Földrajzi Konferencia, Szeged 2001.
A KVADRÁT FÖLDRAJZI-HELY TÁJÉKOZTATÓ RENDSZER Zakariás Zoltán1 A sajtóban és a rádió híradásaiban szinte naponta előfordulnak olyan földrajzi nevek, amelyek a nagyközönség előtt jórészt ismeretlen, távoli helyeket jelölnek. A híradás a legritkábban utal az ismeretlen földrajzi hely hollétére. Ha mégis, akkor is csak hosszabb szöveges meghatározással. Így a híradásban szereplő hely holléte általában ismeretlen marad. E nehézségnek gyakorlati feloldását szolgálja az ismertetésre kerülő, általam kifejlesztett Kvadrát Földrajzi-hely tájékoztató Rendszer. A rövidségre, a lényeget kiemelő tömörségre törekvő hírszerkesztés miatt az újságíróknak, rádióbemondóknak nincs is lehetőségük a hírekben szereplő események pontos földrajzi helyének megadására. Az olvasók, hallgatók többsége pedig nem veszi a fáradságot, hogy utánanézzen, hol található a hírben szereplő hely. Ám akit ez érdekel (és egy világatlaszt is leemel a polcról), az is csak időt rabló kereséssel juthat eredményre. A kevésbé ismert objektumok földrajzi helyét általában kétféle módszerrel határozhatjuk meg. Az egyik, amikor a keresett helyhez közel fekvő, ismertebb földrajzi helytől - pl. nagyvárostól, hegységtől, folyótól - való iránnyal és távolsággal adjuk meg a helyszínt. A másik lehetőség: megadjuk a keresett hely földrajzi koordinátáit. Mindkét eljárás betűhely igényes. De emellett ha figyelembe vesszük, hogy a Föld 510 millió négyzetkilométer felületének csak 30%-a szárazföld - amelynek fele ráadásul lakatlan vagy gyéren lakott, és ezért a földfelület egészének csak nagyjában 15%-án találhatók ismert, a helymeghatározáshoz alkalmas földrajzi nevek, nyilvánvalóvá válik, hogy ma, az informatika korában, amikor az információk forráshelyei egyre nagyobb területekre terjednek ki, szükség van egy egyszerűbb földrajzihely-tájékoztató rendszerre. Olyanra, amelynek segítségével az érdeklődők a távoli, hírekben csak ritkán előforduló földrajzi nevek helyéről könnyen tájékozódhatnak, miközben gyarapítják földrajzi műveltségüket. Ezt a célt szolgálja a Kvadrát Földrajzi-hely Tájékoztató Rendszer, amely alkalmas a kérdéses földrajzi név hozzávetőleges helyének gyors megtalálására. A rendszer lényegében a Föld fokhálózati beosztására épül. Alapját a hengervetületű világtérkép képezi (1. ábra), amelyen a Föld felülete 15 fokonként bejelölt hosszúsági, és 10 fokonként bejelölt szélességi körök hálózatával van ábrázolva. Így a Föld teljes felülete (a sarkvidékek kivételével) 384, háromjegyű számkóddal megjelölt négyszögre - kvadrátra - van beosztva. Az egyes kvadrátok középpontjait az egymást 15 fokonként követő hosszúsági körök és a 10 fokonként követő szélességi körök metszéspontjai határozzák meg. E középpontok hosszúsági fokértékei 0°-nál kezdődően a Globuszt keletre körbe megkerülve 00-tól 23-ig vannak kódolva. A szélességi kvadrátközepek pedig az Egyenlítőtől északra és délre 5°-tól kezdődően 10 fokonként követik egymást a sarkok felé növekedve, 1-től 8-ig kódolva. A déli félteke kódjai negatív előjelűek. A rendszer alkalmazásához csupán ez a kvadráttérkép szükséges. A hírszerkesztőségek ennek segítségével kiadványaikban, illetve híreikben az ismeretlen földrajzi helynevek után feltüntethetik zárójelben – Kv előjelzéssel – a térkép megfelelő helyén lévő kódszámot, például: Kuril szk. (Kv 105) vagy Falkland-szigetek (Kv -206). Az olvasó, a hallgató e térkép birtokában minden más segítség nélkül, azonnal tájékozódhat a kérdéses földrajzi hely
1
Dr. Zakariás Zoltán, gépészmérnök, ny. honvéd alezredes, a tört. tud. kandidátusa,
[email protected]
1
Zakariás Zoltán: A Kvadrát…
viszonylagos hollétéről, ami egyben nagyban elősegíti annak pontos megkeresését is a megfelelő térképen. 1. ábra.
