci Hajnalka Cziberéné Nagy Katalin Ludmanné Papp Ilona Juhász Sándorné Tóthné Ó. Nagy Judit Tóthné Ó. Nagy Judit Nagyné Bokor Ibolya Kiss Istvánné Tóthné Kecskeméti Piroska Nagy Lajos

153

Kedd 0. óra Csütörtök Hétfő 1400-1530 Csütörtök 0. óra

1 óra

Kedd 7. óra

1 óra 2 óra

Csütörtök 0. óra Kedd 0. óra Szerda 0. óra

1 óra 1 óra 1 óra

Péntek 1400-1530 Péntek 5. óra Hétfő 1500-1600

1 óra 1 óra

Kedd 1500-1600 Péntek 7 .óra

Intézményi szervezetekkel kapcsolatos tevékenységek

Feladat megnevezése

Feladat végrehajtásában közreműködő pedagógus

Tanítással le nem kötött munkaidőként figyelembe vehető idő Hetente Alkalmanként

Szakmai munkaközösséggel kapcsolatos tevékenységek:  tanítási folyamat koordinálása  évfolyamok közötti és évfolyamokon belüli szakmai feladatok irányítása  az éves munkaterv és az alsós munkaközösségi terv aktuális feladatainak megvalósítása

Kroppné Nagy Piroska

2 óra

Szakmai munkaközösséggel kapcsolatos tevékenységek:  tanítási folyamat koordinálása  évfolyamok közötti és évfolyamokon belüli szakmai feladatok irányítása  az éves munkaterv és az alsós munkaközösségi terv aktuális feladatainak megvalósítás

Kiss Lászlóné

2 óra

154

Szakmai munkaközösséggel kapcsolatos tevékenységek:  tanítási folyamat koordinálása  évfolyamok közötti és évfolyamokon belüli szakmai feladatok irányítása  az éves munkaterv és az alsós munkaközösségi terv aktuális feladatainak megvalósítása Iskolaszékkel kapcsolatos tevékenységek Szakmai munkaközösséggel kapcsolatos tevékenységek:  tanítási folyamat koordinálása  évfolyamok közötti és évfolyamokon belüli szakmai feladatok irányítása  szakmai kapcsolatok ápolása a munkaközösségek között  az éves munkaterv és az alsós munkaközösségi terv aktuális feladatainak megvalósítása  Diákönkormányzattal kapcsolatos tevékenységek  Évfolyam felelősi feladatok ellátása

Molnár Ilona

2 óra

Novák Józsefné

Napi, heti alkalmanként

Baranyai Etelka

2 óra

Pintérné Baranyai Ildikó

2 óra

Csendes Terézia

155

 Évfolyam felelősi feladatok ellátása  Évfolyam felelősi feladatok ellátása  Évfolyam felelősi feladatok ellátása  Évfolyam felelősi feladatok ellátása  Évfolyam felelősi feladatok ellátása  Évfolyam felelősi feladatok ellátása  Évfolyam felelősi feladatok ellátása

Timcsukné Gere Ibolya Szabó Imre Ludmanné Papp Ilona Nagyné Bokor Ibolya Fazekas Istvánné Török Éva Cziberéné Nagy Katalin

Intézményi dokumentumokkal, programokkal kapcsolatos feladatok

Feladat megnevezése

Feladat végrehajtásában közreműködő pedagógus

Óvoda és iskola közötti együttműködési terv: Mészáros Gáborné  óvoda – iskola átmenet kidolgozása

Tanítással le nem kötött munkaidőként figyelembe vehető idő Hetente Alkalmanként Heti alkalmanként

156

Óvoda és iskola közötti együttműködési terv:  óvoda – iskola átmenet kidolgozása Óvoda és iskola közötti együttműködési terv:  óvoda – iskola átmenet kidolgozása Óvoda és iskola közötti együttműködési terv:  óvoda – iskola átmenet kidolgozása Óvoda és iskola közötti együttműködési terv:  óvoda – iskola átmenet kidolgozása Óvoda és iskola közötti együttműködési terv:  óvoda – iskola átmenet kidolgozása

Mile Judit

Heti alkalmanként

Dr. Kerekes Lászlóné

Heti alkalmanként

Csákó Ildikó

Heti alkalmanként

Kiss Lászlóné

Heti alkalmanként

Bukorné Forgó Ágnes

157

Az intézmény életével kapcsolatos tevékenységek koordinálása, ellátása

Feladat megnevezése

Tudorka folyóirat, könyvek terjesztése, árusítása Osztályfőnöki teendők ellátása /osztályfőnöki óra hiánya miatt/ 4. b Osztályfőnöki teendők ellátása /osztályfőnöki óra hiánya miatt/ 4. d Osztályfőnöki teendők ellátása /osztályfőnöki óra hiánya miatt/ 4. c Osztályfőnöki teendők ellátása /osztályfőnöki óra hiánya miatt/ 4. e Osztályfőnöki teendők ellátása /osztályfőnöki óra hiánya miatt/ 4. a Szivárvány újság árusítása Dekoráció

Feladat végrehajtásában közreműködő pedagógus Csirmazné Majoros Éva

Tanítással le nem kötött munkaidőként figyelembe vehető idő Hetente Alkalmanként Heti alkalmanként

Gál Ilona

Heti alkalmanként

Novák Józsefné

Heti alkalmanként

Kroppné Nagy Piroska

Heti alkalmanként

Békési Marietta

Heti alkalmanként

Bukorné Forgó Ágnes

Heti alkalmanként

Békési Marietta Kiss Katalin

Heti alkalmanként

158

Nem kötelező tanórai foglakozások időkerete terhére szervezett foglalkozások Feladat megnevezése

Feladat végrehajtásában közreműködő pedagógus

Diákköri foglalkozások vezetése, szakkör Olvasni jó! szövegértési szakkör Matematika szakkör 4. évfolyam Tömegsport /kézilabda edzés/

Erdei Imréné Gál Ilona Lengyel Tibor

Tömegsport /labdarugás/ Tömegsport /kézilabda/ Tömegsport Tömegsport Matematika szakkör

Gere Csaba Győrvári Viktor Nagy Lajos Kerti József Nagyné Urbán Julianna

Tanítással le nem kötött munkaidőként figyelembe vehető idő Hetente Alkalmanként

1 óra 1 óra 2 óra

Csütörtök 1245-1335 Csütörtök 14-1445 Hétfő Szerda Kedd 1330-1500 Péntek

Csütörtök 7. óra

A nevelő és oktató munkával összefüggő egyéb feladatok végrehajtása Feladat megnevezése

Tanulók felügyelete a folyosón Tanulók felügyelete az udvaron Tanulók felügyelete az ebédlőben Tanulók felügyelete az ebédlőben Tanulók felügyelete az ebédlőben

Feladat végrehajtásában közreműködő pedagógus

Réz Szilárdné Nagyné Lantos Mária Vígh Istvánné 159

Tanítással le nem kötött munkaidőként figyelembe vehető idő Hetente Alkalmanként

Egyéb felügyelet számítástechnika szakkörök Gyerekek ebédeltetése

Katona Judit Zsom Józsefné

1 óra

Iskolai hagyományápolás Feladat megnevezése

Városi karácsonyi műsor szervezése Városi karácsonyi műsor szervezése Városi karácsonyi műsor szervezése Városi karácsonyi műsor szervezése Városi karácsonyi műsor szervezése Énekkar Október 23-ai műsor szervezése Október 23-ai műsor szervezése Október 23-ai műsor szervezése

Feladat végrehajtásában közreműködő pedagógus Bukorné Forgó Ágnes Gál Ilona Kroppné Nagy Piroska Békési Marietta Novák Józsefné Szatmáriné Ferenci Hajnalka Szabó Imre Ludmanné Papp Ilona Tóthné Kecskeméti Piroska

160

Tanítással le nem kötött munkaidőként figyelembe vehető idő Hetente Alkalmanként 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra Péntek 1430-1515

11. sz. melléklet Munkaidő – nyilvántartás és tanítási időkeret Szabályzata

Kövy Sándor Általános Iskola Munkaidő- nyilvántartás és tanítási időkeret Szabályzata

Készítette: Boros Lajosné igazgató

162

A Kövy Sándor Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata az alábbiakkal egészül ki a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló 2006. évi LXXI. Törvény (a továbbiakban módosító törvény) rendelkezései alapján, valamint a 186/2006. (VIII.31.) Kormányrendeletben megfogalmazottak szerint a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 136/1992. (X.8.) Kormányrendelet módosításáról. 1. Munkaidő-nyilvántartásra vonatkozó szabályok A munkáltatónak nyilván kell tartania az ellátott tanítási órákat, a tanórán kívüli tevékenységeket és az egyéni foglalkozásokat. A nyilvántartás az ellátott tanítási órák, a tanórán kívüli tevékenységek, az egyéni foglalkozások nyilvántartásával a tanítási időkeret meghatározására szolgál. A nyilvántartáshoz az 1.sz. táblázatot használjuk „hónapok” feltüntetésével. A munkaidőkeret minden nevelőnek kötelessége naponta összegezve vezetni: - a megtartott tanítási órákat, - az iskolában munkavégzéssel eltöltött időt, - az iskolán kívül végzett munkaidőt - itt jelölik naponta:  a tanulók számára kötelezően megtartott órákat,  a tanulók számára nem kötelezően megtartott órákat,  az egyéni foglalkozásokat  az egyéni órakedvezményeket  a helyettesítés alapján megtartott tanítási órákat. Munkaidőkeret leadása minden hónap végén a túlóra elszámoló lapok leadásával egyszerre történik. A munkaidőkeret havi összesítését a munkavállaló végzi, melyet az igazgató – helyettesek ellenőriznek. A munkaidőkeret elszámolása kéthavonta történik. A 2. sz. táblázat alapján. Tanítási időkeret A tanítási időkeret jelentősége abban van, hogy a rendes munkaidőn belül végzett tanításért óradíj csak a tanítási időkereten felül teljesített többlettanításért jár. A Mt. 118/A §- a szerint a munkaidő legfeljebb kéthavi keretben határozható meg. A tanítási időkeret két hónapra szól. A tanítási időkeret megállapításának, teljesítése kiszámításának menete:

163

Elsőként az egyes pedagógusok-munkakörök tanítási időkeretének megállapítására kerül sor. Az intézményvezetőnek ki kell számítania a két hónapra jutó tanítási napokat, ezt meg kell szoroznia az adott pedagógusmunkakörre megállapított heti kötelező óraszám egyötödével. (Az egyötöddel való számítás a kötelező órák öt napra egyenletesen történő elosztását feltételezi.) Rövidítések: tik = tanítási időkeret ko= heti kötelező óraszám tn= tanítási napok száma tik= ko/5 x tn kettős munkakörben[pl.: kötelező óraszáma 0,5 részben tanár (ko 1), 0,5 részben napközis foglalkozást vezet (ko 2) tik= [(ko+ko)/2] /5 x tn Amit szem előtt kell tartani az első lépés megtételekor: - Figyelemmel kell lenni egyrészt arra, hogy más-más a heti kötelező óraszáma a tanítónak, tanárnak, napközis foglakozást tartó pedagógusnak, kollégiumi nevelőtanárnak stb. Figyelemmel kell lenni másrészt arra is, hogy az egyötöd kötelező óraszám átlagos számítási alap. - Az intézményvezetők, intézményvezető-helyettesek, gyakorlóiskolai, gyakorló tanítást vezető pedagógusok kötelező óraszámát a Kt. 1. sz. melléklet Harmadik rész I. fejezetében rögzített kötelező óraszámokkal kell számítani. - Amennyiben a pedagógus kettős, különböző kötelező óraszámmal járó munkakört tölt be, a számítás alapja a Kt. 1. sz. melléklet Harmadik rész, II/4. pontjában foglaltak szerint megállapított heti kötelező óraszám egyötöde. - A tanítási napok kiszámításakor figyelmen kívül kell hagyni a szabadon meghatározható tanítás nélküli munkanapokat és tanítási szünnapokat. (Kt.52. § (2) bek.), így az őszi, téli és tavaszi szünet munkanapjait munkaszüneti napokat is. A második lépésre a két hónap elteltével kerül sor, amikor az intézményvezető – az egyedi nyilvántartások alapján – összesíti a teljesített tanítási órákat, a tanórán kívüli foglalkozásokat és az egyéni foglakozásokat, a kieső napok miatt levonható órák számát, az egyéni órakedvezményeket és az alábbi képlet segítségével megállapítja a pedagógus órákra kiszámított teljesítménymutatóját.

164

A harmadik lépés: Az előző pontban meghatározottak szerint kiszámított óratömeget, teljesítménymutatót (tm) az alábbiak szerint kell alkalmazni. Ha a tm =0, nincs szükség munkáltatói intézkedésre; ha a tm negatív előjelű szám, nincs szükség munkáltatói intézkedésre; ha a tm pozitív előjelű szám, akkor le kell vonni az egyéni foglalkozások + tanórán kívüli foglalkozások együttes heti összegéből legfeljebb 2 órát. Óradíj jár: a levonás után fennmaradó órák után. Értelmezéshez: - A teljesített tanítási órákba (tto) be kell számítani a rendszeres és eseti többlettanítási (helyettesítési) órákat. - A kieső napok (kn) megállapításakor az Mt. idézett 151. § (2) bekezdésében felsorolt, továbbá a keresőképtelenség miatti távolléteket kell figyelembe venni. - Az egyéni órakedvezmények alatt (eo) a Kt. 1. sz. melléklet Harmadik rész II/7. pontjában foglalt kedvezményeket kell érteni az összes, - a Kt. 52. § (3) bekezdése alapján tervezett – kötelező tanórai foglalkozás öt százaléka erejéig (osztályfőnöki, szakmai munkaközösség – vezetői stb.) heti egy óra. 2. A feladatellátási terv készítése, tartalma: A pedagógus munkáját kéthavi munkaidőkeretben végzi. A munkaidő heti 40 óra, amely magában foglalja - a tanítási órák szakszerű megtartását, - az iskolában elvégzendő egyéb, a munkaköri leírásban részletezett feladatokat, - az iskolán kívül ellátott tanítással és az iskolai munkával összefüggő feladatokat. A pedagógus munkabeosztását feladat ellátási tervben félévente az iskola igazgatója határozza meg. A feladat ellátási tervben kell meghatározni napi, heti alkalmankénti bontásban: - a tanítási órák megtartását, - a térítésmentes órákat (felajánlott órákat), - az iskolában eltöltendő időt, az iskolában elvégzendő feladatokkal együtt, - az iskolán kívül végzendő feladatokat.

165

Az iskola igazgatója a feladat ellátási terv elkészítéséhez az 1. sz. táblázatot használja, melynek összhangban kell lennie a tantárgyfelosztásban szereplő órák számával, valamint a munkaköri leírásban meghatározott feladat ellátási időbeosztással. Az iskola igazgatója félévente a heti óratervet elkészíti – ami a munkaköri leírás mellékletét képezi - , melynek összhangban kell lennie a feladat ellátási tervben meghatározottakkal. A feladat ellátási tervet félévente az iskola tantestülete elfogadja és az, az iskolai munkaterv részét képezi. A feladat ellátási tervet az SZMSZ 10. sz. melléklete tartalmazza. 3. Záró rendelkezések A Szervezeti és Működési Szabályzat kiegészítése, elfogadása és jóváhagyása Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület ________________________-én elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestület képviselői az alábbiakban hitelesítő aláírásukkal tanúsítják.

Kelt: Nádudvar, 2007.

.............................................. aláírás

.............................................. aláírás

Boros Lajosné igazgató 166

1. sz. táblázat

MUNKAIDŐNYILVÁNTARTÁS ……………………………….. NÉV

ÓRA/

HÉTFŐ

KEDD

SZERDA

INTÉZMÉNYBEN TÖLTÖTT

2.sz. táblázat

168

CSÜTÖRTÖK

PÉNTEK

12. sz. melléklet Továbbképzési terv

Kövy Sándor Általános Iskola továbbképzési terve

2003. szeptember 1. – 2008. augusztus 31.

Készítette: Boros Lajosné igazgató

170

A program érvényességi ideje: 2003. szeptember 1. – 2008. augusztus 31-ig. A program jogszabályi alapja: Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról és módosításai 277/1997 (XII. 22.) Kormányrendelet. Az intézmény pedagógiai programja. Az intézmény minőségbiztosítási programja.

1. Általános elvek A továbbképzési program elkészítéséhez szükséges helyzetelemzést az intézmény Pedagógiai Programja tartalmazza. A továbbképzési terv egységben kezelendő – a minden év március 15-ig elkészített beiskolázási tervvel, – a pedagógusok végzettségének, képzettségének nyilvántartásával. Cél: Az intézményben kötelezően előírt pedagógus továbbképzési rendszer mellett a belső továbbképzési rend működtetésére is. Az iskolavezetés biztosítja a stratégia céljainak, valamint a továbbképzési program megvalósításához szükséges képzéseket. Tudatos humán erőforrás fejlesztése, a pedagógus – továbbképzési rendszer kínálata lehetőségek figyelembevételével. A közoktatási törvény 19§ (5) bekezdése hétévenként kötelezővé teszi a pedagógusok számára a továbbképzésben való részvételt. A pedagógus továbbképzésben való részvétel kötelezettsége nem érinti azon pedagógusokat, akik 2003. január 1-jén már betöltötték az ötvenedik életévüket. A továbbképzést sikeresen befejező pedagógusokat – a hatályos jogszabályok alapján – anyagi elismerésben kell részesíteni. /lásd Finanszírozás fejezetben/ A továbbképzésben részt nem vevő, vagy azt be nem fejező pedagógus közalkalmazotti jogviszonyát a Kjt. 30 § (1) d. bekezdése szerint meg lehet szüntetni, mert feladatainak ellátására tartósan alkalmatlannak tekinthető. A pedagógus akkor is részt vehet a továbbképzésben, ha ötvenedik életévét már betöltötte, valamint a hétévenkénti továbbképzési kötelezettségét már teljesítette. Amennyiben a pedagógus továbbképzésben való részvételhez az iskola támogatását kívánja igénybe venni, vagy az érinti munkaidejét, köteles írásban felvételét kérni a beiskolázási tervbe. Ez minden naptári év február végéig teheti meg. Az igényelt képzési formáról, annak szükségességéről egyeztet az 171

igazgatóval, a képzési feltételekről tájékoztatást nyújt. Az intézményvezető ennek ismeretében dönti el, hogy milyen támogatást tud vállalni az iskola. Az igények ismeretében kialakult beiskolázási tervről a közalkalmazotti tanács véleményét kell kérni. Minden képzés esetén az intézmény olyan időtartamra vállalja a támogatást, amely időtartamig az adott képzés programja szerint tart. Amennyiben a képzésben résztvevő dolgozó hosszabb idő alatt végzi el (pl.: félévet ismétel), azt neki kell kifizetnie. A képzés eredményes elvégzéséről a dolgozó köteles tanúsítványt (igazolást, oklevelet stb.) bemutatni. Amennyiben nem végzi el eredményesen a képzést, az iskola nyújtotta támogatást vissza kell térítenie az intézménynek.

2. Szakvizsgára vonatkozó alprogram A pedagógus szakvizsgára történő felkészítés hozzájárul – az alapképzésben megszerzett ismeretek és jártasságok megújításához, elmélyítéséhez és kiegészítéséhez, – a pedagógus munkakörben ellátandó feladatokhoz szükséges képességek fejlesztéséhez, – továbbá a felsőfokú alapképzéshez szorosan nem kötődő új ismeretek megszerzéséhez. A pedagógus szakvizsga letételét alkalmazási feltételként első alkalommal azon pedagógusoktól lehet megkövetelni, akik 1998. augusztus 31-e után kezdik meg tanulmányaikat pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézményben, tehát 2002-2003. szeptember 1-jén munkába állók esetében. A szakvizsga jelenleg az iskola egyetlen pedagógusra vonatkozóan sem alkalmazási feltétel. A Kövy Sándor Általános Iskola tantestületéből jelenleg 3 főnek és 7 főnek folyamatban van a pedagógus szakvizsgája. Tantestületünk preferálja ezen a képzésformán való részvételt. Sajnos a pedagógus továbbképzés finanszírozási kerete azonban ez elv ellen dolgozik. Szakvizsgára való jelentkezési lehetőségeket a nevelői szoba hirdető tábláján ki kell függeszetni.

2.1. Finanszírozás Előnyt élveznek azok a szakvizsgák, amelyek pedagógiai programunk megvalósítását segítheti elő, és hozzájárul az intézmény szakmai színvonalának növeléséhez. A szakvizsgára való felkészítés költségtérítéses. Az iskola a részvételi díj 80 %-át vállalja költségvetési keretből. Utazási és szállásköltségek az éves költségvetésünk ismeretében vállalhatók át. A szakvizsgázó köteles az 172

intézménnyel egyeztetni, hogy hol, milyen feltételek mellett kívánja megszervezni a szakvizsgáját. Az iskola lehető leggazdaságosabb megoldása esetén vállalja a fenti költségek térítését. Szakvizsga letételét követően a következő év január elsején a pedagógus magasabb fizetési osztályba sorolandó, valamint fizetési fokozatok közötti várakozási idejét egy évvel csökkenteni kell.

