2009. január
A kukorica hasznosításának és termesztésének néhány kérdése – a racionális felhasználás és a termésingadozás mérséklésének jegyében Dr. Széll Endre, Dévényi Károlyné – Gabonatermesztési Kutató Kht., Szeged
A kukorica széleskörű ipari felhasználásánál figyelembe kell venni, hogy az évjárat hatása miatti termésingadozást megszüntetni nem tudjuk. Erre a 2006. (6,9 t/ha) és a 2007. (3,7 t/ha) évi termésadatok, illetve a 2008. (7,1 t/ha) évi terméskilátások összehasonlítása nyújt ékes bizonyítékot. A múlt mindig szolgál a jövőben is hasznosítható tanulságokkal. Többek között azzal, hogy a XIX-XX. században is voltak évek, amikor is a terméstöbbletet szeszgyárakban dolgozták fel. Voltak évek, amikor kényszerűen igazodva a rossz időjárás miatti kevés hozamhoz, a termés csak az abrakigényt elégítette ki. Az energetikai hasznosítás tervezésénél óvakodni kell a szélsőséges nézetektől. Teret kell engedni a mezőgazdaság speciális jellegéből adódó szemléletnek. A bioenergiát előállító kapacitások tervezésénél figyelembe kell venni a mezőgazdasági tevékenységet jellemző szezonalítást, valamint az emberi tevékenységtől függetlenül ható termés- és költségmódosító tényezőket. A kapacitások létrehozásánál ajánlatos lenne a mezőgazdaság gesztorságára építeni, mert ezen módon lehetne a mezőgazdasági túltermelés kedvezőtlen hatásait (túlzott összegű raktározási és szállítási költségek, értékesítési nehézségek, önköltség alatti értékesítési árral való zsarolás) kiküszöbölni. Lehet, hogy e gondolatok a műszaki és pénzügyi szemléletnek idegenül hatnak, de a jövőben a racionalitás ezeket ki fogja kényszeríteni. Mint ahogy a könnyen érzékelhető dolgok mindenki számára természetesnek tűnnek, úgy fognak a szélsőséges nézetek fogyni, és az e téren érvényesülő együttgondolkodási törekvés erősödni. Például mindenki számára természetes, hogy a szélmotorok telepítésénél figyelembe kell
20
venni a szélviszonyokat, viszont azt is tudomásul kell venni, hogy a legjobban széljárta régiókban is számolni kell a szélcsenddel. E körülmény viszont nem lehet akadálya a szélenergia hasznosításának.
Lehetőségek a termésingadozás m é r s é kl é s é r e A kukoricatermesztés kérdéseire visszatérve elmondhatjuk, hogy a gaz-
dálkodó és a gazdálkodást irányító szakember folyamatosan érvényesülő kötelessége a tervezhetőség javítása, s ezen keresztül a termésingadozás mérséklése, amelyet a következő termesztési műveletek folyamatos javításával valósíthatunk meg: talajművelés, tápanyag-utánpótlás, elővetemény, gyomirtás, kártevők elleni védekezés.
1. ábra Évjárat, elővetemény és a műtrágyázás hatása a kukoricahibridek szemtermésére A műtrágyázási tartamkísérletet 1979-ben indítottuk (Újszeged, 2005-2007)
Talajművelés A talajműveléssel biztosítanunk kell a talaj jó tápanyag-, víz- és levegőgazdálkodását, továbbá az évelő gyomok mechanikai irtását. A vetőágy jó minőségű elkészítésével biztosítjuk a gyors és egyenletes kelést, valamint a tavasszal kelő gyomok mechanikai irtását. A talajművelés során nem engedhetjük meg a költségek szakszerűtlen csökkentését. A jobb minőséget és az alacsonyabb költséget úgy tudjuk elérni, ha a munkákat az agrotechnikai optimumok időszakában végezzük. Tápanyag-utánpótlás A témakörhöz kapcsolódó kutatómunkát intézetünk az elmúlt években az OMFB (0089500900/2005.) pályázati támogatásával végezte. Az előveteménytől és az évjárattól
