A kurzus kódja: BBN-VAL(11)-101:5 A kurzus megnevezése: A korai kereszténység teológiai fogalmai (előadás) A kurzus előadója: Geréby György vendégelőadó (CEU) Email:
[email protected] Fogadóóra, konzultáció: előadás után, illetve előzetes megbeszélés szerint
A kurzus helye és ideje: Szerda 10.00-11:30, I. ép. 2. em. Bence terem A kurzus előfeltétele(i): nincs A jegyszerzés módja(i): órai részvétel (órai napló, hetente kb. 1-1,5 oldal 100%). Ugyanebben rövid összefoglalás az órára feladott kötelező irodalomból. A részvétel a kurzusra feliratkozók számára elvárás, és a jegyszerzés előfeltétele. Három elmulasztott órai napló a jegyszerzést kizárja. Követelmények: órai részvétel, órai napló, és a kötelező irodalom elolvasása A kurzus leírása, tematikája: A kurzus célja, hogy alapismereteket nyújtson a korai kereszténység, valamint a kortárs hellénisztikus (görög-római) vallások legfontosabb fogalmairól, illetve bemutassa ezek összefüggéseit és történeti hátterüket. Korai kereszténységen a Nagy Konstantin, illetve pontosabban a nikaiai zsinat (325) előtti, még hatalmi helyzetben nem levő kereszténység igen összetett jelenségét értjük. Ez az időszak a „hellénisztikusnak” is nevezett nagyobb korszak része, amely teológiailag rendkívül érzékeny, termékeny és összetett volt. Lényegében ebben a filozófiailag művelt, fogalmi analízisre igen fogékony közegében dolgozták ki a kereszténység összes fontos teologémáját. Ebben a korban alakul ki a rabbinikus zsidóság is (lényegében párhuzamosan a kereszténységgel), illetve a korszak legvége felé az iszlám is (622), ami nagyon sok tekintetben a zsidóság, illetve a kereszténység teológiáját alakítja tovább. A kurzus a korszak korai szakaszának vallási és politikai hátterében tekinti át a születő kereszténység új teológiai fogalmainak összefüggéseit, illetve változatainak sokféleségét. A történeti rekonstrukciók felekezeti elkötelezettség nélkül mutatják be a nagyegyház és a korabeli teológiai alternatívák változatos teológiai gondolatait. A historiográfia elemein keresztül bepillantást kaphatnak a hallgatók a kutatás történetébe is. A kurzus végére érteni fogják a legalapvetőbb teológiai fogalmak jelentését (biblia, üdvtörténet, megváltás, egyház, stb.), illetve ezek történeti hátterét.
A kurzushoz tartozó kötelező irodalom:
Henry Chadwick, A korai egyház. Ford. Ertsey K., Tornai F. (Budapest: Osiris, 1999) Ariszteász-levél. Ford. Simon L. Zoltán, in: Apokrif levelek. Budapest, Telosz, 1999, 5-43. Augustinus, A keresztény tanításról, III. könyv., ford. Városi I., Böröczki T., Budapest, Kairosz, é.n., 153-212. Jakab ősevangéliuma. Ford. Szepesi T. in: Csodás evangéliumok, Budapest, Telosz, 1996, 517. János-apokrifon. in: Istenek, szentek, démonok Egyiptomban : Hellénisztikus és császárkori vallástörténeti szövegek. szerk. Luft Ulrich (Budapest : Kairosz, 2003), 229-260 Tertullianus, Krisztus testéről. In: Tertullianus művei, Budapest, SzIT, 1986. Ókeresztény írók 12. Kelszosz, Igaz szó. Ford., bev., jegyz.: Komoróczy Géza. in: Világosság, 1969. 