2.2. Helyettesítési alprogram Elsődleges cél: a rendelkezésre álló kínálatból olyan felkészülési lehetőségek kiválasztása, amelyek nem tanítási időben történnek. Ha ez nem lehetséges: – olyan órarend készítése, hogy a továbbképzési napon az érintett nevelőnek a lehető legkevesebb órája legyen – szakos helyettesítés biztosítása – állandó helyettes biztosítása

3. Továbbképzésre vonatkozó alprogram A hétévenkénti továbbképzés egy vagy több továbbképzés keretében legalább 120 órai foglalkozáson való részvétellel teljesíthető. A továbbképzések amelyet az intézmény elismer és elfogad akkreditált továbbképzésnek kell lennie. Egy továbbképzésnek minimálisan 30 órásnak kell lennie. A továbbképzés eredményességét tanúsítvánnyal kell igazolni. Az elkövetkezendő öt évben nevelőtestületünknek tagjai közül nem kötelezhető továbbképzésre az a pedagógus, aki az elmúlt öt évben pedagógus végzettségén túl – főiskolai vagy egyetemi szakirányú képzésben oklevelet szerzett, – pedagógus szakvizsgával egyenértékű oklevelet szerzett, – legalább 120 órás intenzív tanfolyamon vett részt, – 1998-ben ötvenedik életévét betöltötte. A továbbképzésen való részvételét előnyben kell részesíteni annak a pedagógusnak: – aki 1998-ban 40. életévét betöltötte, – akit a munkáltató kötelez a továbbképzésre, – aki az oktató – nevelő munka javítása, színvonalasabbá tétele érdekében képezi magát,

173

– aki olyan jellegű továbbképzésen vett részt, amely elősegíti a Pedagógiai Program megvalósulását, – aki több mint tíz éve szerezte pedagógus diplomáját – aki a nem szakrendszerű oktatásban részt kíván venni. A beiskolázási tervbe való felvételt írásban kell kérni.

3. 1. Finanszírozás A költségvetésben rendelkezésre álló összeg felhasználható – a részvételi díj 80 %-ának fedezésére, – helyettesítési díjak fedezésére. Amennyiben olyan pedagógus vesz részt továbbképzésben, aki nem szerepel a beiskolázási tervben, nem tarthat igényt továbbképzés részvételi díjának, valamint egyéb költségeinek fedezetére. A százhúsz órás továbbképzés eredményes teljesítése után a pedagógus fizetési fokozatok közötti várakozási ideje egy évvel csökken. A csökkentést a továbbképzést befejező év január 1-jén lehet foganosítani. A várakozási idő csökkentését háromévenként egyszer lehet igénybe venni. A továbbképzésen résztvevő dolgozók a tanfolyam, továbbképzés eredményes elvégzése után a törvényi rendelkezéseken kívül az alábbi anyagi juttatásban részesülnek: – 30 órás tanfolyam esetén 5.000 Ft – 60 órás tanfolyam esetén 10.000 Ft – 120 órás tanfolyam esetén 20.000 Ft – Másoddiploma, szakvizsga esetén 50.000 Ft egyszeri jutalomban.

3.2. Helyettesítési alprogram: Elsődleges cél: a rendelkezésre álló kínálatból olyan felkészülési lehetőségek kiválasztása, amelyek nem tanítási időben történnek. Ha ez nem lehetséges: – olyan órarend készítése, hogy a továbbképzési napon az érintett nevelőnek a lehető legkevesebb órája legyen, – szakos helyettesítés biztosítása, – állandó helyettes beállítása.

174

Eljárásrend a pedagógusok és nem pedagógusok továbbképzéséről

1.

2.

3.

4. 5.

6.

7.

Tevékenység Továbbképzési jegyzék közzététele A megfelelő továbbképzés kiválasztása Jelentkezési igények összegyűjtése, előterjesztése, véleményezése Beiskolázási terv elfogadása Továbbtanulók jelentkeznek a megjelölt intézménybe Beszámolók a továbbképzésről A folyamat értékelése

Módszer Tájékoztatás, pedagógus továbbképzésről szóló információk átadása Megfelelő képzés kiválasztása írásbeli jelentkezés Továbbképzési terv alapelveit, szempontjait figyelembe véve beiskolázási terv javaslat elkészítése Éves beiskolázási terv elkészítése Jelentkezési lapok kitöltése, költségek befizetése

Felelős igazgatóhelyettes

Határidő Február eleje

igazgatóhelyettes

Március eleje

igazgató igazgatóhelyettes Közalk. Tanács

Március eleje

igazgató igazgató továbbtanuló

Március közepe Március közepe

Tájékoztatás a továbbképzés tapasztalatairól Beszámoló a beiskolázási terv megvalósulásáról

továbbtanuló

Folyamatos

igazgató igazgatóhelyettes

Félévi, év végi értekezlet

A folyamat leírása: 1. Minden év elején a továbbképzésekről megjelenő tájékoztatók után az általános igazgatóhelyettes közzéteszi a továbbképzési jegyzéket a nevelőtestület számára a tanári szobában. 2. A továbbképzésre jelentkezők március 8-ig kiválasztják a számukra megfelelő képzést, melyre írásban jelentkeznek az igazgatóhelyettesnél, aki munkaértekezleten előterjeszti a jelentkezési igényeket. 3. a.) Ezután a tantestület a továbbképzési terv alapelvei és pénzügyi lehetőségek alapján kialakítja a támogatandó továbbtanulók névsorát. b.) A közalkalmazotti tanács ezzel egy időben véleményezi a jelentkezéseket. 4. Március 14-ig az iskola igazgatója véglegesíti a továbbtanulók személyét, figyelembe véve a pénzügyi lehetőségeket és az iskola elsődleges érdekeit elkészíti az éves beiskolázási tervet.

175

5. A továbbtanuló kollégák jelentkeznek a továbbképzést meghirdető intézményekbe, és befizetik a tandíj rájuk eső részét. 6. A továbbtanulók a továbbképzés befejezése után egy hónapon belül kötelesek beszámolni a szerzett ismereteikről a munkaközösségnek illetve a tantestületnek. 7. A folyamatgazda minden évben a félévi értekezleten értékeli a beiskolázási terv megvalósulását, hogy a folyamat mely lépésénél volt szükség beavatkozásra.

Mellékletei: – beiskolázási terv – pedagógusok végzettségének nyilvántartása.

Nádudvar, 2006. november 30.

Lengyel Lászlóné

Boros Lajosné

közalkalmazotti tanács elnöke

igazgató

176

Név

Végzettség

1.

Baranyai Etelka

Tanítóképző Főiskola pedagógia és technika szakk.

2.

Beke Imre

Főiskola biológia-technika

3.

Békési Marietta

4.

Boros Lajosné

5.

Bukorné Forgó Ágnes

6.

Cziberéné Nagy Katalin

7.

Czirbuszné Szkupi Éva

Tanítóképző Főiskola könyvtár szakk. Tanítóképző Főiskola könyvtár szakk. Egyetem közoktatás vezetői, vezető képző Tanítóképző Főiskola testnevelés szakk. Főiskola földrajz-orosz, német Egyetem német Főiskola magyar-történelem

8.

Csákó Ildikó

9.

Csendes Teréz

10. Csirmazné Majoros Éva 11. Erdei Imréné 12. Fazekas Istvánné

Tanítóképző Főiskola testnevelés szakk. Tanítóképző Főiskola köz. műv. és testnevelés szakk. Tanítóképző Főiskola gyógyped. spec. koll. Tanítóképző Főiskola alsós komplex Főiskola matematika-kémia

Egyéb tanfolyam NYIK, Számítógép kezelői, Személyiség fejlesztő, Maisner-féle dyxlexia, Minőség irányítás Mk. vezetői k., Számítógép kezelői, Haladó számítógép kezelői, Internet, Számítógép kezelői, Textil technika,

Beosztás tanító MK vezető Ig.h. Tűzvédelmi felelős tanító

Szakmai gyak.kezdete 1981.08.25.

1976.07.01.

1988.09.01.

Alsós komplex, NYIK, Számítógép kezelői, Ig.h. Minőség biztosítás, Alapítvány kuratórium eln. Tagisk. vezető Napközi komplex, Számítógép kezelői, tanító Minőség irányítás alapelvek, Számítógép kezelői tanár MK vezető tanár MK vezető Számítógép kezelői, Személyiség fejlesztő, tanító

1977.08.25.

NYIK, Számítógép kezelői, Lovász-féle komplex, Minőség irányítás alapelvek, Népi játékok és csipke készítő, Vizuális kultúra, Barkácsolás, Számítógép kezelői, Haladó számítógép kezelői, Internet, Drámajáték, Rátz L-V., Számítógép kezelői, Rátz L.-V. gy.,

tanító

1978.08.21.

tanító

1988.08.16.

tanító

1969.11.17.

tanár MK vezető

1973.08.01.

1976.07.01. 1990.08.16. 1993.09.01. 1983.08.29.

Név 13. Fejes Éva

14. Fejesné Csűrös Kinga

15. Garainé Tóth Éva

16. Gál Ilona 17. Gálné Kiss Mária

18. Gere Csaba

19. Győrvári Viktor 20. Jakab Anikó 21. Juhász Sándorné 22. Katona Judit 23. Dr. Kerekes Lászlóné

Végzettség Főiskola földrajz-orosz angol nyelvoktató Főiskola matematika-angol Egyetem angol spec., alk. nyelvész Óvónőképző Főiskola Gyógypedagógiai Főiskola pszichopedagógia -gyógypedagógus Tanítóképző Főiskola technika szakk. Főiskola magyar-történelem könyvtáros Főiskola számítógép programozó, Főiskola számítástechnika Főiskola biológia-testnevelés Egyetem gyógytestnevelés Tanítóképző Főiskola rajz szakk. Főiskola történelem-orosz Tanítóképző Főiskola Tanítóképző Főiskola ped. komplex

24. Kerti József

Főiskola testnevelés-orosz

25. Kerti Józsefné

Főiskola magyar-történelem

Egyéb tanfolyam

Idegenvezető

Beosztás tanár

Szakmai gyak.kezdete 1990.08.16.

tanár

1994.08.16.

pszichopedagógus 2001.10.01.

Számítógép kezelői, Személyiség fejlesztő, Haladó számítógép kezelői, Internet, Művelődő közösségvezetői, Könyvt. tanf., Haladó számítógép kezelő, Internet, NAT körkép

tanító

1984.08.21.

könyvtáros

1996.08.22.

tanár

1987.10.10.

Kézilabda sportedző

tanár

1998.08.18.

Népi játék szakoktató, Számítógép kezelő, Vizuális nevelés elmélete Személyiség fejlesztő, Ember és társ.

tanító

1983.08.29.

tanár 1968.11.01. fejlesztőpedagógus 2000.09.01. tanító 1977.07.22.

NYIK, Személyiség fejlesztő, Textil technika, Ped. komplex, Számítógép kezelő, Segédedzői labdarúgás, tanár kézilabda, Számítógép kezelői, Haladó számítógép tanár kezelői, NYIK, 178

1970.08.15. 1970.08.15.

Név

Végzettség

26. Kiss Irén Katalin 27. Kiss Istvánné

Főiskola matematika-rajz Főiskola matematika-fizika

28. Kiss Lászlóné

Tanítóképző Főiskola

29. Kovácsné Beke Mária

Tanítóképző Főiskola

30. 31. 32. 33.

Tanítóképző Főiskola Tanítóképző Főiskola Tanítóképző Főiskola Főiskola matematika-kémia Egyetem matematika

Mészárosné Győrfi Judit Czibere Ildikó Kroppné Nagy Piroska Lengyel Lászlóné

34. Lengyel Tibor 35. Kapás Dóra 36. Ludmanné Papp Ilona

Főiskola biológia-testnevelés Tanítóképző Főiskola Főiskola magyar-történelem

37. Majoros Jánosné 38. Mészáros Gáborné

Főiskola matematika-kémia Tanítóképző Főiskola ped. szakk. gium. Tanítóképző Főiskola könyvtár szakk. Tanítóképző Főiskola Tanítóképző Főiskola könyvtár szakk. Tanítóképző Főiskola Főiskola testnevelés Főiskola matematika-fizika

39. Mészáros Gyöngyi 40. Beke Ilona 41. Mészáros Judit 42. Nagy Lajos 43. Nagyné Bokor Ibolya

Egyéb tanfolyam Rátz. L.-V. gy., Számítógép kezelői, Szám. techn., Szám. techn. komplex, Szabad idő játék Alsós komplex, NYIK, Számítógép kezelői, Haladó számítógép kezelői, Internet, Mk. vezetői, NYIK, Számítógép kezelői, Személyiség fejlesztő, Haladó számítógép kezelői, Internet, Minőség irányítás alapelvek, Lovász féle komplex Pedagógiai szakvizsga Rátz L. V. gy. Kémia intenzív, Mérlegképes könyvelő, Közg. és idegenforg. szak., Rátz L. V gy. Minden napi pénzügy, Kézilabda sportedző

Beosztás tanár tanár

Szakmai gyak.kezdete 1973.08.01. 1972.09.01.

tanító

1971.11.01.

tanító

1976.07.01.

Tanító, fejlesztő tanító tanító tanár

20005.09.01. 1967.09.01. 1975.08.01.

tanár tanító NYIK, Számítógép kezelői, Mesterkurzus - tanár történelem MK vezető Személyiség fejlesztő, Minőség irányítás, tanár NYIK, Személyiség fejlesztő, Vizuális nev. tanító elm., Barkácsolás, Meisner féle dyslexia, Személyiség tanító fejlesztő, Vizuális nevelés, tanító Személyiség fejlesztő, Meisner féle tanító dyslexia, Vizuális nevelés Számítógép kezelői, angol nyelvvizsga tanár

2002.09.01. 2005.09.01. 1976.11.14.

Internet, Windows rendszergazda,

1986.05.28.

179

tanár

1982.09.01. 1976.01.01. 1988.07.15. 2005.09.01. 1988.07.15 1991.03.21.

Név

Végzettség

44. Nagyné Lantos Mária 45. Nagyné Urbán Julianna

Egyetem informatika Főiskola matematika-kémia Főiskola matematika-kémia

46

Tanítóképző Főiskola

Novák Józsefné

47. Réz Szilárdné

Főiskola magyar-földrajz

48. Sztankovics Beáta

Egyetem német nyelv és irodalom Főiskola történelem-orosz angol nyelvoktató Főiskola matematika-rajz

49. Timcsukné Gere Ibolya 50. Tóth Sándorné 51. Tóthné Kecskeméti Piroska 52. Tóthné O. Nagy Judit 53. Török Éva 54. Őzné Czakó Éva 55. Varga Ildikó 56. Végh Ildikó 57. Vígh Istvánné 58. Vollay Elemér 59. Sári Lajosné 60. Benke Józsefné

Főiskola angol Egyetem történelem-orosz Főiskola történelem-népművelő Tanítóképző Főiskola ének szakk. Tanítóképző Főiskola tanító-hitoktató Főiskola matematika-rajz Tanítóképző Főiskola Tanítóképző Főiskola technika szakk. Főiskola matematika-műszaki ismeretek Főiskola Főiskola matematika-rajz

Egyéb tanfolyam

Számítógép kezelő Minőség irányítás, Számítógép kezelő, Számtech. szoftver üzemeltető, NYIK, Számítógép kezelő, Textil technikák, Földrajz komplex, Számítógép kezelői, Oktatás techn., Számítógép kezelő és szövegszerkesztő

Beosztás

Szakmai gyak.kezdete

tanár tanító

1981.08.15. 1988.09.19.

tanító iskolaszék elnök tanár

1969.09.01.

tanár

1992.09.01.

tanár

1987.09.01.

tanár

1975.08.01.

tanár

1992.10.01.

Személyiség fejlesztő, Tánc és dráma

tanár tanár

1990.08.13. 1983.08.16.

Ped. önismeret, Sindelar-Zsoldos program

fejlesztőpedagógus 1997.11.02.

Oktatás tech., Számgép kezelői, Haladó számítógép kezeli, Internet

1968.02.23.

tanár tanító

2000.08.28. 1972.08.05.

tanár

1990.08.16.

Vezetőképző

igazgató

1967.08.15.

Internet az iskolában, Népi játék és

logopédus tanár

1978.09.01. 1973.09.01.

Szám. tech. alap, Szám. tech. haladó, Vizuális nevelés Népi játé és virágkötő

180

Név

61. Zsom Józsefné

62. Burkovicsné Nagy Katalin 63. 64. 65. 66.

Gere Éva Fórizs Marinna Balázs Zsoltné Molnár Ilona

67

Nemes Lajos Attila

68. Rásóné Újlaki Edit

69. Kohári István 70. Tőzsér Jánosné

71. Szabó Imre 72. Vértesi Nagy Anna

73. Baráthné Kiss Tünde 74. Pintérné Baranyai Ildikó

Végzettség

Főiskola gyógypedagógiai-digofrén ped. magyar Tanítóképző Főiskola Tanítóképző Főiskola Óvónőképző Főiskola Tanítóképző Főiskola Tanítóképző Főiskola. Tanítóképző Főiskola Tanítóképző Főiskola Főiskola mérnök-informatikus Tanítóképző Főiskola könyvtár, technika szakk. Tanítóképző Főiskola technika szakk. Óvónőképző Főiskola Tanárképző Főiskola Tanítóképző Főiskola technika szakk. Óvónőképző Főiskola Főiskola magyar-angol Egyetem magyar Tanítóképző Főiskola magyar műv. terület Főiskola könyvtáros Tanítóképző Főiskola Gyógypedagógiai asszisztens

Egyéb tanfolyam szőnyegszövő szakoktató, Ember és társadalom műveltségi terület, Számítógép kezelő és szövegszerkesztő Népijáték-mézeskalács készítő, Drog megelőző, Internet, Sindelar-Zsoldos

Beosztás

Szakmai gyak.kezdete

gyógypedagógus

1975.10.23.

napközis nevelő

1994.08.15.

napközis nevelő napközis nevelő tanító napközis nevelő MK vezető napközis nevelő

2002.10.01. 2006..09.01. 1997.11.21. 1993.09.01.

napközis nevelő

2001.08.22.

Matem.-fizika napközis nevelő

1996.09.01. 2000.08.15.

tanár

2000.08.28.

napközis nevelő

1998.09.07.

napközis nevelő Számítógép kezelő, Pedagógiai asszisztens, Pedagógiai

2001.08.22. 2001.08.22.

Internet, Informatikus Számítógép kezelői, Internet

Esztétikus mozgás kialakítása zenés-táncos mozgásformák

Internet az iskolában, Számítógép kezelő, Controller,

181

1979.09.18.

Név

75. Szabó Zsoltné 76. Bugán Annamária 77. Mile Judit

Végzettség

Egyéb tanfolyam

Beosztás asszisztens tanító tanár tanító

Tanítóképző Főiskola Tanátképző Főiskola Tanítóképző Főiskola nyv.

182

Szakmai gyak.kezdete 2000.08.28. 2002.08.22. 1997.06.03.

13. sz. melléklet Tankönyvrendelési Szabályzat

A Kövy Sándor Általános Iskola Tankönyvrendelési Szabályzata

2006.

184

Az iskolai tanulók tankönyvtámogatás megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés helyi rendjének szabályzata: Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés helyi rendje szabályozására: - 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről, - 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, - 23/2004. (VIII. 27) OM rendelet alapján kerül sor. A szabályzat hatálya kiterjed a -

közoktatási intézményre, az iskola tanulóira, az iskola pedagógusaira, más alkalmazottaira, az iskola tanulóinak szüleire, a tankönyvellátásban részt vevő kiadóra, forgalmazóra.

I. rész

A tankönyvmegrendelés előkészítése, a tankönyvtámogatás 1. Alapfogalmak Tankönyv: az a könyv, melyet jogszabályban meghatározottak szerint tankönyvvé nyilvánítottak. Tankönyvvé a nyomtatott formában megjelentetett, vagy elektronikus adathordozón (pl. CD, videokazetta, floppylemez stb.) rögzített kiadvány (a továbbiakban együtt: könyv), illetve a digitális tananyag nyilvánítható. Tartós tankönyv: az a tankönyv (szöveggyűjtemény, atlasz, szótár stb.), amely tartalma és kivitele alapján alkalmas arra, hogy a tanulók több tanévben használják. Tankönyv forgalmazói tevékenység: a tankönyv iskolai tankönyvrendelés teljesítése keretében történő eljuttatása a felhasználók (iskolák, szülők, tanulók) részére.