függő műtrágyahatásokat az 1. ábrán szemléltetjük. A 2005 és 2006-os évek termésadatainak összehasonlítása rámutat arra, hogy műtrágya nélkül, vagy alacsony szintű tápanyag-utánpótlás esetén a kukorica búza után termesztve lényegesen több termést ad, mint önmaga után vetve. Mindez megerősítette azokat a korábbi megállapításokat, miszerint a kukorica monokultúrás termesztése esetén ugyanazon termésszint eléréséhez több műtrágyára van szükség, mint kedvező elővetemény után. A 2007es év adatai arra figyelmeztetnek, hogy az aszályos időjárás alacsony termésszintet határoz meg, és nem engedi érvényesülni a műtrágyázás hatását. A magas műtrágyaárak felkelthetik a termesztők figyelmét azon hibridek irányába, amelyek a talaj természetes tápanyagkészletét jól hasznosítják. Hibridjeink közül többé-
2. ábra Az évjárat és a műtrágya hatása a szemtermés keményítő-tartalmára és a hektáronkénti keményítőtermésre (Újszeged, 2006-2007)
ves egybehangzó kísérleti eredményei szerint ezen igényeknek az SZE 269, a Szegedi SC 352, a Szegedi 343 és a Kenéz felel meg. A Szegedi 352 és a Kenéz hibridek ezen túlmenően a kijuttatott műtrágyát is az átlagosnál jobban hasznosítják. A kukorica többirányú hasznosításának köszönhetően a minőség, a beltartalom is egyre inkább felértékelődik. Az ilyen jellegű vizsgálatokat a Debreceni Egyetem AMTC Agrárműszerközpontja végezte hibridjeinken. A 2. ábra szerint a 2007es aszályos évben a szemtermés keményítőtartalma jelentősen jobb volt, mint a kedvező időjárású 2006ban. A műtrágyadózis növelése mind a két évben nem nagy értékekkel, de következetesen csökkentette a szemtermés keményítőtartalmát. Az adatok azt is bizonyítják, hogy a hektáronkénti keményítőhozamot alapvetően a szemtermés mennyisége határozta meg. A fehérjetermés adatait bemutató 3. ábra szerint a 2007-es aszályos időjárású évben a szemtermés fehérjetartalma lényegesen jobb volt, mint a 2006. év kedvező időjárása mellett. A tápanyag-utánpótlás javítása mindkét évben következetesen és jelentős értékekkel javította a szemtermés fehérjetartalmát. A hektáronként betakarítható fehérje mennyiségét a szemtermés határozta meg. Ennek tulajdonítható, hogy a 280 kg/ha maximális N-hatóanyag dózis a terméscsökkentő hatásával párhuzamosan a hektáronkénti fehérjehozamot is csökkentette, továbbá hogy 2006-ban az alacsonyabb fehérjetartalom ellenére nagyobb fehérjehozamot kaptunk, mint 2007-ben a magasabb fehérjetartalom ellenére. A tápanyag-utánpótlás a műtrágyaárak jelentős növekedése miatt jelenünk legidegfeszítőbb kérdése. Adatainkkal mi csak szakmai alapon nyugvó ismereteket adhatunk. Azt, hogy műtrágyázás nélkül vagy alacsony szintű tápanyag-utánpótlással zsaroljuk a talajunkat, rontjuk a termésbiztonságot, növeljük az évjárat termésváltoztató hatását. Végső soron kevesebb terméssel számolhatunk. Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy kevesebb műtrágyával kevesebb növény tápanyagigé-
21
2009. január nyét tudjuk kielégíteni, ezért a hektáronkénti tőszám mérséklésére is gondolnunk kell. Beltartalmi adataink arra is utalnak, hogy a N-dózis növelésével erőteljesen javítjuk a fehérje százalékot és kis mértékben ugyan, de mérsékeljük a termésünk keményítőtartalmát. Ezen ismeretek alapján a kukorica tápanyag-utánpótlásánál gondolnunk kell a hasznosításra is, hiszen: takarmányozás esetén a keményítő (energiaforrás) mellett szükségünk van a fehérjére is; energetikai célú felhasználásnál (etanol) a keményítőtartalomra tevődik a hangsúly; a szemtermés beltartalmi minősége hibridfüggő is, amit viszont az évjárat hatása lényegesen befolyásolhat.