Az egyes háromjegyű kódokkal jelölt kvadrátok felületei a sarkoktól az Egyenlítőig kereken 300 000 km2-től 1 200 000 km2-ig növekvő nagyságot képviselnek. Ez a távoli vidékek helyének tájékoztató megjelölésére általában megfelel. A rendszer azonban egyszerűen finomítható: A kvadrátok mindegyike az egész Földgömbön azonos módon 1°x1°-os osztással 150 részre bontható. E kvadrátrészek felületnagyságai a helyétől függően 2000-8000 km2 nagyságot képviselnek. A kvadrátrészek mindegyikének azonos bontású 36-od hányadai, a 10’x10’-es kvadráthányadok felülete pedig 60 és 220 km2 között mozog. A kvadrátrészek kódja ötjegyű, míg a kvadráthányadok hétjegyű kóddal határozhatók meg. A kvadrátrészek kódképzése mindig a háromjegyű kvadrátok kódjához egységes módon csatolt egy-egy hosszúsági betű- és szélességi szám-kódjeggyel történik minden esetben kelet felé, és a sarkok irányába növekvő értékekkel a 2. ábra szerint. A kvadráthányadok hosszúsági és szélességi kódszámjegyei hasonló módon csatlakoztathatók a kvadrátrészek ötjegyű kódjához a 3. ábra szerint. Az eddigiek alapján a rendszer a földfelület egyes részeinek tájékoztató helyi megjelölésére szolgál.
2
Földrajzi Konferencia, Szeged 2001.
2. ábra. A kavdrátok bontása 1o×1o kvadrátrészekre az Északi féltekén
De ugyanígy alkalmazható a Föld mélyében lévő térség, vagy a felszín feletti légtér egyegy részletének tájékoztató megjelölésére is, ha a felszínen lévő megfelelő kvadrát (–rész, ill. –hányad) kódját aláhúzva, alája írjuk a kérdéses hely mélység-, illetve magasságtartományának hektométerben, ill. 100 km-ekben kifejezett kódját (a mélységi értékeknél negatív előjellel). Így pl. a 075D323 kvadráthányad felett egy 23 650 km magasan lévő 075D323 stacionárius űrállomás tájékoztató kódja Kv vagy más írásmóddal 236 Kv075D323/236, ugyanígy pl. az 1300 m mélységben lévő Titanic-roncs fekvési helyének 226M 653 térkódja Kv , i1letve Kv226M653/-013 (felvett adatok). Ε 013 3. ábra A kvadrátrészek bontása 10’×10’-es kvadráthányadokra
A vázolt finomítási lehetőségeket azonban csak a rendszer továbbfejlesztésének érzékeltetésére ismertettem. Ezek alkalmazására a gyakorlatban csak ritkán lesz szükség. A 3
Zakariás Zoltán: A Kvadrát…
háromjegyű kvadrátkódok megadásával e térkép birtokában bárki pillanatok alatt tájékozódhat a kérdéses földrajzi név helyének közelítő hollétéről. Ez önmagában is jelentős előny és a földrajzi kultúrát fejlesztő lehetőség. De ha még azt is figyelembe vesszük, hogy egy négy sarka koordinátáival megadott felületnek meghatározásához mennyivel több betűhelyre van szükség (kb. négyszeres), a földrajzi kultúra fejlesztése mellett a gazdaságossági szempont is alkalmazását szorgalmazza. Mindemellett a kódokkal történő meghatározás jelentősen egyszerűbb, mint a nagyközönség számára nehezebben érzékelhető fokrendszer. A rendszer a Föld 70%-át borító nagy vízfelületeken is kiválóan alkalmas