3 melléklet. Origenész, Alapelvek, 2 köt. Budapest, Kairosz, 2004, 1. és 2. könyvek Hermász, A pásztor, ford. Ladocsi G., in: Apostoli atyák, Budapest, SzIT, 1980, 246-367. Athanasziosz, Az Ige emberré válásáról. Ford. Vanyó László. in: Szent Athanasziosz művei. SZIT, Budapest, 1991. 96-162.o. Ókeresztény írók 13. Hitvalló Maximosz, Müsztagógia. in: Az isteni és az emberi természetről. Görög egyházatyák. I-II. Vál. Vidrányi Katalin. Budapest, Atlantisz, 1994. 267-312.o Hitvalló Maximosz, Fejezetek a szeretetről. Ford. Kapitány Gy., Budapest, Kairosz, 1998. Jean Meyendorff, Krisztus az orthodox teológiában. Ford. Imrényi T., Perczel I., Szegedi I., Budapest : Osiris – Odigitria, 2003. Újszövetség: Lukács evangélium, János evangélium, Római levél, Apostolok Cselekedetei 7. és 17. fejezetek Didakhé. ford. Vanyó L. in: Apostoli atyák, Budapest, SzIT, 1980, 91-101. A törzsek származásáról avagy a kincsesbarlang, ford. Ormos I., Budapest, Helikon, 1985. Prométheusz Könyvek 8. Athenagorász, A halottak feltámadásáról. Ford. Vanyó László. in: A II. századi görög apologéták. Budapest, SzIT, 1984. 406-440. Nüsszai szent Gergely, A lélekről és a feltámadásról és Nagy keteketikus beszéd. Ford. Vanyó László. in: A kappadókai atyák. Budapest, SzIT, 1983, 573-644. Ókeresztény írók VI/1. 503-
572, 573-644 Szent Ágoston, Isten városáról. 4 köt. Ford. Városi I., Heidl Gy. Budapest: Kairosz, 2004-9. 15 és 19. könyvek. A kurzushoz tartozó ajánlott irodalom: Vidrányi Katalin, szerk., Az isteni és az emberi természetről. 2. köt. Atlantisz, Budapest, 1994. Adolf von Harnack, Dogmatörténet. Ford. Gromon András. Szentendre, 1998. Dolhai Lajos, Az ókeresztény egyház liturgiája, Budapest, Jel, 2001. Kühár Flóris, Az ősegyház szentségi élete, Budapest, SzIT, 1944. Keresztény Remekírók 9. Vanyó László, Az ókeresztény művészet szimbólumai, Budapest, SZIT, 1988. Bugár M. István, Szakrális képzőművészet a keresztény ókorban I-II., Paulus Hungarus / Kairosz Kiadó, Budapest, 2004 Pesthy Mónika, A csábítás teológiája, Budapest, Kairosz, 2005. Kákossy László, Fény és káosz. (Budapest: Gondolat, 1987) Chr. Stead, Filozófia a keresztény ókorban, ford. Bugár M. István, (Budapest: Osiris, 2002) R. T. Wallis, Az újplatónizmus ford. Buzási G. (Budapest: Osiris, 2002) Giovanni Filoramo, A gnózis története (Budapest Kiadó: Paulus Hungarus - Kairosz, 2000) The Nag Hammadi Library in English. Revised Edition. Ed. J. M. Robinson (Leiden ; New York : E.J. Brill, 1996) Az angol fordítás nem megbízható magyar fordítása: Mennydörgés : a Nag Hammadi-i könyvtár gnosztikus kódexei ford.és a bevezetést írta Bánfalvi András. (Budapest : Farkas L. I., 2002) Somos Róbert, Az alexandriai teológia (Kairosz, 2001)
Dátum 1.
Téma Bevezetés
Tematika Olvasmány Mi a teológiatörténet? A fogalmi Chadwick, 7-115. rekonstrukció módszere. Különbség a korai kereszténység és a későbbi keresztény teológiák karaktere
2.
3.
4.
5.
6.