185

2. Az alkalmazandó tankönyvek kiválasztása 2.1. Az iskolaigazgató feladata a tankönyvválasztással kapcsolatban Az iskolaigazgató és az általuk megbízott személyek feladata, hogy a pedagógusok számára hozzáférhetővé tegye a tankönyvjegyzéket, valamint a tankönyvnek nyilvánított egyéb könyveket, segédleteket. Az iskolaigazgató biztosítja az intézményen belül azt, hogy a pedagógusok az internetet is igénybe vegyék a tankönyvkínálat megismerése céljából. 2.2. A pedagógusok feladata a tankönyvválasztással kapcsolatban A pedagógusok az iskolaigazgató és a vezetők által rendelkezésükre bocsátott tankönyvjegyzék, valamint tankönyvnek nyilvánított egyéb könyvek, segédletek listái, illetve egyéb információforrás alapján kiválasztják a tantárgyanként az alkalmazandó tankönyveket, egyéb segédleteket. A pedagógusok a tankönyvválasztással kapcsolatos feladataikat az alábbiak figyelembe vételével végzik:  szakmai, valamint  anyagi, költségvetési szempontok,  annak mérlegelése, hogy adott tankönyv egy tanéven belül nem változtatható meg. Szakmai szempontok figyelembe vétele A pedagógus joga és egyben kötelessége, hogy az oktatási intézmény nevelési programjához, valamint a helyi tantervhez igazodva tegyen javaslatot az alkalmazandó tankönyvekre. Amennyiben egy tantárgyat több pedagógus is tanít, akkor a pedagógusok által létrehozott szakmai munkaközösség határozza meg, mely tankönyvek kerülnek alkalmazásra. Anyagi, költségvetési szempontok figyelembe vétele A pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. A pedagógus – a minőség, típus és ár megjelölése nélkül – felszerelés beszerzését kérheti a tanulótól, amely nélkülözhetetlen az általa tartott tanórai foglalkozáson való részvételhez, illetve a tanított tananyag elsajátításához, és amelyet a tanórai foglalkozáson egyidejűleg minden tanulónak rendszeresen alkalmaznia kell.

186

A választott tankönyv megváltoztathatatlanságának figyelembe vétele Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha az a szülők fizetési kötelezettségével járna. A pedagógus az általa javasolt tankönyvekről, segédletekről tájékoztatja a szakmai munkaközösséget. 2.3. A szakmai kapcsolatban

munkaközösségek

feladata

a

tankönyvválasztással

A szakmai munkaközösség feladata, hogy az adott tantárgyat tanító pedagógusok véleményét figyelembe véve meghatározza az alkalmazandó tankönyvek, segédletek körét. Első évfolyamon, majd felmenő rendszerben egységesíti az alkalmazandó tankönyveket. A szakmai munkaközösségnek is figyelembe kell vennie az anyagi, költségvetési szempontokat is. A szakmai munkaközösség az általa javasolt tankönyvekről, segédletekről tájékoztatja a szakmai munkaközösség tagjait.

3. A tankönyvrendelés előkészítése Az iskolaigazgató illetve az igazgatóhelyettesek a tankönyvrendelés előkészítési feladatai során a következő tevékenységeket látja el:  összegyűjti a tankönyvhasználatra vonatkozó javaslatokat,  összeállítja a javasolt tankönyv csomagokat,  a tankönyvjegyzékben nem szereplő könyvekkel kapcsolatban megszerzi az érintett szervezetek egyetértését,  kikéri az érintett szervezetek véleményét,  összeállítja a tankönyv megrendelési javaslatot. 3.1. A tankönyvhasználatra vonatkozó javaslatok összegyűjtése Az iskolaigazgató - a tankönyvrendelés előkészítése érdekében -, fogadja a szakmai munkaközösségek tankönyvekre, segédletekre vonatkozó javaslatait.

3.2. Tankönyvcsomagok összeállítása A javaslatok alapján tervezetet készít évfolyamonként, illetve indokolt esetben – ha a helyi tanterv alapján eltérő tantárgyak oktatása folyik – évfolyamokon,

187

illetve osztályokon belüli csoportonként arról, hogy milyen tankönyvek, segédletek kerülnek alkalmazásra. A listák alapján el kell készíteni, hogy egy-egy tankönyvcsomag várhatóan mennyibe fog kerülni. 3.3. A tankönyvjegyzékben nem szereplő tankönyvekkel kapcsolatos egyetértés kialakítása A tankönyvjegyzékben nem szereplő tankönyvekkel kapcsolatban át kell tekinteni, hogy a tankönyv fogyasztói ára nem jelent-e nagy terhet a szülőkre. A tankönyvjegyzékben nem szereplő tankönyvekkel kapcsolatban az igazgató és az igazgatóhelyettes a végleges tankönyvjegyzék összeállítását megelőzően kérik  először a szakmai munkaközösség egyetértését, majd:  annak egyetértése esetén az iskolaszék,  az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat egyetértését. Az igazgató és az igazgatóhelyettes a fenti szervezetek tankönyvjegyzéken nem szereplő tankönyvekkel való egyetértését - az érintettek aláírását is tartalmazó írásos dokumentumban megőrzi, és csatolja a tankönyv megrendelési javaslathoz. Ha a szakmai közösség, a korábbi javaslatát megváltoztatva mégsem ért egyet a tankönyvjegyzéken nem szereplő tankönyv végleges tankönyvjegyzékre való felvételével, akkor javaslatot tesz más tankönyvre. Az iskolaigazgató a helyetteseivel ekkor a már módosított, a szakmai munkaközösség egyetértésével rendelkező javaslatot terjeszti az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat elé.  Az előbb felsorolt szervezetek előtt indokolni kell a szakmai munkaközösség képviselőjének, hogy miért választották a tankönyvjegyzékben nem szereplő tankönyvet. Tájékoztatásul közölni kell a tankönyvjegyzéken szereplő hasonló tankönyvek árait is.  Ha az iskolaszék, az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat együttes egyetértését nem adja a tankönyvjegyzéken nem szereplő tankönyv végleges tankönyvjegyzékben való szerepeltetéséhez, az igazgató egyeztetést kezdeményez a szakmai munkaközösség és az egyetértést nem adó szervek között. Ha az egyeztetés eredményre vezet, akkor az iskolaigazgató annak megfelelően módosítja a tankönyv megrendelési javaslatot. Ha az egyeztetés nem vezet eredményre, mert az iskolai szülő szervezet és az iskolai diákönkormányzat nem adja egyetértését valamely tankönyvjegyzéken nem szereplő tankönyv megrendelésre való felvételéről, az iskolaigazgató törli a 188

tankönyv megrendelési javaslatról a tankönyvet és felkéri a pedagógusokat, illetve a szakmai munkaközösséget más tankönyv választására. 3.4. A tankönyv megrendelési javaslat véleményeztetése Az előző szempontok alapján összeállított tankönyv megrendelési javaslatot az iskolaigazgató és a helyettesek véleményeztetik  az iskolai szülő szervezettel (közösséggel) és az iskolai diákönkormányzattal. Az iskolaigazgató és a vezetők a véleményeket írott formában szerzi meg. A véleményeket áttekintik, s indokolt esetben a szakmai munkaközösséget, illetve a pedagógusokat tájékoztatják a véleményekről. Ezt követően lehetőséget adnak az érintetteknek arra, hogy a korábbi javaslatukat megváltoztassák.  Az iskolaigazgató mérlegeli az új javaslatokat, majd dönt arról, hogy korrigálja-e a tankönyv megrendelési javaslatot. Döntéséről értesíti az érintetteket. Amennyiben a javaslatban módosítást végez, módosítja a változással érintett évfolyamok, csoportok tankönyvcsomag összeállítását. Ezt követően gondoskodik a szükséges feladatok ismételt ellátásáról, az egyetértés megszerzéséről (akkor, ha a tankönyv nem szerepel a tankönyvjegyzéken), illetve a tankönyv megrendelési javaslat véleményeztetéséről. A szervezetek által adott véleményeket a tankönyv megrendelési javaslat mellett megőrzi. 3.5. A tankönyv megrendelési javaslat összeállítása Az igazgató gondoskodik arról, hogy évfolyamonként, ezen belül ha indokolt osztályonként, csoportonként rendelkezésre álljon az érintett szervek egyetértését elnyerő, véleményezett tankönyvcsomag. Ez a lista képezi alapját az egyes tankönyvekkel kapcsolatos mennyiségi szükséglet felmérésének.

4. A kedvezményekre vonatkozó igények felmérése Az iskolaigazgató tankönyvkedvezmények felmérési feladatainak ellátására az igazgatóhelyettest bízza meg. A felelősök megszervezik a tanulók, illetve a szülők tankönyvcsomagokról való tájékoztatását.

189

A tájékoztatást úgy kell megszervezni, hogy az érdekeltektől az iskola részére visszaérkezzen az az információ, hogy a tanuló számára összeállított tankönyvcsomagból  mely könyveket kívánja megvásárolni,  mely könyveket kíván használt könyvként megvásárolni, illetve  mely könyvek tekintetében könyvet kölcsönözni,  mely könyvekre nem tart igényt, mivel rendelkezik vele. A tájékoztatás mellett gondoskodnak arról, hogy a tanulók, illetve a szüleik tájékoztatást kapjanak a tankönyv kedvezmények rendszeréről. A tankönyvkedvezmények iránti igények felmérése  miden év november 15-e határidőig történik azoknál a tanulóknál, akik a határidő időpontja előtt 15 nappal az iskola tanulói,  az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a beiratkozás napjáig történik. A tankönyvekkel és a tankönyvkedvezményekkel kapcsolatos igények felmérését célszerű egyszerre megoldani. Az iskolában tanulói jogviszonnyal már rendelkezők tankönyvkedvezményei iránti igények felmérési rendje A tankönyvkedvezményekkel kapcsolatos igénybejelentés időpontja minden év november 15-e. Az igény bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal a felelősök gondoskodnak arról, hogy a tanuló, kiskorú tanuló esetében a szülő írásbeli tájékoztatást kapjon az igény bejelentési határidőről, valamint  az igénybe vehető normatív kedvezményekről, és a normatív kedvezményen túl is igénybe vehető kedvezményekről,  arról, hogy a kedvezményeket mely formanyomtatványon lehet benyújtani,  arról, hogy milyen okmányokat kell bemutatni. Az iskola által meghatározott, normatív kedvezményen túli kedvezményekről az iskola – a helyben szokásos módon – hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját, és az igénylés elbírálásának elveit. A felelősök gondoskodnak arról, hogy a szükséges formanyomtatványok rendelkezésre álljanak, hogy az igénylők a nyomtatványokhoz hozzájussanak. A felelősök összegyűjtik a beérkező igényeket.

190

Az iskolába belépő új osztályok tanulói tankönyvkedvezmény iránti igényeinek felmérési rendje A tankönyv kedvezményekkel kapcsolatos igénybejelentés időpontja a beiratkozás napja. Az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal a felelősök gondoskodnak arról, hogy a tanuló, kiskorú tanuló esetében a szülő írásbeli tájékoztatást kapjon az igény-bejelentési határidőről, valamint  az igénybe vehető normatív kedvezményekről, és arról, hogy az iskola a normatív kedvezményen túl is állapíthat meg kedvezményt,  arról, hogy a kedvezményeket mely formanyomtatványon lehet benyújtani,  arról, hogy milyen okmányokat kell bemutatni. Írásbeli tájékoztató és formanyomtatvány megküldése az óvodáknak az iskola kötelessége, a gyerekek létszámának megfelelően. Az igények áttekintése alaki és tartalmi szempontból  Az igényeket azok átvételekor ellenőrizni kell alaki és tartalmi szempontból. Hiányos kitöltés esetében segíteni kell a kitöltésben.  Az igények átvételekor ellenőrizni kell, hogy a szükséges dokumentumokat az igénylő bemutatta-e, s az azokon szereplők megfelelnek-e a kedvezmény nyújtási feltételeknek.  Ha a dokumentumok bemutatásra kerültek, és megfelelőnek bizonyultak, akkor az igénylésen az iskolaigazgató, illetve az általa felhatalmazott személyek e tényt rögzítik.

5. A kedvezményekre érkezett igények összesítése Az igazgató a kedvezményekre érkezett igények összesítésével a helyettseket bízza meg. A felelősök a kedvezményekre érkezett igényeket először november 15-i határidőre beérkezett igények alapján összesítik. A normatív kedvezményre való igény összesítése A normatív kedvezményre való igény összesítése során az összesítést az alábbi rendben kell végezni:  osztályok szerinti összesítés,  évfolyamonkénti összesítés.

191

Az osztályonkénti összesítés – az osztály megnevezésével – tartalmazza:  a tanulók  nevét,  lakcímét,  a szülők (gondviselő)  nevét,  lakcímét,  a normatív kedvezményre jogosító feltételt,  a tanuló által igényelt tankönyvcsomag összegét,  összesítést arra, hogy a kedvezmény hány tanulót érint,  mennyi a kedvezményezett tankönyvcsomagok összértéke. Az évfolyamonkénti összesítés tartalmazza:  az évfolyam megjelöléssel az egyes osztályokra vonatkozó összesített adatokat, azaz  az érintett tanulólétszámot,  az osztályonkénti összesített tankönyvcsomagok értékét,  iskolai szintre összesítve  az érintett tanulólétszámot,  a kedvezménnyel érintett tankönyvcsomagok értékét.

A normatív kedvezményen túli kedvezményre való igény összesítése, abban az esetben, ha az iskola a normatív kedvezményen túl is állapít meg kedvezményt A normatív kedvezményen túli kedvezményekre való igény összesítése során az összesítést az alábbi rendben kell végezni:  osztályok szerinti összesítés,  évfolyamonkénti összesítés.

Az osztályonkénti összesítés – az osztály megnevezésével – tartalmazza:  a tanulók  nevét,  lakcímét,  a szülők (gondviselő)  nevét,  lakcímét,  a normatív kedvezményen túli kedvezményre jogosító feltételt,  a tanuló tankönyvcsomag összegét,  összesítést, hogy a kedvezmény hány tanulót érint,  mennyi a tankönyvcsomagok összértéke.

192

Az évfolyamonkénti összesítés tartalmazza:  az évfolyam megjelöléssel az egyes osztályokra vonatkozó összesített adatokat, azaz  az érintett tanulólétszámot,  az osztályonkénti összesített tankönyvcsomagok értékét,  iskolai szintre összesítve  az érintett tanulólétszámot,  a kedvezménnyel érintett tankönyvcsomagok értékét.

6. A kedvezményekre érkezett igények teljesítési lehetőségeinek áttekintése

A kedvezményekre érkezett igények teljesítési lehetőségeinek áttekintése a tankönyvellátás kiemelt feladata. A nevelőtestületi döntés előkészítése céljából az iskolaigazgató javaslatot készít a rendelkezésre álló tankönyvtámogatás felhasználására. Az igazgató a tájékoztatás során ismerteti  az intézményt megillető tankönyvtámogatás összegét,  a tankönyvtámogatás összegéből azt az összeget (a tankönyvtámogatás 25 %-át), melyet legalább tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott, ajánlott és kötelező olvasmányok,  elektronikus adathordozón rögzített tananyag,  kis példányszámú tankönyv vásárlására kell fordítani, melyek az iskola tulajdonában maradnak, és az iskolai könyvtár állományába kerülnek. Az igazgató a teljesítendő igények, valamint a tankönyvtámogatás kötött (könyvtári állományt növelő könyvbeszerzése), valamint szabad felhasználású része közötti egyensúly megteremtésével állítja össze javaslatát.

7. Az érintett szervek tájékoztatása a kedvezményekre benyújtott igényekről és a tankönyvtámogatás összegéről Az iskolaigazgató és a kedvezményekre benyújtott igényekről és a tankönyvtámogatás összegéről minden év november 30-áig tájékoztatja  a nevelőtestületet,  az iskolai szülői szervezetet, valamint a diákönkormányzatot.

193

8. A tankönyvtámogatás módjának meghatározása A tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület minden év december 15-éig dönt. Az igazgató és a vezetők a nevelőtestület döntésének elősegítése céljából a nevelőtestület rendelkezésére bocsátja a kedvezményekre vonatkozó igények osztályonkénti, és iskolai szintre elkészített összesítését, valamint azt a felmérést, mely tartalmazza, a tanulók új tankönyv, használt tankönyv, valamint tankönyv kölcsönzési igényét. A tankönyvtámogatás módjának meghatározásakor a nevelőtestület számára rendelkezésre kell bocsátani a korábbi belépő évfolyamok tankönyv és kedvezmény iránti igényeit, valamint a várható létszám adatokat. A rendelkezésre álló információk alapján a nevelőtestületnek meg kell becsülnie a belépő évfolyammal kapcsolatos támogatási igényeket. Ezeket az igényeket is figyelembe kell vennie a már ténylegesen nyilvántartott igények mellett. A nevelőtestület a tankönyvtámogatás módját írásban is rögzíti. A nevelőtestület az osztályfőnökök bevonásával értesíti a tankönyvtámogatás módjáról az érintett tanulókat, kiskorú tanuló esetén a szülőt. A nevelőtestület a tankönyvtámogatás módjának meghatározásakor a tankönyvcsomagokhoz igazodva meghatározza, hogy mely tankönyveket milyen példányszámban kívánja megvásárolni: - az iskolai könyvtár számára, illetve - az igénylőknek ingyenes tankönyvellátásként. 9. A tankönyvmegrendelés összeállítása Az iskolaigazgató és a vezetők gondoskodnak a tankönyvmegrendelés összeállításáról. Az összeállítás során figyelembe kell venni:  a tanulók, szülők által jelzett új tankönyv igényeket,  az iskolai tankönyvtámogatás felhasználási módja meghatározása alapján megvásárolandó további könyveket,  az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát. A tankönyvmegrendelés összeállításának határideje minden év február 15-e. A tankönyvmegrendelés összeállításának véglegesítése előtt a rendelést ismételten át kell tekinteni abból a szempontból, hogy a tankönyvrendelés alapján az iskola minden tanulója részére biztosítani tudja-e a tankönyvhöz jutás lehetőségét: 194

 új tankönyv vásárlásával,  tankönyvtámogatással,- a könyv iskola általi megvásárlásával és a tanuló számára történő ingyenes átadással,  tankönyv kölcsönzéssel – a könyvtári állományból,  tankönyv napközis, illetve tanulószobai hozzáférésével.

10. A kölcsönözhető könyvek jegyzékének közzététele Az iskolaigazgató és a helyettesek gondoskodnak arról, hogy minden év június 10-éig közzétételre kerüljenek azoknak  a tankönyveknek,  az ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzéke, melyeket az iskola könyvtárából a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzétételről a helyben szokásos módon, legalább az iskolai faliújságon való hirdetmény kifüggesztésével kell gondoskodni.

II. rész A tankönyvellátás rendje 1. Az iskolai tankönyvellátás rendjére vonatkozó döntés Az iskolai tankönyvellátás rendjében kell meghatározni a tankönyvellátási feladatok végrehajtását. A tankönyvellátás rendjéről évente a nevelőtestület dönt. Az iskolaigazgató döntés-előkészítő és végrehajtó tevékenységet végez. A nevelőtestület a továbbiakban szabályozottak figyelembe vételével köteles meghozni döntését.

2. A tankönyv ellátásban közreműködők kijelölése Az iskolai tankönyvellátás rendjében a nevelőtestület és az igazgató meghatározza azt, hogy a tankönyvellátásban kiknek és hogyan kell részt venniük:  meghatározásra kerülnek a felelősök,  tankönyv értékesítési feladatok ellátása esetében meghatározzák a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt (személyeket). 195

Az iskolaigazgató a nevelőtestületi döntés alapján gondoskodik arról, hogy az érintett személyek tényleges kijelölése és megbízása megtörténjen. 3. Az iskolai tankönyvellátás keretében ellátandó feladatok  Az iskolai tankönyvellátás keretében biztosítani kell, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatóak legyenek.  Az iskolai tankönyvellátás keretében a tanuló évfolyamonként legfeljebb kettő alkalommal jogosult a tankönyvjegyzékben szereplő áron megvásárolni ugyanazt a tankönyvet. Második alkalommal a tanuló e jogával akkor élhet, ha a tankönyv használhatatlanná vált, megsemmisült, elveszett, feltéve, hogy nem terheli szándékosság ezek bekövetkeztében, és azt az iskola igazolja.  Ha a tanuló iskolát vált – az e tényről kiállított iskolai igazolás felmutatásával – az új iskolában alkalmazott tankönyvet a tankönyvjegyzékben szereplő áron jogosult megvásárolni. Az iskolai tankönyvellátás során el kell látni a következő feladatokat:  tankönyv beszerzése,  tankönyv tanulókhoz való eljuttatása. Az iskolai tankönyvellátási feladatok elláthatóak:  csak az iskola közreműködésével,  az iskola részvételével és az iskolán kívüli szervezetek bevonásával. Felelősségi szabályok:  a tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért az iskola felel – függetlenül attól, hogy a feladatokat, vagy azok egy részét a tankönyvforgalmazónak átadja-e vagy sem. A tankönyvellátási feladatok végrehajtása Az iskola tankönyvellátás feladatainak végrehajtása az alábbiak szerint történhet:  csak az iskola végzi a tankönyvellátás feladatainak végrehajtását,  az iskola nem, vagy csak részben látja el a tankönyvellátási feladatait.

196

Az iskolaigazgatónak év vége előtt javaslatot kell tennie a korábbi évek tapasztalatai alapján, hogy a tankönyvellátási feladatokat a következő évben hogyan lenne célszerű megoldania.

A kidolgozott javaslatot célszerű az iskolaigazgatónak előzetesen véleményeztetnie:  a nevelőtestülettel,  az iskolaszékkel (iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezettel, illetve a diákönkormányzattal.) Az érintettek véleményét figyelembe véve az iskolaigazgató átgondolja a korábbi javaslatát, indokolt esetben módosítja azt. A nevelőtestület a tankönyvellátás rendjében határozza meg azt, hogy az iskola milyen feladatokat lát el a tankönyvellátás megszervezése során.