3. ábra Az évjárat és a műtrágya hatása a szemtermés fehérje-tartalmára és a hektáronkénti fehérjetermésre (Újszeged, 2006-2007)
A gyomirtás technológiájához Az ehhez kapcsolódó kutatási munkákat az ALAP-100138/2004. jelű pályázati támogatással végeztük. Alapvető célként fogalmazható meg, hogy a herbicidekkel való gyomirtás mellett törekednünk kell a mechanikai művelés gyomirtó hatásának teljes körű kihasználására is: Szántással az évelő egy- és kétszikű gyomokat gyéríthetjük és gyengíthetjük. Jó minőségben és idejében végzett magágy-készítéssel a tavasszal kelő gyomok ellen védekezhetünk sikeresen. A sorköz-kultivátorozással csökkenthetjük a gyomirtó szer felhasználását. E technológia legeredményesebb módszere a sorköz-kultivátorozással kombinált, vetéssel egy menetben végzett sávpermetezés. A sorköz-kultivátorozásra azért is szükségünk lehet, mert a nem elegendő bemosó csapadék miatt időnként gyengülhet a herbicidek gyomirtó hatása. A sorköz-kultivátorozással kombinált, a vetéssel egy menetben végzett sávpermetezéssel 66 %-kal csökkenthetjük az egy hektárra kijuttatott herbicid mennyiségét, melynek eredményeként mérsékeljük a környezet vegyszerterhelését, valamint a vetés és a vegyszeres
22
4. ábra A gyomirtási kísérletek őszi gyomborítottsági adatainak összehasonlítása (Újszeged, 2007-2008)
gyomirtás együttesen számolt műveleti költségét. Mindezt úgy érhetjük el, hogy a teljes felületen
végzett gyomirtás eredményességéhez hasonlítva a sorköz-kultivátorozással kombinált sávpermetezéssel
5. ábra Kelési % alakulása a vetésidő függvényében (7 hibrid és 4 ismétlés átlagában) Vetésidő kísérlet, Újszeged, 2008
jelentősen csökkenthetjük a betakarításkori gyomborítottságot és növelhetjük a hektáronkénti termés mennyiségét. Az időjárás a preemergensen kipermetezett herbicidek gyomirtó hatását befolyásolja a legerőteljesebben. A 2004-2006., valamint 2008. években a preemergensen végzett gyomirtások eredményesek voltak. Ekkor a herbicidek hatáskifejtéséhez elegendő bemosó csapadék volt. A korai posztemergensen (a kukorica 1-3 leveles korában) végzett gyomirtás eredményességének biztonságát az adja, hogy a kombinált herbicidek (esetlegesen tankkeverék formájában készített herbicid kombinációk) posztemergens hatóanyaga a csapadékviszonyoktól függetlenül megsemmisíti a kikelt gyomokat, ezen túlmenően a preemergensen ható kombinációs partner a további gyomkelést akadályozza meg. A posztemergens gyomirtást akkor javasoljuk, ha a bemosó csapadék hiányában gyengének bizonyult a preemergensen kijuttatott herbicidünk gyomirtó hatása. Továbbá akkor tartjuk szükségesnek, ha olyan gyomok vannak (napraforgó, szerbtövis, apró szulák, folyondár szulák, magról kelő, illetve rizómáról hajtó fenyércirok, vadköles stb.), amelyek csak posztemergensen irthatóak. A 4. ábra oszlopdiagramjai az őszi
gyomborítottsági adatokat ismertetve több tanulsággal is szolgálnak: J A 2007. és 2008. évi adatok összehasonlításában a preemergensen ható herbicidek esetében jelentős az évjárat hatása, mely még a korai posztemergens herbicidek esetében is érvényesült. A preemegensen ható herbicidek gyomirtó hatása a kedvező időjárású 2008-as év lényegesen jobb volt, mint az aszályos időjárású 2007-ben. J A csak posztemergensen ható herbicidekkel gyomirtott parcellákon mind a két évben jelentős volt az újragyomosodás. J Jelentős különbségek adódtak a parcellák gyomborítottsági adatai között. A legkevésbé sikeres parcellák adatai azt a szakszerűtlenséget példázzák, amikor a herbicideket nem a gyomflórának megfelelően választjuk meg. A legjobb parcellák alacsony gyomborítottsági adatai viszont azt bizonyítják, hogy a gyomirtó szer megválasztása a gyomflórának megfelelő volt. Bizonyosak vagyunk abban, hogy az eredményességet nagyban fogja javítani a gyomirtás számítógépes tervezésének széleskörű alkalmazása, amikor is a gyom és a környezeti feltételek ismeretében a számítógépes eljárással optimalizáljuk a gyomirtási technológiát. A jövőben további előrelépésként számíthatunk a precíziós technológia alkalmazásának előnyeivel, amikor is a terve-