7.
között. A korai kereszténység rövid története és jellemzése. Hellenizmus. Historiográfia. Gibbon, Schneider, Harnack, Peterson. Időhatárok. „Idegen istenek” A hellenizmus filozófiai és politikai Kelszosz, Igaz szó teológiája. Pogányság, filozófia, „haireszisz”. A római politika és a Didakhé hellénisztikus kultúra teológia konfliktusa a kereszténységgel. A János-apokrifon in: zsidóság a hellénisztikus korban. Istenek, szentek, démonok „A Törvény és a Mi a Biblia? A kinyilatkoztatás Ariszteász-levél Próféták” problémája. A „népek nyelvei”. A kánon. A könyvek típusai. Az Római levél, emlékezés normája: „Elbeszéljed azt a te fiadnak” : normatív emlékezet. Teológiai és egzegézis viszonya. Narratív teológia. „Az írások szerint.” „Könyves vallás”? A zsidó, a görög Tyconius, Szabályok.. zsidó, és a korakeresztény biblia. Az Írás: a TaNaCh. A szakrális nyelv és Ágoston, A keresztény ... a fordítások problémája. A Vulgata. A Peshitto. Az egzegézis formái. Allegória és tipológia. A szimbólumok nyelve. „A Szentek A biblikus istenfogalom „botránya Jakab ősevangéliuma Szentje.” és bolondsága.” A Templom jelentősége és misztikája. Isten Hermász, Pásztor transzcendenciája és jelenléte: A Frigyláda, a Szentély, és a Shekina. Krisztus teste. „Az első ember Az üdvtörténet. A Paradicsom, ApCsel 7. fejezet földből való, földi; Bábel, és a bűn. Az emberi nem a második ember egysége. A nyelvek. A választott A törzsek származásáról mennyből való.” nép. A nép, a népek és a „harmadik avagy a kincsesbarlang nép”. A zsinagóga és az egyház. Univerzalizmus és partikularizmus. Didakhé A bűn, a vétek, a hiba – a nép bűnétől a személyes bűn fogalmáig (Ágoston). „Senki nem juthat A Krisztus, aki Jézus. Az új Ádám. János evangélium az Atyához ha nem Az üdvtörténeti szemlélet és énáltalam.” következményei. A zsidó és a Athanasziosz, Az Ige ... keresztény messiás- és megváltásfogalom. (Scholem, Boyarin.) A korakeresztény krisztológia. A krisztológia mint
8.
9.
10.
filozófiai antropológia. Természet, hiposztázis. Diofizitizmus, adopcianizmus. Arianizmus. A gnózis problémája. „Isten országa.” Monarchia és hatalom. Theokrácia. Róma és az üdvtörténet. A Törvény, az eszkhatológia és trinitológia politikai következményei. „Az Atya, a Fiú és a A Háromság krisztológiai háttere. Szentlélek Philón és más a hellénisztikus nevében” filozófiai elképzelések. Monarchianizmus, dinamikus monarchianizmus, modalista monarchianizmus, a római szentháromsági teológia. A niceai zsinat (325) határozatai. A Krédó(k) története. „Krisztus teste.” Az egyház fogalma. A szentségek fogalma: a keresztség. Kateketikus beszédek. Krisztus mint tanító. Filozófia és teológia.
11.
„Logikus áldozat.” A kozmikus liturgia. Az Eukharisztia.
12.
„Ne készíts faragott A pre-rabbinikus zsidó művészet. képet.. „ Zsidó kép-nélküliség? DuraEuropos. A korakereszténység és a kép. „Aki engem lát, látja az Atyát.” A Krisztus-ábrázolás problémái. A korai keresztény művészet szimbólumai. Szimbólumok és teológia. A képvita problémája. „Elsőszülött a A feltámadás. Szadduceusok. A halottak közül.” lélek halhatatlansága és a feltámadás. Ki az ember? Krisztológia és antropológia összefüggései.
13.
Ágoston, Az isten városa 15, és 19.
Meyendorff , Krisztus ...
Dolhai, Az ókeresztény ... Órigenész, Alapelvek 1-2 Nüsszai Gergely, Nagy kateketikus beszéd Maximosz Confessor, Müsztagógia
(vetítés) Bugár, Szakrális ... Vanyó, Az ókeresztény ..
Athenagorász, A feltámadásról Nüsszai szent Gergely, A lélekről és a feltámadásról