4. Tankönyvellátási szerződés kötése Az iskolaigazgató és az igazgatóhelyettesek a tankönyvellátási szerződés megkötése érdekében - előzetesen, a nevelőtestületi döntés előtt - tájékozódik a tankönyvforgalmazókról, megkeresi azokat, melyek garantálják azt, hogy a tankönyvek az iskola által meghatározott időpontban a tanévkezdéskor rendelkezésre állnak, illetve, hogy az év közben jelentkező igényeket is zökkenőmentesen kielégítik. Az iskolaigazgató javaslatot tesz a nevelőtestület számára a megfelelőnek tartott tankönyvforgalmazókról, az általuk vállalt szerződési feltételekről. A nevelőtestület dönt arról, hogy az iskola a tankönyvellátás feladatainak végrehajtására mely tankönyvforgalmazóval, illetve tankönyvforgalmazókkal milyen tárgykört érintően köt megállapodást, azaz tankönyvellátási szerződést. (A nevelőtestület erről a tankönyvellátás rendjének meghatározásakor dönt.) A tankönyvellátási szerződést minden év február utolsó munkanapjáig kell megkötni, illetve szükség szerint módosítani. Szerződéskötés előtti feladatok A tankönyvellátási szerződés előtt  ellenőrizni kell, hogy az érintett forgalmazó rendelkezik-e a kiadótól kapott igazolás alapján a tankönyv forgalmazásának jogával,  az iskolaigazgatónak, illetve megbízottjainak be kell szereznie az iskolai szülői szervezet (közösség) egyetértését.

197

A szerződés tervezet tartalmi ellenőrzése A tankönyvellátási szerződés megkötése előtt ellenőrizni kell, hogy az tartalmazza e a jogszabályban meghatározott kötelező tartalmi elemeket:  az iskola nevét, székhelyét, OM azonosító számát;  a tankönyvforgalmazó azonosító adatait (név, cím, székhely, adószám, bankszámlaszám, képviselő neve, a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének kódszámai,);  azt a tanévet (tanéveket), amelyekre a szerződés szól;  az iskolai tankönyvellátás megszervezésének helyét, az iskolai működés kereteit;  annak a személynek a nevét, aki a tankönyvforgalmazó, illetve az iskola részéről a tankönyvellátás végrehajtásáért felel;  szükség esetén a használt tankönyvek visszavásárlásával és forgalmazásával kapcsolatos feladatmegosztást;  az előzetes megállapodást az iskola legalacsonyabb évfolyamára belépő tanulók ellátására. Az igazgató és a vezetők együttesen gondoskodnak arról, hogy minden, az iskolai tankönyvellátásban forgalmazóként meghatározásra került forgalmazóval a fent meghatározott határnapig a tankönyvellátási szerződés megkötésre kerüljön. A szerződés hiányában a tankönyvellátási feladatokat a forgalmazóval nem lehet ellátatni. A tankönyvellátási szerződésre vonatkozó egyéb szabályok A tankönyvellátási szerződést az iskola nevében az iskolaigazgató írja alá, mivel ő képviseli az iskolát. A tankönyvellátási szerződésben indokolt meghatározni az érintett tankönyvek:  pontos nevét, azonosító számát, kiadási évét,  fogyasztó árát. A tankönyvellátási szerződésben javasolt kitérni arra is, hogy a tankönyvellátás megszervezése során milyen feladatokat vállal az iskola, s melyeket kell ellátni a forgalmazónak. 5. Adatszolgáltatás a tankönyvforgalmazó részére Az iskola gondoskodik arról, hogy valamennyi tankönyvforgalmazó részére a jogszabályban meghatározott adatszolgáltatást biztosítsa. Az iskola a kötelező adatszolgáltatás keretében a tankönyvforgalmazónak átadja a tanulók következő adatait:  tanuló neve, 198

 diákigazolvány száma,  diákigazolvány hiányában a tanuló anyja neve és a születési ideje,  az iskolai tankönyvellátás keretében megvásárolt tankönyvek, illetve a vételéhez kapott támogatás összege. Ha az iskola a tankönyvek vásárlásához pénzben támogatást biztosít a tanuló részére, erről értesítést küld a tankönyvforgalmazónak. 6. Tankönyv értékesítési feladatok A tankönyv értékesítési feladatok ellátása az iskola közreműködésével történik. Az iskola a tankönyvellátási szerződésben vállalta, hogy a tankönyveket a tankönyvforgalmazótól értékesítésre átveszi és a tankönyvforgalmazó nevében értékesíti azokat, akkor köteles arról gondoskodni, hogy az értékesítés feltételei fennálljanak. 6.1. Az értékesítés feltételeinek biztosítása Az értékesítés feltételeiként gondoskodni kell:  az átvett könyvek biztonságos tárolási, őrzési feltételeinek biztosításáról,  a könyv értékesítési helyének biztosításáról, azaz megfelelő helyiség rendelkezésre bocsátásáról,  a szülők, tanulók értesítéséről az értékesítés időpontjával és helyszínével kapcsolatban. A tankönyvek biztonságos tárolási, őrzési feltételeinek biztosítása Az iskolaigazgató és a vezetők gondoskodnak arról, hogy a tankönyvek az iskolán belül biztonságos helyen őrzésre kerüljenek. A tankönyvek magas értékére való tekintettel az őrzésről olyan helyiségben kell gondoskodni, mely riasztóberendezéssel védett, és/vagy rácsos ablakkal és ajtóval ellátott. A biztonságos őrzés érdekében az iskolaigazgató elrendelheti az őrzési célú ügyelet tartását. Az értékesítési hely biztosítása Az iskolaigazgató a vezetők javaslatára kijelöli azt a helyiséget, ahol a tankönyv értékesítést bonyolítani kell. A helynek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a tankönyvcsomagok elhelyezésre kerüljenek, a tanulóktól és szülőktől a tankönyvek áraként átvett összegek biztonságosan tárolhatóak legyenek.

199

A tankönyv értékesítésre vonatkozó tájékoztatás megadása Az iskolaigazgató és a vezetők megszervezik a tanuló, a kiskorú tanuló szülője tájékoztatását  tankönyv értékesítésének helyszínéről, valamint  tankönyv értékestés időpontjairól. Az értékesítés időpontjaként több időpontot is meg kell határozni, hogy ahhoz az érintettek alkalmazkodni tudjanak. A tájékoztatás formája az iskolai hirdetmény lehet, melyet az értékesítési időpont előtt legalább 10 nappal ki kell függeszteni. 6.2. A tényleges értékesítés Az igazgató a vezetők javaslatára felelőst bíznak meg az értékesítéssel.  A könyveket a felelősök a tankönyv értékesítés meghirdetett helyszínén és időpontjában tankönyvcsomagok előre történő összeállításával értékesíti.  A tankönyv árát beszedi azoktól, akik normatív kedvezményben, illetve a normatív kedvezmény körébe nem tartozó kedvezményben nem részesülnek, s ezért a tankönyvek teljes árát kötelesek kifizetni.  A tankönyvek átadásáról osztályonként név szerinti nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban jelöli a fizetett tankönyv vételárát, valamint bejegyzi a kedvezményre való jogosultságot.  A felelős teljes anyagi felelősséggel tartozik az általa beszedett tankönyvek vételáráért.  A felelős a beszedett vételárral elszámol a tankönyvforgalmazónak. 6.3. A tankönyv értékesítésben közreműködő díjazása  A tankönyvforgalmazó az iskolának az értékesítésben való közreműködésért anyagi ellenszolgáltatást biztosít.  A díjazás összegét a tankönyvforgalmazónak a tankönyvellátási szerződés szerint kell kifizetnie az iskola részére.  A díjazás összegéből az iskolaigazgató és a vezetők a tankönyvértékesítésben közreműködő személy (személyek) díjazását fizeti ki kivéve, ha a feladatellátásban való közreműködés valamelyikük munkaköri feladata.  Az iskolaigazgató a felelősökkel - ha a feladat ellátásáért díjazás illeti meg - megbízási szerződést köt a tankönyvekkel kapcsolatos feladatok ellátására. A megbízási szerződést az aktuális tanévvel kapcsolatos tankönyvellátási feladatellátásra, és nem időtartamra kell kötni. 200

A nevelőtestület tankönyvellátási rendjében dönt arról, hogy az értékesítéssel kapcsolatos díjazásban kik részesülhetnek, és milyen főbb elvek, szempontok alapján. 7. A tankönyv és tartós tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok

A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálódásával kapcsolatos szabályok  Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni.  Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést.  A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője a tankönyv kölcsönzésével, a tankönyv elvesztésével, megrongálódásával - okozott kár megtérítésére köteles.  A kártérítés összegét a könyv rendeltetésszerű elhasználódási fokát alapul véve kell meghatározni.  A kártérítési összeget csökkenteni, mérsékelni lehet, illetve el lehet tekinteni a kártérítéstől akkor, ha a tanuló anyagi és szociális helyzete indokolja. A kártérítési összegre a könyvtáros tesz javaslatot, melyet az igazgató hagy jóvá.  Az igazgató dönt a kártérítési összegek csökkentése, mérséklése tárgyában.

A tankönyv iskolai könyvtárból történő megvásárlásának szabályai  A tankönyv az iskolai könyvtárból megvásárolható.  A megvásárlás feltétele, hogy a tanuló - a tankönyvet legalább 3 hónapig használja, - a tankönyv áraként a tanuló, illetve a szülő a tankönyv rendeltetésszerű elhasználódási fokát alapul vevő árat kifizesse.  A tankönyv árára a könyvtáros tesz javaslatot, melyet az iskolaigazgató hagy jóvá.

201

8. Összeférhetetlenségi szabályok

A tankönyvellátással kapcsolatban alábbi területre terjednek ki összeférhetetlenségi szabályok  tankönyvkiadóra, forgalmazóra,  tankönyvellátás szervezésében közreműködő iskolai alkalmazottra,  tankönyvválasztásban közreműködő pedagógusra.

az

Tankönyvkiadót, forgalmazót érintő összeférhetetlenségi szabályok Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséhez nem vehető igénybe az a tankönyvkiadó, illetve az a forgalmazó,  amelyben az iskola vezetői megbízással rendelkező alkalmazottja, valamint a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója  üzletrésszel rendelkezik, vagy részt vesz az ügyvezetésben, a felügyelő bizottságban, továbbá  amellyel az iskola vezetői megbízással rendelkező alkalmazottja munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.

Tankönyvellátás szervezésében közreműködő iskolai alkalmazott Nem vehet részt az iskolai tankönyvmegrendelés elkésztésében és az iskolai tankönyvellátás megszervezésében az iskolának az az alkalmazottja, aki a tankönyvforgalmazóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. A tankönyvellátás szervezésében részt vevő iskolai alkalmazott a tankönyvkiadótól, tankönyv forgalmazótól nem fogadhat el – semmilyen formában  juttatást,  kedvezményt.

202

III. rész Vegyes és hatályba léptető rendelkezések 1. Pénzügyi bonyolítási feladatok

A felelősök által beszedett összegek kezelése, könyvelése A felelősnek a beszedett tankönyvek áráról olyan megbízható nyilvántartást kell vezetnie, melyet a tankönyvforgalmazó elfogad, s amely alapján az eladott könyvekről és a beszedett összegekkel elszámol. A felelősnek az értékesített tankönyvek áráról számlát az iskola nevében nem szabad kiállítania, mivel nem az iskola tulajdonát képezik a könyvek. A felelős az értékesítés során:  a tankönyvforgalmazó nevében nyugtát ad,  annak a tanulónak, vagy szülőnek, akik a számlát kérnek, feljegyzi számla igényét és jelzi a tankönyvforgalmazónak, illetve a tankönyvforgalmazó nevében, a tankönyvforgalmazó számlatömbjében számlát állít ki. (Hogy melyik megoldást kell alkalmazni, azt a tankönyvellátási szerződésnek kell tartalmaznia.)

2. A tankönyvtámogatással kapcsolatos pénzügyi és nyilvántartási feladatok A tankönyvforgalmazótól ténylegesen átvett könyvek ára és a felelős által beszedett összeg közötti különbséget az iskola egyenlíti ki. A különbözetről a tankönyvforgalmazó számlát állít ki az iskola részére. Az iskola a tankönyvforgalmazó számláját, mint könyvvásárlást könyveli le. A számla alapján részletező nyilvántartást kell készíteni a normatív tankönyvtámogatással való elszámolás érdekében. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell azt, hogy  mely tanulók részesültek ingyenes tankönyvben úgy, hogy a könyv részükre átadásra került, 203

 melyek azok a könyvek, melyek a napköziben, tanulószobán állnak a tanulók rendelkezésére,  melyek az iskolai könyvtár állományát gyarapító tankönyvek. Az ingyenes tankönyvben részesülők tankönyv átvételét a tankönyvfelelős által az értékesítéskor vezetett nyilvántartása igazolja – melyben a jogosultak aláírásukkal igazolják az átvételt. Az iskolai könyvtár állományát gyarapító tankönyveknek ténylegesen be kell kerülniük a könyvtár könyv állományába. A könyvtárnak írásban kell dokumentálnia a tankönyvek átvételét.

204

Igénylőlap tanulói tankönyvtámogatáshoz Az intézmény neve: ………………………………………………………………………. címe: ……………………………………………………………………… OM azonosítója: …………………………… I. Normatív tanulói tankönyvtámogatáshoz A tanuló - neve: ……………………………………….. - osztálya: ……………………………………. - lakcíme: ………………………………………………………………………………. - diákigazolvány száma: ……………………………….. Szülő (gondviselő) 1 - neve: ……………………………………… - lakcíme: ………………………………………………………………………………. - azonosító iratának típusa: …………………………………………………………….. száma: ……………………………………. Alulírott – a fent nevezett tanuló nevében – a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8. § (4) bekezdésében biztosított normatív kedvezmény igénybevételére vonatkozó igényt nyújtok be, mert a hivatkozott jogszabályban meghatározott feltételek közül az alábbi teljesül2. A tanuló: a) tartósan beteg, b) sajátos nevelési igényű, c) három- vagy többgyermekes családban él, d) egyedülálló szülő által nevelt, e) nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, f) rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül. Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a közölt adatok a valóságnak megfelelnek, azok változásáról a változást követő 15 napon belül értesítem az intézményt.

II. Igénylés további kedvezményekre* Alulírott – a fent nevezett tanuló nevében – a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8. § (4) bekezdésében biztosított normatív kedvezményeken túl az alábbi kedvezmény igénybevételére jelentkezem: …………………………………………………………………………… Dátum: ……………………….. ……………………………………. szülő vagy nagykorú tanuló aláírása A normatív kedvezményre** való jogosultság igazolásához, illetőleg a normatív kedvezményen túli további** tankönyvtámogatáshoz szükséges okiratok bemutatása megtörtént: igen – nem*** Kelt: ………………………………….. ……………………………. iskola igazgatójának aláírása 1 2

Nagykorú tanuló esetén nem kell kitölteni. Aláhúzással jelölje a felsorolásban!

* E kedvezmények körét, feltételeit, az igénylés módját, az igénylés elbírásának elveit az iskola határozza meg. ** A megfelelő szöveg aláhúzandó. *** Az iskola tölti ki.

205

Tájékoztató a kedvezményes tankönyvellátásról A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény alapján minden évben az éves költségvetési törvényben kell meghatározni annak a támogatásnak az összegét, amelyet az iskolafenntartó kap az iskolai terjesztési áron forgalomba kerülő tankönyvek megvásárlásának támogatásához. A támogatás módjáról a nevelőtestület a törvényekben meghatározottak szerint dönt. A tanuló (szülő) az iskolában - a család anyagi helyzetétől függően - ingyenes vagy kedvezményes tankönyvellátást igényelhet. Igénylés esetén ingyenes tankönyvellátást (normatív kedvezmény) köteles az iskola biztosítani a nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő tanuló számára, ha a gyermek: - tartósan beteg (szakorvos igazolja), - sajátos nevelési igényű (szakértői és rehabilitációs bizottság igazolja), - három- vagy többgyermekes családban élő (a megállapított családi pótlék igazolja), - egyedülálló szülő által nevelt (a megállapított családi pótlék igazolja), - nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult (a megállapított családi pótlék igazolja), - rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő (az erről szóló határozat igazolja). Szükség esetén a családi pótlékról szóló igazolást a munkáltató, a munkahellyel nem rendelkező részére az Államkincstár Területi Igazgatósága adja ki. A családi pótlék igazolható bérjegyzékkel, számlakivonattal vagy postai igazoló szelvénnyel is. A felsoroltakon túl az iskola - hirdetmény útján, az abban megfogalmazott feltételek szerint - további kedvezményeket állapíthat meg az egyéb körülmények miatt rászorulók részére. Előnyben kell részesíteni azt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. Ehhez a család egy főre jutó jövedelmének megállapításáról szóló igazolás szükséges. Az igénylőlaphoz igazolásokat csatolni nem kell (elégséges bemutatni), de az igénylő az általa közölt adatok valódiságáért büntetőjogi felelősséget visel. Ellenőrzés során az iskola, az iskolát fenntartó önkormányzat vagy az Állami Számvevőszék bekérheti az igazolásokat. A támogatás módjáról a nevelőtestület dönt az iskolaszék, az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményének meghallgatásával. A normatív támogatást az iskola teljes egészében is felhasználhatja tankönyvek vásárlására, amelyekkel az ingyenes tankönyvellátást az iskolai könyvtárból történő kölcsönzéssel biztosítja. Lehetőség van arra, hogy az iskola a tanulók részére a tankönyvet: - iskolából történő kölcsönzéssel, - napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvekkel, vagy - a tankönyvek vásárlásához nyújtott pénzbeli támogatással, illetve e három módszer együttes alkalmazásával biztosítsa. Alapvető szempont, hogy az iskola a tartós, a több éven át is használható tankönyveket az iskolai könyvtárból kölcsönzéssel bocsássa a tanulók rendelkezésére, ezért minden évben a normatív támogatásnak legalább 25%-át az iskola köteles ilyen módon felhasználni. Az igényt az IGÉNYLŐLAP értelemszerű kitöltésével és benyújtásával kell bejelenteni. Az iskolában kapja kézhez minden tanuló az igénylőlapot, amit minden év november 15-ig kell visszajuttatni. Az iskolába felvett új tanulók esetében legkésőbb a beiratkozáskor kell az igénylőlapot leadni. Ha az időben megkapott igénylőlapot határidőre nem juttatja vissza az iskolába az igénylő, az iskola nem köteles a később bejelentett igényt kielégíteni.

206

Felmérés a 2006/2007 tanévben alkalmazandó könyvek igényléséről

…… évfolyam……… osztály

A tanuló neve: …………………………………………….

Tankönyvek Neve

Ára

Új könyv vásárlás

Igények Használt Kölcsönözkönyvet ni szeretné igényel

Igényelt új könyvek ára összesen

A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozásokra az érintett tanévben igényt tart / nem tart igényt

207

Nem igényli

Normatív kedvezményekre vonatkozó igények összesítése 2005/2006 tanévre …… osztály S.sz.

Tanuló

Szülő

neve címe

neve címe

neve címe

neve címe

neve címe

neve címe

neve címe

neve címe

neve címe

neve címe

neve címe

neve címe

neve címe

neve címe

neve címe

neve címe

neve címe

neve címe

neve címe

neve címe

neve címe

neve címe

neve címe

neve címe

neve címe

neve címe

……. fő összesen.

Összesen:

Megjegyzés*: a) tartósan beteg b) sajátos nevelési igényű c) három vagy többgyermekes családban él d) egyedülálló szülő által nevelt e) nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult f) rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül

208

Kedvezmény feltétele* a) b) c) d) e) f)

Tankönyv csom. ára

Normatív kedvezményekre vonatkozó igények összesítése 2006/2007 tanévre (intézményi szintű összesítés) ÉvOszfolyam tály

Tanuló Kedvezmény feltétele* létszám a) b) c) d) e)

Összesen:

Megjegyzés*: a) tartósan beteg b) sajátos nevelési igényű c) három vagy többgyermekes családban él d) egyedülálló szülő által nevelt e) nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult f) rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül

209

f)

Tankönyv csom.-ok ára

Megjegyzés

14. sz. melléklet Esélyegyenlőségi terv

210

Kövy Sándor Általános Iskola Esélyegyenlőségi terve

Készítette: Boros Lajosné igazgató

211

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Az Általános Iskola - mivel költségvetési szervként 50 főnél több közalkalmazottat foglalkoztat- az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 36.§-a alapján az alábbi esélyegyenlőségi tervet fogadja el:

1. rész A hátrányos helyzetű közalkalmazotti csoportok foglalkoztatási helyzete 1. A hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok A hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok különösen a következők:  a nők  a negyven évnél idősebb közalkalmazottak  a romák  a fogyatékos személyek, valamint  a két vagy több, tíz éven aluli gyermeket nevelő közalkalmazottak, vagy  a tíz éven aluli gyermeket nevelő egyedülálló közalkalmazottak,  a pályakezdők,  az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők. 2. A foglalkoztatási helyzet vizsgálata A hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok foglalkoztatási helyzetét vizsgálni kell különösen a következő szempontok szerint:    

személyi juttatások, munkakörülmények, szakmai előmenetel és képzés, gyermekneveléssel és szülői szereppel kapcsolatos kedvezmények.