zés, a döntések meghozatala és a műveletek végrehajtása a táblák heterogenitása szerint történik: J Preemergens gyomirtásnál a táblarészek talajának humusz %-a és Arany-féle kötöttsége szerint a permetezőgép automatikával vezérelve juttatja ki a gyomirtó szert. J A nehezen irtható gyomok (pl. acat, fenyércirok) foltkezeléssel való irtása. Kedvezőtlen környezeti hatások, technológiai gondok esetén fontos lehet az egyes gyomirtó szer hatóanyagok esetleges fitotoxikus hatásának ismerete. A szulfonilkarbamid hatóanyagok a gyomirtó hatásuk (egyszikű, ill. kétszikű gyomok) tekintetében elkülönülnek egymástól. Herbicid kombinációk kialakításánál gondolni kell arra, hogy a különböző hatású herbicidek kukoricát károsító hatása összeadódhat. Több esetben tapasztaltuk, hogy együttes permetezésük esetén a rimszulfuron + tifenszulfuron-metil és a 2,4-D hatóanyagok a kukoricát egymást felerősítő módon károsíthatják. Általánosságban azonban elmondható, hogy a vegyszeres gyomirtás általánossá válásával a termesztési gyakorlatból kiestek és kiesnek a herbicidekre szuperérzékenységet mutató hibridek. Jelentősen mérsékelheti a herbicidkár veszélyét a herbicidrezisztens hibridek köztermesztésben való elterjedése. A gyakorlatban a GMO hibridekkel szemben versenyképesnek bizonyultak, továbbá a társadalom által elfogadottá váltak azok a kukoricahibridek, amelyek rezisztenciáját kukorica gén biztosítja a következő herbicid hatóanyagokkal szemben: J imazamox – IMI hibridek, J szulfonilkarbamidok – SUMO hibridek, J cikloxidim – DUO SYSTEM hibridek. Kártevők elleni védekezés E fejezetben két károsító elleni védekezés fontosságát emeljük ki kísérleti tapasztalataink alapján.
23
2009. január 6. ábra A vetésidő hatása az amerikai kukoricabogár lárvájának kártételére
Drótférgek A drótféreg károsításának veszélyére a búza elővetemény utáni vetésidő kísérletünk adatai hívják fel a figyelmet. 2008 tavaszán a nedves talaj és a kedvező hőmérséklet hatására a drótférgek az első vetések csírázási és kelési időszakára (április 20-25.) jöttek a talaj felsőbb rétegébe. Rátalálva a kukoricaszemekre jelentős kelési hiányt okoztak (5. ábra). A károsítás megelőzése céljából a drótféreg elleni védekezésre (főleg búza elővetemény után) a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani. Ha az amerikai kukoricabogár lárvája ellen inszekticides vetőmagcsávázással védekezünk, akkor az a drótférgek ellen is megfelelő védelmet biztosít. Amennyiben nem, akkor az előrejelzési adatok szerint a drótférgek ellen külön kell védekezni: J inszekticides vetőmagcsávázással, vagy J a vetéssel egy menetben végzett talajfertőtlenítéssel, ugyanis az általános talajfertőtlenítés a jövőben feltételezhetően mind kevésbé lesz gyakorlat. Amerikai kukoricabogár Az amerikai kukoricabogár elleni védekezés technológiájának fejlesztése során, kísérleti területünkön a növénydőlési adatok alapján jelentős évjárathatást mutathattunk ki. 2005-ben és 2006-ban a monokultúrás területen sem észleltünk értékelhető mértékű növénydőlést. Az 1.