helymegjelölésre. Például segítségével az olajszállító hajók katasztrófáinak helye és az olajfoltok terjedési iránya, a tengerek feletti repülőgép-katasztrófák hozzávetőleges helye, a hurrikánok keletkezési helye és vonulási iránya is könnyen meghatározható. A kvadrátrendszer bevezetése még egy szempontból igen előnyös. Térképe a helymeghatározáson kívül napjaink egyik leggyakrabban előadódó kérdésére ad egyszerűen választ. A nemzetközi kapcsolatok (légi forgalom, telekommunikáció, stb.) rohamos bővülése egyre szélesebb körben teszi szükségessé, hogy bárki könnyen tájékozódni tudjon a földrajzi helyek közötti időeltolódásról. Ma ez a földrajzi atlaszok időzónákat feltüntető térképeiről olvasható le elég nehézkesen. Az időzónák ugyanis sok helyen eltérnek a nap járásától, elsősorban az óraidőnek országhatáron belül való egységessége érdekében. Az utazókat pedig elsősorban a napjárás érdekli. E kérdésre ad egyszerű választ a kvadráttérkép. Ha meg kívánjuk állapítani, mekkora két földrajzi hely közötti napidő eltolódás, akkor a kvadráttérképen mindössze azt kell megszámlálni, hogy a két hely egymástól hányadik kvadrátoszlopnyira található. Ez a szám ugyanis megadja az időkülönbséget órában, keletre pozitív, nyugatra negatív értelemben. A rendszer alkalmazásához az kell, hogy a kvadráttérkép megfelelő ismertetéssel megjelenjen a földrajzi világ- és iskolai atlaszokban, valamint az itt vetített kvadráttérkép a rendszer rövid leírásával együtt és a fok – kvadrát átértékelési táblázatokkal (1.a és 1.b táblázat) a média számára kiadásra kerüljön. A lakosság számára szükséges kvadráttérkép (4. ábra) szűkebb körben már kiadásra került (a Földrajzi Közlemények 2000. évi számában). A térképek szórólapként szerény mennyiségben a konferencia helyszínén is rendelkezésre állnak. Az elmondottak teljesítése után semmi akadálya nem lesz a rendszer bevezetésének, amit a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Intézete is javasol. A kvadrátrendszer használatával – és azon belül elsősorban a háromjegyű kódok alkalmazásával – nő földrajzi tájékozottságunk, fejlődik földrajzi kultúránk. A rendszer általános elterjedésével egy olyan típusú földrajzi információs kommunikáció jöhet létre, amilyent tudomásom szerint még egyetlen más országban sem használnak, egyszerűsége és várható hatása révén pedig a nálunk történő bevezetése után akár világviszonylatban is elterjedhet. Tájékoztatom az i.t. hallgatóságot, hogy a Földrajzi Közlemények főszerkesztője, dr. Nemerkényi Antal egy. tanár úr a folyóirat 2000. évi számában közzétett cikkem alapján a rendszernek a folyóiratban való alkalmazását vállalta.
4
Földrajzi Konferencia, Szeged 2001.
4. ábra.
5
Zakariás Zoltán: A Kvadrát…
1.a táblázat. A kvadrátok megnevezése, a fokok és kódok közti átértékelési táblázat
6
Földrajzi Konferencia, Szeged 2001.
1.b táblázat. A kvadrátok megnevezése, a fokok és kódok közti átértékelési táblázat
7