2.1 A személyi juttatásokkal kapcsolatos elemzési feladatok: Az intézményben az illetmények megállapítása a közalkalmazotti bérrendszer szerint, tehát jogszabály által meghatározott feltételek szerint történik. Ebben az esetben hátrányos megkülönböztetés nem történhet.

212

A személyi juttatások körébe sorolt egyéb ellátásnál a vonatkozó belső szabályzat határozhatja meg az ellátások mértékét. Elemezni kell, hogy az egyéb –illetményen kívüli- juttatásokban hogyan részesülnek a hátrányos helyzetű közalkalmazottak a többi közalkalmazotthoz képest. Az illetményekhez kapcsolódóan vizsgálni kell:  a pedagógus által ellátandó kötelező órák számát, valamint a ténylegesen ellátott órák számát,  a pedagógusnak a nevelő és oktató munkával, vagy a gyermekekkel, a tanulókkal való foglalkozással töltött idejét.  A pedagógus által ellátandó kötelező órák tekintetében vizsgálni kell azt, hogy a kötelező órák heti, illetve napi elosztási rendjében nem tapasztalható-e hátrányos helyzet az érintett közalkalmazotti csoport esetében.  Elemezni kell azt, hogy a kötelező órán felül, túlórában ellátandó feladatokban való közreműködés lehetőségét- s ezzel többletjövedelem megszerzési lehetőséget- hogyan biztosították, figyelembe vették-e a túlórában ellátandó feladatokkal kapcsolatos közalkalmazotti elképzeléseket, javaslatokat. A kötelező órákon túli munkaidő teljesítése során elemezni kell, hogy a pedagógusok mennyi:      

nem kötelező tanórai foglalkozást napközis, tanulószobai foglalkozás az osztály közösségét érintő programszervezési feladatokat szakkört versenyre való felkészítő foglalkozást egyéb tanórán kívüli foglalkozást tartanak.

2.2 Munkakörülményekkel kapcsolatos elemzési feladatok Vizsgálni kell a hátrányos helyzetű közalkalmazotti csoportok munkakörülményeit, ezen belül  a munkájukat segítő segédeszközökhöz, iskolai felszerelésekhez való hozzájutást,  a munkavégzés helyét, közvetlen környezetét

213

2.3 Szakmai előmenetellel és képzéssel kapcsolatos elemzési feladatok Az előmenetel tekintetében a közalkalmazotti törvény megszabja az előmenetel kereteit. Elemezni szükséges, hogy a hátrányos helyzetű csoportok képzése hogyan történik. Lehetőségük volt-e arra, hogy a különböző képzéseken részt vegyenek, hogyan történt a továbbképzési tervbe és a beiskolázási tervbe való felvételük, hogyan történt a képzésben való, részvételhez kapcsolódó költségek finanszírozása, kötöttek-e tanulmányi szerződést, s a szerződési feltételek milyenek voltak. 2.4 Gyermekneveléssel és szülői szereppel kapcsolatos kedvezmények elemzési feladatai Vizsgálni kell, hogy a gyermekneveléssel és a szülői szereppel kapcsolatos kedvezmények érvényre juttatása hogyan történik. Figyelembe vételre került-e az ügyeletek, az órabeosztás, az egyéb ellátandó feladatok ellátására kötelezéskor a kedvezményre való jogosultság. Az elemzések megállapításait mellékletek tartalmazzák.

2. rész Az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó célok és a célok eléréséhez szükséges eszközök Az intézmény az esélyegyenlőség biztosítása érdekében az alábbi célokat határozza meg:  a személyi juttatások terén tapasztalt esélyegyenlőtlenségek csökkentése, megszüntetése,  a munkakörülmények vonatkozásában megmutatkozó esélyegyenlőtlenségek felszámolása,  szakmai előmenetel és képzés területén az esélyegyenlőség biztosítása,  gyermekneveléssel és szülői szereppel kapcsolatos kedvezmények biztosítása.

214

1. A személyi juttatások terén tapasztalt esélyegyenlőtlenség csökkentése, megszüntetése A hátrányos közalkalmazotti csoportok esélyegyenlőségének megteremtése középtávú célkitűzés. Az idei évben először a következő célok, és a célok eléréséhez alkalmazandó eszközök kerülnek meghatározásra: az alapilletmények kötött rendszerén túl biztosítani kell a személyi juttatással járófeladatok ellátásában való részvételét valamennyi hátrányos helyzetű csoportnak úgy, hogy az adott feladat esetében meg kell kérdezni valamennyi érintettet arról, hogy  milyen jellegű feladatot, tevékenységet szeretne, tudna ellátni,  milyen időbeosztás lenne számára megfelelő,  milyen leterheltség számára az elfogadható, illetve ideális számára, a megkérdezettek válaszai alapján kell összehangolni és megszervezni a feladat ellátást úgy, hogy a hátrányos helyzetű csoportok többi közalkalmazottal szembeni hátránya mérséklődjön, illetve megszűnjön, az összehangolási, szervezési feladatoknál figyelembe kell venni, hogy egyes közalkalmazott több hátrányos helyzetű csoportba is beletartozik, ezért kérését nagyobb súllyal kell figyelembe venni. 1.1 A nőkkel, mint hátrányos helyzetű csoporttal kapcsolatos célok és eszközök Lehetőséget kell adni számukra, hogy az alapilletmények kötött nagyságán túlmenően egyenlő eséllyel vegyenek részt azokban a feladatokban, melyekhez pótlékok, illetve külön személyi juttatások járnak: -kötelező pótlékok: -vezetői pótlék -osztályfőnöki feladat ellátásáért kapott pótlék, -diákönkormányzati pótlék, -egyéb feltételektől függő pótlékok -felzárkóztatási pótlék, Cél, hogy a hátrányos helyzetű közalkalmazottak csoportok- hátrányos helyzetükből fakadó tényezőket csökkentve- lehetőséget kapjanak a munkavégzéshez kapcsolódó juttatások körébe tartozó: -jutalom, -túlóra, helyettesítés, készenléti, ügyeleti, helyettesítési díj, -egyéb munkavégzéshez kapcsolódó juttatás egyenlő eséllyel történő eléréshez. 215

Cél, hogy a foglalkoztatottak sajátos juttatásai esetében is egyenlő igénybevételi, hozzáférési lehetőséget biztosítson az intézmény. Így gondoskodni kell arról, hogy a hátrányok csökkenjenek a különböző sajátos juttatások biztosítása terén is. 1.2 A negyven évnél idősebb közalkalmazottakkal, mint hátrányos helyzetű csoporttal kapcsolatos célok és eszközök Biztosítani kell számukra, hogy a továbbképzési rendszerben oly módon vehessenek részt, hogy azáltal magasabb fizetési besorolást kapjanak. Az idősebb munkavállalóknál úgy teremtsék meg a személyi juttatások jogszabályokban meghatározott mértékét, hogy azon felül egyenlő eséllyel vegyenek részt olyan feladatokban, melyekért külön díjazás jár. A munkát, feladatot ekkor úgy kell megszervezni, hogy az igazodjon a munkavállaló fizikai, egészségi állapotához, helyzetéhez. Az előzőeken kívül figyelembe kell venni az 1.1. pontban meghatározottakat. 1.3.

A romákkal, mint hátrányos helyzetű csoporttal kapcsolatos célok és eszközök

Cél, hogy a roma foglalkoztatottak számára is biztosítva legyen a kötelező bérezésen kívüli egyéb feladatokban való részvétel. Az előzőeken kívül figyelembe kell venni az 1.1. pontban meghatározottakat. 1.4.

A fogyatékos személyek, mint hátrányos helyzetű csoporttal kapcsolatos célok és eszközök

Cél, hogy a fogyatékkal élő foglalkoztatottak számára is biztosítva legyen a kötelező bérezésen kívüli egyéb feladatokban való részvétel, melynek során külön figyelembe vételre kerül az érintett személy fogyatékának jellege. Az előzőeken kívül figyelembe kell venni az 1.1. pontban meghatározottakat.

216

1.5 A két vagy több, tíz éven aluli gyermeket nevelő közalkalmazottal, mint hátrányos helyzetű csoporttal kapcsolatos célok és eszközök.

A jogszabályban meghatározott személyi juttatáson túl biztosítani kell a többletmunkavégzés lehetőségét is úgy, hogy azzal a közalkalmazott más kifizetett juttatáshoz is jusson. Ezt kedvező munkaidő beosztással kell megteremteni úgy, hogy a gyermekneveléssel kapcsolatos teendőket is figyelembe vegyék. Gondoskodni kell róla, hogy a közalkalmazott a gyermekei betegsége miatti távolléte miatt hátrányban ne részesüljön. Az előzőeken kívül figyelembe kell venni az 1.1. pontban meghatározottakat. 1.6 Tíz éven aluli gyermeket nevelő egyedülálló közalkalmazott, mint hátrányos helyzetű csoporttal kapcsolatos célok és eszközök A jogszabályban meghatározott személyi juttatáson túl biztosítani kell a többletmunkavégzés lehetőségét is úgy, hogy azzal a közalkalmazott más kifizetett juttatáshoz is jusson. Ezt kedvező munkaidő beosztással kell megteremteni úgy, hogy a gyermekneveléssel kapcsolatos teendőket is figyelembe vegyék, mivel ezt egyedülállóként kell megoldania. Gondoskodni kell róla, hogy a közalkalmazott a gyermekei betegsége miatti távolléte miatt hátrányban ne részesüljön. Az előzőeken kívül figyelembe kell venni az 1.1. pontban meghatározottakat.

1.7.Pályakezdőkkel, mint hátrányos helyzetű csoporttal kapcsolatos célok és eszközök A pályakezdők a vonatkozó jogszabály alapján meghatározott személyi juttatásban részesülnek. Pályakezdő fiatalként a családalapítás időszakában azonban jelentős anyagi terhei lehetnek, ezért hátrányos helyzetük leküzdése érdekében biztosítani kell számukra is a lehetőséget arra, hogy aktívan részt vehessenek olyan feladatok ellátásában, melyekre a jogszabályok alapján külön juttatásban részesíthetők.

217

Az előzőeken kívül figyelembe kell venni az 1.1. pontban meghatározottakat.

1.8 Alacsony iskolai végzettséggel rendelkezőkkel, mint hátrányos helyzetű csoporttal kapcsolatos célok és eszközök Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők munkabére a jogszabály alapján meghatározott személyi juttatás lehet. Az alacsony iskolai végzettséghez kapcsolódó alacsonyabb személyi juttatások miatti hátrány csökkentése úgy lehetséges, hogy a munkáltató támogatást nyújt a magasabb iskolai végzettség megszerzésére.

Az előzőeken kívül figyelembe kell venni az 1.1. pontban meghatározottakat.

2. A munkakörülményekre vonatkozó esélyegyenlőség

A hátrányos közalkalmazotti csoportok munkakörülményekre vonatkozó esélyegyenlőségének megteremtése középtávú célkitűzés. Az idei évben először a következő célok és a célok eléréséhez alkalmazandó eszközök kerülnek meghatározásra:

2.1. A nők, mint hátrányos helyzetű csoporttal kapcsolatos célok és eszközök

A mindennapi munkakörülményeket meghatározó, jogszabályban előírt kötelező (minimális) eszközök és felszerelések biztosításánál gondoskodni kell arról, hogy az eszközök, felszerelések rendelkezésre állása során a nőket, illetve azokat a helyiségeket, amelyekben nők tanítanak, egyenlő súllyal kezeljék. Nem szabad az eszközök minősége terén sem hátrányos megkülönböztetést tenni, de figyelembe kell venni a nők igényeit: pl: terhes nő számára lábtartóval rendelkező asztal, kényelmes, a hát támasztására alkalmas szék.

218

Biztosítani kell azt, hogy az épületben, épületrészben, intézményegységben, székhelyen kívüli intézményegységben a különböző munkakörülmények figyelembe vételre kerüljenek, a nők ne kerüljenek hátrányos munkakörülmények közé.

2.2. A negyven évnél idősebb közalkalmazottakkal, mint hátrányos helyzetű csoporttal kapcsolatos célok és eszközök

A negyven évnél idősebb közalkalmazottakra értelemszerűen vonatkoztatni kell a 2.1. pontban meghatározottakat.

2.3. A romákkal, mint hátrányos helyzetű csoporttal kapcsolatos célok és eszközök A romák esetében értelemszerűen vonatkoztatni kell a 2.1. pontban meghatározottakat.

2.4. A fogyatékos személyek, mint hátrányos helyzetű csoporttal kapcsolatos célok és eszközök Cél, hogy a fogyatékkal élő foglalkoztatottak számára is elérhető, hozzáférhető módon biztosítva legyenek az olyan munkakörülmények, melyek más foglalkoztatottak számára elérhetőek, hozzáférhetőek. A munkakörülményeket úgy kell kialakítani, hogy azok igazodjanak a fogyatékuk jellegéhez. 2.5 A két vagy több, tíz éven aluli gyermeket nevelő közalkalmazottal, mint hátrányos helyzetű csoporttal kapcsolatos célok és eszközök.

Biztosítani kell azt, hogy a munkavégzés során kiemelt figyelmet fordítsanak a munka- és pihenő idő hosszára. Gondoskodni kell arról, hogy a két vagy több, tíz éven aluli gyermeket nevelő munkavállalók leterheltsége heti, napi viszonylatban kiegyensúlyozott legyen. Ez lehetővé teszi számukra a gyermekükkel való foglalkozás nyugodt feltételeit. Az előzőeken túl biztosítani kell a 2.1. pontban meghatározottakat. 219

2.6. Tíz éven aluli gyermeket nevelő egyedülálló közalkalmazott, mint hátrányos helyzetű csoporttal kapcsolatos célok és eszközök

Biztosítani kell azt, hogy a munkavégzés során kiemelt figyelmet fordítsanak a munka- és a pihenő idő nagyságára. Gondoskodni kell arról, hogy a tíz éven aluli gyermeket nevelő munkavállalók leterheltsége heti, napi viszonylatban kiegyensúlyozott legyen. Ez lehetővé teszi számukra a gyermekükkel való foglalkozás nyugodt feltételeit. Az előzőeken túl biztosítani kell a 2.1. pontban meghatározottakat.

2.7 Pályakezdőkkel, mint hátrányos helyzetű csoporttal kapcsolatos célok és eszközök

Az egyes munkakörülmények biztosítása szempontjából kedvezményben kell részesíteni a pályakezdő pedagógust. Ilyen lehet a szakmai kiadványokhoz, segédletekhez valóhozzájutása, a könyvtári anyag használata, az óratervek kialakításához szükséges ismeretek megszerzéséhez szükséges eszközök beszerzése, alkalmazása. A megkülönböztetés célja a pályakezdő tapasztalatlanságából eredő hátrányok leküzdése. Az előzőeken túl biztosítani kell a 2.1. pontban meghatározottakat.

2.8. Alacsony iskolai végzettséggel rendelkezőkkel, mint hátrányos helyzetű csoporttal kapcsolatos célok és eszközök

Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők esetében is biztosítani kell az adott feladat elvégzéséhez szükséges, kultúrált, az általános elvárásoknak megfelelő munkakörülményeket.

220

3. A szakmai előmenetel és képzés esély egyenlősége

A szakmai előmenetel és képzés esély egyenlőségének megteremtése középtávú feladat. Az első évben fel kell mérni: -a szakmai előmenetel iránti igényeket, -a szakképzésben, továbbképzésben való részvételre való igényt, -a kötelező 7 éves továbbképzésen való részvételre való jelentkezést, hajlandóságot, -a képzések időbeosztására vonatkozó igényeket, -a képzések támogatásaira vonatkozó igényeit. Már az első évben biztosítani kell azt, hogy a képzések anyagi támogatása során előnyben részesüljenek azok a hátrányos helyzetű csoportok, ahol a személyi juttatások mértéke alacsonyabb, így nagyobb anyagi terhet jelent a képzésben való részvétel. A továbbképzések finanszírozásában, a továbbképzésre való kötelezésben figyelembe kell venni az egyes hátrányos helyzetű csoportok sajátos helyzetét.

3.1. A nők, mint hátrányos helyzetű csoporttal kapcsolatos célok és eszközök

A nők esetében figyelembe kell venni, hogy a szakmai előmenetelük a családdal kapcsolatos feladataik ellátása miatt nehezebb, mint más közalkalmazottaknak. A nők szakmai előmenetelével, képzésével kapcsolatban figyelembe kell venni azt, ha kérésük van a képzési idővel, illetve a képzési helyszínnel kapcsolatban. ( Nem lehet a nőket hátrányosan megkülönböztetni úgy, hogy távolabbi helyszínre, a képzési időszakra kerüljenek beosztásra.)

221

3.2. A negyven évnél idősebb közalkalmazottakkal, mint hátrányos helyzetű csoporttal kapcsolatos célok és eszközök A beiskolázási tervben előnyben kell részesíteni a negyven éves kortadott továbbképzési időszakban- betöltött pedagógust

3.3. A romákkal, mint hátrányos helyzetű csoporttal kapcsolatos célok és eszközök Lehetőséget kell biztosítani számukra ahhoz, hogy a különböző képzéseken egyenlő eséllyel vegyenek részt, a képzésben való részvételre való kijelöléskor se érje őket hátrány. A hátrány csökkentése érdekében szükséges a romák véleményének, igényének kikérése.

3.4. A fogyatékos személyek, mint hátrányos helyzetű csoporttal kapcsolatos célok és eszközök A fogyatékos személyek továbbképzési és beiskolázási feladatai megszervezésekor figyelembe kell venni, hogy a fogyatékos személyek elsőbbséget élvezzenek azoknál a továbbképzéseknél, melyek számukra könnyen megközelíthetőek.

3.5. A két vagy több, tíz éven aluli gyermeket nevelő közalkalmazottal, mint hátrányos helyzetű csoporttal kapcsolatos célok és eszközök.

A gyermekeket nevelő pedagógus továbbképzésben való részvételre való kijelöléskor egyeztetni szükséges a pedagógussal, figyelembe kell venni, hogy a továbbképzés -helyszíne, s a helyszín megközelítése miatti utazás, az utazással töltött idő -a képzés ideje, időbeosztása mennyire felel meg a dolgozónak.

222

3.6 Tíz éven aluli gyermeket nevelő egyedülálló közalkalmazott, mint hátrányos helyzetű csoporttal kapcsolatos célok és eszközök

A gyermekeket egyedül nevelő pedagógus továbbképzésben való részvételre való kijelöléskor egyeztetni szükséges a pedagógussal, figyelembe kell venni, hogy a továbbképzés -helyszíne, s a helyszín megközelítése miatti utazás, az utazással töltött idő -a képzés ideje, időbeosztása mennyire felel meg a dolgozónak. A gyermeket egyedül nevelő dolgozó kérését kell a legnagyobb hangsúllyal figyelembe venni.

3.7. Pályakezdőkkel, mint hátrányos helyzetű csoporttal kapcsolatos célok és eszközök A pályakezdők szakmai előmenetelét úgy kell biztosítani, hogy -a pályakezdő pedagógus munkájának segítése céljából ki kell jelölni legalább egy megfelelően tapasztalt személyt, -lehetőséget kell biztosítani szakmai konzultációkra -az oktatás minőségének megítélésére segítséget kell nyújtani. Lehetőséget kell biztosítani a pályakezdő pedagógusnak minden olyan feladat ellátására, tevékenység végzésében való részvételre, mely során tapasztalatot, szakmai rutint szerezhetnek. 3.8. Alacsony iskolai végzettséggel rendelkezőkkel, mint hátrányos helyzetű csoporttal kapcsolatos célok és eszközök Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők számára, függetlenül attól, hogy nem tartoznak a 7 éves továbbképzési kötelezettség alá, lehetőséget kell biztosítani arra, hogy képzési szintjüket emelő képzésben vegyenek részt.

223

4. A gyermekneveléssel, és a szülői szereppel kapcsolatos kedvezmények

A dolgozó hátrányos helyzetben van az által, ha gyermeknevelési feladatot is el kell látnia. A szülői feladatok jelentős leterheltséget, kötelezettséget rónak mind a nőkre, mind a férfiakra. A gyermekneveléssel, a szülői szereppel kapcsolatos hátrányok leküzdése érdekében kedvezményeket kell biztosítani a gyermeket nevelők számára. A kedvezmények biztosításánál külön fontossági sorrendet kell felállítani az alábbiak szerint: -a 10 év alatti gyermeket, gyermekeket egyedül nevelő nő ( kétszeresen is hátrányos helyzetű), -a kettő vagy több 10 évesnél fiatalabb gyermeket nevelő nő, -a 10 évesnél idősebb gyermeket nevelő nő,

A gyermeket nevelő nők esetében az alábbiakat kell figyelembe venni: -a kötelező tanítási órákra vonatkozóan kedvező időbeosztást kell kialakítani -az óraközi szünetek, tanuló felügyeleti feladatainak beosztásánál is figyelembe kell venni a pedagógus kötelező tanítási óráinak beosztását, s az ügyeleti feladatokat ahhoz kell igazítani, -a pedagógusnak megfelelő időbeosztásban kell biztosítani a következő tanóra előkészítésével összefüggő feladatok ellátásához szükséges időt, -a munkaköri feladatként ellátandó tevékenységekre a pedagógust úgy kell beosztani, kijelölni, utasítani, hogy számára az időbeosztás megfelelő legyen, -a tanítási időn kívül végzendő feladatok megszervezésében szintén figyelembe kell venni a gyermeket nevelők gyermeknevelésre fordítandó idejét. A megfelelő időbeosztás érdekében vezetni kell a foglalkoztatottak időbeosztására, leterheltségére vonatkozó nyilvántartást.