1. táblázat
Növénydőlés monokultúrás viszonyok között (Kukoricabogár-kísérlet, Újszeged) Megnevezés
2004
2007
2008
Vizsgált hibridek (db)
15
22
17
Növénydőlés %-a vizsgálat hibridek átlagában
7
1
10
Maximális növénydőlés %
23
6
27
Minimális növénydőlés %
0
0
2
táblázat adatai rávilágítanak, hogy a vizsgált hibridek átlagában 2008ban erőteljesebb növénydőlés volt, mint 2004-ben és 2007-ben. Ezek az adatok egyben a hibridek közötti különbséget is szemléltetik. A vizsgálati eredmények rámutatnak, hogy genetikai módosítás nélkül is vannak olyan kukoricahibridek, amelyek jelentősen ellenállnak az amerikai kukoricabogár lárvakártételével szemben. Többéves eredményeink szerint az amerikai kukoricabogár lárvakár-
tételével szemben a következő hibridjeink bizonyultak az átlagosnál ellenállóbbnak: Szegedi 363, Szegedi SC 352, Csanád, Kenéz, Szegedi 521. A felsorolt hibridek a kísérletben a vizsgált három év folyamán átlag alatti, illetve minimális értékű növénydőlést mutattak. Itt meg kell jegyeznünk, hogy azok a hibridek, amelyek monokultúrában 18, 24, illetve 27 %-os növénydőlést szenvedtek, búza után vetve növényállományuk nem mutatott dőlést. A fajtatulajdonos intézmény a 2. táblázat
A kukoricabogár által okozott szárdőlés (%) kukorica állományban (Debrecen, 2005) Műtrágya Kezelés
∅
Monokultúra
Bikultúra
Trikultúra
40eha-1
60eha-1
80eha-1
Átlag
40eha-1
60eha-1
80eha-1
Átlag
40eha-1
60eha-1
80eha-1
Átlag
22.1
36,1
56,2
38,1
0
0
0
0
0
0
0
0
N60+PK
21
27,6
54,6
34,4
0
0
0
0
0
0
0
0
N90+PK
12.2
22,2
48,5
27,6
0
0
0
0
0
0
0
0
N180+PK
4.6
18,6
31,7
18,3
0
0
0
0
0
0
0
0
N240+PK
5.3
16,1
26,7
16
0
0
0
0
0
0
0
0
Átlag
13
24,1
43,5
26,9
0
0
0
0
0
0
0
0
SzD 5%
4,6
0
Forrás: Pepó Péter, Vad Attila, Berényi Sándor: Néhány agrotechnikai tényező hatása a kukorica termésére
24
0
3. táblázat
Dőlt növények a növényállomány %-ában (kukoricabogár elleni védekezés technológiai kísérlet, Újszeged) Növénydőlés (%) Kezelés 2003 2004 2005 2008 Átlag 1. Kontroll
16
5
0
5
8
2. Vetőmag csávázás
7
1
0
0
2
3. Talajfertőtlenítés a vetéssel egy menetben
1
0
0
0
0
4. Talajfertőtlenítés a kultivátorozással egy menetben
5
5
0
2
3
4.3
1.5
0.0
0.5
1.3
A 2-4. kezelések átlaga
jelenlegi versenyhelyzetben csak annyit tehet, hogy személyes információ alapján az értékes, de a kukoricabogár lárvakártételére érzékeny hibridjeit kukoricabogárral fertőzött területre, valamint monokultúrás termesztésre nem ajánlja. Az előző gondolatok azt sugallják, hogy vegyszer nélküli védekezési módként a vetésváltást javasoljuk. Eddigi ismereteink alapján a kukoricabogár lárvája csakis a kukorica gyökerén táplálkozva tud megélni. A vetésváltás eredményességét a
debreceni vizsgálati eredmények is bizonyítják (2. táblázat). Az ezekből a kísérletekből származó adatok azt is mutatják, hogy a túlsűrítés, valamint a hiányos tápanyagellátás fokozza a kukoricabogár kártétele miatti növénydőlést. A vegyszeres védekezéssel kapcsolatos kutatásaink a vetéssel egy menetben végzett talajfertőtlenítést mutatják a legbiztonságosabbnak és a legeredményesebbnek (3. táblázat). Az évjárat a vetőmagcsávázás és a kultivátorozással egy menetben
végzett talajfertőtlenítés hatását befolyásolta legjobban: Csávázásnál a vetés és a lárva kelése között eltelt idő meghatározó. A 6. ábra adatai szerint a késői vetés erősíti a vetőmagcsávázás lárvaölő hatását, viszont csökkenti a kukorica termését és növeli a betakarításkori szemnedvességet. A kultivátorozással egy menetben végzett talajfertőtlenítésnél a talajfertőtlenítő szer lárvaölő hatását a talajnedvesség befolyásolja. Száraz talajban a talajfertőtlenítő szer a lárvaölő hatását nem tudja kifejteni. Végül egy összefoglaló gondolat: A kukoricatermésünket az embertől függetlenül, s vele együtt ható tényezők alakítják. Ábráink grafikonjai és táblázataink adatai azt mutatják, hogy bár a termésingadozásokat megszűntetni nem tudjuk, de a termesztési műveletek javításával jelentősen mérsékelhetjük azokat. I
25