224

4.1.A nők, mivel általában nagyobb szerepet vállalnak a gyermeknevelés során, kedvezményekben részesítendők. A foglalkozás, valamint a szülői szerep összehangolása érdekében a nőket a nagyobb gyermekük esetében is kedvezményekben kell részesíteni a munkaidő beosztás során.

4.2 A két vagy több, tíz éven aluli gyermeket nevelő közalkalmazottak vagy pedagógusok esetében -figyelembe kell venni e körülményt a tantárgyfelosztás során, s az órákat lehetőség szerint úgy kell igazítani, hogy azok a kisgyermekekkel kapcsolatos nevelési, gondozási feladatok elvégzését ne gátolják, igazodjanak a bölcsődei ellátásban, óvodai nevelésben, iskolai ellátásban résztvevő gyerekekkel kapcsolatos napi teendőkhöz.

4.3. A tíz éven aluli gyermeket nevelő egyedülálló közalkalmazott -esetében fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a tantárgyfelosztás során a pedagógus órái olyan időbeosztásban legyenek, hogy egyedülállóként is meg tudja oldani a gyermeke bölcsödébe, óvodába és iskolába járását, időben hazaérjen.

A kedvezményeket biztosítani kell a nők és férfiak számára egyaránt.

225

15. sz. melléklet Közalkalmazotti Szabályzat

226

Kövy Sándor Általános Iskola Közalkalmazotti Szabályzata

227

Közalkalmazotti szabályzat A Kövy Sándor Általános Iskola intézmény, (továbbiakban: munkáltató) és az intézményben törvényesen működő Közalkalmazotti Tanácsa az 1992. évi XXXIII. törvény 2. § (1)-(2) bekezdése, valamint a 17. § (1)-(4) bekezdése és a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. Törvény vonatkozó részei figyelembevételével együttesen a következő közalkalmazotti szabályzatot állapítja meg. 1. A szabályzat célja A szabályzat célja, hogy meghatározza azokat a részvételi jogokat, amelyeket a munkáltatóval Közalkalmazotti viszonyba álló közalkalmazottak közössége nevében az általunk közvetlenül választott Közalkalmazotti Tanács (közalkalmazotti képviselő) gyakorol. Ennek megfelelően a Közalkalmazotti Tanács (képviselő) a vezetésben (munkáltatói döntésben) való olyan részvételi forma, mely a munkavállalók jóléti, szociális, anyagi érdekeit hivatott biztosítani, valamint hogy átfogóan rendezze a Közalkalmazotti Tanács és a munkáltató kapcsolatrendszerébe tartozó legalapvetőbb kérdéseket. (Lásd KJT. 17. § (2) bek.)

2. A szabályzat hatálya 2.1 Időbeli hatály: A szabályzat határozatlan időre kerül megállapításra. A hatályba lépés dátuma: a kihirdetés időpontja. A hatályon kívüli helyezés dátuma: az újabb szabályzat hatálybalépésével megegyező, illetve ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnik, akkor a jogutód nélküli megszűnés időpontja. 2.2 Személyi hatály: A szabályzat közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabálynak minősül, így személyi hatálya az intézmény valamennyi közalkalmazottjára kiterjed, azok foglalkoztatási módjától, jellegétől függetlenül. A szabályzat személyi hatálya nem terjed ki a munkáltatónál nem közalkalmazotti, továbbá az egyéb jogviszonyban (megbízási, vállalkozási szerződés) foglalkoztatott munkavállalókra. (Lásd Kjt. 17. § (4) bek.)

228

3. A szabályzat ereje A szabályzat a Kjt. 2. § (4) bekezdése alapján közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabálynak minősül. A szabályzat nem tartalmazhat jogszabállyal ellentétes rendelkezéseket. Az ilyen tilalomba ütköző rendelkezések semmisek.

4. Speciális szabályok A közalkalmazotti szabályzat kollektív szerződésre tartozó kérdéseket nem szabályozhat. (Lásd Kjt. 17. § (3) bek.)

5. A szabályzat hatályának megszüntetése A szabályzat hatályát veszti, ha azt: - a munkáltató, illetve - a közalkalmazotti tanács írásban kezdeményezi. A szabályzat hatályát három hónapos határidővel lehet megszüntetni, amelyet az írásban történő kezdeményezés benyújtása napjától kell számítani. A felmondási jogot a szabályzat megkötésétől számított 6 hónapon belül egyik fél sem gyakorolhatja. A szabályzat az aláírást követő 8. napon lép hatályba. A munkáltató köteles elősegíteni, hogy a Szabályzatot a dolgozók megismerjék, megismerhessék, az aláírást követő 8 napon belül. A szabályzatot közzé kell tenni, továbbá át kell adni: - a Közalkalmazotti Tanács tagjainak - az intézmény vezetőjének, mint munkáltatónak - a szakszervezet titkárának - nevelői szobák: Emeletes iskola, Petőfi úti, Tolbuhin úti, Boldizsár iskola - konyha, porta (Lásd Mt. 39. § (1) és (2) bek.)

229

6. A szabályzat megkötésének, illetve módosításának eljárási rendje A közalkalmazotti tanács a törvényben meghatározott tagjai körében a munkáltatóval együttesen megalkotja a közalkalmazotti szabályzatot. A tervezetről a közalkalmazotti tanács köteles kikérni a helyi közalkalmazotti közösség véleményét. A szabályzatot módosítani kell, ha azt jogszabályváltozás indokolja. A szabályzatot módosítani lehet, ha - azt a szabályzatot megalkotó valamely fél kezdeményezi, javasolja; - a szabályzat bármely rendelkezésre ellentétessé válik valamely jogszabállyal. A módosításról a munkáltató és a közalkalmazotti tanács dönt.

A tanács jogköre 7. A közalkalmazotti tanács egyetértési joga A közalkalmazotti tanács egyetértési joga azt jelenti, hogy a döntési folyamat valamennyi fázisában együttműködik – az intézkedés tervezetének kialakításától egészen a végső döntésig. A Kjt. 16. § (1) bekezdése értelmében a közalkalmazotti tanácsot együttdöntési jog illeti meg: - a kollektív szerződésben meghatározott jóléti célú pénzeszközök felhasználása, valamint - az ilyen jellegű intézmények és ingatlanok hasznosítása tekintetében. A közalkalmazotti tanács egyéb együttdöntési jogosítványait az 1. számú melléklet tartalmazza.

8. A közalkalmazotti tanács véleményezési joga A közalkalmazotti tanács véleményezési joga a közalkalmazotti közösség nevében történik. A közalkalmazotti tanácsnak a – munkáltató döntése előtt – véleményezési joga van a Kjt. 16. § (2) bekezdése értelmében az alábbi esetekben: - a munkáltató gazdálkodásából származó bevétel felhasználásának tervezete, 230

- a munkáltató belső szabályzatának tervezete, - a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezete, - a korengedményes nyugdíjazásra és a megváltozott munkaképességű közalkalmazottak rehabilitációjára vonatkozó elképzelések, - a közalkalmazottak képzésével szükséges tervek, - a munkáltató munkarendjének kialakítása és az éves szabadságolási terv vonatkozásában, A közalkalmazotti tanácsnak véleményezési joga van a személyügyi nyilvántartás körére, rendjére, a személyi anyagok kezelésének módjára vonatkozó belső szabályzat tervezésére vonatkozóan. A munkáltatónak biztosítani kell annak lehetőségét, hogy a tanács a kérdésekről időben információt szerezhessen. A tanács véleménye a munkáltatóra nézve nem kötelező, azonban a vélemény kikérésének elmulasztása a döntés érvénytelenségét vonja maga után. 8.1 A munkáltató gazdálkodásából származó bevételének kell tekinteni a költségvetésében eredeti vagy módosított előirányzatként szereplő összeget, illetve a költségvetésben nem szereplő egyéb a gazdálkodás során realizált bevételt. 8.2 A munkáltató belső szabályzatának kell tekinteni legalább: - a Szervezeti és Működési Szabályzatot, - a Munkavédelmi Szabályzatot, - a Tűzvédelmi Szabályzatot, - a Szociális és jóléti kérdésekkel foglalkozó szabályzatot, szabályzatokat, - a munkaruha, védőruha juttatás, személyi juttatás előleg igénybevétele, saját gépkocsi munkaműhelyi célra történő igénybevételének szabályzatait, - az egyes speciális személyi juttatások megítélésének szabályzatát, (pl. továbbképzési) - a leltározási szabályzatot - az esélyegyenlőségi tervet, - a munkaruha szabályzatot. 8.3 A közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedéseknek kell tekinteni a következőket: - jutalmazási elveket, - intézményi költségvetési koncepció, és a költségvetés összeállításának elveit, - az intézmény fejlesztési elképzeléseit, 231

- az intézmény működésére vonatkozó elképzeléseket, - csoport- illetve osztályösszevonásokra, vagy szétbontásra vonatkozó elképzeléseket, - munkahely átszervezésre vonatkozó tervek meghatározását, rögzítését, valamint - az intézmény átalakítására vonatkozó olyan elképzelést, mely munkahely, illetve munkakörülmény változással járhat. 8.4 A korengedményes nyugdíjazásra és a megváltozott munkaképességű közalkalmazottak rehabilitációjára vonatkozó elképzelések közé tartoznak pl.: - a témával kapcsolatos hosszú távú tervek, - a megváltozott munkaképességű közalkalmazottak foglakoztatására vonatkozó foglalkoztatáspolitikai koncepciók, - a korengedményes nyugdíjazással kapcsolatos adott évi tervek. 8.5 A közalkalmazottak képzésével kapcsolatos tervek alatt kell érteni: - a hosszú távú továbbképzési terveket (7 éves továbbképzési program), - az iskolarendszerű képzésre kötelezettekre vonatkozó belső előírásokat, - a nem iskolarendszerű képzésre kötelezettekre vonatkozó egyéb javaslatokat. 8.6 A munkáltató munkarendjének kialakítása és az éves szabadságolási terv témakörébe tartozik: - a munkarendre vonatkozó javaslat a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottaknál, - a napközbeni pihenőidő meghatározására és kiadására vonatkozó elképzelések, - az éves szabadságolási terv a pedagógus, és a nem pedagógus munkakörökben. 8.7 A közalkalmazotti tanács és a munkáltató a jogszabályban előírtakon túl a 2. számú mellékletben állapítja meg azokat az eseteket, ahol a közalkalmazotti tanácsnak döntés előtti véleményezési jogosultsága van. 8.8 A véleményezés elmulasztása esetén a munkáltatói intézkedés érvénytelen.

9. A közalkalmazotti tanács javaslattételi jogosultsága az oktatás-nevelés területén A közalkalmazotti tanácsot a vonatkozó jogszabályokkal összhangban megilleti a javaslattételi jog: - a nevelési és oktatási tervek, 232

- a tantervi programok, - a tananyag és - a nevelés-oktatás módszereinek fejlesztése tekintetében, - a minőségirányítási program kidolgozása és fejlesztése, valamint a 3. számú mellékletben meghatározottak tekintetében.

10. Tájékoztatáshoz való jog 1. A tanács egyetértési és véleményezési jogának gyakorlásával összefüggésben jogosult a munkáltató nyilvántartásába betekinteni. - a munkáltatótól tájékoztatót kérhet minden olyan kérdésben, amely a munkavállalók közalkalmazotti viszonyával összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatos, a munkáltató a kért tájékoztatást nem tagadhatja meg, a tájékoztatás kérése során a tanács nem köteles indokolni a tájékoztatás kérés okát, - a munkáltató köteles biztosítani annak lehetőségét, hogy a tanács felhívásokat tegyen közzé, informálja a közalkalmazottakat a tanács hatáskörébe tartozó kérdésekben, - ennek anyagi fedezetét a munkáltató biztosítja az indokolt és szükséges mértékben, ugyancsak a munkáltató köteles helyiséget biztosítani arra, hogy a tanács az ügyrendjében meghatározottak szerint üléseit megtarthassa, 2. A tanács a tudomására jutott tájékoztató adatokat nyilvánosságra hozhatja, amennyiben az nem veszélyezteti a munkáltató jogos érdekeit, illetve a munkavállalók személyiségi jogait.

11. A közalkalmazotti tanács és a munkáltató kapcsolatrendszerének egyes kérdései A Kjt. 17. § (2) bekezdése értelmében a közalkalmazotti tanács és a munkáltató kapcsolatrendszerét érintő egyes kérdések, eljárási rend az alábbiak szerint kerülnek szabályozásra: 11.1 A munkáltató a közalkalmazotti tanács véleményezési és együttdöntési jogosítványa gyakorlása érdekében: - szóbeli tájékoztatást ad, - iratokat rendelkezésre bocsát, - közös tárgyalásokat kezdeményez, illetve a közalkalmazotti tanács kezdeményezésére közös tárgyaláson képviselteti magát.

233

a/ Szóbeli tájékoztatás A munkáltató szóbeli tájékoztatást is nyújt, évente legalább egy-két alkalommal a közalkalmazotti tanács véleményezési jogkörébe tartozó kérdésekről. A tájékoztatás szóbelisége akkor megengedett, ha a tájékoztató a korábbi helyzethez, körülményhez képest a munkavállalókat illetően csak minimális változást tartalmaz.

b/ Iratok rendelkezésre bocsátása A közalkalmazotti tanács rendelkezésére bocsát minden olyan okiratot, tervezetet, javaslatot, ami a joggyakorlás feltétele. c/ Közös tárgyalás folytatása Közös tárgyalásokat folytatnak, ha ellentétes véleményen vannak, s a tárgyalási mód az érdekek összehangolása, valamint a munkavállalóknak és a munkáltatóknak is megfelelő döntés kialakítása céljából szükséges, és a felek írásban kezdeményezik. 11.2 A munkáltató a dokumentációkat a döntés várható időtartama előtt legalább 15 nappal a közalkalmazotti tanács rendelkezésére bocsátja. 11.3 Amennyiben a közalkalmazotti tanács az adott dokumentáció átvételétől számított 15 napon belül nem reagál, írásbeli észrevételt nem tesz, akkor úgy kell tekinteni, hogy a közalkalmazotti tanács nem kíván élni a véleményezési jogosítványával,azaz a kézhez kapott javaslattal egyetért. 11.4 A közalkalmazotti tanács – amennyiben indokoltnak tartja – a közalkalmazottak javára döntsön, illetve észrevételt tegyen. 11.5 A munkáltató vállalja, hogy a közalkalmazotti tanács tervezettel ellentétes észrevétele, véleménye esetén, az ellentétes vélemények tisztázása érdekében tárgyalást, megbeszélést kezdeményez, s a végleges döntésében figyelembe veszi a közalkalmazotti tanács véleményét. 11.6 A munkáltató és a közalkalmazotti tanács megbeszélésen, tárgyaláson együtt dönt azokban a kérdésekben, melyekre vonatkozóan a jogszabály, illetve ezen szabályzat együttdöntési jogosítványt határoz meg. 11.7 A közalkalmazotti tanács a munkáltatótól minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet, amely a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatos. A munkáltató a tájékoztatást nem tagadhatja meg.

234

11.8 A közalkalmazotti tanács, illetve tagja a működése során tudomására jutott adatokat, tényeket csak a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek veszélyeztetése, illetve a munkavállalók személyiségi jogainak megsértése nélkül hozhatja nyilvánosságra.

11.9 A munkáltató biztosítja a közalkalmazotti tanács választásának indokolt és szükséges költségeit pl.: - postaköltség - telefon, FAX - sokszorosítás költségei - szükséges irodaszerek - jogszabálygyűjtemény használata - helyiség biztosítása a gyűlésekre - szakkönyvvásárlás, amely az iskola költségvetésének függvénye - KT tagok képzésének költsége max. évi 2-3 alkalom.

12. Szabályozási jog A tanács a munkáltatóval együtt megalkotja a közalkalmazotti szabályzatot. A közalkalmazotti szabályzat a kollektív szerződésre tartozó kérdéseket akkor szabályozhatja, ha a munkáltatóval nincs kollektív szerződéskötésre jogosult szakszervezet.

13. Tanács tagjai A tanács tagjai heti munkaidejüket tíz százaléka, az elnök heti munkaidejének tizenöt százalékának megfelelő munkaidő kedvezmény illeti meg. Erre az időre a munkáltató átlagkeresetet fizet. A tanács megválasztását követően közli a munkáltatóval a munkaidőkedvezményre jogosultak névsorát. A kedvezmény igénybevételét a közvetlen munkahelyi vezetőnek kell bejelenteni. Pedagógus esetén a munkaidő-kedvezményt a kötelező óraszám arányos csökkentésével kell kiadni. A tanács tagjai a választott szakszervezeti tisztségviselőkre vonatkozó munkajogi védelem illeti meg. A tanács egyetértése szükséges a tanács tagjának és elnökének a munkáltató által kedvezményezett más munkahelyre való beosztásához, továbbá közalkalmazotti viszonyának felmentéssel történő megszüntetéséhez. 235

E védelem a tanács tagjait megbízatásuk idejére, illetve annak megszűnését követő egy évre illeti meg, feltéve ha tisztségét legalább hat hónapon át betöltötte. A tanács a munkáltatónál szervezett sztrájkkal kapcsolatban pártatlan magatartásra köteles – sztrájkokat nem szervezhet, azt nem is támogathatja, de nem is akadályozhatja. Tagjai mint közalkalmazottak magánemberként a sztrájkban részt vehetnek, de a tanács mint testület nem. A tanács sztrájkban résztvevő tagjának megbízatása a sztrájk idejére szünetel.

14. Tanács létrehozása Közalkalmazotti tanácsot kell választani minden olyan munkáltatónál, ahol a közalkalmazottak létszáma a 15 főt eléri. A 15 főnél kevesebb közalkalmazottat foglalkoztató munkáltatónál közalkalmazotti képviselőt kel választani. A közalkalmazotti képviselőre a tanács, illetve a közalkalmazotti tanács tagjára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A tanácsot három évre kell választani. A tanács tagjainak száma: 3 fő. A létszám megállapításánál a választás időpontja az irányadó. A tanács megbízatása nem hosszabbítható meg. A tanács tagja azonban újraválasztható. Ha a közalkalmazottak és a tanács tagjainak létszáma legalább hat hónapon át a közalkalmazottak létszámnövekedése miatt nincs összhangban, új tanácstagot kell választani. A választásra jogosultak, valamint a választhatók jegyzékét a munkáltató köteles a választási bizottság kérésére 5 napon belül rendelkezésre bocsájtani. Ezen adatok alapján teszi közzé a választók és választhatók jegyzékét a választási bizottság. Választásra minden a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazott jogosult. A tanács tagjává az a cselekvőképes munkavállaló választható, aki legalább hat hónapja a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban áll. Az áthelyezett dolgozó esetében az áthelyezést megelőző időszak is beszámítható. A cselekvőképesség azt is jelenti, hogy a dolgozó - a 18. életévét betöltötte /vagy házasságot kötött/ - és nem áll cselekvőképességét korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt.

236

Nem lehet a tanács tagja aki: - a következő munkáltató jogokat gyakorolja: közalkalmazotti jogviszony létesítése, megszüntetése, fegyelmi és kártérítési felelősségre vonás gyakorlása - a munkáltató, illetve a munkáltató vezetőjének közeli hozzátartozója /házastársa, egyenes ági rokon, testvér, szülő, élettárs/ - a választási bizottság tagja. A választási bizottság létrehozása: A választási bizottságot a választást megelőző, legkésőbb 8 héttel a szakszervezet, illetve a nem szervezett munkavállalók hozzák létre. A választási bizottság 5 főből áll, az elnökét szótöbbséggel a tagok választják meg. A választási bizottság munkájában a munkáltató nem vehet részt. A választási bizottság feladatai: - meghatározza a jelöltállítás határidejét, /illetve később a választás időpontját/ - gondoskodik a jelölés és a választás törvényes rendjének betartásáról, - megkéri a munkáltatótól a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyba állók névsorát, mely a választásra jogosultak és választhatók nevét tartalmazza, ezen listákat nyilvánosságra hozza. - meghatározza a jelöltállítás módját és időpontját, - összegyűjti a jelöléseket és ellenőrzi a szakszervezet, illetve munkavállalók általi jelöltállítás szabályszerűségét, - összeállítja a jelöltek listáját, a jelölteket írásban nyilatkoztatja, hogy elfogadják-e a jelölést. - a választást megelőző legalább 3 héttel közzéteszi a jelöltek listáját. A jelöltlista akkor tehető közzé, ha a jelöltállítás érvényes volt. A jelöltállítás érvényesnek akkor tekinthető, ha a jelöltek száma legalább a tanácsba választható tagok számának megfelel. Érvénytelen jelölés esetén a jelöltállítási időszakot meg kell hosszabbítani. - gondoskodik a szavazás megszervezéséről, - kijelöli a szavazás helyt, valamint a szavazás kezdő és végső időpontjáról, - a választás befejezését követően az urnákat felbontja és a szavatokat összeszámolja, - a szavazatok összeszámolását követően haladéktalanul megállapítja a választás eredményét, - a választásról a választási bizottság jegyzőkönyvet készít, melyet a bizottság minden tagja aláírásával lát el, a jegyzőkönyvet még a választás napján közzé kell tenni. 237

A jegyzőkönyv a következőket tartalmazza: - a választás helyét, kezdő és befejező időpontját, - az urnák sértetlenségét ennek megállapítását, felbontásának időpontját, - az összes leadott szavazatok számát, - az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, - az egyes jelöltekre leadott szavazatok számát, - a megválasztott tanácstagok nevét, - a választással összefüggő esetleges vitás ügyet. A választási bizottság jelentést készít, amelyet a választás eredményének megállapításától számított 8 napon belül a munkáltató fenntartójának megküld. Jelölés A munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet tagjai közül önállóan állíthat jelöltet. Jelöltet állíthat a választásra jogosult munkavállalók legalább 10 % - a, vagy legalább 50 választásra jogosult munkavállaló is. A jelölést a támogató munkavállalók aláírásával írásba kell fogadni és el kell juttatni a választási bizottsághoz. Egy munkavállaló természetszerűen több jelölő ívet is aláírásával támogathat.

A választás A tanács tagjait titkos és közvetlen szavazással választjuk. A szavazólapon a választani kívánt jelölt nevét egyértelműen meg kell jelölni. Érvénytelen a szavazat, ha: - azt nem az előírt szavazólapon adták le, - nem lehet megállapítani, hogy a szavazatot kire adták le, - a szavazólapon a megválasztható tagok számánál több jelöltet jelöltek meg. A tanács megválasztott tagjának azokat kell tekinteni – figyelemmel a meghatározott létszámra – akik a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok 30 % - át megszerezték. Szavazategyenlőség esetén az adott munkáltatónál fennálló hosszabb közalkalmazotti viszonyt kell figyelembe venni.

238

A választás érvényessége A választás akkor érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint fele részt vett. A létszám számításánál nem kell figyelembe venni azt a választásra jogosult közalkalmazottat, aki a választás időpontjában: - keresőképtelen beteg, - szülési szabadságon, a szülési szabadság letelte után a gyermek gondozása céljából a gyermek harmadik – vagy több évig fizetés nélküli szabadságon van. Hasonlóan nem számít be az 1 vagy 2 évre fizetés nélküli szabadságon lévő. Érvénytelen szavazás esetén a választást 90 napon belül meg kell ismételni. /30 napon belül nem lehet!/ A megismételt választást – akkor kell érvénytelennek tekinteni, ha azon a választásra jogosultak több mint egyharmada részt vett: megválasztottnak azokat kel tekinteni, akik a legtöbb szavazatot kapták, de ebben az esetben a tanács megválasztása csak egy évre szól. Ha a megismételt választás érvénytelen, újabb választást egy év múlva kell tartani. A tanács működése A tanács megválasztását követő 15 napon belül ül össze és első ülésén tagjai közül elnököt választ. Határozatképes, ha ülésén a tagoknak legalább a fele részt vesz. Határozatait szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazat dönt. A tanács üléseit szükség szerint tartja. A tanácsot az elnök hívja össze. A tanácsot az elnök köteles összehívni, ha ezt valamelyik tag vagy a munkáltató az ok megjelölésével írásban kéri. A tanács ülésén a tagok csak személyesen vehetnek részt. Működésének részletes szabályait ügyrendje állapítja meg. A tanács megszűnése A tanács megszűnik, ha - a munkáltató jogutód nélkül megszűnik - megbízási ideje lejár - visszahívják - tagjainak száma legalább egyharmaddal csökken.

239

A választásra jogosult munkavállalók legalább 30 % - a indítványa esetén a tanács visszahívása tekintetében szavazást kell tartani. A visszahíváshoz a leadott, érvényes szavazatok több mint kétharmada szükséges. A szavazás érvényes, ha ezen a választásra jogosult munkavállalók több mint fele részt vett. A tanács visszahívásra a megválasztásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Visszahívásra irányuló indítvány egy éven belül nem tehető. Ha a tanács azért szűnik meg, mert megbízása lejárt, visszahívják, vagy tagjainak száma egyharmaddal csökken, a megszűnéstől számított 3 hónapon belül közalkalmazotti tanácsot kell választani.

A tanács tagjának megbízatása megszűnik: - lemondással - visszavonással - cselekvőképességének elvesztésével - ha hat hónapot meghaladó időtartamban munkáltatói jogok gyakorlására válik jogosulttá - ha a munkáltató vezetőjének közeli hozzátartozójává válik - a tanács megszűnésével - közalkalmazotti jogviszonyának megszűnésével. Ha a tanács tagja hat hónapot meg nem haladó időtartamra válik jogosulttá munkáltatói jogkör gyakorlására, ez időtartam alatt a tanács tagságával kapcsolatos jogai szünetelnek. Ha a közalkalmazotti megbízott munkáltatói jogok gyakorlására válik jogosulttá megbízatása megszűnik és helyette új megbízottat kell választani. A tanács tagjának visszahívása tekintetében szavazást kell tartani, ha azt a választásra jogosult munkavállalók legalább 30 % - a írásban kéri. A tag visszahívásához a leadott érvényes szavazatok több mint fele szükséges. A szavazás érvényes, ha ezen a választásra jogosult munkavállalók több mint fele részt vett. Hat hónapon belül ismételten visszahívásra irányuló indítvány nem tehető. A tanács tagjának visszahívására – egyebekben – a megválasztásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

240

15. A munkavállalók részvételi joga A munkáltatóra és a közalkalmazotti tanácsra vonatkozó egyéb szabályokat a MTK - ben és a KJT - ben meghatározottak szerint kell alkalmazni.

A közalkalmazotti szabályzat készítésének időpontja …………………… év ……………………… hó …………… nap.

……………………………… munkáltató

……………………………….. közalkalmazotti tanács

A szabályzat kihirdetésének időpontja:……… év …………….. hó ……… nap.

241

Mellékletek

1. számú melléklet A közalkalmazotti tanács egyéb együttműködési jogosítványai a szabályzat 7. pontjához

2. számú melléklet A közalkalmazotti tanács és a munkáltató egyéb döntés előtti véleményezési jogosultsága a szabályzat 8.7 pontjához.

3. számú melléklet A közalkalmazotti tanács javaslattételi jogosultsága az oktatás-nevelés területén a szabályzat 9. pontjához.

242

1. számú melléklet A közalkalmazotti tanács egyéb egyetértési jogosítványai a szabályzat 7. pontjához.

A közalkalmazotti tanács egyéb együttműködési jogosítványai a következők szerint kerülnek meghatározásra. - A jóléti célra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásánál a közalkalmazottak kérelmüket a munkáltatónak nyújtják be, aki azokat a KT egyetértésével rangsorolja  a segélyezési kérelmek szabály szerinti teljesítése  üdülési hozzájárulás megadása  lakásépítési hozzájárulás odaítélése  segélyezési keret felhasználása - munkahelyi étkeztetés támogatásának mértéke - lakásépítés vagy vásárlás, lakásbővítés munkáltatói támogatása - albérleti támogatás, szolgálati lakás odaítélése - munkába járáshoz biztosított kedvezmény - kulturális és sportcélú helyiségek kedvezményes használata - segélyezés - munkaruha biztosítása vagy ruhapénz - üdültetés támogatása - iskolai sportegyesület támogatása.

Kelt: ………………………, ………… év ……………………… hó …….. nap

………………………………. munkáltató

……………………………………. közalkalmazotti tanács

Módosítások:

243

2. számú melléklet A közalkalmazotti tanács és a munkáltató egyéb döntés előtti véleményezési jogosultsága a szabályzat 8.7 pontjához A közalkalmazotti tanács és a munkáltató egyéb döntés előtti véleményezési jogosultsága kiterjed az alábbiakra: a, A gazdálkodásból származó bevétel felhasználásának tervezetét b, A következő belső szabályzatok tervezetét: - munkavédelmi szabályzat, - vagyonkezelési szabályzat, - pénzkezelési szabályzat, - leltározási szabályzat, - tantárgyfelosztás, - könyvtárhasználat és – kezelési szabályzata, - szervezeti és működési szabályzat, - tűzvédelmi szabályzat, - munkaruha, védőruha szabályzat, - intézmény fejlesztési elképzelése. c, A közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetét, melyek – többek között – - személyi juttatás (előleg igénybevétel, saját gépkocsi munkahelyi célra történő igénybevétel), - bérintézkedés végrehajtásának elvei, - jutalmazás elvei, - az intézményi költségvetés összeállításának elvei, - az intézmény fejlesztésével, munkájának átszervezésével kapcsolatos tervek, - az intézmény fenntartójának megváltoztatásával együtt járó munkáltatói intézkedések. d, A korengedményes nyugdíjazásra és a megváltozott munkaképességű közalkalmazottak rehabilitációjára vonatkozó elképzeléseket. e, A közalkalmazottak képzésével összefüggő terveket. f, A munkarend kialakítása, és a szabadságolási rend elkészítése, melynek keretében meg kell határozni a pedagógusok szabadságából a 138/1992. (X.8.) kormányrendelet 10. §.a (2) bekezdése szerinti igénybevétel eseteit és mértékét is. 244

Kelt: ………………………, ………… év ……………………… hó …….. nap

………………………………. munkáltató

……………………………………. közalkalmazotti tanács

Módosítások:

245

3. számú melléklet A közalkalmazotti tanács javaslattételi jogosultsága az oktatás-nevelés területén a szabályzat 9. pontjához

A közalkalmazotti tanácsot a vonatkozó jogszabályokkal összhangban megilleti a javaslattétel továbbá: - neveléshez felhasznált anyagok, segédanyagok - IMIP - SZMSZ + mellékletei - tananyag - nevelés – oktatás módszereinek fejlesztése - minőségirányítási program kidolgozása, fejlesztése - tantervi program - tankönyvrendelés rendje - továbbképzési terv vonatkozásában.

Kelt: ………………………, ………… év ……………………… hó …….. nap

………………………………. munkáltató

……………………………………. közalkalmazotti tanács

Módosítások:

246

16. sz. melléklet

Adatkezelési és adatvédelmi Szabályzat

247

Kövy Sándor Általános Iskola Adatkezelési és adatvédelmi Szabályzata

Készítette: Boros Lajosné igazgató

248

ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT a Kövy Sándor Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzat melléklete 1. Az intézményünkben folyó adatkezelésnek és adattovábbításnak mindenben meg kell felelnie a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, valamint a közoktatásról szóló 1992. évi LXXIX. törvény előírásainak. 2. Az intézményben csak azon személyes és különleges adatokat lehet kezelni, melyekre a magasabb jogszabályok előírásai lehetőséget biztosítanak. Kivételes esetben (Pl.: statisztikai adatgyűjtésnél, tudományos kutatásnál stb.) ez alól az iskola igazgatója felmentést adhat, de ebben az esetben az érintettel közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes. 3. Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő:  papír alapú nyilvántartás,  számítógépes (elektronikus) nyilvántartás. 4. Az intézmény adatkezelési tevékenységéért az intézmény igazgatója egy személyben felelős. Adatkezelési jogkörének gyakorlásával az intézmény egyes dolgozóit bízza meg az alábbi pontokban részletezett módon. 5. Az adatok felvételével, nyilvántartásával megbízott dolgozók munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan: a)

az alkalmazottak adatait felvehetik, nyilvántarthatják: igazgatóhelyettesek, gazdasági ügyintéző, iskolatitkár,

b)

a tanulók adatait felvehetik, nyilvántarthatják: igazgatóhelyettesek, iskolatitkár, osztályfőnökök, napközis nevelők, 249

a

gyermek- és ifjúság védelmi felelős. 6. Az adatok továbbításával megbízott dolgozók a közoktatási törvény 2. sz. mellékletében engedélyezett esetekben: a)

az alkalmazottak adatait továbbíthatják a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan: igazgatóhelyettesek, gazdasági ügyintéző, iskolatitkár,

b)

a tanulók adatait továbbíthatja: fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adatot továbbíthatja: igazgató; a sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségre vonatkozó adatokat a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek továbbíthatja: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős; a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatokat az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervezőjének, a tanulószerződés kötőjének, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének továbbíthatja: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök, iskolatitkár; a diákigazolvány – jogszabályban meghatározott – kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adatot továbbíthatja: iskolatitkár; a tanuló iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához, középfokú intézménybe történő felvétellel kapcsolatosan az érintett középfokú intézményhez adatot továbbíthat: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök;

az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó 250

intézménynek a gyermek, tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából adatot továbbíthat: igazgató, igazgatóhelyettes, iskolatitkár; a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából adatot továbbíthat: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök, gyermekés ifjúságvédelmi felelős. 7. Az alkalmazottak adatait a közalkalmazottak személyi anyagában kell nyilvántartani. A személyi anyag része a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján összeállított közalkalmazotti alapnyilvántartás. A személyi anyagot az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. Az alkalmazottak személyi anyagának vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az igazgató a felelős. 8. a.) A tanulók személyes adatait osztályonként csoportosítva az alább felsorolt nyilvántartásokban kell őrizni: összesített tanulói nyilvántartás (vezetéséért felelős: iskolatitkár), törzskönyv osztályfőnökök), bizonyítvány osztályfőnökök),

(vezetéséért (vezetéséért

felelős:

igazgatóhelyettes,

felelős:

igazgatóhelyettes,

beírási napló (vezetéséért felelős: iskolatitkár), osztálynaplók (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnökök), napközis és tanulószobai csoportnaplók (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, napközis nevelők, tanulószoba vezető), diákigazolványok iskolatitkár).

nyilvántartása

(vezetéséért

felelős:

b.) A tanulóknak a jogszabályokban biztosított kedvezményekre jogosító adatait a számviteli szabályoknak megfelelő pénzügyi 251

nyilvántartásokhoz csatolva kell nyilvántartani. Ennek kezeléséért az intézmény gazdasági ügyintézője a felelős. 9. Az intézmény adatkezelési szabályzatának a jogszabályi előírásokhoz igazodó mindenkori módosításáért az igazgató a felelős.

10. Az intézményben nyilvántartott adatok köre A nyilvántartott adatok körét a közoktatási törvény 2. számú mellékletének „A közoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok” fejezete rögzíti. Ezek az adatok kötelezően nyilvántartandóak az alábbiak szerint. 10.1. Az alkalmazottak nyilvántartott és kezelt adatai A közoktatási törvény alapján nyilvántartott alkalmazotti adatok: a)

név, születési hely és idő, állampolgárság

b)

állandó lakcím és tartózkodási hely, telefonszáma

c) munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok, így különösen a.

iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása,

b. munkában töltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok, c. alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek, d. munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre kötelezés, e. munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja, f.

szabadság, kiadott szabadság,

g. alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei,

252

h. az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei, az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei, i.

a többi adat az érintett hozzájárulásával.

A törvény által kötelezően kezelendő adatokon kívül az intézmény az illetmények átutalása céljából kezeli a közalkalmazottak bankszámlájának számát. 10.2. A tanulók nyilvántartott és kezelt adatai A közoktatási törvény alapján nyilvántartott tanulói adatok: a)

a tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe és telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma

b) szülő neve, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe, telefonszáma c)

a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok, így különösen -

a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok,

-

a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok,

-

a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok,

d)

beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló rendellenességére vonatkozó adatok, a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok

e)

felvételivel kapcsolatos adatok,

a tanuló diákigazolványának sorszáma a többi adat az érintett hozzájárulásával

Az adatkezelési szabályzatot a nevelőtestület módosíthatja a jogszabályokban meghatározott és e szabályzatban jelzett közösségek egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával. 253

A közalkalmazotti tanács képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy az adatkezelési szabályzat elkészítése során véleményezési jogunk van. Az iskolaszék, illetve az iskolai diákönkormányzat képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásunkkal tanúsítjuk, hogy az adatkezelési szabályzat elkészítéséhez és elfogadásakor egyetértési jogunkat gyakoroltuk.

az iskolaszék elnöke

a diákönkormányzat vetője

Boros Lajosné igazgató

254

17. sz. melléklet Kövy Sándor Általános Iskola Iratkezelési Szabályzata

Készítette: Boros Lajosné igazgató

255

A Kövy Sándor Általános Iskola ügyvitelével és iratkezelésével kapcsolatos feladatok az alábbiak szerint szabályozom. 1. Az intézmény ügyvitelének rendje 1.2. Ügyvitellel kapcsolatos fogalmak a) Ügykör azon ügyek összessége, csoportja, mely az iskola életéhez, tevékenységéhez, illetve az iskolai tevékenységben közreműködő személyekhez kapcsolódik. Az ügykörben tartozó ügyek megoldásáról az intézmény vezetője által kijelölt illetékes iskolai dolgozónak kell gondoskodni. Az iskola főbb ügykörei: - vezetési ügykör - igazgatási ügykör - nevelési, oktatási ügykör - gazdasági ügykör - személyi, dolgozói ügykör - tanulói ügykör - egyéb: étkeztetés b) Az ügyvitel az iskola hivatalos ügyeinek intézkedésében kifejtett tevékenység. 1.3. Az ügyvitel és az ügyiratkezelés irányítása, felügyelete: Az iskolai feladatok ellátásával kapcsolatos hivatalos ügyek szervezését, intézését, az ügyeket kísérő iratkezelést, valamint ezek ellenőrzését az intézmény igazgatója, valamint az általa kijelölt igazgatóhelyettes felügyeli, irányítja az alábbiak szerint: a) Igazgató - elkészíti és kiadja az iskola ügyviteli és iratkezelési szabályzatát; - jogosult az iskolába érkező küldemények felbontására; (ha ezt az igazgató fenntartja magának) - jogosult kiadványozni, - kijelöli az iratok ügyintézőit; - meghatározza az iratok selejtezésének és levéltárba küldésének évét; - irányítja és ellenőrzi az iskolatitkár (titkárság) munkáját; b) Az alsó tagozat irányítását végző igazgatóhelyettes - ellenőrzi, hogy az iskolában az iratkezelés a vonatkozó jogszabályok, és az iratkezelési szabályzat előírásai szerint történjen; - figyelemmel kíséri az iratkezelésre vonatkozó jogszabályokat és annak változásaira az iratkezelési szabályzat módosítása végett, felhívja az igazgató figyelmét; 256

- az igazgató távollétében jogosult az iskolába érkező küldemények felbontására; - az igazgató távollétében jogosult a kiadványozásra, - az igazgató távollétében jogosult az iratok ügyintézőit; - előkészíti és lebonyolítja az irattári anyag selejtezését és levéltári átadását. 1.4. Az ügyvitel és ügyiratkezelés személyi feltételei Az iskolai feladatok ellátásával kapcsolatos hivatalos ügyek szervezése, intézése, az ügyeket kísérő iratkezelés, az alábbiak feladata: a) Iskolatitkár (titkárság) ­ köteles munkáját az iratkezelésre vonatkozó jogszabályok és az iratkezelési szabályzat előírásai alapján végezni; ­ köteles a tudomására jutott hivatali titkot megőrizni; ­ feladatai: részleteit a munkaköri leírás tartalmazza.  a küldemények átvétele,  a küldemények felbontása; (ha az igazgtó ezt a munkakörébe utalja)  az iktatás;  az esetleges előíratok csatolása,  az iratok mutatózása;  az iratok belső továbbítása az ügyintézőkhöz, az ezzel kapcsolatos nyilvántartás vezetése;  a kiadványok tisztázása, sokszorosítása;  a kiadványok továbbítása, postai feladása, kézbesítése, illetve átadása a kézbesítőnek;  a határidős iratok kezelése és nyilvántartása;  az elintézet ügyek iratainak irattári elhelyezése;  az irattár jegyzéke készítése;  közreműködés az irattári anyag selejtezésénél és levéltári átadásánál. b)Kézbesítő (hivatalsegéd): - felelős a rábízott küldemények megőrzéséért, iskolán belüli és külső továbbításáért; - munkáját az igazgató útmutatása és irányítása szerint végzi; - felelős a kézbesítőkönyv megőrzéséért; - feladatai közé tartozik:  a küldemények postai átvétele;  a küldemények kézbesítése;  a kézbesítőkönyv aláíratása a címzettel.

257

1.5. Az iratokkal, ügyekkel kapcsolatos feladatok a) Az igazgató a küldeményekkel kapcsolatos ügyek elintézésére az iskola dolgozói közül ügyintézőt jelöl ki, és ezt az iraton jelzi (szignálja) b) Az ügyintéző kijelölésével egyidőben az igazgató: - meghatározza az elintézés határidejét, - esetlegesen utasításokat ad az elintézés módjára (pl.: lássa; megbeszélni ………-vel). c) Az igazgató által szignált iratokat az iskolatitkár köteles haladéktalanul bevezetni az iktatókönyvbe (nyilvántartókönyvbe) és eljuttatni azokat a kijelölt ügyintézőhöz. d) Az ügyintéző az ügyeket haladéktalanul, érkezési sorrendben, illetve határidejük figyelembe vételével köteles elintézni. e) Az ügyintézés határideje: ­ a tanulókkal kapcsolatos ügyekben legkésőbb az iktatás napjától számított maximum 15 nap; ­ az iskola működésével kapcsolatos ügyekben az iskola igazgatója dönt a határidőről. Amennyiben az igazgató másképp nem rendelkezik, az elintézés határideje legkésőbb az iktatás napjától számított 15 nap. f) Az ügy elintézése történhet személyesen vagy telefon útján is, ez esetben a beszélgetés, elintézés időpontját, a beszélgető partner nevét, beosztását az ügyintézés eredményét az iratra rá kell írni, és azt az ügyintézőnek alá kell írnia. g) Az ügy elintézése után (legkésőbb az elintézés határidejének napjáig) az iratot – az esetleges kiadványozásra szánt kézirattal együtt – az ügyintéző köteles visszajuttatni az iskolatitkárnak. Iktatott irat esetén az irat visszavételét az iktatókönyvbe be kell jegyezni. h) Az iskolatitkár köteles az ügyintézésre kiadott iratokat és az elintézések határidejét számon tartani, és amennyiben az ügyintézés a határidőig nem történik meg, azt az igazgatónak jelentenie kell. i) Amennyiben az ügy elintézése után az ügyirattal kapcsolatban további intézkedés várható, az ügyintézőnek újabb határidőt kell kitűznie, és ezt fel kell tüntetnie az iraton. Az ilyen iratot az iskolatitkárnak határidő – nyilvántartásba kell helyeznie, és az intézkedés megtörténtekor vagy a határidő lejártakor az ügyiratot újra el kell juttatni az ügyintézőhöz. 1.6. Felvilágosítás hivatalos ügyekben a) Az iskola ügyeivel kapcsolatos bármilyen érdemi felvilágosítást csak az intézmény vezetője, vagy az általa kijelölt dolgozó adhat.

258

b) Hivatalos szervek részére információkat, adatokat csak írásos megkeresés alapján lehet kiadni, rendelkezésre bocsátani. c) A személyesen benyújtott iratok kivételével – kérelemre – igazolni kell, az igazolásul felhasznált másolat lebélyegzésével, aláírásával. Az irat és annak másolatának egyezőségéről az igazolás előtt gondosan meg kell győződni. d) Ha az ügyet telefonon, vagy személyesen tájékoztatással lehet intézni, akkor annak lényegét, az elintézés határidejét valamint az elintézés tényét az ügyiratra rá kell vezetni. e) Az iskolai ügyek intézésekor, illetve azokról való felvilágosítás során ügyelni kell arra, hogy a személyiségi jogok, valamint az adatvédelmi törvény rendelkezései ne sérüljenek. 1.7. Az iskolai bélyegzők a) Az iskola hivatalos bélyegzőinek készítésére, használatára az igazgató adhat engedélyt. b) A tönkrement, elavult bélyegzőt az igazgató ellenőrzése mellett, meg kell semmisíteni. A megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell felvenni. c) A hivatalos bélyegző elvesztése esetén jegyzőkönyvet kell készíteni, és az elvesztést az igazgatónak közleményben közzé kell tennie. d) Az iskola bélyegzőiről nyilvántartást kell vezetni. A bélyegzők nyilvántartásának a következőket kell tartalmaznia: ­ a bélyegző sorszámát ­ a bélyegző lenyomatát ­ a bélyegző használatára jogosult személy nevét, beosztását ­ a bélyegző őrzéséért felelős személy nevét ­ a bélyegző átvételének keltét és az átvételt igazoló aláírást ­ a „Megjegyzés” rovatot a változások (visszaadás, elvesztés, megsemmisítés) feltüntetésére. e) A bélyegzők nyilvántartásáért az iskola igazgatója által kijelölt dolgozó a felelős. 2. Az iratkezeléssel kapcsolatos fogalmak: 2.1. Az iratkezelés: ­ az iskolába érkező beadványok és egyéb küldemények, vagy az itt keletkező iratok átvétele, illetékesség szerinti elosztása, iktatása, nyilvántartása; ­ a kiadványok és egyéb iratok tisztázása, (leírása, sokszorosítása), továbbítása, postára adása, kézbesítése; ­ az irattározás, irattári kezelés, megőrzés; ­ a selejtezés és a levéltárnak való átadás.

259

2.2. Irat: Minden írott szöveg, számadatsor, térkép, tervrajz, amely az iskola működésével kapcsolatban bármilyen anyagban, alakban és bármely eszköz felhasználásával keletkezett, kivéve a megjelentetés szándékával készült könyvjellegű kéziratokat. 2.3. Irattári anyag: Az iskola és jogelődei működése során keletkezett, az iskola irattárába tartozó iratok és az azokhoz kapcsolódó mellékletek. 2.4. Levéltári anyag. Minden olyan gazdasági, társadalmi, politikai, jogi tudományos, műszaki, kulturális, oktatási, nevelési, vagy egyéb irat, melyre az ügyvitelnek már nincs szüksége. 2.5. Irattári terv: Rendszerbe foglalja az intézmény által ellátott ügyköröket, és az azokhoz kapcsolódó iratokat. Az irattári terv az iratok rendszerezésének alapja. 2.6. Az iratkezelési szabályzat: Az iratok biztonságos átvételét, feldolgozását, kiadványozását, rendszerezését, nyilvántartását, irattározását, selejtezését és levéltárba történő átadását szabályozza. 3. A küldemények átvétele és felbontása: 3.1. Az iskolába érkező küldemények postai átvételére, az iskola postafiókjának kinyitására az alábbi dolgozók jogosultak: ­ igazgató, illetve írásos megbízás alapján postafiók kinyitására a hivatalsegéd; ­ igazgatóhelyettes ­ gazdasági igazgatóhelyettes; ­ iskolatitkár; 3.2. Az iskolának személyesen benyújtott iratok átvételére az iskola igazgatója, igazgatóhelyettesei és iskolatitkára jogosult. A személyesen benyújtott iratok átvételét kérelemre igazolni kell. 3.3. Amennyiben a küldemény címzéséből megállapítható, hogy az nem az iskolát illeti, felbontás nélkül kell a címzetthez eljuttatni, vagy a postára visszaküldeni.

260

3.4. Ha az irat burkolata sérülten vagy felbontottan érkezett a küldeményt átvevőnek rá kell írnia a „Sérülten érkezett”, illetőleg „Felbontva érkezett” megjegyzést, a dátumot, és alá kell írnia. 3.5. Felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani a névre szóló iratokat, a diákönkormányzat, az iskolaszék, a szülői szervezet, a munkahelyi szakszervezet, a DSE, alapítvány (más, az iskolában működő társadalmi szervezet) részére érkezett leveleket. 3.6. A névre szóló iratot, amennyiben az nem magánjellegű és hivatalos elintézést igényel, a címzettnek haladéktalanul vissza kell juttatnia az iskolatitkárnak. 3.7. A névre szóló küldeményt a címzett távolléte esetén az igazgató vagy az általa megbízott helyettese felbonthatja, ha a küldemény külseje alapján megállapítható, hogy hivatalos iratot tartalmaz. 3.8. A küldeményt felbontó dolgozónak egyeztetnie kell a borítékon és a benne lévő iratokon lévő iktatószámokat, továbbá az iraton feltüntetett és a ténylegesen beérkezett mellékletek számát. Az eltéréseket az iratra rá kell vezetni, és erről a küldemények feladóját haladéktalanul értesíteni kell. 3.9. Amennyiben a küldeményhez pénz, illetékbélyeg, válaszbélyeg van mellékleve, ezt az iratra fel kell jegyezni. 3.10 A küldemény téves felbontása esetén a borítékot ismét le kell ragasztani. A küldeményt felbontó dolgozónak a borítékra rá kell vezetnie a téves felbontás tényét, s azt dátummal és aláírással kell ellátnia. A tévesen felbontott küldeményt haladéktalanul továbbítani kell a címzetthez. 3.11 Ha a feladó neve és címe csak a borítékról állapítható meg; továbbá ha a küldemény névtelen levél; illetve ha a feladás időpontjához jogkövetkezmény fűződik (fellebbezés, bírósági idézés, jelentkezés, pályázat, felül bírálati kérelem, törvényességi kérelem stb.) a borítékot az irathoz kell csatolni, és ezt az iraton a mellékletek feltüntetése mellett jelezni kell. 4. Az iktatás: 4.1. Az iskola iktatási rendszere évente újrakezdődő sorszámos rendszer, melyet az iskola igazgatója által hitelesített iktatókönyvbe kell rögzíteni.

261

4.2. Az iktatás az iratok beérkezésének, illetve keletkezésének sorrendjében történik a beérkezés napján. 4.3. A küldeményeket a felbontó vezető, illetve a névre szóló hivatalos küldemény címzettje köteles a hivatalos ügyiratot az iskolatitkárnak iktatás céljából bemutatni. 4.4. Iktatni kell: az iskolába érkezett és azon belül keletkezett iratokat. 4.5. Nem kell iktatni: meghívókat, közlönyöket, sajtótermékeket, reklámcélú kiadványokat, valamint az olyan iratokat, amelyekről a vonatkozó rendelkezések értelmében külön nyilvántartást kell vezetni (pl.: könyvelési bizonylatok). 4.6. Iktatáskor az iratot jobb felső sarokban el kell látni iktatóbélyegző lenyomatával, és ki kell tölteni annak egyes rovatait: ­ iskola neve ­ az iktatás dátuma ­ az iktatókönyv sorszáma (iktatószám) ­ a mellékletek száma ­ az ügyintéző neve ­ irattári tételszám (Ha nincs iktatási bélyegző ezeket az iratra rá kell írni.) Ezzel egy időben a fenti adatokkal megegyezően az iktatókönyvbe is be kell jegyezni: ­ a sorszámot ­ az iktatás idejét ­ a beküldő nevét és ügyiratszámát ­ az ügy tárgyát ­ a mellékletek számát ­ az ügyintéző nevét ­ az elintézés módját ­ az irattári tételszámot. 4.7. Az iktatókönyv több éven keresztül használható. Az iktatás sorszáma azonban naptári évenként újra kezdődik. Az év utolsó munkanapján az iktatókönyvet a felhasznált utolsó sorszámot követően aláhúzással, az utolsó iktatás sorszámának feltüntetésével, a körbélyegző lenyomatával és az igazgató aláírásával le kell zárni. 4.8. Az iktatókönyvben oldalt, iktatószámot üresen hagyni nem szabad.

262

4.9. Téves iktatás (vagy üresen hagyott iktatószám esetén) a téves bejegyzést érvényteleníteni kell. Érvénytelenített iktatószámot újból kiadni nem szabad. 4.10. Az iktatókönyvben a téves bejegyzéseket át kell húzni, hogy az eredeti szöveg is olvasható maradjon, és fölé kell írni a helyes adatot. 4.11. Az iktatókönyve egy – egy sorszámára csak egy ügyet szabad iktatni. 4.12. Ha az ügyben iskola iktatott már iratot, azt az iktatónak csatolni kell az utóbb beérkezett irathoz, és ezeket együtt az alapszámon (az első iktatási számon) kell kezelni. 4.13. Ha egy ügyben több éven át keletkeznek iratok, az új évben mindig új sorszámon kell kezdeni az iratok nyilvántartását, az előző években iktatott anyagot pedig csatolni kell az új iktatószámhoz. 4.14. Az igazgató engedélye alapján gyűjtőszámon lehet iktatni az azonos tárgykörű, az év folyamán többször előforduló ügyeket. 4.15. Ha az iratok száma egy naptári évben meghaladja a százat, évenként név – és tárgymutatót kell vezetni. A név – és tárgymutatóban az ügyeket a lényegüket kifejező egy vagy több címszó, név, tárgy, hely, intézmény – alapján kell nyilvántartani. 5. Kiadványozás 5.1. A kiadvány az iskolai ügyintézés során belső vagy külső ügyfél szervezet, intézmény stb. számára készült hivatalos irat. 5.2. Az ügyintézőnek az ügyintézés során el kell készítenie a kiadvány tervezetét. A kiadvány tervezetének tartalmi szempontból meg kell egyeznie az elkészítendő kiadvánnyal. 5.3. Az elkészült tervezetet az ügyintézőnek be kell mutatnia valamelyik kiadványozási joggal rendelkező vezető dolgozónak. Hivatalos irat az iskolában csak kiadványozási joggal rendelkező vezető dolgozó engedélyével készülhet. 5.4. Iskolánkban kiadványozási (és egyben aláírási) joggal az alábbi vezető beosztású dolgozók rendelkeznek: ­ igazgató: minden irat esetében

263

­ igazgatóhelyettes: a tanulókkal és az iskola működésével kapcsolatos iratok esetében ­ gazdasági igazgatóhelyettes: az iskola gazdasági ügyeivel kapcsolatos iratok esetében. 5.5. Az ügyintéző által benyújtott tervezetet a kiadványozási joggal rendelkező dolgozó, a kiadványozás engedélyezése esetén „K” jelzéssel, dátummal és aláírásával látja el, valamint rendelkezik a tisztázás módjáról (gépelés, sokszorosítás stb.) 5.6. A kiadványozásra engedélyezett tervezetet az iskolatitkár (gépíró stb.) tisztázza. 5.7. A tisztázással kapcsolatos előírások: ­ tisztázni csak a „K” betűvel, dátummal és aláírással ellátott tervezetet szabad (ettől eltekintve csak az igazgató külön utasítására lehet); ­ a tisztázatnak szó szerint meg kell egyeznie a tervezet szövegével; ­ a tisztázatnak tartalmilag és formailag meg kell felelnie az iratkezelési szabályzat 6. pontjában megfogalmazott követelménynek, ­ leírás után a tisztázott összeolvasás útján egyeztetni kell a tervezettel. 5.8. Tisztázás után a kiadványozó eredeti aláírásával kell ellátni az iratokat. 5.9. Az iratok eredeti példányát az aláírás mellett el kell látni az iskola körbélyegzőjének lenyomatával is. 5.10. Az iskola hivatalos iratainak (kiadványainak) tartalmi és formai követelményei ­ A kiadvány fej részén:  az iskola megnevezése, címe, telefon és faxszáma; ­ A kiadvány bal felső részén:  az ügy iktatószáma;  az ügyintéző neve. ­ A kiadvány jobb felső részén:  az ügy tárgya;  a hivatkozási szám vagy jelzés; a mellékletek darabszáma. ­ A kiadvány címzettje ­ A kiadvány szövegrésze (határozat esetében a rendelkező rész és az indoklás is) ­ Keltezés ­ Aláírás ­ Az aláíró neve, hivatali beosztása 264

­ Az „sk” jelzés esetén a hitelesítés ­ Eredeti ügyiraton az iskola körbélyegzőjének lenyomata 5.12. A kiadványok továbbítása: ­ a kiadványhoz a borítékot az iskolatitkár (gépíró) készíti el. A borítékon a postai előírásoknak megfelelő címzéssel együtt fel kell tüntetni a kiadvány iktatószámát is. ­ a kiadványok elküldésének módjára, ha az nem közönséges levélként történik az ügyintézőnek kell utasítást adnia ­ a küldemények haladéktalan továbbításáért az iskolatitkár a felelős ­ a küldemények továbbítása történhet postai úton vagy kézbesítővel A továbbítás minden esetben az igazgató által hitelesített kézbesítő könyv felhasználásával történik. 6. Az irattározás rendje: 6.1. Az elintézet iratokat az iskolatitkárnak haladéktalanul el kell helyeznie az irattárban. 6.2. Az irattári őrzés idejét az irattári terv határozza meg. 6.3. Az irattárban csak olyan iratot szabad elhelyezni, amelynek kiadványai továbbításra kerültek a címzetthez, és határidős kezelést már nem igényelnek. Ettől eltérni csak az igazgató engedélyével lehet. 6.4. Az irattárba helyezést az iktatókönyv megfelelő rovatában fel kell tüntetni. 6.5. Az iskola három évnél nem régebbi iratait a kézi irattárban kell kezelni. A kézi irattárban az iratokat évek, ezen belül pedig az iktatószámok sorrendjében kell ellenőrizni. A kézi irattár helye az igazgató által kijelölt helység. 6.6. A három év elteltével az ügyiratokat az irattárban az irattári terv tételszámai szerint történő csoportosításban, ezen belül a sorszámok, illetve az alapszámok növekvő sorrendéjében kell elhelyezni. 6.7. Az irattárban elhelyezett iratokat hivatalos használatra az ügyintézőnek legfeljebb 30 napra, az irattári kölcsönzési füzetbe bejegyezve és elismervény ellenében lehet átadni. Az elismervényt az irattárban az irat helyére kell tenni. 265

6.8. Az irattárban kezelt iratról másolat kiadását csak az iskola kiadványozásai joggal felruházott vezető beosztású dolgozója engedélyezheti. 7. Az iratok selejtezése, levéltári átadása 7.1. Az irattár anyagát ötévenként egyszer a selejtezés szempontjából felül kell vizsgálni, és ki kell választani azokat az irattári tételeket, amelyeknek őrzési ideje az irattári terv szerint lejárt. 7.2. Az iratselejtezés időpontját a selejtezés megkezdése előtt 30 nappal az illetékes Hajdú – Bihar Megyei Levéltárnak írásban kell jelenteni. A selejtezés az illetékes levéltár hozzájárulása, illetőleg a bejelentéstől számított 30 nap letelte után kezdhető meg. 7.3. Az iratselejtezés alkalmával 3 példányban selejtezési jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell az alábbiakat: - hol és mikor készült a jegyzőkönyv - mely évfolyam anyagát érinti a selejtezés - mely tételek kerültek selejtezésre, illetőleg a tételekből mely iratok lettek visszatartva - milyen mennyiségű (kg) irat került kiselejtezésre - kik végezték és kik ellenőrizték a selejtezést. 7.4. A selejtezési jegyzőkönyv két példányát meg kell küldeni a levéltárnak. A kiselejtezett iratok megsemmisítésére, értékesítésre csak a levéltárnak a visszaküldött jegyzőkönyvre vezetett hozzájárulása után kerülhet sor. 7.5. A ki nem selejtezhető iratokat ötven év után a Hajdú – Bihar Megyei Levéltárnak kell átadni. 8. Az iskola irattári terve (ajánlott minta jogszabályi előírás alapján)

Irattári tételszám 1. 2. 3.

Ügykör megnevezése

Őrzési idő (év)

Vezetési, igazgatási és személyi ügyek Intézmény létesítés, átszervezés, fejlesztés Iktatókönyvek, iratselejtezési jegyzőkönyvek Személyzeti, bér – munkaügy

nem selejtezhető nem selejtezhető 50

266

Irattári Ügykör megnevezése tételszám 4. Munkavédelem, tűzvédelem, balesetvédelem, baleseti jegyzőkönyvek 5. Fenntartói irányítás 6. Szakmai ellenőrzés 7. Megállapodások, bírósági, államigazgatási ügyek 8. Belső szabályzatok 9. Polgári védelem 10. Munkatervek, statisztikák, jelentések 11. Panaszügyek Nevelési – oktatási ügyek 12. Nevelési – oktatási kísérletek, újítások 13. Törzslapok, póttörzslapok, beírási naplók 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26.

27.

28. 29.

Felvétel, átvétel Tanulói fegyelmi és kártérítési ügyek Naplók Diákönkormányzat szervezése, működése Pedagógiai szakszolgáltatás Szülői munkaközösség, iskolaszék szervezése, működése Szaktanácsadói, szakértői vélemények, javaslatok és ajánlások Gyakorlati képzésszervezése Vizsgajegyzőkönyvek Tantárgyfelosztás Gyermek és ifjúságvédelem Tanulók dolgozatai, témazárói, vizsgadolgozatai Alapvizsga, érettségi vizsga, szakmai vizsga dolgozatai Gazdasági ügyek Ingatlan – nyilvántartás, kezelés, fenntartás, épülettervrajzok, helyszínrajzok, használatbavételi engedélyek Társadalombiztosítás Leltár, állóeszköz – nyilvántartás, vagyonnyilvántartás, selejtezés 267

Őrzési idő (év) 10 10 10 10 10 10 5 5 10 nem selejtezhető 20 5 5 5 5 5 5 5 5 5 3 1 2

határidő nélküli

50 10

Irattári Ügykör megnevezése tételszám 30. Éves költségvetés, költségvetési beszámolók, könyvelési bizonylatok 31. A tanműhely üzemeltetése 32. A gyermekek, tanulók ellátása, juttatásai, térítési díjak

Őrzési idő (év) 5 5 5

9. Zárórendelkezések: 9.1. A szabályzat időbeli és személyi hatálya A szabályzat hatálya kiterjed az intézmény valamennyi dolgozójára. Jelen szabályzat 2006.szeptember 1. napján lép hatályba, és ezzel egyidejűleg hatályát veszti az intézmény iratkezelésére vonatkozó minden más belső utasítás. 9.2. A szabályzat hozzáférhetősége és módosítása A szabályzat tartalmát az intézmény vezetői kötelesek ismertetni a beosztott munkatársakkal. A szabályzat egy példányát hozzáférhetővé kell tenni az intézmény valamennyi alkalmazottja számára az iskolai könyvtárban, a titkárságon és az irodában. Az igazgató által kijelölt felelős munkatársnak (gazdasági vezető) gondoskodni kell jelen szabályzat olyan módosításáról, amely az új törvények és rendeletek hatálybalépése miatt szükséges.

Nádudvar, 2007. szeptember 1.

Boros Lajosné igazgató

268